A Duna Televízió 18. heti mûsorából Wednesday, 22 April 2009

Trans Art Area - International Educational and Creative Center

A Duna Televízió 18. heti mûsorából Wednesday, 22 April 2009

A Duna Televízió nagyszabású filmválogatással csatlakozik a budapesti KINO Moziban április 24-27. között megrendezésre kerülõ Holland Filmhétvégéhez. A csatorna 18. heti mûsorából pedig A hitvallók és ügynökök I-II címû filmet, valamint a Tánc Világnapja alkalmából mûsorra tûzött Lola címû alkotást ajánlom figyelmükbe. Tartsanak velünk! (Duna TV)

HOLLAND FÉNY

A budapesti KINO Moziban április 24-27. között Holland Filmhétvégét szerveznek, amelynek keretében az elmúlt év öt nagysikerû holland játékfilmjét és négy dokumentumfilmjét mutatják be.

A Duna Televízió nagyszabású válogatással csatlakozik az eseményhez. A május elejétõl június közepéig tartó HOLLAND FÉNY címû sorozat az elmúlt évek holland játék-, dokumentum-, rövid-, illetve gyerekfilmjeibõl szemezget.

A nemzetközi fesztiválokon is díjazott játékfilmek közül látható lesz a hazájában egyik legnépszerûbb extravagáns rendezõ, Alex van Warmerdam két alkotása, A RUHA és a PINCÉR, Robert Jan Westdijk HUGICÁM címû mûve, Ineke Smits költõi víziója, a MAGONIA, és Karim Traidia A LENGYEL MENYASSZONY címû pszichológiai drámája.

A 05.06-AZ ÖSSZEESKÜVÉS címû alkotás Pim Fortuyn szélsõséges politikus meggyilkolásának történetét meséli el. A film tragikus különlegessége, hogy rendezõje, Theo Van Gogh még a bemutató elõtt a filmbelihez hasonló merénylet áldozata lett.

Hollandiában a gyerekfilm igen népszerû mûfaj, évente öt-hat új, hosszú játékfilm készül a gyerekek és tizenévesek részére. Nem véletlen, hogy a világ egyik legnívósabb http://transartarea.com

Powered by Joomla!

Generated: 24 January, 2017, 19:11


gyerekfilm-fesztiválját, a Cinekidet is Amsterdamban rendezik meg.

A Duna Televízió öt holland gyerekfilmet mutat be, amelyek nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évek Cinekid-bemutatóin, és remélhetõleg elnyerik a magyar gyerekek tetszését is. (Minus, Narancs mezben, Kelekótyák, Kis Pluk kalandjai, Üstökös a Moomin-völgy fölött).

A holland filmmûvészet sokszínûségét reprezentáló válogatás dokumentumfilmekkel, illetve a varázslatos holland képzõmûvészetet bemutató sorozattal egészül ki.

április 27., hétfõ, 21.00

HITVALLÓK ÉS ÜGYNÖKÖK I-II. (2009)

Magyar dokumentumfilm

Kabay Barna és Petényi Katalin filmje

Vannak korok, amikor a történelem nagy válaszvonalat húz, és ha lezárul egy korszak, akkor mérleget kell vonni. Szükség van a múlttal való õszinte szembenézésre, a kollektív megtisztulásra, amit nem kerülhet meg sem a magyar társadalom, sem a katolikus egyház.

A II. világháború óriási veszteséggel ért véget Magyarországon is, s minden emberben ott élt a vágy, hogy egy új országot kell felépíteni. A Magyar Katolikus Egyház is úgy gondolta, hogy szervezetét meg kell újítania. A hatalmat átvevõ Rákosi Mátyás viszont – szovjet http://transartarea.com

Powered by Joomla!



mintára – elsõdleges feladatnak az egyházak megsemmisítését tekintette. Már a földtörvény megrendítette a katolikus egyházat, mert az anyagi bázist húzta ki alóla, majd pedig a központi vezetés, a politikai rendõrséggel szorosan együttmûködve, koncepciós perek sorozatában ítélte el a katolikus papokat és szerzeteseket.

Elsõ lépésként a parlament megszavazta az egyházi iskolák államosítását, 1948 januárjától Rákosi Mátyás pedig nyíltan hangoztatta: az év végéig le kell számolni az egyházi reakcióval. Rendeleteket hoztak a szerzetesrendek felszámolásáról, így például 1950 nyarán, egyetlen éjszaka alatt 2000 szerzetest internáltak. Állandó kínzásokról, vallatásokról számolnak be ferencesek, piaristák, pálosok. A diktatúra alatt, az 50-es években ezrével börtönözték be a papokat, a szerzeteseket és a szerzetesnõvéreket.

1951 májusában az állam és az egyház kapcsolatának szabályozására, az egyház tevékenységének befolyásolására létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt, mely szorosan együttmûködve dolgozott a pártszervezetekkel, a politikai rendõrséggel és a helyi hatóságokkal. Az állambiztonság emellett megpróbált összegyûjteni minden információt, ezért a megfélemlítés és a zsarolás eszközével besúgókat, kollaboránsokat szervezett a papi és szerzetesi közösségeken belül is.

Az 1956-os harcokban a katolikus egyház nem vett részt, de papjai közül sokan segítséget, lelki támaszt adtak a rászorulóknak, akiket a megtorláskor úgy kezeltek, mintha fõbûnösök lett volna. Sok egyházi személyt, püspököt, papot fogtak perbe a kommunista hatalom elleni szervezkedés miatt: 22 000 embert ítéltek börtönbüntetésre, 350 halálos ítéletet hajtottak végre, 13 000 embert internáltak.

1957 után Kádár János restaurálta az 1956 elõtti politikai rendszert. Az államnak a klerikalizmus ellen egészen a belügyminisztériumig megvoltak a megfelelõ eszközei, de a papi békemozgalom is – bizonyos értelemben – kiszolgálta a kommunista államhatalmat: az Egyházügyi Hivatal kizárta azokat a kispapokat, akik nem értettek egyet vele, a behódolókat pedig a legnagyobb egyházi kitüntetésekkel „jutalmazták meg”.

A II. Vatikáni Zsinatról Magyarországra érkezõ eszmék riasztóan hatottak, ezért az egyház és az állam között egy új megállapodás jött létre: egyfajta „húzd meg-ereszd meg” politikai taktikázás. A Vatikán is látta és tudomásul vette, hogy az egyház kiszolgálóvá, engedelmessé vált. Ez volt a kompromisszum, amiért a „Keleti Blokkba” szorult, diktatúrában élõ keresztények béklyóin lazítani tudtak.

http://transartarea.com

Powered by Joomla!



A Magyar Katolikus Egyház magas erkölcsi elvárásai az emberi tényezõk miatt nem mindig voltak teljesíthetõek: a pénz, a karrier vagy a szexualitás területén érzékeny személyek zsarolhatóvá váltak, s az állambiztonság erre a bomlasztó pszichológiára építve próbálta megközelíteni õket. „Az apró lépések politikája” szerint az egyház az állam gondozása alatt állt, az egyházi vezetõk a politikai együttmûködés elvi, majd gyakorlati elfogadásával vállalták a kompromisszumokat. Az 1970-es években a bázis közösségek váltak a vallási megújulás egyedüli forrásaivá, pl. a Bokor Mozgalom, Bulányi György vezetésével. A mai katolikus egyház számára legfontosabb a bizalom helyreállítása: addig nem tud ugyanis hitelesen evangéliumot hirdetni, amíg nem néz õszintén szembe múltjával.

Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmje fontos mérföldkõ ebben a folyamatban.

Kordokumentumok, archív felvételek és egykori szemtanúk visszaemlékezésein keresztül tárja fel a Magyar Katolikus Egyház és az Állambiztonsági Hivatal „viszonyának” összetett történetét.

április 29., szerda, 21.00

Lola (Lola, 2006)

Spanyol játékfilm

Rendezte: Miguel Hermoso

A flamenco a lélek mélyérõl fakad. Maga a tûz, a szüntelen ritmus, az égõ szenvedély, a gyilkos ösztön, a vörös bosszú, a sötét bánat… Az életet, a felfokozott érzéseket, a déli temperamentumot adja vissza az ének, a tánc, a zene nyelvén. Az Andalúziából származó õsi, improvizatív mûfaj nem átadható és nem tanulható, csak ráérezni http://transartarea.com

Powered by Joomla!



lehet. Ez élõ mûvészet.

Miguel Hermoso rendezõ gyönyörû, látványos filmmel adózik az egyik legnagyobb flamencomûvész, Lola Flores emlékének. Flores 1923-ban született egy Jerez nevû andalúziai kisvárosban. A cigány közösségben a táncot és a zenét már az anyatejjel magába szívta, tehetségére már gyerekkorában felfigyeltek a közösségben. Alig nyolc évesen sikerül meggyõznie egy flamenco tanárt, vegye fel õt is a tanítványai közé. Mûvészi pályájának indulása rögös volt, de elsöprõ tehetségének és kitartásának köszönhetõen a dívák közé emelkedett, és televíziós mûsorok, színpadi elõadások, filmek ünnepelt sztárja lett. A film a kezdeti küzdelmes éveket mutatja be indulásától 1958-ig, viharos kapcsolatát Manolo Caracol énekessel, aki mellett szinte még gyerekként debütált a varieté mûsorok világában, és aki mellett legnagyobb sikereit és leggyötrelmesebb napjait is megélte. Ezt az idõszakot az örökös bizonyítási vágy, az „egyszer fent – egyszer lent”, a folyamatos áldozatvállalások és csalódások jellemezték, mígnem sikerült elérni az áhított hírnevet és szakmai elismerést. A mûvészcsaládból származó fiatal színésznõ, Gala Evora Lola-alakítása sok vitát váltott ki, mégis egy dolog vitathatatlan: ugyanaz a tûz lobog mindkettõjük táncában.

A film emléket állít egy olyan mûvésznek, akinek az élete volt a flamenco, és akit annyira tisztelnek hazájában elért eredményeiért, hogy szülõvárosában szobrot is állítottak emlékére. A sok zenével és táncjelenettel átszõtt életrajzi filmet a tánc világnapja alkalmával tûzi mûsorára a Duna Televízió.

18. heti mûsorfüzet: http://www.dunatv.hu/sajtoszoba/duna1/2009_18/docs/DTVpr18.doc

19. heti mûsorfüzet: http://www.dunatv.hu/sajtoszoba/duna1/2009_19/docs/DTVpr19.doc

A heti mûsorokhoz fotót a http://www.dunatv.hu/footer/sajtoszoba/dokumentumok?ch=duna1&w=2009_18

illetve a http://www.dunatv.hu/footer/sajtoszoba/dokumentumok?ch=duna1&w=2009_19

oldalakon lehet találni.

További szép hetet kívánok! Üdvözlettel: Iván Andrea (Duna TV)


Powered by Joomla!




Powered by Joomla!


A Duna Televízió 18. heti mûsorából Wednesday, 22 April 2009

Recommend Documents