54. évfolyam · 2006. március · Ára 70 dinár
Ide süss!
Köszöntő
MESEPÁLYÁZAT
Már mindenki a tavaszt várja. Egyre többet süt a nap, előbújnak az alvó rovarok, a madarak fészket raknak, és lassan megérkeznek a vándormadarak is. Rajzpályázatunkkal is a fecskéket és gólyákat várjuk vissza. Köszönjük a sok szép rajzot! A márciusi Mézeskalácsban megismerkedhettek a felhővel és a felhők szépségversenyével. Sőt, még felhőt is készíthettek ti magatok. Olvashattok a gilisztáról, a szúnyog és a giliszta találkozásáról, és még azt is eláruljuk, hogyan készíthettek gilisztafarmot. Megtanulhattok virágot hajtogatni és pecsétet készíteni. Mindezekhez jó szórakozást kívánok: Csilla
CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad) 82+79(02.053.2) MÉZESKALÁCS : óvodások és kisiskolások lapja / fő- és felelős szerkesztő Lennert Géza. – 1. ÉVF., 1. SZ. (1955)–.– Novi Sad : Amicus – Jó Pajtás Kft., 1955–.– Ilustr. : 21 cm Havonta. ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Folyamatosan várjuk a ti általatok kitalált meséket. A legszebbek helyet kapnak a Mézeskalácsban.
ÉN MONDTAM Várjuk a vicces történeteket, érdekes, humoros beszólásaitokat, hogy azok is megjelenhessenek.
RAJZPÁLYÁZAT Tervezzetek színes, díszes hímes tojásokat. Rajzoljátok vagy fessétek le őket. A megjelenő munkák készítői jutalmat kapnak. Hozzáfoghattok az anyák napi rajzokhoz is, hogy a májusi Mézeskalácsban helyet kapjanak az Anyukám és én című munkáitok.
KÖNYVAJÁNLÓ Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (Osiris Kiadó) – Ismerkedjetek meg Fitzhuber Dongóval, a krumpliorrú, kajlafülű, kétbalkezes varázsló hihetetlen kalandjaival.
A Mézeskalács megjelenését támogatta:
Szülőföld Alap A határon túl élő magyarok megsegítéséért
Vajdaság AT oktatásügyi, valamint kisebbségi titkársága
Fedőlap és illusztrációk (4–5., 14–15., 16–17. oldal): Csikós Viktória MÉZESKALÁCS – óvodások és kisiskolások lapja n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n YU ISSN 0352-6070 n n Alapító és kiadó: Amicus – Jó Pajtás Kft., Újvidék, Szerbia és Montenegró n n Igazgató, valamint fő- és felelős szerkesztő Lennert Géza, szerkesztő Tripolszki Csilla, grafikai szerkesztő Buzás Mihály n
n ( 021/475-400-8, fax: 475-400-9 n Leveleiteket az alábbi címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1/III. n n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n n Terjeszti a szerkesztőség n Tördelés: Amicus – Jó Pajtás Kft. n n Nyomtatja: Magyar Szó Ktf. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre (belföldre): 700 dinár n Előfizetés külföldre (Európa országaiba): 1875 dinár vagy 32 euró n n Előfizetés egy évre (Európán kívüli országokba): 3250 dinár vagy 50 US $ n
2
Március „Ön nem ért a kertészethez, kitépi az ibolyát, és még harminc gilisztát kap egy hónapra – nyavalyát!
Hogyha kertész akar lenni, ásson máshol, ha lehet, Vakond Uram, elbocsátom, ki van rúgva! Elmehet!” Ida Bohatta Fordította Csillag Éva
3
A felhők szépségversenye Jolika az erkélyen ült, és szokás szerint napot rajzolt. Ó, milyen gyönyörű napokat rajzolt! Halványrózsaszínen ébredőket, kövéren aranylókat, vörösen lángolókat, fehéren izzókat, ködökbe takaródzó, álomra készülődőket. Természetesen mindnek szeme volt. Álmosan hunyorgó, ravaszkásan csillogó vagy haragosan villogó. Hát még a szájuk! A gúnyosan lebiggyedt vagy a szívből kacagó. Nemhiába volt ilyen pontos Jolika rajza, hiszen modell után rajzolt. Ahogy megjelent ecsetjével az erkélyen, a nap máris ott termett, és sugaraival körültáncolta a kislányt. Egy napon azonban barátságukat megirigyelték a felhők. – Hagyd azt a hízelgő napot! Fess le bennünket! – mondogatták.
4
S hogy Jolika hajthatatlan maradt, kapták magukat, és körülfogták a napot. Úgy körülgöngyölték, bugyolálták, hogy egyetlen sárga sugárkája sem látszott ki. Ezután kezdetét vette a felhő-szépségverseny. Elsőnek a selymes fényű, hófehér pehelyfelhők vonultak el Joli előtt. Utánuk, mint jókedvű, viháncoló pamutgombolyagok, a bárányfelhők tolakodtak. Majd a fátyolfelhők libegtek tova. A párnafelhők vékony rétegekben egymást püfölték, a lepelfelhők pedig kékesszürkén úsztak utánuk. S akkor nagy dübörögve előkarikáztak a gomolyfelhők, őket követve pedig ülő alakba tömörülve szorosan, a hatalmas záporfelhők. – Ha nem örökítesz meg bennünket, sose bocsátjuk szabadon a barátodat! – fenyege-
tőztek a szépségek. S ahogy félkör alakban körülállták a házat, hirtelen vaksötét lett az erkélyen. Jolika felkattintotta a villanyt, és vacogva nézett szét. – Jó! – mondta sokára. – Lerajzollak benneteket, hadd tudja meg mindenki, milyenek, vagytok! – Engem rózsafelhőnek ábrázolj! – pipiskedett egy szürke esőfelhő. – Engem meg villámokat szóró, vad viharfelhőnek – húzta ki és vágta pózba magát egy parányi bárányfelhő. – Hogyisne! Mindenki olyan lesz a képemen, amilyen a valóságban. Én nem tévesztem meg a világot senki szép szeméért. – Azzal Jolika maga elé szedte a festékeit, és sorra megörökítette a felhőket. A festés hírére egyre több felhő tornyosult Jolikáék háza fölé. Annyi, hogy végül a ház ki se látszott belőlük. Körös-körül vaksötét honolt. Hogy Jolika jobban lásson, a viharfelhők időnként összeösszekoccantak, s a villám fénye megvilágította az asztalt. Jolika keze kezdett kifáradni. Csuklója görcsbe rándult, ujjai gémberedet-
ten szorították az ecsetet. Az újabb felhők pedig egyre csak jöttek-jöttek. – Meg kell mentenem a napot! Ki kell hogy újra süssön, és megérlelje az almát, a paradicsomot, meg kinyitogassa a virágok szirmait – mondogatta magában Jolika, s egyre fáradtabban festett… Már majd kihullott a kezéből az ecset, amikor végre valamennyi ott tolongó, hiú felhő képével elkészült. – Tessék, vigyétek őket! – mondta erélyesen Jolika. A felhők egykettőre szétkapkodták a képeket, és szétszéledtek. Ekkor újra kivilágosodott, és előbújt a nap. Jolika kitárta felé a karját, s úgy tett, mintha átölelné. – Nem haragszol? – kérdezte a naptól a kislány. – Ugyan! Ha többen megismerik azokat az erőszakos és hiú felhőket, meglátod, engem becsülnek majd jobban. – Ezentúl mindig, mindig csak téged rajzollak. Állj csak oda a régi helyedre! – mondta Jolika, s újra festeni kezdte az aranysugarú, mosolygós napot. Jódal Rózsa
5
Moha és Páfrány
Hogyan ültették el a virágmagot Moha és Páfrány elgondolkozva álldogáltak fatönkházikójuk előtt a kiskertben. A napocska egy ideig nézte őket égi erkélyéről. Aztán aranyujjával megérintette Moha vállát: – Miben töritek a fejeteket? – Szeretnénk a kertünkbe virágot ültetni, de nincs magunk. A napocska aranyujjával rámutatott egy helyre. – Épp ott hever egy. Valóban ott feküdt egy kis mag, olyan volt, mint egy alvó gyermek. – Kérdezd meg tőle, Moha, mi ő. Nehogy valami kitudjamit ültessünk el – figyelmeztette Páfrány Mohát. Moha óvatosan megkérdezte a kis magot: – Mi vagy? – Verbascum – rebegte a kis mag. Ettől Moha és Páfrány nem lett okosabb, mert a kis mag latinul beszélt. Páfrány sarkával gödröt vájt a földbe, és Moha beletette a kis magot, letakarta a csúcsos sipkájával, hogy jobban csírázzon. Aztán öntözőkannával locsolták, és ezt a kis dalt énekelték neki: Kelj ki, magocska, tralala, lesz belőled ibolya! Mire háromszor elénekelték, egy halmocska emelkedett a maga fölött. – Mindjárt kint is van! – mondta Páfrány. És valóban, a halmocska megnyílt, kibújt belőle egy giliszta, és rájuk ripakodott: – Csípjen fel benneteket a feketerigó a magotokkal együtt. Egyfolytában a fejem fölött topogtok, és elárasztottátok vízzel a lakásomat! Páfrány fejéhez vágta a magot, és visszabújt föld alatti hajlékába.
6
Moha és Páfrány csak ültek tanácstalanul. Végül Moha azt mondta: – Most fordítva csináljuk. Én vájok lyukat, és te ülteted el a magot. Sarkával gödröt vájt, Páfrány beleültette a magot, és letakarta a csúcsos sipkájával. S megint locsolgatták, és énekeltek neki: Kelj ki magocska, tralala, lesz belőled ibolya! De semmire sem mentek vele. A maga a föld alatt meg se moccant. – Lusta fickó – mondta Moha. – Hétalvó – ásított Páfrány, és abban a pillanatban elaludt.
Moha rászólt: – Ébredj fel! De ő is ásított és elaludt. – Hát ti aztán jó kertészek vagytok! – nevette el magát a napocska az égen, és megdörzsölte aranykezét. Majd erős naphangján énekelte: Kelj ki magocska, tralala, lesz belőled ibolya! Abban a pillanatban a csúcsos sipka megrázkódott, és zöld levélkék bújtak ki alóla. A napocska feléjük nyújtotta aranykezét.
– No, gyertek csak, gyertek, segítek én nektek. S ahogy segített, egyre nagyobbra nőtt a virág. A napocska szemügyre vette a gyökerektől a bimbókig, és megijedt: – Egek, hiszen te nem is ibolya vagy! – Dehogy vagyok – mondta a virág –, én ökörfarkkóró vagyok. Csak a két komának latinul mondtam. És akkorát kacagott, hogy egészen kivirult tőle. – A szakramentumát – káromkodta el magát a napocska is kis híján latinul –, ezt aztán jól megcsináltam! S inkább gyorsan egy felhő mögé bújt, mert ebben a pillanatban Moha felriadt álmából, és felkiáltott: – De hiszen ez nem ibolya! Kiáltására felébredt Páfrány is, és lassan körüljárta a virágot. Az ökörfarkkóró már az egész tisztást birtokába vette, szép volt, és mézillat lengedezett körülötte. – No és – mondta Páfrány. – Ibolyának nem ibolya, Verbascumnak meg nem fogom hívni, mert elzsibbad tőle a nyelvem. De Moha kijelentette, hogy minden nyíló virágnak kell, hogy legyen neve. – Ha kell, hát kell – legyintett Páfrány. – Akkor mondjuk, hívjuk ökörfarkkórónak. Ebben a pillanatban a felhő mögül kikukkantott a napocska, és vidáman rájuk kiáltott: – De megnyugodtam! Úgy megnyugodtam! Václav Čtvrtek
7
Napról-napra a természetben A tavasz számtalan titkot rejtő évszak. A természet ébredését lépten-nyomon megleshetjük. Előbújnak a rügyekből a levélkék, megjelennek az apró bogarak. Megjelennek a színek, a zöld fű, a sárga nárcisz, pitypang és aranyeső, a kék ibolya, a piros tulipánok. * Március 8. – nőnap. A fiúk kedvsekedhetnek a lányoknak virágos képeslappal.
* Sétákat, kirándulásokat lehet szervezni. * Nagytakarítás a kertben: gereblyézés, metszés, söprögetés, locsolás. * Palántákat, virágmagokat ültethetünk (petúnia, árvácska, muskátli). * Gilisztafarmot telepíthetünk, hogy megfigyelhessük, hogyan porhanyósítja a giliszta a földet.
Népszokások
Március – Böjtmás hava Március 18., 19., 20. Sándor, József, Benedek napja Sándor, József, Benedek: Zsákban hozzák a meleget. Ha nem hoztok meleget, Beverem a fejetek. Az első meleghozó napok. Zsákjukból kiengedik a meleget és a szeleket.
Március 21. A csillagászati tavasz kezdete Készítsünk hát egy gilisztafarmot ötliteres üvegben. Kell hozzá homok, föld, száraz falevél és giliszta. Ha pár napig sötétben tartjuk, az átlátszó üvegen keresztül jól lehet látni, hogy a falevelek apró darabjai felülről középre, majd alulra kerülnek. A lyukak, járatok mutatják azt az utat, amit a giliszta bejárt.
Ezen a napon a nappalok és az éjszakák hossza egyenlő. Innen a neve: napéjegyenlőség.
Bagi Lea 4,5 éves újvidéki óvodás
Fecskét látok! Szeplőt hányok! Kémény alatt mosdok!
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe (március 23-tól karácsonyig épp kilenc hónap van). A szemzés, az oltás napja. Az ezen a napon vetett zöldségnek nem árt se meleg, se hideg, se szárazság. Ez a nap még a fecskék, gólyák hazatérésének napja is.
(Így köszöntik az első fecskét, közben száraz kézzel mossák az arcukat a gyerekek.)
(Szőke Anna: Elszaladt a kemence c. könyve alapján) Holló Viktor, 1. osztály, Ada
8
9
Vajon te ügyes fészekrakó lennél-e? Utánozd a rajzot: rakosgasd a gyufaszálakat, és közben tanuld meg a verset.
Csizma van a gólya lábán Csizma van a gólya lábán, piroslik a szára, piros, piros, égő piros, két rubint az ára, bele is lép a kótyonfity minden pocsolyába! Szűcs Imre
Varga Erik 5 éves óvodás, Zenta
Gólya, gólya, gilice! Gólya, gólya, gilice, Mit viszel a szádba? Szőrszálat, szőrszálat! Minek az a szőrszál? Szitát kötögetni! Minek az a szitácska? Korpát szitálgatni! Minek az a korpácska? Disznót hizlogálni! Minek az a disznócska? Hájat szedegetni! Minek az a hájacska? Kocsit kenyegetni! Minek az a kocsicska? Földet hordogálni! Minek az a földecske? Házat építeni! Minek az a házacska? Lányokat, legényeket Belecsalogatni! (Zentai népi mondóka, dr. Burány Béla gyűjtése)
10
Rigófészek
Lalić Diana 5 éves óvodás, Zenta
Jókor kelve láttam én, láttam csudaszépet, hogyan épít a rigó ágak közé fészket.
Száll a hétfő, száll a kedd, csattog napok szárnya, mire elrepül a hét, készen a kosárka.
Alkonyatig meg sem áll, kutatja a tájat, füvet, mohát, sarat hord, vékony kórószálat.
Mint egy fonott kis kosár, olyan ez a fészek – köszönöm, rigómadár, köszönöm, hogy láthattam ezt a csudaszépet! Zelk Zoltán
11
Játék
Fecske
Jön a róka…
Dúdoló Kodály – Weöres
Magyar népdal
Kellene szép kert
Kodály – Weöres
Játékszabály: Hátratett kézzel álljatok körbe, egymás mellé. Válasszatok magatok közül egy „rókát”, aki a körön kívül egy zsebkendővel (ez jelképezi a tüzet) körbejár. A dal végén elejti a kendőt. Aki mögött elejtette, annak gyorsan fel kell kapnia a zsebkendőt, és elkapni a rókát, mielőtt az befutna az üresen maradt helyre!
Golyókapó Minél többen játsszák, annál érdekesebb. A játékosok vonalban állnak, egymástól 30-40 centiméterre, és a kezüket nyitott tenyérrel a hátuk mögé teszik. Hátralesniük nem szabad. Egy előre kijelölt játékos a sor mögött fel-alá sétál, és úgy tesz, mintha a kezében levő golyót valamelyik nyitott tenyérbe akarná ejteni. Az a játékos, amelyik markába végül belepottyan a golyó, hirtelen kitör a sorból. Vigyáznia kell, hogy szándékát szomszédai meg ne sejtsék, és el ne fogják, míg a kijelölt célig zsákmányával el nem jut. Ha nem sikerül elfogniuk, visszatérnek a helyükre, és újra kezdődik a játék. Ha viszont megfogták, akkor helyet kell cserélnie a golyóosztogató játékossal.
12
Tóth Enikő 5 éves óvodás Zenta
¯ 13
A négy semmirekellő Egyszer a négy semmirekellő bemászott egy kertbe, hogy gyümölcsöt lopjon. Hirtelen megjelent a kert tulajdonosa, mire az egyik tolvaj villámgyorsan négykézlábra ereszkedett. – Ki vagy te? – kérdezte a kert gazdája. – Én egy szamár vagyok – felelte a tolvaj. – És mit keresel itt? – kérdezte a gazda. – Árván maradtam, elhagytak engem az én szüleim – siránkozott a tolvaj. Ezalatt a második tolvaj hanyatt feküdt a földön. – Hát te mit keresel itt? – tudakolta a kert gazdája. – Én hal vagyok – felelte amaz – nagy vihar dúlt a tengeren, jött egy hatalmas hullám, s a partra vetett. A vihar ugyan elcsitult, de én itt rekedtem. Eközben megérkezett a harmadik tolvaj, kezében szőlőfürttel. – Hát te mit keresel itt? – kérdezte a gazda. – Épp sétálni voltam – mondta a tolvaj –, amikor hirtelen szélvihar támadt, és idesodort. – És hogyan került kezedbe a szőlőfürt? – kérdezte a gazda. – Hogy megvalljam az igazat – válaszolta a tolvaj – magam is ezen tűnődöm.
14
Épp akkor mászott le a negyedik tolvaj a barackfáról. – Hát te ki vagy? – kérdezte a kert gazdája. – Pacsirta volnék – mondta a tolvaj. – Nem épp úgy festesz, mint egy pacsirta – hitetlenkedett a gazda –, de énekelj valamit, majd meglátjuk. A tolvaj rekedtes hangján belekezdett egy dalba, de az bizony nagyon hamisra sikeredett. – Ez neked pacsirtaszó? – kérdezte a kert gazdája – inkább hasonlít szamárbőgésre. – Köztünk legyen szólva – replikázott a tolvaj – a te barackjaid sem adnak okot a dicsekvésre. (A mese A hétszer hét királyfi című meséskönyvből való, amely meseválogatásokat tartalmaz)
Beszélgessünk! Hogyan rendezik e beszélgetés után az „ügyet” a tolvajok és a gazda? Többfajta befejezést is kitalálhattok, elpróbálhattok.
15
A szúnyog és a giliszta (Részlet) Egy zivatar után a felhők közül meleg napfény áradt a nedves Földre. Levelek és bokrok rejtekéből virgonc szúnyogok táncoltak elő. Lenge rajokban lebbentek föl és alá. Egy-egy szélroham gyakran széjjelszakította őket; ők azonban újra meg újra vidám csapatokba verődtek. Csapatuk hamarosan a rét felett csillámlott, és a patak felé tartott lebegve. Egy madár szelte át a rajt nagy sebesen, és röptében elnyelt egy szúnyogot. Estefelé, amikor a Nap már lenyugodott, egyik szúnyog a másik után lebbent le lassacskán a Földre. A bokrokban és a rét füvében védett helyet kerestek maguknak éjszakára. Néhányan a kövek közé másztak, mások a föld göröngyei közé rejtőztek. Az
16
a szúnyog, amelyik utolsóként ereszkedett alá, egy kertben ért földet, és bebújt egy hasadékba. Szárnyai még finoman reszkettek a Napon való mozgástól. Lassacskán megnyugodott, és végigsimított rajta az álom. Hirtelen megmozdult alatta a föld. Felébredt. Álmodott talán? Nem, lábacskái alatt megint lökdösődött, mozgolódott valaki. A szúnyog rémülten botorkált félre. Akkor mellette egy kövér, vörös földigiliszta feje tűnt elő a földből. Hihetetlenül hosszúra nyúlt, mire teljesen előmászott. A szúnyog szemügyre vette a különös, hosszú valamit, és azt kérdezte magában: „Vajon ez is állat?” Félni nem félt tőle, így hát megszólította a rendzavarót:
– Furcsa egy látogató vagy! Mondd csak, hogy tudsz futni, ha nincs is lábad? A giliszta ide-oda ingatta fejét, és csendes bugyborékolást hallatott, mintha így nevetett volna: – Ha-ha, összehúzódom és kinyújtózom, összehúzódom és kinyújtózom! A kis szúnyog csodálkozva jegyezte meg: – Dehát hova akarsz menni? A Nap már rég lenyugodott; erdőn-mezőn sötét lesz. Menj hát te is aludni! A giliszta szórakozásképpen tekergőzni kezdett, és most már sokkal hangosabban így nevetett: – Ha-ha-ha, akkor alszom, ha jólesik. Semmiféle Napot nem ismerek, aki bármit is parancsolhatna nekem. Fürödni akarok, méghozzá valami jó kis szutykos vízben.
A szúnyog nem fogta fel, hogy egy giliszta nem sokat tud a Napról, és így szólt: – Hogyan, hát te nem ismered Napanyácskát, aki meghozza a nappalt, aki a megdermedt állatkákat melengeti, és az egész világot betölti fényével? A giliszta csak most értette meg, miről is van szó, és rémülten azt válaszolta: – Hú, a nagy égi sünre gondolsz, akinek annyi szúrós sugara van? Nekünk gilisztáknak addig szárítja a bőrünket, míg kemény és merev nem lesz. Jobban szeretek nem találkozni ezzel a szúrós tüskésbőrűvel. Azzal a giliszta – anélkül, hogy jó éjszakát kívánt volna – otthagyta a szúnyogot, és tovább mászott: összehúzódott és kinyújtózott, összehúzódott és kinyújtózott… Jakob Streit Gángóné Szabó Klára fordítása
17
Játszótér – Dodony Róbert, 2. b, Kókai Imre iskola, Temerin Lepke – Horváth Blanka, 2. c, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Nap – Bagi Vita, 2. c, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Tavasztánc – Ballai Krisztina, 2. o., Muzslya
K 18
É K IS
R Á T P
Cica és szemafor – Tripolszki Ádám 4 éves óvodás, Zenta Virágaim között – Szénási Csilla 5 éves óvodás, Zenta
Meseillusztráció – Márton Ádám 5 éves óvodás, Zenta Meseillusztráció – Tešić Marika 4 éves óvodás, Zenta
19
Kérdezz – felelek
Miért lyukacsos a jó kenyér? A kenyér anyaga vízzel összegyúrt liszt, amibe élesztőt kevernek (a 33. oldalon megtalálod a finom ropogós kenyér receptjét). Az élesztő gombatelep. Ha a benne lévő több millió apró gomba kellő nedvességhez és meleghez jut, villámgyorsan szaporodni kezd. Közben gázok keletkeznek, amelyek felfújják a kenyértésztát. A kemencében ezek
Mit rejt a kép?
a láthatatlan gombák elpusztulnak. A kenyér össze is esne, mint a kilyukadt léggömb, ha alaposan meg nem dagasztották volna. A liszt tartalmaz egy sikér nevű anyagot, s ez, ha jó alaposan megdagasztják a tésztát, rugalmas fonalakká változik. Ezek a fonalak képezik a kenyér tartóvázát. A jó lisztből készült kenyér belseje ezért lesz lyukacsos.
Olajos Mónika 6,5 éves óvodás, Újvidék
Miért ül a dróton a fecske? A fecske a levegőben cikázva fogdossa táplálékát, legyeket, szúnyogokat és más apró rovarokat. A földön járkáló rigóhoz képest a fecske valóságos sugárhajtású vadászgép. Gyorsan száll, nagy területeket röpül be, mert nagyon sok táplálékra van szüksége.
20
Amikor elfárad, olyan helyet keres magának, ahonnan leggyorsabban és legkönnyebben visszatérhet vadászterületére. Az oszlopok között kifeszített vezetékek a legalkalmasabbak erre.
Megtudod, ha összekötöd a számokat 1-től 54-ig.
21
Felhőcsináló
Felhők az égen
Peti és apukája érdekes kísérletet végeznek. Te is megcsinálhatod ugyanezt egy felnőtt segítségével!
A fátyolfelhő vékony, fehér, áttetsző felhőréteg.
Az apa vizet forral egy edényben.
A vizet hőálló üvegedénybe tölti.
A sűrű zivatarfelhő kiadós esőt ígér.
Peti jégkockákat tesz egy tányérra.
A párnafelhőt lapos, kicsi gomolyok alkotják.
Szép időben gömbölyded gomolyfelhők vonulnak az égen. A tányérral lefedi az üvegedényt.
22
Biztosan te is szívesen nézegeted az égen elvonuló felhőket. Az időjárásjelentésekből tudhatjuk, hogy sokféleképpen nevezhetjük őket.
A hideg levegő hatására a vízgőzből felhő képződik. Figyeld meg lámpafényben!
23
Mindegyik sorban van valami, ami nem oda való. Keresd meg, és a sor végén lévő üres ablakba rajzolj annyi pöttyöt, ahányadik ablakban a kakukktojást találtad! Színezd ki minden sorban a kakukktojást!
Versenyezzetek, hogy ki tud 5 kis négyzetből többféle formát rajzolni. Adtunk egy mintát is.
24
25
Környezetünk
A repülőtér
26
27
Mesepályázat A kisdinó születése
Ádám királyfi
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy dinótojás. Egy nap a kacsamama úszkált a nádasban, mikor egy hatalmas tojást talált. A fészkéhez gurította, a többi tojáshoz, s melegen tartotta. Múltak a napok, hónapok, a kiskacsák már úszkáltak. Csak a nagy tojás volt még a fészekben. A nagy várakozás után hirtelen reccsent a tojás. Kacsamama a fészkéhez sietett. Volt csodálkozás! Egy kisdinó jelent meg. Hosszú nyakával a kacsák felé fordult. Néhány perc múlva egy hatalmas dinoszaurusz jelent meg, s elvitte a dinóbébit. Mentek, mendegéltek, messzire, a dinók földjére, ahol ők éltek.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy királyfi, akit Ádámnak hívtak. Volt neki egy aranyszőrű báránya. Este még megetette a bárányát, és utána lefeküdt aludni. Reggel, amikor felkelt, a bárányát nem találta. Ádám királyfi kiküldte a katonáit. Keresték, de nem találták. A legfiatalabb katona találta meg a bárányt. A katonát megjutalmazta, és a palotában lakhatott élete végig. Itt a vége, fuss el véle! Szabados Zsóka, 2. osztály, Magyarkanizsa
Nagy Szebasztián, 2. osztály, Magyarkanizsa
A verseny Egyszer volt egy kopár sivatag. Ott volt egy garázs. Ebben a garázsban csak versenyautók voltak. Minden évben szerveztek versenyt. Aki a legügyesebben célba ért, díjat kapott. Én is örülnék, ha majd egyszer egy autóval célba érnék.
Barkács
Krumplipecsét Vágd késsel ketté a jól megmosott krumplit! Rajzold körbe keményebb papíron, majd erre a felületre tervezz egyszerű mozgást végző, vaskosabb figurát! Vágd ki a papírból a formát, és rajzold rá a burgonya sima felületére! Mélyítsd körbe a rajzot a kés hegyével úgy, hogy a kés pengéje függőlegesen álljon! Faragd le vízszintes helyzetű késsel a külső, felesleges részeket, hogy a figura kiemelkedjen az alapból! Így nyomódúcot kaptál. Fesd be a kiemelkedő részt temperával! Az így kapott krumplipecséttel készíthetsz sordíszt, például papírszalvétára, de ilyen díszítéssel üdvözlőlapot is gyárthatsz.
Bata Márton, 2. osztály, Magyarkanizsa
A furulya Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egy szegény ember. Annak meg egy felesége, és volt egy gyerekük. Nagyon szegények voltak, és a gyerekük akart egy furulyát. Az ember nem vette meg a furulyát, helyette inkább csinált neki nádsípot. A gyerek nagyon megörült neki. Minden jó, ha a vége jó! Cérna Noémi, 2. osztály, Magyarkanizsa
28
Rekecki Nikoletta, 2. osztály, Magyarkanizsa
29
Állatvilág
A gólya
A gólyák kinyújtott nyakkal repülnek.
30
A gólyák családjába 19 faj tartozik. Sok közülük nyár végén mérsékelt éghajlatról meleg égövi területekre költözik, mivel nem jutnának elegendő táplálékhoz. Más fajok egész évben a meleg vidékeken élnek. A legismertebb a fehér gólya, amely fészkét tanyák közelében álló fákra vagy házkéményekre rakja. Egyedül vándorol a gólya? Sohasem indul egyedül útnak, kizárólag csapatostul vándorol. Repülés közben a csapat kihasználja a kedvező légáramlatokat, olykor igen nagy magasságokba emelkedve. Énekel a gólya? A gólya nem énekel, nem is rikácsol, hanem kelepel, azaz csőrét csattogtatja. A hím és a tojó, főleg a párzási időszakban, csőrüket öszszeütögetve üdvözlik egymást. Tojástörés csőrrel? A tojásból elsőként kikelt fióka csőrével megkopogtatja a többi tojást. Így segít testvéreinek feltörni a tojáshéjat, hogy ők is kibújhassanak. A gólya húsevő. Mindent bekap, ami a csőre előtt mozog, feltéve, hogy egyben le tudja nyelni. Amikor erősen tűz a nap, a gólyák szárnyaikat kicsinyeik fölé terjesztik, és vízzel permetezik őket.
Barkács
Virághajtogató
A kiskert zölddel bevont sajtosdoboz. A szár papírhenger, a tulipán origami, a jácint szirmai szalvétagalacsinok. A tojások fehéren is gyönyörűek, de van köztük hímes tojás, festékkel mázolt vagy színes papírmozaikkal teleragasztott is. Belsejét anyu foszlós kalácsba sütötte.
Először vágd ki, és rajzzal, rátéttel, csipkézve vagy lyukasztóval mintázd a tojásokat, vágj levelet, ágat, virágot, faricskálj füvet, majd „komponáld meg” a képet.
A tulipánok belseje negyedakkora papírból készül, mint a kehely, 1–3 lépésben.
31
Ilyen is van
Kenyérsütés a Waldorf-óvodákban Még ősszel az óvónő búzát visz be az óvodába, és azt kézi kávédarálón a gyerekek megőrölik. A lisztet félreteszik egy köcsögbe, és sötőnapokon (minden héten egyik napon) felhasználják. A Waldorf-óvodákban a kenyérsütés, mint formálási lehetőség van jelen a tevékenységek sorában. A recept: 750 g liszt (teljes kiőrlésű és finomliszt) 2 csésze száraz élesztő (hogy szépen megkeljen) 2 teáskanál só langyos tej, joghurt vagy víz kevés olaj (hogy ne száradjon ki). A tésztát megkelesztik, majd az óvónő egyenlően szétosztja a gyerekek között. Mondókával, dalocskával gyúrják, szaglász-
32
1. Színezd egyszínűre az egyforma alakokat! 2. Húzd át a nagyobb köröket pirossal! 3. A kisebb körökbe tegyél kék pontot!
szák, kóstolgatják a tésztát. S végül formálnak egy-egy kerekded zsömlét, amit szép sorjában a tepsibe tesznek. Leviszik a konyhába és betolják a sütőbe. Közösen fogyasztják el. Ki lehet próbálni. Egy biztos, hogy a magunk gyártotta kenyérnek párja nincs!
33
Várjuk vissza a költöző madarainkat
Tót Emese, 5 éves óvodás, Szabadka
Vukašinović Vladimir, 5 éves óvodás, Újvidék
Vas Zádor, 5 éves óvodás, Zenta
Tripolszki Peti, 5,5 éves óvodás, Zenta
Lapzártáig a következő óvodások és iskolások meséi, valamint rajzai érkeztek a Mézeskalács címére. Szentmihály, 2. osztály (tanítónő Pavlovics Kornélia): Madarász Éva, Szabó Lívia, Sziveri Renáta, Lackó Anita; Magyarkanizsa, 2. osztály (tanítónő Bajusz Rózsa): Farkas Fanni, Varga Szilárdka, Rekecki Nikoletta, Remete Lolita, Pörzsölt Krisztián, Bózsó Tamás, Bohata Ádám, Berec Flórián, Nagy Péter, Bajusz Valentina, Tóth Kristóf, Szabados Zsóka, Nagy Regina, Nagy Szebasztián, Bata Márton, Borsos Bettina, Dobó Gábor, Vass Ádám, Zsámboki Ákos, Cérna Noémi; Szabadka, Jovan Mikić iskola, 2. osztály (tanítónő Agárdi Hajnalka): Miskolci Krisztina, Szekeres Renáta, Szabó András, Gyarmati Edvárd, Gyurics Anett, Lajkó Fanni, Novák Sztella, Bagi Vita, Pecze Krisztina, R. Szécsényi Lilla, Nikola Savić, Legény Fruzsina, Kovács Attila, Tari Zsolt, Ljepoja Igor, Horváth Blanka, Szegedi Dávid, Kenyeres Valentina; Ada: Csuvik Sarolta óvodás; Telecska: Tápai Ramóna 1. o., Bakos Lehel 2. o.; Muzslya, 1. osztály (tanítónő Molnár Nelli): Márton Irma, Bicók Tímea, Svertecki Dávid, Sípos Nikoletta, Gyömbér Krisztina, Mezei Szimóna, Kelemen Tímea, Faragó Csilla, Kürti Szendi, Komlódi Heléna; 2. osztály (tanítónő Fárbás Repp Edit): Homola Angéla, Labanc Bettina, Visnyei Angéla, Sári Norbert, Szarvák Leontina, Varga Róbert, Fürtön Dániel, Kapusi Lenóra, Fehér Arnold, Margit Márta, Emán Beáta, Fazekas Edvin, Ballai Krisztina, Bogdán Szintia; Topolya, Csáki Lajos iskola, 4. osztály (tanítónő Kálmán Judit): Vituska Zsófia, Pető Anita, Fenyvesi Anna Zsófia, Lukács Petra, Fürsztner Zoltán, Kirsner Nikoletta, Slingár Réka, Bencsik Ádám; Újvidék, Pitypang óvoda (óvónők: Fehér Szilvia és Vastag Eszter): Bolesznikov Anita, Király Ibolya, Frank Róbert, Nagy Andrea, Szentmártoni Dénes, Olajos Mónika, Tót Andrej, Sörös Andor, Vukašinović Vladimir; (óvónők: Madarász Ilona és Falb Melinda): Bagi Lea, Perović Ivana, Perović Katarina, Frank Gabriella; Zenta, Bóbita óvoda, Molnár Ildikó óvónő csoportja; Szivárvány óvoda, Zsoldos Nelli óvónő csoportja; Lukácsfalva, 2. osztály (tanítónő Csordás Hajnalka): Mészáros Arnold, Szabó Angéla, Palatinus Martin, Molnár Igor, Nikolić Roland, Gregus Dávid, Huszta Martina, Kelemen Zoltán, Ispánovity Emese, Balanyi Réka, Szabó Paulina; Szabadka, Majsai Úti óvoda (óvónő Gyurcsik Katalin): Kovács Júlia, Bojcsity Dániel, Turu Dániel, Veréb Anett, Tót Emese, Albert Réka, Róka Tamás. Továbbra is küldjétek rajzaitokat, meséiteket a pályázatokra!
Örülök a tavasznak – Lakatos Ivett 5 éves óvodás, Zenta
34
Gordán Balázs, 6 éves óvodás, Zenta
Ispánovity Emese, 2. o., Lukácsfalva
35
Berec Flórián, 2. e osztály, Magyarkanizsa
Pecze Krisztina, 2. c osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Mézeskalács sütemények Nagy Péter, 2. e osztály, Magyarkanizsa
Tari Zsolt, 2. c osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
