A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2011-2012. évi módosításai 1.
A cégnév [Ctv. 3. §-ának új (5) bekezdése, 5. §-a]
2012. január 1-jétől hatályos előírás szerint a cégnévnek egyételműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A cégnevét (rövidített nevét) − kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés” („kt.a.”) toldatal kell használni. 2.
A székhely, telephely, fióktelep [Ctv. 7. §-ának (2), (4) bekezdése, 7/A. §-a]
A kiegészítés szerint, amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárásban igazolni kell, hogy a székhely, telephely, fióktelep (a továbbiakban: székhely) céljára használt ingatlanra a cégnek érvényes jogcíme van. Kiemelten fontos érdek, hogy a cég a székhelyén elérhető legyen. Számos esetben problémát jelent, hogy a székhelyen a cég képviselője nem található meg, a hivatalos iratokat senki sem veszi át. Szükséges ezért megerősíteni a székhely intézményét. Ennek érdekében törlésre került az a rendelkezés, mely szerint a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amelyet ezzel a cég megbízott. 3.
Képviselet, cégbejegyzés [Ctv. 9. §-ának (3) bekezdése]
A kiegészítés szerint az ügyvéd a címpéldány (az aláírás-minta) elkészítése során a személyazonosságot az ügyfél személyazonsságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatainak a nyilvántartási adatokkal való egyezősége és érvényessége megállapításához megkeresheti az illetékes hatóságot. 4.
Nyilvánosság [Ctv. 10. §-ának (2)-(6) bekezdése]
A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai (a természetes személyek vonatkozásában is), valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak [a (4)-(6) bekezdés törlésre került]. A törölt gazdasági társaság tagjával, tisztségviselőjével, cégvezetőjével szemben a Gt. 5. és 23. §-a alapján (ki nem lehet korlátlanul felelős tag, ki nem lehet vezető tisztségviselő) bejegyzett adatai is teljes körűen nyilvánosak. 5.
Cégiratok megismerése [Ctv. 12. §-ának (5) bekezdése, 15. §-ának (1)-(2), (2a) bekezdése]
2012.02.29.
2
Amennyiben hatósági megkeresés alapján kell céginformációt szolgáltatni, úgy az elektronikusan rendelkezésre álló cégiratokról elsődlegesen elektronikus másolat kérhető. A törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők érdeke védelmében – biztosítja egyes cégjegyzékbe bejegyzett adatok ingyenesen történő megismerését, még a természetes személyek lakcím-adatait is [L.még Ctv. 16. §-ának (1) bekezdése, továbbá 20. §-ának (2)-(3) bekezdése.] A céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítés – a szükséges és igazolt költségek levonása után – a központi költségvetés bevételét képezi [kapcsolódik hozzá a Ctv. 18. §-a (9) bekezdésének pontosítása is]. 6.
A cégekre vonatkozó közlemények közzététele [Ctv. 20. §-ának (3) bekezdése]
Rt., kft. esetében a szerződésminta eltörlésre kerül, emiatti pontosítás. 7.
A bűnügyi szervezet rendelkezésére bocsátott adatok [Ctv. új 22/A. §-a]
Az új előírás a Gt.-hez kapcsolódik. A Gt. 23. §-a rögzíti a vezető tisztségtől való eltiltás szabályait. A vezető tisztségviselő (cégvezető) nyilatkozik arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt. Annak érdekében, hogy ne lehessen vezető tisztségviselő az, aki nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jgkövetkezmények alól vagy a bíróság jogerősen eltiltotta vezető tisztség gyakorlásától, az új előírás rögzíti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket. Ehhez a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja − a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői azonosításhoz szükséges, rendelkezésre áló személyes adatokat, − a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét, − a törvényességi felügyeleti eljárás lebonyolítására jogosult cégbíróságot, − az ezekben bekövetkezett változásokat. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél a Gt. szerinti bármely kizáró ok fennáll, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. 8.
A cégjegyzék adatainak a nyelvezete [Ctv. 23/A. §-ának (2) bekezdése]
A cég cégadatai és cégiratai az EU bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartásra kerülnek, ha a cég csatolja kérelméhez a szükséges hiteles fordításokat.
3
Törvényi szerződésminta esetében a módosítás szerint nincs szükség a szerződésminta fordításának csatolására, ha annak a nyilvántartásba vétele angol, német, francia nyelven történik. 9.
A cégjegyzék tartalma [Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontja, új (4a), (4b) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének új n) pontja]
Cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét is és további tevékenységi köreit, TEÁOR számmal (eddig nem kellett). Ezeket a cégbíróság továbbítja a NAV részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie. Amennyiben a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság – oda történt bejelentés után – elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal. Ez a rendelkezés 2013. 02. 01-jén lép hatályba. A cégjegyzék kibővül − a vezető tisztségviselők bizonyos természetes személyi azonosítóadataival (születési ideje, anyja születési neve), − jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén a székhely mellett a cégjegyzék számával vagy nyilvántartási számával. A cégjegyzék – a kényszertörlési eljárás bevezetése miatt – kiegészül a kényszertörlési eljárással kapcsolatos adatokkal. 10. A cégjegyzék tartalma cégformánként [Ctv. 27. §-a] Azon cégformák (kkt., bt., kft., rt., egyéni cég, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete) esetén, ahol a cégjegyzék nyilvántartja a tagokat, kiegészítésre került a természetes személyek személyazonosító adataival: − beltag, kültag, kft. tagja, ha természetes személy a születési ideje, anyja születési neve, lakóhelye mellett, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén a székhely mellett a cégjegyzék szám vagy nyilvántartási szám; − kft.-nél a közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok neve, természetes személy esetén lakóhelye, születési ideje, anyja születési neve, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelye és cégjegyzék száma vagy nyilvántartási száma; − egyéni cég esetén a cégtulajdonos neve, lakóhelye, születési ideje, anyja születési neve; − az rt. esetében az 50 %-ot meghaladó befolyással rendelkező részvényes neve, természetes személy esetén lakóhelye, születési ideje, anyja születési neve, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelye, és cégjegyék száma vagy nyilvántartási száma (ugyanez az európai rt. esetében is); − a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a képviseletre jogosult személy
4
vagy szerv neve, adóazonosító száma, természetes személy esetén születési ideje, lakóhelye, anyja születési neve, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelye és cégjegyzék száma vagy nyilvántartási száma. A társaság tagja, egyéni cég tagja, vezető tisztségviselője is lehet eltiltás hatálya alatt. Ez esetben az eltiltás kezdetét és végét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az egyéni cégre vonatkozó törvényi előírás változása miatt (csak korlátlan felelősségű lehet) nem kell a cégjegyzékbe bejegyezni az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén a pótbefizetés összegét. 11.
Az értesítés aláírása [Ctv. 30. §-ának új (6)-(7) bekezdése]
Az új előírás szerint az állami adóhatóságnak az adóregisztrációs eljárás lefolytatásának eredményéről, valamint az adószámmal kapcsolatos bármilyen elekronikus értesítését, illetve határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia. A cégjegyzékbe a magyar állami adóhatóság által kiadott adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi esetében a külföldinek az illetékessége szerinti állami adóhatósága által megállapított adóazonosító számát kell feltüntetni. Ez utóbbi rendelkezés 2012. január 01. 01-én lépett hatályba. 12. Kézbesítési megbízott [Ctv. 31. §-a] A módosítás külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint bizonyos körben a külföldi természetes személy vonatkozásában kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott megjelölését. A kiegészítés szerint kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint az FB tagjai nem láthatnak el. Az okirat kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítését követő 15. napon – vélelmezni kell – , hogy a külföldi személy számára ismertté vált. A megbízás megszűnését 15 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat 50.000 forinttól 900.000 (a korábban: 500.000) forintig terjedő összegű bírsággal sújthatja [Ctv. 34. §-ának (2) bekezdése]. 13. Kérelem elektronikus úton történő benyújtása [Ctv. 36. §-ának (5) bekezdése, új (4a) bekezdése] Az adóregisztrációs eljárás gyors és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy a bejegyzési (a változás bejegyzési) kérelem tartalmazza a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) (külföldiek esetében az illetősége szerinti
5
állam adóhatósága által kiadott) adóazonosító számát. A tagok azonosító száma azonban nem szerepel a cégjegyzékben. Ez a rendelkezés 2012. 01. 02-án lépett hatályba. Ezen rendelkezés alapján bejegyzésre kerülő adatokat a tagok a cégjegyzékben vezetett adataik első változtatásakor kötelesek a cégbíróságnak benyújtani. A cégiratok a kormányzati portálon keresztül történő – egyébként nem működő – iratbeküldési módját törölték. Ennek értelmében, amennyiben a magánszemély rendelkezik elektronikus aláírással és a dokumentum elektronikus okiratként készült, úgy azt közvetlenül megküldheti a cégbíróságnak, ellenkező esetben jogi képviselő útján jogosult a cégirat beküldésére. 14. Jogi képviselő költségtérítés fizetése [Ctv. 37. §-ának (5) bekezdése törölve) 2010. január 1. óta a jogi képviselőnek módjában állt a (változás) bejegyzési kérelem benyújtásának napján megfizetni az eljárási illetéket, illetve költségtérítést, így az illeték és költségtérítés megfizetését nem kellett a kérelem benyújtásakor igazolnia. Az eljárási költségek megfizetését a Magyar Államkincstár igazolta, mely igazolásokat elektronikus úton közvetlenül a cégbíróság részére küldte meg, amely a beérkezett befizetési igazolásokat összekapcsolta a korábban beérkezett kérelmekkel. Ez az összekapcsolás azonban számos esetben nehézségekkel járt, ezért a hivatkozott előírást hatályon kívül helyezték. A kérelem hiánypótlás nélküli elutasítása [Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése]. Az előző bekezdésre való hivatkozást törölték. A jogi képviselő nyilatkozata nem helyettesíti az eljárási illeték és a költségtérítés átutalásának igazolását. 15. Egyszerűsített cégeljárás [Ctv. 48. §-a] Figyelembe véve azt, hogy a gyors cégalapítás biztosítása fontos érdek, a módosítás erre tekintettel változtatja az egyszerűsített cégeljárás lehetőségét. (Módosult a 48. § és a kapcsolódó 3. számú melléklet is.) Néhány pontosító, kiegészítő módosítás. A jogi képviselőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok megfelelőek, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja – többek között (új előírás) –, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló,
6
a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek. Ez esetben a cégbíróság a jogi képviselőt 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. 16. Változásbejegyzési eljárás [Ctv. 50. §-a] A változásbejegyzési eljárásra alapvetően a cégbejegyzésre vonatkozó eljárás rendelkezései az irányadók. Korábban a jogszabályi hely ettől való eltérést is tartalmazott (ha a cég létesítő okirata nem szereződésminta alapján készült), amelyet a módosítással töröltek. A változásbejegyzési kérelemre vonatkozó egyes rendelkezések kiegészültek azzal, hogy a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását az állami adóhatóság közli a cégbírósággal elektronikus úton [Ctv. 53. §-ának (2) bekezdése]. A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezésről – kérelemre – a korábbi székhely szerinti cégbíróság intézkedik. Új előírás, hogy az áttételt elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.[Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése]. 17. A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás [Ctv. 55. §-ának (1) bekezdése] A kényszer-végelszámolás megszüntetésével szükség volt a cégbíróság által elrendelt végelszámolásra vonatkozó szabályokat is hatályon kívül helyezni. A módosítás ilyen hatályon kívül helyezett előírást tartalmaz. 18. Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás [Ctv. új 61/B. §-a] A nagy adótartozással rendelkező cégek vagyoni hányadának átruházása esetén az új szabály előírja, hogy az átruházás napjával a cég vagyonmérleget nyújtson be. Az új rendelkezés szerint: − a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változás bejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot; − az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég a túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik; − ez esetben a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával, mint mérlegfordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. 19. A cég törlése a céjegyzékből [Ctv. 62. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, (2) bekezdése] A kényszer-végelszámolás megszüntetésével szükséges a cégbíróság által elrendelt végelszámolásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése, valamint a
7
kényszertörlési eljárás meghatározása.
esetén
a
cégjegyzékből
történő
törlés
szabályainak
20. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények [Ctv. 74. §-ának új (6) bekezdése] Az új rendelkezés szerint, amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás azért indul, mert a cég alapításakor a jogi képviselő az általa benyújtott okiratok ellenőrzését nem végezte el, és így a csatolt okiratok nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. 21. A cégbíróság intézkedései [Ctv. 81. §-ának (6) bekezdése] A Ctv. 81. §-ának (1) bekezdése a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság által hozható intézkedéseket tartalmazza. A bírói gyakorlat ennek során a fokozatosságot tartotta szem előtt. Ezért ezen eljárások elhúzódtak. Az új rendelkezés szerint, amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés semmilyen eszközzel nem állítható helyre, akkor akár egy intézkedés alkalmazása után is megszüntnek nyilváníthatja a céget. 22. A beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezményei [Ctv. 87. §-a] Ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget, az állami adóhatóság értesítése alapján a cégbíróság hiatalból történő eljárás szabályai szerint jár el (nem kell nyilatkoztatnia a céget). A cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítésétől számított húsz (korábban 15) munkanapon belül a céget megszűntnek nyilvánítja és a felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi. A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni akkor is, ha a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy kötelezettségének eleget tett. Ez azonban a felügyeleti illeték megfizetése alól nem mentesíti. 23. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás [Ctv. 89-90. §a] [a Ctv. korábbi 89-93. §-ai helyébe] A módosítás azzal függ össze, hogy változnak a fantomcégek megszüntetésére vonatkozó szabályok.
8
Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető, − a cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hírdetményben felhívja, hogy − a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. Ha a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait (részvényeseit), vagy a cég vezető tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen, − a Cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy − akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. Érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti. Ha a cég változásbejegyzési kérelmet nem nyújtott be, vagy a cégbíróság intézkedése egyébként nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja. Erről szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzé teszi. A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. 24. A végelszámolás elhatározása [Ctv. 98. §-ának (3)-(6) bekezdése] A módosítást az Art.-vel való összhang biztosítása indokolta. Ezért a tevékenységet lezáró beszámolót a jövőben a végelszámolás kezdő időpontját megelőző naptól számított 45 nap helyett 30 napon belül kell elkészíteni. A módosítás a cég korábbi vezető tisztségviselője feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez várhatóan szükséges összegre tartalékot képezzen, és azt a pénzforgalmi számlán elkülönítetten kezelje. A korábbi vezető tisztségviselőt mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság 100.000 forinttól 900.000 forintig (korábban 50.000 forinttól 500.000 forintig) terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja. A cégbíróság arra is kötelezheti a korábbi vezető tisztségviselőt, hogy a mulasztása miatt felmerült többletköltségeket megtérítse, nemcsak a végelszámoló kezdeményezésére, de azt a cég hitelezője is kérheti. 25. A végelszámoló jogállása, felelőssége [Ctv. 99. §-ának új (4a) bekezdése] Az új rendelkezés szerint, ha jogszabályi rendelkezés alapján a végelszámolást, továbbá a PSZÁF által meghatározott szervezetek felszámolását nonprofit gazdasági
9
társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a végelszámolás alatt álló cégnél felügyeleti biztosi tevékenységet látott el. A módosítás szerint tehát a felszámolóbiztosí tevékenység összeférhetetlen a felügyelő biztosi tevékenységgel annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásban a korábbi felügyelő biztosi tevékenység megítélése pártatlan legyen, az esetlegesen felügyeleti biztosi minőségben okozott károk a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás során feltárásra kerülhessenek, azok elleplezésére ne legyen lehetőség. Ugyanazon személy nem láthat el előbb felügyelőbiztosi, majd felszámolóbiztosi, illetve végelszámolási feladatokat. A végelszámoló a változás bejegyzési kérelemben köteles bejelenti – többek között – a végelszámoló személyes adatait is (adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét). 26. A végelszámolás lefolytatása [Ctv. 105. §-ának (3) bekezdése] A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről. A végelszámoló a kényszertörlési eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni, a rendelkezésére álló információkról a cégbíróságot tájékoztatni. Ha a végelszámoló a hitelezői követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta, a cégbíróság 100.000 forinttól 900.000 forintig (korábban 50.000 forinttól 500.000 forintig) terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja [Ctv. 106. §-a (3) bekezdésének b) pontja] A végelszámoló által vitatott hitelezői követelés esetén a hitelező követelését a bíróság perben évényesíheti. A per megindítását a hitelezőnek a végelszámolónál igazolni kell. 27. Egyszerűsített végelszámolás [Ctv. 114. §-ának (1) bekezdése, új (2a) bekezdése] Az egyszerűsített végelszámolásra megállapított 120 napon belül nem minden esetben lehet befejezni a cég végelszámolását. Ezért ezt az időtartamot kiterjesztették 150 napra. Kiterjesztették az egyéni cégre is. Így az egyéni cég jogutód nélküli megszűnésekor lehetőség van arra, hogy az az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint fejezze be működését. Új rendelkezés, ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles erről a Cégközlönyben
10
közleményt közzétenni, megjelölve a megszüntetés időpontját, továbbá azt, hogy a tevékenységét folytatja. A végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni akkor is, ha a szabályok megszegése miatt kényszertörlésnek van helye. 28. Kényszertörlési eljárás [Ctv. 116., 117., 118., 118/A. §-ok] A kényszer-végelszámolást a kényszertörlési eljárás váltja fel. Valószínűsíthető, hogy a cég már végelszámoló segítségével sem tudja a cég működésének lezárásával kapcsolatos feladatokat ellátni. A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha − a céget megszűntnek nyilvánítja [ide értve a 22-23. pontokban leírtakat is], − a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, − a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, − a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolást nem lehet lefolytatni. Nem lehet elrendelni − a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, − ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásáról értesítette. A cég legfőbb szerve a kényszertörlési eljárás során nem dönthet − a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működéséről, − a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, − nem hozhat (a cég szervei sem) a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. A cégbíróság dönthet a jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. Ha a felszámolási eljárást kell kezdeményezni, egyezségkötésre nem kerülhet sor. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A végzés ellen fellebbezni, felülvizsgálatot kérni nem lehet. Az előbbi végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé, hogy akinek − a céggel szemben követelése van (ide értve a függő követelést is), − tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy − a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy − a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, harminc napon belül jelentse a cégbíróságnak. A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére, továbbá gondoskodjanak az iratok elhelyezéséről. Az együttműködés megszegése pénzbírsággal sújtható.
11
Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy − a céggel szemben követelést nem jelentettek be, − a cég vagyonával kapcsolatosan információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból, és az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt a Gt. szerint eltiltja (nem lehet más gazdasági társaságban egyedüli vagy többségi tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő). Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan − fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását; − nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem lelhető fel, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, az egyedüli vagy többségi tagot, valamint a vezető tisztségviselőt a Gt. szerint eltiltja (nem lehet...) A cég törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen tizenöt napon belül fellebbezni lehet, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető ki. A jogerős végzést is a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A tag (részvényes) korlátlan felelőssége Ha a legalább többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) − felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és − a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, − a cég hitelezőjének a kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül indított perében a bíróság megállapítja, hogy − a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszertörlés nem az ő mulasztásának a következménye. Ha a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy ki nem elégített tartozást hagyott hátra, − a cég hitelezője kérheti a bíróságtól annak megállapítását, − a kényszertörlési eljárást megelőző három éven belül − részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásakor a cég még fizetőképes volt, a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. A kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül − bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy − a cég vezető tisztségviselői a kényszertörlés elrendelését megelőző három évben, − a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
12
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes az esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy − a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően − az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a cég megszűntét megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a tevékenységet lezáró beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. 29. A vagyonrendező feladatai [Ctv. 122. §-ának (1) bekezdése] A vagyonrendezési eljárás során a vagyontárgy értékesítésekor a pályázat vagy árverés útján történő értékesítés mellett a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával is értékesíthetők. 30. Átmeneti rendelkezések a) A módosító rendelkezések hatályba lépését megelőzően bejegyzett azon cégek, amelyek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen különbözzön a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől, továbbá − a cégnév megtévesztő, vagy nem utal a cég nonprofit jellegére, vagy az állam közvetlen vagy többségi tulajdonnal nem rendelkező társaság nevében az „állami”, illetve a „nemzeti” kifejezés található, vagy a történelem kiemelkedő személyisége nevét az MTA engedélye nélkül használják, − a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására. b) A módosító rendelkezések hatályba lépését megelőzően bejegyzett azon cégek, amelyek nem csatoltak be a székhely- , telephely- és fióktelep-használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változtatásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani. c)
A cég képviseletére jogosultak (születési helye, anyja születési neve, adóazonosító száma, nem természetes személy esetén cégjegyzék száma, vagy nyilvántartási száma stb.) adatai bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik
13
első változásakor, ennek hiányában 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani. d) Illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a b) pontban foglalt okiratok benyújtását, a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) c) pont szerinti azonosító adatainak, adóazonosító számának a bejelentését. e) A módosított rendelkezéseket a hatályba lépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni a következő kivételével: − a vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, nem peres eljárásban a jogutód nélkül megszünt cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről; − a kérelemhez csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak; − ha nem áll rendelkezésre olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a jog vagy tény mást illet meg, a cégbíróság a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé: akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt – 30 napon belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával bejelentheti a cégbíróságnak; − ha határidőn belül bejelentés nem érkezik, vagy az nem nyer bizonyítást, a cégbíróság megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik; ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja, ami ellen fellebbezni nem lehet. f) Ha a cég főtevékenységének, illetve tevékenységi köreinek változását az adóhatósághoz jelentette be, a cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján hivatalból jegyzi be azokat, automatikusan. Amennyiben a módosítások hatálybalépését követően a cég főtevékenységeinek vagy további tevékenységi köreinek módosítására 2012. 12. 31-ig nem kerüt sor, az állami adóhatóság azt elektronikus úton közli a cégbírósággal. g)
A módosítások hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszer-végelszámolási eljárásokban és a korábbról folyamatban lévő, be nem fejezett végelszámolási eljárásokban a végelszámoló a hatályba lépést követő 1 éven belül kezdeményezi a kényszertörlési eljárás megindítását. A cégbíróság a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a végelszámoló díjának megfizetésére a vezető tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot egyetemlegesen kötelezi.
31. Hatályba lép: 2012. március 1-jén.
14
Az ettől eltérő hatályba lépést az egyes részeknél jelöltük. 32. Törlésre került − a létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról történő áttéréssel témáját szabályozó 52. §.
