Közgazdasági főosztály
Tájékoztató a felügyelt szektorok 2006. évi fejlődéséről Eredmények és kockázatok
Budapest, 2007. április
1
Tartalomjegyzék Kiemelt kockázatok.................................................................................................................... 3 Környezeti kockázati körkép, 2007 ........................................................................................... 9 Makrogazdasági környezet................................................................................................... 9 A pénzügyi szektor kockázatai........................................................................................... 12 1. számú melléklet - Bankszektor............................................................................................ 21 Élesedő piaci versenyfeltételek .......................................................................................... 21 Fokozódó koncentráció ...................................................................................................... 22 Lassuló ütemű mérlegfőösszeg / üzletméret növekedés .................................................... 23 Erősödő verseny a forrásokért............................................................................................ 26 Romló portfólióminőség .................................................................................................... 27 Gyengülő eszközjövedelmezőség ...................................................................................... 30 2. számú melléklet - Szövetkezeti hitelintézetek...................................................................... 34 Fokozódó koncentráció ...................................................................................................... 34 Lassuló növekedési dinamika............................................................................................. 34 Romló portfólióminőség .................................................................................................... 35 Csökkenő jövedelmezőség ................................................................................................. 36 3. számú melléklet - Pénzügyi vállalkozások.......................................................................... 37 Piaci szereplők Magyarországon, hazai és külföldi aktivitás............................................. 37 Változó kockázatok ............................................................................................................ 37 A legfontosabb adatok, koncentráció ................................................................................. 37 A pénzügyi vállalkozások eszközei, ügyfélportfólió ......................................................... 38 Átalakuló lízingpiac ........................................................................................................... 39 Devizapozíció, mérlegen kívüli aktivitás ........................................................................... 43 Portfólióminőség ................................................................................................................ 43 Források, tőkehelyzet ......................................................................................................... 43 Eredmény, jövedelmezőség................................................................................................ 44 Lakásért járadék programok............................................................................................... 44 4. számú melléklet - Tőkepiacok ............................................................................................. 46 A tőkepiacokra jellemző globális trendek 2006-ban.......................................................... 46 Hazai folyamatok ............................................................................................................... 47 A háztartások pénzügyi vagyonának alakulása .................................................................. 48 Alap- és vagyonkezelők ..................................................................................................... 49 Befektetési vállalkozások................................................................................................... 50 5. számú melléklet - Biztosítási szektor................................................................................... 52 Piaci szereplők, aktivitás a magyar piacon......................................................................... 54 A biztosítótársaságok legfontosabb adatai ......................................................................... 54 Élet ág................................................................................................................................. 56 Nem-élet ág ........................................................................................................................ 57 Költségek............................................................................................................................ 60 Viszontbiztosítás ................................................................................................................ 61 Befektetések ....................................................................................................................... 61 Szavatoló tőke .................................................................................................................... 62 Jövedelmezőség.................................................................................................................. 62 Egyesületek .............................................................................................................................. 63 6. számú melléklet - Pénztárak................................................................................................ 64
2
Kiemelt kockázatok Összefoglalás Elemzésünkben a közeli múlt, a jelen és a jövő várható pénzügyi közvetítéssel kapcsolatos fejleményeit törekszünk a kockázatokra koncentrálva vizsgálni. A pénzügyi világban számos kockázattípus van jelen és fejti ki hatását. Ezeket nagyon nehéz, szinte lehetetlen rangsorolni, nemcsak amiatt, mert az egyes kockázati csoportok objektíve nem összemérhetők, hanem mert erős kölcsönhatásban vannak egymással, egymás hatását egyes esetekben erősítik, más esetekben gyengítik, vagy esetleg kioltják. Ezért a következő összefoglalóban egy sajátos rendezőelven alapulva mutatjuk be a legfontosabb kockázatokat. Jelenlegi világunkra legjellemzőbb folyamat a rendkívül erőteljes ütemben kibontakozó globalizáció: amely egyszerre jelent egyidejűséget, térbeli teljességet és külső és belső integrálódást a pénzügyi folyamatokban és intézményekben. Ezen dimenziók mentén kíséreljük meg az alábbiakban összefoglalni a hazai pénzügyi közvetítőrendszer kiemelt, elsődleges kockázatait. 1. A globalizáció gyors kibontakozásából mindenekelőtt két a pénzügyi rendszerek szempontjából külső, de nem jelentéktelen kockázat adódik. Ezek: •
A kibontakozó klímaváltozás egyik következménye a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodása: heves viharok, pusztító árvizek formájában. Ezek közvetlenül a biztosítókra, azoknak is a nem élet ágára hatnak, de okozhatnak komoly átmeneti, vagy tartósabb működési kockázatokat a többi pénzügyi közvetítőnél is. Az ebből fakadó kockázatok különösen magasak lehetnek a pénzátutalásokat és az értékpapír elszámolásokat, illetve a kártyatranzakciókat lebonyolító ( giro ) intézményeknél, mivel a működési fennakadások széles intézményi kört érinthetnek.
•
A globalizáció egy másik természeti veszélye világméretű humán epidémiák kialakulásának megnövekedett lehetősége. Jelenleg elsősorban a madárinfluenza jelent ilyen jellegű veszélyeztetettséget, de ez a kór Európában jelenleg az állatbetegségek kategóriájába tartozik és kizárólag a háziszárnyas állományt károsítja. A hitelintézetek és a biztosítók részvétele az érintett ágazatok finanszírozásában és kárbiztosításában olyan mértékű Magyarországon, hogy – számításaink szerint – nem jelent rendszerszintű kockázatot. Az esetlegesen szélesebb körűvé váló veszélyeztetettség kezelésére egy egyszerű stressz teszt modellt dolgoztunk ki. (lásd a 31. oldalon a bekeretezett részt)
2. A globalizációra jellemző, a pénzügyi szektor szempontjából még mindig külsőleges, kockázatcsoport a nemzetközi terrorizmusból fakadó veszélyek együttese. A terrorizmus közvetlen károkat, zavarokat okozhat a pénzügyi intézmények működésében is. Ennek ellensúlyozására, ma már az intézmények részletes intézkedési tervekkel rendelkeznek, (havaria tervek) ilyen esetekre. Bonyolultabb és nehezebben kezelhető problémát jelentenek a terrorizmushoz és a szervezett bűnözéshez sok szálon kapcsolódó pénzmosási tevékenységek. A Felügyelet kiemelt feladatának tartja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépést, ebben széleskörű nemzetközi együttműködést alakított ki az illetékes nemzetközi hatóságokkal, valamint a belföldi és külföldi társhatóságokkal. A probléma nehézsége abban rejlik, hogy a pénzmosás formái, technikái állandó változásban, „fejlődésben” vannak és ezt a felügyeleteknek nemcsak követniük kell, hanem ezen a téren különösen preventív módon kell viselkedniük. A pénzmosás nemcsak komoly társadalmi kockázatokat involvál, hanem jelentős reputációs kockázatot is foglal magába, amely bizonyos körülmények között akár rendszerszintű kockázattá nőheti ki magát.
3
3. A globalizáció legfontosabb jellemzője a jelenségek, folyamatok egyfajta „egyidejűsége”, világ tér és időbeli összeszűkülése. Ez természetesen igaz, sőt talán a leginkább jellemző a pénz és tőkepiaci folyamatokra. Viszonylag új jelenség a globalizációs folyamatban, hogy a rájuk jellemző „egyidejűség” egyre inkább jellemző lesz az árupiacok ár és volumen mozgásaira is: az energiahordozókra, a nyersanyagokra, a mezőgazdasági termékekre, illetve az ezeket képviselő alapvető és származékos értékpapírokra. Tavaly ezeket a jelenségeket elég drámai módon megélhettük május-júniusban, amikor a nagy befektetők szinte egyidejűleg átértékelték portfóliójukat a részvények és a feltörekvő piacok rovására. A leárazódási és tőkekivonási folyamatok természetesen minket is érintettek, mivel Magyarország nagyon erősen be van ágyazódva a nemzetközi pénz és tőkepiacok rendszerébe. Ugyanakkor az ingadozások mértéke a nemzetközi átlagnál jóval magasabb volt nálunk. Ez abból adódott, hogy a magyar gazdaság belső, (államháztartási) stabilitása abban az időszakban a nemzetközi átlaghoz képest jóval gyengébb volt. A feltörekvő piacokban amúgy is bizalmukat vesztő külföldi (intézményi) befektetők a magyar gazdaságot az átlagnál erőteljesebben leértékelték. (Ez a rating cégek tavaly nyári- őszi publikus értékelésében is megjelent). A pénz és tőkepiacok erőteljes ingadozása valamennyi pénzügyi közvetítő intézményt érintett, természetesen többé-kevésbé eltérő módon. A hitelintézetekre a forint árfolyam esése gyakorolta a legerőteljesebb hatást. Egyrészt a bankok jelentős devizahitel kitettségén keresztül a romló forint átmenetileg gyengítette a hiteladósok (elsősorban a háztartások és a kisvállalkozások) fizetőképességét. Akkor még nem lehetett előre látni meddig tart és hol végződik ez a folyamat. (Jelenleg a forint erősebb, mint 2006 elején volt.) A bankok eszközeinek és forrásainak 35-40%-a valamilyen külföldi devizában denominált. A forint árfolyamának esése, illetve emelkedése az elmúlt év során érzékelhető hatással volt a bankok forintban számolt korrigált mérlegfőösszegére és ezen keresztül a fizetőképességi mutatójukra, ami a legszintetikusabban méri a hitelintézetek kockázati kitettségét. Emiatt a hazai valuta gyengülése önmagában rontotta a bankok tőkemegfelelését, (kockázatviselő képességét), erősödése pedig, minden belső ok nélkül javította azt. Az árfolyamok (deviza, értékpapírok) erőteljes ingadozása nálunk olyan körülmények között következett be, amikor a banki hitelek és betétek mozgása már régóta élesen eltért egymástól. A hitelek, alapvetően a devizahitelek, rendkívül gyors ütemben nőttek, miközben a betétek, főként a lakossági betétek gyakorlatilag stagnáltak. A bankok mérlegük kiegyensúlyozásában egyre nagyobb mértékben támaszkodtak külföldi deviza forrásokra. Ezek túlnyomó része eleinte hitel, zömében az anyabanktól felvett hitel volt, az elmúlt évben azonban jelentősen nőtt a külföldről felvett betétek aránya. Ezen folyamat fontos következménye, hogy a fizetési mérleg hiány finanszírozásában egyre nagyobb szerep jut a bankok által külföldről felvett hiteleknek és betéteknek. Az előzőekben említett eszközár volatilitások, ismert módon, erőteljes hatással vannak a fizetési mérlegre, annak pénzügyi, (finanszírozási) blokkjára. Ezzel egyidejűleg a nagyobb árfolyam volatilitás miatt a hitelek minősége romolhat, és ez is egy idő után negatívan befolyásolhatja a bankok forráshelyzetét is: ami jelenleg a nemzetközi tőkebeáramlás fontos része. Az évtized második felére kialakult banki mérlegszerkezet jelentősen növeli a bankok kockázati kitettségét, mivel a nagyobb eszközár volatilitás, nemcsak a hitelek minőségére hathat negatívan, hanem egyidejűleg a forrás ellátottságot is ronthatja tetézve ezáltal a bankok portfólió romlás okozta nehézségeit. Ugyanakkor a kockázati helyzet ilyen természetű romlásának kiindulópontja az árfolyam gyengülés és/vagy a fizetési mérleg romlása a pénzügyi közvetítő rendszeren kívül esik, ezért általa nem befolyásolható. A banki mérlegekben rejlő feszültségek fennmaradásával a jövőben is számolni kell, mivel a hitelállomány növekedésének várható lassulása mellett is jelentős ütemkülönbség marad fent a hitelek és az ügyfél, (lakossági) betétek növekedése közt. Emellett a pénzügyi eszközök
4
nagyobb ingadozási hullámaival az idén is számolnunk kell, mint ahogy ez már február végén a kínai (sanghaji tőzsde) piacból kiindulva be is következett. A hitelintézeteken kívüli pénzügyi közvetítőknek a pénzügyi eszközár ingadozások jóval kisebb problémát okoznak, mint a bankoknak. A befektetési alapoknál és a befektetési egységekhez kötött biztosításoknál és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a piaci kockázatokat teljes mértékben az ügyfelek viselik. A hagyományos életbiztosításoknál a régebbi, magasabb technikai kamatlábbal kötött szerződéseknél nőhet a kockázat az erőteljesen ingadozó árfolyamok miatt. Sajátos helyzetben vannak a magánnyugdíjpénztárak. Elméleti konstrukciójukat tekintve ezek DC (defined contribution) rendszerek, így nem vállalnak olyan jövőbeli kötelezettségeket, amelyre szabályos működés mellett ne képződne fedezet. A társadalmi elvárás ezekkel a pénztárakkal szemben, hogy a mindenkori társadalombiztosítási, (állami) nyugdíj körülbelül egynegyedét biztosítani tudják meghatározott hosszúságú tagsági viszony után. Bár ez a kritérium nincs jogszabályban rögzítve, de erőteljes elvárás, amit a társadalombiztosítási rendszerbe való korlátozott visszalépési lehetőségek megerősítenek. A magánnyugdíjpénztárak jövőbeli szolgáltató képességét sok külső, kockázati tényező befolyásolja, de jelentős hatással van erre költséggazdálkodásuk, vagyonkezelési eljárásaik. Ezek a kérdések nemcsak rövid távon és önmagukban fontosak, hanem érdemben befolyásolják a magánpénztárak potenciális szolgáltató-képességét, illetve az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Nem kevésbé fontos a pénztárak felkészülése arra, hogy különböző típusú járadékokat folyósítsanak a tagok kívánsága szerint. Ehhez megfelelő tőketartalékokkal is kell rendelkezniük. A felhalmozódó egyéni tőkék, a megképzésre kerülő fedezeti tőkék és tartalékok mindenkori értékét jelentősen befolyásolja a pénztárak portfóliójában lévő eszközök árfolyam trendjei és ingadozásai. 4. A globalizálódó világ gazdasági és pénzügyi folyamatait az általános uniformalizálódás mellett három nagy régió: USA, Európa (EU) és Távol Kelet (Kína, India) fejlődése és egymáshoz való viszonya határozza meg. Paradox módon a régiók közötti egyensúlytalanság tartja fenn a mai viszonylag kedvező növekedési környezetet. (Ha Kínában jelentősen lassulna a növekedés, vagy az USA komolyabb költségvetési kiigazító lépéseket tenne, akkor Európában kedvezőtlenebb konjukturális helyzet alakulhatna ki.) A pénzügyi szervezetek átnyúlnak az egyes országok és régiók határán és egyidejűleg egymástól lényegesen eltérő gazdasági környezetben működnek különböző egységeik. Irányításuk viszont legtöbbször meglehetősen koncentrált és ebből különféle ellentmondások feszültségek és helyi kockázatok keletkeznek. Konkretizálva a fenti problémakört Magyarországra, megállapítható, hogy az ország a saját régióján belül is sajátos helyzetben van. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott „intézkedési csomag” hatására a GDP növekedési üteme lelassul és az infláció üteme átmenetileg jelentősen megnő. Az összes jövedelem növekedési üteme régiószinten is alacsonynak tekinthető. A bankok és a biztosítók, illetve a pénzügyi csoportok döntő többsége külföldi tulajdonban van, az anyavállalatok székhelye egy kivételével külföldön (többségében az Európai Unióban) van. Az anyacégek stratégiája azon alapul, hogy a közép-kelet európai régió gyors növekedési zóna, igen gyorsan bővülő kereslettel jellemezhető pénzügyi – hitel, betét, befektetési – piacokkal. A régió egészére mindez továbbra is fennáll. Emiatt megnőtt annak a kockázata, hogy ha a lassú növekedéssel jellemezhető időszak nálunk elhúzódik, akkor a tulajdonosok átértékelik Magyarországon működő pénzügyi vállalataikkal kapcsolatos stratégiájukat. Magyarországon nemcsak a pénzügyi közvetítők üzletmérete nőtt gyors ütemben, a hitelintézeteké pedig kiemelkedően gyorsan, hanem eszköz és tőkearányos jövedelmezőségük is rendkívüli magasságokat ért el. Az elmúlt évben azonban, miközben az üzletméret továbbra is viszonylag gyors ütemben nőtt, a jövedelmezőség már mérséklődött, az értékvesztés
5
erőteljesen növekedett, a hitelek minőségének romlása miatt. (Az EU egészében ezzel ellentétes folyamatok mentek végbe tavaly) Az idén nagy valószínűséggel csökken a közvetített pénzügyi eszközök növekedési üteme, ennek további mérséklő hatása lehet a pénzügyi közvetítők jövedelmezőségére és belső tőkeképződésére. Mindezek ellenére kicsi az esélye, hogy a külföldi tulajdonosok jelentős számban érdemi stratégiaváltást hajtanak végre magyarországi pénzügyi vállalkozásaikkal kapcsolatban. Különösen akkor, ha a költségvetési egyensúly továbbra is érzékelhetően javul. 5. A lassuló gazdasági növekedés, az átmenetileg csökkenő reáljövedelmek, a mérséklődő fogyasztói kereslet természetesen visszafogja a pénzügyi szervezetek szolgáltatásai iránti keresletet, ezen belül elsősorban a hitelkeresletet. Ez már az elmúlt év második felében is érzékelhető volt a gépjármű, a lakáshitelek és egyes vállalati hitelek körében. (A fogyasztói hitelek a karácsonyi szezonban még tovább növekedtek.) A problémát alapvetően nem a csökkenő hitelkereslet okozza, bár ennek jövedelmezőségi kockázata nem lebecsülendő, hanem a kint lévő hitelállomány minőségének további romlása. Ez a veszély mind vállalati (főként kis és közép vállalati), mind lakossági körben fennáll. A vállalati csődök rekord száma, a körbetartozások drasztikus növekedése az elmúlt évben erre utal. A megszorítások miatt ez a tendencia idén is nagy valószínűséggel folytatódik. A hitelek jövedelemfedezettsége az idén tovább csökken, miközben a GDP-t és a teljes jövedelmet tekintve a lakosság nemzetközi összehasonlításban továbbra sem tekinthető túlzottan eladósodottnak. A törlesztő részletek aránya a rendelkezésre álló jövedelmekhez képest már magasnak tekinthető. Ezt a helyzetet tovább nehezíti, hogy a lakossági megtakarításoknak a rendelkezésre álló jövedelemhez és a GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt év második felében csökkent, ezáltal tovább romlott a háztartások fizetőképessége. A lakossági hitelek nagy részét kitevő jelzáloghitelek fedezettsége összességében jó, azonban ezen a területen is több probléma jelentkezik. Bár az L/V1 mutató még mindig nem tekinthető magasnak, de a tapasztalatok szerint növekszik. Az egyre szélesebb körben megjelenő lakáslízingre, mint finanszírozási formára nem értelmezhető ez a mutató, ezért a teljes lakáshitel állományra egyre nehezebben értelmezhető a fedezettség ilyen jellegű mérése. A lakossági hitelek meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak meg a népesség különböző csoportjaiban. Joggal feltételezhető, hogy egyes, (magas jövedelmű) csoportok egyidejűleg többféle hitellel rendelkeznek: lakás, gépjármű, személyi kölcsön és széles csoportoknak meg egyáltalán nincs hitelintézettől kölcsönük. Ezt a tendenciát erősíti a hitelintézetek termékekre fókuszáló értékesítési politikája és főként a pozitív adóslista egyre égetőbb hiánya. Emiatt a mérhető L/V mutatók egyre kevésbé mutatják a hiteladósok tényleges teljes hitelfedezettségét. A hitelek fedezettségével kapcsolatban megemlítjük, hogy a tipikus hitelfedezetként szolgáló ingatlanok: lakó, kereskedelmi és ipari ingatlanok, értékelésében is jelenleg meglehetősen nagy a bizonytalanság. Nem zárható ki egy olyan forgatókönyv sem, hogy a lakóingatlanok ára a fővároson kívül erősen csökken, míg a fővárosban stagnál, vagy enyhén növekszik. Elképzelhetőek ennél jobb forgatókönyvek is, de a korábbi évek nagy ingatlan boomja semmiképpen sem fog megismétlődni a közeli jövőben. A hitelintézetek oldaláról tekintve a hitelezési kockázatokat az elmúlt év közepétől egyfajta váltás jelei tapasztalhatók. Az év első felében még a hitelek ágazati és funkcionális szerkezete egyértelműen a kockázatosabb irányokba mozdult el: nőtt a lakossági hitelek, azon belül az alacsonyabb fedezettségű, illetve fedezet nélküli kölcsönök aránya. A vállalati hiteleken belül nőtt a KKV-knek, ezen belül a mikro-vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás aránya. A teljes
1
L/V mutató a hitel és a fedezet értékének arányát mutatja.
6
hitelezésen belül erősen emelkedett a devizában denominált hitelek aránya, az év közepén elérte az ötven százalékot. Az év második felében azonban a vállalati hitelezésen belül ismét előbbre kerültek a nagyvállalatok, a lakossági hiteleken belül némiképp visszaesett a fedezet nélküli személyi és áruvásárlási kölcsönök súlya és emelkedett a jelzáloggal fedezett személyi kölcsönök aránya. Hosszabb távon ezek a szabad rendelkezésű jelzáloghitelek azonban igen magas kockázatúak lehetnek, mivel egyfajta tőkefelélést valósítanak meg. Negatív jelenségnek tekinthető, hogy az új gépkocsik eladásának jelentős visszaesése mellett továbbra is dinamikusan nőtt a gépjárműhitelek volumene. Ez a gépjármű hitelezés feltételeinek további lazulására utal. A hitelezés több területén tapasztalataink szerint jelentősen szigorodtak a hitelkondíciók. Összességében a hitelezési gyakorlat nem szigorodott, hanem ellentmondásosabbá vált. A közeli jövőben tervezzük tesztelni a hazai bankrendszer hitelkockázati stressztűrő képességét. Addig is végeztünk néhány egyszerű számítást, végigszámoltunk néhány, a negatív kockázatok realizálódását feltételező forgatókönyvet. Az eredmények arra utalnak, hogy a hazai bankrendszer a jelenlegi hitelromlás többszörösével szemben is védett a fennálló tőkeellátottság és kockázatkezelési gyakorlat mellett. 6. Tovább folytatódik az egyes pénzügyi ágazatok egymásközti, belső integrációja. Ez a tendencia a pénzügyi csoportok növekvő jelentőségén alapul, amit viszont a pénzügyi szolgáltatásokban az egyre éleződő verseny kényszerít ki. Ebben a versenyben csak megfelelő tőkeerővel, üzletmérettel és termékválasztékkal lehet a siker reményében részt venni. Az ágazati határokat átlépő, erőteljes termék innovációs hullám egyaránt a verseny kikényszerítője és következménye. Az új pénzügyi termékek tipikusan olyan kombinált termékek, amelyek több ágazat tevékenységét ötvözik. A nálunk még korántsem teljes új terméklistából néhány példát említve, ilyen ágazatközi termékeknek tekinthetők: a különféle kombinált betétek, a biztosított hitelek, az életjáradékok, stb. Az új termékeknek nemcsak előnyeik vannak, hanem vannak újszerű kockázataik is. Ezek jelentős része a fogyasztók tájékoztatásához kapcsolódik, tehát fogyasztóvédelmi jellegű. Emellett sok terméknél nehezen valósítható meg a transzparencia, magas a bennfentes kereskedelem veszélye, főként a banki és befektetési szolgáltatásokat kombináló termékeknél. Más termékeknél nehéz, vagy lehetetlen kiszámolni a várható hozamot és a lehetséges kockázati tartományt: ilyenek az opciós betétek, és hitelek. Az egymást helyettesítő termékek funkcionális azonossága, vagy hasonlósága mellett az azokat szolgáltató banki, befektetési és biztosítási intézmények között lényeges szabályozási, prudenciális és más különbségek lehetnek és ez nemkívánatos arbitrázs folyamatokhoz vezethet. Ilyen arbitrázs áll fenn nálunk évek óta a hitelek nyújtásában egyaránt érdekelt bankok és pénzügyi vállalkozások között. 7. Az ágazati integráció, az ágazati tevékenységeket egyesítő pénzügyi termék innovációk, a befektetők változó preferenciái hátterében olyan, ma még sokszor rejtett tendenciák húzódnak meg, amelyek szerepe a jövőben nálunk is erősödni fog. A lakosság befektetési preferenciái évek óta határozottan eltolódnak a banki termékek felől a befektetési termékek felé. A kamatadó tavalyi bevezetése előtt azonban a banki megtakarításokból néhány hét alatt látványosan mintegy négy-ötszáz milliárd forintot csoportosítottak át a befektetési alapokba és a befektetésekhez kapcsolt biztosításokba. A banki megtakarításoknál már hosszabb ideje jóval gyorsabban nőnek a nyugdíjpénztári megtakarítások. Ezek az átrendeződések jelentősen megnövelik a lakosság piaci kockázatát, ami a fix jövedelmet biztosító banki betéteknél gyakorlatilag nem létezik. Ismert folyamat, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben vesz igénybe banki és más hitelintézeti 7
kölcsönöket, ezeken belül az elmúlt években dominánssá váltak a devizában denominált hitelek. Ezek a forinthitelek kockázatain túlmenően további piaci kockázatot is magukban foglalnak. A változó befektetési preferenciák és a növekvő eladósodási hajlandóság, mindkettő a lakosság növekvő kockázati étvágyára vall, együttes hatásában emeli a lakosság kockázati kitettségét. A kockázati terhelés egy ponton túl áttevődik a hitelezőkre, akik közül nálunk a bankok töltenek be domináns szerepet. A bankok a túlzott kockázatvállalás terheit világszerte többféle módon mérséklik. Ezek a technikák nálunk még nem nagyon terjedtek el. Mivel a befektetői preferenciaváltások nálunk is erőteljesen érvényesülnek és a bankok kockázati terhelése elég magasnak tekinthető, valamint az anyacégek többségénél már alkalmaznak ilyen modelleket, közeli gyors elterjedésük nagy valószínűséggel várható. Jelenleg a kockázati transzferek leginkább a bankszektorban működnek egyéni és csoportos hitelbiztosítások formájában. Egyre szélesebb körben terjednek az életbiztosítással fedezett lakáshitelek, amelyeknél a hiteltőkét a felhalmozódott biztosítási fedezetből kell kifizetni. (Ennek a termékcsaládnak egy „továbbfejlesztett” változata, ahol a lakáshitelt egy unit-linked típusú életbiztosítással kötik össze és a kockázatokon a hitelt kibocsátó bank, a biztosító és jelentős mértékben az ügyfél, (hitelfelvevő) osztoznak. A bankok a biztosítók felé a fejlett gazdaságokban tipikusan nem a fentebb leírt módon, hanem úgynevezett hitel-derivativák segítségével teszik át a hitelezési kockázatok egészét, vagy egy részét, (hitel-swapok, CDO-k, stb.) Ezek a termékcsoportok is megjelentek már nálunk egyes nagybankok portfóliójában, de mértékük nem számottevő. A biztosítók azért nyitottak a banki kockázatok felvállalására, mert hagyományos üzletágaikban: gépjármű biztosítás, kár és felelősségbiztosítás pangó, illetve hanyatló piacokon találják magukat összefüggésben a lanyhuló hazai konjunktúrával. Nem mutatnak dinamikus növekedést a hagyományos: fix technikai kamat + felosztott nyereség típusú életbiztosítások sem, mert az ügyfelek jobban preferálják a változó hozamú befektetésekhez kötött biztosításokat. A bankok hitelezési kockázataikat értékpapírosítás útján is terítik a piacokon. Ezeken a területeken a magyar piac nagyon szegényes: alapvető piaci termékek hiányoznak: a lakásfinanszírozás, az eszközalapú értékpapírosítás, a speciális kötvények: ABS, MBS, lízingkötvények, bankkártya-kötvények. A várható fejlődés, a pénzügyi konvergencia jelentős teret biztosít ezen nagy és kiskereskedelmi termékek megjelenésének és fejlődésének. Ezeknél a termékeknél szemben a hagyományos banki betétekkel a befektető nem a pénzügyi közvetítő teljes kockázatában, hanem jól definiált csoportok: bizonyos típusú jelzálogadósok, bankkártya adósok, stb. által generált kockázatokban osztozik. Ez a fajta megoldás hagyományosan és általánosan a (csoportos ) biztosításokra jellemző. 8. Összefoglalásként: az elmúlt időszakban és a közeli jövőben a pénzügyi közvetítőrendszer és felhasználóinak együttesében a kockázati térkép erőteljes átrajzolódásának lehetünk a tanúi Magyarországon is. Az ügyfelek: hitelfelvevők, befektetők, biztosítottak, (aláírók) és pénztártagok piaci kockázata nő a nagyobb várható volatilitás, a portfóliók és a termékszerkezetek kockázatosabb irányba történő átrendeződése miatt. Mivel a legnagyobb mértékű kockázatot magában foglaló hiteleket zömében a bankok nyújtják az ő kockázati terhelésük közvetlenül és közvetve jelentősen megemelkedik. Ennek ma még csak csekély részét transzferálják a biztosítóknak és azt is főként a lakossági hitelek terén. A piacra kihelyezett, „értékpapírosított” kockázat mértéke ennél is kisebb. A közeli jövőben ezeknek a transzfereknek a bővülése várható, amit a biztosítók és tőkepiacok kereslete fog alátámasztani. A magánnyugdíjpénztárak közül azok, amelyek nem vállalnak járadék szolgáltatást a távolabbi jövőben helyeznek át jelentősebb mértékű kockázatot a járadékot szolgáltató biztosítókra. Természetesen a biztosítók ennek költségeit felszámolják a pénztáraknak és ezeken keresztül a nyugdíjszolgáltatásra jogosultaknak.
8
Környezeti kockázati körkép, 2007 Makrogazdasági környezet a. Nemzetközi feltételek - A világgazdaság 2006-ban változatlanul a történelmi összevetésben igen gyorsnak számító 5% körüli ütemben növekedett, de az emelkedő kamatszint hatására 2007-ben mérsékelt lassulás várható, elsősorban az észak-amerikai konjunktúra lanyhulása következtében. - Az európai gazdaság 2006-ban a belső fogyasztás élénkülése miatt jelentős lendületet nyert. Az Eurótérség gazdasági növekedése az év egészében 3% közelébe gyorsult. Az elkövetkező évben azonban a fő exportpiacok lanyhulása és a monetáris politika szigorúsága miatt enyhe lassulás valószínű. - A közép-kelet-európai (KKE) térség gazdasági növekedése a nyugat-európai konjunktúra és a növekvő mennyiségű tőkebefektetés hatására lendületesen gyorsul. E folyamatot az Eurótérség ciklusa 2007-ben érdemi mértékben fékezheti, de a közvetlen befektetések nagyarányú beáramlása miatt a KKE-régió minden bizonnyal a világgazdaság egyik fő növekedési központja marad.
- A monetáris politika globális szigorítási ciklusa lényegében a végére ért. A vezető fejlett gazdaságokban a jelenlegi kamatszint mellett is a belföldi kereslet lendületének csökkenése várható. További kamatemelésekre csak helyenként és kismértékben kell számítani. - A globális makrogazdasági konjunktúra sebezhetősége változatlanul közepesnek tekinthető, de a bekövetkezett monetáris szigorításra tekintettel inkább enyhén csökkenő mértékű. A lanyhuló kereslet kilátása 2006 második felében megfékezte az energiaárakat, a globális inflációs nyomás pedig jelentősen csökkent. A fizetési mérlegek egyensúlytalansága változatlanul jelentős probléma, de az Egyesült Államok belső keresletének lanyhulása az egyensúlyhiány halmozódását jelentősen lefékezte. E tekintetben egy sokkszerű kiigazítás valószínűsége csekélynek tűnik. - A világgazdaság geopolitikai, illetve a nemzetközi terrorizmus általi fenyegetettsége változatlanul nem elhanyagolható, de súlyosbodására a meglévő komoly feszültségek ellenére sincs bizonyíték. Egyes gazdasági szektorok teljesítményét, illetve a nemzeti költségvetések egyensúlyi helyzetét fenyegetik azonban az egyre jelentősebb hatásokkal járó globális klímaváltozás hatásai, valamint a madárinfluenza felbukkanásának esetei. Az utóbb említett jelenségek elsősorban a turizmust és az élelmiszergazdaságot, a pénzügyi szolgáltatók közül pedig a biztosítókat érinthetik jelentősen. 9
- A kamatciklus említett alakulására tekintettel jelentősen javultak a globális kötvénypiac kilátásai. A részvénypiaci klímát a lassuló növekedés várhatóan kedvezőtlenül érinti, viszont a fejlődő világ, ezen belül Kelet-Ázsia és a KKE-régió jobb konjunkturális helyzeténél fogva akár felülteljesítő is lehet. Az utóbbi lehetőséggel azonban az a kockázat áll szemben, hogy az észak-amerikai részvénypiac esetlegesen jelentősebb negatív korrekciója a kockázati étvágy csökkenését, és a portfóliótőkének a fejlett gazdaságok irányába történő visszaáramlását válthatná ki. - A valutapiacok legfontosabb termékének tekinthető EURUSD árfolyam 2007-ben az európai és az észak-amerikai gazdaság várható lassulásának kisebb aszimmetriái függvényében alakulhat. E tekintetben nagyobb kiigazítás nem látszik közvetlenül szükségszerűnek. A fejlődő gazdaságok valutáit a beáramló nagy mennyiségű közvetlen tőke hatékonyan erősíti, volatilitásuk azonban a portfólió-befektetések ingadozó természete miatt jelentős marad. Az elkövetkező időszak egyik fenyegetése a globális carry trade-állományok nagyarányú felhalmozódása lehet. Ezekben az alacsony kamatozású forrásvaluta szerepét főként a japán jen és a svájci frank tölti be. Az említett valuták bármely okból történő felértékelődése jelentős veszteségek kialakulását okozhatná, a svájci frank esetében a magyar devizahitelek adósait is számottevően érintő módon. - A fejlett országok ingatlanpiacain a korábbi években tapasztalt erős felértékelési nyomás jelentős mértékben enyhült, nagyobb arányú korrekció azonban csak az Egyesült Államokban tapasztalható. Ez az ottani jelzálogpiacot illetően jelentős kockázati tényező, bár az északamerikai pénzügyi rendszer elegendően erősnek tűnik a következmények elviseléséhez. Az Európai Unió országaiban a konjunkturális helyzet javulásával összhangban erősödött a bankrendszer teljesítménye. Gyorsult az eszközállomány növekedése, javult a hitelminőség és nőtt a jövedelmezőség. Veszélyeket továbbra is a lakossági adósságráták emelkedése, az ingatlanpiaci helyzet feszítettsége, és bizonyos magasabb kockázatú adósok (hedge fundok, kockázati tőketársaságok, stb.) finanszírozása hordozhat magában. b. Magyarországi feltételek - A hazai makrogazdasági helyzet a 2006-ban megkezdett erőteljes költségvetési kiigazítás miatt ellentmondásosan alakul. A kiigazítás hosszabb távon várható hatásai túlnyomóan kedvezőek, rövid távon azonban számos átmenetileg ható kedvezőtlen következménnyel is számolni kell. A korábbi konjunkturális folyamatban bizonyos mértékű törés következik be, amelynek teljes negatív hatása várhatóan 2007-ben bontakozik ki. Minderre tekintettel elmondható, hogy a 2007. évi makrogazdasági környezet számottevő kockázatokkal terhes, és a pénzügyi piacok résztvevőitől különös óvatosságot követel. - A rövid távú folyamatok kedvező oldala abból a körülményből táplálkozik, hogy a fiskális kiigazítás jelentősen javítja a gazdaság egyensúlyi helyzetét. Ez elsősorban a szuverén hitelminősítés stabilizálódásában, a külső finanszírozási feltételek javulásában, az államkötvényekkel szembeni hozamkövetelmény mérséklődésében, illetve főként a valutaárfolyam sérülékenységének csökkenésében nyilvánulhat meg. Ez a folyamat 2006 második felében már jól kitapinthatóan megkezdődött, és a kiigazítási folyamat fenntartása esetén 2007-ben várhatóan tovább folytatódik. - A költségvetési kiigazítás a hazai árstabilitásra és a rövid lejáratú kamatszintre sajátos hatást gyakorol. A közvetett adók emelése, illetve a szabályozott árak nagyarányú kiigazítása 2007 elején átmenetileg a fogyasztói infláció számottevő gyorsulását idézi elő. A fogyasztói infláció éves rátája március környékén 9% körüli értéken tetőzhet. Az év további részében 10
azonban a lanyhuló belföldi kereslet hatására mérséklődő inflációs nyomás, és a nyári hónapoktól jelentősen csökkenő éves inflációs ráta valószínű. Ennek fényében a jegybanki alapkamatnak az év eleji 8%-os szintről történő további emelkedése már kevéssé várható, az év vége felé pedig sor kerülhet az alapkamat akár komolyabb mértékű csökkentésére is. Ez nyilvánvalóan kedvező kilátás a forint kötvénypiacra nézve.
- A 2007. évi folyamatok konjunkturális szempontból kedvezőtlen oldala a hazai lakossági jövedelmek és fogyasztói kereslet várható csökkenése, a közszolgáltatások áramvonalasítása, az állami beruházások visszafogása, illetve a gazdasági növekedés általános lassulása. Az említett folyamatok következtében növekedhet a munkanélküliség, és jelentősen romolhat a háztartások egyes csoportjainak megtakarítási és adósságviselő képessége. Ugyancsak negatív változás következhet be az építőipar, a belkereskedelem, a lakossági szolgáltatások, valamint egyes élelmiszergazdasági és könnyűipari ágazatok, illetve általánosságban a változásoknak kiszolgáltatottabb kisméretű vállalkozások üzleti helyzetében. Figyelemre méltó, hogy a vállalkozások körében mért csőd- és felszámolási ráta már 2006-ban is rekordszintre emelkedett. A várható konjunktúraromlás pedig kedvezőtlenül érint több kulcsfontosságú eszközpiacot is, különösen az ingatlanok és a részvények tekintetében. - A makrogazdasági kiigazítási folyamat negatív kezdeti következményeit azonban várhatóan enyhíteni fogja néhány tényező. Egyrészt a beruházási és építőipari kereslet tekintetében jelentős mértékű kompenzációt nyújthatnak az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból elérhető támogatások, amelyek 2007-ben várhatóan tovább növekvő mértékben állnak majd rendelkezésre. Másrészt jelentős pozitív körülmény a konjunkturális visszaesés részleges jellege. Az exportszektor ugyanis a kedvező európai keresleti viszonyokra támaszkodva várhatóan továbbra is dinamikus marad, amelynek előnyei főként a feldolgozóipari ágazatokban, azon belül pedig leginkább a gépiparban jelentkezhetnek. Bár az exportszektor növekedése közvetlenül viszonylag koncentrált gazdasági területet érint, számottevő közvetett hatásai lehetnek a foglalkoztatottság, a jövedelmek és a belföldi kereslet általános szintjének tekintetében is. - A hazai gazdasági kilátásokat fenyegető nem-gazdasági tényezők közül kiemelkedik a költségvetési kiigazítási folyamat és az azt kísérő reformok társadalmi fenntarthatósága, amely a siker szempontjából kritikus kérdésnek tűnik. E tekintetben jelentős pozitív tényező a közszolgálati szakszervezetekkel kötött februári bérmegállapodás. A természeti tényezők közül a klímaváltozással összefüggő hatások, úgymint a különösen enyhe tél esetleges mezőgazdasági hatásai vagy a szaporodó rendkívüli időjárási események kártételei, illetve a madárinfluenza időközönkénti előfordulása érdemel említést. Utóbbiak egyformán okozhatnak általános költségvetési és szűkebb körű, ágazati többletkiadásokat, illetve veszteségeket.
11
A pénzügyi szektor kockázatai A hazai pénzügyi szektornak 2007-ben nagy valószínűséggel: - az üzletméret lassuló ütemű növekedésével; - a hitelkockázatok és bizonyos piaci kockázatok erősödésével; - szigorodó piaci versenyfeltételekkel; és - több tekintetben a korábbiaknál kedvezőtlenebb szabályozási környezettel kell szembenéznie, miközben a piaci kockázatok nagyobb része várhatóan mérséklődni fog a 2006. évi szinthez képest. Az említett tényezők miatt az elkövetkező év során érzékelhető nyomás alá kerülhet a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége.
a. Üzletméret: lassuló növekedés - A hazai gazdaság lassuló reálnövekedése várhatóan a pénzügyi szolgáltatók termékei iránti kereslet lanyhulását, illetve a pénzügyi közvetítés állományainak és forgalmainak lassuló ütemű növekedését fogja eredményezni. Ugyanakkor nem jelentéktelen körülmény, hogy az említett változás az infláció átmeneti gyorsulása mellett következik be, a magasabb infláció pedig hatékonyan fékezheti a jövedelmek és pénzügyi állományok, illetve forgalmak nominális expanziójának lassulását. Az utóbbi tényező paradox módon stabilizáló jelleggel hathat a pénzügyi szolgáltatók üzleti növekedésére, eszközminőségére és jövedelmezőségére is. A hazai gazdaság hitelpenetrációs rátája a korábbi években tapasztaltnál lassabban, de tovább emelkedhet. - A költségvetési kiigazítás szerkezetéből adódik, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén főként az eddig dinamikusabb kiskereskedelmi üzletág lendülete eshet vissza. Várható, és a 2006. második félévi eseményekben már megfigyelhető is, hogy a háztartások vásárlásai érzékenyen reagálnak a reálkeresetek jelentős csökkenésére, illetve elsősorban a közszolgálatok terén a foglalkoztatás csökkenő biztonságára. Az elmúlt hónapok tapasztalatai fényében valószínű, hogy a legnagyobb visszaesés a legnagyobb értékű vásárlások esetén következik be. Ennek következtében a pénzügyi szolgáltatók szempontjából leginkább a lakásfinanszírozás, jelentős mértékben a gépjármű-hitelezés, kisebb mértékben a fogyasztási hitelek, és az ágazattól függően a KKV-k hitelkereslete lanyhulhat, a bankokat, jelzálogbankokat, szövetkezeti hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat és kapcsolódó biztosítási termékeken keresztül a biztosítókat különböző mértékben érintő módon. Az 12
említett visszaesést enyhítő tényező lehet természetesen az Európai Unió által támogatott projektek saját részének finanszírozása, az ahhoz kapcsolódó lízing és faktoring, illetve a felfutóban lévő lakáslízing további térnyerése.
- A nem-pénzügyi vállalatok hitelkeresletének lendülete 2006 során enyhén mérséklődött, a vállalati hitelállomány növekedése azonban így is jelentősen meghaladta a GDP nominális bővülésének ütemét. Az elkövetkező év kilátásai e téren különösen bizonytalannak tűnnek. A gazdasági növekedés lassulásából mérséklődő hitelexpanzió következne, az egyes ágazatok közötti számottevő eltérésekkel. Másrészt a költségvetési politika általános szigorodása és egyes ágazatok értékesítési helyzetének várható romlása a rövidlejáratú vállalati hiteligény növekedését vetíti előre. Hasonló helyzet következhet be a fizetési fegyelem rövid távon várható további romlásával kapcsolatban, elsősorban a körbetartozásban kiszolgáltatottabb helyzetű KKV-körben. A fentiek eredőjeként, az emelkedő piaci kamatszintet is figyelembe véve azonban inkább a vállalati hitelexpanzió lassulására lehet számítani. Az infrastrukturális, ingatlanfejlesztő és projekthitelek iránti kereslet nagy valószínűséggel csökkenni fog, a dinamikusabb exportágazatok vállalatai pedig feltehetőleg keresni fogják a viszonylag olcsó bankrendszeren kívüli (pl. a határon keresztüli közvetlen tőkejellegű) finanszírozás lehetőségeit. Az év második felétől azonban a hitelkereslet élénkülhet, amennyiben a költségvetési kiigazítás sikeres lesz és a kamatszint csökkenését vonja maga után. - A biztosítók hagyományos termékeinek piaca 2006-ban csökkenő mértékben, a GDP nominális növekedési ütemétől elmaradó mértékben bővült. Az így kieső növekedést a szolgáltatók elsősorban befektetési típusú termékek, másodsorban pedig hitelfedezeti biztosítások értékesítésével pótolták. 2007-re az említett folyamat továbbélése, sőt kiteljesedése várható. Rövid távon minden bizonnyal tovább csökken a biztosítható vagyon, úgymint lakás, gépjármű, beruházott létesítmények és gépek iránti kereslet. Valószínűleg a háztartások pénzügyi eszközeinek növekedési üteme is mérséklődik, amint az történt is 2006 végén, a költségvetési szigorítás korai szakaszában. Mindazonáltal új lehetőségek is nyílnak: például a megtakarításokért folyó versenyben a biztosítókat kedvezményezi a hosszú lejáratú életbiztosítások kamat- és árfolyamadó-mentessége, a hitelfedezeti biztosítások keresletének pedig a fizetési fegyelem romlása, illetve a hitelkockázatok általános növekedése kedvez. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, de ingatlantulajdonnal rendelkező idősebbek körében pedig a járadékszolgáltatások iránti igény fokozódhat. Ez az üzletág mind a bankok, mind a biztosítók számára kedvező lehetőségeket teremthet. - A korábbi évek gyakorlatát folytatva 2006-ban is számottevően nőtt az intézményi befektetők, vagyis a befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók által elhelyezett állományok súlya a bankbetétekhez és a magánszemélyek egyéni befektetéseihez képest. Az említett állományok túlnyomó része alapszerűen kezelt befektetés. Az utóbbiak gyors térnyerése azt a hosszú távú tendenciát tükrözi vissza, hogy a befektetők egyre növekvő mértékben tartanak igényt a befektetéseik elhelyezése fölötti döntési jogra és a befektetés gyakorlatilag teljes hozamára, és növekvő mértékben hajlandóak a teljes kockázat vállalására. 13
Ezen túlmenően 2006-ban szerepet játszott a kamat- és árfolyamadó évközbeni bevezetése is, amely a magánszemélyek bankbetéteit rövid távon szinte valamennyi más befektetési formával, hosszú távon pedig a hosszú lejáratú életbiztosításokkal és a nyugdíjpénztári megtakarításokkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe hozta. 2007 kilátásai az alapszerűen kezelt befektetések szempontjából vegyesnek tekinthetők. A pénzügyi megtakarítás az elmúlt évekhez képest minden bizonnyal visszafogott lesz, a fiskális kiigazító intézkedésekre adott óvatossági reakció inkább a hitelkereslet lanyhulásaként jelentkezhet. A részvény- és ingatlanalapok hozamai az eszközpiacok várható alakulása miatt szerényebbek lehetnek, a kockázat pedig növekszik. Ezzel szemben az év második felében a kötvényalapok javuló teljesítménye valószínű, az alacsonyabb kockázatú osztályokban pedig bővülhet a pénzpiaci és garantált alapok iránti kereslet. Várhatóan tovább növekszik a külföldi eszközökbe fektető alapok, illetve a belföldön is forgalmazott, de külföldön kezelt alapok részesedése. Ezen belül a fejlett országok, Kelet-Ázsia és a közép-kelet-európai régió országait célzó befektetéseket 2007-ben a globális részvénypiac kockázatai foghatják vissza. b. Hitelkockázatok: általános fokozódásuk várható - A pénzügyi szolgáltatókat 2007-ben fenyegető legnagyobb veszélynek a hitelkockázat általános növekedése tűnik. Ez a fenyegetés nem előzmény nélküli, amennyiben már 2006ban is romlott a fizetési fegyelem, emelkedett a csődráta és a jelentősen növekedett a hitelekkel szemben elszámolt banki értékvesztés összege. Minderre elsősorban a beruházási kereslet visszaesése, a költségvetési politika és az adóhatósági eljárás szigorodása, és a nagy áruházláncok által diktált verseny fokozódása következtében került sor. 2007-ben azonban a helyzet előreláthatólag súlyosbodni fog, amennyiben az előző tényezőkhöz lassuló gazdasági növekedés, csökkenő lakossági reáljövedelem, és esetlegesen növekvő munkanélküliség csatlakozik. Az előző évvel szemben, amikor az értékvesztés növekedése egyértelműen a vállalati portfólió romlásából származott, 2007-ben elsősorban a kiskereskedelmi hitelkockázatok fokozódása várható. Erre tekintettel a bankoknak, a szövetkezeti hitelintézeteknek, valamint a pénzügyi vállalkozásoknak hitelezési stratégiájuk óvatos kialakítására, körültekintő hitelbírálati eljárásra és fedezeti politikára, és a fenyegető minőségromlásra tekintettel a fennálló hitelportfólió folyamatos nyomon követésére lesz szükségük. A fedezetekkel kapcsolatban külön szükséges figyelembe venni az ingatlanpiaccal és a részvénypiaccal kapcsolatos megnövekedett kockázatokat. Enyhítő körülmény lehet azonban a devizahitelek adósaira áthárított piaci kockázatból adódó hitelkockázatok csökkenése, már amennyiben a költségvetési kiigazítás továbbra is a kijelölt nyomvonalon halad, biztosítva a forintárfolyam hosszabb távú stabilitását. Az utóbbi forgatókönyv kockázata lehet azonban a deviza keresztárfolyamok esetleges kedvezőtlen változása, például ha a svájci frank jelentősebben felértékelődne az euróhoz képest, az említett valutában finanszírozott carry trade-állományok rohamszerű felszámolása, vagy más ok következtében. Egy ilyen fejlemény természetesen kedvezőtlenül érintené a hazai kiskereskedelmi üzletágban elterjedt svájci frank hitelek adósait. - A növekvő hitelkockázatokkal kapcsolatban meg kell említeni két olyan sajátos hazai körülményt, amelyek az elkövetkező időszakban különös mértékű hitelezői óvatosság szükségességére figyelmeztetnek. Egyrészt a piacgazdaság és a piaci viszonyokon alapuló hitelezés viszonylag rövid hazai története, a rendelkezésre álló idősoroknak az alapvető jelentőségű intézményi változások okozta törések miatti rövidsége nem ad lehetőséget a hitelminőség romlásának a költségvetési kiigazítás egyszeri hatásait figyelembe vevő pontos előrejelzésére. A hitelezőket tehát a szokatlan makrogazdasági körülmények miatt meglepetések érhetik, amelyekre a tervezési, hitelezési és kockázatkezelési folyamat teljes vertikumában fel kell készülniük. Másrészt a lakossági körben a teljes körű hitelnyilvántartás hiánya folytatólagosan korlátozza a kiskereskedelmi hitelbírálat hatékonyságát. Utóbbi 14
körülmény a háztartások eladósodottságának fokozódásával arányban egyre növekvő jelentőségű. A legutóbbi hónapok észak-amerikai eseményei jól szemléltetik a hiányos információ alapján végzett hitelbírálat veszélyeit. A nem elsőosztályú kiskereskedelmi hiteleket nyújtó ottani szolgáltatók helyzete arra figyelmeztet, hogy a teljes körű hitelnyilvántartást ebben a körben is mihamarabb szükséges létrehozni.
c. Piaci kockázatok: vegyes kép, de inkább javuló irányzat - A fokozódó hitelkockázatokat bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a piaci kockázatok csökkenése, elsősorban a forint már említett árfolyamstabilitásával kapcsolatban. Utóbbi jelentős javulás volna 2006-hoz képest, amikor évközben nagyobbrészt a hazai költségvetési egyensúlyhiány miatt, kisebb részben pedig globális piaci körülmények következtében nagyarányú árfolyamkilengésekre került sor. Az árfolyamstabilitásnak természetesen nem csupán a devizahitelekkel kapcsolatban van jelentősége, hanem a magas devizatartalmú szolgáltatói, elsősorban banki mérlegek biztonságos menedzselése, illetve a befektetések volatilitása szempontjából is. A banki mérlegek tekintetében például figyelemre méltó, hogy a forintárfolyam jelentősebb ingadozása még a hazai gyakorlatban jellemző zárt valutapozíciók mellett is destabilizálhatja a bank tőkeellátottságának színvonalát. Az alapszerűen kezelt befektetések tekintetében pedig fontos körülmény, hogy folyamatosan nő a különféle termékek részeként értékesített valutakockázat mértéke is, elsősorban a külföldi eszközökbe fektető alapok térnyerése következtében. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a 2007. évi induló valutaárfolyamok a 2006. évi átlagos szinthez képest jelentős forintfelértékelődést testesítenek meg, amelynek komoly hatásai lehetnek az ügyfelek pénzügyi helyzetére, illetve a szolgáltatók mérlegére és eredménykimutatására. - A forint stabilitását leszámítva az egyéb piaci kockázatok kilátásai jóval vegyesebben alakulnak. Egyrészt kedvező körülmény, hogy a bankok forrásköltségeit mind forintban, mind pedig devizában megdrágító globális kamatemelkedési ciklus a jelek szerint a végéhez közeledik, vagy talán már be is fejeződött. 2006-ban érdemi mértékben szűkült a bankok átlagos kamatrése, ami a pénzpiaci kamatszint általános emelkedése, a hazai megtakarítási hajlandóság csökkenése és a fokozódó üzleti verseny közös hatásának volt tulajdonítható. A forintpiacon azonban 2007 második felétől ismét a kamatszint csökkenése valószínű, ami ugyancsak nem kockázatmentes, mert a kamatszint csökkenése jellemző módon a kamatrés szűkülésével jár együtt. - Az értékpapírpiacok rövidtávú kilátásai ugyancsak ellentmondásosnak tűnnek. A magyar gazdaság, és ezen belül a pénzügyi szolgáltató rendszer strukturális forráshiányának finanszírozhatóságát érdemben javíthatja a deviza és forint kötvényhozamok várható mérséklődése. A globális részvénypiaci kockázat viszont a várható konjunkturális trendfordulóval összefüggésben növekszik. 2007-ben nem zárható ki a korábban emelkedő részvényárak globális korrekciója, amely egyrészt a hazai részvénypiacot közvetlenül, 15
másrészt a fejlődő piacok iránti keresletet közvetve negatívan érintené. Utóbbit azért, mert a részvénypiac gyengélkedése a globális kockázati étvágy csökkenését idézheti elő. - A lanyhuló hazai konjunktúra következményeként további érdemi fenyegetés az ingatlanpiacon alakulhat ki. 2007-ben a lakásárak és az ipari ingatlanok árainak strukturált csökkenése várható, vagyis az árak valószínűleg nem minden kategóriában fognak mérséklődni, de a kereslet általános szintje nagy valószínűséggel visszaesik. Ezzel szemben az irodapiac helyzete kedvezőbbnek tűnik és előretekintve is nagyobb erőt mutathat. Az esetlegesen csökkenő ingatlanárak az ingatlanalapokkal, illetve befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban piaci kockázatként, az ingatlanfejlesztési hitelek megtérülésével, illetve a hitelfedezetekkel kapcsolatban pedig hitelkockázatként is megjelenhetnek. Az ingatlanpiac kockázatai a rendelkezésre álló hiányos hazai információs rendszerre, vagyis a nem kielégítő mértékű piaci transzparenciára való tekintettel külön is figyelmet érdemelnek. d. Fokozódó verseny - A szolgáltatói versennyel kapcsolatos legújabb tapasztalatok részletes ismertetése különösen fontos, mert az alább felsorolt jelenségek és tendenciák továbbélése, illetve felerősödése a rövid távon szigorodó makrokörnyezet, és az ennek nyomán nehéznek ígérkező 2007. évi üzleti feltételek közepette több, mint valószínű. A 2006. évi tapasztalatok ezért egyben az elkövetkező időszak jelentős kockázataiként is felfoghatók. - A pénzügyi szolgáltató szektor 2006. évi eseményei alapján a piaci részarányokért és az üzleti növekedésért, valamint a tevékenységet finanszírozó pénzügyi forrásokért folyó fokozódó verseny képe bontakozik ki. Ennek egyik jeleként felgyorsult a bankok és biztosítók fiók- és ügynökhálózatának bővülése, a meglévő és reménybeli ügyfelekhez való minél szélesebb körű hozzáférés érdekében. Mindez a mobil- és internetbanki szolgáltatások még gyorsabb ütemű terjedése mellett következik be, mely utóbbiak egyaránt felfoghatóak külön szolgáltatásként, illetve a közvetlen személyes kapcsolatot kiegészítő értékesítési csatornaként. Az értékesítő hálózat bővülése az elérhető forgalom- és állománynövekedés ellenére a működési költségek fajlagos mértékét akár kedvezőtlenül érintheti, mert a piac növekvő telítettsége az elérhető új ügyfelek üzleti értékének csökkenéséhez is vezethet. - Az előzőekkel kapcsolatban érdemes felfigyelni arra, hogy a bővülő fiók- és ügynökhálózat számottevő mértékben foglalkozik külföldi szolgáltatók határon keresztül kínált termékeinek értékesítésével is. Erre példa a hitelközvetítő irodák által kínált „osztrák hitel”, a belföldön telephellyel nem rendelkező európai szolgáltatók biztosításai, illetve a külföldi eszközökbe fektető és külföldön kezelt befektetési alapok egyre gazdagabb kínálata. E termékek jelenléte részint az elérhető üzleti volumen, részint a megszerezhető források tekintetében támaszt fokozódó mértékű versenyt a hazai szolgáltatókkal szemben. Hasonlóképpen bővül a külföldi szolgáltatók magyarországi fiókjainak köre is: ezek egyelőre leginkább a biztosítási szektorban növelték a piaci szereplők létszámát. Végül, vannak bizonyítékok a határon keresztül történő ügyfélmozgás élénkülésére is, például a határ túlsó oldalán érvényesíthető alacsonyabb számlavezetési és pénzforgalmi költségekre tekintettel. - A verseny fokozódásának további bizonyítéka továbbá különböző típusú szolgáltatók terjeszkedése szomszédos üzleti területekre. Ennek egyik példája egyes nagybiztosítók és egy jelzálogbank terjeszkedése a hosszú távon jelentős dinamikát ígérő kiskereskedelmi bankszolgáltatások területére, részint bankalapítás, részint pénzügyi vállalkozás alapítása révén. Hasonló jelenség egyes bankok expanziója a járadékszolgáltató és lakáslízing üzletágba, amelyek alapvetően új termékkörnek számítanak, ugyancsak komoly növekedési potenciállal. A tevékenységi profilváltás talán leginkább aktív hazai képviselői a biztosítók, 16
amelyek üzleti növekedésének és volumenének mind jelentősebb részét teszik ki a túlnyomórészt befektetési típusú termékek, illetve újabban a hitelkockázatot megtestesítő biztosítások.
- Különösen élesnek tűnik a verseny a szolgáltatók száma alapján talán legnépesebb szektor, a hitelintézetek, illetve a befektetési szolgáltatások tekintetében. E területen egyértelműen előnynek számít a nagyobb méret, illetve a keresettebb termékek, például a devizatermékek kínálatára való felkészültség. Kisebb méret esetén pedig egyértelműen előny a szakosodás. Utóbbira jó példa egyes befektetési vállalkozások által elektronikus kereskedési platformok szolgáltatásának kínálata. A hitelintézeti szektorban az új bank- és fiókalapítások hulláma mellett bizonyos mértékű szervezeti koncentráció is érvényesül. Ennek egyik hajtóereje a nemzetközi összeolvadások hazai szervezeti következményeiben keresendő, a másik pedig – piaci kényszerek mellett – a szövetkezeti hitelintézetek növekvő tőkekövetelményéből fakad. Az utóbbi körben tapasztalható erősebb szövetkezeti szolgáltatóknak működésük hagyományos földrajzi körzetén túli terjeszkedése. Ennek természetesen megvannak a maga kockázatai is, az új működési terület sajátos körülményeinek esetlegesen hiányos ismeretéből adódóan. - A fokozódó verseny jellemző hazai megnyilvánulása a korábbiaknál kockázatosabb hiteltermékek növekvő mértékű értékesítése. Ebbe a körbe sorolható egyebek között a kártyahitel, a szabad felhasználású jelzáloghitel, a hiányos dokumentációjú vagy negatív hiteltörténet ellenére megítélt (BAR-listás) hitel, a fedezetlen készpénzhitel, a magas hitel / fedezet arány mellett nyújtott jelzáloghitel, az alacsony önrész melletti gépjárműhitel, vagy lakáslízing, stb. - A növekvő intenzitású verseny fontos bizonyítékát szolgáltatta a bankszektor kamatrésének 2006. évi csökkenése. E jelenség egyik oka kétségtelenül a hazai kamatszint első félévi csökkenése volt. A jegybanki alapkamat második félévi növekedése azonban nem eredményezte automatikusan a kamatrés ellenkező irányú, szélesedő mozgását. Ehelyett a lekötött betétek és elsősorban a fogyasztási hitelek tekintetében éles árverseny bontakozott ki. A makrogazdasági környezet változása miatt a háztartások hitelkeresletének és pénzügyi eszközeinek növekedése egyaránt jelentősen lassult, egyszerre veszélyeztetve a bankok üzleti növekedését és belföldi betéti bázisát. Ezen túlmenően a bankok a szeptemberben bevezetett kamatadó következtében más szolgáltatókkal szemben hátrányos helyzetbe kerültek, és az év harmadik negyedében jelentős mennyiségű forrást veszítettek. A kialakult helyzetet az év vége felé a fogyasztási hitelek teljes költségének jelentős mérséklésével, illetve viszonylag költséges betéti akciókkal igyekeztek ellensúlyozni. A hitelek, illetve a betétek további gyarapodását tekintve a bankok erőfeszítései sikeresnek bizonyultak, de a növekedési ütem fenntartása csak szűkülő kamatrés mellett volt lehetséges. - A szolgáltatói verseny feljebb vázolt tendenciáival az értékesítési folyamat kockázatainak bővülése is együtt jár. A kiélezett versenyhelyzetre a szolgáltatók és ügynökeik nagy része az 17
értékesítési folyamat igényességének, a szolgáltatás értékének növelésével válaszol. Jelentős számban tapasztalhatók azonban kedvezőtlen jelenségek is, úgymint a hiányos tájékoztatás, a nem kielégítő termékismertetés, az árukapcsolás, a nem átlátható árazási és egyéb feltételek, a szolgáltatóváltást büntető feltételek beépítése, vagy a kockázati szempontból az adott ügyfélhez nem illő termékek értékesítése is.
e. Szabályozási környezet: kereslet- és jövedelemkorlátozó változások - A jelenleg folyó költségvetési megszorításokkal kapcsolatban 2007-ben az adó- és támogatási politika több olyan változására kerül sor, amelyek összesített hatásukat tekintve mérséklik a pénzügyi termékek keresletet, illetve közvetlenül csökkentik a szolgáltatók jövedelmeit. A bankszektort sújtó 2005-2006. évi különadó megszűnik, de belép helyette az összes szolgáltatót érintő szolidaritási adó, illetve az állam által támogatott hitelek kamatbevételét terhelő különadó. Ezek közül az első általános hatásával, a második viszont éppenséggel erős szerkezeti hatásával tűnik ki. Hasonlóképpen a pénzügyi szolgáltatók széles körét érintő, jelentősen negatív keresleti és jövedelmi hatással bír a 2006. szeptemberben bevezetett kamat- és árfolyamnyereségadó, amely a pénztárakat és a hosszú távú életbiztosítást kedvezményezi valamennyi egyéb megtakarítási formával, de elsősorban a bankbetétekkel szemben. - További várhatóan számottevő hatású változás a lakáshitelhez kapcsolódó SZJAkedvezménynek az új hitelszerződésekre történő megszüntetése. Ez a változás valószínűleg tovább csökkenti a támogatott forinthitelek iránti keresletet, részben a közvetlen költségeket tekintve esetlegesen olcsóbb, de a valutaárfolyam miatt nagyobb kockázatú devizahitelek javára. Ugyancsak keresletszűkítő hatású lehet az ingatlanhitelek tekintetében a 2008-ra hivatalos bejelentéssel kilátásba helyezett ingatlanadó is, amely egyben az eszközminőség további romlásával is fenyeget. A lakásépítés és a hozzá kapcsolódó hitelkereslet tekintetében viszont kedvező hatású lehet az a tény, hogy a költségvetési szigorítások nem érintették az ÁFA felső kulcsát, amelynek jelentős mérséklésére egy évvel korábban sor került. f. Új és felfutó termékek - A 2007-re várható viszonylag nehéz piaci körülmények ellenére is azonosítható több olyan szolgáltatási terület, illetve termékfajta, amelynek gyors térnyerése valószínű és magas értékesítési dinamikája is lehetséges. Így például a növekvő hitelkockázatok fokozhatják a lízing és faktoring, valamint a hitelfedezeti célú biztosítási termékek népszerűségét. Hasonlóképpen rövid távon is számottevő növekedési lehetőségek rejlenek az Európai Unió támogatott fejlesztési programjaihoz kapcsolódó hitel-, lízing- és faktoring-szolgáltatásokban.
18
- A technológiai fejlődés feltartóztathatatlannak tűnő előrehaladásával várhatóan jelentős sebességgel terjednek tovább a telefonon és interneten keresztül bonyolított banki, biztosítási és befektetési szolgáltatások, és bővül az on-line kereskedési platformok tevékenysége. E tekintetben a tevékenység méreteivel és bonyolultságával összefüggő működési kockázatok várható növekedésére kell felhívni a figyelmet. - A technológiai fejlődéshez, valamint a jelentősebb pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfelek fokozódó szofisztikáltságához kapcsolódóan várhatóan tovább bővül a bonyolultabb és/vagy kockázatosabb befektetési termékek iránti kereslet és az annak megfelelő kínálat is. E tekintetben érdemes számítani a befektetési célterület vagy eszköztípus szerint növekvő mértékben differenciált hazai és külföldi alapok, származtatott, tőkeáttétellel működő vagy összetett konstrukciók, valuta-, regionális, vagy árutőzsdei kockázatokat megtestesítő termékek fokozódó mértékű értékesítésére, amellyel kapcsolatban a megfelelő szintű pénzügyi műveltség, illetve a termékmegfelelőség követelménye vethető fel kritikus kérdésként. - A várható élettartam növekedése, a hazai nyugdíjak tartósan alacsony szintje, valamint a saját tulajdonú lakóingatlanok magas aránya ideális körülményeket teremt és potenciálisan magas keresletet biztosít a járadékszolgáltatás és a fordított jelzálogkonstrukciók számára. Az e körbe tartozó szolgáltatás egyelőre kezdeti szakaszban van, de jelentős felfutása várható, különösen ha a hazai adórendszer elmozdul a vagyoni típusú adóztatás irányába, és a már hivatalosan bejelentett ingatlanadó markáns formában bevezetésre kerül. Az e körbe tartozó szolgáltatások egyik kulcskérdésének a tőkésítés és az aktuáriusi kockázat megfelelő kezelése bizonyulhat. - A nyugdíjpénztárak körében várható tendencia a választható portfólió terjedése, bár a folyamat valószínű terjedési sebességét nem könnyű megjósolni. E területtel kapcsolatban különösen fontos a kérdés a növekedési típusú portfóliók befektetési politikájának megalapozottsága, és a pénztártagok nagy tömegeinek kockázatviselő hajlandósága, vagy képessége. E tekintetben a magánpénztárak választható portfólióinak körültekintő és főként rugalmas szabályozására van szükség, annak elkerülésére, hogy az eljárás kötöttségeiből adódóan ésszerűtlen kockázati profilok jöjjenek létre. g. Jövedelmezőség: egyszerre több tényező miatt prés alatt - A pénzügyi szolgáltatások hazai jövedelmezősége a folyó évtizedben jelentős mértékben emelkedett, és mind nemzetközi összevetésben, mind pedig a hazai nem-pénzügyi ágazatokhoz képest magas szintet ért el. Az elmúlt két év során azonban az emelkedő tendencia részben piaci, részben szabályozási okoknál fogva megtört, nemzetközi összehasonlításban a jövedelmezőségi előny csökkent, 2006-ban pedig a hazai szolgáltatók tőkejövedelmezősége érdemi mértékben differenciálódott. A fokozódó piaci verseny, a viszonylag nehéz makrogazdasági körülmények és a költségvetési kiigazítás követelményeit megtestesítő adó- és támogatási politika körülményei között nem zárható ki a lehetőség, hogy 2007 során, vagy az elkövetkező egy-két év során a hazai pénzügyi szolgáltatók tőkejövedelmezősége általánosságban csökkenni fog.
19
- A jövedelmezőséget csökkentő hatások az eredménykimutatás több pontján is megjelenhetnek. Egyrészt a jövedelmi és pénzügyi expanzió valószínű lassulása miatt mérséklődhet a méretgazdaságosságnak ez elmúlt években megszokott lendületű javulása, amely elsősorban a nettó kamatbevételek növekedésén és a működési költséghatékonyság javulásán keresztül fejtette ki kedvező hatását. Másrészt a kamatrést, a jutalékokat és általában az adózott eredményt sújtani fogja a növekvő árverseny és a különféle többletadók hatása. Harmadrészt a növekvő hitelkockázatok miatt magasabb értékvesztési kiadások várhatók. Negyedrészt a fokozódó verseny további jelentős hálózatfejlesztési, marketing- és technológiai kiadási terhekkel járhat, amely a működési költségekben rendre megjelenik. Végül 2007 második felétől és a továbbiakban is várható a kamatkonvergencia-folyamat megújulása, amely nagy valószínűséggel a kamatrés további szűkülése irányában fog hatni. E tényezőkkel szemben hat viszont és a jövedelmezőség csökkenését erősen fékezheti számos más tényező, elsősorban a pénzügyi penetrációs ráta további emelkedése, és a növekvően szofisztikált, magasabb értéktartalmú termékek értékesítése.
20
1. számú melléklet - Bankszektor2 Lezárult egy korszak a hazai bankszektor történetében, melyet a hitelezés erőteljes bővülése mellett növekvő jövedelmezőség jellemzett. A szektorbeli mérleg-növekedési dinamika - az év közepétől valamelyest mérséklődve - folytatódik ugyan, a portfólióminőség romlásáról tanúskodó értékvesztés és céltartalék-képzés címen elszámolt tétel azonban a megelőző évben elszámolt összeg duplájára nőtt, érzékelhetően csökkent továbbá a korábbi évekhez képest a szektorszintű eszköz-jövedelmezőség is. A bankszektor fő adatai Mérlegfőösszeg (mrd Ft) Eszközök (mrd Ft) Hitelek (mrd Ft) - nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók - ebből mikro-, kis- és középvállalatok - ebből projekthitelek - lakossági hitelek - ebből lakáscélú - ebből fogyasztási célú
2006.12/ 2005.12
2003.12.
2004.12.
2005.12.
2006.12.
12 860,7
14 911,9
17 559,4
20 838,6
18,67%
8 124,9 4 085,8 1 731,4 947,1 1 945,2 1392,9 395,2
9 482,6 4 578,2 2 399,9 1 111,1 2 530,7 1774,8 526,2
11 370,7 5 306,7 2 826,2 1 271,5 3 300,4 2139,1 941,8
13 473,7 5 915,3 3 198,5 1 429,6 4 237,4 2545,0 1384,9
18,50% 11,47% 13,17% 12,43% 28,39% 18,98% 47,06%
- személyi hitel
n.a
368,1
337,4
354,4
5,05%
- gépjármű vásárlási hitel
n.a
77,4
141,4
211,8
49,78%
- szabadfelhasználású jelzáloghitel
n.a
0,0
369,5
722,2
95,45%
- áruvásárlási és egyéb
n.a
80,7
93,5
96,5
3,26%
7 277,2 1 240,8 1 387,2
7 897,2 1 457,2 1 788,9
8 891,3 2 113,2 2 134,0
10 052,5 2 675,1 2 416,8
13,06% 26,59% 13,25%
1 097,7 1 071,1
1 482,6 1 261,8
1 765,2 1 433,4
2 030,1 1 819,2
15,00% 26,91%
Források (mrd Ft) Betétek Monetáris pü-i int.-ektől származó betétek Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Saját tőke
2003. Eredménykimutatás (mrd Ft) Kamatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb üzleti tevékenység eredménye Értékvesztés és kock. céltart. válozása Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Egyéb adatok, mutatók ROA (%) ROE (%) Össz állományi létszám (fő) Bankfiókok száma (db)
2004.
2005.
2006.
2006.év/ 2005.év
452,6 168,8 50,2 -60,2 -83,7 208,4 174,4 121,9
549,6 181,0 89,8 -47,3 -81,3 321,8 275,1 161,6
622,8 207,2 122,9 -91,4 -77,5 379,6 314,2 159,3
706,9 232,9 109,8 -69,8 -142,5 406,4 362,5 271,5
13,51% 12,44% -10,66% -23,59% 83,91% 7,04% 15,36% 70,45%
1,50% 17,10% 27 167 1 162
1,95% 23,40% 27 190 1 139
1,96% 22,29% 28 826 1 225
1,86% 22,97% 31 227 1 375
8,33% 12,24%
Élesedő piaci versenyfeltételek Fokozódik a verseny, elsődlegesen a lakossági termékek piacán; és nem csupán a korábbi szereplők között. 2006-ban a hitelezési versenybe több új szereplő bekapcsolódott: bankot alapított a hazai biztosítási piac legnagyobb szereplője, az Allianz, az FHB is megjelent a kereskedelmi bankok közt, továbbá új szereplőként köszönthet a bankszektor egy volt pénzügyi vállalkozást (Bank Plusz Bank) is. 2006-ban folytatódott a bankok fióknyitási versenye: az év során 150 új fiókot avattak fel. Az új fiókok többsége azonban nem az új bankok megjelenéséhez kapcsolódik. A bankok a kiskereskedelmi üzletágra koncentrálva a lakossági preferenciákhoz igazítva alakítják stratégiájukat, és köztudott, hogy számukra a bankválasztás szempontjai között a fiók 2
2006. végén 37 részvénytársasági formában működő hitelintézet volt jelen a piacon (7 nagybank, 9 közepes bank, 16 kisbank és 5 szakosított hitelintézet /3 jelzálogbank és 2 lakástakarékpénztár/).
21
közelsége elsődleges. Évről évre nő a marketingre fordított összeg, sorozatban jelennek meg új, egyre összetettebb termékek a piacon: a termékinnovációban a csoporton belüli szinergiák fokozott kihasználása is nyomon követhető. A bankok továbbá egyre nagyobb figyelmet fordítanak új értékesítési, közvetítési csatornák hatékony alkalmazására (internet, mobiltelefon). Az értékesítés ma már minden pénzügyi csoportoknál többcsatornás. Bankfiókok száma és az össz állományi létszám Összes állományi létszám (fő) Hálózati egységek száma
1 330
1 230 1 180
.12
. 20
06
.06
. 06 20
20
20
.12
. 05
.06
. 05
.12
. 20
04
.06
. 04
.12
20
03
.06
.
1 130
20
03 20
1 380
1 280
.
31 500 31 000 30 500 30 000 29 500 29 000 28 500 28 000 27 500 27 000 26 500
Marketing költség, mérlegfőösszeg 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
Eszközök összesen (mrd Ft, jobb skála) Marketing költségek (millió Ft, bal skála)
25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
2003. I. 2003. 2004. I. 2004. 2005. I. 2005. 2006. I. 2006. félév II. félév félév II. félév félév II. félév félév II. félév
2006-ban több új szereplő is megjelent a hitelintézetek közt, annak ellenére, hogy a méretgazdaságosság, az operációfejlesztés költségei, nehézségei, a humán erőforrásigény mind a szereplők elszaporodása ellen hat. Ez nem magyarország-specifikus jelenség; az Európai Bizottság egy frissen megjelent tanulmánya rámutatott arra, hogy a banki gyakorlat Európa szerte megnehezíti a bankváltást. Előfordulnak olyan egyedileg alkalmazott technikák is, melyek a „hűtlenséget” például számlabezárási díjjal szankcionálják. Fióktelepek nyitása A határon átnyúló terjeszkedés egy másik formája a fióktelep létrehozása. Az Európai Uniós csatlakozásunkkal megnyílt a lehetőség arra, hogy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokban székhellyel rendelkező hitelintézetek, pénzügyi és befektetési vállalkozások a korábbinál lényegesen egyszerűbb feltételek mellett alapítsanak hazánkban fióktelepet, illetve nyújtsanak határon átnyúló pénzügyi és befektetési szolgáltatást fióktelep alapítása nélkül is. Jelenleg négy hitelintézet működtet hazánkban fióktelepet. Méretük jelentősen elmarad egy átlagos hazai bankétól: 2006 végét 304,7 milliárdos aggregált mérlegfőösszeggel zárták, ami a bankszektor teljes eszközállományának mindössze 1,5%-a. Eszközállományuk nagy részét a hitelek (56,3%), és a jegybanki és bankközi betétek (36,9%) alkotják. Forrásaikat többnyire betétekből (52,5%) és külföldi jegybankoktól, hitelintézettől, pénzpiaci alapoktól (30,6%) szerzik. A fióktelepek működési sajátosságukból (fiókhálózat hiánya) adódóan inkább a nem-pénzügyi vállalatok felé nyitnak: hiteleik 41%-át számukra nyújtják, többnyire devizában. A háztartásoknak nyújtott hiteleik az állomány mindössze 2,6%-át teszik ki. Eszköz- és forrásállományuk 70%-a devizában denominált. Jelenleg a négyből három veszteségesen működik, az első évek működésének magas költségei miatt cost-to-income mutatójuk 172%. Fokozódó koncentráció Megfigyelhető hazánkban a 8 legnagyobb bank piaci részesedésének lassú növekedése: míg 2003 végén a mérlegfőösszeg 70,8%-át tudhatták magukénak, addig 2006 végén már 77,2%át. A koncentráció növekedését a – nemcsak ágazaton belül lezajló - fúziók és felvásárlások (kölcsönös piacszerzésben rejlő szinergiák, a kockázatok terítése és transzferálása, a tőke gazdaságosabb felhasználása, valamint a kombinált termékek csoporton belüli könnyebb értékesítése) mellett a méretgazdaságosság segíti. Az utóbbi években az Európa-, sőt világszerte zajló fúziók, felvásárlások tovább növelték az amúgy is erős koncentrációt. Mivel többnyire a legnagyobb bankok szállnak versenybe a privatizálásra szánt bankokért, a 22
koncentráció további emelkedése várható; nem csak hazánkban, hanem a teljes közép-keleteurópai régióban is. Fúziók és felvásárlások (M&A) boomja Az M&A tranzakciók 2006 folyamán - a globális konjunktúracsúcsok idején - rekord magasságba szöktek világszerte (3,8 ezermilliárd USD). A fúziók és felvásárlások boomja a pénzpiacokon is megfigyelhető volt: világszinten a pénzügyi szektor a második helyen végezett a szektorok közt. Kontinensünkön az M&A tranzakciók összértéke a pénzügyi szektorban 231,3 milliárd dollárt tett ki (amely 107%-os növekedést jelent 2005-höz képest) a bejelentett összes 1,59 ezermilliárd dollárnyi értékű tranzakción belül. A tendencia a fokozott verseny miatt feltehetőleg 2007-ben is folytatódni fog. Hasonló jelenség volt tapasztalható a közép-kelet-európai térségben is: az év során bejelentett fúziók és felvásárlások teljes, (valamennyi szektort magában foglaló) volumene precedens nélküli:,183 milliárd dollár volt, mely mintegy 25%-os növekedést jelent a megelőző év viszonylatában. A térségben is várható a trend folytatódása, egyrészt, mivel a bankok a Bázel II bevezetésével felszabaduló tőkéjüket néhány éven belül feltehetőleg aktivizálni akarják majd, másrészt a verseny nyomása eredményeként. A bankszektorbeli M&A tranzakciók száma és értéke Európában (1996-2005) tranzakciók száma Kifele irányuló (db) Határon átnyúló (db) Befele irányuló (db) Kifele irányuló (mrd EUR) Határon átnyúló (mrd EUR) Befele irányuló (mrd EUR)
A közép-kelet-európai régióban bejelentett bankszektorbeli M&A tranzakciók értéke (célpont szerint; mrd EUR; 1996-2005)
tranzakciók értéke
1,5
Lengyelország
1,5
6
Csehország
1
Románia
1,3
Észtország Magyarország
1,4
T örökország
1,6
5
Horvátország Szlovákia
1,6
Bulgária
2
Egyéb - Balti államok
4,4
Egyéb - KKE ország
Forrás: WGBD, PWC A bankszektorban a közelmúltban lezajlott két jelentős fúzió (Intesa - SaoPaolo; Unicredit - HVB) hazánkat is érinti: az első esetben az Inter-Európa CIB-be történő beolvasztásával, a második esetben a HVB akvizíciójával. A sor jövőre várhatóan folytatódni fog az FHB-vel, melynek privatizálásáról már döntött a kormány. Az amerikai, nyugat-európai nagy bankok a közép-kelet-európai régióban folyó terjeszkedési versenyébe hazai alapítású bankjaink is részt vesznek. A magas jövedelmezőség reményében azon országokat (pl.: Románia, Bulgária, Ukrajna) vették célba, melyekben a pénzügyi szektor alacsony penetrációja következtében magas növekedési potenciál rejlik. Ezen országokban való megjelenés azonban a piaci transzparencia és az infrastruktúra hiánya, valamint a bürokratikus és adminisztratív akadályokból adódóan jelentős kockázatokat hordoz magában.
Lassuló ütemű mérlegfőösszeg / üzletméret növekedés A bankszektor mérlegfőösszegének vizsgálatánál a 2006-os év tekintetében mindenképp érdemes két időszakot elkülöníteni egymástól: júniusig a szektort az eszközállomány erőteljes bővülése, majd júniust követően a növekedés ütemének visszaesése jellemezte. Mindez elsősorban a devizatételek, azon belül is a devizahitel állomány tendenciájában bekövetkezett fordulat eredménye, mely tétel a teljes mérlegfőösszeg 35%-áért felelős. A forintban denominált eszközök (melynek aránya a mérlegben 57%) növekedése enyhe mérséklődést mutatott az év során, így a teljes eszközállomány bővülése gyakorlatilag a devizatételekét követte tompított formában.
23
Eszköz és hitel növekedési ütemek (év/év)
Vállalati és lakossági hitelek alakulása (devizahitelek aránya)
mrd Ft
50,0%
7 000
40,0%
6 000
lakossági hitelek (bal skála) vállalati hitelek (bal skála) lakossági devizahitel aránya (jobb skála) vállalati devizahitel aránya (jobb skála)
5 000
30,0%
60,0% 50,0% 40,0%
4 000
20,0%
30,0%
3 000
10,0%
20,0%
2006.12
2006.09
2006.06
2006.03
2005.12
2005.09
2005.06
2005.03
2004.12
2004.09
2004.06
0,0% 2004.03
0 2003.12
Eszközök összesen Deviza eszközök összesen
2003.09
Hitelek Deviza hitelek
10,0%
1 000 2003.03
20 03 . 20 1 2. 04 . 20 0 3. 04 . 20 0 6. 04 . 20 0 9. 04 . 20 1 2. 05 . 20 0 3. 05 .0 20 6. 05 . 20 0 9. 05 . 20 1 2. 06 . 20 0 3. 06 . 20 0 6. 06 . 20 0 9. 06 .1 2.
2 000
2003.06
60,0%
E devizahitelezést górcső alá véve elmondható, hogy az év során tapasztalt jelenség nagyrészt a forint árfolyamának változására vezethető vissza: az év első felében ugyanis fizetőeszközünk több mint 10%-ot gyengült mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben (252 HUF/EUR árfolyamról 280 HUF/EUR fölé, és 162 HUF/CHF-ról 180 HUF/CHF-ra), amit az év második felében az euróval szemben sikerült az év eleji szintre visszatornászni, a svájci frankkal szemben pedig 3%-os erősödéssel zárta az évet a forint. Az árfolyamváltozás kiszűrésével jól látható, hogy egész éves átlagban a bankszektor bővülésének üteme magasabb a 2005 évinél. A háztartásokkal szembeni kinnlevőség növekedési üteme stagnál, a nem-pénzügyi vállalatokkal szembeni követelés növekedési dinamikája az 2005-höz képest lassult, e tendencia 2006 utolsó negyedévében volt a legszembetűnőbb. A bankszektor hitelállományának növekedési üteme év/év alapon (a forint árfolyamváltozásának hatását kiszűrve) Teljes hitelállomány Nem-pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi közvetítők Külföld Hitelintézetek Központi kormányzat Egyéb szektorok
2002 26,0% 3,1% 71,6% 72,1% 1,5% 118,9% 245,4% 19,4%
2003 28,4% 17,7% 65,8% 55,0% 12,2% 73,5% -39,3% 25,1%
2004 19,4% 16,5% 30,9% 32,4% -15,8% 17,9% 6,3% -3,6%
2005 19,1% 13,3% 29,0% 15,9% 34,0% 26,3% 5,7% -4,8%
2006.03
2006.06
2006.09
17,4%
18,3%
18,1%
9,9%
13,4%
15,7%
30,7%
30,6%
29,1%
14,5%
16,8%
12,4%
35,5%
20,8%
23,2%
30,3%
26,5%
13,7%
-14,8%
-19,6%
-15,0%
39,4%
35,2%
17,4%
2006 19,6% 11,6% 30,0% 12,0% 47,3% 11,5% 35,0% 35,2%
Forrás: PSZÁF kalkuláció
A megszorító lépések hatása már a háztartások fogyasztási, és a – pénzügyi szektor szempontjából jelentős – építőipari termelés trendjében is nyomon követhető. Az ipari termelési tendenciákban (mely az építőipart nem tartalmazza) nem tükröződnek a fiskális kiigazítás hatásai, ennek oka, hogy a belföldi értékesítés / kereslet visszaesése a hazai export gyorsulása mellett következett be, ez utóbbi hatása pedig erőteljesebbnek bizonyult. A megszorító intézkedések következtében a lakosság rendelkezésre álló jövedelme reálértéken csökkent, ráadásul keresetének vásárlóereje az indirekt adókon keresztül tovább szűkült, mindez a jövőben a hitelezési tevékenyég növekedésének további lassulását valószínűsíti. A lakosság eladósodottsága a fejlettebb piacokhoz viszonyítva még mindig jelentős elmaradásban van hazánkban, csakúgy, mint az egész KKE régióban, pedig ezen országokban az elmúlt években a háztartási hitelek átlagos éves növekedése kimagasló volt. Magyarországon a korábbi évek lakástámogató kormányzati politikája jelentősen hozzájárult a 30%-ot is meghaladó átlagos éves lakossági hitelállomány bővüléshez. A közelmúltban e támogatások mértékét és a jogosultak körét – a költségvetési terheket mérséklendő fokozatosan és jelentősen csökkentették, ami a (lakás)hitelezési tendenciákban is megmutatkozik.
24
Háztartások hitelállománya 2005 végén (GDP arányában)
A háztartási hitelek átlagos éves növekedése (2000-2005;%)
Forrás: IMF
Lassul a deviza hitelállomány növekedési üteme. A forint év eleji gyengülésének hatására az év második negyedévében – évek óta először – csökkenés következett be a devizában történő hitelezés dinamikájában az összes szektorral szemben. A csökkenés egy részére magyarázatot ad a forint év végi erősödése, a tendencia azonban az árfolyamváltozás kiszűrése után is fennmarad. Ez a trend a – döntően CHF alapú - gépkocsi hitelezésnél mutatkozik meg a legszembetűnőbben, csökkent ugyanis a gépjármű értékesítés. Ezenkívül a csökkenő építkezések és lakásvásárlások következtében (ez utóbbira nincs adatunk, de a megszorítások következtében feltehetően mérséklődött a lakásvásárlási hajlandóság) a lakáshitelezés dinamikája is lelassult, melynek harmada szintén devizában denominált hitelt takar. A fentiek következtében pedig életbe lépett a helyettesítési hatás: a forint hitelezés a fogyasztási hiteleknél az év végén a korábbi tendenciákkal szemben enyhe növekedést mutatott. Ezt a folyamatot elősegítette az a tény is, hogy a fokozódó verseny hatására a bankok mérsékelték a forinthiteleknél felszámított költségeket. A devizahitelezés növekedési dinamikája év/év alapon (a forint árfolyamváltozásának hatását kiszűrve) Devizahitelezés Belföldiek részére - Nem pénzügyi vállalatoknak - Háztartásoknak - Egyéb pénzügyi szektoroknak - Hitelintézeteknek - Kormányzatnak - Egyéb Külföldiek részére
2002 26,5% 33,8% 8,3% 72,9% 117,8% 69,0% 257,3% 35,0% 0,5%
2003 33,7% 37,5% 28,5% 168,4% 72,6% 12,8% -22,6% 90,5% 15,7%
2004 33,0% 41,8% 31,3% 294,4% 43,7% 20,6% -16,4% 17,1% -15,1%
2006. márc. 2005 38,0% 38,2% 38,6% 38,5% 17,7% 19,9% 168,9% 185,4% 17,7% 17,3% 114,4% 97,1% 2,8% 6,9% 11,2% 61,8% 31,9% 35,8%
2006. jún.
2006. szept.
36,1%
32,2%
38,8%
34,2%
21,0%
22,0%
130,8%
100,7%
17,0%
13,1%
84,3%
40,3%
-2,5%
-12,8%
44,4%
-25,6%
12,7%
14,3%
2006 29,8% 28,1% 11,1% 89,7% 11,0% 33,1% -2,9% -30,3% 45,3%
Forrás: PSZÁF kalkuláció
Vállalati és lakossági hitelezés struktúrája Megfigyelhető, hogy fokozatosan eltolódik a súlypont a kockázatosabb termékek irányába: lendületesen nő a fogyasztási hitelezés (2006-ban 47,1%-kal), miközben lassul a lakáshitelezés növekedési üteme (2005-ben 20,5%, 2006-ban 19%). A különböző típusú
25
fogyasztási hitelek eltérő fejlődési úton járnak: a gépjármű és szabadfelhasználású jelzáloghitelek – bár mérséklődő dinamikájú - térnyerése mellett, úgy tűnik, kiszorulóban vannak az áruvásárlási és személyi hitelek. Ez utóbbiak helyett, aki teheti, ma már alacsonyabb kamatozású terméket választ és cserébe inkább jelzáloggal terheli meg ingatlanját. A lakossági hitelek alakulása (mrd Ft)
A vállalati hitelek megoszlása (mrd Ft) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
nagyvállalati hitelek középvállalkozások hitelei mikrovállalkozások hitelei
20 06 .1 2
20 06 .0 6
2006.12
20 05 .1 2
2005.12 2006.06 folyószámla hitel gépjármű vásárlási hitel áruvásárlási és egyéb
20 05 .0 6
0 20 04 .1 2
1 000 500 0 2004.06 2004.12 2005.06 lakáscélú hitel személyi hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel
20 04 .0 6
4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
projekthitelek kisvállalkozások hitelei
Az egyes vállalati szegmensek számára nyújtott hitelezés tendenciája eltér egymástól: a vállalati üzletág növekedését egy ideje a KKV-k számára nyújtott hitelek pumpálják. A korábbiaktól eltérően azonban 2006-ban a legdinamikusabban nem a mikro- és kis-, hanem a középvállalatok (35,7%) hitelállománya bővült. Tovább csökkent a nagyvállalati hitelezés részaránya (2003. március végi 43%-ról 2006 végi 21,8%-ra), a projektfinanszírozási hitelek növekedése pedig lassulást mutat (2005 évi 14,2% után 2006-ban 12,4%). Ez utóbbiakon belül a legerőteljesebb bővülés továbbra is az ingatlanfejlesztésre, azon belül a lakóparkokra és többlakásos épületekre fordított hitelekre jellemző. A vállalati hitelek nemzetgazdasági ágazatok szerinti megbontásából is kitűnik, hogy számottevően növekszik - arányaiban is – a gazdaságon belül az ingatlanpiaci tevékenység hitellel történő finanszírozása: legnagyobb hitelfelvevő a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások ágazat (melynek legnagyobb összetevője feltehetőleg az ingatlanügy), mely az utóbbi években jelentősen emelte forrásainak hitelen keresztüli finanszírozását. mrd Ft
Nem-pü-i vállalati hitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint
7000 6000 5000
Egyéb hitelek Pénzügyi tev., ingatlanügyek, gazdasági szolg. Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás
4000
Építőipar
3000 2000
Villamosenergia-, gáz-, hő-, és vízellátás Feldolgozóipar
1000
Bányászat
0 2003
2004
2005
2006
Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd. és halászat
Forrás: MNB
Erősödő verseny a forrásokért A 2006. szeptember 1-jével bevezetett 20%-os kamatadó átrendezte a bankszektor forrásstruktúráját. Augusztus folyamán több mint 245 milliárd forinttal csökkent a háztartások betéteinek állománya. A betétállomány – a csökkenés mellett – összetételét tekintve is változott. A háztartások a folyószámlán és a rövidebb lejáratú betétekben tartott megtakarításaikat hosszabb lejáratú banki betétekbe csoportosították át. Ezt a 26
portfólióátrendezést jelentősen erősítették a bankok által meghirdetett, hosszú távú forrásgyűjtésre koncentráló akciók. A megtakarítások denominációjától függően is eltért az állományváltozás mértéke. A devizában elhelyezett megtakarításokat kevésbé érintette a portfólió-átrendezésből fakadó csökkenés, a devizabetétek esetében kizárólag a látra szóló betétek, illetve a folyószámlán tartott állomány esetében figyelhető meg visszaesés. A hitelintézeti betétállományon belül a devizabetétek aránya 12,5%-ról 13,3%-ra nőtt augusztus folyamán. Háztartások betéteinek alakulása
Teljes betétállomány (mrd Ft) látra szóló és folyószámla betét aránya rövid lejáratú lekötött betétek aránya 1- 2 éves lejáratú lekötött betétek aránya 2 éven túli lejáratú lekötött betétek aránya
2004.12.
2005.06.
2005.12.
2006.06.
2006.12.
4 279,3
4 377,9
4 666,6
4 929,7
4 863,8
23,0%
26,6%
30,7%
31,9%
28,1%
71,9%
68,3%
64,1%
63,0%
61,8%
0,6%
0,5%
0,5%
0,5%
3,4%
4,5%
4,6%
4,7%
4,6%
6,7%
A bankoknak egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük az eszközoldali növekedés finanszírozásához. A forrásokért folytatott versenyben az intézményi befektetők egyre nagyobb részt hódítanak el a bankok elől. Az arányaiban csökkenő kiskereskedelmi forrásokat a bankok egyre nagyobb mértékben a pénzpiacról pótolják, elsősorban külföldről felvett hitelek és bankközi betétek formájában. Ez természetesen azt is jelenti, hogy arányaiban folyamatosan nő a forrásoldali devizatételek aránya (2006 végén 35% volt). Az eszköz oldalon a devizatételek részesedése 2006. december végén 42%-ot tett ki, a banki aggregált mérlegben így még mindig jelentős a nyitott devizapozíció, melynek kockázatát a bankok a mérlegen kívül igyekeznek fedezni. A források egyre nagyobb részét képezi továbbá a szolgáltatások nyújtása eredményeként generálódott mérleg szerinti eredmény, mely az eredménytartalékon keresztül a sajáttőke összegét növeli.
* az oszlopdiagramm jelzi az eszközöket, a terület pedig a forrásokat ** Pénztár és elszámolási számlák, vagyoni érdekeltségek, aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások, egyéb eszközök *** Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, passzív kamatelhatárolások, egyéb passzív elszámolások, hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek, céltartalék, saját tőke
Romló portfólióminőség A lassuló gazdasági növekedés melletti fokozódó versenyben tovább nőtt a bankok profitéhsége, pedig a kockázat már a devizában denominált tételeknél is kézzel foghatóvá vált: a 2006-os évet a MNB alapkamat növekedése mellett a forint árfolyamának erőteljes volatilitása, valamint a mérlegben növekvő devizahitelek szempontjából kiemelkedő jelentőségű CHF, EUR kamatlábak emelkedése jellemezte. A devizahitelekhez kapcsolódó kockázatok a bankokat a nyitott devizapozíció mellett a hitelfelvevők fizetési készségén
27
/képességén keresztül is érintik. Ebből a szempontból azonban nem túl bíztató a helyzet, a lakosság ismeretei ugyanis nem tartanak lépést a pénzügyi rendszer fejlődésével, az árfolyamkockázatot és a külföldi valuták kamatemelésének kockázatát kevésbé veszik figyelembe, finanszírozási döntéseiket az aktuális feltételek melletti törlesztőrészlet alapján hozzák. Pénzügyi kultúra hiánya természetesen más termékeknél is megmutatkozik: befektetési termékek kapcsán a hozam-kockázat összefüggéseinek figyelmen kívül hagyásánál, az elektronikus csatornáktól való tartózkodásnál, a kártyás fizetéstől való ódzkodásnál, valamint a termékek közti választás esetén a múltbeli teljesítmény alapján történő döntéshozatalnál. A fentiekből adódó kockázatokat részben a bankok is igyekeznek kivédeni újabb és újabb termékekkel, konstrukciókkal, technikákkal (árfolyamgarancia, fix törlesztőrészlet, törlesztési biztosítás, stb.). Ezzel a bankok termékeinek olyan kockázatait fedezik, melyet a lakossági ügyfelek feltehetőleg egyedileg nem lennének hajlandóak / képesek fedezni. Ugyanakkor ezen termékekkel a hiteladósoknak újabb kockázatokat és költségeket kell vállalniuk. A bankok jövőbeli teljesítményére negatívan hathat továbbá az ingatlanpiac, amely szintén kockázatot hordoz magában. Ingatlanpiaci kockázatok Az év során lendületesen, a harmadik negyedév végéig éves összevetésben 17%-kal esett az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek száma. Ez a lakossági hiteladatokban egyelőre még nem tükröződik, részben mert az ilyen mértékű visszaesés viszonylag újkeletű jelenség, részben mert a befejezések száma még gyorsabban, 27%kal csökkent – vagyis kevesebb kész lakás hagyta el az építési, hitelfelhalmozó periódust – végül részint azért, mert az emelkedő forint és devizakamatszintből származó átárazódás az állományokat mérsékelten hizlalhatta. A fővárosi lakáspiaci index, 2003-2007
Forrás: GKI
Az elkövetkező negyedévekben viszont e téren jelentős lassulás valószínű. Egy sikeres fiskális konszolidáció hatására mind a háztartási, mind a vállalati szektor rendelkezésére álló jövedelmének bővülése átmenetileg megtorpanhat, illetve csökkenhet. Az (ingatlan)hitelek és (ingatlan)befektetési termékek iránti kereslet feltehetőleg csökken, a hitelintézeteknek pedig számolniuk kell az (ingatlan)hitelezési veszteségek átmeneti növekedésével is. Az ügyfelek nem-fizetése esetén a bank a fedezetek érvényesítésén keresztül tudja mérsékelni veszteségeit, e fedezetek jelentős része pedig ingatlan alapú jelzálog. Ezért az ingatlanpiaci szektorbeli tendenciák kiemelkedően fontosak a hitelintézetek számára.
28
Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek
Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog mrd Ft fedezete mellett nyújtott hitelek
1 200
Állami kiegészítő kamattám. és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja Egyéb eszközoldali kamattámogatású
1 000 800 600
Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
400
Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek
200 2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2004.06
2003.12
2003.06
0
Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek
A 2001-ben bevezetett lakáscélú állami támogatási rendszer fokozatos leépítése a hitelállományban is nyomon követhető. A különböző támogatást élvező termékek aránya a 2004 évi 82% körüli szintről 2006 végére 46,5%ra csökkent. Ugyanakkor a deviza alapú hitelek állománya szépen gyarapodott: míg 2003. június végén 2,5% volt a lakossági ingatlanon alapított jelzálog fedezetű hiteleken belül a devizában denominált állomány aránya, addig 2006 végén már 50%. Összességében tehát visszaesett a lakáshitelezés növekedési dinamikája: a 2004 közepi 52%-kal szemben 2006 végén 30%-os év/éves növekedés volt tapasztalható. 2007-től pedig megszűnik a lakáshitel-törlesztés kedvezménye, és 2008-tól bevezetésre kerül az ingatlanadó, minek hatása feltehetőleg a lakáshitelezési tendenciákban is megmutatkozik majd. Az Egyesült Államok bankrendszerének jelzáloghitelezési problémái Az ingatlanpiac a pénzpiacon működő intézmények kockázatainak alakulásában betöltött kiemelkedő szerepéről tanúskodnak a nemrég az Egyesült Államok vonatkozásában megjelent hírek is, miszerint a legnagyobb subprime (nem elsőosztályú adósokat hitelező) jelzáloghitelt nyújtó bankok komoly kockázatokkal néznek szembe. A korábbi évek kedvező lakáspiaci tendenciái és az alacsony jegybanki alapkamat következtében sokan a bérleti díj fizetése helyett lakásvásárlás mellett döntöttek. Ennek köszönhetően felgyorsult a háztartások eladósodottsága, és megnőtt a teljes hitelállományon belül a subprime hitelek aránya. A legutóbbi szigorítási ciklusban a jegybanki alapkamat elindult felfelé, és az Egyesült Államok egyes államaiban a lakásárak trendje csökkenésbe fordult. A fentiek a hitelek drágulásához, romló portfólióminőséghez, a hitelezési feltételek szigorításához, a hitelkereslet lanyhulásához vezetettek, minek következtében a hitelminősítők rontottak a finanszírozók besorolásán, ami maga után vonta a subprime jelzálogkötvények kockázati felárának növekedését, illetve e tőzsdén jegyzett társaságok részvényárfolyamainak csökkenését. Az amerikai részvénypiacon jelentős a pénzügyi szektort részesedése (pl.: a S&P 500 tőzsdeindex 88 tagja pénzügyi szektort képviseli), nagyobb arányú összes veszteség, illetve jelentős fertőzési hatás esetén tehát a részvénypiaci hanyatlás is számottevő lehet, ami a globális kockázati étvágy csökkenésén keresztül a magyar gazdaságra is hatást gyakorolhat.
Növekszik a vállalati hitelezés kockázata is. 2006-ban rekordot döntött a felszámolási eljárás alá vont cégek száma (9200 cég), és a működő cégekhez viszonyított aránya is (közel 2%). A működő cégek számának bővülése pedig alig 2%-os, ilyen alacsony növekedést korábban nem regisztráltak. A bankszektor problémás lakossági hitelállományának alakulása
A bankszektor problémás vállalati hitelállományának alakulása
1 000 0
06
.1
2
9 20
.0 06 20
06
.0
6
3 20
.0 06
.1
2 20
05 20
.0
9
6
05
.0
0
20
1 000
2 000
05
2 000
5 000
3 000
3
3 000
Kétes Hitelállomány (mrd Ft)
4 000
20
4 000
.0
5 000
Átlag alatti Rossz
3,2% 2,8% 2,4% 2,0% 1,6% 1,2% 0,8% 0,4% 0,0% 05
6 000
20
Rossz Hitelállomány (mrd Ft)
20 06 .0 3 20 06 .0 6 20 06 .0 9 20 06 .1 2
Kétes Átlag alatti
20 05 .0 3 20 05 .0 6 20 05 .0 9 20 05 .1 2
4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
A vállalati és lakossági hiteleken belül valamelyest csökkent a problémamentes portfólió aránya, figyelemreméltó továbbá az elszámolt értékvesztés növekedése. A 142,4 milliárdnyi elszámolt értékvesztés nagy részét (101,2 mrd Ft-ot) minősítés miatt könyvelték el;
29
háromötödét a vállalati hitelekkel (61,2 mrd Ft), negyedét a lakossági hitelekkel (26,3 mrd Ft) kapcsolatban. Értékvesztés, eladott kihelyezések mrd Ft Nettó értékvesztés - mérlegtételek minősítése
2003 -83,7 -47,6
2004 -81,3 -59,1
2005 -77,5 -56,3
2006 -142,4 -101,2
+ nem-pénzügyi vállalatok hitelei
-26,5
-32,0
-19,7
-61,2
+ lakosság hitelei
-10,7
-10,7
-19,4
-26,3
+ külföldiek hitelei
-1,4
-1,4
-5,2
-4,1
+ egyéb eszközök (főként vagyoni érdekeltségek)
-6,5
-13,8
-4,9
-5,0
+ egyéb mérlegtételek
-2,5
-1,3
-7,0
-4,7
-36,1 n.a -9,5
-22,2 n.a -31,0
-21,2 n.a -24,1
-41,2 -38,8 -29,1
+ minősítés
-47,6
-59,1
-56,3
-101,2
+ értékesítés
24,5
11,0
24,7
51,3
+ egyéb (pl. leírás)
13,5
17,1
7,4
20,8
n.a
n.a
n.a
-9,7
- egyéb Nettó értékvesztés állományváltozása - mérlegtételek
- mérlegen kívüli tételek
Gyengülő eszközjövedelmezőség Megtört a bankszektor eszközjövedelmezőségének a korábbi években megszokott javuló tendenciája. Ennek okai részben a szigorodó versenyfeltételekre, részben a költségvetési kiigazítás hatásaira vezethetőek vissza. Csökkent a mérlegfőösszeg arányos kamat-, jutalékés pénzügyi műveletek eredmény, ugyanakkor ROA szemléletben nőtt a nettó értékvesztés és céltartalék-képzés összege. A bankszektor eszközjövedelmezőségének összetevői az átlagos mérlegfőösszeg százalékában
Szűkült a kamatrés a pénzpiaci kamatszint általános emelkedésének, a hazai megtakarítási hajlandóság csökkenésének és a fokozódó üzleti verseny közös hatásának következtében. E tendencia elsősorban a lakossági termékeknél érhető tetten, ahol a jegybanki alapkamat emelkedését a lekötött betétek kamatlába követi, a lakáscélú és személyi hitelek kamatlába azonban az alapkamat emelkedése ellenére csökkent.
30
Nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott forint hitelek és betétek évesített kamatlába (%)
Lakossági forint hitelek és betétek évesített kamatlába (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 0
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
2005.10
2005.07
2005.04
2005.01
2006.11
2006.09
2006.07
2006.05
2006.03
2006.01
2005.11
2005.09
2005.07
2005.05
2005.03
2005.01
látra szóló és folyószámla betét
2004.10
MNB alapkamat
lekötött betét
2004.07
lakáscélú hitel
egyéb hitel folyószámlahitel MNB alapkamat lekötött betét látra szóló és folyószámla betét
2004.04
személyi hitel
2004.01
26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Forrás: MNB
2006 folyamán az egyéb pénzügyi műveletek, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység címen elszámolt összeg megugrott, mind a bevételi mind a ráfordítási oldalon. Ez elsősorban az év első félében a forint árfolyamát jellemző erős volatilitással magyarázható; a bankok igyekeztek zárni pozíciójukat, a bruttó elszámolás elve miatt azonban megemelkedett a devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereség / veszteség, a devizaeszközökkel és devizaforrásokkal kapcsolatos realizált árfolyamnyereség / -veszteség, valamint a deviza határidős ügyletekből származó bevétel / ráfordítás is. A bankszektor üzleti tevékenységéből származó legjelentősebb tételek aránya a bevételeken és a kapcsolódó ráfordításokon belül Bevételek
mrd Ft
Ráfordítások
mrd Ft
3500
3000
3000
2500
2500
Egyéb (itt nem nevesített) bevétel / ráfordítás Egyéb pénzügyi műveletek bevétele / ráfordítása Befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele / ráfordítása
2000
2000 1500
1500
1000
1000 500 0
Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele / ráfordítás
2003
2004
2005
2006
500
Jegybanki és bankközi betétek kamat és jellegű bevétele / Bankközi betétek + felvett hitelek kamat és -jellegű ráfordítása
0
Hitelek kamat és -jellegű bevétele / Betétek kamat és -jellegű ráfordítása
2003
2004
2005
2006
Devizaárfolyam- és kamatláb kockázati stressz tesztek A forint árfolyamának utóbbi időket jellemző erős fluktuálása, valamint a forint, svájci frank és az euró alapkamat emelkedő tendenciája miatt fontos e kockázatok folyamatos figyelemmel kísérése. A PSZÁF és nyolc bank szoros együttműködésével 2006-ban megkezdődött a piaci kockázatok rendszeres stressz tesztelése. A vizsgálatban résztvevő bankok a mérleg főösszeg alapján lefedik a magyar piac jelentős részét (a 2005. december 31-i záró állomány négyötödét). Ezen bankok esetében megállapítottuk, hogy a párhuzamos forint kamatlábesések okoznák a legnagyobb nettó kamatbevétel csökkenést, ez minden esetben nagyobb lenne, mint a devizaárfolyam változásokból származó kockázati veszteség. A vizsgálata alapján azonban valószínűsíthetjük, hogy a magyar bankrendszernek sem az erőteljes devizaárfolyam változás, sem pedig a kamatlábkockázatok nagymértékű realizálódása nem okozna rendszerszintű szolvencia problémákat. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy egyes bankok tudatosan vállalják a jelenlegi éles versenyhelyzetben a nagyobb kockázatot és ennek kezelésére felkészülnek, a stressz tesztelésbe bevont bankok mindegyike rendelkezik kamatláb- és árfolyam kockázati modellel (rendszerrel). A stressz teszt 2006-ban csak a banki könyvekre lett lefuttatva. A vizsgálat során a devizaárfolyam- és kamatláb változás hatását a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételekre egyaránt figyelembe vettük. A kamatadó miatti portfólió átrendeződés hatását figyelembe véve a záró időpontot 2006. augusztus 31-re határoztuk meg. A piaci kockázat stressz tesztjéhez a résztvevő bankok nettó kamatbevétel szimulációt használtak. Közös forgató könyvek alapján a párhuzamos (+-300 bp) kamatmozgások illetve a csavarások (rövid kamatok +-300 bp, hosszú kamatok 0), valamint +-20%-os deviza árfolyammozgások (az MNB által kijelölt forint sávhatárokon belül) hatásait elemeztük.
31
A tőke-megfelelési mutató (TMM) az összes lefuttatott forgatókönyv esetében a törvényben előírt 8%-os minimum fölött maradt, a legnagyobb csökkenés is viszonylag csekély mértékű (0,71%) volt. Azon bankoknál, ahol a devizaportfólió nagyobb méretű, mint a forint, a fenti forgatókönyvek a devizaárfolyam-változás miatt egyes esetekben még a forint veszteségek ellenére is TMM növekedést eredményeztek. A tesztek készítése során nem építettünk be modellünkbe környezeti (makro) feltételeket. Ezek figyelmen kívül hagyása azonban félrevezető lehet; a bankok tényleges kockázata a portfólió minőség változásának vizsgálatával együtt pontosabb képpel szolgálhat.
A bankszektor jövedelmezőségét új adók is terhelik: a 2006 szeptemberétől hatályos 4% szolidaritási adó (a vállalkozások jövedelem adóját 16%-ról 20%-ra emelték), mely gyakorlatilag a 2005-2006. évi – már megszűnt - különadó folyatásaként értelmezhető. Szintén szeptembertől az állam 20% kamatadót- és árfolyamnyereségadót vetett ki a kamat és tőkenyereségek után, mely a bankbetétek iránti kereslet csökkenésén keresztül fejtette ki hatását – az egyéb, hosszú távú megtakarítási formáknak kedvezve. Eltörölték az új hitelszerződésekre vonatkozóan a lakáshitelekhez kapcsolódó SZJA kedvezményt, ami mérsékelheti az ezen hitelek iránti keresletet. A magasabb adó- és járulékterhek következtében nőttek a személyi jelegű ráfordítások. 2007-ben továbbá ismételten extra adót kell fizetnie a bankszektornak: 5%-ot a támogatott hitelek kamatbevétele után. 2008-tól pedig ingatlanadó bevezetését tervezik, mely szintén mérséklőleg hathat a lakáshitelezés bővülésére. A fentiek tükrében meglepő lehet a ROE mutató 2005 végéhez képesti enyhe emelkedése. Az eszköz- és sajáttőke arányos jövedelmezőségi mutatók eltérő alakulása a sajáttőke mérlegfőösszegen belüli növekedésére vezethető vissza. A sajáttőke mérlegfőösszegen belüli részesedése - csakúgy, mint a ROE mutató - széles skálán mozog, egy nagybank kiemelkedően magas sajáttőke arányos jövedelmezősége torzítja a szektorszintű mutatót, a szektor többi szereplőjének aggregált ROE-je csökkent a megelőző évihez képest. A korábbi évek erőteljes csökkenése után az év második felében ismét emelkedésnek indult a fizetőképességi mutató: a 2006-os évet 11,25%-on zárta. A mutató alakulását több tényező is befolyásolta: egyrészt a sajáttőke növekedése, mely az alapvető tőkeelemeken keresztül növelte a szavatoló tőkét, másrészt e mutató alakulásában is megfigyelhető volt a forint árfolyamának év közbeni mozgása (a nevezőn, azaz korrigált mérlegfőösszegen keresztül hatott), így a mutató az év első felében csökkent, második felében nőtt. A kockázatok növekedésére utal, hogy év végére 8 bank (amelyből 4 nagybank) fizetőképességi mutatója 10% alá süllyedt. ROE
maximum
minimum
szektorátlag mrd Ft
40% 20%
2 500
13,0%
2 000
12,6%
1 500
12,2%
1 000
11,8%
500
0%
11,4%
0
2003.01
2004.01
2005.01
2006.01
alapvető tőke (bal skála) levonások (bal skála)
20 06 .1 2
20 06 .0 6
20 05 .1 2
-60%
20 05 .0 6
10,6% 20 04 .1 2
11,0%
20 03 .0 6
-40%
-500 -1 000 20 04 .0 6
-20%
20 03 .1 2
60%
A szavatoló tőke összetevői és a fizetőképességi mutató
ROE szórása a bankszektorban
járulékos tőke (bal skála) fizetőképességi mutató (jobb skála)
A méretgazdaságosság csökkenésével, a kamatrés további szűkülésével, a növekvő hitelkockázatokkal, és a hálózatfejlesztés költségeivel terhelt szektor jövedelmezősége tovább romolhat. A szektorbeli jövedelmezőség gyengülése fontos egy olyan piac szempontjából, ahol a bankok többsége mögött külföldi érdekeltség húzódik. A magyar piacon való szerepvállalás melletti döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a bővülő lehetőségek, a javuló eredményesség vonzereje. Európai összehasonlításban még mindig magas a hazai
32
bankok ROE mutatója, annak további mérséklődése a tulajdonosi stratégiák átgondolásához vezethet. ROE és cost-to-income mutató a hazai bankszektorban
25%
ROE (%, b.sk.)
Cost-to-income (%, j.sk.) 60%
20% 55%
15% 10%
50%
5% 0%
45% 2003.12.
2004.12.
2005.12.
2006.12.
33
2. számú melléklet - Szövetkezeti hitelintézetek Fokozódó koncentráció A szövetkezeti hitelintézeti szektorban 2006-ban folytatódott a koncentráció: 2005 végén még 175, 2006. decemberében már csak 169 szövetkezeti hitelintézet működött. Az intézmények számának csökkenésében nagy szerepet játszott a Htp. 2007. januárjától hatályos jogszabály módosításnak, mely értelmében a saját tőke elvárt mértéke 200 millió forintra nőtt. A szektorban már évek óta nyomon követhető a szereplők számának csökkenése, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik majd, egyrészt a hitelintézetek közt erősödő verseny nyomása, másrészt a 2007. végétől érvényes új saját tőke követelmény következtében, mely értelmében 2008. január 1.-étől 250 millió lesz a minimálisan elvárt szint. Ennek a követelménynek a jelenlegi tőkefeltöltöttség alapján 142 intézet felelne meg. . (Az EU-15 tagállamainak többségében a szövetkezeti hitelintézetek számára 5 millió eurós minimális tőkeelőírás van érvényben.) A szövetkezeti hitelintézetek fő adatai 2003.12.
2004.12.
2005.12.
2006.12.
Mérlegfőösszeg (mrd Ft) Eszközök (mrd Ft) Hitelek (mrd Ft) - nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók - lakossági hitelek Források (mrd Ft) Betétek Saját tőke
922,552
1 066,296
1 263,851
1 360,114
2006.12/ 2005.12 7,62%
406,909
501,906
545,660
590,629
8,24%
185,197 233,532
241,610 267,174
272,626 289,408
290,029 320,570
6,38% 10,77%
828,349 60,124
952,004 72,073
1 130,216 82,068
1 193,178 93,598
5,57% 14,05%
Eredménykimutatás (mrd Ft)
2003
2004
Kamatkülönbözet 52,046 56,780 Jutalék és díjeredmény 12,298 14,143 Pénzügyi műveletek eredménye -0,412 0,356 Egyéb üzleti tevékenység eredménye -2,542 -2,560 Értékvesztés és kock. céltart. válozása -6,953 -5,946 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 9,494 11,952 Adózott eredmény 8,245 10,295 Mérleg szerinti eredmény 6,661 8,565 Egyéb adatok, mutatók ROA* (%) 1,01% 1,06% ROE* (%) 15,19% 15,76% Fizetőképességi mutató 15,40% 15,95% * ROA átlagos mérlegfőösszegre, ROE átlagos saját tőkére vetítve
2005
2006
61,799 16,556 0,568 -3,360 -7,527 12,857 10,088 8,255
62,818 18,778 0,725 -3,511 -8,735 12,005 9,270 8,830
0,90% 13,43% 15,57%
0,72% 10,70% 14,55%
2006 / 2005 1,65% 13,42% 27,62% 4,51% 16,05% -6,63% -8,10% 6,97% -
Lassuló növekedési dinamika A hitelintézeti szektorban fokozódó verseny a szövetkezeti hitelintézetek adataiban még élesebben mutatkozik, mint a bankoknál. Jelentősen lassult a mérlegnövekedési dinamikát meghatározó betétállomány növekedési üteme. Mérséklődött továbbá a hitelezési tevékenység bővülése is, elsősorban a vállalati üzletágban, ahol 2004-ben még 30,5%, 2005-ben 12,8%, 2006 pedig már csak 6,4%-os állománynövekedést teljesített a szektor. Ezen tendenciák nem meglepőek, figyelembe véve, hogy a szektor a betétgyűjtési és hitelezési versenyben a szereplők méretéből adódóan a bankokhoz képest hátrányban van: egy átlagos méretű takarékszövetkezet mérlegfőösszege körülbelül 1,5%-a egy átlagos bankénak, így az egyedi szintű marketingtevékenység finanszírozására értelemszerűen sokkal kevesebb forrás jut. Tovább nehezíti helyzetüket a bankok fióknyitási láza, mellyel megszűnik az az eddigi
34
komparatív előnyük, hogy ügyfeleik „közelében” vannak, és ezért a helyi igények kielégítésére hatékonyabban tudnak reagálni. 25%
Forint denomináció a mérlegfőösszegben
Állományi növekedési ütemek (év/év) 2004
2005
100%
2006
20%
99%
15%
98%
10%
97%
5%
96%
0%
95% Eszközállomány
Betétállomány
Hitelállomány
Eszközök 2003
Hitelek 2004
Források 2005
Betétek 2006
A szövetkezeti hitelintézeteknél is megfigyelhető a mérleg lassú devizásodása. Az eszköz- és forrásoldali deviza denomináció aránya azonos, így – szektor szinten – nem kell a nyitott devizapozícióból adódó kockázatokkal számolni. Az eszközökön belül a hitelállományban, a forrás oldalon pedig a felvett hitelek tételnél figyelhető meg a forint szerepének csökkenése, betéteket szinte teljes egészében forintban gyűjtenek. Nemzetközi kitekintés A szövetkezeti hitelintézetek jelentős szerepet töltenek be számos európai pénzpiacon. Az ECAB (European Association of Cooperative Banks) becslése alapján a szektornak az EU-25-ben 2004 végén 150 millió ügyfele (a népesség 1/3-a), 60.000 fiókja és 50 millió tagja volt. A szektor jelentősége az egyes országokban vegyes képet mutat: piaci részesedésük a betétállomány tekintetében a kiskereskedelmi üzletágban Franciaországban 60%, Hollandiában 38%, Ausztriában 33%. Franciaországban szinte mindenki ügyfele valamely szövetkezeti hitelintézetnek, Finnország, Hollandia és Ausztria lakosságának több mint felét ügyfélkörében tudhatja a szektor. Marginális szerepük van viszont Spanyolországban, Portugáliában, Svédországban, Dániában, Írországban és Görögországban is. Egyes országokban pedig a jogszabályok lehetővé sem teszi szövetkezeti hitelintézetek alapítását: Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és a Balti államokban.
70% 60% 50%
Szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése a kiskereskedelmi üzletágban részesedés a betétek alapján (b. sk.) ügyfél (millió fő; j. sk.)
70 60 50 30
20%
20
10%
10
0%
0
Fr an c
Sv á
jc C ip ru s
40
30%
ia or sz N ág ém et or sz ág O la sz or sz ág H ol la nd ia A us zt ria Fi nn or sz ág
40%
Forrás: International Co-operative Banking Association A szövetkezeti hitelintézetek tevékenysége szorosan kötődik az adott térséghez, ebből fakadóan eddig nem törekedtek globális szerepvállalásra. A közelmúltban azonban többen bekapcsolódtak a – korábban csak a bankszektorban zajló - M&A hullámba. A fúziók és egyesülések eddig országhatáron belül zajlottak le, a jövőben azonban a kereskedelmi bankokkal való versenyben a legnagyobb szereplők (pl.: a francia Crédit Agricole) elképzelhető, hogy határon átnyúló akvizíciókban is részt vesznek majd, elveszítve „tradicionális” funkciójukat: a decentralizált szolgáltatást. A szövetkezeti hitelintézetek sikerüket pedig épp „közelségüknek” köszönhetik, annak, hogy a regionális különbségekből adódó eltérő igények kielégítésére koncentrálnak.
Romló portfólióminőség Az elmúlt években a szövetkezeti hitelintézetek portfólióminőségében érzékelhető a romló tendencia. A nem-teljesítő (kétes és rossz) tételek aránya a mérlegtételeken belül a 2004 végi 35
3,75%-ról 4,7%-ra nőtt. A trend – hasonlóan a bankszektoriban tapasztaltakhoz - erősebben jelentkezik a vállalati (nem-pénzügyi vállalatok és egyéni vállalkozók), mint a lakossági hiteleknél. A kinnlevőség minőségének romlását az értékvesztés és céltartalék-képzés címén elszámolt összeg utóbbi években tapasztalt – a mérlegfőösszegnél gyorsabb - növekedése is alátámasztja. Portfolióminőség alakulása
8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
Kétes + Rossz aránya (b. sk.)
Teljes állomány (mrd Ft; j. sk.)) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 Minősítendő
Nem-pü-i + Egyéni v.
Lakosság
Csökkenő jövedelmezőség A szektor saját tőke és eszközállomány alapú jövedelmezősége is jelentősen csökkent az elmúlt években. A bankszektorhoz hasonlóan a szövetkezeti hitelintézeteknél is megfigyelhető a kamatmarzs szűkülése. E tendencia a takarékszövetkezeteknél – a forint hitelek magasabb aránya miatt - erősebb, a kamatmarzs ugyanis a forint alapú hiteleknél jelenleg jobban csökken, mint a deviza alapúaknál. Annak ellenére, hogy az általános igazgatási költségeket szektorszinten sikerült mérsékelni, részben az összeolvadásoknak köszönhetően, az aggregált ROA mutató 0,18%-kal csökkent. A ROE mutató is alacsonyabb 2006-ban a megelőző évinél, ennek oka – a fentieken túl - a jogszabályi követelmények változása (magasabb saját tőke elvárás).
36
3. számú melléklet - Pénzügyi vállalkozások Piaci szereplők Magyarországon, hazai és külföldi aktivitás 2006 végén összesen 235 pénzügyi vállalkozás rendelkezett felügyeleti engedéllyel, ami a 2005 végi 224-hez képest összességében további növekedést jelent. A vállalkozások közül 32 cég tartozott valamelyik, a PSZÁF által felügyelt pénzügyi csoporthoz. Emellett számos vállalkozás tartozott közvetett vagy közvetlen módon más hitelintézethez, illetve a Felügyelet ellenőrzési hatáskörébe nem tartozó pénzügyi csoporthoz. Változó kockázatok A pénzügyi vállalkozások eszközoldali legfontosabb kockázatai 2006-ban az új autóértékesítés visszaesése és a gépjármű-finanszírozás változatlanul nagy súlya volt a pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezésein belül. A forrásoldalt veszélyeztetve a bankokétól eltérő – annál számos esetben jóval enyhébb – hitelezőminősítési és kockázatkezelési gyakorlat rejt magában kockázatot, mivel a pénzügyi vállalkozásokat elsősorban bankok finanszírozzák. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás adósai tömegesen nem képesek fizetni, az a finanszírozó bankoknak is nyereség-, illetve tőkeveszteséget okozhat. Mind az ügyfelek, mind a finanszírozók számára új típusú kockázatot jelent a lakáslízing gyors terjedése, amelyet a elsősorban a pénzügyi vállalkozások kínálnak. Az ügyfelek a hosszú futamidő alatt pénzügyi nehézségeik miatt elveszíthetik a lízingtárgyat, amelynek nem tulajdonosai, a lízingbeadók pedig tömeges bukás esetén erőteljes likviditási kockázattal néznek szembe. A legfontosabb adatok, koncentráció A pénzügyi vállalkozások piacára évek óta az erős koncentráció jellemző. 2006 végére 20 pénzügyi vállalkozáshoz, vagyis a teljes szektor 9%-ához tartozott a mérlegfőösszeg 68%-a. A pénzügyi vállalkozások legfontosabb adatai Felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozások száma Legfontosabb pénzügyi adatok (milliárd HUF) Mérlegfőösszeg Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Saját tőke (milliárd HUF) Adózott eredmény Eszközarányos nyereség = ROA (adózott eredmény/ átlagos mérlegfőösszeg) Sajáttőke-arányos nyereség = ROE (adózott eredmény/átlagos saját tőke)
3
2005
20063
Év/év (%)
Év/év (%)
224
235
106%
105%
2 090 1 770 1 700 156,2 36
2 328 1 944 1 862 200,1 36
124% 125% 124% 120% 101%
111% 110% 110% 128% 102%
2,0%
1,7%
25,0%
20,4%
Előzetes, nem auditált adatok
37
A pénzügyi vállalkozások eszközei, ügyfélportfólió A pénzügyi vállalkozások eszközeinek 87%-át teszik ki az ügyfelekkel szembeni követelések, amelyek értéke a tavalyi év végére 1944 milliárd forint volt. A kihelyezések üteme 2006 első kilenc hónapjában még változatlanul nőtt a lakosság előrehozott vásárlásainak köszönhetően, de az év végére érezhetően csökkent, amiben – hasonlóan a bankokhoz - minden bizonnyal közrejátszott a forint árfolyamának tavalyi jelentős ingadozása is. Az ügyfelekkel szembeni követelések terén a forint-deviza alapú kihelyezések között ez utóbbi dominanciája az elmúlt évben tovább nőtt, 2006 végén már a követelések 78%-a devizában, illetve deviza alapú forint konstrukcióban történt. Az ügyfelekkel szembeni követelések alakulása (milliárd HUF) 2 100 2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 2005Q4
2006Q1
2006Q2
2006Q3
2006Q4
A pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni követeléseinek felét a lakossággal szembeni követelések adják és az elmúlt év során 4%-kal nőtt 43%-ra a nem pénzügyi vállalkozások részesedése. A nem pénzügyi vállalkozásokhoz kapcsolódó kihelyezések 53%-át adta a gépjármű finanszírozás. A faktoring bár ügyletszám tekintetében kiemelkedő, de a finanszírozott összeg még viszonylag kicsi. Ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása (milliárd HUF)
Ügyfélkövetelések összetétele 2006 végén 4500
2 000
4000 3500
1 500
3000 2500
1 000
2000 1500
500
1000 500
0
0
2004
egyéb
egyéni vállalkozók
2005
Pénzügyi lízing
2006
nem pénzügyi vállalatok
lakosság
Hitel és pénzkölcsön
Ügyfélkövetelések összege (milliárd HUF)
Faktoring
Egyéb tevékenység
Ügyfélkövetelések száma (ezer darab)
A lakossággal szembeni követelések 83%-a származott 2006 december 31-én gépjármű finanszírozásból, ami 5%-os csökkenést jelent 2005-höz képest, és az elmúlt év során nőtt a személyi hitelek, a szabad felhasználású hitelek és az egyéb fogyasztási hitelek részesedése. Lakossággal szembeni követelések megoszlása (milliárd HUF) 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2005
2 006
egyéb
egyéb fogyasztási hitelek
áruhitelek
szabad felhasználású hitelek
személyi hitelek
gépjármű vásárlási hitelek
38
Átalakuló lízingpiac Az európai lízingszövetség, a Leaseurope vezetője szerint a 2005-ös sikerév után 2006-ban nem állt meg az európai piac bővülése, bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Az első féléves adatok alapján egy év alatt a 133,7 milliárd eurós eredménnyel 12%-os növekedést sikerült elérni. A növekedés elsősorban a közép-kelet-európai régiónak köszönhető, hiszen 20% felett bővült a szlovák, szlovén, valamint a cseh és a lengyel piac. A régiós piacokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a magyar lízingcégek is folytatták terjeszkedésüket 2006-ban. A Merkantil-csoport Bulgáriában és Szlovákiában már régebben képviseltette magát, horvát leánycége pedig 2006 októberében kezdte meg működését. A 2007-es tervek között szerepel egyrészről a szerb, ukrán, montenegrói, az orosz piac, másrészről Románia, ahol az OTP Bank román leányvállalatával, az OTP Bank Romániával közösen hoz létre lízingcéget OTP Leasing Romania IFN. S.A. néven 2007 tavaszán. A román piac az elmúlt időszakban éves szinten 50-60%-os bővülést produkált, így számos más lízingcégnek is szerepel a tervei között. A CIB Lízing Zrt. a szerb piacon az Intesa Leasing Beograddal képviselteti magát 2006 tavasza óta, és Romániában, valamint Ukrajnában kíván tovább terjeszkedni. A magyar lízingpiacon az elmúlt években – szemben a nyugat-európai gyakorlattal – a gépjármű-finanszírozás dominanciája érvényesült. 2004 óta azonban az új autó értékesítés csökken és ez a tendencia 2007-ben is folytatódni fog. A magyar lízingpiac összetételének változása 100%
Személygépjármű
80%
Ingatlan
60%
Haszonjármű
40%
Gép, berendezés, IT
20%
Egyéb
0% 2005
2006 Forrás: Magyar Lízingszövetség
A gépjármű finanszírozás visszaszorulása mellett 2006-ban előretört az ingatlanfinanszírozás a pénzügyi vállalkozások körében. További kitörési lehetőségként kínálkozik a gép- és berendezés finanszírozás, amennyiben a lízing lobbi sikeres lesz és megváltoztatják az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatási rendszerét. A jelenlegi feltételek szerint mindössze abban az esetben tudnak a mikro- és középvállalkozások hitel helyett lízinggel termelőeszközt finanszírozni, amennyiben 23 hónapon belül lezárul az ügylet. Amennyiben sikerül ezt az időszakot legalább 60 hónapra kitolni, akkor a Lízingszövetség szerint a gépekberendezések lízingpiaca 30-40%-kal is bővülhet a jövőben. Gépjármű-finanszírozás 2006-ban összesen 187 842 személyautó kelt el Magyarországon, vagyis 6,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ma Magyarországon ezer főre átlagosan 300 autó jut szemben a Nyugat-Európában jellemző 500 körüli gépkocsival. A csökkenő értékesítés mellett a kereslet átstrukturálódása is várható, nagy autók helyett egyre inkább a kisebb fogyasztási és fenntartási költségekkel rendelkező és olcsóbb autók felé fordulnak a potenciális vevők.
39
Személyautó-értékesítés Magyarországon (ezer darab) 210 180 150 120 90 60 30 0 2004
2005
2006
2007* *MGE becslés
A gépjármű lízing aránya a nyugat-európai országokban 25%-os részesedésű, míg Magyarországon 2005-ben 69, majd 2006-ban 62%-os volt. 2001-ben a magyar háztartások 43, míg 2006-ban 44 százalékuk rendelkezett gépjárművel. A GfK Hungária Kft. és a Szonda Ipsos 2006-os felmérése szerint az anyagilag legbizonytalanabbnak számító réteg, a 20-29 éves korosztály tervezi, hogy egy-két éven belül új autót vásárol, vagyis nem a finanszírozási szempontból ideálisnak mondható ügyfelek. Az elmúlt időszakban finanszírozott gépkocsik átlagos eszközértéke 2,7 millió forint volt, vagyis az ügyfelek jellemzően bérből és fizetésből élnek, és alsó vagy alsó középkategóriás gépjárműre kötnek szerződést. 2006 végén ugyanakkor az autókereskedők tapasztalatai szerint csökkent a lízing- vagy hitelalapú vásárlás a készpénzes vásárlások javára. A visszavett autók száma – bár pontos adat jelentésünk készítésekor még nem állt rendelkezésre 2006-ra vonatkozóan – valószínűsíthetően nőtt tavaly és a lakosság rendelkezésére álló jövedelmek csökkenésének hatására 2007-ben is nőni fog. Ugyanakkor a finanszírozónak az az érdeke, hogy az adós kifizesse a felvett hitelt, így az egyes pénzügyi vállalkozások többféle megoldást kínálnak a bajban lévő ügyfeleknek, mivel a visszavett autók átlagosan 2-3 hónap alatt értékesíthetők és ilyenkor további költségek (tárolás, őrzés, stb.) is felmerülnek. A futamidő módosítása, törlesztőrészletek átütemezése, az adósságrendező hitelek, plusz fedezet vagy kezes bevonása azonban csak akkor használható eszközök, ha az adós is meg akarja oldani a problémát. A kockázatokat viszont növelik a rosszhiszemű hitelfelvevők. Az elmúlt években elért magas profit megtartása érdekében egyes pénzügyi vállalkozások egyre nagyobb kockázatokat vállalnak. A finanszírozott volumen bővüléséhez képest jóval kisebb mértékben nőtt a finanszírozott eszközérték, vagyis az önerő tovább mérséklődött, miközben tovább nőttek a futamidők, bizonyos esetekben gépjárműveknél az autó 14 éves koráig történő finanszírozás is előfordul. Ezekkel a konstrukciókkal a lízingtárgy értéke a finanszírozási érték alatt marad, vagyis további kockázatot jelent mind a finanszírozónak, mind az ügyfélnek. Új termékek a gépjármű-finanszírozásban A korábban bevezetett és „elméletileg” az ügyfél költségeit csökkentő, úgynevezett no-casco termékeket egyre inkább felváltják az olyan konstrukciók, ahol a havi törlesztés tartalmazza a teljes futamidőre vonatkozóan fix összegű casco biztosítást is. Ezek az olcsóbb biztosítások nem teljes körűek, elsősorban lopásra és totál kárra vonatkoznak, és kedvező árukhoz hozzájárul, hogy a kereskedő egyszerre több gépjárműre köt szerződést a biztosítóval. A forint árfolyam-mozgásai miatt 2006 folyamán előfordulhatott, hogy a deviza alapú konstrukcióknál az adós havi részlete több ezer forinttal is magasabb volt az év elejéhez képest. Az árfolyamokból eredő kockázatok mérséklésére kidolgozott konstrukciók havi fix törlesztő-részletet kínálnak, de a törlesztés idejét nem határozzák meg előre, az az árfolyamok
40
alakulásától függ. Ezeknek a termékeknek a népszerűsége fokozatosan nő, hiszen még mindig a svájci frank alapú termékek kondíciói a legkedvezőbbek. Az életbiztosítással kombinált lakáshitelek után megjelentek már az életbiztosítással kombinált gépjárműhitelek is. Ezeknél a termékeknél az adóssal a hitelszerződés mellett egy speciális, befektetési egységekhez kötött élet- és balesetbiztosítási szerződést is kötnek, amelyet a finanszírozó fedezetként is elfogad és így a törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet. A konstrukció előnye az ügyfél szempontjából, hogy meghatározott esetekben adókedvezmény is igénybe vehető, de mivel előfordulhat, hogy a kiválasztott eszközalap nem az elvárások szerint teljesít, így az adós más jellegű kockázatai megnőhetnek. Az új autó értékesítések csökkenésének hatása a gépjármű-finanszírozásban Az új autó értékesítés csökkenésének hatására az autókereskedések száma várhatóan csökkeni fog. Vannak olyan kereskedések, amelyeket a korábbi autóvásárlási hullámban építettek, hatalmas területen és pillanatnyilag akár 50% alatti kapacitáskihasználtsággal működnek. A forgalom élénkítésére szakértők szerint kialakulhatnak a korábban csak egy-egy konkrét márkára specializálódott kereskedésekből a több márkát és több árkategóriás termékeket kínáló, multibrand autószalonok, bár ezek további befektetéseket igényelnek a kereskedőtől. Másik megoldás lehet számukra az új autó értékesítés mellett a használt autó-kereskedelem bevonása, amely becslések szerint mintegy 300 ezer ügyletet jelent évente. Szintén a használtautó-kereskedést célozta meg több pénzügyi vállalkozás, de ebben az esetben a közvetlen hitelfinanszírozás a cél. Ennek során a hitelezési folyamatból kimarad az autókereskedő, így nem kell a pénzügyi vállalkozásnak jutalékot fizetnie. Ilyen konstrukcióknál a vállalkozás ellenőrizteti a gépjármű műszaki állapotát, eredetét, valamint sor kerül az eladó és a vevő azonosítására is, például az Autóklub segítségével. Új kockázatok a gépjármű piacon Újabb típusú kockázatot jelent a gépjármű-finanszírozóknak az olyan cégek egyre erősödő piaci jelenléte, amelyek az ügyfelek bizonyos összegű befizetése után reklámhordozóként használják az ügyfél gépkocsiját – és ennek ellenértékekén fizetik a havi törlesztő-részleteket, illetve ezek egy részét. Az ügyfeleknek szigorú követelményeknek kell eleget tenniük, amelyek nem teljesítése esetén a velük kötött szerződést felmondják. Problémát jelenthet, ha a szerződés megkötése után az ügyfél számít arra, hogy a reklámszervező cég fizeti az aktuális részletet, de a cég valamilyen okra hivatkozva késlekedik vagy egyáltalán nem fizet. További problémát jelenthet a finanszírozó szempontjából, hogy számos esetben nem is tudnak róla, hogy az ügyfél ilyen szerződést kötött. Ingatlan-finanszírozás A Leaseurope adatai szerint az ingatlanlízing aránya az uniós tagországok lízingpiacain átlagosan 14%, a Lízingszövetség adatai szerint 2006 végére 11% volt nálunk. Az Otthon Centrum felmérése szerint az átlagos ingatlanhitel összege 8 millió forint. Noha az ingatlanlízinget a cégek úgy hirdetik, hogy akár önerő nélkül is bele lehet vágni, de ilyenkor is felmerülnek a tranzakciós költségek, mint az ügyvédi, a földhivatali ügyintézési, az értékbecslési, a közjegyzői és a szerződéskötési díjak.
41
Az ingatlanlízinget egyre több pénzügyi vállalkozás kínálja használt lakásra is. Ez a konstrukció olyan magánszemélyek számára ideális, akiknek nincs meg a hitelhez szükséges önerejük, illetve nem jogosultak állami támogatásra, de a havi bevételeikből finanszírozni tudják a részleteket. A hitelhez képest 2006 első felében magasak voltak az ingatlanlízing kamatai, de az év végére több cég is csökkentette elsősorban a svájci frank alapú termékek kamatát. A költségek mellett csökkent a szükséges önerő mértéke is, sőt vannak olyan pénzügyi vállalkozások, amelyeknél egyes ügyfeleknél akár az ingatlan forgalmi értékének 80%-a is finanszírozható. A hitel ezzel szemben olcsóbb megoldást jelent, hiszen minimum egy százalékponttal, de általában ennél nagyobb mértékben drágább az ingatlanlízing. Az elkövetkező időszakban várható, hogy a bérhez kapcsolódó, az állam felé befizetendő költségek elkerülése miatt továbbra is magas lesz a minimálbéren foglalkoztatottak száma, akik a fizetésük nagyobbik részét feketén kapják a munkáltatótól. Az ingatlanlízing ilyen ügyfeleknél is valós alternatívát jelenthet az ingatlanszerzéshez, hiszen a pénzügyi vállalkozások bizonyos esetekben tisztán fedezeti alapon is finanszírozhatják a lakásvásárlást, igaz magasabb költségekkel. Az elmúlt évben a pénzügyi vállalkozásoknál is megjelent a visszlízing, amellyel akár a piaci érték 70%-ig kaphat az ügyfél szabad felhasználású hitelt. Szintén újdonságnak számít az önerő mértékétől függő kamatsávok kialakítása. A pénzügyi vállalkozások számára kockázatot jelenthet, hogy vannak olyanok, akik ingatlanlízing tekintetében eltörölték a felső életkorhatárt. Ingatlanfinanszírozásból származó ügyfélkövetelések alakulása (milliárd HUF) 200 lakosság
150
egyéni vállalkozások
100
nem pénzügyi vállalatok egyéb
50 0 2006Q1
2006Q2
2006Q3
2006
A bővülő termékkör mellett már nem csak devizabelföldieknek, hanem devizakülföldieknek is kínálnak már konstrukciókat és egyre többen fordulnak a cégek számára kialakított lakás-, üzlet- és irodahelyiség lízing felé. A 2006-ra rendelkezésre álló részletes adatok szerint az pénzügyi vállalkozások ingatlanfinanszírozási szolgáltatását 80%-ban a lakosság és a nem pénzügyi vállalkozások veszik igénybe, vagyis komoly potenciált látnak ebben a finanszírozásban a cégek is. Faktoring Bár a faktoring állomány 2006-ban csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest, de várhatóan 2007-ben itt is bővülés tapasztalható majd. A faktoring állomány csökkenésének egyik oka, hogy a pénzügyi vállalkozások elkezdték követelésállományukat a takarékszövetkezeteknek értékesíteni, ami a kockázatok továbbadását jelenti egy másik szektornak.
42
Faktoring állomány alakulása (milliárd HUF) 250 200 150 100 50 0 2003
2004
2005
2006
A faktoring bővülése mellett szól, hogy a megszorító intézkedések hatásainak kiküszöbölésére a banki hátterű faktoring cégek segítéségével a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek mögé újabb fedezeteket lehet bevonni. Ennek a magasabb díj mellett a pénzügyi csoport szempontjából további előnye, hogy az árbevétel lekötésével az adott vállalkozás a csoport „lekötelezettjévé” válik. A faktorálás emellett megoldást kínálhat a körbetartozás problémájának megoldására a kis- és középvállalkozások számára. Devizapozíció, mérlegen kívüli aktivitás 2006 végére a devizában denominált tételek aránya a mérlegen belül az eszközöknél a 2005 végi 59%-hoz képest elérte a 69%-ot, míg a forrásoknál maradt a korábbi 73%-os arány. A mérlegen kívüli kötelezettségek 2006 december 31-én 654,6 milliárd forintot tettek ki, ezen belül 39% volt a deviza kötelezettségek aránya. A mérlegen kívüli kötelezettségek 66%-át kezességvállalások, 19%-át pedig hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszegek adják, míg az összes jövőbeni kötelezettség 5% volt az állományon belül. A mérlegen kívül követelések 2293,9 milliárd forintot tettek ki év végén, aminek 31%-a volt deviza alapú követelés. A mérlegen kívüli követelések felét a biztosítékok és fedezetek értéke adta, 25%-át a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszegek, míg 16%-át a kezességvállalások. Portfólióminőség A pénzügyi vállalkozások portfólióminősége 2005 végéhez képest kismértékben romlott. A pénzügyi lízing tekintetében a tőke- és kamatkövetelés összesen 641 milliárd forint volt, aminek 2,8%-a tartozott a lejárt állományhoz 2006 végén, és aminek 36%-a járt le egy hónapon belül. A kölcsönügyletek tőke- és kamatkövetelésének összege 1285,2 milliárd forint volt. Egy év alatt 2%-kal nőtt a lejárt követelések aránya, így az állomány 6%-a lejárt 2006 december 31-én. A lejárt állomány 50%-át a rövid, egy hónapon belül lejárt követelések adták. A faktoring állomány összesen 151,4 milliárd forintot tett ki beszerzési érték alapján, a folyó faktoring 106,7 milliárd, míg a követeléskezelésre megvásárolt faktoring 44,7 milliárd forintot. A folyó faktoringon belül 9%-a volt a lejárt állomány, amin belül az egy hónapon belül lejárt állomány 53%-ot, az 1-3 hónapon belül lejárt állomány 24%-ot tett ki. A követeléskezelésre megvásárolt követelések 95%-át adja a lejárt állomány, ezen belül 85% a felévén túl lejárt állomány aránya. Források, tőkehelyzet A pénzügyi vállalkozások forrásai között a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek aránya évek óta 80% feletti, míg a saját tőke 10% körül mozog, vagyis összegszerűleg növekszik, de aránya nem változik szignifikánsan a mérlegen belül. A pénzügyi vállalkozásokat továbbra is a bankok, elsősorban az anyabankok finanszírozzák, míg a saját tőke aránya a hitelezési volumenhez képest ezzel szemben alacsony. A bankok és pénzügyi vállalkozások 43
kapcsolatában kockázatot jelent, hogy továbbra is különbségek vannak az anyabankok és a hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások hitelezési és kockázatkezelési gyakorlatában, vagyis ez utóbbiak lényegesen lazább feltételekhez kötik a kihelyezéseket. A bank szempontjából nem megfelelő minősítésű adós így a pénzügyi vállalkozásnál pénzhez tud jutni, de amennyiben nem teljesít, akkor a hitelezési kockázatok – a pénzügyi vállalkozás finanszírozása kapcsán – áttételesen a bankot is érintik. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek alakulása (milliárd HUF) 2 000 1 500 1 000 500 0 2003
2004
2005
2006
A Gt-ben foglalt törvényi előírások szerint a pénzügyi vállalkozások saját tőkéjének minimumösszeg 50 millió forint, amit az első félévben 19, 2006 végén 25 pénzügyi vállalkozás nem teljesített, de ebben a számban benne vannak azok a vállalkozások is, amelyek még nem kezdték meg a működésüket, illetve felszámolás/végelszámolás alatt állnak. Eredmény, jövedelmezőség A pénzügyi vállalkozások szokásos üzleti tevékenységének eredménye 1 év alatt 14%-kal bővült, 2006 végén elérte az 59,7 milliárdot. A növekedés a kapott jutalék- és díjbevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredményének és az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek bővülésének köszönhető, a költségek között pedig nőttek az üzleti tevékenységből származó egyéb ráfordítások, az általános igazgatási költségek és a fizetett jutalék- és díjráfordítások. Az adózott eredmény 2006-ban csak kismértékben nőtt szektorszinten, aminek oka három pénzügyi vállalkozás rendkívüli ráfordítása volt több mint 7 milliárd forint értékben, melynek oka ingyenes, illetve végleges pénzeszköz átadás. Az adózott eredmény változatlansága mellett az eszközök és a saját tőke is nőtt, így mind az eszközarányos, mind saját tőke arányos jövedelmezőség romlott, ugyanakkor a szektor jövedelmezősége összességében még mindig jó. Lakásért járadék programok Új termékekkel gazdagodott a pénzügyi termékek piaca, a lakásért járadék programokkal, amelyeknek két változata van. Az elterjedtebb a lakásért életjáradék konstrukció, amely tudomásunk szerint magyar pénzügyi innováció. Lényege, hogy a járadékos ingatlanát – holtig tartó használati jog valamint életjáradéki jog biztosítása mellett – a járadékfolyósító tulajdonába adja, amelytől cserébe élete végéig járadékot kap. Járadékosok általában 65 évnél idősebb személyek lehetnek. A járadék általában évente az infláció mértékével nő. A szerződés megkötése után a járadékfolyósító egyösszegű kifizetést is teljesíthet, amely jellemzően az ingatlan becsült forgalmi értékének 20-25%-a. A járadékfolyósító a havi járadékfolyósítás mellett fedezi a közös költségeket, a lakásbiztosítást, és a lakás karbantartási, javítási költségeit is. A szerződéstől függően a járadékfizető a járadékos temettetéséről is gondoskodhat. Járadékos egyedülálló személy, vagy házaspár lehet. Utóbbi esetben a járadékfizetés akkor szűnik meg, ha mindkét házastárs elhalálozik. A szerződés megkötése után a lakásba újabb személy nem jelenthető be. Ha a járadékos a szerződés időtartama alatt felhagy a lakás használatával, egyszeri kifizetésre vagy járadékemelésre jogosult.
44
A másik változat az időskori jelzálogjáradék, amely megegyezik az angolszász pénzügyi kultúrában elterjedt fordított jelzáloghitel (reverse mortgage) konstrukcióval. E szerződést is nyugdíjkorúak számára ajánlják. A járadékos a lakás tulajdonjogát megtartja, a járadékfolyósító az ingatlanra jelzálogjogot jegyez be. A havi kifizetések összege ebben a konstrukcióban állandó, tehát nem követi az inflációt. A szerződéskötéskor az ügyfél ebben a konstrukcióban is kaphat egy nagyobb összegű kifizetést, de a közös költséget és a javításokat a szolgáltató nem fedezi. A szerződés futamidejét úgy határozzák meg, hogy a hitel és a kamatok visszafizetése ne a szerződő felet, hanem annak örököseit terhelje. Az örökösök a hitelt a felhalmozódott kamatokkal együtt visszafizethetik készpénzben, kicserélhetik azt egy „normál” jelzálogkölcsönre és részletekben fizethetik tovább, de dönthetnek úgy is, hogy az ingatlant a szolgáltatóval együttműködve értékesítik. Ebben az esetben az eladási ár és a hitel- és kamatösszeg különbségét az örökösök megkapják. Korábban időskori jelzálogjáradék nem szerepelt a pénzügyi termékek kínálatában, az életjáradéki konstrukciókat is csupán néhány önkormányzat alkalmazta, s a programban szociális szempontok is szerepet játszottak. 2005-ben jelent meg az első nyereségérdekelt vállalkozás, amely üzletszerűen ajánl ilyen szerződéseket, amelyhez 2006-ban további két vállalkozás csatlakozott. Az időskori jelzálogjáradék pénzügyi szolgáltatás, jelenleg is a PSZÁF által felügyelt tevékenység. A lakásért életjáradék programok, illetve a programokat ajánló vállalkozások felügyeletére jelenleg nem terjed ki a PSZÁF hatásköre. A Felügyelet 2006. februárjában tájékoztatót tett közzé, amelyben felhívta a leendő ügyfelek figyelmét az ilyen szerződésekben rejlő esetleges kockázatokra, s a járadékszolgáltatók figyelmét a szerződési feltételek világos megfogalmazására. Az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosával közösen 2006. áprilisában közleményt is megjelentetett. Kezdeményezte jogszabály megalkotását, amely követelményeket fogalmazna meg a tevékenységet folytató vállalkozásokkal szemben, s biztosítaná a PSZÁF felügyeletét. A törvénytervezet elkészült, s 2007-ben várhatóan elfogadásra kerül. Míg 2005. végén csak néhány tucat ügyfélnek volt járadékszerződése, ez a szám 2006. végére több mint ezerre emelkedett. Az havi járadék átlagos összege 40-70 ezer Ft. A szerződéskötések dinamikus növekedése mutatja az ilyen jellegű termékek iránti társadalmi igényt.
45
4. számú melléklet - Tőkepiacok A tőkepiacokra jellemző globális trendek 2006-ban A nemzetközi piacok az elmúlt években tapasztalt növekedéstől elmaradó, vegyes teljesítményt nyújtottak 2006-ban. 2007-ben tovább romló – bár egyes piacok tekintetében továbbra is pozitív – nemzetközi környezet valószínűsíthető. A globális tőkepiacok sérülékenysége továbbra is igen jelentős, amit a 2006. május-júniusi és az idei februári részvénypiaci megingás is bizonyított. Míg 2006-ban az év elejét növekvő infláció és stagflációs félelmek jellemezték az USA-ban, addig az év második felében már az emelkedő kamatszint által kiváltott növekedési áldozat túlzott mértéke miatti aggodalom volt meghatározó. Ezt a tengerentúli monetáris politikában beálló változást tükrözte az amerikai kamatemelési trend megtorpanása is. A jelentősebb európai piacokat ugyancsak a monetáris politika szigorítása jellemezte 2006-ban. A nemzetközi devizapiacokat 2006-ban a dollár gyengülése, illetve az euró erősödése határozta meg. A 2007-es évre vonatkozóan a két kulcsvaluta árfolyamát a gazdasági konjunktúrában mutatkozó eltérések befolyásolhatják. A globális tőkemozgások élénküléséből fakadóan a feltörekvő piacok valutáinak volatilitása jelentősen megnőtt és vélhetően 2007-ben is magas marad. A kötvénypiacok – a kedvezőtlen kamatkörnyezetnek köszönhetően – gyengén teljesítettek 2006-ban, a globális monetáris szigorítási ciklus zárultával azonban a 2007-re vonatkozó kilátások jóval kedvezőbbé váltak. A fontosabb irányadó kamatlábak változásai (%)
5,5
A feltörekvő piacok kockázati felárainak alakulása
400 350
4,5
300 3,5
250 2,5
200
BoE
ja n. .
no v. .
20 07 .
20 06 .
jú l .. sz ep t..
m áj ..
20 06 .
20 06 .
FED
20 06 .
ja n. .
20 06 .
m ár c. .
no v. .
20 06 .
20 05 .
EKB
Forrás: Reuters
20 05 .
jú l .. sz ep t..
m áj ..
20 05 .
m ár c. .
20 05 .
20 05 .
20 05 .
ja n. .
1,5
150 2005. jan..
2005. márc..
2005. 2005. 2005. jún.. aug.. okt.. EMBI Global Composite
2006. jan..
2006. márc..
2006. 2006. 2006. jún.. aug.. nov.. EMBI Global Europe
Forrás: Reuters
A nemzetközi részvénypiaci indexek – a májusi-júniusi visszaesés ellenére – 2006-ban is figyelemre méltó ütemben emelkedtek. Az év második felében minden jelentősebb tőzsdén pozitív irányú korrekció, majd jelentős növekedés volt megfigyelhető. A világgazdaság 2007ben várhatóan lassuló ütemű növekedése kedvezőtlenül befolyásolja a globális részvénypiaci kilátásokat. A feltörekvő piacok – az amerikai gazdaság lassulásának hatásaitól, illetve saját fundamentumaik állapotától függően – azonban kedvező kilátásokkal várhatják a 2007-es évet.
46
2007. jan..
Blue chip indexek változásai 2006-ban
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% an ge s
a
ch
Ex
2006Q2
Ita lia na Bu da pe De st SE ut sc he Bö Eu rs ro e ne xt Pa ri s Is ta nb ul SE Lo O n M d X on St SE oc kh ol m SE W ar sa w Ho W SE ie Na ng n tio er K na on Bö lS g rs Ex e to ch ck an Ex ge ch s an ge In di Sh a an gh ai SE To ky o SE
2006Q1
48,8%
Bo rs
E ch an ge an ish
Sp
BM E
At he
ns
Ex
NY S
da q Na s
Bu en os M Ai ex re ica sS n E Ex ch an ge
30,2%
2006Q3
2006Q4
Forrás: World Federation of Exchanges
Hazai folyamatok 2006 ellentmondásos évnek bizonyult a hazai piacok szempontjából. Az évek óta folyamatos, viszonylagos stabilitás után az elmúlt év a piacok jelentős mozgását hozta magával, amely kialakulásában a nemzetközi folyamatok mellett jelentős szerepet játszottak a magyar költségvetésen belül felhalmozott feszültségek. A laza fiskális politikának köszönhetően a hazai piacok érzékenyebbnek bizonyultak a május-júniusi globális korrekcióra, az árfolyamok kilengésének mértéke jelentősebb volt a többi KKE országban megfigyelt tendenciához képest is. Az év második felében a hazai piacokon is pozitív korrekcióra került sor, a régiós trendnek megfelelően. 2006-ban a jegybank a piaci folyamatokra reagálva 5 lépésben 8%-ra emelte az irányadó kamatlábat. A kamatemelési lépéseket a nyár elején a forint árfolyamának jelentős gyengülése, az év második felében a kiigazítási csomag intézkedései miatt megugró infláció tette indokolttá. 2007 tavaszára várható a monetáris szigorítás tetőzése, amelyet az év második felében az irányadó kamatláb csökkenése követhet. A 2006-os év még erős forint árfolyam mellett indult, majd a május-júniusi megingás jelentős gyengülést és növekvő volatilitást hozó időszaka után az év végére újra elérte a 2006 eleji árfolyamszintet. A 2006 októberétől jellemző árfolyam-erősödés hátterében a költségvetési kiigazítással kapcsolatos hazai intézkedések mellett a pozitívabbá váló nemzetközi környezet is jelentős szerepet játszott. A BUX, a MAX és a forint árfolyam ának alakulása 2006-ban
330
25 146
26000
320
25000
310
24000
300
23000
290
22000
280
15,0%
Régiós fizetőeszközök árfolyama az euróval szemben 2006. január 2-i bázison
10,0% 5,0% 0,0%
21000
270 260
20000
250
19000
240 2006. jan..
18 462
2006. febr..
2006. márc.. MAX
2006. máj..
2006. jún..
Forrás:Reuters
2006. 2006. júl.. aug.. HUF/EUR
18000 2006. okt..
2006. 2006. nov.. dec.. BUX (j.s.)
-5,0% -10,0% 2006. jan..
2006. 2006. 2006. febr.. márc.. ápr.. CZK/EUR
2006. máj..
2006. jún..
HUF/EUR
2006. 2006. 2006. júl.. szept.. okt.. PLN/EUR
2006. nov..
2006. dec..
2007. jan..
SKK/EUR
Forrás: Reuters
A hazai tőzsde a május-júniusi megingástól eltekintve 2006-ban is jól teljesített, a BUX index – az előző évekhez képest jelentősen megugró volatilitás mellett – több mint 19,5%-kal nőtt. Meg kell azonban említeni, hogy a hazai vállalatok számára továbbra sem vonzó lehetőség a BÉT-en keresztül történő forrásbevonás. Felerősödött a vállalatok elvándorlása, 2006-ban 6 cég távozott a tőzsdéről, míg ezzel szemben csak 3, kis kapitalizációjú papír bevezetésére került sor. Ugyan 2007-re további három részvény tőzsdei bevezetése valószínűsíthető, de a 47
Magyarországon működő vállalkozások továbbra is előnyben részesítik a banki források – adott esetben közvetlenül külföldről történő – bevonását. Miközben 2006-ban a feltörekvő piaci kockázati felárak historikusan alacsony szintre csökkentek, a hazai kötvénypiacon – a fiskális politikából fakadó bizonytalanság okán – a kockázati prémium emelkedése volt tapasztalható. Az infláció 2007. márciusára várható tetőzése az irányadó kamatláb 2007 második felében történő csökkentését valószínűsíti, ami a hazai állampapírpiac kilátásait kedvezően befolyásolja. 9,00
A hozamgörbe változása 2006-ban (hó végi adat)
8,50 8,00 7,50 7,00 6,50 6,00 5,50 3 hónap 6 hónap január szeptember
1 év március október
3 év
5 év
10 év
június december
15 év július
Forrás: MNB
A háztartások pénzügyi vagyonának alakulása 2006-ban tovább folytatódott a háztartások pénzügyi vagyonának lassú diverzifikálódása, amely kapcsán a lakosság megtakarításainak egyre jelentősebb hányada kerül tőkepiaci instrumentumokba. Az elmúlt év során tovább csökkent a háztartások banki betétben tartott megtakarításainak aránya, miközben a befektetési jegyek, a unit-linked típusú életbiztosítások, illetve a nyugdíjpénztári befizetések mind volumenükben, mind arányukat tekintve folyamatos növekedést mutattak. Egyre inkább előtérbe kerülnek azok a – többnyire tőkepiaci – termékek, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára az önálló befektetési stratégia kialakítását és a nagyobb kockázatvállalás mellett az esetleges magasabb hozam elérését. 70% A háztartások egyes pénzügyi eszközeinek aránya a teljes pénzügyi vagyonhoz 60% 50% 40% 30% 20% 10%
19 90 Q 19 4 91 Q 4 19 92 Q 19 4 93 Q 19 4 94 Q 4 19 95 Q 19 4 96 Q 19 4 97 Q 4 19 98 Q 19 4 99 Q 20 4 00 Q 20 4 01 Q 4 20 02 Q 20 4 03 Q 20 4 04 Q 4 20 05 Q 20 4 06 Q 4
0%
Betétállomány Tőzsdei részv ény Életbiztosítási díjtartalékok A pénzügy i v agy on év es növ ekedése
Nem részv ény típusú értékpapírok Bef ektetési jegy ek Ny ugdíjpénztári díjtartalékok
Forrás: MNB
A lakosság kockázati étvágyának növekedését a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök egyre lassuló – azonban a viszonylag szerényebb bővülést hozó 2006-os évben is közel 12%-os – növekedése, illetve a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek lassú terjedése generálja. A befektetési ismeretek terjesztésében kiemelt szerepet játszanak a pénzügyi szolgáltatók, de a hazai törvényi szabályozás (legutóbb a kamatadó bevezetése) változásai is gyorsabb alkalmazkodásra kényszeríthetik befektetőket.
48
Alap- és vagyonkezelők A globális vagyonkezelési piacot az elmúlt évben a Magyarországon kevésbé elterjedt kockázati tőkealapok, a hedge fundok és a private equity-k előretörése jellemezte. Az említett vagyonkezelési formákban kezelt vagyon bővülése jelentős kockázatot jelent a globális tőkepiacokra nézve, figyelembe véve a hiányzó szabályozási kereteket, illetve a jelentős tőkeáttétel útján felvállalt piaci kockázatok mértékét. A „hagyományos” vagyonkezelési üzletág is figyelemreméltó dinamikával bővült, a világszerte befektetési alapokba fektetetett vagyon nagysága 2006. szeptember 30-án – az egy évvel azelőtti értéket 11,3%-kal meghaladva – 15 788 milliárd eurót tett ki.4 A növekedés az összes régióban és az összes alaptípus esetében jelentős volt, dinamikájában azonban lassuló tendencia jellemezte.
6 000 5 000 4 000
Az alapkezelők által kezelt összes vagyon m egoszlása Egyéb portfolió Pénztárak Alapok
1 097 mrd 1 485 mrd
3 000 2 000
2 563 mrd
1 000
20 02 20 . de 03 c . m .. 20 árc .. 0 20 3 . 03 jún . s .. 20 z ep 03 t.. 20 . de 04 c . m .. 20 árc .. 0 20 4 . 04 jún . s .. 20 z ep 04 t.. 20 . d 05 ec. .m . 20 árc 05 .. 20 . 05 jún . s .. z 20 ep 05 t.. 20 . de 06 c . m .. 20 árc .. 0 20 6 . 06 jún . s .. z 20 ep 06 t.. .d ec ..
0
85,0% 80,0% 75,0% 70,0% 65,0% 60,0% 55,0% 50,0% 45,0% 40,0%
Alapkezelésbe adott pénztári vagyon alakulása
1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0
2004. 2004. 2004. 2004. 2005. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2006. márc.. jún.. szept.. dec.. márc.. jún.. szept.. dec.. márc.. jún.. szept.. dec..
Alapkezelésben lévő mnyp vagyon Alapkezelt mnyp vagyon aránya
Alapkezelésben lévő önyp vagyon Alapkezelt önyp vagyon aránya
Az alapkezelők által kezelt vagyontömegek közül a befektetési alapokban kezelt eszközállomány bővülése volt a legdinamikusabb 2006-ban. Az éves növekedés legjelentősebb részét egy, a szabályozási környezetben bekövetkező változás generálta. A kamat- és árfolyamnyereség-adó szeptemberi bevezetését megelőző befektetői roham rekordszintű – több mint 400 milliárd forintnyi – friss tőkéhez juttatta az alapokat. A beérkezett tőkéből közel 280 milliárd forintot tett ki a háztartások által eszközölt új befektetések állománya. Az év során – a tőkepiaci hozamok alakulását leképezve – a befektetett tőke alaptípusok közötti megoszlása is jelentős mértékben változott, amit az új adónem bevezetését megelőző tőkemozgás tovább gyorsított. 2006-ban a kötvényalapok visszaszorulása volt jellemző, nagyobbrészt a kedvezőtlen kötvénypiaci teljesítményeknek köszönhetően, illetve jelentős tőkekiáramlás sújtotta a „hagyományos” pénzpiaci alapokat is. Ezzel párhuzamosan jelentősen gyarapodtak az ingatlanalapok eszközei, az év végén az említett alaptípusban kezelt befektetések értéke meghaladta a 470 milliárd forintot. A népszerűségük az ingatlanalapokkal kapcsolatos, igencsak pozitív hazai befektetői vélekedésnek köszönhető, amely leginkább a viszonylagos hozamstabilitásból és az ingatlanbefektetések alacsony kockázatának (nem feltétlenül valós) képzetéből fakad. Ugyancsak jelentős többletforráshoz 4
Investment Company Institute
49
milliárd
milliárd
A hazai alap- és vagyonkezelési piac nemzetközi viszonylatban is jelentősen bővült 2006-ban. Az alapokban kezelt vagyon mellett a pénztári vagyon és az egyéb, vagyonkezelésbe adott eszközök állománya is dinamikusan nőtt, a befektetési alapkezelők által menedzselt vagyontömeg 5264 milliárd forint volt az év végén. Ennek a legjelentősebb része (49%) továbbra is az alapokban kezelt vagyon, közel egyharmadát (31%) a pénztári és 20%-át a biztosítók és egyéb befektetők által birtokolt portfóliók teszik ki. A teljes pénztári vagyon egyre növekvő hányadának vagyonkezelését végzik az alapkezelők – 2006 végén ennek aránya elérte a 70%-ot –, így a pénztári szabályozás változásai hatással lesznek a vagyonkezelői piacra is. A vagyonkezelési díj limitálása a bevételek mérsékelt csökkenését okozhatja a vagyonkezelői piac egészét tekintve, azonban ennek nagyobb hányada néhány – nagy pénzügyi csoporthoz tartozó – vagyonkezelő között oszlik majd el.
jutottak a likviditási alapok, több mint 280 milliárd forintnyi tőkével gyarapodtak az év folyamán. A befektetési alapok portfóliójában tartott eszközök arányainak változása követte az alaptípusok esetében megfigyelt trendet. Tovább csökkent a szektorszinten tartott állampapírok aránya, és a stabilabb hozamot biztosító eszközök állományának növekedése volt jellemző. 100%
A nyilvános alapok befektetési politika szerinti m egoszlása
35,00%
A nyilvános befektetési alapok portfoliójának összetétele (%)
30,00% 80%
25,00%
14,7%
30,8%
32,7%
33,5%
33,0%
39,4%
Állampapírok
61,0%
42,1%
42,6%
41,4%
35,9%
23,3%
10,00%
Részvények
6,7%
6,2%
5,2%
5,9%
7,0%
8,0%
5,00%
Jelzáloglevelek
7,8%
6,1%
4,4%
3,8%
3,3%
2,1%
3,1%
3,1%
5,1%
7,4%
12,3%
16,2%
2,9%
2,8%
2,9%
2,2%
3,5%
3,0%
1,1%
4,0%
2,1%
0,4%
0,6%
1,5%
20,00% 60%
15,00%
40%
2004/06/30 2004/12/31 2005/06/30 2005/12/31 2006/06/30 2006/12/31 Készpénz, bankbetét
0,00%
Befektetési jegyek -5,00% Kötvények és egyéb értékpapírok 0% -10,00% Határidős ügyletek és 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 opciók Részvény alapok Kötvény alapok Vegyes alapok Pénzpiaci alapok Ingatlanok Befektetési alapba fektető alapok Származtatott ügyletekbe fektető alapok Egyéb követelések és Indexkövető alapok Ingatlan alapok Nyilvános alapok eszközeinek növ. üteme (j.s.) kötelezettségek egyenlege
20%
5,9%
5,9%
4,7%
5,5%
7,0%
7,4%
-3,2%
-1,0%
0,2%
-0,2%
-2,7%
-0,7%
2006 során ugyancsak jelentősen ütemben bővült a Magyarországon forgalomba hozott, de külföldön alapkezelt befektetési jegyek száma. Az év végén már közel 250 Magyarországon is regisztrált, de külföldön kezelt alap befektetési jegyeiből válogathattak a befektetők. A kínálat bővülése mellett a külföldi alapokba fektetett vagyon volumene is jelentőse nőtt, amely egyre nagyobb kihívás elé állítja a hazai alapkezelőket. A tapasztalatok alapján azon külföldi alapkezelők befektetési alapjai kerülnek regisztrálásra, amelyek tulajdonosi köre a magyar piacon jelen lévő disztribútort is birtokol. A fent említett folyamatok – a verseny növelése mellett – a hazai alapkezelők alapkezelési tevékenységének szűküléséhez is vezethetnek, egyfajta forgalmazói szerepkörbe kényszerítve az alapkezelési tevékenységet is folytató külföldi szolgáltatók hazai leányait. Rezidensek tulajdonában lévő, külföldön alapkezelt befektetési jegyek állom ánya (mrd Ft)
350 300 250 200 150 100 50
20 06 Q 3
20 06 Q 2
20 06 Q 1
20 05 Q 4
20 05 Q 3
20 05 Q 2
20 05 Q 1
20 04 Q 4
20 04 Q 3
20 04 Q 2
20 04 Q 1
0
Rezidensek tulajdonában lévő, külföldön alapkezelt befektetési jegyek állománya
Forrás: MNB
Befektetési vállalkozások 2006-ban a befektetési szolgáltatási tevékenység szempontjából ideális feltételeket biztosított a hazai és nemzetközi piaci környezet. A kiemelkedő tőzsdei forgalom mellett a tőkeáramlás növekvő szintje és az árfolyamok megugró volatilitása is jelentősen hozzájárult a brókercégek jövedelmezőségi mutatóinak emelkedéséhez. A hazai befektetési piacon az elmúlt években a hitelintézetek térnyerése volt meghatározó, a befektetési szolgáltatások egyre nagyobb volumene került át a kereskedelmi bankok tevékenységi körébe. Az univerzális bankolás hazai bevezetésének, illetve a verseny
50
piactisztító hatásának következtében 2006 végén már csak 16 bejegyzett, hazai székhelyű brókercég tevékenykedett a piacon. A piac átrendeződésének fent említett tendenciája azonban lassulni látszik a 2006-os év eredményei alapján.
A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások befektetési tevékenysége ( a letéti állom ányok nélkül )
2 000 1 800
60 000
1 600
50 000
milliárd
70 000
40 000
1 200
30 000
1 000 800
20 000
600
10 000
A befektetési vállalkozások tőkejövedelmezősége (adózott nyereség/átlagos saját tőke (%); K&H Equities nélkül)
40,0% 20,0%
Átlag: 28,40%
Átlag: 33,97%
Átlag: 17,14%
0,0% -20,0%
400
0
Hitelintézeti forgalom (bal s.) Hitelintézetek ügyfélpapírállománya (jobb s.)
60,0%
1 400
200
de c. 02 m ár c. 03 jú n. 0 3 sz ep t.0 3 de c. 03 m ár c. 04 jú n. s z 04 ep t.0 4 de c. 04 m ár c. 05 jú n. s z 05 ep t.0 5 de c. 05 m ár c. 06 jú n s z .06 ep t.0 6 de c. 06
milliárd
Az idei év mind a forgalomban, mind a kezelt ügyfélvagyon állományában jelentős bővülést hozott, a bankok mellett a befektetési vállalkozások által kezelt állomány is dinamikusan nőtt. A brókercégek szektorszintű jövedelmezősége is javult az előző évhez képest, azonban néhány vállalkozásnál továbbra is tendenciózus a negatív eredmény, így esetükben növekvő üzleti kockázattal kell számolni, amely a közeljövőben akár a piaci szereplők számának további csökkenését eredményezheti. A piac koncentráltsága továbbra is igen magas, a szektor 2006-ban elért eredményének 72%-a, míg a kezelt ügyfélvagyon 71%-a a piac két legnagyobb szereplőjéhez köthető.
Bef. vállalkozások forgalom (bal s.) Bef. vállalkozások ügyfélpapírállománya (jobb s.)
-40,0% -60,0% 2003
2004
2005
2006
2007
Az évek óta változatlannak tűnő piaci részesedéseket az online szolgáltatás egyre jelentősebb térnyerése rendezheti át. Az ügyfelek aktívabb részvételét és a piacok könnyebb elérhetőségét elősegítő üzletágban robbanásszerűen nő az ügyfelek száma, az érintett cégek 2006 szeptemberéig közel 10000 újonnan toborzott ügyfélről számoltak be. A dinamikus növekedést és a piaci potenciált figyelembe véve a hazai piacon több szereplő is jövőbeli tevékenységének központi elemeként kezeli az e-bróker szolgáltatásokat. Az online szolgáltatási forma vonzó termék lehet az ügyfelek szempontjából, mivel lehetővé teszi az azonnali és közvetlen hozzáférést a piacokhoz, a hagyományos szolgáltatási formához képest kedvező, csökkentett díjterhek mellett. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ügyfelek közvetlen kapcsolódása a piacokhoz – hiányos pénzügyi ismeretek esetén – túlzott kockázatvállalásához is vezethet. A jelentősebb pénzügyi vagyonnal rendelkező ügyfelek számára nyújtott prémium szolgáltatások nemzetközi viszonylatban is a pénzügyi szolgáltatások egyik legdinamikusabban fejlődő területének bizonyultak ez elmúlt években. 2006-ban a hazai piacon is kiemelkedő növekedést ért el a private banking üzletág, az év végén 25 000 ügyfél közel 1400 milliárd forintnyi vagyonát kezelték a szolgáltatók privát banki szolgáltatás keretein belül. Bár a hazai piacon a fejlett piacokhoz képest lényegesen alacsonyabb átlagvagyonú és létszámában is szerényebb ügyfélkör érhető el, a banki szolgáltatók mellett már több befektetési vállalkozás is megjelent ebben a piaci szegmensben. A külföldi példák alapján jelentős potenciált rejt magában a 2006 elején útjára indított nyugdíj-előtakarékossági számla is, amely a jogalkotó szándékai szerint egyfajta „negyedik pillérként” erősítené az öngondoskodás elvét a nyugdíjrendszeren belül. A kamatadó alól kivont, jelentős adókedvezményekkel támogatott befektetési forma azonban – egyelőre – nem váltotta be az előzetes várakozásokat, amit az illikvid megtakarítási formák hazai befektetői körben tapasztalt népszerűtlensége magyarázhat. Az ügyfelek száma – a várt lendületes növekedés helyett – csupán az év vége felé kezdett el érzékelhetően nőni.
51
5. számú melléklet - Biztosítási szektor
Nemzetközi kitekintés, tendenciák a biztosítási piacon 2006-ban: kevesebb katasztrófa, növekvő nyereség, folytatódó felvásárlások 2006-ban – szemben a korábbi évekkel – jóval kevesebb természeti katasztrófával, illetve terrorcselekménnyel kellett szembenézniük a biztosítótársaságoknak. A Swiss Re jelentése5 szerint 2004-ben és 2005-ben rekordösszegű kárkifizetésekre, míg tavaly csak 15 milliárd dollár kifizetésére került sor a természet, illetve az ember okozta katasztrófák miatt. A világ legnagyobb viszontbiztosítójának adatai szerint összességében 2006-ban 40 milliárd dollár volt az okozott károk nagysága, de nem mindet fedezte biztosítás. Mivel a természeti katasztrófák és terrorcselekmények gyakoriságát jósolják a szakértők, így ezekre egyre többen kötnek biztosítást. A kedvező tendenciának köszönhetően a biztosítótársaságok 2006 harmadik negyedévének végére számottevően növelték nyereségüket az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A világ első számú biztosítója, az American International Group (AIG) 141%-kal 4,22 milliárd dollárra, a holland Aegon 10%-kal 6 milliárd euróra növelte profitját. Ez utóbbi cégnél a profitemelkedés ellenére folytatják a megkezdett létszámleépítéseket és racionalizálásokat. A teljes 2006-os eredményeket tekintve az Allianz SE profitja 4,38 milliárdról 7 milliárd euróra növekedett. A kiemelkedő eredmény oka – a fentebb említettek mellett – a növekvő nyugdíjjárulékok és a német vállalati adótörvény változatásából eredő egyszeri 500 millió eurós adó-visszatérítés. Tovább folytatódott a koncentráció globális szinten is a társaságok között. A német Allianz biztosító akvizíciói során 2006-ban teljes egészében megszerezte a francia AGF biztosítót, illetve az olasz Riunione Adriatica di Sicutura-t, és tavalyi profitját a negyedik legnagyobb orosz biztosítótársaságban, a Rosnóban meglévő részesedésének emelésére fordította, amelyet így 97%-ban birtokol. Mindezek mellett az elmúlt év során tárgyalásokat folytatott ukrajnai biztosítók felvásárlásáról is. A Generali az elmúlt évben vásárolt fel egy másik, szintén olasz biztosítótársaságot, a Toro-t és ennek köszönhetően várhatóan az olasz piacon a nem-élet ágban is vezető szerepet fog betölteni. A következő időszakban a nagy biztosítótársaságok közül a Generali Ukrajna, Bulgária és Szerbia felé; az Aegon Románia, Ukrajna, Spanyolország, India, illetve Mexikó, az Allianz pedig Szerbia felé kíván nyitni. Számos biztosítótársaság is komoly lehetőséget lát Törökországban, így a teljes piac 4,5%-át lefedő és pillanatnyilag a Garanti Bank 100%-os tulajdonában lévő Garanti Insurace felmerült eladása kapcsán többek között az AIG, illetve a magyar piacon is jelen lévő Aviva, Groupama és az ING is jelezte érdeklődését a társaság iránt. Módosuló kockázatok, változó kockázatviselők A nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is egyre inkább jellemző, hogy a bankok a hitelezési kockázatokat megosztják a biztosítókkal, illetve egy részét átadják nekik. A lakossági hiteleknél a csoportos hitelfedezeti biztosításokkal, a vállalati hitelezésnél pedig az úgynevezett hitel derivativákkal valósítják meg a hitelintézetek a kockázatátadást. 5
A Swiss Re jelentése azokat a károkat veszi számba, ahol a károk összege elérte a 80 millió dollárt, a halálos áldozatok száma pedig a húszat.
52
A biztosítótársaságok a korábbi, hagyományos életbiztosítási termékek eladásait nem tudják növelni, így a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások felé fordulnak, amelyek értékesítése évről-évre nő. Ezeknél az életbiztosításnál ugyanakkor – szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a hozam nem garantált, a tőzsdék válsága esetén előfordulhat, hogy a biztosítás lejáratakor negatív eredménnyel zárul. A unit-linked biztosításoknál – a nagyon alacsony tőke- és hozamgaranciát kínáló termékeket leszámítva – a befektetés kockázatát így végső soron az ügyfél viseli. Az értékesítési csatornák folyamatos átalakulásának is vannak kockázatai, elsősorban az ügyfelek szempontjából. A magyar piacon egyre nagyobb számban jelenlévő – és tevékenységük terjedésével párhuzamosan növekvő kockázatot jelentő biztosításközvetítőkkel kapcsolatos problémákra lentebb térünk ki. A nagy egyesületek szempontjából a nem megfelelő adminisztrációs gyakorlat, valamint a tőkefeltöltöttségre vonatkozó törvényi előírások betartása okozhat problémát a jövőben. Magyarországi tendenciák: a biztosítók a pénzpiacok felé, a pénzpiaci szereplők a biztosítási szektor felé nyitnak egyre intenzívebben 2006-ban folytatódott a korábban viszonylag éles szektor- és intézményi határok megváltozása: egyrészről a biztosítók betörtek a pénzpiacra, az Allianz Biztosító bankja, az Aegon Biztosító pénzügyi vállalkozása tavaly már megkezdte működését. Másrészről az Allianz korábbi stratégiai partnere, az MKB élet- és vagyonbiztosító alapítását tervezi, emellett az elsősorban a gépjármű-értékesítésben érdekelt lízingcégek közül az elmúlt év folyamán nem egy hozta létre saját biztosítási brókercégét, amely a kereskedőknél ajánl biztosítást az ügyfeleknek. A banki értékesítési pontoknál korábban is lehetett biztosítást kötni, tavaly a biztosítók pénzpiaci intézményeinek megjelenésével már a biztosítási ügynököknél, fiókokban is lehetőség nyílt hiteligénylésre. Az Aegon pénzügyi vállalkozásánál BAR listás ügyfeleknek is nyújtanak hitelt – igaz némiképp magasabb kamatra, mint a listán nem szereplő kérelmezőknek, amennyiben a kérelmező korábbi adósságát már rendezte. A termékek közötti verseny tekintetében a kombinált biztosítások egyre nagyobb részesedéshez jutnak. Az élet ágban a korábbi, hagyományos típusú életbiztosításokat (vegyes, halálesetre szóló életbiztosítások) felváltják a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások. Az egyre terjedő hitelezés kedvező teret biztosít a konstrukciókba épített hitelfedezeti biztosításoknak. A „no-casco” termékek hátrányainak kivédésére pedig több biztosítótársaság bevezette a törlesztő részlettel együtt fizetendő casco-t. Biztosításközvetítők – hiányos szabályozás, egymással ütköző érdekek A Felügyelet honlapján 2006. december végén a regisztrált független biztosításközvetítők száma a 17 ezret, míg a függő biztosításközvetítők száma a 35 ezret is meghaladta. A Felügyelet az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet szentelt a biztosításközvetítőknek, melyet egyrészről a transzparencia hiánya, másrészről a potenciális pénzügyi kockázatok, valamint a fogyasztók nem minden esetben és nem mindig teljes körűen történő tájékoztatása indokol. Fogyasztóvédelmi szempontból problémát jelent, ha a közvetítő nem az ügyfél igényének és lehetőségeinek megfelelő, hanem a legnagyobb jutalékot hozó terméket ajánlja. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanakkor elavult, a közvetítők adatszolgáltatása évente egyszer, papíralapon történik, így nehezen ellenőrizhetőek a biztosításközvetítők.
53
Piaci szereplők, aktivitás a magyar piacon 2006 végén összesen 266 biztosítótársaság és 35 biztosító egyesület, ezen belül 7 nagy egyesület tevékenykedett a magyar piacon. 2006 decemberében kilenc társaságnak volt fióktelepe hazánkban, miután az első félévében két külföldi székhelyű biztosító is megalapította fiókját. A 2006-ban már ténylegesen működő három fiók - miután törvényi előírás nincs a magyar felügyelet felé történő adatszolgáltatásra - így részletes adatokat nem nyújt a magyar Felügyeletnek, de az általuk fizetett felügyeleti díj alapján a 2006. I-III. negyedév során elért díjbevételük 6,6 milliárd forint volt. Határon átnyúló szolgáltatás végzésére összesen hetvenöt biztosító, illetve 816 külföldi biztosításközvetítő jelezte szándékát tavaly a Felügyeleten. A GfK Hungária Piackutató Kft. 2006-ban publikált felmérése szerint a magyar lakosság közel 70-80%-a rendelkezik vagyonbiztosítással, életbiztosítással pedig 20%. Kötelező gépjármű-felelősség biztosítása a magyarok 42%-ának, míg casco biztosítása 8%-uknak van a piackutató társaság adatai szerint. A régiós megoszlásokat tekintve a Nyugat-Dunántúlon a biztosítással rendelkezők aránya 92,2%, ezt követi az észak-magyarországi, illetve a középdunántúli régió. Az egy főre jutó biztosítási költés 170 euró körül mozog, ez a szám NyugatEurópában meghaladja a 2000 eurót. A biztosítótársaságok legfontosabb adatai
2006-ban az élet ág díjbevétele meghaladta a nem-élet ág bevételeit A biztosítótársaságok elmúlt évi adatai között figyelmet érdemel, hogy az élet ághoz tartozó díjbevétel meghaladta a nem-élet ág díjbevételeit. Ebben minden bizonnyal fontos szerepe volt a 2006. szeptember 1-jétől bevezetett kamatadónak, amelynek köszönhetően jelentősen megugrott a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások száma és díjbevétele. A biztosítótársaságok legfontosabb adatai Élet ág Szerződésállomány (db) Díjbevétel (millió HUF) Kár- és szolgáltatás kifizetés (millió HUF) Költségek (millió HUF) Nem-élet ág Szerződésállomány (db) Díjbevétel (millió HUF) Kár- és szolgáltatás kifizetés (millió HUF) Költségek (millió HUF)
2005
2006
Év/év (%)
Év/év (%)
3 174 6187 297 787 133 366 67 258
3 212 798 407 415 158 871 84 761
96% 125% 114% 113%
101% 137% 119% 126%
8 891 5357 375 619 177 217 120 760
8 938 562 389 760 182 945 126 581
87% 108% 109% 107%
101% 104% 103% 105%
6
A Felügyelet által ellenőrzött társaságok száma csökkent, miután az XL Magyarország Biztosító Rt. tulajdonosa létrehozta az XL Insurance Company Ltd. Magyarországi Fióktelepét és a biztosítótársaság 2006. január 1-től átadta állományát a fióktelepnek. A fióktelep felett az ellenőrzést a tulajdonos székhelyének megfelelően ezentúl az angol felügyelet végzi. 2006. június 30-án a K&H Életbiztosító Zrt. beolvadással egyesült a K&H Általános Biztosító Zrt-vel, amely immár K&H Biztosító Zrt. néven működik. 7 A szerződésállományok nagyarányú csökkenésének oka elsődlegesen egy biztosítótársaság7 felügyeleti vizsgálat után elvégzett állománykorrekciója volt.
54
A biztosítótársaságok legfontosabb adatai
2005
Passzív viszontbiztosítás (millió HUF) Mérlegfőösszeg (millió HUF) Saját tőke (millió HUF) Adózás előtti eredmény (millió HUF) Adózott eredmény (millió HUF) Eszköz-arányos adózás előtti eredmény (adózás előtti eredmény/átlagos mérlegfőö.) Saját tőke-arányos adózás előtti eredmény (adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke)
2006
111 575 1 590 116 192 707 67 842 57 828
105 622 1 897 612 241 998 65 077
4,6%
3,7%
38,1%
29,9%
Év/év (%) 96% 119% 118% 141% 142%
Év/év (%) 95% 119% 126% 96%
Koncentráció a társaságok között A magyar biztosítási piacon évek óta a jelentős a koncentráció. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a többi társaságnak sikerült egy-két százaléknyi részesedést elhódítani, a vezető öt biztosítótársaság továbbra is meghatározó a szektor szempontjából. Az előzetes adatok szerint a szektor mérlegfőösszegének 77%-át adta ez az öt cég. Az öt legnagyobb biztosítótársaság részesedése a teljes biztosítási piacból 90% 75% 60% 2005
45%
2006
30% 15% 0%
szerződésszám
díjbevétel
kár- és szolgáltatás kifizetés
Koncentráció a termékek között A biztosítási piacon a szerződések 80%-át, a díjbevételek 87%-át és a kár- és szolgáltatáskifizetések 89%-át összesen hat termék adja, amelyek már évek óta őrzik vezető pozíciójukat és várhatóan a jövőben sem változik ez az arány. 2006 során a szerződések között a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások (KGFB), a díjbevételeknél a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, míg a kár- és szolgáltatás-kifizetéseknél a vegyes életbiztosítások részesedése volt a legnagyobb a teljes állományon belül. A hat vezető termék részesedése a szerződésszámból,
és a kár- és szolgáltatás-kifizetésekből
a díjbevételből,
Vegyes életbiztosítás
100%
100%
100%
80%
80%
80%
60%
60%
60%
40%
40%
40%
20%
20%
20%
0%
0%
2003
2004
2005
2006
2003
2004
2005
2006
Befektetéshez kötött életbiztosítás Szárazföldi járművek cascoja KGFB
0% 2003
2004
2005
2006
Tűz- és elemi kockázatok Egyéb vagyoni kockázatok
55
Élet ág Emelkedő életbiztosítási díjtartalék a háztartásoknál, nő az egyszeri díjfizetésű állomány Magyarországon a háztartások életbiztosítási díjtartalékai az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedtek, ezek aránya 2006-ban a többi pénzeszközhöz képest már elérte a 6%-ot, miközben a megelőző években átlagosan 5% körül mozogott ez az érték. A háztartások életbiztosítási díjtartalékainak alakulása 6,5% 5,9% 5,2% 4,6% 3,9% 3,3% 2,6% 2,0% 1,3% 0,7% 0,0%
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2003
2004
2005
2006
Háztartások életbiztosítási díjtartaléka (milliárd HUF) Aránya a háztartások pénzeszközein belül (%)
A biztosítótársaságok szerződésállományában 26%, díjbevételében 51% volt az élet ág részesedése 2006 végén. Az élet ág szerződésállományán belül a díjmentes állomány stabilan 10% körül mozog évek óta, a 2003-ban még 80%-os részesedésű folyamatos díjfizetésű állomány részesedése azonban folyamatos csökkenés mellett 2006 végén 75%-ot tett ki, míg az egyszeri díjfizetésű termékek aránya nőtt. Ez utóbbi termékek között négy év alatt 9%-kal, 48%-ra nőtt a befektetési egységhez kötött életbiztosítások részesedése, míg a vegyes és a halálesetre szóló biztosítások részesedése stabilan 26-27%, illetve 26-24% körül mozog. Ennek alapján elmondható, hogy Magyarországon is ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, mint az Unió más országaiban. A hagyományos életbiztosításokkal nem tudnak a biztosítótársaságok újabb ügyfeleket, illetve magasabb díjbevételeket elérni, míg a befektetést életbiztosítással ötvöző – tehát nem klasszikus – termékkel tudják biztosítani nyereségességüket. Folytatódott a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások térhódítása A befektetési egységhez kötött életbiztosítások Szerződésállománya (db)8 Díjbevétele (millió HUF) Kár- és szolgáltatás kifizetése (millió HUF) Tartaléka
2004 624 703 86 963 39 391 239 815
2005 717 564 139 176 42 613 349 502
2006 828 621 237 985 54 019 537 618
108% 105% 73%
Év/év (%) 115% 160% 108% 146%
115% 171% 127% 154%
Az élet ág teljes szerződésállományán belül a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tették ki az élet ági szerződések 26%-át és a díjbevételek 58%-át. Miközben a korábban megkötött vegyes, illetve halálesetre szóló szerződések közül jó néhány lejárt, úgy tűnik, hogy a biztosítottak nem minden esetben újítják meg ezeket a biztosításokat. A 2006 nyarán bejelentett kamatadó-bevezetés hatására jelentősen megnőtt mind a befektetési egységhez kötött életbiztosítások száma, mind a befizetett díjak. A 10 évnél hosszabb időtartamra megkötött szerződések továbbra is adómentesek, így működőképes alternatívának bizonyultak a befektetési alapok mellett. Ilyen típusú életbiztosítást összesen 13 biztosítótársaság kínál, és öt társaságnál mondhatta magáénak a szerződésállomány 80, a 8
Folyamatos és egyszeri díjas állomány összesen
56
díjbevételek 72%-át 2006 végén. Emellett – határon átnyúló szolgáltatás keretében9 külföldi biztosítótársaságok is elkezdték unit-linked termékeik értékesítését független tanácsadók, alkuszok, értékforgalmazók és bankok közreműködésével. Várhatóan továbbra is keresettek lesznek ezek a termékek, ráadásul már itt is megjelentek a tőke- és hozamgaranciás konstrukciók, amelyek kiküszöbölik az esetleges veszteségeket is. Az euró alapú életbiztosítások régóta jelen vannak, és szinte mindegyik társaság újabb konstrukciók, alapok bevezetését prognosztizálta 2007-re. A 2006-ban legsikeresebb tíz unit-linked termék éves hozama százalékban
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetéseinek megoszlása - millió HUF
80,0 70,0
600 000
60,0
500 000
50,0
400 000
40,0
300 000
30,0
200 000
20,0
100 000
10,0
0
0,0
Egyéb Befektetési jegyek Részvények Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 2004
2005
2006
Magyar állampapírok
A unit-linked termékek befektetései 2004 óta több mint kétszeresükre nőttek. A viszonylag alacsony hozamú állampapírok aránya közel a felére csökkent, míg a befektetési jegyek részesedése 14%-ról 23%-ra, majd 2006-ban 39%-ra nőtt. A legmagasabb hozamú életbiztosítások hatoda európai, míg a többi ázsiai, illetve amerikai részvényalap, eszközalap. Az adójogszabályok változása miatt várhatóan az ilyen típusú életbiztosítások egyre nagyobb szerepet fognak kapni a béren kívüli juttatások között is. A magánemberek szempontjából a 10 évnél hosszabb időre kötött életbiztosítások adókedvezménye további előnyt jelenthet. Nem-élet ág Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás: stagnáló állomány, csökkenő kár- és szolgáltatáskifizetések, termékkapcsolások és új értékesítési csatornák A nem-élet ágban a szerződések számában korábban tapasztalható csökkenés 2006-ban megállt. A díjbevételek 4%-kal növekedtek egy év alatt, míg a kár- és szolgáltatás-kifizetések 3%-kal nőttek. A nem-életág szerződésállományának 41%-át teszik ki a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások, amelyeknél a stabil szerződésszám és a díjbevételek minimális emelkedése mellett – évek óta először – 2006-ban csökkent a kár- és szolgáltatás kifizetések összege, miközben 2006 első háromnegyed évében a KSH adatai szerint a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma 15 ezer körül volt, ami 2%-kal kevesebb volt az előző év hasonló időszakához képest.
9
A határon átnyúló szolgáltatások nagyságáról várhatóan 2007-ben kap adatokat a PSZÁF az illetékes felügyelettől
57
KGFB díjbevételek alakulása (millió HUF)
A KGFB szerződések állománya a biztosítótársaságoknál és nagyegyesületeknél (ezer darab) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
KGFB kár- és szolgáltatás-kifizetések (millió HUF)
120 000
80 000
100 000
70 000 60 000
80 000
50 000
60 000
40 000
40 000
30 000
20 000
20 000
2004
2005
2006
egyesületek
10 000
0
2003
társaságok
0
2003
2004
2005
2006
2003
2004
2005
2006
Kötelező gépjármű-felelősség biztosítást tavaly kilenc társaság és három nagyegyesület kínált, illetve tizedikként beszállt a versenybe a Signal Biztosító is. A nagyegyesületek (KÖBE, MÁV, TIR) évek óta egyre nagyobb hányadot szereznek a szerződésállományból, amiben jelentős szerepe van a biztosítótársaságokhoz képest kedvezőbb árnak, amelyek mögött kevesebb szolgáltatás, „extra” van. Ugyanakkor ennek megvan a hátránya is, így 2006-ban a Felügyelet két nagy egyesület számára is felfüggesztette az új szerződések kötését, mivel az adminisztrációban nagy mértékű elmaradást észlelt. 2006-ban a biztosítási brókerek, az Internet, a mobiltelefonos szerződéskötési lehetőségek tovább bővültek, már a különböző kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, hipermarketekben is lehetőségük volt az ügyfeleknek szerződést kötni, hasonlóan a nyugateurópai gyakorlathoz, ahol egyre nagyobb a bevásárlóközpontokban történő értékesítés részesedése. Az előzetes adatok szerint az internetes biztosítóváltást jóval többen vették igénybe, mint 2005-ben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 2006 végén több mint 560 ezer felmondás történt, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez képest. Ezen belül 90 ezerre tehető azoknak a szerződéseknek a száma, amelynél az ügyfél a kedvezőbb díj miatt felmondott korábbi biztosítójánál, majd ugyanannál a társaságnál „új ügyfélként” újra szerződést kötött. Egyes társaságoknál a banki átutalással történő fizetés, illetve a casco biztosítással történő együttkötés kedvezménye már évek óta bevett gyakorlat. 2006-ban nagyobb hangsúlyt kaptak a különböző nyereményjátékok (többek között gépjármű-nyereményekkel) az átkötési időszakban, illetve megjelentek az egyéb, például médiaszolgáltatói kedvezményt is felajánló konstrukciók is. Módosuló casco termékek A casco biztosítások a nem-élet ági szerződések 9%-át teszik ki, míg a díjbevételből részesedésük eléri 26%-ot, a kár- és szolgáltatás-kifizetésből 31%-kal részesedtek. 120 000
900
100 000
750
80 000
600
60 000
450
40 000
300
20 000
150
0
ezer darab
millió HUF
A casco szerződések állománya, díjbevétele, kár- és szolgáltatáskifizetése
0 2003
2004
kár- és szolgáltatáskifizetés
2005 díjbevétel
2006 szerződésszám
58
A magyar háztartások közül csak 13% rendelkezik casco biztosítással, míg ez az arány nyugaton 85-90% és a magyarországi utakon forgalomban lévő gépjárművek közül évente minden tizedik balesetet szenved. Egyes számítások szerint a casco biztosításokra befizetett minden egyes forintból 56 fillér jut kárrendezésre, illetve pár fillér a működési költségekre és a többi pedig a biztosító hasznát teszi ki. A casco biztosítások kapcsán az előrelépés egyik lehetősége a kárrendezés felgyorsítása lehet, aminek legegyszerűbb módja az Interneten történő ügyintézés, amire már több biztosítónál is találunk példát. A szerződésállomány a korábbi 6-8%-os bővülés után 2006-ban mindössze 2%-kal emelkedett. Ennek oka vélhetően, hogy az új autó piac stagnált, illetve némiképp csökkent tavaly. Magyarországon csak minden negyedik autónak van casco biztosítása, ugyanakkor ez az egyik legnagyobb díjbevételű nem-élet termék. A lízingcégek az elmúlt években vezették be a „no-casco” termékeket, amelyeknél a casco biztosítás nem volt előírás a lízingelt gépjármű kapcsán. Ebben az esetben az autó ellopása, totálkár esetén az adósnak továbbra is fizetnie kellett a lízingdíjat, annak ellenére, hogy már nem tudta használni a lízingtárgyat. A legújabb konstrukcióknál a casco biztosítás benne van a lízingdíjban, a korábbihoz képest alacsonyabb díjú és a lízing időtartama alatt fix összegű, de általában csökkentett szolgáltatásokra jogosít. Ezek a konstrukciók leginkább azoknál a biztosítóknál jellemző, akik pénzügyi csoporthoz tartoznak, illetve ahol együttműködési megállapodás van a biztosító és a hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozása között. A kgfb-vel együtt kötött casco biztosításra már évek óta adnak a társaságok kedvezményeket, de már megjelentek az olyan ajánlatok, ahol a kgfb-hez tartozó bonusz besorolást át lehet vinni a casco-ra is. A casco biztosítást kínáló társaságok 2006-ban számos esetben módosították casco díjszámításukat, az ügyfelek számára kedvezőbb összetételű konstrukciókat dolgoztak ki pl. van olyan biztosító, amely az autók hét éves koráig is kiterjesztette a casco biztosítást; illetve a poggyászbiztosítást és asszisztencia-szolgáltatást, balesetbiztosítást is magában foglal. 2006-ban a biztosítótársaságok nyitottak a motorok felé is, így elsősorban a frissen vásárolt motorkerékpárokra is kínáltak casco biztosításokat.
59
Lakásbiztosítások – növekvő állomány és díjbevétel A KSH adatai alapján 2006-ban a háztartások száma Magyarországon már meghaladta a 4 milliót, miközben a lakásbiztosítások száma 3 millió. A GfK Hungária Piackutató Kft. 2006. II. negyedéves felmérése szerint a megkérdezettek közül a legtöbben – 61% ingatlanbiztosítással rendelkezett, vagyis a lakosság körében ez a leggyakoribb biztosítás. A tavaly már Magyarországon is megjelenő szélsőséges időjárási jelenségek, mint az augusztus 20-i vihar, várhatóan az állomány további bővüléséhez fog vezetni az elkövetkező években. A lakásbiztosítások ilyen nagy arányú állományának kialakulásában minden bizonnyal a korábbi években felfutó ingatlanhitelezés is szerepet játszott, mivel a szerződésekben a hitelintézetek előírják a lakásbiztosítás megkötését is, amennyiben még nem volt ilyen biztosítás az ingatlanra.
80 000 70 000 60 000 50 000
3000
40 000 30 000 20 000 10 000 0
1500
2500 2000
1000 500 0 2003
Díjbevétel
ezer darab
millió HUF
A lakásbiztosítások állománya, díjbevétele, kár- és szogláltatáskifizetései
2004
2005
Kár- és szolgáltatáskifizetés
2006 Állomány (ezer darab)
Hitelbiztosítások - növekedés előtt a piac? A megszorító intézkedések hatása várhatóan pénzügyi szektor több területén is érezhető lesz. A csoportos hitelfedezeti biztosítások már évek óta élnek a piacon, de egyre több termék szerves részévé válik az ilyen biztosítás. A jelzáloghitelezés mellett már a gépjármű, illetve szabad felhasználású kölcsönök (pl. nagy értékű háztartási gépek, stb.) finanszírozásban is növekvő népszerűségnek örvendenek az ilyen konstrukciók. A kis- és középvállalkozások körében a klasszikus hitelbiztosítások kaphatnak nagyobb teret az elkövetkező időszakban. A Magyarországon jellemző rossz fizetési fegyelem, a körbetartozások felerősödő hatása a faktoring mellett a ezeknek a termékeknek jelent kedvező terepet. Ugyanakkor jelenleg a magyar cégek jellemzően még nem használják ezeket a biztosításokat, vélhetően költségcsökkentési szempontokból. Költségek Csökkenő költségek a díjbevételek arányában az élet ágban A biztosítótársaságok költségei 2006-ban az élet ágban nagyobb mértékben növekedtek, mint a nem-élet ágban, ugyanakkor folytatódott a korábbi tendencia és az élet ág díjbevételéhez képest 2006 végére a három évvel korábbi 27%-ról már 21%-ra csökkent a költségek aránya, aminek oka vélhetően az, hogy a díjbevétel nagymértékű növekedése a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak köszönhető, amelyek költségvonzata alacsonyabb. A költségek összetételét tekintve az élet ágban eltolódás tapasztalható a szerzési költségek felé az igazgatási költségek egyidejű csökkenésével, míg a nem-élet ág költségszerkezet évek óta közel egyforma képet mutat.
60
A nem-élet ági költségek alakulása
Az élet ági költségek alakulása 100 000
30%
140 000
80 000
25%
120 000
20%
100 000
15% 10%
80 000
21%
40 000 20 000
60 000
5%
14%
40 000
60 000
0
0% 2003
2004
2005
2006
Élet ági költségek (millió HUF)
35% 28%
7%
20 000 0
0% 2003
Élet ági költségek aránya az ág díjbevételeihez képest (%)
2004
2005
2006
Nem-élet ági költségek (millió HUF) Nem-élet ági költségek aránya az ág díjbevételeihez képest (%)
Viszontbiztosítás Csökkent a passzív viszontbiztosítás aránya a díjbevételhez képest 2006-ban a passzív viszontbiztosítások összege 105,6 milliárdot tett ki, vagyis 2004 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a passzív viszontbiztosítás. A kockázatok továbbadása a viszontbiztosítók felé elsősorban az élet ághoz képest jóval kockázatosabb és kevésbé kiszámítható nem-élet ágban jellemző, itt a díjbevételek 20%-át adták át a magyar biztosítótársaságok. Ez az arány két éve még 27%, 2005 végén 22% volt. Az aktív viszontbiztosítás összege továbbra is elenyésző, vagyis a hazai biztosítótársaságok viszontbiztosítási tevékenysége továbbra sem számottevő. Befektetések Legnagyobb arányú a növekedés a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékánál és a befektetési jegyeknél A biztosítótársaságok befektetései 2006 végén már 1897,6 milliárd forintot tettek ki. A növekedés legnagyobb részben a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékának köszönhető, amelyek egy év alatt másfélszeres növekedést mutatnak. A befektetések típus szerinti megoszlása (milliárd HUF)
A biztosító befektetéseinek megoszlása (milliárd HUF) 2 000
2 000
1 800
Élet ág befektetései
1 600 1 400
Befeketési egységekhez kötött életbiztosítások befektetései
1 200 1 000
Nem-élet ág befektetései
800 600
A biztosító saját eszközei
1 800 1 600
Magyar állampapírok
1 400
Egyéb hitelviszonyt megtesítesítő értékpapírok
1 200 1 000
200 0
0 2004
2005
2006
Befektetési jegyek
600 400 200
400
Részvények
800
Egyéb
2004
2005
2006
Évek óta a magyar biztosítótársaságok portfóliójában van a magyar állampapírok több mint 11%-a. A befektetési jegyek állományán belül 2004-ben még csak 5%, 2006 végén viszont már 9% volt a biztosítótársaságok tulajdonában.
61
A biztosítótársaságok tulajdonában lévő állampapírok és befektetési jegyek aránya a hazai állományokon belül 14%
Biztosítók tulajdonában lévő állampapírok aránya a hazai állampapír-állományon belül
12% 10% 8% 6%
Biztosítók tulajdonában lévő befektetési jegyek aránya a hazai befektetési jegyek állományán belül
4% 2% 0% 2004
2005
2006
Forrás: MNB, PSZÁF
A biztosítótársaságok befektetésein elért hozamokat tekintve 2006-ban az egy évvel korábbi 139,5 milliárd forint után, 137,5 milliárd forintot értek el, ami a korábbi 118%-os növekedéshez képest visszaesést jelent. Az elért hozamok csökkenését egyértelműen a részvényeken elszenvedett veszteség okozta, míg a befektetési jegyek – ezen belül az értékpapír alap által kibocsátott befektetési jegyek, – jelentős hasznot hoztak a társaságoknak. A részvényekhez kapcsolódó negatív eredményeket így ez utóbbiak, illetve a vállalati kötvények, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett betétek nyeresége ellensúlyozta. Szavatoló tőke A társaságok eleget tettek a törvényi előírásoknak A Magyarországon alapított biztosítótársaságok rendelkezésére álló szavatoló tőke évek óta meghaladja a minimális szavatolótőke szükségletet, 2006 év végére már több mint 220%-os volt a tőkefeltöltöttség. A törvényi szabályozások értelmében a Bit módosításainak megfelelő minimális tőkekövetelményeknek legkésőbb 2006. december 31-ig, az átmeneti időszak végéig kellett megfelelniük a társaságoknak, aminek eleget is tettek. A minimálisan szükséges és a rendelkezésre álló szavatolótőke a biztosítótársaságoknál 250 000
millió HUF
200 000 150 000
Minimális szavatolótőkeszükséglet
100 000
Rendelkezésre álló szavatolótőke
50 000 0 2004
2005
2006
Jövedelmezőség Az előzetes adatok szerint a csökkenő jövedelmezőség ellenére 2006-ban ismét sikeres évet zártak a biztosítótársaságok Az előzetes adatatok szerint a társaságok adózás előtti eredménye 65,1 milliárd forint 2006 végén. Noha a korábbi magas jövedelmezőségi szintet már nem tudták megismételni, de az elért eredmények még így is nagyon kedvezőek. Az adózás előtti eredmény 40%-át az élet ág, 53%-át a nem-élet ág és 6%-át a biztosító saját eszközei teszik ki.
62
Egyesületek 2006 végén összesen hét nagy egyesület tevékenykedett Magyarországon, kettő az élet ágban és öt a nem-élet ágban, a kis egyesületek száma pedig 28 volt10. A nagy egyesületek élet ági szerződéseinek közel teljes állományát a halálesetre szóló és a vegyes életbiztosítások, valamint a halasztott járadékbiztosítások teszik ki. A díjbevételeket tekintve a legnagyobb, az ágon belül folyamatosan 70% feletti a halasztott járadékbiztosítások bevétele, a vegyes életbiztosításoknál pedig a növekvő tendencia eredményeként már 14%-ot ért el a termék díjbevétele. Hasonlóan a díjbevételekhez, a kár- és szolgáltatás-kifizetéseknél is a halasztott járadékbiztosítások részesedése a legnagyobb. A nagy egyesületek nem-élet ági tevékenysége elsősorban a kötelező gépjármű-felelősség biztosításra terjed ki, 2006 végén ezek a szerződések tették ki az egyesületek nem-élet ágának 92%-át, a casco szerződések pedig az állomány 2%-át. A díjbevételeknél ezek az arányok a nem-élet ágazaton belül 83%, illetve 8%. A kár- és szolgáltatás kifizetésnél is hasonlóak az arányok, a KGFB 86%-át, a casco a 8%-át teszik ki a nem-élet ági kifizetéseknek. A nagy egyesületek jövedelmezősége a 2005. évi visszaesés után úgy tűnik, tavaly ismét növekedésnek indult. A tőkefeltöltésre vonatkozó szabályozás a nagy egyesületekre is vonatozik, így 2006 végére nekik is teljesíteni kellett a törvényi előírásokat. Mivel az egyik nagy egyesület nem tudta teljesíteni ezeket az előírt tőkekövetelményeket, így a felelősségbiztosítási ágazatra vonatkozó engedélyét a Felügyeletnek visszaadta és 2007-től kisegyesületként folytatja tevékenységét.
10
A kis egyesületek évente csak egyszer szolgáltatnak adatot, így 2006. évi tevékenységük rövid elemzésére a 2007. első féléves jelentésben kerül majd sor.
63
6. számú melléklet - Pénztárak A pénztári szektor differenciáltan fejlődött 2006-ban, az egyes pénztártípusok eltérő eredménnyel zárták az elmúlt évet. A szektor befektetési teljesítményét az év során lezajlott kötvénypiaci folyamatok kedvezőtlenül befolyásolták, tekintve, hogy a pénztári portfóliókat továbbra is magas állampapírhányad jellemzi. Az infláció 2007 első felében várható tetőzését követően kamatcsökkentés prognosztizálható, ami várhatóan kedvező hatást gyakorolhat a pénztári hozamok alakulására. A 2006-os év folyamán számos szabályozási változtatásra is sor került, ami vélhetően egyes pénztártípusok jövőbeli tevékenységére is jelentős hatással lesz. A nyugdíjpénztári ágak fejlődése 2006-ban millió forint Taglétszám* (fő) Bevételek Működési költség Szolgáltatás Vagyon* (piaci értéken) * időszak végén
Változás (2004 Változás (2005 Változás (2006 Magánnyugdíjpénztárak főbb jellemzői / 2003) / 2004) / 2005) 2003 2004 2005 2006 2 304 304 2 403 358 2 509 941 2 652 722 4,3% 4,4% 5,7% 163 562 214 309 245 192 279 412 31,0% 14,4% 14,0% 9 347 11 398 12 696 14 057 21,9% 11,4% 10,7% 113 342 487 823 203,6% 42,3% 68,9% 565 368 877 295 1 221 138 1 590 763 55,2% 39,2% 30,3%
2006 végén a magánnyugdíjpénztári ág 2,65 millió tag 1590 milliárd forintnyi nyugdíjmegtakarítását menedzselte. Az év során egy új szereplő kezdte meg tevékenységét, így az év végén 19 pénztár működött a piacon. A magánnyugdíjpénztári terület koncentráltsága továbbra is igen magas, az öt legnagyobb piaci szereplőnél koncentrálódott a teljes tagság 83%-a, illetve a pénztári vagyon 80%-a. Az intézményi háttérrel rendelkező pénztárak súlya továbbra is meghatározó. A m agánnyugdíjpénztári vagyon intézm ényi háttér szerinti alakulása (piaci értéken) m illiárd 57
1 600 1 400 40
1 200
800 600 400 200
27 22
642
37
30
341
46
82 70
64 57
34
1 000
49
45
948 729
807
528 420
172
211
2003.IV banki
2004.II
270
333
383
430
500
2006.II
2006. IV egyéb
0 2004.IV biztosítói
2005.II
2005.IV munkáltatói
Bár történt kisebb elmozdulás a kockázatosabb, magasabb hozamtartalmú termékek irányába, a magánnyugdíjpénztári portfóliókon belül 2006-ban is az állampapír-befektetések voltak meghatározóak. A magánnyugdíjpénztári ág átlagos nettó hozama 8,2% volt, amely valamelyest elmarad az elmúlt 5 év átlagához képest, azonban az infláció emelkedése és a kötvénypiac gyengélkedése ellenére a legtöbb pénztár esetében pozitív reálhozamot eredményezett.
64
milliárd
A m agánnyugdíjpénztárak portfolió-m egoszlása
Magánnyugdíjpénztári hozamok
25,0%
1 600 1 400
20,0%
17,8%
1 200
16,8%
1 000
15,0%
12,8%
800
12,5%
600
10,0% 6,5%
400
6,7%
6,7%
8,2%
5,0%
200
3,1%
0 2003.IV 2004.II 2004.IV 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV
0,0% 1998
Bankszámla és készpénz Befektetési jegyek
Kötvények Jelzáloglevél
Részvények Egyéb
1999
2000
2001
Inflációs ráta (dec/dec) Legkisebb hozam
2002
2003
2004
2005
2006
Legnagyobb hozam A hozamok vagyonnal súlyozott átlaga
2006-ban folytatódott a működési költségek bevétel arányában mért piaci átlagának lassú csökkenése, azonban az egyes pénztárak közötti eltérések továbbra is számottevőek. Ugyancsak csökkenés jellemezte a vagyonkezelési díjak vagyonarányos átlagos mértékét. A díjak nagyságát azonban továbbra is jelentős mértékben befolyásolja az egyes pénztárak háttérintézményeinek tulajdonosi köre. Önkéntes nyugdíjpénztárak főbb jellemzői
millió forint 2003 Taglétszám* (fő)
2005
2006
Változás (2004 Változás (2005 Változás (2006 / 2003) / 2004) / 2005)
1 218 588
1 249 553
1 307 222
1 360 098
2,5%
4,6%
4,0%
77 065
83 170
91 761
97 311
7,9%
10,3%
6,0%
Tagdíjbevétel Működési költség Szolgáltatás Vagyon* (piaci értéken)
2004
3 988
4 181
4 828
4 983
4,8%
15,5%
3,2%
16 320
28 228
32 681
32 419
73,0%
15,8%
-0,8%
435 769
555 930
642 454
718 682
27,6%
15,6%
11,9%
* időszak végén
Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma – az elmúlt években tapasztalt tendenciát követve – 2006-ban tovább csökkent, az év végén 69 pénztár tevékenykedett a piacon. A pénztárak 1,36 millió pénztártag közel 719 milliárd forintnyi megtakarítását kezelték. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közötti – a magánnyugdíjpénztári ághoz képest valamelyest – élénkebb verseny következménye, hogy a piac kevésbé koncentrált, illetve a pénzügyi csoportokhoz tartozó piaci szereplők súlya is kevésbé meghatározó. m illiárd 800
Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon intézm ényi háttér szerinti alakulása (piaci értéken) 66
700 600 500 400 300
45 36
188
39 202
151
200
136
100
112
175
202
147
161
2004.IV
2005.II biztosító
40
62
209
182
221
223
176
185
205
2005.IV 2006.II munkáltató
2006.IV egyéb
200
247
0 2003.IV banki
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliókon belül is az állampapírok aránya volt a legnagyobb, ami 2006-ban – hasonlóan a magánnyugdíjpénztári ághoz – az előző évhez képest alacsonyabb hozamokat eredményezett. Az önkéntes nyugdíjpénztári átlagos nettó hozama 7,75% volt. 2006-ban 9 pénztár tette lehetővé tagjai számára, hogy – bizonyos keretek között – befektetési politikájukat és az ehhez tartozó portfóliót maguk válasszák meg. A választható portfóliókat ajánló pénztárak eszközállománya továbbra sem mutat érdemi eltérést a piaci átlaghoz képest, mivel a tagság döntő hányada még mindig a konzervatív portfóliót részesíti előnyben.
65
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyonának portfolióm egoszlása
milliárd
milliárd
700 600 500
120
Az önkéntes nyugdíjpénztári bevételek m egoszlása és szolgáltatási kiadásaik
100 80
400
60
300 200
0
0 2003.IV
2004.II
Bankszámla és készpénz Befektetési jegyek
2004.IV
2005.II
Kötvények Jelzáloglevél
2005.III
2005.IV
2006.II
Részvények Egyéb
2006.IV
16
16
20
100
21
22
2002
2003
2004
Tagok által bef izetett és egy éni számlán jóv áírt tagdíj Működési és likv iditási célra jóv áírt bev ételek Szolgáltatás
32
33
28 24
57
52
49
44
39
40
27
31
2005
2006
Egy éni számlán jóv áírt munkáltatói tagdíj hozzájárulás Egy éb bev étel (bef izetésből)
Az önkéntes nyugdíjpénztári ágban – a már említett piaci feltételeknek, illetve a kisebb adminisztrációs terhelésnek köszönhetően – az elmúlt években valamelyest alacsonyabb volt az átlagos költségszint. 2006-ban a működési költségek bevételekhez mért aránya enyhén csökkent. A vagyonkezelési díjak továbbra is alacsonyabbak a magánnyugdíjpénztári ághoz képest, azonban a pénzügyi csoportokhoz kapcsolódó pénztárak ezen a piacon is magasabb díjakat fizetnek a vagyonkezelési szolgáltatásért. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2006-ban 32,5 milliárd forint értékben nyújtottak szolgáltatást, ennek azonban csak elenyésző részét tette ki a járadék formájában teljesített kifizetés. 2006ban számottevően nőtt a 10 éves várakozási idő leteltével szolgáltatásra jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok száma, az év végén a teljes tagság 27,7%-a esett az említett kategóriába, az érintett tagok aránya pedig a munkáltatói hátterű pénztárak esetében a legnagyobb. Bár a megtakarítások tömeges kivételére nem került sor, közel 23 milliárd forintot tett ki 2006-ban a várakozási idő végét elérő pénztári tagok számára kifizetett, adómentesen felvehető hozam összege. Ennek alapján megállapítható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befektetéseket a nyugdíj-felhalmozási funkcióval szemben inkább az adóoptimalizálási lehetőségek motíválják A nyugdíjpénztárak kockázati kilátásai 2006 végén A pénztári szektor szabályozásában számos, a működési és tevékenységi kereteket jelentősen befolyásoló változtatásra került sor 2006-ban. A jogszabályi változások az elmúlt évek piaci tapasztalatain alapulnak, így elsősorban a költségszint csökkentését, illetve a befektetési tevékenység eredményességének javítását célozták meg. A jogszabály útján történő beavatkozást a költségek csökkenését, illetve a hozamversenyt előidéző piaci mechanizmusok hiánya tette szükségessé, amely a hazai magánnyugdíjpénztári piac oligopolisztikus szerkezetéből fakad. A szektor, illetve a pénztárak növekedése a folyamatos tagi befizetések által garantált, így az új forrásokhoz való hozzájutás nem teremti meg a szükséges versenyhelyzetet. Tovább gyengíti a verseny kényszerítő erejét a tagság passzivitása, ami a pénztárváltás körülményességéből, illetve a hatékony pénztárváltáshoz szükséges ismeretek hiányából fakad. Az elmúlt években számos kritika érte a pénztárak befektetési tevékenységét az elért hozamokkal és a kialakított portfólió összetételével kapcsolatban. A magánnyugdíjpénztári befektetési tevékenység hatékonyságát javítandó kerül bevezetésre a választható portfóliók rendszere, 2007-től önkéntes alapon, 2009-től pedig már kötelező jelleggel. Hosszú távon az új rendszer bevezetése a magánnyugdíjpénztári piac szerkezetére, illetve valamelyest a hazai tőkepiacra is jótékony hatást gyakorolhat. Fontos azonban megjegyezni, hogy amíg az új szabályozás valóban a pénztári teljesítmények differenciálódásához vezethet, a piaci verseny élénkülése – a pénztári tagság elmúlt években tapasztalt passzivitásából fakadóan – még sokáig nem várható. 66
A hazai nyugdíjpénztárak befektetési gyakorlatát magas kötvényhányad alkalmazása és az aktív vagyonkezelés hiánya jellemezte az elmúlt években. Azonban a pénztári forma – hosszú távú és zárt jellegéből fakadóan – megfelelő feltételeket biztosít a hosszú távon a kötvényekhez képest hozamprémiumot nyújtó részvénybefektetésekhez. Az előbbiek fényében a választható portfólió rendszerének bevezetése hosszabb távon valószínűleg magasabb hozamhoz juttathatja a pénztári tagságot.
60,0%
A piaci teljesítm ények és a nyugdíjpénztári hozam ok alakulása 57,2%
50,0%
41,0%
40,0% 30,0%
20,3%
20,0% 10,0%
19,5% 16,8% 15,6% 14,4% 12,5% 12,1%
3,1% 3,2%
0,0%
7,8% 8,9% 8,2%
7,0%
-0,9%
-10,0% 2003 2004 Nettó hozamráta (magán) BUX változása
2005 2006 Nettó hozamráta (önkéntes) MAX változása
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében már 2001-től bevezethető választható portfóliós rendszer keretein belül a pénztártagok többsége jellemzően a legkevésbé kockázatos portfólió mellett döntött. A rendszer eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hazai pénztártagság döntő többségét konzervatív kockázatvállalási profil jellemzi. A fentiek fényében a jelenlegi, illetve az újonnan belépő magánnyugdíjpénztári tagok jelentős részének a legkockázatosabb portfólióba történő átsorolása így – figyelembe véve a lakosság visszafogott kockázatvállalási hajlandóságát és képességét – jelentősebb piaci visszaesés esetén akár egy komolyabb befektetői pánik kitörésének kockázatát is magában hordozza. A jogszabályi változtatások másik része a pénztári tevékenységgel kapcsolatos költségek csökkentését célozta meg. A magánnyugdíjpénztári tagdíjak beszedésének egyszerűsödését és költségeinek csökkenését segíti elő a központosított rendszer bevezetése, amely a befizetések begyűjtését – amit korábban közvetlenül a pénztárak végeztek – 2007 elejétől az APEH feladatkörei közé delegálta. A változtatás hosszú távon mind a munkáltatók, mind a pénztárak számára előnyösebb feltételeket teremt, a csökkenő költségeknek, az adminisztráció egyszerűsödésének és a tagdíjak javuló behajthatóságának köszönhetően. Rövidtávon azonban több, átmeneti kockázat jelentkezhet. A befizetett tagdíjak átutalásának esetleges késése a befektetési eredményeket ronthatja, illetve egyes – pénzügyi csoportoktól független – pénztárak esetében a működési költségek levonását akadályozó azonosítatlan tételek megnövekedése okozhat finanszírozási problémát. 1,4% 1,2% 1,0%
A m agánnyugdíjpénztárak vagyon- és letétkezelési díjainak alakulása 1,20%
1,19%
1,12%
0,93%
1,09%
0,88%
1,03%
1,00%
0,74%
0,8%
0,64% 0,32%
0,28%
0,80%
0,46% 0,27%
0,45%
0,46% 0,40% 0,24%
0,2%
0,72%
0,71%
0,60%
0,55%
0,6% 0,4%
0,86%
Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyon- és letétkezelési díjai a vagyon arányában 1,09% 1,02% 1,02%
0,67% 0,42%
0,32%
0,31%
0,40% 0,25%
0,20%
0,0% 2003 biztosító
2004 banki
2005 munkáltatói
2006 egyéb
0,00% 2004 biztosítói
2005 banki
munkáltatói
2006 egyéb
67
A magyar pénztári szektor már említett sajátosságaiból fakadóan a pénztárak által fizetett vagyonkezelési díjak limitálása – 2007-től a kezelt vagyon 0,9%-ában, 2008-tól 0,8%-ban – elsősorban a pénzügyi csoportokhoz tartozó pénztárakat fogja érinteni. Ezek a pénztárak – a versenyt kizárva – a csoporthoz tartozó vagyonkezelővel szerződnek, amely az átlagos, piacon elérhető szint fölötti díjakat eredményez. A pénzügyi csoportokhoz köthető pénztárak magasabb díjai nem feltétlenül párosulnak magasabb hozamteljesítménnyel, hanem egyfajta csoporton belüli jövedelemtranszferként funkcionálnak. 2007 elejétől – a költségekre vonatkozó szabályozás keretein belül – a befizetések működési költségekre jóváírt hányada is maximalizálásra került. A működési és likviditási költségekre vonatkozó – 2007 elejétől 6%-os, 2008-tól 4,5%-os – limit bevezetése a pénztárak jelentős részét érinti majd. A működési költségek bevételarányos piaci átlaga 2006-ban mindkét nyugdíjpénztári ágban 5% fölött volt, így a 2008-tól bevezetendő korlát több pénztár esetében a működési feltételek romlását jelentheti. A fent említett költségplafon a központosított tagdíjbeszedési rendszer költségcsökkentő hatásának figyelembevétele mellett került meghatározásra, így az esetleges felmerülő működési kockázatot egyelőre nem lehet megbecsülni.
7,00%
A m űködési költségek és m űködési célú bevételek alakulása a nyugdíjpénztári befizetések arányában
6,00% 5,00% 4,00% 3,00%
5,71% 5,18%
5,32% 5,03%
5,18% 5,26%
5,03%
5,12%
2,00% 1,00% 0,00% 2003 2004 Működési költségek (magán) Működési célra jóváírt bevételek (magán)
2005 2006 Működési költségek (önkéntes) Működési célra jóváírt bevételek (önkéntes)
A korábbi évek tapasztalatai alapján az adómentesség jogszabályi korlátozása az önkéntes pénztári befizetések csökkenését eredményezte. Vélhetően hasonló hatást vált majd ki a munkáltatók által adómentesen nyújtható hozzájárulások 2007 elejétől hatályos további csökkentése, amely legmagasabb összege az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a minimálbér 50%-ára csökkent. A tagdíjbevételek csökkenése a kis létszámú, jellemzően munkáltatói hátterű önkéntes pénztárak esetében növelheti jelentősen a működési kockázatot.
68
