Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Közgazdasági, Kockázatértékelési és Szabályozási Igazgatóság Közgazdasági Főosztály
Tájékoztató a felügyelt szektorok 2006 első félévi működéséről
Budapest, 2006. október
Összefoglaló 4 Bankok, bankcsoportok 6 A.) Bankok és szakosított hitelintézetek 6 A bankszektor fő adatai 6 Növekvő mérleg-főösszeg, hitelezési expanzió 6 Lakossági hitelezés 8 Vállalati hitelezés 10 Forrásgyűjtés 11 Eszköz- és forrásstruktúra összhangja 13 Eredmény alakulása 14 Éleződő verseny 15 B. ) A bankcsoportok 2006 első félévi teljesítménye 17 Bankcsoportok üzletmérete 17 Bankcsoportok szerepe a pénzügyi közvetítésben 18 Bankcsoporton belüli együttműködés 20 Bankcsoportok portfolióminősége 22 Jövedelmezőség, fizetőképesség 23 Szövetkezeti hitelintézetek 25 Helyük, szerepük a hitelintézetek között 25 Mérlegfőösszeg 25 Jövedelmezőség, fizetőképesség 27 Koncentráció 28 Pénzügyi vállalkozások 30 Piaci szereplők, aktivitás 30 A pénzügyi vállalkozások eszközei, ügyfélportfolió 30 Források, tőkehelyzet 33 Devizapozíció, mérlegen kívüli aktivitás 34 Portfolióminőség 34 Eredmény, jövedelmezőség 34 A pénzügyi vállalkozások felügyelete és szerepe az európai országokban 35 Tőkepiac 37 A pénzügyi piacokat jellemző globális trendek 2006 első felében 37 Hazai folyamatok 38 Alapkezelők 39 Befektetési vállalkozások 42 Biztosítási szektor 44 Átalakuló piaci szerkezet 44 Nemzetközi, közép-kelet-európai és magyarországi folyamatok a biztosítótársaságoknál 44 Piaci szereplők, aktivitás a magyar piacon 45 Koncentráció a társaságok között 46 Koncentráció a termékek között, szerkezetváltozás 46 Költségek 49 Tartalékok 49 Mérlegfőösszeg, szavatoló tőke, tőkefeltöltöttség 50 Jövedelmezőség 51 Hatékonyság 51 Pénztárak 53 Magánnyugdíjpénztárak 53
2
Bevételek és szolgáltatási kiadások Vagyon- és letétkezelési díjak Portfolió összetétel, hozam Működési költségek Önkéntes nyugdíjpénztárak Bevételek, szolgáltatási kiadások Porfolió és hozam Működési költségek Önkéntes egészségpénztárak Önkéntes önsegélyező pénztárak
54 54 54 55 56 57 57 58 58 59
3
Összefoglaló A PSZÁF félévente bocsát ki jelentést a felügyelt szektorok helyzetéről, működéséről és kilátásairól. Előtte nyilvánosságra hozza a szektorokra vonatkozó adatokat. 2006 első felében a pénzügyi szektorok összességében továbbra is a GDP-nél gyorsabban nőttek, a pénzügyi közvetítés mértéke gyors ütemben emelkedett. Eközben folytatódott a pénzügyi rendszer belső és külső integrációja: a bankok és a befektetési vállalkozások összeolvadása, a bankok és a biztosítók tevékenységének közeledése, a határon átnyúló tevékenységek szélesedése, a közös termékek kibocsátása, a pénzügyi csoportokban rejlő szinergiák kihasználása. A hazai gazdaság növekedése 2006 első hónapjaiban enyhén gyorsult, az erősödő európai kereslet, az infrastrukturális beruházások fellendülése, illetve a háztartások jövedelmei és a fogyasztási kiadások folytatódó gyors emelkedése miatt. Az év második felében a gazdasági növekedés lassulása várható, amely az autópálya-építés lassításán, a lakásépítési kereslet csökkenésén, a lakossági jövedelmek és fogyasztás várható visszaesésén, illetve általában a kormányzati kiadások csökkenésén keresztül következik be. Ennek első jelei (az építőipari konjunktúrában) már a második negyedévi GDP-adatokban is tükröződtek. A kereslet esésének jelentős része várhatóan az importot érinti, de a hazai termelésre gyakorolt hatás így is komoly mértékű lehet. A csökkenő közkiadások, illetve a növekvő adók hatása minden jövedelemtulajdonost számottevő mértékben érinteni fog. Az egyensúlyjavító program konjunkturális hatásainak teljes kibontakozása 2007-ben várható. A GDP reálnövekedése a jelenlegi 4%-os ütemnek mintegy a felére eshet vissza. Az infláció 2006 első hónapjaiban folytatólagosan csökkent. A költségvetési egyensúlyi zavarok fokozódására, illetve a forint részben ezzel, részben a májusi globális piaci korrekcióval összefüggő leértékelődésére tekintettel a jegybanki alapkamat először változatlanul maradt, majd júniusban és júliusban emelkedett (Az emelkedés a második félévben folytatódik). Az infláció 2007-re várhatóan több százalékponttal nőni fog. Ennek következtében a jegybanki alapkamat további emelése sem zárható ki, a kiigazítás mértéke azonban kérdéses. Tekintettel az egyensúlyjavító program hangsúlyosan költségvetési jellegére, valószínű, hogy a kiigazítás csökkenő reálkamatszint mellett is megvalósítható lesz. A hazai valuta-, részvény- és kötvénypiac instabilitása idén a globális irányzatot jelentősen meghaladó mértéket ért el. Ennek oka részben a globális piaci irányzatokban – ezzel kapcsolatosan a hazai piacok feltörekvő (fejlődő) státuszában – részben pedig a magyar költségvetés egyensúlyhiányában keresendő. A forint mind a vezető valutákhoz, mind a közép-európai valutákhoz képest leértékelődött, új szintje fundamentális szempontból (a vásárlóerőparitás és a relatív munkatermelékenység szempontjából) nem tűnik túlértékeltnek. A magyar (elsősorban forint) államadósság kockázati felára számottevően nőtt, és a forint állampapírok piacát érdemben sújtotta a vezető valuták közül a dollárral szembeni kamatkülönbözet jelentős csökkenése is. Az egyensúlyjavító program elfogadása, illetve a júliusi globális piaci visszakorrekció azonban mind a forintra, mind pedig a magyar államkötvényekre szilárdítólag hatott. A bankok mérlegnövekedése az év során mindeddig jelentősen gyorsult. E gyorsulás azonban lényegében a forintleértékelődés infláló hatásának a számlájára írható. A banki mérlegek devizaaránya tovább nőtt. Az ügyfélkamatok, illetve a kamatrés tekintetében nem látható jelentős elmozdulás. 4
A bankok közötti verseny fokozódott, ami többféle metszetben is kirajzolódik. Egyrészt az alacsonyabb kamatréssel járó devizahitelek terjedése, másrészt kockázatosabb termékek (pl. szabad felhasználású devizahitel, kártyahitelek) térnyerése, harmadrészt a hitelezési feltételek lazulása (gépjárműhitelek), negyedrészt a fiók- és ügynökhálózat gyors bővítése, ötödrészt pedig új külföldi szolgáltatók (határon keresztüli vagy fiók) belépése, hatodrészt egyes nagy biztosítóknak a kiskereskedelmi bankszolgáltatások területére való expanziója, hetedrészt pedig pénzügyi innovációk egész sora (lakáslízing, banki járadékszolgáltatás, kombinált betétek, garantált alapok, stb.) mutat ebbe az irányba. A fokozódó versenynek elvileg a kamatmarzsot szűkítő, illetve a működési költségeken jelentkező skálahozadékot csökkentő módon kell hatnia. Ennek alapján várható, hogy a hitelező intézmények (bank, szövetkezet és pénzügyi vállalkozások) tőke-jövedelmezősége csökken. A biztosítók befektetési ágazatát, a befektetési szolgáltatókat, az alapokat és alapkezelőket, illetve a pénztárakat kedvezőtlenül érintette a hazai kötvénypiac visszaesése. A kötvényalapokból nagyarányú tőkekivonásra került sor, a részvény és ingatlanalapok állománya pedig számottevően gyarapodott, annak ellenére, hogy a gazdasági konjunktúra küszöbön álló lassulása miatt mindkét eszköztípusnak jelentős kockázatokkal kell szembenéznie. A biztosítók nem-élet ága esetében mindeddig nem következett be a biztosítható vagyontárgyak (gépjármű, lakás) iránti kereslet jelentős csökkenése. A biztosítók egyre több befektetési jellegű terméket adnak el, és kisebb, de növekvő méretekben hitelkockázatot is vállalnak. Hazánkban az elmúlt éveket a nagy pénzügyi csoportok erőteljes ágazatközi integrációja jellemezte, melyet a méretgazdaságosság, a kölcsönös piacszerzésben rejlő szinergiák, a kockázatok terítése és transzferálása, a tőke gazdaságosabb felhasználása, valamint a kombinált termékek csoporton belüli könnyebb értékesítése indokolt. A hazánkban jelenlévő húsz pénzügyi csoporton belül hosszú ideje a felső egyharmad alkotja az élmezőnyt, az alsó egyharmad részesedése folyamatosan csökken, a középső egyharmadot alkotó csoportok pedig azon igyekeznek, hogy az „élmezőnybe” és ne a „lemaradók közé” integrálódjanak. A középső egyharmad tagja az a két nagybiztosító köré szerveződött pénzügyi csoport is, mely idén kezdi meg hitelezési tevékenység végzését. Az élmezőnyt alkotók összpiaci részesedése ugyan az elmúlt években nem változott számottevően, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a legnagyobbak közé tartozó OTP és MKB mostanában a regionális terjeszkedésre koncentrál. Az Európai Uniós csatlakozásunkkal megnyílt a lehetőség arra, hogy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokban székhellyel rendelkező hitelintézetek, pénzügy és befektetési vállalkozások a korábbinál lényegesen egyszerűbb feltételek mellett alapítsanak hazánkban fióktelepet, illetve nyújtsanak határon átnyúló pénzügyi és befektetési szolgáltatást fióktelep alapítása nélkül is. Az EU-s direktíva adta lehetőséget több pénzintézet is megragadta.
5
Bankok, bankcsoportok A.) Bankok és szakosított hitelintézetek 1 A bankszektor fő adatai 2003.06. 2003.12. 2004.06. 2004.12. 2005.06. 2005.12. 2006.06. M érlegfőösszeg (m rd Ft) E szközök (m rd F t) H itelek (mrd Ft) - nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók - ebből mikro-, kis- és középvállalatok - ebből projekthitelek - lakossági hitelek - ebből lakáscélú - ebből fogyasztási célú -
szem élyi hitel gépjárm ű vásárlási hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel áruvásárlási és egyéb
F orrások (m rd F t) B etétek M onetáris pü-i int.-ektől származó betétek Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Saját tőke
11 479,8
12 860,7
13 756,6
14 911,9
15 936,3
17 559,4
19 893,1
7 166,1
8 124,9
8 815,4
9 482,6
10 260,3
11 370,7
13 007,3
3 789,9
4 085,8
4 278,0
4 578,2
4 686,0
5 202,2
5 675,9
1 370,9
1 731,4
1 916,5
2 399,9
2 633,0
2 826,2
2 974,8
837,4
947,1
1 028,7
1 111,1
1 211,5
1 271,5
1 372,3
1 494,5
1 945,2
2 205,2
2 530,7
2 815,1
3 300,4
3 878,9
1007,0 361,2
1392,9 395,2
1589,1 421,4
1774,8 526,2
1917,0 712,8
2139,1 941,8
2379,9 1228,3
26,77% 21,13% 12,98% 13,27% 37,79% 24,15% 72,32%
276,6 76,4 0,0 68,4
368,1 77,4 0,0 80,7
288,2 100,8 242,1 80,9
337,4 141,4 369,5 93,5
337,7 187,4 613,4 89,8
17,17% 85,94% 153,37% 11,05%
n.a n.a n.a n.a
n.a n.a n.a n.a
6 724,1 927,1 1 225,4
7 277,2 1 240,8 1 387,2
7 357,2 1 099,7 1 778,2
7 897,2 1 457,2 1 788,9
8 107,0 1 533,8 2 130,5
8 891,3 2 113,2 2 134,0
9 578,6 2 668,0 2 517,4
18,15% 73,95% 18,16%
781,8 1 000,9
1 097,7 1 071,1
1 288,1 1 223,8
1 482,6 1 261,8
1 543,4 1 447,3
1 765,2 1 433,4
1 879,5 1 631,3
21,77% 12,71%
2003. I. félév E redm énykim utatás (m rd Ft) K amatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye E gyéb üzleti tevékenység eredménye É rtékvesztés és kock. céltart. válozása Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye A dózott eredmény M érleg szerinti eredmény E gyéb adatok, m utatók R O A* (% ) R O E* (% ) Ö ssz állományi létszám (fő) B ankfiókok száma (db)
2006.06/ 2005.06 24,83%
2004. I. félév
2003.
2004.
2005. I. félév
2005.
2006. I. félév
félév/ 2005.I.
209,6 79,6 25,8 -13,3 -22,0 118,3 103,6 97,9
452,6 168,8 50,2 -60,2 -83,7 208,4 174,4 121,9
267,3 90,1 39,3 -4,8 -42,6 166,9 149,8 136,6
549,6 181,0 89,8 -47,3 -81,3 321,8 275,1 161,6
306,9 101,2 60,9 -40,2 -27,9 215,0 190,8 174,2
622,8 207,2 122,9 -91,4 -77,5 379,6 314,2 159,3
341,5 114,2 61,4 -46,4 -61,1 211,3 181,7 165,5
11,25% 12,87% 0,76% 15,46% 119,31% -1,72% -4,75% -5,00%
1,93% 21,61% 26 842 1 143
1,50% 17,10% 27 167 1 162
2,18% 26,85% 26 543 1 140
1,95% 23,40% 27 190 1 139
2,49% 28,13% 27 818 1 158
1,96% 22,29% 28 826 1 225
1,95% 23,73% 29 668 1 282
6,65% 10,71%
M egj.: * évesített adózott eredmény a féléves, illetve éves átlagos mérlegfőösszegre / sajáttőkére vetítve
Növekvő mérleg-főösszeg, hitelezési expanzió A bankok kiemelkedően gyors növekedése folytatódott 2006 első félévében is. A mérlegfőösszeg egy év alatt – gyorsuló ütemben – mintegy negyedével nőtt. Ebben nem elhanyagolható szerepet játszott a forint árfolyam változása, de ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor is az elmúlt évekhez hasonló nagyságrendű ütem jellemző az üzletméret növekedésére.
1
2006. júniusában 34 részvénytársasági formában működő hitelintézet volt jelen a piacon (7 nagybank, 9 közepes bank, 13 kisbank és 5 szakosított hitelintézet /3 jelzálogbank és 2 lakástakarékpénztár/).
6
A bankszektor aggregált eszközállományának 65%-át a hitelek adják, 11,9%-át képezik a jegybanki és bankközi betétek, 7%-át a befektetési-, 5,5%-át a forgatási célú értékpapírok. A többi tétel az eszközállomány mindössze 10%-át adja. A növekedés motorja eszközoldalon továbbra is a hitelezés maradt. Az elmúlt egy évben jelentősen, 26,8%-kal nőtt a hitelállomány, 33,7%-kal a jegybanki és bankközi betétek, valamint 12,5%-kal az értékpapírok állománya. Jelentős elmozdulás volt értékpapírokon belüli arányok kapcsán: 2005. június végén a forgatási célúak az összes értékpapír egyharmadát tette ki, egy évvel később arányuk 43,8% volt, mely több mint 10%-os növekedést jelent. A teljes banki hitelállományon belül 2006 első félévének végén a vállalati hitelállomány aránya 44%, a lakossági hiteleké 30%, az egyéb pénzügyi közvetítőké 13%, a többi tétel részesedése pedig kisebb jelentőségű volt. (Az egyéb pénzügyi közvetítők hiteleinek nagy része viszont a pénzügyi vállalkozások refinanszírozását tükrözi, vagyis végső soron döntően vállalati és lakossági hitelkockázatot képvisel.) Ennek megfelelően a hitelállomány egészének portfolió-minősége szempontjából is az e két szektorral szemben fennálló követelések helyzete a meghatározó. A hitelek szerkezetében az év első felében még karakterikusabbá váltak a már korábban elkezdődött átrendeződések. •
A lakossági hitelek súlya tovább nőtt a vállalati hitelek rovására: az előbbi egy éves (2005. június és 20006. június közötti) növekedési üteme 37,8% volt, a vállalatoknak és a vállalkozásoknak nyújtott hitelek pedig 21,1%-kal nőttek. Még számottevőbb a növekedési különbség a lakosság javára, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi vállalkozások nagyobb részben a lakosságot finanszírozzák és forrásaik meghatározó hányadát bankoktól kapják. (A konszolidált bankmérlegekben magasabb a lakossági hitelek súlya.)
•
A lakossági hiteleken belül is folytatódtak a korábbi irányzatok, a változások üteme pedig határozottan gyorsult. A korábban leggyorsabban növekvő lakáscélú hitelek növekedési üteme éves átlagban már csak a banki eszközök növekedési ütemével egyezett meg, és valamivel alatta maradt az összes banki hitel növekedésének.
•
A vállalati hitelezésen belül – az első negyedévi rövid megtorpanás után – továbbra is dinamikusan nő a KKV szektorhoz tartozó vállalkozások hitelezése, miközben a hazai bankok által hitelezett nagyvállalatok súlya csökkent.
7
Hitelek Deviza hitelek
3.
6.
.0
.0
06
06
20
9.
2.
.1
05
20
20
6.
.0
.0
05
05
20
20
2.
3.
.0
.1
05
04
20
6.
9.
.0
04
20
Pénztár és elszámolási számlák Befektetési célú ép. Hitelek Aktív kamatelhatárolások Saját eszközök
Eszközök összesen Deviza eszközök összesen
20
3.
.0
.0
04
04
20
9.
.1
6.
.0
.0
03
03
20
20
20
20
20 03 . 20 1 2. 04 . 20 0 3. 04 . 20 0 6. 04 . 20 0 9. 04 . 20 1 2. 05 . 20 0 3. 05 . 20 0 6. 05 . 20 0 9. 05 . 20 1 2. 06 . 20 0 3. 06 .0 6.
02
.1
2.
10,0%
03
20,0%
03
30,0%
20
40,0%
3.
50,0%
2.
A bankszektor eszközei (mrd Ft)
20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
.0
Eszköz és hitel növekedési ütemek (év/év)
20
60,0%
Forgatási célú ép. Jegybanki és bankközi betétek Vagyoni érdekeltségek Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök
A folytatódó hitelexpanzió elsősorban a lakossági devizahitelek robusztus növekedésére vezethető vissza. A devizahitelek széleskörű terjedése a lakosság körében a lakástámogatási rendszer 2004. évi szigorítása nyomán gyorsult fel, mivel a devizahitelek alacsony kamatozása vonzó alternatívát jelentett a lakást vásárolni szándékozók számára. A látványos expanzióhoz jelentősen hozzájárult a fogyasztási hitelek területén megjelent deviza alapú hiteltermékek terjedése is. A vállalati hitelállományon belül is emelkedett a devizahitelek aránya, e bővülés mértéke azonban kevésbé számottevő. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalati hiteleken belül már évek óta jelentős (40% feletti) a devizaalapú állomány aránya; ma már a vállalati hitelállomány 51% devizában áll fenn, a lakossági hiteleken belül pedig ugyanez az arány még mindig csupán 43%-os. mrd Ft
6 000 5 000
Vállalati és lakossági hitelek alakulása (devizahitelek aránya)
lakossági hitelek (bal skála) vállalati hitelek (bal skála) lakossági devizahitel aránya (jobb skála) vállalati devizahitel aránya (jobb skála)
4 000
60,0% 50,0% 40,0%
3 000
0
30,0%
2 000
20,0%
1 000
10,0% 0,0%
20 03 . 20 03 03 . 20 06 03 . 20 09 03 . 20 12 04 .0 20 3 04 . 20 06 04 .0 20 9 04 . 20 12 05 . 20 03 05 . 20 06 05 . 20 09 05 . 20 12 06 . 20 03 06 .0 6
0
Lakossági hitelezés Számottevő növekedés jellemezte a lakossági célú hitelállományt, (37,8%) a 2006. júniusát megelőző egy évben. Összetevői azonban eltérő tendenciát mutatnak a növekedési dinamika tekintetében. A szabadfelhasználású jelzáloghitelek egy év alatt 153%-kal nőttek, állományuk tavaly június végén 242 milliárd forint volt, az év végén 370 milliárd forint, idén június végén pedig már 613 milliárd forint. A gépjárműhitelek 86%kal nőttek, 24%-os növekedése ellenére csökkent azonban a lakáscélú hitelek aránya a lakossági hitelállományon belül (70,2%-ról 63,2%-ra). 51%-kal bővültek a folyószámlahitelek, 17%-kal a személyi hitelek, továbbá 11%-kal az áruvásárlási és egyéb hitelek, melyek 2006. első félévének végén a lakossági hitelek összesen 15,5%-át tették ki.
8
(A gyors ütemben gyarapodó gépjárműhitelek zömét azonban nem bankok, hanem pénzügyi vállalkozások folyósítják.) A forinthitelek háttérbe szorulása a lakosság számára nyújtott hiteleknél is megfigyelhető. 2004. június végén még az állomány 95%-a, egy évvel később 78,6%-a, 2006. júniusa végén pedig már csak 58%-a állt fenn forintban. Jelenleg már az új lakáshitelek kilencven százalékát deviza alapon nyújtják. 2 Hasonló a helyzet a gépjármű finanszírozásban is. 3 Az elmúlt évben erőteljes növekedésnek indultak a devizában denominált egyéb lakossági hitelek, főként a szabad felhasználású jelzáloghitelek. A folyószámlahitelek, továbbá az áruvásárlási és egyéb hitelek azonban többnyire még mindig forintban kerülnek kihelyezésre. A legnagyobb kockázatot a hitelező pénzintézetek (bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalatok) számára továbbra is a lakosság gyorsütemben folytatódó eladósodása jelenti. A múlthoz képest új feltétel, hogy az életszínvonal alakulás perspektívája lényegesen megváltozott, a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében jövőre mind a reáljövedelmek, mind a lakossági fogyasztás kismértékben csökkeni fog. Ezek a kedvezőtlen változások mérséklik a lakosság fizetőképességét. A mintegy négyezer milliárd forintnyi nagyságú lakossági bankhitel 4 rendszeres törlesztése növekvő terhet ró a háztartásokra olyan időszakban, amikor az életszínvonal növekedése átmenetileg megtorpan. Magyarországon a lakosság eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban sem a GDP-hez, sem a jövedelmekhez képest nem magas, bár igen gyors ütemben növekszik. Nem mondható el ez a törlesztő részletek és a rendelkezésre álló jövedelmek viszonyáról. A kötelező pénzügyi megtakarításként funkcionáló törlesztő részletek akadályozzák a jövedelem felhasználás alkalmazkodását az új jövedelempályához. Sok esetben a csökkenő nettó bevételek, a növekvő árú, rugalmatlan keresletű közszükségleti cikkek és alapvető szolgáltatások mellett kényszerűen nem lehet máson „takarékoskodni” 5 mint a törlesztő részleteken és ez problémát okozhat a hiteladósoknak és – amennyiben tömegessé válik - a hitelező bankoknak. A devizában denominált hitel a devizaárfolyamon keresztül további sajátos piaci kockázatot hordoz magában, ami erőteljes és tartós árfolyamesés esetében a hitelező hitelezési kockázatává alakulhat át. Jelenleg még az összehasonlítható devizahitelek törlesztő részletei alacsonyabbak, mint az azonos nagyságú és lefutású forinthiteleké. Meghatározható az az árfolyamszint, amely mellett a két törlesztőrészlet egyenlővé válik, tehát aminek tartós fennmaradása esetén nem éri meg devizában eladósodni. Ez utóbbi állítás azonban csak akkor igaz, ha a forint hitelkamatok eközben nem változnak. A jelenleg működő liberalizált és integrált pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen, hogy ilyen mértékű árfolyamromlás esetén a forint hitelkamatok ne nőjenek. Ha megemelkednek a forint kamatok, akkor vagy az árfolyam erősödik, vagy a „váltási pont” kerül feljebb A magasabb forintkamatok a lakossági és kisvállalkozói hitelállomány nagyobb részét kitevő forintban denominált hitelek törlesztő részleteit érintik kedvezőtlenül. Ha a külföldi kamatok emelkednek tartósan 2
Ebben a tanulmányban nem teszünk különbséget a devizahitel és a deviza alapon nyújtott forinthitel között. A gépjármű finanszírozás zömét a pénzügyi vállalkozások bonyolítják, de a refinanszírozás nagyrészt a hazai és külföldi bankokra hárul. 4 2006 június végén a háztartásoknak a kereskedelmi bankokkal, takarékszövetkezetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal szembeni tartozása összesen 5 520,5 milliárd forint volt. 5 Számításaink szerint a ténylegesen hiteladós háztartások havi átlagos törlesztőrészlete a rendelkezésre állójövedelmük 20-30%-át teszi ki. A nettó jövedelmek csökkenése az alapvető termékek és szolgáltatások áremelkedése (ÁFA hatás) ezen családok egy részének megtakarító-képességét ez alá a szint alá csökkenti. 3
9
(svájci frank, euró, vagy mindkettő), akkor ez előbb utóbb kikényszeríti a hazai kamatok emelkedését. A lakossági hitelek évek óta tartó expanziójának alapvető kockázata a kamatok és az árfolyamok – egymással is összefüggő – változékonyságában rejlik, aminek hatására a törlesztőrészletek aránya hirtelen és tartósan megnőhet a rendelkezésre álló jövedelmekhez képest. A lakosság eladósodásának jelenlegi és várható problémái már tükröződnek a lakossági hitelek portfolióminőségének romlásában. A hitelezési feltételek egyes bankoknál tapasztalható lazítása, továbbá az éleződő verseny természetesen maga után vonta a portfolióminőség romlásának megnövekedett kockázatát. Az elmúlt két évben a háztartási hitelállományon belül a problémamentesek aránya fokozatosan csökkent (jelenleg 92%, ami azonban még mindig jóval magasabb, mint a vállalati hitelezésnél tapasztalt 84,8%), továbbá az értékvesztés mértéke is megugrott (a tavalyi azonos időszak több mint duplájára). A portfolió romlásának mértéke még szembetűnőbbé fog válni, ha a hitelek növekedése lelassul, mint az a közeli jövőben várható. A portfolió romlás veszélyét felismerve azonban - annak mérséklésére - a bankok igyekeznek különböző módszereket alkalmazni: egyrészt a növekvő kockázatot a biztosítókkal próbálják megosztani (hitelbiztosítások), másrészt, egyes konstrukciókban bizonyos feltételek lazításával párhuzamosan (pl.: nem kérnek be jövedelemigazolást), a fedezetekre (ingatlan) nagyobb hangsúlyt helyeznek. A bankszektor problémás lakossági hitelállományának alakulása
A lakossági hitelek alakulása (mrd Ft)
20 04
.0 20 6 04 .0 20 8 04 .1 20 0 04 .1 20 2 05 .0 20 2 05 .0 20 4 05 .0 20 6 05 .0 20 8 05 .1 20 0 05 .1 20 2 06 .0 20 2 06 .0 20 4 06 .0 6
4 000,0 3 500,0 3 000,0 2 500,0 2 000,0 1 500,0 1 000,0 500,0 0,0
Kétes Hitelállomány (mrd Ft)
4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
03 2 0 .0 3 03 2 0 .0 6 03 2 0 .0 9 03 2 0 .1 2 04 2 0 .0 3 04 2 0 .0 6 04 2 0 .0 9 04 2 0 .1 2 05 2 0 .0 3 05 2 0 .0 6 05 2 0 .0 9 05 2 0 .1 2 06 2 0 .0 3 06 .0 6
folyószámla hitel gépjármű vásárlási hitel áruvásárlási és egyéb
Átlag alatti Rossz
20
lakáscélú hitel személyi hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel
4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
Vállalati hitelezés A vállalati hitelezés növekedési üteme az elmúlt években a lakossági hitelezésénél lassabb volt, 2003 júniusa óta a vállalati hitelek állománya átlagosan 14%-kal nőtt.
nagyvállalati hitelek középvállalkozások hitelei mikrovállalkozások hitelei
20
10
projekthitelek kisvállalkozások hitelei
2 0 0 6 .0 6
2 0 0 6 .0 3
2 0 0 5 .1 2
2 0 0 5 .0 9
2 0 0 5 .0 6
0
2 0 0 5 .0 3
1 000
1 000 0 2 0 0 4 .1 2
2 000
2 0 0 4 .0 9
3 000
2 0 0 4 .0 6
4 000
4 000 3 000 2 000
2 0 0 4 .0 3
5 000
2 0 0 3 .1 2
6 000
2 0 0 3 .0 9
Kétes Hitelállomány (mrd Ft)
2 0 0 3 .0 3
Átlag alatti Rossz
03 2 0 .0 3 03 2 0 .0 6 03 2 0 .0 9 03 2 0 .1 2 04 2 0 .0 3 04 2 0 .0 6 04 2 0 .0 9 04 2 0 .1 2 05 2 0 .0 3 05 2 0 .0 6 05 2 0 .0 9 05 2 0 .1 2 06 2 0 .0 3 06 .0 6
5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
A vállalati hitelek megoszlása (mrd Ft)
6 000 5 000
2 0 0 3 .0 6
A bankszektor problémás vállalati hitelállományának alakulása
A vállalati hitelállományon belül az egyes vállalati szegmensek számára nyújtott hitelek növekedése eltérően alakult. A vállalati üzletág növekedését egy ideje a KKV-k, azon belül is elsősorban a kisvállalkozások, másodsorban a mikrovállalkozások számára nyújtott hitelek pumpálják. A nagyvállalati hitelezés részaránya az elmúlt években folyamatosan csökkent (2003. március végi 43%-ról 2006. június végi 23%-ra), a projektfinanszírozási hitelek és a középvállalati hitelek részesedése pedig lassú növekedést mutatott. A nagyvállalatok, főként a multinacionális és a globális cégek nagyobbrészt külföldről jutnak banki és egyéb finanszírozáshoz. A KKV-k banki finanszírozásában is egyre nagyobb szerepet kapnak a devizában denominált hitelek, melyek 135%-os növekedést mutattak 2006. június végén az egy évvel megelőző állapothoz képest. A forinthitelek állománya ugyanezen időszak alatt 10%-kal csökkent, amit elsődlegesen a középvállalatok devizahiteleinek növekvő aránya váltott ki. A forinthitelek növekedése egyedül a mikrovállalkozásoknál volt megfigyelhető, a hitelezés azonban náluk is egyértelműen a devizahitelek irányába mozdult el. 2006. első félévének végén a banki forinthitelek aránya a KKV szektoron belül mindössze 50,3% volt, szemben az egy évvel korábbi 72,4%-kal. Az elmúlt három évben dinamikus növekedés (64%) jellemezte a projektfinanszírozási hiteleket is, az utóbbi egy évben, 2005. júniusa óta, azonban e növekedés üteme jelentősen lelassult. A legintenzívebb növekedést ezen időszak alatt az ingatlanfejlesztésre folyósított hitelek mutatták (16%), azon belül is elsősorban a lakóparkok építésére fordított hitelek (46%) nőttek kiemelkedően. Megfigyelhető, hogy az elmúlt három év átlagában a lakásépítési célú projekthitel állomány növekedése (138%) messze felülmúlta az összes egyéb célú projektfinanszírozási hitel bővülését. Az energiaszektor, a közlekedés és szállítás, illetve a telekommunikáció fejlesztésének céljával folyósított hitelállomány pedig csökkent 2006. júniusa végére az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A projektfinanszírozási hiteleknél is észrevehető a hitelállomány devizásodása; jelenleg a teljes állomány mindössze egyötöde van forintban kihelyezve. A különböző célú hiteleken belül eltérést mutat a forint- és devizahitelek aránya: míg például a – többnyire euró bevétellel rendelkező - irodaházak, kereskedelmi központok és szállodák finanszírozására nyújtott hitelek jelenleg 99%-a devizában denominált, addig a lakóparkok és közműfejlesztési hitelek több mint 50%-a forint alapú kinnlevőséget takar. 1600
Projektfinanszírozási hitelek (mrd Ft)
Egyéb projekthitelek Telekommuninkációs fejlesztésre
1400
Közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú hitelek Közműfejlesztésre
1200 1000 800
Közlekekedés, szállítás fejlesztésére
600
Energia szektor fejlesztésére
400
Egyéb ingatlanfejlesztésre
200
Lakópark, több lakás építésére
20 0 20 2.0 02 3 20 .0 0 6 20 2.0 0 9 20 2.1 0 2 20 3.0 03 3 20 .0 0 6 20 3.0 03 9 20 .1 0 2 20 4.0 0 3 20 4.0 0 6 20 4.0 0 9 20 4.1 0 2 20 5.0 0 3 20 5.0 0 6 20 5.0 0 9 20 5.1 0 2 20 6.0 06 3 .0 6
0
Irodaház, kereskedelmi központ és szállodaépítésre
Forrásgyűjtés A bankoknak egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük az eszközoldali növekedéshez, az évek óta tartó látványos hitelexpanzióhoz szükséges források biztosítása érdekében.
11
A bankbetétek, ezen belül a lakossági betétek, hosszabb távon csökkenő szerepét több tényező magyarázza. Egyrészt a hazai hitelkereslet évek óta olyan ütemben bővül, amellyel a belföldön képződő jövedelemtömeg és a belföldi jövedelem-tulajdonosok pénzügyi megtakarításai nem tartanak lépést. Másrészt jelentős szerepet játszik a nembanki befektetések szélesedő kínálata, és az ehhez kapcsolódóan a különböző típusú pénzügyi közvetítők közt jelentkező éleződő verseny. Ennek eredménye a pénzügyi szektor egyre erőteljesebb integrációja, a kombinált termékek, kapcsolt szolgáltatások és más szinergiák egyre szélesebb körű terjedése, valamint a lakosság preferenciáinak átrendeződése a nagyobb kockázatvállalás és az erőteljesebb „hozaméhség” felé. Mindezek a folyamatok az év első felében felgyorsultak. A rendelkezésre álló pénzügyi megtakarítások egyre inkább az intézményi befektetőknél összpontosulnak. Pénzügyi eszközök állománya (mrd Ft) 2003.06.
2003.12.
2004.06.
2004.12.
2005.06.
2005.12.
Bankbetétek
6 724,13
7 277,19
7 357,16
7 897,17
8 107,04
8 891,31
2006.06. 9 578,61
- ebből háztartások betétei
3 469,88
3 867,79
4 020,34
4 279,33
4 377,95
4 666,64
4 929,66
Takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétek
728,13
828,35
864,66
952,00
1 003,88
1 130,22
1 155,43
- ebből háztartások betétei
632,81
721,69
756,56
837,19
888,80
998,89
1 025,45
Befektetési alapok nettó eszközértéke
1 147,66
898,50
854,32
1 066,76
1 557,89
1 879,42
2 081,01
893,93
689,65
609,43
778,24
1 178,27
1 392,21
1 490,80
Nyugdíjpénztárak portfoliója
884,49
1 001,14
1 172,80
1 433,23
1 676,60
1 863,74
2 008,64
- ebből magánnyugdíjpénztárnál lévő megtakarítás
487,60
565,37
693,87
877,29
1 072,39
1 221,14
1 356,44
396,89
435,77
478,93
555,93
604,21
642,60
652,20
850,52
901,41
1 250,28
1 376,70
1 532,66
1 653,67
1 716,64
- ebből a háztartások tulajdonában lévő állomány
önkéntes nyugdíjpénztárnál lévő megtakarítás Biztosítók befektetett eszközei - ebből életbiztosítási tartalékok Összesen - ebből a háztartások megtakarításai
728,62
658,56
761,30
828,45
905,43
992,62
1 087,90
10 334,93
10 906,59
11 499,22
12 725,86
13 878,07
15 418,35
16 540,34
6 609,71
6 938,83
7 320,42
8 156,43
9 027,05
9 914,09
10 542,45
Hitelek és egyéb ügyfelekkel szembeni követelések (mrd Ft) 2003.06.
2003.12.
2004.06.
2004.12.
2005.06.
2005.12.
2006.06.
Bankszektor hitelállománya
7 166,10
8 124,92
8 815,39
9 482,60
10 260,32
11 370,65
13 007,35
- ebből háztartások részére nyújtott hitelek
1 549,07
2 000,33
2 264,72
2 595,37
2 880,28
3 368,95
3 953,80
Szövetkezeti hitelintézetek hitelállománya
360,04
406,91
477,98
501,91
517,61
545,66
565,87
- ebből háztartások részére nyújtott hitelek
244,80
282,84
326,05
336,24
345,00
358,42
370,10
1 084,74
1 251,70
1 420,96
1 552,97
1 770,06
2 018,96
730,01
841,57
938,72
1 046,35
1 196,58
Pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni követelései - ebből háztartásokkal szembeni követelések
918,90 n.a
n.a
Összesen
8 445,03
9 616,57
10 545,07
11 405,47
12 330,89
13 686,37
15 592,18
- ebből a háztartásokkal szembeni követelések*
2 345,21
2 934,01
3 320,77
3 773,18
4 164,00
4 773,72
5 520,48
* Megj.:A 2003.06 és 2003.12-re vonatkozó adatokat a pénzügyi vállalatok háztartásokkal szembeni követelésének későbbi tényadatai alapján becsültük.
A hiányzó kiskereskedelmi forrásokat a bankok egyre nagyobb mértékben külföldről pótolják, felvett hitelek és bankközi betétek formájában. A külföldről származó források aránya az elmúlt félévben tovább nőtt és erősen közelíti a huszonöt százalékot. A lakossági betétek helyébe lépő (külföldi) források tipikusan nagykereskedelmi jellegűek. A bankok növekvő arányú támaszkodása a külföldi forrásokra egyben azt is jelenti, hogy a bankok egyre nagyobb szerepet töltenek be a külföldi (portfolió és egyéb) tőkeáramlás lebonyolításában, amely folyamatokat a legszintetikusabban a fizetési mérleg tükrözi. A jelenlegi helyzetben a külföldi tőkeáramlás jelentékeny része a bankrendszeren keresztül történik.
12
Forrás: MNB, PSZÁF
Eszköz- és forrásstruktúra összhangja A bankokra jellemző fejlődési tendenciák egyértelműen arra utalnak, hogy a hazai bankok eszközei között folyamatosan nő a kiskereskedelmi jellegű eszközök súlya. A forrásokon belül ezzel ellentétes folyamatok zajlanak le: a kiskereskedelmi jellegű tételek, vagyis a nagyobb részben lakossági eredetű belföldi betétek részaránya csökken. 2001 végén a betétek a banki források több mint kétharmadát tették ki (67%), ebből a háztartási betétek az összes forrás 35%-át. 2006 június végén a betétek aránya nem érte el az összes banki forrás felét (48%), a háztartási betétek aránya pedig az összes forrás mindössze egynegyede volt (25%). E folyamatok következtében a magyar bankrendszer hitel-betét aránya folyamatosan nő.
12 000 (mrd Ft)
10 000 8 000
160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%
6 000 4 000 2 000
20 03 . 20 06 03 . 20 09 03 . 20 12 04 . 20 03 04 . 20 06 04 . 20 09 04 20 .12 05 . 20 03 05 . 20 06 05 . 20 09 05 . 20 12 06 . 20 03 06 .0 6
0
(%)
A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása
14 000
Hitelek (bal skála) Hitelek / betétek (jobb skála)
Betétek (bal skála)
Mind a bankok eszközei, mind forrásaik között erőteljesen nő a devizatételek aránya, de a két oldal között ebben az összefüggésben is asszimetria áll fenn. A forrásokon belül valamivel több mint egyharmadot tett ki a devizaforrások aránya, ezek többsége külföldről származó devizaforrás. Mivel az eszközökön belül a devizaarány magasabb, a bankok június végén a mérlegen belül hosszú nyitott pozícióval rendelkeztek. A mérlegen belüli nyitott pozíció 6,7%-ról 8,1%-ra nőtt a mérlegfőösszeg százalékában 2006 során, abszolút értékben pedig a növekedés 35%-os volt (az év eleji 1191 milliárd forintról június végére 1617 milliárd forintra nőtt). Mindezekből következik, hogy a devizahitelek nagyobbik részét devizaforrásokból finanszírozták. Mivel a bankok teljes, (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) devizapozíciója jóval kisebb, mint a mérlegen belüli összesített pozíció, ez csak úgy lehetséges, hogy a forintforrásokból nyújtott deviza hitelek zömét határidős (derivatív) műveletekkel fedezik.
13
Az eszköz-forrás lejárati összhangjában nem történt változás, a forrás oldalon továbbra is a rövid lejáratú (0-7 napos) tételek vannak túlsúlyban, az eszköz oldalon ezt a hosszabb (5 éven felüli) elemek nagyobb aránya ellentételezi.
6
Megj.: Mindkét ábrán az oszlop diagramm jelzi az eszközöket, a terület diagramm pedig a forrásokat .
Eredmény alakulása A kamatrés mind az elmúlt év közepéhez viszonyítva, mind az év elejéhez viszonyítva csökkent. Ennek alapvető oka a devizahitelek arányának gyors növekedése. A fajlagos kamatbevételek nagyobb mértékben estek, mint a fajlagos kamatráfordítások. Az eszközállományhoz viszonyított nem-kamateredmény is valamelyest visszaesett az idei év első felében. Ezek az eszközarányos nyereséget rontó tényezők. Az eredmény javulásának irányába hatott viszont a költséghányad érzékelhető csökkenése. A bankszektor eszközjövedelmezőségének összetevői a mérlegfőösszeg százalékában
6
* Pénztár és elszámolási számlák, vagyoni érdekeltségek, aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök. ** Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, passzív kamatelhatárolások, egyéb passzív elszámolások, hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek, céltartalék, saját tőke.
14
Eredményösszetevők, valamint a ROA és ROE alakulása
(mrd Ft)
800 600
28,13%
26,85% 23,40%
21,61%
400 200
12,0%
23,73%25,0% 22,29%
17,10%
20,0% 15,0%
0 -200
12,0%
10,0%
10,0%
8,0%
8,0%
6,0%
6,0%
4,0%
4,0%
2,0%
2,0%
10,0% 5,0%
-400 -600 1,93%
A banki kamatspread, a kamatmarzs és a jegybanki alapkamat alakulása
30,0%
(%)
1000
2,18% 1,95% 2,49% 1,96% 1,95%0,0% 1,50% 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 Kamateredmény Kapott osztalék Jutalék- és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb eredmény Működési költség Értékvesztés és céltartalék változás Rendkívüli eredmény ROA (évesített) ROE (évesített)
0,0%
0,0% 2003. 06.
2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 12. 06. 12. 06. 12. 06. kamatbevétel/kamatozó eszközök kamatráfordítás/kamatozó források jegybanki alapkamat (12 havi gördülő átlag) kamatmarzs
Az értékvesztésként és kockázati céltartalékként elszámolt összeg 2006 első félévében jelentősen nőtt 2005 azonos időszakához képest. A nem-pénzügyi vállalatok számára nyújtott hitelállományra elszámolt értékvesztés aránya a félév során növekedést mutatott, a lakossági hitelekre elszámolté pedig a hitelállomány növekedését követte. A pozitív és negatív tényezők eredőjeként a ROA mutató 2005 azonos időszakához képest jelentősen csökkent. Az elmúlt egy évben a fizetőképességi mutatóban számottevő gyengülés volt tapasztalható (1,16%), a korrigált mérleg-főösszeg - azon belül a 100%-os súlyú mérlegtételek - jelentős növekedése következtében. A szavatoló tőke nagysága és a fizetőképességi mutató
2,0%
80
1 600,0
1,5%
60
1,0%
40
0,5%
20 2005.12
12,2%
800,0
11,8%
400,0
11,4%
0,0
0 2006.06
-400,0
11,0%
-800,0
10,6% 2003.06
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása (jobb skála) M érlegtételeken belüli értékvesztésének aránya Nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hiteleken belüli értékvesztés aránya Háztartásoknak nyújtott hiteleken belüli értékvesztés aránya Egyéb hiteleken belül az értékvesztés aránya
2006.06
2005.06
12,6%
2005.12
2004.12
13,0%
2005.06
2004.06
járulékos tőke (bal skála) fizetőképességi mutató
1 200,0
2004.12
2003.12
alapvető tőke (bal skála) levonások (bal skála)
2004.06
0,0% 2003.06
mrd Ft
2 000,0 (mrd Ft)
100
2,5%
2003.12
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása, valamint az értékvesztés arányának alakulása a mérlegfőösszegen és a hitelállományon belül
Éleződő verseny Az év első felében tovább erősödött a bankok közötti verseny. Ebbe az irányba mutat a devizahitelek terjedése, egyes kockázatosabb termékek, pl. szabad felhasználású devizahitelek, illetve kártyahitelek térnyerése, a hitelezési feltételek bizonyos területeken megfigyelhető lazulása, a fiók- és ügynökhálózat gyors bővítése, új külföldi szolgáltatók (határon keresztüli vagy fiók) belépése, nagyméretű biztosítóknak a bankszolgáltatások, illetve a hitelezés területére való expanziója, végül pedig pénzügyi innovációk egész sora, beleértve a lakáslízing, a banki járadék-szolgáltatás, a kombinált betétek, a garantált alapok, stb. megjelenését, illetve térnyerését. Az elmúlt években a bankszektort jellemző erősödő verseny következtében összességében nőtt a szektor koncentrációja. A lakossági, a mikro- és a kisvállalkozási hitelezés tekintetében a hat legnagyobb intézmény összes piaci részesedése 2005 közepéig
15
folyamatosan nőtt, azóta kis mértékben csökkent. Ugyanezen hitelintézetek retail üzletága a saját eszközállományukon belül is összességében (kettő kivételével) növekedést mutatott. Kiskereskedelmi (lakossági, mikro- és kisvállalkozási) hitelezés koncentrációja
20 03 . 20 06 03 .0 20 9 03 . 20 12 04 . 20 03 04 .0 20 6 04 . 20 09 04 . 20 12 05 .0 20 3 05 . 20 06 05 . 20 09 05 .1 20 2 06 . 20 03 06 .0 6
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
1
2
3
4
5
Kiskereskedelmi hitelezés aránya az eszközállományon belül
50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50%
2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 1
6
3
4
5
6
2 (jobb skála)
A lakossági üzletágat jellemző fokozott verseny miatt a bankok rákényszerültek arra, hogy – az elérhetőség könnyítése végett – bővítsék fiókhálózataikat, és a marketing adta lehetőségek kiaknázásával nagyobb tömegeket informáljanak új termékeiről. Terjedőben van ugyan az elektronikus csatornák kiépítése és használata, a lakosság azonban még mindig igényli a bankfiók elérhetőségét. Mindez természetesen növekvő adminisztratív (elsősorban személyi jellegű és marketing) költségekkel jár, mely az intézmények eredményességének alakulására is hatással van. 30 000 29 500
Marketing költség, hitelállomány, mérlegfőösszeg
Bankfiókok száma és az össz állományi létszám Összes állományi létszám (fő) Hálózati egységek száma
29 000 28 500 28 000 27 500 27 000 26 500
1 290 1 270 1 250 1 230 1 210 1 190 1 170 1 150 1 130
16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
2003. I. 2003. II. 2004. I. 2004. II. 2005. I. 2005. II. 2006. I. félév félév félév félév félév félév félév
Marketing költségek (millió Ft, bal skála) Hitelek (mrd Ft, bal skála) Eszközök összesen (mrd Ft, jobb skála)
20 000 15 000 10 000 5 000 0 2003. I.2003. II.2004. I. 2004. II.2005. I.2005. II.2006. I. félév félév félév félév félév félév félév
16
25 000
B. ) A bankcsoportok 2006 első félévi teljesítménye
7
A 2006. első félévi konszolidált bankcsoport adatok alapján a korábbiakhoz hasonlóan elemezzük a bankcsoportokat. Az összevont alapú felügyelet a számviteli konszolidáció helyett a prudenciális megfontolásokra helyezi a hangsúlyt. A hitelintézeti törvénynek megfelelően a bankcsoportok továbbra sem vonják konszolidációs körükbe a biztosító társaságokat és a pénztárakat. A konszolidáció a hazai anyabankok mellett a hazai és külföldi leánybankokat, a befektetési vállalkozásokat és a járulékos vállalkozásokat tartalmazza. Bankcsoportok üzletmérete 2006. június végén 12 bankcsoportot regisztráltunk. A konszolidációba bevont intézmények köre az elmúlt időszakban folyamatos növekedést mutatott (2004 végén 105, 2005 végén 114, 2006 első félévének végén 120). Az elmúlt másfél évben e folyamatban leginkább a legnagyobb bankcsoportok jeleskedtek. Az 1-gyel jelölt – legtöbb csoporttagot számláló csoport expanziója elsődlegesen külföldi terjeszkedését tükrözi, a 2-vel jelölt csoport pedig a hazai belföldi járulékos vállalkozásai számát növelte számottevően. A szegmens alsó feléhez tartozók nem bővítették a konszolidációba bevont társaságaik számát. Konszolidált csoporttagok (db)
A bankcsoportok mérlegfőösszegének növekedése tekintetében a fentiektől eltérő helyzet alakult ki. Míg 2005-ben nem volt összefüggés az adott csoport mérete (mérlegfőösszege) és növekedése közt, addig 2006 első félévében a kisebb csoportok tanúsítottak kiemelkedő növekedést.
7
Az eredeti elemzés egyedi csoportokra vonatkozó megállapításait nem áll módunkban nyilvánosságra hozni, meggyőződésünk azonban, hogy az általános megállapítások és a csoportok, valamint az anyabankok neve nélkül közölt egyedi származtatott mutatók is hozzájárulhatnak a piaci szereplők tájékozódásához. A bankcsoportok azonosíthatóságának elkerülése érdekében a bankcsoportok neve nélkül publikált egyedi mutatókat egy-egy kiemelt kritérium alapján sorba rendezve közöljük, így az egyes bankcsoportok a különböző táblázatokban / ábrákon eltérő helyen szerepelnek.
17
A bankcsoportok konszolidált mérlegfőösszegének alakulása A bankcsoportok növekedése
40%
2005.12/ 2004.12 2006.06/ 2005.12
30% 20% 10%
13
12
11
10
9
8
6
5
4
7 Át lag
-10%
3
2
1
0%
-20%
Bankcsoportok szerepe a pénzügyi közvetítésben Hazánkban az elmúlt éveket a pénzügyi csoportok ágazatközi integrációja jellemezte, melyet a méretgazdaságosság, a kölcsönös piacszerzésben rejlő szinergiák, a kockázatok terítése és transzferálása, a tőke gazdaságosabb felhasználása, valamint a kombinált termékek csoporton belüli könnyebb értékesítése indokolt. A hazánkban jelenlévő 20 pénzügyi csoporton belül hosszú ideje a felső egyharmad alkotja az élmezőnyt, az alsó egyharmad részesedése folyamatosan csökken, a középső egyharmadot alkotó csoportok pedig azon igyekeznek, hogy az „élmezőnybe” és ne a „lemaradók közé” integrálódjanak. A középső egyharmad tagja az a két biztosító köré szerveződött pénzügyi csoport is, mely idén hitelezési tevékenység nyújtására szánta el magát. Az élmezőnyt alkotók összpiaci részesedése ugyan az elmúlt években nem változott számottevően, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a legnagyobbak közé tartozó OTP és MKB mostanában a regionális terjeszkedésre koncentrál. A bankcsoportok szerepe a hazai pénzügyi közvetítésben A 2006. június végi 679 – a PSZÁF által felügyelt – pénzügyi intézményből a 12 bankcsoport 57 intézmény adatait konszolidálta. A hazai bankszektorban 2006. június végén 34 bank működött, melyből 7 nagybank, 9 közepes bank, 13 kisbank és 5 szakosított hitelintézet /3 jelzálogbank és 2 lakástakarékpénztár/. A 2006. első félévének végén a nagybankok kategóriájába tartozók mindegyike rendelkezett bankcsoporttal, a közepes méretűek közük négy, a kisbankok közül pedig egy. A bankcsoportokba konszolidált belföldi pénzügyi szervezetek, továbbá a PSZÁF által felügyelt intézmények száma (db)
18
A teljes pénzügyi szektor által közvetített összes (nem konszolidált) eszköz 2006. június végén 41 698 mrd forint volt. Ha ebből kiszűrjük a bankcsoportok köréből kieső takarékpénztárakat, valamint a konszolidációs körbe be nem vont biztosítókat és pénztárakat; a maradék 36 633 mrd forintnyi közvetített eszközből a bankcsoportok konszolidációba vont belföldi pénzügyi szervezetei 30 117 mrd forint (82%) részesedéssel bírnak. Az anyabankok által közvetített eszköz ennek 83,8%-a, a leánybankok által közvetített 4,8%-a, a csoportba konszolidált pénzügyi vállalatoké 4,5%, a befektetési alapkezelőké 5,7%, a befektetési vállalkozásoké 1,1%. A bankcsoportok konszolidációba vont belföldi pénzügyi szervezetei által közvetített összes eszköz (2006.06.30; mrd Ft)
Az elmúlt években a teljes pénzügyi szektorral közel azonos mértékű növekedést mutattak a bankcsoportok is (kizárólag a konszolidációba bevont leányvállalkozásaikat véve számításba). A konszolidált bankcsoportok és az anyabankok mérlegfőösszegének aránya aggregált szinten 112%. E mutató többnyire 100-105% között mozog (egyedül az 1. csoport képez kivételt ez alól), ami azt jelenti, hogy a leányvállalkozások többnyire csak egyfajta „belső közvetítő” szerepet töltenek be a bankcsoportokon belül.
A teljes pénzügyi szektoron belül figyelemre méltó az 1. – a legnagyobb mértékben kifelé forduló - csoport részesedése (20,2%). Az utána következők már jóval kisebb „szeletet” hasítanak ki maguknak a pénzügyi piacokon történő közvetítésből, részesedésük 10% alatti. Az egyes csoportok egymáshoz viszonyított aránya alig tér el a bankszektorbeli részesedésüktől, ami nem is véletlen, hiszen a pénzügyi szektor által közvetített eszközök 75,9%-át a bankszektor adja, így a bankszektoron belül betöltött szerep meghatározó az egész csoportra nézve is.
19
Az egyes bankcsoportok teljes, és bankszektorbeli piaci részesedése a közvetített eszközökből (nem konszolidált alapon) pénzügyi szektor
1
bankszektor
2 3 4 5 6 7 8
0,2% 0,8% 1,1% 3,2%
17,8%
9,3%
8,3%
9 10 11
0,4% 14,0% 1,2% 1,5% 3,0% 3,2%
20,2%
7,8%
9,2% 7,1% 7,2%
6,6% 10,5%
7,5% 8,3%
7,9%
26,4%
8,4%
9,0%
12 Bankcsoportot nem alkotó intézmények
Megjegyzés: a pénzügyi szektorbeli részesedésnél a pénztárak, biztosítók és szövetkezeti hitelintézetek nélkül
Külföldi terjeszkedés Az elmúlt másfél-két évben a régióbeli bankszektor az akvizíciós hullám következtében nagy átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi (osztrák, német, olasz, francia, holland, belga, amerikai) bankcsoportok figyelme a kelet-közép, dél-kelet európai térségre, valamint a Baltikum államaira irányult. Ezen országok egy részében a napjainkban lejátszódó bankprivatizációk magukra vonták a nemzetközi csoportok figyelmét. A fent említett régió országait ezek a csoportok egy kalap alá vonják, holott pénzpiaci fejlettség szempontjából jelentős eltéréseket mutatnak. A cseh, szlovák, magyar, lengyel piacon például a bankprivatizáció már rég lezajlott, Horvátország és Bulgária is túl van már az eladósorban lévő állami hitelintézetek értékesítésén, amelyet a konkurensek fokozott versenye kényszerített ki. Jelenleg Romániában és Szerbiában még az utolsó állami tulajdonú bankokért folyik a küzdelem. A legújabb célpontok pedig az ukrán, török, oroszországi és fehéroroszországi piacok, melyek még számos kiaknázatlan privatizációs lehetőséggel kecsegtetnek. A régióban lejátszódó nemzetközi bankakvizíciós versengésben az OTP – úgy tűnik - egyre nagyobb szerepet tölt be. Az OTP bank akvizíciói: 2002-ben az OTP Banka Slovensco (IRB), 2003-ban a bolgár DSK Bank, 2004-ben az OTP Bank Romania (RoBank), 2005-ben az OTP Banka Hrvatska (Nova Banka) és a szerb Niska Banka. Továbbá 2006. folyamán írtak alá szerződést a szerb Zepter Banka, az ukrán Raiffeisenbank Ukraine, az orosz Investsberbank, valamint a szerb Kulska Bank megvételét illetően. Az MKB német tulajdonosa (Bayerische Landesbank) döntése alapján a bankcsoport a kelet-közép-európai terjeszkedését a magyar leánybankján keresztül bonyolítja. Ennek megfelelően 2005-ben az MKB megvásárolta a bolgár Unionbankot, 2006-ban pedig a román Romexterra Bankot.
Bankcsoporton belüli együttműködés A bankcsoporton belüli együttműködés elsődleges célja a szinergiák kiaknázása és a csoportok összteljesítményének növelése. Az együttműködés szokásos formái közé tartozik a szolgáltatói és ügynöki tevékenységek, egymás termékeinek forgalmazása, az anyabank részéről a leányvállalkozások likviditásának biztosítása, továbbá a leányvállalkozások forrásokkal való ellátása.
20
Pénzügyi vállalkozások A legnagyobb mértékben továbbra is a pénzügyi vállalkozások kapcsolódnak anyabankjukhoz, forrásaik 88%-át tőlük szerzik. Az anyabanktól való függés alábbi táblázatban szereplő mértéke kizárólag a közvetlen finanszírozást takarja. Egyes pénzügyi vállalatok azonban közvetetten is függhetnek anyaintézményüktől. A hazai leány pénzügyi vállalkozások anyabanktól származó forrásai (2006.06.30; mrd Ft)
Leánybankok A leánybankok finanszírozása némiképp eltér a hagyományos (hitelen / betéten / tőkejuttatáson / egyéb forráson keresztüli) finanszírozástól; mindkét –leánybankkal rendelkező bankcsoportnál megfigyelhető, hogy az anyabank felvásárolja a leány jelzálogbankjai által kibocsátott befektetési értékpapírt (jelzáloglevelet), ezen leányai számára elsősorban így biztosítanak forrást tevékenységükhöz. A hazai leánybankok anyabanktól származó forrásai (2006.06.30; mrd Ft)
Befektetési vállalkozások Jelenleg két bankcsoport rendelkezik saját befektetési vállalkozással, a jövőben számuk tovább csökken, mivel egyikük külföldi anyabankjának külföldi leány befektetési vállalkozása bejelentette, hogy befektetési szolgáltatási tevékenységet végző fióktelepet kíván nyitni Magyarországon, mely átveszi az itteni befektetési vállalkozás aktív tevékenységét. A leány befektetési vállalkozások anyabanktól származó forrásai (2006.06.30; mrd Ft)
21
Befektetési alapkezelők Tevékenységük jellegéből adódóan a befektetési alapkezelők forrásstruktúrájára nem jellemző az anyabanki refinanszírozás. A csoporthoz tartozók nettó eszközállományának kevesebb mint 1%-át teszi ki az anyabanki forrás. A leány befektetési alapkezelők anyabanktól származó forrásai (2006.06.30; mrd Ft)
Bankcsoportok portfolióminősége A bankcsoportok konszolidált portfolióján belül a problémamentes állomány többnyire 80%95% között mozog, ebből a sávból a 10. és a 11. csoport valamelyest kicsúszik. Az 12. csoport portfolióminősége pedig az átlagosnál – a problémamentes állományt alapul véve – jóval gyengébb, e csoportnál kiemelkedően magas a külön figyelendő, valamint az átlag alatti besorolású tételek aránya. A kétes és rossz minősítésű mérlegtételek aránya viszonylag szűk sávban mozog, ebből a szempontból kivételt egyedül a 10. képez, 6,9%-os rossz állományával. A bankcsoportok konszolidált portfolióminősége (2006.06.30) Minősítendő mérlegtételek megoszlása Problémamentes
Külön figyelendő
Átlag alatti
Kétes
Rossz
1 bankcsoport
95,6%
1,4%
0,6%
0,5%
1,9%
2 bankcsoport
94,1%
2,7%
0,4%
0,3%
2,4%
3 bankcsoport
94,1%
4,0%
0,7%
0,7%
0,5%
4 bankcsoport
89,3%
7,1%
1,0%
2,2%
0,3%
5 bankcsoport
88,7%
8,2%
1,0%
0,4%
1,7%
6 bankcsoport
88,5%
8,3%
0,7%
0,7%
1,8%
7 bankcsoport
86,9%
9,4%
1,7%
0,6%
1,4%
8 bankcsoport
85,7%
9,8%
0,9%
1,3%
2,2%
9 bankcsoport
85,0%
12,2%
0,3%
1,4%
1,1%
10 bankcsoport
79,1%
11,2%
1,9%
0,9%
6,9%
11 bankcsoport
78,8%
18,3%
0,8%
1,2%
0,9%
12 bankcsoport
41,2%
40,3%
16,1%
0,8%
1,5%
86,6%
9,7%
1,1%
1,1%
1,5%
Átlag
A bankcsoportok és az anyabankok hitelállományának portfolióminőségét összehasonlítva látható, hogy két banknál (1. és 5.) a problémamentes állomány anyabanki és csoport-szinten számottevő eltérést mutat (az anyabanki problémamentes hitelállomány mindkét esetben 10%-kal magasabb). Az egyik csoportnál úgy tűnik, hogy a csoport-szintű alacsonyabb problémamentes állomány az egyik leánybank tevékenységéből adódik.
22
A hitelállomány minősége a bankcsoportban és az anyabanknál (2006.06.30)
100% 90% 80% 70% 60% 50%
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
anya
konszolidált
anya
konszolidált
Rossz anya
anya
konszolidált
Kétes konszolidált
anya
anya
konszolidált
Átlag alatti konszolidált
anya
konszolidált
anya
anya
konszolidált
Külön figyelendő
konszolidált
anya
anya
konszolidált
anya
konszolidált
30%
konszolidált
Problémamentes
40%
12
Jövedelmezőség, fizetőképesség A fizetőképességi mutató a bankcsoportok többségénél 10-15% körül mozog, az 1. csoporté 70%-os mutatója szembetűnő kivétel ez alól. Ennek oka a – korrigálatlan mérlegfőösszeghez képesti - alacsony korrigált mérlegfőösszeg (37%). A többi bankcsoport korrigált / korrigálatlan mérlegfőösszege többnyire 60-70% között mozog, ennél jóval magasabb arány a fizetőképességi mutató tekintetében a sor végét képező két banknál és a sorrend szerinti 4. bankcsoportnál figyelhető csak meg. A bankcsoportok eszközjövedelmezősége – az anyabankokéhoz hasonlóan – nagy szórást mutat, az eltérő időszakokat tekintve a sorrend azonban nem változik számottevően. A legjobb jövedelmezőségi adatokkal 2004-től az 1. csoport rendelkezik, ROA mutatója magasan az átlagos 2% körüli szint felett van. A bankcsoportok eszközjövedelmezősége (ROA)
13
2006.06
11 12
2005.12
9 10
8
7
13
11 12
9 10
8
7
6
5
4 Át lag
3
2
1
0%
6
2%
Át lag
4%
2004.12
5
6%
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
4
2006.I
3
2005
2
2004
8%
A bankcsoportok fizetőképességi mutatójának alakulása
1
10%
Eltérés mutatkozik az egyes bankcsoportok konszolidált ROE mutatói között is. Megfigyelhető, hogy az egyes bankcsoportokon belül nem csak az eltérő intézménytípusok egyedi ROE mutatója mozog széles skálán, hanem az adott bankcsoporton belüli azonos típusú intézményeké is számottevő eltérést mutat. A bankcsoportok aggregált ROE mutatója 2005 végén 25,8%, 2006 első félévének végén 13,3% volt.
23
A konszolidált leányvállalatok egyedi és aggregált ROE mutatója (2006. I. félév) Egyedi ROE adatok (2006. I. félév) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20%
0
1
2
3
4
5
6
7
8
-40%
9 10 11 12 13
AB LB1 LB2 LB3 BA1 BA2 BV PV1 PV2 PV3 PV4 PV5 PV6 PV7 konszolidált
Megjegyzés: AB = anyabank; LB = leánybank; BA = befektetési alapkezelő; BV = befektetési vállalkozás; PV = pénzügyi vállalkozás
24
Szövetkezeti hitelintézetek 8 Helyük, szerepük a hitelintézetek között A szövetkezeti hitelintézetek részesedése a hitelintézetek által közvetített eszközökön belül 2006. június végén 5,6% volt, mely visszaesést jelent a korábbi 6,0-6,1%-hoz képest. A háztartások betétgyűjtésében számottevő szerepet töltenek be, a hitelintézeti szektor 6 ezermilliárdnyi folyószámla és egyéb betétjének egyhatoda szövetkezeti hitelintézetnél van elhelyezve. A hitelezési tevékenység tekintetében részesedése kevésbé jelentős: a háztartások mintegy 5,8 ezermilliárdnyi teljes (bankok, szövetkezetek + pénzügyi vállalatok) hitelének ugyanis alig több mint 5%-át folyósítják. A szövetkezeti hitelintézetek tevékenységi köre elvileg a bankokéval azonos, az eszköz- és forrásstruktúra, a portfolióminőség, a jövedelmezőség, portfolióminőség, stb. terén azonban jelentős eltéréseket mutatnak a bankszektorhoz képest. Fő adatok Mérlegfőösszeg (mrd Ft) Eszközök (mrd Ft) Hitelek (mrd Ft) - nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók - lakossági hitelek Források (mrd Ft) Betétek Saját tőke Eredménykimutatás (mrd Ft) Kamatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb üzleti tevékenység eredménye Értékvesztés és kock. céltart. válozása Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Egyéb adatok, mutatók ROA* (%) ROE* (%)
2006.06/ 2005.06
2003.06.
2003.12.
2004.06.
2004.12.
2005.06.
2005.12.
2006.06.
816,732
922,552
978,940
1 066,296
1 130,584
1 263,851
1 308,047
15,70%
360,036
406,909
477,981
501,906
517,610
545,660
565,874
9,32%
167,996 202,141
185,197 233,532
228,301 256,886
241,610 267,174
255,912 275,742
272,626 289,408
280,073 301,632
9,44% 9,39%
728,133 55,747
828,349 60,124
864,661 65,846
952,004 72,073
1 003,876 77,726
1 130,216 82,068
1 155,434 90,075
15,10% 15,89%
2003. I. félév 24,021 5,478 0,081 -0,880 -2,514 5,729 5,116 5,116 1,28% 19,32%
52,046 12,298 -0,412 -2,542 -6,953 9,494 8,245 6,661
2004. I. félév 26,824 6,732 -0,110 -0,773 -2,594 5,974 5,220 5,220
0,99% 14,81%
1,10% 16,53%
2003.
56,780 14,143 0,356 -2,560 -5,946 11,952 10,295 8,565
2005. I. félév 28,596 7,658 0,310 -1,077 -3,021 6,609 5,521 5,521
1,05% 15,57%
1,00% 14,74%
2004.
2005. 61,799 16,556 0,568 -3,360 -7,527 12,857 10,088 8,255 0,88% 13,04%
2006. I. félév/ 2006. I. 2005.I. félév félév 30,247 5,77% 8,923 16,53% 0,184 -40,65% -1,535 42,54% -2,693 -10,87% 7,435 12,50% 6,262 13,42% 6,262 13,42% 0,97% 14,53%
-
Megj.: * évesített adózott eredmény a féléves, illetve éves átlagos mérlegfőösszegre/saját tőkére vetítve
Mérlegfőösszeg A szövetkezeti hitelintézetek eszközállománya 2006. első félévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 15,7%-os növekedést mutatott. A szektor növekedését, eszköz- és forrásstruktúráját elsődlegesen a forrásoldali folyamatok alakítják, melyet nagyban befolyásol a hitelezési expanziót forrásoldalról támogató betétgyűjtési verseny is.
8
2006. június végén 172 szövetkezeti hitelintézet működött: 167 takarékszövetkezet és 5 hitelszövetkezet.
25
Eszköz oldal A szövetkezeti hitelintézetek eszközein belül a hitelek (43,3%) mellett jelentős arányt képvisel az értékpapír állomány (27,3%) is. A hitelezési tevékenység növekedési üteme az elmúlt másfél évben - a korábbi 20% feletti szintről - erőteljesen visszaesett (jelenleg egyszámjegyű). A szövetkezeti hitelintézetek a hitelportfolió minőség tekintetében jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint a bankok. Problémás hitelállományuk 2006. június végén 9,1% volt (a bankszektoré ezzel szemben mindössze 2,4%). E különbség részben a két szektor eltérő minősítési standardjaival van összefüggésben, a minőségbeli tendenciák azonban - mely szerint az elmúlt egy évben a szövetkezeti hitelintézeteknél romló, a bankoknál összességében stagnáló és csak a lakosság körében romló portfolióminőséggel találkozunk – mindenképp árulkodóak. A szövetkezeti hitelintézetek hitelfedezeti rátája ráadásul az összes fedezet/biztosíték, és a jelzálogok tekintetében egyaránt alacsonyabb, mint a bankszektoré.
(mrd Ft)
Eszközállomány összetevői és a hitelállomány aránya az eszközökön belül (összehasonlítva a bankszektorral)
1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
50% 40% 30% 20% 10%
2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 Pénztár és elszámolási számlák Jegybanki és bankközi betétek Vagyoni érdekeltségek Egyéb aktív elszám. és egyéb eszk. Szöv. hitelint.-ek (hitelek/eszközök)
Hitelfedezeti ráta (LTV) a szövetkezeti hitelintézeteknél és a bankszektorban
0% 2003.06
Értékpapírok öszesen Hitelek Aktív kamatelhatárolások Saját eszközök Bankszektor (hitelek/eszközök)
2003.12
2004.06
2004.12
2005.06
2005.12
2006.06
Fedezetek, biztosítékok a bankszektorban (követelés értékéig/teljes érték) Jelzálogok a bankszektorban (követelés értékéig/teljes érték) Fedezetek, biztosítékok a szöv. hitelint.-eknél (követelés értékéig/teljes érték) Jelzálogok a szöv. hitelint.-eknél (követelés értékéig/teljes érték)
A hitelezési tevékenységen belül a lakosság számára értékesített hitelek képviselik a teljes hitelállomány felét, részesedésük azonban folyamatosan csökken, hiszen a szektorbeli lakossági hitelezés növekedési üteme jelentősen lelassult. Ütemesen bővül ellenben a vállalati hitelállomány, elsődlegesen a mikro-, másodlagosan a kisvállalkozások részére nyújtott hitelek mennyisége. Jelenleg a hitelportfolión belüli arányuk 35%. A hitelállomány devizásodása csak a közelmúltban indult el, a deviza tételek növekedési üteme viszonylag lassú. 2006. júniusa végén a hitelek csupán 2,2%-a volt devizában denominált. 100%
A KKV-k és a lakosság részére nyújtott hitelek éves növekedési üteme és aránya a szövetkezeti hitelállományban
30%
80%
20%
60 50
400
40
15%
300
30
10%
200
20
5%
100
10
20%
40%
600
Értékvesztés a szövetkezeti hitelintézetek vállalati és lakossági hitelein (mrd Ft)
500
25%
60%
0% 2003.06
35%
0% 2006.06
0 0 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 Lakossági hitelek (bal skála) Vállalati hitelek (bal skála) Értékvesztés lakosság számára nyújtott hiteleken (jobb skála) Értékvesztés a vállalatoknak nyújtott hiteleken (jobb skála)
2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 Lakossági hitelek részesedése (bal skála) Mikrovállalkozási hitelek részesedése (bal skála) Kisvállalkozási hitelek részesedése (bal skála) Középvállalkozási hitelek részesedése (bal skála) Kiskereskedelmi hitelek növekedési üteme (jobb skála) T eljes hitelállomány növekedési üteme (jobb skála)
A szövetkezeti hitelintézetek lakossági és vállalati hiteleinek minőségében alapvetően lassú romlás mutatkozik, bővül a problémás állomány, azon belül is elsősorban a „rossz”, valamint a „kétes” minősítésű hitelek állománya. A szövetkezeti hitelintézetek gyengébb portfolióminőségének oka – a már említett eltérő minősítési rendszeren túl - a hitelintézetek 26
közti fokozott verseny, mely során a kisebb intézmények nagyobb arányban a relatíve kockázatosabb ügyfélkört érik csak el. Az értékvesztés/hitelállomány aránya is magas: a vállalati hitelezés tekintetében ez az arány 6,8% (a bankszektorban 2,1%), a lakossági hiteleknél pedig 4,7% (a bankszektorban 1,4%). Forrás oldal A szövetkezeti hitelintézetek forrás oldalát egyértelműen a betétgyűjtési tevékenység (2006. június végén 88,3%) határozza meg, mely az eszközállomány növekedési ütemével azonos mértékben nő. A bankszektor forrásstruktúráján belül – ellenben – a betétek aránya alacsonyabb (48,1%) és tendenciája folyamatosan csökkenő. A szerkezetbeli különbség abból adódik, hogy míg a kereskedelmi bankoknál alapvetően a hitelezési tevékenység determinálja a mérlegfőösszeget, a bankok ehhez igazítják forrásstruktúrájukat, addig a szövetkezeti hitelintézeteknél fordított a helyzet: döntően a nagy mennyiségű betétállomány alakítja a mérlegfőösszeget, eszközoldalon a fő cél a forrásállomány lehető legjövedelmezőbb kihelyezése. A szövetkezeti hitelintézetek betétállományban a háztartásoktól, elsősorban a lakosságtól (86%) származó betétek vannak túlsúlyban. Az eszköz és forrásstruktúráról egyaránt elmondható, hogy a deviza tételek megjelenése az utóbbi időszakra jellemző, 2006. június végén a forrásoldal és az eszközoldal mindössze 1,0-1,0%-a volt devizában denominálva. A takarékszövetkezetek forrásstruktúrája Egyéb források Saját tőke Betétek Bankbetétek aránya a banki forrásokon belül
50,0% 100%
30,0%
80%
80%
20,0%
60%
60%
10,0%
40%
40%
0,0%
20%
20%
0%
0% 03-12
04-06
04-12
05-06
05-12
06-06
0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% 03-06
03-12 04-06 04-12 05-06 05-12 06-06 Banki forrásokon belüli devizaarány Banki eszközökön belüli devizaarány Szövetkezeti hitelintézetek forrásokain belüli devizaarány Szövetkezeti hitelintézetek eszközein belüli devizaarány
A szektor forrásain belül jelenleg 6,9%-ot tesz ki a saját tőke aránya, ez azonban feltehetőleg valamelyest növekedni fog, az EC 2000/12, illetve 2002/12 direktíva alapján ugyanis a szövetkezeti hitelintézeteknek 2007. elejétől 200 millió, 2008. elejétől pedig 250 millió forint saját tőkével kell rendelkezniük. 2006. júniusa végén 10 szereplő még nem érte el az év végére elvárt minimális saját tőke szintjét, a 2007. január 1-től előírt 250 milliós szinttel pedig a szektor egyhatoda adós. Jövedelmezőség, fizetőképesség A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezősége az alacsonyabb hitel/mérlegfőösszeg, illetve az alacsonyabb kockázatvállaló képesség miatt a bankszektornál határozottan alacsonyabb, megközelítőleg a fele. Az elmúlt három évben a hitelintézetek közti versenyben háttérbe szorulva tendenciája folyamatos csökkenést mutatott. A szövetkezeti hitelintézetek eredményességét elsősorban a nettó kamateredmény, valamint az általános igazgatási költségek alakítják. Az aggregált szintű jutalék- és díjbevétel eredmény
27
1,2% 1,0%
40,0%
100%
03-06
A devizában denominált tételek aránya a bankok és a szövetkezeti hitelintézetek eszköz- és forrásállományában
relatíve alacsony, ami a magasabb hozzáadott érték tartalmú termékek portfolióbeli hiányára utal. A nettó kamatmarzs az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, ennek oka részben a monetáris konvergencia, melynek következtében a kamatbevételek és kamatráfordítások egyaránt csökkentek, a bevételi oldalon a hitelezési veszteségek növekedése pedig tovább szűkítette a marzsot. A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezőségének összetevői a mérlegfőösszeg százalékában kamatbevétel kamatráfordítás 1. Nettó kamateredmény (kamatmarzs) 2. Nem kamateredmény ebből: jutalékeredmény osztalék nettó értékvesztés és céltartalékképzés 3. Általános igazgatási költségek 4. Rendkívüli eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény (ROA)
2003.06.30 2003.12.31 2004.06.30 2004.12.31 2005.06.30 2005.12.31 2006.06.30 5,42% 11,22% 6,39% 12,79% 5,58% 10,58% 4,45% 2,43% 4,99% 3,57% 7,01% 2,98% 5,19% 2,11% 6,23% 2,83% 5,78% 2,60% 5,39% 2,34% 3,00% 0,59% 1,12% 0,64% 1,25% 0,66% 1,23% 0,60% 0,68% 1,47% 0,71% 1,44% 0,70% 1,44% 0,69% 0,00% 0,00% 0,02% 0,03% 0,03% 0,03% 0,02% -0,31% -0,83% -0,27% -0,61% -0,27% -0,66% -0,21% 5,45% 2,57% 5,23% 2,39% 4,93% 2,17% 2,57% 0,00% 0,07% 0,00% 0,00% 0,00% -0,01% -0,01% 0,71% 1,20% 0,63% 1,22% 0,60% 1,11% 0,57% 0,64% 0,99% 0,55% 1,05% 0,50% 0,88% 0,49%
A szövetkezeti hitelintézetek szektorszintű fizetőképességi mutatója 2006. júniusa végén 15,1% volt, szemben a bankszektort jellemző 10,8%-kal. A különbség a kockázatviselés eltérő mértékéből adódik: a korrigált/korrigálatlan mérlegfőösszeg 44,8%, a bankoké ezzel szemben 65,7%. Az alacsonyabb kockázatviselő képesség ráadásul magasabb tőkeáttétellel párosul: a szövetkezeti hitelintézetek tőkeáttételi rátája 9 (14,5) a bankokénál (11,9) mintegy 20%-kal magasabb.
14,0% 12,0% 10,0% 8,0%
Kamatspread és kamatmarzs a szövetkezeti hitelintézeti
S zavatoló tőke (mrd Ft), fizetőképességi mutató 14,0% 12,0% 10,0% 8,0%
alapvető tőke (bal skála) levonások (bal skála)
járulékos tőke (bal skála) fizetőképességi mutató
100
16,5%
80
16,0%
60
15,5%
40
15,0%
20
14,5%
0
14,0%
6,0% 6,0% 4,0% 4,0% 2,0% 2,0% 0,0% 0,0% 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 kamatbevétel/kamatozó eszközök (bal skála) kamatráfordítás/kamatozó források (bal skála) jegybanki alapkamat (12 havi gördülő átlag; jobb skála) kamatmarzs (jobb skála)
-20 13,5% 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06
Koncentráció A szövetkezeti hitelintézeti szektor erősen koncentrált, mérlegfőösszeg alapján 2006. június végén a tíz legnagyobb takarékszövetkezet a szektor 21%-át képviselte, részesedésük az elmúlt 3 évben lassú növekedést mutatott (1,5%). A tíz szereplő méretét tekintve már meghaladja a kereskedelmi bankszektor alsó kvantilisét alkotó 5 bank átlagos mérlegfőösszegét, eszköz- és forrásstruktúráját (alacsonyabb hitel/eszköz, magasabb betét/forrás arány), eredményességét (alacsonyabb ROE, ROA), portfolióminőségét (magasabb problémás állomány) tekintve azonban megtartja a szövetkezeti hitelintézetek jellemzőit. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a szektorátlaghoz képest magasabb hitel/mérlegfőösszeg 9
Tőkeáttételi ráta = mérlegfőösszeg / saját tőke
28
ellenére a nem teljesítő hitelportfolió és a hitelállományon elszámolt értékvesztés aránya a legnagyobbaknál jóval alacsonyabb, ROA mutatójuk pedig magasabb, mint a szektorátlag.
29
Pénzügyi vállalkozások Piaci szereplők, aktivitás 2006 első félévének végén összesen 231 pénzügyi vállalkozás rendelkezett felügyeleti engedéllyel, ami mind az egy évvel korábbi 216-hoz, illetve az év végi 224-hez képest összességében – az alapítások és megszűnések szaldóját tekintve - növekedést jelent. A vállalkozások közül 31 cég tartozott valamelyik, a PSZÁF által felügyelt pénzügyi csoporthoz. Emellett számos vállalkozás tartozott közvetett vagy közvetlen módon – a csoportos felügyelés alá nem tartozó – pénzügyi csoporthoz, illetve más hitelintézethez. Az év első hat hónapjában több kérelem érkezett a Felügyeletre új pénzügyi vállalkozások alapításának engedélyezésére. Az új vállalkozások elsősorban ingatlanlízing, illetve faktoring tevékenységet kívánnak végezni. A pénzügyi vállalkozások legfontosabb adatai (milliárd HUF) Mérlegfőösszeg Növekedési ütem (év/év) Mérlegfőösszeg/GDP Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Adózás előtti eredmény Növekedési ütem (év/év)
2003.12.31
2004.12.31
2005.06.30
2005.12.31
2006.06.30
1 260,0
1 636,2
1 776,8
2 013,5
2 293,9
150,3%
129,9%
123,9%
123,1%
129,1%
6,8%
8,0%
1 084,7
1 421,0
1553,0
1 771,1
2 019,0
1 036,5
1 371,6
1495,8
1 700,4
1 953,0
9,2%
41,5
44,5
26,4
50,9
30,1
165,3%
107,2%
111,8%
114,3%
114,0%
2006 első hat hónapjában a pénzügyi vállalkozások bővülése tovább folytatódott, az összesített mérlegfőösszeg 2293 milliárd forintot tett ki. A szektor koncentrációja változatlanul magas, 25 (többségében banki tulajdonban lévő) pénzügyi vállalkozáshoz – az engedéllyel rendelkezők 11%-ához – tartozik a mérlegfőösszeg 76,6%-a.
A pénzügyi vállalkozások eszközei, ügyfélportfolió A pénzügyi vállalkozások eszközei között a legnagyobb hányadot – 88%-ot – jelentő ügyfélkihelyezés állománya párhuzamosan nőtt a mérlegfőösszeggel. Az ügyfelekkel szembeni követelések közül a leginkább pénzkölcsön ügyletekből származó követelések állománya nőtt – köszönhetően az ide tartozó gépjármű-vásárlási hiteleknek. A folyósított hitelek között egyre inkább csökkennek a forint-alapúak, mivel ebben a szegmensben is egyre nagyobb teret hódítanak a deviza-alapú konstrukciók.
30
Az ügyfelekkel szembeni követelések denominációs megoszlása milliárd forintban
A pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni követeléseinek alakulása milliárd forintban Pénzügyi lízing
1 200
2 500
1 000
2 000
Hitel és pénzkölcsön
800 1 500
Deviza Forint
1 000
600
Faktoring Folyó
400
Faktoring Work out
200
500
0 0 2005Q2
2005Q4
2005Q4 Forint
2006Q2
2005Q4 Deviza
2006Q2 Forint
Egyéb tevékenység
2006Q2 Deviza
A pénzügyi vállalkozások hiteleinek legnagyobb felvevője a lakosság és folyamatosan nő a nem pénzügyi vállalatok részesedése. Lakossági hitelek megoszlása - milliárd forintban
A pénzügyi vállalkozások ügyfélköveteléseinek alanyai 2 500
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) Lakosság
m illiárd H U F
2 000 1 500
1 200
egyéb fogyasztási hitelek
1 000
áruhitelek
800 600
1 000
Egyéni vállalkozások
szabad felhasználású hitelek
400
500
személyi hitelek
200
Egyéb
0 2005Q2
2005Q4
0
2006Q2
2005Q2
2005Q4
2006Q2
gépjármű vásárlási hitelek
A gépjármű-hitelek mellett folyamatosan nőnek a szabad felhasználású hitelek, amelyek mögött általában ingatlanfedezet áll. Ezek a konstrukciók a pénzügyi vállalkozás szempontjából kedvezőbbek, hiszen itt a fedezet értéke viszonylag stabil és nem csökken a hitel értéke alá, mint az a gépjármű hiteleknél előfordulhat. Szabad felhasználású hitelek (mrd Ft) Szabad felhasználású hitelek aránya a lakossági hiteleken belül
2005.06.30
2005.12.31
2006.06.30
11,8 1,4%
33,7 3,5%
55,9 5,1%
A lakossági hiteleken belül – még 2005. végéhez képest is – nőtt a gépjármű vásárlási hitelek aránya, annak ellenére, hogy – a Belügyminisztérium adatai szerint – az első félévben összesen 105.389 új járművet helyeztek forgalomba, vagyis stagnál az autópiac. Ugyanakkor az eladott autók egyre nagyobb hányadát vásárolják hitelre. A gépjármű-hitelezést érintő folyamatok A lakossági gépjárművásárlási-hitelek növekedésének – amely vélhetően nem fog folytatódni a második félévben - több oka van. Egyrészről az autókereskedőknek egy telített piacon (közel 700 autókereskedő tevékenykedik ma Magyarországon) kell értékesíteni termékeiket. A legújabb akciós csomagok jóval több kockázatot hordoznak magukban mint a pár évvel korábbiak. Három-négy éve a gépjármű hitelre történő vásárlásánál a megkövetelt önerő átlagosan 40% volt, ez ma 20% körüli és nem ritka az önerő nélkül elvihető autó sem. Az egyre alacsonyabb kezdő befizetések miatt így növekedett az egy szerződésre jutó finanszírozott érték a gépjármű-hiteleknél. 31
A futamidőknél szintén lazítást tapasztalunk, a piacon megjelentek már a 120 hónapnál hosszabb időszakra felvehető hitelek. Magyarországon ma már az értékesített gépjárművek 80%-át vásárolják pénzügyi konstrukcióban. A visszavett gépjárművet átlagosan 2-3 hónap alatt tudja a finanszírozó értékesíteni, többféle értékesítési csatornán keresztül. A hitelező kockázatát növeli a gépjármű-hiteleknél, hogy egy alacsony induló részletű és hosszú futamidejű konstrukciónál az ügyfél tőketartozása évekig magasabb, mint az eszköz piaci értéke. Amennyiben már az első évben fizetésképtelenné válik az adós, akkor még a kereskedőnek is vissza kell adnia a jutalékát, így nekik is érdekük a körültekintőbb adóskiválasztás. Az autókereskedőkre ugyanakkor az is ösztönzően hat, hogy – szemben a nyugat-európai gyakorlattal – nálunk a bevételi forrásaik legnagyobb hányadát a különböző jutalékok adják. A finanszírozók által kifizetett jutalékok összege magasnak mondható, a gépjármű értékének 2-7%-át is kiteheti. A finanszírozók emellett még más módon is „összekapcsolódhatnak” a kereskedővel hitelintézeti jutalék mellett, például raktárkészletfinanszírozással, számlavezetéssel. Az elsősorban újgépjármű-finanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozások előtt több út is áll a továbblépésre a piac várható csökkenése kapcsán. Ilyen lehet az újabb termékek bevonása a portfolióba (pl. használt gépjárművek felé fordulás, ingatlan-, termelőeszköz-lízing, stb.), vagy éppen a határon túli terjeszkedés. Ez utóbbit a nagy pénzügyi csoportokhoz tartozó pénzügyi vállalkozások viszonylag könnyebben megoldják. Nem egy lízingcég kért és kapott engedélyt a Felügyelettől határon átnyúló tevékenység végzésére. A célországok között szerepel pl. Horvátország, Csehország, Szlovákia és szakértők szerint sok reménnyel kecsegtet Románia is. A magánkézben lévő vállalkozások közül egynek vannak már leányvállalatai a környező országokban. Másik megoldás az autókereskedők kikapcsolása a folyamatból. Az autókereskedők felelőssége, hogy a finanszírozók hitelbírálati elvei, adósminősítési gyakorlata a szerződéskötéskor maradéktalanul érvényesüljenek és ha ez nem történik meg, akkor a pénzügyi vállalkozás kockázata tovább nő, ugyanakkor nyeresége csökken. A kereskedő „kiszervezése” ellen szól, hogy nem egy pénzügyi vállalkozás finanszírozza az autókereskedő beruházásait is, ilyen szempontból viszont inkább abban érdekeltek, hogy a kereskedő minél több autót adjon el. A kereskedő kiiktatásával lehetősége van a vállalkozásnak a közvetlen adósminősítésre és a kereskedő jutalékát is meg tudja spórolni. A termékeit ebben az esetben pl. saját bank fiókjaiban értékesítheti a pénzügyi vállalkozás, illetve arra is van példa, hogy a Magyar Autóklubbal kötnek szerződést, amelynek segítségével magánszemélyek közötti adás-vételt finanszíroznak, miközben a műszaki állapotfelvételt, eredetiségvizsgálatot az Autóklub végzi. Szakértői becslések szerint évente 50-60 ezer gépjármű cserél gazdát magánszemélyek között a szabadpiacon, és ezek 30-50%-ánál merül fel hiteligény. Az újabb termékek között jelenik a korábban említett fix havidíjú konstrukció, és egyre nő az ügyfelek érdeklődése a hitelkiváltás, illetve az újrafinaszíroztatás iránt, amely keretében a tulajdonos tehermentes gépkocsija értéknek akár 80%-át is kézhez kaphatja.
A lízingpiac bővülése Az unióhoz képest a nemrég csatlakozott közép-kelet-európai országokban (Magyarország mellett Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában) magasabb a GDP-hez viszonyított lízingtömeg, mint a nyugat-európai országokban. A lízing konstrukcióknál az elmúlt félévben a folyamatosan karcsúsodó törlesztőrészletek és az egyre alacsonyabb kihelyezési kamatok mellett a finanszírozó kockázata némiképp kisebb, mivel a lízing végéig az ő tulajdonában marad a lízingelt vagyontárgy. Ilyen esetben a lízingbe adónak viszont viselnie kell a teljes árfolyamkockázatot. Ráadásul egy felszámolási eljárás során a lízingelt eszköz a lízingcéget illeti, így nem képezi a csődvagyon részét, illetve magánszemélyeknél sem lehet a lízingelt autót végrehajtás alá vonni. A pénzügyi lízing összesített értéke Magyarországon 2006 első felében már elérte a 607,5 milliárd forintot. A lízingpiac szerkezete hazánkban kissé rendhagyónak mondható a gépjármű-lízing viszonylag nagy, 60-65%-os súlya miatt. A gép- és teherautó-lízing aránya 30%, míg az ingatlanlízing 10%-ot tett ki 2006. júniusának végén. Ezek mellett egyre inkább megjelennek a különböző termelőeszköz-lízing konstrukciók, amiket elsősorban a viszonylag tőkeszegény kis- és középvállalkozások indulására, folyamatos, tervezhető működtetésére, technológiák és új berendezések beszerzésére, illetve a vállalkozás fejlesztésére ajánlják. 32
A viszonylag új keletű ingatlan-lízingtől sokat várnak a pénzügyi vállalkozások. Általános tendencia, hogy a nagy banki csoportok szinte mindegyike alapít egy ilyen tevékenységre szakosodott pénzügyi vállalkozást. Az első félév során a pénzügyi vállalkozások ingatlanfinanszírozásból (ezen belül lízingből és pénzügyi kölcsönből) származó követeléseinek 63%-át tíz, 85%-át pedig 20 pénzügyi vállalkozás realizálta, mivel még jellemzően most indul ez a konstrukció. Az ingatlanlízinggel foglalkozó pénzügyi vállalkozások nagy része bankcsoporthoz tartozik. Az ingatlanfinanszírozáshoz (lízinghez és pénzügyi kölcsönhöz) kapcsolódó ügyfelekkel szembeni követelések közel 70%-át tették ki a devizakövetelések. Az ügyfelek arányát tekintve a lakosság és a nem pénzügyi vállalkozások együtt 80% körüli részesedést mondhatnak magukénak. Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek többsége 10-40 millió forintos ingatlant vásárol. Az ingatlanfinanszírozásból* származó követelések denominációja - millió forintban
Az ingatlanfinanszírozásból származó követelések megoszlása azok alanyai szerint - millió forintban 180000
180000
150000
150000 Deviza Forint
120000 90000
14%
egyéb ügyfelek
120000
60000
90000
43%
60000
43%
30000
30000 0
2006Q1
2006Q2
42%
lakosság
39%
nem pénzügyi vállalkozások
0
2006Q1
19%
2006Q2
*lízing és pénzügyi kölcsön együtt
Faktorálás A faktoring tevékenység egyre nagyobb szerepet kap nálunk is. 2005-ben 477 milliárd fölé emelkedett a magyarországi faktorált állomány. A faktorálások 32%-a a kereskedelemhez, 21%-a a szolgáltatásokhoz, 20%-a az iparhoz, míg 13%-a az építőiparhoz kapcsolódik. A faktorálás terjedését segíti a körbetartozás és a kis- és középvállalkozások tőkehiánya, illetve az uniós pályázatokhoz szükséges kezdeti források hiánya. Ugyanakkor az egyes iparágakban bekövetkező nehéz piaci helyzet értelemszerűen kihat a faktoráló pénzügyi vállalkozásokra is. Források, tőkehelyzet A pénzügyi vállalkozások forrásai között tovább nőtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya, meghaladva a 85%-ot. A saját tőke állománya - noha nagyságrendileg nőtt - ugyanakkor arányát tekintve az összes forráshoz képest ismét csökkent, hasonlóan a jegyzett tőkéhez. 2006 első felében a pénzügyi vállalkozások a tavaly megtermelt nyereség 40%-át hagyták jóvá és fizették ki osztalékként, ami szintén hozzájárult a saját tőke részesedésének csökkenéséhez. 2006. június 30-án tizenkilenc pénzügyi vállalkozás saját tőkéje nem érte el a Gt-ben előírt 50 millió forintos minimumösszeget, de ezek között olyan vállalkozások is vannak, amelyek felszámolás alatt állnak, illetve nemrégen lettek alapítva és még üzleti tevékenységet nem végeznek vagy csak most kezdték meg.
33
Devizapozíció, mérlegen kívüli aktivitás 2006 első félévének a végén a devizában denominált tételek aránya a mérlegen belül az eszközöknél 73,3%-ra, a forrásoknál 76,8%-ra bővült. A mérlegen kívüli deviza kötelezettségek összege 291,4 milliárd forint volt, míg a követelések összesen 356,6 milliárdot tettek ki, vagyis a mérlegen belül kimutatott 80,8 milliárd forint értékű devizaforrás többletből származó nyitott deviza pozíciót a mérlegen kívüli 65,2 milliárdnyi devizakövetelés nem fedezte teljesen. A pénzügyi vállalkozások mérlegen kívüli összes függő és jövőbeni kötelezettségeinek értéke tovább nőtt 650 milliárd forintra, és ezek 85,4%-át tették ki a kezesség- és garanciavállalások, illetve a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszegek. A mérlegen kívüli kötelezettségek mérlegfőösszeghez mért aránya szintén nőtt, 2006 első félévének végén már 28,3%-os volt. A mérlegen kívüli követelések állománya pedig elérte a 798,4 milliárd forintot. Portfolióminőség A pénzügyi vállalkozások portfolióminősége kismértékben romlott az első félévben. A pénzügyi lízing tekintetében a tőke- és kamatkövetelés összesen 631 milliárd forintot tett ki, ennek 3,7%-a volt már lejárt 2006. június 30-án, amiből 1,5% az 1-30 nap közötti késésű állomány. Az egy évnél régebben lejárt követelések aránya némiképp csökkent, 1,1%-ot tett ki. A kölcsönügyleteknél a tőke- és kamatkövetelések összege 1408,6 milliárd forint volt. Egy év alatt némiképp nőtt a lejárt követelések aránya, amit elsősorban az éven túli lejáratú követelések növekedése eredményezett. A faktoring állomány összesen 116 milliárd forintot tett ki beszerzési érték alapján, ezen belül a folyó faktoring 79,4 milliárdot, a követeléskezelésre megvásárolt faktoring pedig 36,5 milliárdot. Tőke- és kamatkövetelés összesen (bruttó érték alapján, %) Pénzügyi lízing Kölcsön 2005. 2006.H1 2005. 2006.H1 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 96,3% 96,3% 93,3% 92,9% 3,7% 3,7% 6,7% 7,1% 0,9% 1,5% 3,1% 2,7% 0,6% 0,4% 1,1% 1,3% 2,2% 1,8% 2,5% 3,1%
Beszerzési érték alapján % Faktoring 2005. 2006.H11 2006.H12 100,0% 100,0% 100,0% 62,5% 89,9% 1,4% 12,4% 10,1% 98,6% 3,0% 5,0% 11,7%3 2,6% 1,8% 2,7% 3,3% 86,9%4
Összesen Nem lejárt Lejárt összesen Ebből: 1-30 nap 31-90 nap 90 napon túl Lejártan vásárolt 25,1% faktorkövetelés 1 2 3 4 folyó faktoring, követeléskezelésre megvásárolt faktoring, 1-180 nap, 181 nap felett
(A faktoringot tartalmazó oszlopok változásokkal magyarázható.)
időszakonkénti
jelentős
eltérése
módszertani
Eredmény, jövedelmezőség A pénzügyi vállalkozások adózott eredménye az első félévben 24,2 milliárd forint volt, vagyis 18%-kal magasabb mint egy évvel korábban. Az adózott eredmény 53%-át 10, 73%-át 20 pénzügyi vállalkozás adta, melyek többségükben közvetett vagy közvetlen banki tulajdonban vannak.
34
Az eredmény összetevőit tekintve tovább nőttek a kamateredmények, a nettó díj- és jutalékeredmények, míg a részvények és részesedések utáni bevételek, az értékvesztés és kockázati céltartalékok és az egyéb üzleti tevékenységek eredménye csökkent.
Eszközjövedelmezőség: adózott eredmény/átlagos eszközállomány (ROA) Tőkejövedelmezőség: adózott eredmény/átlagos saját tőke állomány (ROE)
2005.I. félév (annualizált) 2,4% 29,1%
2006.I. félév (annualizált) 2,3% 28,6%
A pénzügyi vállalkozások annualizált eszközjövedelmezősége az első hat hónap során némiképp csökkent, köszönhetően elsősorban az átlagos eszközállomány növekedésének, ami egy év alatt 25%-kal bővült, míg az adózott eredmény 18%-kal magasabb, mint 2005. júniusának végén. A tőkejövedelmezőség szintén csökkent, miközben az átlagos saját tőke állomány egy év alatt 21%-kal bővült. Az elmúlt egy év adatai szerint tehát a pénzügyi vállalkozások szektorának jövedelmezősége ugyan csökkent, de még így is kiemelkedő és változatlanul meghaladja a bankok jövedelmezőségét. A pénzügyi vállalkozások felügyelete és szerepe az európai országokban A pénzügyi vállalkozásokat a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2000/12 EK irányelv definiálja. Az irányelv csak azokkal a pénzügyi vállalkozásokkal foglalkozik, amelyek bankcsoport vagy pénzügyi konglomerátum tagjai. Ezekre előírja a felügyelést a konszolidált felügyelet keretében, s ezek számára biztosítja a kölcsönös elismerést fióktelep létesítése esetén másik tagállamban. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak, tehát hogy azon pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan is előírjanak követelményeket, s felügyelet alá vonják őket, amelyek nem hitelintézetek leányvállalatai. Az Ausztriára, Németországra, az Egyesült Királyságra és a visegrádi országokra kiterjedő vizsgálat azt mutatja, hogy a prudenciális felügyelet csak a hitelintézetek leányvállalataira és a pénzügyi konglomerátumok tagjaira terjed ki, az e körön kívüli vállalkozásokat csak piacfelügyeleti szempontból, s a pénzmosás elleni intézkedések betartása szempontjából felügyelik. Ezért a pénzügyi vállalkozások tevékenységéről közvetlen adatokat a jegybankok illetve a pénzügyi felügyeletek nem gyűjtenek. Az euró-övezetben és a visegrádi országokban a pénzügyi vállalkozások döntően a bankrendszeren keresztül jutnak forráshoz, aktivitásának változása a bankrendszertől felvett hitelállományuk változásával mérhető. Ez az adat valamennyi vizsgált országra vonatkozóan rendelkezésre áll. Az egyéb pénzügyi közvetítőknek nyújtott hitelállomány aránya a bankrendszer magánszektornak nyújtott hitelein belül (%) 10
10
Az adatok tartalmazzák a befektetési alapoknak, a befektetési alapkezelő társaságoknak, a kockázatitőketársaságoknak és -alapoknak, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságoknak és az értékpapír-kereskedőknek nyújtott hiteleket is. Nem tartalmazzák a külföldről nyújtott hiteleket, az euró övezet adatai kivételével, amelyek magukban foglalják az övezeten belüli határon átnyúló hitelezés adatait is.
35
Magyarország Euró övezet Szlovákia Lengyelország Szlovénia Csehország
2001 7,6 6,7 n.a. 4,6 3,1 3,1
2002 10,5 6,7 n.a. 4,8 3,8 4,3
2003 12,4 7,2 7,5 4,8 4,3 4,8
2004 13,2 7,2 8,0 4,0 4,3 4,5
2005 13,2 7,5 10,9 4,0 5,7 4,9
Forrás: Európai Központi Bank, Nemzeti Bankok
A táblázatból látható, hogy az egyéb pénzügyi közvetítőknek nyújtott hitelek állománya Magyarországon a legmagasabb. A vizsgált időszakban a legnagyobb növekedés Szlovéniában volt tapasztalható, de a szlovén arány még mindig viszonylag alacsony. A második legmagasabb növekedést Magyarország érte el. A pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek aránya Lengyelországon kívül minden vizsgált országban növekedett.
36
Tőkepiac A pénzügyi piacokat jellemző globális trendek 2006 első felében A nemzetközi piacokat 2006 első hat hónapjában vegyes teljesítmények jellemezték. A növekvő bizonytalanság és a piaci ingadozások hátterében több, a nemzetközi befektetői hangulatot negatívan befolyásoló tényező állt. A korábban magasabb hozamkülönbözetért jelentősebb kockázatot is vállaló tőke a fejlett piacok felé kezdett áramlani, elvonva a forrást a feltörekvő piacokról. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságát a fejlett piacokat jellemző kamatemelkedés és az ezzel párhuzamosan történelmi mélypontra süllyedő kockázati felárak, illetve az energia- és nyersanyagárak gyors emelkedése által gerjesztett infláció miatti további kamatemelések lehetősége csökkentette. A FED és az EKB alapkamat mértéke (%)
5,5
A 10 éves US Treasury Bond hozam a és az EMBI index alakulása
400
5,3
350
5,25
4,5
5,1 4,9
300 3,5
4,7
250
2,25
4,5 4,3
200
2,5
4,1
150
3,9
1,5 20 05 20 . jan 05 .. 20 . fe 05 br . m .. 20 árc 05 .. . 20 ápr 05 .. .m 20 á 05 j.. .j 20 ún.. 05 20 . jú l .. 05 20 . au 05 g. . .s z 20 ept. 05 . . 20 ok 05 t.. .n 20 o 05 v.. .d 20 ec. 06 . 20 . jan 06 .. 20 . fe 06 br . .m . 20 árc 06 .. . 20 ápr 06 .. .m 20 á 06 j.. .j 20 ún.. 06 .j úl ..
100 2005. jan..
EKB alapkamat
3,7 2005. ápr..
2005. júl..
EMBI+ spread
FED alapkamat
Forrás: FED, EKB
2005. okt..
2006. febr..
EMBI+ Europe spread
2006. máj..
UST 10Y YTM (jobb sk.)
Forrás: Reuters
Míg a világ tőzsdéin az első negyedévben még jelentősen nőttek az árfolyamok, addig a második negyedévben – egy-két különleges helyzetű fejlődő piac kivételével – mindenhol negatív irányú korrekcióra került sor. Július folyamán – a stagflációs félelmek múltával – újabb, ezúttal pozitív irányú korrekcióra került sor, amely során a részvényindexek újra éven belüli emelkedést könyvelhettek el. A kötvénypiacok – a már említett kamattrend következtében – gyengén teljesítettek. A devizapiacokat a feltörekvő országok valutáinak – nagyobbrészt a globális tőkemozgások hatására – növekvő volatilitása és a dollár árfolyamának gyengülése jellemezte. Blue chip indexek változásai az elmúlt időszakokban
40%
30,2%
30% 20% 3,5%
10%
2,9%
0,9%
0% -0,7%
-10%
-0,8% -7,5%
-2,6% -3,9% -10,4%
-7,2%
-9,8%
-8,1%
-6,4%
N YS E xc ha BM ng E e S pa ni sh B E. or sa Ita lia na Bu da pe D s tS eu E ts ch e B Eu ör se ro ne xt Pa ri s Is ta nb ul SE Lo O nd M X on St S oc E kh ol m S E W ar sa w W SE ie ne rB Ho ör se ng Ko Na n tio g na E. lS E In di Sh a an gh ai SE To ky o SE E
ns
th e A
Na sd aq
s SE ch an ge Ex n
Ai re
-9,5%
-17,3%
ic a
Bu en os
M ex
-2,2%
-4,8% -4,9%
-20%
2005. IV. negyedév
2006. I negyedév
Forrás: World Federation of Exchanges
37
5,5
2006. II. negyedév
Hazai folyamatok A hazai piacok teljesítményei – a globális piacokhoz hasonlóan – vegyes képet mutattak 2006 első felében, a piaci ingadozások mértéke azonban jócskán meghaladta a nemzetközi szinten tapasztalt elmozdulásokat. Ennek hátterében – a feltörekvő piacokat sújtó tendenciák mellett – a magyar államháztartás egyensúlyi problémái álltak. A tőzsde féléves teljesítménye bővelkedett az ellentmondásokban. Az év eleji visszaesést – ugyan magas volatilitás mellett – de a tavasz folyamán jelentős emelkedés követte, amely során a tőzsdeindex átlépte a történelmi 25 000 pontos határt is. Május és június folyamán azonban a BUX – a világ részvénypiacainak trendjét követve – nagyarányú, 26%-os visszaesést szenvedett el. Június végére a globális befektetői pánik lecsengésével a hazai tőzsdén is pozitív irányú korrekció ment végbe. A továbbra is bizonytalan kilátások ellenére a részvénypiac 2006 júliusában újra éven belüli növekedést ért el. A BUX, a MAX és a forint árfolyamának alakulása
320 310
27000 25000
300
13,0% 11,0% 9,0%
23000
290
Régiós fizetőeszközök árfolyama az euróval szemben 2006. január 2-i bázison
7,0%
280
21000
270
19000
260
17000
1,0%
15000
-1,0%
230
13000
-3,0%
220 2004. júl.. 2004. okt.. 2005. jan..
11000
-5,0% 2006. jan..
250 240
MAX
2005. 2005. ápr.. aug.. HUF/EUR
2005. nov..
2006. 2006. jún.. febr.. BUX (j.s.)
5,0% 3,0%
2006. febr..
Cseh korona
Forrás:Reuters
2006. márc.. Magy ar f orint
2006. ápr..
2006. máj..
Lengy el zloty
2006. jún.. Szlov ák korona
Forrás:Reuters
A forint - növekvő volatilitás mellett – a félév során több hullámban, jelentős mértékben gyengült. Az árfolyam az elmúlt időszakban – negatív csúcsot döntve – átlépte a sáv közepét is. Június végére az év eleji árfolyamához képest mintegy 10%-kal ért kevesebbet az euróval szemben a hazai fizetőeszköz, amelynek a kockázati felára a régiós átlaghoz képest jelentősen megnőtt. Ennek következtében a forint a környező országok valutáival szemben is jelentősen leértékelődött. A kedvezőtlen piaci folyamatokra reagálva a jegybank – 2003 novembere óta először – újra az alapkamat emelése mellett döntött és három lépésben, 125 bázisponttal, 7,25%-ra emelte az irányadó kamatlábat. 11 A nemzetközi kamatemelési tendenciákat követve azonban további kamatemelésekre lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. A forint kockázati felárának növekedését tükrözte az állampapír-piaci hozamgörbe júniusi mozgása is, amely az év eleji, viszonylag kisebb változások után – a hozamok jelentős növekedését mutatva – átlagosan 100 bázispontot meghaladó mértékben mozdult felfelé júniusban. A referenciahozamok növekedése a hozamgörbe középső, leginkább likvid részén volt a legnagyobb.
11
2006. június 19-én 25, július 24-én 50, augusztus 28-án pedig újabb 50 bázisponttal emelte a jegybank az alapkamatot.
38
A hozam görbe változása 2006 első félévében
9,00 8,50 8,00 7,50 7,00 6,50 6,00 5,50
3 hónap január
6 hónap február
1 év
3 év
március
5 év április
10 év május
15 év június
Forrás: MNB
A hazai tőkepiacokon a kibocsátási folyamatok instrumentumonként eltérő képet mutattak 2006 első felében. A félév során nyilvános részvénykibocsátásra nem került sor. A zártkörű részvénykibocsátások volumene 2005 azonos időszakához képest nőtt, értéke 44,4 milliárd forint volt. Az állampapírok bruttó kibocsátott állománya a félévben 4535 milliárd forint volt, amely az előző év azonos időszaki értékéhez viszonyítva 11%-os növekedést mutat. Nyilvános kötvénykibocsátásra 2005 azonos időszakához képest kisebb, 44,8 milliárd forintnyi értékben került sor. A 2005 első félévi állományhoz viszonyítva ugyancsak alacsonyabb, 64 milliárd forint volt a jelzáloglevél kibocsátás volumene. Alapkezelők Nemzetközi folyamatok 2006 első negyedévét a világ minden részén az intézményi befektetők által kezelt állományok gyors bővülése jellemezte. A világszerte befektetési alapokba fektetetett vagyon nagysága 2006. március 31-én – az egy évvel azelőtti értéket 26,7%-kal meghaladva –15788 milliárd eurót tett ki. 12 A növekedés az összes régióban és az összes alaptípus esetében jelentős volt, bár dinamikájában lassuló tendencia jellemezte.
Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Törökország Európa össz.
A befektetési alapok eszközei (millió euró) 2006. I. né / 2005. I. né 2005. IV. né 2006. I.né 2005. IV. né 132 032 156 697 164 610 5,05% 3 827 4 728 5 054 6,90% 9 993 15 877 18 454 16,23% 5 308 7 082 7 344 3,70% 2 108 2 740 2 856 4,23% 15 084 20 200 19 635 -2,80% 5 603 851 6 569 124 7 014 279 6,78%
2006. I. né / 2005. I.né 24,67% 32,06% 84,67% 38,36% 35,48% 30,17% 25,17%
Forrás: EFAMA
Az európai befektetési alapok nettó eszközértéke a nemzetközi átlaghoz hasonló tempóban növekedett 2006. első negyedévében, a fejlődő közép-európai régióban azonban jóval gyorsabb volt az alapok vagyonának bővülése. A befektetett eszközök állományának gyors növekedése részben magyarázattal is szolgál a térség részvénypiacainak – a májusi globális visszaesést megelőző – trendszerű növekedésére.
12
Investment Company Institute
39
Hazai folyamatok
Az alapkezelők által kezelt összes vagyon m egoszlása
5 000
Egyéb portfolió Pénztárak Alapok
4 500 4 000 3 500 3 000
2006. jún.: 953 2006. jún.: 1 375
2 500 2 000
milliárd
2 500
A hazai alapok m egoszlása főbb típusok szerint
2 000
1 500
1 000
1 500
2006. jún.: 2 081
1 000 500
500
0 -
de c. 02 m ár c. 03 jú n. 03 sz ep t.0 3 de c. 03 m ár c. 04 jú n. 04 sz ep t.0 4 de c. 04 m ár c. 05 jú n. 05 sz ep t.0 5 de c. 05 m ár c. 06 jú n. 06
milliárd
2006. június végén a piacon 25 alapkezelő működött. 13 A hazai alapkezelők által kezelt összes vagyon értéke 2006. június 30-án 4408 milliárd forint volt. 14 Az első negyedév 7%-os növekedésével szemben a második negyedév mindössze 1%-os bővülést hozott, nagyobbrészt az utóbbi időszakra jellemző negatív piaci folyamatoknak köszönhetően. A félév során folytatódott az alapokban elhelyezett vagyon részarányának növekedése az alapkezelők által kezelt összes vagyonon belül, amely ma már a teljes eszközállomány közel felét teszi ki.
2004. IV. Belf öldi értékpapír alapok
Forrás: PSZÁF
2005. I.
2005. II.
2005. III.
Belf öldi ingatlan alapok
2005. IV.
Külf öldi alapok
2006. I.
Forrás: PSZÁF
A hazai alapkezelők 2006 közepén 201 alapot kezeltek, ebből 39-et a vizsgált félévben indítottak. Az alapok jelentős része továbbra is nyilvános, nyíltvégű alap (142), zártvégű 46, zártkörű pedig 13 volt. 2006 első hat hónapja során szinte mindegyik alaptípus eszközállományában figyelemreméltó (többnyire 20%-ot meghaladó) növekedés következett be, azonban a kezelt vagyonnak az egyes alaptípusok közötti megoszlása jelentősen megváltozott. Komoly tőkekiáramlás – a kötvénypiac gyenge teljesítményének köszönhetően – egyedül a kötvényalapokat sújtotta, tekintve, hogy nettó eszközértékük az elmúlt hat hónapban 26%-kal esett vissza. A kötvényalapok visszaesésével a legjelentősebb típussá előlépett pénzpiaci alapok nettó eszközértéke 20%-kal nőtt az év eleji értékhez képest, oly módon, hogy a növekedés a leglikvidebb eszközökbe fektető likviditási alapok dinamikus bővülésének köszönhető, míg a hagyományos pénzpiaci alapok jobbára stagnáltak. 15 Az árfolyamok jelentős ingadozása, illetve visszaesése a kiegyensúlyozottabb hozamalakulású eszközök felé terelte a befektetőket és jótékonyan hatott az alternatív alaptípusok vagyonnövekedésére. Így számottevően nőtt az ingatlanalapok (16%), az alapokba fektető alapok (50%) és a származtatott alapokon belül a garantált alapok nettó eszközértéke is.
13
Az egyik alapkezelő bejegyzése már megtörtént, de a tárgyalt félévben nem folytatott alapkezelői tevékenységet. 14 Az alapok és a pénztárak kezelt vagyona, illetve egyéb portfoliók összesen. 15 A pénzpiaci alaptípuson belül azon alapokat tekintjük likviditási alapnak, amelyek kötvényjellegű eszközeinek átlagos futamideje nem haladja meg a 3 hónapot
40
2006. II.
Zártkörű alapok
100%
A nyilvános alapok befektetési politika szerinti m egoszlása
30,00%
80%
25,00%
70%
20,00%
60%
15,00%
50%
10,00%
40%
5,00%
30% 20%
0,00%
10%
-5,00% -10,00%
0% 2004. II. 2004. III. 2004. IV. 2005. I. 2005. II. Részvény alapok Vegyes alapok Befektetési alapba fektető alapok Indexkövető alapok Nyilvános alapok eszközeinek növ. üteme (j.s.)
A nyilvános befektetési alapok portfoliójának összetétele (%)
35,00%
90%
2005. III. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. Kötvény alapok Pénzpiaci alapok Származtatott ügyletekbe fektető alapok Ingatlan alapok
Forrás: PSZÁF
2004. II. 2004. IV. 2005. II. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. Készpénz, bankbetét
14,7%
30,8%
32,7%
33,5%
34,2%
33,0%
Állampapírok
61,0%
42,1%
42,6%
41,4%
38,0%
35,9%
Részvények
6,7%
6,2%
5,2%
5,9%
5,9%
7,0%
Jelzáloglevelek
7,8%
6,1%
4,4%
3,8%
3,4%
3,3%
Befektetési jegyek
3,1%
3,1%
5,1%
7,4%
11,3%
12,3%
Kötvények és egyéb értékpapíro
2,9%
2,8%
2,9%
2,2%
2,3%
3,5%
Határidős ügyletek és opciók
1,1%
4,0%
2,1%
0,4%
0,8%
0,6%
Ingatlanok Egyéb követelések és kötelezettségek egyenlege
5,9%
5,9%
4,7%
5,5%
6,5%
7,0%
-3,2%
-1,0%
0,2%
-0,2%
-2,4%
-2,7%
Forrás: PSZÁF
A befektetési alapok portfoliójában tartott eszközök arányainak változása követte az alaptípusok esetében megfigyelt trendet. Tovább csökkent a szektorszinten tartott állampapírok aránya, és a pillanatnyilag stabilabb hozamot biztosító eszközök (pl.: befektetési jegyek) állományának növekedése volt jellemző.
milliárd
2006 első félévében a piaci folyamatok, illetve a meghozott gazdaságpolitikai döntések jelentősen növelték az alapkezelők aktivitását. Az elmúlt hat hónapban több innovatív szellemű termék vált népszerűvé, amelyek terjedését a piacokon tapasztalt folyamatok jelentősen segítették. A vizsgált időszakban a hazai befektetők kockázatkerülő magatartását meglovagolva egyre nagyobb részesedéshez jutottak a különféle garantált alapok. Számuk – 23 új alap bevezetésével és 3 régi megszűnésével – a félév során 54-re nőtt az év eleji 34-gyel szemben. Az alapokban kezelt vagyon is dinamikusan növekedett, az értéke félév végére meghaladta a 176 milliárdot, amely az év elejéhez képest 104%-os növekedést jelent. A hazai szabályozás garanciának tekinti – a bankgaranciával biztosított tőke- és hozamígéret mellett – az alap befektetetési politikája által garantált tőke- és hozamígéreteket is. Mivel a garantált alapok jelentős hányadánál a befektetési politika jelenti a garanciát, ez – figyelembe véve az elmúlt időszak értékpapír-piaci folyamatait – befektetői oldalról mégis feltételez bizonyos kockázatot. A garantált biztonságért cserébe pedig alacsony likviditással (a garantált alapok nagyobb része zártvégű), illetve az esetleges árfolyamnyereség viszonylag korlátozott kiaknázásával fizetnek a befektetők. A garantált alapok növekedése
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 2004. dec..
2005. márc..
2005. jún..
2005. szept..
Nettó eszközérték
2005. dec..
9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2006. márc..
2006. jún..
Részarány
Forrás: PSZÁF
A félév során ugyancsak jelentősen nőtt a Magyarországon forgalomba hozott, de külföldön alapkezelt befektetési jegyek száma. A félév végén már 186 regisztrált alap kínálta befektetési jegyeit. Az állomány ugyan még marginális a hazai befektetési jegyekhez képest (2006 áprilisában 3%-át érte el a hazai alapokba fektetett állománynak), de a hazai 41
alapok számára a jövőben egyre erősödő konkurenciát jelenthet. Az eddigi tapasztalatok alapján azon külföldi alapok befektetési jegyei kerülnek hazai forgalomba, amelyek tulajdonosi köre a magyar piacon jelen lévő disztribútort is birtokol. Komoly növekedést hozhat az alapok vagyonában a kormányzati kiigazító csomag részeként bevezetett kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség adó is. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyan még nem mutatható ki ugrásszerű bővülés, de a befektetési jegyek vásárlása vonzó alternatívát jelenthet más – a pénzügyi szolgáltatók által az adófizetés késleltetésére kialakított – termékekkel szemben. Befektetési vállalkozások Az elmúlt években folyamatos térvesztés jellemezte a befektetési vállalkozásokat, a befektetési szolgáltatások egyre jelentősebb volumene került át a kereskedelmi bankok tevékenységi körébe, többnyire a banki háttérrel rendelkező vállalkozások anyacégbe történő beolvadásával. 2006 első felében ez a tendencia megállni látszott, a vállalkozások számának és pénzügyi mutatóinak tekintetében is. A banki háttérrel rendelkező vállalkozások szerepe azonban továbbra is meghatározó, annak ellenére, hogy csak két hitelintézeti anyacéggel rendelkező szereplője maradt a piacnak. A befektetési vállalkozások száma 2006 első felében 17 volt, amelyből 4 működött befektetési társasági, 10 értékpapír-kereskedői és 3 értékpapír-bizományosi formában. A befektetési vállalkozások összesített mérlegfőösszege a félév végén 118 milliárd forint volt, amely dinamikus, 78%-os bővülést jelent az év eleji értékhez képest. A növekedés jelentős része a két banki hátterű befektetési vállalkozás növekedéséből származik, amennyiben az említett két vállalkozás mérlege adja a szektor mérlegfőösszegének 70%-át. A brókercégek tevékenységének jelentős részét a mérlegen kívüli ügyfélvagyon kezelése teszi ki, amely volumene szektorszinten az első negyedévi jelentős, 8,7%-os növekedést követően a második negyedévben – vélhetően a negatív piaci folyamatok hatására – csökkent, a féléves bővülés azonban így is 3,5% volt. A piaci koncentráció ezen a területen továbbra is igen magas, az összes ügyfélvagyon közel 47,4%-át egy befektetési vállalkozás kezeli. A befektetési szolgáltatások forgalm ának alakulása milliárd
milliárd
Mérlegfőösszeg és kezelt ügyfélvagyon 800 700
100 000 80 000
600
70 000
500
60 000
400 300
122 661
90 000
2004. I 2004. II
50 000
2005. I
40 000
2005. II
30 000
2006. I
200
20 000
100
10 000 0
0 2003. IV 2004. IV Mérlegfőösszeg
2005. II
saját számlás bef. váll.
2005. IV 2006. I 2006. II Kezelt ügyfélvagyon
Forrás: PSZÁF
bizományosi bef. váll.
saját számlás bank
bizományosi bank
Forrás: PSZÁF
2006 első félévében a befektetési vállalkozások együttes adózás előtti eredménye 3,9 milliárd forint volt, amely a negatív eredménnyel zárt évek után kiemelkedő növekedést jelent. Némileg árnyalja a képet, hogy az ugrásszerű javulás az egyik piaci szereplő elmúlt években elszenvedett – a szektor eredményét jelentősen befolyásoló – negatív eredményének pozitívba fordulásának köszönhető. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szektor eredményének közel 70%-át – amely ugyan csökkenő tendenciát mutat az előző időszakhoz 42
képest – továbbra is két vállalkozás eredménye tette ki. A tizenhét adatszolgáltatóból négy zárta veszteséggel az elmúlt félévet, néhány vállalkozásnál már tendenciózus a negatív eredmény, így esetükben növekvő üzleti kockázattal kell számolni, amely a közeljövőben akár a piaci szereplők számának további csökkenését eredményezheti. A befektetési vállalkozások által lebonyolított forgalom volumene – a félév során tapasztalt jelentős árfolyamváltozásokkal összefüggésben - jelentősen, 13%-kal nőtt az előző félévi forgalomhoz képest. 16 Bár a teljes forgalom 60%-át továbbra is három vállalkozás bonyolítja, az elmúlt időszakokhoz képest valamelyest csökkent a koncentráció mértéke. A saját számlás kereskedéshez kapcsolódó forgalom dinamikus (20%) bővülése ellenére továbbra is a bizományosi forgalom teszi ki az összforgalom 73%-át. A befektetési vállalkozások szektorszinten továbbra is a tőzsdén bonyolították forgalmuk 65%-át.
16
Tőzsde és OTC piacok együttesen.
43
Biztosítási szektor Átalakuló piaci szerkezet Nemzetközi, közép-kelet-európai és magyarországi folyamatok a biztosítótársaságoknál A magyar biztosítási piacot uraló biztosítótársaságok szinte teljes egészében külföldi tulajdonban vannak, ezért érdemes a szektorban az elmúlt időszakban lezajlott nemzetközi folyamatokat is áttekinteni. 2006 első hat hónapjában folytatódott a koncentráció a biztosítási szektorban is. Általános tendencia, hogy a nagy társaságok a felvásárlások, egyesülések révén a létrejövő szinergiáktól, a létszámracionalizálásoktól várják a költségek csökkenését. A Magyarországon is tevékenykedő biztosítótársaságok közül az Aegon csoport Mexikóban vásárolt egy biztosítót, míg a francia Groupama a törökországi privatizációk során tett szert kettőre. A Winterthur biztosítót a szintén francia Axa SA vásárolta meg a svájci Credit Suisse Grouptól. Az Axa egyébként 2002-ben vonult ki hazánkból, mikor eladta az összes kelet-európai érdekeltségének a részvényeit a – magyar piacon akkor a Signal Biztosító résztulajdonosaként jelen lévő – Uniqa Versicherung Ag-nak. A mostani biztosítóvásárlással így ismét lesz magyar érdekeltség az Axa portfoliójában. A csoportegyesítések Magyarországon is folytak, ennek keretében a belga KBC Group NV bank és biztosító teljes egészében megszerezte a kisebbségi tulajdonosok részét a K&H Bankban és a K&H Általános biztosítóban. A csoport tavalyi nettó nyeresége 39%-kal nőtt egy év alatt és a profit 20%-át a közép-kelet-európai régió hozta. A teljes, 2,3 milliárd eurós nyereségen belül a biztosításokkal foglalkozó részleg profitja 362 millió eurót tett ki, ami éves összevetésben mintegy háromszoros növekedést jelent. A tervek szerint mind banki, mind biztosítói vonalon tovább fognak a térségben terjeszkedni, erőteljesen hangsúlyozva a „bank és biztosító” koncepciót, többek között a banki és biztosítási termékek integrálásával és közös értékesítésével. A terjeszkedési terveknek megfelelően a KBC megvásárolta a 75%-ban már a tulajdonában lévő, a lengyel piacon másodiknak számító WARTA biztosító fennmaradó részvényeit 17 . A KBC egyébként 2006 során Magyarországon további 30 bankfiók megnyitását tervezi, ahol természetesen a biztosító termékei is elérhetők lesznek. A terjeszkedésnek más módját választotta az Allianz csoport. Az Allianz Hungária bankja 18 várhatóan ősszel kezdi meg működését - elsősorban a nagyszámú ügyfélkörre, a meglévő értékesítési parkra, valamint a tanácsadói- és ügynökhálózatra alapozva. Ezt a lépést egyfajta válaszként értékelhetjük arra, hogy korábban a nagy bankok alapítottak biztosítótársaságokat, amelyekkel szimbiózisban működtek az ügyfelek igényeit jobban kiszolgálva. Biztosítói bankalapításra egyébként vannak más országokban is precedensek, mint tette azt nemrég a Groupama Franciaországban. Az Aegon úgy oldotta meg a hitelintézeti piacra való belépést, hogy pénzügyi vállalkozást alapított Aegon Magyarország Hitel Zrt. néven. A pénzügyi vállalkozás hivatalosan 2006. szeptember 1-jével kezdheti meg működését.
A piacon mindegyik biztosítótársaság szorosabbra fűzte kapcsolatait a bankokkal, elsősorban a hitelezési versenyben rejlő lehetőségek kihasználására. A csoportos hitelfedezeti biztosítások, a lakáshitelekhez kapcsolódó életbiztosítások, stb. olyan termékek, amelyek mind a bank, mind a biztosítási szektorhoz kapcsolódnak és ezek az egyre komplexebb konstrukciók szabályozási, fogyasztóvédelmi szempontból is sok kérdést 17
Jelenleg a magyar érdekeltségek mellett a régióban a KBC kezében van továbbá a cseh CSOB Pojist’ovna és a szlovák CSOB Pois’ovna biztosító, valamint Szlovéniában a Nova Ljubljanska Banka életbiztosítója. 18 Miután a német Dresdner Bank tavalyi döntése alapján magyarországi leányvállalata fióktelepként folytatta tovább tevékenységét, így megalakult a kizárólag vállalati ügyfelekkel foglalkozó Dresdner Bank AG Magyarországi Fióktelep. Emellett felszabadult a kisbank, a Dresdner Bank (Hungaria) Rt. licence, amelyben a bankalapítási folyamat során az Allianz Hungária 100%-os tulajdonrészt szerzett. A bank nevét Allianz Bank Zrt-re változtatták.
44
felvetnek. Ezen folyamatok eredményeként jelentős nagyságú – jelenleg még nem mérhető – hitelezési kockázat kerülhet át a biztosítási szektorba. Mindezek alapján elmondható, hogy a szektorközi termékek után (unit-linked életbiztosítások, stb.) egyre inkább megjelennek a komplex értékesítési csatornák is, vagyis a pénzügyi csoportokhoz tartozó fiókokban már nem csak egy-egy szektorhoz tartozó termékekhez juthat a fogyasztó. Piaci szereplők, aktivitás a magyar piacon 2006. június 30-án összesen 26 19 biztosítótársaság, 7 nagyegyesület és 28 egyesület tevékenykedett a magyar piacon. A félév végén összesen nyolc társaságnak volt fióktelepe hazánkban, miután további két külföldi székhelyű biztosító is megalapította fiókját. Magyarországi, határon átnyúló szolgáltatásra összesen 539 külföldi biztosításközvetítő jelezte szándékát a Felügyeleten az elmúlt hat hónap folyamán.
A biztosítótársaságok legfontosabb adatai Élet ág Szerződésállomány (db) Díjbevétel (millió HUF) Kár- és szolgáltatás kifizetés (millió HUF) Költségek (millió HUF) Nem-élet ág Szerződésállomány (db) Díjbevétel (millió HUF) Kár- és szolgáltatás kifizetés (millió HUF) Költségek (millió HUF)
2005.06.30.
2005.12.31.
2006.06.30.
3 337 333 137 491 65 681 32 623
3 174 618* 297 787 133 366 67 258
3 165 408 182 838 75 501 38 202
10 678 837 195 463 85 016 58 350
8 891 535* 375 619 177 217 120 760
8 814 879 202 311 85 980 61 126
*A szerződésállományok nagyarányú csökkenésének oka elsődlegesen egy biztosítótársaság felügyeleti vizsgálat után elvégzett állománykorrekciója volt. A biztosítótársaságok legfontosabb adatai Passzív viszontbiztosítás (millió HUF) Mérlegfőösszeg (millió HUF) Adózott eredmény (millió HUF)
2005.06.30 61 682 1 533 108
19
2005.12.31 111 575 1 587 309 57 828
2006.06.30 56 843 1 716 642
Az elmúlt időszakban az XL Magyarország Biztosító Rt. tulajdonosa létrehozta az XL Insurance Company Ltd. Magyarországi Fióktelepét és a biztosítótársaság 2006. január 1-től átadta állományát a fióktelepnek. A fióktelep felett az ellenőrzést a tulajdonos székhelyének megfelelően ezentúl az angol felügyelet végzi. 2006. június 30-án a K&H Életbiztosító Zrt. beolvadással egyesült a K&H Általános Biztosító Zrt-vel, amely ezután K&H Biztosító Zrt. néven működik tovább.
45
Koncentráció a társaságok között A magyar piacon a társaságok és a termékek szempontjából az erős koncentráció a jellemző. A társaságokat tekintve mind a szerződésállomány, mind a díjbevételek, mind a kárés szolgáltatás-kifizetések szempontjából öt társaság uralja a piac több mint háromnegyedét. Az éves auditált adatok szerint a szektor összesített díjbevételének közel 75%-át, míg mérlegfőösszegének 77%-át adta ez az öt vállalkozás. Az öt legnagyobb biztosítótársaság részesedése 90,0% 75,0% Szerződésállomány
60,0% 45,0%
Díjbevétel
30,0% Kár- és szolgáltatáskifizetés
15,0% 0,0% 2005Q2
2005Q4
2006Q2
Koncentráció a termékek között, szerkezetváltozás A biztosítási szektorban összesen hat termék 20 adja a szerződések, a díjbevételek, valamint a kár- és szolgáltatás-kifizetések négyötödét. A szerződésállomány vonatkozásában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, a díjbevétel esetében a befektetési egységhez kötött életbiztosítások, míg a kár- és szolgáltatás-kifizetéshez kapcsolódóan a vegyes életbiztosítások részesednek legnagyobb mértékben. 100,0%
A vezető termékek aránya a díjbevételben
A vezető termékek aránya a szerződésállományban
100,0%
80,0%
80,0%
60,0%
60,0%
40,0%
40,0%
20,0%
20,0% 0,0%
0,0% 2005Q2
2005Q4
2005Q2
2006Q2
20
2005Q4
2006Q2
A Bit 1. illetve 2. számú melléklete szerinti besorolásban ágazatnak minősül a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, a tűz és elemi kockázatok, az egyéb vagyoni kockázatok; alágazatnak a halálesetre és elérésre szóló vegyes életbiztosítás, valamint a szárazföldi jármű casco és terméknek minősül a kötelező gépjárműfelelősség biztosítás, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban terméknek nevezzük ezeket az ágazatokat, alágazatokat.
46
A vezető termékek aránya a kár- és szolgáltatáskifizetésekben 100,0%
%
80,0%
Vegyes életbiztosítás
70
Unit-linked
60
60,0%
Tűz- és elemi kock.
50
40,0%
Egyéb vagyoni kock.
40
Szárazföldi jármű casco
30
KGFB
20
20,0% 0,0%
A tíz legjobban teljesító unit-linked alap portfoliójának évesített hozama az első féléves hozam alapján
10
2005Q2
2005Q4
2006Q2
0
2006 első hat hónapjában a vegyes életbiztosítások szerződésállományának aránya az összes biztosításon belül nőtt, ugyanakkor számszerűleg csökkent az állomány, míg a díjbevétele két százalékkal nőtt 2005. első félévének végéhez képest. A szerződésállomány csökkenésének oka, hogy sok, a kilencvenes évek közepén kötött szerződés mostanában jár le és nem minden esetben kötöttek újabb, azonos típusú szerződést a biztosítottak. Éves összehasonlításban ezzel szemben egyértelműen folytatódik a befektetési egységhez kötött életbiztosítások térnyerése, miután az állomány ebben az időszakban 14%-kal bővült (ezen belül a folyamatos díjas állomány 11, az egyszeri díjfizetéses állomány 21%-kal), és 2006 első félévének a végén a társaságok díjbevételének már több mint a negyedét egyedül ez a termék adta. A unit-linked alapok száma 35-tel bővült egy év alatt, így 2006 első félévben a 13 életbiztosító összesen 176-féle alapot kínált. Az ügyfelek számára kedvező befektetés az ilyen típusú életbiztosítás, hiszen a vezető termékek első féléves hozama elérhette akár a 33%-ot is. Ezek a kiemelkedő hozamú konstrukciók szinte teljes egészében külföldi részvény-, kötvény- vagy éppen ingatlanalapokba fektetnek. 2004. óta választhatnak az ügyfelek euró alapú unit-linked életbiztosítást is, ilyen biztosítást jelenleg már 7 biztosító kínál. A unit-linked termékek legújabb változatai a hitelekhez köthetők, egyrészről a lakáshitellel kombinált konstrukciók, ahol az adós a kamatot és a kezelési költséget a banknak fizeti, míg a tőketörlesztést a biztosításába gyűjti 21 . A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokkal kapcsolatos másik újítás szerint a biztosító kötvénykölcsönt nyújt az ügyfélnek, amelyért legfeljebb a jegybanki alapkamatot számítja fel, illetve induláskor még ennél is alacsonyabb kamatot, ugyanakkor ilyen esetben elveszik az adókedvezmény. Némiképp átrendezheti a lakosság pénzügyi befektetéseinek térképét a kamatadó szeptember 1-jei bevezetése, amelyre válaszul a biztosítók a hosszabb időre szóló biztosítások megkötését ajánlották az ügyfeleknek 22 . Emellett a már élő szerződésekbe az augusztusi időszakban várhatóan megnőnek az eseti befizetések. Ugyanakkor az életbiztosításokban lévő pénzhez hozzáférni, a szerződést szükség esetén felmondani, illetve visszavásárolni nem olyan egyszerű, mint például a hagyományos bankbetét esetében.
21
A unit-linked biztosításoknál elméletileg arra is van lehetőség, hogy az ügyfélnek a biztosítás lejártakor a hitel visszafizetése után még marad a profitból. Ezzel szemben a tőkepiac hosszú távú visszaesése, vagy egy hirtelen nagymértékű esés esetén még az is előfordulhat, hogy a biztosítottnak a szolgáltatás-kifizetése után még fizetnie kell a bank felé, ami fogyasztóvédelmi szempontból aggályos lehet, ha az ügyfél szerződéskötéskor nem kap megfelelően részletes tájékoztatást. 22 Az előírások szerint a szeptember 1-je után kötött életbiztosításoknál nem kamatadó köteles a kockázati biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatása; a legalább 10 éves időtartamra kötött életbiztosítások tartam végi vagy kockázati kifizetései; valamint a három évnél hosszabb lejáratú nyugdíjbiztosítás.
47
A nem-élet biztosítási termékek között a vezető szerepet évek óta a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) tölti be. A KGFB állománya az utóbbi időszakban stabilan 3,6 millió körül mozgott, vagyis a biztosítási szerződések 30%-a ide tartozik. Mások az arányok a díjak és a kifizetések tekintetében, míg az összdíjbevétel 15,5%-át addig a kár- és szolgáltatás-kifizetés 21,7%-át adja ez a termék. A KGFB piac egyre aktívabb szereplői a biztosítótársaságok mellett a nagyegyesületek. KGFB állomány a biztosítótársaságoknál és a nagyegyesületeknél (ezer darab)
A KGFB-hez kapcsolódó díjbevételek és kár- és szolgáltatáskifizetések (millió HUF)
4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
120 000
Biztosítótársaságok díjbevétele
100 000
Biztosítótársaságok kárés szolgáltatáskifizetése
80 000 60 000
Nagyegyesületek díbevétele
40 000
Nagyegyesületek kárés szolgáltatáskifizetése
20 000 2004Q2
2004Q4 Biztosítótársaságok
2005Q2
2005Q4
0
2006Q2
2005Q2
Nagyegyesületek
2005Q4
2006Q2
A tavalyi KGFB árversenyben a nagyegyesületek kedvező díjaikkal relatíve nagy állománynövekedést tudtak elérni. A KGFB piacon azonban már kezd megmutatkozni, hogy sem a biztosítók, sem az ügyfelek szempontjából nem mondható teljesen sikeresnek ez a verseny. Egyrészről amennyiben a lefelé mutató „árspirál” nem áll meg, akkor fennáll a veszélye, hogy a meghirdetett díjak nem fogják fedezni a biztosító költségeit és kifizetéseit. Másrészről a tavalyi év végén legtöbb ügyfelet átcsábító nagy egyesület– mint később kiderült – nem volt kellőképpen felkészülve a megnövekedett számú szerződéssel járó adminisztrációs többletterhelésre és ezért a Felügyelet határozata alapján 2006. szeptember 30-ig nem köthet új KGFB szerződéseket. A KGFB mellett a szerződésszámban viszonylag alacsony, de a díjbevételben viszont számottevő részesedésű casco biztosítások is változnak a piaci igényeknek megfelelően. A casco szerződések száma az utóbbi időben szinte minimálisan nőtt: a félévenként kereskedelmi forgalomban eladott 95-97 ezer gépkocsira átlagosan 20 ezer új casco szerződés jut. Ebben közrejátszik az is, hogy korábban az autókereskedők a lízingelt, illetve hitelre vásárolt gépjárműveknél szinte minden esetben előírták a casco szerződést, de egy-két éve már kínálnak „no-casco” 23 termékeket is, amelyeknél a fizetendő részlet már nem tartalmazza a casco árát. A casco biztosítások potenciális ügyfelei Magyarországon egyértelműen árérzékenyek. Ennek megfelelően az egyes társaságok folyamatosan különféle konstrukciókkal jönnek ki: a kötelező felelősség-biztosítás és a casco együttkötése esetén kapott kedvezmény már szinte mindenhol fellelhető, de az újabb termékek között szerepel olyan, amelyet pl. akár a külföldre érvényes, pár napra is köthető biztosítás, illetve ahol a biztosító „aktív” kárrendezéssel csábítja az ügyfeleket.
23
A finanszírozó ilyen esetekben is biztosítják magukat, hiszen ilyenkor a hitelfedezeti biztosítást fizettetik meg az adóssal, amelyet beleépítenek a törlesztőrészletekbe.
48
A hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák kivédésére köthető tűz- és elemi kockázatok, illetve egyéb vagyoni kockázatok szerződésszáma az elmúlt években hektikusan mozgott. A két biztosítás összesített díjbevétele egy év alatt 5,6%-kal nőtt, míg a kár-és szolgáltatás-kifizetés összesítve 3,7%-kal csökkent. Speciális eseménynek tekinthető a belvízkár, amelyre Magyarországon egyetlenegy biztosító sem vállal kockázatot. A tűz és elemi kockázatok, illetve az egyéb vagyoni kockázatokhoz tartozó lakásbiztosítások állománya folyamatosan nő, ami azt mutatja, hogy a lakosságot egyre jobban foglalkoztatja otthona védelme. Az egész biztosítási szektorra jellemző termék-összefonódások, összekapcsolások itt hatványozottan jelentkeznek, hiszen egy lakásbiztosításhoz akár három másik biztosítás is társulhat. Lakásbiztosítások állománya 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2005Q2
2005Q4
2006Q2
Költségek Az egyes biztosítási ágakhoz kapcsolódóan egyértelműen nőttek a költségek, és ezen belül az igazgatási költségek aránya csökkent a szerzési költségekhez képest. Valószínűsíthetően ennek egyik oka, hogy átalakulóban vannak az értékesítési csatornák is. illetve a bankfiókok is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az internetes szerződéskötések terjedése viszont mérsékli a szerzési költségeket. Az egyes biztosítási ágak költségeinek összetétele - millió HUF 70 000 60 000 50 000
Befektetési
40 000
Kárrendezési
30 000
Igazgatási
20 000
Szerzési
10 000 0 2005Q2 Élet
2006Q2 Élet
2005Q2 Nem-élet
2006Q2 Nem-élet
Tartalékok 2006 június 30-án a biztosítótársaságok matematikai tartalékai az élet ágban 629,6 milliárdot, a nem-élet ágban 40 milliárdot tettek ki; a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka 419,3 milliárd forint volt, míg az ezeken kívüli biztosítástechnikai tartalékok az élet ágban 39,5 milliárd és a nem-élet ágban 261 milliárd forintot tettek ki. A biztosító saját eszközei az élet ágban 141,2 milliárdot, a nemélet ágban 175,9 milliárdot, míg a nem biztosítási tevékenység kapcsán összesen 10,3 milliárd forintot tettek ki. A biztosítótársaságok tartalékainak jelentős része – 80-90%-a - van a biztonságos befektetésnek számító állampapírban. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások
49
tartalékánál már 31%-os részesedése van a befektetési jegyeknek, 13%-os a részvényeknek, míg az állampapírok aránya 47%-os. A biztosító saját eszközeinél a magyar állampapírok és az egyéb eszközök dominálnak. Mérlegfőösszeg, szavatoló tőke, tőkefeltöltöttség A biztosítótársaságok mérlegfőösszege 1716,6 milliárd forint volt, ami 12%-os növekedést jelent éves viszonylatban. A források között az élet ág részesedése továbbra is 70% körül mozog, míg a nem-élet ág részesedése 28%. A mérleg szerinti eredmény éves viszonylatban 5%-kal nőtt, és az egyes ágak aránya nem változott számottevően.
millió HUF
30 000 20 000 10 000 0
2005Q2 Élet ág
A mérleg szerinti eredmény megoszlása az egyes ágak szerint 40 000
1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2006Q2
Nem-élet ág
2005Q2
Nem biztosítási tev.
Élet ág
Nem-élet ág
2006Q2 Nem biztosítási tev.
A biztosítótársaságok szavatolótőke szükséglete az elmúlt egy év során mintegy 10%-kal nőtt, a rendelkezésre álló szavatolótőke ennél jóval nagyobb mértékben, 25%-kal gyarapodott, így jelenleg 224,3 milliárd forintot tesz ki. A minimálisan szükséges és rendelkezésre álló szavatolótőke 250 000 200 000 millió HUF
millió HUF
A források megoszlása az egyes ágak szerint
Minimális szavatolótőkeszükséglet Rendelkezésre álló szavatolótőke
150 000 100 000 50 000 0 2005Q2
2005Q4
2006Q2
A 2004-ben elfogadott új törvényi szabályozás szerint a biztosítóknak a korábbinál magasabb tőkekövetelménynek kell, megfelelniük. Az átmeneti időszak 2006. december végéig tart és pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az összes biztosítótársaság és néhány nagyegyesület megfelel a jövő január 1-től érvényes új elvárásoknak, ugyanakkor egyes nagyegyesületeknél ez jelenleg komoly problémának tűnik A tőkefeltöltöttségi szint is emelkedett, míg egy éve 208%-os volt, addig 2006 első félévének végén már 219%-os. A társaságok tőkeszükséglete egy év alatt 96,1 milliárdról 102,2 milliárdra, míg a rendelkezésre álló szavatolótőke 199 milliárdról 224,3 milliárd forintra nőtt. A pozitív tendencia tehát folytatódik, a tőkeemelések pozitív hatására és az osztalékkifizetések ellenére folyamatosan nő a tőkefeltöltöttség. A biztosítók tőkéjét a jövőben nálunk is jelentősen megterhelhetik a hitelintézetektől átvett kockázatok, amelyek mérésére még sehol sem alakultak ki megfelelő módszerek. 50
Jövedelmezőség A biztosítótársaságok – 2006 közepén nyilvánosságra hozott – összesített auditált eredménykimutatása szerint 2005-ben a nem-élet üzletág eredménye a szokásos vállalkozási eredmény 9%-át, az életág 25%-át, míg 66%-át a nem biztosítástechnikai elszámolások eredménye adta (ezen belül elsősorban a kapott kamatok és osztalékjellegű bevételek, másodsorban a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, és a befektetések egyéb bevételei). A biztosítótársaságok a 2005-ös évben adózott eredményüket 42%-kal tudták javítani 2004-hez képest, és ennek megfelelően a jóváhagyott osztalék és részesedés is 50%-kal nőtt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján arra következtetünk, hogy a biztosítók eredménye 2006 első felében tovább növekedett. .Biztosítótársaságok eredménykimutatásának legfőbb sorai (millió HUF)
2003.12.31 4 964 8 458 19 573 33 202 33 253 25 853 7 949
Nem-élet üzletág biztosítástechnikai eredménye Élet üzletág biztosítástechnikai eredménye Nem biztosítástechnikai elszámolások Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény
2004.12.31 - 3 263 16 014 35 216 47 967 48 076 40 729 15 795
2005.12.31 6 523 17 084 44 467 68 088 67 842 57 828 20 873
A biztosítótársaságoknak 2005-ben sikerült tovább növelniük sajáttőke- és eszközarányos nyereségüket is, míg az előbbi 5,6%-kal, addig az utóbbi 0,7%-kal nőtt egy év alatt. Mind a ROE, mind a ROA mutató kiemelkedő jövedelmezőséget mutat a pénzügyi szektoron belül. Adózott eredmény (millió HUF) Év/év növekedési index Sajáttőke-arányos nyereség = ROE (adózott eredmény/átlagos saját tőke) Eszközarányos nyereség = ROA (adózott eredmény/ átlagos mérlegfőösszeg) Jóváhagyott osztalék, részesedés (millió HUF)
2001.12.31 16 513
2002.12.31 2003.12.31 2004.12.31 2005.12.31 22 285 25 853 40 729 57 828 135,0% 116,0% 157,5% 142,0%
16,7%
19,9%
19,5%
26,8%
32,4%
2,1%
2,4%
2,4%
3,2%
3,9%
19 485
13 880
17 904
24 934
37 366
Hatékonyság A biztosítótársaságok személyi állományát tekintve összességében elmondható, hogy az elmúlt 5 év során stabilan 29-30 ezer fő között mozgott, ugyanakkor változott a központok és a hálózatok állományának aránya, az előbbi javára. A létszám viszonylagos stabilitása arra utal, hogy Magyarországon még nem indult be az a világszerte jellemző tendencia, hogy az egyes társaságok a leépítésekkel igyekeznek csökkenteni kiadásaikat és javítani eredményeiket. Ugyanakkor az üzletkötők és az egyes biztosítási ügynökök számának
51
csökkenése mutatja, hogy az újabb értékesítési csatornák (pl. internetes, mobiltelefonon keresztüli szerződéskötés, stb.) egyre nagyobb teret nyernek hazánkban is. A hálózatok személyi állományának összetétele
A központok személyi állományának összetétele Felsővezetés
4 500 4 000
Igazgatási dolgozók
Igazgatási dolgozók
27 000 24 000
Kockázatelbírálók, kárszakértők és kárügyintézők Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak
21 000
3 500
2 000
Kockázatelbírálók, kárszakértők és kárügyintézők Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak
1 500
Üzleti dolgozók
3 000 2 500
1 000
Egyes biztosítási ügynök
18 000 15 000
Üzleti dolgozók
12 000 Saját állományú üzletkötő összesen
9 000 6 000
Egyes biztosítási ügynök
3 000
500 Egyéb dolgozók
0 2001.
2002.
2003.
2004.
Egyéb
0 2001.
2005.
52
2002.
2003.
2004.
2005.
Pénztárak A pénztári terület differenciáltan fejlődött, az egyes pénztártípusok eltérő eredménnyel zárták 2006 első félévét. A második negyedév kedvezőtlen kötvénypiaci folyamatai azonban – tekintve, hogy a pénztári portfoliókon belül kifejezetten magas az állampapírok aránya – az összes pénztártípus eredményességét negatívan befolyásolták. Az állampapírpiac visszaesése a pénztári hozamok, illetve a vagyon második negyedéves alakulására gyakorolt negatív hatást. Az infláció növekedése miatt a belföldi kamatszint emelkedése prognosztizálható, amely - az állampapír-piaci hozamok változásától nagymértékben függő – pénztári hozamok alakulását továbbra is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Magánnyugdíjpénztárak millió forint Taglétszám* (fő) Bevételek Működési költség Szolgáltatás Vagyon* (piaci értéken) * időszak végén
Magánnyugdíjpénztárak főbb jellemzői 2004 2005.I. félév 2005.II. félév 2006.I. félév 2 403 358 2 436 012 2 509 941 2 563 393 214 309 122 907 122 286 137 340 11 398 6 274 6 422 6 803 342 186 301 334 877 295 1 072 389 1 221 138 1 356 444
2003 2 304 304 163 562 9 347 113 565 368
Változás (2006.I / 2005.I) 5,2% 11,7% 8,4% 79,3% 26,5%
2006 első hat hónapjában – a korábbi évekhez hasonlóan – 18 magánnyugdíjpénztár működött a piacon. A piaci szereplők száma azonban hosszú idő után újra bővül. Két, tevékenységi engedéllyel egyelőre még nem rendelkező pénztár készül a közeljövőben a piacra belépni. 24 A szektor koncentráltsága 2006 első felében nem változott az előző időszakhoz képest, továbbra is igen magas volt. 2006 júniusában az öt legnagyobb piaci szereplőhöz tartozott a magánnyugdíjpénztári tagok 84%-a, és ők kezelték az összes pénztári vagyon 79%-át. A magánnyugdíjpénztári tagok létszáma az elmúlt években stabilan, átlagosan évi 4% körüli ütemben emelkedett, amelynek megfelel a 2006-os tendencia is, mivel az év első felében a taglétszám 2,1%-kal növekedett. A pénztári vagyon állománya június végén 11%-kal haladta meg az év eleji értéket, összege 1356,4 milliárd forint volt. Az eszközállomány féléves növekedése (135,5 milliárd) szinte teljes egészében a befizetésekből származó pénztári bevételekből származott, a hozamok – a piaci folyamatok következtében – szerény szintre estek. A vagyon megoszlása alapján továbbra is a banki és biztosítói háttérrel rendelkező pénztárak a piac meghatározó szereplői. Az előbbiek jegyzik az összes vagyon 32%-át, a biztosítói háttérrel rendelkezők pedig a 60%-át. A m agánnyugdíjpénztári vagyon intézm ényi háttér szerinti alakulása (piaci értéken) 49 45 1 400
m illiárd
800
200
807
46 22
600 400
57
34
1 000
30
70
64
40
1 200
642
729
528
341 172
270
333
383
430
2005.II
2005.IV munkáltatói
2006.II
0 2003.IV banki
24
2004.IV biztosítói
K&H, Prémium
53
egyéb
Bevételek és szolgáltatási kiadások A pénztárak bevételei 2006 első két negyedévében továbbra is jelentősen nőttek. A tagdíjbevételek növekedésének – a taglétszám 4%-os átlagos növekedési üteme és az infláció csökkenése ellenére – változatlanul magas dinamikája a járulék alapját képző bértömeg jelentős növekedésével magyarázható. A bevételek közel 92%-át továbbra is a kötelező tagdíjakból származó bevételek teszik ki. A szolgáltatási kiadások volumene 2006 első felében tovább növekedett, de – mivel a hazai rendszer még a felhalmozási periódusban van – a bevételekhez, illetve a kezelt vagyonhoz viszonyított mértéke továbbra is elenyésző (0,02%). A pénztárak járadékszolgáltatást 2006 első felében sem teljesítettek, így a szolgáltatással kapcsolatos kiadásaik továbbra is kizárólag egyösszegű kifizetésekből származnak. Vagyon- és letétkezelési díjak
milliárd
A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években a felhalmozott vagyonuk továbbra is jelentős hányadát bízták befektetési alapkezelőkre. 2006. június 30-án az alapkezelőknek vagyonkezelésre átadott magánnyugdíjpénztári megtakarítások aránya az összes magánnyugdíjpénztári vagyonon belül elérte a 75%-ot. A szektor által vagyon- és letétkezelésre kifizetett díjak nagysága az elmúlt években a befektetett vagyon 0,4-0,5%-a között ingadozott. 2006 első félévében a pénztárak 5,7 milliárd forintot számoltak el az említett költségek címén, amely szektorszinten a vagyon 0,44%-a 25 volt. Jellemzően a pénzügyi intézményi háttérrel rendelkező pénztárak fizetnek – többnyire ugyanazon pénzügyi csoporthoz tartozó vagyonkezelőnek – a szektor átlagát meghaladó vagyonkezelési díjat.26 A befektetési alapkezelők által kezelt pénztári vagyon
1 200
80,0% 1 010
1 000
74,5%
0,70% 75,0%
0,60%
731
800
644 68,2%
528
600
64,8%
400
416
70,0%
60,0%
0,40%
0,20%
55,0%
2003.IV
2004.II
2004.IV
2005.II
2005.IV
0,51% 0,46%
0,39%
0,38%
0,39%
0,31%
60,0%
60,2%
0,56% 0,51%
0,50%
0,26%
0,30%
366
200
0,60% 0,53%
0,50%
65,0%
65,8%
A magánnyugdíjpénztári vagyon- és letétkezelői díjak alakulása a befektetett vagyon arányában, intézményi háttér szerinti bontásban
0,22% 0,16%
0,13%
0,13%
0,24%
0,23% 0,14%
0,12%
0,10%
2006.II 0,00%
Alapkezelők által kezelt pénztári v agy on
2004.II banki
Az alapkezelők által kezelt pénztári v agy on arány a a teljes pénztári v agy onhoz v iszony ítv a (j.s.)
2004.IV biztosítói
2005.II
2005.IV munkáltatói
2006.II egyéb
Portfolió összetétel, hozam 2006 első felében a hazai magánnyugdíjpénztárak – hasonlóan az előző évekhez – konzervatív befektetési politikát folytattak, az aktív portfoliókezelés továbbra sem jellemző. A félév során azonban kisebb átrendeződésre került sor a pénztárak portfoliójának szerkezetében. Bár továbbra is a kötvények teszik ki a pénztári portfolió 72%-át, az elmúlt 25
átlagos vagyonnal súlyozott átlag 2007. január elsejétől jogszabályi úton maximalizálja a kormány a vagyon- és letétkezelési díjaknak a vagyonhoz mért arányát. 26
54
években megfigyelt arányához képest kis mértékben csökkent a súlyúk a befektetett eszközökön belül. A csökkenés egy része azonban – a tényleges állományváltozás mellett – a kötvények árfolyamváltozásából fakad. A legnagyobb mértékben – szektorszinten több mint 50 milliárd forinttal – a részvények állománya növekedett, de jelentősen nőtt a befektetési jegyekben tartott vagyon is. Az elmúlt félévben mindkét említett vagyonelem aránya meghaladta a 11%-ot, amely a magánnyugdíjpénztárak befektetési politikájának lassú változását vetítheti előre. 27 2006 első félévében a pénztárak befektetéseinek eredményessége a két negyedév viszonylatában nagyon eltérő képet mutatott, nagyobbrészt a kötvénypiac korábban említett folyamatainak következtében. Az első negyedévben a befektetésekből származó szektorszintű nettó bevétel 31 milliárd forint volt. A második negyedévben a pénztárak az emelkedő állampapír-piaci hozamok miatt jelentős árfolyam-veszteséget szenvedtek el, a félév végén a befektetési tevékenységből származó, a félévre számított halmozott eredményük 5 milliárd forintra csökkent. A mérsékelt befektetési eredményeknek köszönhetően kifejezetten szerény hozamrátákkal zárták a magánnyugdíjpénztárak 2006 első félévét. A szektor félév során elért, vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátája 0,33% volt. Az első negyedévre számított 2,56%-os hozamrátát a második negyedévben negatív, -1,84%-os hozamráta követte.
milliárd
A m agánnyugdíjpénztárak portfolió-m egoszlása 1 350
60,0%
1 150
50,0%
950
30,0%
550
20,53% 16,76%
20,0%
350 150
10,0%
50
0,0%
2003.IV 2004.II Bankszámla és készpénz Befektetési jegyek Követelések
42,33%
40,0%
750
-
A szektorszintű nettó hozam ráta alakulása 54,97%
2004.IV 2005.II 2005.III Kötvények Jelzáloglevél Kötelezettségek (-)
2005.IV 2006.I Részvények Egyéb
2006.II
14,34% 12,47%
3,08%
9,01% 0,31%
-0,89%
-2,91%
-0,65%
-10,0% 2003 Nettó hozamráta
2004 2005 BUX változása
2006. I. f élév MAX változása
Működési költségek Az elmúlt években a magánnyugdíjpénztárak működési költségeinek alakulását – a vagyon arányában vizsgálva – csökkenő tendencia jellemezte. 2006 első félévében a működési költségek pénztári vagyonhoz viszonyított aránya 0,56% (2005 második félévében 0,61%) volt a szektor egészére számítva. 28 Ugyancsak csökkenést mutat a működési kiadásoknak a pénztárak befizetésekből származó bevételeihez mért aránya is, 2006 első felében 5% alá csökkent az értéke. A félév során a magánnyugdíjpénztárak 6,8 milliárd forintot költöttek működési kiadásokra, amely 6%-os bővülést jelent 2005 második félévéhez képest. A legnagyobb mértékben a bér és adminisztrációs jellegű költségek növekedtek, amit valamelyest ellensúlyozott az elmúlt félévben jelentősen megugró, ügynöki és marketing tevékenységgel kapcsolatos kifizetések csökkenése.
27
Bár nagymértékű átrendeződést vélhetően rövid távon nem okoz, a portfoliók diverzifikálásának folyamatát erősítheti, hogy 2007. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztárak is kínálhatnak ügyfeleiknek különböző kockázati besorolású portfoliót. 28 az időszaki átlagos vagyon nyilvántartási értékével súlyozva
55
Önkéntes nyugdíjpénztárak Önkéntes nyugdíjpénztárak jellemzői
millió forint 2003 Taglétszám* (fő) Tagdíjbevétel Működési költség Szolgáltatás Vagyon* (piaci értéken)
2004
2005.I.félév
2005.II.félév
2006.I.félév
Változás (2006.II / 2005.II)
1 218 588
1 249 553
1 274 154
1 307 265
1 346 341
5,7%
77 065
83 170
37 893
53 930
43 323
14,3%
3 988
4 181
2 210
2 608
2 473
11,9%
16 320
28 228
18 337
14 343
17 393
-5,2%
435 769
555 930
604 214
642 599
652 201
7,9%
* időszak végén
Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 2006 első félévében további 5 pénztár szüntette meg tevékenységét, június végén 70 önkéntes nyugdíjpénztár működött a piacon. A szektor koncentráltsága nőtt 2006 első hat hónapjában, a 15 legnagyobb – többnyire banki vagy biztosítói hátterű – pénztár kezelte az összvagyon 83%-át, illetve hozzájuk tartozott a tagok 89,5%-a. 29 Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma 1,35 millió fő volt 2006 júniusában, ami 2005 decemberéhez képest 3%-os – az elmúlt néhány félév átlagát meghaladó – növekedést jelent. 2006 első felében tovább emelkedett a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma, arányuk júniusra elérte a 25%-ot. Jelentős mértékben nőtt a 10 éves várakozási idő leteltével szolgáltatásra jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok száma, 2006. június végén a teljes tagság 23% esett ebbe a kategóriába. Bár a 10 év leteltével csupán a hozam vehető fel adómentesen, az érintett tagok előtt megnyílik a lehetőség, hogy az adó megfizetése mellett egyszerre jussanak hozzá korábbi megtakarításaikhoz, ami tömeges kivétel esetén működési problémákat okozhat. 2006 júniusában a szolgáltatásra jogosult tagok aránya 14, többnyire kisebb, munkáltatói hátterű pénztár esetében haladta meg az 50%-ot, de a 15 legnagyobb taglétszámmal rendelkező pénztár esetében is 24% 30 körüli volt az érintett tagok aránya. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által összegyűjtött vagyon 2006. június végén 652,2 milliárd forint volt, csak 1,5%-kal több mint 2005 végén. A félév során a pénztári vagyon közel 54%át kezelték az alapkezelők. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon intézm ényi háttér szerinti alakulása (piaci értéken)
700 39
600
45
500 400 300 200 100
36
188
202
209
62 182
147
202
221
29 30
2004.IV biztosító
A befektetési alapkezelők által kezelt pénztári vagyon
53,7%
291
300 234
100
161
176
2005.II
2005.IV munkáltató
53,7%
249
-
2006.II egyéb
52,3%
53,9%54,0% 53,5%
52,5% 52,0%
52,0%
51,5% 51,0%
50,5% 2003.IV 2004.II 2004. IV 2005. II 2005. IV 2006.II Alapkezelők által kezelt vagyon vagyon Az alapkezelők által kezelt vagyon aránya a teljes pénztári vagyonhoz viszonyítva
A mintában szereplő pénztárak köre a két vizsgálati szempont tekintetében nem azonos. taglétszámmal súlyozott átlag
56
53,9%
53,0%
50
185
54,5% 352
346
324
150
223
0 2003.IV banki
350
250
136 112
400
200
151 175
40
milliárd
m illiárd
Bevételek, szolgáltatási kiadások
milliárd
2006 első felében az önkéntes nyugdíjpénztárakba összesen 43,3 milliárd forint befizetés érkezett, amely jelentős része tagdíjakból származott. Továbbra is magas (62,8%) a munkáltatók által befizetett hozzájárulás aránya, amely népszerűsége kedvező adó- és járulékvonzatából fakad. 31 2006 év elejétől júniusig az önkéntes nyugdíjpénztárak 17,4 milliárd forintnyi szolgáltatással kapcsolatos kifizetést teljesítettek, amely 2005 azonos időszakához képest 5%-os csökkenést jelent. A szolgáltatási kiadások szinte teljes egészét – az előző évekhez hasonlóan – az egyösszegű kifizetések tették ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befizetésekből származó bevételeinek megoszlása és szolgáltatási kiadásaik (éven belüli halmozott értékek)
100
Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon- és letétkezelési díjak alakulása 0,80% a befektetett vagyon arányában, intézm ényi háttér szerinti bontásban
90
0,70%
0,70%
80
0,60%
70 60
0,59% 0,54%
0,50%
50
52
49
0,40%
40 30
28
23
20 10
11
0
5
16 9
10
25
23 15
24
6
10
12
18
27
17
13 6
9
13
2004.I 2004.II 2004.III 2004.IV 2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II Tagok által befizetett tagdíj Munkáltatói tagdíj hozzájárulás Egyéb bevétel (befizetésből) Szolgáltatás
0,36% 0,28%
0,38%
0,27%
0,26%
0,22%
27
0,20%
0,41%
0,37%
0,30%
33 25
18
11
0,43% 0,38% 0,32%
38
35
0,51%
0,49%
0,14%
0,15%
0,17%
0,13%
0,10% 0,00% 2004.II banki
2004.IV biztosító
2005.II 2005.IV munkáltató
2006.II egyéb
Porfolió és hozam A portfoliók eszközállománya alapján megállapítható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban – hasonlóan a magánnyugdíjpénztárakhoz – sem jellemző az aktív portfoliókezelés. A befektetett eszközök legnagyobb részét a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen belül pedig a magyar állampapírok teszik ki. 2006 első felében 9 pénztár tette lehetővé tagjai számára, hogy – bizonyos keretek között – befektetési politikájukat és az ehhez tartozó portfoliót maguk válasszák meg. A választható portfoliók eszközállományának megoszlása alig mutat eltérést a szektorszintű eszközállományhoz képest, mivel a tagság jelentős része továbbra is a konzervatív befektetési portfolió mellett döntött. 2006 első félévében az önkéntes nyugdíjpénztárak szektorszintű befektetési eredménye 5 milliárd forint volt. A befektetési tevékenység eredményességét tekintve a két negyedév – a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – igencsak eltérő képet mutat. A tőkepiaci folyamatok hatására az első negyedév 15,2 milliárd forintnyi nettó bevételét a második negyedévben 10,2 milliárdos veszteség követte. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2006 első két negyedévében vagyon- és letétkezelői díjként 2,19 milliárd forintot számoltak el.
31
A kormány által elfogadott, 2007. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás csökkenti a munkáltatói hozzájárulás adó- és járulékmentesen adható mértékét, ami előreláthatólag a befizetések csökkenését okozhatja az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
57
milliárd
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyonának portfolióm egoszlása
A szektorszintű nettó hozam ráta alakulása 54,97%
60,0%
650
50,0%
42,33%
550 40,0%
450
30,0%
350 250
20,0%
150
10,0%
50
0,0%
-
50
2003.IV 2004.II 2004.IV 2005.II 2005.III Bankszámla és készpénz Kötvények Befektetési jegyek Jelzáloglevél Követelések Kötelezettségek (-)
2005.IV 2006.I Részvények Egyéb
2006.II
20,53% 15,59%
14,34% 12,08%
3,20%
9,01% 0,31%
-0,89%
-2,91% -0,65%
-10,0% 2003 Nettó hozamráta
2004
2005 BUX változása
2006. I. félév MAX változása
Működési költségek A működési költségek vagyonhoz mért aránya az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is – a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – évek óta csökkenő tendenciát mutat. 2006 első két negyedévében a működésre fordított kiadások és a pénztárak által kezelt vagyon aránya 0,41% volt, szemben a 2005 második negyedévi 0,46%-os értékkel. A magánnyugdíjpénztári szektornál alacsonyabb érték – a kisebb kezelt vagyon ellenére – a szektorban tapasztalható élesebb verseny eredményeként alakulhatott ki. 1 százalékponttal, 5,7%-ra nőtt a működési kiadások és az önkéntes pénztári bevételek aránya 2005 második félévéhez képest. Az arányszám emelkedését a bevételek csökkenése okozta. Önkéntes egészségpénztárak Önkéntes egészségpénztárak jellemzői
millió forint 2003 Taglétszám* (fő)
2004
2005.I. félév
2005.II. félév
2006.I. félév
Változás (2006.I / 2005.I)
219 389
358 458
438 240
490 847
571 383
30,4%
14 253
23 349
13 080
18 063
16 740
28,0%
Működési költség
1 948
2 712
1 704
2 013
2 285
34,1%
Szolgáltatás
9 228
15 096
9 762
12 026
13 778
41,1%
13 002
20 289
22 676
27 535
29 274
29,1%
Tagdíjbevétel
Vagyon* (nyilvántartási értéken) * időszak végén
A pénztárpiaci szereplők közül az önkéntes egészségpénztárak zárták a legsikeresebben 2006 első félévét. Népszerűségüket jelzi, hogy mind a taglétszám, mind a pénztári befizetések tekintetében 30% körüli volt a növekedés az elmúlt egy évben. 2006. június 30-án 46 önkéntes egészségpénztár működött a piacon. A taglétszám a félév során is dinamikusan, 16,4%-kal nőtt. A piac – az éles verseny ellenére – továbbra is koncentrált, a 12 legnagyobb pénztárhoz tartozik a teljes tagság 84%-a. A befizetésekből származó pénztári bevételek jelentősen bővültek a 2005 azonos időszaki értékhez képest, de 7%-os csökkenés figyelhető meg a 2005 második felében jelentősen megnövekedett bevételekhez viszonyítva. 2005 második felében a bevételek megugrását – amellett, hogy az adókedvezmények miatt az önkéntes pénztárakba az év második felében hagyományosan nagyobb összegű befizetések érkeznek – az egészségpénztári szolgáltatások szabályozásának 2006 januárjától hatályos változása is erősíthette. 32 A 2006-os év első felében befolyt pénztári befizetések jelentős hányadát (81%) továbbra is a munkáltatók által befizetett tagdíj hozzájárulás tette ki. 32
2006. június elsejétől a tagok által a tárgyévben üdülésre és sportszer vásárlására felhasználható összeget a 2005. december 31-i záróegyenleg értékében maximalizálták.
58
Az egészségpénztárak szolgáltatási kiadásai gyors ütemben nőttek 2006 első felében. 2005 második félévéhez képest 14,6%-kal bővült a tagságnak nyújtott szolgáltatások összege, amelyen belül továbbra is a gyógyászati célokra történő felhasználás a leggyakoribb. 2006 első hat hónapjában az egészségpénztárak portfolióin belül továbbra is az állampapírok állománya volt meghatározó. Az egészségpénztárak szolgáltatási kifizetéseinek m egoszlása 2006 első félévében rekreációs üdülés, egészségügyi gyógyüdülés és gyógyászati egyéb; 0,9% szolgáltatások; egészségügyi segédeszköz 18,3% üdülés; 6,6% árának támogatása; sporttevékenység 19,8% hez közvetlenül kapcsolódó kiadások; 3,7% aktív testmozgást segítő sporteszköz vásárlásának támogatása; 17,0%
gyógyszer árának támogatása; 33,7%
Az egészségpénztárak működési kiadásokra 2,28 milliárd forintot számoltak el 2006 első felében, amely 13,5%-kal haladja meg az előző félévi költségeket. Az egy tagra jutó működési költség – a taglétszám dinamikus bővülésének köszönhetően – kis mértékben csökkent 2005 második félévéhez képest. Önkéntes önsegélyező pénztárak millió forint Taglétszám* (fő) Tagdíjbevétel Működési költség
Önkéntes önsegélyezőpénztárak jellemzői 2003
2004
2005.I. félév
2005.II. félév
2006.I. félév
Változás (2006.I / 2005.I)
93 013
107 788
118 657
119 329
119 536
0,7%
4 220
6 511
4 338
6 277
4 955
14,2% 28,2%
548
663
452
582
580
Szolgáltatás
3 608
5 264
3 230
5 092
4 322
33,8%
Vagyon* (nyilvántartási értéken) * időszak végén
1 489
2 214
2 945
3 385
3 465
17,7%
2006. június végén 40 önsegélyező pénztár működött a piacon. A taglétszám az elmúlt éveket jellemző dinamikus bővüléssel szemben 2005 második felétől szinte stagnál, 2006 első felében mindössze 0,2%-kal nőtt. 2006 első két negyedévében a szektor tagdíjakból származó bevétele 14%-kal volt magasabb 2005 első félévéhez képest. A tagdíjbevételeket meghaladó ütemben nőttek a szolgáltatási kiadások 2006 első felében, a legjelentősebb kifizetésekre a jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátások (pl.: lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély) céljából került sor. A költségvetési korrekció hatására az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak további növekedése várható az elkövetkezendő időszakban. Az önsegélyező pénztári vagyon állománya 3,4 milliárd forint volt 2006 júniusának végén, amely 2,5%-os növekedést jelent 2005 végéhez képest. A pénztárak portfolióján belül – az állampapírok mellett (44,6%) – a bankszámla és a készpénz állomány (42,3%) volt jelentős, amely fenntartását a folyamatos szolgáltatási tevékenységből fakadó likviditási igény teszi szükségessé. A 2006 első két negyedévében önsegélyező pénztárak működéssel kapcsolatos költségként 580 millió forintot számoltak el, amely jelentős, több mint 28%-os növekedést jelent 2005 azonos időszakához képest. A működési költségek döntő hányadát továbbra is az anyagjellegű és személyi költségek teszik ki. 59
A munkáltatói hozzájárulás adó- és járulékmentesen adható maximális összegének csökkentése az egészség- és önsegélyező pénztárakat várhatóan az önkéntes pénztáraknál jóval kedvezőtlenebbül érinti. Ennek oka egyrészt az, hogy előbbi intézményeknél a felső határ a minimálbér 20%-a (szemben az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó 50 %-nál), másrészt az egészség- és önsegélyező pénztári szektorban a munkáltatói hozzájárulás jelentősége nagyobb (mind az összes befizetésen belüli arányt, mind az egyes pénztártagoknak adott hozzájárulást tekintve).
60
