A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Hírlevele VI. évfolyam 2009 Húsvét
A HÚSVÉT BIBLIAI GYÖKERE Történelmi tény, hogy a keresztény időszámításunk előtti 13. században néhány nomád törzs elhagyta az egyiptomi nagykultúra határmezsgyéjét, hogy ismeretlen tájak fele vegye útját. Egy bizonyos Mózes állt az élükre, aki az Ábrahámnak, mint közös ősatyjuknak adott isteni ígéret fokozatos megvalósulását tapasztalta. Az ígéretnek megfelelően egyrészt Ábrahám, Izsák és Jákob fiai már megsokasodtak, másrészt eljönni látszott az ideje annak, hogy saját földjükön telepedjenek le, és munkájuk termését maguk élvezzék. Aki Mózes felhívására – azon a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte napján – nekiindult az ismeretlenbe vezető útnak, az megtapasztalhatta Isten gondviselő csodajeleit. Indulásuk előtt még nagycsaládonként elfogyasztották a legszebb bárányt, majd nekiindultak a hitből fakadó zarándoklatnak. Az emberöltőn át húzódó sivatagi vándorlás közben váltak egységes néppé. Az Egyiptomból való szabadulás csodálatos élményt nyújtott Izrael fiai számára, és ezért évről évre megünnepelték a húsvétot. Korábban ez csak a legelőváltás ünnepe volt, ám attól a felejthetetlen történelmi éjszakától kezdve az Úristen szabadító átvonulásának emlékezete lett. Amikor a názáreti Jézus, akik Krisztusnak vallunk, tanítványi körével azon a bizonyos éjszakán a húsvétot megülte, a korábbi hagyomány folyamába lépett. A teremtő és gondviselő Isten jótéteményeiért hálát adva – népük történelmi szokásait folytatva – bárányhúst, keserűsalátát és kenyeret ettek, valamint bort ittak… Mégis, valami minőségileg új történt: Jézus önmagát adta az eledelben és az italban, mert tudta, hogy immár eljött az Ő órája. Neki, mint igazi húsvéti Báránynak kell átmennie a „szolgaság földjéről” az „ígéret földjére”, vagyis a rá váró szenvedések sivatagán át evilágból hamarosan visszatér mennyei Atyjához. v Őáltala nyerünk örök életet, aki maga Isten Báránya, ugyanakkor népének Pásztora; v Őáltala, aki nem csak utat mutat, hanem maga az Út; v Őáltala, aki nem csak igazságokat tanít, hanem maga a megtestesült Igazság; v Őáltala, aki nemcsak életet ad, hanem maga az Élet teljessége;
v Őáltala, aki maga a Kapu, lépünk be az örök életbe.
Ezt ünnepeljük tehát húsvétkor, mi, akik Krisztus követőinek, s így az Egyház tagjainak valljuk magunkat. Íme, üdvösségünk szent titka!
Immár mögöttünk van a 40 napos lelki előkészület ideje, a nagyböjti időszak. Péntekenként Jézus értünk vállalt keresztútjára léphettünk, hogy énekelve, imádkozva átéljük, amit szeretetből értünk vállalt. Virágvasárnap Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük. Ő bár emberi mivolta szerint a falvak és kisvárosok világában nevelkedett és ott ismerte meg a hétköznapok dolgos, emberi világát, tanítványi körétől kísérve végül felment a fővárosba, Jeruzsálembe. Népe ott tőle politikai fellépést várva messiáskirályként fogadta, de Ő az istentelen erőszakot saját szelídségével győzte le: erősebbnek bizonyult az erőseknél, hatalmasabbnak a hatalmaskodóknál. Önátadó életével Jézus olyan példát mutatott számunkra, amely az egyedüli lehetőség a mai világban is. A keresztény ember életigenlése a húsvét misztériumában gyökerezik. A nagycsütörtöki, nagypénteki és nagyszombati szertartásokon való részvétel által kerülhetünk közelebb a húsvéti hittitokhoz. Ennek liturgikus átélésére ezúton is hívom a Búzaszöm minden olvasóját: Dr. Thorday Attila, plébános
Taizéi énekes imádság a fiatalok vezetésével, és lehetőség
a húsvéti gyónás elvégzésére április 4-én, szombaton 17 órától. Vendég-pap: Pálfai Zoltán, egyetemi lelkész
2
MEGÚJULÓ EGYHÁZ Egyházmegyei lelkipásztori napok január 16-17-én Domaszék-Zöldfáson Kiss Imre és Kondé Lajos püspöki helynökök meghívására immár harmadik alkalommal gyűltek össze a Szeged-Csanádi egyházmegye plébánosai és a közösségi életért tenni is akaró világi munkatársai, hogy egyes plébániák pozitív kezdeményezésiről hallhassunk, és ötleteket merítsünk belőlük. Első este a gödöllői plébános mutatta be a Váci egyházmegye megújulási törekvéseit. A szinte csak megszokásból létező és túlzottan nagy létszámú plébániai Képviselőtestületek helyett a váci megyéspüspök azt ajánlotta papjainak, hogy inkább 6–8 fős, de szívvel-lélekkel elkötelezett munkatársakból álló Képviselőtestületeket hozzon létre. E munkatársak számára többlépcsős képzést biztosít az egyházmegye, hogy képesek legyenek felismerni Isten minden emberre kiterjedő szándékát. Aki ugyanis Isten munkatársának tudja magát, az sokkal könnyebben tudja elfogadni feladatait. Igazi meglepetés volt számomra a második nap első előadóinak, a mendei plébános és munkatársainak beszámolója. Szinte hihetetlen adatokkal szolgáltak az egyházközségi élettel kapcsolatban. Elég említést tenni arról, hogy a 4300 fős település kb. 2700 katolikus hívője 30 plébániai csoportban működik. Irigykedve, kétkedve hallgattam, hogy milyen rátermett, képzett munkatársak segítik a helyi plébános közösségépítő munkáját immár nyolc éve. A nehézségeket sem titkolták előlünk, de arról is tanúságot tettek, hogy kitartó munkával ezeken sikerül felül emelkedni. Csak ilyen összefogást látva képzelhető el, hogy olyan egyházmegyei találkozónak adtak helyszínt, ahol 3500 (!) hívőt láttak vendégül. Beszámolójukban kiemelték annak jelentőségét is, hogy kitűnő kapcsolatuk alakult ki az önkormányzattal; a két intézmény egymást kisegítve próbálja szebbé tenni a helyi lakosok életét. Az egyházközség például szociális munkával segíti az önkormányzatot, cserébe pedig az önkormányzat az egyház rendelkezésére bocsátja intézményeit, tárgyi eszközeit. Ilyen együttműködés gyümölcse az a 300 új munkahely is, amit a környéken hoztak létre. A szentesi plébánia beszámolójából az ott végzett karitatív és szociális munka ragadta meg figyelmemet: a helyi kórház ápolási osztályán látogatják a súlyos betegeket, a bérmálkozásra készülők pedig az otthonukban levő időseket látogatják. Döbbenetes volt arról is hallani, hogy a plébánián négy ifjúsági csoport működik, korcsoportokba rendeződve. A beszámolók tapasztalatát abban szűrtem le, hogy a fiatalokra is bátran bízhatunk megfelelő feladatot, hadd erősödjön meg bennük az a tudat, hogy ők is Isten „munkatársai”. A beszámolók után kiscsoportos beszélgetésre hívtak a szervezők. A 8-10 fős kiscsoportokban rövid bemutatkozás után mindenki elmondhatta saját egyházközségéből hozott tapasztalatát, különös tekintettel arra, hogy milyen próbálkozásokkal igyekeznek a helyi egyház megújulását szolgálni. Az élő és éltető egyház megtapasztalása miatt hálatelt szívvel és ötletekkel gazdagon tértünk haza, és elhatároztuk, hogy egy-kettőt a mi plébániánkon is megvalósíthatunk. Bauer Ferenc és Thorday Attila
„Térjetek meg, és higgyetek az üdvösség jóhírében!” – e szavakkal kezdődött Hamvazószerdán a húsvéti előkészületi időszak.
A házszenteléskor osztott falinaptáron olvasottakkal megegyezően március 22-én, a vasárnapi szentmise keretében az idősek és betegek számára lehetőség nyílt a betegek kenetének felvétele. A szentség gyümölcsöző vétele érdekében mintegy harmincan a bűnbocsánat megtisztító fürdőjében is részesültek, vagyis szentgyónást végeztek az előző napok során. Az ünnepi hangulatot fokozta a tengerentúlról érkezett vendégpap, az amerikai Timothy atya, aki a szentkenetet magyarul, a szentmise záróáldását anyanyelvén adta. Képünkön a ministránsokkal az oltárszolgálat után kezet fog.
3
A PLÉBÁNIA KÉPVISELŐTESTÜLETI TAGSÁGA A plébánia Képviselőtestületének február 13-i ülésének keretében elfogadásra került a 2008-as esztendő zárszámadása, és az új esztendő költségvetési tervezete (majd jóváhagyásra felterjesztettük a püspökségre). Egyúttal elköszöntünk azoktól a testületi tagoktól, akik a továbbiakban már nem tudnak vagy nem kívánnak részt venni az üléseken. Nekik a vasárnapi szentmise keretében is megköszöntük mindannyiunkért vállalt évtizedes szolgálatukat. Kivonat a Magyar Katolikus Püspöki Kar által kiadott Egyházközségi Képviselőtestületek (1993-ban elfogadott) Szabályzatából: „A képviselőtestület tagjai csak azok a katolikusok lehetnek, akik: 3 tartósan az egyházközség területén laknak, vagy legalább egy éve tevékenyen részt vesznek az egyházközség életében, 3 az egyházi előírások szerint nincsenek kizárva az eucharisztia vételének közösségéből (szentáldozáshoz járulhatnak) 3 egyházi hozzájárulásukat (egyházi adó) fizetik, 3 18. életévüket betöltötték, de még nem 70 évesek 3 készek e feladat ellátására. A képviselői jelölésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelölt ismerten vallásos és tevékeny hívő legyen, aki valódi feladatot lát majd megbízatásában, és vállalja a velejáró munkát is. Továbbá példaadó egyéni és családi életet él, apostoli lelkületű, józan ítélőképességű és fegyelmezett tárgyalókészséggel rendelkezik.” A fentiek alapján valamint az Egyházmegyei Körlevél 174/2009-es pontja szerint március 15-én, a vasárnapi szentmise után a templomban megválasztottuk Képviselőtestület tagjait. A hívek szavazatai szerint az alábbiak kaptak bizalmat:
Bauer Ferenc Kökörcsin u. 17.
Csillag Józsefné Fehérpart u. 93.
Kissné Kispéter Ágnes Fehérpart u. 10.
Papdi Istvánné Gorkij u. 5.
Bende Tünde Új élet u. 3.
Fejes Ferenc Hasító u. 6.
Lapu Zoltán Erdei Ferenc u. 51.
Postáné Prágai Tünde Vasvári Pálu. 4.
Bodó Jenő Bazsalikom u. 55.
Fülöp Pálné Kökörcsin u. 4.
Mayer István Kapisztrán u. 0.
Szalainé Milasin Katalin Kecskés, Szabadkai út 34.
Both Vilmos Raktár köz 8.
Hell Istvánné Petőfi u. 16.
Papdi Csaba Kecskés, Szabó János u. 4a
Muskó Ferenc (póttag) Brigád köz 11.
4
SZENTMIHÁLYI UTCANEVEK E sorozatban lakóhelyünk utcaneveit ismertetjük, bemutatva azon személyeket, eszközöket vagy fogalmakat, amelyről elnevezésüket nyerték. 1. rész: Történelmi személyiségekről elnevezett utcáink Ajtony: Magyar törzsfő a XI. század elején, akinek szállásterülete a Maros mentén terült el. Bizáncban keresztelkedett meg, és ennek megfelelően az uralma alá eső területen bizánci térítés folyt. Miután nyíltan szembeszállt a törvényes királlyal, 1028 körül Szent István sereget küldött ellene Csanád vezérlete alatt. Az ütközetben Ajtony életét vesztette. Az egykori szállásterületéből szervezték meg a csanádi egyházmegyét, amelynek első püspöke Szent Gellért lett. Álmos: Árpád fejedelem apja. A történészek máig vitatkoznak azon, hogy vajon ő volt-e a Magyar Törzsszövetség első fejedelme, vagy ezt a pozíciót fia, Árpád kapta-e meg elsőként. Az utóbbi mellett érvként hozzák fel, hogy Árpádról nevezték el az első magyar uralkodó nemzetségünket (Árpád-házi királyok). A másik elmélet szerint viszont Álmos valószínűleg még a honfoglalás előtt rituális gyilkosságnak esett áldozatul, amelyet csak a szakrális fejedelem ellen követtek el például más népektől elszenvedett vereség esetén. Egyes régészek szerint a mai Szlovákia területén megtalált honfoglalás-korabeli vezéri sír magának Álmosnak a nyughelye lehetett. Kapisztrán Szent János: Itáliai születésű pap, pápai követ. 1386-ban született Capestrano-ban (innen a Kapisztrán név). Kezdetben világi életet élt, majd 30 évesen, 1416-ban belépett a ferences rendbe. Ettől kezdve erőteljes prédikációs tevékenységet folytatott a különböző bűnök, például az uzsorakamat ellen, de inkvizícós tevékenységet is folytatott az eretnekséggel szemben. A pápák két évtizeddel később sűrűn küldték Európa valamely részére követi megbízással. 1453-ban a pápa Németországba küldte, hogy sereget gyűjtsön az oszmán törökök ellen, majd onnan 1455-ben érke-
KARITÁSZ-HÍREK A Karitász-csoport legnépszerűbb tevékenysége a használtruha-börze. A következő alkalmakat április 25 illetve május 23-én, szombat 9-11 óra közöttre tervezzük a templomkertben, amikor azokat várjuk, akik szívesen válogatnak a felkínált ruhaneműkből. Az elvitt ruhákért valami jelképes összeget kérünk felajánlani. A dobozba elhelye-
zett Magyarországra. Itt 1456-ban a pápától azt az utasítás kapta, hogy hirdessen keresztes hadjáratott a törökök ellen. Ezután az összegyűjtött keresztes sereggel – feltehetően az 1990 óta róla elnevezett főútunkon haladva dél felé – Hunyadi János segítségére sietett Nándorfehérvár alá. A kivívott diadal után – Hunyadihoz hasonlóan – a tomboló pestisjárványnak esett áldozatául, még 1456-ban. 1690-ben emelték a szentek sorába. Koppány: a X. század egyik törzsfője. Géza fejedelem – Szent István király apja – halála után az ősi magyar öröklési szokásnak megfelelően (miszerint a legidősebb férficsaládtag örökölt, nem pedig az elsőszülött) ő került volna a fejedelmi székbe, és – Istvánnal nyíltan szembefordulva – magának követelte azt. Ez a szembenállás nyílt összeütközéshez vezetett István és Koppány között 997-ben. István mellett ekkor már nyugati lovagok is álltak (ők feleségének Boldog Gizellának a kíséretében érkeztek az országba), akik segítségével legyőzte Koppány seregét. Majd a monda szerint magát Koppányt felnégyeltek, s az uralma alatt álló Somogyi területeket Szent István a (pannonhalmi) Szent Márton apátságnak adományozta. Könyves Kálmán: Magyar király 1095-1116 között. Szent László király unokaöccse. Gyermekkorában papi pályára szánták, ezért iskolába járatták. Ennek köszönhetően kiemelkedő műveltségre tett szert, és innen ered a „Könyves” melléknév. A Képes Krónikában ezt írták róla: „Jelentéktelen külsejű ember volt, de ravasz, tanulékony, borzas, szőrös, félszemű, púpos, sánta és hebegő.” Ez az egyértelmű túlzás II. (Vak) Béla uralkodása alatt kerülhetett lejegyzésre. Kálmán király vakíttatta meg Bélát és apját Álmost, aki igyekezett tőle megszerezni a trónt. Ezért később Vak Béla és környezete igyekezhetett befeketíteni az egykori királyt. Ennek fényében a külsejére vonatkozó leírást nem tarthatjuk hitelesnek, de az idézett szövegrészből is kiderül, hogy kivételes szellemi tulajdonságok birtokában lévő uralkodó volt. A trónon fia, II. István követte. Papp Róbert (Hasító utca)
zett pénzből más rászorultakat fogunk megsegíteni. Várjuk azok jelentkezését, akik szívesen vállalnának segítő feladatokat a karitász-csoport keretében, pl. segítenek a ruhabörze előkészítésében és megvalósításában. Még két lehetőségre is felhívjuk a szentmihályiak figyelmét: egyik a banki kölcsönfelvétellel pórul járt testvéreinknek, a másik azoknak szól, akik köz-
üzemi díjaikat nehézkesen képesek kifizetni. A „Tabán Családsegítő Szolgálat” adósságkezelései tanácsadásáról, valamint a „Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítványhoz” benyújtható támogatási kérelemről tájékoztatást tud adni Mayer Istvánné, a plébániai karitász-csoport vezetője a 30/962 9639 telefonszámon. Mayer Istvánné Kati
5
HITOKTATÁS A gyerekek hitoktatása jelenleg az alábbi rend szerint történik: óvodásoknak: hétfő 13.30-tól az óvodában 1–2. osztály: vasárnap a szentmise után. 3. osztály: hétfő 5. tanóra az iskolában 4. osztály: hétfő 6. tanóra az iskolában 5–6. osztály: hétfő 14.30-kor a plébánián 7. osztály: hétfő 15.15-kor a plébánián 8. osztály: kedd 14.30-kor a plébánián Szeretettel várjuk azon gyerekeket is, akik Szegedre járnak iskolába. Mivel a Szegeden tanulóknak nem alkalmasak a fenti időpontok (hiszen később érnek haza), szerdán délután is jöhetnek, de ehhez előzetes egyeztetés szükséges. Szeretnénk ugyanis, hogy életkoruknak megfelelő vallási ismerethez jussanak, majd az elköteleződés különböző fázisaiban a keresztény beavatás szentségeihez (keresztség, szentáldozás, bérmálás) járuljanak. A családok igényeinek megfelelően a szeptemberben beindított napközis foglalkozások februártól minden tanítási napra kibővültek. Tehát délutánonként tanulószobai foglalkozást, alkalmasint korrepetálást tartunk a plébániához tartozó Közösségi Házban, amelyre minden szentmihályi gyereket szeretettel fogadunk, hogy segítséget kapjanak a tanuláshoz.
SAKKÉLET A KÖZÖSSÉGI HÁZBAN Ez év februárjában sakk-klubot indítottunk a Közösségi Házban. Csütörtökönként a délutáni tanulószoba után 16–18 óra között várjuk a sakkozni szeretőket (gyerekeket, fiatalokat és idősebbeket is), hogy élvezzék e szép játékot. A kéthetente megtartott játékos délutánokon sok olyan gyerek is érdeklődött a „harcászat” e formája iránt, akik még nem ismerik. Ezért április 14-től, keddenként 16 órától sakk-tanfolyamot indítunk kezdőknek, melyen fokozatosan tanítjuk meg a „jelölteket” az első lépésektől a mattig. Nem az a célunk, hogy bajnokokat neveljünk (habár sose tudni...), hanem hogy lehetőséget adjunk a barátkozásra. A játékon keresztül megtanítjuk a gyerekeket előrelátóan gondolkodni, méltósággal elviselni a vereséget (hiszen az élet sem csak habos torta) és a győzelmet is (bizony néha ez a nehezebb...)
A hamvazószerda előtti szombaton a hittanosok egy csoportja farsangi mulatságot tartott
Alkalmanként szombat délután játszóházas foglalkozást is szervezünk, hogy a különböző iskolákba járó gyerekeknek lehetőséget biztosítsunk megismerni egymást. Május 2-án, szombaton például a másnapi Anyák napjára ajándékokat fogunk készíteni a délutáni kézműves foglalkozás keretében. Szalai István és Milasin Katalin hitoktatók
Március 28-án sakktornát hirdettünk 1–8. osztályos gyerekek számára. Erre heten jelentkeztek, és csak azért nem többen, mert sok iskolában ez tanítási nap volt. A kiélezett küzdelemben a következő sorrend alakult ki: 1. hely holtversenyben Holecska Dávid és Bauer József, 3. Kis Levente, 4. Tombácz Zsolt, 5. Kis Máté, 6. Kasza Bence, 7. Bodó Andris. Minden résztvevő szerény ajándékkal tért haza. A verseny után a versenyzők szimultán meccsen mérhették össze erejüket egy „igazi sakkozóval” Nyőgér Istvánnal, a Maróczy Géza SE tagjával. A versenyzők erőnlétéről Buczkó István borsós ragulevese és palacsintái gondoskodtak. Arra a kérdésükre, hogy „ugye lesz még ilyen?”, a válasz: Igen! Nemcsak sakkban, malmozásban, asztaliteniszben... Nem feledkeztünk meg a métáról sem, amiből országos bajnokságra készülhetünk Budapesten.
6
HISTORIA DOMUS (1.) Már többször felmerült az az ötlet, hogy a plébániánk Historia Domus-át fel lehetne dolgozni és a legfontosabb, legérdekesebb eseményeket, történteket közölhetnénk itt, a Búzaszömben. Most ez megvalósult. Nagy megtiszteltetés, hogy ezt én tehetem meg, persze csupán a teljesség igénye nélkül. Fiatalként olyan eseményekről olvashatok, amelyekről soha nem is hallottam, de biztos vagyok benne, hogy más szentmihályi lakosok is így lesznek sok általam említett eseménnyel, érdekességgel kapcsolatban. Remélhetőleg ez a cikk egy 6 részes sorozat része lesz, így több lapszámon keresztül is lehet majd olvasni plébániánk történetét. De mi is az a Historia Domus? Latin jelentése „háztörténet”. Az egyházi intézmények fontosabb eseményeit tartalmazó könyv, amely a plébániák és szerzetesházak történeti kutatásának fő forrása. Vezetése a plébános illetve a házfőnök feladata. Ezek nyelve a korai időszakban a latin volt. Ezt az írást még falunk első plébánosa, Gímes Gyula atya kezdte el írni vagy íratni, hiszen azt nem tudom, hogy ő írta-e vagy valaki más vezette-e, de mindenesetre gyöngybetűvel, nagy részletességgel van írva ez az első rész. Az első oldalakon Szentmihálytelek múltjával (történelmével, a paprikatermesztés kialakulásával és annak jelentőségével, a falu mezőgazdaságával, egyházi hovatartozásának történetével) ismerkedhetünk meg. Itt olvashatunk egy a számomra is igen nagy érdekességről, a Maty-éri hídra épült Nepomuki Szent János szoborról, amely valószínűleg még a XVIII. században készült, és a falu egyetlen műemléke mindmáig, amelyet az 1879-es Nagyárvíz idején a helyiek mentettek meg a pusztulástól. „Régi idők óta a szeged-alsóvárosi plébániához tartozott Szentmihálytelek, mint annak szerves része. A ferences atyák végezték a lelki gondozást.” Először még az öreg-iskolában tartották a szentmiséket, az oltárkép már ekkor ott volt. Ezt a templomunkban most is látható oltárképet Balogh Margit, szegedi művésznő készítette el még 1905-ben. Többször felmerült egyébként a lecserélése, mivel sokan túl sötétnek találták a képet, de még sokáig ez a kép maradhatott a kápolna éke, amelyet a későbbi-
ekben, az új iskolában építettek fel. Ezt a kápolnafülkét 1931. szept. 27-én áldotta meg egy ferences plébános. A legtöbbet a templomépítés vágyáról, megvalósulásának nehézségeiről olvashatunk. A mintegy kétezer római katolikus hívőben már a korai időben megfogalmazódott a templomépítés vágya, valamint az, hogy a falunak saját papja legyen, így végre önálló lelkészség lehetett volna Szentmihályon. 1948-ban a hívek közül Horváth István és társai kérvényt is nyújtottak be ez ügyben a ferences rendfőnökhöz. A püspök még ez évben körlevelet küldött ki az egyházmegye káplánjaihoz, pályáztatva őket az újonnan alapított plébániák betöltésére. Hozzánk Gímes Gyula atya jelentkezett, amelyet a püspök el is fogadott. Ezután alakult meg falunkban az első Alsóvárostól függetlenül működő egyházközösség, melynek világi elnöke Berta Sándor lett. „Azzal a tervvel jött ki Szentmihálytelekre Gímes Gyula lelkész 1948-ban, hogy idővel templomot épít a híveknek.” Ennek azonban több akadálya is volt, annak ellenére, hogy Pálfy Budinszky Endre főmérnök már korábban kijelölte a templom leendő helyét egy nagy tér közepén, a mai futballpálya területén. Ilyen akadály volt pl. az építőanyag beszerzésének nehézsége, de legfőképpen a pénzhiány. Nagy port kavart annak idején az ún. Megyesi-ügy, amelyről a Historia Domus leírásában illetve korabeli újságcikkekben olvashatunk. Ezek szerint Gímes atya Megyesi Pál, operaénekesnek adott 150.000 forintnyi kölcsönt, amit a mihályteleki hívek a templomépítésre gyűjtöttek össze. A plébános azzal a céllal tette ezt, hogy Megyesi fektesse azt majd be külföldön, illetve a tenorista azt is megígérte, hogy itthon és majd külföldön is gyűjtést rendez a templomépítés javára. A külföldi út nem valósult meg, a pénz elveszett, egy részét a plébános visszakapta. Megyesi ellen polgári per is indult, de mindenestre a templom építése csak álom maradt. 1960. február 26-án a püspök úr – valószínűleg ezen ügy miatt – mentette fel a plébánost az állásából, de aztán kénytelen volt visszahelyezni őt, mert másvalaki kinevezéséhez az Állami Egyházügyi Hivatal helyi megbízottjának is kellett volna a hozzájárulása, amit az megtagadott. Bende Tünde
Aki nem ismeri a Szentírást, az nem ismeri Krisztust – vallotta Szent Jeromos. Nekünk, felnőtteknek is szükségünk van hitismereteink elmélyítésére. A Bibliát közösségben olvasva elődeink hitbeli zarándokútját folytatjuk.
Február 2-án az egyház a Szűzanyát mint Gyertyaszentelő Boldogasszonyt ünnepli. Ehhez kapcsolódóan a vasárnapi szentmisén szenteltvízzel meghintettük azokat a gyertyákat, amiket a hívek abból a célból hoztak, hogy Isten imádására segítse őket. Ezt követően – Szűz Mária lourdes-i csodás megjelenésére és gyógyításaira emlékezve – az asszonyok 9 napon át imádkozni gyűltek össze a templomban.
7
ÁRVÍZI EMLÉKNAPON VETTÜNK RÉSZT Felejthetetlen napot töltöttünk március 14-én szombaton a Dóm téren a Szeged-Belvárosi Plébánia és a szegedi cserkészek által megszervezett V. Árvízi Emléknapon. A rendezvénysorozattal a 130 évvel ezelőtti szegedi
Élő csocsó
Maroknyi kis csapatunk fél 10-kor gyülekezett a Szent Mihály Plébánia előtt, hogy 10 órára az ünnepélyes megnyitóra és zászlófelvonulásra mi is odaérjünk. Kondé Lajos pasztorális püspöki helynök köszöntött bennünket. Azt mondta: „Az 1879-es nagy árvíz emléknapján és mindnyájunk életében az összefogás és az egymásra figyelés a fontos, és ezt már gyerekkorban meg kell tanulni”. A megnyitón szép és kedves szavaival Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke is szólt hozzánk. Majd a cserkészköszöntő után megkezdődtek a programok: mese-
árvízre emlékeztek. Az első megemlékezésre 2005-ben került sor, az akkori 125. évforduló alkalmából. Azóta minden évben töretlenül megrendezik a programsorozatot.
Teddy-maci műtétje
A Dóm teret „elöntötte a Tisza”
Cserkész-kovács
1879. március 12-én hajnali 2 órakor betört a Tisza. Szegedtől északra, mintegy 20 km távolságra, Petresnél átszakította a gátat és északnyugatról, Rókus felől nyomult be. A várost elnyelte az ár, belső és külső területén 36.200 holdnyi terület került víz alá. A több méter magas víz csak három hónap múlva, a szivattyúzások segítségével kezdett apadni. 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60.000 ember vált hajléktalanná. Elődeink az egész várost újjá építették sok segítséggel, példamutató együttműködéssel. Erre a nagyszerű eseményre emlékezik és állít elénk példát az Árvízi Emléknap.
mondás és meseerdő, cserkészjátékok, nyomozójáték, ügyességi játékok, kézműveskedés, lovaglás, íjászat, teaház, tejbár, élő-csocsó kupa, kovácsműhely, városvetélkedő, kalácssütés, főzőverseny, valamint a vállalkozó szelleműek még a Dóm tornyába is felmehettek. Talán mondanom sem kell: mi is felmentünk. Nekünk (lányoknak) a legjobban a kézműves sátor tetszett, ahol lehetett gyöngyöt fűzni, kerámiát festeni, gyertyát önteni, só-liszt gyurmázni, tojást festeni, bábot készíteni, stb. A kisebb fiúknak az íjászat, a nagyobb fiúknak pedig a Boszorkányszigeten megrendezett ügyességi vetélkedő tetszett.
Fafaragó művésznő
Okos dolgokat is tanulhattunk, például a Teddy-maci kórházban, ahol orvostanhallgatók mutatták meg, hogyan kell helyesen fogat mosni, sérültet lélegeztetni, de a beteg Teddymacit meg is lehetett műteni.
A Dóm-téren csónakázni is lehet?
A Dóm tér közepén a Tisza kanyargott, benne halakkal és egy kis híd ívelt át rajta. A pici gyermekek csónakázhattak is benne. Ebédidőben virslit kaptunk mustárral, kenyérrel, a teából, kakaóból pedig egész nap mindenki annyit fogyasztott, amennyi belé fért. Délután 18 órakor istentiszteleten vehettünk részt, majd az eseményeket tábortűz és a zászló levonása zárta. Az egész napos programon nagyon jól éreztük magunkat, és már előre várjuk a jövőre megrendezésre kerülő VI. Árvízi Emléknapot. Postáné Prágai Tünde
8
HÁZASSÁGRA KÉSZÜLŐK FIGYELEM!
Anyakönyvi hírek 2008. december–2009. március
Kedves Jegyespár! Készültök a házasságra. Ez nagyszerű! Veletek örvendünk mi is, akik az élet pártján állunk. Bár sok elrontott, felbomlott házasságot láttok magatok körül, az ismerősök körében, ám ez ne bénítson le benneteket! Ugye hiszitek, hogy a tietek nem ilyen lesz? De mit tesztek ennek érdekében? A hivatásotokra, szakmátokra egy-két évtizeden át tanultok. Szeretnétek a házasságra is tudatosan, felelősen készülni? Ebben segíthet nektek is a „Jegyes Hétvége”. A „Házas Hétvége” Katolikus Lelkiségi Mozgalom immár 25 éve működik hazánkban, és egyházi vezetőink elismeréssel illetik a házasságok megőrzése érdekében kifejtett tevékenységét. Közel 10 éve kidolgoztunk egy intenzív hétvégi programot, melyben egy pap és két házaspár osztja meg párkapcsolati tapasztalatait a házasságra készülők számára. Nem (ki)oktatni szeretnénk benneteket, hanem együtt megélt tapasztalatunkból néhány ötletet, gondolatot átadni, amelyek mentén ti ketten átgondolhatjátok kapcsolatotokat, jövőtöket! Egész életre, a következő félévszázadra szóló döntést készültök meghozni. Áldozzatok hát rá egy hétvégét, amit végülis egymásnak ajándékoztok! Idén május 8–10-én (bentlakásos) hétvégére hívunk a plébániai Közösségi Házba. Mivel a program egymásra épülő 12 téma feldolgozásából áll, ezért elengedhetetlen, hogy péntek délutántól vasárnap délutánig mindketten részt tudjatok venni. Érdeklődni, jelentkezni lehet mihamarabb a plébánosnál. Thorday Attila
ELHUNYTAK
Nagyheti szertartások Nagycsütörtök utolsó vacsora miséje 18 óra Nagypéntek „csonkamise” 18 óra Nagyszombat 20 óra Húsvétvasárnap: ünnepi szentmise 9 óra utána feltámadási körmenet.
A szentmisék rendje: Vasárnap 9 órakor hétköznap általában kedd és szerda: 18 óra Az aktuális miserend és más hirdetések a vasárnapi szentmise után kerülnek ki a templomtorony alatt levő hirdetőtáblára – ott egész hét során olvasható).
Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 telefonszámon.
Január:
Bálint Lajosné Bóka Irén
Február:
Erdélyi Albert Császár Putyi Zoltán
Március:
Vőneki József
Májusi litánia a szentmisék előtt fél órával vasárnap 8.30-kor, kedd és szerda 17.30-kor. Zarándoklatot szervezünk
Csíksomlyóra május végén a pünkösdi búcsú alkalmából. Érdeklődni és jelentkezni a sekrestyében, a vasárnapi szentmisék után lehet. Szerda esténként felnőttek találkoznak a plébánia Közösségi Házában Kéthetente a bibliaóra keretében az ószövetségi Szentírás sokatmondó történeteit tanulmányozzuk, hogy az üdvösségünk történetét munkáló Istenről minél többet felfedezzünk. A kéthetente hirdetett filmklub lehetőséget ad elbeszélgetni hitbeli, erkölcsi kérdésekről.
Úton-útfélen
Nyári tábor 13–18 évesek részére Időpont: 2009. július 13–19. Helyszín: Vámosmikola (a Börzsöny hegységben) Téma: Szent Pál élete Érdeklődni Bauer Annamáriánál (Mobil.: 30-260-39-24)
A plébános távollétében a temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6 szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra.
A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítője. Kiadja: a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia l 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 l http://szeged-szentmihaly.plebania.hu l email:
[email protected] l Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila plébános l Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.
