A Biblia és a pénz 2, avagy a bibliai közgazdaságtan. Kiss György

A Biblia és a pénz – 2, avagy a „bibliai közgazdaságtan” Kiss György 2011.11.19 [email protected]

Miért kell egy Istentiszteleten a pénzről beszélni? Az emberek magánéletét meghatározó elemek: • • • •

Kapcsolatok Házasság Gyereknevelés Pénzügyek

Ha ezeken a fő pontokon, hosszútávon sikeresek tudunk lenni, akkor életünk kiegyensúlyozott lesz.

Miért kell egy Istentiszteleten a pénzről beszélni? Mert a pénzhez való nem megfelelő hozzáállás a történelem során tönkretett: • Embereket az anyagi ügyeken keresztül való lejáratás bevett módszer a világi médiákban

• Családokat A válások, a családok felbomlásának egyik leggyakoribb oka: az anyagi problémák

• Egyházakat „A vallás az elnyomott lények sóhajtása, szív a szívtelen világban, és lélek a lélektelen körülményekben. A népek ópiuma." – Marx „A vallás az osztályelnyomás fájdalmainak enyhítésére létrehozott álomvilág, amely az elnyomott osztály szociális kontrolljával segíti az "evilági" kizsákmányolást” - Marx

Hogyan töltetnek be a szükségeink? • Első nagyon fontos dolog, hogy megértsük: Istennek nincs ellenére, hogy az Ő gyermekei gazdagok legyenek. 2Kor 8,9 „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelmét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok.” • Mert hogyan gyógyulunk meg? Úgy, hogy hallottunk tanításokat a gyógyulásról és hit által elvettük a gyógyulásunkat. Hit ébredt a szívünkben, Isten Igéje elvégezte a munkát, belül meggyógyultunk és fizikai gyógyulás jött a testünkbe. • Kell, hogy belül a szívemben, a lelkemben elhiggyem, hogy én gazdag vagyok – a 2Kor 8,9 által – Akik Istentől születtek, azok győztesek!

A Biblia és a pénz – 1 (összefoglaló) pontosabban, a Biblia és az anyagi javak.

Kiss György 2011.02.26 – átdolgozott változat [email protected]

Fontos a helyes, bibliai alapokon nyugvó hozzáállásunk a pénzhez. • • •

Pénzre mindannyiunknak szüksége van. Ahogy Aquinói Szent Tamás mondta: "Az erkölcsös élethez szükség van egy bizonyos anyagi jólétre." Meg kell tanulnunk a megfelelő helyre rangsorolni az életünkben. A Föld összes pénze Istené, és a pénzhez való helyes viszony ott kezdődik, amikor elismerjük Isten tulajdonjogát minden felett, amit birtokolunk. Péld 30,8-9: "Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!"

A Bibliának számos pozitív szereplője hatalmas gazdagságra tett szert élete során: • Ábrahám: "Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és arannyal" (1Móz 13:2) Ábrahám –> Izsák -> Jákób • Jób: " Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara." (Jób 42,12) • Vagy gondoljunk Izrael nagy királyaira, Dávidra, Salamonra, Jósafátra és Ezékiásra, akik ugyancsak túláradóan bővölködtek anyagi javakban.

Az ószövetségben az anyagi jólét Isten áldásának a következménye: • Garizim hegyi áldásmondás: "Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged, ha hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára. Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, termőfölded gyümölcse és állataid ivadéka, teheneid ellése és juhaid szaporulata. Áldott lesz kosarad és sütőteknőd. Áldott leszel jártodbankeltedben!" (5Móz. 28,1-6)

Áldás és átok 5 Mózes 28 alapján: • Áldások: 5 Mózes 28, 3-13. Bővölködés, reproduktivitás (gyümölcsöző, termékeny élet), győzelem, egészség, felmagasztalás, Isten jóindulata. • Átkok: 5 Mózes 28, 16-68. Szegénység, kudarc, vereség, családi összeomlások, elnyomás, megaláztatás, meddőség, gyümölcstelenség, elmebeli és fizikai betegségek, Isten jóindulatának hiánya.

Ha összevetjük a 47 és a 48 verset: a bővölködés áldás, a szegénység átok. • Mi a szegénység? A szegénység kevesebb annál, mint amire szükségünk volna ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedjük. • Mi a bővölködés? Mindenünk megvan ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedjük, és még azon felül is, hogy másoknak is adhassunk. Isten a bőséget nem arra adja, hogy önző testi vágyaink kiélésében elpazaroljuk, hanem minden jó cselekedetre, hogy megosszuk másokkal a kegyelemnek azokat az áldásait, melyek a mi saját életünket is meggazdagították.

Egy kis statisztika a jelenünkből: • A zsidók az USA lakosságának kb. 2%-át alkotják, de a 40 leggazdagabb ember 45%-a zsidó. • Az amerikai Nobel-díjasok 25%-a zsidó. • Az amerikai tudomány és közgazdaságtan Nobel-díjasainak 40%-a zsidó. • Az amerikai multimilliárdosok 33%-a zsidó. • A legjobb egyetemek professzorainak 20%-a zsidó. • A legjobb New York-i ügyvédek 40%-a zsidó.

A zsidó gazdagság elvei: 1. elv – Az igazi gazdagság a fejben van. 2. elv – Viselj gondot a sajátjaidról és majd ők is gondot viselnek rád. 3. elv - A sikeres emberek szakértők és vállalkozók. 4. elv – Fejlessz ki verbális képességen alapuló önbizalmat. 5. elv – Légy szelektíven nagyvonalú és megfontoltan garasos. 6. elv – Tégy hangsúlyt az egyéniségre és bátorítsd a kreativitást. 7. elv - Hajtson a vágy, hogy bizonyíts.

A vallás és a Biblia az oka a zsidóság tanulás utáni mérhetetlen vágyának.

Amit a zsidók a tanulásról tartanak 1. Építsd fel gyermekeid önértékelését. 2. Építsd fel bennük a késleltetett vágykielégítést. 3. Válaszd a lehető legjobb iskolai képzést számukra. 4. Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. 5. Fejleszd és példázd gyermekeidben a műveltséget és tájékozottságot. 6. Kelts érdeklődést gyermekeidben a továbbtanulás iránt. 7. Tartsd naprakészen szakmai ismereteidet.

A zsidók által tanított életpálya • 30 éves korodig tanuld a szakmát - másoknak dolgozol • 30-40 év között építsd a saját üzleted - magadnak dolgozol • 40-50 év között – másokat dolgoztass • 50 év fölött – a pénzedet dolgoztasd

Tanuljunk tehát a zsidóktól • Ma kb. 13 millió zsidó él a világon, ám befolyásuk a világra, ahogyan a fentiekben is láttuk, arányukat jóval meghaladja. • Ma a világon kb. 1.3 milliárd ember tekinti magát kereszténynek. Ki van nagyobb hatással a világra: a zsidók vagy a keresztények?

Tudtad – e?

1.

2. 3. 4.

5. 6. 7.

A pénz kezelése nagymértékben meghatározza az Úrral való közösségünket. Ha nem Isten akarata szerint kezeljük pénzünket, vagyonunkat, nem lehet egy egészséges, jó közösségünk Jézus Krisztussal. Jézus 38 példabeszédet hagyott ránk, melyekből 16 a pénzügyekkel (anyagi javakkal) foglalkozik. Az újszövetségben több szó esik a pénzkezelésről, mint a menyről és pokolról együttvéve. Csaknem ötször annyi helyen van szó a pénzről, mint az imáról: míg az imáról és hitről 500 vers található a Bibliában, addig a pénzzel és a javakkal több, mint 2 000 vers foglalkozik. A megelégedés szó hétszer fordul elő a Bibliában és hatszor a pénzzel kapcsolatos. A föld minden gazdagsága Isten birtokában van, és Ő is gyakorol uralmat felette. Isten kész erőforrásait megosztani velünk. A Biblia a legnagyszerűbb pénzkezelési kézikönyv, amit valaha is kiadtak.

Péld 22,7: "A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak." Alapelv: Isten népének szabadnak kell lenni az adósságtól - Róm 13:8 „Senkinek semmivel ne tartozzatok.” A hosszúlejáratú kölcsön (15 -30 év) a modern kor találmánya. • 5 Mózes 15, 1-2 „A hetedik esztendő végén elengedést mívelj. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.” • Miért van ez a törvény: ha túl sokáig maradsz adós, tönkre mégy. Ha az ember elég sokáig tartozik, végül mindene elveszik. Ami rövidtávon kedvező, hosszú távon rémálommá válhat. Mindig a hitelező győz, ha hosszú lejáratú kölcsönről van szó. A legtöbb kölcsön azon a feltételezésen alapszik, hogy a jövő kiszámítható. Kiszámítható a jövő? •

Alapelvek 1. NE vegyél fel kölcsönt, csak rendkívül indokolt esetben 2. NE vállalj kezességet 3. NE maradj hosszú időre adós

A Szentírásban nem találunk utalást arra, hogy Isten bárkit is hitelfelvételre kért volna.

Adósság a Bibliában • Az adósság szolgaságba hajt -1 Kor 7:23-ban „Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.” • Az adósság az átoknak a jele az OSZ idején, az adósságtól való szabadulás mindig Isten áldásának a jele, az engedelmesség jutalma - 5 Móz 28:12 • Az adósság Istenben való bizalmunknak a kárára van. Megfosztjuk Istent attól, hogy növelje hitünket.

Gyakorlati tanácsok az adósságban lévőknek: amilyen gyorsan csak lehetséges, szabadulj meg az adósságtól!

• 1. Imádkozzunk - Ha az Úr látja a vágyat, az akaratot arra, hogy szabaduljunk az adósságtól, ő csodákra képes. • 2. Próbáljuk írásba fektetni az anyagi helyzetünket - Lássuk, mire költünk. Ez még vissza is tart a költekezésben. • 3. Soroljunk fel mindent, ami tulajdonunkban van- nem szabad adósságban fölösleges dolgokhoz ragaszkodni. • 4. Írásban soroljunk fel mindent, amivel tartozunk. • 5. Határozzunk meg egy rendszerezett adósság törlési tervet - Először annak fizessük ki mindig az adósságot, akinek a legkevesebbel tartozunk, és a magasabb kamatú adósságot fizessük vissza az elsők között. • 6. Elégedjünk meg azzal, amink van – minél többet nézzük a tv-t, minél több katalógust, újságot, stb. olvasunk, annál többet költünk. • 7. Ne adjuk fel a reményt!

Szegénység és Biblia • Az Újszövetségről sokan úgy tartják, hogy a szegénységet magasztalja. • Az évszázadok során egy olyan tradíció alakult ki a keresztény (főleg katolikus) egyházon belül, hogy a szegénység áldás. Az nyilvánvaló, hogy Isten mélyen együtt érez a szegényekkel, és a keresztényeknek is ezt kell tenniük, de a Bibliában sehol sem olvassuk, hogy Isten rákényszerítené a szegénységet a benne hívőkre.

Lehet-e áldott a szegénység a Biblia alapján? • Meg kell különböztetni a szegénység állapotát a szegénység szellemétől. • Meg kell különböztetni a szegénység önkéntes vállalását a kényszerű szegénységtől. • Meg kell különböztetni az átmeneti nélkülözést a tartós szegénységtől.

Szegény volt – e Jézus? • Aki vendégült tud látni 5 000 embert, az nem szegény ember. • Jézus sohasem hordott magával készpénzt, de mindig nála volt az Atya hitelkártyája.

A pénz a bűnös? • 1Tim 6,10: "Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak." • Nem a pénzzel van baj, hanem a pénz szerelmével. Minden, - így a pénz szerelme is, de akár a sport, akár más - bálványimádás, ha Isten helyére kerül.

A „bibliai közgazdaságtan” – 2. rész • Ebben a világban két gazdasági rendszer működik: Isten gazdasága és a világ gazdasága. • Az Isten által előirt és az emberek által kitalált rendszer között az a különbség, hogy az egyikben Isten játssza a fő szerepet, a másikban pedig az ember. • Mi most csak az Isten által előirt rendszerrel fogunk foglakozni.

A teremtett világ jó • A világ legtöbb más vallásával ellentétben a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás egyedülálló abban, hogy az anyagi világhoz pozitívan viszonyul. "látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, íme, igen jó" (1Móz 1:31). • Minden vallás közül egyedül a zsidókeresztény kinyilatkoztatásra jellemző a hit a test feltámadásában.

1 - Az ószövetségi Izrael gazdasági rendszere • A legfontosabb nemzeti vagyon a föld. A honfoglalás után a Mózesi törvény alapján minden izraelita számára biztosították a tulajdonjogot, az anyagi javakhoz való hozzájutás feltételeit. • A magántulajdon a jellemző • A „kürtölés esztendeje” (minden 50. év) – visszaállították az eredeti tulajdonviszonyokat.

A rendszer fő jellemzői: • Megőrzi az igazságos tulajdonviszonyokat – Isten rendelkezései alapján – „egyenlőség…” • „A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld: csak jövevények vagytok ti nálam” 3 Mózes 25:23 • Az eladósodott, elszegényedett zsidók új lehetőséget kapnak • Korlátozta a gazdagok szegények feletti uralmát, a hatalmaskodásoktól megőrizte a társadalmat „Ne uralkodjál rajta kegyetlenül, hanem félj a te Istenedtől” – 3 Mózes 25:39-43 • Mózes törvénye tisztán az államhatalom javára semmiféle adófizetési kötelezettséget nem írt elő Izrael fiainak. Az ószövetségi zsidóknak a léviták felé volt fizetési kötelezettségük, akik nem rendelkeztek földtulajdonjoggal, hanem a tizedből éltek.

2 - A királyi hatalom gazdasági rendszere • Sámuel gazdasági szempontból is ellenzi a királyságot, mert az a pogány földi berendezkedés felé tereli Izrael népét - 1 Sámuel 8:1118 - Sámuel szerint a hatalom birtokosa visszaél a tekintélyével, a királyi intézmény elszakítja Izraelt Isten uralmától. • A nép mégis a királyságot kívánta ezért királyság lett Izraelben.

A királyi hatalom főbb negatív gazdasági következményei: • a hatalom teremti meg munkahelyeket és lehetőségeket a magántulajdonuktól megfosztott, vagy abban korlátozott emberek számára • a hatalom a földi javak, értékek legnagyobb arányú birtokosává válik az ország javainak eredeti tulajdonosaival szemben • a hatalom a nép elsőszámú munkáltatójává lép elő, önkényesen kiemelkedve az eredeti jogegyenlőségből • a szabad, független emberekből a hatalom alattvalója, alkalmazottja lesz • a hatalom különféle jogcímeken, önkényesen elvonja az emberek jövedelmét • a hatalom politikai érdekeinek megfelelően újraosztja a jövedelmeket, a lojális rétegeknek

3 - A Babiloni gazdasági rendszer • Több ezer éve tartó, két egymásnak ellentmondó és egymás ellen harcoló történelmi és szellemi realitás: Babilon és Isten Városa – „parázna asszony” és „Krisztus menyasszonya” Ez a két birodalom Ádám teremtésétől jelen van, hogy a népek, országok, birodalmak sorsát sátáni vagy isteni végcélok irányába terelje. • Bábel görög megfelelője Babilon, a szó jelentése: zűrzavar. • Babilon a Sátán uralmi térsége, az ő városa. • Babilon legnagyobb bűne a bálványimádás, a hamis vallások és kultuszok forrása. • Bábel az önmaga dicsőségét kereső emberi civilizáció jelképe. A bábeli összefogásban a félelem játszotta az irányító szerepet. Babilon egyik fő ereje, az álnokság szelleme. Jellemzői a szemfényvesztés és az imitáció.

Babilon a nagy parázna Egy olyan szellemi birodalom, mely valami oknál fogva Babilon névre hallgat, valamilyen formában a földön is jelen van. Az újszövetségi Babilonnak alapvetően két arculata van: – hamis vallások – nemzetközi gazdasági rendszer

A nemzetközi gazdasági rendszer fő jellemzői: – – – – –

világkereskedelem nemzetközi tőke nemzetközi pénzügyi intézmények világa teljesen központosított hatalom ellehetetleníti az egyén életét, hogy képtelen lesz bármit is venni vagy eladni

A babiloni gazdasági rendszer jellemzői: • az uralkodó elit kezébe juttatja a földi javak döntő többségét – elképesztő szintű vagyon koncentráció • a vagyon, a haszon elosztásában kulcsszerepet játszik – a néptömegek megélhetése teljesítményüktől, tudásuktól függetlenül az babiloni rendszer kegyeitől függ – az elit elképesztő jólétben, gazdagságban éli földi életét amíg a nép rabszolgasorsban él • minden a rendszerben elfoglalt pozícióktól függ • gyanakvással tekint mindazokra, akik ragaszkodnak anyagi függetlenségükhöz és önellátásukhoz • a rendszerétől független anyagi forrásokat igyekszik megsemmisíteni, vagy ellenőrzése alá vonni • úgy állítja be magát, mintha kizárólag ő lenne kompetens a javak igazságos elosztása tekintetében – ki az aki erre jogosult?

A Jelenések 18. fejezete • Fő témája az egységes, egész Földre kiterjedő nemzetközi gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi rendszer összeomlásával kapcsolatos. A modern egyetemes egység kialakításának mozgatóereje ma is ugyanaz, ami Bábelben volt: A FÉLELEM. • A Jelenések könyve alapján a babiloni szellem legfőbb és utolsó uralmi térsége a nemzetközi gazdasági és üzleti élet lesz. Babilon gonosz fejedelme a világkereskedelmen és a gazdaságon keresztül fogja fogságban tartani a Föld népeit és országait.

Összefoglalás • Az ószövetségi Izrael gazdasági rendszere • A királyi hatalom gazdasági rendszere • A Babiloni gazdasági rendszer A későbbiekben kialakult társadalmakban szinte mindenhol felfedezhetőek ennek a három társadalmi alapformának a jegyei.

Egy kis történelem • A középkori kereszténység inkább a gazdagság megvetésére és a szegénység felmagasztalására buzdította híveit. Ez az elsősorban katolikus "szent hagyomány” szerinti mai napig élő tradíció. • A protestantizmus azonban kezdeteitől fogva felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori tradícióval ellentétben az Újszövetség valójában nem kárhoztatja a gazdagokat és a gazdagságot, sem a pénzt, csupán az ezekhez való helytelen viszonyt.

Gyümölcséről ismered meg a fát • A középkor elteltével számos keresztény gondolkodó felfedezte, hogy a pénzről való lemondás és a szegénység önkéntes vállalása számtalan baj (betegségek, járványok stb.) forrásává vált.

A reformáció és a pénz • Luther Márton (1483 - 1546) a szegénység felmagasztalását leginkább zászlajára tűző szerzetességet és annak középkori gyakorlatát teljes egészében eretnekségnek nevezte, amely ellenkezik a Szentírás kinyilatkoztatásaival és az emberi szabadsággal. • A reformátorok, élükön Lutherrel és Kálvinnal már nem találták bűnös dolognak, ha a keresztények a pénzzel kapcsolatba kerülnek, és azt úgy forgatják, hogy mellette az Istennel való kapcsolatuk megmarad.

Luther Márton (1483 – 1546) A protestáns etika lényeges szerepet játszott a kapitalista szemlélet kialakulásában. • A lutheri hivatásetika, a munkára való beállítódás előtérbe állításával a gazdasági racionalitásnak fontos történelmi előzménye volt. • Isten tetszésének elnyeréséhez egyetlen út vezet, mégpedig az evilági kötelességek teljesítése. Isten előtt minden hivatás egyenlő és egyaránt kedves. • Luther szakított a középkori hivatás értékeléssel amely csak a papi-egyházi munkát és szolgálatot tartotta Isten által szentesítettnek. Így a polgári foglalkozásokat alacsonyabb rendűnek tüntette fel, a világi foglalkozásokat nem tekintette hivatásnak.

Kálvin pénz- és kamatelmélete Kálvin János (1509 – 1546) sokszor méltatták mint teológust, mint prédikátort, jogászt vagy mint politikust, de a gazdasági nézeteiről kevesebb szó esik. Pedig Kálvinnak a hivatásról, a tőkegyarapodásról, a pénzről és a kamatról szóló megállapításai jelentős hatással voltak a korabeli gazdasági élet alakulására. • Kálvin korában a katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint tilos volt a kamatszedés. A kamatszedés tilalmát még a 787. évi II. niceai zsinat mondta ki. • Pénz-és kamatelméletét elsőként egy 1545-ös levelében (De usuris) fejtette ki, majd az 1554-ben publikált, Mózes II., III. és V. könyvének részleteihez írott kommentárokban, az 1557-es a 15. zsoltárt magyarázó írásában és végül az 1565-ben megjelent Ezékiel próféta szövegrészletéhez írott magyarázataiban.

Mózes II., III. és V. könyve kamattal foglalkozó részei: • "Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát." (Mózes II., 22/25) • "Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erőtlenné lesz melletted, segítsd meg őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted. • Ne végy ő tőle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtől, hogy megélhessen melletted a te atyádfia. • Pénzedet ne add neki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet." (Mózes III., 25/35-37) • "A te atyádfiától ne végy kamatot: se pénznek kamatját, se eleségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, a mit kamatra szokás adni. • Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyújtod kezedet azon a földön, amelyre bemégy, hogy bírjad azt." (Mózes V., 23/19-20)

A 15. zsoltár és Ezékiel 18 a kamatról: • "Pénzét nem adja uzsorára és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellen. A ki ezt cselekszi, nem rendül meg soha többé." (Zsoltárok könyve 15/5.) • "És ha valaki igaz lesz, és törvény szerint igazságot cselekszik; .... És senkit nem nyomorgat, az adósnak a zálogot visszaadja, ... az éhezőnek kenyerét adja és a mezítelent ruhával befödi; ... Uzsorára nem ád, kamatot nem vesz, ... És ha erőszakos fiat nemz, a ki vért ont és csak egyet is cselekszik amazokból; ... A szűkölködőt és szegényt nyomorgatta, ... zálogot vissza nem adott, ... Uzsorára adott és kamatot vett: és az ilyen éljen? Nem él! Mindezeket az utálatosságokat cselekedte, halállal haljon meg, az ő vére legyen ő rajta.!" (Ezékiel 18/513.)

A svájci bankrendszer kialakulása Már az ókorban is úgy tartották, hogy uzsorára kölcsönt adni, és elvágni valaki torkát két hasonszőrű dolog. • Kálvin írásaiban feloldotta a kamattilalmat, és meghirdette a kamatszedés szabadságát a méltányosság és a szeretet törvényének figyelembevétele mellett. • Kálvin, gyakorlati intézkedéseivel is előmozdította a kapitalista kibontakozást. Genf városát felvirágoztatta, "protestáns Rómá"-vá tette. A genfi városállam felvirágoztatásához azzal is hozzájárult, hogy a kamatra kölcsönzést törvényesítette, a megfelelő kamatlábat megállapította, a bankok és a különböző pénzintézetek működését lehetővé tette.

John Wesley és a pénz • John Wesley (1703 - 1791), a metodista egyház alapítója nemcsak haladó prédikációival rázta meg a XVIII. századi Angliát, hanem a pénzzel kapcsolatban is merész, de tagadhatatlanul biblikus nézeteket hangoztatott. • Prédikációiban nemcsak a pénz helytelen felhasználását kárhoztatta, hanem bibliai irányelveket mutatott annak helyes felhasználására.

John Wesley alapelvei, amelyek mind szigorúan az Újszövetség kijelentéseire épültek, a következők: 1. Egy kereszténynek kötelessége biztosítania a családja számára a szükséges dolgokat a kényelmes, jó élethez. 2. Ha van élelem és ruházat, elégedjünk meg vele. 3. Minden tekintetben gondot kell fordítani anyagi értelemben is a tisztességre. A keresztények ne halmozzanak fel tartozásokat. Wesley úgy tartotta, hogy aki vállalkozást akar indítani, szükséges, hogy rendelkezzen a megfelelő összeggel, és ne kérjen kölcsönt. 4. Legyünk jótékonyak, fogékonyak a szegények szükségeire.

A kapitalizmus erkölcsi alapjai A protestáns teológia számos európai és más kontinensbeli gazdasági vállalkozás felvirágzását eredményezte. A kvéker cégek 1650 - től több mint egy évszázadon át Anglia és a fejlett világ legjelentősebb vállalatai közé emelkedtek. Sikerük titka az volt, hogy visszatértek a bibliai alapokhoz, bátran megvalósították azokat az üzleti és magánéletükben egyaránt..

Az egész kapitalizmus, mint a mai napig az egyetlen jól működő gazdasági rendszer nem jöhetett volna létre a protestáns prédikátorok bibliai igazságokat a gazdasági életre kivetítő tanításai nélkül.

Az izraeli gazdasági csoda • Izrael a gazdaság legfőbb mutatóit tekintve a fejlett ipari országok közé tartozik: az egy főre jutó GDP az uniós átlag közel 9/10-e volt 2009-ben. • Tudtad, hogy az izraeli gazdaság fejlődése a kínai konjunktúrával vetekszik? • A GDP növekedése 1948-1973 között elérte a 10 százalékot. Egyetlen más gazdaság sem volt képes hasonlóan magas növekedési arányt fenntartani ily hosszú időn keresztül. (1990-es években átlagosan 6 százalék volt a növekedés) • Az izraeli polgárok ebben az időben "visszafogták" fogyasztásukat, s nem költötték el minden jövedelmüket. A magán-megtakarítások aránya egyike a legmagasabbaknak a világon.

Izrael ma: • Az izraeli gazdasági csodát jórészt a kiváló képzettségű, innovatív és ambiciózus fiatalok nagy száma és a technológiai infrastruktúra fejlettsége magyarázza. • Ennek köszönhetően az ország több, mint 4000 Hi-Tech vállalkozása állítja elő a 120 milliárd USD nagyságrendű izraeli GDP több mint 70%át. • Izrael GDP arányosan a világon legtöbbet fordítja K+F-re, ami 2009-ben 4,7 %-ot tett ki (polgári szektor) • Az ország mezőgazdasága egyike a legfejlettebbeknek, meghonosítottak egy korszerű öntözési rendszert, és a legújabb kutatási eredményeket hasznosító technológiát alkalmazzák a mezőgazdaságban.

Mi a mai gazdasági bajok fő forrása? Cél az is, hogy megértsük a jelenlegi gazdasági válság alapvető okait, hogy eligazodjunk a napi hírekben. • •

•

A gazdasági válság oka egyértelműen az adósság-alapú pénzügyi rendszer, ahol az adósság fedezete hiányzik. A pénzügyi piacok eszközeinek értéke elszakadt a reálgazdaság (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) valós teljesítményétől. A világgazdaság felgyülemlett virtuális pénzügyi eszközértéke a reálgazdaság termelésének tízszeresét is eléri. Ez a folyamat már az 1980-as években megindult. Az egész világ tulajdonképpen egy olyan „hitelből" él, aminek csak 10 százalékos a fedezete. A jelenlegi, hitelre épült gazdasági rendszer tovább már nem működőképes. A világgazdaságban recsegés-ropogás hallható, a problémák valódi megoldását mindig elhalasztják, de meddig …

Teremtsük meg az Isten gazdaságát a XXI században! Világosan megállapítható, hogy a világválság alapjában véve nem gazdasági és pénzügyi, hanem lelki és erkölcsi válságban van. Aki velem tart csatlakozzon!

Mi a mai gazdasági bajok fő forrása? •

•

•

•

1933 óta a bankjegyek, ill. a pénzérmék mögött semmiféle aranyfedezet nem áll. Az 1944-ben bevezetett SDR rendszer 44 állam közreműködésével meghatározta az ún. 'papírarany' fogalmát: kialakult az aranyhoz rögzített elméleti érték, melyet a résztvevő államok saját valutájuk értékéhez kötöttek. 1945 és 1971 között a dollár árfolyamát az aranyhoz rögzítették, így ha esett, ha fújt, egy uncia arany 35 dollárt ért. Amióta azonban az Egyesült Államok ezt a megállapodást egyoldalúan felmondta, a dollár folyamatos elértéktelenedése az egész világot terheli. Ma egy uncia aranyért több mint 1700 dollárt kell fizetni. 1971-ben megszűnt az arany-dollár viszonyítás, a szabad piac érvényesülésének lehetőségére való hivatkozással s attól kezdve a dollár vált meghatározó valutává, viszonyítási ponttá. A valóságban tehát a mai pénz egy olyan fogalom, amely mögött nincs valós érték. Egy darab papír, amely a semmiből áll elő, értéket adnak neki és vesznek el tőle . Ez az 1896-ban kiadott ötdolláros egészen 1971-ig beváltható volt ezüstre vagy aranyra.

A hagyományos bibliai gazdaságértelmezés: • • • •

•

A XVII. századig, míg az emberi értelem alávetette magát a bibliai kijelentésnek, az egyház is magáénak vallotta az adósság és a kamat hagyományos értelmezését. A relációs bibliai etika: a társadalom tagjai egymással álljanak kapcsolatban, valamint a nagy parancsolat szerint szeressék Istent és a felebarátot – ne pedig a pénzt. "És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal." (Luk. 6. 31.) Kamatmentes kölcsönt adni a szükséget szenvedőnek szeretetből származó cselekedet. Erre Mózes 3. és 5. könyve is felhívja a figyelmet (25:35-36 és 15:7-8), de Jézus még radikálisabban fogalmaz Lukács 6-ban: „Adjatok kölcsön semmit sem várva érte”. Az Ószövetségben kamatot nem volt szabad felszámítani Isten népén belül. A 10 mináról szóló példázatban (Lukács 19) pedig a „gonosz szolgát” azért rója meg az ura, mert nem kockáztatott, viszont Jézus, a történet mesélőjeként, a könyörtelenséget, mint emberi tulajdonságot úgy értelmezi, hogy valaki ott is arat, ahol nem vetett, azaz kamatot szed.

Az adósság-alapú gazdasági rendszer kritikája • A fizikai világban az idő múlása nem termel értéket, sokkal inkább értékvesztéshez vezet. Ami értékteremtő, az az emberi munka. Ezért az idő múlása alapján kamatot kérni olyan, mint aki ott is arat, ahol nem vetett. • Mivel az adósság-alapú rendszer infláció nélkül nem képes működni, ezért a központi bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az árak emelkedjenek. • Általánosságban értelmezve az adósság-alapú rendszert bár hatékonynak hirdetik, problémája, hogy a gazdaságot túszként tartja fogva, a veszteségeket pedig olyan rétegekre terhelik, akik azokat tehetetlenül el kell, hogy fogadják. Ilyenek a kisbefektetők, az adófizetők, azoknak a megtakarításoknak a tulajdonosai, akiknek csak kisebb, esetleg negatív hozam jut. Ez nem az amit Kálvin elindított!

Biztonságos, örök befektetés 1 Tim. 6 – 17 „Azoknak, akik gazdagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, aki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra; Hogy jót tegyenek, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szíves adakozók, közlők, Kincset gyűjtvén magoknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.”

Zárszó • A téma hatalmas, most is csak érinteni tudtunk néhány területet, lehet, hogy nem is a legfontosabbakat… • A példákból jól látható, hogy a gondolkodásmód megváltoztatása milyen hatalmas dolgokra képes emberek sőt egész társadalmak számára. Bennünk kell tehát legbelül valaminek megváltoznia, hogy mi meg tudjak gazdagodni. • Mi hát a tanulság: változtassátok meg a gondolkodásmódotokat, ahogy a pénzről vélekedtek, hogy Isten rátok tudja küldeni áldásait, hogy el tudjátok végezni a rátok szabott munkát.