1
A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2015. március 07.
2 A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2015. Egységes szerkezetbe foglalva elfogadott módosításokkal
A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége olyan közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn és baleset-megelőzési, katasztrófavédelmi feladatok, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoztak létre. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat. I ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1./ A Szervezet neve: CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (Rövidített neve: Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség, CSMPSZ)
2./ Székhelye:
6722. Szeged, Rákóczi tér 1.
3./ Működési területe:
Csongrád megye közigazgatási területe
4./ Alapításának éve:
1991.
3 5./ Jelképei: a.) Emblémája (logója):
Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége felirat, középen elhelyezkedő belső ovális mezőben látható Csongrád megye címere, melyet két oldalról stilizált kéz rajzolatok fognak közre b.) Körbélyegző lenyomata: Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége, felül a belső egyharmad körívben a közhasznú szervezet felirat látható. A középen elhelyezkedő belső ovális mezőben egy korong helyezkedik el, melyet két oldalról stilizált kéz rajzolatok fognak közre, a külső félköríves felirattal és középen egy csillaggal körülhatárolva. c.) Téglalap bélyegzője lenyomata: Téglalap alakban, 5 sorban, középen elhelyezve az alábbi szöveg: Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetség
4 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Adószám: 18459038-1-06 OTP Rt.: 11735005-20804703 6./ Jogállása: A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban CSMPSZ) önálló jogi személyiséggel rendelkező területi polgárőr szövetség, amely a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) 4. § (1) és (3) bekezdés, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályiról szóló 2011. évi CLXV. törvény (továbbiakban Ptv.) 7. § (1) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (továbbiakban Ptk.) 3:63. § (1) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel alkotja alapszabályát. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, a Ptk. 3:63. § (1) bekezdése szerinti egyesület, közhasznú tevékenységét a Ptv. 7. § (1) bekezdése alapján folytatja. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. A CSMPSZ magára nézve – írásos nyilatkozatban – kötelezően elfogadja az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) alapszabályában és szabályzataiban foglaltakat. 7./ A CSMPSZ: a.) nyilvántartott tagsággal rendelkezik; (Ptk. 3:63. § (1) bekezdés); b.) az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, c.) vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat, d.) (Törölve.) e.) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt (Ptv. 2. § (2) bekezdés); f.) a közhasznú tevékenysége során állami és önkormányzati feladatot lát el:
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rendőrségi tv.) 2. § (1) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 100. § (1) bekezdés g) és 101. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. tv. (Hötv.) 13. § (1) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak megfelelően (Ptv. 7. § (5) bekezdés c) pont);
g.) céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntési jogkörét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos
5 jogszabályokkal, OPSZ, valamint a CSMPSZ Alapszabályával és a Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), illetőleg más belső szabályzatával összhangban van; h.) beszámolóját az Ectv. 30. § (1) bekezdésbe foglaltak alapján letétbe helyezi és közzéteszi, valamint nyilvánosságra hozza a CSMPSZ hivatalos honlapján (www.csmpolgarorhu.webnode.hu) is. 8./ A Szövetség célja és feladatai, közhasznú szolgáltatásai: a./ A Szövetség aa) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a megyei önkormányzat, valamint más civil szervezetek előtt, bb) összehangolja tagjai tevékenységét, cc) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, megyei önkormányzattal, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében. (Ptv. 7. § (5) bekezdés.) b,/ Másodlagos, kiegészítő feladatként részt vállal katasztrófa – és veszélyhelyzetekre történő felkészülésben, a konkrét védekezési és helyreállítási feladatokban, környezet károsítások megelőzésében, elhárításában. Segíti a polgári védelemmel foglalkozó szervezetek tevékenységét. (2011. évi CXXVIII. tv. 18. § (1) bekezdés.) c./ A bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése. (Rendőrségi tv. 1. § (2) bekezdés 1. pont, 2. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, Hötv. 13. § (1) bekezdés 17. pont.) d,/ (Hatályon kívül.) e./ A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési, és közbiztonsági, baleset-megelőzési bizottság munkájában való részvétel. A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) tevékenység népszerűsítése, a tevékenységet segítő és támogató ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése a tagszervezetekhez. f./ Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az állami és az önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám-és pénzügyőrség – helyi, területi – szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálatokkal, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában. g./ Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában és a gyermekbalesetek megelőzésében az „EGY ISKOLA – EGY POLGÁRŐR” mozgalmon keresztül. h./ Önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésében való részvétellel segítséget nyújtani az együttműködő szervek szakmai tevékenységéhez.
6 i./ Közreműködés fogyatékos személyek védelmében, a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és az önkormányzati vagyon megóvásában. j./ Körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában, illetve felkutatásában. k./ Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatok létesítése és azok folyamatos ápolása. l./ Egyesületek irányába kifejtett oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenység m./ Közterületen elhelyezett térfigyelő kamerák által rögzített felvételek figyelésében. n./ Csongrád megye területén a polgárőr-csoportok, szervezetek megalakításának segítése, támogatása. II. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 9./ A CSMPSZ szervezete áll: a) a CSMPSZ tagsága Ptk. 3:63. § (1) bekezdés, az Ectv. 4. § (2) bekezdés és a Ptv. 3. § (1) bekezdése szerint törvényszéki nyilvántartásba vett polgárőr egyesületekből áll. b) a Közgyűlésből (és annak munkabizottságaiból), felügyelő bizottság, jelölő és választási bizottság; c) az Elnökségből, vezető tisztségviselőkből, járási koordinátorokból, és annak állandó, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott munkabizottságaiból, valamint d) a szövetség munkaszervezetéből. 10./ A Közgyűlés, az elnökség és vezető tisztségviselői. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA (Ptk. 3:5. § d) pontja alapján) 11./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagsága: a Csongrád megyében székhellyel rendelkező polgárőr egyesületekből (a továbbiakban: tagegyesületek) áll. IV. A SZÖVETSÉG RENDES TAGJA, TAGFELVÉTEL 12./ A tagegyesületek a szövetség rendes tagjai. A Szövetség nyílt szervezet, tagjai az illetékes törvényszéken bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, önkéntes alapon szerveződő polgárőr egyesületek, amelyek tagjai polgárőrök, s tevékenységüket alapvetően az egyesületük
7 működési területén láthatják el, és megfelelnek a Ptv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott működési feltételeknek. 13./ A szövetségbe történő belépéshez és kilépéshez, a tagegyesület közgyűlésének határozata szükséges. A tagegyesület felvételéről a szövetség elnöksége határoz. 14./ A tagegyesület a szövetségi tagságával válik a szövetség teljes jogú tagjává. A szövetség tagnyilvántartásába történő bevezetése érdekében, a tagegyesület a CSMPSZ részére megküldi a tagegyesületnek a törvényszéki nyilvántartásába történt bejegyzéséről kibocsátott törvényszéki végzés másolatát, kiegészítve a tagnyilvántartásban meghatározott adataival, továbbá a területileg érintett rendőrkapitányággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás másolatát. A tagegyesület megszűnéséről 15 napon belül értesíti a szövetséget, és a szövetség elnöksége törli a tagegyesületet a tagnyilvántartásból. 15./ A szövetség, a tagnyilvántartásban rögzíti a tagegyesület: a) nevét, megnevezését, székhelyét b) postacímét, telefon- (telefax) számát (e-mail címét); c) törvényes képviselőjének nevét, elérhetőségét; további törvényes képviselőjének nevét, elérhetőségét, törvényes képviseletének módját (önálló vagy együttes) d) megalakulásának dátumát; e) bírósági nyilvántartási számát (önkormányzati határozattal alakult egyesületeknél az önkormányzat megnevezését, határozatának keltét, számát is), bírósági nyilvántartását vezető bíróság megnevezését; f) adószámát; g) bankszámlaszámát, számlavezető bankjának megnevezését; 16./ A regisztráció megtörténtéről és a tagnyilvántartásba történt felvételről, a szövetség tanúsítványt ad ki a tagegyesület részére. 17./ A megalakult új polgárőr szervezet tagfelvételéről a megyei szövetség elnöksége, a benyújtás napjától számított 5 napon belül, soron kívül határoz. Döntéséről szóló okmányt, elutasító javaslatát, vagy felvételi határozatát - haladéktalanul felterjeszti az OPSZ részére, illetve továbbítja a kérelmet benyújtó egyesület részére. Elutasító javaslat esetében a jelentkezést benyújtó polgárőr egyesület részére biztosítottá válik a jogorvoslat, mivel az Országos Polgárőr Szövetség irányába, - mint másodfok – fellebbezéssel élhet. V. A RENDES TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 18./ A tagegyesületek a szövetségen belül azonos jogokkal rendelkeznek. 19./ A tagegyesület:
8 a./ tevékenységét, szervezeti rendjét és szabályzatait – a jogszabályok keretei között – az OPSZ és a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályával, valamint egyéb szabályzataival, illetve a polgárőrséget érintő jogszabályokkal összhangban, önállóan, a sajátos helyi, területi, regionális körülményeinek megfelelően maga határozza meg; b./ célkitűzései megvalósítása érdekében feladatait, a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal összehangolja; c./ tagjai, küldöttei, és tisztségviselői útján részt vesz a szövetség munkájában; d./ iratain jogosult a „Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagegyesülete” megjelölésének és a szövetség jelképeinek használatára; e./ rendszeresen megkapja a szövetség testületi határozatait; f./ betekinthet a testületi ülések jegyzőkönyveibe, emlékeztetőibe, azokról saját költségén másolatot készíthet; g./ a szövetség bármely szervének jogsértő határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvényszéki eljárást kezdeményezhet; h./ igényelheti a szövetség jogsegély szolgáltatását; i./ részt vehet a szövetség által meghirdetett pályázatokon, rendezvényeken; j./ rendszeresen delegálhatja vezetőjét/képviselőjét a szövetség központi továbbképzéseire. 20./ A tagegyesület köteles ( Ptk. 3:66. § ): a./ megtartani a jogszabályokban, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, a Közgyűlésnek és Elnökségének a határozataiban előírtakat; b./ fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat; c./ a szövetség tagjaként, a mozgalomhoz méltó magatartásra felszólítani polgárőreit; d/ a birtokolt szövetségi vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, és köteles e vagyontárgyakért, a birtoklás, a használat idején, anyagi és jogi felelősséggel tartozni; e./ a szövetségi tagsággal összefüggésben önként vállalt feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni; f./ (Törölve.) g/ (Törölve.)
9 h./ közgyűlésének időpontjáról a Megyei Szövetséget a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal, írásban tájékoztatni; i./ tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatos statisztikai adatokat a meghatározott határidőn belül a megyei szövetség részére továbbítani; j./ működésével kapcsolatos hivatalos okmányok másolatait a megyei szövetség részére átadni. k./ az adminisztratív tevékenység maradéktalan teljesítése érdekében hatékonyan és célirányosan együttműködni a szövetség elnökével, vezető tisztségviselőivel, adminisztrátorával. l./ a tagegyesület köteles a megyei szövetség részére szakmai tevékenységéről rendszeresen írásos beszámolót készíteni, és a beszámolóját a tárgyévet követő év február 15 napjáig készíti el és küldi meg. m./ az érdekképviselet érvényesítése érdekében a közgyűlés időpontjáról az elnökséget tájékoztatni. 21./ A rendes tagokat érintően az SZMSZ és más belső szabályzatok, további jogokat és kötelességeket állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabályban megfogalmazottakkal. 22./ A tagegyesület tagja politikai rendezvényeken – polgárőrként megjelenve – aktív szimpatizánsként nem vehet részt, erre utaló támogató magatartást nem tanúsíthat, nem szólalhat fel, transzparenseket, feliratokat nem vihet, szólamokat nem skandálhat, véleményét a nagy nyilvánosság előtt nem fejtheti ki. VI. A RENDES TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 23./ ( a Ptk. 3:68. §.) A tagegyesület szövetségi tagsága megszűnik, ha: a./ A tagegyesület a szövetségből kilép, ezt írásban a szövetség elnökségének bejelenti. b./ A tagegyesület jogutód nélkül megszűnik. c./ A CSMPSZ elnöksége tagjai közül kizárja vagy tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási határidővel, írásban felmondja. d./ Az elnökség határozattal kizárja a tagegyesületet, ha az éves tagdíjfizetési kötelezettségét, a tárgyév március 31-éig bezárólag nem teljesíti, illetve a szövetség Elnöksége második alkalommal történő írásbeli felhívása ellenére, a közléstől számított 30 napon belül sem teljesíti. e./ Amennyiben a tagegyesület vezetője, tisztségviselője, vagy tagjai polgárőrként megjelenve – bizonyítható módon - aktív politikai tevékenységet folytatnak és a tagegyesület elnöksége az esemény tudomására jutásától számított 60 napon belül intézkedést (etikai eljárást) nem
10 kezdeményez, úgy a megyei szövetség elnökségének írásbeli felhívását követő ismételt eredménytelenség esetén az elnökség a tagegyesületet a szövetségből kizárja. f./ (Törölve) g./ (Törölve.) h./ Az elnökség a tagsági jogviszonyt felmondja, ha a tagegyesület nem felel meg a Ptv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott működési feltételeknek. VI/B KIZÁRÁSI ELJÁRÁS 23/B/1. A 23/d./ és 23/e./ pontban meghatározott eseteken túl, ha a tagegyesület a szövetség működésére, illetőleg a polgárőrök tevékenységére vonatkozó szabályzatot, jogszabályt, a szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az elnökség - bármely tag vagy a szövetség bármely szervének, illetőleg vezető tisztségviselőjének kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 23/B/2. Az elnökség valamennyi esetben írásban, igazolható módon tájékoztatja a tagot arról, mely bizonyítékok alapján áll fenn a szövetségből történő kizárásának lehetősége, valamint arról, hogy a kizárás kérdésében hozandó elnökségi döntés előtt a tag képviselőjének elnökségi ülésen való meghallgatására kerül sor; egyidejűleg tájékoztatja az érintett tagot az elnökségi ülésen történő meghallgatás időpontjáról, valamint arról, hogy a tagegyesület képviselője ezen a meghallgatáson adhatja elő a védekezése alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. 23/B/3. A kizárási eljárással érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeit, védekezését, azt alátámasztó bizonyítékait az elnökségi ülésen történő meghallgatást megelőzően írásban terjeszthesse elő. Figyelmeztetni kell a tagot arra is, hogy az elnökségi ülésen való meghallgatásról való távolmaradása, illetőleg írásbeli védekezése, a védekezés bizonyítékául szolgáló tények előterjesztésének elmaradása esetén az elnökség a kizárása kérdésében a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést. 23/B/4. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal – tértivevényes postai küldeményben – közölni kell. 23/B/5. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézhezvételétől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani, de a közgyűlésnek kell címezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. A közgyűlés által hozott másodfokú határozat tartalmára, közlésére megfelelően alkalmazni kell a 23/B/4. pont rendelkezéseit. VII. A TISZTELETBELI ELNÖK
11 24./ A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke az a természetes személy lehet, akit a CSMPSZ korábbi tisztségviselőjeként kifejtett tevékenysége alapján, a Közgyűlés, a szövetség tiszteletbeli elnökévé nyilvánít. A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke, a szövetség elnökének felkérése, illetve megbízása alapján képviseli a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetséget, és tanácskozási joggal vehet részt a CSMPSZ Közgyűlésén és elnökségi ülésein. VIII. A SZÖVETSÉG FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE 25./ A szövetség szervei: a./ közgyűlés b./ elnökség, vezető tisztségviselők, járási koordinátorok. c./ felügyelő bizottság, jelölő és választási bizottság, d./ az elnökség vagy a közgyűlés által létrehozott állandó vagy ideiglenes munkabizottságok, e./ a CSMPSZ munkaszervezete: jogtanácsos, sajtóreferens, irodavezető, adminisztrátor, titkár. 26./ Közgyűlés: A tagegyesületet a közgyűlésben a tagegyesület alapszabályában meghatározott személy képviseli. Amennyiben a tagegyesület alapszabálya másként nem rendelkezik, a közgyűlésben a tagegyesületet a bírósági nyilvántartásba vett vezető tisztségviselője (törvényes képviselője) képviseli. A közgyűlésen a tag képviselője szavazati és tanácskozási joggal rendelkezik, aktívan vesz részt a testület munkájában. IX. A KÖZGYŰLÉS 27./ A Közgyűlés: (Ptk. 3:72. §.) a./ A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, a tárgyalásra javasolt napirendi pontoknak írásbeli közlésével. Négyévenként tisztújító közgyűlést kell tartani, kivéve, ha OPSZ alapszabály módosításából adódóan, igazodva a változásokhoz, közgyűlési napirendként is felvett időközi tisztújítást kell tartani. b./ Az elnök köteles a Közgyűlést összehívni az a./ pontban meghatározottak szerint. c./ A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok és a cél megjelölésével:
12 - a tagságnak legalább egytizede, - az elnökség tagjainak több mint a fele kezdeményezi, vagy a törvényszék, illetőleg, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. (Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pont.) - Felügyelő Bizottság indítványozza. d.) Ha a szövetség legalább 20 tagja írásban kezdeményezi valamely vezető tisztségviselő visszahívását, a visszahívásra vonatkozó indítványnak az elnökhöz történő benyújtását követő 60 napon belül rendkívüli közgyűlést kell tartani, melyet – amennyiben annak összehívását az elnök elmulasztja – a Felügyelő Bizottság elnöke is összehívhat. 28./ A Közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza:
a szövetség elnökét, elnökségét, vezető tisztségviselőit a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Jelölő és Választási Bizottság elnökét és tagjait,
29./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (Ptk. 3:74.§):
az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, a Felügyelő Bizottság, a Jelölő és Választási Bizottság elnökeinek és tagjainak megválasztása, az alapszabály megállapítása, módosítása, a tagdíjfizetés elveinek és mértékének megállapítása, a szövetség éves beszámolójának elfogadása, ezen belül a vezető tisztségviselők az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; az éves közhasznúsági melléklet elfogadása, kettős könyvvitelt vezető szervezet egyszerűsített éves beszámolója a szövetség más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondása, A „CSMPSZSZ Tiszteletbeli Elnöke” cím adományozása, megvonása, az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskör átruházása az Elnökségre, tagegyesület kizárása ügyében másodfokú döntés hozatala, bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja. OPSZ közgyűlési képviselők megválasztása 8 fő a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő-bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; a küldöttek számának meghatározása tagegyesületek vonatkozásában a végelszámoló kijelölése.
30./ A közgyűlés összehívásának rendje, működése a./ (Törölve.)
13 b./ A közgyűlést a szövetség elnöke – akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze, melyről az érintetteket 15 nappal, rendkívüli közgyűlés esetén 8 nappal a közgyűlés előtt értesítik, hely, időpont, napirend megjelölésével, valamint az előterjesztésre szánt anyagok postai és elektronikus úton történő megküldésével. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 (tizenöt) napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a Közgyűlést összehívni. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a közgyűlésen résztvevőket írásban kell meghívni. c./ A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. d./ A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat. Takarékossági célok érdekében erre a célra elektronikus levelezőrendszer (e-mail) is igénybe vehető. e./ A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 31. a) A közgyűlésen minden tag, valamint az Elnökség öt tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. b) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. c) A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza meg. d) Az ügyintéző és képviseleti szerveket, elnökséget valamint a közvetlenül megválasztott vezető tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. e) Minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel, a levezető elnök, titkos szavazást indítványoz, és azt a közgyűlés minősített többséggel elfogadja, illetőleg a jelen lévő közgyűlési tagok közül azt legalább 20 fő, név szerint írásban indítványozza. f) A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. g) A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
14 h) Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. i) A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt újabb Közgyűlés, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagokat előzetesen írásban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére. j./ Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. § alapján) 1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. 4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 32./ A közgyűlés zárt, amelyen tanácskozási joggal vehet részt: - az OPSZ delegáltjai, - a tiszteletbeli elnök, - a tiszteletbeli tagok, (a tiszteletbeli polgárőrök) - a sajtóreferens - az elnökség tagjai szavazati joggal, valamint az általuk meghívott személyek (rendőrség, önkormányzat, stb. képviselője) A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a közgyűlés azon napirendjét is, amelyen a szövetség bármely tagja tanácskozási jog nélkül részt vehet.
15 a./ A közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelen levők számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, rögzíteni kell kézbesítésének, nyilvánosságra hozatalának szabályait, illetve a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját. Amennyiben a közgyűlésről hangfelvétel készül, úgy erről a résztvevőket előzetesen tájékoztatni kell. b./ A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a jelenlévő küldöttek közül választott két személy - mint hitelesítő - írja alá. c./ A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva:
megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt, megállapítja a határozatképességet, ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit, az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, megvonja azt, összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.
d./ A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében:
egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét, a Közgyűlés rendjét, illetőleg a szövetség tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.
e./ Közgyűlés működése:
A közgyűlés határozatainak előkészítéséről, határozatairól a szövetség munkaszervezete nyilvántartást vezet, amelybe kérésre bármely tagegyesület vezetője betekinthet. A Szövetség működését tekintve a szolgáltatások igénybevételének módját, továbbá a beszámolóra vonatkozó határozatokat elektronikus úton nyilvánosságra hozza, kivéve a zárt ülésnek a határozatait.
f./ A Közgyűlés választja a tagegyesületek tagjai közül: az elnököt, elnökséget és a vezető tisztségviselőket, g./ az elnökség mellett működő állandó és ideiglenes munkabizottságok vezetőit és tagjait. 33./ A Közgyűlés tisztségviselői:
A Közgyűlés levezető elnöke a szövetség elnöke, vagy a maga helyett megbízott más elnökségi tag, ennek hiányában az Elnökség jelenlévő tagjai közül felkért személy.
16
A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára elsősorban az irodavezető adminisztrátor, vagy az adminisztrátor, illetve ennek hiányában a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy. A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő közgyűlési tagok közül megválasztott legalább kettő személy.
34./ A Közgyűlés munkabizottságai a./ A Közgyűlés állandó munkabizottságként:
Felügyelő Bizottságot, Jelölő és Választási Bizottságot hoz létre.
b./ A közgyűlés meghatározott feladat ellátására más munkabizottságot is létrehozhat ideiglenes vagy állandó jelleggel. c./ Az állandó munkabizottságok mandátuma négy évre szól. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. A munkabizottságok elnökei felelősek a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért. X. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 35./ Ptk. 3:82. § A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült három tagból álló szervként
ügyrendjét maga állapítja meg, tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be, ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, a munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, a szövetség vagyonával történő gazdálkodást.
a./ A Felügyelő Bizottságot a bizottság elnöke, évente legalább két alkalommal, illetve szükség szerint hívja össze, az ülésen a bizottság minden tagjának jelen kell lennie. A Felügyelő Bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet személyi kérdésben. A zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke dönt, a személyi ügyben érintett indítványára, a Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottsági tagok teljes létszámban jelen vannak. A Felügyelő Bizottság megkeresésének a szövetséggel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni. A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról, a közgyűlésnek köteles beszámolni. 36./ A Felügyelő Bizottság jogosult:
17
az Elnökség, a munkabizottságok ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni, az Elnökség, a munkabizottságok tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról, az elnökség felkérésére ellenőrzi a tagegyesületek részére a CSMPSZ által juttatott normatív és eseti szerződés szerinti támogatás szabályszerű felhasználását, ellenőrzi a CSMPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtását, ellenőrzi esetenként a tagegyesületek tőrvényes működését, a szövetségtől kapott pénzügyi és tárgyi, valamint eszköz támogatás szabályszerű használatát, legalább negyedévente ellenőrzi a pénzügyi tevékenység betartását és a CSMPSZ vagyonával való gazdálkodását, összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Rendkívüli Közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívása az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem történt meg. haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. Ellenőrzéseiről az elnökséget szükség szerint tájékoztatja. Végzett munkájáról és a tapasztalatokról a közgyűlés előtt írásban számol be. XI. JELÖLŐ ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
A Jelölő és Választási Bizottságot a Közgyűlés hozza létre, s mandátuma négy évre szól. A bizottság egy fő elnökből és hat fő tagból áll. A tagokat lehetőség szerint hat kistérségből kell delegálni. 37./ A bizottság feladata:
a közgyűlési képviselők mandátumának vizsgálata, a mandátumok érvényességének megállapítása, mindezek alapján a határozatképességre vonatkozó javaslat megtétele a Közgyűlés levezető elnökének, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető és állandó munkabizottsági tisztségviselők, valamint a bizottsági tagok megválasztásának előkészítése keretében a jelöltállítás, a javaslatok megtétele, a szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése.
38./ Tagjai:
A testület vezetője az elnök által felkért, az elnökség által jóváhagyott személy. A Szövetséggel együttműködő szervek, szervezetek szakemberei, akiket a testület vezetője, az elnökkel és az elnökséggel egyetértésben felkér.
18 XII. AZ ELNÖKSÉG Az Elnökség – a két közgyűlés között – a Szövetség operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 39./ Az Elnökség tagjai (öt fő): (Ptk. 3:78. §) a./ Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg és hívja vissza. Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, a titkár, a szakmai alelnök és a gazdasági alelnök, akik a vezető tisztségviselői feladatot is ellátják egyben b./ Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. c./ Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 40./ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI:
a szövetség tiszteletbeli elnöke tanácskozási joggal a Felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal a munkabizottságok vezetői tanácskozási joggal a jogtanácsos tanácskozási joggal a szövetség sajtóreferense, tanácskozási joggal a szövetség irodavezetője, adminisztrátora tanácskozási joggal a járási koordinátorok tanácskozási joggal OPSZ Közgyűlési képviselők tanácskozási joggal
a.) Az elnökség tagjának csak tagegyesületi tagnak minősülő, aktív polgárőr választható meg. 41./ Az Elnökség
Tagjait a Szövetség vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli. Tevékenységét díjazás nélkül végzi, készpénzkiadásai megtérítésére igényt tarthat. Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel. Az elnökség tagjait a közgyűlés négy évre választja meg, további ciklusra tisztségviselő, vagy a bizottságok bármely tagja újra választható. A Szövetséget az elnökség és az elnök képviseli. Az elnökség tagjai azonos jogokat élveznek. Az elnökség ülésein az OPSZ Csongrád megyei instruktora és valamennyi elnökségi tagja tanácskozási joggal vehet részt. Határidőhöz kötött elnökségi szavazás elrendelése esetén a tagok részére a döntésre előkészített írásos anyag elektronikus levelezőrendszer, e-mail igénybevételével kerül továbbításra, ugyanakkor az érintettek telefonon is kiértesítésre kerülnek. Az
19 elektronikus postán visszaküldött válaszlevelek, kinyomtatást követően a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv szerves mellékletét képezik. 42./ Az elnökség feladata:
A Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása, kiegészítése. A belső szabályok megállapítása, kiegészítése, módosítása.
43./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a./ A Közgyűlés átruházott hatáskörében az éves költségvetés és az éves munkaterv elfogadása, módosítása, azok végrehajtásával összefüggő programok, feladattervek, rendezvények, stb. jóváhagyása; b./ 2 millió forint feletti kifizetések jóváhagyása; c./ együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása; d./ az SZMSZ, az Etikai Szabályzat jóváhagyása, a CSMPSZ munkaszervezetének létrehozása, módosítása, ügyrendjének jóváhagyása; e./ munka- és szakértői bizottságok létrehozása, visszahívása, ügyrendjük elfogadása, módosítása; f./ a tagegyesületek munkájának figyelemmel kísérése, a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése; g./ a támogatási keret meghatározása, elosztása; h./ pályázatok kiírása, elbírálása; i./ döntés etikai ügyekben, polgárőr egyesület tagfelvétele, tagsági jogviszony felmondása és a tag kizárása első fokon. j./ döntés vállalkozás indításáról, beszüntetéséről; 44./ Az Elnökségi ülések: a./ Az elnökség negyedévente, vagy szükség szerint ülésezik, s tagjainak mandátuma négy évre szól. Az elnökségi ülést, a szövetség elnöke – akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze. Az elnökségi ülésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve, az ülésen résztvevőket írásban kell meghívni. b./ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. c./ Az elnökségi ülésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. Az elnökségi ülés résztvevői számára legkésőbb 8 nappal az elnökségi ülés előtt meg kell küldeni a tárgyalt napirendi pontokhoz tartozó esetleges írásbeli anyagokat.
20 d./ Az elnökségi ülés nem nyilvános. e./ Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezők több mint fele jelen van. f./ Az elnökségi ülésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülésen megjelent elnökségi tagok számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. g./ Az ülésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, s rögzíteni kell a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját. h./ Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, a titkár, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. 45./ Az elnökséget akkor is össze kell hívni, ha: - az elnökség tagjainak egyharmada írásban ezt kéri, vagy több mint a fele erről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, - ügyészségi, vagy bírósági megkeresésre rendkívüli elnökségi ülést, ha indokolt, közgyűlést kell összehívni. a./ (Törölve) b./Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni. Másodszori szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség által hozott határozatokat a szövetség honlapján közzé kell tenni, illetve tagegyesületekkel történő megismertetése az adott kistérségi felelős feladatát képezi. c./ Az SZMSZ módosításához az elnökség többsége szükséges. d./ Titkos szavazást kell elrendelni a megjelentek legalább írásbeli indítványára, vagy ha az elnökség mandátummal rendelkező tagja erre ügyrendi indítványt tesz, melyet az elnökség, egyszerű szótöbbséggel elfogad. e./ Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, vagy az elnök nevében eljáró bármelyik elnökségi tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, a titkár hitelesíti. A titkár távollétében jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani. f./ Az elnökség tagja lehet bármely tagegyesületi tag, akit a közgyűlés mandátummal rendelkező tagjai megválasztanak, ha vele szemben nem állnak fenn törvényben meghatározott kizáró okok. (Ptk. 3:22. §) Az elnökség tagjának megbízatása automatikusan megszűnik tagegyesületi tagsága megszűnésével. g./ Az elnökség az átruházott és a kizárólagos határkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésen tartozik beszámolni.
21 h./ Az elnökség dönt az alapszabálynak megfelelően és az SZMSZ előírásai szerint működő szervezetek részéről történő felvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. i./ Az elnökség irányítja a vezető tisztségviselők munkáját. j./ A titkár - elnökségi tagságából következő feladatain kívül ellátja a Szövetség működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket, valamint az elnökség által meghatározott egyéb feladatokat. XIII. JÁRÁSI KOORDINÁTOROK 46./ A megyei polgárőr szövetség (Alapszabály 3. pont) működési területéhez tartozó járásokban lévő polgárőr egyesületek és a járási rendőri szervek, továbbá más járási hatóságok közötti együttműködés összehangolását járási polgárőr koordinátorok segítik. a./ A járási polgárőr koordinátorok létszámát és működési területét az OPSZ Elnöksége határozza meg a megyei polgárőr szövetség elnökének előterjesztései alapján. b./ A járási polgárőr koordinátorokat – a megyei polgárőr szövetség elnökének előterjesztése alapján – az OPSZ Elnöke megbízólevéllel látja el. c./ A járási polgárőr koordinátorok a megyei polgárőr szövetség elnökének irányításával látják el feladataikat. 47./ A járási polgárőr koordinátor megbízatása határozatlan időtartamra szól, és a megbízatása megszűnik a megbízólevél visszavonásával vagy a koordinátor lemondásával, illetve a koordinátor polgárőr szervezeti tagságának megszűnésével, a koordinátor halálával. a./ Csongrád megye járási koordinátorainak létszáma nyolc fő. b./ A járási polgárőr koordinátorok tevékenységét a járási és megyei sajátosságok figyelembevételével a megyei polgárőr szövetség elnöksége a szervezeti és működési szabályzatában vagy más szabályzatában szabályozza. 48./ A járási koordinátor feladatai: Rendszeres kapcsolatot tart a Járási Kormányhivatal vezetőjével, a területileg illetékes Rendőrkapitányság vezetőjével, rendőrőrsök parancsnokaival, országgyűlési képviselővel, a térségben található önkormányzatokkal, polgármesterekkel, illetve a stratégiai partnerekkel, együttműködő szervek, szervezetek helyi, vagy kistérségi képviselőivel. Koordinálja a velük történő együttműködést. Havonta minimum egy alkalommal összehívja a térség polgárőr vezetőit. A rendezvényekre meghívja a térség rendőri vezetőit, szükség esetén az érintett együttműködő szervek képviselőit. Koordinálja a közös tevékenységek ellátását, szervezi a térséget érintő akciókat, ellenőrzéseket, rendezvénybiztosításokat, járőrszolgálatokat, karitatív tevékenységeket, és egyéb feladatokat. Tájékoztatja a jelenlévőket, beszámol az OPSZ, a CSMPSZ közgyűlésén, értekezletein, elnökségi üléseken tapasztaltakról, elhangzottakról, meghatározott feladatokról, az oktatásokról. Az OPSZ-től érkező anyagok - egyesületekhez történő - továbbításához, terjesztéséhez, azok határidőre történő felterjesztéséhez segítséget
22 nyújt. Igény szerint támogatja, segíti a tagegyesületek adminisztratív tevékenységét. Kérés esetén az egyesület székhelyén segítséget nyújt a szakmai beszámolók, pénzügyi elszámolások összeállításához, elkészítéséhez. A tagegyesületek által felvetett javaslatokat, felvetéseket, problémákat továbbítja a megyei elnökség irányába. Részt vesz az OPSZ és a megyei szövetség valamennyi rendezvényén, képviselve ezzel a térség tagegyesületeit. Feladatait a megyei elnök a megbízólevelének átadásával egyidejűleg részére kiállított „Feladatlapon” határozza meg. Tudomásul veszi, hogy feladatait a mindenkori megyei elnök közvetlenül irányítja, szükség esetén munkavégzéséről akár szóban, akár írásban az elnökségi ülésen beszámoltathatja. Amennyiben tevékenységével a megyei elnök nem elégedett, úgy írásos előterjesztést tesz az OPSZ elnökének a hiányosságok felsorolásával megbízólevelének visszavonására, szakmai munkavégzés alóli felmentésére. XIV. OPSZ KÖZGYŰLÉSI KÉPVISELŐ 49./ AZ OPSZ Közgyűlési képviselő nyolc fő + a mindenkori elnök, csak aktív tevékenységet folytató polgárőr egyesület tagja lehet (Ptv. 8. § (5) bekezdés). Az OPSZ közgyűlési képviselők megválasztására az OPSZ Alapszabályának rendelkezései szerint kerül sor. A tagokra hét járásból a területi megosztás elvét figyelembe véve + a Szegedi Egyesületek képviselőjére lehet javaslatot előterjeszteni a közgyűlésen. 50./ A járásokban működő polgárőr egyesületek az OPSZ közgyűlési képviselőjüket önálló határozathozatallal, szótöbbséggel jelölik. A megyei közgyűlés előtti jelöléshez, illetve visszahívásához az érintett járási tagegyesületek kétharmados szavazata szükséges. Az elnökség esetében is kétharmados többség szükséges a javaslat elfogadásához, és továbbviteléhez. A megyei szövetség közgyűlése egyszerű szótöbbséggel (50%), egy évre választja az OPSZ küldötteket. A közgyűlési képviselő a mandátumát a megyei polgárőr szövetség által hitelesített megbízólevéllel igazolja. 51./ A közgyűlési képviselő mandátuma megszűnik: a./ mandátumról történő írásbeli lemondásával; b./ polgárőr egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével; c./ közgyűlés visszahívásával, ha a térség egyesületeinek 51% erre javaslatot tesz d./ akit az OPSZ Etikai Bizottsága felfüggeszt, e./ elhalálozásával. 52./ Az OPSZ közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, felszólalással, véleménynyilvánítással részt vehet a közgyűlés munkájában. Írásban kérdést, észrevételt, javaslatot tehet az OPSZ vezető testületeihez, az OPSZ bizottságaihoz. A közgyűlés tapasztalatairól a képviselt egyesületeket tájékoztatni köteles. 53./ OPSZ Közgyűlési képviselő területi megosztása: - Mindenkori CSMPSZ elnöke egy fő - Csongrád járás egyesületeiből egy fő - Szentes járás egyesületeiből egy fő - Hódmezővásárhely járás egyesületeiből egy fő - Kistelek járás egyesületeiből egy fő - Mórahalom járás egyesületeiből egy fő
23 - Makó járás egyesületeiből egy fő - Szeged járás egyesületeiből egy fő - Szegedi egyesületekből egy fő XV. A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ( Ptk. 3:79. §) 54./ A vezető tisztségviselő megbízatása négy évre szól. 55./ (Törölve.) 56./ A vezető tisztségviselőket a szövetség tagegyesületei tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselő megbízatása automatikusan megszűnik a tagegyesületi tagsága megszűnésével. 57./ A szövetség vezető tisztségviselői: a./ A Szövetség elnöke, elnökhelyettese, a szakmai alelnök, a gazdasági alelnök és a tikár. (1) Az elnök, elnökhelyettes, a szakmai alelnök, a gazdasági alelnök, valamint a titkár az elnökség tagjai (Alapszabály 39./a./pontja) b./ A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. § alapján) 1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 58./ Feladataik a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c. / az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
24 e./ az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g./ az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i./ a tagság nyilvántartása; j./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m./ az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 59./ A közgyűlés összehívása (1) A vezető tisztségviselő köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. (2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. (3) A vezető tisztségviselőket a jelölő és választási bizottság jelöli, és a közgyűlés választja meg (4) A vezető tisztségviselői értekezlet megtartása havonta egy alkalommal munkaterv szerint. 60./ Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. § ) 1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a
25 felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 60/A. A vezető tisztségviselők visszahívása 1.) A vezető tisztségviselő visszahívására legalább húsz tag írásbeli kezdeményezése alapján kerülhet sor. A vezető tisztségviselő visszahívására vonatkozó írásbeli indítványt az elnökhöz kell benyújtani, aki köteles annak megtárgyalására rendkívüli közgyűlést összehívni. 2.) A vezető tisztségviselő visszahívásáról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A vezető tisztségviselő visszahívásáról szóló döntéssel egyidejűleg a visszahívott vezető tisztségviselő helyett másik vezető tisztségviselőt kell választani. 61./ A szövetség vezető tisztségviselőinek hatásköre: a./ A szövetség elnöke közvetlen hatáskörébe tartozik:
Az elnök a Szövetség önálló, általános törvényes képviselője. Képviseleti jogkörében eljárva a Szövetséget harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt képviseli. A Szövetséget az elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott név alá vagy a név fölé a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja. a Közgyűlés, az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása, A jogtanácsos, sajtószóvivő, adminisztrátorok, megbízása, felmentése, irodavezetőre – az OPSZ irányába - javaslattétel. Közvetlenül irányítja a vezető tisztségviselők, a jogtanácsos, a szóvivő tevékenységét, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az OPSZ alkalmazásában álló irodavezetőt. A szövetség vezető tisztségviselőinek feladat meghatározása és az arról történő beszámoltatás. A munkabizottságok, járási koordinátorok, elnökségi ülés előtti feladat meghatározása, végzett tevékenységben beszámoltatása alkalmanként történik. Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkatörvénykönyv alapján, elismerő oklevél, tárgy- és pénzjutalom adományozása, az elnökség munka- és szakértői bizottságai tagjainak felkérése, megbízása, munkabizottságaiba delegálása, megbízási díjak, tiszteletdíjak, dolgozók munkabérének megállapítása, külső szolgáltatások igénybevétele, szerződések, megállapodások aláírása, utalványozás másik vezető tisztségviselővel együttesen, a közgyűlés, az elnökség összehívása. kiváló munkájáért emlékplakett adományozása, az SZMSZ szabályainak megfelelően. járási koordinátorok kinevezési javaslattétel és kinevezés visszavonása az OPSZ elnökének.
b./ A Szövetség elnökhelyettesének hatásköre:
Teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt, helyettesítési jogkörében a Szövetséget harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt mint törvényes képviselő önállóan képviseli, illetve jegyzi.
26
A Szövetséget az elnökhelyettes akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott név alá vagy a név fölé a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja. Közvetlenül segíti a Szövetség elnökének munkáját, szervezi a Szövetség külső kapcsolatait és azokat ápolja, együttműködési kérdésekben a döntés előkészítése az elnök számára. Felügyeli a szövetség tisztségviselőinek tevékenységét, koordinálja azok között munkaterv alapján a feladatokat. Utalványozás másik vezető tisztségviselővel együttesen.
c./ A szakmai alelnök feladata:
Képzés, továbbképzés feladatterv elkészítése, megszervezése Az alapszabályban meghatározott főbb feladatok alapján bűnmegelőzési, gyermek és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, projektek szakmai feladattervek kidolgozása, előkészítése és ezek előkészítettségéről az elnök, elnökhelyettes tájékoztatása. A fenti témakörökben a menedzserrel közösen pályázatok készítése. A Tiszától keletre eső régió felelősök és polgárőr egyesületek vezetőivel közvetlen kapcsolattartás. Javaslat tétel az elnöknek, elnökhelyettesnek A végzett tevékenységéről tájékoztatja az elnököt, beszámol a szövetség elnökségi ülésének. Utalványozás másik vezető tisztségviselővel együttesen.
d./ A gazdasági alelnök feladata:
Felügyeli a szövetség gazdálkodását, előkészíti évente a szövetség költségvetés tervezetét, az bemutatja a szövetség elnökének, kabinetének, tájékoztatja a szövetség elnökségét, döntésre előkészít a szövetség küldött közgyűlésének. Évente egy alkalommal elkészíti a szövetség közhasznú jelentését, tájékoztatást ad a szövetség elnökének, elnökségnek és kabinetének. Döntésre előterjeszti a küldött közgyűlésnek. A felügyelő bizottság elnöke kérésére gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés során rendelkezésre áll. Külső gazdálkodási ellenőrzése (NAV, Állami Számvevőszék, Ügyészség) számára a kért gazdálkodási okmányokat előkészíti és bemutatja. A polgárőr egyesületek vezetőivel közvetlen kapcsolattartás. Utalványozás másik vezető tisztségviselővel együttesen.
e./ A titkár feladata:
A szövetség tagnyilvántartásainak, határozatainak vezettetése, határozat tár naprakészen tartása. Felügyeli a szövetség pénztárát, és azt rendszerességgel ellenőrzi. A titkár - elnökségi tagságából következő feladatain kívül - ellátja a Szövetség működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket, valamint az elnökség által meghatározott feladatokat. Felügyeli az iroda működését, CSMPSZ munkaszervezetét és az iroda nyilvántartását. A szövetség irodájának működéséről munkaleírást készít. Előkészíti, szervezi, irányítja és felügyeli a szövetség rendezvényeit. Üzem - és balesetvédelmi feladatokat lát el. Utalványozás másik vezető tisztségviselővel együttesen.
27 62./ A vezető tisztségviselők helyettesítésének szabályai: - A szövetség elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesítheti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés részletes rendjéről, a helyettesítő személyéről a szövetség elnöke írásban, ennek hiányában, az elnökség határozatban rendelkezik. A helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért jogilag és anyagilag egy személyben felelős. - A vezető tisztségviselőket, a tisztségüket megillető hatáskörükben akadályoztatásuk esetén a halaszthatatlanul, illetőleg az okszerűen soron kívül végrehajtandó intézkedések tekintetében – a képviselet és a jegyzés kivételével – a titkár helyettesíti – a szükséges és elégséges mértékben – a tartós akadályoztatásra vonatkozó szabályok szerint. Ennek részletes rendjét az SZMSZ szabályozza. - A szövetség elnöke az elnök helyettest, az alelnököket, valamint a titkárt, bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével, vagy a munka ellátásával. A megbízást/meghatalmazást az érintett írásban is kérheti. - Amennyiben a vezető tisztségviselő tisztsége bármely ok folytán megszűnik, köteles a szövetség elnöksége 3 hónapon belül – ha a tisztségviselőt a közgyűlés választotta meg – a közgyűlést összehívni és új tisztségviselőt választani. A választás részletes rendjét az SZMSZ tartalmazza. XVI. AZ ÜGYVITEL, AZ ÜGYKEZELÉS RENDJE 63./ (Törölve.) 64./ A Közgyűlés és az elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. 65./ A nyilvántartás vezetéséről, a határozatnak az érintettekkel való közléséről és - ha a döntést hozó szerv a nyilvánosságra hozatalt elrendeli, vagy az jogszabály rendelkezése alapján kötelező – a határozat nyilvánosságra hozataláról (a sajtó illetőleg más médiák útján) a Szövetség elnöke gondoskodik. 66./ A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a Szövetség elnöke engedélyezi. Az irat-betekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelemre és titokvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, személyiségi jogokat és a Szövetség működéséhez fűződő jogos érdekeit. 67./ A Szövetség működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információk, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés, a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatai nyilvánosságra hozataláról a Szövetség elnöke – a sajtó és más médiák útján – gondoskodik.
28 XVII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 68. A Közgyűlés és az Elnökség ülésén a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szövetség terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 69. (Törölve.) 70./ A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a szövetség vezető tisztségviselője. 71./ A vezető tisztségviselők (elnök, elnökhelyettes, titkár, szakmai alelnök, gazdasági alelnök); a közgyűlési képviselők (tagszövetség elnöke, tagegyesületi képviselő), a járási koordinátorok, a munkabizottság (a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Jelölő és Választási Bizottság, a Közgyűlés által, illetve az Elnökség által létrehozott más munkabizottságok) elnöke, tagja, a CSMPSZ tiszteletbeli elnöke, a munkaszervezetben foglalkoztatottak, (a továbbiakban együtt: bejelentő) kötelesek az elnök (elnökhelyettes) részére írásban bejelenteni, ha velük szemben az arra illetékes hatóság büntető-eljárást indított. 72./ A tisztségviselő a büntetőeljárás alatt a megbízásából adóadó feladatait nem láthatja el. A tiltó rendelkezés alól a CSMPSZSZ Elnöksége kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat. Az alapszabályban foglaltak alkalmazása szempontjából kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett vétséget, vagy a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget. 73./ Ha a bejelentőt a bíróság jogerősen elmarasztalta, akkor a bejelentő személyével kapcsolatos eljárásban az alapszabályban foglaltakat kell alkalmazni. XVIII. A SZÖVETSÉG MUNKASZERVEZETE 74./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége munkaszervezetének állományát:
a szövetséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók; más (állami, önkormányzati) szervezettől munkavégzésre kirendeltek és társadalmi segítők, valamint önálló tanácsadók és szakértők képezik.
29 75./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége munkaszervezetébe:
az adminisztrátorok, valamint az Elnökség által létrehozott munka- és szakértői bizottságok, tartoznak. A munkaszervezetben munkát végzőkre titoktartási kötelezettség vonatkozik, amelyről az érintetteknek, írásos nyilatkozatot kell tenniük.
76./ A jogtanácsos A jogtanácsos szakvizsgával rendelkező jogász személy. Ellátja – külön törvényben meghatározott jogkörében – a szövetség jogi képviseletét, a tagszervezetek, valamint harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a Közgyűlés és az Elnökség határozatai, valamint a szövetség elnöke megbízásának keretei között. Biztosítja a szükséges jogsegély szolgáltatást a tagszervezetek részére. 77./ A sajtóreferens gondoskodik:
a szövetség sajtókapcsolatai fenntartásáról, ennek keretében a közlemények, híradások kiadásáról, sajtótájékoztatók szervezéséről és levezetéséről, a szövetség célkitűzései, tevékenysége népszerűsítése érdekében, a tagszervezetek és polgárőrök munkájának a tömegkommunikációban történő megjelentetéséről, a szövetségben és a területi egyesületeknél folyó polgárőri tevékenység sajtószakmai támogatásáról, a reklám- és propagandamunka végzéséről, az elnökség és a vezető tisztségviselők nyilvános szereplésének előkészítéséről, segítéséről, a szövetség honlapjának szerkesztése és naprakészen tartása, tevékenységére az OPSZ Kommunikációs Szabályzata megfelelően irányadó.
78./ A Megyei Szövetsége Iroda feladatkörébe tartozik:
A Közgyűlés, az Elnökség és a szövetség elnöke és elnök-helyettese titkársági feladatainak ellátása, ennek keretében a vezető testületi ülések szervezési és technikai előkészítése, levelezések bonyolítása, a Közgyűlés, az Elnökség és a szövetség elnöke és elnök-helyettese döntéseinek előkészítése, az ehhez kapcsolódó javaslatok, előterjesztések, beszámolók, munkatervek, programok és egyéb szakmai anyagok kidolgozása, az Elnökség határozatainak nyilvántartása, az elnök határozatainak nyilvántartása a szövetség információs rendszerének működtetése, a szövetség irattárának működtetése, a tagnyilvántartással, ennek keretében a regisztrációval, a tanúsítványok kiadásával, visszavonásával, a polgárőr-igazolvánnyal történő ellátásával kapcsolatos feladatok a tagszervezetek közötti koordinációs feladatok ellátása, kapcsolattartás a polgárőr mozgalom támogatóival, illetve azok képviselőivel, a polgárőrök képzésének, továbbképzésének segítése.
79./ Az irodavezető adminisztrátor A szövetség központi irodájában, foglalkoztatott adminisztrátor, tevékenységét közvetlenül a titkár irányításával, felügyelete mellett végzik.
30 80./ Ezen tevékenysége során:
vezeti a szervezet ügyvitelét, levelezését és adatszolgáltatását, előkészíti a közgyűlések, az elnökségi- és kabinetülések írásos anyagait, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, emlékeztető elkészítéséről, vezeti a tagnyilvántartást, elkészítteti az adatlapok alapján az igazolványokat, azokat kiadja, tagegyesületek felvételi kérelmét, adatlapját – javaslatával együtt – az elnökség elé terjeszti, tartja a kapcsolatot a tagegyesületek elnökeivel, titkáraival, a bizottságok vezetőivel, az éves tevékenység adatai alapján eredményességi statisztikát állít össze az elnökségnek segíti a szövetség informatikai tevékenységét, fogadja a szövetség részére érkező, illetve továbbítja a tagegyesületek és az OPSZ felé küldendő dokumentumokat, összeállítja, majd rendszeresen pontosítja a megyei szövetséggel együttműködő szervekről, szervezetekről készült kimutatást, folyamatosan gyűjti és archiválja a megyei médiákban megjelent publikációkat, vezetik a szövetség gépjármű-nyilvántartásait, egyéb nem szabályozott kérdésekben a kiadott munkaköri leírásokban foglaltak a mérvadóak. XIX. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
81./ A szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés, valamint a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. Az Etcv és Ptv., továbbá a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok rendelkezései az irányadók. 82./ A szövetség vagyona:
készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg), értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.), ingó és ingatlan vagyon.
83./ A szövetség bevételei:
a tagoktól, vagy más adományozótól a szövetség közhasznú céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, a tagdíjból származó bevétel, egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, a vállalkozási tevékenységből származó bevétel, a rendezvények bevételei, meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei, egyéb bevételek.
31 84./ A szövetség bevételeinek felhasználása, nyilvántartása: a./ A szövetség az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. b./ (Törölve.) c./ Megszűnés esetén a szövetség tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról a Közgyűlés dönt. d./ A Szövetség elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi- számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján. e./ Az adókedvezmény igénybevétele érdekében a Szövetség az adomány átvételének, illetve az adomány összegének számlára érkezését követően igazolást állít ki és a megállapodás egy példányával együtt megküldi az adományozónak. 85./ A szövetség költségei:
a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
86./ (Törölve.) 87./ (Törölve.) 88./ (Törölve.) 89./ Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:
A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A szövetség vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagszervezetei részére átadhatja. A szövetség Elnöksége munkájának és gazdálkodása szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében – fő- vagy mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy megbízási (vállalkozási) szerződéssel – szakértőt, tanácsadót, alkalmazhat. XX. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
32 90./ Az CSMPSZ beszámolójára és a beszámoló közhasznúsági mellékletére az Ectv-ben, a számvitelről szóló törvényben, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 91./ Beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés által elfogadott beszámolót a közhasznúsági melléklettel együtt, annak elfogadásától számított 15 napon belül az CSMPSZ honlapján nyilvánosságra kell hozni. 92./ Az CSMPSZ éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet. 93./ A polgárőr tevékenység költségvetési támogatása és a támogatás elosztási rendje. 94./ CSMPSZ a polgárőri tevékenység költségvetési támogatását osztja szét a polgárőr egyesületek (Ptv. 2. § (1) bekezdés a) pontja) között. A CSMPSZ a beérkezett támogatások tagegyesület közötti elosztását a) normatív támogatásként, b) (Törölve.) c) eseti (rendkívüli) célfeladat támogatásaként biztosítja. 95./ A megyei jogú városok kivételével egy településen csak egy polgárőr egyesület részesíthető támogatásban. A CSMPSZ a normatív és céltámogatásban részesülő tagegyesülettel támogatási szerződést köt, amelyben rögzíteni kell a pénzbeli, illetve más vagyoni (anyag, eszköz) támogatás mértékét, folyósításának rendjét, a felhasználás célját, a támogatott részéről felelős személyt, az elszámolás módját és határidejét 96./ A támogatott tagszervezet köteles a szerződésben rögzített határidőre a támogatás felhasználásáról írásbeli beszámolót és tételes elszámolást készíteni, valamint azt a támogatott tagszervezet nevére kiállított számlamásolatok egyidejű benyújtásával igazolni. A számlamásolatokat a felelős személy aláírásával hitelesíti a számviteli szabályoknak megfelelően. XXI. A TAGDÍJ 97./ A mindenkori éves tagdíj mértékét a szövetség rendes évi közgyűlése állapítja meg. Minden társult tagegyesület a tagsági díjat (3100 Ft) évente egy összegben – az adott év március 31. napjáig - fizeti be a Szövetség számlájára. XXII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 98./ A Szövetség megszűnik ha: a./ a közgyűlés határoz a jogutód nélküli megszűnéséről,
33 b./ más egyesülettel egyesül, c./ a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, d./ a bíróság feloszlatja, e) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy f) tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a kettőt. 99./ A CSMPSZ megszűnésére a Ptv. 30. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ptk. 3:83., 3:84, 3:85., 3:86. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 100./ Rendelkezés a fennmaradó vagyonról (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 101./ A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. XXIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 102./ Jelen módosított Alapszabályt, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége 2015. március 07-én megtartott Közgyűlése fogadta el K/6/2015 határozatával. Egyidejűleg 2014. június 12-én hozott alapszabályt a közgyűlés hatályon kívül helyezi.
34 103./ Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény, az Ectv., valamint a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni. 104./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint egyéb szabályzatainak rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. 105./ Az Alapszabályban, az Országos Polgárőr Szövetség iránymutatása alapján történt módosítások, amelyek érintik a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, az Alapszabály elfogadását követően hatályba lépnek. 106./ Az Etikai Bizottság megválasztott elnöke gondoskodik az Etikai Bizottság megválasztott tagjainak megfelelő felkészítéséről és a Ptv. IV. Fejezetében foglaltak egységes alkalmazásáról. Szeged, 2015. március 07. Batiz István megyei elnök
35
Függelék a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályához Alapító tagegyesületek jegyzéke (Ptk. 3:5. § d) pontja alapján)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Algyői Faluvédő Polgárőr Egyesület Alsóvárosi Polgárőr Közhasznú Egyesület Ambrózfalva Polgárőr Egyesület Apátfalvi Polgárőr Egyesület Árpádhalmi Polgárőr Egyesület Ásotthalom Községi Polgárőr Egyesület Baksi Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület
Balástyai Polgárőr Egyesület Bordányi Polgárőr Csoport Csanádpalotai Polgárőr Egyesület Csanytelek Polgárőr Egyesület Csengelei Polgárőr Csoport Csongrád és Térsége Polgárőr 13. Egyesület 8. 9. 10. 11. 12.
Elnök Neve
Egyesület Neve
Sorszám
Csongrád Megye
Bai István Szekeres József Csirik István Varga Mihály Szentiné Kovács Beáta Pőcze Levente Tóth Vilmos Dékány Péter Gyuris Ernő Szentmiklósi Gábor Nagy Sándor Bangó Péter Nagypál Sándor
36 Csongrád Megyei Polgárőr 14. Szervezetek Szövetség 15. Domaszéki Polgárőr Egyesület Együtt Újszentivánért Polgárőr 16. Egyesület Fábiánsebestyéni Önvédelmi 17. Egyesület
Batiz István Pap Istvánné Szögi Zoltán Dr. Kós György
18. Felgyői Polgárőr Egyesület
Csányi Jenő
19. Forráskúti Polgárőr Egyesület
Kovács István
20. Földeák Polgárőr Egyesület Hódmezővásárhelyi Polgárőr 21. Egyesület Kecskés Telepi Polgárőr Közhasznú 22. Egyesület
Vas Tibor Szula Ferenc Márki György
23. Királyhegyes Község Polgárőrsége Csikota Antal Kiskundorozsmai Önvédelmi Csoport 24. Polgárőrség Szemesi Szilveszter Kisteleki Polgárőrség Közhasznú 25. Egyesület Tóth János 26. Kiszombori Polgárőr Makkosházi Polgárőr Egyesület és 27. Városrész Biztonságáért 28. Makói Polgárőr Egyesület Maroslelei Polgárőr és Tűzoltó 29. Közhasznú Egyesület Mindszenti Polgárőr Egyesület 30. Közhasznú Szervezet Mórahalmi Önvédelmi Egylet 31. Polgárőrség
Kis Róbert
32. Nagyéri Polgárőr Egyesület
Czirbus Imre
33. Nagylaki Polgárőr Egyesület 34. Nagymágocsi Polgárőr Egyesület 35. Öttömösi Polgárőrség
Gyarmati András Párkány György Bánóczki József
36. Pitvarosi Polgárőr Szervezet
Markovics Tivadar
37. Polgárőr Egyesület Sándorfalva Polgárőr, Tűz-és Vagyonvédelmi 38. Közhasznú Egyesület Mártély Polgárőrség a Biztonságos 39. Kübekházáért Egyesület 40. Pusztamérgesi Polgárőr Egyesület
Kovács Lászlóné
Szegedi Károly Kovács László Gazdag István Bereczki Lajos Kovácsné Vadászi Erika
Rózsa Szilveszter Hegedűs Zoltán Jakus István
37 Pusztaszer Községi Polgárőr 41. Egyesület 42. Röszkei Polgárőr Egyesület
Sztecovics Csaba Túró István
43. Ruzsai Polgárőr Egyesület
Krisztin Gábor
44. Szatymazi Polgárőr Egyesület Minyó Zoltán 45. Szeged-Belvárosi Polgárőr Egyesület Csőke Zsolt 46. Szeged-Gyálaréti Polgárőr Egyesület Patai Lajosné 47. Szeged-Tarján Polgárőr Egyesület
Horváth András
48. Szegvári Polgárőr Egyesület
Nóbik László
49. Szentes Polgárőr Egyesület
Szabó István
50. Szentmihályi Polgárőr Egyesület 51. Szeri Polgárőr Egyesület 52. Szőregi Polgárőr Egyesület
Bókáné Csillag Erika Mucsi Antal Huszti Zoltán
53. Tápéi Polgárőr Egyesület 54. Tiszasziget Polgárőr Egyesület
Tóth Zoltánné Molnár Jenő
55. Tömörkényi Polgárőr Egyesület
Góg István
56. 57. 58. 59.
Újszegedi Polgárőr Egyesület Újszentiváni Polgárőr Egyesület Üllési Polgárőr Egyesület Zákányszéki Polgárőr Csoport
60. Zsombói Polgárőr Egyesület
Guvat Zoltán Almási László Barna Dániel Adamik István Tündik Attila
38
1. számú Melléklet A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályához A vezető tisztségviselők név és lakcím jegyzéket (Ptk. 3:5. § f) pontja alapján)
Vezető tisztségviselők Batiz István
elnök
6724 Szeged Nádas utca 9.
Pőcze Levente
elnök-helyettes
Szemesi Szilveszter
titkár gazdasági alelnök
6783 Ásotthalom Kossuth utca 21. 6791 Szeged-Kiskundorozsma Gyalu utca 21.
Tóth Zoltánné Vas Tibor
6753 Szeged-Tápé Száva utca 6. 6922 Földeák Budai Nagy Antal u. szakmai alelnök 14.
39 2. számú melléklet A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályához Felügyelő Bizottság tagjainak névjegyzéke a (Ptk. 3:82. § alapján)
Felügyelő Bizottság Tímár Lajos
FEB elnök
Maczelka István
tag
Bánóczki József
tag
40 3. számú melléklet A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályához
Polgárőr fogadalom Én, ............................... polgárőr fogadom, hogy a Polgárőrséghez önként csatlakozom. Szabadidőmben, ellenszolgáltatás nélkül bűnmegelőzési szolgálatot teljesítek, településemen közreműködök a közbiztonság megőrzésében, embertársaimat segítem, részt veszek a bűncselekmények és a közlekedési balesetek megelőzésében, a katasztrófák és a vészhelyzetek elhárításában, élen járok a természet és a környezetünk védelmében. A Polgárőrség eszmeiségéhez, küldetéséhez hű leszek, példamutató életet élek, a hatályos jogszabályokat betartom. Az önként vállalt polgárőri szolgálatot becsülettel, legjobb tudásom szerint látom el hazám, Magyarország javára. Isten engem úgy segéljen!*
*(A polgárőr lelkiismereti meggyőződése szerint mondhatja ki: „Isten engem úgy segéljen!)
