A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás középtávú közoktatás-fejlesztési terve
2007. december 10.
1
Készült a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa megbízása alapján
Készítette: Qualy-Co Oktatási Tanácsadó Kft. Budapest
Írták: Badics Tiborné Csizmazia Sándorné Farkasné Szabó Ildikó (a szakértıi munkacsoport vezetıje)
Szerkesztette: Palotás Zoltán
2007. december 10.
2
Tartalomjegyzék I HELYZETFELTÁRÁS 4 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 4 1.1 A kistérség földrajzi elhelyezkedése, népessége, településszerkezete 4 1.2 Alapvetı gazdasági, társadalmi folyamatok a kistérségben 4 1.3 Demográfiai tendenciák a kistérségben 5 2. Közoktatási intézmények a kistérségben 7 2.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben 8 2.2. Az általános iskolai nevelés-oktatás, alapfokú mővészeti oktatás ellátása a kistérségben 17 2.3 A feladatellátás fizikai jellemzıi 31 2.4 Pedagógiai szakszolgálat a kistérségben 34 2.5. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a kistérségben 35 2.6 Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban 36 2.7 Együttmőködés/hálózati tanulás (kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok, szakmai szervezetben való részvétel stb.) 38 3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 38 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében 39 3.2. Eredményesség a versenyek tükrében 42 3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében 42 3.4. Néhány egyéb mutató 42 II. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 44 1. A kistérség közoktatása 44 2.2. Célok 47 2.2.1. Jövıkép 47 2.2.2. Alapelvek a stratégiai célok megvalósításához 47 2.2.3. Stratégiai célok szerkezete, prioritások 48 2.3 Fejlesztési célú beavatkozások 51 2.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához 52 III. KISTÉRÉSGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015). 55 1. Keretfeltételek 55 1.1. Oktatáspolitikai követelmények 55 1.2. Fejlesztési források körvonalai 57 2. Szakmai megújulás a kistérségben 59 3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek 64 3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések 64 3.2. Általános iskolai fejlesztések 65 4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézmény-struktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan 66 5. Nyomon követés és értékelés 69 ADATGYŐJTÉS ÉS FORRÁSJEGYZÉK 72 MELLÉKLETEK 73
3
I HELYZETFELTÁRÁS 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1.1 A kistérség földrajzi elhelyezkedése, népessége, településszerkezete A Balatonföldvári kistérség területe 255 km2, lakónépessége a 2007. január 1-jei KSH adatok szerint 12.388 fı (1. sz. táblázat). A kistérség a Balaton déli partján helyezkedik el ,és 13 települést foglal magába. A településekbıl 1 város, Balatonföldvár. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a kistérség a 7-es fıútvonal mentén, a Balaton déli partjának közepén elhelyezkedı balatoni települések és az ezekhez különbözı szálakon kapcsolódó háttértelepülések szerves egysége. Keletrıl nyugatra: Szántód, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonıszöd és Balatonszemes parti települések, valamint Szántódról és Balatonföldvárról délre induló fıút mentén e két településsel összeépült Kıröshegy és Kereki között nyíló bekötıút végén található Bálványos, zsáktelepülés. Balatonszárszóhoz fürtszerően több zsáktelepülés is kapcsolódik; Szólád, Teleki, Nagycsepely és Kötcse. A települések elhelyezkedésébıl következıen 2 mikrotérségi központ alakult ki :Balatonföldvár és Balatonszárszó. A legtávolabbi község sincs 10 km-nél messzebb a Balatontól, így ık is be tudnak kapcsolódni az idegenforgalomba, ami a térség fı megélhetési forrását jelenti. Közlekedési szempontból a 7-es (70-es) út, valamint a vasút egyaránt a Budapest-NagykanizsaZágráb-Fiume, hagyományos, történelmi útvonal mentén helyezkedik el. Innen közúton leágazik a Szántód-Kaposvár fıút, vízi úton pedig a Szántód-Tihany révátkelı. A Balatonlelle-Kaposvár (67-es) fıútvonal csatlakozópontja Balatonlellérıl a kistérség közelébe, a Balatonszemes melletti Rádpuszta mellé kerül, mely javítja a közlekedési kapcsolatot. Az M7-es autópálya a fıúttal párhuzamosan halad. A közlekedési helyzet javítása, a zsáktelepülések kinyitása és hagyományos régi kapcsolatok térségi kapcsolattá bıvülése érdekében a kistérségen belül további útkapcsolatok megépítése (legalább részben) elengedhetetlenül szükséges, mivel ezek hiánya jelentısen gátolja a térség további fejlıdését. Szántódon a megye északi kapujának nevezett kisközségben kikötıje van a déli partot az északival összekötı kompjáratnak, s ez meglehetısen forgalmassá teszi a közutakat is. A térségben korszerőek a közlekedési lehetıségek. A légi közlekedés szempontjából megemlíthetı a szomszédos kistérségben lévı Siófok-Kiliti reptér, mely egy jövıbeni lehetıséget tartogat a térség repülıvel történı megközelítésére.1
1.2 Alapvetı gazdasági, társadalmi folyamatok a kistérségben A kistérség tóparti települései nagyrészt idegenforgalomból élnek. A kistérségben jelentıs üzem nincs, a nagyobb szállodákon kívül csak kevés vállalkozás bír jelentısebb dolgozói létszámmal, így a munkahelyteremtés szempontjából pozitív hatások jobbára csak az idegenforgalmi szezonban keletkeznek. A foglalkoztatottság nagy részét az állami szektorhoz tartozó intézmények (önkormányzatok, közoktatási és egyéb intézmények) jelentik. A kiemelt üdülıkörzet funkció, összességében az átlagosnál kedvezıbb területi fejlettséget eredményez. A turizmus és az ehhez kapcsolódó tercier szektor szerepe a meghatározó, emellett a háttértelepülések esetében a mezıgazdaság jelenti a fı megélhetési forrást. Ez utóbbi esetében is kapcsolódik a turizmushoz: az agroturizmus, a mezıgazdasági termékek kedvezı turisztikai hasznosítása (szılı, bor, gyümölcs) jó fejlıdési irány.
1
A Balatonföldvári Kistérség komplex fejlesztési programja 2006-2013. alapján
4
A mőködı vállalkozások számát tekintve, így értelemszerően kiemelkedı a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. A térség munkalehetıségei országos viszonylatban mindenképpen kedvezınek tekinthetık, amit a szezonidıszak a turizmus révén pótlólagos jövedelemforrással, munkalehetıséggel is segít. (Idıszakosan nyitva tartó szállodák, éttermek, turisztikai szolgáltatások) Ennek köszönhetıen a munkanélküliségi ráta 5,6 % körül mozog, ami 2 %-kal alacsonyabb a megyei átlagnál, és megegyezik az országos átlaggal. A KSH 2003. évi adatai alapján a 12.095 lakosból ez 677 fı regisztrált munkanélkülit jelent. A munkanélküliség idıbeni változása is kedvezı képet mutat: 1997 óta (8,5 %) folyamatos a csökkenés, bár az 5- 6 % közötti ráta stabilizálódni látszik. A térségben az ipari, feldolgozóipari vállalkozásoknak nincs jelentıs hagyománya, megyei összevetésben a lakosság viszonylag magas aránya él mezıgazdasági tevékenységbıl. E téren az alternatív termelési lehetıségek meghonosítását, az erdıtelepítés, a gyógynövénytermesztésben rejlı lehetıségek kiaknázását érdemes elıtérbe állítani. Hangsúlyt kell helyezni az átképzések szervezésére, a piaci igényekhez jobban igazodóan, valamint a pályakezdı munkanélküliek számára történı képzési kínálat megteremtésére.2
1.3 Demográfiai tendenciák a kistérségben A kistérség viszonylag kis területén 12.388-an élnek. A kistérség székhelyén, Balatonföldváron, a lakosság mintegy 18,5 % -a (2295 fı) él. Az egyetlen városi rangú település központi funkciói elsısorban a közigazgatás terén, az oktatási és az egészségügyi szférában jelentısek. Ugyan a város gazdasága viszonylag fejlett, foglalkoztatási központnak csak kis részben tekinthetjük. A város – méretébıl adódóan – szükségszerően nem rendelkezik a fogyasztás és szolgáltatások teljes skálájával, a központi szerepe, térségszervezı szerepe azonban vitathatatlan. Ugyanakkor Balatonszárszó és Balatonszemes- különösen az oktatás terén - jelentıs alközpontokként jelenik meg és mint Balaton parti települések, a turisztikai potenciáljuk is közel azonos a körzetközponttal. E három településen kívül Kıröshegy lakóinak száma haladja meg a kistérségben az 1000 fıt. A kistérség legkisebb lélekszámú települése Teleki. 1. sz. táblázat A kistérség települései és lakosságszáma korcsoportos megosztásban (2004. december 31-i és 2007. január 1-jei adatok alapján)
A település neve
0-2 évesek száma
3-5 évesek száma
6-14 évesek száma
2004. 2007. 2004. 2007. 2004. 2007. 1. Balatonföldvár 50 44 38 47 169 159 2. Balatonöszöd 9 15 7 10 54 46 3. Balatonszárszó 43 47 28 33 161 138 4. Balatonszemes 48 41 52 45 153 141 5. Bálványos 16 19 13 12 63 57 6. Kereki 17 16 11 47 51 12 7. Kıröshegy 21 24 34 29 149 136 8. Kötcse 12 10 12 12 55 55 9. Nagycsepely 6 11 7 4 37 27 10. Pusztaszemes 10 9 3 10 36 30 11. Szántód 11 2 13 14 41 36 12. Szólád 33 16 10 13 46 43 2
15-18 évesek száma 2004. 2007. 82 82 21 21 90 92 90 98 29 30 27 20 66 65 33 35 23 27 33 21 33 20 37 24
Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Komplex fejlesztési programja alapján
5
19-60 61-100 évesek évesek Összesen: száma száma 2004. 2007. 2004. 2007. 2004. 2007 1382 1389 517 574 2238 2295 320 315 131 144 542 551 1333 1313 517 562 2172 2185 1065 1070 437 473 1845 1868 359 355 124 120 604 593 354 353 120 133 576 585 900 914 307 335 1477 1503 312 325 126 124 550 561 216 221 109 94 398 384 237 244 102 101 421 415 351 341 163 174 612 587 366 361 167 164 659 621
13. Teleki
7
5
4
Összesen:
278
260
237
8
41
34
11
248 1052
953
575
16
121
129
50
48
Az éves statisztikai kimutatások alapján megállapítható, hogy a térség demográfiai folyamatai hasonlítanak mind a megyei, mind az országos trendekhez. A népesség számának, összetételének változásai szorosan összefüggenek a térség megélhetési lehetıségeivel, ami országos összehasonlításban jónak mondható. A lakosság számának alakulása sem mutat releváns eltérést az országos folyamatokhoz képest. Az alábbiakban a közoktatás-szervezéshez szorosan kapcsolódó adatokat elemezzük részletesebben, elsısorban a demográfiai tendenciák, a lakosság korösszetételének vizsgálata alapján (1. sz. melléklet). A lakosság korösszetételének és változásának aránya a következı(1/A táblázat): 1/A táblázat Az egyes korcsoportok aránya a teljes népességen beül 2004; 2007
1. 2. 3. 4. 5.
Korcsoport (év) 0-5 éves: 6-18 éves: 19-35 éves: 36-60 éves: 61-tól:
2004. (%) 4 13 23 36,72 23,28
2007. (%) 4,1 12,1 23 36,2 24,6
Változás mértéke (%) +0,1 -0,9 0 +0,52 +1,32
A korcsoportos arányok 3 év alatti változása a lassú elöregedés tendenciáját mutatja, mivel ha lassan is, de növekszik a 35 évnél idısebbek aránya, a 19-35 éves korosztály aránya változatlan, a 0-18 évesek aránya pedig enyhe (0,8%-os) csökkenést mutat a teljes népességen belül. A közoktatásban részesülık száma tekintetében a 3-18 éves korosztály adatait külön részletezzük, hiszen azok szoros összefüggésben állnak a várható intézményi kihasználtságokkal, az intézményfenntartás kihívásaival. A népesség elöregedése közel sem olyan mértékő folyamat, mint az ország számos más térségében. E folyamatot a TKT intézkedési terve a következı módon jellemzi: „l… figyelmet érdemel az eltartottak magas aránya (közel 48 %), és az idısebb korúak, az 56 évnél idısebb lakosok aránya, ami térségi szinten meghaladja a 30 %-ot. Szántód és Szólád településeken ez a mutató még kedvezıtlenebb. Az, hogy a népesség száma nem emelkedett, sıt tovább csökkent 2000 óta, annak is tulajdonítható, hogy a települések többségébıl évek óta többen költöznek el, mint az új megtelepedık száma, s e negatív irányú tendencia szinte valamennyi települést jellemzi. A gyermekszületések számának alakulása is hozzájárult ehhez a folyamathoz”.3 Az elızıeket figyelembe véve a kistérségen belüli migráció kimutatható, de a vizsgált idıszakban a lakónépesség számának viszonylagos állandósága miatt a kistérségbe történı betelepülések és elköltözések jellemzıen nem befolyásolják sem a lakosság számát, sem korösszetételét. Kistérségi szinten a külsı migráció a közoktatási feladatellátást nem befolyásolja. 3
Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási-intézkedési terve 2005-2008.
6
240
551 7316 7330 2870 3046 12328 12388
A települések egészének lélekszáma a vizsgált idıszakban lényegében stagnál, illetve a 2004. évi adatokhoz viszonyítottan elhanyagolható 0,48 %-os növekedést mutat, ami a térség üdülıkörzet jellegébıl fakadóan nem biztos, hogy tényleges tartózkodási helyet is jelent. A várt népességnövekedés nem indult meg, ezért Nagycsepely településen meg is szőnt az iskola. A fiatal értelmiségiek közül többen hagyták el a térséget, mint ahányan betelepültek. Középiskola nem mőködik a kistérségben. A gyermekszületések csökkenése miatt a lakosság korösszetétele, és ebbıl következıen az iskolai végzettsége is a térség számára kedvezıtlenül alakul.
Ssz.
234
Kilenc településen, azaz a települések kétharmad részénél az általános iskolás és középiskolás korúak (tankötelesek) száma 100 alatt van. Ez a mutató a késıbbiekben elemzett általános iskolai adatokkal együtt elemezhetı és értékelhetı még egzaktabbul.
2. Közoktatási intézmények a kistérségben A közoktatási feladatellátás tekintetében – teljes lefedettséggel – a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás a 2004. évi CVII. tv. szerint meghatározott, 13 települési önkormányzat közigazgatási területét foglalja magába. Az önkormányzatok kötelezı és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikrotársulásokban láttatják el, a többcélú társulás jelenleg nem tart fenn közoktatási intézményt. A Társulás munkaszervezete feladatait Balatonföldvár Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti keretein belül elkülönült szervezeti egységként, mint kistérségi iroda végzi. A foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat a Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A közoktatás térségi feladatellátásához kapcsolódó és a Társulási megállapodásban meghatározott munkaszervezeti feladatok megalapozott pedagógiai-szakmai ismeretekkel rendelkezı, az ágazati irányításban jártas munkaerıt követelnének, ám a közoktatási feladatok ellátására a munkaszervezeten belül megfelelı végzettségő szakember nincs, valamint a feladatellátásra önálló státusz sincs. Az önkormányzatok közoktatás-irányítási szakembert nem foglalkoztatnak. A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban BTKT) közoktatással kapcsolatos feladatai a társulási megállapodás szerint: • a mirokörzeti társulások munkájának koordinálása, mőködésük összehangolása, • az 1993. évi LXXIX tv. 34.§-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül elláttatja a gyógytestnevelést és a logopédiai feladatokat, • gondoskodik a Kt. 36.§-ában meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésérıl a következı területeken: o megszervezi a kistérség pedagógusainak szakmai továbbképzését, o mőködteti a kistérségi óvodavezetıi és igazgatói szakmai munkaközösséget, o szakmai napokat szervez, o kistérségi tanulmányi versenyeket szervez, o helybe hozott szakmai konferenciát szervez, o kistérségi mérési-értékelési rendszert dolgoz ki és mőködtet, • Balatonföldvár város jegyzıje útján koordinálja a tanügyigazgatási, -irányítási feladatokat, • feladatokat lát el a kistérség közoktatásának továbbfejlesztésével kapcsolatban a következık szerint: o összehangolja a közoktatási intézkedési terveket, o egyezteti az indítandó osztályok és az iskolák tanulócsoportjainak számát, és együttes javaslatot készít a térség demográfiai adatai alapján az óvodai csoportok és tanulócsoportok számára és létszámára, o a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb mőködtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelı oktatást, o közös fenntartói ellenırzési tervet készít,
7
o o
o
o o
megszervezi és mőködteti a kistérségben a sajátos nevelési igényő gyermekek alapfokú oktatását, közremőködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésben, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását, egyeztetı fórum szerepét tölti be az iskola –fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében, kistérségi közoktatási –nevelési adatbázist hoz létre, és azt folyamatosan karbantartja. pályázatot nyújthat be és figyeli az esetleges pályázati lehetıséget és segíti a társulásban részt vevı önkormányzatokat a pályázat elkészítésében.
A felsoroltakon túl a társulás a közoktatási intézmények fenntartására létrejött mikrokörzeti társulások mőködéséhez és szakmai munkájának fejlesztéséhez támogató hátteret biztosít.
2.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben A kistérségben az iskoláskor elıtti korosztály számára kialakított intézményi rendszer mőködési jellemzıje a sokszínőség: bölcsıdei csoport, önálló óvodai intézmény, többcélú intézmény, intézményi társulási formák egyaránt megtalálhatóak. A szakmailag önálló intézmények a hatályos közoktatási törvény és a fenntartó által kiadott alapító okiratuk alapján alaptevékenységként végzik az óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés feladatait, illetve eleget tesznek a napközbeni ellátás, intézményi étkeztetés, sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásával kapcsolatos elvárásoknak az intézményi vagyonnal történı gazdálkodás kötelezettségeknek. Fenntartói tekintetben az óvodáztatási kötelezettséget önkormányzati/társulási fenntartással oldják meg. A kistérségben magánszemély, egyház, alapítvány által mőködtetett intézmény nem jelenik meg. Az intézményfenntartó társulási megállapodások eltérı részletességgel – a helyi sajátosságaik figyelembevételével – tartalmazzák a társulás célját, tevékenységi körét, az együttmőködés formáit és a finanszírozás módját.
2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei -
-
-
A kistérségben egy bölcsıdei csoport mőködik Balatonszemes Nyitnikék Óvoda keretei között, és végzi a bölcsıdés gyermekek ellátását. Önkormányzati fenntartásban, önálló óvodai intézményként mőködik Balatonszemes Nyitnikék Óvodája, és társulási megállapodás alapján végzi Balatonıszöd óvodáskorú gyermekeinek óvodai nevelését. Közös igazgatású intézmény keretei között mőködik az óvoda Kıröshegyen.. Az ÁMK Napköziotthonos Óvodája (Balatonszárszó), melynek tagintézménye Szólád, szintén társulási megállapodás alapján látja el feladatát. Önkormányzati Óvodafenntartó Társulás formában mikrocentrumban mőködı Mesevár Óvoda (Balatonföldvár, Kıröshegyi u. 13.) és tagintézményeik Bálványos, Kereki Óvodák fogadják Pusztaszemes, Szántód óvodáskorú gyermekeit Kötcse óvodájában szintén társulási megállapodással történik a kötcsei, teleki és nagycsepelyi óvodáskorúak ellátása.
A Nyitnikék Óvodában mőködı egy bölcsıdei csoportban a két évesnél idısebb gyermekek ellátása történik.
8
A kistérségben az óvoda, mint intézmény egyáltalán nem jelenik meg: Teleki, Nagycsepely, Balatonöszöd, Bálványos, Pusztaszemes, Szántód településeken, azaz térség településeinek közel 50 %-án nincs óvoda. Az alacsony óvodáskorú gyermeklétszám miatt az itt lakók gyermekeitmegállapodás szerint - más települések óvodáiban látják el. A térség 8 óvodai intézményére jellemzı a település nagyságától függıen az 1-3 óvodai csoportban történı mőködés. Egy csoportos óvodák a kisebb lélekszámú településeken mőködnek: Bálványos, Kereki, Kötcse, Szólád, amelyek Kötcse kivételével tagintézmények. Az óvodai csoportok heterogén, osztatlan szervezésőek, kivétel a Nyitnikék Óvoda Balatonszemesen, ahol életkori bontás a csoportszervezés alapja. Az óvodai csoportok jellemzıje a 2005-2007 közötti, három év adatai alapján, hogy a meglévı szervezeti keretek között jelentısebb csoportszám csökkentés nem történt. Kivétel Kötcse, ahol a gyermeklétszám csökkenése egy óvodai csoport leépítését tette szükségessé. (3. sz. táblázat) A 1-3 éves korú gyermekek ellátására intézményrendszer nem alakult ki, a térségben élı 0-2 éves korú 260 kisgyermek (1.sz. táblázat) nevelési színtere elsısorban a család. Az óvodáskorú népesség ellátására a struktúra kialakult, az óvodai ellátás a kistérség gyermekei számára teljes körően biztosított. A 330 óvodai férıhelyen 275 gyermek van (2. sz. táblázat). 2. sz. táblázat Az óvodába járók korcsoportos megoszlása csoportonként Nevelési Kis év csoport
Közép- Nagy sı cso- csoport port
Osztatlan cso-
KiscsoCsoportok száma portba járó óvodások
port
2005/ 2006. 2006/ 2007. 2007/ 2008.
Középsı csoportba járó óvodások
Nagy csoportba járó óvodások
Osztatlan Gyercsoportba mek járó óvodások létszám
Átlag létszám
1
1
2
11
15
41
36
47
206
255
17,0
2
1
2
10
15
61
33
43
191
262
17,5
1
1
2
10
14
26
21
22
206
275
19,6
Az óvodai csoportok megszervezése életkoronként kevésbé jellemzı, elterjedtebb az osztatlan, heterogén összetételő csoportok kialakítása 4/10 arányban. Az óvodások számában lassú létszámnövekedés mutatható ki. A 3 nevelési év adatai alapján a kistérségben 20 fıvel több óvodás korú gyermek ellátása történik, ami az óvodások 2005/2006. nevelési évi létszámához viszonyítva 7,8%-os létszámnövekedést jelent. Az óvodai csoportok számának eggyel történı csökkenése, valamint a létszámnövekedés következtében a csoportonkénti átlaglétszám 2%-os emelkedést mutat. Az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszám 9,8. Prognosztizált iskolába lépés A kistérség óvodáiba járó gyerekek korosztály szerinti bontása alapján a 2008/09. nevelési évben 51 gyermek iskolai beíratása várható. Ez a létszám becsült adatok alapján tovább növekedhet, mert a jelenleg 5 évesek 2008. május 31.-ig betölthetik a 6. életévüket és megfelelı fejlettség esetén iskolába mehetnek.
3. sz. táblázat Az óvodai ellátás szervezeti struktúrája és létszámadatai
9
Gyermek létszám
Bejárók száma
Bejárók aránya (%)
Csoportok száma
Pedagógusok száma*
Dajkák száma
Pedagógus / gyermek
HHH gyermekek száma
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
SNI
2007/2008.
35 30 26
16 16 15
45,7 53,3 57,7
2 2 1
3 3 2
2 2 1
11,7 10,0 13,0
0 0 8
29 15 12
0 0 0
Mesevár Óvoda
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
67 69 70
26 22 18
38,8 31,9 25,7
3 3 3
9 8 8
3 3 3
7,4 8,6 8,8
0 0 0
17 10 6
3 2 1
Kereki
Mesevár Óvoda tagóvodája
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
16 18 10
0 0 0
0,0 0,0 0,0
1 1 1
1 1 1
2 2 2
16,0 18,0 10,0
0 0 0
3 4 2
0 0 0
Bálványos
Mesevár Óvoda tagóvodája
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
14 16 19
0 1 1
0,0 6,3 5,3
1 1 1
1 1 1
1 1 1
14,0 16,0 19,0
0 0 0
14 16 19
0 0 0
Balatonszemes
Nyitnikék Óvoda
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
58 60 58
7 9 11
12,1 15,0 19,0
3 3 3
7 7 7
3 3 3
8,3 8,6 8,3
0 0 0
10 10 12
0 0 1
Kıröshegy
Ált. Iskola, Óvoda és Alapf. Mőv.okt. Int. Óvodája
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
34 35 34
13 13 13
38,2 37,1 38,2
2 2 2
5 4 3
2 2 2
6,8 8,8 11,3
7 5 4
0 0 0
0 0 0
Balatonszárszó
2005/2006. ÁMK Napköziotthonos 2006/2007. Óvoda 2007/2008.
41 40 42
2 3 1
4,9 7,5 2,4
2 2 2
4 4 4
4 3 2
10,3 10,0 10,5
0 0 0
7 5 4
1 5 4
Szólád
B. szárszó ÁMK 2005/2006. Óvoda 2006/2007. tagóvodája 2007/2008.
12 10 16
0 0 0
0,0 0,0 0,0
1 1 1
2 2 2
1 1 1
6,0 5,0 8,0
0 0 0
8 2 6
0 0 8
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
277 278 275
64 64 59
23,1 23,0 21,5
15 15 14
32 30 28
18 17 15
8,7 9,3 9,8
7 5 12
88 62 61
4 7 14
Település
Óvoda
Nevelési év
Napköziotthonos 2005/2006. Óvoda 2006/2007.
Kötcse
Balatonföldvár
Összesen
* vezetıkkel együtt
A kialakult szervezeti struktúra (3. sz. táblázat) azt mutatja, hogy a kistérség 5 településén, mint központi székhelyen és 3 tagintézményben történik az óvodás korú gyermekek ellátása. Az óvodák önkormányzati és intézményfenntartó társulásban mőködnek, a balatonföldvárinak 2, a balatonszárszóinak 1 tagintézménye van. Szakmai irányítás szempontjából a központi intézményeké a nagyobb szerep. Balatonszemes óvodájában az ellátást a 3 éves kor elıtti gyermekekre is kiterjesztették (bölcsıdei csoport). Kötcse óvodájának egy vegyes csoportjában 3 település (Kötcse, Teleki, Nagycsepely) óvodás korú gyermekei kerülnek ellátásra. Az 5 intézmény közül 2 (Nyitnikék és Mesevár Óvoda) tiszta profilú, 3 pedig közös igazgatású többcélú intézmény intézményegysége.
2.1.2. Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele A Nyitnikék Óvoda bölcsıdei csoportjában bejáró gyerekek és sajátos nevelési igényő gyermekek a jelenlegi adatok alapján nincsenek. A kistérség óvodai szervezeti kereteinek változásai, a társulási megállapodások módosítása következtében eltérı képet mutat a bejáró gyermekek
10
száma: 0-18 fı között változik intézményenként. Nincs bejáró gyermek Kereki és Szólád Óvodájában. Az intézményfenntartó társulás keretében fogadja a bejáró óvodásokat Balatonföldvár Mesevár Óvodája Pusztaszemesrıl és Szántódról; Balatonszemes Nyitnikék Óvodája Balatonöszödrıl. A bejáró gyermekek legmagasabb 57,69 %-os aránya Kötcse óvodájában mutatható ki mert az egy vegyes csoportnyi gyermek Kötcsén kívül két településrıl, Telekibıl és Nagycsepelyrıl jár be. Három nevelési év adatai alapján térségi szinten a bejáró gyermekek száma óvodás gyermekek száma 64 fırıl 59-re csökkent.. A bejárás körülményeinek javítása érdekében Kötcse és Balatonföldvár óvodáiba járó gyermekek utaztatása szervezetten történik. A 275 óvodába járó gyermek megközelítıen 20%-a hátrányos helyzető, közülük több mint fele (12 fı) halmozottan hátrányos helyzető. A hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek az egyes óvodai intézményekben eltérı mértékben vannak jelen. Kötcse óvodájában igényel nagyobb odafigyelést, mivel az óvodai csoportba járók közel 50 % ára jellemzı a hátrányos helyzet. A kistérség óvodában intézeti nevelt óvodás gyermek nem található. A hátrányos helyzetőek megsegítése érdekében a 2005-2007. közötti idıszakban az óvodába járók 40 %-ban részesültek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, és biztosított volt számukra a térítésmentes étkeztetés. (Kıröshegy óvodájában nem volt szükség ilyen jellegő támogatásokra, míg Szóládon és Kötcsén az óvodai csoport fele támogatott volt.) A teljes óvodai csoportot, 19 gyermeket támogatásban részesítik Bálványoson. A városban és a nagyobb településeken 4-12 gyermek részesül a fenti támogatásban. Összességében a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı száma 88-61-re csökkent a vizsgált idıszak alatt. A hátrányos és halmozottan hátrányos óvodások megsegítésének formájaként bevezetett térítésmentesen étkezık számában is csökkenés tapasztalható. Bálványoson valamennyi óvodás térítésmentesen étkezik. A többi óvodában eltérı arányban 2-12 fı között veszik igénybe ezt a támogatási formát. Kıröshegyen nincsenek térítésmentesen étkezı gyerekek az óvodában. A vizsgált idıszak alatt 97-rıl 61-re csökkent az igénylık száma, amely az összes étkezı számának 25 %-át teszi ki. A kistérségben a nemzetiségi etnikai nevelés szükséglete nem merült fel. Általános adatok alapján német és cigány kisebbség nem jelentıs számban, inkább szórványban találhatóak a térségben. Német nemzetiség Kötcse, Pusztaszemes, a cigány kisebbség inkább Teleki településeken él.4 A sajátos nevelési igényő gyermekek a kistérség óvodáiban 2007-ben a 275 összlétszámhoz viszonyítva kis létszámban vannak jelen (14 gyermek). A vizsgált idıszak alatt az óvodai nevelésben számuk 4-rıl 14 fıre emelkedett. Nevelésük a többi gyermekkel együtt, integráltan történik. Kiemelt figyelmet érdemel Szólád, ahol a gyermekcsoport fele sajátos nevelési igényő. A sajátos nevelési igény megjelenik még Balatonföldvár, Balatonszemes (1-1 fı) és Balatonszárszó (4 fı) óvodáiban. A sajátos nevelési igény indoka elsıdlegesen a diszlexia és egyéb részképességzavarok megelızése, kezelése. A balatonszárszói óvodában egy enyhén értelmi fogyatékos gyermeket nevelnek, a jelenlegi adatok alapján középsúlyos fogyatékossággal élı nincs a kistérség óvodáiban. Külön figyelmet igényel Balatonföldváron a Mesevár Óvodában nevelkedı 2 fı nagyothalló és siket gyermek valamint a Nyitnikék Óvodába járó beszédfogyatékos óvodás (1 fı). Az óvodáskorúak körében logopédiai szakszolgálati ellátásban részesül 52 gyermek, az kistérség óvodásainak közel 20 %-a. A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésének vizsgálatában, segítésében közremőködnek a siófoki nevelési tanácsadó munkatársai: nagycsoportosok szőrése (11fı), iskolaérettségi vizsgálatok lebonyolítása (9 fı), mely az óvoda nagyságától és az ellátandó gyermekek számától függıen heti 1-2-3 óra óvodánként.
4
http://www.bestpr.hu/kistérségek-kistérsg adatlapja
11
2.1.3 Intézményi létszámok, férıhelyek A kistérség 260 három évesnél fiatalabb gyermeke közül bölcsıdei ellátásban 6 két évesnél idısebb gyermek részesül. Az óvodai ellátottak számában az adatok stagnálást mutatnak a 2005-2007 közötti idıszakban 277-278-275 fı (3. sz. táblázat) . Kirívó csökkenés csupán a Kereki Óvodában van, ahol 18-ról 10 fıre csökkent a gyermekek száma, enyhe, inkább csak arányában fontos növekedés pedig a szóládi óvodában volt10-rı 16 fıre a vizsgált idıszak alatt. Az egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám átlaga 10-26 fı között változik, a kistérségi átlag 2007-ben 19,6 fı volt. Az átlaglétszám a 2-3 csoportos óvoda esetén kiegyensúlyozottabb, 20 fı közeli, míg Kötcse egy csoportos óvodájában a csoportösszevonás eredményeként jelenleg 26, illetve Kereki óvodájában 10. A szabad óvodai férıhelyekre jelentkezık számában három nevelési év adatai alapján minimális emelkedés érzékelhetı (1-3 fı), az óvodáztatási kötelezettség szempontjából stagnál. A jelentkezık és a felvettek számában eltérés nincs, nem került sor óvodai felvételre jelentkezı elutasítására, az óvodai ellátás minden igénylı számára biztosított. A kihasználtság számításában nehézséget okoz, hogy a férıhelyek száma az alapító okiratban nincs meghatározva valamennyi intézmény esetében (Kötcsén), ezért nincs egyértelmő viszonyítási alap. Összességében megállapítható, hogy a kihasználtsági mutatók 60 % felettiek, és a sajátos nevelési igényő gyermekekrıl készült szakvélemények figyelembe vételével a kihasználtság megfelelınek minısíthetı. Egy intézmény (Kereki) esetén 60 % alatti a kihasználtság (4. sz. táblázat).
12
4. sz. táblázat Intézményi férıhelyek és kihasználtság Óvoda Nyitnikék Óvoda Balatonszemes
Tagintézménye
Férıhely
Gyermeklétszám
Bölcsıde
6
6
Kihasználtság %-osan 100
58 70
77.33 93.33
25 25 Nincs adat 50
19 10 26 34
76 40 68
60
42
70
20 330
16 275
80 83,3
Óvodai adatok 75 75
Nyitnikék Óvoda Önkormányzati Óvodafenntartó Társulás Mesevár Óvoda Balatonföldvár Bálványos Kereki Óvoda Kötcse Általános Iskola Óvoda és Alapfokú mővészeti Intézmény Kıröshegy ÁMK Napköziotthonos Óvoda Balatonszárszó Szólád Összesen
A 2007/2008. nevelési év óvodásai normál óvodai csoportokban nevelıdnek, az egy óvodai csoportra jutó átlagos gyermeklétszám 19.6 fı; ennél magasabb, 22.3 fı Balatonföldvár óvodáiban, és legalacsonyabb, 10 fı Kereki község óvodájában (2. sz. melléklet).
2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Az óvodai nevelés tárgyi feltételeiben eltérések vannak. A fenntartó önkormányzatok anyagi lehetıségei és az e célra felhasználható pályázati források meghatározóak a tárgyi feltételek alakulásában. A kistérség óvodáiban normál óvodai csoportokban a hatályos közoktatási törvény létszámnormáinak figyelembevételével nevelıdnek az óvodás gyermekek. Szükségcsoport kialakítására nem került sor. Az óvodai nevelést támogató fejlesztı szoba Balatonszemes és Balatonföldvár óvodáiban található. A gyermekek egészségre nevelését, mozgásfejlesztését segítı tornaterem egy helyen Balatonszemesen van, tornaszobát további öt óvodában (Kötcse, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Kıröshegy, Szólád) alakítottak ki. Minden intézményben játszóudvar, ill. Balatonföldváron fürdımedence segíti a gyermekek egészséges fejlıdését. Az étkeztetés biztosítása eltérı módon történik: fızıkonyha üzemel Kötcse, Bálványos településeken, a munkahelyi étkeztetést is vállalva, a többi intézményben melegítıkonyha mőködik (3. sz. melléklet). A mai kor követelményeinek megfelelı, a tájékozódást és kapcsolattartást megkönnyítı számítógép és internet használata a térség óvodáiban kevésbé jellemzı. Internetkapcsolata Balatonföldvár, Balatonszemes óvodáinak van, számítógéppel pedig egyáltalán nem rendelkezik Kereki, Bálványos települések óvodája. Más, multimédiás/informatikai eszközök tekintetében is az ellátottság közepesnek minısíthetı, miközben az óvodapedagógusoknak 80,95 %-ban van informatikai ismerete.
13
Az elızı öt évben megvalósult fejlesztésekben a fenntartói hozzájárulást jelentıs pályázati források egészítették ki: épület-felújítás, szigetelés, nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése, sajátos nevelési igényő gyermekek segítése, felzárkóztatása, egészséges életmód támogatása, videokamera, digitális fényképezıgép beszerzése, eszköz fejlesztések, udvari játékok telepítése. A rendelkezésre álló adatok alapján az elnyert támogatások felhasználása az alábbiak szerint történt: • Balatonföldváron épületfelújítás, szigetelés, • Balatonszemesen nyílászárók cseréje, világításkorszerősítés, a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztéséhez kapott támogatásból eszközfejlesztés, tárgyi feltételek javítása történt mindkét óvodában. • A balatonföldvári óvodában az egészséges életmódra történı neveléshez használtak fel támogatást. • Kıröshegyen udvari játékok telepítése, fejlesztı eszközök, videokamera, digitális fényképezıgép beszerzése történt. • Kötcsén a taneszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt tárgyi feltételek teljesítését segítették a támogatások. A támogatásokat a kistérség óvodái regionális és országos, valamint a Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázati lehetıségek kihasználásával nyerték. Az utóbbi nagyobb támogatási lehetıségek Kötcsén és Balatonföldváron eredményeztek jelentıs beruházásokat. Eu-s pályázati forrásra a kistérség óvodái/önkormányzatai nem pályáztak. A kistérség óvodásainak nevelésének infrastrukturális feltételei további fejlesztéseket, hiánypótlásokat igényelnek. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések beszerzése 2008. december 31-ig történı teljesítése további kötelezettségeket és nehézségeket ró az önkormányzatokra. Hiányként jelentek meg -a mőködésrıl, fenntartásról kapott adatok alapján -informatikai fejlesztések, a kistelepüléseken bıvítések (tornaszoba, elkülönítı orvosi szoba), akadálymentesítés, udvari játékok fejlesztése, cseréje, hiányzó eszközök pótlása. Udvari játékeszközök felújítása és cseréje tervezett Balatonföldváron, akadálymentesítés Kötcsén és Kıröshegyen, vizesedésbıl adódó károk megszüntetése Kötcsén, számítógépek beszerzése Kıröshegyen.
2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak A bölcsıdei alkalmazottakra vonatkozóan nincsenek adatok. A térség óvodáinak vezetıi beosztásban lévı alkalmazottai valamennyien fıiskolai végzettséggel rendelkeznek, közülük ketten szakvizsgát tettek. A kistérség 28 óvodapedagógusa szintén fıiskolai végzettségő, speciális képzettsége, szakvizsgája közülük 6 fınek van, akik közül 2 fı fejlesztıpedagógusi végzettséggel bír (Balatonföldvár és Balatonszemes). A létszámadatok azt mutatják, hogy csoportonként 2 óvodapedagógus látja el az óvodai nevelés feladatait. Kereki és Bálványos községben fenntartott tagintézményekben egy-egy óvodapedagógust alkalmaznak. E két településen a személyi feltételek hiánya nem biztosítja a gyermekek nyitva tartás alatti idı egészében a szakmai foglalkoztatást. Az egy óvodai csoport/egy óvónı felállásban mőködı óvodában hiányzás esetén a szakszerő helyettesítés nem biztosítható, a két dajka pedagógiai munkát segítı szerepben nem vállalhatja át a nevelı munkát. A vizsgált idıszak alatt (20052007.) az óvodapedagógusok száma a 2 óvodai csoportleépítés következtében 4 fıvel csökkent, 32-rıl 28 fıre. (3.sz. táblázat). Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának kistérségi átlaga 2005-ben 8,7, 2007-ben 9,8 volt, ami több mint 10%-os növekedést mutat. Az egyes intézményeket tekintve a legmagasabb mutató Bálványosra jellemzı (2007-ben 19), a
14
legalacsonyabb Szóládra (2007-ben 8fı) (3. sz. melléklet). A vizsgált idıszakban minden óvodában növekedett az egy pedagógusra jutó óvodások száma, miközben a gyermeklétszám lényegében nem változott. Az óvodapedagógusok munkáját óvodai csoportonként egy dajka segíti, Kereki település óvodájában két dajkát alkalmaznak. A kistérség óvodáiban foglalkozatott dajkák száma 15 fı. (3.sz. táblázat), A további alkalmazottak nem túl magas száma (4) a felére csökkent, takarítói és más munkakörben jelennek meg, gazdasági-ügyviteli dolgozó nincs a térség óvodáiban. Az óvodapedagógusok szakmai megújulását, szakmai, módszertani kultúrájuk szintentartását részben a szakvizsgát nyújtó képzések, részben a pedagógus-továbbképzések biztosítják. A 28 óvodapedagógus közül 6 szakvizsgázott, 10 fı továbbképzéseken vett részt.
2.1.6. Programkínálat A kistérség óvodái egyéni arculattal és speciális kínálatokkal rendelkeznek, melyek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának figyelembevételével a helyi nevelési programokban fogalmazódnak meg, igazodva a települések helyi sajátosságaihoz, lehetıségeihez, értékeihez. Az óvodai programok sokszínőek: minden programban kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, valamint az egyéni fejlesztés. Az óvodai nevelés mővészeti nevelés központú Kıröshegyen, tevékenységközpontú Kötcsén, komplex fejlesztı programmal mőködik az óvoda Balatonszemesen, Balatonszárszón és tagintézményében, ökoóvodai program él Balatonszemesen, kiemelt a néphagyományok ápolása Balatonföldváron. A fejlesztés irányaként a kompetencia alapú óvodai program lehetısége is felvetıdik Balatonszemesen. Kıröshegy közös igazgatású intézményében a mővészeti nevelés központú program egymásra építettsége az iskoláéval figyelemre méltó. Az egyes óvodákban speciális szolgáltatásként szervezıdnek meg: a néptánc (Kıröshegy, Balatonföldvár), a zeneovi (Balatonföldvár, Balatonszárszó, Szólád), a németnyelvő játszóház (Balatonföldvár, Balatonszárszó), a preventív torna, a labdajátékok, a kézmőves foglalkozások (Balatonszemes), az úszás, a tartásjavító torna, idegen nyelvi foglalkoztatások, valamint nyári szezonban üdültetés (Balatonföldvár, Balatonszemes).
2.1.7. Szakmai szolgáltatások igénybevétele Az 5 óvodai intézmény (3 tagintézménnyel) 28 óvodapedagógusa részére a vizsgált három éves idıszak alatt 39 szolgáltatási igény realizálódott. Elsısorban a nagyobb települések élnek a lehetıséggel. (5. sz. táblázat) Kıröshegy óvodai programjának sajátossága megkívánja a Mővészeti Nevelés az Óvodában Országos Egyesülettel való rendszeres kapcsolattartást és figyelemre méltó, hogy e program modell óvodájaként mőködik. Az óvodák részérıl a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénylése a megyei Pedagógustovábbképzı és Szolgáltató Intézettıl történt. (5. sz. táblázat) A kisebb intézmények, az egy-két óvodapedagógussal informatikai héttér nélkül mőködı óvodákban a szakmai elszigetelıdés veszélye nagy.
15
A szakmai szolgáltatások igénylése és megvalósulása a pedagógus-továbbképzések területén jelenik meg magasabb arányban valamennyi óvodában. Az 5 óvodai intézményben szaktanácsadást 5 alkalommal vettek igénybe (Balatonföldvár, Balatonszemes). A tervezett szolgáltatási igény kettı. (5. sz. táblázat) 5. sz. táblázat Szakmai szolgáltatások igénybevétele az óvodákban 2004-2007. között 2005 - 2007 Pedagógiai értékelés Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás Pedagógus továbbképzés Versenyek szervezése Tanulók részére tanácsadás
Igénybevétel száma megvalósult tervezett 1 1 5 2 3 2 3 0 10 6 4 3 0 0
16
2.1.8 Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban A kistérség önálló minıségirányítási programmal nem rendelkezik. A térség óvodái közül a Comenius minıségirányítási rendszer építésében szerzett tapasztalatokat Balatonföldvár, Balatonszemes óvodája, és saját minıségügyi rendszert dolgozott ki Kıröshegy az intézmény minıségirányítási programjára. Központi kérdésként kezelik a partneri elégedettség mérését, ismételt mérésekkel kontrollálják az eredményességet. Az elégedettségi mérésekre vonatkozó alábbi adatok jól tükrözik a gyermekek, pedagógusok, szülök és fenntartók elvárásait. Gyermeki elégedettséget mutatnak a játékeszközök, mese, programok Balatonföldváron, az udvari ábrázolás, játék, éneklés, asztali játékok Balatonszemesen. Szülıi elégedettség mutatói a közös rendezvények színvonala, gyermekek öröme, boldogsága miatt Kıröshegyen. A gyermekek szeretete, iskolára felkészítése, családias légkör Balatonföldváron, ünnepek megtartása csoportszobák díszítése, épület gondozottsága Balatonszemesen. Pedagógusi elégedettség fogalmazódik meg a jó munkahelyi légkörrel, színvonalas munkával kapcsolatban Kıröshegyen, dolgozói összetartás, munkahelyi környezet, gyermekcentrikusság Balatonföldváron, magas szintő óvodavezetés, szakmai felkészültség Balatonszemesen. Fenntartói elégedettség mutatói minıségi munka, szép, gondozott környezet, rendezvények színvonalas megtartása Kıröshegyen, az intézmény tisztasága, nyitottsága, programjai Balatonföldváron, pályázatokon való részvétel, gazdálkodás, óvodavezetés, épület állaga Balatonszemesen. Elégedetlenségként a tájékoztatás hiánya, több közös rendezvény igénye Kıröshegyen, ételek minısége, udvari játékok állapota Balatonföldváron, a pihenés körülményei Balatonszemesen, túlóra, munkaidın túli feladatok, adminisztrációs feladatok Kıröshegyen, információk, menedzselés Balatonföldváron fogalmazódtak meg, melyekre az érintettek keresik a megoldásokat.
2.2. Az általános iskolai nevelés-oktatás, alapfokú mővészeti oktatás ellátása a kistérségben
2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A kistérségben a többcélú társulás megalakulásától függetlenül a településméretek és távolságok miatt (pl.: Kıröshegy és Balatonföldvár egybeépülése) hagyománya volt a társulásban történı feladatellátásnak. Sajátosan 6-6 önkormányzat két központtal (Balatonföldvár, Kıröshegy) is tart fenn ugyanarra a feladatra intézményt, így a bejáró tanulók számára tradicionálisan nem állapítottak meg kötelezı beiskolázási körzetet. (6. sz. táblázat 1., 2.) A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás területén 4, mikrotársulás által fenntartott általános iskola mőködik 8 évfolyammal: Kıröshegy, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes központtal, valamint egy 4 évfolyamos intézmény Kötcse központtal. (6. sz. táblázat 1-5.)
17
A közoktatásról szóló törvény 26.§ (1) bekezdése definiálja az általános iskola fogalmát, a 26.§ (3) bekezdése meghatározza, hogy a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı intézmény – ez esetben a kötcsei – tagintézményként mőködhetne, mivel az OKÉV-hez fennmaradásra kérelmet nem nyújtott be a fenntartó. A kistérségben önállóan fenntartott intézmény – az alapítványi iskola kivételével, amely nem kötelezı települési önkormányzati feladatokat lát el – nincs. A többcélú társulás megalakulása elıtt is ugyanez volt a struktúra. (6. sz. táblázat 7.) A térség alapfokú mővészetoktatási feladatait egy, önállóan mőködı zeneiskolában és ezen kívül négy többcélú intézményben láttatják el, melyek közül 2 intézményben folyik néptánc, a többiben zenei képzés. (6. sz. táblázat 6.) A kistérség valamennyi mikrocentrumában helyben ellátott feladat az alapfokú mővészetoktatás. A kistérségben – sajátos helyzete miatt – középfokú intézmény nincs. Általános iskola után a tankötelezettség teljesítése jellemzıen a közeli siófoki, balatonboglári, fonyódi középfokú intézményekben történik. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását a többcélú társulás felvállalta a logopédiai ellátás és a gyógytestnevelés területén, amelyhez utazó szakemberek számára támogatást biztosít, így valamennyi közoktatási intézményben a szolgáltatás helyben történik. Az utazó gyógypedagógusokat az alapítványi és balatonszárszói iskola foglalkoztatja fı állásban, az utazó szolgálatot többletmunkaként, további munkavállalási szerzıdéssel látják el. Szakmailag önálló egységes szakszolgálati intézmény a térségben nem mőködik. Egy alapítvány által fenntartott, speciális (szegregáló) intézmény fogadja a térségi és azon kívüli sajátos nevelési igényő (értelmileg sérült, tanulásban akadályoztatott, részleges diszfunkcióval küzdı, magatartászavaros, stb.) gyermekeket, a térségbıl a 2007/08. tanévben 12 fıt. (6. sz. táblázat 7.) A többi intézményben integráltan történik az SNI tanulók nevelése, oktatása, ugyanakkor ezt a feladatot az alapító okiratok nem minden esetben tartalmazzák megfelelıen. Balatonszárszón az SNI tanulók számára az alapító okirat szerint szegregált osztályok is szervezhetık.
18
Önkormányzati Iskolafenntartó Társulás: Kıröshegy, Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód
Balatonszárszó Székhelyő Intézményfenntartó Körzet: Balatonszárszó, Balatonıszöd, Kötcse, Nagycsepely, Teleki, Szólád
Balatonszemes Székhelyő Iskolai Körzet: Balatonszemes, Balatonöszöd
2.
3.
4.
1.
Mikrokörzeti társulás neve, tagjai (önkormányzatok): Önkormányzati Iskolafenntartó Társulás: Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Kıröshegy, Pusztaszemes, Szántód
Sorszám:
Reich Károly Általános- és Zeneiskola, Balatonszemes
József Attila Általános Iskola és Óvoda ÁMK, Balatonszárszó
Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Kıröshegy, Petıfi u. 87. Kıröshegy, Petıfi S. u. 87. Kıröshegy, Kossuth L. u. 16.
5-8. évf.
mővészetoktatási intézmény ÁMK József Attila
zeneiskola
19
-
Iskola ÁMK József Attila Zeneiskola ÁMK József Attila Mővelıdési Ház ÁMK József Attila Könyvtár általános iskola 1-8 évf.
ÁMK József Attila
Kıröshegy, Petıfi S. u. 73.
általános iskola 1-4 évf.
-
Telephelyek:
Kıröshegy, Petıfi S. u. 77.
Óvoda
Intézményegységek:
óvoda
Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola, Balatonföldvár -
Székhely intézménye:
Kıröshegy Község Önkormányzat képviselı-testülete
Alapító önkormányzatok képviselıibıl álló társulási tanács
Felügyeleti szerv:
általános Balatonszemes Község mőveltséget Önkormányzatának megalapozó okt. 1-8, Képviselı-testülete SNI integrált,
nappali rendszerő Balatonszárszó Község általános Önkormányzat mőveltséget Képviselı-testülete megalapozó okt. 1-8 évf. zenemővészet (fúvós, gitár, zongora, tanszak) 6+4 évf.
nappali rendszerő, ált. mőveltséget megalapozó okt. 1-8 évf. táncmővészet (néptánc)
nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó oktatás 1-8. évfolyamon
Alapfeladatok:
Az iskolák/többcélú, közös igazgatású intézmények fenntartására létrehozott mikrokörzeti társulások. 6. sz. táblázat
Balatonszemes székhelyő, szegregált intézmény (A kistérségi feladatellátástól függetlenül az egész térség területérıl történı beiskolázással, ill. térségen kívüli beiskolázással)
7.
20
alapfokú mővészetoktatás, zenemővészeti ágazat, 12 évfolyam (2 elıképzı, 6 alapképzı, 4 továbbképzı) fafúvós, gitár, részfúvós, ütıs, zongora, szolfézs tanszakokra
általános iskola 1-4 évf.
óvoda
Beszédjavító Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat -
Balatonföldvár Székhelyő Ránki György Zeneiskolai Zeneiskola, Intézményfenntartó Balatonföldvár Körzet: Balatonföldvár, Kereki, Szántód
6.
Kötcsei Általános Iskola – Óvoda, Kötcse
Kötcse Székhelyő Iskolai és Óvodai Körzet: Kötcse, Nagycsepely, Teleki
5.
6+6 évf.
-
-
-
- SNI tanulók nappali rendszerő oktatása 1-8 évfolyamon, - pedagógiai szakszolgálat: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, korai gondozás, fejlesztı felkészítés
fejlesztıi felkészítés, zenemővészet (legf. 12 évf.) nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó okt. 1-4 évf. SNI tanulók integrált nevelése-oktatása
AGAPÉ – Beszédhibás és Tanulási Nehézségekkel Küzdı Gyermekek Alapítványa, Somogy Megyei Önkormányzat
Önkormányzati Zeneiskola-Fenntartó Társulás
Kötcse, Nagycsepely, Teleki Önkormányzatok Képviselı-testülete
Alapfokú mővészetoktatás a kistérségben A kistérség 5 településén – az általános iskolákkal azonos helyen mindenütt – van alapfokú mővészetoktatás a következı szervezeti formákban és képzési ágazatokban (6. sz. táblázat): • Balatonföldvár, Ránki György Zeneiskola fenntartás: 3 önkormányzat társulásában jogállása: szakmailag önálló, gazdálkodást tekintve önálló költségvetési szerv. kapacitása: 120 fı képzési ágazgat: zenemővészet évfolyamok: 2 elıképzı, 6 alapképzı, 4 továbbképzı tanszakok száma: 6 • Balatonszemes, Reich Károly Általános és Zeneiskola fenntartás: 2 önkormányzat társulásában jogállása: többcélú intézmény intézményegysége kapacitása: nincs meghatározva képzési ágazat: zenemővészet évfolyamok: 6, legfeljebb 12 tanszakok száma: 4 • Balatonszárszó, József Attila ÁMK fenntartás: 6 önkormányzat társulásában jogállása: többcélú intézmény (ÁMK) intézményegysége kapacitása: 70 fı képzési ágazgat: zenemővészet évfolyamok: 6+4 tanszakok száma: 3 • Kıröshegy, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény fenntartás: 6 önkormányzat társulásában jogállása: többcélú intézmény, intézményegysége kapacitása: 120 fı képzési ágazat: táncmővészet évfolyamok: 2 elıképzı, 6 alapképzı tanszakok: néptánc • Kötcse, Általános Iskola és Óvoda Alapító okirata nem tartalmazza az alapfokú mővészetoktatás ellátását. Valamelyik intézmény telephelyeként mőködik (mőködhet), erre vonatkozó adatok nem álnak rendelkezésre. Az intézményben a tanulók 61,7%-a vesz részt mővészetoktatásban: 11 tanuló zenei képzésben (2 furulya, 1 fuvola, 8 zongora tanszakon) 18 néptáncoktatásban. Az intézmények fenntartására, mőködésére, feladatellátására vonatkozó megállapítások kizárólag az alapító okiratok tartalma szerint történtek. A kistérség valamennyi önkormányzata – az intézményi mikrotársulások fenntartásával és feladatainak meghatározásával – többletként felvállalta az alapfokú mővészetoktatást. A települések kötelezı közoktatási feladatellátásáról valamennyi önkormányzat az önkormányzati és a közoktatási törvény szerint gondoskodik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás csak a földvári iskola alapító okiratában szerepel a feladatok között, de nem a kistérségre kiterjedıen, csak a saját intézmény vonatkozásában szervezi a feladatokat. A 2000-ben létrejött Balatoni Közoktatási Társulás – Balatonboglár központtal, 5 statisztikai kistérségre kiterjedıen – tagjaként több intézmény láttatja el ott szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatait.
21
A 2004-ben megalakult többcélú társulás az iskolai feladatok ellátásában újabb intézményi integrációkat nem eredményezett. A mikrotársulásban fenntartott intézményeknek iskolai tagintézménye nincs, 4 közülük többcélú, közös igazgatású intézmény. A térségi intézényhálózatban évfolyam-összevonással nem szerveztek osztályt.
2.2.2. Bejárók, a gyermekek társadalmi összetétele Tekintettel arra, hogy a kistérség 5 településén mőködik csak iskola (a települések 38,5%án), a többi település közoktatási feladatait is ezen települések iskolái látják el. Viszonylag magas, 45,6% a bejáró tanulók aránya, a 2007/2008-as tanévre felvettek közül 37,8%. Valamennyi általános iskolás tanuló bejáró Nagycsepely, Teleki, Balatonıszöd, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Szólád településekrıl, valamint Kötcsérıl az 5-8. évfolyamosok. Kistérségi szinten a bejárók aránya 25%-90,9% között szóródik intézményenként. A szárszói József Attila ÁMK-ban az 1. évfolyamosok negyed része, a Beszédjavító Általános Iskolában 100%-a, Balatonföldváron 29%-a, Kıröshegyen 37%-a, Kötcsén 63,6%-a bejáró. Iskolabuszt a társulás és a fenntartók sem mőködtetnek, a távolságok viszonylag kicsik, a tömegközlekedés jó. A szervezetten utaztatott gyermekek/tanulók aránya 28%, amelyet a Volántól vásárolt szolgáltatással oldanak meg a fenntartók. Ezeken a járatokon csak diákok utaznak kísérıvel, tehát iskolabusz-szolgáltatásnak minısül. Három tanév távlatában a térség szociálisan hátrányos helyzető, valamint SNI tanulóinak az összes tanulóhoz viszonyított együttes aránybeli növekedése 2% körüli, térségi szinten 7 fı. Önmagában az SNI tanulók aránya nem egészen 2%-kal nıtt, a HH és HHH 2 tanév alatt csökkent (7 sz. táblázat). Térségi szinten valamennyi intézményben – a Reich Károly Általános Iskola kivételével, ahol 5,1%-os növekedés tapasztalható – stagnálás vagy elhanyagolható mértékő növekedés van. Az összes tanulóhoz viszonyított arányuk az utolsó tanév adatai alapján 16%. Amennyiben a Beszédjavító Általános Iskola tanulói közül csak a kistérségi ellátottakat vesszük figyelembe, akkor arányuk 12,6%-ra csökken, ami még mindig magas és meghaladja az országos átlagot. Meglepıen magas, 19,6% az SNI tanulók aránya a szárszói iskolában, 16,9% a kıröshegyi általános iskolában és 14,2% a Reich Károly Általános Iskolában. A legnagyobb intézményben, Balatonföldváron azonban csak 2% az SNI tanulók aránya. Hátrányos helyzető tanulók tekintetében legsúlyosabb a helyzet Kötcsén, ahol a tanulók 100%-a – megközelítıen 50-50%-os megoszlással – HH, illetve HHH, a Beszédjavítóban ez az arány 52%, akik közül csak 25,5% a térségi ellátott. A balatonszemesi általános iskolában viszont HHH tanuló nincs. (8. sz. táblázat) Nem magas, 1,39% (11 fı) a veszélyeztetett helyzető tanulók száma, de az figyelmeztetı, hogy számuk 2005-tıl több mint a duplájára emelkedett, és mindez egy intézményt, a balatonföldvárit érinti. Nemzeti-etnikai nevelés-oktatás a kistérség iskoláiban nincs. Napközis foglalkozást igény szerint valamennyi intézmény alapító okirata alapján biztosít, a tanulók 37,9%-a napközis. Az ellátásban részesülık száma mérsékelten csökkent (3%), ugyanúgy, mint az intézményi étkeztetésben részesülıké is. Ugyanakkor a térítés mentesen étkezık száma 45,8%-kal megnıtt, az összes tanulóhoz viszonyított arányuk 8,88%, korrelál a HHH aránnyal.
22
Nyilvánvaló, hogy az elızı adatokat a Balaton parti települések kedvezıbb foglalkoztatási viszonyai, ebbıl következıen a családok kedvezıbb szociokulturális feltételei pozitívan befolyásolják, míg a kis lakosságszámú háttértelepüléseken ezek a hatások mind kevésbé érvényesülnek. 7. sz. táblázat Különleges ellátást igénylık a kistérségben
Fı HH iskolák összesen (fı) összes tanuló %-a
2005/06. tanév HHH
SNI
2007/08. tanév HHH
HH
változás SNI
HH
HHH
SNI
235
58*
77
185
50
81
-50
-8
+4
26,9
6,93
8,8
23,47
6,34
10,27
-3,5
-0,59
+1,47
* 1 évvel késıbbi adat
23
8. sz. táblázat A hátrányos helyzető és SNI tanulók aránya intézményenként a 2007/08. tanévben Intézmény Reich Károly Általános Iskola Beszédjavító Általános Iskola Gróf Széchenyi Általános Iskola Kıröshegyi Általános Iskola Kötcsei Általános Iskola József Attila ÁMK
összes
Összes tanuló 148
HH (%) 11,5
HHH (%) -
SNI (%) 14,19
39
-
38,5
100
246
20,3
1,2
2,03
130
18,5
6,15
16,92
47
57,4
51
10,6
178 788
37,6 23,47
6,34
19,66 16
* A létszámok megjelenésénél a HH és a HHH, ill. az SNI között átfedés lehet.
A térség valamennyi iskolájában a hátrányos helyzető tanulók részére a HPP-k szerint képesség-kibontakoztató és integrációs oktatást, foglalkozásokat szerveznek a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D és 39/E§-a alapján. Integrációs program megvalósítására normatív támogatást 2007-ben a térség iskolái közül egy sem igényelt.
2.2.3. Intézményi létszámok, férıhelyek A négy nagyobb intézményben (Reich Károly, Gróf Széchenyi, József Attila, Kıröshegyi Általános Iskola) az 1-4. évfolyamon három tanév távlatában a létszámcsökkenés 8,4% és 29,7 % közötti, átlagosan 14,6% (4. sz. melléklet). Az 5-8. évfolyamon ennél lényegesen kisebb mértékő, 5% körüli (5. sz. melléklet). Ki kell emelni a Reich Károly és a Kıröshegyi Általános Iskolát, ahol a csökkenés mértéke az 1-4. évfolyamon jelentısen meghaladja az 5-8. évfolyamét. Kritikusan magas, 27,1%-os az eltérés Kıröshegyen. (9. sz. táblázat)
24
9. sz. táblázat Az iskolai létszámok alakulása 3 év viszonylatában intézményenként Intézmény: Reich Károly Általános Iskola: Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola: József Attila ÁMK: Kötcsei Általános Iskola: Kıröshegyi Általános Iskola: Beszédjavító Általános Iskola
Intézmények összesen:
1-4. évf. -8,9%
1-5. évf. -1,3%
össz. -5,1%
-8,4%
-7,4%
-7,8%
-11,4% +4,4%
-14% -
-13% +2%
-29,7%
+2,6%
-13%
+50%*
-41%
-22%
-9,6%
-9,8%
-9,7%
*az alacsony létszám miatt csak 7 tanulót jelent
Látható, hogy a 8 évfolyamos intézményekben felmenı rendszerben nem lesz megfelelı mértékő visszapótlás, ezért az intézmények feltöltöttsége tovább csökken. Összességében 2005-2007 vonatkozásában a kistérség intézményhálózatában az általános iskolások száma 9,7%-kal csökkent (9. sz. táblázat). Az elızı tanévhez viszonyítva a rendszerbe lépı 1. évfolyamosok a 2007-2008-as tanévben 10 fıvel vannak kevesebben, ami az összes 1. évfolyamos 10,5%-át jelenti. Az elsı évfolyamra a 2007/08. tanévben beiratkozott és ugyanebben a tanévben 8. évfolyamról kimenı létszám különbsége -30 fı az egész intézményhálózat tekintetében. Az intézmények 1-4. évfolyamos átlagos osztálylétszámai is – az elızıek következményeként – csökkentek, azonban a balatonföldvári iskola kivételével nem követte a létszámcsökkenést az osztályok számának csökkentése, mivel az már évfolyamösszevonáshoz vezetett volna. Az átlagos osztálylétszám 21,8-11,75 fı közötti, Balatonszárszón, Kötcsén, Kıröshegyen, a Beszédjavító Általános Iskolában nem éri el a közoktatási tv. szerinti átlaglétszám 75%-át. Az 5-8. évfolyamon valamennyi iskola átlagos osztálylétszáma megfelel a közoktatási törvény szerinti követelményeknek, azt általában 2 fıvel meghaladja. A legnagyobb létszámgondokkal a következı tanévekben a kıröshegyi intézménynek kell szembesülnie, de a többi intézmény kihasználtsági mutatói is csökkennek. Ez a tendencia az intézménystruktúra megváltoztatása irányába mutat, mert változatlan formában az intézmények 3-5 év távlatában nem tudják teljesíteni a közoktatási törvény, illetve a finanszírozási szabályzók által támasztott követelményeket, továbbá a kistérségi kiegészítı normatívák igénylésére is – változatlan szabályozás mellett – jogosulatlanná válhatnak. Kistérségi összesített létszámok alapján az évfolyamok közötti továbbhaladást a 10. számú táblázat szemlélteti a szervezett osztályok számával és az átlaglétszámokkal együtt. A táblázat – számuk elhanyagolása miatt – nem számol az osztályismétlıkkel, de modellezi azt, hogy a jelenlegi struktúrában 1-4. évfolyamon a Kt. tv. átlaglétszám 75%-án aluli, 5-8. évfolyamon azt alig (maximum 1 évfolyamon 1 fıvel) meghaladó átlaglétszámú osztályok szervezhetık.
25
Az optimálisan szervezhetı osztályok száma (átlaglétszámmal) térségi szinten 36, ezzel szemben a 2007-2008-as tanévben 50 osztott osztály mőködik a kistérségben. (11. sz. táblázat)
26
2
3.
fı: osztály átlag fı oszt átl fı oszt 95 6 15,8 104 6 17 103 7 88 6 14,6 95 6 16 104 6 85 6 14,1 88 6 15 95 6 76* 85 6 14 88 6 76*
1. átl fı 14,7 92 17,3 103 15,3 104 14,6 95 88
átlag oszt átl fı/oszt fı 5 18,4 16,42 7 14,7 15,24 7 17,3 14,24 7 15,3
4.
122 92 103 104 95
27
Megjegyzés: a 2007/08. tanév szervezhetı osztályainak számossága az elızı tanév szintjére tervezett.
*: a 217-es össz. 3-6 éves populáció adataiból becsült szám : kistérség összesen/tanév
2005/06. 2006/07. 2007/08. 2008/09. 2009/10.
Év
Évfolyamok
(lemaradási ráta nélkül)
oszt 7 4 6 6
5.
Továbbhaladás az évfolyamok között
átl 17,4 18,4 14,7 17,3
fı oszt 118 7 122 7 92 5 103 6 104
6. átl 16,8 17,4 18,4 14,7
fı oszt 126 7 118 7 122 7 92 5 103
7. átl 18 16,8 17,4 18,4
fı oszt 113 6 126 7 118 7 122 7 92
8. átl 18,8 18 16,8 17,4
átlag fı/ oszt 17,7 18,3 17,4 17,5
10. sz. táblázat
11. sz. táblázat
Átlaglétszámokkal szervezhetı osztályok száma az egyes évfolyamokon a 2007/08. tanévben
évfolyam 1. 2. 3. 4. össz: 5. 6. 7. 8. össz: mindösszesen:
optimális 4 4 4,3 (5) 4,6 (5) 16-18 4,5 4 5 5 18-19 34-37
mőködı 6 6 6 7 25 6 5 7 7 25 50
A demográfiai elıreszámítások szerint az intézményi férıhelyek száma hosszú távon elegendı a feladatellátáshoz, az évek során valamennyi jelentkezı tanulót fel tudtak venni, a teljesítés 100%-os.
2.2.4 Tanulói továbbhaladás az évfolyamok között A kistérség iskoláiban az osztályismétlık évfolyamonkénti létszáma 1-2 fı, így a továbbhaladók és a lemaradók a modellezett (10 sz. táblázat) osztálylétszámokat nem befolyásolják. Az egész iskolarendszerbıl 3 év alatt 1 fı távozott. 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba nem került át tanuló a kistérség iskolahálózatából, aminek részben az az oka, hogy a közeli gimnáziumok 4 (5) évfolyamos struktúrában szervezik meg feladatellátásukat. A Kötcsei Általános Iskola 4. évfolyamos tanulói tankötelezettségüket a balatonszárszói ÁMK-ban teljesítik 5-8. évfolyamon. A kistérségi iskolák 8. évfolyamáról a tanulók 27,5%-a gimnáziumban, 45%-a szakközépiskolában, 27,5%-a szakképzıben folytatja tanulmányait és tesz eleget tankötelezettségének. Mővészeti szakközépiskolába – a kiterjedt alapfokú mővészetoktatási lehetıségek biztosítottsága ellenére – a tanulóknak csak igen csekély hányada, évente az egész kistérségbıl 2-4 fı jelentkezik. A felvettek aránya 75%. A kistérség viszonylag kis számú és kis lakosságszámú települései következtében térségi szinten kevés közoktatási intézmény található. Létszámát tekintve valamennyi a kisiskola kategóriába tartozik, egyedül a balatonföldvári közelíti meg – finanszírozási szempontból – a megfelelı mérethatárt. Az intézmények feltöltöttsége 45-72%, 1-4 évfolyamon 61,8%, 5-8. évfolyamon 65,45% a maximális osztálylétszámokat alapul véve, az SNI tanulók figyelembe vételével ez az arány 50-75%. Az SNI tanulókat is és az intézményhálózat maximális kapacitását tekintve az általános iskolák térségi szintő kihasználtsága 73%-os. (12. sz. táblázat) Alsó tagozaton az átlagos osztálylétszám 14,24; felsı tagozaton 17,28 a nem önkormányzati fenntartású Beszédjavító Általános Iskola rendkívül alacsony
28
osztálylétszámaival is számolva. Az átlaglétszámok a Beszédjavító Általános Iskola nélkül: 1-4. évfolyamon 16,28; 5-8. évfolyamon 19,38. Az egy osztályteremre jutó tanulószám 5,57-18,5; térségi szinten 11,94. (13. sz. táblázat) 12. sz. táblázat Az intézmények kihasználtsági mutatói Intézmény:
2007. évi létszám (fı):
Reich Károly Általános Iskola
148
Gróf Széchenyi Általános Iskola József ÁMK
Attila
Kötcsei Általános Iskola Kıröshegyi Általános Iskola Beszédjavító Általános Iskola
összesen:
Alapító okirat szerinti maximális feltöltöttség létszám: (%): 300*
SNI 21 246
56,3 396
SNI 5 178 SNI 35 47
300 104*
200
7
340
59 71 45
65
60
65
4
6
284
4
-
104
57,9 67,2
62,7 75 45 50
4
4
224
58 67,85
4
4
60
130 1.360
72 73,8
76
SNI 39 788 SNI 127
5
50
SNI 22 39
62
75,4
63,3
SNI 5 130
49
Indított osztályok alapján osztályok feltöltöttség max. száma: létszám: (%): 1-4. 5-8. 66 4 4 224
65 130
25
25
1.236
63,75 73
*: Alapító okiratban nem jelölt, ezért a közoktatási törvény maximális létszámadatai figyelembe vételével megadott szám.
A szegregáltan nevelı-oktató, nem önkormányzati fenntartású intézményben jelenleg a 39bıl 10 fı az, aki a térség közigazgatási területén élı, integráltan nevelhetı tanuló, 27-en a térségen kívüli településekrıl járnak az iskolába, 2 fı nem javasolt integrált nevelésoktatásra. A 12 tanuló 5, potenciálisan ellátó intézmény területén él, tehát intézményenként maximálisan 2-3 fı létszámtöbbletet jelentene, ha integrált nevelés-oktatás keretében, a jelenlegi, önkormányzati intézményi struktúrában kerülne ellátásra. 13. sz. táblázat Az iskolák fizikai kihasználtsága (2007/08. tanév)
29
Intézmény:
Osztálytermek száma:
Szaktantermek száma:
Összes tanterem:
Egy tanteremre jutó tanuló:
Osztályok Fizikai száma: kihasznált ság* (%)
Reich Károly 6 2 8 18,5 8 Beszédjavító 6 1 7 5,57 8 Gróf Széchenyi 15 3 18 13,7 12 Kıröshegyi 10 2 12 10,8 8 Kötcsei Á.I. 4 2 6 7,83 4 József Attila ÁMK 13 2 15 11,9 10 Összesen: 54 12 66 11,9 50 *A fizikai kihasználtság számítása az osztálytermek és a szaktantermek összegével történt.
100 114 66,66 66,66 66,66 66,66 75,75
Az intézmények kihasználtsági mutatói az alapító okiratban meghatározott kapacitásokhoz viszonyítva 49-65% között szóródnak. Az intézményhálózat ebben a relációban 57,9%-os, a szervezett osztályok maximális befogadó képességéhez viszonyítva 63,75%-os feltöltöttséget mutat (12. sz. táblázat), amennyiben az SNI tanulók 1 fıként kerülnek figyelembe vételre. Az SNI tanulókkal ez az arány javul, a teljes intézményhálózat szintjén 73%, de az egyes intézményi szinteken – a speciális ellátást biztosító intézmény kivételével – nem haladja meg a 75%-ot (12. sz. táblázat). A 12., 13. számú táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az intézmények fizikai kapacitáskihasználtsága alacsony. A 13 sz. táblázat arra enged következtetni, hogy a korábban magasabb iskolai létszámoknak megfelelıen évfolyamonként párhuzamos osztályok mőködtek, a létszámcsökkenés következtében az osztályok száma csökkent, ezzel szemben az intézmények osztálytermeinek, szaktantermeinek, egyéb helyiségeinek száma nem változott. (Például a kıröshegyi iskola 3 épületben mőködik, 12 tantermet használnak 8 osztály számára.) Összességében a rendszer hatékonysági szempontból nagyobb feltöltöttséget kíván. A tanulólétszámokat és a kapacitásokat figyelembe véve a mővészetoktatásban való részvétel lehetısége valamennyi tanuló számára biztosított. Az alapfokú mővészetoktatásban részt vevı tanulók száma 3 év távlatában a rendelkezésre álló adatokból számolva 4,4%-kal csökkent. Alapfokú mővészetoktatásban kihasználtsági mutató – adatok hiányában – kizárólag a kıröshegyi iskolánál számítható, ott a kapacitás kihasználtság 50%.
30
2.3 A feladatellátás fizikai jellemzıi 2.3.1 Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság A kistérség iskoláinak mindegyike rendelkezik megfelelı számú osztályteremmel, szaktanteremmel, tornateremmel, a kötcsei iskola kivételével, ahol tornaszoba van (7. sz. melléklet). Közösségi helyiség 1 intézményben hiányzik, 1 helyen a tanulólétszámnál alacsonyabb befogadó képességő. Az intézmények belsı festése, mázolása 2005- tıl részben vagy teljes intézményre kiterjedıen folyamatosan megtörtént. Külsı festés, mázolás a balatonszemesi általános iskolában 2002-tıl 2007-ig folyamatosan volt az egész épületre kiterjedıen, a balatonföldvári iskolában részben, a kıröshegyi iskolában 2002-ben teljesen, majd 2 évenként részben, Balatonszárszón 2002-ben teljes épületre kiterjedıen. 2001-tıl 2 intézményben (Reich Károly Általános Iskola, Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola) volt teljes főtéskorszerősítés, 2005-ben a Beszédjavító Általános Iskolában részleges (20-30%os). A helyiségek teljes belsı burkolat-felújítása 2001-ben a balatonföldvári iskolában történt meg, további 3 intézményben ezt követıen részlegesen. Teljes világításkorszerősítést végeztek 2000-ben a balatonföldvári, 2002-ben a kıröshegyi iskolában. A kötcsei Általános Iskola és Óvoda épületében tetıtérbeépítése 2000-ben fejezıdött be, amelynek eredményeként 1 tornaszoba és 4 tanterem került kialakításra (7/A melléklet). A legnagyobb beruházások a balatonszemesi intézményben történtek. Informatikai hálózata és internet elérhetısége mindegyik iskolának van. Az egy számítógépre jutó tanulószám 3,9-8,13. Az évek során az arány 2,8%-kal, fokozatosan javult, jelenleg a kistérségi átlag 4,96%. Az eszköz- és felszerelési jegyzéknek az intézmények – várhatóan – 2008. augusztus 31.-re megfelelnek, mivel a hiányzó eszközök 2007-ben beszerzés alatt állnak vagy beszerzésükre költségvetési elıirányzatot biztosítottak. Pályázati támogatásból kívánják megoldani a balatonföldvári iskola orvosi szobájának kialakítását, annak, valamint 4 tanteremnek a berendezését, illetve nevelı-oktató munkát segítı eszközök beszerzését (7/B melléklet). A zenemővészeti ágban képzı intézmények tekintetében a minısítés tartalmazza úgy a személyi, mind a tárgyi, infrastrukturális feltételeknek történı megfelelést. A zenemővészeti ágban képzı intézmények közül minısítéssel csak a Ránki György Zeneiskola rendelkezik, a minısítési eljárás folyamatban van a balatonszemesi zeneiskolában.
2.3.2 Iskolai alkalmazottak A térség iskoláiban nincs képesítés nélküli pedagógus, egyedül a kıröshegyi iskola 7-8. évfolyamán látja el az angol nyelvoktatást nem idegennyelv szakos tanár tanítói végzettséggel, középfokú angol nyelvvizsgával. Könyvtárostanárt a 2007/08. tanévben csak a balatonszárszói intézményben foglalkoztatnak, 1 fıt. 1-1 betöltött álláshelyen fejlesztı pedagógus a Reich Károly és a Kıröshegyi Általános Iskolában van, ami az SNI tanulók létszáma miatt indokolt, de a többi intézmény alapító okirata is tartalmazza az SNI tanulók integrált nevelését-oktatását. A
31
2007/08. tanévben 2 fı utazó gyógypedagógust foglalkoztat a Beszédjavító Általános Iskola a Balatonföldvári TKT-sal kötött feladatellátási megállapodás alapján, valamint itt van 1 álláshelyen pedagógiai munkát közvetlenül segítı alkalmazott. Az utazó gyógypedagógusok logopédiai szolgáltatást nyújtanak a következık szerint (átlagóraszám/hó): Kötcsei Óvoda és Általános Iskola: 18 óra/hó, Balatonszemesi Nyitnikék Óvoda: 8 óra/hó, Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola: 24 óra/hó, Balatonföldvári Mesevár Óvoda: 12 óra/hó, Balatonföldvári Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola: 8 óra/hó, Kıröshegyi óvoda: 8 óra/hó, Kıröshegyi Általános Iskola: 20 óra/hó. Az óraszámok alapján a megjelölt ellátási helyeken összesen 160 tanuló részesül logopédiai ellátásban.
A kistérségben a vezetık száma 7, valamennyi a Kt. tv. szakképesítési követelményeinek megfelelı végzettségő, közülük 4 szakvizsgázott (57%), 1 egyetemi végzettséggel rendelkezı. A beosztott pedagógusok száma 45, közülük szakvizsgázott 6 (13%), egyetemi végzettségő 6. Az összes pedagógus (52) és az összes szakvizsgázott pedagógus aránya 19,2%. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 12,3 fı, ami magasabb az országos átlagnál. (Meg kell jegyezni, hogy az adatgyőjtés során a többcélú intézmények alapfokú mővészetoktatását ellátó pedagógusok számát is tartalmazza a táblázat, ezért az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az általános iskolai oktatásban ennél több.) (14. sz. táblázat) 14. sz. táblázat Foglalkoztatási adatok Tanév: össz. tanulólétszám: intézmények száma: vezetık száma: pedagógusok száma: 1 pedagógusra jutó tanuló: fejlesztı pedagógus: további pedagógusmunkakörben foglalkoztatott: nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı: nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakalkalmazott (gazdasági, ügyviteli):
2005/06. 873 6 11 92 8,47
2006/07. 836 6 10 64 11,3
2007/08. 788 6 7 57 12,3
1 4
1 2
2
4
2
1
10
2 (hiányos adat)
11
2.3.3 Programkínálat
32
A kistérségben az alapfeladatok között az alábbi két speciális szolgáltatást biztosítják az intézmények: • sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése, oktatása, • alapfokú mővészetoktatás. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára a szükséges speciális oktatást, nevelést integrált formában a kistérség valamennyi óvodája és iskolája is biztosítja. Alapfeladatként az ilyen jellegő szolgáltatás az alábbi települések intézményeiben található meg: • Óvoda: Balatonföldvár - Mesevár Óvoda és tagóvodái Bálványos és Kerekei helyszínnel; Kıröshegy; Balatonszemes, Nyitnikék Óvoda; Kötcse Óvoda • Iskola: Kıröshegy, Balatonszárszó- József Attila ÁMK, Reich Károly Általános Iskola Balatonszemes; Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola Balatonföldvár. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatása-nevelése szegregált formában történik a balatonszemesi Beszédjavító Általános Iskolában. Alapfokú mővészetoktatásban részesülhetnek az óvodás és az iskoláskorú gyermekek az alábbi intézményekben: • Ránki György Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Balatonföldvár. Nagy hangsúlyt fektetnek a közös zenélésre és a tehetséggondozásra A tehetséges gyerekeket zenei pályára irányítják, ık emelt szinten heti 2 x 45 percben kapnak fıtárgy órát. Az intézmény Ifjúsági Fúvószenekara további lehetıséget biztosít az aktív zenélés folytatására a zenei tanulmányok befejezése után. • Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Köröshegy. Az óvodai intézményegység 1999. szeptemberétıl vezette be a Nagy Jenıné által megalkotott „Óvodai Nevelés a Mővészetek Eszközével” címő alternatív programot. Az iskolában 2000-ben indult alapfokú mővészetoktatás néptánc tanszakon. Míg a 2000/2001-es tanévben csak egy elıképzı és egy alapfokú osztály kezdte meg tanulmányait, a felmenı rendszerben a 2007/2008-as tanév már két elıképzı és hat alapfokú évfolyammal indult. A helyi általános iskolába járó gyerekek mintegy 50%a a néptánc szakra beiratkozik, de vannak tanulóik a balatonföldvári általános iskolából is. • Reich Károly Általános és Zeneiskola, Balatonszemes Alaptevékenységek: A zenei mőveltség megalapozása, felkészítés a zene mővelésére, elıkészítés szakirányú továbbtanulásra, elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon. • Nem alapfeladatként, de a mővészeti programkínálathoz kapcsolódik a Kötcsei Iskola-Óvoda néptánc oktatása. • József Attila ÁMK, Balatonszárszó Alaptevékenységek: A zenei mőveltség megalapozása, felkészítés a zene mővelésére, elıkészítés szakirányú továbbtanulásra 3 hangszeres tanszakon. • Kıröshegyi Általános Iskola, Óvoda Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Néptánc oktatás folyik az iskolában, 2 elıképzı 6 alapképzı évfolyamon. A fenti két speciális szolgáltatáson túl az intézmények programkínálata tartalmilag egységes, eltérést a tanulási utakra szánt idıkeret tekintetében tapasztalhatunk. Az intézmények egy része a magasabb óraszámok biztosításával, illetve a differenciálás különbözı módjaival élt az eredményesebb fejlesztés érdekében. Az emelt óraszám, valamint a nívócsoportos oktatási forma alkalmazása az idegen nyelv, a magyar és a matematika tantárgyakat érintik elsısorban. A legtöbb intézményben többletszolgáltatást nyújtanak az idegen nyelv eredményesebb tanulásához, melynek módja különbözı: korai nyelvtanulás (német/angol 1. évfolyamtól (Balatonföldvár, Kötcse, Balatonszárszó) magasabb óraszám Balatonszemes), második idegen nyelv (Balatonszemes, Balatonszárszó). Emelt óraszámban oktatott tantárgyak még az informatika és a testnevelés (Balatonszemes, Balatonföldvár).
33
A differenciált oktatás is többféle módon valósul meg: jellemzı a tanórai differenciált tanulásszervezés alkalmazása, a nívócsoportos oktatás szervezése, a csoportbontás alkalmazása, a hátrányos helyzető vagy lassabban haladó tanulók felzárkóztatására, képességfejlesztésére egyéni fejlesztések biztosítása, illetve különbözı tehetséggondozó szakkörök mőködtetése. Egyéb szolgáltatások: • Balatonföldvár: Az iskola mint a település egyetlen alapfokú közoktatási intézménye igyekszik szolgáltatni, és szemléletet formálni a felnıtt lakosság körében is, különbözı témájú elıadások, fórumok szervezésével: „Az én gyermekem” Gyermeknevelés a pszichológus szemével (2006) Irodalmi Est: „Az én költım” József Attila (2005). Egészséges táplálkozás, dietetikus elıadása (2004). Gyermekiroda-lom: Mit olvasson gyermekünk? egyetemi oktató elıadása (2003). Drogprevenció – szakértıi elıadás (2004). • Balatonszemes: Hozzájárul a település kulturális életének színesebbé tételéhez évi 5 alkalommal koncert adása, gyógytestnevelés biztosítása • Köröshegy: felnıtt néptánc oktatás, felnıtt informatikai képzési program
2.3.4 Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások elsısorban a felsı tagozatos tanulóknak biztosítanak további tanulási, mővelıdési vagy sportolási lehetıséget. Jellemzıen szakköri vagy sportköri formában valósulnak meg a délutáni idıszakban. Ilyen választható tevékenység többek között a néptánc (Balatonföldvár), a tömegsport, az atlétika, a futball, a kézilabda; az énekkar (Balatonszemes). A balatonszárszói iskola szabadidıs programjain közremőködik a helyi nyugdíjas klub, a szülıi munkaközösség, a családosok Szárszóért Egyesület tagjai, pl. játszóház, színházlátogatás. Valamennyi térségi általános iskolában igény szerint szerveznek napközis foglalkozásokat a tanulók számára.
2.4 Pedagógiai szakszolgálat a kistérségben Az egyéni életutak sikerességének érdekében a tanulási kudarcok és nehezítettség csökkentése fontos feladat, amelyet az intézmények programjaikban és az integrált nevelés-oktatás lehetıségének biztosításával felvállaltak. A pedagógiai szakszolgálat ellátását kistérségi szinten gyógytestnevelés és logopédia szakterületen a többcélú társulás megállapodásában rögzítettek szerint utazó gyógypedagógusi hálózattal láttatja el. Az utazó gyógypedagógusok a Beszédjavító Általános Iskola és a József Attila ÁMK fı állású közalkalmazottjai, akik a többletfeladatot a BTKT-val kötött egyedi munkavállalói szerzıdés alapján látják el. A feladatellátás költségeit a többcélú társulás éves költségvetésében biztosítja. A kistérségben önkormányzati fenntartásban, teljes körő ellátást biztosító szakszolgálati intézmény nem mőködik. Logopédiai ellátásban a tanulók 15,6%-a (123 fı) részesül. Három év alatt számuk 21,78%kal, az összes tanulóhoz viszonyított arányuk 4,6%-kal nıtt. Gyógytestnevelésben részesül a tanulók 28,8%-a, 227 fı 14 csoportban, a közoktatási tvnek megfelelı (16 fı/csoport) csoportszervezéssel. Számuk enyhén növekvı (5%) tendenciát mutat.
34
Pályaválasztási tanácsadást 1 intézmény, a balatonföldvári szervez a 8. évfolyamos tanulói számára saját költségvetése terhére. A többi intézmény pályaválasztási tanácsadással kapcsolatos szolgáltatást alapító okirata szerint nem nyújt. Nevelési tanácsadást a siófoki nevelési tanácsadó, képességvizsgálatot a megyei fenntartású Tanulási Képességvizsgáló, Tanácsadó és Rehabilitációs Intézet végez. Nevelési tanácsadásban 2007-ben a tanulók 15,2%-a részesült, amirıl az adatok alapján nem dönthetı el, hogy szőrés vagy terápia. Tanulási képességet vizsgáló bizottság a tanulók 4,3%-át szőrte, az összes tanulóhoz viszonyított arányuk 3 év alatt 0,9%-kal emelkedett. A kistérség szakszolgálati ellátására vonatkozóan megállapítható, hogy a tanulólétszám csökkenése mellett a szolgáltatásban részesülık száma nem csökkent, tehát arányában növekedett a szolgáltatás mennyisége. A szolgáltatás nem teljes körő, a pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás térségi szintő megszervezésére, ellátására szükség volna. Pozitív kép, hogy a legnagyobb igényeket támasztó területeken – gyógytestnevelés, logopédia – helybe vitt szolgáltatással a szakszerő ellátás biztosított. Az értelmileg enyhe fokban sérült, illetve halmozottan sérült tanulók számára szegregált nevelés-oktatás keretében az érintett önkormányzatok támogatásával biztosít ellátást az alapítványi iskola.
2.5. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a kistérségben Pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatellátás a balatonföldvári iskola feladatai között szerepel, kistérségre kiterjedıen, szervezetten, megfelelı jogi és szakmai feltételekkel azonban nem mőködik. A kistérség közoktatási intézményei pedagógiai szakmai szolgáltatást a hatályos közoktatási törvény 36. §-ának értelmében az alábbiak szerint igényeltek (15. sz. táblázat). 15. sz. táblázat Szakmai szolgáltatás (2005/06-2007/08. tanévekben) Szolgáltatási terület: pedagógiai értékelés: szaktanácsadás: pedagógiai tájékoztatás: igazgatási pedagógiai szolgáltatás: • továbbképzés: • versenyzés: • tanulói tanácsadás: összesen: teljesítés: • • • •
Terv: 3 2 14 9
Megvalósult: 6 5 13 3
14 12 6 60
22 18 6 73 121,66%
Az általános iskolák és 45 pedagógusa részérıl igényelt és megvalósult szolgáltatások száma 79. Az intézménytípusonként megvalósult szakmai szolgáltatások között arányaiban nincs jelentıs eltérés. Figyelemre méltó viszont az a tény, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatások közül legmagasabban tervezett és megvalósult szolgáltatási igény a pedagógus-továbbképzések
35
iránt jelentkezik, második helyen lévı szolgáltatási forma a versenyek szervezése, harmadik helyen a pedagógiai tájékoztatás igénye jelenik meg. 16. sz. táblázat Szakmai szolgáltatók és szolgáltatási igények Szolgáltató: PTSZI, Kaposvár Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Balatoni Közokt. Társulás Egyéb
Alkalom: 55* 6 10 2
*Intézmények bontottan jelenítették meg, valószínősíthetı, hogy térségi szinten szervezett szolgáltatásról van szó, vagy az alkalmak száma kevesebb.
A kistérséghez tartozó közoktatási intézmények részérıl a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénylése elsıdlegesen a megyei KE Pedagógus-továbbképzı és Szolgáltató Intézettıl történt és a tervezett esetekben is rájuk alapoznak. (16. sz. táblázat) A pedagógiai szolgáltatók között jelenik meg a Balatoni Közoktatási Társulás, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Metronom Kht. és a Dinasztia Kiadó. Az intézmények mőködésének segítése, a pedagógiai kultúra és tájékozottság növelése, szakmai kapcsolatok alakulása szempontjából a pedagógiai szakmai szolgáltatások fontosak.
2.6 Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban A kistérség társulási szintő minıségirányítási programmal nem, de helyi fenntartói szintő programmal rendelkezik. A fenntartói ÖMIP mindegyike rögzíti az adott településen található közoktatási intézmény mőködésével kapcsolatos fenntartói célokat és elvárásokat. Az ÖMIP adekvát fejezetei rövid, közép és hosszú távú célokat fogalmaznak meg többek között küldetésnyilatkozatukban, jövıképükben, a fejlesztési célokban, illetve az intézményekkel szembeni elvárásaikban. Az elvárások egy része az adott intézmény helyi települési igényeihez, sajátosságaihoz igazodik, ugyanakkor vannak olyan közös pontok is, amelyek jó alapul szolgálhatnak egy késıbbi, kistérségi szintő egységes minıségirányítási program megalkotásához, mőködtetéséhez. Ilyen közös fenntartói elvárások a kistérségben: • A már rendelkezésre álló erıforrások kihasználásával és újabb erıforrások feltárásával, bevonásával a minıségi közoktatási szolgáltatás biztosítása • Az intézményrendszer költséghatékony mőködtetése • A tanulók számára versenyképes tudás megszerzése • A nevelés-oktatás minıségközpontú fejlesztése • Az esélyegyenlıség, hátrányos helyzet kiemelt kezelése • A tanulók eszköztudásának- olvasás-szövegértés, matematika- maximális fejlesztése • A nevelıtestületek pedagógiai eredményességének dokumentálása, értékelése • Partnerközpontú mőködés: partneri elégedettségmérés, mérési eredmények értékelése A fejlesztési célok, intézményi elvárások rögzítése mellett a fenntartók ellenırzési, értékelési rendszert dolgoztak ki törvényességi, szakmai és pénzügyi szempontból.
36
A kistérség óvodáiban 2004-ben kezdıdött el a minıségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység. A kötcsei óvoda a település adottságait, az óvodáskorú gyermekek szociáliscsaládi körülményeit figyelembe véve az esélyegyenlıség fontosságát, a hátrányos helyzet kezelését emeli ki programjában. A balatonszárszói ÁMK óvodája a partneri igények, mérési mutatók ismeretében 2006-ban elvégezte a minıségirányítási programjának értékelést is. Az általános iskolák is 2001- 2004 között alakították ki, alkalmazzák minıségirányítási programjukat, melyeket egyrészt saját maguk dolgoztak ki, (Balatonszemes, Beszédjavító Ált. Isk. EPSz., Balatonszárszó József A. ÁMK) másrészt a COMENIUS I – Partnerközpontú mőködés- intézményi modellt alkalmazzák. Az intézményi minıségirányítási programoknak is vannak közös jellemzıi, például a PDCA modell követése, a fenntartói elvárások figyelembevétele, illetve a partneri elégedettségmérés eljárásrendjének rögzítése. 2004-2006 között minden intézményben megtörtént a teljes körő partneri elégedettségmérés, majd a célok és a fejlesztésközpontú beavatkozások, intézkedések tervezése, megvalósítása. A kistérség közoktatási szolgáltatásaival a partnerek -a szülık, a fenntartó, a tanulók, pedagógusok is -általában elégedettek az oktatás minıségével, a középiskolára való felkészítéssel, valamint a partneri együttmőködés formáival, tartalmával. Minden partner részérıl közös igényként jelenik meg a neveléssel kapcsolatos pedagógiai munka fejlesztése, a pedagógusok részérıl pedig a túlzott adminisztrációs munka csökkentése. Egy-egy fenntartó elvárása intézményével szemben a takarékosabb gazdálkodás (Balatonszárszó) vagy az iskolai önmenedzselés hatékonyságának növelése (Balatonföldvár, Balatonszárszó). A részletesebb partneri elégedettség mutatókat a. 17. sz. táblázat tartalmazza. 17. sz. táblázat Összesítı táblázat: partneri elégedettségmérés 2004-20065 Partner
Fenntartó
Szülı
Tanuló
Pedagógus 5
Elégedett
Elégedetlen
-eredményes továbbtanulás ( B. földvár, B. szárszó, ) -magas oktatási színvonal ( B. szemes, B.földvár, B.szárszó) ) - Jó partnerkapcsolat,hh tanulók neveléseoktatása (Kötcse) - gazdálkodás(B.szárszó)
- iskola önmenedzselése (B.földvár) - az iskolai kommunikáció (Kötcse) - takarékos gazdálkodás, gyereklétszám ( B.szárszó)
- képességfejlesztés, - újdonságra nyitott tantestület (B. földvár) - magas oktatási színvonal (B.szemes, Kötcse) - kapcsolattartás a szülıkkel (Kötcse) - egyéni bánásmód alkalmazása ( Kötcse, B.szárszó) -középiskolára való felkészítés (B.szárszó)
- a fegyelem helyzete (B.földvár,Kötcse, B.szárszó) - mozgáslehetıség, sport (B.földvár,Kötcse ) - WC, mosdók higiéniája (B.földvár)
-szép környezet (B.szemes, B.földvár) -középiskolára való felkészítés (B.szárszó) - színvonalas oktatás ( B,szemes, B,földvár, B.szárszó) - változatos szabadidıs programok (B.földvár, B.szárszó) -idegen nyelv oktatása(B.szárszó) -nyitottság a város intézményei felé -jó szakmai színvonal
-
- sok adminisztráció - bizonytalan törvényi háttér
Nincs adat: Balatonszemes, Beszédjavító Ált. Isk, Kıröshegy Ált. Isk.
37
udvari játékok száma (B.szemes) Felsısök viselkedése mosdók, WC állapota ((B.földvár) több személyes törıdés (B.szárszó) a tanulók tanórán kívüli viselkedése (Kötcse)
- harmonikus tanár- diák viszony (B.földvár) -Javuló tárgyi feltételek (Kötcse) -személyes törıdés - középiskolára való felkészítés (B.szárszó)
(B.szemes, Kötcse) - tanulók túlterheltsége (B.földvár) -a tanuláshoz való viszony -a neveltségi szint (B.szárszó)
2.7 Együttmőködés/hálózati tanulás (kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok, szakmai szervezetben való részvétel stb.) Az óvodák körében az együttmőködés a mőködtetéssel összefüggésben a helyi intézményekkel, fenntartóval, a gyermekek egyéni megsegítéséhez szükséges háziorvosi, védınıi szolgálatokkal, szakmai téren pedig a társintézményekkel - más óvodákkal, iskolákkal - történik jellemzıen. Az általános iskolákra a helyi, kistérségi és megyei szintő együttmőködési formák a jellemzıek. Helyi és kistérségi szinten a beiskolázási körzethez tartozó óvodákkal, valamint a társulás önkormányzataival szoros az iskolák kapcsolata. • A balatonszemesi Beszédjavító Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a kötcsei, a balatonföldvári és a kıröshegyi általános iskolák számra logopédiai és szurdopedagógiai ellátást biztosít, a Reich Károly Általános Iskola és Zeneiskola közös fellépéseken vesz részt a helyi óvodával a nemzetiségi rendezvényeken és egyéb ünnepeken, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn a Zenemővészeti Szakközépiskolákkal. A pedagógusok között is rendszeres a szakmai kapcsolat az egységes pedagógiai koncepció kialakítása érdekében. Jellemzı a kistérség általános iskoláira a helyi és a térségi civil szervezetekkel, egyesületekkel való együttmőködés: például sportolási lehetıségek kölcsönös biztosítása. • A balatonföldvári Gr. Széchenyi Imre Általános Iskola és a Ránki György Zeneiskola között helyi szinten összehangolt a tanév rendje, az órarend, közös énekkart mőködtetnek, illetve közös rendezvényeket tartanak. Kistérségi szinten tagjai a Balatoni Közoktatási Társulásnak: közös versenyek, rendezvények, közös munkáltatói feladatok ellátása terén. • Balatonszárszó ÁMK József Attila Általános Iskola helyi szinten a településen mőködı civil szervezetekkel, egyesületekkel, kistérségi szinten a Gyermekjóléti és Családsegítı Központtal tart fenn szoros kapcsolatot. • Kötcse, Kıröshegy általános iskolái kistérségi szinten a Balatoni Közoktatási Társulás Iskolaszövetsége, valamit a szakmai és szakszolgálatokat ellátó intézményekkel mőködnek együtt. A fenti együttmőködések célja a partneri kapcsolatok erısítése, az egymástól való tanulás, a tárgyi és humán erıforrások hatékonyabb kihasználása. Az együttmőködés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézmények helyi, kistérségi, regionális vagy országos szintő fejlesztési program részesei, nem mőködnek közre sem a HEFOP 2.1. sem a HEFOP 3.1 központi intézkedés intézményi szintő megvalósításában, bevezetésében. A kistérség valamennyi közoktatási intézménye szakmai kapcsolatot tart fenn a megyei szintő pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fıiskolai Kar Pedagógus továbbképzı Intézetével, valamint a Balatoni Közoktatási Társulással.
3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége
38
Az országos kompetenciamérések célja annak felmérése, hogy a tanulók képesek-e tudásukat az életben alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis rendelkeznek-e azzal az eszköztudással, amely továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. A felmérés tesztjei tehát alapvetıen nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem a tényleges problémák, helyzetek megoldására irányultak.
3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében A rendelkezésre álló adatok alapján a kistérség iskolái 2004-ben a 6. és a 8. évfolyamon, 2006-ban pedig a 4., a 6. és a 8. évfolyamon vettek részt a kompetenciamérésben. Az eredményekrıl a következı iskolák szolgáltattak adatokat: • 2004. évi mérés 6. évfolyam és 8. évfolyam: Balatonszemes (Reich Károly Ált. Isk.), Balatonföldvár, Kıröshegy. • 2006. évi mérés 6. évfolyam Balatonszemes. 8. évfolyam Balatonszemes, Balatonföldvár 4. évfolyam Balatonszemes, Kıröshegy 3.1.1 Mérési eredmények 2004. A 2004. évi országos kompetenciamérések eredményei alapján a Dél-dunántúli régió a 6. és a 8. évfolyamon is két hellyel alacsonyabb szinten teljesített mindkét kompetencia területen6, mint ami elvárható lett volna a családi háttérindex alapján. Ez azt jelenti, hogy a régió gazdasági-társadalmi jellemzıibıl, a családok hátrányosabb szociális körülményeibıl adódó hátrányokat a régió oktatási gyakorlata nem volt képes kompenzálni, az iskolai eredményességet az elvárt szinten teljesíteni. Az alábbi 18. sz. táblázat a kistérség intézményeinek 2004. évi mérési eredményeit mutatja évfolyamonként az országos és a Dél-dunántúli régió átlagteljesítményeivel párhuzamban.7
18. sz. táblázat Összehasonlító táblázat a 2004. évi országos kompetenciamérés átlagteljesítményei alapján Szint / Település
Országos Dél-dunántúli régió Balatonszemes Balatonföldvár Kıröshegy
Matematika átlag 2004 6. évf. 8. évf. 505 500 497 493 582 549 533 536 497 464
Szövegértés átlag 2004 6. évf. 8. évf. 509 500 503 496 553) 523 536 566 505 462
A táblázatból látható, hogy a kistérség intézményei közül Balatonszemes és Balatonföldvár tanulóinak teljesítménye meghaladja az országos és a dél-dunántúli régió intézményeinek átlagteljesítményét. A kıröshegyi intézmény tanulóinak teljesítménye ugyanakkor egyik átlagot sem éri el. 6 7
Vári Péter, Értékelési Központ, suliNova Kht adatai alapján Gyorsjelentés. Országos kompetenciamérés 2006. suliNova Kht, Értékelési Központ, 2007. febr.
39
A kıröshegyi iskola esetén azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a családi háttérindex (HÉI) mutatót, amely -0,6. (A családi háttérindex alapján prognosztizálható, hogy az iskola tanulóitól milyen teljesítmény várható el reálisan a kompetenciaméréseken.) A -0,6 családi háttérindex azt mutatja, hogy az intézményben viszonylag sok azoknak a tanulóknak a száma, akiket nem segíti a tanulásban az otthoni környezet (a szociokulturális háttér minısége, a szülık alacsony iskolai végzettsége, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyisége). Így várható, hogy az iskola átlagos teljesítménye alacsonyabb szintő lesz, mint a jobb szociokulturális háttérrel rendelkezı tanulóké/tanulócsoportoké. Egy adott intézmény pedagógiai munkájának sikerességét, eredményességét fejezi ki a hozzáadott pedagógiai érték, amely azt jelzi, hogy mekkora az intézményben az elvárt teljesítménytıl való eltérés. Ha ez a szám pozitív, akkor az iskola hozzáad, ha negatív, akkor az iskola nem fejleszti jól a gyerekeket. A hozzáadott pedagógiai érték Balatonszemes és Balatonföldvár esetén magas és pozitív, tehát az iskola pedagógiai munkája eredményes volt. A kıröshegyi intézményben viszont ez a szám negatív (-2) a matematikai és az olvasás-szövegértési kompetenciák tekintetében egyaránt. (Vö. 18. sz,. táblázat) Bár a családi háttérindex alapján – a tanulók szociokulturális helyzete miatt prognosztizálható volt az iskola esetén az átlagnál alacsonyabb teljesítményszínt, de a „hozott” hátrányt az intézmény pedagógiai eszközeivel nem tudta kompenzálni, azaz nem tudta megfelelı hatékonysággal és eredményességgel fejleszteni a tanulókat (19. sz. táblázat).
40
19. sz. táblázat A hozzáadott pedagógiai érték mutatói a 2004. évi Országos kompetenciamérés alapján Szint / Település
Matematika 6. évf. 8. évf. (20,2) (20,7) (-) (30) (-) (-2)
Balatonszemes Balatonföldvár Kıröshegy
Szövegértés 6. évf. 8. évf. (40,3) (24,4) (-) (61) (-) (-2)
Mérési eredmények 2006 A 2006. évi mérési eredmények részletes elemzésétıl eltekintünk. hogy a tanulói teljesítmények átlagteljesítményeket meghaladják
adatai hiányosak, így azokat csupán bemutatjuk, a Balatonszemes és Balatonföldvár adatai azt mutatják, továbbra is jók, az országos és a regionális (20. sz. táblázat). 20. sz. táblázat
Országos kompetenciamérés eredményei 2006 Szint / Település Országos Dél-dunántúli régió Balatonszemes Balatonföldvár
Matematika átlag 6. évf. 8. évf. 493 494 489 490 564 (20,2)8 554(30,2) 520(15)
Szövegértés átlag 6. évf. 8. évf. 512 497 503 493 558 (40,3) 523 (38,4) 519 (11)
A 4. osztályban végzett mérési eredményekrıl Balatonföldvár és Kıröshegy szolgáltatott adatokat. Az olvasási készség kiépülése mindegyik intézményben megközelíti a 80%-ot, az olvasáskészség gyakorlottsága tekintetében azonban csak 50-60% közötti a tanulók teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy a tanulók olvasása még technikai szempontból sincs olyan szinten, amely biztosítaná az olvasottak megértését, a szövegbıl nyert információk alkalmazását, „felhasználását”. Ugyanez érvényes az írástechnika, illetve az íráskészség fejlettségére is. Mind az írás minısége, mind pedig az íráskészség gyakorlottsága tekintetében a teljesítmények alig érik el az 50%-ot. Valamivel jobb eredményt tükröznek a számolási készség vizsgálatának eredményei. Szinte valamennyi matematikai mővelet készségszintő mőködése eléri a 90%-os szintet, a gondolkodási mőveletek fejlesztéséra azonban még a továbbiakban is figyelni kell. Ez utóbbi tekintetében a legalacsonyabbak az eredmények a kıröshegyi iskolában, valószínő a korábban jelzett okok miatt. Bár a kompetenciamérések adatai nem teljesek, összességében mégis megállapítható, hogy a kistérségben a vizsgált települések közül Balatonszemes és Balatonföldvár eredményei matematika és a szövegértés kompetencia területen is megnyugtatóak mind a tanulói teljesítmények, mind pedig a hozzáadott pedagógiai érték tekintetében. Kıröshegy esetén a sajátos nevelési igényő, illetve a hátrányos helyzető tanulók fejlesztése új pedagógiai módszerek és eljárások bevezetését, speciális fejlesztések alkalmazását teszik szükségessé (20. sz. táblázat).
8
Zárójelben a hozzáadott pedagógiai érték mutatói
41
3.2. Eredményesség a versenyek tükrében A térségi vagy körzeti szintő versenyek szervezését részben a szakmai szolgáltatók, részben maguk az iskolák végezték. Ezeken a versenyeken a kistérség minden iskolája sikeresen szerepelt, a 2006/2007. tanévben a körzeti/városi versenyeken összesen 60fı ért el 1-3. helyezést. Az elmúlt három év megyei versenyein Balatonszemes Reich Károly Általános és Zeneiskola (45fı,41fı,15fı) ,Balatonföldvár (19fı,31fı,30fı), Kıröshegy (4fı,4fı,5fı), Balatonszárszó (9fı, 11fö, 10fö) tanulói értek el 1-3. helyezést. Ugyanezen iskolák tanulói vettek részt regionális vagy országos szintő versenyeken, és értek el jó eredményeket. Az alapfokú mővészetoktatási intézmények tanulói közül 30 tanuló végzett az 1-3. helyen, 6 fı pedig a 4-6. helyen. Országos szintő versenyen 7 tanuló került az 1-3. helyezettek közé. Említésre méltó a Reich Károly Általános és Zeneiskola nemzetközi szintő szereplése, tanulói az elmúlt három évben mindig szerepeltek az 1-3. helyezettek között. Az adatokból megfigyelhetı, hogy a legjobb helyezéseket elért tanulók száma évrıl évre csökkenı tendenciát mutat, ez azonban nem feltétlenül az oktatás minıségének a romlásával magyarázható: A csökkenés oka lehet az is, hogy az utóbbi idıszakban egyre több versenyre nevezési díjat kell fizetni az iskoláknak, gyakran a tanulóknak.
3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében Továbbtanulás szempontjából nem jellemzı a kistérség iskoláira sem az iskolaváltás, sem a hat osztályos gimnázium választása(az elmúlt három évben összesen 2fı). A 8. évfolyamon végzı tanulók az országos tendenciáknak megfelelıen az érettségit adó középiskolákban tanultak tovább, de térségi szinten nagyobb arányban a szakközépiskolában, mint a gimnáziumban. A szakiskolában ugyanannyi tanuló folytatja tanulmányait, mint a gimnáziumban (21. sz. táblázat). 21. sz. táblázat A kistérség továbbtanulási mutatói a 2006/2007. tanévben Intézmény Reich Károly Ált. Isk. és Zeneiskola ( B. szemes) Beszédjavító Ált. Isk. és E. P. Sz. (B.szemes) Gróf Széchenyi Imre Ált. Isk. (B.földvár) Ált. Isk. Kıröshegy Ált. Isk. B.szárszó
Összesen
Gimnázium 11fı 55%
Szakközépiskola 7fı 35%
Szakiskola 2fı 10%
Összes tanuló 20fı
-
1fı 11% 16fı 42% 16fı 77% 14fı 54fı 45%
8fı 89% 10fı 27% 1fı 4% 12fı 33fı 27,5%
9fı
12fı 31% 4fı 19% 6fı 33fı 27,5%
38fı 21fı 32fı 120fı
3.4. Néhány egyéb mutató 2004. szeptember1-tıl a tanulók értékelésére vonatkozó jogszabályi változásokat kihasználva a pedagógusok az 1-2. évfolyamokon a tanulók teljesítményét szövegesen értékelik. „Felzárkóztatásra szorul” minısítést évfolyamonként ugyan több tanuló is kapott, de ez nem jelenti a tanulók évismétlését. Az évismétlık száma sem intézményi, sem kistérségi szinten nem magas, évfolyamonként 1-2- tanulót érint. Intézményenként a korábban bemutatott eredményességi mutatók tükrözıdnek a kitőnök számában, a legtöbb kitőnı minısítést a balatonföldvári és a balatonszárszói tanulók kapták. A kistérségben az iskolaváltás nem jellemzı, a lemorzsolódás mértéke nulla.
42
43
II. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 1. A kistérség közoktatása A BTKT területén a társulás megalakulásától, 2004-tıl változatlan struktúrában, az önkormányzatok intézményfenntartó mikrotársulásaiban – az alapítvány által fenntartott Beszédjavító Általános Iskola kivételével – mőködnek az intézmények. Jelenleg 4 mikrocentrumban (Kıröshegy, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes) 3 közös igazgatású, többcélú intézményben látnak el óvodai, általános iskolai és alapfokú mővészetoktatási feladatokat, ugyanezeken a településeken mőködik 2 óvoda, 1 általános iskola és 1 zeneiskola tiszta profilú intézményként, valamint egy kistelepülésen - Kötcsén egy közös igazgatású, többcélú intézmény óvodai és általános iskola alsó tagozatos feladatok ellátására. A kistérség területén mőködik egy alapítványi fenntartású, sajátos nevelési igényő tanulókat szegregáltan nevelı-oktató intézmény. Pedagógiai szakszolgálati ellátásra 2 szakmai területen (gyógytestnevelés, logopédia) a többcélú társulás utazó gyógypedagógusokat alkalmaz egyedi megbízási szerzıdéssel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem koordinált, a feladatellátás anyagilag nem támogatott. Az elmúlt három tanév során a gyermeklétszám több mint 9%-kal csökkent, a folyamat közép távon érinti az általános iskolákat, az óvodákban már stagnálás prognosztizálható, ami a további létszámstabilitásra nézve bíztató. Amíg az óvodákban a feltöltöttségi mutatók jók, addig az iskolák kihasználtsági mutatói alacsonyak. (22. sz. táblázat) 22. sz. táblázat Összesített adatok az intézmények feltöltöttségérıl 2007. Intézménytípus: Óvodák Általános Iskolák
Férıhely: 330 1.236* 1.360**
Létszám: 275 788
SNI: 14 127
Feltöltöttség: 87,57% 73%* 67,2%**
*indított osztályok maximális létszáma alapján **alapító okirat szerint Az iskolák vonatkozásában a gyermekek folyamatos fogyását jellemzıen nem követték olyan hatékonyságot javító beavatkozások, amelyek a kihasználtsági mutatók javítását megcélozták volna.
23. sz. táblázat Összesített adatok az intézmények fizikai kihasználtságáról
44
2007. Intézménytípus: óvodák általános iskolák
Csoport/osztály: 15 50
Csoportszoba/osztályterem: 15 66
Kapacitás: 100% 75,75%
Az óvoda épületekben rendelkezésre álló csoportszobák és a szervezett, mőködtetett csoportok vonatkozásában a fizikai kapacitáskihasználtság 100%. Az általános iskolában a rendelkezésre álló tantermek, szaktantermek és a szervezett osztályok viszonylatában ez a mutató csak 75,75%, amely elmarad a hatékonysági szempontból kívánatos mutatótól. (23. sz. táblázat) A kistérség területén a közoktatás infrastrukturális feltételei jók, az intézmények tárgyi feltételei az átlagnál jobbak, ugyanakkor egy elinduló integrációs folyamat megköveteli az épületek egy részének átalakítását, felújítását a felszereltség javítását. Az óvodák infokommunikációs feltételei komoly fejlesztéseket kívánnak. A bejárók aránya már jelenleg is nagyon magas, az általános iskolákban közel 46%. A HH és a HHH tanulók aránya megközelítıen 30%, az SNI tanulóké kritikusan magas, 16% az egész térségi intézményhálózat szintjén, amely intézményenként jelentıs eltéréseket mutat. A társulás közoktatási intézkedési terve alapján munkaszervezete útján gondoskodik a kistérség közoktatási feladatainak megszervezésérıl, hangsúlyt helyez a közoktatás hatékonyságának és minıségének fejlesztésére, ám a feladatok folyamatos ellátásra közoktatási szakembert nem foglalkoztat, ezért a kistérség közoktatási stratégiai dokumentumában foglaltak megvalósításának megfelelı szakmai háttér hiányában nincs biztosítéka. A partneri igény- és elégedettségmérés alapján az intézmények erıssége a középiskolára történı eredményes felkészítés, a jó szakmai színvonal, a leginkább fejlesztendı területként az intézmények önmenedzselését és a tanulók neveltségi szintjének javítását jelölték meg. A kevés számú, apró faluból álló kistérség jelenleg legnagyobb problémája az intézményi létszámok csökkenésébıl származó finanszírozási deficit, illetve az intézmények törvényes és egyben gazdaságilag hatékony mőködtetése.
45
24. sz. táblázat
SWOT összegzés a kistérség közoktatási feladatellátásáról Erısségek: - hagyományosan együttmőködésre nyitott települések, intézmények, - jó infrastrukturális feltételek, - a települések közelsége, az intézmények jó megközelíthetısége tömegközlekedési eszközökkel is, - színvonalas, minıségi nevelı-oktató munka.
Gyengeségek: - egyes települések integrációt nem támogató döntései, - önkormányzatok és intézmények közötti kommunikáció, - intézménymenedzselés, - gazdasági hatékonyság, - adekvát oktatási programok megvalósítása (HH és HHH), - humánerıforrás átképzése. Lehetıségek: Veszélyek: - intézményi integráció létrehozása teljes - egyes településpolitikai döntések az körő részvétellel, integráció ellen ható folyamatokat - fejlesztések megvalósítása pályázati generálnak, támogatásból - alapvetı települési érdekellentétek, - a gyermeklétszám stagnálása, csökkenése.
46
2.2. Célok 2.2.1. Jövıkép A kistérség közoktatási feladatellátását kistérségi szintő intézményfenntartással, szervezeti és a közoktatási feladatokra létrehozott integrációban, eredményesen, hatékonyan és magas színvonalú infrastrukturális feltételekkel, jól finanszírozható intézményrendszerben biztosítja. Az oktató-nevelı munka korszerő, a tanulók sajátosságaihoz igazodó programok alapján, magas szintő módszertani kultúrájú pedagógiai környezetben folyik. Valamennyi gyermek/tanuló számára biztosítja a minıségi szolgáltatáshoz való egyenlı hozzáférést, a tehetséggondozást és felzárkóztatást. A nevelés-oktatás minıségét, hatékonyságát és eredményességét kistérségi szintő mérésiértékelési rendszer, valamint kistérségi szintő minıségirányítási program biztosítja. A közoktatás minıségének és hatékonyságának emeléséhez hozzájárul a humánerıforrás fejlesztése, az oktatási intézmények szakmai együttmőködésének jó hagyományokra épülı továbbfejlesztése, a szakmai innováció. A közoktatás hozzájárul a helyi közösségi értékek feltárásával és megırzésével a térségi kapcsolatrendszeren keresztül a civil szervezetek mőködéséhez.
2.2.2. Alapelvek a stratégiai célok megvalósításához A partneri együttmőködés továbbfejlesztése a közoktatás fenntartói, intézményi és intézményhasználói szintjén, az új struktúrának megfelelı, újonnan kiépített fenntartói és intézményi szervezetek nyitott szakmai kapcsolatának kiépítése, fejlesztése. Az integrációval kialakításra kerülı struktúra feltételezi a már létrejött és mőködı társulási tanács intézményfenntartóként való funkcionálását, valamint annak új szervei (oktatási bizottság, önálló költségvetési szervként mőködı munkaszervezet) kialakítását a jól szervezett, a partneri igényeknek megfelelni képes, magas színvonalú pedagógiai munkát biztosító intézményhálózat mőködtetése érdekében. Korszerő, a finanszírozhatóságot hosszú távon biztosító területi és szakmai feladatellátási közoktatási-intézményi integráció létrehozása, mőködtetése és folyamatos fenntartása. A lecsökkent létszámú, de középtávon stagnáló gyermekszám az intézmények gazdaságos fenntartására irányítja a figyelmet. Az infrastrukturális beruházások ugyanúgy, mint a humánerıforrás fejlesztése csak hosszú távon tervezhetı, együtt az új struktúra kialakításával. Az integráció nem csupán a költséghatékonyságot lesz hivatott biztosítani, hanem az oktató-nevelı munka eredményességét, sikerességét, színvonalának emelését és a szolgáltatás-kínálat gazdagítását is befolyásolja. Az esélyegyenlıség biztosításával az eltérı szociokulturális státuszból, a hátrányos helyzetbıl adódó, a tanulási eredményességben megmutatkozó jelentıs eltéréseket (lemaradásokat) szükséges kompenzálni vagy csökkenteni. Az integrációval létrehozott intézmény komplexen és az intézményegységek szintjén is biztosítani képes valamennyi tanuló/gyermek adottság-képességstruktúrájának megfelelı, színvonalas közoktatás- szolgáltatást, az ahhoz való egyenlı hozzáférés lehetıségét. A kistérségi minıségirányítási program elkészítése, mőködtetése a fejlesztési program megvalósításának feltétele. A folyamatok monitorozása, a mérési-értékelési rendszer
47
mőködtetése lehetıséget ad a szükséges beavatkozások megfelelı idıben történı megtételére. A törvényes mőködtetésért/mőködésért a fenntartói felelısséget az alapdokumentumokban foglaltak deklarálják, ezért az átlátható, tiszta, jogi, gazdasági és szervezeti viszonyok feltétele azok hiánytalan, korrekt, a vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal koherens tartalmú megléte.
2.2.3. Stratégiai célok szerkezete, prioritások A kistérség közoktatás-fejlesztésének stratégiai céljait alapvetıen befolyásolják az ágazati és finanszírozási jogszabályok, valamint a kialakult demográfiai helyzet és a fejlesztéseket, a hatékony mőködést preferáló támogató rendszer. Meghatározó a régió munkaerıpiaci szükséglete, a közoktatással szemben támasztott helyi igények, az országos és regionális fejlesztési célú koncepciók és lehetıségek, valamint a kapcsolódó jogszabályok. A többcélú társulás középtávú területfejlesztési stratégiája, valamint közoktatási intézkedési terve a tervezésnél alapul szolgál, mivel az elıbbi a térség egészének infrastrukturális fejlesztésére tőz ki stratégiai célokat, az utóbbi jó szakmai célkitőzéseivel konszenzust teremt az integráció elfogadásához. A kistérség – alapozva az együttmőködés eddigi hagyományaira, kihasználva a települések jó földrajzi kapcsolódását, az intézmények közel azonos szolgáltatási kínálatát, felmérve a létszámdeficitekbıl adódó finanszírozási hátrányokat – a következı stratégiai fejlesztési célokat tőzi ki: 1. Intézményi integráció, a közoktatási feladatellátás széles körő, hatékony, magas színvonalú, hosszú távon stabilan finanszírozható ellátása érdekében, megfelelı felelısség- és hatáskörök telepítésével. 2. A pedagógiai kultúra megújítása, módszerbeli változatosság – összhangban az alkalmazott szakmai programok áttekintésével, újak bevezetésével – szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését, segíti a társadalmi beilleszkedést a szociokulturálisan hátrányos helyzetőek számára, ezzel megelızi a további leszakadást. 3. Az integrált intézmény infrastrukturális és eszközfejlesztése hozzájárul az inspiráló oktatási környezet kialakításához. 4. Valamennyi feladatellátási helyen a kapacitásnak és a feladat szakmai feltételeinek megfelelı tárgyi környezet kialakítása. Az informatikai-kommunikációs technológia feltételeinek megteremtése valamennyi intézményegység, valamint tagintézmény számára.
48
A stratégiai célok alapján meg kell valósítani az alábbi részcélokat és feladatokat: 1. Intézményi integráció A kistérségben középtávon összességében egy, kistérségi társulás által fenntartott többcélú közoktatási intézménnyel célszerő ellátni a közoktatási feladatokat. Elsı ütemben a kistérségen belül egy többcélú, kistérségi társulás által fenntartott, alapfokú, közös igazgatású integrált közoktatási intézmény létrehozása célszerő, amely biztosítani képes a költséghatékony, eredményes mőködést, a teljes körő, minden érintett számára elérhetı közoktatási szolgáltatást. Az új intézmény központi intézménye a balatonföldvári iskola. A jelenlegi intézmények – a balatonszemesi és balatonszárszói intézmények kivételével - az átszervezést követıen intézményegységként, Illetve tagintézményként kapcsolódnak a központi intézményhez. A racionalizálással a TKT és az intézmény alkalmassá válik a központi költségvetési források hatékonyabb elérésére, a pályázati források lehívására. Az integrált intézményben a következı közoktatási feladatok ellátása szükséges: • bölcsıdei nevelés, • óvodai ellátás, • alapfokú nevelés-oktatás (1-8. évfolyamon), • pedagógiai szakszolgálati ellátás (logopédia, gyógytestnevelés, korai gondozás, fejlesztı felkészítés, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás), • alapfokú mővészetoktatás (tánc, zene, képzımővészet), • szakmai szolgáltatás. A TKT által fenntartott többcélú intézményhez középtávon integrálhatók a balatonszemesi és a balatonszárszói mikrocentrumok intézményei is, amennyiben kifejezik csatlakozási szándékukat. Az integráció eredményeképpen a kapacitás- és a kihasználtsági mutatóknak valamennyi ellátási helyen el kell érniük a 80%-ot. Kiemelten fontos, hogy az átlagos csoport-, osztálylétszám fokozatosan közelítsen a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámokhoz. 2. Pedagógiai megújulás •
Pedagógiai munka megújítása o A kompetencia alapú óvodai, iskolai programcsomagok megismerése, adaptálása és alkalmazása. o A kompetencia alapú és az integrált oktatás bevezetéséhez szükséges pedagógiai attitőd kialakítása, a szakmai kompetenciák fejlesztése: a kompetencia alapú oktatási programcsomagok tartalmának, fejlesztési koncepciójának megismerése, hatékony tanuló-megismerési, tanulásszervezési eljárások és módszerek elsajátítása, alkalmazása. o A kistérség intézményeiben, a horizontális és vertikális irányú tanulás megvalósulása kistérségi szintő szakmai mőhelymunka formájában (belsı képzés, egymástól tanulás, továbbképzés). o A pedagógusok alkalmazásánál a törvényben elıírt létszámok és képesítési elıírások biztosítása. o A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai és iskolai fejlesztése érdekében az integrációs pedagógiai program / elemeinek bevezetése.
•
Az SNI tanulók szervezett és integrált ellátása. o Legalább kétszintő feladat ellátási rendszer hatékony mőködtetése (megyei, kistérségi). o A befogadó, inkluzív nevelés-oktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése a térségben élı valamennyi SNI gyermek számára.
49
•
•
• •
A kistérségi pedagógiai szakszolgálati rendszer bıvítése a tanulói igényeknek megfelelıen. Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység létrehozása az integrált intézményben, ahol a Kt. tv-ben meghatározott, a feladatstruktúrának megfelelı számosságú és végzettségő szakember foglalkoztatása biztosított. A tagintézményekben a fejlesztı pedagógiai munka szakmai hátterének teljes körő biztosítása. Utazó gyógypedagógiai hálózat mőködtetése a speciális pedagógiai szolgáltatások (logopédia, gyógytestnevelés, képzési kötelezettek, szurdo-, tiflopedagógia) helyben történı ellátása. A korai gondozás, fejlesztés biztosítása akár feladatellátási megállapodás alapján. A pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes köre hozzáférhetıségének biztosítása valamennyi pedagógus és gyermek/tanuló számára, együttmőködve a megyei, illetve más szakmai szolgáltató szervezetekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésére, illetve egyes szolgáltatások (továbbképzés, versenyszervezés, tanügyigazgatási tanácsadás) közvetlen kistérségi ellátására az új többcélú intézményben a intézményegység létrehozására van szükség. A kistérségi szintő minıségirányítási program kidolgozása, ennek keretében kistérségi szintő mérési, értékelési rendszer mőködtetése. A gyermekek/tanulók és a pedagógusok sikerességéhez járuljon hozzá a versenyeken, bemutatókon történı részvétel, megmérettetés nem csupán kistérségi, de magasabb szinteken is.
50
3. Infrastruktúra fejlesztése Teljesíteni kell az építészeti jogszabályokban foglalt elıírásokat, szabályokat az integrált intézmény egészében úgy az alap, mind a kiegészítı feladatok épület-szerkezeti feltételeinek tekintetében. Jelenti ez az épületek szükség szerinti és indokolt bıvítését, felújítását, energiahasznosítási szempontból történı korszerősítését, akadálymentesítését, telepített játékok szabványügyi elıírás szerinti meglétét, kiszolgáló és szociális helyiségek, valamint az ételszállítás HACCP minıségi kritériumainak történı megfeleltetését. A kialakult, új – integrált feladatrendszernek megfelelı – intézményben közösségi terek, helyiségek kialakítása, a kibıvült feladatokkal adekvát eszközrendszer megteremtése (szakszolgálati feladatok, utazó gyógypedagógusi hálózat, mővészeti oktatás, szakmai szolgáltatás). A tanulók utaztatásához megfelelı kapacitású iskolabuszok beszerzése, mőködtetése. A kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzék szerinti tárgyi feltételek teljes körő megteremtése (2008-09.).
2.3 Fejlesztési célú beavatkozások Integrációs célok megvalósításához az alábbi beavatkozások szükségesek: • A közoktatási törvényt és a finanszírozási jogszabályokat, valamint a demográfiai mutatókat figyelembe véve kell létrehozni az új, integrált intézményt, ki kell alakítani annak struktúráját úgy, hogy hosszú távon biztosított legyen 1-4. évfolyamon a legalább 17, 5-8. évfolyamon a legalább 18 fıs osztálylétszám. Az integrációs folyamatot kistérségi szinten koordinálni, irányítani kell. • Az integrációs folyamatban az intézményegységek és tagintézmények struktúráját a közoktatási törvény változásainak figyelembe vételével kell kialakítani, feladataikat meghatározni. • Ki kell alakítani az új feladatoknak megfelelı feladatellátási helyeket különös tekintettel az alapfokú mővészetoktatásra. • Meg kell szervezni és mőködtetni kell a tanulók iskolabuszokkal történı utaztatását a kötelezı tanulási idın túl a tanórán kívüli szervezett elfoglaltságok tekintetében is. • Munkaerı-gazdálkodási tervet kell készíteni, az utazó pedagógusi és a helyettesítési rendszert ki kell építeni. • Az átszervezésekbıl adódóan felszabaduló álláshelyeken foglalkoztatott pedagógusok átképzését meg kell oldani és a feladat-bıvülésbıl következıen új munkakörben alkalmazni (fejlesztések, integrációs programok, szabadidıs programok, könyvtár, informatika, idegennyelv-oktatás). • Az egyes intézményegységek és tagintézmények kiegyenlített és jó kihasználtsága érdekében kistérségi szinten tervezni kell a tanulói elırehaladást, a tanulási utakat, együttmőködést kell kialakítani a kistérség tanulóit nagy létszámban fogadó középfokú oktatási intézményekkel. Pedagógiai megújulás céljainak megvalósításához az alábbi beavatkozások szükségesek: •
•
Kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló oktatási programok, eljárások alkalmazása az intézményekben. Kiemelten a szövegértés - szövegalkotás, a matematikai-logikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. A partneri kapcsolatokon alapuló, iskolán kívüli tanulási lehetıségek, szabadidıs programok alkalmazása. A pedagógiai kultúra korszerősítése, új tanulásszervezési eljárások és módszertan megismerése érdekében a pedagógusok továbbképzésének célirányos tervezése. A
51
•
•
• •
•
•
továbbképzési programot tagintézményi, majd kistérségi szinten is célszerő összehangolni. Tapasztalatcserék biztosítása a térségen kívül mőködı jó gyakorlatok megismerésére, intézménylátogatások szervezése. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok biztosítása az intézmények számára. A szükséges taneszközök, tankönyvek, segédletek beszerzése. Kistérségi szakmai munkaközösségek mőködtetése. A mőködés feltételeinek megteremtése. A szakmai információáramlás (jó példák) biztosítása kistérségi honlap, segítségével. A minıségi ellátás érdekében ki kell dolgozni és mőködtetni kell a kistérségi vezetıi munka teljesítményértékelı rendszerét, amely az elismerés és ösztönzés alapját képezi. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nevelése, oktatása, tudásának értékelése a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítésrıl kiadott (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §) és az oktatási miniszter által kiadott óvodai/iskolai integrációs program alapján kell megszervezni. Tekintettel az SNI tanulók helyzetelemzésben feltárt irreálisan magas arányára, kontrollvizsgálatokkal, ismételt szőrésekkel új status felállítása szükséges. Az SNI tanulók hatékony ellátása a szervezési feladatok többszintő ellátását, a humán erıforrás biztosítását és a tárgyi feltételek megteremtését egyaránt jelenti. Szervezési feladat az új intézményegység és az utazó gyógypedagógus hálózat kialakítása, helyben történı gyógypedagógiai, logopédiai, gyógytestnevelés ellátása, amely a kistérségi központban mőködı egységes szakszolgálati intézmény keretében biztosítható. A humánerıforrás biztosítása szakemberek alkalmazását, pedagógusok átképzését és továbbképzését jelenti. A SNI gyermekek lakóhelyhez közeli fejlesztése érdekében jól felszerelt fejlesztı szobát kell kialakítani a tagintézményekben. A kistérségen belül a közoktatási intézmények színvonalának folyamatos javítása, mőködésük összehangolása a kistérségi minıségirányítási program alapján történik. A program végrehajtását folyamatosan értékelni kell. Az intézmények– tekintettel Balaton parti fekvésükre - további forrásnövelése és szakmai munkája színesítése érdekében szolgáltatási kínálatukat növelni kell. (Erdei iskolák, szünidei táborok szervezése.)
Infrastruktúra fejlesztése céljainak megvalósításához az alábbi beavatkozások szükségesek: •
• • • • •
Az intézmények bıvítését, felújítását és eszközfejlesztését összehangolt tervezés nyomán kell megvalósítani, amelyben az informatikai hálózat fejlesztésének kiemelt fontosságot kell tulajdonítani és meg kell feleltetni a megváltozott és bıvült feladatrendszernek. A beruházásokhoz szükséges forrásokat az önerı és pályázati támogatás biztosíthatja. A pályázatok elıkészítése, megírása, menedzselése jól képzett szakemberek együttes, összehangolt munkáját feltételezi, ezért ezt a team-et ki kell választani. A pályázatok benyújtásához az engedélyes terveknek rendelkezésre kell állnia. A többcélú társulás által fenntartott intézmény támogatása – amennyiben az egyéb feltételrendszere biztosított – elınyt élvez. A fejlesztésekhez szükséges egyéb beruházásokra (nagy értékő tárgyi eszközök) is – különbözı forrásokból – pályázni kell.
2.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához Az egy fıre jutó bruttó hazai termék alapján a Dél-dunántúli régió gazdasági pozíciója az elmúlt évtizedben fokozatosan romlott. jelenleg országosan a 7 régió közül az utolsó
52
helyen áll9. A régió további társadalmi – gazdasági lesüllyedésének megakadályozásában az iskolarendszer minısége alapvetı szerepet játszik, ezért az alap - és középfokú oktatás terén olyan összehangolt pedagógiai szolgáltatási háttér által támogatott, integráltan mőködı intézményhálózatot indokolt létrehozni, amely biztosítja az azonos infrastruktúrához, a tudáshoz, a pedagógiai szolgáltatásokhoz, szakszolgáltatókhoz való egyenlı hozzáférést mindenki számára. Az alapfokú oktatás ellátórendszerével kapcsolatos fejlesztési célokkal és a támasztott alapkritériumokkal koherensen a fejlesztési terv: • Figyelembe veszi, hogy az óvodások és a tanulók ott kapják meg a magasabb színvonalú oktatást, ahol azt a legközelebb igénybe tudják venni. • A prognosztizálható hosszabb távú kihasználtsági mutatók alapján tervezi az infrastruktúra fejlesztését. • Támogatja a legújabb pedagógiai módszerek és a tudás minden oktatási intézményhez való eljutását, a területi különbségek csökkentését. • Az infrastruktúra fejlesztése és a szolgáltatások elérhetıségének megteremtésével biztosítja a szükséges erıforrásokhoz való hozzáférés lehetıségét. • A pedagógiai, szakmai megújulás révén hosszú távú tudást és kompetenciákat eredményez. • A közösségi döntések által áttekinthetı és rugalmasan szervezhetı intézményrendszert preferál, amely hozzájárul a régió/kistérség hosszú távú eredményességének megteremtéséhez. A kistérség elmaradottságának csökkentésére való törekvés, a régiós célokhoz való illeszkedést kívánja meg. A kistérség közoktatása fejlesztésének helyzetelemzésre épülı stratégiai céljai és a tervezett fejlesztési célú beavatkozások az integráció, a pedagógiai megújulás és az infrastrukturális fejlesztés terén a Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájához szervesen kapcsolódik. A stratégiája összhangban áll azzal az elképzeléssel, hogy az oktatás helyi és területi szereplıinek mozgástere megerısödjön, és továbbra is érvényesüljön a hazai oktatásban a felelısség-megosztás. Jellemzıje: • Támogatja az óvodafejlesztést, hogy intézményegység, vagy tagintézmény mőködtetésével minden kisgyermek számára, lehetıleg a lakóhelyén legyen biztosítva az óvodai nevelés, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzető gyermekek minél korábbi óvodáztatására. • Ösztönzi a társulási megállapodások alapján, közösen fenntartott tagiskolákkal (tagintézményekkel) rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztést. • Meghatározza azokat a szakmai és mőködtetési kritériumokat, amelyek alapján rangsorolható azoknak az intézményeknek az infrastrukturális fejlesztése, amelyek közép és hosszútávon szolgálják a közoktatási feladatellátást. • Elıírja az intézményi feladatellátáshoz szükséges felszereltségek biztosítását és az intézmények (óvoda, iskola) típusára elıírt szabványoknak megfelelı fejlesztését. • Támogatja a több feladat ellátására is alkalmas mikro–centrumok infrastrukturális fejlesztését. • Kistérségi szinten tervezi a pedagógusok közös foglalkoztatási, helyettesítési rendszerének kiépítését a felszabaduló álláshelyeken lévı pedagógusok átképzését, ágazaton belüli foglalkoztatását. • Kiemelten kezeli:
9
Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) Készítette: E. Vámos Ágnes, Palotás Zoltán és Sipos János
53
o o o o o o
a kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhasználásának kistérségi szintő kiterjesztését az alapfokú intézményekben a hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körő elterjesztését az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési programok elterjesztését. Ajánlja a szakképzés munkaerıpiachoz történı alkalmazkodását. Tervezi a kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszer kialakítását. Megerısíti és kiegészíti az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény szerepét.
A fejlesztési célú beavatkozások elırevetítik a kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhetı, esélyegyenlıséget biztosító alap– és középfokú oktatási rendszer kialakulását és gazdaságos mőködtetését, melyben a tanulók számára mind tartalmi, mind fizikai értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások. A tervezett kistérségi tevékenység illeszkedik az országos fejlesztési és regionális operatív programokhoz.
54
III. KISTÉRÉSGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015). 1. Keretfeltételek A helyzetelemezés bemutatta a balatonföldvári kistérség közoktatási feladatellátásának jellemzıit. Megfogalmazta az erısségeket - amelyek alapjai, kiinduló pontjai lehetnek a további fejlesztésnek-, illetve megmutatta azokat a gyengeségeket, amelyek „iránytőként” funkcionálhatnak a kistérség fejlesztési stratégiájának megfogalmazása során. A kistérségi közoktatás-fejlesztés tervezésekor a helyi, települési adatok, tények és törekvések mellett érdemes és szükséges is figyelembe venni a tágabb szintő közoktatás – fejlesztési prioritásokat, nevezetesen az országos és a regionális célkitőzéseket is, amelyek a kistérségek fejlesztési tervek készítéséhez inputként állnak rendelkezésre. A kistérség közoktatás-fejlesztési programja az alábbi átfogó oktatáspolitikai célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódik. 1.1. Oktatáspolitikai követelmények OM Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégia Az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési céljai az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv I. célkitőzéseihez szorosan kapcsolódnak. Kiemelt céljai a minıség és a versenyképesség megteremtése, a társadalmi kohézió erısítése és az oktatási rendszer gazdasági és társadalmi nyitottságának biztosítása. Ezen belül: • Az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. • Az oktatási egyenlıtlenségek mérséklése. • Az oktatás minıségének fejlesztése. • A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása. • Az információ és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. • Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. • A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Törvényi változások a közoktatásban (2006-2007) 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban megteremtik a stratégia megvalósításának jogi hátterét •
Az oktatási törvény nem állít korlátot alanyi oldalról az iskolalétesítés és fenntartás elé, amennyiben az megfelel a követelményeknek ( 3.§ (2)).
•
Társulási megállapodás alapján a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévı közoktatási intézmények tekintetében munkaerı – gazdálkodási rendszert mőködtethet. (16.§ (7))
•
A fejlesztı foglalkoztatásra szoruló gyermekek/tanulók ellátása a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg(33. §. (11).
•
A nevelési tanácsadás feladata (35.§. (4).
55
•
A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése (89/A.§.)
•
A fenntartó 2008. szeptember 1.-tıl köteles gondoskodni a HHH gyermekek óvodai ellátásáról három éves koruktól (132.§. (6)).
•
A HHH gyermekek/tanulók felzárkóztatását segítı, az esélyegyenlıséget biztosító támogatás igényelhetı a fenntartó számára 12/2007 (III.14) OKM rendelet
•
A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı mőködtetéséhez kapcsolódó rendelkezések (133.§. (3-4)).
iskolák
további
Regionális szintő stratégiák • Dél-dunántúli régió Humán Szolgáltatások Fejlesztési Stratégiája A dokumentum helyzetelemzése alapján a régió erısségei és gyengeségei az oktatás területén: Erısségek (alapfok): o Felkészült kistérségi vezetéssel, jelentıs oktatási súllyal bíró kistérségi központok, a központokban és a mikro-központokban stabil intézményi létszámokkal o A földrajzi adottságokhoz jól idomuló mikrotérségi központok, ahol a jelentıs a bejáró tanulók aránya o Mikro központokban meglévı jó színvonalú oktatási infrastruktúra o Többségében 100%-os társulási hajlam o A kistérségi munkaszervezetek felállása, a feladatok specifikálása megtörtént, elkészültek az intézkedési tervek Gyengeségek (alapfok) o A kistérségek közötti demográfiai, fejlettségbeli, szerkezeti eltérések, aránytalanságok o Nincs kistérségi és régiós adatbázis (humán erıforrás, eszközök, infrastruktúra) o Nem ismerik a kistérségek egymás jó gyakorlatát o A nemzetiségi oktatás a kis létszámmal mőködı iskolák többségében csak rövid ideig járul hozzá a költséghatékonyság növeléséhez. o A helyettesítési rendszer csak elszigetelten és esetien mőködik o Az alapfokú mővészetoktatás rendszere átláthatatlan o Nincs összehangolt munkaerı-gazdálkodás, a munkaszervezetekben kevés az ágazat-specifikus szakember, kevés a pedagógiai munkát közvetlenül segítı szakember o Nincs kiépült tanügy-igazgatási kistérségi referatúra, de a kistérségek többségében kiépített munkaszervezet mőködik o A régió úthálózatának egyenetlensége és fejletlensége nem segíti az intézményi bejárásokat A fejlesztési stratégia jellemzıi - figyelembe véve a régióra jellemzı erısségeket és gyengeségeket / fejlesztendı területeket - az alábbiak: o Az oktatás egészére vonatkozóan meghatározza, hogy mindenki számára elérhetı, magas szolgáltatási minıséget biztosító, a gazdaság fejlıdéséhez alkalmazkodó, azzal rugalmas kapcsolatot fenntartó, gazdaságosan mőködı oktatási ellátórendszer épüljön ki. o A stratégiai program fejlesztési céljai: o Humán szolgáltatások színvonalának (minıségének) fejlesztése. o Humán szolgáltatások elérhetıségének javítása, az igénybe vevık számának növelése, a hozzáférés javításával és a hozzáférési esélyek kiegyenlítésével.
56
Humán közszolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezése. o A minıség, az elérhetıség és a fenntarthatósághoz kapcsolódó területi specifikumok: - A pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok közelebb kerülnek a felhasználókhoz. - Kistérségi szinten tervezett intézményfenntartás és fejlesztés, amely a tagintézmények és a lakosság számára elıre látható és befolyásolható módon változik. - Az infrastruktúra és a szolgáltatások elérhetısége terén teljes lefedettség valósul meg. - Biztosítja a humánerıforrás – fejlesztés megvalósítását és az egyenletes munkaerı – ellátást a megfelelı létszám, a végzettségi kritériumok és a helyettesítés vonatkozásában.
o
•
Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája
A dél-dunántúli régió közoktatás - fejlesztési céljai a régió gazdasági, társadalmi, településszerkezeti intézményhálózati és demográfiai jellemzıi alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 és az OM Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratéga céljainak és prioritásainak figyelembevételével kerültek meghatározásra ( Vö. 1. sz. melléklet) a minıség, az eredményesség, a hatékonyság és az esélyegyenlıség figyelembevételével az alábbiak szerint: . • Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez – oktatáshoz való hozzáférés mindenki számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira. • Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikro – térségi központokra. • Közoktatási humánerıforrás fejlesztés a közoktatás – irányítás és a pedagógiai feladatok ellátása terén. • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tévı intézményi programok elterjesztésének támogatása, ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése. • A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. • A munkaerıpiac jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások kihasználásával. • Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és a nevelési – oktatási intézménynek. A fent bemutatott dokumentumok közös stratégiai célkitőzéseit a 8. sz. melléklet tartalmazza, amelybıl jól látható, hogy melyek azok a közös fejlesztési tartalmak, amelyek stratégiai szinten támogatják a kistérségek fejlesztési koncepcióját, amelyek alapján a kistérség infrastruktúrális fejlesztési tervei, pedagógiai- szakmai megújulása és esélyegyenlıségi programja valóra válhat. 1.2. Fejlesztési források körvonalai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglalkoztatás és növekedés 2007–2013 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten biztosítja az EU- források hatékony felhasználást. Társadalmi Megújulás Operatív Program
57
Célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013 közötti idıszakban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minıségi szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést elsısorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a Regionális Operatív Programok biztosítják. Átfogó célja a munkaerı-piaci részvétel növelése. Ezen belül a közoktatást érintı fejlesztési prioritása: Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek. Ezen belül: • A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása • A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és
együttmőködések kialakítása • A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának
csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban • Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás Dél-dunántúli Regionális Operatív Program DDOP-2007-3.1.2./2F Integrált kis és – mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése. A támogatás célja: A közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztése, célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelıen a minıségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Kapcsolódó egyéb programok: • Megújuló iskola: modernizáció, épületek felújítása • Befogadó iskola: a pedagógiai kultúra modernizációja, a kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása, integráció. • Intelligens iskola: eszközfejlesztések, amelyek a pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra létrehozását is megalapozzák. A közoktatási intézmény-felújítást megvalósító programoknál követelmény a – 21.századi, befogadó iskola korszerő környezetének megteremtése mellett – a Társadalmi Megújulás Operatív Programban megfogalmazottak szerinti tartalomfejlesztés. Alapvetı kritérium, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meg a hozzákapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. A tartalomfejlesztés („szolgáltatói kosár”) kötelezı elemei: a kompetencia fejlesztı programok taneszközei, tankönyvei, értékelı eszközei; jó gyakorlatok kötelezı átvétele, adaptálása; a szakmai fejlesztésekhez kapcsolódó képzések, pedagógusok, vezetık részére; mentorálás, tanácsadói szolgáltatás. Megyei és egyéb források • A Somogy Megyei Közoktatás- fejlesztési Közalapítvány minden évben pályázatokat ír ki a megyében mőködı közoktatási intézmények részére. A támogatások célja a megye közoktatásának tartalmi, szervezeti modernizációját támogatása, melyek több ponton illeszkednek a stratégiában megfogalmazott célokhoz. • Országos ágazati pályázatok: Oktatásért Közalapítvány, Tempus Közalapítvány Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek • Útravaló Ösztöndíjprogram: célja a hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének elısegítése. (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához, Út a tudományhoz alprogramok) • Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány: célja a fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásában közremőködı intézményrendszer fejlesztése, pedagógiai programok, megoldások, eljárások kifejlesztése. • Hátrányos helyzető tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: célja a hátrányos helyzető tehetséges nyolcadik osztályos tanulók segítése.
58
•
Hátrányos helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Programja: halmozottan hátrányos helyzető gyerekek kollégiumi támogatása.
2. Szakmai megújulás a kistérségben
2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban Az elmúlt idıszakban a kistérségen belül a különbözı témájú és fejlesztési forrást jelentı pályázatokon való részvétel elsısorban intézményi szinten valósult meg. (Vö.: 9. sz. melléklet) A kistérségi társulás pályázati tevékenységérıl nincs adatunk. Általános iskola: Az általános iskolai pályázatok többségében megyei szinten, a Megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány által meghirdetett pályázati felhívása alapján készültek, tartalmukban a megyei, kistérségi tanulmányi versenyek szervezésére, a tanórán kívüli programok támogatásra, illetve a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztésére vonatkoztak. A közalapítvány által kiírt pályázati lehetıséggel a kistérség valamennyi intézménye élt, és az igényelt támogatást el is nyerte. Az országos szintő pályázati források az intézmények minıségi munkájának támogatására, köztük a tanítást - tanulást segítı, valamit az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó tárgyi eszközök javítására szolgáltak. Például: Balatonszemes Reich Károly Általános és Zeneiskola: Zeneiskolák minıségi munkájának támogatása, Informatikai eszközfejlesztési támogatása, illetve Teljesítménymotivációs alaptámogatás. Balatonföldvár Gróf Széchényi Imre Általános Iskola: Sport XXI. program Az országos szintő pályázatok mellett egy-egy regionális, illetve EU-s pályázatban vettek részt az intézmények. A pedagógiai-szakmai innovációt, a pedagógusok tanulásszervezési és módszertani kultúrájának fejlesztését támogató pályázatok száma ugyanakkor kevés volt a kistérségben.
2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai A kistérségben a pedagógiai fejlesztés irányát és feladatait az alábbi tényezık indokolják, illetve határozzák meg: • A közoktatás modernizációjára vonatkozó átfogó országos és regionális fejlesztési célok a térségi, helyi fejlesztések útján valósulhatnak meg, többek között a különbözı operatív programok segítségével. • A régió gazdasági, társadalmi helyzete, melynek felemelkedéséhez a kistérség közoktatásának modernizációja közvetlen (jól képzett humánerıforrás) és közvetett (elvándorlás csökkenése, új munkahelyek) eszközökkel is hozzájárulhat. • Az esélyegyenlıség elve alapján a kistérségben élı valamennyi óvodás és iskolás korú gyermek – köztük a hátrányos helyzető településen /családban élık számára is, a magas színvonalú közoktatási szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása • A közoktatás modernizációjában megindult országos szintő változások, fejlesztések, melyek indukálhatják a helyi intézményekben a pedagógiai munka korszerősítését, illetve hozzájárulhatnak a pedagógusok szakmai kompetenciájának növeléséhez. • A kistérség közoktatási intézményeivel szemben támasztott helyi igények, szükségletek, illetve eredmények, partneri elégedettségmutatók.
59
• •
Az integrált intézményi struktúra megköveteli a tagintézmények közötti szakmai együttmőködést és a magas színvonalú pedagógiai szolgáltatást. A fejlesztésekhez szükséges forráshiány, az egyre nehezebben finanszírozható szétaprózott intézményrendszer.
A pedagógiai fejlesztés lehetséges irányait meghatározó szempontok: A helyzetelemzésbıl, az intézményi programkínálatból kiderül, hogy a kistérség óvodáiban és iskoláiban sokszínő pedagógiai munka folyik. A pedagógiai munka eredményeit tükrözik a külsı szakmai elismerések (Kıröshegy, óvoda), a partneri elégedettségvizsgálat mutatói, a versenyeredmények, illetve a tanulói kompetencia mérések összehasonlító adatai. A felsoroltak alapján a pedagógiai munka új irányainak meghatározása során az elért intézményi eredményekre feltétlenül építeni kell, annak tapasztalatait, az intézményi jó gyakorlatokat megırizve szükséges a fejlesztési irányokat meghatározni, amelynek egyik meghatározó eleme a kompetencia alapú programcsomagok mind szélesebb körő alkalmazása minél több intézményegységben és lehetıleg valamennyi rendelkezésre álló kompetencia területen. A balatonföldvári kistérségben az óvodás és az alapfokú oktatásban részesülı gyermekek között viszonylag magas számban megtalálhatók a sajátos nevelési igényő, illetve a hátrányos helyzető gyermekek. Hatékonyabb és eredményesebb fejlesztésük érdekében szükséges a már bevezetett Integrációs Pedagógiai Program további mőködtetése, alkalmazása, különös tekintettel a kulcskompetenciákat fejlesztı programelemekre, valamint a tanári együttmőködés formáinak fejlesztésére nemcsak tagintézményi, hanem kistérségi szinten is. Ez csak folyamatos szakmai kommunikációval és a partneri együttmőködés figyelembevételével lehetséges. Ennek érdekében ki kell alakítani a horizontális és vertikális együttmőködés formáit a kistérség intézményei között éppúgy, mint a régió más kistérségeivel, például a kompetencia alapú oktatásban már tapasztalattal rendelkezı óvodákkal, iskolákkal. A tanulók tanulási motivációjának erısítése, illetve a szociális kompetenciák fejlesztése érdekében elengedhetetlen a drámapedagógia és a projektmódszer tanórai és tanórán kívüli alkalmazása. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek hatékonyabbak lehetnek a civil szervezetekkel való együttmőködés, és a mővészeti oktatás mikro-centrumokba történı megszervezése kapcsán. A hátrányos és a nem hátrányos helyzető gyermekek együttnevelése azonban a tehetséges tanulókat is érinti, ezért elengedhetetlen a tanulók képességeit, fejlesztési igényeit figyelembevevı új tanulásszervezési eljárások megismerése és alkalmazása, kiemelten a differenciált tanulásirányítás és a kooperatív együttmőködés csoportban szakmai koncepciójának megismerésére, a gyakorlatban történı alkalmazására. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztési koncepcióit és az egyes programcsomagok tartalmát többek között az országos és a nemzetközi mérési eredmények indukálták. Ezen eredmények hívták fel a legsúlyosabb problémákra a hazai közoktatás eredményességét vizsgáló szakemberek figyelmét, hogy égetı szükség van a közoktatás tartalmának/tartalmi szabályozásának újragondolására. Ezzel párhuzamosan szükség van olyan pedagógiai eszközrendszer kidolgozására, amely hatékonyan hozzájárul a kulcskompetenciák fejlesztéséhez a közoktatás teljes vertikumát tekintve, azaz az óvodától a középfokú oktatásig az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében. Ezért a kompetencia alapú oktatás bevezetése a kistérség hosszú távú stratégiájának elengedhetetlen része. A kulcskompetenciák közül elıtérbe kell helyezni a matematikai, olvasás, szövegértési, az életpálya építési, valamint az idegen nyelv kompetenciák fejlesztését. A kompetenciák fejlesztését szolgáló pedagógiai tevékenységek között szerepelnie kell a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı, a tanulási motivációt erısítı és fenntartó, a kommunikációs képességeket fejlesztı, a közösségfejlesztı, közösségépítı, az elıítéletek kezelését szolgáló programoknak.
60
Mivel az elmúlt években a kompetencia alapú oktatás bevezetésre irányuló pályázati lehetıséggel a kistérség egyik intézménye sem élt, ezért ki kell alakítania a kompetencia alapú oktatás kistérségi központját, amely majd megfelelhet azoknak a bázisintézményi feltételeknek, amelyek alapján az adott intézmény alkalmas lehet a majdan megalakuló regionális Tudásközpontok számára a kistérségi információk közvetítésre, illetve kistérségi szakmai szolgáltatások ellátásra. Ehhez kapcsolódóan a fentieken túl biztosítani kell a pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő mőködését. A jogszabályi változásoknak megfelelıen 2008. szeptember elsejétıl fokozatosan be kell vezetni a nem szakrendszerő oktatást az 5-6. évfolyamon. Az ebben rejlı pedagógiai elınyöket a fejlesztési programszolgálatába kell állítani. Mindezen fejlesztési szempontok figyelembe vételével az alábbi területeken javasolt a beavatkozásokat megtenni. • Felül kell vizsgálni, és az intézményi sajátosságok megtartásával közös pedagógiai koncepcióra kell helyezni a helyi óvodai nevelési programokat • Intézményközi együttmőködéssel biztosítani kell az óvodák számára a szervezeti és pedagógiai önállóságot, megtartani azok nemzetközileg is elismert óvodapedagógiai értékeit • Az esélyegyenlıség és a gyermek mindenek felett álló érdekében az életminıséget javító prevenciós tevékenységet folytatni kell mind az óvodában, mind az iskolában • El kell végezni az iskolai pedagógiai programok összehangolását az egységes fejlesztési koncepció, illetve az intézményegységek és tagintézmények közötti átjárhatóság biztosítása érdekében • A személyi és a tárgyi feltételek megteremtésével javasolt a mővészeti alapoktatás kínálatának bıvítése a kistérség valamennyi intézményére vonatkozóan • Bekapcsolódás a kompetencia alapú oktatás bevezetését támogató alap és módszertani képzésekbe • Intézményen belüli és intézményközi horizontális és vertikális szintő munkaközösségek szerevezése, mőködtetetése. Például a kulcskompetenciák fejlesztése, vagy az óvoda-iskola, alsó-felsı tagozat közötti átmenet segítése érdekében; a sajátos nevelési igényő tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkaközösségének megalakítása. • A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlesztésének érdekében az óvodai és az iskolai integrációs pedagógiai program megismerése, a programelemek bevezetése, mőködtetése Ennek érdekében javasolt a Szolgáltatói kosár képzéseinek igénybevétele például IPR-tréning illetve az integrált neveléshez kapcsolódó egyéb módszertani képzés • Informatikai háttér biztosítása valamennyi intézményben; a tanulás hatékonyságát növelı informatikai oktatási eszközök összegyőjtése, a kistérség valamennyi intézménye számára a hozzáférés biztosítása • Kistérségi vezetıi, igazgatói munkaközösség mőködtetése • Egységes kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálat mőködtetése, az ellátás biztosítása valamennyi település és tagintézmény számára • Kistérési szintő mérési -értékelési rendszer kialakítása, mérési munkacsoport felállítása • Kistérségi szintő pedagógiai szakmai szolgáltató szervezet felállítása, mőködtetése • A fejlesztési programban kiemelkedı teljesítményt nyújtó kollégák anyagi és erkölcsi elismerése. Ehhez kapcsolódóan egységes pedagógusok teljesítményértékelését rendszer kidolgozása a kistérségben.
61
2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában részt vevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakmai szolgáltatás, szakszolgálat A közoktatási törvény szerint többcélú intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegységet lehet létrehozni. A balatonföldvári intézmény szervezeti keretei között mőködı intézményegység a térség valamennyi SNI gyermekének/tanulójának ellátását biztosítani tudja utazó gyógypedagógusi hálózat mőködtetésével. A szakszolgáltat apparátusát – a feladatok összetettségének, az ellátás igényeinek, helyének – megfelelıen kell kialakítani a 14/1994. (Vi. 24.) MKM rendelet szabályai szerint úgy, hogy a kistérség egészére el tudja látni az alapító okiratban meghatározott feladatokat. Az utazó szakemberek kapcsolataik révén a szakmai innováció ösztönzıivé válnak, új tanulási technikák módszerbeli tapasztalatok cseréje révén. A minıség és hatékonyság elvén mőködı kistérségi intézményhálózat humánerıforrása korszerő tudással, magas szintő pedagógiai-módszertani kultúrával rendelkezik. A pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszerének fejlesztését segíti az új intézményegység létrehozása, amely a közoktatás modernizációjának tartalmi, szervezeti megújulásának folyamatát segíti. A pedagógiai kultúra, módszerbeli változatossága, megújulása szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését, segíti a kistérség gyermekeinek, tanulóinak társadalmi beilleszkedést. A pedagógiai szakmai szolgáltatások valamennyi, a kistérségben dolgozó pedagógus számára elérhetı és megfelelı színvonalon biztosítottakká válnak. A pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatairól a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás gondoskodik a közoktatási törvény 36 §-ában meghatározottak alapján, amelyet a balatonföldvári intézmény intézményegysége végez. A személyi és tárgyi feltételek megteremtése szükséges, hogy a kistérség közoktatási intézményrendszerének, pedagógusainak nyújthasson segítséget. Széles körő együttmőködést alakít ki a társintézményekkel, országos hatáskörő intézményekkel, ennek keretében: - Felkérésre részt vesz pedagógiai jellegő kutatásokban. - Megtörténik az információs hálózati rendszer kiépítése és mőködtetése az oktatási intézmények elektronikus tájékoztatása érdekében a kistérség egészére. - A pedagógiai-fenntartói közös kerekasztal mőködtetése a kistérség döntéseinek elıkészítésében a közös felelısséget erısíti. Lehetıség nyílik iskolarendszeren kívüli felnıttképzés-tovább és átképzés rendszerének kialakítására a Regionális Munkaügyi Központ stratégiájának megfelelıen.
2.4. A közoktatási feladatellátás minıségirányítása A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg nem rendelkezik minıségirányítási programmal. A társulást alkotó önkormányzatok azonban a közoktatási törvény 85.§-a alapján elkészítették saját minıségirányítási programjukat, melyben megfogalmazták elvárásaikat, fejlesztési céljaikat a helyi közoktatással kapcsolatban. Az új struktúra létrejöttével el kell készíteni a közoktatási feladatellátásra vonatkozó közös minıségirányítási programot, melynek tartalmaznia kell társulás szintjén a fenntartó minıségpolitikáját, elvárásait, valamint a minıséggel kapcsolatos fejlesztési célokat.
62
A társulás minıségirányítási programjában - építve az önkormányzati szintő minıségirányítási programok elvárásaira, célkitőzéseire, illetve az új struktúrából adódó közös feladatellátás követelményeire - az alábbi minıségcélokat javasolt kitőzni: - A közoktatási rendszer jogszerő, törvényes, költség hatékony, racionális mőködtetése - Közoktatási közszolgáltatás minıségelvő fejlesztése, partnerközpontú mőködtetése - Nyitott tanulási környezet megteremtése, az egyéni önmegvalósításhoz szükséges ismeretek, készségek elsajátításának biztosításával - A pedagógiai kultúra korszerősítése - A kistérségi szintő oktatásirányítás hatékonyságának növelése - Pályaorientációs tevékenységek erısítése - A hátrányos helyzet kompenzálása, az esélyegyenlıség biztosítása a helyi rendszerben - A folyamatos fejlıdés biztosítása a rendszer egészében az ellenırzési/önellenırzési és az értékelési/önértékelési rendszer mőködtetésével A minıségcélok eléréséhez, valamit a célok megvalósulásának értékeléséhez konkrét feladatokat, sikerkritériumokat és határidıket kell rendelni. A minıségirányítási programban rögzíteni kell az információáramlás rendjét, mind a Társulási Tanács, mind pedig a Munkaszervezet és az intézmények vonatkozásában. A partnerközpontú mőködés a szervezet valamennyi szintjén elvárt,, ezért alapvetı dokumentumként javasolt elkészíteni kistérség közvetlen partnereinek listáját . A partnerlista tartalmazza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát. Mivel a célok megvalósulásának értékelése során fontos szerepe lesz a partnerek elégedettségének, ezért javasolt még elkészíteni a partneri elégedettségmérések eljárásrendjét. A társulás minıségirányítási programjában rögzíteni kell a szervezési, tervezési feladatok megosztására vonatkozó elveket, meg kell tervezni az ellenırzéssel, értékeléssel kapcsolatos fenntartói feladatokat. A TKT minıségirányítási programja megvalósításában, továbbá annak értékelésében meghatározó szerepe lesz a Munkaszervezetnek.
2.5. Közös irányelvek a külsı értékelések számára (fenntartói értékelés) A kistérségi szintő minıségirányítási programnak nemcsak elveket és minıségcélokat kell megfogalmaznia a fenntartói értékelés számára, hanem konkrét javaslatokat kell tartalmaznia a fenntartói értékelés szakszerő és célirányos megvalósítása érdekében. A kistérségi szintő minıségirányítási program része a közoktatási intézmények mőködésére vonatkozó a törvényességi, pénzügyi és szakmai ellenırzési program, amely tartalmazza az ellenırzés tartalmát, módszerét, idıpontját és az ellenırzésben érintetteket egyaránt. Az ellenırzésekhez kapcsolódóan a javasolt értékelési szempontok: - Tanulási eredményesség - A fenntartói elvárások teljesülésének értékelése - Az intézményvezetı (vezetés) munkájának értékelése. A vezetık teljesítmény értékelése - A mőködés hatékonysága - Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei - A partneri elégedettségmérés eredményei (elégedettség, elvárás, igény – közös és eltérı elemek megállapítása a térség tagintézményei és intézményegységei viszonylatában) A partneri elégedettség vizsgálata mellett a pedagógiai munka eredményességének fontos mutatója az eszközszintő kulcskompetenciák- olvasás-szövegértés, matematika- fejlettségi szintjének alakulása. Ennek megítéléséhez az országos kompetenciamérések eredményei megfelelı adatokat szolgáltatnak. A fejlesztési program egyik alapelve a kistérségben élı
63
tehetséges és átlagos képességő tanulók esetén a kompetencia mérések eredményeinek szinten tartása, azaz az országos és regionális átlagot meghaladó teljesítmények nyújtása. De legalább ennyire fontos a „leszakadás”, lemorzsolódás megakadályozása érdekében a hátrányos helyzető és az integráltan oktatható sajátos nevelési igényő tanulók felzárkóztatása, képességfejlesztése. Ezért a kapott eredmények több szempontú elemzése, a következtetések levonása mind intézményi, mind kistérségi szinten fontos feladat lesz. Amennyiben a mérések eredménye elmarad a központilag meghatározott minimumtól, illetve a minimum alatt teljesítık aránya nı, a társulás segítséget nyújt az intézkedési terve(ek) elkészítéséhez, szükség esetén igénybe veszi szakmai szolgáltató és/ vagy szakértı segítségét.
2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségirányítás számára A kistérség intézményei többségében a Comenius I. partnerközpontú közoktatási minıségbiztosítási rendszer elemeit építették be saját gyakorlatukba. Ennek megfelelıen rendszeresen felmérik a tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartók igényét és elégedettségét. A partneri elégedettség, valamint a társulás minıségi mőködése érdekében a kistérségi minıségirányítási program közös irányelvekei a partnerközpontú mőködés szempontjából az alábbiak: - Minıségfejlesztési rendszer mőködtetése során a PDCA ciklus megvalósítása a társulás és az intézmények szintjén egyaránt - Partnerek bevonása az ıket érintı döntések elıkészítésbe. - Partnerek azonosítása, a kommunikáció rendszerének kidolgozása, folyamatának szabályozása. Ennek keretében a térségi oktatási honlap elkészítése, karbantartása. - Partneri igény-és elégedettség mérés megvalósítása intézményi és társulási szinten. - Intézményi önértékelés készítése az intézmény helyi és térségi mőködése alapján
3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek Az infrastrukturális fejlesztéseknél érvényesülnie kell a hosszú távú fenntarthatóságnak, a megváltozott feladatrendszer követelményeinek történı megfelelésnek, az infokommunikációs rendszer mőködésének. Alapul kell venni a fejlesztések tervezésekor a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat, ennek alapján biztosítani kell a kötelezı eszközöket, felszereléseket és helyiségeket, a 19/2002. (V.08.) OM rendelet alapján pedig az épületekre vonatkozó építészeti-mőszaki feltételeket. 3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések Az óvodák fejlesztésénél figyelembe kell venni a gyermeklétszám hosszú távú változását, ezért azokon az ellátó helyeken kell nagyobb beruházást eszközölni, ahol a gyermekek ellátása koncentrálódik (Balatonföldvár, Kıröshegy Balatonszárszó, Balatonszemes). Rövid távon a jó kihasználtsági mutatókkal rendelkezı intézményeket kell felújítani. Kıröshegyen az egészséges életkörülmények megteremtése érdekében meg kell szüntetni az épület vizesedését, ezért felújítás szükséges. Elkülönítı, orvosi, szoba létesítése a hosszú távon mőködıképes intézményekben szükséges. A szolgáltatási kínálat bıvülése megkívánja a tagóvodákban és Balatonszárszón fejlesztı szoba kialakítását és felszerelését, a balatonföldvári Mesevár Óvodában (igény szerint) bölcsödei csoportszoba és hozzá szociális helyiségek kialakítását.
64
Szükséges az óvodai nevelés körülményeinek szinten tartása, az óvodák mőszaki-technikai, informatikai mőködési színvonalának fejlesztése, az ehhez szükséges anyagi források biztosítása. Az internet-hálózathoz való csatlakozás lehetıségét valamennyi óvodában biztosítani kell, Bálványoson számítógép beszerzése szükséges. Meg kell valósítani az óvodák felújítási- és eszközfejlesztési terveinek összehangolását, melyben az informatikai fejlesztések kiemelt helyen vannak. Az udvari játékok felújítását, folyamatos cseréjét meg kell oldani.
3.2. Általános iskolai fejlesztések A stratégiai célok között szerepel az intézmények közötti integráció, amely elsı sorban a Balatonföldvár központú intézményt érinti. A centrumban szükséges orvosi szobát, hozzá kapcsolódó szociális helyiségeket, fejlesztı szobákat kialakítani, valamint a 2 új intézményegység infrastrukturális feltételeit, eszközellátottságát biztosítani. 4 tanterem teljes berendezésére, felszerelésére szükség van. Kıröshegyen az indítható osztályok száma csökkenni fog, ezért egy épület felszabadul, annak más – közösségi – célra történı hasznosítása javasolt, az SNI tanulók helyben történı ellátása érdekében pedig fejlesztı szoba kialakítása, eszközellátottságának biztosítása. Balatonszemesen, Balatonszárszón szintén szükség van fejlesztı szoba kialakítására, felszerelésére. Az intézmények meglévı helyiségeinek felszabadítása révén könyvtárszobák is kialakíthatók (Kıröshegy, Balatonszemes), intézményhálózaton belli mozgókönyvtári szolgáltatás feltételeinek megteremtése is lehetséges. A korszerő oktatási technológiák alkalmazhatósága érdekében az IKT eszközök folyamatos beszerzése, pótlása, cseréje szükséges. Az intézményeket folyamatosan meg kell feleltetni a modern infokommunikációs technikák alkalmazásához, ehhez a hiányzó mőszaki megoldásokat meg kell teremteni. Iskolabuszokat pályázat útján be kell szerezni.
65
4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézmény-struktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan A BTKT közoktatás-fejlesztési programjának megvalósulása a kistérséget alkotó önkormányzatok konszenzusán, konstruktív kompromisszumkészségén múlik. A stratégiai célok több lépcsıben, fokozatos csatlakozás(ok) folyamatában is megvalósíthatók a tervezési idıszakon átívelve. Az elsı ütemben (2008-2009.) létre kell hozni egy, legalább 6-7 önkormányzat – Pusztaszemes, Kereki, Kıröshegy, Szántód, Bálványos, Balatonföldvár, Szólád – közigazgatási területét felölelı, a többcélú társulás által alapított és fenntartott integrált intézményt balatonföldvári központtal, amelynek fejlesztési programja csak külsı pályázati források bevonásával valósítható meg. A kistérségben a további csatlakozásokig funkcionál még 2 mikrocentrum Balatonszemes és Balatonszárszó központtal, mindegyik településen egy-egy többcélú, integrált feladatrendszerő intézménnyel, több önkormányzat társulásában történı fenntartással. A kistérségben a közoktatási feladatellátást biztosító integrált, társulás által fenntartott intézmény és a mikrocentrumok biztosítják az óvodai (bölcsödei) ellátást, az alapfokú nevelést-oktatást, az alapfokú mővészetoktatást, továbbá az újonnan alapított intézmény még az egységes pedagógiai szakszolgálatot és a pedagógiai szakmai szolgáltatást, ezzel válik a térségi szakmai megújulás központjává. A teljes integráció létrehozásáig a mikrocentrumok feladatellátási megállapodással a többletszolgáltatásokat igényelhetik. Az integráció célja, hogy a gyermekek/tanulók továbbhaladási útjának tervezésével, a tagintézmények felvételi körzetének meghatározásával kialakuljon a hosszú távon mőködıképes, stabil csoport-, osztálylétszámokon alapuló intézménystruktúra. Megszőnik az egy csoporttal mőködı óvodák szakmai elszigetelıdése. Az átszervezés javasolt irányai: • az egy csoportos óvoda megszüntetése Kerekiben, • Kıröshegyen a 2 csoportos óvoda feltöltése (Kıröshegy, Kereki, Szántód, Pusztaszemes), • Kıröshegyen az 1-4. évfolyam feltöltése (Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Kıröshegy, Szántód), • Kıröshegyen az alapfokú mővészetoktatás néptáncoktatás mővészeti ágban történı ellátása a Balatonföldvárra járó tanulók számára is, • Kıröshegyen szakszolgálati ellátás utazó gyógypedagógusi hálózattal, • Balatonföldváron az integrált feladatrendszer kialakítása, • a szóládi óvoda tagóvodává szervezése, • a Ránki György Zeneiskola integrálása a többcélú intézménybe, szolgáltatás a Kıröshegyi tanulók számára is, • a Mesevár Óvoda integrálása, szükség szerint bölcsödei csoport kialakítása, • a szóládi tanulók utaztatásának megszervezése.
Javasolt integrált intézményi struktúra: Központi intézmény: kistérségi integrált közoktatási intézmény, Balatonföldvár intézményegységei: óvoda (bölcsöde),
66
általános iskola 1-8. évfolyam, alapfokú mővészetoktatási intézmény, egységes szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltatás tagintézmények: -tagóvodák: Kıröshegy vagy Balatonföldvár, Bálványos, -tagiskola: Kıröshegyi Általános Iskola és Alapfokú mővészetoktatási intézmény. Az integráció a 2007. január 1-jei népességadatok szerint 6599 fı lakosságszámú, közoktatás-szervezés szempontjából fontos, 648 fıs (0-14 éves) populációt érint. 25. sz. táblázat Az átszervezést követıen várható csoport/osztálylétszámok az integrált intézményben 2008/09. tanévben óvodások csoportok száma száma (SNI nélkül)
136
7 Kıröshegy Balatonföldvár Bálványos Szólád
átlagos csoportlétszám
1-4. évf. osztályok száma (SNI nélkül)
osztályok száma:
átlaglétszám:
(SNI nélkül)
19,42
140
8
17,5
199
5-8. évf.
osztály:
átlaglétszám:
8
24,87
2 3 1 1
Az integrációval kialakított intézménystruktúrában az átlaglétszámok megfeleltethetık a pályázati követelményeknek és a finanszírozási feltételeknek (25. sz. táblázat). A bejárás biztosításához iskolabusz(ok) mőködtetése javasolt. Az intézményben 2 ellátási helyen történne alapfokú mővészetoktatás. Balatonföldváron zenemővészeti, Kıröshegyen néptánc ágazatban. A növendékek utaztatását szintén iskolabuszok mőködtetésével lehetne megoldani, de bizonyos tanszakokon és korcsoportok oktatására utazó pedagógusi hálózat is mőködtethetı. A helyben történı feladatellátás feltételeit meg kell teremteni. A mővészeti nevelés szerepét erısíteni kell a helyi közösségi és civil életben. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók szocializációja és társadalmi mobilizációjának elısegítése érdekében az intézmények vezessék be és alkalmazzák az integrált pedagógiai rendszert. Az IPR alkalmazása során az érintettekkel szoros partneri kapcsolatot kell kialakítani. A szigorú adatszolgáltatást, nyilvántartást kistérségi, illetve mikrotérségi szinten kell megszervezni, ehhez kapcsolódóan az integrációs normatívát leigényelni, amelyhez mőködtetni kell a programhoz kapcsolódó önértékelési rendszert. Az SNI tanulók igen magas arányára való tekintettel feltétlenül szükséges a szakszolgálati rendszer feladatainak bıvítése és minden gyermek/tanuló számára elérhetıvé tétele. A szőréseket ki kell terjeszteni az óvodás korra, az iskoláskorúak folyamatos kontrollvizsgálata feltétlenül indokolt.
67
A terápiára kiszőrt gyermekekrıl/tanulókról szigorú nyilvántartást kell vezetni, egyéni fejlesztési tervet készíteni. Az ellátás terjedjen ki a nevelési tanácsadásra, a gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátásokra, korai gondozás-fejlesztésre, a pályaválasztási tanácsadásra. Az ellátás tárgyi, személyi, technikai és infrastrukturális feltételeit szükség szerint meg kell teremteni úgy az egységes szakszolgálati intézményegységben, mint az ellátó helyeken a fejlesztı szobák kialakításával. A szakszolgálati intézményegység dolgozzon ki cselekvési tervet a hátrányos helyzető és SNI tanulók preventív ellátására, leszakadásának megakadályozására. A magas szintő és eredményes szolgáltatás érdekében kistérségi humánerıforrás fejlesztési terv elkészítése és mőködtetése szükséges, amely a megfelelı végzettségő szakalkalmazottak mellett a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakkal is számol. A humánerıforrás fejlesztési tervet egységesen kell kezelni a kistérségi képzésitovábbképzési tervvel. A kibıvült feladatrendszer szolgálja a leszakadás mértékének csökkentését, a sikeres társadalmi beilleszkedést és a tanulási kudarcok elkerülését. Az integrált intézmény mőködésének megkezdése elıtt történjen meg a NP-k, PP-k, MIP-ek harmonizációja, készüljön fenntartói minıségirányítási program. A szakmai dokumentumokat tartalmát össze kell kapcsolni a KKFT célkitőzéseivel. Az elızıekkel együtt – az új feladatoknak és ellátási formáknak megfelelıen – felül kell vizsgálni a taneszköz és felszerelési jegyzéket is. Az intézmény(ek) nevelési, oktatási eredményességének javítása érdekében történjen meg az országos kompetenciamérések intézményi és kistérségi hasznosítása is. Ennek érdekében valamennyi dolgozat kijavítását és feldolgozását el kell végezni, az 1. szint alatt teljesítı tanulók fejlesztését egyénileg tervezni kell.
68
5. Nyomon követés és értékelés A kistérségi minıségirányítási program alapján lehetıség nyílik a kistérség közoktatásának eredményességét és hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kísérni, s ha szükséges, a megfelelı beavatkozásokat megtenni. A minıségirányítási programban megfogalmazott minıségi célok koherensen kapcsolódnak a kistérség átfogó fejlesztési céljaihoz, a fejlesztési tervben javasolt beavatkozási pontokhoz. A minıségirányítási program a célok teljesüléséhez konkrét feladatokat, valamint egységes értékelési szempontokat rendelt, melyek által nyomon követhetıvé válnak a kistérségi szintő közoktatási folyamatok A nyomon követés mellett az egységes szempontú értékelés alkalmazása lehetıvé teszi a folyamatok minıségére vonatkozó információszerzést is. A fenntartók számára tett javaslatokkal, ajánlásokkal ugyanakkor megteremtette – a kistérségi folyamatokkal összhangban- az intézményi szintő értékelések alapjait. Jelen középtávú közoktatási fejlesztési terv monitoringja jellegénél fogva a fı fejlesztési célok megvalósulását vizsgálja az alábbi elvek alapján: • A célokhoz rendelt indikátorok változása igazolja-e a fejlesztı célú beavatkozások megfelelı végrehajtását, eredményességét • A monitoring alapján elkészített értékelés az eredmények és a hatások alapján ítéletet alkot a program megvalósításáról. Az indikátorok nyomon követése és az azt követı értékelés a kistérségi szakmai szolgáltató szervezet feladata és a munkaszervezet felelıssége, amely a monitoring útján kapott információk alapján képes beavatkozni, ha negatív irányú eltérés mutatkozik az indikátorok elvárt alakulásában. A kialakított indikátorok mennyiségi és minıségi szempontból adnak információt a fejlesztési program alakulásáról
69
INDIKÁTOR TÁBLA Indikátor
Mennyiségi
A kistérség közoktatási szolgáltatásai és az igénybevevık száma - óvoda: létszáma - iskola: létszáma - szakszolgálat: igénybevevık száma - mővészeti oktatás: létszáma Pedagógus továbbképzések adatai: - módszertani képzések óraszáma - egyéb képzések óraszáma
Mért változás
Módszer
Hogyan alakul a feladatellátás bıvülése és az azokat igénybevevık létszáma a kistérségben
Statisztika
A pedagógusok felkészültségében a tudás, készség, képesség, képzettség változása
Dokumentum elemzés
Intézményi kapacitások alakulása - létszám/férıhely - létszám/csoport
A létszám változása a kapacitás függvényében, hatékonyság.
Statisztika
Infrastrukturális fejlesztések - bıvítés - felújítás - felszerelés
Az összegszerő ráfordítások alakulása a költségvetési beszámolók alapján
Pénzügyi statisztika
70
INDIKÁTOR TÁBLA Indikátor Az integrált nevelésbe bevont gyermekek/tanulók aránya (bevont/összes SNI/ HHH)
Minıségi
A kompetencia mérések eredményei: - Matematika - Olvasás, szövegértés Az intézmények által alkalmazott új pedagógiai, oktatási programokat heti rendszerességgel használó tanulók száma (fı/program)
Mért változás 1 Nı az integrált oktatási formában résztvevı SNI-s gyermekek száma gyermekek száma 2. Az IPR alkalmazása milyen mértékben terjed a legjobban rászorulók (HHH) körében Minden intézmény pozitív elmozdulás tapasztalható-e a hozzáadott pedagógiai érték és a tanulói eredmények tekintetében
Módszer Statisztika
Országos kompetencia mérés adatai, elemzése
Az új szakmai programok (SNI együttnevelése, IPR, kompetencia) megvalósításában milyen mértékben vesznek részt az egyes intézmények
Dokumentum elemzés (tanmenetekben tervezett)
A közoktatás minıségének javítását szolgáló szakmai együttmőködések száma (db)
Milyen mértékben vesznek részt az egyes intézmények a kistérségi szintő szakmai mőhelymunkában, jó gyakorlatok átvételében, közös programokban?
Dokumentum (éves beszámolók)
Az igénybe vett szakmai szolgáltatások száma
Mennyiben támogatták az igénybe vett szakmai szolgáltatások a fejlesztési célokat?
Dokumentumelemzés (Igénybejelentés szakmai szolgáltatásra)
71
ADATGYŐJTÉS ÉS FORRÁSJEGYZÉK Adatgyőjtés A közoktatás-fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatgyőjtést – engedélyükkel – a bajai Magyarországi Németek Általános Mővelıdési Központja (MNÁMK) által kifejlesztett adatgyőjtı őrlapokon és kérdıíveken végezte a szakértıi csoport. Ezúton megköszönjük a kistérség intézményeinek, önkormányzatainak és a kistérségi hivatalnak az adatszolgáltatás érdekében végzett munkáját. Forrásjegyzék 1. A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása 2. Társulási megállapodásra • Balatonszárszó, Szólád, Kötcse, Teleki, Nagycsepely, Balatonıszöd Község Önkormányzat társulási megállapodása a balatonszárszói József Attila Általános Iskola közös fenntartására, • Balatonszárszó, Szólád Község Önkormányzat társulási megállapodása a Napköziotthonos Óvoda közös fenntartására, • Balatonföldvár Város, Bálványos, Kereki, Kıröshegy, Pusztaszemes, Szántód Község Önkormányzata társulási szerzıdése a Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola közös fenntartására, • Balatonföldvár Város, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód Község Óvodai intézményfenntartó társulási módosító és csatlakozó szerzıdése, • Balatonföldvár Város, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Kıröshegy Község Önkormányzatának Iskolai intézményfenntartó Társulási szerzıdése, • Balatonszemes, Balatonıszöd Község Önkormányzatának Iskola és óvoda intézményfenntartó társulási szerzıdése. 3. Alapító okiratok • Balatonszárszó nagyközség Általános Mővelıdési Központ, • Kötcsei Általános Iskola-Óvoda, • Mesevár Óvoda, Balatonföldvár, • Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola, Balatonföldvár, • Ránki György alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Balatonföldvár, • Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Kıröshegy, • Nyitnikék Óvoda, Balatonszemes, • Reich Károly Általános- és Zeneiskola, Balatonszemes, • Beszédjavító Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Balatonszemes. 4. A Balatonföldvári Kistérségi Társulás közoktatási intézkedési terve 5. A Balatonföldvári Kistérségi területfejlesztési stratégiája (2007-2013.) 6. Fenntartói minıségirányítási programok 7. Intézményi minıségirányítási programok 8. Dél-dunántúli humán szolgáltatások fejlesztési stratégiai programja 9. Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (2007-2013.) 10. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája (2003.)
72
MELLÉKLETEK
73
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2200
2400
A BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉG
KÖTCSE
74
TELEKI SZÓLÁD
SZÁNTÓD
PUSZTASZEMES NAGYCSEPELY
KİRÖSHEGY
KEREKI
BÁLVÁNYOS
BALATONİSZÖD
BALATONSZEMES
BALATONSZÁRSZÓ
BALATONFÖLDVÁR
0-2 éves
6-14 éves 3-5 éves
19-60 éves 15-18 éves
61-100 éves
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
Nevelési év
Kiscsoportok száma
Középsı csoportok száma
Nagycsoportok száma
Osztatlan csoportok száma
Csoportok száma
Kiscsoportba járó óvodások száma
Középsı csoportba járó óvodások száma
Nagycsoportba járó óvodások száma
Osztatlan csoportba járó óvodások száma
Gyermeklétszám
Átlagos csoportlétszám
Jelenlegi és várható induló csoportok és csoportlétszámok a kistérség óvodáiban
2005/2006.
0
0
1
1
2
0
0
13
22
13
6,5
2006/2007.
0
0
1
1
2
0
0
14
16
14
7
2007/2008.
0
0
0
1
1
0
0
0
26
0
0
2005/2006.
0
0
0
3
0
0
0
0
67
67
#######
2006/2007.
0
0
0
3
0
0
0
0
69
69
#######
2007/2008.
0
0
0
3
0
0
0
0
70
70
#######
0
0
0
1
0
0
0
0
16
16
#######
Kereki
Napköziott- 2005/2006. honos 2006/2007. Óvoda 2007/2008.
0
0
0
1
0
0
0
0
18
18
#######
0
0
0
1
0
0
0
0
10
10
#######
0
0
0
1
0
0
0
0
14
14
#######
Bálványos
Napköziott- 2005/2006. honos 2006/2007. Óvoda 2007/2008.
0
0
0
1
0
0
0
0
16
16
#######
0
0
0
1
0
0
0
0
19
19
#######
2005/2006.
1
1
1
0
3
14
20
24
0
58
19,3333
2006/2007.
1
1
1
0
3
18
25
17
0
60
20
2007/2008.
1
1
1
0
3
15
21
22
0
58
19,3333
Ált. Iskola, 2005/2006. Óvoda és 2006/2007. Alapf. Mőv.okt. Int. 2007/2008.
0
0
0
2
2
0
0
0
34
34
17
1
0
0
1
2
13
0
0
22
35
17,5
0
0
1
1
2
11
0
0
23
34
17
2005/2006.
1
1
2
8
12
14
20
37
153
202
16,8
2006/2007.
2
1
2
7
12
31
25
31
141
212
17,7
2007/2008.
1
1
2
7
11
26
21
22
148
191
17,4
Település
Kötcse
Balatonföldvár
Balatonszeme s
Kıröshegy
Összesen
Intézmény/ intézményegység neve
óvoda
Mesevár Óvoda
Nyitnikék Óvoda
75
3. sz. melléklet
Az óvodaépület helyiségei, terei
0
0
1
1
1
0
1
0
0
2
2006/2007.
30
2
0
15
0
0
1
1
1
0
1
0
0
2
2007/2008.
26
2
0
13
0
0
1
1
1
0
1
0
0
2
2005/2006.
67
3
0
22,3
1
0
1
4
1
0
1
1
1
1
2006/2007.
69
3
0
23
1
0
1
0
0
1
1
1
1
1
2007/2008.
70
3
0
23,3
1
0
1
0
0
1
1
1
1
1
Napköziotthonos Óvoda
2005/2006.
16
1
0
16
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
2006/2007.
18
1
0
18
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
2007/2008.
10
1
0
10
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
Napköziotthonos Óvoda
2005/2006.
14
1
0
14
0
0
0
1
1
0
1
0
0
1
2006/2007.
16
1
0
16
0
0
0
1
1
0
1
0
0
1
2007/2008.
19
1
0
19
0
0
0
1
1
0
1
0
0
1
2005/2006.
58
3
0
19,3
1
1
0
1
0
2
0
0
0
1
2006/2007.
60
3
0
20
1
1
0
1
0
2
0
0
0
1
2007/2008. Ált. Iskola, 2005/2006. Óvoda és 2006/2007. Alapf. Mőv.okt. Int. 2007/2008.
58
3
0
19,3
1
1
0
1
0
2
0
0
0
1
34
2
0
17
0
0
1
1
0
0
0
1
0
1
35
2
0
17,5
0
0
1
1
0
0
0
1
0
1
34
2
0
17
0
0
1
1
0
0
0
1
0
1
2005/2006.
224
12
0
18,67
2
1
3
8
3
3
3
2
1
7
2006/2007.
228
12
0
19,00
2
1
3
4
2
4
3
2
1
7
2007/2008.
217
12
0
18,08
2
1
3
4
2
4
3
2
1
7
óvoda
Mesevár Óvoda
Nyitnikék Óvoda
76
melegítı
17,5
fızı
0
egy csoport-szobára jutó gyereklétszám
2
szükségtanterem
35
Nevelési év
normál
Játszótér/játszóudvar
Összesen
Sportudvar
Kıröshegy
Közösségi tér, aula
Balatonszemes
Ebédlı
Bálványos
zuhanyzó
Kereki
tornaszoba
Balatonföldvár
tornaterem
Kötcse
2005/2006.
Intézmény/ intézményegység neve
Gyereklétszám
Település
Konyha fejlesztı szoba
Csoportszobák száma
4. sz. melléklet
Balatonszemes
Balatonföldvár
Kıröshegy
Kötcse
Balatonszárszó
Összesen
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2005/2006. Beszédjavító Ált.Isk. és 2006/2007. E.P.Sz. 2007/2008. 2005/2006. Gróf Széchényi 2006/2007. Imre Ált. Isk. 2007/2008. 2005/2006. Ált. Iskola, Óvoda és Alapf. 2006/2007. Mőv.okt. Int. 2007/2008. 2005/2006. Általános iskola 2006/2007. 2007/2008. 2005/2006. József A. Ált. 2006/2007. Iskola 2007/2008. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Reich Károly Ált és Zeneisko
1 1 1 0 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6 6 6
1 1 1 1 0 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6 6 6
1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 6 6
1 1 1 0 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 7 7
77
évfolyamos tanulók száma (fı)
20 16 20 23 79 21 20 15 19 75 18 20 19 15 72 0 5 2 0 7 4 0 6 4 14 6 1 1 6 14 29 28 37 25 119 26 29 28 35 118 25 27 28 29 109 19 19 19 17 74 11 17 17 19 64 8 9 18 17 52 17 10 10 8 45 12 14 9 11 46 13 10 14 10 47 10 26 15 19 70 14 13 23 14 64 15 13 12 22 62 95 104 103 92 394 88 93 98 102 381 85 80 92 99 356
Összes
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 4 4 2 3 4 6 6 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 24 25 25
79 75 72 7 14 14 119 118 109 74 64 52 45 46 47 70 64 62 394 381 356
átlg. fı/tanulócsoport
évfolyamos tanulócsoportok száma
Összevont
tanuló száma
Tanév
4.
tanuló-csoport száma
Balatonszemes
Intézmény
3.
tanulók száma (fı)
Település
2.
tanulócsoportok száma
1. 2. 3. 4. 1.
Összes alsós tanuló
Iskolai alsó tagozat: korábbi és várható induló tanulócsoportok és csoportlétszámok
19,75 18,75 18 3,5 4,667 3,5 19,83 19,67 21,8 18,5 16 13 11,25 11,5 11,75 17,5 16 15,5 16,42 15,24 14,24
5. sz. melléklet
Balatonszemes Balatonföldvár
Kıröshegy
Kötcse
Balatonszárszó
Összesen
Reich Károly 2005/2006. Általános és 2006/2007. Zeneiskola 2007/2008. 2005/2006. Beszédjavító 2006/2007. Ált. Isk. 2007/2008. 2005/2006. Gróf Széchényi 2006/2007. Imre Ált. Isk. 2007/2008. Ált Iskola, 2005/2006. Óvoda és 2006/2007. Alapf. Mőv.okt. Int. 2007/2008. 2005/2006. Általános 2006/2007. Iskola 2007/2008. 2005/2006. József A. Ált. 2006/2007. Iskola 2007/2008. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
8.
5.
6.
7.
8.
Összevo nt
Összes
1 1 1 1 0 1 2 1 2 1 1
1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1
1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 1
1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 1
17 24 16 12 0 6 35 27 36 21 16
17 16 25 5 12 1 41 35 26 19 21
23 17 19 11 5 11 38 41 33 21 19
20 22 16 15 13 7 34 38 42 15 21
77 79 76 43 30 25 148 141 137 76 77
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 4 4 4 3 4 8 7 7 4 4
77 79 76 43 30 25 148 141 137 76 77
19,3 19,8 19 10,8 10 6,25 18,5 20,1 19,6 19 19,3
1
1
1
1
20
17
21
20
0
0
2 1 1 7 4 6
2 2 1 7 7 5
2 2 2 7 7 7
1 37 36 33 29 2 24 38 34 32 2 21 26 37 32 6 122 118 126 113 7 91 122 116 126 7 99 95 121 117
78 0 0 0 135 128 116 479 455 432
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
4 0 0 0 7 7 6 27 25 25
78 0 0 0 135 128 116 479 455 432
19,5 0 0 0 19,3 18,3 19,3 17,7 18,2 17,3
évfolyamos évfolyamos tanuló-csoportok tanulók száma (fı) száma
78
tanulócsoport száma
átl. fı/tanulócsoport
Balatonszemes
Tanév
7.
tanulócsoportok száma tanulók száma (fı)
Település
Intézmény/ intézményegység neve
6.
tanuló száma
5.
Összes felsıs tanuló
Iskolai felsı tagozat: korábbi és várható induló tanulócsoportok és csoportlétszámok
6. sz. melléklet
2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.
156 154 148
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
2005/2006.
50
1
4
0
0
0
0
0
0
2006/2007.
44
1
4
0
0
0
0
0
1
2007/2008. 2005/2006. Gróf Széchényi 2006/2007. Imre Ált. Isk. 2007/2008.
39 267 259 246
2 0 0 0
5 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
1 0 0 0
2005/2006.
150
2
0
0
0
0
0
2
0
2006/2007.
141
2
0
0
0
0
0
2
0
2007/2008. 2005/2006. általános iskola 2006/2007. 2007/2008. 2005/2006. József A. Ált. 2006/2007. Iskola 2007/2008.
130 45 46 47 205 192 178
2 7 7 4 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
1 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
1 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
2005/2006.
873 10
4
0
0
0
0
2
0
2006/2007.
836 10
4
0
0
0
0
2
1
2007/2008.
788
5
1
0
0
0
1
1
Reich Károly Ált és Zeneiskola
Balatonszemes
Beszédjavító Ált. Isk.
Balatonföldvár
Kıröshegy
Kötcse
Balatonszárszó
Összesen
Ált. Iksola, Óvoda és Alapf. Mőv.okt. Int.
8
79
Szegregáltan oktatott
Integráltan oktatott
tanuló (fı) 7,69% 12 0 9,09% 14 0 14,19% 21 0
%
tanuló (fı) Balatonszemes
Sajátos nevelési igényő tanulók az összes tanuló %-ában
Autista Diszlexia, egyéb képességzavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Összes sajátos nevelési igényő tanuló
Beszédfogyatékos
Mozgássérült
Vak
Gyengénlátó
Tanév
Siket
Intézmény/ intézményegység neve
Enyhén értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Nagyothalló
Település
Összes tanuló (fı)
Általános iskolások sajátos nevelési igény szerint
0 12 0 0 14 0 0 21 0 4 2 0 3 3 3 0 5 2 3 0 8 0 3 1 0 5 1 0 4 1 1 0 3 2 1 0 5 3 1 0 5 3 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 28 0 0 27 0 0 35 0 5 2 46 6 4 3 52 9 4 3 66 2
12 14 21 50
100,00%
0
50
44
100,00%
0
44
39 4 6 5
100,00% 1,50% 2,32% 2,03%
0
39
19
12,67%
5
0
22
15,60%
7
0
22 7 8 5 28 27 35
16,92% 15,56% 17,39% 10,64% 13,66% 14,06% 19,66%
8 7 8 5 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
120
14% 24
50
121
14% 29
44
127
16% 34
39
7. sz. melléklet
Szaktanterem
Csoportbontásra alkalmas terem
Egy osztályteremre jutó tanulószám
Tanári szoba (db)
Szertár (db)
Tornaterem (db)
Tornaszoba (db)
Könyvtári állomány (db)
fızı
melegítı
Ebédlı
Közösségi tér, aula Sportudvar
Játszótér/játszóudvar
Reich Károly 2005/2006. Ált és 2006/2007. Zeneisko 2007/2008. 2005/2006. BalatonBeszédjavító 2006/2007. szemes Ált. Isk. 2007/2008. Gróf 2005/2006. Széchényi 2006/2007. BalatonImre földvár Általános Iskola 2007/2008. Ált. Iksola, 2005/2006. Óvoda és 2006/2007. Kıröshegy Alapf. Mőv.okt. Int. 2007/2008. 2005/2006. általános Kötcse 2006/2007. iskola 2007/2008. 2005/2006. BalatonJózsef A. Ált. 2006/2007. szárszó Iskola 2007/2008. 2005/2006. Összesen: 2006/2007. 2007/2008. Balatonszemes
Szükségtanterem
Tanév
156
6
0
2
0
19,5
1
3
1
0
1
1
0
1
1 1
1
154
6
0
2
0
19,3
1
3
1
0
1
1
0
1
1 1
1
148
6
0
2
0
18,5
1
3
1
0
1
1
0
1
1 1
1
50
6
0
1
0
7,14
1
1
0
0
0
0
0
0
0 0
1
44
6
0
1
0
6,29
1
1
0
0
0
0
0
0
0 0
1
Tanulólétszám
Intézmény/ intézményTelepülés egység neve
Osztályterem
Az iskolaépület helyiségei, terei Tantermek száma
Kony -ha
39
6
0
1
0
5,57
1
1
0
0
0
0
0
0
0 0
1
267
15
0
3
0
14,8
1
3
1
0
1
0
0
0
3 0
3
259
15
0
3
0
14,4
1
3
1
0
1
0
0
0
3 0
3
246
15
0
3
0
13,7
1
3
1
0
1
0
0
0
3 0
3
150
11
0
1
0
12,5
5
4
1
1
0
1
1
1
0 1
2
141
11
0
1
0
11,8
5
4
1
2
0
1
1
1
0 2
1
130
10
0
2
0
10,8
5
4
1
1
0
1
1
1
0 2
1
45
4
0
1
1
7,5
1
1
0
1
0
1
0
1
0 1
1
46
4
0
1
1
7,67
1
1
0
1
0
1
0
1
0 1
1
47
4
0
1
1
7,83
1
1
0
1
0
1
0
1
0 1
1
205
13
0
2
0
13,7
1
9
1
0
1
1
0
1
2 1
1
192
13
0
2
0
12,8
1
9
1
0
1
1
0
1
2 1
1
178
13
0
2
0
11,9
1
9
1
0
1
1
0
1
2 1
1
873
55
0
10
1 13,23 10
21
4
2
3
4
1
4
6
4
9
836
55
0
10
1 12,67 10
21
4
3
3
4
1
4
6
5
8
788
54
0
11
1 11,94 10
21
4
2
3
4
1
4
6
5
8
80
7/A melléklet
Az általános iskolában megvalósult infrastrukturális fejlesztés az elmúlt 10 évben
Reich Károly Általános Iskola és Zeneiskola
Balatonszemes. Reich Károly Általános Iskola és Zeneiskola
Balatonszemes
Beszédjavító Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Balatonföldvár
Gróf Széchényi Imre Általános Iskola
2002 2003 2004 2005 2006 2007 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005. 2006.
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2007.
1
19962000 2001.
Kıröshegy
Kötcse
Általános Iskola
Kötcsei Általános Iskola Óvoda
1
József A. Ált. Iskola
Internet hozzá-férés kiépítése
informatikai hálózat kiépítése
tetıcsere
nyílászáró csere
1
3
3
2
2
1 1
1
3
3
1
3 1
2004
1
2
2 2
1
1 2
2006
2
19941995 19992000
1*
festés évente
központi főtés
1**
festés évente
központi főtés
1978
világítás korszerősít ése
3
1
2
udvar kialakítása:parkosítás, viakolorral burkolás öltözık járólapozása PVC
2007
Balatonszárszó
padló/parke tta felújítása
főtés korszerősít ése
1 1 1 1 1 1 1
3 1 1
2007. 2002
külsı festés/ mázolás
Ideje
festés/ mázolás
Település
Intézmény/ intézményegység sorszáma
bıvítés/ átalakítás belsı
Eredménye (teljes=1, részben (40-60%)=2, kissé (20-30%)=3)
2004
1
2001
1
2002 2003
* tornaterem, öltözık, zuhanyzók, konyha, ebédlı;
1 2
1
3
**tetıtér: 4 terem, szertár, mosdók
81
1
1 2 50 30
projektor laptop
kísérleti eszközök
sportszerek
Kötcse
Kötcsei Általános Iskola - Óvoda
20
1
Általános Iskola térképek
Balatonföldvár
1
Szükséges mennyiség
Kıröshegy
Eszköz megnevezése
Reich Károly Mikroszkóp digitális Általános és kamerával Zeneiskola Gróf Széchényi Orvosi szoba Imre Általános Iskola
Intézmény neve
Balatonszemes
Település neve
82
300.000Ft
600.000
400.000
500.000.
220000
Bekerülési összeg (Ft.)
Hiányzó eszközök (a felszerelési jegyzék alapján)
7/B melléklet
1
Új súlykészlet tornaeszközök folyamatos pótlása
1
Új őrmérték készlet
4 tanterem
Helyiségek bútorzatának megújtása: tanulói asztalok, székek, tárolószekrény, függöny Eszközök megújítása: írásvetítı, televízió, magnetofon, lemezjátszó, transzparensek, falitáblák, mérıeszközök, sportszerek
2
1
Mikroszkóp digitális kamerával
Új Magyarország térkép
Mennyiség
Eszköz megnevezése
2007
2007
költségvetési keret költségvetési keret költségvetési keret költségvetési keret
pályázat
2008-tól
2008
pályázat
beszerzés alatt
Beszerzés forrása
2008-tól
220000
Beszerzés ideje
Tervezett eszközbeszerzés (a felszerelési jegyzék alapján)
Az általános iskolák eszközellátása 2007-ben
ROP fejlesztési stratégia
OM középtávú közoktatás -fejlesztési stratégia
Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás
83
Az oktatás minıségének fejlesztése
Befogadó iskola: a Az egész életen át tartó pedagógiai kultúra tanulás megalapozása a modernizációja, a kulcskompetenciák fejlesztése kompetencia alapú oktatás és révén a korszerő pedagógiai módszerek támogatása A halmozottan hátrányos Az oktatási egyenlıtlenségek Az oktatási egyenlıtlenségek mérséklése mérséklése helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban
A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatása
TÁM OP fejlesztési stratégia
Új tartalmak, új Az oktatás minıségének tanulásszervezési és fejlesztése módszertani elemek alkalmazása
A társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem
Az egész életen át tartó tanulás erısítése
HEF OP fejlesztési stratégia
Humán szolgáltatások színvonalának (minıségének) fejlesztése.
Humán szolgáltatások elérhetıségének javítása, az igénybe vevık számának növelése, a hozzáférés javításával és a hozzáférési esélyek kiegyenlítésével.
Humán SFP
A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megtemetése és folyamatos fejlesztése
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása
DD régió középtávú közoktatás-fejlesztési céljai és prioritásai
A NFT és az ÚMFT operatív programok, valamint az országos és a regionális szintő közoktatás-fejlesztési stratégiák összehasonlítása
8. sz. melléklet
A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása
Gazdasági versenyképesség erısítése Regionális fejlesztés
Infrastruktúra fejlesztés
A pedagógus szakma megújításának támogatása A pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások helyi biztosítása A kompetencia alapú oktatás – SDT tananyagok alkalmazása, IKT
Az egymástól való tanulás biztosítása
Intézményintegráción alapuló infrastruktúra fejlesztése Intelligens iskola: eszközfejlesztések, amelyek az infrastruktúra fejlesztését is biztosítják Megújuló iskola: modernizáció, épületek felújítása
A pedagógus szakma megújításának támogatása
84
A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása
A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása
Kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása
Humán-erıforrás fejlesztése, egyenletes munkaerı-ellátásmegfelelı létszám és végzettségi kritériumok
Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira
9. sz. melléklet
Eredményesség a pályázatok tekintetében a 2004-2007. közötti idıszakban Település
Balatonszemes
Balatonföldvár
Balaton szárszó
Beadott /sikeres pályázats záma 4/4
15/15
9/8
Kıröshegy
2/2
Kötcse
3/3
Téma
-Arany J. pr -Sportpályázat - Soong Ching Ling kínai jutalom út -Minıségi munka támogatása -Sport XXI pr. -Tanulmányi verseny szerv. 2005, 2006, 2007., -Egészségmegırzı -SNI tanulók felzárkóztatása 2005, 2006, 2007., -Tanórán kívüli pr. támogatása 2005, 2006,2007. -Sporteszközök fejlesztése -NATURA 2000 -Vándorutak és Kistérségi Turista program - „PATRÓNUS” álláskeresı ped. foglalkoztatása -Kistelepülések isk. színház lát. -József A. 100. évf. pályáz. - Megyei, kistérségi tanulm.vers.szerv -Tanórán kívüli fogl. szerv. -Taneszk. és tárgyi fel.javítása -SNI-s tanulók fejlesztése -SNI-s tanulók fejlesztése -SNI-s tanulók fejlesztése -Közoktatási feladatok ellátása Megyei,kistérségi tan.verseny szerv tanulm.vers.szerv
Települ Megyei / ési Közoktatásfejlesztési Közalapítvány X X X X X
Országos/ Regionális
Egyéb pályázat, EU-s, nemzet ösztöndíj közi Arany J. pr. 2fı
X
X X
Arany J. pr. 2fı
X
X
X
X X X
regionális
X X X X X X
X X X regionális
85
„Útravaló” pr. 5 fı
