A fájlcsere szerepe a társadalomban

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar E-business Kutatóközpont

„A fájlcsere szerepe a társadalomban”

Készítette: Molnár Dénes Gazdasági informatika szak E-business szakirány 2009 Szakszeminárium-vezető: Füleki Dániel

A fájlcsere szerepe a társadalomban

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS..........................................................................................................................................- 2 1. A FÁJLCSERE ..................................................................................................................................- 3 1.1 A FÁJLCSERÉLÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, FEJLŐDÉSE ................................................................. - 3 1.1.1 A BitTorrent gyakorlati működése.........................................................................................- 5 1.2 A FÁJLCSERE HELYZETE AZ INTERNET VILÁGÁBAN ....................................................................... - 7 2. ÜZLETI MODELLEK A FÁJLCSERÉLÉSEN...........................................................................- 11 2.1 ONLINE ZENEÁRUHÁZAK ÉS A DRM ............................................................................................ - 11 2.2 REKLÁMOKKAL FEDEZETT A JOGDÍJAK ........................................................................................ - 14 2.3 MP3-AK ONLINE PIACTERE .......................................................................................................... - 15 2.4 INTERNET-ELŐFIZETÉSBE ÉPÍTETT JOGDÍJAK ................................................................................ - 16 2.5 INGYEN ZENE AZ ELŐADÓKTÓL .................................................................................................... - 17 2.6 INGYENES FILMEK, SZOFTVEREK A KÉSZÍTŐKTŐL ........................................................................ - 20 2.7 NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL ELŐNYÖS LENNE A FÁJLCSERE? ........................................... - 21 3. A FÁJLCSERÉLÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZINTEN..........- 23 3.1 SVÉDORSZÁG – VÁLTOZÁSOK A FÁJLCSERE ÉLMEZŐNYÉBEN ...................................................... - 23 3.2 AZ ÉVTIZED FÁJLCSERE PERE – THE PIRATE BAY......................................................................... - 25 3.3 THE PIRATE BAY MÁSHOL - DÁNIA, OLASZORSZÁG, NORVÉGIA ................................................. - 27 3.4 HÁROM CSAPÁS A VILÁGRA?........................................................................................................ - 28 3.5 A FÁJLCSERE JOGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON ...................................................................... - 30 4. KUTATÁS – A FÁJLCSERE ÉS A BITTORRENT HELYZETE A MAGYAR FELHASZNÁLÓK KÖZÖTT............................................................................................................- 33 4.1 PONTOSAN KIK IS TARTOZNAK A FÁJLCSERÉLŐK KÖZÉ? .............................................................. - 34 4.2 KÖZÖSSÉG A BITTORRENT-BŐL? ................................................................................................. - 45 4.3 BITTORRENT KÖZÖSSÉGEK ÖNSZABÁLYOZÁSA?.......................................................................... - 51 ÖSSZEFOGLALÁS, EGYÉNI VÉLEMÉNYEK .............................................................................- 58 HIVATKOZÁSJEGYZÉK .................................................................................................................- 59 ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................................................- 61 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................- 62 -

-1-


Bevezetés Az interneten szinte minden nap jelenek meg újabb és újabb cikkek a fájlcseréről, BitTorrentről, jogi szabályozásokról, a nagy kiadók nyilatkozatairól, a BitTorrent technológia és kalózkodás okozta károkról. Számos tanulmány is készült már az internetről, felhasználók szokásairól, főként az adatforgalom típusaira (webböngészés, letöltések, on-demand stream stb.) vonatkozóan. Viszont általában soha nem alkottak egységet a hírek kavalkádja, minden cikkben kicsit másról volt szó, más szemszögből írtak egy-egy témáról. Szakdolgozatomban a BitTorrent általános társadalmi elhelyezkedéséről, megítéléséről szeretnék átfogó képet alkotni, bemutatni a fennálló jogi szabályozásokat, üzleti és társadalmi hatásokat. Dolgozatom első részében magát a fájlcserefogalmat kívánom bemutatni. Annak kialakulását, működését, hogy az is értse a későbbi szövegkörnyezetet, aki eddig csak minimálisan találkozott a témakörrel. Az ezt követő fejezetekben pedig azokat az üzleti megoldásokat, üzleti modelleket veszem sorra, amelyek életképesek, vagy könnyen azok lehettek volna a fájlcsere világában, vagy azt helyettesítve. A fájlcsere szót sokan párosítják a köznyelvben a kalózkodással, vagy az illegális szóval. Azonban nem legalitás vagy illegalitás kérdése, az ugyanis elsősorban egy technikai megoldás az informatika/számítástechnika területén belül. Így utánajártam, az óriáskiadók és a jogvédők szervezetek milyen lépéseket tesznek/tettek világszerte a fájlcserélők megfelelő irányba terelésére, visszaszorítására. Külön megvizsgáltam a magyarországi BitTorrent weboldalak közösségformáló szerepét is. Egy online, kérdőív alapú kutatás folytatva közel 750 személy véleményét sikerült összegyűjtenem, amelyből érdekes és aktuális információkat tudtam meg. Ezen kutatásom eredményét is szeretném bemutatni, hogy „első kézből” nyújtsak tájékoztatást, mi is a reális, pontos helyzet Magyarországon a fájlcserélő alkalmazásokat használó közösségek vonatkozásában. Hányan és milyen okokból használják a BitTorrent hálózatokat, mennyire informáltak tevékenységük jogi helyzetével. Milyen elképzelésük van a jövőre való tekintettel. Szeretném megvizsgálni, vajon csak egy új technológia széleskörű térhódításáról van szó – mely rengeteg jogi aggályba ütközik – vagy egy új közösség kialakulásának lehetőségét is magába hordozó online, rendszeres tevékenységről.

-2-


1. A fájlcsere Az internetes fájlcsere napjainkban már annyira elterjedt, hogy az emberek többségének már van valamilyen elképzelése erről a területről. Azonban sokakban téves, vagy hiányos feltevések alakultak ki. Gyakori, egyedüli társítása a fájlcserének az illegalitás, ami messze nem fedi le a szó tartalmát. Igaz, fontos és súlyos okai vannak, amiért ilyen kép alakulhatott ki az emberekben. A következőkben szeretném bemutatni a fájlcserélés történetét, fejlődését annak érdekében, hogy tiszta és reális képet kaphassunk a témáról, szilárd és egyértelmű támaszt nyújtva kutatásom érdemi megállapításainak.

1.1 A fájlcserélés történeti áttekintése, fejlődése A fájlcserélés kezdete körülbelül egy időre tehető a web kialakulásával, annak fejlődésével. Az internet nyújtotta lehetőségek elsősorban kutatási, információ megosztási megoldásokat biztosítottak. Leegyszerűsítve: létezett egy szerver, ami az adatokat tárolta, és a klienseken keresztül hozzáférhetők voltak ezek az adatállományok. Az 1990-es évek közepétől az internet elterjedésével és fejlődésének köszönhetően egyre szélesedett azon tartalmak köre, ami elérhetővé vált. Vagyis megnőtt a szerverek, kliensek száma, illetve a tárolt adatok fajtája, összetétele is változott. Az internet fejlődését és elterjedését biztosította a számítástechnikai részterületek önálló fejlődése. Ahogy a képek megjelenítése, szerkezete is fejlődött (bmp, gif majd jpg, png képformátumok kialakulása), úgy fejlesztették az adatok minden formáját. A fájlcsere globális alkalmazásához és elterjedéséhez, az otthoni felhasználók bevonásához, a hanganyagok és zenék tárolásának új formátuma köthető. Ez a formátum pedig az MP3 volt (Moving Picture Experts Group 1 Audio Layer-3), amelyet eredetileg a digitális rádiózás céljaira fejlesztett ki a Moving Picture Experts Group, azonban térhódítását az internetnek köszönhette.1 Rengeteg weboldal jelent meg az interneten, amelyen keresztül zenéket, hanganyagokat lehetett letölteni.2

1

Vattamány Imre: A zene mindenkié? http://mek.oszk.hu/01200/01236/01236.htm#4 Letöltve: 2009. február 24. 2 Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24.

-3-

A fájlcsere szerepe a társadalomban Ez időben születtek meg az első generációs fájlcserélő programok3: A zenei állományok megosztására fókuszálva alkotta meg 1999-ben Shawn Fanning a Napster című programját, ami mérföldkőként és az első „nagy” fájlcserélő programként került be a számítástechnika történelmébe. A program gyakorlati működése – ami az első generációs fájlcserélőket is jellemezte – elég egyszerűnek tekinthető. A felhasználó a program telepítése során megadhatta, mely zeneszámokat szeretné megosztani, majd az arról készült listát elhelyezte a program a szerveren. Így a felhasználók a megosztási listák között kutakodva választhatták ki a számukra szükséges fájlt, majd tölthették le az adott személy számítógépéről, feltéve hogy mindkét fél online kapcsolatban volt. Ellenkező esetben a letöltés nem volt elindítható, vagy megszakadt a letöltés, azt követően viszont újra kellett kezdeni az adott állomány töltését az elejétől. Hasonló elven működő szoftverek jöttek létre, maradtak fenn még a mai napig is, mint például a Usenet és a Soulseek.4 A 2000-es év után kezdtek megjelenni a második generációs fájlcserélők, úgymint a DirectConnect, DC++, eDonkey, eMule, Gnutella.5 A mai napig népszerű zenelejátszó, a Winampot is fejlesztő Nullsofthoz köthető a Gnutella megjelenése 2000ben, amelyre már igaz volt a ténylegesen elosztott rendszer, ellenben a Napsterrel. A Gnutella legnagyobb újdonsága abban rejlik, hogy már nincs kitüntetett központi szervere. A program magához hasonló alkalmazásokat keres az interneten, majd csomópontok létrehozásával közvetíti a felhasználók megosztási listáit egymás között. Ez a szoftver már támogatja a párhuzamos letöltést is, tehát egyidejűleg több felhasználótól is le tudjuk tölteni ugyanazt a fájlt, ami a letöltési idő lerövidülését hozta magával. Azonban a technológia korlátozza a keresés hatókörét. 2001-ben jelent meg a hierarchikus fájlcserélő rendszer, a Kazaa, amelynek fejlesztésére mára nagyon kevés energiát fordítanak, így lassan pedig spyware-ek elterjedésének egyik központja lett. Ezt követően született meg 2002-ben a mai napig hatalmas népszerűségnek örvendő eMule, aminek nagy előnye a nyílt forráskód, amit bárki szabadon módosíthat. Tehát az eddig említett fájlcserélők alkotnak egy nagy családot, korszakot, amelyeket általánosságban

3

Peer-to-Peer (P2P) hálózatok https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITT9176/ Letöltve: 2009. február 24. 4 Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. 5 Peer-to-Peer (P2P) hálózatok https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITT9176/ Letöltve: 2009. február 24.

-4-

A fájlcsere szerepe a társadalomban úgy is jellemezhetünk, hogy ki kell választanom mit kívánok megosztani, és én pedig mások megosztásából tölthetek le.6 A következő fontos korszak már a jelenhez kapcsolódik. Ez pedig a Bram Cohen által 2001-ben kifejlesztett BitTorrent programja, és annak térhódítása. A protokoll lényege, hogy a letöltendő adatállományt a kliensek szeletekben (darabokban) töltik le maguknak, miközben önmaguk is letöltésre kínáljak a többi kliens számára a már letöltött darabokat. Mivel darabokat töltenek a kliensek, így a megszakított letöltések később gond nélkül folytathatóak. Ráadásul minél többen töltenek le egy fájlt, annál többen osztják meg mások felé is. Így gyakran gyorsabb elosztás megy végbe, mintha mindenki egy központi szerverhez csatlakozna, és egyedül onnan próbálná meg letölteni a választott állományt.7 Kutatásomban is legfőképp a BitTorrent protokollal, más néven „torrentezéssel” fogok foglalkozni a fájlcserélőkön belül. A BitTorrent protokoll egy peer-to-peer (P2P) hálózat. Lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül kommunikálnak egymással, nincs kitüntetett központi csomópont vagy szerver.

1. ábra P2P hálózat8

1.1.1 A BitTorrent gyakorlati működése A gyakorlatban a következőképpen valósul meg egy állomány letöltése: Telepítünk a számítógépre egy BitTorrent alkalmazást (µtorrent, Azures, BitComet stb.), de sok egyéb szoftverbe már be van építve torrentezési lehetőség, mind például az Opera nevű böngészőbe. Ezt követően keresnünk kell1 egy .torrent kiterjesztésű fájlt, ami tartalmazza a letöltendő állományra vonatkozó információkat. Ilyen torrentfájlok 6

Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. 7 BitTorrent http://hu.wikipedia.org/wiki/BitTorrent Letöltve: 2009. február 24. 8 http://www.sg.hu/kep/2005_01/0111p2p3.gif Letöltve 2009. február 24.

-5-

A fájlcsere szerepe a társadalomban összegyűjtésére több weboldal is létrejött. Van akár regisztráció nélkül is elérhető oldal, mint az idén februárban bíróság elé került The Pirate Bay (amellyel egy későbbi fejezetben részletesebben is fogok foglalkozni), vagy zártkörű, regisztrációs torrentweboldalak. Ezen oldalakon csak beírjuk a keresőbe, milyen állomány, tartalom érdekel minket, az oldal pedig találatokat ad az állományra vonatkozó torrentfájlokból, amiket le is tölthetünk. A torrentezés viszont már annyira elterjedt és népszerű a világban, hogy bármely webes keresőmotorba beírva (pl. Google, Yahoo) az állomány nevét és utána a .torrent végződést, találatok ezreit kapjuk pillanatok alatt. Ha megvan a torrentfájlunk, letöltjük a számítógépünkre, majd a telepített BitTorrent alkalmazásban megnyitjuk azt. Egy ingyenesen, legálisan letölthető filmet megnyitva az 1. számú mellékletben látható nyitóképernyőt kaphatjuk. Minden BitTorrent alkalmazásban megtalálhatók alapvető információk a torrent állománnyal kapcsolatban. Jelen esetben láthatjuk a letöltésig hátralévő időt, a letöltendő adatmennyiséget. Megnézhetjük, milyen fájlokból, sőt milyen szeletekből (darabokból) tevődik össze a letöltés alatt álló állomány. Megtekinthető a Peerek listája is, akiknek IP címük is fel van tüntetve. A BitTorrent protokoll két, talán legfontosabb összetevője a Seedek és Peerek. A Peerek azok a felhasználók, akik szintén ugyanezt az állományt töltik le, amit mi is, de még nem rendelkeznek az összes szelettel. A Seedek pedig már az összes szeletet letöltötték, így nekik a teljes állomány rendelkezésükre áll. Ha 0 Seeder látható egy állománynál, akkor lehet akár 1000 Peer, akkor sem tudjuk letölteni az adott tartalmat, mert senkinek nincs meg a teljes tartalom. Ennél a protokollnál szeleteket (darabokat) töltünk le egy adatból, így hiába van 99,99%-ig letöltve valamink, a maradék 0,01% nélkül használhatatlan. Nem egy fájlt, hanem a fájlokból egy szeletet jelent az a 0,01%. Ha viszont Seederből van nagyon sok, Peerből pedig kevés, akkor ugrásszerűen megnő a letöltési sebesség, mivel a Seedek csak felfelé töltenek, vagyis nekünk. Ők fel nekünk, mi le tőlük. A Peerek egymástól is töltenek le és fel is. Amit fontos még megjegyezni a BitTorrent működésénél, hogy letöltés közben automatikusan felfelé is töltünk a már letöltött állományból. Nincs lehetőség csak letöltésre, feltöltés nélkül. Kivéve persze, ha csak Seedek vannak, és rajtunk kívül nincs több Peer, mert akkor nem tudjuk kinek felfelé tölteni az eddig szeleteinkből, hiszen a Seedeknek már mind megvan, amit tőlük kérünk le. Ilyen állapot azonban csak ritkán és rövid időre szokott előfordulni a gyakorlatban. Ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk az adott tartalomra vonatkozó jogi lehetőségekkel. Megengedett-e a tartalom le- és feltöltése egyaránt, mert ha a feltöltés tilos, akkor csak illegális módon torrentezhetünk. -6-


1.2 A fájlcsere helyzete az internet világában A német ipoque forgalomelemező cég 2006-os év után harmadszor is elkészítette legfrissebb internettanulmányát a 2008/2009-es évre vonatkozóan. A vállalat egy PRX Traffic Managers nevű szoftver segítségével gyűjtötte az adatait azokról a helyekről, ahol a különböző országok, régiók internetszolgáltatói és egyetemek felhasználói anonim módon engedélyezték a szoftver hálózatukra való telepítést. A tanulmány a megfigyelt területeket 8 régióra osztva próbált átfogó képet nyújtani az aktuális internetes adatforgalomról. Ezt a 8 régiót Észak-Afrika, Dél-Afrika, Dél-Amerika,

Közel-Kelet,

Kelet-Európa,

Dél-Európa,

Délnyugat-Európa

és

Németország jelentette, összesen 8 internetszolgáltatót és 3 egyetemet foglalva magába a kutatás. Az átlagosan 2 hét mérési idő alatt közel 1,1 millió felhasználót és 1,3 petabyte adatforgalmat monitoroztak. Azonban fontos megjegyezni, hogy az eredmények nem reprezentatívak.9

2. ábra Mérési helyek10

A mérési helyeknél (lásd 1. ábra) megfigyelhetjük a különböző régiókban pontosan hány felhasználót figyeltek meg, mekkora adatforgalmat bonyolítottak le, és milyen típusú hálózaton tették ezt. Ami rögtön szembetűnő az ábrán, hogy Németországban kirívóan a legnagyobb adatforgalmat produkálta a 100.000 felhasználó. A megfigyelt felhasználók száma mégsem mondható kiugróan magasnak, azonban a vizsgált hálózatukban 3 egyetem is részt vett. Így nem lehet kizárni azt a feltevést, miszerint az

9

Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 10 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15.

-7-

A fájlcsere szerepe a társadalomban egyetemi felhasználók internetezési szokásai mások lennének, mint egy hétköznapi, otthoni háztartásnak. Kicsit problémás a régiók ilyen szintű összehasonlítása.11 Minden régióban megvizsgálták, hogy milyen protokollon keresztül folyik az internetes adatforgalom.

3. ábra Protokollosztályok megoszlása 2008/200912

A diagramból (lásd 2. ábra) egyértelműen látszik, hogy a sötétkék színnel jelölt, P2P hálózaton lebonyolított adatforgalom toronymagasan vezet az összes többi protokoll előtt. Az észak-afrikai 43%-tól a kelet-európai 70%-ig terjedő skála kellő nyomatékkal győzhet meg minket, miért is a P2P adatforgalommal, fájlcserével kell kiemelten is foglalkozni. Az általános webes használat mellett a kiemelkedő 3. helyen találhatjuk a Streaming protokollt, ami magában foglalja a rengeteg internetes rádiót, tv-t, különböző videomegosztó oldalakat, mint pl. a Youtube. Észak-Afrika és a Közel-Kelet van leghátrább a P2P hálózat használatában, közel azonos szinten. Megfigyelhető, hogy mindkét régióban amennyivel alacsonyabb a P2P használat az átlagtól, annyival magasabb a webes használat az arabok lakta területeken.13 Meg kell jegyezni, hogy a fenti ábrán látható magas értékek az egy évvel ezelőtti, 2007-es évhez képest jelentős visszaesést mutatnak az összes régióban. Keletés Dél-Európában, de Németországban is több mint 10%-kal kevesebb P2P adatforgalmat mértek a tavalyi időponthoz képest. Ugyanakkor mostanra a webes használat 12%-val nagyobb részesedést tulajdonít magának Németországban a teljes 11

Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 12 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 13 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15.

-8-

A fájlcsere szerepe a társadalomban adatforgalomból. Ennek legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy kellő dinamizmussal nőtt a népszerűségük a DDL weboldalaknak (direct download links), amelyeken a letöltés közben nem kerül sor állományok megosztására, ellentétben a P2P-vel. A két legnépszerűbb DDL weboldal a RapidShare és a Megaupload, amely szinte az egész világon elérhető, így Magyarországon is. Ezen oldalak működésének lényege, hogy ingyenesen lehet bármilyen tartalmat feltölteni az oldal által biztosított tárhelyre, majd egy linket kap cserébe a feltöltő. Ezután bárki beírhatja a linket egy böngészőbe, és elindíthatja a letöltést számítógépére anélkül, hogy bárkinek is visszatöltené. Ezen oldalak ingyenesen használhatóak, azonban az üzemeltetők néhány zavaró elemet beiktatva az oldalba próbálják rávenni a felhasználókat, hogy fizessenek a prémium hozzáférésért, amellyel minden felgyorsul és leegyszerűsödik. Ingyenes használat esetén letöltéskor akár 1-2 percet is várni kell, amíg aktív lesz a letöltés gomb, ráadásul egyszer csak egy szálon (egy darab állományt) tölthet le az felhasználó. Ha viszont prémium hozzáférést vásárol, akkor az állományok letöltésekor megszűnik a várakozási idő, illetve több szálon is tölthet egyszerre, akár egy letöltésvezérlő program beállításával is.14

4. ábra Legnépszerűbb P2P protokollok15

Ha a P2P hálózaton belül hasonlítjuk össze a különböző protokollokat, akkor a 8 régióból 7-ben óriási előnnyel vezet a BitTorrent technológia (lásd 3. ábra). Néhány régióban természetesen akadnak sajátosságok. Dél-Amerikában 43%-kal az Ares elnevezésű fájlcserélő áll az élen, maga mögé utasítva a BitTorrentet és eDonkeyt 3026%-kal. Dél-Európában pedig igaz a BitTorrent vezet, de az eDonkey csak 1%-kal 14

Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 15 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15.

-9-

A fájlcsere szerepe a társadalomban szorult a második helyre, így ebben a két régióban az eDonkey egyenlő népszerűséggel szerepel a felhasználók körében a BitTorrenttel. A 2007-es évhez viszonyítva viszont mindenhol jelentős mértékben nőtt a BitTorrent népszerűsége a P2P hálózaton belüli protokollok között.16 A P2P hálózatokon megosztott állományok fajtái csak két régióban, DélEurópában és Németországban kerültek vizsgálatra (lásd 4-5. ábra17).

6. ábra BitTorrent tartalomtípus forgalom – Dél-Európa

5. ábra BitTorrent tartalomtípus forgalom – Németország (egyetem)

Mindkét régió ábráján megfigyelhetjük, hogy a BitTorrenten keresztüli adatforgalom összetételének sorrendje változatlan. Első helyen áll a videó, majd következnek a szoftverek, végül a hanganyagok. Különbséget csak az egyes kategóriákon belüli arányokban találhatunk. Németországban a videók csak 58%-át teszik ki a teljes adatforgalomnak, azon belül is csak 30%-a film. Ezzel ellentétben Dél-Európában 72%a videó adatforgalomnak 62%-át filmek teszik ki. Mindemellett Németországban közel kétszerese a szoftverek forgalma, mint Dél-Európában. Nem véletlen, hiszen Németországban 2007-he képest 11%-ról 41%-ra nőtt a szoftverek részesedése a forgalomból. Ezzel párhuzamosan a videók 79%-ról estek 58%-ra.18

16

Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 17 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 18 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15.

- 10 -


2. Üzleti modellek a fájlcserélésen

2.1 Online zeneáruházak és a DRM A zenei állományok (például mp3-ak) fájlcserélő hálózatokon keresztüli óriási mennyiségben való terjesztésének köszönhető szükségessé vált új üzleti modellek kidolgozása, hogy visszaszorítsák az illegális terjesztéséből származó károkat a kiadók. Az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak számított – igaz elég késői felismerésként – hogy interneten, digitális formában is kezdjék el a zenék árusítását a kiadók, ha már a felhasználók CD-jükből úgyis digitális formát készítenek, majd egymás között megosztják. Ha pedig pénzért árulnak egy zenét, gondolták, fontos lenne másolásvédelemmel is ellátni, hogy azt a vásárló ne használhassa fel fájlcserélő hálózatokon. Teljesen logikus volt az igény, hogy csak az hallgathassa meg, aki megfizette a termék árát. Ezen alapvető okok miatt kifejlesztették a DRM technológiát (Digital Rights Management). A mai világban már szinte mindent digitális formában tárolunk, legyen szó zenéről, filmről, fényképekről, munkáról vagy akár könyvekről. A tartalmak digitális formában való tárolása pedig értelemszerűen az egyik legegyszerűbb, és legkényelmesebb módja. Minden adatunkat egy minimalizált eszközökön tárolhatjuk, bárhova magunkkal vihetjük, legyen szó merevlemezről, DVD-ről, pendrive-ról vagy éppen egy 1*1 cm-es memóriakártyáról. A digitális tartalomelérések miatt egyre többet is fogyasztunk ezekből a termékekből, mert tárolásuk mellett hozzájutni is nagyon könnyű. Nem kell az üzleteket járni egy zenei CD megvásárlásához, fotószalonokba menni, hogy megnézhessük fényképeinket, papíralapú dokumentumok százait cipelni magunkkal

munkába

menet.

A

digitális

korszaknak

köszönhetően

bármely

állományunkból tökéletes másolatot készíthetünk teljesen ingyen. Éppen ezért, az itt felsorolt nagyon egyszerű okok miatt szükségessé vált, hogy valamilyen módon védjük adatainkat. Ugyanúgy a kiadóknak is szükségük volt egy rendszerre, ami lehetővé teszi a menedzselést és megakadályozza a visszaéléseket. Persze a DRM több mint egy egyszerű másolásvédelmi rendszer. A DRM megmondja, mit lehet a tartalommal csinálni, azt milyen feltételek mellett tehetjük meg, hogyan védhetjük meg az adott tartalmat. Valamint üzleti modellt is ad. Tehát megkezdődött a zenék online úton,

- 11 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban digitális formában való árusítása, a fájlokat pedig DRM technológiával látták el, vagy éppen a nélkül hozták forgalomba. A DRM-mel is ellátott zeneszámok eladásában talán a legnagyobb sikereket a 2003-as évben indult Apple iTunes Music Store-nak sikerült elérnie. A 2008-as év közepére az online zeneáruház elérte az 5 milliárdos letöltésszámot, mialatt minden zeneszámot egységesen 0,99$-ért lehetett megvásárolni.19 Azonban DRM alkalmazásával várható volt, hogy viták tömkelege indul útjára a kiadók és felhasználók között. A DRM érdekeltjeit megvizsgálva megállapíthatunk néhány egyszerű tényt. A szerzőknek annál jobb, minél többet adnak el dalaikból, zenéikből. A kiadók biztosítani szeretnék, hogy csak az hallgathassa a zenét, aki jogosult rá, például fizetett érte. A tartalomszolgáltatók számára fontos szempont, hogy minél olcsóbb legyen a továbbítás, illetve biztonságos, hogy a kiadók bizalmát elnyerjék. Természetesen védeni is szeretnék magukat a tartalom ellopása ellen. A hardvergyártók alacsony áron szeretnék előállítani az eszközöket. Nem akarnak olyan technológiát beépíteni eszközeikbe, amiért a fogyasztó esetleg nem hajlandó fizetni. Értelemszerűen olyat sem szeretnének beépíteni, ami a fogyasztó számára nem szimpatikus, és esetleg negatív irányba befolyásolná vásárlási szándékaiban. Végül pedig a legfontosabb, a fogyasztók álláspontjai, akik nem akarják senki tudomására hozni, mikor és hogyan használják fel a megvásárolt tartalmat. Nem szeretnék, ha bárki megmondaná nekik, mit tehetnek a megvásárolt tartalommal. A DRM ellenzők szerint sérti a magántulajdonhoz való jogot a technológia, hiszen nem engedi átmásolni a megvásárolt zenéket a vásárló tetszőleges zenelejátszó eszközeire. Legtöbb esetben csak azon a gépen játszható le a zene, amelyikre letöltötték/megvásárolták. Eddig egyetlen kiadó sem találta meg a kalózkodás elleni tökéletes megoldást, de a DRM-mel kapcsolatban az az érzése támad az embernek, hogy pont a becsületes vásárlókkal szúrnak ki, a rendszeresen fizető felhasználók látják kárát. A DRM természetesen szinte minden digitális tartalomba beépíthető, legyen szó zenéről, filmről vagy játékról. Sajnos egyik területen sem hiányoznak a technológia okozta botrányok. 2008. októberében például az egyik nagy játékkiadó, a Take-Two ütközött maga állította falba. Legújabb játéka, az NBA 2K9 kosárlabda szimulátor esetén úgy döntött, hogy a játékhoz telepíteni kell a Steam nevű szoftvert, a játék telepítését követően pedig ezen keresztül tudják regisztrálni a megvásárolt terméküket a 19

Koi Tamás http://itcafe.hu/hir/attorte_az_otmilliardos_alomhatart_az_itunes.html Letöltve 2009. április 28.

- 12 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban fogyasztók. A probléma viszont akkor abból adódott, hogy az USA területén hiányoztak a szükséges kulcsok a játékok dobozából. Így nem csoda, hogy a játék hivatalos fórumán sorra panaszkodtak a vásárlók, illetve kértek segítséget. A felügyelő adminisztrátorok azonban sokáig nem is reagáltak, sőt a vevőszolgálat sem vette fel a telefont. Ennek hatására a felhasználók már a feltört játék indítófájljait ajánlották egymásnak. Késéssel ugyan, de a kiadó végül a hivatalos weboldalán gyors megoldást ígért vásárlóinak, ami végül meg is valósult.20 Azonban ebből is látszik, mennyi problémát okozhatnak a felkészületlen biztonsági beavatkozások. A DRM okozta bosszúságok sokszor a fizető vásárlók idegeivel játszanak, gyakran őket is az egyszerű, bonyodalomtól mentes illegális felhasználás, fájlcserélő hálózatokon fellelhető kalózpéldányok útjára terelik. A kiadók a DRM-mel így pont az illegalitás felé sodorják a potenciális fogyasztókat, ellentétesen azzal, amiért bevezették a technológiát. A tiltakozás ellen természetesen jó példa, a már említett iTunes Music Store esete. Hiszen ha a DRM-mentes zenék eladásával akkora forgalmat lehetne elérni, mint az Apple online zeneáruházával, akkor valószínűleg már holnaptól megvalósulna a DRM-mentes zene. Mindenesetre az évekig tartó feszültség, konfliktusok sorozata a kiadók és felhasználók között, talán az üzleti modell átértékelése is megadásra késztette a nagy kiadókat, zeneáruházakat. Az Apple először 2007 júniusától vezette be, hogy az EMI kiadó zenéit másolásvédelem nélkül is meg lehet vásárolni, igaz a 0,99$-os egységártól drágábban, 1,29$-ért. Valamint lehetőséget biztosított 0,30$-ért a már megvásárolt zeneszámok másolásvédelem-mentessé „upgrade”-elésére. A magasabb árért megszabadulhat a vásárló a DRM-től, ráadásul magasabb minőségben is jut a zenéhez (128 kbps helyett 256 kbps bitrátájú állományok vásárolhatóak).21 Ez idő alatt a Warner és Universal óriáskiadók is úgy döntöttek, hogy bizonyos zeneletöltő szolgáltatásokon

keresztül

lehetőséget

adnak

zenéik

másolásvédelem

nélküli

árusításának is. 2008-tól a Sony BMG már végleg úgy döntött, hogy felhagy a DRM küzdelemmel.22 2009 januárjától pedig az Apple is végleg bevezette a teljes körű, másolásvédelem nélküli zenék árusítását az iTunes Music Store-ben, miután sikerült megállapodnia a nagy kiadókkal is. Új árkategóriákat is bevezetett, mégpedig a 0,69$20

http://www.pcguru.hu/pcguru/hirek/NBA_2K9_DRM_botrany Letöltve 2009. február 20. Bodnár Ádám http://www.hwsw.hu/hirek/33521/apple_itunes_masolasvedelem_jogvedelem_drm_ipod_letoltes.html Letöltve 2009. április 29. 22 Ady Krisztián http://www.hwsw.hu/hirek/35004/Sony_BMG_zene_masolasvedelem_DRM_teszt_promocio_kiado.html Letöltve 2009. április 29. 21

- 13 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 0,99$-1,29$ formájában. A zeneszámok árát a kiadók szabják meg. Így új utakra lép az Apple is, és érdeklődéssel várhatjuk a 2009-es év első negyedévét követő statisztikákat, hogyan alakul majd a részben üzleti modellt váltó iTunes Music Store eladásai.23 Miután sikerült üzleti alapokra helyezni a digitális hanganyagok terjesztését, az vált az egyik legfőbb kérdésé, hogy sikerül-e és ha igen mikor, hogy az egyébként is rohamosan csökkenő CD eladásokból, fizikai értékesítésekből származó bevételt meghaladja a digitális formájú állományok (például mp3-ak, wma-k) eladásából származó bevétel. 2008-ban az Atlantic Records volt az első nagyobb kiadó, amelynek sikerült mindezt elérnie, mégpedig hogy a digitális értékesítésből nagyobb bevételt érjen el, mint a fizikai eladásokból (legalább is az USA-n belül). A digitális értékesítésbe azonban nem csak a különböző online zeneáruházakból vásárolt zeneszámok (mp3-ak) értendők, hanem minden egyéb digitális, zenéhez köthető dolog is, mint például a csengőhangok, on-demand stream lejátszások. Fontos megjegyezni még, hogy az Atlantic Recordsnál a digitális terjesztés sikere nem járt együtt a fizikai CD-k eladásának drasztikus csökkenésével, így nem beszélhetünk torz eredményről sem.24

2.2 Reklámokkal fedezett a jogdíjak 2006-ban a SpiralFrog vállalat egy új üzleti modellel jelentkezett a digitális zeneértékesítés területén, amivel az Apple iTunes Music Store nagy versenytársa szeretett volna lenni. Az üzleti modell leegyszerűsítve annyit takar, hogy a felhasználók ingyen és másolásvédelemmel ellátott zeneszámokat tölthetnek le a weboldalról korlátlanul (Apple készülékekkel nem működnek együtt legfőképp a wma formátumban való terjesztés miatt). Az üzemeltető pedig a weboldalra kihelyezett reklámbevételekből tervezte fizetni a kiadóknak a jogdíjat. A szolgáltatás a teszt időszakot követően 2007 év végétől Észak-Amerikában volt elérhető több független kiadó és az Universal Music Group óriáskiadó kínálatával. A letöltött zenéket nem lehetett kiírni CD-re, de két különböző helyre is másolhatóak voltak (mobil eszközökre). A rendszeres letöltéshez annyit kell csak tenni a felhasználónak, hogy kéthavonta legalább egyszer bejelentkezik 23

Ifj. Zettner Tamás http://itcafe.hu/hir/olcsobb_arak_es_drm-mentesseg_az_ituneson.html Letöltve 2009. április 29. 24 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37504/atlantic_records_warner_zene_ipar_letoltes_mp3_cd_itunes_kiado.htm l Letöltve 2009. február 16.

- 14 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban az oldalra, hogy aktív maradjon regisztrációja. 2009 márciusában azonban a vállalkozás és a szolgáltatás is megszűnt. Van, aki egyszerűen a 2008 augusztusától kezdődő gazdasági válsággal magyarázza a SpiralFrog bukását, mások szerteágazóbb okokat keresnek. Hiszen a SpiralFrog abban az időben akart belépni a másolásvédelemmel ellátott zeneszámokkal a piacra, amikor több kiadó is hajlandó volt nyitni a DRMmentes értékesítés felé (lásd Apple). Mások a kínálatot sem találták eléggé széleskörűnek. Igaz, a Universal után az EMI-vel is sikerült megegyeznie a vállalkozásnak, a másik két óriáshatalom, a Warner Music és Sony BMG tartalmai hiányoztak a honlapról.25

2.3 MP3-ak online piactere 2008-as év decemberében a Bopaboo új, egyelőre béta állapotban lévő szolgáltatással állt elő. Lényege, hogy a kizárólag az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia területén elérhető szolgáltatás keretein belül olyan online piacteret nyit, ahol a felhasználók megunt digitális zeneszámainak értékesítésére van lehetőség.Az egyetlen feltétel, hogy digitális másolásvédelemmel (DRM) ellátott állományokat nem szabad értékesíteni. Ezt leszámítva bármely magánszemély, felhasználó egyszerűen feltöltheti megunt mp3-ait, és várhatja az újabb és újabb licitálókat/vásárlókat. Hasonlóan a többi online piacterekhez (például a Vatera Magyarországon) a bevételek jelentős része az eladóé/feltöltőé lesz, azonban 20% a Bopaboo-hoz kerül jutalék gyanánt. Alex Meshkin – vezérigazgató – szerint a honlapon olyan biztonsági technológiát alkalmaznak, amely megakadályozza majd a visszaéléseket, mint például hogy egy felhasználó többször is eladhassa ugyanazt a zeneszámát mindig másnak. A cég jelmondata, hogy „stop illegally sharing and start legally selling”, vagyis ne ossz meg illegálisan, adj el legálisan. Ezzel nagyon a kiadók sem vitatkozhatnak, ám a megvalósítás már hagy kívánnivalókat maga után. A végleges változat ebben az évben indulhat el, 2010-től pedig több országra is kiterjedhet. A legnagyobb aggályok az eladásra kínált mp3-ak eredetére vonatkoznak. Hogyan lehetne ellenőrizni és bizonyítani azok legális eredetét? Valamint a leendő eladók vajon tényleg törölni fogják-e eladott zeneszámukat saját merevlemezükről, ahogy azt a szerződésben

25

Barna József http://itcafe.hu/hir/ingyenes_zeneletoltes_spiralfrog_bukas_drm_wma.html Letöltve 2009. március 29.

- 15 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban magukra kötelező érvényűnek vállalják? Mindemellett a jogi szabályozások is kétségesek. Elvileg az USA-ban törvény védi az üzleti modellt, miszerint egy CD tulajdonos eladhatja megvásárolt termékét. Ez a megállapítás azonban nem egyértelmű a digitális mp3-akra vonatkozóan. Bizonyos országokban, mint például Ausztriában pedig egyértelműen csak CD és DVD eladása valósulhat meg, ami később gondot okozhat a szolgáltatás terjesztésekor. A sok kérdésre természetesen idővel választ fogunk kapni, remélhetőleg ez év folyamán. Az ötlet új, merész, bár véleményem szerint nehezen kivitelezhető az üzleti modell, ha teljes mértékben a legális tartalom értékesítése a cél és annak alapján szeretne megbízható, stabil, erős szolgáltatóvá válnia a Bopaboo.26

2.4 Internet-előfizetésbe épített jogdíjak A 2000-es évben alapított angliai Playlouder vállalat már 3-4 éve működteti sikeresen azt az új üzleti modellt, amelyhez már nagy zenei kiadó is csatlakozott. Az üzleti modell lényege, miként legalizálható a fájlcsere úgy, hogy nem az illegális letöltések visszaszorítására fókuszálnak, hanem az azzal való együttműködésre. A Playlouder szolgáltató olyan lehetőséget kínál, hogy a hozzá szerződő felhasználók az internetes havidíj megfizetése után – ami átlagosan 9 ezer forint – korlátozások nélkül használhatják a szélessávú internetet, korlátlan mennyiségű zeneszám letöltését is magába foglalva az adatbázisukból. Ehhez hasonló próbálkozásokra már korábban is volt példa, de a Playlouder érte el először, hogy 2005-ben egy óriás zenekiadó is csatlakozzon hozzájuk, mégpedig nem más, mint a Sony BMG. Ennek köszönhetően már nemcsak az ismeretlen zenei előadók számait tölthetjük le, hanem olyan nagy nevekét is, mint például Beyonce, David Bowie, Dido, Elvis Presley, George Michael, Oasis, Bruce Springsteen. Ráadásul a letöltött zenék, mp3-ak további felhasználása is megengedett, így bármely zenelejátszónkra átmásolhatjuk. Igaz, a zeneszámokat ellátják egy digitális vízjellel, de ez nem a másolásvédelmet szolgálja, hanem az egyes állományok monitorozását. Az internetszolgáltató az előfizetési díjakból fizet jelentős összeget a kiadóknak annak arányában, hogy az egyes zeneszámaiknál hány letöltés rögzítettek, amit a beépített digitális vízjellel tudnak nyomon követni. Tehát a letöltő a szolgáltatónak fizet a jogdíjért, a szolgáltató pedig a kiadónak. 26

http://futurezone.orf.at/stories/1500714/ Letöltve 2009. március 29.

- 16 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban Véleményem szerint azonban ebben az üzleti modellben nem a zene digitális, online terjesztésének új, maradandó ellátási láncát találták meg, mivel az egyes zenék későbbi felhasználása ismeretlen és kontrollálhatatlan. Viszont egy hatékony út az illegális letöltések legálissá való átalakításának, ezzel jelentős és megérdemelt bevételt teremtve ismét a kiadóknak.27 Részben hasonló szolgáltatás igénybevételére van lehetőség Magyarországon is. 2008 őszétől a UPC Magyarország Kft. olyan előfizetési csomagot kínál a UPC internetet igénybe vevő felhasználóknak, amelyben plusz havidíj ellenében zenéket tölthetünk le a UPC internetes katalógusából. Bevezető áron, havi 1200 Ft-ért lehet előfizetni a UPC Music Go szolgáltatásra hűségnyilatkozat nélkül. Cserébe havi 800 db másolásvédett dal válik letölthetővé wma formátumban, ezen felül pedig 50 db másolásvédelem nélküli zeneszám is mp3 formátumban. Így mindössze 24 Ft/db áron vásárolhatunk korlátlan másolásra alkalmas zeneszámokat. A kínálatot az egyik óriáskiadó, a Universal Music biztosítja.28

2.5 Ingyen zene az előadóktól Ha nem is tekinthető teljes értékű üzleti modellnek, de mindenképpen egy új irányvonalnak, gondolkodásmódnak tekinthető a zenei iparágban az az üzleti hozzáállás, miszerint az világhírű előadók ingyenesen letölthetővé teszik új albumukat a közönség számára. Általános megállapítások, hogy ha valami ingyen van, akkor azért miért fizetne bárki? Ha valamit ingyen odaadunk az embernek, az később miért adna nekünk mégis pénzt érte? Ezen kérdések automatikusan felvetődnek a kiadókban, de még az egyszeri emberben is, ha arról hall, valamelyik zenei együttes weboldalán ingyen letölthető az új stúdióalbum. Viszont ezekre a kérdésekre lassacskán megkaptuk a választ, hiszen már több külföldi és hazai együttes is tett ilyen kísérletet. 2008-as év elején jelent meg az amerikai Nine Inch Nails új albuma, amely a Ghost I-IV. címet viseli. Az albumot az együttes frontembere, Trent Reznor maga adta ki, valamint engedélyezte annak ingyenes letöltését is. A Ghost I. albumot a sokat bírált The Pirate Bay torrentkereső oldalon tette közzé, így bárki ingyen, gyorsan és jelen esetben teljesen legálisan jutott hozzá. A letöltés, terjesztés óriási méreteket öltött, 27

Szilágyi Szabolcs http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=22055 Letöltve 2009. március 29. Barna József http://itcafe.hu/hir/upc_magyarorszag_upc_music_go_drm_masolasvedelem.html Letöltve 2009. március 29. 28

- 17 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban hiszen ahogy a szakdolgozat első fejezetében is olvashattuk, a BitTorrent protokoll a legnépszerűbb, és legnagyobb adatforgalmat produkáló fájlcserélő hálózata. Az előadók tisztában voltak vele, hogy a világon rengetegen torrenteznek. Ha pedig már ingyenesen is elérhetővé teszik albumukat, az egyik leghasznosabb dolognak a BitTorrent hálózatokon való terjesztés számít. Így jóval szélesebb körben tudják terjeszteni új zenéjüket, ráadásul olyanokhoz is eljuthat, akik nem rajongók (nem nézik az együttes honlapját, hogy letölthetővé vált-e egy zeneszám), új zenekedvelőket szerezhetnek. Bizonyos formában ingyen reklám, szájról-szájra szállva. Viszont így rögtön felmerül a kérdés, akkor ennek az albumnak a megszületésért ingyen dolgoztak volna a zenészek? A válasz: nem. Először korlátozott számban – 2500 példányban – legyártott egyedi csomagot kínáltak eladásra, amely tartalmazta mind a négy albumot kiváló minőségben, s ennek darabja 300 dollárba került. Talán aaz alacsony példányszám miatt is villámgyorsan elkeltek a csomagok, ezzel jelentős bevételhez juttatva az együttest. Emellett pedig folyt a szokásos értékesítés, CD-n, bakeliten, DVD-n, Blu-ray-en, és fizetős online zeneáruházakban. Az óriási meglepetést az okozta a kezdeményezésben, hogy a terjesztések legnagyobb forgalmát az Amazon online áruháza érte el, ahol 5$-ért árulták az új albumot digitálisan letölthető formában. Ráadásul a 2008-as év mp3 albumainak eladási listájának élén végzett a Nine Inch Nails Ghost I-IV. albuma. Tehát az együttesnek sikerült hatalmas tömegnek eladnia pénzért egy olyan digitális kiadást, amelyet bárki ingyenesen is letölthetett különböző weboldalakról, torrent hálózatokról. Ahelyett, hogy azzal magyaráznánk a nagy fordulatot, hogy bizonyos felhasználóknak túl bonyolult használni a fájlcserélő alkalmazásokat, bizony be kell ismernünk, hogy a fogyasztók rájöttek, így közvetlenül támogathatják kedvenc előadóikat, az általuk elkészített zenei termékért cserébe. A kiadókat kirekesztve, nem csak a CD-k árának töredéke jut el a zenészekhez, hanem online módon szinte az egész. Egyébként a nagy sikerre való tekintettel a Nine Inch Nails szintén 2008-ban megjelent újabb albuma, a The Slip is díjmentesen

hozzáférhetővé

vált,

ráadásul

az

újabban

egyre

népszerűbb

veszteségmentes tömörítésű flac fájlformátumban.29

29

Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37765/amazon_cd_dvd_bluray_kiado_cc_creative_commons_licenc_album_e ladas_toplista_letoltes_torrent.html Letöltve 2009. április 8.

- 18 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban Korábban – 2007 októberében – a brit Radiohead zenekar tette honlapján ingyenesen letölthetővé mp3 formátumban a 7. új stúdióalbumát, az In Rainbows-t. Pontosabban fogalmazva a rajongókra bízták, mennyit szeretnének fizetni az albumért. Az „ingyenes” letölthetőség napját követő másfél hónap után jelentették meg saját kiadásban az új lemezt speciális csomagban, amely tartalmazta a CD-t, és egyéb érdekességeket, kb. 13000 Ft-ért. Mivel a Radiohead megvált kiadójától, így került lehetősége új értékesítési csatornák után nézni. Ráadásul az internetes letöltésekkel – már aki hajlandó volt pénzt áldozni rá – az közvetlenül az együttest támogatta. Ezzel pedig akár új ellátási lánc is kialakulhat az évek során, hiszen rámutattak arra a lehetőségre, nincs feltétlen szükség a kiadókra. Természetesen ez nagyon szélsőséges állapot lenne, de az ilyen kezdeményezések miatt kell a kiadóknak változtatni hozzáállásukon.30 A Radiohead ugyanis teljes sikerrel zárta az akciót, hiába lehetett letölteni ingyenesen az új albumot hónapokig, a CD fizikai megjelenésével mégis hatalmasra nőtt az eladások száma. Az amerikai Billboard 200-as listájának is az élére állhatott az album, holott a legutóbbi Radiohead lemez csak a 3. helyig tudott felkapaszkodni.31 A sikerrel járó együtteseket pedig olyan további nagy zenekarok követtek, mint az R.E.M. vagy a Led Zeppelin. Az előadók igyekeznek lépést tartani a korral, olykor pedig megkerülni a kiadókat, ami előnyt jelenthet mind az előadónak, mind a fogyasztóknak. A világhírű együtteseknek tehát anyagilag és presztízs szempontjából is hasznos egy album ingyenes terjesztése a fájlcserélő hálózatokon, vagy a web-alapú letöltéseken keresztül, ha utána fizikai vagy digitális értékesítést is bevezetnek. Ezzel szemben Magyarország kis népességű állam, ráadásul az átlagkereset is sokkal

alacsonyabb,

mint

több

EU-s

tagállamban.

A

MAHASZ

(Magyar

Hanglemezkiadók Szövetsége) statisztikai adatai szerint pedig jóval alacsonyabbak hazánkban a CD eladások száma is, mint más gazdaságilag fejlettebb országokban.32 Így valószínűleg egy hazai együttesnek egyáltalán nem érné meg üzletileg ilyen projektbe kezdeni. Ennek ellenére mégis akadt rá példa. A könnyed rock kategóriába tartozó magyar Heaven Street Seven nevű együttes 2008 novemberében egy héten át 30

Berta Sándor http://www.sg.hu/cikkek/55484/megrohamoztak_a_rajongok_a_radiohead_weboldalat Letöltve 2009. április 8. 31 Lechner Tibor http://www.corp.origo.hu/zene/20080114-heti-lemezlistaosszesito-amerikaban-is-bevalta-radiohead-strategiaja.html Letöltve 2009. április 9. 32 http://www.mahasz.hu/m/?menu=piaci_adatok&menu2=statisztikai_adatok Letöltve 2009. május 4.

- 19 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban ingyenesen és legálisan letölthetővé tette az új, Jazz című stúdióalbumát honlapjukon. Ráadásul a hivatalos CD megjelenés előtt tette ezt. A zenekar álláspontja a következő: „A lemezipar teljes átalakuláson megy keresztül, ilyenkor pedig szükség van merész döntésekre… Azoknak, akik ismerik a zenekart, ott vannak a koncerteken, de nem vesznek lemezt. Azoknak, akik eddig is ismerték és szerették a HS7-t, és lemezvásárlással támogatnak minket, de szívesen meghallgatják az új cuccot megjelenés előtt. És azoknak is, akiknek egy ilyen ajánlat újdonság és kóstoló lehet, amely után minimum eljönnek a koncertjeinkre, de akár fizikai formátumban is megveszik az új HS7-lemezt.". Tehát elsődlegesen inkább egy hatékony marketingfogásról van szó, amely együtt halad a mai digitális korral, ugyanakkor egy nagyon szimpatikus szerzői hozzáállást is tapasztalhatunk az akcióból.33 2009 áprilisában pedig az egyik legismertebb magyar rapper, Dopeman tette ingyenesen és legálisan letölthetővé új koncertlemezét, amelyet indoklása szerint a gazdasági válság miatt ajándékoz a rajongóknak.34

2.6 Ingyenes filmek, szoftverek a készítőktől A saját zenéjüket ingyen elérhetővé tevő együttesek példájához hasonló a filmvilágban is előfordul, igaz jóval kisebb számban. Peter Joseph rendező 2007-ben jelentette meg Zeitgeist című dokumentumfilmjét. A film három fő részből tevődik össze, amelyben magyarázatot kíván adni, vagy éppen leleplezni a kereszténységet, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást, valamint a Federal Reserve Bank tevékenységét. A filmet több nyelvre is lefordították, köztük megtalálható a magyar felirat is. A film tartalmát rengetegen támadták jogosan a homályos megfogalmazásai, a forrásai megjelölésének mellőzése miatt. De most nem is ezt a lényeg, hanem a terjesztési technika. A filmet 2007. júniusától ingyenesen meg lehet nézni a Google videomegosztó portálján, valamint ingyenesen és legálisan letölthető BitTorrentfájlcserélő alkalmazásokon

keresztül

(http://www.zeitgeistmovie.com/).

a

film

Természetesen

hivatalos lehetőséget

weboldaláról biztosít

DVD

formátumban való elérésre is, amennyiben a felhasználó szeretne fizetni érte jelképes

33

http://www.technet.hu/notebook/20081111/ingyen_letoltheto_a_heaven_street_seven_uj_albuma/ Letöltve 2009. április 29. 34 Gyu http://www.gamestar.hu/dopeman-koncertlemez-ingyen.html Letöltve 2009. április 29.

- 20 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 5$-os összegért. A film internetes megjelenését követően napi 70 ezer letöltéssel rövid időn belül az egyik internetes sikerfilmmé vált.35

2.7 Nemzetgazdasági szempontból előnyös lenne a fájlcsere? Bizonyos

tanulmányok

egészen

szélsőséges

eredményeket

hoztak

ki.

Hollandiában, egy 2009. elején közzétett 140 oldalas kutatásból – a Gazdasági Minisztérium megbízásából – olyan következtetéseket állapítottak meg, miszerint a fájlcsere akár hasznos is lehet nemzetgazdasági szempontból. Az alapos tanulmányt egy 1500 fős reprezentatív mintán végezték kérdőíves megkérdezés alapján, illetve interjúkat is folytattak. Mivel nyilvános, bárki elolvashatja az internetről letöltve (lásd: http://www.ez.nl/Actueel/Pers_en_nieuwsberichten/Nieuwsberichten_2009/Januari_200 9/Downloaden_en_delen_van_muziek_films_en_games_vertrouwd_verschijnsel/Ups_a nd_Downs), igaz egyelőre csak holland nyelven. A tanulmány eredeti céljaként tűzte ki a fájlcsere gazdasági és társadalmi hatásainak a vizsgálatát, figyelembe véve a letöltők, feltöltők, megosztók nézőpontjait is.36

7. ábra Zenei albumok értékesítése (CD és LP) per fő (amerikai RIAA adatok alapján)37

Ahogy a 7. ábrán is láthatjuk, a zenei albumok eladását rettentően kártékony módon érintette a fájlcsere gyors elterjedése. A kutatás azonban ezt a kárt nem is próbálja meg felbecsülni, hiszen azt nem lehet egyszerűen kiszámolni, illetve az illegális letöltések és potenciális vásárlások között sincs egyértelmű kapcsolat. Ráadásul az elemzés nem tesz 35

http://de.wikipedia.org/wiki/Zeitgeist_(Film) Letöltve 2009. április 29. Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. 37 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. 36

- 21 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban különbséget legális-illegális letöltések között, hanem fizetett és nem fizetett kategóriákat próbál szétválasztani. Így a nem fizetett kategóriákba bele esnek olyan állományok is, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak ugyan, de ingyenesen letölthetőek, terjeszthetőek. A kutatók szerint a fogyasztók nagyobb mértékben növelik megtakarításaikat, mint amekkora kárt szenvednek a kiadók. Ennek értelmében szerintük összgazdasági szempontból pozitív helyzetről van szó. Mivel a letöltött filmekkel, zenékkel kulturális személyiségüket bővítik a fogyasztók, maga a társadalom is kulturálisan műveltebb lesz. Ugyanakkor ha fizetniük kellett volna a tartalomért, lehet nem töltötték volna le, de moziban vagy üzletben sem vásárolták volna meg a terméket, ezzel kultúrájukat sem bővítették volna. Valamint a letöltéssel megtakarított tőkéjüket a fogyasztók más típusú termékekre költhetik, amin keresztül az ország gazdasága sem szenved el veszteségeket.38

38

Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15.

- 22 -


3. A fájlcserélés jogi szabályozása nemzetközi és hazai szinten A fájlcserével kapcsolatos jogi szabályozás országonként eltérő. Az alábbiakban szeretném bemutatni a jelenleg érvényben lévő szabályokat, valamint a legújabb törekvéseket, amelyek a fájlcseréléshez köthetőek külföldön és Magyarországon. Mivel a legnépszerűbb fájlcsere hálózaton, a BitTorrentetn keresztül a letöltés alkalmával a feltöltés is automatikusan megvalósul, így különösen is nagy problémát jelentenek ezek használata a tartalmak legális forgalmazásával kapcsolatban. Míg egyes országokban bizonyos tartalmak letöltését engedélyezik, addig a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak engedély nélküli feltöltést szinte minden országban tiltják. Nézzük meg, a világ egyes részein milyen jogi szabályozások érvényesülnek.

3.1 Svédország – Változások a fájlcsere élmezőnyében 2009. április 1-jével lépett életbe egy új törvény Svédországban, amely az Európai Unió IPRED (Intellectual Property Rights Enforcement Directive) ajánlásán alapszik. A szabályozás lényege, hogy az internetszolgáltatók kötelesek átadni előfizetőik személyes adatait, amennyiben a bíróság őket erre kéri. Természetesen ezzel a törvénnyel elsősorban a fájlcserélőket szeretnék visszaszorítani, hiszen Svédország e tekintetben a világ elején jár. Nem véletlen, hogy itt működtették a világ egyik legnagyobb torrentoldalának – az áprilisban első fokon elítélt – a The Pirate Bay-nek a szervereit is. Mindemellett kormányuk statisztikái szerint 700-800 ezren használnak fájlcserélő alkalmazásokat (utóbbival ellentétben a svéd Kalózpárt 2 millióra becsüli ezt a számot). Létrehozták az Antipiratbyran-t (kalózellenes irodát), amely az IP címek vizsgálását, azonosítását végzi. Miután megvannak az IP címek, a törvény jóvoltából a bíróság kérheti az internetszolgáltatókat, hogy adják ki az IP címhez tartozó felhasználók személyes adatait. Ennek köszönhetően leegyszerűsödnek a peres eljárások, hiszen az internetszolgáltatókon keresztül szinte azonnal hozzájuthatnak azon IP-cím tulajdonosokhoz, akik nem fizettek a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom

- 23 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban letöltésért, megosztásáért. A törvény életbe lépésével azonnal érezhetővé vált az interneten keresztüli adatforgalom visszaesése39:

8. ábra Svédország adatforgalma 2009.03.30-04.0540

A 7. ábrán Svédország adatforgalmát figyelhetjük meg 2009. március hónap végét követő hétben, az új törvény életbe lépést követő időszak kezdetéig. Míg március végén 160-200 gigabit adatforgalom volt, április 1-jére rögtön visszaesett 100 gigabit körüli értékre,

folyamatos

csökkenést

mutatva

a

rákövetkező

napokban.

Az

első

következtetése szerint megijedtek a fájlcserélő alkalmazásokat használó felhasználók, vagy torrentoldalak, és visszafogták/megszüntették tevékenységüket. Természetesen ez várható is volt egy ilyen komoly szabályozás életbe lépésnek napjától. A felhasználók félelme pedig nem volt ok nélküli. Az eddig szinte megfoghatatlan, e-bookként terjesztett tartalmak megosztásáért felelős felhasználókat fogták perbe a könyvkiadók szinte azonnal a törvény életbe lépését követően. E-book alatt olyan tartalmakat értünk, mint egy nyomtatott könyv beszkennelés útján készített szöveges állomány (például pdf vagy doc), de ide sorolhatjuk akár a hangoskönyveket is. Kjell Bohlund – a könyvkiadók szövetségének elnöke – azonban közölte, hogy csupán a „nagyhalakat” szeretnék peres eljárás útján felszámolni, az átlagos egyszerű felhasználók esetén figyelmeztetéssel is megelégednek. Ezek szerint feltételezhető, hogy a törvény megszületése sem egyértelműen a fájlcserélés felszámolását kell hogy jelentse, talán erre egyetlen törvény sem lenne 39

Kiürítette a svéd internetet a fájlcserélőtörvény http://index.hu/tech/net/2009/04/03/kiuritette_a_sved_internetet_a_fajlcserelotorveny/ Letöltve 2009. április 22. 40 http://www.enhirem.hu/files/uploaded_images/41de204c48a4f356fc90de5557978e5fe75924d9.jpg Letöltve: 2009. április 22.

- 24 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban képes. Inkább a legnagyobb, már-már főfoglalkozásban is fájlcserét űző felhasználók kézre kerítése, megbüntetése a cél. Christian Engstrom – Piratpartiet (Kalózpárt) – szerint is csak rövid ideig tartható fent az adatforgalmi visszaesés, idővel valószínűleg minden felhasználó visszatérhet fájlcserélő tevékenységéhez, csak most már nehezebb dolguk lesz. Újabb trükköket kell majd alkalmazniuk a rendszer kijátszása ellen, hiszen ha beazonosítják őket, folyamatos pénzbírságra is számíthatnak.41 Érdekes momentum az új helyzetben, hogy a fájlcserélőkön kívül más is ellenzi a törvény által képviselt eljárást, szabályozási módszert. A Bahnhof elnevezésű internetszolgáltató is hevesen ellenzi az április 1-jével hatályba lépett törvényt. Igaz, az adatszolgáltatási kötelezettség rá is érvényes, ám mielőtt kérnék tőle az adatokat, egyszerűen kitörli őket. Egy EU-s irányelv alapján a tagországok többségében megőrzik a felhasználók online tevékenységeinek adatait. Svédországban azonban nem. Így az IPcímek naplófájlainak folyamatos törlésével a Bahnhof szolgáltató hatástalanítja a rá vonatkozó törvény eredményességét, ezzel tiltakozva ellene, és védve a fogyasztók érdekeit.42

3.2 Az évtized fájlcsere pere – The Pirate Bay A The Pirate Bay torrent-weboldalt 2003-ban alapította Peter Sunde, Fredrik Neij, Gottfrid Svartholm Warg és Carl Lundström. Az oldal legfőbb tevékenységében BitTorrentfájlokat indexel és trackel. Több kiadó, médiacég (pl. Sony, Warner, EMI) is pert indított 2008-ban az oldal ellen, mivel véleményük szerint szorosan közrejátszanak a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak (filmek, zenék, szoftverek, könyvek stb.) megosztásában, elérhetővé tételében, gyakran azok hivatalos megjelenését megelőzve. A vád az üzleti jellegű tevékenység bebizonyítására próbálta helyezni a hangsúlyt. A vád 13 millió dollárt követelt az oldal üzemeltetőitől kártérítés címén. A Pirate Bay több mint 20 millió felhasználót köt össze, és az Alexa nevű web információs vállalat szerint a 106. leglátogatottabb oldal a világon, míg Magyarországon a 100. helyet foglalja el.43 Meglepő módon, a 2009. február közepén tárgyalási szakaszba lépett ügyben, két nap után már ejtették is a vádak felét a magukat ártatlannak vallott személyek ellen. Ugyanis 41

Piracy law cuts internet traffic http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/7978853.stm Letöltve 2009. április 22. 42 Dajkó Pál: A pénteki ítélet nyomán… http://itcafe.hu/hir/pirate_bay_svedorszag_bahnhof.html Letöltve 2009. április 22. 43 Alexa Traffic Stats http://www.alexa.com/siteinfo/thepiratebay.org Letöltve 2009. április 22.

- 25 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban bebizonyosodott, hogy a jogsértő állományok letöltésében a Pirate Bay nem vesz részt, és lekapcsolása alatt is zavartalanul folyik a fájlcsere. A tárgyaláson zajlottak azt tükrözték, hogy a vádnak kevés szakértelme van a BitTorrent protokoll gyakorlati alkalmazásában, de még általános számítástechnikai, informatikai tudása is csekély. A vád részéről, a kiadókat képviselő jogászok szerint csak egy egyszerű jogtechnikai probléma, nem kell vele különösebben foglalkozni. Azonban ilyen „amatőr” hibák jelentős lelkesedést és magabiztosságot adtak a vádlottaknak, és a fájlcserélő közösségnek.44 Ám 2009. április 17-én mégis bűnösnek nyilvánították a 4 vádlottat "jogvédett tartalom elérhetővé tételének segítésében". Fejenként 1 év börtönt, és 800 millió forint büntetést kaptak. Természetesen azonnal bejelentették a fellebbezést a bírósági ítélet közzétételét követően, így akár még évekig is elnyúlhat a per a végleges, jogerős ítélet megszületéséig. A tárgyalások mellett viszont a külföldre áthelyezett Pirate Bay továbbra is hatékonyan működik.45 Azonban valószínűsíthető, a Pirate Bay elítélésének köszönhetően több svéd torrentoldal is bezárt, mint például a Nordicbits, a Powerbits, a Piratebits, az MP3nerds és a Wolfbits.46 A hatalmas jelentőségű Pirate Bay per után a szimpatizánsok, az internetezők közössége viszont tovább erősödött. Óriási mértékben aktivizálta a fiatal internetező társadalmat. A svéd Kalózpárt (Piratpartiet) tagjainak száma az ítélet kihirdetése után rohamosan emelkedett, már túllépte a 21 ezer főt is. Elsődleges céljuk a szerzői jogi szabályozás megfelelő módú átalakítása. Fontos céljuk, hogy képviselőjüket bejutassák a 2009. nyarán tartandó szavazáson az Európai Parlamentbe. Amennyiben továbbra is megmarad a dinamizmusok, akaratuk, aktivitásuk, akár még esélyt is adnak rá a szakemberek.47 Érdekes csavar még a Pirate Bay perben, hogy az ítélet kihirdetése után néhány nappal derült ki, a perben ítéletet mondó bíróról – Tomas Norström – több svéd jogvédő szervezetnek is a tagja, amelyek érintettek a vád részéről. Így a vádlottak védői rögtön kérelmezték a teljes ügy újratárgyalását új, semleges bíró részvételével.48

44

http://index.hu/tech/jog/2009/02/17/13_millio_dollart_kovetelnek_a_piratebaytol/ Letöltve 2009. április 22. 45 Bodnár Ádám http://www.hwsw.hu/hirek/38605/pirate_bay_fajlcsere_itelet_birosag_sunde_neij_warg_lundstrom.html 2009. április 22. 46 http://torrentfreak.com/bittorrent-trackers-close-en-masse-after-pirate-bay-verdict-090420/ Letöltve 2009. április 22. 47 Staffan Perger http://nol.hu/kulfold/a_sved_kalozpart_bekerulhet_az_eu_parlamentbe Letöltve 2009. április 22. 48 http://www.thelocal.se/19028.html Letöltve 2009. április 25.

- 26 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban Az újratárgyalástól és fellebbezésektől függetlenül nagy jelentőségű a Pirate Bay elítélése és főleg annak hatásai. Hiszen az oldal nem foglalkozott mással, mint a torrentfájlok gyűjteményével, kereshetővé tételével. Ezek után felmerülhet az emberbe a kérdés, hogy kinek mi a pontos felelősség az online világban. Hiszen leegyszerűsítve bármely keresőmotor képes ellát a Pirate Bay feladatát. Ha például beírjuk a világ legnagyobb és legnépszerűbb keresőjébe, a Google-ba egy állomány nevét a .torrent kiegészítéssel, találatok ezreit kapjuk vissza. Ezek szerint ők is bűnösök lennének? Az ügy hatásait, további bírósági ügyekben való precedensértékűvé válást az idő fogja eldönteni.

3.3 The Pirate Bay máshol - Dánia, Olaszország, Norvégia A dán bíróság 2008 decemberében jogerősen is jóváhagyta azt a döntést, miszerint a dán internetszolgáltatóknak le kell tiltaniuk felhasználóik számára a The Pirate Bay torrent-weboldalhoz való hozzáférést, mivel megállapította annak bűnösségét sorozatos jogsértést elkövetésében.49 Ezt megelőzően már Olaszország is elrendelte, hogy blokkolják a PirateBay oldalt az olasz internetezők előtt. A nemzetközi kiadói szövetség (International Federation of the Phonographic Industry – IFPI) 2009 februárjában felszólította az egyik legnagyobb norvég internetszolgáltatót, hogy ő is blokkolja a PirateBay weboldalt a norvég internetezők előtt. Azonban a norvég Bå rd Vegar Solhjell – oktatásért és kutatásért felelős miniszter – meglepő módon reagált blogjában az felszólításra. Abban egyetértett a jogvédőkkel, hogy minden szellemi műnek meg kell fizetni az árát, de véleménye szerint ennek nem a fájlcserélés visszaszorítása a módja. Egyetért a Pirate Bay üzemeltetőinek véleményének azon részében, miszerint a torrent-weboldal nem tesz mást, mint kereshetővé teszi a torrentfájlokat, mint ahogy azt megteszi bármely keresőmotor, akár a Google. Tovább nyíltan támogatja a tartalmak digitális úton való terjesztését, magát a fájlcserét is. Ígéretet tett, hogy pártja programjába is felveszi a fájlcserélés legalizálását a magánszemélyek

számára

megfelelő

licenszmegoldások

kidolgozásával,

alkalmazásával.50 49

http://index.hu/tech/blog/2008/12/04/a_dan_birosag_blokkoltatja_a_pirate_bayt/ Letöltve 2009. április 22. 50 Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/norveg_kultuszminiszter_solhjell_legalis_fajlmegosztas.html Letöltve 2009. április 22.

- 27 -


3.4 Három csapás a világra? A világ jogvédői az évek múlásával rájöttek, hogy nem igazán célravezető a több ezer, netán millió felhasználó üldözése, bíróság elé cipelése, majd megpróbálni velük példát statuálni néhány zeneszám letöltésért. Az elmúlt években megpróbáltak új utat találni szándékaik, akaratuk érvényesítésének. Rájöttek, hogy nem a felhasználót (levagy feltöltőt) kell megkeresniük, hanem az azt biztosító internetszolgáltatót. A felhasználók beazonosítása, megkeresése rengeteg időt vesz igénybe, és a tárgyalások folyamán sem biztosított, hogy tényleg sikerül rábizonyítani az illegális tevékenységet a felhasználóra, valóban kellő mértékben megvalósul a büntetés kiszabása. Helyettük az internetszolgáltatókat keresik meg, akinek elérhetősége mindenki számára ismert. Így világszerte lobbizni kezdtek a jogvédők a politikusoknál – akárcsak az új svéd törvényhez hasonlóan – hogy alkossanak olyan jogvédő törvényt, amelyben az internetszolgáltató köteles lenne korlátozni, akár megszüntetni illegális tevékenységet folytató internet-előfizetőket. Így 2007-ben Franciaországban is erős lobbiba kezdtek egy úgynevezett „három csapás” törvénytervezet mellett, amelynek egyik fő támogatója Nicolas Sarkozy. A tervezet célja, hogy a nagy adatforgalmú illegális fájlcserélőket visszaszorítsák, megbüntessék. Létrehoztak egy új HADOPI elnevezésű hivatalt (Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur Internet – a szerzői jogok védelméért és az interneten terjesztett művek felügyeletéért felelős hivatal), amely felügyelné, végrehajtaná a törvényt. Miszerint ha egy felhasználó nagy mennyiségű illegális tartalmat tölt le vagy oszt meg, az első alkalommal email-ben, majd postai levélben értesítik illegális tevékenységének felhagyásával. Harmadik alkalommal azonban felfüggesztenék internet hozzáférést, visszaesés esetén pedig le is tiltanák az internetről. Emellett bizonyos oldalakat blokkolnának az internetszolgáltatók a felhasználók elől, mint például a The Pirate Bay torrent-weboldalt. 2009 áprilisában pedig egyhangúan már el is fogadta a parlament a törvénytervezetet. A tervezett IP cím alapján való azonosítás eléggé vitatott, mivel nem egyértelmű és könnyen kijátszható. Valamint akkor is letilthatnának az internetszolgáltatók egy oldalt a felhasználói előtt, ha nem mutatnának be bizonyítékot az oldal illegális tevékenységét megerősítve. A rengeteget vitatott törvénytervezet mégis töretlenül haladt politikai útján, még a parlamentben is. Az ebből következtethető várakozásokkal szemben 2009. április 10-én a francia nemzetgyűlés mégis egyhangúan elutasította a „három csapás” törvényt. - 28 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban Franciaországhoz hasonló módon több ország is be akarta vezetni a „három csapás” jellegű szabályozást a fájlcserélőkkel szemben az elmúlt évben. Köztük van az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Írország és Új-Zéland is. Azonban egyikben sem valósult meg. A szabályozás bevezetéshez Új-Zéland állt a legközelebb, mivel 2008 decemberében elfogadtatták a törvényváltoztatást, 2009 februárjában pedig jogerőre is emelkedett volna. Az óriási tiltakozások hatására azonban az új-zélandi parlament egy hónappal kitolta a jogalkalmazás határidejét, hogy legyen idejük a szolgáltatóknak alkalmazkodni, de végül teljesen elálltak a bevezetéstől. Hasonlóképpen egyeztek meg a kiadók szövetsége az egyik írországi internetszolgáltatóval 2009 januárjában, kis idő elteltével mégis visszakoztak, és csak akkor hajlandóak együttműködni, ha a bíróság kötelezi őket a többi internetszolgáltatóval együtt. Tehát mint mindegyik országban, legyen szó az USA-ról, Nagy-Britanniáról vagy Írországról, a sikeres politikai előrelépések után, magánál a szabályozás gyakorlati alkalmazásánál mindenki kénytelen volt beismerni, hogy egyelőre még nem megoldható. Általában a kiadók és az internetszolgáltatók sem tudtak megegyezni egymással, de a jogszabályok szövegezése sem fogalmaz egyértelműen. A büntetés fajtája pedig mindenhol a vártnál szélsőségesebb ellenállást váltott ki.51 Az Európai Unió már több alkalommal is kiállt a fájlcserélők mellett. Legalábbis a fájlcserélők közössége így értékeli az EU döntéseit a témában. 2009-ben ismét amellett szavazott az Európai Parlament, hogy nem támogatják azon törekvéseket, amelyek

az

internethozzáférés

felfüggesztésével,

letiltásával

büntetné

azon

felhasználókat, akik valószínűsíthetőleg illegális tartalmat töltenek le, osztanak meg. Az EU szerint egyértelműen védeni kell a polgárok alapvető jogait is. Igyekeznek megtalálni és képviselni a tulajdonjog, szabadságjog és információhoz való jutás jogának egyensúlyát. Természetesen meg kell jegyezni, hogy az EU döntései csak irányelvek, azok nem kötelező érvényűek egyik tagországra sem, így Magyarországra sem. A tagállamok bármikor eltérő törvényeket hozhatnak országukra vonatkozóan (lásd Svédország).52 Az Európai Bíróság már 2008 januárjában is hasonló módon kijelentette, hogy az Unió tagországai polgári peres ügyekben (legyen szó akár fájlcserélésről) megtagadhatják az IP-cím alapján történő azonosítást is. A bíróság kiemelte, hogy „Az uniós jogszabályok nem kötelezik arra a tagállamokat, hogy a 51 52

Ifj. Zettner Tamás http://itcafe.hu/hir/uj-zeland_copyright_halasztas.html Letöltve 2009. április 22. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/eu_ep_fajlcsere.html Letöltve 2009. április 22.

- 29 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban szerzői jogot ténylegesen is védjék, s felfedjék a polgárok személyes adatait egy polgári peres eljárás keretében.”53 Annak ellenére, hogy több EU-s tagország is próbálkozik drasztikus szabályozás bevezetésével az illegális fájlcserélők visszaszorítása érdekében – szembeállva az Uniós ajánlásoknak – vannak olyan tagországok is, amelyek ellenzik az eddig napvilágot látott próbálkozásokat. A norvég politikushoz hasonlóan, Németországban sem tartják követendő példának a „három csapás” elvet. Brigitte Zypries – német igazságügyi miniszter – 2009. január 27-én a zeneipar és szolgáltatók képviselőivel találkozott. A miniszter

elmondta:

„Az

internet-hozzáférés

megszüntetését

teljességgel

tisztességtelennek tartom. Ennek alkalmazása mind alkotmányosan, mind politikailag roppant problematikus lenne. Biztos vagyok abban, hogy ha Franciaországban megtörténnek majd az első lekapcsolások, akkor a felháborodás hangjai egész Berlinig elhallatszanak majd.”54

3.5 A fájlcsere jogi helyzete Magyarországon Magyarországon az egyik legnagyobb szerzői jogokat védő szervezet az 1992ben alakult ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány). Tagjai között olyan nagy vállalatokat találhatunk, mint a Magyar Mozgókép Közalapítvány, UIP-Duna Nemzetközi Film Kft., Filmforgalmazók Egyesülete, The Walt Disney Company volt Buena Vista Intl, Inc., InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt., Warner Bros. Inc., Sony Pictures Ent., Inc., Universal City Studios, Metro-Goldwyn Mayer, Inc., Twentieth Century Fox Film Co., Paramount Pictures Corporation. Az alapítvány célja az audiovizuális szerzői jogok védelme és segítése, valamint hogy hatékonyan fellépjen a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak illegális másolása, terjesztése, felhasználása ellen. Tevékenységük során „a társadalom lelkiismereteként” próbálják felhívni a politikai vezetők és hatóságok figyelmét a jogsértő magatartásokra, javaslatokat tesznek a jogellenes viselkedés szabályozására, büntetésére. Emellett a magyarországi lakosságban igyekeznek erősíteni a jogkövetést, és a szerzői jogi tudatosságot. Így az ASVA olyan szervezetekkel is igyekszik

53 54

Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/eu_copyright_adatvedelem.html Letöltve 2009. április 22. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/nemetorszag_harom_csapas_zypries.html Letöltve 2009. április 23.

- 30 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban hatékonyan együttműködni, mint a Hírközlési Hatóság, APEH, Szabadalmi Hivatal, vagy a többi nagy szerzői jogvédővel, a ProArt-tal, BSA-val.55 A ProArt (Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet) az ASVA-hoz hasonló célokkal jött létre, és tevékenységük fő irányvonala is megegyezik. Tagjai az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület), az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda), a FilmJus (Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete), a Hungart (Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület) és a MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége).56 Az előbb említett két nagy szervezettől eltérően a globális méretű BSA (Business Software Alliance) tevékenységi köre sokkal szélesebb. Ez egy olyan nonprofit szakmai szervezet, amely az eddig említett két jogvédő szervezet munkája mellett még közpolitikai programmal is rendelkezik. A szellemi tulajdon védelme mellett támogatja a szoftver innovációt, az e-kormányzat kialakítását, adatok biztonságára való törekvést, a munkaerő és oktatás fejlesztését. Tekintve, hogy tevékenysége az egész világot behálózza, így tagjainak száma is hatalmas. Olyan multivállalatok támogatják munkájukat, mint az Adobe, Apple, Dell, HP, IBM, Intel, Microsoft, SAP stb.57 Nézzük meg tömören a fájlcserére vonatkozó jogi szabályozást Magyarországon. Zenék és filmek magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló letöltése, másolása egyelőre legális tevékenység nálunk. Szoftverekre viszont ez már nem igaz. Fájlcserélő hálózatokon elvileg a zenék és filmek letöltése legális, viszont megosztásuk egyértelműen illegális tevékenység. Itt külön felhívnám a figyelmet, hogy bizonyos fájlcserélő hálózatokon, mint a BitTorrent protokoll, automatikusan megtörténik a tartalmak megosztása a letöltés elindításával, így ha olyan szerzői jogvédelem alatt álló tartalmat töltünk le, amelynek továbbítására nincs engedélyünk, akkor biztosan illegális tevékenységet követünk el magával a letöltéssel is. Valamint bírói megítéléstől függően változik azon letöltések megítélése is, amely fájlcserélő hálózatokon keresztül zajlik, még ha megosztás nem is valósul meg. Mivel bizonyos fájlcserélő csatornák, hálózatok többségében olyan tartalmakat kínálnak, amelyek közzétételéhez nyilvánvalóan nem járult hozzá a szerzői jogtulajdonos, úgy az onnan való letöltés sem tekinthető egyértelműen legálisnak. Nagyon leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, ha valakiben ilyen 55

http://asva.hu/jelentes.html Letöltve 2009. április 23. http://www.proart.hu/?menu=a_szovetseg Letöltve 2009. április 23. 57 http://www.bsa.org/country/BSA%20and%20Members.aspx Letöltve 2009. április 23. 56

- 31 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban gyanú merül fel, akkor inkább ne töltse le. Persze az esetek többségében az emberek erről nem vesznek tudomást, hogy esetleg illegális úton került fel egy tartalom a fájlcserélő hálózatra, és letöltik. Esetükben a magyarországi jogi szabályozás bizonyos kereteken belül még eltűri ezt a tevékenységet. Különböző módon próbálják ellensúlyozni az így kiesett bevételeket, mint például az üres, nyers CD és DVD lemezek árába épített adóval. Fontos kitétel, hogy a letöltés legalitása is csak a már nyilvánosságra hozott művek vonatkozik. Tehát ha valaki talál az interneten egy számára érdekes tartalmat (zenét, vagy filmet), ami még meg sem jelent hivatalosan, akkor már a letöltéssel is biztosan jogszabály sért.58

58

http://index.hu/tech/jog/warez030707 Letöltve 2009. március 20.

- 32 -


4. Kutatás – A fájlcsere és a BitTorrent helyzete a magyar felhasználók között Annak érdekében, hogy reális és aktuális képet kaphassak a magyarországi társadalom fájlcserélők, különösen a BitTorrent használatával kapcsolatos szokásairól, egy online kérdőíves megkérdezésen alapuló kutatást végeztem (lásd 2. számú melléklet). A kérdőív 25 db kérdésből állt, melyből 22 db egyszerű feleletválasztós kérdés, és 3 db nyílt kérdés volt. Egyszerre egy kérdést láthattak a megkérdezettek a képernyőn, ezzel próbáltam elősegíteni a kérdésekre való koncentrálást, az átgondolt válaszadást. A kérdőívet egy, az egyetemi tanulmányaim alatt megismert online kérdőívszerkesztő rendszerrel készítettem, amely lehetőséget adott egy igényes megjelenésű és szerkezetű kérdéssor összeállítására, illetve a válaszok adatbázisban való összegyűjtésére. A beküldött válaszokat kérdésenként külön rögzítette, így a válaszok feldolgozását és kiértékelését nagyban megkönnyítette. Segítségével bárhonnan elérhetem a kérdőívemet online módon, illetve a válaszokat is. Beépített statisztikai eszközeivel pedig leegyszerűsödött számomra az eredmények szűrésének és elemzésének fáradtságos munkája. A „Fájlcsere-Torrent” elnevezésű kérdőívem URLjét különböző csatornákon terjesztettem, de csak online módon: 

2 egyetemi levelezőlistán (BCE és BME egy-egy szakán)



2 munkahelyi levelezőlistán (UPC és Pannon GSM)



egyszeri iwiw üzenőfal kiíráson



5 zártkörű, regisztrációs magyar közösségi torrent-weboldalon (3 oldalon Fórumban, 2 oldalon a főoldalon elhelyezett felhíváson keresztül)

Az online kérdőív 8 napig volt elérhető, ennyi idő alatt gyűjtöttem a válaszokat. A különbőz csatornákon viszont csak néhány napos csúszásokkal kerültek ki a felhívások. Összesen 983 db beküldő volt, igaz ebből 239-en nem fejezték be a válaszadást. Ennek többfajta oka is lehetett, mint például hogy kitöltés közben meggondolta magát a megkérdezett, elvesztette érdeklődését a kérdőívvel kapcsolatban, idő hiányában félbe kellett szakítania, vagy egyszerűen megszakadt az internet-összeköttetése. Így tehát a fennmaradó 744 db, a kérdéssorra teljes választ adók véleményét vettem alapul az értékelések során. A kérdőív kitöltése teljes mértékben önkéntes és anonim módon történt. Fontos megjegyezni, hogy a minta nem reprezentatív, azonban a széleskörű

- 33 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban megkérdezési csatornáknak és a válaszadók számának nagysága miatt kellő alapot nyújt a vizsgálat számára. A feltett kérdéseket három kérdésblokkban választottam szét: 

Általános kérdésblokk



Felhasználói kérdésblokk



Közösségi kérdésblokk.

4.1 Pontosan kik is tartoznak a fájlcserélők közé? Az első kérdésblokkban a kérdőívet kitöltő személyek általános adatainak megadását célzó kérdések halmazát helyeztem el, úgymint nem, életkor, állandó lakhely, iskolai végzettség. A második kérdéskörben már a kérdőívet kitöltő személyek fájlcserével kapcsolatos felhasználói ismereteire kérdeztem rá, legvégül pedig a kitöltők közösségben használatos viselkedése után érdeklődtem. Az elemzés során azzal a szűréssel kezdtem a válaszok feldolgozását, hogy különválasztottam azokat, akik használnak vagy nem használnak fájlcserélő alkalmazásokat. Akik nemmel válaszoltak, azok számára véget ért a kérdőív kitöltése is (kérdőív 5. kérdése), mivel nem a vizsgált célcsoportba tartoznak, így nem is tudtak volna választ adni a későbbi kérdésekre. De ahogy az alábbi ábrán is látható (lásd 9. ábra), csak a válaszadók 7,53%-a esett ki a körből. Használ/használt-e Használ/használt-e valaha valaha fájlcserélő fájlcserélő alkalmazásokat? alkalmazásokat?

688 688

56 56

616 616

Nem Nem Férfi Férfi Nő Nő

72 72

9. ábra

- 34 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 92,47% viszont vallotta, hogy igenis használ ilyen alkalmazásokat. Talán ez a magas szám annak is köszönhető, hogy közvetlenül a vizsgált célcsoporthoz is nagy számmal jutott el a kérdőíves megkeresés. Egy zártkörű, torrent-weboldal tagjaitól pedig azt várni, hogy nemmel válaszoljanak, több mint abszurd lenne. Mindenesetre így is eléggé alacsonyra tehető a nem használók száma, főleg ha figyelembe vesszük a fájlcserélők hétköznapi megítélését. A jogvédők egyszerűen lopásnak, bűnnek nevezik a P2P hálózatokat. Ilyen társadalmi közhangulat nyomására pedig az emberek akár tudat alatt is torzíthatják véleményüket abban, vajon mennyire vallják be nyilvánosan ilyen eszközök használatát. 92,47%-os igen válasz esetén azonban nem valószínű, hogy nagyban befolyásolta volna a válaszadókat. A fájlcserélőt használók 90%-a (616 fő) férfi, és mindösszesen csak 10%-uk nő (72 fő), ahogy az ábra is szemlélteti (lásd 9. ábra). Ez az arány akár több, negatív sztereotípiát is erősíthetne. Az egyik, miszerint a nők nem tudnak jól autót vezetni, úgy nem értenek a számítástechnikához sem, így nem is használják ezen „bonyolult” alkalmazásokat. Vagy egyszerűen megkérik férfi ismerőseiket, szerezzék be nekik azt, amit egyébként maguknak kellene. Persze ez csak feltételezés. Mégis ilyen drasztikus különbségek után talán az a benyomásunk, hogy ismét egy férfiorientált tevékenységről van szó. Mint ahogy fentebb is megjegyeztem, a továbbiakban csak a fájlcserélő alkalmazásokat használókat vizsgálom. Az életkort vizsgáló kérdés eléggé egyértelmű választ adott (lásd 10. ábra). A megkérdezettek 51,3%-a tartozik 19 és 25 év közötti személyekhez. Optimális esetben – és ezen kutatás szerint is – ez a korosztály a már érettségivel rendelkező, felsőoktatási intézményben végzett, vagy tanuló lakosságot jelképezi. A 19-25 év közöttiek közül 248 fő rendelkezik érettségivel (ebből 20 fő szakmunkás/szakképző végzettséggel) és plusz 98 fő már a felsőfokú tanulmányait is befejezte. Tehát feltételezhető, hogy a fájlcserélő alkalmazásokat használók 51,3%-a fejlett számítástechnikai és társadalmi ismeretekkel rendelkeznek. Legalábbis az érettségi, esetleg diploma megszerzéséig folytatott tanulmányokkal ezt el kellett volna sajátítaniuk. Kellő tudással kell rendelkezniük, hogy technikailag is felkészülve használják a fájlcserélő alkalmazásokat, illetve annak társadalmi hatásaival, jogi és üzleti vonatkozásával is alapszinten tisztában legyenek.

- 35 -


AAfájlcserélő fájlcserélőalkalmazásokat alkalmazásokathasználók használók életkorának életkorának megoszlása megoszlása 400 400

353 353

350 350 300 300

fő fő

250 250 200 200 150 150

50 50

117 117

89 89

100 100

67 67

99

29 29

24 24

36-40 36-40

4040-

00 0-14 0-14

15-18 15-18

19-25 19-25

26-30 26-30 év év

31-35 31-35

10. ábra

Amit még könnyen leolvashatunk a diagramról, hogy a fájlcserélőt használók életkora a középkorúak felé tolódik. Az említett, kiugróan magas 19-25 év közötti korosztályt leszámítva, a 26 év felettiek jóval nagyobb részt tesznek ki, mint az esetleg középiskolában, gimnáziumban tanulók. A fájlcserélők központját tehát nem a fiatalok, iskolások alkotják, hanem a már 18. életévüket maguk mögött tudó, felnőtt korba lévő egyetemi/főiskola tanulók egészen a bőven 40 éves korú személyekig. Fontos még megemlíteni, hogy egy ilyen kis elemszámú kutatásnál is több mint 1%-os nagyságban megjelennek az általános iskolában tanuló gyerekek. Ők alkotják azon személyeket, akiknek gondolkodásmódjuk még leginkább befolyásolható. Mivel egyelőre csak fájlcserélő alkalmazások használatát nézzük, nem pedig a rajtuk keresztülvitt tevékenységek jellegét, így nem dönthető el egyértelműen, hogy jó vagy rossz-e a gyerekek megjelenése. Pozitív dolog, hogy már rendelkeznek akkora számítástechnikai ismerettel, hogy ilyen alkalmazásokat tudnak használni. Legyen szó akár az általános oktatás sikeréről, vagy akár az új generáció digitális korszakba való születéséről. Viszont az állam, oktatás és persze a szülők feladatai közé tartozna, hogy akár ilyen korban is megtanítsák a gyermekeknek, mit-mire használhatnak, mi pedig tilos (illegális tevékenységek). Az állandó lakóhelyet tekintve nincs lényeges eltérés a válaszadók között. 32,85%-uk lakik kisvárosban, 26,74%-uk a fővárosban, 21,66% megyeszékhelyen és 18,75% kisebb településen (pl. község, falu stb.). Viszonylag egyenletes eloszlásúnak tekinthető a fájlcserélők földrajzi helyzete. Talán a kisebb településeken élők vannak - 36 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban lemaradva, amit leginkább a szükséges infrastruktúra hiánya okozhat (például falvakban az internet lefedettség és sávszélesség erősen korlátozott). A kérdőív 6. kérdése egy különösen fontos kérdést feszeget, ami úgy szól, hogy „Miért használ fájlcserélő alkalmazásokat?”. Ahhoz, hogy az elkövetkezendő években megfelelő módon és jogi szabályozás mellett lehessen használni ezen alkalmazásokat szerte a világban, talán ezt a kérdést kellene alaposan körüljárni, megvizsgálni az illetékeseknek. A jogvédő egyesületeknek nem annyival kellene elintézniük a fennálló helyzetet, hogy a fájlcserélők csak lopnak, bűnt követnek el, és így akár a technológiát is veszni hagynák. Nem egyedül a fájlcserélő szimpatizánsoknak kellene tüntetni, hogy hagyják őket szabadon szoftvert fejleszteni, letölteni és megosztani. Ha valakinek problémája van egy technológiával, vagy annak társadalmi következményeivel, akkor igenis meg kell keresni a fennálló okokat, megvizsgálni a különböző megoldási lehetőségeket, vagy teljesen újakat kidolgozni. A kérdésemre adható válaszok a következők voltak (akár többet is be lehetett jelölni): 

Nincs pénzem megvenni a tartalmat (film, zene, szoftver, könyv stb.), ezért letöltöm.



Szeretném kipróbálni a tartalmat, hogy utána dönthessek, megvegyem-e?



Kereskedelmi forgalomban nem kapható az adott tartalom, ezért letöltöm.



A legális tartalom gyors és kényelmes elérésére miatt használom.

Véleményem és kutatásaim szerint ez a 4 fő ok vezérli leginkább a fájlcserélő hálózatokat használókat. A válaszadók közül 69,33% jelölte meg a pénzhiány miatti letöltést indokként (lásd 11. ábra). Sajnos ez a szám elég magasnak tekinthető és a magyarázata sem egyszerű. Érdekese összevetés adódhatna, ha ugyanezt a kérdést feltennék más, gazdaságilag fejlettebb országokban élőknek is, mint pl. Nagy-Britannia vagy az USA. Véleményem szerint a pénzhiányra utaló válaszokat nem lehetne egy egyszerű a jövedelmi helyzetre feltett kérdéssel magyarázni, mert biztosan nem kapnánk valós képet. Az eredményeim szerint a legtöbbet fájlcserélő korosztály (19-25 év közöttiek) 51%-kal teljesen más társadalmi helyzetben vannak, mint a felettük lévőek. Ennek az 51%-nak jelentős részének még valószínűleg tanulmányai folytatása a fő tevékenysége, például felsőoktatási intézményben. A megkérdezettek 13%-a viszont egészen biztosan tanul, hiszen 16 éves korig tankötelezettség van Magyarországon.59 A 59

A tankötelezettség http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kec/0/31195/1 Letöltve 2009. április 21.

- 37 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban diákok, legyen szó általános, középiskolai tanulóról, vagy főiskolai/egyetemi hallgatóról jövedelmi helyzetének szerkezete teljesen eltérő egy átlagos, dolgozó felnőtt emberétől. 18 év alatt jellemzően a fiataloknak még nincs saját jövedelmük, így többnyire csak azt a választ adhatnák, hogy jövedelem nélküliek. Viszont ők gyakran kapnak zsebpénzt, amit arra költhetnek el, amit jónak látnak. Hasonló képen a felsőoktatásban résztvevők többségének sincs önálló jövedelme, átlagosan a szülők tartják el gyermekeiket ez idő alatt. Természetesen vannak, akik munkát vállalnak tanulmányaik mellett, de 5 éves egyetemi tapasztalataim szerint jóval kevesebben vannak. Gyakran pedig inkább szakmai gyakorlatot keresnek a fiatalok, amiért könnyen előfordulhat, hogy juttatást sem kapnak. Mindenesetre a felsőbb tanulmányokat folytatóknak több lehetőségük van anyagi bevételt szerezni, hiszen pályázhatnak tanulmányi/szociális ösztöndíjakra. Ezen jövedelmek adómentesek, de olyannyira alacsonyak lehetnek, hogy nem szabad egy átlagos dolgozó ember bevételeihez hasonlítani. Gyakran a minimálbér 1/5-ét teszik csak ki az ilyen juttatások. Mivel még szülői ellátásban részesülnek, ezt az összeget is optimális esetben szabadon magukra költhetik (pl. ruhák, szórakozás, ajándék stb.). A zsebpénz és ösztöndíj kategória szabadon megjelenhet olyan termékek megvásárlásánál, amit fájlcserélő hálózatokon is elérhetnek. Ha megkérdezzük, hogy mekkora jövedelemmel rendelkeznek, zéró válasz esetén még probléma nélkül vásárolhatnak DVD-t, kedvenc együttesük új lemezét, egy remek játékprogramot. Szerintem a jövedelmi helyzet nem tükrözné megfelelően a fájlcserélőt alkalmazók indokait. Persze az valószínűsíthető, ha mindenki milliárdos lenne, akkor legtöbbször megvennék az eredeti tartalmakat. Szerintem a fájlcserélők alkalmazásánál legfőképp a kialakult letöltési szokásokat kell megvizsgálni. 477-en jelölték meg, hogy azért töltenek le egy adott tartalmat, mert nincs pénzük megvenni. Viszont vegyük figyelembe, hogy a digitális korszak nyújtotta előnyöknek köszönhetően bármely tartalomhoz gyorsabban és kényelmesebben hozzájuthatnunk, mint az ezelőtti években bármikor. Ráadásul mivel a P2P hálózatokon való letöltés ingyenes, így az azon keresztül hozzájutott tartalmakért sem fizet a letöltő. Ha pedig ingyen van valami, értelemszerűen jóval többet fogyaszt belőle az ember, mint amennyi pénze lenne. Ráadásul a mai nagy sávszélességeknek köszönhetően, rengeteg állományt töltenek le fájlcserélő alkalmazásokon, aminek jelentős része nem is kerül elfogyasztásra. Például ha valaki letölt egy hét alatt 20-30 filmet, valószínűsíthető, hogy jó, ha 10-et megnéz belőlük (amennyire épp van - 38 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban szabadideje), a többit pedig csak tárolja, sőt előbb-utóbb merevlemez-kapacitás hiánya miatt törlésre kerülnek, elfogyasztásuk nélkül. Ráadásul a kiadók számára is csak a letöltések töredék veszteség, mivel jórészük nem is képez fizetőképes keresletet. Ha egy felhasználó fizetés nélkül letölt egy szimpatikus filmet, vagy kedvenc együttesének új lemezét, nem biztos, hogy az üzletben is meg fogja vásárolni. Tehát veszteséget fognak elkönyvelni a készítők, kiadók. Viszont a nagy mennyiségű, ingyenesen elérhető tartalmak letöltése miatt a felhasználó olyat is letölthet, amit egyébként sem venne meg az üzletben, vagy nem nézne meg egy moziban. Vagy azért nem veszteség, mert nem kerül elfogyasztásra, vagy pedig csak unaloműzésként tölt le valamit. A digitális formátumok és P2P hálózatok mai szintű elterjedése adta szabadság, bármely tartalom ingyenes elérésével soha nem fogja tudni felvenni a versenyt a boltokban megtalálható fizetős kínálat. Természetesen egyetértek azzal, ha nőne a megkérdezettek jövedelmi helyzete, akkor csökkenne a pénzhiány miatt letöltők száma, de nem hiszem, hogy jelentős mértékben. Gyakori megállapítás az életben, hogy az ember mindig többet és többet szeretne annál, mint amennyije éppen van. Miért Miért használ használ fájlcserélő fájlcserélő alkalmazásokat alkalmazásokat 600 600

500 500

477 477

válaszok (db) (db) válaszok

400 400 324 324 300 300 237 237

236 236

200 200

100 100

00 pénzhiány pénzhiány

kipróbálás kipróbálás

nem nem kapható kapható

legális legális tartalom tartalom

11. ábra

A válaszadók 34%-a (237-en) mondta azt, hogy szeretné kipróbálni a tartalmat, hogy utána eldönthesse, megvegye-e. Ez az indok talán nem is tekinthető olyan kirívó

- 39 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban arányúnak abból a szempontból, hogy hosszútávon ne lehessen reális esély legális útra terelni az ezen okból letöltőket. Az emberek általános elvárása, hogy ne vegyenek „zsákbamacskát”. Bármely műszaki termék vásárlásakor, annak műszaki adatai és kinézete alapján egyértelműen el tudjuk dönteni, az-e a megfelelő eszköz számunkra, és megvegyük-e. Legyen szó LCD tv-ről, porszívóról, autóról stb. Az immateriális javak esetén azonban már nem ilyen egyértelmű. Egy új mozifilm, zenei album, könyv, de akár még a szoftverek esetén is, többnyire megérzések, vélemények, szubjektív befolyásoló tényezők alapján döntünk. Valamennyi információ rendelkezésünkre áll minden termék esetén, de a tényleges megfelelést csak a termék használatba vételétől fogjuk tudni eldönteni. Tehát ezeket tapasztalati termékeknek is nevezhetjük. Közgazdászok szerint egy termék akkor tapasztalati termék, ha az értékük felismeréséhez meg kell ismerniük az adott terméket. Persze majdnem minden új termék tapasztalati termék, de bizonyos áruk esetén különösen nehéz a vásárlás előtt meghatározni az értéküket, amit számunkra jelentenek. A marketinges szakemberek különböző stratégiákat dolgoztak ki annak érdekében, hogy elő segítség számunkra a termék megismerését vásárlás előtt.60 Például egy frissen megjelenő mozifilm előtt, általában megnézhetjük valamely kommunikációs csatornán keresztül (internet, tv, mozi) a film előzetesét többnyire egyperces összeállításban. Ezen előzetesekben azonban legtöbbször a leglátványosabb filmrészleteket vetítik le, így nem derül ki a nézők számára egyértelműen, hogy pontosan mit is várhatnak a filmtől. Igaz, a filmek tartalmát és a filmben szereplő színészekről is olvashat az érdeklődő szövegesen, de ebből nem lehet következtetni arra, vajon siker film lesz-e, egyáltalán tetszeni fog-e valamely közönségrétegnek. Hasonló helyzetben van a zenei iparág is. Többnyire leadnak néhány számot a rádiókban, tv csatornákon a megjelenő új albumból, remélhetőleg annak megjelenése előtt. De szintén a slágergyanús zeneszámokat hallgathatjuk annak érdekében, hogy minél többen vegyék meg a teljes albumot. Viszont jogosan érezheti magát becsapva egy vásárló, ha például kifizet 4-5 ezer forintot egy új lemezért, és otthon meghallgatva jön rá, csupán 2 szám tetszik neki a 15-ből. Így elegendő lett volna számára csak azt a 2 számot megvenni, pl. egy online zeneáruház kínálatából mp3 formában. Ezen probléma megoldásának egyik jó útja, hogy engedélyezik az előadók, kiadók a zenék belehallgatását. Már ma is van rá lehetőség, hogy vásárlás előtt alaposabban is

60

http://konyv.tuja.hu/newsdesk_info.php?newsdesk_id=135 Letöltve 2009. május 4.

- 40 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban utánajárjunk a megvásárlandó zenének. Sajnos ennek egyelőre csak korlátozottan és nehézkesen tudunk megfelelni. Többnyire csak interneten van lehetőség a zeneszámokba való belehallgatásba. Fizikailag is létező zeneboltokban csak a nagyobb áruházakban találhatunk kihelyezett terminálokat, amin zenéket hallgathatunk, és nem is biztos, hogy minden előadó minden albumát. Hasonlóképpen az interneten sem található meg minden online zeneáruházban az mp3-akba való 30 másodperc körüli belehallgatás, ha pedig igen, gyakran szintén csak a slágergyanús számoknál tehetjük meg ezt, legfőképp azzal a céllal, hogy felismerjük az előadót, albumot, amit eredetileg kerestünk, ami után érdeklődünk. Véleményem szerint, ha az újonnan megjelenő zenei albumok mindegyikénél lehetővé tennék a kiadók az összes zeneszámba való belehallgatást kb. 1 perc erejéig számonként, akkor csökkenthetnék a fájlcserélőket használókon

belül

bizonyos

rétegek

számát.

Ezzel

nemcsak

veszteségüket

csökkentenék, hanem toleránsabb, jobban kielégített zenevásárlókat is kapnának. Problémás a könyvekből való ízelítő szolgáltatása a vásárlók felé. Mivel már nagyon gyakoriak a különböző formában elérhető e-bookok (fizikai könyvek beszkennelés útján digitális formába alakítása) a fájlcserélő hálózatokon, muszáj a könyvpiacnak is reagálni rá. A könyvek helyzete a legnehezebb, hiszen a tartalmuknak egy féloldalnyi szöveges ismertetésén kívül semmi nem áll a potenciális fogyasztók rendelkezésére egy 300-400 oldalas regény megvásárlása előtt. Persze egyelőre a könyvkiadókat károsítja legkevésbé a fájlcserélők terjedése. Mindenesetre pozitív dolog, hogy a könyvkiadók viszonylag hamar megpróbáltak megelőző tevékenységeket tenni, hogy megtartsák vásárlóikat, illetve jobban tájékoztassák őket vásárlásuk előtt. Egyre több helyen lehet találkozni az online könyváruházak kínálatában a könyvekhez tartozó mintákkal. Ami nem más, mint néhány oldalnyi szöveg a könyvből, többnyire pdf formátumban. Így az érdeklődő letöltheti és beleolvashat, hogy tetszik-e neki az író teremtette hangulat, érdekesnek találja-e történet egy részletét. Majd ezután dönthet a vásárlásról, ahelyett hogy fájlcserélő hálózatokról letöltve járna utána, érdekes-e az adott könyv. Legjobban a számítógépes játékoknál valósult meg a potenciális fogyasztók előzetes tájékoztatása egy adott termékkel szemben. Az új játékszoftverekhez sok esetben készítenek egy demó változatot, amit különböző csatornákon az érdeklődők rendelkezésére bocsátanak. Általában játékmagazinok DVD mellékleteként, a játék hivatalos honlapjáról való letöltésen keresztül. Egy játékdemóban lehetősége van a játékosnak közvetlenül is kipróbálni egy játékot, többnyire néhány pálya erejéig. Ez idő - 41 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban alatt nagyjából el tudja dönteni, hogy PC-je mennyire felel meg a játék támasztotta műszaki feltételeknek az élvezetes játékhoz, elnyerte-e tetszését a játékmenet, grafika, hangulat stb. Problémát az jelenthet, hogy 10 év után sem érhető el a demóváltozat minden játéknál. A kiadó dönt arról, hogy kibocsát-e ilyen változatot, és ha igen milyen platformra teszi azt. Sokszor előfordul, hogy konzolokra (Xbox, Playstation, Nintendo) megérkezik egy demó, de PC-re már nem, vagy fordítva. Persze sokan mondhatják, hogy milyen régóta vannak már ingyenes demók, mégis óriási a P2P hálózatokon keresztül letöltött kalózjátékok száma. De megjegyezném, ahogy fentebb is olvasható, hogy a fogyasztók előzetes tájékoztatásának javítása nem a fájlcserélő hálózatokon való letöltések csökkentését kell megcéloznia. Mint ahogy írtam, ami ingyen van, abból mindig sokat fognak fogyasztani az emberek. A cél annak a rétegnek az elvonása a fájlcserélő hálózatokról, akik hajlandóak lennének megvásárolni a terméket, ha előbb kipróbálhatják, és úgy dönthetnek. Ha nem fókuszálnak erre a rétegre a kiadók, jogvédők, akkor őket is a fájlcserélő hálózatokon terjesztett kalózkiadások felé sodorják, ami után már kevesebb okuk lesz megvásárolni az adott tartalmat, hiszen egy teljes értékű verzióhoz jutott a felhasználó. A második legtöbb szavazatot, összesen 324-et az a válasz kapott, hogy az adott tartalom nem kapható kereskedelmi forgalomban, ezért letöltik a felhasználók. Véleményem szerint ez egy húzóágazata is lehetne a fájlcsere-technológia legális utakra vezetésében. Személy szerint a legnagyobb hasznot, üzleti lehetőséget ebben az alternatívában látom a fájlcserélő alkalmazások felhasználását tekintve. Ha valamire nincs pénze egy fogyasztónak, akkor ideális esetben a vásárlás helyett más forrásból sem szerzi be. Takarékoskodik, gyűjt rá elegendő pénzt. Viszont azoknak a tartalmaknak, amelyek már nem kaphatóak vagy nem is kerültek kereskedelmi forgalomba, felértékelődhet az értéke, hasznossága. Egy joglejárt termék ismételt kereskedelmi forgalomba hozatala nagyon komplex feladat. Nem csak kizárólag pénz kérdése, hanem jelentős szervezési és érdekegyeztetési folyamat is. Jogok ismételt megvásárlása, ismételten le kell gyártani a termékeket, terjeszteni és raktározni is kell, állandó logisztikai rendszert kell fenntartani stb. A P2P hálózatokon keresztül azonban mindez ingyenesen és villámgyorsan zajlik jelenleg is. A probléma az, hogy senki nem fizet utánuk a készítőknek. Máskor pedig részben fizetnek. A DVD és Blu-ray filmek gyors elterjedésének köszönhetően szinte hétről-hétre jelennek meg Magyarországon is a régi filmek, sorozatok, akár 10-30 éves kiadások, digitálisan felújítva jobb esetben. - 42 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban Azonban ezen termékekkel is akadnak nehézségek. Gyakran újraszinkronizálják a filmeket DVD megjelenésük előtt a jobb hangminőség érdekében, vagy mert nem tudtak megegyezni az eredeti magyar szinkronok vásárlásával, ha egyáltalán eltárolták őket az évek során. Két példát említenék ezzel kapcsolatban. 2007 februárjában megjelent Magyarországon a Vissza a jövőbe (Back to the Future) trilógia szép díszdobozban. Sajnos azonban egy új magyar szinkron került a kiadványra. Viszont a közel 20 évvel ezelőtt készített filmet már nem a mostani fiatal generációknak szánják, hiszen lehet ők még nem is hallottak róla. Hanem az 1990-es években beleszeretett rajongók kedvéért adták ki, legalábbis a legnagyobb érdeklődést és bevételt tőlük várhatták el. Az akkor néző embereknek viszont az akkori magyar szinkronhangok tetszettek meg, ahhoz szoktak hozzá. Így potenciális vásárlók tömegétől estek el a kiadók, mert rengetegen nem hajlandók megvenni a kiadványt drága pénzért, de még alacsony áron sem.61 Ezalatt azonban megjelentek a fájlcserélő hálózatokon azon kalózkiadványok, amiket házilag „barkácsoltak” össze. Vagyis az újonnan megjelent DVD kiadás alá beraktak egy plusz hangsávot, amely az eredeti magyar szinkront tartalmazza. A szinkront többnyire a régen videokazettára felvett anyagokból gyűjtik össze, majd többszöri zajszűrés és hangtisztítás után kerül fel a DVD lemezre. Érthető módon még az üzletek törzsvásárlói is inkább a kalózkiadást töltik le, hiába fizettek is volna érte. Hasonló eset a 30 évvel ezelőtti Star Wars filmek új DVD kiadása. A lemezekre egyáltalán nem került magyar hang, mivel George Lucas nem engedélyezte az eredeti, angol hangon kívüli más megjelenést. Egy ilyen méltán népszerű film esetén pedig megint rengeteg bevételtől esik el a kiadó, és a készítők is, hiszen ismételten a magyar hanggal megtoldott kalózkiadványok terjedtek el a vásárolt példányok helyett. Szomorú a helyzet a játékszoftverek piacán is. Sokszor 5 évnél idősebb játékokat már nem lehet kereskedelmi forgalomban kapni, mert úgy gondolják, hogy aki akarta, az már megvette. A gyártás ismételt beindítása pedig túl költséges lenne. Valószínűleg ez logikus is, hiszen nem lenne akkora kereslet egy régi játék iránt, amekkora fedezni tudná az újrakiadás költségeit. Viszont annak érdekében, hogy ne a fájlcserélő hálózatokon fellelhető tört kalózkiadványokat terjedését segítsék elő, a mai digitális korszakban talán fenntartható lenne, hogy a régi játékok digitális formában megvásárolhatóak legyenek. Hiszen a most megjelenő játékok esetében már lehetőség 61

http://www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=1291&VID=R60649375980858394 Letöltve 2009. április 24.

- 43 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban van a fizikai vásárlás mellett a játékszoftverek digitális változatának megvásárlására online letöltés útján, akár kedvezőbb áron. Ezt az eljárást lehetne alkalmazni régebbi tartalmakra is, legyen szó játékról, filmről, zenéről vagy akár könyvről. A kipróbáláshoz hasonlóan 34% választotta azt az indokot, miszerint a legális tartalom gyors és kényelmes elérése miatt használ fájlcserélő alkalmazásokat. Sajnos ennek a számnak az alacsony mivolta miatt lehet támadni a fájlcserélő hálózatokat a jogvédők részéről. Hiszen ez alapján, 66%-ban nem arra használjuk, amire illendő lenne. Ugyanakkor ez az alacsony szám rejti magában a fájlcserélő alkalmazásokban megbúvó, még ki nem használt lehetőségeket is. A válaszoló 688 főből 236-an legális forgalmat bonyolítanak le ezen technológia segítségével. Egyszerűen bővíteni kellene a P2P hálózatokon terjeszthető tartalmak körét, vagy éppen népszerűsíteni a szoftverfejlesztők, kiadók szemében. Rengeteg ingyenesen használható tartalom többnyire webes letöltéseken keresztül érhető le. Vagyis a játék honlapjáról, egy központi szerverről menti le mindenki egyesével a játékdemót, vagy szoftvert. Persze szép számmal találkozhatunk BitTorrent hálózaton terjesztett nyílt forráskódú (Open Source) tartalmakkal is. Ezek népszerűségét és számát kellene továbbnövelni. A megkérdezettek között a jogi szabályozás ismerete nem egyértelmű Magyarországon. Az „Ön szerint a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom letöltése legális Magyarországon?” kérdésre a válaszolók 55,96%-a adott igenlő választ, és 44,04%-a mondott nemet. Ezzel szemben az „Ön szerint a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom megosztása legális Magyarországon?” kérdés már jobban elkülönülő eredményt produkált. 79,36% tartotta illegális tevékenységnek a megosztást Magyarországon, és csak 20,64% gondolta legális tevékenységnek. Véleményem szerint ez utóbbi súlyos gondnak számít. Ezek szerint a megkérdezettek 1/5-e nem is tud róla, hogy mikor fájlcserélő alkalmazásokat használ, mint például a BitTorrentet, akkor illegális tevékenységet folytat szerzői jogvédelem alatt álló anyagainak megosztásával. A fájlcserélőkön keresztül folytatott tevékenységek jellege után kutató kérdéseimre, miszerint „Töltött már le legális tartalmat torrenten keresztül?”, 89% válaszolt igennel, és csak 11% nemmel. A „Töltött-e már le olyat, amiről tudomása volt, hogy illegális? kérdés eredménye pedig 86% volt az igen válasz javára, szemben a 14% nem válasszal. Itt megemlíteném a jogvédők felelősségét is. Szinte nem is lehet hallani róluk a médiában Magyarországon, csak amikor nagy ritkán számítógépek lefoglalására, vagy - 44 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban nagyobb kalóztevékenység leleplezésére kerül sor. Akkor pedig többnyire azt a hozzáállást képviselik általánosítva, hogy a fájlcserélő alkalmazások mekkora kárt okoznak a gazdaságnak. Arra nem is térnek ki, hogy legális tartalmakat is lehet terjeszteni e hálózatokon. Az érvényben lévő jogi szabályozásokat nem pontosítva, egyszerűsítve mondanak ítéletet. Sajnos így vagy nem jut el az információ a célcsoporthoz, vagy pedig csak hiányosan, mint például a piacon vásárolt hamisított DVD-k vásárlása bűn, de egy szerzői jogvédelem alatt álló tartalom megosztása a BitTorrent alkalmazásban esetleg már nem a megkérdezettek egy része szerint. Talán az államnak is egyértelmű és átláthatóbb jogi szabályozást kellene megalkotnia a különböző P2P hálózatokkal és fájlcserélő tevékenységekkel kapcsolatban. Nem elsősorban büntetések szigorítása, kiszabása lenne az első lépés, hanem a felhasználók megfelelő mélységű és minőségű tájékoztatása.

4.2 Közösség a BitTorrent-ből? A következő két kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek hány zártkörű, regisztrációs közösségi torrent-weboldal aktív tajgai (például: bithumen, ncore, 1sttorrent, majomparade. bitgate stb.). Ahogy az alábbi diagramon is láthatjuk (lásd 12. ábra), a megkérdezettek 94% rendelkezik ilyen tagsággal, míg 46 fő egynek sem tagja. Ez utóbbi 6,69% valószínűleg regisztrációt nem igénylő BitTorrent weboldalakat használnak (például The Pirate Bay), vagy más típusú fájlcserélő alkalmazásokat, mint esetleg az eDonkeyt. A továbbiakban annak a 642 főnek a viselkedési szokásait vizsgálom, akik tagjai az említett zártkörű közösségi torrentweboldalak valamelyikének.

- 45 -


Hány Hány zártkörű, zártkörű, regisztrációs regisztrációs közösségi közösségi torrent-weboldal torrent-weboldal aktív tagja? aktív tagja?

egynek egynek sem sem 1-5 1-5

60% 60% 7% 7%

6-10 6-10 11-15 11-15

94% 94%

16-20 16-20 2121-

20% 20% 5% 5% 3% 3% 5% 5%

12. ábra

A diagramon láthatjuk a tagságok számának megoszlását. Csak egy weboldalnak a válaszadók mindössze 10%-a tagja, így 5 egység hosszúságú osztályközöket választottam. A többség, 405 fő 1-5 közösségi torrent-weboldalnak is a tagja. Felmerülhet a kérdés, hogy miért lesz tagja valaki több oldalnak, talán más tartalmat érhetnek el? A válasz igen. Ahogy egyre népszerűbbé váltak a BitTorrent alkalmazások a világon, és egyre fejlettebb infrastruktúra alakult ki (nagyobb sávszélesség, nagyobb kapacitású és alacsony árú merevlemezek, adathordozók stb.), a torrent-weboldalak is megsokszorozódtak,

specializálódtak.

Egy

átlagos

zártkörű

torrent-weboldalon

mindenfajta, vegyes tartalmat találhatunk. Legyen az film, tv-sorozat, zene, játék, szoftver, e-book, kép stb. Természetesen továbbra is az átlagos, széleskörű tartalommal rendelkező oldalak a legnépszerűbbek, legalábbis az oldalra regisztráltak száma szerint. Viszont az újabb és újabb tartalomspecializált oldalak száma és népszerűsége is rohamosan emelkedik. Néhány tartalomspecializált oldal, amelyek kizárólag62:

62



sorozatokkal foglalkozik (BitGate);



nagyfelbontású, HD minőségű tartalommal foglalkozik (HDpre);

http://torrentoldalak.info/news.php Letöltve 2009. április 15.

- 46 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 

rajzfilmekkel, mesékkel foglalkozik (mesevilág);



filmekkel foglalkozik (CinemaStore);



e-book-okkal, oktatóanyagokkal foglalkozik (Bit-Book);



zenével foglalkozik (BitMusic).

De az interneten akár 80-90 db zártkörű torrent-weboldalt is megtalálhatunk összegyűjtve, ráadásul ezeket csak „Magyarországon”. Ilyen sokfajta tartalommal rendelkező oldalak esetében már érthető, miért regisztrálnak a felhasználók több torrentweboldalon is. Persze a vegyes tartalmú oldalak nagyjából hasonló felépítésűek és tartalomban is szinte ugyanazt lehet elérni, esetleg megjelenési időben térhetnek el rajtuk. A kérdőív alapján a következőkben a magyarországi zártkörű, regisztrációs közösségi torrent-weboldalakat vizsgáltam abból a nézőpontból, hogy tagjaik, felhasználóik mennyire tartják közösségi portálnak a weboldalt.

Mennyire tartja közösségi weboldalnak az olyan zártkörű, regisztrációs torrent weboldalt, ahol olyan funkciók is elérhetőek, mint pl. Fórum, Chat, Rádió üzemeltetés, Szavazás stb.? 1 (egyáltalán nem tekinthető annak)

28

4.07%

2 (2)

81

11.77%

3 (3)

168

24.42%

4 (4)

192

27.91%

5 (teljesen annak tekinthető)

219

31.83%

A számszerűsített válaszok alapján a megkérdezettek 59-86%-a biztosan közösségi portálként gondol arra a zártkörű torrent-weboldalra, amelyeken a kérdésben felsorolt funkciók elérhetőek. A legtöbb ilyen magyarországi torrent-weboldalon pedig e funkciók állnak rendelkezésre a tagok számára. Persze, hogy ezeket a funkciókat mennyien veszik igénybe, más kérdés. Ami fontos a fájlcserélők, BitTorrent hálózatokat használók vizsgálatánál és megítélésénél, hogy ők lényegében egy közösségnek tekintik magukat, közösségformáló tevékenységgé alakítja őket az ilyen oldalakon való

- 47 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban részvétel. Most nézzük, milyen gyakran használnak a megkérdezettek közösségi torrentweboldalt, illetve az egyes szolgáltatásokat hányan veszik igénybe (lásd 13. ábra). Milyen Milyen gyakran gyakran használ használ közösségi közösségi torrent-weboldalt? torrent-weboldalt? nem nem használok használok

25 25

ritkábban, ritkábban, mint mint havonta havonta

20 20

havonta havonta

11 11

hetente hetente

55 55

2-3 2-3 naponta naponta

76 76

naponta naponta

501 501 00

100 100

200 200

300 300

400 400

500 500

600 600

válaszok válaszok (db) (db)

13. ábra

A válaszadók 72,82%-a naponta és még 11,05% 2-3 naponta használja ezeket az oldalakt. Legyen szó bejelentkezésről, böngészésről, vagy éppen letöltésről. Összesen megkérdezettek alig 8%-a használja csak havi, vagy ritkább rendszerességgel az oldalt. Tehát a döntő többség nagyon sűrűn veszi igénybe az oldalt. A tagok részéről a gyakori online kapcsolat pedig biztosíthatja az alapokat egy közösség kialakításához, függetlenül attól, hogy ki milyen céllal lépett fel az oldalra. A legnépszerűbb funkció, amit egy ilyen weboldal a közösség számára biztosíthat a Szavazás lehetősége. A tagok 76%-a gyakran vagy rendszeresen szokott szavazni, de 96%-uk már biztosan részt vette rajta valamikor (lásd 14. ábra). A magas eredményben az is közrejátszik, hogy a Szavazás van a legszembetűnőbb helyen kirakva az oldalakon, mégpedig a főoldal elejére. Ráadásul a legkevesebb időt és fáradtságot jelenti a felhasználónak. Mivel kommunikáció nem valósul meg a felhasználók között a szavazások során, így mondhatnák, hogy nincs is közösségformáló ereje. Azonban szerintem minden szavazás jól tükrözi az összetartás erejét. Senkinek nem származik haszna az ilyen szavazásokból, mégis hatalmas a részvétel. A felhasználók önmaguk is

- 48 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban kíváncsiak milyenek a többiek, milyen összetételből áll az oldal, és fontosnak tartják véleményük kinyilvánítását is. Milyen Milyen gyakran gyakran veszi veszi igénybe igénybe aa felsorolt felsorolt lehetőségeket lehetőségeket egy egy közösségi közösségi torrent-weboldalon? torrent-weboldalon?

100% 100% 90% 90%

137 137

80% 80% 70% 70%

161 161

27 27 49 49 64 64 71 71

426 426

380 380 soha soha ritkán ritkán

60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% 0%

109 109 99 99

452 452 140 140

157 157

Fórum Fórum

alkalmanként alkalmanként gyakran gyakran

60 60 16 16 21 21 Szavazás Szavazás

Rádió Rádió

147 147

rendszeresen rendszeresen

48 48 33 33 55 55 Chat Chat

14. ábra

A második legjobb eredményt a fórumozási opció nyújtotta. A válaszadók 80%a használja a fórumot, és több mint 50% legalább hetente, vagy gyakrabban. Ráadásul a fórumban már megvalósul közvetett/közvetlen kommunikáció is, így igazi színtere a társalgásnak, véleménycserének. Egy torrent-weboldal fórum több főtopikból tevődik össze. Minden ilyen oldalon van egy topik, amely az oldal nevét viseli. Oda tartoznak az összes oldallal kapcsolatos kérdések és információk különböző témájú altopikok formájában. Ezen kívül szinte mindenhol megtalálható a HelpDesk, Kérések, Offtopic főtopikok. A HelpDesk-ben a technikai és hasonló témájú segítségkérés-megoldás valósul meg. A Kérések topikban többnyire feltöltésre váró torrenteket lehet kérni. Az Offtopicban pedig az eddig említett egyetlen topikba sem illő téma kerül, mint például csevegő, humor, sport stb. Ez az oldalak legszabadabb topikja, illetve itt zajlik az oldal fő tevékenységétől (torrentfájlok letöltése) független kommunikáció. Teljesen hasonló témák kerülnek színtérre, mint bármely más közösségépítő weboldalon. A fórumozókban viszont van egy közös kapocs, amit mindenki tud a másikról, hogy szeret „torrentezni”, hiszen azért van az oldalon. A fórumozás szabályait pedig az oldal moderátorai, admin-jai felügyelik. - 49 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban A másik két lehetőség, a rádió és chat viszont jóval rosszabb eredményt tükröznek. A torrent-weboldalt látogatók 55-62%-a soha nem használja ezen funkciókat. A fennmaradó 38-45% túlnyomó része pedig csak havonta egyszer. Persze egy 30-50ezer főt regisztráló közösségi oldal esetén egy 15%-os kihasználtság is jelentősnek mondható, és megértem a funkció fenntartásának szükségességét, hiába kiugróan magas a nem használók száma. Ráadásul a weboldalak sokszínűségét is jól tükrözi ezen plusz szolgáltatások. A kérdőívem következő kérdése így szólt: „Milyen egyéb szolgáltatásokat látna még szívesen egy közösségi torrent-weboldalon? Kérem, soroljon fel párat:”. A 688 fájlcserét használóból közel 300-an voltak azok, akik érdemi, szöveges választ adtak saját ötletekkel. Tehát nagyon sok új ötletet mondtak, amivel még inkább bővíteni lehetne az oldalt. A válaszok legtöbbje pedig a felhasználók informálására fókuszált, vagy közösségépítő elemeket javasoltak. A megkérdezettek másik fele valószínűleg idő, ötlet vagy egyszerűen kedv hiányában nem válaszoltak, vagy egy egyszerű „semmit”, „nincs ötletem”, „nem tudom”, „nincs szükségem egyéb szolgáltatások”, „jók ezek” választ adták. Az építő jellegű válaszok így is rengeteget tettek ki, hely hiányában csak néhányat említenék meg egyéb szolgáltatások címén: aukció/piactér, barátaim barátai megjelenítése, ismerősök bejelölése, aktivitás jelzése lsd. facebook, képfeltöltés, társkereső, on-line chat help, hírek, időjárás, online tv, videótár, ingyen sms küldés, póker, játékok, wiki, tesztek (IQ, pszichológiai stb.), térképek (kirándulásokhoz, bulikhoz stb. wikimapen bejelölt helyekkel és egyéni tapasztalatokkal leírva), hasznos ingyenes elérhetőségek stb. A 300 érdemi válasz többségében a felsoroltakhoz hasonlót foglalt magába. Ezek alapján pedig egy olyan igény látszik kibontakozni a szórakozás mellett, amely a közösségépítés felé nyit. A közösségi kapcsolatok erősségét támasztja alá azon válaszok, amelyek az új ismerősök (például: jó ismerőst, "havert", barátot stb.) szerzése után vizsgálódik (lásd 15. ábra). Szerzett már közösségi torrent-weboldalon keresztül új ismerőst? Igen

324

47,09%

Nem

339

49,27%

15. ábra

- 50 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban A 688 db fájlcserélő alkalmazásokat használó megkérdezettből 324-en, azaz 47,09%-uk tett már szert a közösségi torrent-weboldalon keresztül új ismerősre. Véleményem szerint az nagyon magas arány egy olyan oldal esetében, amelynek eredeti, kezdeti főfunkciója a torrentfájlok megosztása volt. Ilyen határozott mutatók alapján valóban a közösségi portálok hangulata felé nyithatnak ezen oldalak.

4.3 BitTorrent közösségek önszabályozása? A zártkörű, közösségi torrent-weboldalak mindegyikén van egy Szabályok menüpont, amit a főoldalról tudunk elérni. A szabályzat részletesen ismerteti a szabályokat, viselkedési normákat az oldallal kapcsolatban, amelyek betartása kötelező. A szabályok betartását az adminok és moderátorok folyamatosan felügyelik, ellenőrzik. A be nem tartókat pedig általában figyelmeztetéssel (a login név „warn” felirattal való ellátása) büntetik, amely bizonyos hátrányokat jelent az oldal használatával kapcsolatban. Ismételt figyelmeztetések esetén pedig kitiltják, kizárják a felhasználót az oldalról. A szabályok szinte minden torrent-weboldalon megegyeznek, néhány eltérés azonban lehet közöttük (lásd 3. számú melléklet). Röviden összefoglalnám a legfontosabbakat a szabályok közül: Azonnali kizárás jár az alábbiakért: 

Meghívó küldése pénz ellenében.



Meghívó

osztogatása,

cserélgetése

nyilvános

helyeken

(chatszobák,

fórumok). 

Fizetős seed szerver szolgáltatás hirdetése.



Itteni torrentfájlok megosztása DC-n, másik torrent oldalon stb.



Az oldal reklámozása (értsétek meg, ez nem publikus oldal!).

Figyelmeztetés (warn) jár a következőkért: 

Csalók meghívása, ha legalább Tag ranggal rendelkezel, egyébként kizárás.



Feltöltés kritizálásáért.

Általános szabályok: 

Az oldalon mindenhol tilos az agresszív viselkedés és a flame.



Az oldalon a hivatalos nyelv a magyar. Ezt használd.



Ne használj állandóan gügye nyelvezetet (főként ne topik címben). - 51 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 

Tilos az önéltetés! (pl. xx az arányom stb.)



Tilos a kereskedelmi célú hirdetés bármilyen formája.

Avatar szabályok: 

Ne használj bántó anyagokat, mint például pornó, vallásos, politikai, ideológiai töltésű, illetve kegyetlenséget ábrázoló képeket. A moderátorok segítenek, ha nem vagy biztos a dolgodban. Keress meg egyet. A nem megfelelő képeket törölhetjük.

Ahogy láthatjuk a közösségi torrent-weboldalak tagjaitól fegyelmezett és etikus viselkedési formát várnak el az üzemeltetők. A részletes szabályok szerintem nagyon hasznosak, és jó hatással lehetnek a felhasználókra. A szabályokkal védik az oldalt, a közösséget a nyilvánosságtól, ugyanakkor tagjaikat is megvédik akár egymástól is. A 21. kérdésben a következőt vizsgáltam: „Egyetért azzal, hogy egy közösségi torrent-weboldal rendelkezzen saját szabályzattal, ami érvényes az oldal tagjaira, felhasználóira? Kérem, indokolja válaszát néhány szóban:”. Erre a kérdésre bőven 99% feletti igenlő választ kaptam. Ráadásul több százan fejtették ki véleményüket is, hogy miért van szükség szabályokra. Az indoklások egy része alapján, akinek nem tetszenek a szabályok, úgysem lép/léphet be az oldalra. Az 5-50 ezer regisztrálást számláló zártkörű torrent-weboldalak felhasználóinak tevékenykedését pedig csak szabályok segítségével lehet kordában tartani, azok segítségével válhat gördülékennyé, olajozottá az oldal üzemeltetése. Sőt minden szervezet, közösség alapfeltétele a szabályok megléte, és határozott betartása. De fontos a szabályok folyamatos változása is, meg kell tudni újulniuk, igazodni az igényekhez. Nem egy 4-5 évvel ezelőtt kialakított szabályt kell fenntartani, hanem csak alapul venni, majd azt formálni a jelen szükségletek szerint. A megkérdezettek jelentős része említette a szabályok által a csalók kizárását is. Hiába van szó többnyire illegális tevékenységről ezen oldalakon, a felhasználók itt is, mint minden jól működő közösségben kirekesztik a hazugokat, csalókat. A fájlcsere megítélése eltérő lehet, de olyan alapvető, emberi dolgokban mindenki egyetért, mint a trágár beszéd, agresszív magatartás, gusztustalan/embertelen tartalom tilalma. Egyes közösségek pedig valamennyire még védik is a gazdaságot, hiába fő tevékenységük az illegális megosztás. A legnagyobb magyar zártkörű torrentweboldalakon ugyanis tilos magyar filmek feltöltése/megosztása, amíg azokat a magyar mozikban vetítik. Ezen önszabályozás példaértékűnek tekinthető, illetve okainak vizsgálata jelentős szerepet játszhatna a fájlcserélő alkalmazások legális útra való - 52 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban terelésében az évek során. Az oldalak üzemeltetői, és lassan a felhasználók többsége is belátja, a magyar filmeknek szüksége van legalább a mozi-vetítésekből származó bevételekre, hogy fenn tudjanak maradni. A nemzetközi szinten egyébként is alacsony költségvetésű magyar filmek, értelemszerűen alacsony bevételi forrást is jelentenek egy olyan kis népességű országban, mint Magyarország.

A közösségi, szabályokkal

rendelkező torrent-weboldalakk tagjai pedig megpróbálják rövid időre visszafogni tevékenységük fő céljait, a filmek letöltését/megosztását. Természetesen a válaszadók közül a legtöbben kitérnek a fő funkcióra is, miszerint szabályok nélkül nem csak a közösségi része esne szét egy torrent-oldalnak, hanem a kölcsönös együttműködés is. Valószínűsítik, hogy sokan csak letöltenék a tartalmakat, feltölteni, megosztani másokkal pedig a többség nem lenne hajlandó. A szabályok meglétének fontosságával szinte mindenki egyetért, sokszor más-más okok miatt. De ami egyértelműen látszik még a válaszokból, hogy a közösség tagjai igénylik is a szabályok meglétét, magukra vállalását, ők maguk is kötelezővé akarják tenni. A 22. kérdésre, miszerint „Volt már kitiltva közösségi torrent weboldalról az oldal szabályzatának megszegése miatt?”, 23% válaszolt igennel. Ez a szám kicsit magasnak tekinthető abban az értelemben, hogy míg a szabályok meglétét mindenki fontosnak tartja, és szeretnék is, hogy legyenek, azok betartását már nem mindenki követi nagy lelkiismerettel. Persze a leggyakoribb ok a kitiltások miatt a szabályzat technikai feltételeire vonatkozó megjegyzései. Miszerint a letöltés/feltöltés arány egy bizonyos szint alá tartósan nem eshet, különben kizárják a felhasználót. A zártkörű, regisztrációs közösségi torrent-weboldalakra általában csak meghívás útján lehet bekerülni. Ez azt jelenti, hogy egy felhasználó, aki tagja egy ilyen weboldalnak, e-mail útján hívhatja meg ismerősét, vagy akit szeretne, de azért a személyért neki kell felelősséget vállalnia. Egy csaló meghívásával a meghívó is figyelmeztetésben részesül, rosszabb esetben saját maga kizárását kockáztatja.

- 53 -


Hívott Hívott már már meg meg valakit valakit közösségi közösségi torrent torrent weboldalra weboldalra ("Meghívó küldése" lehetőségen ("Meghívó küldése" lehetőségen keresztül)? keresztül)?

71% 71%

17% 17% 12% 12%

Ha Havan vanérvényes érvényes meghívóm, meghívóm, mindig mindig azonnal azonnal meghívok meghívok valakit. valakit. Alkalmanként Alkalmanként egy-két egy-két embert. embert. Soha Sohanem nem hívtam hívtam meg megmég mégsenkit. senkit.

16. ábra

A megkérdezettek 83%-a él a meghívás lehetőségével, azaz aktívan részt vesz a közösség bővítésében is (lásd 16. ábra). Néha van lehetőség a nyilvánosság felé is nyitott regisztrációra, általában akkor, ha túl sok csalót, vagy szabályzatszegőt tiltanak ki az oldalról, és esetleg nagyban visszaesne a tagok száma. Vagy ha az oldal üzemeltetői jelentős létszámnövekedést terveznek, akkor annak leggyorsabb útja, a nyitott, szabad regisztráció. Persze egy stabilan, jól megszervezett oldalra meghívó nélkül bekerülni szinte lehetetlen. Figyelembe véve, hogy a torrent-weboldalakon lényegében illegális fájlcsere tevékenység valósul meg, megkérdeztem válaszadóimat, hogy „Ön szerint szigorúbb jogi szabályozással, büntetéssel visszább szorítható Magyarországon a torrent weboldalak száma/hatékonysága? Kérem, indokolja válaszát néhány szóban:”. A válaszadók több mint 90%-ától kaptam értékelhető érdemi választ, ami több 600 feletti szöveges értékelést jelent. Leegyszerűsítve a válaszolók 80%-a mondott nemet a kérdésre. Egyes véleményei szerint: „A torrent egy fejlettebb formája a régi "haverok közti" kazetta, könyv stb. csereberének.”, mások szerint „Időleges talán csökkenhető a számuk, de itt nem erről szól a történet. A médiaipar képviselőinek harca reménytelen a technológia fejlődésével szemben.” Sokak szerint az „információnak mindenképp kell szabad (vagy annak tűnő) hagyni, hogy fejlődhessen”, „Nem kéne visszaszorítani és büntetni, inkább foglalkozni - 54 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban kéne vele. Ez és hasonló oldalak a jövő.”, „Nem - Mert sokrétű a probléma! Mivel ez világjelenség és van pozitív oldala is, ráadásul egyre több ilyen oldal születik! Mellesleg a warez oldalak sokkal durvábbak!”, „Nem a torrentet kell visszaszorítani, hanem olcsóbban "adni" a játékokat, filmeket, zenéket. Nehogy már egy negyed fizetés legyen egy játék. Bezárnak egy oldalt, nyílik helyette kettő. Nem szorítható vissza.”, „Nem hiszem, hogy ez volna a következő lépés. Ehelyett, -hogy minél többen ismerjék, és értsék- az érvényben lévő, a témát érintő jogszabályokról kellene hatásosabban tájékoztatni az érintett "közönséget".”, „Nem szorítható vissza. Van a torrentre igény és kell is. Egy razzia után max 1-2 hónappal vígan feláll újra a torrent, egyébként pedig rendkívül sok torrent van már manapság, ha egyet elpusztítanak, másik 10re regisztrálhat az ember. Semmi értelme a büntetésnek.”, „Ahelyett, hogy ezeknek az oldalaknak az üldözésére költene a kormány jó lenne, ha inkább emberi árra(egy diplomás tanár a fizetéséből havi 8-10 jó játékot tudna megvenni, és nem fizetett még rezsit, ételt, ruhát)csökkentené a termékeket, és nem a magukat "jogvédő"-nek nevező szervezetek igazgatóinak a zsebét tömné tele pénzzel.”. Sorolhatnám még itt a több száz véleményt, de a nemmel válaszolók leggyakoribb indokait a fentebb olvashatók tükrözik legjobban. Szerintük egyáltalán nem szorítható vissza a torrentezés szigorúbb jogi szabályozással. Hiába szüntetnének, zárnának be közösségi torrent-weboldalakat, szinte már másnap újjáalakulnának földrajzilag máshol. A fájlcserélőket használók többsége szerint egyáltalán nem megfelelő út kizárólag erőskezű, jogi irányba terelni ezt a fajta tevékenységet. Inkább a BitTorrent technológia nyújtotta előnyöket, felhasználásának lehetőségeit kellene tovább vizsgálni, fejleszteni. A jogi hozzáállásról a véleményezők a mostani tájékoztatást sem tartják kielégítőnek. A felhasználók zömében az az elképzelés él, hogy a jogvédők, kiadók szerint minden fájlcsere kalózkodás és bűn. A felhasználók, jogilag is legális szempontból nincsenek tisztába milyen tartalmat, mikor és hogyan lehet letölteni, milyen alkalmazáson keresztül, illetve azt meg szabad-e osztani másokkal. Szerintük mielőtt a BitTorrent technológiát, és a fájlcserélőket számolnák fel a jogvédők, pontos és széleskörű tájékoztatást kellene a használatukkal kapcsolatban jogi szempontból. Ezzel persze szerintük sem szüntethető meg a jelenség, de jelentős részben módosulhatnának a fájlcserélők letöltési/megosztási szokásai. Mások gazdasági okokat látnak a fájlcsere használata mögött, így jogi szabályozás szigorítása sem tudná azokat megoldani. Amíg Magyarországon egy újonnan megjelenő játékszoftver ára 1015 ezer forint, addig semmilyen jogi intézkedés nem életképes. Hiszen a minimálbér, - 55 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban vagy alacsony keresetű emberek a megélhetésük mellett soha nem engedhetnek meg magunk egy új játék megvásárlását, csak 2-3 évvel ezelőtti, elavultnak számító és „budget” árkategóriába tartozó szoftvereket. Azon felhasználók, akik igennel válaszoltak, főként azt emelték ki, hogy „igen + az ellenőrzési módszerek fejlesztésével”, „igen! Én se torrenteznék tovább, ha engem vagy közeli ismerősömet megbüntetnék!”, „Igen, amennyiben a végfelhasználókat szankcionálják, az elriasztja az átlag torrentezőt.”, „Igen, de mi értelme lenne? Nem töltenének le, mert aztán b******ják de ugyanakkor még se vennék az adott programot/filmet, stb, mert nincs annyi pénze az embereknek, szóval ezért hülyeség lenne, aki megvenné az úgyis azt fogja tenni, aki meg nem az nem fogja. Alapból a letöltés sokkal környezetbarátabb megoldás mint h boltban megveszem a CDt, stb plusz kényelmesebb is a letöltés. Ezert azt se ellenezném ha az illegális file-oknak lenne egy olyan oldala mint a torrentoldelek csak pénzes lenne igy legalizálni teljesen ok, de erre nincs eszük..”, „Igen, mert sokan tévképzeteket vallanak, és azt hiszik, ez illegális.”, „Igen. Ahogy bőrre, pénzre megy a büntetés, azonnal csökken a "szabadság" szeretete.”, „Valószínűleg igen.

Az ok nagyon egyszerű, ha nyomást gyakorolnak az internet

szolgáltatókra, hogy korlátozzák, rosszabb esetben tiltsák a p2p alkalmazást futtató személy internet elérését, már hatalmas felhasználótól esne el a torrent-társadalom. Viszont ha a torrent oldalak üzemeltetőire, vezetőire gyakorolnának nyomást, akkor valószínűleg oldalak sokasága szűnne meg. Nagyon negatívnak látom a jelenlegi helyzetet, mert sorra dőlnek meg olyan torrentoldalak, melyek eddig elég nagy adatforgalmat bonyolítottak le. A p2p alkalmazásokat használó embereket bűnözőknek tekintik, ami elég nagy túlzás. Többünk véleménye, hogy a jelenlegi magas szoftver, film és zene árak miatt lehetetlen hozzájutni másképp adott médiához, főleg úgy, hogy a minőség lassan a béka segge alatt van. Ebből kiindulva, ha a torrent terjedését sikerül is megtorpantani, egy másik lehetőség fog a netes társadalom elé állni, amit ugyanúgy ki fog használni.”. Tehát a felhasználók 20-30%-a igenis tartana a jogi következményektől, sőt, ha saját vagy közvetlen ismerőse bőrén érezné ennek hatását, ő is felhagyna ezen tevékenységével. Ezek alapján megérthető a jogvédők cselekedetei, állandó lobbijuk, miszerint szigorral és büntetéssel kell felszámolni a fájlcserélő tevékenységet. De ahogy a számokból is kiderül, csak a kisebbségre lennének hatással. Nem érnének el drasztikus áttörést, nem tudnák megállítani a kalóztevékenység ilyen magas, technikailag megfoghatatlan fokon. Nem lehet egyedül a jogi gondolkodás mentén visszaszorítani a - 56 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban fájlcserélőket, muszáj más gazdasági, technikai megoldásokat is kifejleszteni, amivel alternatívákat adnak a felhasználóknak, amivel bizonyos keretek között legalizálni lehet a tevékenységük egy részét. Milyen Milyen jövőt jövőtlát lát aafájlcserélők fájlcserélők esetében? esetében?

0% 5% 0% 5% 24% 24%

71% 71%

megszűnnek megszűnnek

visszaszorulnak visszaszorulnak

tovább továbbterjednek terjednek

teljesen teljesen újúj társadalmi társadalmi réteget réteget hoznak hoznak létre létre

17. ábra

A 688, fájlcserélő alkalmazást használók 71%-a (486 fő) gondolta úgy, hogy a fájlcserélő alkalmazások, felhasználók a jövőben tovább terjednek (lásd 17. ábra). 24% pedig egy teljesen új társadalmi réteg kialakulását látja a fájlcserélők közösségében. Ez az egyöntetű vélemény nem sok jót tartogat a jogvédők számára. Ha felvennék a kommunikációt

a

felhasználókkal,

kompromisszumokra

képes

tárgyalásokat

folytatnának, talán mindkét érdekeltségű félnek előnye származhatna belől hosszú távon.

- 57 -


Összefoglalás, egyéni vélemények Mivel a fájlcsere nagyon sok etikai, morális kérdést is felvet, szeretném elmondani, hogy véleményem szerint minden embernek jár a megfelelő összegű anyagi juttatás elvégzett munkájáért. Egyetértek azzal, hogy a zenét, filmet, szoftvert igen is meg kell venni, minden esetben ki kell érte fizetni annak ellenértékét. Viszont kevésbé tartom szerencsésnek azt a helyzetet, hogy sokszor a vásárlás után tudjuk meg, mit is kaptunk a pénzünkért. Remek lehetőségként látom a fájlcserélő alkalmazásokat egy olyan üzleti modellben, ahol a tartalmakat ingyenes, vagy kedvezményes díjon elérhetővé tennék kipróbálás céljából, legalább részben. Becsületes emberként egyet kell értenem a jogvédők céljaival, viszont azok megvalósításának jelenlegi eszközeit, mentalitását már nem tartom követendő példának, egyáltalán eredményre vezetőnek sem. A folyamatos erőszakos fellépések, fenyegetések helyet

alternatívák

kidolgozásán

kellene

dolgozniuk,

nem

utolsó

sorban

kompromisszumokat adniuk annak érdekében, hogy már rövid távon, legalább részben visszakapjanak valamennyit a folyamatosan növekvő veszteségekből a P2P hálózatokon lévő kalózpéldányok elterjedése miatt. Véleményem szerint semmiképpen nem a technológia visszaszorítása, az innováció hátráltatása a helyes út. Az átalakításon, formáláson kell gondolkozni. Csak mert valakik illegális tevékenységre használnak egy módszert, attól még nem szabad a legális törekvésekkel együtt eltörölni. Vizsgálódásom szerint Magyarországon világviszonylatban egyelőre „laza” jogi szabályozás között zajlik a fájlcsere. Kutatásaim szerint egy átlagos személy, akik zártkörű közösségi torrent-weboldalt aktív tagja, érettségizett 25 éves férfi, kisvárosban lakik, jogvédett tartalom letöltését legálisnak, megosztását illegális tevékenységnek tartja, 7 közösségi torrent-weboldal tagja, töltött már le legális és illegális tartalmat is. Naponta használja a torrent-weboldalt, amelyet teljes mértékben közösségi oldalnak is tart, és egyetért a szabályok szükségszerűségével. A fájlcserélők pedig tovább fognak terjedni véleménye szerint, ahogy az enyém szerint is.

- 58 -


Hivatkozásjegyzék 1. A tankötelezettség http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kec/0/31195/1 Letöltve 2009. április 21. 2. Ady Krisztián http://www.hwsw.hu/hirek/35004/Sony_BMG_zene_masolasvedelem_DRM_teszt_ promocio_kiado.html Letöltve 2009. április 29. 3. Alexa Traffic Stats http://www.alexa.com/siteinfo/thepiratebay.org Letöltve 2009. április 22. 4. Barna József http://itcafe.hu/hir/ingyenes_zeneletoltes_spiralfrog_bukas_drm_wma.html Letöltve 2009. március 29. 5. Barna József http://itcafe.hu/hir/upc_magyarorszag_upc_music_go_drm_masolasvedelem.html Letöltve 2009. március 29. 6. Berta Sándor http://www.sg.hu/cikkek/55484/megrohamoztak_a_rajongok_a_radiohead_weboldal at Letöltve 2009. április 8. 7. BitTorrent http://hu.wikipedia.org/wiki/BitTorrent Letöltve: 2009. február 24. 8. Bodnár Ádám http://www.hwsw.hu/hirek/33521/apple_itunes_masolasvedelem_jogvedelem_drm_ ipod_letoltes.html Letöltve 2009. április 29. 9. Bodnár Ádám http://www.hwsw.hu/hirek/38605/pirate_bay_fajlcsere_itelet_birosag_sunde_neij_w arg_lundstrom.html 2009. április 22. 10. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/eu_copyright_adatvedelem.html Letöltve 2009. április 22. 11. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/eu_ep_fajlcsere.html Letöltve 2009. április 22. 12. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/nemetorszag_harom_csapas_zypries.html Letöltve 2009. április 23. 13. Dajkó Pál http://itcafe.hu/hir/norveg_kultuszminiszter_solhjell_legalis_fajlmegosztas.html Letöltve 2009. április 22. 14. Dajkó Pál: A pénteki ítélet nyomán… http://itcafe.hu/hir/pirate_bay_svedorszag_bahnhof.html Letöltve 2009. április 22. 15. Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37504/atlantic_records_warner_zene_ipar_letoltes_mp3 _cd_itunes_kiado.html Letöltve 2009. február 16. 16. Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37765/amazon_cd_dvd_bluray_kiado_cc_creative_com mons_licenc_album_eladas_toplista_letoltes_torrent.html Letöltve 2009. április 8. 17. Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. 18. Gyu http://www.gamestar.hu/dopeman-koncertlemez-ingyen.html Letöltve 2009. április 29. 19. http://asva.hu/jelentes.html Letöltve 2009. április 23. 20. http://de.wikipedia.org/wiki/Zeitgeist_(Film) Letöltve 2009. április 29. 21. http://futurezone.orf.at/stories/1500714/ Letöltve 2009. március 29. 22. http://index.hu/tech/blog/2008/12/04/a_dan_birosag_blokkoltatja_a_pirate_bayt/ Letöltve 2009. április 22.

- 59 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 23. http://index.hu/tech/jog/2009/02/17/13_millio_dollart_kovetelnek_a_piratebaytol/ Letöltve 2009. április 22. 24. http://index.hu/tech/jog/warez030707 Letöltve 2009. március 20. 25. http://konyv.tuja.hu/newsdesk_info.php?newsdesk_id=135 Letöltve 2009. május 4. 26. http://torrentfreak.com/bittorrent-trackers-close-en-masse-after-pirate-bay-verdict090420/ Letöltve 2009. április 22. 27. http://torrentoldalak.info/news.php Letöltve 2009. április 15. 28. http://www.bsa.org/country/BSA%20and%20Members.aspx Letöltve 2009. április 23. 29. http://www.enhirem.hu/files/uploaded_images/41de204c48a4f356fc90de5557978e5 fe75924d9.jpg Letöltve: 2009. április 22. 30. http://www.mahasz.hu/m/?menu=piaci_adatok&menu2=statisztikai_adatok Letöltve 2009. május 4. 31. http://www.pcguru.hu/pcguru/hirek/NBA_2K9_DRM_botrany Letöltve 2009. február 20. 32. http://www.proart.hu/?menu=a_szovetseg Letöltve 2009. április 23. 33. http://www.sg.hu/kep/2005_01/0111p2p3.gif Letöltve 2009. február 24. 34. http://www.technet.hu/notebook/20081111/ingyen_letoltheto_a_heaven_street_seve n_uj_albuma/ Letöltve 2009. április 29. 35. http://www.thelocal.se/19028.html Letöltve 2009. április 25. 36. http://www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=1291&VID=R60649375980858394 Letöltve 2009. április 24. 37. Ifj. Zettner Tamás http://itcafe.hu/hir/olcsobb_arak_es_drmmentesseg_az_ituneson.html Letöltve 2009. április 29. 38. Ifj. Zettner Tamás http://itcafe.hu/hir/uj-zeland_copyright_halasztas.html Letöltve 2009. április 22. 39. Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internetstudies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 40. Kiürítette a svéd internetet a fájlcserélőtörvény http://index.hu/tech/net/2009/04/03/kiuritette_a_sved_internetet_a_fajlcserelotorven y/ Letöltve 2009. április 22. 41. Koi Tamás http://itcafe.hu/hir/attorte_az_otmilliardos_alomhatart_az_itunes.html Letöltve 2009. április 28. 42. Lechner Tibor http://www.corp.origo.hu/zene/20080114-heti-lemezlistaosszesitoamerikaban-is-bevalt-a-radiohead-strategiaja.html Letöltve 2009. április 9. 43. Peer-to-Peer (P2P) hálózatok https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITT9176/ Letöltve: 2009. február 24. 44. Piracy law cuts internet traffic http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/7978853.stm Letöltve 2009. április 22. 45. Staffan Perger http://nol.hu/kulfold/a_sved_kalozpart_bekerulhet_az_eu_parlamentbe Letöltve 2009. április 22. 46. Szilágyi Szabolcs http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=22055 Letöltve 2009. március 29. 47. Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. 48. Vattamány Imre: A zene mindenkié? http://mek.oszk.hu/01200/01236/01236.htm#4 Letöltve: 2009. február 24.

- 60 -


Ábrajegyzék

1. ÁBRA P2P HÁLÓZAT ...................................................................................................- 5 2. ÁBRA MÉRÉSI HELYEK ...............................................................................................- 7 3. ÁBRA PROTOKOLL OSZTÁLYOK MEGOSZLÁSA 2008/2009 ..........................................- 8 4. ÁBRA LEGNÉPSZERŰBB P2P PROTOKOLLOK ...............................................................- 9 7. ÁBRA ZENEI ALBUMOK ÉRTÉKESÍTÉSE (CD ÉS LP) PER FŐ .......................................- 21 8. ÁBRA SVÉDORSZÁG ADATFORGALMA 2009.03.30-04.05 .........................................- 24 9. ÁBRA HASZNÁL/HASZNÁLT-E VALAHA FÁJLCSERÉLŐ ALKALMAZÁSOKAT? .............- 34 10. ÁBRA A FÁJLCSERÉLŐ ALKALMAZÁSOKAT HASZNÁLÓK ÉLETKORÁNAK MEGOSZ. .- 36 11. ÁBRA MIÉRT HASZNÁL FÁJLCSERÉLŐ ALKALMAZÁSOKAT .....................................- 39 12. ÁBRA HÁNY ZÁRTKÖRŰ, REGISZTRÁCIÓS TORRENT-WEBOLDAL AKTÍV TAGJA? .....- 46 13. ÁBRA MILYEN GYAKRAN HASZNÁL KÖZÖSSÉGI TORRENT-WEBOLDALT? ...............- 48 14. ÁBRA MILYEN GYAKRAN VESZI IGÉNYBE A FELSOROLT LEHETŐSÉGEKET ..............- 49 15. ÁBRA SZERZETT MÁR TORRENT-WEBOLDALON KERESZTÜL ÚJ ISMERŐST?.............- 50 16. ÁBRA HÍVOTT MÁR MEG VALAKIT KÖZÖSSÉGI TORRENT-WEBOLDALRA .................- 54 17. ÁBRA MILYEN JÖVŐT LÁT A FÁJLCSERÉLŐK ESETÉBEN? ........................................- 57 -

- 61 -


Mellékletek 1. számú melléklet

- 62 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 2. számú melléklet

Fájlcsere - Torrent kérdőív Általános kérdésblokk A kérdőívet kitöltő személyek általános adatainak megadását célzó kérdések halmaza. 01 Neme?  Nő  Férfi 02 Életkora (év)? 03 Állandó lakhelye?  főváros  megyeszékhely  város  kisebb település 04 Iskolai végzettsége?  felsőfokú végzettség  érettségi  szakmunkás/szakképző végzettség  8 általános iskolát végzett

Felhasználói kérdésblokk A kérdőívet kitöltő személyek fájlcserével kapcsolatos felhasználói ismereteinek megkérdezése. 05 Használ/használt-e valaha fájlcserélő alkalmazásokat? Például: Napster, Kazaa, eDonkey, eMule, Gnutella, BitTorrent stb.  Igen  Nem 06 Miért használ fájlcserélő alkalmazásokat?  Nincs pénzem megvenni a tartalmat (film, zene, szoftver, könyv stb.), ezért  letöltöm.  Szeretném kipróbálni a tartalmat, hogy utána dönthessek, megvegyem-e?  Kereskedelmi forgalomban nem kapható az adott tartalom, ezért letöltöm.  A legális tartalom gyors és kényelmes elérésére miatt használom. 07 Ön szerint a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom letöltése legális Magyarországon?  Igen  Nem

- 63 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 08 Ön szerint a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom megosztása legális Magyarországon?  Igen  Nem 09 Van érvényes regisztrációja valamely közösségi torrent-weboldalon? Például: bithumen, ncore, 1sttorrent, majomparade. bitgate stb.  Igen  Nem 10 Hány zártkörű, regisztrációs közösségi torrent-weboldal aktív tagja? 11 Töltött már le legális tartalmat torrenten keresztül? Például hivatalosan is torrenten keresztül terjesztett OpenSource tartalmak, Linux Ubuntu, játék demók, ingyenes zenék, ingyenes filmek stb.  Igen  Nem 12 Töltött-e már le olyat, amiről tudomása volt, hogy illegális?  Igen  Nem 13 Mennyire tartja közösségi weboldalnak az olyan zártkörű, regisztrációs torrent weboldalt, ahol olyan funkciók is elérhetőek, mint pl. Fórum, Chat, Rádió üzemeltetés, Szavazás stb.? 1: egyáltalán nem tekinthető annak - 5: teljesen annak tekinthető  1  2  3  4  5

Közösségi kérdésblokk A kérdőívet kitöltő személyek közösségben használatos viselkedésével kapcsolatos kérdések halmaza. 14 Milyen gyakran használ közösségi torrent-weboldalt? Ideértve a bejelentkezést, böngészést, letöltést stb.  naponta  2-3 naponta  hetente  havonta  Ritkábban, mint havonta  nem használok 15 Amennyiben a közösségi torrent-weboldal rendelkezik Fórum opcióval, igénybe szokta venni?  rendszeresen (minden bejelentkezéskor)

- 64 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban    

gyakran (3-4 bejelentkezést követően) alkalmanként (hetente) ritkán (havonta egyszer) soha

16 Amennyiben a közösségi torrent-weboldal rendelkezik Szavazás lehetőséggel, igénybe szokta venni?  rendszeresen (minden alkalommal szavazok)  gyakran (2-3 alkalmanként szavazok)  alkalmanként (szavazok, ha nem felejtem el)  ritkán (2-3 havonta szavazok)  soha 17 Amennyiben a közösségi torrent-weboldal rendelkezik Rádió üzemeltetéssel, igénybe szokta venni?  rendszeresen (minden bejelentkezéskor)  gyakran (3-4 bejelentkezést követően)  alkalmanként (hetente)  ritkán (havonta egyszer)  soha 18 Amennyiben a közösségi torrent-weboldal rendelkezik Chat üzemeltetéssel, igénybe szokta venni?  rendszeresen (minden bejelentkezéskor)  gyakran (3-4 bejelentkezést követően)  alkalmanként (hetente)  ritkán (havonta egyszer)  soha 19 Milyen egyéb szolgáltatásokat látna még szívesen egy közösségi torrentweboldalon? Kérem soroljon fel párat: 20 Szerzett már közösségi torrent-weboldalon keresztül új ismerőst? Például: jó ismerőst, "havert", barátot stb.  Igen  Nem 21 Egyetért azzal, hogy egy közösségi torrent-weboldal rendelkezzen saját szabályzattal, ami érvényes az oldal tagjaira, felhasználóira? Kérem indokolja válaszát néhány szóban: 22 Volt már kitiltva közösségi torrent weboldalról az oldal szabályzatának megszegése miatt?  Igen  Nem 23 Hívott már meg valakit közösségi torrent weboldalra ("Meghívó küldése" lehetőségen keresztül)?  Ha van érvényes meghívóm, mindig azonnal meghívok valakit. - 65 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban  

Alkalmanként egy-két embert. Soha nem hívtam meg még senkit.

24 Ön szerint szigorúbb jogi szabályozással, büntetéssel visszább szorítható Magyarországon a torrent weboldalak száma/hatékonysága? Kérem indokolja válaszát néhány szóban: 25 Milyen jövőt lát a fájlcserélők esetében?  megszűnnek  visszaszorulnak  tovább terjednek  teljesen új társadalmi réteget hoznak létre Köszönjük hogy kitöltötte a kérdőívet.

- 66 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban 3. számú melléklet Azonnali kizárás jár az alábbiakért: 

Meghívó küldése pénz ellenében.



Meghívó osztogatása, cserélgetése nyilvános helyeken (chatszobák, fórumok).



Account (regisztrált user) árusítása, cserélgetése.



Egy személyhez több felhasználói fiók regisztrálása.



Csalás útján történő arányjavítás, hamis adatok küldése a trackernek.



Fizetős seed szerver szolgáltatás hirdetése.



Feltöltők zaklatása.



Itteni torrentfájlok megosztása DC-n, másik torrent oldalon stb.



Ha letöltés után "azonnal" kiszállsz a seedből (az "azonnal" admin megítélésén múlik, legalább 1-2 óráig maradj).



Az oldal reklámozása (értsétek meg, ez nem publikus oldal!).

Figyelmeztetés (warn) jár a következőkért (második warn = kizárás): 

Csalók meghívása, ha legalább Tag ranggal rendelkezel, egyébként kizárás.



Kérés a nem megfelelő helyen (ld. lentebb).



A felkerülő anyagok más formátumba való átkódolásának kérése/követelése (egyedüli kivétel a Kérések topic).



Feltöltés kritizálásáért.

Általános viselkedés a fórumon - Bevezetés 

Ne tegyél megjegyzéseket mások arányára, vagy torrentjeire.



Ne tégy olyan megjegyzéseket, hogy egy topikot zárjanak le, vagy tegyenek a lomtárba. Ezek moderátori döntések.



Nyugodtan válaszold meg bárkinek a kérdését, ... de a moderálást hagyd a moderátorokra.



Ne idézz szükségtelenül sokat. Az egyszeres mélységű idézet elég. Szerkeszd az idézetet, hogy álláspontod jobban kiemeld.



Ne tégy megjegyzést arra, hogy mások éppen mit töltenek le vagy fel.



A pozitív kritika mindenkinek jobban esik, mint egy leszólás. Gondolj ebbe bele, mielőtt feleslegesen kritizálsz valamit.

Általános szabályok - A szabályok megszegéséért kitiltás járhat! 

A kéréseknek a Kérések topic van, ezt csak Tag státusszal rendelkezők láthatják. Máshol tilos kérni!



Ne kérdőjelezd meg a moderátorok döntéseit!



Ne tölts fel az innen letöltött torrentfájlokat más oldalra! (Lásd a GYIK-ban részletesen.)



A fórumban, a torrent hozzászólásoknál és a chat-en a nem megfelelő viselkedés figyelmeztetést von maga után ( ).

- 67 -




Csak egy figyelmeztetést kapsz! Utána viszlát, azaz kizárunk az oldalról!

Letöltési szabályok - Amennyiben nem követed ezeket a szabályokat, elveszítheted a letöltési jogodat! 

Az alacsony arány következményekkel jár. Különleges esetekben például kitiltással.

Általános fórum szabályok - Kérjük kövesd ezeket a szabályokat, mert ellenkező esetben figyelmeztetést kapsz! 

Az oldalon mindenhol tilos az aggresszív viselkedés és a flame.



Ne írj csupa nagybetűvel, mert az azt jelenti, hogy ordibálsz. Felesleges használatáért kaphatsz egy figyelmeztetést!



Ne szemeteld tele mások topikját! (pl. spammelés).



Az oldalon a hivatalos nyelv a magyar. Ezt használd.



Ne használj állandóan gügye nyelvezetet (főként ne topik címben).



Topikot csak a 'Offtopic' fórumban nyiss, ha máshol teszed ezt, lehet a 'Lomtár'-ban fogja végezni.



Tilos a többszörös idézés! Figyelmeztetést kapsz érte!



Ne ismételgesd a kérésedet... (Az ilyeneket töröljük.)



Ne rakj be a fórumba nagy képeket!



Töröld ki az img parancsot, ha idézel. Feleslegesen ne jelenjen meg többször ugyanaz a kép.



Tilos a többszörös hozzászólás. Ha te voltál a topikban az utolsó hozzászóló, akkor ne írj új hozzászólást, hanem szerkeszd bele az előzőbe (szerkesztés funkcióval).



Figyelj rá, hogy a hozzászólásod a megfelelő topikba írd!



Maximum 800x600 pixel méretű képet linkelj be. Lehetőleg webre optimalizáltat.



Tilos az önéltetés! (pl. xx az arányom stb.)



Tilos a kereskedelmi célú hirdetés bármilyen formája.



Más torrent oldalak torrentfájlait ne linkeld be! Ez nem szép dolog. Linkeld be az oldalt.



Ne használd mások avatarját. (Ha megkérnek rá, akkor cseréld le.)



Aki kitörli egy bejegyzésből egy moderátor megjegyzését, az figyelmeztetést, rosszabb esetben azonnali kitiltást kaphat.



Végül, mielőtt kérdezel olvasd el a GYIK-ot és a Szabályokat, és keress a fórumban.

Avatar szabályok - Kérjük, kövesd ezeket a szabályokat   



A megengedett formátumok: .gif, .jpg, .png és bizonyos esetben a .php. Segítséget avatarokkal kapcsolatban az Dinamikus avatar készítés topikban találsz. Légy tapintatos másokkal. Méretezd át a képet 150 pixel szélesre és ne legyen nagyobb 150 KB-nál. (Egyébként sem jelennek meg nagyobb méretben. A kisebb méretűek automatikusan fel lesznek nagyítva és nem fognak jól kinézni; a túl nagy képek csak rabolják a szávszélet és terhelik a processzort. A mérethatár gif animációnál: 1,5 Mbyte) Ne használj bántó anyagokat, mint például pornó, vallásos, politikai, ideológiai töltésű, illetve kegyetlenséget ábrázoló képeket. A moderátorok segítenek, ha nem vagy biztos a dolgodban. Keress meg egyet. A nem megfelelő képeket törölhetjük.

- 68 -

A fájlcsere szerepe a társadalomban

Recommend Documents