A FELKÉSZÜLT ÉPÍTKEZŐ 5+1 TITKA
Egy házépítéssel, felújítással kapcsolatban két, szélsőségesen eltérő gondolkodásmód él a mindennapokban. A házépítés misztikus, átláthatatlan folyamat, biztos út az anyagi csődhöz és/vagy az idegösszeroppanáshoz. Jó mestereket reménytelen találni, ha pedig találunk is ilyeneket, akkor olyanokat kérdeznek tőlünk, aminek a felét sem értjük. „A focihoz és a házépítéshez mindenki ért.” Lám-lám, a régen kalákában épült házak ma is állnak, és ha ma már csak kevesen is vesznek részt saját maguk az építkezésben, de azért a többség még mindig azt gondolja, hogy a legjobb kezekben akkor van a beruházás, ha minden egyes lényegi kérdésről ő maga hoz döntést. Az első megközelítés túlzott félelmet, döntésképtelenséget szül, a második túlzott nagyvonalúságot, „vágjunk bele, aztán majd csak lesz valahogy” szemléletet eredményez. Ennek következménye, hogy Magyarországon – egészen az utóbbi időkig – igencsak vegyes minőségű, értékállónak csak kevéssé nevezhető otthonok jöttek létre, ráadásul többnyire feleslegesen sok pénzből. Jól jellemzi a helyzetet az a becslés, miszerint a közel 3 millió hazai családi háznak akár 80-90%-a nem felel meg a XXI. században elvárható színvonalnak! Természetesen van megoldás. El lehet kerülni azokat a veszélyeket, azokat a csapdákat, amelyek az építkezés előtt állókra leselkednek. Ma Magyarországon is lehet viszonylag stresszmentesen, elfogadható ár-érték
aránnyal úgy építkezni, hogy az elkészült „produktum” hosszú távú értéket jelentsen, és ezzel párhuzamosan minél közelebb álljon ahhoz, amit álmainkban elképzeltünk. Jó azonban tudni, mik azok az alattomos veszélyek, amelyek ránk, építkezőkre leselkednek. Ha felkészülünk rájuk, ha felismerjük őket, akkor már félig nyert ügyünk van. Ebben a rövid tanulmányban 5+1 csapdát mutatunk, felvázolva az ezek elleni védekezés lehetséges módját is.
1. TITOK: TÖBB IDŐT AZ ELŐKÉSZÍTÉSRE! Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az építkezés nem az alapásással kezdődik!
Az építkezés két, teljesen egyenértékű részből áll: ELŐKÉSZÍTÉSBŐL és KIVITELEZÉSBŐL! Ma Magyarországon a legnagyobb hibák egyike, hogy aránytalanul kevés idő és energia jut az előkészítési szakaszra. Nyugat-Európában a két szakasz aránya közel fele, nálunk közelít a 20%-80% arányhoz. Így a legtöbb ház már akkor „el van rontva”, amikorra felvonulnak a mesterek: „bele van kódolva” a rengeteg ad hoc megoldás, a műszaki kompromisszumok, a feleslegesen kidobott százezer forintok. Elvégre eddigre - elkészülnek a tervek (rossz tervekből gyakorlatilag lehetetlen jó házat építeni!), - kiválasztásra kerülnek a szakemberek (a legjobb anyagok is csak jó szakemberek által beépítve fognak tudni jól funkcionálni!), - elkészül a költségvetés (a pénzügyileg elő nem készített beruházás garantáltan tele lesz kompromisszumot jelentő műszaki megoldásokkal, a sok-sok idegeskedésről nem is beszélve!), - eldől az, hogy mi magunk mennyire akarunk aktív szereplői lenni az építkezésnek. És persze még mindezek előtt hozunk egy döntést arról, hogy új családi házat építünk, vagy nekiállunk a régi házunk felújításának. (Biztos, hogy a mi családunk számára a családi ház a megfelelő élettér?) Rengeteg teendő van egy építkezés kivitelezési szakasza előtt, és ezek egyik-másikáról könnyű megfeledkezni. Ma Magyarországon teljesen általánosnak mondható, hogy az építkezések ún. engedélyes tervekből valósulnak meg. Ezzel kapcsolatosan fontos tisztában lenni azzal, hogy
- az „engedélyes tervek” a hatóságok számára nyújtanak információt a számukra fontos dolgokról – és nem tartalmazzák a számunkra igazán fontos részleteket! - az „engedélyes tervek” nem sokkal többek egy jól és részletesen megrajzolt „skiccnél”! Egyik ismerősöm egy nagyon szép házat épített. Jónevű tervező tervezte, de kiviteli tervek (olyanok, amelyek részletesen mutatják a kivitelező számára az egyes csomópontok kialakítását) itt sem készültek. Már zajlott az építkezés, amikor megkérte egyik kollégáját, hogy programmal számolja ki, milyen rétegrendet kell alkalmaznia a teraszon, amelyik egy fűtött lakóhelyiség fölött került kialakításra. A számítások azt mutatták, hogy a födém+hőszigetelés+vízszigetelés+burkolat egy körülbelül 40 cm vastag rétegfelépítést tett volna szükségessé. Ez azért jelentett problémát, mert a teraszra egy másik fűtött helyiségből lehetett kilépni, amelynek födémvastagsága (belső helyiségről lévén szó) érthetően jóval kisebb volt. Így lehetett választani: vagy 30 cm-es kilépő adódik a teraszra kijutáshoz, vagy egy szintbe kerül a két burkolat – de ekkor (szigetelés híján) hatalmas lesz a terasz alatti helyiség hővesztesége… A papíron ebből semmi nem látszott… A minden szempontból átgondolt tervek alapvető feltételei a nyugodt és sikeres építkezésnek! Az Építem a házam I. kötetében összefoglaltuk mindazt, amire szükség van, hogy a siker reményében vághassunk bele magába a kivitelezésbe.
2. TITOK: FOGALMAZZUK MEG MINÉL PONTOSABBAN AZ IGÉNYEKET ÉS A LEHETŐSÉGEKET! Nemrégen, az egyik Otthonfelújítók Klubja rendezvényen az egyik építkező azt a kérdést tette fel, hogy szerintünk a család két, egyformán átlagosnak mondható háza közül melyiket lenne célszerű felújítania. „Mire szeretné használni a felújított házat a következő tíz-tizenöt évben?” – kérdeztük tőle. Mert ha nem ismerjük a célokat, akkor erre a kérdésre nincs az a szakember, aki „jó” választ tudjon adni! Szomorú példával szolgálnak erre az igazságra az országban mindenfelé látható jókora családi házak, amelyeknek ma már csak töredék részét lakják – horribilis rezsiköltség mellett.
Egy családi ház építése (de akár felújítása is) azért nagy kihívás, mert teljesen más gondolkodásmódot kíván, mint a hétköznapokban megszokott. A mindennapokban jó, ha a következő nyaralásig „ellátunk”. Valljuk be, a rövidtávú gondolkodásmód sokszor a túlélésünket szolgálja a sok-sok napi probléma megoldása által. Ugyanez a fajta gondolkodás „életveszélyes” lehet egy építkezésen! Egy családi ház „elméleti élettartama” 100 év. Ha ilyen időtávra természetesen reménytelen vállalkozás is előre látni, de az már egyáltalán nem irreális elvárás, hogy jövendő otthonunkat olyannak építsük meg, hogy ahhoz 10-15 évig ne kelljen hozzányúlni! Figyelem: az sem elég, ha házunkba a jelenlegi (magyar) átlagnál jobb szerkezeteket, berendezéseket építünk be! Olyan műszaki megoldásokat kell választani, amelyek akár 10-15 év múlva sem tekinthetők teljesen korszerűtlennek! Érdemes tudni, hogy a legolcsóbban a ház építésekor oldhatunk meg egy-egy problémát. Az utólagos javítgatás szinte mindig drágább. Gondoljunk bele, hogy egy utólagos hőszigetelés esetén csak az újraállványozás költsége majdnem annyi, mintha annak idején néhány centiméterrel vastagabb szigetelést tettünk volna a falra! Másfél évvel ezelőtt nyomon kísérhettem egy Pest környéki ház felújítását. A tulajdonosok tulajdonképpen mindig úgy nyúltak a házhoz, hogy az meghaladta az akkori magyar átlagszínvonalat. A kilencvenes évek elején 36 cm vastag téglából építették a falakat (akkor még a 30 cm volt általánosnak mondható), majd találkozásunkhoz képest két évvel korábban 6 cm vastag hőszigetelést tettek a falra (a nyílászárók cseréje mellett). Akkoriban idehaza az átlagos szigetelési vastagság alig érte el a 4 cm-t. Amikor találkoztunk, akkor éppen tovább szerették volna javítani házuk energetikai tulajdonságait. Nagyon bölcsen egy átfogó állapotfelméréssel kezdték a munkát. A felmérést végző energetikus egy javaslati listát állított össze: mihez, milyen sorrendben lenne érdemes hozzányúlni. Nagy megdöbbenésükre, a számításokkal alátámasztott javaslat azt tartalmazta, hogy legjobb ár-érték aránnyal az bírna, ha még 5-6 cm szigetelést tennének a falra… Erre végül nem került sor, mert a tulajdonosok azt mondták, sírva fakadnának, ha azt látnák, hogy a két évvel korábban drága pénzért megépített szép homlokzatot levernék a szemük láttára… És ekkor mindössze két év telt el… Egy építkezés előtt nagyon fontos tehát, hogy tisztában legyünk, hogyan is néz ki Európában egy XXI. századi ház, és mik az aktuális trendek. Csak így hozhatunk nyugodt szívvel döntést a felhasználandó anyagokról és a legfontosabb műszaki megoldásokról.
3. TITOK: TUDJUNK EGY NYELVET BESZÉLNI A SZAKEMBEREKKEL! Természetesen az előbbi pont végén nem arra céloztunk, hogy az építkezőknek kell a legapróbb részletekig kitalálniuk a házukat. Ez a szakemberek dolga! Nem szabad azonban elfelejteni, hogy - ezeket a szakembereket nekünk magunknak kell megtalálnunk (fel kellene ismerni azt, hogy ki a jó szakember!), - a legjobb szakember is csak akkor tudja megvalósítani álmainkat, ha azokat minél pontosabban el tudjuk magyarázni neki, És ez még nem minden! Sokan nehezen fogadják el, sokan örülnek neki, de tény: egy építkezésen adott problémára nem egyetlen jó megoldás létezik! A jó szakember megadja a lehetőséget az építkezőnek, hogy a legfontosabb kérdésekben ő döntsön (elvégre az ő pénzéről van szó, és ő fog majdan lakni a megépült házban). Felvázolja az alternatívákat és az azok közötti különbséget. Igenám, de meg is kellene érteni mindazt, amit mond, amit javasol! Általános tapasztalat, hogy az építkezések egyik legkomolyabb hibaforrása a rossz kommunikáció (bár így van ez sokszor az élet más területein is…). Nem, vagy rosszul kommunikálnak az építkezésen jelen levő különböző szakemberek, és nem megfelelő a kommunikáció a megrendelő és szakember között sem. Tetszik, nem tetszik, ha egy építkezésre készülünk, akkor minimális szakismeretekkel nekünk is fel kell vértezni magunkat! Az előbb elmondottakon túl még két érvet szeretnék felhozni emellett. - A tudás mindig magabiztosságot ad, ez pedig csökkenti a stresszt az építkezés folyamán. Hányan, de hányan panaszkodnak arról, hogy nem tudják, hogyan viszonyuljanak egyik vagy másik mester javaslatához. „Vajon tényleg a javamat akarja, amikor egy drágább megoldásra akar rábeszélni, vagy csak a saját hasznát nézi?” A tudás a bizalom alapját is jelenti! - Az elkészült házban élni fogunk, a fenntartásáról, karbantartásáról nekünk kell gondoskodnunk. Ha tudjuk azt, hogy egy házban mi miért van úgy, ahogy, ha mi magunk is tudjuk, hogy egy-egy szerkezeti elem miért úgy épült meg, ahogy, akkor sokkal könnyebben fogjuk „jól lakni” a házunkat. Tudjuk, mire figyeljünk oda, és nem csak a problémák felbukkanásakor kezdünk majd el (drágán…) kapkodni. Az Építem a házam könyvsorozat ezért (is) íródott: megpróbáljuk olvasmányos, közérthető formában összeszedni mindazt az információt, amire szükség lehet ahhoz, hogy megrendelő és szakember egy nyelvet beszéljen – az épülő ház minél jobb minősége érdekében!
Megint csak általánosnak mondható állapot hazánkban, hogy az építkezéseket maguk az építkezők szervezik: ők választják ki az egyes építési folyamatok mesterembereit, s nem is olyan régen még ők jártak építőanyag-kereskedésről kereskedésre, kis kockás füzetbe gyűjtve az árakat. (Ma ez az elaprózottságot sugalló trend változóban van – de az Internet mindenesetre alapjaiban változtatta meg az információszerzés módját…) Kétségtelen, hogy az egyenként „megalkudott” árak összessége kevesebbnek tűnik, mintha ugyanerre a munkára egy fővállalkozótól kérünk ajánlatot. (Ha az építkezés végén is összeadnánk a költségeket, akkor nem biztos hogy ez maradna az arány!) Tudomásul kell azonban venni, hogy az ilyen „alvállalkozói” lebonyolítási mód mellett a szervezés és a mesterek közötti kommunikáció felelőssége a mi nyakunkba szakad! És mivel az egyes szakmák képviselői egymástól függetlenül, egymás után jelennek meg az építkezésen, így jó esélyünk van arra, hogy mindegyik új mester úgy kezdje, hogy: „Ki volt az a hülye, aki ezt így csinálta meg? Sajnos ezek után én már csak egy drágább (alternatíva: kompromisszumos) megoldást tudok használni…” Ha nem akarunk folyamatosan az igazságosztó szerepkörben tetszelegni, akkor érdemes megfontolni, hogy a mesterek közötti kommunikációt egy fővállalkozóra bízzuk. Nekünk még akkor is megmarad a vele való kommunikáció… (Az Építem a házam I. kötetében arra is adunk tippeket, hogyan találjunk jó kivitelezőket!)
4. TITOK: NE VESSZÜNK EL AZ INFORMÁCIÓK TÖMEGÉBEN! A múltkor szórakozásképpen beütöttem a számítógép keresőjébe a „tégla, építőanyag” szópárt (csak magyarul!). Több százezer(!) találat érkezett egy másodpercen belül… Ma, az információ korában gyakorlatilag bármilyen információhoz, bármilyen felhalmozott tudáshoz hozzáférhetünk az Interneten és a piacon fellehető könyvek, prospektusok áradatában. DE: a hatalmas mennyiségű információ legalább annyira hátrány, mint amennyire előny! Megint csak két szempontot hozok példaként: - Egyre több kivitelező panaszkodik arról, hogy a megrendelők olyan műszaki részletkérdésekbe is beleszólnak, amibe korábban nem. Ez persze még nem lenne baj (sajnos sokszor a megrendelő többet tud egy-egy témában, mint a szakember…), de az esetek jelentős részében kimondott „butaság” az adott felvetés.
Nem is olyan régen –meséli egy fővállalkozó – az egyik megrendelőnk kerek-perec kijelentette, hogy az adott fürdőszobai részletet nem úgy kell csinálni, ahogyan mi elkezdtük. Amikor rákérdeztünk, még konkrét alternatív megoldást is megnevezett. Elmondtuk neki, hogy megcsináljuk úgy is, de adja írásba, hogy ez kimondottan az ő utasítása volt, és vállalja a következményekért a teljes felelősséget. Azért furdalt a kíváncsiság, és megkérdeztem, honnan szedte az információját. „Hát le van írva a Neten!” – mondta magabiztosan. Megkértem, hogy mutassa meg a „forrást”. Kiderült, hogy az adott műszaki megoldást egy népszerű fórumon egy „csaba12” nevű felhasználó javasolta – ő legalábbis így csinálta a saját házánál. Ezek után megkérdeztem az illető urat, hogy szerinte „csaba12” milyen felelősséget fog vállalni (velünk ellentétben) ezért a javaslatáért – és azt hogyan fogja rajta érvényesíteni? Az úr végül elállt a tervétől… - Ha valaki mégis veszi a fáradságot, és egy adott témában nekiáll olvasni, akkor lehet, hogy azt veszi észre, a huszadik cikk után még jobban össze van zavarodva, mint korábban. Ennek több oka is lehet. – Egyikről már ejtettünk szót: egy adott problémára nem csak egy (műszaki) megoldás létezik. Természetes, hogy mindenki a saját termékét, a saját megoldását fogja egyedül üdvözítőnek beállítani! - Ehhez járul még, hogy a cikkek és prospektusok többségében valós információk találhatók – de ez nem okvetlenül jelenti AZ IGAZSÁGOT! Bár sajnos elmondható, hogy Magyarországon az építőipari szakmában (is) sokszor lehet következmények nélkül valótlanságot állítani, de azért komoly cégek nem engedhetik meg maguknak hogy „hazudjanak”. Amit leírnak az igaz – de általában az igazság egy szelete - természetesen az adott termékre nézve kedvező szelete… A „másik oldalról” mindenki jótékonyan hallgat. Nehéz tehát a sok részinformációból összetenni az egészet. Az Építem a házam könyvsorozatban rendszerezett, a házépítés folyamatára felfűzött információkat kínálunk az építkezőknek – közérthető formában.
5. TITOK: FOGADJUK EL, HOGY EGY HÁZÉPÍTÉSEN MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG! Ez a titok természetesen alapjaiban kérdőjelezi meg a ma is élő közgondolkodást: „A focihoz és az építkezéshez mindenki ért!” (Szerintem ma már a foci taktikai finomságait is csak kevesen fedezik fel…). Jónéhány évvel ezelőtt hallottam egy történetet. Lehet, hogy csak legenda, de jól hangzik… Egy cégnek nagyon jól ment, s elhatározták, hogy lecserélik a gyártósort. A sor minden eleméből megvették a piacon akkortájt legjobbnak (és legdrágábbnak…) számító gépeket. Mikor minden megérkezett, összerakták a gyártósort – és megdöbbenve tapasztalták, hogy az új sor rosszabb eredményeket produkált, mint a régi, elavultnak minősített! Az egyenként kiváló részegységekből nem okvetlenül áll össze ugyanilyen pazar egész! Ha valakinek ez a példa túl elvont, akkor gondoljon a néhány évvel ezelőtti Real Madridra!
Maga a házépítés – ha jól belegondolunk - egy csodálatos folyamat, maga a ház pedig egy csodálatos technikai bravúr! Rengeteg építőelem átgondolt, összehangolt együttdolgozása biztosítja azt, hogy - otthonunkban jól érezzük magunkat – elzárva a külvilág ártalmaitól, - otthonunkat jutányos áron fenn tudjuk tartani, - házunk tartós, értékálló otthonnak bizonyuljon a sokféle környezeti behatás közepette is (meleg, hideg, víz, szél, jég, napsugárzás, szennyezett levegő, zaj – és még sorolhatnánk). Az már csak „hab a tortán”, ha okos, átgondolt építkezéssel azt is sikerül elérnünk, hogy ez az otthon a lehető legjobb ár-érték aránnyal épüljön meg! Egy-egy családi házban egyszerre jelenik meg évszázadok, évezredek emberi tapasztalata és a legmodernebb technikai fejlesztések! Ezeknek azonban egy szerves egységet kell alkotniuk! Nézzünk egy példát – ezúttal a felújítások világából! Napjainkban a leggyakoribb felújítási tevékenység a külső falak utólagos hőszigetelése (ez egyébként általában logikus első lépcsőnek is tekinthető). A panelprogram kapcsán megjelent sok-sok cikk kapcsán mára már az is átment a köztudatba, hogy a falszigetelés mellé logikusan a nyílászárókat is cserélni kell, mert ha ezt nem tesszük meg, a hő nem a falakon, hanem a rosszul záródó, gyenge üvegezésű ablakokon fog elszökni.
Általában a szakemberek is megállnak ennél a ma már „triviálisnak” tekinthető összefüggésnél. De mi most gondolkodjunk tovább. Tegyük fel, hogy annak idején a ház fűtési rendszere „meg lett tervezve”. Egy gépész szakember kiszámolta az egyes helyiségek hőigényét (mekkora veszteséget kell az állandó hőmérséklethez fűtéssel pótolni), majd ezekből kiadódott, mekkora, hány kW-os kazán kerüljön a házba. A hagyományos kazánok akkor üzemelnek a legjobb hatásfokkal, ha a névleges teljesítményük közelében kell működniük. Igenám, de a hőszigetelés miatt a ház hővesztesége akár 30-40%-al is lecsökkent, a kazánnak tehát kevesebb hőt kell a veszteségek pótlására előállítania. Jóval a névleges teljesítménye alatt üzemel, hatásfoka akár jelentősen csökken. A tulajdonos azt várta, hogy a felújítás után 30-40%-al kisebb lesz a gázszámlája, és átérezhetjük csalódottságát, ha ez a valóságban esetleg csak 10-20% lesz… Nem a felújítással volt a baj, csak azzal, hogy a dolog komplexebbnek bizonyult, mint azt várni lehetett. És ez egy olyan bonyolult szerkezeten, mint egy családi ház, teljesen természetesnek mondható… Az építő közösséget azért (is) hoztuk létre, hogy ennek a komplex szemléletmódnak az elterjedését segítsük – mind a megrendelői, mint a szolgáltatói oldalon.
+1 TITOK: LEGYEN KÖZÖS CSALÁDI VÁLLALKOZÁS! A családi ház neve is sugallja: többnyire egy család számára készül. Nem is olyan régen még általánosnak voltak mondhatók a többgenerációs otthonok – mára „individuálisabb” világunkban mindenki igyekszik saját, önálló otthont létrehozni. (Ki tudja, „ válság” után talán újra visszatér a régi, jól bevált modell…) Márpedig ha a ház a család számára épül, akkor joggal várható el, hogy építése a család közös ügye legyen! Vonódjon bele minden érintett, ne csak a családfő vállát nyomja az építkezés összes terhe, az összes döntés súlya. Jelenjen meg a tervekben mindenki saját, személyes álma, vágya is! Csak így lesz az elkészült ház valódi otthon mindenki számára.
Egy családi ház építése jó alkalmat teremt(hetne) arra, hogy a család összeüljön, s átbeszélje, hogyan is képzelik a jövőt. (A közös jövőkép egyébként is a boldog családok létrejöttének egyik alapja, de sajnos a hétköznapi rohanásban hiányoznak az ehhez szükséges „nagy beszélgetések”…) Az Építem a házam I. kötetének egyik legnépszerűbb része az, amikor gondolatban végigjárjuk egy most építkezés előtt álló, második gyermekét váró család lehetséges következő 20 évét. Hiszen ha elfogadjuk, hogy egy házhoz jó lenne akár 15 évig is nem hozzányúlni, akkor olyan épületet kellene létrehozni, amely rugalmasan alkalmazkodik a család élethelyzetének esetleges változásához! Hogyan változnak majd a családtagok igényei, ahogy nőnek a gyerekek? Mi történik akkor, ha az egyik szülő elveszíti az állását, és –tegyük fel – otthon fog vállalkozni? Mi történik, ha valamelyik nagyszülő egészségi állapota több együttlétet tenne szükségessé? Mi történik majd akkor, ha egyik, majd másik gyermek is kirepül a családi fészekből? Csak néhány átgondolandó kérdés, mielőtt leülünk beszélni álmainkról az építésszel.
Természetesen szó sincs titkokról. A címet csak a „titokzatosság” miatt adtuk ennek a rövid, gondolatébresztő anyagnak. Felkészültségre azonban mindenkinek szüksége van, ha sikeres építkező akar lenni! Az építő közösséggel és az Építem a házam könyvsorozattal ehhez szeretnénk segítséget nyújtani. Szívesen látjuk Önöket honlapunkon (www.epitemahazam.hu) és a Facebook-on is (www.facebook.com/epito-kozosseg) Sikeres és jókedvű építkezést kívánok! Bodnár György Az építő közösség alapítója
