9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. – caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község. XIX. sz. társadalombiztosítási törvények:ipar XX. sz. – jóléti államok: piaci szereplők szerepének mérséklése: minimális jövedelem garantálása, átfogó szociális ellátások, rászorulók rögzített színvonalú ellátása A jóléti állam a modern polgári társadalom és a tőkés gazdaság újkori fejlődése során, fokozatosan alakult ki. Országonként eltérő fogalmak: • Szociális állam – Németország • Jóléti állam - Angolszász területen • Gondoskodó állam - Franciaország
A szociális kérdés és az állam • A liberális „tűzoltó” állam • Makrogazdasági stabilitást biztosító állam • A szociális jogokat biztosító állam • A fejlesztő állam • A „jóléti állam” és a „normál munka” • Atipikus munka, munkanélküli világ és a „jóléti állam” válsága Modern állam funkciói: • Segélyezés, szegénység kezelése • Munkakörülmények szabályozása, • Szociális lakás, oktatás, szociális juttatások – adókból fedezett • Társadalombiztosítás, egészségügy - járulék befizetésből fedezett ellátások
Az állam és a civilizációs folyamat Az államnak nagy volt a szerepe abban, hogy a társadalmi együttélést szabályozta, ezt civilizációnak nevezhetjük. Azokból a funkciókból, amelyek ezt a civilizációt segítették építeni, azokból vonul ki az állam, azaz iskolából, kórházból, nyugdíjból,mindabból, amivel a társadalmi feszültségeket oldja. Így elindulhat egy decivilizációs folyamat. „Pontosan lehet látni már például a hajléktalanoknál, amíg volt lakásuk, addig mosakodtak, késsel, villával ettek, de amikor hajléktalanná lesz az ember, leszokik a WC-használatról, a mosakodásról, és megpróbál valahogy igazodni ahhoz a világhoz, amely a számára adott„ Ferge Az állam szerepe a modernizációban • A „közjó” szempontjából vállalt szerep • A társadalom „sűrűsödése” – kapcsolati hálók fontossága • Szükségletek elemi szintje – közfelelősség • Differenciálódott problémák, szegénység (Ferge Zsuzsa: „És mi lesz, ha nem lesz?” cikke alapján)
Civilizációs hatások • Folyamat: egymással kölcsönhatásban változnak emberek, viszonyok, struktúrák, intézmények. • Civilizációs trend: megváltoztak a szokások, társas együttlét, normák, magatartások, erkölcsök és értékek • Privát szféra átalakulása- individuum erősödése Az állam szerepe • Kötelező és kollektív intézmények létrehozása és működtetése (iskola, munkahely, egészségügy) • Hatásukra változtak az emberek • Kockázatok kezelése, biztonság hiánya • Közös civilizációs hálók – az egész társadalmat átfogó intézmények és azok szerepe az egyén életében
Jóléti államok A jóléti állam az ipari társadalom piaci kockázatainak mérséklését szolgálja, - a jóléti rendszer három pillére • a piac • a család • az állam A jóléti rendszerekben a 3 pillér szerepe és kapcsolata eltérő lehet - Ha valamelyik pillérrel kudarcot vallanak, a kezeletlen problémát • ráterhelik a másik 2 pillérre, • vagy annak hiányában sokasodnak a megoldatlan szociális problémák. A jóléti állam segítheti a gazdasági fejlődést – Nemcsak költségei, hanem hasznai is vannak – Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával hozzájárulhat az átalakulás sikeréhez – A jóléti beavatkozás gazdasági korlátja: a gyenge piacgazdaság és a gyenge állam kevés forrást biztosíthat a szociálpolitikai kiadásokra
A jóléti állam három típusa
Forrás: Esping-Andersen [1990]
Az állam feladata a közjó szolgálata Az állam egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve a közjóra törekszik. Stabilizálás: • a gazdasági működőképességének fenntartása • közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni • közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.) • tömegközlekedés • pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése) • társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség) • állampolgári jogok biztosítása, pl.: élethez valójog, tulajdonvédelmének biztosítása, munkához való jog Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak • feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok) • Közoktatásügyi, közegészségügyi rendszer biztosítása • szociális segélyezés, munkanélküli segély, nyugdíj • külső védelem biztosítása
Változások az állami feladatellátásban Szociális szolgáltatások- állami feladatellátásba került a szervezése: 2009-től a támogató szolgálatok, közösségi ellátások, 2010-től jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális foglalkoztatás, 2011-től utcai szociális munka 2012-től megyei önkormányzati intézmények átkerülnek állami működtetésbe, állami tulajdonba (Megyei Intézményfenntartó Központok), További folyamatok várhatók- 2013-tól járások, állami intézményfenntartás: 2013-tól Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Egészségügyi ellátások: A Semmelweis Terv végrehajtásának és az egészségügy fenntartható pályára átállításának érdekében jött létre 2011től a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), amely csökkentette az egészségügyi háttérintézmények szervezeti-működési szétaprózottság 2011-2012: Az általános iskolák és gimnáziumok, valamit a kórházak működtetését az állam veszi át az önkormányzatoktól
