A DANKÓ PISTA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 4235 Biri, Mező Imre út 21. E-mail: [email protected], Tel/Fax: 42/263-137

A DANKÓ PISTA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. kötet Felzárkóztató képzés – szakiskola – szakképző évfolyamok helyi tantervei

TARTALOM FELZÁRKÓZTATÓ KÉPZÉS HELYI TANTERV........................................................5 1. Célok és feladatok .....................................................................................................6 2. A szakiskolai fölzárkóztató program szervezése ......................................................7 3. A szakiskolai fölzárkóztató kerettanterv szerkezete .................................................7 3.1. Közismereti tantárgyak ......................................................................................7 3.2. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás ...................................8 3.3. A szabadon tervezhető időkeret .........................................................................8 3.4. Belépő, záró állapotfelmérés ..............................................................................9 4. Az egyéves fölzárkóztató oktatás közismereti oktatásprogramja .............................9 4.1. Tantárgyi rendszerek és óraszámok .................................................................10 5. A kétéves felzárkóztatás kerettanterve ....................................................................11 5.1. Tantárgyi rendszer és óraszámok .....................................................................12 6. Modulok szakdidaktikai leírásai..............................................................................13 6.1. Személyiségfejlesztés és szocializáció.............................................................13 6.2. Szintrehozó modul............................................................................................17 6.3. Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció......................................................20 6.4. Matematika.......................................................................................................31 6.5. Művészetek.......................................................................................................49 6.6. Történelem és társadalomismeret.....................................................................52 6.7. Természetismeret, egészségtan ........................................................................59 6.8. Testnevelés és sport..........................................................................................68 6.9. Pályaorientáció .................................................................................................70 6.10. Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat ...........................................................76 SZAKISKOLA HELYI TANTERV .............................................................................105 1. Alapelvek ..............................................................................................................106 2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és válaszható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények .................106 2.1. Az oktatás időkeretének felosztása ................................................................106 2.2. Célok és feladatok ..........................................................................................107 2.3. A szakiskolai kerettanterv szerkezete ............................................................109 3. A szakiskola választható tanórai foglalkozásai .....................................................114 3.1. Kommunikáció ...............................................................................................114 3.2. Társadalomismeret és Etika ...........................................................................123 3.3. Történelem .....................................................................................................127 3.4. Idegen nyelv ...................................................................................................129 3.5. Informatika 11. ...............................................................................................132 3.6. Informatika, technikai ismeretek 12...............................................................140 3.7. Matematika.....................................................................................................149 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK HELYI TANTERV..................................................159 1. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe..............................................160 2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...........................160 3. Szakképző évfolyamok helyi tantervei .................................................................161 3.1. Építőipari szakmacsoport ...............................................................................161 3.1.1. Kőműves..................................................................................................161 3.1.2. Burkoló....................................................................................................162 3.1.3. Festő, mázoló és tapétázó........................................................................163

2

3.2. Oktatás szakmacsoport .................................................................................. 164 3.2.1. Gyógypedagógiai asszisztens ................................................................. 164 3.2.2. Pedagógiai asszisztens ............................................................................ 165 3.2.3. Családpedagógiai mentor........................................................................ 166 3.3. Szociális szakmacsoport ................................................................................ 167 3.3.1. Szociális segítő ....................................................................................... 167 3.3.1.1. Szociális asszisztens ........................................................................ 167 3.3.1.2. Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző............................ 168 3.3.2. Szociális szakgondozó ............................................................................ 169 3.3.2.1. Szociális gondozó, szervező ............................................................ 169 3.3.3. Szociális gondozó ................................................................................... 170 3.3.3.1. Szociális gondozó és ápoló .............................................................. 170 3.3.3.2. Fogyatékosok gondozója ................................................................. 171 3.3.4. Gyermekgondozó- nevelő....................................................................... 172 3.3.4.1. Gyermekotthoni asszisztens............................................................. 172 3.3.4.2. Kisgyermekgondozó, -nevelő .......................................................... 173 3.4. Ügyviteli szakmacsoport................................................................................ 174 3.4.1. Ügyviteli titkár........................................................................................ 174 3.4.1.1. Iskolatitkár ....................................................................................... 174 3.4.1.2. Ügyintéző titkár ............................................................................... 175 3.4.2. Irodai asszisztens .................................................................................... 176 3.4.3. Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens ......................... 177 3.5. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport................... 178 3.5.1. Bolti eladó............................................................................................... 178 3.5.1.1. Bútor- és lakástextil eladó................................................................ 178 3.5.1.2. Élelmiszer- és vegyi áru eladó ......................................................... 179 3.5.1.3. Műszaki-cikk eladó.......................................................................... 180 3.5.1.4. Porcelán- és edényáru-eladó ............................................................ 181 3.5.1.5. Ruházati eladó.................................................................................. 182 3.5.1.6. Zöldség- gyümölcs eladó ................................................................. 183 3.6. Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport.............................................. 184 3.6.1. Cukrász ................................................................................................... 184 3.6.2. Pincér ...................................................................................................... 186 3.6.3. Szakács.................................................................................................... 188 3.6.4. Vendéglős ............................................................................................... 189 3.7. Informatikai szakmacsoport........................................................................... 191 3.7.1. Informatikus............................................................................................ 191 3.7.1.1. Gazdasági informatikus ................................................................... 191 3.7.1.2. Infostruktúra menedzser .................................................................. 192 3.7.1.3. Ipari informatikai technikus............................................................. 193 3.7.1.4. Műszaki informatikus ...................................................................... 194 3.7.1.5. Távközlési informatikus .................................................................. 195 3.7.1.6. Telekommunikációs informatikus ................................................... 196 3.7.1.7. Térinformatikus ............................................................................... 197 3.7.2. Informatikai rendszergazda..................................................................... 198 3.7.2.1. IT kereskedő megnevezésű .............................................................. 198 3.7.2.2. Webmester ....................................................................................... 199 3.8. Egyéb szakmacsoport .................................................................................... 200 3.8.1. Kozmetikus ............................................................................................. 200 3.8.2. Fodrász.................................................................................................... 201

3

4

FELZÁRKÓZTATÓ KÉPZÉS HELYI TANTERV

5

1. Célok és feladatok A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett fölzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. A fölzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a fölzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik. A fölzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerő-piacon piacképes szakképesítés megszerzését. A fölzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag ”leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. A fölzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében.

6

A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg – 16 éves életkor betöltése, - illetve az általános iskolai végzettség hiányát rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22-dik életévét betölti. A tantervben két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely – bár a kerettantervben önálló fejezetként szerepel, nem jelenik meg az óratervben, hanem a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatására.

2. A szakiskolai fölzárkóztató program szervezése A fölzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik. A szakiskolai fölzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi hét óránál nem lehet több. A szakiskolában szervezett fölzárkóztató oktatás helyi tanterve akkor felel meg a nappali munkarend követelményének, ha a heti tanítási órák száma eléri a 31,5 órát. A kerettantervben meghatározott kötelező óraszám a fentiek szerint 32 óra/hét, összesen 1184 óra. A fölzárkóztató oktatás megszervezhető egy vagy két éves formában. Az egyéves időtartamú fölzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú fölzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egy éves, akik kevesebbel, a kétéves fölzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A fölzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el.

3. A szakiskolai fölzárkóztató kerettanterv szerkezete A fölzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik.

3.1. Közismereti tantárgyak A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyezni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozó vizsgákra. A program kialakításakor olyan továbbépíthető tartalmakat és követelményeket kell meghatározni, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik.

7

3.2. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület – a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár – tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói. A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálását szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltség-modulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati része tanműhelyben, tankertben, tanirodában, laboratóriumban, mérőszobában szervezhető meg. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok fölzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget.

3.3. A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeret felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni fölzárkóztatásra, fejlesztésre, az évfolyamvizsgára való felkészülésre. Az egyéni fölzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés, csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 fő) is folyhat, indokolt esetben a közismereti program, vagy a szakmai előkészítés-alapozás időkeretét is igénybe véve.

8

3.4. Belépő, záró állapotfelmérés A fölzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egy vagy kétéves fölzárkóztatásra van szükségük, illetve, hogy a fölzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A fölzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál.

4. Az egyéves fölzárkóztató oktatás közismereti oktatásprogramja Az egyéves fölzárkóztató oktatás a szakiskola tizedik évfolyamán szervezhető meg. Közismereti programja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos kerettanterveinek minimumkövetelményeire épül. A közismereti fölkészítés első szakaszának meghatározó feladata a tanulási motiváció felkeltése, a tanulók sikerélményhez juttatása. Ehhez illeszkedik az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek és képességek fejlesztése. A közismereti kerettantervekben azok a funkcionális készségek, képességek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, s amelyek kiegészülhetnek az általános iskolai osztályozó vizsgára való felkészítéssel. A célok és feladatok megvalósítása érdekében a közismereti oktatást a hagyományostól eltérő oktatásszervezéssel és feladat-centrikus módszerek alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 3 § (2) lehetővé teszi a tanórai foglalkozások a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon való megszervezését is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. A rendelet ilyen megoldásnak tekinti a projekt-módszert, az erdei iskolát, a múzeumi látogatást, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz, vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást. A projekt-módszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására. További átcsoportosítási, alkalmazási lehetőségeket biztosítanak a kerettantervi rendelet egyéb előírásai.

9

4.1. Tantárgyi rendszerek és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen

Éves óraszámok 111 óra 74 óra 74 óra 37 óra 185 óra 37 óra 74 óra 37 óra 74 óra 333 óra 1036 óra 148 óra 1184 óra

A szakmai előkészítés A szakmai előkészítés az egyéves program első félévében szervezhető, időtartama szakmacsoportonként – a bemutatott szakmacsoportok számának függvényében – 4-6 hét. A szakmai előkészítés megszervezhető integrált projektként is, amely egy-egy komplex feladat keretében több szakmacsoport bemutatását teszi lehetővé. A szakmai előkészítés sajátos formája a munkaiskola, amely értékteremtő tevékenység keretében biztosítja a motiváció erősítését. A szakmai alapozás A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg. A szakmai előkészítéshez és alapozáshoz 8 szakmacsoportban (2-ben összevontan) készültek modulok. A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai ajánlottak, a helyi igényeknek megfelelően változtathatók. Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására.

10

Modul

Éves óraszámjavaslat (10. évfolyam) Szoci -ális szolg áltatáso k, oktatá s

Elsősegélynyújtás Egészségkultúra Kreatív gyakorlatok Felkészítés a családi életre Az emberi test ismerete Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Gépészeti alapgyakorlatok Építőipari alapgyakorlatok Kézműves gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok Higienia Ételelőkészítési, ételkészítési alapismeretek A vendéglátás környezetvédelmi kérdései Mezőgazdasági technológia és technika Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen

Gépészet

Építészet

Könynyűipar

Faipar

Vendég látásidegenforgalom

Mezőgazdaság

(37) (55) (74) (74) (37) (56) (111) (74) (111)

(111) (74)

(111)

(111) (74)

(74) (37)

(111) (185) (111) (74) (185)

(37)

(37) (148) 333

5. A kétéves felzárkóztatás kerettanterve Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves fölzárkóztató program szervezése. A kétéves program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a kétéves programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok, stb.) A kétéves programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg. A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is.

11

5.1. Tantárgyi rendszer és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen

Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 148 óra 74 óra 74 óra 74 óra 148 óra 74 óra 37 óra 37 óra 74 óra 148 óra 37 óra 37 óra 74 óra 74 óra 37 óra 37 óra 74 óra – 333 óra 481 1036 óra 1036 óra 148 óra 148 óra 1184 óra 1184 óra

Közismereti tantárgyak A kétéves időtartamú fölzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintrehozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget. Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására. A kétéves időtartamú közismereti oktatás tizedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tizedik évfolyamos fölzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció, és a történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan. Szakmai előkészítés-alapozás A kétéves fölzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik az egy éves szakiskolai fölzárkóztatás szakmai előkészítő-alapozó kerettantervével. A kétéves fölzárkóztatás második évében a szakmai előkészítés- alapozás egy éves fölzárkóztatásra készült kerettantervi programja folytatható, vagy a tanulók a szakiskolák számára kiadott kerettanterv 10. évfolyamos szakmai alapozó programját végzik. (Szakiskola, A-változat) A szakiskolai fölzárkóztató oktatás kerettanterve a szakmai előkészítésre-alapozásra magasabb időkeretet biztosít, mint a kiadott szakiskolai 10. évfolyamos kerettanterv, a fölzárkóztató oktatás 10. évfolyama számára útmutató készül a szakiskolai szakmai előkészítő kerettanterv alkalmazására.

12

Modul

Éves óraszámjavaslat Szociális szolgál tatások, oktatás

Elsősegélynyújtás Egészségkultúra Kreatív gyakorlatok Felkészítés a családi életre Az emberi test ismerete Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Gépészeti alapgyakorlatok Építőipari alapgyakorlatok Kézműves gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok Higienia Ételelőkészítési, ételkészítési alapismeretek A vendéglátás környezetvédelmi kérdései Mezőgazdasági technológia és technika Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen

Gépészet

Építészet

9-10. évfolyam Könynyűipar

Faipar

Vendéglátás; idegenf orgalo m

Mezőgazdas ág

(37) (74) (185) (74) (74) (74) (185) (74) (222)

(185) (74)

(111)

(185) (74)

(111) (37)

(222) (370) (222) (74) (370)

(37)

(37) (296) 481

6. Modulok szakdidaktikai leírásai 6.1. Személyiségfejlesztés és szocializáció 6.1.1. Célok és feladatok Alapvető cél a felzárkóztató oktatásban, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a személyiségfejlesztés, játékok, sport, szabadidőszervezés eszközeivel s hatásaival járuljon hozzá a tanulók pozitív személyiségfejlődéséhez. A fölzárkóztató programra jelentkezők különböző deficitekkel (hiányokkal) érkeznek az iskolába. A harmonikus egység megteremtése érdekében az egyes területeket minden tanulónál az egyéni szükségletnek megfelelően kell fejleszteni. Fontos, hogy az életpálya a képességekkel összhangban álljon. A belépő állapotfelmérés részeként a kötelező adatfelvétel, státusfelmérés az év eleji hetekben meghatározott időkeretet igényel, a félévet, illetve a tanévet záró értékelést is külön óraszám biztosítása teszi csak lehetővé. A közötte lévő hetekben a felzárkóztató programot koordináló team a tanulóközösséggel együtt a szükségleteknek megfelelően maga alakítja ki a személyiségfejlesztés feltételrendszerét.

13

A fiataloknak nemcsak a pályaválasztásukat kell segíteni, hanem azt is irányítani kell, hogyan viselkedjenek, cselekedjenek, éljenek és ítéljenek. A velük született adottságokat, motívumokat, hajlamokat, a környezet kultúrája, szokásai, normái, a velük szemben támasztott elvárások befolyásolják, ezektől a körülményektől és hatásoktól függ,. hogy a fiatalok személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos lenne a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása mindezek azonban ezeknek a fiataloknak az esetében részben vagy teljesen hiányoznak. A fölzárkóztató oktatásban ezért általános cél fokozatosan, apró lépésekben, módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő, társadalmi értékeket tagadó magatartású fiatalok formálása viszonylag jól beilleszkedő, a tanulást, munkát értéknek tekintő, megfelelően kommunikáló, tudásszerzésre nyitott személyiségekké. Nagyon fontos feladat érzelmi kultúrájuk gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyensúlyának megteremtése, továbbá annak elérése, hogy a fiatalok képesek legyenek problémáik megfogalmazására, a problémák kezeléséhez segítségkérésre, majd azok megoldására. A gyenge teljesítményű, leszakadó, marginalizálódó fiataloknak nincs más életesélyük, csak a szabálykövető magatartás, az alkalmazkodás, a szakmatanulás feltételeinek elfogadása. A nappali iskolákból lemaradók gyakran nem képesek iskolai és társadalmi normákhoz alkalmazkodni, mert önmagukat e normákon kívül fogalmazzák meg. Ez többnyire azért következik be, mert sem a társadalom, sem az iskola nem kínál olyan karrierlehetőségeket, amelyek a deviáns magatartás ellenében tényleges esélyt jelenthet. Ezért szükséges a tanuló elé olyan modelleket állítani, amelyek e devianciatörekvéseket pozitív formában képesek társadalmilag hasznossá tenni, ill. a tanulók számára felmutatni azt, hogy az egyéniség eredeti vonásai a társadalmi kötelékeken belül is fenntarthatók. A fentiek alapján a képzés befejezésével megjelenő személyiségmodellt, kulturális arculatát nem lehet pusztán a társadalmi elvárás oldaláról meghatározni, hanem önmaga személyiségstruktúrájának apró, de hosszan tartó módosulását célszerű definiálni, gyakran oly módon is, hogy saját vonatkozási csoportjain belül kell megmutatni e követhető modelleket. Az oktató-nevelő munkát végzőknek tehát vitaképesnek kell lenniük a fölzárkóztató képzés célját illetően is: a tanulás, a normakövető magatartás az alacsony karrierlehetőségű helyzetekben sikerek teremtésére lehet képes, amelyek a társadalom és az egyén számára hasznosulnak. Ebben a tanulói körben végzett pedagógiai munkának nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a tanuló elfogadja a pedagógus szerepét, hajlandó legyen együttműködni vele. Ezért az együttműködésért a pedagógusnak meg kell dolgoznia és esetenként ennek érdekében kompromisszumokat is kell kötnie. 6.1.2. Fejlesztési követelmények A tanuló a program elvégzése eredményeként − rendelkezzék szilárd szokásokkal, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára, − legyen képes harmóniát teremteni a közösségi elvárások és az egyéni vágyai között, − formálódjon érdeklődése, legyen kész a tevékenységre, majd a munkára, − önértékelése legyen reális, erősödjön bizalma, önbecsülése, autonómiája, toleranciája, 14

− képes legyen elfogadni önmagát és másokat hibáikkal együtt, legyenek kreatív eszközei problémás élethelyzetek alakítására − mutasson érdeklődést feladatai iránt, képes legyen tanári utasításokat elfogadni és végrehajtani, − fejlődjön kommunikációja, szókincse, − legyen elfogadható magatartása, megjelenése, viselkedése, kellő önuralma, önfegyelme − rendelkezzen megfelelő ismeretszerzési és feldolgozási képességekkel, − legyen képes önmaga és mások reális értékelésére, legyen megfelelő önismerete, − tudjon önállóan tanulni, rendelkezzen az önálló tanuló munkához való képességekkel, − tudjon együttműködni közösségével, csoportosan dolgozni, segítséget kérni és adni, javaslatokat megfogalmazni, felelősséget vállalni önmagáért és másokért, − tudjon konfliktushelyzetben megfelelően dönteni, kompromisszumot kötni, − váljon alkalmassá kitartó, önálló munkavégzésre, feladatmegoldásra, döntésre. 6.1.3. Belépő tevékenységformák A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A tapasztalatokra kell épülniük – alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra. Valamennyi tantárgy, mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások indirekt módon segítsék az önismeretet, az önmegértést és az önmeghatározást Célszerű a szabadidős tevékenységeket is irányítani, megszervezni, célirányosan felhasználni. Tekintettel arra, hogy az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának tantárgyi megjelenítése, a foglakozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben nem hatékonyak, sőt sok esetben ellenkező hatást is kiválthatnak. A feladatot nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők az emberi kapcsolatok alakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására. Az alább felsorolt, a társadalmi beilleszkedést befolyásoló személyiség tulajdonságokhoz rendelhető tréninggyakorlatok természetesen nem ölelik fel az összes lehetséges változatot. A felsoroltak jelzésértékűek és iránymutatóak lehetnek a különböző személyiségtulajdonságok fejlesztéséhez. Önismeret (önértékérzet, önbecsülés), mások megismerése Önismereti gyakorlatok – „nyitott”, szélsőségektől mentes, szabad véleménynyilvánítás mellett –, kommunikációs tréningek, szabad interakciós beszélgetések, szerepjátékok, céljátékok Teljesítménymotiváció Figyelemkoncentrációt, megosztott figyelmet fejlesztő gyakorlatok célfeladatokkal, szituatív céljátékok egyéni megoldásokkal, csoportos ügyességi, ismereti vetélkedők, versenyek szervezése, lebonyolítása egyéni célfeladatokkal 15

Értékrend, szabályok elfogadása (önuralom, önfegyelem) − Csoportos értékegyeztető, játékos foglalkozások, drámajátékok egyénileg vállalt vagy kijelölt szerepekkel, szabályalkotó játékok Viselkedési, magatartási szokások elfogadása (frusztrációs toleranciaszint fejlesztése) − Irodalmi művekből, filmekből vett példák konfliktushelyzeteinek tréning formában történő visszaidézése, visszajátszása célszereplőkkel (feszültségkeltő helyzetek elaborációjának gyakorlása) Kommunikációs készség fejlesztése − Drámajátékok, csoportos, kommunikációs játékok, problémaorientált egyéni vagy csoportos konzultáció. − Szituációs játék formájában az egyoldalú, illetve kétoldalú kommunikáció megkülönböztetése. Előre meghatározott feladathelyzetekben bemutatni, gyakoroltatni a verbális, a nonverbális, a paraverbális kommunikáció kísérő elemeit. Társas kapcsolatok fejlesztése − Természetes élethelyzetek (ismerkedés, bemutatkozás, köszönés stb.) modellállása, gyakorlati formában. Kapcsolatteremtési és megtartási játékok célfeladatokkal, pozitív és negatív (opponálás, destruktivitás) irányban egyaránt. − A program eredményes megvalósulásához célszerű az alábbi kiegészítő feltételek biztosítása: − Alapvetően fontos a szakmai team feladatra történő ráhangolása, felkészítése, folyamatos tanácsadással, pedagógiai konzultációval (szupervízióval) való segítése. − Kapjon segítséget az intézmény a helyi sajátosságokhoz igazított program kidolgozásához. A team lehetőség szerint álljon a tanító – oktató pedagógusokon kívül gyakorlati foglalkozást szervező, kreatív szakoktatóból és a pedagógiai munkát segítő szociális munkásból (vagy pszichopedagógusból, szociálpedagógusból). − Legyen lehetőség pszichológus és logopédus bevonására. − A munka az egészséghatárokon belül (edukáció, prevenció, szupportív, korrigáló – segítő feladatszinteken) maradjon, és ne terjedjen ki (testi, lelki, szociális.) betegségszintű zavarokra. − A csoportos vagy egyéni fejlesztő munka csak jól együttműködő, egymás szaknyelvére rátanult, döntéseket közösen kialakító teamben lehet eredményes, függetlenül attól, hogy ki a vezetője az adott tevékenységnek. Mivel a programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításához nincs önálló órakeret, ezért a belépő és záró állapotfelmérésen kívül a felzárkóztató team önálló döntése alapján a helyi igények szerint biztosítson időkeretet a személyiségfejlesztéshez (pl. osztályfőnöki óra, művészetek, kommunikáció, szakmai előkészítés keretében stb.) A személyiségfejlesztéshez részletes szakmai segédanyagot (Személyiségfejlődési dokumentum, Módszertani segédanyag, Munkaszintek és tevékenységi formák…) a kerettantervhez kiadott útmutató tartalmaz.

16

6.2. Szintrehozó modul 6.2.1. Célok és feladatok A szintrehozó modul célja azoknak a fölzárkóztató programba belépő tanulóknak, akik nem rendelkeznek az írás-olvasás-számolás, valamint a verbális kommunikáció olyan elemi képességeivel, amelyek alkalmassá tennék őket a fölzárkóztatási programban való eredményes részvételre, ezeknek megalapozása, kialakítása. E cél eléréséhez az iskolai tanulmányok során már valamilyen mértékben kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése, kibontakoztatása és megerősítése szükséges. A szintrehozás feladata tehát az írás-olvasás-számolás és a verbális kommunikáció legalapvetőbb tevékenységformáinak begyakoroltatása. 6.2.2. Tantárgyi rendszer A szintrehozó program a magyar nyelv, irodalom és kommunikáció, valamint a matematika műveltségi területek keretében, ezek tartalmához és kifejtéséhez csatlakozik. Azoknak a tanulóknak szükséges a szintrehozást biztosítani, akiknél a fölzárkóztató programba való belépéskor -tudásuk felmérése alapján -az iskola ezt szükségesnek ítéli. A szintrehozáshoz az iskola által meghatározott órakeretek az óraterv szabadon tervezhető sávjában állnak rendelkezésre. 6.2.2.1. Magyar nyelv, irodalom és kommunikáció 6.2.2.1.1. Célok és feladatok Az írás-olvasás, valamint a verbális kommunikáció eszköztudásának, elemi szintű használatának biztosítása, a már kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése útján. Ennek megfelelően a folyamatos írás, helyesírás készségének korrekciója, az írás és az értő olvasás, valamint a mindennapi beszéd önkifejező eszközként történő használatának kifejlesztése. 6.2.2.1.2. Fejlesztési követelmények Ismerje a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, legyen képes az automatizált írásmozgást folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni. Tartsa be a helyesírás köznyelvi normáit, tudja önmaga helyesírási hibáit javítani. Érthetően tudjon egyszerű közléseket -egyszerű és összetett mondatokat - írásban megfogalmazni. Tudja használni a Magyar helyesírás szabályai című segédletet. Legyen képes működtetni az olvasás technikai lépéseit, alkalmazza a néma-, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez, legyen képes a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának önálló elvégzésére: a téma megállapítására, a lényeg kiemelésére, az időrendek és az ok-okozati kapcsolatok felismerésére. Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, érthetően megfogalmazni. Tudjon kérdéseket fogalmazni és kérdésekre érthetően válaszolni. 6.2.2.1.3. Belépő tevékenységformák Gyakoroltatás A kis- és nagybetűk kapcsolódási variációinak, a folyamatos "másolás és diktálás írásmozgásainak gyakoroltatása, a helyesírás szabályainak alkalmazásával. A hangos olvasás és a néma olvasás gyakoroltatása, szövegelemzések.

17

Az olvasás és írás gyakorlótémáira, valamint a mindennapi kultúra közérdekű témáira épített beszélgetések és szituációs gyakorlatok. 6.2.2.1.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A magyar ábécé betűinek csoportosítása tulajdonságok szerint, Írás sorrendiségük megtanulása. Az írástechnika fejlesztése, betűk szavak, szókapcsolatok írásával. A helyesírás gyakorlása: kis- és nagybetűk, múlt idő, tárgyeset, j és ly, kettős mássalhangzók és a szavak elválasztása. Szövegírás-másolás, tollbamondás és emlékezetből írás (fogalmazás). A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatot és kézírásos Olvasás formában. Az összeolvasás technikája. Szótagoló és folyamatos olvasás. Az olvasott téma megértése és saját szavakkal történő visszaadása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok felismerése. Kommunikáció A helyes kiejtés (artikuláció, hangkapcsolatok). A szókincs bővítése. Páros és csoportos kommunikáció (kérdések, válaszok). Szóbeli közlésből információ kiemelése. 6.2.2.1.5. A továbbhaladás feltételei A szintrehozást végző pedagógus megítélése szerint a tanulók egyénenként alkalmassá válnak arra, hogy a fölzárkóztató programba eredményesen bekapcsolódjanak. Ismerik a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, képesek az automatizált írásmozgást a folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni, betartják a helyesírás köznyelvi normáit. Alkalmazni tudják a néma és értő olvasást a szövegek tartalmának megértéséhez. Mondanivalójukat a mindennapi beszédben érthető formában tudják megfogalmazni. 6.2.2.2. Matematika 6.2.2.2.1. Célok és feladatok Célunk, a megismerő képességek és szokások alakítása, fejlesztése, alapvető matematikai ismeretek, készségek kimunkálása, a matematikatanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Feladatunk a tapasztalatból kiinduló tanulás megszervezése, az induktív módszerek alkalmazása, az egyre tudatosabb megfigyelésre nevelés, az észrevételek érthető, kulturált közlésének kialakítása, a kérdezésre való ránevelés. 6.2.2.2.2. Fejlesztési követelmények Gazdag valóságtartalmú számfogalom kiépítése mellett (a természetes számok körében legalább ezres számkörben), a tízes számrendszer megértetése, biztonságosan alkalmazható műveletfogalmak kimunkálása, elfogadhatóan működő számolási készség kialakítása, térbeli tájékozottság fejlesztése, geometriai ismeretek alapozása, helyes szemlélet kialakítása a valóságról, kapcsolatokról, összefüggésekről, a valóság nemdeterminisztikus tulajdonságairól alapvető fejlesztési követelményekhez tartozik. A gondolkodás fejlesztésében az egyszerű konkrét helyzetekhez, tevékenységekhez kötött gondolkodás kialakítása és tudatos fejlesztése vezethet a logikus, problémamegoldó gondolkodás csíráinak kialakulásához.

18

Az érzékelés finomításának, a figyelem összpontosításának, tartósságának, tudatosodásának fejlesztése, a tapasztalatszerzés egyre önállóbb megtervezésének és végrehajtásának fejlesztése, az igazság megítélése iránti igény, az ellenőrzés (önellenőrzés) iránti igény kialakítása és fejlesztése szintén alapvetően fontos feladat. 6.2.2.2.3. Belépő tevékenységformák A legegyszerűbb kommunikációs kapcsolat kialakítása. Változatos és színes konkrét tevékenységekhez kapcsolódó gondolatok, információk, kérdések egyszerű, de érthető továbbítása egymás felé. Ismétlés, gyakorlás: számok írása-olvasása, ábrák készítése, szerkesztő- és mérőeszközökkel való ismerkedés. Koncentrálást segítő érdekes matematikai játékok alkalmazása, történetek elmondása. Pozitív motiváció kialakítása, megfelelő önbizalom kiépítése (biztatás, dicséretek; a tanulás és a munkába állás esélye, előmenetel kapcsolata; pozitív jövőkép kialakítása). A számfogalom alakítása különböző, véges (kis elemszámú) halmazok számosságához, konkrét mérések végrehajtásához kapcsolva. Tájékozódás (séta) a számegyenesen, számlálás. A négy alapművelet biztonságos megalapozása és összefüggéseiben való kimunkálása tevékenységgel, egyszerű (kirakható) esetekben szóban (fejben) és írásban. Egyszerű geometriai modellekkel való ismerkedés, különböző geometriai alakzatok tulajdonságainak felfedezése, megnevezése. Egyszerű mérések elvégzése (összehasonlítások) testmodelleken, síkidomokon. Matematikai játékok (pl. egyszerű számlétra (nyerőstratégia), sorozatok folytatása, területek lefedése, átdarabolása, valószínűségi játékok (pl. kocka-dobálás), kombinatorikai feladatok (pl. három színből hány különböző zászló (trikolor) készíthető?). Önálló ismeretszerzési lehetőségek bemutatása: könyvek, könyvtár, elektronikus lehetőségek. 6.2.2.2.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Ismerkedés a tanulók matematikai felkészültségével, hiányosságok Alapvető felmérése egyszerű, jól tervezett tevékenységek segítségével. (Pl.: a kommunikáció 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyeket tartalmazó kártyák segítségével kialakítása számkirakások, legkisebb, legnagyobb egyjegyű, kétjegyű, két különböző kártyából az összes lehetőség, stb. Test-modellek kézbevétele, vizsgálata, mérése. Nyerőstratégiák egyszerű esetekben. stb.) A természetes számok körében legalább ezerig. Számok írása, Számfogalom olvasása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számegyenes, számok helye a számegyenesen. Egész, tízes (százas) számszomszédok. Két szám összehasonlítása, három-négy szám sorba rendezése nagyság szerint. A négy alapművelet pozitív egészek körében. Műveletek Összeadás, kivonás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. Szorzótábla. Szorzás, osztás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. 0

19

TÉMAKÖRÖK

Geometriai alakzatok, mérések

Érdekes játékok (A matematika többi témakörének érintése, előrevetítése)

Ismerkedés a természetben, épített környezetben, a művészeti alkotásokban található szimmetriákkal

TARTALMAK és 1 szerepe az alapműveletek esetében. Műveleti sorrend, zárójel szerepe. Szóbeli (fejben) és írásbeli számolási eljárások gyakorlása. Legfeljebb két műveletre építő egyszerű szöveges feladatok. Ismerkedés különböző geometriai alakzatokkal (testek, sokszögek), tulajdonságaik észrevétele, megfogalmazása. Szétválogatások, csoportosítások egy-két tulajdonság alapján. Testmodellek, különböző valóságos tárgyak méreteinek összehasonlítása egy választott és egy - egy szabvány mértékegységgel. (Hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, térfogat) Idő egységei, az idő mérése (az óra). Konstruálások adott feltétel mellett. Rajzolás körzővel, vonalzóval. Például az alábbi témákhoz kapcsolódóan: Derékszögű koordinátarendszer (Pl. Hol van az eldugott ékszer? A kérdésre igen vagy nem a válasz, közben a lehetséges területet besatírozzák) Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolás oszlopdiagramon. Sorozatok geometriai alakzatokból (sorminták), számokból (szabályokat keresni, folytatni; szabályokhoz felépíteni a sorozatokat) Egyszerű nyerőstratégiák (Négyzethálón, stb. játszva) Kockadobálós kísérletek. Számolások zsebszámológéppel. Például: falevelek, lepkék, különböző termések, szép épületek, díszítőelemek, festmények, zene szimmetriái, ismétlődései, érdekességei

6.2.2.2.5. A továbbhaladás feltételei A legelemibb kommunikációs készség, számfogalom, műveletfogalom, geometriai szemlélet birtokában vannak. Megfelelő motiváltsággal bírnak a tanulást illetően. Képesek 45 percen át figyelni, egy-egy jellel, mondattal emlékeztetni tudják magukat a hallottakra. Tudnak a tanultakkal kapcsolatban kérdezni. Képesek számokat (például háromjegyűeket) helyesen kiolvasni, leírni diktálás után, azokkal egyszerű szóbeli és írásbeli műveleteket elvégezni. A zsebszámológépet egyszerű esetekben (segítséggel) használni tudják. Szóbeli utasításra képesek lerajzolni a tulajdonságaival megadott egyszerű alakzatot. Kézbe adott modelleken észrevesznek és megfogalmaznak egy-két tanult tulajdonságot. Képesek körzővel és vonalzóval megrajzolni egy-egy nagyon egyszerű alakzatot. Vonalzóval képesek egy négyzet, téglalap, kör, kocka, téglatest egyegy adatát megmérni.

6.3. Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció − C1 változat 10. évfolyam (az éves javasolt óraszám: 111) − C2 változat 9--10. évfolyam (az éves javasolt óraszám: 148, 74)

20

6.3.1. Magyar nyelv és kommunikáció 6.3.1.1. Célok és feladatok A hátrányos helyzet egyik oka sok esetben a család által átörökített kultúra és az intézményes kultúraközvetítő, azaz a hagyományos iskola által tanított kultúra különbözősége. Ez az inkongruencia a hatékony tanulás egyik legfőbb akadálya. A hátrányos helyzet másik oka a nem megfelelő tanítás és készségfejlesztés: ezeknek a tanulóknak apróbb lépésekre lebontott tanításra, valamint alaposabb és hosszabb készségfejlesztésre lett volna szükségük. A fölzárkóztató oktatás eredményességéhez tehát az szükséges, hogy a tanulási-tanítási folyamat a tanulócsoport kultúrájának struktúrájához igazodjék, továbbá a tudás- és képességbeli hiányosságok felderítésén alapuljon. A képzés sikere érdekében a tanítás gyakorlatát tehát ne csak a képzés után elvárt magatartásmodellek, tevékenységek és ismeretek rendszere határozza meg, hanem alkalmazkodjék a képzés hátterében ható kulturális közeg adott modelljéhez, valamint a tanulók meglévő ismereteihez és készségeihez: diagnózison alapuljon a terápia. A tanítás gyakorlata -- a tanulók életében megjelenő kulturális részterületekre alapozva -- a megértés és az élményszerzés színvonalának fejlesztését tekinti irányadónak: egyrészt hangsúlyt fektet a tömegkultúra és a hétköznapi kultúra jelenségeire, valamint az etnikai rétegek kulturális sajátosságaira is, másrészt pedig felébreszti az értékek iránti igényt A fölzárkóztató foglalkozást igénylő tanulók esetében szinte minden esetben kimutatható a zenei, a képi és a mozgásos agyi funkciók dominanciája, ugyanakkor a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás és a logikus gondolkodás készsége fejletlenebb. Ez a pszicholingvisztikai tény is oka az iskolai kudarcoknak. Az iskolai kritériumok ugyanis egyoldalúan ez utóbbi funkciók fejlesztését hangsúlyozzák, s az oktatás egészében elhanyagolják az érzelmekhez jobban kapcsolódó (képi, zenei) képességek szerepét. Mivel a fölzárkóztató képzésnek alapelve a tanulók meglévő képességeihez való alkalmazkodás, a nyelvi képzés területén a képi, a zenei és a mozgásos képességekből kiinduló verbális fejlesztést ajánlatos megvalósítani, s ezáltal közelebb vinni a tanulókhoz az elvontabb képességeket. A képzés feladata tehát, hogy hidakat teremtsen a már meglévő és a kialakítandó különböző típusú képességek között, s ezen kapcsolatteremtés segítségével javítsa az iskolai elvárások által előírt normák teljesítését. Ezt a feladatot az integrált módszerű tanítással és fejlesztéssel lehet megoldani. Ezért a fölzárkóztató oktatás legfőbb módszere az integráció. Az integrált módszerű tanítás több síkon is megvalósulhat. Jelenti egyrészt a képi-zeneimozgásos és a nyelvi-logikai képességek összekapcsolását. Jelenti másrészt azt, hogy az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez minden tantárgynak hozzá kell járulnia: ezért jelenhet meg a tantervben különböző tantárgyak közt azonos vagy hasonló tananyagtartalom vagy fejlesztési követelmény, s ezáltal a nyelvi fejlesztés megerősítést kaphat a többi tantárgytól is (ugyanakkor a többi tantárgy is nyer: hiszen a megértés mindenütt a nyelvi megértésen múlik). Jelenti harmadrészt az anyanyelvi képzés egyes részterületeinek -- beszéd, olvasás, írás, nyelvtan stb. -- integrált tanítását. S jelenti negyedrészt a tanítási-fejlesztési módszerek gondos megválasztását: minden anyanyelvi részterületet olyan módon kell tanítani, hogy az a többi részterület fejlesztését is segítse; úgy kell például az olvasástechnikát fejleszteni, hogy az a kiejtést és a helyesírást is fejlessze.

21

A fölzárkoztató programban részt vevő tanulók között minden bizonnyal sokan vannak kétnyelvűek és/vagy kettősnyelvűek (olyanok akik két nyelvváltozatot -- egy regionális köznyelvet/nyelvjárást és köznyelvet -- beszélnek). Az is előfordulhat, hogy kétnyelvűségük kevertnyelvűség vagy félnyelvűség, vagyis egyik vagy mindkét nyelvüket tökéletlenül beszélik. Ezzel a szociolingvisztikai ténnyel számolni kell, mert problémaként jelentkezik mind a beszéd, mind a helyesírás tanításában. Ilyen esetekben a kontrasztív szemlélet segít, s ez is külön feladatot jelent a tanárnak. A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alkalmas arra, hogy a gátolt kapcsolatteremtő képességet felszabadítsa, illetve az agresszív nyelvi mintákat csökkentse. Ez azt jelenti, hogy teret kell adni a beszélgetésen alapuló tanításnak, s a tanár beszédének és magatartásának feszültségoldónak, kapcsolatteremtőnek, egyszóval mintának kell lennie. 6.3.1.2. Fejlesztési követelmények Kulturált nyelvi magatartás és személyiségfejlesztés A program nevelési céljait a személyiségfejlesztés határozza meg. Ez a fejlesztési követelményben is megjelenik: a konfliktusok megoldására való törekvés, az együttműködési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, az önkifejezési igény, a tolerancia alapvető személyiségjegyek, ezért fejlesztésüknek alapvető jelentősége van. A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő háttér megteremtése. A fölzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének megteremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó gyakorlatias tudást kell helyezni, a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztésén van tehát a hangsúly. A hátrányos helyzet egyik alapvető oka a valódi és a funkcionális analfabetizmus, vagyis az alapvető olvasási-írási-számolási képességek kialakulatlansága, illetőleg működésképtelensége (a funkcionális analfabéta megtanult olvasni-írni-számolni, de képességeit nem használja, s fokozatosan elfelejti). Éppen ezért az olvasás-írás megtanítása, illetőleg korrekciója fontos feladat, mivel az általános lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik. Fontos a diagnózisra épülő korrekció: vagyis ki kell deríteni a hierarchikus készségrendszer hiányzó elemeit, s pótolni kell őket. A hátrányos helyzetű tanulók esetében a tanulásirányító és a tanuló között létrejövő új típusú kapcsolat a taníthatóság feltétele. Az ehhez a pedagógiai feladathoz szükséges tanárszemélyiség alapvonása a közvetlenség, a türelem és az empátia. A fejlesztést vállaló tanárnak ezenkívül tájékozódnia kell a szakirodalomban, kétségkívül meg kell ismerkednie az alsóbb iskolafokok tanítási módszereivel. Beszélgetés - olvasás -írás A magyar nyelv tanításában a beszédfejlesztés, az olvasás és az írás - komplex kommunikációs tevékenységgé szerveződik. A magyar nyelvi képzésnek az alapja a verbális funkciók fejlesztése, tudva és figyelembe véve azt a tényt, hogy a szóbeli képességek fejlesztése nem választható el a társas kapcsolatok világától. Így a nyelv elsajátításának szituatív természete révén az emberi kapcsolatok alakításának képessége, a szituációk felismerése, az önértékelés növelése szükségszerűen összekapcsolódik az empátia fejlesztésével.

22

A magyar nyelv tantárgy fejleszti a szóbeli kommunikációs képességeket, azaz segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez alkalmazkodó szövegalkotásban, gyakoroltatja a kétszemélyes, a kisközösségi és a társadalmi, szélesebb hatókörű szerephelyzeteket, növeli az önbizalmat, a konfliktust feloldó és a problémamegoldó képességeket. Az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése is szükséges, hiszen az alapvető tanulási képességek az íráskészség fejlettségétől is függenek. Ezért szükséges, hogy a tanulók eljussanak az önálló írásbeli szövegalkotás elemi szintjéhez, s a közéleti írásbeliség alapjait is elsajátítsák. A szakiskolai követelményekhez igazodó tartalmakat egy alfabetizáló, írásjavító fölzárkóztatás előzi meg, így ez esetben az írástechnikai alapismereteket tudottnak tekinthetjük, de a további gyakorlásra kétségkívül szükség van. Szövegértés – szövegalkotás - kommunikáció Lényeges elem a fejlesztő programban annak tudatosítása, hogy a beszéd- és íráskultúra a társas és társadalmi megértést szolgálja. A másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció a ma emberének elengedhetetlen szükséglete. A képzés hangsúlyt fektet a tanulók kommunikációs kompetenciájának fejlesztésére, azaz a sikeres kommunikáció feltételeinek megismertetésére, elemző-értékelő készségük, képességük, kommunikációs kultúrájuk, normaismeretük fejlesztésére, a társadalmi és a beszédbeli normáknak megfelelő vitatkozás elsajátíttatására. Emellett a nyelvi képzésbe külön modulként épül be a tömegkommunikáció, amelynek célja a tudatosabb médiahasználat elősegítése. Ezen belül lényegesnek tartjuk az egyes médiumok sajátosságainak, a leggyakrabban előforduló műfajcsoportok (közlő, befolyásoló, kapcsolatápoló, kulturális) jellemzőinek megismertetését, és néhány jellemző műfajnak megfelelő szövegalkotás tanítását. Fontosnak tartjuk továbbá az ésszerű médiahasználat szokásainak kialakítását, fejlesztését. 6.3.1.3. Belépő tevékenységformák Olvasás − A kellő tempójú hangos olvasás kialakítása különböző olvasástechnikák segítségével (szótagolvasás, szavak és nagyobb összetartozó egységek olvasása, hangsúlyos olvasás). A hangos olvasásra szükség van, elsősorban a hibák észrevétele és javítása céljából. − A néma olvasás fejlesztése (követő olvasással, feladatmegoldásokkal). − A hallás utáni megértés készségének növelése (a nyelvi tudatosság fejlesztése; a hallottak megbeszélése, esetleg jegyzetelése; tollbamondások íratása). − A mindennapi élet jeleinek, jelenségeinek “olvasása”. − Az elolvasott szövegek elemi szintű reprodukálása szóban és írásban. − Az esetleges olvasási problémák okainak kiderítése, az olvasástechnika megtanítása és fejlesztése. − Az olvasás motiválása, az olvasás megszerettetése. Írás − Olvasható íráskép kialakítása, annak tudatosítása, hogy az írás megformálásával a személyiség is alakítható. − A betűtévesztések, a betűkihagyások és betűcserék korrigálása. − A helyesírás alapelveinek készségszintű alkalmazása. 23

− A szöveg megalkotásának alkalmazásával is.

és

elrendezésének

gyakorlása

számítógép

Kommunikáció és tömegkommunikáció − Beszédtechnikai gyakorlatok − Az esetleges kétnyelvűség és kettősnyelvűség felhasználása az önkifejezés fejlesztésében. − A nyelv szituatív természetének tudatosítása, a beszédhelyzet felismerése, ennek megfelelő szövegalkotás. − A fejlesztés során a játékos tanulási formák, helyzetgyakorlatok alkalmazása. − A beszéd fejlesztése a nyelv zenei és képi sajátosságainak felhasználásával. − Szókincsfejlesztő gyakorlatok, a használt szóállomány terjedelmének kitágítása, tartalmának pontosítása, játékos mondatátalakítások. − A társadalmi érintkezési formák hétköznapi szintjén megjelenő kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák gyakoroltatása. − A hétköznapi kultúra színtereinek, a tömegkommunikáció megfelelő nyelvi sajátosságainak (a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek) bemutatása és rendszerezése. − A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása, amely szervesen összekapcsolódhat az etnikai neveléssel. A kétkultúrájú tanulókban e sajátos helyzet értékeinek felmutatásával, a nyelvi párhuzamok tanításával a tudás iránti igény felkeltése. − A tömeg- és személyközi kommunikáció integrált tanítása. − Egy-egy konkrét tömegkommunikációs jelenség (cikk, műsor, reklám információs szöveg stb.) elemzése A valóságos, képzelt, illetve a médiában megjelenített kommunikációs aktusok, problémák, konfliktusok elemzése, összehasonlítása és értékelése. − A tanulók életéből merített, konfliktusok megoldását segítő helyzetgyakorlatok. − Kulturált nyelvi magatartás − Különböző beszédhelyzetek vizsgálata az írott és az elektronikus tömegkommunikációban. − A kapcsolatfelvétel, az érdeklődés, a hírcsere, az érvelés stíluseszközeinek alkalmazása. − Társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása. − Szövegalkotás − Hivatalos írásbeli műfajok gyakorlása és elsajátítása (pl. önéletrajz, kérvény, pályázat, hirdetés). − A különböző szövegtípusok (pl. ábrázoló, érvelő, kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok) elemzése és értelmezése. − A tanuló egyéni gondolkodási ritmusát és érzelmi készenlétét figyelembe vevő differenciált tevékenységi formák alkalmazása a program megvalósításának elengedhetetlen feltétele.

24

6.3.1.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK Írás

Olvasás

TARTALMAK A betűismereti hiányosságok felderítése, az írástechnikai problémák feltárása és javítása (betűalakítás és -kapcsolás), A szerialitás (egymásutániság) fejlesztése, a szavak hangokra bontásának gyakorlása; a szavak pontos, betűkihagyás nélküli leírása, Az írás fejlődése: képírás, fogalomírás, hangjelölő betűírás; érdekességek az írás történetéből, A számítógépen való írás, az internetezés sajátosságai, Betűtípusok, a betűtípusok a jelentés szolgálatában, Az íráskép, önismeret és íráskép, A kiejtés szerinti írásmód a szavakban és a toldalékokban, a hangok jelentés megkülönböztető szerepe; a regionális és a nyelvjárási kiejtés összehasonlítása a köznyelvivel, a köznyelvi kiejtéstől eltérő esetek különleges kezelése (ilyenkor a kiejtés elve alá tartozó eseteket a hagyomány elve alapján kell tanítani, vagy a kiejtést kell a köznyelvi kiejtéshez közelíteni), A szóelemző írásmód: a szavak toldalékos alakjainak leírása (szótagolással és/vagy szóelemzéssel), A hagyományos írásmód: nevek, a [j] hang kétféle jelölése A mondatfajták helyesírása (mondatkezdés és -zárás, a központozás alapesetei) A helyesírás tanulása és gyakorlása a számítógép segítségével (HUNOR-program). A figyelem, az emlékezet és az analizáló képesség (a nyelvi tudatosság) fejlesztése, Az olvasástechnika fejlesztése: a szavak pontos dekódolása (ha szükséges, szótagolvasással), a hangsúlyos olvasás fejlesztése (a kiejtési gyakorlatokkal összekapcsolva), nagyobb szövegegységek hangos és értelmező olvasása (elemzéssel egybekapcsolva), A néma olvasás fejlesztése a némaolvasási technikák változatos alkalmazásával (követő olvasással, feladatmegoldással stb.), A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása változatos technikák alkalmazásával, különös tekintettel a szakszókincsre, Az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése szövegtani és pragmatikai ismeretek segítségével, beszélgetéssel, hangos olvasási és némaolvasási technikák alkalmazásával, Folyamatolvasás előremondások, véleményalkotás, értékelés és vita alkalmazásával, kérdések megalkotásával, A tanár felolvasásainak aktív, figyelmes követése, befogadása, Bevezetés az irodalom olvasásába, elsősorban a metaforikus nyelv magyarázatával és érzelmi hatásának kihasználásával, Szemelvények, rövid művek egyéni feldolgozása, Nem nyelvi jelek olvasása, térképolvasás, grafikonok, ábrák olvasása, A könyvtár: a betűrend alkalmazása a katalógus használatakor, segédkönyvek, szótárak, lexikonok olvasása, használata, A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak és egyéb nyelvtani segédletek ismerete és alkalmazása, 25

TÉMAKÖRÖK

Beszéd

Szövegértés, szövegalkotás

26

TARTALMAK Böngészés folyóiratokban, könyvekben, A számítógépes anyagok olvasása (Interaktív magyar nyelvtan, HUNOR helyesírási program stb.). Beszédtechnika: légzés- és ritmusgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, A köznyelvi, a regionális és a tájnyelvi kiejtés különbségeinek megbeszélése, a regionális ejtés megtartása, az esetleges kettősnyelvűség (diglosszia) támogatása és fejlesztése, A kétnyelvűségből (bilingvizmus) adódó sajátosságok megbeszélése, az esetleges kevertnyelvűség és félnyelvűség tudatosítása, fejlesztéssel való megszüntetése, Hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet, hangfekvés, hangszín és junktúra (határjegy) a szövegben (a tanár mintájának követésével, előkészített gyakorlatokkal, valamint a Hej, hej helyes beszéd!, a Beszélni nehéz! műsorok meghallgatásával, feladataik megoldásával), Memoriterek tanulása artikulációs és szövegfonetikai gyakorlatokkal, a megtanulás segítésével (rímek, kulcsszavak, tételmondatok és egyéb támpontok elemzésével). A hangzó szöveg megértése: a diglosszából és a bilingvizmusból adódó sajátosságok felismerése, az argó és a szleng hangzásbeli sajátosságainak felismerése és megítélése, énekelt szövegek megértése, bevezetés a színpadi művek megértésébe, A beszédgondolkodás (monológ) szövegfajtái és a párbeszédes szövegek (a beszédhelyzet), A referenciális funkció kifejlesztése és gyakorlása: elbeszélő és leíró szövegek megértése, szakszövegek megértése, A kontextusos beszéd (a kidolgozott kód) kialakítása és gyakorlása (a függő beszéd gyakorlása: szövegek elmondása és/vagy leírása harmadik személyben), A kép és a szöveg összefüggéseinek felfedezése (képes vicclapok, képregények, fényképek, műalkotások, szakkönyvi ábrák és aláírásaik stb.), A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása olvasással, szövegelemzéssel, szótárak böngészésével, valamint változatos eszközökkel (pl. szóalkotás betűkből, szóépítés, szóboncolás vagyis a szó elemeinek felismerése, esetleg a szó erdetének ismertetése, jelentéstani játékok stb.), A fogalmazásírás lépéseinek megtanítása (retorikai alapismeretek): a téma feltalálása, az anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, A vázlatkészítés megtanítása és gyakorlása, A szöveg technikai elrendezése: beljebb kezdések, szóközök, margó; a szöveg elrendezése a számítógép segítségével, Az alapvető szövegfajták írásának megtanítása (az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a levél és az önéletrajz), Néhány hivatalos irat (pl. hivatalos levél, kérvény, panaszkönyvi bejegyzés, hirdetés) szerkesztésének, nyomtatványok, űrlapok és kérdőívek kitöltésének megtanítása; szerkesztési ismeretek (a megszólítás, a keltezés és az aláírás, mondatsablonok), stilisztikai

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK ismeretek, udvariassági formák, Fogalmazástechnikai gyakorlatok: bevezetések és befejezések írása, hiányos szövegek kiegészítése, tagolás megoldása stb., Kisebb beszédek megírása, megtanulása és elmondása: pohárköszöntő, születésnapi köszöntő stb., Rögtönzések tanítása: hozzászólás, felszólalás, megbeszélés, vita. Jel és jelentés, az információ és üzenet, Kommunikáció A kommunikáció feltételei, A kommunikációs helyzet elemei (térbeli, időbeli és a partnerek közötti viszonyok, szerepek), A nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció (a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat; a megjelenés, a testtartás, a tér és az idő szabályozása, a hangjelek), A hivatalos és közéleti kommunikáció színtereiben előforduló beszédhelyzeteknek megfelelő szövegek alkotása, A beszélő szándéka és ennek kifejezése (az emberi kapcsolatok rejtett dimenziói), A beszédhelyzet: a beszélő és hallgató szerepváltása (némafilmek, filmrészletek idegen nyelven – szituációk alapján ismeretlen szövegre való következtetés), A vita, a nézeteltérés (vita a konfliktuskezelésről), A társalgás elemi formái: társalgási tanácsadó, nyelvi illemtan, Hogyan fejezzünk ki hangulatot? Kedvenc történetek, székely viccek, cigány adomák és elbeszélések. Tömegkommunikáció A tömegkommunikációban megjelenő műfajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek (a közlő, a befolyásoló, a szórakoztató és a kapcsolatápoló műsortípusok), A sajtó: a hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek eltérő sajátosságai (olvasóközönség, hatókör, a megjelenés gyakorisága stb.), A karikatúra a sajtóban, a humor forrásai, A sajtóban megjelenő szövegműfajok elemzése és alkotása: a sajtófotó, a képregény és az apróhirdetés, A televízióban megjelenő műsortípusok: a híradás, a sorozatok, a talk-shaw (a könnyedség kellékei), A televízióban megjelenő reklámok, A rádió: napjaink rádióhallgatási szokásai, A rádióban megjelenő műsortípusok, A rádió, a sajtó és a televízió hatásának összehasonlítása. 6.3.1.5. A továbbhaladás feltételei Az anyanyelvi képességeket megalapozó értelmes és összefüggő beszéd, jó színvonalú beszédértés. Közepes nehézségű szövegek értelmes hangos olvasása. Közepes nehézségű szövegek elolvasása és megértése, a szöveg értelmezése és vélemény alkotása az olvasottakról, az olvasottak lényegének világos és szabatos megfogalmazása szóban és írásban. Lényegretörő és áttekinthető vázlat készítése. A tanult szövegtípusok megírása, a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazásával. Elfogadható külsejű és

27

helyesírású fogalmazás készítése. Sikeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés, lényegkiemelés. Az alapvető helyesírási esetek ismerete: a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírása. Értelmes előadás (felelet vagy egy megírt szöveg előadása). A mindennapi kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáinak megtartása. A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete. A tantárgy jellege úgy kívánja, hogy a tanulók munkáját a pedagógus szövegesen, konkrét kritériumok alapján, ne osztályzatokkal értékelje. Ezt az értékelési módot a közoktatási törvény is lehetővé teszi. 6.3.2. Irodalom 6.3.2.1. Célok és feladatok A fölzárkóztató oktatásban az irodalomtanítás célja egyrészt korrigáló jellegű, amennyiben a beszélt nyelvi és az írásos kommunikációs technikák hiányait pótolja, és ezzel lehetővé teszi az alapműveltség és a szakmai műveltség megteremtését és bővítését. Másrészt elősegítjük, hogy a tanuló a művészet adta élmények révén is képes legyen a megértés szándékával közeledni az emberi érzelmek, kapcsolatok, erkölcsök, cselekedetek, konfliktusok, döntések sokféleségéhez. A közös olvasás, az olvasmányokról folytatott beszélgetések és az elemzések során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulót érzelmeinek és a különböző értékekről alkotott gondolatainak megfogalmazására. Az irodalmi foglalkozások célja a fölzárkóztató oktatásban is az, hogy olvasásra ösztönözzön, és a különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységekkel fejlesszük a tanuló nyelvi, esztétikai, erkölcsi problémaérzékenységét, érvelő- és ítélőképességét. A pedagógiai tapintat, a tanuló adott értelmi és érzelmi készenlététének elfogadása és a következetes követelés helyes aránya növelheti a tanuló motiváltságát. Az egyéni képességek pozitívumainak hangsúlyozása, a siker, az önkifejezés, az aktív tanulói részvétel értékelése az együttműködés forrása. A tanári megértés révén megközelíthetővé válik a személyiség, fejlődhet a kommunikáció, sikeresebb lehet a kooperáció, s jobb eséllyel valósítható meg a szocializáció is. A tantárgy kettős céljából kiindulva a feldolgozandó irodalmi alkotások kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy olvasástechnikai és tartalmi tekintetben mindenkor illeszkedjenek a tanulók képességeihez, ismereteihez és érdeklődéséhez. 6.3.2.2. Fejlesztési követelmények Kulturált nyelvi magatartás Az irodalom eszközeivel a kommunikációs zavarok feltárására alapozva fejlesztendő a beszédkészség, a nyelvi együttműködés képessége, a kommunikációs technikák, a beszéd és írás alaki, gondolati és kifejezési formái. A tanulók szerezzenek megfelelő kommunikációs viselkedési tapasztalatot és gyakorlatot különböző társas helyzetekben. Szövegértés Fejlesztendők a szöveg befogadását lehetővé tevő motivációk, az érdeklődés, a figyelem, az olvasástechnika, valamint a szükséges logikai, gondolati és emlékezeti képességek. Az esztétikai, érzelmi és erkölcsi érzékenység valamint az ítélőképesség fejlesztése Az olvasmányokról való beszélgetés és az elemző tevékenységek során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a diákot érzelmeinek, képzeteinek, a különböző értékekről és ellentétekről alkotott gondolatainak hiteles megfogalmazására. Fontos feladatnak 28

tekintjük az érzelmi sivárság, beszűkültség megszüntetését, a pozitív érzelmek gazdagítását. Ebben nagy szerepe lehet a változatos és értékes, ugyanakkor a tanulókhoz közel álló szövegek olvasásának. A tanulási képességek fejlesztése Az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata (pl. tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, könyv- és könyvtárhasználatban, az információk célszerű felhasználásában). Eligazodás a tanulmányaihoz használt forrásokban (pl. ismerkedés a könyvtárral, lexikonokkal, enciklopédiákkal). 6.3.2.3. Belépő tevékenységformák − Különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek olvasása, beszélgetésen alapuló elemzése. − Az emberi kapcsolatok cselekedetek, érzelmi viszonyok összetettségének megbeszélése, megvitatása, érvek gyűjtése, ellenérvek mérlegelése. − Irodalmi kifejezési módok személyes megtapasztalása pl. színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás. − A népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszközének elemzése; a “Mit, miért olvasok én; mit és miért olvasnak mások?” kérdésre válaszok keresése. − Események, cselekvéssorok, egyszerűbb, rövidebb történetek elmondása. Beszámoló a művek tartalmi és kifejezési dimenzióival kapcsolatos élményekről. Az irodalmi alkotásban megjelenített érdekek, jellemzés, személyiségjegyek, értékek, magatartásmódok, szerepek, csoporthoz, társadalomhoz, illetve normákhoz fűződő viszonyok felismerése. A különböző értékek ütközése, a közöttük való választások és a következmények összefüggéseinek felismerése. − Szövegek tartalmi csomópontjainak, lényegüknek kiemelése, illetve meghatározása megadott szempontok alapján. − Az olvasási motiváció kialakítása és erősítése a diákok érdeklődésének megfelelő, élettapasztalataikat, problémáikat tükröző alkotások felhasználásával. 6.3.2.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Szűkebb és tágabb Érdekes történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek és műsorok környezetünk az irodalomban (lakóhelyünk, országunk; az évszakok, az állatvilág, a természet védelme) Emberkép és világkép Mondák, legendák, mesék, bibliai történetek Tájak és népek, a modern élet kihívásai A család és szűkebb közösség, barátok és

Néprajzi jellegű leírások, szokások, receptek, a mai város és vidék jellegzetességei Érdekes történetek, elbeszélések, anekdoták, költemények és slágerszövegek, televíziós sorozatok, régi mítoszok mai feldolgozásai 29

TÉMAKÖRÖK haverok, példaképek, hősök régen és ma Kötelesség, szabadság, hűség (baráthoz, kedveshez, hitveshez, családhoz, szülőföldhöz, néphez, nemzethez) A közös kommunikáció: az ünnep Érzelmek, vágyak, indulatok Indítékok és következmények, idő és esemény Konfliktusok, viták, küzdelmek

TARTALMAK

Történetek, interjúk, pályaképek utazókról, mesteremberekről, felfedezőkről, sportolókról stb.

Jeles napok, családi és nemzeti ünnepek, a népek nagy ünnepe: az olimpia Ritmus, kép, kifejezés. A líraiság kifejezőeszközei

Helyes és helytelen, sikeres és sikertelen döntések vizsgálata, emberek rendkívüli helyzetekben és a mindennapokban, a tömegkultúra produktumaiban és a szépirodalomban A drámaiság és a dráma világa; az érdekütközések, különböző minőségű és hatású megoldásaik megjelenítése a sajtóban, a tömegkultúrában és a minőségi irodalomban. Konfliktusok, jellemek, szituációk elemzése Furcsa és mulatságos Ironikus, humoros, szatirikus, groteszk szövegek, drámai jelentek Jelek, jelzések, rejtett Irodalmi és más művészeti alkotások jelentésrétegeinek, hatásának jelek beszélgetéseken, elemzéseken alapuló értelmezése Irodalom és film Az irodalom és a filmfeldolgozás, filmváltozat összehasonlítása (pl. a Rómeó és Júlia modern feldolgozásai) Irodalom a Szépirodalmi művek, irodalmi lexikonok, irodalomról szóló könyvtárban információk, elektronikus adathordozók Javasolt művek és szerzők: Válogatás az évszázadok magyar és világirodalomból (például a fabulákból); de elsősorban 20. századi különböző esztétikai értékű művekből, pl. Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Tamási Áron, Nemes Nagy Ágnes, Áprily Lajos, Karinthy Frigyes, Örkény István, Rejtő Jenő, Tandori Dezső, Weöres Sándor, Papp Tibor, Csalog Zsolt, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Magda, Jókai Anna, Sánta Ferenc, Kányádi Sándor, Sütő András, a régebbi és a mai ifjúsági irodalom alkotásaiból, valamint a sajtó színvonalas, maradandó értékeket közvetítő írásaiból, interjúkból, riportokból, glosszákból, érdekes hírekból, jó stílusú ismeretterjesztő írásokból stb. Részletek életrajzi regényekből, visszaemlékezésekből, memoárokból, jó riportregényekből. A legnagyobbak neve mindenképpen szerepeljen legalább egyszer. 6.3.2.5. A továbbhaladás feltételei − Az irodalmi művekkel kapcsolatos elemi szövegalkotás szóban és írásban, ügyelve a közlés világosságára és szabatosságára, valamint a rendezett írásra és az elfogadható helyesírásra. − A tanult művek szerzőjének, tartalmának, főbb kifejezőeszközeinek ismerete − Lényegkiemelés, vázlatkészítés ismeretlen szövegekből

30

6.4. Matematika 6.4.1. C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74) 6.4.1.1. Célok és feladatok A matematika tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a matematikai alapismereteket és készségeket, amelyek segítségével képessé válnak a mindennapi életből vett egyszerű problémáknak az adott gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó matematikai modelljének megtalálására, megoldására és az eredményes szakmatanulásra. A matematika oktatásának ebből következő feladatai: − Biztosítsa a gyakorlati munkavégzés megtervezéséhez, valamint a többi tantárgy eredményes elsajátításához szükséges matematikai alapismereteket és eszközöket, amelyekkel a tanulók alkalmassá válhatnak a szakképzésre. − Feladata, hogy a meglevő ismereteket, készségeket stabilizálja, valamint továbbfejlessze. − A matematikaoktatás az ismereteknek konkrét, gyakorlati feladatokon történő alkalmazásával fejlessze a tanulók pozitív motivációját a tárgy iránt, segítse elő, hogy a tanulók a problémahelyzetekhez önbizalommal közelítsenek. − A matematika tanítás feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a gondolkodás, a problémamegoldás örömét, megmutassa a matematikának az emberi kultúrában betöltött szerepét. − Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását és esztétikai érzékét. − Alakítsa ki és fejlessze a megértésen alapuló gondolkodást, ismertesse meg a valóság és a matematikai modell közötti kétirányú kapcsolatot. − A program nem tartalmazza a teljes alapfokú (általános iskolai) matematika ismeretanyagot, de a matematika oktatása tegye képessé az egyéni fejlesztés során megfelelően felkészült és motivált tanulókat arra, hogy további tanulmányokat (általános iskolai osztályozó vizsgára, alapműveltségi vizsgára való felkészülés) folytathassanak. 6.4.1.2. Fejlesztési követelmények − A tantárgy a tanítás során neveljen a rugalmas és fegyelmezett, logikus gondolkodásra, a felfedező, örömteli feladatmegoldásra. A gondolkodási folyamatok alkalmazásával fejlessze a heurisztikus, a konstruktív és az analogikus gondolkozást. Járuljon hozzá a helyes tanulási szokások kialakításához és alkalmazásához. − Fejlődjön ki olyan szintű számolási készség, amely alkalmas a mindennapi élet egyszerű matematikai műveletekre alapozott problémáinak megoldására. Alakuljon ki a zsebszámológép helyes és biztos használata. Fejlődjön a tanulók sík- és térgeometriai szemlélete a mindennapi geometriai jellegű problémák megoldásához szükséges szintre. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok elemzésével fejlődjön a tanulók függvényszemlélete. − A matematika járuljon hozzá a szövegértő, szövegelemző képesség fejlődéséhez. A tanulók legyenek képesek egy probléma többféle megoldásának keresésére és megtalálására. Fejlődjön logikus gondolkodásuk (pl.: különböző logikai játékok megismerésével). 31

− Legyen tapasztalatuk a kombinatorikus gondolkodásmódban. Értsék a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események fogalmát. Értsék, és a mindennapi életben is használni tudják az „és”, „vagy”, „nem”, „ha... akkor” típusú nyelvi logikai elemeket. − Legyen tapasztalata a tanulóknak a tantárgyon belüli és a mindennapi életből vett egyszerű álltások igaz vagy hamis voltának eldöntésében. Ismerjék a sejtés és igazolás közötti különbséget. Értsék meg a matematikai modell fogalmát (pl.: ábrák, modellek felhasználásával). − A tanulók váljanak képessé pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Ahol lehet, becsüljék meg az eredményt, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. − Szokjanak hozzá a megoldási terv készítéséhez, legyenek képesek terveiket és megoldásaikat szóban és írásban, társaik számára érthető formában megfogalmazni. − Legyen tapasztalatuk könyvek, képlet- és táblázatgyűjtemények használatában. 6.4.1.3. Belépő tevékenységformák, gondolkodási, probléma-megoldási módszerek − A nyelv logikai elemeinek megértése, egyszerűbb esetekben való használata; összehasonlítás és viszonyítás során a szükséges kifejezések értelmezése, használata (több, kevesebb, - kisebb, nagyobb -, egyenlő; és, vagy, ha ... akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem...). − Szövegértelmezés egyszerű gyakorlati jellegű feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv készítése, ellenőrzés és értékelés a szöveg alapján; adatok, eredmények összevetése a mindennapi gyakorlattal). − Elemek kiválogatása adott feltétel alapján (pl. osztható, nem osztható); elemek besorolása a megfelelő csoportokba (halmazfogalom előkészítése). − A "biztos", "lehet, de nem biztos", "lehetetlen" érzékeltetése valószínűségi játékokon, különböző problémák, események kapcsán. − Sorbarendezés próbálgatással, az összes eset előállítása. − A feladatmegoldás különböző módszereinek alkalmazása: módszeres próbálgatás; következtetéses gondolkodás, sejtések, szabályosságok megfogalmazása; sejtés és igazság összevetése; kísérlet; az eltérő vélemények eldöntésére javasolt megoldási lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe. − Az egyes témakörökhöz kapcsolódó főbb tevékenységek: − Elemi műveletek sokszori ismétlése különböző, mindennapi számításokhoz kapcsolódó feladathelyzetekben. − Törekvés a hibátlanságra. Az elkövetett hibák pontos okának felderítése. − Egyéni és társas játékok, játékos számolási feladatok (számsorozatok folytatása, szabályjátékok, kockadobásos feladatok stb.). − Fogalmak elmélyítése, alkalmazások példákban (racionális szám fogalma; műveletek racionális számokkal). − Kerekítés, becslés. − A négy alapművelet elvégzése zsebszámológépen. − Mérlegelv szemléltetése (számmérleg, ábrasorozat) egyenletmegoldás során.

32

− Pontok, alakzatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Alakzat tükörképének előállítása a koordinátarendszerben; pontok leolvasása. − Táblázat és grafikon készítése egyenes arányosságot tükröző gyakorlati feladatok esetén. − Manipulálás tárgyakkal, választott egységekkel, anyagokkal. (Hosszúságok összemérése, területek lefedése, térfogatok kitöltése, átszabás (átdarabolás), síkidomok ábrázolása, hálózatok kiterítése, testek készítése.) − Hosszúság, terület, térfogat mérésének elvégzése, szabvány-mértékegységek átváltása. − Tulajdonságok felismerése, vizsgálata; csoportosítás, rendezés (geometriai alakzatok, tengelyes szimmetria) − Kerület, terület, felszín, térfogat meghatározásához szükséges mennyiségek megmérése, majd a kérdezett adat kiszámítása (képletbe behelyettesítéssel is). − Bizonyítás szemléletesen, tevékenységgel (pl.: Pitagorasz-tétel területek átdarabolásával). − Szerkesztések elvégzése körzővel, vonalzóval. − Konkrét halmazokba való besorolás, elemek szétválogatása tulajdonságuk alapján. − Sorbarendezési feladatok megoldása az összes eset megkonstruálásával. − Adatok elemzése, értelmezése. Függvénykapcsolat jellemzőinek felismerése grafikonokon. − Tapasztalatszerzés események megfigyelésében. A tevékenységformák felsorolása nem jelenti egyúttal a tanulási-tanítási folyamatba való belépésük sorrendjét. Hasonlóképpen a témakörök és tartalmak felsorolása sem azonos az elsajátítás sorrendjével. Ez a program alapkoncepciójából (gyakorlati tevékenységhez kapcsolt ismeretszerzés) következik. A tartalmak és a tevékenységek mindegyike több konkrét munkafeladathoz vagy projekthez kapcsolódhat. Megfordítva is: egy adott munkafeladathoz algebrai, geometriai, statisztikai stb. tartalmak egyaránt kapcsolódhatnak. A tananyag bármely témaköre bővíthető a szakirány igénye szerint (pl. szögfüggvények fogalmának bevezetése hasonló háromszögek megrajzolása, oldalaik mérése, oldalarányaik kiszámítása és összehasonlítása után). 6.4.1.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK I. Számtan, algebra A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása Ábrázolás számegyenesen

TARTALMAK

Természetes számok és tizedes törtek írása, olvasása. Kerekítés egészekre, 10-re, 100-ra, 1000-re. Negatív számok értelmezése, ábrázolása a számegyenesen. Az ellentett és az abszolút érték fogalma. Törtszám értelmezései. Törtek ábrázolása számegyenesen. A reciprok fogalma. Arány értelmezése.

33

TÉMAKÖRÖK Műveletek egész számokkal és tizedes törtekkel: Összeadás és kivonás Szorzás Osztás Osztó, többszörös Hatványozás

Műveletek racionális számokkal Arányosság

Százalékszámítás

Számítások a mindennapi életben Szöveges feladatok A számolás megkönnyítése A zsebszámológép használata Logikai feladatok

34

TARTALMAK Természetes számok összeadása és kivonása szóban és írásban. Összeadás és kivonás egészek körében szóban és írásban. Tizedes törtek összeadása és kivonása írásban. Természetes számok szorzása szóban egyjegyű szorzóval. Szorzótábla. Szorzás írásban egy- és kétjegyű szorzóval. Egész számok és tizedes törtek szorzása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Tizedes törtek szorzása egész számmal. Osztás szóban egyjegyű osztóval. Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Osztás írásban egy- és kétjegyű osztóval. Becslés, kerekítés. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság felismerése. Tört felírása tizedes tört alakban. Két szám közös osztói, közös többszörösei. Két szám legkisebb közös többszörösének, legnagyobb közös osztójának megállapítása (a többszörösök, osztók sorozatából). Számok négyzetének megállapítása egy- és kétjegyű számok esetén. Zsebszámológéppel: kis abszolút-értékű (egész)számok pozitív egész kitevők esetén. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Törtek nagyságának összehasonlítása. Alapműveletek egész számokkal és törtekkel egyszerű esetekben. Arányos következtetések. Törtrész kiszámítása (pl. természetes szám 2/3 része; következtetéssel). Egyenes arányosság, fordított arányosság (mindennapi példákon). Szabványmértékegységek átváltása következtetéssel. (Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő átváltása.) Mennyiség felosztása adott arányban. A százalék fogalma. Százalékszámítás arányos következtetéssel. (Az alap, a százalékérték és a százalékláb kiszámítása; kamatozó összegek) Szöveges feladatok alapműveletekre. Számfeladatokhoz szöveg alkotása. Egyszerű geometriai és fizikai számítások. Zárójeles számfeladatok műveleti sorrendjének megállapítása. A felcserélhetőség és a csoportosíthatóság felismerése és felhasználása a számolás egyszerűsítésére. Összeg, szorzat változásainak felismerése és felhasználása a számolás egyszerűbbé tételéhez. A zsebszámológép használata nagyobb számokkal végzett műveletek esetén, illetőleg a műveletek eredményének ellenőrzésekor. Törtekkel végzett műveletek, kerekített tizedes tört alakba való átírással. Logikai feladatok, játékok, szabályjátékok (számítógépen is).

TÉMAKÖRÖK Az algebra elemei

TARTALMAK Elsőfokú, egyváltozós algebrai egész kifejezések, összevonásuk. Algebrai (tört)kifejezés. Behelyettesítés algebrai kifejezésbe, geometriai, fizikai tartalmú képletbe. Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással, mérlegelvvel. Ellenőrzés behelyettesítéssel. II. Függvények, sorozatok Helymeghatározás a Pontok ábrázolása, leolvasása. derékszögű koordinátarendszer Összekötött pontokból kialakított mindennapi formák tükrözése a tengely(ek)re. ben A tengelyes tükrözés tulajdonságainak felismerése, felhasználása mindennapi, gyakorlati feladatok megoldásában (szabásmintakészítés, könyvkötés, terítő- és szalvétahajtogatás stb.) Számtani és mértani sorozatok képzése, a szabályosság felismerése Sorozatok alapján való folytatás; az első elem és a szabály ismeretében sorozatalkotás. Szabályjátékok. Függvénykapcsolat Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata, abban a hiányzó adatok pótlása ismert vagy felismert szabály alapján. Grafikon-készítés táblázat alapján (pl. egyenes arányosságot tükröző, mindennapi életből vett gyakorlati feladat esetén). III. Geometria, mérések Négyzet, téglalap, kör, háromszög, téglatest, kocka tulajdonságai. Alakzatok (Alakzatok felismerése; előállítása másolással, kirakással tulajdonságai (szögestáblán), rajzolással, szerkesztéssel. Oldal, csúcs, átló felismerése, berajzolása. Alakzatok csoportosítása. Síkidomok felismerése testek lapjaként. Hosszúság, terület, űrtartalom becslése; mérése választott és Mérések szabványos mértékegységekkel. Kerület (háromszögek és négyszögek; kör), Kerület-, terület-, terület (négyzet, téglalap, háromszög, kör), felszín- és felszín és térfogat (kocka és téglatest) meghatározása méréssel, térfogatszámítás valamint számítással, - a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódva (pl. medence űrtartalma, csempézés, parkettázás, stb.). Testek építése testekből. Konstruálás Hálózat készítése. Felszín kiszámítása a hálózat alapján. Merőleges állítása egyenes egy pontjára. Szerkesztések Szakaszfelezés. Szögfelezés. Szögmérés. Szögek másolása. Párhuzamosok előállítása. Tengelyes tükrözés tulajdonságain alapuló szerkesztések. Tükrös alakzatok tengelyének megszerkesztése. Négyzet, téglalap, háromszög, kör másolása körző, vonalzó használatával.

35

TÉMAKÖRÖK Egybevágóság, hasonlóság

TARTALMAK Tengelyes tükrözés, tulajdonságai. Példák eltolásra, középpontos tükrözésre. Egybevágó síkidomok felismerése. Nagyítás, kicsinyítés szerkesztéssel, (egy pontból vetítve). Nagyítás, kicsinyítés rácsok (pl.: háromszög-, négyszögrácsok) segítségével. A tétel szemléletes bizonyítása. Derékszög kitűzése. Egyszerű Pitagorász-tétel számításos feladatok. IV. Valószínűség, statisztika Egyszerű sorbarendezési feladatok megoldása az összes eset Kombinatorika megkonstruálásával. A biztos, lehetséges és lehetetlen esemény fogalma (pl.: Valószínűség kockadobásos játékok alapján). szemléletes alapozása Statisztikai adatok gyűjtése a mindennapi élet gyakorlatából Adatok gyűjtése Adatok rendszerezése, ábrázolása (oszlop-diagram, grafikon stb.) Adatok ábrázolása Táblázatok és grafikonok olvasása Az átlag fogalma és értelmezése Az adatok felhasználása számolási eljárások gyakorlására (átlag, százalékszámítás, arányosságok, stb.) 6.4.1.5. A továbbhaladás feltételei − A tanuló vegyen részt minden, a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységben (számítások, rajzolás, szerkesztés, manipulációk, játékok, bizonyítás). Jegyzetei tartalmazzák az órán (segítséggel) elvégzett, rögzíthető feladatok megoldását (számítások, ábrázolások). Rendelkezzen az önálló gyakorlást igazoló jegyzettel (házi feladatok) a hibátlan végrehajtásig gyakorlandó feladatok témaköréből, amelyben a visszajelzett hibákat javítja. − A tanuló ki tudja olvasni és le tudja írni hibátlanul az egész számokat tízmillióig, a tizedes törteket milliomod részig; meg tudja állapítani és jelölni tudja nagyságrendi viszonyaikat. − Tudja a négy alapműveletet önállóan, írásban alkalmazni az egész számok és a tizedes törtek körében (osztás: kétjegyű egész osztóval). Figyelmeztetésre fel tudja ismerni az elkövetett hibát és tudja korrigálni a számítást. − Segítséggel el tudja végezni helyes sorrendben az alapműveleteket a racionális számkörben. Egyszerű esetekben (két műveletet tartalmazó feladatok kis nevezőjű törtekkel) önállóan el tudja végezni az alapműveleteket. − Önállóan el tudja helyezni a negatív számokat és a törteket a számegyenesen, meg tudja állapítani egy szám 2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóságát, ki tudja számítani egy szám négyzetét. − Ismerje fel és tudja megnevezni két mennyiség között az egyenes vagy a fordított arányosságot. Képes legyen az egyenes arányosság ismeretlen mennyiségét szóban és írásban is következtetéssel kiszámítani. − Tudjon egyszerű, a mindennapi életből vett, alapműveletekre épülő szöveges problémákat számfeladat formájában megfogalmazni és megoldani. A feladatok megoldásához tudjon hozzákezdeni (adatok felírása, a művelet jelölése), és elakadás esetén tudja megfogalmazni problémáját. 36

− Tudjon egyszerű (2-3 lépéses) egyenleteket megoldani. Elakadás esetén tudja megfogalmazni a problémáját és segítséggel tudjon továbbhaladni. Tudja az egyenletek megoldását önállóan, behelyettesítéssel ellenőrizni. − Adott alap és százalékláb esetén tudja önállóan, hibátlanul kiszámítani a százalékértéket. − Önállóan tudjon (számtani) átlagot számítani 2, 3 elem esetén. − Ismerje fel egyszerű diagramokon, grafikonokon az ábrázolt mennyiség növekedését, fogyását, és tudja megnevezni ezt a tulajdonságot. − Tájékozódjon biztosan a koordináta-rendszerben, tudjon konkrét pontokat ábrázolni és leolvasni. − Ismerje a hosszúság, a terület és a térfogat leggyakrabban használt mértékegységeit, és önállóan tudja átváltani ezeket, ha feladatmegoldás során szükséges. − Tudjon jegyzetei (képletek, mintafeladatok) használatával a mindennapi élethez kapcsolódó geometriai számításokat önállóan, hibátlanul elvégezni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó tervező munka részeként is − háromszögek, négyszögek, kör kerülete, − négyzet, téglalap, háromszög, kör területe, − kocka, téglatest felszíne és térfogata témakörében. − Végezzen el (esetleg segítséggel) minden alapszerkesztést (párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés) többször, különböző adatok mellett. − Legyen tapasztalata háromszögek, speciális négyszögek és kör szerkesztéssel való előállításában, másolásában. − Tudja biztosan használni a zsebszámológépet (alapműveletek pozitív egész számokkal és pozitív tizedes törtekkel: önállóan, hibátlanul; egyszerű műveletsor elvégzése, a műveletek sorrendjének figyelembe vételével: tanári segítséggel). − Vegyen részt az előírt matematikai tevékenységekben (pl.: manipulációk, könyvtár-látogatás), és tudjon kérdéseket feltenni a feladatokkal kapcsolatban. 6.4.2. C2 változat 9-10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 148, 74) 6.4.2.1. Célok és feladatok Az általános iskola alacsonyabb évfolyamait el nem végző fiatalok és felnőttek számára olyan tananyag-tartalmat és fejlesztési tevékenységeket igyekeztünk megfogalmazni, amely eredményesen teljesíthető, lehetővé teszi a napi gyakorlati életben való eligazodást, támogatja az egyszerű munkák megfelelő szinten való elvégzését, ugyanakkor megalapozza a sikeres továbbtanulás lehetőségét. A fejlesztés, a tanítás és tanulás minél gyakrabban induljon ki a napi gyakorlati élet egyszerű feladataiból, probléma-helyzeteiből, hogy a matematika hasznosságát, az életben való sokrétű alkalmazását szinte minden órán megtapasztalják a tanulók. Ez hozzájárul a matematika tanulásával kapcsolatos pozitív motiváció kialakításához is. Ne feledjük, hogy ezzel a programmal – talán utoljára – adhatunk esélyt a tanítványainknak a felemelkedéshez!

37

Alapvető célunk − a verbális és grafikus kommunikáció kialakítása, fejlesztése, − a matematikai gondolkodás kialakítása, a problémamegoldó-képesség fejlesztése. A cél érdekében a matematika tanítását-tanulását alapvetően a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés jellemezze. A fejlesztés során fokozatosan készítsük fel a tanulókat a tudatos megfigyelésre, az észrevételek megfogalmazására, lejegyzésére, s a megszerzett tapasztalatok új helyzetekben való alkalmazására, az önálló tanulásra, gyakorlásra, ismeretszerzésre. Hívjuk fel a figyelmüket az összefüggésekre, oksági kapcsolatokra, az analógiákra, és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, ellenőrzés, összevetés a gyakorlattal, stb.) fejlesztéséről sem. Az alapozó szakasz feladata, hogy a tanulókat a legelemibb matematikai ismeretek birtoklásához jutassa, s a megfelelően felkészült és motivált tanulókat hozzásegítse a problémamentes továbbtanuláshoz. − − − − − − − − − − − − − − − − −

Az alapozás az alábbi területekhez kapcsolódik: a számfogalom kialakítása és fejlesztése, a műveletfogalom kialakítása és mélyítése, az alapműveletek algoritmusának értő megismertetése, kis számok esetén az alapműveletek sikeres szóbeli és írásbeli elvégzése, a műveleti sorrend megismerése, alkalmazása egyszerű esetekben, kerekítés, becslés megismertetése, a sík- és térszemlélet kialakítása, fejlesztése, gyakorlati mérések végzése, a konkrét mérésekhez kapcsolódó számítások elvégzése, szabvány-mértékegységek megismerése, mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálata, felismerése, egyszerű grafikonok olvasása, készítése, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, halmaz szemlélet, rendszerszemlélet fejlesztése, a valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése, a zsebszámológépek értelmes használata.

6.4.2.2. Fejlesztési követelmények Ne feledjük, hogy bizonyos szempontból sikertelen, különböző okok miatt a tanulás folytatásában akadályoztatott fiatalokat, felnőtteket kell motiválnunk az általános iskola alsóbb évfolyamai tananyagának eredményes elsajátítására. Ez nagy kihívás a tanárnak és a tanulónak egyaránt. Éppen ezért, ne mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés legyen a célunk, azaz törekedjünk a differenciálásra, a hatékony egyéni fejlesztések megvalósítására. − A tantárgy tanítása során legfontosabb fejlesztési követelményeink − a kommunikáció, ezen belül különösen az értő-elemző olvasás fejlesztése,

38

− − − − − − − − − − − − − − − − − −

az anyanyelv és szaknyelv megfelelő pontosságú használata, rendezett írásbeli munka, értelmes szóbeli megfogalmazás, számjegyek, számok, matematikai jelek pontos leírása, olvasása, a matematikai szemlélet kialakítása és fejlesztése, a matematikai fogalmak kialakítása, alkalmazása, számolási készség fejlesztése, műveletvégzés fejlesztése, kellő pontosságú becslés kialakítása, jártasság a logikus gondolkodásban, a nyelv logikai elemeinek (pl.: „és”, „vagy”, „nem”) megismerése, helyes használata, összefüggéslátás fejlesztése, modellalkotó-képesség fejlesztése, egyszerű állítások igaz-hamis voltának eldöntése, csoportosítások, osztályozások, sorba-rendezések, kiválasztások, szabályszerűségek észrevétele, elemi algoritmusok alkalmazása, helyes tanulási szokások kialakítása.

6.4.2.3. Belépő tevékenységformák Elemi kommunikáció kialakítása Tárgyi tevékenységekhez, rajzos megjelenítésekhez kapcsolódó egyszerű szövegek megfogalmazása. Szóbeli utasítás megértésének ellenőrzése az utasításra adott cselekvéses és/vagy szóbeli, írásbeli válasszal (pl.: szétválogatás, csoportosítás, számok, műveletek). A nyelv logikai elemeinek megértése, helyes használata. A legalapvetőbb matematikai ismeretek és készségek alapozása − Gazdag valóságtartalmú természetes számfogalom milliós számkörben, mely továbbépíthető, bővíthető a tízes számrendszer megértésére támaszkodva. Az egész számok és racionális számok tapasztalati alapozása. Biztonságosan alkalmazható művelet-fogalmak és erre megfelelően felépített, jól működő számolási készségek kialakítása (fejszámolás, írásbeli eljárások, zsebszámológépek használata). Helyes műveleti sorrend. Kerekítés, becslés. − A mindennapok elemi problémáihoz kapcsolódóan a térbeli- és síkbeli tájékozottság fejlesztése (pl.: formalátás, méretek, irányok, mozgás, mozgatás), a legalapvetőbb geometriai ismeretek alapozása és alkalmazása. Modell-értő és alkotó képesség fejlesztése. − Egyszerű kapcsolatok ábrázolása számegyenesen, koordinátarendszerben. Szabályszerűségek észrevétele, feltétel-követés. − Kombinatorikus gondolkodás alapozása, a logikai gondolkodás előkészítése lehetőleg tárgyi tevékenységekhez kapcsolva.

39

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak szemléltetése − Szám- és műveletfogalom tapasztalati úton történő alakítása kapcsolódjon a tanulók hétköznapi gyakorlati életviteléhez (pl.: árak, bevásárlás, menetrend, sebesség, stb.). − Az eredmények becslése, ellenőrzése, összevetése a valósággal legyen rendszeres. Az eredményért való felelősségvállalás fejlesztése folyamatosan történjék. − Megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján: adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: mérési adatok, egyszerű statisztikai adatok, különböző valószínűségi problémákhoz kapcsolódó adatok (pl.: játék-totó, játék-lottó, sportversenyek, nyerési esélyek). − A feljegyzett információk olvasása, értelmezése, közöttük összefüggések felismerése, kifejezése rajzban, szóban, matematikai jelekkel a fokozatosságot figyelembe véve történjen. − Milyen adatok szükségesek egy lakás-felújítás, egy terület veteményekkel való beültetése, stb. esetén? Mérés, mértékek, szabvány-mértékegységek, nagyítás és kicsinyítés, stb. gyakorlati problémákban való megjelenése, szerepe, jelentősége. Konkrét esetekben a lehetőségek felmérése, rendszerezése és a számunkra megfelelők kiválasztása. Egyszerű következtetések megfogalmazása. 6.4.2.4. Témakörök A témakörök és tartalmak négy nagy modulba, főtémakörbe rendezhetők. Ezek a következők: Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria, mérés; Valószínűség, (kombinatorika) statisztika. A tartalmak résztémáinak megfogalmazása, mennyisége a várható legkevésbé felkészült tanulókhoz igazodik, éppen ezért a feldolgozás tempója az éppen aktuális csoport felkészültségének, motiváltságának lesz a függvénye. Nem biztos, hogy minden csoportban, minden tanulónak szüksége lesz az alábbiakban ismertetett tartalmi részletezés minden elemének alapos megtanítására, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy résztémában megfelelő a tanuló tájékozottsága, tehát rövidebben áttekintve a résztémát továbbhaladhatunk a feldolgozásban. Arra nagyon ügyeljünk, hogy a matematika tanulása, a matematikai gondolkodás megalapozása sikeres legyen. Ez adja az alapot a felsőbb évfolyamok eredményes matematika tanulásához. Mivel az alábbiakban felsorolt résztémákban való megfelelő tájékozottságnak, tudásnak a birtokában kell legyen a tanuló, ezért egy-egy anyagrészen való gyors haladást csak az ellenőrzött és megfelelőnek talált tudás indokolhatja. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK I. Számtan, algebra I.1. Számfogalom Halmazok elemszámának becslése, mennyiségek becslése. Meg- és leszámlálás valahányasával, közelítő számlálások. Meg- és kimérés választott egységgel és egység többszöröseivel. Számírás, számolvasás. A helyi-értékes írásmód megismerése, tudatosítása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számszomszédok (pl.: egész, tízes, százas, ezres, tízezres, százezres számszomszédok), ábrázolásuk számegyenesen egyszerűbb esetekben. Számok nagyságrendje. 40

TÉMAKÖRÖK

I.2. Műveletek, számolási eljárások Zsebszámológép használata.

I.3. Számelméleti alapok

I.4. Algebra előkészítése I.5. Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek.

I.6. Szöveges feladatok

TARTALMAK Számok összehasonlítása nagyságuk alapján, kerekítésük, helyük a számegyenesen. Számtulajdonságok, számok jellemzése, szétválogatása adott tulajdonság(ok) (pl.: páros, háromjegyű, kerek, stb.) alapján. Számjegyekből különböző feltételeknek eleget tevő számok készítése, törekedés az összes jó eset megtalálására. Törtszám előkészítése egy egész egyenlő részekre osztásával, egységtörtek megjelenítése vágással, hajtogatással, színezéssel, összeméréssel. Századrész, százalék. A negatív szám tapasztalati előkészítése eszközhasználattal (időszalag, hőmérő, tengerszinthez viszonyított magasság, mélység, készpénz-adósság). Jussunk el a természetes számok esetében a milliós számkörig, készítsük elő az egész számok, racionális számok alapozását. Az összeadás és kivonás értelmezése a természetes számok körében, a két művelet kapcsolata, műveleti tulajdonságok megismerése és felhasználása konkrét esetekben. A szorzás és osztás értelmezése, tulajdonságai a természetes számok körében. Szorzótábla, maradékos osztás. Egy- és kétjegyűvel való írásbeli osztás. Műveletek sorrendje, zárójel használata, elhagyása, felbontása egyszerű esetekben. Műveletek fejben és írásban. Eredmények becslése, nagyságrendje. Eredmények ellenőrzése. A műveleti értelmezés kiterjesztésének előkészítése egész és racionális számok körében. Zsebszámológépek használata megfelelő esetekben. Oszthatóság fogalmának értelmezése, egyszerű tulajdonságainak tapasztalati vizsgálata. Számok osztóinak keresése, többszörös keresése. (Felhasználás: egyszerűsítés, bővítés, közös nevező, stb.) Különböző tulajdonságú számhalmazok kapcsolata (pl.: részhalmaz, két halmaz metszete, uniója konkrét példák kapcsán). Oszthatósági szabályok tapasztalati alapon történő kimondása egyszerű esetekben: 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság Algebra előkészítése betűket tartalmazó egyszerű kifejezések megjelenítésével, értelmezésével, helyettesítési értékek kiszámításával. Egy ismeretlent tartalmazó egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással (kétoldali közelítés), lebontogatással (műveleti tulajdonságok felhasználása). A megoldás ellenőrzése, a teljes igazsághalmaz megkeresése egyszerű esetekben különböző alaphalmazokon. Szöveges feladatok értelmezése (adatok, feltételek, kérdések szétválogatása), (önálló) megoldása következtetéssel (pl.: egyenes és fordított arányossági feladatok) és modellekkel (megjelenítés, rajz, táblázat, művelet, stb.).

41

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK Ellenőrzés a szöveg alapján. . 7. A tanultak Számítások egyszerűsítése, zsebszámológépek célszerű használata, alkalmazása a becslések (okos bevásárlás megtervezése, konyhapénz beosztása, mindennapok családi költségtervezés egy hónapra (bevétel-kiadás egyensúlya), gyakorlatában stb.) II. Függvények, sorozatok II.1. Kapcsolatok Tájékozódás a számegyenesen. megértése, ábrázolása Pontokhoz tartozó számpárok, szám-párokhoz tartozó pontok a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű matematikai játékok a koordináta-rendszerben. Tájékozódás a gyakorlatban (pl.: sivatagban, hajón, repülőn, stb.) a koordinátarendszer segítségével. Táblázatok készítése, szabályok keresése, néhány pont ábrázolása nagyon egyszerű esetekben (pl.: egyenes (fordított) arányosság). II.2. Sorozat Színek, formák, jelek különböző sorozatai. Számsorozatok szabálya(i) tulajdonságai (pl.: növekvő, csökkenő, stb.), szabályok felismerése, felismerése, folytatás a sorozat folytatása egy-két elemmel. egy-két elemmel. Adott szabályhoz sorozatok készítése. A sorozat megadása első elemével és a képzés szabályával. Zsebszámológépek segítségével különböző sorozatok előállítása, számítások egyszerűsítése. III. Geometria, mérések III.1. Alakzatok Egyszerű geometriai alakzatok és tulajdonságaik. térben, síkban Testek vizsgálata (csúcsok, élek, lapok kölcsönös helyzete, száma, méretek, alak, forma) Téglatest, kocka tulajdonságainak tudatosítása. Testhálóik. Síkidomok, sokszögek, négyszögek, háromszögek vizsgálata, tulajdonságai. Egyenesek, síkok kölcsönös helyzete (metsző, párhuzamos, merőleges). III.2. Távolság A távolság szemléletes fogalma. Ponthalmazok távolsága. Sokszögek, háromszögek, négyszögek kerülete. III.3. Szög, A szög fogalmának előkészítése, szögfajták szögmérés megismerése, szögek összehasonlítása és mérése (fokban). Szögmérő használata. III.4. Adott Körző, vonalzók helyes használata. tulajdonságú pontok Egy ponttól adott távolságra lévő pontok síkban, térben. keresése, szerkesztések Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok síkban, térben. Adott tulajdonságú pontok a koordináta- rendszerben. Szakaszfelező merőleges és szerkesztése. Párhuzamosok szerkesztése. Szögfelező és szerkesztése. Szakaszmásolás, szögmásolás. Egyszerű szerkesztések megtervezése, elvégzése (pl.: háromszög szerkesztése három oldalból). III.5. Mennyiségek Hosszúság-, terület-, térfogat-, űrtartalom-, tömeg és idő mérése és mérésük választott és szabvány mértékegységekkel. Területmérés lefedéssel, átdarabolással, mért adatok segítségével 42

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK négyzet, téglalap, kocka, téglatest esetén. A mérések megbízhatósága, célszerűen választott pontosság (pl.: kerítés vásárlás esetén felfelé kerekítés). Az egység, mennyiség és mérőszám kapcsolatának megtapasztalása, tudatosítása. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező kilo, hekto, deka, deci, centi, milli jelentésének, rövidítésének megismerése, tudatos használata egyszerű esetekben. Mértékegységek átváltása. Konkrét mérések terepen, iskolában, otthon, munkahelyen, testmodelleken, sokszögeken, stb. Test-tömegek, test-magasságok mérése. Tapasztalatok gyűjtése, táblázatba rendezése, összefüggések keresése. III.6. TranszformáA téma fő jellemzője: tapasztalatok gyűjtése a geometriai ciók transzformációk előkészítéséhez. A természetes és épített környezetben, művészi alkotásokban talált szimmetriák vizsgálata (pl.: lepkék, falevelek, virágok, épületek, festmények (pl.: Escher képek)). Szimmetrikus alakzatok készítése síkban, térben (pl.: papírszalvéta kivágása, kockákból sík-szimmetrikus alakzatok készítése). Sordíszítések tervezése. Koordináta-rendszerben pontok (egyszerű alakzatok) eltolása a tengelyekkel párhuzamosan, tükrözése a tengelyekre, origóra. IV. Valószínűség, statisztika IV.1. Kombinatorika Különböző tárgyak, színek, betűk, számjegyek stb. sorrendezése, minél több lehetőség megkeresése, 2-3 elem esetén az összes lehetőség előállítása. Halmazok elemeiből 1, 2, 3 elemű sorozatok kiválasztása (pl.: 5-6 különböző színű golyó közül kettő kiválasztása az összes lehetséges módon, számkártyákból kétjegyű számok képzése). IV.2. Valószínűségi A valószínűségi szemlélet alapozása tapasztalatok alapján. Adatok játékok gyűjtése, lejegyzése (pl.: pénzdobálás (fej-írás gyakorisága), szerencsejátékokban a nyerés esélye (pl.: játék-lottó esetén, totólottó, egyéb játékok). A véletlen szerepe. Biztos, lehetetlen események. Gyakoriság. IV.3. Statisztikai Adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: táblázatba). szemlélet kialakítása, Adatok értelmezése, ábrázolása diagrammal (pl.: oszlop-, vonal-, fejlesztése. kördiagram), grafikonon. Egyszerű grafikonok olvasása. Jellemző adatok keresése (pl.: számtani közép, középső adat, leggyakrabban előforduló adat). 6.4.2.5. A továbbhaladás feltételei − A tanuló legyen képes felfogni és értelmezni a kapott szóbeli és írásbeli utasításokat.

43

− Tudjon megfelelő színvonalon leírni, lejegyezni, elolvasni egyszerű matematikai tartalmú szöveget, legyen képes azt értőn elemezni (pl.: adatokat kiválasztani, a kérdést megérteni). − Gondolatait tudja egyszerűen megfogalmazni, elmondani. Tudja követni a mások gondolatmenetét, legyen képes ezzel kapcsolatban kérdezni. − Vegyen részt a tanórákon, készítsen írásos feljegyzést a tanultakról, jelölje a problémáit. − Készítse el a házi feladatokat, gyakoroljon. Lemaradás, nem értés esetén legyen képes megfogalmazni a problémáit, megkérdezni a tanárát, társait az adott témáról. − A tanuló tudja diktálás alapján leírni, írott formából kiolvasni a természetes számokat egymillióig, tudjon leírni egységtörteket. Tudja a számok tízes, százas, ezres szám-szomszédait, tudjon kerekíteni. − Tudja a számok helyét a számegyenesen, legyen képes összehasonlítani két szám nagyságát. − Ismerje és értse a szorzótáblát, legyen képes a szorzatok meghatározására. − Legyen képes szóban és írásban elvégezni a négy alapműveletet egyszerű esetekben a természetes számok körében, nagyobb számok esetén zsebszámológéppel. Ismerje a műveletek helyes sorrendjét. − Tudja megbecsülni egyszerűbb esetekben a várható eredményt (nagyságrendjét), legyen képes a kapott eredmény helyességének ellenőrzésére. − Tudjon egyszerű diagramokkal, grafikonokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Legyen képes két-három természetes szám átlagának kiszámítására. − Tudjon egy-két lépéses egy-ismeretlenes elsőfokú egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani módszeres próbálgatással, lebontogatással. − Legyen képes egyszerű szöveges feladatokból matematikai modellt készíteni, és a megoldást keresni és megtalálni, annak helyességéről meggyőződni. − Ismerje az alapvető geometriai fogalmakat, ismerje fel a tanult egyszerű alakzatokat (pl.: háromszög, négyszög (négyzet, téglalap), kör, kocka, téglatest, gömb) és tudja felsorolni egy-két tulajdonságukat. − Legyen képes konkrét számadatok birtokában meghatározni a négyzet és a téglalap kerületét, területét (rajz, ábra, mérések segítségével). − Legyen képes felismerni a kocka hálóját, konkrét adatok birtokában meghatározni a kocka felszínét és térfogatát. − Ismerje a legalapvetőbb, a napi gyakorlatban is használatos mértékegységeket (hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg, idő, szög vonatkozásában). − Legyen képes helyesen használni a mérő-, és szerkesztő-eszközöket (szögmérő, vonalzók, körző). − Tudjon egyszerű másolásokat (pl.: szakasz), szerkesztéseket (pl.: háromszög, kör) elvégezni. − Legyen képes felismerni egyszerű alakzatok esetében a szimmetriát. − Szükség esetén tudja értőn alkalmazni a zsebszámológépet számítások egyszerűsítéséhez, gyors elvégzéséhez. −

44

6.4.3. Informatika − C1 változat 10. évfolyam (az éves javasolt óraszám: 37) − C2 változat 9--10. évfolyam (az éves javasolt óraszám: 37, 37) 6.4.4. Célok és feladatok A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló megtanulja, hogyan jusson hozzá a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az oktatás feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés különféle szabályait. A számítástechnika - beleértve az Internet használatát is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja a tanulók érdeklődésének felkeltése az informatika iránt, a megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, az informatika eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése. Ezzel lehetővé teszi a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Fontos feladat, hogy a tanulók megismerjék a számítógép alapvető használatát, az információ hordozó, tároló, közvetítő és feldolgozó eszközök kezelését. Motiváló gyakorlati problémák, feladatok megoldásán keresztül megismerkednek a felhasználói programokkal, dokumentumokkal, logikai játékokkal, oktatóprogramokkal. A hangsúlyt a továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, képességek elsajátítására helyezzük. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen lényeges, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az informatika oktatása felkészíti a tanulókat arra, hogy az informatika keretein belül megszerzett ismereteket más tantárgyakban is hasznosítsák, igényeljék az informatikai eszközök használatát, természetesnek vegyék a számítógéppel végzendő feladatmegoldásokat és kivitelezéseket. A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően tantárgyközi feladat, amely minden tantárgyra érvényes közös követelmény. Ám a könyvtár széleskörű használatához a tanulóknak el kell sajátítaniuk egy szűkebb, általános alapozó jellegű tudásanyagot. Ebben a vonatkozásban a könyvtárhasználat pontosan körülhatárolható ismeret- és tevékenységi kört jelent, mely a tantervben önállóan megjelenik. A könyvtárhasználati tananyag alapvetően eszköztudás, a használat szempontjából szükséges és elégséges ismereteket tartalmazza. Fogalom-rendszerét, alkalmazási technikáit a könyvtári informatika legfontosabb ismeretelemei alkotják. Az informatika oktatása fejleszti a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét az elvégzett munka iránt. Rászoktatja a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, az új informatikai hardver eszközök és szoftver termékek megismerésére. Felkészít az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására és a folyamat értékelésére. A kerettantervre épülő helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitűzéseinek megvalósítása során

45

nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életből vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. 6.4.5. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani. Legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógépfüggőség problémái). Tájékozódjon arról, hogy a szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 6.4.6. Belépő tevékenységformák Hardvereszközök és használatuk: − A számítógép és perifériáinak összekapcsolása, működésbe hozása. A billentyűzet és az egér kezelésének, a perifériák használatának gyakorlása játékprogramokon. A szövegszerkesztés alapjai: − Dokumentum készítése nyomtatott minta alapján az alapvető szövegegységek ismerete, a szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek alapján.

46

− A vágólap használata (kivágás0, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. − Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján (pl. önéletrajz, kérvény, jegyzőkönyv, hivatalos levél, műszaki leírás) Ábra- és képszerkesztés − Rajzoló, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése. Rajz önálló készítése nyomtatott minta alapján. − Ábra dokumentumba illesztése rajzeszközök használatával. Az operációs rendszer használata: − Floppylemez formázása, azon a készített és a háttértárolókról másolt állományok gyűjtése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértárolón, kijelölése, másolása. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Floppylemezen a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával, tanári irányítással. Vírusirtó futtatása. Állományok tömörítése és a tömörített állományok kibontása (ARJ, Zip vagy RAR tömörítő segítségével). Egy grafikus operációs rendszer kezelése: − Ablakok, ikonok, menük kezelése. Háttértárak, könyvtárak és állományok kezelése. Másolás, mozgás, törlés, átnevezés használata. Naptár, számológép használata. Multimédia használata tantárgyi vagy ismeretterjesztő anyag feldolgozásával. Bejelentkezés a hálózatba jelszó segítségével, kilépés. Erőforrások alapvető beállításai (képernyő, billentyűzet, egér, dátum és idő). Ismerkedés az Internettel: − Levelezőprogram használata: levél küldése, fogadása. Csatolt fájl fogadása és küldése. − Megadott téma felkutatása ismert keresőprogram segítségével. (Hálózati keresőgépek használata, egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés.) Hasznos webhelyek felkeresése, onnan adat kiírása (Magyar Elektronikus Könyvtár, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Könyvtárak használata: − Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással illetve közvetett forrásokból. − Tájékozódási gyakorlatok a könyvtár tér és állomány szerkezetében. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában.

47

6.4.7. Témakörök TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK Informatikai alapfogalmak, a számítástechnika története, a számítógép generációk. Hardvereszközök és Hardver és szoftver fogalma. használatuk A számítógép részei, a különböző perifériák funkciói. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, nyomtató, lemezek. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Az operációs rendszer könyvtárkezelő parancsok használata. használata Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, üzeneteinek értelmezése. Vírusok keresése, irtása. A grafikus operációs rendszer főbb feladatai. A grafikus operációs rendszer használata. Ablakok, ikonok, menük kezelése, billentyűzet és egér használata. Háttértárak, könyvtárak (mappák) és állományok kezelése. Egy grafikus Tájékozódás és mozgás a könyvtárban, könyvtárstruktúra kialakítása. operációs rendszer Másolás, mozgás, törlés, átnevezés. kezelése Kellékek használata. Naptár, számológép, multimédia használata. Hálózati ismeretek. Bejelentkezés a hálózatba, kilépés. Információk lekérdezése, erőforrások használata. kommunikáció a hálózatban. Egy rajzoló, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Ábra- és Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a képszerkesztés rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése. A szövegszerkesztés néhány alapfogalma, szövegszerkesztő indítása, alapfunkciói. A vágólap használata (másolás, kivágás, beillesztés). Szöveg bevitel, javítás, szerkesztés, formázás, mentés, megnyitás, A szövegszerkesztés nyomtatás. alapjai Oldalbeállítás, szövegbeírás, javítás, helyesírás, betűtípusok. Grafikus állományok beillesztése. Hivatalos és magánlevél készítése, nyomtatása. Meghívó, névsor, árlista, órarend készítése. Mi az Internet? A protokoll: HTTP, World Wide Web. Kereső programok használata (tematikus és kulcsszavas keresés). Ismerkedés az Hasznos Web lapok önálló felkeresése. Internettel Saját E-mail cím létrehozása és használata (küldés, fogadás). Csevegő program használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tereiben, állományában. Ismerkedés Könyvtárak a könyvtár alapvető szolgáltatásaival, igénybevételük módjával. A használata könyvtárhasználati szabályok megismerése, alkalmazása. Könyvtárlátogatás.

48

6.4.8. A továbbhaladás feltételei − A tanuló tudja az eszközöket be- és kikapcsolni, üzemeltetni, vigyázni a saját és környezete testi épségére. A keletkezett hibákat ismerje fel és jelentse tanárának. Tartsa be a számítógépes szaktanterem balesetvédelmi szabályait. − Legyen képes oktatóprogramot, logikai játékot elindítani és használni. Ha elakad a programban, merjen kérdezni tanárától, és szükség esetén tudjon segédeszközöket (tankönyv, saját jegyzet) is alkalmazni. − Tudja önállóan kezelni a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat játék és dokumentumkészítés, állományműveletek végzése során. − A tanuló tudjon önállóan rövid nyers szöveget begépelni, szöveget javítani, szerkeszteni, formázni, menteni, megnyitni és nyomtatni. Tudja a karaktereket formázni. Képes legyen az őt érdeklő illetve a számára szükséges egyszerűbb dokumentumokat (pl. más tantárgyak házi dolgozatait, feladatait) megtervezni, elkészíteni és kinyomtatni. A bonyolultabb - minta alapján készítettdokumentumokat tanára segítségével tudja elkészíteni. − Tudjon önállóan floppy lemezt formázni, könyvtárszerkezetet kialakítani, fájlokat másolni, mozgatni és törölni. Ha hibázott, ismerje fel a tévedését és tanári segítséggel tudja azt korrigálni. − Gyűjtse floppyn az elkészített dokumentumokat. − A tanuló legyen képes segítséggel a rajzolóprogramot alapszinten használni: új rajzlapot kérni, rajzolni, festeni és szöveget írni, az elkészült képet elmenteni, betölteni, módosítani és szerkeszteni. Kiadott minta alapján rajzot elkezdeni, tanári segítséggel befejezni. Az előforduló problémákat merje felvetni, tudjon kérdezni. − Tudja önmagát ellenőrizni és a munkája során elkövetett hibák nagy részét kijavítani. − A tanuló ismerje az Internet fogalmát, szerepét a mindennapi élet során. − Tudjon az Interneten adott címeket - kis tanári segítséggel - elérni. Tudjon az Interneten elérhető adatbázisokban keresni, az őt érdeklő anyagokat felkutatni, kimásolni, gyűjteni. Tudjon levelezni. − Legyen képes tájékozódni a szakiskola könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes segítséggel információt keresni hagyományos és számítógépes könyvtári forrásokból. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Meg tudja nevezni a könyvtár-típusokat.

6.5. Művészetek − C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám 37) − C2 változat 9-10. évfolyam (éves javasolt óraszám 37, 37) 6.5.1. Célok és feladatok Az művészetek tantárgy oktatásának célja, hogy esélyt teremtsen a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára az önbizalom erősítéséhez, a sikerhez, hiszen a művészi érzékenység és tehetség az intellektuális képességektől független is lehet.

49

Az érzékszervek által szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása Az művészetek tanítása a programban nem fogalmi, elméleti jellegű, hanem az alapvetően az általános személyiségfejlesztés része és a tanulók érzelmi és indulati karakterének fejlesztését szolgálja. Ezért iskolai körülmények között megvalósítandó művészeti terápiának is lehet nevezni. A művészetek oktatása során lehetőség van az ének-zeneművészet vagy rajz és vizuális kultúra integrált oktatására, illetve a modulok önálló választására is. 6.5.2. Fejlesztési követelmények − Kialakuljanak vagy növekedjenek a tanulókban a művészeti alkotások megismerésére, megértésére irányuló szándékok. − Fejlődjön ki bennük a művészi értékek iránti fogékonyság. − Legyen képesek a művészei tevékenység és befogadás örömének átélésére. − Fejlődjön a tanulók egyéni, belső érzelemvilága. − Közös tevékenységek során legyenek képesek az önmérsékletre, tudjanak másokat is meghallgatni, fejlődjön kapcsolatteremtő készségük. − Vegyenek részt képességeik alapján valamelyik művészeti ág gyakorlásában (tánc, ének, instrumentális zene). − A kompozíciós érzék fejlettebbé tétele, a képi egyensúlyteremtés, a képi kiemelés, feszültségteremtés egy-egy módozatának felismerése és alkalmazása − Annak elősegítése, hogy a tanuló egyéni látásmóddal és kifejezésmóddal rendelkezzen, azaz legyen képes élménye, érzése, gondolatai a vizuális nyelv egyegy konkrét műfajában ábrázolni, kifejezni, a többi ember tudomására hozni. 6.5.3. Ének-zene 6.5.3.1. Belépő tevékenységformák − − − − −

Hangok, hangforrások, hangszerek megismerése, kipróbálása Közös és/vagy egyéni éneklés Közös és/vagy egyéni zenélés Tánc és/vagy mozgások Zenehallgatás, élmények megbeszélése, diákközösségekre jellemző rétegkultúra zenei elemeinek felhasználása

6.5.3.2. Témakörök TÉMAKÖRÖK A hangzás világa Kötöttség és improvizáció a zenében A népzene jellegzetes motívumai

50

TARTALMAK A mindennapi élet zajai, a csönd, a szünet jelentősége egy-egy zenei dallamban, az életben és egyes művészeti ágakban A spontán zenei önkifejezés, érzelmi és indulati elemek a zenében

Szabadon választott művek feldolgozása. A cigányzenekar ősi mintája A cigányzene és a magyar műzene kapcsolata

TÉMAKÖRÖK Egyéni és közös éneklés Zenehallgatás A zene a mindennapokban

TARTALMAK Szabadon választott művek alapján. Szabadon választott klasszikus, modern és kortárs művek alapján. A társastánc, a braek és egyéb jelenségek történeti előzményei –pl. a török imámok körtáncai, egy-egy tánctípus régebbi történelmi korokból (pl. a menüett etikettje)

6.5.3.3. A továbbhaladás feltételei A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitüd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása. 6.5.4. Rajz és vizuális kultúra 6.5.4.1. Belépő tevékenységformák − Látvány elemzése, anyag, forma, tér, szín, kompozíció. alapján: − Különböző érzékszervi tapasztalatok összekapcsolása. Pl. tapintás-látás egysége, hallószervvel és látószervvel szerzett közös térélmény stb. − Ugyanazon tárgyak tanulmányozása különböző nézőpontból. Közelről, távolról, alulról, fölülről stb. − Adott tárgy vagy tárgycsoport, természeti vagy mesterséges forma plasztikai és festői megjelenítése. A formakarakter, a szerkezet, a külső és belső arányviszonyok érzékeltetése. − Az állókép és a mozgókép szerepének elemzése. A tömegkommunikációban betöltött szerepkörök tisztázása − A számítógép szerepe képi világunk alakulásában. Egy videoklip elemzése − Egy folyamatos munkát igénylőt önálló alkotás készítése Pl. tárgy, fotósorozat, film stb. 6.5.4.2. Témakörök TÉMAKÖRÖK Énkép és képmás A kép és a szöveg kapcsolata Közösen megtekintett film elemzése. A közvetlen környezet tárgyainak megfigyelése.

TARTALMAK Önismeret és külső megítélés. Rajzi-festői-plasztikai vázlatok, fotósorozatok készítése Szöveg és illusztráció, szöveg és kapcsolódó kép tervezése Egy játékfilm vázlatának elkészítése, képi eszközök megbeszélése. Természeti formák, mesterséges formák.

Egy képtár, szobortár gyűjteményének megtekintése. Egy esemény megjelenítésének megbeszélése a gyűjteményben Szobrászok és festők látott alkotás alapján. Műemlékeink. Városi és falusi építészet. Az építészet Építőművészet szerepe történelmünkben. A számítógép szerepe a mikro és A valódi tér és a virtuális tér viszonya. Az emberi képzelet kimeríthetetlensége. Egy épület tervezése számítógépen makrotér formálásában. Önálló egyéni vagy közös Szabadon választott alkotás létrehozása

51

6.5.4.3. A továbbhaladás feltételei A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitűd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása.

6.6. Történelem és társadalomismeret 6.6.1. C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74) 6.6.1.1. Célok és feladatok A történelem, és társadalomismeret tantárgy tanítása során támaszkodni kell azokra az ismertekre, készségekre, amelyeket a tanuló más tantárgyak tanulmányozása során sajátított el. Fel kell hívni a figyelmét az egyes területek közötti összefüggésekre, meg kell ismertetni a problémák megközelítésének és megoldásának különféle (és más tananyagokban rejlő ) lehetőségeit. A tanári magyarázatoknak az alapvető történelmi, társadalomismereti fogalmak, folyamatok megértésére kell koncentrálni azzal a céllal, hogy segítse a elő a diákok tájékozódását, a modern világ jelenségeinek megértését. A tanár(ok) számára nélkülözhetetlen a kultúrált viselkedésre és nyelvi kifejezésmódra való folyamatos törekvés, azaz egy olyan „modulok és tantárgyak feletti hálónak” a kialakítása, amely ebben a vonatkozásban az egyes műveltségterületek és tananyagok "közös nevezőjének" szerepét tölti be. (Ugyanígy a modul anyagának tanításakor más, minden területen fontos és nélkülözhetetlen „tudástartalmakra” is ki kell térni, mint például a környezetvédelem kérdéseire, így folyamatosan utalni kell közvetlen környezetünk –„tantárgytól független” – állapotára, annak egészségügyi, esztétika stb. vonatkozásában). E tantárgy esetében az integráció nem az újratanítást, hanem esetenként a tanultak új szempontú, komplex megközelítését, a már megtanult anyagok átrendezését jelenti. A felsorolt tananyagtartalmak tehát választhatóak, megtanításuk nem minden esetben e tantárgy keretein belül történik. 6.6.1.2. Fejlesztési követelmények A történelem, és társadalomismeret komplex ismereteket tartalmazó tanítása során a jártasságok és készségek elsajátítása, elmélyítése az ismeretszerzésre és a képességek fejlesztésére felhasználható tanórákon történik. Mindezekhez nélkülözhetetlen a kultúrált nyelvi magatartás kialakítása, amely önmagában is nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez, a felmerülő problémák kezeléséhez. Mivel a program egy részében irodalmi szövegekről is szó van, ezért különösen nélkülözhetetlen a szövegértés fejlesztése, az olvasás képességének erősítése. A szóbeli és írásos szövegalkotás nélkül nem képzelhető el a tanult problémák kifejtése, megbeszélése, egyáltalán a vita (készség), amelynek fejlesztése e modul egyik kiemelt feladata lehet. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek − Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból. − Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni. 52

− Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére. − Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni. − Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel – és külpolitika kérdésekről. − Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről. − Értsék meg az un. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából. − Ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Kifejezőképességek − Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használt források segítségével. − Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni. − Legyen képes kulturáltan vitatkozni. − Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között. − Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét. Tájékozódás térben és időben − Tudjon különbséget tenni az időben eltérő események között, legyen képes világosan megkülönböztetni a régmúlt, a közelmúlt és a tegnap eseményeit. − Használja az alapvető évszámokat, egyszerűbb kronológiai táblázatokat. − Tudjon olvasni a térképről, legyenek minimális topográfiai ismeretei. 6.6.1.3. Belépő tevékenységformák Egy-egy témát a tanulók projektszerűen is feldolgozhatnak a tanórákon. (Ezek esetleg kötődhetnek szakmákhoz, például „a táplálkozás története és világ népeinek táplálkozása”, vagy a „Fa szerepe az emberiség történetében”, esetleg a tanulók által választott téma is lehet pl. A fegyverek története, az Életmód és egészség, az egészség története, egészség a nagyvilágban, „Ember és lakása” stb.) A tananyagok földolgozása során, feladatmegosztáson alapuló differenciált csoport-, illetve egyéni foglalkozások. A korszerű szemléltető eszközök, és a tanulói aktivitást igénylő informatikai eszközök oktatási folyamatba való beépítése. 6.6.1.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK TARTALMAK I. A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás. A középkori magyar királyság virágkora (Anjou és Hunyadi-ház). Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és

53

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

függetlenségi harcok. A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora. Modern világ kialakulása a XIX. század során. Az ipari forradalom és következményei. A polgári nemzetállamok kialakulása. XIX. és XX. századi A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer. egyetemes Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború történelem között. A második világháború és következményei. A jelenkor problémái. Az első világháborús vereség és következményei /Trianon /. A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra. A XX. századi magyar történelem Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádár-korszak. A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban. II. Társadalmi és állampolgári ismeretek Állampolgári Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány. ismeretek A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.). Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.) Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.). A mindennapi élet és a politikai jogok A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe.). A helyi önkormányzatok és működtetésük. gyakorlása Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.) Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.) A politikai élet és a nyilvánosság. III. Országismeret: hazánk, Magyarország Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen Térképészeti Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, ismeretek kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel. Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) Európában A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül.) Magyarország eltérő régiói Településfajták Magyarországon. (Főváros, városok, falvak, tanyák.) Földrajzi régiók Magyarország közigazgatása. Magyarországon Nyelvhasználat Magyarországon. (Magyarok, nemzetiségek, etnikumok nyelvhasználata, nyelvi rétegek és stílusok.)

54

TÉMAKÖRÖK Nemzetiségi etnikai és más csoportok a társadalomban.

TARTALMAK A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségek Menekültek, bevándorlók Vallási közösségek

6.6.1.5. A továbbhaladás feltételei A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi - társadalmigazdasági fogalmakat. Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak kialakításában. 6.6.2. C2 változat 9-10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74, 74) 6.6.2.1. Célok és feladatok A történelem, és társadalomismeret tantárgy tanítása során támaszkodni kell azokra az ismertekre, készségekre, amelyeket a tanuló más tantárgyak tanulmányozása során sajátított el. Fel kell hívni a figyelmét az egyes területek közötti összefüggésekre, meg kell ismertetni a problémák megközelítésének és megoldásának különféle (és más tananyagokban rejlő) lehetőségeit. A tanári magyarázatoknak az alapvető történelmi, társadalomismereti fogalmak, folyamatok megértésére kell koncentrálni azzal a céllal, hogy segítse a elő a diákok tájékozódását, a modern világ jelenségeinek megértését. A tanár(ok) számára nélkülözhetetlen a kultúrált viselkedésre és nyelvi kifejezésmódra való folyamatos törekvés, azaz egy olyan „modulok és tantárgyak feletti hálónak” a kialakítása, amely ebben a vonatkozásban az egyes műveltségterületek és tananyagok "közös nevezőjének" szerepét tölti be. (Ugyanígy a modul anyagának tanításakor más, minden területen fontos és nélkülözhetetlen „tudástartalmakra” is ki kell térni, mint például a környezetvédelem kérdéseire, így folyamatosan utalni kell közvetlen környezetünk –„tantárgytól független” – állapotára, annak egészségügyi, esztétika stb. vonatkozásában). E tantárgy esetében az integráció nem az újratanítást, hanem esetenként a tanultak új szempontú, komplex megközelítését, a már megtanult anyagok átrendezését jelenti. A felsorolt tananyagtartalmak tehát választhatóak, megtanításuk nem minden esetben e tantárgy keretein belül történik. 6.6.2.2. Fejlesztési követelmények A történelem, és társadalomismeret komplex ismereteket tartalmazó tanítása során a jártasságok és készségek elsajátítása, elmélyítése az ismeretszerzésre és a képességek fejlesztésére felhasználható tanórákon történik. Mindezekhez nélkülözhetetlen a kultúrált nyelvi magatartás kialakítása, amely önmagában is nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez, a felmerülő problémák kezeléséhez.

55

Mivel a program egy részében irodalmi szövegekről is szó van, ezért különösen nélkülözhetetlen a szövegértés fejlesztése, az olvasás képességének erősítése. A szóbeli és írásos szövegalkotás nélkül nem képzelhető el a tanult problémák kifejtése, megbeszélése, egyáltalán a vita (készség), amelynek fejlesztése e modul egyik kiemelt feladata lehet. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek − Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból. − Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni. − Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére. − Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni. − Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel – és külpolitika kérdésekről. − Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről. − Értsék meg az un. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából. − Ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Kifejezőképességek − Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használ forrásokat, segítségével. − Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni. − Legyen képes kulturáltan vitatkozni. − Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között. − Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét. Tájékozódás térben és időben − Tudjon különbséget tenni az időben eltérő események között, legyen képes világosan megkülönböztetni a régmúlt, a közelmúlt és a tegnap eseményeit. − Használja az alapvető évszámokat, egyszerűbb kronológiai táblázatokat. − Tudjon olvasni a térképről, legyenek minimális topográfiai ismeretei. 6.6.2.3. Belépő tevékenységformák Egy-egy témát a tanulók projektszerűen is feldolgozhatnak a tanórákon. (Ezek esetleg kötődhetnek szakmákhoz, például „a táplálkozás története és világ népeinek táplálkozása”, vagy a „Fa szerepe az emberiség történetében”, esetleg a tanulók által választott téma is lehet pl. A fegyverek története, az Életmód és egészség, az egészség története, egészség a nagyvilágban, „Ember és lakása” stb.) A tananyagok földolgozása során. feladatmegosztáson alapuló differenciált csoport-, illetve egyéni foglalkozások.

56

A korszerű szemléltető eszközök, és a tanulói aktivitást igénylő informatikai eszközök oktatási folyamatba való beépítése. 6.6.2.4. Témakörök 6.6.2.4.1. Javasolt témakörök a 9. évfolyamra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás A középkori magyar királyság virágkora ( Anjou és Hunyadi-ház) Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és függetlenségi harcok A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora Modern világ kialakulása a XIX. század során Az ipari forradalom és következményei A polgári nemzetállamok kialakulása XIX. és XX. századi A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer egyetemes Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború történelem között A második világháború és következményei A jelenkor problémái Az első világháborús vereség és következményei /Trianon / A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra A XX. századi magyar történelem Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádár-korszak A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban A hétköznapi és a történeti idő. Ma, tegnap, tegnapelőtt - (a mindennapok történelme) A sajtó és a média szerepe és lehetőségei. Az idő szerepe a Személyes történelem dokumentumok alapján. (Születési anyakönyv, történelemben bizonyítvány stb.) Családtörténet (a családfa tanulságai) Tárgyaink története (a kézművesség az ipari formatervezésig). Az ősember Európában és Magyarországon. Görög és római történelem legfontosabb eseményei. A sokszínű középkor. Történelmi korok Kapitalizmus születése. A XX. század történelmének legfontosabb mozzanatai. Technikai fejlődés és környezetvédelem Az emberiség Környezeti károk a hétköznapokban. sorskérdései Az információk áradata A kereszténység A buddhizmus A világ nagy vallásai A zsidó vallás Az iszlám

57

6.6.2.4.2. Javasolt témakörök a 10. évfolyamra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Társadalmi és állampolgári ismeretek Állampolgári Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány ismeretek A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.) Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.) Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a A mindennapi élet miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.) és a politikai jogok A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe.) gyakorlása A helyi önkormányzatok és működtetésük. Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.) Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.) A politikai élet és a nyilvánosság. Országismeret: hazánk, Magyarország Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen Térképészeti Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, ismeretek kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel. Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) Európában A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül.) Magyarország eltérő régiói Településfajták Magyarországon. (Főváros, városok, falvak, tanyák.) Földrajzi régiók Magyarország közigazgatása. Magyarországon Nyelvhasználat Magyarországon. (Magyarok, nemzetiségek, etnikumok nyelvhasználata, nyelvi rétegek és stílusok.) A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségi etnikai Nemzetiségek és más csoportok a Menekültek, bevándorlók társadalomban. Vallási közösségek Táj és történelem (mit rejt a föld mélye - a hulladék, a szemét, és a történelem bizonyítékai). A régész és a régészet (az ásatás és a leletek). Múzeumok: a megtalált tárgyak őrzői. (A kiállítás, a katalógus.) A történelem emlékei - a föld felszínén. (Várak, kastélyok, Táj és történelem templomok, romok.) A népi kultúra emlékei: a skanzen. (Házak, tárgyak, eszközök ismerete és használatuk módja.) Leltárkészítés: a történelem emlékei környezetünkben (katalógus, térkép 6.6.2.5. A továbbhaladás feltételei A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját 58

életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi - társadalmigazdasági fogalmakat. Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak kialakításában.

6.7. Természetismeret, egészségtan C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 185) C2 változat 9.-10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74, 148) 6.7.1. Célok és feladatok A természetismeret, egészségtan tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései: − a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése, − környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása, az egészséges életmód megalapozása, − a majdani szakmához kapcsolódó természettudományos alapismeretek átadása. A tantárgy, oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét. A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen- és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk. A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természettudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése. A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára. A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növény- és állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét.

59

A kémiai, biológiai, környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó fejezetek egymáshoz kapcsolódó ismeretanyaga képessé teszi a tanulót a közvetlen környezet káros anyagainak felismerésére, az ártalmak elkerülésére. Elősegítik a tanuló helyes higiénés szokásainak kialakulását, hozzásegítik a tanulót, hogy elkerülhesse a szenvedélybetegségeket. A földrajzi, valamint a természet-és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások észszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük következményeit, korlátjait, a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására. 6.7.2. Fejlesztési követelmények − A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségeket. − Legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások megadott szempontok szerinti megfigyelésére. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre. − Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és gazdaságitársadalmi jelenségek megértéséhez, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a mindennapi fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségekben. Váljék igényükké az ismeretszerzés. − Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élettelen természet legfontosabb törvényszerűségeit, az élő szervezetek legfontosabb jellemzőit. − Tudjanak a tanulók tájékozódni térkép segítségével. − A tanulók tudják értelmezni a kapott feladatokat, meg tudják fogalmazni a feladatmegoldással kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat. Legyenek képesek ismereteiket kifejteni és írásban is rögzíteni. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, jeleket értelmezni és használni a jelenségek leírásában. − Tudják a tanulók, hogy a természettudományos ismeretek teszik lehetővé a technikai fejlődést, amely hatással van az emberi életminőségre. − Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztető tényezőket, és törekedjenek ezek elkerülésére. Alakuljanak ki helyes higiénés szokásaik. Képesek legyenek az anyag- és energiatakarékos háztartásvezetésre. − Ismerjék fel, hogy az emberi tevékenység környezetkárosító is lehet. − Ismerjék fel saját cselekvési lehetőségeiket a környezetkímélő munkavégzés és emberi magatartás kialakításában. 6.7.3. Belépő tevékenységformák − Megismerő tevékenységek gyakorlása. Terepbejárás, kirándulások, múzeum- és üzemlátogatások.

60

− Egyszerűbb kísérletek és mérések elvégzése; tárgyak, anyagminták, modellek, ábrák vizsgálata, az eredmények rögzítése és értelmezése. − Nyomtatott, elektronikus, képi, szóbeli stb. információforrások használata. − Feladattal irányított megfigyelés, a tapasztalatok értelmezése, elemzése, következtetések megfogalmazása, egyedi és általános fogalmak értelmezése. − A tapasztalatok, egyszerű folyamatok, jelenségek ismertetése élőszóban és írásban. − Egyszerűbb fizikai és kémiai számítások elvégzése. − Termékek használati utasításának megértése. Környezetbarát termékek felismerése. − Térben és időben való tájékozódás, egyszerű tematikus térképek használata, távolság és magasság meghatározása, a térkép jelrendszerének értelmezése. − Tapasztalatszerzés az élő és élettelen környezet kapcsolatáról. Tények gyűjtése az emberi beavatkozások pozitív és káros következményeiről. − Statisztikai adatok, grafikonok elemzése. 6.7.4. Témakörök 6.7.4.1. Hétköznapi fizika TÉMAKÖRÖK I. Mozgás és erő

Egyenes vonalú mozgások

Görbe vonalú mozgások

A lendület és megmaradása

Folyadékok és gázok jellemzése

TARTALMAK

A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend) A gyorsulás fogalma kvalitatívan (Autómárkák összehasonlítása) Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma. Az egyenletes körmozgás; fordulatszáma, sebességének iránya (kalapácsvetés). A rugóerő és a rezgőmozgás. A hang és a hullámmozgás jellemzése. A frekvencia. A lendület. A lendület-megmaradás törvénye kvalitatívan. (Ütközések. Rakétameghajtás.) A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. A nyomás fogalma. A pascal egység. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. 61

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen alapuló eszközök).

Folyadékba, gázba merülő testre ható erő A felhajtóerő bemutatása. Arkhimédész törvénye. A testek úszása. II. Munka, energia, hő A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka Munka és egysége. teljesítmény A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai). A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz, stb.) Mechanikai energiák A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.) Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. Hőmérséklet, (Bimetál kapcsoló, felszínformálódás) Különböző anyagok hőtágulás hőtágulásának összehasonlítása. A hő terjedése A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének Halmazállapotok, összehasonlítása. Halmazállapot-változások. halmazállapotA forrás-lecsapódás és az olvadás-fagyás jelensége. változások Olvadáspont-fagyáspont, forráspont, olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő A hő fogalma. Tüzelőanyagok égéshője. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.) Melegítés munkavégzéssel. (Az ősi tűzgyújtási mód.) Munka és hő Munkavégzés felmelegített gázzal, gőzzel. III. Az elektromos áram és hatásai Áramforrások jellemzői. (Elem, akkumulátor.) Az elektromos áram Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye. Az elektromos áram Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). hő- és élettani hatása Balesetvédelem. A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő Az áram mágneses mágnes, elektromotorok.) hatása Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor). A hálózati váltakozó áram. Az elektromos energiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az elektromos Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási energia eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.) IV. Technika és fizika A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. Optikai eszközök. A (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, fény. tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe.

62

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Sugárzások a Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) híradástechnikában és Infravörös, ultraibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más a gyógyászatban területeken. Atomerőmű. Az atomenergia Energiatermelés és környezetvédelem. Radioaktív sugárzások hasznosítása felhasználási területei és veszélyei. 6.7.4.2. Hétköznapi kémia TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK A kémia eredete. Kémia az élet minden területén. Kémiatörténeti Az anyagok csoportosítása, gyakori anyagok vegyjelei. áttekintés Az anyag felépítése. Balesetvédelmi tudnivalók a vegyszerek tárolásával és használatával kapcsolatban. Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és reakciói. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, Elemek, keverékek, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór), vegyületek (szén-dioxid, szénvegyületek és kémiai monoxid, víz, ammónia, sósav, kénsav, salétromsav). Keverékek. reakciók a Oldatok, oldatkészítés. háztartásban Konkrét emulziók, szuszpenziók habok, aeroszolok (pl. majonéz, tej, kakaó, tejszínhab, füst) tulajdonságai. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban). Lassú és gyors égés. Tűzoltás. Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.). Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Háztartási Vízlágyító-szerek (trisó, szóda stb.). tisztítószerek, Mosószerek (szappanok, szintetikus mosószerek). fertőtlenítőszerek Fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hiperol, klórmész, formaldehid). Zsíroldószerek (benzin, aromás vegyületek stb.). Fémedények reakciói ételeinkkel. Háztartásban (Alumínium és réz reakciója ecetsavval, citromsavval.) használt fémek, fémedények Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. (A szén-, kőolaj- és gáztüzelés okozta környezeti károk.) Energiaforrásaink Szárazelemek, akkumulátorok. Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav Zsírok, olajok. Tápanyagaink Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (Tojásfehérje vizsgálata) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk.

63

TÉMAKÖRÖK Élelmiszeradalékok Műanyagok Textíliák Építőanyagok Növényvédő szerek, műtrágyák

TARTALMAK Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.). Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei Természetes és mesterséges eredetű szálak felismerése Kezelési utasítások értelmezése Mész, mészoltás; cement, gipsz Rovarirtó- és gombaölő szerek. Műtrágyák. Környezet- és egészségkárosító hatásaik

6.7.4.3. Élő környezetünk (biológia) TÉMAKÖRÖK Élő és élettelen környezetünk

Magyarországi életközösségek

A növények teste és életműködése

Az állatok teste és életműködése

Közvetlen környezetünk növényvilága

64

TARTALMAK Az élettelen környezeti tényezők (fény, víz, levegő, hőmérséklet). Alkalmazkodás a környezethez (tűrőképesség). Az élőlények válasza a megváltozott, kedvezőtlen környezeti tényezőkre (pl. elpusztulás, téli álom, madarak vándorlása). A környezet és az ember kapcsolata. Az erdők elhelyezkedése hazánkban, lombhullató fák, fenyvesek, aljnövényzet. Gyűjtögetett táplálékaink. Ehető és mérges gombák. A gombagyűjtés és fogyasztás szabályai. Erdeink állatai; rovarok, madarak, emlősök. Füves területek élővilága. A rétek gyakori növényei (pl. virágos gyomnövények, perje, parlagfű,), a rétek állatai (nyúl, mezei pocok). Szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, stb.). Vízparti fák (fűz, nyár), gazdasági jelentőségük. Vízi és vízparti rovarok, gerincesek. Természetvédelem az erdőn, a füves és vizes élőhelyeken. A levegő, a vizek és a talaj védelme. A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag) A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. Az anyagok raktározása (burgonyagumó, karógyökér megfigyelése, olajok, gyanták raktározása). Szaporodás, szaporítás, csírázás, növekedés. Csíráztatás különböző körülmények között. Az állati sejt, állati szövetek, állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Háziállataink testfelépítése (házi szárnyasok, sertés, szarvasmarha, ló, kutya, macska) Konyhakerti növényeink. Kertművelés. Dísznövényeink. Kertgondozás, kertépítés. A település jellemző növényei. Emberre ártalmas és gyomnövények. Védekezés az emberre káros növények hatásai ellen.

TÉMAKÖRÖK Közvetlen környezetünk állatvilága

Életmód és betegségek

TARTALMAK Haszonállatok tartása, gondozása. Díszállatok, hobbyállatok tartása, veszélyei, felelőssége. A környéken előforduló vadon élő, hasznos állatok, azok védelme. Környezetünk kártékony állatai, az ellenük való védekezés. Helyes és helytelen táplálkozási szokások, higiénia. Táplálkozással kapcsolatos betegségek. Egyoldalú táplálkozás, vitaminhiány, ételfertőzések, gombamérgezések, ételallergia. Betegséget okozó organizmusok (vírusok, baktériumok, élősködők). Kézmosás, tisztálkodás jelentősége. Immunrendszerünk működése, a védőoltások szerepe. Gyógyszerek használatának szabályai, a házipatika leggyakoribb szerei.

6.7.4.4. Hétköznapi földrajz TÉMAKÖRÖK I. Otthonunk, a Föld Közvetlen lakóhelyünk földrajza Tájékozódás a térképen

Magyarország a térképen

Tájékozódás a földgömbön A Föld mint égitest

A vízburok

A légkör

Övezetesség a Földön

TARTALMAK Saját házunk, lakásunk alaprajzának elkészítése. Helyszínrajz elkészítése az iskola, a lakóhely környékéről. Lakóhelyünk szerkezete, népessége, gazdasága, értékei. Irány-, távolság-, helymeghatározás a települési térképen, közlekedési és turistatérképen. A térkép méretaránya. Tájékozódás Magyarország térképén: hely, irány, távolság meghatározása. Keresőhálózat használata. Tájékozódás a fő világtájak alapján. Távolság-meghatározás autóstérképen. A menetrend használata. A domborzat ábrázolása, magasság leolvasása. A leggyakoribb térképjelek. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. A kontinensek és óceánok elhelyezkedése. A Föld alakja. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi- és évi időszámítás. Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. Felszíni és felszín alatti vizek. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Magyarország legfontosabb folyói, tavai. A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat. A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. Magyarország éghajlati sajátosságai. A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége.

65

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. A felszín fejlődése Hazánk felszíne. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei. II. A természet és a társadalom kölcsönhatásai A népesség összetétele, eloszlása. A települések típusai. Az urbanizációs folyamatok. A Föld népessége Hazánk népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése. Az egyes ágak, ágazatok fogalma, jelentősége. A termelés típusai. A fontosabb kultúrnövények termelése. Állattenyésztés. A gazdasági élet A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. ágazatai és Az ipar fejlődése, jelentősége. szerkezete Ipartelepítő tényezők. Iparágak. A mezőgazdasági Az iparszerkezet változásai. termelés Magyarország gazdasági szerkezete és fejlettsége. Az ipari termelés Az infrastruktúra jelentősége. Az egyes közlekedési ágak szerepe. Közlekedés, Az idegenforgalom ágazati sajátosságai. infrastruktúra, Magyarország legfontosabb közútjai, vasútvonalai és víziútjai. idegenforgalom Közlekedéshálózatunk és nemzetközi kapcsolataink összefüggése. Az idegenforgalom alakulása és szerepe Magyarországon. A világkereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában. Az egyes országok, országcsoportok kiemelt jelentősége. Világkereskedelem A globalizáció. és nemzetközi Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. munkamegosztás Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Az ország egyes térségeinek eltérő fejlődése. A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a Napjaink globális nyersanyag- és energiaválság mibenléte és hatásai. problémái és a A fenntartható fejlődés fogalma. fenntartható A társadalom, gazdaság, ökológia összefüggései. fejlődés 6.7.4.5. Természet-, környezet- és egészségvédelem TARTALMAK A természetvédelem célja, feladata. I. Természetvédelem Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink. II. Környezetvédelem A levegő szennyező anyagainak csoportosítása. Légszennyezéssel A levegő védelme kapcsolatos jelenségek: ózonlyuk, üvegházhatás, szmog, savas eső. Az élővizek szennyezői: mezőgazdasági, ipari szennyezés, kommunális szennyezések. Élővizek pusztulása és ennek hatása az emberi környezetre, A víz védelme egészségre A talajvíz, karsztvíz elszennyeződésének lehetőségei. Az ivóvíz. A talaj szerepe a bioszféra működésében; szennyezésének módjai. A talaj védelme Az épített környezet Műemlék épületek, szobrok stb. károsodása. A nagyvárosok problémái védelme. TÉMAKÖRÖK

66

TARTALMAK TÉMAKÖRÖK III. Egészségtan, egészségvédelem A bőr, a csontozat, az izomzat, a légzés és a vérkeringés szervei, az Az emberi a szervek emésztő és kiválasztó szervek, a nemi szervek, az idegrendszer, az működése, érzékszervek felépítése, szerepük; károsodásuknak életmódtól és károsodások környezeti ártalmaktól függő okai. Baleseti helyzet, sérülés felismerése, segítség hívása. Sebellátás. Balesetvédelem, Tennivalók csonttörés, áramütés, égés, mérgezés, eszméletvesztés elsősegélynyújtás esetén. Újraélesztés. Az alkohol hatása az emberi szervezetre. Drogok fajtái, függőség kialakulása. SzenvedélyA dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív betegségek dohányzás). Törvényi szabályozás. Párkapcsolat; fogamzásgátlás. Szexuális élet Nemi betegségek és az AIDS. A testi és lelki Az ember harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása. egészség 6.7.5. A továbbhaladás feltételei A tanuló vegyen részt a tananyag feldolgozásához kapcsolódó tevékenységekben (kísérletek, mérések elvégzése; gyakorlati tevékenység, múzeumlátogatás, kirándulás, terepbejárás, üzemlátogatás; viták, projektek kidolgozása stb.) E tevékenységek során szerzett tapasztalatait, az előre megadott szempontok szerinti megfigyelések eredményét tudja ismertetni élőszóban. E tapasztalatokat rögzítse írásban a foglalkozások során megismert fogalmak, szakkifejezések használatával; egészítse ki önállóan készített illetve gyűjtött ábrákkal. Gyűjtse össze írásbeli munkáit. A foglalkozások, tanórák során készítsen jegyzeteket. Jegyzetei tartalmazzák az elvégzett feladatok rögzíthető megoldását (számítások, ábrázolások, grafikonok, térképvázlatok, stb.). A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset- tűz- egészség- és környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító, stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra. Fel tudja sorolni a környezetünkben található élőlények tanult jellemző tulajdonságait, jellemezni tudja szóban és írásban a Magyarországra jellemző életközösségeket. A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, mérése stb.). Tematikus térképek alapján szóban jellemezni tudja hazánk nagy tájait. Meg tudja nevezni a gazdaság legfontosabb ágazatait, tudjon egy-egy jellemző hazai példát mondani ezekre. 67

Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit. Tudja a tanuló, hogy vadon élő növényeink között vannak védettek. Mások hasznosíthatóak (étkezésre használható növények, gyógynövények, stb.), de akadnak egészségkárosító hatásúak is (allergiát okozó gyomnövények, egyes gombafajok, stb.) Ismerje a házi- és a kedvtelésből tartott állatok igényeit, tartásuk szabályait. Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje, zsír, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket. Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások). Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás, stb.) Ismerje az alkoholok, drogok, a dohányzás egészségkárosító hatását, az AIDS és a nemi betegségek elleni védekezés lehetőségét.

6.8. Testnevelés és sport C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74) C2 változat 9-10 évfolyam (éves javasolt óraszám: 74, 74) 6.8.1. Célok és feladatok A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséges életet mindennél fontosabbnak tartó személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a testedzés váljon mindennapos tevékenységgé. Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. 6.8.2. Fejlesztési követelmények Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség

68

fejlesztése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs gyakorlatokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja. Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Játék- és sportélmények nyújtása. Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása. 6.8.3. Belépő tevékenységformák Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben előírt motoros próbák által. 6.8.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK Alakzatok kialakítása. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, Előkészítés, alapozás, szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) Atlétikai jellegű gyakorlatok. Különböző futások, szökdelések, ugrások és dobások feladatok megismerése, gyakorlása. Különböző testhelyzetekben végzett szabad-, kéziszer- és Torna jellegű feladatok szergyakorlatok, (talaj szekrényugrás, gyűrű vagy ritmikus gimnasztika). Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, Testnevelési és különböző átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok sportjátékok beiktatásával. Labdás csapatjátékok. Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás röplabda. Kerékpározás, úszás, önvédelmi és küzdősportok Az iskola. földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) Egyéb sportok gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb.(a helyi lehetőségektől függően). 6.8.5. A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása, szaktanári utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobót feladatok végzése. Néhány tornafeladat teljesítése, bemutatása. Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között Az egyéb sportok megismerése gyakorlása.

69

6.9. Pályaorientáció C1 változat 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74) C2 változat 9.–10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 74, -) 6.9.1. Célok és feladatok A pályaorientáció célja hogy bemutassa az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységét, a pályák, munkakörök sajátosságait, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében, munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasságuk mérlegelésében, a munkavállalással kapcsolatos helyes döntésének meghozatalában. Készítse fel a tanulókat az önálló álláskeresésre és járuljon hozzá a tanuló munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. Segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését. Ismertesse meg a tanulóval a munkaerőpiaci szervezet nyújtotta lehetőségeket, támogatási formákat, juttatásokat, szolgáltatásokat. Adjon lehetőségeket a tanulóknak az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök, munkaműveletek kipróbálására, alapozza meg a helyes munkavégzési szokások kialakulását. 6.9.2. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, alkalmakra megfelelően felkészülni. A tanuló szerezzen a hétköznapi élet területén hasznosítható ismereteket, legyen motivált a folyamatos, önálló tanulásra. Legyen képes ügyei intézésére, gyakorolja az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, a mondat és szövegalkotást, értelmezze helyesen a szakmai és közéleti szövegeket, igazodjon el a környező világban. Fejlődjön önismerete, ismerje meg saját képességeit, alakuljon ki pozitív jövőképe saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Ismerje meg a választott munkahelyen várható munkakarriert, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait. A tanuló ismerje meg az álláskeresés technikáit, legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. A tanuló ismerje az egyszerűbb kéziszerszámokat, eszközöket, anyagokat, legyen képes azok használatára, alkalmazkodjon az egyes látogatott üzemek munkakörnyezetéhez, maradéktalanul tartsa be az ott érvényes szabályokat. 6.9.3. Pályaorientáció modul belépő tevékenységformái, témakörei, továbblépési feltételei 6.9.3.1. Belépő tevékenységformák − Szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok − Hirdetések, leírások, más szövegek elemzése, értelmezése 70

− A saját tulajdonságok felmérése, összevetése az egyes pályákról, munkakörökről kialakult képpel. − Célzott információgyűjtés önállóan, az eredmények csoportos megbeszélése értékelése, az érvelés gyakorlása. − Tájékozódás a szakmákról, a munkahelykeresési technikákról, a munkavállalás lehetőségeiről. − Magán és hivatalos levelek írása, azok formai és tartalmi követelményeinek megismerése értelmezése, nyomtatványok kitöltésének gyakorlása. − Hivatalos ügyek intézésének gyakorlása modellhelyzetekben. − Telefon, fax, fénymásoló használata. Postai ügyintézés. 6.9.3.2. Témakörök TÉMAKÖRÖK Szakképzés Magyarországon A szakmák által támasztott követelmények

A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása

Álláskeresési technikák

Szövegalkotás

TARTALMAK A szakképzési rendszer: - szakterületek, szakmacsoportok, szakmák,OKJ. A tanulók egyéni érdeklődésének és tájékozottságának felmérése Felkészülés a gyakorlóhelyek látogatására, megfigyelési szempontok kialakítása: - a szakmacsoportba tartozó szakképesítések, - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - munkakörülmények, - munkavédelmi előírások, - a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, - a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, - továbbképzési lehetőségek, A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel. Álláskeresés - lehetséges információforrások, - látogatás a Munkaügyi Központban. A levélírás formai és tartalmi követelményei - Magán- és hivatalos levél írása (kísérőlevél, ajánlólevél). - Önéletrajz írás. A hivatalos ügyintézés formai és tartalmi követelményei, nyomtatványok kitöltése - Útlevéligénylés. - Erkölcsi bizonyítvány igénylés. - tennivalók elveszett személyi iratok esetén. - Lakcímbejelentés. - Kérdőív kitöltés. Felkészülés a felvételi találkozóra - Megjelenés. - Tájékozódó megbeszélés.

71

TÉMAKÖRÖK

Munkaerőpiaci ismeretek

Munkahelyi ismeretek

TARTALMAK Vállalkozási formák. A munkaviszony, munkaszerződés. A „fekete” foglakoztatás következményei. A társadalombiztosítás, nyugdíjpénztár. A munkanélküliség és kezelésének állami eszközei. A munkahelyre, a munkahelyi kollektívába történő beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés szabályai.

6.9.3.3. A továbbhaladás feltételei − Legyen tisztában saját érdeklődésével, képességeivel, tudja kiválasztani a neki leginkább megfelelő szakképesítést. − Tudjon szöveget értelmezni. Használja megfelelően a különböző tájékoztatókat, ismerje az információgyűjtési lehetőségeket. − Ismerje a hatékony álláskeresés technikáit (tudja értékelni az álláshirdetéseket, használni a telefonkönyvet, önéletrajzot írni, ismerje a bemutatkozó kártya tartalmát, tudja alkalmazni a meggyőző telefonálás módszerét). Megjelenése, kommunikációja legyen a helyzethez illő. − Legyen tudatában az első benyomások fontosságának, legyen felkészült a munkáltatóval való találkozás során előadódó helyzetekre, kérdésekre − Tudja megszerezni a helyes munkavállalási döntés meghozatalához szükséges információkat, Ismerje a legális munkaviszony előnyeit, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a „fekete” munka veszélyeit. − Tudja megítélni a választott munkahelyen várható munkakarriert, ismerje a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait, valamint alakuljon ki benne pozitív jövőkép saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. 6.9.4. Orientációs gyakorlat modul belépő tevékenységformái, témakörei és a továbblépés feltételei 6.9.4.1. Belépő tevékenységformák − Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése, kipróbálása. − Kézi szerszámok, eszközök használata, anyagok jellemző tulajdonságainak, alapvető megmunkálásának megismerése. − Adott szempontok alapján munkahelyeken végzett munka megfigyelése, a tapasztalatok összegzése. − Saját képességek vizsgálata, összevetése egyes szakképesítések követelményeivel. − Tréning jellegű tevékenységek az álláskereséssel kapcsolatban.

72

6.9.4.2. Témakörök TARTALMAK TÉMAKÖRÖK Legalább 3 szakterület jellemzőinek bemutatása manuális feladatok Gyakorlati feladatok megoldása megoldásával. Felkészülés az adott gyakorlati hely látogatására, megfigyelési szempontok szerint: a munkahelyen végzett munkához szükséges szakképesítések, az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, munkakörülmények, munkavédelmi előírások, Gyakorlati helyek a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai látogatása követelmények, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a szakképesítések tevékenységeivel. Lehetséges információforrások. Látogatás a Munkaügyi Központban. Álláskeresés Álláskeresési gyakorlatok. 6.9.4.3. A továbbhaladás feltételei − Egyes szakmacsoportba tartozó tevékenységek megismerése, képesség a munkavégzésre, − A munkavégzéssel kapcsolatos megfelelő együttműködés, alkalmazkodás a körülményekhez, munkafeltételekhez. − Az utasítások, balesetvédelmi előírások, magatartási és más szabályok maradéktalan betartása. 6.9.5. A munka világa modul 6.9.5.1. Célok és feladatok A munka világa modul tanításának a célja, hogy keltse fel a tanuló munkával, álláskereséssel kapcsolatos érdeklődését, segítse elő korszerű álláskeresési szokásainak kialakulását. A tanulót készítse fel önálló álláskeresésre és járuljon hozzá a tanuló munkaerő-piacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. Fontos, hogy a program segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését valamint azt, hogy ismertesse meg a tanulóval a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségeket (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások). A program segítse elő a tanuló számára a munkával, a munka világával kapcsolatos jogok és kötelességek, törvények, szabályok, valamint a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségek (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások) megismerését. A program anyaga adjon útmutatást a tanuló munkavállalással kapcsolatos helyes döntésének meghozatalához (munkahelyi körülmények, munkafeltételek megfelelő mérlegeléséhez) és alakítson ki felelősségérzetet a tanulóban saját maga és embertársai 73

iránt s végül fejlessze a tanuló azon tulajdonságait, mely növeli esélyeit a munkahelye megtartására. 6.9.5.2. Fejlesztési követelmények A munka világa programmodul elvégzése után a tanuló legyen tisztában a munkába lépés és a munkavállalás feltételeivel, a munkavállaló jogaival. Képes legyen alkalmazni a különböző álláskeresési technikákat. A szükséges adatok jelentőségének megértése és adekvát használatuk. Ismerje meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek segítségével tájékozódhat arról, hogy létezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, és ismerje fel a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott segítség fontosságát. Tudja, hogy a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezéskor mit kell magával vinnie, mire lesz szükség (személyi igazolvány, TAJ szám, adóazonosító jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány). Tudja, hogy léteznek olyan támogatási formák, amelyeket a munkaadók kaphatnak, amennyiben pályakezdőt alkalmaznak és legyen tisztában azzal, hol lehet érdeklődni a munkaerő-piac képzési lehetőségeiről. Tudja, hogy igényelheti pszichológus segítségét is személyes problémái megoldásában. Legyen képes a munkahelyi kapcsolatteremtésre, sajátítsa el a munkahelyi együttműködés szabályait. Legyen tisztában a munkabér, járulékos juttatások, béreket terhelő levonások, munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka fogalmával, valamint tudja megítélni az egészséges, illetve az egészségtelen munkakörülményeket. 6.9.5.3. Belépő tevékenységformák A tanítási-tanulási folyamat módszerei: előadások, csoportos beszélgetések (pl. álláshirdetések közös feldolgozása), párban végzett munka, forrásgyűjtés, elemzés (pl. közlönyök), szemléltetés (ábrák, videofilmek, stb.), gyakorlatok (pl. álláskeresési segédeszközök (Foglalkozási Információk Kézikönyve, telefonkönyvek, sárga lapok”, szaknévsorok, címtárak, hirdetési újságok stb. használatának gyakoroltatása), szerepjátékok. A tanuló a program során gyakorolja a felvételi találkozón a munkáltató által feltett tipikus kérdésekre való megfelelő válaszadást, a munkahelyi viselkedés, a munkatársakkal való kommunikációt, alkalmazzon számítógépes programokat. A tanulócsoportok tegyenek látogatást pl. üzemben, munkaügyi központban stb. A programmodul tananyagát részben elméletben, részben gyakorlatban kell feldolgozni. A tanórákat célszerű olyan helyiségben, „csoportszobában” megtartani, ahol nyugodt, „baráti” légkört tudunk teremteni. 6.9.5.4. Témakörök TÉMAKÖRÖK TARTALMAK I. Munkaerő-piaci ismeretek Alapvető jogok és kötelességek. A Magyar Jog a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Köztársaság (XII. fejezet - Alapvető jogok és kötelességek - 70/B. § (1) bek.). Alkotmánya 74

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1949. évi XX. Törvény. A munkaviszony létesítése és megszüntetése. A munkaszerződés. A munkaviszony 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről (3. rész A munkaviszony). A munkaerő-piaci szervezet szerepe, szolgáltatásai. Az 1991. évi IV. A Munkaügyi Központ és kirendeltségei. törvény a A regisztráció és az együttműködés fogalma. foglalkoztatás A támogatási formák. elősegítéséről és a Látogatás egy munkaügyi központban és/vagy egy regionális munkanélküliek munkaerő-fejlesztő és képző központban. ellátásáról A munkaerő-piaci szervezet. A munkaügyi központok és a kirendeltségek. A munkanélküliség A regisztráció. Az együttműködés. és kezelésének Szolgáltatások, támogatási formák. állami eszközei 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. A társadalombiztosítás célja, a rendszer fő jellemzői, nyugdíjjárulék. A A TB kártya. társadalombiztosítás Orvosi ellátás a TB keretében. II. Álláskeresési technikák A célállás meghatározása. Érdeklődés, képességek. Álláskeresés A személyes kapcsolatok. Az önéletrajzírás általános szabályai. Az önéletrajz típusai. Az önéletrajz A referencia. A hirdetések valóságtartalmának megítélése. Reagálás az újságokban megjelent álláshirdetésekre. Az álláshirdetések Álláshirdetések feladása. A tájékozódó beszélgetés. Felkészülés a munkáltatóval való találkozóra. Az első benyomások. A munkafelvétel és Az öltözködés. előzményei A helyes viselkedés. A találkozón várható kérdések. A munkáltatónak feltehető kérdések. III. A munkahelyek világa Legális munkaviszony és „fekete” munka, a „fekete” munka veszélyei. Munkabér (minimálbér), járulékos juttatások, a béreket terhelő levonások. Munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka. A munkahelyi Egészséges, illetve egészségtelen munkakörülmények. feltételek Betegállomány, ennek lehetséges hatásai a munkavállaló megítélésére a munkatársak és a munkáltató részéről, táppénz. Pihenőidő, fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság. 75

TÉMAKÖRÖK A munkahelyi beilleszkedés

TARTALMAK A várható munkakarrier az adott munkahelye. A munkahelyi együttműködés szabályai. A munkában töltött első nap. Szempontok az új munkahelyen való viselkedésre.

6.9.5.5. A továbbhaladás feltételei A tanulók teljesítményének értékelése pozitívan motiváló hatású legyen. A korábban szerzett kudarcélmények feloldása érdekében a teljesítmények minősítésekor a pozitív megerősítés növeli az önbizalmat és ezzel az együttműködés iránti motivációt. A hagyományos osztályozás kerülésével az elméleti és a gyakorlati tevékenységet egy-egy rész befejezése után a tanár minősítse szóban a tanulók teljesítményét, kiemelve az eredményességet. A program abban is különbözik a hagyományostól, hogy kevesebb lexikális tudnivalót kér számon, inkább a gyakorlati alkalmazás szakszerűségét vizsgálja. A fentiek alapján az értékelés szempontjai közül hangsúlyos szerepet kap: az elsajátított tananyag és a tanuló munkával kapcsolatos szemléletének megnyilvánulása a mindennapi tevékenységben, a programmodul során elsajátított ismeretek gyakorlatban történő bemutatása (pl. meggyőző telefonálás, a felvételi találkozón a munkáltató által feltett kérdésekre adható helyes válaszok), szóbeli magyarázat fűzésének szakszerűsége egy témához (pl. egy szabadon választott önéletrajz-típushoz), a munkához kapcsolódó dokumentumok használatának szakszerűsége (pl. a telefonkönyv, a „sárga lapok” használatának bemutatása), önálló dokumentumok elkészítése (pl. egy álláshirdetés, önéletrajz megfogalmazása).

6.10. Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat − „C1” változat 9. évfolyam (éves javasolt óraszám: 333) − „C2” változat 9. – 10. évfolyam (éves javasolt óraszám: 333, 481) Az egyes modulok ajánlott éves óraszámát lásd a bevezető táblázataiban. 6.10.1. Célok és feladatok A szakmai előkészítő gyakorlat célja és feladata, hogy a tanulók kialakult tudásbeli, szocializációs és motivációs hátrányait felszámolja, képességeiket fejlessze, tehetségüket kibontakoztassa. Az egyes szakterületek gyakorlatias, sokszínű, aktív tanulói magatartást eredményező, és lehetőleg produktív manuális tevékenységgel együtt járó bemutatásával keltse fel az érdeklődést az egyes szakmák és a további szakmatanulás iránt, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában és leendő életpályájuk reális megtervezésében. Alapozza meg a tanulókban az emberi, tárgyi és természeti környezettel kapcsolatos felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Biztosítsa számukra a kiválasztott szakmák tanulásának megkezdéséhez szükséges felkészültséget, valamint tegye lehetővé, hogy a tanulók tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon folytathassák, valamint ezzel párhuzamosan felkészülhessenek az általános iskolai osztályozó, illetve alapműveltségi vizsgákra. A programban résztvevők helyzete, motivációs szintje, általános elméleti felkészültsége miatt a szakmai

76

előkészítés tevékenységorientált, ezen belül is elsősorban a manuális munkára épül. A gyakorlati feladatok megválasztása az adott foglalkozási területekhez kapcsolódó műveltségelemek figyelembevételével történik. A tanulóknak legyen lehetőségük a biológiai, kémiai, fizikai, matematikai stb. ismereteik gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó alkalmazására, a szakirány szempontjából legfontosabb tudáselemeik elmélyítésére, megszilárdítására, manuális készségeik fejlesztésére. A szakmai alapozó gyakorlat célja a kiválasztott szakmacsoport szakmai elméleti ismereteinek, gyakorlati tevékenységeinek alapozása. Ennek érdekében olyan feladatokat oldanak meg, illetve feladatok elvégzésében vesznek részt a tanulók, amelyek során ismereteket szerezhetnek a választott területen felhasznált legfontosabb anyagokról, megismerik az alkalmazott eljárásokat, technológiákat, tevékenységeket, gyakorlatot szereznek egyszerű gépek, eszközök, szerszámok használatában. 6.10.2. Fejlesztési követelmények A szakmai előkészítő gyakorlatok során el kell érni, hogy a tanuló alapműveltségi hiányosságait pótolhassa, az eredményes, sikeres tevékenység révén erősödjön motivációja, együttműködési hajlandósága, személyisége, fejlődjön, a szakmacsoporthoz tartozó alapismeretei gyarapodjanak. A gyakorlat a tanuló ismereteit tapasztalati úton alapozza meg, fejleszti a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodást, gyarapítja az életvitelhez szükséges alkalmazható tudást. Fejlődjenek tanulónak a szakmatanuláshoz és a fegyelmezett munkatevékenységekhez szükséges képességei, munkabírása, monotóniatűrése, fejlődjék érzékelése, mozgása, aktivitása, kötelességtudata, felelősségérzete, segítőkészsége, szorgalma, kötődése a választott pályához. A gyakorlatok során fejlődjön a társakkal való együttműködés a kommunikáció, a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás, a szakmai és közéleti szövegek értelmezése, a környező világban való eligazodás. 6.10.3. Elsősegélynyújtás modul 6.10.3.1. Fejlesztési követelmények − Tegye képessé a tanulókat saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás elhárítására. − Járuljon hozzá a felelősségteljes, segítőkész viselkedés, a fegyelmezett munkavégzés, a szabálykövető magatartás, az élet és az egészség feltétlen tiszteletének kialakulásához 6.10.3.2. Belépő tevékenységformák − Szöveges és képi információk utasítások, értelmezése, oktatófilmek szemléltető anyagok elemzése. − Szituációs gyakorlatok, kommunikációs gyakorlatok, baleseti helyzetek, magatartások megbeszélése, elemzése

77

6.10.3.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK Tennivalók vészhelyzetben, helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályai. Az elsősegélynyújtás A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). célja, az Mozdíthatóság. elsősegélynyújtó Az elsősegélynyújtó kompetenciái. kötelességei Elsősegélykészlet. Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása. Állati harapások, rovarcsípések ellátása. Elsősegélynyújtás Égési sérültek ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. Az áram élettani Segítség áramütés esetén. hatásai A betegség tünetei. Házi patika. Egészség-betegség Lázcsillapítás. A választott szakirány leggyakoribb baleseti forrásai, az előforduló Választható baleset esetén alkalmazható elsősegélynyújtások. témakör 6.10.3.4. A továbbhaladás feltételei − Aktívan vegyen részt a foglalkozásokon, tartsa be az ott érvényes magatartási szabályokat. Fejlődjenek kommunikációs és együttműködési képességei, fogadja el az élet és az egészség feltétlen tiszteletének szükségességét. − Tudja vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciája határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűen segítséget kérni. 6.10.4. Egészségkultúra modul 6.10.4.1. Fejlesztési követelmények − Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő, megőrző magatartás elsajátítására. Ismerje az egészséget befolyásoló tényezőket, a munka és pihenés helyes arányát, a betegségek hatását a szervezetre. − Legyen áttekintése a betegség-megelőzés lehetőségeiről és ismerje az egészségkárosító hatások következményeit. − Legyen tisztában az élvezeti cikkek ártalmasságával, ismerje a szenvedélybetegségek egészségkárosító és személyiségromboló hatásait. − Fogadja el az egészséges életmód, a felelősségteljes nemi magatartás szükségességét.

78

6.10.4.2. Belépő tevékenységformák Saját élményekből és a környezetből vett közvetlen észlelés és tapasztalatok, információk gyűjtése. Ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével ismeretek szerzése. A szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. 6.10.4.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Az egészség Egészségfejlesztés, egészségnevelés A betegség Szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyítása Párkapcsolatok A nemi úton terjedő betegségek

TARTALMAK Az egészség fogalma, az egészség mint érték. munka - pihenés – szórakozás. testi és lelki egészség. Az egészséget befolyásoló tényezők. Környezeti ártalmak az egészségre. Életmód összetevői, egészséges életmód. A betegség hatása a szervezetre. Szenvedélybetegségek: alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. Partnerkapcsolat, szexuális magatartás. Nemi úton terjedő betegségek, AIDS.

6.10.4.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló ismerje fel a tanult fogalmakat, az egészséget pozitívan és negatívan befolyásoló tényezőket, a környezeti ártalmakat, az életmód egészséget veszélyeztető elemeit, a káros szokásokat. − Ismerje a drogok fogyasztásából adódó veszélyeket és azok egészségkárosító hatását, a szenvedélybetegségek megelőzésének lehetőségeit. − Ismerje a partnerkapcsolatok jelentőségét, a gyakori partnerváltás következményeit, és a nemi úton terjedő fertőző betegségeket illetve azok jellemző tüneteit. 6.10.5. Kreatív gyakorlatok modul 6.10.5.1. Fejlesztési követelmények − A tanuló ismerje meg és fogadja el a játék, az ajándék, a díszítőtárgyak készítésének örömét és hasznosságát. A kézügyesség és alkotókészség fejlesztése mellett formálja az esztétikai érzéket, serkentse a fantáziát, juttasson sikerélményekhez. − Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, alakuljanak ki a tanulóban a munkavégzéssel kapcsolatos elemi munkaszokások, a helyes testtartás, a munkamegosztás, a rend, a pontosság, a takarékosság, a balesetelhárítási és más munkaszabályok betartása.

79

6.10.5.2. Belépő tevékenységformák Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak tervezése, alkotása. Az anyag, a szín, a forma tudatos alkalmazása. Az önkifejezés kibontakoztatása. Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. 6.10.5.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Manuális készségfejlesztő gyakorlatok Papírmunkák Gyurmázás, formázás

Textilmunkák

Egyéb tevékenységek

TARTALMAK Felkészítés a balesetmentes munkára. A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Papírvágás, papírhajtogatás, papírvarrás. Gyurma készítése, színezése. Formázás, különböző formák készítése. A textíliák fajtái, felhasználási területei. A textília jelentősége az ember életében. Textilvarrás, a varrás helyes technikái, alkalmazható öltések, díszítő öltések,. Babaruha készítés, bábkészítés. Fonás, szövés, subázás, kötés, horgolás, hímzés. Szárazvirágból dísztárgyak készítése. Csomagolás, díszcsomagolás.

6.10.5.4. A továbbhaladás feltétele − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkavégzés szabályait. − Bemutatást követve, illetve minta illetve leírás alapján készítsen el tárgyakat, végezzen el munkaműveleteket. − A tanuló ismerje a papír tulajdonságait, felhasználhatóságát, tudja alkalmazni a papírvágás, hajtogatás helyes technikáját. − Tudjon gyurmából különböző használati és dísztárgyakat, növényi és állati figurákat formázni. − Ismerje a különböző textilfajtákat, tudja megválasztani az anyagot kijelölt darab készítéséhez. Tudja a különböző öltésformákat alkalmazni, egyszerű darabokat szabni és varrni, bábokat készíteni. Tudjon a fonáshoz az anyagot előkészíteni. − Tudjon a kép és csokor készítéséhez anyagot gyűjteni, esztétikus, egymással harmonizáló anyagokat használni. 6.10.6. Felkészítés a családi életre modul 6.10.6.1. Fejlesztési követelmények − A tanuló fogadja el a partnerkapcsolatok egészséges alakulásának, házasságra való felkészülésnek, a családnak a fontosságát., ismerjék meg a gyermekvállalás feltételeit. Alakuljon ki a felelősségteljes magatartás a magánélet és a párkapcsolatok körében.

80

− Ismerjen fel különböző értékű, hasznos és káros magatartásokat, tevékenységeket, követendő és elvetendő mintákat, életviteleket, legyen képes értékelni azokat, véleményt alkotni azokról. − Fejlődjön a kommunikációs készsége, legyen a helyzetnek megfelelő a viselkedése. 6.10.6.2. Belépő tevékenységformák − Irodalmi képzőművészeti alkotások, filmek, elemzése, saját élmények, esetek elemzése megbeszélése, önálló véleményalkotás, tapasztalatok összegzése. − Szerep és szituációs játékok a kortárs és partnerkapcsolatok valamint a család és a családi élet vonatkozásában. − Ismeretek bővítése a testi és a lelki egészséggel, az egészséges életvitellel kapcsolatban. 6.10.6.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK A család Az ember fejlődésének jellegzetességei

TARTALMAK A család fogalma, funkciói, feladatai. A családot védő jogi szabályok. Az egyes életkorok sajátosságai, a fejlődést befolyásoló tényezők. A fiatal felnőttkor szerepe az életpálya alakulásában.

Általános jellemzők. A szülőkhöz való viszony változásai. Jellemzői, szerepe. A társas kapcsolatok szerepe. A barátság A partnerkapcsolatok. A jegyesség, a családalapítás feltételei. A házasélet, családtervezés. A házasság Fogamzásgátlás, a terhesség-megszakítás. A gyermek várása és A terhesség, a terhes nő életmódja. Gyermekágy és szoptatás. fogadása A szülők és Az anyaság és az apaság gyermekek Meddőség, a rossz házasság, válás. Problémák a A szexuális élet zavarai. házasságban Trichomonas, gonorrhoea, szifilisz. A szexuális úton AIDS. terjedő betegségek A serdülőkör

6.10.6.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló fogadja el a magánélet és a párkapcsolatok körében a felelősségteljes magatartás szükségességét. − Fejlődjön kommunikációs készsége és viselkedéskultúrája. − Ismerje fel és tudja a család funkcióit, a fiatal felnőttkor jellemzőit, az ekkor jelentkező veszélyeket, a családtervezés elemeit. Ismerje a fogamzásgátlás lehetőségeit.

81

6.10.7. Az emberi test ismerete modul 6.10.7.1. Fejlesztési követelmények − A tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését. − Figyeljék meg saját szervezetük működését, fogalmazzanak meg tapasztalatokat. − Legyenek képesek megítélni életmód-elemeket, tevékenységeket, szokásokat az egészségre gyakorolt hatásuk alapján. Ismerjék meg a munkaalkalmasság legalapvetőbb egészségi elemeit. Alakuljon ki a saját és társaik egészsége iránt érzett felelősségérzet. 6.10.7.2. Belépő tevékenységformák − Az emberi test részeinek, felépítésének bemutatása. Megfigyelések végzése az érzékelhető életműködések vonatkozásában. Mikroszkópos megfigyelés. − Feladatmegoldások, ismeretek, adatok gyűjtése, ismeretterjesztő filmek, könyvek tanulmányozása 6.10.7.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

TÉMAKÖRÖK A sejt fő részei. Az emberi alapszövetek és főbb jellemzőik. A szerv, A sejt és szövetek szervezet. Részei. A csontok összeköttetései, izmaink. A mozgásrendszer Feladata. A szív felépítése, működése. A kis- és nagyvérkör. A vér A keringési rendszer összetétele. Részei, működése. A légzőrendszer Az emésztőrendszer Tápanyagaink. Az emésztőrendszer részei és feladata. A vizelet-kiválasztás A vese. A vizeletelvezetés rendszere. szervrendszere Női nemi szervek. Peteérés, menstruáció. Férfi nemi szervek. Nemi szervek A szabályozás Hormonok. Belső elválasztású mirigyek. Idegi szabályozás. szervrendszere Látószerv. A fül. Szaglószerv. Az ízlelés szerve. Érzékszervek 6.10.7.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló legyen képes az emberi szerveket, szervrendszereket az egyes életjelenségekkel, életműködésekkel összerendelni. − Legyen tudatában a szenvedélyek egészségromboló hatásának, ismerjen fel káros, illetve az egészég megőrzését szolgáló szokásokat életmód-elemeket. − Fogadja el az egészségmegőrzés és a betegség-megelőzés fontosságát. − Helyesen ítélje meg az egyes tápanyagok szerepét a táplálkozásban. 6.10.8. Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai modul 6.10.8.1. Fejlesztési követelmények

Az életkori periodizációnak megfelelő sajátosságok megismerése. Az alapvető gondozási feladatok készségének megalapozása, és a gondoskodás lehetőségeinek körülhatárolása.

82

A tanuló legyen képes az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni, és a gyermek alapvető gondozási feladatait ellátni. Maradéktalanul tartsa be a tevékenység szabályait, kezdődjön meg a gondozáshoz és az ápoláshoz szükséges felelősségteljes magatartás kialakulása. 6.10.8.2. Belépő tevékenységformák − A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, súly- és hosszmérése, fürdetése, pelenkázása, öltöztetése, táplálása. − A házi gondozás és a szociális gondoskodás alaptevékenységeinek megismerése, gyakorlása. 6.10.8.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK A gondozás A gyermekágy és szoptatás Az újszülött, a csecsemő és kisgyermek A pelenkázás A fürdetés Csecsemőtáplálás

TARTALMAK A gondozás jelentősége. Életkori periódusok sajátosságai. Előkészület a terhesség végén. Az újszülött tulajdonságai. A szoptatás gyakorlata. A szoptatással kapcsolatos problémák. A gyermek fogása, tartása, emelése, mozgatása. Az újszülött öltözéke és öltöztetése. A csecsemő ruházata és öltöztetése. A kisgyermek ruházata és öltöztetése. Kellékei, módjai, a pelenka váltása. Jelentősége, módja, technikája. Arc-, kéz-, fogmosás. Orrtörlés, fésülés, körömvágás. Bőrápolás. Elválasztás, kevert táplálás. A csecsemő és kisgyermek etetése. A kisgyermek étlapjának összeállítása.

A betegségek megelőzése gyermekkorban

Fertőzések elleni védelem. Védelem a fertőző betegségek ellen.

Házi gondozás, betegápolás

Az idős ember életkori sajátosságai. Házi szociális gondozás. A gondozott környezete. A gondozott személyi higiénéje. A házi ápolás alapjai.

6.10.8.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló legyen képes az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni. − Legyen képes a gyermek súlyát és hosszúságát pontosan megmérni. Tudja a gyermeket biztonságosan füröszteni, a gyermek bőrét megfelelően ápolni, és szakszerűen pelenkát váltani. A tanuló tudja a gyermek célszerű ruházatát megválasztani, és a gyermeket felöltöztetni, a csecsemő és kisgyermek táplálását elvégezni, megfelelően segédkezni. − Ismerje a házigondozás és ápolás alaptevékenységeit és tanult szabályait. − Maradéktalanul tartsa be a tevékenység szabályait, kezdődjön meg a gondozáshoz és az ápoláshoz szükséges felelősségteljes magatartás kialakulása.

83

6.10.9. Anyagvizsgálatok, mérések modul (gépészeti szakmacsoport) 6.10.9.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadják el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat. A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezetkímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon. A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit. Ismerje meg a fémipari szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját. 6.10.9.2. Belépő tevékenységformák − Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján. értelmezése, következtetések − Információk, tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása. − Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. − Tipikus gépészeti tárgyak mérése, a gépészeti mérő- és ellenőrzőeszközök használata. Hosszúság-, terület-, térfogat-, sűrűség-, nyomás-, hőmérséklet- és idő mérése. − Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése. − Körző, vonalzó, szögmérő használata, szerkesztési eljárások gyakorlása. A háromszögek hasonlósági eseteinek alkalmazása. Szögfüggvények, Pitagorasz tételének alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. − Mértékegység-átváltás gyakorlása. 6.10.9.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Hosszmérés

Tömeg, térfogat és sűrűségmérés

84

TARTALMAK Hosszmértékegységek és átváltásuk. - Mérőeszközök. - Egyenesek rajzolása. - Derékszögek és más szögek rajzolása. - Arányos osztás. A tömeg, térfogat és sűrűség mérése, számítása - Mérőeszközök. - Mértékegységek átváltása.

TÉMAKÖRÖK Terhelések vizsgálata Energia, teljesítmény Fémek tulajdonságai Hőtechnikai vizsgálatok A fa vizsgálata Műanyagok vizsgálata

TARTALMAK A rugós erőmérő használata - Erők egyensúlya. - Kéttámaszú tartó és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhelések hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások. A mechanikai munka, és a teljesítmény vizsgálata, az energia hétköznapi átalakulásai. Fizikai, mechanikai, vegyi, elektromos tulajdonságok vizsgálata, fémek felismerése. Hőtágulás. A hő terjedése. Fafajták jellemzői, fizikai, mechanikai tulajdonságai. A fa hibái, betegségek, zsugorodás és dagadás. A műanyagfajták felismerése mechanikai tulajdonságaik alapján és égetési próbával.

6.10.9.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat − A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása. − Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás. − Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások. − Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása. − Egyszerű százalékszámítási feladatok. Táblázat, grafikon olvasása. − Anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai, elektromos tulajdonságok alapján 6.10.10. Anyagvizsgálatok, mérések modul (építőipari szakmacsoport) 6.10.10.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat. A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezetkímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon. A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit. Ismerje meg az építő szakiparban használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, elhárításuk módját.

85

6.10.10.2. Belépő tevékenységformák − Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján. értelmezése, következtetések − Információk, tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása. − Tárgyak, anyagok eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. − Tipikus építési alakzatok mérése, az építőipari mérő és ellenőrző eszközök használata. Hosszúság-, terület-, térfogat-, sűrűség-, nyomás-, hőmérséklet- és idő mérése. − Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése. − Körző, vonalzó, szögmérő használata, szerkesztési eljárások gyakorlása. A háromszögek hasonlósági eseteinek alkalmazása, Pitagorasz tételének alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. − Mértékegység-átváltás gyakorlása. 6.10.10.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Hosszmérés, területmérés

Tömeg, térfogat és sűrűségmérés

Terhelések vizsgálata Keverékek összetételének megállapítása Anyagok kémiai tulajdonságai Savak, bázisok, sók Talajfajták vizsgálata Hőtechnikai vizsgálatok

86

TARTALMAK Hosszmértékegységek és átváltásuk - Mérőeszközök. - Egyenesek kitűzése. - Derékszög kitűzése. - Egyenes kitűzése látási akadály esetén. - Arányos osztás. - Háromszögmérés (átlós mérés), derékszögű koordinátamérés. - Szintezés. A tömeg, térfogat és sűrűség mértékegységei - Mérőeszközök. - Testsűrűség. - Halmazsűrűség. A rugós erőmérő használata - Erők egyensúlya. - A kéttámaszú tartó és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhek hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások. - Az épületszerkezetekre ható terhelések. Fizikai folyamatok vizsgálata - Szitálás, rostálás, ülepítés, szárítás, derítés, szűrés. Mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik. Víz, kristályvíz. Reakciók, kimutatásuk, hatásaik. Kötött és szemcsés talajok viselkedése különböző víztartalom esetén, teherbírás, süllyedés, hajszálcsövesség, fagyveszély. Hőtágulás. A hő terjedése.

TÉMAKÖRÖK

Hosszmérés, területmérés

Tömeg, térfogat és sűrűségmérés

Terhelések vizsgálata Keverékek összetételének megállapítása Anyagok kémiai tulajdonságai Savak, bázisok, sók Talajfajták vizsgálata A víz A beton készítés Beton próbatestek, falazó és burkolóelemek, anyagok vizsgálata Falazó és burkolóelemek méretrendje A fa vizsgálata Műanyagok vizsgálata

TARTALMAK Hosszmértékegységek és átváltásuk - Mérőeszközök. - Egyenesek kitűzése. - Derékszög kitűzése. - Egyenes kitűzése látási akadály esetén. - Arányos osztás. - Háromszögmérés (átlós mérés), derékszögű koordinátamérés. - Szintezés. A tömeg, térfogat és sűrűség mértékegységei - Mérőeszközök. - Testsűrűség. - Halmazsűrűség. A rugós erőmérő használata - Erők egyensúlya. - A kéttámaszú tartó és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhek hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások. - Az épületszerkezetekre ható terhelések. Fizikai folyamatok vizsgálata - Szitálás, rostálás, ülepítés, szárítás, derítés, szűrés. Mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik. Víz, kristályvíz. Reakciók, kimutatásuk, hatásaik. Kötött és szemcsés talajok viselkedése különböző víztartalom esetén, teherbírás, süllyedés, hajszálcsövesség, fagyveszély. A víz minősége, halmazállapotai, a nedvesség okozta károk vizsgálata. Adalékanyag vizsgálata. Alkotórészek számítása, kimérése, receptbetonból hengeres próbatestek készítése. Testsűrűség és nyomószilárdság. hővezető képesség, különféle betonok, téglák, és kőzetek esetében. Névleges méret, szerkezeti méret. Anyagszükséglet számítás. Fafajták jellemzői, fizikai, mechanikai tulajdonságai. A fa hibái, betegségek, zsugorodás és dagadás. Az építészetben használatos műanyagfajták felismerése leírásuk alapján illetve égetési próbával.

6.10.10.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. − A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása.

87

− − − − −

Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás. Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások. Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Táblázat, grafikon olvasása.. Anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságok alapján.

6.10.11. Anyagvizsgálatok, mérések modul (faipari szakmacsoport) 6.10.11.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat. A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezetkímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon. A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit. Ismerje meg a faipari szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját. 6.10.11.2. Belépő tevékenységformák − Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján. − Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. − Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. − Tipikus asztalosszerkezetek mérése, faipari mérő és ellenőrző eszközök használata. Hosszúság-, terület-, térfogat-, sűrűség-, nyomás-, hőmérséklet- és idő mérése. − Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése. − Körző, vonalzó, szögmérő használata, szerkesztési eljárások gyakorlása. A háromszögek hasonlósági eseteinek alkalmazása. Szögfüggvények, Pitagorasz tételének alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. − Mértékegység-átváltás gyakorlása. 6.10.11.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Hosszmérés

88

TARTALMAK Hosszmértékegységek és átváltásuk Mérőeszközök. Egyenesek rajzolása. Derékszögek és más szögek rajzolása. Arányos osztás.

TÉMAKÖRÖK Tömeg, térfogat és sűrűségmérés Terhelések vizsgálata

A fa műszaki tulajdonságainak vizsgálata

A fa nedvességtartalma A fa hibái és betegségei

TARTALMAK A tömeg, térfogat és sűrűség mérése, számítása Mérőeszközök. Mértékegységek átváltása. A rugós erőmérő használata Erők egyensúlya. Kéttámaszú tartó és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhelések hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások. A fa külső megjelenése: szín, fény, szag, rajzolat a három anatómiai metszeten. A fa sűrűsége, tartóssága. A fa elektromos tulajdonságai: ellenállás, elektromos vezetés, elektromos kapacitás. Hőtani tulajdonságok: hőszigetelés, fajhő. Hangtani tulajdonságok. Mechanikai tulajdonságok: szilárdság, keménység, kopásállóság, rugalmasság, hasítási ellenállás. A fa égési tulajdonságai. A nedvességtartalom hatása a fa alakváltozására. Növekedési hibák, rovarkártevők, gombák és hatásaik.

Fafajták

A makroszkópikus fafelismerés algoritmusa (fajok azonosításának lépései).

Anyagok kémiai tulajdonságai

Savak, bázisok, sók, reakciók, kimutatásuk, hatásaik.

6.10.11.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. − A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása. − Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás. − Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások. − Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása. − Egyszerű százalékszámítási feladatok. Táblázat, grafikon olvasása. − A faipar területén alkalmazott alapvető anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai, tulajdonságok alapján. − Hazai fafajták felismerése. 6.10.12. Anyagvizsgálatok, mérések modul (mezőgazdasági szakmacsoport) 6.10.12.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje

89

meg, fogadja el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat. A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezetkímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon. A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési, laboratóriumi és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit, Ismerje meg a mezőgazdasági szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját. Laboratóriumi, tanműhelyi körülmények között legyenek képesek kémiai, fizikai, biológiai ismereteinek megfelelő kísérletek, vizsgálatok elvégzésére. 6.10.12.2. Belépő tevékenységformák − Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján. − Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. − Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. − Tárgyak, anyagok mérése, a mérő- és ellenőrző és labor eszközök használata,. Hosszúság-, terület-, térfogat-, sűrűség-, nyomás-, hőmérséklet- és idő mérése. − Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése. − Anyag-összetételi számítások és mértékegység-átváltás gyakorlása. 6.10.12.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Hosszmérés

Tömeg, térfogat és sűrűségmérés

Terhelések vizsgálata

90

TARTALMAK Hosszmértékegységek és átváltásuk - Mérőeszközök. - Egyenesek kitűzése. - Derékszög kitűzése. - Egyenes kitűzése látási akadály esetén. - Arányos osztás. A tömeg, térfogat és sűrűség mértékegységei. Mérőeszközök. Testsűrűség. Halmazsűrűség. A rugós erőmérő használata - Erők egyensúlya. - A kéttámaszú tartók és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhelések hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások.

TÉMAKÖRÖK

Laboratóriumi munkák, eszközök, anyagok

Keverékek összetételének megállapítása

Anyagok vizsgálata

Talajvizsgálatok

TARTALMAK Munkaszabályok a laboratóriumban. Üveg-, porcelán- és fémeszközök. Mérőeszközök, -műszerek. Savak, lúgok. A vegyszerek tulajdonságai, mérgező anyagok és tulajdonságaik. Vírusok, baktériumok, penészek, élesztők szerepe az élelmiszer- és ételkészítésben, tárolásban. Egyszerű, egészségre ártalmatlan mikroszkópi tenyészetek létrehozása. Fizikai folyamatok vizsgálata: szitálás, rostálás, ülepítés, szárítás, párologtatás, desztillálás, derítés, szűrés. Szervetlen és szerves anyagok. Az anyagok (fémek, fa, műanyag stb.) jellemzői, fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai, megmunkálási lehetőségek. Savak, bázisok, sók. Víz, vízminőség, halmazállapotok. Reakciók, kimutatásuk, hatásaik. Kötött és szemcsés talajok. Hajszálcsövesség (fagyveszély). pH érték.

6.10.12.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat − A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása. − Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás. − Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások. − Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása. − Egyszerű százalékszámítási feladatok. Térfogatszázalék, súlyszázalék értelmezése. Táblázat, grafikon olvasása. − Ismerjék az alapvető mezőgazdasági anyagok legfontosabb jellemzőit. − Anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai, elektromos tulajdonságok alapján. Ismerjék és tudják megkülönböztetni a talajfajtákat. 6.10.13. Vizuális kommunikáció modul (gépészeti szakmacsoport) 6.10.13.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt.

91

Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket. 6.10.13.2. Belépő tevékenységformák − Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések. − Szabadkézi vázlatkészítés. − Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással. − Tárgyak és ábrák összevetése, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú tárgyak ábrázolása. − Vetületi és axonometrikus ábrázolás, metszetábrázolás, méretmegadási és más géprajzi szabályok alkalmazása. − A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése. 6.10.13.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata

Geometrikus tárgyak készítése Vetületi ábrázolás Méretmegadás Metszeti ábrázolás Látványtervek Színek Szabadkézi vázlatkészítés

TARTALMAK Síkmértani szerkesztések - Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. - Szakasz felosztása szerkesztéssel. - Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. - Szögmásolás, szögfelezés. - Tükrözés. - Érintőkörök szerkesztése. - Arányos osztás szerkesztéssel. - Kicsinyítés, nagyítás. Szögletes és hengeres testmodellek készítése. drótvázak, csonkolt testek. Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza. A méretmegadás elemei. Metszetek származtatása, metszetfajták. Anyagfajták metszeti jelölése. Axonometrikus ábrázolás. A színkör, a színek tér és hangulati hatása, szerepe a látványban. A színek tulajdonságai, színkeverés. Egyszerű, arányos vázlatkészítés.

6.10.13.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat. − Tárgyak és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése. − Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése.

92

− Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése. 6.10.14. Vizuális kommunikáció modul (építészeti szakmacsoport) 6.10.14.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak, alakzatok és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt. Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket. 6.10.14.2. Belépő tevékenységformák − Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések. − Szabadkézi vázlatkészítés − Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással. − Tárgyak, alakzatok, terep és épületek összevetése ábrákkal, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú ábrák készítése. − Vetületi és axonometrikus és perspektivikus ábrázolás, alaprajzok, metszetrajzok, készítése, méretmegadási és más rajzi szabályok alkalmazása. − A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése 6.10.14.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Vetületi ábrázolás Geometrikus tárgyak készítése Építőipari tervek Látványtervek Szabadkézi vázlatkészítés

Színek

TARTALMAK Egyszerű testek, alakzatok vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza. Szögletes és hengeres testek, drótvázak, csonkolt testek készítése, épületmodellek készítése. Alaprajz, keresztmetszet, hosszmetszet. Építészeti terveken alkalmazott vonalfajták. Axonometrikus és perspektívikus ábrázolás. Egyszerű, arányos helyszíni vázlatkészítés. A színek tér és hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A színkör. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. A fény, a megvilágítás hatása a színekre. Színritmus, harmónia, kontrasztok (színezet- és hőfokkontraszt, sötétvilágos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok. Színkeverés.

93

6.10.14.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat. − Tárgyak alakzatok és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése. − Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése. − Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése. − Méretek és elrendezés leolvasása egyszerűbb építészeti rajzokról. 6.10.15. Vizuális kommunikáció modul (könnyűipari szakmacsoport) 6.10.15.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. A tárgy keltse fel a tanuló érdeklődését a tárgyi kultúra iránt, ismerje meg a művészettörténeti korokat, találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak, alakzatok és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt. Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket. 6.10.15.2. Belépő tevékenységformák − Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések. − Szabadkézi vázlatkészítés − Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással. − Tárgyak összevetése ábrákkal, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú ábrák készítése. − Vetületi és axonometrikus és perspektivikus ábrázolás, alaprajzok, metszetrajzok, készítése, méretmegadási és más rajzi szabályok alkalmazása. − A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése − Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével. Múzeumlátogatások, műalkotások, tárgyak esztétikai elemzése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. 6.10.15.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata

94

TARTALMAK Síkmértani szerkesztések - Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. - Szakasz felosztása szerkesztéssel. - Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. - Szögmásolás, szögfelezés. - Tükrözés. - Érintőkörök szerkesztése. - Arányos osztás szerkesztéssel.

TÉMAKÖRÖK

Geometrikus tárgyak készítése Vetületi ábrázolás Látványtervek

Színek

Tárgy- és környezetkultúra

Múzeumlátogatás

TARTALMAK - Kicsinyítés, nagyítás. - Betűtervezés. Szögletes és hengeres testek, drótvázak, csonkolt testek készítése, épületmodellek készítése. Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Testek kiterítése. Axonometrikus ábrázolás. A perspektíva használata. A színek tér és hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A színkör. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. A fény, a megvilágítás hatása a színekre. Színritmus, harmónia, kontrasztok. Színkeverés. Külső-belső terek funkcióinak összefüggései. A tárgykultúra kultúrtörténeti változásának áttekintése. Funkció - anyag - forma - díszítmény viszonya. A képző- és iparművészet kapcsolata, átfedéseik. Az ipar- és népművészet kapcsolata, kölcsönhatásaik, szerepük. Tárgykészítés természetes anyagokból. Különböző kultúrák azonos tevékenységéhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása, az általános jelrendszer. Különböző korok tárgyainak, stílusainak vizsgálata megfigyelési szempontok alapján. Ajánlott: - Iparművészeti Múzeum. - Néprajzi Múzeum. - Skanzen. Helyi néprajzi gyűjtemények, tájházak.

6.10.15.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat. − Fogalmazza meg véleményét tárgyakról, látványokról, színekről. − Tárgyak, alakzatok és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése. − Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése. − Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése. 6.10.16. Vizuális kommunikáció modul (faipari szakmacsoport) 6.10.16.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai,

95

fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt. Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket. 6.10.16.2. Belépő tevékenységformák − Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések. − Szabadkézi vázlatkészítés − Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással. − Tárgyak és ábrák összevetése, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú tárgyak ábrázolása − Vetületi és axonometrikus ábrázolás, metszetábrázolás, méretmegadási és más géprajzi szabályok alkalmazása. − A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése 6.10.16.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata

Geometrikus tárgyak készítése Vetületi ábrázolás Méretmegadás Metszeti ábrázolás Színek Látványtervek

TARTALMAK Síkmértani szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Szakasz felosztása szerkesztéssel. Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. Szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés. Érintőkörök szerkesztése. Arányos osztás szerkesztéssel. Kicsinyítés, nagyítás. Szögletes és hengeres testmodellek készítése. drótvázak, csonkolt testek. Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza. A méretmegadás elemei. Metszetek származtatása. Metszetfajták. Anyagfajták metszeti jelölése. A színkör, a színek tér és hangulati hatása, szerepe a látványban. A színek tulajdonságai, színkeverés. Axonometrikus ábrázolás.

6.10.16.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat. − Tárgyak és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése.

96

− Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése. − Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése. 6.10.17. Gépészeti alapgyakorlatok modul 6.10.17.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadják el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat, technológiai utasításokat. Ismerje meg a gépészetre jellemző kézi és gépi megmunkálásokat, az alkalmazott anyagok technológiai tulajdonságait, a szerszámok, gépek, mérő és ellenőrzőeszközöket, szakszerű kezelésüket, karbantartásukat. Erősödjön szakmai kötődése, lássa meg, fogadja el a fizikai munka értékét. az esztétikus és pontos munkavégzés fontosságát. 6.10.17.2. Belépő tevékenységformák − Gépészeti előrajzoló eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata − Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés − Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka, 6.10.17.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Előrajzolás Fémek alakítása darabolással Fémek forgács nélküli alakítása Kézi forgácsoló műveletek Gépi forgácsolás Fémek kötése

TARTALMAK Az előrajzolás célja, előrajzolási módok. Síkban történő előrajzolás, szerszámai, eszközei, művelete. Térbeni előrajzolás, szerszámai, eszközei, segédeszközei, gyakorlata. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai. A darabolás célja, darabolási módok, biztonságtechnika. Vágás, harapás, nyírás, lyukasztás. Célja, technológiája, biztonságtechnika. Egyengetés, nyújtás, hajlítás, szegés, domborítás. Fűrészelés, reszelés (biztonságtechnika). Fúrás, süllyesztés, a fúrás biztonságtechnikája. Szegecselés, csavarozás, ragasztás, lágyforrasztás. Biztonságtechnika és környezetvédelem.

6.10.17.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait. − A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata.

97

6.10.18. Építőipari alapgyakorlatok modul 6.10.18.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadják el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat, technológiai utasításokat. Ismerje meg az egyszerűbb építési munkaműveleteket, az alkalmazott anyagok technológiai tulajdonságait, a szerszámok, gépek, mérő és ellenőrzőeszközöket, szakszerű kezelésüket, karbantartásukat. Erősödjön szakmai kötődése, lássa meg, fogadja el a fizikai munka értékét. az esztétikus és pontos munkavégzés fontosságát. 6.10.18.2. Belépő tevékenységformák − Építési szakipari eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata − Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés − Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka. 6.10.18.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Famunkák Fémmunkák

Építőipari gyakorlatok

TARTALMAK Fakötések készítése kéziszerszámokkal. Előrajzolás és szerszámai. Kötések készítése: szegecselés, csavarozás, korckötés, forrasztás. Részvétel egyszerű építőipari munkákban: Földmunkák, tereprendezés, előkészítő és befejező munkák. építőanyagok mozgatása, előkészítése. anyagok keverése, zsaluzat készítése, betonozás. építőszerszámok, eszközök karbantartása.

6.10.18.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait. − A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata. 6.10.19. Faipari alapgyakorlatok modul 6.10.19.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadják el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat, technológiai utasításokat. Ismerje meg az egyszerűbb faipari munkaműveleteket, az alkalmazott anyagok technológiai tulajdonságait, a kéziszerszámok, mérő és ellenőrzőeszközöket, szakszerű

98

kezelésüket, karbantartásukat. Erősödjön szakmai kötődése, lássa meg, fogadja el a fizikai munka értékét az esztétikus és pontos munkavégzés fontosságát. 6.10.19.2. Belépő tevékenységformák − − − −

Faipari eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka. Szerszámok beállítása, karbantartása

6.10.19.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Előrajzolás

Fűrészelés

Gyalulás

Kötések készítése Ragasztás

Felületkezelés

TARTALMAK Az előrajzolás célja, előrajzolási módok. Síkban történő előrajzolás, szerszámai, eszközei, művelete. Sablonok készítése. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai. Kézi fűrészek bemutatása, alkalmazásuk, élezésük, kezelésük, karbantartásuk. Darabolás, szeletelés, kanyarítás (íves alkatrészek szabása) természetes faanyagoknál. Lapok, lemezek szabása szabásterv alapján. Sokszögek, ívek ill. köralak kifűrészelése. Gyaluk bemutatása, beállításuk, kések élezése, karbantartásuk. Egy lap - egy él egyengetése természetes faanyagoknál, padmérce, párosléc és kézjel alkalmazása. Vastagoló gyalulás végzése. Lapok, lemezek átgyalulása, anyagrögzítések, alátámasztások. Keretkötések, kávakötések, csapozás, fogazás készítése. Ragasztóanyagok bemutatása. ragasztóanyag előkészítése ragasztáshoz. Szorítóeszközök megismerése. Ragasztási műveletek végzése. Felületek előkészítése. Pácolás, lakkozás, viaszolás.

6.10.19.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait. − A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata. − A faipar területén alkalmazott vegyi anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, felhasználási területeinek ismerete.

99

6.10.20. Higiénia modul (vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport) 6.10.20.1. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje fel az ember egészséges életműködésére ható, az idegenforgalmivendéglátási szakmai tevékenységek körében előforduló higiéniai veszélyeket, a testi, a lelki és a környezeti higiénia fontosságát, fogadja el ezeket a szakmai tevékenység nélkülözhetetlen feltételének. Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, alakuljon ki a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan a vendég, a másik ember és az egészség feltétlen tisztelete. Törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a munkavédelmi, technológiai szabályokat, utasításokat. 6.10.20.2. Belépő tevékenységformák − Szituációs gyakorlatok, gondolatkísérletek, saját élmények és a környezetből vett esetek megbeszélése. − Munkaműveletek elvégzése, eszközök kezelése önállóan vagy segítséggel, bemutatás, szöveges ismertetés, leírások, használati utasítások alapján. − Szöveges leírások, képek, filmek, más médiumok, ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása, információk gyűjtése, a tapasztalatok rögzítése. − Az információk értelmezése, adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás − Önálló megfigyelés feladatok alapján adott szempontok szerint. 6.10.20.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK

A személyi higiénia

A mindennapok kapcsolata A munkahelyi kapcsolatok mentálhigiéniája A munkahelyi higiénia fontossága Az árukezelés higiéniás szabályai

100

TARTALMAK Amiről tehetünk és amiről nem: veleszületett és tanult adottságaink, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, a divat és az alkalom kapcsolata, a higiénikus megjelenés elsajátíttatása. Beszélgetések, kommunikáció külső személyek, szakemberek közreműködésével. A köszönés formái. A megszólítás szabályai. A bemutatkozás szabályai. A társalgás szabályai Helyünk és szerepünk a munkahelyen a munkakapcsolatokban: a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. A napi, heti, havi, éves takarítás. Konkrét takarítási feladatok. Árukezelési és tárolási feladatok.

TÉMAKÖRÖK

Mikrobiológiai ismeretek

TARTALMAK Vírusok, baktériumok, penészek, élesztők szerepe, veszélyei az ételkészítésben, tárolásban. Mikroszkópi vizsgálatok egyszerű, egészségre ártalmatlan mikroszkópi tenyészetek létrehozásával pl. penészes gyümölcs, penészes kenyér, romlott hús, tejsavbaktérium tenyészet. Emberi kéz leoltása, élesztő szuszpenziónak vizsgálata

6.10.20.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. Maradéktalanul feleljen meg a tevékenységével kapcsolatos higiéniai követelményeknek. − Ismerje fel az ember egészséges életműködésére ható, saját szakmai tevékenységei körében előforduló higiéniai veszélyeket. − Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, lássa be a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan a vendég, a másik ember és az egészség feltétlen tiszteletének a fontosságát 6.10.21. Étel-előkészítési, ételkészítési alapismeretek modul 6.10.21.1. Fejlesztési követelmények A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és maradéktalanul tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, higiéniai környezet- és munkavédelmi szabályokat. Ismerje meg és használja a mérésekhez, a műveletek elvégzéséhez szükséges eszközöket, kezelje azokat szakszerűen, a kapott utasításoknak megfelelő módon. A gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit, a koncentráció fogalmát. Ismerje meg az élelmiszer-anyagok alapvető tulajdonságait, tárolásuk, kezelésük feldolgozásuk módját, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, azok elhárításának módját. Fejlődjenek az életviteli ismeretei, szerezzen ismereteket a táplálkozási szokások élettani hatásairól, szerezzen gyakorlatot a munkatevékenység tervezése és szervezése terén. 6.10.21.2. Belépő tevékenységformák − Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, technológiai és használati utasítások, receptek alapján. − Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. − Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. − Konyhatechnikai és háztartási eszközök, gépek, mérőeszközök használata. Tömeg-, térfogat-, sűrűség-, hőmérséklet- és idő mérése.

101

− Receptúra-, összetétel-, százalékszámítás, mértékegység-átváltás gyakorlása. − A textilneműk célszerű használata, kezelése. 6.10.21.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK Mérési ismeretek Ismerkedés az ételelőkészítő, konyhai eszközök, tálaló és tároló eszközök, berendezések balesetmentes, higiénikus használatának szabályaival

TARTALMAK Alapvető élelmiszerek lemérésének gyakorlásával a mértékegységek és átváltásuk szabályainak begyakoroltatása Evőeszközök, edények, aprítógépek, keverőgépek, hűtő és fagyasztókészülékek anyagai, higiénikus, balesetmentes használatuk szabályai. A többfázisú mosogatás szükségessége a vendéglátásban Asztalneműk tisztítási, kezelési szabályainak begyakoroltatása konkrét termékeken.

Fejes saláta, paradicsom, paprika saláta, uborkasaláta, cékla, burgonya, kovászos uborka. Saláta készítéséhez szükséges anyagok, eszközök, készítés, tárolás, kezelés, tálalás módjai. Oldatok töménységének, % számítás szabályainak begyakoroltatása salátaöntetek készítésének alapján. Hús, lebbencs, zöldborsó, szárnyasaprólék, magyaros burgonya, tejfölös gomba, paradicsom, borsópüré, burgonyakrém, meggy Egyszerű levesek levesek készítésének, tálalásának, tárolásának higiéniás szabályainak készítése begyakoroltatása. Főzelékek készítése, Burgonya, paradicsomos káposzta, kelkáposzta, borsó, lencse, higiéniás szabályok tökfőzelék. Korszerű A család táplálkozási szokásainak tanulmányozása táplálkozással Mennyiben felel meg a korszerű táplálkozás követelményeinek? kapcsolatos ismeretek Étrendminták készítése felnőttek, gyerekek részére, diétás étrendek Étrendminták betegek részére. Hidegételek, saláták készítésének higiéniás szabályai, elkészítésének módjai

6.10.21.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, higiéniai környezet- és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat − A térfogat, (űrtartalom,) tömeg, mérése, a mértékegységek átváltása. − Egyszerű százalék- és összetétel-számítási feladatok. − Élelmiszeranyagok kezelési, tárolási tulajdonságainak ismerete.

102

6.10.22. A vendéglátás környezetvédelmi kérdései modul 6.10.22.1. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje fel az idegenforgalmi-vendéglátási szakmai tevékenységek körében előforduló környezetszennyezési veszélyeket, lássa be a környezet védelmének fontosságát, alakuljon ki a környezetért érzett felelősségérzet, fogadja el ezt a szakmai tevékenység részeként. Törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a környezetvédelmi és technológiai szabályokat, utasításokat. 6.10.22.2. Belépő tevékenységformák − Gondolatkísérletek, saját élmények és a környezetből vett esetek megbeszélése. − Munkaműveletek elvégzése eszközök kezelése önállóan vagy segítséggel bemutatás, szöveges ismertetés, leírások, használati utasítások alapján. − Szöveges leírások, képek, filmek, más médiumok, ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása, információk gyűjtése, a tapasztalatok rögzítése. − Az információk értelmezése, adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás − Önálló megfigyelés feladatok alapján adott szempontok szerint. 6.10.22.3. Témakörök TÉMAKÖRÖK A vendéglátás veszélyes és nem veszélyes hulladékainak kezelése Az előkészítő műveletek során keletkezett Szennyeződések eltávolításának módjai A konyhai hulladékok kezelésének módjai A mellékhelyiségek kezelésének higiéniás szabályai

TARTALMAK Szerves hulladékok kezelésének gyakorlása: komposztálás. Természetbarát anyagok használata. Szervetlen és szerves veszélyes hulladékok kezelésének módjai: konkrét gyakorlati példák megoldásával /pl. Fáradt olaj megsemmisítésének módjai. Szelektív hulladékgyűjtés.

Folyóvizes mosás jelentősége, a szennyvíz eltávolításának módjai.

A szerves és szervetlen hulladékok megsemmisítésének lehetőségei. Mosdó, toalett tisztításának, kezelésének, használatának környezetvédelmi szabályainak elsajátítása a gyakorlatban.

6.10.22.4. A továbbhaladás feltételei − A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat.. Maradéktalanul feleljen meg a tevékenységével kapcsolatos higiéniai szabályoknak.

103

− A tanuló ismerje fel a szakmai tevékenységei körében előforduló környezetszennyezési veszélyeket, lássa be a környezet védelmének fontosságát, fejlődjön a környezetért érzett felelősségérzete, törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre. Ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a környezetvédelmi és technológiai szabályokat, utasításokat.

104

SZAKISKOLA HELYI TANTERV

105

1. Alapelvek A Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium a Közoktatási törvény 45. § (2) foglaltakat alkalmazva, a 17/ 2004 (V.2) OM rendelet, a 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben foglalt kerettanterveket alkalmazza helyi tantervként. A szabadon választható tantárgyak tanmeneteit a helyi tanterv tartalmazza. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének kiszámításánál a közoktatásról szóló törvény 52.§-ban leírtakat alkalmaztuk.

2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és válaszható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények Az előírt tananyagokat és követelményeket a kerettantervi rendelet, a kötelezően választható tantárgyak esetén az e pontban rögzítettek, a szakmai központi programok valamint a szakmai vizsgakövetelmények tartalmazzák.

2.1. Az oktatás időkeretének felosztása Az intézmény által felosztható időkeretet, időmennyiséget évfolyamonként az oktatási törvény 52.§-a, míg a tervezés szabályait a kerettantervi rendelet szabályozza. A szakképzési évfolyamokon a szakképzési törvény és azOKJ-s szakmák központi programjainak előírásai a szabályozók. A törvény szerint 9-12. évfolyamon a heti kötelező tanítási órák száma heti 27,5, a 11. és 12. évfolyamon 30 óránál nem lehet több. A helyi tanterv és a szakmai program módosításának bevezetésére a közoktatási és szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően 2007. szeptember 01-től felmenő rendszerben kerül sor. 2007. szeptember 01-től kifutó rendszerben a 10-11-12. évfolyamokon folyó képzéseknél a korábbi (2004. szeptemberi módosítás) pedagógia program rendelkezéseinek megfelelően heti 54 óra/osztály időkerete áll rendelkezésre az oktatónevelő munka megszervezésére. Ebben az időkeretben oldja meg az intézmény: − − − −

a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat (tömegsport, felzárkóztatás) a csoportbontásokat.

2.1.1. Kötelező tantárgyak A kerettantervekben megszabott követelmények teljesítésének, előírt tananyag elsajátításának biztosításához szükséges időkeret. A tantárgyi tanterveket a kerettanterv úgy határozza meg, hogy annak teljesítése az éves óraszám 80%-ában lehetséges

106

legyen. A fennmaradó 20%-nyi időt a pedagógus vagy a kerettantervi ismeretek lassúbb ütemű megtanítására, gyakorlásra, rögzítésre használja, vagy kiegészíti a tananyagot. 2.1.2. Választható időkeret (nem kötelező tanórai foglalkozás) Felhasználható: − készségtantárgyak tanítására, − művészeti, sport, kézműves tevékenység elsajátítására, − egészségnevelést szolgáló tevékenyég megszervezésére, − helyi tantárgy tanítására, − emelt szintű oktatás megszervezésére (11-12. évfolyamon) − osztálybontások megoldásához egyes tantárgyak esetében. Szabadon választható foglalkozások ütemezése: − 9-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából és idegen nyelvből indokoltnak látta a nevelőtestület az óraszámok megemelését. − Matematikából a nagyon gyenge képességű tanulók felzárkóztatására egy pedagógus áll rendelkezésünkre , aki foglalkozik a tanulókkal tanítási órán túl. − Tömegsportra- a mindennapi testedzés biztosítása érdekében is heti 5 órát biztosítunk. − A viselkedési problémával, beilleszkedési zavarokkal érkezett tanulók részére 9.osztályban viselkedéskultúra, személyiségfejlesztés is van beépítve az órarendbe. 2.1.3. Összegzés − 9-10. évfolyamon minden osztályban csoportbontásban oktatja az intézmény az idegen nyelvet, az informatikát és a szakmai gyakorlati alapozást, illetve szakmai előkészítő tantárgyakat. − A mindennapi testedzés lehetőségének érdekében intézményi szinten heti 5 órát biztosít az iskola tömegsport órákra a kötelező tanórai foglalkozások befejezése után.

2.2. Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a

107

munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani az – átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert.

108

Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az estleges alapműveltségi vizsgára is. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. 2.3. A szakiskolai kerettanterv szerkezete 2.3.1. Közismereti tantárgyak A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe belépéshez feltétlenül szükségesek. 2.3.2. Pályaorientáció, szakmai alapozás A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A pályaorientáció önálló tantárgyként jelenik meg 74 órás időkeretben. A szakiskolákban a szakmai alapozás keretében a különböző szakmacsoportok általános szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A szakmai alapozás tevékenységorientált. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik az elméleti szakmai alapozás, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a szakmai alapozás manuális tevékenységgel összefüggő része megszervezhető tanműhelyben, tankertben, tanirodában is. A szakmai alapozás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett 109

megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. 2.3.3. Szakmai alapozás időkeretei, aránya A kilencedik és tízedik osztályban 2006. szeptembertől kötelezően oktatni kell a pályaorientáció és gyakorlati oktatást, valamint a szakmai alapozó elmélet és gyakorlat tantárgyakat. A tízedik osztályban történt szakmai alapozó oktatás beszámításáról az intézmény vezetője dönt. A pályaorientáció és szakmai alapozás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: a) azOKJ szakképesítések központi programjai, b) a pályaorientáció, a szakmai alapozás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. 2.3.4. Tantárgyi rendszer és óraszámok 2.3.4.1. Vendéglátás és idegenforgalmi szakmacsoport Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

108 72 72 72 72

csop.b.

I. Kötelező tanórák 1. Magyar nyelv és irodalom 108 3 2. Történelem és társadalomismeret 72 2 3. Idegen nyelv 72 2 4. Matematika 72 2 5. Informatika 72 2 6. Fizika 1 7. Biológia / egészségtan 1 144 8. Kémia 1 9. Földrajz 1 10. Ének-zene 36 1 11. Rajz és vizuális kultúra 18 0,5 12. Testnevelés és sport 72 2 13. Vendéglátás és idegenforgalmi szakmai alapozó ismeretek Gyakorlat (9.o) 216 6 Kommunikáció és viselkedéskultúra 1 Gasztronómiai alapanyagok és termékek 1 Higiéniai alapismeretek 1 Gasztronómiai alapgyakorlat 3 Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (10.o) Gasztronómiai alapgyakorlat Vendéglátási ismeretek (üzletek, dolgozók, vendégek) Kommunikáció és viselkedés kultúra Szakmai idegen nyelv

14. Osztályfőnöki 15. Pályaorientáció

Óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény alapján

110

36 72

1 2

27,5 27,5

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

csop.b.

144 36 18 72 csop.b.

8 4 2 1 1 1

27,5 27,5

288

36

csop.b.

Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

II. Nem kötelező tanórai foglalkozások Kémia Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Mindösszesen:

36 90 36

1 2,5 1

1 1,5 1

32

31

36 csop.b 54 36

2.3.4.2. Kereskedelem-marketing szakmacsoport Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

108 72 72 72 72

csop.b.

I. Kötelező tanórák 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és társadalomismeret 3. Idegen nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Fizika 7. Biológia / egészségtan 8. Kémia 9. Földrajz 10. Ének-zene 11. Rajz és vizuális kultúra 12. Testnevelés és sport 13. Élelmiszer szakmai alapozó ismeretek Gyakorlat (9.o) Élelmiszer-termelés kial. fejlődése, tanulmányút Táplálkozási ismeretek. Munka és környezetvédelem, higiénia Laboratóriumi alapgyakorlat Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (10.o) Laboratóriumi alapgyakorlat Élelmiszer szakmai alapozó ismeretek Hőkezelés és konyhatechnika

14. Osztályfőnöki 15. Pályaorientáció

108 72 72 72 72 144 36 18 72 216

36 72

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

144 36 18 72 csop.b.

6 1 1 2 2

1 2

csop.b.

8 4 4 2 1

Óraszám összesen

27,5

27,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

288

csop.b.

36

II. Nem kötelező tanórai foglalkozások Kémia Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika

Mindösszesen: KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c Fenntartó által min. finanszírozott:

36 90 36

1 2,5 1

1 1 0,5 -

32 27,5 12,4 3,3 43

30 27,5 12,4 3,3 43

36 36 18

csop.b

111

2.3.4.3. Szociális szakmacsoport Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

108 72 72 72 72

csop.b.

I. Kötelező tanórák 1. Magyar nyelv és irodalom 108 2. Történelem és társadalomismeret 72 3. Idegen nyelv 72 4. Matematika 72 5. Informatika 72 6. Fizika 7. Biológia / egészségtan 144 8. Kémia 9. Földrajz 10. Ének-zene 36 11. Rajz és vizuális kultúra 18 12. Testnevelés és sport 72 13. Szociális szolgáltató szakmai alapozó ismeretek Gyakorlat (9.o) 216 Egészségfejlesztés Kulturális értékek Viselkedés és kommunikációs k. Mindennapi teendők Önismeret Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (10.o) Anatómiai ismeretek Elsősegély-nyújtás Gondozás Ápolás Bevezetés a szociális munka világába

14. Osztályfőnöki 15. Pályaorientáció

36 72

Óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény alapján

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

144 36 18 72 csop.b.

6 1 1 2 1 1

1 2

csop.b.

8 1 1,5 3 1,5 1 1

27,5

27,5

27,5

27,5

288

csop.b.

36

II. Nem kötelező tanórai foglalkozások Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika

Mindösszesen: KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c Fenntartó által min. finanszírozott:

112

36 90 36

1 2,5 1

1 1,5 -

32 27,5 12,4 3,3 43

30 27,5 12,4 3,3 43

36 54

csop.b

2.3.4.4. Építész szakmacsoport Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

108 72 72 72 72

csop.b.

I. Kötelező tanórák 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és társadalomismeret 3. Idegen nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Fizika 7. Biológia / egészségtan 8. Kémia 9. Földrajz 10. Ének-zene 11. Rajz és vizuális kultúra 12. Testnevelés és sport 13. Épitészeti szakmai alapozó ismeretek Gyakorlat (9.o) Építészet történet (ágkunyhótól az üvegpiramisig) Mérések Rajzolás síkban, műszaki rajz Ismerkedés az építőanyagokkal Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (10.o) Bevezetés az építészet világába / műszaki rajz Környezetvédelem és ökológia Építőanyagok megmunkálása, manuális tev. Kitűzési alapgyakorlat

14. Osztályfőnöki 15. Pályaorientáció

108 72 72 72 72 144 36 18 72 216

36 72

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

144 36 18 72 csop.b.

6 2 1 1 2

1 2

csop.b.

8 1 2 4 1 1

Óraszám összesen

27,5

27,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

288

csop.b.

36

II. Nem kötelező tanórai foglalkozások Kommunikációs és viselkedés kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika

Mindösszesen: KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c Fenntartó által min. finanszírozott:

54 108 36

1,5 3 1

2,5 1

33 27,5 12,4 3,3 43

31 27,5 12,4 3,3 43

90 36

113

2.3.4.5. Ügyvitel szakmacsoport Össz óraszám 9. évf.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf 10. évf.

Össz óraszám 10. évf.

Megj.

108 72 72 72 72

csop.b.

I. Kötelező tanórák 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és társadalomismeret 3. Idegen nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Fizika 7. Biológia / egészségtan 8. Kémia 9. Földrajz 10. Ének-zene 11. Rajz és vizuális kultúra 12. Testnevelés és sport 13. Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek

108 72 72 72 72

Gyakorlat (9.o) Gépírás, szakmai levelezés Tanulásmódszertan Kommunikáció és önismeret Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (10.o) Mindennapi ismeretek Irodai ismeretek Gépírás Szövegszerkesztés

216

14. Osztályfőnöki 15. Pályaorientáció

144 36 18 72

36 72

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 2

144 36 18 72 csop.b.

6 2 2 1

1 2

csop.b.

8 2 1 3 2 1

Óraszám összesen

27,5

27,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

288

csop.b.

36

II. Nem kötelező tanórai foglalkozások Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika

90 36 36

Mindösszesen: KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c Fenntartó által min. finanszírozott:

2,5 1 1

1,5 1 -

32 27,5 12,4 3,3 43

30 27,5 12,4 3,3 43

54 36

csop.b.

3. A szakiskola választható tanórai foglalkozásai 3.1. Kommunikáció Napjainkban a társadalomban való sikeres létezés feltétele az információadás és -feldolgozás mennyiségének, pontosságának és sebességének mértéke. Ez a technokratának tűnő megfogalmazás nem pusztán a világból érkező hírmennyiség feldolgozásának képességét jelenti, hanem azt az emberi tényezőt is, amelyben az értékeknek, az érzelmeknek, a kapcsolatoknak ugyanúgy helye van, mint korábban,

114

csak a paradigmaváltások, a normák átalakulása, a közvetítő mechanizmusok fejlődése, a jelentésváltozások más, az eddigiektől eltérő önérvényesítési technikákat követelnek. Azok a gyerekek, akik alacsony képzettségű, szűk társadalmi praxist folytató családokból kerülnek az oktatási rendszerbe, legtöbbször kudarcokkal terhelt iskolai előmenetel után lépnek ki a munkaerőpiacra, szociális értelemben súlyosan mozgáskorlátozottakká válnak. Ennek a mozgáskorlátozottságnak fő okai között az általános és szakmai ismerethiányon túl, elsősorban a szociális technikák, normák tudásának hiányát és alkalmazásképtelenségét, a szociális percepció, a kommunikációs helyzetdefiniálás képességének visszamaradottságát említhetjük. Megfigyelhetjük azt is, hogy amikor a tanulók iskolai teljesítményét minősítjük, mindig a kommunikációjukról beszélünk. „Szűk a gyerek szókincse.” „Nem tudja kifejezni magát, nem tudja hogyan kell viselkedni.” „Nem összefüggő a felelet.” „Félreértette a feladatot.” „Rossz a kérdés.” „Pontatlan a megfogalmazás.” „Nem jelentkezik.” „Rossz a magatartása.” Talán ezek után már nem kell különösen bizonygatni, hogy a kommunikációtanítás az esélynövelés egyik elengedhetetlen pedagógiai eszköze. Mit és hogyan? A kommunikációtanítás legfőbb célja, hogy a gyerekeknek olyan gyakorlóterepet biztosítson, amelyen belül megtalálják az egyéniségüknek legmegfelelőbb kommunikációs stratégiájukat. Ehhez természetesen fel kell vértezni őket normaismerettel, illetve olyan viszonyítási rendszerrel, amely kellő alapot ad a döntéseikhez. Ezen túl felszínre kell hozni azt a már meglévő tudást, amit környezetükből, saját tapasztalataikból spontán módon halmoztak fel. 3.1.1. A program tanításának alapelvei Tevékenységcentrikusság A programban elsősorban kommunikálni, nem pedig általában a kommunikációról szóló ismereteket, definíciókat tanítunk. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a tanulás nem a lexikális ismereteket ismétlő számonkérés keretei között zajlik, hanem tevékenységcentrikusan, így a gyerekek a tudás transzferálására, gyakorlati alkalmazására motiváltabbá válnak. Támogatott önkontroll A kommunikációtanítás kézenfekvő módon kapcsolódik az önismerethez. Az önismeret tanítása az iskolában nem pszichoterápiás alkalom, nem a minősítés eszköze. Tilos személyiségteszteket és egyéb olyan „vizsgálatokat” végezni, amelyek pszichológiai képzettséghez kötöttek. Az önismeret tanításakor a cél mindössze az, hogy a tanulóknak olyan szempontrendszert adjunk, amelynek segítségével megvizsgálhatják helyzetmegoldásaik során szenvedett kudarcaik vagy elért sikereik okát. Ehhez kapnak a pedagógustól és társaiktól segítséget. A élethelyzetek, konfliktusok megoldása mindig valamely kommunikációs, viselkedési stratégia érvényesítését jelenti, a sikerek és kudarcok okainak feltérképezése a saját magatartásmód elemzése is egyben, ezért lesz ez a témakör a kommunikáció tanításának szerves része. Rendszeresség A kommunikációt az iskola pedagógiai programjába órakeretbe be kell építeni, a rendszertelenség a program hatásvesztését okozhatja.

115

Differenciáltság A foglalkozásokat differenciáltan, az egyes gyerekek képességeihez, problémáihoz igazodva kell vezetni. Partnerség A programot tanító pedagógus partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státuszban van, nem a hagyományos hierarchikus tanár-diák viszonyt képviseli. 3.1.2. A program jellemzői A kommunikációs program a kommunikációs kultúra aktív művelésére vonatkozó képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a gyerek és a tanár demokratikus együttműködésére, racionális vitáira épül, talpraesett, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. A kommunikációs program kevés definíciót használ, az ismeret úgy jelenik meg, mint valamely kommunikációs tevékenység elvégzésének feltétele vagy eredménye. A tevékenység centrikusság lehetővé teszi a kategóriák, fogalmak operacionalizált meghatározását, vagyis definíciójuk lényege az, hogy miképpen lehet az illető kategória által jelölt dolgot létrehozni, mire lehet használni, illetve hogyan működik hatékonyan. A program a modern kommunikációelmélet, a pragmatika, a szituatív problémamegoldó stratégiák, a beszédcselekvés-elmélet tanulságaira építi a közlési képességfejlesztést. A program célkitűzései esetelemzések, helyzetgyakorlatok és egyénileg szóban és írásban végezhető kommunikációs tréningek segítségével valósíthatók meg. A tananyag apró lépésekre bontotta azt a legfontosabb tudásanyagot, amelynek elsajátítása közben a saját kommunikációs problémák tetten érhetőek, illetve korrigálhatóak. Ezzel „testet ölthet” az a tudás, amivel egy kompetens személyiségnek rendelkeznie kell. 3.1.3. A program célja, feladatai 3.1.3.1. Célok A csoport egészének, figyelembevételével:

illetve

az

egyes

gyermekek

sajátos

problémáinak

− A gyerekek elemző-értékelő, önismeretre irányuló készségeinek, képességeinek fejlesztése − A gyerekek kommunikációs kultúrájának fejlesztése − Az egyéniséggel összhangban lévő kommunikációs stratégiák kikísérletezése − A mindennapi élet verbális és nem verbális érintkezési normáinak, konvencióinak elsajátítatása − Önmaguk és mások kommunikációs korlátainak, nehézségeinek beláttatása − A társas érintkezés értékeinek elsajátítatása − A konfliktus megoldására törekvés − Együttműködési képesség (kooperativitás) − Igazságkeresés − Kommunikatív aktivitás − Kritikusság és önkritikusság − Önérzet − Empátia

116

− Személyesség, önkifejezés igénye − Tolerancia 3.1.3.2. Feladatok A felzárkóztatásban részt hiányosságainak feltárása

vevő

gyerekek

kommunikációs

fejlettségének,

− Rossz helyzetfelismerés − Nehézségei vannak a rutin helyzet és a probléma helyzet megkülönböztetésében − Nem tudja megítélni, vagy rosszul ítéli meg a probléma, illetve a konfliktus jellegét (információhiány, érdekkülönbségek, érzelmi-indulati ellentétek stb.) − Hiányos normaismeret (mindennapi helyzetekben: viselkedési stb. konvenciók ismeretének hiánya) − Nem tudja megítélni, vagy rosszul ítéli meg a partnere és közte fennálló viszonyt (a szerepészlelés zavarai; érzelmi, hierarchikus, érdek stb. viszonyok) − Verbális (nyelvi) hiányosságok − Szituatív beszéd: a partner témával kapcsolatos előzetes ismereteinek figyelmen kívül hagyása − A szókincs szegényessége − Inkoherens szövegalkotás − A nyelvi normaismeret hiányosságai (tegezés-magázás, tetszikelés, partnerre utalás stb.) − A társadalmi szerep és a magán szerep szerinti beszédmód közötti különbség ismeretének a hiánya − A nem verbális eszközök hiányosságai − Hiányos normaismeret (kézfogás, szemkontaktus, a kulturális emblémák alkalomhoz illő viselete, a térközszabályozás kultúrafüggő ismerete stb.) − Nem tudja megítélni, vagy rosszul ítéli meg a partner nem verbális üzeneteit A gyerekek fejlettségi szintjéhez igazított, komplex kommunikációs tevékenységek végzése (írásbeli szövegalkotás a cél és a címzett megjelölésével; helyzetgyakorlatok) 3.1.4. Követelmények a program elvégzése után Megadott kommunikációs helyzetekben − A kommunikációs cél tisztázása, valóságos vagy szimulált kommunikációs helyzetben a szereplők szándékának, céljának megállapítása. − A kommunikáció körülményeinek (helyszín, időpont) jellemzése, annak megállapítása, hogy a körülmények mennyiben befolyásolták a kommunikáció kimenetelét (Melyik szereplőnek kedveztek, melyiknek nem?) − A partnerek viszonyának elemzése (alárendeltek, egyenrangúak, becsülik-e egymást, érzelmi viszonyuk milyen stb.) − Szerep meghatározás (társadalmi szerepben vagy magánemberként kommunikálnak) − A normák számbavétele: viselkedés, öltözködés stb.

117

Nyelvi tevékenységek megadott kommunikációs helyzetben − Annak megállapítása meg, hogy a témaválasztás és a téma kifejtése (a stílus, a szóhasználat) megfelelt-e: az alkalomnak, a partner előzetes ismereteinek, a partner érdeklődésének − A kommunikációban részt vevők a kommunikációs cél szempontjából legfontosabb háttérmondatainak megállapítása és értelmezése − Csoportmegbeszéléseken véleménynyilvánítás, beszámoló Nem nyelvi tevékenységek adott kommunikációs helyzetben A kommunikációban részt vevők nem nyelvi jelzései (mimika, gesztus, tekintet, térközszabályozás, kulturális emblémák stb.) megfelelése: − − − −

a kommunikáció körülményeivel a partnerek viszonyával a beszédmóddal a verbális közlésükkel

Ismeretalkalmazás adott kommunikációs helyzetben − Írásbeli szövegalkotás a partner és a kommunikációs cél megjelölésével: elbeszélés, hír, hirdetés, használati utasítás, önéletrajz, leírás készítése − Az alapvető nyelvi normák alkalmazása, a kommunikációs helyzet ismeretében: a tegezés, magázás, megszólítás, köszönés Fogalomismeret − Kommunikáció − Nyelvi kommunikáció o Magán és társadalmi szerep szerinti beszédmód o Háttérmondatok − Nem nyelvi kommunikáció o Mimika o Gesztus o Tekintettartás o Testtartás, testmozgás o Távolságtartás Elsajátítandó értékek − A partnerre irányuló figyelem − Decentrálás (nézőpontváltás) − Előítélet-mentesség − Konfliktustűrés − Következetesség − Őszinteség 3.1.5. Módszerek A kommunikációtanulás során a következő alaptevékenységeket végzik a tanulók: − valóságos vagy képzelt kommunikációs aktusok elemzése és értékelése, − valóságos vagy kitalált problémák, konfliktusok megjelenítése helyzetgyakorlatok segítségével, − a kommunikációs cél és a kommunikációs helyzet ismeretében szövegalkotás, − ismeretelsajátítás. 118

Természetesen legtöbb esetben az alaptevékenységek egymással kombinálódnak. A kommunikációtanítás elsődleges terepe a 8 fős kiscsoport, de végezhető nagyobb létszám esetén is, csak akkor meg kell teremteni – differenciált foglalkoztatással - a kiscsoportos munkafeltételeket. Milyen ismeretek elsajátítására van szükség? − Metanyelv: azok a legfontosabb kulcsfogalmak, amelyek ismerete nélkül nem lehet beszélni a kommunikációról. − Normaismeret: tipikus helyzetekben működő társadalmi elvárások, illemszabályok felidézése, megtanítása. − Praktikus ismeretek: pl. önéletrajzírás, ügyintézés, információszerzés. − Ismeretpótlás: az eddigi tanulmányok során elmaradt vagy elfelejtett – a kommunikációhoz nélkülözhetetlen – ismeretek pótlása, mozgósítása. Szövegalkotás A szövegalkotás legfontosabb kritériuma, hogy a tanulók minden esetben legyenek tisztában a szövegalkotás céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel. Ennyiben a kommunikációs célú szövegalkotás különbözik a magyartanításban ismert rossz hagyománytól, miszerint a tanulók fogalmazáscímet kapnak, a cél és a helyzet megjelölése nélkül. Ebben az esetben a címzett látens módon a tanár. Így nehéz megtanulni a különböző kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs stratégiák közötti választás és a rugalmas stratégiaváltás eljárásait. Helyzetgyakorlatok A helyzetgyakorlatok célja, egy konfliktus, probléma megjelenítése, a megoldási lehetőségek, a kommunikációs partnerek szempontjainak számbavétele. A helyzetgyakorlatokat a pedagógus mindig magának a konfliktusnak, a problémának a bemutatásával motiválja. Ugyanaz a helyzetgyakorlat többször előadható, a résztvevők szerepeket cserélhetnek, ez elősegíti decentrálási képességük fejlődését. A helyzetgyakorlatot a csoport közös elemzése követi. A kommunikáció sikerének megítélése egyedi esetekre alkalmazott tapasztalati döntés, amely a csoport tagjaival való megbeszélés eredménye. A helyzetgyakorlatok gyakran vetnek föl lélektani és erkölcsi problémákat. Ezek megoldására nem lehet előzetes receptet adni, de megbeszélésük elől sem kell kitérni. A helyzet adta lehetőségeken belül a lehető legtöbb információt kell szolgáltatni az adott problémáról, a kialakulás okáról, a megjelenés módjairól, formáiról. A megbeszéléseket a pedagógus a irányítja mint "kutatásvezető". A kommunikációt értékelő megbeszélések szempontja a partnerrel való a megértő, türelmes, beleérző kommunikatív magatartás támogatása, illetve az agresszív, partnerét elnyomó magatartás elutasítása. A problémák megoldatásakor a tanár kooperatív abban az értelemben, hogy nyitott és előítélet-mentes, a tanulóknak nagy fokú önállóságot, próbálkozási és kísérletezési lehetőséget biztosít. Vitaképes, ha szükséges, bizonyít, érvel. Érvei észérvek, és nem tekintélyérvek. Bírálatát, értékelését indokolja és ugyanezt várja tanítványaitól. Nem használ sértő, megalázó kifejezéseket. Toleráns. Ha elmarasztal, az mindig a tanuló aktuális teljesítményére és nem egész személyiségére irányul. Az óraszervezéssel, a tanulásirányítással kapcsolatos eljárások részletes ismertetése a tanárok számára készített módszertani kiadványban található.

119

3.1.6. Tananyag Tananyag Mit takar a "viselkedés" fogalom? Hogyan szerezzük egymásról benyomásainkat? Milyen benyomások alapján döntjük el, hogy ki a rokonszenves vagy ellenszenves számunkra? Mi a kommunikáció? Az emberi érintkezés legfontosabb eszközei: nyelvi és nem nyelvi kommunikáció. Az emberi érintkezés szabályai: a normák, mint az emberek közötti együttműködés feltételei. Akaratlagos és önkéntelen kommunikáció. A kommunikációs cél mint: problémamentes kommunikációs helyzet megoldása, konfliktus-, illetve problémamegoldás. Problématípusok, konfliktusforrás: érdekkülönbségek, információkülönbségek, értékbeli, ízlésbeli differenciák, érzelmi, indulati problémák. A kommunikációs helyzet tényezői: a kommunikáció körülményei (helyszín, időpont, időtartam), a kommunikációs partnerek viszonya: érzelmi, érték, érdek, hierarchikus. A partnerek szándéka: az informálás, tájékoztatás, a befolyásolás, a kapcsolat ápolása.

Beszédmód: magán szerep szerinti vagy társadalmi (nyilvános) szerep szerinti beszéd.

120

Tevékenységek Beszélgetés a gyerekek saját tapasztalatai alapján. Ismeretközlés (kommunikáció, nyelvi, nem nyelvi kommunikáció, normák).

Óraszám

6 óra

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációról itt csak az említés szintjén van szó. Normagyűjtés iskolai és családi környezetből (étkezés, öltözködés, szóhasználat, sajátos, családi normák stb.).

Beszélgetés, saját tapasztalatok alapján: pl. 5 óra Ki mikor szólta el magát? Honnan vesszük észre, hogy partnerünk ideges, feszült? Kinek, milyen problémái vannak jellegzetes kommunikációs helyzetekben? Hogyan és mitől válik egy problémahelyzet rutinhelyzetté? Válhat-e egy előre láthatóan rutin helyzet konfliktusossá? Kinek milyen sikeres megoldásai voltak? Kinek milyen kudarcai voltak? Mi volt a kudarc oka? Konkrét – a pedagógus és a gyerekek által" 6 óra hozott" kommunikációs helyzetek elemzése. Szempontok: a partnerek alá-fölé rendeltségben voltak-e, szerették- e egymást, nem, vagy közömbösek voltak egymás iránt, becsülték vagy sem egymást, s mindezt honnan lehetett tudni. Hogyan befolyásolja a kommunikációs helyzet a kommunikációt? A helyzetelemzéshez irodalmi szemelvények is használhatók. A szerepfogalom tisztázása rávezető 6 óra kérdések segítségével. Életünk minden pillanatában szerepet játszunk. A szerep = kommunikációs helyzetbeli elvárt viselkedés. Társadalmi szerepek: tanár, ügyvéd, orvos, utas, sofőr, vásárló stb. Magán szerepek: barát, anya, apa, férj, feleség, gyerek, testvér, szomszéd stb. Szerepgyűjtetés: pl. Írd le, a mai napon, hányféle szerepet játszottál! Milyen különbségek voltak a viselkedésedben,

Óraszám Tevékenységek beszédedben, öltözködésedben: otthon reggel, az utcán, az iskolában stb. Melyik volt ezek közül magán, és melyik társadalmi szerep? Hiányos párbeszéd kiegészítése. Rossz Nyelvi kommunikáció 5 óra A párbeszéd szövegépítő technikáinak formájú párbeszéd korrigálása. Adott használata szövegstruktúrára/adott bevezető Kérdéstechnika: kifejezésekre párbeszéd alkotása szóban és 5 óra kérdezés a partner kommunikatív írásban. szándékára, Helyzetgyakorlatok, és azok közös kérdezés a témára vagy a résztémára, elemzése. a szándéknyilvánítás és a témaközlés Szempontok: megfelelt- e a nyelvi pontosítására vonatkozó kérdés kifejezésmód a kommunikációs helyzetnek, A partnerrel való kommunikatív viszony a partnerek viszonyának. kezdeményezése és fenntartása: A párbeszéd kezdeményezésére szolgáló nyelvi kifejezések használata a közlő szándékára és a partnerre tekintettel Köszönési formák alkalmazása Megszólítási formák, megszólítási típusok alkalmazása A partner nevének használata a szövegben A beosztás nevének használata A személyes és a visszaható névmással való utalás A tegeződés és magázódás különböző fajtáinak alkalmazása „tetszikelés” magázás önözés Beszélgetés. Saját tapasztalatok Témaválasztás, témakifejtés 6 óra ismertetése: unalmas volt a téma, Témaválasztás érthetetlen volt a témakifejtés, bántó volt A közlőnek témához való viszonya: stb. tényszerű, tárgyilagos témakifejtés, Helyzetgyakorlat. gúnyos témakifejtés, Ugyanannak a témának a kifejtése ironikus témakifejtés, 5 óra különböző módon: tényszerűen, gúnyosan, a túlzó nyelvi fordulatok alkalmazása, a paródia, ironikusan stb. a hazugság (a hazugság és a tapintat megkülönböztetése). A téma kifejtésének elemzése a Helyzetgyakorlatok. A célszerű és a 5 óra szövegösszefüggésre való tekintettel. kommunikáció sikerét veszélyeztető Szempontok: beszédmódváltásra példák gyűjtése. a főtéma és a résztémák kapcsolata, Ugyanannak a témának a kifejtése az időbeli és térbeli viszonyokat jelölő különböző beszédmódokban nyelvi elemek, az ellentmondás-mentesség, a közlési célnak és helyzetnek megfelelő

Tananyag

121

Tananyag információmennyiség: az információhiány és az információfelesleg (terjengősség, tautológia) Beszédmódváltás: társadalmi szerep szerinti beszédmódról, magán szerep szerinti beszéd Szövegtípusok és kombinációik alkalmazása szóban és írásban: Közlő szövegtípusok: elbeszélés cselekvés leírása hír hirdetés önéletrajz Befolyásoló szövegtípusok: tanács reklám vita: a vitatkozás általános szabályai: közös vitaalap, észérvek, tekintélyérvek és csúsztatott érvek. Kapcsolatápoló szövegtípusok: kapcsolatkezdeményező szövegek, csevegés. A kommunikációs zavarok: a partner ismereteinek téves felmérése: ismeretlen kifejezések használata, a szöveg félreérthetősége: a témaközlés késleltetése vagy elmulasztása, a téma töredékes kifejtése, félreérthető szóhasználat, a téma nem felelt meg a partnerek érdeklődésének, érzelmi állapotának a kommunikáció körülményeinek sajtóhibák, a nyelvhelyességi és helyesírási hibák, az eredetiség, a közhely és a szellemesség megkülönböztetése hirdetések, reklámok, cégtáblák, áruelnevezések, használati utasítások, stb. elemzése. A háttérmondatok funkciója a kommunikációban Nem nyelvi kommunikáció mimika, gesztusok tekintettartás térközszabályozás (távolságtartás) testtartás kulturális jellemzők: hajviselet, ruha,

122

Óraszám Tevékenységek A szövegtípusok gyakorlása megadott kommunikációs cél, partner és téma alapján – szóban és írásban. A szövegalkotási hibák javításának szempontjai: a főtéma és a résztémák kapcsolata (témaváltások), az időbeli és térbeli viszonyokat jelölő nyelvi elemek használata,

ellentmondás-mentesség, a közlési célnak és helyzetnek megfelelő információmennyiség: az információhiány, a felesleges információk (terjengősség, tautológia), szövegösszefüggés a stílusra és az alkalmazott szókincsre tekintettel. Szövegek hatásvizsgálata. A vita szabályainak betartatása. Szöveges és adatlapszerű önéletrajz-íratás.

5 óra

2 óra

Gyűjtőmunka: hír, reklám, sajtóhibák gyűjtetése. Ismeretközlés: a háttérmondat fogalma. Megadott szövegek háttérmondatainak elemzése.

8 óra

Tananyag

Óraszám

Tevékenységek

jelvények stb. A partnerek által alkalmazott nem verbális eszközök elemzése (mimika, gesztus, térközszabályozás, testtartás, tekintet). A nem verbális eszközök és a szövegjelentés összefüggése: a nem verbális eszközök a szöveg jelentését: megerősítették, cáfolták, módosították.

5 óra

3.1.7. Koncentráció A tárgyhoz – jellegéből adódóan – elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, valamint a vizuális kultúra műveltségterületei kapcsolhatók. A magyar nyelvből elsősorban a nyelvhelyesség, irodalomból az emberi kapcsolatok, érzelmek, konfliktusok, történelemből pedig a művelődéstörténeti vonatkozások (az érintkezési, illetve társadalmi normák változása koronként: viselet, viselkedés). 3.1.8. Személyi és tárgyi feltételek Csoportlétszám Mivel Magyarországon az osztálylétszám jóval meghaladja a kommunikációs tréninghez megengedett csoportlétszámot, javasolt a differenciált foglalkoztatás. A kis csoportok létszáma ne haladja meg a 8-10 főt. Személyi feltételek Fontos, hogy a kommunikációval olyan pedagógus foglalkozzon, aki az alapelveknél jelzett partneri viszonyt képes a gyerekekkel kialakítani. Tárgyi feltételek Ideális esetben a kommunikációs foglalkozások nem osztályteremben, hanem pl. klubszobában, folynak. Amennyiben ez megoldhatatlan, az osztálytermi berendezés merevségét meg kell bontani. "Intim" tere(ke)t kell kialakítani, a székek körkörös vagy kerekasztal-szerű elrendezésével.

3.2. Társadalomismeret és Etika 11.-12. évfolyam (Évi óraszám: 11.évf. 36 óra,

12.évf. 32 óra

3.2.1. Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia,

123

közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik. Az emberismeret és etika tantárgy elsődleges célja, hogy olyan szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, etikai ismeretanyaggal ismertesse meg a tanulót, mely által könnyebbé válik önmagának és társas környezetének, az emberi, társadalmi lét összefüggéseinek megértése egyéni és társadalmi életének szervezése, s az elsajátított „hétköznapi tudás” által harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel kialakítására 3.2.2. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyire a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. Általános fejlesztési követelmények A tanuló: Tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni. Legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját. Legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban. Legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény – változtatásra is. Tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat. Ismerje a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat. Legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A politika témakörhöz kapcsolódó követelmények A tanuló ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit. Tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak. A tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket. A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja, hogy kinek van választójoga Magyarországon. Legyen 124

tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját. Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgári a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket. Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről. Ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. Az életmód kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Legyen reális önismerete, önértékelése. Értse meg a másik ember személyiségét. Legyen tisztában a családban betöltött szerepével. Ismerje a társadalomban betölthető státusokat, szerepeket. 3.2.3. Belépő tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Tevékenységformák A napi sajtó figyelése, egyéni tapasztalatok gyűjtése, véleménykülönbségek ütköztetése. Egyes témák otthoni egyéni feldolgozása. Olvasmány és sajtó élmények csoportos feldolgozása. Gyakorlati feladatok imitálása (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása stb.). Helyzetgyakorlatok, statisztikák elemzése, következtetések levonása. Intézménylátogatás. Információgyűjtés pl. internetről, könyvtárból, sajtóból. Jogszabályelemzés.

125

3.2.4. Témakörök Témakörök Politika

Tartalmak A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia. Érdekérvényesítés módjai. Tömegkommunikáció és politika. A politika intézményes világa. Államszervezet és közigazgatás. Pártok és választások. Érdekszervezetek, civil társadalom. Kommunikáció és társadalmi nyilvánosság. Globális problémák. Magyarországi kormányzati rendszer főbb vonásai. Fogalmak: politika, párt, diktatúra, demokrácia, tömegkommunikáció, érdekképviselet, államszervezet, közigazgatás, civil társadalom, érdekszervezet, tanulói jogviszony, állampolgári jogok és kötelességek, kormány, önkormányzat, minisztérium, alkotmánybíróság

Munka világa

Vállalkozás. Munkavállalás. Munkanélküliség. Munkavégzés keretei. Modern szervezeti formák. Munkaerőpiac. Munka humanizálása. Emberi erőforrással gazdálkodás. Szervezeti demokráciák. Munkacsoport. Fogalmak: munkáltató, munkavállaló, vállalkozó, társadalombiztosítás, nyugdíjbiztosítás

Életmód kérdései

Szocializáció. Problémák a szocializáció folyamatában. Életmód a társadalmi hierarchia egyes fokain. Monogám házasság, női emancipáció. Fogyasztási javak. A család érzelmi funkciója. Gyermek a családban. Rokonság, társaság, barátság. Életkor. Életmód Fogalmak: deviancia, öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, kábítószer, idegengyűlölet Az emberi természet, Test és Lélek, Az ember egészsége, A személyiség összetevői, Énismeret-önismeret , Énismeret-önismeret, Az értelmes élet, Siker és kudarc, Alapvető emberi értékek, A szeretet, Tisztelet-empátia, Felelősség- lelkiismeret, Szabadság, A jó és a rossz, A bűn, Emberi kapcsolatok jellemzői , A család, A család funkciói, Egyén és közösség. .A csoport, közösség hatása , Szeretetkapcsolatok , Intim kapcsolatok, Barátság , Szerelem, Nemi szerepek, Házasság és család erkölcsi és szociológiai vetülete, Az emberi kommunikáció sajátosságai, .A verbális és nonverbális kommunikáció szerepe, Gesztusok a világ minden tájáról, Reklám, reklámetika, A fogyasztói társadalom erkölcsi vonatkozásai, A beteg és sérült emberekkel kapcsolatos erkölcsi feladataink, A szenvedélybetegségek és erkölcstani vonatkozásai, Célunk az életben, . Az élet tisztelet etikája

Emberismeret

3.2.5. A továbbhaladás feltétele A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten elsajátítaniuk. A tanulók adjanak számot a megszerzett ismeretek és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról. A kiegészítő tananyag számon kérhető, de teljesítése nem a továbbhaladás feltétele.

126

3.3. Történelem 11. évfolyam (éves óraszám: 37) 3.3.1. Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek − Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. − Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. − Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldalnyi) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. − Kifejezőképességek − Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. − Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. − Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. − Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Tájékozódás időben − A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. − Időrendi táblázat készítése. − Tájékozódás térben − Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. 3.3.2. Témakörök Témakörök Az őskor és az ókori Kelet

Tartalmak Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem.

127

Témakörök Tartalmak Az ókori Görögország A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. A hellenizmus. Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776, Kr. e. 594, Kr. e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. Kronológia: Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168, Kr. e. 48, Kr. e. 31, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Tacitus. Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A korai feudalizmus A Frank Birodalom kialakulása. története Európában A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad. Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

128

Témakörök A magyar nép története az államalapításig

Tartalmak Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

3.3.3. A továbbhaladás feltétele Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

3.4. Idegen nyelv A 9-10. évfolyamokon heti 2 illetve 3 órában tanulnak diákjaink idegen nyelvet. A 11. évfolyamon heti 2 órában. A l1. évfolyamon történő nyelvtanulás célja a szinten tartás, illetve a meglévő ismeretek elmélyítése, a fogalomkör bővítése, szókincsfejlesztés és a szakképzésben felhasználható nyelvi és technikai ismeretek elsajátítása, mint pl. a célnyelven írott szöveg hibátlan gépelése. 3.4.1. Célok és feladatok − A tanulási kedv fenntartása, a célnyelvi kommunikáció fejlesztése, a sikerélmény biztosítása − A receptív és produktív készségek együttes fejlesztése. − A beszédkészség tudatos fejlesztése − Kiemelt helyet kapnak a kommunikációs szándékok kifejezését segítő feladatok − Cél, hogy diákjaink minél több területen tudják alkalmazni megszerzett nyelvismeretüket. Olyan élethelyzeteket felölelő gyakorlatok kerülnek a nyelvórákba, amelyek a leggyakoribbak az idegen ajkúakkal való érintkezés során. − Párbeszédek tanulása, amelyek mintát nyújtanak a mindennapi érintkezéshez. − Hibátlan olvasás célnyelven. − Célnyelvi szöveg hibátlan gépelése. − A fogalomkörbe tartozó nyelvtani struktúrák megtanulása, amelyek a célnyelv megértésében segítenek, illetve a célnyelven történő kifejezésekben, a beszédben alkotó módon felhasználhatók.

129

− A nyelvtanközpontúság mellőzése. − Lényeges nevelési cél a tanulók érdeklődési körének bővítése. Magukkal, társaikkal és teljesítményükkel szembeni igényesség kialakítása. 3.4.2. A tanulók teljesítményének értékelése − A nyelvtanulásban a folyamatosság elengedhetetlen szempont, ezért az értékelés óráról órára történik, amely nem mindig érdemjegy formájában nyilvánul meg. − A verbális értékelés ugyanolyan fontos, mint az érdemjegy. − Az értékelés többnyire pozitív. Nem a hiányosságokat értékeljük, hanem azt, amire a diák képes. − Hibátlan megoldásokat csak olyan esetekben várunk el, amelyek a kommunikáció szempontjából félreértésre adnának okot. − Az értékelés valamennyi alapkészségre kiterjed, de nagyobb hangsúlyt kap a beszédértés és beszédkészség. − Az értékelés a gyakorláskor használt tevékenységi formák, feladat típusok és munkaformák alkalmazásával történik. − Fontos alapelv: a használható nyelvtudás fejlesztése és értékelése és nem a nyelvről szóló ismeret. 3.4.3. Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok − Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok − megszólítás − köszönés, elköszönés − bemutatás, bemutatkozás − telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés − levélben megszólítás, elbúcsúzás − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás − engedélykérés és arra reagálás − köszönet és arra reagálás − bocsánatkérés és arra reagálás − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás − Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok − érdeklődés − tetszés, nem tetszés − szándék, terv − kívánság, érdeklődés érdeklődési kör iránt − Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok − információkérés, információadás − igenlő vagy nemleges válasz − tudás, nem tudás − A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok − kérés − tiltás, felszólítás − meghívás és arra reagálás

130

− kínálás és arra reagálás − reklamálás − segítség felajánlása és arra reagálás − ajánlat és arra reagálás − Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok − visszakérdezés, ismétléskérés − nem értés − betűzés kérése, betűzés − felkérés lassabb, hangosabb beszédre − Célnyelvi szöveg hibátlan olvasása − Célnyelvi szöveg hibátlan gépelése Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése − birtoklás kifejezése − térbeli és időbeli viszonyok − mennyiségi és minőségi viszonyok − esetviszonyok 3.4.4. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − rövid szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni − rövid szövegben fontos információt megtalálni és megérteni Beszédkészség A tanuló legyen képes − kérdésekre választ adni − kérdéseket feltenni, eseményeket röviden elmesélni − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − rövid, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni − lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni − ismert nyelvi elemek segítségével köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni − szöveget hibátlanul olvasni (OLVASÁSTECHNIKA) Íráskészség A tanuló legyen képes − feltett kérdésekre válaszolni írásban − rövid üdvözletet, levelet megírni − szöveget hibátlanul legépelni (ÍRÁSTECHNIKA)

131

3.4.5. Taneszközök Nyomtatott taneszközök Német: − Maros – Gottlieb: START! Német I. tankönyv − Maros – Gottlieb: START! Német I. munkafüzet − Dr Babári Ernő-Dr Babári Ernőné: Társalgás, szituációk, képleírások − Az alapfokú írásbeli nyelvvizsga ( Német 4. ) − Unger Tamás: Német gyakorló nyelvtan kezdőknek 1. − Tanuljunk nyelveket: Hogyan mondjuk németül? − Tanuljunk nyelveket: Német társalgás − Halász: Német-magyar kéziszótár − Halász: Magyar-német kéziszótár Angol: − Michael Swan, Catherine Walter: The new Cambridge English course Student 1. − Michael Swan, Catherine Walter: The new Cambridge English course Practice 1. − McCarthy, O’Dell: English Vocabulary in Use (elementary) Egyéb eszközök − Applikációs képek − Hangkazetta a Start! című könyvhöz − Szókártyák − Számítógépes programok

3.5. Informatika 11. SZKINAT96 9. Szerkezet:

soros

Tartalom 1.Technikatörténet 2.Számítástechnikai hardverismeretek I. 3.Számítástechnikai alapok, az ember - gép kapcsolat 4.Operációs rendszerek használata (helyi operációs rendszerek) 5.Könyvtár és dokumentumismeret 6.Táblázat- és adatbáziskezelés Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Összesen

10 óra 12 óra 10 óra 8 óra 18 óra 10 óra 8 óra 76 óra

3.5.1. Technikatörténet 3.5.1.1. Cél Az általános műszaki műveltség és ismeretanyag fejlesztése, a technikai fejlődés társadalomra gyakorolt hatásának felismertetése. A magyarság szerepvállalása a világ technikai, műszaki fejlődésében a múltban, és helyünk a jelenben - tudatformálás.

132

3.5.1.2. Követelmény A tanuló ismerje a magyar és nemzetközi technikatörténet főbb korszakait, a lényeges technikai találmányokat és nevesebb feltalálókat, fejlesztő mérnököket, tudósokat. Legyen képes felismerni a fejlődés mozgatórugóit, az emberi társadalom igényei és a technikai fejlettség közötti kapcsolatokat, a főbb fejlődési irányvonalat. Legyen jártas a technikatörténeti irodalomban, adatgyűjtésben és az adatok értékelésében. Ismerje néhány fontosabb találmány működési elvét, felhasználási területét: 3.5.1.3. Tartalom A technikatörténet főbb korszakai és azok hatása; − a technika fejlődése az őskorban és az ókorban, a folyammenti kultúrák technológiái; − a középkor és a felvilágosodás korának technikai fejlődése, a nagy fizikai, kémiai és matematikai felfedezések kora, a tudatos természetátalakítás és a természet erőforrásainak tervezett kiaknázása, − a technikai forradalmak és hatásuk a társadalomra, − korunk technikai forradalma és fejlődési tendenciái, az anyg- és energiafelhasználás jelene és jövője. − az űrkutatás jelentősége és főbb fejlődési állomásai; A magyar technikatörténet; − a nomád lovas népek technikai "csodái" a népvándorlás korában, − a középkori fémművesség és bányaművelés Magyarországon, − ipari fejlődés, közlekedés és hírközlés a reformkorban és a monarchia idejében, − a nehézipar, a vegyipar (gyógyszergyártás) és a villamosenergia ipar fejlődése a századfordulón és az első világháború után, − Magyarország helye a világ ipari termelésében és a tudományos kutatásokban, − jelentősebb magyar feltalálók, kutatók és fejlesztő mérnökök és munkásságuk, Az információ-technológia fejlődése; − hírközlés és információ technika az ókorban és a középkorban, − jelzőrendszerek és adattovábbítási módszerek kialakulása a XIX. században, − az elektromosság szerepe a hírközlésben és az információs technológiában, fontosabb találmányok, − a vezeték nélküli információ-továbbítás fejlődése, rendszerei, telekommunikációs eszközök, a műholdas rendszerek fejlődése és a fejlődés jövőbeli tendenciái, − a számítógépek generációi, fejlődésük, kapcsolatuk a távközléssel. 3.5.2. Számítástechnikai alapok I. (hardware) 3.5.2.1. Cél A számítógép és környetete műszaki felépítésének, rendszerének, kapcsolásának és működési elvének megismertetése, megtanítása. A számítógép legfontosabb funkcionális részeinek és perifériáinak megtanítása. Gyakorlatszerzés a számítógépes

133

konfigurációk felhasználói szintű összeállításában (monitorok, nyomtatók, egyéb hardware eszközök csatlakoztatása és beállítása). Sajátítsa el a tanuló a hardware elemek installálásának - a hardware és software kapcsolatának - leglényegesebb elemeit, szerezzen ebben gyakorlatot. 3.5.2.2. Követelmény − Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. − Legyen jártas a különböző számítógépes konfigurációk összehasonlításában és megítélésében (értékelésében) a műszaki adatok alapján. − Legyen jártas az ismertebb perifériák használatában és a számítógéphez való csatlakoztatás gyakorlatában. Ismerje fel a csatlakoztatáshoz használt különböző kábeleket és dugaszolókat. − Legyen gyakorlata az alapvető perifériák paramétereinek beállításában. (nyomtató kezelő lapja, floppy egység konfigurációs beállítása, merevlemezes tároló kapacitásának felismertetése a számítógép belső erőforrásai felhasználásával setup program, konfigurációs program, memoriakezelő program stb.) − Gyakorlottan kezelje a számítógép monitorát és billentyűzetét, készség szintjén tudjon a billentyűzetről betűket, számokat, karaktereket beírni. Készség szintjén kezelje az „Enter”, „Esc”, „Home, End, ...stb” billentyűket. 3.5.2.3. Előzmény Technikatörténet

SZKINAT96

3.5.2.4. Tartalom A számítógép konfiguráció fogalma és jellemzői − mikroprocesszorok típusai, jellemző adataik, sebességük, − RAM- és ROM memoriák, kapacitásuk, elérhetőségük, az XMS és EMS memoria fogalma, memoria kezelő programok jellemzői, − I/O eszközök és vezérlő rendszereik PC alapú és nem PC alapú számítógépeken, a buszrendszer elve és feladata, A számítógép fontosabb perifériái − a szükséges és opcionális perifériaeszköz fogalma, − monitor típusok, a grafikus képalkotás elve és főbb adatai, korszerű videovezérlő eszközök jellemző tulajdonságai; − printer típusok, mátrix-, tintasugár és lézernyomtatók, − egyéb opcionális hardvereszközök, (scanner, modem stb.) − az adattárolás hardvereszközei: merevlemezes tárolók és floppy egységek főbb jellemzői és vezérlésük elve, a CD-ROM fogalma és alkalmazási köre, A számítógépes adathordozók típusai és jellemzésük − merevlemezes tárolók kapacitás adatai, a tárolókapacitás növelése szoftver eszközökkel, − hajlékonylemezes tárolók típusai és kapacitás adatai, gyártmány-jellemzők, − CD-ROM adathordozók, olvasási sebességek, kép- és hang információk számítógépes feldolgozása.

134

A felhasználói programok installálásának hardvare feltételei − felhasználói programok gyári adatainak ellenőrzése, a minimális és az ajánlott konfiguráció főbb adatai, − a felhasználói programok memoria igénye, a számítógép konfigurációjának illeszkedése a telepített programhoz, 3.5.3. Számítástechnikai alapok II. (ember és gép) 3.5.3.1. Óraszám Iskolai:

10 óra Feladat:

6 óra

3.5.3.2. Cél A számítógéppel segített problémamegoldás megalapozása, gyakorlatszerzés a felhasználói programok kezelésében, illetve egy-egy célfeladathoz való kiválasztásában. Fontos attitűd-fejlesztési feladat a tanulókban kialakítani a korszerű programokkal szemben támasztott elvárások megfogalmazásának képességét, és fejleszteni a célszerűség - használhatóság - esztétikum hármas követelménye közötti harmónia felismerési képességét. A tanulók konkrét gyakorlatokat végeznek különböző felhasználói programokkal, segédprogramokkal, víruskeresőkkel stb. 3.5.3.3. Követelmény A tanuló ismerje a fontosabb felhasználói program típusokat (segédprogramok, tömörítők, víruskeresők - mint az operáció rendszer kiegészítői, illetve szövegszerkesztők, adatbázis- és táblázatkezelők, „office-programok”, mint a mindennapi munka támogatói. Ismerje és legyen képes megfogalmazni a korszerű felhasználói felülettel kapcsolatos elvárásokat, a menükezelés alapvető szabályait és képi megjelenítését (menüablak, funkcióbillentyű, scrollozó táblázat, ikon, párbeszédpanel, „desk-top” rendszer stb.) Legyen gyakorlott az operációs rendszerekkel szállított kezelőprogramok, víruskeresők és archiválók elindításában, a célfájlok kijelölésében és a beállítási kapcsolók (paraméterek) kiválasztásában. Készség szintjén értelmezze a magyar nyelvű párbeszédablakot és menülistát. Legyen jártassága tömörítésben, kicsomagolásban, biztonsági másolatok készítésében és véletlen törlések visszaállításában. Ismerje és tartsa be az adatvédelem szabályait! 3.5.3.4. Előzmény Számítástechnikai alapok I. (hardware)

SZKINAT96

3.5.3.5. Tartalom A korszerű felhasználói program fogalma és ismérvei − a felhasználói programok főbb típusai a felhasználás jellege szerint (utility programok, szövegszerkesztők, táblázatkezelők, integrált szoftverek, szakmai célszoftverek stb.),

135

− a felhasználói programok csoportosítása működési mód szerint, (önálló programok, memoriarezidens alkalmazások, grafikus felületű kezelőprogramok alkalmazásai stb.), − a felhasználói programokkal szembeni elvárások (interaktivitás, menürendszer, rugalmas "help"-rendszer stb.), − a felhasználói programok installálása és beállítása, Az interaktivitás főbb jellemzői, menürendszerek és használatuk − az interaktivitás fogalma és főbb jellemzői, − menürendszerek főbb típusai és használatuk, billentyűvezérelt és mutató (egér) vezérelt menük, legördülő ablakok, párbeszéd panelek szerkezete, jellemző tulajdonságai. Szabványos billentyű szekvenciák, − az "on-line help" fogalma, feladata, idegen nyelvű programok kezelésének néhány fontos szabálya, Archiválás és tömörítés − az adatvédelem alapelvei és fontosabb szabályai, véletlen törlések visszaállítása segédprogrammal, − archiválás az operációs rendszer programjaival és önálló archiváló programokkal, − a fájltömörítés elve és az ismertebb fájltömörítő programok használatának gyakorlata. 3.5.4. Operációs rendszerek használata 3.5.4.1. Óraszám Iskolai:

8 óra Feladat:

4 óra

3.5.4.2. Cél A korszerű operációs rendszerekben szerzett ismeretek elmélyítése, összetett feladatok végrehajtása az egyedi számítógépeken alkalmazott operációs rendszereknél. A különböző operációs rendszerek ismeret szintű megtanítása, főbb fogalmak elsajátítatása, az általános műszaki műveltség fejlesztése. 3.5.4.3. Követelmény A tanuló ismerje a legfontosabb operációs rendszer típusokat és főbb szolgáltatásaikat. Legyen tisztában az operációs rendszer céljával, feladatával és a számítógépes hierarchián belüli szerepével. Tudja röviden jellemezni az operációs rendszerek tulajdonságait és tudjon elvi összehasonlítást tenni a „nagy számítógépes”, a „klasszikus PC-s” és a grafikus operációs rendszerek között. (Javasolt összehasonlítási alap: UNIX, DOS, OS/2, Windows’95) Szerezzen gyakorlatot használatában:

az

operációs

rendszer

különleges

szolgáltatásainak

− könyvtárstruktúra kialakítása célszerűségi alapon; − fájlok, fájlcsoportok mozgatása, attribútumok beállítása, speciális kereséséi feladatok;

136

− konfigurációs fájlok és indítófájlok (autoexec) készítése; − kötegelt állományok létrehozása állománykezelési céllal. 3.5.4.4. Előzmény Számítástechnikai alapok II. (ember és gép) SZKINAT96 3.5.4.5. Tartalom Az operációs rendszerek célja, tartalma, „elhelyezkedése” a számítógép belső rendszerében − operációs rendszer típusok, egyedi és hálózatos rendszerek, integrált rendszerek, (a Magyarországon használatos legfontosabb operációs rendszerek főbb ismérvei és tulajdonságaik), Az operációs rendszerek szolgáltatásainak összefoglalása − az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, állományokkal kapcsolatos műveletek gyakorlása; − az operációs rendszer és a hardver kapcsolata, konfigurációs fájlok, kötegelt fájlok létrehozása, memoriakezelő programok használata, Az operációs rendszerek segédprogramjai és alkalmazásuk − az operációs rendszer segédprogramjai (merevlemezes meghajtók particionálása és formázása), a víruskeresők újabb változata, − memóriarezidens programok, billentyűzet definiáló programok telepítése. 3.5.5. Könyvtár- és dokumentum-ismeret 3.5.5.1. Óraszám Iskolai:

18 óra Feladat:

4 óra

3.5.5.2. Cél A korábbi évek tanulmányaira és könyvtárhasználati gyakorlatára építve elsajátíttatni a tanulókkal az iskolai és közkönyvtárak állományaiból való információgyűjtés gyakorlatát saját dokumentumok, kisebb terjedelmű, szakmai jellegű leírások, dolgozatok elkészítéséhez. 3.5.5.3. Követelmény A tanuló legyen képes: − a könyvtár szolgáltatásait, adatbázis rendszerét, betűrendes katalógusát igénybevenni; − különböző dokumentumtípusok, kézikönyvek, lexikonok és szótárak együttes kezelésére; − tanulmányi feladataihoz szükséges könyvtári információkat kikeresni. A tanuló ismerje: − a könyvtári fogalmak jelentését, értelmét, hatáskörét (úm. katalógus, bibliográfia, repertórium, cédulázás, jegyzet- és vázlatkészítés); − a helyi és országos hatáskörű közkönyvtárakat és információs területüket; − az információkezelés, adatgyűjtés gyakorlatát, etikai normáit. 137

A tanulónak legyen gyakorlata: − a tartalomjegyzék, tárgy- és névmutató, irodalomjegyzék használatában; − a betűrendes katalógusok használatában téma, (tárgyszó), cím és szerző szerint, 3.5.5.4. Előzmény Operációs rendszerek használata

SZKINAT96

3.5.5.5. Tartalom A könyvek típusai, fajtái, a könyv belső felépítése, a szakkönyvek − a főbb könyvtípusok ismétlő rendszerezése, a könyvek azonosítása cím, szerző, tárgy, témakör stb. szerint. Az ISBN szám fogalma, kiadás, szerkesztés, nyomdai munkák, lektori feladatok, − a könyv belső szerkezete, fontosabb részei: előszó, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, utalások, lábjegyzet, fogalomtár, név- és tárgymutató, kiadói adatok, − szakkönyvek, egyetemi tankönyvek, kézikönyvek és táblázatok használata, főbb mutatóik. Könyvtári ismeretek, tájékoztató eszközök, katalógusok; − a könyvtár tájékoztató segédeszközeinek helye, szerepe és főbb típusai; − lexikonok, szótárak és betürendes katalógusok használata; − a bibliográfia fogalma, típusai és használatuk (általános- és szakbibliográfia, retrospektív, kurrens és rejtett bibliográfiák, repertóriumok /cikkbibliográfia/) Ismeretterjesztő és szakmai folyóiratok, a közkönyvtárak olvasó szolgálata; − a folyóiratok célja, jellemzői, kiadói körük, megjelenési gyakoriságuk. A szakmai referáló lapok célja, tartalma, − közkönyvtárak és szakkönyvtárak kapcsolata, az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ feladata, főbb szolgáltatásai, Az információkezelés és feldolgozás módszerei − az információkezelés és feldolgozás fázisai, (anyaggyüjtés bibliográfia alapján, témakeresés, rendszerezés, feljegyzések készítése, értékelés), − a jegyzetelés, cédulázás és vázlatkészítés technikája, − saját jegyzetek, következtetések készítése, idézés más szerzőktől, az adatfelhasználás etikai szabályai, − a szerzői jogvédelem fogalma és főbb jellemzői. 3.5.6. Táblázat- és adatbáziskezelés 3.5.6.1. Óraszám Iskolai:

10 óra Feladat:

4 óra

3.5.6.2. Cél Az adatállományban való keresésről tanult - analitikus - elemek szintetizáló alkalmazásának elsajátítása. A tanuló a tananyag feldolgozása során gyakorlatot szerez

138

a táblázatkezelő és adatbáziskezelő programok használatában, egyszerű adatbázisok elkészítésében és karbantartásában. A konkrét feladatok kapcsán a tanuló megismeri a függvények és grafikonok generálásának és értékelésének módszereit, az alapvető lekérdezési funkciókat. 3.5.6.3. Követelmény A tanuló ismerje: − az adatbázis és a táblázat fogalmát, jellemezze a köztük lévő különbséget és azonosságokat, írja le az adattábla és adatmező jellemzőit, a kapcsolt mező és függvénymező fogalmát; − az alapvető lekérdezési funkciókat, adatok adott szempont szerinti összesítését és értelmezését; − a diagramok és grafikonok készítésének főbb lépéseit; − a könyvtári adatbázisrendszerek felépítését, szolgáltatásait, használatuk lehetőségét. Legyen gyakorlott: − az adatbázis elkészítésében, a mezők definiálásában; − táblázatok fejlécének, magyarázó mezőinek elkészítésében, egy konkrét adatsor megjelenítésében; − egyszerű diagram készítésében, képletek és függvények táblázatba vitelében; Szerezzen jártasságot: − egy könyvtári adatnyilvántartó rendszer lekérdezésében, saját katalógusállomány készítésében. − adatállományok indexelésében és szűrőzésében gyakorlati feladaton keresztül. 3.5.6.4. Tartalom Az adatbázisok felépítése, a rekord fogalma és jellemzői − az adatbázis fogalma, szerkezete, a rekord és a mező fogalma, az általában használt mezőtípusok, (karakteres, numerikus, logikai, dátum és memo típusú mezők) − az adatbáziskezelő programok főbb szolgáltatásai; Az adatbázis feltöltése, adatkeresés és lekérdezés; − az adatbeviteli maszk fogalma, felépítése és használata, − adatbeviteli gyakorlatok felhasználói program segítségével szerkeszetett saját adatbázisba, − adatkeresés, az indexelés fogalma és gyakorlata. A szűrő fogalma és alkalmazása, − az adatbázis karbantartása, archiválása. A könyvtári raktározási és információs rendszer számítógépes feldolgozása − könyvtári nyilvántartások típusai, (olvasói nyilvántartás, raktári nyilvántartás, Egyetemes Tizes Osztályozási rendszer /ETO/ szerinti nyilvántartás), − információ keresés a könyvtári "Cutter-szám" alapján. Betű- és számkombinációs nyilvántartások és raktári azonosítók, − információ keresés az ETO szám alapján,

139

− számítógépes nyilvántartási rendszerek és kezelésük. 3.5.6.5. Ismétlés, összefoglalás (gyakorló órák I.) 3.5.6.6. Óraszám Iskolai:

8 óra Feladat:

6 óra

3.5.6.7. Cél A tanítási órákon szerzett ismeretek elmélyítése, gyakorlása és a témazáró, ellenőrzés, számonkérés szervezett lebonyolítása. Az ismétlés és számonkérés negyedévenként 2 -2 óra időtartamú. A számonkérést előzze meg 1 óra gyakorlás a számonkérésben alkalmazott módszerek szerint. 3.5.6.8. Követelmény Az egyes témakörök során megfogalmazott jártasságok, készségek és képességek fejlesztése az adott követelmény elérése érdekében. Az analitikus elemek szintetizálása, az absztrakciós képességek fejlesztése. 3.5.6.9. Előzmény Technikatörténet − − − − −

SZKINAT96

Számítástechnikai alapok I. (hardware) SZKINAT96 Számítástechnikai alapok II. (ember és gép) SZKINAT96 Operációs rendszerek használata SZKINAT96 Könyvtár- és dokumentum-ismeret SZKINAT96 Táblázat- és adatbáziskezelés SZKINAT96

3.5.6.10. Tartalom Az ismételt vagy gyakorolt témának megfelelő jártassági és készségi elemek fejlesztését szolgáló feladatok.

3.6. Informatika, technikai ismeretek 12. SZKINAT96 10. Óraszám Iskolai:

2 óra/hét

Tartalom 1.Számítástechnikai alapismeretek III (mikroelektronikai alapok.) 2.Operációs rendszerek használata (hálózati operációs rendszerek) 3.Szöveg-, táblázat és adatbáziskezelés II. 4.Algoritmizálás és problémamegoldás 5.Médiaeszközök és alkalmazásuk Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Összesen:

140

8 óra 10 óra 16 óra 22 óra 10 óra 10 óra 76 óra

3.6.1. Számítástechnikai alapok III. (mikroelektronika) 3.6.1.1. Óraszám Iskolai:

8 óra

3.6.1.2. Cél A korszerű mikroelektronikai eszközök felépítésének, működési elvének, gyártásának és rendszerbe állításának megtanítása, a témával kapcsolatos általános műszaki műveltségi ismeretek elmélyítése, valamint a korábbi ismeretek rendszerezése, összefoglalása. A tanulók az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat is megoldanak mikroelektronikai tanulókisérleti eszközök segítségével. 3.6.1.3. Követelmény A tanuló ismerje a mikroelektronikai eszközök fogalmát, főbb elemeit - ezek gyártását és működését. Legyen tisztában a számítógép és a mikroelektronikai rendszerek összekapcsolásának elvével, a főbb szerkezeti elemek szerepével. Tervezze meg a rendelkezésre álló tanulókisérleti eszközök segítségével egyszerű logikai áramkörök összeállítását, kapcsolását és legyenek képesek ilyen gyakorlatok leírás alapján való elvégzésére. A tervezési fázisban alkalmazza tudatosan a műszaki ábrázolás szabályait és a jelképes jelöléseket. Szerezzen jártasságot a mikroelektronikai eszközökhöz való szerszámok használatában. Legyen képesek az alkatrész tulajdonságainak legmegfelelőbb szerszám kiválasztására és a munkamódszere megfogalmazására. Legyen tisztában az elektromos áramkörökkel való munka balesetvédelmi szabályaival és alkalmazza azokat tudatosan. 3.6.1.4. Tartalom A mikroelektronikai eszközök fogalma, jellemzői − ellenállások, félvezetők, aktív és passzív áramköri elemek fogalma, jellemzői; − az integrált áramkörök fogalma, jellemző tulajdonságai, főbb típusaik; − az integrált áramkörök gyártása, a sorozatgyártás módszerei és előnyei; − a mikroprocesszorok fogalma, jellemző adataik és belső felépítésük (regiszterek, léptetők, állapotjelzők), − a felületszerelt technológia fogalma és megjelenési formája. Egyszerű logikai kapcsolások mikroelektronikai eszközökkel − a logikai műveletek megvalósításának elve és eszközei; − a kapuáramkörök működése, szerepük a számítógép rendszerében; − igazságtáblázatok és megvalósításuk; − OR, AND, NOR és NAND kapuk működése, kapcsolási vázlatuk, szerkezeti elemeik; − a mikroprocesszor belső programja, a gépi kódú programozás elve

141

3.6.2. Hálózati operációs rendszerek 3.6.2.1. Óraszám Iskolai:

10 óra Feladat:

4 óra

3.6.2.2. Cél A számítógépes hálózatok elvének és gyakorlati kialakításának megtanítása. A téma feldolgozása során tudatosuljon a tanulóban a számítógépes hálózati információfeldolgozás előnye az egyedi gépekhez képest. ismerje fel a különböző rendszerek közötti adatátvitel fontosságát és az országok közötti információs hálózat, az Internet korszakalkotó jelentőségét. 3.6.2.3. Követelmény A tanuló ismerje: − a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózat fogalmát, alkalmazási körét, főbb szolgáltatásait; − tudja jellemezni a különböző hálózati topológiákat, legyen tisztában ezek korszerűségi fokával; − a hálózattal kapcsolatos alapfogalmakat (protokoll, réteg, hozzáférés, server, workstation, cliens, user stb.) Tudja értelmezni a leggyakrabban használt rövidítéseket és mozaikszavakat; − a helyi hálózat kialakításához szükség hardware elemeket, ezek összekapcsolásának módját;– a helyi hálózat hierarchiáját. (supervisor, group, manager, user stb.), legyen képes „elhelyezni” saját jogait a rendszerben, értse meg a hierarchia fontosságát; − ismerje a nemzetközi adatátvitel, az Internet filozófiáját, etikai és jogi kérdéseit, főbb szolgáltatásait. Legyen jártassága: − a Novell hálózati rendszer alapvető szolgáltatásainak igénybevételében, ismerje és alkalmazza a PUBLIC könyvtár fontosabb parancsait (LogIn, LogOut, SysCon, Seesion, WhoAmI, UserList, SetPass stb.)– a felhasználói jogok definiálásában, a groupmanager és a supervisori jogok alkalmazásában és a hálózat egyes szervezési kérdéseiben. Gyakorlati foglalkozás keretében biztosítani kell a hálózaton való manipuláció alapelemeinek elsajátítását, a csoportmenedzselési feladatok gyakorlását; − a helyi „postahivatal” kezelésében, levelek, üzenetek továbbításában valamint internet hívás lebonyolításában. Legyen gyakorlata: − a hálózatba való be- és kijelentkezésben, a jelszó cseréjében, a logikai és keresőkönyvtár készítésében, alkalmazásában és saját loginscript fájl készítésében. − rövid dokumentum elküldésében adott internet címre; − saját Mail üzenetek fogadásában, értelmezésében, saját címlista kialakításában. 3.6.2.4. Előzmény Számítástechnikai alapok III. (mikroelektronika) 142

SZKINAT96

3.6.2.5. Tartalom A hálózati rendszer filozófiája és hierarchiája, hálózat típusok, hálózat topológiák. − helyi hálózatok, városi hálózatok, nemzetközi hálózatok, − a hálózatok fizikai rendszere és feltételei, (kábel topológia, kártyatípus, external címzés), − a hálózat fizikai alkotói (szerver és workstation) - több szerveres hierarchia, − a hálózat szereplői (supervisor-rendszergazda, group manager, guests és users fogalma, jogaik); − a bejelentkezési és hozzáférési biztonsági rendszer. A helyi hálózat kezelése, fontosabb szolgáltatásaik − a felhasználó által kiadható parancsok és alkalmazásuk, − a csoport-gazda és a rendszergazda által kiadható parancsok és jogok, − hozzáférési korlátozások, jelszavak, jogosultságok beállításának gyakorlata, − konzolparancsok a szerveren és a munkaállomásokról, A hálózat különleges szolgáltatásai − nyomtatás a hálózaton - a nyomtatószerver fogalma, beállításai, − postahivatal a hálózaton - helyi és internet postahivatal, adatforgalom modemen keresztül, a modemszerver feladata, szolgáltatásai - a kommunikációs csatornák típusai, Az internet szolgáltatásai − az internet rendszer filozófiája, a résztvevők kapcsolat egymáshoz és a rendszerhez, adatelérési, hozzáférési jog a nemzetközi információs rendszerben, etikai és jogi kérdések, szabályok és megállapodások, − adatküldés, adatfogadás és adatkeresés az interneten (bejelentkezés, címlista, hozzáférés), − az internettel közvetlen kapcsolatot teremtő programok és szolgáltatásaik a "http" és "www" fogalma, használata, − adatküldési, levelezési és adatkeresési gyakorlatok − az elektronikus levelezés elve, főbb típusai, az E-mail fogalma. 3.6.3. Szöveg- és táblázatkezelési gyakorlatok 3.6.3.1. Óraszám Iskolai:

16 óra Feladat:

8 óra

3.6.3.2. Cél A korábbi szövegszerkesztési ismeretek elmélyítése, szintetizálása. Alakuljon ki a tanulókban a felismerés, hogy a szövegszerkesztő programok olyan technikai segédeszközök, amelyekkel a formázott dokumentumok, jegyzetek, jelentések technikai színvonala, esztétikája biztosítható, de a tartalmi kérdések a program felhasználóján múlnak. A témafeldolgozás konkrét célja megtanítani a tanulókat esztétikusan formázott szöveg, önéletrajz, jegyzet, hivatalos levél stb. készítésére a számítógép segítségével.

143

3.6.3.3. Követelmény Ismerje a tanuló a különböző szövegszerkesztő típusokat, képes legyen leírni az egyes típuscsaládok közötti különbségeket: − karakteres szövegszerkesztők; (az operációs rendszerekkel szállított szövegszerkesztők), − vektorfontos szövegszerkesztők; − grafikus felületű szövegszerkesztők; − kiadványszerkesztők. Ismerje az integrált felépítésű, korszerű szövegszerkesztők (pl. Word, WinWord, WordPerfect stb.) szolgáltatásait, a szövegszerkesztés legfontosabb fogalmait. Legyenek képesek a fogalmak értelmezésére. (bekezdés, betűtípus, behúzás, keret, szegély, tabuláció, objektum stb.) ismerje a sablonfájl fogalmát, a stílus paraméterek fogalmát és alkalmazási lehetőségeit. Ismerje a különböző célú dokumentumok (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás - szerződés stb.) formai követelményeit, felépítését (megszólítás, dátum, tárgymeghatározás, ügyintéző, tartalmi blokk, felelősök, határidők, feltételek stb.) Legyen jártassága a korszerű szövegszerkesztő használatában, formázott dokumentumok előállításában. Ezen belül gyakorlottan készítsen illetve állítson be: − betűtípust, méretet, alakot (vastagított, dőlt, aláhúzott) és pozíciót (normál, felsőés alsóindex); − bekezdés méretet, margót, tükröt, első sorok behúzását, sorigazítást, sor- és bekezdéstávolságot; − fejlécet, láblécet, lapszámozást, betű- és szócserét, beszúrást, kijelölt blokkok mozgatását dokumentumon belül és két önálló dokumentum között; Gyakorlottan kezelje a helyesírás ellenőrzőt, az elválasztás, tagolás és felsorolás beállító szolgáltatásokat. Legyen képes önálló (saját) sablonfájl készítésére a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Legyen jártassága grafikon, táblázat, egyenletkezelő és más grafikus objektum beillesztésében, pozíciójuk beállításában, átméretezésében. Készítsen gyakorlati foglalkozás keretében ezekre gyakorló dokumentumot. Tudjon önéletrajzot, vizsgaeredmény beszámítása iránti kérelmet, ösztöndíj iránti kérelmet hivatalos formában elkészíteni. Legyen képes valamilyen önálló témáról tartandó kiselőadása vázlatát elkészíteni. 3.6.3.4. Előzmény Hálózati operációs rendszerek

SZKINAT96

3.6.3.5. Tartalom A szövegszerkesztők feladata, típusai, főbb szolgáltatásai (ismétlés jelleggel) A szövegformátum beállítása, változtatása, szabályozása − betű, bekezdés, stílus, szegély, hasáb, felsorolás és számozás, lapméret, tájolás és tükör beállítása;

144

− önálló sablonfájl tartalma és készítése; − objektumok beszúrása (grafika, táblázat, diagram beágyazása); − betű- és szócsere gyakorlása; − helyesírás ellenőrzés és oldaltördelés gyakorlása. Szerkesztési funkciók, fejléc és lábléc készítése − szövegrész kiemelése, átszerkesztése dokumentumon belül és dokumentumok között; − fejléc és lábléc szerkesztése; − tartalomjegyzék készítése a bekezdési szintek alapján. A hivatalos dokumentumok tartalmi és formai követelményei, elkészítésük gyakorlása − az önéletrajz, kérvény, jelentés és beszámoló tartalmi követelményei, formai szokások; − hivatalos beadvány, kérelem, szerződés vagy megállapodás tartalmi és formai követelményei; − vázlatkészítés önálló előadáshoz, beszámolóhoz. 3.6.4. Algoritmizálás és problémamegoldás 3.6.4.1. Óraszám Iskolai:

22 óra Feladat:

6 óra

3.6.4.2. Cél A problémaorientált gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a különböző típusú feladatok megoldási logikájának, algoritmusának kidolgozásában különös tekintettel a számítógéppel támogatott feladatmegoldásokra. A téma feldolgozása során a tanulók megtanulják az egyszerű algoritmusok megfogalmazásának módszereit, az algoritmusleírás alapvető szabályait. Konkrét példákon keresztül gyakorolják a tervezés, kódolás és tesztelés folyamatát. 3.6.4.3. Követelmény A tanuló ismerje a programozási nyelvek fejlődéstörténetét, generációt, főbb típusait és közös jellemzőjüket. Legyen jártassága egy magasszintű programnyelv (pl. Qbasic, Pascal stb.) legfontosabb utasításaink használatában, matematikai és fizikai (technikai) jellegű feladatok algoritmusának elkészítésében és az algoritmus alapján a számítógépes program kódjának megírásában, kipróbálásában. Legyen gyakorlata az algoritmus szöveges, folyamatábrás és struktogramos leírásában, elágazások, ciklusok be- és kiviteli blokkok valamint értékadó utasítások algoritmizálásában. Tudjon folyamatábrát vagy struktogramot készíteni konkrét matematikai vagy fizika feladatok megoldásához. (pl. mozgások, átlagsebesség, ferde hajítás, hidrodinamikai feladatok vagy alapfokú matematikai statisztika, százalékszámítás, kamatszámítás, koordinátageometria, trigonometriai feladatok stb.) Legyen jártassága az alapvető programozási tételek alkalmazásában: összegzés, megszámlás, legnagyobb elem kiválasztás, legalább egyfajta sorbarendezés)

145

Ismerje fel az elől- és hátultesztelő ciklusokat, feltételes elágazásokat és esetszétválasztásokat struktogramon. Legyen képes kódszövegről struktogramot, illetve struktogram alapján programkódot készíteni. Legyen gyakorlata az értékadó, adatbeviteli, formázott adatkiviteli (karakteres) utasítások alkalmazásában. Tudjon programot futtatni, próbaadatokkal tesztelni, angol nyelvü szintaktikai hibaüzeneteket értékelni és ennek alapján programkódot javítani. Legyen képes az interaktívitásról tanultakat saját mintaprogramjaiban szintetizálni. 3.6.4.4. Előzmény Szöveg- és táblázatkezelési gyakorlatok

SZKINAT96

3.6.4.5. Tartalom Az algoritmus fogalma, típusai, algoritmikus ábrák felépítése − a probléma megfogalmazása, elemzése, a megoldhatóság vizsgálata és a megoldás szöveges leírása; − a feladat matematikai megfogalmazása és elemzése; − a megoldás külső feltételei (elő- és utófeltételek), adatok, információk, lehetőségek; − a megoldás algoritmikus ábrázolása, folyamatábra és struktogram. A struktogram rajzképi elemei; − A programok szerkezete, főbb elemeik − adattípusok, értékadó utasításak, elágazás és esetvizsgálatok; − ciklusok fajtái - a ciklusmag utasításai végrehajtásának feltétele; − függvények, eljárások, szubrutinok - ismétlődő feladatok megoldásának lehetőségei; − a típusalgoritmusok (programozási tételek) célja, tartalma· összegzés, megszámlálás, kiválasztás tételei;· líneáris keresés, maximum-minimum kiválasztás;·sorbarendezés A magasszintű programnyelvek típusai − a programnyelvek fejlődése, generációi, típusai; − interpreter és compiler programok, a programszerkesztés folyamata (kódolás, fordítás, szerkesztés, futtatható fájlok előállítása, program- és rutinkönyvtár használata.); − a struktúrált programozás fogalma, jellemzői. Az objektumorientált programozás elve - a fejlődés jövőbeni tendenciái; − Algoritmuskészítési és programozási gyakorlatok − matematikai vagy fizikai feladat megfogalmazása, algoritmizálása, struktogramos vagy folyamatábrás megoldási stratégia kidolgozása; − kódolás; − tesztelés, hibaértelmezés és javítás; − a számítógép grafikus lehetőségei - függvények megjelenítése saját programból.

146

3.6.4.6. Projekt-tervek: A projekt-tervek szoros tantárgyi koncentrációban vannak az első és második évben tanult matematika és természettudományi tantárgyakkal, (elsősorban fizika és kémia, de esetleg biológia vagy földrajz tartalmú is lehet!) A projektet három-négy fős csoport dolgozza ki, ahol feladat a munkaszervezés, rendszerbe foglalás, részfeladatok megoldása és koordinálása. Javasolt feladatok: − Kinematikai feladatok modellezése (mozgások: vizszintes, ferde és függőleges hajítás álló vagy mozgó helyzetből.) pályavektor, sebesség, megtett út stb. − Egyszerű matematikai függvények (főleg trigonometria) vizsgálata, ábrázolása, egyenletek megoldása. − Földrajzi vagy biológiai adatbázis kezelő rendszer (pl tájegységek éghajlata, növényzete, állatvilága) stb. − Az iskolát bemutató adatbáziskezelő program, az iskola történetének, a tanított szakmáknak, tantárgyaknak, infrastruktúrális lehetőségeinek reklám stílusú bemutatásával. 3.6.5. Médiaismeret, médiaeszközök 3.6.5.1. Óraszám Iskolai:

10 óra

3.6.5.2. Cél A korszerű tömegkommunikáció eszközeinek és használatuknak a megismertetése. Tájékozódás az elektromos médiák világában. A fejlődés főbb irányvonalainak bemutatása. A korszerű általános műszaki műveltség fejlesztése, az esztétikai érzék helyes irányba terelése. 3.6.5.3. Követelmény Ismerje a tanuló a tömegkommunikáció lényeges vonásait, jellemzőit és korszerű eszközeit. Legyen képes az elektromos médiák által közvetített információk befogadására, értelmezésére. Ismerje a multimédia fogalomtárát, fontosabb adatait, szakkifejezéseit. Legyen tisztában a médiaeszközök terjesztési rendszerével, a szerzői jog fogalmával, alapvető etikai és jogi kérdésekkel. Tudatosan foglaljon állást a szerzői jog védelme, az illegális média- és szoftvermásolás elitélése mellett. Tudja értékelni a hagyományos kommunikációs rendszerek, (film, rádió, televízió) és a korszerű interaktív médiák közötti különbséget, lássa be a fejlődés fontosabb tendenciáit és szükségességét. Ismerje a hagyományos és multimédia hardware eszközök felépítését, főbb egységeit, az információhordozó tulajdonságait. (video, hangszalag, mágneslemez, CD-ROM stb.). Legyen ismerete a képszerkesztés, vágás, montírozás technikai feltételeiről és főbb eszközeiről. Legyen gyakorlata a hagyományos médiaeszközök és a multimédia eszközeinek kezelésében, médiaprogramok lejátszásában vagy futtatásában. Tudjon (jogszerű

147

körülmények között) mágneslemezről.

másolatot

készíteni

videofelvételről,

hangfelvételről,

Gyakorolja útmutatás alapján önállóan a feliratkészítés és felirat animáció programozását. Legyen jártas idegen nyelvű multimédia program felhasználói üzeneteinek értelmezésére és a program kezelésére a piktogramok és egyéb képernyőinformációk alapján. 3.6.5.4. Tartalom Az információátvitel alapjai − A jel és a jelátvitel fogalma, analóg és digitális jelek főbb jellemzői; − A kommunikációs rádiófrekvenciás hullámok főbb tartományai és jellemzésük (hosszú-, közép-, rövid- és URH-hullám). Információ-átvitel hagyományos antenna rendszerrel és műholdas sugárzással; − a kódolt jelátvitel lényege, és az erre alkalmas berendezések főbb egységei; − Tömegkommunikációs információhordozók − film, hang és videotechnikai eszközök, a mozgókép megjelenítése, a mozgás rögzítésének elve és korszerű eszközei (videorendszerek - U-Matic, VHS, S-VHS, Hi8 stb.) − a televíziós műsorszórás eszközei, földi és műholdas adóállomások, optikai kábelek; − a számítógépes multimédia hardware eszközei (kép- és hangdigitalizálók, MIDI eszközök stb.); − CD-I és CD-ROM alapú multimédia eszközök − A multimédia alkalmazások alapjai − animáció és feliratkészítés számítógéppel; − a multimédiák interaktivitása; − egy konkrét multimédiás program kezelése kapcsán felmerülő problémák és feladatok; − a video és a számítógép kapcsolata, amatőr lehetőségek, professzionális lehetőségek. A multimédia mint a korszerű információ hordozója. − − − − − − −

a multimédia és az ember kapcsolata, az ismeretterjesztésben betöltött szerepe, tudományos előadásokon betöltött szerepe menedzser és reklámhordozó szerep, hanggal, fotóval, mozgással megalapozott játék és oktatóanyag ipari alkalmazhatósága. Multimédia hardware feltételek, installálás, beállítás

3.6.6. Ismétlés, összefoglalás (gyakorló órák II.) 3.6.6.1. Óraszám Iskolai:

148

10 óra Feladat:

6 óra

3.6.6.2. Cél A tanítási órákon szerzett ismeretek elmélyítése, gyakorlása és a témazáró, ellenőrzés, számonkérés szervezett lebonyolítása. Az ismétlés és számonkérés negyedévenként 2-2 óra időtartamú. A számonkérést előzze meg 1 óra gyakorlás a számonkérésben alkalmazott módszerek szerint. 3.6.6.3. Követelmény Az egyes témakörök során megfogalmazott jártasságok, készségek és képességek fejlesztése az adott követelmény elérése érdekében. Az analitikus elemek szintetizálása, az absztrakciós képességek fejlesztése. 3.6.6.4. Előzmény − − − − − − −

A műszaki rajz alapjai II. SZKINAT96 Algoritmizálás és problémamegoldás SZKINAT96 Hálózati operációs rendszerek SZKINAT96 Számítástechnikai alapok III. (mikroelektronika) SZKINAT96 Szöveg- és táblázatkezelési gyakorlatok SZKINAT96 Technikai rendszerek és modellezésük SZKINAT96 Médiaismeret, médiaeszközök SZKINAT96

3.6.6.5. Tartalom Az ismételt vagy gyakorolt témának megfelelő jártassági és készségi elemek fejlesztését szolgáló feladatok.

3.7. Matematika A program a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok azon körének kíván segítséget adni, akik még nem hozták meg döntésüket a továbbtanulásra. A döntés hiánya több okból fakadhat. Ezek közül a két legfontosabb: − nem éreztek motiváltságot, − nem voltak meg a szakmaválasztáshoz szükséges ismeretei. A matematika iránti érdeklődés felkeltése és a teljesítménymotiváció növelése csak úgy lehetséges, ha a program megvalósítása során a következőkre történik törekvés: − érdekes, matematikai - életszerű - gyakorlati problémában jelenik meg a matematikai tartalom. Például projektekben, ahol esetleg egy produktum elkészítéséhez szükséges a matematikai tartalom elsajátítása vagy játék során adódik olyan probléma, amelyhez matematikai ismereteket kell pótolni, elsajátítani stb, − optimális terheléssel - az egyes tanulók érdeklődése, tudása, képességei, munkabírása, együttes munkavégzése stb. szerint -, egyénre vagy csoportra szabottan differenciált munkavégzéssel, amelynek alapja a tanulók ismerete, tudásuk felmérése, − felszabadult, aktív légkörben, felfedező, bíztató, a pozitívumokat megerősítő, a tanulók eredményeit elismerő pedagógusi magatartással

149

− a tanulási folyamat indirekt irányításával facilitátorként (ösztönző, biztató, elősegítő) vagy szupervizorként (tanácsadó) és mindvégig modellként hatva a tanulókra, − a tanulók számára élményt biztosítva az ismeret, tapasztalat, tudás megszerzésében, ahol látva annak gyakorlati hasznát a mindennapi életben, átélve a felfedezés intellektuális, esztétikai és szociális érzelmeit, − az értékelés ösztönző eljárásainak használatával (dicséret, kiemelés, pozitívumokra támaszkodás, bizalom kimutatása; a sikereknek, fejlődésnek elismerése, őszinte, hiteles öröme stb.). A második ok az előző törekvések megvalósulásával nem küszöbölhető ki, de óriási fejlődés érhető el, hiszen − a motivált tanuló szívesen old meg feladatot, − a feladatmegoldások során tetten érhető a hiány, − a tanuló együttműködik, belső késztetést érez a hiánypótlásra. A továbbiakban közölt program ugyan a matematikai program célját, követelményeit, tartalmát tárja fel, de ahhoz, hogy a követelmények megvalósuljanak, a pedagógusnak hozzá kell tennie matematikai szaktudásához humanisztikus magatartását, kommutatív képességét, kapcsolatorientált konfliktuskezelését, a konstruktív életvezetésre nevelésben való elkötelezettségét, magas színvonalú módszertani kulturáltságát és szilárd hitét a fejleszthetőségben. 3.7.1. A programmodul célja A matematika tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a matematikai alapismereteket, amelyek segítségével képesekké válnak a mindennapi életből vett gyakorlati tevékenységre épülő egyszerű matematikai problémák megoldására. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése érdekében a tantárgy tanítása során neveljen: − a rugalmas és fegyelmezett, logikus gondolkodásra − a felfedező, örömteli feladatmegoldásra − a gondolkodási folyamatok alkalmazásával a heurisztikus, a konstruktív és az analogikus gondolkodásra − a helyes tanulási szokások kialakítására és használatára − a biztos szám-, műveletfogalom, valamint a számolási készség olyan szintű alkalmazására, amely alkalmas a mindennapi élet egyszerű matematikai jellegű problémáinak megoldására − a sík- és térgeometriai szemléletre. A fentiek a mutatkozó hiányosságok felmérése és pótlása segítségével közelebb hozza a tanulókat a majdani pályaválasztáshoz. A fenti területek fejlesztése rugalmasan igazodjon a tanulók eltérő fejlettségéhez, ezért a tartalom feldolgozása mind mennyiségi mind minőségi és szervezésbeli differenciálás során valósuljon meg. Valósuljon meg, hogy a tanulók szívesen, érdeklődően és kíváncsian vegyenek részt a tanórákon, győződjenek meg arról, hogy a matematika számukra fontos úgy a

150

mindennapi életben, mind a szakmaválasztás tekintetében, miközben örömteli szellemi sikereket éreznek. 3.7.2. Követelmények a programmodul elvégzése után A tanulóknak tudniuk kell: − biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben − a négy alapműveletet készségszinten alkalmazni a racionális számok körében (osztás 2 jegyű osztóval) − az egyenes és fordított arányosságot felismerni, és az egyenes arányosság ismeretlen mennyiségét kiszámítani − a 2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóságot megállapítani − számok négyzetének megállapítása − az egyszerű, a gyakorlati életből vett szöveges feladatokra épülő egyenleteket felállítani, és megoldani − átlagot számítani 2, 3 elem esetén − biztosan tájékozódni a derékszögű koordináta rendszerben, konkrét pontokat ábrázolni és ábrázolt pontokat leolvasni − a szabvány mértékegységekkel átváltani, a mindennapi élethez kapcsolódó számításokat elvégezni: − kerület: háromszög, négyszög − terület: négyzet, téglalap, háromszög − térfogat: kocka, téglatest − felszín: kocka, téglatest − használni a körzőt és a vonalzót párhuzamos és merőleges egyenesek előállítására, szakaszfelezésre, szögmásolásra és szögfelezésre. − számológép biztos használata 3.7.3. Tananyag Matematika tantárgy évi 60 óra A téma sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

megnevezése Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Függvények, sorozatok Geometria, mérések Statisztika Be- és kimeneti szint megállapítása

kb. óraszáma 29 11 15 5 4

3.7.4. A téma anyagának részletezése 3.7.4.1. Gondolkodási módszerek A téma feldolgozására az óratervben időkeretet nem szükséges biztosítani.

151

Oka: − nem önálló témakörként tanítandó − a gondolkodást és a szemléletmódot alakítja − a téma anyaga a többi téma anyagába építendő (számtan, algebra; függvények, sorozatok; geometria, mérések; statisztika), valamint más tantárgy tartalmába is (pl.: kommunikáció, magatartáskultúra, háztartásvezetés stb.). Feladatmegoldások módszerei − próbálgatás − sejtések, szabályosságok megfogalmazása − vélemények mérlegelése, ütköztetése − eltérő vélemények eldöntésére javasolt megoldási lehetőségek kipróbálása − igazság és sejtés összevetése − kísérletezés A nyelv logikai elemeinek megértése, egyszerűbb esetekben való használata − egyszerű állítások igazságának eldöntése − összehasonlítás és viszonyítás során a szükséges kifejezések értelmezése − kifejezések használata − ("és", "vagy", "ha ... akkor", "minden", "van olyan", "nem minden", "egyik sem", "nem", "több", "kevesebb", "egyenlő", ill. kisebb - nagyobb, .....). Szövegértelmezés egyszerű gyakorlati jellegű feladatokon − adatok kiválasztása − adatok lejegyzése − megoldási terv elkészítése − ellenőrzés - értékelés a szöveg alapján − adatok, eredmények összevetése a mindennapi gyakorlattal. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása próbálgatással, a szabály felfedezése, szóban való megfogalmazása, a szabály alapján további elemek alkotása. Elemek kiválogatása, adott feltétel alapján − elemek besorolása a megfelelő halmaz-(ok)-ba. Valószínűségi játékok a "biztos", a "lehet, de nem biztos", és a "lehetetlen" érzékeltetésére, megbecslésére, kipróbálására, kisebb - nagyobb valószínűségének következtetésére. 3.7.4.2. Számtan, algebra

kb. 29 óra

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, grafikonon − − − − −

152

tizedes törtek írása, olvasása kerekítés 10-re, 100-ra, 1000-re ellentett, abszolút érték tört, arány, reciprok egyszerűsítés, bővítés.

Alapműveletek racionális számok körében − Összeadás-kivonás: o írásban - mechanikusan o összeadás szóban (pl.: 343 + 58) o kivonás írásban tízes átlépéssel o kivonás szóban (pl.: 343 - 58) o összeadás és kivonás írásban tizedes törttel. − Szorzás: o szorzás szóban egyjegyű szorzóval o (pl.: "szorzótábla", valamint pl.: 68 x 8 =) o szorzás írásban egy- és kétjegyű szorzóval o szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. − Osztás: o osztás szóban egyjegyű osztóval o (pl.: "bennfoglalótábla", valamint pl.: 104 : 8 =) o maradékos osztás szóban (pl.: 102:8=) o osztás írásban egy- és kétjegyű osztóval o osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Egyszerű, legfeljebb két alapművelettel leírható, a mindennapi életből vett − szöveges feladatokhoz számfeladat felírása − számfeladatokhoz szöveg alkotása − egyszerűbb algebrai kifejezések kivonása, összeadása − zárójeles számfeladatok műveleti sorrendjének megállapítása − egyszerű geometriai és fizikai számítások a tanulók érdeklődése, motiválhatósága alapján − zsebszámológép használata nagyobb számok esetén, s a műveletek eredményeinek ellenőrzésekor. Hatványozás − számok négyzetének megállapítása (egyjegyű és kerek kétjegyű számok esetében) Arányosság: − egyenes arányosság − fordított arányosság egyszerű, a mindennapi életből vett gyakorlatból (út - idő, út sebesség ...). Százalékszámítás egyszerű esetekben (évi kamat után az összeg kiszámítása, % kiszámítása). Egyenletek megoldása egyszerű esetekben ( három lépésben). 3.7.4.3. Függvények, sorozatok

kb. 11 óra

Sorozatok képzése, folytatása (számtani és mértani sorozatok) − szabályjátékok utasításra és a szabályosság − felfedezésével történő folytatása

153

− függvénytáblázatok hiányzó adatainak kitöltése egyszerű szabály esetén a mindennapi életből merített gyakorlati feladatok esetén (pl.: egyenes arányosság). Számegyenes, derékszögű koordinátarendszerben helymeghatározás − konkrét pontok ábrázolása, leolvasása − összekötött pontokból kialakított mindennapi formák tükrözése az "y" tengelyre − a tengelyes tükrözés tulajdonságainak felismerése, megállapítása, felhasználása a mindennapi gyakorlati feladatok megoldásában (pl.: szabásminta készítés, könyvkötés, terítő-, szalvétahajtogatás, stb.). 3.7.4.4. Geometria, mérések

kb. 15 óra

Alakzatok előállítása másolással, kirakással, szögestáblán, rajzolással, szerkesztéssel, felismerése testeken
alakzatok (négyzet, téglalap, kör, háromszög, téglatest, kocka) tulajdonságai. Mérések: − becsléssel, mérések választott és szabványos mértékegységekkel (hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, idő) − mértékegységek átváltása gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Kerület (háromszög, négyszög), terület (négyzet, téglalap, háromszög), felszín és térfogat (kocka, téglatest) számítása a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódva pl.: medence űrtartalma, csempézés, parkettázás, stb. Konstruálás: − testek építése testekből − testek építése síkidomokból − hálózat készítése − felszín kiszámítására való következtetés. Vonalzó, körző használata egyszerű szerkesztési feladatokra − egyenes egy pontjára merőleges állítása − szakaszfelezés − szögfelezés − szögmérés − szögek másolása − párhuzamosok előállítása − tengelyes tükrözés szerkesztéssel − tükrös alakzatok tengelyének megszerkesztése − egybevágóság és hasonlóság − nagyítás, kicsinyítés 3.7.4.5. Statisztika

kb. 5 óra

− statisztikai adatok gyűjtése a mindennapi élet gyakorlatából − adatok rendezése, ábrázolása − táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására (átlag, százalékszámítás, arányosságok stb.)

154

3.7.5. A tantárgy témáinak kapcsolata A kapcsolatteremtés e célcsoport tanulói számára különösen fontos. Egyrészt azért mert a kapcsolatteremtés az adott tartalmakat mélyíti, összefüggésbe hozza, és elősegíti a több oldalú megközelítéssel annak rögzülését. Másrészt a kapcsolatok arra is ráébresztik és hozzászoktatják a tanulót, hogy tudását ne csak egy vonatkozásban legyen képes mozgósítani, a problémákat több vonatkozásban szemlélje, a megoldást több irányban keresse. Kapcsolatok a tantárgyi tartalom témái között: Ezen kapcsolatok kimutatására úgy érzem, hogy kevesebb gondot kell fordítanom, mivel a szakos kollégák szívesen alkalmazzák. Teszik ezt azért, mert ezáltal igen sok idő szabadítható fel, s a megtakarított időt egyszer az új matematikai tartalomra, másszor a meglévők mélyítésére is fel lehet használni pl.: − − − −

térfogatszámítás, szorzás, átváltás valószínűség, gyakoriság ábrázolása, %-a egyenletek, szöveges feladatok, területszámítás, alapműveletek százalékszámítás: területek nagyságviszonya, valószínűségek

Kapcsolatok más tantárgyak témáival (néhány kiemelés a teljesség igénye nélkül) Kommunikációval: − a nyelv logikai elemeinek választékos, odaillő használata − vélemények érthető megfogalmazása − vita fegyelmezettsége − választékos, megfelelő szakmai szókincs használata − feltételek megfogalmazása Természetismeret: − a feladatmegoldás módszereivel − elemek kiválogatása adott feltétel alapján − valószínűségi játékok − adatok rendezése, arányok %-a Testnevelés: − út, idő mértékegységei és átváltásuk − arányosságok, % számítás − egyenletek − adatok ábrázolása − függvények Többoldalú kapcsolatok teremtésének lehetőségei A további kapcsolatokat a projekt - módszerrel történő tananyag -feldolgozásra fogalmaztam meg úgy, hogy az ajánlott témák - produktumok a mindennapi élet gyakorlati problémáiból, feladataiból kerüljenek ki. A témák csak ajánlatok, ötletadásra és gondolatébresztésre szolgálnak, korántsem alkalmasak a tantárgyi tartalom egyes témáinak teljes feldolgozására. A könnyebbség kedvéért - de a teljesség igénye nélkül jelöltem - a projektben felhasználható, gyakoroltatható vagy elsajátítható matematikai tartalmakat. 155

3.7.6. Projektek Projekt témája

1.

2.

– – – – – – – – –

jövedelem bevétel kiadás rezsi rezsi elemei egyéb kiadások megtakarítás befektetés Infláció és a bérek infláció adatai havi / évi összefüggése 2 évi adat lebontásban alapján – bérek adatai havi lebontásban – bér és infláció arányának összevetése

Ünnepi megajándékozás terve (karácsony)

– szeretteink számbavétele az ajándékozás szempontjából – rangsorolás fontossági sorrendben – bevételek számbavétele – kiadási terv = mit venne = mennyiért

4.

Üdülés nyáron, tengerparton

5.

Szoknya varrása 4 részből

– üdülés helyének kiválasztása – üdülés módjának kiválasztása (szálloda, apartman, kemping) – üdülés utazási módja (repülő, vasút, autóbusz, gépkocsi) – felmerülő költségek az üdülés alatt – előkészületek – zsebpénz, biztonsági tartalék – derékbőség – csípőbőség – ~ kettő távolsága – hosszúság – felhajtás – övrész – szabásminta – szabás

3.

156

Családi költségvetés

tartalmának mozzanatai

matematikai tartalom

– írásbeli alapműveletek 5 jegyű egész számmal – százalék számítás – kamatszámítás

– adatgyűjtés elrendezés – átlagszámítás – százalékszámítás (infláció mértéke) – családi bevétel - adatgyűjtés – bérváltozás kiszámítása %-ban – arányok megállapítása

– összeadás – arányos osztás – kivonás

– árak összevetése a rendelkezésre álló összeggel – írásbeli összeadás, kivonás – arányok, arányos osztás

– bőség mérése – bőségek negyed részei – párhuzamosok szerkesztése – egyeneshez párhuzamos egyenes szerkesztése adott távolságra

Projekt témája

tartalmának mozzanatai

– összeillő részek összevarrása stb.

6.

Büfé költségvetése rendezvényen

– – – –

– – – – 7.

Havi nettó fizetés kiszámítása

8.

Káros szenvedélyek és megbetegedések gyakorisága (aktualitáshoz igazodva)

9.

Vágyott tárgy árának összegyűjtése

– – – – – – – – –

büfé profilja árukészlet tervezése várható vendégek száma várható kiadások – nyersanyag – italok – készételek – göngyöleg létszám és étel darab száma feladatkiosztás időpontok megbeszélése vásárlás

bruttó bér adóalap jövedelemadó nyugdíjjárulék egészségügyi járulék munkavállalói járulék nettó összeg szenvedélyek felsorolása egyes szenvedélyek gyakorisága 100 főre vetítve – egyes szenvedélyek betegségeinek fajtái – %-os megoszlás – – – – – –

matematikai tartalom

– 2 ponton át egyenes meghúzása – trapéz megrajzolása – anyagon a snitt körberajzolása – 2 cm kimérése a varráshoz – – – – – –

átlagos osztálylétszám becslések, szorzások db x Ft = összeg írásbeli összeadások kerekítések írásbeli kivonások

– teljes összeg, 100% – százalékértékek kiszámítása (jövedelemadó stb.) – írásbeli kivonások

– búvárkodás a statisztikában – ábrázolás, szemléltetés diagrammon – egészségügyi statisztikák – százalékszámítás, százaléklábak kiszámítása vágyott tárgy fajtái, típusai – adatok összegyűjtése, tájékozódás, árak rendszerezése kedvező árfekvések – adatok összegyűjtése, rendszerezése kiválasztása tájékozódás az üzletekben ár, – arányok kedvezmények után kiválasztás – szorzás, osztás összeg összegyűjtésének – kivonás megtervezése – munkalehetőségek számba-vétele – kiválasztás – havi munkavállalások száma – napirend átalakítása – tárgyalás – munkafelvétel

157

158

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK HELYI TANTERV

159

1. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modul tantárgyak teljesítményét is osztályzattal értékeljük. A modul tantárgyak a tanuló továbbhaladása szempontjából ugyanúgy kerülnek beszámításba, mint a többi közismereti tantárgy. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesíti.

2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felmérési rendszerek: − Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata) − Hungarofit felmérés módszere évente − A közoktatásról szóló törvény 41.§-nak 5. bekezdése előírja, hogy a középiskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk minden tanév őszén és tavaszán.

160

3. Szakképző évfolyamok helyi tantervei 3.1. Építőipari szakmacsoport 3.1.1. Kőműves1 OKJ: 31 582 15 1000 00 00 A kötelező tananyagegység

Fsz.

óraszáma azonosítója

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

204/1.0/0459-06 204/2.0/0459-06 204/3.0/0459-06 204/1.0/0460-06 204/2.0/0460-06 204/3.0/0460-06 204/1.0/0462-06 204/2.0/0462-06 204/3.0/0462-06 204/4.0/0462-06 204/1.0/0476-06 204/2.0/0476-06 204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/3.0/0482-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0486-06 204/3.0/0486-06 204/4.0/0486-06 204/5.0/0486-06 204/6.0/0486-06 204/7.0/0486-06 204/8.0/0486-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0487-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0487-06 204/4.0/0487-06 204/5.0/0487-06 204/6.0/0487-06 204/7.0/0487-06

megnevezése

elméleti

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerk.készítésének techn. foly. Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyom. állványz. bontása és karbantart. Tárolási előírások Épületszigetelés Vízszigetelés Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás előkészítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Anyag és technológiai ismeret Minőség-ellenőrzés Szoftverek Gépek Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Minőség-ellenőrzés Számítógépkezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, -nyilvántartás

elméletigényes gyakorlati gyakorlati

54 0 63 72 0 0 36 0 18 18 36 0 54 72 0 0 0 0 0 0 0 144 0 18 18 0 0 18 18 0 28 26

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

összes

72 45 0 0 80 28 0 126 18 0 18 108 36 0 126 36 36 216 18 144 72 0 18 0 0 72 90 54 0 36 0 0

126 45 63 72 80 28 36 126 36 18 54 108 90 72 126 36 36 216 18 144 72 144 18 18 18 72 90 72 18 36 28 26

A szabad órasáv tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Matematika Kommunikáció /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása Összes óraszám 1

I. szakk. évf. óraszám 36 108 108

II. szakk. évf. óraszám 36 72 36 108

252

252

III. szakképzési évfolyam óraszám 32 32 32 128 224

A részletes Kőműves helyi tanterv a Pedagógiai Program 1. számú melléklete

161

3.1.2. Burkoló2 OKJ: 33 582 03 1000 00 00 A kötelező tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1 187/1.0/0459-06 2 187/2.0/0459-06 3 187/3.0/0459-06 4 187/1.0/0468-06 5 187/2.0/0468-06 6 187/3.0/0468-06 7 187/1.0/0472-06 8 9 10 11 12 13

187/2.0/0472-06 187/3.0/0472-06 187/4.0/0472-06 187/5.0/0472-06 187/1.0/0473-06 187/2.0/0473-06

14 187/3.0/0473-06 15 187/4.0/0473-06 16 187/5.0/0473-06 17 187/1.0/0474-06 18 187/2.0/0474-06 19 20 21 22

187/3.0/0474-06 187/4.0/0474-06 187/1.0/0475-06 1871.0/0886-06

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

megnevezése Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása 30 0 0 30 Burkolati elemek előkészítése Speciális burkolatok készítési folyamata Álpadló építése Hagyományos és ragasztott hidegburkolat készítése Térburkolás készítése Burkolatjavítás Burkolati terv készítése Építőipari gépek, berendezések Padlóburkolási feladatok Álmennyezetkészítési feladatok Szerelt homlokzatburkolási feladatok Gépek, szerszámok, berendezések Padlóburkolási, álmennyezetkészítési, homlokzatburkolási feladatok Parkettázás előkészítése Hagyományos és korszerű parkettázási munkák Felületkezelés Parketta javítása A burkolást megelőző munkák Általános vállalkozási feladatok

18

18

54

90

15

0

0

15

30

0

0

30

35

0

55

90

54

0

135

189

44

0

126

170

35

0

289

324

40 0 54 18 0 0

0 0 0 0 135 135

86 36 0 0 0 0

126 36 54 18 135 135

63

0

144

207

18

0

0

18

27

0

0

27

126

0

0

126

0

0

252

252

18 18 153 42

0 0 0 45

63 0 189 30

81 18 342 117

A szabad órasáv tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Matematika Kommunikáció /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása Összes óraszám 2

I. szakképzési évfolyam óraszám

II. szakképzési évfolyam óraszám

III. szakképzési évfolyam óraszám

36 108 108

36 72 36 108

32 32 32

252

252

A részletes Burkoló helyi tanterv a Pedagógiai Program 2. számú melléklete

162

128 224

3.1.3. Festő, mázoló és tapétázó3 OKJ: 33 582 04 1000 00 00 A kötelező tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1

196/1.0/0459-06

2

196/2.0/0459-06

3 4 5 6 7 8

196/3.0/0459-06 196/1.0/0875-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06

9

196/6.0/0875-06

10 11 12 13 14 15 16 17

196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06 196/3.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06

elméletelméleti igényes gyakorlati gyakorlati

megnevezése Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Anyagismeret Szakrajz Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Anyagismeret Mázolási munkák Felújítási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:

összes

74

0

160

234

54

0

0

54

0 54 72 24 49 0

0 0 24 0 0 0

98 0 0 132 221 36

98 54 96 156 270 36

51

0

112

163

72 60 77 42 42 96 42 37 846

0 0 0 0 0 0 0 89 113

0 232 212 0 0 352 86 0 1641

72 292 289 42 42 448 128 126 2600

A szabad órasáv tananyagegységei I. szakk. évf. óraszám

II. szakk. évf. óraszám

III. szakképzési évfolyam óraszám

Osztályfőnöki Matematika Kommunikáció /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása

36 108 108

36 72 36 108

32 32 32

Összes óraszám

252

252

224

Tantárgy

3

128

A részletes Festő, mázoló és tapétázó helyi tanterv a Pedagógiai Program 3. számú melléklete

163

3.2. Oktatás szakmacsoport 3.2.1. Gyógypedagógiai asszisztens OKJ: 54 140 01 0000 00 004 A kötelező tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1

027/1.0/1283-06

2

027/2.0/1283-06

3

027/3.0/1283-06

4

027/4.0/1283-06

5

027/5.0/1283-06

6

027/1.0/1284-06

7 8

027/2.0/1284-06 027/3.0/1284-06

9

027/4.0/1284-06

10

027/5.0/1284-06

11

027/6.0/1284-06

12

027/7.0/1284-06

13 14 15 16 17 18

027/1.0/1285-06 027/2.0/1285-06 027/3.0/1285-06 027/4.0/1285-06 027/5.0/1285-06 027/6.0/1285-06

19

027/7.0/1285-06

20

027/8.0/1285-06

megnevezése A pedagógiai munka feltételei, körülményei Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai tevékenységek A gyógypedagógia általános elméleti alapjai A gyógypedagógia elméleti alapjai A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Egyéni habilitációs és rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal, (felnőttekkel) Foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai A foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés gyakorlata A fogyatékosságspecifikus gondozási és önellátási alapgyakorlatok Értelmi fogyatékosok segítése Látásfogyatékosok segítése Hallásfogyatékosok segítése Testi fogyatékosok segítése Beszédfogyatékosok segítése Autisták segítése A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak segítése A súlyos és halmozott fogyatékosok segítése

Mindösszesen óra: 4

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

36

18

0

54

28

0

36

64

162

0

48

210

41

0

24

65

93

0

0

93

54

0

0

54

113 0

0 0

0 54

113 54

0

0

54

54

93

0

0

93

0

0

64

64

0

0

54

54

128 42 35 35 28 28

0 0 0 14 0 0

192 60 60 36 30 40

320 102 95 85 58 68

28

0

40

68

28

0

40

68

972

32

A részletes gyógypedagógiai asszisztens helyi tanterv a Pedagógiai Program 4. számú melléklete

164

832

1836

A Gyógypedagógiai asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy I. szakképzési II. szakképzési évfolyam évfolyam óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Rajz 36 32 Ének 36 Vizuális kultúra 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224 3.2.2. Pedagógiai asszisztens5 OKJ: 52 140 01 0000 00 00 A kötelező tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1

030/1.0/1283-06

2

030/2.0/1283-06

3

030/3.0/1283-06

4

030/4.0/1283-06

5

030/5.0/1283-06

6

030/1.0/1291-06

7

030/2.0/1291-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati

A pedagógiai munka feltételei, 42 körülményei Tanulók felügyelete, gondozása, 30 kézműves tevékenységek, játék A tanulás, nevelés, fejlesztés 168 egyéni segítése Egészségvédelem, 40 elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai 92 tevékenységek Közreműködés az oktatási 146 folyamatban Adminisztráció 0 Mindösszesen óra: 518

gyakorlati összes

36

0

78

0

84

114

0

112

280

0

44

84

0

0

92

0

52

198

18

0 292

18 864

54

A pedagógiai asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám Osztályfőnöki 32 Rajz 64 Ének 64 Vizuális kultúra 64 Összes óraszám 224 5

A részletes Pedagógiai asszisztens helyi tanterv a Pedagógiai Program 5. számú melléklete

165

3.2.3. Családpedagógiai mentor6 OKJ: 54 761 01 0000 00 00 A kötelező tananyagegység Fsz.

óraszáma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

azonosítója

megnevezése

026/1.0/1279-06 Kapcsolatfelvétel Családtámogató rendszer 026/2.0/1279-06 kialakítása 026/1.0/1280-06 Családtámogató rendszer 026/2.0/1280-06 Problémamegoldás 026/3.0/1280-06 Konfliktuskezelés 026/4.0/1280-06 Kapcsolattartás eszközei 026/1.0/1281-06 Család és iskola kapcsolata 026/2.0/1281-06 Gyermek mentálhigiéné 026/3.0/1281-06 Szülők szerepe a családban Gyermekek fejlesztésének 026/4.0/1281-06 támogatása Segítő kapcsolat a 026/5.0/1281-06 családtámogatásban 026/1.0/1282-06 Önfejlesztés 026/2.0/1282-06 Önfejlesztés Mindösszesen:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

25

0

105

130

20

0

0

20

28 20 15 0 36 24 27

0 0 30 0 0 0 0

28 28 0 57 28 54 30

56 48 45 57 64 78 57

20

0

90

110

8

30

30

68

30 8 261

0 41 101

21 31 502

51 80 864

A Családpedagógiai mentor helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám Osztályfőnöki 32 Kommunikáció 71 Személyiségfejlesztés 71 Összes óraszám 174 6

A részletes Családpedagógiai mentor helyi tanterv a Pedagógiai Program 6. számú melléklete

166

3.3. Szociális szakmacsoport 3.3.1. Szociális segítő7 3.3.1.1. Szociális asszisztens OKJ: 54 762 01 0010 54 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1.

024/1.0/1356-06

2. 3.

024/2.0/1356-06 024/3.0/1356-06

4.

024/1.0/1361-06

5.

024/2.0/1361-06

6. 7.

024/3.0/1361-06 024/1.0/1362-06

8.

024/2.0/1362-06

9. 10. 11.

024/1.0/1363-06 024/1.0/1368-06 024/2.0/1368-06

12.

024/1.0/1849-06

megnevezése Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Társadalomismeret Pszichológiai ismeretek A szociális problémák komplexitása A feladatok megosztásának szabályai A problémamegoldás rendszere Szociális munka A szociális szakember személyiségének védelme Egészség és társadalom A szabadidő mint érték Biztonság A szakmai ügyintézés gyakorlati ismeretei Mindösszesen óra:

elméleti

elméletigényes gyakorlati összes gyakorlati

148

17

41

206

82 126

9 0

21 120

112 246

217

0

8

225

45

0

0

45

130 25

18 0

142 121

290 146

30

52

0

82

72 145 43

0 0 0

33 84 7

105 229 50

75

25

0

100

1138

121

577

1836

A szociális asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció Társadalomismeret Személyiségfejlesztés Összes óraszám 7

I. szakképzési évfolyam óraszám 36 72 72 72 252

II. szakképzési évfolyam óraszám 32 64 64 64 224

A Szociális segítő részletes helyi tanterv a Pedagógiai Program 7. számú melléklete

167

3.3.1.2. Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző OKJ: 54 762 01 0010 54 03 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1.

024/1.0/1356-06

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

megnevezése

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek 024/2.0/1356-06 Társadalomismeret 024/3.0/1356-06 Pszichológiai ismeretek Közigazgatási eljárás 024/1.0/1357-06 és adminisztráció 024/2.0/1357-06 Ügyvitel és ügykezelés Az ügyintézői munka 024/3.0/1357-06 informatikai háttere 024/1.0/1358-06 Szociális munka Szociális ellátások 024/2.0/1358-06 és Gyermekvédelem és 024/3.0/1358-06 gyámügyi igazgatás 024/4.0/1358-06 Ügyintézés az intézményekben A szociális szakember 024/5.0/1358-06 személyiségének A döntés-előkészítés szociális 024/1.0/1359-06 és társadalmi alapjai A döntés-előkészítő 024/2.0/1359-06 munka statisztikai alapjai Döntés-előkészítés 024/3.0/1359-06 intézményes keretek között Csoportokkal végzett 024/1.0/1360-06 szociális munka 024/2.0/1360-06 Költségvetés Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

148

17

41

206

82 126

9 0

21 120

112 246

56

12

0

68

48

74

0

122

21

48

142

211

68

0

25

93

130

10

0

140

138

12

0

150

51

0

24

75

24

32

0

56

41

0

12

53

73

17

0

90

0

0

50

50

20

0

20

40

117 1143

0 231

7 462

124 1836

A szociális, gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéző helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Kommunikáció 72 64 Társadalomismeret 72 64 Személyiségfejlesztés 72 64 Összes óraszám 252 224

168

3.3.2. Szociális szakgondozó8 3.3.2.1. Szociális gondozó, szervező OKJ: 54 762 02 0010 54 04 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1.

023/1.0/1851-06

2. 3. 4. 5.

023/2.0/1851-06 023/3.0/1851-06 023/4.0/1851-06 023/1.0/1852-06

6.

023/2.0/1852-06

7.

023/3.0/1852-06

8. 9. 10.

023/4.0/1852-06 023/1.0/1853-06 023/2.0/1853-06

11.

023/3.0/1853-06

12.

023/1.0/1860-06

13.

023/2.0/1860-06

14.

023/3.0/1860-06

15.

023/1.0/1861-06

megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Társadalomismeret Az egészségügyi szükségletek felmérése Szociális szükségletek és erőforrások Gondozási szükségletek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének Gazdálkodási ismeretek A szociális intézmények Vezetési szervezési ismeretek A szociális szolgáltatások Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

120

20

30

170

66 80 100 102

0 40 49 14

120 0 42 16

186 120 191 132

48

0

73

121

72

0

0

72

24 89 64

30 5 0

0 50 44

54 144 108

30

70

0

100

120

0

0

120

82

0

14

96

96

0

24

120

48

0

54

102

1141

228

467

1836

A Szociális gondozó, szervező helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció Társadalomismeret Személyiségfejlesztés Összes óraszám 8

I. szakképzési évfolyam óraszám 36 72 72 72 252

II. szakképzési évfolyam óraszám 32 64 64 64 224

A részletes Szociális gondozó, szervező helyi tanterv a Pedagógiai Program 8. számú melléklete

169

3.3.3. Szociális gondozó9 3.3.3.1. Szociális gondozó és ápoló OKJ: 33 762 01 0010 33 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 025/1.0/1851-06 2. 3. 4. 5.

025/2.0/1851-06 025/3.0/1851-06 025/4.0/1851-06 025/1.0/1865-06

6. 025/2.0/1865-06 7. 025/3.0/1865-06 8. 025/1.0/1866-06 9. 025/2.0/1866-06 10. 025/3.0/1866-06 11. 025/1.0/1867-06

megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei Gondozási ismeretek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségvédelme A gondozás és ápolás adminisztrációja

Mindösszesen óra

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

120

20

30

170

66 95 100 66

0 25 49 0

120 0 42 0

186 120 191 66

263

0

60

323

92 96 114

0 0 0

24 48 96

116 144 210

24

18

44

86

22

0

66

88

1058

112

530

1700

A Szociális gondozó és ápoló helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció Társadalomismeret Személyiségfejlesztés Összes óraszám 9

I. szakképzési évfolyam óraszám 36 72 72 72 252

II. szakképzési évfolyam óraszám 32 64 64 64 224

A részletes Szociális gondozó helyi tanterv a Pedagógiai Program 9. számú melléklete

170

3.3.3.2. Fogyatékosok gondozója OKJ: 33 762 01 0010 33 01 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1

025/1.0/1851-06

2 3 4 5 6 7 8 9

025/2.0/1851-06 025/3.0/1851-06 025/4.0/1851-06 025/1.0/1862-06 025/2.0/1862-06 025/3.0/1862-06 025/1.0/1863-06 025/2.0/1863-06

10

025/3.0/1863-06

11

025/1.0/1864-06

megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Egészségügyi ismeretek Gondozási ismeretek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme A gondozás és ápolás adminisztrációja Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

120

20

30

170

66 95 100 90 287 18 90 126

0 25 49 0 0 0 0 0

120 0 42 0 60 20 60 100

186 120 191 90 347 38 150 226

24

18

40

82

40

20

40

100

1056

132

512

1700

A Fogyatékosok gondozója helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció Társadalomismeret Személyiségfejlesztés Összes óraszám

I. szakképzési évfolyam óraszám 36 72 72 72 252

II. szakképzési évfolyam óraszám 32 64 64 64 224

171

3.3.4. Gyermekgondozó- nevelő10 3.3.4.1. Gyermekotthoni asszisztens OKJ: 54 761 02 0010 54 01 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1 019/1.0/1868-06 2 019/2.0/1868-06 3 019/3.0/1868-06 4 019/4.0/1868-06 5 019/5.0/1868-06 6 019/1.0/1878-06 7 019/1.0/1879-06 8 019/1.0/1880-06 9 019/1.0/1881-06 10 11 12 13 14 15 16

019/2.0/1881-06 019/3.0/1881-06 019/1.0/1882-06 019/2.0/1882-06 019/1.0/1883-06 019/2.0/1883-06

019/3.0/1883-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

115 Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Társadalmi alapismeretek 51 70 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 92 Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek Gondozási ismeretek 54 114 A gyermekfelügyelettel kapcsolatos ismeretek Gyermekotthoni ismeretek 128 Adminisztráció 44 A gyermek helye a 119 társadalomban Pszichológiai dimenziók 49 Gyermekgondozás 23 Szervezési feladatok 48 Tevékenységek formái 36 Tanulás-segítés 27 A családi életre nevelés 121 Pályaválasztás, munkábaállás 49 Mindösszesen óra: 1140

0

35

150

0 0

0 120

51 190

29

0

121

0 0

39 76

93 190

0 0 0

72 34 0

200 78 119

0 0 0 88 0 0 20 137

0 69 82 0 0 32 0 559

49 92 130 124 27 153 69 1836

A Gyermekotthoni asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció Társadalomismeret Személyiségfejlesztés Összes óraszám 10

I. szakképzési évfolyam óraszám 36 72 72 72 252

II. szakképzési évfolyam óraszám 32 64 64 64 224

A részletes Gyermekgondozó- nevelő helyi tanterv a Pedagógiai Program 10. számú melléklete

172

3.3.4.2. Kisgyermekgondozó, -nevelő OKJ: 54 761 02 0010 54 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1.

019/1.0/1868-06

2.

019/2.0/1868-06

3.

019/3.0/1868-06

4.

019/4.0/1868-06

5.

019/5.0/1868-06

6.

019/1.0/1878-06

7. 8.

019/1.0/1879-06 019/1.0/1880-06

9.

019/1.0/1884-06

10. 019/2.0/1884-06 11. 019/3.0/1884-06 12. 019/1.0/1885-06

megnevezése Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Társadalmi alapismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek Gondozási ismeretek A gyermekfelügyelettel Gyermekotthoni ismeretek Adminisztráció A szolgáltatás biztosításával kapcsolatos A kisgyermek nevelésével kapcsolatos A kisgyermek gondozása Adminisztráció, tájékoztatás Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

115

0

35

150

51

0

0

51

70

0

120

190

92

29

0

121

54

0

39

93

114

0

76

190

128 44

0 0

72 34

200 78

72

32

0

104

216

30

92

338

117 80 1153

0 0

96 28 592

213 108 1836

91

A Kisgyermekgondozó,-nevelő helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Kommunikáció 72 64 Társadalomismeret 72 64 Személyiségfejlesztés 72 64 Összes óraszám 252 224

173

3.4. Ügyviteli szakmacsoport 3.4.1. Ügyviteli titkár11 3.4.1.1. Iskolatitkár OKJ: 54 346 01 0010 54 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

305/1.0/1617-06 305/2.0/1617-06 305/3.0/1617-06 305/1.0/1618-06 305/2.0/1618-06 305/3.0/1618-06 305/1.0/1619-06 305/2.0/1619-06 305/3.0/1619-06 305/1.0/1620-06 305/2.0/1620-06 305/1.0/1622-06 305/2.0/1622-06 305/3.0/1622-06 305/4.0/1622-06 305/5.0/1622-06

megnevezése

elméleti

Gépírás és iratkészítés 72 Számítástechnikai alkalmazások 0 Ügyviteli eszközök 0 Dokumentumkezelés 24 Számítástechnikai alkalmazások 0 Dokumentumkészítés 48 Gazdasági-vállalkozási 144 ügyintézés Titkári feladatvégzés 72 Iratfogalmazás 24 Kommunikáció 24 Rendezvényszervezés 72 Tanügyigazgatás 100 Intézményi minőségirányítás 48 Személyi titkári feladatok 24 Iskolatitkári ügyintézés 24 Iskolatitkári szervezés 48 Mindösszesen óra: 724

elméletigényes gyakorlati összes gyakorlati

0 66 0 0 60 0 48 48 0 0 0 32 30 60 0 80 424

Az Iskolatitkár helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy I. szakképzési II. szakképzési évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Anyanyelv és kommunikáció 108 64 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224 11

A részletes Ügyviteli titkár helyi tanterv a Pedagógiai Program 11. számú melléklete

174

172 44 12 0 168 50 0 40 0 72 100 0 0 0 30 0 688

244 110 12 24 228 98 192 160 24 96 172 132 78 84 54 128 1836

3.4.1.2. Ügyintéző titkár OKJ: 54 346 01 0010 54 03 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

305/1.0/1617-06 305/2.0/1617-06 305/3.0/1617-06 305/1.0/1618-06 305/2.0/1618-06 305/3.0/1618-06 305/1.0/1619-06 305/2.0/1619-06 305/3.0/1619-06 305/1.0/1620-06 305/2.0/1620-06 305/1.0/1623-06 305/2.0/1623-06 305/3.0/1623-06

Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás Kommunikáció Rendezvényszervezés Munkaügy Szervezés Minőségirányítási folyamatkezelés Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

72 0 0 24 0 48 144 72 24 24 72 48 48 142 718

0 66 0 0 60 0 48 48 0 0 0 0 0 0 222

172 44 12 0 168 50 0 40 0 72 100 54 132 52 896

244 110 12 24 228 98 192 160 24 96 172 102 180 194 1836

Az Ügyintéző titkár helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Anyanyelv és kommunikáció 108 64 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

175

3.4.2. Irodai asszisztens12 OKJ: 33 346 01 1000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

300/1.0/1617-06 300/2.0/1617-06 300/3.0/1617-06 300/1.0/1618-06 300/2.0/1618-06 300/3.0/1618-06 300/1.0/1611-06 300/2.0/1611-06 300/3.0/1611-06 300/4.0/1611-06 300/1.0/1612-06

12

300/2.0/1612-06

13 14 15

300/3.0/1612-06 300/4.0/1612-06 300/1.0/1613-06

16

300/2.0/1613-06

17 18 19 20

300/3.0/1613-06 300/4.0/1613-06 300/1.0/1614-06 300/2.0/1614-06

21

300/3.0/1614-06

Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés A kommunikáció alapismeretei Hivatali kommunikáció A nyelvi kifejezés eszközei Személyiségfejlesztés Elektronikus írástechnika A szövegfeldolgozás elektronikus módja Elektronikus levelezés Elektronikus írástechnika Iroda és információ Információs folyamatok az irodában Információ- és adathasználat Elektronikus információcsere Gazdasági és jogi alapismeretek Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

46 61 0 26 54 27 9 34 38 26 18

0 0 0 0 0 18 62 0 28 0 0

126 14 8 0 94 36 18 0 18 22 0

172 75 8 26 148 81 89 34 84 48 18

49

18

0

67

40 0 36

0 0 0

22 108 0

62 108 36

53

0

114

167

54 0 91 36

0 19 73 0

64 0 0 72

118 19 164 108

16

0

52

68

714

218

768

1700

Az Irodai asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési évfolyam Tantárgy évfolyam óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Anyanyelv és kommunikáció 108 64 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224 12

A részletes Irodai asszisztens helyi tanterv a Pedagógiai Program 12. számú melléklete

176

3.4.3. Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens13 OKJ: 52 347 03 0000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1

303/1.0/1604-06

2

303/1.0/1605-06

3 4 5 6 7 8 9

303/1.0/2567-06 303/1.0/1607-06 303/1.0/1590-06 303/1.0/1591-06 303/1.0/1588-06 303/1.0/1589-06 303/1.0/1587-06

megnevezése Az irat és ügyviteltechnikai berendezés Gépírás és alkalmazott Ügyfél-kommunikáció Ügyfélszolgálat ismeretek Call/Contact Center ismeretek Telemarketing és értékesítés Az adatok, adatbázisok kezelése Távközlés szakismeretek Proaktív ügyfélkapcsolatok Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

13

18

12

43

13

0

30

43

26 26 26 39 39 39 39 260

18 18 0 0 0 0 0

42 42 60 91 91 91 91 550

86 86 86 130 130 130 130 864

54

A Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy II. szakképzési évfolyam óraszám Osztályfőnöki 32 Anyanyelv és kommunikáció 172 Összes óraszám 224 13

A részletes Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens helyi tanterv a Pedagógiai Program 13. számú melléklete

177

3.5. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 3.5.1. Bolti eladó14 3.5.1.1. Bútor- és lakástextil eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 01 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 2 3 4 5 6 7 8 9

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

10

309/4.0/0005-06

11

309/1.0/0006-06

12

309/2.0/0006-06

13

309/3.0/0006-06

14

309/4.0/0006-06

15

309/5.0/0006-06

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Bútorok és lakástextíliák Bútorok és lakástextíliák Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata I. Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata II. Mindösszesen óra:

elméleti

elméletigényes gyakorlati összes gyakorlati

48 144 75 0 0 144 0 36 0 0

0 0 85 0 0 0 32 78 0 48

0 0 0 108 64 0 0 30 96 16

48 144 160 108 64 144 32 144 96 64

96

0

72

168

96

0

64

160

64

64

0

128

0

0

144

144

0

0

96

96

307

690

1700

703

A Bútor-és lakástextil eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224 14

A részletes Bolti eladó helyi tanterv a Pedagógiai Program 14. számú melléklete

178

3.5.1.2. Élelmiszer- és vegyi áru eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Mindösszesen óra:

10. 309/4.0/0005-06 12. 309/1.0/0007-06

13. 309/2.0/0007-06 14. 309/3.0/0007-06 15. 309/4.0/0007-06 16. 309/5.0/0007-06 17. 309/6.0/0007-06 18. 309/7.0/0007-06

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

48 144 75 0 0 144 0 36 0 0

0 0 85 0 0 0 32 78 0 48

0 0 0 108 64 0 0 30 96 16

48 144 160 108 64 144 32 144 96 64

0

0

64

64

0

0

72

72

64

64

0

128

96

0

0

96

96

0

0

96

0

0

144

144

0

0

96

96

307

690

1700

703

Az Élelmiszer- és vegyi áru eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési évfolyam Tantárgy évfolyam óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozásokgazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224 179

3.5.1.3. Műszaki-cikk eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 03 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven Műszaki cikkek áruismerete I. Műszaki cikkek áruismerete II. Műszaki cikkek eladási gyakorlata I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata II. Mindösszesen óra:

10. 309/4.0/0005-06 11. 309/1.0/0123-06 12. 309/2.0/0123-06 13 309/3.0/0123-06 14. 309/4.0/0123-06 15. 309/5.0/0123-06 16. 309/6.0/0123-06

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

48 144 75 0 0 144 0 36 0 0

0 0 85 0 0 0 32 78 0 48

0 0 0 108 64 0 0 30 96 16

48 144 160 108 64 144 32 144 96 64

64

0

0

64

0

64

0

64

96 96 0

0 0 0

0 0 216

96 96 216

0

0

160

160

307

690

1700

703

A Műszakicikk eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési Tantárgy óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozásokgazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224

180

3.5.1.4. Porcelán- és edényáru-eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 04 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

10. 309/4.0/0005-06 11. 309/1.0/0121-06 12. 309/2.0/0121-06 13. 309/3.0/0121-06 14. 309/4.0/0121-06 15. 309/5.0/0121-06 16. 309/6.0/0121-06 17. 309/7.0/0121-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Általános áruismeret 48 Áruforgalmi ismeretek I. 144 Áruforgalmi ismeretek II. 75 Áruforgalmi gyakorlat I. 0 Áruforgalmi gyakorlat II. 0 Kommunikáció idegen nyelven 144 Üzleti levelezés 0 Jogszabályok alkalmazása I. 36 Jogszabályok alkalmazása II. 0 Pénzforgalmi és nyilvántartási 0 rendszerek Porcelán- és edényáruk 96 áruismerete I. Porcelán- és edényáruk 96 áruismerete II. Porcelán- és edényáruk 64 értékesítése idegen nyelven Porcelán- és edényáruk 0 eladási gyakorlata I. Porcelán- és edényáruk 0 eladási gyakorlata II. Porcelán- és edényáruk 0 forgalmazási gyakorlata I. Porcelán- és edényáruk 0 forgalmazási gyakorlata II. Mindösszesen óra: 703

0 0 85 0 0 0 32 78 0

0 0 0 108 64 0 0 30 96

48 144 160 108 64 144 32 144 96

48

16

64

0

0

96

0

0

96

64

0

128

0

144

144

0

96

96

0

64

64

0

72

72

307

690

1700

A Porcelán- és edényáru-eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224

181

3.5.1.5. Ruházati eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 05 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

10.

309/4.0/0005-06

11.

309/1.0/0008-06

12.

309/2.0/0008-06

13.

309/3.0/0008-06

14. 15.

309/4.0/0008-06 309/5.0/0008-06

16.

309/6.0/0008-06

17.

309/7.0/0008-06

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati termékek eladási gyakorlata I. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

48 144 75 0 0 144 0 36 0 0

0 0 85 0 0 0 32 78 0 48

0 0 0 108 64 0 0 30 96 16

48 144 160 108 64 144 32 144 96 64

0

0

64

64

0

0

72

72

64

64

0

128

96 96 0

0 0 0

0 0 144

96 96 144

0

0

96

96

307

690

1700

703

A Ruházati eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési Tantárgy óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224

182

3.5.1.6. Zöldség- gyümölcs eladó OKJ: 31 341 01 0010 31 06 A tananyagegység Fsz.

óraszáma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

12. 13. 14. 15. 16. 17.

azonosítója

megnevezése

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és 309/4.0/0005-06 nyilvántartási rendszerek Zöldségek, gyümölcsök 309/1.0/0122-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

Zöldségek, gyümölcsök 309/2.0/0122-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Zöldségek, gyümölcsök 309/3.0/0122-06 értékesítése idegen nyelven Zöldségek, gyümölcsök 309/4.0/0122-06 áruismerete I. Zöldségek, gyümölcsök 309/5.0/0122-06 áruismerete II. Zöldségek, gyümölcsök 309/6.0/0122-06 eladási gyakorlata I. Zöldségek, gyümölcsök 309/7.0/0122-06 eladási gyakorlata II. Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

48 144 75 0 0 144 0 36 0

0 0 85 0 0 0 32 78 0

0 0 0 108 64 0 0 30 96

48 144 160 108 64 144 32 144 96

0

48

16

64

0

0

64

64

0

0

72

72

64

64

0

128

96

0

0

96

96

0

0

96

0

0

144

144

0

0

96

96

703

307

690

1700

A Zöldség- gyümölcs eladó helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam II. szakképzési évfolyam Tantárgy óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224 183

3.6. Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport 3.6.1. Cukrász15 OKJ: 33 811 01 0000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 332/1.0/0536-06 Cukrászati alapismeretek II. 2 332/2.0/0536-06 Cukrászati félkész termékek 3 332/3.0/0536-06 Cukrászati késztermékek előállítása I. 4 332/4.0/0536-06 Cukrászati félkész termékek csoportos gyakorlat 5 332/5.0/0536-06 Cukrászati késztermékek csoportos gyakorlat 6 332/1.0/1424-06 Cukrászati alapismeretek I. 7 332/2.0/1424-06 Élelmiszerismeret I. 8 332/3.0/1424-06 Élelmiszervizsgálat I. 9 332/4.0/1424-06 Élelmiszerismeret II. 10 332/5.0/1424-06 Élelmiszervizsgálat II. 11 332/6.0/1424-06 Élelmiszerismeret III. 12 332/7.0/1424-06 Élelmiszervizsgálat III. 13 332/8.0/1424-06 Élelmiszerismeret IV. 14 332/9.0/1424-06 Élelmiszervizsgálat IV. 15 332/10.0/1424-06 Cukrászati nyersanyagok gépek berendezések eszközök előkészítő műveletei(csoportos gyakorlat) 16 332/1.0/1425-06 Cukrászati késztermékek előállítása II. 17 332/2.0/1425-06 Munkaszervezési feladatok ellátása 18 332/3.0/1425-06 Cukrászati késztermékek készítése II. csoportos gyakorlat 19 332/1.0/1426-06 Cukrászati késztermékek előállítása III. 20 332/2.0/1426-06 Cukrászati termékek minőségi és tárolási követelményei 21 332/3.0/1426-06 Vendégekhez kapcsolódó cukrászdai feladatok 22 332/4.0/1426-06 Szakmai idegen nyelv a cukrász szakmában (elmélet) I. 15

elméleti

elméletigényes gyakorlati összes gyakorlati

18 78 69

0 0 0

48 336 276

66 414 345

0

0

165

165

0

0

120

120

12 24 0 48 0 36 0 32 0 0

0 0 6 0 6 0 5 0 5 10

41 0 0 0 0 0 0 0 0 0

53 24 6 48 6 36 5 32 5 10

33

0

144

177

6

0

12

18

0

0

55

55

56

0

240

296

8

0

24

32

0

0

48

48

72

0

0

72

A részletes Cukrász helyi tanterv a Pedagógiai Program 15. számú melléklete

184

A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

23 332/5.0/1426-06 Szakmai idegen nyelv a cukrász szakmában (elmélet) 24 332/6.0/1426-06 Szakmai idegen nyelv a cukrász szakmában (elmélet) 25 332/7.0/1426-06 Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek I. 26 332/8.0/1426-06 Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek II. 27 332/9.0/1426-06 Cukrászati késztermékek készítése III. csoportos gyakorlat 28 332/1.0/1427-06 Cukrászati termelés működésének feltételei 29 332/2.0/1427-06 Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek III. Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

72

0

0

72

64

0

0

64

36

0

0

36

72

0

0

72

0

0

125

125

0

66

36

102

96

0

0

96

832

98

1670

2600

A Cukrász helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei III. szakképzési I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam évfolyam óraszám évfolyam óraszám óraszám Osztályfőnöki 36 36 32 Matematika 108 72 32 Kommunikáció 108 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 252 224

185

3.6.2. Pincér OKJ: 33 811 02 1000 00 0016 A tananyagegység

16

Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

337/1.0/1470-06 337/2.0/1470-06 337/3.0/1470-06 337/4.0/1470-06 337/5.0/1470-06 337/6.0/1470-06 337/7.0/1470-06 337/8.0/1470-06 337/9.0/1470-06 337/10.0/1470-06 337/1.0/1471-06 337/2.0/1471-06 337/3.0/1471-06 337/4.0/1471-06 337/5.0/1471-06 337/6.0/1471-06 337/7.0/1471-06 337/8.0/1471-06 337/9.0/1471-06 337/1.0/1472-06 337/2.0/1472-06 337/3.0/1472-06 337/4.0/1472-06 337/5.0/1472-06 337/6.0/1472-06 337/7.0/1472-06 337/8.0/1472-06 337/9.0/1472-06 337/10.0/1472-06 337/1.0/1473-06 337/2.0/1473-06 337/3.0/1473-06 337/4.0/1473-06 337/5.0/1473-06 337/6.0/1473-06 337/7.0/1473-06

Vendéglátó értékesítési ismeret Kínálat összeállítási ismeret Élelmianyag ismeret Étel-ital készítési ismeret Vezetés és gazdálkodás ismeret Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Forma-szín-tér Vendéglátó értékesítés gyakorlat Pincérismeret nyitás-zárás Műszaki ismeretek Vezetés és gazdálkodás ismeret 2 Kommunikáció 2 Számítástechnika 2 Idegen nyelv 2 Forma-szín-tér 2 Pincér gyakorlat nyitás-zárás Műszaki gyakorlat Pincérismeret kiszolgálás Élelmianyag ismeret 2 Étel-ital készítési ismeret 2 Vezetés és gazdálkodás ismeret 3 Kommunikáció 3 Számítástechnika 3 Idegen nyelv 3 Forma-szín-tér 3 Pincér gyakorlat kiszolgálás Étel-ital készítés gyakorlat 1 Pincérismeret rendezvény Pincérismeret szobaszerviz Élelmianyag ismeret 3 Étel-ital készítési ismeret 3 Kommunikáció 4 Számítástechnika 4 Idegen nyelv 4

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

14 9 12 8 15 3 6 9 2 0 36 16 18 12 21 24 6 0 0 90 78 48 46 24 18 72 8 0 0 22 16 48 28 8 8 46

A részletes Pincér helyi tanterv a Pedagógiai Program 16. számú melléklete

186

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 182 0 0 0 0 0 0 0 217 14 0 0 0 0 0 0 0 0 889 144 0 0 0 0 0 0 0

14 9 12 8 15 3 6 9 2 182 36 16 18 12 21 24 6 217 14 90 78 48 46 24 18 72 8 889 144 22 16 48 28 8 8 46

A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

37 38 39 40 41 42 43 44 45

337/8.0/1473-06 337/9.0/1473-06 337/10.0/1473-06 337/11.0/1473-06 337/1.0/1474-06 337/2.0/1474-06 337/3.0/1474-06 337/4.0/1474-06 337/5.0/1474-06

Forma-szín-tér 4 Pincér gyakorlat rendezvény Pincér gyakorlat szobaszerviz Étel-ital készítés gyakorlat 2 Vezetés és gazdálkodás ismeret 4 Önfejlesztés Kommunikáció 5 Számítástechnika 5 Idegen nyelv 5 Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

4 0 0 0 20 16 3 6 18 838

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 112 140 64 0 0 0 0 0 1762

4 112 140 64 20 16 3 6 18 2600

A Pincér helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy I. szakképzési II. szakképzési III. szakképzési évfolyam óraszám évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 36 32 Matematika 72 36 32 Kommunikáció 72 72 32 Személyiségfejlesztés 72 /1.0/0001-06 108 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 252 224

187

3.6.3. Szakács17 OKJ: 33 811 03 1000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

338/1.0/1428-06 338/2.0/1428-06 338/3.0/1428-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1428-06 338/1.0/1429-06 338/2.0/1429-06 338/3.0/1429-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1429-06 338/6.0/1429-06 338/1.0/1464-06 338/2.0/1464-06 338/3.0/1464-06 338/4.0/1464-06 338/1.0/1465-06 338/2.0/1465-06 338/3.0/1465-06 338/4.0/1465-06 338/5.0/1465-06

Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Ételkészítési gyakorlat Idegen nyelv ismert Számítástechnika Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Idegen nyelv ismert Számítástechnika Kommunikáció Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv ismerete Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

30 30 0 36 0 60 30 40 0 0 36 0 41 0 72 326 0 0 0 144 845

30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 0 40 0 0 18 0 0 0 128

0 0 30 0 72 0 0 0 36 72 0 0 0 252 0 0 949 144 72 0 1627

60 30 30 36 72 60 30 40 36 72 36 40 41 292 72 326 967 144 72 144 2600

A Szakács helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam óraszám

II. szakképzési évfolyam óraszám

III. szakképzési évfolyam óraszám

Osztályfőnöki Matematika Kommunikáció /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása

36 108 108

36 72 36

32 32 32

Összes óraszám

252

Tantárgy

17

108 128 252

A részletes Szakács helyi tanterv a Pedagógiai Program 17. számú melléklete

188

224

3.6.4. Vendéglős18 OKJ: 52 811 02 0000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

342/1.0/1428-06 342/2.0/1428-06 342/3.0/1428-06 342/4.0/1428-06 342/5.0/1428-06 342/1.0/1429-06 342/2.0/1429-06 342/3.0/1429-06 342/4.0/1429-06 342/5.0/1429-06 342/6.0/1429-06 342/1.0/1464-06 342/2.0/1464-06 342/3.0/1464-06 342/4.0/1464-06 342/1.0/1470-06 342/2.0/1470-06 342/3.0/1470-06 342/4.0/1470-06 342/5.0/1470-06 342/6.0/1470-06 342/7.0/1470-06 342/8.0/1470-06 342/9.0/1470-06 342/10.0/1470-06 342/1.0/1494-06 342/2.0/1494-06

Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Ételkészítési gyakorlat Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Kommunikáció Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeret Kínálat összeállítási ismeret Élelmianyag ismeret Étel-ital készítési ismeret Vezetés és gazdálkodás ismeret Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Forma-szín-tér Vendéglátó értékesítés gyakorlat Az elszámolás ellenőrzése Munkaerő szervezése és ellenőrzése Üzleti marketing tevékenység Marketing kommunikáció Az értékesítési dolgozóval kapcsolatos elvárások Áruforgalmi ismeretek Értékesítési ismeretek Higiéniai ismeretek Szakmai idegen nyelv

28 342/1.0/1495-06 29 342/2.0/1495-06 30 342/1.0/1496-06 31 32 33 34 18

342/2.0/1496-06 342/3.0/1496-06 342/4.0/1496-06 342/5.0/1496-06

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

30 30 0 36 0 60 30 40 0 0 36 0 41 0 72 14 9 12 8 15 3 6 9 2 0 60 36

30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 0 40 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 30 0 72 0 0 0 36 72 0 0 0 252 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 182 0 0

60 30 30 36 72 60 30 40 36 72 36 40 41 292 72 14 9 12 8 15 3 6 9 2 182 60 36

45 33 16

0 0 0

18 0 0

63 33 16

42 0 0 35

0 0 0 0

0 90 11 0

42 90 11 35

A részletes Vendéglős helyi tanterv a Pedagógiai Program 18. számú melléklete

189

A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

35 36 37 38 39 40

342/1.0/1497-06 342/2.0/1497-06 342/3.0/1497-06 342/1.0/1498-06 342/2.0/1498-06 342/3.0/1498-06

Technológiai ismeret Ételkészítés Kínálat tervezés Műszaki alapismeret Hidegkonyhai ismeretek Cukrászati ismeretek Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

12 24 21 14 0 0 791

A Vendéglős helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 36 32 Kommunikáció 36 32 Személyiségfejlesztés 36 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

190

0 0 0 0 0 0 110

0 80 0 0 46 46 935

12 104 21 14 46 46 1836

3.7. Informatikai szakmacsoport 3.7.1. Informatikus19 3.7.1.1. Gazdasági informatikus OKJ: 54 481 04 0010 54 01 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1158-06 168/2.0/1158-06

megnevezése

elméleti

Informatikai alapismeretek 109 Munkatervezés és -szervezés 64 Projektirányítás 92 Szoftvermenedzsment 20 Vállalkozásmenedzsment 61 Informatikai ismeretek 135 Gazdasági ismeretek 46 Programozási ismeretek 50 Menedzselési ismeretek 66 Gazdasági ismeretek 512 Mindösszesen óra: 1155

elméletigényes gyakorlati összes gyakorlati

102 0 40 30 32 87 15 34 50 290 680

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

211 64 132 50 93 222 61 84 116 802 1835

A Gazdasági informatikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 108 /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 128 Összes óraszám 252 224 19

A részletes Informatikus helyi tanterv a Pedagógiai Program 19. számú melléklete

191

3.7.1.2. Infostruktúra menedzser OKJ: 54 481 04 0010 54 02 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1159-06 168/2.0/1159-06 168/1.0/1160-06 168/2.0/1160-06 168/1.0/1161-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Informatikai alapismeretek 76 Munkatervezés és -szervezés 40 Projektirányítás 55 Szoftvermenedzsment 20 Vállalkozásmenedzsment 41 Informatikai ismeretek 71 Gazdasági ismeretek 16 Programozási ismeretek 28 Műszaki ismeretek 70 Megvalósítási ismeretek 161 Műszaki alapismeretek 165 Adatátviteli hálózatok 124 Távközlési eszközök 289 üzemeltetése Mindösszesen óra: 1156

68 0 25 30 13 46 12 10 40 96 65 105 170 680

Az Infostruktúra menedzser helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

192

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

144 40 80 50 54 117 28 38 110 257 230 229 459 1836

3.7.1.3. Ipari informatikai technikus OKJ: 54 481 04 0010 54 03 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1156-06 168/1.0/1160-06 168/2.0/1160-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Informatikai alapismeretek 76 Munkatervezés és -szervezés 40 Projektirányítás 50 Szoftvermenedzsment 25 Vállalkozásmenedzsment 41 Informatikai ismeretek 58 Gazdasági ismeretek 12 Programozási ismeretek 44 Számjegyes vezérlésű gépek 443 Műszaki alapismeretek 225 Adatátviteli hálózatok 130 Mindösszesen óra: 1144

68 0 37 28 3 42 9 19 258 110 118 692

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

144 40 87 53 44 100 21 63 701 335 248 1836

Az Ipari informatikai technikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

193

3.7.1.4. Műszaki informatikus OKJ: 54 481 04 0010 54 04 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1160-06 168/2.0/1160-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Informatikai alapismeretek 123 Munkatervezés és -szervezés 50 Projektirányítás 45 Szoftvermenedzsment 30 Vállalkozásmenedzsment 41 Informatikai ismeretek 58 Gazdasági ismeretek 16 Programozási ismeretek 42 Műszaki alapismeretek 353 Adatátviteli hálózatok 398 Mindösszesen óra: 1156

102 0 35 28 5 42 12 14 160 282 680

A Műszaki informatikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

194

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

225 50 80 58 46 100 28 56 513 680 1836

3.7.1.5. Távközlési informatikus OKJ: 54 481 04 0010 54 05 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1160-06 168/2.0/1160-06 168/1.0/0924-06 168/2.0/0924-06

megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Informatikai ismeretek Gazdasági ismeretek Programozási ismeretek Műszaki alapismeretek Adatátviteli hálózatok Távközlési ismeretek Távbeszélő berendezések ismerete

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

76 40 65 20 31 58 16 42 222 162 144 88

68 0 35 30 3 42 12 14 110 148 49 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

144 40 100 50 34 100 28 56 332 310 193 88

13. 168/3.0/0924-06 Távközlésihálózatok építése 120 és üzemeltetése gyakorlat 14. 168/4.0/0924-06 Távközlési szolgáltatások 52 Mindösszesen óra: 1136

189

0

309

0 700

0 0

52 1836

A Távközlési informatikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy I. szakképzési II. szakképzési évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

195

3.7.1.6. Telekommunikációs informatikus OKJ: 54 481 04 0010 54 06 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1160-06 168/2.0/1160-06 168/1.0/1161-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Informatikai alapismeretek 76 Munkatervezés és -szervezés 40 Projektirányítás 65 Szoftvermenedzsment 20 Vállalkozásmenedzsment 31 Informatikai ismeretek 58 Gazdasági ismeretek 16 Programozási ismeretek 42 Műszaki alapismeretek 225 Adatátviteli hálózatok 131 Távközlési eszközök 437 üzemeltetése Mindösszesen óra: 1141

68 0 35 30 3 42 12 14 110 110 271 695

A Telekommunikációs informatikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei Tantárgy I. szakképzési II. szakképzési évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

196

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

144 40 100 50 34 100 28 56 335 241 708 1836

3.7.1.7. Térinformatikus OKJ: 54 481 04 0010 54 07 A tananyagegység Fsz.

óraszáma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

azonosítója 168/1.0/1142-06 168/2.0/1142-06 168/1.0/1143-06 168/2.0/1143-06 168/3.0/1143-06 168/1.0/1155-06 168/2.0/1155-06 168/3.0/1155-06 168/1.0/1162-06

megnevezése

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

Informatikai alapismeretek 133 Munkatervezés és -szervezés 40 Projektirányítás 60 Szoftvermenedzsment 25 Vállalkozásmenedzsment 31 Informatikai ismeretek 58 Gazdasági ismeretek 16 Programozási ismeretek 42 513 Térinformatikai rendszerek előkészítése 10. 168/2.0/1162-06 Igazgatási ismeretek 238 Mindösszesen óra: 1156

102 0 35 30 3 42 12 14 351

0 0 0 0 0 0 0 0 0

91 680

0 329 0 1836

A Térinformatikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

197

235 40 95 55 34 100 28 56 864

3.7.2. Informatikai rendszergazda20 3.7.2.1. IT kereskedő megnevezésű OKJ: 54 481 03 0010 54 04 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/0004-06 166/2.0/0004-06 166/3.0/0004-06 166/4.0/0004-06 166/5.0/0004-06 166/6.0/0004-06 166/1.0/0005-06 166/2.0/0005-06 166/3.0/0005-06

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilványtartási rendszerek Mindösszesen óra:

elméleti

104 40 35 20 41 36 108 84 108 97 0 0 0 0 208 82 963

elméletigényes gyakorlati gyakorlati

összes

131 0 40 30 17 24 83 0 119 24 0 32 21 70 64 64

0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 66 0 0 0 64 0

235 40 75 50 58 84 191 84 227 121 66 32 21 70 336 146

719

154

1836

Az IT kereskedő helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224 20

A részletes Informatikai rendszergazda helyi tanterv a Pedagógiai Program 20. számú melléklete

198

3.7.2.2. Webmester OKJ: 54 481 03 0010 54 07 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

85 86 87 88 89 90 91 92 93 94

166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1167-06 166/2.0/1167-06 166/3.0/1167-06

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Web technológia I. Web technológia II. Web szolgáltatás Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati gyakorlati

104 40 35 20 41 50 191 55 192 225 953

131 0 40 30 17 48 146 0 256 191 859

0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 24

összes

235 40 75 50 58 122 337 55 448 416 1836

A Webmester helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Matematika 72 32 Kommunikáció 36 32 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224

199

3.8. Egyéb szakmacsoport 3.8.1. Kozmetiku21s OKJ 52 815 01 0000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

megnevezése

1 356/1.0/1210-06 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 2 356/2.0/1210-06 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 3 356/3.0/1210-06 Etika és kommunikáció 4 356/4.0/1210-06 Számítástechnika 5 356/1.0/1211-06 Biológia 6 356/2.0/1211-06 Anyagismeret 7 356/3.0/1211-06 Laboratóriumi gyakorlat 8 356/4.0/1211-06 Szakmai ismeret 9 356/5.0/1211-06 Elektrokozmetika 10 356/6.0/1211-06 Szakmai gyakorlat 11 356/7.0/1211-06 Idegen nyelv Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

36

18

0

54

36

18

0

54

18 0 36 172 0 274 99 0 0 671

18 59 0 0 122 0 0 0 69 304

0 0 0 0 0 0 184 677 0 861

36 59 36 172 122 274 283 677 69 1836

A Kozmetikus helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési II. szakképzési Tantárgy évfolyam óraszám évfolyam óraszám Osztályfőnöki 36 32 Vizuális kultúra 36 32 Kommunikáció 36 32 Személyiségfejlesztés 36 /1.0/0001-06 Vállalkozási 108 ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások 128 gazdálkodása Összes óraszám 252 224 21

A részletesKozmetikus helyi tanterv a Pedagógiai Program 21. számú melléklete

200

3.8.2. Fodrász22 OKJ: 33 815 01 1000 00 00 A tananyagegység Fsz.

óraszáma azonosítója

elméletelméleti igényes gyakorlati összes gyakorlati

megnevezése

1 347/1.0/1210-06 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 2 347/2.0/1210-06 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 3 347/3.0/1210-06 Etika és kommunikáció 4 347/4.0/1210-06 Számítástechnika 5 347/1.0/1212-06 Anatómia 6 347/2.0/1212-06 Szakmai ismeretek I. 7 347/3.0/1212-06 Szakmai ismeretek II. 8 347/4.0/1212-06 Anyagismeret 9 347/5.0/1212-06 Szakmai gyakorlat I. 10 347/6.0/1212-06 Szakmai gyakorlat II. 11 347/7.0/1212-06 Szakmai gyakorlat III. 12 347/8.0/1212-06 Szakmai gyakorlat IV. 13 347/9.0/1212-06 Idegen nyelv Mindösszesen óra:

60

50

0

110

54

54

0

108

54 0 104 324 132 104 0 0 0 0 0 832

54 90 0 108 32 0 0 0 0 0 104 492

0 0 0 0 0 0 288 372 210 406 0 1276

108 90 104 432 164 104 288 372 210 406 104 2600

A Fodrász helyi tanterv szabad órasávjának tananyagegységei I. szakképzési évfolyam óraszám

II. szakképzési évfolyam óraszám

III. szakképzési évfolyam óraszám

Osztályfőnöki Vizuális kultúra Kommunikáció Személyiségfejlesztés /1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek /2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása

36 72 72 72

36 36 36 36

32 32 32

Összes óraszám

252

Tantárgy

108 128 252

224

22

A részletes Fodrász helyi tanterv a Pedagógiai Program 22. számú melléklete A részletes Fodrász ESTI tagozat helyi tanterv a Pedagógiai Program 22/1 számú melléklete.

201