Forrás Általános és Szakiskola
E S É L Y E GY E N L İS É GI TER V
2009. 1
1. PREAMBULUM 1.1 A terv célja A Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv (KEIT) elkészítésének alapvetı célja az esélyegyenlıség biztosítása a tanulók azon csoportjai számára, amely csoportok a közoktatás bármely szintjén valamilyen hátránnyal küzdenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a szegénysorból származó, alacsony iskolai végzettségő gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdık számára a többi gyermekkel egyenlı esély biztosítását. Ezt a célt csak pozitív diszkriminációval lehet elérni, amely ezen csoportok elınyben részesítését jelenti. Jelen KEIT e cél elérésének módját és eredményeit rögzíti. 1.2 Törvényi háttér Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. § (4) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) bekezdése tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek új fogalmát: Hátrányos helyzető tanuló az, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. 1.3 Módszertan A KEIT helyzetelemzésre épülve fogalmazza meg a beavatkozási területeket és feladatokat. A helyzetelemzés a 2008. október 1-jei statisztika és intézményi adatgyőjtés alapján készült. A helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott szempontsor alapján készült az intézmény tanköteles korú tanulóira vonatkozóan. A helyzetelemzést követıen kerül bemutatásra az Intézkedési terv, amelyet a DélDunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve alapján készített el az intézmény, az ott meghatározott szempontok és beavatkozási szükségletek szerin
2
2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Általános helyzetelemzés Iskolánkat a DDRFK Kht. Alapította 2003 januárjában. Az alapítás elızményeként a Forrásközpont által évek óta végzett, nem iskolarendszerő képzés szolgált, valamint annak felismerése, hogy sok fiatal az iskolai kudarcok miatt képtelen a munka világában megtalálni helyét. Ebbıl kiindulva fogalmaztuk meg küldetésünket: - Lehetıséget kívánunk biztosítani azoknak a fiataloknak a szakképzésbe való bekapcsolódásra, akik képességeik vagy szocio-kulturális környezetük hátrányai miatt nem tudták megszerezni az általános iskolai végzettséget; - Hozzá kívánjuk segíteni a felzárkóztatót sikeresen teljesítı fiatalokat szakképesítés megszerzéséhez; - Szakképzettséghez kívánjuk juttatni, illetve lehetıséget kívánunk biztosítani újabb szakképzettség szerzéséhez azok számára, akik az érettségit követıen nem tudtak vagy nem akartak felsıoktatási intézményben továbbtanulni. A fent említett küldetések megvalósítása érdekében az iskola olyan esélyegyenlıségi tervezetet dolgozott ki, mellyel lehetıvé teszi a tanulóknak, hogy az iskolába „behozott” problémáik miatt ne szenvedjenek hátrányt, és lehetıségük legyen tanulmányaik befejezésére. Iskolánk tanulói körében a leggyakrabban jelentkezı problémák: - sajátos nevelési igény és iskolai beilleszkedés problémái - szociálisan veszélyeztetettek: - HH - HHH - Rászorulók: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedéseken alapuló ellátást és védelmet kell érteni, így a jegyzı jogkörébe tartozó védelembe vételt, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó családba fogadást, ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti nevelésbe vételt, tartós nevelésbe vételt, utógondozást és az utógondozói ellátást. Ezen problémák kialakulásához a következı okok vezethettek: - A sajátos nevelési igény és pszichés fejlıdési zavarok hátterében lehetnek genetikai és organikus okok. - A mobilitási és beilleszkedési problémák okai egyaránt lehetnek családi, közösségi és iskolai szocializációs zavarok. - A szociális veszélyeztetettség, mint a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzet, az állami nevelésbe vétel, a szegénység, lakhatási problémák, valamint a bántalmazás okai lehetnek a szülık alacsony iskolázottsága, a szülık munkanélkülisége, csonka család, deviáns szülık, valamint a családi funkció elégtelensége és / vagy hiánya.
3
- A harmadik fı problématípuson belül a devianciák és a kortárs csoport hatásain a szenvedélybetegeket vagy veszélyeztetetteket, a bőnelkövetıket és a pártfogoltakat értjük. Ezek okaihoz vezethetnek a hibás példakövetés és rossz minta, az értékválság, az életvezetési problémák, a kortárs csoportok befolyásoló hatásai, pubertás sajátosságok – mint például a leválás, lázadás –, a stressz és végül, de nem utolsó sorban a szociális kompetenciák fejletlensége (konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozatal, kritikai gondolkodás, kockázatelemzés). Az esélyegyenlıségi program elkészítésénél a következı adatokat vettük figyelembe. 2.2 Intézményi adatok 2.2.1 Összesített adatok Az intézménybe járó iskolás gyermekek száma
154
Tanulócsoportok száma
9
Hátrányos helyzető (HH) tanulók száma
73
Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) tanulók száma
45
Rászoruló tanulók
21
Magántanulók száma
3
Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség zavarok is) ebbıl
14
Integráltan
14
2.2.2 Más településrıl bejárók Létszám
Bejáró
Ebbıl- HH/HHH
Középfokú oktatás
79
39
22/15
Felzárkóztató oktatás
50
33
19/12
Szakképzés
25
14
5/1
Összesen:
154
86
46/28
4
2.2.3 Tanulók száma évfolyamonként és osztályonként Évfolyam
Tanulók
Összesen
HH/HHH
SNI
F.9
22
9/4
3
F.9/1
17
10/6
-
F.9/2
11
8/4
-
9.A
15
10/8
4
9.B
21
10/8
-
10.A
15
6/6
2
10.B
26
12/7
4
11.
19
7/2
1
12.
8
1/0
-
13.
-
-
-
Összes
154
73/45
14
2.2.4 Évfolyamismétlık száma Tanév
Létszám
Évfolyamismétlık száma Összesen
HH/HHH
2004/2005
13
0
0/0
2005/2006
54
5
3/0
2006/2007
126
9
5/2
2007/2008
173
29
16/9 5
2.2.5 Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
Nem tanult tovább
Szakiskolai képzés
Létszám
HH/HHH
Létszám
HH/HHH
Létszám
HH/HHH
Létszám
HH/HHH
2004/05
-
-
-
-
5
2/0
8
5/0
2005/06
-
-
-
-
10
6/0
10
6/0
2006/07
-
-
2
-
31
15/7
9
5/3
2007/08
-
-
-
-
31
14/8
7
4/3
2.2.6 Tanórán kívüli programokon való részvétel Létszám
Programok
Tanév: 2005/2006
Tanév: 2006/2007
Tanév: 2007/2008
Összlétszám: fı
Összlétszám:
fı
Összlétszám:
fı
Összlétszámon belül
HH/HHH
Összlétszámon belül
HH/HHH
Összlétszámon belül
HH/HHH
20
12/0
110
50/26
120
55/26
Szabadidıs programok (színház,mozi,kirándulás, tábor, stb.)
2.2.7 Infrastruktúra és hozzáférés az iskolában Eszköz/létesítmény
Darab
Eszközt/létesítményt használó Gyermekek/ tanulók száma
HH/HHH
SNI
Fejlesztı terem
1
20
10/8
10
Számítástechnikai tanterem
1
154
73/45
14
Számítógép
14
154
73/45
14
Internet hozzáférés
14
154
73/45
14
Tornaterem
1
154
73/45
14
6
2.2.8 Módszertani képzettség az intézményben A módszertani képzések a hatékony együttnevelést segítik. Módszertani terület
Résztvevı pedagógusok/fı
Tanulásmódszertan
17
Kooperatív tanulás
1
Differenciált tanulásszervezés
1
Projektpedagógia
-
Kommunikációs tréning, konfliktuskezelés
3
Fejlesztı pedagógia
1
Kompetencia alapú oktatás
2
Integrációs nevelés
1
2.2.9 Intézményi és szervezeti együttmőködések Szervezetek, intézmények
Együttmőködés jellege – kapcsolat Rendszeres
Cigány kisebbségi önkormányzatokkal
Alkalmi X
Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatokkal
X
Nevelési Tanácsadóval
X
Szakértıi Bizottsággal
X
Pártfogói Felügyelettel
X
Drogambulanciával
X
Gyermek és Lakásotthonokkal
X
Gyermek Ideggondozóval
X
Gyermekorvossal,védınıvel
X
Mővészeti iskolával
X
Önfejlesztı Iskolák Egyesületével
X
7
Nincs
2.2.10 HH-s és HHH-s tanulók aránya az iskolában Az iskolában az osztályszervezés nem mutat szegregációt. Hátrányos helyzető gyermekek aránya az iskolában 47 %, magas. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya az iskolában 29 %. A roma tanulók aránya az iskolában becsült adatok alapján 70 %. Tanulóink 30 %-a nem rendelkezik 8 osztályos végzettséggel, ık az un. „felzárkóztató oktatás” programjában tanulnak. 2.2.11 Sajátos nevelési igényő tanulók oktatása Intézményünk biztosítja a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását. Az SNI-sek aránya az iskolában 9 %.Az intézmény Alapító Okirata és Pedagógiai Programja tartalmazza a sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatását. Rendelkezésre állnak a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek. Gyógypedagógus végzettséggel rendelkezı fejlesztı pedagógus, valamint iskolapszichológus segíti a munkánkat. A szakértıi bizottság által szakértıi véleményben meghatározott sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatásban részesülnek. Biztosított a gyermekek szakszerő ellátása. Gyógypedagógus végzettséggel rendelkezı fejlesztı pedagógus, valamint iskolapszichológus segíti a munkánkat. Egyéni fejlesztési tervek alapján végezzük a fejlesztı tevékenységet. 2.2.12 Lemorzsolódás az intézményben Hiányzások: a hiányzások aránya magas az iskolában. Az egy tanulóra jutó átlagos havi hiányzás Igazolt: 14.1 tanóra
Igazolatlan: 15.2 tanóra
Iskolából kiesık: Az iskolából a tanév során kiesı tanulók aránya 10 %. Magántanulók: 3 fı A magántanulók száma alacsony. Az intézmény igyekszik a tanulókat benntartani a rendszerben, mivel csak így látunk lehetıséget az iskola eredményes elvégzésére. Intézkedések a hiányzások csökkentése érdekében: Iskolánk részt vesz a mentortanár programban, valamint rendelkezünk szociális munkással és mentorral, illetve iskolapszichológus segíti a munkánkat. Mindez nagymértékben hozzájárul a hiányzások kezeléséhez, a lemorzsolódások csökkentéséhez. Prevenció további területei:
•
Osztályfınöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció)
•
Közösségépítés – közös tevékenység, munka
•
Tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás)
•
Alapkészségek fejlesztése (írás, olvasás, számolás)
•
Tantárgyi felzárkóztatás 8
Pedagógusok módszertani megújulása:
•
Kooperatív tanulás erısítése
•
Tevékenység és élményközpontú tanulás-tanítás
•
Kompetencia alapú oktatás
•
Tanulók motivációs bázisának növelése
•
Jó partnerség kialakítására törekedtünk a szülıi ház felé
•
Közösségalakítás
•
Tantárgyi felzárkóztatás, orientáció
2.2.13 Továbbtanulási mutatók Hova tanulnak tovább a tanulóink? Tanulóink túlnyomó többsége a mi intézményünkben tanul tovább. A felzárkóztató oktatásban résztvevık és a középiskolai 10. évfolyamot elvégzık egyaránt a saját szakiskolai képzéseket választják elsısorban. A tılünk más iskolába jelentkezık szintén a szakiskolai képzések felé orientálódnak. 2.2.14 Tanórán kívüli programokban való részvétel Nincs különbség a hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányos helyzetőek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Iskolánkban mőködı programokról tanulóink megfelelı tájékoztatást kapnak. 2.2.15 Iskolán kívüli programok Iskolán kívüli programok szervezését a szaktanárok és az osztályfınökök végzik. Színház, mozi, kiállítás, múzeum, elıadások, koncertek, osztálykirándulások változatos programjai biztosítják valamennyi tanulónk számára az ismeretek bıvítését. 2.2.16 Kedvezményes tankönyvellátás Jogosultság alapján tankönyvellátást.
HH-s
és
HHH-s
tanulóink
részére
biztosítjuk
az
ingyenes
2.2.17 Diákjogok érvényesülése A DÖK véleményezi és jóváhagyja az intézmény mőködésével kapcsolatos szabályzatokat, orvosolja a diákság panaszait úgy, hogy az érintett feleket megfelelıen tájékoztatja, és megoldást kezdeményez. A házirend elkészítéséhez javaslatokat tesz, amiket a tantestülettel együtt megvitat, és elfogad. A DÖK testülete az osztályokban mőködı diákbizottságokon alapul, amit az osztály közössége választ. A DÖK programokat szervez a tanév folyamán, amelynek sikeres lebonyolításához a tantestület aktív közremőködésére van szükség. Bárki részt vehet a programok tervezésében, szervezésében és lebonyolításában. A közös munkák alatt a gyerekek megismerik egymást és megérzik azt az oldott légkört, ami az itt folyó tevékenységeket jellemzi, nyitottabbá válnak. A gyerekek kezdeményezik a problémák
9
továbbítását megfelelı irányba: a diákmozgalmat segítı pedagógus, az ifjúságvédelmi felelıs, az osztályfınök, vagy bármely pedagógus felé. 2.2.18 HH-s és HHH-s tanulók eredményes oktatásának feltételei Iskolánk a Közoktatási Törvény elıírásainak megfelelıen biztosítja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatásának alapfeltételeit mind anyagi mind technikai és személyi feltételeiben egyaránt. Az iskola Pedagógiai Programja (a továbbiakban PP.) megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók nevelésével, személyiségfejlesztésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokra. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása alapvetı feltételeinek megvalósítását elısegíti iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységünk, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program és iskolánk szocializációs és felzárkóztató programja a szociális hátrányok enyhítését segítı munkánk szerves része. A fentiek alapján biztosított a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása-nevelése intézményünkben. Az eredményes oktatás érdekében helyben biztosított a pszichológiai ellátás. Gyógypedagógusunk folyamatosan egyéni terv alapján biztosítja a tanulók fejlesztését. 2.2.19 Pedagógusok képzettsége Intézményünkben biztosított a szakos ellátottság. Rendelkezésünkre állnak a képzett segítı szakemberek. Rendelkezünk gyógypedagógussal, szociális szakemberekkel, pszichológussal. Pedagógusaink módszertani képzettsége jó. A korszerő módszerek beépítése támogatott és kiemelt szempont a tanítás-tanulás folyamatában. A módszertani képzéseket folytatni kívánjuk. Havonta mőhelymunka keretében belsı képzéseken kívánjuk erısíteni a szakmai munkánk színvonalát. 2.2.20 Infrastrukturális feltételek Infrastrukturális feltételeink közepesnek mondhatók. A tanulók a számítástechnika teremben rendelkeznek internet hozzáféréssel. A HH-s és a HHH-s tanulók hozzáférése biztosított. Az iskola audiovizuális eszközökkel, oktatási eszközökkel, kísérleti eszközökkel történt ellátása alacsony. Szándékunkban áll az eszközállomány folyamatos fejlesztése.
3. PEDAGÓGIAI PROGRAMBÓL ADÓDÓ FELADATOK 3.1 Fejlıdési, tanulási hátrányok kompenzálásának elvei, formái, gyakorlata Az intézményben számos lehetıség van a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók problémáinak kompenzálására. Kiemelt feladatnak tekintjük a lemaradó tanulók megkülönböztetett támogatását, az iskolai kudarcok csökkentését, kezelését. Ezek a gyerekek speciális felzárkóztató-kompenzáló programok nélkül reménytelenül lemaradnak már az iskolai pályafutás elsı évében (már korábban, az óvodai nevelés során), és további iskolai életüket a kudarcok, az agresszió, az intolerancia jellemzik. A lemaradó tanulók több csoportját különböztetjük meg: a) munkanélküliség és más okokból elszegényedett rétegek gyermekei, 10
b) a deviáns családi környezet miatt veszélyeztetett, sokszor sérült gyerekek, c) a szellemi és részben fizikai fogyatékosságok miatt megfelelı teljesítményre képtelen gyerekek, d) a kulturális hátrányok miatt a fejlıdésükben, tanulási képességeikben sokszor több éves lemaradással induló gyerekek, 3.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 1. Rendszeres kapcsolatot tartunk nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. 2. Az egyéni képességekhez igazodó differenciálás és a tananyag differenciálása. 3. Felzárkóztató és fejlesztı foglalkozások, a képességhiányok pótlása, hátránykompenzálás. 4. Személyes kapcsolat kialakítása az érintett tanulókkal. 5. Családlátogatások, rendkívüli fogadóórák. 6. Személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülıknek. 7. Egészségvédı, mentálhigiénés programok szervezése. 8. A tanulók szabadidejének szervezése. 3.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program •
Fejlesztı foglalkozások
•
Személyiségfejlesztés
•
Szociális támogatás
3.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésének módszerei, elvei • Segítségnyújtás a fiatalnak, hogy megtanulja befolyásolni saját temperamentumát (érzelmeit szóban kifejezni). • A fiatal érzelmeinek felismerése és elfogadása a külvilág részéről. • Határozott, következetes, egyértelmű, kiszámítható szabályok kialakítása a fiatallal közösen. • A fiatal viselkedésére vonatkozó elvárások pontos megfogalmazása. • Azonnali jutalmazás és büntetés – az okok pontos megfogalmazása a helyzetnek megfelelően. 3.5 Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók nevelése-oktatása 3.5.1 Célok és feladatok −
az érzékszervi, valamint a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, hiperaktivitás) sérült funkcióinak kompenzálása
−
a meglévı ép funkciók, adottságok, képességek bevonása a hiányok pótlásába, a fejlesztésbe
11
−
az egyén adaptációját, a társadalmi együttélést segítı kompetenciák fejlesztése
3.5.2 Tartalmak, tevékenységek, követelmények Az iskola helyi tanterve határozza meg a felvállalt területek fejlesztésének programját, mely rögzíti a tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket, a szükséges eszközöket. 3.5.3 Integrált nevelés-oktatás speciális elvárásai Az SNI-s tanulókat felvállaló iskolával szembeni speciális pedagógiai elvárások: − a pedagógusok, szülık, tanulók elfogadó szemléletének kialakítása, fejlesztése − a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése − az egyes tanulóhoz alkalmazkodó módszerek, tartalmak, követelmények alkalmazása − az együttneveléshez szükséges pedagógiai, pszichológiai kompetenciák − egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, egyéni fejlesztési lap vezetése 3.6 A tehetségfejlesztés elvei, formái, gyakorlata Kiinduló pontunk, hogy minden ember tehetséges valamiben. Pedagógiai munkánk gyakorlatát átfogó szemlélet, hogy tudatosan keressük, felismerjük, és megerısítjük a minden fiatalban megtalálható, valami iránti fogékonyságot, érdeklıdést, tehetséget és oda irányítjuk, ahol ezt fejleszteni tudja. Ha valaki valamiben kiemelkedik - akár csak önmagához képest megerısödik. Ez számunkra már komoly eredményt jelent. Ha egy fiatal valamiben kiemelkedik, sikerélménye van, ez magához húzhat, emelhet más területeket is. Nem kell mindenben egyformán jól teljesíteni. Azokat a területeket kell legjobban fejleszteni, amelyekben az adott fiatal a legtehetségesebb. 3.6.1 A tehetségfejlesztés színterei: • A differenciálás a tanórai tehetségfejlesztés hatékony eljárása.
• Tanórai tehetségfejlesztést jelent az önálló alkotó munka, feladat, produktum létrehozása. • Szakkörök, a tehetségfejlesztés önálló programmal rendelkező színterei. Fontos, hogy ne a tanórák meghosszabbítását jelentsék, hanem biztosítsák az iskolai tanulás sokszínűségét. Támogassák a tantárgyi tanulást integrativ, komplex, interdiszciplináris jellegű programjaikkal. • Az iskolán kívüli szabadidős foglalkozások is a tehetség- és képességfejlesztés színterei. 3.6.2 Hangsúlyt fektetünk - az iskolai hagyományok ápolására, - osztályfınöki órák tematikájára, - tantárgyakon belüli lehetıségekre, - az iskola környezetére, - emberközpontú légkör kialakítására.
12
3.7 Kompetenciamérések eredményei A kompetencia mérés eredményeiben növelnünk kell a hozzáadott értéket. Eredményeink nem kiegyensúlyozottak. Az eredmények növekedése érdekében belsı intézkedéseket tettünk a szakmai munkánk erısítésére. 3.8 Kapcsolat a társadalmi szereplıkkel Folyamatos a kapcsolatunk és együttmőködésünk az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében. Az intézmény a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal alkalmi jellegő kapcsolatot tart fenn. A Családsegítı, a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel és a védınıkkel rendszeres az iskola kapcsolata. Intézményünkben az ifjúságvédelmi feladatokat a szociális munkás és a szociális mentor látja el. Rendszeres kapcsolatot tartanak a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az önkormányzatok gyámügyi elıadóival. Folyamatos, illetve szükség szerinti az együttmőködés a Baranya megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogói Felügyeletével, a Drogambulanciával, a Gyermek Ideggondozóval, a Gyermek és Lakásotthonokkal. A Nevelési Tanácsadóval is folyamatos és rendszeres kapcsolatunk van. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság részére évente megküldjük azon tanulóink névsorát, akiket az SNI tanulók körébe soroltak. Tanulóink veszélyeztetettségének csökkentése érdekében alkalmanként kapcsolatot teremtünk a Rendırséggel.
4. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 4.1 Intézkedési Terv célja A Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv (KEIT) alapvetı célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető fiatalok hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: Így különösen: -
a beiratkozásnál tanításban, tudásközvetítésben a tanulók egyéni fejlesztésében 13
-
az értékelés gyakorlatában tanulói elımenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
4.2 Kötelezettségek és felelısség 4.2.1 Igazgató felelıssége A KEIT végrehajtásáért felelıs vezetı személye az igazgató. -
Az intézmény vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Ezért a KEIT egy példányát elhelyezzük: - Igazgatói irodában - Tanári szobában - Az iskola honlapján
Az igazgató felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. A KEIT elfogadását követıen a végrehajtásában érintettek számára felkészítést szervez, illetıleg témafelelısöket jelöl ki az akciótervben meghatározott feladatok szerint. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket diszkriminációmentesség biztosításával. 4.2.2 Igazgatóhelyettes felelıssége A KEIT végrehajtásának irányítója az igazgatóhelyettes. Az irányító felelıs a KEIT megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 4.2.3 Nevelıtestület, pedagógusok felelıssége A nevelıtestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat arra, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. Ennek érdekében köteles az intézményi KEIT-et megismerni és az abban foglaltakat magára nézve kötelezıként elfogadni és végrehajtani. A végrehajtást a program irányítója ellenırzi, amit köteles tevékenyen segíteni, minden információt megadni, jelentéseket, kimutatásokat elkészíteni. A pedagógus kötelessége, hogy az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
14
4.2.4 Az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége: Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervet és magára nézve is kötelezıként kövesse azt (szerzıdéses záradék alkalmazása). 4.3 A következıkben bemutatjuk a problémák kezelésének és / vagy enyhítésének céljait és tevékenységeit. 4.3.1 A sajátos nevelési igényő, és iskolai beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulóknál négy fı célt határoz meg az iskola: - a fiatalok problémáinak kezelése - alapos helyzetelemzés - a kudarcok okainak feltárása valamint - a SNI tanulók igény szerinti fejlesztése Ezen célok megvalósításának az eszközei: - képességfejlesztés tanítási órán és tanórán kívüli korrepetáláson - gyógypedagógiai ellátás - támogató mentorálás, szociális munka - integrált nevelés A sajátos nevelési igényő tanulók igény szerinti fejlesztésének eszközei többek között a „Sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelésére” címen kiírt HEFOP 2.1.6. pályázat keretében valósul meg. A programban intézményünk feladata és lehetısége sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelésére alkalmas tantárgyi programcsomagok adaptálása, pedagógusaink tanfolyamon történı továbbképzése, illetve gyógypedagógiai utazó szakszolgálat igénybevétele. A mobilitási problémák enyhítésének célja az iskolába járás és szakmatanulás elısegítése a vidéki tanulók számára. Ezen célok megvalósítását segítı tevékenységek, melyeket az iskola dolgozott ki: - a kollégiumi elhelyezés - a szabadidı hasznos eltöltésére kidolgozott szabadidıs programok 4.3.2 A szociális veszélyeztetettség enyhítésének célja a veszélyforrások feltárása és a problémák enyhítése. Ezen célok elérésének eszközeiül szolgálnak a következık: - integrált oktatás és nevelés biztosítása - cigány hagyományırzés támogatása - a MACIA által kiírt, a tanulókat támogató ösztöndíj pályázatok figyelése és benyújtásának koordinálása 15
- mentori támogatás és szociális munka, melynek fı célja a szociális hátrányok felismerése indirekt beszélgetések és mérések alapján, valamint a legfontosabb, egyéni esetkezelések során - intézményi jelzırendszer mőködtetése, folyamatos konzultáció a tanulókat kapcsolatban lévı segítı szakemberekkel, illetve a velük történı együttmőködés a tanuló érdekeinek együttes képviselete - tankönyvtámogatás és a tankönyvek összköltségének figyelembe vétele, mi szerint a tankönyvcsomagok ára nem haladhatja meg a támogatás mértékét - a szülık iskolázottságának növelése érdekében felnıttoktatási tagozat mőködtetése - a családokkal folytatott kapcsolattartási formák kibıvítése, melyen belül a szülıknek lehetıségük van gyermekükrıl konzultálni az osztályfınökkel, a mentorokkal valamint a tanárokkal, akik a heti rendszerességgel megtartott fogadóóráikon állnak a szülık szolgálatára. 4.3.3 A devianciák, a kortárscsoport hatása és elkerülésének célja a megelızés a prevenció és a hatékony problémakezelés. Az iskolában végzett prevenciós tevékenységek pedig a következık: - „A-HA” program, mely egy védını és egy szülészorvos vezetésével évente egyszer felvilágosító foglalkozást tart a tanulóknak - Az iskolát rendszeresen látogató védını egészségnevelést és életvezetési tanácsadást tart az érdeklıdıknek - Drogprevenciós stratégiát kidolgozása. - A város bőnmegelızési programjába a határırség és a Baranya Ifjúságáért Kht. segítségével kapcsolódik be az iskola, melybe felvilágosító, figyelemfelkeltı jellegő elıadások, valamint a szabadidı hasznos eltöltésének lehetıségei tartoznak bele. A fent említett problémák megoldásához alapkövetelmény egy elfogadó attitőd a tantestület és a vezetıség részérıl. Támogassa azt mind a tanórán, mind az órák közti szünetekben. Pedagógiai munkájával lehetıséget biztosít a tanulókkal való együttgondolkodásra, közös munkára, így megtapasztalhatják az együttmőködés szükségességét, lehetıségeit és formáit, ami felkészíti ıket a valós világ tényezıivel való együttélésre. Az iskola a már ismert problémák kezelésével egy olyan esélyegyenlıségi tervezetet dolgozott ki, mely reményeink szerint hozzájárul a tanulók tanulmányainak sikeres befejezéséhez is. Intézményünk nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot. A Forrás Általános és Szakiskolában nem tartunk felvételit. A tanulók jelentkezés alapján kerülnek hozzánk. Így a hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos (HHH) helyzető tanulók arányában nincs szignifikáns különbség az évfolyamok illetve az osztályok között.
16
4.4 Akció terv Cél
Intézkedés
Felelıs
Határ- Indikátor rövid táv Indikátor közép táv idı 1 év 3 év
Indikátor hosszú táv 5 év
Épületek, infrastruktúra további fejlesztése
Igazgató Épület korszerősítése, eszközállomány fejlesztése
2009.
2009.
Tanórán kívüli programokban a HH-s és HHH-s tanulók részvételének növelése
Ofık, Programok népszerősítése a szociális nevelık tanulók és a szülık körében
2010.
Fejlett módszertani kultúra a HH-s és HHH-s helyzető tanulók oktatásinevelési sikerességének érdekében
Módszertani képzettség további növelése.
Igazgató, igazgató h.,
2010.
Külsı és belsı képzések
Támogatás esetén a beruházás és az eszközbeszerzés megvalósítása
A fejlesztés fenntarthatóságána k biztosítása
Beavatkozási terv készítése
Beavatkozási terv végrehajtása
Beavatkozási terv fenntartása
Min 10 %-kal nı a programokban résztvevı HH-s és HHH-s tanulók aránya
További 5 %-kal nı a programokban résztvevı HH-s és HHH-s tanulók aránya
További 5 %-kal nı a programokban résztvevı HH-s és HHH-s tanulók aránya
08.31.
Igazgató helyettes
Bukások számának Támogató és csökkentése megelızı tevékenységek bıvítése és végrehajtása
Pályázatok beadása
08.31.
01.15.
08.31.
Komp. alapú oktatás Belsı erıforrásból képzések bevezetése, lebonyolítása megerısítése
Képzettségi szint fenntartása
Szakképz. vez.
Mőhelymunka erısítése Tanulás anyagi Pályázati hátterének erısítése lehetıségek keresése
Nevelık
Foly.
Pályázatok beadása
Pályázatok beadása
Pályázatok beadása
Szakmai háttér erısítése
Pályázati lehetıségek keresése
Nevelık
Foly.
Pályázatok beadása
Pályázatok beadása
Pályázatok beadása
Lemorzsolódás csökkentése
Szakmai segítségadás
Szociális nevelık, szichológus
Foly.
Feltételek biztosítása Feltételek biztosítása Feltételek biztosítása
17
4.5 Megvalósítás 4.4.1 Fenntartó Intézkedési Terve Az intézmény vezetıje kötelezettséget vállal a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervében meghatározott kötelezettségek maradéktalan és határidıre történı végrehajtására és ennek érdekében az intézményi KEIT-ben meghatározza a célokat, tevékenységeket, a határidıket és a felelısöket. 4.4.2 Intézmény dokumentumainak kiegészítése Az intézmény biztosítja, hogy minden, a mőködését és a pedagógiai munkáját érintı esélyegyenlıség szempontjából fontos dokumentumába beépíti és érvényesíti az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségeket és az intézményi KEIT célkitőzéseit. 4.4.3 KEIT ellenırzése, értékelése, visszacsatolás Az ellenırzés, értékelés, visszacsatolás a folyamatba épített ellenırzés rendszere alapján mőködik. 4.4.4 Pedagógusok felkészítése a feladatok végrehajtására − intézményi belsı felkészítések, képzések szervezése − tevékenységük folyamatos támogatása − külsı továbbképzések biztosítása 4.4.5 Hátrányos Helyzető (HH, HHH) szülıi háttér ismerete A halmozottan hátrányos helyzető tanulók pontos számának megismerése személyiségi jogokat érint. Az adatok megismerése fontos az intézmény számára a kompenzációs programok tervezése szempontjából. Az osztályfınökök, valamint a szociális nevelık bevonása, a támogatások elosztása során nyert adatok segítenek a szükséges információk megismerésében. A szülık adatszolgáltatása önkéntes. A HHH-s státuszthoz főzıdı kedvezmények igénybe vétele csak a jegyzı igazolása alapján történhet. 4.5 Monitoring és nyilvánosság 4.5.1 KEIT megvalósulásának nyomon követése Az eredményesség ellenırzése, elemzése, értékelése az adott tanév végén történik. A teljesített feladatok értékelése, eredmények fenntartása, a nem teljesített feladatok felmérése, nem teljesítésük indoklása, erre vonatkozó stratégia kidolgozása történjen meg olyan módon, hogy a végrehajtás irányítója mindenrıl dokumentumot készít, amelyet a KEIT felelıse hagy jóvá. Az értékelés bekerül az intézmény beszámolójába, melyet megküld a fenntartónak. 4.5.2 KEIT megvalósításának értékelése Az érintett felelısök beszámolót készítenek az adott tanév végén, amelyet az igazgatónak adnak le. Az értékelés a nevelıtestületi értekezleten történik. 4.5.3 Nyilvánosság A KEIT éves értékelése az intézményi beszámoló része. A dokumentumot meg kell küldeni a fenntartónak és közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
18
5. LEGITIMÁCIÓ A KEIT a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése és az intézmény helyzetelemzése alapján készült. A KEIT-et az intézmény évente novemberig felülvizsgálja és aktualizálja. Amennyiben a vállalt célokat kívülálló okok miatt nem lehet teljesíteni az akció tervben meghatározottak szerint, úgy felül kell vizsgálni és módosítani a KEIT-et. Amennyiben a megvalósításban résztvevı személyek nem tartják be az intézkedési terv rendelkezéseit, úgy a helyi szabályozók szerint kell eljárni. Az intézkedési tervet az alkalmazotti testület a 2009. 03.25-én tartott értekezletén elfogadta. Pécs, 2009.03.26. Ph. Az alkalmazotti testület nevében: Porvay József igazgató
Ph. A fenntartó DDRFK Kht. nevében
19
Dr. Kaiser László
