A Biblia és a pénz, pontosabban, a Biblia és az anyagi javak.
Kiss György 2011.02.26
[email protected]
Miért fontos és aktuális, hogy erről beszéljünk? • Isten meg akarja áldani népét? • Isten azt akarja, hogy szabad légy? • Mi ennek az akadálya? • Kik a szabadok? • Mit kell tennünk?
Fontos a helyes, bibliai alapokon nyugvó hozzáállásunk a pénzhez. • • •
Pénzre mindannyiunknak szüksége van. Ahogy Aquinói Szent Tamás mondta: "Az erkölcsös élethez szükség van egy bizonyos anyagi jólétre." Meg kell tanulnunk a megfelelő helyre rangsorolni az életünkben. A Föld összes pénze Istené, és a pénzhez való helyes viszony ott kezdődik, amikor elismerjük Isten tulajdonjogát minden felett, amit birtokolunk. Péld 30,8-9: "Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!"
Egy híres zsidó példája • A Rockefellerek, mint a legtöbb észak-amerikai milliárdos, úgy tekintettek a vagyonukra, mint felelősségre. Mélyen hittek abban, hogy a vagyont Isten adta nekik. Nem az övék ... ők csupán a gondnokai (sáfárai). • Rockefeller minden jövedelmének 10 százalékát odaadta, egy életen át. Úgy tartotta, hogy Isten az ő csendes társa.
Isten alapállása az anyagi életünkkel kapcsolatosan az, hogy aki benne bízik, azt nem hagyja kilátástalan helyzetbe jutni. • • •
•
•
Fürjek és manna a sivatagi vándorlás idején. Illés példája, akinek az aszály idején hollók hoztak naponta ételt. A sareptai özvegyasszony esete, akinek nem fogyott el az edényéből a liszt és az olaj mindaddig, amíg a szárazság el nem múlt. Gondoljunk a tanítványokra, akiknek nem szabadott úti csomagot magukkal vinni, amikor Jézus kiküldte őket, hogy átérezzék és megéljék az Istentől való teljes egzisztenciális függést. A két kenyérszaporítási történet az evangéliumokban.
A Bibliának számos pozitív szereplője hihetetlen gazdagságra tett szert élete során. • Ábrahám: "Abrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya." (1Móz. 13,2) • Jób: "Lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara." (Jób 42,12) • Vagy gondoljunk Izrael nagy királyaira, Dávidra, Salamonra, Jósafátra és Ezékiásra, akik ugyancsak túláradóan bővölködtek anyagi javakban.
Számos helyen azzal találkozunk, hogy az anyagi jólét Isten áldásának a következménye. • Garizim hegyi áldásmondás, amely akkor hangzik el az Istennel való szövetség megerősítéseként, mielőtt Izrael bevonulna az ígéret földjére: "Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged, ha hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára. Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, termőfölded gyümölcse és állataid ivadéka, teheneid ellése és juhaid szaporulata. Áldott lesz kosarad és sütőteknőd. Áldott leszel jártodban-keltedben!" (5Móz. 28,1-6)
Áldás és átok 5 Mózes 28 alapján: • Áldások: 5 Mózes 28, 3-13. Bővölködés, reproduktivitás (gyümölcsöző, termékeny élet), győzelem, egészség, felmagasztalás, Isten jóindulata. • Átkok: 5 Mózes 28, 16-68. Szegénység, kudarc, vereség, családi összeomlások, elnyomás, megaláztatás, meddőség, gyümölcstelenség, elmebeli és fizikai betegségek, Isten jóindulatának hiánya.
Az átkok közül emeljük most ki a „folyamatos anyagi nehézségeket” •
„Amiatt, hogy nem szolgáltad az Urat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindennel bővölködvén: Szolgálod majd a te ellenségeidet, akiket reád bocsát az Úr, éhen és szomjan, mezítelen és mindennek szűkiben; és vasigát vet a te nyakadra, míglen elpusztít téged.” 5 Mózes 28 47-48
• Az éhség, szomjúság, ruhátlanság - mezítelenség, nélkülözés mindenben = abszolút szegénység.
Ha összevetjük a 47 és a 48 verset: a bővölködés áldás, a szegénység átok. • Mi a szegénység? A szegénység kevesebb annál, mint amire szükségünk volna ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedjük. Minél nagyobb ez a szakadék a szükségünk és a meglévő javak között, annál nagyobb fokú a szegénység. • Mi a bővölködés? Mindenünk megvan ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedjük, és még azon felül is, hogy másoknak is adhassunk. Isten a bőséget nem arra adja, hogy önző testi vágyaink kiélésében elpazaroljuk, hanem minden jó cselekedetre, azaz, hogy megosszuk másokkal a kegyelemnek azokat az áldásait, melyek a mi saját életünket is meggazdagították.
A zsidó nép gazdagsága, néhány híres név: • • • • • • • • • •
Steven Spielberg Michael Eisner Michael Dell Albert Einstein Sammy Davis Jr. Sigmund Freud Leonard Bernstein Marc Sagal Joseph Heller Karl Landsteiner
• • • • • • • • • • •
Karl Marx Marilyn Monroe Paul Ehrlich Jonas Salk Albert Sabin Selman Waksman Baruch Blumberg Woody Allen Leon Uris Mayer A. Rothschild Henry Ford
Híres magyar és magyar származású zsidók…. • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Gábor Dénes – Nobel díj – 1971 - holográfia Szent-Györgyi Albert – Nobel díj - 1937– C vitamin Wigner Jenő – Nobel díj – 1963 - fizikus Oláh György – Nobel díj – 1994 – kémikus Békési György – Nobel díj – 1961 – biofizikus Milton Friedman – Nobel díj – 1976 – közgazdász Harsányi János – Nobel díj – 1994 – közgazdász Polányi János – Nobel díj – 1986 – kémikus Hevesy György – Nobel díj – 1943 – kémikus Bárány Róbert – Nobel díj – 1914 – orvos Lénárd Füköp – Nobel díj – 1905 - fizikus Joseph Pulitzer – Pulitzer díj névadója – újságíró George Cukor – My Fair Lady - filmrendező Kertész Mihály – Casablanca – filmrendező Dohnányi Ernő – zeneszerző Paul Simon – énekes (Simon & Garfunker) Szász Endre – grafikus Calvin Klein – divat Andrew Grow (Gróf András) – INTEL
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Estée Lauder – kozmetika Soros György – üzletember Szeles Mónika – tenisz André Kostolány (Kosztolányi András) – tőzsdeguru Solti György – karmester Kálmán Imre – operettszerző Lehár Ferenc – operettszerző Mark Knopfler – Dire Straits együttes Solti György – karmester Cziffra György – zongoraművész Nicolas Sárközy – politikus Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) – festőművész Albrecht Dürer (Ajtós Albert) – festő Amerigo Tot – szobrász Herzl Tivadar – Izrael megalapítója Bíró László – a golyóstol feltatálója Neumann János – a számítógép atyja Galamb József – a FORD T-modell tervezője Teller Ede – hidrogénbomba Rákosi Mátyás – politikus
Egy kis statisztika • A zsidók az USA lakosságának kb. 2%-át alkotják, de a 40 leggazdagabb ember 45%-a zsidó. • Az amerikai Nobel-díjasok 25%-a zsidó. • Az amerikai multimilliárdosok 33%-a zsidó. • A legjobb egyetemek professzorainak 20%-a zsidó. • A legjobb New York-i ügyvédek 40%-a zsidó.
A zsidó gazdagság elvei: 1. elv – Az igazi gazdagság a fejben van. 2. elv – Viselj gondot a sajátjaidról és majd ők is gondot viselnek rád. 3. elv - A sikeres emberek szakértők és vállalkozók. 4. elv – Fejlessz ki verbális képességen alapuló önbizalmat. 5. elv – Légy szelektíven nagyvonalú és megfontoltan garasos. 6. elv – Tégy hangsúlyt az egyéniségre és bátorítsd a kreativitást. 7. elv - Hajtson a vágy, hogy bizonyíts.
A zsidó perspektíva a pénzről. • „Ahol nincs liszt, ott Biblia sincs.” (Mishna) • „A szegénység bűnt nemz.” (Haszid mondás) • „A szegénység az ember házában rosszabb, mint ötven csapás.” (Talmud) • A zsidók számára a gazdagság jó dolog, méltó és tiszteletteljes cél. • Az első zsidók mind gazdagok voltak. Úgy gondolják, ha rendben van anyagilag a házad, akkor könnyebb a szellemi életedet irányítani. • A kereszténység pénzzel kapcsolatos perspektívája a legjobb esetben is ambivalens.
A zsidó kultúra hatásai • A vallás és a Biblia az oka a zsidóság tanulás utáni mérhetetlen vágyának. • Az amerikai Nobeldíjasok (tudomány és közgazdaságtan) 40%-a zsidó.
6 érték, amit a zsidók a tanulásról tartanak 1. Építsd fel gyermekeid önértékelését. 2. Építsd fel bennük a késleltetett vágykielégítést. 3. Válaszd a lehető legjobb iskolai képzést számukra. 4. Fejleszd és példázd gyermekeidben a műveltséget és tájékozottságot. 5. Kelts érdeklődést gyermekeidben a továbbtanulás iránt. 6. Tartsd naprakészen szakmai ismereteidet.
A zsidók által tanított életpálya • 30 éves korodig – tanuld a szakmát (másoknak dolgozol) • 30-40 év között – építsd a saját üzleted (magadnak dolgozol) • 40-50 év között – másokat dolgoztass • 50 év fölött – dolgoztasd a pénzedet
Tanuljunk tehát a zsidóktól • Ma kb. 13 millió zsidó él a világon, ám befolyásuk a világra, ahogyan a fentiekben is láttuk, arányukat jóval meghaladja. • Ma a világon kb. 1.3 milliárd ember tekinti magát kereszténynek. Ki van nagyobb hatással a világra: a zsidók vagy a keresztények?
Az anyagi szintnél magasabb szintű gazdagság is létezik. • Zsid 11,24-26: "Mózes... inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett." • Mózes nem a szegénységet választotta. Az anyagi gazdagságot egy magasabb rendű gazdagságra cserélte fel.
Derek Prince véleménye a szegénységről • Napjainkba is sok keresztény a szenvedést és az üldöztetést is elviseli (pl. Kínában, Muszlim országokban, …) Krisztusért. • Lehet, hogy mindenüktől megfosztják őket, amit az anyagi gazdagság kategóriájába sorolhatunk, de ehelyett egy magasabb rendű gazdagságot örökölnek. • Ezek a dolgok, azonban nem változtatják meg a folyamatos anyagi szegénység alapvető természetét. • Ahol ez nem a Krisztusnak való elkötelezettség egyetemes következménye, ott általában átok jele lehet, függetlenül attól, hogy egy személyt, egy családot, vagy akár egy nagyobb társadalmi csoportot (gyülekezet, régió, ország) jellemez –e.
• Jézus 38 példabeszédet hagyott ránk, melyekből 16 a pénzügyekkel (anyagi Tudtad – e? javakkal) foglalkozik. • Az újszövetségben több szó esik a pénzkezelésről, mint a menyről és pokolról együttvéve. • Csaknem ötször annyi helyen van szó a pénzről, mint az imáról: míg az imáról és hitről 500 vers található a Bibliában, addig a pénzzel és a javakkal több, mint 2 000 vers foglalkozik. • A Biblia a legnagyszerűbb pénzkezelési kézikönyv, amit valaha is kiadtak. • Isten Igéje világossá teszi, hogy vagy mi irányítjuk a pénzügyeinket, vagy a pénzünk irányít bennünket. • A föld minden gazdagsága Isten birtokában van, és Ő is gyakorol uralmat felette. Isten kész erőforrásait megosztani velünk.
A jó sáfár „Mert épen úgy van ez, mint az az ember, aki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és amije volt, átadá nékik.” Máté 25, 14-15 Két fontos következtetés adódik ebből a versből: • •
Az első, hogy a pénz Isten tulajdona, és megvan a joga arra, hogy bármikor azt tegye vele, amit akar. Tulajdonosként teljes jogkörrel rendelkezik. Másodszor pedig az, hogy én mint sáfár felelősséggel tartozom. Mivel a tulajdonunkba lévő összes pénz Istené, ezért minden költekezéssel kapcsolatos döntésünk szellemi döntés is egyben. Pénzügyeink annak szellemi visszatükröződése, hogy mennyire szeretjük Istent. Vizsgáljuk meg hát alaposabban, és lehet, hogy meg fogunk lepődni, milyen képet fest rólunk!
Elszámoltatás • Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi csupán sáfárok vagyunk. Az ítélet napján valamennyien számot fogunk adni Istennek arról, hogy hogyan gazdálkodtunk az általa rendelkezésre bocsájtott forrásokkal. Vajon mit mond majd az ítélet napján az a hívő, aki többet fektetett a kutyuskájába, mint a Dicsőség Királyába és az Ő földön végzett munkájába?
Egy kis történelem • A középkori kereszténység inkább a gazdagság megvetésére és a szegénység felmagasztalására buzdította híveit. Ez az elsősorban katolikus "szent hagyomány” szerinti mai napig élő tradíció. A protestantizmus azonban kezdeteitől fogva felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori tradícióval ellentétben az Újszövetség valójában nem kárhoztatja a gazdagokat és a gazdagságot, sem a pénzt, csupán az ezekhez való helytelen viszonyt.
A reformáció és a pénz Luther Márton a Biblia alapos tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a kereszténység elszakadt az eredeti kijelentéstől: a szegénység felmagasztalását leginkább zászlajára tűző szerzetességet és annak középkori gyakorlatát teljes egészében eretnekségnek nevezte, amely ellenkezik a Szentírás kinyilatkoztatásaival és az emberi szabadsággal. A reformátorok, élükön Lutherrel és Kálvinnal már nem találták bűnös dolognak, ha a keresztények a pénzzel kapcsolatba kerülnek, és azt úgy forgatják, hogy mellette az Istennel való kapcsolatuk megmarad.
John Wesley és a pénz • John Wesley (1703 - 1791), a metodista egyház alapítója nemcsak haladó prédikációival rázta meg a XVIII. századi Angliát, hanem a pénzzel kapcsolatban is merész, de tagadhatatlanul biblikus nézeteket hangoztatott. • Prédikációiban nemcsak a pénz helytelen felhasználását kárhoztatta, hanem bibliai irányelveket mutatott annak helyes felhasználására.
Alapelvei, amelyek mind szigorúan az Újszövetség kijelentéseire épültek, a következők: 1. Egy kereszténynek kötelessége biztosítania a családja számára a szükséges dolgokat a kényelmes, jó élethez. 2. Ha van élelem és ruházat, elégedjünk meg vele. 3. Minden tekintetben gondot kell fordítani anyagi értelemben is a tisztességre. A keresztények ne halmozzanak fel tartozásokat. Wesley úgy tartotta, hogy aki vállalkozást akar indítani, szükséges, hogy rendelkezzen a megfelelő összeggel, és ne kérjen kölcsönt. 4. Legyünk jótékonyak, fogékonyak a szegények szükségeire.
A kapitalizmus erkölcsi alapjai A protestáns teológia számos európai és más kontinensbeli gazdasági vállalkozás felvirágzását eredményezte. A kvéker cégek több mint egy évszázadon át Anglia és a fejlett világ legjelentősebb vállalatai közé emelkedtek. Sikerük titka az volt, hogy visszatérve az újra felfedezett bibliai alapokhoz, és egyszersmind dacolva a kor szellemével, bátran megvalósították azokat az üzleti és magánéletükben egyaránt. Példamutatásukkal jelentősen befolyásolták a kapitalizmus kialakulását, nagymértékben hozzájárultak erkölcsi alapjainak kidolgozásához.
A kapitalizmus kezdete •
• •
•
A kvékerek kezdetben egyáltalán nem személyes meggazdagodásuk végett alapítottak cégeket, elsődleges céljuk a vagyonnal való jó sáfárság volt. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy kikerüljék a gyors meggazdagodás spirituális csapdáját. Arra törekedtek, hogy igazságosabbá tegyék a társadalmat: nagy hangsúlyt fektettek alkalmazottaik szociális körülményeinek javítására, oktatásuk biztosítására. Száz évvel a megszabott munkaidő törvénybe iktatása előtt számos kvéker cégnél bevezették a 48 órás munkahetet és a vállalati nyugdíjrendszert.
A hű sáfár feladatai • Wesley megállapítja, hogy bár a hamis mammont (vagyis a pénzt, a gazdagságot) lehet helytelenül is használni (mint minden egyebet), valójában kitűnő eszköz, ha helyesen élünk vele. Ezután az alábbi három pontban fogalmazza meg a hű sáfárok feladatait: • "Hajts hasznot, amennyit csak bírsz! • Takaríts meg, amennyit csak bírsz! • Adakozz, amennyit csak bírsz!"
Péld 22,7: "A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak." Alapelv: Isten népének szabadnak kell lenni az adóságtól. • •
•
A hosszúlejáratú kölcsön (15 -30 év) viszonylag új találmány. 5 Mózes 15, 1-2 „A hetedik esztendő végén elengedést mívelj. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.” Miért van ez a törvény: ha túl sokáig maradsz adós, tönkre mégy. Ha az ember elég sokáig tartozik, végül mindene elveszik. Ami rövidtávon kedvező, hosszú távon rémálommá válhat. Mindig a hitelező győz, ha hosszú lejáratú kölcsönről van szó. A legtöbb kölcsön azon az alaptalan feltételezésen alapszik, hogy a jövő kiszámítható. Kiszámítható a jövő?
Alapelvek 1. NE vegyél fel kölcsönt, csak rendkívül indokolt esetben 2. NE vállalj kezességet 3. NE maradj hosszú időre adós
A Szentírásban nem találunk utalást arra, hogy Isten bárkit is hitelfelvételre kért volna.
További bibliai alapelvek • A lustaság bűn. • A vetés és aratás törvényének mond ellent a hitel: akarom az aratást most, és ígérem, hogy majd vetek: később. Meddig működik ez: a soron következő válságig. • Ne kockáztasd az mit már egyszer megszereztél – jelzálog.
Mi a gyarapodás? • Alapelv: A gazdasági gyarapodás a gondolkodás mennyiségének nem pedig a munka mennyiségének az eredménye. • „A világ legnehezebb munkája a gondolkodás, azért végzik olyan kevesen.” (Henry Ford) • Ha a helyes irányt követed az életedben, a pénzt megkapod hozzá.
Vélemények a pénzről • Azt mondod, hogy téged nem érdekel a pénz. Ok, de akkor mond meg, hogy miért dolgozol (más álmainak valóra váltásáért) napi 8-10 órát? • „Én szellemi ember vagyok, én lenézem a pénzt és az azzal foglalkozókat.” Ha te lenézed a pénzt, akkor rövid idő alatt kiderül, ennek mi az eredménye. • Vagy te tervezed a gazdasági életed, vagy mások fogják helyetted megtervezni (de az ő javukra).
Hamis paradigmák • • • • • • • • • •
Pénz kell a pénzcsináláshoz! – jó ötletek kellenek. Minél többet dolgozol, annál gazdagabb leszel!? Ezt nem engedheted meg magadnak! Pénzért kell dolgozni! Csak akkor tudok adakozni, illetve befektetni, ha sok pénzem lesz! Ha egyszer egy jó üzletet találnék, akkor gazdag lennék! – ha találkoznál vele, fel se ismernéd! Azért nem vagyok gazdag, mert nem olyan családból származom! Sajnos nekem nincsenek lehetőségeim! Nem tudok gazdag lenni, mert a főnököm nem engedi! A munka egy átok! – de a munka által fejleszthető a bennünk lévő potenciál
Szegénység és Biblia • Az Újszövetségről sokan úgy tartják, hogy a szegénységet magasztalja. Bizonyos értelmezésben ezt alá is lehet támasztani több igével. • Ahogyan azt az előzőekben is láthattuk, az évszázadok során egy olyan tradíció alakult ki a keresztény egyházon belül, hogy a szegénység áldás. Az nyilvánvaló, hogy Isten mélyen együtt érez a szegényekkel, és a keresztényeknek is ezt kell tenniük, de a Bibliában sehol sem olvassuk, hogy Isten (, mint áldást) rákényszerítené a szegénységet a benne hívőkre.
Lehet-e áldott a szegénység a Biblia alapján? • Meg kell különböztetni a szegénység állapotát a szegénység szellemétől. • Meg kell különböztetni a szegénység önkéntes vállalását a kényszerű szegénységtől. • Meg kell különböztetni az átmeneti nélkülözést a tartós szegénységtől.
Szegény volt – e Jézus? • Aki vendégült tud látni 5 000 embert, az nem szegény ember. • Jézus sohasem hordott magával készpénzt, de mindig nála volt az Atya hitelhártyája.
A pénz a bűnös? • 1Tim 6,10: "Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak." • Nem a pénzzel van baj, hanem a pénz szerelmével. Minden, - így a pénz szerelme is, de akár a sport, akár más bálványimádás, ha Isten helyére kerül.
Hogy is van akkor ez? • 2Kor 8,9: "Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok." • "én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." (Jn. 10,10) • "Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, (gazdagság arámul mámón) hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba" (Lk 16,9; Károli). • Lk 16,11-13: "Ezért ha a világi vagyonnal nem vagytok megbízhatóak ki fogja rátok bízni az igazit? Ha nem lehet rátok bízni másokét, ki adja meg nektek, ami a tiétek?
Ellentmondás az eddigiekkel? •
Mt 6,19-21: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is."
•
Lk 6,20-26: "Ő pedig tanítványaira nézett, és így szólt: 'Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek.... De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat! Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! ...Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember, mert ugyanezt tették atyáik a hamis prófétákkal!'"
Gazdagok sírjatok… • Jak 5,1-5: "Tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt! Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly, aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is. Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe. Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján."
Tanulság •
Meg kell találni a középutat, hogy ne legyünk se pazarlók, se fukarok.
•
Az egyszerűség dicsérete.
•
Jel 3,17-19: "Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg!"
Kérdések 1. Helyes-e Isten előtt, ha egy keresztény ember nem elégedett az anyagi helyzetével és magasabb vagyon megszerzésére törekszik? 2. Hogyan törekedhetek jobb anyagi helyzet megteremtésére anélkül, hogy elveszíteném szemem elől az Istentől való függést? 3. Melyek azok a buktatók, amelyekre különösen oda kell figyelni, ha több pénzhez akarok jutni? 4. Milyen konkrét lehetőségek közül választhatok ahhoz, hogy anyagi helyzetemen etikus módon érezhetően javítsak? 5. Hogyan tudok hatással lenni a körülöttem lévő világra?
Zárszó • A téma hatalmas, most csak érinteni tudtunk néhány területet, lehet, hogy nem is a legfontosabbakat… • Ha akarjátok, lehet folytatni a témát… • Mi hát a tanulság: változtassátok meg a gondolkodásmódotokat, ahogy a pénzről vélekedtek, hogy Isten rátok tudja küldeni áldásait, hogy el tudjátok végezni a rátok szabott munkát.
