A fény éve nem fényévre Hagyományok és újítások a köznevelésben és a gyakorlati képzésben. Programfüzet

A fény éve nem fényévre Hagyományok és újítások a köznevelésben és a gyakorlati képzésben Gyakorlóiskolák igazgatói konferenciája 2015. október 8-9. Szeged

Vezető pedagógusok és szakmódszertanosok országos módszertani konferenciája 2015. október 9-10. Szeged

Programfüzet A konferencia fővédnöke: Dr. Marsi István a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja

A konferencia szervezői és támogatói: Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. „Mentor(h)áló 2.0 Program” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

„Mentor(h)áló 2.0 Program” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt

A fény éve nem fényévre Hagyományok és újítások a köznevelésben és a gyakorlati képzésben című konferencia programfüzete

Kiadó: Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Összeállította: Zs. Sejtes Györgyi titkár Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége

Felelős kiadó: Bácsi János elnök Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége


Gyakorlóiskolák igazgatói konferenciája Október 8. csütörtök 11.00-12.00

Érkezés, regisztráció

Helyszín: Tisza Hotel, Szeged 6720 Szeged, Széchenyi tér 3. Telefon: +36 62 478 278 12.00-13.30

Ebéd

13.30-14.00

Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára (6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.)

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari Tanácsterem 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 14.00-17.00

Szakmai program

14.00-14.10

Dr. Marsi István dékán SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Köszöntő

14.10-15.10

Dr. Rádli Katalin főtanácsos Emberi Erőforrások Minisztériuma Aktualitások a dokumentumok és a rendeletek tükrében

15.10-15.30 15.30-15.50

Kérdések, hozzászólások Kávészünet

15.50-16.50

Dr. Stéger Csilla főosztályvezető Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztály


Felkészülés a kapacitásakkreditációra 16.50-17.10 17.10-18.30 18.30-21.00

Kötetlen szakmai beszélgetés Séta vissza a szállodába, készülés a vacsorára Vacsora

Október 9. péntek 8.00- 9.30 9.30-10.00

Reggeli a szállodában Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari Tanácsterem 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 10.00 -11.00

11.00-12.00

Bácsi János elnök Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége Beszámoló Kötetlen szakmai beszélgetés, aktuális kérdések Dr. Geretovszkyné dr. Varjú Katalin egyetemi docens ELI-HU Nonprofit Kft. A (Nap)fény városa

Vezető pedagógusok és szakmódszertanosok országos módszertani konferenciája 10.00-11.30

Érkezés a szállodába

Helyszín: Tisza Hotel, Szeged 6720 Szeged, Széchenyi tér 3. Telefon. +36 62 478 278 11.30-12.00

Séta a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájába


12.00-13.15

Ebéd, regisztráció

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. 12.00-13.15

Ebéd, regisztráció (ebédlő előtere) (szegedieknek is ugyanitt a regisztráció (13.15-13.30)

13.15-13.30

Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Díszterem 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 13.30-13.35

Bácsi János elnök Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége Köszöntő

13.35-13.45

Dr. Marsi István dékán SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Megnyitó

13.45-14.15

Prof. Dr. Szabó Gábor rektor Szegedi Tudományegyetem Milyen tanárokra van szüksége a köznevelésnek, az országnak?

14.15-14.45

Dr. Szabó Éva Habilitált egyetemi docens SZTE Szociál- és fejlődéspszichológiai Tanszék "Ugyanazt csak másképpen? - A digitális forradalom hatása az iskolai oktatásra"

14.45-15.00

Séta a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája tornatermébe


15.00-15.30

Módszertani Mozaikok (poszter/eszköz/módszertani bemutatók) Bemutatkozás két percben

15.30-16.15

Módszertani Mozaikok (poszter/eszköz/módszertani bemutatók) 1. Arday István Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A földrajztanítás megújításának tartalmi és módszertani kérdései - a kísérleti tankönyvek bemutatása 2. Bán Piroska –Jeneiné Novák Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Ablak Magyarországra! A külföldi országokból származó magyar nemzetiségű, magyar származású tanulók készség- és képességfejlesztése az Eötvös Gyakorlóiskolában 3. Bélteki Gáborné Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola Talált!? 4. Dermeter László Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kémiatanítás két útja (szeretem vagy nem szeretem a kémiát) 5. Dr. Bertók Rózsa PTE, BTK A "leporelló" módszerének bemutatása 6. Gaálné Jager Ágnes PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda) AZ 5. KOCKAVADÁSZ- Foglalkozássorozat ötödik osztályos tanulóknak 7.Klencsár Dezső–Telek István PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola Új kreatív módszerek a készségek, képességek fejlesztésében 8. Máriáss Márta ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Diszlexiás nyelvtanulók integrált oktatása 9. Mészáros Tibor SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Történelem és média kapcsolata egy tervezett projekt alapján 10. Salánki Ferenc Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola Lógjunk szabadon! 11. Subai Géza OFI 312/b projekt Diákok egy tanári kézikönyv szerzői között


Helyszín: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. 16.15-16.30

Kávészünet a szekciótermekben

16.30-18.45

Szekcióelőadások

Szekcióbeosztás 1. A) szekció 1. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia, kutatásalapú tanulás) Drámapedagógiai módszerek a nyelvoktatásban Szekcióvezető: Sárvári Tünde Helye: 3424-es terem II. emelet (földrajzterem) Háziasszony: Kaszt Erika Technikai segítő: Konfár László Időpont

Név

Az előadás címe

1.

16.30 -16.45 Belájszki Nevenka

2.

16.45 -17.00 Sárvári Tünde

3.

17.00 -17.15 Gonda Zita

4.

17.15 -17.30 Jászné Kajmádi Portfóliókészítés nyelvórán - "mintha Mónika lefutottam volna egy maratont" 17.30 -17.45 Lángné Erdős Katalin Project – works! avagy hogyan működik egy nyelvi projekt az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában? 17.45-18.00 Pálné Porst Andrea Motiváció és kihívás az orosz nyelvórákon 18.00-18.15 Varga Éva Együttműködésen alapuló tanulás a németórákon a módszertanos szemszögéből

5.

6. 7.

„Színház az egész világ,…” Angol nyelv tanítása drámajátékok segítségével – avagy játsszunk drámát angolórán! A korai német mint idegennyelvfejlesztés szívvel, ésszel, kézzel, lábbal Diáklázadás franciaórán


8.

18.15-18.45

Vita

2. A) szekció 2. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia) A kutatásalapú tanulás lehetőségei a természettudományos tárgyakban Szekcióvezető: Farkas Judit Helye: 3430-as terem II. emelet (Szenes Adolf Terem) Háziasszony: Kovács Sándorné Technikai segítő: Soós Edit Időpont

Név

Az előadás címe

1.

16.30 -16.45 Bácsi János

2.

16.45 -17.00 Bakos Györgyi

3.

17.00 -17.15 Bodó Jánosné

4.

17.15 -17.30 Dr. H. Ágota

5.

17.30 -17.45 Dr. Kiss Gabriella

6.

17.45-18.00

Jakab Péter

7.

18.00-18.15

Hollóné Bódi Katalin

8.

18.15-18.45

Minden tudás alapja a verbális- és a matematikai képesség Demokratikus értékek megjelenítése

Nem idegen tőlünk (Kémia idegen nyelven) Temesvári Tanárképzés–Gyakorlóiskolák Hálózati tanulás, jó gyakorlatok, fejlesztőműhelyek "Van pápánk (is)!" Ókor-és középkortörténethez kapcsolódó csoportmunkák, gyakorlatok az interdiszciplinaritás jegyében Matematikafeladatok megoldása informatikaórán Vita

3. A) szekció 3. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia, kutatásalapú tanulás) A kutatásalapú tanulás lehetőségei a humán tárgyakban Szekcióvezető: Tóth-Kocsis Csilla Helye: 3342-es terem I. emelet (magyar 1.terem)


Háziasszony: Murátiné Szél Edit Technikai segítő: Beke Ferenc Időpont

Név

Az előadás címe

1.

16.30 -16.45 Bajiné Takács Margit

Kedvelt hőseink Tom Sawyertől Emilig: Ajánlott irodalom feldolgozása a könyvtárban Drámajátékok az irodalomórán

2.

16.45 -17.00 Bálint Andrea

3.

17.00 -17.15 Bartha Jánosné

4.

17.15 -17.30 Zs. Sejtes Györgyi

5.

17.30 -17.45 Dezső Emőke

6.

17.45-18.00

7.

18.00-18.15

8.

18.15-18.30

Dr. Mogyorósiné Új típusú pedagógus-továbbképzések Herczeg Éva kidolgozása az Eszterházy Károly Főiskolán és a Gyakorlóiskolában Erdődiné Sándor Az iskola falain belül, és azon túl Katalin hallgatói gyakorlat projektbe ágyazva Glószné Pálinkás Erika Játsszunk! Ajándék tőled nekem...

18.30 -18.45

Vita

A fától az erdőt.../A tanulás tanulása ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával/ Olvasni nehéz! Metakogníció és szövegértési stratégia a Nemzeti alaptantervben Mit is kezdjünk a kötelezőkkel?

4. B) szekció 1. IKT eszközök alkalmazása az oktatásban Szekcióvezető: Cs. Bogyó Katalin Helye: 3314-es terem I. emelet (informatikaterem) Háziasszony: Chabrecsek Terézia Technikai segítő: Bubla Bence Időpont

Név

Az előadás címe

1.

16.30 -16.45 Császi Csaba

2.

16.45 -17.00 Dr. Farkas Zoltán

IKT eszközök és alkalmazások kísérleti történelem tankönyvekben A „mindennapos” etika

3.

17.00 -17.15 Egri Sándor

Hogyan tanítsunk fizikát az A-típusú


a

4.

17.15 -17.30 Farkasné Ökrös Marianna Dr. Murányi Zoltán

5.

17.30 -17.45 Geda Gábor

6.

17.45-18.00

7.

18.00-18.45

Kéninger Henrietta

kerettanterv szerint? Mobilizált kémia?

Új informatikai eszközök megjelenésének várható hatásai A pedagógiai kultúra megújításának, színesítésének lehetőségei Vita

5. C) szekció 1. A tantárgyközi kapcsolatokban és iskolák közötti hálózatokban rejlő lehetőségek, a diákok számára a hétköznapokban közvetlenül alkalmazható tudáselemek átadásának szemszögéből A természettudományos tárgyak tanulásában rejlő lehetőségek Szekcióvezető: Horváthné Fazekas Erika Helye: 3427-es terem II. emelet (Bor Pál Terem) Háziasszony: Zalai Edina Technikai segítő: Annusné Nagy Rózsa Időpont

Név

Az előadás címe

1.

16.30 -16.45 Bátori Gabriella

Szerethető fizika

2.

3.

16.45 -17.00 Horváth Edit - Sarka A kutatásalapú tanulás Lajos megvalósulásának lehetőségei a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium biológia-kémia tagozatán 17.00 -17.15 Ütőné Visi Judit Földrajz földközelben

4.

17.15 -17.30 Misz József

5. 6.

17.30 -17.45 Dr. Kirsch Erzsébet 17.45-18.00 Varga Pál

Éva Mozgó, színes, fényes - motiváció a fizikához Az éltető víz

7.

18.00-18.15

Nagy Lászlóné

Kutatásalapú tanítás-tanulás a biológiaoktatásban és a biológiatanárképzésben

Az ezerarcú fény csodái


18.15-18.45

18.45-19.00 19.00-20.30

Vita

Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára Állófogadás Köszöntő: Dr. Maruzsa Zoltán miniszteri biztos Oktatási Hivatal


Séta a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája udvarába

20.45-21.15

Fénylogó meglepetésprogram

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8.

Vezető pedagógusok és szakmetodikusok országos módszertani konferenciája Október 10. szombat 7.00-8.45 8.45-9.00

Reggeli a szállodában Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára


Prof. Dr. Szántay Csaba Egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem


Osztályvezető Richter Gedeon NyRt Szerkezetkutatási osztály A jó tanár kincs az ipar számára, a jól felkészített diákok gazdasági hatása 9.30-10.00

Tóth Mária szakmai vezető Oktatási Hivatal A vezető mester- és kutatótanárok helye a köznevelésben és a felsőoktatásban

10.00-10.15

Séta a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájába

Helyszín: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. 10.15-10.30 Kávészünet a szekciótermekben 10.30-13.00 Szekcióelőadások 7. A) szekció 4. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia, kutatásalapú tanulás) Szekcióvezető: Sárvári Tünde Helye: 3424-es terem II. emelet (földrajzterem) Háziasszony: Kaszt Erika Technikai segítő: Konfár László Időpont

Név

1.

10.30 -10.45 Natkóné Vojtó Laura

2.

10.45 -11.00 Papp Zoltán

3.

11.00 -11.15 Szalay Mária

Az előadás címe Az alkotó jellegű komplex projektoktatás megvalósítása az általános iskola alsó tagozatán A zenekar egy komplex drámafoglalkozás története Játékból varázslat


Tantárgyakon át

4.

11.15 -11.30 Sulyok Andrea Tarnai Gábor

5.

11.30 -11.45 Tóth Marianna Katalin Milyen tantárgyi kapcsolódási lehetőségeket kínál a franciaóra? 11.45-12.00 Válóczi Krisztina A kreatív feladattervezés a vizuális nevelés tanításának gyakorlatában 12.00-12.15 Fűzné Dr. Kószó Tantermen kívüli és projektalapú Mária tanulási formák motivációs, képességés kompetenciafejlesztő hatásai 12.15-12.30 Vermesné Géczy A tapasztalati tanulás egy lehetősége az Blanka anyanyelvi nevelésterületén: tájszótár készítése 12.30-13.00 Vita

6. 7.

8.

8. A) szekció 5. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia, kutatásalapú tanulás) Szekcióvezető: Farkas Judit Helye: 3430-as terem II. emelet (Szenes Adolf Terem) Háziasszony: Kovács Sándorné Technikai segítő: Soós Edit Időpont 1.

2.

3.

4. 5.

Név

Az előadás címe

10.30 -10.45 Mercsné Juhász Anikó Felejtheti-e valaha ember magyarságát? - Iskolai megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján 10.45 -11.00 Nyirő Gizella Mesén innen mesén túl Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés a mesék világán keresztül első osztályban 11.00 -11.15 H. Molnár Emese Beszédművelés, beszédtechnika: multimédiás tananyag tanító szakos hallgatók számára 11.15 -11.30 Árvainé Libor Ildikó Dokumentum típusú szövegek matematikaórán 11.30 -11.45 Szilvási Istvánné Tantárgyi koncentráció megvalósítása a Váradi Erzsébet matematika tanításában, a kompetenciamérés feladatain keresztül


6.

11.45-12.00

Tóth Ágnes

7.

12.00-12.15

Tóthné Szük Erzsébet

8.

12.15-12.30

9.

12.30-12.45

Dombiné Borsos Az intelligens és okos kert. Pedagógiai Margit projektek a PTE Botanikus kertjében. Oláhné Téglási Ilona Logikai játékok szerepe a matematikaoktatásban Vita

12.45-13.00

Médiatartalmak megjelenése tanórákon Szövegbe bújt matematika

a

9. A) szekció 6. Közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló módszerek az oktatásban, az „élmény” alapú tanulás (projektpedagógia, drámapedagógia, kutatásalapú tanulás) Szekcióvezető: Tóth-Kocsis Csilla Helye: 3342-es terem I. emelet (magyar 1.terem) Háziasszony: Murátiné Szél Edit Technikai segítő: Beke Ferenc Időpont

Név

1.

10.30 -10.45 Duna Judit Ágnes

2.

10.45 -11.00 Éltető Katalin

3.

11.00 -11.15 Kiss Sára

4.

11.15 -11.30 Kursinszky Viola

Az előadás címe A korai mozgásfejlesztés szerepe a tanulási nehézségek megelőzésében Tegyünk ellene: Iskolai zaklatás, bullying Fog-kaland

7.

Tanulj, hogy alkothass, alkoss, hogy tanulhass belőle… 11.30 -11.45 Magasi András Gazdasági fogalmak tapasztalati úton történő tanítása történelemórán 11.45-12.00 Márkus Róbert Zsolt Innováció a magyar irodalom és Sipos Zsuzsa oktatásában 12.00-12.15 Zentai Tünde Dráma? Dráma! Dráma...

8.

12.15-12.30

5. 6.

12.30-13.00

Tóth-Kocsis Csilla

Drámapedagógiai konfliktusok megelőzésében Vita

10. B) szekció 2. IKT eszközök alkalmazása az oktatásban


lehetőségek a kezelésében,

Szekcióvezető: Cs. Bogyó Katalin Helye: 3314-es terem I. emelet (informatikaterem) Háziasszony: Chabrecsek Terézia Technikai segítő: Bubla Bence Időpont

Név

Az előadás címe

1.

10.30 -10.45 Oláhné Soós Mónika

Aktívan az aktívval

2.

10.45 -11.00 Betlehem Márta

Interaktív tábla és/vagy éneklés?

3.

11.00 -11.15 Pap Zoltán

4.

11.15 -11.30 Vezér András

5.

11.30 -11.45 Ringert Csaba

6.

11.45-12.00

Sándor József

7.

12.00-12.15

Szabó Norbert

Hogyan készítsünk quiz-t (RÖPPENTYŰT, szavazást) okos telefonra (tabletre)? Web2 technológiák felhasználása tanórán Adaptív tanulásszervezés digitális oktatási környezetben A földrajzi ismeretek ellenőrzési lehetőségei a NetSupport School programmal A digitális kottatartó

8.

12.15-12.30

Tasnádi Ildikó

9.

12.30-13.00

Gamifikáció a saját gyakorlatomban játékos programozásoktatás Vita

11. C) szekció 2. A tantárgyközi kapcsolatokban és iskolák közötti hálózatokban rejlő lehetőségek, a diákok számára a hétköznapokban közvetlenül alkalmazható tudáselemek átadásának szemszögéből A természettudományos tárgyak tanulásában rejlő lehetőségek Szekcióvezető: Horváthné Fazekas Erika Helye: 3427-es terem II. emelet (Bor Pál Terem) Háziasszony: Zalai Edina Technikai segítő: Annusné Nagy Rózsa Időpont 1.

Név

10.30 -10.45 Farkas-Lévai Rita

Az előadás címe Örökmozgó természet


3.

10.45 -11.00 Dr. Császárné Gyöngyi 11.00 -11.15 Holló Tivadar

4.

11.15 -11.30 Juhász M. Tünde

5.

11.30 -11.45 Ódor Viktória

6.

11.45-12.00

7.

12.00-12.15

2.

12.15-13.00

Joó A motiváció jelentősége a testnevelés órán Értékelés és mérés a testnevelés oktatásban, úszásoktatás Dráma - (JÁTÉK) a természetismeret órán és azon kívül

A sportaerobik oktatása és versenyre felkészítés az általános iskolában és gimnáziumban Sándorné Halász Tapasztaláson alapuló Erzsébet és Jakab természettudományos oktatás gyakorlata Ágnes az EKF Gyakorlóiskolában Fény és víz nélkül nincs élet! Kovács Sándorné Régi témák új köntösben a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításában Vita

13.00-14.00 Ebéd 14.00-14.15 Séta a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karára Helyszín: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Díszterem 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 14.15-14.45 A konferencia zárása Mit? Kinek? Hogyan? Miért?


Arday István Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A földrajztanítás megújításának tartalmi és módszertani kérdései - a kísérleti tankönyvek bemutatása földrajz, módszertan, kísérleti tankönyv, OFI A földrajztanítás – mint a többi természettudományos tantárgy tanítása is – komoly válságban van két évtizede Magyarországon, mert miközben a feldolgozandó tartalom mennyisége és a hozzá kapcsolódó képességek kialakításának igénye megsokszorozódott, az időkerete folyamatosan csökken. A hagyományos oktatási módszerek már nem életképesek. Mivel a tanárok többsége ragaszkodik a tankönyvben leírtak megtanításához, ezért a tankönyveken keresztül kell elérni a módszertani megújulást. A 2012-es Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján készültek el 2015-ben az újgenerációs 7–10. évfolyamos földrajztankönyvek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben. Módszertani újdonságaik az alábbiakban foglalhatók össze: - Alapkoncepciója a kutatásalapú tanulásból indul ki – előzetes problémafelvetések, amelyek függvényében léphet tovább, előre a tanár; vizsgálódások (egyszerűen végrehajtható, köznapi tapasztalatok bevonása); projektfeladatok, kis kutatás a környezetben (szokások, energiafogyasztás, táplálkozás, költségek, statisztika az osztályban stb.). - Visszautaló tanulási stratégiát alkalmaz – a feldolgozás során az általánostól az egyedi felé halad, a részleteket elhelyezi az egészben, nem ismétel (pl. a szerkezetfejlődés, földrajzi övezetesség, valamint a földrész egésze és az országok, régiók). - Gondolattérképek mint logikai vázlatok, mint fogalomhálók, mint témarendszerezők vagy mint lecke végi összefoglalások segítik a rendszerezést. - Tanulási praktikákat fogalmaz meg (pl. ábra-, diagram- és képelemzés, hogyan tanuld a topográfiát, mit jegyezz meg egy ország tanulása kapcsán, hogyan készíts szövegből vázlatot,). - Gyerekrajzok vannak az ábrák között (pl. országkontúr, lemeztektonikai vázlat), gyerekekhez közel álló rajzocskák, karikatúrák, böngészni való ábrák. - Vizsgálatok, modellezések, „kísérletek” fotókon. - Tematikus, nem atlaszszerű térképvázlatok, inkább infografikák. - Feladataik egy része vitára, véleménynyilvánításra ösztönöz (pl. mi szól mellette és ellene).

Árvainé Libor Ildikó Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Dokumentumtípusú szövegek matematikaórán matematika, szövegértés, dokumentumtípusú szöveg, matematika és valóság, kommunikáció A szövegértés fejlesztése kereszttantervi feladat, tehát minden tantárgyba beépül, vagyis a matematikaórán is foglalkoznunk kell a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésével. A matematikai szövegek értelmezését, matematikaórán kell megtanítani, abban a környezetben, ahol használjuk a sajátos matematikai szaknyelvet. A matematikai tudás mérésére irányuló vizsgálatok nem foglalkoznak kiemelten a szövegértéssel. Azonban a legtöbb vizsgálat a szöveges feladatokon keresztül tárja fel a tanulók matematika gondolkodását, problémamegoldását. A feladatmegoldás szempontjából fontos, hogy a tanulók pontosan megértik-e a szöveget, és megtalálják-e a szükséges adatokat. Vagyis a szöveges feladat megoldásának sikeressége függ az értő olvasás mértékétől. A dokumentumtípusú szövegek kevésbé hangsúlyosan jelennek meg a tankönyvekben, pedig a mindennapi életben egyre nagyobb a jelentőségük. A matematika-tankönyvekben az ilyen típusú szövegek közül elsősorban grafikonokat, táblázatokat, térképeket találunk. A grafikont, táblázatot tartalmazó feladatok a Számelmélet, algebra és a Geometria, mérések tantervi témakörökhöz kapcsolódnak. Ezek a szövegek különösen alkalmasak a matematika és a valóság kapcsolatának erősítésére, hiszen a valóságból kiinduló feladatok, problémahelyzetek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kapcsolatot keressenek a saját tapasztalatuk és az iskolai tudás között. Az önálló ismeretszerzés és a helyes tanulási szokások kialakítása szempontjából is fontos, hogy megtanítsuk e szövegtípusok értelmezését. Vizsgálatom célja annak megállapítása, hogy az általános iskola negyedik osztályos tanulói milyen mértékben képesek grafikonok, táblázatok kiegészítésére, azokban adatok megtalálására, az adatok közötti összefüggések feltárására. Célom ezzel a vizsgálattal annak szemléltetése is, hogy matematikaórán a hagyományos szöveges feladatokon kívül más típusú feladatok is alkalmasak a tanulók matematikai szövegértésének vizsgálatára, fejlesztésére.

Bácsi János Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Minden tudás alapja a verbális- és a matematikai képesség kulcskompetenciák, anyanyelv, matematika, tantárgyköziség, intelligencia A NAT kilenc kulcskompetenciája közül az első kettő a kommunikációval foglalkozik: 1. anyanyelvi kommunikáció, 2. idegen nyelvi kommunikáció, a 3. a matematikai kompetencia. 2015 óta az országos kompetenciamérés is ezt a három területet monitorozza (2015 előtt nem mérték az idegen nyelvi kommunikációt). Hogy a kommunikáció és a matematika az alapja minden ismeretszerzésnek és -feldolgozásnak, nem a legmodernebb gondolatok közé tartozik, hiszen már másfél évszázaddal ezelőtt a hét szabad művészetben megjelenik a nyelvtan (grammatica), a retorika, mint a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése (retorica), a dialektika, a gondolatok logikus kifejezésének tárgya (dialectica), a számtan (aritmetica), és a mértan (geometria), vagyis a hét tárgy közül öt konkrétan a mai szóhasználattal élve szövegértéssel vagy matematikával foglalkozott, és a csillagászat valamint a zene sincs meg matematika nélkül. Nem történeti áttekintéssel foglalkozom, hanem azt vizsgálom, hogy milyen összefüggések lehetnek az anyanyelv- és a matematikatanítás között. Abból a merész állításból indulok ki, hogy bizonyos matematikai problémák könnyebben taníthatók természetes nyelvi példákon keresztül, mint a matematika rendszerében. Ilyen például a reflexivitás és irreflexivitás, a szimmetria és aszimmetria kérdései, a tranzitivitás, a rendezési reláció stb. Bizonyos matematikai ismeretek pedig segítik az anyanyelvtanítást, mint például a halmazelmélet. A nyelvet nem rendszerként, hanem halmazként definiálom, hogy az anyanyelv és a matematika egy közel azonos inerciarendszerben legyen vizsgálható. Gyakorlati példákat mutatok arra, hogy a matematika és az anyanyelv tudatos tantárgyi koncentrációjával hogyan lehet fejleszteni a tanulók tantárgyi tudását, kulcskompetenciáit, valamint intelligenciáját. Bajiné Takács Margit Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Kedvelt hőseink Tom Sawyertől Emilig Ajánlott irodalom feldolgozása a könyvtárban kötelező irodalom, könyvtári órák, projektmódszer, hagyományos és digitális eszközök Alsó és felső tagozatban egyaránt problémát jelent a tanulók kötelező irodalom anyagának megválasztása és elolvastatása, valamint feldolgozása a tanórán. Iskolánkban hosszú idő óta

gyakorlat, hogy ebbe a munkába én is, illetve a könyvtár szakos hallgatóim is bekapcsolódnak. Előadásomban arról kívánok szólni, hogy a megszokott, hagyományos olvasónaplói osztálytermi környezet helyett az iskolai könyvtár milyen lehetőségeket tud ehhez nyújtani. Ennek a szemléltetésére főleg alsó tagozatban feldolgozandó műveket (Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő, Eric Knight: Lassie hazatér, Erich Kastner: Emil és a detektívek, valamint Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai) mutatok be. Az alkalmazott módszerek között szerepel az egyéni kutatás, a projektmódszer, a drámapedagógia, az ezt segítő digitális technikák lehetőségei. A fent említett regények feldolgozásához kapcsolódó óravázlatokat, játékos feladatsorokat és ppt-ket mutatok be. A választott művek könyvtári környezetben történő feldolgozása motiválttá teszi a tanulókat, nem érzik kötelezőnek a "kötelezőket", többirányú kompetenciafejlesztés valósítható meg, és nem mellékesen a könyvtárhoz való pozitív kapcsolódás lehetősége is megnyílik. Bakos Györgyi Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

Demokratikus értékek megjelenítése érzékenyítés, osztályfőnöki óra, kirekesztés, elit, szegregáció, inklúzió, interdiszciplinaritás Szakirányú mentortanári tanulmányaim és első osztályfőnökségem első tapasztalatai irányították a figyelmemet arra a problematikára, hogy bár az osztályfőnöki óra tartalmát ajánlás formájában rögzítik a helyi dokumentumok, addigi tapasztalataim alapján az osztályfőnökök csak egy része tart valóban olyan osztályfőnöki órát, ahol az intézményünk pedagógiai programjában megfogalmazott Szociális és életviteli kompetenciák, Demokratikus szellemiség tárgyát érintő általános vállalások konkrét formában megjelennek. Ezen tartalmak szaktárgyakba ágyazott feldolgozásával kapcsolatban szkeptikus vagyok: szinte minden csoportomban láthattam, hogy még a végzős diákok is küszködnek olyan fogalmakkal, mint az inklúzió, választójog vagy genetikai betegségek – ezek a hiányosságok pedig igen messzire vihetnek a magunkról és embertársainkról alkotott nézetek kialakításakor. Saját szaktárgyam (francia nyelv) tankönyveinek ez irányú hiányosságai már régen arra késztettek, hogy szakórámon bocsássak megvitatásra a tanulókkal olyan kérdéseket, amelyeket nemcsak a tankönyv nem dolgoz fel, de tapasztalataim szerint más szakórán sem vetődik fel a kérdés abban az optikában és dimenzióban, ahogyan a pedagógiai program kivetíti. Felvetődhet a kérdés: a nemrégiben bevezetett hittan, erkölcstan és etika tantárgyak nem veszik-e át ezt a szerepkört? A válasz az én értelmezésemben egyértelműen nem: egyfelől, mert egy laikus demokráciában laikus megközelítésben kívánatos megvitatni ezeket a kérdéseket, másfelől csupán egy-egy évfolyamon oktatják a fent említett tárgyakat, ezzel szemben a mindennapi életre való reflexió mindennapos feladatunk. Előnye azonban ezen foglalkozásoknak, hogy a diáknak valamiféle mérhető, minősíthető jártasságot, ismeretet kell elsajátítania. Ezért

irányult a figyelmem az osztályfőnöki órák tematizálásának kérdésére, mint hiánypótló és elmaradhatatlan foglalkozások meghatározójára, szoros összefüggésben az interdiszciplináris lehetőségek hangsúlyozására. Bálint Andrea Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Drámajátékok az irodalomórán drámajáték A drámajáték az irodalmi művek tanulásának, tanításának egyik lehetséges eszköze. A módszeregyüttes segítségével a feldolgozandó témát, tananyagot más szempontból közelíthetjük meg. Általuk diákjaink a megszokott befogadói és reprodukciós ismeretszerzés helyett saját élmény létrehozásával és megértésével kerülhetnek közelebb egy szöveghez, problémához. Az ily módon szerveződő órák a résztvevőktől passzív befogadói magatartás helyett aktív részvételt, cselekvést követelnek, a hangsúly a szöveg megértésére, a belehelyezkedést kívánó kreatív játékokra helyeződik. Egy ilyen helyzetben változik a tanár szerepe is, aki a tanulás irányítójává, segítőjévé válik. Konkrét példákat, lehetőségeket is bemutatok a drámajáték felhasználására az irodalomórákon. Ezen műértelmezésekben a hangsúly a szöveg megértésére, a véleményalkotásra, érvelésre, a belehelyezkedést kívánó kreatív játékokra helyeződik. Bán Piroska – Jeneiné Novák Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Ablak Magyarországra! A külföldi országokból származó magyar nemzetiségű, magyar származású tanulók készség- és képességfejlesztése az Eötvös Gyakorlóiskolában Ablak Magyarországra című munkafüzetek Az Ablak Magyarországra című munkafüzetek alkalmazása a külföldi országokból származó magyar nemzetiségű, magyar származású tanulók magyar nyelvi, kulturális ismereteinek bővítését szolgálja. A tanulók nyelvi képességeit, kommunikációs önkifejező készségét és fejleszthetőségüket figyelembe véve készültek el a munkafüzetek a gyakorlóiskola tanítóival, tanáraival. A szövegek elrendezésénél nem az időrend és a nehézségi fok játszotta az elsődleges szerepet, hanem az emberiség és a magyarság nyelvi és irodalmi kultúrájának

bemutatása, néhány reprezentatív szövegen keresztül. A munkafüzetek önálló munkára is alkalmasak. Az egyes szövegek feldolgozásánál a szövegértés szokásos módszerét érdemes követni, azaz először célszerű alaposan megismerkedni a szöveggel, s csak ezután hozzálátni a feladatok megoldásához gyakran visszatérve a műhöz. Segít abban, hogy a tanulók képesek legyenek tájékozódni a magyar kulturális értékek világában, képesek legyenek önálló felfedezésekre, s a feladatok megoldásán túl saját kérdések, problémák megfogalmazására. Az egyes szövegértési feladatsorok között szövegalkotási és gyűjtőmunka alapjául szolgáló feladatok is megtalálhatóak, melyek további kutatómunkára ösztönözhetik a diákokat. Bartha Jánosné Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

A fától az erdőt... A tanulás tanulása ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával metakogníció, tanulás, ismeret, tudás, szövegértés Ha azt akarjuk, hogy a gyermekből gondolkodó felnőtt váljék, úgy kell nevelnünk, hogy előbb gondolkodó gyermek legyen. De hogyan lehet rávenni a gyereket, hogy gondolkodjon? A gyermekek elbűvölő erejű kíváncsisággal és a gondolkodás rugalmasságával jönnek a világra. Magukkal hozzák azt a képességet, amellyel lényegre törő és elmélyült gondolkodást igénylő kérdéseket tesznek fel, és keresik rájuk a választ. Ez a korai kíváncsiság gyakran elhalványul az életkor előrehaladtával, az iskolázás következményeként. Ahogy egy gyerek megfogalmazta: „Szeretem az iskolát. Nem kell gondolkozni. Megmondják, hogy mit csinálj.” Az elhangzott mondatok igazolják, mekkora a felelősségünk abban, hogy azokból a gyerekekből, akiket ránk bíztak, milyen felnőttek válnak. Jean Piaget szerint: „Az oktatás fő célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, nem csupán megismételni azt, amit az előző nemzedékek már megtettek – olyan embereket, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak. Az oktatás másik célja, hogy olyan embereket neveljen, akik tudnak kritikusak lenni, az igazukat bizonyítani, és nem mindent fogadnak el, amit felkínálnak nekik.” Hihetetlenül nagy információáradatban élnek a gyerekek. Most az nem kérdés, hogy jó ez vagy sem. A rendezetlen információzuhatagot valamilyen módon rendezni, szelektálni kell. Az iskoláknak és nekünk, pedagógusoknak, szembe kell néznünk a hagyományos oktatás háttérbe szorulásával, hatékonyságának csökkenésével. A tanítás-tanulás folyamatában az elsajátítás módszertana egyre fontosabbá válik a tényanyagnál. A gyerekek mind gyakrabban az iskolán kívül szerzik meg a számukra szükséges információkat, így a tanároknak hangsúlyos feladatává válik az információfeldolgozás megtanítása is. Egy tanórán keresztül mutatom be, milyen utakat járnak be gyerekeim a ismeretszerzés során. Bátori Gabriella

Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Szerethető fizika fizika, motiváció, labor, kísérlet Az egri gyakorlóiskolában a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0002 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása Eger térségében című projekt megvalósulási projektidőszaka és az első fenntartási időszaka lezárult. A korszerűen felszerelt laboratóriumban általános iskola 5-8. osztályos diákjai ismerkedhetnek meg a természettudományokkal alapvetően tanulói tevékenységeken, kísérleteken keresztül. A projekt tapasztalatairól, a fizika tantárgy kísérletező jellegét erősítő törekvésekről, a tanulók természettudományos érdeklődésének felkeltésérő, a pályázathoz kapcsolódó egyéb rendezvényekről, labor megléte nyújtotta egyéb pályázati lehetőségekről és eredményekről kívánok szólni előadásomban. Hogyan válhat a laborfoglalkozások központi elemévé az élményközpontú tanítás? Hogyan lehet a kísérletezés, a mérés, a tudás megszerzése örömforrás a tanulók számára? Milyen új irányban haladhat a jó gyakorlatok rendszere? Ezekre a kérdésekre szeretnék válaszolni a kétéves tapasztalatok alapján. Belájszki Nevenka Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

„Színház az egész világ,…” Angol nyelv tanítása drámajátékok segítségével, avagy játsszunk drámát angolórán! angol nyelv, mese, drámajátékok A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere „amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikus tevékenység révén fejlődnek” (Neelands 1994). A gyermek részvétele a drámában különböző, de egymással mégis szoros kölcsönhatásban lévő készségeket, kompetenciákat fejleszt. A drámapedagógus felelőssége abban rejlik, hogy hogyan képes azt a természetes tanulási folyamatot, amelyet a gyermek a játék során átél, elmélyíteni, tudatossá, ezáltal hatékonyabbá tenni. A gyermek ösztönösen megjelenő játéktevékenysége fejleszti az együttműködésre, együttélésre való készséget, a játékok által

felfedezik és kiterjesztik a kölcsönösen elfogadható viselkedésformák határait, különféle szerepviselkedéseket sajátítanak el, megélik az elfogadás és a visszautasítás élményét is. Előadásomban szeretném bemutatni, hogy miként illeszthetők be sikeresen a drámapedagógia módszertani eszközei az általános iskolai idegennyelv-oktatásba (angol) a művészeti iskolai képzésben részt vevő tanulók, csoportok esetében. Röviden ismertetem, hogyan sikerül egy angol nyelvű mese feldolgozása segítségével a drámajátékok egy lehetséges alkalmazása az idegennyelv-oktatásban; milyen drámás munkaformák illeszkednek a kommunikatív nyelvoktatás eszköztárába, angoltanárként hogyan tudom beépíteni a drámás módszereket az emelt szintű nyelvoktatás tantervébe. Bélteki Gáborné Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Talált!? céltábla, mozgáskoordináció, matematikai gondolkodás, célbadobás Interaktív prezentációm során szeretném bemutatni az aktív táblán alkalmazott céltáblámat. Ezt a céltáblát, kisiskoláskorban, különösen az 1-2. osztályban, a szem és kéz mozgáskoordinációjának fejlesztésére alkalmazom. A testnevelés órán végzett feladatok (célbadobás, labdaérzék fejlesztése) nagyon jól összekapcsolhatók a logikus gondolkodás és a matematikai gondolkodás fejlesztésével, a koncentrációval. Ezen a céltáblán végzett "játék" gyakorlásra ad lehetőséget a tanulóknak különböző műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégzésére. Továbbfejlett változata a számok tulajdonságainak megismerésére is szolgál. Ezenkívül a magyarórák során is alkalmazható, tekintettel a betűk felismerésére, hangoztatására és az összeolvasás gyakorlására. Differenciált foglalkoztatási formában, egyéni fejlesztésekben is kiválóan alkalmazható feladat. Egyéni és csapatban végzett formában versenyekre is használható. Bencze Gábor Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

A német idegen nyelv oktatásának megváltozott pozíciója, perspektívái az önbizalom növelése, gyors siker, az image javítása A német idegen nyelv mára a tanulók többségének 2. idegen nyelvvé lépett vissza. Erre néhány kivételtől eltekintve sem a tankönyvek, sem a pedagógusok nem reagálnak. Helyette továbbra is az "erő" pozíciójából tartják óráikat, magukat gyakran sikertelenségbe, diákjaikat

dacos ellenállásba hajszolva. Pedig egy visszalépés a startvonalra módszertani alapjainkhoz, ezek összehangolása az oly sokszor hallott kompetenciaalapú oktatással, elégedettebb pedagógust és érdeklődőbb diákot eredményez. Ezek a feltételek pedig mindkét oldal eredményességének kulcsai. Előadásom leginkább azoknak szól, akik a németet 2. idegen nyelvként (is) tanítják. Előadásomat három kulcsfogalom, probléma köré építem. Ez a három fogalom a gyors sikerélmény, önbizalom nyújtása, az imagejavítás és a perspektíva. A problémák alapján felmerülő kérdésekre saját órai tapasztalataim, gyakorlatom alapján igyekszem választ adni, olyan feladatok, óratípusok bemutatásával, melyek egyrészt a kollégák számára azonnal felhasználhatók, másrészt továbbgondolásukkal könnyen személyre szabhatók. Betlehem Márta Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Interaktív tábla és/vagy éneklés? Akik nem haladnak a korral, a Kodály Zoltán nevéhez fűződő zenepedagógiai módszer „leértékelésének” tartják az IKT eszközök használatát az énekórákon. Természetesen a zenei tevékenységnek kell a középpontban állnia, de a hagyományos zenetanítási módszereket kiegészíthetjük a digitális eszközök használatával, eleget téve a NAT-ban előírt digitális kompetencia fejlesztésének is. Az IKT- eszközök használata bővíti az oktatás lehetőségeit, és munkánkban egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek figyelmének fenntartása, szükségünk van olyan módszerek alkalmazására, ami leköti a diákok figyelmét úgy, hogy közben aktívan részt vesznek az órán, fejlődnek képességeik, feloldódnak szorongásaik (az énekelni nem tudó, vagy ritmuskészséggel nem rendelkezők esetén). Az interaktív módszerekre épülő, cselekedtető tanulás a passzív tanulót is aktívvá teszi, és mivel a tantermemben rendelkezem az ehhez szükséges eszközökkel, kerestem ilyen lehetőségeket a gimnáziumi ének-zene órákon, és szeretnék néhányat a gyakorlatban is bemutatni a konferencián. Az órák ezen részein a látvány, a tudásbázisok és a virtuális zenei könyvtár használata, az ötletelés és megvalósítás dominál, ugyanakkor természetesen nem felejtődik el a közös éneklés, zenélés, hiszen az IKT-eszközeinek és módszereinek alkalmazása csak a hagyományos pedagógiai módszerekkel együtt lehet hatékony. Az interaktív tábla, az okostelefonok számtalan lehetőséget nyújtanak mindehhez, melyek megfelelő arányú órai alkalmazása elmélyíti a zenei ismereteket, fejleszti a zenei képességeket. Összegezve: az ének-zene órák nem nélkülözhetik a tanár személyes jelenlétét, példáját, varázsát a zenei átadásban, élménynyújtásban, a folyamatos képesség- és készségfejlesztésben, de kiváló lehetőség nyújtanak az IKT-eszközök ezek elmélyítéséhez, a tanulók motiválttá tételéhez, az önálló ismeretszerzéséhez.

Bodó Jánosné Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Nem idegen tőlünk Kémia idegen nyelven kémia, nyelvek Aki tudományos munkát, kutatást végez, hamar találkozik azzal a tapasztalattal, hogy magyar nyelven nem talál elég forrásanyagot. Előbb-utóbb ki kell bővíteni a keresést más nyelvekre is, elsősorban az angolra. Foglalkozni kell tehát a kémia szakszövegek megértésével egyéb nyelveken is. Ez irányú törekvéseink a Középiskolai Kémiai Lapokban megjelenő szemelvények magyar nyelvre való fordításával kezdődtek. A fordításokat beküldtük a szerkesztőségbe, ahol pontozták a munkákat. Később azt vettem tervbe, hogy rövid kémiai értekezéseket írjanak a gyerekek az általuk választott témában. De sajnos nem nagyon lelkesedtek az ötletért, és próbálkozásainknak nem lett kézzelfogható eredménye. Mégsem mondtam le elképzelésemről, és végre az idei tanévben siker koronázta erőfeszítésemet. Négy csoport készített rövid előadást angol, német és spanyol nyelven. Prezentációmban ennek a munkának az előkészületeiről, megvalósításáról, lebonyolításáról, szépségeiről és buktatóiról szeretnék beszélni. Végül több hónapi munkánk eredményét, az előadást mutatom be. Mivel 2015 a Fény Nemzetközi Éve, az egyik csoport a kémia és a fény kapcsolatával foglalkozik. Császi Csaba Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

IKT-eszközök és alkalmazások a kísérleti történelem tankönyvekben tanulás támogatása, interaktív lehetőségek, korszerű szemléltetés Az új kísérleti tankönyvek jelentős IKT-s támogatást kapnak. A könyvhöz tartozó interaktív tananyagok azonban nem minden esetben érik el a megkívánt szintet. Hogyan lehet ezeket hasznosan és hatékonyan használni a tanórákon. Milyen egyéb IKT-s lehetőségek vannak még a tanári eszköztárban?

Csorbáné Major Enikő Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Erdei iskola kicsit másként Élményhét az elsősökkel... jókedv, játék, tanulás, nyitottság, felfedezés Erdei iskola másként? Élményhét? Lehet-e, kell-e iskolán kívül úgy élményekhez juttatni elsős gyerekeket, hogy jókedvvel, rendkívül nyitottan, minden nap más-más "téma" felfedezését várják? Hogyan lehet összefogni egy hétre a templomlátogatást, a növény-és állatvilág csodáját, a "különleges" foglalkozást és a múzeumok varázsát? Mi minden szükséges ezek előkészítéséhez? Hogyan lehet közben közösséget formálni, egymást megismerni és segíteni? Egy varázslatos hét eseményei gyermekarcokon, gyűjtőmappában és rengeteg nevetésben. Dermeter László Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kémiatanítás két útja Szeretem vagy nem szeretem a kémiát kémia, tanítás, NAT, kerettanterv, kettős célok A kémia tanítása nem egyszerű dolog. Van olyan diák, aki már korán (akár 13-14 éves korában) elzárkózik a kémia tanulásától, mások pedig ebből a tárgyból akarnak továbbtanulni (esetleg emelt szinten érettségizni). Mindez olyan kettősség, amit a normál iskolaszerkezetben nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani. Az új tankönyvek a kerettanterv komoly polarizációjával megnyitják a lehetőséget, hogy a kétféle cél kétféle tankönyvben csúcsosodjon ki, és ez a kétféle tankönyv nagyon eltér egymástól. A "nem szeretem a kémiát" csoport olyan tankönyvet kell, hogy kapjon, ami ebben az alapállásban teszi lehetővé, hogy a diákok hajlandóak legyenek tanulni. Olyan tartalmakat kapnak, amik elég érdekesek ahhoz, hogy akkor is érdeklődve forduljanak a tárgy felé, ha eldöntötték, hogy "kémiát" nem érdemes tanulniuk. Így apránként beszivárog a kémiának az a része a fejükbe, ami érdekes, változatos, és jó értelemben hétköznapi. Mindeközben a kémia iránt érdeklődő diákok a tudománytól nem idegen módon megismerkednek a szervetlen és szerves kémia alapjaival és (nagyon fontos), a kémiai számítások világával. Ez az "olló" az idő előrehaladtával egyre nyílik, de a speciális "nem szeretem" tananyagnak köszönhetően bármikor lehetőséget ad a kémia

tudományába való visszailleszkedésre annak, aki később, idősebb korában dönt a kémiatanulás mellett. Végül pedig bemutatunk néhány (közel) azonos témakört a két (eltérő) tankönyv előadásmódjában. Dezső Emőke Pécsi Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola

Mit is kezdjünk a kötelezőkkel? irodalom, játékosság, választhatóság, portfólió, élmény, alkotás Mit is kezdjünk a kötelezőkkel? Régóta sokakat foglalkoztat a kötelező olvasmányok listája. Mit is kezdjünk a kötelezőkkel? Hogyan lehet elérni, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon? Hogyan lehet élvezetesen földolgozni a közös olvasmányt? Hogyan érjük el, hogy minden gyerek szívesen végezze a regénnyel kapcsolatos feladatokat? Hogyan értékelhető ez a munka? Vajon sikerül-e a legfontosabb célt elérni? Egy útkereső pedagógus szívesen megosztja érdeklődő kollégáival válaszait ezekre a kérdésekre, és bemutatja az ezen a területen elért eredményeit. A játékos vetélkedőktől az iskolában alvásos közös programon át a tanulói portfólióig sok minden szóba kerül, s mindegyik lényege a gyerekek szabad választása. Dombiné Borsos Margit Pécsi Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola

Az intelligens és okos kert Pedagógiai projektek a PTE Botanikus kertjében többszörös intelligencia, élményközpontú tanulás, IKT, kertpedagógia, együttműködésen alapuló tanulás, A tanulmányban bemutatott 7 projekt helyszínét és témáit egy botanikus kert adja. A témanapok módszertani javaslatai azonban az ismeretközpontú kertpedagógiai megközelítés helyett, alkalmanként a H. Gardner által azonosított intelligenciákon alapulnak, vagyis a tantermekben ritkábban igénybe vett intelligenciaterületeket szeretnék fejleszteni. Ezért „intelligens” a kert. Az „okos” kert kifejezés magyarázata pedig a kert intelligens birtokbavételének domináns eszközeire utal: helyszíni eszközként okostelefonra, tabletre, stb. Ezek az eszközök már egy ideje jelen vannak az iskolákban, azonban használatuk még nem integrálódott a tantermi gyakorlatba, sőt, a telefon gyakran tiltás alá esik. Pedig videofilmet, fotókat lehet készíteni velük, hangrögzítőként, mérőeszközként használhatók, különböző dokumentumok tárolhatók, szerkeszthetők rajtuk, tájékozódási lehetőséget kínálnak,

mindezeket akár kollaborációs technikával is. Az eszközök rendkívül sok tanulási lehetőséget támogathatnak, egyrészt alapalkalmazásaik segítségével, másrészt az internethez történő kapcsolódás megteremtésével. Használatuk önmagukban is motiváló lehet, a vitathatatlanul sokoldalú képességfejlesztés és az örömteli tudásszerzés, tudásmegosztás pedig olyan tanulási és nevelési eredményeket sejtet, amelyeket más eszközökkel, módszerekkel nehezen versenyeztethetünk. A projektek témái: - Bevezetés a kertbe: Az ember kertje - Gyerekek a kertben: Iskola a város szélén (A pécsi Pius Gimnázium és kertjének története) - Hangok a kertben: Polifónia – A kert zenéje - Művészek a kertben: Parafrázisok, szabad átköltések, hozzámondások - Problémák a kertben: Alakzatok, mértékek, hálózatok, értékek - Metaforák a kertben: Rólam, rólad, rólunk - Búcsúzik a kert: Üdvözlet a kertből Dr. Bertók Rózsa Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A "leporelló" módszerének bemutatása önismeret, próba, döntés, véleményalkotás, ítélet, informáltság, igazság A leporelló segítséget nyújt ahhoz, hogy megismerjük a saját ítélkezési folyamatainkat, véleményformálási módjainkat. Rávezet bennünket arra, hogy milyen elhamarkodottan döntünk, mennyire információhiányosan mondunk véleményt, s milyen igazságtalanok vagyunk, ha nem mérlegelünk, nem élünk a pártatlanság lehetőségével. A leporelló pontosan megmutatja, hogy hol, s milyen mértékben tévedtünk, mert a véleményünk megformálása után nem mehetünk vissza azt módosítani. Az információkat egy adott történetről, személyről, cselekményről nem egyszerre kapjuk, s csak a részleges informáltság alapján formálunk képet, s fogalmazzuk meg véleményünket a fentiekről. A vizsgálatunk e módszerrel kettős hatású: egyfelől megmutatja saját gyöngeségeinket a döntési, véleményalkotási folyamatban, másfelől többnyire erkölcsi ítéletre késztet egy élettörténettel, élethelyzettel,cselekvéssorozattal, vagy éppen bűnelkövetésekkel kapcsolatban. A leporelló témája lehet klasszikus művek cselekménye, vagy hétköznapi történetek leírása, vagy akár krimi.

Dr. Császárné Joó Gyöngyi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

A motiváció jelentősége a testnevelés órán motiváció, önmotiváció, játékos képességfejlesztés A gyermekek hozzáállása a testnevelés órákon más és más, a különböző életkorban változik, ahogy a mozgásigény is. Az a testnevelés óra, ahol kellő motiváció hangzik el a tananyag puszta ismertetése helyett, ott a gyerekek nagyobb kedvvel végzik a feladatokat. A tanár önmotivációja is növekszik, ha a gyerekek hozzáállásán javítani képes. Milyen módszerekkel teszi ezt egy testnevelő tanár? Hogyan tegye élményközpontúvá a testnevelés óráit? Mennyire fontos a kommunikáció hatékonysága? Hogyan érhető el a hozzáállás minőségének javítása? Mennyire motiválhatók a mai gyerekek? Tanulmányomban ezt a kérdéskört járom körbe a gyakorlati élet szempontjából. Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek - többnyire a szülők által jegycentrikusak minden tantárgyból. Hogyan lehet ebből a megszokott értékelési rendszerből kilépni? A testnevelés tantárgy egyik fő célja, a mozgás megszerettetése, bármely korosztályban pedig a játékos képességfejlesztés, mellyel sokoldalú és speciális képességeket is lehet fejleszteni. Hosszú távú cél pedig az élethosszig tartó sportmozgás az egészség tükrében. Dr. Farkas Zoltán Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

A „mindennapos” etika etika, z-generáció, IKT, módszertan Morális élethelyzeteket javarészt nem kitüntetett pillanatokban élünk csak meg, hanem jó esetben a mindennapi gyakorlat részeként rendszeresen. Diákjaink számára életkori és a korszakváltással összefüggő okoknál fogva úgy tűnik, az erkölcs valamiféle múltbéli rekvizitum, amit a korábbi generációk fetisizálnak. Bevezetésképpen kísérletet teszek annak feltárására, miért is alakulhatott ki ez a furcsa, számos félreértésre okot adó helyzet. Ezt követően olyan egyszerű gyakorlatokat, módszereket szeretnék bemutatni, ami a diákok eszközeivel és szemléletmódjával számolva csempészi vissza az etikát a mindennapjaikba. A Z-generáció számára ugyanis csak a számukra kézhezálló megoldásokkal és eszközökkel van esélyünk aktuálissá, egyszersmind személyessé és élményszerűvé varázsolni azokat a filozófiai és etikai kérdéseket, dilemmákat, amelyek a diákok jelenleg sajátosnak tetsző látóköréből kicsúszni látszanak. Tudatosan olyan a gyakorlatban is kipróbált IKT-eljárásokat, megoldásokat igyekszem bemutatni, melyek egyszerűségükkel, sajátos „profanitásukkal”

inspirálják a diákokat. Emellett a tanárok számára egy olyan, különféle alternatívákat biztosító metodikai megközelítést is felvázolok, amely a folytonosan változó tantervi és tankönyvi viszonyok mellett sajátos folyamatosságot és állandóságot tud biztosítani. E megoldás erénye lehet, hogy mind a diákok, mind a tanárjelöltek egyfajta permanens lektori ellenőrzéssel garantálják az eszköz aktualitását, egyszersmind didaktikai életszerűségét. Dr. H. Temesvári Ágota Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai és Informatikai Intézet

Tanárképzés–Gyakorlóiskolák tanárképzés, tanárjelöltek, gyakorlóiskolák A matematika osztott tanárképzés során a PTE TTK-n meglazultak a szaktanszék és a gyakorlóiskolák közti kapcsolatok. Az osztatlan matematika tanárképzésben résztvevő hallgatók létszáma jelentősebb, a kapcsolatok szorosabbá tételének fontossága kétségtelen. Az előadásban néhány ennek érdekében tett lépésünkről szeretnék beszámolni. Dr. Kirsch Éva Erzsébet Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Mozgó, színes, fényes motiváció a fizikához projekt, akadályverseny, csoport, tevékenység, élmény Mi mindent lehet és kell megpróbálni, hogy a diák értse vagy legalább szeresse a fizikát! Amikor a tudást nem jegyre kell megmutatni, amikor a saját személyiség, ötlet, megoldása szerepet kap, akkor nagyobb az aktivitás. Egy három héten keresztül zajló projektfeladat, egy sikeres "színdarab" és egy Fény Évéhez kapcsolódó akadályverseny kapcsán adódik lehetőség megmutatni az előbbi mondat érvényességét. De ezek kérdéseket is hoznak magukkal. Ki tanít kit és mire? Hogyan érlelődik egy tapasztalt tanárban az, hogy talán mégis másképpen kellene csinálni? A hagyományos módszerek és tudástartalmak értékei hogyan egyeztethetők össze az új kihívásokkal és elvárásokkal? Mindenkire érvényes válaszok nem biztos, hogy születnek, de az előadás célja az együttgondolkodás. Dr. Kiss Gabriella Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Hálózati tanulás, jó gyakorlatok, fejlesztőműhelyek

hálózati tanulás, jó gyakorlatok, fejlesztőműhelyek Egy, a közoktatás átalakítását szolgáló komplex gyakorlat tapasztalatainak ismertetése az előadásom témája I. Előzmény A) A magyar közoktatás prioritásként tűzte ki a kompetenciaalapú oktatás meghonosítását, ennek egyik fontos elemeként, a hálózati tanulást mint pedagógiai módszert és intézmények közötti együttműködést. Ennek szellemében az iskolák, óvodák, kollégiumok egymástól tanulnak. Továbbá fontos célkitűzés az, hogy ez a kompetenciaalapú oktatáson nyugvó intézményi háló elérje a kistérségeket is, egyenlő esélyeket biztosítva minden iskolának és minden iskolásnak, segítve a hátrányos helyzetben lévő tanulókat. A közoktatási intézményháló három kitüntetett praxisa: az intézményháló kialakítása, és a „jó gyakorlatok” publikálása, illetve adaptálása B) TÁMOP-3.2.2, TÁMOP-3.1.4: Európai Unió-s pályázatok a referencia-intézményi hálózat, illetve a hálózatot irányító regionális központok kialakítására. Ez a referencia-intézményi hálózat kiépült, működése – kormányzati koncepcióváltás miatt – nem indult be. DE!: komoly tapasztalatai mégis vannak, ezeket a tapasztalatokat pedig kár veszni hagyni. II. Egy, a közoktatás átalakítását szolgáló komplex terv tapasztalatainak ismertetése A) Hálózat úgy működik, ha van szervezeti egység, mely működteti azt (lehetséges hálózatirányítási szervezetek, metódusok és standardok , intézmények mint hálózatközpontok, a hálózat és a pedagógiai életpályamodell lehetséges harmonizálása B) A jó gyakorlatok mint a hálózatokat összetartó, a hálózati tanulást strukturáló praxisok - a jó gyakorlatok publikálásának és adaptálásának problémái - a jó gyakorlatok csoportosítása, kanalizálása C) Fejlesztőműhelyek működése és működtetése - Referenciaterületek kialakítása, elkülönítése, referencia-intézmények kiemelése - Referencia-területekhez rendelt fejlesztőműhelyek III. A fejlesztőműhelyek célja: kapcsolatfelvétel más, hasonló intézményekkel, a hálózatok kialakítása, tapasztalatszerzés: a „nyitott ajtók” tanulási stratégiák kialakítása. Dr. Makádi Mariann Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Tevékenykedtető módszerek a földrajztanárképzésben tanári kompetenciák, kutatásalapú tanulás, problémaalapú tanulás, felfedezéses tanulás A földrajzi tudáshoz való hozzájutás lényege többféleképpen megközelítő. A megközelítések abban közösek, hogy a tanulás nem epizódok sorozata, hanem folyamat, amely világos célokból indul ki, akadályrendszerek leküzdésén és morfondírozáson (gondolkodáson) keresztül érlelődik, miközben új megvilágításba kerülnek a dolgok. Az új tudáselemek beleágyazódnak a korábbi tudásba, de átstrukturálódnak, és emiatt másként kezdjük látni a dolgokat. A tények, fogalmak nem pusztán halmozódnak, nem is feltétlen sokasodnak, a lényeg, hogy a tényekkel kapcsolatos tapasztalatok gazdagodjanak az „edzés” során. Mi kell

ehhez? Akciók sorozata, miközben mód nyílik a tények kipróbálására és az azokról alkotott képzetek, gondolatok, vélemények megmérettetésére, másképp: új tudás alkotására. A leendő földrajztanárok csak akkor tudják majd ezt megvalósítani, ha szakmódszertani képzésük során gyakorlatban kipróbálhatják a projekttanulás, kutatásalapú, a problémaalapú és a felfedezéses tanulás logikáját, módszertani lehetőségeit és buktatóit a tanárképzésben. Ezekből villant fel néhányat az előadás. Dr. Mogyorósiné Herczeg Éva Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Új típusú pedagógus-továbbképzések kidolgozása az Eszterházy Károly Főiskolán és a Gyakorlóiskolában kerettanterv, NAT 2012, új típusú pedagógus-továbbképzési programok, IKT-eszközök 2013 szeptemberétől a köznevelési intézmények a NAT 2012 alapján készített kerettantervek alapján végzik oktató-nevelő tevékenységüket. Az új dokumentumok új követelményeket, elvárásokat fogalmaznak meg a pedagógusokkal szemben. Ahhoz, hogy a következő időszak pedagógus-továbbképzési programjai hatékonyak legyenek, szükségessé vált a jelenlegi pedagógus-továbbképzési programok tartalmi és szemléleti egybevetése a NAT 2012 célkitűzéseivel és elvárásaival. Megtörtént a jelenlegi pedagógusképzési és -továbbképzési anyagok dokumentumelemzése, valamint a hiányterületek kimutatása. A hiányterületekre koncentrálva, a kidolgozott elveknek megfelelően kezdődött meg a pedagógus-továbbképzési programok fejlesztése szaktanszéki és gyakorlóiskolai kollégák együttműködésében. Kidolgoztunk harmincegy 30 órás továbbképzési programot és a hozzájuk kapcsolódó módszertani segédletet. A programok akkreditációját követően olyan moduláris képzésekkel bővül az intézmény kínálata, mely valódi válaszokat ad, fejlődési lehetőséget biztosít a pályát most kezdő és a több éve a szakmában tevékenykedő pedagógusok számára egyaránt. Duna Judit Ágnes Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A korai mozgásfejlesztés szerepe a tanulási nehézségek megelőzésében prevenció, tanulási nehézségek, mozgásfejlesztés A gyermekek fejlesztésével, képességeik felmérésével foglalkozó szakemberek egyre inkább szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az iskolába készülő gyerekek mind jelentősebb része az idegrendszeri éretlenség jeleit mutatja. A tanulási képességeik gyengék, fejletlen a

nagymozgásuk és a finommotorikájuk is. Előadásom témája elsősorban mindezen problémák megelőzésével foglalkozik. Iskolánkban évek óta hagyomány hogy a hozzánk készülő gyerekek számára ovis tornafoglalkozásokat szervezünk, melyeknek többek között célja hogy a különböző mozgásformákkal az agyi funkciókat serkentsük, ezáltal megelőzzük a tanulási nehézségek kialakulását vagy a már meglévő problémákat csökkentsük, mire a gyermek iskolába kerül. A gyermekek a foglalkozások során játékos formában hajtanak végre különböző fejlesztő hatású feladatokat a gumiasztalon, változatos eszközök segítségével. Az előadásom ezeknek a foglalkozásoknak a mozgásanyagát mutatja be a teljesség igénye nélkül. Egri Sándor Debreceni Egyetem

Hogyan tanítsunk fizikát az A-típusú kerettanterv szerint? aktív tanulás, A-típusú kerettanterv, fizika, tablet, mobiltelefon A 2012-ben bevezetésre került Nemzeti alaptantervhez kifejlesztett A típusú kerettanterv új tanítási szemléletet testesít meg, amikor a fizikai ismereteket a megszokott, egyetemi tankönyvekben is követett sorrend helyett a hétköznapi megjelenések, alkalmazások köré csoportosítva tárgyalja. Az OFI által a kerettantervhez kifejlesztett tankönyvek ennek megfelelően számos tartalmi és módszertani újdonsággal szolgálnak. A nagyon sok praktikus ismeretet feldolgozó, felfrissült anyag tanítása során a fizika időszerűbbé válik, mint eddig bármikor. A diákok világképének és fogalmi rendszerének formálásához, a fogalmi váltások elősegítéséhez kevésbé használja a könyv a képleteket, mint a megelőző tankönyvek; így esélyt ad a matematikában járatlan diákok számára is. A tankönyv támogatja a tanulói aktivitásra épülő, úgynevezett új típusú órák megjelenését az oktatási folyamatban. A könyv alapján történő sikeres tanítás fontos eleme a Kognitív Terhelés Elmélete (Cognitive Load Theory) által megfogalmazott elvek figyelembe vétele, melynek három megvalósult példáját ismertetem. Az első példa a fényelektromos hatás tanítása egy táblás játék segítségével, ami a Marc Prensky által elindított játékos tanulás (játékosítás) egy lehetséges megvalósulását mutatja be. A másik órán a mobiltelefon, mint frekvenciamérő eszköz segítségével fúvós hangszert alkottak a csoportokban dolgozó diákok. A harmadik példa a globális felmelegedés vizsgálatának lehetőségeit mutatja be az interneten található adatok felhasználásával.

Éltető Katalin Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Tegyünk ellene: iskolai zaklatás, bullying érzékenyítés, iskolai zaklatás, bullying Kutatások szerint Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek válik bántalmazás áldozatává az iskolában. Ennek leggyakoribb formája a cukkolás, a cikizés, a megszégyenítő megviccelés és a kiközösítés, de a testi erőszak is szerepel a gyakori bántalmazások listáján. Száz középiskolai diákból nyolc a hét minden napján iskolatársai zaklatásának áldozata, heten hetente, harminchárman időről időre a többiek kegyetlenkedésének kereszttüzébe kerülnek. A gyerekek egy jelentős hányada sajnos előszeretettel vesz részt a többiek terrorizálásában. E célból klikkesednek, s „ha csatlakozni akarsz hozzánk, neked is így kell viselkedned” szlogennel buzdítják egymást az erőszakos viselkedésre. Különösen a kamaszkor kezdetén gyakori ez a szocializációs folyamat. Az iskolai molesztálók célja, hogy uralkodjanak mások fölött, ezért újra meg újra fizikailag és lelkileg is bántalmazzák kiszemeltjüket. A tökéletes hatás érdekében a molesztálók előszeretettel terrorizálják társukat mások jelenlétében. Az agresszív hatalmi késztetetések kiéléséhez viszont elkerülhetetlenül szükséges egy gyengébb, önmagát megvédeni kevésbé képes, visszahúzódó áldozat. A zaklatás nyomot hagy a zaklatott fél életén: romolhat az iskolai teljesítmény, alvászavarok, pszichés problémák, az önértékelés súlyos sérülése lehet a molesztálás egyenes következménye. Ritka esetben a zaklatók akár az öngyilkosságig is hajszolhatják szerencsétlen áldozatukat. Az agresszív zaklatók életkilátásai sem sokkal jobbak. Amennyiben nem változtatnak brutális viselkedésükön, aligha lesznek képesek majdani munkahelyükön beilleszkedni, tartós érzelmi kapcsolatot létesíteni, felsőfokú képzésben részt venni, sőt erőszakos megnyilvánulásaik miatt akár börtönbe is kerülhetnek. Tehetünk ellene, egy már kipróbált tanórai gyakorlatot mutatok be, ahol a tanulók műhelyszerű beszélgetés során, ismerkednének meg a bullying fogalmával, és közösen lehet megoldásokat keresni. Erdei Zoltánné Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Helytörténet az anyanyelvi nevelésben helytörténet Debrecen és környéke igen gazdag helytörténeti múlttal büszkélkedhet. Magyartanárként fontos feladatomnak tartom, hogy a tananyagba beillesszem lakóhelyünk helyismeretihelytörténeti anyagát, amely egyediségével fontos pedagógiai célokat szolgál: segíti a jelen

összekapcsolását a múlttal, a társadalmi-történelmi értékrend kialakítását,örökségünk, lakóhelyünk értékeinek megbecsülését, a szülőhelyhez való tartozás érzésének elmélyítését. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy az egyes irodalmi témakörök hogyan bővíthetőek, színesíthetőek a helytörténeti ismeretek tanulói felkutatásával a tanórákon és a tanórákon kívül az 5-8.évfolyamon, ill. milyen módszereket,tevékenységi és együttműködési formákat használok a helytörténeti ismeretek feldolgozásakor az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében. Erdődiné Sándor Katalin Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Az iskola falain belül, és azon túl… Hallgatói gyakorlat projektbe ágyazva interaktív, reflektív, projekt „Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra.” (Charles Darwin) Ebben a tanévben a harmadikos tanulóim között volt olyan, aki a YouTube-ra töltött fel saját maga által készített videofelvételeket, többen készítettek egy-egy tananyagunkhoz kapcsolódóan ppt-t, és volt olyan, aki az interaktív tábla rejtelmeivel ismerkedett. Amikor választaniuk lehetett, hogy a kötelező irodalmunk feldolgozása során milyen módon készítsék el a csoportok a beszámolóikat, egy csoport kivételével mindannyian a digitális eszközök segítségével láttak neki a munkának. Ebben az életkorban azért még nem képesek egyedül megszűrni az információkat, s nem is gondolom azt, hogy tíz évesen már el kellene merülni a digitális világban. De az egyértelművé vált számomra, hogy az információ átadásánál sokkal fontosabb az az út, amelynek végén az információ megszerzése áll. Már alsó tagozatban is lehetőségünk van olyan tanulási helyzeteket teremteni, ahol a gyerek önmaga szerezheti meg a számára fontos ismereteket, s e közben elsajátítja és alkalmazza a különböző interaktív, reflektív tanulási technikákat, melyekkel érdekeltté tehetjük a tanulás folyamatában, s érdekesebbé, izgalmasabbá tehetjük a tudás megszerzését. Igaz ez a tanító szakos hallgatókra is, akik ebben a tanévben elsajátították ezeket a technikákat, megtapasztalták, milyen az, ha kilépve a tanórai keretek közül, külső helyszínen tartjuk meg az órát. Tanítványaimmal és hallgatóimmal Debrecen nevezetességeivel ismerkedtünk meg egy több héten át tartó projekt keretében, közben mind a hallgatók, mind a tanulók gazdagabbak lettek az együtt munkálkodás örömével, az elsajátított technikákkal, és a tudattal, hogy képesek voltak végigcsinálni.

Farkas-Lévai Rita Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Örökmozgó természet kísérlet, természettudomány, iskola, foglalkozás Az egri gyakorlóiskolában a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0002 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása Eger térségében című projekt keretében immár hagyomány, hogy a nyári szünetben Természettudományos Nyár a Vida-laborban címmel egy hetes kísérletezésen, a természettudományos ismeretek játékos megszerzésén alapuló foglalkozásokat szervezünk a kisiskolás kortól az általános iskola felső tagozatáig. Az Örökmozgó természet címet viselő tábor koncepcióját, eredményeit, élményeit szeretném bemutatni előadásomban. Kitérek az óvodai és az alsó tagozatos korosztállyal való foglalkozás főbb lehetőségeire, a természeti jelenségekre való rácsodálkozás képességének fenntartására, a labor nyújtotta lehetőségekre, a felső tagozatosok ismeretmegerősítő foglalkozásaira. Bemutatom az egy hetes témahét programját, a megszerzett tapasztalatokat és a továbblépés, a fejlődés lehetséges irányát. Farkasné Ökrös Marianna–Dr. Murányi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Mobilizált kémia? okostelefon, hálózati tanulás, kémia A tananyagtartalmak átadása mellett az informatikai készségek kialakítása iránti igény is megfogalmazódik a Nemzeti alaptantervben. A digitális írástudás mára már alapvető szükséglet a munkaerő piacon és a hétköznapi életben egyaránt. Köztudott, hogy az iskolák számos olyan problémával küzdenek, amely megnehezíti a digitális eszközök használatának oktatási folyamatba történő beépítését. Ugyanakkor a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók előszeretettel használják okostelefonjaikat sokszor zavarva ezzel még a tanórákat is. A mobiltelefon iskolai használata, mint újszerű, generációs kezelendő probléma jelenik meg az oktatás különböző színterein. Megítélésünk szerint a tiltás helyett célszerűbb az eszközben rejlő pedagógiai lehetőségeket kihasználni. Tanulmányunkban a mobiltelefont, mint egyféle konstruktivista tanulási környezetet biztosító eszközt, konkrétan az okos telefonok kémia órán történő felhasználásának lehetőségeit mutatjuk be. Ismertetjük az Eszterházy Károly Főiskola Kémia Tanszékén, egy tehetséggondozó program keretében, 8.-9.-10. évfolyamos tanulók körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit, melyben a tanulók mobilhasználati szokásainak bemutatása mellett a

tanulók által megfogalmazott, az eszköz tanulási célra történő felhasználásának igénye is megmutatkozik. A megszokott kommunikációs funkciók mellett kitérünk a hálózatos tanulás (tanár-diák, diák-diák és tanulócsoportok közötti kapcsolatok) aspektusaira, valamint konkrét, a tanulási-tanítási folyamatba jól illeszkedő alkalmazásokon keresztül mutatjuk be az eszköz gyakorlati használatát úgy, mint információk, adatbázisok gyors elérése és megosztása QRkóddal. Gyakorlati példát kívánunk mutatni kémiai kísérletek mobil telefonnal történő dokumentálására és arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ez a ma már hétköznapinak számító eszköz egy kémiai kísérletnek cseppet sem hétköznapi speciális eszköze. Fűzné Dr. Kószó Mária Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet

Tantermen kívüli és projektalapú tanulási formák motivációs, képesség- és kompetenciafejlesztő hatásai tantermen kívüli-, projektalapú tanulás; motiváció, képesség és kompetenciafejlesztés Az előadás célja, hogy bemutassa a tantermen kívüli és a projektalapú tanulási formák motivációs, képesség- és kompetenciafejlesztő hatásainak összefüggéseit. A tanulmány négy szerkezeti egységben tárgyalja a kitűzött célokat. Az első rész a tantermen kívüli tanulási formák lényeges sajátosságait, típusait, szervezési lehetőségeit, majd a projektalapú tanulás előnyeit mutatja be. A második részben a motiváció pedagógiai értelmezését, gyakorlati jelentőségét vázolja, miközben rávilágít, hogy a 21. században a pedagógiai szakma gyűjtőfogalomként alkalmazza a motivációt, mely motívumokból épül fel, minden cselekvésre késztető belső és külső tényezőt magába foglalja. A tanulmány arra is kitér, hogy a pedagógiai gyakorlatban a motívumokat 3 nagy csoportba soroljuk: biológiai motívumok, szociális motívumok, a kíváncsiság motívumai. Gyakorlati példákon keresztül arra is rávilágít, hogy ezeket a motívumokat, különösen a kíváncsiság motívumait, hogyan aktiválhatjuk a tanulási folyamatok szervezésekor. A harmadik részben a tantermen kívüli és a projektalapú tanulási formák képesség- és kompetenciafejlesztő hatásainak összefüggéseinek elemzésére kerül sor. A kompetenciafogalom értelmezése mellett az általános, speciális és kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségére is kitér. Ebben a részben gyakorlati példaként elsősorban a környezet megismerésével, a fenntartható életvitellel kapcsolatos projekteket, tantermen kívüli foglalkozások eredményeit vázolja a tanulmány. A befejező részben az úgynevezett "hagyományos" és "újgenerációs" tanulási módszerek előnyeinek, hátrányainak összehasonlító elemzésére kerül sor. A tanulmány konklúziója, hogy az élethosszig tartó tanulást az életszerű helyzetekben szervezett tantermen kívüli és a projektalapú tanulási formák támogatják, fokozzák a diákok motiváltságát és olyan kompetenciákat fejlesztenek, melyek a mindennapi életben hasznosíthatók.

Gaálné Jager Ágnes Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda

Az 5. kockavadász Foglalkozássorozat ötödik osztályos tanulóknak matematika, testek, kocka, kiállítás A foglalkozássorozat célja, hogy a tanulók ismerjék meg a kocka tulajdonságait, tudatosan és szakszerűen alkalmazzák a témakörben használatos szakkifejezéseket. Tudjanak kockát készíteni változatos technikákat alkalmazva. Ismerjék fel a környezetükben megtalálható, kockaalakú vagy arra visszavezethető tárgyakat. Legyenek képesek az itt tanultakat továbbgondolni, készítsenek egy saját „mestermunkát”a szülők bevonásával, ezekből a munkákból kiállítás rendezése. A tevékenységek színterei: tanóra, szakköri foglalkozás, kötetlen délutáni csoportmunka, otthoni tevékenység szülőkkel. Tapasztalatom szerint a gyerekek nagyon szeretik, ha munkájuknak kézzel fogható eredménye van, ezért fektettünk nagy hangsúlyt a testek elkészítésére. Foglalkoztunk kockahálók elemzésével, készítésével; kockák darabolásával, csonkolásával, összetett testek vetületeivel. Változatos technikákat, különleges anyagokat használtunk. A tantermi tudást kiegészítettük gyakorlati életből vett példákkal, és felkészültek arra, hogy végzett munkájukat, megszerzett tudásukat nézőközönség előtt be tudják mutatni. Látogatást tettek helyi nagyáruházakban, ahol termékeken, tálaláson, csomagoláson követték nyomon a kocka előfordulásait, erről fotókat készítettek. Személyiségfejlesztő foglalkozásokon megtudhatták, hogy a platóni testek mindegyike egy-egy elemnek felel meg, ezeknek hatása van az emberi jellemre, amelyet személyiségtréning keretében felhasználtunk. Mindvégig fontos volt a szülők támogatása, egyedi különleges kockák készültek. Kiállításunkat a Gyakorlók estéjére, a tehetségek bemutatkozására szerveztük, és örömmel tapasztaltuk a nagy érdeklődést. Geda Gábor Eszterházy Károly Főiskola

Új informatikai eszközök megjelenésének várható hatásai IKT, informatika oktatása, robotika Az emberiség, története során számtalanszor szembesült azzal a helyzettel, hogy alkalmazkodnia kellett az életünk különböző területein megjelenő újdonságokhoz. Ezek természetesen számtalan lehetőséget hordoztak, de gyakorta korábban nem létező problémákat is fölvetettek. Napjainkra szinte követhetetlenné vált az informatika területén az

új és újabb eszközök megjelenése. Oktatási rendszerünk vajon mennyiben van felkészülve arra, hogy a felnövekvő nemzedék majd a lehető leghatékonyabban legyen képes az új eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázására oly módon, hogy eközben a velük kapcsolatos problémák hatásait minimalizálni legyen képes? Glószné Pálinkás Erika Pécsi Tudományegytem Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda

Játsszunk! Ajándék tőled nekem... kompetencia, szövegfeldolgozás, tapasztalat, tanítás-tanulás, reflexió Előadásomban a tanulói kompetenciák hatékony és újszerű fejlesztése mellett a hallgatói képzés új, lehetséges tapasztalati alapú útjait is bemutatom. A kétéves gyakorlati hallgatói képzés kezdő lépéseként a kisdiákok lesznek tanítók, és a hallgatók végzik a gyermekek irányításával a szöveg-feldolgozási feladatokat páros vagy kiscsoportos munkaformában (egy gyermektanító és egy-két hallgató). Így a gyermekek a már előzetesen feldolgozott tananyagot adják át a tanítójelölteknek, mely mélyebb megértéshez vezet, számos készségük, képességük fejlődik, nem utolsó sorban rendkívül motiváltak a feladat során. A hallgatók pedig közeli és személyes kapcsolatba kerülnek a tanító tanulókkal, jobban megismerik gondolkodásukat, beszédüket és a szövegfeldolgozás lépéseit, gyakorlatait is, mivel saját tapasztalati élményük lesz minderről. Reflektív beszámolót is készítenek a foglalkozásról, mely a tapasztalatok mélyebb átgondolására ösztönzi őket. Ennek a birtokában kezdik meg a tanítási gyakorlatokat a tanítójelöltek. A gyakorlati képzés lezárásaként (egy modul keretében egy tanulócsoport munkájának figyelemmel kísérése, tanítása különböző helyzetekben) a végzős pedagógushallgatók társasjátékot készítenek egy választott alsós számára. A két év alatt szerzett összes tudásukat és gyakorlati tapasztalatukat felhasználva alkotják meg a személyre szabott, differenciált feladatokat annak a tanulónak, akivel már fél éve közösen dolgoznak. A tanóra és a félév tapasztalatiról részletes, összegző reflexiót készítenek.

Gonda Zita Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Diáklázadás franciaórán projekt, kreatív kommunikáció, kreatív írás, civilizáció Az 1968-as párizsi diáklázadások falfirkái, plakátjai a mai napig hatnak, jelszavai pedig mára beépültek a mindennapi francia nyelvhasználatba. Az események egyik legismertebb szlogenje („Métro, boulot, dodo” – azaz „Metró, meló, ágyikó”) a nagyvárosi lét monoton egyhangúságát, a mindennapos verklit idézi. A projekt központjában a kifejezés jelentését illusztráló tankönyvszöveg áll, amely egy párizsi külvároslakó átlagos napját mutatja be. A szöveg feldolgozását kreatív kommunikációs feladat segíti, amelynek során a férfi-női szerepek családon belüli és társadalmi változását is vizsgáljuk. A beszéd- és íráskészséget egyaránt fejlesztő, civilizációs ismereteket bővítő projektmunkában Gilles Caron emblematikus Daniel Cohn-Bendit-fotója, Párizs-térkép (utca- és metrótérkép), 1968-as plakátok, graffitik, jelszavak egyaránt szerephez jutnak. Az Internetes anyaggyűjtés az önálló tanulást támogatja, az iskolából való kimozdulás pedig a tanóra kereteinek kitágítását jelenti. A projektet kreatív írás zárja: a diákok a Gilles Caron-fotón látható jelenetből kiindulva, a fotó ábrázolta jelenet bármelyik személyének helyébe képzelve magukat, tetszőleges formájú történetet (naplórészletet, újságcikket, levelet, stb.) írnak. A történet különböző nézőpontokból történő elmesélése a diákok érzelmi intelligenciát fejleszti. A történetekből végül kiállítás rendezhető, ill. megjelenhetnek az iskola honlapján és évkönyvében. H. Molnár Emese Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet Tanítóképző Szakcsoport

Beszédművelés, beszédtechnika: multimédiás tananyag tanító szakos hallgatók számára Mivel a pedagógus egyik legfontosabb megnyilvánulása a beszéd, olyan tanítókat kell képeznünk, akik képesek a beszédükkel, annak hangzó és tartalmi megjelenésével egyaránt, példát adni tanítványaik számára. Amellett, hogy szépen és helyesen kell beszélniük, abban is gyakorlatot kell szerezniük, hogyan kell a kisiskolások beszédkészségét fejleszteni. A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012/0004 projekt keretein belül lehetőségem nyílt multimédiás tananyag elkészítésére. Előadásomban ezt a multimédiás tananyagot szeretném bemutatni, melyet egy nyílt forráskódú xhtml-szerkesztő alkalmazás, az eXelearning tananyagfejlesztő szoftver felhasználásával készítettem el.

A tananyag az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésén belül alábbiakra irányul: - a szövegolvasási, szövegmondási technikák fejlesztése, - a nonverbális eszközök hiteles alkalmazásának gyakorlása és tudatosítása a gondolatok átadásához a verbális kommunikáció során, - a hangok tiszta ejtésével, mintaszerű szép magyar beszéddel az igényes tanítói nyelvhasználat megalapozása és fejlesztése, - a hallgatók problémaérzékenységének fejlesztése: szerezzenek kellő empatikus képességet, jellemezze őket felelősségérzet (a beszédészlelésre, beszédértésre figyelés, a képességek fejlesztése terén) a tanulás-tanítás, a tanítványok iránt. Az elmúlt tanév tavaszi félévében próbáltuk ki hallgatóimmal az elkészült anyagot, s az ő visszajelzéseik igen pozitívak voltak. Remélem, hogy nemcsak tanulmányaik során, hanem gyakorlótanítóként is tudják majd hasznosítani, alkalmazni a tanultakat.

Holló Tivadar Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Értékelés és mérés a testnevelés oktatásban, úszásoktatás testnevelés, értékelés, motiváció, tehetséggondozás Előadásom témája: - az iskolai úszásoktatásban előforduló mérések programozása, szintfelmérések, ennek alapján történő haladási program, ennek ellenőrzése, értékelése a félév során és az év végén. - értékelő lapok. Hollóné Bódi Katalin Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Matematikafeladatok megoldása informatikaórán jó gyakorlat, a matematika és az informatika kapcsolata, függvényábrázolás, területszámítás, testek ábrázolása, programozás, alkalmazásképes tudás Napjainkban a matematika és az informatika elválaszthatatlan. A matematikaórán elkerülhetetlen az informatikai apparátus használata, az informatika kérdéseire pedig gyakran matematikai választ adunk. Napjainkban a kompetencia fogalmát alkalmazzák, ezek fejlesztésére teszik a hangsúlyt. Fontos megfogalmazni, hogy az informatika tananyagába hogyan ágyazhatók a matematikai fogalmak. Legalább ilyen fontos kérdés lehet, hogy a

matematikaórákra hogyan kerüljön be a számítógép. A matematikai kompetencia, a matematikai gondolkodásmód, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. Olyan eszközöket célszerű keresnünk, amelyek felhasználásával életközelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulókat. A matematikafeladatok megoldásának lehetőségei számítógéppel: függvényábrázoló program, Excel táblázatkezelő program, LOGO programozás, pascal, Paint. Előadásomban a fentiek alapján azt a „jó gyakorlatot” kívánom bemutatni, amely a tanításomban a tanulók alkalmazásképes tudásának kialakítására, fejlesztésére irányul. Minden órán arra törekszem, hogy a tanulóknak olyan informatikai ismeretet adjak át, amely a gyakorlatban, vagy más tantárgyak (pl. matematika) tanulásában is alkalmazható. Horváth Edit–Sarka Lajos Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A kutatásalapú tanulás megvalósulásának lehetőségei a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium biológia–kémia tagozatán kutatásalapú tanulás, természettudomány, biológia-kémia tagozat, versenyek, eredmények, kutatótáborok Amikor 2012-ben elindult iskolánkban az első biológia-kémia tagozatos osztály az volt a célunk, hogy a szakmai maximalizmus mellett komplex természettudományos oktatást valósítsunk meg. Mivel az egyes tudományterületek nem egymástól elszigetelten léteznek, így bár tantárgyakat tanítunk, az ismeretek több tárgy tudásanyagát érintik. Úgy véljük, hogy nem elegendő az elméletek megismerése, a mások által végzett tudományos megfigyelések, kutatások abszolválása. El kell sajátítania tanulóinknak a tudományos megismerés, a tudományos kutatás módszereit. El kell jutniuk az önmaguk által tervezett, céltudatos tevékenységig. Konfuciusz szerint: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.” A kutató-felfedező módszer révén a tudást a tanulóknak önálló – elméleti, illetve gyakorlati − munka keretében kell megszerezniük. Céljaink megvalósításához szükség lett volna modern technológiával felszerelt, a korszerű pedagógiai szemléltetés igényeinek megfelelő fizika/kémia/biológia tantárgyak oktatását segítő iskolai laboratórium kialakítására. Lelkesen írtunk tehát laborpályázatot ”A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” (Öveges Program) c. pályázati felhíváshoz, ám forráshiány miatt ez nem valósulhatott meg. Előadásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen más lehetőségeket

találtunk tanulóink számára a kutatásalapú tanulás elsajátítására, és hogy ezek segítségével milyen eredményeket értek el legjobbjaink az elmúlt három év során. Jakab Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

"Van pápánk (is)!" Ókor-és középkortörténethez kapcsolódó csoportmunkák, gyakorlatok az interdiszciplinaritás jegyében történelem, ókor, középkor, csoportmunka, általános iskola, gimnázium A legújabb kerettantervi változások mind általános iskolában, mind gimnáziumban arra késztetik a történelemtanárokat, hogy módszereiket, gyakorlataikat újragondolják a "kevesebb talán több" jegyében. Előadásomban nem kívánok a kerettanterv vitájában állást foglalni, viszont szeretnék megmutatni olyan feladatokat, csoportmunkára alkalmas projekteket, amelyekkel a megmaradt kevés órát élményszerűvé tudjuk tenni. Az ókor és a középkor (lerövidítve is megkerülhetetlen) anyagi kultúráján át vezet a legtöbb feladat, de érintenek olyan vallás-és egyháztörténeti kérdéseket, alapfogalmakat is, amelyekkel régebben nem, de ma már foglalkoznunk kell. Másik szakjára nézve művészettörténet szakos pedagógusként az a véleményem, hogy a vizuális készségek a régebbi korok történetével fejleszthetők és fejlesztendők, akár aktívtábla híján is. Az ELTE Apáczai Gimnáziumban az új hat- és négy évfolyamos kerettanterv szerint tanuló diákok által leginkább kedvelt, többféle ismeretre építő feladatokból válogattam ízelítő gyanánt az érdeklődő kollégák számára. Jászné Kajmádi Mónika Eötvös Loránd Tudományegytem Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Portfóliókészítés nyelvórán "Mintha lefutottam volna egy maratont" portfólió, németnyelv-oktatás, projektmunka, vizsgafelkészítés Gimnáziumunk DSD vizsgaközpont, német nyelvcsoportjainkban diákjaink jelentős része az utolsó tanévben nemzetközi német nyelvvizsgát tesz. Ennek részét képzi egy érdeklődésüknek megfelelő, német vonatkozású témában tartott kiselőadás is, melyet több hónapos felkészülés után, problémaorientált szemlélettel, különböző nézőpontokat felvillantva állítanak össze. A diákok és felkészítő tanáraik számára talán ez a vizsgarész jelenti a legfőbb kihívást. Mit is

jelent önállóan készülni egy témában? Mikor elég alapos a felkészülés? Hogyan tud a nyelvtanár ebben a folyamatban optimális segítséget nyújtani? A fenti kérdéseket végiggondolva jutottam el a munkaportfólió ötletéhez. Előadásomban beszámolok a 2014/15-ös tanév 10. osztályos nyelvcsoportjában megvalósított projektjellegű munkáról, annak lépéseiről, tapasztalatairól. A diákok írásbeli visszajelzései alapján körvonalazódnak azok a területek is, ahol ez a munkamódszer megszólítja és motiválja őket, illetve ahol nehézségeik, küzdelmeik akadnak. Juhász M. Tünde Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Dráma - (JÁTÉK) a természetismeret órán és azon kívül természettudomány, drámapedagógia, interaktív játékok, tanítási óra, tanítási órán kívül Abban minden felnőtt egyetért, hogy a gyerekek szeretnek és tudnak is játszani, sőt, kötelező elem a tapasztalatszerzésben. A mindennapos oktatásban mégis úgy tűnik – ahogy nő a gyerek –, mintha elfeledkeznénk a játék fontosságáról. Pedig mi "nagyok és okosak" is mosolyra derülünk a fárasztó nap után hazafelé sietve a munkából a buszmegállónk melletti park játszadozó gyermekeit nézegetve, és bizony egy pillanat alatt elröppennek fejünkből a borús gondolatok. A játék olyan világ, ami születésünktől halálunkig végigkísér: örömök, tapasztalatok, olykor kudarcok forrása, mégis mindig pozitív, előremutató. Biológia–földrajz szakos tanárként elsősorban azokat a lehetőségeket kerestem, amelyek becsempészik ezt a tevékenységet a tantárgyi órákra. A drámapedagógiában használt egyszerű módszereket, gyakorlatokat formáltam át a saját tantárgyaimra, ezért az általam bemutatandó játékok mindegyike természettudományosított drámajáték. Ezek a feladatok az oktatás minden fázisában a motivációtól az ismeretszerzésen át az ismétlésre és az ellenőrzésre is használhatók. Időtartamuk 2–4 perc, de kombinálva egész órára is kiterjedhetnek, ráadásul egy kis átdolgozással, fantáziával jól használhatók más tanórákon és tanórán kívül: osztálybulin, táborozáskor, témanapokon. Nekünk felnőtteknek és pedagógusoknak háromféle kötelezettségünk van: biztosítsunk helyet, időt és témát a játékhoz. Mi a szerepünk a játékban? Amit csak akarunk: lehetünk irányítók, résztvevők, vagy egyszerűen csak megfigyelőként gyönyörködhetünk tanítványaink ügyességében. Ha tudni szeretnéd, mit jelent a drámapedagógiai rádiózás, a verbális és asszociációs játék, kapcsolatteremtő és érzékelő gyakorlat a természetismeret nyelvén: Gyere és játssz velem!

Kéninger Henrietta Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A pedagógiai kultúra megújításának, színesítésének lehetőségei IKT eszközök, digitális tábla, Smart-program, prezentáció, korszerűség, interaktivitás Az IKT az oktatás színterén belül is egyre erőteljesebben jelenik meg. Ezért a pedagógusoknak felkészülteknek kell lenniük az IKT-eszközök, berendezések és új módszerek hatékony alkalmazására, használatára. A tanítási-tanulási folyamatot az eddig alkalmazott és bevált pedagógiai módszereken túl át kell formálni a XXI. század támasztotta újdonságoknak, elvárásoknak, igényeknek megfelelően. Napjainkban már a pedagógusok egyre bátrabban merik alkalmazni a modern oktatástechnológiai eszközöket. Véleményem szerint nem feltétlenül szükséges minden esetben a tankönyvalapú oktatást preferálni, hanem alkalmazni és használni kell az új technológiákat, eszközöket. Tény, hogy az interaktív tananyagok elkészítése nagyon időigényes feladat, de a feladatsor megmarad, és csak kisebb változtatásokra van szükség, ha más csoportokban, tanórán szeretnénk felhasználni. A tanulók pedig meghálálják az IKT-eszközök által nyújtott változatos, izgalmas, interaktív órákat, ugyanis figyelmük kevésbé lankad, mindvégig aktívan dolgoznak, és élményként élik meg a munkát. Előadásomban célom bemutatni, hogyan színesíthető egy-egy tanóra a korszerű eszközökre támaszkodva. "Senkinek semmit sem vagyok képes megtanítani, csupán elgondolkodtatni tudom az embereket." (Szókratész) Kéri András Eötvös Lóránd Tudományegyetem Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Interaktív tábla alkalmazása a földrajztanárképzésben ELTE TTK, földrajz, IKT, interaktív tábla, tanárképzés Az infokommunikációs technológiák terjedése a magyar közoktatásban ugyan nem a kívánt mértékű, de azért már számos iskolában nemcsak projektor és számítógép, hanem interaktív tábla is található. A földrajzórákon az interaktív tábla fontos szerepet kaphat a szemléltetésen és a térképek párhuzamos megjelenítésén kívül az ismeretek ellenőrzésében és rögzítésében. A meglévő technikai háttér azonban még nem jelent hatékony alkalmazást is, mivel a tanárok ilyen irányú felkészültsége ezt nem teszi lehetővé, éppen ezért a jövő tanárgenerációjának képzésében elengedhetetlen, hogy a hallgatók megismerkedjenek a hardverekkel, szoftverekkel és alkalmazásukkal. Mindezt a felsőoktatási szakmódszertan órákon és a gyakorlóhelyeken egyaránt lehetővé kellene tenni. Tapasztalataim szerint ez nem valósul meg

koherensen és konzekvensen, és ez leginkább az interaktív táblára vonatkozik, amivel az ELTE TTK földrajztanárképzésében csak atomizáltan és esetlegesen találkoznak. Ezen a problémán próbáltam segíteni, amikor két egymást követő évben féléves speciálkollégiumot hirdettem meg Interaktív tábla a földrajzoktatásban címmel Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium kiemelkedő eszközellátottságát kihasználva. Ezen kívül tanárjelöltjeimet kapacitálom a tábla használatára, ahányszor csak van rá lehetőség, segítek nekik az ilyen órákra való felkészülésben. Ezeknek a foglalkozásoknak a tapasztalatait, illetve a speciálkollégium óráin és a tanítási gyakorlatokon született, valamint az általam készített aktívtáblás bemutatókból részleteket osztok meg az érdeklődőkkel a konferencián. Kiss Sára Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Fogkaland megelőzés, megóvás, játék, élmény A fogazat épségének megóvása nagyon fontos. A megbetegedett fog a fájdalmon kívül egyéb problémákat is felvet, mint rágáskiesés, gyomorproblémák megjelenése, általános megbetegedések. A fogazati rendellenesség beszédhibákhoz is vezethet. Nem beszélve arról, hogy a szuvas, torlódott fogak esztétikai problémát is jelentenek. Mindez kivédhető a rendszeres kielégítő, helyes technikával végzett fogmosással, a fogak szabályozásával. A Debreceni Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszékével együttműködve kidolgoztunk egy játékos megelőző programot az óvodából érkező, a fogváltást élő kisiskolásoknak. Klencsár Dezső–Telek István Pécsi Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola

Új kreatív módszerek a készségek, képességek fejlesztésében készség-, képességfejlesztés Mottó: Mivel sokfélék vagyunk, számtalan megoldás létezik. Ki-ki eldöntheti, hogy melyik utat választja, de azt felelősséggel kell végigcsinálnia. A képzeletnek a fantáziának semmi sem szab határt, kreatívnak kell lenni. A mindennapos testnevelés komoly kihívást jelent az iskoláknak, testnevelőtanároknak. Különösen az olyan helyeken, ahol nincs vagy kevés a minőségi testnevelésre alkalmas terem. Ezért egy olyan alternatív lehetőséget, eszközt (dyner) mutatunk be módszertani ajánlással együtt, amelyet iskolánkban a PTE 1. Számú Gyakorló Iskolában alkalmazunk. Ez az eszköz egyszerűen beépíthető a tanítás, tanulási folyamatba, kiegészíti a testnevelés és sportjátékok

mozgásanyagát. Kiváló lehetőség a motoros képességek, ezen belül is a koordináció fejlesztésére (mozgásszabályozó–mozgásalkalmazkodó–átállító–mozgástanulási–ízületi mozgékonyság). Milyen új módszereket alkalmazunk a dynerrel végrehajtott testnevelés órák tervezésénél? Módszerünkkel, eszközünkkel olyan programot, jó gyakorlatot mutatunk be, mely egyszerűen beépíthető a testnevelés órákba és közvetlenül alkalmazható. Az eddigi tapasztalataink szerint az eszköz hatékonyságán és hasznosságán kívül, változatossá és érdekessé teszi a foglalkozásokat. Kovács Sándorné Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Régi témák új köntösben a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításában új NAT, kerettanterv, technika, életvitel és gyakorlat, 5-6. évfolyam, problémaalapú tanulás A tudományos-technikai fejlődés ütemének felgyorsulása és a tudásalapú társadalom kiépülésének igénye új kihívást jelentett a technika tantárgy tanításában, a célok, feladatok meghatározásában. Az újabb tantervek következtében tantárgyunk neve, tartalma, helyzete és megítélése is átalakult. Jelenleg az új, 2012-es Nemzeti alaptantervben szereplő Életvitel és gyakorlat műveltségterület kerettantervi tantárgyi megfelelője a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy. A NAT-ban felsorolt fejlesztendő kulcskompetenciák között tantárgyunk elsősorban a természettudományos és technikai kompetenciaterülethez tartozik, de komplexitásából adódóan a többi kompetenciaterület fejlesztéséhez is hozzájárul. A tananyag tartalmi változásai megfelelnek a kor elvárásainak, hiszen egyrészt olyan ismeretanyag átadása a cél, melynek segítségével a gyermekek el tudnak igazodni az őket körülvevő természeti, társadalmi és technikai környezetben, másrészt a megszerzett elméleti ismereteket a munkáltatás során a gyakorlatban tudják alkalmazni. A 2012-es NAT az Életvitel és gyakorlat műveltségterületet több új elemmel bővítette az egyes témaköröket. Előadásomban azt mutatom be, hogy a régi, jól bevált témakörök milyen új köntösben jelennek meg az 5-6. évfolyamon, azaz milyen új tananyagtartalmakkal egészültek ki az átdolgozott tankönyvek. A változás azonban nemcsak a tartalomban, de a feldolgozás módszereiben is megújulást hozott, melyek közül előadásomban azokra a technikákra fókuszálok, amelyek a tanulóközpontú, problémaalapú tanulást segítik elő.

Kursinszky Viola Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Tanulj, hogy alkothass, alkoss, hogy tanulhass belőle… vers, zene, alkotás Talentumokat kapunk. Mindannyian. Többet, vagy kevesebbet. Ki ezen a területen, ki azon. El kell számolnunk vele, használtuk-e, helyesen használtuk-e azokat. A ránk bízott gyermekeknek segítenünk kell felfedezni, megismerni, használni talentumaikat. Használni! Mert, hogy ezért kapják azokat. Tanmeneteket tervezünk, hogy a legoptimálisabb feltételek között folyjék a folyamat. Kellenek a tervek a megtervezhető célokhoz (elsajátítandó tananyagok, fejlesztendő képességek, kialakítandó attitűdök…). De célunk az is, hogy megismerjük, felismerjük, kiben mi rejlik. Az eredményre nem készülhetünk fel. Minden pillanatban készen kell állnunk a felismerésre, a rácsodálkozásra, a felvillanó pillanatnyi lehetőségek megragadására. De ezzel még nincs vége a feladatunknak; a gyerekekben is fel kell tudnunk ébreszteni önnön adottságaik tevőleges megbecsülését. Ha pedig megvan a vágy, akkor itt a következő feladat: Használd, alkoss, ismerd meg az eredményességedet, és ne ijedj meg a kudarctól, hanem építkezz belőle! Előadásomban egy olyan folyamatot szeretnék bemutatni, mely során a tantervi követelmények, azok megvalósítása és az ezek által megszerzett tudás, valamint a váratlanul felbukkanó lehetőségek örömteli alkotó folyamatokba torkolltak (irodalom, zene), segítve másodikos osztályom tanulóit, önmaguk megismerésében. Kuspi Zsolt Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Játék? LEGO, MINDSTORMS, NXT, EV3, robot, mechanika, biológia, fizika, technika, informatika, programozás Régóta ismerjük a LEGO játékot, de vajon mire tudjuk használni?A híres magyar műállat a szegedi katica újragondolásán keresztül szeretnék néhány, az oktatás szempontjából is hasznos tulajdonságára fényt deríteni. Hogyan tudjuk játékosan fejleszteni diákjaink oly bonyolult gondolkodását, mely néha a legapróbb érdekességek felfedezését tudja meggátolni. hogyan is játszhatunk egy igazán tantárgyközi játékot. Előadásom célja több nézőpontból megmutatni a LEGO játék használhatóságát az tanítástanulás folyamatában.

Lángné Erdős Katalin Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Project – works! avagy hogyan működik egy nyelvi projekt az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában? projektmódszer, csoportmunka, kreativitás, kooperáció, idegen nyelven való kommunikáció, kompetenciafejlesztés, fejlesztő értékelés Az előadás pedagógiai projektek működését mutatja be. Ezen belül érintőlegesen egy 11. évfolyam francia nyelvi, és részletesebben egy 7.-es nyelvi előkészítő osztály angol projektjét. A projektmódszer jellemzőinek és a megvalósítás lépéseinek bemutatásán túl alapvetően arra kerül a hangsúly, hogyan lehet az előző évek tapasztalataiból kiindulva sikeresen megvalósítani egy, az osztálytermi oktatástól nagyban különböző tanulási formát. Kompetenciafejlesztés, kooperatív tanulás, információgyűjtés és egyszerűsítés, önálló munka és a tanári segítség egyensúlyának megtalálása, szövegvizualizációs technika elsajátíttatása, a kreativitás fejlesztése, szervezési nehézségek, az értékelés formái. Szó lesz minderről, abban a reményben, hogy a gyakorlati megközelítésnek köszönhetően más is kedvet kap ennek a Magyarországon még nem eléggé elterjedt, ugyanakkor bármely tantárgy keretein belül, vagy azon túl is rendkívül sokrétűen hasznosítható módszernek a kipróbálásához. Mi a közös bennük: Shakespeare, Columbo, Ronald Reagan, McDonald, Churchill, Stephenson és Watt, Elvis Presley, George Washington? Ez is kiderül majd az iskolánkban lassan hagyománnyá váló angol nyelvi projekt tapasztalatainak összefoglalójából. Magasi András Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Gazdasági fogalmak tapasztalati úton történő tanítása történelemórán szimuláció, játék, kerettanterv, pénzügyi- gazdasági kultúra, munkavállalás A kerettanterv a történelem tantárgy keretei között előírja a pénzügyi és gazdasági kultúra, illetve a munkavállalással kapcsolatos ismeretek tanítását a tizenkettedik évfolyamon 10 órában. Ez arra elég, hogy kipipálhassuk, hogy fejlesztetük ezeket a kompetenciákat, de arra nem, hogy diákjainknak ténylegesen használható tudást adjunk. Viszont ez a változás a pedagógusok egy része számára is kihívást jelent. Tanítottam gazdasági ismereteket, részt vettem a tárgy érettségijének kidolgozásában, és öt évig készítettem a társadalomismeret

tantárgy gazdasági ismeretek részének feladatsorait, emelt szintű szóbeli tételeit, így viszonylag sok tapasztalattal rendelkezem ezen a területen. A kerettanterv szerint a tananyag „nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajta problémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációs helyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája, toleranciája és együttműködési készsége.” Előadásomban néhány gazdasági szimulációt szeretnék bemutatni. A gazdasági körforgás megértését elősegíthetjük egy olyan játékkal, amelynek keretében fogyasztói (munkavállalói) és vállalkozói szerepben is kipróbálhatják magukat egy verseny keretében. A szimuláció a vállalkozó, az erőforrások, a verseny és a GDP fogalmának, valamint a mikro- és makroökonómia körforgás megértését segíti elő. A körforgási modell segíti megérteni az állam gazdasági szerepét, az adók és az állami juttatások változásának hatásait, és betekintést enged a pénzpiacok működésébe is. A költségvetés fontosságát, működését is megértethetjük különböző (családi, települési, országos) költségvetések kialakításának szimulálásával. A munkavállalással kapcsolatban az önéletrajz illetve a motivációs levél tartalmi elvárásainak és a praktikumok számbavételére a történelem órák keretei között kerülhet sor. Hasznos tapasztalatok szerezhetőek állásinterjúk során, annak tapasztalatainak közös megbeszélésével. Máriáss Márta Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Diszlexiás nyelvtanulók integrált oktatása részképességzavar, diszlexia Vajon mit lehet kínálni egy diszlexiás nyelvtanulónak másik 15-20 diák jelenlétében? Lehetőleg úgy oktatni a csoportot, hogy a diszlexiás tanuló egyedi igényeinek figyelembe vétele a csoport egészének hasznára váljon. A modern nyelvoktatás egyre több figyelmet szentel a diszlexiabarát módszereknek, mert a módszertani megújulás mindenki számára hatékonyabb oktatást tehet lehetővé. A német az idegen nyelvek közül kifejezetten ajánlható a részképességzavarral érkező diákoknak. A statisztikák szerint körülbelül minden tizedik tanulónk érintett valamilyen mértékben, így nagy valószínűséggel minden tanár találkozik diszlexiás diákkal. Integrált oktatásuk megtervezéséhez csak alapos ismeretek birtokában láthatunk hozzá, miközben ezek megszerzéséhez az idő szűkös, a tudnivaló sok. Összeállítottam egy tanári feladatlistát, amelyet a közös munka kezdetétől szem előtt tartva nem maradnak ki lényeges lépések és szempontok a diszlexiás diákok integrált oktatásának megtervezésében és megvalósításában. Mit jelent a részképességzavar és diszlexia a németórákon? Milyen tanuláspszichológiai jellemzői vannak a középiskolás diszlexiás korosztálynak? Milyen fejlesztésre vagy támogatásra szorulnak? A nélkülözhetetlen szakköri keretek közötti külön fejlesztés mikéntjéhez a német diszlexiatréningből nyerhetünk

fogódzókat. Minden diszlexiás diák más. Olykor ők lehetnének a legügyesebbek, ha a tanítás csak szóban zajlana. Csakhogy középiskolai nyelvoktatásunk íráscentrikus. Megvizsgáltam, mit lehet átvenni a diszlexiások oktatásához adott ajánlások közül a német oktatásához. A német tanításának mai gyakorlatában van néhány olyan bevett technika és módszer, melyeket a diszlexia megismerése kapcsán nyert új látásmód birtokában érdemes felülvizsgálni, mert nem csak a diszlexiás tanulóknak nehezítik meg a tanulást. Bemutatok egy-két módszert és gyakorlatot, melyek kiküszöbölhetik e hibákat. Márkus Róbert Zsolt–Sipos Zsuzsa Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Innováció a magyar irodalom oktatásában projekt, drámapedagógia., kooperativitás, kötelezők másképp Az egri gyakorlóiskola fennállása óta a megújulás képviselője és továbbadója volt, és az napjainkban is. Modern szóhasználattal referenciaiskola, különösen két területen. Az egyik az IKT-használat, a másik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. Különösen izgalmas ez akkor, ha mindkét kompetenciaterület megjelenik a tanulási-tanítási folyamatban, konkrétan az általános iskolai magyartanításban. A iskola tanárai, Sipos Zsuzsa és Márkus Róbert Zsolt, olyan kezdeményezés képviselői és elindítói, amely élményszerűségénél fogva közel áll a diákok érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz. Munkáik „jó gyakorlatként” a megye és az ország számos helyére eljutottak már, ezzel mutatva példát a tudás megosztására. Márkus Róbert Zsolt hitvallása, hogy a kizárólag frontális elveket valló és a frontális munkát preferáló pedagógusok felett eljárt az idő. A módszertani megvalósításban muszáj az alternatív, a reformpedagógiák felé fordulni, azok sikereit felhasználni, beáramoltatni a köznapi nevelőoktató munkába. A konstruktivista pedagógia időszerűsége vitathatatlan. A kooperatív technikák alkalmazásának létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A drámapedagógiai és az élménypedagógia jelenléte a mindennapi nevelő-oktató munkában is szükségszerű. Mindezek hogyan jelentkeznek a gyakorlóiskolában? Erre keresi a választ az elméleti áttekintés után ez az előadás. Mercsné Juhász Anikó Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Felejtheti-e valaha ember magyarságát? Iskolai megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján szerkesztett ünnepi műsor, drámapedagógia, felső tagozat

Iskolánkban hagyomány, hogy évente több alkalommal a drámapedagógia eszköztárát kihasználva ünnepi és egyéb iskolai műsorokat készítünk és mutatunk be. Ez a munka az egész alsó és felső tagozat életében jelen van. Az általam készített és bemutatandó megemlékezés felső tagozatos tanulók számára készült a nemzeti összetartozás napjára. Témaválasztásomat az indokolja, hogy a június 4-én történteknek a következménye, jelentősége inkább a középiskolai mint az általános iskolai korosztály számára értelmezhető. Számtalan irodalmi munka készült az utóbbi időben ebben a témában, de nem egyszerű eldönteni, hogy a 10-14 éves korosztály számára mit mutassunk be, mit közvetítsünk. Előadásomban ismertetem a műsor készítését megelőző kutató munkát, a forgatókönyvet és az alkalmazott digitális eszközöket. Az összetartozás napjának megértését egy kapcsolódó kiállítás is szolgálta az iskolánk aulájában. Itt az országban található emlékhelyek képeiből készült válogatást láthattak egy héten keresztül az iskolánk tanulói és látogatói. Szólok a műsor szervezési feladatairól is: a szereplő választás módjáról, a próbákról és a bemutatóról. Az iskolai előadásban sikerült megmutatni, hogy a művészetek közül a rajz, a zene, az ének és a tánc együttese mennyire képes élményszerűen bemutatni és közvetíteni a verbális mondandót, az ünnep mai kornak szóló üzenetét. Megfogalmazható, hogy a drámapedagógiára épülő és a színház eszközrendszerét alkalmazó módszertár megvalósítása nagy energiát kíván mind a pedagógustól mind a szereplőktől, de a narratív előadásmóddal szemben mélyebb és élményszerűbb megértést segít elő. Mészáros Tibor Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Történelem és média kapcsolata egy tervezett projekt alapján A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium jelen formájában megszűnik és átalakul. Vagyis a tanév végén lezárul egy időszak az iskola több mint 60 éves történelmében. Az identitás kialakításában komoly szerepe van a múltunknak. A ki vagyunk kérdésre csak akkor tudunk választ kapni, hogy ha tudjuk, ki voltunk. Tradicionalizmus és organicizmus: az előző nemzedékek bölcsessége jelenti az újraépítkezés szilárd fundamentumát. Még élnek idős, nyugdíjas kollégáink, akik átélték (tanulóként és tanárként is!) ezeket az évtizedeket, ezért indokolt, hogy az ő emlékeiket az iskoláról és a pedagógiai pályájukról megörökítsük. Ennek legjobb módja, ha video-interjúkat készítünk velük, azzal a céllal, hogy egy iskolatörténeti „oral-history” (szemtanúként elbeszélt történelem) archívumot állítsunk össze. Az interjúk elkészülte, szerkesztése után azok elérhetővé válnának az iskola honlapján. Az interjúkat egy a történelem és a média iránt is érdeklődő, általam „toborzott” diákcsoporttal készítem el. A történelemtudományban ma már általánosan elfogadott a személyesen átélt történelem (oral history) létjogosultsága, sőt ma már szinte lehetetlen történeti munkát megírni a 20. század második feléről oral history nélkül.

(http://mult-kor.hu/20130527_hol_van_a_helye_az_oral_historynak, 2013. május 27.) Nemcsak arról van szó, hogy bekapcsolom a kamerát és felveszem néhány idős ember mondandóját, hanem komoly felkészülést, előtanulmányokat igénylő programról. Misz József Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Az ezerarcú fény csodái motiváció, fény, színek A jelen kor megváltozott feltétel rendszere komoly kihívást jelent a modernkori iskolának is. A megváltozott körülmények és feltételrendszerek, folyamatos változtatásra sarkalják a természettudományokat oktató pedagógusokat. Az ingergazdag környezet és az információk gyors elérési lehetősége lehetővé teszi, hogy az ismeretek gazdag tárházát szinte készen hozzák a tanulók. A szaktanár feladata a tanulói motiváltság biztosítása olyan foglalkozások szervezése, amely gyakorlatorientált, felfedező tudást biztosít. Lényeges eleme ennek a kíváncsiság felkeltése, a természeti jelenségek, törvények felfedezése iránt. A gyakorlatok során előtérbe kerülnek a fejlesztő, problémaalapú tanulás egyes elemei, a tanítás mint a tanulást elősegítő folyamat jelenik meg. Sokszor a helyszín is változik és tantermet felváltja a laboratórium, vagy a múzeumpedagógiai helyszín. Az intézményünk szoros kapcsolatban van az Eszterrházy Károly Főiskola múzeumpedagógiai és módszertani központjával, a Varázstoronnyal, amely sokszor a közös foglalkozások helyszíne. Az itt szervezett rendhagyó foglalkozások, jó gyakorlatok a szaktantárgy iránti érdeklődés felkeltésének jó helyszínei. A múzeumpedagógiai programok az egész életen át tartó tanulás stratégiáját erősítik, foglalkozásainkkal elérhető a képesség- és kompetenciafejlesztés, a közösségépítés, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása. Ilyen foglakozás Az ezerarcú fény csodái. A mindennapi életünk során nap mint nap halljuk, szóbeszédünk témája a fény. Fizikaórákon találkozunk a fénnyel, mint fizikai jelenséggel. A tanórákon azonban nem jut mindig elegendő idő az érdekes részletekre, pedig a fény az egyik legizgalmasabb elem, amely körülvesz bennünket. Egyes szakmák hívatások mindennapi eszköze, ezzel dolgozik a fotós, az operatőr, a filmes, a belsőépítész a látványtervező. Mi a fény? Hogyan viselkedik? Látható, érezhető? A téma látvánnyal, méréssel, érdekességekkel hozza közelebb hozzánk. Nagy Lászlóné Szegedi Tudományegyetem Természettudományi És Informatikai Kar Biológiai Szakmódszertani Csoport

Kutatásalapú tanítás-tanulás a biológiaoktatásban és a biológiatanár-képzésben

kutatásalapú tanítás-tanulás, biológiaoktatás, biológiatanár-képzés A természettudományos nevelés számos problémával küzd napjainkban. Csökkent a tanulók természettudományok iránti érdeklődése, hiányosságok mutatkoznak a tanulók tudásában, nehézséget jelent a tudományos ismeretek megértése, alkalmazása, a mindennapokban való boldoguláshoz szükséges gondolkodási és tanulási képességek elsajátítása. Az Európai Bizottság által felkért szakértői csoport (Rocard és mtsai, 2007) a természettudományok nem megfelelő oktatását nevezi meg a problémák egy lehetséges okaként, és a megoldást új pedagógiai módszerek bevezetésében látja, mint amilyen a kutatásalapú tanítás-tanulás. Ennek legfőbb jellemzője, hogy kutatás által stimulált, kérdésekkel vagy problémákkal vezetett, a tudás keresésének folyamatán alapuló tanulás (Spronken-Smith és mtsai, 2007), amelynek során a tanulók kísérleteket, kutatásokat végeznek, modelleznek, gyakran egymással együttműködve (Khan és O’Rourke, 2005). A módszer hatékony alkalmazása feltételezi a tanulók aktív bevonását a tanulási folyamatba, a tudás megkonstruálásába. Az egyéni tanulás összekapcsolódik a társakkal való tanulással, ugyanakkor önszabályozott folyamat, a tanulók fokozott felelősséget vállalnak saját tanulásukért (Nagy L.-né, 2010). A tanár facilitátor szerepet tölt be, az ismeretszerzés folyamatának szervezője, segíti a diákok munkáját, biztosítja a megfelelő tanulási környezetet a tanulói tevékenységekhez (Korom, 2010). Az előadás néhány gyakorlati példát, ötletet mutat a módszer alkalmazására a biológiaoktatás területén (Kontai és Nagy L.-né, 2011). Bemutatja, hogyan segíti a módszer használata a tudomány természetének megértését, módszereinek megismerését, illetve a természettudományok iránti érdeklődés és a kutatási attitűd alakulását. Ismerteti továbbá, hogyan történik a Szegedi Tudományegyetemen a szakmódszertani kurzusok keretében a biológia tanár szakos hallgatók felkészítése a kutatásalapú tanítás-tanulás alkalmazására. A kutatást támogatta az MTA Szakmódszertani Pályázat 2014. Natkóné Vojtó Laura Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Az alkotó jellegű komplex projektoktatás megvalósítása az általános iskola alsó tagozatán komplex,integrálás,hatékonyság,tevékenységorientált,szemléletváltás,módszertani repertoár,együttműködés "A projektoktatás teljes szívvel végzett tervszerű tevékenység, amely társas környezetben megy végbe." (Kilpatrick) A 21.században a közoktatás egyenlő esélyt kíván adni a diákoknak a tudásszerzésre. Az új tanítási-tanulási módszerek közül a projektmódszer lehetőséget kínál erre. Célunk egy tevékenységorientált iskolamodell kialakítása, az iskolai keretek kitágítása projektpedagógiánk által. A Hogyan?Mit?Kinek? kérdésekre keressük folyamatosan a választ. Mikor és mitől sikeres egy projekt? Akarunk-e ezzel a feladattal

foglalkozni? Mi a legfontosabb hozadéka, illetve nehézsége? Van-e nyilvánossága, továbbélési lehetősége? Mennyire és milyen módon épül be a pedagógiai munkába? Szemléletváltás megvalósult-e a program kapcsán? Milyen oktatási szinten alkalmazható? Hogyan egyeztethető össze a projekt a tanórák rendszerével? Miért komplex tanulásszervezési forma? A valós, konkrét megoldásmódok, melyeket alkalmazunk, választ adnak a kérdésekre, melyek tapasztalataimon alapulnak. Példák, esetismertetések által a komplex tantárgyi projektek alkalmazását, továbbgondolását kívánom segíteni. Célom az ismeretközvetítésen túl ennek bemutatása. Olyan pozitív élmények forrása lehet az innovatív módszer a résztvevők számára, melyek miatt érdemes beletanulni ebbe az új oktatási stratégiába. Lehetőséget biztosít a különböző életkorban és tantárgyakban való alkalmazására. Pedagógusként helyet adunk a gyerekek önállóságának, tanácsadóként segítjük munkájukat. A komplex téma, probléma gyakorlati jellegű, különböző tantárgyakba beépített szellemi vagy anyagi alkotás, produktum (pl. a hungarikumok bemutatása, tantárgyakba történő beépítése). Egyéni és közösségi érdekek, értékek élményszerűen érvényesülnek a közös munkában. Biztosítja a résztvevők között az együttműködést, elősegítve ezzel a hosszú távú iskolai célok elérését, színvonal növelését. „Úgy szerezzék meg a minden tekintetben szükséges reál ismereteket, hogy amellett elég gyakorlati ügyességgel bírjanak." (Tessedik Sámuel) Nyirő Gizella Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Mesén innen, mesén túl Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés a mesék világán keresztül első osztályban könyvtárhasználat, olvasóvá nevelés, meseterápia Könyvtáros tanárként évek óta mesefoglalkozások tucatjait tartom alsós gyerekeknek, mert egyre több azoknak a gyerekeknek a száma, akik a mesék csodás világának megismerése nélkül kezdik meg iskolás éveiket. A bennük felgyülemlő félelem, szorongás, agresszió, vagy éppen a bezárkózás, a túlzottan magas szülői elvárások következtében kitörő síró görcsök, önértékelési problémák enyhítésére jól bevált lehetőség és módszer a mesehallgatás, dramatizálás, bábozás, rajzolás, kreatív tevékenységek végzése, a kötetlen beszélgetés mellett. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy lehet ezeket a mesefoglalkozásokat a NAT szellemében beilleszteni a magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz, technika és természetismeret tantárgyak tananyagrendszerébe úgy, hogy annak szerves része, tartalmi kiegészítője legyen. Közben nemcsak könyvtárhasználati ismeretek sorát tanulja meg játékosan a gyermek, komoly szókincsgyarapodás is megfigyelhető náluk, szóbeli-írásbelirajzos önkifejező képességük is sokat fejlődik. De a meséken keresztül megélik a megnyugvás

érzését, a félelmek kezelését, a problémák sokféle megoldását és a személyiség teljes fejlődését. Fejlődik kézügyességük, képi látásuk, kreativitásuk. A meséken felnövő gyermekek fantáziavilága gazdagabb, változatosabb, kreatívabb, mint akik mindebből kevéssé, vagy egyáltalán nem részesültek. Ódor Viktória Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

A sportaerobik oktatása és versenyre felkészítés az általános iskolában és gimnáziumban sportaerobik, felkészítés,versenyzés A jó gyakorlat alkalmazási területe: pedagógiai és módszertani, a 10-18 éves korosztály számára, alsó tagozattól a gimnáziumig. Hogyan valósítható meg a mindennapos testnevelés és a délutáni foglalkozások keretei között. Céljai: koordinációs és kondicionális képességfejlesztés, mozgásigény kialakítása, versenyzési kedv felkeltése, helyes testtartás, egészséges életmódra nevelés, színpadiasság, jó megjelenés biztosítása. Gyermekközpontú, differenciáló edzésterv megismertetése, mely alkalmazható tanórai keretek és tanórán kívüli keretek között. Egyes kompetenciaterületek érintése az aerobik által, hobby fellépések, versenyzés szülői kapcsolatok kiépítése. versenygyakorlatok bemutatása. Oláhné Soós Mónika Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Aktívan az aktívval aktív, IKT, munkaformák Az oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek kutatásai, tanulmányai szerint egy társadalom versenyképességének az alapja az oktatás sikeressége. Ennek természetesen sok összetevője van. Egyik, s talán legfontosabb kulcsa: a pedagógusi munka minősége, melyhez szorosan kapcsolódik a tárgyi felszereltség színvonala. Ma már hazánkban is egyre nagyobb a népszerűsége az interaktív tábla használatának, s azt gondolom lelkes, innovatív pedagógusokból sincs hiány. Mégis gyakran látom, tapasztalom, hogy ez a sokszínű eszköz alkalmazása kimerül a prezentálásban, a filmvetítésben, zenehallgatásban. Aktívvá tenni a mi feladatunk. S ha sikerül, mágnesként vonzza diákjainkat. Óráinkon a tanulók cselekvőek, konstruktívak lesznek, könnyebb a figyelemösszpontosítás. A verbalitás, a vizualitás és a manualitás hármas egysége a jobb megértést eredményezi, mely egyenes út a sikerélményhez. Ma már az IKT nemcsak lehetőség a kezünkben, hanem elvárás is. A diákok, a szülők, az

iskola, a partnereink felé. Meg kell felelnünk a bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben megfogalmazott kompetenciáknak, bizonyítanunk kell, hogy megfelelően használjuk a digitális anyagokat, eszközöket, s elkötelezettek vagyunk a fejlődés érdekében. Az aktív tábla nem csodaszer, de olyan lehetőségeket ad, ami a megfelelő tervezéssel, felkészüléssel valóban pedagógiai értéket képvisel. S akkor segítjük a tanulók fejlődését, ha tudatosan bevonjuk őket az eszköz használatába. Milyen munkaformákkal, módszerekkel lehet ezt megtenni? Munkámban erre szeretnék lehetőséget, példát mutatni. Oláhné Téglási Ilona Eszterházy Károly Főiskola

A logikai játékok szerepe a matematikaoktatásban motiváció, kompetencia, tevékenység alapú oktatás Általános gond a matematikaoktatásban a tanulói motiváció hiánya, elégtelen volta. Fokozottan érvényes ez a középiskolai korosztályra: a tanulók jó része elidegenedik a matematikától, nehéznek, száraznak, unalmasnak tartja. Módszertani kutatások bizonyítják, hogy a tanulás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a tanulók hozzáállása. Pólya György szavaival: „A matematikatanárnak jó kereskedőnek kell lenni, el kell tudni adni a portékáját a vevőnek.” A logikai játékok gyakran valamilyen matematikai struktúrán alapulnak. Jól fejlesztenek olyan készségeket, képességeket, melyek a matematikai gondolkodás és a matematikai kompetencia lényeges elemei. Ha kihasználjuk ezt, és a megfelelő ismeretanyaghoz megtaláljuk a megfelelő játékot, akkor alkalmazhatjuk a matematikaórákon. Előadásomban néhány példát szeretnék bemutatni arra, hogy alkalmazhatók logikai játékok a matematikatanítás konkrét területein. A játék adta motivációs lehetőségen túl milyen kompetenciák fejlesztésére alkalmasak, hogyan lehet rajtuk keresztül többek között a problémamegoldó gondolkodást és a matematikai modellalkotást fejleszteni. Pálné Porst Andrea Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Motiváció és kihívás az orosz nyelvórákon megújult tartalom, keleti nyelv-nyugati módszerek, motiválás eszköztára Iskolámban 15 év hallgatás után kezdődött újra az orosz nyelvoktatás. Először csak szakköri szinten, majd az elmúlt 7 évben az órarendbe beépülve, második idegen nyelvként felkínálva a tanulóifjúságnak. A rendszerváltás előtt kötelezőként tanulandó idegen nyelvet ma kuriózumnak tartják a diákok. Most már hetedik éve 10-15 diákunk választja önként az orosz nyelvet évfolyami szinten. Az érdeklődésüket viszont folyamatosan fent kell tartani nyelvi

játékokkal, kooperatív tanulással, újságszerkesztéssel, projektmunka-lehetőséggel. Rendszeres kapcsolatot tartunk fent a Pécsen működő Orosz Központtal, ahol tantermen kívüli orosz órákon is bizonyíthatják tudásukat a diákok. A hallgatók friss ötletei is üde színfoltjai az óráknak. Időnként orosz nyelvterületről is érkeznek hozzánk hallgatók, akik egy-egy óralátogatás után, megpróbálják szóra bírni a még félénk orosz nyelvhasználó diákokat. Gyakorló angoltanárként megpróbálok minél több feladattípust átcsempészni a gazdag módszertannal rendelkező angol nyelvkönyvekből, mert ez továbbra is hiánycikk az orosz nyelvtanítás területén. A diákok motiváltak. Terveik, céljaik vannak az orosz nyelvvel. Szüleik, nagyszüleik is inkább támogatónak mondhatók ma már. Pap Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Hogyan készítsünk quizt (röppentyűt, szavazást) okostelefonra (tabletre)? tanulás segítése IKT-eszközökkel, okostelefon és tablet használata órán, online szülői értekezlet Igazából nem előadást gondoltam, hanem workshopot, akciópedagógiát. Azaz ott helyben kipróbáljuk a felületet (regisztráció, kérdések feltöltése, tesztelés a közönséggel), készítünk egy kicsi, 5 kérdéses quizt, vagy egy szülői online szavazórendszert. Egy röppentyűt, és le is osztályozzuk a közönség tudását azonnal. Ezekkel az eszközökkel az osztályfőnökök az aktuális kérdéseket nemcsak a tanulókkal, hanem a szülőkkel is megkonzultálhatják, és nem kell bejönni szülőire egy-egy hirtelen döntés meghozatalához. Papp Zoltán Pécsi Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola

A zenekar Egy komplex drámafoglalkozás története drámapedagógia, komplex dráma, egyén és közösség Idestova húsz éve tartok drámafoglalkozásokat iskolai keretek között többnyire ötödik osztályosoknak. Ezeken az alkalmakon diákjaim számára több olyan történetet is felkínálok, ahol az események fókuszában álló erkölcsi probléma az egyén és a közösség különös kapcsolatát testesíti meg. Narratív vagy fiktív szerepeim felvétele során mindig rácsodálkozom a gyerekek szüntelenül alakuló ítéleteire, a szorító körülmények által keltett

feszültség közepette megszülető döntéseikre. Élvezettel készítek számukra szinte évente új komplex drámafoglalkozást, ahol a történet lelkét jelentő dilemma mindkét oldala releváns, érvekkel jól védhető lehetőséget kínál fel a választásra. Sikeres és kevésbé sikeres próbálkozásaim között akad egy, amit mai napig „műsoron tartok”. Egy hazájában sikeres, világzenét játszó együttes frontemberének váratlan külföldi felkérése adja a vázát annak a történetnek, melynek hátterét a gyerekeket körülvevő világ, szűkebb és tágabb közösségük értékeinek megrendülése, a forrongó, családokig hatoló közélet hullámverései adják. Előadásomban a foglalkozásterv ismertetése mellett beszámolok arról is, hogy az egyéni érvényesülés vagy a közösség sikere, a tehetség kiteljesítése vagy annak a jó ügy oltárán történő feláldozása, a maradni vagy elmenni dilemmájára adott válaszok hogyan alakultak az évek során, hogyan vált ez a helyzet a gyerekek különböző korosztályai számára egyre ismerősebbé, egyre aktuálisabbá, egyre égetőbbé, egyre elkerülhetetlenebbé. Pilnay Sándorné Nyugat-Magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

IKT-eszközök tanulói alkalmazása az ének-zene órán okostelefon, moodle-rendszer, zeneszerzés, ének-zene Tanulói aktivitás elérése saját mobileszközök használatával az ének-zene órán. Heti egy órás tantárgy esetében az idő kihasználás rendkívül fontos. A tanulók mobileszközeik segítségével az óra során számot adhatnak megszerzett ismereteikről, azonnali visszacsatolást kaphatnak a moodle-rendszeren keresztül. Anyagot gyűjthetnek az új ismeret elsajátításához, önálló alkotótevékenységet végezhetnek. Zenei élményeiket, kritikai érzéküket fejleszthetik különböző előadók, különböző stílusok megismerésével. Pótolhatják a hiányzás során kimaradt ismereteket. Csoportos tevékenységeiket rögzíthetik, és elemezhetik a kész produktumot. Elfogadás, egymás jobb megértése a művészet segítségével. Ringert Csaba Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Adaptív tanulásszervezés digitális oktatási környezetben adaptív, IKT, digitális Az adaptív tanulásszervezési módszerek digitális környezetben való alkalmazása innovatív terület, amely számos kutatást, hatékonyságmérést követően fontos kiegészítő lehetősége lehet a hagyományos oktatásszervezési módszereknek. A digitális környezet kialakítása jelentős erőforrásokat igényel, ezért is fontos olyan megelőző vizsgálatok lefolytatása, amelyek segítségével hatékony, fenntartható, rugalmasan alakítható rendszer fejleszthető. Az

előadásban bemutatandó kutatás is ezekre a célokra koncentrál, és próbál meg releváns fejlesztési javaslatokat megfogalmazni a pedagógusok, oktatáskutatók és -fejlesztők felé. Az adaptív tanulásszervezés digitális környezetben való alkalmazása támogatja a digitális kompetenciafejlesztést is, a tanulók számára újdonságot, újszerűséget jelent, ami jelentős motivációs tényező. A feladat összetettségét nemcsak a digitális környezet okozza, hanem az egyes tantárgyi sajátosságok is, amelyek ugyancsak vizsgálat tárgyát képezik. Fontos megfogalmazni azokat a tantárgyi elemeket, amelynél az adaptív tanulásszervezés digitális környezetben hatékonyan megvalósulhat. Az előadásban szereplő témakörök: - Az adaptív tanulásszervezés lehetőségei a digitális tanulási környezetben. - Tanulási stílus mérése, az adaptív oktatással kapcsolatos attitűdmérés. - Az adaptivitás hazai és nemzetközi vonatkozásainak irodalomkutatása, különös tekintettel a digitális tanulási környezetekre és a különböző tanulási keretekre. - Az egyes mérések eredményeinek megállapításai. - Az adaptív tanulás alkalmazásának tervezése digitális tanulási környezetben. Salánki Ferenc Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Lógjunk szabadon! magyar, programozás, teknőcgrafika, LibreLogo, szabad szoftver A számítástechnika történetében a magyaroknak meghatározó szerepük van. Az általános iskolában is kell programozást tanítani. Ezt a két dolgot kapcsolja össze a teknőcgrafika. Ennek a lényege: egy teknőc alakú grafikus kurzort (eredetileg egy rajzoló robotot, a „teknőcöt”) begépelt parancsokkal irányítva készíti el a rajzot. A „teknőc” egyik előzménye egy magyar kibernetikus gép, a „szegedi katicabogár”, amelyet 1957-ben épített meg Muszka Dániel A feltételes és feltétlen reflexet modellező, katicabogár alakú házba bújtatott gépet fény- és hangjelekkel lehetett irányítani. (A gép ma is működőképes állapotban van!) Az 1967-ben, az MIT Media Lab ismeretelméleti és tanulási kísérletei során Wally Feurzeig és Seymour Papert által megalkotott Logo programozási nyelvnek két változata terjedt el a magyar iskolákban: a Comenius Logo és az Imagine Logo. 2012-ben készítette el Németh László a LibreLogo nevű változatot, amely a LibreOffice programcsomag Writer szövegszerkesztőjének kiegészítője, és eleinte még külön kellett telepíteni, de még abban az évben, a 4.0-ás verziótól kezdődően a LibreOffice szerves részévé vált. A LibreLogo néhány jellemzője: - a LibreOffice által támogatott több, mint 100 nyelv jelentős részére honosították - elérhető, minden olyan operációs rendszeren, amelyen a LibreOffice fut (Windows, Linux, Mac OS X)

-

-

szabad a forráskódja vektorgrafikus rajzot készít, amelyet egy egyszerű paranccsal külön SVG típusú képfájlba is menthet közvetlenül a szöget nemcsak fokban, hanem az óramutató pozíciójával is meg lehet adni (pl.: 90 fok = 3 óra) - a távolságot nem képpont, hanem nyomdai pont, mm, cm vagy inch mértékegységben adhatjuk meg alakzatokat színátmenettel is ki lehet tölteni tudományos, és egyéb alkalmazott grafikai feladatok megoldására is alkalmas, tehát nem csak játék vagy oktatási célokat szolgál magyar nyelvű súgóval, kézikönyvvel és tankönyvvel rendelkezik Előadásomban erről a programról és a róla szerzett tapasztalataimról számolok be. Sándor József

Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

A földrajzi ismeretek ellenőrzési lehetőségei a NetSupport School programmal IKT kompetencia, ismeret ellenőrzés, földrajz Az aktív táblák és a CMPC-k földrajztanítási lehetőségeivel foglakozva ismerkedtem meg a NetSupport School programmal. A felhasználásban szerzett tapasztalataim közül részletesen az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatosakról számolok be néhány A kísérletben az iskolánk 9. és 10. évfolyamos diákjai vettek részt. A program tesztkészítési lehetőségei: - Kiválasztás: A diáknak ki kell választania a négy megadott lehetőség közül a helyeset - Szöveg behúzás: A diáknak ki kell egészítenie a mondatot megadott lehetőségek közül a megfelelő kiválasztásával. - Képbehúzás: A diáknak az állítás mellé kell húznia a megfelelő képet egerével. - Legördülő lista: A diák négy kérdést kap. A megfelelő választ a kérdések mellett álló, hat lehetséges választ tartalmazó legördülő listából kell kiválasztania. - Címkével megjelölés: A diáknak a megadott szövegeket a kép megfelelő címke mezőjébe kell az egerével mozgatnia. - Igaz vagy Hamis: A diáknak el kell döntenie, hogy a megadott állítás igaz vagy hamis. - Többszörös Igaz vagy Hamis: A diáknak el kell döntenie, hogy a megadott állítások egyenként igazak vagy hamisak. - Válaszok rendezése: A diáknak a megadott állításokat megfelelő sorrendbe kell rendeznie az egerével. A felhasználási lehetőségek megvalósítása során a program felhasználási tapasztalatai a következők szerint alakultak. A program használatának előnyei:

A diákok szemszögéből: - A számítógép és az internet oktatási célú felhasználási kultúrája erősödik. - Tanulásra inspirál. - Aktív részvételen alapul. - Kooperációs munkaformák alkalmazására nyílik lehetőség. - Az önálló ismeretszerzési technikákat fejleszti. A pedagógus szemszögéből: - Jó és hatékony motivációs lehetőség a tanulók érdeklődésének fenntartására. - Felkészüléskor az újszerű oktatási tartalmak felkutatása a tájékozottságunkat is növeli. - A tanóra hatékonysága, az ismeretek elsajátítása nagyon jól nyomon követhető a tesztmodulok alkalmazásával. - Gyors visszajelzést kapunk az egész osztályról. Sándorné Halász Erzsébet - Jakab Ágnes Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Tapasztaláson alapuló természettudományos oktatás gyakorlata az EKF Gyakorlóiskolában Fény és víz nélkül nincs élet! természettudományos laboratórium, erdei iskola, tehetséggondozó tábor, motiváció, készségés képességfejlesztés, természettudományos orientáltság elősegítése, megfigyelés, kísérlet, tapasztalat, problémamegoldás A megújult természettudományos oktatás lehetőségeit, színtereit és módjait kívánjuk bemutatni az előadás során, amelyeket az EKF Gyakorlóiskolában valósítunk meg. A tapasztaláson alapuló oktatásnak rendkívüli szerepe van a tanulók motivációjában, a készségés képességfejlesztésben, a természettudatos életmód kialakításában, valamint nagy mértékben segíti a diákok természettudományos orientálódását is. Iskolánk mindkét épületében rendelkezünk természettudományos laboratóriumokkal. Az 5. évfolyamtól az emelt szintű érettségiig kidolgozott gyakorlatok megvalósítása során számos kísérlet, mérés, megfigyelés kapcsolódik a víz és a fény témaköréhez természetismeret, biológia és földrajz tantárgyakhoz kapcsolódóan. A laborgyakorlatokon túl Kiskutatók délutánjain, természettudományos majálisokon, nyílt napi rendezvényeinken, labor napköziben valamint erdei iskolai táborokban megvalósult programokat, módszereket szeretnénk bemutatni, tapasztalatainkat megosztani. Földrajzi témakörben Sándorné Halász Erzsébet, biológia tantárgyhoz kapcsolódóan Jakab Ágnes előadását hallhatjuk.

Sárvári Tünde Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

A korai német mint idegennyelv-fejlesztés szívvel, ésszel, kézzel, lábbal korai idegen nyelvi fejlesztés, német nyelv, drámapedagógia, holisztikus nevelés Napjainkban egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik az idegennyelv-tudás iránt, ezért megnőtt a száma azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyek már alsó tagozaton, az első idegen nyelv kötelező bevezetése, azaz a 4. évfolyam előtt is igyekeznek idegen nyelvi fejlesztést biztosítani a gyermekeknek. A nyelvtanulásnak ez a speciális formája a későbbi nyelvtanulás, nyelvtanítás alkalmazott módszereitől a célcsoport életkori és nyelvi sajátosságai miatt nagymértékben eltér. Iskolánk is azok közé az intézmények közé tartozik, amely élt ezzel a lehetőséggel, és egy belső pedagógiai innováció keretében ötvözte az emelt szintű idegennyelv-oktatás fejlesztési céljait az alapfokú művészetoktatás színművészet ágának követelményeivel. Az innovációnak köszönhetően az emelt szintű nyelvi képzést választó tanítványaink első osztálytól csoportbontásban angol, illetve német nyelven ismerkedhetnek a színjáték rejtelmeivel. Az első két évben elsősorban dráma- és színjátékot tanulnak. Jelen előadás azt mutatja be, hogyan alkalmazható sikeresen a drámapedagógia eszköztára a korai német mint idegennyelv-fejlesztés szóbeli kezdőszakaszában, amikor a tanulók még a szekunder készségek (olvasás, írás) bevezetése előtt állnak, és sokan az ún. „csendes szakaszban” nem mernek önállóan megszólalni az adott idegen nyelven. Az előadás címében Pestalozzi filozófiájának kiegészített változata található, mert a bemutatásra kerülő jó gyakorlatok a gyermekek holisztikus nevelését teszik lehetővé, mivel a német nyelvi drámaórákon a tanulók nemcsak ésszel, de szívvel, kézzel és lábbal is tanulnak. Subai Géza Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 312/b projekt

Diákok egy tanári kézikönyv szerzői között kézikönyv, ötletek, biológia, természettudomány, motiváció, együttműködés Talán sosem volt még ekkora igény könnyen megvalósítható módszertani ötletekre, miközben a szükséges tapasztalat ott van az ország iskoláiban. A mai információs társadalomban gyakorlatilag nincs akadálya a tapasztalatok megosztásának, azonban a katalizátor eddig hiányzott hozzá. A kísérleti biológia könyvek kipróbálását és a Nemzeti Köznevelési Portál

indulását kihasználva adott a lehetőség, hogy megfelelő párbeszéd alakuljon ki a módszertannal kapcsolatban is. A modell megismeréséhez és csiszolásához várjuk a szekcióra elsősorban a természettudományokat oktató középiskolai tanárokat. Sulyok Andrea Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Tantárgyakon át interdiszciplináris, idegen nyelv Közös előadásunkban példákat, jó gyakorlatokat szeretnénk bemutatni arra, hogy miképpen tudjuk a nyelvtanításban a diákok más tantárgyakban, más területeken szerzett ismereteit felhasználni. Megmutatjuk, hogy sok esetben az idegen nyelven szerzett tudás nemcsak a nyelvtanulást segíti, de motiválóan hat a diákokra, szívesebben tanulják az érintett tantárgyakat. Képességek, készségek fejlesztésére is kiválóan alkalmas az interdiszciplináris oktatás. Szabó Norbert Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola

A digitális kottatartó digitális kotta, digitális kottatartó, digitális tananyag, interaktív zeneoktató program A zenepedagógusok új kihívások előtt állnak. A digitális kompetencia – a minősítési rendszer bevezetése következményeként is - már nem csak lehetőségként, hanem elvárásként jelenik meg a hangszeroktatásban. Az IKT eszközök használata - ezen oktatási szegmensben - az osztálytermi és otthoni tanulási környezetben még csak kis mértékben elterjedt, pedig a tanulók megváltozott tanulási-, ismeretszerzési-, zenehallgatási szokásait figyelembe véve szükséges lenne a mihamarabbi megújulás. Az "átállás" nem könnyű, hiszen az empirikus vizsgálatokkal is alátámasztott módszertani eszköztár kidolgozása-, és a digitális kotta mint digitális tananyag széleskörű ismerete, használata és forrásai csak kis mértékben vagy egyáltalán nem elérhetőek. Az előadásban áttekintjük a digitális kottatartó néhány szoftveres és hardveres konfigurációs opcióját. Definiáljuk az ezen eszközökön megjelenítendő digitális tananyag, azaz a digitális- és digitalizált kotta fogalmát. Megvizsgáljuk, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az IKT eszközök tanítási-tanulási folyamatban való alkalmazása. A bemutató célja az elméleti háttér bemutatása mellet, gyakorlatban is használható tudásanyag közreadása, ezért a prezentáció egyik része két digitális kottatartón történik.

Szalay Mária Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Játékból varázslat érzelem, együttműködés, intelligencia élménypedagógia “Tisztelettel gondolunk vissza nagyszerű tanárainkra, de hálát azok iránt érzünk, akik megérintették a lelkünket. A tanterv nagyon fontos, új ismeretanyag, de a melegség életfeltétel a sarjadó növény és a gyermeki lélek számára.” /Carl Gustav Jung/ Gyerekek ülnek az iskola mellett lévő parkban. Hazafelé tartanak, de még elidőznek egy kicsit Beszélgetnek. Beszélgetnek? Ülnek egymás mellett és sms-t írnak… egymásnak. Sokat emlegetjük manapság, hogy a gyermekeink egyre inkább virtuális világban élnek. Észrevétlenül eltávolodnak a valóságostól, így egymástól is. Nehézséget okoz számukra a társakkal való együttműködés, a pedagógus számára pedig a szocializációs képesség fejlesztése. Ehhez nyújt óriási lehetőséget a drámajáték. Olyan cselekedtetés amely, a gyermekek alapvető élményközpontú tevékenységét, a játékot használja. Játszani minden ember tud, de meg kell tanulnia az „együttjátszás” szabályait. A szabályok betartása, az együttműködés érzelmi tudatosságot igényel. Ez az intelligencia egyaránt segít a siker megélésében és a kudarc elviselésében. Az érzelmi intelligencia fejlesztése megkönnyíti a kellő önismeret kialakulását, az önkritika növekedését, s azt, hogy döntési helyzetekben megtalálják a megfelelő utat. Osztályomban a kooperatív tevékenység egyik sarokköve a drámajáték. Óriási élményt nyújt a kisdiákoknak, amikor egy prózai mű megelevenedik. Előadásomban egy ilyen folyamat bemutatására vállalkozom Lázár Ervin: Bab Berci köve című meséjének életre keltésével. Száraz Tamás Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

A természettudományos labororatórium szerepe az oktatásban labor, vizsgálat, együttműködés 2012 tavaszán iskolánkat kiválasztották egy új természettudományos labor építésének helyszíneként. A pályázat keretében új labor épült, új laboreszközök érkeztek, és új laboranyagok készültek. A tananyagok elkészítése során fizika, biológia, kémia és földrajz szakos tanárok hatékony együttműködésükkel egy színes és tartalmas kísérletgyűjteményt állítottak össze általános és középiskolás diákok számára. A kísérletekhez rövid videók is tartoznak, melyek megtalálhatóak a labor.babits.pte.hu honlapon. Előadásomban a pályázat

fontosabb lépcsőfokait, az együttműködés területeit és a laborgyakorlat oktatási folyamatban betöltött szerepét szeretném bemutatni. Szilvási Istvánné Váradi Erzsébet Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Tantárgyi koncentráció megvalósítása a matematika tanításában, a kompetenciamérés feladatain keresztül hallgatók, tanítási gyakorlat, pedagóguskompetenciák, tantárgyi koncentráció, óratervezet, kompetenciamérés, feladatmegoldás A diplomaszerzéshez szükséges pedagóguskompetenciák a pedagógusmesterség képzési és kimeneti követelményeiben fogalmazódnak meg. A rendelet nyolc kompetenciát, illetve azok fejlettségi szintjének vizsgálatát határozza meg. A pedagógusjelölt hallgatók gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatán fő feladatunk ezen kompetenciák fejlesztése. A tanítási órák tervezésekor, az óraterv készítésénél nagy hangsúlyt kell fektetnünk – egyebek mellett – a tantárgyi koncentrációra mint az 1. kompetenciaként megfogalmazott Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás fejlesztésére. A hallgatókat, rajtuk keresztül a tanulókat képessé kell tenni a matematika különböző területei, valamint a matematika és a többi tantárgy tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések megláttatására és szintetizálására. Jól használhatók ehhez a kompetenciamérés matematikai eszköztudás mérés feladatai. Előadásomban a belső és külső tantárgyi koncentráció megvalósításának lehetőségére mutatok példát az elmúlt évek kompetenciamérés feladatain keresztül. Tarnai Gábor Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Tantárgyakon át interdiszciplináris, idegen nyelv Közös előadásunkban példákat, jó gyakorlatokat szeretnénk bemutatni arra, hogy miképpen tudjuk a nyelvtanításban a diákok más tantárgyakban, más területeken szerzett ismereteit felhasználni. Megmutatjuk, hogy sok esetben az idegen nyelven szerzett tudás nemcsak a nyelvtanulást segíti, de motiválóan hat a diákokra, szívesebben tanulják az érintett tantárgyakat. Képességek, készségek fejlesztésére is kiválóan alkalmas az interdiszciplináris oktatás.

Tasnádi Ildikó Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Gamifikáció a saját gyakorlatomban Játékos programozásoktatás gamifikáció, élményszerű oktatás- tanulás, programozás, problémaalapú feladatmegoldás, Scratch, játékos informatika Előadásomban szeretném bemutatni az elmúlt tanév tapasztalatait, amelyet az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában szereztem a programozás-oktatás területén. A diákok, ha meghallják azt, hogy a következő tananyag a programozás lesz, akkor első reakciójuk általában az „Ugye, nem logozunk?”, vagy „Nem szeretem a programozást. Nem is lesz rá szükségem, minek tanuljam akkor?”, és természetesen a merev elutasítás, hogy „Nem akarok megtanulni programozni.”. Ebből kiindulva arra gondoltam, hogy új oldaláról fogom megközelíteni a tananyag elsajátíttatását. Egy problémát, megoldandó feladatot állítottam a diákok elé. Játékprogramot fogunk készíteni. Mindezt természetesen olyan játékos formában, ami gyors sikerélményhez juttathatja a diákokat, miközben észrevétlenül, játékosan sajátíthatják el a programozás alapjait. A megvalósításhoz a Scratch programozási környezetet választottam, ahol az utasítások blokkszerűen építhetők be a programkódba. A diákoknak lehetőségük van arra, hogy kitapasztalják, kikísérletezzék a saját elgondolásuk helyességét. Megtanulhatják a szekvencia, a szelekció és az iteráció működését anélkül, hogy ezeket a fogalmakat számon kérném tőlük. A végeredmény pedig minden várakozásomat felülmúlta. Olyan diákom is lelkesen dolgozott a programján, akit addig nem igazán tudtam aktivitásra serkenteni. Illetve volt egy fiú, aki folyamatosan személyes harcot folytat a számítógépek ellen, még őt is sikerült lelkes munkára ösztönöznöm ezzel a módszerrel. Tóth Ágnes Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Médiatartalmak megjelenése a tanórákon médiatudatosság, nyilvánosság, médiaszöveg, Web2.0 szövegek interaktív, nonlineáris, lineáris A 21. század gyermeke "digitális bennszülöttként" a számítógép és a mobil eszközök képernyőjén át szerzi be az információit, ez köti le idejének java részét. A médiaszövegek virtuális terében él. Azonban, már nemcsak fogyasztója az itt elérhető információknak, hanem maga is készítővé válik. (letölt, megoszt, kommentel, blogot ír, stb). Ez is indokolja, hogy

bővítsük a gyerekek médiával kapcsolatos ismereteit. Néhány példát szeretnék bemutatni arra, hogy a tantárgyak tanítása során hogyan lehet egyes médiafogalmakat megértetni, megismertetni a tanulókkal - nem média óra keretében. Milyen együttműködési lehetőségek kínálkoznak az iskolában más tanítási órákon (pl. magyar, történelem, etika stb). Mely kompetenciákat fejleszthetjük a mobil eszközök használatával. Egyes tantárgyi témakörök feldolgozása és médiatartalmak beépítése nemcsak tantárgyi keretek között lehetséges. Tóth Marianna Katalin Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Milyen tantárgyi kapcsolódási lehetőségeket kínál a franciaóra? ének-zene, testnevelés, gasztronómia, rajz és vizuális kultúra, művészettörténet, irodalom, drámajáték Az idegennyelv-órákon az adott idegen nyelvet tanítjuk. Az idegen nyelv tanítása azonban számos tantárgyi kapcsolódásra ad lehetőséget. Bizonyos fokig megkerülhetetlen más tantárgyak valamilyen szintű bevonása a nyelvórákba, de ezek körét tudatosan is bővíthetjük. Végiggondoltam, s erre a portfólió megírása is késztetett, hogy eddigi pályám során a szigorúan vett nyelvoktatáson kívül milyen más területekre kirándultam tanítványaimmal. Mennyiben segítették ezek a „kiruccanások” a nyelvi és a kulturális ismeretek mélyítését, a tanulói kompetenciák fejlesztését? Tóth-Kocsis Csilla Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Drámapedagógiai lehetőségek a konfliktusok kezelésében, megelőzésében konfliktuskezelés, drámapedagógia Előadásom célja, hogy bemutassam, hogyan alkalmazható a drámapedagógia, mint módszer a konfliktusok megelőzésében, kezelésében. Az adott konfliktusok hátterében különféle érdekek, más-más szükségletek húzódnak meg. Esetenként a mikro vagy makro kultúrában találhatók a konfliktus gyökerei. Ilyen lehet az összezártság, a túl sok szabályozás, vélt vagy valós igazságtalanság, melyek mindegyikére számtalan példát mondhatnánk az iskolai élet területéről is. Természetes, hogy a konfliktusban résztvevők kitartanak saját igazuk mellett, és még az is meglehet, hogy a maguk szempontjait és körülményeit figyelembe véve, mind a két szembenálló félnek igaza van. A megoldások zömét tekintve, ha valamelyik fél fölénybe kerül, a másik természetesen alulra, így a konfliktus nem oldódik meg, legfeljebb elfojtódik, a

felszín alá kerül. Ez lehet az oka, hogy az emberek a konfliktusaikat fájdalmasan élik meg, gyakran veszekedés, hatalmi harc lesz belőle, ez pedig erősíti a konfliktusokkal szembeni negatív hozzáállásunkat. A drámapedagógia, mint módszer a dramatikus alkotójátékokon keresztül fejleszti empátiás készségünket, önismeretünket. A drámajátékokban teremtett szituációk, gyakorlatok, tréningek, játékhelyzetek a „mintha” biztosítják a tanulási lehetőségeket, tapasztalatok gyűjtésére adnak módot. Saját élményen keresztül fejlődik az önismeretünk, megtanuljuk másképp látni a többi embert. Átélhetjük, hogy tőlünk is függnek a dolgok, kapcsolatainkat irányíthatjuk, nem kell agresszióhoz folyamodnunk, sem kitenni magunkat annak. Mindezekkel összefüggésben fejlődnek konfliktuskezelő képességeink. Előadásomban be fogok mutatni olyan gyakorlatokat, amelyek lehetőséget adnak a pedagógusok számára, hogy hatékonyan kezeljék az iskolában megjelenő konfliktusokat. Tóthné Szük Erzsébet Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Szövegbe bújt matematika szövegértés, matematika Ha azt a kifejezést halljuk, hogy szövegértés, általában először mindenki arra gondol, hogy ez bizony a magyarórák feladata. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a megfelelő szintű szövegértés nélkül semmilyen tantárgyi tudást nem tudnak elsajátítani a gyerekek. Ezért nagyon fontos, hogy a szövegértés fejlesztése ne csak a magyarórák, hanem minden tanóra feladata legyen. Ezt a fontos tényt tartom szem előtt akkor, amikor a matematikaórákra készülök fel. Hiszen a szövegértés képessége és fejlettségi szintje befolyásolja a matematikai eredményességet, különösen a szöveges feladatok megoldásakor. Ha a tanulók nem értik meg a feladat szövegét, akkor nem képesek elemezni a problémát, nem tudják megkülönböztetni a lényeges adatokat a lényegtelentől. A tanulmányomban azt mutatom be röviden, hogy mindez hogyan valósítható meg a matematikaórákon. A bemutatáshoz egy hatodik osztályos témakört, az „Arány, arányosság”-ot választottam ki, mert itt különösen fontos szerepe van a szövegértésnek. Ütőné Visi Judit Eszterházy Károly Főiskola

Földrajz földközelben tapasztalás, terepi munka, motiváció A földrajzoktatásban nagy hagyományai vannak a terepi megfigyeléseknek, a terepi munkának. Ezek kapcsolódhatnak a természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatokhoz

egyaránt. Az elmúlt évek során azonban szinte alig éltek a szaktanárok ezzel a módszertani eszközzel. Ennek oka elsősorban az oktatásra fordítható időkeret csökkenésében keresendő. Az egyre csökkenő időkeret okozta problémák ellenére is érdemes azonban újra átgondolni ezeket a lehetőségeket. A megtapasztalás, az önálló ismeretszerzés, az iskolában tanult „száraz” tananyag és a valóság kapcsolatának felismerése a tanulás hatékony módja. A felfedezés élménye segít a tanulás iránti érdeklődés, a motiváció felkeltésében. Előadásomban éppen ezért néhány olyan példát szeretnék bemutatni, amelyek sikerrel alkalmazhatók mid az általános iskolai, mind pedig a középiskolai földrajzoktatásban, sőt a természetismeret földrajzi tartalmainak fel dolgozása során. Ezek a konkrét példák a térképészeti, az éghajlati, a vízrajzi témák oktatási mellett olyan tananyag tartalmakhoz is adnak ötletet, mint a pénz világa és a szolgáltatások földrajza. Válóczi Krisztina Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

A kreatív feladattervezés a vizuális nevelés tanításának gyakorlatában megújulás, szakmódszertani kutatás, társadalmi elvárás, kortárs művészet, teljességben való gondolkodás A kreatív feladattervezés, az alkotóképesség fejlesztésének, az interdiszciplinaritás megvalósításának lehetőségeit részletesen bemutatom, tanulói munkákkal kiegészítve. Kitérek a fejleszteni kívánt képességekre és a projekt zárására. Varga Éva Eszterházy Károly Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Együttműködésen alapuló tanulás a németórákon a módszertanos szemszögéből kooperativitás, tanárképzés, módszertan, korszerű tanítási módszerek Az előadásban arra vállalkozom, hogy a napjainkban divatként elterjedt, de gyakran rosszul alkalmazott és félreértelmezett kooperatív tanulásra mutassak konkrét példákat egyrészt a németszakos tanárjelöltek nyelvpedagógia szemináriumairól, melyeket az egri Eszterházy Károly Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszékén módszertanosként vezetek számukra, másrészt azokból a gyakorlatokból, amelyeket a fent említett németszakos hallgatók iskolai gyakorlataik során, záró tanításaikon kipróbáltak, ill. az elektronikus portfólióikba feltöltöttek és a tanári záróvizsgán bemutattak. A kiválasztott példákkal azt szeretném alátámasztani,

hogy a kooperatív tanulás a nyelvoktatás minden területén alkalmazható, ha a pedagógus megfelelően választja ki a technikát, kellően kreatívan és érdekesen állítja össze a feladatot, jól alkotja meg a csoportokat és alaposan elkészíti a munka minden fázisát. A gyakorlati rész mellett kitérek a kooperatív tanulás legfontosabb jellemzőire, hangsúlyozva a tanárképzés szempontjából fontos elemeket, mint pl. a megváltozott tanári szerepet. A mai kor gyermekére jellemző az önzőség, az önmegvalósítás utáni vágy, ezért szükség van arra, hogy az iskola, esetünkben nemcsak a közoktatás, hanem a felsőoktatás is olyan színtérré váljon, ahol a gyerekek (hallgatók) megszerzik azokat a jártasságokat, készségeket, elsajátítják azokat a kompetenciákat, amelyek szükségesek a kooperativitás, az együttműködésen alapuló csoportmunka eredményes alkalmazásához. A leendő tanároknak, tanítóknak pedig saját tapasztalatokat, élményeket kell szerezni az együttműködésen alapuló tanulási formákkal, így a kooperatív tanulással kapcsolatban, erre kínálnak kiváló lehetőséget a módszertan órák. Varga Pál Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Az éltető víz projektmunka, környezeti és egészség nevelés, kompetenciafejlesztés A téma: Az éltető víz című projekt megvalósítása a 9. osztályban. A tervezésnek, a feladatok megvalósításának és értékelésének a gyakorlata, valamint az új ötletek bemutatásának ismertetése és elemzése. Vermesné Géczy Blanka Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda

A tapasztalati tanulás egy lehetősége az anyanyelvi nevelésterületén: tájszótár készítése tapasztalati tanulás, tájszó, tehetséggondozás, hagyomány, motiválás A tudás megszerzésének és a tanulás támogatásának sokféle lehetősége, módja van. A tapasztalati tanulás előnyei, hogy a világ valódi problémáival szembesít, és a diákokat saját tanulásuk felelősévé teszi. Tanulási stratégiákat épít ki és tudáshoz juttat. A diákok kisebb együttműködő csoportokban dolgoznak, és legelőször azt tanulmányozzák, milyen tudásra van szükségük a probléma megoldásához. Tehát a folyamat az első, nem a létrehozott eredmény (cél). A módszer alkalmazásához az 5. osztályos tehetséggondozó csoportot választottuk. A tanulókkal közösen kitűzött cél egy tájszótár elkészítése volt, a lakóhelyünkhöz közel eső néphagyományokban gazdag Sárközre fókuszálva. A közel 30 órás

programban az alábbi tevékenységek kaptak helyet: könyvtárhasználat,kézikönyvek-szótárak használata,a tájszótárak vizsgálata-tájszó cikkek felépítése, kutatási módszerek megismerése,anyaggyűjtés Decsen és a Néprajzi Múzeumban, a gyűjtött anyag szelektálása, tájszócikkek készítése, infokommunikációs technikák alkalmazása, prezentáció készítése. A programba bevontunk diákmentorokat (főiskola hallgató, középiskolás volt tanítványok). Célunk ezzel az volt, hogy a tanulóink példát lássanak maguk előtt, és a diákmentorok tapasztalatait, sikereiket megismerhessék. Illetve ők példával szolgálnak arra, hogy a fiatalabb tehetségekért felelősséggel tartoznak, segíteniük kell fejlődésüket. Végül elkészült a Decsi Tájszótár. De nem ez a legfontosabb eredménye a módszernek. Hanem az, hogy a tanulók „terepen” dolgozhattak, a szerzett tudásukat hasznosítani tudták, mindvégig motiváltak, együttműködőek voltak. A szótárat és a közös munkát képesek voltak élményszerűen,látványosan bemutatni a szülők és társaik számára. Az egyik tanuló így fogalmazta meg a munka lényegét: A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Vezér András Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

Web2 technológiák felhasználása tanórán Internet, Web2, Z nemzedék Rövidesen... Zentai Tünde Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Dráma? Dráma! Dráma... drámapedagógia, motiváció Kétfajta időszámítás van: dráma előtt és dráma után. Tanárként mindkettőt tapasztaltam. Számos kérdés kavarog egy tanár fejében: Hogyan teremtsek a tanuláshoz megfelelő légkört? Mivel motiváljam a tanulóimat? Mi a fontosabb: a megtett út, vagy a végeredmény? Saját kérdéseimre a választ a drámapedagógia eszköztárának megismerése során kaptam meg. Az előadásomat a címben említett három mondat köré építem. Az első részben azokat a kérdéseket járom körül, amelyek a drámát nem ismerő kollégákban fogalmazódnak meg a "dráma" szó hallatán. Lehet így tanulni? Mi az a többlet, amit a normál tanítási módszerhez hozzátehetünk? A második részben megpróbálom röviden bemutatni, hogyan építi a drámás módszerek használata a tanulók személyiségét, hogyan tud motiváló erőként hatni. A harmadik részben azok a módszerek kerülnek elő, amelyek dráma nélkül is használhatóak a

tanításban. "Mindenki másként csinálja" van, aki drámával, van, aki dráma nélkül. Csak a saját utunkat kell megtalálni. Zs. Sejtes Györgyi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Metakogníció és szövegértési stratégiák a Nemzeti alaptantervben a szövegértés mint tantárgyközi, kulturális kompetencia, rendszerszerűség, 7-8. évfolyam A Mit? Kinek? Hogyan? Miért? tanítsunk? kérdésekre a szövegértés tanításához kapunk útmutatót a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT 2012), az EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről mellékletei (KTT 2012 ) című alapdokumentumokban, valamint a Balázsi és mtsai (2010) PISA2009. Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában és Csapó és mtsai (2012) Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez munkákban is. Míg az előbbi kettő előíró módon a Mit? Kinek? Hogyan? kérdésekre ad választ, addig az utóbbiak a nemzetközi és hazai mérések tükrében a Miért? felől közelítenek a megoldás felé. Az említett munkák a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, „…az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata, alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében…” A köznevelés gyakorlatában azonban nem jelenik meg markánsan ez a szemléletváltás, mely szerint az anyanyelvi kompetencia, azon belül a szövegértési képesség fejlesztése nemcsak a magyartanárok feladata, hanem tantárgyközi kompetenciának kell tekintenünk, valamennyi tantárgyi órán közvetett vagy közvetlen célként jelen kell lennie. A NAT-ban és a KTT-ben követhető a témához kötődő, funkcionalitásra törekvő nyelvészeti és pedagógiai irányvonal, de az említett dokumentumokból és a gyakorlatból is hiányzik a rendszerszerűség. Jelen munkában a Nemzeti alaptanterv szövegértési képességfejlesztéshez kötődő tartalmait szeretném áttekinteni, rendszerezni (metakogníció, szövegértési stratégiák). Teszem ezt azért, hogy a rendszer célirányos alapját adhassa a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein túl a többi tantárgy szövegértés-képességfejlesztési tevékenységeinek. A tanulmányban az általános iskola kimeneti szakaszára, a 7-8. osztályos évfolyamokra fókuszálok.

A fény éve nem fényévre Hagyományok és újítások a köznevelésben és a gyakorlati képzésben. Programfüzet

Recommend Documents