MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNIY KAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK
A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS SZABÁLYAI , KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INGATLAN VÉGREHAJTÁSRA
The Rules of Judicial Enforcement Regarding the Immoveable Property Items
Konzulens:
Készítette:
Dr. Nagy Adrienn
Stevlikné Fehér Orsolya
2014.
Tartalomjegyzék
Bevezetés ...…………………………………………………………………………… 3 I. A bírósági végrehajtásról …………………………………………………...... 5 II. Az adóssá válás útja ………………………………………………………...... 7 II.1. A hitelfelmondás, mint mérföldkő …………………………………...… 9 III. A behajtás jogi útra terelése ………………………………………………… 10 IV. A végrehajtás foganatosításának egyes kiemelt szabályai ………………….. 12 V. A végrehajtás első lépései …………………………………………………... 13 VI. A bírósági végrehajtás alapelvei ……………………………………………. 14 VII.
A tényleges végrehajtási eljárás …………………………………………….. 17 VII.1. Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás közös szabályai …………………………………………………………………….. 19
VIII.
Ingó végrehajtás …..………………………………………………………… 21
IX. Ingatlan-végrehajtás ...………………………………………………………. 24 IX.1. Ingatlan elleni végrehajtás folyamata ………………………………… 25 IX.2. Az elektronikus ingatlanárverésről …………………………………… 29 X. Összefoglalás ……………………………………………………………….. 33 XI. Melléklet ……………………………………………………………………. 36 XII.
Felhasznált források ………………………………………………………… 41
XIII.
Jogszabályok ………………………………………………………………... 43
2
BEVEZETÉS
Szakdolgozatom témáját a hétköznapi életből merítettem, hiszen egy – mondhatni gyakori problémával találjuk magunkat szemben, ha megvizsgáljuk a mai magyar társadalom helyzetét, a hitelt nyújtó intézmények hálójában. Eladósodott és ezáltal megpecsételt sorsú emberek harcolnak a hétköznapokkal, a deviza-árfolyamokkal, a munkahelyekkel, családi életükkel és egy-egy meghozott döntésük következményével. Véleményem szerint valamennyien ismerünk olyan embert, aki adósság-csapdába esett, és nem tud megbirkózni a hitelvállalás „megváltozott felelősségével”, amit értek a törlesztő részletek kiszámíthatatlan alakulásával járó problémaként. Sajnos egyre több az olyan adós, aki nem tudja önként (akarva vagy akaratlanul is akár) fizetni a kölcsönét, „bárki” találhatja magát adós pozícióban, így a probléma és a bírósági végrehajtás, mint „szankció”, igencsak okot ad arra, hogy a végrehajtási eljárás aktuális rendelkezéseivel tisztában legyünk és átlássunk a végrehajtási eljárás rendelkezéseit.
Dolgozatomban egy alapeset vizsgálok. Egy olyan ügynek a menetét, melyben egy adott személy vagy személyek hitelt vesz/vesznek fel, de életük folyamán bekövetkezett változások miatt a hitelt törleszteni nem tudják, vállalt kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni. Ennek oka lehet egy egészségügyi állapotromlás, lehet egy elvesztett munkahely, családi kapcsolatokban bekövetkezett változás (válás, haláleset), a törlesztő részlet összegének előre meghatározhatatlan változásainak következménye, egyszóval bármi, ami az érintettek bevételeinek és kiadásainak negatív irányba történő módosulását idézi elő. Ez az élethelyzet gyakran kilátástalan, az addig stabilnak gondolt és vállalt anyagi teljesítések egyszer csak összeomlott kártyavárként jelennek meg lelki szemeink előtt.
A bírósági végrehajtáshoz nem egyenes az út. Az adósság törlesztésének elmaradásával még néhány lehetőségünk adódik a probléma megoldására. Rendszerint ez sem egyszerű feladat, hiszen a vállalt kötelezettségek, a fentebb említett okok miatt is nehezen teljesíthetők. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben egyre több késedelmes tartozás halmozódik fel és egyre gyakoribb, hogy ezek érvényesítésére a hitelezők (szolgáltatók) kénytelenek külső segítséget kérni. Ezek, 3
atartozások miatti eljárások sosem kellemesek, mert az ügyfél egyébként is problémákkal küzd, életében bekövetkezett változásokkal találja magát szemben, melynek megoldásai gyakran nem kis kihívást jelentenek. Szoktuk mondani, hogy „kicsúszott a lába alól a talaj vagy „elindult a lejtőn” és mindezt tovább nehezíti, ha az eredménytelen a behajtásokat, a hitelezők jogi útra terelik… Mindezek tükrében, úgy gondolom, hogy rengeteget javíthat a helyzeten, ha tisztában vagyunk az eljárások felépítésével, annak menetével, saját jogainkkal és kötelességeinkkel és tudjuk azt, hogy a végrehajtók tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza (az 1994. évi LIII. törvény (Vht.)), ami egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtás soránbármely intézkedése ellen kifogással élhetnek, és bírósághoz fordulhatnak az érintett felek. Ez jogi garanciát, biztonságot biztosíthat számukra.
4
I. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL A bírósági végrehajtási eljárást az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza, melynek háttér jogszabálya a 1952. évi III. törvény - a polgári perrendtartásról (Pp.) és számos igazságügyért felelős miniszteri rendelet (pl.: felszámítható végrehajtói díjak, költségkedvezmények, gépjárművek lefoglalásával kapcsolatos különös szabályok stb.). Továbbá kapcsolatban áll még számos jogággal, amit fontos megemlíteni: a családjog, gazdasági jog, büntetőjog, munkajog, államigazgatási jog. Az állam kényszerítő ereje, az erre hivatott állami szervek által biztosítja ezen jogszabályok, végrehajtási eljárási szabályok érvényre juttatását is.
A végrehajtás két fő módja:
a büntető-végrehajtás, a vagyoni végrehajtás.
A vagyoni végrehajtás két típusa: 1. Teljes (általános) vagyoni végrehajtás: mely az adós összvagyonát „támadja” meg, és fordítja azt maradéktalanul adós tartozásainak kiegyenlítésére. (Ez jellemzően a csődeljárás és a felszámolási eljárás) 2. Egyedi (különleges) vagyoni végrehajtás:az adós egyes vagyontárgyait vonja végrehajtás alá.
Az egyedi vagyoni végrehajtás három útja: 1. bírósági végrehajtás 2. közigazgatási végrehajtás 3. közvetlen végrehajtás
A bírósági végrehajtás általános jellemzői: - nem peres eljárás -
polgári peres eljárás végső, de nem szükségszerű szakasza
-
akkor kerül rá sor, ha az adós önkén nem teljesít
Legfontosabb jellemzője, hogy főszabály szerint kérelemre indul.
5
A bírósági végrehajtási eljáráson belül két szakasz különböztethető meg: 1. a végrehajtás elrendelése: amikor az arra hivatott szerv (bíróság) állást foglal abban a kérdésben, hogy fennállnak-e a végrehajtás feltételei, van-e helye végrehajtásnak 2. a végrehajtás foganatosítása: amikorténylegesen realizálódik a jogi szankció, vagyis kikényszerítik a jognak megfelelő magatartást.
Eljáró fóruma:
1. Végrehajtást elrendelő (végrehajtási lapot kiállító bíróság, az illetékessége és hatásköre folytán)és végrehajtást foganatosító bíróságok(illetékességi terület az adós lakóhelye, lefoglalható vagyontárgya alapján) 2. Közjegyző 3. Bírósági végrehajtó
Kengyel Miklós szerint a Vht. alapvető rendelkezései a következők:1 •
vagyoni végrehajtás egységessége
•
vagyoni kényszer elsődlegessége
•
a kényszer arányos és fokozatos alkalmazása
•
a végrehajtást kérő rendelkezési joga
•
polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása
Összegezve tehát: A bírósági végrehajtás az a polgári nemperes eljárás, melynek során a bíróság, a közjegyző, illetve a végrehajtó, jellemzően vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót, állami szervek által.
1
Dr. Kormos Erzsébet – Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban (Phd . értekezés) 29-30. o.
6
II. AZ ADÓSSÁ VÁLÁS ÚTJA… Egy átlagos végrehajtási folyamat előzményeit kívánom bemutatni az alábbiakban a pénzintézet oldaláról, amikor a hitelek nem fizetéséből eredő tartozáselmaradás esete merül föl. Ügymenetele, kimenetele esetenként, adósokként különbözhet, de az eljárás közös pontjait a következőképpen vázolom:
Egy hitelügylet résztvevői:2
1., KÖTELEZETTEK: 1.
Adós: Az az ügyfél, aki hitel/kölcsönszerződést köt a bankkal, vállalva a felvenni szándékozott hitel/kölcsön visszafizetését.3
2.
Adóstárs: Az az ügyfél, aki az adóssal együtt hitel/kölcsönszerződést köt a bankkal, kölcsön igénybe vétele céljából és vállalja annak visszafizetését.4
3. Kezes: Az a személy, aki kötelezettséget vállal arra, hogy ha az adós nem teljesíti a hitel/kölcsönszerződésben meghatározott kötelezettségét (jellemzően a fizetési kötelezettséget), akkor helyette fizet a bank számára. 5 4. Dologi adós: Az, aki felajánlotta a fedezetét és annak erejéig felel. (pl.: lakóingatlan)
2., JOGOSULTAK, VÉGREHAJTÁST KÉRŐK: Azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyek a hitelt nyújtották. (bankok, takarékszövetkezetek,
hitelnyújtásra
jogosult
pénzügyi
vállalkozások
stb.–
továbbiakban „bank”-ként kívánom nevezni)
3., KÖVETELÉSKEZELŐ: Azok a cégek, amelyek az elmaradt, meg nem fizetett tartozások behajtását végzik. Ezek lehetnek maguk a bankok, de kiadhatják ezt a feladatot egy kifejezetten erre specializálódott cégnek is. 2
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről XLIV. fejezet A bank- és hitelviszonyok http://www.bankracio.hu/fogalom/81-hitelugylet-szereploi 3 www.bankszovetseg.hu/fogalomtar 4 www.bankszovetseg.hu/fogalomtar 5 www.bankszovetseg.hu/fogalomtar
7
Követeléskezelés: „rendszeresen, üzletszerűen nyújtott szolgáltatás, amelynek keretében harmadik személyt vagy eredetileg harmadik személyt megillető (de a saját követelést érvényesítő eljárás során a magatartási szabályokra vonatkozó előírásokat is kötelezően alkalmazva), lejárt és elismert, de ki nem egyenlített számlakövetelés érvényesítése folyik, kizárólagosan bírósági úton kívül.”6
IV., TOVÁBBI, EGYÉB SZEREPLŐK: •
Bíróságok
•
Közjegyzők
Ők azok a szereplők, akik a törvények által jogosultak arra,
•
Végrehajtók
hogy a behajtási, végrehajtási tevékenységet elvégezzék.
A behajtási eljárás7 akkor indul el ténylegesen, ha az törlesztő részlet megfizetése nem történt meg az esedékesség időpontjáig és bank intézkedésbe kezd a tartozás behajtása érdekében.
A banki behajtási folyamat fő részei: 1. behajtási eljárás 2. felmondás
Fontos, hogy ezek még a bankon belül lezajló folyamatok, melyeknek időtartama több hónapot vesz igénybe (átlagosan 3-6 hó). Ez idő során a hitelező intézetek különböző ügyfélkapcsolati módszerekkel tájékoztatják az adóst a kötelezettségvállalásainak elmaradásáról. (felszólító levelek, sms-ek, telefonos vagy személyes megkeresés)
Felmondás: (okai: 2013. évi V. tv. 387. § (1)) (lásd melléklet 1. dokumentum) Ha a behajtási szakasz nem zárul eredménnyel, a bank kénytelen felmondani a hitelszerződést.
6 7
Petrik Béla - Egy követeléskezelési törvény szükségességéről (2009.) 563. o. https://www.otpbank.hu/faktoring/hu/Fogalmak
8
II.1. A hitelfelmondás, mint mérföldkő Ha a felmerülő tartozás kifizetése a bank által meghatározott időpontig nem történik meg, akkor bekövetkezik a hitel felmondása, amely úgymond mérföldkő az végrehajtási folyamat egészét tekintve, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a bank a követelését jogi úton hajthassa be.
„A felmondás a másik félhez címzett olyan jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti.”8 Egy olyan jogi aktus, melynek következtében az egész tartozás lejárttá válik. A teljes hitelösszeget a kamatokkal, az ügyintézési díjakkal, egyéb költségekkel követeli már a bank. A felmondást visszavonni nem lehet!A felmondásnak mindig írásban kell megtörténnie! Ha a kölcsönszerződés megkötésekor készült a közjegyző előtttartozást elismerő nyilatkozat, akkor azt csak a közjegyző előtt lehet felmondani. Ha nem volt, akkor a bank felmondólevélben tájékoztatja az ügyfelet, adóstársat és a kezeseket.
Ezt követően a bank átadja a követelést kezelésétegy erre szakosodott cégek, úgynevezett: Követelés kezelőnek. Két módon adható át a követelés: vagy végelegesen átadják a megbízott cégnekvagy csak kezelésre adják. Ha a hitel eladásra kerül, onnan kezdve a banknak semmilyen köze nincs hozzá, a vevő cég lesz a jogosult. Ha a hitelt átadják, akkor a jogosultság nem változik, a követeléskezelő meghatalmazást kap az intézkedésre, amelyért díjazásban részesül.
8
Dr. Harron Tünde – Szerződések megszűnése (2008.)
9
III. A BEHAJTÁS JOGI ÚTRA TERELÉSE Ha az adós nem fizet, a végrehajtási eljárás megindításához szükséges a végrehajtható okirat beszerzése. Itt lépnek be a folyamatba a bíróságok és a közjegyzők. Ők vannak felhatalmazva arra, hogy a tartozást, törvényileg szabályozott kényszer útján is behajtsák.
A végrehajtható okirat: A végrehajtók a végrehajtható okiratalapján kezdik meg a munkájukat, ez a tényleges végrehajtási folyamat. „A bírósági végrehajtástvégrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni.” (Vht. 10. §)
A végrehajtás elrendelésének általános feltételei:9 • határozat megléte, amely marasztalást/követelést tartalmaz • jogerős vagy előzetesen végrehajtható • teljesítési határidő letelt A végrehajtható okiratok az alábbiak lehetnek: (A végrehajtható okiratokról a Vht. 10. § a-h. pontjai részletesen rendelkeznek.) a végrehajtási lap; a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat; a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá a közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata; a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről 10
9
Vht. 13. § (1) forrás: magyarorszag.hu
10
10
Végrehajtási kérelem: (Vht. „11. §) „(1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.”
A végrehajtást kérőnek meg kell jelölnie: - az adós nevét (cégnevet) és az azonosításához szükséges adatokat - az az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét és a végrehajtás alá vonatozó vagyontárgyak helyét - Ingatlan-végrehajtás kérése esetén - a fentieken túlmenően - meg kell jelölni az ingatlannyilvántartási adatokat is (azaz az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát)
Végrehajtható okiratot az adott esetünkben bank kétféleképpen tud beszerezni: 1. közjegyzői okirattal:A közjegyző megküldi a végrehajtásilapot a végrehajtónak, innen indul meg a végrehajtó intézkedése, kérelemre. 2. fizetési meghagyásos eljárással:A bank indítja a közjegyző felé, aki formailag megvizsgálja a benyújtott dokumentumot, majd felszólítja a kötelezetteket (adóstársat és kezest is) a tartozás megfizetésére. Ha a tartozás kiegyenlítése nem történik meg, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Ez a feltétele annak, hogy a pénzintézet kezdeményezze az ügy átadását a végrehajtónak.
A végrehajtási lap11: (lásd melléklet 2. dokumentum) A végrehajtás megkezdése rendszerint az ún. végrehajtási lappal történik, ami a végrehajtás elrendeléséről szóló határozat.Ezt fél kérelmére,marasztaló határozata alapján kiállítja a bíróság vagy a közjegyző. A végrehajtási lap tartalmazza a mindazokat az adatokat, amelyekre a végrehajtónak az eredményes eljárás céljából szüksége van. Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani, kivéve, ha a követelés több végrehajtást
kérőt
illet
meg,
vagy
a
végrehajtást
több
adós
ellen
kell
foganatosítani.„Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.” (Vht. 18. § (1))
Végrehajtási záradék: A végrehajtható okiratokat a bíróság ún. végrehajtási záradékkal látja el. A Vht. 20-23. §a ismerteti azokat az okiratokat, melyeket végrehajtási záradékkal el lehet látni. 11
Vht. 15-18 §
11
IV. A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK EGYES KIEMELT SZABÁLYAI 12
Végrehajtó kijelölése: Illetékesség: elsődlegesen az adós lakóhelye, székhelye szerint illetékes végrehajtó jár el, másodlagosan a végrehajtható vagyontárgy helye szerint is folyhat az eljárás, ha a végrehajtást így kívánja, vagy az adós lakhelye nem ismert.13 „A Vht. 32. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a végrehajtóra vonatkozó illetékességi szabállyal, az állapítható meg, hogy főszabályként az adós lakóhelye (székhelye) szerinti illetékességi
szabály
érvényesül,
melyhez
képest
másodlagos
–
a
főszabály
alkalmazhatóságának hiányában vagy a végrehajtást kérő nyilatkozatától függően – a vagyontárgy helye szerinti illetékesség.”
Költségviselés: A végrehajtási költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, de az adós viseli. A további felmerülő költségeket és díjakat A Vht. 34. §-a részletezi.
Jegyzőkönyv: 14 Minden végrehajtási cselekményről, a végrehajtó jegyzőkönyvet készíti el, melyet a jelen levő feleknek és más érdekelteknek alá kell írnia. A jegyzőkönyv tartalmazza a felek, jelen lévők, valamint a végrehajtó adatait, az eljárás helyét, idejét, a végrehajtás tárgyát, az elrendelő hatóság megnevezését, az okirat megnevezését, ügyszámmal, a végrehajtási cselekményt, a felek észrevételeit és a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
Végrehajtást kérő kötelezettsége: Ha az adós közvetlenül a bank felé teljesít, a követelés megszűnése vagy csökkenése esetén bejelentésikötelezettsége van a végrehajtó felé.15
12
Vht. 32-33 § Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma –AJÁNLÁS a végrehajtást foganatosító bíróság hatásköre és illetékessége tárgyában 14 Vht. 35. § 15 Vht. 40. § 13
12
V. A VÉGREHAJTÁS ELSŐ LÉPÉSEI A bírósági végrehajtás iránti kérelem illetékköteles.
A végrehajtási eljárásnak költségei: Ezeket a költségeket a végrehajtást kérő, mi esetünkben a bank előlegezi meg, de maradéktalanul ráterhelik az adósra és a tartozással együtt behajtják. A végrehajtási eljárás személyekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy mindenkinek külön meg kell fizetnie a végrehajtó költségeit. A végrehajtási illeték:16 Ha a végrehajtást a bíróság kéri, akkormértéke a végrehajtandó követelés 1%-a,legalább 5000 Ft, de legfeljebb 350.000 Ft, illetve 3%-a, minimum 8000 Ft, de legfeljebb 750.000 Ft, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi ill. megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik.
Hogyha az eljárás során ezen felül még további költségek merülnek fel (pl.: árverés költségei, gépkocsi lefoglalás költségei, stb.) akkor ezeket a költségeket is meg kell téríteni.
Ha végrehajtható okirat a végrehajtónál van és a végrehajtási előleg megfizette a végrehajtást kérő, elindul a végrehajtói eljárás folyamata.
16
Illeték tv. 42. § (1)
13
VI. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS ALAPELVEI 17 A tényleges bírósági folyamat ismertetése előtt, fontos tisztában lennünk azokkal az elvekkel, melyek kifejezetten a bírósági végrehajtásra jellemzőek. GáspárdyLászló nevéhez fűződik az alapelvek listája, melyet a következőképpen határoz meg:18 1. perjogi szabályok kisegítő alkalmazásának elve 2. a bírósági végrehajtás kiterjesztésének elve 3. fokozatosság elve 4. hitelezői érdekek elsőbbségének elve 5. korlátozott adósvédelem elve 6. teljes vagyoni helytállás elve 7. eredményesség elve 8. par conditio creditorom elve
1. perjogi szabályok kisegítő alkalmazásának elve A nem peres eljárásokban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tvhatályba lépése folytán született 105/1952. szabályait kell alkalmazni. Ezek az elvek valamennyi polgári nem-peres eljárásban alkalmazhatóak és alkalmazandóak, a végrehajtási eljárásban is evidenciák, azonban a perjogi szabályok a végrehajtás szemszögéből tárgytalanok.
2. a bírósági végrehajtás kiterjesztésének elve Tartalmát a Vht. 1-3 §-ban határozza meg: Egyrészt deklarálja a bírósági végrehajtás elsődlegességét, másrészt kimondja a bírósági végrehajtás szabályainak korlátozásoktól mentes érvényesülését, ha a közigazgatási vagy közvetlen végrehajtást munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzügyi intézetnél kezelt összegre vezetik, míg kivételekkel ugyan, de a bírósági végrehajtás szabályainak alkalmazását írja elő a foganatosított ingó-és ingatlanvégrehajtás esetén is. 17
Dr. Kormos Erzsébet – Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban 29-156. o. Dr. Kormos E. - Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban 31. o.
18
14
3. fokozatosság elve A végrehajtást a követeléssel arányosan kell intézni, úgy, hogy az adós vagyonát, egyes vagyontárgyait fokozatosan kell elvonni. A Vht. 7.§ (1) bekezdése az adós vagyoni jogainak védelme érdekében a fokozatosság elvét alkalmazza, felállít egy sorrendet az adós egyes vagyontárgyai között. Akkor lehet továbblépni, ha az előző „lépcsőfokról” nem lehet a követelést végrehajtani. Ezek a „lépcsőfokok” a következők: a., munkabér, minden bérjellegű juttatás és az adós pénzintézetnél kezelt vagyona b.,az adós ingóságai c., az adós ingatlanai (ha a tartozást nem, vagy aránytalanul hosszú idő után lehetne kielégíteni)
4. hitelezői érdekek elsőbbségének elve A végrehajtás azért indul el, mert az adós nem teljesíti az önként vállalt kötelezettségét, cél a hitelező követelésének behajtása, míg a követelések ki nem elégülnek. Főszabály szerint nem az adós teljesen vagyonára, hanem az adós egyes vagyontárgyai ellen irányul.
5. korlátozott adósvédelem elve Az adósnak a lehető legkisebb hátrányt okozza a végrehajtás, fontos, hogy ne nehezítse el a helyzetét jobban, mint amennyire az feltétlenül szükséges. A Vht. meghatározza melyek azok a jövedelmek, melyek mentesek a végrehajtás alól, vannak
mentes
ingóságok,
személyiségi
jogokat
is
véd,
továbbá
kényszerintézkedés csak rendőrség útján tehető.
6. teljes vagyoni helytállás elve Főszabály,a végrehajtási eljárás alapelve, hogy az adós teljes vagyonával helytállni tartozik a hitelező követelésének kielégítéséért. 19 A Vht-ben azonban jócskán akad kivételeket megfogalmazó, mentességeket előíró szabály, ha az adós természetes személy. 19
19. Dr. Kormos E. - Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban 136. o.
15
7. eredményesség elve Ez az elv a gyorsaságot, a végrehajtási eljárás egyszerűbbé tételével, a mozzanatainak
eredményességét
jelenti.
Minél
több
az
eredményes
végrehajtás, annál jobban valósul meg ez az elv.
8. par conditio creditorom elve – a hitelezői esélyegyenlőség elve Ezen elv a jogegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség alkotmányos tételével mutatja a legszorosabb kapcsolatot. Egyrészt a joghoz jutás, a potenciális végrehajtást kérők egyenlőségét, másrészt a végrehajtás során befolyt összeg felosztási szabályait, azaz a végrehajtást kérők kielégítési rangsorát vizsgálja.20
20
Dr. Kormos E. - Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban 119. o.
16
VII. A TÉNYLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS A végrehajtási folyamat úgy indul, hogy a végrehajtó felszólítja az adósokat a tartozásuk megfizetésére. Függetlenül attól, hogy valaki esetleg kezes volt, ugyanúgy értesítést kap, mint a kölcsönt felvevő. Ha nem következik be a tartozás kifizetése 15 napon belül, akkor megindul az eljárás. Ennek során a végrehajtó felderíti az adós ingatlan és ingó vagyonát, jövedelmeit, üzletrészeit, lekérdezi az illetékes földhivataltól, hogy az adósnak van-e ingatlana és amennyiben van, azt lefoglalja. Csak ezt követően kerül sor a további eljárásra, elsők között azért van erre szükség, hogy a nagyobb értékű vagyon, mint például az ingatlan, ne kerüljön kivonásra a végrehajtás alól, esetlegesen elajándékozással vagy akár eladással is. A végrehajtási eljárás első lépése az, hogy az adóst úgy kényszerítik a rendszeres fizetésre, hogy a jövedelemének egy része levonásra kerül, ezt már a munkáltatótól nem kapja meg, közvetlenül a jogosultnak vagy a végrehajtónak juttatják el. A rendszeres jövedelemből ún. letiltást ad ki a végrehajtó, utasítja a munkáltatót, a nyugdíjfolyósítót és azokat a szerveket, melyek olyan juttatásokat adnak, melyek nem mentesek a levonás alól, hogy a jövedelem egy részét letiltsák és utalják át a végrehajtó által megadott számlaszámra. A letiltás mértéke törvényileg szabályozott.
Általános letiltási szabályok: (Vht. 61-63. §) A letiltás mindig a nettó jövedelem összegéből történik. Általános szabály, hogy a nettó jövedelem 33%-a vonható le, de kivételes esetekben ez elérheti az 50%-ot (pl. ha több letiltás áll fenn) A mindenkori öregségi nyugdíj minimális összege (28.500 Ft) az adósnál kell, hogy maradjon (jövedelem minimum határa) A mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegének ötszörösét (142.500 Ft) meghaladó összeg, korlátozás nélkül letiltható (jövedelem maximum határa) Nyugdíjból,
nyugdíjszerű
ellátásból
(korhatár
előtti
ellátások,
szolgálati
járandóságok, életjáradékok) – szintén 33%-ot lehet levonni, de 50 %-ig terjedhet meghatározott esetekben. (Vht. 67. §) Munkanélküli ellátásból szintén 33% vonható, tartásdíj és jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás esetében ez 50% is lehet. (Vht. 72. §)
17
Letiltás alól mentesülő jövedelmek: (Vht. 74. §) - önkormányzati segély - anyasági támogatás - rokkantági járadék - gyermekvédelmi pénzbeli ellátások - ösztöndíj - tartásdíj - hadi gondozási segély - kitüntetéssel járó pénzösszeg - vakok személyi járadéka - Egészségbiztosítási
ellátásból
(táppénz,
baleseti
járadék,
gyermekgondozási díj, terhességi, szülési támogatások, családi pótlék)
Ha valakinek több letiltása van, akkor a sorrend a mérvadó. Ha a letiltások összege meghaladja a levonható összegek nagyságát, akkor időrendi sorrendbe állítják a követeléseket, és ha az egyik letelik, akkor kezdődik a következő behajtása, továbbá a törvény szerint (Vht. 165. §) van egy kielégítési sorrend, mely a követelések jogcímét figyelembe véve, az alábbiak szerint kötelező: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §), d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal
szemben
megállapított,
az
állam
javára
fizetendő
összeg,
a
vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, f) egyéb követelés, g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. A 168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
18
VII.1. Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás közös szabályai: Ahogy a bankszámlára érkeznek a jövedelmek, onnantól elveszíti a végrehajtás szempontjából a jogcímét, és átalakul egy pénzintézetnél kezelt összegre. Tehát mindegy hogy milyen forrásról van szó, a végrehajtás alól mentes jövedelmet is végrehajtás alá lehet vonni.
Nem természetes személy esetén: teljes mértékben végrehajtás alá vonható a pénzintézetnél kezelt összeg.
Természetes személy:eltérő szabályok érvényesülnek. 28.500 Ft: mentesül a végrehajtás alól 28.500 Ft felett 50%-ig végrehajtás alá vonható teljes egészében 4 X 28.500 Ft = 114.000 Ft : korlátozás nélkül vonható
79/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik. (2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. (4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.
Több számlatulajdonos esetén: bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetén, teljes összegében végrehajtás alá vonható (Vht. 79/C. §)
19
A letiltott összeg után a végrehajtó jutalékban részesül (lásd melléklet 3. dokumentum), tehát nem megy minden összeg a tartozásba. A letiltás folyamata addig tart, míg a letiltást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése vagy a letiltásban szereplő összeg kifizetésre került. „A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.”21
21
Vht. 164. § (1)
20
VIII. INGÓ VÉGREHAJTÁS (Vht. VI. fejezet) A fokozatosság elvét követve, következő lépcsőfok az ingó vagyon végrehajtása.
Általános szabályok: • Vht. 84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. • Vht. 86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Több ingóság megléte esetén végrehajtó állapítja meg a lefoglalás sorrendjét. A lefoglalás addig tart, amíg a követelés a járulékaival együtt, és a
végrehajtás során felmerülő
költségekkel egyetemben nincs teljesen fedezve.22 Nem lehet lefoglalni még az adós hozzájárulásával sem azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.
Vht 90. §-a alapján mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok: •
az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet 23
•
a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer24
• a szükséges ruházati cikk • ágynemű • az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükség bútor •
személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor stb.
22
Vht. 87. § Vht 90. § (a) 24 Vht 90. § (b) 23
21
illusztráció forrás: MTI/ Varga György
97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét. A végrehajtó a lefoglalt ingóságot nem szállítja el rögtön, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, azokat adós őrizetében kell hagyni. Az elszállításról a végrehajtó gondoskodik.Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével használhatja, de köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.25 Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ez a zár alá vétel.26
Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.27 Az árverés időpontját a végrehajtó tűzi ki, olyan időpontra, mely a körülményekhez megfelelően a legcélszerűbb.28
25
Vht. 104. § (1 Vht. 105. § (1) 27 Vht. 118. § 28 Vht. 115. § (3) 26
22
Az árverések helyszínét a Vht. 119. §-a szabályozza, ezek közül néhányat említek meg, pl.: bíróság épülete, önkormányzatok épületében a jegyző által kijelölt helyiségek, az adós lakása, a foglalás helye, de a végrehajtó által kijelölt egyéb helyen is le lehet vezetni.A végrehajtás megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni. Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el. Ha az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak. Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítéséről vagy hulladékként való átadásáról intézkedik. Ez a hagyományos árverés menete. Elektronikus árverés során is elkelhet az ingóság, leginkább a gépjárművek esetében van erre példa. A végrehajtást kérő kérelmére a 100 000 Ft-ot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte. 29
29
Vht. 132/B. § (1)
23
IX. INGATLAN-VÉGREHAJTÁS (Vht. VII. fejezete) Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai
Minden, az adós tulajdonában álló ingatlan végrehajtás alá vonható, annak jellegére, művelési ágára, az ingatlant terhelő jogra, vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül. (Vht. 136.§ (1)).
Az ingatlant megszerző jogát, csak a következők terhelhetik a 137.§ (1) bekezdése szerint: a., a telki szolgalom (1959. évi IV. tv. 166-170. §) „Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt
ingatlan
birtokosa
a
jogosultságából
egyébként
folyó
valamely
magatartástól tartózkodjék.”30
b., a közérdekű használati jog (1959. évi IV. tv. 171. §) Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára államigazgatási szerv ő határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. c., ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog (2013. évi V. tv. 157-165. §) „A haszonélvezet jogánál fogva a jogosult /haszonélvező/ a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.”31
d.,törvényen alapuló haszonélvezeti jog, akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.
IX.1. INGATLAN ELLENI VÉGREHAJTÁS FOLYAMATA 30 31
Ptk. 166. § (1) Ptk. 157. § (1)
24
1. lépés: A felderítés, lefoglalás (Vht. 138. §) A végrehajtó utánajár, hogy az adósnak van-e ingatlantulajdona vagy résztulajdona. Amennyiben talál ilyet, akkor lefoglalja azt. Ez úgy valósul meg, hogy a végrehajtó felkeresi Földhivatalt, és határozatának megküldésével kéri, hogy jegyezzék be az ingatlan tulajdoni lapjára a végrehajtási jogot.(Ára 6.600Ft/ ingatlan, melyet szintén az adóra terhelnek.) Ennek a jognak a bejegyzésével valósul meg a foglalás. Ez a bejegyzés nem teszi forgalomképtelenné az ingatlant, de lefoglalt ingatlanra csak azzal a feltétellel lehet bármilyen jogot szerezni, ha az a végrehajtást kérő, végrehajtási jogát nem sérti, vagy a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. A végrehajtási jogot az adós tulajdon részére jegyzik be. Ez annyit tesz, ha például az adósnak 1/2 tulajdona van az ingatlanban, és a másik tulajdonosnak, olyan személy, akinek nincs köze a tartozáshoz, akkor csak a 1/2 ingatlanrész lesz lefoglalva és később csak ezt a részt lehet árverezni. Ha több tulajdonos van és minden személy ellen folyik a végrehajtási eljárás, akkor értelemszerűen az egész ingatlan árverezhető. A végrehajtási jog bejegyzése soron kívül történik
2. lépés: Árverezés Az árverezést, a végrehajtást kérő kérésére indítja meg a végrehajtó akkor, ha a tartozás behajtása ésszerű időn belül másként nem lehetséges. Az intézkedést csak a végrehajtási jog bejegyzését követő 45. naptól lehet elkezdeni.
Az árverezés folyamata: A végrehajtó megállapítja az ingatlan becsértékét, ez az összeg lesz az ingatlan kikiáltási ára.
2.1.
BECSÉRTÉK (Vht. 140 §):Értékmegállapítás, mely 6 hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány alapján történik, melyet a területileg illetékes hivatal állít ki.A helyi tisztviselő megtekinti az ingatlant és a helyi árakra figyelemmel, megállapítja az értékét majd ezt az okiratot megküldi a végrehajtónak. Ezt az értéket a végrehajtó megváltoztathatja, de változatlanul is hagyhatja. Mielőtt az ingatlan érékesítésre kerülne, a végrehajtónak mindenképpen meg kell állapítania az ingatlan értékét (lakottan és üresen!), és 25
ez a meghatározott összeg lesz végül a becsérték.Ez egy körülbelüli érték, amely majd kiindulási alapként fog szerepelni árverésen, ez lesz a kikiáltási ár.
A becsérték megállapítása meghatározó tényező, mert a jog ehhez köti azt az értéket, melynél kevesebbért nem adható el az ingatlan. Lényeges, hogy minél magasabb áron kerüljön eladásra, mert így a végrehajtást kérő is több pénzt kap, az adósnak is ezáltal csökken a tartozása a legjobban, továbbá a végrehajtó is ebben érdekelt, hiszen magasabb összeg után több járulék jár. Viszont szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a túl magasra becsült ingatlan nem talál majd könnyen gazdára. A végrehajtó minden érintettet (adóst, haszonélvezőt, tulajdonostársakat, a jelzálog jogosultját, a végrehajtást kérőt) tájékoztat a kikiáltási árról, ez a becsértékközlése(lásd melléklet 4. dokumentum).Ez ellen becsérték ellen, bárki kifogással élhet, amit a végrehajtó közöl a bírósággal, aki többnyire igazságügyi szakértő igénybevételével megállapítja a becsértéket. (Akifogásolónak kell megfizetnie ennek a költségét.)
Ha a becsérték tisztázódott és az jogerőre emelkedik, akkor a végrehajtó 30 napon belül kitűzi az árverést. Ennek ténye bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, az árverési hirdetményt(lásd melléklet: 5. dokumentum) kifüggesztik a bíróság hirdetőtábláján és a polgármesteri hivatalban, az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján. 2.2 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY: 32 Ebben fel kell tüntetni: - a végrehajtó pontos elérhetőségeit - a felek és a követelések adatait - az ingatlanra vonatkozó információkat, adatokat, sajátosságait, és a kikiáltási árát - az árverési előleg összegét - az árverés időtartamát A hirdetményt kézbesíteni kell a feleknek és mindazoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozó bejegyzett joguk van, az illetékes jegyzőnek, az ingatlanügyi hatóságnak.
32
Vht. 137. § (1)
26
Ma már az árverés elektronikus úton valósul meg így a megadott weboldalra feltölti a végrehajtó.Ezt az interneten elérhető „felületet” Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működteti. A weboldal címe: mbvk.hu
Mindenki számára elérhető, megtekinthető. A weboldalon történő licitálás feltétele a regisztráció, amit az adott ügyben a végrehajtó mindig aktivál, ha befizetésre került az árverés előlege.
Ingatlanárverezéssel kapcsolatos szabályok: Az árverés hosszát a végrehajtó közzé teszi (általában 30 nap). Ez alatt a meghatározott idő alatt lehet licitálni, valamint lehetőség van az ingatlan megtekintésére is a honlapon, és a valóságban is. Az ingatlan kikiáltási ára a meghatározott becsérték. Vht. 141. § (1) Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni. Főszabály szerint: beköltözhető állapotban kell árverezni. A Vht. 141. § (3) bekezdésepontosan meghatározza, hogy mely esetekben lehet eltérni a főszabálytól, mikor kerülhet sor az árverezésre, ha az ingatlan lakott, tehát nincs beköltözhető állapotban: a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor, 27
b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik, c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik, d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért, f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
28
IX.2. AZ ELEKTRONIKUS INGATLANÁRVERÉSRŐL33
2012. szeptember 1-én lépett hatályba a Vht. új rendelkezése, mely alapján megszűnt az ingatlanok esetében a személyes ajánlattétel lehetősége, azaz a szóbeli licitálás. Ezentúl ajánlatot tenni kizárólag elektronikus úton lehet awww.mbvk.hu honlapon keresztül. Ennek a rendelkezésnek a kibontakozását hosszú előkészítő tevékenyég előzte meg, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara és a Magyar Ingatlanszövetség is erőteljesen támogatta és szorgalmazta az elektronikus megoldást, amely nem csak alkalmazkodott a fejlődő információs társadalom elveihez, hanem egyszerűbbé és kényelmessé tette az ügymenetet, növelte annak hatékonyságát, továbbá, ilyen formában szélesebb tömegek részére tette lehetővé, hogy árverési vevők lehessenek. Az elektronikus árverési rendszer felhasználói a bírósági végrehajtók és az árverezők. A bírósági végrehajtó közé teszi az árverezni kívánt ingatlanokat az internetes felületen, amit az érdeklődők bárhonnan megtekinthetnek. Az árverés informatikai működésének szabályait, az árverés menetét, az árverésen való részvétel feltételeit, az árverés jogkövetkezményeit, az árverezők jogait és kötelezettségeit továbbá az Elektronikus Árverési Rendszer használatára vonatkozó szabályokat a Vht. és a 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (EÁR rendelet) részletesen taglalja.
Regisztráció árverezőként: Jogképességgel rendelkező természetes személy vagy szervezet az ország bármelyik végrehajtónál és törvényszéki végrehajtónál, személyes megjelenés mellett kérheti az árverezőként történő regisztrálását, egyszeri 6000 Ft-os regisztrációs díj megfizetésével, valamint a felhasználási feltételek elfogadásával. Itt kívánom megjegyezni, hogy regisztráció nélkül is, bárki betekinthet, díjmentesen a magyarországi összes, folyamatban lévő árverési hirdetménybe, de értelemszerűen ajánlatot nem tehet! A regisztrált árverező egy felhasználó névvel és annak jelszavával bekerül Árverezők Elektronikus Nyilvántartásába. (Ebbe a nyilvántartásba csak a végrehajtók tekinthetnek be,
illetve
bíróságnak,
büntetőügyben
eljáró
hatóságnak
és
nemzetbiztonsági
szolgálatoknak továbbíthatók az itt rögzített információk.)
33
Trunkos Anita Krisztina - Ismerkedés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elektronikus Árverési Rendszerével
29
Licitálásait gyakorlatilag „anonimként”, egy felhasználó névvel teszi. Ennek azonban további feltétele, hogy a végrehajtó aktiválja akérelmét, és a licitálni kívánt ingatlan becsérték 10% -ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe tegye. Ha árverezés során több a licitáló, a végrehajtó megállapítja a győztest, a többieknek visszafizeti az előleget és a győztessel befizetteti a vételárat. Ha nincs érdeklődő az ingatlanra, akkor az árverés sikertelen és 3 hónapon belül meg kell ismételni. Ennek folyamata ugyanúgy zajlik, ha azonban a második esetben sincs vevő, akkor a végrehajtást kérő átveheti az ingatlant, melyről a végrehajtó tájékoztatja, így a végrehajtást kérő lesz a tulajdonos. Ha több végrehajtást kérő van esetleg, akkor végrehajtó felhívja őket ajánlattételre, hogy vegyék át az ingatlant. Ennek menetele is elektromos úton zajlik. Hogyha nincs vevő az ingatlanra és átvétel sem történik meg a végrehajtást kérők részéről, akkor az árverési honlapon a végrehajtó az ingatlant„folyamatos hirdetmény”-ként jeleníti meg. Ilyenkor nincs árverés, kivéve, ha valaki vevőnek jelentkezik, akkor újra indul az eljárás.
A
végrehajtási jog az ingatlanon marad a tartozás kifizetéséig. Ez a jog megakadályozza azt, hogy az ingatlan tulajdonosa, úgy tudja eladni az ingatlant, hogy arról a végrehajtó ne tudjon. Ha a végrehajtó elfogadja az átvételi ajánlatot valamelyik végrehajtást kérő részéről, akkor sor kerül az elszámolásra és az ingatlan átadására. A megajánlott ár lesz az átvételi ár, melynek minimum 50%-al kell csökkentenie a tartozás összegét. A fennmaradó részt kell fordítani a végrehajtási költségekre. Ha ez kevesebb, mint a fennmaradó 50 %, akkor a maradvánnyal is a tartozást kell csökkenteni. Ha a tartozás a beszámított összegnél több, akkor a végrehajtás más úton folyik tovább. Ha a tartozás ennél kevesebb, akkor a végrehajtó a fennmaradó összeget felosztja a többi végrehajtást kérő között.
Kizárás az árverésből: végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja, valamint az itt felsoroltak közeli hozzátartozója és élettársa az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az előzőekben felsorolt személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik, az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és az adós 30
3. az elszámolás: A vételár megfizetése Az árverés befejezését (elektronikus ajánlattétel lezárása) követően az eljárást lefolytató végrehajtó felhívja a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot tevő árverezőt, mint árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása, és a vételár kifizetése céljából, a végrehajtó által megjelölt helyen (általában a végrehajtó irodájában) és időpontban jelenjen meg. A vételár kiegyenlítése banki átutalással is történhet olyan időpontban, hogy az a végrehajtói letéti számlán, az árverési jegyzőkönyv aláírása előtt jóváírásra kerüljön. Az árverési vevő letétbe helyezett előlege a vételárba beszámításra kerül. Ha a vételár több, mint az adós összes tartozása, beleértve a végrehajtó költségeit is természetesen, akkor a fennmaradó részt az adós megkapja. Ha a vétel alacsonyabb, akkor a fennmaradó tartozásra a végrehajtás továbbfolytatódik.
ÁRVEREZÉSI JEGYZŐKÖNYV: Vht. 152. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít. Másolatát megküldik a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. Amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap már eltelt, úgy a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát elküldi az árverési vevő részére - az árverési vétel igazolása céljából -, valamint az illetékes földhivatal részére - az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése miatt.
AZ INGATLAN ÁTADÁSA Az adós kiköltözése az ingatlanból (ha lakóingatlan, vagy olyan ingatlan amelyben tevékenységet folytatnak vagyha tárolási helyről van szó pl: garázs, műhely.) Kiköltöznilegkorábban az árverést követő 30. napon kell, de csak akkor, ha az árverési vevő kifizette a vételárat. az ingatlan elhagyására lehet egy alkalommal halasztást kérni a Bíróság felé fogalmazott kérelemben, melyet előzőleg meg kell tenni még a becsérték közlésétől számított 15 napon belül. Halasztani az árverés időpontját meghaladó 6. hónapig lehet, ha ezidáig sem történik meg az ingatlan elhagyása, akkor rendőrségi kényszerintézkedésre is sor kerülhet.
31
Amennyiben elhagyja az ingatlanát, a kiköltözéskor megilleti bizonyos összeg: 5 M Ft alatti vételár esetén, a vételár 1%-a, de maximum 50.000Ft 5-10 M Ft közötti vételár között 50.000 Ft + a vételár fennmaradó részének 0,5 %-a, de maximum 75.000 Ft 10 M feletti vételárnál 75.000 Ft + a vételár fennmaradó részének a 0,25 %-a.
Ezzel lezárult az ingatlan végrehajtás folyamata. Egyetlen egy szabályt kell még tudniuk az érintetteknek:A lakóingatlan kiürítésére vonatkozó kilakoltatási moratóriumot, mely a téli, hideg időszakot veszi alapul, ekkor ugyanis nem lehet kiköltöztetni embereket, ezáltal is védve az adósok alapvető jogait. Kilakoltatás jellemzően késő tavasztól kora őszig zajlik (kivételek vannak, de nem jellemző!) A moratórium időszaka felfogható úgy, mint egy esély. Lehetőség van ez idő alatt számos intézkedést meghozni, a törlesztő részletek folyamatos fizetésével esetlegesen elkerülhető válhat a kilakoltatás, de tervezni is célszerűvé válik, arra az esetre, ha ez a nem kívánt esemény bekövetkezik.
32
X. ÖSSZEFOGLALÁS Néhányadat tükrében szeretném szemléltetni az ingatlanárverés „sikerességét”. 34
Az adott évben újonnan indult végrehajtási ügyek száma: 2007. évben 194482 db 2008. évben 212053 db 2009. évben 255822 db 2010. évben 325471 db 2011. évben 434037 db
Kitűzött ingatlan-árverések száma 2007. évben 25874 db 2008. évben 30957 db 2009. évben 28676 db 2010. évben 33150 db 2011. évben 39499 db
Ténylegesen értékesített ingatlanok száma 2007. évben 2557 db 2008. évben 2588 db 2009. évben 2363 db 2010. évben 2377 db 2011. évben 2769 db
Kilakoltatások száma az értékesített ingatlanokból 2007. évben 248 db 2008. évben 247 db 2009. évben 367 db 2010. évben - Moratórium az év nagy részében 2011. évben 199 db
34
www.multiker.hu/vh/wp-content/uploads/2013/05/tajekoztato.pdf
33
A fenti adatok tükrében szerettem volna érzékeltetni azt a tényt, hogy Magyarországon a kitűzött árverések milyen arányában történik meg az ingatlan értékesítése. (Mint látható az esetek egy tizedében.) Az ehhez kapcsolódó lakáskiürítések száma is csökkenő tendenciát mutat. Mindezek mellett fontosabb az a tény, amit a táblázat is mutat, mely szerint az ingatlan végrehajtás esteinek száma növekszik, de ez nincs egyenes arányban azzal a ténnyel, mely szerint egyre több ingatlan értékesítésre kerülne a bírósági végrehajtás során. Ebből az látszik, hogy bírósági végrehajtók esetszáma nő, de ennek a sikeressége már kevésbé jellemző az ingatlanok tekintetében.Ez által alátámaszthatóvá válik az az álláspontom, mely szerint egy gyakori, társadalmi problémával állunk szemben. Azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ingatlan végrehajtás és annak értékesítése egy „végső stádiuma” a bírósági végrehajtás folyamatának. Ennek megelőzésére – a bírósági végrehajtó fokozatosság elvére való tekintet nélkül - az ügyfél számos intézkedést tehet, ami persze nem egyszerű, mégis létező megoldási lehetőség. Itt jegyezném meg, hogy véleményem szerint az önálló bírósági végrehajtónak sem elsődleges célja, hogy ingatlanok árverezésre kerüljenek. Sokkal kézzelfoghatóbb és életszerűbb, gyakorlatban is jellemzőbb minden olyan intézkedés, melyből a végrehajtást kérő és a végrehajtó is pénzt lát, mert az ingatlan árverezés kimenetele gyakrabban sikertelen, mint sikeres, nem beszélve arról, hogy nagyon időigényes intézkedés.
Az eljárás időtartama:
Végrehajtás előttiszakas z
Az eljárás kezdeményezése
6-24 hó
1-6 hó
Az ingatlan lefoglalása
1-3 hó
Becs-érték megállapítása
15-16 hó
Ingatlan árverés kitűzése
2-5 hó
Ingatlan árverés
1-12 hó
Ingatlan kiürítése
1-6 hó
Szemléltetve egy folyamatábra segítségével, láthatjuk, hogy akár több évesis lehet maga az eljárási szakasz is, amíg az adós az ingatlanát elveszíti. Az ezt megelőző időben az adós néhány lehetőséggel élhet. Erre építettem fel dolgozatomat is, hogy átláthatóvá váljon, mikor milyen intézkedések lépnek életre, hogyan épül fel az eljárás fokozatossága, mi az amit bárki, aki ilyen helyzetbe kerül tenni tud, vagy legalább át tudja látni az ok-okozati összefüggéseket. 34
A bírósági végrehajtás intézkedése egy kellemetlen élethelyzet, mellyel szemben sok ember érthetetlenül áll. Bizalmatlanok a hitelintézetekkel szemben, ezért kommunikációt ritkán kezdeményeznek. Csalódottak, gyakran becsapottnak érzik magukat, mert egy olyan csapdába kerültek önhibájukon kívül is akár, melyből nagyon nehéz megtalálni a kivezető utat. Ugyanez a helyzet az önálló bíróági végrehajtókkal, akik szintén negatív társadalmi tagokként vannak számon tartva, mint egy „szükséges rossz” a köztudatban az eljárási folyamatok legvégén. Továbbra úgy gondolom és állítom, hogy nagyon sok konfliktust és bajt, tragédiát, ha úgy tetszik, meg lehetne előzni, ha a végrehajtási folyamatban részt vevő tagok között megfelelő, jogszerű és céltudatos információs csere megvalósulna. Ehhez tudni kell például, hogy milyen adósságrendező módszerek vannak a bankoknál, árfolyamrögzítésre is sor kerülhet, továbbá a végrehajtási eljárásban a végrehajtó is megállapíthat részletfizetést az adós számára, ami sok esetben mentsvár lehet. Ha pedig bekövetkezik a baj és az ingatlanárverés eredményes volt, utolsó utáni lehetőségként azt is érdemes tudni, hogy kiköltözésre 6 hónap haladékot kaphat az adós, ha ezt időben jelezte a végrehajtó felé. Az információ drága kincs ebben az élethelyzetben is. A végrehajtási jogszabályok legalább annyira állnak az adós mellett, mint ellene, ezt nem szabad elfelejtenünk!
35
MELLÉKLET
1. dokumentum A kölcsönszerződés 6:383. § [Kölcsönszerződés] Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. 6:384. § [A kölcsön kifizetésének megtagadása] A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosítékértékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. 6:385. § [A kölcsönösszeg igénybevételének elmaradása] (1) Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles. (2) Ha az adós nem veszi igénybe a kölcsönt, köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit. 6:386. § [A kölcsön rendelkezésre tartása] (1) Ha a szerződés szerint a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződéskötést követő meghatározott időn belül vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor, a hitelező köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az adós rendelkezésére tartani. (2) Az adós köteles a hitelezőnek a rendelkezésre tartott kölcsönösszeg után, a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásának időtartamára díjat fizetni. 6:387. § [A kölcsönszerződés felmondása] (1) A hitelező felmondhatja a kölcsönszerződést, ha a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel; c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. (2) A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. 6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díjfizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget; b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni. 6:389. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] (1) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamaton a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerint kiszámított díjat kell érteni. (2) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi a főszolgáltatás teljesítését.
36
37
38
39
40
Felhasznált források: • A Hitelügylet szereplői http://www.bankracio.hu/fogalom/81-hitelugylet-szereplői (letöltés dátuma: 2014. február 2.) • B. Korek Ilona dr., Balogh Olga dr., Császti Ferenc, Juhász Edit dr. - A bírósági végrehajtás Budapest, 2009., Hvgorac Kiadó • Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései forrás: http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/csala_erika__az_ingo_es_ingatlan_biro sagi_vegrehajtas_legfrissebb_rendelkezesei[jogi_forum].pdf (letöltés dátuma: 2014. január 22.) • FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA – Ajánlás a végrehajtást foganatosító bíróság hatásköre és illetékessége tárgyában http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sites/fovarosiitelotabla.birosag.hu/files/field_att achment/ajanlas_a_vegrehajtast_foganatosito_birosag_hataskore_es_illetekessege _targyaban.pdf (letöltés dátuma: 2014. február 13.) • Dr. Harron Tünde – A szerződések megszűnése (2008.) http://www.hidasi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=42&catid =17&lang=hu (letöltés dátuma: 2014. február 10.) • dr. Hetei Zoltán – Meghatározott cselekmény: lakásügyben hozott határozat a bírósági végrehajtása (Első Magyar Végrehajtási Szaklap Online 2012. júl. 25.) http://vhszaklap.eu/2012/07/25/meghatarozott-cselekmeny-lakasugyben-hozotthatarozat-birosagi-vegrehajtasa/ (letöltés dátuma: 2014. február 14.) • Dr. Hidasi Gábor és Dr. Horváth Gyula a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda tagjai, valamint Dr. Urbán András és Dr. Kőszegi Gábor - Az ingatlanjog nagy kézikönyve (Complex Kft. , 2007. I-II., IX-XI. rész) • Dr. Kormos Erzsébet – Alapelvek a bírósági végrehajtási eljárásban (Phd értekezés) Miskolc, 2002. • Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara -A bírósági végrehajtás jogszabályainak gyűjteménye (összeállította: Császti Ferenc) Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben http://www.mbvk.hu/main/letoltesek/tajekoztato.pdf (letöltés dátuma: 2014. február 11.)
41
• dr. Matisz Ágnes –Árverés, de milyen áron? (2012. július 24.) http://vhszaklap.eu/2012/07/24/arveres-de-milyen-aron/ (letöltés dátuma: 2014. február 13.) • Márkus Ildikó - Az ingatlan, mint szerződéses biztosíték és a követelések ingatlanból történő kielégítésének állami útja http://jogiforum.hu/files/publikaciok/markus_ildiko__az_ingatlan_mint_szerzodeses_biztositek[jogi_forum].pdf (letöltés dátuma: 2014. február 10.) • Pataki János István - Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf (letöltés dátuma: 2013. december 18.) • Petrik Béla - Egy követeléskezelési törvény szükségességéről Hitelintézeti szemle 2009. VIII. évf. 6. szám http://bankszovetseg.hu/wp- content/uploads/2012/10/HSZ6_2009_petrik_bela.pdf (letöltés dátuma: 2014. január 18.) • Trunkos Anita Krisztina - Ismerkedés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elektronikus Árverési Rendszerével - MISKOLCI JOGI SZEMLE 8. évfolyam (2013) 1. szám http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201301/10_trunkosanita.pdf (letöltés dátuma: 2014. február 01.) • Ügyintézés Kormányzati Portál - Végrehajtási eljárás https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420015/430001/Vegrehajtasi_el jaras20091202.html (letöltés dátuma: 2014. február 13.) • https://www.otpbank.hu/faktoring/hu/Fogalmak (letöltés dátuma: 2014. február 1.) • Óriási hiba összemosni a bírósági végrehajtókat a behajtó cégekkel http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20110523-a-vegrehajto-az-igazsagszolgaltatasta-behajto-a-megbizojat-kepviseli.html (letöltés dátuma: 2014. február 10.) • Legenda és valóság –Találgatások és tények az ingatlanok kényszerintézkedésével összefüggésben http://www.multiker.hu/vh/wpcontent/uploads/2013/05/tajekoztato.pdf (letöltés dátuma: 2014. február 28.)
42
Jogszabályok 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet - a bírósági végrehajtói díjszabásról 16/2001. (X. 26.) IM rendelet - a bírósági végrehajtás szervezetéről 1952. évi III. törvény - Polgári Perrendtartásról 1994. évi LIII. törvény - A bírósági végrehajtásról 1959. évi IV. törvény- Polgári Törvénykönyvről XIII. fejezet A használati jogok XLIV. fejezet A bank- és hitelviszonyok 1990. évi XCIII. törvény- Az illetékekről 2009. évi L. törvény - A fizetési meghagyásos eljárásról 2013. évi V. törvény - A kölcsönszerződés - LIII. Fejezet - A kölcsönszerződés
43
