A felügyelt szektorok évi mûködése

A felügyelt szektorok

2003. évi mûködése

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

TARTALOM

2

BESZÁMOLÓ A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSÉRÕL .................................................................

4

MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................... Külsõ feltételek .................................................................................... Gazdasági növekedés ........................................................................... Külsõ egyensúly ................................................................................... Jövedelemtulajdonosi szektorok .......................................................... Pénz-, valuta- és tõkepiac..................................................................... A pénzügyi szektor helyzete .................................................................

4 4 9 10 11 16 18

További kockázatok ...............................................................................

24

PÉNZPIAC ................................................................................................. Bankszektor .........................................................................................

25 25

Piaci szereplõk....................................................................................... Eszközök ............................................................................................... Hitelezés ............................................................................................... Értékpapíreszközök ............................................................................... Jegybanki és bankközi betétek ............................................................... Forrásgyûjtés......................................................................................... Külföldi forrásbevonás ........................................................................... Belföldi betétgyûjtés ............................................................................... Belföldi értékpapírforrások .................................................................... Saját tõke ............................................................................................. Mérlegen kívüli aktivitás ....................................................................... Portfólióminõség ................................................................................... Eredmény .............................................................................................. Jövedelmezõség ..................................................................................... Tõkehelyzet ...........................................................................................

26 28 29 32 33 34 35 36 36 37 37 38 40 40 42

Melléklet .............................................................................................

43

A mikro-, kis- és középvállalkozások banki finanszírozása...................... A bankszektor lakáshitelezése ................................................................

43 44

Szövetkezeti hitelintézetek ..................................................................

45

Piaci szereplõk, aktivitás, koncentráció ................................................. A mérleg fõ elemei ................................................................................. Mérlegen kívüli aktivitás ....................................................................... Portfólióminõség ................................................................................... Eredmény .............................................................................................. Jövedelmezõség ..................................................................................... Tõkehelyzet ...........................................................................................

45 46 48 49 50 50 50

Pénzügyi vállalkozások ........................................................................

51

Piaci szereplõk, a szektor piaci súlya, koncentráció ................................ A mérleg fõ tételei ................................................................................. Ügyfélportfólió ...................................................................................... Eredmény .............................................................................................. Jövedelmezõség .................................................................................... Tõkehelyzet ...........................................................................................

51 52 57 58 59 60

TÕKEPIAC ................................................................................................. Befektetési vállalkozások .....................................................................

60 60

A mérleg fõ elemei ................................................................................. Adózás elõtti eredmény .......................................................................... Jövedelmezõség ..................................................................................... Tõkehelyzet ...........................................................................................

60 62 63 63

ÉVES JELENTÉS

2003

Befektetési szolgáltatók által lebonyolított értékpapír-forgalom ..........

64

Azonnali értékpapír-forgalom ................................................................ Állampapírok ........................................................................................ Részvények ............................................................................................ Származékos értékpapír-forgalom ..........................................................

64 65 67 68

Befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon ............................... Befektetési alapok ................................................................................

69 70

BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR ............................................................................ 74 A magyar biztosítási szektor elhelyezkedése Európán és Magyarországon belül ..................................................................................................... 74 A szektor nagysága, növekedése .............................................................

76

Biztosítótársaságok ..............................................................................

77

Fõbb jellemzõk ...................................................................................... Szereplõk száma, a piaci koncentráció változása .................................... Életbiztosítási ág ................................................................................... Nem-életbiztosítási ág............................................................................ Óvatosság a biztosítótársaságoknál ....................................................... Eredmény, jövedelmezõség .................................................................... Hatékonyság .........................................................................................

77 77 79 86 92 94 95

Biztosítóegyesületek.............................................................................

96

Szereplõk .............................................................................................. Fõbb jellemzõk ...................................................................................... Szerzõdésállomány ................................................................................ Díjbevétel .............................................................................................. Kárkifizetések ........................................................................................ Költségek............................................................................................... Befektetések........................................................................................... Eredményesség, feltöltöttség ...................................................................

96 96 98 98 99 99 99 99

PÉNZTÁRI SZEKTOR ................................................................................ 100 Magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak gazdasági súlya ...................... 101 Magánnyugdíjpénztárak ...................................................................... 104 A magánnyugdíjpénztárak fõbb jellemzõi, növekedésük .......................... A piaci szereplõk, piaci koncentráció ...................................................... Taglétszám ........................................................................................... Tagdíjbevételek és szolgáltatási kiadások ............................................... Befektetési tevékenység eredménye ......................................................... Vagyon, portfólió ................................................................................... Mûködési költségek................................................................................

104 104 105 106 106 107 109

Önkéntes nyugdíjpénztárak ................................................................. 111 A piac szereplõi, piaci koncentráció ........................................................ Taglétszám ............................................................................................ Tagdíjjellegû bevételek, szolgáltatási kiadások ....................................... Befektetési tevékenység eredménye ......................................................... Vagyon, portfólió ................................................................................... Mûködési költségek................................................................................ Önkéntes egészségpénztárak .................................................................. A piac szereplõi, taglétszám, koncentráció .............................................. Tagdíjbevételek, szolgáltatási kiadások .................................................. Vagyon, portfólió ................................................................................... Önkéntes önsegélyezõ pénztárak ............................................................ A piac szereplõi, taglétszám, koncentráció .............................................. Tagdíjbevételek, szolgáltatási kiadások .................................................. Mûködési költségek................................................................................ Vagyon, portfólió ...................................................................................

111 113 113 114 115 116 119 119 119 120 121 121 122 122 122

PÉNZÜGYI CSOPORTOK ........................................................................... 123

STATISZTIKAI MELLÉKLET ................................................ 130

3

ÉVES JELENTÉS

2003

BESZÁMOLÓ A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSÉRÕL

MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ Külsõ feltételek A világgazdaság 2003-ban nagyobb törések és válságok nélkül, az elõzõ két évhez képest számottevõen gyorsuló ütemben bõvült. A mintegy három éve kezdõdött, a globális részvénypiac és azon belül a technológiai szektor túlértékeltsége nyomán kialakult lassulás számos jel szerint a végéhez közeledik, miután a részvénypiacon szükséges nagyarányú kiigazítás végbement, a gazdaság különbözõ szereplõi pedig viszonylag gyorsan alkalmazkodtak az említett korrekció jövedelmi és vagyoni következményeihez. Ezen túlmenõen nem bizonyultak igaznak a közép-keleti konfliktussal kapcsolatos geopolitikai kockázatokat hangsúlyozó, borúlátó év eleji forgatókönyvek, amelyek március közepéig mind az értékpapírpiacokat, mind a globális keresletet negatív irányban befolyásolták. A fejlett gazdaságok nem estek áldozatul a korábban fenyegetõnek tûnõ általános deflációnak, részben azért, mert az összkereslet végül is kedvezõen alakult, részben pedig azért, mert a vállalati szektor igen komoly mértékû szerkezet-átalakítást hajtott végre. Így elmaradtak a nagyobb csõdhullámok, és váratlanul gyorsan elindult a részvényárak, illetve a globális pénzügyi vagyon pozitív irányú korrekciója. Mindebben vezetõ szerepet játszott az ázsiai fejlõdõ gazdaságok kitûnõ növekedési teljesítménye, valamint az észak-amerikai makrogazdasági politika nagyarányú lazítása. A világgazdaság éves növekedése (GDP) a 2002. évi 3%-ot követõen 2003-ban 3,5% közelébe gyorsult. A fejlõdés fõ hajtóereje szokatlan módon a két legnagyobb ázsiai gazdaság, Kína és India kiugró teljesítménye volt. E két gazdaság együttesen – nemzetközileg összehasonlítható árakon mérve – a világgazdaság egyötödét teszi ki, tavalyi összesített gazdasági növekedésük pedig, a rendkívül olcsó helyi munkaerõre alapozott számos korábbi külföldi beruházás nyomán mintegy 8,5-9%-ot (2002-ben 6,8%-ot) ért el. A kínai és indiai importkereslet a régió többi gazdaságát, sõt bizonyos mértékig a világgazdaság egyéb térségeit is magával húzta. Így például a japán gazdaság teljesítménye a hosszú évekig tartó stagnálást követõ-

1. ábra A GDP reálnövekedése (%) 6 5 4 3 2 1 0

1996

1997

Európai Unió

1998

1999

Magyarország

2000

2001

2002

2003

Világgazdaság

Forrás: IMF, Eurostat, KHS

4

A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

2. ábra Vezető részvényindexek alakulása (%) 80 60 40 20 0 -20

PX 50

WIG

BUX

CAC 40

DAX

FTSE 100

Nikkei 225

Nasdaq

S&P 500

DJIA

-40

2002

Megjegyzés: Változások USD értékben; Forrás: Economist, MNB

2003

en 2,7%-kal (2002-ben 0,1%-kal) nõtt. Jól látható, hogy a fejlett gazdaságok – a profitkilátások javítása érdekében növekvõ mértékben olcsó termelõhelyeket keresõ – nagyvállalatainak fõ célpontjai Ázsia dinamikusan liberalizálódó és munkaerõvel jól ellátott fejlõdõ gazdaságai. Ennek nyomán a térség felzárkózó jellegû, gyors gazdasági növekedése hosszabb távon is biztosítottnak látszik. A termelõ tõkének az ázsiai térségbe történõ mind masszívabb méreteket öltõ vándorlása jelenleg a világgazdasági növekedés talán legnagyobb tartaléka. A globális növekedés másik fõ hajtóereje 2003-ban a világgazdaság több mint egyötödét kitevõ észak-amerikai gazdaság fellendülése volt. Az Egyesült Államok bruttó hazai termékének növekedése évi 3,1%-ra (2002-ben 2,2%) gyorsult. Az élénkülés elsõdlegesen a monetáris és fiskális politika három év óta tartó, egyidejû és nagyarányú lazításának volt köszönhetõ, amely a belföldi kereslet (elsõsorban a fogyasztói és hitelkereslet) feltámasztásában ért el jelentõs sikereket. E folyamat során a FED tartalékalapok kamatlába a 2000. évi 6,5%-os csúcsról 2003

3. ábra A FED és az ECB irányadó kamatainak alakulása (%)

FED ECB

1999. jan. – 1999. márc. – 1999.máj. – 1999.júl. – 1999.szept. – 1999.nov. – 2000. jan. – 2000.márc. – 2000.máj. – 2000.júl. – 2000.szept. – 2000.nov. – 2001. jan. – 2001. márc. – 2001. máj. – 2001. júl. – 2001. szept. – 2001. nov. – 2002. jan. – 2002. márc. – 2002. máj. – 2002. júl. – 2002. szept. – 2002. nov. – 2003. jan. – 2003. márc. – 2003. máj. – 2003. júl. – 2003. szept. – 2003. nov. – 2004. jan. –

7,00 6,50 6,00 5,50 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50

Forrás: Portfolio.hu

5


4. ábra Az EURUSD árfolyam alakulása 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85

* Hó végén; Forrás: MNB

6

2004. febr.

2003. febr.

2002. febr.

2001. febr.

2000. febr.

0,80

közepéig 1%-ra csökkent, a szövetségi költségvetés pedig a négy évvel korábbi többletbõl a GDP 4%-át meghaladó hiányba lendült át. A vázolt agresszív keresletösztönzõ politika mindazonáltal nem járt az inflációs nyomás erõsödésével, sõt, 2003 végére a maginfláció rátája 1% körüli szintre csökkent. Ez a rendelkezésre álló szabad kapacitások jelentõs mennyisége mellett azért következhetett be, mert a vállalati szerkezet-átalakító programok nyomán szokatlanul gyors ütemben emelkedett a munkaerõ termelékenysége. Ez utóbbi jelenségnek döntõ szerepe volt a profitkilátások jelentõs javításában, amelynek nyomán a részvényárak márciustól kezdve lendületesen emelkedtek, a fogyasztói és tõkejavak iránti kereslet pedig számottevõen bõvült. A világgazdaságra jellemzõ élénkülés ellenére az európai gazdaság növekedése 2003-ban enyhén tovább lassult. A világgazdaság további egyötödét képviselõ Európai Unió bruttó hazai terméke mindössze 0,7%-kal (2002-ben 1,1%-kal) bõvült, úgy, hogy az eurótérség gazdasága csupán hajszálnyival (0,4%-kal) nõtt, a saját valutával rendelkezõ tagországok (elsõsorban az Egyesült Királyság) viszont valamelyest jobban teljesítettek. A viszonylag gyenge növekedési teljesítmény fõként azzal magyarázható, hogy bár az észak-amerikai fellendülés meghatározó elemei – a vállalati szerkezet-átalakítás, a költségvetési hiányok növekedése, illetve a jegybanki kamatcsökkentés – az európai gazdaságban is jelen voltak, mértékük mégis jelentõsen kisebb volt, mint az Egyesült Államok esetében. Ez elsõsorban a makrogazdasági politikára igaz, amennyiben a nagyobb tagországok eleve a költségvetési hiány pozíciójából indultak, amelynek növekedését az Unió stabilitási paktuma erõsen korlátozta. Ezen túlmenõen az EKB által végrehajtott kamatleszállítás mértéke is elmaradt az észak-amerikai példától: a refinanszírozási kamat a 2001. évi 4,75%-os csúcsról 2003 közepére 2%-os szintig csökkent. A fentiek közül a költségvetési politika tekintetében elsõsorban a stabilitási paktumnak az a (mind szélesebb körben felismert) kedvezõtlen sajátossága jutott érvényre, hogy a költségvetési hiánykritérium – a GDP 3%-a – nem veszi figyelembe a konjunktúra alakulását, s így a gazdasági ciklusokat inkább erõsíti, semmint tompítaná. A kamatpolitika esete azonban némileg eltérõ, mert az eurótérség fogyasztói inflációs rátája 2003 során jellemzõen 2% körül mozgott, úgy, hogy a szolgáltatási szektorban mindvégig jelentõs inflációs nyomás volt tapasztalható, jelentõs részben az eurótérségen belüli árkonvergencia miatt. Erre való tekintettel az EKB további kamatcsökkentésre mindeddig nem vállalkozott. Fontos hangsúlyozni, hogy az eurótérségen belüli monetáris kondíciók végsõ soron jóval kisebb mértékben enyhültek, mint amit az EKB kamatintézkedései alapján sejteni lehetne. Ez azért van így, mert a többletet mutató folyó fizetési mérleg, az euróbetétek magasabb kamatai és a kedvezõ kötvénypiaci kilátások miatt az európai közös valuta nagymértékben erősödött: az EURUSD árfolyam 2002-2003-ban összesen 43%-kal emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ázsiai és latin-amerikai országok nagy része dollárkövetõ árfolyamrendszerrel él, az említett valutafelértékelõdés nyilvánvalóan jelentõsen korlátozta az eurótérség exportlehetõségeit, miközben a belföldi (fogyasztói és beruházási) kereslet amúgy is gyengélkedett. Az erõs euró fokozta az Unió vállalatainak profitrésére nehezedõ nyomást, amelynek következménye csakis további takarékosság, illetve további belföldi keresletszûkülés lehetett. Másképpen fogalmazva: a lendületesen felértékelõdõ euró lényegében megakadályozta az európai gazdaságot abban, hogy a világgazdaság fellendülésébõl hasznot húzva maga is az ütemes élénkülés útjára lépjen. Ezt a kedvezõtlen helyzetet enyhítette viszont az erõsödõ részvénypiacok és az alacsony hitelkamatok pozitív keresleti hatása. 2003 során a nyersolaj ára sajátos módon befolyásolta a világgazdaság kilátásait. Az év elején uralkodó, borúlátó, a geopolitikai kockázatokat hangsúlyozó jóslatok fontos eleme volt az a félelem, hogy egy elhúzódó közép-keleti konfliktus esetén a globális olajkínálat veszélybe kerülhet, s az esetleg jelentõsen emelkedõ energiaárak miatt klasszikus „stagflációs” világgazdasági környezet jöhet létre. Mint ismert, az említett veszély elmúlt, aminek következtében márciusban a nyersolaj ára 20-30%-kal csökkent. Ezt követõen azonban az elemzõkön szélsõséges optimizmus lett úrrá. Az uralkodó nézet sokáig az volt, hogy az iraki olajtermelés felfutása nyomán 2004-ben a Brent-olaj ára tartósan hordónkénti 25 dollár alá eshet vissza. Ez azonban mindeddig nem következett be, sõt, az ár ismét 30 dollár körüli szintre növekedett. Ez részint azzal a jelenséggel magyarázható, hogy az A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

5. ábra Ipari termelés és kiskereskedelem az Európai Unióban (%-os változás reálértékben, év/év) 9

9

6

6

3

3

0

0

Ipar Kiskereskedelem

-3

-3

-6

-6 2001. jan. 2001. aug.

2002. jan.

2002. júl.

2003. jan.

2003. júl.

2004. febr.

Megjegyzés: Ipar – hozzáadott érték; munkanapokkal kiigazított adatok Forrás: Eurostat

6. ábra A Brent-típusú kőolaj árának alakulása (USA $) 36 34 32 30 28 26 24 22

Hivatalos OPEC-ársáv

20 18

2004. jan.

2003. dec.

2003. oct.

2003. aug.

2003. jún.

2003. apr.

2003. febr.

2002. dec.

2002. oct.

2002. aug.

2002. júl.

2002. máj.

2002. márc.

2002. jan.

16

Forrás: Portfolio.hu

iraki termelés a vártnál sokkal lassabb ütemben növekedett, részint pedig azzal, hogy a világgazdaság fellendülése számottevõ keresletnövelõ hatással jár. A fentiek tükrében többé-kevésbé megrajzolható a világgazdasági konjunktúra 2004-re vonatkozó jövõképe is. Jelenleg a hivatalos és piaci elemzõk, kormányok és nemzetközi szervezetek között általános az egyetértés, hogy a világgazdasági növekedés rövidtávon tovább gyorsul, és 2004-ben eléri, illetve meghaladja a 4%-os ütemet. Ezen belül nagy valószínûséggel tovább folytatódik az ázsiai fejlõdõ gazdaságok kiemelkedõen gyors expanziója, annak ellenére, hogy utóbbiak középtávon várhatóan folyamatosan veszítenek majd számottevõ termelési költségelõnyükbõl. Az idei választási évben várhatóan folytatódik az észak-amerikai gazdaság gyors növekedése is. Az USA-ban viszont 2005-ben költségvetési szigorításra kerülne sor, az ugyancsak általános vélemény szerint fenntarthatatlan szintre növekedett költségvetési deficit miatt. A FED következõ kamatintézkedése

7


7. ábra A GDP növekedése (év/év, %) 6 USA 5

EU Magyarország

4 3 2 1 0 -1 2001. 1. né.

2001. 3. né.

2002. 1. né.

2002. 3. né.

2003. 1. né.

2003. 3. né.

Forrás: USDC, Eurostat, KSH

a jelenlegi makroirányzat fényében valószínûleg szigorítás lesz. Ez azonban 2004 során még nem szükségszerûen következik be, vagy csak kismértékû lesz, mivel a munkatermelékenység gyors növekedésének köszönhetõen az inflációmentes növekedés tartalékai még mindig jelentõsek. Az európai gazdaság az utóbbi hónapokban ugyancsak lassú kezdeti élénkülést mutatott, amelynek fõ oka a gyorsan bõvülõ exportkereslet. E folyamat a legvalószínûbb forgatókönyv szerint folytatódni fog, de az európai gazdaság fellendülése szükségszerûen csak igen lassú lehet, mert az eurót markánsan erõsítõ tényezõk változatlanul jelen vannak, a stabilitási paktum elõírásai pedig továbbra is béklyót jelentenek a legnagyobb tagországok költségvetési politikája számára. Az EKB mindazonáltal hamarosan további kamatcsökkentésre szánhatja el magát, tekintettel arra, hogy az eurótérség fogyasztói inflációs rátája a várakozások szerint jelentõsen a célértéknek tekintett 2% alá süllyed. Nagy valószínûséggel tovább folytatódik a fejlett gazdaságokból a mûködõ tõke kiáramlása, amelynek elsõsorban a politikailag és pénzügyi szempontból stabil, olcsó munkaerõvel és elfogadható infrastruktúrával rendelkezõ, illetve gyorsan liberalizálódó fejlõdõ országok lehetnek a fõ célállomásai. Az említett tõkebeáramlás legnagyobb haszonélvezõi 2004-ben továbbra is egyes ázsiai gazdaságok, illetve az Unióhoz újonnan csatlakozó országok lehetnek. A fentiekben ismertetett optimista forgatókönyvvel szemben 2004 elején nem látszik olyan súlyú kockázati tényezõ, mint az egy évvel korábban a közép-keleti konfliktussal kapcsolatos általános és sokrétû aggodalmak. A nemzetközi környezet azonban ezúttal sem mentes a kockázatoktól. A közelmúlt eseményei (Madrid, 2004. március) bizonyították, hogy a nemzetközi terrorizmus változatlanul jelen van. Az ebbõl fakadó állandó fenyegetés idõrõl idõre jelentõsen visszafoghatja bizonyos gazdasági ágazatok (közlekedés, idegenforgalom, stb.) tevékenységét, illetve töréseket vagy zavarokat okozhat különféle infrastrukturális rendszerek és a pénzügyi piacok mûködésében. A terrorfenyegetés esetleges erõsödése az elmúlt évek eseményeihez hasonlóan csökkenthetné az értékpapírokban megtestesülõ pénzügyi vagyon értékét, illetve – a fogyasztói és vállalati bizalom mérséklésével – számottevõen szûkíthetné az egyes régiókban, vagy a világgazdaság egészében megnyilvánuló keresletet. Csaknem hasonló erejû kockázatnak tûnik a globális éghajlatváltozás, amely az utóbbi egy-két évben növekvõ mértékû károkat okozott mind Európában, mind a világ más részein. A gazdaság területén Európa számára jelentõs kockázatot jelenthet az eurónak a dollárral szembeni esetleges további számottevõ erõsödése, amelyet az európai és észak-amerikai fizetési mérleghelyzet ismeretében egyáltalán nem lehet kizárni. Egy ilyen változás komoly fenyegetést jelentene az eurótérség exportjára, tovább gyengítve a vállalati szektor nyereségességét és az amúgy is törékeny európai gazdasági

8


8. ábra Ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon (%-os változás reálértékben, év/év) 20 Ipar 15

Kiskereskedelem

10

5

0

-5

2001. febr.

2001. aug. 2002. febr.

2002. aug.

2003. febr.

2003. aug.

2004. febr.

Megjegyzés: Ipar – bruttó termelés; munkanapokkal kiigazított adatok; Forrás: KSH

fellendülés esélyeit. Végül, a világgazdaság változatlanul gyors növekedése és az egyes olajtermelõ országokban (Irak, Venezuela) tapasztalható politikai instabilitás valószínûtlenné teszi, hogy a nyersolaj ára 2004-ben jelentõsen csökkenjen, sõt, akár további emelkedése is elképzelhetõ. Egy ilyen forgatókönyv valószínûleg nem változtatná meg alapvetõen a jelenleg világméretekben jellemzõ kedvezõ árstabilitási kilátásokat, de jelentõsen megnehezíthetné egyes monetáris hatóságok (elsõsorban az EKB) számára, hogy a lassú növekedési szakaszból való kilábalást lazább kamatpolitikával támogassák.

Gazdasági növekedés A magyar gazdaság növekedése 2003. második negyedében elérte mélypontját, s az év további részében a világgazdaság trendjét követve határozott gyorsulásnak indult. A bruttó hazai termék az április–júniusi 2,4%-os éves növekedést követõen a harmadik negyedévben 2,9%-kal, az október-decemberi idõszakban pedig 3,6%-kal bõvült. A gyorsulás fõként a feldolgozóipari teljesítmény erõsödésének, a keresleti tényezõket tekintve pedig az exportértékesítés élénkülésének, illetve a feldolgozóipari beruházások markáns felfutásának köszönhetõ. Az ipari ágazatokban az év közepétõl kezdve határozott fellendülés bontakozott ki, amely egyértelmûen az exportkereslet látványos erõsödésére vezethetõ vissza. A második félévben az összes ipari termelés éves összevetésben 8,5%-kal bõvült, amelyen belül az exportértékesítés 15%-kal emelkedett. Az export felfutása fõként a hazai ipar immár hagyományos sikerágazatában, a gépiparban (ezen belül pedig elsõsorban a telekommunikációs berendezések gyártásában és az autóiparban) volt tetten érhetõ. A belföldi értékesítés ezzel szemben 2003. második felében mindössze 1%-kal emelkedett, ami a folyamatosan erõs, az év egészében 8%-ot meghaladó mértékben növekvõ kiskereskedelmi forgalmat tekintve arra enged következtetni, hogy a fogyasztói kereslet növekményének nagy része jellemzõen importkeresletként jelenik meg. Ez a magyar gazdaság kis méreteit és nyitottságát figyelembe véve érthetõ, a külsõ egyensúlyi helyzet alakulása és kezelési módja tekintetében azonban figyelmeztetõ jelnek tekinthető. A magyar ipari export 2003. évi felfutása nem egyedi jelenség, hanem az Unióhoz most csatlakozó országok többsége esetében megfigyelhetõ volt. A jelenség kétségkívül egybeesett az Európai Unió gazdaságaiban végbemenõ bizonyos mértékû keresletélénküléssel, mértéke és üteme azonban nagyobb volt annál, mint amit az Unió gazdaságainak konjunkturális helyzete ebben az idõszakban indokolt volna. A jelenség nagyrészt az Unió vállalatainak azzal a feljebb már tárgyalt stratégiájával magyarázható, hogy – a szûk profitréseket szélesítendõ, a gazdasági bizalmi indexek tavalyi év közepi emelkedését követõ – tevékenységüket inkább

9


9. ábra A GDP és az állóeszköz-beruházások növekedése (%-os változás,év/év) 12 GDP

10

Beruházás

8 6 4 2 0 -2 1998. 4. né.

1999. 4. né.

2000. 4. né.

2001. 4. né.

2002. 4. né.

2003. 4. né.

Forrás: KSH

a csatlakozó országok olcsó termelõhelyein bõvítették. Ez Magyarország esetében elsõdlegesen a feldolgozóipari (elsõsorban gép-) beruházások fellendülését hozta. E szektorok 2003 egészében 13%-kal növekedtek, miközben az állam által finanszírozott infrastrukturális beruházások volumene például csökkent. E kapacitásbõvítés eredménye azonban hamar megmutatkozott, amennyiben a hazai gazdaság összes áruexportjának volumene a harmadik negyedévben éves szinten 13%kal, a negyedik negyedévben pedig 18%-kal nõtt. A vázolt fejlemények alapján úgy tûnik tehát, hogy a csatlakozó országok gazdaságai, és az Európai Unió gazdasága között egyfajta reálkonvergencia-folyamat megy végbe, amelynek során a csatlakozók alacsony termelési költségeikre alapozva növelik piaci részesedésüket az Unió termék- és szolgáltatáspiacain. A konkrét esetben Magyarországon a termékek és szolgáltatások belföldi árszínvonala az Európai Unió átlagának mintegy 50-60%-a, a hazai munkaerõ pedig még ennél is kevesebbe kerül. A magyar gazdaság 2003-ban, összehasonlítható árakon és egy fõre vetítve az Unió átlagának 54%-át kitevõ végterméket (GDP) hozott létre, az össznépességhez képest alacsonyabb létszámot foglalkoztatva, mint az átlagos európai gazdaság. Ennélfogva az átlagos magyar munkatermelékenység (GDP/foglalkoztatottak létszáma) körülbelül az EU-átlag 60%-a, a hazai munkabérek azonban nem érik el az Unió átlagának 25%-át. Következésképpen az egységnyi ipari termékre jutó magyar munkaerõköltség az Unióban mért átlagos szintnek mindössze 35-40%-át teszi ki.

Külsõ egyensúly A hazai gazdaságot 2003 elsõ három negyedévében gyorsan növekvõ külsõ egyensúlytalanság jellemezte, az év utolsó hónapjaiban azonban jelentõsen javult a helyzet. A folyó fizetési mérleg görgetett 12 havi hiánya szeptember végére a GDP 9,21%-ára növekedett annak következtében, hogy javuló exportteljesítmény mellett az import volumennövekedése még gyorsabb volt, illetve a szolgáltatási mérleg (pl. idegenforgalom) egyenlege is gyorsan romlott. A kialakult kedvezõtlen irányzat az erõs belföldi fogyasztói kereslet, illetve a gyenge európai gazdaság rovására írható, amelyek együttes hatásához a második negyedévben a vállalati készletfelhalmozás erõsödése is hozzájárult. A fizetési mérlegben kialakuló helyzetet azonban még ennél is kedvezõtlenebbé tette a közvetlen tõkebefektetések 2002 elején kezdõdött nettó kiáramlása, amelynek oka az észak-amerikai és európai nagyvállalatok szerkezet-átalakító és takarékossági programjaiban

10


10. ábra A folyó fizetési mérleg és a közvetlen befektetések egyenlege (12 havi görgetett adatok a GDP %-ában) 8 6 4 2

Együttes egyenleg Folyó egyenleg Közvetlen befektetések

0 -2 -4 -6 -8 -10

1999. jan.

2000. jan.

2001. jan.

2002. jan.

2003. jan.

2004. jan.

Forrás: MNB

keresendõ. E programok részeként a gyenge konjunktúra körülményei között sor került a magyarországi leányvállalatok tevékenységének és mérlegének karcsúsítására is. A folyamat következtében azonban a folyó fizetési mérleg és a közvetlen tõkeáramlás együttes egyenlege a 2001. év végi csekély többletbõl 2003. októberre a GDP 8,6%-át kitevõ hiányba csapott át. Ez azért különösen negatív jelenség, mert az említett hiány a külsõ egyensúly legfontosabb mutatója – azt az összeget testesíti meg, amelyet portfólió-befektetésekbõl és egyéb hitelfelvételekbõl, vagyis Magyarország esetében döntõen államkötvények külföldi értékesítésébõl és a bankrendszer nettó külföldi hitelfelvételébõl kell finanszírozni. E források túlzott mértékû igénybe vétele esetén a szóban forgó finanszírozás aránytalanul drágává és instabillá válhat, a kívánatos makrogazdasági arányokkal kapcsolatos mai szakmai és befektetõi közfelfogás szerint pedig a magyar fizetési mérleg hiánya túlságosan megnőtt. A kialakult kedvezõtlen irányzat azonban 2003 negyedik negyedében megtört, hiszen az év utolsó hónapjaiban mind a folyó fizetési mérleg, mind pedig a nettó közvetlen befektetések egyenlege javulásnak indult. Ebben az idõszakban az árukivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabban nõtt, a közvetlen tõke beáramlása pedig a külföldi tulajdonú vállalatoknál végrehajtott beruházások élénkülésével összefüggésben újra növekedni kezdett, bizonyítva a közvetlen tõkeáramlás alapvetõen ciklikus jellegét. E folyamatok következtében a folyó mérleg és a közvetlen befektetések együttes hiánya 2003 végéig a GDP 7,81%-ára mérséklõdött, amely szint még mindig túlzottan magasnak tekinthetõ, bár a változás kedvezõ iránya kétségkívül ígéretesnek tûnik. Különösen kedvezõ körülmény, hogy a folyó fizetési mérleg legutóbbi javulása lényegében egyedül az export erõsödésének tudható be. Azt megelõzõen jött tehát létre, hogy a kormányzat újabb keletû keresletszûkítõ intézkedései az importoldalra hatást gyakorolhattak volna. Kézenfekvõ a következtetés, hogy az utóbbi – az alábbiakban részletezendõ – intézkedések hatása 2004-ben tovább javíthatja a fizetési mérleget.

Jövedelemtulajdonosi szektorok A külsõ egyensúlyi helyzet 2002-2003. évi romlása elsõsorban a lakossági fogyasztás szokatlanul gyors növekedése miatt következett be, amely viszont a laza költségvetési politika, a reálbérek robbanásszerû emelkedése, és a lakáshitelek állami támogatása együttes hatásának köszönhetõ. Gyakorlatilag mindhárom csatornán keresztül az állam teremtett nagy mennyiségû keresletet egy olyan idõszakban, amikor a magánszektorban jelentkezõ összkereslet a kedvezõtlen exportkonjunktúra miatt erõsen apadt, és a gazdasági növekedés komoly mértékû visszaesése

11


11. ábra A külkereskedelmi áruforgalom volumenváltozása (év/év %) 20 18

Export

16

Import

14 12 10 8 6 4 2 0 2002. 1. né. 2002. 2. né.

2002. 3. né.

2002. 4. né. 2003. 1. né. 2003. 2. né.20 03. 3. né.

2003. 4. né.

Forrás: KSH

12. ábra A nem pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi megtakarításai és a nemzetgazdasági készletfelhalmozás összefüggése (negyedéves tranzakciós adatok milliárd Ft) 400 Nem pénzügyi vállalatok Készletfelhalmozás inverze

300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 1998. 3. né.

1999. 3. né.

2000. 3. né.

2001. 3. né.

2002. 3. né.

2003. 3. né.

Forrás: KSH, MNB

fenyegetett. Az állami eszközökkel létrehozott kereslet azonban jellemzõen nem hoz létre exportálható javakat, miközben az importot jelentõsen erõsíti, s így – bár a növekedés fenntartásának célja megvalósult – a külsõ egyensúly romlása szinte törvényszerûen következett be. 2003 második negyedévétõl tovább fokozta az egyensúlyhiányt az a körülmény, hogy a javuló külföldi keresletet érzékelve a vállalati szektor is fokozta költekezését, mégpedig készletfelhalmozásra és beruházásokra fordított növekvõ kiadások formájában. 2003. harmadik negyedévére tehát az összkereslet növekedése mind a fogyasztók és lakásberuházók kiadásai, mind pedig a vállalati szektor költekezése miatt erõteljesen felgyorsult. Emiatt a monetáris rendszer belföldi követeléseinek éves növekedése 19,4%-os, a nominális összjövedelem bõvülését csaknem kétszeresen meghaladó ütemet ért el. Ennek az egyensúlyi helyzetre gyakorolt negatív hatását az év utolsó hónapjaiban bõségesen ellensúlyozták a vállalati szektor váratlanul gyorsan növekvõ exportbevételei. A fizetési mérleghelyzet ebbõl adódó (feljebb tárgyalt) javulása azonban átmenetinek is bizonyulhat, amennyiben az exportbevételek növekedése nyomán a vállalatok rövidesen emelik bérkifizetéseiket, újabb készleteket halmoznak fel vagy növelik beruházási kiadásaikat, illetve na-

12


13. ábra Nominális nettó keresetnövekedés és infláció (%-os változás, év/év) 30 Fogyasztói infláció Bérnövekedés

25 20 15 10 5 0 2000. dec.

2001. jún.

2001. dec.

2002. jún.

2002. dec.

2003. jún.

2003. dec.

Forrás: KSH

gyobb osztalékot fizetnek. Erre a nagyon valószínû reakcióra tekintettel 2003 végén idõszerûvé vált az állami keresletteremtõ eszközök azonnali és lényeges mértékû korlátozása. A fenntartható növekedés szempontjából kedvezõ körülmény, hogy e ponton mindhárom állami keresletteremtõ csatorna esetében számottevõ hatású intézkedéseket hoztak. Az említett intézkedések közül a leglátványosabb a bérpolitikában volt tetten érhetõ. 2001 eleje és 2003 szeptembere között – az állami szektor bérszínvonalának gyors emelkedése miatt – az átlagos reálbérek összesen mintegy 30%-os pozitív korrekciója következett be, az éves növekedési ütem pedig 2003 nagyobbik részében 12-13%-os volt. Ez az irányzat azonban csak 2003. szeptemberig maradt fenn. Ekkor az elõzõ évi 50%-os közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatásának kiesése miatt az éves növekedési ütem elõször 3-4%-osra, majd az infláció újbóli emelkedése miatt az év végére 2% alá esett vissza. 2004 elején a reálbérnövekedés további mérséklõdése várható, mert egyrészt az éves költségvetés az állami szektorban nem irányoz elõ az infláció ütemét meghaladó bérintézkedéseket, másrészt pedig az év eleji forgalmiadó-reform a fogyasztói árszínvonalat mintegy 2%-kal megemelte. 14. ábra A monetáris rendszer belföldi követeléseinek növekedése (év/év, %) 25

160 140

20

120 100

15

80 10

60 40

5

Belföldi követelések (bal skála) Lakossági ingatlanhitelek (jobb skála)

0

20 0

2001. szept.

2002. jún.

2003. márc.

2003. dec.

Forrás: MNB

13


Az állami keresletteremtés következõ fontos csatornája az ingatlanhitelek állami támogatása. Az adófizetõk befizetéseibõl 2003-ban a GDP 0,7%-át költötték lakástámogatásra, ebbõl azonban a banki ingatlanhiteleknek a GDP mintegy 4%át kitevõ állomány-növekedése jött létre, vagyis az ilyen célra fordított kiadások keresleti multiplikátora igen magasnak mondható. Az év végén azonban a szóban forgó támogatási rendszer jelentõs szigorítására került sor, amennyiben mind az újonnan felvett bankhitelek kamattámogatása, mind pedig a támogatott hitelek után igénybe vehetõ adó-visszatérítés számottevõen csökkent. Bár a költségvetés e szigorítás nyomán – különösen rövid távon – viszonylag csekély kiadást takarít meg, az intézkedések hatása az ingatlanhitelek keresletére és a háztartások nettó pénzügyi megtakarításaira nézve várhatóan jelentõs lesz. Végül, az állami keresletszûkítés legfontosabb területe a költségvetési politika. 2003-ban a konszolidált központi kormányzat hiánya a GDP 9,3%-áról 5,6%-ra csökkent. A fiskális szigorítás tényleges mértéke azonban az említett számok által sugalmazottnál bizonyosan csekélyebb volt: a folyó bevételek és kiadások hiánya 2002 és 2003 között a valóságban körülbelül a GDP 1%-ának megfelelõ mértékben csökkent. E tekintetben a tisztánlátást nehezíti, hogy a hivatalos adatokban különféle számviteli változások miatti egyszeri tételek torzító hatása is érvényesült. A 2004. évi költségvetési terv az államháztartási hiányt a GDP 3,8%-ára kívánta csökkenteni, oly módon, hogy egyidejûleg az előző évinél többet kívánt infrastrukturális beruházásokra, illetve szociálpolitikai juttatásokra költeni. Mindennek fedezetét a terv a forgalmi adók (ÁFA) emelésével, a személyi jövedelemadózás szigorításával, illetve a költségvetési szolgáltatások terén végrehajtott kiadáscsökkentéssel kívánta megteremteni. A kormány azonban a 2003. évi adóbevételeknek a költségvetési terv jóváhagyását követõen napvilágra került elmaradására tekintettel januárban azt hozta nyilvánosságra, hogy 2004-ben a költségvetési tervben meghatározott kiadási szint teljesülése esetén a GDP 4,6%-ának megfelelõ hiányra számít. Ebben az esetben teljesülne a terv eredeti szándéka szerinti, a GDP 1%ának megfelelõ további szigorítás. Az utóbbi körülményre tekintettel a kormány a továbbiakban a kiadási terv teljesítésére összpontosít, amelynek elérése érdekében február végén 185 milliárd forint (a GDP 0,9%-a) tervezett kiadás törlésérõl, illetve zárolásáról döntött. Erre azért volt szükség, mert a jegybanki alapkamat november végi 3 százalékpontos emelése ekkora többletterhet rótt a költségvetés 2004. évi adósságszolgálati és lakáshitel-támogatási kiadásaira. A magyar gazdasággal szemben álló egyensúlyi problémát legjobban a fontosabb szektorok nettó pénzügyi megtakarítási pozícióinak alakulásán keresztül lehet szemléltetni. A 2003. szeptemberben zárult tizenkét hónap során az államháztartási szektornak a GDP 8,6%-át kitevõ hiánya a külföld ugyanekkora nettó

15. ábra Az államháztartás hiánya/* (12 havi görgetett adatok a GDP %-ában) 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

Teljes Egyszeri kiadások nélkül

1 0 2001. febr. 2001. aug.

2002. febr.

2002. aug.

2003. febr.

2003. aug.

2004. febr.

*/önkormányzatok nélkül; Forrás: PM

14


16. ábra Nettó pénzügyi megtakarítás (utolsó 12 hónap; a GDP arányában) 20% Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Államháztartás Külföld

15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% 1999. 3. né.

2000. 3. né.

2001. 3.né.

2002. 3. né.

2003. 3. né.

17. ábra A fizetési mérleg havonkénti alakulása (millió €) 4500 4000

Külföldiek nettó államkötvény-vásárlása Egyéb tőkeáramlás egyenlege Teljes fizetési mérleg egyenlege

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 -500 -1000 -1500 2001. jan.

2001. júl.

2002. jan.

2002. júl.

2003. jan.

2003. júl. 2004. jan

18. ábra Az EURHUF árfolyam alakulása 280

270

260

250

240

230 2000. nov.

2001. ápr.

2001. szept.

2002. ápr.

2002. szept

2003. márc.

2003. aug. 2004. febr.

Forrás: MNB

15


megtakarításával állt szemben. Az utóbbi adat lényegében a folyó fizetési mérleg egyenlegének felel meg, a külföldi befektetõknek a fizetési mérlegstatisztikában pillanatnyilag nem megjelenõ nem-repatriált jövedelmeit is figyelembe véve. Emellett a háztartások nettó megtakarításai – az 1999. szeptemberrel záródott tizenkét hónap 7%-os szintjérõl folyamatosan csökkenve – a GDP mindössze 0,7%ának megfelelõ nettó pénzügyi megtakarítást jelentettek, ami éppen csak elég volt a vállalati szektor hasonló mértékû pénzügyi hiányának fedezetére. Nyilvánvalónak tûnik, hogy a háztartások megtakarításainak folyamatos és jelentõs csökkenése részint a reáljövedelem dinamikus emelkedése miatti növekvõ biztonságérzet, részint pedig a támogatott ingatlanhitelek miatt következett be. E kép alapján elsõ pillantásra úgy tûnhetne, hogy a folyó fizetési mérleg meglehetõsen magas hiányának csökkentése az államháztartási hiány hasonló mértékû mérséklésével egyszerûen elérhetõ. Ez azonban a jelen helyzetben nagy valószínûséggel nincs így, mert a nem pénzügyi vállalatok pillanatnyi egyensúly-közeli helyzete inkább az utóbbi két évben mutatkozott rossz konjunktúra viszonyait tükrözõ pozíció, semmint a szektor természetes állapota. Amint azt feljebb már tárgyaltuk, a nem pénzügyi vállalati szektor a konjunktúra javulásával ismét növeli költekezését és bõvíti eszközeit, amelynek hamarosan új hitelek felvétele és a szektor eladósodásának újbóli fokozódása lesz a következménye. Mindebbõl pedig az következik, hogy a külsõ egyensúlytalanság egységnyi csökkentéséhez az államháztartás és a háztartási szektor hiányát egységnyinél nagyobb mértékben kell mérsékelni. A közelmúltban végrehajtott keresletszûkítõ intézkedések eredményeképpen a lakossági pénzügyi megtakarítási ráta várhatóan emelkedni fog, a támogatások szigorítása nyomán a lakáshitelek iránti kereslet csökkenése várható, a bérkiáramlás ütemének visszaesése pedig valószínûleg a fogyasztói bizalom eséséhez fog vezetni. A kívánatos többletmegtakarítás más része az államháztartási hiány csökkentésébõl kell, hogy származzon. Tekintettel azonban a nem pénzügyi vállalatok fokozódó költekezésére, illetve nettó eladósodására, valószínûnek látszik, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2004 során csak mérsékelten csökken. Eközben a gazdasági növekedés – az állami keresletszûkítés és a növekvõ export együttes hatására – nagyjából a 2003. évi szint körül alakulhat.

Pénz-, valuta- és tõkepiac A hazai pénzügyi piacokon 2003 során a befektetõk és szolgáltatók az elõzõ évben megszokottnál jóval nagyobb valutaárfolyam- és kamatingadozással találkoztak. Ez a jelenség nagyrészt a nemzetközi fizetési mérleg (folyó mérleg + közvetlen befektetések) korábban már tárgyalt hiányával összefüggésben jött létre, amelyet jellemzõen rövidtávú és spekulatív, vagyis alacsony stabilitású és erõsen hozamérzékeny befektetések finanszíroztak. E finanszírozás döntõen két csatornán keresztül történt: a költségvetés hiányát fõként államkötvények külföldi értékesítése, az ingatlanhitelek nagyarányú kiáramlását pedig a bankrendszer nettó külföldi hitelfelvétele finanszírozta. Folyamatosan romló fizetési mérleg-pozíció mellett az elõbbi forrás biztosításához olcsó valutára és magas forinthozamokra, az utóbbihoz pedig a bankrendszer magas jövedelmezõségére volt szükség. A hazai részvénypiac a kialakult hagyománynak megfelelõen csekély szerepet játszott a gazdaság külsõ finanszírozásában, és – 2003. túlnyomóan nagy részében a forintpiaci eseményektõl viszonylag függetlenül mozogva –, a kedvezõ nemzetközi irányzatot követve forintértékben összesen 20%-ot erõsödött. Az egymással szoros összefüggésben alakuló valuta- és kötvénypiac viszont közel sem járt enynyire jól. A forint 2003 folyamán három jelentõsebb megrázkódtatáson ment keresztül. Elõször januárban spekulatív befektetõk támadást intéztek az +/- 15%os EURHUF forintsáv alsó (a forint szempontjából erõs) vége ellen, nagy valószínûséggel félreismerve a forint fundamentálisan gyengülõ helyzetét, illetve a valutasáv mûködésének mechanizmusát. A támadás ellen a jegybank az alapkamat 2 százalékpontos csökkentésével, illetve az a körül alkalmazott kamatfolyosó 3 százalékpontos pontra történt szélesítésével védekezett. E megoldással végsõ soron a spekulatív betétek nagy részét kiszorította a hazai bankrendszerbõl. Az effektív sterilizációs kamat február végén visszatért az akkor 6,5%-os jegybanki alapkamat szintjére, a forint gyengülõ fundamentális helyzete miatt azonban ez sem volt so-

16


káig tartható. A jegybank május végéig rendszeres piaci intervencióval támogatta a forintot. Miután bejelentette, hogy leállítja az intervenciót, június elején sor került a forintnak a valutasáv elmozdításán keresztül történt 2%-os leértékelésére. Bár az EURHUF paritás csak mintegy 2%-kal emelkedett, a piac úgy értelmezte az intézkedéseket, hogy a hatóságok szándékosan gyengítik a forintot. Ezért a hazai valuta árfolyama az addig szokásos EURHUF 245-ös szintrõl a 270-es szintig gyengült, ahol azonban a jegybanki alapkamat 3 százalékpontos emelése elejét vette a további leértékelõdésnek. A júniusi korrekciót követõen külföldi befektetõk két-három hónapig jellemzõen vásárolták mind a forintot, mind pedig az államkötvényeket. E hullám fundamentális mozgatója a 2004. évi költségvetési szigorítással kapcsolatos kedvezõ kormánybejelentések sora volt. Októberre a forint árfolyama az EURHUF 255-ös szint körül stabilizálódott, miután a befektetõk nagyobb része hozzászokott a jegybank és a pénzügyminiszter által összhangban hangoztatott EURHUF 250-260-as célsáv gondolatához. Ez az egyensúly október végén külsõ (oroszországi, illetve lengyel) események közvetlen következményeként, de a tovább romló hazai makro-mutatóktól (költségvetés, fizetési mérleg) természetesen nem függetlenül ismét felborult. A változás elsõsorban hosszú lejáratú forintkötvények kampányszerû értékesítésében nyilvánult meg, amire a jegybank kötvénypiaci intervencióval reagált. A kötvénypiac, illetve a forint azonban november folyamán tovább gyengült, a hónap utolsó hetében pedig a piac – egy jelentõs kötvénytörlesztésre, illetve az észak-amerikai ünnep kínálta alkalomra támaszkodva – támadást intézett a korábban még több alkalommal sikeresen megvédett EURHUF 270-es árfolyamszint ellen. A forint ez alkalommal az EURHUF 274-es szintig gyengült, döntõen annak az elemzõi véleménynek az alapján, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya alapvetõ egyensúlytalanságot tükröz, amelyre a valuta leértékelõdése a megfelelõ válasz. A jegybank ekkor a júniusi intézkedéséhez hasonlóan ismét 3 százalékponttal (12,5%-ra) emelte alapkamatát, kormány pedig december elején bejelentette a lakáshitelek kamattámogatásának lényeges szigorítását. A forint ettõl az idõponttól kezdve nemcsak stabilizálódott, de az utóbbi hónapokban jelentõsen erõsödött is. Ennek oka részben a jegybanki kamat emelése, illetve a fiskális és jövedelempolitika szigorításának híre volt, részben az a körülmény, hogy megjelentek az export fellendülésérõl és a fizetési mérleg javulásáról szóló elsõ adatok. Ezek nyomán a forint alapvetõ túlértékeltségével kapcsolatos – a vásárlóerõ-paritás, illetve relatív munkaerõköltség-adatok fényében egyébként megalapozatlannak tûnõ – piaci aggodalmak jelentõsen veszítettek súlyukból. A feljebb ismertetett valutastabilizáló erõfeszítések egyértelmû vesztesei a kötvénypiaci árak voltak. Elõzõleg a hazai kötvénypiacon az addig tapasztalt legnagyobb szabású „konvergencia-rally” játszódott le, amely a Nizzai Szerzõdést szen-

19. ábra Fogyasztói infláció és jegybanki sterilizációs kamat (%) 18 16 14 12 10 8 6 4

Infláció

2

Kamat

0 1999. jan.

2000. jan

2001. jan.

2002. jan.

2003. jan.

2004. jan.

Forrás: KSH, MNB

17


20. ábra Részvény- és államkötvényárak alakulása 12 000

260 255

MAX (kötvény, bal skála) 11 000

BUX (részvény, jobb skála)

250 10 000

245

9 000

240 235

8 000

230 7 000

225 220 2001. dec. 31.

6 000 2002. júl. 16.

2003. febr. 03.

2003. aug. 15.

2004. márc. 04.

Forrás: ÁKK, BÉT

tesítõ 2002. októberi ír népszavazástól egészen a 2003. május végi valutasokkig tartott. Ebben az idõszakban a külföldiek által leginkább vásárolt, és a hosszú oldalon a legnagyobb volument képviselõ hároméves államkötvény hozama – a romló forintfundamentumokat figyelmen kívül hagyva – összesen 330 bázispontot esett. Ettõl az idõponttól a december eleji jegybanki kamatemelés idején keletkezett csúcsig azonban nem kevesebb, 710 bázispontos emelkedés következett, vagyis a kötvénybefektetések piaci értéke erõsen csökkent. Ez utóbbi szint persze csak nagyon rövid ideig állt fenn, és inkább afféle túlzott reakciónak tekinthetõ. Az év végéig a hároméves hozamszint ismét 290 bázisponttal csökkent, de így is mintegy 200 bázisponttal meghaladta a két évvel korábbi szintet. Bár a 2003. évi jegybanki kamatemelésekre általában a forintárfolyam közvetlen védelme érdekében került sor – elsõsorban a valutaleértékelõdés inflációs hatására való tekintettel – a további makrogazdasági kilátások szempontjából a jegybanki kamatszint és az infláció összhangjának, vagyis a reál-kamatszintnek az értékelése mindazonáltal alapvetõ fontosságú, (például a jövõbeni pénzügyi megtakarítási rátát meghatározó) kérdés. Ebbõl a szempontból mind a jegybank kamatemelõ politikája, mind pedig a jegybanki alapkamat jelenlegi szintje alapvetõen megnyugtatónak tûnik. További kamatemelésre a jelenlegi inflációs kilátások alapján úgy tûnik, nem lesz szükség. A fogyasztói infláció éves rátája 2001 közepétõl 2003 közepéig nagyjából folyamatosan csökkent, aminek fõ hajtóereje a forintnak az euróval szembeni felértékelõdése volt. 2003 második felében azonban az infláció ismét emelkedett, jelentõs részben valószínûleg ismét a valutaárfolyam hatására, részben viszont bizonyos központi árkorrekciók, illetve egyes élelmiszerek drágulása következtében. 2004 elején a fiskális kiigazítás részeként jelentõs forgalmiadó-emelés következett be, amely nyomán a fogyasztói infláció februárra 6,9%-os szintre emelkedett. Ez a szint azonban már valószínûleg közel van a csúcshoz, hiszen további jelentõs adminisztratív árkiigazítások rövidtávon nem látszanak szükségesnek. A piacon meghatározott fogyasztói árak emelkedését pedig az idei keresletszûkítõ intézkedések várhatóan jelentõsen korlátozni fogják. Nagy a valószínûsége annak, hogy az éves inflációs ráta még 2004 elsõ felében, 7-8%-os szinten tetõzni fog.

A pénzügyi szektor helyzete A pénzügyi szektor egyes alszektorainak helyzetérõl és fejlõdésérõl e jelentés késõbbi fejezeteiben részletesen beszámolunk. A következõkben az ott leírtak néhány fontosabb makrogazdasági összefüggésére szeretnénk rávilágítani. A pénzügyi szektor összesített üzletmérete 2003-ban az összes közvetített tõke év végi állományával mérve az elõzõ évit meghaladó 18%-os ütemben növeke-

18


dett, a közvetített tõkeállomány és a GDP hányadosa pedig a 2002. év végi 123%ról 128%-ra emelkedett. A pénzügyi „penetrációs ráta” tehát tovább nõtt, vagyis a pénzügyi közvetítésnek a gazdaság (összjövedelem) méreteihez viszonyított intenzitása tovább fokozódott. Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti jövedelem és a pénzügyi vagyon gyarapodásával, illetve a hazai pénzügyi közvetítõrendszer érettségének fokozódásával a pénzügyi penetráció további jelentõs emelkedésére lehet számítani, tekintve, hogy a közvetített tõke és a GDP hányadosaként meghatározott penetrációs ráta Magyarország esetében jelenleg meglehetõsen alacsony: 2002. év végi adatok szerint mind a bankszektor mérlege, mind pedig a biztosítási szektor befektetett tartalékai tekintetében egyaránt az Európai Unió átlagának egynegyedét tette ki. 1. tábla A pénzügyi szektor által közvetített vagyon intézménytípusonként 2000 Megnevezés

mérlegfőösszeg Bankok, szakosított pénzintézetek

milliárd forint

2001/00

2001

%

milliárd forint

2001

2002/01

2002

%

%

milliárd forint

2002

2003/02

2003

2003

%

%

milliárd forint

%

8427

12,8

9 506

52,9

13,9

10825

52,4

18,8

12860

54,2

kezelt ügyfélvagyon

n.a.

n.a.

2 794

15,05

55,0

4330

21,0

17,3

5077

21,4

összesen

n.a.

n.a.

12 300

68,4

23,2

15155

73,3

18,4

17937

75,6

Befektetési vállakozások

kezelt ügyfélvagyon

2471

3,1

2547

14,2

–44,8

1405

6,8

–44,2

783

3,3

Befektetési alapok

nettó eszközérték

553

27,6

705

3,9

32,1

932

4,5

–3,6

898

3,8

Pénzügyi vállalkozások

mérlegfőösszeg

430

30,9

562

3,1

49,1

839

4,1

49,9

1257

5,3

Biztosítók

befektetett tartalék

537

21,4

652

3,6

20,6

786

3,8

14,9

902

3,8

Pénztárak

vagyonérték

405

43,8

582

3,2

32,9

773

3,7

31,4

1016

4,3

Szövetkezeti hitelin- mérlegfőöstézetek szeg

533

19,8

638

3,5

22,1

779

3,8

18,4

923

3,9

Összesen

n.a.

n.a.

17 985

100,0

14,9

20668

100,0

14,8

23717

100,0

– a GDP %-ában

n.a.

..

121

..

..

123

..

..

128

..

Az alacsony hazai pénzügyi penetráció, illetve az ebbõl következõ jelentõs hosszú távú növekedési potenciál tételét kiválóan példázza a háztartások banki eladósodottságának helyzete. E területen 2003-ban jelentõs hitelkiáramlás következett be, komoly szerepet játszva abban, hogy a hazai bankszektor összes eszközeinek a GDP-hez viszonyított aránya egy év alatt 61%-ról 69%-ra emelkedett – szemben az eurótérség bankrendszerében mért 2002. végi 257%-os szinttel, amely egyébként enyhén emelkedõ trendet mutat. A gyors növekedés tehát jellemzõen alacsony bázisról történik, ami legszemléletesebben talán a leggyorsabban (12 hónap alatt 63%-kal) növekvõ lakossági hitelek esetében mutatható ki. A háztartások összes banki adóssága 2003 végére becsült rendelkezésre álló jövedelem 21%-át tette ki, miközben az eurótérségben mért hasonló ráta nem kevesebb, mint 80%os volt. Ebben az összevetésben a hazai háztartási szektor eladósodottsága még mindig kifejezetten csekélynek tekinthetõ, hosszú távon pedig igen jelentõs hitelnövekedési potenciál látható. A 2003-ban valóban gyorsan növekvõ lakossági hitelállomány tehát inkább makrogazdasági (költségvetési), semmint banki prudenciális problémának tûnik. A pénzügyi szektor szerkezetére nézve elmondható, hogy a közvetített összes tõkeállomány mintegy háromnegyed része a bankoknál összpontosul, nagyobb részben – az összes közvetített tõke több mint fele – a bankok mérlegében, kisebb részben pedig befektetési szolgáltatások keretében kezelt ügyfélvagyon formájában. A befektetési szolgáltatásokat az utóbbi két év során – az univerzális banki tevékenységet megengedõ liberalizáció nyomán – folyamatosan a bankok veszik

19


21. ábra A háztartások banki eladósodottságának alakulása (évközepi hitelállományokkal) 18% 16%

Összes bankhitel/jövedelem

14%

Ingatlanhitelek/jövedelem

12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1998

1999

2000

2001

2002

2003*

Forrás: KSH, MNB, PSZÁF *Becslés

át, az önálló befektetési vállalkozások szerepe pedig csökken. 2003-ban a szektor egészének növekedési ütemét túlszárnyaló területek (bankok, pénzügyi vállalkozások, pénztárak és szövetkezeti hitelintézetek) térnyerésüket elsõsorban a lakossági hitelkereslet (ingatlan és gépjármû) dinamikus növekedésének köszönhették. A pénztárak esetében a kötelezõ magánnyugdíj-rendszert megerõsítõ és kiterjesztõ jogszabályi változások játszottak pozitív szerepet. A biztosítási szektor üzletmérete átlagos mértékben, de a GDP növekedését meghaladó ütemben bõvült. A kárbiztosítási tevékenységet a jelentõs ütemû lakásépítés, illetve gépjármûvásárlás támogatta, az életbiztosítási üzletág teljesítményét pedig visszafogta a háztartások csökkenõ pénzügyi megtakarítási hajlandósága. A befektetési alapokban elhelyezett tõke állománya és súlya ugyanakkor alább részletezett okok miatt csökkent. E szerkezeti változásokat követõen 2003 végén az összes hazai pénzügyi közvetítés 63%-a betét, illetve hitel formájában, 20%-a a letéti üzletág keretében, 13%a különféle vagyonkezelési tevékenységek keretében, és 4%-a biztosítási szolgáltatások formájában valósult meg. A vagyonkezelési tevékenység egészét (ezen belül jelentõs részben a nyílt végû befektetési alapokat) sújtotta a kötvényáraknak a jegybanki kamat jelentõs emelkedésével összefüggõ komoly mértékû lemorzsolódása. Emiatt az év vége felé a kötvényalapokból számottevõ tõkekivonásra került sor. Az alapokból kivont tõke nagyrészt a bankszektor mérlegébe vándorolt át, kisebb részben pedig közvetlen államkötvény-vásárlásban testesült meg, illetve – az újólag emelkedõ inflációra tekintettel – növekvõ népszerûségû ingatlanalapokba került. Egyes vagyonkezelési jellegû tevékenységek (jelesül a nyugdíjpénztárak) esetében hasonló hatás nem, vagy csak elenyészõ mértékben érvényesülhet, tekintettel az említett megtakarítási forma jellemzõen zárt végû és államilag támogatott jellegére. Utóbbi következtében az itt összpontosuló megtakarítások visszavonása jelenleg csak kis mértékben lehetséges, s az ilyen tõkekivonás költsége (elsõsorban a megfizetendõ jövedelemadó) is jelentõs. Az itt tárgyalt problémára azonban végsõ soron a jegybanki kamatszint stabilizálódása, illetve csökkenése, hosszabb távon pedig a monetáris konvergencia kínál megoldást. A 2003. végi kedvezõ fizetési mérlegfolyamatok a kötvénypiac és a befektetési alapok szempontjából egyértelmûen a stabilizáció irányába mutatnak. A fentiekhez mindenesetre érdemes azonnal hozzáfûzni, hogy a befektetési alapoknál elszenvedett állománycsökkenés a bankszektor intézményei számára igen kedvezõ következményekkel járt, amennyiben a likviditás bõvülését eredményezte. A bankrendszer mérlegének tavalyi fejlõdése ugyanis némiképp féloldalasnak tûnt, mivel a belföldi hitelexpanzió mértéke jelentõsen meghaladta a belföldi betétállomány bõvülésének ütemét. A bankok az így kialakuló finanszírozási szükséglet

20


nagy részét a külsõ egyensúllyal kapcsolatban már ismertetett módon nettó külföldi eladósodás révén fedezték. A gyors hitelexpanzió másik – bár sokkal kevésbé jelentõs – forrása a jegybankkal szembeni követelések mérsékelt ütemû csökkenése volt, vagyis a bankok likviditása abszolút értékben, illetve az összes eszközhöz viszonyítva is tovább mérséklõdött. Ez a folyamat a bankközi hiteltevékenység fokozódó intenzitása alapján megítélhetõen a bankrendszeren belül strukturálisan is jelentkezett. A jegybanki kamatszint jelentõs emelkedése nyomán azonban a hazai pénzpiac kifejezetten drágává vált, s ezért a bankok az év vége felé fokozták betétgyûjtési erõfeszítéseket. Ilyen körülmények között a bankszektornak kifejezetten jól jött a kötvényalapokból végbement tõkekiáramlás, amelynek nyomán a rendszer összesített likviditási helyzete 2003 végén stabilizálódott. Az elõzõektõl eltekintve a bankszektor likviditásának az elmúlt évek során bekövetkezett általános csökkenése, illetve a külföldi finanszírozás súlyának növekedése nem feltétlenül jelent különösebb (rövidtávon kezelendõ) negatívumot. A bankok továbbra is jelentõs összegû szabad jegybanki tartalékkal rendelkeznek, szemben például az eurótérség bankrendszerében fennálló helyzettel, ahol szabad tartalékállomány gyakorlatilag nem létezik, a jegybank (az EKB) pedig rendszeresen refinanszírozza a bankrendszert. Ezen túlmenõen a jegybanki tartalékkövetelmény az EKB-szabályok teljes átvételével ennél sokkal kisebb lesz, mivel a hosszú lejáratú források mentesülnek majd a tartalékkötelezettség alól (ez már 2004. januártól kezdõdõen érvényesülõ szabály), illetve a tartalékráta 2%-ra csökken. A külföldi adósságot tekintve pedig az egyéb monetáris intézmények forrásain belül e tétel aránya nem különösebben magas, 2003 végén 19% volt. E tétel gyors növekedése figyelemre méltó, de nem tûnik veszélyes mértékûnek annak fényében, hogy jelentõs részben a hazai bankok külföldi tulajdonosai által nyújtott finanszírozásról van szó. Általános jelenség, hogy miközben az Európai Unió bankjai az elmúlt egy-két évben több tekintetben visszahúzódó, takarékos magatartást tanúsítottak, a csatlakozó közép-európai országokban jellemzõen tovább növelték tevékenységüket, nem utolsósorban a térségben szokásos alacsony bankpenetrációra, e gazdaságok viszonylag gyors növekedésére, illetve az ott realizálható, jelentõs banki kamatrésre való tekintettel. A belföldi hitelállomány 2003. évi gyors növekedése a fentieknek megfelelõen tehát nem veszélyeztette a finanszírozhatóságot, a bankok nettó kamateredményében viszont jelentõs változások következtek be. E tekintetben rendkívül kedvezõ volumenhatás volt megfigyelhetõ, amelynek következtében a bankrendszer egységnyi tõkére jutó jövedelmezõsége még az igen kedvezõ 2002. évi szinthez képest is emelkedett. Másrészt viszont érzékelhetõen erõsödött a belföldi forrásokért folytatott verseny, szûkült a betétek és hitelek között nyíló kamatrés. Így például a fogyasztási hitelek és a rövidlejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába közöt-

22. ábra A hitelintézetek nettó jegybanki betéteinek alakulása – milliárd forint 1900

25% Jegybanki betétek (milliárd Ft, bal skála) Jegybanki betétek/összes eszköz (%, jobb skála)

1700 1500

20%

15%

1300 1100

10%

900 5%

700 500 1999. jan.

0% 2000. jan.

2001. jan.

2002. jan.

2003. jan.

2004. jan.

Forrás: MNB, PSZÁF

21


ti nyílás a 2003 folyamán 3,4 százalékponttal, a nem támogatott ingatlanhitelek kamata és a rövidlejáratú lekötött betétek közötti rés pedig nem kevesebb, mint 4,9 százalékponttal csökkent. A bankrendszer átlagos effektív kamatrése ugyanakkor csak csekély mértékben – 0,34 százalékponttal – csökkent, aminek fõ oka a kedvezõ szerkezetváltozás, elsõsorban a magasabb kamatrést biztosító támogatott lakossági hitelek térnyerése volt. A bankrendszer effektív kamatrése – illetve teljes jövedelmezõsége – jelenleg igen magas. Ám a fenntarthatóság szempontjából figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió bankrendszerének átlagos kamatrése a magyarországinak csupán mintegy 40%-a. A magas hazai kamatrés erõsen ösztönzi a hazai bankrendszer külföldi finanszírozásának gyors gyarapodását, amely folyamat ugyanakkor a hazai kamatrés csökkenésének irányában is hat. A hazai és az EU-kamatrés közötti számottevõ különbség jelentõs mérséklõdése végsõ soron az eurótérséghez történõ, középtávra tervezett csatlakozástól, illetve az ehhez szükséges monetáris konvergenciafolyamattól várható. A bankokkal kapcsolatban ugyancsak fontos makrotéma az utóbbi idõben megnövekedett valutaárfolyam-kockázat kezelésével kapcsolatos. Fõ megállapításként hasznos leszögeznünk, hogy bár a forintnak a referenciavalutaként használt euróval szembeni árfolyam-ingadozása a 2001. május elõtti szûk valutasáv idõszakához képest valóban jelentõsen fokozódott, volatilitása ma sem tekinthetõ különlegesen nagynak. E tekintetben 2003. során gyakorlatilag annyi történt, hogy a forint az árfolyamparitás körüli +/-15%-os hivatalos valutasáv erõs oldalát teljes egészében kihasználta, de nem lépett ki abból. Ez a teljesítmény önmagában akár az eurótérséghez való csatlakozást is megalapozhatná, amennyiben kielégíti a valutastabilitásra vonatkozó maastrichti kritériumot. A hazai pénzügyi szolgáltatóknak tehát a 2001 elõtti idõszakhoz képest jóval nagyobb, de közel sem extrém méretû valutakockázatot kell kezelniük. A pénzügyi szolgáltatók különbözõ típusait a valutakockázat jelentõsen eltérõ mértékben érinti. A hazai biztosítók esetében például a határon keresztül nyúló biztosítási és befektetési tevékenység erõsen korlátozott, és meglehetõsen hasonló a helyzet a pénztárak esetében is. A pénzügyi vállalkozások érintettsége ugyanakkor jóval nagyobb, mivel különösen a gépjármû-finanszírozó szolgáltatók esetében a hitelek többségét külföldi valutában nyújtják, illetve valutaértékben rögzítik. E területen – és ez a hasonló profilú szakosított hitelintézetek esetére is igaz – az ügyfelek fizetõképessége szempontjából némi gondot jelenthet, hogy a 2003ban a forint a hitelezésben leginkább használt valutákkal (EUR, CHF) szemben leértékelõdött, az adósságszolgálat összege tehát megnõtt. Az így jelentkezett kockázat mértéke azonban nem nevezhetõ túlzottnak, mert a forint leértékelõdése a 2002. évi átlagos árfolyamokhoz képest 2003. december végéig az euró esetében 7,9%-os, a svájci frank esetében pedig mindössze 1,2%-os volt. A forintleértéke-

23. ábra Tipikus banki kamatrések (%) 25 Vállalati hitelek a vállalati lekötött betétek fölött Jelzáloghitelek a lakossági lekötött betétek fölött Fogyasztási hitelek a lakossági lekötött betétek fölött

20

15

10

5

0 2000. jan.

2000. júl. 2001. jan. 2001. júl.

2002. jan. 2002. júl. 2003. jan.

2003. júl. 2004. jan.

Forrás: MNB

22


24. ábra A bankrendszer mérlegen belüli nettó devizapozíciójának alakulása (időszak végi állományok, milliárd forint) 800 600 400 200 0 -200 -400 -600 2002. okt.

2003. jan.

2003. ápr.

2003. júl.

2003. okt.

2004. jan.

lõdés mértéke tehát jellemzõen kisebb volt annál, mint amit az adós ügyfelek az alacsonyabb EUR és CHF hitelkamatok révén a magasabb forintkamatokhoz képest megtakaríthattak. A fentiek csekély változtatással elmondhatók a hitelintézetek külföldi valutában nyújtott hiteleinek vállalati adósaira is. Utóbbiak tartozásai a bankok vállalati hiteleinek valamivel több mint egyharmadát teszik ki. Jelentõs különbség azonban, hogy e hitelek egy része dollárban áll fenn, amellyel szemben a forint immár három éve folyamatosan felértékelõdõben van. E hitelek tekintetében tehát az adósok helyzete éppenséggel erõsödött, ahelyett hogy gyengült volna. A hitelintézetek saját pozícióit tekintve elmondható, hogy a valutaügyletek öszszesített eredményeképpen 2003-ban jelentõs nyereségre tettek szert. Ennek egyik oka az, hogy a forint az év során tendenciájában leértékelõdött, a bankrendszer pedig – alapvetõen makrogazdasági folyamatok eredményeképpen – csaknem folyamatosan jelentõs nettó devizaeszközöket tartott mérlegében. Ez fedezett pozíciók esetében is jelentõs pozitív hatással járhat, ha váratlan piaci mozgások következnek be, amelyeket a fedezeti ügyletek árazása nem tükröz. Ehhez képest a nyitott valutapozíciók hatása jóval csekélyebb. A bankok ugyanis konzervatív

25. ábra A bankrendszer nyitott devizapozíciójának alakulása (időszak végi állományok, a szavatolótőke %-ában) 180 Mérlegen belüli pozíció Összes pozíció

160 140 120 100 80 60 40 20 0 02. dec.

03. márc.

03. jún.

03. szept.

03. dec.

04. márc.

Megjegyzés: részben becsült adatokkal Forrás: MNB, PSZÁF

23


26. ábra Az egyéb monetáris intézmények eszközeinek szerkezete (év végén, %) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2000

2001

2002

Állam és jegybank

Belföldi bankok

Háztartások

Nem pénzügyi vállalatok

Egyéb pénzügyi szolgáltatók

Egyéb

2003

Külföld Forrás: MNB

módon csak korlátozott mértékben tartanak fenn ilyeneket, annak ellenére, hogy az összes nyitott valutapozíció mértékét a szavatoló tõkéhez kötõ adminisztratív korlát 2003. novemberben megszûnt. A bankrendszer egészére az állományokon jelentkezõ valutakockázatok csaknem teljes fedezettsége a jellemzõ – ami jelentõs részben megmagyarázza a valutafedezeti eszközként használt, mérlegen kívüli tevékenység gyors bõvülését is. A valutaügyleteken elért eredmény nagy része tehát fedezett valutapozíciókon, a forgalommal arányos módon keletkezett. További kockázatok A nemzetközi környezet tárgyalásánál a 2004. évi fõ kockázatokat a változatlanul fennálló terrorfenyegetésben, a globális éghajlatváltozás jelenségeinek fenyegetõ fokozódásában, az eurónak a dollárral szembeni további felértékelõdésében, illetve az energiaáraknak a korábbi, erõsen derûlátó elõrejelzésekhez képest jóval kedvezõtlenebb alakulásában jelöltük meg. A makroeredetû kockázatok általános szintjét mérsékelt/közepesre értékeltük. Ezt a képet a sajátosan hazai kockázati tényezõkkel kiegészítve úgy tûnik, hogy a pénzügyi szektor makrokörnyezetébõl fakadó általános 2004. évi kockázati szint ugyancsak a mérsékelt, illetve közepes kategóriák közé sorolható. Ehhez az a kiegészítõ megjegyzés tartozik, hogy a makrokockázatok szintje a 2003 eleji helyzethez képest a nemzetközi tényezõk tekintetében egyértelmûen mérséklõdött A hazai kockázati tényezõket illetõen pedig inkább egyfajta szerkezeti átrendezõdésrõl lehet beszélni, mivel bizonyos fajta kockázatok súlya egyértelmûen csökkent, míg más kockázatok szerepe erõsödõben van. A pénzügyi szektor számára 2003-ban adottnak mutatkozott a legnagyobb súlyú hitel/betéti ágazat gyors volumennövekedése, amely ráadásul fõként a magasabb fajlagos jövedelmet és tõkemegtérülést biztosító kiskereskedelmi szolgáltatások területén valósult meg. Hasonlóképpen jelentõs volt, és kedvezõ megtérülést biztosított a kormányzat hitelszükségletének gyors növekedése. Ez a folyamat ugyanakkor nem volt kockázatmentes, hiszen az említett területeken végbement jelentõs expanzió egyben a makrogazdasági egyensúly jelentõs sérelmével is járt, és már rövidtávon is aláásta a hazai pénzügyi piacok stabilitását, illetve a kialakult gyors ütemû makrogazdasági és üzleti expanzió fenntarthatóságát. Ebbõl azonban elsõsorban a pénz-, valuta- és kötvénypiaci instabilitás fokozódása jelentkezett azonnali fenyegetésként, az expanzió megtörésének kockázata inkább a távolabbi idõszakok kilátásait terhelte.

24


A fenti összképhez viszonyítva 2004 kilátásai jelentõsen megváltoztak. Egyrészt egyértelmûen javulóban van a hazai gazdaság egyensúlyi helyzete, amelynek következtében csökkenõ forrásköltségekre, erõsödõ forintra, és fellendülõ kötvénypiacra lehet számítani. Mindez a pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik számára általánosságban kedvezõ, de nem kizárólagosan ez a helyzet. Negatív lehet például az a tény, hogy a szolgáltatóknak a 2003. évi trenddel ellentétes valutaárfolyamirányzatra is fel kell készülniük, illetve arra, hogy a hazai kormányzat (alacsony kockázatú) hitelezése valószínûleg nem lesz olyan jövedelmezõ, mint eddig. További jelentõs változás, hogy a magas megtérülést biztosító lakossági hitelágazat növekedése a 2003. évinél akár jóval szerényebben is alakulhat, a lakossági jövedelmek visszafogására irányuló kormányintézkedések, illetve a lakástámogatások szigorítása következtében. Ezzel szemben fellendülés várható a vállalati szektor hitelkeresletében, amely viszont egyrészt alacsonyabb kamatrést biztosít, másrészt jelentõs kockázattal jár. A szolgáltatóknak általánosságban fel kell készülniük arra, hogy eszközeik volumene a 2003. évinél lassabb ütemben növekedhet, miközben nettó kamatrésük szûkül. Az utóbbi hatást ugyanakkor jelentõsen mérsékelheti az a kilátás, hogy az egyensúlyjavító intézkedések nyomán végsõ soron növekedhet a belföldi pénzügyi megtakarítási ráta. Ennek következtében javulhat a pénzügyi szolgáltatók eszköz- és forrásoldali növekedésének összhangja. A pénzügyi szektoron belül némileg sajátos tényezõk által mozgatott biztosítási tevékenység esetében a 2004. évi makrogazdasági kilátások a nem életbiztosítás üzletág számára kevésbé tûnnek kedvezõnek. Várhatóan csökken mind a lakásberuházás, mind pedig a gépjármûvásárlás dinamikája – bár egy jelentõsebb visszaesés valószínûsége egyelõre meglehetõsen csekély. Az életbiztosítási üzletágat elvileg támogathatná a háztartások várhatóan növekvõ pénzügyi megtakarítási hajlandósága. Tekintve azonban, hogy a több megtakarítás éppen a jövedelmek lassuló növekedése miatt következhet be, valószínû, hogy a háztartások inkább a rövidebb lejáratú, magas hozamú befektetéseket fogják elõnyben részesíteni. Az eszközminõség tekintetében várható, hogy a vállalati szektor helyzete az üzleti konjunktúra javulásával párhuzamosan szilárdulni fog. Ugyanakkor az is valószínû, hogy a háztartások jövedelmi/pénzügyi helyzetében ezzel ellentétes változásra kerül sor, amelynek nyomán a lakosság egyes rétegeinek adósságviselõ képessége rövidtávon érdemben csökkenhet. A háztartásokkal szembeni banki követelések minõségét ugyanakkor óvja az a tény, hogy a lakáshitelek kamattámogatásának visszamenõleges hatályú csökkentésére nem került sor.

PÉNZPIAC Bankszektor 2003-ban a bankszektor kiemelkedõen eredményes évet zárt. A bankok tevékenységét a külföldi tulajdonosok, az anyabankok és a befektetõk, valamint a hazai gazdaságpolitika által kínált üzleti lehetõségek együttes kiaknázása motiválta. A hosszú távú üzletpolitikai döntések mellett, mint például a hitelezési aktivitás növelése, a lakosság ügyfélkörbevonása, törekedtek az idõszakosan adódó lehetõségek megragadására is. A bankszektor fejlõdéséhez kedvezõ feltételeket teremtett, hogy bõségesen álltak rendelkezésre olcsó külföldi források, a vállalkozások hiteligénye növekedett és az állam kamattámogatással segítette a lakáshitelezés növekedését. A bankok eredményesen alkalmazkodtak a külsõ feltételekhez, tovább növelték a kockázatosabb, de nagyobb jövedelmezõséget biztosító üzletágak, a hitelezés és a mérlegen kívüli tevékenységek szerepét. A hitelezés terén különösen az állami támogatással ösztönzött lakáshitelezés szárnyalt, de a vállalkozói szektor banki finanszírozása is erõsödött. A mérlegen kívüli tevékenységek között növekedett a devizaügyletek, devizaswapok szerepe. A hitelezést egyrészt a likvid eszközök egy részének átcsoportosításával, másrészt külföldi források bevonásával növelték. A külföldi források szerepe az év egészében folyamatosan növekedett. Emellett rövid távú nagyarányú külföldi forrásbeáramlás/bevonás is történt. Januárban a forint erõsödésére számító spekulációs célú külföldi tõke beáramlása a bankszektor mérlegfõösszegét és likviditását idõszakosan jelentõsen megemel-

25


2. tábla A bankok (részvénytársasági formában működő hitelintézetek) főbb jellemzői Megnevezés

Intézmények száma (darab, %)

1999

2000

2001

2002

2003

2000/ 1999

2001/ 2000

2002/ 2001

2003/ 2002

43

42

41

37

36

97,7

97,6

90,2

97,3

Átlagos állományi létszám (fő, %)

28 394

26 695

26 270

26 615

27 163

94,0

98,4

101,3

102,1

Mérlegfőösszeg (milliárd forint, %)

7 336

8 427

9 499

10 196

12 860

114,9

112,7

107,3

126,1

Hitelállomány (milliárd forint, %)

3 259

4 323

5 137

6 097

8126

132,6

118,8

118,7

133,3

Betétállomány (milliárd forint, %)

4 657

5 371

6 064

6 660

7 277

115,3

112,9

109,8

109,3

Saját tőke (milliárd forint, %)

632

782

920

888

1099

123,7

117,7

96,4

123,8

Adózás előtti eredmény (milliárd forint, %)

37,0

96,8

135,3

155,5

215,9

261,6

139,8

115,0

138,8

3,7

2,8

2,9

2,0

1,7

75,4

105,1

68,9

85,0

Közvetlen külföldi tulajdoni arány a jegyzett tőkében (%)

65,3

66,7

63,0

78,3

81,9

102,1

94,5

124,3

104,6

ROA (%) (adózás előtti eredmény / átl. mérlegfőösszeg)

0,55

1,25

1,57

1,69

1,85

ROE (%) (adózás előtti eredmény / átl. saját tőke)

6,36

13,84

15,72

18,27

21,13

Problémás állomány aránya a portfólióban (%)

*A 2001. és 2002. év végi adatok korlátozottan hasonlíthatók össze, mert az 1999-2001. év végi adatok még tartalmazzák az MFB, az EXIM és PK bankok adatait, a 2002. végi adatok azonban már nem.

te. A jegybank rendkívüli intézkedései eredményeként március végére a szektor mérlegfõösszege ismét visszatért a 2002. szeptemberihez hasonló szintre, azzal az eltéréssel, hogy a külföldi források aránya továbbra is magas maradt. A júliusi külföldi forrásbevonás hátterében egyedi, rövidlejáratú üzleti lehetõség állt. Novemberben a külföldi tõkekivonás okozott gondot, melyet a jegybank az alapkamat 3 százalékpontos emelésével sikeresen megállított. Az aktivitás növelése a jövedelmezõség javulását eredményezte, amely nemzetközi összehasonlításban is kedvezõ. A visszaforgatott eredmény növelte a bankok tõkeerejét, így a kockázatok fedezéséhez szükséges tõke rendelkezésre áll. Piaci szereplõk

1

26

A hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) értelmében az 1991-ben kiadott Pénzintézeti törvény (Pit.) 5§-ának (2) bekezdése, illetve 35§-a szerint szakosított pénzintézetnek 2002. dec. 31-ig bankká, szakosított hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá kellett átalakulnia.

2003-ban a bankszektor piaci szereplõinek száma összességében eggyel csökkent, így év végén összesen 36 részvénytársasági formában mûködõ hitelintézet volt. 2003. januártól az MFB és EXIM bankok nem tartoznak a bankszektorhoz, mivel nem kereskedelmi banki, hanem sajátos állami feladatokat látnak el. 2003. január elsejétõl, a szakosított pénzintézeti forma megszûntével1 a korábban ilyen formában mûködõ hitelintézetek közül három (Cetelem, Merkantil, Porsche) kereskedelmi bankká, egy (GMAC) pedig pénzügyi vállalkozássá alakult. A GMAC pénzügyi vállalkozás értelemszerûen kikerült a bankszektorból. Ugyancsak pénzügyi vállalkozássá alakult és kikerült a szektorból a PK Bank. Az év során két külföldi tulajdonban lévõ hitelintézet kezdte meg a mûködését (Bank of China Rt. és az EB und Hypo Bank Burgerland Sopron Rt.). A Fundamenta és a Lakáskassza lakás-takarékpénztárak pedig összeolvadtak. 2003-ban erõsödött a magyar bankok regionális terjeszkedési törekvése. Az OTP Bank szlovák leánybankja mellé bolgár bankot is vásárolt, és további külföldi bankvásárlási elképzelései is vannak a régióban. 2003 végén tíz, a bankszektor mérlegfõösszegébõl egyenként legalább 3%-kal részesedõ, nagybank mûködött. A nagybankok számát a Postabank privatizációja még nem csökkentette, mert a Postabank Erste Bankban történõ beolvasztása az év végén még nem fejezõdött be. A bankszektor mérlegfõösszegébõl egyenként legalább 0,9%-kal részesedõ középbankok száma az elõzõ év végéhez képest egygyel csökkent, nyolcra. A középbankok számát a Konzumbank privatizációja még nem módosította, mivel – hasonlóan a Postabankhoz – a folyamat év végén még nem zárult le. A fent említett változások miatt az elõzõ év végéhez képest a kisbankok száma összességében hattal gyarapodott, tizenháromra, a szakosított hiA FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

3. tábla A bankcsoportok részesedése a bankszektor legfontosabb eszközeiből és forrásaiból 2003. december végén (%) Megnevezés

Nagybankok

Középbankok

Mérlegfőösszeg

Kisbankok

Szakosítottak

Összesen

74,9

11,3

4,7

9,1

100,0

Hitelek

74,6

8,7

4,7

12,0

100,0

ebből: vállalkozások

87,5

9,3

3,0

0,2

100,0

51,3

4,5

7,3

36,8

100,0

Betétek

háztartások

86,2

8,2

4,1

1,5

100,0

ebből: vállalkozások

79,8

13,5

6,6

0,2

100,0

89,9

5,1

2,4

2,6

100,0

háztartások

telintézetek száma pedig nyolccal csökkent, így 2003 végén összesen öt szakosított hitelintézet mûködött. A bankszektorban a koncentráció összességében továbbra is erõs maradt, év végén a tíz nagybank eszközei tették ki a szektor összes eszközének közel háromnegyedét. A hitelezés terén látszólag kisebb a koncentráció, mint a betétgyûjtésben, valójában azonban alig marad el attól. A hitelezés koncentrációjának látszólagos oldódását az okozza, hogy egyes anyabankok jelzálogbankjaiknak adják el lakáshiteleiket, ezért a hitelállományból a szakosított hitelintézeti csoport részesedése jelentõsen növekedett. A jelzálogbankok a lakáshiteleket jelzáloglevelek kibocsátásával finanszírozzák, melyek jelentõs részét az anyabankok vásárolják meg, A foglalkoztatottak száma 2003 utolsó negyedévében 2,1%-kal meghaladta az elõzõ év utolsó negyedévének átlagát és elérte a 27 163 fõt. Az összességében közel 550 fõs létszámnövekedés nem a szektort általában jellemzõ fejlesztés eredménye, ugyanis az elõzõ évben is mûködõ bankok kb. kétharmadánál növekedett, vagy változatlan maradt a létszám, egyharmaduknál azonban csökkent. Három nagybanknál és egy középbanknál a lakossági üzletág fejlesztése indokolta a létszám fejlesztését. Meg kell azonban említenünk, hogy a tényleges fejlesztések mellett az egyik nagybank jelentõs alkalmazotti létszámnövekedése mögött a már vállalkozóként foglalkoztatott dolgozók alkalmazotti státuszba vétele állt. Ez valójában nem jelentett fejlesztést. A bankszektor tulajdonosi struktúrájában a külföldi tulajdonosok meghatározó szerepe továbbra sem változott. Év végén a külföldi tulajdonosok által közvetlenül birtokolt jegyzett tõke a szektor összes jegyzett tõkéjének 81,9%-át érte el. A közel 39 milliárd forint közvetlen külföldi jegyzett tõkenövekmény a Postabank és az FHB privatizáció, valamint öt bank külföldi tulajdonosainak összesen 15,4 milliárd forint jegyzett tõkeemelésének az eredménye. A Bank of China és a Sopron Bank Rt. megalapítása összesen 4,7 milliárd forint külföldi tõkenövekedést jelentett. A közvetlen belföldi magántulajdon növekedése döntõen az OTP Jelzálogbank tõkeemelésének köszönhetõ. Az állami tulajdon csökkenését a Postabank- és az FHB-privatizáció okozta. 4. tábla A bankszektor tulajdonosi szerkezete a jegyzett tőke alapján

Megnevezés

2002. dec.

2003. dec.

Változás (2003. dec./2002. dec.) %

milliárd forint

Megoszlás (%) 2002. dec.

2003. dec.

Közvetlen állami tulajdon

23,9

3,6

14,9

–20,3

6,9

0,9

Közvetlen belföldi magántulajdon

35,2

49,2

139,8

14,0

10,2

13,1

Közvetlen belföldi tulajdon összesen

59,1

52,8

89,3

–6,3

17,2

14,0

Közvetlen külföldi tulajdon

269,3

308,0

114,4

38,7

78,3

81,9

Elsőbbségi és visszavásárolt részvények

15,7

15,1

96,4

–0,6

4,6

4,0

344,0

375,9

109,3

31,8

100,0

100,0

Mindösszesen

27

Állomány (milliárd forint)


Eszközök A bankszektor mérlegfõösszege 2003 végén elérte a 12 860 milliárd forintot, 26,1%kal meghaladva a 2002. év végi állományt. A bankszektor mérlegfõösszege év közben két alkalommal, januárban és júliusban idõszakosan rendkívüli mértékben növekedett, a következõ idõszakokban azonban visszarendezõdött. A januári nagymértékû növekedést a forint erõsödésére számító külföldi spekulációs tõkebeáramlás okozta, amelyet döntõ részben jegybanki és bankközi betétbe helyeztek a bankok. A spekulációs devizaforrások kiszorítása érdekében a jegybank csökkentette a jegybanki betétkamatokat 8,5%-ról 6,5%-ra, limitálta a bankok jegybanki betétállományát, értékesítette a jegybanknál felhalmozódott devizaállomány nagy részét. Az intézkedések eredményeként március végére a szektor mérlegfõösszege a 2002. szeptemberihez hasonló szintre csökkent. A júliusi mérlegfõöszszeg-növekedést egyedi rövidlejáratú külföldi eszközkihelyezés és hozzá kapcsolódó forrás-bevonás okozta. A novemberben megindult külföldi forráskivonást a jegybank 3 százalékpontos alapkamat-emeléssel állította meg.

27. ábra A bankszektor legfontosabb eszközeinek alakulása (milliárd forint) 9000 8000 7000 6000

Értékpapírok

5000

Jegybanki és bankközi betétek

4000

Hitelek

3000 2000 1000

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

2002. dec.

0

5. tábla A bankszektor legfontosabb eszközei Megnevezés

Eszközök összesen ebből: pénztár és elszámolási számlák

28

Állomány (milliárd forint) 2002. dec.

10 195,6

2003. dec

Változás (2003. dec. / 2002. dec.) (%)

milliárd forint

Megoszlás (%) 2002. dec.

2003. dec

12 860,0 126,1 2 664,4 100,0 100,0

490,7

458,2

93,4

–32,5

4,8

3,6

értékpapírok

1 517,2

2 156,1

142,1

638,9

14,9

16,8

jegybanki és bankközi betétek

1 444,5

1 289,8

89,3

–154,7

14,2

10,0

hitelek

6 096,7

8 126,0

133,3

2 029,3

59,8

63,2


28. ábra A bankszektor pénzügyi közvetítő szerepének alakulása (%) 80 70 60 50 40 30 20

Bankszektor mérlegfőösszege / GDP Bankszektor hitelállománya / GDP Bankszektor betétállománya / GDP

10 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Az év egészére jellemzõ mintegy 2029,3 milliárd forintot kitevõ mérlegfõösszegnövekedés szinte teljes egészében a hitelezés felfutásának köszönhetõ, ugyanis az értékpapír-állomány növekményének nagyobbik felét is a lakáshitelezéshez kapcsolódó jelzáloglevél-adásvétel tette ki. Kialakult egy olyan konstrukció, amelynek keretében a jelzálogbankkal szoros kapcsolatban lévõ bank megvásárolja a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek jelentõs részét, s ez az állomány növelte a szektor értékpapír-állományát. A hitelezési aktivitás növekedése következtében az eszközök között növekedett a nagyobb jövedelmezõségû, ám kockázatosabb hitelállomány aránya, ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmezõségû és kockázatú likvid eszközök aránya csökkent, ezért a szektor likviditása összességében mérséklõdött. A bankszektor pénzügyi közvetítõ szerepe növekedett. A szektor összesített mérlegfõösszege a bruttó hazai terméknél (GDP) gyorsabban nõtt, a két adat hányadosaként számított penetrációs ráta (bankszektor mérlegfõösszege/GDP) növekedett a 2002. évi 60,9%-ról 69,2%-ra. A hitelállomány alapján számított pénzügyi közvetítõ szerep évek óta folyamatosan növekvõ tendenciája 2003-ban gyorsult. A hitel/GDP mutató az 1998 végi 25,8%-ról 2002 végén 36,4%-ra, 2003 végén pedig 43,7%-ra emelkedett.

Hitelezés A hitelezés az év során mindvégig dinamikusan növekedett, egész évben összesen 33,3%-kal, mintegy 2029,3 milliárd forinttal. A betétállomány ugyanakkor csupán 9,3%-kal, 617 milliárd forinttal bõvült, ezért a hitelek betétekkel való fedezettsége (betét/hitel mutató) a 2002 végi 109,2%-ról 89,6%-ra csökkent. A hitelezési aktivitás növekedése általában jellemezte a szektort, csupán öt bank esetében csökkent a hitelezés súlya a tevékenység egészében. A vállalkozások hitelezése az év során, kisebb ingadozásokkal, mindvégig az inflációt meghaladó ütemben növekedett. Az év végén a vállalkozói hitelállomány 22,7%-kal, közel 750 milliárd forinttal meghaladta az elõzõ év végi értéket. A devizahitel-állomány a forinthitel-állományt meghaladó ütemben és mértékben emelkedett, ezért a devizahitelek aránya növekedett. A forinthitelek meghatározó, mintegy kétharmados súlya azonban megmaradt. A háztartások hitelezése elsõsorban az állami kamattámogatásos lakáshitelezés dinamikus bõvülése eredményeként szárnyalt. A lakáscélú jelzálog típusú hitelek az elõzõ év végéhez képest közel megduplázódtak, és év végén – a december közepén befogadott mintegy 110 milliárd forint hitelkérelem nélkül – elérték a

29


29. ábra A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása (milliárd forint) 8500 8000 7500 7000 6500 Hitelek Betétek

6000

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

2002. dec.

5500

30. ábra A hitelek aránya a bankok eszközeiben (%)

1200 1000 800 600 400 200 00 Egyedi bankok

2001. dec. 2002. dec. 2003. dec.

31. ábra A bankszektor vállalkozói hiteleinek alakulása (milliárd forint) 450,0

Forinthitel

400,0

Devizahitel

350,0

Vállalkozói hitel összesen

300,0 250,0 200,0 150,0 100,0

30

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márd.

0,0

2002. dec.

50,0


6. tábla A bankszektor vállalkozói hitelei Állomány (milliárd forint)

Megnevezés

2003. dec.

2002. dec.

Vállalkozói hitelek összesen

Változás (2003. dec. /2002. dec.)

Megoszlás (%)

%

milliárd forint

2002. dec.

2003. dec.

3 284,2

4 030,9

122,7

746,7

100,0

100,0

forint

2 134,8

2 395,1

112,2

260,3

65,0

63,1

deviza

1 149,5

1 635,8

142,3

486,4

35,0

36,9

7. tábla A bankszektor háztartásoknak nyújtott hitelei Állomány (milliárd forint)

Megnevezés

Háztartások összes hitele forint deviza Lakosság folyószámlahitel

Változás (2003. dec. / 2002. dec.) milliárd forint

Megoszlás (%)

2002. dec.

2003. dec.

%

2002. dec.

2003. dec.

1204,2

2001,6

166,2

797,5

100,0

100,0

1167,8

1921,4

164,5

753,7

97,0

96,0

36,4

80,2

220,4

43,8

3,0

4,0

1159,3

1945,3

167,8

786,0

96,3

97,2

43,9

58,9

134,0

14,9

3,6

2,9

fogyasztási és egyéb hitel

418,1

492,8

117,8

74,6

34,7

24,6

lakáscélú, jelzálogtipusú hitel

697,2

1393,7

199,9

696,4

57,9

69,6

44,9

56,3

125,6

11,5

3,7

2,8

4,3

5,1

118,6

0,8

0,4

0,3

40,6

51,3

126,3

10,7

3,4

2,6

Egyéni vállalkozók folyószámla hitel egyéb hitel

1394 milliárd forint-ot. A lakáshitelezés eddig példa nélküli növekedése mellett a folyószámla-hitelezés 34%-os és a fogyasztási hitelezés 17,8%-os bõvülése is figyelemre méltó, bár volumenében jelentõsen elmaradt a lakáshitelezéstõl. A deviza-hitelezés, a dinamikus növekedés ellenére, továbbra is csekély súlyt képvisel a háztartások banki finanszírozásában. A hitelezés felfutásában a vállalkozások mellett komoly szerepe volt a háztartásoknak. Sõt, az év során a háztartások hitelnövekménye (797,5 milliárd forint) meghaladta a vállalkozások hitelnövekményét (746,7 milliárd forint).

32. ábra A vállalkozások és háztartások hiteleinek alakulása (milliárd forint) 5000 4000 3000 2000 1000

Vállalkozások hitelei

31

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2002. dec.

2002. szept.

2002. jún.

2002. márc.

2001. dec.

0

Háztartások hitelei


33. ábra A háztartások bankhiteleinek és bankbetéteinek alakulása (milliárd forint) 4500

Háztartások betétei

4000


3500

Lakosság lakáshitelei

3000 2500 2000 1500 1000 500

2003. dec.

2003. okt.

2003. aug.

2003. jún.

2003. ápr.

2003. febr.

0

Az év egészében az állami támogatásokkal ösztönzött lakáshitel-igény gyors ütemû növekedése – az alacsony kamatokkal kevéssé motivált – stagnáló betételhelyezéssel párosult. A háztartások bankbetétállománya csak a november végi 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelést követõ magasabb betéti kamatok hatására emelkedett decemberben. Ezért a háztartások bankszektorral szembeni nettó betételhelyezõ pozíciója 15%-kal csökkent a 2002 végi 2185 milliárd forintról, 1866 milliárd forintra.

Értékpapíreszközök Az értékpapíreszközök az év során 42,1%-kal közel 640 milliárd forinttal növekedtek, 60%-ban az állami támogatású lakáshitelek forrásául szolgáló zárt körben kibocsátott jelzáloglevél-állománynak köszönhetõen. Az állam által támogatott lakáshitelek nagyobbik részének forrásai az OTP, az FHB és a HVB jelzálogbankok által kibocsátott jelzáloglevelek, melyek egy jelentõs részét a jelzálogbankokkal kapcsolatban lévõ bankok jegyezték le, ezáltal a lakáshitelezéshez kapcsolódó jelzáloglevelek nem csak a bankszektor forrásai, hanem az eszközei között is megjelentek. (A jelzáloglevelek nélkül az értékpapíreszközök 18%-kal, 247 milliárd forinttal emelkedtek volna.)

8. tábla A bankszektor értékpapíreszközei Megnevezés

Értékpapíreszközök összesen Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékpapírok ebből: zárt körben kibocsátott

32



Megoszlás (%)

2002. dec.

2003. dec.

%

2002. dec.

2003. dec.

1517,2

2156,1

142,1

638,9

458,2

681,3

148,7

223,2

30,2

34,3

1059,1

1474,8

139,3

415,7

69,8

65,7

140,6

532,9

379,0

392,3

9,3

13,0

100,0 100,0


34. ábra A bankszektor értékpapíreszközeinek alakulása (milliárd forint) 2500

Értékpapírok összesen

2000

Forgatási célú értékpapírok

1500

Befektetési céllal vásárolt értékpapírok

1000 500

2003. dec.

2003. okt.

2003. nov.

2003. szept.

2003. júl.

2003. aug.

2003. jún.

2003. ápr.

2003. máj.

2003. márc.

2003. jan.

2003. febr.

2002. dec.

2002. jún.

2002. szept.

2001. dec.

2002. márc.

0

Jegybanki és bankközi betétek A bankszektor likviditását a bankok szabad elhatározásból elhelyezett jegybanki betétállományának bemutatásával közelítjük. A bankszektor jegybanki betétállománya januárban, amikor a forint erõsödésére számító nagyarányú spekulációs célú külföldi tõke bezúdult, elérte az 1273 milliárd forintot. A spekulációs külföldi tõ-

9. tábla A bankszektor jegybanki és bankközi betétei Változás (2003. dec. /2002. dec.)


Megnevezés

2002. dec.

2003. dec.

%

milliárd forint

1444,5

1289,8

89,3

–154,7

Jegybanki betétek

642,7

423,9

65,9

–218,8

Bankközi betétek

801,8

866,0

108,0

64,2

Jegybanki és bankközi betétek összesen

35. ábra A bankszektor jegybanki és bankközi betétállományának alakulása (milliárd forint) 2000

Jegybanki és bankközi betétek összesen

1800 1600

Jegybanki betétek

1400

Bankközi betétek

1200 1000 800 600 400

33

2003. dec.

2003. dec.

2003. okt.

2003. szept.

2003. júl.

2003. aug.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

0

2002. dec.

200


36. ábra A bankszektor jegybanki betétállományának és külföldi bankközi forrásainak alakulása (milliárd forint) Külföldi bankközi betétek

1400 1200

Jegybanki betét

1000 800 600 400 200

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003.aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. jan.

2003. febr.

2002. dec.

0

ke kiszorítására tett jegybanki konszolidációs lépéseket követõen – a júniusi forint árfolyamsáv-eltolás utáni kisebb növekedéstõl eltekintve – a jegybanki betétállomány október végéig folyamatosan csökkent. Október végén a bankok jegybanki betétállománya 100 milliárd forint alá csökkent. A november végi 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelés ismét a jegybanki betétállomány emelkedéséhez vezetett. Az év végi jegybanki betétállomány emelkedés növelte a szektor likviditását, az elõzõ évhez képest mégis jelentõs likviditásszûkülés következett be. Tendenciaszerûen a bankok a hitelezést a jegybanki betétek egy részének átcsoportosításával is segítették, így a hitelezés bõvülése a likviditás szûküléséhez vezetett. Ugyanakkor a szûkülõ likviditási trendet idõszakosan (január, június, december) kiugró jegybanki betétállományok szakították meg, amelyek külföldi tõkebevonások eredményei.

Forrásgyûjtés A bankszektor forrásai között 2003-ban a külföldi források szerepének növekedése jelentett változást az elõzõ idõszakokhoz képest. A külföldi források az év során mindvégig növekedtek, így december végén 66,3%-kal, 915,4 milliárd forinttal meghaladták a 2002. év végi állományt. Részesedésük az összes forrásból a 2002.

37. ábra A bankszektor legfontosabb forrásainak alakulása (milliárd forint) 8000

Belföldi betét

7000

Külföldi forrás

6000

Belföldi értékpapírforrások

5000 4000

Belföldi bankközi és hitelforrás

3000

Saját tőke

2000 1000

34

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápt.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

2002. dec.

0


10. tábla A bankszektor legfontosabb forrásai Állomány (milliárd forint)

Megnevezés

Források összesen ebből: külföldi forrás belföldi betét


Megoszlás (%)

2002. dec.

2003. dec.

10 195,6

12 860,0

126,1

1 381,6

2 297,0

166,3

915,4

13,6

17,9

6 103,4

6 729,2

110,3

625,8

59,9

52,3

%

2002. dec.

2003. dec.

2664,4 100,0

100,0

belföldi bankközi és hitelforrás

753,1

980,8

130,2

227,7

7,4

7,6

belföldi értékpapír források

402,7

1004,3

249,4

601,6

3,9

7,8

saját tőke

887,6

1099,3

123,8

211,7

8,7

8,5

év végi 13,6%-ról közel 18%-ra emelkedett. A belföldi ügyfelek betétei továbbra is a legfontosabb forrást jelentik a bankok számára, szerepük azonban az év során csökkent. December végén a belföldi bankbetétek a bankok összes forrásának alig több mint 52%-át adták, szemben a 2002 végi közel 60%-kal.

Külföldi forrásbevonás A külföldi források éves szinten mintegy 66,3%-ot kitevõ növekedése alapvetõen a külföldrõl felvett hitelek és bankközi betétek növekvõ szerepének köszönhetõ. A külföldrõl felvett hitelek az év során egyenletesen növekedve a hosszú távú üzleti célokat szolgálták, állományuk egy év alatt megduplázódott. A külföldi bankközi

38. ábra A bankszektor külföldi forrásainak alakulása (milliárd forint) 2500

Betét Bankközi betétek

2000

Felvett hitelek Értékpapírforrások

1500

Külföldi forrás összesen

1000 500

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

2002. dec.

0

11. tábla A bankszektor külföldi forrásai Megnevezés

Változás (2002. dec. /2003. dec.)

2002. dec.

2003. dec.

1381,6

2297,0

Betét

556,5

548,0

98,5

–8,5

Bankközi betétek

244,6

554,4

226,6

309,8

Felvett hitelek

524,2

1101,1

210,0

576,8

56,2

93,4

166,3

37,2

Külföldi források összesen

értékpapírforrások

35


%

166,3

milliárd forint

915,4


betétállomány erõteljes ingadozásokkal növekedett, elsõsorban rövid távú, egyedi üzleti lehetõségekhez kapcsolódva. A külföldi ügyfelek betétei kisebb-nagyobb ingadozásokkal az év egészében csökkentek. A külföldön kibocsátott értékpapír-állomány az év során alig változott, a 66,3%-os, 37 milliárd forintot kitevõ növekedés az év utolsó hónapjában következett be.

Belföldi betétgyûjtés A belföldi betétgyûjtés az év elsõ három negyedévében reálértékben csökkent, változást csak az utolsó negyedév, leginkább december hozott, amikor a november

39. ábra A bankszektor belföldi betéteinek alakulása (milliárd forint) 8000

Vállalkozások

7000

Háztartások

6000

Egyéb pü. közvetítők

5000

Egyéb belföldi ügyfelek

4000 3000

Belföldi betétek összesen

2000 1000

2003. dec.

2003. nov.

2003. okt.

2003. szept.

2003. aug.

2003. júl.

2003. jún.

2003. máj.

2003. ápr.

2003. márc.

2003. febr.

2003. jan.

2002. dec.

0

12. tábla A bankszektor belföldi betétei Megnevezés


Változás (2002. dec./2003. dec.)

2002. dec.

2003. dec.

6 103,4

6 729,2

110,3

625,8

2 046,0

2 289,7

111,9

243,7

3 389,1

3 867,8

114,1

478,7

egyéb pénzügyi közvetítők

308,1

200,9

65,2

–107,2

egyéb belföldi ügyfelek

360,1

370,9

103,0

10,8

Belföldi betét összesen ebből: vállalkozások háztartások

%

milliárd forint

végi 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelést a bankok betétkamat-emelése követte. Ekkor a háztartások betétállománya egyetlen hónap alatt 5,4%-kal emelkedett, igazolva, hogy a háztartások megtakarítási hajlandósága erõs korrelációt mutat a betéti kamatokkal. A vállalkozások fõleg termelés ciklusokhoz kötõdõ betételhelyezése kisebb-nagyobb ingadozásokkal az év egészében közel 12%-kal gyarapodott. Év végén a belföldi ügyfelektõl származó betétállomány 10,3%-kal volt magasabb, mint az elõzõ év végén, azaz reálértékben is növekedett. Ez a növekedés azonban jelentõsen elmaradt a külföldi források növekedésétõl.

Belföldi értékpapírforrások A bankszektor belföldi értékpapírforrásai dinamikusan növekedtek, elsõsorban az állami kamattámogatásos lakáshitelek forrásául szolgáló jelzáloglevél kibocsátások eredményeként. A támogatott lakáshitelek iránti erõteljes lakossági igény és a jel-

36


13. tábla A bankszektor belföldi értékpapírforrásai Változás (2003. dec. / 2002. dec.)


Megnevezés

2002. dec.

Belföldi kibocsátású hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok összesen ebből: jelzáloglevél kibocsátás

2003. dec.

%

milliárd forint

402,7

1004,3

249,4

601,6

289,7

754,1

260,3

464,4

zálog-hitelintézetek, valamint partnerbankjaik lakáshitelezésben rejlõ kedvezõ jövedelmezõségi lehetõségei okán a jelzálog-hitelintézetek jelzáloglevél-kibocsátása több mint két és félszeresére növekedett 2002 végéhez képest.

Saját tõke A bankszektor saját tõkéje döntõ részben a belsõ tõkeképzõdés eredményeként gyarapodott. A saját tõke 23,8%-os, mintegy 212 milliárd forintot kitevõ gyarapodásából 156 milliárd forintot a 2003. évi visszaforgatott eredmény tett ki. Megjegyzendõ, hogy a 2003. évi tervezett mérleg szerinti eredmény a szektor összesített adózás elõtti eredményének – amely 215,9 milliárd forint – 72,3%-át teszi ki. A korábbi évek tapasztalata szerint a közgyûlések ezt a tervezett arányt lefelé fogják módosítani, ezért a mérleg szerinti eredmény szektor szinten az adózás elõtti eredmény kb. 50-60% lesz.2 A saját tõke ezért elõreláthatóan a tervezettnél kisebb mértékben fog növekedni. 14. tábla A bankszektor saját tőkéje Állomány (milliárd forint)

Megnevezés

2002. dec.

2003. dec.

Változás (2003. dec. / 2002. dec.) %

milliárd forint

Saját tőke összesen

887,6

1099,3

123,8

211,7

ebből: jegyzett tőke

344,0

375,9

109,3

31,8

268,4

373,3

139,1

104,9

97,5

156,2

160,2

58,7

eredménytartalék előző évek után mérleg szerinti eredmény

*A táblázat áttekinthetõsége érdekében az „ebbõl” felsorolás nem tartalmazza a saját tõke valamenynyi elemét, így a tõketartalékot, az általános tartalékot és az értékelési tartalékot stb.

Mérlegen kívüli aktivitás

2

3

A bankok által szolgáltatott elõzetes adatok a bankok vezetõi által tervezett mérleg szerinti eredményt tartalmazzák. A tulajdonosok az adózás elõtti eredménybõl visszaforgatásra kerülõ mérleg szerinti eredmények nagyságáról a közgyûléseken döntenek, ezért a végleges mérleg szerinti eredmény adatokat a közgyûlések után elkészített auditált mérlegek tartalmazzák. Mérlegen kívüli tételeken a banki könyvi állományt értjük. A kereskedési könyvi tételeket ez az állomány nem tartalmazza.

A bankszektor mérlegen kívüli aktivitása3 2003-ban dinamikusan bõvült. A mérlegen kívüli tételek 32,4%-kal növekedtek 2002 végéhez képest, és elérték a mérlegfõösszeg 75,4%-át, szemben a 2002. év végi 71,8%-kal. A mérlegen kívüli aktivitás növekedése jelentõs részben a külföldi ügyfélmegbízásokhoz kapcsolódó származtatott ügyletek volumenének növekedése okozta. Emellett a bővülő hitelezési aktivitás a hitelkeretek gyors ütemû, közel 46%-os, 744 milliárd forintot kitevõ növekedéséhez vezettek.

15. tábla A bankszektor mérlegen kívüli tételei a mérlegfõösszeg arányában Megnevezés

2002. dec.

Mérlegen kívüli tételek összesen (milliárd forint) Mérlegfőösszeg (milliárd forint) Mérlegen kívüli tételek a mérlegfőösszeg arányában (%)

37

2003. dec.

7 319,9

9 693,406

10 195,6

12 859,964

71,8

75,4


16. tábla A bankszektor mérlegen kívüli állománya Állomány (milliárd forint)

Megnevezés

Változás (2003. dec./2002. dec.)

2003. dec.

7 319,9

9 693,4

Függő és jövőbeni kötelezettségek

3 209,7

3 779,1

117,7

569,3

43,8

39,0

ebből: hitelkeretek

1 629,1

2 372,9

145,7

743,8

22,3

24,5

780,3

806,5

103,3

26,1

10,7

8,3

4 110,2

5 914,3

143,9

1804,2

56,2

61,0

680,2

983,5

144,6

303,3

9,3

10,1

2 255,0

3 503,6

155,4

1248,5

30,8

36,1

Mérlegen kívüli állomány összesen

garanciák Származtatott és azonnali ügyletek ebből: határidős ügyletek swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti követelések

milliárd forint

Megoszlás %

2002. dec.

%

2002. dec.

2003. dec.

132,4 2373,5 100,0 100,0

17. tábla A bankszektor mérlegen kívüli állományának denominációs összetéte 2003. december végén Állomány (milliárd forint) Megnevezés

Megoszlás (%)

céltartalékkal csökkentett nettó

bruttó

bruttó állomány

forint

deviza

összesen

összesen

forint

deviza

összesen

6820,1

5470,0

12290,1

9693,4

55,5

44,5

100,0

Függő és jövőbeni kötelezettségek

3155,6

1074,9

4230,5

3779,1

25,7

8,7

34,4

ebből: hitelkeretek

2119,8

503,5

2623,4

2372,9

17,2

4,1

21,3

781,3

210,4

991,7

806,5

6,4

1,7

8,1

3664,5

4395,1

8059,5

5914,3

29,8

35,8

65,6

678,0

530,1

1208,1

983,5

5,5

4,3

9,8

1813,0

2310,0

4122,9

3503,6

14,8

18,8

33,5

Mérlegen kívüli tételek összesen

garanciák Származtatott és azonnali ügyletek ebből: határidős swap

A mérlegen kívüli tételek növekvõ részét tették ki a devizamûveletek. 2002 végén a származtatott devizamûveletek az állomány 32,1 %-át, 2003 végén pedig a 35,8%-át adták. Portfólióminõség A bankszektor minõsítési kötelezettség alá tartozó portfóliója4 37%-kal növekedett 2003-ban. A kockázatokat hordozó, ezért minõsítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek a hitelezési aktivitás bõvülése következtében a teljes eszközállománynál nagyobb ütemben gyarapodtak.

4

38

Portfólió: a minõsítési kötelezettség alá tartozó tételek, melyek nem tartalmazzák az állammal és a jegybankkal szembeni követeléseket és a saját tõkét.

A bankszektor teljes portfóliójának minõségi összetétele 2002 végéhez képest javult. 2003. december végén a teljes portfólióban a problémás tételek 1,7%-ot, a külön figyelendõ tétek pedig 3,7%-ot tettek ki, szemben 2002 végével, amikor ezek az arányok magasabbak voltak. A minõségi összetétel javulásának hátterében az állományok dinamikus bõvülés állt. Az új problémamentes állományok növekménye meghaladta a problémássá váló régi állományok növekményét. A vállalkozói hitelek között a problémamentes állomány 740 milliárd forinttal növekedett, ugyanakkor problémássá vált a régi hitelek közül 23,5 milliárd forint állomány. Az új problémamentes állomány sokszorosan meghaladta a problémássá vált állományt, így a hitelállomány minõségi összetétele javult. A problémás tételek aránya a 2002 végi 3,7%-ról 3,6%-ra, a külön figyelendõ tételek aránya pedig 11,7%-ról 9,3%-ra csökkent. A háztartások hiteleinek minõségi összetétele javult. A bankok mérlegeiben lévõ problémamentes állománynövekmény (800 milliárd forint) nagyságrendekkel meghaladta a problémássá vált állományt (10 milliárd forint). Meg kell azonban A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

18. tábla A bankszektor minősítési kötelezttség alá tartozó portfóliójának változása 2003-ban (%) (2003. dec. 31. / 2002. dec. 31.) Megnevezés

Problémamentes

Külön figyelendő

Problémás*

Átlag alatti

Kétes

Rossz

Összesen

Mérlegtételek összesen

143,4

95,7

113,4

117,0

104,6

115,6

138,6

Vállalkozói hitelek

126,3

97,7

119,0

139,2

97,4

111,8

122,7


173,1

77,9

124,3

153,1

113,2

120,4

166,2

135,9

112,1

110,3

112,9

115,7

105,7

135,3

Függő kötelezettségek

122,5

111,2

107,3

112,9

115,7

93,1

121,8

Jövőbeni kötelezettségek és származtatott ügyletek

145,8

345,9

124,0

n.a.

n.a.

124,0

145,8

139,6

99,4

113,1

116,7

105,5

113,9

137,0


Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen *Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

19. tábla A bankszektor portfóliójának minőségi összetétele (%) Problémamentes Megnevezés

2002. dec.

2003. dec.

88,6

91,6

Hitelintézeti kihelyezések

96,4

Vállalkozói hitelek

84,6


91,1

94,9

Külföldi kihelyezések

82,5

83,7


97,2

97,7

Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

92,8

94,6


Külön figyelendő

Problémás*

2002. dec.

2003. dec.

2002. dec.

2003. dec.

7,8

5,4

3,7

3,0

99,3

3,0

0,4

0,6

0,3

87,1

11,7

9,3

3,7

3,6

5,5

2,6

3,4

2,5

14,9

14,2

2,6

2,1

2,4

2,0

0,4

0,3

5,1

3,7

2,1

1,7

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

jegyeznünk, hogy a mérlegekben lévõ állomány az aktív portfóliótisztítás eredményeként nem tartalmazza az idõközben problémássá vált állomány egy részét, mivel a bankok a rossz minõségû állományokat folyamatosan értékesítik a work out cégek felé. 2003 végén a bankok megítélése szerint a háztartások hiteleinek 94,9%a problémamentes, 2,6%-a külön figyelendõ, 2,5%-a pedig problémás volt, szemben 2002 végével, amikor ezek az arányok 91,1%, 5,5%, illetve 3,4% voltak.

20. tábla A problémás* minõsítésû tételek aránya a bankszektor összes portfóliójában (%) Átlag alatti Megnevezés

Kétes

Rossz

2002. dec.

2003. dec.

2002. dec.

2003. dec.

2002. dec.

2003. dec.


1,8

1,5

1,0

0,7

0,9

0,8

ebből: vállalkozói hitelek

1,6

1,8

1,1

0,9

1,1

1,0

háztartások hitelei

0,6

0,6

1,0

0,7

1,7

1,2

külföldi kihelyezések

0,8

1,5

1,3

0,3

0,5

0,3


0,1

0,1

0,1

0,1

0,2

0,1


1,0

0,8

0,5

0,4

0,6

0,5

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

39


Eredmény 2003-ban a bankszektor eredményessége rendkívüli mértékben növekedett. A szektor összesített adózás elõtti eredménye az elõzõ évit 38,8%-kal, 60,4 milliárd forinttal meghaladta, és elérte a 215,9 milliárd forintot. Nyolc bank zárta az évet összesen 8,8 milliárd forint veszteséggel. Az eredményesség javulása alapvetõen a hitelezési tevékenység bõvülésére vezethetõ vissza. A lakáshitelek állami kamattámogatásai, amelyeket a hitelekre és a forrásul szolgáló jelzáloglevelekre vehettek igénybe a bankok, és a lakáshitelekre az ügyfelek által fizetett kamatok együttesen jelentõs mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kamatbevételek közel 200 milliárd forinttal gyarapodtak. Ugyanakkor a kamatráfordítások csupán 135,5 milliárd forinttal növekedtek. A kamateredmény 63,5 milliárd forintos növekménye szinte teljes egészében növelte az adózás elõtti eredményt, mivel a mûködési költségek emelkedését szinte teljes mértékben fedezte a nem kamateredmény növekménye. A nem kamateredmény növekedését a jutalékeredmény nagy arányú, közel 30%-os dinamikus növekedése eredményezte. 21. tábla A bankszektor eredménye Milliárd forint Megnevezés

1.

2.

Változás %

milliárd forint

2003. / 2002.

2003.– 2002.

2002.

2003.

Kamatbevételek

846,4

1045,4

123,5

199,0

Kamatráfordítások

459,8

595,3

129,5

135,5

Kamateredmény

386,6

450,1

116,4

63,5

Nem kamateredmény

107,8

150,1

139,3

42,3

128,8

167,2

129,8

38,4

8,3

12,8

155,0

4,5

devizakereskedelem és árfolyamváltozás eredménye

49,4

57,6

116,6

8,2

egyéb nem kamateredmény

–78,6

–87,4

111,2

–8,8

ebből: jutalékeredmény osztalék

ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés 3.

Működési költségek

4.

Rendkívüli eredmény

Adózás előtti eredmény

–59,9

–72,3

120,8

–12,4

341,9

387,9

113,5

46,0

3,0

3,6

121,0

0,6

155,5

215,9

138,8

60,4

Jövedelmezõség A bankszektor átlagos jövedelmezõsége 2003-ban javult. Az eszközjövedelmezõség (ROA) 1,85%-ot, a tõkejövedelmezõség (ROE) 21,13%-ot ért el. 2002-ben ezek az értékek 1,69% és 18,27% voltak. A jövedelmezõség javulásában a mérlegfõösszeg, és különösképpen a hitelállomány nagyarányú növekedése játszott szerepet,  mivel a mérlegfõösszeg dinamikus növekedése a mûködési költségek kisebb ütemû bõvülése mellett valósult meg, így a mûködési költséghatékonyság (eszközarányos mûködési költségek) jelentõs mértékben, 0,39 százalékponttal javult.  a jutalékeredmény lépést tartott a nagyarányú eszközbõvüléssel, emellett az egyéb nem kamateredmény vesztesége csökkent, nem kis részben a deviza határidõs ügyletekbõl származó eredménynek köszönhetõen.  A kamatmarzs ugyanakkor csökkent. A hitelezés bõvülése az eszközarányos kamateredmény oldaláról a jövedelmezõséget negatív irányba módosította, öszszességében mégis kedvezõ volt a hatása, mert amit a bankok elveszítettek a

40


kamatmarzson, megnyerték a mûködési költséghatékonyságon és az eszközarányos jutalékeredményen, valamint az egyéb eredmény tételeken. Fontos megjegyeznünk emellett, hogy a lakáshitel-állomány rendkívül dinamikus bõvülése alapvetõen visszavezethetõ arra a körülményre, hogy az ügyfelek által fizetett hiteldíjakat (kamat és kezelési költség együtt) az állami kamattámogatás segítségével a piacinál alacsonyabb szinten tarthatták a bankok. Az állami támogatás nélkül a lakáshitel-állomány nem növekedett volna a tapasztalt ütemben, a lakáshitelezés kamateredménye és a hitelezéshez kapcsolódó jutalékbevételek szerényebbek lettek volna. A bankcsoportok jövedelmezõsége elfedi azokat a nagy különbségeket, amelyek az egyes bankok jövedelmezõségei között vannak. Az eszközjövedelmezõségi mutatók a kisbankok csoportjában (a tevékenységüket 2003-ban megkezdõ két bank nélkül) –1,9% és +9,7% között, a középbankoknál –2,2% és 6,3% között, a nagybankok esetében –1,4% és +4,4% között, a szakosított hitelintézetek csoportjában pedig –2,7% és 2,5% között szóródtak. Nemzetközi összehasonlításban valamennyi bankcsoport kifejezetten jó eszközjövedelmezõséget ért el 2003-ban.

22. tábla A bankszektor átlagos súlyozott eszközjövedelmezőségének legfontosabb elemei Megnevezés

2002

2003

2003–2002

a kamateredmény (Kamatmarzs)

4,20

3,86

–0,34

a nem kamateredmény

1,17

1,29

0,12

1,40

1,43

0,04

osztalék

0,09

0,11

0,02

devizakereskedelem és deviza árfolyamvált.

0,54

0,49

–0,04

–0,85

–0,75

0,10

Az átlagos mérlegfőösszeg arányában...

ebből: jutalékeredmény


–0,65

–0,62

0,03

a működési költségek

ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés

3,71

3,33

–0,39

a rendkívüli eredmény

0,03

0,03

0,00

az adózás előtti eredmény (ROA)

1,69

1,85

0,16

23. tábla A bankcsoportok súlyozott eszközjövedelmezőségének legfontosabb elemei 2003-ban Megnevezés

Bankszektor összesen

Nagybankok

Középbankok

Kisbanok

Szakosítottak

Az átlagos mérlegfőösszeg arányában... 1.

2.

41

a kamatbevétel

8,97

8,23

11,16

9,59

12,77

a kamatráfordítás

5,11

4,42

8,34

3,90

7,75

a kamateredmény (Kamatmarzs)

3,86

3,81

2,82

5,69

5,01

a nem kamateredmény

1,29

1,41

1,48

0,86

–0,13

ebből: jutalékeredmény

1,43

1,75

0,80

0,06

0,06

osztalék

0,11

0,13

0,05

0,10

0,00

devizakereskedelem és deviza árfolyamvált.

0,49

0,57

0,27

0,58

0,00


–0,75

–1,03

0,36

0,13

–0,19

ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés

–0,62

–0,79

–0,19

0,12

–0,03

3.

a működési költségek

3,33

3,43

2,56

3,92

3,20

4.

a rendkívüli eredmény

0,03

0,04

–0,01

0,09

0,00

az adózás előtti eredmény (ROA)

1,85

1,83

1,72

2,72

1,68


40. ábra A bankok eszközjövedelmezőségének alakulása (%) 12,0 10,0 8,0

2002 2003

6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Kisbankok

Középbankok

Nagybankok

Szakosítottak

* A tevékenységét 2003-ban megkezdõ Bank of China és EB und Hypo Bank Burgenland Sopron Rt. nélkül.

Tõkehelyzet A bankszektor fizetõképességi mutatója a hitelezési aktivitás következtében csökkent, de továbbra is megfelelõ szinten alakult. A szektor súlyozott, nem auditált – azaz pozitív mérleg szerinti eredményt nem tartalmazó – fizetõképességi mutatója a 2002. év végi 11,43%-ról 11,09%-ra csökkent. A pozitív mérleg szerinti eredményt is magában foglaló mutató számításaink szerint 13% körüli érték,

41. ábra A bankok fizetőképességi mutatói (%) 80.00 70,00 60,00

2002. dec. 2003. dec.

50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Kisbankok

Középbankok

Nagybankok

Szakosítottak

24. tábla A bankszektor súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója 2002. dec.

2003. dec.

2003. dec. / 2002. dec.

745,6

914,9

122,7

Kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg (milliárd forint)

6520,7

8249,4

126,5

Fizetőképességi mutató pozitív mérleg szerinti eredmény nélküli szavatoló tőkével (%)

11,43

11,09

Fizetőképességi mutató pozitív mérleg szerinti eredménnyel korrigált szavatoló tőkével (%) (előzetes jelentések szerint!)

13,00

12,98

Megnevezés

Szavatoló tőke pozitív mérleg szerinti eredmény nélkül (milliárd forint)

42


amely gyakorlatilag megegyezik az elõzõ év végi auditált mutatóval. Az eredményes mûködés következtében visszaforgatott eredmény lehetõséget teremtett az aktivitás miatt szükséges tõkeemelésre. Valamennyi bank fizetõképességi mutatója meghaladta a kötelezõ 8%-ot, azonban néhány aktívan hitelezõ bank (három nagybank, egy középbank és egy szakosított hitelintézet) pozitív mérleg szerinti eredményt nem tartalmazó fizetõképességi mutatója 10% alá csökkent.

Melléklet A mikro-, kis- és középvállalkozások banki finanszírozása A mikro-, kis- és középvállalkozások (továbbiakban KKV szektor) nettó árbevétele a vállalkozások összes nettó árbevételének kb. 40%-át, összesített saját tõkéje a vállalkozások összes saját tõkéjének közel 20%-át, összesített export bevétele pedig az összes export kb. 17%-át adja. A KKV szektor társadalmi súlyát jelzi, hogy szerepe a foglalkoztatásban jóval nagyobb, mint az árbevételben, illetve az exportban. A KKV szektorban dolgozik a foglalkoztatottak kb. kétharmada. Társadalmi szerepe miatt a KKV szektor évek óta a gazdaságpolitika kiemelt területe. A KKV szektorhoz tartozó vállalkozások azonosítását a 1999. évi XCV. törvény tette lehetõvé, amely szabályozta a kisvállalkozások formáit. A jogszabály szerint a háromféle KKV vállalkozás közül az a vállalkozás tekintendõ mikrovállalkozásnak, amely 10 fõnél kevesebb létszámmal, legfeljebb 700 millió forint éves árbevételt ér el, vagy mérlegfõösszege legfeljebb 500 millió forint. Kisvállalkozás esetében az összes létszám 50 fõnél kevesebb, az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfõösszeg legfeljebb 500 millió forint. Középvállalkozásról beszélünk, ha a foglalkoztatottak száma 250 fõnél kevesebb, a nettó éves árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd forintot, vagy a mérlegfõösszeg legfeljebb 2,7 milliárd forint. Mindhárom esetben fontos, hogy az állami és/vagy önkormányzati tulajdon együttesen nem haladhatja meg a 25%-ot. Az 1999. óta érvényben lévõ fenti besorolási határok 2004. május elsejétõl az elfogadás alatt lévõ törvényjavaslat szerint változnak.(Lásd a 25. táblát.) Mint a táblázatból látható, az EU csatlakozást követõen a ma még nagyvállalati körbe tartozó vállalkozások döntõ része is átkerül a középvállalkozói körbe, így a jogszabály-változtatás szándéka szerint a ma még nagyvállalkozói körbe tartozó vállalkozások nagy része jogosulttá válik az EU KKV szektor támogatását célzó alapjainak támogatásaira. A KKV szektor kibõvül, néhány kivételtõl eltekintve szinte valamennyi hazai vállalkozás pályázhat az EU forrásokra. 2004. május elsejétõl a bankhitelek mellett az EU források jelentõs mértékben hozzájárulhatnak a KKV szektor fejlõdéséhez. 2003-ban a KKV szektor banki finanszírozása társadalmi fontosságával összhangban dinamikusan fejlõdött. 2003 végén a KKV szektor az összes vállalkozói bankhitelállományból az elõzõ év végit meghaladó mértékben, közel 43%-kal részesedett. 2003-ban a KKV szektor bankhitelállománya a nagyvállalatokat meghaladó ütemben és mértékben növekedett. A mintegy 29%-os bõvülés 389 milliárd forint hitelállomány-növekményt jelentett 2002 végéhez képest. Ugyanekkor a nagyvállalatok bankhitelállománya 18,4%-kal, 358 milliárd forinttal gyarapodott. 25. tábla A KKV szektorba tartozó vállalkozások besorolási kritériumai az EU csatlakozás időpontjától, 2004. május 1-től Létszám Megnevezés

Mérlegfőösszeg

fő

kb. milliárd forint (becslés!)

millió euró

kb. milliárd forint (becslés!)

Mikrovállalkozás

10

7

1,8

5

1,25

Kisvállalkozás

50

7

1,8

5

1,25

250

40

10

27

6,8

Középvállalkozás

43

Árbevétel millió euró


26. tábla A bankszektor vállalkozói hitelállománya Állomány (millió forint)

Megnevezés

Változás (2003. dec. / 2002. dec.)

Megoszlás (%)

2002. dec.

2003. dec.

%

millió forint

2002. dec.

2003. dec.

Nem pénzügyi vállalkozások összesen

3 284 244

4 030 941

122,7

746697

100,0

100,0

Nagyvállalatok

1 943 256

2 301 001

118,4

357745

59,2

57,1

Mikro-, kis- és középvállalkozások összesen

1 340 988

1 729 940

129,0

388952

40,8

42,9

ebből: mikrovállalkozások

516 375

668 921

129,5

152546

15,7

16,6

kisvállalkozások

249 547

353 601

141,7

104054

7,6

8,8

középvállalkozások

575 066

707 418

123,0

132352

17,5

17,5

A KKV szektorban a banki finanszírozásból legkisebb arányban részesedõ kisvállalkozások bankhitelállománya növekedett a legdinamikusabban, közel 42%kal, de a mikro- és középvállalkozások hitelezése is kedvezõ ütemben, közel 30, illetve 23%-kal gyarapodott. A KKV szektor hitelezése koncentrált. A KKV hitelekbõl 2003 végén tíz bank részesedett 2%-ot meghaladó mértékben. Közöttük a 10%-ot meghaladó piaci részesedésû négy bank az összes KKV hitel közel hatvan százalékával rendelkezett 2003 végén.

A bankszektor lakáshitelezése A 12/2001. kormányrendelet megjelenését követõen a lakosság lakáscélú bankhiteligénye dinamikus növekedésnek indult. A bankszektor 1998 végi 114 milliárd forint lakáshitel-állománya 2003. június végéig 1007 milliárd forintra, 2003. december végéig pedig már 1394 milliárd forintra növekedett a 2003 végén befogadott mintegy 110 milliárd forint hitelkérelem nélkül. A dinamikus bõvülés következtében a lakáshitelek bankszektor szinten az öszszes eszköz 11%-át érték el 2003 végén. (1998 végén ez az arány még csupán 1,7% volt.) Ez a részarány önmagában is jelentõs, de különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy néhány hitelintézet esetében, különös tekintettel a jelzálog-hitelintézetekre, a lakáshitelezés szerepe a tevékenységben meghatározó. Az ún. ágazati koncentráció elsõsorban a jelzálog-hitelintézetek esetében jelentõs, a dinamikus növekedés azonban a többi kereskedelmi bankra is jellemzõ. A lakossági hitelezés felfutásában elsõsorban a 12/2001. kormányrendelet és az 1997. évi XXX. törvény játszott szerepet. A 12/2001. kormányrendelet értelmében az állam kétféle kamattámogatást nyújt a lakáshitelezéshez, a kiegészítõ és a jelzáloglevél kamattámogatást. 2003-ban a költségvetés terheinek csökkentése

42. ábra A bankszektor lakáshitel-állományának alakulása a befogadott hitelkérelmek nélkül (milliárd forint)

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1998

44

1999

2000

2001

2002

2003. jún. 2003. dec.


érdekében két alkalommal, júniusban és decemberben nem visszamenõleges hatállyal módosították a rendeletet, csökkentették a támogatások mértékét. A 2003. évi fellendülésben szerepet játszott a várható szigorítások elõtt kialakult májusijúniusi és decemberi roham is, melyek során a lakosság egy része késõbb tervezett hitelfelvételét elõrehozva ostromolta a bankokat hitelekért. A lakáshitel piac történelmi okokra visszavezethetõen erõsen koncentrált, s bár az utóbbi idõben a piacra-lépõk aktív marketing tevékenységének eredményeként az OTP-csoport részaránya csökkent, a több mint 50%-os piaci részesedés továbbra is piacvezetõ szerepet biztosít az OTP-csoportnak. Az OTP-csoport mögött jelentõsen leszakadva tíz bank ért el 1%-ot meghaladó piaci részesedést 2003. december végén. Reprezentatív felmérések szerint a hitelfelvételek 60%-ban használt lakás vásárlást, 25%-ban új lakás vásárlást, vagy építést és csupán 15%-ban felújítást, korszerûsítést szolgáltak. A hitelfelvevõk ismertsége bankokként változó, attól függõen, hogy az egyes bankok mióta és milyen aktivitással vesznek részt a lakossági üzletágban. A hitelek 65%-a maximum 5 millió forint, 25%-a pedig 5-10 millió forint közötti tõkeösszegû. A 10 millió forintot meghaladó tõkeösszegû hitelek db-száma az összes lakáshitel 10%-át éri el. A hitelezés hagyományos kockázatai mérsékeltek. 2003 végén a hitelállomány minõségét jónak ítélték a bankok. A hitelek megfizethetõsége a várható reálgazdasági folyamatok tükrében – különös tekintettel az Európai Uniós csatlakozásra – hosszú távon kedvezõ. Rövid távon azonban mérsékelt kockázatnövekedést okozhat egyrészt a reáljövedelmek növekedésének 2004-re tervezett jelentõs viszszaesése, másrészt pedig a lakáshitelekhez kapcsolódó SZJA–visszatérítésnek a 2004. évi költségvetésben érvényesített szigorítása. A hitelek megfizethetõsége szempontjából alapvetõ kérdés a hiteldíjak nagysága és az átárazás lehetõsége. A 2003. december 22-e elõtti feltételekkel kihelyezett hitelek esetében a jogszabály a hiteldíjakat általában 6%-ban maximálta. Ez a decemberi rendeletmódosítást követõen is érvényben maradt. A 2003. december 22-ig kihelyezett lakáshitelek kb. 90-95%-át tehát a 6% hiteldíj maximumig lehet átárazni. Kivételt ez alól egyedül a 2003. június 16-a elõtti feltételekkel kihelyezett öt évnél rövidebb ideig állandó kamatozású jelzáloglevél forrású hitelek jelentenek. Ezek a hitelek az összes lakáshitel kb. 5-10%-át teszik ki. A szóban forgó hitelek esetében a bankok 2004. januárban általában 6,75-8%-ra emelték a hiteldíjakat. A hitelek fedezettsége megfelelõ, a hitelek tõkeösszege általában nem haladja meg a lakások forgalmi értékének 50%-át. A bankok a rutinszerû kockázat-megelõzési módszerek mellett elemzéseket készítenek, vagy készíttetnek a lakáspiac helyzetérõl, a lakásárak alakulásáról. Ezek szerint annak ellenére, hogy Budapest egyes kiemelt részein magasba szöktek az árak, általánosságban nem beszélhetünk lakásárbuborékról.

Szövetkezeti hitelintézetek Piaci szereplõk, aktivitás, koncentráció A szövetkezeti hitelintézetek száma (182 darab) 2003 végén héttel volt kevesebb, mint egy évvel azelõtt. A hitelszövetkezetek száma változatlan maradt, a takarékszövetkezetek száma – hét takarékszövetkezet másikba történt beolvadása (illetve másikkal való egyesülése) következtében – héttel csökkent.

27. tábla A szövetkezeti hitelintézetek számának alakulása (db) Megnevezés

Takarékszövetkezetek Hitelszövetkezetek Szövetkezeti hitelintézetek

45

2000. dec.

2001. dec.

2002. dec.

2003. dec.

192

186

183

176

7

7

6

6

199

193

189

182


43. ábra A szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi közvetítő szerepének alakulása (%) % 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0

2000

2001

Mérlegfőösszeg/GDP Ügyfélhitel állomány/GDP

2002

2003

Ügyfélbetét állomány/GDP

2003 végén a szövetkezeti hitelintézetek mérlegfõösszege (922,5 milliárd forint) az elõzõ év vége óta nominálisan 18,4%-kal nõtt, ezen belül 2003 negyedik negyedévében 8,1%-os növekedés következett be. A mérlegfõösszeg reálértéke tehát 2003 egészét tekintve 12%-kal, ebbõl 2003 negyedik negyedévében 6,4%kal növekedett. A dinamikus aktivitásbõvülés következtében 2003-ban tovább növekedett a szövetkezeti hitelintézetek nemzetgazdaságon belüli pénzügyi közvetítõ szerepének mértéke. A szektor év végi mérlegfõösszegének az adott évi GDP-hez mért aránya a 2002. évi 4,7%-ról 2003-ban 5%-ra nõtt. 44. ábra Az egyes szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 2003. december 31-én

A húsz legnagyobb cég aggregált mérlegfőösszege részesedése (%)

37,9%

31,3%

A 21-40. legnagyobb cég aggregált mérlegfőösszege részesedése (%) A 41-60. legnagyobb cég aggregált mérlegfőösszege részesedése (%)

13,4%

17,4%

A többi 122 cég aggregált mérlegfőösszege részesedése (%)

A szövetkezeti hitelintézetek szektorában a koncentráció 2003 végére kismértékben volt magasabb az egy évvel azelõttihez képest. Amíg 2002. december végén a tíz legnagyobb szövetkezeti hitelintézet a szektor mérlegfõösszegébõl 19,4%kal részesedett, addig 2003. december végi részarányuk 19,7% volt. A húsz legnagyobb intézmény esetében a részesedés a 2002. december végi 31,1%-ról 2003 végére 31,3%-ra módosult.

A mérleg fõ elemei 2003-ban a mérlegfõösszeg növekedési üteménél a szövetkezeti hitelintézetek hitelállománya lényegesen gyorsabban, a betétállomány viszont attól kismértékben el-

46


28. tábla A szövetkezeti hitelintézetek néhány fontosabb mérlegadatának alakulása 2002. dec. (auditált)

2003. márc.

Mérlegfőösszeg

779,1

808,0

816,7

853,3

922,5

118,4

Hitelek

315,6

327,1

360,0

385,3

408,2

129,3

Betétek

702,0

724,5

728,1

753,9

828,2

118,0

Megnevezés

2003. jún.

2003. szept.

2003. dec.


2003. dec. / 2002. dec. Index (%)

maradó ütemben nõtt. Ennek megfelelõen a hitel/betét arány a 2002. év végi 45%ról 2003. december végére 49,3%-ra nõtt. A 2003. végi 408,2 milliárd forint összegû hitelállomány 29,3%-kal, 92,6 milliárd forinttal volt magasabb az elõzõ év véginél. (A 2003 során bekövetkezett 143,4 milliárd forint összegû eszközállomány növekedésnek 64,6%-a kötõdött a hitelekhez.) A hitelállomány dinamikus növekedése következtében a hitelek eszközökön belüli részaránya a 2002. év vége óta 2003. december végére 3,7 százalékponttal nõtt. A 2003. évi hitelállomány-növekmény 57%-a (52,8 milliárd forint) a lakosság, 16,2%-a (15 milliárd forint) a kisvállalkozók, összességében tehát 73,2%-a a háztartások hitelállomány-növekedésének számlájára írható. A (kisvállalkozók nélküli) vállalkozói szféra 23,6 milliárd forint összegû hitelállomány emelkedése az összes hitelállomány-növekedés 25,5%-át tette ki. A szövetkezeti hitelintézetek eszközállományán belül a hitelek után a második legnagyobb részesedéssel az értékpapírok bírnak. Ezek állománya viszont a mérlegfõösszegénél lényegesen kisebb mértékben (9%-kal, 297,6 milliárd forintra) emelkedett, így az értékpapírok eszközökön belüli részaránya egy év alatt 2,7 százalékponttal, 32,3%-ra csökkent. Az értékpapír-állomány szinte teljes egésze (2003 végén 98,4%-a) a tavalyi év végihez hasonlóan továbbra is állampapírokból állt. Az utóbbi egy évet tekintve 40,5%-ról 44,2%-ra nõtt a potenciálisan nagyobb kockázatot hordozó hitelállomány mérlegen belüli aránya a kevésbé kockázatos, illetve gyakorlatilag kockázatmentes eszközelemek rovására. (A jegybanki és bankközi betétek, állampapírok, pénztár és elszámolási számlák mérlegen belüli súlya 2002. végén 53,2% volt, ami 2003 végére 49,5%-ra csökkent.) 2003-ban tehát a szövetkezeti hitelintézetek eszközállományának növekedésében a lakossági hitelállomány emelkedése játszotta a legfontosabb szerepet. A lakossági hitelállomány egy év alatt bekövetkezett 52,8 milliárd forint összegû növekedésének 59,5%-a (31,4 milliárd forint) a lakosság lakáscélú, jelzálog típusú hiteleinek

45. ábra A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája (milliárd forint) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2002. 12. Hitelek Értékpapírok Egyéb

47

2003. 03.

2003.06.

2003.09.

2003.12.

Jegybanki és bankközi betétek Pénztár és elszámolási számlák


46. ábra A szövetkezeti hitelintézetek forrásstruktúrája (milliárd forint) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2002. dec. Betétek

2003. márc.

2003. jún.

Saját tőke

Egyéb

2003. szept.

2003. dec.

állomány-emelkedésébõl fakadt, további 35,5%-át pedig a fogyasztási hitelek (18,5 milliárd forint összegû) állomány bõvülése okozta. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a lakossági lakáscélú, jelzálog típusú hitelek állománya egy év alatt 37,8%kal, a fogyasztási hitel állománya pedig 26,8%-kal nõtt. Amíg a lakossági lakáscélú hitelek dinamikus állománynövekedése jól magyarázható a különféle kedvezményes (államilag támogatott) hitelfelvételi lehetõségekkel, addig a fogyasztási hitelek gyors állománynövekedése – az ezekhez a hitelekhez tartozó (átlagosan) meglehetõsen magas THM mutatók következtében – nehezen magyarázható racionális fogyasztói magatartással, sokkal inkább a kereskedõk és a finanszírozó pénzügyi intézmények ügyes marketingmunkájának köszönhetõ. A források legnagyobb részét (2003 végén 89,8%-át, 828,2 milliárd forintot) kitevõ betétállománya a 2003. évben összességében valamivel lassabban (18%-kal) nõtt a mérlegfõösszeg (18,4%-os) bõvülésénél. Még így is a betétek (126,2 milliárd forint összegû) állomány-növekedése adta a forrásállomány bõvülésének 88%át. A betéteken belül a (2003 végén a betétek állományának 83,8%-át, 721,5 milliárd forintot kitevõ) lakossági betétek állománya 18%-kal, a vállalkozói betéteké ennél gyorsabban, 18,8%-kal nõtt. A szövetkezeti hitelintézetek 2003 folyamán 21,3%-kal (10,7 milliárd forinttal) növelték saját tõkeállományukat – ez a tétel adta a szektor éves forrásnövekedésének 7,5%-át – ezáltal a saját tõke forrásokon belüli részaránya 0,2 százalékponttal (6,6%-ra) növekedett az egy évvel azelõtti részarányhoz képest. A szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegében továbbra is marginális szerepet játszanak a devizatételek. 2003 végén a szövetkezeti hitelintézetek 0,4 milliárd forint devizaeszközzel és 0,04 milliárd forint devizaforrással rendelkeztek, mérlegen belüli devizaeszköz többletük tehát 0,36 milliárd forint volt. A devizaeszközök tehát mindössze a mérlegfõösszeg 0,043%-át, a devizaforrások a 0,004%-át tették ki, a devizaeszköz többlet pedig a mérlegfõösszeg 0,039%-ával volt egyenértékû. Mérlegen kívüli aktivitás A szövetkezeti hitelintézetek mérlegen kívüli aktivitása 2003 végén ugyan 38,7%kal meghaladta a tavalyi év végi értéket, a mérlegen kívüli aktivitás azonban továbbra is csekély szerepet játszott mûködésük során, hiszen a mérlegen kívüli tételek összege 2003 végén mindössze a mérlegfõösszeg 4%-ával volt egyenértékû. A mérlegen kívüli tételek 100%-át a függõ és egyéb jövõbeni kötelezettségek (ennek 99,5%-át is a függõ kötelezettségek) tették ki, származtatott és azonnali ügyletrõl a szövetkezeti hitelintézetek nem számoltak be 2003 végén. A függõ és egyéb jövõbeni kötelezettség-állomány a tavalyi év végéhez képest átlagosan valamivel kocká-

48


zatosabb besorolásúvá vált: a teljes kockázatú állomány részaránya a 2002. év végi 62,3%-ról 65,8%-ra nõtt, a kockázatmentesé 21,1%-ról 17,2%-ra csökkent.

Portfólióminõség A minõsítési kötelezettség alá esõ összes (mérlegen belüli és kívüli) tételen belül a 2002. év végi 5,8%-ról 2003 március végére 7,2%-ra nõtt a „problémás” besorolású tételek aránya. Azóta negyedévrõl negyedévre csökkent ugyan ez az arány, ám 2003 december végén még így is magasabb (6,2%) volt, mint a megelõzõ év végén. A mérlegtételek esetében a 2002. év végi problémás tétel arány (6,0%) 2003 március végére 7,6%-ra ugrott, majd 2003 végére 6,5%-ra módosult. A (kis súllyal részesedõ) mérlegen kívüli tételek problémás tételeinek aránya a 2002. végi 1,4%os értékrõl 2003 végére 1,7%-ra változott. A mérlegtételeket tekintve 2002 decemberéhez képest a vállalkozói hitelportfólión belül 0,1 százalékponttal nõtt, a háztartások hitelein belül pedig 0,1 százalékponttal csökkent a problémás tételek aránya 2003 végére.

29. tábla A szövetkezeti hitelintézetek minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának minőségi összetétele saját minősítésük alapján (%) Megnevezés

Problémamentes

Külön figyelendő

2002. dec. (auditált)


2003. dec.

Problémás*

2003. dec.


2003. dec.


66,5

64,0

27,5

29,6

6,0

6,5

Vállalkozói hitelek**

29,9

28,9

61,0

61,9

9,1

9,2

Háztartások hitelei***

68,8

68,1

24,1

24,9

7,1

7,0

Mérlegen kívüli tételek

66,8

67,4

31,8

31,0

1,4

1,7

66,5

64,2

27,7

29,7

5,8

6,2


* Átlag alatti, kétes és rossz együtt. ** Egyéni vállalkozók hitelei nélkül. *** Lakossági és egyéni vállalkozói hitelek

A minõsítési kötelezettség alá esõ összes tételt tekintve a „rossz” besorolásúak aránya a 2002. év végi 2%-ról 2003. december végére 1,9%-ra csökkent, a „kétes” besorolásúaké viszont 1,6%-ról 1,7%-ra, az „átlag alattiaké” pedig 2,2%-ról 2,5%-ra nõtt. 47. ábra A minősítési kötelezettség alá eső portfólióból a problémás állomány aránya és megoszlása (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2002. dec. Átlag alatti

49

2003. márc. Kétes

2003. jún.

2003. szept.

2003. dec.

Rossz


48. ábra A szövetkezeti hitelintézetek eredményének legfontosabb összetevői (milliárd forint)

50 30 10 -10 -30 -50

2002

2003

Kamateredmény Nem kamatjellegű eredmény (értékvesztéssel) Működési költségek Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

Eredmény A szövetkezeti hitelintézetek 2003 évi adózás elõtti eredménye (11,2 milliárd forint) 30,8%-kal, 2,6 milliárd forinttal haladta meg az elõzõ évi (8,6 milliárd forintos) eredményt. A szövetkezeti hitelintézetek eredményét kedvezõen érintette, hogy 2003-ban a kamateredmény (51,6 milliárd forint) lényegesen (19,6%-kal, 8,5 milliárd forinttal) magasabb volt, mint az elõzõ évben. A kamateredmény növekedése annak köszönhetõ, hogy miközben a kamat- és kamatjellegû bevételek 10,4%-kal (8,8 milliárd forinttal) növekedtek, addig a kamat- és kamatjellegû ráfordítások mindössze 0,8%-kal (0,3 milliárd forinttal) emelkedtek. A nem kamatjellegû eredmény összege (4,3 milliárd forint) 2003-ban 7,1%-kal haladta meg a 2002. évi adat értékét. A nem kamatjellegû eredményen belül az egyik fõ tétel, a jutalék- és díjeredmény ugyan ennél lényegesen gyorsabban, 21,3%-kal, 2,2 milliárd forinttal növekedett, a többi tétel együttes alakulása következtében azonban a nem kamatjellegû eredmény összege mindössze 0,3 milliárd forinttal haladta meg az azt megelõzõ évi értéket. A szövetkezeti hitelintézetek rendkívüli eredménye 2003-ban 0,5 milliárd forinttal volt nagyobb, mint 2002-ben. Az adózás elõtti eredmény alakulására kedvezõtlenül hatott ugyanakkor a mûködési költségeknek az inflációt lényegesen meghaladó mértékû, 17,0%-os, 6,6 milliárd forintos növekedése.

Jövedelmezõség A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezõsége 2003-ban kedvezõbben alakult a megelõzõ évinél, az átlagos eszközjövedelmezõség (ROA) a 2002. évi 1,24%-ról 1,37%ra, a tõkejövedelmezõség (ROE) 19,06%-ról 20,70%-ra nõtt. Az eszközjövedelmezõség 0,13 százalékpontos növekedésében egyaránt szerepet játszott a mûködési költségek összegének az átlagos eszközállományhoz mért arányának csökkenése, a kamatmarzs javulása, valamint a rendkívüli eredmény kedvezõ alakulása. Ugyanakkor a nem kamatjellegû eredménynek az átlagos mérlegfõösszeghez mért aránya – a nem kamatjellegû eredmény részét képezõ jutalékés díjeredmény átlagon felüli növekedése ellenére – kisebb volt, mint 2002-ben. 30. tábla A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezőségének (ROA) legfontosabb tételei Az átlagos mérlegfőösszeg arányában (%)

2002

2003

Nettó kamateredmény (kamatmarzs)

6,27

6,32

Nem kamatjellegű eredmény (értékvesztéssel)

0,58

0,52

Rendkívüli eredmény

0,01

0,07

Működési költségek Adózás előtti eredmény

5,62

5,54

1,24

1,37

Tõkehelyzet A szövetkezeti hitelintézetek súlyozott átlagos fizetõképességi mutatója 2003. december 31-én nem auditált adatok szerint 13,63% volt. Ez alacsonyabb, mint a 2003. szeptember 30-i 14,13%, valamint lényegesen kisebb, mint a 2002. december végi (auditált adatok szerinti) érték (16,26%). Miközben az utóbbi egy évben – az aktivitásbõvülés következtében – 24,8%-kal növekedett a korrigált mérlegfõösszeg, addig a szektor szavatoló tõkéje mindössze 4,6%-kal emelkedett. Ugyanakkor megjegyzendõ, hogy az auditálás után – mivel a mérleg szerinti eredmény öszszegével ekkor megnõ a szavatoló tõke állománya – a szektor átlagos fizetõképességi mutatója magasabb lesz, mint az elõzetes adatok alapján számított érték. 2003 végén egy hitelszövetkezet saját tõkéje nem érte el a jegyzett tõke összegét. A Felügyelet az ezzel összefüggõ szükséges lépéseket megtette. Az egyes szövetkezeti hitelintézetek saját tõkéjének 2003. december 31-ig el kellett érnie a 100 millió forintos minimum összeget. Ennek a jogszabályi felté-

50


telnek az év végén már mindegyik szövetkezeti hitelintézet megfelelt, miután a saját erõbõl a feltételnek megfelelni nem tudó szövetkezeti hitelintézetek fúziók segítségével növelték az elõírt szint fölé saját tõkéjük összegét.

Pénzügyi vállalkozások Piaci szereplõk, a szektor piaci súlya, koncentráció A szektor bemutatása során az intézményeket az elemzett idõszakban ténylegesen végzett tevékenység alapján soroltuk csoportokba5 . 31. tábla A pénzügyi vállalkozások száma tevékenység szerint (db) Ténylegesen végzett tevékenység

Közvetlen és/ vagy közvetett banki tulajdonban/irányítás alatt lévők

Összesen 2002. dec.

2003. dec.

2002. dec.

Lízingcégek

29

28

14

2003. dec.

13

Pénzkölcsönzők

54

59

12

11

ebből: kézizálog-hitelezők

12

11

–

–

Faktoring cégek

40

38

3

4

Vegyes tevékenységet folytatók

47

47

9

11

Egyéb tevékenységet folytatók

23

16

6

4

193

188

44

43

Pénzügyi vállalkozások összesen

A pénzügyi vállalkozások több éve a teljes pénzügyi szektor átlagánál, illetve a GDP növekedési üteménél jóval gyorsabb ütemben növekszenek. Ez a tendencia 2003-ban sem szakadt meg, hiszen a pénzügyi vállalkozások szektora mérlegfõöszszege csaknem ötven százalékkal emelkedett. Ennek megfelelõen az év végi mérlegfõösszegnek az adott év GDP-jéhez mért aránya is jelentõsen, a 2002. évi 5%-ról 2003-ban 6,8%-ra emelkedett. 32. tábla A pénzügyi vállalkozások gazdaságon belüli súlya Megnevezés

A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege Mérlegfőösszeg/GDP

5

51

Egy-egy céget akkor soroltunk be lízingcéggé, pénzkölcsönzõvé vagy faktoring céggé, ha az adott tevékenysége legalább 90%-át valamelyik felsorolt tevékenység jelentette. Az egyéb tevékenységûek közé azok a vállalkozások kerültek, amelyek lízing, faktoring tevékenységet illetve pénzkölcsönzést nem, ehelyett egyet, vagy többet végeztek a következõ tevékenységek közül: kereskedelmi tevékenység valutával, devizával; vagyonkezelés, kezességvállalás, bankgarancia, pénzügyi ügynök a bankközi pénzpiacon, elszámolás-forgalmi ügylet.

Milliárd forint 2002

Index (%)

2003

2003/2002

841,6

1257,4

149,4

5,0

6,8

134,7

A pénzügyi vállalkozások piacán a koncentráció változatlanul magas, 2003 végén a húsz legnagyobb céghez, az összes pénzügyi vállalkozás 10,6%-ához a mérlegfõösszeg 72,6%-a tartozott, a harminc legnagyobb mérlegfõösszegû vállalkozás, az összes pénzügyi vállalkozás 16%-a pedig a szektor összesített mérlegfõösszegének 81,6%-ával rendelkezett. (Valamelyest még emelkedett is a koncentráció mértéke 2003 folyamán, hiszen 2002 végén a húsz legnagyobb cég a szektor összesített mérlegfõösszegének 70,8%-át, a harminc legnagyobb pedig a 81,2%-át tudhatta magáénak.) A nagy mérlegfõösszeggel rendelkezõ pénzügyi vállalkozások döntõ többsége – a 20 legnagyobb mérlegfõösszeggel rendelkezõ cégbõl 16, a 30 legnagyobból 22 – banki tulajdoni hátterû cég. Ennek köszönhetõen a szektor mérlegfõösszegébõl való részarány tekintetében 2003 végén is meglehetõsen magas volt, összességében (a megelõzõ év végi aránnyal megegyezõen) 73,9%-os a banki tulajdoni hátterû pénzügyi vállalkozások részesedése, miközben számukat tekintve az összes pénzügyi vállalkozásnak 22,9%-át alkották. Ezen belül minden elemzési csoportban jelentõs súlyú a banki tulajdoni hátterû pénzügyi vállalkozások részesedése. Még a legkisebb banki tulajdoni hátterû részesedéssel rendelkezõ csoportban, a faktoringcégeknél is a csoport mérlegfõösszegének több mint a fele (56,5%-a) ban-


33. tábla Közvetlen és/vagy közvetett banki tulajdonban/ irányítás alatt lévő pénzügyi vállalkozások száma és piaci részesedése a szektor* összesített mérlegfőösszegéből Lízingcégek Megnevezés

Pénzkölcsönzők

Vegyes tevékenységű cégek

Faktoring cégek

Egyéb

Összesen

Cégek száma

Rész az összes mérleg-főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-főösszegből

cégek száma


cégek száma


cégek száma


cégek száma


%

Db

%

Db

%

Db

%

Db

%

Db

%

Db

Banki tulajdoni hátterűek összesen

13

61,2

11

74,5

4

56,5

11

81,8

4

92,5

43

73,9


28

100,0

59

100,0

38

100,0

47

100,0

16

100,0

188

100,0

* Szektor: pénzügyi vállalkozások összesen

ki tulajdoni hátterû céghez tartozik. A lízingcégek esetében a banki hátterûek részesedése a mérlegfõösszegbõl 61,2%-os, a pénzkölcsönzõknél 74,5%-os, a vegyes tevékenységûeknél 81,8%-os, az egyéb tevékenységekkel foglalkozóknál pedig 92,5%-os volt 2003. december végén.

A mérleg fõ tételei A pénzügyi vállalkozások szektora az utóbbi egy évben is dinamikusan bõvült. A szektor mérlegfõösszege 2003 végére (1257,4 milliárd forint) az elõzõ év végéhez képest 49,4%-kal, az elõzõ negyedév végéhez képest 11%-kal nõtt. A banki tulajdoni hátterû vállalkozások összesített mérlegfõösszege 2002. december vége óta 49,7%-kal, 2003. szeptember végéhez képest 11%-kal nõtt. A szektoron belül az utóbbi egy évben a pénzkölcsönzõk csoportjának a mérlegfõösszege 215,9 milliárd forinttal, 63,4%-kal, növekedett. A szektor 415,8 milliárd forintos mérlegfõösszeg növekedésébõl a pénzkölcsönzõk csoportja tehát 51,9%kal vette ki a részét. A csoporton belül a banki tulajdonosi hátterû vállalkozások is csaknem azonos ütemben (59,4%-kal) bõvültek. A lízingcégek csoportjának mérlegfõösszeg bõvülése 2002. decemberéhez képest 63,9%-os (ezen belül a banki tulajdonosi hátterû lízingcégeké ennél magasabb, 79,5%-os) volt. A lízingcégek mérlegfõösszegének 85 milliárd forintos bõvülése a szektor mérlegfõösszeg emelkedésének 20,4%-át tette ki. A vegyes tevékenységet végzõ vállalkozások csoportjának mérlegfõösszege egy év alatt 38,5%-kal bõvült, ezen belül a banki tulajdoni hátterû vegyes tevékenységet folytató cégek csoportjának mérlegfõösszege 36,9%-kal nõtt. A vegyes tevékenységet végzõ vállalkozások 107,6 milliárd forint összegû mérlegfõösszeg-emelkedése a teljes szektor bõvülésének 25,9%-át tette ki. 34. tábla A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének alakulása Összes vállalkozás Megnevezés


Banki tulajdoni hátterűek

Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.

Állomány (milliárd forint) 2003. dec. / 2002. dec.

2003. dec.

Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.

2003. dec. / 2002. szept.

Lízingcégek

218,0

116,4

163,9

133,4

111,7

179,5

Pénzkölcsönzők

556,5

113,0

163,4

414,6

115,6

159,4

11,9

97,7

107,6

–

–

–

Ebből: kézizálog-hitelezők Faktoring cégek Vegyes tevékenységet folytatók Egyéb tevékenység Pénzügyi vállalkozások összesen

52

65,5

128,6

117,8

37,0

142,2

132,8

387,1

104,0

138,5

316,7

103,7

136,9

30,3

100,8

92,0

28,0

100,9

101,6

1257,4

111,0

149,4

929,8

111,0

149,7


A faktoringcégek csoportjának növekedési üteme visszafogottabb volt ugyan (17,8%-os mérlegfõösszeg növekedés), de az õ csoportjuk esetében is jelentõs (11,4%-os) reálnövekedésrõl beszélhetünk. A banki tulajdonosi hátterû faktoringcégek csoportjának összesített mérlegfõösszege ennél gyorsabban (32,8%-kal) nõtt 2002 vége óta. Az úgynevezett egyéb tevékenységet folytatók összesített mérlegfõösszege 2002 végéhez képest 8%-kal csökkent.

A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett rendkívül dinamikus növekedésében a legfontosabb szerepet a pénzkölcsönzési tevékenység bővülése játszotta. (A pénzkölcsönzési tevékenység elemzésünkben a pénzkölcsönzők csoportjában és a vegyes tevékenységet folytatók csoportjában jelenik meg.) A pénzkölcsönzési tevékenységen belül is a gépjárművásárlásra nyújtott pénzkölcsönök állományemelkedése volt a meghatározó. Az ezzel foglalkozó pénzügyi vállalkozásoknak a gépjárművásárlásra nyújtott kölcsönei állományának dinamikus növelésére a Magyarországon az utóbbi években bekövetkezett gyorsan növő gépjárműéhség és az ügyfelek azon igénye adott lehetőséget, hogy a lízing formájú finanszírozás mellett/helyett egyre inkább a pénzkölcsön formájút preferálták. (Ugyanakkor a lízingtevékenység egésze – a gépjármű finanszírozáson belül a pénzkölcsön forma részbeni elszívó hatása ellenére is – igen jól prosperált, növekedett.) Az utóbbi évek gépjárműéhségére jellemző adat, hogy 2001. január 1. és 2003. december 31. között (előzetes adatok szerint) mintegy 840 ezer (új és használt) gépjárművet hoztak forgalomba Magyarországon. (Ezen belül 2003-ban 320 ezer gépjármű került forgalomba, ami az egyes féléveket tekintve nagyjából fele-fele arányban oszlott meg.) Ezen – s az autókereskedőkön keresztül lebonyolódó további, már korábban Magyarországon forgalomba hozott használt – gépjárművek értékesítése során a pénzügyi vállalkozások jelentős finanszírozó szerepet játszottak. A gépjárműéhség (a keresleti oldal) felerősödését tekintve – a teljesség igénye nélkül – megemlíthetjük, hogy abban szerepet játszott a gépjárműállomány elöregedett volta, a cég-

49. ábra A pénzügyi vállalkozások eszközstruktúrája (milliárd forint) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2002. dec.

53

2003. jún.

2003. dec.

Ügyfelekkel szembeni követelések

Értékpapírok és részesedések

Aktív időbeli elhatárolások

Egyéb


kocsik – mint a vezető alkalmazottak jövedelemkiegészítő eszköze – iránti (cég)kereslet térhódítása, valamint főként a lakosság korábban is fizetőképesebb, de egyéb, viszonylag széles rétegeit érintő jövedelmi és fogyasztói színvonaljavulás is. A korábban – nemzetközi mércével – kevéssé eladósodott lakosság bátran fordult a gépkocsivásárlást kölcsön formájában finanszírozó cégekhez, hiszen konstrukcióik fő kondícióit – a vásárolt gépkocsi rögtön az ügyfél tulajdonává vált, elfogadható mértékű kamatlábak, egyéb költségek – kedvezőnek, a törlesztést teljesíthetőnek ítélték meg. Figyelembe véve a lakosság gépkocsival való ellátottságának a jelenlegi – a korábbihoz képest lényegesen megnövekedett – mértékét, jövedelemalakulását és a jövőre vonatkozó várakozásait, a közeljövőben a gépjármű-vásárlási kölcsönállomány növekedési ütemének mérséklődésére számíthatunk. Erre a folyamatra erősíthet rá a forint alapú kölcsönöknél a forint kamatszintnek az előzetes várakozásoknál tartósabbnak bizonyult megemelkedése. Ugyanakkor a 2004. év eleji keresletcsökkenésre reagálva megnövekedtek a piacon az akciós kamatú gépjármű-értékesítési ajánlatok.

35. tábla A pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezésének alakulása Összes vállalkozás Megnevezés



Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.


2003. dec. / 2002. szept.

2003. dec.

Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.

2003. dec./ 2002. szept.

Lízingcégek

194,5

117,2

166,5

120,1

113,1

182,2

Pénzkölcsönzők

497,6

113,5

167,0

372,4

115,2

164,5

10,1

100,0

104,9

–

–

–

55,7

140,7

126,3

32,2

155,4

137,4

339,5

102,5

131,8

291,0

102,4

134,2

1,7

94,4

78,2

1,6

90,4

72,3

1089,0

111,4

151,5

817,2

111,0

152,8


A pénzügyi vállalkozások eszközeinek legnagyobb részét az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból származó követelései jelentették, 2003 végi részarányuk (86,6%) a 2002. év végi részaránynál 1,2 százalékponttal magasabb volt. A banki tulajdonosi hátterû pénzügyi vállalkozásokban a csoport egészénél nagyobb volt (2003 végén 87,9%) az ügyfélkihelyezések eszközökön belüli súlya. A pénzügyi vállalkozások értékpapírokban (és részesedésekben) megtestesülõ eszközállományának az összes eszközökön belüli részaránya a 2002. év végi 5,1%ról 2003 végére 3,7%-ra csökkent. Az értékpapír-állomány részarány-visszaesése az állampapírok állománya nominális csökkenésének köszönhetõ, ugyanis ezek összes eszközön belüli részaránya a 2002 végi 3,2%-ról 1,9%-ra csökkent. A pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezési állományának növekedési üteme a mérlegfõösszeg magas bõvülési ütemét is valamelyest meghaladta. Így a tavalyi év végéhez képest 51,5%-os, az elõzõ negyedév végéhez viszonyítva 11,4%-os volt az ügyfélkihelyezés állományemelkedése. Ezen belül a pénzügyi vállalkozások öszszesen 1089 milliárd forint ügyfélkihelyezésének éppen háromnegyed részével, 817,2 milliárd forinttal részesedõ banki tulajdoni hátterû vállalkozások ügyfélki-

54


helyezés állománya 2002 végéhez képest 52,8%-kal, 2003. szeptember végéhez képest pedig 11%-kal bõvült. A (fõként hitel, illetve kölcsön jellegû, valamint követelésvásárlási ügyletekbõl származó) ügyfélkihelyezéseiket az utóbbi egy évben a pénzkölcsönzõk csoportja 67%-kal, a lízingcégeké 66,5%-kal, a faktoringcégeké 26,3%-kal, a vegyes tevékenységet folytató cégek csoportja pedig 31,8%-kal növelte, miközben az úgynevezett egyéb tevékenységet folytató cégek ügyfélkihelyezéseinek állományösszege nominálisan is (21,8%-kal) csökkent. A pénzügyi vállalkozások forrásai között tovább nõtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya. Az összes pénzügyi vállalkozás hitelintézetekkel szembeni kötelezettsége 2003 végén az összes forrás 82,3%-át (1034,3 milliárd forintot) tett ki a 2002. végi 78,3%-os részesedéssel szemben. 2003 végén a banki tulajdoni hátterûek forrásainak 87,9%-át (817,3 milliárd forintot) jelentették a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, miközben ez az arányszám a megelõzõ év azonos idõpontjában még csak 82,7% volt. A forrásokon belüli banki eredetarányt tovább növelte a banki tulajdoni hátterû cégek csoportja esetében a jegyzett tõkébõl való jelentõs (közvetlen és/vagy közvetett) banki részesedés. A pénzügyi vállalkozások saját tõkeállományának az utóbbi egy évben bekövetkezett 40,1%-os növekedése ellenére a forrásokon belüli részaránya a 2002. végi 10,8%-ról 2003 végére 10,1%-ra csökkent. A szektoron belül a banki tulajdoni hátterû vállalkozások saját tõkéjének a forrásokon belüli súlya 2003 végére 7,8%-ra mérséklõdött. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek forrásokon belüli aránya csökkenõ trendet mutatott az utóbbi egy évben, részaránya a 2002. év végi 2,7%-ról 2003 végére 1,7%-ra csökkent. A pénzügyi vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei – amelyeknek az összege 2003. december 31-én 1034,3 milliárd forint volt – 2003 folyamán gyorsabban nõttek az összes forrás növekedési üteménél, mind a teljes pénzügyi vállalkozási szektort, mind a banki tulajdoni hátterû cégeket tekintve. Az utóbbi egy évben a szektor átlagát (56,8%) meghaladó mértékben nõtt a pénzkölcsönzõk csoportjának (66,2%-os növekedés) és a lízingcégek csoportjának (68,7%-os növekedés), valamint a faktoringcégeknek (82,8%-os emelkedés) a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeinek állománya. A vegyes tevékenységet folytatók csoportjában a szektor átlagától elmaradó (38,2%-os) volt a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek állománynövekedése.

50. ábra A pénzügyi vállalkozások forrásainak szerkezete (milliárd forint) 1400,0 1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 2002. dec.

55

2003. jún.

2003. dec.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

Saját tőke

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

Egyéb


36. tábla A pénzügyi vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei Összes vállalkozás Megnevezés



Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.


2003. dec. / 2002. dec.

2003. dec.

Index (%) 2003. dec. / 2003. szept.

2003.dec. / 2002. dec.

Lízingcégek

189,0

117,6

168,7

123,0

115,2

191,3

Pénzkölcsönzők

477,1

113,9

166,2

378,1

116,0

168,0

8,4

91,3

101,7

–

–

–

34,6

151,1

182,8

20,6

163,0

206,5

333,5

105,1

138,2

295,6

105,5

138,0

0,1

125,7

209,9

0,0

–

–

1034,3

112,5

156,8

817,3

112,7

159,2


Az egyéb tevékenységet folytatók forrásai között – a százalékosan magas növekedési ütem ellenére – továbbra is jelentéktelen szerepet játszanak a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek. Az utóbbi egy évben mind a devizaeszközök, mind a devizaforrások (forintban denominált) állományának növekedési üteme (60,4, illetve 70,6%) meghaladta a mérlegfõösszeg bõvülésének ütemét (49,5%). Ennek megfelelõen mind a devizaeszközök, mind pedig a devizaforrások mérlegen belüli súlya (14%-ról 15%-ra, illetve 33,3%-ról 38,1%-ra), mind pedig a devizaforrástöbblet mérlegfõösszeghez mért aránya (19,4%-ról 23%-ra) emelkedett 2002. december 31. óta. (A devizaeszközés forrásnövekedés mértékének megítéléséhez segítséget nyújtó információ, hogy az euró 11,2%-kal, a svájci frank 3,7%-kal került többe, az amerikai dollár pedig 7,7%-kal olcsóbb volt 2003 végén, mint 2002. december 31-én.) Mivel a devizaeszközök növekedési ütemét a devizaforrásoké 10,2 százalékponttal meghaladta, így a már korábban is viszonylag nagy összegû devizaforrástöbblet mind százalékosan (77,9%-os emelkedés), mind abszolút összegben (126,9 milliárd forinttal, 289,7 milliárd forintra) jelentõsen nõtt. A devizaforrás-többlet mértéke és növekedési üteme, valamint az ebben rejlõ kockázatok értékelésekor ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az utóbbi években a szektor növekedésének legfontosabb motorját a gépjármû-finanszírozás jelentette, amelynek jelentõs része devizaalapú pénzkölcsönök nyújtásán keresztül realizálódott. Ezek állományemelkedése az eszközoldalon értelemszerûen a forinteszközök között jelenik meg, ugyanakkor a devizaárfolyamok esetleges változásának megfelelõen módosul az egyes ügyfelekkel szembeni követelések forintban mért összege. Ennek megfelelõen egy adott devizanembeli forrással finanszírozott ugyanazon devizanem alapú ügyfélkövetelés árfolyamkockázatot nem hordoz. A pénzügyi vállalkozások mérlegen kívüli függõ és jövõbeni kötelezettségei 2003 végén 249,7 milliárd forintot tettek ki. Ez 54,4%-kal több mint a 2002. végi összeg. A mérlegen kívüli kötelezettségek 82,3%-a kezességvállalás. A mérlegen kívüli kötelezettségek szektoron belüli koncentrációja igen magas, 2003 december végén azok 83,5%-a három céghez kötõdött. A mérlegen kívüli kötelezettségek mérlegfõösszeghez mért aránya a 2002. év végi 19,2%-ról 2003. december 31re 19,9%-ra nõtt. 37. tábla A pénzügyi vállalkozások devizaeszközeinek és devizaforrásainak alakulása Milliárd forint Megnevezés

56

2002. dec. 31.

Index (%)

2003. dec. 31.

2003. dec. / 2002. dec.

Devizaeszközök

117,7

188,8

160,4

Devizaforrások

280,5

478,5

170,6

Devizaforrástöbblet

162,8

289,7

177,9


38. tábla A pénzügyi vállalkozások mérlegen kívüli kötelezettségeinek alakulása Megnevezés

Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen Függő kötelezettségek

Milliárd forint

Index (%)

2002. dec. 31.

2003. dec. 31.

2003. dec. /2002. dec.

161,7

249,7

154,4

159,4

234,7

147,2

Ebből: kezességvállalás

143,3

205,4

143,3

Jövőbeni kötelezettségek

2,2

15,0

669,4

Ügyfélportfólió A portfólióminõséget, illetve annak változását az ügyfélportfólió lejárat szerinti összetételének változásával, valamint az ügyfelekkel szembeni követelésekkel szemben elszámolt értékvesztésnek az összes megfelelõ követeléshez mért arányával (arányváltozásával) jellemezzük. A lízing- és vegyestevékenységet folytató cégek lízingköveteléseinek lejárat szerinti minõségi összetétele 2002 végéhez képest kismértékben romlott 2003 végére. Az egy évvel azelõtti állapothoz képest 0,8 százalékponttal növekedett a lejárt követelések aránya, miközben valamelyest a lejárt követelések összetétele is a régebben lejárt követelések felé tolódott el. A lízing követelések értékvesztési aránya a 2002. december végi 1,2%-os értékrõl 2003 végére 1,6%-ra nõtt. 39. tábla A lízingkövetelések* lejárat szerinti összetétele (érték alapján, %) Megnevezés

Tőke- és kamatkövetelés összesen 2002. dec.

2003. szept.

2003. dec.

100,0

100,0

100,0

96,6

95,3

95,8

3,4

4,7

4,2

1,1

1,6

1,3

31-90 nap

0,6

0,8

0,7

91-180 nap

0,4

0,5

0,5

181-365 nap

0,4

0,6

0,6

1 év felett

0,8

1,2

1,0

Pénzügyi lízing összesen Nem lejárt Lejárt összesen Ebből: 1-30 nap

* A lízing és vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

40. tábla A pénzkölcsön szerződések* lejárat szerinti összetétele (érték alapján %) Megnevezés

Pénzkölcsönnyújtás-állomány (zálog is) összesen Nem lejárt Lejárt összesen Ebből: 1-30 nap

Tőke- és kamatkövetelés összesen 2002. dec.

2003. szept.

2003. dec.

100,0

100,0

100,0

96,3

95,5

95,2

3,7

4,5

4,8

1,8

2,1

2,1

31-90 nap

0,6

0,8

0,8

91-180 nap

0,4

0,4

0,5

181-365 nap

0,5

0,5

0,6

1 év felett

0,5

0,8

0,9

* A pénzkölcsönzési és a vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

57


41. tábla A faktoring ügyletek* lejárat szerinti összetétele (érték alapján, %) Beszerzési érték szerint

Megnevezés

2002. dec.

2003. szept.

2003. dec.

100,0

100,0

100,0

Nem lejárt

53,8

57,4

61,6

Lejárt összesen

12,9

10,6

10,1

2,2

3,2

2,6

31-90 nap

0,9

1,5

1,4

91-180 nap

1,0

1,1

1,6

181-365 nap

1,4

1,3

1,6

1 év felett

7,3

3,5

2,9

33,4

32,0

28,3

Faktoring ügyletek összesen

Ebből: 1-30 nap

Lejártan vásárolt

* A faktoring és vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

A pénzkölcsön-szerzõdések lejárat szerinti minõségi összetétele 2003 végén a megelõzõ év végi állapothoz képest valamelyest romlott, hiszen 1,1 százalékponttal nõtt a lejárt követelések aránya a pénzkölcsön portfólión belül. Egyidejûleg a lejárt követelések szerkezete is kedvezõtlenebbé vált 2002 decembere óta, ugyanis a lejárt követeléseken belül csökkent az egy hónapon belül, nõtt viszont a több mint egy éve lejárt követelések aránya. Az értékvesztési arány a pénzkölcsön szerzõdések esetében a 2002. december végi 1,2%-ról 2003 végére 1,7%-ra nõtt. A faktoringügyletek lejárat szerint besorolásában 2002 végéhez képest 7,8 százalékponttal nõtt a nem lejárt követelések aránya. A lejárt állományt tekintve az utóbbi egy évben a lejártan vásárolt követelések aránya 5,1 százalékponttal, a nem lejártan vásárolt, de idõközben lejárt állomány aránya 2,8 százalékponttal csökkent. A faktoringügyletek értékvesztési aránya összességében a 2002. évi 12,5%-ról 2003. december végére 9,6%-ra csökkent. A csökkenés úgy valósult meg, hogy miközben a nem lejárt követelések értékvesztési aránya a tárgy- és bázisidõpontban azonos volt, addig a lejártan vásároltaké növekedett, ezzel egyidejûleg a nem lejártan vásárolt, de idõközben lejártaké csökkent a bázisidõpontihoz képest.

Eredmény A szektor adózás elõtti eredménye 2003-ban (40 milliárd forint) nominálisan 59%-kal volt magasabb a megelõzõ évi összegnél. A banki tulajdoni hátterû vállalkozások csoportjában még ennél is gyorsabban, 74,8%-kal nõtt az adózás elõtti eredmény. 2003-ban a pénzkölcsönzõk csoportja termelte a szektor összes adózás elõtti eredményének 41%-át, 16,3 milliárd forintot, összegszerûen ez 59,8%-kal több

42. tábla A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye Összes vállalkozás Megnevezés

Lízingcégek Pénzkölcsönzők ebből: kézizálog hitelezők

2002

2003

2 115

4 186

2002

853

2003

2 064

10 206

16 311

7198

11 845

743

685

–

–

Faktoring cégek

5 528

5 381

392

2 014

Vegyes tevékenységet folytatók

6 118

12 215

3790

5 387

Egyéb tevékenységet végzők

1 170

1 867

960

1 745

25 136

39 959

13193

23 055


58


millió forint


volt, mint a 2002. év eredménye. Ugyanakkor a pénzkölcsönzõk 2003-ban mégis kisebb aránnyal részesedtek a szektor adózás elõtti eredményébõl, mint amekkora a mérlegfõösszegbõl való részesedésük volt (44,3%). A banki tulajdoni hátterû pénzkölcsönzõk 51,4%-kal részesedtek a szektor banki tulajdoni hátterû cégeinek adózás elõtti eredményébõl, s az eredményük összege 64,6%-kal volt magasabb a 2002. évi összegnél. Egyúttal az összes banki tulajdoni hátterû pénzügyi vállalkozás adózás elõtti eredményébõl nagyobb arányban részesedtek, mint amekkora a mérlegfõösszeg szerinti súlyuk (44,6%) volt. A lízingcégek eredménynövekedési dinamikája még a pénzkölcsönzõkét is meghaladta, mind a csoport egészének (97,9%-os növekedés), mind pedig a banki tulajdoni hátterû cégek csoportjának (142%-os növekedés) a tekintetében. A faktoringcégek csoportjában összességében az eredmény (2,7%-kal) csökkent is a 2002. évihez képest. (A bázist jelentõ 2002. második félévében jelentõsen megugrott a szektor eredménye, miközben 2003-ban a második félévben összességében veszteséget termelt a szektor: amíg a csoport 2003. január-júniusi eredménye 6,4 milliárdot tett ki, addig az egész évre már csak 5,4 milliárd eredmény adódott). Ugyanakkor (az eredménytermelés tekintetében viszonylag kisebb súllyal rendelkezõ) banki tulajdoni hátterû faktoringcégek csoportja több mint ötszörösére növelte az adózás elõtti eredményét. (Ebben a javulásban – amellett, hogy a csoport tagjainak mindegyike jobb eredményt ért el 2003-ban, mint 2002-ben – szerepet játszott, hogy a csoportba sorolt cégek száma 2003-ban eggyel nõtt.) A vegyes tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozások csoportjának eredménye a csoport egészét tekintve csaknem duplájára nõtt. Ezen belül a banki tulajdoni hátterû vegyes tevékenységû cégek csoportjában 42,1%-os volt az eredménynövekedés. Az egyéb tevékenységet végzõk csoportja eredményének növekedési üteme (59,5%) majdnem megegyezett a teljes szektor egészének átlagával. Ezen belül a banki tulajdoni hátterû egyéb tevékenységet végzõ pénzügyi vállalkozások eredménybõvülése 81,8%-os volt.

Jövedelmezõség A pénzügyi vállalkozások szektor eszközjövedelmezõsége (ROA) a nyereségnek az átlagos eszköznövekedést meghaladó mértéke miatt 3,62%-ról 3,83%-ra nõtt. A banki tulajdoni hátterû vállalkozások eszközjövedelmezõsége szintén növekedett (2,62%-ról 3%-ra), de az eszközjövedelmezõség abszolút értéke elmaradt a teljes szektort jellemzõtõl. 43. tábla A pénzügyi vállalkozások súlyozott eszközjövedelmezőségi mutatói (%) Megnevezés

Eszközjövedelmezőség (ROA) Tőkejövedelmezőség (ROE)

Összes vállalkozás


2002

2003

3,62

3,83

2002

2,62

2003

3,00

28,01

34,38

23,90

34,59

Mivel a szektor átlagos saját tõkeállományának növekedési üteme 2003-ban lényegesen elmaradt az átlagos eszközállomány növekedési ütemétõl, így a szektor tõkejövedelmezõsége (ROE) az eszközjövedelmezõségnél nagyobb mértékben javult, mind a teljes szektor, mind a banki tulajdoni hátterû vállalkozások csoportja esetében. A szektor egészében 28,01%-ról 34,38%-ra, a banki tulajdoni hátterû vállalkozások esetében pedig 23,90%-ról 34,59%-ra emelkedett a ROE. Amíg 2003-ban összességében a szektor egészének eszközjövedelmezõsége lényegesen jobb volt a banki tulajdoni hátterû pénzügyi vállalkozásokénál, addig a tõkejövedelmezõség tekintetében a szektor egészének mutatószáma csaknem megegyezett a banki tulajdoni hátterûekével. Ez is jelzi, hogy – mint ahogy a mérleg forrásstruktúrája esetén már rámutattunk – a szektoron belül a banki tulajdoni hátterû vállalkozások saját tõkével való ellátottsága viszonylag alacsonyabb szinten áll a szektor egészére jellemzõnél.

59


Tõkehelyzet A pénzügyi vállalkozások szektorában a jegyzett tõke 2002. decembere és 2003 vége között – a mérlegfõösszeg növekedésétõl jócskán elmaradva – 14,1%-kal nõtt. Ennek megfelelõen a jegyzett tõke forrásokon belüli részaránya a 2002. év végi 4,7%ról 2003 végére 3,6%-ra csökkent. A szektor saját tõkéjének alakulása (egy év alatt 40,1%-os növekedés) lényegesen kedvezõbb volt a jegyzett tõkéjénél, ugyanakkor állományemelkedése ebben az esetben sem érte el a mérlegfõösszeg növekedési ütemét, így a mérlegen belüli részaránya a 2002. végi 10,8%-ról 2003. december 31-re10,1%-ra csökkent. 44. tábla A pénzügyi vállalkozások jegyzett és saját tőkéjének alakulása Megnevezés

Forrásokon belüli részarány (%)


Index (%)

2003. dec.

2003. dec. / 2003. dec. / 2003. szept. 2002. dec..

Jegyzett tőke Saját tőke

2002. dec.

2003. szept.

2003. dec.

44,7

99,6

114,1

4,7

4,0

3,6

127,3

99,3

140,1

10,8

11,3

10,1

2003 végén hat pénzügyi vállalkozásnak a saját tõkéje nem érte el az elõírt 50 millió forintos minimumösszeget. A fentiek közül négynek a saját tõkéje a Gt-ben elõírt, jegyzett tõkéhez mért kétharmados arányt sem érte el. A vállalkozások tõkehelyzetének rendezését az érintett pénzügyi vállalkozásoknál a PSZÁF kezdeményezte.

TÕKEPIAC Befektetési vállalkozások

45. tábla Adatszolgáltatást teljesítő befektetési vállalkozások számának alakulása (darab) 2000. december 31-én

48

2001. december 31-én

37


25


24

ebből: bizományos

3*

kereskedő

12

befektetési társaság

9

* A Planinvest Bróker Rt-nek. 2003 folyamán – kérésére – megváltozott a tevékenységi engedélye, értékpapír kereskedőből értékpapír bizományossá vált.

60

2003. december végén 24 befektetési vállalkozás adatszolgáltatása szolgál alapul a szektor elemzéséhez. 2002. év végén még adatot szolgáltatott az OTP Értékpapír Rt., amely 2002 decemberében állományát átruházva az anyabankjára befektetési vállalkozási engedélyét visszaadta, vele együtt volt 25 adatszolgáltató a szektorban. Az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelõ Rt. 2003 harmadik negyedévében beolvadt az ING Befektetési Alapkezelõ Rt-be. Az árutõzsdei tagok közül, amelyeknek 2003. december 31-ig el kellett dönteniük, hogy – végezni kívánt tevékenységüknek megfelelõen – befektetési vállalkozássá, vagy árutõzsdei szolgáltatóvá alakulnak-e át, a Hungarograin Tõzsdeügynöki Szolgáltató Rt. 2003 szeptemberében kapta meg az engedélyt a befektetési szolgáltatói tevékenység végzésére. A CIB Értékpapír Rt., illetve a CA IB Értékpapír Rt. szintén küldött adatokat 2003. év végén tevékenységérõl, az elõbbi 2003 decemberében – állományát átruházva az anyabankra – a befektetési vállalkozói engedélyét visszaadta, az utóbbi 2004. január 1-jével olvadt be anyabankjába. Összességében tehát az elõzõ év véginél eggyel kevesebb, 24 befektetési vállalkozás teljesített adatszolgáltatást 2003. év végére vonatkozóan (2004 elején ugyanakkor – a fentebb írtaknak megfelelõen – ennél kettõvel kevesebb befektetési vállalkozás folytatta mûködését).

A mérleg fõ elemei A befektetési vállalkozások szektorának összesített mérlegfõösszege 2003 végén (89,2 milliárd forint) 6,5%-kal volt kisebb, mint a megelõzõ év december 31-én. A befektetési vállalkozói szektor mérlegfõösszegének zsugorodása tehát – a 2002. évi 15%-os mérlegfõösszeg-csökkenés után – lassuló mértékben ugyan, de tovább folytatódott. A mérleg eszközoldalának szerkezetét tekintve 2003 végén továbbra is a forgóeszközök tették ki az eszközök döntõ hányadát (2003. december: 79,1%), ám ezek eszközökön belüli aránya lényegesen alacsonyabb volt a 2002. év végi aránynál (90,3%). A forgóeszközök részarányának csökkenésében a meghatározó szerepet


46. tábla A befektetési vállalkozások eszközei Megnevezés

Állomány (millió forint) 2003. dec.

Forgóeszközök

Megoszlás 2002. dec.

2003. szept.

Index (%) 2003. dec.

2003. dec. / 2002. szept.

2003. dec. / 2002. dec.

70 527

90,3

89,6

79,1

83,1

81,9

Pénzeszközök

15 782

10,9

11,6

17,7

143,4

151,7

Értékpapírok

24 667

50,6

51,8

27,6

50,2

51,1

Követelések

30 074

28,8

26,1

33,7

121,5

109,3

1808

5,2

4,2

2,0

44,9

36,4

5

0,0

0,0

0,0

90,2

1200,4

16 893

7,8

8,7

18,9

205,7

228,0

14 440

3,4

5,6

16,2

274,4

440,2

600

0,9

0,7

0,7

87,5

70,2

1 853

3,4

2,4

2,1

81,9

56,6

1 794

2,0

1,8

2,0

106,5

96,2

89 215

100,0

100,0

100,0

94,1

93,5

Ügyfelekkel szembeni követelések Készletek Befektetett eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

az értékpapírok állomány- és egyúttal aránycsökkenése játszotta, ezt nem tudta ellensúlyozni a pénzeszközök és a követelések állományemelkedése. Az értékpapírállomány csökkenése viszont lényegében abból fakadt, hogy a befektetési vállalkozások a 2003. szeptember végi állampapír állományukat december végére 40,3 milliárd forintról 9,4 milliárd forintra, tehát kevesebb, mint a negyedére csökkentették. (Így amíg 2003. szeptember végén az értékpapíroknak még 81,9%-át az állampapírok tették ki, addig arányuk az év végére 38,3%-ra csökkent.) Az ügyfelekkel szembeni követeléseket a brókercégek 2003 negyedik negyedévében igyekeztek csökkenteni, így 2003. december végén azok abszolút összege (1,8 milliárd forint) és eszközökön belüli aránya (2%) is jelentõsen kisebbé vált a 2002. év, illetve a 2003. szeptember végi értékeknél. A forgóeszközök arányának csökkenésével párhuzamosan a befektetett eszközök aránya természetszerûleg megnövekedett. A befektetett eszközök aránynövekedésében a legfontosabb szerepet a befektetett pénzügyi eszközök negyedik negyedévi állomány- és részarány-növekedése játszotta. 2003 végén a befektetési vállalkozások forrásainak 60,2%-át (a megelõzõ év végi részaránynál 1,8 százalékponttal többet) a kötelezettségek tették ki. A kötelezettségek csaknem egésze – úgy a tárgy, mint a bázisidõpontban – rövid lejáratú kötelezettség volt. A források második legnagyobb súllyal rendelkezõ része a befektetési vállalkozások saját tõkéje volt. A szektor saját tõkeállománya 2003. december 31-én (34,2 milliárd forint) nominálisan is 11,2%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel azelõtt 47. tábla A befektetési vállalkozások forrásai Megnevezés

Állomány (millió forint) 2003. dec.

Kötelezettségek

2002. dec.

Megoszlás

Index (%)

2003. szept.

2003. dec. / 2002. szept.

2003. dec.

2003. dec. / 2002. dec.

53 697

58,4

62,5

60,2

90,6

53 649

58,3

62,4

60,1

90,6

96,3

49

0,0

0,1

0,1

88,8

134,7

0

0,0

0,0

0,0

–

–

Passzív időbeli elhatárolások

843

0,7

1,1

0,9

84,1

119,8

Céltartalékok

431

0,5

0,1

0,5

507,9

99,7

34 247

40,4

36,3

38,4

99,4

88,8

89 215

100,0

100,0

100,0

94,1

93,5

Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek

Saját tőke Források összesen

61

96,4


(38,6 milliárd forint). A saját tõke forrásokon belüli részaránya (38,4%) is alacsonyabb volt 2003 végén, mint egy évvel azelõtt (40,4%). A céltartalékok állománya továbbra sem képviselt a mérlegen belül jelentékeny részt. Összegük csaknem ugyanannyi volt a 2002., illetve a 2003. év végén (432, illetve 431 millió forint), s a forrásokon belüli részarányuk is megegyezett (0,5%).

Adózás elõtti eredmény A befektetési vállalkozási szektor adózás elõtti eredménye 2003-ban 2814,7 millió forint volt, ami a szektor elõzõ évi eredményének még a kétharmadát sem érte el. A szektor második félévi gyenge teljesítményére világít rá, hogy az az elsõ félévi teljesítmény alapján még 44,6%-os eredménynövekedési dinamikát mutatott. A 2003. évi eredmény a 17 darab nyereséges cég 4086,1 millió forint nyereségének és a 7 darab veszteséges vállalkozás 1271,4 millió forint veszteségének eredõjeként alakult ki. A 2002. évihez képest (639,6 millió forinttal) csökkent a nyereséges vállalkozások együttes nyeresége, miközben a veszteségesek vesztesége (941,5 millió forinttal) nõtt. Az értékpapír-bizományosok és -kereskedõk csoportjában a bizományosok nyereséggel zárták a 2003. évet, az értékpapír-kereskedõk közül 4 veszteséget, 8 nyereséget mutatott ki az év végén, a csoport (a 2002. évi 935,4 millió nyereség után) összességében 2003-ban 69,8 millió forint veszteséget termelt. A befektetési társaságok csoportjának nettó adózás elõtti nyeresége 2003-ban (2884,5 millió forint) ami így összességében meghaladta a teljes szektor 2003. évi nettó nyereségét, ám az õ nettó nyereségük is lényegesen (576 millió forinttal, 16,6%-kal) elmaradt a csoport 2002. évi nyereségétõl. A tevékenység szerinti csoportosítás adatainál meg kell jegyezni, hogy az értékpapír-bizományosok és -kereskedõk csoportja egy tagjának a 2002. évi teljesítményéhez képest 480 millió forinttal (a 2003. elsõ félévre jelentetthez képest pedig 503 millió forinttal) romlott 2003-ra az eredménypozíciója. Ugyanakkor ennek az intézménynek a (bázis- és tárgyidõszaki) adatát figyelmen kívül hagyva is jelentõsen (a 2002. évinek a 37,4%-ára) csökkent volna a csoport eredménye. A befektetési társaságok csoportja esetében néhány intézménynek nagy összeggel romlott az eredménypozíciója. Ugyanakkor ebben a csoportban vannak olyanok is, akik lényeges összeggel növelték a megelõzõ évhez képest az adózás elõtti eredményüket. A tulajdonosi háttér szerinti csoportosításban ugyan a pénzügyi hátterû befektetési vállalkozások termelték a szektor 2003. évi adózás elõtti eredményének 60%át (1688,3 millió forintot), ugyanakkor jellemzõen éppen ebben a csoportban találhatóak azok a cégek, amelyek eredménypozíciója nagy összeggel romlott a 2002. évihez képest. Ennek megfelelõen a pénzügyi hátterû befektetési vállalkozások csoportjának 2003. évi adózás elõtti eredménye mindössze a megelõzõ évi öszszeg 42,8%-át éri el. Mindeközben a független befektetési vállalkozások 2003. évi adózás elõtti eredménye (1126,4 millió forint) csaknem két és félszer volt akkora, mint a 2002. évi eredményük.

48. tábla A befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye Veszteségesek Megnevezés

száma (darab) 2002. dec.

2003. dec.

Nyereségesek

vesztesége (millió forint)

száma (darab)

2002. dec.

2003. dec.

2002. dec.

A szektor eredménye

nyeresége (millió forint)

2003. dec.

2002. dec.

2003. dec.

(millió forint) 2002. dec.

2003. dec.

Bizományos és kereskedő

4

4

152,5

437,7

11

11

1087,9

368,0

935,4

–69,8

Társaság

4

3

177,3

833,7

6

6

3637,8

3718,2

3460,5

2884,5

Összesen

8

7

329,9

1271,4

17

17

4725,7

4086,1

4395,8

2814,7

Független

6

3

178,9

86,2

10

14

630,1

1212,6

451,2

1126,4

Pénzügyi hátterű

2

4

151,0

1185,2

7

3

4095,6

2873,5

3944,6

1688,3

62


Jövedelmezõség A szektor csökkenõ eredménye a jövedelmezõség romlásában is megmutatkozik: amíg a befektetési vállalkozások szektor tõkejövedelmezõsége (ROE) 2002-ben 11,6% volt, addig ez 2003-ban 8,3%-ra csökkent. Ez a teljesítmény más pénzügyi szektorokéhoz képest meglehetõsen szerény. Még kritikusabban ítélhetjük a jövedelmezõség csökkenésének a mértékét, ha figyelembe vesszük, hogy ez a tõkejövedelmezõség nominálisan is, és a forrásokon belüli arányt tekintve is csökkenõ saját tõke mellett valósult meg. Bizonyos kettõsség jellemezte a szektor 2003. évi jövedelmezõségének alakulását. Amíg 2003 elsõ félévében (12,3%) még a 2002. évinél valamivel magasabb volt a szektor jövedelmezõsége, addig a második félév gyenge jövedelemtermelõ képessége következtében a 2003. év egészét tekintve a megelõzõ évinél már lényegesen alacsonyabb (8,3%-os) tõkejövedelmezõség adódott a szektorban. A szektornak az elsõ félévhez képest bekövetkezett jövedelmezõségcsökkenésében a fõ szerepet az értékpapír-kereskedõk csoportjának romló jövedelmezõsége játszotta. A csoport ugyanis – csakúgy a második félévben, mint ezáltal összességében az egész 2003. évet tekintve is – veszteséget termelt. A bizományosok hiába értek el az elsõ félévinél jobb eredményt (veszteség helyett nyereséget), viszonylag csekély súlyuk következtében nem voltak képesek ellensúlyozni a kereskedõk és a társaságok jövedelmezõségromlását. A befektetési társaságok csoportjának a jövedelmezõsége 0,9 százalékponttal romlott a második félévben, így – nagy piaci súlyuk következtében – õk is érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy az egész 2003. évre vonatkozóan a szektor ROE-je alacsonyabb lett az elsõ félévinél. 49. tábla A befektetési vállalkozások tőkejövedelmezősége (ROE) (%) Megnevezés

Bizományos és kereskedő Társaság Összesen Független Pénzügyi hátterű

ROE (%) 2003. I. félév (annualizált)

2003. egész év

8,9

–1,4

11,1

10,2

12,3

8,3

7

10,7

14,5

7,2

Más, a tulajdonosi háttér szerinti csoportosítás alapján az állapítható meg, hogy a pénzügyi tulajdonosi hátterû vállalkozások csoportjának a második félévben a jövedelmezõség tekintetében bekövetkezett drasztikus romlását a függetlenek csoportja jövedelmezõségének lényeges javulása csak részben tudta kompenzálni, így a szektor jövedelmezõsége az elsõ félévhez képest az év egészére összességében jelentõsen romlott.

Tõkehelyzet A befektetési vállalkozások szektorának saját tõkeállománya 2003-ban 34,2 milliárd forint volt, ami 4,3 milliárd forinttal, 11,2%-kal volt kevesebb, mint egy évvel azelõtt. A saját tõkejegyzett tõke hányados a szektor egészében a 2002. év végi 183,7%ról 2003. december végére 166,7%-ra csökkent. Ezen belül a kereskedõk hányadosa 119,9%-ról 98,2%-ra, a bizományosoké 463,5%-ról 196,8%-ra, a társaságoké pedig 201,6%-ról 186,8%-ra csökkent. 2003 végén a pénzügyi hátterû vállalkozások hányadosa (185,1%) lényegesen meghaladta a függetlenekét (136,6%). Jelentõs különbség van a 2003-ban nyereséges cégek hányadosa (186,1%) és a veszteséggel záróké (135,3%) között. 2003. december 31-én egy befektetési vállalkozás saját tõke/jegyzett tõke hányadosa nem érte el a Gt.-ben elõírt minimális kétharmados értéket. Egy cég saját tõ-

63


kéje pedig nem érte el a tevékenysége végzéséhez szükséges minimális tõke összegét. További három cég saját tõkéje kisebb volt jegyzett tõkéjénél az év végén – ez az állapot önmagában nem jogszabálysértõ, csupán azt jelzi, hogy a Felügyeletnek fokozottan oda kell figyelnie az érintett cégekre. A befektetési vállalkozások szavatolótõke-állománya 2003 végén (29,4 milliárd forint) 2,2 %-kal alacsonyabb volt a megelõzõ év véginél. Mindamellett a szektor szavatolótõke-állománya továbbra is többszöröse (2003 végén négy és félszerese) a kockázatok fedezéséhez szükséges minimális szavatoló tõke összegének, ami a korrigált mérlegfõösszeg 8%-ának megfelelõ összeget és a devizaárfolyam, áru- és kereskedési könyvi kockázatok együttes tõkekövetelményét foglalja magában.

Befektetési szolgáltatók által lebonyolított értékpapír-forgalom Azonnali értékpapír-forgalom 2003-ban a befektetési szolgáltatók (bankok és befektetési vállalkozások) összesen 43537 milliárd forint azonnali értékpapír-forgalmat bonyolítottak, 4,8%-kal kevesebbet, mint 2002-ben. A 2002. évihez képest a tõzsdei forgalom 8,5%-kal, a tõzsdén kívüli forgalom pedig 4,2%-kal csökkent.

51. ábra Azonnali értékpapír-forgalom piaconként (kétszeres) (milliárd forint)

9000

Tőzsdei bizományos

8000

Tőzsdei saját számlás

7000 6000

OTC bizományos

5000 4000

OTC saját számlás

3000 2000 1000

Egyéb kötvény 3,5% Egyéb értékpapír 4,3% Részvény 18,7% Állampapír 73,5%

64

2003. 4. né.

2003. 3. né.

2003. 2. né.

2003. 1. né.

2002. 4. né.

2002. 3. né.

2002. 2. né.

52. ábra Az azonnali (tőzsdei és tőzsdén kívüli) értékpapír-forgalom megoszlása termékenként 2003-ban

2002. 1. né.

0

Az értékpapírokkal továbbra is döntõen, 78,4%-ban saját számlára kereskedtek kétharmad részben a bankok, egyharmad részben pedig a befektetési vállalkozások. Az értékpapírok azonnali lejáratra egész évben meghatározóan, 87,1%-ban a tõzsdén kívül cseréltek gazdát, mivel a forgalom döntõ részét adó állampapírokkal a tõzsdén kívül kereskednek. A befektetési szolgáltatási tevékenységek, így az értékpapír-forgalmazás szerepe a bankok életében 2003-ban tovább növekedett részben a befektetési leányvállalkozások egy részének anyabankba történõ beolvasztása miatt, részben a már korábban bankba integrált szolgáltatók tevékenységének élénkülése folytán. Ezért a bankok szerepe az azonnali értékpapír-kereskedelemben a befektetési vállalkozások rovására tovább növekedett, részesedésük az azonnali értékpapír-forgalomból éves szinten elérte a 60,3%-ot. 2002-ben részesedésük még 48% volt. 2003-ban hasonlóan az elõzõ évhez az azonnali teljes (tõzsdei és tõzsdén kívüli) értékpapírpiacon 73,5%-ban állampapírokkal, 18,7%-ban részvényekkel, 4,3%ban egyéb értékpapírokkal, 3,5%-ban pedig egyéb kötvényekkel kereskedtek.


50. tábla A befektetési szolgáltatók azonnali értékpapír-forgalma 2003-ban Forgalom (milliárd forint) Megnevezés

Tőzsdei

bank

Változás (2003. év / 2002. év)(%)

befektetési vállalkozás

összesen

bank


Megoszlás (%)

összesen

bank


összesen

2 190

3 423

5 613

134,8

75,9

91,5

5,0

7,9

12,9

bizományos

1 141

2 901

4 042

112,3

105,3

107,2

2,6

6,7

9,3

saját számlás

1 049

522

1 571

172,3

29,7

66,4

2,4

1,2

3,6

Tőzsdén kívüli

24 060

13 864

37 924

118,1

72,2

95,8

55,3

31,8

87,1

bizományos

1 816

3 525

5 341

74,8

50,0

56,4

4,2

8,1

12,3

saját számlás

22 244

10 338

32 583

124,0

85,0

108,2

51,1

23,7

74,8

Összesen

26 250

17 287

43 537

119,3

72,9

95,2

60,3

39,7

100,0

bizományos

2 957

6 426

9 384

85,9

65,6

70,8

6,8

14,8

21,6

saját számlás

23 293

10 861

34 154

125,5

78,0

105,2

53,5

24,9

78,4

53. ábra Állampapír-forgalmazás 2003-ban

Tőzsdei - bank (3,2%) Tőzsdei - bef. vállalk. (0,4%) OTC-bank (61,6%) OTC-bef. vállalk. (34,8%)

Állampapírok Az állampapírokkal az év során meghatározóan, 96,4%-ban a tõzsdén kívül kereskedtek, 61,6%-ban a bankok, 34,8%-ban pedig befektetési vállalkozások. A tõzsdei forgalom csupán 3,6%-ot tett ki. Az állampapír-állomány árfolyamértéken 2003 elsõ negyedévében gyorsuló ütemben növekedett, a második negyedévben stagnált, a harmadik negyedévben ismét növekedett, majd a negyedik negyedévben csökkent. A negyedik negyedévi árfolyamértéken számított állománycsökkenés hátterében a hozamok emelkedése miatti árfolyamcsökkenés állt. A negyedik negyedévi csökkenés ellenére 2003 negyedik negyedévében az állomány 12,9%-kal, 894 milliárd forinttal meghaladta a 2002 negyedik negyedévi állományt és elérte a 7821,9 milliárd forintot. Megjegyzendõ, hogy az állampapír-állomány piaci értékét a hozamok változásával módosuló árfolyam folyamatosan befolyásolta. Az év elején a hozamok csökkenése a korábban kibocsátott állampapírok árfolyamának emelkedésén keresztül pozitívan befolyásolta az állampapír-állomány piaci értékét. Az év végén a hozamemelkedés miatti árfolyamcsökkenés az állampapír-állomány piaci értékét negatív irányba módosította. (November végén a beindult külföldi tõkekivonás megállítása érdekében a jegybank 3 százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot, az állampapírhozamok emelkedtek, a korábban kibocsátott állampapírok árfolyama csök-

54. ábra Az állampapír-állomány alakulása fajtánként piaci (árfolyam) értéken (milliárd forint) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2001. 2. né.

2001. 3. né.

2001. 4. né.

Államkötvény

65

2002. 1. né.

2002. 2. né.

Kincstárjegy

2002. 3. né.

2002. 4. né.

2003. 1. né.

2003. 2. né.

2003. 3. né.

2003. 4. né.

MNB kötvény


55. ábra Államkötvények bruttó árfolyamának alakulása – MAX index 260 255 250 245 240 235

2003. dec. 29.

2003. dec. 5.

2003. okt. 30.

2003. nov. 18.

2003. okt. 9.

2003. szept. 2.

2003. szept. 19.

2003. júl. 25.

2003. aug. 13.

2003. júl. 8.

2003. jún. 19.

2003. máj. 30.

2003. máj. 13.

2003. ápr. 2.

2003. ápr. 22.

2003. márc. 14.

2003. febr. 6.

2003. febr. 25.

2003 jan. 20.

2002. dec. 31.

230

* Bruttó árfolyam = nettó árfolyam plusz felhalmozott kamat.

kent, az állományok piaci értéke ezért csökkent.) Az árfolyamcsökkenés a 2003. év végi állampapír-állomány piaci értékét mérsékelte. A nettó állampapír-piaci kibocsátás6 2003. elsõ negyedévben 562,9 milliárd forint, a második negyedévben 261,2 milliárd forint, a harmadik negyedévben 253,2 milliárd forint, a negyedik negyedévben pedig 183,1 milliárd forint, az év egészében pedig piaci áron összesen 1260,4 milliárd forint volt. Az állampapír-piaci kibocsátások ütemezésénél az ÁKK az államháztartás finanszírozási igénye mellett figyelembe vette a kamatok és a kereslet alakulását, a potenciális vevõk, köztük kiemelten a bankok likviditási helyzetét. Az állampapírok lejárati összetétele az év során a hosszabb lejáratok felé tolódott el. A hosszú lejáratú államkötvények aránya a 2002 végi 69,8%-ról 72,5%ra emelkedett, a kincstárjegyek aránya ugyanakkor 29,6%-ról 27,0%-ra mérséklõdött. Az MNB-kötvények aránya változatlanul 0,5%. 2003 végén az állampapírok 27,3%-át a külföldiek, 24,0%-át a bankok, 20,0%át a biztosítók és nyugdíjpénztárak együttesen, 13,0%-át pedig a háztartások birtokolták. A külföldiek állampapír-vásárlása 2002. harmadik negyedévétõl felgyorsult és 2003. januárban is dinamikusan növekedett. A spekulatív külföldi tõke kiszorítására tett 2003. januári jegybanki intézkedések (kamatcsökkentés) és a forint sáv-

56. ábra A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása (millió forint) 2 500 000

Bankok (2003 vége:24,0%)

2 300 000 2 100 000

Biztosítók, nyugdíjpénztárak (2003 vége:20,0%)

1 900 000 1 700 000 1 500 000

Háztartások (2003 vége:13,0%)

1 300 000 1 100 000 900 000 2001. 2. né. 2001. 3. né. 2001. 4. né. 2002. 1. né. 2002. 2. né. 2002. 3. né. 2002. 4. né. 2003. 1. né. 2003. 2. né. 2003. 3. né. 2003. 4. né.

700 000

6

66

Külföld (2003 vége:27,3%)

Nettó állampapír-piaci kibocsátás = állampapír-értékesítés mínusz állampapírtörlesztés és -visszavásárlás


eltolása a külföldi befektetõket a tõke egy részének kivonására késztette. A harmadik negyedévben azonban ismét dinamikusan növekedett az állomány, majd a bizalom csökkenését jelezte a negyedik negyedévi nagyarányú, 6,5%-ot elérõ állománycsökkenés. Az elsõ és harmadik negyedévet jellemzõ nagyarányú külföldi állampapír-vásárlás eredményeként 2003 végén a külföldiek tulajdonában lévõ árfolyamértéken mintegy 2134 milliárd forint állampapír-állomány 12,9%-kal haladta meg a 2002 végi értéket. Megjegyzendõ, hogy a piaci értéken számított év eleji állománynövekedésben és az év végi állománycsökkenésben a hozamok változása (csökkenés/emelkedés) miatt változó árfolyam (emelkedés/csökkenés) is szerepet játszott. A hitelintézetek (bankok és szövetkezetek) együttes állampapír-állománya a 2002. negyedik negyedévi növekedést és a 2003. elsõ negyedévi dinamikus, 23,1%-os bõvülést követõen három negyedéven keresztül stagnált. A hitelintézetek állampapír-vásárlása stagnálásának hátterében a bankok likviditási helyzetének változása állt. Az elsõ negyedévben a külföldi tõkebeáramlás következtében megnövekedett likviditás eredményeként vásároltak állampapírt. A rendkívüli januári likviditás felszámolása és a hitelezés, különös tekintettel a lakáshitelezés felfutása a hitelintézetek likviditásának csökkenéséhez, állampapír-állományuk stagnálásához vezetett. 2003 végén a hitelintézetek állampapír-állományának piaci értéke 23,8%-kal haladta meg a 2002. végi értéket. A biztosítók és nyugdíjpénztárak együttes állampapír-állománya kisebb-nagyobb ingadozásokkal folyamatosan növekedett az év folyamán. Az állomány piaci értéke az elsõ negyedévben 7,6%-kal, a második és harmadik negyedévben 3,1%kal, illetve 5,9%-kal, a negyedik negyedévben pedig 1,9%-kal növekedett. (Az állomány piaci értékét az árfolyamváltozás az elsõ negyedévben felfelé, a negyedik negyedévben pedig lefelé térítette el.) 2003 végén a két szektor együttes állampapír-állománya 19,6%-kal haladta meg a 2002 végit. Összességében a biztosító és nyugdíjpénztári szektorok szerepe az államháztartás finanszírozásában az év során folyamatosan növekedett és várhatóan a jövõben is tovább növekszik. A háztartások közvetlen, azaz nem befektetési alapok közvetítésével tulajdonolt állampapír-állománya az elsõ félévben tapasztalt csökkenést követõen a második félévben dinamikusan emelkedett. A háztartások állampapír-vásárlását befolyásolta a hozamok alakulása. Az év végi hozamemelkedés a háztartások állampapír-vásárlási kedvét tovább növelte, az állomány a negyedik negyedévben 10,8%kal növekedett. 2003 végén a háztartások összes állampapír-állományának piaci értéke 9%-kal haladta meg a 2002. végit.

Részvények 2003-ban a részvények forgalmazása továbbra is döntõ részben 95%-ban a tõzsdén folyt. A kereskedés nagyobbik részét továbbra is a befektetési vállalkozások bonyolították, bár részarányuk az év eleji 83%-ról év végre 80%-ra módosult.

57. ábra A tőzsdén jegyzett részvények értékének alakulása (millió forint) 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0

Összes Külföld

2001. 2. né. 2001. 3. né. 2001. 4. né. 2002. 1. né. 2002. 2. né. 2002. 3. né. 2002. 4. né. 2003. 1. né. 2003. 2. né. 2003. 3. né. 2003. 4. né.

Belföld

67


51. tábla Zártkörű részvénykibocsátások Megnevezés

Kibocsátások száma

Kibocsátások volumene (millió forint)

2002. év

2002. év

2003. év

2003. év

Arány az összes kibocsátásban (%) 2002. év

2003. év

Alaptőke-emelés

260

264

172 803

434 434

65,9

97,2

Alapítás

124

119

83 885

12 246

32,0

2,7

Átalakulás

8

5

5 480

374

2,1

0,1

Összesen

392

388

262 168

447 055

100,0

100,0

A tõzsdei részvények piaci értéke az elsõ negyedévi 2,9%-os csökkenést követõen minden negyedévben növekedett, a II. negyedévben 4,3%-kal, a III. negyedévben 11,7%-kal és a IV. negyedévben pedig 4,1%-kal. 2003 végén a részvények árfolyama 17,7%-kal magasabb volt, mint 2002 végén és elérte a 3470,1 milliárd forintos összeget (kapitalizáció). A részvények közel háromnegyede az év során mindvégig külföldiek birtokában volt. (Március végén: 71,0%, június végén: 72,1%, szeptember végén: 72,6%, december végén: 71,3%.) A központi kormányzat év elején a tõzsdén jegyzett részvények 7,4%-át birtokolta, év végén pedig 8,9%-át. A vállalkozások tulajdoni aránya az év eleji 7,5%-ról 6,5%-ra mérséklõdött. A háztartások tulajdoni aránya 5,5%-ról 4,8%-ra módosult. A hitelintézetek (bankok, szövetkezeti hitelintézetek) tulajdoni részesedése alig változott, az év folyamán 1,7-1,9% között ingadozott. Nyilvános részvénykibocsátást egész évben mindössze három vállalkozás hajtott végre. Az elsõ negyedévben erre egyáltalán nem volt példa, a második negyedévben egyetlen vállalkozás, a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt., a harmadik negyedévben ugyancsak egyetlen vállalkozás, az Abbázia Apartman Club Idegenforgalmi Rt., a negyedik negyedévben pedig az FHB Földhitel és Jelzálogbank Rt. bocsátott ki nyilvánosan részvényt. A zártkörû részvénykibocsátás 2003-ban összesen 388 esetben történt, összesen 447 milliárd forint értékben. A kibocsátások számát tekintve az elõzõ évivel közel azonos kibocsátás történt, a kibocsátott részvények értéke alapján azonban jelentõs, mintegy 70%-os növekedés következett be, amely teljes egészében alaptõke emelésekhez kapcsolódott. A részvénykibocsátásokra közel háromnegyed részben már meglévõ vállalkozások alaptõkéjének emelése miatt került sor. Az év során 119 céget alapítottak zártkörû részvénykibocsátással összesen 12,2 milliárd forint tõkével. Nem pénzügyi vállalatok egész évben csupán hét alkalommal bocsátottak ki kötvényt nyilvánosan, összesen 58,5 milliárd forint értékben. A MOL három alkalommal, az Univer Szövetkezet egy alkalommal, a Diákhitel Központ pedig három alkalommal bonyolított le sikeres tranzakciót. Zárkörû kötvénykibocsátás egész évben öt nem pénzügyi vállalkozásnál történt, összesen 32,6 milliárd forint értékben. A hitelintézetek hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt (jelzáloglevél nélkül) nyilvánosan összesen 94,8 milliárd forint értékben bocsátottak ki. Az érintett négy hitelintézet7 közül egy nagybank értékesítette az értékpapírok közel 70%-át. A hitelintézetek hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt zárt körben nem bocsátottak ki 2003-ban. Az év során a három jelzálog-hitelintézet a lakáshitelezés fellendüléséhez kapcsolódóan névértéken összesen 522,9 milliárd forint értékben bocsátott ki nyilvános forgalomban jelzáloglevelet. Emellett zárt körben közvetlenül intézményi befektetõk számára mintegy 213,5 milliárd forint értékben értékesítettek jelzáloglevelet.

Származékos értékpapír-forgalom

7

68

Az MFB-vel együtt.

A befektetési szolgáltatók 2003-ban összesen 127 979 milliárd forint származékos értékpapír-forgalmat bonyolítottak. A származékos értékpapírtermékekkel döntõ részben, 91,6%-ban a tõzsdén kívül, 90,3%-ban saját számlájukra kereskedtek a szolgáltatók. A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

52. tábla Befektetési szolgáltatók származékos értékpapír-forgalma

58. ábra A tőzsdén kívüli származékos forgalom legnagyobb tételei 2003-ban

Állomány (milliárd forint) Megnevezés

Saját számlás

Tőzsdei

1 515,2

Bizományos

Megoszlás (%)

Összesen

9 283,8

Saját számlás

Bizományos

Összesen

10 799,0

1,2

7,3

8,4

Tőzsdén kívüli

114 048,3

3 132,1 117 180,4

89,1

2,4

91,6

Összes származékos értékpapír-forgalom

115 563,5

12 415,9 127 979,4

90,3

9,7

100,0

Az év során a származékos termékek tõzsdén kívüli forgalmának döntõ részét, 97,6%-át a bankok bonyolították, a befektetési vállalkozások részesedése mindöszsze 2,4% volt, így értelemszerûen a bankok tevékenysége határozta meg a teljes forgalmat. A forgalom 41,6%-át a bankok deviza-swap, 37,7%-át a bankok deviza határidõs, 9,2%-át a bankok egyéb határidõs, 2,1%-át pedig a bankok deviza opciós mûveletei tették ki. A befektetési szolgáltatók (bankok és brókerek) tõzsdén kívüli származékos ügyleteiket háromnegyed részben külföldi ügyfelekkel kötötték, a bankok zömében ügyfélmegbízás alapján, jellemzõen saját számlára, a befektetési vállalkozások pedig az ügyfelek megbízásai alapján.

Bef. vállalkozások összes forg. (2,4%) Bankok - deviza határidős (37,7%) Bankok - egyéb határidős (9,2%) Bankok - deviza opció (2,1%) Bankok - deviza swap (41,6%)

53. tábla A befektetési szolgáltatók tőzsdén kívüli származékos ügyletei 2003-ban Állomány (milliárd Ft) Megnevezés

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összesen

Bankok

Bef. vállalkozások

Megoszlás (%) Összesen

Bankok


Piaci részarány (%) Összesen

Bankok


116124,8

2876,1

119000,9

100,0

100,0

100,0

97,6

2,4

48801,1

1760,6

50561,7

42,0

61,2

42,5

41,0

1,5

44819,4

2270,5

47090,0

38,6

78,9

39,6

37,7

1,9

kamat határidős

4752,8

0,0

4752,8

4,1

0,0

4,0

4,0

0,0

egyéb határidős

10917,2

8,7

10925,9

9,4

0,3

9,2

9,2

0,0

2458,4

84,7

2543,1

2,1

2,9

2,1

2,1

0,1

Határidős ügyletek ebből: deviza határidős

Opciós ügyletek ebből: deviza opciós Swap ügyletek ebből: deviza swap

2458,4

83,7

2542,1

2,1

2,9

2,1

2,1

0,1

51601,1

316,0

51917,2

44,4

11,0

43,6

43,4

0,3

49537,7

316,0

49853,8

42,7

11,0

41,9

41,6

0,3

Befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon 2003 végén a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon névértéken 7,5%kal meghaladta a 2002. év végi állományt, árfolyamértéken azonban csupán 3,4%kal növekedett. A piaci érték csökkenését az év végi hozamemelkedés miatt bekövetkezõ kötvényárfolyam-csökkenés okozta. A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyonnak a háromnegyed részét a bankok kezelték letétkezelési megbízás alapján. A teljes – bankoknál és befektetési vállalkozásoknál – letétkezelt állomány névértéken 13,0%-kal növekedett 2002 végéhez képest. Az egyéb megbízások alapján kezelt állomány azonban csökkent. A portfóliókezelési megbízások alapján a befektetési vállalkozásoknál nyilvántartott állományok drasztikusan visszaestek a 2002 végi érték 53,2%-ára. Ennek hátterében az áll, hogy egyrészt a legnagyobb portfóliókezelõ beolvadt a bankcsoporthoz tartozó alapkezelõbe és a meglévõ állományt az alapkezelõ vette át, másrészt a befektetési vállalkozását beintegráló egyik nagybank vette át ezt a tevékenységet, így év végén az állomány már a bankoknál jelent meg.

69


54. tábla Befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon névértéken 2003. december végén Állomány (milliárd forint)

Változás (%)

2003. dec. 31.

(2003. dec. / 2002. dec.)

Megnevezés bankok

befektetési vállalkozások

befektetési szolgáltatók összesen

bankok


Megoszlás (%) 2003. dec. 31.


bankok



Bizományosi

572,5

329,7

902,1

117,4

58,5

85,8

7,5

4,3

11,8

Letéti, őrzési

462,9

114,2

577,1

110,2

61,9

95,5

6,0

1,5

7,5

Letétkezelési

5 801,7

224,9

6 026,6

111,3

187,1

113,0

75,6

2,9

78,5

Portfólió-kezelési

68,0

7,2

75,2

74,5

53,2

71,8

0,9

0,1

1,0

Vagyonkezelési

78,8

0,1

78,9

n.é.

n.é.

n.é.

1,0

0,0

1,0

6 866,2

676,1

7 542,3

111,8

76,5

107,4

89,4

8,8

98,3

Szabad rendelkezésű számlán összesen Zárolt számlán Összesen

117,7

16,6

134,3

158,7

35,3

110,7

1,5

0,2

1,7

6 983,9

692,8

7 676,6

112,4

74,4

107,5

91,0

9,0

100,0

55. tábla Befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon árfolyamértéken Állomány (milliárd forint)

Változás (%)

2003. dec. 31.

(2003. dec. / 2002. dec.)

Megnevezés



1 228,5

392,6

Letéti, őrzési

522,6

Letétkezelési

6 880,6

Portfólió-kezelési Vagyonkezelési Szabad rendelkezésű számlán összesen Zárolt számlán Összesen

2003. dec. 31.

bankok



1 621,1

189,2

62,3

126,7

133,5

656,1

106,5

66,3

228,6

7 109,2

98,5

165,0

67,6

8,7

76,2

109,9

82,1

0,1

82,2

8 482,6

763,4

298,8 8 781,4

bankok

Bizományosi

Megoszlás (%) befektetébankok si vállalkozások


12,8

4,1

16,9

94,8

5,5

1,4

6,9

99,8

71,9

2,4

74,3

58,8

100,0

0,7

0,1

0,8

n.é.

n.é.

4263,8

0,9

0,0

0,9

9 246,0

105,2

77,4

102,2

88,7

8,0

96,7

20,0

318,8

238,2

28,0

161,9

3,1

0,2

3,3

783,5

9 564,8

107,2

72,1

103,4

91,8

8,2

100,0

Befektetési alapok A 2003. december 31-én mûködõ 115 befektetési alap vagyonát 22 befektetési alapkezelõ (ebbõl a 103 nyilvános alapét 20 alapkezelõ) kezelte. Az összes befektetési alap közül 96 alap nyilvános értékpapíralapként, 7 alap nyilvános ingatlan alapként, valamint 12 alap zártkörû alapként szerepelt a nyilvántartásokban.

59. ábra A befektetési alapok típusok szerinti összetétele

98 nyíltvégű alap

92 értékpapíralap 6 ingatlanalap

103 nyilvános alap 4 értékpapíralap Befektetési alap

5 zártvégű alap

12 zártkörű alap

70

12 nyíltvégű alap

1 ingatlanalap 10 értékpapíralap 2 ingatlanalap


60. ábra A befektetési alapok nettó eszközértéke (milliárd forint) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2002. dec. 31.

2003. márc. 31.

2003. jún. 30.

2003. szept. 30.

Belföldi értékpapír alapok

Külföldi értékpapír alapok

Ingatlan alapok

Zártkörű befektetési alapok

2003. dec. 31.

A befektetési alapok nettó eszközértéke 2003. december 31-én 909,4 milliárd forintot tett ki, ez az összeg 4,1%-kal kisebb volt, mint a 2002. év végén. 2003 elsõ 5 hónapjában trendjét tekintve emelkedett a befektetési alapok összesített nettó eszköz értéke. Ebben fontos szerepet játszott az állampapír hozamok ezen idõszak alatt bekövetkezett jelentõs csökkenése, mivel ez a hozamcsökkenés idején birtokolt kötvénybefektetések piaci értékét növelte. Ezután a nettó eszközérték öszszege csökkenõ trendet mutatott. A második félévi – még mérsékelt ütemû – csökkenés megindulása lényegében a június elején sorra került, a forintnak a valutasáv elmozdításán keresztül megvalósult 2%-os leértékelése, illetve az ezt követõ kétszeri (összességében 300 bázispontos) jegybanki kamatemelés – állampapír hozam emelkedést indukáló – hatásának tudható be. Ugyanakkor október végén a befektetési alapok nettó eszközértéke még lényegesen (14%-kal) magasabb volt a tavalyi év végi értéknél. November folyamán a napi átlagos csökkenés mértéke valamivel magasabbá vált a megelõzõ néhány hónapban jellemzõnél, majd a hónap utolsó napjaiban, a jegybanki alapkamat november 28-ai 3 százalékpontos emelését követõen néhány napig igen magasra ugrott a napi nettó eszközérték-csökkenés összege. Az ezt követõ idõszakban – ugyan a kamatemelés utáni napoknál lényegesen kisebb mértékû volt, de – egészen az év végéig megmaradt a jelentõs csökkenés trendje. (A befektetési alapok nettó eszközérték-csökkenése azután 2004. elsõ hónapjaiban is folytatódott.) A szektor nettó eszközérték november végi-decemberi visszaesésében a legfontosabb szerepet a (szektoron belül nagy súllyal rendelkezõ) belföldi kötvényalapokban való befektetõi bizalomcsökkenés játszotta, ezt egyértelmûen jelzik az adott idõszakra vonatkozó negatív cash-flow adatok, valamint a befektetési jegyek darabszámának csökkenése is. A szektoron belül jelentõsebb súllyal részesülõ pénzpiaci alapok is gyengén teljesítettek, s az õ nettó eszközérték-csökkenésük is – nem jelentéktelen mértékben – hozzájárult a szektor nettó eszközértékének tavalyi, utolsó két havi nagymértékû visszaeséséhez. Megjegyzendõ azonban, hogy esetükben a nettó eszközérték csökkenés már 2003. júniusa folyamán megkezdõdött. A bizalomvesztés ugyanakkor nem volt általános a szektorban, hanem az alapok befektetési politikájának (jellemzõen befektetett eszköz típusának) függvényében különbözött, hiszen például az ingatlanalapok egész évre jellemzõ gyors nettó eszközérték-növekedése az év utolsó hónapjaiban sem torpant meg, valamint a külföldi értékpapírokba fektetõ alapok nettó eszközértéke is kedvezõen alakult az év utolsó egy-két hónapjában. Mindamellett a népszerûtlenné váló kötvény (és pénzpiaci) alapokból kivont tõke legnagyobb részét a befektetõk nem a szektor más típusú befektetési alapjaiba fektették, hanem a szektoron kívül kerestek befektetési területeket.

71


56. tábla A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása Állomány (millió forint) Megnevezés

Belföldi értékpapír alapok

2002. dec. 31.

2003. dec. 30.

Index (%)

2003. dec. 31.

2003. jún./ 2002. dec.

2003. dec./ 2003. jún.

2003. dec./ 2002. dec.

863 810

1 017 297

762 374

117,8

74,9

88,3

Kötvény alapok

635 780

747 366

537 910

117,6

72,0

84,6

Pénzpiaci alapok

187 685

224 469

174 101

119,6

77,6

92,8

40 345

45 462

50 363

112,7

110,8

124,8

40 931

52 986

57 839

129,5

109,2

141,3

904 741

1 070 284

820 213

118,3

76,6

90,7

Egyéb belföldi értékpapír alapok Külföldi értékpapír alapok Értékpapír alapok Ingatlan alapok Nyilvános befektetési alapok

23 820

50 183

59 990

210,7

119,5

251,8

928 562

1 120 467

880 203

120,7

78,6

94,8

Meg kell, hogy jegyezzük, hogy – bár a novemberi jelentõs jegybanki alapkamat emelés következtében, a portfóliójukban lévõ kötvényállomány árfolyamának csökkenése miatt értelemszerûen csökkent a belföldi (fõként állam-) kötvényeket birtokló alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke – a fõként háztartásokból kitevõdõ befektetési jegy tulajdonosok vélhetõen nem mérlegelték eléggé, hogy az alapok (számukra kedvezõ jövõbeni kamatalakulás /kamatcsökkenés/ esetén) ennek a nettó eszközérték-csökkenésnek legalábbis egy részét visszanyerhetik. Ennek mérlegelése helyett a jegytulajdonosok egy része – kissé pánikszerûen – szabadult meg befektetési jegyétõl, realizálva egyúttal a visszaváltásig csak potenciálisan meglévõ veszteségét. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az átmenetinek szánt, magas alapkamat szint – jelen sorok lejegyzéséig – csak kismértékben (2004. március 23-tól 25 bázisponttal, majd április 6-án újabb 25 bázisponttal, 12%-ra) csökkent.

A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke 2003. december 31-én (880,2 milliárd forint) – a 2003. elsõ félévi 20,7%-os növekedés, majd a második félévben bekövetkezett 21,4%os csökkenés eredõjeként – 5,2%-kal volt alacsonyabb, mint a megelõzõ év végén. A nyilvános befektetési alapokon belül a döntõ (2003. december 31-én 93,2%os) részaránnyal rendelkezõ értékpapíralapok nettó eszközértéke – a 2003. elsõ félévi 18,3%-os növekedés és a második félévi 23,4%-os (250,1 milliárd forint összegû) visszaesés eredményeként – összességében 9,3%-kal csökkent 2003 folyamán. Az éves csökkenésben a legjelentõsebb szerepet a kötvényalapok nettó eszközértékének második félévi 209,5 milliárd forintos (illetve ebbõl a negyedik negyedévi 161,7 milliárd forintos) visszaesése játszotta. Ennek megfelelõen a kötvény alapok nettó eszközértékének a súlya a nyilvános befektetési alapokon belül a 2002. év végi 68,5%-ról 2003 végére 61,1%-ra csökkent. A pénzpiaci alapok nettó eszközértéke – az elsõ negyedévi dinamikus növekedés után – szintén jelentõsen (75,1 milliárd forinttal) visszaesett 2003 hátralevõ háromnegyed éve folyamán, s a visszaesésbõl 50,4 milliárd forint a második félévben következett be. A pénzpiaci alapok nettó eszközértéke 2002. év végén a nyilvános alapok nettó eszközértékének 20,2%-át, 2003. december 31-én 19,8%-át tette ki. A külföldi értékpapíralapok nettó eszközértéke ugyan negyedévrõl negyedévre nõtt az egész tavalyi év folyamán, s így a nyilvános befektetési alapokon belüli súlyuk is emelkedett, részarányuk azonban továbbra sem túl jelentõs a nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékébõl (2003. december végén 6,6%). Az ingatlan alapok nettó eszközértéke szintén negyedévrõl negyedévre emelkedett 2003 folyamán, ám a növekedés üteme az elsõ félévben (110,7%) lényegesen gyorsabb volt, mint a másodikban (19,5%). Az év egészét tekintve az ingatlan alapok nettó eszközértéke több mint két és félszeresére (60 milliárd forintra) nõtt, a nyilvános befektetési alapokon belüli súlyuk pedig 2,6%-ról 6,8%ra emelkedett.

72


61. ábra

A nyilvános befektetési alapok piaci részesedése befektetési politika szerint a nettó eszközérték alapján (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2002. dec.

2003. dec.

2003. dec.

Belföldi kötvényalapok

Belföldi pénzpiacialapok

Egyéb belföldi értékpapíralapok

Külföldi értékpapíralapok

Ingatlanalapok

A nyilvános befektetési alapok porfolióját tekintve összehasonlításunkban a bázisidõpont és a tárgyidõpont között 2003 októbere elsõ dekádjának végét találtuk érdemesnek kiemelni a portfólióalakulás szempontjából, tekintettel arra, hogy ez az idõpillanat volt a május vége óta tartó csökkenõ trenden belül az utolsó rövidebb növekedési szakasz csúcsa a novemberben bekövetkezett nagymértékû nettó eszközérték-csökkenés elõtt. A nyilvános befektetési alapok portfóliójának több mint felét egész 2003 folyamán az állampapírok tették ki. A novemberi nagymértékû jegybanki alapkamat-emelés következtében bekövetkezett állampapír-árfolyamesés, valamint a kötvényalapok jelentõs térvesztése ellenére az állampapírok részarányában nem következett be jelentõs változás a nyilvános befektetési alapok portfóliójában. Az állampapírok részaránya 53-55% körüli volt mindhárom idõpontban, sõt a nettó eszközértéknek az év utolsó hónapjaiban bekövetkezett jelentõs visszaesése idején nemhogy csökkent, hanem még nõtt is valamelyest. Ez annak lehetett a következménye, hogy 2003 november-decemberében a befektetési alapok a legszükségesebb mértéken felül nem akarták realizálni az állampapír-befektetéseiket sújtó árfolyamveszteségeiket. Erre az év utolsó hónapjaiban még láthatóan megvolt a lehetõségük, hiszen csökkenthették – az októberre meglehetõsen megnõtt – készpénz és bankbetét állományukat, valamint – csökkentve kinnlevõségeik állományát és növelve kötelezettségeiket – csökkentették egyéb követeléseik és kötelezettségeik egyenlegét. A portfólióban nem túl nagy súllyal rendelkezõ részvények részaránya 2003 októberében kisebb (4,6%) volt, mint 2002 végén (5,3%), a 2003. év végére azon57. tábla A nyilvános befektetési alapok portfóliójának összetétele Megnevezés

2003. okt. 10.

2003. dec. 31.

Készpénz, bankbetét

17,1

24,7

20,2

Állampapírok

55,0

53,3

55,1

Részvények

5,3

4,6

6,0

Jelzáloglevelek

4,3

5,5

8,1

Befektetési jegyek

0,6

0,8

1,1

Kötvények és egyéb értékpapírok

4,9

4,0

4,3

Határidős ügyletek és opciók

7,5

2,0

1,6

Ingatlanok

1,8

2,9

4,6

Egyéb követelések és kötelezettségek egyenlege

3,4

2,3

-0,9

100,0

100,0

100,0

Mindösszesen

73

2002. dec. 31.


62. ábra A befektetési alapok tulajdonosi szerkezete (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2002. dec.

2003. márc.

2003. jún.

2003. szept.

Háztartások

Monetáris intézmények

Egyéb belföldi intézmányek

Külföld

2003. dec.

Forrás: MNB

ban (6%-ra) nõtt. A jelzáloglevelek részaránya a tavalyi év végén már csaknem kétszerese (8,1%) volt a megelõzõ év véginek. A határidõs ügyletek (és opciók) részaránya viszonylag volatilis volt a tavalyi év folyamán, a 2002. év végi magas részarány után mind az október elsõ dekád végi pillanatfelvételkor, mind pedig a 2003. év végi idõpontban alacsony részaránnyal részesedtek. Az ingatlanoknak a portfólióban való töretlenül növekvõ részaránya az ingatlanalapok 2003. évi elõretörésének volt a következménye. A nyilvános befektetési alapok piacán továbbra is nagy a koncentráció, bár ennek mértéke 2003 folyamán valamelyest csökkent. 2002 végén öt alapkezelõhöz tartozott a nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének 87,8%-a, ebbõl három alapkezelõ kezelte a nettó eszközérték 79,3%-át. 2003. december végére ezek az arányok 81,1, illetve 72,5%-ra csökkentek. A csökkenésben a meghatározó szerepet a három legnagyobb alapkezelõ közül az egyiknek a piaci részesedés csökkenése játszotta. Itt jegyzendõ még meg, hogy az ötödik legnagyobb részesedésû alapkezelõ más cég volt 2002 végén, mint 2003. december 31-én. Az egyes alapkezelõk piaci részesedései tehát közel sem mozdíthatatlanok, hiszen azokban egy év alatt – az említetteken kívül is – szignifikáns változások történtek. Az MNB adatai szerint a (nyilvános és zártkörû) befektetési alapok jegyeinek tulajdonosi szerkezetében ugyan történt elmozdulás 2003 folyamán, ám továbbra is a háztartások birtokolják ezen értékpapíroknak csaknem háromnegyedét. A 2002. év végi 77,4%-ról (illetve a 2003. szeptember végi 75,4%-ról) 74,7%-ra csökkent a háztartások részesedése a befektetési jegyekbõl. A monetáris intézmények a 2002. december végi 2,7%-ról 4,5%-ra növelték részesedésüket, az egyéb belföldi szektorok részaránya pedig 18,8%-ról 19,9%-ra nõtt. 2002 végén a magyarországi befektetési jegyek 1%-ával, 2003. december végén ennél is kisebb résszel, 0,9%-kal részesedtek a különféle külföldi tulajdonosok.

BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR 8

74

Sajnos nem álltak rendelkezésünkre teljes körûen 2002-es nemzetközi adatok, ezért többnyire 2001-es (illetve néhol már 2002-es) adatokat használtunk. Forrásként az OECD Insurance Statistics Yearbook 1994-2001. kiadványa, valamint a CEA European Insurance in Figures kiadványa szolgált. Ez utóbbiban a Mabisz tagok adatai szerepeltek, amelyek a teljes piac 99%-os lefedettségét adják.

Az EU csatlakozás küszöbén, érdemes megvizsgálni a magyar biztosítási szektor helyét, illetve célszerû összehasonlítani8 jellemzõit más európai országokéval, hogy reálisabb képet kapjunk a biztosítási piac jelenlegi helyzetérõl.

A magyar biztosítási szektor elhelyezkedése Európán és Magyarországon belül Látható, hogy a világ teljes biztosítási díjbevételének majd 1/3-át Európa adja, amelynek mindössze 0,1-0,2%-a származik Magyarországról. Biztató azonban, A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

58. tábla A magyar biztosítási piac elhelyezkedése Európán és Magyarországon belül Díjbevétel (milliárd USD)

Megnevezés

1998

1999

2000

2001

Európa

711

765

786

762

Ázsia

572

628

647

595

Észak-Amerika

780

842

906

949

Egyéb

104

103

106

101

Összesen

2166

2337

2445

2408

Magyarország

1,12

1,18

1,34

1,49

0,16%

0,15%

0,17%

0,20%

Magyarország Európához viszonyítva (%)

hogy az 1999-es év kivételével ez az arány folyamatos növekedést mutat, amit a 2002. évi alapadatok is igazolni látszanak. Az 59. táblázat azt mutatja, hogy a biztosítási szektor súlya Magyarországon belül is nõ. A biztosítási szektor jelentõségének növekedését mind a mérlegfõösszeg, mind a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya alátámasztja. Az összesített mérlegfõöszszeg a GDP-hez mérten az elmúlt öt évet tekintve jelentõsen, 4,45%-ról 6,5%-ra nõtt, összesített éves díjbevétel a GDP arányában ugyanezen idõszak alatt 2,5%ról 3,0%-ra emelkedett. A következõ ábra jól mutatja, hogy ez az arány a többi csatlakozó országéhoz hasonló:

59. tábla A biztosítási szektor súlya Magyarországon 1998

1999

2000

2001

2002

Díjbevétel (milliárd forint)

Megnevezés

247,26

300,99

388,59

421,54

498,24

2003

561,12

Mérlegfőösszeg (milliárd forint)

448,66

570,47

725,77

862,20

1 037,30

1 209,74

GDP (folyó áron, milliárd forint)

10 087,43

11 393,50

13 172,29

14 849,62

16 743,69

18 575,00

Díjbevétel / GDP (%)

2,45%

2,64%

2,95%

2,84%

2,98%

3,02%

Mérlegfőösszeg / GDP (%)

4,45%

5,01%

5,51%

5,81%

6,20%

6,51%

63. ábra A biztosítási díjbevétel és a GDP aránya országonként 2001-ben (%) 35 30 25 20 15 10 5

75

Törökország

Észtország

Lettország

Görögország

Lengyelország

Szlovákia

Magyarország

Cseh Köztársaság

Izland

Norvégia

Ciprus

Szlovénia

Ausztria

Olaszország

Németország

Portugália

Spanyolország

Dánia

Svédország

Belgium

Finnország

Franciaország

Írország

Hollandia

Svájc

Nagy-Britannia

Luxemburg

0


64. ábra A biztosítási díjbevétel növekedési üteme (2001.évről 2002.évre) országonként (%) 50

40

30

20

10

Svédország

Ausztria

Lengyelország

Franciaország

Málta

Németország

Finnország

Svájc

Portugália

Izland

Hollandia

Dánia

Ciprus

Görögország

Belgium

Cseh Köztársaság

Lettország

Szlovákia

Olaszország

Spanyolország

Slovénia

Magyarország

Észtország

Törökország

0

A szektor nagysága, növekedése A magyar biztosítási szektor dinamikusan fejlõdõ szektornak mondható, mely kijelentés nemzetközi összehasonlításban is jelentõs. A szektor (amit a továbbiakban a biztosítótársaságokra és egyesületekre bontva elemzünk) nagyságát, illetve növekedését más jellemzõk alapján is vizsgálnunk kell. 60. tábla A biztosítási szektor súlya Magyarországon Megnevezés

Szerződésszám (ezer darab)

Díjbevétel (milliárd forint)

Üzletág

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2003 / 2002

Összesen

12 061

11 963

12 157

12 450

12 853

13 270

103,2%

Élet

3 956

3 599

3 552

3 618

3 545

3 737

105,4%

Nem élet

8 105

8 364

8 606

8 831

9 308

9 533

102,4%

Összesen

244,7

297,5

384,2

415,4

489,7

550,4

112,4%

Élet

89,8

120,2

178,4

172,7

200,7

220,1

109,7%

154,9

177,3

205,8

242,7

289,1

330,3

114,3%

Összesen

95,7

133,2

147,7

190,0

210,2

244,2

116,2%

Élet

19,4

21,7

38,5

64,1

69,4

84,0

121,1%

Nem élet

76,3

111,5

109,1

125,9

140,8

160,3

113,8%

Összesen

93,9

107,8

121,3

131,3

146,1

162,6

111,3%

Élet

37,4

43,9

48,7

52,7

55,1

59,0

107,1%

Nem élet

56,5

63,9

72,6

78,6

91,0

103,6

113,8%

Összesen

0,5

0,4

0,3

0,5

0,8

1,4

168,2%

Élet

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

---

Nem élet

0,5

0,4

0,3

0,5

0,8

1,4

168,2%

Összesen

38,9

47,4

56,8

67,0

85,5

94,1

110,0%

Élet

14,2

15,7

18,2

18,6

22,5

22,0

98,1%

Nem élet

24,8

31,7

38,7

48,4

63,1

72,1

114,3%

Összesen

16,9

9,1

18,4

20,6

28,0

35,0

125,1%

Nem élet Kár- és szolgáltatás (milliárd forint)

Költség (milliárd forint)

Aktív viszontbiztosítás (milliárd forint)

Passzív viszontbiztosítás (milliárd forint) Adózás előtti eredmény (milliárd forint)

76


Biztosítótársaságok Fõbb jellemzõk Az ábrák azt mutatják, hogy míg a díjbevétel és a kár esetében mindkét ágnál a növekedési ütemek azonos irányban változtak a 2003. év folyamán (a díjbevételnél csökkenés, a kárnál növekedés felé), a szerzõdéseknél (az életbiztosítási ágban a növekedés felé, a nem-életbiztosítási ágban a csökkenés felé) és a költségeknél (az életbiztosítási ágban növekedés felé a nem életbiztosítási ágban a csökkenés felé) ellentétes tendenciákat tapasztalhatunk. Látható, hogy az életbiztosítási ág és a nem életbiztosítási ág eltérõ sajátosságokkal bír, így érdemes külön is vizsgálni õket, annak ellenére, hogy több biztosítótársaság mindkettõt mûveli. Szereplõk száma, a piaci koncentráció változása A 2003. év végén az engedéllyel rendelkezõ biztosító részvénytársaságok száma 30 volt, miután 2003. december 31-én a Zürich Biztosító Rt. megszüntette tevékenységét, miközben az év folyamán 3 névváltozás9 is bekövetkezett. (A részvénytár-

65. ábra Életbiztosítási ági növekedési ütemek (%) 180 170

Szerződésszám Díjbevétel Kár- és szolgáltatás Költség

160 150 140 130 120 110 100 90 80 1999 / 1998

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/2002

66. ábra Nem-életbiztosítási ági növekedési ütemek (%) 150 Szerződésszám Díjbevétel Kár- és szolgáltatás Költség

140 130 120 110 9

77

Az Aviva Életbiztosító Rt (korábban: ABN Amro, Mébit), az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt (korábban: Hermes), és az Uniqa Biztosító Rt (korábban: AXA) esetében.

100 90 1999 / 1998

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/2002


67. ábra A külföldi biztosítótársaságok piaci részesedése a magyarországi biztosítási piacon, díjbevétel alapján (OECD adatok) 105% Életbiztosítási ágban Nem-életbiztosítási ágban

100% 95% 90% 85% 80% 75% 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

saságok közül 13 társaság kompozit biztosító, 7 társaság csak életbiztosítási ági tevékenységi engedéllyel, míg 10 társaság csak nem életbiztosítási ági tevékenységi engedéllyel rendelkezik.) Az EU-csatlakozással hatályossá válik a szolgáltatások szabad áramlásának elve, amely lehetõvé teszi a magyar biztosítóknak, hogy az EU-ban is külön engedélyeztetési eljárás nélkül értékesíthessék termékeiket, valamint más EU tagállamban székhellyel rendelkezõ biztosítóknak is azt, hogy Magyarországon is értékesíthessék termékeiket. Mivel a legnagyobb európai biztosítótársaságok képviseltetik magukat itt, várhatóan a cégek továbbra is részvénytársaság formájában mûködnek majd és nem indul be tömegesen a „fiókosodás”. Az ábra jól mutatja, hogy a külföldi tulajdonú biztosítótársaságok (mindkét ágban) régóta, nemzetközi összehasonlításban is igen nagy piaci részesedéssel vannak jelen hazánkban. Az életbiztosítási ágban a piaci részesedésvesztésük egy erõsödõ hazai biztosítótársaságnak köszönhetõ. A biztosítótársaságok közül az öt legnagyobb társaság10 (amelyek közül 4 mindkét ágat mûveli) az éves díjbevétel összegét tekintve a piac 79,2%-át adja a 2003. év végén. A koncentráció csökkenése nemcsak összességében, hanem mindkét ágban külön-külön is megfigyelhetõ, bár az életbiztosítási ágnál ez szembetûnõbb.

68. ábra A biztosítási piac koncentrációja – az öt legnagyobb biztosítótársaság részesedése (időszak végén, díjbevétel alapján) (%) 100

Életbiztosítási ág

90

Nem-életbiztosítási ág

80 70

Biztosítótársaságok

60 50 40 30 20 10

78

Nem ugyanaz (csak 4 közös) mindkét ágban.

10 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003


Életbiztosítási ág Életbiztosítások helye a háztartások bruttó pénzügyi vagyonában

A háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 2003. év végén 9740,1 milliárd forintot tett ki, amely az elõzõ év végéhez képest 14,3%-os vagyongyarapodást jelentett. Az elõzõ években tapasztaltakhoz hasonlóan az életbiztosítási díjtartalék növekedési üteme a 2003. évben is meghaladta a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának növekedési ütemét. Az életbiztosítások háztartások körében megnyilvánuló növekvõ népszerûségét bizonyítja, azok pénzügyi eszközökön belüli folyamatosan magas aránya, amely 2003-ban 7,3% volt. 69. ábra Életbiztosítások helye a háztartások bruttó pénzügyi vagyonában milliárd forint 12 000

8% 7%

10 000

6% 8 000

5% 4%

6 000

3%

4 000

Bruttó pénzügyi eszközök (milliárd forint) Életbiztosítási díjtartalék (milliárd forint) Életbiztosítási díjtartaratalék / bruttó pénzügyi vagyon

2% 2 000

1% 0%

0 1998

Életbiztosítási ági szerzõdésállomány

1999

2000

2001

2002

2003

A 2003. év végén a biztosítótársaságok összesített szerzõdésállománya 13,3 millió darab volt, amelynek 28,2%-át az életbiztosítási ági szerzõdések tették ki. A 3,7 millió darab életbiztosítási ági szerzõdés 5,4%-os növekedést jelent az elõzõ év végi szerzõdés darabszámhoz képest. A 2003-ban bekövetkezett állomány70. ábra Életbiztosítási ági szerződésállomány változásának összetevői (állománydíj alapján) 2003

8,53%

2002

7,95%

36,26%

2001

11,08%

39,46%

2000

8,02%

1999

8,95%

1998

6,18% 0%

32,02%

10,83%

7,54%

47,03%

4,57%

32,24%

3,61%

38,24%

7,10% 40%

43,68%

55,24%

6,37%

31,47% 20%

46,87%

44,91%

54,03% 60%

Díjmentesítések

Visszavásárlások

Haláleset miatti megszűnés

Lejáratkori megszűnés

80%

100%

Egyéb megszűnés

79


61. tábla Életbiztosítási ági szerződésállomány Életbiztosítási ági szerződések (időszak végén)

Ezer darab

Év/év növekedési index (%) 2001/ 2002/ 2000 2001

1998

1999

2000

2001

2002

2003

105,8

102,4

82,8

81,7

75,2

76,7

82,8

80,4

94,2

91,6

95,8

2,3

2,5

2,0

1,8

1,7

1,6

130,6

249,6

154,4

106,9

4,

2,9

3,9

9,6

15,1

15,3

89,0

84,5

93,2

96,3

94,7

70,7

69,1

59,2

54,2

53,3

47,8

36

110,0

103,3

77,6

91,7

90,2

1,3

1,5

1,6

1,2

1,1

1,0

369

428

170,0

166,8

127,8

114,9

116,1

2,2

4,2

7,1

8,9

10,4

11,4

36

43

123

94,5

96,7

74,2

117,9

286,6

1,4

1,4

1,4

1,0

1,2

3,3

409

346

379

396

84,6

196,1

84,7

109,3

104,6

6,2

5,8

11,5

9,6

10,7

10,6

474

497

231

336

103,6

105,2

105,0

46,5

145,5

11,0

12,5

13,3

13,7

6,5

9,0

3 552 3 618 3 545 3 737

91,0

98,7 101,9

98,0

2002

2003

1999/ 1998

2000/ 1999

2 669

2 775

2 936

3 005

89,8

90,8

104,0

91

71

67

61

59

98,4

78,3

196

106

139

346

535

572

54,3

2 795

2 488

2 103

1 961

1 889

1 788

járadékbiztosítás

49

54

56

44

40

befektetési egységhez kötött életbiztosítás

89

151

251

321

egyéb életbiztosítások

54

51

49

246

208

435

450

1999

3275

2 941

ebből: elérésre szóló életbiztosítás

92

halálesetre szóló életbiztosítás

Folyamatos díjas szerződések

vegyes életbiztosítás

Egyszeri díjas szerződések Díjmentes állomány Összesen

3956 3 599

2000

Életbiztosítási ági átlagdíj

80

Megoszlási arányok (%)

2003/ 2002

2001

1998

105,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

gyarapodás a 1006 ezer darab új szerzõdés valamint a 814 ezer darab állományvesztés eredménye. A darabszám után, az állománydíjat vizsgálva (a 70. ábra alapján) elmondható, hogy az életbiztosítási ági szerzõdésállomány állományvesztés-összetevõi között 2003-ban átrendezõdés figyelhetõ meg – a lejáratkori megszûnések növekedésével párhuzamosan a visszavásárlások csökkenése (tehát gyenge ingadozás) figyelhetõ meg. Az életbiztosítási ági szerzõdésállományt díjfizetés szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a 2003. év végén a szerzõdésállomány 80,4%-a a folyamatos díjas szerzõdésekhez, 10,6%-a az egyszeri díjas szerzõdésekhez, további 9%a pedig a díjmentes állományhoz köthetõ. Az elõzõ év végéhez képest az életági szerzõdéseken belül csökkent mind a folyamatos, mind az egyszeri díjfizetésû szerzõdések részaránya, szemben a díjmentes állománnyal, ami pedig jelentõsen (6,5%-ról 9%-ra) nõtt. 2003 végére az életbiztosítási ági szerzõdéseknek már csak kevesebb mint a felét adják a vegyes életbiztosítások, melynek hátterében továbbra is a halálestre szóló életbiztosítások, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások fokozatos térnyerése áll. A 62. táblázatból látható, hogy az életbiztosítási ági összesített (folyamatos és egyszeri díjas) egy szerzõdésre jutó átlagdíjak évek óta növekedést mutatnak. Nem ilyen egységes viszont a kép, ha a folyamatos díjas és az egyszeri díjas szerzõdések átlagdíját külön vizsgáljuk. A folyamatos díjfizetésû életági szerzõdések tekintetében az átlagos éves díj 2003-ban 69,5 ezer forintot tett ki, és így az elõzõ évhez képest 28,7%-os növekedés következett be. Ez a növekedési ütem nemcsak, hogy meghaladta az éves átlagos infláció mértékét, a többi évi növekedési ütemhez képest is jelentõsnek mondható. Az átlagdíj változása mögött egyrészt a meglévõ állomány (inflációt követõ) indexálása, másrészt az új kötések díjának infláció feletti emelkedése áll. A folyamatos díjfizetésû szerzõdéseken belül továbbra is a legnagyobb az átlagos éves díja (2003-ban 122,2 ezer forint) a befektetési egységhez kötött biztosításoknak, a legkisebb az átlagos éves díja a halálesetre szóló biztosítási szerzõdéseknek (2003-ban 9,1 ezer forint). Szembetûnõ változás azonban, hogy 2003-ban, a legnagyobb díjnövekedési ütem a halálesetre szóló biztosításokhoz tartozik. A vegyes életbiztosítások átlagdíja közel fele a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások átlagdíjának. Az egyszeri díjas szerzõdések esetében az egy szerzõdésre jutó átlagos díj 2003-ban 106,2 ezer forint volt, ami 4,9%-os csökkenést jelent az elõzõ évihez képest. A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

62. tábla Életbiztosítási ági átlagdíjak és növekedési indexeik Életbiztosítási ági átlagdíjak (ezer forint/szerződés/év)

1998

1999

Életág összesen – összesen

25,5

38,2

Életág összesen – folyamatos díjas

24,0

34,1

40,1

Elérésre szóló életbiztosítás Halálesetre szóló életbiztosítás

2000

1999 / 1998

2000 / 1999

2001

2002

2003

58,0

55,3

60,5

64,7 149,7% 151,8%

46,7

50,8

54,0

69,5

63,1

56,5

62,5

68,4

76,9

157,2%

2001 / 2000

2002 / 2001

2003 / 2002

95,5% 109,4% 106,9%

142,2% 136,9% 108,8% 106,1% 128,7% 89,6%

110,6%

109,5%

112,4%

6,6

18,4

16,0

7,6

6,4

9,1

279,4%

87,3%

47,2%

84,3%

141,8%

Vegyes életbiztosítás

23,1

30,6

40,9

47,9

53,8

61,9

132,4%

133,6%

117,2%

112,4%

114,9%

Járadékbiztosítás

22,9

14,7

38,2

47,7

50,8

53,0

63,8%

260,9%

124,9%

106,4%

104,5%

Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

72,3

92,9

113,9 109,7

119,0

122,2

128,6%

122,5%

96,3%

108,5%

102,7%

70,3

43,1

125,3%

101,2%

210,9%

90,9%

61,3%

69,5% 122,5%

95,1%

Egyéb életbiztosítások Életág összesen – egyszeri díjas

Életbiztosítási ági díjbevétel

Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatáskifizetés

11

A unit linked biztosítások és a vegyes életbiztosítások esetében a lejárat az állományvesztésbõl mindössze 11,1%.

28,9

36,3

45,3

94,9 131,2

36,7

77,4

91,2 111,7 106,2

209,7% 138,2%

A biztosítótársaságok 2003. évi díjbevétele 550,4 milliárd forint volt, ennek 39,9%-át (220,1 milliárd forint) az életági díjbevétel tette ki, amely 9,7%-kal haladta meg az elõzõ év életbiztosítási ág díjbevételét. Az életbiztosítási ágon belül a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele nõtt meg a leginkább (37,4%-kal). Míg a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjbevételének növekedési indexe tavalyi évhez képest nem változott, a vegyes típusú biztosításoknál a növekedési index csökkenése látható. 2003-ban is az életbiztosítási ági díjbevétel több mint fele a vegyes életbiztosításokból származott csakúgy, mint a szerzõdésszám tekintetében. További 37,5%ot tett ki a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjbevétele, amelyek ugyanakkor a szerzõdésszámot tekintve mindössze közel 11,4%-ot tettek ki az öszszes életági szerzõdésállományon belül. A táblázatból jól látható, hogy a 2003. év végén az összes életbiztosítási ági díjbevételen belül az egyszeri díjas szerzõdésekhez kapcsolódó díjbevétel aránya 0,5%-kal csökkent az elõzõ évihez képest. A biztosítótársaságok életbiztosítási ági 2003. évi kár- és szolgáltatás-kifizetéseinek összege 84 milliárd forint volt, amely 21,1%-kal haladta meg az elõzõ év összesített életbiztosítási ági kifizetéseket. Ez az éves növekedési ütem nemcsak az elõzõ (2002/2001-es) növekedési ütemhez képest tûnik magasnak, hanem az életbiztosítási ági díjbevétel éves növekedéséhez képest is. 2003-ban az életbiztosítási ági ágazatokat tekintve a vegyes életbiztosításokhoz kapcsolódó kifizetések éves növekedési üteme a legnagyobb. A vegyes életbiztosítások a megoszlási arányok alapján is vezetõ szerepet töltenek be. Az életbiztosítási ági szolgáltatások több, mint 90%-a a vegyes életbiztosításokhoz, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kötõdik, mely kifizetések hátterében a lejárat11 mellett jellemzõen a visszavásárlások, valamint az egyéb megszûnések állnak. 63. tábla Életbiztosítási ági díjbevétel

Életbiztosítási ági díjbevétel (időszak végén)

Életbiztosítási ág összesen

Milliárd forint

Év/év növekedési index (%) 2001 / 2002 / 2000 2001


1998 1999

2000

2001

2003

89,8 120,2

178,4

172,7 200,7 220,1

133,8

148,4

96,8

116,2

109,7

2002

2000 / 1999

2003/ 2002

1999 / 1998

1998

1999

100,0 100,0

2000

2001

2002

2003

100,0 100,0 100,0

100,0

Elérésre szóló életbiztosítás

4,6

5,8

4,1

4,3

4,3

4,6

127,2

71,4

103,9

99,6

108,3

5,1

4,8

2,3

2,5

2,1

2,1

Halálesetre szóló életbiztosítás

1,3

2,1

3,6

3,7

4,8

6,6

156,2

168,7

105,1

128,7

137,4

1,5

1,8

2,0

2,2

2,4

3,0


65,2

78,8

90,1

96,4 113,9 120,3

120,8

114,4

107,0

118,1

105,6

72,6

65,5

50,5

55,8

56,8

54,7

1,5

1,9

2,7

3,0

2,6

2,3

121,0

142,8

111,8

87,0

86,8

1,7

1,6

1,5

1,7

1,3

1,0


15,5

29,5

76,1

62,2

71,7

82,6

190,0

258,0

81,8

115,3

115,2

17,3

24,5

42,6

36,0

35,7

37,5

Egyéb életbiztosítások

1,7

2,2

1,8

3,0

3,3

3,6

131,7

83,2

165,8

109,5

108,9

1,9

1,8

1,0

1,8

1,7

1,6

11,1

19,8

53,6

31,6

42,3

42,1

177,5

271,0

58,9

133,9

99,5

12,4

16,5

30,1

18,3

21,1

19,1


ebből: egyszeri díjas

81


64. tábla Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatáskifizetés Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetések (időszak végén)

Milliárd forint

Év/év növekedési index (%) 2003

2000 / 1999

2001 / 2000


2002 / 2003/ 2001 2002

1998

1999

2000


0,6

0,6

0,6

1,0

1,3

1,6

88,6

98,5

178,8

127,5

125,5

3,2

2,6


0,2

0,5

1,1

0,9

0,8

0,9

189,3

230,4

89,1

81,1

124,8

1,2


2001 2002

1999 / 1998

1998

1999

2000

2001

2002

2003

1,4

1,5

1,8

1,87

2,1

2,7

1,5

1,1

1,13

15,2

14,8

20,9

29,4

36,0

48,4

96,9

141,9

140,5

122,4

134,5

78,5

68,1

54,4

45,9

51,9

57,67


0,6

0,5

1,3

3,3

1,4

1,4

83,4

262,2

254,7

43,3

101,7

3,0

2,3

3,3

5,1

2,0

1,72


2,5

5,2

14,2

28,5

29,1

30,7

208,1

275,2

200,6

102,2

105,6

12,8

23,8

36,8

44,4

42,0

36,60


0,2

0,2

0,5

1,1

0,8

0,8

104,0

211,4

213,2

78,0

101,1

1,2

1,1

1,3

1,7

1,2

1,01

19,4

21,7

38,5 64,1

69,4

84,0

111,6

177,9

166,5

108,1 121,1 100,0

100,0

100,0 100,0 100,0

100,00

Élet üzletág összesen

Életbiztosítási ági költségek

71. ábra Az életbiztosítási kár-és szolgáltatási kifizetések aránya az életbiztosítási ági díjbevételhez és a matematikai tartalékhoz képest (%)

A 71. ábrán jól látható, hogy a szolgáltatási hányad mindkét esetben a 2002es visszaesés után 2003-ban növekedést mutat. A 2003. évben a biztosítótársaságok összesen 59 milliárd forintot fordítottak az életbiztosítási ághoz tartozó szerzési, igazgatási, valamint kárrendezési költségek finanszírozására, amely 7,1%-kal haladta meg az elõzõ év ugyanezen költségeinek összegét. 2003-ban a legnagyobb mértékben (8,3%-kal) a szerzési költségek nõttek az elõzõ évhez képest, míg az elõzõ évben az igazgatási költség mutatta a legnagyobb növekedést. Mindkét évben megfigyelhetõ viszont a kárrendezési költségek csökkenése. Az életbiztosítási ági összköltség évenkénti változása mellett érdemes a költségek megoszlási arányát is figyelemmel követni. Ezen költségelemek díjbevételhez viszonyított aránya az elmúlt évhez viszonyítva kis mértékben csökkent, mialatt egymáshoz viszonyított arányuk gyakorlatilag nem változott (bár megfigyelhetõ az ábrán a kárrendezési költségek 2001tõl kezdõdõ csökkenése). A 66. tábla jól mutatja, hogy az életbiztosítási ágban az átlagos teljes költséghányad (26,8%) továbbra is javult, de az elõzõ évhez képest továbbra is csak kis mértékben.

45

72. ábra Életbiztosítási ági költségek megoszlása (%)

40 35 30

100

25

90

20

80

15

70

10

60 50

5

40 2002

2001

10

2000

Életbiztosítási kár és szolgáltatási kifizetések az életbiztosítási ági díjbevételhez képest

1999

30

1998

2003

0

Életbiztosítási kár és szolgáltatási kifizetések az életbiztosítási ági matematikai tartalékohoz képest

82

20

0 1998

1999

Szerzési költség

2000

2001

Igazgatási költség

2002

2003

Kárrendezési költség


65. tábla Életbiztosítási ági költségek Milliárd forint

Év/év növekedési index (%)


Életbiztosítási ági költségek (időszak végén)

1998

1999

2000

2001

2002


37,4

43,9

48,7

52,7

55,1 59,0

117,6

110,8

108,2

Összes szerzési költség

22,4

27,4

30,7

32,9

34,0

36,8

122,2

112,2

107,0

103,5

108,3

59,9

62,3

63,0

62,4

61,8

62,4


14,7

15,8

16,7

18,7

20,1

21,2

106,9

106,2

111,9

107,2

105,8

39,4

35,9

34,3

35,5

36,4

36,0

0,3

0,8

1,3

1,1

1,0

0,9

319,3

154,6

87,0

89,8

94,7

0,7

1,9

2,6

2,1

1,8

1,6


2003

1999 / 2000 / 2001 / 2002 / 2003/ 1998 1999 2000 2001 2002

1998

1999

2000

2001

2002

2003

104,5 107,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

66. tábla Életbiztosítási ági költséghányadok Életbiztosítási ági költséghányad

1998

2000

2001

2002

2003

Élet + nem élet költség / élet + nem élet díjbevétel

38,4%

36,2% 31,6% 31,6% 29,8%

29,5%

Élet költség / élet díjbevétel

41,6%

36,6% 27,3% 30,5% 27,4%

26,8%

Élet szerzési / élet díjbevétel

24,9%

22,8%

17,2%

19,0%

16,9%

16,7%

Élet igazgatási / élet díjbevétel

16,4%

13,1%

9,4%

10,8%

10,0%

9,6%

0,3%

0,7%

0,7%

0,6%

0,5%

0,4%

Élet kárrendezési / élet díjbevétel

Életbiztosítási ági viszontbiztosítás

1999

Az életbiztosítási ágban a biztosítótársaságok 2003-ban 22 milliárd forint díjat adtak át a viszontbiztosítóknak passzív viszontbiztosítás keretében, ami 11,9%-kal kevesebb a tavalyi évihez képest. A viszontbiztosítóknak átadott díj teljes összege továbbra is külföldi viszontbiztosítókhoz került. Az életbiztosítási ágban 2003ban sem történt aktív viszontbiztosítás. A saját megtartás aránya 2003-ban növekedést mutat. A mutató magas értéke (90%) azt jelzi, hogy a magyar piacon tevékenykedõ társaságok a díjbevételbõl viszonylag nagy részt tartanak meg. 67. tábla Életbiztosítási ági passzív viszontbiztosítás

Passzív viszontbiztosítás (milliárd forint)

Élet üzletág összesen ebből: belföldi biztosító külföldi biztosító Saját megtartás

1998

2000

2001

2002

2003

1999 / 1998

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

14,2

15,7

18,2

18,6

22,5

22,0

110,9%

115,4%

102,4%

120,8%

98,1%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0%

0,0%

7,5%

0,0%

0,0%

14,2

15,7

18,1

18,6

22,5

22,0

110,9%

115,3%

102,5%

120,8%

98,1%

84,2% 86,9%

89,8%

89,2% 88,8%

90,0%

Életbiztosítási ág – Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (BEK)

83

1999

Az életbiztosítási ágon belül kiemelt figyelmet érdemelnek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (ismertebb néven – unit linked biztosítások) a biztosítás speciális jellege, valamint az ágazat dinamikus fejlõdése miatt. A dinamikus fejlõdést jól szemlélteti a 73. ábra, amelyen a unit linked szerzõdések évenkénti növekedése mellett, az életbiztosítási szerzõdéseken belüli térnyerése is látható. A BEK térnyerésekor érdemes azt is vizsgálni, hogy a legnépszerûbb életbiztosítás típusok (elérési, kockázati, vegyes életbiztosítások) helyzete, hogyan változott. Mint a 74. ábra is mutatja, a legnagyobb riválisnak a továbbra is népszerû vegyes életbiztosítás tekinthetõ. Egyes biztosítók úgy oldják meg ezt a problémát, hogy a hagyományos vegyes típusú biztosítást befektetési opcióval kínálják, amelynek választásával az ügyfél tulajdonképpen unit linked típusú biztosítást kap. Az ügyfél döntése azért lényeges, mert az opció választásával, és ezáltal (lemond a biztosító által garantált hozamról és a befektetés kockázata így az övé lesz) a besorolás módosulásával, a befektetési szabályok is változnak. A unit linked tartalékok befektetés-állományának megoszlása a többi (unit linked tartalékon kívüli) tartalék befektetés-állományától eltérõ képet mutat – az A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

73. ábra A befektetésekhez kötött életbiztosítások aránya az életbiztosítási (folyamatos és egyszeri díjas) szerződéseken belül ezer darab 3,500 3,000 2,500 2,000 1,500 1,000 500 0

1998

1999

2000

2001

2002

2003

A többi életbiztosítási szerződés (díjmentessített szerződések és a cséb szerződések kivételével) Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

74. ábra A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások térnyerése a többi hagyományos típusú életbiztosítás mellett 140 Elérésre szóló életbiztosítás Halálesetre szóló életbiztosítás Vegyes életbiztosítás Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

120 100 80 60 40 20 0 díjb.

12

84

1998

kár

díjb.

1999

A felmerülõ veszteség az ügyfél számára azért fontos, mert ha az a szerzõdés lejáratakor jelentkezik, akkor realizálttá válik számára. Ennek elkerülésére egyes biztosítók azt tervezik, hogy lehetõvé teszik majd az ügyfél számára, hogy lejáratkor (a szintén a biztosító tulajdonosi csoportjánál mûködõ) befektetési alapba áttéve folytathassa a befektetést.

kár

díjb.

2000

kár

díjb.

2001

kár

díjb.

2002

kár

díjb.

2003

kár

állampapírok mellett jelentõs mennyiségû részvény és befektetési jegy található. Érdemes megfigyelni szektor szinten a készpénzállomány elhanyagolható mértékét. Egyes biztosítóknál ezzel szemben megfigyelhetõ a magas készpénzhányad, amelyet azzal magyaráznak, hogy az ügyfél érdekeit szolgálja, hogy a vagyonkezelõ a piaci eseményekre gyorsan reagálni tud (pl. a részvény árak esésénél kötvényvásárlással) minimalizálva ezzel a felmerülõ veszteséget.12 A unit linked típusú életbiztosítások térnyerését bizonyítja az is, hogy a többi életbiztosításokhoz viszonyítva, nemzetközi összehasonlításban is magas az aránya.


Dánia

Németország

Norvégia

Svájc

Ausztria

Spanyolország

Svédország

Belgium

Görögország

Franciaország

Finnország

40

20

20

0

0

2003

40

2002

60

2001

60

2000

80

1999

80

2003

100

1998

78. ábra A matematikai tartalékon kívüli életbiztosítási ági tartalékok fedezetét képező befektetések megoszlása az egyes befektetési formák között (%)

100

2002

Egy éves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

77. ábra Az életbiztosítási ági matematikai tartalékok fedezetét képező befektetések megoszlása az egyes befektetési formák között (%)

2001

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

2000

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény összesen

1999

Befektetési jegyek

A unit linked tartalékon kívüli életbiztosítási tartalékok befektetéseit tovább bontva is vizsgálhatjuk:

1998

Készpénz, számlapénz

Egyéb

Portugália

2003

2002

2001

2000

1999

0

1998

20

Magyarország

40

Hollandia

Írország

60

Olaszország

80

80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nagy-Britannia

100

76. ábra A unit link életbiztosításhoz tartozó tartalék aránya az életbiztosítási tartalékokhoz viszonyítva országonként 2001-ben (%)

Luxemburg

75. ábra A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képző befektetések megoszlása az egyes befektetési formák között (%)



Ingatlan

Befektetési jegyek

Befektetési jegy

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény összesen

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír Egyéves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír Egy éves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír Egyéb

Egyéb

Szembeötlõ a különbség, hogy a (unit linked tartalék nélküli életbiztosítási ági tartalékoknál) matematikai tartalékon kívüli életbiztosítási ági tartalék befektetéseiben a nagyarányú állampapírok mellett helyet kapnak más eszközök (részvények, befektetési jegyek) is.

85


Nem-életbiztosítási ág Nem-életbiztosítási ági szerzõdésállomány

A 2003. év végén a biztosítótársaságok összesített szerzõdésállománya 13,3 millió darab volt, amelynek 71,8%-át a nem életbiztosítási ági szerzõdések tették ki. (Bár a nem életbiztosítási ági szerzõdésállomány növekedett (9,3 millióról 9,5 millióra), az összesített szerzõdésállományon belüli aránya csökkent az elõzõ év végéhez képest). 68. tábla Nem-életbiztosítási ági szerződésállomány

Nem életbiztosítási ági szerződések (időszak végén)

Ezer darab

Év/év növekedési index (%) 1999/ 2000/ 1998 1999

2001/ 2000

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Baleset

896

956

1 046

1 093

1 133

1 152

106,7

109,4

104,5

103,7

Casco

421

543

561

599

675

732

128,8

103,3

106,8

112,7

2 867

2 946

2 999

3 075

3 321

3 384

102,7

101,8

102,5

2 867

2 945

2 998

3 074

3 320

3 383

102,7

101,8

975

1 039

1 125

1 191

1 660

1 753

106,6

22 441

2 154

2 133

2 126

1 756

1 737

705

727

742

747

763

775

Járműfelelősség összesen ebből: kötelező gépjármű Tűz- és elemi kockázatok Egyéb vagyoni kockázatok Egyéb nem életági szerződések Összesen

Nem-életbiztosítási ági díjbevétel

14

86

1998

1999

2000

2001

2002

2003

101,7

11,1

11,4

12,2

12,4

12,2

12,1

108,4

5,2

6,5

6,5

6,8

7,3

7,7

108,0

101,9

35,4

35,2

34,9

34,8

35,7

35,5

102,5

108,0

101,9

35,4

35,2

34,8

34,8

35,7

35,5

108,3

105,9

139,4

105,6

12,0

12,4

13,1

13,5

17,8

18,4

96,1

99,0

99,7

82,6

98,9

27,6

25,8

24,8

24,1

18,9

18,2

103,1

102,1

100,7

102,1

101,6

8,7

8,7

8,6

8,5

8,2

8,1

8 105 8 364 8 606 8 831 9 308 9 533 103,2 102,9 102,6 105,4 102,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Nem-életbiztosítási ági átlagdíjak

13


2002/ 2003/ 2001 2002

Egyéb vagyontárgyakban (például föld, lakás, ingóság) jellemzõen jégverés, fagy, lopás által okozott kár. Az egyéb megszûnés a következõ kategóriákat foglalja magába: biztosító általi felmondás, biztosított általi felmondás, éven belüli, elõre meghatározott tartam lejárata miatti megszûnés.

Tehát 2003 végén a nem életbiztosítási ági szerzõdések állománya csak csekély mértékben növekedett (sõt öt éves intervallumban vizsgálva a növekedési indexeket, elmondható, hogy a 2002. évrõl a 2003. évre volt a legkisebb mértékû a növekedés). A nem-életbiztosítási ágon belül a szerzõdésállomány megoszlása évek óta gyakorlatilag hasonló arányokat mutat. A nem-életbiztosítási ágon belül az elsõdleges húzóágazatnak továbbra is a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás maradt, részaránya közel 35,5%. Jelentõs részarányt (közel 20-20%-ot) képviselnek az elõzõn túl az egyéb vagyoni kockázatra13 kötött szerzõdések, valamint a tûz és elemi kockázatra kötött szerzõdések. A darabszám után, az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben az évben a nem-életbiztosítási ági szerzõdések állományvesztésének a legnagyobb hányada továbbra is az egyéb megszûnés14 miatt következett be (ez a hányad az elõzõ évekhez képest ugrásszerûen megnõtt), ezzel együtt viszont csökkent a díjnemfizetés és az érdekmúlás miatti törlés. (Lásd még a 79. ábrát.) A nem-életbiztosítási ág egészét tekintve 2003-ban az egy szerzõdésre jutó átlagos éves díj 34,6 ezer forint volt, amely 11,6%-kal nagyobb, mint az elõzõ év egy szerzõdésre jutó átlagos éves díja. Az átlagot nagyban meghatározzák a fent említett húzóágazatok, mint a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások, valamint az egyéb vagyoni kockázatra kötött szerzõdések, amelyek jelentõs részarányt képviselnek a szerzõdés-állományon belül, ugyanakkor szembetûnõ, hogy a casco biztosításoknak van a legmagasabb éves átlagos díja, bár ennek a biztosítási ágazatnak volt a legkisebb a növekedési üteme 2002-rõl 2003-ra. A biztosítótársaságok 2003. évi díjbevétele 550,4 milliárd forint volt, ennek 60%-át (330,3 milliárd forintot) a nem életbiztosítási ági díjbevétel tette ki, amely 14,3%-kal haladta meg az elõzõ év összesített nem életbiztosítási ági díjbevételét. Ez az éves növekedési ütem (öt évre visszamenõen nézve) az eddigi legalacsonyabbnak mondható. A díjbevétel növekedés mérséklõdésének hátterében egyrészt a szerzõdésállomány relatíve csekély mértékû növekedése, valamint az infláció csökkenése állhat. Ha a megoszlási arányok alakulását vizsgáljuk a nem életbiztosítási ágon belül, látható, hogy majdnem minden ágazatban csökkenés ment végbe (a tavalyi megoszlási arányokhoz képest) a tûz és elemi kockázatok javára. A nem-életbiztosítási ági díjbevételen belül a legnagyobb arányt továbbra is (28,1%) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások díjbevétele tette ki, éppúgy, mint a szerzõdésA FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

69. tábla Nem-életbiztosítási ági átlagdíjak és növekedési indexeik Nem életbiztosítási ági átlagdíjak (ezer forint/szerződés/év)

1998

1999

2000

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003 / 2002

2002

5,9

6,4

7,0

142,8%

109,7%

111,5%

108,5%

110,1%

116,1

121,7

96,8%

117,1%

115,5%

106,1%

104,8%

Baleset

3,4

4,8

Casco

83,5

80,9

94,7 109,4

Járműfelelősség összesen

19,6

20,0

21,8

23,5

24,8

27,7

102,3%

108,6%

107,8%

105,9%

111,7%

18,3

19,9

21,5

22,8

24,4

27,4

109,0%

108,0%

106,0%

107,0%

112,3%

Tűz- és elemi kockázatok

20,2

24,6

26,2

27,8

29,6

33,4

121,7%

106,7%

106,1%

106,4%

112,8%

Egyéb vagyoni kockázatok

12,9

14,3

16,8

20,7

26,5

30,6

111,2%

117,2%

123,3%

127,7%

115,6%

né

né

né

né

né

né

né

né

né

né

né

19,1

21,2

23,9

27,5

31,1

34,6

110,9%

112,8%

114,9%

113,0%

111,6%

ebből: kötelező gépjármű

Egyéb nem-életági szerződések Nem életág összesen

5,3

2003

1999 / 1998

2001

né = nem értelmes

Nem-életbiztosítási ági kár-és szolgáltatás kifizetés

állomány tekintetében. Ezzel összehasonlítva, a casco biztosítások, amíg a szerzõdésállományon belül „csupán” közel 7%-ot, addig a díjbevétel tekintetében 27%-ot tettek ki. A biztosítótársaságok 2003. évi kár- és szolgáltatás kifizetéseinek összege 244,2 milliárd forint volt, ennek 65,6%-át a nem életbiztosítási ági kárkifizetések tették ki, amelyek 13,8%-kal haladták meg az elõzõ év nem-életbiztosítási ág összesített kárkifizetéseit. Ez a növekedési ütem nem tûnik kiugróan nagynak, az elõzõ évi növekedési indexekhez (és a díjakhoz) viszonyítva. A nem életbiztosítási ági ágazatok tekintetében a kárkifizetés elõzõ évhez viszonyított növekedése a tûz és elemi kockázatok ágazat esetében volt továbbra is a legnagyobb ugyan (57,7%), de ez az ágazat a károk tekintetében „csupán” a nem életbiztosítási ág 14,6%-át teszi ki. A nem-életbiztosítási ági kárkifizetésen belül a legnagyobb arány (36,82%) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításhoz kapcsolódik, ami nem meglepõ, hiszen a szerzõdéseken és a díjbevételeken belül is a gépjármû-felelõsségbiztosítás a vezetõ ágazat. A casco biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések a nem-életbiztosítási ágon belül ugyanolyan arányt (26,9) képviselnek, mint a nem életbiztosítási ági díjbevételen belül. A nem-életbiztosítási ági kárhányad 1999 óta csökkenõ tendenciát mutat. Az ágazatokhoz tartozó kárhányadok ezzel szemben évente változó képet mutatnak,

79. ábra Nem-életbiztosítási ági szerződésállomány változásának összetevői (állománydíj alapján) 2003

23,96%

23,22%

52,81%

2002

25,43%

27,34%

47,23%

2001

24,32%

48,30%

27,38%

2000

29,03%

46,53%

24,44%

1999

29,91%

45,94%

24,15%

1998

30,43%

45,27%

24,30%

0%

20% Törlés díjnemfizetés miatt

87

40%

60% Törlés érdekmúlás miatt

80%

100%

Egyéb megszűnés


70. tábla Nem-életbiztosítási ági díjbevétel Nem-életbiztosítási ági díjbevétel (időszak végén)


1999

2000

2001

Év/év növekedési index (%) 2002

2003

1999/ 1998


2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1999 2000 2001 2002

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Baleset

3,0

4,6

5,5

6,4

7,2

8,1

152,4

120,0

116,5

112,5

112,0

1,9

2,6

2,7

2,6

2,5

2,4

Casco

35,2

43,9

53,1

65,6

78,4

89,1

124,7

121,0

123,4

119,5

113,6

22,7

24,8

25,8

27,0

27,1

27,0


56,2

59,0

65,3

72,1

82,5

93,9

105,1

110,5

110,5

114,4

113,8

36,3

33,3

31,7

29,7

28,5

28,4

52,4

58,7

64,5

70,1

81,0

92,7

112,0

110,0

108,7

115,5

114,4

33,8

33,1

31,4

28,9

28,0

28,1


19,7

25,6

29,5

33,1

49,1

58,5

129,7

115,5

112,3

148,2

119,1

12,7

14,4

14,3

13,7

17,0

17,7


28,9

30,9

35,8

44,1

46,5

53,2

106,9

116,1

122,9

105,5

114,4

18,7

17,4

17,4

18,2

16,1

16,1

Egyéb nem-életági szerződések

11,9

13,3

16,6

21,4

25,4

27,6

112,3

124,4

129,1

118,5

108,7

7,7

7,5

8,1

8,8

8,8

8,4

ebből: kötelező gépjármű

Nem-életbiztosítási ág összesen

154,9 177,3 205,8 242,7

289,1 330,3

114,5 116,1 117,9 119,1 114,3 100,0 100,0 100,0

100,0 100,0 100,0

71. tábla Nem-életbiztosítási ági kárkifizetések Nem-életbiztosítási ági kárkifizetések (időszak végén)

Milliárd forint



1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1998 1999 2000 2001 2002

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Baleset

0,8

1,1

1,0

1,4

1,4

1,6

133,3

95,5

135,3

106,2

109,8

1,0

Casco

17,5

25,7

31,0

36,0

41,2

43,2

146,9

120,5

116,3

114,5

104,7


31,9

41,2

44,7

50,1

56,3

59,3

129,1

108,7

111,9

112,4

29,9

41,0

44,2

49,6

55,9

59,0

137,4

107,7

112,3

8,3

20,9

11,9

11,4

14,9

23,4

251,7

56,6

14,2

18,8

15,6

21,9

20,3

25,4

132,2

3,6

3,9

5,0

5,2

6,8

7,4

107,9

ebből: kötelező gépjármű Tűz- és elemi kockázatok Egyéb vagyoni kockázatok Egyéb nem életági szerződések Nem élet üzletág összesen

2000

2001

2002

0,9

0,9

1,1

1,0

0,99

22,9

23,0

28,4

28,6

29,3

26,95

105,4

41,8

36,9

41,0

39,8

40,0

37,03

112,7

105,6

39,1

36,8

40,5

39,4

39,7

36,82

96,0

130,6

157,7

10,9

18,8

10,9

9,0

10,5

14,62

83,0

140,1

92,6

125,1

18,7

16,9

14,3

17,4

14,4

15,83

128,5

104,1

130,7

109,0

4,7

3,5

4,5

4,1

4,8

4,59

76,3 111,5 109,1 125,9 140,8 160,3 146,2

Nem-életbiztosítási ági költségek

1998

1999

97,9 115,3 111,9 113,8 100,0

2003

100,0 100,0 100,0 100,0 100,00

viszont minden évnél megfigyelhetõ, hogy a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításhoz kapcsolódik a legnagyobb kárhányad. A nem-életbiztosítási ágban a szerzési, igazgatási, valamint kárrendezési költségek összege a 2003. év végén 103,6 milliárd forint volt, amely 13,8%-kal haladta meg az elõzõ év ugyanezen költségeinek összegét. A nem-életbiztosítási ági összköltség évenkénti változása mellett érdemes a költségek megoszlási arányát is figyelemmel követni. A nem-életbiztosítási ági költségelemek egymáshoz viszonyított arányában jelentõs változás történt – míg a szerzési költségek aránya 44,9%-ról 53,3%-ra nõtt

72. tábla Nem-életbiztosítási ági kárhányad15 Nem élet üzletági kárhányad

Nem életág összesen 15

88

Nem aktuáriusi értelembe vett kárhányad, nincs korrigálva a függõkár tartalékkal. Az auditált beszámolóval együtt beérkezett aktuáriusi jelentés alapján késõbb kiigazításra kerül.

ebből: Casco: szárazföldi járművek

1998

1999

2000

2001

2002

49,3%

62,9%

53,0%

51,9%

48,7%

48,5%

2003

49,9%

58,9%

58,3%

55,2%

53,2%

48,5%

tűz- és elemi kockázatok

42,2%

82,0%

40,2%

34,3%

30,2%

40,0%

egyéb vagyoni kockázatok

49,3%

61,0%

43,6%

49,7%

43,6%

47,7%

jármű felelősség: kötelező

57,0%

69,9%

68,5%

70,7%

69,0%

63,6%


73. tábla Nem-életbiztosítási ági költségek Nem-életbiztosítási ági költségek (időszak végén)




1999

2000

2001

2002

2003

1999/ 1998

2000/ 1999

2001/ 2000

2002/ 2001

2003/ 2002

113,0

113,6 108,3

115,8

113,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Nem élet üzletág összesen

56,5

63,9

72,6

78,6

91,0 103,6

Összes szerzési költség

25,4

30,5

36,2

40,1

48,8

55,2

120,3

118,7

110,7

121,7

113,1

44,9

47,8

49,9

51,0

53,6

53,3


24,7

25,7

28,1

28,5

31,8

36,4

103,8

109,4

101,7

111,5

114,4

43,8

40,2

38,7

36,3

35,0

35,2

6,4

7,7

8,3

10,0

10,4

12,0

120,2

107,7

120,1

104,3

115,1

11,3

12,1

11,4

12,7

11,4

11,5


80. ábra Nem-életbiztosítási ági költségek megoszlása (%) 100 90


80


70

Szerzési költség

60 50 40 30 20 10 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

az elmúlt hat év alatt, addig az igazgatási költségek aránya 43,8%-ról 35,1%-ra csökkent ezen idõszak alatt. Ha összehasonlítjuk az életbiztosítási ági struktúrával, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nem életbiztosítási ági költségeknél alacsonyabb a szerzési költség, viszont jóval magasabb a kárrendezési költség aránya az összes költségen belül, ami nem meglepõ (a tevékenység jellegébõl következik). A nem-életbiztosítási ágban az átlagos költséghányad valamelyest csökkent – 31,4% volt, szemben az elmúlt évi 31,5%-kal. 74. tábla Nem-életbiztosítási ági költséghányadok Nem életbiztosítási ági költséghányad

1998

Élet + nem élet költség / élet + nem élet díjbevétel

38,4%

Nem élet költség / nem élet díjbevétel

36,5%

Nem élet szerzési / nem élet díjbevétel

16,4%

17,2%

17,6%

Nem élet igazgatási / nem élet díjbevétel

16,0%

14,5%

4,1%

4,3%

Nem élet kárrendezési / nem élet díjbevétel

Nem-életbiztosítási ági viszontbiztosítás

89

1999

2000

2001

2002

2003

36,2% 31,6% 31,6%

29,8%

29,5%

36,0% 35,3% 32,4%

31,5%

31,4%

16,5%

16,9%

16,7%

13,6%

11,8%

11,0%

11,0%

4,0%

4,1%

3,6%

3,6%

A biztosítótársaságok a 2003. évben 94,1 milliárd forint díjat adtak át viszontbiztosítóknak passzív viszontbiztosítás keretében, amelynek 72,1%-a a nem-életági szerzõdésekhez kapcsolódott. Továbbra is a viszontbiztosítóknak átadott díj csaknem teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került, és a saját megtartás aránya is változatlan maradt.


75. tábla Nem-életbiztosítási ági passzív viszontbiztosítás Passzív viszontbiztosítás (milliárd forint)

1998


1999

2000

2001

2002

2003

1999 / 1998

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

24,8

31,7

38,7

48,4

63,1

72,1

128,1%

122,0%

125,2%

130,2%

114,3%

ebből: belföldi biztosító

0,1

0,1

0,1

0,3

0,4

0,4

225,4%

92,8%

242,1%

124,7%

111,8%

külföldi biztosító

24,7

31,6

38,6

48,1

62,7

71,7

127,8%

122,2%

124,8%

130,2%

114,3%

84,0%

82,1%

81,2%

Saját megtartás

80,0% 78,2% 78,2%

76. tábla Nem-életbiztosítási ági aktív viszontbiztosítás Aktív viszontbiztosítás (milliárd forint)

1998

1999

2000

2001

2002

2003

1999 / 1998

2000 / 1999

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002


0,5

0,4

0,3

0,5

0,8

1,4

73,6%

71,3%

176,0%

174,0%

168,2%

ebből: belföldi biztosító

0,2

0,2

0,1

0,2

0,6

1,1

81,8%

64,4%

125,4%

391,5%

169,3%

65,9%

79,5%

224,3%

57,7%

164,4%

külföldi biztosító Átvett díj / összes díj

0,3

0,2

0,1

0,3

0,2

0,3

0,3%

0,2%

0,1%

0,2%

0,3%

0,4%

81. ábra Az átvett díj és az összes díj aránya (aktív viszontbiztosítás esetén) országonként 2001-ben (%) 35 30 25 20 15 10 5 Luxemburg

Szlovákia

Magyarország

Cseh Köztársaság

Izland

Norvégia

Lengyelország

Hollandia

Görögország

Törökország

Mexikó

Finnország

Japán

Spanyolország

Belgium

Olaszország

USA

Korea

Ausztrália

Kanada

Ausztria

Svédország

Franciaország

Egyesült Királyság

Dánia

Svájc

Németország

0

A hazai biztosítótársaságok által aktív viszontbiztosítás keretében átvett díjak értéke 2002. évben is csekély, 1,4 milliárd forint volt, amely 76,7%-ban a nem életági szerzõdésekhez kapcsolódott. A 2003-ban viszontbiztosítás keretében átvett díjak 68,2%-kal haladják meg az elõzõ évben átvett díjakat. A nem-életbiztosítási ági aktív viszontbiztosításból származó díjbevétel az öszszes nem életági díjbevételnek mindössze 4 ezreléke volt 2003-ben, ami nemzetközi viszonylatban is kicsinek mondható. Nem-életbiztosítási ág – felelõsségbiztosítás

A 82., 83. és 84. ábra jól mutatja, hogy a jármû-felelõsségbiztosítások túlnyomó része a szárazföldi jármûvekhez (azon belül is a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításokhoz) kapcsolódik, tehát a légi jármûvekkel valamint a tenger-, tavi- és folyami jármûvekkel összefüggõ felelõsségbiztosítás egyelõre nem jelentõs. A biztosítótársaságok általános felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó szerzõdésállománya, bevétele sem jelentõs, de ez a jövõben változhat az EU-tagsággal, ugyanis azzal együtt jár az általános kártérítési szabályok módosulása, ami nemcsak több, hanem magasabb összegre szóló felelõsségbiztosítást követel.

Nem-életbiztosítási ág – Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás

A szerzõdésállományt, díjbevételt és a kárkifizetéseket vizsgálva elmondható tehát, hogy nemcsak a felelõsségbiztosításon belül, hanem az egész nem életbiztosítási ágon belül kiemelt jelentõsége van a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításoknak – éppen ezért néhány mondatban érdemes külön is foglalkozni vele.

90


82. ábra A biztosítótársaságok felelősségbiztosításból származó szerződésállománya (%)

40

Jármű-felelősség: összesen

35

Általános felelősség

30

Jármű-felelősség: kötelező

25 20 15 10 5 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

83. ábra A biztosítótársaságok felelősségbiztosításból származó díjbevétele (%) 40,00


35,00


30,00 25,00


20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1998

1999

2000

2001

2002

2003

84. ábra A biztosítótársaságok felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kárkifizetése és szolgáltatása (%) 45,00


40,00


35,00 30,00


25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1998

91

1999

2000

2001

2002

2003


86. ábra A nem-életbiztosítási tartalék fedezetét képező befektetések megoszlása az egyes befektetési formák között (%)

85. ábra A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a casco biztosítások száma 4000

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (társaságok+egyesületek, ezer darab)

3500

100 ezer darab

3000

80 60

2500

Casco biztosítások (szárazföldi járművek, társaságok + egyesületek, ezer darab)

2000 1500

40

1000

20

2003

2002

2001

2000

1999

0

1998

500 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Készpénz, számlapénz Ingatlan Befektetési jegyek Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír Egyéves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír Egyéb

Nem-életbiztosítási ági tartalékok

A 2003. év végén a 13 kompozit biztosító, a 10 nem életbiztosító társaság és a 37 egyesület közül 9 társaság és 4 egyesület foglalkozott kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással, annak ellenére, hogy nagyon magas az ágazat koncentrációja (3 társaság koncentrálja az ágazat közel 80%-át) és vele együtt a verseny (ami az EU-csatlakozással növekvõ kínálat miatt fokozódhat). Ez azt mutatja, hogy ez a tevékenység népszerû a biztosítási szektorban, annak ellenére, hogy nem túl nyereséges tevékenységnek számít. Valószínûleg a népszerûségnek az a racionális oka (ami külföldön is), hogy piacszerzési és állományépítési célból16 mûvelik az ágazatot, veszteségeik kompenzálását pedig elsõsorban a „kötelezõvel” együtt értékesített casco biztosításokból származó nyereségtõl várják. Az ábra jól alátámasztja, hogy a casco telítettség jelenleg hazánkban igen alacsony, (tehát ebben az ágazatban még van jövõ), ami alátámasztja a biztosítók politikáját. A 86. ábra ábra jól mutatja, hogy az elmúlt 5 év alatt az állampapírok aránya még magasabbra nõtt (amelyen belül végig kiemelkedõen magas volt az egyéves és annál rövidebb lejáratú állampapírok aránya – szemben az életbiztosítási ágnál tapasztaltakkal), és míg a részvények aránya számottevõen nem változott, a befektetési jegyek aránya növekedésnek indult.

Óvatosság a biztosítótársaságoknál Mindkét ágnál (kivéve az életbiztosítási ágnál a unit linked biztosítások esetében) megfigyelhetõ a konzervatív befektetési politika17 , a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok magas aránya, ami Európa szerte is a legmagasabbnak mondható. Magyarországon nemcsak a biztosítók mondhatók óvatos befektetõknek, hiszen az állampapír-portfólióból mindössze 11,1%-ot birtokolnak. Az állampapírok nagy arányú tartása miatt különösen fontos az állampapírok árfolyamának alakulása a biztosítók számára. Látható (89. ábra), hogy az év utolsó hónapjaiban a kötvények árfolyama nagyot zuhant, emiatt azt feltételezhetnénk, hogy az a rendelkezésre álló szavatoló tõke értékében is megjelenik. Tehát a „biztosnak” hitt (ráadásul a portfólió 85%át kitevõ) állampapírok komoly veszteséget okozhattak volna. A számviteli szabályok szerint azonban az értékvesztést csak akkor kell a biztosítónak a könyveiben kimutatni, ha a (felhalmozott kamatot nem tartalmazó) mérlegkészítéskori piaci érték tartósan (1éven át és jelentõsen) a könyv szerinti érték alatt marad, de az (ábrából láthatóan) árfolyam csak 3 hónapig volt alacsony, így az nem jelenhetett meg az idei beszámolóban, és nem érzékeltette hatását a rendelkezésre álló szava-

92


87. ábra Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya az összportfolióból országonként 2001-ben (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10

Szlovákia

Németország

Szlovénia

Írország

Ciprus

Nagy-Britannia

Lettország

Hollandia

Ausztria

Észtország

Svédország

Svájc

Luxemburg

Olaszország

Belgium

Görögország

Finnország

Dánia

Portugália

Franciaország

Spanyolország

Cseh Köztársaság

Lengyelország

Magyarország

0

88. ábra A biztosítótársaságok részesedése az állampapír-portfólióból (%) 14 11,5%

12

11,1%

10 8

10,3%

9,3%

8,9% 7,1%

6 4 2 0

1998

1999

2000

2001

2002

2003

89. ábra A kötvényárfolyamok alakulása a MAX* index alapján 260 255 250 245 240 235 230 225

93

220 215 2004. febr. 3.

2004. jan. 13.

2003. dec. 16.

2003. nov. 25.

2003. nov. 4.

2003. okt. 10.

2003. szept. 18.

2003. aug. 28.

2003. aug. 6.

2003. júl. 16.

2003. jún. 25.

2003. jún. 3.

2003. máj. 13.

2003. ápr. 17.

2003. márc. 27.

2003. márc. 6

2003. febr. 13.

2003. jan. 2.

210 2003. jan. 23.

A gépkocsiállomány növekedésében is van növekedési potenciál. 17 Az EU-csatlakozás után ez változhat, a biztosítóknak lehetõségük lesz derivatív ügyletekkel is fedezni a tartalékokat. * Az értelmezésnél fontos tudni, hogy a MAX értékek a kamathalmozódást is tartalmazzák. 16


90. ábra A biztosítótársaságok szavatoló tőkéje és tőkefeltöltöttsége 250%

160 140

200%

120 100

150%

80 100%

60 40

Minimális szavatoló tőke szükséglet (bal tengely) Rendelkezésre álló szavatoló tőke (bal tengely) Tőkefeltöltöttség (jobb tengely)

50%

20 0

0% 1998

1999

2000

2001

2002

2003

toló tõkében. (Sõt ha az elkövetkezõ idõszakban az árfolyam emelkedni fog, akkor a következõ évi beszámolóban sem fog megjelenni.) Csak a kárkifizetés vagy a lejárat miatt, a mögöttes fedezet likvidálásakor realizált veszteség jelenhetne meg benne, (amit viszont valószínûleg a rejtett tartalékok nyeltek el). Ezt igazolja, hogy a 2003. év végén a biztosítótársaságok rendelkezésre álló szavatoló tõkéje 125,9 milliárd forintot tett ki, amellyel szemben a minimális szavatoló tõkeszükséglet 64,5 milliárd forint volt, tehát a tõkefeltöltöttségi mutató értéke 198,8%, ami nem csökkent, hanem 3,5 százalékponttal nõtt az elõzõ évhez képest! A következõ évi feltöltöttség (a kötvény árfolyamától függetlenül) várhatóan csökkeni fog a csatlakozás utáni minimális biztonsági és szavatoló tõke szükséglet számítások változásával (igaz, ugyan, hogy 5 év áll a feltöltöttség rendezésére). Eredmény, jövedelmezõség Elõzetes adatok alapján a biztosítótársaságok összesített adózás elõtti eredménye 35 milliárd forint nyereséget mutatott a 2003. év végén. Ez az eredmény 15 tár-

91. ábra A biztosítótársaságok előzetes adózás előtti eredménye 2003-ban ezer forint 18 000 000 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 -2 000 000 -4 000 000

94


77. tábla A biztosítótársaságok eredménye, jövedelmezősége Eredmény, jövedelmezőség

1998

Adózás előtti eredmény (milliárd forint)

1999

16,9

Év/év növekedési index

2000

9,1

2001

18,4

2002

20,6

2003

28,0

35,0

132,5% 53,5% 203,4% 112,1% 135,6% 125,1%

Sajáttőke-arányos nyereség = ROE (adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke)

23,6% 10,9%

Eszközarányos nyereség = ROA (adózás előtti eredmény/átlagos mérlegfőösszeg)

4,5%

19,9%

20,9%

24,3%

24,9%

2,9%

2,7%

3,1%

3,3%

1,8%

saság (de az ábrából láthatóan elsõsorban két társaság nyereségének) 42,5 milliárd forintos nyereségének, valamint 15 társaság 7,5 milliárd forintos veszteségének egyenlegébõl adódott. Ez az adózás elõtti eredmény az elõzõ évinél 25,1%kal több. A jövedelmezõségi mutatók esetében (az elõzõ évi tendenciáknak megfelelõen) javulás figyelhetõ meg – a sajáttõke-arányos nyereség 24,9%-ra, az eszközarányos nyereség 3,3%-ra nõtt.

Hatékonyság A következõ ábra azt mutatja, hogy az egy fõre jutó díjbevétel alapján Magyarország hatékonysága nemzetközi viszonylatban 2001-ben igen alacsonynak számított. Az azt követõ éveket vizsgálva a hatékonyság javulása látható (az egy fõre jutó díjbevétel alapján), de érdemes más mutatók alakulását is figyelemmel követni: A 2002-ben megfigyelhetõ állománylétszám-csökkenéssel szemben, 2003-ban a biztosítótársaságok (központi és hálózati18 ) átlagos állományi létszáma (30,8 ezer fõre változott, azaz) 6,64%-kal nõtt: Ez játszik szerepet az egy fõre esõ díjbevétel, valamint a mérlegfõösszeg növekedési ütemének lassulásában. Az egy fõre jutó jutalék 39,8%-kal haladta meg a 2002. évi értéket, ami a piaci verseny élesedésével hozható összefüggésbe. Az egy fõre jutó költség tekintetében a 2001-ben tapasztalt csökkenés után 2002-hez hasonlóan, 2003-ban is jelentõs, mintegy 60%-os növekedés adódott.

92. ábra Egy főre* jutó díjbevétel (millió euróban) országonként 2001-ben 3 2,5 2 1,5 1 0,5

95

Központon kívüli egységek, például kirendeltség, fiók stb.

Észtország

Magyarország

Szlovákia

Lettország

Málta

Cseh Köztársaság

Törökország

Lengyelország

Ciprus

Szlovénia

Izland

Görögország

Ausztria

Németország

Belgium

Portugália

Norvégia

Hollandia

Dánia

Spanyolország

Franciaország

Írország

Svédország

Finnország

Nagy-Britannia

Luxemburg 18

Olaszország

0

* Az egy fõ itt egy munkatársat jelent.


93. ábra A biztosítótársaságok hatékonysági mutatói ezer forint 40 000

ezer forint 1400

35 000

1200

30 000

1000

25 000

800

20 000

600

15 000

Egy főre jutó MFÖ (bal tengely) Egy főre jutó jutalék (jobb tengely) Egy főre jutó költség (jobb tengely)

400

10 000

200

5 000 0

Egy főre jutó díjbevétel (bal tengely)

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

A 2003. év végén 30 biztosítótársaság mûködött a biztosítási piacon. Összesített mérlegfõösszegük az elõzõ év végéhez képest 22,69%-kal 1176 milliárd forintra nõtt, adózás elõtti eredményük pedig majd 30%-os növekedést mutat. A szektor dinamikus fejlõdése mind a szerzõdésállományban (3,2%-os növekedés), mind a díjbevételben (12,4%-os növekedés) megmutatkozott. 2003-ban a kárés szolgáltatás kifizetések elõbbinél nagyobb (16,2%-os) mértékû növekedése az eredmény csökkenését vetíti elõ, az eredmény javulását segíti a költségek – díjbevételhez képest – kisebb mértékû (11,3%-os) növekedése. A négy fõ jellemzõ tekintetében nem állapítható meg egyértelmûen a nem életbiztosítási ág elõretörése. (Amíg a díjbevétel jobban nõtt, és a kár és szolgáltatáshoz kapcsolódó kifizetés jobban csökkent a nem életbiztosítási ágban, a költségek az életbiztosítási ágban növekedtek kisebb mértékben.) A viszontbiztosítási tevékenység mindkét biztosítási ágban csekély (a hazai társaságok aktív viszontbiztosítási tevékenysége továbbra sem jelentõs). Az életbiztosítási ág húzóágazatai továbbra is a vegyes életbiztosítások, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, míg a nem-életbiztosítási ág húzóágazatai a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások, valamint a casco biztosítások. A biztosító egyesületek tevékenysége továbbra is kis területét teszi ki a biztosítási szektornak, jelentõségük azonban növekvõ, különösen a nagy egyesületeket tekintve.

Biztosítóegyesületek Szereplõk

19

20

21

96

Az Egervidéki kertészeti biztosító egyesület megszûnése miatt. A mezõgazdasági egyesületek állat- és növénybiztosítással foglalkozó egyesületek, amelyek regionális és speciális igényeket elégítenek ki. A 28 egyesületbõl 16 a Tiszántúlon, 5 a Duna-Tisza közén, 7 a Dunántúlon végzi a biztosítási tevékenységét Nagy egyesület = Biztosító egyesületek (kivéve 80. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelõ egyesületek. Kis egyesület = Biztosító egyesületek (Bit. 80. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelõ egyesületek

A biztosító egyesületek száma 2003 végén 36 volt, számuk eggyel kisebb19 a 2002. év végi számnál. Az egyesületek közül 28 ún. „mezõgazdasági”20 egyesület (továbbiakban kis egyesület21 ), a további 8 egyesület nem sorolható ilyen egységes megnevezés alá (továbbiakban nagy egyesület). A 8 „nagy” egyesület közül 2 egyesület az életágban, 6 egyesület a nem életbiztosítási ágban tevékenykedik.

Fõbb jellemzõk A nagy egyesületek az utóbbi években nagyobb dinamikával nõnek, mint a biztosítótársaságok. Ez mind a szerzõdésállomány, mind a díjbevétel, mind pedig a kárkifizetések és a költségek tekintetében megmutatkozik. A következõ ábrák jól mutatják, hogy a nagy és kis egyesületek eltérõ sajátosságokkal bírnak, így érdemes õket megkülönböztetve vizsgálni. Az az érdekes ellentmondás figyelhetõ meg, hogy a nagy egyesületek 2003/2002-es növekedési ütemei bár az elõzõ évekhez képest csökkentek, mégis


78. tábla A biztosítóegyesületek főbb jellemzői Megnevezés

Egyesület

Biztosítási ág

Mindösszesen Szerződésszám (ezer darab)

1999 / 1998

2003

2000 / 1999

2002 / 2001

2003 / 2002

83,1

127,1

209,9

0,4

0,5

0,5

0,3

0,2

25,6%

128,9%

97,4%

57,7%

67,3%

Nagy egyesületek

Összesen

49,0

60,0

82,6

126,6

209,6

228,4

122,5%

137,7%

153,3%

165,6%

109,0%

Nem élet

10,1

17,7

41,0

83,6

112,6

134,9

174,4%

231,5%

204,1%

134,7%

119,8%

Élet

38,8

42,3

41,6

43,0

97,1

93,5

108,9%

98,5%

103,3%

225,6%

96,3%

2 447,3 3 109,6 4 205,1 6 223,6

228,6 119,3% 137,7%

2001 / 2000

60,4

8 506,2 10 765,8 127,1% 135,2%

152,9% 165,1% 108,9%

148,0% 136,7% 126,6%

Kis egyesületek

Nem élet

135,3

135,1

135,7

216,6

215,1

221,2

99,9%

100,5%

159,5%

99,3%

102,8%

Nagy egyesületek

Összesen

2 312,1

2 974,5

4 069,3

6 007,0

8 291,1

10 544,5

128,7%

136,8%

147,6%

138,0%

127,2%

242,1

390,0

953,0

2 420,2

4 180,7

6 006,7

161,1%

244,4%

254,0%

172,7%

143,7%

2 070,0

2 584,6

3 116,3

3 586,8

4 110,4

4 606,2

124,9%

120,6%

115,1%

114,6%

112,1%

257,7

521,3

690,1 1 541,2

2 684,8

Nem élet

8 985,4 202,3% 132,4%

223,3% 174,2% 334,7%

Kis egyesületek

Nem élet

35,3

130,4

43,2

106,6

62,4

93,3

369,2%

33,1%

246,7%

58,5%

149,5%

Nag yegyesületek

Összesen

222,3

390,9

646,9

1 434,6

2 622,4

8 892,1

175,8%

165,5%

221,8%

182,8%

339,1%

93,4

187,8

329,2

910,6

2 003,1

2 654,2

201,1%

175,3%

276,6%

220,0%

132,5%

129,0

203,2

317,7

524,0

619,4

6 237,8

157,6%

156,3%

164,9%

118,2% 1007,1%

10,5%

16,8%

16,4%

24,8%

31,6%

83,5%

26,1%

96,5%

31,8%

49,2%

29,0%

42,2%

Nem élet Mindösszesen Kis egyesületek

Nem élet

Nagy egyesületek

Összesen Nem élet Élet

Mindösszesen

9,6%

13,1%

15,9%

23,9%

31,6%

84,3%

38,6%

48,1%

34,5%

37,6%

47,9%

44,2%

6,2%

7,9%

10,2%

14,6%

15,1%

135,4%

819,9 1 060,9

1 377,9

254,3

304,5

Kis egyesületek

Nem élet

25,6

27,4

22,4

37,1

33,8

39,9

106,9%

81,8%

165,8%

91,0%

118,0%

Nagy egyesületek

Összesen

228,7

277,1

797,5

1 023,7

1 344,1

1 816,5

121,1%

287,8%

128,4%

131,3%

135,1%

Nem élet

104,1

122,4

235,5

590,1

983,4

1 584,6

117,6%

192,3%

250,6%

166,6%

161,1%

Élet

124,6

154,6

562,0

433,6

360,7

231,9

124,1%

363,4%

77,2%

83,2%

64,3%

10,4%

9,8%

19,5%

17,0%

16,2%

17,2%

Mindösszesen Költséghányad (%)

2002

1,6

Élet

Költség (millió forint)

2001

50,6

Élet

Kárhányad (%)

2000

Nem élet

Mindösszesen Kár- és szolgáltatás (millió forint)

1999

Kis egyesületek

Mindösszesen Díjbevétel (millió forint)

1998

1 856,4 119,7% 269,3%

Kis egyesületek

Nem élet

18,9%

20,3%

16,5%

17,2%

15,7%

18,0%

Nagy egyesületek

Összesen

9,9%

9,3%

19,6%

17,0%

16,2%

17,2%

43,0%

31,4%

24,7%

24,4%

23,5%

26,4%

6,0%

6,0%

18,0%

12,1%

8,8%

5,0%

Nem élet Élet

129,4% 129,9% 134,7%

94. ábra A nagy egyesületek főbb jellemzőinek éves növekedési ütemei (%) 400

Szerződésszám Díjbevétel

350

Kár- és szolgáltatás

300

Költség

250 200 150 100 50 0 1999/ 1998

97

2000/ 1999

2001/ 2000

2002/ 2001

2003/ 2002


95. ábra A kis egyesületek főbb jelemzőinek éves növekedési ütemei (%) Szerződésszám

400

Díjbevétel

350

Kár- és szolgáltatás

300

Költség

250 200 150 100 50 0 1999/ 1998

2000/ 1999

2001/ 2000

2002/ 2001

2003/ 2002

magasabbak, mint a biztosítótársaságok ugyanerre az idõszakára vonatkozó növekedési ütemei. Látható, hogy míg a nagy egyesületeknél22 a szerzõdésszám és a díjbevétel növekedési üteme csökkent, a költségeké stagnált, a kár – és szolgáltatáshoz kapcsolódó kifizetések növekedési üteme ugrásszerûen nõtt; kis egyesületeknél mindegyik vizsgált jellemzõ esetében növekedést tapasztalhatunk.

Szerzõdésállomány 2003. év végén a biztosító egyesületek 228,6 ezer szerzõdéssel rendelkeztek, amely 8,9%-kal több mint az elõzõ év végén jelentett állomány. A biztosító egyesületek szerzõdés-állományának 59,1%-át teszik ki a nem-életbiztosítási ági szerzõdések (szemben a tavalyi 53,8%-kal), melynek növekedése a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdések állománygyarapodásának köszönhetõ. Az életbiztosítási ági szerzõdések számának csökkenése (3,7%-kal az elõzõ évihez képest) a szerzõdések lejárat miatti megszûnésével magyarázható.

Díjbevétel

22

98

A nagy egyesületeknél egy egyesület vitte el a szektorátlagot, mert ebben az évben került sor a 10 éves tagságot elérõk kifizetésére.

A 2003. évi díjbevétel 10,7 milliárd forint volt, amely 26,6%-kal haladta meg az elõzõ év díjbevételét. Az egyesületek díjbevétel növekedési üteme jelentõsen meghaladja a társaságok 12,4%-os (2003/2002-es) díjbevétel-növekedési ütemét. A biztosító egyesületek életági szerzõdéseinek száma a 2002. év végéhez képest csökkent, mely dinamikát érdekes módon a díjbevétel nem követett, ugyanis az életbiztosítási ági díjbevétel 12,1%-kal volt több mint egy évvel korábban. Az egyesületek nem-életbiztosítási ági szerzõdéseinek állománya a 2002. év végéhez képest 19,8%-kal gyarapodott, amely dinamika mellett 43,7%-kal több bevétel folyt be, mint az elõzõ évben. A biztosító egyesületek díjbevételének 57,8%-a nem életbiztosítási ági szerzõdésekbõl, további 42,3%-a az életági szerzõdésekbõl folyt be. Az ábrán jól látható, hogy az évek során a díjbevétel megoszlása alapján a nem-életbiztosítási ág folyamatosan növelte részarányát az életbiztosítási ággal szemben, valamint megfigyelhetõ a kis egyesületek folyamatos térvesztése is. A biztosító egyesületek együttes díjbevételét a teljes biztosítási szektor összesített díjbevételéhez mérve, megállapítható, hogy az így kapott arány igen alacsony(1,9%-át tette ki 2003-ban, míg egy évvel korábban ez az arány 1,7% volt), bár folyamatos növekedést mutat. Fontos megjegyezni azonban, hogy egyes nagy egyesületek díjbevétel alapján számított piaci részesedése (1,8%) a teljes biztosítási piacéból nem feltétlenül tükrözi azok egyes ágazatokban (pl. szakmai felelõsségbiztosítás, kötelezõ gépjármû felelõsség biztosítás) betöltött jelentõs szerepét. A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

96. ábra Az egyesületek díjbevétele (nagy és kis egyesületi megbontásban) (%) 100

Nagy egyesületek – élet Nagy egyesületek – nem élet

80

Kis egyesületek – nem élet 60

40

20

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Kárkifizetések A biztosító egyesületek az év során közel 9 milliárd forint kárkifizetést teljesítettek, amely 234,7%-kal több mint az elõzõ évben teljesített kifizetések.23 A nagy egyesületek kifizetései közül 70,1% kapcsolható a nem életbiztosítási ági szerzõdésekhez, míg 29,9% az életbiztosítási ági szerzõdésekhez. A nagy egyesületek kifizetésének 239,1%-os növekedését egyértelmûen az életbiztosítási ági szerzõdések kárkifizetésének ugrásszerû növekedése eredményezte.

Költségek A 36 egyesületet összesen 1,8 milliárd forint szerzési, igazgatási és kárrendezési költséget jelentett 2003-ban, amely az elõzõ évhez képest 34,7%-kal növekedett. Ezen belül a kis egyesületek költségei 18%-kal, a nagy egyesületeké pedig 35,1%-kal nõttek.

Befektetések A biztosító egyesületek befektetéseinek nagysága a 2003. év végén 28,7 milliárd forintot tett ki, amely 39,4%-os (az elõzõ növekedési ütemhez hasonló) éves gyarapodást jelentett. A biztosítótársaságokhoz hasonlóan az egyesületek befektetéseinek legnagyobb része továbbra is az állam által kibocsátott értékpapírban található.

Eredményesség, feltöltöttség

23

99

Az okot az elõzõ lábjegyzetben már megjelöltük.

A nagy egyesületek tõkeellátottsági szintje a tavalyi esés (130%-ra) után újra növekedett (213,7%-ra), bár nem érte el a tavalyelõtti (230%-os) szintet. Ez azt mutatja, hogy a nagy egyesületek tõkefeltöltöttsége a biztosítótársaságokénál valamivel magasabb, viszont a szavatolótõke számítások változása az egyesületeket valószínûleg érzékenyebben fogja érinteni. A szavatolótõke-szükséglet magas szintje a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási ágat mûvelõ egyesületek számára különösen indokolt. A nagy egyesületek 2003. évi adózás elõtti eredménye – elõzetes adatok alapján – 924 millió forint volt. (A nagy egyesületek mindegyike nyereséges lett). A 2003. évi nyereség 15,8%-kal haladta meg az elõzõ évit.


PÉNZTÁRI SZEKTOR A pénztári szektort négy különféle típusú pénztár alkotja, amelyek eltérõ céllal alakultak meg és eltérõ sajátosságokkal rendelkeznek. Párhuzamok természetesen találhatóak (pl. a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak – mindketten a nyugdíjrendszer részei, az önkéntes nyugdíjpénztárak, az önkéntes egészségpénztárak és az önkéntes önsegélyezõ pénztárak a tagok önkéntes belépésén alapulnak, az önkéntes egészség és az önkéntes önsegélyezõ pénztárak szolgáltatásai között is vannak átfedések), de az eltérések meghatározóbbak. Az eltérõ sajátosságok jól megmutatkoznak a következõ táblázatban, ahol a legfontosabb jellemzõk minden pénztártípusnál összehasonlítható formában kerültek bemutatásra: 79. tábla A pénztári szektor* főbb jellemzői Főbb jellemzők

Pénztárak száma (db)

Taglétszám (ezer fő)

Tagdíjbevétel (milliárd forint)

Működési költség (milliárd forint)

Kifizetés (milliárd forint)

Vagyon (nyilvántartási értéken) (milliárd forint)

Pénztár típusa**

2000

2001

2002***

2003

2003/2002

mnyp

25

22

19

18

1

önyp

116

98

90

83

7

öep

30

33

37

40

3

ösp

20

22

24

30

6

mnyp

2 193,4

2 252,7

2 225,4

2304,8

103,6%

önyp

1 080,6

1 153,1

1 180,0

1218,4

103,3%

öep

71,4

108,5

151,2

210,1

138,9%

ösp

60,5

68,7

77,3

90,1

116,6%

mnyp

98,2

104,1

117,3

163,9

139,7%

önyp

58,6

64,0

70,9

76,7

108,1%

öep

3,9

6,0

9,2

14,2

155,1%

ösp

2,5

2,4

3,3

3,6

109,9%

mnyp

5,4

6,7

7,1

9,3

130,5%

önyp

3,4

3,6

3,7

3,9

105,2%

öep

0,4

0,9

1,2

1,8

154,3%

ösp

0,1

0,2

0,4

0,5

126,2%

mnyp

0,0

0,2

0,1

0,1

100,3%

önyp

7,2

11,8

15,0

16,5

109,9%

öep

1,7

3,3

5,5

9,2

167,0%

ösp

2,9

2,0

2,7

3,0

112,6%

mnyp

175,6

283,1

413,1

561,4

135,9%

önyp

224,3

291,5

358,0

434,4

121,4%

öep

4,0

6,3

9,0

13,2

146,6%

ösp

0,9

1,1

1,4

1,4

100,9%

* 2003-ban megalakult, de még engedéllyel nem rendelkezõ pénztárak: 7 darab önsegélyezõ, 2 darab egészségpénztár. Végelszámolás megindult: egy önkéntes nyugdíjpénztár esetében. ** mnyp= magánnyugdíjpénztárak önyp=önkéntes nyugdíjpénztárak öep=önkéntes egészségpénztárak ösp=önkéntes önsegélyezõ pénztárak *** Az adatok utólagos korrekció miatt eltérnek a 2002-es évkönyvben közöltektõl.

A 97. és 98. ábra a növekedési ütemek különbözõségérõl tesznek tanúságot, azaz felhívják arra a figyelmet, hogy a különbözõ típusú pénztárak eltérõ ütemben növekednek (hiszen eltérõ életpályán mozognak). A vagyon növekedésében teljesen eltérõ képet kapunk az egyes intézménytípusoknál. Az utóbbi években az önkéntes egészségpénztárak vagyona növekszik a legnagyobb dinamikával (hiszen itt most jelentkeztek a taglétszám jelentõs növekedésével összefüggõ nagyobb bevételek).

100


97. ábra A létszám növekedési üteme a pénztáraknál év végén (év/év) (%) 160

Magánnyugdíjpénztár

140

Önkéntes nyugdíjpénztár

120 100

Önkéntes egészségpéntár

80

Önsegélyező pénztár

60 40 20 0

2001

2002

2003

98. ábra A vagyon növekedési üteme a pénztáraknál év végén (év/év) (%) 180

Magánnyugdíjpénztár

160 140

Önkéntes nyugdíjpénztár

120

Önkéntes egészségpéntár Önsegélyező pénztár

100 80 60 40 20 0

2001

2002

2003

Nem elhanyagolható24 azonban a pénztárak (elsõsorban a nyugdíjpénztárak) Magyarországon belüli helyzetének felmérése, gazdasági súlyának megvizsgálása sem.

Magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak gazdasági súlya

24

101

Az EU-csatlakozás küszöbén érdemes lett volna az egyes pénztártípusok helyét nemzetközi viszonylatban is felmérni, de mivel sajátos jegyeiknél fogva nem egyeznek meg teljes mértékben az EUban így nevezett, de eltérõen definiált pénztárakkal, ezt csak néhány esetben volt célszerû megtenni.

A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak – mint intézményi befektetõk – összesített befektetett állománya a 2003. év végén 995 milliárd forintot tett ki (985 milliárd forint piaci értéken), szemben a 2002. év végi 771 milliárd forinttal, amely majdnem 30%-os növekedést jelent. A nyugdíjpénztárak a biztosítókhoz hasonlóan óvatos befektetõk, amelyet az bizonyít, hogy összesített portfóliójuk jelentõs hányadát (háromnegyedét) az állampapír-állomány teszi ki, amely ráadásul bár kis mértékben, de tovább növekedett 2003-ban. Ezzel, illetve a pénztári vagyon növekedésével magyarázható a nyugdíjpénztárak emelkedõ részesedése a hazai állampapír-állományból. Mindkét nyugdíjpénztártípus esetén a részvények a portfóliójuk kevesebb, mint 10%-át teszik ki. Ebbõl is következõen kevésbé jelentõs a teljes tõzsdén jegyzett részvényállományban betöltött szerepük, ugyanakkor az elmúlt öt év alatt a nyugdíjpénztári részvényállomány aránya közel ötszörösére növekedett, a 2003. év végére meghaladta a 2,5%-t. A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

99. ábra A nyugdíjpénztári szektor részesedése az állampapír-állományból (%) 10

Magánnyugdíjpénztárak

9

Önkéntes pénztárak

8 7 6 5 4 3 2 1 0 2000

2001

2002

2003

100. ábra A nyugdíjpénztári szektor részesedése a tőzsdei részvényekből (%) 3,0

Magánnyugdíjpénztárak

2,5

Önkéntes pénztárak

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

2000

2001

2002

2003

A háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2003 végén 9740,1 milliárd forintot tett ki, amely az elõzõ év végéhez képest 14,3%-os vagyongyarapodást jelentett. Ennél jelentõsen nagyobb mértékben gyarapodott a nyugdíjpénztárakban levõ vagyon állománya, amely ugyanezen idõszak alatt 30%-al nõtt. Általánosságban megállapítható, hogy bár a nyugdíjpénztári vagyon éves növekedésének üteme folyamatosan csökken, mértéke minden évben jelentõsen meghaladta a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának növekedési ütemét. 2003 végére a nyugdíjpénztári vagyon hányada a lakosság bruttó pénzügyi megtakarításainak már 10,4%-át tette ki. A pénztári vagyon hányada mind GDP arányosan, mind a háztartási megtakarításokon belül folyamatosan, azonban csökkenõ dinamikával nõ. Általánosságban elmondható, hogy a pénztári vagyon hányada mind GDP arányosan, mind a háztartási megtakarításokon belül folyamatosan, azonban csökkenõ dinamikával nõ. A 103. ábrából látható, hogy a pénztári vagyon GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon bár növekvõ tendenciát mutat, ez nemzetközi viszonylatban alacsonynak számít, hiszen több országban évszázados hagyományai vannak az intézményesített nyugdíj célú megtakarításoknak. Láthatóan hazánk – az optimista elõrejelzések szerint is – 2020-ra haladja meg a 30%-os vagyon/GDP arányt, ami az EU-s országok 2000. éves adataihoz viszonyítva nem mondható kiemelkedõnek. (Lásd 104.ábra.) A vagyon GDP-hez viszonyított arányának növekedését nagy valószínûséggel elõre jelezhetõ folyamatos tagdíjbevétel (és a pénztárak által elért hozam) bizto-

102


101. ábra A pénztári vagyon és a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának kapcsolata Háztartások bruttó pénzügyi eszközei

12%

12 000 10,4% 10 000

10%

9,0% 7,7%

8 000

Pénztári vagyon

8%

Pénztári vagyon aránya a háztartások bruttó pénzügyi vagyonában

milliárd forint

6,1% 6 000

6%

4 000

4%

2 000

2% 0%

0 2000

2001

2002

2003

102. ábra A nyugdíjpénztári vagyon gazdasági térnyerése (%) 12

Nyugdíjpénztári vagyon a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának arányában

10

Nyugdíjpénztári vagyon a GDP arányában

8 6 4 2 0 2000

2001

2002

2003

103. ábra Nyugdíjpénztári vagyon a GDP %-ban az EU tagországai esetében (2000)(%) 160 140 120 100 80 60 40 20

103

Görögország

Luxemburg

Franciaország

Spanyolország

Portugália

Ausztria

Belgium

Németország

Olaszország

Norvégia

Finnország

Írország

Egyesült Királyság

Svédország

Dánia

Hollandia

0


104. ábra Nyugdíjpénztári vagyon a GDP %-ban (előrejelzés 2020-ra) 35 30 25 20 15

sítja. Ezt a folyamatot befolyásolhatja a szolgáltatások és kifizetések tömegessé válása, amely a magánnyugdíjpénztárak esetében még legalább egy évtized múlva, de az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében viszont már a közeljövõben esedékes. (Azon önkéntes nyugdíjpénztári tagok számára, akik már elérték a nyugdíjra jogosító korhatárt, természetesen jelenleg is nyitott a lehetõség a pénztári szolgáltatás igénybevételére, akár egyösszegû, akár járadékszolgáltatás formájában, de a kötelezõ várakozási idõ lejártára tömegesen 2005-tõl lehet számítani.) A szolgáltatások tömegessé válásának idõszakára fontos, hogy a szabályozás megfelelõen rendelkezzen a pénztárak saját maguk által folyósított életjáradékairól. Ennek hiánya ugyanis nagy kockázatot jelentene mind a pénztárak, mind a tagok számára.

10

A magánnyugdíjpénztárak fõbb jellemzõi, növekedésük

Horvátország

0 Magyarország

Magánnyugdíjpénztárak Lengyelország

5

A szektor növekedését jól reprezentálja a fõbb jellemzõk növekedési ütemének alakulása. A 105. ábrán látható, hogy a vagyon kivételével nem lassult a növekedés (ami egyébként a magas bázisnak köszönhetõ).

80. tábla A magánnyugdíjpénztárak legfontosabb jellemzői Magánnyugdíjpénztárak főbb jellemzői


2000

2001

2002

2 193,4

2 252,7

2 225,4

2304,8

102,7%

98,8%

103,6%

98,2

104,1

117,3

163,9

106,0%

112,7%

139,7%

Működési költség (milliárd forint)

5,4

6,7

7,1

9,3

123,7%

106,4%

130,5%

Kifizetés (milliárd forint)

0,0

0,2

0,1

0,1

518,1%

57,7%

100,3%

175,6

283,1

413,1

561,4

161,2%

145,9%

135,9%

Taglétszám (ezer fő) Tagdíjbevétel (milliárd forint)

Vagyon (nyilvántartási értéken)

2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

105. ábra A magányugdíjpénztárak főbb jellemzőinek növekedési üteme (%) 600

Taglétszám Tagdíjbevétel

500

Működési költség Kifizetés

400

Vagyon

300 200 100 0

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

A piaci szereplõk, piaci koncentráció A 2003. év folyamán a korábbi évek tendenciájával megegyezõen csökkent a magánnyugdíjpénztárak száma (1-gyel), így 18 magánnyugdíjpénztár mûködött.

104


106. ábra Az eltérő intézményi hátterű magánnyugdíjpénztárak számának alakulása 2003

Banki hátterű magánnyugdíjpénztárak (darabszám)

2002

3

2001

3

Biztosítói hátterű magánnyugdíjpénztárak (darabszám)

2000

4 5

6

7

5

6

7

8

5

5 5

Munkáltatói hátterű magánnyugdíjpénztárak (darabszám) Egyéb hátterű magánnyugdíjpénztárak (darabszám)

5

5

5

107. ábra A magánnyugdíjpénztárak taglétszám és vagyon koncentrációja 100%

A többi pénztár

95%

A hat legnagyobb pénztár

90% 85% 80% 75% 70% 65%

83.9%

85.5%

87.1%

86.9%

79.4%

81.5%

82.9%

82.9%

2000

2001

2002

2003

2000

2001

2002

2003

60% 55% 50%

Taglétszám

Vagyon

108. ábra A magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása Taglétszám, ezer fő 2400

2225

2200 2187

2305

2253

2000

Folyamatos átrendezõdés figyelhetõ meg (amit jól mutat a 106. ábra), a munkáltatói hátterû pénztárak száma csökkent. A piaci szereplõk számának változatlanságával összhangban nem változott jelentõsen a piaci koncentráció sem. A hat legnagyobb pénztár taglétszám tekintetében továbbra is a tagok 86,9%-át, illetve a vagyon 82,9%-át tudhatta a magáénak.

1800

Taglétszám

1600 1400 1200 1000

105

2000

2001

2002

2003

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 2003 végén 2,305 millió fõ volt, amely az elõzõ év végéhez képest 3,6%-os növekedést mutat. Tehát a 2002. évi létszámcsökkenés után a (2001. évi létszámot is meghaladó) létszámnövekedésnek lehetünk tanúi. Ugyanez figyelhetõ meg, ha a taglétszámot a gazdaságilag aktív népességhez hasonlítjuk (lásd 109. ábra).


109. ábra A magánnyugdíjpénztár-tagok száma az aktív népességhez viszonyítva

2003

55,3%

44,7%

2002

54,2%

45,8%

2001

54,9%

45,1%

53,2%

46,8%

2000

0%

20%

40%

60%

Gazdaságilag aktív és magánnyugdíjpénztár-tag

80%

100%

Gazdaságilag aktív, de nem magánnyugdíjpénztár-tag

Tagdíjbevételek és szolgáltatási kiadások 2003 során 163,9 milliárd forint befizetés történt a magánnyugdíjpénztárakba. A tagdíjbevétel a 2002. évi 12,7%-os éves növekedési ütemével szemben 2003-ban 39,7%-os növekedési ütemet25 tapasztalhatunk. A 2003. évi magánnyugdíjpénztári befizetések 91,4%-át az azonosított tagdíjbevételek tették ki, amelyek 99%-ban (szemben a 2002.évi 97%-kal) a kötelezõ tagdíjbevételekbõl és körülbelül 1%-ban a (munkáltató vagy a tag által fizetett) tagdíj-kiegészítésekbõl adódtak. A rendszer elvébõl adódóan még változatlanul rendkívül kicsi a kifizetések mértéke. A magánnyugdíjpénztárak járadékszolgáltatást még nem, csak egyösszegû26 kifizetést teljesítenek. A magánnyugdíjpénztári kifizetések értéke 2003 folyamán a tavalyi évhez hasonlóan mindösszesen 112 millió forintot tett ki.

Befektetési tevékenység eredménye 25

26

27

106

A jelentõs növekedés a jogszabályok pénztárakra kedvezõ változása miatt következett be: pályakezdõk kötelezõ belépése, a magánnyugdíjpénztárakba fizetendõ jutalékrész 7%-ra történõ emelése. Az egyösszegû kifizetések jelenleg túlnyomó részt a tagok halála miatt történtek. A 2003. év utolsó hónapjaiban óriásit zuhanó kötvényárfolyamok miatt a nyugdíjpénztárak többsége negatív hozamot ért el 2003. utolsó negyedévében. Ez érzékeltette hatását az éves befektetési eredményben is. A másik ok az elszámolási technika megváltozása. Pl. a befektetési tevékenység bevételének nagymértékû csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy 2003-tól az értékelési különbözetben elszámolt negatív hozam a befektetési tevékenység bevételeit csökkenti, míg korábban ugyan ez (értékvesztés címén) a befektetési tevékenység ráfordításait növelte.

A 2003. évben a nyugdíjpénztárak mindössze 26,31 milliárd forint befektetési tevékenységbõl származó bevételt számoltak el, ami majdnem a fele a 2002.évben ( 45,71milliárd) elértnek. A korábbi évek tendenciáival szemben a befektetési bevétel legmeghatározóbb összetevõjének a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek bizonyultak. A befektetési tevékenységbõl származó ráfordítás 16,26 milliárd forint volt, ami viszont csak 30,5%-kal kevesebb az elõzõ értéknél. A befektetési tevékenység ráfordításainak összetevõinek arányában is változás figyelhetõ meg, mert a ráfordítások több mint fele egy összetevõhöz kapcsolódik, nevezetesen hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok árfolyamveszteségéhez. Jelentõsnek mondható a vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak aránya, és nagyot nõtt a befektetési jegyekbõl származó veszteség is 2003-ban. Így összességében elmondható, hogy 2003-ban a befektetési eredmény csak 10,05 milliárd forint lett, ami 55%-kal kevesebb27 a 2002. évben elértnél. A befektetési tevékenységbõl származó nettó bevétel 10,05 milliárd forintos értéke az átlagos befektetési állomány mindössze 1,78%-a, szemben az egy évvel ezelõtt mért 6,3%-kal. Bár 2003-ban a vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak a befektetési ráfordítások 30,6%-át tették ki, és összegük 41,2%-kal több az egy évvel korábbihoz képest, a vagyonhoz képest nem változott az aránya (lásd 110. ábra).


81. tábla A magánnyugdíjpénztárak legfontosabb jellemzői Milliárd forint Magánnyugdíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai


2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

31,54

30,60

45,71

26,31

97,0%

149,4%

57,6%

Kapott (járó) kamatok, kamatjellegû bevételek

19,38

17,50

24,04

24,43

90,3%

137,4%

101,6%

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség)

10,60

10,42

17,52

5,45

98,3%

168,1%

31,1%

Befektetési jegyek realizált hozama

0,00

0,15

0,70

2,81

---

468,4%

403,3%

Kapott (járó) osztalékok részesedések

0,26

0,33

0,50

0,66

125,1%

154,2%

130,1%

Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei

1,31

2,21

2,95

0,11

168,8%

133,5%

3,7%

Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

0,00

0,00

0,00

0,00

0,0%

0,0%

0,0%

Befektetési tevékenység bevételei

Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

2002 / 2001

2003/ 2002

---

---

---

-7,14

---

---

---

23,47

14,62

23,40

16,26

62,3%

160,1%

69,5%

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

8,26

0,04

0,00

0,98

0,5%

3,7%

68401,0%

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegú különbözete (árfolyamveszteség)

6,35

1,94

5,11

9,02

30,5%

263,6%

176,6%

Befektetési jegyek realizált vesztesége

0,00

0,12

0,50

1,15

416,0%

227,8%

Pénzügyi befektetések értékvesztése

8,89

13,57

16,82

---

152,5%

124,0%

---

-2,81

-5,87

-5,44

---

208,9%

92,6%

---

Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordítása

0,00

0,03

-0,12

0,01

---

-352,3%

-5,6%

Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos különbözõ egyéb ráfordítások

0,00

0,00

0,00

0,00

0,0%

0,0%

0,0%

Vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak

1,56

2,59

3,52

4,97

166,1%

135,7%

141,2%

0,14

180,0%

136,8%

4,6%

10,05 198,0%

139,6%

45,1%

Befektetési tevékenység ráfordításai

Pénzügyi befektetések visszaírt értékvesztése

Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység eredménye

1,22

2,20

3,01

8,07

15,99

22,31

Vagyon, portfólió

6

1,26%

5

10,5%

4

0,84%

3

0,63%

2

0,42%

1

0,21%

0

0,00% 2000

2001

2002

2003

111. ábra A magánpénztári vagyon az intézményi háttér megoszlásában

milliárd forint

milliárd forint

110. ábra A magánnyugdíjpénztári vagyon- és letétkezelői díjak alakulása

2003 végére a magánnyugdíjpénztári szektor befektetéseinek (piaci értéke 564,6 milliárd forint) nyilvántartási értéke 561,4 milliárd forint volt, ami 35,9%-os vagyongyarapodást jelent az elõzõ évhez képest. A 111. ábra jól mutatja, hogy a vagyon döntõ hányada a biztosítói és a banki hátterû magánnyugdíjpénztárakhoz köthetõ.

600

Többi pénztár vagyona

500

Munkáltatói pénztárak vagyona

400

Biztosítói hátterű pénztárak vagyona

300

Banki hátterű pénztárak vagyona

200 100

Vagyon- és letétkezelői díjak Vagyonkezelői és letétkezelői díjak a vagyon arányában

107

0 2000

2001

2002

2003


A 112. ábrából jól látható, hogy alapvetõen nem változott a magánnyugdíjpénztárak portfóliója, de megfigyelhetõ, hogy bár kis mértékben, de 69,8%-ra nõtt az állampapírok aránya (az elõzõ évi 68%-ról). Az elmúlt két év tendenciájával szemben növekedett a részvényarány, (a tavalyi 8,9%-ról) 9,2%-ra. Ezzel együtt viszont csökkent a vállalati, hitelintézeti kötvények és a bankszámlán tartott pénz aránya. Szerény növekedés figyelhetõ meg a külföldi befektetésekben; 1,18%-ra nõtt arányuk a teljes befektetett vagyonból a tavalyi 0,9%-os arányról. A 113. ábra jól szemlélteti, hogy az állampapírok ilyen magas aránya az EU országokban sem gyakori. Ez a magas arány, a szándéka szerint konzervatív pénztári befektetési politikával magyarázható, amelynek hátterében a tagok pénzének óvatos befektetésére irányuló elv áll. Ez viszont az állampapírpiacon (az adott események hatására), éppen az ellenkezõ hatást érheti el. A 2003. év utolsó hónapjaiban óriásit zuhanó kötvényárfolyamok miatt a nyugdíjpénztárak többsége negatív hozamot ért el. Ez éreztette hatását az éves befektetési eredményben is. A pénztáraknál (szemben a biztosítókkal) a piaci értékelés követelménye miatt a veszteség azonnal látható és számszerûsíthetõ. A magánnyugdíjpénztárak esetében mivel a szolgáltatás még nem jelentõs, nem realizálódik a veszteség, csak ha értékesítették volna a veszteséges pozícióban lévõ értékpapírokat.

112. ábra A magánnyugdíjpénztárak portfóliómegoszlása 100%

Bankszámla, készpénz

90%

Bankbetét

80% 70%

Állampapír

60%

Részvény

50%

Vállalati, hitelintézeti kötvény

40% 30%

Befektetési jegy

20%

Egyéb

10% 0%

2000

2001

2002

2003

113. ábra A magánnyugdíjpénztárak portfóliómegoszlása az Eu-ban 100%

Kötvények

90%

Részvények

80% 70%

Ingatlan

60%

Készpénz

50% 40%

Egyéb

30% 20%

108

Nagy-Britannia

Svájc

Spanyolország

Hollandia

Olaszország

Írország

Finnország

Belgium

0%

Ausztria

10%


115. ábra A tagnyeréshez kapcsolódó költségek aránya a működési költségekből a magánnyugdíjpénztárak esetében

114. ábra A magánnyugdíjpénztárak egy tagra jutó vagyonának alakulása forint

300%

300 000

250%

250 000

200%

200 000

150%

Egy főre jutó vagyon

150 000

100%

100 000

50% 0%

Egy főre jutó vagyon a havi nettó átlagbér százalékában

50 000

2000

2001

2002

2003

Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak 60% Aktuáriusi díj 0% Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 2% Felügyeleti díj 9% Egyéb működési költségek, ráfordítások 8% Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 8% Garancia díj 6% Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei 1%

A tagdíjjellegû bevételeknek és a befektetésekbõl származó bevételeknek köszönhetõen 2003-ban is növekedett (31%-kal) az egy fõre jutó vagyon mértéke (185 ezer forintról 243 ezer forintra). A tõkefedezeti rendszer elvébõl adódóan a felhalmozott vagyon a majdani nyugdíjszolgáltatás fedezete. Ezt figyelembe véve érdemes megvizsgálni az egy fõre jutó vagyon alakulását a nemzetgazdasági havi nettó átlagbér százalékában is. Látható, hogy a felhalmozott vagyon növekedése folyamatosan és jelentõsen meghaladja a nettó bérnövekedést, 2003 végén az egy fõre jutó vagyon a havi nettó átlagbér28 közel 260%-t tette ki. (Lásd 114. ábra.)

Könyvvizsgálat díja 1% Anyagköltség 1% Szaktanácsadás díja 1%

28

109

Természetesen az összehasonlítás a pénztártagok illetve a nemzetgazdaság egészének – elsõsorban az eltérõ kormegoszlásból adódó – különbözõ jövedelemarányai miatt kis mértékben torzíthat. A fenti számítás jellegénél fogva, természetesen nem ad információt a magánnyugdíjpénztárból majdan kifizetett járadéknak az akkori bérhez viszonyított mértékére.

Mûködési költségek A 2003. évben a magánnyugdíjpénztárak összesen 10,1 milliárd forintot számoltak el a mûködési tartalék javára és 9,3 milliárd forintot fizettek ki a mûködési költségeik finanszírozására, (amely összeg az elõzõ évinél jelentõsen, 31,2%-kal több), amelyeknek eredményeképpen a mûködési tevékenységnek pozitív egyenlege lett. A mûködési költségeknek a befolyt és azonosított tagdíjakhoz viszonyított mértéke 5,67%-ot tett ki, amely viszont csökkent, az elõzõ évinél 0,6%-kal alacsonyabb, és az azt megelõzõ évek tendenciájához igazodik. Nem változott jelentõsen a mûködési költségek és ráfordítások megoszlása. A költségek legnagyobb (60,3%-os) hányadát továbbra is az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokkal kapcsolatosan kifizetett díjak tették ki. Továbbra is emelkedett a felügyeleti és a garanciadíj hányada, együttesen a mûködési költségek majdnem 15%-át tették ki. A további jelentõs tételeknél, a pénztári alkalmazottak munkabére (a tavalyi 8,2%-ról 7,8%-ra) illetve az ügynöki költségek (a tavalyi 3,8%-ról 3,3%-ra) esetében csökkenés figyelhetõ meg. A tagnyeréshez kapcsolódó költségek a pénztáraknál (ügynöki tevékenységbõl eredõ, valamint a marketing-, hirdetés-, propaganda, -és reklámköltségek az öszszes mûködési költségeknek mindössze 5%-át adja. A 2003-as év során kiugróan megnõtt az átlépések száma az egyik magánnyugdíjpénztárból a másikba, amely egyértelmûen (az ábrából is jól láthatóan) visszavezethetõ a pénztárak akvizíciós tevékenységének erõsödésére. A mûködési költségek változása a pénztári hatékonyság alakulása szempontjából is lényeges. Ha a mûködési költségeket a felhalmozott vagyon százalékában vizsgáljuk, az eddigi csökkenõ tendenciával szemben 2003-ban stagnálást tapasztalhatunk. Az éves mûködési költségek éves befizetésekhez mért aránya 2003-ban is csökkenõ tendenciát mutat (1998: 10,3%, 2003: 5,7%), amely azzal magyarázható, hogy a


82. tábla A magánnyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások Magánnyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások

Millió forint 2000

2001


2002

2003

2001 / 2000

2002 / 2001

Megoszlási arányok

2003/ 2002

2000

2001

2002

2003

Anyagköltség

194,7

61,1

45,0

52,2

31,4%

73,6%

116,1%

3,6%

0,9%

0,6%

0,6%

Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei

400,4

464,8

582,6

731,4

116,1%

125,3%

125,5%

7,4%

6,9%

8,2%

7,8%

Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei

132,1

111,7

101,8

130,5

84,6%

91,1%

128,2%

2,4%

1,7%

1,4%

1,4%

Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek

330,4

339,3

269,8

312,2

102,7%

79,5%

115,7%

6,1%

5,1%

3,8%

3,3%

Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak

2777,1

3644,5

4329,8

5619,2

131,2%

118,8%

129,8%

51,2%

54,3%

61,0%

60,3%

Könyvvizsgálat díja

33,5

53,9

52,6

53,9

160,9%

97,6%

102,5%

0,6%

0,8%

0,7%

0,6%

Aktuáriusi díj

11,5

19,3

28,6

33,0

167,8%

148,0%

115,6%

0,2%

0,3%

0,4%

0,4%

Szaktanácsadás díja

62,1

22,7

62,3

50,5

36,6%

274,5%

81,1%

1,1%

0,3%

0,9%

0,5%

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség

23,2

31,1

97,1

191,3

134,1%

312,3%

197,0%

0,4%

0,5%

1,4%

2,1%

Felügyeleti díj

164,1

341,3

571,4

803,1

208,0%

167,4%

140,6%

3,0%

5,1%

8,0%

8,6%

Garancia díj

330,5

399,9

401,9

573,6

121,0%

100,5%

142,7%

6,1%

6,0%

5,7%

6,2%

Egyéb (külön soron nem nevesített) működési költségek, ráfordítások

968,0

1221,9

560,3

768,5

126,2%

45,9%

137,2%

17,8%

18,2%

7,9%

8,2%

123,7% 105,8% 131,2%

100,0%

Összesen

5427,6 6711,5

7103,2 9319,5

100,0% 100,0% 100,0%

milliárd forint

116. ábra A tagnyeréshez kapcsolódó költségek és az átlépések viszonya 2003.év során 350

0,35%

300

0,30%

250

0,25%

200

0,20%

150

0,15%

100

0,10%

50

0,05%

0

29

110

Ez az ÁFÁ-val növelt összeg.

2003 I.

2003 II.

2003 III.

2003 IV.

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség (bal tengely) Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek (bal tengely) Átlépők aránya a taglétszámhoz ( jobb tengely)

0,00%

magánnyugdíjpénztári tagdíjak keresetarányos befizetések, és mivel a nominális bruttó kereset éves növekedési indexe mindig meghaladta a pénztári mûködési költségek éves növekedési ütemét, ez csökkenõ arányt eredményezett. Az egy fõre jutó mûködési költség viszont jelentõsen megnõtt, követve az amúgy is növekvõ tendenciát, 2003-ban 4035 forint29 esett egy fõre.


117. ábra A magánnyugdíjpénztári működési költség vagyonra, befizetésekre és taglétszámra vetített mértéke 6,4%

6%

3%

5,67% 3208

3600 3300

Működési költség a befizetések százalékában

3000

2979

2700 2400

2474

2100

3,1%

1800

2,4%

1500 1,7%

2%

Működési költség a vagyon százalékában

3900

4035

5,5%

5% 4%

6,1%

forint/év

7%

Egy főre jutó működési költség

1200

1,7%

900 600

1%

300 0%

2000

2001

2002

0

2003

Önkéntes nyugdíjpénztárak Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magyar nyugdíjrendszer harmadik pillérét alkotják (a kötelezõ társadalombiztosítási, illetve a magánnyugdíjpénztári pillér mellett) és amint a nevük is jelzik a tagságot az emberek „önkéntesen” választhatják (csak úgy, mint a többi önkéntes pénztárak – az önkéntes egészség- és önsegélyezõ pénztárak – esetében). A tagok szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári tagság jelentõsége – a nem aktív évekre történõ nyugdíj célú elõtakarékoskodás mellett – abban áll, hogy a tagok részére a munkáltató rendszeres hozzájárulást fizethet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak fõbb jellemzõi Látható, hogy a növekedési ütemek nem mutatnak egységes képet. (Szembetûnõ a szolgáltatáshoz kapcsolódó kifizetések növekedési ütemének lassulása.) 83. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak főbb jellemzői Önkéntes nyugdíjpénztárak főbb jellemzői

Taglétszám Tagdíjbevétel

Ezer fő vagy milliárd forint


2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

1 080,6

1 153,1

1 180,0

1 218,4

106,7%

2002 / 2001

102,3%

2003/ 2002

103,3%

58,6

64,0

70,9

76,7

109,2%

110,8%

108,1%

Működési költség

3,4

3,6

3,7

3,9

106,7%

103,6%

105,2%

Kifizetés

7,2

11,8

15,0

16,5

165,1%

127,0%

109,9%

224,3

291,5

358,0

434,4

130,0%

122,8%

121,4%

Vagyon (nyilvántartási értéken)

A piac szereplõi, piaci koncentráció Az ábra jól mutatja, hogy szemben a magánnyugdíjpénztáraknál tapasztaltakkal, az önkéntes nyugdíjpénztárak többsége jellemzõen munkáltatói háttérrel rendelkezik, bár a megvalósult egyesülések, illetve beolvadások következtében a pénztár mögött álló intézmény jellegét egyre kevésbé lehet egyértelmûen meghatározni. A korábbi évekhez hasonlóan csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári piac szereplõinek száma, amely így 83 lett. Az önkéntes nyugdíjpénztárak szektorában a 15 legnagyobb (elsõsorban banki, illetve biztosítói hátterû) pénztár koncentrációja mind létszám, mind vagyon tekintetében alulmarad a magánnyugdíjpénztárak koncentrációjával szemben, ahol 6 pénztár koncentrálja a taglétszám 86,9%-át és a vagyon 82,9%-át. A di-

111


118. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak főbb jellemzőinek növekedési üteme 180%

Taglétszám

160%

Tagdíjbevétel

140%

Működési költség Kifizetés

120%

Vagyon

100% 80% 60% 40% 20% 0% 2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

119. ábra Az eltérő intézményi hátterű önkéntes nyugdíjpénztárak számának alakulása 6

2003 2002 2001

5

7 7

5 5

Banki hátterű önkéntes pénztár (darabszám) Biztosítói hátterű önkéntes pénztárak (darabszám) Munkáltatói hátterű önkéntes pénztárak (darabszám)

86 78 71

120. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszám és vagyon koncentrációja 100%

A többi pénztár

90%

A tizenöt legnagyobb pénztár

80% 70% 60% 50% 40%

78.7%

82.3%

83.5%

86.72%

70.8%

73.9%

79.8%

80.50%

2000

2001

2002

2003

2000

2001

2002

2003

30% 20% 10% 0%

Taglétszám

112

Vagyon


121. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám alakulása év végén

agramm jól szemlélteti azonban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor koncentrációja mindkét szempont alapján folyamatos növekedést mutat az évek során, 2003 végén a 15 legnagyobb pénztár a létszám 86,7%-át, a vagyon 80,5%át tudhatta magáénak.

Taglétszám, ezer fő 1250

1179,2

1200 1150 1100

1218,4

1153,1

Taglétszám A taglétszámmal mért koncentrációnövekedés azzal magyarázható, hogy az új tagokat is sikerült a 15 említett pénztárnak megnyernie (az esetleges átlépések mellett). Az ábra pedig alátámasztja a létszámnövekedést, amely többnyire az új tagok nagy számának tudható be. 2003 végén az önkéntes nyugdíjpénztári szektor 1218,4 ezer tagot tartott nyilván, amely 3,3%-kal magasabb a tavalyinál. Ha az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszámot az aktív népességhez viszonyítjuk, nem észlelhetõ az elõzõ éves arányhoz képest jelentõs változás. A növekvõ tendencia folytatódása pedig fontos lenne, mert az azt mutatná, hogy nõ a népszerûségük az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, és ezáltal a súlyuk a háztartási megtakarításokon belül.

1080,6

1050 1000 950 900 850 2000

2001

2002

2003

122. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma az aktív népességhez viszonyítva

123. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjbevételeinek és szolgáltatási kiadásának alakulása

2003

29,2%

70,8%

2002

28,7%

71,3%

2001

28,1%

71,9%

2000

26,2%

73,8%

0%

20%

40%

60%

Gazdaságilag aktív és önkéntes nyugdíjpénztártag

80%

100%

Gazdaságilag aktív, de nem önkéntes nyugdíjpénztártag

millió forint 90 000 80 000

Tagdíjjellegû bevételek, szolgáltatási kiadások

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2001

2002

2003

Bevételek (befizetések) összesen Szolgáltatási kiadások összesen

113

Az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételeit elsõsorban a tagdíjjellegû bevételek adják, amelyek származhatnak a tagoktól vagy munkáltatói hozzájárulásokból, és összegük meghatározása lehet fix vagy jövedelemarányos. Az ábra jól mutatja, hogy a tagdíjbefizetések döntõ többsége a munkáltatói (2003-ban 66,7%-a) befizetésekhez kapcsolódik, amelynek hátterében az áll, hogy az adóvonzata miatt kedvelt támogatási formává vált a munkáltatók körében. 2003 folyamán közel 76,7 milliárd forint tagdíjjellegû bevétel folyt be, amely az elõzõ évi összeget 8,1%-al haladta meg. Az önkéntes nyugdíjpénztárak (szemben a magánnyugdíjpénztárakkal) már teljesítenek szolgáltatást, az ehhez kapcsolódó kiadás pedig növekedõ tendenciát mutat (és ráadásul a 2003/2002-es növekedési üteme magasabb, mint az ugyanerre az idõszakra vonatkozó tagdíjbevétel növekedési üteme). 2003 folyamán 16,5 milliárd forint értékû kifizetést teljesítettek (ez a vagyon 3,8%-nak felel meg) amely gyakorlatilag teljes egészében egyösszegû kifizetés (tehát nem járadékszerû nyugdíjszolgáltatás) formájában került folyósításra.


124. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak (tagi és munkáltatói) tagdíjbefizetései 50

Munkáltató által fizetett tagdíj

45

Tagok által fizetett tagdíj

40 35 milliárd forint

30 25 20 15 10 5 0 2001

2002

2003

Befektetési tevékenység eredménye 2003-ban az önkéntes nyugdíjpénztárak mindössze 26,1 milliárd forint befektetési tevékenységbõl származó bevételt (szemben az elõzõ évi 36,2 milliárddal) könyveltek el. A befektetési bevételek döntõ többségét továbbra is a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek, illetve az eladott értékpapírok utáni árfolyamnyereségek adták. 2003-ban jelentõsen megnõtt a befektetési jegyek realizált hozama is. Amíg a befektetési tevékenységbõl származó bevételek 33,3%-kal csökkentek, addig a befektetési tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások 25%-kal lettek kisebbek a tavalyi évinél. 2003-ban ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak 11,66 milliárd forint befektetési tevékenységbõl származó ráfordítást könyveltek el. Összességében elmondható, hogy a befektetési tevékenységnek 12,48 milliárd forintos nettó bevétele lett (ami az átlagos vagyonállomány 2,9%-át teszi ki), amely majdnem 40%-kal kevesebb a tavalyi nettó eredménynél30 . 2003-ban a vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési ráfordításainak 25,5%-át tették ki, abszolút összegük 2,9 milliárd forint volt, amely 13,1%-kal haladta meg az elõzõ év ezen díjait. A vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak vagyonhoz viszonyított aránya csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a vagyonkezelõi és letétkezelõi díjak ezévi növekedési üteme alacsonyabb, mint a vagyon 21,4%-os 2003/2002 éves növekedése.

125. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyon és letétkezelő díjának alakulása 3,5

114

A 2003-as év utolsó hónapjaiban óriásit zuhanó kötvényárfolyamok miatt a nyugdíjpénztárak többsége 2003. IV. negyedévében negatív hozamot ért el. Ez érzékeltette hatását az éves befektetési eredményben is. A másik ok az elszámolási technika megváltozása. Pl. a befektetési tevékenység bevételének nagymértékû csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy 2003-tól az értékelési különbözetben elszámolt negatív hozam a befektetési tevékenység bevételeit csökkenti, míg korábban ugyan ez (értékvesztés címén) a befektetési tevékenység ráfordításait növelte.

0,9%

3

milliárd forint

30

1,0%

0,8%

2,5

0,7%

2

0,,6% 0,5%

1,5

Vagyonkezelői és letétkezelői díjak Vagyonkezelői és letétkezelői díjak a vagyon (átlagos befektetett állomány) arányában

0,4%

1

0,3% 0,2%

0,5

0,1%

0 2000

2001

2002

2003

0.0%


84. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetésből származó eredménye Önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai



2001

2002

Év/év növekedési index 2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

37,7

31,2

36,2

24,14

82,8%

116,0%

66,7%

26,4

19,6

22,2

20,87

74,3%

113,2%

94,0%

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség)

9,8

10,4

12,5

6,09

105,4%

120,6%

48,7%


0,0

0,3

0,6

1,41

---

196,3%

237,2%


0,5

0,2

0,6

0,64

36,1%

318,4%

113,5%


0,9

0,5

0,3

0,08

53,9%

61,4%

27,6%


0,1

0,3

0,1

0,05

382,4%

19,6%

88,8%

---

---

---

-5,00

---

---

---

23,0

13,2

15,5

11,66

57,4%

117,8%

75,0%

Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások

9,2

0,8

0,2

0,00

8,3%

25,1%

2,2%


3,8

2,9

4,1

7,63

76,1%

141,4%

186,8%


0,0

0,6

0,3

0,88

---

46,8%

316,4%


10,6

14,7

14,7

---

138,2%

99,8%

---



Értékelési különbözetben elszámoltvárható hozam Befektetési tevékenység ráfordításai

–2,8

–8,7

–6,5

---

312,9%

74,8%

---


0,0

0,1

0,1

0,03

---

41,6%

46,1%


0,1

0,1

0,1

0,04

89,5%

122,4%

40,2%


1,8

2,0

2,6

2,97

112,4%

129,8%

113,1%

Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

0,3

0,7

0,1

0,11

275,9%

9,8%

156,5%

14,7

18,0

20,7

12,48

122,4%

114,7%

60,4%

Befektetési tevékenység eredménye

126. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona intézményi háttéri megoszlásban milliárd forint 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50

Munkáltatói pénztárak vagyona Biztosítói hátterű pénztárak vagyona Banki hátterű pénztárak vagyona

115

2003

2002

2001

0

Vagyon, portfólió 2003 végén az önkéntes nyugdíjpénztári szektor befektetéseinek (piaci értéke 420,6 milliárd forint) nyilvántartási értéke 434,4 milliárd forint volt, ami az elõzõ évhez képest 21,4%-os vagyongyarapodást jelentett. Az ábra jól szemlélteti, hogy szemben a magánpénztáraknál tapasztaltakkal, az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon megoszlása egyenletesebb képet mutat a különbözõ intézményi hátterû pénztárak közt. A portfólióösszetétel tekintetében nem figyelhetõ meg jelentõs változás. Tehát kicsi a változás 2003-ban ugyan, de ellenkezõ irányba mutat, mint ami az elõzõ évben volt tapasztalható. Kismértékben nõtt az állampapír- (68,26%-ról 68,30%ra), illetve a részvényarány (8,48%-ról 8,7%-ra), ugyanakkor csökkent a vállalati és hitelintézeti kötvény (6,34%-ról 5,8%-ra), bankbetét (1,38%-ról 1%-ra) aránya. A befektetési jegyek arányában viszont évek óta növekedés látható, 2003ban 4,5% lett. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az állampapírok aránya közel egyforma a magánnyugdíjpénztárakéval, (és mivel a tagok átlépési lehetõsége miatt) a piaci értékelés itt is megjelenik) ezért az (2003-as) év utolsó hónapjaiban tapasztalt kötvényárfolyam esés az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamrátákban is érzékeltette hatását. Bár a 2002. év folyamán elõször volt alacsonyabb az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon a magánnyugdíjpénztári vagyonnál (és ez folytatódott 2003-ban is), viszont az egy fõre jutó vagyon tekintetében – elsõsorban a hoszszabb felhalmozási és tagdíjfizetési idõszakból adódóan – még mindig jelentõs az önkéntes nyugdíjpénztári szektor „elõnye”. A korábbi évekhez hasonlóan tovább nõtt az egy fõre jutó vagyon mértéke, az egy fõre jutó vagyon a havi nettó átlagbér százalékában viszont jelentõs esést mutat.


127. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliómegoszlása (%) 100

Egyéb Befektetési jegy

80


60

Részvény Állampapír

40

Bankbetét Bankszámla, készpénz

20

0 2000

2001

2002

2003

Mûködési költségek 2003-ban is az elõzõ évekhez hasonlóan a szokásos mûködési tevékenység eredménye, azaz a mûködési tartalék javára levont tagdíj és a ténylegesen elszámolt mûködési költség különbsége a szektor szintjén pozitív lett. Ugyanis, 2003-ban az önkéntes nyugdíjpénztárak összesen 4,1 milliárd forintot számoltak el a mûködési tartalék javára (ami 5%-kal magasabb a tavalyi értéknél) és 3,9 milliárd forintot fizettek ki a tényleges mûködési költségekre (ami az elõzõ évi költségeket 5,3%-kal haladták meg). Továbbra sem változott jelentõsen a pénztári költségek megoszlása, a legnagyobb tételt idén is az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok kapcsán felmerülõ díjak adták. Megjegyzendõ, hogy – az egyszerûbb adminisztrációból adódóan – 33,5%-os súlya, illetve egy fõre vetített mértéke jelentõsen alacsonyabb a magánnyugdípénztáraknál(60,3%) tapasztalatnál. Szintén jelentõs tétel 2003-ban is, a pénztári alkalmazottak munkabére (20,3%), illetve a felügyeleti díj (9%). A tagnyeréshez kapcsolódó költségek (ügynöki tevékenységbõl eredõ, valamint a marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltségek) az összes mûködési költségeknek mindössze 6%-át adja, tehát az arány hasonló a magánnyugdíjpénztáraknál (5%)tapasztaltakhoz.

128. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztárak egy tagra jutó vagyonának alakulása 395%

400 000

390%

350 000 300 000

385%

250 000

380%

Egy főre jutó vagyon a havi nettó átlagbér százalékában Egy főre jutó vagyon

200 000 375%

150 000

370%

100 000

365%

50 000

360% 2000

116

2001

2002

2003

0


85. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások Az önkéntes nyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások

Millió forint 2000

2001


2002

2003

2001 / 2000

Megoszlási arányok

2002 / 2001

2003/ 2002

2000

2001

2002

2003

Anyagköltség

211,90

66,30

71,55

83,13

31,3%

107,9%

116,2%

6,3%

1,8%

1,9%

2,1%


530,00

576,80

705,81

795,99

108,8%

122,4%

112,8%

15,7%

16,0%

18,9%

20,3%


224,50

233,00

230,07

242,40

103,8%

98,7%

105,4%

6,7%

6,5%

6,2%

6,2%


215,40

242,40

190,25

211,83

112,5%

78,5%

111,3%

6,4%

6,7%

5,1%

5,4%


1369,90

1294,40

1268,35

1315,68

94,5%

98,0%

103,7%

40,6%

35,9%

34,1%

33,5%


71,10

66,20

75,74

65,08

93,1%

114,4%

85,9%

2,1%

1,8%

2,0%

1,7%

Aktuáriusi díj

19,70

36,40

50,62

49,70

184,8%

139,1%

98,2%

0,6%

1,0%

1,4%

1,3%


87,40

55,30

67,69

48,88

63,3%

122,4%

72,2%

2,6%

1,5%

1,8%

1,2%

Marketing-, hirdetés-, propagandaés reklámköltség

141,80

49,40

40,55

36,94

34,8%

82,1%

91,1%

4,2%

1,4%

1,1%

0,9%

Felügyeleti díj

112,10

206,60

318,34

352,07

184,3%

154,1%

110,6%

3,3%

5,7%

8,5%

9,0%


390,90

774,50

705,93

720,63

198,1%

91,1%

102,1%

11,6%

21,5%

19,0%

18,4%

3601,30 3724,91 3922,33 106,7%

103,4%

Összesen

3374,70

105,3% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

129. ábra A tagnyeréshez kapcsolódó költségek aránya a működési költségekből az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 2003-ban Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak 35% Könyvvizsgálat díja 2% Aktuáriusi díj 1% Szaktanácsadás díja 1% Felügyeleti díj 9% Egyéb (külön soron nem nevesített) működési költségek, ráfordítások 18% Anyagköltség 2% Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 20% Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 5%

Marketing-, hirdetés-, propagandaés reklámköltség 1%

Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei 6%

A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan, önkéntes nyugdíjpénztáraknál is kiugróan megnõtt a 2003-as év során az átlépések száma (az egyik pénztárból a

117


130. ábra A tagnyeréshez kapcsolódó költségek és az átlépések viszonya a 2003. év során 250

0,35% 0,30%

200

0,25%

millió forint

150

0,20% 0,15%

100

0,10% 50

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség (bal tengely) Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek (bal tengely) Átlépők aránya a taglétszámhoz (jobb tengely)

0,05%

0

0,00% 2003. I.

2003.II.

2003.III.

2003.IV.

másikba), amely egyértelmûen (a 130. ábrából is jól láthatóan) visszavezethetõ a pénztárak akvizíciós tevékenységének erõsödésére. A mûködési költségek változása a pénztári hatékonyság alakulása szempontjából is lényeges:

131. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztári működési költség vagyonra, befizetésekre és taglétszámra vetített mértéke 7,0%

3123

3123

5,8%

6,0%

3160

5,6%

3201

3500 3000

5,3%

5,1%

5,0%

2500

4,0%

2000

3,0%

1500

2,0%

1,5%

Működési költség a vagyon százalékában Működési költség a befizetések százalékában Egy főre jutó működési költség

1000 1,2%

1,0%

1,0%

0,9%

500 0

0,0% 2000

2001

2002

2003

Az ábra alapján továbbra is igaz az a megállapítás, hogy a mûködési költségek vagyonarányosan folyamatosan csökkenõ tendenciát mutatnak, azonban az egy tagra jutó költség (csak kismértékben nõ), nem mutat számottevõ változást. Az egy fõre vetített összköltség az önkéntes nyugdíjpénztáraknál alacsonyabb (hiszen más feladatokat láttak el), a mûködési költségek befizetésekhez mért aránya viszont mind a magán, mind az önkéntes pénztáraknál 6% alá ment. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyont és a létszámot tekintve elõkelõ helyet foglalnak el az önkéntes pénztárak közt is, bár fontos megjegyezni, hogy növekedési ütem alapján az utóbbi éveket vizsgálva, az önkéntes egészségpénztárak növekedése jelentõsebb (hiszen a fejlõdés, elterjedtség más fázisában vannak).

118


Önkéntes egészségpénztárak Az önkéntes egészségpénztárak esetében a növekedési ütemek azonos irányban mozdulnak el mindegyik jellemzõ tekintetében (ami nem feltétlenül elegendõ, hiszen a meredekséget is vizsgálni kell a következtetések levonásához.) 86. tábla Az önkéntes egészségpénztárak fontosabb jellemzői Egészség pénztárak főbb jellemzői



2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

71,4

108,5

151,2

210,1

151,9%

139,4%

138,9%

Tagdíjbevétel

3,9

6,0

9,2

14,2

153,0%

152,3%

155,1%


0,4

0,9

1,2

1,8

211,5%

127,8%

154,3%

Kifizetés

1,7

3,3

5,5

9,2

192,4%

166,0%

167,0%

Vagyon

4,0

6,3

9,0

13,2

157,3%

143,1%

146,6%

Taglétszám

2002 / 2001

2003/ 2002

132. ábra Az egészségpénztárak fontosabb jellemzőinek növekedési üteme 250%

Taglétszám Tagdíjbevétel Működési költség

200%

Kifizetés Vagyon

150%

100%

50%

0%

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

A piac szereplõi, taglétszám, koncentráció 133. ábra Az önkéntes egészségpénztárak taglétszámának alakulása ezer fő 250,0 210,1 200,0

150,0

150,5 108,5

100,0

50,0

71,6

Tagdíjbevételek, szolgáltatási kiadások

0,0 2000

119

2003 végén 40 egészségpénztár mûködött, ugyanis hárommal nõtt az egészségpénztárak száma. A növekedés a létszám tekintetében is elmondható, az egészségpénztárak 2003. év végén 210,1 ezer tagot tartottak nyilván, amely 38,9%-kos növekedést jelent az elõzõ évi létszámhoz képest. Ez bár jelentõs növekedésnek mondható, az elõzõ évi növekedési ütemhez hasonló. A koncentrálódás, az egészségpénztár piacon is megfigyelhetõ. Az új piaci szereplõk megjelenésével természetszerûleg csökken a piacvezetõ pénztárak piaci részesedése, azonban ez lassú folyamat, mivel az új pénztárak tagtoborzó tevékenysége és az ezt követõ tagdíj- és vagyongyûjtés idõben késõbb jelentkezik. A 2003. év végén az egészségpénztári piacon a 7 – a létszámot tekintve – piacvezetõ pénztár koncentrálta a tagság 72,1%-át (szemben a tavalyi 74,6%-kal), valamint a vagyon 82,6%-át (szemben a tavalyi 84,3%-kal). A szolgáltatási kiadások tekintetében elmondható, hogy a 7 pénztár 2003 végén a piac 78,91%-át tudhatja magáénak.

2001

2002

2003

Az egészségpénztár dinamikus fejlõdése a létszámgyarapodás révén a tagdíjbefizetések növekedésében is megfigyelhetõ. 2003 folyamán tagdíjjellegû bevétel és A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

134. ábra Az önkéntes egészségpénztárak tagdíjbevételeinek és szolgáltatási kiadásának alakulása (milliárd forint) 16 14 12 10 8 6 4 2 0

támogatás összesített értéke 14,2 milliárd forint lett, amely 55,1%-kal több mint ugyanezen bevétel értéke egy évvel korábban.. Ez a növekedési ütem jóval meghaladja a taglétszám 38,9%-os éves növekedési ütemét. Az összes bevétel az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan döntõen (sõt az önkéntes nyugdíjpénztáraktól magasabb arányban) a munkáltatói befizetésekhez kapcsolható (77,8%), a tagdíjbevétel 13,5%-a a tagoktól folyt be (és 4% -ot tett ki a tagok egyéb befizetései), a fennmaradó 4,7%-a támogatás volt. Az önkéntes egészségpénztárak folyamatos szolgáltatásnyújtást végeznek elsõsorban prevenciós jellegû szûrõvizsgálatokat, fogorvosi kezelést, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlását támogatják. (Az elõzõ évi statisztikák azt mutatják, hogy a szolgáltatási kiadások döntõ többsége, több mint fele, továbbra is a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vásárlás támogatásához köthetõ.) 2003 folyamán az egészségpénztárak esetében a szolgáltatási kiadások értéke 9,2 milliárd forint volt, ami 67%-kal volt magasabb az elõzõ évinél. De az a növekedési ütem magas volta ellenére sem meglepõ, mert az elõzõ évi növekedési ütemhez hasonló.

Vagyon, portfólió 2000

2001

2002

2003

Tagdíjbevételek Szolgáltatási kiadások

135. ábra Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak vagyonának alakulása 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000

Az egészségpénztárak dinamikus fejlõdése nemcsak a létszámban, hanem a vagyonban is megmutatkozik. Ez jól látható az önkéntes önsegélyezõ pénztárak vagyonának szemléltetése mellett is. Az egészségpénztárak vagyona 2003 folyamán 46,6%-kal, 13,2 milliárd forintra nõtt. A vagyon évenkénti növekedési üteme is növekedést mutat. A folyamatos szolgáltatásnyújtás és ezáltal a folyamatos likviditási igény biztosítása miatt valamelyest eltér az egészségpénztárak portfóliója a nyugdíjpénztárakétól. Szembetûnõ a magas bankszámla, bankbetét és készpénzállomány, amely 2003–ban tovább növekedett, a portfólió 16%-át adja, szemben a tavalyi 12,4%kal. 2003 végén az állampapír-állomány továbbra is magas maradt (75%), míg az ábrából is láthatóan, a részvényállomány és a vállalati, hitelintézeti kötvények aránya csökkent. Az egészségpénztárak 2003 folyamán 1,8 milliárd forintot számoltak el a mûködési ráfordításokra, amely összeg jelentõsen 54,3%-kal haladja meg az elõzõ évben elszámolt összeget. Ez az éves növekedési ütem elmarad az éves létszámnövekedés ütemétõl, de a hatékonyság szempontjából fontos éves bevétel-növekedés üteméhez hasonló. Az ábra jól mutatja, hogy a mûködési költségek legnagyobb része igénybe vett szolgáltatáshoz köthetõ, de jelentõs hányadot képviselnek a személyi jellegû kiadások is.

6 000 4 000 2 000

136. ábra Az önkéntes egészségpénztárak portfóliómegoszlása

0 2000

2001

2002

2003

Önkéntes önsegélyező pénztárak vagyona (millió forint) Önkéntes egészségpénztárak vagyona (millió forint)

100%

Egyéb

90%

Befektetési jegy

80% Vállalati, hitelintézeti kötvény

70% 60%

Részvény

50%

Állampapír

40% 30%

Bankbetét

20%


10% 0% 2000

120

2001

2002

2003


137. ábra Az önkéntes egészségpénztárak fontosabb működási költségtípusai 2003-ban

0,7%


Önsegélyező pénztárak főbb jellemzői

2000

Taglétszám

2,1%

37,9%

87. tábla Az önkéntes önsegélyező pénztárak fontosabb jellemzői

51,5%

7,8%

2001

2002


2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

60,5

68,7

77,3

90,141

113,5%

112,5%

116,6%

Tagdíjbevétel

2,5

2,4

3,3

3,6

96,4%

136,8%

109,9%


0,1

0,2

0,4

0,5

177,4%

186,8%

126,2%

Kifizetés

2,9

2,0

2,7

3,0

69,7%

134,2%

112,6%

Vagyon

0,9

1,1

1,4

1,4

129,3%

128,2%

100,9%

Bár az önkéntes önsegélyezõ pénztárak már közel 10 éve mûködnek, súlyuk még nem lett számottevõ, de jelentõségük (a szociálisan rászorultak segítése révén) nem elhanyagolható. Önkéntes önsegélyezõ pénztárak

Igénybe vett szolgáltatások Anyagjellegű kiadások (Igénybe vett szolgáltatások nélkül)

A 138. ábra jól mutatja, hogy az önkéntes önsegélyezõ pénztárakban a taglétszám kivételével lassult a növekedés.

Személyi jellegű kiadások Kis értékű eszközök beszerzése Egyéb kiadások

138. ábra Az önkéntes önsegélyező pénztárak fontosabb jellemzőinek növekedési üteme 200%

Taglétszám

180%

Tagdíjbevétel

160%


140% 120%

Kifizetés

100%

Vagyon

80% 60% 40% 20% 0%

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/ 2002

A piac szereplõi, taglétszám, koncentráció 2003 végére 30 önsegélyezõ pénztár mûködött, azaz számuk 7-tel gyarapodott. Az önsegélyezõ pénztárak taglétszáma 2003 végére 90,1 ezer fõ lett, amely 16,6%-os növekedést jelent az elõzõ évihez képest.

139. ábra Az önkéntes önsegélyező pénztárak taglétszámának alakulása 100 90

90,1

80

76,1

ezer fő

70 60 40

60,5

68,7

30 20 10 0

121

2000

2001

2002

2003


Az önsegélyezõ pénztári piacon is megfigyelhetõ a koncentráció. Az önsegélyezõ pénztárak piacán a két taglétszám szerint legnagyobb pénztár koncentrálta a szektor tagságának 44,1%-át (szemben az elõzõ évi 52,3%-kal)), ugyanakkor a szektorban felhalmozott vagyonnak „csupán”47,9%-át (szemben az elõzõ évi 40,6%-kal). A szolgáltatási kiadások esetében 2003 végén ez az arány 47,5%.

Tagdíjbevételek, szolgáltatási kiadások 2003 folyamán az önsegélyezõ pénztárakba összesen 3,6 milliárd forint tagdíjjellegû és támogatóktól származó bevétel folyt be, amely 9,9%-kal haladja meg az elõzõ év ugyanezen bevételét (szemben az elõzõ évi 36,9%-os növekedési ütemmel). Amint a taglétszám éves növekedési üteme, úgy az önsegélyezõ pénztárak bevételeinek volumene és növekedési üteme is elmarad ugyan az egészségpénztári bevételektõl, ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy ebben a szektorban egyre jelentõsebb szerepet kapnak a szolgáltatások finanszírozásában a tagok által fizetet tagdíjak a munkáltatói hozzájárulások mellett. 2003-ban ennek mértéke17,2% volt. Az önsegélyezõ pénztárak (az önkéntes egészségpénztárakhoz hasonlóan) folyamatos szolgáltatásnyújtást végeznek. Az önsegélyezõ pénztárak esetében e szolgáltatási kiadások értéke 2003 folyamán 3 milliárd forintot volt (amely többnyire munkahely változtatástatáshoz nyújtott támogatások, baleseti, betegségi, kórházi ellátási támogatások, gyermeknevelési segélyek és iskolakezdési támogatások kifizetéséhez kapcsolódik), amely 12,6%-kal lett magasabb az elõzõ évinél. A szolgáltatási kiadás éves növekedési üteme tehát valamelyest meghaladta a tagdíjbevételek növekedési ütemét. 140. ábra Az önkéntes önsegélyező pénztárak bevételeinek és szolgáltatási kiadásának alakulása

0,4%

1,7%

Tagdíjbevételek

3,5

Szolgáltatási kiadások

3 milliárd forint

141. ábra Az önkéntes önsegélyező pénztárak legfontosabb működési költségtípusai 2003-ban

4

2,5 2 1,5 1 0,5 0

37,5%

2000

2001

2002

2003

56,4%

Mûködési költségek

Igénybe vett szolgáltatások

Az önsegélyezõ pénztárak mûködési kiadási 2003-ban 0,5 milliárd forintot tett ki, amely 26,2%-kal haladta meg a 2002. évi értéket. A mûködési költségtípusok legnagyobb hányada az (egészségpénztárakhoz hasonlóan) az igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolható, de jelentõs tételnek mondható a személyi jellegû kiadások is.

Anyagjellegű kiadások (igénybevett szolgáltatások nélkül)

Vagyon, portfólió

4,0%

Személyi jellegű kiadások Kis értékű eszközök beszerzése Egyéb kiadások

122

Az önsegélyezõ pénztárak esetében a vagyon nem változott jelentõsen, 2003 végén az önsegélyezõ pénztárak vagyonának nagysága 1,4 milliárd volt. Jelentõs változás tapasztalható a portfólió összetételében is. Szembetûnõen csökkent a folyamatos szolgáltatásnyújtás és ezáltal a folyamatos likviditási igényhez szükséges bankszámla és készpénzállomány (65,9%-ról 38,8%-ra), és nõtt az állampapírok (27,9%-ról 43,3%-ra) aránya. A FELÜGYELT SZEKTOROK 2003. ÉVI MÛKÖDÉSE

142. ábra Az önkéntes önsegélyező pénztárak portfóliómegoszlása (%) 100

Egyéb

90

Befektetési jegy

80

Vállalati, hitelintézeti kötvény 0%

70 60

Részvény

50 40

Állampapír

30

Bankbetét

20


10 0 2000

2001

2002

2003

PÉNZÜGYI CSOPORTOK A tõkeközvetítés fölötti tulajdonosi befolyás koncentrációjának ismerete fontos információt nyújthat egyes rendszerszintû kockázatok mértékérõl, a pénzügyi szolgáltatói tevékenység szerkezetének alakulásáról, illetve a szolgáltatók közötti verseny intenzitásáról. A tulajdonosi koncentráció alakulását feltárandó évente elvégezzük a pénzügyi szektorban mûködõ szervezetek tulajdonosi csoportjainak vizsgálatát. A szóban forgó vizsgálat nem konszolidált adatokon alapul, és ezért a jelen fejezetben közölt adatok halmozódásokat tartalmazhatnak. Ezen túlmenõen a jelen vizsgálat oly módon is eltér a tulajdonosi csoportok konszolidált adatokon alapuló elemzésétõl, hogy ez esetben az elemzés célja nem az egyes szolgáltatói csoportok konszolidált mérlegének, hanem az általuk közvetített tõkeállomány méreteinek a megismerése, annak érdekében, hogy az egyes tulajdonosi csoportoknak a hazai tõkeközvetítés folyamatában betöltött tényleges szerepét megismerjük. A besorolás alapjául ezért a szolgáltatók által közvetített vagyon áramlási irányát meghatározó befektetõi döntés helye szolgált, így tehát egy adott csoporthoz való tartozás szempontjából nem tulajdonítottunk jelentõséget annak, hogy az érintett szervezet által kezelt vagyon saját, vagy idegen tulajdonú (közvetlenül ügyfelek tulajdonában lévõ) eszközökben testesült-e meg. Így egy adott csoporthoz soroltuk az általa ellenõrzött bankok mérlegfõösszegét és kezelt ügyfélvagyonát, a biztosítók befektetett tartalékait, a befektetési vállalkozások kezelt ügyfélvagyonát, a pénzügyi vállalkozások mérlegfõösszegét, valamint az adott csoporthoz tartozó vagyonkezelõ által kezelt befektetési alapok nettó eszközértékét, illetve pénztárak vagyonértékét. 88. tábla Csoportba tömörült intézmények száma (év végén) Megnevezés

2001

2002

2003

Csoportok száma

21

21

20

Bank

18

20

19

Biztosító

11

13

17

Befektetési vállalkozás

14

10

8

Pénzügyi vállalkozás

30

35

37

Befektetési alap

74

96

112

Pénztár Intézmények, összesen

123

28

32

31

175

206

224


A fentiekben ismertetett meghatározás alapján 2003 végén 20 csoportot azonosítottunk, amelyekben egy-egy hazai anyaszervezet, illetve közös külföldi tulajdonos (közvetlen vagy közvetett) irányításával összesen 224 szervezet tevékenykedett. Az így azonosított csoportok 19 hitelintézet, 17 biztosító, 8 befektetési vállalkozás, 37 pénzügyi vállalkozás, 112 befektetési alap és 31 nyugdíj-, illetve egészségpénztár részvételével jöttek létre. Az anyaszervezet szerepét e húsz csoport közül 13-ban hitelintézet, öt esetben biztosító, két esetben pedig befektetési vállalkozás tölti be. A pénzügyi csoportok száma 2003 folyamán a Postabank privatizációja következtében eggyel csökkent, ilyen értelemben tehát a koncentráció fokozódott. A pénzügyi csoportok összességét tekintve az utóbbi két év során a biztosítók, pénzügyi vállalkozások és befektetési alapok száma – jelentõs részben a szolgáltatói tevékenység változatosságának fokozódása, illetve a termékkínálat gazdagodása következtében – nõtt, a befektetési vállalkozások száma viszont csökkent. Utóbbi jelenség annak a folyamatnak a következménye, amelynek során a bankok növekvõ mértékben a saját szervezetük keretei közé integrálják befektetési szolgáltatásaikat. A pénztárak darabszámát tekintve nem alakult ki egyértelmû irányzat, mivel a nyugdíjpénztárak körében bekövetkezett intézményi konszolidációt ellensúlyozta új egészségpénztárak alapítása. A pénzügyi csoportok által közvetített tõke állománya 2003 folyamán több mint 20%-kal, vagyis a teljes pénzügyi szektor tevékenységének 18%-os bõvülését jelentõsen meghaladó mértékben nõtt. A teljes pénzügyi szektor tevékenységében tehát tovább emelkedett a tulajdonosi csoportok részaránya: az összes közvetített tõkeállományból való részesedésük a 2002. év végi 82%-ról egy év alatt 83%-ra nõtt. A koncentráció így tetten ért növekedését jól szemlélteti, hogy a csoportoknak az összes tõkeközvetítésen belüli aránya az utóbbi két év során 4%ponttal emelkedett. Az egyes alszektorokat tekintve a bankok által közvetített tõkeállomány egészébõl a csoporttag intézmények részesedése 2003 folyamán 83%-ról 88%-ra emelkedett. E növekmény mintegy fele egy banki akvizíció eredménye volt, amennyiben a Konzumbanknak az MKB általi megvásárlása nyomán következett be, a többi pedig szerves növekedés formájában jött létre. A pénzügyi vállalkozások alszektorban a banki hátterû lízingcégek térnyerése – fõként a gépjármû-finanszírozással öszszefüggésben – a pénztárak esetében pedig a nyugdíjpénztári konszolidáció miatt 89. tábla Összefoglaló tábla a pénzügyi csoportok által közvetített vagyon fejlődéséről

Megnevezés

Csoportok összesen 2001

Szektor összesen 2001

milliárd milliárd forint forint

Bankok, szakosított pénzintézetek

Csoportok aránya 2001 %



milliárd milliárd forint forint

CsoCsoporportok tok válaránya tozása 2002 2002/01 %

%

Szektorok változása 2002/01



%

milliárd forint

milliárd forint

CsoCsopor- Szektoportok tok vál- rok válaránya tozása tozása 2003 2003/02 2003/02 %

%

%

10358

11834

87,5

12557

14526

86,4

21,2

22,7

15763

17937

87,9

25,5

23,5

– mérlegfőösszeg

7890

9040

87,3

8927

10196

87,6

13,2

12,8

11349

12860

88,3

27,1

26,1

– kezelt ügyfélvagyon

2469

2794

88,4

3630

4330

83,8

47,0

55,0

4413

5077

86,9

21,6

17,3

Befektetési vállakozások

1444

2547

56,7

1026

1405

73,0

-29,0

-44,8

600

783

76,5

–41,6

–44,2

Befektetési alapok

691

705

98,0

913

932

98,0

32,1

32,1

871

898

97,0

–4,5

–3,6


315

562

55,9

563

839

67,2

79,1

49,1

875

1257

69,6

55,3

49,9

Biztosítók

605

652

92,8

728

786

92,6

20,4

20,6

816

902

90,4

12,1

14,9

Pénztárak

441

582

75,8

602

773

77,9

36,6

32,9

812

1016

80,0

34,9

31,4

0

638

0,0

0

779

0,0

n.a.

22,1

0

923

0,0

n.a.

18,4

13854

17519

79,1

16389

20039

81,8

18,3

14,4

19737

23717

83,2

20,4

18,4

Szövetkezeti hitelintézetek Összesen

124


90. tábla Csoportok részesedése a pénzügyi rendszer által kezelt összes eszközből Megnevezés

2001. dec. 31.

2002. dec. 31.

2003. dec. 31.

Változás 2002-ben

Változás 2003-ban

1.

OTP

21,0%

18,0%

20,2%

–3,0%

2,7%

2.

KH

8,7%

9,1%

8,5%

0,4%

–0,3%

3.

HVB

6,8%

7,4%

7,0%

0,5%

–0,2%

4.

MKB

6,8%

7,0%

6,9%

0,2%

0,2%

5.

CIB

6,0%

5,3%

6,4%

–0,7%

1,2%

6.

Erste

2,0%

2,5%

6,0%

0,5%

3,6%

7.

Citi

1,8%

6,1%

5,7%

4,2%

–0,2%

8.

ING

6,4%

6,9%

5,3%

0,4%

–1,4%

9.

Raiffeisen

4,7%

4,6%

5,3%

–0,1%

0,8%

10.

BB

3,5%

3,5%

3,3%

0,0%

-0,1%

11.

ÁB-Aegon

2,1%

2,1%

2,3%

0,0%

0,2%

12.

IEB

1,8%

1,3%

1,2%

–0,4%

0,0%

13.

Allianz

1,0%

1,1%

1,2%

0,1%

0,2%

14.

BNP Paribas

1,1%

1,1%

1,2%

0,0%

0,2%

15.

Generali

0,7%

0,8%

0,8%

0,1%

0,0%

16.

Volksbank

0,6%

0,6%

0,7%

0,0%

0,1%

17.

Credit Suisse

0,2%

0,3%

0,3%

0,1%

0,1%

18.

Concorde

0,4%

0,5%

0,3%

0,0%

–0,1%

19.

Uniqua

0,3%

0,3%

0,3%

0,0%

0,0%

20.

Quaestor

0,1%

0,1%

0,2%

0,0%

0,0%

21.

Postabank

3,0%

3,0%

n.a.

0,0%

n.a.

Csoportok összesen

79,1%

81,8%

83,2%

2,3%

3,9%

– öt legnagyobb csoport

49,8%

48,4%

49,0%

–1,6%

2,0%

– második öt legnagyobb csoport

19,3%

22,6%

25,6%

3,7%

4,2%

– összes többi csoport

10,0%

10,7%

8,6%

0,2%

–2,3%

Megjegyzés: Változás százalékpontban kifejezve

nõtt a tulajdonosi csoportok részaránya. A befektetési alapok esetében azonban a csoportok aránya csökkent, mégpedig egyértelműen a csoportokban összpontosuló kötvényalapok év végi zsugorodása miatt. Végül ugyancsak enyhén csökkent a csoportok részesedése a biztosítási alszektorban, igaz, nagyon magas bázisról, az év eleji csaknem 93%-ról a 2003. decemberi több mint 90%-ra. A koncentráció fokozódása a csoportok által közvetített vagyonon belül is megfigyelhetõ. Az öt legnagyobb csoport részesedése egy év alatt 0,6 százalékponttal nõtt, és 2003 végén 49%-ot ért el. A növekmény a legnagyobb pénzügyi csoport banki kezelt ügyfélvagyonának növekedésébõl származik, vagyis lényegében egyetlen intézmény viszonylagosan gyorsan bõvülõ tevékenységének az eredménye. Ugyanakkor jelentõsen, mintegy 3 százalékponttal, az összes közvetített tõkeállomány 26%-ára emelkedett a második öt legnagyobb csoport részesedése, úgy, hogy a növekmény csaknem teljes egésze az Erste Bank és a Postabank korábbi csoportjainak egyesülésébõl származott. E tranzakció következtében az Erste a hatodik legnagyobb csoporttá lépett elõ. A többi pénzügyi csoportnak a teljes pénzügyi szektoron belüli súlya több mint 2 százalékponttal csökkent, bár megjegyzendõ, hogy az Erste-Postabank egyesülés hatása nélkül az ide sorolt csoportok összesített részesedése is emelkedett volna, a teljes szektoron belül nagyjából 1 százalékponttal. A szolgáltatói csoporttevékenység koncentráltsága az egyes intézménytípusok esetében jelentõsen különbözik. A koncentráció legszélsõségesebb esete a befektetési alapok esetében áll fenn, ahol az adott intézménytípus által kezelt összes

125


91. tábla Csoportok részesedése az egyes alszektorok által közvetített összes eszközből Megnevezés

Öt legnagyobb csoport/*



Többi csoport

Többi csoport

Többi csoport

Csoportok összesen

Csoportok Csoportok összesen összesen

2001. dec. 31.

2002. dec. 31.

2003. dec. 31.

2001. dec. 31.

2002. dec. 31.

2003. dec. 31.

2001. dec. 31.

2002. dec. 2003. dec. 31. 31.

Bankok

61,9%

57,4%

56,8%

25,6%

29,0%

31,0%

87,5%

86,4%

87,9%

– mérlegfőösszeg

61,8%

61,9%

63,7%

25,5%

25,7%

24,5%

87,3%

87,6%

88,3%

– kezelt vagyon

66,9%

67,5%

63,0%

21,5%

16,4%

23,9%

88,4%

83,8%

86,9%

Biztosítók

87,9%

87,0%

83,9%

5,0%

5,7%

6,6%

92,8%

92,6%

90,4%

Befektetési vállalkozások

41,8%

58,5%

75,3%

14,9%

14,5%

1,3%

56,7%

73,0%

76,5%


40,5%

48,9%

50,8%

15,4%

18,3%

18,8%

55,9%

67,2%

69,6%

Befektetési alapok

88,6%

86,8%

80,6%

9,4%

11,1%

16,4%

98,0%

98,0%

97,0%

Pénztárak

54,6%

57,9%

60,0%

21,2%

20,0%

19,9%

75,8%

77,9%

80,0%

49,8%

48,4%

49,0%

29,2%

33,3%

34,2%

79,1%

81,8%

83,2%

Rendszer összesen

*/ Az adott alszektoron belül legnagyobbak

vagyon 56%-a egyetlen szolgáltató kezében összpontosul – igaz, e szolgáltató piaci részesedése egy év alatt csaknem 5%-ponttal, az utóbbi két év során pedig öszszesen 8%-ponttal csökkent. Ebben az alszektorban az öt legnagyobb szolgáltató összesített tevékenysége a piac 81%-át öleli fel. A biztosítási piac mindazonáltal még ennél is nagyobb koncentráció mellett mûködik, amennyiben e területen az öt legnagyobb csoport részesedése 84%-ra tehetõ, bár mérsékelten csökkenõ irányzatú. Ennél jóval csekélyebb, bár még mindig 50-75% közötti az adott te-

92. tábla Egyes csoportok részesedése az egyes alszektorok által közvetített összes eszközből (2003. dec. 31.) Befektetési alap

Pénztár

Összesen

8,0%

45,5%

19,1%

20,2%

1,2%

12,4%

8,1%

4,1%

8,5%

0,0%

0,0%

2,1%

4,8%

0,0%

7,0%

0,0%

0,0%

6,7%

1,2%

5,7%

6,9%

4,9%

0,0%

0,0%

14,9%

2,6%

0,2%

6,4%

7,4%

3,8%

0,1%

19,7%

6,5%

3,7%

1,0%

6,0%

2,9%

18,9%

0,0%

0,0%

1,8%

0,0%

0,0%

5,7%

5,2%

2,4%

12,2%

22,6%

0,0%

0,0%

1,2%

12,2%

5,3%

5,5%

6,5%

2,9%

0,0%

16,6%

8,7%

3,4%

0,0%

5,3%

10. BB

2,9%

3,0%

2,6%

0,0%

0,0%

5,5%

18,8%

2,2%

3,3%

11. ÁB-Aegon

0,0%

0,0%

0,0%

22,3%

26,7%

0,0%

2,0%

11,1%

2,3%

12. IEB

1,5%

1,5%

1,5%

0,0%

0,0%

0,8%

1,1%

0,0%

1,2%

13. Allianz

0,0%

0,0%

0,0%

20,3%

0,0%

0,0%

0,0%

10,5%

1,2%

14. BNP Paribas

1,5%

0,8%

3,3%

0,1%

0,0%

0,6%

0,5%

0,0%

1,2%

15. Generali

0,0%

0,0%

0,0%

15,4%

0,0%

0,0%

1,8%

2,9%

0,8%

16. Volksbank

0,9%

1,2%

0,0%

0,1%

0,0%

1,4%

0,0%

0,0%

0,7%

17. Credit Suisse

0,0%

0,0%

0,0%

0,4%

0,0%

0,0%

0,6%

7,2%

0,3%

18. Concorde

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

8,0%

0,0%

1,4%

0,0%

0,3%

19. Uniqua

0,0%

0,0%

0,0%

3,9%

0,0%

0,1%

0,0%

3,8%

0,3%

Megnevezés

saját

1. OTP

22,6%

27,6%

9,8%

3,3%

0,0%

2. KH

9,6%

10,8%

6,5%

1,9%

3. HVB

8,8%

6,2%

15,5%

4. MKB

8,3%

9,6%

5,0%

5. CIB

7,3%

8,2%

6. Erste

6,4%

7. Citi

7,5%

8. ING 9. Raiffeisen

20. Quaestor

kezelt

Biztosító


Bank


0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

4,3%

0,0%

0,4%

0,1%

0,2%

87,9%

88,3%

86,9%

90,4%

76,5%

69,6%

97,0%

80,0%

83,2%

– öt legnagyobb

56,8%

63,7%

63,0%

83,9%

71,0%

50,8%

80,9%

60,0%

49,0%

– összes többi csoport

31,0%

24,5%

23,9%

6,6%

5,5%

18,8%

16,1%

19,9%

34,2%

Csoportok összesen

126


rületen legnagyobb öt csoport részesedése a bankok, a befektetési vállalkozások, a pénzügyi vállalkozások, illetve a pénztárak esetében. Ezekben az alszektorokban az öt legnagyobb csoport piaci részesedése kivétel nélkül növekvõ irányzatú. A banki saját eszközök területén a legnagyobb csoport (az OTP) az alszektor 28%-át adja, úgy, hogy részesedése 2003-ban a lakossági hitelezés felfutása következtében érdemben növekedett is. A kezelt ügyfélvagyon tekintetében három kiemelkedõ részesedésû szolgáltató található, amelyek együttesen az összes kezelt vagyon 47%-át összpontosítják. A fentiek alapján mintegy tapasztalati „hüvelykujj-szabályként” megfigyelhetõ, hogy az egyes alszektorokon belül az öt legnagyobb csoport 80%-os részesedéséig a koncentráció növekszik, e küszöbérték felett azonban jellemzõen csökken. Az egyes csoportokon belül a tevékenység ugyancsak erõsen koncentrált. Az anyaszervezetek átlagos részesedése a csoport által közvetített vagyonból 2003 végén 76%-os volt. Ez ugyan az elõzõ év végéhez képest 1%-pontos csökkenésnek tûnik, a változás iránya azonban egyedül a Postabank privatizációnak tudható be, mert a szóban forgó bank elveszítette korábbi anyaszervezeti státuszát. Az Erste Bank és a Postabank tervezett egyesítése azonban az anyaszervezeteknek a csoportokon belüli átlagos súlyát mintegy 2%-ponttal megemelné. A csoporton belüli koncentráció jellemzõen a bankok által vezetett csoportok esetében magas. E körben az anyaszervezetnek a csoporton belüli részesedése 4495% közé (illetve az Erste Bank és a Postabank tervezett egyesítését feltételezve 75-95% közé) esik. Lényegesen kiegyenlítettebb a helyzet a biztosítók által vezetett csoportok esetében, ahol az anyaszervezetnek az összes kezelt vagyonból elfoglalt részesedése 5-74% közé esik. Az utóbbi kategóriában három olyan eset is található, amelyben az anyaszervezet a csoport tevékenységének kisebbik részét adja. Annál a két csoportnál, ahol az anyaszervezet befektetési vállalkozás, az anyaszervezetek súlya a csoport által közvetített összes tõkén belül 84-87%-os. 93. tábla Anyaszervezetek részesedése a csoportok által közvetített eszközökből Megnevezés

2001. dec. 31.

2002. dec. 31.

2003. dec. 31.

Változás 2002-ben

Változás 2003-ban

–8,6%

–2,0%

1.

OTP

78,7%

70,1%

68,1%

2.

KH

90,1%

86,2%

85,3%

–3,9%

–1,0%

3.

HVB

81,3%

93,3%

92,0%

11,9%

–1,3%

4.

MKB

93,4%

91,9%

84,2%

–1,5%

–7,7%

5.

CIB

81,0%

81,2%

86,0%

0,3%

4,8%

6.

Erste

77,4%

78,1%

44,4%

0,7%

–33,7%

7.

Citi

98,5%

98,8%

98,3%

0,3%

–0,5%

8.

ING

32,1%

52,4%

73,3%

20,3%

20,9%

9.

Raiffeisen

82,5%

78,2%

78,4%

–4,3%

0,2%

10.

BB

68,4%

66,3%

66,4%

–2,1%

0,2%

11.

ÁB-Aegon

39,8%

38,2%

37,1%

–1,7%

–1,0%

12.

IEB

94,0%

90,6%

93,1%

–3,4%

2,5%

13.

Allianz

14.

BNP Paribas

15.

67,1%

62,1%

63,2%

–5,0%

1,2%

100,0%

98,3%

95,4%

–1,7%

–2,9%

Generali

68,1%

68,6%

74,3%

0,5%

5,7%

16.

Volksbank

92,9%

90,8%

88,9%

–2,1%

–1,9%

17.

Credit Suisse

12,8%

9,9%

4,8%

–2,9%

–5,0%

18.

Concorde

93,7%

91,2%

83,7%

–2,5%

–7,5%

19.

Uniqua

50,3%

50,1%

47,7%

–0,2%

–2,3%

20.

Quaestor

80,0%

81,5%

86,8%

1,5%

5,2%

21.

Postabank

69,1%

68,1%

n.a.

–1,1%

n.a.

Csoportok összesen

76,9%

77,5%

75,7%

0,5%

–1,7%

Megjegyzés: Változás százalékpontban kifejezve

127


Végül, az elõzõekben elmondottakból is következik, hogy az összes pénzügyi csoport tõkeközvetítõ tevékenységén belül a bankok szerepe túlnyomó, amennyiben a mérlegen belüli és kívüli közvetítés összesen a csoportok összesített állományainak 80%-át, és ezen belül a mérlegen keresztül történõ közvetítés az összes közvetített állomány 58%-át teszi ki. A többi alszektor részesedése a maradékon belül erõsen kiegyenlítettnek tûnik, ami többé-kevésbé megfelel a teljes pénzügyi szektorra jellemzõ helyzetnek, illetve annak a feljebb már ismertetett ténynek, hogy a csoportosodás révén végbemenõ koncentráció az egyes szolgáltatási területeken – a szövetkezeti szektor kivételével – nagyjából hasonló mértékû. A csoportkoncentráció alakulásának vizsgálatából végsõ soron az a következtetés vonható le, hogy a csoportok üzleti terjeszkedése meglehetõsen pontosan követi az egyes szolgáltatási területek, illetve alszektorok összesített üzletméretének alakulását. Ez a jelenség másképpen úgy is megfogalmazható, hogy az egyes szolgáltatási területek növekedési potenciáljának kihasználása, vagyis az adott piacon kínált szolgáltatások iránt megnyilvánuló keresletnek a kielégítése jellemzõen a hazai pénzügyi szektorban mûködõ tulajdonosi csoportokon belüli erõforrásáramlás (elsõsorban tõkeáramlás) révén, és a tevékenység súlyát tekintve sokkal kevésbé új szolgáltatók megjelenésén keresztül történik. A pénzügyi szektorban elsõsorban a tulajdonosi csoportok által létrehozott belsõ tõkemobilitás viszonylag rövidtávon is biztosíthatja az egyes szolgáltatási területek kereslet-kínálati viszonyainak egyensúlyát, illetve az egyes alszektorokban elérhetõ tõkemegtérülési ráták kiegyenlítõdését. A pénzügyi csoportképzés egyik fõ mozgatórugója – a pénzügyi szolgáltatásokba befektetett tõke felhasználásának optimalizálása – éppen a különbözõ szolgáltatásfajták eltérõ kereslet-kínálati viszonyaira épülõ szektoron belüli tõkeáramlás jelenségében érhetõ tetten. A csoportosodás egy másik jellemzõ indítéka a különbözõ szolgáltatások együttes értékesítése által elérhetõ többletbevétel. Ez részint 94. tábla Egyes alszektorok részesedése a csoport által közvetített összes eszközből (2003. dec. 31.) Megnevezés

Bank

Bankok saját eszközei

Banki kezelt ügyfél-vagyon

Biztosító



Befektetési alap

Pénztár

Összesen

1.

OTP

84,7%

74,2%

10,4%

0,6%

0,0%

2,1%

8,5%

4,0%

100,0%

2.

KH

85,3%

69,0%

16,3%

0,8%

0,5%

7,7%

3,6%

2,1%

100,0%

3.

HVB

95,8%

48,2%

47,6%

0,0%

0,0%

1,6%

2,6%

0,0%

100,0%

4.

MKB

90,7%

75,3%

15,4%

0,0%

0,0%

5,1%

0,7%

3,5%

100,0%

5.

CIB

86,0%

69,6%

16,4%

0,0%

0,0%

12,4%

1,5%

0,1%

100,0%

6.

Erste

80,4%

66,9%

13,5%

0,0%

10,8%

5,7%

2,3%

0,7%

100,0%

7.

Citi

98,3%

27,8%

70,6%

0,0%

0,0%

1,7%

0,0%

0,0%

100,0%

8.

ING

73,3%

24,2%

49,1%

16,1%

0,0%

0,0%

0,8%

9,8%

100,0%

9.

Raiffeisen

78,4%

66,9%

11,6%

0,0%

10,4%

8,8%

2,4%

0,0%

100,0%

10.

BB

66,4%

49,3%

17,1%

0,0%

0,0%

8,9%

21,8%

2,9%

100,0%

11.

ÁB-Aegon

0,0%

0,0%

0,0%

37,1%

38,7%

0,0%

3,4%

20,8%

100,0%

12.

IEB

93,1%

66,7%

26,4%

0,0%

0,0%

3,6%

3,3%

0,0%

100,0%

13.

Allianz

14.

BNP Paribas

15.

Generali

16.

Volksbank

17.

Credit Suisse

18.

0,0%

0,0%

0,0%

63,2%

0,0%

0,0%

0,0%

36,8%

100,0%

95,4%

36,5%

58,9%

0,3%

0,0%

2,7%

1,6%

0,0%

100,0%

0,0%

0,0%

0,0%

75,4%

0,0%

0,0%

8,6%

16,1%

100,0%

88,9%

88,9%

0,0%

0,6%

0,0%

10,4%

0,0%

0,0%

100,0%

0,0%

0,0%

0,0%

4,8%

0,0%

0,0%

6,6%

88,6%

100,0%

Concorde

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

83,7%

0,0%

16,3%

0,0%

100,0%

19.

Uniqua

0,0%

0,0%

0,0%

47,7%

0,0%

1,0%

0,0%

51,3%

100,0%

20.

Quaestor

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

86,8%

1,3%

9,8%

2,1%

100,0%

79,9%

57,5%

22,4%

4,1%

3,0%

4,4%

4,4%

4,1%

100,0%

Csoportok összesen

128


úgy valósul meg, hogy különbözõ (pl. banki, biztosítási, befektetési, stb.) szolgáltatások értékesítése költségtakarékos módon egyazon fiókhálózatban, illetve operációs rendszerek támogatásával történik, részben pedig úgy, hogy a többféle szolgáltatás együttes kínálata az ügyfélkör bõvülését eredményezi. Végül – bár adataink a belföldi pénzügyi tevékenységekre vonatkoznak – érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években az országhatárokon keresztül történõ pénzügyi csoportképzés is a korábbiaknál jelentõsebb méreteket öltött. Egyrészt a már említett privatizációs ügyletek révén tovább nõtt a külföldi stratégiai befektetõknek a magyar bankrendszeren belüli tulajdonosi részaránya (lásd a hitelintézetekrõl szóló fejezetet), másrészt pedig az elmúlt két évben a legnagyobb hazai bank részérõl két jelentõs méretû külföldi bank, illetve ezekhez kapcsolódóan több más kisebb pénzügyi szolgáltató akvizíciójára került sor.

129


STATISZTIKAI MELLÉKLET

1. tábla. A bankszektor eszközei ............................................................ 2. tábla. A bankszektor mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei 2003-ban, illetve hitelállomány 2003. XII. 31-én ... 3. tábla. A bankszektor eszközeinek denominációs összetétele .............. 4. tábla. A bankszektor eszközállományának változása és megoszlása 2003 végén ....................................................... 5. tábla. A bankszektor forrásai ............................................................. 6. tábla. A bankszektor forrásainak denominációs összetétele ............... 7. tábla. A bankszektor forrásállományának változása és megoszlása 2003 végén .............................................................................. 8. tábla. A bankszektor összesített portfóliója 2003. december végén ... 9. tábla. A szövetkezeti hitelintézetek eszközei ...................................... 10. tábla. A szövetkezeti hitelintézetek forrásai ....................................... 11. tábla. A szövetkezeti hitelintézetek portfóliója 2003 végén ............... 12. tábla. A szövetkezeti hitelintézetek adózás előtti eredménye ............. 13. tábla. A pénzügyi vállalkozások eszközei ........................................... 14. tábla. A pénzügyi vállalkozások forrásai ............................................ 15. tábla. A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye ................. 16. tábla. A befektetési vállalkozások eszközei ........................................ 17. tábla. A befektetési vállalkozások forrásai ......................................... 18. tábla. A befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye ............... 19. tábla. A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása .............................................. 20. tábla. A biztosítótársaságok szerződésállománya ............................... 21. tábla. A biztosítótársaságok díjbevétele ............................................. 22. tábla. A biztosítótársaságok egyszeri díjbevétele................................ 23. tábla. A biztosítótársaságok kár- és szolgáltatáskifizetése .................. 24. tábla. A biztosítótársaságok szerzési, igazgatási és kárrendezési költségei ............................................................. 25. tábla. A biztosítótársaságok összes (nemcsak a tartalékok) befektetése 2003. XII. 31-én .................................................... 26. tábla. A magánnyugdíjpénztári vagyon alakulása .............................. 27. tábla. A magánnyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások........................................................... 28. tábla. A magánnyuddíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai ........................................................... 29. tábla. A magánnyugdíjpénztárak portfóliója ...................................... 30. tábla. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon alakulása ........................ 31. tábla. Az önkéntes nyugdíjpénztári mûködéssel kapcsolatos ráfordítások........................................................... 32. tábla. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési költségéből származó bevételek és ráfordítások .......................................... 33. tábla. Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliója ................................ 34. tábla. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma és vagyona............................................................ 35. tábla. Az önkéntes pénztárak szolgáltatási kiadásai ........................... 36. tábla. Az önkéntes egészségpénztárak portfóliója .............................. 37. tábla. Az önkéntes önsegélyező pénztárak portfóliója........................

130

188 188 189 189 190 190 191 191 192 192 193 193 193 194 194 194 195 195 195 196 197 198 199 200 201 202 202 202 203 203 203 204 204 204 205 205 205


1. tábla A bankszektor eszközei (milliárd forint) Megnevezés

2001. XII.

2002. III.

2002. VI.

2002. IX.

2002. XII.

Pénztár és elszámolási számlák

644,049

553,280

516,349

466,339

490,730

403,991

396,695

503,894

458,217


487,212

484,088

488,193

455,318

458,155

623,918

694,345

666,888

681,309

1 003,595

996,293

972,416

980,440

1059,075

1197,321

1 352,685

1 442,144

1 474,804


1 490,807

1 480,381

1 460,609

1 435,758

1517,230

1821,239

2 047,030

2 109,032

2 156,113


1 476,374

1 221,500

1 282,128

1 105,007

1444,536

1253,974

1 186,913

998,960

1 289,816

Hitelek

4 904,901

5 025,725

5 268,814

5 748,763

6096,706

6507,038

7 166,098

7 579,309

8 125,958


3 233,783

3 290,758

3 345,294

3 474,268

3284,244

3477,825

3 735,324

3 857,417

4 030,941


702,279

754,895

876,947

1 052,076

1204,158

1327,432

1 549,073

1 789,195

2 001,644

Vagyoni érdekeltségek

156,207

182,273

183,013

188,778

196,816

206,658

210,277

205,886

253,823

Aktív kamatelhatárolások

109,238

95,441

95,825

108,222

114,055

109,574

121,555

136,256

155,827

89,504

93,854

144,359

117,278

143,658

131,861

163,425

161,115

184,438

169,209

177,955

185,424

186,476

191,849

196,212

187,836

189,561

235,772

9 040,289 8 830,409

9 138,445

9 356,621

10195,580

10630,547

11 479,829

11 884,013

12 859,964


Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Saját eszközök Eszközök összesen

2003. III.

2003. VI.

2003. IX.

2003. XII.

2. tábla A bankszektor mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei 2003-ban, illetve hitelállomány 2003. XII. 31-én Mikrovállalkozások Megnevezés

bruttó érték (millió forint)

db

Kisvállalkozások

Középvállalkozások


db


db

Összesen bruttó érték (millió forint)

db

Kisméretű vállalkozásnak nyújtott hitelek összege

72 292

489 305

41 466

377 913

25 143

786 341

138 901

1 653 559

Tárgyévben nyújtott forinthitelek összege

70 983

357 721

40 375

311 693

22 905

548 445

134 263

1 217 860

Tárgyévben nyújtott deviza-hitelek összege

1 309

131 583

1 091

66 220

2 238

237 896

4 638

435 699

Éven túli hitelek összesen

13 985

256 541

7 732

156 845

5 049

219 746

26 766

633 132

1.1.1 Éven túli forinthitelek:

13 284

162 261

7 170

117 775

4 342

142 569

24 796

422 605

beruházási hitel

2 434

37 404

1 702

29 952

1 088

61 199

5 224

128 556

162

1 140

103

713

11

105

276

1 958

83

515

112

780

96

996

291

2 291

vagyontárgyak megvásárlásához nyújtott hitel

1 546

4 186

370

1 117

129

563

2 045

5 866

egyéb éven túli hitel

9 059

119 016

4 883

85 213

3 018

79 705

16 960

283 935

701

94 280

562

39 071

707

77 176

1 970

210 527

58 307

232 764

33 734

221 068

20 094

566 595

112 135

1 020 426

57 699

195 460

33 205

193 919

18 563

405 876

109 467

795 255

2 007

31 752

2 329

26 929

1 548

88 253

5 884

146 934

1.

1.1

Start hitel japán és belföldi kapcsolódó hitel

1.1.2 Éven túli devizahitelek 1.2 Éven belüli hitelek összesen 1.2.1 Éven belüli forinthitelek: eseti hitel folyószámla hitel

17 603

61 175

18 972

64 221

12 650

130 109

49 225

255 505

export-elofinanszírozási hitel

15

150

12

410

17

14 509

44

15 069

egyéb éven belüli hitel

38 074

102 383

11 892

102 359

4 348

173 005

54 314

377 747

608

37 303

529

27 149

1 531

160 719

2 668

225 172

..

668 921

..

353 601

..

707 418

..

1 729 940

1.2.2 Éven belüli devizahitelek 2.

131

Hitelállomány összesen


3. tábla A bankszektor eszközeinek denominációs összetétele (milliárd forint) 2002. XII. Megnevezés

forint

deviza

2003. III. összesen

forint

deviza

2003. VI. összesen

forint

deviza

2003. IX. összesen

forint

deviza

2003. XII. összesen

forint

deviza

összesen


435,936

54,794

490,730

360,110

43,881

403,991

324,576

72,119

396,695

439,45

64,44

503,89

391,52

66,70

458,22


441,844

16,311

458,155

610,125

13,793

623,918

684,684

9,661

694,345

626,55

40,34

666,89

659,92

21,39

681,31


881,933

177,142

1059,075

1021,500

175,821

1197,321

1183,542

169,143

1352,685

1292,30

149,85

1442,14

1328,21

146,59

1474,80

1323,777

193,453

1517,230

1631,625

189,614

1821,239

1868,226

178,804

2047,03

1918,84

190,19

2109,03

1988,13

167,98

2156,11

924,003

520,533

1444,536

1017,745

236,229

1253,974

851,349

335,564

1186,913

492,79

506,17

998,96

713,10

576,72

1289,82

Hitelek

3873,861

2222,845

6096,706

4045,966

2461,072

6507,038

4308,366

2857,732

7166,098

4684,97

2894,34

7579,31

4899,69

3226,27

8125,96


2134,780

1149,464

3284,244

2193,808

1284,017

3477,825

2256,519

1478,805

3735,324

2372,91

1484,50

3857,42

2395,10

1635,84

4030,94


1167,761

36,397

1204,158

1260,780

66,652

1327,432

1493,777

55,296

1549,073

1726,74

62,46

1789,20

1921,42

80,22

2001,64


173,936

22,880

196,816

182,878

23,780

206,658

184,833

25,444

210,277

187,43

18,46

205,89

199,37

54,46

253,82


95,433

18,622

114,055

90,095

19,479

109,574

98,098

23,457

121,555

113,77

22,49

136,26

133,34

22,49

155,83

Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

126,458

17,200

143,658

119,583

12,278

131,861

133,763

29,662

163,425

128,89

32,23

161,12

161,28

23,16

184,44

Saját eszközök

191,849

0,000

191,849

195,630

0,582

196,212

185,24

2,596

187,836

186,85

2,71

189,56

233,29

2,48

235,77

7145,253 3050,327 10195,580 7643,632 2986,915 10630,547 7954,451

3525,378

11479,83

8152,99

3731,02

11884,01

8719,72

Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek

Eszközök összesen

4140,25 12859,96

4. tábla A bankszektor eszközállományának változása és megoszlása 2003 végén Megnevezés

Változás (%) (2003. XII. / 2002. XII.)

Megoszlás (%) 2003. XII.

forint

deviza

összesen

89,8

121,7

93,4

3,0

0,5

3,6


149,4

131,2

148,7

5,1

0,2

5,3


150,6

82,8

139,3

10,3

1,1

11,5


150,2

86,8

142,1

15,5

1,3

16,8

77,2

110,8

89,3

5,5

4,5

10,0

126,5

145,1

133,3

38,1

25,1

63,2


112,2

142,3

122,7

18,6

12,7

31,3


164,5

220,4

166,2

14,9

0,6

15,6


114,6

238,0

129,0

1,6

0,4

2,0


139,7

120,7

136,6

1,0

0,2

1,2

Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

127,5

134,6

128,4

1,3

0,2

1,4

Saját eszközök

121,6

n.é.

122,9

1,8

0,0

1,8

122,0

135,7

126,1

67,8

32,2

100,0


Jegybanki és bankközi betétek Hitelek


132

forint

deviza

összesen


5. tábla A bankszektor forrásai (milliárd forint) Megnevezés

2001. XII.

Betétek

2002. III.

2002. VI.

2002. IX.

2002. XII.

2003. III.

2003. VI.

2003. IX.

2003. XII.

6 056,286

5 882,744

5 927,776

6 058,935

6 659,917

6429,985

6 724,130

6 840,024

7 277,268

ebből: vállalkozói betétek

1 715,559

1 612,644

1 778,366

1 769,491

2 046,023

1759,021

2 034,425

2 077,896

2 289,688

háztartások betétei

3 172,748

3 161,886

3 157,612

3 193,768

3 389,129

3387,281

3 469,876

3 542,972

3 867,787

Bankközi betétek

752,358

627,553

752,582

671,589

726,433

965,851

927,090

896,694

1 053,699

Felvett hitelek

696,693

685,318

701,866

749,389

795,510

1001,118

1 225,418

1 366,346

1 582,615

Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok

158,183

208,178

230,035

287,081

458,891

588,264

781,773

927,675

1 097,741

Passzív kamatelhatárolások

54,728

60,114

65,227

77,430

68,323

74,828

92,417

105,806

120,222

Egyéb passzív elszámolások

339,550

340,628

402,762

411,081

360,018

381,255

476,529

431,438

331,368

Hátrasorolt kötelezettségek

125,808

128,343

119,646

119,821

130,833

135,6

140,256

138,821

168,669

Céltartalék

89,964

89,602

92,617

95,524

108,022

104,526

111,323

108,210

129,088

Saját tőke

766,719

807,929

845,934

885,771

887,633

949,12

1 000,893

1 068,999

1 099,294

9 040,289

8 830,409

9 138,445

9 356,621 10 195,580

10630,547

11 479,829

11 884,013

12 859,964

Források összesen

6. tábla A bankszektor forrásainak denominációs összetétele (milliárd forint) Megnevezés

2002. XII.

2003. III.

2003. VI.

forint

deviza

összesen

forint

6659,917

4942,339

1487,646

6429,985

5161,488 1562,642

396,549

2046,023

1413,589

345,432

1759,021

1649,379

2761,434

627,695

3389,129

2766,417

620,864

3387,281

Bankközi betétek

405,867

320,566

726,433

392,783

573,068

Felvett hitelek

189,015

606,495

795,510

260,086


422,707

36,184

458,891


52,841

15,482


296,372


forint

deviza

összesen

Betétek

5082,638

1577,279


1649,474


deviza

2003. IX. összesen

2003. XII.

forint

deviza

összesen

6724,13

5335,793

1504,231

6840,024

5743,449

1533,819

7277,268

385,046

2034,425

1682,036

395,860

2077,896

1850,774

438,914

2289,688

2830,814

639,062

3469,876

2938,434

604,538

3542,972

3279,536

588,251

3867,787

965,851

428,896

498,194

927,09

350,628

546,066

896,694

447,806

605,893

1053,699

741,032

1001,118

277,911

947,507

1225,418

332,561

1033,785

1366,346

382,623

1199,992

1582,615

550,402

37,862

588,264

740,926

40,847

781,773

888,621

39,054

927,675

1057,518

40,223

1097,741

68,323

57,854

16,974

74,828

73,599

18,818

92,417

88,903

16,903

105,806

104,924

15,298

120,222

63,646

360,018

319,434

61,821

381,255

391,585

84,944

476,529

354,632

76,806

431,438

283,452

47,916

331,368

21,675

109,158

130,833

20,887

114,713

135,6

17,589

122,667

140,256

17,595

121,226

138,821

17,606

151,063

168,669

Céltartalék

105,527

2,495

108,022

101,126

3,4

104,526

107,912

3,411

111,323

104,856

3,354

108,210

126,684

2,404

129,088

Saját tőke

887,633

0,000

887,633

949,12

0

949,12

1000,893

0

1000,893

1068,999

0,000

1068,999

1099,294

0,000

1099,294

10 195,580 7594,031 3036,516 10 630,55 8200,799 3279,03 11479,83 8542,588 3341,425

11 884,013

9263,356

3596,608

12 859,964

Források összesen

133

7464,275 2731,305

forint

deviza

összesen


7. tábla A bankszektor forrásállományának változása és megoszlása 2003 végén Változás (%) (2003. XII. / 2002. XII.)

Megnevezés

forint

Betétek

deviza

összesen

Megoszlás (%) 2003. XII. forint

deviza

összesen

113,0

97,2

109,3

44,7

11,9

56,6


112,2

110,7

111,9

14,4

3,4

17,8


118,8

93,7

114,1

25,5

4,6

30,1

Bankközi betétek

110,3

189,0

145,1

3,5

4,7

8,2

Felvett hitelek

202,4

197,9

198,9

3,0

9,3

12,3


250,2

111,2

239,2

8,2

0,3

8,5


198,6

98,8

176,0

0,8

0,1

0,9


95,6

75,3

92,0

2,2

0,4

2,6


81,2

138,4

128,9

0,1

1,2

1,3

Céltartalék

120,0

96,4

119,5

1,0

0,0

1,0

Saját tőke

123,8

n.é.

123,8

8,5

0,0

8,5

124,1

131,7

126,1

72,0

28,0

100,0

Források összesen

8. tábla A bankszektor összesített portfóliója 2003. december végén (milliárd forint) Megnevezés


Problémamentes

Külön figyelendő

Problémás*

Átlag alatti

Kétes

Rossz

9366,905

548,820

306,148

154,081

74,577

77,490

10221,540

51,529

8,905

6,625

6,170

0,455

0,000

67,059

633,363

11,517

6,281

0,317

4,113

1,851

651,189

ebből: kereskedési célú értékpapírok befektetési célú értékpapírok

Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen

hitelintézeti kihelyezések

1320,447

5,200

4,294

4,188

0,000

0,106

1329,870

vállalkozói hitelek

3551,207

379,389

147,370

72,061

35,917

39,392

4077,676


1899,836

51,552

50,256

11,518

13,733

25,005

2001,644

külföldi kihelyezések

446,283

75,675

11,393

8,234

1,783

1,376

533,351

egyéb eszközök

337,190

12,940

78,713

50,580

18,432

9,701

428,843

ebből: vagyoni érdekeltségek

192,982

12,766

75,787

50,312

17,157

8,318

281,535

9495,788

190,328

32,973

11,593

7,364

14,016

9719,089

Függő kötelezettségek

3622,151

188,152

26,277

11,593

7,364

7,320

3836,580

Jövőbeni kötelezettségek

5873,637

2,176

6,696

0,000

0,000

6,696

5882,509

18862,693

739,148

339,121

165,674

81,941

91,506

19940,629



* Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

134


9. tábla A szövetkezeti hitelintézetek eszközei Állomány (millió forint) Megnevezés

Megoszlás %

2003. IX.

2003. XII.

46 077

47 033

54 199

5,9

5,5

5,9

115,2

117,6

225 582

238 549

245 003

29,0

28,0

26,6

102,7

108,6

47 453

47 138

52 586

6,1

5,5

5,7

111,6

110,8

273 035

285 687

297 589

35,0

33,5

32,3

104,2

109,0

ebből: állampapírok

269 292

280 654

292 804

34,6

32,9

31,7

104,3

108,7


99 102

84 984

109 338

12,7

10,0

11,9

128,7

110,3

315 587

385 309

408 186

40,5

45,2

44,2

105,9

129,3

105 324

120 397

128 947

13,5

14,1

14,0

107,1

122,4

203 259

255 690

271 050

26,1

30,0

29,4

106,0

133,4

171 799

213 089

224 551

22,0

25,0

24,3

105,4

130,7

2 290

2 720

2 767

0,3

0,3

0,3

101,7

120,8

12 420

12 557

12 862

1,6

1,5

1,4

102,4

103,6

5 122

6 850

7 237

0,7

0,8

0,8

105,7

141,3

25 513

28 126

30 369

3,3

3,3

3,3

108,0

119,0

779 148

853 265

922 547

100,0

100,0

100,0

108,1

118,4

Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékpapírok Értékpapírok összesen

Hitelek ebből: vállalkozói hitelek* háztartások hitelei** ebből: lakossági hitelek Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Saját eszközök Eszközök összesen

2003. IX.

2003. XII.

2003.XII./ 2002.XII.

2002. XII.


2002. XII.

Index % 2003.XII./ 2003.IX.

* Egyéni vállalkozások nélkül ** Lakosság+egyéni vállalkozások

10. tábla A szövetkezeti hitelintézetek forrásai Állomány (millió forint) Megnevezés

Betétek

2002. XII.

2003. IX.

Megoszlás (%)

2003. XII.

2002. XII.

2003. IX.

Index (%) 2003. XII.

2003.XII./ 2003.IX.

2003.XII./ 2003.XII.

701 985

753 920

828 201

90,1

88,4

89,8

109,9

118,0

68 301

73 897

81 167

8,8

8,7

8,8

109,8

118,8

613 016

653 562

721 495

78,7

76,6

78,2

110,4

117,7

588 444

626 920

694 088

75,5

73,5

75,2

110,7

118,0

Bankközi betétek

3 806

5 027

4 485

0,5

0,6

0,5

89,2

117,8

Felvett hitelek

1 444

3 240

3 555

0,2

0,4

0,4

109,7

246,2


14

6

6

0,0

0,0

0,0

97,0

42,0


6 413

14 108

6 916

0,8

1,7

0,7

49,0

107,8


9 551

11 269

11 954

1,2

1,3

1,3

106,1

125,2


2 915

3 180

3 266

0,4

0,4

0,4

102,7

112,1

Céltartalék

2 855

3 161

3 295

0,4

0,4

0,4

104,2

115,4

Saját tőke

50 166

59 353

60 868

6,4

7,0

6,6

102,6

121,3

779 148

853 265

922 547

100,0

100,0

100,0

108,1

118,4

ebből: vállalkozói betétek* háztartások betétei** ebből: lakossági betétek

Források összesen * Egyéni vállalkozások nélkül ** Lakosság+egyéni vállalkozások

135


11. tábla A szövetkezeti hitelintézetek portfóliója 2003 végén (megoszlás, %) Megnevezés

Problémamentes

Külön figyelendő

Átlag alatti

Kétes

Rossz

Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen


64,0

29,6

2,6

1,8

2,0

100,0

ebből: vállalkozói hitelek*

28,9

61,9

3,6

2,1

3,5

100,0

68,1

24,9

3,1

2,0

1,9

100,0

67,4

31,0

0,9

0,6

0,2

100,0

64,2

29,7

2,5

1,7

1,9

100,0

háztartások hitelei** Mérlegen kívüli tételek összesen Minősített tételek összesen

* Egyéni vállalkozók hitelei nélkül. ** Lakossági és egyéni vállalkozói hitelek

12. tábla A szövetkezeti hitelintézetek adózás előtti eredménye 2002

Megnevezés

2003

2003/2002

millió forint

(%)

1. Kamateredmény

43 186

51 647

119,6

Kamatbevételek

84 608

93 387

110,4

Kamatráfordítások

41 423

41 740

100,8

3 991

4 274

107,1

10 120

12 280

121,3

38 703

45 276

117,0

85

550

644,3

8 559

11 195

130,8

2. Nem kamatjellegű eredmény Ebből: Jutalék- és díjeredmény 3. Általános igazgatási költségek 4. Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény (1+2–3+4)

13. tábla A pénzügyi vállalkozások eszközei Megnevezés

Állomány (millió forint) 2003. XII.

Megoszlás (%) 2002. XII.

2003. IX.

Index (%) 2003. XII.

2003. XII./2003. IX.

2003. XII./2002. XII.


18 980

1,7

1,3

1,5

125,1

135,1

Értékpapírok és részesedések

46 905

5,1

4,0

3,7

102,6

110,0

23 314

3,2

2,1

1,9

99,6

86,5

8 671

0,6

0,8

0,7

94,1

162,1

1 089 020

85,4

86,2

86,6

111,4

151,5

1 958

0,2

0,2

0,2

106,2

94,2

Tárgyi eszközök

10 238

1,1

0,9

0,8

104,4

107,9

Aktív időbeli elhatárolások

36 177

2,5

2,7

2,9

116,7

174,1

Egyéb eszközök

45 486

3,4

3,8

3,6

105,6

159,4

1 257 435

100,0

100,0

100,0

111,0

149,4

ebből: állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Immateriális javak


136


14. tábla A pénzügyi vállalkozások forrásai Állomány (millió forint) Megnevezés

Megoszlás (%)

Index (%) 2003. XII./ 2003. IX.

2003. XII./ 2002. XII.

2002. XII.

2003. IX.

2003. XII.

1 034 283

78,3

81,2

82,3

112,5

156,8

21 680

2,7

1,7

1,7

111,3

94,6

689

0,2

0,1

0,1

75,9

48,2

Egyéb kötelezettségek

49 600

5,8

3,7

3,9

118,6

102,3


15 954

1,5

1,4

1,3

99,2

122,8

4 989

0,5

0,4

0,4

123,5

113,3

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek

2003. XII.

2 987

0,1

0,2

0,2

106,3

255,6

127 252

10,8

11,3

10,1

99,3

140,1

ebből: jegyzett tőke

44 690

4,7

4,0

3,6

99,6

114,1

Források összesen

1 257 435

100,0

100,0

100,0

111,0

149,4

Saját tőke

15. tábla A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye Millió forint

Megnevezés

1. Kamateredmény 2. Részvények és részesedések utáni bevételek

Index (%)

2002

2003

2003/2002

54308

91225

168,0

3102

3765

121,4

3. Nettó díj- és jutalékeredmény

–5430

–9388

172,9

4. Pénzügyi műveletek nettó eredménye

13975

14017

100,3

5. Működési költségek

30008

41119

137,0

6. Értékcsökkenési leírás

2967

2892

97,5

7. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása

8656

10312

119,1

437

–4659

–1065,9

24762

40637

164,1

374

–678

–181,2

25136

39959

159,0

8. Egyéb üzleti tevékenység eredménye 9. Szokásos üzleti tevékenység eredménye (1+2+3+4-5-6–7+8) 10. Rendkívüli eredmény 11. Adózás előtti eredmény (9+10)

16. tábla A befektetési vállalkozások eszközei Megnevezés

Állomány (millió forint) 2003. XII.

Forgóeszközök

Megoszlás 2002.XII.

2003.IX.

Index (%) 2003.XII.

2003.XII./ 2002.IX.

2003.XII./ 2002.XII.

70 527

90,3

89,6

79,1

83,1

81,9

Pénzeszközök

15 782

10,9

11,6

17,7

143,4

151,7

Értékpapírok

24 667

50,6

51,8

27,6

50,2

51,1

Követelések

30 074

28,8

26,1

33,7

121,5

109,3

1 808

5,2

4,2

2,0

44,9

36,4

Ügyfelekkel szembeni követelések Készletek Befektetett eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

137

5

0,0

0,0

0,0

90,2

1200,4

16 893

7,8

8,7

18,9

205,7

228,0

14 440

3,4

5,6

16,2

274,4

440,2

600

0,9

0,7

0,7

87,5

70,2

1 853

3,4

2,4

2,1

81,9

56,6

1 794

2,0

1,8

2,0

106,5

96,2

89 215

100,0

100,0

100,0

94,1

93,5


17. tábla A befektetési vállalkozások forrásai Megnevezés

Állomány (millió forint)

Megoszlás

Index (%) 2003.XII./ 2002.IX.

2003.XII./ 2002.XII.

2002. XII.

2003.IX.

2003.XII.

53 697

58,4

62,5

60,2

90,6

96,4

53 649

58,3

62,4

60,1

90,6

96,3

49

0,0

0,1

0,1

88,8

134,7

0

0,0

0,0

0,0

–

–


843

0,7

1,1

0,9

84,1

119,8

Céltartalékok

431

0,5

0,1

0,5

507,9

99,7

34 247

40,4

36,3

38,4

99,4

88,8

89 215

100,0

100,0

100,0

94,1

93,5

2003. XII.

Kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek

Saját tőke Források összesen

18. tábla A befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye Adózás előtti eredmény (millió forint)

Megnevezés

2002

2003

2003./2002

935

–70

–7,5

3461

2885

83,4

4396

2815

64,0

451

1126

249,7

3945

1688

42,8

Bizományos és kereskedő Társaság Összesen Független Pénzügyi hátterű

Index (%)

19. tábla A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása Állomány (millió forint) Megnevezés

Index (%) 2003.VI./ 2002.XII.

2003.XII./ 2003.VI.

2003.XII./ 2002.XII.

2002.XII.31.

2003.VI.30.

2003.XII.31.

863 810

1 017 297

762 374

117,8

74,9

88,3

Kötvényalapok

635 780

747 366

537 910

117,6

72

84,6

Pénzpiaci alapok

187 685

224 469

174 101

119,6

77,6

92,8

Egyéb belföldi értékpapíralapok

40 345

45 462

50 363

112,7

110,8

124,8

Külföldi értékpapíralapok

40 931

52 986

57 839

129,5

109,2

141,3

904 741

1 070 284

820 213

118,3

76,6

90,7

23 820

50 183

59 990

210,7

119,5

251,8

928 562

1 120 467

880 203

120,7

78,6

94,8

Belföldi értékpapíralapok

Értékpapíralapok Ingatlanalapok Nyilvános befektetési alapok

138


20. tábla Biztosítótársaságok szerződésállománya (darab) Megnevezés

2000

2001

2002

2001 / 2000

2003

2002 / 2001

2003 / 2002


3 551 677

3 618 292

3 545 474

3 737 235

101,9%

98,0%

105,4%

Folyamatos díjas szerződések részösszesen

2 669 250

2 774 838

2 935 791

3 004 832

104,0%

105,8%

102,4%

70 839

66 707

61 096

58 505

94,2%

91,6%

95,8%

138 713

346 198

534 550

571 664

249,6%

154,4%

106,9%

Elérésre szóló életbiztosítás Halálesetre szóló életbiztosítás Vegyes életbiztosítás

2 103 411

1 961 096

1 888 732

1 787 911

93,2%

96,3%

94,7%


56 215

43 634

39 994

36 076

77,6%

91,7%

90,2%


27 323

22 065

28 397

108 345

80,8%

128,7%

381,5%

Házasság-, születés-biztosítás Befektetéshez kötött életbiztosítás Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek Egyszeri díjas szerződések részösszesen Díjmentes állomány összesen Nem élet üzletág összesen Baleset Betegség Casco összesen Casco: Szárazföldi járművek Casco: Sínpályához kötött járművek Casco: Légijármű Casco: Tengeri-, tavi- és folyami járművek Szállítmány

21 628

14 273

14 443

14 436

66,0%

101,2%

100,0%

251 121

320 865

368 579

427 895

127,8%

114,9%

116,1%

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%

408 829

346 314

378 526

396 116

84,7%

109,3%

104,6%

473 598

497 140

231 157

336 287

105,0%

46,5%

145,5%

8 605 538

8 831 337

9 307 627

9 532 789

102,6%

105,4%

102,4%

1 045 729

1 093 167

1 133 454

1 152 198

104,5%

103,7%

101,7%

71 574

63 997

62 185

54 408

89,4%

97,2%

87,5%

560 938

599 147

675 315

732 128

106,8%

112,7%

108,4%

560 835

599 078

675 244

731 980

106,8%

112,7%

108,4%

0,0%

0,0%

0,0%

67,0%

62,3%

90,7%

0

0

0

103

69

43

39

0

0

28

109

389,3%

4 284

4 955

9 313

14 993

115,7%

188,0%

161,0%


1 124 983

1 191 069

1 659 779

1 752 642

105,9%

139,4%

105,6%


2 133 042

2 126 046

1 755 755

1 736 867

99,7%

82,6%

98,9%

Jármű-felelősség összesen

2 999 129

3 075 079

3 320 731

3 384 265

102,5%

108,0%

101,9%

Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

2 998 817

3 074 882

3 320 377

3 383 835

102,5%

108,0%

101,9%

2 998 356

3 074 299

3 319 694

3 383 111

102,5%

108,0%

101,9%

Légijárművekkel összefüggő felelősség

173

76

56

54

43,9%

73,7%

96,4%

Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség

139

121

298

376

87,1%

246,3%

126,2%

658 060

664 919

673 072

676 027

101,0%

101,2%

100,4%

163

265

272

334

162,6%

102,6%

122,8%

Kezesség

4 049

5 930

7 223

9 857

146,5%

121,8%

136,5%

Különböző pénzügyi veszteségek

3 586

628

705

353

17,5%

112,3%

50,1%

Jogvédelem

0

2

880

6 657

Segítségnyújtás

1

2

Temetkezési biztosítás

0

6 131

8 944

12 060


Általános felelősség Hitel

Módozatok összesen

139

12 157 215 12 449 629

12 853 101 13 270 024

756,5%

102,4%

145,9%

134,8%

103,2%

103,2%


21. tábla Biztosítótársaságok díjbevétele (ezer forint) Megnevezés


2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003 / 2002

178 375 488

172 685 582

200 673 135

220 054 472

96,8%

116,2%

109,7%


4 134 132

4 294 039

4 278 263

4 634 799

103,9%

99,6%

108,3%


3 550 089

3 731 341

4 803 477

6 597 734

105,1%

128,7%

137,4%

90 123 182

96 438 116

113 930 087

120 316 837

107,0%

118,1%

105,6%

2 666 460

2 980 608

2 593 069

2 251 438

111,8%

87,0%

86,8%

987 334

2 328 250

2 521 275

2 722 779

235,8%

108,3%

108,0%

Vegyes életbiztosítás Járadékbiztosítás Egyéb életbiztosítások Házasság-, születés-biztosítás

845 140

710 609

807 389

900 654

84,1%

113,6%

111,6%

76 069 154

62 202 620

71 739 576

82 630 231

81,8%

115,3%

115,2%

Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek

0

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%


205 830 422

242 728 928

289 067 818

330 296 282

117,9%

119,1%

114,3%

Baleset

5 512 120

6 422 406

7 225 719

8 090 282

116,5%

112,5%

112,0%

Betegség

3 140 825

3 692 679

4 155 434

4 655 163

117,6%

112,5%

112,0%

53 131 554

65 566 845

78 385 064

89 071 016

123,4%

119,5%

113,6%

52 677 390

64 887 952

77 228 638

87 735 624

123,2%

119,0%

113,6%

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%

416 714

649 158

1 102 586

1 267 077

155,8%

169,8%

114,9%

37 450

29 735

53 839

68 315

79,4%

181,1%

126,9%

Befektetéshez kötött életbiztosítás

Casco összesen Casco: Szárazföldi járművek Casco: Sínpályához kötött járművek Casco: Légijármű Casco: Tengeri-, tavi- és folyami járművek Szállítmány

2 635 142

3 087 085

3 561 809

3 171 996

117,2%

115,4%

89,1%


29 509 865

33 143 221

49 131 421

58 513 850

112,3%

148,2%

119,1%


35 843 471

44 055 822

46 467 103

53 160 554

122,9%

105,5%

114,4%


65 250 713

72 129 576

82 491 025

93 879 469

110,5%

114,4%

113,8%


65 009 906

70 624 685

81 443 539

93 109 042

108,6%

115,3%

114,3%


64 528 087

70 140 818

81 015 629

92 683 125

108,7%

115,5%

114,4%


221 175

1 481 997

1 028 281

754 207

670,1%

69,4%

73,3%


19 632

22 894

19 205

16 220

116,6%

83,9%

84,5%

8 219 275

10 942 164

12 087 956

13 489 366

133,1%

110,5%

111,6%

Hitel

812 573

1 487 803

1 721 628

2 298 049

183,1%

115,7%

133,5%

Kezesség

385 382

424 105

745 282

453 306

110,0%

175,7%

60,8%


947 137

1 208 378

2 293 235

2 436 162

127,6%

189,8%

106,2%

68 183

66 165

111 477

239 573

97,0%

168,5%

214,9%

374 185

389 019

526 110

577 339

104,0%

135,2%

109,7%

113 660

164 556

260 157

144,8%

158,1%

415 414 510

489 740 953

550 350 754

117,9%

112,4%


Jogvédelem Segítségnyújtás Temetkezési biztosítás Módozatok összesen

140

384 205 911

108,1%


22. tábla Biztosítótársaságok egyszeri díjbevétele (ezer forint) Megnevezés


2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/2002

53 626 427

31 572 559

42 262 805

42 064 592

58,9%

133,9%

99,5%

129 758

125 584

98 557

134 223

96,8%

78,5%

136,2%


1 323 933

1 106 962

1 385 842

1 415 742

83,6%

125,2%

102,2%


4 132 924

2 488 301

12 229 138

9 710 102

60,2%

491,5%

79,4%

518 086

897 896

562 210

337 698

173,3%

62,6%

60,1%

50 296

13 254

115 749

145 186

26,4%

873,3%

125,4%

0,0%

0,0%

0,0%

30 321 641

56,8%

103,5%

108,8%

0,0%

0,0%

0,0%


Járadékbiztosítás Egyéb életbiztosítások Házasság-, születés-biztosítás

200

0

0

47 471 230

26 940 561

27 871 307

0

0

0

13 086 382

18 364 356

24 887 288

26 991 430

140,3%

135,5%

108,5%

Baleset

2 714 744

2 922 333

3 048 763

3 282 125

107,6%

104,3%

107,7%

Betegség

1 754 905

2 358 202

2 701 451

2 883 507

134,4%

114,6%

106,7%

478 795

768 727

1 235 443

1 391 491

160,6%

160,7%

112,6%

51 406

100 807

92 412

79 189

196,1%

91,7%

85,7%

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%

389 939

638 185

1 091 281

1 256 175

163,7%

171,0%

115,1%

37 450

29 735

51 749

56 127

79,4%

174,0%

108,5%

Befektetéshez kötött életbiztosítás Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek Nem élet üzletág összesen


756 496

1 008 066

1 138 148

1 188 376

133,3%

112,9%

104,4%


2 104 913

1 982 612

6 139 529

7 376 780

94,2%

309,7%

120,2%


1 991 811

2 543 308

3 792 888

4 365 940

127,7%

149,1%

115,1%


693 581

2 641 270

2 144 662

1 506 414

380,8%

81,2%

70,2%


453 693

1 137 307

1 098 646

741 334

250,7%

96,6%

67,5%


270 904

985 974

1 031 288

702 543

364,0%

104,6%

68,1%


221 175

1 481 997

1 028 281

751 017

670,1%

69,4%

73,0%

18 713

21 966

17 735

14 063

117,4%

80,7%

79,3%

1 416 730

2 818 282

2 048 903

2 762 361

198,9%

72,7%

134,8%

13 574

22 454

20 325

42 963

165,4%

90,5%

211,4%

Kezesség

383 905

390 601

419 946

262 085

101,7%

107,5%

62,4%


398 802

517 675

1 650 459

1 332 796

129,8%

318,8%

80,8%

24 752

21 356

30 372

27 957

86,3%

142,2%

92,0%

353 373

363 526

512 519

562 879

102,9%

141,0%

109,8%

5 944

3 882

5 756

65,3%

148,3%

49 936 915

67 150 093

69 056 022

134,5%

102,8%

Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel

Jogvédelem Segítségnyújtás Temetkezési biztosítás Módozatok összesen

141

66 712 809

74,9%


23. tábla Biztosítótársaságok kár- és szolgáltatás kifizetése (ezer forint) Megnevezés

Élet üzletág összesen Elérésre szóló életbiztosítás Halálesetre szóló életbiztosítás Vegyes életbiztosítás Járadékbiztosítás Egyéb életbiztosítások Házasság-, születés-biztosítás

2000

2001

2002

2003

2001 / 2000

2002 / 2001

2003/2002

38 519 059

64 142 317

69 362 622

83 963 983

166,5%

108,1%

121,1%

550 050

983 343

1 254 090

1 573 337

178,8%

127,5%

125,5%

1 051 229

937 131

760 125

948 650

89,1%

81,1%

124,8%

20 940 345

29 418 429

35 996 712

48 425 014

140,5%

122,4%

134,5%

1 284 028

3 271 017

1 416 732

1 440 275

254,7%

43,3%

101,7%

431 777

998 462

832 766

782 974

231,2%

83,4%

94,0%

70 853

73 307

3 288

62 478

103,5%

4,5%

1900,2%

14 190 776

28 460 626

29 098 909

30 731 255

200,6%

102,2%

105,6%

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%

109 144 843

125 859 446

140 842 917

160 263 199

115,3%

111,9%

113,8%

Baleset

1 002 456

1 356 510

1 439 937

1 581 084

135,3%

106,2%

109,8%

Betegség

1 102 911

1 095 842

905 340

1 260 414

99,4%

82,6%

139,2%

30 961 226

36 016 352

41 239 020

43 183 746

116,3%

114,5%

104,7%

30 686 922

35 812 381

41 081 524

43 032 036

116,7%

114,7%

104,7%

0

0

0

0,0%

0,0%

0,0%

263 280

163 569

145 592

117 957

62,1%

89,0%

81,0%

11 023

40 401

11 904

33 753

366,5%

29,5%

283,5%

Befektetéshez kötött életbiztosítás Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek Nem élet üzletág összesen


843 621

868 132

743 996

1 067 050

102,9%

85,7%

143,4%


11 850 710

11 371 464

14 851 582

23 425 702

96,0%

130,6%

157,7%


15 629 204

21 895 050

20 277 971

25 369 185

140,1%

92,6%

125,1%


44 738 626

50 053 070

56 281 421

59 344 920

111,9%

112,4%

105,4%


44 509 563

50 022 733

56 184 426

59 271 761

112,4%

112,3%

105,5%

44 199 509

49 618 002

55 897 699

59 008 363

112,3%

112,7%

105,6%


224 500

22 982

86 109

68 109

10,2%

374,7%

79,1%


4 563

7 354

10 885

5 050

161,2%

148,0%

46,4%

2 626 626

2 653 820

2 668 192

3 141 502

101,0%

100,5%

117,7%

147 619

280 831

1 513 576

1 157 766

190,2%

539,0%

76,5%


Általános felelősség Hitel Kezesség

61 725

32 230

155 458

169 137

52,2%

482,3%

108,8%

124 706

126 205

668 751

436 038

101,2%

529,9%

65,2%

Jogvédelem

12 901

16 485

10 937

18 008

127,8%

66,3%

164,7%

Segítségnyújtás

42 512

48 999

28 882

23 174

115,3%

44 457

57 854

85 473

190 001 763

210 205 539

244 227 182


Temetkezési biztosítás Módozatok összesen

142

147 663 902

128,7%

58,9%

80,2%

130,1%

147,7%

110,6%

116,2%


24. tábla A biztosítótársaságok szerzési, igazgatási és kárrendezési költségei (ezer forint) Összes szerzési költség

Igazgatás költség


Szerzési, igazgatási és kárrendezési költség összesen

Jutalék jellegű szerzési költség

Egyéb jellegű szerzési költség

48 841 296

18 068 284

66 909 581

44 787 925

9 572 618

121 270 125


22 766 931

7 930 060

30 696 990

16 728 804

1 276 248

48 702 044


26 074 367

10 138 224

36 212 591

28 059 120

8 296 370

72 568 081

52 106 152

20 840 647

72 946 802

47 265 611

11 071 113

131 283 524


23 969 443

8 890 308

32 859 752

18 718 084

1 110 911

52 688 746


28 136 709

11 950 340

40 087 051

28 547 527

9 960 202

78 594 779

60 436 064

22 369 001

82 805 065

51 891 637

11 386 438

146 083 139


24 874 468

9 125 658

34 000 127

20 061 064

997 150

55 058 339


35 561 595

13 243 343

48 804 938

31 830 573

10 389 288

91 024 800

68 419 959

23 596 622

92 016 581

57 645 828

12 899 835

162 562 244


27 648 388

9 169 335

36 817 723

21 224 788

944 224

58 986 735


40 771 571

14 427 287

55 198 858

36 421 040

11 955 611

103 575 509

Megnevezés

2000. Biztosítótársaságok összesen




143


25. tábla A biztosítótársaságok összes (nemcsak a tartalékok) befektetése 2003.XII.31-én ( ezer forint) Biztosítási szektor

Befektetés összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egy évnél rövidebb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír Egyéves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

Biztosítótársaságok

Biztosító egyesületek

902 434 662

28 779 271

801 532 082

24 474 764

95 077 743

5 849 220

94 500 473

5 849 220

Egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír

645 282 914

17 507 003

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

644 609 202

17 507 003

OECD gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény

9 596 333

294 459

Gazdálkodó szervezet forint kötvénye

9 475 499

294 459

OECD hitelintézet által kibocsátott kötvény

8 745 136

73 769

Hitelintézeti forintban kibocsátott kötvény

7 298 776

73 769

40 661 684

750 313

OECD gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény Gazdálkodó szervezet garanciával fedezett kötvénye

Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél Helyi önkormányzat által kibocsátott kötvény

1 668 272

Magyarország helyi önkormányzata által kibocsátott kötvény

1 668 272

Nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott kötvény

500 000

Magyarországon nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzata által kibocsátott kötvény

500 000

Közüzemi vállalatok által kibocsátott kötvény Magyarországon székhellyel rendelkező közüzem által kibocsátott kötvény Lekötött betét

13 880 654

157 101

Éves vagy éven belüli betét

13 780 288

155 001

Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnél egy évnél röv. futamidőre lekötött pénzösszeg

13 780 288

155 001

100 366

2 100

Éven túli betét Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnél egyéves és annál hosszabb futamidőre lekötött

100 366

2 100

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény összesen:

42 896 371

2 730 278

OECD gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény

18 568 320

2 087 871

Magyar gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény

17 636 840

BÉT-en jegyzett részvény

18 377 681

2 087 871

OECD biztosító, hitelintézet, bef. váll., valamint a Biz. 85.§(5) bek. meghat. Rt. részvényei

22 883 308

642 407

Magyar biztosító, hitelintézet, bef. váll., valamint a Biz. 85.§(5) bek. meghat. Rt. részvényei

22 055 337

642 407

OECD gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény

1 444 743

Magyar gazdálkodó szervezet által kibocs. elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény

1 444 743

Befektetési jegyek

12 433 748

6 112

12 054 417

6 112

1 694 123

6 112

Magyarországi, valamint OECD elismert értékpapírpiacra bevezetet. (zártvégű) befektetési jegy Magyarországi zártvégű bef. alap által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bev. befektetési jegy Magyarországi, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott (nyíltvégű) befektetési jegy Magyarországi nyíltvégű bef. alap által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bev. befektetési jegy Ingatlan alap által kibocsátott befektetési jegy, zártvégű Magyarországi zártvégű ingatlan alap által kibocsátott, elismert értékpapír piacra bev. befektetési jegy Ingatlan alap által kibocsátott befektetési jegy, nyíltvégű Magyarországi nyíltvégű ingatlan alap által kibocsátott, elismert értékpapír piacra bev. befektetési jegy

379 331 379 331

Ingatlan

7 011 457

Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön

7 200 033

Készpénz, számlapénz A nem biztosításüzemi célt szolgáló Kft. üzletrésze Egyéb befektetés

144

5 160 402

601 363 808 385

10 978 266 1 341 649

1 268


26. tábla A magánnyugdíjpénztári vagyon alakulása 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Nyilvántartási értéken (milliárd forint)

28,8

90,5

175,8

283,1

413,1

561,4

A GDP százalékában

0,29

0,79

1,34

1,90

2,43

2,59

Egy főre jutó (forint)

21 407

43 841

80 142

125 658

185 609

243 578

31,59

57,11

92,96

118,61

239,17

259,90

Egy főre jutó (a havi nettó átlagbér százalékában)

27. tábla A magánnyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások millió forint

Magánnyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások

2000

2001

2002

194,7

61,1


400,4

464,8

582,6

731,4


132,1

111,7

101,8

130,5


330,4

339,3

269,8

312,2


45,0

2003

Anyagköltség

52,2

2777,1

3644,5

4329,8

5619,2


33,5

53,9

52,6

53,9

Aktuáriusi díj

11,5

19,3

28,6

33,0


62,1

22,7

62,3

50,5


23,2

31,1

97,1

191,3

Felügyeleti díj

164,1

341,3

571,4

803,1

Garancia díj

330,5

399,9

401,9

573,6


968,0

1221,9

560,3

768,5

5427,6

6711,5

7103,2

9319,5

Összesen

28. tábla A magánnyugdíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai Magánnyugdíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai

milliárd forint 2000

2001

2002

2003


31,54

30,60

45,71

26,31


19,38

17,50

24,04

24,43

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség)

10,60

10,42

17,52

5,45


0,00

0,15

0,70

2,81


0,26

0,33

0,50

0,66


1,31

2,21

2,95

0,11


0,00

0,00

0,00

0,00

---

---

---

–7,14

23,47

14,62

23,40

16,26

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

8,26

0,04

0,00

0,98


6,35

1,94

5,11

9,02


0,00

0,12

0,50

1,15

Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Befektetési tevékenység ráfordításai


8,89

13,57

16,82

---

–2,81

–5,87

-5,44

---


0,00

0,03

-0,12

0,01


0,00

0,00

0,00

0,00


1,56

2,59

3,52

4,97


1,22

2,20

3,01

0,14

8,07

15,99

22,31

10,05



145


29. tábla A magánnyugdíjpénztárak portfóliója Megnevezés


1999

2000

2001

2002

2003

3,1

2,5

2,3

3,0

13,7

3,8

Bankszámla, készpénz Bankbetét

1,0

0,3

0,1

0,1

2,9

2,1

Állampapír

22,1

74,9

136,3

226,5

280,9

394,5

Részvény

1,9

8,8

26,0

32,9

36,8

52,3


0,5

1,5

4,1

8,4

17,2

16,8

Befektetési jegy

0,1

1,5

4,6

6,6

29,3

40,6

Egyéb

0,1

0,3

2,3

5,5

32,3

54,5

30. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon alakulása Megnevezés

1998

1999

2000

2001

2002

2003

101,5

159,6

224,3

291,5

358,3

434,4

A GDP százalékában

1,01

1,40

1,71

1,96

2,11

2,34

Egy főre jutó (forint)

108 017

158 416

207 574

252 800

303 850

356 533

159,40

206,38

240,78

238,62

391,52

380,47

Nyilvántartási értéken (milliárd forint)

Egy főre jutó (a havi nettó átlagbér százalékában)

31. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások Az önkéntes nyugdíjpénztári működéssel kapcsolatos ráfordítások

millió forint 2000

2001

2002

2003

Anyagköltség

211,90

66,30

71,55

83,13


530,00

576,80

705,81

795,99


224,50

233,00

230,07

242,40


215,40

242,40

190,25

211,83

1369,90

1294,40

1268,35

1315,68


71,10

66,20

75,74

65,08

Aktuáriusi díj

19,70

36,40

50,62

49,70


87,40

55,30

67,69

48,88


141,80

49,40

40,55

36,94

Felügyeleti díj

112,10

206,60

318,34

352,07


390,90

774,50

705,93

720,63

3374,70

3601,30

3724,91

3922,33


Összesen

146


32. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységéből származó bevételek és ráfordítások Önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési bevételei és ráfordításai


2001

2002

2003

37,7

31,2

36,2

24,14

26,4

19,6

22,2

20,87

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség)

9,8

10,4

12,5

6,09


0,0

0,3

0,6

1,41


0,5

0,2

0,6

0,64


0,9

0,5

0,3

0,08


0,1

0,3

0,1

0,05

---

---

---

-5,00

23,0

13,2

15,5

11,66

Befektetési tevékenység bevételei Kapott (járó) kamatok, kamatjellegû bevételek

Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Befektetési tevékenység ráfordításai Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások

9,2

0,8

0,2

0,00

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

3,8

2,9

4,1

7,63


0,0

0,6

0,3

0,88


10,6

14,7

14,7

---


-2,8

-8,7

-6,5

---


0,0

0,1

0,1

0,03


0,1

0,1

0,1

0,04


1,8

2,0

2,6

2,97


0,3

0,7

0,1

0,11

14,7

18,0

20,7

12,48


33. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliója Megnevezés



1999

2000

2001

2002

2003

3,7

3,3

3,2

4,4

12,1

5,1

Bankbetét

3,4

2,1

4,3

0,8

5,0

4,4

Állampapír

74,8

122,5

162,4

224,3

244,6

287,3

Részvény

11,1

18,4

31,3

31,3

30,4

36,7


4,8

6,1

8,4

15,9

22,7

24,5

Befektetési jegy

3,6

6,3

8,6

7,1

15,5

18,8

Egyéb

0,0

0,9

5,9

7,6

28,0

43,9

34. tábla Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma és vagyona Megmevezés

Taglétszám (fő) Vagyon (millió forint)

147

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Egészségpénztár

31 091

48 516

71 641

108 483

150 522

210 144


13 953

46 096

60 512

68 706

76 075

90 141

Egészségpénztár

769

1 917

4 007

6 284

8 984

13 222


132

1 160

851

1 146

1 367

1 423


35. tábla Az önkéntes pénztárak szolgáltatási kiadásai Millió forint Megnevezés

Nyugdíjpénztárak Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak

1998

1999

2000

2001

2002

2003

1 431

3 742

7 175

11 848

15 598

16 531

289

779

1 728

3 324

5 511

9 217

53

701

2 887

2 011

2 509

3 039

36. tábla Az önkéntes egészségpénztárak portfóliója Megnevezés

Millió forint 1998

1999

2000

2001

2002

2003


136,0

305,0

348,0

424,0

719,2

1091,8

Bankbetét

279,0

393,0

260,0

255,0

397,4

1029,4

Állampapír

244,0

937,0

2917,0

4585,0

6801,1

9900,4

76,0

77,0

249,0

291,0

349,1

336,6

0,0

0,0

4,0

447,0

242,1

221,1

Befektetési jegy

20,0

192,0

207,0

235,0

341,8

494,5

Egyéb

14,0

13,0

23,0

48,0

133,3

148,3

Részvény Vállalati, hitelintézeti kötvény

37. tábla Az önkéntes önsegélyező pénztárak portfóliója Megnevezés

148

Millió forint 1998

1999

2000

2001

2002

2003


55

895

361

441

555,8

551,8

Bankbetét

10

29

123

167

48,1

112,3

Állampapír

63

216

337

377

235,8

615,9

Részvény

0

16

21

25

0,0

18,6


0

0

0

0

0,0

0,0

Befektetési jegy

4

4

8

21

4,0

0,0

Egyéb

0

0

0

115

0,0

124,0


A felügyelt szektorok évi mûködése

Recommend Documents