54. évfolyam · 2006. június · Ára 70 dinár
Köszöntő Készítettél-e már papírsárkányt? Megfigyelted-e már, hogyan szövi hálóját a pók? Főztél-e lekvárt, olyan igazit? Tudtad-e, hogy a delfin az egyik legokosabb állat? Mindezeket megtudhatod és megtanulhatod a júniusi Mézeskalácsból, amelyben a főszereplők a hal, a gyümölcs, a Nap és a búza. Csupa-csupa nyári „főszereplők”.
R
Legközelebb szeptemberben találkozunk. De a posta dolgozik, azaz várom továbbra is a meséiteket és rajzaitokat. A rajzok egyik témája a CIFRA PALOTA. Milyennek képzelitek el azt a fát, amelyik fa is, cifra is, meg palota is. Ezenkívül a következő témájú rajzokat várom tőletek: tervezzetek olyan bélyeget, amelyet a nyaralásról a nagyszülőknek küldött képeslapra ragasztanátok. A rajzok nagysága a szokásos legyen. Arra is kíváncsi leszek szeptemberben, merre jártatok kerékpárral a nyáron (a boltban, a piacon, a szomszéd utcában, netán kiránduláson).
R
Köszönöm az eddig elküldött összes rajzot. Szebbnél szebbeket küldtetek, nehéz is volt választani közülük. Igyekeztem, hogy minél többet viszontlássatok az újságban. Remélem elnyerte tetszéseteket a megújult lap. Írjátok meg róla véleményeteket. Szép nyarat kíván nektek Csilla CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad) 82+79(02.053.2) MÉZESKALÁCS : óvodások és kisiskolások lapja / fő- és felelős szerkesztő Lennert Géza. – 1. ÉVF., 1. SZ. (1955)–.– Novi Sad : Amicus – Jó Pajtás Kft., 1955–.– Ilustr. : 21 cm Havonta. ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
A Mézeskalács megjelenését támogatta:
Szülőföld Alap A határon túl élő magyarok megsegítéséért
Vajdaság AT oktatásügyi, valamint kisebbségi titkársága
Fedőlap és illusztrációk (8., 10–11., 16., 24–25. oldal): Csikós VIktória MÉZESKALÁCS – óvodások és kisiskolások lapja n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n YU ISSN 0352-6070 n n Alapító és kiadó: Amicus – Jó Pajtás Kft., Újvidék, Szerbia és Montenegró n n Igazgató, valamint fő- és felelős szerkesztő Lennert Géza, szerkesztő Tripolszki Csilla, grafikai szerkesztő Buzás Mihály n
n ( 021/475-400-8, fax: 475-400-9 n Leveleiteket az alábbi címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1/III. n n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n n Terjeszti a szerkesztőség n Tördelés: Amicus – Jó Pajtás Kft. n n Nyomtatja: Magyar Szó Ktf. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre (belföldre): 700 dinár n Előfizetés külföldre (Európa országaiba): 1875 dinár vagy 32 euró n n Előfizetés egy évre (Európán kívüli országokba): 3250 dinár vagy 50 US $ n
2
Június „Egy, kettő, mars ki veletek, ez itt a Tulipán Hotel, hol kitűnő bor kapható, s remek méz, ez túl fényes hely.
Egy, kettő, mars ki veletek, aki csak zöldséget szeret, a sarkon túl a Répához címzett fogadóba mehet!” Ida Bohatta Fordította: Csillag Éva
3
Homokvár
Barkács
Papírsárkány
Pisti keze csupa sár, készül a nagy homokvár: bástya, torony, felvonóhíd, várárok és benne sok víz! Tetejére zászló kéne, és hogy öcskös egy darabig rá ne lépjen az egészre! Lévay Erzsébet Homola Angéla, 2. osztály, Muzslya
Vajda Sztella, 6,5 éves óvodás, Szabadka
Homokozó Tele vízzel van egy vödröm, az udvaron meg egy gödröm, ha a vizet beletöltöm, üres lesz megint a vödröm.
Na de lesz egy tavam nekem, növényekkel beültetem, körberakom kavicsokkal, kibélelem friss homokkal,
halak laknak majdan benne, őket nevelgeti Lelle; senki más, mint én magam. Ilyen lesz az én tavam. Nyulász Péter
4
Papírhulladék van minden háztartásban. A kiolvasott újság, a tisztán maradt csomagolópapír, de még a használt zacskó is alkalmas valamire. Biztosan csinált már magának mindenki papírcsákót, repülőket, hajókat, forgót stb. A sárkányozás mindig igazi fiújáték volt. Egy igazi papírsárkány elkészítése dicséretre méltó teljesítmény, az üzletben néha kapható repülő csodák soha nem érhetnek fel vele. A nagyobb sárkányok vázához nád kell, a kisebbekéhez hurkapálca, esetleg szívószál. Kötözzük össze a váz merevítő szálait középen vékony spárgával vagy horgolócérnával, majd a szálak végén feszítsünk ki körben spárgát. Az így elkészített sárkányvázat fektessük rá selyem vagy újságpapírra. Rajzoljuk körül, és a papírt a váznál 2 cm-rel nagyobbra szabjuk ki, és sarkait alakítsuk ki a rajz alapján. Ezt a 2 cm-es csíkot azután hajtsuk át a spárgán, és ragasszuk le. A sárkány vázát is rögzítsük rá a papírra ragasztószalaggal. Vastag horgolócérnára vagy vékony spárgára kötözzünk fel keskeny csíkokra vagdalt, színes papírszalvétát, esetleg krepp-papírt. Ez lesz a sárkány farka. A röptetőzsinórt a rajz szerint erősítsük fel.
Elő, sárkány Elő, sárkány, elő, labda, szállj az égnél magasabbra. Gyere, állj be a csapatba, estig ne is hagyjuk abba.
Vár a víz, és vár a partja, vár a nyári rét, a tarka, szívünk boldog, bőrünk barna, ki erre fut, ki meg arra. Csukás István
5
Hét nap A világ végén is túl három lépéssel, de az is lehet, hogy néggyel, volt egy rét. Ezen a réten toronymagas fűszálak nőttek, olyan selymes, puha fűszálak, hogy nem csoda, ha a Nap is idetért éjszakai nyugovóra, s itt aludtak nappal a Hold és a csillagok. Itt lakott a hét világlusta is: Vasárnap, Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat. Évről évre itt hevertek a toronymagas fűben, még csak játszadozni se akartak a vidám csillagokkal, hiába hívták őket. Ezért aztán egyik este a Nap magával hívta régi barátját, a Szelet. Először megvendégelte finom vacsorával, aztán elmondta neki, milyen hét világlustája koptatja itten a füvet. Ő már nem tud mit csinálni velük, talán a Szél kitalál valami okosat. – Előbb alszom egyet – felelte a Szél –, mert kilenc hegyen, hatvanhat erdőn és ki-
lencvenkilenc folyón repültem ma keresztül, s bizony elfáradtam egy kicsit. Ha kipihentem magam, majd csak megmozgatom ezeket a lustákat. Ezzel aztán bebújt a toronymagas fűbe, és elaludt. Hajnalban, mikor még a Nap is aludt s a Hold még lámpással járt a messzi városok felett, a Szél már talpon volt. Egyenest a hét lusta felé tartott, s akkorát fújt az egyikre, Hétfőre, hogy az mentem repülni kezdett. Repült, repült, meg sem tudott állni másnap hajnalig, akkor aztán holtra fáradtan visszarepült a rétre. Nosza, rögtön körülfogták testvérei, és kérdezgették, hol, merre járt, hol, mit látott. Nem is győzték hallgatni, annyit beszélt Hétfő:
Árva Zsófia, 2. osztály, Királyhalom
6
Beszédes János, 5,5 éves óvodás, Zenta – Hej, ezt se hittem volna, kedves testvéreim, mi minden látnivaló van a nagyvilágban! Tengerek, erdők, hegyek, városok, falvak! S mennyi ember! Több, mint ahány fűszál van ezen a réten! – Hát ezt már én is látni akarom! – kiáltotta Kedd, s azonnal nekiindult a világnak. Alig várták a testvérei, hogy újból hajnal legyen, s visszajöjjön. Mikor aztán visszaérkezett, ő is olyan csodálatos dolgokról mesélt, hogy most már Szerda is rászánta magát az útra. Már éppen indulni akart, mikor Kedd utána kiáltott: – Vigyél valamit az embereknek, mert folyton így sóhajtoztak felém: „Megint egy nap, és nem hozott semmit…” Törte a fejét Szerda, hogy mit vigyen az embereknek, de nemsokára elhatározta, hogy visz nekik egy jó, kiadós esőt. Telerakta a batyuját jó kövér felhőkkel, s olyan eső szakadt másnap a földekre és a kertekre, hogy az emberek nem győztek hálálkodni, mert bizony már nagyon nagy szükség volt az
esőre. Boldog is volt Szerda, s hazajövet el is hencegett testvéreinek, hogy minden ember őt dicsérte. Csütörtök se hagyta magát. Ha ennyire szeretik az emberek az esőt, hát majd ő is visz nekik, de kétszer annyit, mint az öccse, Szerda… Na hiszen lógott is az orra, mikor másnap hajnalban visszatért! Elpanaszolta, hogy minden ember szidta őt, hogy: „Brr, de csúf Csütörtök! Már megint esik az eső!” – Hát akkor én napsugarat viszek – határozta el Péntek, s nem is bánta meg, mert világszerte így beszéltek az emberek: – De szép napsugaras idő van ma!… Aztán Szombat, majd Vasárnap következett. S azóta is, mióta világ a világ, mindig szép sorjában útra kelnek a napok, utána pedig kipihenik magukat a toronymagas, selyempuha fűben. Zelk Zoltán
7
Napról napra a természetben * Gyógynövények begyűjtése: bodzavirág (köhögéscsillapító), hársfavirág (meghűlésre), szárítása * Teljes létszámban jelen vannak a bogarak, a lepkék, illetve hernyóik, a legyek, pókok és a szúnyogok.
PÓKFIGYELŐ
A következőképpen figyelhetjük meg a pók hálószövését és táplálkozását. Egy lapos edénybe állítsunk homokkal töltött gyógyszeres üveget. A lapos edényt töltsük fel vízzel, hogy a pók meg ne szökhessen. Az üvegbe szúrjunk egy pálcikát, amelyre hét egymással párhuzamos oldalágat erősítettünk. Az ágakat úgy kell elhelyezni, hogy rövidebbek legyenek mint a lapos edény méretei. A függőleges és a vízszintes pálca találkozási pontjára tegyünk egy levágott borítéksarkot, amely a pók rejtekhelye lesz. A szabadból befogott pókot tegyük az egyik ágra. Egy ideig keresi a menekülés útját, majd elbújik a rejtekhelyére. Megnyugvás után nekilát a hálószövésnek. Megfigyelhető: a pók mozgása, a háló szövése, a légyvadászat. Érdemes nagyítóval vizsgálódni.
Környezetvédelem
Óvjuk meg a folyókat! Tudod-e, hogy tőled is függenek a tengerek, a folyók, a tavak? Bárhol élsz, cselekedeteid kihatnak arra, hogy mi történik ezekkel – és hogy mi történik a víztől függő állatokkal, például a halakkal. A folyókba, tengerekbe dobott műanyag zacskók és más műanyagtartalmú hulladékok évente egymillió élőlényt ölnek meg. A madarak és halak néha összetévesztik a kis műanyagdarabokat az élelemmel és megfulladnak tőlük. A folyó és patak színe és szaga sokat elárul arról, ami vele történt. A zöld színű víz jelent-
Mi a teendő? • Ne szemetelj a folyóparton! • Ha a partra mész, vigyél magaddal egy szemeteszsákot is. Töltsd meg hulladékkal, kösd össze a zsák száját, és dobd a szeméttárolóba. • Vigyázz, hogy a kutyád ne hagyja az ürülékét a vízben vagy a vízhez közel! Az állati ürülék is szennyezi a folyókat. • Ültess fát a barátaiddal! A part menti fák megvédik a talajt az elmosódástól és védik a víziállatokat is.
Járj utána! Minden évben parti nagytakarításokat rendeznek világszerte. Ha többet szeretnél erről megtudni, írj levelet a „Tisztítsuk meg a Földet” magyarországi szervezőjének:
A vizekben szitakötőlárvák nyelik a kicsi halivadékokat. A halak nagy szaporaságukkal védik fennmaradásukat.
Magyar Cserkészszövetség, 1519 Budapest, Pf. 39)
Állathangok felismerése: Vadgalamb: „túdom-túdom” „bokorba-bokorba” Rigó: „Mi jó, mi jó, érik a dió” Fecske: „Csicseri-ficseri Kicsit a kicsiknek Nagyot a többinek”
8
Fürtön Dániel, 2. osztály, Muzslya heti azt, hogy algák vannak a vízben. Az algák minden más élőlény számára megnehezíthetik a vízben való létezést. Az iszapos víz azt jelenti, hogy túl sok a szennyezés a vízben. Ilyenkor a halak nehezen tudnak lélegezni. Több növényre van szükség a part mentén. A csillogó réteg a víz színén olajszivárgást mutat. Ez méreg, meg kell akadályozni a vízbe kerülését. Ha hab van a víz tetején, azt jelenti, hogy a lakásokból vagy gyárakból mosószer került a vízbe.
Komlódi Heléna, 1. osztály, Muzslya
9
Csukástó Egyszer régen, amikor még több volt a hal, mint a horgász, és nem volt a folyók mentén ekkora nagy sürgés-forgás, élt a kicsi csíki Oltban, élt egy csuka, hasonlót még én se tudnék kitalálni, hogyha horgászember volnék. Nem is élt, de uralkodott. Ő volt a halak királya: se hálónak, se horognak nem volt hozzá bátorsága. Nemcsak félték, tisztelték is, mert nagylelkű és kegyes volt: szúnyogon meg moszaton élt, testvérhúsba sose kóstolt. Úszta, járta birodalmát Domokostól le Bükszádig. Védelmezte népét s annak porontyait és ikráit. De leginkább Tusnád táján szeretett elidőzgetni, hol a szikla a kis Oltot majdnem-majdnem megrekeszti. Ha elfáradt, ott pihent meg, ott a víz is, mint a kristály, s a vízből is tisztán látta a fenyőket fönn a sziklán. Ahogy telt az idő, s ő is lassacskán mind öregebb lett, s az úszkálás: föl-le, föl-le, lassacskán mind nehezebb lett, hovatovább mind gyakrabban bámulta a fenyőfákat.
10
Gondolt egyet, és fővárost alapított ott magának. „Jó is lesz így, öregedő uszonyaim mit fárasszam, mikor úgyis itt folyik át egész hosszú birodalmam. Igen ám, de épp az a baj: folyton folyik az országom, és nekem, hogy itt székeljek, folyton-folyvást kell úszkálnom.” Szerencsére jött a tavasz, és a kis Olt úgy megáradt, hogy nem fért át a szoroson, s majd ellepte a fűzfákat. Jött aztán az apasztó nyár nagy meleggel, de hiába, ott maradt a fűzfák között az Olt egy kis darabkája. Csillogott, akár egy kastély, ez kellett a mi csukánknak! Átevickélt a szép tóba, s lefoglalta palotának. És azóta Csukástónak hívja minden vízi s földi, hetedhét országból szoktak odajárni gyönyörködni. Mondják, hogy az öreg csuka lemondott a királyságról, s mai napig ott éldegél szerényen a nyugdíjából. Kányádi Sándor
11
Barkács
A négyzetháló segít átmásolni a halacskát. Ki is színezheted a rajzod.
12
Halhajtogató
Hajtogass halacskát négyzet alakú papírból. A számok mutatják a munka menetét. Ha többet készítesz, fel is függesztheted a nyitott ablakba.
13
A hal és a tavi kagyló
Állatvilág
A delfin A delfinek valóságos akrobaták A delfinek elsősorban tengerben élő emlősök, de olykor előfordulnak édesvízben is. Csapatokban élnek, a tenger mélyéről szerzik táplálékukat: tintahalakat, halakat – például makrélát esznek. Gyakran feljönnek a felszínre levegőt venni a koponyájuk tetején lévő légzőnyíláson keresztül. Nagyon intelligensek, és kedvelik az ember társaságát. A nősténynek a párzás után kb. 11 hónappal egyetlen kicsinye születik. 5-6 hónapig szoptatja, míg a kicsinek ki nem nőnek a fogai. Hogyan tájékozódnak a delfinek? A delfinek nem látnak igazán jól. Úgy tájékozódnak, hogy az emberi fül számára érzékelhetetlen ultrahangokat bocsátanak ki, amelyek akár a legkisebb akadályba ütközve is visszaverődnek. Így a delfinek biztonsággal tájékozódnak.
14
Svertecki Dávid, 1. osztály, Muzslya Miért vannak veszélyben a delfinek? A delfinek rendszerint egy-egy tonhalraj fölött úsznak, mivel a tonhalak cápát észlelve azonnal menekülni kezdenek, riasztva ezzel a delfineket is. Ezáltal nagy veszély fenyegeti őket, mert a halászok jól tudják ezt, így ahol delfineket látnak, kivetik hálójukat. Sok delfin kerül a halászok hálójába, és pusztul el emiatt. A tenger alatti robbantásoknak és a vízszennyezésnek is számos delfin esik áldozatul.
Egy tavacska mélységes mélyén egy halacska úszott a hínárosban. Hirtelen keskeny nyílást vett észre oldalt. Odaúszott, hogy belenézzen. A rés összezárult. „Aha” – gondolta a halacska –, „akkor itt lakik valaki, és bizonyára fél tőlem. Elő akarom hívni.” A közvetlen közelébe úszott, és azt mondta: – Hé, te, aki odabent kuksolsz a héjadban, gyere ki, nem haraplak meg! A kagylóból halk dörmögés hallatszott: – Mit csináljak odakint? Én jobban szeretek itt bent. – Gyere csak ki, meg szeretném nézni a szép farokuszonyodat. – Nincs farokuszonyom – dörmögte a kagyló. A halacska nem hagyta őt nyugton: fölöttébb szerette volna előcsalogatni a héjas állatot. Így szólt hát: – Na gyere hát ki, akkor örülhetsz az én csillogó pikkelyeimnek! – Nincs szemem – felelte a kagyló. A halacska izgatottan úszkált körülötte, és így kiáltott fel: – Mit higgyen az ember, ha se farkad, se pikkelyed, se szemed nincsen? Nincs is egyebed, mint ez a két hártyás héj?
– Van egy vízi álmom – szólt halkan a kagyló –, ezt el nem cserélném a farkadért. – Ó, meséld el nekem – kérlelte a halacska. A kagyló így szólt: – Elmesélni nem tudom. Mindennap megfestem ezt az álmot a héjam falára; ebből szívesen mutatok neked valamicskét, de azután hagyj békén. A kagyló óvatosan nyitotta széjjel két héját, és belsejében a halacska csodálatos színek csillámlását látta: pirosat, zöldet, kéket, lilát… csupa titkos fényt és csillogást. „Ó, mint a szivárvány a vízesés felett!” – ezt akarta kiáltani; ekkor azonban újra bezárult a kapu, olyan halkan, ahogy kitárult. A kagyló könnyedén oldalára feküdt, és fekve is maradt mozdulatlanul. A halacska azonban a kagyló közvetlen közelében megérezte uszonyával, mint áramlik leheletfinoman a víz ki- és be a kagyló vízi álmába. Még sokáig lebegett a kagyló körül, ami kívülről homokosnak és szürkének látszott, belsejében azonban a legszebb csodát rejtegette, amelyet a halacska valaha is látott. Jakob Streit Fordította: Gangóné Szabó Klára
15
Miért nem fulladnak meg a halak a vízben? A halak nem tüdővel, hanem kopoltyúval lélegeznek. A kopoltyú a vízből teremti elő a halak szervezetének szükséges oxigént éppúgy, mint a szárazföldi állatoknak a tüdő. A kopoltyú a levegőt (amely oxigént tartalmaz) beengedi, a szén-dioxidot pedig ki. A kopoltyúnak csak a víz által elnyelt levegőt kell kibocsátania a hal testébe, a vizet nem. Levegő úgy kerül a vízbe, hogy fúj a szél, hullámzik a víz, és még az eső is sok levegőt sulykol bele a vízbe.
Miért kell megmosni a gyümölcsöt? A gyümölcsfákat többször is permetezik, nehogy férges legyen a termés. És ezek a növényvédő szerek megtapadhatnak a gyümölcsön. A permetlé pedig mérgező anyag! Az eső mindezt nem mossa le a gyümölcsről. Ezért kell fogyasztás előtt alaposan megmosni. Ha nincs módunk rá, hogy megmossuk a gyümölcsöt, akkor jó alapos dörgöléssel szép fényessé lehet tenni. A citromot se vágd fel mosás nélkül, különben beteg lehetsz még a limonádétól is.
Miért nem lehet a Napba nézni? A szem sok mindent kibír, de mindent nem. A nap túl erős fénye megvakíthat bennünket. Szemünk fényszabályozója a pupilla. Ha árnyékba lépünk, a pupilla kitágul; ha kilépünk az árnyékból, a pupilla ponttá zsugorodik össze. A természet jóvoltából a szem meg tudja védeni magát a túl sok fénytől. Éppen ezért hozzá kell szoktatni a fényhez. A pupillát mozgató izmok megerősödése, gyors
16
váltásra való készsége megvédi a szemet a fölös fénytől. Persze a Napba nézni nem szabad, hiszen megvakulhatunk tőle. A fénnyel jó barátságot kötni bölcs dolog.
A delfin vígan lubickol a tengerben, csak éppen a hullámok hiányoznak a vízből. Rajzold meg őket!
Kérdezz – felelek
17
Paripám csodaszép Pejkó – Rózsa Viola, óvodás, Magyarkanizsa
Vízi világ – Nagy Adrien, 6 éves óvodás, Zenta
KISKÉPTÁR
Anyák napi köszöntő – Mihalecz Erika, 5 éves óvodás, Péterréve
Anyukánkat köszöntjük – Mihalecz Dóra, 5 éves óvodás, Péterréve
Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony Papp Szimonetta, 5,5 éves óvodás, Zenta
Az én anyukám – Paska Balázs, 2. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
18
Tavasz – Rácz Szabó Anett, 7 éves óvodás, Topolya
Séta anyuval – Szabó B. Anett, 5 éves óvodás, Péterréve
Paripám csodaszép Pejkó – Orosz Evelin, óvodás, Magyarkanizsa
19
Játék
Gyümölcsös
Gyümölcsszínező
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdaember, és annak egy szép gyümölcsöse. A gyümölcsösben sokféle gyümölcs termett: alma, körte és banán… A gazda azonban lusta volt, és nem szeretett fára vagy létrára mászva szüretelni. Várt, míg erős szél nem kerekedett. Akkor aztán beszaladt a gyümölcsösbe, és annyi lehullott gyümölcsöt szedett össze, amennyit csak bírt, lehetőleg úgy, hogy közben a fejére ne pottyanjon egy-egy hersegő zöldalma vagy egy nehéz banánfürt… Annyira azonban nem volt gyors, hogy minden gyümölcsöt összeszedjen, ezért mikor meghallotta, hogy északi szél támad, mindig előre elhatározta, hogy milyen gyümölcsöt fog gyűjteni, hogy aztán eladja a hetivásáron. A gyerekek nyújtott lábbal körbe ülnek. Ők a gyümölcsöskert fái, a lábuk a fák gyökereit jelképezik. (Figyeljünk arra, hogy a lába mindenkinek a képen látható módon feküdjön a földön.)
Menjünk körbe, és ragasszunk mindenkire egy-egy gyümölcsnevet: alma, körte, banán stb. Utána így szólunk: „Nagy szél kerekedik, lefújja az összes… ALMÁT!” Minden olyan gyerek, aki „alma”, feláll és körbeszalad a körön belül, vigyázva, hogy átugorja a többiek lábát. Mindegyik alma az előtte futó almát akarja utolérni, de közben vigyáz, hogy hátulról meg ne fogják. Ha megfognak egy almát, az gyorsan a kör közepébe szalad (a gyümölcskosárba), és ott várja, hogy a többi alma is odakerüljön. Végül a helyükre ülnek. Ekkor a játékvezető új kört indít. „Megint szél kerekedik, lepotyog az összes… BANÁN!” Így folytatódik a játék.
20
1 – narancssárga 2 – piros
3 – sárga 4 – zöld
5 – lila 6 – barna
7 – fehér
21
Gyümölcscsaládok Az őszibarack magja könnyen felnyílik, ilyenkor előtűnik puha bele. Hasonlítsd össze a görögdinnye magjával!
Lekvárfőzés Magad is elkészítheted a reggelihez a finom eperlekvárt.
CSONTHÉJAS GYÜMÖLCSÖK cseresznye
őszibarack olajbogyó
szilva
FELNYÍLÓ CSONTHÉJASOK
sárgabarack
dió
szelídgesztenye mogyoró
Gyümölcspasszírozóval törj át 1 kg megmosott, lecsumázott epret!
A gyümölcspépet töltsd át egy fazékba, tegyél hozzá 1 kg cukrot!
Lassú tűzön, állandóan kevergetve főzd 10 percig!
Hagyd egy kicsit hűlni, majd töltsd üvegekbe!
APRÓ MAGVAS GYÜMÖLCSÖK banán kivi
körte
füge alma
szőlő
görögdinnye
birskörte
Miért színes a gyümölcs? Csak azok a növények maradtak fenn az évmilliók folyamán, amelyek magvaikat el tudták juttatni mind messzebbre és messzebbre. Van, amelyiknek a magját a szél viszi, mint például a gyermekláncfűét, van, amelyikét a többi élőlény. Ilyenek a gyümölcsfák is. Az élőlényeket messziről odacsalogatja a sokat ígérő szín, és mivel a gyümölcs íze is jó, elviszik, magjait pedig elhullatják. A napfény érleli azokat a vegyi folyamatokat a gyümölcs héjában, amelyek színeit adják.
22
Melyik gyümölcsre gondolok?
• Piros, gömbölyű, savanyú. • Kemény burokban finom bél. • Nagy, mint egy focilabda, zöld vagy sárga. • Sok piros bogyó egy fürtben.
23
Charlie eperkompótja
– Kérjük kedves látogatóinkat, hogy húzódjanak a zárt épületbe, biztonságos helyre! Az állatkerti hangosbeszélő egymás után többször bemondta ezt a felhívást. Hamarosan kiderült a riadalom oka: Charlie (olvasd: Csarli), a hím csimpánz kiszabadult! A Majomház kedvencei a csimpánzok. Ketreceik előtt télen-nyáron sokan állnak, figyelik életüket, mulatnak mozgásukon, sokszor rossz gyerekre emlékeztető csínyeiken. A kamasz hím csimpánz Sziszivel, a csimpánzlánnyal él együtt, egy ketrecben. Jól megvannak, bár Charlie időnként fitogtatja az erejét, és „dühöngést” rendez.
24
Miből is áll a műsor? Charlie szőre égnek mered, egyre szaporábban rohan körbe a ketrecben, majd óriási ugrásokkal egyik oldalról a másikra röpül. Közben döngő ütéseket mér a falra, a mennyezetre, a rácsra, mindenre, ami a keze ügyébe akad. Sziszi ilyenkor visítva menekül előle. A roham olyan hirtelen ér véget, ahogy jött. Charlie leül, csendesen néz maga elé. Ő a megtestesült ártatlanság, nem is tudja, hogy ki dühöngött ebben a Majomházban. Másik nevezetes csínje a köpködés. Ez a csínytevő majom most új játékot talált magának. Észrevette, hogy az egyik ajtó
lakatjai nem zárnak olyan erősen, mint korábban. Gondosan titkolta felfedezését, mindenesetre az ápolók eltávozása után teljes erejéből rángatni kezdte az ajtót. A két lakat engedett, az ajtó kinyílt, és Charlie hatalmas ugrással a szabadban termett. Elégedett makogással két lábra emelkedett, majd leereszkedett, és elindult a fák felé. Az ott álldogáló flamingók riadtan menekültek a világ négy tája felé. Charlie fogait vicsorítva, elégedetten nyugtázta a riadalmat. És már indult is a főkapu felé. A kapus gyorsan becsukta a vaskaput, és ő is biztonságos helyre húzódott. Charlie-t a kapu nem zavarta. Egy mozdulattal fellendítette magát a kerítés tetejére, és az utcán termett. A kert előtt várakozó taxik vezetői dermedten bámulták a fekete, szőrös jelenséget. A majomnak azonban nem tetszett az utcán haladó autókaraván, gyorsan visszaugrott a biztonságot jelentő kertbe. Lassan elindult a Japánkert felé. Azért néha elbizonytalanodott, egy kicsit félt is. Az Állatkert gyakorlott személyzete egy percig sem késlekedett. Előkerültek a kábítópuskák, és észrevétlen a tétovázó majom nyomába eredtek. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. És ekkor jelent meg a majmok főápolója az üres téren. Kezében jókora konzerves doboz és egy kiskanál. Nyugodtan közeledett a vakarózva üldögélő csimpánzhoz, és csendesen nyújtotta felé a kanalat. – Nézd, Charlie, eperbefőtt! A hatalmas majom egészen felderült. Mozdulatai megszelídültek, puhán, finoman nyúlt a főápoló keze után, és már nyújtotta is a nyelvét az eperkompótért. Az ötödik-hatodik kanál után csendesen felállt, két lábra emelkedett, megfogta a főápoló kezét, és nyugodtan, engedelmesen visszasétált a ketrecbe. Holdas Sándor Gyere velem az Állatkertbe! című könyvéből
Eperfán forró porba hullik az eper ha leesnék mi lenne velem? Gál Teca eldobná a bögréjét Bandár Tóni csillogó tölcsérjét egy kis tücsök a fülembe ülne és estélig szépen hegedülne Domonkos István
25
Az aratás 1. A kalászemelő felállítja a fekvő gabonaszárakat.
4. Ez a gyorsan forgó henger a cséplő rész: elkülöníti a magokat.
Amikor a gabona szeme is, szára is érett, száraz, levágják és betakarítják: ez az aratás. A búzát júliusban vagy augusztusban aratják. Az aratógép egyben cséplőgép is: kiveri a kalászból a gabonaszemeket, a szárat pedig egészben vagy felaprítva bocsátja ki. 5. A tartály megtelt, a búzaszemek a szállítócsövön keresztül a pótkocsiba hullanak.
6. A kalász nélküli szárakat az aprító feldarabolja, és azok visszahullanak a földre.
2. A felszívott szárakat a gép belső kései feldarabolják. 3. A darabolt gabonaszárakat szállítószalag továbbítja.
26
27
Aratás a múltban Amikor még nem volt arató-cséplő gép, az aratáshoz és a csépléshez a gazdának sok embert fel kellett fogadnia.
Népszokások
Június – Szent Iván hava A hónap jelképe: sárgászöld ruhás repülő iú, fején éretlen kalászkoszorúval, kezében a hónap terményeivel teli tál (lásd a borítón).
Június 21. A csillagászati nyár kezdete
Június 29. Péter és Pál napja Az aratás kezdete.
Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja.
IDŐJÓSLÁS
A kaszás élesre fent szerszámmal, a kaszával vágta a búzát. A nők összeszedték és szoros kévébe kötötték a kalászokat.
A cséplőgép feltalálása óta a cséplés kevésbé volt fárasztó.
Június 24. Szent Iván napja, Keresztelő Szent Jánosnak ünnepe Régi szokás a Szent Iván-éji tűzgyújtás. Örömtűz ez, fényt megtartó, gyógyító tűz. A máglyát a szokásos tűzrevalón kívül illatos virágokból és növényekből rakták. Az ünnep fénypontja a tűzugrás. Átvitt értelemben annyit jelentett, hogy a Nap mindig olyan magasra „ugorjék”, mint e napon.
Az érett gabonaszemeket cséphadaróval verték ki a kalászból.
28
* A reggeli mennydörgés esőt hoz vagy szelet. * Hogyha Medárd (június 8.) pityereg, negyven napig csepereg. * Szép idő lesz, ha – a disznó sokáig heverész a sárban – magasan repülnek a fecskék – késő este is szól a kakukk – hangosan és sokáig kuruttyolnak a békák.
Szélfajták nyáron BOSZORKÁNYSZÉL – kavarog, nagy esővel jön SÁRKÁNYSZÉL – visító, ordító szél
Szilágyi Loretta, 5,5 éves óvodás, Zenta
29
A Nap Most pedig figyeljük meg a Napot! A Nap egy csillag. Évmilliárdok óta állandó robbanások színhelye.
Nézzük meg közelebbről a Napot! A nap felszíne egy hatalmas grépfrút héjához hasonlít. Ez a grépfrút folyton mozog és tüzet okád, mint egy sárkány!
Vigyázz, soha ne nézz bele a Napba! Árt a szemednek, még napszemüvegben is! A Napból kinyúló anyagfelhő
Napfolt, kissé hűvösebb övezet
Kormozz be gyertyával egy üveglapot, azon keresztül figyeld meg a Napot! Hatalmas, forró gázbuborékok jelennek meg a felszínen, majd szétoszlanak, és újak lépnek helyükbe.
gázbuborékok
A Nap középpontjában irtózatos a forróság: 15 millió fok! Képzelheted, micsoda kályha! A nagy erejű robbanások gázt lövellnek ki többezer kilométer távolságra. A gáz lángnyelvekben ereszkedik vissza.
30
31
Egy forró napon Peti felült a kombájnra, Mićo a traktorba, és aratni mentek. Mikor a hegyesi határba értek, s eldöcögtek a földhöz, Peti beparkolt a parcellába, és mély hangon odaszólt Mićónak: – Gyerünk! Előbb készen leszünk! Meghallotta ezt a morcos hangot a mezei nyúl, a hörcsög és az egérke, akik a búza között rejtőztek el. Megrémültek és megdermedtek, mert a Favorit kiskombájn elindult rémisztő hangon. – Mi lesz velünk? – suttogta ijedten a hörcsög, és behúzta fejét. – Mi, ugyan mi? Megmenekülünk. Inaljunk abba a kukoricásba, oda szembe, ott nem érhet bennünket baj. – Ne legyél olyan biztos abban, Jenőkém! Te nyúl vagy és fürgék a lábaid. Mi nem vagyunk annyira gyorsak, mint te! – rémüldözött egér Manci. – Miért vagy úgy elkeseredve, Frédi hörcsög? – Jenő! Ezek az emberek azzal a nagy pufogó géppel megölnek bennünket! – Ne nyafogjál, Frédi. Nem ölnek meg, csak learatják a búzát. – Elég a beszédből! Mindjárt itt van az a gép! Gyertek, szaladjunk át, amíg nem késő! – mondta Jenci, és rajtra készen állt. – Igaza van! Én is megyek a kukoricásba! – jelentette ki Manci. – Akkor én is – nyugodott meg Frédi. – Futás! Rajta! – kiáltott Jenő. Átfutottak a kukoricásba, és időben megmenekültek. Mindenki nyugodtan lihegett. Este aztán a kombájn elment. Peti visszadöcögött Mićo birtokára, leparkolt, és másnap újra munkához látott. Majlát Edit, 4. e osztály Csáki Lajos iskola, Topolya
32
Surján Viktor óvodás, Zenta
Csodatündérek nyaralása Nagy az izgalom a törpék földjén! Bizony Fikusznak, a varázsló törpének újra meg újra el kell mesélnie, mit is mondott a csodatündérek királynője. – Nemsokára hat csodatündért küldök Törpefaluba vakációzni! Ilyen se volt, mióta világ a világ. Képzelhetitek, milyen nagy izgalommal és buzgalommal dolgozik minden állat, minden törpe, hogy a vendégek házát felépítse. A nagydíj azé a hat csodatündéré lett, akik a leggyorsabban találták meg a Zöld Labirintuskert kijáratát. Mindjárt elárulom nektek, kik voltak a legügyesebbek: Rózsa, a kövér tündér; Kála, a gyönyörű tündér; Tulipán, a piros tündér; Csalánka, a csúf tündér; Százszorszép, a mosolygós tündér; Ibolya, a bátor tündér. – Jó mulatást! – kiáltotta a csodatündérek királynője. Jól érezte magát a hat csodatündér a törpék földjén. Jövőre is versenyezni fognak, hogy ők mehessenek a törpék földjére. Fenyvesi Anna Zsófia, 4. c osztály Csáki Lajos iskola, Topolya
A kis mackó Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis mackó. Úgy hívták: Brumi. Brumi egyszer kiment a rétre. Vitt magával egy lepkehálót is. Talált is egy szép lepkét. A lepke szép tarka volt. Gondolta, jó lenne megfogni. Elkezdte zavarni, de a lepke csak repült. Aztán a lepke hirtelen elkezdett jobbrabalra szállni. Szegény Brumi azt se tudta, jobbra vagy balra csapjon a hálóval. Aztán a lepke megsajnálta Brumit. Óvatosan a vállára röppent. A maci rámosolygott, megpróbálta megsimogatni. A lepke az ujjára szállt. Így lettek barátok Brumi és a lepke. Tápai Ramóna, 1. osztály Bácsgyulafalva
Kösd össze a számokat 1-től 29-ig, s megtudod, mit néz Palkó.
Aratás
Melyik kulcs nyitja a lakatot?
Mesepályázat
33
A kutyám
Takács Igor, 1. osztály, Kizúr István iskola, Szabadka
Faragó Rolland, 1. osztály, Martonos
Lapzártáig a következő óvodások és iskolások meséi, rajzai érkeztek a Mézeskalács címére: Zenta, Bóbita óvoda: Sós Császár István, Surján Viktor, Vörös Kata, Horváth Aleksandra; Szivárvány óvoda: Piri Pál; Szabadka, Kizúr István iskola, 1. d osztály (tanítónő Ignác Hajnalka): Terek Dániel, Ábrahám Dávid, Mák Marcell, Krakovszki Henriett, Bojcsity Melissza, Báló Lilla, Illés Szandra, Szerencse Dávid, Romity Béla, Péter Dániel, Veres Dániel, Joszimovity Eleonóra, Papp Noémi, Kosányi Benjámin, Takács Igor, Tót Márió, Fehér Tímea; Majsai Úti óvoda (óvónő Gyurcsik Katalin): Tót Emese, Vajda Sztella, Kovács Júlia, Nagy Dalma; Péterréve, Labud Pejović óvoda (óvónő Mihalecz Éva): Jovanović Božidar, Kapornai József, Balassa Szilvia, Mészáros Kszénia, Péter Györgyi, Virág Bálint, Szabó B. Anett, Solymosi Kornél, Pergel Kata, Urbán Boglárka, Balassa Éva; Martonos, 1. osztály (tanítónő Obu Anikó): Túrú Emese, Prenkpalaj Katarina, Ágoston Annabella, Faragó Rolland, Fejős Nelli, Turuc Katarina, Dencs Gábor; 3. osztály: Márki Annamária; Temerin, Kókai Imre iskola, 2. a osztály: Gavran Emma, Komenda Enikő, Paska Balázs, Magyar Rita, Lócz Eszter; Tornyos, 1. osztály: Szeles Elizabetta; Magyarkanizsa, 2. e osztály (tanítónő Bajusz Rózsa): Remete Lolita, Nagy Péter, Tóth Kristóf, Nagy Regina, Pilisi Florentina, Bohata Ádám; Muzslya, 1.6 osztály: Bicók Tímea, Kürti Szendi, Mezei Szimóna, Visnyei Mihály, Sípos Nikoletta, Kelemen Tímea, Faragó Csilla, Márton Irma; 2.6 osztály (tanítónő Fárbás Repp Edit): Homola Angéla, Dudás Zsolt, Varga Róbert, Bogdán Szintia, Visnyei Angéla, Fehér Arnold, Báló Anita, Kapusi Lenóra, Emán Beáta, Ballai Krisztina, Margit Márta, Szarvák Leontina, Fazekas Edvin, Szarvák Zoltán, Sári Norbert; Zentagunaras: Nagy Kinga óvodás; Királyhalom, 2. osztály: Dobó Márk, Vukovity Krisztina, Vukovity Klaudia, Árva Zsófia, Kovács Kamilla, Danyi András; Torda, 2. osztály (tanítónő Sári Enikő): Manga Anikó, Csíkos Dániel, Detki Szuzanna, Kovács Anella, Kónya Roland, Raffai Imola, Simonovics Norbert, Dobai Anikó, Rontó Benedek, Dvorák Blanka, Csorba Emil.
A legkisebb fiú
Solymosi Kornél, 7 éves óvodás, Péterréve
Tót Márió, 1. osztály, Kizúr István iskola, Szabadka
34
Urbán Boglárka, 4 éves óvodás, Péterréve
Dencs Gábor, 1. osztály, Martonos
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akinek még a háza is kicsi volt. A kisfiúnak nem volt se apja, se anyja. Olyan kicsi volt ez a fiú, hogy még egy hangya is nagyobb volt nála. A kisfiú nagyon szomorú volt, mert még neve sem volt. Elnevezte magát Jancsinak. Egyszer kiment horgászni, és hallott egy hangot. Ez a hang nem akármilyen hang volt. Jancsi elindult a hang irányába. Egy kis sünikét talált. A sünike egy csapdában vergődött. Jancsi segített a süninek. Ekkor a süni megszólalt: – Kisfiú, ezért a jó tettedért teljesítem három kívánságod. Jancsi nagyon megörült ennek. Rögtön rá is vágta az elsőt: szeretne nagy lenni. Utána családot és boldogságot kívánt. Mindez meg is valósult egy szempillantás alatt. Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak. Bohata Ádám, 2. e osztály Magyarkanizsa
Mesepályázat Csalimese Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy világ, ahol pattogtak az emberek, az autók repültek. Egyszer elhatározták, hogy versenyt rendeznek, hogy ki tud nagyobbat ugrani. A győztes megkapja a leggyorsabb repülőautót. A legjobb versenyző átvette az autó kulcsát, és boldogan elszáguldott. Dobó Gábor, 2. e osztály Magyarkanizsa
Tavasz Ibolya fehér Ibolya kék Madárfütty szól Nyitni kék. Gólya és fecske Mind visszatért. Süt a nap és kék az ég. Rontó Benedek, 2. osztály, Torda
35
Pergel Kata, 5 éves óvodás, Péterréve
Kosányi Benjámin, 1. osztály, Kizúr István iskola, Szabadka
A kutyám
Turuc Katarina, 1. osztály, Martonos
Fejős Nelli, 1. osztály, Martonos Krakovszki Henriett, 1. osztály, Kizúr István iskola, Szabadka
Balassa Éva, 5 éves óvodás, Péterréve
Pilisi Florentina, 2. osztály, Magyarkanizsa
