a A TÉRSZERKEZETI TERV ELHATÁROZÁSAINAK KIBONTÁSA 1: LÉPTÉKBEN A CIGÁNDI TÁROZÓRA ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLETRE

MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL)

I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM

(Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, I/a ütem) VI. TERÜLETI TERVEZÉSI FELADATOK

VI/8/a A TÉRSZERKEZETI TERV ELHATÁROZÁSAINAK KIBONTÁSA 1:10.000 LÉPTÉKBEN A CIGÁNDI TÁROZÓRA ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLETRE

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. VIZITERV Consult Kft. 1149 Budapest, Kövér Lajos u. 13. Budapest, 2004. december

VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: [email protected]

A TÉRSZERKEZETI TERV ELHATÁROZÁSAINAK KIBONTÁSA 1:10.000 LÉPTÉKBEN A CIGÁNDI TÁROZÓRA ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLETRE Témafelelős:

Sárdi Anna Vaszócsik Vilja

VÁTI Kht. Tervezők:

Göncz Annamária Gruber Sarolta Földesné Thurn Judit Dálnokyné Devecseri Anikó Kurcz Judit Gábor Péter Hamar József

Munkatársak:

Staub Ferenc Sarkadi Katalin Gönczöl Csaba Mitnyan Zoltán Kónyáné Spányik Lívia

VIZITERV Consult

Farkas Béláné Garami Ferenc Illés Lajos Takátsné Bajcsay Eszter

BOKARTISZ Kht.

Molnár Géza Seres Tibor Gyarmati Magdolna

Állami Erdészeti Szolgálat

Halász Tibor

MTA Talajtani Kutatóintézet

Szabó József

Minőségügyi megbízott

Huszár Mária

Irodavezető

Göncz Annamária

Tervezési igazgató

Molnár Attila

Vezérigazgató

Csanádi Ágnes

Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő – szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik.

Budapest, 2004. november hó

Tartalomjegyzék

Bevezetés I. Vizsgálat I.1. Tervi előzmények I.1.1. Területrendezési tervek I.1.2. Településrendezési tervek

I.2. Tájtörténeti elemzés I.3. Természetföldrajzi adottságok I.3.1. Domborzat I.3.2. Földtani adottságok I.3.3. A Bodrogköz agrogeológiai-talajtani viszonyainak jellemzése I.3.4. Éghajlati viszonyok I.3.5. Vízrajz I.3.6. Természetes növényzet I.3.7. Tájtipológiai összegzés

I.4. Helyi társadalom I.5. Területhasználat I.5.1. A mezőgazdasági területek használata I.5.2. Erdőterületek

I.6. Természetvédelem, tájvédelem I.6.1.Természeti területek I.6.2. Natura 2000 területek (spa, sci) I.6.3. Ökológiai hálózat I.6.4. Tájvédelem

I.7. Közlekedés I.7.1. Térségi közlekedési kapcsolatok I.7.2. Az előzmény–terveknek a térségi kapcsolatokat befolyásoló fejlesztési elképzelései

I.8. Közművek I.8.1. A vizsgált települések közműellátottsága I.8.2. Vízellátás I.8.3. Szennyvízcsatornázás és tisztítás I.8.4. Villamosenergia ellátás I.8.5. Vezetékes gázellátás I.8.6. Hulladékgazdálkodás

I.9. Vízgazdálkodás I.9.1. Árvízvédelem I.9.2. Belvízvédelem

I.10.Vizsgálati összefoglaló I.10.1. A demográfiai helyzetkép összefoglalása I.10.2. Természetföldrajzi adottságok és gazdasági vonatkozásai I.10.3. Természetvédelem, tájvédelem

II. Javaslat II.1. Tájhasználati javaslat II.1.1. Tájhasznált–váltási javaslat Cigándi árapasztó tározóra és a hozzá kapcsolódó mintaterületre

1. 2. 2. 2. 13. 15. 21. 21. 21. 21. 26. 26. 26. 28. 30. 34. 35. 37. 41 41. 42. 42. 43. 49. 49. 51. 49. 49. 53. 54. 55. 56. 59. 61. 61. 62. 67. 67. 67. 68. 70. 70. 70.

II.1.2. Tájhasználati javaslat a tájgazdálkodási mintaterületen kívüli területekre II.1.3. Tájrehabilitációs javaslatok

II.2. Közlekedés II.2.1. Térségi közlekedési kapcsolatok II.2.2. A vizsgált terület közúthálózatának jelenlegi helyzete és fejlesztési javaslatai

II.3. Közművek fejlesztése II.3.1. Vízellátás II.3.2. Szennyvízcsatornázás és –tisztítás II.3.3 Villamosenergia ellátás II.3.4. Vezetékes gázellátás

II.4. Árvízvédelemi, vízrendezési javaslat II.4.1. Cigánd–Tiszakarád árapasztó tározó II.4.2. A tájgazdálkodással összefüggő vízkormányzó rendszer II.4.3. Az árvízi, belvízi és tájgazdálkodási üzemrendek összehangolása

II.5. Településrendezési vonatkozások II.5.1. A tájhasználat-váltási javaslatok településrendezési vonatkozásai a Cigándi árapasztó tározóra és a hozzá kapcsolódó mintaterületre II.5.2. A tájhasználat-váltási javaslatok településrendezési vonatkozásai a jövőbeni tájgazdálkodási területekre

75. 81. 82. 82. 83. 87. 87. 88. 90. 91. 92. 92. 98. 104. 106. 107. 108.

Bevezetés A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó és tájgazdálkodási mintaterület által érintett települések területére készülő tanulmányterv a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséhez kapcsolódó térségi tervezési munkák keretében, az érintett települések településrendezési terveinek megalapozásaként készül. A tanulmányterv alapját jelentő Tisza térségi területrendezési terv kidolgozását - az integrált terület– és vidékfejlesztési koncepcióval és programmal összhangban - a Tisza–völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület– és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) szóló 1107/2003. (IX.5.) kormány határozat írja elő. A kormányhatározat felkéri az érintett helyi önkormányzatokat, hogy a tanulmánytervben foglaltakat a megyei területrendezési tervekben és a településrendezési tervekben érvényesítsék. A megalapozó, tiszai ártérre vonatkozó tanulmányterv, amely a területrendezési tervek előírt léptékében, 1:50.000 léptékben került kidolgozásra, 2004 őszén szintén rendeletben szabályozott módon széleskörű egyeztetésen esett át és jelenleg folyik az észrevételek átvezetése. Jelen tanulmányterv célja a megyei, illetve a Tisza térség területrendezési tervek által megfogalmazott feladatok közvetítése a jövőben elkészülő településrendezési tervek számára. A tapasztalatok szerint az 1:50 000 léptékben készülő területrendezési tervek elhatározásainak beépítése nehézséget okoz az 1:10 000 léptékű településrendezési tervekbe, ezt a problémát oldhatja meg egy olyan típusú terv, amely metodikailag a területrendezési terveket követi, míg léptékében a településrendezéshez igazodik.. A tervezési terület lehatárolásának alapja a tervezett Cigándi árapasztó tározóval, illetve a hozzá kapcsolódó KIOP 1.5.2.0 keretében megvalósuló tájgazdálkodási mintaterület volt. A VTT keretében tervezett ártéri tájgazdálkodás sikere esetén a Bodrogközben a vízkormányzó rendszer további fejlesztésével lehetőség nyílik a mintaterület bővítésére. Ezeket a lehetőségeket alapul véve a tervezési terület a Bodrogköz 14 települését érinti. A területi tervezés a megbízás és a biztosított feltételek révén összhangban és egy időben készül a VTT műszaki tervezésével és a földhasználati javaslatok kidolgozásával. Így az időközben elkészült engedélyes tervek, valamint a zonális programok megalapozását jelentő tanulmánytervek is beépültek e tanulmánytervbe. A tanulmányterv a településrendezési tervek számára tartalmaz ajánlásokat, mivel az érintett önkormányzatokkal történő egyeztetés után - a kormányrendelet értelmében - alapja lesz a készülő, vagy módosítandó településrendezési terveknek.

1

I. Vizsgálat I.1. Tervi előzmények I.1.1. Területrendezési tervek Borsod–Abaúj–Zemplén megye Területrendezési Terve A megyei rendezési tervet az Országos Területrendezési Terv elfogadása előtt 2002–ben készítette a Teampannon Kft és a Régió Kft. Mivel a terv 2002 óta nem került átdolgozásra, ezért tartalmilag még nem igazodik az – azóta elfogadott – OTrT–hez. Így olyan térszerkezeti elemek és övezetek is megjelennek benne, amelyek a jelenleg érvénybe lévő jogszabályokhoz nem illeszkednek. Ennek megfelelően a megyei önkormányzat még nem fogadta el. A Borsod–Abaúj–Zemplén megyei területrendezési terv térszerkezeti része a Bodrogközre számos irányelvet fogalmaz meg.1 Mivel a megyében a termőhelyi adottságok a mezőgazdasági árutermelés szempontjából az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, így az árutermelésre alkalmas viszonylag sík, kedvező agroökológiai adottságokkal rendelkező, jó minőségű, gazdaságosan művelhető termőterületek védelmét biztosítani kell. A megyei terv megfogalmazásában a Bodrogköz egyike a jellemzően mezőgazdasági területek összefüggő területeinek, ahol: • a tájtörténeti, mezőgazdasági művelési hagyományainak, agrárpiaci összefüggéseinek és ökológiai érdekeinek megfelelő differenciált szabályozással kell biztosítani a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét. E mellett a terv javasolja, hogy: • a mezőgazdasági területeken az árutermelést kiszolgáló és segítő vízgazdálkodás, azon belül a csatornázás–belvízelvezetés problémáinak megoldása kiemelt feladatként kezelendő. A jellemzően erdőgazdasági területekre, így a Bodrogköz erdőterületeire is a következőket fogalmazza meg a megyei terv: • A meglévő erdőterületek mellett, az adottságoknak megfelelő tájhasználat érdekében a kevésbé jó minőségű mezőgazdasági területeken erdősítés javasolt. • Az erdőgazdálkodást össze kell hangolni a táj– és természetvédelemmel és a gazdasági érdekekkel. • A lehatárolt erdőterületek az ökológiai hálózatot is hivatottak erősíteni. Mindezek mellett a Bodrogköz egy része olyan vegyes felhasználású terület, ahol jellemző a mezőgazdasági és erdőgazdasági területek közötti átmenet, ahol a természeti adottságokhoz és a hagyományos tájkarakterhez igazodó, extenzív (gyep)gazdálkodás van jelen. Ezekre a területekre vonatkozóan a megyei terv javasolja, hogy: • Az erdőgazdálkodásban érvényesüljenek az ökológiai szempontok, a táj– és természetvédelem érdekei. • A tájkarakter és a történelmi tájszerkezet védelmében olyan komplex tájgazdálkodást kell bevezetni, amely összehangolja a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vízgazdálkodás, az ökológia, a táj– és természetvédelem valamint a turizmus érdekeit, és ezzel növeli az eltartóképességet. • A folyók ökológiai rendszert alkotó szerkezeti egységei közül a vízgazdálkodás mellett a vízre alapozott turizmus, az ártéri erdőgazdálkodás és a természetvédelem egyaránt fontos. A megyei terv a települési területre vonatkozóan javasolja, hogy: • A vegyes felhasználású területeken fekvő települések esetében a tájképvédelem a településszerkezet és a karakter megőrzése mellett jelölhetők ki a bővítési területek. • Az előző térségek esetében nem telepíthetők nagyobb kiterjedésű ipari–gazdasági területek, nagybevásárló és kereskedelmi célú központok, valamint hulladéklerakó területek. A Bodrogköz ezen kívül beleesik az egyedileg meghatározott területek – Ár– és belvízzel veszélyeztetett területek kategóriájába, ahol a terv a következő javaslatokat fogalmazta meg: • A hagyományos mérnöki gáterősítő–magasító eljárásokon kívül a védekezés eszközrendszere a meanderek visszakapcsolásával is bővíthető. A mederhossz megnövelésével nő a víz tartózkodási ideje, 1

A terv megállapításait kisebb betű jelezi.

2

•

a lefolyás sebessége csökken, s ezáltal javul a talajvíz ellátottság. A holtágak, a mélyen fekvő területek és ártéri öblözetek bekapcsolása a folyó rendszerébe megnöveli a víz szétterítéséhez szükséges területeket, lehetőséget ad a nagyvizek tárolására, az árvízveszély csökkentésére. A szabályozás során a veszélyeztetett területeken történő építkezéseket erőteljesen korlátozni kell. Az egyes területek területhasználatának megváltoztatásával is csökkenthetőek az árvízi károk.

A megyei terv térszerkezeti része a Bodrogköz területére elsősorban a komplex tájgazdálkodási rendszer bevezetését javasolja, amelyen belül összehangolhatóak a mezőgazdaság, az erdőgazdaság a vízgazdálkodás, az ökológia, a táj–és természetvédelem valamint a turizmus érdekei. A terv javasolja a Bodrogközi települések településszerkezetének és tájkarakterének megőrzését. A terv a VTT (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) koncepciójának elfogadása előtt készült el, így az ár– és belvízzel veszélyeztetett területekre megfogalmazott irányelvek nem csengenek össze azzal. Javasolt a terv ezen részének átdolgozása az elfogadott árvízvédelmi és területfejlesztési terveknek megfelelően. A térségi szabályozási terv övezetei közül a Bodrogközre az alábbiak fogalmaznak meg speciális irányelveket: Természet– és tájvédelmi célú övezetek Természeti területek övezete A Nemzeti Park Igazgatóságok által kijelölt és nyilvántartásba vett területek. Ide tartoznak a külön jogszabály szerint természeti területként kezelendő hullámtéri területek is. • Cél a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése. • Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. • Új épület csak oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető, a NP igazgatóság egyetértése esetén. • A mezőgazdasági jellegű területeken csak korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként szabályozható, ahol meghatározó cél a természetes, természetközeli állapot megtartása. Ökológiai hálózat övezetei Az ökológiai hálózat részeként megkülönböztetünk magterületeket, és az azok összeköttetését biztosító folyamatos vagy szabdalt ökológiai folyosókat és mindezek védelmét biztosító puffer területeket. Ökológiai hálózat elemei a rehabilitációs területek is. Ökológiai folyosók övezete • Célja, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek folyamatos rendszert alkossanak • A mezőgazdasági területek csak nem beépíthető korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek, erdőterületek vagy vízgazdálkodási területek lehetnek. • Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni. • Az élővizek természetes mederalakulatait és a kísérő társulásokat meg kell őrizni • Amennyiben a természetes mederalakulatot már megváltoztatták, törekedni kell a vízfolyás természetszerű rendezésére. • A folyók teljes hullámterét épületmentesen kell hagyni, az ökológiai rendszer érdekében Tájrehabilitáció övezetei Ökológiai tájrehabilitáció övezetei Az övezetbe a Bodrogköz, a Taktaköz és a Borsodi Mezőség területe tartozik. • Az ökológiai tájrehabilitáció a tájhasználat olyan értelmű átalakítása, amelynek keretében a tájhasználati módok igazodnak a táj ökológiai sajátosságához. • Térségi ökológiai tájrehabilitációs terveket kell készíteni • El kell kerülni a tájképet rontó, a tájba nem illeszkedő használati módok létrejöttét. • Át kell értékelni a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás eddigi gyakorlatát, növelni kell a hullámterek területét. • A művelés alól kivont szántók közül a potenciálisan vizes élőhelyeket mocsárrétekké, a szárazabbakat gyeppé vagy termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdővé kell alakítani. • A holtágak vízpótlását, vízcseréjét kiemelt feladatként kell megoldani. • A holtágak területén tilos az intenzív halászat, haltenyésztés és libatenyésztés.

3

• •

Az erdősítés olyan mértékű legyen, hogy növelje a táj biológiai sokféleségét, de a Tisza menti tájak történelmi tájkarakterét lényegesen ne változtassa meg. Az övezet ökológiai terhelhetőségét figyelembe véve az ismeretterjesztés, kutatás, ökoturisztikai szolgáltatás épületei alakíthatók ki, az építészeti hagyományoknak megfelelően.

Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete Üzemelő és távlati vízbázisok hidrogeológiai védőterület övezete A tiszai térségben: ricsei, tiszakarádi, györgytarlói, tokaji, ároktői. • A megfelelő korlátozó szabályozást a településrendezési tervben kell biztosítani. • Rendezni kell a települések csatornázását és az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását. • Fel kell számolni a szakszerűtlen hulladéklerakókat. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete Geológiai adottságok alapján fokozottan érzékeny és érzékeny területek és a vízbázisok hidrogeológiai védőterületei. Ilyen terület a megyében az Aggteleki hegység, a Bükki hegység és a Bodrogköz. • A 123/1997. (VII.18.) sz. Kormány rendelet korlátozó védelmi intézkedéseit kell alkalmazni. • Érvényesíteni kell a védett és védelemre tervezett, valamint a tájképvédelmi övezetekre vonatkozó szabályozási elemeket. Ár– és belvízvédelem Árvízzel veszélyeztetett területek I.-II. övezete • Az árvízzel veszélyeztetett területeken beépítésre szánt terület nem alakítható ki. • A beékelődött meglévő települési területek csak vízügyi szakvélemény és gazdasági–társadalmi hatástanulmány alapján bővíthetők. • Az árvízi elöntéssel fenyegetett és a mély fekvésű beépített területeket fokozatosan fel kell szabadítani. • Az árvízvédelmi töltések elbontásával és a folyóktól távolabbi újraépítésével a hullámterek kibővítendők. • A monofunciós célú ökológiai sokkhatásokat eredményező vésztározók kialakítása csak komplex településrendezési, vízgazdálkodási, ökológiai és tájrehabilitációs megvalósíthatósági tanulmány és ökológiai konfliktuskezelési terv készítése mellett támogathatók. • További, komplex térségi területrendezési tervekben kell meghatározni az árvízi elöntés által fokozottan veszélyeztetett települések körbevédését vagy áttelepítésének megoldását. • Az állandó vagy ideiglenes jelleggel vízzel borított területeken a vízmentesítés mellett, a használati mód megváltoztatását is alkalmazni kell. • A természetes mederalakulatok rekonstrukcióját alkalmazni kell. Belvízzel veszélyeztetett területek • A rendszeresen belvízjárta területen beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki. • A környezeti adottságoknak megfelelően állandó vagy időszakos vízfelületként – nedves élőhelyként – nádas vagy korlátozott használatú mezőgazdasági területként kell tervezni. Értékvédelem és kulturális örökség szempontjából kiemelt térség övezete Régészeti területek • Az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kezelését az 1997. évi CXL. törvény határozza meg. Lényeges továbbá az Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény érvényesítése. • A tiszai térségben számos térségi jelentőségű régészeti terület található a Bodrogköz és a Borsodi Mezőség területén. • A földmunkával járó 5 hektárnál nagyobb létesítmények kialakítása során megelőző feltárást kell biztosítani • A régészeti emlékek környezetében is kijelölhető az a védőövezet, melynek területén az emlék bemutatását zavaró létesítmények elhelyezését korlátozni kell. Települési területek övezete Általános települési területek Térségi–táji korlátozás alá nem eső települések beépítésre szánt területeinek általános övezete. • A területfelhasználási egységek kialakítása során a meglévő település– és tájszerkezethez igazodva kell a fejlesztéseket meghatározni • Új települési területek kijelölése során a belterületekhez kapcsolódó lehetőségeket kell támogatni. • Az árvízzel veszélyeztetett települések esetén meg kell határozni a azokat a településrészeket, ahol az esetleges árvízkárok után nem támogatható semminemű újjáépítés.

4

Fokozottan érzékeny települési területek A védett és védelemre tervezett területek övezetébe beékelődött települések területei. • A meglévő beépítésre szánt területek legfeljebb 5 %–os mértékben bővíthetők • A meglévő lakóterületek kiegészíthetők, ha a településszerkezetből adódik és nem érint védett táji értéket. • Nagyobb lakóterületi telkek területét meghaladó méretű ipari–szolgáltató létesítmények nem helyezhetők el. • A közművesítés során kiemelt követelmény a szennyvízkezelés és elvezetés. Egyedi szabályozást igénylő területek Történelmi ártéri gazdálkodás területe Vegyes területfelhasználású (vízgazdálkodás, ártéri extenzív mezőgazdaság, ártéri erdőgazdálkodás, védett területek, települések) az országos ökológiai hálózat részét képező övezet (Tisza, Bodrog–völgye). • Az árvízvédelem, belvízvédelem és fokgazdálkodás létesítményeit a tájba illesztve kell elhelyezni. • Mélyfekvésű, potenciálisan állandó vízborítottságú területeken az ártéri halgazdálkodásnak, mélyfekvésű ideiglenesen víz által borított területeken az ártéri fagazdálkodás, gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás hagyományainak, míg a víz által nem veszélyeztetett területeken a szántóföldi és települési célú tevékenységeknek kell helyt adni. • A víz által veszélyeztetett területeken nem szabad új létesítményt elhelyezni. • Kiemelt programot kell biztosítani az ártéri kemény és puhafa ligeterdők rekonstrukciójára. • Elő kell segíteni a hagyományos épületek megőrzését. • A holtágak rehabilitációja során a szelíd turizmus infrastruktúrájának továbbépítését is biztosítani kell.

Az OTrT törvény elfogadását követően változott a megyei területrendezési tervek tartalmi követelményére vonatkozó 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet. Ennek megfelelően a térségi övezetek között ma már nem szerepel az „Értékvédelem és kulturális örökség szempontjából kiemelt térség övezete”, „Települési területek övezete” „Egyedi szabályozást igénylő területek övezete”, ezen övezeteket a terv elfogadásakor a megyei közgyűlés csak akkor foglalhatja rendeletbe, ha ehhez a felelős szakminiszter hozzájárul. A Tisza térség területrendezési tanulmányterve A Tisza térség területrendezési tanulmányterve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséhez kapcsolódó térségi tervezési munkák keretében készül a Váti Kht. Tervezési Igazgatóságának Területrendezési irodáján. 2004. szeptemberében elkészült a tanulmányterv egyeztetési anyaga, amelyet 2004. végéig a beérkezett vélemények alapján véglegesíteni kell. A tanulmányterv kidolgozását az integrált terület– és vidékfejlesztési koncepcióval összhangban a Tisza–völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület– és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) szóló 1107/2003. (IX.5.) kormány határozat írja elő és egyben felkéri az érintett helyi önkormányzatokat, hogy a tanulmánytervben foglaltakat a megyei területrendezési tervekben és a településrendezési tervekben érvényesítsék. Jelen tanulmányterv ennek a Tisza térségére vonatkozó területrendezési tervnek a kifejtése, amely segítséget nyújt a tervben kitűzött célok településrendezési szinten való érvényesítéséhez. A térszerkezeti tanulmányterv irányelvei a területfejlesztési koncepció alapján megfogalmazott célkitűzések alapján kerültek csoportosításra. Az irányelvek által körvonalazott feladatok közül az alábbiak vonatkoznak a Bodrogköz területére, amelyet az I/1. számú térkép ábrázol.

5

Fenntartható táji rendszerek kialakítását célzó irányelvek: • A meglévő erdők területeinek védelme. Az erdőterületek növelése kifejezetten indokolt a tervezett árapasztó tározók és öblözeteik területén az ártéri tájgazdálkodással összehangolt módon. Távlatilag 27%–os erdősültség javasolt. Ezen kívül javasolt erdősíteni az ökológiai folyosók területén, a városok és községek belterülete körüli övezetekben – településvédelmi és rekreációs funkciókkal, az agrár földhasználati zónarendszer környezeti meghatározottságú és gyenge agrártermelési alkalmasságú szántóinak egy részén, valamint ki kell alakítani a belterjes mezőgazdasági térségekben a mezővédő fasorokból, erdősávokból álló zöldfelületi hálózatot. • A jelenlegi belterjes mezőgazdasági térségben a szántóföldi művelésből kikerülő területeket elsősorban erdősítéssel, gyepesítéssel, ligetes–fás–vizes térségek kialakításával kell hasznosítani. • A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben az extenzív legelőkön, kaszálókon cserjés–, fás foltokat kell kialakítani, törekedni kell az erdősülési folyamatok megakadályozására legeltetéssel, rendszeres kaszálással. A nedves talajú, vagy időszakosan vízzel borított területeken rétgazdálkodás kialakítása szükséges. • A vízgazdálkodási térségben fontos feladat a vizes élőhelyek, lápok, mocsarak megőrzése, felújítása. Új halastavak, vízzel borított területek kialakítása a Tisza mentén a természetes mélyedések kihasználásával javasolt. A folyóvizeket és hullámtereket egységesen kell védeni. Az ökológiai „folyosó” jelleg mérséklése érdekében célszerű a folyómenti természetes területek szélességének növelése. • A hullámtérben mind árvízvédelmi, mind ökológiai szempontból meg kell akadályozni az invazív fajok terjedését folyamatos erdőkezeléssel, a felhagyott területek erdősítésével, gyepesítésével. A művelésből kivont szántóterületek helyén, ahol ezt az árvízvédelmi feltételrendszer is lehetővé teszi erdőterületek kialakítása szükséges. Ökológiai szemléletű, környezettudatos gazdálkodás elterjesztését célzó irányelvek: • Az erdőgazdálkodási térségben a meglévő és a tervezett erdőknél egyaránt törekedni kell a természetszerű erdők arányának növelésére a termőhely adta lehetőségeken belül. A védett és NATURA 2000 területeken lévő ültetvényszerű erdőket fokozatosan természetszerű állományúvá kell átalakítani. Az erdők funkcióit, rendeltetéseit a településrendezési tervekben ajánlatos feltüntetni és a tervezés során figyelembe venni. • A belterjes mezőgazdasági térségben a kiváló termőhelyi adottságú földeket meg kell őrizni a belterjes, de egyben a korszerű és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. Védeni kell azon területeket, amelyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek. Ezek a területek belterületbe csak közvetlen kapcsolódásuk esetén vonhatók, beépítésre szánt területté csak mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal minősíthetők. • A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben az extenzív szántóterületeken szükséges a pihentetés, ugaroltatás. A belvízzel veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét és szükség esetén művelési ágat kell váltani.

6

•

•

•

•

Az extenzív gyepek hasznosítása során előnyben kell részesíteni az extenzív állattartást, a vadélőhelyeket, a fűmag–termesztést, a méhlegelőket és a lótartást. Az extenzív állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épületek kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni. A már meglévő, hajdani zártkerti területeken kívül további zártkert jellegű területek nem alakíthatók ki. Az ártéri tájgazdálkodás területein – elsősorban gazdasági célokat szolgáló – építményeket előzetes (hidrológiai, rendszerbe illesztési) vizsgálatok alapján szabad engedélyezni. A vízgazdálkodási térségben a természetes vizeket védeni kell a szennyeződésektől, ezért a parti sávban területhasználati korlátozásokat kell bevezetni, meg kell szüntetni az intenzív gazdálkodást, a legális és illegális hulladéklerakókat, meg kell oldani a szennyvizek tisztítását, elvezetését, hogy ne veszélyeztesse a víz minőségét, a természetes környezetet, a vizek ökológiai egyensúlyát. A hullámtéren semmilyen beavatkozás nem vezethet a védett vagy védendő természeti területek pusztulásához. A jelenlegi kedvezőtlen erdőállomány javítása érdekében a kultúrerdők elegyes erdőkre történő cseréje szükséges. Az erdők kialakításakor figyelembe kell venni a fafajok változatosságának, arányainak és génkészletének fenntartását. Környezetvédelmi szempontból és árvízi, termelési kockázata miatt a hullámtéren a szántóművelés extenzifikációja szükséges, javasolt a gyep–, legelőművelés és az ártéri gyümölcstermesztésre való átállás. Javasolt az áttérés a tájjellegű, környezetkímélő, illetve ökológiai– vagy biogazdálkodásra. A meglévő üdülőterületeken az engedély nélküli építményeket el kell bontani, végre kell hajtani a területek korszerűsítését a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Zöldmezős üdülőterület–fejlesztés a hullámtérben nem megengedett. Települési terület növelés csak abban az esetben engedhető meg, ha a célzott funkció a meglévő belterületen belül nem oldható meg. A települések beépített területe képezzen kompakt funkcionális egységet, legyen áttekinthető, ne tartalmazzon kihasználatlan, gondozatlan területeket. Beépítésre szánt terület kijelölése árvízvédelmi, valamint mélyártereken és rendszeresen belvízjárta területeken nem megengedett. Korlátozni ill. szigorú feltételekhez kell kötni kiváló adottságú szántó-, szőlő-, ültetvényterületeken, hidrogeológiai védőterületeken, valamint táj- és településkép-védelmi területeken. Beépítésre szánt területté nem minősíthetők az erdőterületek és az ökológiai hálózat területei. Az épített környezeti értékek, valamint a hagyományos településszerkezet védelmét településrendezési tervekben helyi védelem alá helyezéssel és egyedi építési szabályozással kell biztosítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani az éghajlati adottságokra és a sivatagosodásra tekintettel a települési zöldfelületi rendszerek kialakítására, külterületi zöldfelületekkel együtt kezelve, ezen belül kondicionáló zöld- és vízfelületek bővítésére, a települések peremi részeinek szél- és homokfúvás elleni védelmére, erdősávok telepítésére. A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a növekmény legkevesebb 10 %án zöldterületet kell létesíteni. A hagyományosan vidéki települési térségben a gazdasági és egyéb rendeltetésű belterület-növelésnek, beépítésnek alkalmazkodnia kell a település vidékies karakteréhez, léptékéhez, eltartó képességéhez és a táji környezethez. A természeti adottságokon alapuló üdülési-idegenforgalmi célú területek extenzív (üdülőtelkes) formában történő bővítését környezet- és tájvédelmi szempontból kerülni kell, különösen a holtágak mellett és a hullámtéri területeken. Azt minden esetben részletes elemzéssel kell indokolni. Gondoskodni kell annak megfelelő táji, népességi

7

léptékéről, valamint a természeti környezet megóvásáról, az illeszkedéséről. Szigorú építési előírások betartását meg kell követelni. Az értékes, érzékeny, megóvandó rekreációs területeken a tömeges üdülés céljára történő területbővítéseket, fejlesztéseket nem szabad engedni. Új ipar-, raktár-, kereskedelmi területek csak főútvonalakhoz kapcsolódóan, és csak abban az esetben jelölhetők ki, amennyiben belterületen való elhelyezésük nem lehetséges. A tanyarendszerek esetében a gazdasági és lakófunkciót figyelembe véve biztosítani kell a tájba- és környezetbe illesztést, valamint egyedi, környezetbarát közműmegoldásokra kell törekedni. Vízvisszatartáson alapuló táj– és vízkészletgazdálkodást, árvízvédelem kialakítását célzó irányelvek: • A Tisza térségében az árvíz-, belvíz- és aszálykérdéseket komplexen kell kezelni. Az árvízvédelmet komplex vízgazdálkodás keretében kell megoldani úgy, hogy vízvisszatartó funkció is érvényesüljön. A vízvisszatartás érdekében javasolt a mély fekvésű, belvizes térségekben a vízzel borított területek növelése, vizes élőhelyek kialakítása, a legmélyebben fekvő részeken, ahol a vízfrissítés megoldható, halastavak létesítése. A vízkészlet védelmében a sérülékeny környezetben levő ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületén területhasznosítási korlátokat kell bevezetni. A nem sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének a meghatározását el kell végezni, a településrendezési tervek szabályozási terveibe át kell vezetni. Az ártéri vízrendszer rehabilitáció célterületein meg kell valósítani a természetes vízfolyások rehabilitálását, fejleszteni kell a vízhálózatot, oly módon, hogy lehetővé váljon a terület természetes (elsősorban gravitációs) vízpótlása. A vizek helyben tartásával hozzá kell járulni a terület vízháztartásának javításához, csak a felesleges vizeket kell továbbvezetni. • A vízgazdálkodási térségben a meglévő vízfelületek csökkentése nem megengedhető, területi és minőségi megőrzésüket biztosítani kell. Az erek, kisvízfolyások fennmaradását biztosítani kell, a megszüntetett vízfolyások revitalizációja szükséges. A partokon elő kell segíteni a természeteshez közeli növénytársulások, élőhelyek kialakulását. • A Bodrogközben az elsőrendű árvízvédelmi a fővédvonalak további kiépítését, a magasság-, a keresztmetszet hiányos vonalak megerősítését, a kedvezőtlen állékonyságú, altalajú töltések kijavítását el kell végezni. Ezzel egyidejűleg a műtárgyak korszerűsítését, szükség esetén a cseréjét meg kell oldani. • A hullámtéren a vízgazdálkodási szakfeladatok számára szabadon kell hagyni az árvízvédelmi töltések lábától mért vízoldali és mentett oldali 10 m-es sávot, és ezt követően a hullámtérben 70 m széles sávot az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védelmére, amelyben erdőt kell telepíteni. A hullámtéri erdőkben végre kell hajtani az árvízvédelem érdekében szükséges erdészeti beavatkozásokat és a munkálatok folyamatosságát biztosítani szükséges. A part menti erdőket úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozzák a mederben a víz és a jeges ár levonulását, a nagyvízi levonulási sávban az erdők aljnövényzete ne akadályozza a zavartalan lefolyást. • A használaton kívüli nyárigátakat, bekötőutakat vissza, illetve el kell bontani, a megmaradók felújítása szükséges. • A Tisza–mentén ki kell alakítani az árapasztó tározók rendszerét, amelyek megfelelő térfogattal kell rendelkezzenek ahhoz, hogy a mértékadó árvízszint 1,0 m–es meghaladását is kompenzálni tudják. A rendszer kialakításánál figyelni kell arra, hogy: o a vízfolyás mentén az árapasztó víztömeggel arányosan, közel egyenletesen rendelkezésre álljanak, kiépített töltésrendszerrel védjék a lakott területeket, és település vízzel körbezártan ne maradjon, 8

o a vízbeeresztést és leeresztést szabályozni képes műtárgyakkal rendelkezzenek, o vizet vonjanak el, azaz ürítésük csak az árhullám levonulását követően történjen meg. o az árapasztó tározókat és beeresztő műtárgyaikat úgy kell kialakítani, hogy azok a tározókban és öblözeteikben az ártéri tájgazdálkodással járó rendszeres vízpótlást igénylő üzemeltetést is lehetővé tegyék. o Az árapasztó tározók töltéseit elsőrendű védvonalként kell megépíteni. A hullámverés elleni védelmet erdősávokkal kell biztosítani. A tározókat a fák megerősődéséig csak a mértékadó árvízszintig, azaz az 50%-os telítettségig szabad feltölteni. Esztétikai és karbantartási okokból a rézsűvédelmet szolgáló védműveket humusztakaróval fedetten szabad csak beépíteni. A külső – belső periférikus helyzet oldását, az infrastrukturális hiányosságok pótlását célzó irányelvek: • A vizsgált térséget feltáró I. és II. rendű főutak hálózatát, korrekcióit település elkerülő szakaszok építésével, rehabilitációval, a 11,5 tonnás tengelyterhelés figyelembevételével történő megerősítéssel, külön szintű vasúti keresztezések létesítésével, illetve egyes hiányzó irányokban új főúti szakaszokkal kiegészítve kedvezőbbé kell tenni. • A főúthálózatot jól kiépített, kedvező mellékúthálózattal kell kiegészíteni a kistérségek gazdasági és funkcionális együttműködésének elősegítésére. Az alsórendű úthálózatot is ki kell egészíteni a hiányzó kapcsolatokkal, törekedni kell a zsáktelepülések zsákhelyzetének megszüntetésére, valamint a Tisza vonalát követő úthálózat kiegészítésére. A folyókeresztezések sűrítése és az állandó átkelést biztosító hidak létesítése szükséges. • Törekedni kell további kerékpáros nyomvonalak kiépítésére, azok hálózattá fejlesztésére és kiszolgáló létesítmények telepítésére. • Törekedni kell a Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítására, a hajóút minőségének javítására. Minden hajózási fejlesztésnél vagy beavatkozásnál tekintettel kell lenni a Tisza természetes állapotára, ill. azt maximálisan meg kell őrizni. A személyhajózás fejlesztése elsősorban a vízi (jacht) turizmus és a kismerülésű kabinos szállodahajózás területén szükséges. Az áruszállító hajózás fejlesztéséhez a fenti szempontokhoz illeszkedő, korszerű, gyors rakodók létesítése szükséges. Megfelelő műszaki megoldásokkal a hajózást akadályozó pontonhidak és köteles kompokat ki kell váltani. • Növelni kell a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások számát. Alapvető célkitűzés, hogy a jelenlegi csatornázottsági arány 2010. évre elérje a 75%-ot és 2015-re pedig 85%-ot. Növelni szükséges a csatornahálózatra való rákötések arányát. A tervezett szennyvíztisztító telepek kijelölésekor a település új beépítésre szánt területei számára a helyet biztosítani kell. A 2000 fő alatti települések (településrészek, puszták, tanyás térségek) szennyvízcsatornázását és szennyvíztisztítását meg kell oldani. Vizsgálni kell agglomerációba szerveződés lehetőségét, illetve helyi rendszerek kialakítását, kistisztítók és egyedi kisberendezések alkalmazását. A beruházás költsége mellett a karbantartás és üzemeltetés költségeit együttesen mérlegelve kell meghatározni a hosszabb távon is gazdaságos megoldást. Tisztított szennyvíz az öntözővíz-csatornákba nem vezethető be. • A belvízzel erősen veszélyeztetett településeken és településrészeken, továbbá a sérülékeny vízbázisok felett levő településeken és településrészeken a szennyvíz elvezetés megoldását előbbre kell hozni és itt kell legelőször a csapadékvíz elvezetést megoldani. A települési vízelvezető hálózatokon érkező víztömeg fogadására a vízfolyásokat, a belvízcsatornákat illetve a vízpótló csatornákat alkalmassá kell tenni.

9

•

A térség sajátosságaként meg kell vizsgálni a tanyák energiaellátását és a korábbi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szolgáltatásában lévő felhagyott vezetékeket is. Alternatív energianyerési lehetőségeket is figyelembe kell venni. A Tisza térségén áthaladó országos jelentőségű energiaközmű hálózatok és építményeik biztonsági övezete nem építhető be, a védőtávolságon belül korlátozott területhasznosítással kell számolni.

Egyensúlyos fejlődést, térségi munkamegosztás érvényesítését szolgáló irányelvek: • Lényegesen javítani szükséges a kistérségek belső közlekedési kapcsolatait és a központok közöttieket. Ez alapvető feltétele a térségi munkamegosztásnak. A jelenlegi központok kistérségi szerepének megerősödése leginkább a szolgáltató, oktatási, intézményi funkciók fejlesztésével szükséges az infrastruktúra kapcsolatok színvonalának egyenrangú emelésével. Az új gazdaságirányítási, szabályozó rendszernek megfelelően a bázis intézmények hálózatának kiépítését a fiók létesítmények hálózatának biztosításával kell kiegészíteni. • A hagyományosan vidéki települési térségben távlatos területgazdálkodás igényével arra kell törekedni, hogy elsősorban termelési, munkahely teremtési szándékkal történhessen a mezőgazdasági területek beépített terület-növelés céljára történő igénybevétele ott, ahol a termőterület értéktelenebb és abban az esetben, ha erre az aktuális beépített területen belül nincs mód. • A belterjes hasznosítás során a mezőgazdaság sokszínűségének fejlesztése, piacképes kínálat növelése érdekében a szántóföldi vetésszerkezet változatossá tétele szükséges. Biztosítani kell, hogy a már meglévő majorok, mezőgazdasági üzemi központok megmaradjanak, és lehetővé váljon számukra a fejlődés. A szabályozási tanulmányterv Bodrogközt döntő részben érintő övezeteit a I/2. számú térkép mutatja. Ezen övezetekre vonatkozó irányelvek: A z ökológiai hálózat övezetére vonatkozó általános szabályozási irányelvek: • Az egyes területhasználattal, tájhasználattal járó tevékenységek úgy folytathatók, hogy az adott élőhely, az azon található élő szervezetek, életközösségek fennmaradjanak, a természeti rendszerek – beleértve az élő szervezetek, életközösségek és élettelen környezetük dinamikus és természetes egységét – sokfélesége megőrződjék. • Az ökológiai hálózat területén csak olyan gazdasági tevékenység folytatható, amely az élőhelyek fennmaradását nem veszélyezteti. • Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. • Ha az ökológiai hálózathoz tartozó terület értékeinek fenntartásához folyamatos emberi beavatkozás szükséges, az érintett nemzeti park igazgatóság ennek folytatása érdekében kötelezettséget adhat ki. • Az övezet területén erdősítés a gyepes és a vizes élőhelyek megkímélésével, őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban történjen. • Az övezet erdő– és gyepterületeit meg kell őrizni, azok más művelési ágba nem sorolhatók. • Az övezet területén az erdő művelése természetkímélő, vegyszermentes módon történhet. • Az övezet természetes és természetközeli élőhelyei között az ökológiai kapcsolatot biztosítani kell, a fasorok, mezővédő erdősávok nem vághatók ki, a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli partjait meg kell őrizni.

10

• • • •

Az övezetben az árkok, a csatornák, az utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat – őshonos fafajok felhasználásával – kell telepíteni. Az ökológiai hálózat védett és védelemre tervezett gyepterületein, a NATURA 2000 hálózatba tartozó füves élőhelyeken és a természetes gyepek területén erdőtelepítés nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A gyepes magterületek pufferzónája körül egy széles sávban javasolt az erdősültséget jelentősen megnövelni és a meglévő erdőket, fásításokat megőrizni. Az övezet területén szélerőmű létesítése nem javasolt.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetre vonatkozó irányelvek: • Kiváló termőhelyi adottságú földeket meg kell őrizni a belterjes, de egyben a korszerű és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. A nagyüzemi technológiák mellett figyelmet kell fordítani a környezetkímélő módszerek alkalmazására is. • Az övezetbe tartozó területek belterületbe csak közvetlen kapcsolódásuk esetén vonhatók, beépítésre szánt területté csak mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal minősíthetők. • A legjobb minőségű szántóterületeken ki kell alakítani a mikroklímát, a talajállapotot és a tájszerkezetet kedvezően befolyásoló mezővédő fasorokból, erdősávokból álló zöldfelületi hálózatot. • A belterjes hasznosítás során a mezőgazdaság sokszínűségének fejlesztése, piacképes kínálat növelése érdekében a szántóföldi vetésszerkezet változatossá tétele szükséges. • A mezőgazdasági területeken tájtörténeti, mezőgazdasági művelési hagyományainak, agrárpiaci összefüggéseinek és ökológiai érdekeinek megfelelő differenciált szabályozással kell biztosítani a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét. Meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, a birtokaprózódást, ösztönözni kell a családi birtokok kialakítását. • Arra kell törekedni, hogy a már meglévő majorok, mezőgazdasági üzemi központok megmaradjanak és biztosítva legyen számukra a fejlődés. Az ártéri tájgazdálkodás és a VTT árapasztó tározók övezetére vonatkozó szabályozási irányelvek: Ártéri tájgazdálkodási területek: • Szükséges az ártéri vízrendszer vízkormányzást elősegítő rehabilitációja, amely a régi vízhálózat felújításán alapul, megteremti a területek rendszeres vízpótlását és biztosítja a megfelelő vízmennyiséget az ártéri tájgazdálkodáshoz. Távlatban cél a Tisza–menti ártéri tájgazdálkodásba bekapcsolt, kiépített vízrendszerrel ellátott területek rendszerbe kapcsolása. • Az ártéri tájgazdálkodáshoz kapcsolódó vízrendszer– és földhasználati javaslatokat a településrendezési tervekbe be kell építeni, és az építési szabályokat ennek figyelembe vételével kell meghatározni. A mély fekvésű területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, állandó építmény nem helyezhető el. • A vízpótló rendszerek öblözeteiben térszintekhez igazodó területhasználat váltással kell biztosítani az adottságokhoz illeszkedő mozaikos tájszerkezet kialakítását. • A mélyfekvésű, állandó vízállású területeken, a vízfolyások mentén lehetőséget kell teremteni a vizes élőhelyek kialakulására. • A tájgazdálkodási területeken növelni kell az erdőterületeket – cél a távlati, 27%–os országos átlagot elérő erdősültség –, olyan a víz jelenlétéhez alkalmazkodó természetes

11

• •

erdőállomány telepítésével, amely növeli a terület vízvisszatartó képességét és bővíti a meglévő ökológiai hálózatot. Ki kell dolgozni a tájhasználat váltás során ártéri tájgazdálkodásba kerülő erdők kezelési, átalakítási programját. Fokozottan érvényesíteni kell a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi program célkitűzéseit (természeti értékek, biodiverzitás megőrzése, táj értékeinek megóvása, egészséges termékek előállítása).

Árapasztó tározók: • A VTT keretében létesítendő árapasztó tározókat úgy kell kialakítani, hogy az árvízvédelmi funkció mellett, megteremtse a feltételeket a tájgazdálkodási és ökológiai célú rendszeres vízpótlásra, az ártéri tájgazdálkodás vízrendszerének kiépítésére a tározóban és öblözetében. • A Tisza–menti árapasztó tározók hasznosítása során állandó vízfelület kialakítása abban az esetben lehetséges, ha az jelentősen nem csökkenti a tározó kapacitását. Elsődlegesen azokat a területeket lehet ilyen célra kijelölni, ahol a rendszeres vízcsere biztosított. • A tározók használatát is szabályozó a Tisza–völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület– és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi– Terv Továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény előírásain túl az árapasztó tározók területén szükséges az intenzív területek extenzifikációja. Az időszakos elöntések miatt olyan gazdálkodási rendszer kialakítása javasolt, amely kárérzékenysége kisebb és alkalmazkodni képes a víz jelenlétéhez. • Vízminőség–védelmi szempontok alapján a tározók területén csökkenteni kell a kemikáliák használatát. Rendszeresen belvízjárta terület övezetének szabályozási irányelvei: • A lehatárolt rendszeresen belvízjárta területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők, nem beépíthetők. • Infrastrukturális vonalak tervezésekor a belvízi elöntések kockázatát mérlegelni kell. • A belvízzel veszélyeztetett és mélyfekvésű, rossz termőképességű területek területfelhasználását célszerű az adottságokhoz igazodva tervezni: állandó, vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, nedves élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve ártéri tájgazdálkodásba bevonni. • Gondoskodni kell a belvízjárta területek vízrendszerének az új tájgazdálkodással együttműködő megtervezéséről, megvalósításáról és folyamatos fenntartásáról. • A bel- és külterületi vízrendezést komplexen kell kezelni. Hullámtér és nyílt ártér övezetének szabályozási irányelvei: • A hullámterek árvízlevezető képessége nem csökkenthető. • A hullámterek területe nem csökkenthető. • A hullámtéren semmilyen beavatkozás nem vezethet a védett vagy védendő természeti területek pusztulásához. • Vissza kell szorítani a hullámtérben az intenzív termelést. A szántóföldi hasznosítás helyett a rét- és legelőgazdálkodás, a ligetes részek idegenforgalmi hasznosítása javasolt. • Kívánatos az ártéri gyümölcsösök hagyományainak felelevenítése, a zöldségtermesztés számára kedvező jó vízellátású öntéstalaj – árvízi kockázatot figyelembe vevő – hasznosítása, de nem kívánatos ezek intenzifikálása.

12

• • • • •

Mind árvízvédelmi, mind ökológiai szempontból meg kell akadályozni az invazív fajok terjedését folyamatos erdőkezeléssel, legeltetéssel a felhagyott területek erdősítésével, gyepesítésével. A hullámtéri erdőkben a természetvédelmi hatóságokkal egyeztetve végre kell hajtani az árvízvédelem érdekében szükséges erdészeti beavatkozásokat és a munkálatok folyamatosságát biztosítani szükséges. A művelésből kivont szántóterületek helyén, ahol ezt az árvízvédelmi feltételrendszer is lehetővé teszi – erdőterületek kialakítása szükséges. A partmenti erdőket úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozzák a mederben a víz és a jeges ár levonulását, a nagyvízi levonulási sávban (érzékeny sáv) az erdők aljnövényzete ne akadályozza a zavartalan lefolyást. A töltések jeges ár elleni védelmére erdőtelepítés legfeljebb 30 méteres sávban engedélyezett.

Széleróziónak kitett terület övezetére vonatkozó szabályozási irányelvek: • A nagytáblás szántóterületeken mezővédő erdősávok létesítése szükséges. Az erdősávok telepítését szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan kell végezni. A fafajok megválasztásánál ügyelni kell a talajadottságokra és elsősorban őshonos fafajokat kell alkalmazni. • Az övezethez kapcsolódó települések körül településvédő erdősávokat kell telepíteni. • Az érintett területeken a szélerózió mértékét és veszélyét gyepesítéssel, erdősítéssel, állandó kultúrák telepítésével kell csökkenteni. • Az övezetben a gyepterületeket fenn kell tartani, az erdőterületeket védelmi elsődleges rendeltetésbe kell sorolni, területükön tarvágás nem megengedhető. I.1.2. Településrendezési tervek A jelen munka által érintett 14 település jelentős része nem rendelkezik érvényes településrendezési tervvel, azonban –a törvényi kötelezettségeknek is megpróbálva eleget tenni- mindenhol tettek lépéseket a terv elkészíttetésére. Nyolc községben jelenleg pályáztatják a tervezési munkát. Ezen települések jövőbeli területfelhasználási elképzelésiről nem rendelkezünk információkkal. Három község (Györgytarló, Karcsa, Vajdácska) a tervezési szakaszban van és szintén három település (Cigánd, Tiszacsermely, Tiszakarád) rendelkezik elfogadott településrendezési tervvel. Tiszacsermely jelentős mértékű fejlesztéseket irányoz elő szerkezeti tervében. Ezek megvalósulása a jelenlegi területhasználatot, illetve annak belső arányai erősen megváltoztatja. A Tisza–parti turisztikai fejlesztési elképzelések (üdülőterület, különleges kemping és sportterület) több mint 500 ezer négyzetméter területet foglalnak el. A lakóterületi bővítés a jelenlegi falusias lakóterületek mintegy 10%-os növekedését jelenti és szintén hasonló mértékű tartalék lakóterületet is kijelöl. Ezen elképzelések megvalósulása esetén a jelenlegi lakóterületekhez viszonyítva mintegy 60-65%-kal nő meg a beépítésre szánt területek aránya, ami területgazdálkodási szempontból (racionális földhasználat, fenntartható fejlődés) nem kedvező. Mindezeken túl jelentős változásokat eredmenyezhet mind tájhasználati, mind pedig tájképi szempontból az a sok új erdőterüle,t amelyet főként a község határában jelöl ki a terv. Tiszakarád rendezési tervi elhatározásai az előző tervhez képest lényegesen kisebb mértékű változást jelent a jelenlegi területhasználathoz viszonyítva. A kiterjedt új gazdasági területek 13

(településtől északra) azt mutatják, hogy a település az ipari beruházásoktól várja fellendülését. Turisztikai fejlesztésekre utaló elképzelések a szerkezeti tervlapról nem olvashatók le. Cigánd rendezési terve turisztikai fejlesztéseket (kemping, strand) irányoz elő, illetve a település közigazgatási határának északkeleti részén jelentős új erdőterületeket jelöl ki a mai mezőgazdasági területeken. Mindezekből kitűnik, hogy a települések külterületi fejlesztési elképzelései jórészt a Tisza menti területeket (turisztikai fejlesztések célterületei) érintik, illetve ezen tervek nagy területeket jelölnek tervezett erdőként, amelyek megvalósulása tájhasználati, tájgazdálkodási és tájképi szempontból egyaránt fontos változásokat jelent.

14

I.2. Tájtörténeti elemzés2 A Tisza jelenlegi medre a földtörténeti korok folyamán, mint minden medence jellegű folyó, gyakori és intenzív helyváltoztatásnak volt kitéve és jellege is gyakran átalakult. A folyó 200250 ezer éve megközelítőleg a mai országhatár mentén haladt, majd a Tiszántúl egészét bebarangolva fokozatosan nyugatnak tolódott. A vándorlás közben a folyó több ágra szakadt, vize elfoglalta a mellékfolyók régi, és az új süllyedékek által keletkezett medreit. Az utolsó jégkorszakot követően így alakult ki aztán az Alföld sűrű vízhálózat-rendszere. A kialakult ártér felszínét a folyó középső-alsó szakaszára jellemző meanderező mozgás, és az egyenetlen vízjárás okozta rendszeres áradás alakította tovább, aminek következtében kisvízfolyások, morotvák és holtágak szabdalta, hordalékkúpokkal és mélyedésekkel teli táj alakult ki. A folyókat fűz-nyár és kőris-tölgy galériaerdők kísérték, míg a magasabb szinteket az erdős sztyepp jellegzetes tölgyerdei borították.

Az Alföld első betelepülői kezdetben alkalmazkodtak a vízrajzi viszonyokhoz, ennek megfelelően azokon a területeken, ahol életmódjuknak megfelelő természeti környezetet találtak tartósan letelepedtek. Ilyen terület lehetett a Tisza és Bodrog ikerfolyók által közrefogott Bodrogköz is, amit a gazdag kő–, réz- és bronzkori leletek is bizonyítanak. A földművelő–állattenyésztő kultúrák kialakulásával az ember egyre jobban kötődött a víz jelenlétéhez, a réz–, bronz– és vaskori népek feltárt települései jellemzően a folyók mentén találhatók. A Bodrogközben a kelták jelenléte után Róma katonai és kereskedelmi hatása is érezhető. A sztyeppei lovas népek vándorlása során több nép telepedett meg ezen a vidéken. A hunok az Alföldön építették fel hatalmas birodalmuk központját, majd az avarok közel 300 éves alföldi birodalmának is része volt a Bodrogköz. Ezzel egy időben telepednek meg itt a szláv népcsoportok is. A honfoglaláskor a Kárpátok hágóin át Etelközből érkező magyarság uralkodó nagyfejedelme a Bodrogközben építi ki első hatalmi központját, ezt bizonyítják a bodrogközi Karoson talált régészeti feltárások, amelynek során a honfoglalók egyik legjelentősebb temetkezési helyét találták meg. A letelepedő magyarok főleg állattenyésztéssel foglalkozó, a folyók melletti téli szálláshelyeken földet is művelő népként érkeznek a Bodrogközbe. A víz–formálta táj, a folyó menti hármas térszint tagolódás, a legvonzóbb természeti környezet volt őseink szemében, ahol egyszerre találták meg a folyók kiöntésekor rendszeresen megöntözött termékeny réteket és a letelepedés lehetőségét biztosító árvízmentes hátakat. Az ő életükben a folyók menti árterek rétjei fokozottan fontos szerepet töltöttek be, ezek a területek biztosítottak megfelelő táplálékot az állatoknak a nyári aszályos és a vastag hótakarós téli időszakokban. Ez a periódusos „legelőváltó” állattartás egészen a 19. századig meghatározó volt az Alföldön, ezzel lehet indokolni az ártérperemi állandó lakóhelyek kialakulását.

2

Irodalomjegyzék: Borsos Balázs: Három folyó között. Akadémia kiadó, Budapest, 2000 Tóth Albert: A víz tájformáló szerepe az Alföldön. In: Dr. Pálfai Imre (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 2000 Dr. Borovszky Samu: Magyarország megyéi és városai – Zemplén vármegye – Apollo Irodalmi Társaság Budapest, 1910 körül Somogyi Sándor: A Tisza és az ember. In: Teplán István (szerk.): A Tisza és vízrendszere. MTA társadalomkutató központ, Budapest, 2003 Molnár Géza: A Tisza egykor és ma. In: Bognár Antal (szerk.): Sír a Tisza. Masszi kiadó, Budapest, 2000

15

A népesség növekedésével, az életmód és a munkaeszközök fejlődésével az ember is képessé vált a befolyásolni és átalakítani a szükségleteinek és igényeinek megfelelően a medencék folyóhálózatát. Ettől kezdve a folyó és a mellette élő ember kölcsönös visszahatása formálta a táj arculatát. A letelepedő magyarság fő foglalkozása egészen a török hódoltságig a halászat és az állattenyésztés volt. Az időszakosan vagy állandóan elöntött területeken a honfoglalás korától komplex ártéri gazdálkodás alakult ki. Az ártereken élők legeltető állattenyésztését, a folyami, rekesztő, tavi és réti halászatot, csíkászatot és más ősfoglalkozásokat a Tisza, Bodrog és egyéb folyók megismétlődő árvizei szabályozták. Az állattartás és a halászat jelentette a Bodrogköz fő haszonvételét, ami mellett a földművelés, a folyó menti gyümölcsészet, a méhészet, a nád és gyékény aratás és az egyéb természeti javak gyűjtése önfenntartást szolgáló tevékenységek voltak. Az egyes termelési övezetek a tengerszint feletti magasságnak megfelelően követték egymást. A bodrogközi tájat a víz mozgása alakította, amelyet elsősorban a fokok és erek biztosítottak. A természetes fokokon mozoghatott a víz a főmederből az ártérre a vízszint ingadozás szerint ki–, illetve befelé folyva, a természetes erek pedig a mélyedésekben alakultak ki, amin át a vizek a főmederbe futottak. Ezt a rendszert egészítették ki őseink mesterséges fokokkal, csatornákkal, amelyek segítették az áradások szabályozott kivezetését a mélyebben fekvő részekre. A vízrendszer teljesen behálózta a határt, amit a fennmaradt határrésznevek is bizonyítanak. A mikrodomborzat meghatározta a víz mozgását: a mélyebb, rendszeresen elöntött, vagy fakadó vizű laposokon kialakult rétek és ártéri ligeterdők a méhészet és az állattartás színhelyei voltak, a magasan fekvő területek alsó részén kaszálók helyezkedtek el, az állandóan ármentes homokhátakon szántók, kertek, gyümölcsösök, erdei legelők, erdők és a települések foglaltak helyet. A termés a humuszos homokdombokon mindig jó volt, hiszen a jó vízellátást a környező vízborította területek biztosították. A török korban az itt élők lélekszáma jelentősen csökkent, amit később külországi és hegyvidéki hazai lakosság betelepítésével pótoltak. A betelepülő népek foglalkozása eltért a magyarságétól. Növelték a mezőgazdaságilag művelt területek arányát, igényeik kielégítéséhez nagymértékű erdőkitermelésbe kezdtek. Ennek következtében a 18. század közepétől drasztikusan csökkent az Alföld erdőállománya, minek következtében nőtt a terület lefolyási mutatója, és egyre szélesedett az árterületnek minősülő felszín. Az emelkedő árvizek veszélyeztették a régi településeket, és a népesség–növekedéssel párhuzamosan egyre bővülő megművelt területeket is. A táj fejlődésében másik változást a 18-19. század fordulóján dúló háborúk hozták, mivel megindult a gazdasági konjuktúra, amely főleg a Napoleoni háború által minimális területen érintett hazai mezőgazdaságot, azon belül is a gabonatermelést lendítette fel. Ez a szántóterületek nagyarányú terjeszkedését vonta maga után, ami egyre sürgetőbbé tette az áradások visszaszorítását. Ebben az időben a Bodrogköz területén is megerősödött a földesúri rendszer, ami a nagybirtokok kialakulásához vezetett. A művelés azonban megmaradt a hagyományos nyomásos gazdálkodás szintjén, így a terméshozamokat csak a termőterület intenzív növelésével fokozhatták, amit erdőirtással, a vizes területek lecsapolásával értek el. A 19. századi Bodrogközt a II. katonai felmérés térképeiről (I/3. számú térkép) ismerhetjük meg, amelyek 1819–1869 között készültek 1: 28 800 léptékben. Az I/4. számú térkép az 1855 évi területhasználatot mutatja. Már a 18. században megjelent az igény a Tisza szabályozására, de a gazdasági társadalmi helyzet csak majd egy századdal később érett meg a munkák elindításához. A Tisza szabályozása drasztikusan megváltoztatta az Alföld vízháztartását és ezzel a táj arculatát. A Vásárhelyi Pál által tervezett szabályozás alapelve az volt, hogy a folyó útvonalát a kanyarok átvágásával rövidítsék meg, ezzel megnövelve a meder esését és gyorsítva az árhullámok

16

levonulását, a mélyfekvésű területek védelmére tervezett védtöltések széles hullámteret fogtak volna közre. Ezek a tervek azonban nagy ellenállást váltottak ki az érintett partmenti települések lakosai és birtokosai körében, így Vásárhelyi halála után Peleocapa Péter átdolgozta a terveket. A munka 1846–ban kezdődött meg. A kivitelezés évtizedei során sokban módosultak az eredeti tervek, aminek következtében a megépített gátak között kiterjedt ártéri öblözetek és szűkös kanyarulatok jöttek létre, amik a folyó árvizeinek levonulását késleltetik, míg a hordalék ártéri lerakódásának intenzitását helyenként fokozzák. A szabályozás következtében a Tisza és mellékfolyóinak sebessége valamint az eróziós tevékenység nőtt és általános lett a mederbevágódás. A Bodrogközben a táj arculatát legjelentősebben a szabályozás (1855–1883) és a lecsapolás (1897–1913) változtatta meg. A természeti adottságok gazdálkodásban betöltött szerepét egyre inkább háttérbe szorították a társadalmi–gazdasági szempontok, amiket a talajtani adottságok, mint természetes hatások, csak némiképp korlátoztak. A szabályozás eredményeként a gátakon kívüli területek mezőgazdasági hasznosítása megnőtt, egyre több területet vontak művelés alá. A korábbi rétek, legelők, erdők helyét szántók foglalták el, a rétek, legelők a korábban terméketlennek bejegyzett területekre szorultak vissza. A szántóterületek kiterjedése csak a gabonakonjuktúra lefutásával következett be, ráadásul a vizes rétekből átalakított szántók gyenge minősége is versenyhátrányt jelentett. A legelő területek csökkenésével az állatlétszám is jelentősen csökkent. A szabályozás utáni birtokrendezés megszüntette a szabadon használható területeket, ami szintén a nagygazdák érdekét szolgálta. A Bodrogközben egy kedvezőtlen mezőgazdasági szerkezet alakult ki, ezért az érintett településekről a 19. század végén jelentős kivándorlási hullám indult el, a favak népessége csökkent. A Bodrogközben a régi változatos vízhálózat és mozaikos táj helyét, a szabályozás és a gazdálkodási rendszer változása következtében a nagytáblás szántók, és mesterséges belvízcsatornák foglalták el. Az intenzív műveléssel fokozatosan csökkentek a térszint különbségek, a régi vízfolyások eltűntek, beiszapolódtak, ugyanakkor egyre költségesebb vízügyi beruházásokkal vált kezelhetővé az évszakonként jelentkező belvíztöbblet, illetve vízhiány. A vizsgált terület döntő részén a természeti feltételek az ember jelentős beavatkozása ellenére sem lettek kedvezőek a szántóművelés számára. Települések története3 A Tisza, a Latorca és a Bodrog által határolt Bodrogköz az őskortól emberlakta vidék volt, a hagyományos településhálózat a Bodrogközi ártér magaslatain a középkorban alakult ki. A vizsgált kis– és nagyközségek és a hozzájuk tartozó tanyák a középkortól a II. világháborúig uradalmi birtokok voltak, magyar, döntően református lakosokkal. A települések többségét a XIII.- XIV. században említik előszőr írásos emlékek. Közlekedési (vasút), kereskedelmi kapcsolataik a XIX-XX. század fordulóján szorosan kötődtek a később elcsatolt észak– bodrogközi településekhez, ezért a trianoni béke fokozta a települések évszázadokon át jellemző elzártságát. Alsóberecki település valószínűleg honfoglalás-kori. Első írásos emléke 1358-ból maradt fenn, ekkor Bereck néven a Szerdahelyi család birtoka volt. Birtokosai gyakran változtak. Ezek közül a legnevezetesebbek: 1954-ben Rákóczi Zsigmond és Ferenc, 1649-ben Zákány 3

Az egyes települések történetének leírása a www.ztsz.hu és a www.belföldiutazas.hu honlap adatai alapján készült

17

András. Több évszázada területéhez tartozik Zsarótanya és Ágócpuszta. A község a XIV. században - földesurát követve - református vallásra tért át. Templomát a XIII. század második felében árvíz pusztította el, 1789-ben építettek újat. A Bodroghalom első írásos említése 1358-ból való, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években kelta kori temetőt tártak fel a községben, a millenium évében pedig 28 honfoglalás kori sírra bukkantak. A község birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg pákászattal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A lukay, majd Bocskai, végül a Vécsey család tulajdona. A falut 1927-ig egykori birtokosai után Lukának hívták, a 20. század elején azonban, a Bodrogköz homokbuckáira való utalással felvette a Bodroghalom nevet. A vizsgált terület mai legnagyobb települése Cigánd, amelynek neve feltehetően Scygani István nemestől származik, akinek kiterjedt birtokai voltak Szabolcsban és Zemplénben. A települést a Tisza medre vágta ketté, Kiscigánd és Nagycigánd településre. A XIX.- XX. században mindkét településen jelentős volt a gyékényipar. A két településen az írásos emlékek szerint 1865-ben az árvíz jelentős károkat okozott. A Tisza folytonos mederváltoztatása következtében a két település összeépült, 1923-ban egyesült. Felsőberecki a honfoglalás előtti időkből való, ekkor szláv népek lakták. A honfoglalást követően kabar törzsek foglalták el, akik biztonsági határőrző feladatokkal maradtak itt. Az 1100-as években a kereszténység terjedése során Felsőbereckiben már a pálos szerzetesrend zárdája állt, aminek romjait a 15. században is említették. A 19. század végéig láp, nádas és mocsárvilág vette körül a települést. Az itt élő emberek az ezekből kialakított termővé vagy legelővé vált területekből gyarapították tulajdonaikat. A település lakossága római katolikus volt, feljegyzések szerint a római katolikus fából épült templomot az árvíz rendszerint elpusztította. A reformáció terjedése a község hitállásában is változást hozott. 1790-re tehető a református templom építésének időpontja, 1925-re a görög katolikus vallású lakosság is megjelent a községben. Györgytarló 1954-ben lett önálló község, addig Sárospatak külterülete volt. A település látványossága a műemléki jellegű kúriája. A magasföldszintes, részben alápincézett épület a XIX. század közepén, klasszicizáló stílusban épült. A Bodrogköz legrégebbi települése Karcsa. Első írásos feljegyzés 1186-os pápai oklevél, amikor II. Orbán pápa a kereszteslovagok magyarországi házait (köztük Karcsát) a saját fennhatósága alá helyezi. A falu a 19. század végéig hatalmas víz, mocsár, nádas vette körül. A külvillággal (a Máramarosi hegyvidékkel, Alfölddel) a 16-18. században még jelentős folyónak számító Karcsa kötötte össze. A Karcsa jelentőségét bizonyítja, hogy a település földbirtokosa hajóvámjoggal rendelkezett, és hogy a 15. században II. Rákóczi György terveket készíttetett a folyó szabályozására, hogy mélyjáratú hajók is közlekedhessenek rajta. A település Árpád-kori, román stílusú templomát feltehetően a johannita lovagrend építette. Karos már a honfoglaláskor is jelentős szálláshely lehetett, hiszen a község határában tárták fel honfoglaló őseink leggazdagabb temetőit, bennük a híressé vált tarsolylemezekkel. A község első írásos említése 1392-ből, az egri káptalan bizonyságleveléből származik. Területe birtokjogi szempontból a XVI. század végéig erősen megosztott volt. 1631-től a báró Sennyey

18

család rendelkezett a legnagyobb birtokkal a községben, 1880-ban tűzvész pusztított a településen. Református temploma 1824-ben épült fel. Kisrozvágy Árpád-kori település, amely IV. Béla uralkodása alatt a zempléni vár tartozéka volt, de a tatárjárás idején elpusztult. IV. Béla eladományozta, új tulajdonosai. Agen, Igner és Ambrus újból benépesítették. Birtokosai gyakran változtak, közöttük megtaláljuk a Sennyeyeket, Szirmayakat és a Perényieket is. Kúriáját a Bártfayak építtették. A község református többségű, temploma 1796-ban épült. Az 1930-as években jelentős római és görög katolikus, valamint izraelita közösség is jelen volt. Nagyrozvágy feltehetően Árpád-kori település első írásos nyoma 1415-ből származik, ekkor Kisfaludi Márk tulajdona. Területe birtokjogi szempontból rendszerint megosztott volt. Kúriáját a Revizkyek építtették. 1830-ban és 1900-ban a község nagy része leégett. A lakosság nagyobbik része református vallású, templomuk 1820-ban épült. Területéhez tartozik Belsőtanya, Bodolyó-, Meszecske-, Papgát-, Sáros- és Szajánszögtanya. Nagyrozvágy a XIX. század közepén sok réttel és egy tóval is rendelkezett, utóbbi bővelkedett halban és vad szárnyasokban. Pácin Árpád-kori település, első ismert írásos nyoma 1247-ből származik. Ekkor Roland nádor birtoka volt, aki a Bogáth-Radvány nemzetséghez tartozott, 1392-ben még mindig ez a nemzetség bírta a falut. Nevét 1398-ban a Pacsin, 1440-ben Páchin, 1443-ban Pacher, 1459ben Paszer alakban írták. A község birtokosai gyakran változtak, 1581-ben Magócsy Gáspárt és Andrást iktatták be, akik várkastélyt építtettek. 1598-ban Alaghy Menyhért, 1631-től a Sennyeyek bírták, akik még az 1930-as években is birtokosai voltak. A községet a XVIIIXIX. században a Sennyeyek válogatott gulyája tette ismertté. A reneszánsz kastélyt 1581-ben építtette Magocsy Gáspár és András, utóbbi feleségének lakhelyéül. 1591-ben Alaghy Ferenc folytatta az építést a déli tornyokkal és a külső fallal. A fokozatosan pusztuló kastélyt 1697 körül hozatta rendbe Sennyey István. Jelentősebb átépítésre a XIX. század elején került sor. Az 1970-es években felújították a kastélyt, ma a Bodrogközi kastély múzeumnak ad otthont. A parkja védett természeti érték. Ricse Árpád-kori eredetű, Boleszláv püspök a leleszi konventieknek adományozta. 1609-ben praedium volt, ekkor a Daróczyakat iktatták egyes részeibe. Ricse az 1930-as években is a leleszi konvent birtoka volt. A XVIII. században szombatisták is laktak itt, akik Mária Terézia uralkodása idején áttértek református hitre. Református temploma 1828-ban épült, izraelita temploma is állt már a XX. század elején. Lakóinak megélhetését döntően a mezőgazdaság biztosította, egyetlen üzeme az 1930-as években a malom volt. Rendelkezett helyi vasútállomással, postahivatallal és távbeszélő állomással. Tiszacsermely község 1948-ban jött létre a Cigándi határszél, Csermely, a Harkói tanyák, Józseftanya, Kishalászi tanyák, Kökényestanya, Nyúlvár és Újrakodó egyesítésével. Ideiglenesen a Józseffalva nevet viselte, de hamarosan felvette a Tiszacsermely nevet. Egyes részei alkották korábban Tiszakarád tanyavilágát. Tiszakarád 1904-ig Karád néven szerepelt a nyilvántartásokban, első ismert birtokosai az Agárdiak voltak. 1417-ben Perényi Miklóst és Nagytárkányi Györgyöt iktatták be egyes részeibe. Az 1598-as összeírás szerint a Rákócziaknak is voltak itt birtokai. A XVII. század folyamán a Sennyeyek bírják legnagyobb részét, akiktől 1751-ben Dory Ferenc báró kapta meg. 1800-ban e birtokok ismét a Sennyey család kezére kerültek. A XX. század elején gróf Mailáth Józsefnek voltak itt kiterjedt birtokai. Tiszakarád vonzáskörzetébe tartozott továbbá

19

az Andrástanya, Csermely, Harkói tanyák, Józsefmajor, Kishomok, Nyárjastanya, Őszemtanya, Pusztakarád és Tóháttanya. Az 1930-as években építették fel a helyi vasútállomást, postahivatalt és távbeszélő állomást. Vajdácska a váradi káptalan ősi birtoka volt, amelyet 1380-ban Domonkos leleszi préposttal elcserélt. Ekkoriban Vayda néven ismerték. Az 1598. évi összeírás már csak a leleszi prépostot említi birtokosaként. A XVII. században Vajdácska a hódoltság határára került. A "mecset" helyén épült fel 1864-ben a görög katolikus iskola. A református többségű Vajdácskán 1790-ben épült fel a református, 1904-ben a görög katolikus templom. A község 1890-ben majdnem teljesen leégett, az újjáépítés hamarosan megtörtént. Külterületéhez tartozik Ágóczpuszta, Nyerges- és Tenketanya.

20

I.3. Természetföldrajzi adottságok4 A Bodrogköz kiterjedése 945 km², amelyet a Bodrog, a Latorca és a Tisza folyók határolnak. Hazai 556 km²-es területéhez a Bodrog, a Tisza és a Karcsa-ér között fekvő részek tartoznak, amely 34 településből áll, ebből jelen munkában azzal a 14 településsel foglalkozunk, amelyeket a VTT I. ütemű árvízvédelmi beruházása: a Cigándi tározó, illetve az ehhez a kapcsolódó vízrendszer kialakítása érintnek. A vizsgált települések a Bodrogköz középső– északi részén helyezkednek el, a Tisza és a szlovák határ közötti területen. I.3.1. Domborzat A Bodrogköz kistáj 95-178 mBf közötti magasságú ártéri szintű síkság. A felszín átlagos relatív reliefe 4 m/km2; a középső részen élénkebb, a Bodrog és a Tisza mentén kevésbé változatos a felszín. A horizontális felszabdaltság a K-i (Karcsától É-ra, K-re) és a Ny-i részen a Tisza és a Bodrog mederváltozásai (morotvák, elhagyott medrek) következtében az átlagot meghaladó. A felszíni formákat tekintve a Bodrogköz középső része a legváltozatosabb. A karcsai egykori Tisza-ág és a jelenlegi Tisza-ághoz kapcsolódó folyóhátak közén kialakult, a szabályozásokig mocsaras-vizenyős területet számos 10-15 m magas futóhomoksziget tarkítja. A Tisza és a Bodrog menti alluviális síkságot elhagyott morotvák és mederszakaszok tagolják. I.3.2. Földtani adottságok A Zempléni hegységből lefutó patakok és a Tapoly, Ondava, Laborc homokos üledékekből álló hordalékkúpján az újpleisztocénben futóhomokos felszín képződött. A formákat gyakran löszös homoktakaró konzerválta. A Tisza és a Bodrog a formák nagy részét elpusztította, s jelenleg a felszín 90 %-át újholocén öntésképződmények, réti agyagok és lápos-kotus üledékek borítják. A kistáj hasznosítható nyersanyagai részben a homokos üledékekhez (Bodroghalom, Vajdácska), részben a középső rész egykori mocsaras-lápos területeihez (Nagyrozvágy, Semjén – mezőgazdasági tőzeg, lápföld) csatlakoznak. I.3.3. A Bodrogköz agrogeológiai-talajtani viszonyainak jellemzése5 A Bodrogköz a Tisza ma is süllyedő, relatív vízbőséggel bíró területe. Jól jelzi ezt a sűrű, részben mesterséges vízfolyás-hálózat, és több kisebb időszakosan vízjárta mocsaras-lápos terület, valamint a hidromorf talajképződmények nagy aránya. A szeszélyes vízjárás változatos üledék-transzportot és üledék-lerakódást eredményezett a környező területeken. A táj természeti viszonyainak megfelelően a talajképző kőzetet szinte kivétel nélkül holocén alluviális üledékek képezik, amelyek karbonátmentesek, mérsékelten savanyú kémhatásúak, tőzeg, kotu illetve agyag mechanikai összetételűek. A legidősebb felszíni képződmény a pleisztocén fluvio-eolikus homok képviseli, amelynek vastagsága általában meghaladja a 10 m-t. Ezt az uralkodóan aprószemű közepesen koptatott, általában mészmentes, vagy csekély mésztartalmú homokot a területet építő folyók rakták le, valószínűleg a pleisztocén utolsó interglaciálisában. Az azt követő glaciálisban e homok nagy részét a szél kifújta és áttelepítette a mai Nyírség területére kialakítva annak nagykiterjedésű 4

A fejezet „Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990.” alapján készült. 5 A Bodrogköz talajértékelését az MTA TAKI végezte a Cigándi tározó Előzetes Környezeti Tanulmánya keretében.

21

felszíni futóhomok összletét. Helyenként, ahonnan a szél valamilyen okból nem tudta elszállítani a homokot, jellegzetes homokbuckák alakultak ki. Ezt a homokréteget néhol vékonyabb-vastagabb folyóvízi kőzetlisztes, agyagos közbetelepülések megszakíthatják. Erre a szél által lepusztított felszínre rakta le a Tisza a pleisztocén végén, holocén elején az ártéri üledékeit. Ezek a Bodrogköz felszínének nagy részét alkotó holocén képződmények általában 2-4 m-es vastagságú folyóvízi, ártéri üledékek: agyag, agyagos–kőzetliszt, kőzetliszt. A felszínen uralkodó elterjedésű legfinomabb üledék az agyag, ill. az agyagos kőzetliszt. Ez a mélység felé durvul, csökken az üledék agyag tartalma, s 5 m mélységben már a Bodrogköz nagy részén, 10m-es mélységben pedig szinte az egészén a már említett összefüggő folyóvízi homokréteget találjuk. A terület felszínén található a legfiatalabb holocén képződmény, a vizenyős–mocsaras területeken kialakult tőzeg, amely helyenként több m-es vastagságot is elér. Hasonlóan nagyon fiatal holocén képződménynek kell még tekintenünk a folyók árterét borító friss öntést, amely az agyagtól a homokig váltakozva mindenfajta szemnagysággal előfordul. A Bodrogközben döntően lecsapolt és telkesített rétláp talajok és gyengén savanyú kémhatású réti talajok, illetve nyers és humuszos öntés- és homokfoltok találhatók. Az emberi beavatkozás hatására kialakult lecsapolt és telkesített rétláp talajok az állandó vízborítás megszűnésének, a talajvízszint süllyedésének hatására képződtek. A Bodrogköz nagy részén a térképező fúrások adatai szerint a talajvíz mélysége 1-3 m közötti, 1 m-nél közelebb a felszínhez csak egy-két kisebb területen, a laposokban mélyült fúrásokban található. Cigándtól K-re a Tisza mentén 6-8 m körüli a talajvíz felszín alatti mélysége, de az itteni fúrások a magaspart tetején mélyültek, a talajvíz szintje pedig a Tisza szintjére állt be. A homokdombok tetejére települt fúrások pedig a 10 m-es mélységig nem érték el a talajvizet. A talajvízszint tengerszint feletti magassága 99 és 88 Balti feletti m közt váltakozik. A legmagasabban ÉK-en a futóhomokos területeken, míg legmélyebben – néhány kisebb helyi depresszió kivételével – Bodrogköz Ny-i részén, Zalkod–Györgytarló térségében van. A talajvíz tehát É-ról D-re, ill. ÉK-ről DNy-i irányba áramlik. A talajvíz éves ingadozása jelentősebb, mint a vízszint sokéves átlagos változása: a Bodrogköz kútjaiban gyakran meghaladja a 2 m-t is. Az agyagos mechanikai összetételű területeken a talaj közepes víznyelésű, gyenge vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó tulajdonságú, míg a mélyebb térszínek területén jó víznyelésű és vízvezető-képességű, igen nagy vízraktározó- és víztartó képességű. Vízgazdálkodásukban is ez jelent elsősorban problémát, annál is inkább, mivel alattuk többnyire felszín közeli, vagy gyakran és tartósan felszín közelbe (sőt felszínig) emelkedő szintű talajvíz helyezkedik el. Kis sótartalma és kedvező sóösszetétele miatt a talajvíz nem fenyeget a sófelhalmozódás veszélyével. Mivel azonban telíti a talaj pórusterét, és ezzel akadályozza a felszínre jutó víz beszivárgását, növeli a belvízveszélyt. Részben a további víz tárolására alkalmas szabad pórustér hiánya vagy kis volumene, részben a talaj gyenge vízvezető képessége miatt a beszivárgás gyakran akadályozott, ami a talaj ill. terület fokozott belvízérzékenységét eredményezi. Az erős vízhatás alatt álló réti talajokban a növényzet nagy szervesanyag-produktumának lassú anaerob lebomlása miatt fokozott szervesanyag-felhalmozódás figyelhető meg. Az így kialakuló lápos réti talajok a láptalajok felé képeznek átmenetet a talajfejlődés hidromorf sorában. E nagy szervesanyag-tartalmú, szélsőségesen hidromorf talajképződmények kisebb foltokban, lokális mikromélyedésekben fordulnak elő.

22

A termőhelyi adottságok értékelése alapján a terület természeti adottságai közepes agrárpotenciált eredményeznek. A talajdegradációs folyamatok minősítése kapcsán megállapítható, hogy a térség a talajdegradációs folyamatok kiterjedtsége szerint közepesen-erősen degradált. A degradációs faktorokat egyenként vizsgálva a talajtermékenységet a savanyodás, a nehéz mechanikai összetétel és a belvízveszély közepes mértékben korlátozza. A jelenlegi állapot fenntartása -amely még most is jelentős területeken szántóföldi gazdálkodást jelent- nem indokolt ezen a XIX. században végrehajtott folyószabályozási munkálatok során lecsapolt, döntően vízhatás alatt álló alacsony agrárpotenciálú területen. A talaj agroökológiai potenciáljának meghatározása A területek elkülönítése a Kreybig-féle mezőgazdasági tájkörzetek elhatárolásának módszertana alapján készült. Az éghajlati, a domborzati, a földtani és biológiai sajátosságok figyelembe vételével egy egyszerűsített determinisztikus modell alapján kerültek csoportosításra az elkülönített területek. A determinisztikus modell egy ötfokozatú mezőgazdasági alkalmassági skálát határozott meg: 1. 2. 3. 4. 5.

igen gyenge termőképességű területek gyenge termőképességű területek közepes termőképességű területek jó termőképességű területek kiváló termőképességű területek

A 6. csoportba sorolhatók a nem mezőgazdasági hasznosítású területek (mezőgazdasági termelésre alkalmatlan szikes területek, települések, vízfelületek, erdők stb.). Leggyengébb termőképességű talajok (1. csoport) A mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas talajok a felszínben savanyú laza homokok illetve szikesek, amelyek területi előfordulása elenyésző. Gyengébb termőképességű talajok (2. csoport) A kistáj legnagyobb részét borítják az igen erősen kötött duzzadó-repedező talajok, amelyek erősebben savanyúak, mészigényesek. Altalajuk nagyobb mélységben már majdnem mindig gleyes. Amennyiben a gleyes réteg a felszínhez közel megjelenik már sekély termőrétegű talajról van szó. Helyenként az altalajban kavicsos és köves rétegek is előfordulnak, amelyek foltonként egészen a felszínig is feltörnek. Erősen savanyúak, pH-juk 5 körüli. Erősen kötöttek, nyirokszerűek, repedezők. A vizet igen rosszul vezetik, nehezen áznak be kellő mélységig. Vízraktározó képességük nagy, de a duzzadóképességük miatt korlátozott, ha nem repedezettek. Ugyanebbe a csoportba sorolhatók a már felszínben is szénsavas meszet tartalmazó laza homoktalajok, amelyek területi előfordulása csekély. Közepes termőképességű talajok (3. csoport) A mezőgazdasági művelésre közepes mértékben alkalmas, részben savanyú, televényesebb humuszos homoktalajok a kistáj területének néhány százalékát borítják. Ezen talajok felszíni rétegeikben gyengén savanyúak, de az altalajban már a felszínhez közel 5-6 % szénsavas meszet tartalmaznak. Humuszosréteg vastagságuk 60-70 cm. Humusztartalmuk 3-5 %. Nyers ásványi tápanyagokban gazdag, jó termékenységű talajok.

23

Jó termőképességű talajok (4. csoport) A kistáj területének számottevő részét borítják a televényes, szénsavas meszet tartalmazó humuszos homoktalajok és felszínben savanyúbb, kötöttebb jó minőségű talajok. Ezen területek talajai felszíni rétegeikben semlegesek, vagy gyengén lúgosak és sokszor már szénsavas meszet is tartalmazó homokos talajok. Humuszban gazdagok, humusztartalmuk 3-5 %, humuszos rétegvastagságuk 60-100 cm, néhol egészen 200 cm. Jó vízgazdálkodásúak, de mélyebb rétegeikben helyenként gleyesek. A felszínben savanyú, kitűnő minőségű vályog- és agyagtalajok csak annyiban különböznek a kék színnel jelöltektől, hogy felszíni rétegük kissé savanyú, sőt néha közvetlenül mészigényes is és kötöttebb. Vízvezető-képességük kissé gyengébb. Kiváló termőképességű talajok (5. csoport) A kistáj területén találunk még, nem jelentős előfordulással semleges vagy gyengén lúgos kémhatású, kitűnő minőségű, jellegzetes löszből keletkezett vályogtalajokat is. A jelzett területek talajai a felszínben semlegesek, vagy gyengén lúgosak, pH 6,5 - 7,5 értékek között mozognak, mésszel telítettek, de szénsavas meszet csak kisebb foltokon találunk, legfeljebb 6-7 % mennyiségben. Altalajuk szénsavas mésztartalma 10-20 %. Kötöttségük a felszínben közepes, az altalajban lazább, vízraktározó képességük köbméterenként 400-600 mm, vízvezető-képességük 20-30 mm óránként. Humuszos rétegvastagságuk 70-150 cm, humusztartalmuk 3-4 %, tehát nyers táplálóanyagokban igen gazdag, jó termékenységű talajok. Az altalajvíz mélysége 150-200 cm, igen kedvező. Nem szántóföldi földhasználat (6. csoport) A kistáj területének számottevő részén nem szántóföldi földhasználat jellemző: időszakosan vízállásos, vízjárta területek, erdők, tavak, nádasok, folyóvizek és települések találhatók. Bodrogköz talajainak szántóföldi alkalmassága Alkalmasság Igen gyenge termőképességű talajok Gyenge termőképességű talajok Közepes termőképességű talajok Jó termőképességű talajok Kiváló termőképességű talajok Nem szántóterületek Összesen Forrás: saját szerkesztésű táblázat

24

Terület (ha) 655,91 18 402,47 494,23 4180,24 3124,41 8901,23 35758,48

Arány (%) 1,83 51,46 1,38 11,69 8,74 24,89 100

25

I.3.4. Éghajlati viszonyok A kistáj éghajlata mérsékelten meleg, de közel van a mérsékelten hűvös éghajlati típushoz. ÉK-en és Ny-on mérsékelten száraz, máshol már inkább száraz. Az évi napfénytartam 18801920 óra közötti, nyáron 750-760 óra, télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 °C, a nyári félévé 16,6-16,8 °C. Április 13-14 után és október 14 előtt, azaz 183-184 napon át a napi középhőmérséklet sokévi átlagban magasabb, mint 10 °C. Évente 185 nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, április 15-16 és október 17 között. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5-33,7 °C, É-on és Ny-on 33,0-33,2 °C. A téli abszolút minimumok átlaga K-en kevéssel –18 °C alatti, a középső vidékeken –17,0 °C, Ny-on –15,5 és –16,0 °C közötti. A csapadék évi összege 580 mm körüli, de ÉK-en és Ny-on eléri vagy kissé meghaladja a 600 mm-t. A nyári félév csapadéka 350mm körüli, de ÉK-en és Ny-on 370mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 35-38, az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. ÉK-en és Ny-on 1,15 körüli, máshol 1,21 körüli az ariditási index értéke. A leggyakoribb szélirányok az É-i, ÉNy-i és D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket. I.3.5. Vízrajz A Bodrogközt a Tisza Zsurk-Tokaj közötti szakasza (92 km) és a Bodrog (50 km, 13 571 km2 összes és 972 km2 hazai vízgyűjtővel) határolják. A Tiszának Tokajnál 49 449 km2-re gyarapodik az összes, és 6 552 km2-re a hazai vízgyűjtő területe. Ide tartozik még a Ronyva (51 km, 522 km2) Sátoraljaújhely alatti szakasza (12 km, 54 km2). A tájat sűrű csatornahálózat szövi be, amelyek közül nagyobbak: a Berecki-főcsatorna (51 km, 184 km2), a Tiszakarádifőcsatorna (39 km, 325 km2) és a Törökéri-főcsatorna (34 km, 207 km2). Száraz, vízhiányos terület. A területen a fajlagos lefolyás: Lf=2 l/skm2; a lefolyási tényező: Lt=11%; a vízhiány: Vh=80 mm/év. A Bodrogköz kistájat határoló vízfolyásokra jellemző, hogy a kora tavaszi hóolvadásos árvizek a legmagasabbak, míg a kisvizek ősszel és télen jelentkeznek. A vízminőség a Tiszán I., a Bodrogon II. osztályú, de időnként még annál is szennyezettebb. A Tisza Dombrádig állandóan, felette időszakosan hajózható. A tiszalöki duzzasztás a Bodrogot is hajózhatóvá tette. Az időszakos belvizek levezetésére több mint 500 km-es csatornahálózat épült, amelyek vizét 9 db, 26,2 m3/s teljesítményű szivattyútelep emeli át. A Bodrogot és a Tiszát töltések kísérik. Az egész Bodrogközben 4 természetes tó (együtt 36 ha), 3 tározó (összesen 123 ha) és 14 holtág (92 ha) található. A tervezési területen a természetes tavak között a Karcsa-tó (24,5 ha), a tározók között a vajdácskai (55 ha) a legnagyobb. A talajvíz a csatornák mentén 2 m felett áll, máshol 2-4 m között ingadozik. Mennyisége 3-5 l/skm2. Kémiai jellege Tiszakarádtól DNy-ra nátrium-, máshol kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége viszont az ÉK-i tájrészen haladja meg a 25 nk°-ot, míg DNy-on 15-25 nk° között van. A szulfáttartalom csak helyenként haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/skm2 között van. Az ártézi kutak mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom is. I.3.6. Természetes növényzet Az Észak–alföldi flórajárás (Samicum) részét alkotó kistáj fontosabb potenciális erdőtársulásai a tölgy–kőris–szil ligeterdők (Querco–Ulmetum) és a kőris–mézgáséger láperdő (Fraxino pannonicae–Alnetum hungaricum), valamint a gyertyános tölgyesek (Querco 26

petraeae–Carpinetum, Querco robori–Carpinetum). A típusjelző lágyszárúak között a perjefélék (Poa), az erdei szálkaperje (Brachypodium silvaticum) és a posványsás (Carex acutiformis) említhető. A vizsgált terület erősen mezőgazdasági művelés alatt áll, így a természetes növényzet már csak nagyon kis mozaikokban, úgynevezett természeti területeken található meg. A természeti területek a Bodrogközben jellemzően erdők, gyepek és vizes élőhelyek lehetnek. A természeti területeket a 9. számú térkép ábrázolja. Az erdők A Bodrogközben – pontosabban: az érintett mintaterületen – fennmaradt erdők sokkal inkább faültetvények, mintsem természetes erdők. Értékük változó. Jellemző az invazív fajok (amerikai kőris, zöldjuhar) és a tájidegen haszonfák (nemesnyár, akác, vöröstölgy) jelenléte. Ugyanakkor egyes foltjaikban megőrizték az egykori erdőségek aljnövényzetét, cserjeszintjét. Több értékes terület található a Pácin melletti Mosona-erdőben, Becsked határában a Becskedi-erdőben. Karcsa alsó határának erdős foltjai kevésbé értékesek, de az aljnövényzetük több helyen ígéretes (mocsári növényekben és erdei fajokban gazdag), és a fák korösszetétele is természetszerűvé teszi. Több helyen spontán erdősülő foltok is vannak benne. A terület legértékesebb erdőfoltja Pácin mellett a Mosona-erdő. A gyertyános–tölgyes övben elhelyezkedő, az Alföldön ritkának számító maradványerdők egyik utolsó képviselője. Mai állományai telepítettek (RC), és erdészeti kezelés alatt állnak, de nagyon értékesek fajgazdagságuk (mind a lombkorona- és cserje-, mind a lágyszárú- és mohaszintet tekintve), mikro-élőhelyeik, változatosságuk miatt. Az apró békalencsétől a kocsányos tölgyig több száz faj őrzői. Sok a vízállásos hely, ami tovább fokozza változatosságát. A terület erdőalkotó faja a kocsányos tölgy (Quercus robur), ami mellett másodlagos fajként jelenik meg a gyertyán (Carpinus betulus), mezei juhar (Acer campestre). Különféle telepített keményfás erdőrészletek alkotják, amelyek az alföldi zárt kocsányos tölgyesek, gyertyános tölgyesek, keményfás ligeterdők fajkészletének őrzői. A pácini Karcsa és a többi kisebb csatorna ill. érmaradvány elég jó vízellátást biztosít, és vizes élőhelyekkel gazdagítja a területet. Vízállásos helyeken spontán felnövő égeres és fehérnyaras liget-foltokat találhatunk. Tavaszi aspektusa színpompás és fajgazdag (odvas keltike, pettyegetett tüdőfű, tavaszi lednek, hagymás fogasír, kapotnyak, kis télizöld, stb.). Az erdőben jelentős védett ochidea-fajok is élnek. Fejlett a cserjeszint, sok az elegyfa, azonban mivel idősebb állományokat is tartalmaz, fennáll a mihamarabbi kitermelés (tarvágás) veszélye. Az északi részébe nyúló hatalmas parlagon is működik a szukcesszió, egyelőre rekettyefűz-, illetve töviskés (kökény-galagonyavadrózsa) cserjések alakultak ki, sok honos és idegenföldi famagonccal és –sarjjal elegyedve. Mindenképpen védelemre és további megfigyelésre érdemes. Gyepek A mintaterület gyepterületei jórészt háborgatott, nem megfelelően kezelt, másodlagos gyepek. Kivétel ez alól a Pallagcsa területén található legelők egy része, Pácin mellett az Óronyva melléke, továbbá a Vajdácskai-legelő. A természetszerű gyepek jórészt ecsetpázsitos mocsárrétek; fajgazdagabb térségek felső szintjében réti ecsetpázsit, réti perje, fehér tippan, a szárazabb foltokon juhcsenkesz, karcsú perje; réti, mocsárréti, mocsári elemekkel. A szárazabb medermaradványokban (pl. az Óronyva sekélyebb részein Pácin mellett, a Nagy-ér holtágaiban a Vajdácskai-legelőn) harmatkásás állomány, ill. nem zsombékoló magassásos (parti-, mocsári-, éles- és bókoló sás).

27

A mocsárrétek egyik legjellemzőbb problémája a vízhiány, amely különösen száraz időszakban nyomja rá bélyegét e foltokra. Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek gyorsan és könnyen regenerálódnak. Kivételt képeznek ez alól az állandó, nyíltvizű tavak, amelyek lassan eltűnnek a Bodrogközből. A vizek szinte kivétel nélkül tápanyagban gazdag, eutrof területek. Jellemzően mocsaras, feltöltődött, feliszapolódott medrűek. Kivétel talán csak a Karcsa Pácin melletti medermaradványa. A mocsár, illetve láp-maradványok, és a kevés állandóvizű csatorna igen fajgazdag élőhelyek. Találhatók bennük nádas, gyékényes foltok, vízi harmatkásás állományok magassásos, nem zsombékoló, ecsetpázsitos mocsárrét, rekettyefűzmocsár spontán kialakuló fűz-nyár ligetkezdemények. I.3.7. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, száraz, jelentős vízhiánnyal kűzdő térség, amit a Bodrog és a Tisza jelenléte némiképp enyhít. A Bodrog és a Tisza védgátjain belül fekvő terület időnként magas talajvízű, alacsony helyzetű, ártéri síkság–jellegű hullámtér, amelyet fiatal, nyers öntéstalajok fednek. Sok rajtuk a rét, legelő, valamivel kevesebb az ártéri liget– és láperdő, amelyek többsége nyáras–füzes láperdő. A gátakon kívüli terület nagy része magas talajvizű, mentesített, alacsonyártéri síkság, amit holt medrek, erek szabdalnak. Talajtakarója főleg réti talaj, de a réti öntés típus is gyakran előfordul. A szántóföldi hasznosítás uralkodó, de rétek, legelők és az egykor terjedelmes ártéri ligeterdők maradványai is tetemesek. A folyóhátak buckavonulatok közé zárt rossz lefolyású laposok síkláp és lecsapolt síkláp talajain általános a rétlápok és az ártéri ligetek előfordulása. A felszínből kiemelkedő folyóhátak és buckavonalak néhány méteres hordalékkúp–síksági szigetek kötött homokos felszínnel, humuszos homok és kovárványos barna erdőtalajjal. A Bodrogköz kistáj legfontosabb földrajzi jellemzői Domborzati viszonyok Tszf-i magasság (m) Típus Átlagos relief (m/km2) Felszín alatti rétegek Felszíni rétegek

Főbb típusai

Termékenységük Ált. jellemzés Évi napfénytartam Évi középhőmérséklet (C°) Évi átlagos csapadékmenny. (mm) Hótakarós napok

28

95-178 ártéri szintű tökéletes síkság 4 Földtani adottságok homokos üledékekből álló hordalékkúp felszín 90%-án újholocén öntésképződmények, réti agyagok és láposkotus üledékek Talajtani adottságok 45% réti talajok, 22% fiatal, nyers öntéstalajok, 15% réti öntéstalajok, 7% lecsapolt és telkesített síkláp talajok, 5% barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok), 5% kovárványos barna erdőtalajok, 1% humuszos homoktalajok változó termőképességűek (V.-VIII. oszt.) Fontosabb éghajlati jellemzők mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvös éghajlati típushoz, ÉK-en és Ny-on mérsékelten száraz, máshol inkább száraz 1880-1920 (nyáron 750-760, télen 170 óra körül) 9,5-9,7 (vegetációs periódusban: 16,6-16,8) 580 körül, néhol több (vegetációs periódusban 350 körül) 35-38

Ariditási index Uralkodó szélirány Átl. szélsebesség (m/s) Vízrajzi jellemző Vízfolyások Tavak Talajvíz

Rétegvizek Vízkészletek kihasználtsága Flórajárás Fontosabb potenciális társulásai

ÉK és Ny: 1,15, máshol 1,21 É-i, ÉNy-i, D-i kevéssel 2,5 felett Vízrajzi jellemzők száraz, vízhiányos Tisza, Bodrog, Ronyva, Berecki-főcsatorna, Tiszakarádi-főcsatorna, Törökéri-főcsatorna, vízminőség: Tiszán I., a Bodrogon II. osztályú 4 természetes tó (együtt 36 ha), 14 holtág (92 ha), 3 tározó (123 ha) átl. 2-4 m mélységben, mennyisége 3-5 l/s. km2, Tiszakarádtól DNy-ra nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus , keménysége ÉK-en 25 nk°fölött, DNy-on 15-25 nk° szulfátkoncentráció csak helyenként 60 mg/l fölötti 1-1,5 l/s.km2, az ártézi kutak mélysége ritkán több, mint 100 m, de ált. bővizűek a vízhálózatok kihasználtsága 20% alatt, a kutak terhelése 80% Növényzet Észak-alföldi flórajárás (Samicum) potenciális erdőtársulások: tölgy-kőris-szil ligeterdők, kőris-mézgáséger láperdők, gyertyános-tölgyesek

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat

29

I.4. Helyi társadalom A tervezési terület a Cigándi árapasztó tározó és a Tiszakarádi ártéri tájgazdálkodási mintaterület településeit foglalja magába. 14 települést érint, amelyek közül 12 a Bodrogközi (Alsóberecki, Bodroghalom, Cigánd, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Pácin, Ricse, Tiszacsermely, Tiszakarád), 2 a Sárospataki (Györgytarló, Vajdácska) kistérséghez tartozik. A demográfiai adatokat a I/5. számú tematikus térkép mutatja. A vizsgált térség össznépessége 17.635 fő (2001). Egy városa: Cigánd (2004-től) 3.193 fővel a legnépesebb, a települések fele 1000 fő alatti aprófalu. A legkisebb népességgel Kisrozvágy (212 fő) és Felsőberecki (326 fő) rendelkeznek. Átlagos népsűrűsége 52 fő/km², az országosnak (110 fő/km²) kevesebb, mint fele. A legmagasabb mutatók Alsóbereckit (117 fő/km²) és Felsőbereckit (92 fő/km²), a legalacsonyabbak Györgytarlót (20 fő/km²) és Kisrozvágyot (25 fő/km²) jellemzik. A népesség-alakulás folyamatának elemzése 1870-2001-ig A jelentős történelmi korszakokon átívelő – népszámlálások alkalmával összegyűjtött adatokon alapuló - vizsgálat során megállapítható, hogy a térségben négy korszak többékevésbé markáns demográfiai hatásai mutathatók ki. Népesség alakulása 1870-1999 között 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

1999

Alsóberecki

451

439

552

542

590

596

742

772

854

866

822

794

806

854

Bodroghalom

668

841

984

1025

1318

1329

1766

2050

2232

2357

2066

1792

1531

1518

Cigánd

2802

2602

3183

3631

3894

3840

4715

5104

5203

5421

5089

4392

3758

3560

Felsőberecki

223

193

272

320

360

377

406

452

430

413

410

365

325

338

Karcsa

855

966

1313

1653

2055

2068

2342

2435

2575

2711

2545

2259

2132

2102

Karos

507

514

593

579

625

673

735

820

879

1006

840

691

526

475

Kisrozvágy

468

441

419

450

577

550

525

550

571

515

418

403

274

269

Nagyrozvágy

899

755

966

1192

1195

1122

1401

1418

1481

1484

1362

1101

921

835

Pácin

1271

1212

1339

1579

1827

1819

2169

2387

2598

2557

2265

1927

1744

1615

Ricse

1184

1245

1490

1761

1955

2026

2677

3441

3107

3263

3120

2646

2114

1954

Tiszacsermely

426

462

669

729

656

683

726

1166

1367

1515

1316

1007

683

666

Tiszakarád

956

1036

1500

1633

2201

2187

3013

3528

3574

3730

3600

3163

2828

2751

Györgytarló

386

336

386

470

615

668

716

780

893

1292

1165

802

606

651

Vajdácska

1029

972

1202

1286

1423

1423

1715

1937

2033

2008

1884

1566

1276

1330

Forrás: Népszámlálások adatai + saját szerkesztés

Az első ilyen időszak 1870-1880 között volt, amikor kivándorlási hullám indult meg az országban6, és az adatsorok alapján ezt a térséget is érintette. Ekkor többnyire a telkes gazdák indultak útnak, akik népes családdal rendelkeztek, és feltételezhetően nem tudtak tovább terjeszkedni. A Bodrogközben 8 település mutatói utalnak erre, amelyekben a népesség csökkenése átlagosan 8,4 %-os volt. Legnagyobb mértékű (16 %) Nagyrozvágy, legkisebb (2,7 %) Alsóberecki népességvesztése volt.

6

Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig (Osiris kiadó, Bp. 2003), 66.o.

30

Ezen az időszakon kívül az I. világháború veszteségei 5 településben, a II. világháborúé 2 településen láthatók, de össztérségi szinten már nem érzékelhetőek, nem okoztak csökkenést. Települési szinten az első esetben 0,4-6,1 % közötti, a másodikban 4,9-9,7 % közötti csökkenés tapasztalható. A két világháború és az azt követő változások sem hatottak annyira a térség népességszámának alakulására, mint a legnagyobb „megrázkódtatást” elindító 1960-as évekbeli kollektivizáció, majd a továbbiakban a hazai településpolitika falusorvasztó következményei. 1960-1970 között a lakosok száma 7,7 %-kal, később a hetvenes-nyolcvanas években 15-15 %-kal csökkent a térség átlagában, miközben pl. Sátoraljaújhely lakossága 1960 és 1980 között 5, majd 8 %-kal növekedett. Ez a folyamat az 1990-es évekre „csendesedett le”, akkor már „csak” 9,7 %-os volt a népességvesztés a térségben. Ugyan térségi átlagokról van szó, azonban a népesség erózió az említett időszakokban kivétel nélkül minden települést érintett. A rendszerváltást követően fordulat következett be, és 4 településen (Györgytarló, Vajdácska, Alsóberecki és Felsőberecki) növekedés indult meg. A korabeli településpolitikát kizárólag a városfejlesztések jellemezték. A centralizációs törekvések következtében az intézmény-összevonásokkal, infrastrukturális lemaradással sújtott falvak népessége elvándorlással próbált meg javítani hátrányos helyzetén. Ellenkező irányú folyamatokat a második gazdaság legalizálása, a családok több lábon állásának lehetősége, valamint népesség cseréje indított el néhány településen7. Demográfiai helyzetkép (2001) Természetes szaporodás 5 településben mutatható ki (Alsóberecki, Cigánd, Tiszacsermely, Tiszakarád, Györgytarló), a többiekre a fogyás jellemző. A vándorlási különbözet (1990-2001 közötti időszakra) 6 településen negatív, 7 településen pozitív és 1 településen kiegyenlítettnek mondható. A legrosszabb helyzet Kisrozvágyon és Tiszacsermelyen alakult ki, itt a népesség 12,3 %-a vándorolt el. A legjelentősebb bevándorlás Vajdácska (15,2 %) és Karos (11 %) településeken volt. 4 települést kivéve extrém vándorlási mutatók jellemzőek a térségre, mindkét irányban. Bevándorlás a közeli városok felé (Sárospatak, Sátoraljaújhely) jobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező településekben mutatható ki. Az öregségi mutató vizsgálata alapján – térségi átlag: 0,79 – elöregedő (1,0 feletti): Karos, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, és a legfiatalabb lakosú települések: Tiszacsermely (0,45), Tiszakarád (0,57) és Felsőberecki (0,52). Iskolázottság A vizsgált térség tíz évnél idősebb népességének 1,5 %-a nem végezte el az általános iskola első osztályát, vagyis írástudatlannak mondható. Legnagyobb arányban Tiszacsermelyen (4,3 %), legkisebb arányban Felsőbereckiben (0,4 %). Az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya ennél sokkal magasabb. Az érettségivel rendelkezők aránya térségi átlagban 14 %, kevesebb az 1999.évi országos átlag felénél (29,4 %). Ezen belül a legmagasabb Alsóbereckiben (22,3 %), a legalacsonyabb Tiszacsermelyen (6,7 %). A diplomázottság térségi mutatója: 2,8 % (1999.évi országos adat: 13,9 %). Ismét Tiszacsermely a legelmaradottabb (0,9 %), és a legkedvezőbb Karcsa (5,6 %)

7

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében (Osiris, 2002), 56.o.

31

helyzete. Érdekesség, hogy 3 település kivételével a diplomások között magasabb a nők aránya. Gazdasági aktivitás A térség átlagos foglalkoztatottsága 22 %, ami mind az országos rátánál (56,6 %), mind az Észak-Magyarországi Régió – a régiók közötti utolsó helyhez elegendő - értékénél (49,7 %) jóval kedvezőtlenebb. A legmagasabb értékek (30 %) Alsóbereckire és Bodroghalomra jellemzőek, a legalacsonyabb mutatók a nagyarányú (20 % feletti) cigánynépességgel rendelkező Tiszacsermelyen (12 %), Tiszakarádon és Cigándon (16 %) vannak. A munkanélküliség átlagértéke a vizsgált területen 7,1 %, 1,4 %-kal több az országos rátánál, de az Észak-Magyarországi Régióét (8,5 %) nem haladja meg. Ezen belül a leginkább sújtott települések: Tiszakarád (11 %), Tiszacsermely (9 %) és Ricse, Pácin (9 %). A legjobb helyzetűek: Alsóberecki, Felsőberecki és Karcsa (5 %). Az eltartottak aránya a foglalkoztatottakhoz képest a térségben igen magas (1,5), és összesen egy településben (Karoson) több a foglalkoztatottak száma az eltartottakénál. A legrosszabb arányt Tiszacsermelyen (3,3) és Tiszakarádon (2,4) találjuk, ami érthető, hiszen az 1 roma keresőre jutó eltartottak aránya országosan is háromszorosa a többségi lakosságénak8.

Foglalkozási szerkezet (%) 2001

Ország együtt Vidék együtt Falvak É-Mo-i Régió Tervezési terület

Mezőgazdaság 5,65 7,32 18,29 4,8 7,6

Ipar 31,55 35,09 29,03 38,80 46,5

Tercier 62,8 57,59 52,68 56,4 45,8

Forrás: Nemes Nagy József: A Vásárhelyi terv hatásterületének fejlettségi és gazdaságszerkezeti jellemzői (2003) kiegészítve saját adatokkal.

A táblázatból kiderül, hogy a vizsgált térség mezőgazdasági foglalkoztatottsága nagyjából megfelel a vidéki átlagnak, azonban az ipari foglalkoztatottak aránya nagyobb az összes felsoroltnál. Ez a közeli városok (Sátoraljaújhely, Sárospatak) iparának nagy munkaerőfelszívásával magyarázható. A foglalkozási szerkezet szélsőségei között megemlítendő a legtöbb mezőgazdaságban foglalkoztatottal rendelkező Tiszakarád (19,5 %) és Györgytarló (18,1 %), iparban: Bodroghalom (57 %) és Nagyrozvágy, a szolgáltatási szektorban Ricse (70 %) kiemelkedő. Ellenkező oldalon a legkevesebb mezőgazdaságban foglalkoztatott Alsóbereckiben (1,7 %) és Felsőbereckiben (2,1 %) él, az iparban dolgozók aránya Ricsén (22 %), a szolgáltatási szektor dolgozóinak hányada Györgytarlón (37 %) alacsony. Magyarázatra szorul az elmaradott térségek foglalkoztatásában jelentkező magas ráta a szolgáltatási szektorban. A rendszerváltás után felerősödtek a gazdaság tercializálódásának tendenciái, mert e szektor munkahely-megtartó szerepe lényegesen nagyobb volt az átstruktúrálódás alatt lévő termelő ágazatokénál. A nagy állami ellátórendszerek (oktatás, egészségügyi és szociális ellátás) és a közigazgatás többé-kevésbé zavartalanul működött. Ezt tovább erősítette, hogy a kényszervállalkozások többsége is szolgáltató ágakban alakult. Azonban az elmaradott térségek tercializálódása nem a fejlődés, hanem éppen a lemaradás

8

J/4125. jelentés az Országgyűlés részére a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról (2003) Háttéranyag

32

jele, mivel a belső arányokban a gazdaság dinamikájának indikátorát jelentő üzleti szolgáltatások, valamint a turizmus aránya rendkívül alacsony, illetve hiányzik.9 A vizsgált terület népességének aránya az egyéni gazdaságokban átlagosan 71,6 %. A legmagasabb Kisrozvágy (100 %), Pácin (96,4 %) és Bodroghalom (90,9 %) településekben, legalacsonyabb Györgytarlón (44 %), Cigándon (53 %) és Alsóbereckiben (54 %). E mutatók akkor nyernek értelmet, ha azt is látjuk, hogy az itt élő népesség több, mint egyharmadának (36,8 %-ának) az egyéni gazdaságon kívül nincs más jövedelemforrása. A lakosság többi részénél kiegészítő tevékenység, és a családok két lábon állását, vagyis megélhetési biztonságát szolgálja. Fenti megállapításokat tükrözik az alábbi települési mutatók szélsőségei. Kizárólag az egyéni gazdaságokban folytatott tevékenységéből tartja fenn magát a lakosság 63,2 %-a Kisrozvágyon, 49,5 %–a Pácinban. Legkevesebb ez az arány Alsóbereckiben (20,6 %) és Györgytarlón (24,3 %).

9

Nemes Nagy József: A Vásárhelyi Terv hatásterületének fejlettségi és gazdasági jellemzői (2003)

33

I.5. Területhasználat A Cigándi tározóval és a hozzá kapcsolódó vízrendszerrel érintett 14 település közigazgatási területe összesen 36 421 ha. A területhasználati mérleg a földhivatali nyilvántartás alapján készült. A földhivatali térképet a I/6. számú térkép mutatja. A nyilvántartási adatok nem mindig mutatják az aktuális állapotot, a pár éves gyümölcs és erdőtelepítések, gyepfeltörések így nem kerültek bele a területi mérlegbe. Területhasználati mérleg Művelési ág ha % Művelési ág Árok 160,34 0,04% Rét Bánya 48,13 0,44% Szántó Belterület 2405,93 6,61% Szemétlerakó telep Külterületi lakóépület 36,44 0,10% Szőlő Erdő 2423,25 6,65% Tanya Gazdasági épület, udvar 224,59 0,62% Töltés Gyümölcsös 427,87 1,17% Út Ipartelep, üzem 51,66 0,14% Vasút Kert 144,18 0,40% Vizenyős terület Kivett terület 1,8 0,00% Vízfelület, vízfolyás Közmű terület 42,72 0,12% Víztározó Legelő 4455,16 12,23% Zöldfelület Nádas 96,59 0,27% Összesen Forrás: földhivatali adatok + saját szerkesztésű táblázat

ha % 2725,82 7,48% 20460,32 56,18% 3,37 0,01% 12,16 0,03% 84,59 0,23% 170,72 0,47% 868,63 2,38% 0,57 0,00% 467,7 1,28% 976,85 2,68% 111,06 0,30% 7,02 0,02% 36421,25

100%

Az elemzéshez a földhivatali nyilvántartás alapú területhasználati besorolások 11 kategóriába kerültek összevonásra. Ennek megfelelően: – infrastruktúra területek: árok, közmű terület, szemétlerakó telep, töltés, út, vasút – építmény által igénybevett terület: belterületi lakóépület, gazdasági épület, udvar, tanya – egyéb: bánya, kivett terület, víztározó, zöldfelület

A vizsgált területnek kicsit több mint a fele (56 %) szántóföldi művelés alatt áll. Területileg a rét–legelő gazdálkodás is meghatározó, ami főleg a termőhelyi adottságok miatt alakult ki, a legelők 12%–ot, a rétek 7%–ot foglalnak el. A térségben a gyümölcs, szőlő és kert művelés nem jellemző, ezek a területek mindössze 2 %–ot foglalnak el, aminek a fele gyümölcsös, a másik része kert művelés alatt áll, a szőlőterületek elhanyagolhatóak. Jelenleg 2 % körüli a vizenyős területek és a nádasok aránya, azonban komoly gondot okoznak a tavaszi belvizek. Az erdők a tervezési terület mindössze 7 %–át teszik ki, ami országos szinten is igen alacsony erdősültséget jelent. A belterületek a terület 7 %–át adják, 1 %–a építmények által igénybevett terület, az infrastrukturális létesítmények és a vízfelületek, vízfolyások 3–3 %–os területi részesedésűek.

34

Területhasználati mérleg Vízfelület, vízfolyás 3% Vizenyős terület, nádas 2%

Infrastruktúra Építmény által Egyéb igénybevett területek 0% Belterület terület 3% 7% 1% Erdő 7%

Gyümölcsös, szőlő, kert 2% Legelő 12%

Szántó 56%

Rét 7%

I.5.1. A mezőgazdasági területek használata A térség döntően szántóföldi művelés alatt áll, átlagosan a terület 56 %–a szántó. A szántóföldi alkalmasságra irányuló talajvizsgálatok alapján ezzel szemben a terület csupán 20%–át borítják jó, illetve kiváló termőképességű talajok, 53 %–át pedig igen gyenge, illetve gyenge talajok borítják.. A szántóterületek aránya a tervezési terület nyugati részén fekvő településeken (Alsóberecki, Bodroghalom, Karos, Tiszacsermely, Tiszakarád, Vajdácska), és Kisrozvágyon az átlagnál nagyobb arányúak. A rét, illetve legelő területek aránya átlagosan 19 %, a terület középső részén elhelyezkedő 3 településen (Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy) jellemzően magasabb az arány. A gyümölcs és a szőlőművelés nem jellemző a vizsgált térségre, Györgytarlón nagyobb összefüggő, míg Alsóbereckiben egy kisebb területet borít gyümölcsös. Kisrozvágyon feltünően nagy (6%) körüli a vizenyős területek aránya. Településenkénti elemzés Alsóberecki a vizsgált térség legkisebb települése, közigazgatási területe 686,27 ha, amelynek 60 %–a szántó. Ezzel szemben a talaj a terület csupán 1,5 %–a jó termőképességű a szántóföldi alkalmasság alapján. A rét–legelő aránya 8 % körüli, a Bodrogköz vizsgált településeihez képest viszonylag magas 4 % körüli a gyümölcsösök és 1 % körüli a kertek aránya, a vizenyős területek 2 %–ot foglalnak el. Bodroghalom 2686,05 ha–os területén nagyon magas 73 % körüli a szántóterületek aránya, bár a talajok csupán 12 %–a tartozik a jó, illetve kiváló termőképességű talajok közé. Rét–legelő gazdálkodás 10 %–on folyik, a nádas és a vizenyős terület összesen 3 %–ot foglal el, a település külterületén kis mértékű kert és szőlő művelés van, ami 1 % területi részesedésű.

35

Cigánd a vizsgált terület legnagyobb települése 5676,31 ha. Cigándon szintén a szántóterületek vannak túlsúlyban, azonban itt csupán a terület 54 %–át foglalják el. Itt szántóföldi alkalmasság alapján a talajok 40%–a jó, illetve kiváló termőképességű. A rét– legelő gazdálkodás közel 13 %–on folyik, összesen 1 %–nyi területi részesedésű a kert, gyümölcs és szőlő gazdálkodás. A vizenyős terület aránya a nádasokkal együtt csupán 1 %, viszont magas a vízfolyások aránya (Tisza), és itt található a vizsgált terület egyetlen víztározója, amely belvíztározónak épült, de víz jelenleg nincs benne. Györgytarló területe 3017,24 ha, ennek 52 %–a szántó, magas 23 % a rét–legelő gazdálkodás aránya, a térséghez képest magas 10 % a gyümölcsösök aránya, a terület 1 %– a vizenyős. A területen található talajok szántóföldi alkalmasság alapján gyenge termőképességűek. Karcsa területe 4369,72 ha, amelynek 51%–a szántó terület, bár szántóföldi alkalmasság alapján csupán 16 %–át borítják közepes, jó, illetve kiváló termőképességű talajok. Közel 25 %–a rét–legelő, ami magas arány. A terület 1 %–át nádas és vizenyős terület borítja, elhanyagolható területen (alig 13 ha–on) folyik gyümölcs, kert és szőlő gazdálkodás. Karos területe 1531,81 ha ennek 66 %–a szántó, de csupán 9%–án található jó termőképességű talaj. 16%–a rét–legelő gazdálkodás alatt áll. A kertek területi aránya 3% körüli, gyümölcsös nincs a területen, a szőlők mérete elhanyagolható. A nádasok és a vizenyős területek aránya 2% körüli. Kisrozvágy 833 ha–os területével a második legkisebb település. Itt is a szántóterületek túlsúlya jellemző (58%), ami indokolt tekintve, hogy szántóföldi alkalmasság alapján a terület 64 %–án jó, illetve kiváló termőképességű talajok találhatók. A rét–legelő gazdálkodás a terület 17 %-át foglalja el, kertek közel 2 %–ot borítanak. Kiemelkedően magas a vizenyős területek aránya, ami a nádasokkal összeadva meghaladja a 6 %–ot. Nagyrozvágy területe 2686 ha, amelynek 54%–a szántó, és csupán 8 %–át borítja jó termőképességű talaj. 31 %–a rét–legelő gazdálkodás alatt áll, ebből is kifejezetten magas a rétek 21 % körüli aránya. A terület 1 %–át nádas és vizenyős terület borítja, és közel 1 %–on folyik gyümölcsös és kert gazdálkodás. Pácin területe 3393 ha, ennek 47%–a szántó, aminek alig több mint felén találhatók jó, illetve kiváló termőképességű talajok. Magas 29 % a rét–legelő gazdálkodás aránya. Elhanyagolható részén alig több mint 1 ha–on található gyümölcsös, illetve kert. A terület 2 %–a vizenyős. Ricse területe 2475 ha, amelynek 53%–a szántó, a terület 58 %–a jó illetve kiváló termőképességű talajú. 13 %–a rét–legelő. 53 ha–on folyik gyümölcs termesztés, amely a közigazgatási terület 2 %–át jelenti. Alig 1 % a vizenyős területek aránya. Tiszacsermely 2027 ha–os területének nagy része, 59%–a szántó, bár szántóföldi alkalmasság alapján a terület1%–át borítják jó termőképességű talajok. 6 %–a rét–legelő. A vizenyős területek és nádasok (közel 6 ha), illetve a gyümölcsös (0,5 ha) elhanyagolható nagyságúak.

36

Tiszakarád 4762 ha területű, 59 %–án szántó, többnyire gyenge termőképességű talajokkal. A terület 19 %–án rét–legelő gazdálkodás folyik. Elhanyagolható nagyságú ( 2 ha körüli) a gyümölcsös. A terület majdnem 2 %–a vizenyős terület és nádas. Vajdácska területe 2277 ha ennek 60%–a szántó,amelyeket gyenge termőképességű talajok borítanak. Magas 20 % a rét–legelő gazdálkodás aránya. 11 ha–on található gyümölcsös, illetve kert. A terület 2 %–a vizenyős. I.5.2. Erdőterületek Az erdőterületek vizsgálata az Állami Erdészeti Szolgálat kezelésében álló Országos erdőállomány adattár adatainak felhasználásával készült. Ezen adattárban szereplő erdők eltérnek a földhivatali nyilvántartásba bejegyzett erdőterületektől, mert tartalmazzák a új, pár éves telepítéseket is. A vizsgált területen az átlagos erdősültség 8% körüli, ez megfelel a Tisza térség átlagos erdősültségének (6,9%), ám az országos átlagnak (18%) csupán harmada és az Alföld átlagának is mindössze csak a fele. A Tisza térség térszerkezeti tanulmányterve távlatban 15 % erdősültséget irányoz elő a Tisza mentén, azonban a tervezett árapasztó tározók és a mélyárterek területén tervezett vízpótlás és tájhasználat–váltás lehetőséget teremtene a 27 %– os erdősültségi arány kialakítására, amely a tervezett távlati országos átlagnak felel meg. A vizsgált települések a Bodrogközi mélyártérben helyezkednek el, így terv szerint itt is a 27 %– os távlati erdősültség elérése a cél. Jelenleg az alacsony erdősültségi arány településenként is nagy eltéréseket mutat. A vizsgált 14 településből hét településen 6%, vagy az alatti az erdő terület. Viszonylag kedvezőbb az arány (10% feletti) Karcsán, Ricsén és Györgytarlón, ám az országos 18 %–os átlagot csak Tiszacsermely 16 %–os erdősültsége közelíti meg.

Település

Terület (ha)

Alsóberecki 686 Bodroghalom 2688 Cigánd 5679 Felsőberecki 353 Györgytarló 3017 Karcsa 4368 Karos 1533 Kisrozvágy 834 Nagyrozvágy 2682 Pácin 3392 Ricse 2474 Tiszacsermely 2027 Tiszakarád 4764 Vajdácska 2278 Összesen 34 542 Forrás: saját szerkesztésű táblázat

Erdő (ha) 65,4 38,9 472,5 19,9 428 487,5 10,3 20,8 93,8 332,8 290,5 328,3 257,5 74,4 2663,1

Erdő % 10% 1% 8% 6% 14% 11% 1% 2% 3% 10% 12% 16% 5% 3% 8%

37

A vízpótló rendszer kiépítésével javulhatnak a termőhelyi– vízgazdálkodási viszonyok, másrészt az ökológiai állapot és a gazdaság teljesítőképességének javítását célzó tájhasználat– váltás lehetőséget teremt a térségben az erdők arányának növelésére. Erdők elsődleges funkciója Az erdő funkciói kifejezik az erdők anyagi szolgáltatásainak és társadalmi közcélú szolgáltatásainak összességét, amelyek együtt, egyidőben, de különböző intenzitással jelentkeznek, kifejezve az erdők multifunkcionális szerepét. Ennek megfelelően az erdőket a következő funkciócsoportokba sorolhatjuk: gazdasági, védelmi (talaj–, víz–, levegő–, klímavédelmi és objektum védelmi), élőhelyi (élőhely és élőhely védelem) és szociális– üdülési. Az erdőfunkció övezete az erdőrészlet legfontosabb, legnagyobb jelentőséggel bíró funkciója által meghatározott besorolás, amely többé–kevésbé megegyezik az erdők elsődleges rendeltetésével.

Település Gazdasági

Alsóberecki Bodroghalom Cigánd Felsőberecki Györgytarló Karcsa Karos Kisrozvágy Nagyrozvágy Pácin Ricse Tiszacsermely Tiszakarád Vajdácska Összesen

ha 25,5 5,6 62,5 0 421,5 379,2 0 0 14,6 245,5 107,5 93,1 88,1 2,5 1445,6

% 39 14 13 0 98 78 0 0 16 74 37 28 34 3 49

Funkcióövezetek Védelmi Élőhelyi ha 27,4 33,3 409,4 19,2 6,7 106,5 10,3 20,8 79,2 87,3 183,0 200,3 70,4 71,9 1 325,7

% 42 86 87 96 2 22 100 100 84 26 63 61 27 97 45

ha 12,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 34,9 99,0 0 146,4

% 19 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 38 0 6

Összesen Szociális– üdülési ha % 0 0 0 0 0,6 0 0,7 4 0 0 1,8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,1 0

ha 65,4 38,9 472,5 19,9 428,2 487,5 10,3 20,8 93,8 332,8 290,5 328,3 257,5 74,4 2920,8

Forrás: saját szerkesztésű táblázat

Az erdőterületek 49 %–a gazdasági, 45 %–a védelmi funkciót tölt be. Az élőhelyvédelmi erdők mindössze 6 %–ot tesznek ki, míg az üdülési–szociális erdők elhanyagolható területűek, az erdőterületek 1 %–át sem érik el. A gazdasági erdők területe elsősorban Karcsán, Györgytarlón és Pácinban jelentős. A védelmi funkciójú erdőket a folyók menti településeken elsősorban a Tisza és a Bodrog menti gátat védő erdősávok teszik ki, Vajdácska, Bodroghalom és Nagyrozvágy esetében pedig talajvédelmi rendeltetésűek. Erdőterületek elemzése Az erdőterületek vizsgálatánál az ERDOIM erdészeti adatbázis kezelő és erdőértékelő rendszert használtuk, amely az Állami Erdészeti Szolgálat kezelésében álló Országos erdőállomány adattár adatainak felhasználásával lehetővé teszi az erdők gazdasági és közcélú 38

társadalmi funkcióinak erdőrészletenkénti értékelését. A program erdőrészletenként és funkciónként értékeli az erdők minőségét, összetételét és az adott helyen jelentkező társadalmi igényeket és elvárásokat. Az ERDOIM ezeket a tényezőket erdőrészletenként és funkciónként értékeli a digitális erdőállomány adatbázis felhasználásával. Az értékelő rendszer nem veszi figyelembe az erdők területi elhelyezkedését (településtől való távolság, megközelíthetőség stb.). Ezekkel az adatokkal kiegészítve az értékelés a későbbiekben pontosítható. Erdő funkcióérték Az erdőfunkció érték egy ötfokozatú skálán fejezi ki az adott helyen az erdő különböző funkciói iránti elvárást, igényt vagy a funkció veszélyeztetettségét. Funkcióérték kategória 5 4 3 2 1 0

Gazdasági 142,3 1254,1 906,9 156,2 436,6 24,7

Talaj védelmi 124,2 306,4 25,0 658,1 1807,1 0,0

Védelmi funkciók VízLevegő védelmi védelmi 0,0 0,0 1122,6 70,8 0,0 7,3 0,0 0,0 1798,2 2842,7 0,0 0,0

Objektum védelmi 215,9 0,0 0,8 0,0 0,0 2704,1

Élőhely és élőhely védelem 24,7 121,7 0,0 2774,4 0,0 0,0

Szociális –üdülési 3,1 0,0 1094,6 1797,6 0,0 25,5

Forrás: saját szerkesztésű táblázat

Az adatokat elemezve kitűnik, hogy gazdasági szempontból 4–5 funkcióértéke az erdők 48 %–nak van, elsődlegesen gazdasági funkciójú erdő 49 %–ot tesz ki a területen. Funkcióérték alapján (4–5 funkcióérték kategóriába eső erdők) a talajvédelmi erdők 15 %–ot, vízvédelmi erdők 38 %–ot, levegővédelmi erdők 2 %–ot és az objektumvédelmi erdők 7 %–ot tesznek ki. A védelmi típusú erdők között átfedések találhatók, hiszen sok esetben a talaj és a vízvédelem, illetve a víz– és gátvédelem kötődik egymáshoz, egy adott erdő mindkét funkciót elláthatja. Az elsődleges rendeltetésű élőhely védelmi és szociális–üdülési erdők nagysága megegyezik az élőhely védelmi és szociális–üdülési szempontból magas funkcióértékű erdőkkel. Erdőállomány érték Az értékelő program megadja az erdőállomány pontértékét egy ötfokozatú értékkategória szerint, amely az erdőállomány minőségétől és az erdőfunkciókat szolgáltató „teljesítményének” mértékétől függ. Állomány -érték kategória 5 4 3 2 1 0

Gazdasági 72,9 639,9 956,2 226,1 757,1 268,6

Talaj védelmi 68,2 145,4 553,4 1154,6 718,7 280,5

Védelmi funkciók Vízvédelmi Levegő védelmi 133,9 133,9 315,1 315,1 262,2 262,2 601,5 601,5 879,0 879,0 729,1 729,1

Objektum védelmi 133,9 315,1 262,2 601,5 879,0 729,1

Élőhely és élőhely védelem 490,7 622,6 105,8 56,7 1645,0 0,0

Szociális– üdülési 180,1 62,1 218,1 285,9 1586,1 588,5

Forrás: saját szerkesztésű táblázat

39

Az állományérték gazdasági szempontból az erdők 24 %–nál mutat viszonylag magas értékkategóriát, ehhez képest elsődlegesen gazdasági funkciójú az erdők 49 %–a, ami nagyságrendekkel nagyobb eltérést mutat. A védelmi funkciójú állományértékek a víz–, a levegő– és az objektum védelme szempontjából azonosak, az erdők 15 %–nak az állomány összetétele megfelelő ezen funkciók ellátására, míg talajvédelmi szempontból csak az erdők 7 %–a megfelelő állományú. Ezek a számok azonban jelentősen alulmaradnak az elsődlegesen védelmi funkciójú erdők 45 %–ához képest. Állományérték szempontból az erdők 38 %–a magas élőhely védelmi értékű, 8%–a pedig magas szociális–üdülési értékű. Az erdők élőhely értékelését az I/7. számú térkép mutatja

Konfliktus területek Az erdőrészletekre végzett elemzések eredményei és az elsődlegesen meghatározott funkciók között jelentős eltérések alakultak ki. A funkcióérték és az elsődleges funkció közötti jelentős eltérések miatt 50,6 ha–on alakult ki konfliktus terület, azaz az erdők 2 %–nak elsődleges rendeltetése nem megfelelő besorolású. Az állományérték elemzése során az erdők 1 182,1 ha, azaz az erdők 40 %–nak állomány összetétele nem felel meg az elsődleges rendeltetésnek. Az erdők élőhely és funkció konfliktusait az I/8. számú térkép mutatja. Település

Erdő (ha)

Alsóberecki 65,4 Bodroghalom 38,9 Cigánd 472,5 Felsőberecki 19,9 Györgytarló 428,2 Karcsa 487,5 Karos 10,3 Kisrozvágy 20,8 Nagyrozvágy 93,8 Pácin 332,8 Ricse 290,5 Tiszacsermely 328,3 Tiszakarád 257,5 Vajdácska 74,4 Összesen 2920,8 Forrás: saját szerkesztésű táblázat

40

Funkció – állomány konfliktus (ha) 39,9 10 394,8 19,9 8,5 99,0 9,3 5,4 57,0 35,3 128,4 234,0 104,1 28,9 1173,5

Funkció – funkció konfliktus (ha) 0 2,4 0,2 0,7 0,0 5,0 0,7 0,5 0,0 3,3 3,5 28,5 2,4 3,4 50,6

I.6. Természetvédelem, tájvédelem I.6.1.Természeti területek Az ország természeti területeinek kijelöléséről az 1996. évi LIII. – a természet védelméről szóló törvény 15.§ (2) bekezdése rendelkezik. Lehatárolásukat a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok végzik. A kijelölt területeket elsősorban természetközeli állapot jellemzi, tehát még képesek önszabályozó módon működni, azonban az emberi beavatkozás hatása már érzékelhető. A természeti területek értékes elemei lehetnek a környék ökológai rendszerének, ezért a területrendezés során ezekre figyelmet kell fordítani. A mintaterületen végzett ökológiai térképezés alapján meghatározásra került a természeti területek természetessége. A területek természetessége 1-5-ig került osztályozásra. Az egyes érték kategóriák a következők szerint különülnek el. 1. kategória: Olyan területek, amelyek valamikor valamilyen szempontból természeti területek voltak (pl. a Bodroghalmi-legelő, Semjén mellett a Balázs-erdő), de azóta jellegük megváltozott, a gyepeket részben vagy teljes egészében feltörték, a fákat kivágták stb. E területeken természetvédelmi oltalom alá helyezés csak az eredeti állapot helyreállítása esetén lehetséges (Ha erre van lehetőség) 2. kategória: Olyan, elsősorban vizes területek, amelyek megfelelő rehabilitáció – vízpótlás – esetén gyorsan megújulhatnak. Természetvédelmi oltalom alá helyezésük e helyreállításon alapulhat. 3. kategória: Olyan területek, amelyek több-kevesebb természetszerű foltot tartalmaznak. Természetvédelmi oltalom alá helyezésük esetén e foltok terjedését és megőrzését kell elősegíteni. 4. kategória: Jellemzően természetes területek, ahol több természeti terület, erdő, gyep vagy vizes élőhely foltjai együttesen is jelen vannak. Megőrzésük önmagában is jelentős lehet. 5. kategória: Az adott körülmények között a lehető legtermészetesebb területek. A lehatárolt területek többnyire elszórt, foltszerűen megjelenő természeti területek. Közülük kiterjedését és elhelyezkedését tekintve a két legjelentősebb terület egyike a cigándi Tiszapart mentén a Ricsei-főcsatornáig húzódó (pl. Nagy-Cigándi ártér, Csermely szög) változó szélességű, a part menti nedves gyepeket és erdőfoltokat is magába foglaló terület, amely a főcsatornától északra már erősen elkeskenyedik. A másik a Cigándtól észak-északkeletre Nagyrozvágyig húzódó mélyfekvésű terület, amelyet teljesen lefed a Vásárhelyi terv által a Cigándi árvízi tározóként lehatárolt terület. Pácintól északra a Karcsa-ér által övezett Mosonnai erdő, valamint keletre a Pácini legelő - Keresztéri láp - Kis-lápi legelő együttese alkot még a középső területeken kiterjedtebb természeti területeket. A tervezési terület keleti határán a Ricsét övező gyepterületek foltjai, valamint a Kisrozvágytól keletre fekvő mocsaras, vízállásos Dinnyési homok Kisrozvágy közigazgatási határát érintő területe található. Az északkeleti részekre a természeti területek kisebb kiterjedésű, elszórt foltjai jellemzőek. Karcsa környékén a Nagykarcsa mente, valamint a települést övező gyepek (pl. Kis-Csopdalegelő, Tehénlegelő, Lábszár) és a Becskedi-erdő. Bodroghalomtól észak-északkeletre valamint dél-délnyugatra, pedig jórészt gyepek, valamint egykori vízfolyások lefűződött, mára sok esetben mocsarasodó vízfelületei alkotják a természeti területeket.

41

I.6.2. Natura 2000 területek (spa, sci) A Natura 2000 területek az ún. közösségi jelentőségű természeti területek hálózata, amelyet az EU tagországok az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kötelesek kijelölni. Az egyik az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK), amelynek végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területek az (ú.n. spa) a másik pedig az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK), amelynek alapján a különleges természetmegőrzési területek (sci) kerültek kijelölésre. A nemrégiben elfogadott rendelet értelmében a magyarországi Natura 2000 hálózatba 55 különleges madárvédelmi terület és 467 különleges természet-megőrzési terület tartozik. A vizsgált területet a madárvédelmi területek közül mindössze a Bodrogzug-KopaszhegyTaktaköz madárvédelmi terület pereme érinti csekély mértékben, a tervezési terület északkeleti határán (Holt-Bodrog és a mellette lévő keskeny, 100-150 méteres sáv). Szintén csekély mértékű –mindössze kettő darab, kis kiterjedésű terület– a különleges természetmegőrzési területek által érintett. Ezek egyike a madárvédelmi területként is megjelenő, az előbbiekben már megemlített Holt-Bodrog parti sávja és így a tervezési területet is érintő Long-erdő, a másik pedig a Pácintól északra található Mosonnai-erdő. Ez utóbbi a természeti területek között is megjelenik. Ezek a területek azért őrizhették meg természeti értékeiket, mivel az emberi tevékenység az utóbbi 50-60 évben oly mértékű és típusú volt, ami lehetővé tette fennmaradásukat. A földhasználat mai jellege az adott területen tehát szabadon folytatható tovább. 2007-től az EU új egységes támogatási rendszert léptet életbe a Natura 2000 területek fenntartására, amelyből a földhasználók a jelenlegi Agrár-környezetgazdálkodási Programból elnyerhető támogatásoknál is lényegesen nagyobb mértékű támogatáshoz juthatnak. Az átmeneti időszakban, 2005-ben és 2006-ban az Agrár-környezetgazdálkodási Program támogatási forrásai már ma is elérhetők a gazdálkodók számára. I.6.3. Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat elemeit az ország azon természetes és természetközeli élőhelyei alkotják, amelyek nem állnak országos természetvédelmi oltalom (pl. nemzeti park, tájvédelmi körzet) alatt. Ezen sok esetben elszigetelt, kis kiterjedésű területek nem biztosíthatják hosszú távon az élővilág fennmaradását. A köztük lévő kapcsolatok hiánya a különböző populációk elszigetelődéséhez, végső soron a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Éppen ezért szükséges ezeket a területeket egységes rendszerben vizsgálni, a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolásával biztosítani köztük az átjárhatóságot. Az így kialakuló struktúrát nevezzük ökológiai hálózatnak. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosításától a következő jogszabályok rendelkeznek: • • • •

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §), • 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok), • 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról, • 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. §).

Az ökológiai hálózat elemei országos, térségi illetve helyi jelentőségűek is lehetnek. Az országos ökológiai hálózat elemei a tervezési területen jórészt megegyeznek a természeti

42

területekkel. Kivételt képez ez alól a Cigándtól délre húzódó Tiszapart, a Kolló-tó és környezete, a Györgytarlótól keletre fekvő gyepek, valamint néhány kisebb holtág, amelyek jelentőségük és kiterjedésük alapján inkább az ökológiai hálózat térség, illetve helyi elemeiként jelenhetnek meg a területen. Megjelenik viszont az országos jelentőségű elemek között a Holt-Bodrog menti sáv, amely a Natura 2000-es területek közé is bekerült, valamint a Ricsétől keletre, a tervezési terület határán fekvő Semjéni-erdő. A természeti, a Natura 2000 területeket és az ökológiai hálózat elemeit az I/9. számú térkép mutatja. I.6.4. Tájvédelem A tájvédelem elsősorban a táj védendő értékeit, illetve a tájat veszélyeztető tényezőket hivatott feltárni. A tervezett tározó megépülésének hatására kialakuló vízrendszer–változás kapcsán fokozódhatnak a veszélyeztető tényezők hatásai, ezért kezelésükre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A törvény fent idézett paragrafusának (4). és (5). bekezdése kimondja, hogy a tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szerveinek (nemzeti park illetve természetvédelmi igazgatóság) feladata, illetve hogy ezen értékek jegyzékét a területrendezési terveknek tartalmaznia kell. Az egyedi tájértékek felmérésének egyik fő célja, hogy a települések közigazgatási területén található, az adott közösség számára fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatását, felvételezését azok egyedi tájértékké nyilvánítását követően az egyes típusokra vonatkozó kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítható legyen. A teljes országot felölelő –ám eddig a települések alig 10%–ára elkészült– munka eredménye képpen olyan egységes, az egész országra kiterjedő kataszter létrehozása a cél, amely egyrészt segítséget nyújt a tájvédelmi szakhatósági ügyek megoldásához, a tájvédelmi szempontból jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek védelméhez, megőrzéséhez, másrészt segíti ezen értékek turisztikai célú bemutatását. Mindehhez elengedhetetlen az érintett önkormányzatok aktív közreműködése. Az egyedi tájértékek típusaira, az egységes nyilvántartás és adatfeldolgozás módszereire az MSZ 20381:1999 műszaki irányelv ad útmutatást. Az egyedi tájértékek típusai: Kultúrtörténeti értékek • •

Településsel kapcsolatos egyedi tájérték (pl.:kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert, emlékliget, szobor, kápolna, kőkereszt, temető, kálvária); Közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájérték (pl.:út, mélyút, útmenti fasor, vasútállomás, híd, hajóvontató út, viadukt, alagút, hangár);

43

•

•

Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték (pl.:majorság, pince, halastó, táró, malom, magtár, gémeskút, művelésiág-szerkezet, hagyományos művelési ág, mezővédő erdősáv, major- és tanyafásítás, szélvédő sövények); Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos egyedi tájérték (pl.:emlékmű, emléktábla, sírmező, földsánc, földvár, árokrendszer, táborhely, csatahely).

Természeti képződmények • • •

Biológiai egyedi tájértékek (pl.:fa, facsoport, gyepsáv, fás legelő, fészkelőhely); Földrajztudományi (Földtudományi) egyedi tájérték (pl.:földtani képződmény, alakzat, morotva, fertő, holtág, ártér, hullámtér, magaspart); Esztétikai tájértékek (pl.:kilátópont, egyedi látványkép, utcakép).

A fenti felsorolásból is látszik, hogy az egyedi tájértékek felmérése, értékelése több tudományágat érintő, interdiszciplináris feladat. A tervezési terület által érintett településeken részletes tájérték kataszterezés még nem történt, a helyszíni vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a térségben mind kultúrtörténeti, mind pedig természeti tájérték jelentős számban található. A területen jellemző leggyakoribb egyedi tájérték típusok az alábbiak: A településsel kapcsolatos egyedi tájérték közül leggyakoribbak az út menti szobrok, kőkeresztek, de több egyedi tájértéket képviselő lakóház, szobor, kápolna is előfordul a területen.

A közlekedéssel kapcsolatos tájértékek közül az árkokkal, csatornákkal övezett tájban meghatározóak a hidak, de a jellegzetes, tájképet is befolyásoló út menti fasorok szintén több helyütt megjelennek. Út menti kőkereszt

44

Jellegzetes kőhíd

Út menti kettős fasor

A táj egyik jellegzetessége a határban illetve belterületen is megjelenő, a termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek közé sorolható gémeskút.

Gémeskutak

A Bodrogköz –hasonlóan Magyarország egyéb tájaihoz– már évezredek óta kedvelt lakóhely. Ennek bizonyítéka az a több tucat (számuk jelenlegi ismereteink szerint 50 felett van) régészeti lelőhely, amely a tervezési területen található. Az elmúlt korokat több emlékpark is felidézi. A Bodrogközi ártér magaslatain elhelyezkedő egykori szálláshelyeken kialakított emlékhelyek szintén egyedi tájértékeknek tekinthetők.

45

Árpád-kori régészeti park

A nedves élőhelyekben gazdag táj nem csak az emberi tevékenység által létrehozott, hanem természeti tájértékekben is igen gazdag. Több idős, értékes szoliter fa, facsoport mellett, megjelennek a szántóterületek mélyfekvésű részein azok a gyepes-nádas területek is, amelyek a helyi ökológiai hálózatban is fontos szerepet tölthetnek be. A talajadottságok miatt a falvak határában sok kisebb, a helyiek által alkalomszerűen használt homokbánya található. A kitermelés következtében kialakult homokfalak az idők folyamán több helyen értékes fészkelőhelyekké váltak, ezek megőrzése természetvédelmi feladat is.

Értékes facsoport

Nedves élőhely a szántó közepén

Fészkelőhely a homokbánya falában

46

A víz, mocsár és nádas uralta egykori ártéri tájat ma nagyszámú árok és csatorna szeli át. A régi időkben itt kanyargó természetes vízfolyások lefűződött, illetve az emberi beavatkozás következtében levált holtágai ma a földrajztudományi egyedi tájértékek számát jelentős mértékben megemelik. A domborzat finom változásait kihasználva, a magaslatokról több ponton értékes, kellemes látvány tárul fel.

Egykori holtág mai képe

Bányák, anyagnyerő gödrök, hulladéklerakók A tervezési területen számos homokbánya található. Ezek többsége egy–egy településhez tartozó kisebb anyagnyerő gödör. Jelentősebb kitermelés sem a múltban sem napjainkban nem jellemző ezeken a területeken, azonban alkalmanként még ma is használják a helyi lakosok. A kisebb homokbányák többségében felhagyás után megindultak a szukcessziós folyamatok, egyes helyeken már befejeződött a spontán rekultiváció, esetenként csak a terepalakulatok jelzik a régi bánya nyomát. A felhagyott bányák homokfalában néhol értékes gyurgyalag kolóniák jelentek meg. A fészkelőhellyé alakult homokfalak természetvédelmi jelentősége ezáltal megnőtt, megőrzésük, védelmük ornitológiai szempontból indokolt lehet. A fentiekből kitűnik, hogy a bányászathoz kapcsolódó tájsebek önmagukban jelentős tájhasználati, esztétikai, valamint környezetvédelmi konfliktust nem okoznak. A bányák kis méretének és a csekély mértékű hasznosításnak köszönhetően a környező vegetáció a legtöbb esetben képes az egykor művelt területek növényzetének megújítására, bár ezeken a területeken az inváziós tájidegen gyomfajok megjelenési aránya az átlagnál magasabb. Település Bodroghalom Cigánd

Terület 1,55 ha 4,96 ha

Típus homokbánya homokbánya

Györgytarló Karcsa Karos

1,58 ha 0,5 ha 2,22 ha

homokbánya homokbánya homokbánya

Nagyrozvágy

27,26 ha

tőzegbánya

Megjegyzés A szippantott szennyvizet eresztik bele

Szemetet raknak le benne Felhagyott, kiégett a tőzeg, nehezen megközelíthető 47

Pácin

0,1 ha

homokbánya

Ricse Tiszakarád Vajdácska

0,63 ha 5,55 ha 3,8 ha

homokbánya homokbánya homokbánya

Benövényesedett, gyurgyalagfészkek Benövényesedett működő

Az egykori anyagnyerőhelyekkel kapcsolatos fő környezetvédelmi problémát az okozza, hogy ezek a „gödrök” az elmúlt évtizedekben sok esetben illegális hulladéklerakókká alakultak át. A hulladék a homokos, jó vízáteresztő képességű, ezért hulladéklerakásra kevéssé alkalmas talaj mindennemű előkészítése nélkül került elhelyezésre. A hulladék minősége, mennyisége nem ismert, a már növényzettel borított lerakók esetében sokszor nem, vagy alig becsülhető. Ezért a jövőben javasolt lépéseket tenni az illegális hulladéklerakás megakadályozására, az ismert lerakók felszámolására illetve kármentesítésére.

Fészkelőhely az egykori homokbányában

Hulladéklerakás

A hulladék elhelyezésének másik formája az egykori vízfolyások lefűződött mélyfekvésű részeinek szeméttel történő feltöltése. Ez az értékes nedves élőhelyek megszűnésén túl a mérgező anyagok talajvízzel történő gyors terjedésével is jár. Komoly környezeti problémát okoznak az engedéllyel nem rendelkező, felhagyott hulladéklerakók, amelyeket sokszor még ma is használnak. Ezek rekultivációja elkerülhetetlen feladat a jövőben. A bányák és a hulladéklerakók helyét az I/10. számú térkép mutatja.

48

I.7. Közlekedés I.7.1. Térségi közlekedési kapcsolatok A tervezési terület közlekedésföldrajzi helyzete és jelenlegi térségi közlekedési kapcsolatai A vizsgált terület meglevő közlekedési kapcsolatait, közlekedési hálózatát és létesítményeit az I./11. sz. térkép mutatja be. A tervezési terület, a Cigánd – Tiszakarád árapasztó tározó és tájgazdálkodási mintaterület által érintett terület a Bodrogközi tájegység részét képezi. A Bodrogköz területét a Zemplén hegység lábánál húzódó, – a 37. sz. Felsőzsolca – Szerencs – Sátoraljaújhely II. r. főút, a Mezőzombor – Sátoraljaújhely vasúti fővonal, valamint a Bodrog folyó által meghatározott – közlekedési folyosó határolja nyugatról. Délen és keleten a Tisza jelenti a tájegység természetes határát. A Tiszától keletre, a Tisza bal partján jelentős közlekedési folyosó húzódik, amelynek része a Budapest – Miskolc - Nyíregyháza – Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal és a 4. sz. Budapest – Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza – Záhony I. r. főút. Északon a tájegység átnyúlik a magyar – szlovák országhatáron. A Bodrogközi tájegységet metsző országhatár-szakasz lényegében Sátoraljaújhelytől Záhonyig évtizedekig átjárhatatlan volt. Sátoraljaújhelynél volt a legkeletibb szlovákiai vasúti és közúti határátkelőhely. Sátoraljaújhely és Tótújhely között működik egy további csak gyalogos és kerékpáros határforgalmat lebonyolító átkelőhely is. Az elmúlt évtizedben nyílt meg Pácinnál (Nagykövesd felé) a szomszédos országok közötti személygépkocsi forgalmú közúti határátkelő, valamint az ideiglenes státuszú Lácacséke – Perbenyik (Pribenik) közötti határátkelőhely. (Záhonynál működő közúti, ill. vasúti határátkelő már a magyar-ukrán határszakaszon van.) Szerkezeti szempontból meg kell említeni, hogy az országhatár szlovákiai oldalán, a határral közel párhuzamosan vasúti fővonal húzódik Tótújhelytől a szlovák – ukrán határt keresztezve Csapig; ugyanitt szintén a határ vonalát követve három számjegyű (553. sz.) főútvonal halad az ukrán határig. A Bodrogköz területe, ezen belül a vizsgált térség 14 települést felölelő közel sík területe az előbbiekben leírt természetes és mesterséges határainak következtében rendkívülien elzárt, a közlekedési, s így a gazdasági vérkeringésből kimaradó, periférikus helyzetű. Hiszen a terület megközelíthetősége a folyókat átívelő hidakon (vagy a részleges megoldást biztosító kompokon), valamint a határátkelőkön átvezetett nyomvonalakkal biztosítható, mely átkelési lehetőségek száma ezen a területen csekély. Bodrog-híd található a vizsgált területen Alsóbereckinél, a területen kívül Sárospatakon. Tisza-híd van a területen mintegy tíz éve Cigándnál, a területen kívül a következő híd Tokajnál van (ill. Záhonynál). A tervezési területen a Tiszán nincs komp, azon kívül a zemplénagárdi, a tiszaberceli, a kenézlői, a balsai és a tímári kompok segítik a Bodrogköz közlekedését, ill. életét. A Bodrogon meglévő, a jobb parti településekből induló kompok közül egyiknek sincs a bal parton kiépített közúti kapcsolata. Az Olaszliszka központjából induló komp a túlparton állami tulajdonú, de kiépítetlen nyomvonalhoz (3802. j. út) csatlakozik, mely Viss-Kenézlő

49

irányába vezet és Viss belterületétől burkolt. Előbbi tények magyarázzák a bodrogzugi települések (Zalkod, Viss, Kenézlő) teljes elzártságát. A Bodrogköz területe tehát két főút (a 37. és a 4. sz. főút) között fekszik, de magán a tájegységen főforgalmi út nem halad keresztül. A területegység, és azon belül a vizsgált terület országos mellékutakkal feltárt, és ezen mellékutak kapcsolják a területet nyugaton a 37. sz. II. r., keleten pedig a 4. sz. I. r. főúthoz. Kiemelt jelentőségű szerepe van a 3814. j. Sárospatak – Cigánd – Kisvárda-i összekötő útnak, amely Sárospatakon a 37. sz. főúttól indul, keresztül halad a város központján és a központhoz csatlakozó Bodrog-hídon, majd a terület déli részén húzódik, érintve Tiszakarád, Tiszacsermely és Cigánd területét, végül a Cigándi-hídon keresztezi a Tiszát és Kisvárdánál éri el a 4. sz. főutat. A 3807. j. Sátoraljaújhely – Pácin – Zemplénagárd-i összekötő út Sátoraljaújhely déli részén indul a 37. sz. főúttól, Alsóbereckinél híddal keresztezi a Bodrogot, majd a terület északi részén halad Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy és Kisrozvágy területét érintve. A vizsgált területen kívül, Zemplénagárdnál kompkapcsolattal keresztezi a Tiszát és Tuzsérnál éri el a 4. sz. főutat. A 3804. j. összekötő út Zemplénagárdtól indulva Ricsénél éri el a tervezési területet és csatlakozik a 3814. j. összekötő úthoz a Tisza-hídra vezetve a forgalmat. A terület északi és déli részen húzódó nyugat-kelet irányú összekötő úti nyomvonalak közötti kapcsolatot - a 3805. j. Vajdácskán keresztülhaladó, - a 3806. j. Bodroghalmon keresztülhaladó nyomvonal, - a 3827. j. Pácin – Cigánd összekötő út, és - a 3808. j. Ricse – Semjén összekötő út biztosítja. Az előbbieken túl a településekhez és a pácini határátkelőhöz a 3811. j. (Györgytarlón áthaladó), a 38107. j. (Felsőberecki bekötőút), a 38113. j. (Tiszakarádi bekötőút) és a 38304. j. (Pácini határátkelőhöz vezető út) országos mellékutak vezetnek. Vasútvonal a vizsgált területet nem érinti. A terület nyugati határán halad a Mezőzombor – Sátoraljaújhely egyvágányú vasúti fővonal, a területtől keletre pedig a (Budapest) Nyíregyháza – Záhony kétvágányú, villamosított vasúti fővonal. A területtől és a Tisztától délre a Nyíregyháza – Dombrád és a Nyíregyháza – Balsa keskeny nyomtávú vasút halad a legközelebb a területhez. A vasúthoz való kapcsolódás helyszínei: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Kisvárda. Nemzetközi és távolsági autóbuszvonal a térséget nem érinti. A legközelebbi nemzetközi autóbuszvonal Miskolc-Tornyosnémeti/Milhost’-Košice és a Budapest-Csengersima/PeteăSatu-Mare-Baia Mare járatok. A távolsági autóbuszvonalak közül a Debrecen-NyíregyházaTokaj-Sátoraljaújhely járat halad a térséghez legközelebb.

50

Összefüggően kialakított kerékpáros nyomvonal nincs a térségben. A térség elérése a főváros felől az M3 autópályán, majd a miskolci bekötést biztosító és 2004 év végén Miskolc északi részéig átadásra került M30 nyomvonalon, továbbá nyugati irányból a 37. sz. II. r. főútról biztosított. Az M3 autópálya tovább épített szakaszáról, Polgártól a Nyíregyházán át a 4. sz. I. r. főúton közelíthető meg a terület keleti irányból. A főváros elérése 3 – 3,5 óra, a megyeszékhely, Miskolc elérése 1 – 1,5 óra a vizsgált területről. A szomszédos megyeszékhely, Nyíregyháza, pedig szintén 1 – 1,5 óra alatt közelíthető meg a vizsgált terület településeiről.

I.7.2. Az előzmény-terveknek a térségi kapcsolatokat befolyásoló fejlesztési elképzelései • Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) szerepel:

•

•

•

•

- Sárospatak – Kisvárda – Vásárosnamény főút kialakítása meglévő mellékutakon (3814. j.) történő fejlesztéssel és korrekciókkal (Sárospatak déli elkerülőse), valamint új Bodrog-híddal; - az országos jelentőségű kerékpáros nyomvonalak kialakítása „Felső-Tisza kerékpárút” Sárospatak – Pácin – (Szlovákia) – Dombrád – Záhony – Ukrajna) – Vásárosnamény – Tiszabecs és „Zemplén – Bodrog – Tisza-menti kerékpárút”: (Euro-Velo hálózat 11. sz. útvonalának része): (Szlovákia) – Tornyosnémeti – Telkibánya – Sátoraljaújhely – Tokaj- Tiszafüred – Szolnok – Tiszakécske – Szeged – Röszke vonalon. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területrendezési terv térszerkezeti tervének egyeztetési anyaga: - tartalmazza a Bodrog-közön átvezető főúti nyomvonalat; - Tisza-hidat tervez Zemplénagárdnál; - Sárospatak – Zemplénagárd nyomvonalon kiemelt jelentőségű mellékutat szerepeltet; - Tisza-hidat tervez Balsánál a Bodrog-zug helyzetének oldására, országos mellékúti átkötéssel; - közúti határátkelővel számol Pácin mellett Lácacsékenél. A Bodrog-menti négy település (Olaszliszka – Vámosújfalu – Sárazsadány – Bodrogolaszi) településrendezési terve (2001., VÁTI Kht.) foglalkozik egy új Bodrog-híd javaslatával; elveti az Olaszliszka központjából, a komp helyén indított híd addigi javaslatát, és Vámosújfalu déli részén a 37. sz. főúttól indított új mellékúti nyomvonalat vezet át a Bodrogon híddal, mely nyomvonalat a Bodrog keresztezést követően a Vissre vezető földútra (3802. j.) vezet rá. Tiszakarád településrendezési terve ( P-ART Stúdió Kft, 1998. ): - új Tisza-híd helyét szerepelteti a településtől keletre a tiszakarádi bekötőút korrekciójával; - mellékúti összekötéseket tervez Tiszacsermely és Gyöngytarló felé részben meglévő földutakon. Sárospatak településszerkezeti terve kijelöli a Bodrog-közi főút nyomvonalát a város területén és a szükséges keresztirányú mellékúti összekötést is tervezi.

51

I.8. Közművek I.8.1. A vizsgált települések közműellátottsága A 14 vizsgált település beépített területei részlegesen, illetve hiányosan közművesítettek az OTÉK 8. §-a szerinti besorolás alapján. Az egész területen magas a laksűrűség 2,5 - 2,87 fő/lakás közötti, ami országos viszonylatban ( 2,45 fő/lakás) is kiemelkedő. A legnagyobb laksűrűség – 3,74 fő/lakás – Alsóbereckiben van, ezt követi Karcsa 3,03 fő/lakás sűrűséggel. A településeken sok a komfort nélküli lakás, számos lakásba nincs bevezetve a vezetékes víz. Erre utal a közkifolyók magas száma. A közüzemi hálózatba bekapcsolt lakások száma feltűnően alacsony: Györgytarlón (71%), Felsőbereckin (61%) és Tiszacsermelyen (40%). A legmagasabb (84%) Alsóbereckin, Cigánd városban is csak 80 %. Még a legmagasabb bekötési arányú település ellátottsága is jóval az országos, 93 %-os átlag alatt van. Szennyvízcsatornázás Györgytarló kivételével nincsen a településeken. A csapadékvíz elvezetés részben megoldott. A vezetékes gáz szolgáltatás van a településeken, de különböző mértékben veszik igénybe. Tiszacsermelyen (27%), Györgytarlón (43 %) és Felsőbereckin (46%), a többi településen a lakásoknak több, mint az 50%-ában használnak földgázt. Nagy számban alkalmaznak még hagyományos, vezeték nélküli hőhordozókat. A villamosenergia hálózatba sincs bekötve minden lakás. Erre utal Tiszacsermely lakásainak 90 %-os, Bodroghalom és Karos lakásainak 94%-os ellátottsága. A vezetékes telefonnal rendelkezők száma középszintű, 58-62% közötti. Ettől csak két település tér el: Felsőbereckiben 39%, Tiszacsermelyen 45% az ellátottság. Kábel TV szolgáltatás 7 településen valósult meg. A másik 7 községben a rendszer kiépítését szorgalmazni kell. A tervezett Cigánd -Tiszakarád árapasztó tározó és tájgazdálkodási mintaterület által érintett területeken a tervezett beruházás megvalósítását megelőzve, illetve a tározó építésével egyidejűleg meg kell valósítani az itt élő emberek életkörülményeit javító infrastruktúra beruházásokat: ezek a szennyvízcsatornázás és tisztítás, valamint a belterületi vízrendezés. A közterületi közműhálózatok megépítésével meg kell teremteni a Bodrogközben az infrastruktúra hálózatokra a rácsatlakozás lehetőséget. A Bodrogköz településeiben az alacsony komfortfokozatú ingatlanokat falufejlesztőpályázatokkal kell támogatni. A szennyvízcsatorna hálózatra kötéssel a közművesített telkek felértékelődnek. A rendezett közterületekkel, a felszíni vízelvezető hálózatok megépítésével, szegélykövezett utakkal és külterületeken kialakuló új tájhasználattal, az idegenforgalom számára is egyre vonzóbbá tehetők a térség települései. Közműhálózatok és építményeik három csoportja található a területen a területfelhasználás szerint: •

•

52

A közlekedési hálózattól független vonalas hálózatok: Önálló szerkezeti rendszert alkotó, a területfelhasználást a helyigényük és a védőtávolságuk miatt korlátozó térszín feletti és térszín alatti vezetésű, országos és térségi településeket ellátó energiaközmű gerinchálózatok, valamint a folyók menti és az árapasztó tározókat, a tájgazdálkodási mintaterületet határoló árvízvédelmi töltések. A közlekedési hálózatok nyomvonalát követő vonalas rendszerek:

•

A térséget ellátó ivóvíz vezetékek, valamint a villamos energia, a kábel TV, a távközlési, a vezetékes gáz és a vezetékes távközlési hálózatok és azok járulékos elemei. A szabályozási szélességen belül, illetve a közlekedési hálózatokat követő bel- és külterületen egyaránt vezetett hálózatok. A terv időtávjában újabb, szennyvíz és csapadékvíz elvezető rendszerekkel bővül a közlekedési hálózatot kísérő közművek sokasága. Pontszerű közműbázisok: Védőterületükön belül okoznak korlátozást (vízműkutak, víztorony, gázfogadó, villamos alállomás, szennyvíztisztító telepek).

53

Lakosszám, Lakásállomány, Település területe, Laksűrűség, Vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, A vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt mérőhelyek a lakásszám %-os arányában Közüzemi vízvezetékhálózat hossza, Közterületi kifolyó, Lakosságnak szolgáltatott víz,

fő db km² fő/lakás

891 1468 3200 333 281 550 1177 116 6,86 26,88 56,79 3,53 3,74 2,66 2,7 2,87 Teljeskörű vízellátás

597 2096 473 215 672 206 30,19 43,68 15,33 2,77 3,03 2,29

256 94 8,34 2,7

Vajdácska

Tiszakarád

Tiszacsermely

Ricse

Pácin

Nagyrozvágy

Kisrozvágy

Karos

Karcsa

Györgytarló

Felsőberecki

Cigánd

Bodroghalom

Alsóberecki

2003

Mértékegység, jellemző

A Cigánd-Tiszakarád árapasztó tározó és tájgazdálkodási mintaterület településeinek közműellátottsága

793 1539 1849 656 2606 1298 310 609 709 245 915 451 26,86 33,92 24,74 20,27 47,64 22,78 2,55 2,52 2,62 2,67 2,84 2,87

db

235

438

943

71

153

493

173

74

248

447

540

97

742

344

%

84

80

80

61

71

73

84

79

80

73

76

40

81

76

km db 1000 m³/év

8,2 14

12,8 6

26,3 -

3,3 16

4,5 7

13,6 46

11,5 20

4,5 10

7,7 40

17,8 43

17 66

12,7 41

15,7 39

14,8 19

20

28

64

6

13

45

10

5

18

32

34

8

54

25

Szennyvízcsatornázás Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma,

db

0

0

0

0

80

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %-os aránya

%

0

0

0

0

38

0

0

0

0

0

0

0

0

0

213 97 441

653 99 1337

192 94 395

88 104 183

305 106 622

683 117 1393

665 102 1360

212 90 435

881 97 1809

443 95 905

94 43 139

434 66 849

133 65 190

43 51 48

188 65 267

347 60 575

351 54 489

63 27 79

471 52 705

255 56 421

Villamos energiát fogyasztó háztartások száma, Villamos energiát fogyasztó háztartások %-os aránya Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma, Vezetékes gázt fogyasztó háztartások %-os aránya Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz,

54

db % MWh db % 1000 m³

Villamosenergia ellátás 278 520 1117 128 97 94 100 110 569 1061 2282 265 Vezetékes gázellátás 189 341 646 55 66 62 56 46 367 542 1098 89

Kisrozvágy

Nagyrozvágy

Pácin

Ricse

Tiszacsermely

Tiszakarád

Vajdácska

Györgytarló

Felsőberecki

Cigánd

Bodroghalom

Alsóberecki

Karos

Távbeszélő fővonalak száma, Távbeszélő fővonal a lakások %-os arányában - : nem áll rendelkezésre adat

Kábel TV ellátottság db 80 308 435 0 0 % 62 56 37 0 0 Távközlési fővonal ellátottság (2002. évi) db 176 323 673 45 130 % 62 58 58 39 59

Karcsa

Kábel TV bekapcsolt lakások, Kábel TV bekapcsolt lakások %-os aránya

Mértékegység, jellemző

2003

297 44

0 0

0 0

0 0

179 29

327 46

0 0

351 38

0 0

408 62

135 66

49 58

189 66

342 58

401 62

105 45

523 58

273 60

Forrás: BAZ megyei statisztikai évkönyvek és a TEIR adatbázisa

55

I.8.2. Vízellátás A tervezési területen kistérségi vízműrendszer és helyi vízművek szolgáltatják az ivóvizet. A Bodrogközben a jó minőségű ivóvizet az egymással kooperált Sátoraljaújhelyi és Ricsei vízmű biztosítja. A 14 település közül 12 település a Zempléni Vízmű Kft kezelésében levő Sátoraljaújhely - Ricse Kistérségi Vízmű ellátási területéhez tartozik. Alsóberecki, Felsőberecki, Vajdácska, Bodroghalom és Györgytarló a Sárospatak-Sártoraljaújhelyi vízműrendszerből, Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Ricse és Cigánd vízellátása a Ricsei vízmű kirendeltség ellátási körzetéből megoldott. A Sátoraljaújhelyi vízműben csak klórozás van, a Ricsei vízműnél ezen kívül megoldották a vas–, a mangán– és a gáztalanítást. A Ronyva kavicsteraszán található sároraljaújhelyi kutak 60 m körüli mélységűek, a ricsei kutak 70-180 m mélységűek. A Sátoraljaújhelyi víz lágy 910 nk0-os, a ricsei keményebb 16-17 nk0-os. A sátoraljaújhelyi vízbázis jelenlegi termelése átlagban 8000 m 3/d, csúcsban 11 000 m3/d. Ricsén 500-600 m3/d a kitermelt víz mennyisége. A vízjogi engedély alapján a kitermelhető vízkészlet Sátoraljaújhelyen 16 500 m3/d, Ricsén pedig 3265 m3/d. A Bodrogközben a Tisza menti községek saját, helyi vízműről oldották meg a vízellátásukat. Egyedi vízművek találhatók Györgytarlón, Tiszakarádon, Tiszacsermelyen és Cigándon. A bodrogközi egyedi vízművek azonban vízminőségre kifogásoltak. Györgytarlónak a Zempléni Vízmű Kft átadja a vizet, de a települési rendszert nem üzemelteti.

Tiszakarád

2 606

Cigánd

3 200

X

656

X

Tiszacsermely

X

X

X

Keménység (>350CaO mg/l)

KOIps index (>5 mg/l)

Mangán (>0,05mg/l)

Vas (>0,2mg/l)

Ammónium (>0,5mg/l)

Arzén (10-30µg/l)

Jodid (>500µg/l)

Fluorid (>1,5mg/l)

Bór (>10000µg/l)

Nitrit (>0,5mg/

Arzén (30-50µg/l)

Arzén (>50µg/l)

Település

Lakosszám

Vízszennyezők előfordulása (kombináció)

X X

X

X

X

X

A vízkezelés megoldásának a módja időponthoz kötött. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet alapján ivóvízminőség-javító programok folyamatban vannak, illetve a közeljövőben megvalósulnak a kijelölt határidőkre. Györgytarlót már 1997. évben Cigánd várost 2004. novemberében kapcsolták be a kistérségi vízműrendszerbe. A fejlesztések a jelen tanulmányterv készítésével egyidejűleg történtek. 2006. dec. 25-ig teljesítendő feladatok: • a 0,05 mg/l koncentrációnál nagyobb arzéntartalmú, • az 1,0 mg/l koncentrációnál nagyobb bórtartalmú 10 m3-nél nagyobb kapacitású és 50 főnél több személyt ellátó közüzemi vízműveknél. 2009. dec. 25-ig teljesítendő feladatok: • a 0,03-0,01 mg/l közötti koncentrációjú arzéntartalmú, és

56

•

a 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb ammóniumtartalmú, 10 m3-nél nagyobb kapacitású és 50 főnél több személyt ellátó közüzemi vízműveknél.

A településeket ellátó gerinchálózatok a közigazgatási területen a községeket feltáró utak mentén épültek meg. A Sátoraljaújhely-Ricsei Kistérségi Vízellátó rendszer gerinchálózata DN 250 átmérőjű vezetékekből épült. Az ellátó hálózat túlnyúlik a vizsgált térségen. A vezetéknek a tervezési területen kívüli szakasza körvezetéken fűzi fel az ellátott településeit. Ezekről a vezetékekről ágaznak le a településeket ellátó vízvezetékek. A hálózat nyomvonala az 1: 120 000 méretarányú II/3. számú melléklet helyszínrajzán követhető. A rendszerben a megfelelő víznyomást a víztornyok és a hálózatra telepített nyomásszabályozók biztosítják. Jellemzően a síkvidéki területen közel azonos a magastárolókban a túlfolyószint, így együttdolgozásuk biztosított. A nyomásfokozók a víz továbbítását és az egyenletes hálózati nyomás tartását segítik. Nyomásfokozók helye Víztornyok Kistérségi rendszeren Térségi ellátást biztosító Vajdácskai Sárospatak felől érkező víz Zsaró tanyai 700m3 Túlfolyószintje 141,80 mBf. továbbítását segíti. Fogyasztási súlypontban van. Alsóés Felsőberecki, Vajdácska és Bodroghalom településeken biztosítja a hálózati nyomást és az oltóvízmennyiséget. Karosi Sárospatak felől érkező víz Semjéni 700m3 Túlfolyószintje 133,80 mBf. továbbítását segíti. Pácin, Nagyrozvágy, Kisrozvágy és Ricse területén szolgáltat. Helyi vízműrendszerek víztornyai A településen belül biztosítják az egyenletes hálózati nyomást és tározzák az előírt tűzivíz mennyiséget. Pácin Sátoraljaújhelyi Vízműtől Cigánd 350 m3 37,4 m a relatív magassága Pácinig legravitáló víz továbbításához van szükség a nyomásfokozásra. Nagyrozvágy Cigánd felé továbbítja az Tiszacsermely 100 m3 124,68 mBf. ivóvizet. Bodroghalom A tervezett berendezés Nagyhomok Nagyhomok, Tiszakarád Tiszakarád 200 m3 134,34,0 mBf. Tiszacsermely felé továbbítja a Györgytarló 100 m3 132,0 mBf. rendszerben az ivóvizet.

I.8.3. Szennyvízcsatornázás és tisztítás A térség közműhiányos. A települések nem rendelkeznek szennyvíztisztító teleppel és közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal, kivéve a Bodrogköz délnyugati részét, ahol Kenézlő gesztorsága alatt megépült a kistérségi szennyvízelvezető rendszer. A tervezési terület települései közül Györgytarló tartozik ehhez a négy településből álló szennyvíz agglomerációhoz. A kenézlői 450 m3 kapacitású telep próbaüzeme 2004. októberében volt. Folyamatosan történnek a bekötések a hálózatra. A tisztítómű jelenleg 100-120 m3 napi terheléssel dolgozik. A tisztított szennyvizek befogadója a Tisza. Két településnek, Karcsának és Pácinnak közös szippantott szennyvíz- és szilárd hulladéktelepe van. A kazettás rendszerű telep a Véghomok dűlőben létesült. Kapacitásának a 57

határán van, 1-2 éven belül megtelik. Mielőbb meg kell oldani a két település szennyvizeinek kezelését. A tervezett árapasztó tározót és a mintaterületet körülvevő 14 település közül a többi 11db a Sátoraljaújhelyi tisztítóműbe szállíttatja szippantott szennyvizét. Más lehetőségük nincs jelenleg. A fogyasztók a szennyvizeiket egyedi zárt szennyvíztároló medencékbe engedik. A tapasztalat szerint a szennyvíztárolók többsége nem vízzáró, szikkasztóként funkcionál. A szennyvíz elvezetés hiánya miatt a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek szennyeződnek. A szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül és az első vízadó réteg, hosszabb távon, pedig a rétegvizek elszennyezését és a talaj nitrátosodását okozza. I.8.4. Villamosenergia ellátás Főelosztó hálózat Az országos rendszer nagyfeszültségű 120 kV-os villamosenergia hálózatának Kisvárda és Károlyfalva 120/20 kV-os villamos alállomásokat összekötő távvezetéke halad át a tervezési területen északnyugat-délkelet irányban. Az egyrendszerű távvezetékszakaszt „Bihar” típusú oszlopokra szerelték. Az oszlopok elrendezése aszimmetrikus, egy lábú 3 karos. A karok egyik oldalon 3 és 4, a másik oldalon 3 m hosszúak. A biztonsági övezet szélessége a távvezeték érintett szakaszán, a nyomvonal tengelyétől mért 17-17 m széles sáv. Középfeszültségű hálózat A Bodrogköz települései számára a villamosenergia szolgáltatás 20 kV feszültségszinten történik. Három, egyrendszerű középfeszültségű vonal: – a Károlyfalva - Bodrogköz Észak, – a Károlyfalva - Bodrogköz III. és – a Bodrogköz Dél 20 kV-os gerincvezeték halad át nyugat-kelet irányban a területen. A betáplálásuk a Károlyfalva alállomásból történik. A vezetékek neve utal a Bodrogközben a vonalvezetésük helyére is. A Károlyfalva - Bodrogköz III. a terület középső részén halad. Ez a gerincvonal épült legkésőbb a térségben. Hálózatok többszörösen hurkolt rendszert alkotnak. A vonalak szakaszolása biztosított. Mindhárom gerincvezeték a Ricsei keretállomásba köt be, amely fogadja északkelet-keleti irányból a Ricse-Daróc, Ricse-Zemplénagárd, Ricse-Öntöző, és délkelet felől RicseSzabolcsmart 20 kV-os gerincvezetékeket. A TITÁSZ Rt. szolgáltatási területén levő Kisvárdai 120/20 kV-os alállomás és a Ricsei kapcsolóállomás közötti Ricse-SzabolcsmartKisvárda 20 kV-os összekötés biztosítja a Kisvárdai alállomás felőli betáplálás lehetőségét is. Ricse központi belterületétől délnyugatra levő kapcsolóállomás a térség középfeszültségű hálózatában végzi az irányítást, a vonalak tehermentesítését, átterhelését és kikapcsolását. A 20 kV-os szabadvezetékes hálózatok látják el a fogyasztói transzformátorokat a települések bel- és külterületén, a gerincvonalakról megépített leágazásokon keresztül. A 20/0,4 kV-os transzformátorok jellemzően oszloptranszformátorok.

I.8.5. Vezetékes gázellátás

58

Nagyközép– és középnyomású hálózat A vizsgált terület mindegyik településén van földgázszolgáltatás. A Bodrogköz települései számára az Ibrányi gázátadó felől nagyközépnyomású vezetéken érkezik a gáz KPE vezetéken. A Tisza alatti átvezetés után, Tiszakarád közigazgatási területén, a belterülettől nyugati irányban, három felé, Györgytarló, Bodroghalom és Tiszacsermely felé ágazik szét a vezeték. A nyugati ágon Györgytarló és Kenézlő, az északi ágon Bodroghalom és Karcsa, a keleti ágon Tiszacsermely, Cigánd, Ricse és Révleányvár települések gázfogadóihoz érkezik a földgáz. A Bodrogközben az országhatárhoz közeli kis településekhez Bodroghalom, Karcsa és Ricse gázfogadóin keresztül középnyomású vezetékek szállítják a földgázt. A megépített hálózatoknak van tartaléka. A rendszerek kiépítésekor a gyakorlat szerint 80 %os lakásellátottság biztosítására méretezték a hálózatot a településeken. A térségben ezt az ellátottsági arányt egyik település sem érte el. A legmagasabb ellátottság 66% az össz lakásszámra vetítve. A hálózat új háztartási fogyasztók igényét biztosítani tudja. Nagyobb gázigény esetén méretezéssel alátámasztva kell meghatározni a fejlesztés nagyságát. A közterületi hálózatok minden településen földalatti vezetéssel épültek meg. A nagyközépnyomású vezetékeket több helyen, a közlekedési hálózattól független nyomvonalon vezették. A középnyomású gázvezetékek túlnyomórészt az úthálózatot kísérve épültek meg. I.8.6. Hulladékgazdálkodás A területen kialakított hulladéklerakók nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, ennek megfelelően engedéllyel sem rendelkeznek. A településeken ma már megoldott a hulladék elszállítása, amelyet döntően a miskolci illetékességű RWE Umwelt Kereskedelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. A szelektív hulladékgyűjtésre kezdeményezések még nem születtek. A megoldott szemétszállítás ellenére a területen jellemző az illegális hulladéklerakás, illetve a folyékony települési hulladékot is gyakran ürítik a felhagyott régi hulladéklerakókban. Az aljzatszigetelés nélkül kialakított hulladéklerakók rekultivációja nem történt meg, így folyamatos a talaj, illetve talajvíz szennyezés a lerakók közelében. Település Pácin

Karos Felsőberecki

Bodroghalom

Tiszakarád Nagyrozvágy Kisrozvágy

Leírás Megjegyzés Egykori homokbánya Egykori engedéllyel rendelkező területén, érmaradvánnyal hulladéklerakó. Aljzatszigetelés nélkül kialakított, folyamatosan használatban van. (Tolólapos egyengetés) Egykori homokbánya Ma is használják. Régi hulladéklerakó Ma már csak ritkán használják, elsősorban építési hulladékot raknak le. Egykori homokbánya, volt Egykor engedéllyel rendelkező hulladéklerakó hulladéklerakó. A területen földmunka nyoma látszik, ma már elsősorban építési hulladék kerül ide. Őrszemi legelőn Ma már nem használt, felszámolás alatt áll. Kotkas nevű településen Folyamatosan használják, a talaj tolólappal egyengetett Volt homokbánya Folyamatosan használt illegális 59

Ricse

60

Jelenleg is hulladéklerakó.

hulladéklerakó működő Egykor engedéllyel rendelkező aljzatszigetelés nélküli hulladéklerakó. Ma is folyamatosan használják elhelyezkedése, kialakítása nem megfelelő. Tolólapos egyengetést végeznek.

I.9. Vízgazdálkodás10 A Bodrogköz a Tisza szabályozása előtt teljes egészében a Tisza és a Bodrog árterét képezte. Vízhálózata a mainál sűrűbb és változatosabb volt, amely pótolta a ma keletkező vízhiányt. Természetes határai átnyúlnak az országhatáron, vízutánpótlást is elsősorban szlovákiai területekről kap. I.9.1. Árvízvédelem A tervezési terület az országos rendszer 2.02. sz. Bodrogközi árvízvédelmi öblözetében helyezkedik el. A Tisza vízrendszeréhez tartozó öblözet teljesen ármentesített. Délkeleten a Tisza jobbparti, északnyugaton a Bodrog balparti elsőrendű árvízvédelmi töltése és északon az országhatár határolja. A tervezési területnek a Tisza folyó 565 - 605 fkm és a Bodrog folyó 2 40-50 fkm szelvényei között szakaszaival van kapcsolata. Az öblözet (1%o) 525,36 km -nyi területének mintegy 2/3-nyi középső része a tervezési terület. A gátak által védett terület többsége alacsony fekvésű ártér. Fővédvonalak A Bodogközt 107,74 km árvízvédelmi fővédvonal védi, ebből a Tisza jobb parti töltése 67,94 km, a Bodrog bal parti töltése 39,80 km. Az öblözetben a Bodrog balparti védvonal teljes hosszban Viss-Felsőberecki között a jelenleg is érvényes mértékadó előírásoknak megfelelően épült ki. A védvonalon csak altalaj állékonysági problémák miatt kerülhet sor helyenkénti erősítésekre, magassági és mérethiányok nincsenek. Az öblözet Tisza jobbparti védvonalának kiépítettsége az 1997-2003. évek között (mintegy 25 km-en) elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően jelentős mértékben javult, a TiszabercelTiszakarád, Tiszacsermely-Cigánd és a Ricse-Révleányvár közötti külterületi szakaszok (további 15 km-en) továbbra is kiépítetlenek maradtak, magassági-és szelvényhiányosak. A tervezési területen belül a védvonalakat keresztező műtárgyak állapota jó, kivéve a Felsőberecki szivattyútelepet, ahol a telep nyomócsövei az árvízszint alatt keresztezik a töltést. A kedvezőtlen altalaj viszonyok a védvonal teljes hosszára jellemzőek. A káros szivárgási jelenségek árvizek alkalmával menetrendszerűen jelentkeznek. A töltéslábhoz közel elhelyezkedő kubikgödrök a vízoldalon majdnem a teljes hosszon, de mentett oldalon is jelentős szakaszokon rontják a védekezés esélyeit. Magaspartok A Tisza mentén az öblözet területén össszesen 9,95 km hosszúságú magaspart vonul végig, főleg a települések belterületéhez kapcsolódva. Biztonságuk a megemelkedett árvízszinthez képest is megfelelő. Másodrendű védvonalak Másodrendű védvonal a Bodrogi öblözetben az Alsóberecki alvó töltés 2,550 km, melynek szerepe a Szlovákia felöl betörő árvízek visszatartása.

10

A fejezet egyes részei a KIOP –2004– 1.5.2.0 Megvalósíthatósági tanulmány keretében készültek

61

Folyószabályozás A jobb parton a fővédvonalat a Tisza folyó több helyen veszélyesen megközelítette, amely szakaszokon a nyilvántartási szelvényeken a felvétel megtörtént, az ellenőrző méréseket rendszeresen végzi az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Hullámtér Árvízvédelmi szempontból a Cigánd–Tiszakanyár közúti hídnál lévő hullámtéri szűkületnek van jelentősége, mely közel esik a Ricsei–főcsatorna torkolatához, illetve a létesítendő Települések veszélyeztetettsége A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján: „B” kategóriába tartozó település: Közepesen veszélyeztetett település, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, előírt biztonságban kiépített védművel nem rendelkezik; „C” kategóriába tartozó település: Enyhén veszélyeztetett település, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik. Település Alsóberecki Bodroghalom Cigánd Felsőberecki Györgytarló Karcsa Karos Nagyrozvágy Ricse Tiszacsermely Tiszakarád Vajdácska

B – közepesen veszélyeztetett

C – enyhén veszélyeztetett X

X X X X X X X X X X X

Nem tartozik a veszélyeztetett települések közé Kisrozvágy és Pácin. Védőképesség megváltozását legalább 5évenként a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (Wtv.) a végrehajtási rendeletek keretei között felülvizsgálja. I.9.2. Belvízvédelem A Bodrogközben az árvízvédelmi töltések kiépítése után a felszíni vizek természetes lefolyási lehetősége megszűnt, ezért volt szükség a belvízvédelem kialakítására. Fejlődésük egymással párhuzamosan ment végbe, a kialakult rendszer elemeinek üzemeltetése és fejlesztése között is szoros az összefüggés.

62

Bodrogközi belvízrendszer A belvízrendszer teljes területe a Tisza és a Bodrog árterében helyezkedik el. A terepalakulatokra jellemző, hogy a folyók és árvédelmi töltés menti sávok 1,5-3,0 m-rel magasabbak, mint a belvízrendszer középső részei. A Bodrogközi belvízrendszer működésére jelentős hatással volt a Tiszalöki vízlépcső megépítése. A vízlépcső üzembe helyezésével – a Felsőberecki öblözetet kivéve – a Bodrogközben valamennyi gravitációs kivezetés megszűnt. 08.06. sz. Bodrogzug-Törökéri belvízvédelmi szakasz. Belvizeinek befogadója: a Bodrog és a Tisza. A védelmi szakaszhoz tartozó részöblözetek: Kenézlői öblözet 11,46 km2 Törökér-Füzeséri öblözet 134,92 km2 Vajdácska-Karosi öblözet 77,88 km2 Felsőberecki öblözet 30,40 km2 Összesen: 254,66 km2 08.07. számú Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi szakasz. Belvizeinek befogadója: a Tisza. A védelmi szakaszhoz tartozó öblözetek: Tiszakarád-Őrszemi öblözet 196,92 km2 Ricsei öblözet 103,52 km2 Összesen: 300,44 km2 A Bodrogközi belvízrendszerben a 08.06. számú Bodrogzug-Törökéri belvízvédelmi szakaszon 9,0 m3/sec, a 08.07. számú Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi szakaszon 25,48 m3/sec teljesítményű, összesen 34,48 m3/s teljesítményű szivattyúkapacitás biztosítja a belvizek átemelését. A belvízrendszer fajlagos kiépítettsége (Bodrogzug nélkül) 62 l/sec/ km2. A megépült szivattyútelepek, zsilipek és vízkormányzó művek szükség szerinti kezelésével a mindenkori belvízhelyzetnek megfelelő belvízmentesítést lehet biztosítani. Belvízvédelmi létesítmények A Bodrogközi belvízrendszer elemei állami, társulati, önkormányzati, üzemi és magántulajdonban, illetve kezelésben vannak. Az állami művek kezelője az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság ÉVIZIG (Miskolc), a társulati (állami) műveké a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Sárospatak). KÖVIZIG kezelésű létesítmények Az állami kezelésű létesítmények közé esésnövelő és torkolati szivattyútelepek, a fő vízelvezető csatornák és műtárgyai, valamint a hozzá kapcsolódó üzemeltetési struktúra tartoznak (csatornaőr hálózat, hírközlő, vízrajzi észlelő és megfigyelő hálózat, stb.). A 163,9 km hosszú főcsatorna–hálózat (kizárólagos állami tulajdonú csatornák) teljesítőképessége általában jó, a medrek kaszálása folyamatos, a nem kizárólagos állami tulajdonú csatornák hossza 10,704 km. A Bodrogközben állami kezelésű belvíztározó nincs. Társulati kezelésű létesítmények A Bodrogközben a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Sárospatak) működik, amely a társulati belvízcsatornák mellett a meliorációhoz kapcsolódóan létesített szivattyúállásokat, valamint a 1980-as évek végétől a Cigándi-belvíztározót is üzemelteti. A

63

tározó felülete 100 ha, kapacitása 1,5 millió m3. Jelenleg 107 db, összesen 310 km hosszú társulati kezelésű belvízcsatorna juttatja a vizeket a befogadóba. A 15 db közcélú szivattyútelep, 2-3 kivételével, kapcsolódó belsőségi vizek elvezetésére is készült, üzemképtelenségük (3 db) közvetlenül belsőségi károkozásra képes. Térségi melioráció Az 1963, 1970 és az 1980. évi tenyészidőszaki belvizek hatására megindult a Bodrogköz térségi komplex meliorációja. A 80-as években kivitelezett melioráció következményeként a belvízelvezető hálózat további kiépítése és a művelésbe vont területek növekedése az átemelési kapacitás növelését is megkívánta. A meliorációs létesítmények a Törökéri, Füzeséri, Vajdácska-Karos-Szerdahelyi, Tiszakarádi és Ricsei öblözet területén épültek meg. A térségi komplex melioráció keretében mintegy 21 000 hektáron valósult meg melioráció. A Bodrogközi belvízrendszerben létesített 15 db közbenső, ún. esésnövelő szivattyútelep a főcsatornák torkolati vízhozamára további jelentős hatással (terheléssel) voltak. Ezért 1986ban a Tiszakarádi szivattyútelepet bővítették, 1991-ben megépült az Őrszemi szivattyútelep. Mára a meliorált területek többsége a rendszerváltás következtében nem működik. A szivattyútelepi fejlesztési program kivitelezése ugyanúgy, mint ahogy a térségi meliorációs programok megvalósítása is, a társadalmi, gazdasági változások sodrában lelassult, félbe maradt, majd a 90-es évek elején, felülvizsgálatra került. A térségi fejlesztési igények átértékelése után a KHVM a 90-es évek második felében újraindította a felújítási programot. A belvízrendszer nemzetközi kapcsolódásai A belvízrendszer vízgyűjtője Szlovákia területére is átnyúlik. Az országhatáron kívüli ártér 21,17 km2. A magyar-szlovák közös érdekeltségű terület kiterjedése: Magyarország területén a Felsőberecki-főcsatorna, a Kis- és Nagy-Karcsa-ér déli vízgyűjtő területei, a KarosSzerdahelyi, Dobra-Semjéni, Bélyi-csatornák felső szakaszának vízgyűjtő területe. Szlovákia területén a Szomotori-főcsatorna a 0+000-24+500 fm szelvények között, a nagytárkányi országút, az államhatár és a Bodrog gátjával körülzárt terület. A Felsőberecki öblözet eredeti vízgyűjtő területének (112,50 km2) csak kis része esik magyar területre (30,40 km2). A Felsőberecki-főcsatorna 0+000-1+300 szelvények közötti szakasza magyar területen halad, az 1+300-10+450 szelvények között a magyar-szlovák országhatárt képezi. A főcsatornát a magyar vízgyűjtőn kívül 13,70 km2 szlovák vízgyűjtő terheli. A szlovák területen lévő további vízgyűjtő terület vizei a Bodrogszerdahelyi-csatornán keresztül (Szomotori főcsatorna) a Bodrogba nyernek átemelést. A főcsatorna a 10+450 szelvényben át lett töltve, a Karcsa-ér felső végpontján (Feketehídi tiltó) a Felsőbecki-főcsatorna vize a Karcsa csatornán keresztül a Tiszakarádi-főcsatornába vezethető. Az áttöltés feletti Karcsa-ér karbantartása a szlovák vízügyi szervek feladata, melynek 20,9 km2 magyar területen lévő vízgyűjtőjéről a vizeket a Szomotori csatornán keresztül vezetik a Bodrogba. A Ricsei öblözetben a Dobra-Semjéni-csatorna közös érdekeltségű szakasza a 3+850-5+450 szelvények között magyar területen, az 5+450-7+000 szelvények között az országhatáron húzódik; az országhatárt alkotó szakasz (5+450-7+000) szlovák kezelésben van. A Bélyicsatorna közös érdekű szakasza a 6+050-7+150 szelvények között helyezkedik el magyar területen. A csatorna felső szakasza szlovák területre esik, amelynek vízgyűjtő területe 0,27 km2, vizeinek elvezetése a magyar fél feladata. A Darvasi-csatorna teljes hosszában közös érdekeltségű, a 0+000-0+255 szelvények között szlovák kezelésben van, a 0+255-1+490 64

szelvények között pedig magyar kezelésű. Befogadója szlovák területen a Bélyi-csatorna. A szlovák vízügyi szervek a Kis- és Nagy-Karcsa-ér országhatártól délre eső mintegy 20,90 km2 kiterjedésű magyar vízgyűjtő területének belvízelvezetését végzik. A Keleti Dobra-Semjénicsatorna mintegy 0,45 km2 magyar vízgyűjtő terület vízelvezetését biztosítja. A közös érdekeltségű szakaszok üzemeltetésére, a vízgyűjtő területek megosztására a két ország közötti 1970. évi együttműködési megállapodás érvényes, az aktuális problémák egyeztetése, megoldása a közös határvízi bejárásokon történik. A tájgazdálkodással érintett belvízöblözetek jelenlegi üzemrendje A Bodrogközi belvízrendszer – a Felsőberecki öblözetet kivéve – szivattyús levezetésű, így elvezető teljesítőképességének felső határát a szivattyútelepek kapacitása jelenti. Amennyiben a szivattyútelepekhez a kapacitást meghaladó vízhozam érkezik, úgy a vízszint a csatornákban folyamatosan emelkedik, majd egy idő után kiönt a mederből, belterületeket is veszélyeztetve. A rendszer működtetése – igazodva a mindenkori belvízhelyzethez – a két szélsőséges helyzeten belül többféle átmeneti üzemállapottal jellemezhető. Az ideiglenes vízvisszatartást szakaszoló zsilipek teszik lehetővé. Rendkívüli és jelentős belvizek esetén a belterületek elöntését megakadályozó szabályozott levezetést a csatornákon lévő vízkormányzó műtárgyak/zsilipek teszik lehetővé a két belvízöblözet (szakasz) (Bodrogzug – Törökéri, Tiszakarád – Ricsei,) között a belvizek átirányítását, melyek segítségével a szivattyútelepekre csak a kapacitásukkal megegyező, vagy az árvizek idején a csökkentett kapacitással átemelhető vízhozamot engednek. A vízvisszatartás így külterületen történik, illetve eloszlik a teljes belvízrendszerben. Közepes belvizek esetén a két belvízvédelmi szakaszon lévő szivattyútelepek üzemelése a vízmennyiségek függvényében történik, a vízkormányzásra szolgáló tiltók üzemeltetésével. Belvízmentes időszakban a rendszer belvizei szabályozás nélkül, gravitációsan jutnak el a 08.06. sz. belvízvédelmi szakaszon a Törökéri szivattyútelepre, valamint a Felsőbereckifőcsatorna torkolatához. A 08.07. sz. belvízvédelmi szakaszon a Tiszakarádi-főcsatorna gyűjti össze a belvizeket és vezeti a főcsatorna torkolatánál lévő Tiszakarádi szivattyútelephez. Ilyen időszakban a szivattyútelepeket a torkolati vízszintek és az érkező vízmennyiség függvényében a szükségletnek megfelelően üzemeltetik. Gravitációs bevezetésre csak a Felsőberecki-főcsatorna Bodrogba torkolásánál van lehetőség. Berecki öblözet

A tiszalöki duzzasztásnak a Felsőberecki csatorna és zsilip működtetésére nincs kihatása, a gravitációs kivezetés lehetőségét a Bodrog duzzasztott vízszintje nem akadályozza. A Karcsaér felső végpontjába épített Feketehídi tiltón keresztül a Felsőberecki-csatorna vize a Karcsacsatornán keresztül a Tiszakarádi szivattyútelepre vezethető. A belvízrendszerek szétválasztása után sem a Felsőberecki-főcsatorna, sem a szivattyútelep nincs kihasználva. Ricsei öblözet A Ricsei főcsatorna a Gerecsei tiltó útján összeköttetésben áll a Tiszakarádi-főcsatornával. E tiltó általában zárva tartandó. Kivételes helyzetben, akkor, ha a Ricsei-főcsatorna vízszállítása meghaladja a szivattyútelep teljesítményét, és a Tiszakarádi belvízrendszer nincs maximálisan

65

megterhelve, kellő körültekintés és mérlegelés mellett a védelemvezető engedélyt adhat a tiltó felnyitására. Az öblözetben a gravitációs kivezetés a Tiszalöki duzzasztás következtében megszűnt. A belvizek befogadóba juttatására a főcsatorna torkolatánál lévő Ricsei 5,0 m3/s teljesítményű szivattyútelep valamint 4 x 0,5 m3/s diesel és 4x 0,5 m3/s elektromos szivattyúegységből álló szivattyúállás szolgál. A szivattyúk beindítására mértékadó vízállás a torkolati mércén 110 cm, a mérce "0" pontja 93,84 mBf. Tiszakarádi öblözet A Tiszakarádi szivattyútelep üzembe helyezésére mértékadó vízállás a belvízmércére vonatkoztatva (“0” pontjának magassága 91,10 mBf.) tenyészidőben 170 cm, tenyészidőn kívül 190 cm. Tekintve, hogy a Vajdácska-Karosi és a Füzeséri öblözet belvizei is a Tiszakarádi szivattyútelepet terhelik, szélsőséges belvíz idején szükséges a szivattyútelepnek a mértékadó vízállásnál alacsonyabb szinten történő beindítása. Törökéri öblözet A Törökéri öblözet esetében a terv szerint, a Csengőkúti II. sz. tiltó a jelenlegi állapotok mellett általában mindig zárva tartandó. A Vajdácska-Karosi és Füzeséri öblözetek vizei csak a Tiszakarádi szivattyútelep felé nyerhetnek elvezetést, ezért a Csengökúti I.sz. tiltó általában mindig nyitva tartandó. Lezárására csak abban az esetben kerül sor, ha a Tiszakarádi vízállás jelentősen meghaladja a mértékadót és ez a telep üzemelését veszélyezteti. A Csengőkúti I. sz. tiltó lezárásával ugyanis a Karos-Szerdahelyi és Vajdácskai csatornák alsó szakaszain jelentős elöntések keletkezhetnek. A főcsatorna végén található az 1,2 m nyílású Gerecsei tiltó, feladata a szomszédos Ricsei öblözet belvizeinek átvezetése a Tiszakarádi rendszerbe. Így a Ricsei szivattyútelep üzemeltetése olyan esetben elkerülhető, amikor a Tiszakarádi szivattyútelep még egyébként is üzemel. Nagyobb belvízjárás idején a tiltó feladatát a két rendszer belvízi helyzete határozza meg. A Tiszalöki duzzasztás miatt szükségessé válhat nyári időszakban is a szivattyútelep üzemeltetése az öblözet egész területére kiterjedő 30 mm-nél nagyobb záporszerű csapadék esetén, amikor számítani lehet a főcsatorna vizének hirtelen megáradására. A lehullott csapadék mennyiségének megállapítására a Füzeséri, Tiszakarádi, Karcsai, és Cigándi csapadékmérő állomásokon észlelt csapadékok átlagát kell figyelembe venni. A Szennalápi és Bélatanyai átmeneti tározókba mintegy másfél millió m3 víz ideiglenes visszatartására van lehetőség.

66

I.10.Vizsgálati összefoglaló I.10.1. A demográfiai helyzetkép összefoglalása A vizsgált terület demográfiai helyzetét kettős gazdasági kötöttsége határozza meg. Egyik oldalról a városok (Sárospatak, Sátoraljaújhely) vonzásában, aurájában fekvő falvak minden, de legalábbis a legtöbb, mutató tekintetében kedvező(bb) helyzete rajzolódik ki. Ezek a települések: Alsóberecki, Felsőberecki, Bodroghalom, Vajdácska, Györgytarló, Karos és némely mutatója alapján Karcsa. Itt a termőföldnek való kiszolgáltatottság alacsonyabb, az ipari munkahelyek alternatív lehetősége mellett. Másik oldalról a mezőgazdaság, a földhasználat határozza meg a helyi gazdasági tevékenységet, leginkább az ipar hatósugarán kívüli dominanciával (kivétel Bodroghalom, ahol mind a két foglalkozási ág hangsúlyos). Az instabilitást mutató demográfiai jellemzők (elvándorlás, magas munkanélküliség és eltartotti arány stb.) e térségben párosulnak a zömében önellátást célzó magas vagy kizárólagos egyéni agrárgazdálkodással. A legnehezebb helyzetben Tiszacsermely és Tiszakarád települések vannak, ahol a népesség cserélődésének folyamata zajlik (magas természetes szaporodás, magas elvándorlás), amely szociális erózióhoz vezet. Cigánd jellemzői hasonló tüneteket mutatnak. Elöregedő, kis létszámú, ezért veszélyeztetett települések: Kisrozvágy és Nagyrozvágy. I.10.2. Természetföldrajzi adottságok és gazdasági vonatkozásai A tájtörténeti elemzés azt mutatja, hogy a Bodrogközben élő emberek tájhasználatát a határoló folyók áradásai, a változatos domborzat által irányított vízmozgások és az ennek hatására kialakuló talajadottságok határozták meg. A vízrendszer teljesen behálózta a határt, a víz mozgását a mikrodomborzat meghatározta: a mélyebb, rendszeresen elöntött, vagy fakadó vizű laposokon kialakult rétek és ártéri ligeterdők a méhészet és az állattartás színhelyei voltak, a magasan fekvő területek alsó részén kaszálók helyezkedtek el, az állandóan ármentes homokhátakon szántók, kertek, gyümölcsösök, erdei legelők, erdők és a települések foglaltak helyet. A termés a humuszos homokdombokon mindig jó volt, hiszen a jó vízellátást a környező vízborított területek biztosították. A XIX. század végére a szabályozás és a gazdálkodási rendszer változása következtében fokozatosan átalakult a táj, azonban a hatvanas évekig megmaradt a differenciált tájhasználat, amelyben a szántóművelés mellett a rét- és legelőgazdálkodás is helyet kapott. A 60-as éveket követően a gazdasági szerkezet fokozatosan egyszerűsödött. A gyepeket számos helyen feltörték és a szántókon termesztett növények száma is csökkent. A 80-as évek végén már szinte kizárólag gabona, kukorica, napraforgó termett a területen. A Bodrogközben a 80-as évek elejétől meliorációs beruházásokkal kísérelték meg a szántóművelés feltételeit megteremteni. E művek fenntartásáról, üzemeltetéséről a térség szövetkezetei nem tudtak gondoskodni. A 90-es évek végére a meliorációs-rendszer üzemképtelenné vált. Az intenzív gazdálkodás bár megváltoztatta a természeti adottságokat, a termelést ma is csak az évszázadokkal ezelőtti természeti tulajdonságok – domborzat, éghajlat, talajadottság, vízjárás– határozzák meg. A Bodrogköz kistáj ártéri szintű síkság, a tájkaraktert elsősorban a Tisza és a Bodrog elhagyott medreinek mélyedései, illetve a 10–15 m magas futóhomokszigetek határozzák meg, ennek megfelelően a domborzata meglehetősen változatos. Mérsékelten meleg, száraz, jelentős vízhiánnyal küzdő térség. Jellemzően magas a talajvízszint és jelentős az éves

67

ingadozása, ez kapcsolódik az itt kialakult talajok gyenge vízvezető képességével, ezért a terület ma is fokozottan belvízveszélyes. A mély fekvésű területeken jellemzően megjelennek a belvizes foltok, míg a homokdombok alatt alacsony a talajvízszint, így ezek a területek rendszeres vízhiánnyal küzdenek. Az évszakonként jelentkező belvíztöbbletet, illetve vízhiányt csak költséges vízügyi beruházásokkal lehet csökkenteni. Az öt évnél gyakrabban belvíz elöntött területeken a meliorációs beruházások ellenére ma is csak igen kockázatosan, költségesen, alacsony terméseredményekkel művelhetők. Ezen kívül az aszály évente másmás területi eloszlású, hasonló gyakorisággal fordul elő, mint a belvíz, de többszörösen nagyobb területeket érinthet, amelyet szintén költséges öntözési beruházásokkal lehetne csökkenteni. A Bodrogköz talajai közepes agrárpotenciálúak. Az alacsony szántóföldi alkalmasságú talajokon az alacsony terméshozamok miatt gazdaságosan nem termelhető ki a belvíz és az aszály elleni védekezés költsége. Ennek megfelelően a 90–es évektől a szántók aránya jelentősen csökkent. Csak a Tiszahát magasabban fekvő térszintjein, illetve a cigándi határ egy részében maradtak meg a szántók, de a művelés itt is igen kockázatossá vált. A kiszámíthatatlanul jelentkező belvizek nagyban veszélyeztetik a termelés biztonságát. A jellemzően mélyfekvésű térszinteken, mint például a Nagyrozvágy alatti, az egykor meliorált területek művelését egyre nagyobb kiterjedésben hagyták fel. Jelenleg a határ egy részét legelőként hasznosítják, más része elvadult, nádasokkal és sásosokkal terhelt parlag, amelyekben olyan nagykiterjedésű nádasok találhatók, amik az év nagy részében megközelíthetetlenek, mert a talajuk vizenyős tőzeg. A vizsgált terület döntő részén a természeti feltételek az ember jelentős beavatkozása ellenére sem lettek kedvezőek a szántóművelés számára. Ugyanakkor az igen gyenge, gyenge termőképességű talajoktól a jó és kiváló termőképességű talajokig minden típus megtalálható a területen, ennek megfelelően érdemes meghatározni azokat a területegységeket, ahol a jövőben a szántóföldi művelés gazdaságosan folytatható. Mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból kedvezőtlen a terület alacsony erdősültsége. Ezt a kedvezőtlen helyzetet fokozza, hogy a meglévő erdők majd felének állomány összetétele nem felel meg az elsődleges rendeltetésnek. A természeti adottságok alapján a Bodrogközben egy olyan mozaikos tájszerkezet képe rajzolódik ki, ahol a különböző tájhasználatok helye meghatározható. A szántóföldi művelésre alkalmatlan területek változatos tájhasználata megteremtheti a lehetőséget a térség vízháztartásának, ökológiai és klimatikus körülményeinek javulásához, ezzel lehetőséget nyújt a térség gazdasági stabilitásához. I.10.3. Természetvédelem, tájvédelem A szabályozások következtében, illetve azzal összefüggésben a folyó és az ártér életközösségei is jelentős változáson mentek át. A folyóra jellemző természetes hossz- és keresztirányú zonális rendszerek a mesterséges transzverzális és longitudinális barrierek megléte következtében jelentősen fragmentálódtak. A gátak közé szorított folyó áramlási sebességének növekedése miatt a szakasz jellegek eltolódtak. A gátak megakadályozzák a folyó szétterülését, ezáltal a vízi élőlények közül számos faj szaporodási feltétele szűkült, vagy szűnt meg. Ehhez járul a nagy vízszint ingadozás és az árhullámok gyors levonulása is. A gátak emellett jelentősen akadályozzák a hullámtéri és mentett oldali területek élővilágának összeköttetését. Ezen folyamatoknak köszönhetően a hajdan változatos élőhelyekben gazdag Bodrogközben ma már csak elszórtan, kis foltokban találhatóak értékes természeti területeket. Ennek ellenére jelentős azoknak a természetes mozaikoknak a száma, amelyek bár ma alacsony

68

természetvédelmi értékűek, de a terület vízpótlása, illetve tájhasználatváltás esetén gyors regenerálódásukra lehet számítani. Tájvédelmi szempontból a vizsgálati területen számos értéket találhatunk, amelyek feltárása, megőrzése a jövőben fontos feladat. Tájvédelmi, illetve túlnyomórészt környezetvédelmi konfliktust a felhagyott, illetve illegális hulladéklerakók jelentenek.

69

II. Javaslat II.1. Tájhasználati javaslat A jelenlegi vízgazdálkodás és az erre épülő tájhasználat problémáinak megoldására indult el a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című tervezés. A koncepció fontos eleme, az árvízvédelem megoldása mellett, a tájhasználat-váltási javaslat, amely a Tisza menti mélyen fekvő területeken (öblözetekben) úgynevezett ártéri tájgazdálkodás kialakítását fogalmazza meg. A VTT program I. üteme által meghatározott árapasztó tározók egyike a Cigándi tározó. A Bodrogközben elinduló helyi kezdeményezések is az ártéri tájhasználat kialaktását szorgalmazták. Így ezen a területen alakult ki lehetőség arra, hogy az árapasztó tározó megvalósításával egy időben elinduljon az ártéri tájrehabilitációs program is. A program első lépésben a tározó területére és a hozzá kapcsolódó mintaterületre határozza meg a tájhasználatváltás irányelveit. A mintaterület kialakítása a Nemzeti Fejlesztési Terv – Környezetvédelmi és Infrasturktúrális operatív program keretében valósul meg a közeljövőben. A program sikeressége esetén lehetőség nyílik a vízpótló rendszer továbbvezetésére, és ezzel az ártéri tájrehabilitáció kiterjesztésére a Bodrogköz egészére. A tájhasználat–váltási javaslat, ennek megfelelően, különböző mélységben került kidolgozásra. Az árapasztó tározóra és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületre egy részletes területhasználat–váltási javaslat alakult ki, míg a tervezési terület többi részére olyan szintű tájhasználati javaslat kerül meghatározásra, amely nem zárja ki a programterület további bővítését. II.1.1. Tájhasználat–váltási javaslat Cigándi árapasztó tározóra és a hozzá kapcsolódó mintaterületre11 A javasolt ártéri tájgazdálkodás alapja A Cigándi-tározónak a statisztikai adatbázison alapuló becslések szerint részleges, vagy teljes mértékű árvízi elárasztására csak 30-40 évenként egyszer kerül sor. Önmagában viszont a víz kivezetése – különösen, ha csak nagyobb árvizek idején, vésztározás jelleggel következik be – nem jelent az eddigiekhez képest pozitív változást a térség vízgazdálkodásának többi problémáját illetően. Társadalmi, gazdasági, természeti hatásait tekintve csak akkor alakul ki a jelenleginél előnyösebb helyzet, ha a tározóhoz kapcsolódó lehetőséget kihasználva rendszeresen víz jut a területre, és ezzel a kistáj normális, évente rendszeresen ismétlődő vízkörforgása is helyreáll. Ugyanakkor az idejuttatott víz nemcsak, és nem is elsősorban a Tiszán levonuló árhullámok megszelídítését szolgálja, jelentősége ettől sokkal nagyobb: megteremti az egészséges vízháztartás, vízvisszatartás feltételeit, és nemcsak a tározóban, hanem annak közvetlen környezetében is. A mentett oldali vízkormányzás olyan kompromisszumos megoldás, amely a jelenlegitől eltérő tájhasználatot, a tájjal való sajátos együttműködést tesz lehetővé. Lényege és lehetősége a tájfenntartó gazdálkodási formák megalapozása, a jelenlegi kedvezőtlen és egyre kedvezőtlenebbé váló adottságoknak az emberi élet- és vagyonbiztonság számottevő veszélyeztetése nélkül történő megváltoztatása. A mentett oldali vízkormányzás a víz szabályozott kivezetését és természeti szempontból a kistáji vízkörforgások feltöltését jelenti. A tájgazdálkodás tehát egy önszabályzó természeti rendszer fenntartására, fejlesztésére irányuló tevékenység, amelynek során az emberi haszonvételeket a rendszer fejlesztéséből 11

A fejezet egyes részei a KIOP –2004– 1.5.2.0 Megvalósíthatósági tanulmány keretében készültek

70

nyert többlettermékek alapozzák meg. A tájgazdálkodás alapja elsősorban a rendszer épségének és egészséges működésének helyreállítása. Az ártéri tájgazdálkodás tehát lényege szerint az árterek rehabilitációjával és a folyó egészséges rendszerműködésének helyreállításával megalapozható haszonvételek sora. A terület meghatározása A tájgazdálkodási mintaterületek egyrészt a Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó területén, másrészt attól nyugatra a Tiszakarádi-főcsatorna jobbparti területén, illetve az árvízi tározótól északra helyezkednek el. Az árvízi tározóban lévő tájgazdálkodási mintaterületeket az árvízi tározó töltései, valamint a tájgazdálkodás érdekében megvalósuló az árvízi tározót kettéosztó tájgazdálkodási célú töltés határolja. Az árvízi tározótól nyugatra lévő tájgazdálkodási mintaterület–részt délről a Tiszakarádi-főcsatorna meglévő töltése, nyugatról a Pácinicsatorna depóniája, északról a természetes terep 1-2 méteres kiemelkedései határolják. A Cigándi árapasztó tározótól északra és a magyar-szlovák határtól délre eső kisebb holtágak közül a Horgas-tó és a Diós-ér szintén a mintaterület része. Itt a fejlesztési cél a holtágak vízzel való feltöltése, területek elárasztására nem kerül sor. Az Északi holtágak vízpótlását megvalósító csatorna és műtárgyai teszik majd lehetővé a tiszai víz továbbvezetését a határmenti Karcsa-éren keresztül a Pácini-Karcsa irányába. A vízkormányzó rendszer elemei A program keretében csak az első lépés megtétele történik, egyrészt a vízkivezetés és vízkormányzás lehetőségének megteremtésével, másrészt megfelelő mintaterületek kialakításával, figyelembe véve azt a tényt, hogy a tájgazdálkodás megvalósítása csak önkéntes alapon képzelhető el. A Cigándi árapasztó tározóhoz kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületi program 3 ilyen terület létrehozását tűzi ki célul, figyelembe veszi azonban azt is, hogy a tájgazdálkodással érintett területek a Bodrogközben a későbbiekben növekedhetnek. Ezt a VTT második ütemében tervezett Tiszakarádi tározó megvalósítása is lehetővé teszi. A tájgazdálkodási fejlesztések későbbi ütemében valósulhat meg például a részben határt képező Pácini-Karcsa és a Karcsai-Karcsa vízpótlás, illetve a Felsőberecki csatorna menti területek vízellátása. Tájgazdálkodásba bevonandó területek: ¾ a Cigándi-tározó különösen annak keleti, mélyfekvésű területei; ¾ a tározótól északra fekvő terület a szlovák határig. Itt a cél kettős: egyrészt vízzel ellátni a holtágakat, amelyek mai fenékszintje 95 mBf, vagy az alatti, másrészt a későbbiekben vizet táplálni a határt képező Karcsa-érbe és rajta keresztül a PáciniKarcsába, esetleg a Karcsai-Karcsába. ¾ a tározótól nyugatra, a Tiszakarádi-főcsatornától északra, a Pácini-csatornáig fekvő területen végigvonuló erek, tavak, mélyterületek vízzel való táplálása. A vízkormányzás lehetőségének megteremtése érdekében az árapasztó tározó lényegében észak-déli irányban futó, kanyargó töltéssel kerül kettéosztásra. A töltés koronaszintje 96,00 mBf és 96,50 mBf szintek között lesz kiépítve a tájgazdálkodási vízigények függvényében. A Tiszakarádi-főcsatorna alatti, déli tározótérben a tiszai vízkivételtől induló „vezérárok” által szállítandó vizet a jelenlegi Almászugolyi-csatorna nyomvonalán kialakítandó nagy vízszállító-képességű vápában vezetnék a Tiszakarádi-főcsatorna felé. A déli tározótér K-i felén szétterülő víz több mint 1 km hosszúságban keresztezi a Tiszakarádi-főcsatornát. A keleti és nyugati tározóteret elválasztó töltések 1:8-as, a vápák 1:10-es rézsűhajlással lesznek kialakítva, így belesimulnak a környezetükbe és kaszálóként hasznosíthatók.

71

A Pallagcsai-öblözetet három oldalról töltéssel körülhatárolt területén 95,70 - 96,00 m maximális vízszinttel egy ún. „fejtározó” alakul ki, amely a Tiszakarádi-főcsatornát is lefedi. Ebből a fejtározóból biztosítható a vízutánpótlás a tározótéren kívüli tájgazdálkodási mintaterületek felé. A fejtározóból szintén vápák vezetik tovább a vizet az északi és nyugati mintaterület vízellátásának érdekében. Általában a vápákból a vízkivezetést a felmerülő igények szerinti helyeken és mennyiségben a töltésekbe épülő kisműtárgyakon keresztül lehet biztosítani. A nyugati mintaterületen a vápa torkolatában a Tiszakarádi-főcsatorna jobb parti depóniájában komplex műtárgy épül lehetővé téve a vápa elzárását, vagy vízkormányzás céljából a főcsatorna, illetve Erzsébet-csatorna torkolati zárását. A tájgazdálkodási mintaterületek vízellátási üzemrendjének alapja az árvizek szabta lehetőségek és a gazdálkodási igények összhangja. Ennek figyelembe vételével megállapítható, hogy április 24. és szeptember 24. között a területek nem áraszthatók. A tájgazdálkodás vízellátása szempontjából kedvező vízszintek március-április hónapban nagy valószínűséggel előfordulnak a cigándi árapasztó műtárgy szelvényében, így adott, hogy ez az időszak a legalkalmasabb a rendszer éves működtetés megkezdésére. Területhasználati javaslat A tájhasználatváltás lényege, egy olyan gazdálkodási rendszer kidolgozása, amely a víz megtartására, szétterítésére épít. E rendszer alapja: – a víz szétterítését szolgáló infrastruktúra (vízkormányzási rendszer); – az új típusú gazdasági haszonvételek kialakítását és fenntartását segítő agrártámogatási rendszer; – az új haszonvételekhez illeszkedő kereskedelmi és értékesítési hálózat; – a gazdasági szerkezetváltással összhangban álló vidékfejlesztési rendszer. A tájhasználat–váltási javaslat kialakításának alapja a terület térszintjei, az ehhez kapcsolódó várható borítottság, valamint a jellegzetes természetes növénytársulások meghatározása volt. Az egyes hasznosítási formák azonban más változók függvényében is alakulhatnak. Így a talaj minősége, a terület megközelíthetősége, valamint a hasznosítási formák mellé rendelt támogatások, illetve értékesítési és piaci lehetőségek is meghatározóak lehetnek. A tényleges tájhasználatot valamennyi adottságra tekintettel a területen gazdálkodóknak kell kialakítani. A mintaterület kezelésére vonatkozó ajánlások az Agrár-környezetgazdálkodási zonális programcsomag tervei alapján kerültek meghatározásra. Lehetséges tájhasználatok Tavak, állandó vízborítások A jelentősen a folyók jellemző kis vizei alatt fekvő területek, egykori medermaradványok, vízállások. A Karcsa hátságon a 94 mBf. alatti medermélységű területek, Tiszakarád környékén a 93 mBf alatti területek. •

•

72

Állandó vízborítás kialakításakor figyelembe kell venni a természetes kialakulásuk jellemzőit (szigetek, tocsogók). A tavak, állandó vízborítások további fontos jellemzőit (víztisztaság, áramlási sebesség, hőmérséklet) a természetes állapotokhoz közeli szinten és a természetszerű változásokat figyelembe véve kell kezelni. A part menti élőhelyek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes partszerkezet, a honos fák, holt fák, part menti és a víz fölé hajló vegetáció megtartására.

•

Az emberi tevékenység okozta eutrofizációt meg kell előzni, s ahol lehet, ott vissza is kell fordítani, mivel az eutrofizáció következtében megszűnnek a nyílt vízfelületek, csökken a víztisztaság, az oxigéntartalom és a tápanyagforrás.

Vizes élőhelyek Olyan területek, amelyek hosszabb ideig víz alá kerülhetnek. Elsősorban lefolyástalan zárt medencék, másodsorban feltöltődött, eutrofizálódó tavak. Jellemzőjük, hogy néhány hónapnyi rendszeres vízborítást követően kiszáradnak, majd újra telítődnek vízzel. Az itt lévő élőhelyek sokfélék lehetnek: mocsári növényzet, nádasok, gyékényesek, bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek, égeresek. Mindez a vízborítottság mértékének és időtartamának függvényében változik. A vizes élőhelyekhez tartozó tájgazdálkodás legfontosabb haszonvétele a nád. • • • • • • • •

A terület fenntartása érdekében a vízzel nem borított területeken évente kétszeri kaszálás ajánlott, a gyomosodás megakadályozása érdekében. A területről a vizet elvezetni nem szabad. Gondoskodni kell a talajvíz és a felszíni vizek megfelelő szinten tartásáról, ill. azok helyreállításáról. Növényvédő szerek, műtrágya, istállótrágya alkalmazása káros. A területről a biomassza betakarítása ajánlott, de a tarvágást kerülni kell. A vonuló fajok számára fenn kell tartani a pihenő- és költőterületek összefüggő hálózatát. A toxikus szennyezések mértékét a védett fajokra bármily negatív hatással bíró szint alá kell csökkenteni a vizes élőhelyeken. A vizes élőhelyek kémhatásának a természetestől eltérő megváltozását meg kell előzni, mert ez a halak és más vízi állatfajok pusztulásához vezethet, vagy megnövelheti a toxikus vegyületek mobilitását. Az emberi tevékenység okozta zavarásokat (vadászat, halászat és szabadidős tevékenységek) meg kell előzni a fészkelési területek környékén és az elfogadható szintre kell csökkenteni, a faj igényeinek és az adott hely adottságainak megfelelően.

Gyepek, kaszálók Olyan területek, amelyek talajadottságaikból és a vízborítottság jellegéből és idejéből fakadóan alkalmatlanok a szántóművelésre. Jellemzően egy két hétig állhatnak víz alatt. A vizes élőhelyektől abban különböznek, hogy a víz rövidebb ideig marad rajtuk, azt követően pedig lefolyik róluk. Azok a pangó vizes területek, ahonnan a víz nem tud lefolyni, térszinttől függetlenül is inkább vizes élőhelyek. Az erdőktől, természetes mozaikoktól a használati módjuk miatt a különböznek. Ha nem legeltetik, illetve kaszálják őket, akkor beerdősülnek. • • • • • • • • • •

A tavaszi vizek elvezetése nem ajánlott. A keletkező vizek megőrzendők. Biztosítani és lehetővé kell tenni a rendszeres téli és kora tavaszi árasztásokat. Szárnyas és sertés legeltetése nem megengedett. Kerülni kell a túllegeltetést. Altalajjavítás, talajjavítás, drénezés, melioráció, és öntözés ellentétes a tájhasználattal. A gyepterület csökkentését, szétdarabolását (pl. útépítéssel) kerülni kell. Gépi munka csak a talajfelszín károsodása nélkül végezhető. A gyepterületen megtelepedő cserje és fafajok a terület maximum 5 %-át foglalhatják el. A gyepterület határán lévő őshonos fa és cserjesorok meghagyandók. A területen a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése ajánlott. Pótlásuk csak őshonos fajokkal lehetséges. A területen az égetés nem megengedett. 73

•

Az érzékeny fajok zavarását el kell kerülni, illetve csökkenteni kell a mezőgazdasági műveletek során, különösen az érzékeny élet szakaszokban.

Szántók Magasan fekvő területek, amelyek nem kerülnek elöntésre, a talajadottságok is kedvezőbbek a szántóföldi művelés számára. Ezeket a területeket meg kell tartani a szántóföldi művelés számára. • • • • •

Csak extenzív szántóművelés ajánlott, mozaikszerű kis parcellák (max 2 ha) kialakításával. A parcella határokat lehetőség szerint a terepszinthez kell igazítani. Javasolt mezővédő erdősávok telepítése, amely csökkenti a szélerősséget, ezzel megakadályozva a talajpusztulást. Javasolt az istállótrágyán, zöldtrágyán és ásványi trágyákon alapuló tápanyag– gazdálkodás alkalmazása. A gyakori tarlóégetéseket meg kell tiltani. Melioratív meszezés, drénezés nem megengedett.

Gyümölcsények Szórvány gyümölcsösök. Olyan jellemzően magasan fekvő területek, gyümölcsfákkal elegyes, kaszált aljú vagy legeltetett ligetes fás területek. • • • • • •

amelyek

A meglévő gyümölcsösökben meg kell hagyni az idősebb fákat és tekintettel kell lenni a védet fajokra az aljnövényzet kezelésénél. A széleróziós károk csökkentésére jó megoldás a sorközök füvesítése. A fák közötti területet kaszálással kell fenntartani. A gyümölcsények kialakításakor előnyben kell részesíteni a helyi tájfajtákat. Műtrágyák használata nem megengedett. Növényvédőszerek csak a bio-termesztés szabályainak megfelelően alkalmazhatók. Szárnyas és sertés legeltetés nem megengedett.

Erdők A legmélyebb szintektől eltekintve mindenütt jelen lehetnek. A vizes élőhelyeket víztűrőképességük függvényében boríthatják. Jellemzően azonban a kaszálók-gyepek térszintjein lehetnek a mélyebb területeken puhafás ligetek, a magasabban fekvő területeken keményfák. • • • • • •

74

Az erdők kialakításakor előnyben kell részesíteni a honos fafajokat. Ösztönözni kell a természetközeli összetételű, elegyes állományok kialakítását. A fafajok megválasztásakor figyelembe kell venni az erdők területi elhelyezkedését, várható vízborítottságát. A természetes folyamatokat dominánsnak kell hagyni. A természetes erdőszerkezet (idős fák, odvak, többszintű faállomány, elhalt fák jelenléte) helyreállítása fontos. A tarvágásokat a szálaló vágás módszerével kell helyettesíteni. Előnyben kell részesíteni az erdő természetes regenerálódását a telepítéssel szemben, ahol csak lehetséges. Szükség esetén a nagyvadak (vaddisznó, őz, szarvas) számát korlátozni kell a sikeres erdőfelújítás érdekében. Ahol lehetséges, ott az erdőgazdálkodás során el kell kerülni a rovarirtók, gyomirtók és műtrágya használatát a táplálékforrások és a tápláléklánc megőrzése érdekében.

•

Fontos feladat az érzékeny fajok zavarásának csökkentése, főleg a fontos életperiódusokban (költés).

Természetes mozaikok Olyan területek, ahol jelenleg is többféle tájhasználat vagy annak maradványa fordul elő. Egyszerre lehetnek ligetes legelők, kaszálók, illetve tisztásokkal, kertekkel, szántókkal tarkított erdőfoltok, fasorokkal, rekettyésekkel tarkított lefolyástalan medencék. Minden térszinten előfordulhatnak. Elsősorban természetességük határozza meg a területhasználatot. • A terület természetességét meg kell őrizni. • Kerülni kell a vegyszerek, műtrágyák használatát. • A terület vízellátottságát a természeteshez kell közelíteni. Tilos a keletkező vizek elvezetése. • A terület kezelését elsősorban az ott élő fauna igényeihez kell igazítani. A Keresztéri lápok mentén tervezett tájhasználat (Nyugati tájgazdálkodási mintaterület) A Keresztéri-lápok környéki mintaterület három jól elkülöníthető alrészletre bomlik. A Pácini-Ronyva melléke, a Keresztéri lápok és a Csonka-ér – Nagygorc. A Pácini-Ronyva, illetve a Nagygorc néhány mederrészlete lehet állandó vízborítású. A magasabb fekvésű laposokon egy-két hétig, míg a mélyebbeken esetenként néhány hónapig, esetleg fél évig kell vízborításra számítani. A Keresztéri-lápok mellékén a tényleges vízborítások és a vízjárások jelentős mértékben szabályozhatóak. Így sokkal nagyobb biztonsággal lehet befolyásolni az elborítások mértékét, ütemét és időtartamát. Ennek megfelelően itt mind a szántó, mind a kert művelés jelentősebb lehet. Ugyanakkor itt is fontos szempont a megfelelő természetszerű élőhely mozaikok kialakítása. A Diós-ér menti mintaterületen tervezett tájhasználat (Északi mintaterület) A Diós-ér menti mintaterületen három nagyobb lefolyástalan medence található, valamennyi egykori meder maradványa lehet, mélységük változó. Hasznosíthatóságuk alapja a rendszeres vízpótlás. Mindegyikükben állandó vagy időszakos vízállássá alakítható. Közülük legnagyobb a Diós-ér. Mélysége a partélektől számítva 2,3 m, a 96.00 mBf szintig terjedő maximális eláraszthatósághoz viszonyítva 1.8 m. Itt viszonylag kis beruházással állandó sekély vizű tó alakítható ki. A körülötte lévő területek viszonylag nagy magasságban fekszenek, és jellemzően szántó művelési ágba esnek. A természeti területek aránya alacsony, néhány gyep és a tavak, illetve a Mosonnai-erdő egyes része őrzik az eredeti vegetációt.

II.1.2. Tájhasználati javaslat a tájgazdálkodási mintaterületen kívüli területekre A jövőbeni tájgazdálkodási területek vízellátási lehetőségei A Bodrogközi tájgazdálkodási program az érdekeltek elképzelései szerint a Cigándi árapasztó tározó és a hozzákapcsolódó mintaterületen szerzett tapasztalatok alapján tovább folytatódhat. A mintaterületre készített megvalósíthatósági elemzések során ezért fontos feladat volt a tájgazdálkodás további vízellátását biztosító megoldások koncepcionális feltárása is.

75

A további fejlesztések során a tájgazdálkodásba vont terület lehet: ¾ A Tiszakarádi-főcsatorna balparti területe a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározótól az őrszemi szivattyútelep térségéig. ¾ A Vásárhelyi-terv második ütemében megvalósuló Tiszakarádi tározó területe. Ezt a területet Délről a Tisza, valamint a Tiszakarádi-főcsatorna és a Tisza árvízi töltése, Nyugatról a Karos-Szerdahelyi-csatorna, Keletről pedig Pácini-csatorna határolja. ¾ A tájgazdálkodási fejlesztések későbbi ütemében valósulhat meg a részben határt képező Pácini-Karcsa és a Karcsai-Karcsa vízpótlása, illetve a Felsőberecki és a Vajdácska csatorna menti területek vízellátása. Ez utóbbi területek vízellátása Felsőberecki irányából a Bodrogból is megtörténhet

A Tiszakarádi – főcsatorna balparti területeinek vízellátási lehetősége A mintaterületi program keretében megvalósuló fejlesztések jó alapot teremtenek a Tiszakarádi-főcsatorna bal partján később megvalósuló tájgazdálkodásnak is. Ezen a területen a 80-as években sűrű üzemi-üzemközi meliorációs csatornahálózat épült ki. Ezek nem túl jelentős átalakítás után biztosíthatják a terület tájgazdálkodási célú vízellátását a Tiszakarádifőcsatorna irányából. A Cigándi árapasztó zsilipen a tározóba kiengedett víz egy része a Tiszakarádi-főcsatornába vezethető, illetve olyan vízszint állítható elő, ami biztosítja a vízkivezetéseit elsősorban a Bélatanyai csatornákon keresztül. Ehhez a Tiszakarádifőcsatornát 94.80 - 95.00 mBf szintre kellene duzzasztani, ami 40-60 cm-el magasabb a jelenlegi mértékadó vízszintnél. Vízátvezetési lehetőség a Karcsai-ér irányába A vízátvezetésre a Pácini- és a Karcsai-Karcsa vízpótlása érdekében kerülhetne sor. Ezek a holtágak a kistérség turisztikai fejlesztési programjában játszanak fontos szerepet. Tekintettel a tervezett horgászat– rekreációs hasznosításra, a cél a vízszint megfelelő szinten tartása és a kedvező vízminőség biztosítása lenne. A tározó irányából a vízátvezetésre a Diós-érig illetve a Horgas-tóig kiépülő Északi átvezető csatornán keresztül nyílik lehetőség. Előzetes geodéziai felmérések alapján megállapítható, hogy a magyar-szlovák határt képező Karcsa-ér alsó szakaszának fenékszintje a Diós–értől a Pácini-Karcsáig 95.10-95,65 mBf között van, tehát kb. 60-80 cm közötti kotrással csatlakoztatható lenne az Északi átvezető csatornához a Diós-éren keresztül. Vízkivezetési lehetőség a Bodrogból A jövőbeni Bodrogközi tájgazdálkodási területek egy jelentős részének a vízellátására a Bodrogon lévő Felsőberecki zsilipen keresztül is van lehetőség, mivel a Bodrog vízjárása erre jó feltételeket teremt. A Tiszalöki duzzasztás hatása itt is érvényesül, az évi kisvizek átlagos szintje 125 cm-t, az évi középvizek szintje 85 cm-t emelkedett, a nagyvizek szintje csak kismértékben növekedett, de a változás nem szignifikáns. Vízkivezetésre elsősorban március-május hónapokban van lehetőség. Ebben az időszakban az átlagos vízszint 95,71 mBf. A vízkivezetésre már alkalmas 95.50-96.00 mBf feletti (HF.berecki>234-284 cm) árhullámos időszakok hossza március-április hónapban 80%-feletti valószínűséggel eléri illetve meghaladja a 20 napot. A Bodrogon kivezetett víz a Felsőberecki csatornán keresztül eljuthatna: − a Felsőberecki főcsatorna melletti mélyebb területekre;

76

− a Feketehídi zsilipen keresztül a Karcsába majd a Karcsai zsilip nyitásával a Karcsacsatornába és a Karos-Szerdahelyi csatornába és ezáltal a Tiszakarádi tervezett árvizi tározó mélyfekvésű területeire. − a Vajdácska-csatornán keresztül a Bodroghalom-Nagyhomok térségi mélyebb, ma is jól kirajzolódó holtágakba, mélyvonulatokba. − a Pácini-Karcsába. A Felsőbereckinél esetleg megvalósuló vízkivezetési elképzelésekhez jól illeszkedhet a Latorcából történő vízkivezetés is. A Latorcából kivezetett víz lehetőséget teremtene a szlovákiai Tice rehabilitációjára is, amit a 80-as években a szlovák fél már koncepcionálisan megvizsgált. A Latorca vize eljuthatna a Pácini-Karcsába és a Karcsai-Karcsába is, növelve ezzel a határmenti Bodrogközi tájgazdálkodási területek vízellátásának megbízhatóságát. A Cigándi, a Felsőberecki és a Latorcai vízkivezetés jól kidolgozott üzemrend esetén egymást kiegészítve együttesen optimálisan szolgálhatnák a Bodrogközi tájgazdálkodási programot. A tájgazdálkodási célú vízellátó-vízelvezető rendszer azzal lenne komplex, ha Tiszacsermely térségében megépülne a Vásárhelyi-program második ütemében tervezett árvízi tározó a 94,00 mBf küszöbszintű ki-, és beeresztő, a tiszai árapasztó műtárggyal együtt. A Tiszacsermelyi árvízi zsilip az év egy részében megteremtené a gravitációs vízelvezetés lehetőségét ezzel, csökkenteni lehetne a tájgazdálkodás üzemköltségeit, illetve szabadabban és rugalmasabban alakítani a tájgazdálkodási területek vízgazdálkodását. Tájhasználati javaslat A tájhasználati javaslat kialakításakor elsődleges szempont volt a talajadottság és a domborzat. A kijelölt tájgazdálkodási mintaterületen kívüli területek használatát úgy kell meghatározni, hogy lehetőség nyíljon az ártéri tájgazdálkodási program bővítésére. Jelenleg ezeken a területen a vízrendszer, illetve a tulajdonosi akarat hiányában még nem indítható el az ártéri tájgazdálkodás. Ezen a területen a tájhasználat döntően az agár–támogatási rendszer alakulásától, illetve a tulajdonosi akarattól függ, de a fő fontos elemeket el lehet különíteni: –

a magasan fekvő, kedvező talajadottságú területek megőrzése a szántóföldi művelésre,

–

a mély fekvésű területek megőrzése, fokozatos átalakítása az állandó vízfelületek és vizes élőhelyek számára,

–

az intenzív szántóterületek csökkentése, mozaikos tájszerkezet kialakítása,

–

a meglévő természeti területek megőrzése, bővítése.

Szántóterületek célterületeire vonatkozó javaslatok: • • • •

A kedvező adottságú területeket meg kell őrizni a szántóművelés számára. A piacképes kínálat növelése érdekében a szántóföldi vetésszerkezet változatossá tétele szükséges. Ki kell alakítani a mikroklímát, a talajállapotot és a tájszerkezetet kedvezően befolyásoló mezővédő fasorokból, erdősávokból álló zöldfelületi hálózatot. A mezővédő fasorok, erdősávok kialakításánál az őshonos fajokat kell előnyben részesíteni.

Mély fekvésű területekre vonatkozó javaslatok: Azok a területek tartoznak ide, amelyeknek tengerszint feletti magasságuk a Bodrog, illetve a Tisza kisvízszintjei alatt van, és egy esetleges vízpótlás esetén állandó tavakká, vagy vizes

77

élőhelyekké alakulnának át. Ezek döntően ma is belvizes területek, a területhasználatot úgy kell meghatározni, hogy a későbbiekben ne akadályozza a terület esetleges bevonását a tájgazdálkodásba. Vizes élőhelyek célterületei • A területen javasolt a gyep művelési ágra való áttérés. • A belvizes területeket fokozatosan kell átalakítani a vizes élőhelyek számára. • A területről a vizet elvezetni, a területet kiszárítani nem ajánlott. Gondoskodni kell a talajvíz és a felszíni vizek megfelelő szinten tartásáról, ill. azok helyreállításáról. • A gyomok agresszív terjedését kaszálással kell megakadályozni. • A nádat a területen meg kell őrizni. • Az emberi tevékenység okozta zavarásokat (vadászat, halászat és szabadidős tevékenységek) meg kell előzni a fészkelési területek környékén és az elfogadható szintre kell csökkenteni, a faj igényeinek és az adott hely adottságainak megfelelően. Állandó tavak célterületei • A területről a vizet elvezetni, a területet kiszárítani nem ajánlott. • A területen javasolt a gyep művelési ágra való áttérés. • A területen erdő, gyümölcsös telepítés nem ajánlott. • Fenn kell tartani a természetes hidrodinamikai folyamatokat, ill. ahol kivitelezhető, helyre kell állítani azokat. Az intézkedéseknek ki kell terjedniük a természetszerű ártéri növényzet helyreállítására, összekötve a holtágakat csatornákkal. Az eljárásnak lehetővé kell tennie a folyó természetes, meanderező mederalakítását. • A folyómedrek visszaalakításakor figyelembe kell venni a természetes kialakulásuk jellemzőit (szigetek, tocsogók). A vizes élőhelyek további fontos jellemzőit (víztisztaság, áramlási sebesség, hőmérséklet) a természetes állapotokhoz közeli szinten és a természetszerű változásokat figyelembe véve kell kezelni. Mozaikos tájszerkezet célterületei: Azok a területek, amelyek térszintjük alapján a vízpótló–rendszer kialakításakor nem kerülnek víz alá, időszakos vízborításuk azonban lehetséges. Ezeken a területeken fokozatos tájhasználat–váltás javasolt. A megfogalmazott irányelvek a jelenlegi tájhasználat alapján kerültek csoportosításra. Szántóterületek • A szántóterületek csökkentése szükséges. A szántóművelésből kikerülő területeket elsősorban erdősítéssel, gyepesítéssel, természetes mozaikok kialakításával kell hasznosítani. • A hullámtérben lévő szántóterületeket ki kell vonni a művelés alól. • A szántóföldi művelés által okozott deflációs károk a művelési ág–váltások elősegítésével (erdősítés, gyepesítés) és a helyes agrotechnikai módszerek megválasztásával csökkenthetőek. • A fontos szegély jellegű élőhelyeket (fák, sövények, vizes árkok, gyepek stb.) fenn kell tartani, ahol lehetőség van rá, helyre kell állítani, illetve létre kell hozni ezeket. • A toxikus vegyületek használatát olyan alacsony szintre kell csökkenteni, amely már nem veszélyezteti az állatfajok populációit. • A gyakori tarlóégetéseket meg kell tiltani, mivel ennek rendkívül negatív hatása van a helyi növényzetre és állatvilágra.

78

Erdőterületek • Javasolt az erdőterületek megőrzése, növelése. Az új erdők telepítésekor a fafajok megválasztásánál figyelembe kell venni a talajadottságokat és a jövőben várható vízborítottságot. • A régióra és az élőhelyre jellemző honos fafajoknak kell dominálnia az erdőkben. • A természetes erdőszerkezet (idős fák, odvak, többszintű faállomány, elhalt fák jelenléte) helyreállítása fontos. A tarvágásokat helyettesíteni kell a szálaló vágás módszerével. • Ahol csak lehetséges előnyben kell részesíteni az erdő természetes regenerálódását a telepítéssel szemben. • A nagy kiterjedésű erdőterületek - különösen a jelentős természeti értékkel bírók emberi tevékenység okozta fragmentálódását el kell kerülni. A természetes vagy természetközeli erdők telepítését kell elősegíteni. • Fontos feladat az ártéri erdők hidrológiai viszonyainak a lehetőségekhez mérten való fenntartása. Minimálisan, az alapvető feltételekről kell gondoskodni (rendszeres elárasztás). • Szükség esetén a nagyvadak (vaddisznó, őz, szarvas) számát korlátozni kell a sikeres erdőfelújítás érdekében. • Ahol lehetséges, ott az erdőgazdálkodás során el kell kerülni a rovarirtók, gyomirtók és műtrágya használatát a táplálékforrások és a tápláléklánc megőrzése érdekében. • A települési önkormányzatoknak fel kell lépniük a fatolvajlás ellen, értve ezalatt a fasorok és magányos fák védelmét. Gyepterületek • A meglévő gyepterületek hasznosítása extenzív módon javasolt. • Szarvasmarha-, juh-, kecsketelepek létesítésekor figyelembe kell venni a meglévő gyepek eltartó képességét. • A legelő állatlétszám átgondolt növelése csak a parlagterületeken ajánlatos. • Csökkenteni kell az érzékeny fajok zavarását, főleg a fontos életperiódusokban (költés). • A fás legelők kezelése során biztosítani kell a tölgyfák hosszú távú fennmaradását, regenerálódását, pótlását. • Az ártéri gyepeken és a belvizes területeken biztosítani és lehetővé kell tenni a rendszeres téli és kora tavaszi árasztásokat. • Nehézgépek használata a vizes élőhelyeken és nedves gyepeken rendkívül káros, mivel felgyorsítja a talaj tömörödését és visszafordíthatatlan folyamatokat generál a növényzetben. Gyümölcsösök • A gyümölcsösök kialakításánál előnyben kell részesíteni a hagyományos helyi fajtákat, ugyanakkor figyelembe kell venni a piac szempontjait is. Az előfeldolgozást helyben kell megoldani. • A gyümölcsösökben meg kell hagyni az idősebb fákat és tekintettel kell lenni a védett fajokra az aljnövényzet kezelésénél. A széleróziós károk csökkentésére jó megoldás a sorközök füvesítése. Vizek • Az emberi tevékenység okozta eutrofizációt meg kell előzni, s ahol lehet, ott vissza is kell fordítani, mivel az eutrofizáció következtében megszűnnek a nyílt vízfelületek, csökken a víztisztaság, az oxigéntartalom és a tápanyagforrás.

79

•

A part menti élőhelyek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi jellemzőkre: természetes partszerkezet és profil (homokszirtek, sáros partszakaszok, kapcsolódó lápok, mocsarak, üledékes szigetek), honos fák, holt fák, part menti és a víz fölé hajló vegetáció. Az élőhelyek e mozaikját úgy kell fenntartani, hogy az megfeleljen a prioritással bíró fajok igényeinek.

Természeti területekre (erdők, gyepek, vizes élőhelyek) vonatkozó javaslatok A természeti területek között szinte minden típusú területhasználat előfordul. Ezeken a területeken a tájhasználati javaslatok elsősorban az élőhelyek megőrzésére irányulnak. •

• • • • • •

• • • • • •

80

A szaporodási területek és helyek, valamint a táplálék források nagy arányú változatosságát a termesztett kultúrák és művelési rendszerek mozaikjainak fenntartásával kell biztosítani a mezőgazdasági területeken. Új kultúra bevezetését el kell kerülni, ha a nagyobb kiterjedésű, természetszerű élőhely alapvető fontosságú egy védet faj számára. Speciális gyepeket és szántóföldi kultúrát kell fenntartani, amennyiben az a védett faj fennmaradásának alapvető feltétele. Javasolt a tavaszi árasztások elősegítése. A költési szezonban a megfelelő vízszintnek és talaj vízszintnek jelentős hatása van a helyi és vándorló madárfaunára, mivel ez döntően befolyásolja az elérhető táplálék mennyiségét és a fészkelési lehetőségeket. A nagy kiterjedésű természetszerű élőhelyek fragmentálódását (darabolódását) el kell kerülni. A földön fészkelő madár fajok számára biztosítani kell a megfelelő szerkezetű és összetételű növényzetet, ezért műtrágyák használatát, a gyepek nem megfelelő kaszálását és legeltetését csökkenteni kell. A nem földön fészkelő madár fajok számára megfelelő és elérhető fészkelési lehetőséget kell biztosítani, az öreg épületek és mesterséges fészkek és odvak kihelyezése által. Fenn kell tartani a helyi gerinces és gerinctelen faunát, valamint az őshonos növényzetet a következő gyakorlatok bevezetésével: vegyszerek megfontolt használata, a parlagon heverő területek fenntartása, a szerves trágya használatának fokozása (csak bizonyos körülmények között), az intenzív művelési technikák (mélyszántás) gyakori alkalmazásának elkerülése. A gyepterületeket, mocsarakat súlyosan károsító szabadföldi, nagyüzemi libatartást vissza kell szorítani a természetes területekről. Az erdei fajok számára fontos kapcsolódó élőhelyek - mint a vizes élőhelyek, agrár- és gyepterületek, mocsarak lápok stb. – fenntartását is biztosítani kell a táj jellegének és az alapvető táplálkozási és fészkelési követelményeknek megfelelően. A vonuló fajok számára fenn kell tartani a pihenő- és költőterületek összefüggő hálózatát. A toxikus szennyezések mértékét a védett fajokra bármily negatív hatással bíró szint alá kell csökkenteni a vizes élőhelyeken. A vizes élőhelyek kémhatásának a természetestől eltérő megváltozását meg kell előzni, mert ez a halak és más vízi állatfajok pusztulásához vezethet, vagy megnövelheti a toxikus vegyületek mobilitását. A vizes élőhelyek gazdasági, szociális és kulturális értékeit, széles körben ismertté kell tenni.

•

•

A nedves élőhelyek fenntartása érdekében az időszakosan belvizes-száraz területeken a természetes domborzati viszonyokhoz igazodva kell megoldani a vízvisszatartást. Továbbá, a belvíz és árvízvédelmi tervekbe, vízgazdálkodási folyamatokba és szabályozókba kell beépíteni a természetvédelmi követelményeket. Például az egyes madárfajok fészkelési időszakában történő elárasztását el kell kerülni. Csak a legindokoltabb esetben kerülhet sor az értékes vizes élőhely erdősítésre, kizárólag a területnek megfelelő őshonos fajokkal.

II.1.3. Tájrehabilitációs javaslatok Anyagnyerő–helyek rekultivációja Az árapasztó tározó töltéseinek kialakításához szükséges földmennyiséget a tározón belül kijelölt anyagnyerő–helyekből fogják biztosítani. Ezeket az anyagnyerőket a felhagyás után rekultiválni kell. • Részletes rekultivációs terv készítése szükséges a felhagyott anyagnyerő–helyek területére. • A megfelelő vízutánpótlási lehetőség esetén a terület halastóként való hasznosítása javasolt. • A halastó létesítésekor a partvonalat és a mederviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy elősegítsék a tó öntisztulási képességét. • Azoknál az anyagnyerő helyeknél, ahol a rendszeres vízpótlás nem megoldható tereprendezés szükséges. • Az anyagnyerő–gödrök feltöltése csak természetes talajjal lehetséges, hulladék, építési törmelék nem alkalmazható. Hulladéklerakók rekultivációja A területen jelenleg csak engedély nélkül üzemelő hulladéklerakók vannak. Mivel a hulladékszállítás már megoldott a településeken, ezért ezeknek a lerakóknak minél előbbi megszüntetése, rekultivációja szükséges. • Meg kell akadályozni a felhagyott hulladéklerakókban az illegális lerakást. • Kárfelmérést kell végezni és ennek alapján el kell készíteni a rekultivációs terveket. • Elsődlegesen a tározó közelében fekvő hulladéklerakók rekultivációját kell elvégezni. Árapasztó tározó tájbaillesztése Az árapasztó tározó építésének következtében a tájban mint vonalas létesítmények megjelennek a gátak, melyek a tájképet egyes esetekben kedvezőtlenül befolyásolják. • Településrendezési tervek készítése során szükséges a tájképvédelem érdekében vizsgálatot végezni, és javaslatokat tenni a gát tájbaillesztésére.

81

II.2. Közlekedés II.2.1. A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztési javaslata A közlekedésfejlesztési javaslatokat II/2sz. térkép mutatja be. Legjelentősebb javaslat a Sárospatak – Kisvárda – Vásárosnamény főúti nyomvonal kialakítása, Sárospataktól délre tervezett új Bodrog-híddal. Ez lehetővé teszi Sárospatak városközpontja és az ahhoz csatlakozó meglevő híd tehermentesítését a növekvő forgalomtól, továbbá így az újonnan kialakuló főút közvetlenül a 37. sz. főút külterületi szakaszáról indítható. Előbbi fejlesztéshez csatlakozóan Sárospataktól keletre mellékúti fejlesztés javasolható a városból kivezető mellékutak a 3814., a 3811. és a 3803. j. utak és az új főút összekapcsolására, mely nyomvonal Viss községig való kiépítésével Bodrogzug kapcsolata is jelentősen javítható. Ugyancsak a Bodrogzug helyzetén javítana nagymértékben a vizsgált terület helyzete mellett a Kenézlő – Balsa közötti mellékúti kapcsolat új Tisza-hídja, a rávezető útszakaszok korrigált, felújított nyomvonalaival. Távlatban feltétlenül számolni kell Bodrogköz keleti csücskének a Zemplénagárdnál tervezett Tisza-híddal való jobb helyzetbe hozásával. A mellékút Tuzsérra való átvezetésével a 4. sz. főúti kapcsolat erősödik. Mivel a forgalmi növekedést nem célszerű a Bodrogköz északi településsorának zegzugos vonalvezetésű mellékútjaira vezetni, a híd létesítésével egyidejűleg vizsgálandó a 3804. j. mellékút korszerűsítése kisebb korrekciókkal, az új főúttal való közvetlenebb kapcsolat érdekében. (Esetlegesen kiemelt szerepű mellékúttá fejleszthető a fenti nyomvonalszakasz.) Az Európai Uniós csatlakozás következtében a Bodrogközi magyar-szlovák országhatárszakasz belső határrá vált, és mint ilyen mentén fokozatosan visszaépíthetők a hajdan volt településközi kapcsolatok: - Karos – Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) - Pácin – Nagykövesd (VeI’ky Komenec) (meglévő) - Nagyrozvágy – Nagygéres (Vel’ky Hores) - Lácacséke – Perbenyik (Pribeník) - Dámóc – Bél (Biel) - Zemplénagárd – Nagytárkány (Vel’ky Trakany) Országos (sőt nemzetközi) jelentőségű kerékpáros nyomvonal tervezett a Tisza bal partján és a Bodrog bal partján. Sátoraljaújhelytől keletre lép az országba az Euro Velo 11 nyomvonala, mely a Bodrog nyomvonalát követi Tokajig, onnét a Tisza mentén halad dél felé.

82

II.2.2. A vizsgált terület közúthálózatának jelenlegi helyzete és fejlesztési javaslatai

A terület közúthálózatának bemutatása már az előbbiekben, a kapcsolatok ismertetésénél lényegében megtörtént. A következő táblázat tartalmazza az országos úthálózat 2003. évi átlagos napi forgalmi értékeit (ÁNF Jmű/nap és E/nap), a mellékelt forgalomterhelési ábra pedig ugyanezeket az értékeket teszi szemléletessé. Autóbuszos tömegközlekedést tekintve a vizsgált 14 település nagy részéből Sárospatak és Sátoraljaújhely elérhető, de Tiszacsermelyből, Vajdácskából és Györgytarlóról csak Sárospatak, Felsőbereckiről csak Sátoraljaújhely. Cigándról, Ricséről, Tiszacsermelyből és Tiszakarádból közvetlenül elérhető Kisvárda is. Közvetlen járat a kistérségközpontba, Cigándra Györgytarlóról nincsen, Vajdácskáról pedig csak egy van. Az alábbi táblázat a településeket érintő közvetlen autóbuszjáratok számát mutatja.

Sárospatak Sátoraljaújhely Kisvárda 0

0

Cigánd

Györgytarló

5

0

Vajdácska

13

0

0

1

Alsóberecki

0

24

0

9

Bodroghalom

9

19

0

10

Cigánd

8

9

3

-

Felsőberecki

0

24

0

9

Karcsa

4

11

0

10

Karos

4

11

0

10

Kisrozvágy

1

8

0

9

Pácin

3

10

0

10

Nagyrozvágy

1

9

0

10

Ricse

5

7

2

14

Tiszacsermely

7

0

1

7

Tiszakarád

10

1

1

7

83

A közúthálózat 2003.évi forgalomterhelési értékei ( forrás: ÁKMI )

Összes forgalom

a forgalom járműfajtánkénti megoszlása [j./nap]

szerelvény

72

0

169

292

460

30

1

3091

33

0

104

167

129

23

3

9

75+591 - 78+388

10269

11789

8303

257

91

220

309

328

231

482

48

3718

0+000 - 10+644

688

732

570

17

0

17

11

0

22

45

6

3801

17+179 - 21+179

1389

1774

999

30

0

55

83

59

42

70

51

21+179 - 25+805

8023

7559

5533

150

28

27

75

115

480

1552

63

3803

3804

Kerékpár

szóló

Lassú jármű

nehéz

3692

4220

Motorkerékpár

könnyű

6238

3559

csuklós

Személygépkocsi

4729

64+544 - 75+591

37

Határszelvények 59+039 - 64+544

Közút száma

E/nap

Tehergépjármű

J/nap

Autóbusz

13

0+000 - 4+964

2295

2897

1388

36

8

160

135

127

148

242

51

4+964 - 11+000

1035

1419

687

17

9

89

88

41

25

50

29

11+000 - 18+562

1085

1495

661

18

9

110

77

54

51

71

34

0+000 - 7+051

3195

3097

2710

42

4

0

0

0

281

158

0

7+051 - 13+715

465

616

328

4

3

0

28

28

28

11

35

13+715 - 17+653

294

377

219

7

3

0

14

10

14

7

20

3805

0+000 - 8+319

718

823

629

9

8

6

33

5

7

10

11

3806

0+000 - 9+248

329

416

264

1

3

4

24

13

2

6

12

3807

0+000 - 6+553

2111

2485

1697

44

17

103

32

64

60

71

23

6+553 - 13+079

2457

2816

2077

16

22

0

81

101

50

67

43

13+079 - 19+000

1962

2269

1577

36

19

0

55

48

69

86

72

19+000 - 26+183

1734

1947

1442

16

12

1

50

60

55

67

31

26+183 - 30+928

1105

1239

923

13

10

0

32

33

33

42

19

30+928 - 37+813

1171

1272

910

12

11

0

27

34

57

94

26

37+813 - 46+961

785

839

599

8

6

0

15

21

40

76

20

3808

0+000 - 3+692

1002

1198

730

16

15

0

45

49

66

52

29

3809

0+000 - 3+939

682

740

463

2

1

8

31

5

5

128

39

3811

0+000 - 11+004

344

443

194

13

0

15

12

7

28

43

32

11+004 - 20+442

440

520

326

8

0

7

9

18

11

38

23

0+000 - 1+560

4195

5589

3136

73

18

244

260

277

131

0

56

1+560 - 3+334

4636

5682

3332

48

1

207

211

329

155

305

48

3+334 - 5+249

2708

3127

2182

46

15

47

104

101

52

134

27 40

3814

3827 3832

5+249 - 12+721

2197

2967

1652

65

19

93

117

175

23

13

12+721 - 34+517

2001

2387

1691

21

5

40

73

110

13

30

18

34+517 - 37+051

2016

2401

1709

14

2

58

82

105

13

26

7

28+985 - 32+239

367

430

283

7

1

35

5

2

1

29

4

32+239 - 40+904

323

351

246

6

0

12

2

7

13

31

6

10+569 - 11+383

431

520

157

2

1

29

27

6

43

123

43

38107

0+000 - 2+921

489

498

255

12

0

13

2

2

40

132

33

38112

0+000 - 2+464

528

698

308

6

0

52

42

14

43

44

19

38113

0+000 - 6+820

1063

1458

591

21

3

105

85

49

73

95

41

38115

0+000 - 5+212

873

968

658

35

0

5

48

1

30

83

13

38121

0+000 - 2+464

173

223

45

5

8

0

8

1

25

52

29

84

2003. évi forgalomterhelési ábra ( Forrás: ÁKMI, E/nap)

A vizsgált területen megoldandó problémák: • A Cigándi híd megépítésével az országos mellékúthálózat részét képező 3814. j. összekötő út forgalma fokozatosan növekszik, ezen belül a teherforgalma is. A nyomvonal pedig eredendően nem ilyen igénybevételre épült, összekötő úti követelményeknek felelt meg. A nyomvonal szerencsés abból a szempontból, hogy belterületeket csak kismértékben érint: Tiszakarádhoz tartozó Nagy homok területét metszi, Tiszacsermelynél rossz, vízszintes és magassági vonalvezetésű és metszi a „széteső” belterületet, Cigándnak viszonylag az északi határán halad, de kedvező (egyenes) vonalvezetése, valamint az úton megjelenő gyalogos-kerékpáros forgalom rendkívül balesetveszélyessé teszi a nyomvonalat. A 3827. j. összekötő út és a Cigándi bekötés keresztezésében már a forgalom csillapítása érdekében épült körforgalmú csomópont. Ugyancsak ezért épült Cigánd nyugati határában „városkapu” középszigettel és elhúzott forgalmi sávval. A keleti oldali „városkapu” kialakítását is tervezi a közútkezelő. Továbbiakban nagyon fontos a gyalogos-kerékpáros forgalomnak a közúti forgalomtól való elkülönítése – önálló nyomvonalon. Tiszacsermelynél nyomvonalkorrekció javasolható a problémák megoldására. • A terület északi részét felfűző, a településeket hosszasan, főutcaként tördelt vonalvezetéssel metsző, helyenként szűk szabályozású összekötő út nyomvonalak megőrzendők; nem alkalmasak jelentősen növekvő forgalom – nehézforgalom – levezetésére, ezért ezeken a nyomvonalakon nagyrészt csak célforgalmú teherforgalom és az autóbuszok forgalma engedhető meg a személygépkocsi forgalom mellett.

85

•

• • • •

86

Ezen nyomvonalszakaszok „faltól-falig” átgondolt kiépítése az útépítési, a vízelvezetési, a forgalomtechnikai és kertészeti tervek egyidejű egyeztetett elkészítésével lehetséges. A 3827. j. Pácin – Cigánd összekötő út, mely a tározó nyugati határán húzódik teljes átépítésre szorul. Nyomvonalán a burkolat keskeny, rossz állapotú, két helyen tördelt vízszintes vonalvezetésű, egy forgalmi irányt lehetővé tevő híddal. Átépítése országos mellékúti jellemzőkkel szükséges, a vonalvezetés kismértékű korrekciójával. A 3804. j. ök. út Ricse és a 3814. j. út közötti szakaszán műtárgyra, megemelésre kerül a tározóval kapcsolatosan. Új összekötő úti szakaszok javasoltak Tiszacsermely – Tiszakarád – Gyöngytarló között, annak érdekében, hogy a Tisza nyomvonalát követő útvonal kiépüljön. Kiépítendők a javasolt Karos – Bodrogszerdahely és Nagyrozvágy – Nagygéres közötti határátkelés hazai oldali megközelítő útjai. Az önálló kerékpáros hálózat a II/2. térképlap szerinti nyomvonalakon létesítendő. Fontos elem a tározó gátján létesítendő kerékpáros nyomvonal a települések bekötésével.

II.3. Közművek fejlesztése II.3.1. Vízellátás A vízművek kihasználtsága alacsony, a vízdíjak bevezetése óta 1989-től a csökkenő tendencia érvényesült. A bekötési arány növelhető. Vízbázis oldalról a kistérségi rendszer vízműveinél rendelkezésre áll szabad kapacitás. A vízminőség–problémás települések ellátását biztosítani tudják. A vízellátás fejlesztési javaslatot a II/3. számú térkép tartalmazza. Hálózatfejlesztést tekintve a következő beruházásokra van szükség: I. ütem • Tiszakarád és Tiszacsermely jó minőségű ivóvízzel történő ellátását meg kell oldani. A vízföldtani jellemzők alapján a vízminőség miatt kifogásolt kutakat ki kell kapcsolni a rendszerből és biztosítani kell az érintett települések ellátását a Sátoraljaújhely-Ricsei Kistérségi Vízműrendszerből. A ZemplénVízmű Rt. fejlesztési elképzelései alapján 2006. évig megvalósul a települések jó minőségű ivóvízzel történő ellátása a térségi hálózatra kapcsolással. • Tiszakarádot és Tiszacsermelyt ellátó vízvezeték tervezése folyamatban van. A Transdowell Kft. terve szerint a községek a Bodroghalmi tervezett nyomásszabályozó rásegítésével kapják majd az ivóvizet. • A Kistérségi rendszer keleti ágán levő települések jelenleg egyetlen vezetéken kapják a vizet a Sátoraljaújhelyi vízműből Sárospatakon keresztül. A rendszer megerősítése javasolt. Még egy betápláló DN 250 mm-es gerincvezetéket kell építeni Sátoraljaújhely Alsóberecki között a Sátoraljaújhely - Sárospatak - Ricse gerincvezeték betáplálásához. A Ronyva pataki vízbázistól indított körvezeték megépítésével a Bodrogi öblözet három újabb településsel bővülő fogyasztói köre számára a szolgáltatás a két oldali betáplálással még biztonságosabbá válik. II. ütem • A Zsarói víztorony közelében levő Bodroghalmi leágazó DN 200 vezetéket a gyakori csőtörések miatt meg kell vizsgálni, indokolt esetben a vezetéket át kell építeni. • Az I. ütemben megvalósuló ágvezetéket Tiszacsermelytől Cigándig és Nagyhomoktól a tervezési területen kívül levő Dorkótanyáig javasolt továbbépíteni. Az így kialakított körvezetékek a két oldali betáplálással még biztonságosabbá teszik a szolgáltatást. Az összekötés azért válik időszerűvé a tervezési területen kívüli szakaszon is, mert a Dorkótanyai vízmű vize is vízminőségileg kifogásolt és nem felel meg az Európai Uniós követelményeknek. • A tervezett hálózatépítések megvalósítása után a települési vízművek kiiktathatók a rendszerből. A Bodrogköz minden települése a tervezési területen belül a SátoraljaújhelyRicse Kistérségi Vízműrendszer ellátási területéhez fog tartozni. A helyi vízművek arzéntartalom miatti vízminőségi problémái ezáltal megszűnnek. Üzemelő vízbázisok hidrogeológia védőterületei A Sátoraljaújhelyi I-II. Vízmű alapállapot felmérése 2002. évben kezdődött el. A munkálatok még nem jutottak el olyan fázisba, hogy új védőidom lehatárolás álljon rendelkezésre. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20546/1990. sz. határozatában kijelölt lehatárolás csak a vizsgálat első ütemét képező előzetes lehatárolást tartalmazza. 87

A Ricsei vízműnek is megtörtént az előzetesen lehatárolt védőterület kijelölése. A diagnosztikai vizsgálaton alapuló végleges lehatárolást 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat értelmében legkésőbb 2009. december 31-ig végre kell hajtani. Távlati vízbázisok hidrogeológiai védőterületei Az üzemelő, sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázisok mellett a tervezési területen a Tisza-térségben két távlati ivóvízbázis lett kijelölve a 25.2 Tisza, Györgytarlói és a 25. 3 Tisza, Tiszakarádi partszakasz néven. Ezeknek a távlati vízbázisoknak a diagnosztikája még nem kezdődött el, de a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat előírása szerint legkésőbb 2009. december 31-ig megtörténik az alapállapot-felmérés, ill. a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti hidrogeológiai védőidom lehatárolás. Sérülékeny vízbázisok kijelölése azért fontos, mert a hidrogeológiai védőterületek lehatárolásával, kijelölésével, a vízbázis védelmében elrendelt korlátozott területhasználat mellett, a vízminőség további (emberi tevékenységből eredő) romlása megállítható vagy legalább csökkenthető és lehetőség nyílik a vízműkutak mennyiségi védelmére is a Tisza kavicsteraszán. A gazdag reménybeli vízkészlet ismeretében a Tiszán nemcsak a felszíni, hanem a felszín alatti vízbázisvédelemre is fokozottabb figyelmet kell fordítani. II.3.2. Szennyvízcsatornázás és –tisztítás A szennyvízcsatornázást a tervezett árapasztó tározó és a tájgazdálkodási mintaterület megvalósítását megelőzően kell megoldani a környezet védelmében. A települések szennyvízcsatornázásuk megvalósításához agglomerációba szerveződtek és közös rendszerek kialakításával kívánják megoldani a szennyvizek kezelését. Vízjogi engedélyezési tervvel már rendelkeznek. A pályázati támogatásokat kell megszerezniük a beruházások indításához. Jelen ismeretek szerint négy 2 000 – 10 000 lakos egyenérték közötti szennyvíz elvezetési agglomerációra szervezve alakul ki a kistérségi rendszerek csatornahálózata. A vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészültek, illetve folyamatban van a kidolgozásuk. A tervezett tisztítótelepeken biológiai tisztítás történik. Az Alsóberecki gesztorságú agglomeráció kialakulásában változás lehetősége fennáll. A későbbiekben kell kialakítani Vajdácska, Bodroghalom, Karcsa és Pácin szennyvízelvezető rendszerét. A Tiszacsermelyi tisztítómű a Közép-Tisza gazdag kavicskészletén kijelölt vízbázis hidrogeológiai védőterülete felett kb. 2,5 km-re engedi be a Tiszába a tisztított szennyvizeket. A telep működését szigorú és rendszeres ellenőrzés mellett szabad csak engedélyezni. a meglevő és a tervezett vízbázis fokozottabb védelme érdekében. (II/4. számú térkép)

88

Meglevő és tervezett helyi és kistérségi szennyvízelvezető rendszerek és tisztítótelepek agglomerációk központjai, és az agglomerációkat alkotó települések

Tisztított szennyvíz befogadó

Meglevő agglomeráció 450 m3/d Tisza

(Kenézlő) Györgytarló (Viss) (Zalkod)

Ricse Kisrozvágy Nagyrozvágy (Lácacséke) (Révleányvár) (Semjén) (Zemplénagárd)

Kapacitása m3/d

Megjegyzés

A telep 2004. októberétől üzemel

Tervezési szint -Vízjogi engedélyezési tervvel rendelkező agglomerációk Tisza A tervek készülnek 700 m3/d

Tiszacsermely

540 m3/d

Tisza

Többször indult már pályázatokon , de eredménytelen volt

Cigánd Tiszakarád Tiszakarád - Nagyhomok Vízjogi engedéllyel rendelkező, szerveződő szennyvízagglomeráció 750 m3/d Bodrog Alsóberecki* Felsőberecki Épül a szennyvízcsat. hálózat Karos Épül a szennyvízcsat. hálózat Karcsa Épül a szennyvízcsat. hálózat Vajdácska* Bodroghalom Csatlakozása még nem eldöntött Pácin Csatlakozása még nem eldöntött () Tervezési területen kívül levő település * A tisztítótelep elhelyezésére két telephelyet is jelöltek Forrás: Polgármesteri hivatalok, Zemplénvíz Kft.

Meg kell vizsgálni az önerő megelőlegezését, illetve átvállalását, hogy felgyorsított ütemben valósulhassanak meg a beruházások. A tapasztalat az, hogy csak többszöri indulás esetén van esély a támogatási pénzek megnyerésére. Javasolja a terv a Bodrogköz védelmében a megígért infrastruktúra fejlesztések megvalósításához közös kistérségi szinten történő indulást. Ezzel nagyobb esélye lesz a szennyvízcsatornázásra szerveződő településcsoportoknak a sikeres pályázatokra. Környezeti hatások: • A csatornázás megvalósításával a talaj-, a talajvíz és a rétegvizek szennyezése jelentősen csökkenthető. • Legalább a 80 %-os csatornára való rákötöttségi arányt kell elérni. A szippantott szennyvíz elszállításának költsége és megfelelő tisztítása ösztönző hatással lehet a bekötések számának növekedésére. • A szabálytalanul működő közműpótló berendezéseket meg kell szüntetni. • A tisztított szennyvizek bevezetése a folyók sodorvonalába történik. Mind a négy rendszerben élővíz a befogadó. Előny, hogy a tisztított vizek nem időszakos jellegű belvízcsatornákba kerülnek.

89

• •

A tervezett tisztítótelepek telepítése kedvező, az északnyugati szelek a központi belterülettől távolabb levő szélcsatornában viszik tovább a különböző szagokat. A külterületi távvezetékek és a tisztított szennyvízvezetékek közterületen, önkormányzati kezelésű földúton, a belvízcsatornák karbantartási sávjában, továbbá a Közútkezelő Kht kezelésében levő közutak útárkán kívül, jól megközelíthetően kerülnek lefektetésre.

II.3.3 Villamosenergia ellátás A 120 kV-os távvezeték rendezése A tervezett Cigánd - Tiszakarádi árapasztó tározó helykijelölése a távvezeték nyomvonalának figyelembe vételével történt. A tározó déli oldali töltése a villamos vezetékkel párhuzamosan halad, a védvonal tőle északi irányban a védőtávolságok és az előírások betartásával került kijelölésre. A távvezeték nyomvonalával párhuzamosan haladó töltésvonal koronájának széle és a távvezeték nyomvonalának távolsága minimum 10 m kell legyen. A tájgazdálkodási mintaterület délnyugati részét keresztezi a Kisvárda - Károlyfalva nagyfeszültségű távvezeték. A tájgazdálkodási lokalizációs töltések közötti elárasztásos szakaszon áll a távvezeték 91. számú tartóoszlopa, amely nem kerül áthelyezésre, ezért megerősítése szükséges. A tartóoszlop acélszerkezetének védelmét az alapok felbetonozásával kell biztosítani. A kb. 1,30 m magas felbetonozás a töltésvonal koronaszintjével azonos, 96,5 mBf magasságú kell legyen. A tájgazdálkodási terület kialakításakor a 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet „a villamosmű biztonsági övezetéről” 15.§ előírásait –a villamosmű térségében a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozásáról – minden esetben be kell tartani. 20 kV-os hálózat rendezése A Bodrogközt ellátó mindhárom 20 kV-os vonal keresztül halad a tervezett árapasztó tározó területén, ezen kívül a Károlyfalva–Bodrogköz Észak gerincvezeték a tájgazdálkodási mintaterület I.ütem területét is keresztezi. A távvezetékek megfelelő üzembiztonsága, kötöttségek nélküli megközelítése csak úgy lehetséges, ha a nyomvonalukat kiváltják és áthelyezik a tározón és a tájgazdálkodási területen kívülre. A Károlyfalva–Bodrogköz Észak vonal kiváltott szakasza a Pácin-Nagyrozvágy közötti út mellé történő áthelyezéssel, előnyösebb vonalvezetésű lesz. Az út mellett felállított oszlopsor könnyebben és gyorsabban megközelíthető üzemvitel és karbantartás szempontjából. A tározó nyugati oldalán az új Károlyfalva–Bodrogköz III. vonalszakasz a Károlyfalva Bodrogköz Dél vezetékhez csatlakozásig egy rendszerű vezetékként építhető meg. A Károlyfalva– Bodrogköz III. és a Károlyfalva– Bodrogköz Dél 20 kV-os gerincvezetékeket az árapasztó tározó déli és keleti oldalán, közös nyomvonalon, kétrendszerű távvezetékként javasolt megépíteni. A kétrendszerű vonal kialakításának előnye, hogy közös oszlopsoron vezethető. A két rendszer vezetéséhez csak egy távvezetéki nyomvonal vezetékjogát kell megszerezni. A Károlyfalva–Bodrogköz Dél régi nyomvonalának helye részben felhasználható. Az új távvezetéket a tanulmányterv az utak és a belvízcsatornák karbantartási sávjának szélén ajánlja kijelölni. A terv által javasolt nyomvonalat a II/5 .számú térkép jelöli. A közterületen és a közterülethez közeli vezetés a rendszer áttekinthetősége és üzemeltetése szempontjából előnyösebb lesz a jelenlegi mezőgazdasági területen történő, körülményesebb megközelítésnél.

90

II.3.4. Vezetékes gázellátás Az alacsony gázbekötési szám miatt, a hálózat új fogyasztók igényét biztosítani tudja a településeken. Cigánd és Ricse között megépült 250 KPE nagyközépnyomású gázvezeték a tervezett árapasztó tározó területén halad keresztül. A nagyközép- és a középnyomású hálózat más szakaszai nem érintenek fejlesztési területet. A Bodrogköz északkeleti részén levő települések biztonságos gázellátásához a Cigánd-Ricse közötti gázvezeték árapasztó tározó alatti szakaszát ki kell váltani. Az új vezetéket a tározó felett átvezető út hídszerkezetéhez javasolt erősíteni, az előírásoknak megfelelő védelemmel ellátva. Az érintett szakaszon a gázvezeték a legrövidebb nyomvonalon vezethető. Vízborítottság idején, havária esetén ezzel a megoldással a gázcső megközelíthetősége biztosítható.

91

II.4. Árvízvédelemi, vízrendezési javaslat12 Az 1990-es évek végén, a közel egy évtizedes aszályos időszak után, négy év alatt bekövetkező több, rendkívül veszélyes árvíz, új árvízvédelmi koncepció kimunkálását indította el. Az árvízi eseményei rámutattak a lakóhelyek védelmének kiemelt fontosságára, a lakosság biztonságérzetének az erősítésére, másfelől a védelem korlátaira és bizonytalanságaira. A Tisza középső szakaszán, ezen belül a Bodrogközben is, a meglevő védművek előírtaknak megfelelő kiépítésén túl, a további fejlesztések a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című árvízvédelmi koncepció alapján valósulnak meg. A VTT mentett oldali árapasztó tározók megépítésével és a hullámtér vízlevezető képességének javításával kívánja csökkenteni az árvízi kockázatot. Az árapasztó tározók az időszakosan jelentkező nagy árhullámok elhelyezésére biztosítanak lehetőséget. Az árvízvédelmi tározás mellett, azonban lehetőség nyílik a tározók területén a rendszeres vízpótlásra is. A terv keretében megvalósuló hullámtér rendezéssel kombinált árapasztó tározásos rendszerrel együtt kb. másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz lehetőség. Az árapasztó tározók együttesen a mértékadó árvízszint 1,0 m -es meghaladását is kompenzálni tudják. Az I. ütemben történő fejlesztéshez a költségfedezet rendelkezésre áll, a 2007. évig megépülő hat árapasztó tározó közül elsőként a Cigánd–Tiszakarádi valósul meg. II.4.1. Cigánd–Tiszakarád árapasztó tározó Az árvízi tározó a 2.02. számú Bodrogközi ártéri öblözetben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén épül. Határait a Tisza felől a meglévő 08.05. számú, Zalkod-zemplénagárdi árvízvédelmi töltés, Ricsei szivattyútelep és Cigándi közúti híd közötti ~300 m-es szakasza, valamint a megépítendő új töltések alkotják. A nagyvízi meder vízszállító képességének, valamint árapasztásának – a tározók feltöltési folyamatának és az árapasztó tározók árhullámra gyakorolt hatásának – vizsgálatára egydimenziós hidrodinamikai modellszámítások készültek a teljes magyarországi Tiszaszakaszra. A Cigándi-tározó vízszintcsökkentő hatása (a mértékadó árvízszintet (MÁSZ) 1 mrel meghaladó árhullám érkezése esetén, amennyiben csak önállóan működik) a vízbeeresztés szelvényében 25 cm, Tokajnál még mindig 16 cm. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett is érzékelhető, megközelítőleg Záhonyig.

12

A fejezet egyes részei a KIOP –2004– 1.5.2.0 Megvalósíthatósági tanulmány keretében készültek

92

A Cigándi-tározó vízcsökkentő hatása

Hely

Tetőzés tározással

Tetőzés tározás nélkül

Tározó hatása

vízszint (mBf)

vízszint (mBf)

különbség (m)

Folyó (fkm)

Cigándi-tározó

Tisza 597+800

103,81

104,06

-0,25

Dombrád

Tisza 593+080

103,47

103,71

-0,24

Tiszabercel

Tisza 569+000

101,19

101,37

-0,18

Tokaj

Tisza 543+130

100,14

100,30

-0,16

Tárolt víztömeg: Vízszint a tározóban: Feltöltési idő: Legnagyobb vízhozam:

Az árvízi tározó általános adatai: ¾ A vízkivétel helye: ¾ Mértékadó árvíz szint: ¾ Tározási szint: ¾ Töltéskorona: ¾ Térfogat: ¾ Vízfelület: ¾ Átlagos vízmélység: ¾ Átlagos töltésmagasság:

3

94 millió m 99,01 mBf 6,5 nap 341 m3/s

Tisza 597,8 fkm 103,12 mBf 99,00 mBf 100,00 mBf 94 millió m3 24,7 km2 3,8 m 4,50 m

Főművek Vízbeeresztő és leeresztő műtárgy és csatorna A tározó töltéséhez és ürítéséhez hétnyílású zsilipes műtárgy szükséges a Tisza jobb parti töltés 48+130 tkm szelvényében. A műtárgynak jelentős vízhozamot kell gravitációsan az árvízi tározóba át-, ill. onnan visszavezetni. A Tisza folyó pillanatnyi árvízi vízállása és a tározó pillanatnyi vízállása közötti néhány méter szintkülönbség 3-7 m/s-os vízsebességet hozhat létre a műtárgy legszűkebb szakaszán, annak hidraulikailag jó kialakítása esetén. A tározó ürítésekor a Tisza felé a feltöltésével nagyságrendileg megegyező vízhozamokat kell a műtárgyba be-, ill. a műtárgyon átvezetni, így a műtárgy két végének hidraulikai kialakítása azonos. A műtárgy tervezett küszöbszintje (figyelembe véve a terület legmélyebb terepszintjét, és így a tájgazdálkodási vízpótlási lehetőségeket) 95,00 mBf szinten került meghatározásra. Ez a hét nyílásból háromra érvényes (tájgazdálkodási célra elegendő 3 nyílást üzemeltetni), a többi négy nyílás ennél magasabb szinten, 96 mBf-en kerül kialakításra. Az egy nyíláson átlagosan átvezetett vízhozam 30 m3/s-ra tehető. A vízbeeresztő és –leeresztő csatorna biztosítja a tározó összeköttetését a Tiszával. Két szakaszból áll: a vízbeeresztő és leeresztő műtárgyhoz vezető 0,5 km hosszúságú hullámtéri, és a műtárgytól a tározótérbe vezető 3,3 km hosszúságú, mentett oldali szakaszból. Fenékszintje a hullámtéri részen és a 2+800 fkm szelvényig 95,00 mBf, amely a 3+050 fkm szelvényig, 4 ‰–es eséssel 94,00 mBf szintig süllyed. Fenékszélessége teljes hosszon 6,0 m, 93

kétoldali padkaszint 96,50 mBf, padkaszélesség 4-4 m, és mindkét oldali rézsűhajlása a padkaszint alatt és felett 1:3-as. A padkaszint a 2+775 fkm szelvénynél megközelíti a terepszintet. Ettől a szelvénytől kezdve a csatorna szelvénye egyszerű trapézszelvény. A fenntartósávok szélessége 6-6 méter. A tározótéren belüli szabad közlekedés fenntartására a csatornán 3 db, betonba rakott terméskő burkolatú mederátjáró épül, a 0+574, 1+200 és 3+050 fkm szelvényekben. A vízbeeresztő és leeresztő csatorna a Tisza hullámterében a Ricsei szivattyútelep hullámtéri csatornájának a Tisza felőli 125 méteres szakaszán, azzal közös nyomvonalon épül. A tiszai torkolat, ennek megfelelően, a Ricsei főcsatornáéval közös, a Tisza 598+000 fkm szelvényében található. Az árvízi tározó töltései A tervezett árvízi tározó határait többségében új lokalizációs töltések alkotják, valamint kis szakaszon a Tisza jobb parti Zalkod-zemplénagárdi árvízvédelmi töltés Ricsei szivattyútelep és cigándi közúti híd közötti ~ 300 m-es szakasza alkotja. A VTT-ben tervezett tározók töltésnyomvonalának kijelölésekor elsőrendű igény volt, hogy illeszkedjenek a településfejlesztési elképzelésekhez, település vízzel körbezártan ne maradjon, település hátrányt ne szenvedjen (pl. a közlekedés biztosított maradjon), ugyanakkor a települések árvíz, és belvíz veszélyeztetettsége érezhetően csökkenjen. A töltések vonalvezetése a lehető legnagyobb mértékben igazodik a meglévő és a fejlesztésre szánt infrastruktúrához, a természeti, ökológiai és kultúrtörténeti értékekhez. A tározóteret a töltéssekkel úgy határolták le, hogy a tervezett töltések minél kevesebb belvízcsatornát keresztezzenek, és kövessék a terep természetes magaslatait. Természetesen törekedtek a töltéshosszak minimalizálására is. A tervezett új töltés földművének koronaszintje az előirányzott maximális tározási szint (99,00 mBf) fölött 1,0 m-es magassági biztonsággal (100,00 mBf szinten), 5,0 m szélességben került kialakításra. A 100,0 mBf-es koronaszint a földmű tengelyében értendő, erre kerülnek még rá a tervezett kerékpárút 35 cm összvastagságú burkolatának rétegei. A burkolat egyoldali (mentett oldal felé) 2,5 %-os eséssel rendelkezik. A töltés mindkét oldali rézsűhajlását 1:3-asra tervezték. A töltés mindkét oldalán 10-10 m szélességű fenntartási sáv kialakítását irányozták elő, melyek a meglévő terephez 1:20-as hajlással csatlakoznak. A tervezett új töltés hossza közel 24 km, az átlagos töltésmagasság 4,5 m, melyhez kb. 2,0 millió m3 földanyag beépítésére van szükség. A rézsű felületvédelmére humuszterítést és füvesítést irányoztak elő. Az uralkodó szélirány miatt hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületeken, és a közvetlenül a lakott területek határánál húzódó töltésszakaszokon 80 m szélességben hullámvédő erdősáv kialakítását, valamint környezetbe illő humusszal fedett, szilárd burkolatú hullámvédelmet terveztek. Mivel a Cigándi-tározónál az északi, az északnyugati és a déli szélirány egyaránt gyakori, csaknem a teljes hosszon 80 m széles erdősáv kialakítását irányozták elő, egyedül a tározó nyugati töltése mentén a főcsatorna felett elég a 40 méteres véderdősáv szélesség. A töltés mentén a töltés által felfogott felszíni vizek elvezetésére minimál szelvényű csapadékvíz elvezető árkot alakítanak ki, melynek célja az összegyűlő csapadékvizek elvezetése a legközelebbi üzemi árokig, vagy társulati csatornáig.

94

Anyagnyerőhelyek A töltésépítéshez mintegy 2 100 000 m3 kötött anyagra van szükség. Ehhez anyagnyerőhelyeket kell nyitni a töltéstől olyan távolságban, amely nem veszélyezteti annak állékonyságát, ugyanakkor kellő közelségben ahhoz, hogy a szállítás ne növelje indokolatlanul a kiviteli költségeket. Az anyagnyerőhelyek a tározótér belsejében kerültek kijelölésre. A nagymennyiségű kötött anyagigényre való tekintettel 9 db, a vízoldali töltéslábtól előírás szerint legalább 60 m-nél nagyobb távolságban, de a védvonaltól nem túl messze lévő anyagnyerőhelyek lettek feltárásra kijelölve. Ugyancsak vizsgálat tárgyát képezte a vízbeeresztő és leeresztő csatornából kitermelésre kerülő földanyag. Az anyagnyerőhelyek kiválasztásánál – a talajmechanikai megfelelőségen túl – további szempont, hogy régészeti és természetvédelmi érdekeket ne, illetve minél kevésbé sértsen, hogy a meglévő elektromos légvezetékek nyomvonalát a tervezett anyagkitermelés ~25-30 mnél jobban ne közelítse meg, hogy a terület milyen művelési ágba és milyen minőségi osztályba tartozik, valamint hogy a kiválasztott terület lehetőleg kevés tulajdonost érintsen. A művelési ág és minőségi osztály szempontjából legelőnyösebb a gyenge minőségű szántó, mely természetvédelmi szempontból értéktelen és földvédelmi szempontból is kisebb értéket képvisel, mint pl. egy jobb minőségű szántóterület. A tervezés során előirányozták az anyagnyerőhelyek kitermelés utáni felületrendezését, illetve a jelenlegi terepszinthez 1:8-as hajlással való csatlakoztatását. Töltést keresztező műtárgyak A tározó töltései több, kisebb-nagyobb belvízcsatornát kereszteznek, akadályozva a mögöttes terület víztelenítését. A Cigándi-tározónál 7 db olyan csatornakeresztezés van, melyeknél a töltésbe zsilipet kell építeni, ezek közül 5 esetben szivattyúállással. A keresztezéseknél elzáró műtárgyak épülnek szivattyúállással, mobil szivattyúkkal biztosítva az érkező vizeknek szükség szerinti beemelését a tározóba. A töltések mentén kialakuló szivárgó vizek elvezetését szintén ezek a szivattyúállások biztosítják mobil szivattyúzással. Nagyrozvágy belvízelvezetését az Új-Butykai- és Sasói-csatornák biztosítják, amelyek keresztezésénél a mobil szivattyúállás mellett egy-egy automata üzemű, fix beépítésű szivattyútelep is épül, a belterület talajvízszintjének szabályozására. Ha az árvízi tározó nem üzemel, illetve a tájgazdálkodási vízszintek lehetővé teszik, akkor a belvizek a nyitott műtárgyakon keresztül, gravitációsan jutnak be a befogadóba. A tájgazdálkodási funkciókat is ellátó keresztező műtárgyak: − S1 jelű mobil szivattyúállással ellátott zsilip a Tiszakarádi-főcsatorna 27+346 km szelvényében, a tervezett töltés Ricsei-főcsatorna felőli keresztezésénél, (A töltéskeresztezés szelvénye: 18+534 tkm.) − S2 jelű mobil szivattyúállással ellátott zsilip és stabil elektromos szivattyútelep az Új Butykai csatorna 2+385 km szelvényében. (A töltéskeresztezés szelvénye: 15+711 tkm.) − S3 jelű mobil szivattyúállással ellátott zsilip és stabil elektromos szivattyútelep a Sasói csatorna 0+665 km szelvényében. (A töltéskeresztezés szelvénye: 16+654 tkm.) − S4 jelű mobil szivattyúállással ellátott zsilip a tározótöltés 0+770 tkm szelvényében a Cigánd-Ricse közötti 3804 út és a tiszai töltés között.

95

− S5 jelű mobil szivattyúállással ellátott zsilip a Szenna–lápi–csatorna 3+680 km szelvényében a Szenna-lápi-csatorna tározóba lépésénél. − Z1 jelű zsilipes műtárgy. A Tiszakarádi-főcsatornán a Cigánd-pácini (3827. sz.) út keresztezésénél a főcsatorna lezárására csak zsilipes műtárgy épül, mivel zárt zsilipállásnál nem szükséges a belvizek tározóból való átemelése. (A töltéskeresztezés szelvénye: 8+008 tkm.) A belvízi zsilipek kialakítása független attól, hogy mobil szivattyúkkal felszerelt szivattyúállás kapcsolódik e hozzájuk, vagy sem. Maga az elzárást biztosító műtárgy azonos, csak a közvetlenül mellette kialakításra kerülő a szivattyúállás más. A zsilipek a töltés és az adott csatorna keresztezésében épülnek. Valamennyi zsilip kétoldali, kettős elzárással épül. Az elzárás mindkét oldalon az árvízi követelményeknek megfelelően kerül kialakításra. Az ideiglenes elzárásoknál a tározó felőli oldalon az árvízi, míg a mentett oldalon a belvízi elvárásoknak megfelelő lesz az elzárás és a műtárgy. A mentett oldalon az ideiglenes elzárás a mértékadó belvízszint plusz 0,5 m-re épül ki, vagy alkalmazkodik a terepadottságokhoz. Belvízátemelők Ahol vízbeemelésre van szükség zárt zsilipek esetében (feltöltött tározó), ott a zsilipek közvetlen közelében szivattyúállás kialakítása szükséges, ahol az ide elhelyezett diesel üzemű mobil szivattyúk emelik át a vizet a tározóba. A szivattyúkat a csatorna egyik partjára, lebetonozott felületekre telepítik. A nyomócsövek fix beépítésre kerülnek. A nyomócsövek a maximális tározási vízszint felett keresztezik a töltést. A nyomócsövek felett az átjárást megfelelő vastagságú földtakarás teszi lehetővé. A nyomócsövek a tározó felőli oldalon a zsilip vasbeton aknájába vezetik a vizet, biztosítva ezzel az energiatörést a műtárgyon belül. A szívócsövek burkolattal kialakított csatornaszakaszból szívják a vizet. A műtárgy kialakítása biztosítja a fenntartási gépek átjárását a csatornán, mind a tározó töltése mind a belvízcsatorna fenntartása esetén. Az átemelendő vízhozam függvényében változik a szivattyúk egyenkénti teljesítménye és darabszámuk.

Beavatkozások a tározó területén Tájgazdálkodási célú osztótöltés és vízvezető vápák Az árvízi tározót a tájgazdálkodás érdekében egy É-D irányban futó, kanyargó töltéssel kettéosztják, amelynek rendeltetése, hogy a bevezetett víz szétterülését megakadályozza. A töltés koronaszintje 96,00 mBf és 96,50 mBf szintek között lesz kiépítve a tájgazdálkodási vízigények függvényében. A keleti és nyugati tározóteret elválasztó töltések 1:8 rézsűhajlással lesznek kialakítva, koronaszélességük 4,00 m. A létesítmények füvesítésre kerülnek, a tervezett lapos, 1:8 hajlású rézsűkkel belesimulnak a környezetükbe és kaszálóként hasznosíthatók. (Részletesebben lásd a 6.2.3. pontban). Vadmenekítő dombok A létesítendő tározó területén számottevő vadállomány, főleg őz, mezei nyúl, fácán és fogoly él, de előfordul vaddisznó is. A vadállomány védelmére, az árvízi célú elárasztáskor

96

előforduló vadpusztulás mértékének jelentős csökkentése céljából, a tározó területén vadmentő dombok kialakítását irányozták elő. A Cigándi-tározóban 5 vadmenekítő domb létesülne (pályázat 1. melléklet): kettő a főcsatornától északra, a vizenyős, nádas terület közelében; három pedig a főcsatornától délre egyenletesen elosztva a területen. A dombok alapterülete 100-110 x 40-50 m, rézsűhajlásuk 1:3. Koronaszintjük a tervezett elöntési szint fölött 0,5 m-re épül ki, tehát 99,50 mBf szintre, ahol a területük 100 x 20 m. Magasságuk átlagosan 3,5 m. Földszükségletük az anyagnyerőhelyeken képződő szemcsés, illetve szerves anyagú földfeleslegből biztosítható. A vadállomány biztonságérzetének növelésére a dombok felszínén cserjék telepítése szükséges. A tározási időszakon kívül e tervezett magaslatokat vadetető-helyként célszerű használni a vadállomány odaszoktatása érdekében. A pontos helyek meghatározása a kiviteli tervek készítése során a területileg illetékes hatósági és az érdekelt vadászati szakértők javaslatának lehetőség szerinti figyelembevételével történik. Az előirányzott helyek a következők: ¾ Az 1. sz. domb a tározó északi részén, Nagyrozvágy 095 hrsz. út végén kerül kiépítésre. Magassága 3,5 m, földszükséglete 11 000 m3. A jobb megközelíthetőség érdekében észak felől, a 092a hrsz. út meghosszabbításában új út létesítését tervezik. ¾ A 2. sz. domb a Szenna-lápi-csatornától keletre, attól mintegy 800 m-re, földutak találkozásánál helyezkedik el. Méretei megegyeznek az 1. sz. dombéval. ¾ A 3. sz. domb az Almászugolyi-csatorna végénél, az A7 anyagnyerőhelytől délre helyezkedik el. Magassága 2,5 m, földszükséglete 6200 m3. ¾ A 4. sz. domb a Szenna-lápi-csatorna mentén, az A1 anyagnyerőhely közelében létesül. Méretei megegyeznek az 1. sz. dombéval. ¾ Az 5. sz. domb a Tiszakarádi-főcsatornától északra, attól közel 1 km-re, a Pallagcsaicsatorna mentén helyezkedik el. Magassága 4,5 m, földszükséglete 13 500 m3.

Töltéstartozékok Az árvízvédelmi töltések építésénél előírt töltéstartozékok (szelvényezési kövek, magassági és síkrajzi jelek, műtárgyak megközelítésére tervezett szilárd burkolatú út a töltéskoronán, a töltést keresztező földutakhoz csatlakozva fel- és lejáró rámpák, sorompók és a szükséges közlekedési táblák) építését irányozták elő. A töltések esetleges süllyedésének ellenőrzésére, valamint a háttérterületek talajvízszint emelkedésének nyomon követésére ellenőrző kutak telepítése szükséges, melyeket a tározók hatásának vizsgálatát összefogó monitoring rendszer elemeiként kell kezelni. A töltést keresztező nagyobb műtárgyak kialakításával egyidejűleg kell biztosítani a tározóba beérkező és távozó vízhozam mérését és a vízszint rögzítését, melynek adatai ugyancsak a fenti monitoring rendszer része kell legyen.

A Cigándi árvízi tározó tervezett üzemrendje Az árvízi tározó engedélyezési terve szerint a tározó árvízvédelmi célú megnyitására akkor kerül sor, amikor a vízszint a tározó hatókörzetében a tiszai töltésrendszerre nézve mértékadó árvízszint fölé emelkedik, azaz meghaladja a korábban számított 1 %-os valószínűségű árvízszintet. Az egyes tározók igénybevétele ezért 30-40 évenként valószínűsíthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tározó ilyen gyakorisággal teljes mértékben fel is töltődik.

97

Egy tározó teljes mértékű feltöltésének valószínűsége a tározórendszer üzemrendjétől függő, de 1 %-ot meg nem haladó. Annak a valószínűsége, hogy a tározórendszer minden tagja egyidejűleg feltöltődjön, 1 %ο alatt marad. Fentiekből következik, hogy a Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó átlagos vízmélysége (mely ~3,8 m) csak rendkívüli árvízi helyzetekben, és kisebb mint 1 %-os valószínűséggel állhat elő. Rendkívüli helyzetnek pedig a mértékadó árvízszintet (103,12 mBf) meghaladó vízszint előállásakor kialakuló közvetlen gátszakadással fenyegető helyzetet nevezzük. Mivel a rendkívüli helyzetben előálló veszély elhárítása alapvető közérdek, ekkor mérlegelés nélkül meg kell kezdeni a veszély elhárítását. Rendkívüli árvízi helyzet előrejelzése esetén, azaz a mértékadó árvízszintet meghaladó vízszint előrejelzésekor fel kell készülni a tározók nyitására. A mértékadó árvízszint elérésekor, illetve annak környezetében (ez a szint az előrejelzés függvénye) meg kell nyitni a tározót és biztosítani kell a folyamatos vízelvonást annak mértékéig, hogy a vízszint a szakaszon ne emelkedhessen e szint fölé. A feltöltést követően a vizet vissza kell tartani mindaddig, amíg az árhullám el nem vonult. A tározó leürítése az árvíz elvonultával, minimum 1,0 m vízszintkülönbség előállása esetén megkezdhető. A Cigándi-tározó 6-7 nap alatt töltődhet fel, a tartózkodási idő 2-3 hétre tehető, ezután a leürítés 96,0 mBf szintig egy hónapot, a további teljes leürítés még egy, másfél hónapot vesz igénybe. A Tiszakarádi és a Ricsei szivattyútelep felé történő vízengedés és a szivattyúzás gyorsíthatja a folyamatot, így a leürítés teljes időtartama két hónap alá vihető. II.4.2. A tájgazdálkodással összefüggő vízkormányzó rendszer A kialakítandó vízrendszer egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy a vizet minden kis medencébe el kell vezetni, ugyanakkor a tavaszi vízbő időszakot követően a felesleget is el kell tudni vezetni. A kettős funkció egy teljes érrehabilitációban valósítható meg. Ugyanakkor e mellett számításba lehet és kell venni a terület jelenlegi vízhálózatát is. A nyomvonal meghatározása A vízrendszer célja elvben egy olyan kisesésű, a régi vízfolyások természetes életterét idéző ér rehabilitálása, vagy kialakítása volna, amely: ¾ követi a régi medrek nyomvonalát, ¾ összeköti, de legalábbis érinti a mélyebben fekvő területeket, ¾ egyaránt alkalmas a víz be-, tovább-, és kivezetésére. A tájgazdálkodási mintaterületek vízellátására a Tisza töltésébe építendő árvízi beeresztő műtárgyon keresztül kerül sor, aminek fenékszintje 95,00 mBf. A tájgazdálkodásba bevonandó területek: ¾ Az árvízi tározó K-i mélyfekvésű területei, ¾ Az árvízi tározótól É-ra fekvő terület a szlovák határig. Itt a cél kettős egyrészt vízzel lehet ellátni a magyar-szlovák határ és az árvízi tározó északi része közötti természetes holtmedreket (melyek fenékszintje 95.00 mBf, vagy az alatti), másrészt a későbbiekben vizet juttatni a magyar-szlovák határt képező Karcsa-éren keresztül a Pácini-Karcsába és esetleg a Karcsai-Karcsába. A megvalósíthatósági tanulmány külön részletezi utóbbiak későbbi vízellátásának lehetőségét (lásd 11.pont). Ezen területek tájgazdálkodásba történő bevonására - külön projektek keretében - kerülhet sor, magyar-szlovák határvízi egyeztetések lefolytatása után. 98

¾

A tározótól Ny-ra a Tiszakarádi-főcsatornától É-ra a Pácini csatornáig fekvő területen végigvonuló erek, tavak, mélyterületek legelők vízzel való táplálása.

A tájgazdálkodási mintaterületek 3500 ha vízzel közvetlenül érintkező területből, 1000 ha olyan területből, amin keresztül a víz átvezetésre kerül, és 1200 ha a víz által nem, de a zonális támogatások által érintett területekből állnak össze. A létrehozott vizes élőhelyek kiterjedése 500 ha. A tájgazdálkodás igényei szerint a tiszai vizek kivezetésére és az árasztásokra március-április hónapokban, a visszavezetésre illetve a továbbvezetésre május hónapban kerülhet sor. Az előzetes hidrológia számítások szerint tájgazdálkodási céllal a Tiszából kieresztett vízhozam jelenlegi ütem esetében 5, későbbi ütemeket is figyelembe véve max. 10 m3/s értékre várható, a mindenkori konkrét üzemvitel és vízháztartási állapot függvényében. A magasabb kieresztési vízhozamokat a fejtározó gyorsabb feltöltése is indokolhatja. A kieresztések időtartama és vízhozama függ a konkrét tiszai árhullám tartósságától, illetve az adott évi konkrét tájgazdálkodási vízigénytől. Az előzetes számítások alapján a kieresztések időtartama maximum 20-35 nap között váltakozhat. A javasolt változat észak felé 2.0 m3/s, nyugat felé 5 m3/s víz továbbvezetésének feltételeit teremti meg. A nyugati mintaterületek vízárasztását úgy kell megvalósítani, hogy a tájgazdálkodási mintaterület irányából jelentős mennyiségű víz ne terhelje a Tiszakarádifőcsatornát, tekintettel a kizárólagosan meglévő szivattyús vízvisszavezetés lehetőségére. A mintaterületről túlfolyó vizeket döntően a meglévő Erzsébet-tanyai belvíztározóba kell juttatni az Erzsébet-tanyai társulati csatornán keresztül. A Tiszakarádi vagy az Őrszemi szivattyútelepek felé csak akkor vezetendő víz, ha az Erzsébet-tanyai belvíztározó már megtelt és még további vízszintcsökkentés kívánatos a tájgazdálkodásba vont területeken. A javasolt változatban az árvízi tározó lényegében É-D irányban futó, kanyargó töltéssel kettéosztásra kerül. A töltés koronaszintje 96,00 mBf és 96,50 mBf szintek között lesz. Az árvízi tározótér déli felén a kettészelő töltés kb. a Szennalápi-csatorna tározóba lépésétől kiindulva zárja körül nyugatról a déli tározótér mélyebb területeit, megvalósítva egyszerre a tájgazdálkodási célokat és hordalékfogó funkciókat is. A töltés a jelenlegi Pallagcsai szivattyúállással szemben attól kissé nyugatra éri el a Tiszakarádi-főcsatornát. A keleti és nyugati tározóteret elválasztó töltések 1:8 rézsűhajlással lesznek kialakítva, koronaszélességük 4,00 m. A létesítmények füvesítésre kerülnek, a tervezett lapos rézsűkkel belesimulnak a környezetükbe és kaszálóként hasznosíthatók. A Tiszakarádi-főcsatorna alatti, déli tározótérben a tiszai vízkivételtől induló „vezérárok” által szállítandó vizet a jelenlegi Almászugolyi-csatorna nyomvonalán kialakítandó nagy vízszállító-képességű, kialakítandó vápa vezeti a Tiszakarádi-főcsatorna felé. A vápa az Almászugolyi-csatorna torkolatának környékén éri el a Tiszakarádi-főcsatornát. A vápát nem övezik töltések. A déli tározótér keleti felén szétterülő víz több mint 1 km hosszúságban keresztezi a Tiszakarádi-főcsatornát. A főcsatorna baloldali depóniája helyenként megszakításra kerül, a jobboldaliba 8-10 db áteresz jut. A Tiszakarádi-főcsatorna feletti, északi tározótérbe a tározó déli területéről érkező víz a Tiszakarádi-főcsatorna jobbpartjára érkezik. Az északi tározótér keleti felén (ún. Pallagcsaiöblözetben) a szétterült víz a terepadottságoknak megfelelően árasztja el a Pallagcsai

99

öblözetet, amit keletről és északkeletről árvízi tározótöltés határol. Nyugaton a Pallagcsaicsatorna jobboldali depóniáját (partját) követő észak-déli elválasztó töltés zárja le. Az így körülhatárolt területen 96,00 mBf maximális vízszinttel egy ún. „fejtározó” vagy más néven ideiglenes tározótér alakul ki, amely a Tiszakarádi-főcsatornát lefedve, lefedi az árvízi tározótér keleti részének északi és déli oldalát. Ebből a „fejtározóból” biztosítható a vízutánpótlás a tározótéren kívüli tájgazdálkodási mintaterületek felé. A Pácin – Nagyrozvágy közötti utat keresztezve a fejtározóból észak felé csatorna ágazik ki, elvezetve a vizet a szlovák határ közelében lévő holtágakig. A csatorna fenékszintje 94,50 mBf., rézsűje a talajmechanikai feltárások adatai alapján alakítandó ki, hozzávetőlegesen 1:2, 1:3 hajlással. A feltöltendő holtágak között és előtt kisebb vízkormányzó zsilipek létesítésére kerül sor. A Pallagcsai-csatornából (a fejtározóból) a nyugat felé vezető szakaszt ellátó vápa a tervezett anyagnyerőhelyek déli határán ágazik ki, 94,50 mBf. induló fenékszinttel. Északi oldalán nem épül depónia, déli oldalán a depónia nem a vápa mellett, hanem attól távolabb épül meg. 95,50 mBf, árasztási vízszint mellett itt a depónia 96,00 mBf szintre épül ki. A Cigánd – Pácin közötti közúttól ~ 8,0 km hosszú, 94,50 mBf és 94,00 mBf között változó fenékszintű (esésben lévő) vápa a Tiszakarádi–főcsatorna jobb partjáig (szemben az Erzsébetcsatorna betorkollásával), a 95,00 mBf szint alatti mélyfekvésű területeken (holtmedrekben, mocsaras területeken) halad. A vápa torkolatában a Tiszakarádi–főcsatorna jobb parti depóniájában és magában a csatornában egy komplex vízkormányzó műtárgy épül. A műtárgyak együttes feladata egyrészt a tájgazdálkodás Ny-i vápáján érkező vízhozamból ~ 1,2 m3/s átvezetése az Erzsébeti–csatornán keresztül a meglévő társulati kezelésű belvíztározóba, másrészt pedig a tájgazdálkodás fölös vizeinek bevezetése a Tiszakarádi– főcsatornába: 3 ¾ A nyugati vápa a Tiszakarádi–főcsatorna jobb parti depóniájába épülő, ~ 2 m /s vízátbocsátó képességű zsilipen keresztül torkollik a főcsatornába. ¾ A Tiszakarádi–főcsatorna ~ 17+150 km szelvényében vízkormányzási céllal nyílt, szakaszoló zsilip épül. A zsilip szabad nyílásán a csatorna fenntartásához alkalmazott ESSOX gép csónakteste akadálytalanul át tud haladni. ¾ A belvíztározó feltöltése a meglévő Erzsébeti-csatorna jókarba helyezett meglévő vízkivételi műtárgyán és a kitisztított csatornán keresztül történik a tározó mellett jelenleg is meglévő 1,2 m3/s kapacitású szivattyúállás segítségével. A nyugati mintaterületen a vízszint magassága max. 95,20 mBf szintű lehet. A tervezett depóniák magassága 95,70 mBf. A vápa torkolatában kialakuló víztér miatt mind a Tiszakarádi-főcsatorna jobb parti, mind a Pácini-csatorna baloldali depójának megerősítése szükséges 1,50 – 2,00 km hosszban, 96,00 mBf. szintre kiépítve. A tájgazdálkodás nyugati területének határán, a Pácini–csatorna bal partján az épülő depóniák miatt lefolyástalanná vált terület vízelvezetésére csappantyús áteresz épül, amely a vápa felé vezeti a kizárt külvizeket. A tározótér keleti felének fejtározóként való kialakítása a tározási időszak alatt ellehetetleníti Nagyrozvágy gravitációs vízelvezetését. Ilyenkor a Nagyrozvágy védelmére kiépítendő Újbutykai és Sasói stabil, elektromos szivattyútelepek automatikus üzemmódban üzemelve emelik át az árvízi tározóba illetve a tájgazdálkodási tározóba a külvizeket. A fejtározó így időközönként belvíztározó szerepét is betölti.

100

Az árasztási területre eső anyaggödrök természetes úton kerülnek feltöltésre, illetve befogadják közvetlen környezetük belvizeit. Az anyaggödrök halivadék nevelő funkcióját az árvízi tározó engedélyes terve írja le részletesen. Az árasztásra kerülő részeken a belvízcsatornák fokozatosan megszűnnek, az azokon kívül lévők és az árvízi tározó területétre esők felújításra kerülnek. A tájgazdálkodási mintaterületek tervezett üzemrendje A mintaterületeken a tervezett tájhasználatokat támogató üzemrendet oly módon kell kialakítani, hogy közben ne sérüljenek, inkább javuljanak a belvízelvezetés feltételei a belvízrendszer egyéb területein, illetve minimálisak legyenek az üzemeltetés költségei. A tájgazdálkodási mintaterületek elárasztását a mindenkori tiszai vízjáráshoz igazodva, a belvízhelyzet figyelembevételével március-április hónapban lehet végezni. A vízkivezetés megkezdése előtt a tájgazdálkodási mintaterületeket üzemeltető szervezetnek egyeztetni kell minden érdekelttel és a Bodrogközi belvízrendszer üzemeltetőivel. Az egyeztetésben és az üzemeltetésben résztvevő felek üzemeltetéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit részletesen szabályozni kell. Az árasztásokat megelőzően a tájgazdálkodási mintaterület minden lényeges létesítményét meg kell tekinteni, az üzemeltetést akadályozó esetleges hiányosságokat meg kell szüntetni. A jellemzően március elején kezdődő vízkivezetés első szakaszában a Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározóban lévő tájgazdálkodási mintaterület 96,00 mBf szintre történő feltöltése történik meg. Ekkor az árapasztó tározó zsilipjén kívül minden tájgazdálkodási célú zsilip zárva tartandó. Miután a vízszint elérte a 96,00 mBf szintet, elkezdhető az árvízi tározótól északra lévő holtágak (Diós-ér, Horgas-tó) feltöltése 95,50-95,75 mBf feletti szintre, illetve részben párhuzamosan folyhat a Nyugati tájgazdálkodási mintaterületek elárasztása. A Nyugati tájgazdálkodási területek feltöltését 95,20 mBf szintig kell végezni ügyelve arra, hogy a vízszint ezt az értéket semmilyen körülmények között ne lépje túl. A Nyugati terület árasztását minél hamarabb, de legkésőbb április elejéig-közepéig be kell fejezni. Az árasztási vízhozamot a konkrét vízháztartási helyzethez kell igazítani, törekedve arra, hogy a vízvezető vápában legalább 0,1-0,2 m3/s vízsebesség alakuljon ki. Amennyiben az árasztási folyamat végén az ún. fejtározóban a vízszint nem csökkent a 95,50 mBf szint alá és az ottani tájgazdálkodás igényei azt indokolják, a vízszint az árapasztó zsilip nyitásával, – ha a tiszai vízszint lehetővé teszi – 95,00 mBf szintig csökkenthető. Ha az árasztást követően április végéig a vízszint természetes úton (elszivárgás illetve párolgás révén) nem csökken 94,80 mBf szintre, vagy az alá, el kell kezdeni a víz elvezetését a Tiszakarádi-főcsatornán lévő komplex vízkormányzó műtárgyon keresztül az Erzsébet-tanyai belvíztározóba, szivattyús átemeléssel. Ilyen esetben a Tg7 vízkormányzó műtárgyon legfeljebb 1,2 m3/s bocsátható át, mivel a belvíztározónál ennyi átemelő kapacitás áll rendelkezésre. Ha a tájgazdálkodási mintaterületeken az átlagos vízszint 94,80 mBf szintre csökkent, a vízelvezetést be kell fejezni. Az Erzsébet-tanyai belvíztározó üzemeltetési rendjét a továbbiakban a belvízvédekezés és a tájgazdálkodás szempontjainak együttes figyelembevételével, illetve az esetleges járulékos hasznosítás alapján kell meghatározni. Az esetleges járulékos hasznosítás esetében is elsődleges cél a puffer tározási kapacitás fenntartása. Ezért az esetleges tájgazdálkodási vagy belvízvédelmi célú részleges vagy teljes tavaszi-nyári feltöltés után a tározott vizet a Tiszakarádi belvízöblözet leterheltsége függvényében a Tiszakarádi és/vagy az Őrszemi

101

szivattyútelepre kell vezetni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a belvíztározó minden évben tél végén, tavasz elején üresen álljon. A tájgazdálkodási mintaterületek az árasztási-vízelvezetési ciklus végén jellemzően az alábbi állapotba kerülnek: ¾ a 94,50 mBf alatti területek rendszeresen víz alatt lesznek; ¾ 94,50-95,20 mBf közötti térszíneken az eddigieknél nagyobb lesz a talaj nedvességtartalma, magasabban lesz a talajvíz szintje; ¾ a Diós-ér és Horgas-tó vízszintje 95,50-95,75 mBf között lesz. Az árasztási-elvezetési ciklus után a mintaterület vízháztartása az adott év hidrometeorológiai adottságainak függvényében alakul majd. Átlagos vagy attól szárazabb nyári-őszi időszakban a vízszintek csökkennek, átlagosnál csapadékosabb időszakban a vízszintek egy szinten maradnak meg, legfeljebb kismértékben csökkennek. A tájgazdálkodási mintaterületekről az árasztási-elvezetési cikluson kívül kell csak a belvizeket elvezetni és azt is csak abban az esetben, ha a vízszintek 94,80 mBf felé emelkednek. A belvízelvezetést a tájgazdálkodási céllal létrehozott vízvezető vápák és vízkormányzó zsilipek biztosíthatják. ¾

A Tg1 zsilip feladata a vízvisszatartás biztosítása a fejtározó árasztási-vízlevezetési időszakában. Jellemzően március-április hónapban zárva lesz. Miután a fejtározóban a vízszint 94,80 mBf alá csökken és helyreállítható a Tiszakarádi–főcsatorna belvízelvezető funkciója, a zsilip a mindenkori belvízhelyzet függvényében üzemeltethető, szakaszoló vízvisszatartó szerepet tölthet be. A zsilip felhasználható a Tiszakarádi főcsatorna bal partján a későbbiekben kialakítandó tájgazdálkodási területek vízellátására. ¾ A Tg2 jelű műtárgy (fenékszintje 94,50 mBf,) feladata a tájgazdálkodási mintaterületek közötti vízkormányzás megvalósítása. Amíg folyik a fejtározó évenkénti feltöltése 96,00 mBf szintre, jellemzően március hónapban, a zsilip zárva tartandó. Miután a vízszint elérte a 96,00 mBf szintet a mindenkori vízháztartási helyzet függvényében nyitható és elkezdhető a nyugati tájgazdálkodási mintaterület feltöltése. Az átbocsátandó konkrét vízhozamot az operatív üzemirányítási modell folyamatos működtetésével kell meghatározni. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a nyugati tájgazdálkodási területen az átlagos vízszint ne haladja meg a 95,20 mBf szintet, a Tg2-es és Tg3-as műtárgy között a 95,50 mBf szintet. Ha a vízszint elérte ezeket az értékeket a Tg2, Tg3 műtárgyakat zárni kell és folyamatosan zárt állapotban kell tartani. ¾ A Tg5 műtárgy célja az árvízi tározótól északra lévő holtágak évenkénti egyszeri vízpótlásának biztosítása. Vízátbocsátó képessége 2,0 m3/s. A műtárgy a fejtározó feltöltésének időszakában zárva tartandó. Miután a vízszint elérte a 95,75 mBf értéket, megkezdhető a felnyitása és ezzel a vízátvezetés. A Diós-ér és a Horgas-tó 95,50 mBf szintre való feltöltése után a zsilipet zárni kell. A holtágak vízszinttartását a ZS5, ZS6 jelű műtárgyakkal lehet biztosítani. A Tg5 zsilip a feltöltés után folyamatosan zárva tartandók. ¾ Az árvízi tározóban megépülő tájgazdálkodási célú depóniába négy kisebb zsilip épül a mögöttük lévő kisebb kiterjedésű mélyfekvésű területek, illetve az A4 és A5 jelű anyaggödrökben kialakítandó horgászvizek vízellátására. A zsilipek az árasztási

102

időszakon kívül zárva tartandók, árasztási időszakban addig tartandók nyitva, míg a mögöttük lévő területeken a kívánt vízszintek ki nem alakulnak. ¾ A nyugati tájgazdálkodási terület alsó pontján a Tiszakarádi-főcsatorna és a vízvezető vápa találkozásánál egy komplex műtárgy épül. A Tiszakarádi–főcsatorna depóniájába épülő Tg7 műtárgy feladata a nyugati tájgazdálkodási terület árasztási vízszintjének szabályozása. A zsilip árasztási időszakban mindaddig zárva tartandó, míg a vízszint nem éri el a 95,20 mBf szintet, illetve nem kezdődik el a tájgazdálkodási területről a vízelvezetés. A vízelvezetés megkezdésére jellemzően április hónap második felében kerülhet sor, amennyiben a tájgazdálkodási területeken vízszint nem csökken 94,80 mBf alá. A nyugati tájgazdálkodási mintaterületről kivezetendő víz becsült maximális mennyisége 0,9 millió m3 lehet. Ezt a vizet a Tg8 szakaszoló zsilip zárása mellett az Erzsébet-tanyai csatornán keresztül a belvíztározóba kell vezetni. A Tiszakarádi– főcsatornába építendő Tg8 zsilippel olyan vízszintet kell előállítani, ami biztosítja a max. 1,2 m3/s kapacitású szivattyútelepre való vízráfolyást. Ez 93,70-94,00 mBf közötti duzzasztással érhető el. Ha a konkrét helyzet lehetővé teszi, a fejtározóban lévő víz egy része ilyen időszakban átvezethető a nyugati mintaterületen átvezető vápán, kettős céllal: • az Erzsébet-tanyai tározó nyári időszakban ebből a vízből esetleg tovább tölthető; • vízmozgás biztosítható a nyugati mintaterületen átvezető vápában. Miután befejeződött az Erzsébet-tanyai tározó töltése, illetve a tájgazdálkodási területen a vízszint 94,80 mBf szint alá csökkent, a Tg7 műtárgyat zárni kell és a Tg8 műtárgyat nyitni lehet. ¾ Az árvízi tározóba eső tájgazdálkodási mintaterületre eső szakaszon a balparti depónia szakaszosan elbontásra kerül, a jobb partiba 8-10 db áteresz épül be 94,80 mBf fenékszinttel. Ezek a beavatkozások biztosíthatják a csatornától északra eső területek természetes elárasztását. Az árasztási időszakban a főcsatorna ezen szakasza víz alá kerül és vízelvezető funkciót nem tölt be. Az árasztást követő ciklus után a vízszint folyamatosan csökkenni fog, és miután elérte a 94,80 mBf szintet, a főcsatorna visszanyeri eredeti funkcióját és az eredeti funkciója szerint működik tovább, vízszintje a depóniákba épített új Tg1 jelű zsilip segítségével szabályozható. ¾ A Ricsei és a Tiszakarádi öblözetek közötti belvízkormányzást biztosító Gerecsei tiltó elbontásra kerül, eredeti funkcióját az árvízi tározó engedélyezési tervében szereplő „S1” jelű műtárgy veszi át. Az új zsilip mellé mobil szivattyúállás épül azért, hogy a tározótér árvízi és/vagy tájgazdálkodási célú használata esetén, amennyiben a belvízi helyzet azt indokolja, a szükséges belvízmennyiség átemelésre kerüljön. A tájgazdálkodási terület árasztási-vízelvezetési rendjéből adódóan a zsilipnek várhatóan március-május hónapokban kell zárt állapotban lenni. Miután a vízszint a fejtározóban 94,80 mBf alá csökkent, az árasztott területek és a főcsatorna közötti kapcsolat megszűnik és helyreállítható a főcsatorna eredeti funkciója. Ilyen esetben az átemelt belvízmennyiség hozzájárul a fejtározó feltöltéséhez 96,00 mBf szintre. ¾ A Tiszakarádi-főcsatorna 23+450 km-ben lévő vízvisszatartási funkcióval épült Nagyégési zsilip az árvízi tározó engedélyezési terve szerint elbontásra kerül, szerepét a felette 91 méterrel épülő Z1 jelű műtárgy veszi át. A Z1 műtárgy vízátbocsátó képessége 2,0 m3/s lesz, ami 93,00 mBf szinttel folyik le. A zsilip működtetése és funkciója a tájgazdálkodással összefüggésben gyakorlatilag nem változik. A zsilip felhasználható majd a Tiszakarádi-főcsatorna balpartján a későbbiekben kialakítandó tájgazdálkodási területek vízellátására. ¾ A tájgazdálkodási célú vízszinttartás a fejtározóban kedvezőtlenül érinti Nagyrozvágy település belterületi vízelvezetését. Várhatóan a talajvízszint megemelkedik és

103

gyakrabban lesz szükség az árvízi tározó engedélyes tervében szereplő S2 és S3 stabil, illetve mobil szivattyúállások üzemeltetésére. A helyzet ellensúlyozására szolgál a település belterületi vízrendezésének javítása, illetve a talajvízszintet jelenleg is emelő egyedi szennyvízelhelyezés megszüntetése azáltal, hogy sor kerül a település szennyvízcsatornázására. A 92,80 mBf (S2) és 93,50 mBf (S3) tervezett küszöbszintű zsilipeket szinte állandóan zárva kell tartani és a stabil, illetve mobil szivattyútelepeknek kell a vízátemelést végezni. A szivattyútelepek engedélyezési tervében a számított mértékadó vízhozam 1,56 m3/s (S2), illetve 1,17 m3/s (S3). Az átlagosan átemelendő vízmennyiség évente a 7,9 km2-ről 550-600 000 m3-t tesz majd ki. Az átemelés költségeit a tájgazdálkodás költségei között kell szerepeltetni. ¾ Az S4 és S5 zsilipek működését a tájgazdálkodás nem befolyásolja (ezért nem részei a tájgazdálkodási célú beruházásnak és a tározó alapkiépítésében szerepelnek). ¾ A meglévő Őrszemi zsilip funkciója nem változik. ¾ A Tiszakarádi és az Őrszemi szivattyútelepek ha szükséges, biztosítják a tájgazdálkodási területekről elfolyó vizek Tiszába emelését. II.4.3. Az árvízi, belvízi és tájgazdálkodási üzemrendek összehangolása A Cigándi-tározó árapasztási célú igénybevétele esetén mindenben az árvíztározóra kialakított egyedi és Tisza-völgyi üzemeltetési szabályok szerint kell eljárni. Úgy a belvízvédekezésnek mint a tájgazdálkodásnak alkalmazkodni kell az árvízcsökkentés okozta helyzethez. Az esetleges árvízi igénybevétel után a vízvisszavezetésnél már érvényesíteni lehet a tájgazdálkodási szempontokat, vagyis a vízvisszavezetés végén a mintaterületeken a tájgazdálkodás igénye szerinti vízszint állítható be. A tájgazdálkodási mintaterület teljes egészében a Tiszakarádi-főcsatorna öblözetében helyezkedik el, ezért döntően ennek belvízi üzemrendjére lesz hatással. A tározó töltései által keresztezett területek víztelenítésére építendő műtárgyakat az árvízi tározó engedélyes terve tartalmazza. A tájgazdálkodási fejlesztések a tározó környezetében újabb, a már megtervezetteken felüli belvízrendezési célú beavatkozásokat nem igényelnek. A helyzet annyiban fog változni, hogy a Ricsei öblözetből illetve Nagyrozvágy térségéből beemelt belvizek a tájgazdálkodási mintaterületre jutnak, kismértékben befolyásolva a területek vízszintjének alakulását. A tározóban lévő tájgazdálkodási mintaterület ezáltal belvíztározó szerepet is betölthet. A mintaterületen lévő társulati belvízcsatornák (Butykai-, Új-butykaicsatotna, Pallagcsa 1. mellékág, Pallagcsai-, Almászugolyi-csatorna) és a Pallagcsai átemelő szivattyú funkciójukat elvesztik. Az árvízi tározóban lévő Suti-csatorna és a Szennalápi-csatorna eredeti funkciójukban megmaradnak, felújításuk a fejlesztés keretében indokolt. Az árvízi tározóba eső anyaggödrök természetes felszíni lefolyás szerint fogadják be a környezetük vizeit. A tájgazdálkodási mintaterület nyugati részén meglévő társulati meliorációs csatornák (Csonka-éri, Patkó-éri) funkciójukat vesztik, mint ahogyan megszűnik az itt lévő meliorációs üzemi csatornák szerepe is. A nyugati tájgazdálkodási mintaterületet részben határoló Pácinicsatorna eredeti funkciója nem változik. A Tiszakarádi-főcsatornának, mint a belvízöblözet fő vízelvezetőjének a funkciói és az üzemeltetése az alábbiak szerint változhat:

104

− A Gerecsei tiltó szerepét az S1 jelű műtárgy átveszi. A tájgazdálkodási célú fejtározó belvíztározási célt is szolgálhat. Szükséges esetben ezzel az eddigieknél is nagyobb mértékben lehet tehermentesíteni a Tiszakarádi és az Őrszemi szivattyútelepeket. − A Nagyégési tiltó megszűnik, szerepét a Tg1 és Z1 műtárgyak veszik át. − Az új Tg8 műtárgy további szakaszolási lehetőséget biztosít. Működését a tájgazdálkodás és a belvízkormányzás igényei szerint lehet alakítani. − A tájgazdálkodásba vont területekről belvízelvezetés az eddigieknél ritkábban fog történni. (Erre abban az esetben kerül sor ha az árasztási-vízelvezetési időszak végén a vízszintek nem csökkennek 94.80 mBf szint alá.)

105

II.5. Településrendezési vonatkozások A települések igazgatási területén területet felhasználni, építési telket vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 korm. rendelet előírásainak, valamint a települések által készíttetett településrendezési tervek (szerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) szerint szabad. A fentiekben ismertetett tájhasználat-váltási javaslat az ártéri tájgazdálkodás helyreállítását célozza meg a tervezési területen. Mivel az ebben javasolt területhasználatok nem az OTÉK kategóriákat követik, a következőkben javaslatot teszünk a lehetséges tájhasználati módok településrendezési tervekben történő megjelenítésére. Javasolt területhasználatok és övezetek Vízgazdálkodási terület VV

Állandó vízborítású, tisztán vízgazdálkodási terület. Csatornák, vízfolyások, tavak, mocsarak, töltések és egyéb műtárgyak alkotják ezt a területfelhasználási kategóriát.

Mezőgazdasági terület Má1

Általános mezőgazdasági terület, szántóterületek övezete.

Má2

Általános mezőgazdasági terület, gyümölcsösök övezete.

Má3

Általános mezőgazdasági terület, mozaikos tájhasználat övezete.

MK

Kisparcellás, kertes-gyümölcsös területek övezete.

Mko1 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület olyan övezete, mely a mélyfekvésű, időszakos vízborítású rétek, kaszálók, nádasok valamint alkalmanként elöntésre kerülő szántók területét foglalja magába. Mko2 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület olyan övezete, mely a magasabb térszíneken fekvő réteket, legelőket (nem vízjárta területeket) foglalja magába. Erdőterület Eg1

Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterület

Eg2

Olyan terület, ahol erdő és gyümölcsös mozaikok fordulnak elő.

Ev

Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterület

Ee

Elsődlegesen turisztikai rendeltetésű erdőterület

A fenti kategóriák természetesen szükség szerint tovább bonthatók, sőt azon településeken melyek közigazgatási területe egyaránt érinti a tározót és a jövőbeni tájgazdálkodási területeket ezekre az eltérő építési korlátozások miatt várhatóan minden esetben szükség van. Ezen túlmenően a településrendezési tervek készítése során a helyi építési szabályzat megfogalmazásakor figyelemmel kell lenni az agrár környezetvédelmi programok, pályázatok céljaira is.

106

II.5.1. A tájhasználat-váltási javaslatok településrendezési vonatkozásai a Cigándi árapasztó tározóra és a hozzá kapcsolódó mintaterületre Általános szabályozási javaslatok: • A tározó területén csak a vízgazdálkodáshoz, vízkormányzáshoz kapcsolódó építmény, indokolt esetben épület helyezhető el. • Az állattartáshoz kapcsolódó nem engedélyköteles építmények korlátozás nélkül elhelyezhetők. • A területen a meglévő gyepek, fás ligetes területek, nedves élőhelyek és természetközeli növénytársulások megőrzése kötelező. • A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen belül a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár művelési ágú, valamint a vízállásos telkek, telekrészek nem módosíthatók, a vizes élőhelyek minden esetben megőrzendők. Általános tájrendezési javaslatok: • Erdő, fás növényzet kialakítása csak őshonos, az adott termőhelyre alkalmas fajokkal lehetséges. • Az extenzív művelési módok előtérbe helyezése minden területfelhasználási kategóriában javasolt. • A területen javasolt a biogazdálkodás meghonosítása, kerülni kell minden olyan tápanyagutánpótló és növényvédőszer alkalmazását mely az elárasztások alkalmával mérgezéseket, illetve a területről elmosódva természetes vizekben eutrofizációt okozhatnak. • A területen a gyomok és tájidegen fajok terjedését meg kell akadályozni, szükség esetén visszaszorításukről gondoskodni kell. • Területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal történhet. TERÜLETRENDEZÉSI TERV TÁJHASZNÁLAT

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV JAVASOLT TERÜLETFELHASZNÁ LÁS

Tavak, állandó vízborítások

vízgazdálkodási terület - VV

Vizes élőhelyek

vízgazdálkodási terület - VV, korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület .Mko1

SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK

SPECIÁLIS TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT az eutrofizációt meg kell előzni, ha a folyamat beindult vissza kell fordítani

-madárvédelmi szempontokra külön figyelmet kell fordítani -vizek elvezetése tilos

mozaikosság megőrzése, kialakítása, gyepek fenntartása

Gyepek, kaszálók

korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület .Mko1

-bárminemű altalaj javítás tilos -cserje- és fafajok összborítottsága max. 5%

-legeltetés, kaszálás szükséges -vizek elvezetése nem ajánlott

Szántók

korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület .Mko1

-kizárólag extenzív művelés megengedett -talajdrénezés tilos

mozaikos parcellák, mezővédő erdő- és cserjesávok kialak.

Gyümölcsények

korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület .-

extenzív művelésű terület, 30-100

helyi tájfajták, vad- illetve magántermő gyümölcsfák

107

Mko1

facsemete/ha

telepíthetők

Erdőterület - Eg2 Erdők

Erdőterület - Eg1, Eg2, Ev,

-kizárólag őshonos, az adott élőhelynek megfelelő, többszintű elegyes állomány alakítható ki -tarvágás nem végezhető

-természetes erdőszerkezet kialakítása a cél -előnyben kell részesíteni a természetes regenerálódási folyamatokat

Természetes mozaikok

vízgazdálkodási terület - VV

a területen keletkező vizek elvezetése tilos

mozaikosság megőrzése elsődleges

mezőgazdasági terület Má1, Má2, Mko1 Erdőterület - Eg1, Eg2, Ev,

II.5.2. A tájhasználat-váltási javaslatok településrendezési vonatkozásai a jövőbeni tájgazdálkodási területekre Ezen területeken várhatóan a távolabbi jövőben nyílik reális lehetőség az ártéri tájgazdálkodás megvalósítására. A területek hasznosításakor, az építési lehetőségek meghatározásakor azonban már most a tervezett állapotokat kell figyelembe venni. Általános szabályozási javaslatok: • Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás állattartás nem folytatható. • Általános mezőgazdasági területen a családi gazdálkodást szolgáló birtokközpont létesíthető. A birtoktest minimális területe 20 ha, ebből min. 10 ha szántóterület és/vagy gyümölcsös. Kiegészítő központ nem létesíthető. • Építménymagasság max. 6,0 méter, lakóépület esetén 4,5 méter. • A jövőbeni tájgazdálkodási területeken csak magastetős, tájbaillő, a helyi építési hagyományokat figyelembe vevő épületek, építmények helyezhetők el. • Tarvágás nem engedélyezhető. Erdő- és fás növény telepítése illetve növénypótlás csak őshonos, az adott termőhelyre alkalmas fajokkal lehetséges. Általános tájrendezési javaslatok: • A vízfolyások, nedves élőhelyek fás vegetációját meg kell őrizni. • Törekedni kell az élőhelyek mozaikosságára, a természetes és természetközeli vegetációk egymáshoz való kapcsolódására. • Ki kell alakítani az összefüggő ökológiai hálózatot. Ennek keretében a területen megjelenő folt-, és pontszerű valamint az azokat összekötő vonalas elemek mindhárom szintje (országos, térségi, helyi) megjelenik a területen. • Meg kell akadályozni a meglévő értékes élőhelyek fregmentációját. • A vizes élőhelyek szaporodásával várhatóan megnő a jelentősége a madárvédelmi szempontoknak is. Éppen ezért már ezen élőhelyek kialakításakor figyelemmel kell lenni a madárfauna igényeire. • A tervezett tájhasználat–váltásokat követően, az emberi beavatkozás következtében várhatóan új értékek jelennek meg a területen, nő a térség természetvédelmi jelentősége (pl. az előbb említett ornitológiai szempontú változások). Ezen változások folyamatos monitoringozása nem csak a létrejövő új érték(ek) azonnali felfedezését és védelmét teszi

108

• •

lehetővé, hanem tudományos szempontból és az esetleges kedvezőtlen folyamatok időben történő észlelésében is fontos szerepet játszik. A területen a gyomok és az inváziós tájidegen fajok terjedését meg kell akadályozni, szükség esetén visszaszorításukról gondoskodni kell. Vízfolyások, mezőgazdasági utak mentén a mozaikosság növelése, élő- és búvóhely biztosítása valamint gazdálkodási szempontok miatt egyaránt javasolt fasorok, fasávok telepítése.

TERÜLETRENDEZÉSI TERV TÁJHASZNÁLAT

Szántóterületek célterületei

Vizes élőhelyek célterületei

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV JAVASOLT TERÜLETFELHASZNÁ LÁS

SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK

SPECIÁLIS TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT

általános mezőgazdasági terület - Má1

kiváló minőségű szántóterületek megőrzendők, rajtuk lakóterületi bővítés nem engedélyezhető

mezővédő erdő- és cserjesávok kialakítása

korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko2

csak a gyepgazdálkodás, legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el -nádas, mocsár művelési ágú, valamint a vízállásos telkek, telekrészek nem módosíthatók -épület, építmény nem létesíthető -a nedves élőhelyek minden esetben megőrzendők -a területen keletkező vizek elvezetése tilos -a kiváló minőségű vizes élőhelyek megőrzendők, rajtuk lakóterületi bővítés nem engedélyezhető vízfolyások helyreállítása csak természetes mederkialakítással engedélyezhető

gyengébb talajadottságú területen javasolt a művelési ág–váltás az extenzívebb művelési ágak irányába

vízgazdálkodási terület - VV, korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület – Mko1

szántóterületek művelési ág–váltása javasolt gyepterületre

Állandó tavak célterületi

vízgazdálkodási terület - VV

Mozaikos tájszerkezet célterületei

általános mezőgazdasági terület - Má1, Má2

-lakóépület nem építhető, birtokközpont nem létesíthető -szántó művelési ágnál extenzívebb művelési ág nem változtatható

-a növényvédőszerek alkalmazását csökkenteni kell, javasolt a biogazdálkodás előtérbe helyezése -mozaikos szántóterületek kialakítása a cél

korlátozott funkciójú

-csak

extenzív gyepterületek

a

A tavak partján található és a vízfolyásokat kísérő természetes fás vegetáció megtartandó

109

mezőgazdasági terület Mko1, Mko2

gyepgazdálkodás, legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el elöntéstől mentes térszínen -a gyep, nádas, mocsár művelési ágú, valamint a vízállásos telkek, telekrészek nem módosíthatók

kialakítása a cél

kertes mezőgazdasági terület - MK

csak a gazdálkodáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el

mozaikszerű, kisparcellás növénytermesztés kialakítása, parcellahatárokon cserjésfás sávok létesítésével

Erdőterület - Eg1, Eg2, Ev, Ee vízgazdálkodási terület - VV

110

a területen keletkező vizek elvezetése tilos

törekedni kell a természetes erdőszerkezet kialakítására -

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 1 térkép

Térszerkezet jelkulcs

ERDÕGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

Erdõ, erdõsítésre alkalmas terület

BELTERJES MEZÕGAZDASÁGI TÉRSÉG

Intenzív szántóterület Ültetvény Rét, legelõ, gyeptelepítésre javasolt terület

Meglévõ Tervezett

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ KIKÖTÕ

# S!0

Országos közforgalmú kikötõ

TÉRSÉGI JELENTÕSÉGÛ KÖZFORGALMÚ KIKÖTÕ

# S!0 ü # S

# S!0 ü # S

Térségi jelentõségû közforgalmú kikötõ, hajóállomás Kishajó-kikötõ

KÜLTERJES HASZNOSÍTÁSÚ MEZÕGAZDASÁGI TÉRSÉG

ORSZÁGOS JELENTÕSÉGÛ LOGISZTIKAI KÖZPONT

VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

NEMZETKÖZI KERESKEDELMI REPÜLÕTÉR, KÖZÖS FELHASZNÁLÁSÚ KATONAI ÉS POLGÁRI REPÜLÕTÉR

Extenzív szántóterület Vizenyõs terület Vízfelület, vízfolyás

VÁROSIAS TELEPÜLÉSI TÉRSÉG Városias települési terület

HAGYOMÁNYOSAN VIDÉKI TELEPÜLÉSI TÉRSÉG Hagyományosan vidéki települési terület

Meglévõ

Tervezett

VÁSÁRHELYI TERV I. ÜTEM Árapasztó tározó Hullámtéri beavatkozással érintett térség

% [

e

Nemzetközi kereskedelmi repülõtér

# Se # SÕ

Közös felhasználású katonai és polgári repülõtér

GYORSFORGALMI, FÕÚTHÁLOZATON ÉS VASÚTI FÕHÁLÓZATON LÉVÕ HATÁRÁTKELÕ Nemzetközi határátkelõ S #å # Så TÉRSÉGI JELENTÕSÉGÛ HATÁRÁTKELÕ S #å # Så Szomszédos határátkelõ SZÉNHIDROGÉN VEZETÉK

% U

Nagynyomású gázvezeték Kõolajvezeték Termékvezeték Csomópont

# Y

Nagyközépnyomású gázvezeték Gázátadó

VÍZKÁRELHÁRÍTÁS LÉTESÍTMÉNYEI Állandó belvíztározó

Árvízi szükségtározó Elsõrendû árvízvédelmi fõvédvonal Másodrendû árvízvédelmi védvonal

FOLYAMI NAGYMÛTÁRGY & \ & \ Árvízkapu Z $ Z $ Hajózsilip T $ T $ Duzzasztómû ] ' ' ] Vízerõmû

Térségi jelentõségû öntözõcsatorna

GYORSFORGALMI- ÉS FÕUTAK, CSOMÓPONTJAIK #

# #

Gyorsforgalmi út Fõút Fõúttáfejlesztés Gyorsforgalmi út csomópontja Forgalomcsillapított út

TÉRSÉGI JELENTÕSÉGÛ ÉS EGYÉB MELLÉKUTAK Térségi jelentõségû mellékút

# S!4

# S!4

Egyéb mellékút Komp

ÿ

Vasúti fõvonal Kétvágányú vasúti fõvonal Villamosított vasútvonal

ÿ

Vasúti mellékvonal Keskenynyomtávú vasút Villamosított vasútvonal

NAGYSEBESSÉGÛ, NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS VASÚTI TÖRZSHÁLÓZAT, EGYÉB VASÚTI FÕVONALAK

ÿ

VASÚTI MELLÉKVONALAK

ÿ

Országos jelentõségû logisztikai központ

TÉRSÉGI SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZAT ELEKTROMOS TÁVVEZETÉK [%

750 kV -os villamos távvezeték 400 kV -os villamos távvezeték Nagy / nagyfeszültségû villamos alállomás

# Y a%

220 kV-os villamos távvezeték 120 kV-os villamos távvezeték Nagy / középfeszültésgû villamos alállomás Nagy / nagy - középfeszültségû villamos alállomás

TÉRSÉGI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ ELEKTROMOS TÁVVEZETÉK

ERÕMÛ U%

³ #

Vizierõmû Szélerõmû Megújuló energiaforrások

JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT

Nagytáblás szántóföld Kistáblás szántóföld ALAPTÉRKÉPI JELEK Tervezési terület Országhatár Megyehatár Településhatár

FORRÁS: Tisza térség területrendezési tanulmányterve

KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 1 térkép

Tisza térség területrendezési tanulmánytervének Bodrogközre vonatkozó szerkezeti lapja 37

#Y

Lácacséke ÿ

#4 S

! Felsõberecki

# Så

Alsóberecki

Pácin

Karos

# Y

SÁROSPATAK

Vajdácska

#!0 S

Kisrozvágy Nagyrozvágy

Semjén

Karcsa Bodroghalom

Szabolcsveresma

Cigánd Tiszakanyár Tiszacsermely

Györgytarló

Révleá

Ricse

DOMBRÁD

Rétközberencs

Tiszakarád

Újdombrád

Tiszatelek FORRÁS: Tisza térség területrendezési tanulmányterve KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

Kékcse

M = 1:90.000 2

0

2

4

6

8

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 2b térkép

Tisza térség területrendezési tanulmánytervének Bodrogközre vonatkozó övezetei Széleróziónak kitett terület övezete, Szikes terület övezete

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszakarád

Györgytarló

Széleróziónak kitett terület övezete Szikes terület övezete Kiváló termõhelyi adottságú szántóterületek övezetének javasolt bontása

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

Tiszakarád

Kiváló termõhelyi adottságú szántóterületek övezetének javasolt bontása

szántómûvelésre alkalmas agrárterületek szántó illetve erdõmûvelésre alkalmas agrárterületek

FORRÁS: Tisza térség területrendezési tanulmányterve

M = 1:200.000

2 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

2

4

6 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 2a térkép

Tisza térség területrendezési tanulmánytervének Bodrogközre vonatkozó övezetei Országos ökológiai hálózat övezete

Kiváló termõhelyi adottságú szántóterületek övezete

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Pácin

Ricse

Vajdácska

Ricse

Vajdácska Karcsa

Karcsa

Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Tiszakarád

Györgytarló

Tiszakarád

Györgytarló

Országos ökológiai hálózat övezete

Kiváló termõhelyi adottságú szántóterületek övezete

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Ártéri tájgazdálkodás és VTT árapasztó tározók övezete

Kisrozvágy

Felsõberecki

Karos

Nagyrozvágy

Alsóberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki

Kisrozvágy

Felsõberecki

Karos

Pácin

Pácin

Ricse

Ricse

Vajdácska

Vajdácska

Karcsa

Karcsa Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Györgytarló

Tiszakarád

Tiszakarád

Györgytarló

Belvízjárta terület övezete

Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület Belvízzel erõsen veszélyeztetett terület

Ártéri tájgazdálkodás célterületei

Árapasztó tározó ( VTT I. ütem ) FORRÁS: Tisza térség területrendezési tanulmányterve

M = 1:200.000

5 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

5

10

15

20 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 3 térkép

II. Katonai felmérés (1819 - 1869)

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

Tiszakarád

FORRÁS: Hadtörténeti Múzeum térképtár

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE A Bodrogköz földhasznosítási térképe 1855

FORRÁS: Borsos Balázs: HÁROM FOLYÓ között. Akadémia kiadó 2000 Bp.

KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

I. / 4 térkép

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 5a térkép

Demográfia Öregségi mutató 2001-ben (60-x/0-14)

A regisztrált munkanélküliek aránya 2002-ben

Felsõberecki

Alsóberecki

Felsõberecki

Kisrozvágy

Karos

Alsóberecki

Nagyrozvágy Pácin

Ricse

Vajdácska

Kisrozvágy

Karos

Nagyrozvágy Pácin

Ricse

Vajdácska

Karcsa

Karcsa

Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Öregségi mutató 2001-ben (60-x/0-14) 0.54 - 0.56 0.56 - 0.67 0.67 - 0.77 0.77 - 0.92 0.92 - 1.11 1.11 - 1.56

Tiszakarád Györgytarló

Györgytarló

A vándorlási különbözet 1990 - 2001 között

A tartós munkanélküliek aránya 2002-ben

Felsõberecki

Alsóberecki

A regisztrált munkanélküliek aránya 2002-ben 11.05 - 11.59 11.59 - 13.31 13.31 - 15.81 15.81 - 18.61 18.61 - 25 25 - 38.38

Tiszakarád

Felsõberecki

Kisrozvágy

Karos

Alsóberecki

Nagyrozvágy

Kisrozvágy

Karos

Nagyrozvágy Pácin

Pácin Ricse

Vajdácska

Ricse

Vajdácska Karcsa

Karcsa Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Tiszakarád Györgytarló

A tartós munkanélküliek aránya 2002-ben 4.6 - 4.65 4.65 - 5.93 5.93 - 8.16 8.16 - 9.14 9.14 - 13.73 13.73 - 25.25

A vándorlási különbözet 1990 - 2001 között -10.73 - -9.45 -9.45 - -7.69 -7.69 - -2.33 -2.33 - 2.92 2.92 - 10.42 10.42 - 16.25

Tiszakarád Györgytarló

FORRÁS: KSH Népszámlálás

M = 1:200.000

5 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

5

10

15

20 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 5b térkép

Demográfia Élveszületési mutató 2001

Halálozási mutató 2001

Felsõberecki

Alsóberecki

Felsõberecki

Kisrozvágy

Karos

Alsóberecki

Nagyrozvágy Pácin

Ricse

Vajdácska

Kisrozvágy

Karos

Nagyrozvágy Pácin

Ricse

Vajdácska

Karcsa

Karcsa

Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Élveszületési mutató 2001 9.85 - 12 12 - 13.55 13.55 - 14.56 14.56 - 16.94 16.94 - 18.31 18.31 - 18.97

Tiszakarád Györgytarló

Tiszakarád Györgytarló

Természetes szaporulat illetve fogyás 2001

Az iskolai végzettséggel nem rendelkezõk aránya 1990-ben

Felsõberecki

Alsóberecki

Felsõberecki

Kisrozvágy

Karos

Halálozási mutató 2001 13.2 13.2 - 15.43 15.43 - 16.02 16.02 - 16.73 16.73 - 17.23 17.23 - 21.97

Alsóberecki

Nagyrozvágy

Kisrozvágy

Karos

Nagyrozvágy Pácin

Pácin Ricse

Vajdácska

Ricse

Vajdácska Karcsa

Karcsa Bodroghalom

Bodroghalom

Cigánd

Cigánd

Tiszacsermely

Tiszacsermely

Tiszakarád Györgytarló

Az iskolai végzettséggel nem rendelkezõk aránya 1990-ben 21.43 - 22.02 22.02 - 23.07 23.07 - 24.92 24.92 - 26.19 26.19 - 29.77 29.77 - 32.64

Természetes szaporulat illetve fogyás 2001 -124 -123 - -63 -62 - -47 -46 - -6 -5 - 21 22 - 63

Tiszakarád Györgytarló

FORRÁS: KSH Népszámlálás

M = 1:200.000

5 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

5

10

15

20 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 6 térkép

Területhasználat

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Árok Bánya Belterület Épület Erdõ Rét Legelõ Zöldfelület Kert Gazdasági épület, udvar Gyümölcs Ipartelep, üzem Kivett terület Közmû terület Nádas Szántó Szemétlerakó telep Szõlõ Tanya Töltés Út, vasút Víztározó Vizenyõs terület Vízfelület, vízfolyás

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

Tiszakarád

FORRÁS: Földhivatal

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 7 térkép

Erdõk élõhely értékelése

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

Erdõk élõhely értékelése Nincs élõhely értéke Csekély élõhely érték Alacsony élõhely értékû erdõ Közepes élõhely értékû erdõ Természetszerû erdõ Értékes természetszerû erdõ

Tiszakarád

FORRÁS: Állami Erdészeti Szolgálat

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 8 térkép

Erdõk övezeti és funkció konfliktus térképe

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

Tiszakarád

Alacsony erdõállományértékû védett erdõ Élõhelyvédelmi övezet Gazdasági övezet Üdülési övezet Védelmi övezet

FORRÁS: Állami Erdészeti Szolgálat

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 9 térkép

Védett területek

Kisrozvágy

Felsõberecki

Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

Pácin

Ricse

Vajdácska Karcsa Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

Györgytarló

NATURA 2000 Különleges madárvédelmi területek NATURA 2000 Különleges természetmegõrzési területek Ökológiai hálózat Folyamatos folyosó Megszakított folyosó Magterület Természeti területek 1 2 3 4 5

Tiszakarád

FORRÁS: Bükki Nemzeti Park

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 10 térkép

Konfliktusok

Kisrozvágy

Felsõberecki

# ³ Nagyrozvágy

Alsóberecki Karos

# ³

#³

# ³

Pácin

Ricse

# ³

Vajdácska Karcsa

#³ Bodroghalom

Cigánd

Tiszacsermely

#³ Györgytarló

# ³ Szemétlerakó telep

Tiszakarád

Természeti terület Bánya

Ad - vízbázisvédelmi védõterület Bc - az "Ad" alá nem tartozó egyéb vízbázisvédelmi védõterület Bd - fõ vízadó 100 m mélységen belül Be - felszínközelben egyéb vízadó réteg C - kevésbé érzékeny terület FORRÁS: VITUKI Rt, Földhivatal

M = 1:90.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

I. / 11 térkép

Meglévõ térségi kapcsolatok, területi közlekedési hálózatok és létesítmények

Bacska

Kovácsvágás

Zemplén Csarnabó

#å S #å S SÁTORALJAÚJHELY

#Ù S

!S#4

38107

Makkoshotyka

07

Hercegkút 3805

Ricse

3827

Tiszabezdéd

!S#4 Révleányvár

Mándok

3804

Tisza

38

Komoró

Szabolcsveresmart

38

Fényeslitke

14

Bodrogolaszi

# · 11

3803

4

381

3814 38113

38

38112

!S4# Sárazsadány !S4# Olaszliszka

Zemplénagárd

Tuzsér

Bodroghalom

!S4#

Vámosújfalu

Nagyrozvágy

Pácin

Karcsa

06

!S#0

Tolcsva

3807

380

3807

Vajdácska

3805 Erdõhorváti

Karos

7

#å S

38

Bodrog

Dámóc

Semjén

Kisrozvágy

Kiskövesd

Alsóberecki

Gyõröcske

Lácacséke

Nagykövesd

Felsõberecki

SÁROSPATAK

#å S

Örös

Bodrogszerdahely

Nagytárkány

Perbenyik

Nagygéres

37

Komlóska

Kistárkány

Kisgéres

Bodrogszög Háromhuta

ZÁHONY

Bély

Szõlõske

Borsi

#Ù #å S S

Kisdobra

Szomotor Tótújhely

Tiszasalamon

Királyhelmec

Bodrogszentmária

Ladamóc

3808

Vágáshuta

Nagybári Kisbári

Bodrogszentes

04

Nagyhuta

Ágcsernyõ

Körtvélyes

38

Kishuta

3814

CIGÁND 38 27

Döge

Tiszakanyár

Kékcse

3814

Tiszacsermely

Tornyospálca

Jéke

4

DOMBRÁD KISVÁRDA

Pap

Rétközberencs Viss

3811

Tiszakarád Györgytarló Tiszatelek

Kenézlõ

!S#4 !S#4

Zalkod

# ·

Balsa

!S#4

Szabolcs

!S#4

Újdombrád

Gávavencsellõ

Tiszabercel

!#S4

Fõút Kiemelt jelentõségû mellékút Egyéb mellékút Egyéb burkolt út Földút Körforgalmú csomópont Pátroha Híd Komp, rév Kétvágányú vasúti fõvonal Egyvágányú vasúti fõvonal

Beszterec

Kerékpáros és gyalogos forgalmú határátkelõhely

Anarcs

Személygépkocsi forgalmú határátkelõhely Vasúti határátkelõ Hajóállomás Közigazgatási határ Tervezési terület Országhatár

Kerékpárút

Megyehatár

FORRÁS: DTA 50

M = 1:140000 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Mérnöki Irodáján 2004. novemberében

!0

Közúti határátkelõ

Keskenynyomtávú vasúti nyomvonal

Gégény

Timár

Ajak

#å S #å S #å S #Ù S

Szabolcsbáka

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE Térszerkezet jelkulcs Területhasználat

Árok Bánya Belterület Külterületi építmény Erdõ Mozaikos tájszerkezet kialakítására kijelölt terület Zöldfelület Gazdasági épület, udvar Ipartelep, üzem Kivett terület Közmû terület Szemétlerakó telep Tanya Töltés Út, vasút Víztározó Vizenyõs terület Vízfelület, vízfolyás

Javasolt területhasználat (Mintaterületen) Erdõ mozaik Természetes mozaik Gyümölcs mozaik Kaszáló mozaik Szántó mozaik Állandó vízfelület Vizes élõhely

Jelenlegi területhasználat Rét Legelõ Kert Gyümölcs Nádas Szántó Szõlõ

Rekultiválandó terület Anyagnyerõ gödör Tervezett csatorna Töltéskorona Tervezett vápa Tervezett töltés Elsõrendû töltés Mintaterület

Országhatár

MEGLÉVÕ

II. / 1 térkép

TERVEZETT

Fõút Fõúttá fejlesztés Kiemelt jelentõségû mellékút Egyéb mellékút Mellékúttá fejlesztés Egyéb burkolt út Kétvágányú vasúti fõvonal Egyvágányú vasúti fõvonal

#å S #å S #å S #å S #Ù S

Keskenynyomtávú vasúti nyomvonal

Közúti határátkelõ Kerékpáros és gyalogos forgalmú határátkelõhely Személygépkocsi forgalmú határátkelõhely Vasúti határátkelõhely

$#

Ivóvíz vezeték I. ütemben építendõ vízvezeték II. ütemben építendõ vízvezeték Vizsgálandó vezeték szakasz Tervezett nyomásfokozó Víztározó Vízmû telep Kistérségi vízmûtelep

#³

Rekultiválandó hulladéklerakó

(

%

(#

$

%U

%[

#S

#Y

+ S 7

Szennyvíztisztító telep Szennyvíznyomócsõ, szennyvízcsatorna Szennyvízátemelõ 120 kV-os villamos távvezeték 20 kV-os villamos távvezeték Kiváltandó villamos vezeték Villamos alállomás Villamos kapcsolóállomás Nagyközépnyomású gázvezeték Középnyomású gázvezeték Települési gázfogadó

KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MNTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

II. / 1 térkép

Térszerkezet

$# Felsõberecki U% #S

7#S

Vajdácska (

³ #

i cin

Pá

Karcsa

na tor

sa

-c

(

õcsa ei - f

Ricse

S

Tiszakarádi - fõcsatorna

%U

7

a sat fõc di -

orna

ará

csat

fõcs

zak Tis

na

atorn

ator

sa -

ei -

i - cs

dahely

i csat.

a

Karc

Rics

rna

tanya

sato

Béla

at.

7

i-c

orn

-láp

i cs

Vajdácskai - csatorna

- tó

na

(#

nna

ka

Bodroghalom

Sze

Bé

sator

ei - c

Vécs

³ #

rna

#S

S #

- csato

na

#S

Pácin

$# #³

csator

#S

%

Felsõberecki - fõcsatorna

%

#³

csai -

#å S

( ³ #S Karos # #S

(

S #

torna

Nagyrozvágy

#³

vágyi

#S

S #

Kisroz

#å S Pallág

G

Kisrozvágy S #

Alsóberecki

BODRO

#å S

r

a-é

s Karc

Rics

+

- Szer

7

Karos

S # c

#S

$

%

$ Cigánd

rá

aka

z Tis

fõ di -

na

or sat

%U

%7

Tiszacsermely

³ #

Györgytarló 7$ #Y

%

#Y

#S

A

Z TIS

Tiszakarád

7

#Y

%[

M = 1:65.000

1 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Kilometers

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

II. / 2 térkép

Tervezett térségi kapcsolatok, területi közlekedési hálózatok és létesítmények

Kishuta

Bacska Zemplén

Csarnabó Nagyhuta

#å S

Vágáshuta

Nagybári Kisbári

Borsi

#Ù S

Bodrogszerdahely

#!4 Felsõberecki S

Makkoshotyka

Alsóberecki

#å S

Komlóska

Nagykövesd

Kistárkány

Tuzsér

Nagyrozvágy

# S

å Pácin

Révleányvár

Ricse

Vajdácska

Komoró

Karcsa

#!0 S

Bodroghalom

Szabolcsveresmart

#!4 S

Fényeslitke

Bodrogolaszi

Tolcsva

Tiszabezdéd

Zemplénagárd

Semjén

Kisrozvágy

Gyõröcske

Dámóc

#å S

Örös

Kiskövesd

Erdõhorváti

Döge

# CIGÁND ·

#!4 S

Sárazsadány

Vámosújfalu

Nagytárkány

Lácacséke

Karos

Hercegkút SÁROSPATAK

#å S

Bodrogszög

37

#å S

Perbenyik

Nagygéres

Háromhuta

Bély

Kisgéres

Szomotor

Szõlõske

#Ù S #å ZÁHON S

Királyhelmec Kisdobra

Ladamóc

#å Tótújhely S SÁTORALJAÚJHELY

Bodrogszentes

Bodrogszentmária

Tiszasalamon

Ágcsernyõ

Körtvélyes

Kékcse

Tiszakanyár

Jéke 4

Olaszliszka

#!4 S

Tiszacsermely

DOMBRÁD

KISVÁRDA Pap

Viss

Rétközberencs Tiszakarád

Györgytarló

Újdombrád

Tiszatelek

Kenézlõ

Meglévõ

Zalkod

Fõút Fõúttá fejlesztés Kiemelt jelentõségû mellékút Egyéb mellékút Mellékúttá fejlesztés Egyéb burkolt út Körforgalmú csomópont Komp, rév

Pátroha Szabolcs

#!4 S

Tervezett

Balsa

Gávavencsellõ

#!4 S Tiszabercel

# ·

!#S4

Beszterec Gégény

Timár

Paszab FORRÁS: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területrendezési terv, VTT

M = 1:140.000 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Mérnöki Irodáján 2004. novemberében

Kétvágányú vasúti fõvonal Egyvágányú vasúti fõvonal Keskenynyomtávú vasúti nyomvonal Országos jelentõségû kerékpárút Térségi jelentõségû kerékpárút Helyi jelentõségû kerékpárút

Ajak Meglévõ

#å S #å S #å S #Ù S !0

Tervezett

#å S

Anarcs

Közúti határátkelõ Kerékpáros és gyalogos forgalmú határátkelõhely Személygépkocsi forgalmú határátkelõhely Vasúti határátkelõ Hajóállomás Tározó területe

Szabolcsbáka

Közigazgatási határ Tervezési terület Országhatár Megyehatár

Gyulaháza

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE Vízellátás fejlesztési javaslata

#$

Hegyközi települések felé­

II. / 3 térkép

Sátoraljaújhelyi vízmûtelep II.

Gyõröcske

SÁTORALJAÚJHELY

#$

Lácacséke - ér

sa Karc

700 m3

a orn sat ará zak

na sator

na

ator

rna

Tis

Fényeslitke

fõcs

di -

fõc

orna

ei -

sato

sa -

Rics

i-c

Karc

Komoró Szabolcsveresmart

-láp

csat

csat. - Szerd

ahelyi

100

DN

50

DN1

rna

DN150

a

Vajdácskai - csatorna

- csato

­

vágyi

na csator

Ricse

Révleányvár

DN110

atorn

Karos

Tiszacsermely 100 m3

Tiszakarád

%$

CIGÁND

Döge

Tiszakanyár

A

KISVÁRDA Pap

0 D11

Rétközberencs



%$Jelmagyarázat Meglévõ Tervezett

Tiszatelek

­

A

Újdombrád

Gávavencsellõ Tiszabercel FORRÁS: ÉKÖVIZIG, Zempléni Vízmû KFT, FÖMI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

Jéke

Kékcse

DOMBRÁD

TISZ

Tornyos

350 m3

200 m3

100m3

Tuzsér

nna

z

Tis

D110

TISZ Balsa

i - cs

at.

di -

rá aka

sa fõc



%$Györgytarló



%$na

tor

Nagyhomok

Dorkó

#$

Sze

i cs

$

700 m3

Ricsei vízmûtelep

Tiszakarádi - fõcsatorna

tanya

- tó

100

(

Béla

ka

DN110

DN

sa -c

Bé

na

(

na

tor

Pá

sator

(# DN160

DN150

Hegyaljai települések felé

Kenézlõ

%Karcsa i cin

ei - c

Bodroghalom

csai -

700m3

(

200m3

Vécs

­

(

Bodrogközi települések felé

%

DN250

%

DN160

SÁROSPATAK

0

DN25

Karos

DN200

Vajdácska

zi

(

DN250

cegkút

Alsóberecki

Pallág

BODROG

Makkoshotyka felé

Nagyrozvágy

Kisroz

D300

Kisrozvágy

DN250

Pácin

Tiszabezdéd

Zemplénagárd

%

- fõc

Felsõberecki

00 DN2

Semjén

Rics ei

D2 5 0

a

Dámóc

Sátoraljaújhelyi vízmûtelep I.

Beszterec

(

%

Országhatár Ivóvízvezeték Megyehatár I. ütemben építendõ vízvezeték Ajak Anarcs Belterület II. ütemben építendõ vízvezeték Vizsgálandó Pátroha vezeték szakasz Tervezési terület Árvízvédelmi töltés Dorkó Kifogásolt Szabolcsbáka Hidrogeológiai védõterület vízminõség <Empty Legend> $ Helyi vízmû telep #( Nyomásfokozó Víztorony $ Kistérségi # vízmû telep Gégény Gyulaháza

M = 1 : 120 000

CIGÁND - TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

II. / 5 térkép

Villamos energia és vezetékes gázellátás fejlesztési javaslata

Dámóc Lácacséke Semjén

Felsõberecki

Kisrozvágy Nagyrozvágy

ator

na

Szerencs felé

rna csato

PE

<

Ricsei - fõcsa torna

a orn sat fõc di ará

sa Karc Karos - Sz

erdahelyi

csat.

Vajdácskai - csatorna

200 K

E

KP

250

7

A

91. sz. 120 kV-os tartóoszlop alapmegerõsítése

+

Rétközberencs

Mátészalka felé

Tiszatelek

Paszab NAGYHALÁSZ

Beszterec

+ S 7

Ajak Pátroha

120 kV-os villamos távvezeték 20 kV-os villamos vezeték Kiváltandó villamos vezeték Villamos alállomás Villamos kapcsolóállomás Gégény Nagyközépnyomású gázvezeték Középnyomású gázvezeték Települési gázfogadó Árvízvédelmi töltés

Kisvárda 120/20 kV

Pap

Vásárosnamény felé

<

Újdombrád

< Ibrányi gázátadó felõl

FORRÁS: MVM Rt, TITÁSZ Rt, TIGÁZ Rt, OVIT Rt.

Kékcse KISVÁRDA

Jelmagyarázat Meglévõ Tervezett

Gávavencsellõ

Jéke

DOMBRÁD

TISZ

A

Tiszabercel

Döge

Ricsei 20 kV-os keretállomás

Tiszakanyár

TISZ

Balsa

Fényeslitke

CIGÁND

Tiszakarád

7

rt

PE

lcsma

160 K

Szabo

0K

25

Szabolcsveresmart

na

PE

Komoró

ator

7

fõcs

110 KPE

ei -

2

zõ

Rics

õcs

i-f

rád

PE

Kenézlõ

rna

50

E KP

ntö

7

a

rn ato

Tiszacsermely

250 K

Györgytarló

sato

200 KPE

Ti

E

l

V

ka sza

Révleányvári gázfogadó felé

KP

60 Ric 1 seÖ

-Dé gköz o r d o va-B eték lyfal cvez Káro n i r e g 20kV

Károlyfalva-Bodrogköz III. 20k

Nagyhomok

Kenézlõi gázfogadó felé

i-c

na

at.

rû

-láp

rda

ndsze

nna

Kisvá

Sze

i cs

- tó

a

egyre

ai - csator

falva-

Bélatany

ka

satorn

7

120kV

Bé

ei - c

SÁROSPATAK

Károly

Vécs

Bodroghalom

S

Tiszakarádi - fõcsatorna

7

árd

plénag

Zem Ricse-

Ricse-

160 KPE

zak

PE 200 K

7

#

Ricse

<

a Karcs

Tuzsér

Révleányvár

a csatorn csai -

90 KPE

0K

11

g Bodro alvaf ly ék o r e Ká vez t erinc g V k 20

PE

90 K

PE

k

sza köz É

Tis

<

Karos

Alsóberecki Vajdácska

Pácin Pallág

BODROG

Pallagcsa csatorna

E

ecki fõcs

KP

Felsõber

m

e-Dá

Rics

250

+

Tiszabezdéd

Zemplénagárd

kV óc 20

<

N

Károlyfalva 120/20 kV

Anarcs

Országhatár MegyehatárSzabolcsbáka Belterület Tervezési terület Gyulaháza

IBRÁNY

KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Területrendezési Irodáján 2004. novemberében

M = 1: 120 000

CIGÁND-TISZAKARÁD ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ és TÁJGAZDÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TANULMÁNYTERVE

II./4 térkép

Szennyvízcsatornázás, felszíni vízelvezetés, árvízvédelem fejlesztési javaslata SÁTORALJAÚJHELY

arcs a-c sat

torn a di-f õcs a a rá zak Ti s

csa torn a csaKar

ato rna

Ric sei övc s

Nagy-K

$

a i csatorn

rna

s ato

a

sz

600

# # S Y

Fényeslitke

<

erdahely

Komor

Szabolcsveresmart

a torn

Karos-Sz

610

a õcs

Vajdácskai-csatorna

$

ei - f

Döge Kékcse

Cigánd

T isza

DOMBRÁD

590

KISVÁRDA

Tiszatelek

Újdombrád

Meglevõ Tervezett

[%

Pátroha

a%

<

$

Révleányvár

Hidrogeológiai védõterület Szennyvíztisztító telep Szennyvíz elvezetõ rendszer Késõbbiekben eldöntendõ szennyvíz elvezetõ rendszer Beszterec Szennyvíz fõátemelõ # # S Y I. rendû árvízvédelmi töltés Gégény II. rendû árvízvédelmi töltés, tájgazdálkodási depónia Vízgyûjtõ terület, belvízvédelmi szakasz határa NAGYHALÁSZ Belvíz szivattyútelep # S # Y Állami tulajdonú belvízcsatorna Tiszarád Társulati kezelésû belvízcsatorna Kék Vízfolyás Demecser Torkolati zsilip # Vasmegyer S Tervezési terület határa

U%

Paszab

Tuzsér

Ti

rna

Ricse

ics

$

[%

at o

$

gy - c sat . zvá

og

K is r o

<

KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Tervezési Igazgatóság Mérnöki Irodáján 2004. novemberében

Sasói-csat.

FORRÁS: VIZITERV Consult Kft., ÉKÖVIZIG, Zempléni Vízmû Kft.

at .

# S # S

RAKAMAZ

# Y

cs

Tiszakanyár

Meglevõ Tervezett

IBRÁNY TOKAJ

i cs

Érháti-csatorna

Tiszabercel

Leányvár-Agárdi

Rétközberencs 580

Balsa Gávavencsellõ

Timár

ly

$ $

ogkeresztúr

# Y

# S

$

Szabolcs

Erzsébeti belvíztározó

# Y

Bé

$

560

odrogkisfalud

570 T is z a

Tiszakarád

rna at o

Zalkod

# Y

R

Zemplénagárd

cs m-

U%

$

# S

# Györgytarló S

a

Kenézlõ

satorn

Viss

Szegilong

egi

i ök. c

Kalló-tó

ze Õrs

r na Törökéri-fõcsato

i-csat.

r

- láp

B od

k a rá d Tisza

20

ará

% $[ #$ Y Tiszacsermely z ak

# S nna

$

Ti s

to

r

# Y

Vámosújfalu

# S

a orn sat fõc i d

# Semjén Y

$

# Y

a

Sz e

s- é

Olaszliszka

rna

# Y

$

# Y Y #

sa

ze

Sárazsadány

rn

r na

torna a i- c s a rn a Bélatany sato im-c Méd

fü Új-

ye

a t.

30

cin Pá

at o

-ér

Tolcsva

Bodroghalom

a%

$

ato -cs

o m- c s

es

Bodrogolaszi

B

i cs a-tó

# Y

ék

üz

$

Pácin

Bi h a r

Ó-f

Vajdácska

# Y

Karcsa Y #

# Y

rn a V é c s e i-csato

Erdõhorváti

Karos

$

# Y

SÁROSPATAK

# Y

# Y

sai- c

40

$

rna

Pallagc

Hercegkút

# Y

sa to

Nagyrozvágy yka But

Alsóberecki

-fõ c

Lácacséke

D .-

Kisrozvágy

Felsõberecki

B odro g

r

i- c

#[ S % Felsõberecki

Makkoshotyka

Komlóska

K ar c s a - é

Se mj é

50

<

Háromhuta

n i c s at o

rna

Dámóc

Berkesz

Ajak

Anarcs

Vezérárok Tájgazdálkodási csatorna Belvízzel erõsen veszélyeztetett terület Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület Belvízzel alig veszélyeztetett terület Keresztgát Gyula Folyékony és szilárdhulladék kezelõ telep 96,0 mBf szintû elöntés 95,5 mBf szintû elöntés 95,20 mBf szintû elöntés Nyírtass Anyagnyerõhely Vízkivétel Vízvisszavezetés Nyírkarász

M=1:140 000