6. előadás: Művelési ágak
6. előadás: Művelési ágak A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az alrészletek kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-nyilvántartási jogszabály tartalmazza. Ha egy földrészleten belül több művelési ág van, és azok területe eléri, vagy meghaladja a legkisebb területi mértéket – mindegyiket külön alrészletként kell kezelni. Ha azonos művelési ág többször fordul elő egy földrészleten belül – amennyiben területük külön-külön eléri a legkisebb területi mértéket – valamennyit külön alrészletként jelöljük meg. Az alrészleteket – egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk végett – a magyar ábécé kisbetűivel jelöljük meg. A jelölésre a magánhangzók közül csak az a betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel: a, b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, y, z. Egy földrészleten belül húsznál több alrészlet nem lehet. Ha valamely földrészleten belül ennél több alrészletet kellene kialakítani, a földrészletet olyan új földrészletekre osztjuk fel, hogy az alrészletek száma egyikben sem haladja meg a húszat. Az alrészletek kialakítását a földrészlet fekvésétől és a művelés módjától függően végezzük el. A legkisebb területi mérték külterületen, a különleges külterületen, a belterület nagyüzemi művelés alatt álló részén – az erdő kivételével – valamennyi művelési ágnál, valamint a művelés alól kivett területen egyaránt 400 m2 (erdőnél 1500 m2). Belterületen az állandó jellegű épülettel beépített földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. Ugyancsak művelés alól kivett területként tartjuk nyilván az építési telkeket és az egyéb beépítetlen földrészleteket. Az 1 ha-t meghaladó területű földrészleten, ha azon üzemszerű mezőgazdasági művelés folyik, a tényleges művelési ágat tüntetjük fel. Külterületen az állandó jellegű lakó- vagy üdülőépülettel beépített földrészletet, ha területe nem éri el a 800 m2-t, művelés aló kivett területként tartjuk nyilván. A 800 m2-t elérő vagy azt meghaladó területű, mezőgazdaságilag művelt földrészleten levő épületet ahhoz a művelési ághoz kapcsoljuk, amelyen az épület áll. Ha az épület területe a 36 m2 -t meghaladja, a tulajdonos kérheti az épület és a hozzá tartozó udvar művelés alól kivett területté nyilvánítását. Ha egy földrészleten belül levő művelési ág területe nem haladja meg a 400 m2-t, de az a szomszédos földrészleten folytatódik, le kell határolni, de a területet a földrészleten belüli szomszédos alrészlethez kell kapcsolni.
A művelési ágak fajtái 1. Szántó Szántó művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amely általában szántóföldi művelés alatt áll, attól függetlenül, hogy ideiglenesen parlagon hagyják. 2. Rét (R) Fűtermését rendszeresen kaszálják, esetenként, pl. aszályos időszakban legeltetik.
6-1
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz 3. Legelő (L) Fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják. Nem változtatja meg a legelő művelési ágát, ha esetenként kaszálják (csapadékos időjárás esetén). Legelőként tartják nyilván azokat a füves területeket, amelyeket nem legeltetnek rendszeresen, de egyéb mezőgazdasági célra sem hasznosítanak. 4. Szőlő ($) Főnövény a szőlő. Nem változtat a művelési ágon, ha a sorközökben zöldtrágyanövényt termesztenek. A nagyüzemi szőlők telepítésének főirányát a nyilvántartási térképen feltüntetjük. 5. Kert (K) Kert művelési ágban tartják nyilván a zöldséggel, virággal – esetleg gyümölcsfával, szőlővel vegyesen is – hasznosított területet. 6. Gyümölcsös (Gy) Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcsbokor. Gyümölcsösnek minősülnek a legalább két gyümölcsfasorból álló pászták, valamint a gyümölcsfaiskolák alanytelepei. Az egy gyümölcsfasor által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, akkor ilyen területként kell nyilvántartani. 7. Nádas (N) Nádas művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amelyen ipari, építési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. A mély fekvésű, vizenyős területeket, amelyeken nád és gyékény csak szórványosan fordul elő, művelés alól kivett területnek minősítik (mocsár). 8. Erdő (E) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó nagyságú alábbi területeket: - az erdő jellegű faállománnyal borított területeket, - a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken erdő-felújítási előkészítő munka folyik, - a faállománnyal körülzárt tisztásokat, amelyek más műveléssel gazdaságosan nem hasznosíthatók, - az erdészeti csemetekerteket, - a külterületi parkokat arborétumokat, - az erdei nyiladékokat, a nem állandó jellegű fakitermelő utak területét, valamint az erdő területén áthaladó vezetékek védősávjának területét, - folyók árterületén a faállománnyal borított területeket, - a bányaszolgalommal érintett, fával borított biztonsági övezetek területét, - a legalább négy sor fából álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok területét. A három vagy kevesebb sorból álló fasorok által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelyen a fasor áll.
6-2
6. előadás: Művelési ágak 9. Fásított terület Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 1500 m2-nél kisebb kiterjedésű erdő (facsoport) által elfoglalt területet. 10. Halastó Halastó művelési ágban tartják nyilván azokat a területeket, amelyeket haltenyésztésre használnak. Ide tartoznak a haltenyésztésre szolgáló mesterséges tó és tartozékai: a teleltető és ivadéknevelő tó, a táp- és levezető csatornák, gátak és a kiszolgáló épületek területei. 11. Művelés alól kivett terület (kivett) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló, ill. az arra alkalmatlan területeket. Ezek lehetnek a - településsel, - termeléssel és szolgáltatással, - közlekedéssel és hírközléssel, - vízgazdálkodással, - honvédelemmel és rendészettel kapcsolatban kivett területek. A településsel kapcsolatos művelés alól kivett területek: -
beépített és beépítetlen építési telkek, az egyéb földrészleteken álló épületek és a hozzájuk tartozó udvarok, közparkok, játszóterek, belterületi arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek, sporttelepek és állandó jellegű táborhelyek, vásár- és kiállítási területek, temetők, feltöltés alatt álló területek.
A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos művelés alól kivett területek: -
üzemek telephelyei a tárolóhelyekkel együtt, felszíni művelésű bányák, vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek, állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek területei, dögterek, terméketlen területek.
A közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos művelés alól kivett területek: -
országos és helyi önkormányzati közutak, sajáthasználatú utak területei, 3 m-nél szélesebb utak, közforgalmú, az ipari és gazdasági vasutak, az állandó jellegű erdei vasutak területe, repülőtereknek a repülés célját szolgáló területe, kikötők szárazföldi területe, rádió, televízió és egyéb adótornyok működéséhez szükséges terület.
6-3
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz A vízgazdálkodással kapcsolatban kivett területek: -
folyók, patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, természetes tavak, víztározók, belvízlevezető és öntözőcsatornák, árkok területe, védőtöltések, gátak, valamint ezek anyaggödreinek területe.
A honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos művelés alól kivett területek: -
a fegyveres testületek és rendészeti szervek által igénybe vett területek, azok a területek, amelyek gazdasági felhasználását nemzetközi szerződés vagy az illetékes szerv megtiltotta.
Területek és mértékegységek Az ingatlan nyilvántartásban a felméréssel meghatározott területeket 2 2 méterrendszerben, (ha, m ) m -re kerekítve kell feltüntetni. Ezek az adatok vonatkozhatnak a földrészletek, alrészletek (művelési ágak), alosztályok (különböző minőségű foltok) és az egyéb önálló ingatlanok területére. Az állandó kataszter, a telekkönyv és az állami földnyilvántartás 1970-ig a területeket bécsi öl rendszerben (kh, négyszögöl) négyszögölre kerekítve tartotta nyilván. Az állami földnyilvántartásban a méterrendszerű adatok kötelező használatát a 43/1970. (X. 30.) Korm. rendelet írta elő. Azokban a helységekben, ahol korábban méterrendszerű felmérés történt, a földnyilvántartás ennek a területi adatait átvette. Máshol pedig a földnyilvántartási munkarészek számítógépi úton történő elkészítésével egyidejűleg 1972 végéig megtörtént az öl rendszerű területi adatok átszámítása méterrendszerbe. A hosszak átszámításához az 1 m = 0.527 2916 öl, 1 öl = 1,896 483 84 m állandókat, a területi adatok átszámításához pedig az 1 m2 = 0,278 036 432 négyszögöl, 1 négyszögöl = 3,596 650 954 m2, 1 ha = 1,737 727 702 kh, 1 ha = 10 000 m2, 1 kh = 1600 négyszögöl állandókat használjuk.
A termőföld értékelése A földadókataszter létrehozása idején a földek tiszta hozadékát az átlagos terméseredmények és terményárak, valamint az átlagos termelési költségek figyelembevételével számították. A tiszta hozadék, ill. a kataszteri tisztajövedelem megállapítása érdekében az egyes földrészleteket minőségük, hozadékképességük szerint rangsorolták.
6-4
6. előadás: Művelési ágak A minőségi osztályok önmagukban nem alkalmasak a talajok minőségének országos összehasonlítására. Az ország területe 211 becslőjárásból áll, és azok mindegyikében vannak 1-8 osztályú szántók, rétek stb. Ezért a művelési ágak minden egyes minőségi osztályára kiszámították, hogy 1 kh területen az átlagos gazdálkodási mód mellett mennyi kataszteri tisztajövedelem érhető el. Ennek ismeretében egy kérdéses földterület tisztajövedelme meghatározható. Ezt az értékmérőt az 1875 és 1884 közötti években vezették be és osztrák értékű forintban adták meg. A korona pénzegységet 1892 és 1900 között fokozatosan vezették be. Egy osztrák értékű forint két koronával volt egyenértékű. A jelenleg is használatban levő kataszteri tisztajövedelem ettől kezdve aranyalapú pénzegységben, aranykoronában van kifejezve. Az aranykorona bevezetésével egyidejűleg tértünk át a tízes számrendszerre. Egy osztrák értékű forint ugyanis 60 krajcárral volt egyenlő. 1926-ban a pengő lépett a korona helyébe. A kataszter ezt a pénzegységet ugyanúgy nem vette figyelembe, mint húsz év múlva a forintot. Így az aranykorona érték átmentődött a későbbi évtizedekre is. Változatlan használatára azért is kerülhetett sor, mert a földtulajdonosok inkább a megszokott régihez ragaszkodtak, és nem az újhoz, ami talán kedvezőtlenebb változást eredményez. Annak ellenére, hogy bevezetésük óta a közgazdasági és agrotechnikai viszonyok jelentős mértékben megváltoztak az aranykorona értékeknek fontos szerepük van a mezőés erdőgazdasági területekkel kapcsolatos jövedelem elvonásban. A kataszteri tisztajövedelem alapján fizetik a termelőszövetkezetek a földjáradékot. Kisajátítások, ill. földcserék esetén a földek értékét a nyilvántartott aranykorona érték különböző szorzószámokkal képezett forint összege határozza meg. A kataszteri tisztajövedelem szoros összefüggésben van a földek nyilvántartására alkalmazott területegységgel és az érintett földrészlet területével is. A területegységre (khra vagy ha-ra) jutó kataszteri tisztajövedelem nagyságát elsősorban a föld művelési ága és minősége határozza meg. Másrészt valamely földrészlet összes kataszteri tisztajövedelmének abszolút nagyságát a földrészlet területének nagysága határozza meg. Az állami földnyilvántartásban a méterrendszerű területi adatokra való áttérés miatt az egyes földrészletek kataszteri tisztajövedelmében nem következhetett volna be változás. Nyilvánvaló azonban az is, hogyha változik a területegység (kh), amelyre a fokozatokat annak idején megállapították, az új területegységre (ha) új fokozatokat kellett bevezetni. Az új fokozatokat kilenc tizedes élességgel kellett volna számítani annak érdekében, hogy valamely földrészlet összes kataszteri tisztajövedelme – bármelyik számítási módszer alkalmazásánál – fillérnyi pontossággal egyezzen. Ezzel szemben – a számítások megkönnyítése érdekében – az új fokozatokat egy tizedesre (10 fillérre) kerekítették. Ilyen alapon a ritkán előforduló 100 hektáros nagyüzemi táblák kataszteri tisztajövedelme a legkedvezőtlenebb esetben sem térhet el +/- 5 aranykoronával a régi fokozat szerint számított értéktől. Az elmúlt évtizedekben az új felméréseket (térképfelújításokat) követően minden településen új osztálybasorozást végeztek. Ennek keretében került sor az aranykoronarendszer karbantartására, a járási és községi mintatér hálózat felújítására, a művelési ág változások figyelembevételére. 1982 és 1985 között az aranykorona értékek tételes vezetése megszűnt és helyükre a termőhelyi értékszám került az ingatlan-nyilvántartásba. Ma már nyilvánvaló, hogy ez nem megalapozott, elhamarkodott döntés volt. A törlés és a tételes vezetés elmaradása következtében az aranykorona értékek elszakadtak a természetbeni állapottól. 6-5
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz Mivel a termőföldek privatizációjával kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának fontos eleme az aranykorona érték, 1991-92-ben az ingatlan-nyilvántartásban a termőhelyi értékszám alapján, szoftveres úton visszaállították a kataszteri tisztajövedelmi adatokat. A feldolgozás eredményeként új tulajdoni lap I. részek és új földkönyvek készültek, amelyek forgalomba adásához hatályba léptető eljárásra (közszemlére) nem volt szükség.
A termőföld új értékeléséről Az 1980-as évek elején vált elengedhetetlenül szükségessé – a gazdasági igények szerint továbbfejleszthető – földértékelési rendszer bevezetése. Azok a szomszédos országok, amelyek az osztrák–magyar monarchia földértékelési rendszerét örökölték, már áttértek más, korszerűbb rendszerre, illetve az aranykorona érték használatát már korábban elhagyták. A tudományosan megalapozott, új földértékelés bevezetése az 1980. évi 16. tvr. alapján kezdődött meg, és 1985. végéig tartott. Az új földértékelési rendszer a mezőgazdasági termelés eredményét, a hozamok alakulását befolyásoló két tényező – a természeti és a közgazdasági tényezők – hatását vette figyelembe. A természeti tényezők közül leginkább a talaj termékenysége, továbbá a domborzati és az éghajlati viszonyok együttes hatása befolyásolja a gazdálkodás eredményét. A rendszer a talajok genetikai osztályozására, azok fizikai-kémiai módszerekkel mérhető tulajdonságaira épült, és a termőtalaj minőségét az országban előforduló leggyengébb és legjobb termékenységű talaj alapján értékelte. A talajok alaptermékenységét az új rendszer 1 - 100-ig terjedő talajértékszámmal jellemezte, és a domborzati, hidrológiai, valamint az éghajlati viszonyok módosító hatását a talajértékszámból történő levonással korrigált termőhelyi értékszámmal fejezte ki. Ez az értékszám mutatta a leggyengébb és a legjobb alaptermékenységű földek egymáshoz viszonyított országos rangsorát is. A természeti tényezők értékelésével párhuzamosan kidolgozás alatt állt a földek közgazdasági értékelésének rendszere is. A földértékelés eredményét, a termőhelyi értékszámokat 1982-től – a művelési ágakhoz tartozó minőségi osztály, illetve aranykorona érték törlése mellett – fel kellett venni az ingatlan-nyilvántartásba. Az aranykorona adatok tételes vezetése 1985-től megszűnt. 1986-tól a földértékelés továbbfejlesztése keretében sor került a talajértékszámok pontosítására. Ehhez talajmintavétellel szerkesztett részletes talajtérképeket használtak fel. A földértékelési feladatot felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek végezték. Alapját a földértékelésre alkalmas 1 10 000 méretarányú térkép és tartozékai képezték. Az 1991. évi XXV. törvényben megfogalmazott földkárpótlás során az értékarányosságot megint csak az aranykorona biztosította, ezért a tételes aranykoronát az ingatlan-nyilvántartásban vissza kellett állítani. A termőföldek tulajdonjogi rendezésének befejeztével újra tisztázást igényel, hogy a gyakorlatban kipróbált két földminősítési rendszer valamelyike milyen változtatásokkal felelhet meg a jelenkori követelményeknek, avagy egy teljesen új rendszer kifejlesztésére van-e szükség.
Osztálybasorozás, osztálybahelyezés Az osztálybasorozás egyszerű talajvizsgálat, amelynek során az egyes földrészletek talajának minőségi osztályát a községi (szükség esetén a járási) mintatér talajával való összehasonlításával állapítják meg. Az összehasonlítást a községi, ill. járási mintatérjegyzék alapján végzik, amelyben a becslőjárás, ill. a községi mintaterek talajának részletes leírása megtalálható.
6-6
6. előadás: Művelési ágak Az osztálybasorozást végző mezőgazdász a mintaterek jegyzékébe foglalt leírások, valamint a talajosztályozási térképre bejegyzett adatok figyelembevételével határbejárást tart. Ennek során megvizsgálja a mintaterekül kijelölt földrészletek (alrészletek) talaját. Ha ezek közül egyesek az illető művelési ágra és minőségi osztályra már nem jellemzőek, vagy már nem az eredeti felvételkori művelési ágban vannak, helyettük a járási mintaterek alapján újakat jelöl ki. Az osztálybasorozás alkalmával a gazdász az egyes földrészletek (alrészletek) művelési ágát és talaját (kivéve a művelés alól kivett területeket) a községi mintatérjegyzékben foglalt leírásokkal hasonlítják össze és annak alapján a megfelelő minőségi osztályba sorozza. Ha valamely alrészlet talaja olyan, hogy egyes részei jelentősen eltérő tulajdonságúak, akkor az alrészlet területét több minőségi osztályba kell sorozni. Az így keletkezett területrészek az alosztályok. A talajosztályozási (földminősítési) térképen a földrészletek határvonalától függetlenül az 5000 m2-t elérő vagy azt meghaladó különböző minőségű foltok határvonalát fel kell tüntetni. Egy földrészleten (alrészleten) belül a különböző minőségi osztályokra tartozó területek (alosztályok) közül csak a 400 m2-t elérőket kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni. Az ennél kisebb területű minőségi osztály területét a szomszédos nagyobb területű alosztályhoz kell kapcsolni. Korábban a 2 ha-nál kisebb területű földrészleteket (alrészleteket) akkor is egy minőségi osztályban tartották nyilván, amikor ténylegesen több minőségi osztályba tartoztak. Ilyenkor ún. kiegyenlítő osztályt alkalmaztak. A földek minőségi osztályának megállapítása az állandó kataszter elkészítése, ill. kiigazítása idején az ország egész területén elkészült. Tekintettel az azóta bekövetkezett változásokra a földek újbóli osztályba sorozása a következő esetekben szükséges: - a községek (városok) újbóli felmérése, térképfelújítása vagy a földnyilvántartási adatrendezése alkalmával, - a községek (városok) államigazgatási határának változása esetén, ha a változás becslőjárás (osztályozási vidék) határát is érinti, - becslőjárás (osztályozási vidék) határának változása esetén, - a földek művelési ágának megváltozása esetén, - új osztályba sorozási kérelem, ill. a földek minőségi osztálya ellen benyújtott felszólalás és fellebbezés esetén. Osztálybahelyezésnek nevezik azt az osztályba sorozásnál egyszerűbb műveletet, amikor az egyes művelési ágak minőségi osztályát nem a mintaterek alapján, hanem a kérdéses földrészlethez (alrészlethez) legközelebb fekvő, ugyanolyan művelési ágú földrészlet (alrészlet) minőségi osztályához hasonlítva állapítják meg.
6-7
