A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés -
2011. november
Tartalom Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 3 Módszertan ......................................................................................................................................... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér .............................................................................................. 6 Képzési motiváció ................................................................................................................................ 9 A képzés értékelése ........................................................................................................................... 15
2. oldal
Vezetői összefoglaló Módszertan
A vizsgálatot a 2011 őszén a BGF felsőfokú szakképzésében résztvevők körében folytattuk. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 378-an válaszoltak kérdéseinkre. A kérdőívek önkitöltős, online survey módszerrel kerültek felvételre. Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-5 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül.
Hallgató státusz és demográfiai háttér
A kutatásban részt vevő, jelenleg felsőfokú szakképzési rendszerben tanulók zöme ötféle szakképzésben vesz részt. 19 százalékuk banki szakügyintéző, 14 százalékuk pénzügyi szakügyintéző, 13 százalékuk pedig idegenforgalmi szakmenedzser tanfolyamot végez. Vendéglátó szakmenedzser, illetve számviteli szakügyintéző képzésre a megkérdezettek 9-10 százaléka jár.
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 92 százaléka nem vesz részt más képzésben ezen kívül. Azok a hallgatók, akik igen, többnyire valamilyen alapképzésben folytatják tanulmányaikat.
A megkérdezett hallgatók nyolctizede nő, kéttizede férfi. 11 százalékuk 19, 29-29 százalékuk 20, illetve 21 éves. A 22 évesek 11, az ennél idősebbek pedig 19 százaléknyian vannak a mintában. A felsőfokú szakképzésben tanulók 31 százaléka budapesti lakos, 16 százaléka valamelyik megyeszékhelyen él.
A hallgatók zöme, 43 százaléka 2010-ben szerezte meg az érettségi bizonyítványt, 28 százaléka 2009-ben, tízszázaléknyian pedig 2008-ban. Ennél korábban a válaszolók 18 százaléka érettségizett.
A megkérdezettek többsége – 56 százaléka – „főfoglalkozásként”, nappali tagozaton végzi a felsőfokú tanulmányait (vagy a szóban forgó szakképzést, vagy mellette egy alapszakot). 17 százaléknyian teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak a képzés mellett, 14 százaléknyian alkalmi vagy szerződéses munkát vállaltak. Saját vállalkozást a válaszadók elenyésző hányada, mindössze 2 százaléka irányít. A munkanélküliek aránya magas, 11 százalékos.
Képzési motiváció
A felsőfokú szakképzést elsősorban azok választják, akik sikertelenül felvételiztek valamilyen főiskolai vagy egyetemi alapképzésre. Ugyancsak jelentős, bár az említettől jóval kisebb hányadban jellemző (19%) az, hogy az érettségit követően „célirányosan” ezt a képzést
3. oldal
választja egy hallgató. A jelenlegi hallgatók közel háromnegyede elsősorban a BGF hírneve miatt választotta iskolájának ezt az intézményt.
A BGF-en folytatott felsőfokú szakképzésről a jelenlegi hallgatók hattizede a Felvételi Tájékoztatóból, illetve a felvi.hu-ról tájékozódott.
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 45 százaléka szerint a képzés befejezését követően könnyebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon - 27 százalékuk ebben nem bízik.
A képzés befejezését követő egy éven belül a megkérdezettek mintegy tizede számít biztos elhelyezkedésre ezen a szakterületen, 59 százalék ezt csak valószínűsíti. 28 százaléknyian vannak azok, akik szerint ez inkább nem valószínű, míg 3 százaléknyian azok, akik kizárják a sikeres elhelyezkedés lehetőségét.
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 35 százaléka tervezi úgy, hogy ha befejezi jelenlegi képzését, akkor további tanulmányokat szeretne folytatni az intézmény valamelyik alapképzésén. 27 százaléknyian szintén tervezik további stúdiumok folytatását, ám azt nem a BGF keretein belül képzelik el.
Azok, akik bár szeretnének továbbtanulni, de ezt nem a BGF-en tennék meg, legnagyobb arányban arra hivatkoztak, hogy az intézményben nincs olyan képzés, szak, amit kinéztek maguknak. 23 százaléknyian a felsőfokú szakképzés tapasztalatai alapján vonták le azt a következtetést, hogy inkább máshol tanulnának.
A képzés értékelése
A megkérdezettek alapvetően kedvező véleménnyel vannak a felsőfokú szakképzési rendszerről. 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatorientáltabb, mint a főiskolai alapképzés, 17 százaléknyian pedig úgy, hogy ezzel a képesítéssel könnyebb az elhelyezkedés, mint a főiskolai oklevél birtokában.
A jelenlegi hallgatók a leginkább az oktatott szakismeretek naprakészségével elégedettek. Ettől az elégedettségi szinttől alig marad el az előadások naprakészségének, illetve az oktatás színvonalának általános megítélése sem.
A képzés helyszínei, épületei kapcsán a legnagyobb elégedettség az épületek tisztaságával, a megfelelő számú ülőalkalmatossággal, a megfelelő diákterek kialakításával, illetve a bútorzattal kapcsolatban adódott.
4. oldal
Módszertan Mintavétel A vizsgálat a 2011 őszén a BGF-en felsőfokú szakképzés keretében tanulók körére terjedt ki. A kérdőívek kitöltése online módon történt, a vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segítette. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 378-an válaszoltak kérdéseinkre (összesen 2780-an kapták meg e felkérő levelet, azaz a visszaküldési arány 14 százalékos). Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-5 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Ez a magas hibahatár sajnos korlátozza az elemzés lehetőségeit: az alábbiakban főként az egyes válaszok eloszlásaira koncentrálunk, és csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblák kerülnek közlésre.
Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2011/2012-es tanév őszi szemeszterében készült.
5. oldal
Hallgatói státusz és demográfiai háttér A kutatásban részt vevő, jelenleg felsőfokú szakképzési rendszerben tanulók zöme ötféle szakképzésben vesz részt. 19 százalékuk banki szakügyintéző, 14 százalékuk pénzügyi szakügyintéző, 13 százalékuk pedig idegenforgalmi szakmenedzser tanfolyamot végez. Vendéglátó szakmenedzser, illetve számviteli szakügyintéző képzésre a megkérdezettek 9-10 százaléka jár. A hallgatók fennmaradó 30 százaléka legfeljebb 5 százalékos részesedéssel képviselteti magát a mintában – kurzusokként. A megkérdezettek huszada nem nyilatkozott arról, pontosan milyen felsőfokú szakképzésben tanul jelenleg.
1. táblázat: Melyik felsőfokú szakképzésen vesz részt? N=378
banki szakügyintéző (PSZK) pénzügyi szakügyintéző (PSZK) idegenforgalmi szakmenedzser (KVIK, PSZK) vendéglátó szakmenedzser (KVIK, PSZK) számviteli szakügyintéző (PSZK) kereskedelmi szakmenedzser (KVIK, PSZK) reklámszervező szakmenedzser (KKK, KVIK) gazdálkodási menedzserasszisztens (PSZK) adóigazgatási szakügyintéző (PSZK) gazdasági idegen nyelvű menedzser (KKK) idegennyelvi kommunikátor (KKK) külgazdasági üzletkötő (KKK) nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügy európai uniós üzleti szakügyintéző (KVIK) titkárságvezető (KKK) kis- és középvállalkozási menedzser (KVIK) intézményi kommunikátor (KKK) költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (PSZK) válaszhiány összesen
N 72 54 49 39 33 19 15 14 12 11 10 9 9 5 4 3 2 1 17 378
% 19 14 13 10 9 5 4 4 3 3 3 2 2 1 1 1 1 0 5 100
A hallgatók nagytöbbsége – 80 százaléka – Budapesten végzi a szakképzést, 6 százaléknyian a zalaegerszegi, 4 százaléknyian pedig a salgótarjáni képzési helyszínt választották (a megkérdezettek tizede nem válaszolt erre a kérdésre). A kutatásba bevont hallgatók mintegy tizede az első, 71 százaléka pedig a második évfolyamra jár. 8 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a kutatás idején végeznek/végeztek, 8-9 százaléknyian pedig úgy, hogy „túlcsúsztak” a képzési rendhez képest.
6. oldal
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 92 százaléka nem vesz részt más képzésben ezen kívül. Azok a hallgatók, akik igen, többnyire valamilyen alapképzésben folytatják tanulmányaikat (a pontos szakot, intézményt igen kevesen nevezték meg). A megkérdezett hallgatók nyolctizede nő, kéttizede férfi. 11 százalékuk 19, 29-29 százalékuk 20, illetve 21 éves. A 22 évesek 11, az ennél idősebbek pedig 19 százaléknyian vannak a mintában. A felsőfokú szakképzésben tanulók 31 százaléka budapesti lakos, 16 százaléka valamelyik megyeszékhelyen él. Közel tízből három hallgató kisvárosi, negyede pedig községi lakos. Budapesten, illetve Pest megyében a megkérdezettek 56 százaléka lakik, míg – igazodva a BGF képzési helyeihez – a Nógrád, illetve Zala megyei lakosok felülreprezentáltak (6-7%). A hallgatók zöme, 43 százaléka 2010-ben szerezte meg az érettségi bizonyítványt, 28 százaléka 2009ben, tízszázaléknyian pedig 2008-ban. Ennél korábban a válaszolók 18 százaléka érettségizett. Jellemzően szakközépiskolában, technikumban szerezték a középfokú végzettséget (48%), hagyományos, négy osztályos gimnáziumokban 29, nem hagyományos gimnáziumokban (6 vagy 8 osztályos gimnázium, kéttannyelvű vagy nemzetiségi gimnáziumban) 23 százaléknyian tették le az érettségi vizsgát.
2. táblázat: A megkérdezettek szocio-demográfiai háttere, érdemben válaszolók, N=378
nem korcsoport
lakóhely településtípusa
érettségi éve
középiskola típusa
férfi nő 19 évesek 20 évesek 21 évesek 22 évesek legalább 23 évesek főváros megyeszékhely egyéb város község 2010 2009 2008 2008 előtt szakközépiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium
összesen
N 71 306 41 106 106 41 67 117 62 108 91 158 103 38 68 177 108 63 378
% 19 81 11 29 29 11 19 31 16 29 24 43 28 10 18 48 29 23 100
A megkérdezettek többsége – 56 százaléka – „főfoglalkozásként”, nappali tagozaton végzi a felsőfokú tanulmányait (vagy a szóban forgó szakképzést, vagy mellette egy alapszakot). 17 százaléknyian
7. oldal
teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak a képzés mellett, 14 százaléknyian alkalmi vagy szerződéses munkát vállaltak. Saját vállalkozást a válaszadók elenyésző hányada, mindössze 2 százaléka irányít. A munkanélküliek aránya magas, 11 százalékos. Azok, akik dolgoznak a képzés mellett általában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18%), egyéb személyi, közösségi szolgáltatás (18%), illetve kereskedelem (16%), pénzügyi közvetítő (10%) ágazatban vállaltak munkát. 1. ábra: Rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel? - N=378
2%
1%
nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok
11%
14%
56%
8%
igen, teljes munkaidőben cégnél, vagy intézménynél dolgozom igen, részmunkaidőben cégnél vagy intézménynél dolgozom igen, alkalmi vagy szerződéses munkát végzek igen, saját vállalkozásomat irányítom
9%
igen, de jelenleg inaktív vagyok nem, jelenleg munkanélküli vagyok
8. oldal
Képzési motiváció A felsőfokú szakképzést elsősorban azok választják, akik sikertelenül felvételiztek valamilyen főiskolai vagy egyetemi alapképzésre. Ugyancsak jelentős, bár az említettől jóval kisebb hányadban jellemző (19%) az, hogy az érettségit követően „célirányosan” ezt a képzést választja egy hallgató. A képzéshez kapcsolódó tovább tanulási szándékot 14 százaléknyian, míg a korábban megszerzett ismeretek fejlesztését
7
százaléknyian
jelölték
meg.
Munkahelyi
motivációt
kevesen,
mindössze
hétszázaléknyian említettek.
2. ábra: Miért jelentkezett felsőfokú szakképzésre? - %, érdemben válaszolók, N=374
nem vettek fel főiskolai/egyetemi alapképzésre
48%
érettségit követően ide akartam jelentkezni
19%
a képzéshez kapcsolódóan szeretnék tovább…
14%
korábban megszerzett ismeretek fejlesztése miatt
7%
munkahelyváltás/előrelépés miatt
4%
jelenlegi munkahelyi elvárások miatt
3%
nem vettek fel főiskolai/egyetemi mesterképzésre
1%
egyéb
4% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A BGF-en folytatott felsőfokú szakképzésről a jelenlegi hallgatók hattizede a Felvételi Tájékoztatóból, illetve a felvi.hu-ról tájékozódott. Minden ötödik hallgató családtagokon, barátokon keresztül értesült a lehetséges képzésekről, míg minden tizedik válaszadó a BGF honlapján olvasta el a képzésekről szóló információkat. A nyomtatott, illetve az elektronikus sajtóban megjelent hirdetések csak a hallgatók 6 százalékának volt megfelelő tájékozódási pont.
9. oldal
3. ábra: Kitől, vagy honnan hallott a BGF felsőfokú szakképzéseiről? - %, érdemben válaszolók, N=375 nyomtatott sajtóban megjelent hirdetések
60%
BGF honlapja online hírportálon, egyéb honlapon megjelent hirdetések Felvételi Tájékoztató (felvi.hu) családon, baráton keresztül
21% 2%
munkaadó, munkatársak ajánlották
10% 4%
egyéb helyről
2% 1%
A jelenlegi hallgatók közel háromnegyede elsősorban a BGF hírneve miatt választotta iskolájának ezt az intézményt. A hallgatóknak valamivel több mint a fele válaszolt úgy, hogy a BGF-en indult olyan képzés, ami az érdeklődésének megfelelő volt – és ezért választotta ezt az iskolát. Közel minden harmadik hallgató – többek között – az intézmény földrajzi elhelyezkedésével indokolta az iskolaválasztást.
4. ábra: Miért a Budapest Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzését választotta? - %, érdemben válaszolók, többet is jelölhettek, N=377
a intézmény hírneve miatt
71%
itt indult az érdeklődésemnek megfelelő képzés
55%
a képzés földrajzi elhelyezkedése miatt
32%
egyéb okból
3% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 45 százaléka szerint a képzés befejezését követően könnyebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 27 százalékuk nem bízik abban, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnének a képzés végeztével. A válaszadók 8 százaléka szerint a végzettség megszerzése a könnyebb munkahelyváltást segítheti elő, közel öt százaléka szerint vagy a jelenlegi munkahelyi pozíció megerősítését, vagy az előrelépést segítheti elő az újabb bizonyítvány. Ugyanakkor ki kell 10. oldal
emelni, hogy a megkérdezettek 16 százaléka nem tudja, a képzés elvégzése lesz-e bármilyen hatással munkaerőpiaci pozíciójára – igaz, ez leginkább a „főállású” tanulókra és a zömében munkanélküli inaktívakra jellemző. Azok, akik már dolgoznak, az utóbbi szempontokra nagyobb hangsúlyt fektetnek, míg azok, akik az elhelyezkedés előtt állnak, vagy jelenleg munkanélküliek, inkább a sikeresebb elhelyezkedés esélyében bíznak. 5. ábra: mit gondol, a felsőfokú szakképzés befejezése után miben változik munkaerő-piaci helyzete, lehetősége? – aktivitás szerint, érdemben válaszolók, %, N=377
ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
45
tanulók
27
54
aktívak
28
alkalmi munkavállalók
25 27
6
35
inaktívak
20%
11
14 60%
16
19
20 6 2
23 40%
8
12
40
40 0%
23
9 12
6
23 80%
100%
könnyebb lesz elhelyezkedni
nem fog változni a munkaerőpiaci helyzete
jelenlegi pozíciója biztosabbá válik
jelenlegi munkahelyén előrelépéshez segítheti
könnyebb munkahelyváltást segíti elő
nem tudja
A megkérdezettek 23 százaléka biztosan azon a szakterületen kíván elhelyezkedni, amit jelenleg, a felsőfokú szakképzés keretében tanul. 62 százalékuk nem biztos ebben, de ezt valószínűsíti, míg körülbelül 12 százalékuk nyilatkozik úgy, hogy biztosan nem ezt a szakterületet fogja választani. Magát az elhelyezkedést illetően már egy kicsit pesszimistábbak a vélekedések: a képzés befejezését követő egy éven belül a megkérdezettek mintegy tizede számít biztos elhelyezkedésre ezen a szakterületen, 59 százalék ezt csak valószínűsíti. 28 százaléknyian vannak azok, akik szerint ez inkább nem valószínű, míg 3 százaléknyian azok, akik kizárják a sikeres elhelyezkedés lehetőségét.
11. oldal
6. ábra: Jelenlegi képzésével azonos szakterületen kíván elhelyezkedni? - %, érdemben válaszolók, N=377
61%
biztosan
valószínűleg
valószínűleg nem
biztosan nem
12%
23% 4% 7. ábra: Véleménye szerint a végzést követő egy éven belül el tud helyezkedni a képzésének megfelelő szakterületen? - %, érdemben válaszolók, N=374
58% biztosan
valószínűleg
valószínűleg nem
biztosan nem
28%
11% 3%
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 35 százaléka tervezi úgy, hogy ha befejezi jelenlegi képzését, akkor további tanulmányokat szeretne folytatni az intézmény valamelyik alapképzésén. 27 százaléknyian szintén tervezik további stúdiumok folytatását, ám azt nem a BGF keretein belül képzelik el. Mindössze 11 százaléknyian vannak azok a megkérdezettek, akik kizárják a további tanulmányokat, ám magas arányban találjuk azokat is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.
12. oldal
8. ábra: A felsőfokú szakképzés befejezése után szeretne további főiskolai/egyetemi képzésen részt venni? - %, érdemben válaszolók, N=376
27% 11%
35%
igen, a BGF alapképzéseinek valamelyikén szeretnék tanulni igen, valamelyik felsőoktatási intézményben szeretnék tovább tanulni nem akarok főiskolai/egyetemi képzésen részt venni még nem tudom
27%
Nem meglepő, hogy leginkább azok tervezik a továbbtanulást, akik a felsőfokú szakképzésben is azért vesznek részt, mert sikertelenül próbálkoztak valamelyik főiskolán, egyetemen. Körükben többségben vannak azok, akik a BGF valamelyik alapképzését nézték ki további tanulmányaik helyszínéül.
9. ábra: A felsőfokú szakképzés befejezése után szeretne további főiskolai/egyetemi képzésen részt venni? – aszerint, miért jelentkezett a szakképzésre, %, N=372
ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
35
érettségit követően ide akart jelentkezni
24
nem vették fel alapképzésre
18
11
18
27
40
45
nem vették fel mesterképzésre
33
5
67
munkahelyi elvárások miatt
10
munkahelyváltás/előrelépés miatt
14
a képzéshez kapcsolódóan szeretne tovább… korábban megszerzett ismeretek fejlesztése miatt
27
33
40
10
14
15
40 71
45 15
18
30 35
6
19 35
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% igen, a BGF valamelyik alapképzésén
igen, valamelyik felsőoktatási intézményben
nem szeretne tovább tanulni
még nem tudja
13. oldal
Azok, akik bár szeretnének továbbtanulni, de ezt nem a BGF-en tennék meg, legnagyobb arányban arra hivatkoztak, hogy az intézményben nincs olyan képzés, szak, amit kinéztek maguknak. 23 százaléknyian a felsőfokú szakképzés tapasztalatai alapján vonták le azt a következtetést, hogy inkább máshol tanulnának: ők általában vagy az oktatásszervezés hiányosságaira, az információk hiányosságára, vagy a tanárok felkészületlenségére hivatkoztak. 16 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy számukra magasan van a főiskola bejutási küszöbe, 7-7 százaléknyian pedig úgy, hogy vagy külföldön akarnak tanulni, vagy messze vannak a főiskola képzési helyei.
10. ábra: Ha nem a BGF-en szeretne főiskolai tanulmányokat folytatni, ennek mi az oka? - %, érdemben válaszolók, N=57
nincs olyan szak, amit tanulni akar
42%
A BGF-en az ügyintézés problematikussága, a tanárok felkészületlensége
23%
magas a bejutási követelmény
16%
külföldön akar tanulni
7%
messze van
7%
drága a költségtérítéses képzés
2%
egyéb
4% 0%
20%
14. oldal
40%
60%
80%
100%
A képzés értékelése A megkérdezettek alapvetően kedvező véleménnyel vannak a felsőfokú szakképzési rendszerről. 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatorientáltabb, mint a főiskolai alapképzés, 17 százaléknyian pedig úgy, hogy ezzel a képesítéssel könnyebb az elhelyezkedés, mint a főiskolai oklevél birtokában. Közel tízszázaléknyian vélekedtek úgy, hogy jelenlegi tanulmányaik során naprakészebb ismereteket kapnak, mint kapnának a főiskolai alapképzés során. Mindemellett igaz, hogy a kutatásba bevont hallgatók negyede egyik kijelentéssel sem értett egyet, további 5 százaléknyian pedig inkább ellenvéleményüknek adtak hangot (az egyéb válaszok gyakorlatilag csak ilyen válaszokat tartalmaztak).
11. ábra: Az alábbi jellemzők közül melyik igaz a felsőfokú szakképzésre? - %, érdemben válaszolók, N=375
gyakorlatorientáltabb mint a főiskolai alapképzés
44%
könnyebb elhelyezkedni felsőfokú szakképzés végzettséggel, mint főiskolai diplomával
17%
naprakészebb ismereteket lehet szerezni mint a főiskolai alapképzésben
8%
egyik sem
25%
egyéb
5% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A jelenlegi hallgatók a leginkább az oktatott szakismeretek naprakészségével elégedettek. Ettől az elégedettségi szinttől alig marad el az előadások naprakészségének, illetve az oktatás színvonalának általános megítélése sem. Három esetben tapasztalhatunk kritikusabb véleményeket – ám összességében még ezekkel együtt
is kedvező
az intézmény megítélése:
az oktatók
segítőkészségében, az oktatók és a hallgatók viszonyában, valamint a munkaerőpiac képviselőinek oktatásban történő részvételében látnak kifogásolnivalót a hallgatók.
15. oldal
12. ábra: Oktatással kapcsolatos szempontok értékelése –% és átlagok, N=377
15 17
oktatott szakismeretek naprakészsége előadások naprakészsége oktatás színvonala
24
22
4
22
16
elméleti képzés színvonala gyakorlati képzés színvonala előadások tartalma
44 40
26
munkaerőpiac képviselőinek…
23
15
34
37
28
5
3,94
20 2
3,89
18 3
3,78
24
42 29
13
36
6 16
25
0%
3,98
47
2 10
általában az oktatók és a hallgatók… 3
7
51
5 14
oktatók segítőkészsége
27
20%
29
3,75
15 4
3,67
19 3
3,46
12 3
3,4
33 25
40%
egyáltalán nem elégedett is-is teljes mértékben elégedett
3
60%
12 15 80%
3,24
100%
1
2
inkább nem inkább igen nem tudja
3
4
5
átlag
A képzés helyszínei, épületei kapcsán a legnagyobb elégedettség az épületek tisztaságával, a megfelelő számú ülőalkalmatossággal, a megfelelő diákterek kialakításával, illetve a bútorzattal kapcsolatban adódott. A jelenlegi hallgatók legkevésbé a WIFI színvonalával elégedettek – igaz, a megkérdezettek negyede nem tudott erre a kérdésre érdemben válaszolni. 13. ábra: A képzés épületeinek értékelése –% és átlagok, N=377
tisztaság megfelelő számú ülőalkalmatosság van megfelelő diáktér, közösségi tér tantermek berendezése, bútorzata hallgatóbarát étkezési lehetőségek, büfé WIFI színvonala
15 17
33
3
4,02
5 12
19
30
30
4
3,72
4 10
23
30
29
4
3,71
39
26
18 4
3,65
40
5 12
28
6 15
22
32
11 11 15 0%
egyáltalán nem elégedett is-is teljes mértékben elégedett
40
20%
31 21
40%
21 16
60%
inkább nem inkább igen nem tudja
16. oldal
19 5
3,52
6
3,48
26 80%
3,26 100%
1
2
3 átlag
4
5
A különböző képzési helyeken tanulók csak két esetben értékelték eltérően az épületekkel kapcsolatos ismérveket: Zalaegerszegen az étkezi lehetőségeket érte nagyobb kritika, míg a WIFI színvonala Salgótarjánban és Zalaegerszegen is sok bírálatot kapott.
14. ábra: A képzés épületeinek értékelés – képzési helyszínek szerint, átlagok, érdemben válaszolók, N=249-313
2,25
étkezési lehetőségek, büfé
3,46 3,59 2,50 Zalaegerszeg
WIFI színvonala
2,75
Salgótarján Budapest
3,32 1
2
17. oldal
3
4
5
