47. Szórványkaraván. Az RMDSZ az Európai Néppárt fontos tagja november 21

1. 2008. november 21. 2008. november 21.

Szilágyság/47. www.hhrf.org/szilagysag/

47. Ára: 1 RON

Volt és lesz emlékmû Kárásztelken Egyszer volt, hol nem volt, Kárásztelek központjában, volt egyszer egy turulmadaras emlékmû. Kárásztelki õseink emeltették, az elsõ világháborúban elhunyt kárásztelki hõsök emlékére. Sokáig olyan volt ez számunkra, kárásztelkieknek, mint egy szép mese : szájról-szájra terjedt ennek a híre és lassan belefúrta magát a fülünkbe. A mese lassacskán legendává fejlõdött: elõkerült egy megsárgult fénykép és még ma is élõ szemtanúk, akik még látták, kezükkel érinthették ezt. A fénykép hátán, elkopott tintaceruzával írt rövid szöveg olvasható:,, Emlék az

országzászló és a hõsök emlékmûvének felszentelésekor. 1942. IX. 18-án.” Egy nyolcvan éves néni, Szabó Mária, pontosan emlékezett arra a neves napra, és elmesélte, hogy a felszentelés alkalmával még szépségversenyt is rendeztek, igaz, hogy nem az lett az elsõ, aki valóban a legszebb volt, hanem „valaki, akinek jobb vót a neve”. (Ejnye-bejnye, már akkor is volt „bundázás”, mai nyelven „protekció”... Lám-lám ez valami genetikai fene, amit lehetetlen kikezelni.) Sok kárásztelki ember abban az idõben még csak gyerek volt, tudomása van az emlékmûrõl, tudja, hogy hol állt, és azt is

tudja, hogy egy napon, az ötvenes évek elején, csak úgy eltûnt mint a kámfor. Volt –nincs. Azt is tudják, látták, hallották, hogy egy kárásztelki atyafi (a nevét is szokták emlegetni), parancsra vagy csak az átkos kortól fertõzött és túlfûtött buzgóságában lerombolta az alig néhány éve felszentelt emlékmûvet. Minden mesében, a rosszak mellett ott vannak a jók is. Akkor is voltak jó lelkek, akik segítettek az akkori kárásztelki plébános úrnak, Takács Jánosnak, megmenteni az emlékmûrõl azt a márványtáblát amelyen a háborús hõsök neve volt. A plébános úr sokáig rejtegette ezt, majd sikerült a Kálvária temetõ feszületének talapzatába beépíteni. Ma is ott van. Ha rövid ideig is, de volt már turulmadaras emlékmû a faluban… miért ne lehetne ma is?! Miért kellene még hosszú évekig legendaként vagy a megszokott mesebekezdéssel emlegetni? Örömmel vettük tudomásul, hogy sokan akarják, és ha valamit nagyon akarunk, és együtt akarjuk, akkor azt Isten segítségével meg is valósíthatjuk. Az elsõ lépést, az emlékmû alapkövének letételét, 2008..november 23-án vasárnap délben, a szentmise után szeretnénk megtenni, ünnepélyes keretek között, ahova szeretettel várunk minden kárásztelki és nem kárásztelki lakost. Tisztelettel: Faluvégi Róza

Az RMDSZ az Európai Néppárt fontos tagja Antonio López-Istúriz White-ot, az Európai Néppárt fõtitkárát fogadta kedden délelõtt, a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban, Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozó után a szövetségi elnök elmondta, a közelgõ parlamenti választásokról, illetve az RMDSZ és az EPP kapcsolatairól tárgyaltak. Az Európai Néppártnak érdeke, hogy tagpártjai minél erõsebbek legyenek, mutatott rá. „Örvendek annak, hogy az Európai Néppárt fõtitkáraként ma találkozhattam Markó Bélával, az RMDSZ elnökével: a Szövetség az Európai Néppárt fontos tagja”fogalmazott Istúriz. Az európai politikus hangsúlyozta: a Néppárt vezetõsége szoros kapcsolatokat ápol az RMDSZ-szel, annak vezetõségével, illetve a Szövetség európai parlamenti képviselõivel. Az együttmûködés folyamatos a választások ideje alatt és azon

6. oldalon Az RMDSZ képviselõjelöltje Szilágycseh körzetében

Seres Dénes

kívül is, de különbözõ brüsszeli találkozók révén is folyik a közös munka. Az EPP fõtitkára kifejtette, a november 30-

i választások elõkészületeirõl is tárgyaltak, és örömmmel állapította meg, hogy az RMDSZ térség egyik erõs szervezete. (Tájékpztató)

TÁMOGATÁSÁVAL

Választások: már nincs jogi akadály Az Alkotmánybíróság elutasította a NagyRománia Párt (PRM) fellebbezését, amelyben Corneliu Vadim Tudorék a választási kerületek kijelölésére irányuló kormányhatározat érvénytelenítését kérték. Ezzel a PRM végképp elveszítette a sürgõsségi kormányrendelet elleni perét, s az utolsó jogi akadály is elhárult a parlamenti választások megszervezése elõl. Ha a taláros testület másképp dönött volna, el kellett volna halasztani a parlamanti megmérettetést. Amint a párt alelnöke, Lucian Bolcaº kifejtette, rendeletével a kormány alapvetõ választási jogokat sértett meg. A politikus szerint a jogszabály megszegi a parlamentnek azt a határozatát, miszerint az egyéni választókörzetek lakossági létszáma tekintetében legfeljebb 30 százaléknyi különbség lehet. A kormány szerint ezzel szemben a különbségnek rendszerint 30 százalékosnak kell lennie. A kormány illetékeseinek véleménye szerint bár a Nagy-Románia Párt csupán a jogszabály két cikkelyét fellebbezte meg, voltaképpen valamennyi rendelkezésének alkotmányosságát vitatja. Egyben figyelmeztettek, a kormányrendelet alkotmányellenessé nyilvánítása lehetetlenné tenné a választások megtartását, következésképpen kormány és parlament nélkül hagyná az országot. Korábban mind az igazságszolgáltatási és semmítõszék, mind pedig a bukaresti táblabíróság alkotmányosnak mondta ki a vitatott kormányrendeletet. Cãlin PopescuTãriceanu miniszterelnök egyébként közölte, hogy amennyiben az illetékes szervek valamelyike helyt ad az a Nagy-Románia Párt óvásának, akkor a kormány nyomban törvénycsomag útján szerez érvényt rendelkezésének. (ÚMSz)

Szórványkaraván

9. oldalon Szilágysomlyó és Szilágycseh körzetének szenátorjelöltje

Fekete Szabó András

8. oldalon Az RMDSZ képviselõjelöltje Zsibó körzetében

Bálint Géza

Dancs Annamari és Tarján Pál koncertje Fellép a Kisbácsi Hagyományõrzõ Néptáncegyüttes Szilágy megye mûvelõdési otthonaiban Szombaton, november 22-én 16.00 órától Szilágysomlyón 20.00 órától Krasznán Vasárnap, november 23-án 16.00 órától Szilágycsehben 20.00 órától Sarmaságon

2. 2008. november 21.

Szilágyság/47.

Közérdekû

Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon november 24., hétfõ: Emma,Flóra,Euniké november 25., kedd: Katalin, Edina november 26., szerda: Virág, Árpád november 27., csütörtök: Virgil, Elemér, Szidónia november 28., péntek: Stefánia november 29., szombat:Taksony, Kamilla november 30., vasárnap: András

Fogadóórák A Zilahi Városi Tanács RMDSZ frakciója ezúton közli, hogy Sojka Attila alpolgármester minden szerdán délelõtt 10 órától fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban. Városi tanácsosaink: Bogdán Zsolt, Szilágyi Sándor, Deák Ferenc lakossági fogadóóráikat minden csütörtökön 16.00-18.00 óra között az RMDSZ városi székházában tartják! Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal. Szilágyi Sándor, az RMDSZ zilahi szervezetének önkormányzati alelnöke, városi tanácsos

Hasznos telefonszámok

Válságcsomag

Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser –non stop 0260-613000 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogysztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600

Január elsejétõl életbe lép a kormány ja. A intézkedések jogi alapját biztosító törvényekrõl még ezen a héten dönt a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A Tãriceanu-kabinet a következõ négy évben 10 milliárd eurót szán a gazdasági krízis megfékezésére. A válságintézkedésekkel többek közt megnövelné a lakásépítésre szánt összegeket, jobban támogatná a kis- és közép-vállalkozásokat és a mezõgazdaságot. A nemzetközi elemzõk szerint azonban csupán kampánycélt szolgál ez a válságterv. (erdély fm)

HOSU Szélvédõközpont GimaRom Dealer Szélvédõk és ajtóablakok árusítása, beszerelése Csomagtartók autóknak, buszoknak és kamionoknak Zilah, 1989. December 22. utca 96. szám. Tel/fax: 615511 Mob: 0744530939, 0766575383 e-mail: [email protected]

www.hhrf.org/szilagysag/

Meghívó „Ez az élet melódiája” (Ady Endre) A zilahi Silvania Fõgimnázium magyar tagozata szeretettel meghív miden szép iránti érdeklõdõt a 2008. évi Ady Endre vers- és prózamondó versenyre, amely november 22én, szombat délelõtt 10 órai kezdettel lesz megtartva iskolánk dísztermében. A versenyzõket és az õket elkísérõ tanárokat kérjük, hogy 9,30 órára érkezzenek meg, ugyanis ekkor lesz a regisztráció, a fellépés sorrendjének megállapítása. A nagyérdemû közönség idén is Adyversek lehetséges értelmezéseivel találkozhat, illetve a magyar irodalom alkotásai közül szabadon választott mûvekkel.

A szavalóverseny után, hozzávetõlegesen 13,30 - 14,00 óra körül Ady Endre mellszobrának megkoszorúzása az iskola elõtt 17,00 óra: az Atelier Z-ben ( a központban a taxiállomással szemben) - Bándi Dániel Dávid elsõ éves egyetemi hallgató fotótárlata ”Katarzis - redefiníció” címmel - Ady-reflexiók - Beszélgetés Ady Endrérõl Mindenkit szeretettel várunk! A szombati találkozás, az esztétikai tapasztalatok reményében, tisztelettel: A szervezõk

Meghívó Zilahon Az EMKE zilahi szervezetének elnöksége szeretettel meghívja a 2008. december 5-én sorra kerülõ Karácsonyi Könyvvásárra. Helyszín a Kraszna utcai EMKE-ház A rendezvény programja: 14-16 óra között könyvvásár 16 órakor bemutatkozik a Mentor Kiadó 17-18 óra könyvvásár, dedikálás Meghívottak: Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, Spielmann Sebestyén Mihály történész Vida Erika felelõs szerkesztõ Bogdán László író Simonfy József költõ A könyvvásáron más kiadó könyvei is megvásárolhatók. Az elnökség

Szilágycsehben A Tövishát Kulturális Társaság kuratóriuma szeretettel meghívja a 2008. december 5-én, este 19 órától kezdõdõ Mentor-estre. Helyszín a Magyar Ház. Program: - Wagner Péter budapesti Ybl-és Europa Nostra-díjas építész, egyetemi tanár Szilágysági útirajzok címû grafika kiállításának megnyitója -.Izelítõ a Mentor kiadónál idén megjelent könyvekbõl - Karácsonyi könyvvásár, dedikálások Meghívottak: Wagner Péter Káli Király István, a kiadó igazgatója Spielmann Sebestyén Mihály történész Vida Erika felelõs szerkesztõ Bogdán László író Simonfy József költõ A kuratórium

Utazzon kényelmesen és biztonságosan NAPPAL

a NEOCAR KFT.-vel, személyszállítás menetrend szerint naponta (hétfõ-szombat) a Zilah - Ferihegy - Budapest - Zilah útvonalon. Indulás REGGEL 8 órakor a zilahi autóbuszállomásról. Visszatérés 16.30 órakor a budapesti Népliget Nemzetközi Buszpályaudvarról. Helyfoglalásért hívja a 0260/661760-as telefonszámot. További információkat a: Ro: 0744/607562, 0744/529828 Hu: 0630/2756391, 0630/2254874 számokon kaphat. Köszönjük bizalmát!

Horgász, vadász és kemping felszerelések Zilah, 1989. December 22. (Kraszna utca) utca 39. szám Tel/Fax: 0260-661290, Mobil: 0744665150 e-mail: [email protected] ÚJ üzletünk megnyílt Zsibón Avram Iancu utca, Bl. G8 1. ap. Tel: 0260-644044

Szilágyság • Közéleti, közmûvelõdési hetilap •

Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • Fõmunkatárs és mûszaki szerkesztõ: SZILÁGYI RÓBERT

Felhívás Mûvelõdési Eseménynaptár 2009. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetõ Elnöksége, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület Országos Elnöksége és a Communitas Alapítvány, az elmúlt évek gyakorlatát követve, a 2008-as esztendõ végén kiadja a 2009. év mûvelõdési eseménynaptárát. Felkérjük az érdekelt romániai magyar civil szervezeteket, hogy 2008. december 15-ig küldjék be a jövõ évre tervezett kulturális rendezvényeik adatait. A kiadványt továbbítani fogjuk a jelentõsebb belföldi és külföldi civil szervezeteknek, intézményeknek, támogatóknak, akik figyelemmel kísérik a romániai magyar mûvelõdési életet. Az eseménynaptár megszerkesztéséhez a következõ adatokra van szükségünk, magyar és román nyelven: az intézmény neve és annak rövidített változata, postacíme (irányítószám, helység, utca, házszám, megye), telefonés fax-száma (körzetszámmal együtt), email címe, honlapcíme;

az intézményvezetõ neve; a rendezvény megnevezése, idõpontja (hónap, nap), helyszíne (helység); a programfelelõs neve. Kérjük, hogy a lehetõségekhez mérten jó minsõégû digitális vagy hagyományos – 2008-ban készült – fotókat is mellékeljenek, amelyekhez csatoljanak egy-egy rövid ismertetõt arról, hogy a fénykép mikor, hol, melyik rendezvényrõl készült. Ezekbõl megjelentetünk egy válogatást az Eseménynaptárban. A kiadvány könnyebb és gyorsabb megszerkesztése érdekében kérjük, hogy, használják a digitális ûrlapot, amely letölthetõ az RMDSZ (www.rmdsz.ro), az EMKE (w w w.emke.ro) és a Communitas Alapítvány (www.communitas.ro) honlapjáról, vagy lekérhetõ e-mailen a [email protected] címen. A kitöltött táblázatot kérjük eljuttatni a fenti e-mail-címre vagy az EMKE OE, 400183 Cluj-Napoca, str. Gh. Lazãr nr. 30. postacímre.

• Területi szerkesztõk: VARGA D. ISTVÁN -Szilágycseh, OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 661685 vagy 0788/348148 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail: [email protected] és [email protected] ISSN 1453-1461

* A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.

Szilágyság/47.

Aktuális

www.hhrf.org/szilagysag/

3. 2008. november 21.

Egyetemisták, gyertek haza! Több ezer magyar voks mehet veszendõbe Több ezer magyar szavazat veszhet el amiatt, hogy az egyéni választókerületes voksrendszer bevezetésével csak abban a kerületben lehet szavazni, ahová a személyi igazolványban szereplõ lakcím tartozik – vagyis csak a november 30-án otthon tartózkodók élhetnek szavazati jogukkal. A rendelkezés leginkább egyetemistákat érint – Romániában 39 ezer magyar diák tanul – , de azokat is, akik lakhelyüktõl távol dolgoznak, és nem járnak rendszeresen haza. A fiatalokat amúgy is nehéz mozgósítani, a 39 ezer romániai magyar diák szavazata az új rendszerben nagy arányban elveszhet A korábbi parlamenti választásokon azok, akik nem tartózkodtak otthon, más körzetben is szavazhattak, és pótlistára jegyezték fel õket. Most ideiglenes lakcímmel sem lehet szavazni. Egyetemisták csapdában Ez a rendszer leginkább az egyetemistákat érinti. Nagy részük ugyanis nem otthon tanul, hanem valamelyik egyetemi központban. A hazautazás pénzbe kerül, és nem mindenki hajlandó csak a voksolás kedvéért hazautazni. Romániában összesen mintegy 39 ezer magyar diák jár egyetemre, a tanügyminisztérium adatai

szerint – tudtuk meg Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkártól. Ez a szám önmagában nagyobb, mint néhány székelyföldi képviselõi szavazókerület felnõtt lakosainak száma. Igaz, hogy a 39 ezer egyetemista közt vannak olyanok, akik lakhelyükön vagy hozzá közel tanulnak, így megvan a lehetõségük, hogy leadják voksukat. Vannak olyanok is, akik hajlandók ezért hazautazni, de a fennmaradó hányad sem elhanyagolható. Csak a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetemen körülbelül kilencezer magyar diák tanul – tájékoztatott Magyari Tivadar rektorhelyettes. Szerinte a szavazással egybeesõ „minivakáció” (vasárnap kell voksolni, hétfõ – december elseje – pedig ünnepnap) miatt több diák utazik haza, mint általában, és aki választani akar, meg is teheti. Román diákszervezetek már tiltakoztak amiatt, hogy az egyetemisták szavazati jogát csorbítja ez a rendszer. A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) további két szabadnapot kért az oktatási minisztériumtól, hogy lehetõvé tegye a diákok hazautazását. Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt,

jogász szerint az egyéni választókerületes rendszer jellege annyira helyhez kötött, hogy indokolttá tette a törvény ilyen irányú módosítását. Azok esetében, „akiknek csak ideiglenes tartózkodási engedélyük van, ami néhány hónapra szól, nem köti ahhoz a helyhez a szavazati jogot sem” – magyarázta a politikus. Az RMDSZ kampánystábjának más tagjai rosszallják a rendelkezést. „Diszkriminációnak tartjuk” – szögezte le Kolozsváron Bodor László, a Szavazni menõ elnevezésû kampány szervezõje. Adatai szerint a választópolgárok négy százaléka esik el így szavazati jogától. Bodor arra biztatta a kolozsvári egyetemistákat: utazzanak haza, ne hagyják „megfosztani magukat ettõl a joguktól”. A minivakáció segít az egyetemistáknak, de nem oldja meg azok problémáját, akik vendégmunkásként keresik meg a kenyerüket, távol otthonuktól. Székelyföldön az aktív lakosság akár 25 százalékát is kiteszi a máshol dolgozók aránya, a piacot ismerõ szakemberek becslése szerint. Ezek közül sokan a szomszédos megyékben dolgoznak, de nem kevesen vannak azok, akik messzebb vállaltak munkát, és hosszabb idõszakonként járnak csak haza.

Külföldön szavazás csak igazolt lakcímmel A választójogi törvény most elõször teszi lehetõvé, hogy a külföldön élõ román állampolgárok képviselõt küldjenek a bukaresti parlamentbe. Csak azok a külföldön lakó román állampolgárok vehetnek részt a november 30-i parlamenti választáson, akik igazolni tudják külföldi állandó vagy ideiglenes lakhelyüket, közölte pénteken a Külügyminisztérium szóvivõje. Így akik üzleti ügyben vagy szabadságon tartózkodnak külföldön a szavazás idején, nem voksolhatnak. A külföldön élõ román állampolgárok számára külön választási irodát hoznak létre. Szavazás Magyarországon A Magyarországon élõ román állampolgároknak csak alig több, mint harmada jogosult a szavazásra, ugyanis csak ennyien rendelkeznek az ehhez szükséges iratokkal.

Annak ellenére, hogy irataik alapján körülbelül 25 ezren jogosultak voksuk leadására, várhatóan sokkal kisebb lesz azok száma, akik végül elmennek szavazni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint Magyarországon a 2008. június 30-i adatok alapján 21.017 román állampolgárságú személy rendelkezik bevándorlási, 18 221 letelepedési, 639 fõ pedig tartózkodási engedéllyel. A Központi Statisztikai Hivatal szakértõje szerint a bevándorlási és a letelepedési engedéllyel rendelkezõ személyek mindegyikének van nyilvántartásba vett lakhelye. A Magyarországon elõ 60–65 ezer román állampolgárból körülbelül 20–25 ezer fõ adhatja le voksát. Ez azonban több, mint a rendelkezésre álló húszezer szavazócédula. Magyarországon három típusú okmányt

fogadnak el a szavazóhelyiségben: úgynevezett lakhelybejegyzési igazolványt, ideiglenes tartózkodási engedélyt vagy állandó tartózkodási kártyát. Az RMDSZ választási honlapján részletes tájékoztatás olvasható a külföldi szavazás feltételeirõl, a választókerületekrõl és azokról a címekrõl, ahol a külföldi választókerületekben szavazni lehet, valamint az RMDSZ jelöltjeirõl. A tájékoztatás a következõképpen érhetõ el a menüpontok sorrendjében: parla-ment 2008.rmdsz.ro/Jogszabály/Tájékoztató külföldön élõ román állampolgárok számára, vagy parlament2008.rmdsz.ro/Hogyan kell november 30-án szavazni/Részletes szavazási útmutató külföldön élõ román állampolgároknak. Választási honlapunk a www.rmdsz.ro-ról is megnyitható, a Parlamenti választások 2008 kockára kattintva.

A magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha megoszlik A magyarságnak ma is csak akkor van esélye elõrelépni, ha az egységre, a tulipánra szavaz: mindazt, amit meg kell tartani, senki más nem fogja megtartani, mindazt, amit fel kell építeni, azt senki más nem fogja felépíteni, csak mi magunk: az RMDSZ jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton. Markó Béla azt hangsúlyozta: a magyarság jól döntött, amikor a helyhatósági választásokon összefogott és egységesen az RMDSZ-re szavazott, mert ezáltal a kisebbségi helyzete dacára is képes volt magyar elnököt választani a megye élére, Lokodi Edit Emõke személyében. Ez elsõsorban nem egy szimbolikus dolog, ennek nagyon is konkrét, gyakorlati eredménye van: döntõ módon ennek köszönhetõ, hogy ma a magyarok által lakott településeken gyors ütemben vezetik a gázt, a vizet, aszfaltozzák az utakat, javítják az iskolákat. Ezt az erõt, ezt az összefogást kell most országos szinten is megteremtenünk – mutatott rá a szenátorjelölt. Arra figyelmeztetett, akárcsak minden választás elõtt, most is vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy a közösség összefogását megbontsák. A román politikum az elmúlt tizennyolc évben kívülrõl próbálta megtörni a magyarság egységét, ám, látván, hogy ez nem sikerült, most belülrõl próbálják ugyanezt: magyar nevû jelöltekkel,

függetlenekkel, magyar nyelvû plakátokkal próbálják becsapni a magyarokat. – Ne hallgassanak rájuk, nekünk továbbra is az összefogásra, a tulipánra kell szavaznunk: a magyarság ugyanis két szék között a pad alá kerülhet, ha enged a megosztásnak – mondta az elnök, aki arra is figyelmeztetett, a tömbmagyarságnak nagyarányban kell szavaznia ahhoz, hogy a szórványmagyarság is képviselethez jusson a Parlamentben. – A szórvány várja, hogy mi itt megmozduljunk: mindenki felelõs mindenkiért, felelõsek vagyunk egymásért, és az erõs magyar képviselet csak olyan összefogással érhetõ el, mint amilyet a marosszentannai, udvarfalvi és várfalvi magyar közösség mutatott fel a helyhatósági választásokon: a község magyarsága a románság létszámbeli fölénye dacára magyar polgármestert választott. Erõs magyar jelenlétre van szükség a parlamentben és a kormányban, hiszen hiába van erõs önkormányzati jelenlétünk, hiába van meg a ház, ha nincs tetõ felette, belefolyik az esõ, és ez a tetõ a parlamenti képviselet. Bukarest látszólag messze van tõlünk, mégis ott születnek a minket érintõ fontos döntések. Ezért kell ott lennünk. Markó Béla szerint az összefogás nem azt jelenti, hogy mindannyian egyformák lennénk. – Valóban sokfélék vagyunk, voltak és lesznek is vitánk egymás között: de aki azt gondolja, hogy a nézetkülönbségek

fontosabbak, mint az egység, nagyot téved. Mint ahogy a magyar kérdésben a román pártok között sincs semmilyen különbség, úgy a magyarok sem elsõsorban kereszténydemokraták, szociáldemokraták vagy liberális érzelmûek, hanem egyszerûen magyarok. Mi elsõsorban magyarok vagyunk ebben az országban – szögezte le. Kelemen Atilla azt mondta, az autonómiát felelõs magyar politikával, nem pedig magyarkodással lehet elérni. – Vannak, akik otthon, magyar közegben magyarkodnak és autonómiáról papolnak, majd, amikor Traian Basescu Székelyudvarhelyre megy, csókolgatják a kabátja ujját. Az RMDSZ nem magyarkodókból, hanem magyarokból, felelõsen gondolkodó, felkészült szakemberekbõl, politikusokból áll. Nem a magyarkodók, hanem a magyarok fogják megvalósítani az autonómiát. Ezért kell a tulipánra szavazni november 30-án. A vidékpolitikus arra is rámutatott, bár az új választási törvény nyomán most egyéni jelöltek indulnak, aki az RMDSZ-re szavaz mégsem elsõsorban személyre, hanem a tulipánra szavaz, hiszen a fennmaradó voksok egy országos kosárba kerülnek, amelyek a többi RMDSZ-jelöltet segíthetik mandátumhoz. Aki Markó Bélára és Kelemen Atillára szavaz, Borbély Lászlóra és Frunda Györgyre is szavaz, mindenkire, aki a tulipán jele alatt politizál – hangsúlyozta a képviselõ. (Tájékoztató)

Az Erdélyi Riport 2008/46., november 20án megjelent számának tartalmából: Fehér tüzek köve – Bede Erika riportja Vargyas vidéki mészégetõkrõl. Kortes-séta a Kincses városban – avagy hogyan kampányolnak a kolozsvári jelöltek? Aki rám szavaz, a kollégáimra is voksol – beszélgetés EcksteinKovács Péter szenátorjelölttel. Sajtolt sajtó – Szûcs László vezércikke. Illemtanóra (nem) csak politikusoknak – Both Abigél publicisztikája. Magyar elnök apropóján – Boross Ernõ jegyzete. Mennek-e a világ által a könyvek elõre? – beszélgetés Káli Király Istvánnal, a Mentor kiadó vezetõjével. Válságok és versenyek – Ágoston Hugó heti hírösszefoglalója. Ami a Mezzoba kívánkozik – egy elfelejtett opera bemutatója Kolozsváron. Brókerek és kóklerek – Nótáros Lajos rovata. Dél-bihari olasz eklektika –gasztrojegyzet. Erdélyi Raport – avagy hírek az álarc mögött. Összetört szarv – Králik Lóránd írása Szomáliáról a Muzulmán világ sorozatban.

Személyi igazolvány A személyi nyilvántartó hivatal a polgármesteri hivatal keretében mûködik. Zilah körzetéhez még 13 község tartozik. A hivatal vezetõje, Ioan Puscas nyilvántartása szerint 1.096 személynek érvénytelen a személyi igazolványa, közülük 629 szavazati jogú állampolgár. Ha nem újítják meg az igazolványokat, akkor nem tudnak szavazni november 30-án. A személyi igazolvány cseréjéhez a lejárt igazolvány mellett szükséges a születési anyakönyvi kivonat, esetenként a házasságkötési anyakönyvi kivonat és egy hivatalos okirat a végleges lakcímrõl. Ahhoz, hogy mindenki élhessen szavazati jogával, a lakosság-nyilvántartó hivatal meghosszabbított ügyfélszolgálattal áll a lakosság rendelkezésére. A hivatalos munkaidõ mellett november 29-én, szombaton reggel 8 órától déli 14 óráig fogadják az iratokat. November 30án reggel 8 órától 21 óráig folyamatosan kiadják az iratokat. Ezen a két napon csak azokat a személyi okmányokat adják ki, amelyeket november 28-áig kérelmeztek. Ioan Puscas elmondta, hogy ha nincs meg valakinek minden szükséges irata, akkor is azonnal kiadnak számára egy ideiglenes igazolványt, utólag még pótolhatja a hiányt. Ugyancsak ideiglenes igazolványt adnak azoknak is, akik szombaton vagy vasárnap kértek új iratokat. Mindezt azért, hogy mindenki élhessen szavazati jogával.

4. 2008. november 21.

Szilágyság/47.

Vidéki rendezvények

Lakossági fórum Varsolcon November 16-án, a délutáni istentiszteletet követõen, a varsolci kutúrotthonban lakossági fórumot tartott a helyi RMDSZ szervezete. A rendezvényen jelen volt Seres Dénes képviselõ, a Szilágy Megyei RMDSZ elnöke, valamint Fekete Szabó András szenátorjelölt is. Fazakas Sándor, a helyi református egyház lelkésze nyitotta meg a fórumot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szilágysági és a romániai magyarság egy válaszúthoz érkezett. Hangsúlyozta, hogy sokat hallani Varsolcon is, hogy Bukarestben más pártok is felvállalhatják a sorsunk igazítását és nem csak az RMDSZ. Ez azonban nem igaz, mivel a jó Istenen kívül, csak mi magunk vállalhatjuk fel a sorsunk igazítását. Majd amikor a bõség asztalánál mindenki egyformán foglal helyet, majd akkor szabad megelégedettnek lennünk. Addig azonban nekünk kell a kezünkbe vennünk a sorsunk irányítását, mert számos példa van arra, hogy ahol mások döntenek a mi sorsunkról, ott az elosztásokkal mindig problémák vannak, s a mérleg sohasem, a mi irányunkba billen.

Amint az istentiszteleten is hangsúlyozta a tiszteletes, ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ jelöltjei nem csupán a választási kampány alkalmával voltak mellettünk, hanem ahol tudtak segítettek, támogatásokat szereztek, pénzt hoztak fejlesztési törekvéseink megvalósítására, kivitelezhetõségére. Anyagi és szellemi támaszt nyújtottak, éppen ezért kell a továbbiakban is együtt továbbhaladnunk az úton. Záró gondolatként egy általa nemrég hallott történet mondott el, egy kínai császárról, aki négyezer évvel ezelõtt élt. Megkérdezték tõle, hogy mi kell egy háborúhoz? A császár elgondolkodott, majd azt válaszolta, hogy élelem, fegyver és elszántság. Megkérdezték tõle, hogy mi az, ami nélkül lehetne háborúzni. Elsõként az élelmet hagyta volna ki, másodiknak pedig a fegyvert, mivel élelem és fegyver nélkül harcolni még lehet, de elszántság nélkül nem. Legyen az elszántság ott mindannyiunk szívében november 30-án is, és menjünk el szavazni, mivel az elszántság nélkül nem tudunk harcba szállni a sorsunk irányításért folyó küzdelemben.

Ne legyünk tehát ott, ahol a semmit osztogatják. Legyünk ott, ahol a sorsunkról, a gyerekeink, a családunk, a nemzetünk sorsáról döntenek, és váljék mindenki számára nyilvánvalóvá, ha eddig bárki is kételkedett volna, hogy mi nem hagyjuk magunkat! Talán a szilágysági ember egyik legsajátosabb vonása a bensõséges lelkület. Amikor valaki bajban van, mi odafigyelünk egymásra, segítünk egymáson. A szilágysági ember bensõséges lelkületét a magyar nemzet szolgálatába csak úgy tudjuk állítani, ha együtt, összefogva, továbbra is a magyarság érdekeit szem elõtt tartva haladunk tovább az úton, mert csak együtt lehetünk erõsek, hogy segíteni tudjunk egymáson.

Fekete Szabó András szenátorjelölt hangsúlyozta, hogy ,,Erdély magyarságának meg kellene hallania azt, ami a templomban elhangzott, mert akkor nem merülne fel a kérdés, hogy hova szavazzunk!” A képviselõjelölt nyomatékosította továbbá, hogy: ,,ahhoz, hogy a törvény által biztosított jogainkat továbbra is megtartsuk, együtt kell maradnunk!”. A szenátorjelölt kérdéseket intézett az egybegyûltekhez: ,,Ugye milyen jó együtt ünnepelni? Ugye milyen jó együtt utakat avatni? Ugye milyen jó együtt építeni a Szilágyságot?” Elmondása szerint sokan felteszik a kérdést,

Dobai és Vérvölgyi Falunap 2008. november 22-23 Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Dobai és Vérvölgyi Falunapokra. 2008.NOV. 22. DOBA 10:00 Vendégek fogadása Helyszín: Dobai Általános Iskola 11:00 Istentsztelet a kisdobai reformatus templom 13:00 Útavatás: a 6A és 6B községi utak keresztezésénél 13:30 Gombatelep látogatás 15:30 Futball mérkõzés- DobaVérvölgy. Helyszín:dobai futballpálya 16:30 Ünnepi mûsor

19:30 Bál 2008 NOV. 23. VÉRVÖLGY 11:00 Vendégek fogadása Helyszín: vérvölgyi kultúrotthon 12:00 Szoborkiállítás Bemutatja: Kun János szobrász 13:00 Ökomenikus istentisztelet 14:00 A 20A községi út és a rehabilitált iskola avatása Vérvölgy és Tabdi (Magyarország) testvértelepülési szerzõdés aláírása 14:30 Ebéd 16:00 Ünnepi mûsor 19:30 Bál

www.hhrf.org/szilagysag/

hogy miért tovább? Azért mert õ hisz abban, hogy a romániai magyarság jó irányba halad, mert sikerült együtt maradni, erõsnek maradni, s így nem tudott minket senki szétverni, megosztani. Mindemellett abban is teljesen biztos, hogy a varsolci, a szilágysági, az erdélyi magyarság ott lesz az urnáknál november 30-án, és nem hagyják, hogy mások szétverjék azt, amit az RMDSZ a romániai magyarsággal közösen felépített. Bréda Lajos polgármester beszédében kihangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben is mellettünk álltak a jelöltjeink. A polgármester úr szerint sokan kérdezik, hogy mivel támogattak? A polgármester csupán néhányat említett abból, amiben segítettek, mint például: - az állami birtokban maradt földek visszaszolgáltatásában; - a víz-és szennyvízhálózat kiépítésének az anyagi keretének a megteremtésében; a Récse-Varsolc összekötõút aszfaltozásában; - az utcáink és járdáink rendbetételében; - a kultúrotthonunk felújításához szükséges támogatás megszerzésében; - egy sportterem megépítésére kiírt pályázat megszerzésében; - az iskolánk, óvodánk modern, európai színvonalra való felújításában; - egy új épület felépítésének megvalósíthatóságában, amely segítségével az óvodásaink, egy hosszú programmal mûködõ napköziben tanulhatnak. A polgármestere úr elmondása szerint sokan megkérdezték tõle azt is, hogy miért kell újra szavazni menjünk? A példa, amit elmondott nagyon egyszerû és közérthetõ. Azért mert a polgármester a parlamenti képviselõk nélkül nem tud érvényesülni. A rendszert a család felépítéséhez hasonlította, ahol a családban még napjainkban is a családfenntartó apa, esetünkben a képviselõk hozzák a pénzt, és az édesanya, a polgármester pedig beosztja úgy, hogy a családnak, az embereknek a lehetõ legjobb körülményeket tudja biztosítani. Kihangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy a ,,családban” ne boruljon fel az egyensúly és továbbra is együtt maradjunk, ahhoz bizony el kell menni szavazni, hogy az apa továbbra is tudja tenni a dolgát, és továbbra is legyen az édesanyának amibõl gazdálkodnia. Dénes András alpolgármester megerõsítette a polgármester által felsorolt közös eredményeket, azonban nyomatékosította, hogy ennél jobb,vagy ehhez hasonló eredményeket csupán akkor érhetünk el, ha a parlamentben továbbra is lesz

képviseletünk. Seres Dénes képviselõ úr beszédében kiemelte, hogy: ,,Le a kalappal, a varsolciak, és a romániai magyarok elõtt! Az elmúlt 18 évben történelmet írtunk. A jövõ történészeinek lesz mit írjanak errõl a korszakról. Sokan kérdezik, mi is az az RMDSZ? Az RMDSZ szövetség a magyarokért. Az óra az elmúlt 18 évben is ketyeget, azonban a küzdelmes és elszánt munka eredményeként, számtalan sikerben volt részünk. Aki az alapításkor, születet ma már elsõ szavazó. Mi felvállaltuk a magyarság sorsának igazgatását. Megpróbálunk azért tenni, hogy gyarapodjunk, hogy építsük az utakat, hogy hozzuk az emberek otthonaiba a friss vizet, és elvezessük a szennyvizet. Támogassuk az iskolákat, mivel majd nekik kell átvenniük ezt a feladatot, majd õk veszik át a helyünket. Az a feladatunk, hogy tegyünk meg mindent, annak érdekében, hogy amit felvállaltunk, meg is valósítsuk. Isten engem úgy segítsen.” A lakossági fórum a webvidék programban résztvevõ Dénes Réka és Bálint Sándor beszámolójával folytatódott. A program fõ célkitûzése az internet népszerûsítése volt falusi környezetben, valamint az, hogy az ifjak megtanulják értékesíteni, kiaknázni a településükön meglévõ adottságokat, amelyek turisztikai szempontból a helyi közösségnek, sõt a tájegységnek is imázsteremtõ forrása lehet. Bemutatójukban kihangsúlyozták, hogy a brüsszeli látogatásuk során, amit a programban való részvétellel nyertek el, tanúi és részesei lehettek a multikulturalitás elvének gyakorlati alkalmazásának. Az EU Parlament látogatása során is észrevehetõ, érezhetõ volt a képviselet hatása, mivel a látogatókkal anyanyelvükön, magyarul beszélt az idegenvezetõ. A képviselõk az EU parlamenti üléseken anyanyelvükön tehetnek javaslatokat, dolgozhatnak a romániai magyarság érdekeiért. Dénes Réka köszönetet mondott az RMDSZ jelöltjeinek a támogatásért, mivel nélkülük nem valósulhatott volna meg a programban való részvétel, ami alatt sokat lehetett tanulni, új tapasztalatokat szerezni. A fórumot egy hagyományõrzõ mûsor zárta, kicsik és nagyobbacskák népi hagyományokat felelevenítõ mûsorával. A lakossági fórum beszámolójának záró gondolataként a Varsolci Polgármesteri Hivatal falára kifüggesztett, Deák Ferenc idézetével zárnám, amely így szól: ,,Amely nemzet elhagyja önmagát, sorsát megérdemli”. Máté József

Szilágyballai Újborfesztivál 2008. november 23. Szeretettel várjuk mindazokat, akik egy borongós novemberi vasárnap délutánját szívesen töltenék jó borok kóstolgatásával, szórakoztató programokkal, olyan közösségben, ahol az emberek a borban nem a mámort, hanem az ízek, illatok és zamatok harmóniáját keresik. A szilágysági bortermelõk számára remek alkalom arra, hogy ingyenes szaktanácsadásban részesüljenek az idei, még kicsit fortyogó borok kezeléséhez, tárolásához, hogy a szilágysági borokat, õseink emlékéhez méltó színvonalon tarthassuk, és a jövõ generációja számára egy még magasabb szintre emelhessük úgy, hogy mindeközben bennük is erõsödjön a bor iránti tisztelet és megbecsülés. Program: 15:00. Istentisztelet a református templomban 16:00. Ünnepélyes megnyitó a szilágyballai kultúrotthonban 16:30. A szilágyballai szõlõ- és bortermelés jelene és múltja (elõadás) 17:00. Újborkiállítás, borkóstolás, szakmai tanácsadás a szilágysági bortermelõk részére 18:00. A szilágyballai néptáncegyüttes mûsora 18:20. Szilágyballai Általános Iskola diákjainak elõadása: A csalafinta szolga 19:00. A krasznai Bokréta néptáncegyüttes mûsora 20:00. Bál: zenél a széri DYNAMIT együttes, a belépés ingyenes Szervezõk: -A szilágyballai ifjak egy lelkes kis csoportja -A szilágyballai RMDSZ szervezete - A Szilágyballai Református Egyházközség A szilágysági bortermelõk az újborkiállításon való részvételi szándékukat jelezhetik Máté Józsefnél a 0743624688-as telefonszámon.

Szilágyság/47.

Mûvelõdés

www.hhrf.org/szilagysag/

A gyermekek jogainak világnapja kapcsán

Gondolatok a Játszóház-mozgalomról A magyar nyelvterületen – eleinte csak a mai Magyarország határain belül - teret hódító játszóház-mozgalom közel harminc éves múltat tudhat a háta mögött, gyökerei azonban évszázadokra nyúlnak vissza. Mai formájának kialakulásához a XX. század elején felmerült, felvállalt és az egész századot végigkísérõ gondolat vezetett: nagyobb figyelmet fordítani a gyermekek testi-szellemi épségének megóvására, ápolására és fejlesztésére. Ellen Key svéd pedagógus, a múlt századi oktatáselmélet egyik legnagyobb formátumú személyisége, már 1902-ben a gyermekek évszázadának nevezte a XX. századot. A gyermekek fizikai kizsákmányolása elleni kiállása mellett azt is igen fontosnak tartotta tudatosítani írásaiban, hogy a gyermekek az egyetemes kulturális értékek átöröklõi és ugyanakkor átörökítõi is, tehát nevelésük, oktatásuk ebben a szellemben és igen nagy felelõsséggel kell történjen. A század elején elindult gyermekjogi mozgalomnak nagyon sok buktatón kellett átvergõdnie, mégis elmondhatjuk, hogy a XX. század a gyermekjogok történetének legfontosabb korszaka volt. 1924 szeptemberében a Népszövetség közgyûlése elfogadta a brit Eglatyne Jebb által kidolgozott szabálygyûjteményt, a Gyermekek Chartáját, amely Genfi Nyilatkozat néven vált ismertté és a gyermekek jólétét biztosító alapvetõ jogokat tartalmazza.. 1946-ban, a Népszövetség feloszlásával ez a nyilatkozat is elvesztette jogi alapját. A II. világháború után ismét felmerült a Nyilatkozat megerõsítésének gondolata, ám az ENSZ Közgyûléséhez 1948-ban benyújtott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása után fölöslegesnek tekintették a gyermekekre vonatkozó külön jogszabály rögzítését. Tíz éves huzavona és elõkészítõ munka után 1959 november 20-án az ENSZ Közgyûlése mégis elfogadta a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot is. Ez már pár konkrét jogot is megfogalmaz, mint a névhez, állampolgársághoz vagy az ingyenes oktatáshoz való jog . Az 1959-es évtõl kezdõdõen november 20-a a gyermekek jogainak a világnapja. Újabb húsz, kutatással, felméréssel, vitával és szaporodó gondokkal telített év elteltével 1979-et az ENSZ a Gyermekek Nemzetközi Évének nyilvánította, de még ezután is tíz évnek kellett eltelnie, hogy a Közgyûlés elfogadja a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990 januárjában nyitott meg aláírásra. Még aznap 61 ország írta alá és ugyanazon év szeptemberében már hatályba is lépett. Azóta az Amerikai Egyesült Államok és Szomália kivételével a világ összes országa ratifikálta. Ilyen történelmi környezetbe ékelõdik tehát az 1979-es év, a Gyermekek Nemzetközi Éve, amelyre minden ország számos gyermekprogram összeállításával, beindításával készült. Magyarországon számos bölcsõdét, óvodát, iskolát, mûvelõdési házat (akkor úttörõ ház) avattak, a Móra Kiadó hihetetlen nagy számú gyermekkönyvet jelentetett meg hozzáférhetõ áron és igen szép kivitelben (ezekbõl az államközi egyezmény útján hozzánk is sok eljutott), a Magyar Televízió önálló gyermekosztálya mûvelõdéstörténeti szempontból mindmáig nagy jelentõségû mûsorokat készített. Ekkor, ebben a történelmi jelentõségû évben született meg a játszóházi-mozgalom is. A Magyar Mûvelõdési Intézet jogelõdje, a Népmûvelési Intézet – Vitányi Iván vezetésévela budai Várban nagyszabású gyermekjátékkiállítást tervezett, ám ez a program, bár érdekesnek, mégis igen száraznak, személytelennek tûnt. Hollós Róbertné kapta a feladatot, hogy megpróbáljon életet lehelni bele. A kassai születésû pszichológusnõ, az intézet alapító munkatársa, az amatõr bábmozgalom egyik irányítója, a gyermeklélek nevelésének, fejlesztésének elkötelezett harcosa, kihasználva több kedvezõ körülmény meglétét létrehozta, megalkotta a Játszóházat. - Adva volt, mint kedvezõ körülmény, a

kreatív értelmiségi magatartás, a cselekvõ elszántság, amely a politikai megszorítások miatt a gyermekvilág fele fordult, ahol nyitott utat talált az igen fontos cél, a kultúra átörökítésének megvalósításához. - Adva volt a táncházmozgalom, melyet Sebõ Ferencék (idén a Báthory Napokon a somlyói közönség is élvezhette elõadásukat) már 1972ben elindítottak és amelyhez olyan nevek kapcsolódtak mint Halmos Béla, Kallós Zoltán, Martin György, Karácsony Zoltán, Pávai István és még sokan mások. - Adva volt az óriási lehetõség, a gazdag forrás, amely abban rejlett, hogy volt egy átfogó gyermekjáték-gyûjteményünk, Európa legelsõ és évtizedekig egyetlen gyermekjátékgyûjteménye, amelyet Kiss Áron már 1891-ben összegyûjtött és kiadatott. - Adva volt a cseh közvetítéssel Angliából érkezett drámapedagógia, amely a rögtönzésekre, a spontán játékos kedvre építõ drámai cselekvések elemi nevelõerejét helyezte elõtérbe és tette a gyermekek számára kedvessé, élvezetessé. - Adva voltak végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a kézmûvesség néhol még élõ elemei és egy fiatal népmûvész csoport, aki a kreativitást, az együttmûködést, a magunk készítette használati tárgyak valóságának a csodálatos érzését tudták megmutatni és átadni. Mindezen adottságok összetartozását érezte meg és használta fel Hollósné. Ha visszapillantunk kissé, láthatjuk, hogy Ellen Key pedagógiája mennyire megvalósul elképzelésében. Megpróbálta érthetõvé tenni azt is, mennyire fontos a játszóház fejlõdés- és nevelés-lélektani szempontból is: a nézõ, hallgató gyerek helyett a cselekvõ; az izgõ-mozgó, a befogadó helyett az alkotó és az alkotása eredményeképp a munkáját értékelõ gyerek áll a középpontban. De nemcsak a gyerek! A család is, hisz nemcsak a gyerekeknek elfoglaltságot nyújtó, hanem együttalkotásra, együttjátékra is alkalmat adó hely a játszóház. Nem zárt körû, hanem egy olyan hely, ahova bármikor bárki beléphet, tevékenységein részt vehet, a szülõk, pedagógusok, nagyszülõk bármikor segítõ aktivistái lehetnek az adott programoknak. Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós többször megfogalmazta (legutóbb Szilágysomlyón a Báthory Napok keretén belüli elõadásában is), hogy a népi játékok sokasága biztosítja a gyermek számára, hogy aktív módon próbálgassa önmagát, ismerje meg környezetét, fokozatosan megtanulja a beilleszkedést a társadalomba. A játék tehát szükséglet, elemi szükséglete a gyermeknek a növekedése során, de szükséglete a felnõttnek is, szükséglete a családi kapcsolatnak is. Aktív cselekvést jelent, amelyben adott esetben ki kell állni egy közösség elé, beszélni, cselekedni kell, önmagát felvállalva dönteni és elviselni a döntések következményeit amik lehetnek sikerek, de lehetnek kudarcok is. A játék nem versengés kell legyen, hanem küzdelem; nem a másik ellen, hanem önmaga sikeréért. A gyermek alkotni akar, már kicsi korában szeretné formálni, alakítani az õt körülvevõ világot. Nem sokra becsüli azokat a kész játékokat, amelyekkel elhalmozzák. Ha nem tanulja meg, ha elveszik tõle az alkotás örömét, marad a rombolás, a környezetének tönkretétele. Sajnos a képernyõ passzív szemlélése is csak ezt a reakciót váltja ki, ha mindez még az akciófilmek (legyen az akár rajzfilm is), a lélekromboló filmek bamba bámulásával jár, a káros következmények szinte beláthatatlanok. Az, hogy a képernyõ elõtt, akár Tv, akár számítógép legyen is az , többnyire egyedül ül a gyermek, az további életében, beilleszkedési készségében, társas kapcsolatainak kialakításában okoz majd igen súlyos gondokat. A népi játék kifejezés elhangzásakor nem feltétlenül a rongylabdára vagy a vesszõkarikára kell gondolnunk, hanem arra a tartalomra, amit ezek a játékok hordoznak magukban. Az alkotó, a csoportos játéknak, akár tárgyi, akár énekestáncos játékról van szó, a növekedéshez, fejlõdéshez idomuló alakulása az, amit észre kell

vennünk és ki kell használnunk. Minden életkornak meg voltak a sajátos játékai, amelyek a gyermek érettségi szintjének megfelelõen segítették a mindennapok megélését számára, a földön való mászkálástól és a tárgyak felfedezésétõl kezdve egész a párválasztásig és a hivatása kialakításáig. Nem volt soha passzív korszak, de nem volt unalom sem. Kodály Zoltán a népi gyermekjátékokkal kapcsolatba mondta egyszer : „ A gyermekjátékokban pezsgõ élet van, a gyermeki képzelet, találékonyság ezer alakba öltöztet néhány alapformát... aki nem játszotta ezeket, az annyival is kevésbé magyar.” Ugyancsak Kodály írja a magyar népzene tára elõszavában: „....a nevelõ nem lehet el a játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nõtt föl, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgõsebb teendõje, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert enélkül nem férkõzik a gyermek lelkéhez.” A játék a zenei, a táncos és a beszélt anyanyelv elsajátításának is fontos eszköze, a gyermek életében az alkotó játék az élet gazdagságát, tartalmát jelenti. Személyesen tapasztalhattam Kárpátalján az énekes- táncos játékok tanulásának a jelentõségét, súlyát: az a szórványban élõ gyerek, aki helyzete folytán a mindennapokban igen kevés magyar szót hall, ennélfogva erõs ruszin hangsúllyal beszél, mikor éneklésre, énekes játékra kerül sor kristálytiszta magyarsággal ejti a szavakat. Kevés nemzet büszkélkedhet olyan gazdag énekes-táncos játékhagyománnyal és népdalkinccsel, mint a magyar. Nagy felelõsség hárul ránk ennek megõrzésében és átörökítésében. Örömmel tapasztalható, hogy , különösen a nagyvárosokban a mára egyre szaporodó játszóházak ezt a küldetésüket is sikerrel teljesítik A játszóházi-mozgalomnak születtek késõbb árnyalatai, változatai, de a fõ vonal mindmáig a 79-ben meghatározott programszerkezet maradt: alkotó kézmûvesség, jobbára természetes anyagokból, széles értelemben vett néprajzinépmûvészeti mintákat követve; dramatikus fonat öleli át a játékok fûzérét; a gyakorlatalkotta népszokásokra való visszapillantás és az ezeket megelevenítõ énekes-táncos játékok felelevenítése fémjelzi a program csúcspontját. A foglalkozások a kalendárium rendjére vannak felfûzve: az õszi szerkezeti egységben a termések, a természetes nyersanyagok feldolgozása, felhasználása áll a középpontban, a téli egység az advent és a karácsony, majd a farsangi szokások köré ötvözõdik, a tavasz a húsvéttal indul és megannyi mesterség elemeivel, a „vegyes technikákkal” folytatódik, használva agyagot, bõrt, nemezt, fonalat, festékeket, vásznat, gyöngyöt. A nyárra dr. Kós Károlynak, a játszóházi-mozgalom kezdetén valóságos bibliaként használt „Mihez kezdjünk a természetben?” címû írása adja meg az alaphangot: ki a szabadba! Mára már a játszóház jó értelemben vett szakma lett – magam is megszereztem a hozzá szükséges végzettséget – és állíthatom, hogy nem az oklevél az, ami a játszóházast meghatározza, hanem a játszóház üzenetének a megértése és a gyermekek lelkéhez való viszonyulás. Szilágysomlyó nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy már kilenc évvel ezelõtt, 1999-ben, a Báthory Alapítvány védõszárnyai alatt és a megyében elsõként megalakult Játékkuckó nevû játszóházunk, akkor, amikor még nagyvárosainkban is csak elvétve akadt hasonló. Felépítésében a játszóházi dramaturgia bevált elemeit követtük mi is, a naptári jeles napokhoz, ünnepkörökhöz idomítva tevékenységeinket. Elsõ Kuckósaink már az egyetemek padjait koptatják, de azóta is évente gyermekek tucatjai tapasztalhatják meg hétrõl-hétre az alkotás, az együttjátszás, együttzenélés örömét, vásárok meg fellépések alkalmával a sikerét is. Sajnos a táncos játék és a néptánc hasznosságát és értékét még a város nem ismerte fel, próbálkozásaink nem találtak kellõ visszhangra, de remélhetõen ez sem sokat várat magára. Örvendetes, hogy ez utóbbit viszont a környék

5. 2008. november 21.

Oláh Levente Radnóti – különdij A magyarországi Gyõrben tartották meg a 33-ik Radnóti Miklós Országos Vers és Prózamondó versenyt november 13 – 14-én a Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr – Moson – Sopron Megyei Szervezete rendezésében. A vetélkedõn magyarországi versmondókon kívül vajdasági, erdélyi illetve kárpátaljai – korábbi versenyeken díjazott szavalók vettek részt. A nevezett vetélkedõ ugyanis a versenyek versenyének számit, egyedüli verset népszerûsítõ mozgalom Európában. Erdélybõl mindössze Berki Anikó, Faluvégi Boglárka és Oláh Levente kaptak meghívást. A versenyek versenyére az említett szilágysági fiatalokat azért hívták meg , mert A Költészet Tavasza Fesztivál 2006. és 2007. évi nyertesei voltak. Emlékeztetõül jegyzem meg, folyó évben nyolcadik alkalommal került sor szavalóversenyre a fesztivál keretében a Szilágy Megyei Hagyományõrzõ Mûvelõdési Központ szervezésében, Szõke Anna nemzetiségi referens irányításával. Mindannyiszor a zsûri elnöke, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a Versmondó folyóirat fõszerkesztõje volt, aki behatóan ismeri a szilágysági versmondó mozgalmat. Szilágysági rendezvényünk résztvevõi rendszerint középiskolás fiatalok, ám a Radnóti Miklós nevével fémjelzett országos versenyen nincs életkor szerinti kategória, egy mezõnybe sorolják a fiatal és a felnõtt nemzedéket, különféle rangos vetélkedõk nyerteseit. A Gyõrbe meghívott 45 résztvevõnek három fordulóban kellett megmérkõznie; feltételként két Radnóti és három szabadon választott verssel vagy prózával. Szilágysági diákjaink állták a próbát, nem tértek haza lehajtott fejjel. A döntõbe, a harmadik fordulóba jutott Oláh Levente, a zilahi Silvania Fõgimnázium XI. osztályos tanulója. Megjegyzem, hajszál híján maradt ki a döntõbõl Berki Anikó (aki érettségire készül), egyébként a zsûri elismerte utólagosan a tévedést. Egyenlõ pontszámmal lett két szavaló a Radnóti – díj esélyese, sajnos, a szerencse nem a zilahi versenyzõnek kedvezett. Számunkra siker Oláh Levente Radnóti – különdíja, akárcsak a két évvel ezelõtti népesebb mezõnyben Berki Anikó hasonló eredménye. Nem kirándulást jelentett a szilágysági diákok részvétele Magyarország legrangosabb versenymondó versenyén. Megdolgoztak érte, ugyanakkor ritka alkalom tapasztalatot szerezni egymástól távol esõ régiók szavalóinak teljesítményérõl. A kétnapos rendezvényen az érdeklõdõ hallgatók megtöltötték az elõadótermet, köztük szakmabeliek, egyetemi tanszékvezetõk, színészek, állami mûvelõdési intézmények vezetõi. Többen értékelték diákjaink felkészültségét, bizonyíték: számos, a jövõ évi versenyre szóló meghívás, például Tatabányára, Budapestre, ezek is országos jellegû vetélkedõk Magyarországon. Érdemes tehát már most készülni a 2009. évi, április utolsó hétvégén tartandó szavalóversenyre A Költészet Tavasza Fesztivál keretében. Szõke Anna településein nagyon szép sikerrel és odafigyeléssel oktatják, nagy szolgálatot téve ezáltal e fontos kultúrkincsünk feltárása és megõrzése folyamatának. A közel harminc éve elindított játszóházmozgalom tehát értékes tartalmánál fogva soha nem vesztette el jelentõségét, mindig mögötte álltak a kultúra és a nevelés iránt legelkötelezettebb emberek és ami még nagyobb öröm, hogy egyre több játszóházban látni a kíváncsian türelmetlen lázban égõ gyermek mellett értéklõen - érdeklõdõ és az alkotó játékba önfeledten belemerülõ, együttjátszó szülõt is. Ezeknek a családoknak biztosan nem lesznek sem unalmas, sem fáradt percei s ha nem is ennek tudatában cselekednek, de fontos építõkövei egy boldogabb, értéket hordozó világnak. Széman Rózsa játszóházvezetõ

6. 2008. november 21.

Szilágyság/47.

Jelöltjeink

www.hhrf.org/szilagysag/

Az RMDSZ képviselõjelöltje Szilágycseh körzetében

S e r e s Seres Dénes 1992-tõl dolgozott a parlamentben, nagy tapasztalattal rendelkezik. 16 év alatt kiismerte a parlament és a politikai pártok mûködésének fortélyait. Hosszú út vezetett idáig. — 1992-ben, amikor a parlamentbe kerültem, ellenzékbe szorultunk. Akkor a PDSR a Nagyrománia Párt támogatásával kényelmesen tudott kormányozni. Az érdekképviseletünk 7,5%-a eltörpült mellettük. Ennek ellenére már akkor megfogalmaztuk célkitûzéseinket: nemzeti jogaink elismertetését. Ide tartozik az anyanyelvhasználat, az oktatás, a nemzeti szimbólumaink használati joga, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása, és minden más, ami ide tartozik. Ekkora parlamenti többséggel szemben aligha számíthattunk sikerre, bármennyire is számon kérik ezt tõlünk. Hét év után, alig 1997-ben történt némi áttörés, amikor a parasztpárttal kormánykoalícióba lépett az RMDSZ. Ekkor született az anyanyelvhasználatról illetve az oktatásról szóló sürgõsségi kormányrendelet. Ennek ellenére ezt sem tudta átvinni még a parlamenti többség sem. Nem adtuk fel, és az idõ minket igazolt. A változások után 10 évvel, a 2000-es évi választások után némileg enyhült a többség ellenérzése. A Szociáldemokrata Párt parlamenti együttmûködésével akkor sikerült megoldani a közigazgatási törvény keretében az anyanyelvhasználat kérdéseit, a nemzeti szimbólumaink használatának jogosultságát is sikerült elismertetni, részben az oktatásban is voltak sikereink, – de ezen a téren még

jócskán van tennivaló. Eleinte egy helyben topogott a gazdaság, néhány területen hanyatlott is, de fel kellett építeni a régi rendszer helyett a piacgazdaságot. A régi rend lebontása hosszú folyamat eredménye volt, de lassan kialakult a magánvállalkozások rendszere, kezdett lábra kapni a piacgazdaság, és ennek elsõ eredményei már 2000 után kezdtek megmutatkozni, és ez a folyamat ma is folytatódik. 2004-tõl az RMDSZ kormányalakító tényezõ lett, ettõl kezdve felgyorsult közösségeink fejlõdése. Minden kormányzati lehetõséget igyekeztünk kihasználni közösségeink érdekében, mert a kormányzás nem cél, hanem eszköz céljaink elérésére! Az egyre növekvõ gazdaság maga után vonta az infrastrukturális fejlesztést, beindultak az országos kormányprogramok. Ezek mind a helyi út-, víz-, csatorna- és gázhálózat kiépítését célozta. A mi feladatunk az volt, hogy ebbõl minél többet juttassunk közösségeinknek. Szoros kapcsolatot tartottunk az önkormányzatainkkal, folyamatosan információval láttuk el õket, képzéseket szerveztünk a tisztségviselõk számára, hogy minden lehetõséget ki tudjanak használni, eredményesen tudjanak pályázni. Ez a gyakorlat sikeresnek bizonyult, hiszen Szilágy megyében új utak, vízhálózat, és még sok minden épült. Kevés kivétellel már nincsenek elszigetelt falvaink. Korszerûsítettük a bekötõ utakat, iskolákat, mûvelõdési otthonokat emeltünk európai

D é n e s színvonalra. A közösségfejlesztéshez tartozik, hogy sikerült egyházainknak is tetemes támogatást nyújtani. Most már a szilágysági magyar templomok döntõ többsége jó állapotban van, szépen néz ki, és más egyházi ingatlanokra is jutott pénz. Nagyon fontos volt a restitúciós törvény alkalmazása. Ez már sokkal nagyobb ellenállásba ütközött, de a közösségi földek nagyrészt visszakerültek a közbirtokosságok tulajdonába. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén is történtek elõrelépések. Ezért sokkal keményebben kellett dolgozni, mint bármi másért, de az egyházakkal szoros együttmûködéssel, minden hivatalos dokumentum elõterjesztésével, az eljárások megsürgetésével ezen a téren is értünk el sikereket. Mindent egybevetve, úgy érzem, hogy sikeres mandátum végén vagyunk. A szociális helyzet szempontjából is érzékelhetõ, hiszen több ízben is emelkedtek a nyugdíjak, igaz, nagyon alacsony szintrõl indultak, és még most is elfogadhatatlanok. De a kormányban a munkahelyteremtéssel, a vállalkozók támogatásával, a családi pótlék emelésével javult az emberek életszínvonala. Az sem elhanyagolható tény, hogy a minisztériumok kihelyezett igazgatóságain, a különbözõ megyei hatóságoknál olyan tisztviselõket sikerült kinevezni, akik lényegesen megkönnyítik a kapcsolattartást az önkormányzatokkal és a magánemberekkel. Ez nem csak az ügyintézés, hanem az anyanyelvhasználat

szempontjából is nagyon fontos. Elmondhatjuk, hogy mintegy tíz év iszapbirkózása után gyakorlatilag 2ooo-tõl lehettünk igazán eredményesek, és a mérleg szerint megérte a türelem, a kitartás, a tíz éves harc. Igaz, türelmetlenek vagyunk mindannyian, de idõbe került, amíg sikerült lebontani a román szélsõséges nacionalizmus hatását – pedig ez máig is jelentõs tényezõ a román parlamentben. Ne feledkezzünk meg a kezdeti helynévtáblaháborúról. De ma már teljesen természetesek a magyar nyelvû feliratok, nincs többé táblafestés, magyarul esketnek a polgármesteri hivatalokban. Kultúra — Magam is meglepõdve tapasztaltam, hogy most már a reméltnél is sokkal erõsebb és színvonalasabb a mûvelõdési élet. Tíz évvel ezelõtt remélni sem mertük, hogy ennyire magáévá fogadja a mai ifjúság a hagyományõrzést, hogy ekkora sikere lesz a néptánc-mozgalomnak, hogy büszkén öltik magukra dédapáik ruháit, magukénak érzik táncaikat. Ez az egész megyében széles mozgalommá vált. Majd minden faluban van ilyen egyre bõvülõ hagyományõrzõ csoport amely évente több rendezvényt is szervez. Ezek közül némelyik már túllépi a megye határait, erdélyi, sõt, határokon túli fesztivállá vált. Mindez azt jelzi, hogy közösségeink visszanyerték önbizalmukat. A diktatúra alatt halálra ítélt közösségeink visszanyerték önbizalmukat. Fejlõdni kezdtek, és ma már teljes természetességgel élik meg

Szilágyság/47.

Jelöltjeink

www.hhrf.org/szilagysag/

Az RMDSZ képviselõ jelöltje Szilágycseh körzetében

S e r e s

várom azt a pillanatot, amikor otthon megkondul a harang, és elindulunk szülõfalum templomába. Utána a templom elõtt elbeszélgetünk az ismerõsökkel, majd a vasárnapi családi ebéd mellett megbeszéljük közös dolgainkat. Ez lenne egy szép, nyugodt vasárnap szeretteink között. Ez áldozatos munka, de az eredmények láttán nyugodt lekiismerettel mondhatom, hogy megérte. Ez a szervezet akkor él, ha állandó a kapcsolat minden szinten. Ebbõl érzik az emberek azt, hogy együtt vagyunk, bármikor számíthatunk egymásra. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy kölcsönös bizalom alakult ki közöttünk. Ezt lépten-

— Mindez rengeteg idõt vesz igénybe. A parlamenti munka és a megyei közigazgatással tartott állandó egyeztetések mellett a legfontosabb a lakossággal való állandó kapcsolattartás. Ez azt jelenti, hogy majd minden gyûlésen, eseményen, ünnepségen ott vagyunk, beszélgetünk az emberekkel, a helyi vezetõkkel. Ilyenkor tárgyaljuk meg a falu gondjait, azt, hogy mire van szükség, merre kellene menni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Emellett nehéz magánéletet élni, hiszen a család nagyon háttérbe szorul. Szülõfalumat, Magyarkecelt is csak ritkán látom, pedig már nagyon vágyom egy nyugodt vasárnapra. Szeretnék végre egy istentiszteleten részt venni abban a templomban, amelyben kereszteltek, amelyben örök hûséget esküdtem hitvesemnek, ahol gyerekeimet keresztelték. Erre csak ritkán van alkalmam, hiszen vasárnaponként a megye többi településeinek templomában kezdjük a falunapokat, hiszen minden vasárnap van valami fontos esemény egy közösség számára Bagostól Dásházáig, Sarmaságtól Zsobokig vagy Sztánáig. De

nyomon érzékeljük, és talán ez a titka a jellegzetes szilágysági hangulat sikerének. Igaz, az állandó jelleggel heti négy nap bukaresti és három napi itthoni munka nagyon megerõltetõ. Sokszor érzem úgy, hogy már nagyon rám férne egy kis pihenés. Igazi fizikai munkára vágyom. Itthon a kertben, a szõlõben dolgozom, ha feladataim engedik, mert számomra ez a kikapcsolódás. Nagyon szeretem a falvak embereinek munkáját, hiszen magam is ebben nõttem fel. Mondig csodáltam édesapámat, amint harsog kaszája alatt a fû, de csak tizenhárom éves koromban engedte meg nekem, hogy kaszát vegyek a kezembe. Azóta is nagyon szeretek kaszálni. A szõlõmetszést sem lehet elfelejteni. Olyan mindez, mint a biciklizés, vagy az úszás: aki egyszer megszokta, reflexbõl alkalmazza. Az egész munkához hozzátartozik az erõs, megértõ családi háttér, amelyben feleségem tudta pótolni hiányomat. Enélkül ezt nem lehet eredményesen végezni. Ezt még együtt megbeszéltük 16 évvel ezelõtt,

2008. november 21.

Tisztelt krasznaiak és krasznáról elszármazott honfitársaim

D é n e s

magyarságukat, helyi jellegzetes szokásaikat. Faluturizmus Nagy lehetõségek vannak a Szilágyság értékeinek népszerûsítésében. A borospincék, a pincesorok is hozzájárulhatnak ehhez, de nagy lehetõségek rejlenek a népszokásokban. Tudnánk vendéget fogadni egy hagyományos disznóvágásra, szüreti bálra, de akár lakodalomra is. A szilágysági szilveszter, a krasznai férfiak napja, vagy a húsvét sem lenne megvetetndõ élmény a magyarországi turisták számára. Itt még elevenek a népszokások.

7.

és vállalta a nehézségeket. Hiányomban tudott helyettem is családfõ lenni gyerekeim mellett. A parlamenti munka — Lényegében nem volt különösebb gondom az elején, hiszen jogászként és a közigazgatási tapasztalataim alapján tökéletesen ismertem a rendszer szerkezetét. Sokkal nehezebb volt megszokni Bukarestet. A parlamentben különbözõ régiók különbözõ gondolkodású emberei találkoztak. A különbség ideológiában, kultúrkörben, képzettségben is nagyon szerteágazó volt. Ilyen környezetben nagyon nehéz volt érvényesíteni az RMDSZ elveit. Meg kellett ismerni a tárgyalófél gondolkodásmódját. A tárgyalófél gondolkodásmódjának ismerete nélkül aligha lehetünk eredményesek. Ez nagyon fontos, ha az ember eredményes akar lenni, mert szerintem a politizálás nem a konfrontáció, hanem a dialógus mûvészete. Szakmai tudásomat végül is elismerték, szakbizottsági vezetõként dolgoztam, de azóta is kikérik véleményemet a közigazgatásjogi kérdésekben. Ez az egész RMDSZ frakcióra is vonatkozik, mert mindenki komolyan veszi munkáját, és szakmailag jól felkészülten érvel. Elmondhatom, hogy a modernizációnak, az európai társadalmi viszonyok meghonosításának mi voltunk az úttörõi a román parlamentben. Mindez hozzájárult a nemzetiségi ellentétek lebontásához, normális együttélési viszonyok kialakításához. Kár lenne ezt a munkát abbahagyni most, amikor egyre hatékonyabbak tudunk lenni érdekeink érvényesítésében. De ezt közösségeink is nagyon jól tudják. Gyakran, amikor utat vagy iskolát avatunk, és könnyes szemû, hálás idõs emberekkel állunk szembe, akkor igazán érezzük, hogy érdemes volt, és ezért semmi sem eléggé drága. Reménykedtünk, de tényleg nem gondoltuk, hogy ekkora eredménye legyen küszködésünknek. Mi mindent megtettünk, de a magyarság szavazatai és az Úr Isten áldása nélkül mindez aligha sikerült volna. A munka folytatásának lehetõsége most minden szinten a megye magyar lakosságától függ. Lejegyezte: Józsa László

Ezen pár sor által elsõ sorban szeretnék köszönetet mondani a júniusi helyhatósági választásokon szavazataik által adott bizalmukért. Egy közös célunk van, az pedig fejleszteni, modernizálni és szolgálni a közösséget. Az utóbbi idõkben utakat, iskolákat, óvodákat korszerûsítettünk, új szakiskola épületet adtunk át gyerekeinknek, új napközi óvodát kezdünk el építeni. Elkészül a vízhálózat és szennyvíz-tisztító telep. Sportcsarnokot építettünk, fedett úszómedencét fogunk hamarosan építeni, fiataloknak lakásokat. Folyamatban van a szemétgazdálkodó program, megérkeztek és kiosztásra kerültek a kukák és megjöttek az új szemétszállító autók is. Számos más fejlesztés és pályázat van folyamatban: utak, parkok, földgáz bevezetés folytatása, autópálya kárpótlási folyamat és más fontos beruházások. Azért, hogy Kraszna községben jó körülmények közt tudjunk élni és jobb jövõt biztosítsunk a fiatal nemzedéknek, ezen célok eléréséhez fontos összefogni, hogy erõs képviselettel rendelkezzen a magyarság helyi, megyei, de kiváltképpen Parlamenti szinten. Céljaink megvalósítása és egy biztos jövõ érdekében, felkérek minden Kraszna község, illetve a községbõl elszármazott szavazattal rendelkezõ polgárát, hogy menjen el november 30 – án szavazni. Szavazzanak a fejlõdésre, szavazzanak a jövõre, szavazzanak a tulipánra, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire! EGYÜTT KRASZNÁÉRT, EGYÜTT A SZILÁGYSÁGÉRT, EGYÜTT TOVÁBB! Mély tisztelettel: Pop Imre polgármester.

Névjegy 1953. 07. 21/én született Magyarkecelben, Szilágy megyében; A tanítóképzõ után 1980-ban államvizsgázott a Babes-Bolyai Egyetem Jogi Karán; Munkahelyei: 1975 - 1977 - tanügy; 1977 - 1980 – néptanács-titkára Magyarkecelben; 1980 - 1992 – Szilágy Megye Tanácsának jogásza; 1992 - 2004 - szenátor; 1992 - 1996 –A Szenátus Közigazgatási Bizottságának alelnöke, 1996 - 2004 - A Szenátus Közigazgatási Bizottságának elnöke 2004- parlamenti képviselõ Politikai tevékenysége: 1990 – RMDSZ tag, az RMDSZ magyarkeceli szervezetének elnöke; 1992 - 2004 RMDSZ-s szenátor; 2004 –RMDSZ-es képviselõ; 1997-tõl az RMDSZ Szilágy Megyei szervezetének elnöke; 2005 – 2006 az RMDSZ Operatív Tanácsának tagja; 2008-tól a Szövetség Állandó Tanácsának tagja. Különbözõ kulturális egyesület tagja: Pro Szilágyság Társaság elnöke, a Pro Zilah Társaság tagja, EMKE - Zilah tagja Házas, felesége Seres Magdaléna és két férjezett lánya van: Balogu Enikõ és Váradi Csilla.

8. 2008. november 21.

Szilágyság/47.

Jelöltjeink

www.hhrf.org/szilagysag/

Az RMDSZ képviselõjelöltje Zsibó körzetében

Bálint – Tõsgyökeres szilágycsehiként hogyan élték meg akkoriban az 1989-es decemberi eseményeket? – Szilágycsehben már december elején éreztük, hogy valami történik, hiszen a temesvári hírek hozzánk is elérttek. A barátaimmal majd minden délután összeültünk beszélgetni, és hallgattuk a Szabad Európa Rádiót. Ekkor az emberek már a tûréshatáruk szélén jártak, nem törõdtek a politikai rendõrséggel, nem féltek nyíltan beszélni egymással. Már nagyon lehetett érezni, hogy végre nálunk is történik valami – utolsóként a „szocialista tábor” országaiban. – Szilágycseh kisváros, itt mindenki ismeri a másikat. Már akkor összegyûltünk néhány megbízható barátunkkal, hogy mi legyen tovább, hogyan képzeljük el a jövõt, és lestük a televíziót, pedig addig alig volt mit nézni benne. Már az elsõ hírek után tudtuk, hogy

Névjegy

Géza

1990 augusztusában kineveztek alpolgármesternek, majd 1992-ben meg is választottak ebbe a tisztségbe. 1996-ban polgármesterré választottak, ezt a tisztséget 2000-ig viseltem. Ebben az idõszakban nehéz volt eredményeket elérni, hiszen a szövetség parlamenti képviselete ellenzékben nem volt olyan helyzetben, hogy támogathatta volna a helyi közigazgatási tisztségviselõket. Ennek ellenére nagyon sokat segített az állandó információáramoltatás, és legalább azt tudtuk, merre menjünk, mire készüljünk. Már ez is elõnyt jelentett a számunkra. Csak egy példa az akkori helyzetre: akkoriban Remes volt a pénzügyminiszter, innen a szomszéd faluból származott, de hiába mentünk hozzá bármivel, csak hitegetett. Mindent megígért, de aztán nem történt semmi. 2000-ig szinte alig tudtunk valamit kiharcolni a közösségnek, még a Kereszténydemokrata Parasztpártot támogatva

nem is létezne területrendezési elv. Sokszor fáj a szívem, amikor látom egy utcában, amint az egyik ház vagy tíz méterrel bennebb van, a másik meg szinte kitolakszik az utca közepére. Sajnos, a polgármesteri hivatalok szakfelügyelete még gyerekcipõben jár. Községi szinten nincsenek szakemberek, de legalább néhány községet tömörítõ körzetnek kellen egy- egy tanácsadó vagy felügyelõ. – Igaz, városi szinten vannak szakemberek, a legtöbb esetben viszont elavultak a területrendezési tervek. Ezeket teljesen újra kellene gondolni, de ez még nem elég, következetesen alkalmazni is kellene azokat. De mifelénk a polgármesteri hivatalok ilyen jellegû szakfelügyelete még gyerekcipõben jár. Sok esetben a szakemberek térkép után megrajzolnak valamit anélkül, hogy látták volna a helyszínt, a helyi tanács pedig elfogadja azt területrendezési tervként, pedig sokszor fogalmuk sincs mirõl van szó. Ezen a gyakorlaton is változtatni kellene. Önmagáról így vall: Szeretem a családomat, munkahelyemet, a közösséget, ahol élek. Szeretek segíteni embertársaimon. Minden érdekel, ami a mesterségemmel kapcsolatos. Nyitott vagyok minden újra.

- 1952. január 23-án született Szilágycsehben; - 1971-ben érettségizett a szilágycsehi líceumban; - 1974-1977 - kolozsvári Mûszaki Egyetem, Építészeti Kar, építesz almérnök. Munkatapasztalat: 1977-1988 - Szilágy megyei Épitkezési Vállalatnál (Zsibó, Szilágycseh, Szilágysolmlyó) – munkavezetõ; 1988-1990 - a helyi kisipari Szövetkezetben munkavezetõ; 1990-1996 - alpolgármester a Szilágycsehi Polgármesteri Hivatalban; 1996-2000 - polgármester – a Szilágycsehi Polgármesteri Hivatalban; 2000-2008 – megyei Épitkezési Fõfelügyelõségnél ellenõr. Politikai tevékenység: RMDSZ alaputótag 1990-tõl, 1992 -2008 HKT tag , a szilágycsehi RMDSZ szervezet alelnöke, 2000-2008 HKT-MKT tag, megyei tanácsos Családi állapot: nõs, 3 gyerek (Tamás 29, Emõke 23, Péter 14)

Választási útmutató Ismertetjük kedves olvasóinkkal a fontosabb tudnivalókat a szavazás technikájáról. 1. Érdeklõdje meg a polgármesteri hivatalban, hogy melyik szavazóhelyiségben kell voksolnia! 2. A szavazáskor legyen Önnél a személyiigazolványa! A személyiigazolványt (carte de indentitate, buletin de identitate) át kell nyújtani a szavazóbiztosnak, akitõl megkapja a szavazólapokat és a „VOTAT” feliratú, kerek pecsétet. Fontos: útlevéllel nem lehet szavazni! Ha külföldön tartózkodik, és érvényes román személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, illetve érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, szavazhat a legközelebbi román nagykövetségen vagy konzulátuson. Csak abban a választási körzetben adhatja le a szavazatát, ahova a személyi igazolványban szereplõ cím tartozik. Tartózkodási engedéllyel (flotanttal) nem lehet szavazni, függetlenül attól, hogy az milyen régi. Fontos: egy személy csak egy alkalommal szavazhat, különben börtönnel büntetendõ bûncselekményt követ el.

3. Keresse a tulipánt, és pecsételjen!

Tõkés László Menyõben van. Utána, amint láttuk, hogy Ceausescu helikoptere a levegõbe emelkedik, már tudtuk, hogy gyökeresen megváltozott a helyzet. A helikopter felszállása jelentette az egész romániai társadalom számára a diktatúra végét. Vicsai János barátommal – a szamosardói iskolaigazgatóval azon gondolkodtunk, hogy keressük meg Domokos Gézát, mert megtudtuk, hogy szervezkedik a romániai magyar érdekképviselet. Mi már azelõtt beszéltünk vele, hogy bejelentése elhangzott volna a televízióban. Õ ajánlotta, hogy induljunk, szervezzük meg a helyi csoportokat. Még karácsony elõtt megalakítottuk a szilágycsehi szervezetet, erre Tõkés László is eljött, õ lett a helyi szervezet tiszteletbeli elnöke. Akkor a parókián gyûltünk össze, még 23-án, ha jól emlékszem. Aztán folyt az élet tovább. Szervezkedtünk, jöttek a fiatalok is, sajnos kevesen. Kezdõdött a politikai iszapbírkózás, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de nem sokra lehetett számítani, amíg ellenzékben voltunk. Számunkra az volt a lényeg, hogy menjünk elõre.

sem értünk el semmit. 2000-tõl lényegesen megváltozott a helyzet. A szociáldemokraták támogatása már érezhetõ volt, sikerült néhány lépéssel elõre jutni, a magyar közösségeknek is jutott valami. De ekkor én már a megyei tanács tagja voltam, és a megye építkezési felügyeletnél dolgoztam. Itt nagyon sokat tudtam segíteni közösségeinknek, elsõsorban a területrendezési tervek összeállításában, de ugyanilyen segítségre számíthattak vállalkozóink is. Joggal, hiszen nagyon ügyes vállalkozóink vannak. Ezután is számíthat a segítségemre minden becsületes vállalkozó. Igaz, manapság mindenki építész akar lenni, mert ezzel még lehet keresni, pedig ez nehéz és felelõsségteljes munka. Akarni lehet, de ez még nem elég. – A törvényhozásban milyen célokat vállalna? – Szerintem a legfontosabb, hogy az egész területrendezési törvényt át kellene alakítani. Ezt megpróbálták már vagy háromszor, de még most sem olyan, amilyennek lennie kell. Ha végignézünk városainkon, falvainkon, mintha

Két szavazólapot kell kapnia: a képviselõjelöltek szavazólapját és a szenátorjelöltekét. Mindkettõn négyzeteket fog találni, amelyekben egyenként szerepelnek a választási kerületek jelöltjeinek nevei a pártjuk nevével és logójával együtt. Egy négyzetben csak egy jelölt neve, pártja és pártlogója szerepel. Pecsételjen mind a két szavazólapon az RMDSZ jelöltjét tartalmazó négyzetbe! Keresse a tulipánt! Ha hibázott (pl. rossz helyre pecsételt, a pecsét a kívánt négyzeten kívül esett, nem látszik jól a pecsét), joga van új szavazólapot kérni. Ehhez át kell adnia a bizottságnak a hibásan lepecsételt szavazólapot, és adnak helyébe egy újat. Figyelem: ezt csak egyszer teheti meg! Harmadik esélyt nem kap! Miután pecsételt, hajtsa kettõbe a szavazólapokat úgy, hogy kívül kerüljön a szavazólap hátán lévõ és hitelességét igazoló „control” pecsét (a szavazófülkébe lépésekor ellenõrizze, hogy van-e ilyen pecsét a szavazólap legutolsó oldalán). Egy szavazólapon egynél több négyzetbe ne pecsételjen, mert így érvénytelen lesz a szavazata. Fontos, hogy a kívánt négyzeten belül essen a pecsét. Az nem gond, ha a névre, a pártnévre vagy logóra kerül, a lényeg az, hogy egyértelmûen a négyzeten belülre essen.

November 30-án, kérjük, szavazzon az RMDSZ jelöltjeire! Szavazzon a tulipánra!

Szilágyság/47.

Jelöltjeink

www.hhrf.org/szilagysag/

Szilágysomlyó és Szilágycseh körzetének szenátorjelöltje

Fekete Szabó András Közvetlen természetû, jó humorú emberként ismeri mindenki. Joggal, hiszen mindenkit meghallgat, mindenkivel szóba áll, szinte név szerint ismeri az embereket. – Szilágysomlyó mindig is egy jó hangulatú város volt, ez már hozzátartozik az emberekhez. Itt születtem, itt jártam iskolába, itt élek, természetes, hogy mindenkit ismerek. A városnak óriási történelmi, kulturális múltja van, amelyre erõteljesen rányomta bélyegét a kereskedõi kispolgári réteg igényessége. Ezt a hangulatát a mai napig is megõrizte. Sokan költöztek Somlyóra, különösen az „iparosítás” idõszakában, és megszerették a várost. Otthon érzik itt magukat, és nem is akarnak elköltözni innen. Az 1970-80-as évek iparosításához még az is hozzátartozik, hogy a város lakosságának összetétele nagyon megváltozott. Jelenleg a városnak alig egynegyede magyar, igaz, a közigazgatási reformkor idecsatolták a Somlyó környéki

az utóbbi három-négy évben történt. Akkor indult el egy olyan fejlõdési folyamat, amely mindeddig példátlan. Már ég a gáz a lakásokban, éz pedig még a város levegõjét is megváltoztatta. Már nem érzõdik a szénszag, a füst is kevesebb a város fölött. A hálózat kiépítése még tovább folyik, de már a lakások többségében korszerû fûtésrendszer van. Most újjítják fel az ivóvízés szennyvízelvezetõ hálózatot. A versenytárgyalás már megvolt, tavasztól kezdõdik a munka. – Milyen tervekkel készül a parlamentbe? – Elsõsorban a mezõgazdaság gondjain szeretnék enyhíteni, hiszen az állattenyésztés az alapszakmám. 1990-tõl minden kormány felvállalta a mezõgazdaság kiemelt támogatását, de nem születtek igazán hatékony megoldások. Rossz volt a rendszer, a legtöbben nem fértek hozzá a támogatásokhoz. Fel kell ismerni azt

másra a háztáji gazdálkodók számára. A másik megoldatlan gond a rendkívül alacsony téesznyugdíjak. Pedig a lakosság jelentõs hányada ebbõl kényszerül tengõdni. – Az elmúlt mintegy harminc év felét a közigazgatásban töltötte. Ezen is lenne javítanivaló… – Az elején nagyon nehezen indult minden. Alig lehetett legyûrni a túlközpontosított kézi irányításos rendszert. Ehhez teljes mentalitásváltásra volt szükség, és ez a folyamat máig sem fejezõdött be. Minden évben sikerült változtatni valamit, de még jócskán van mit tenni ezen a téren. A prefektus intézményén is kellene változtatni, és nagyobb önállóságot igényelne az önkormányzat az oktatás vagy a kultúra területén is. Ne Bukarestbõl mondják meg, hogy ki legyen az iskolaigazgató. Természetesen ehhez hozzá kell rendelni a megfelelõ pénzalapokat. Ezen a téren is van fejlõdés, mert az RMDSZ kezdeményezésére minden évben növekedett a jövedelemadók százaléka, amely a helyi önkormányzatoknál maradt. – Hogyan sikerült megszokni a parlamenti munkát? – Bukarest egészen más világ, egészen

9. 2008. november 21.

más munkamódszert igényel. Elképzelhetõ, hogy ha a 137 szenátorból csak 10 magyar, akkor egy-egy kezdeményezés sikeréért meg kell nyerni a többiek szavazatát is. De minden nehézség ellenére ez volt az eddigi legsikeresebb négy éves mandátum. Ezért igazán azt lehet mondani, hogy megérte. Igaz, rengeteg idõt vesz igénybe ez a munka. Négy nap Bukarest után egy nap fogadóóra itthon, és két nap vidékjárás. Ezt másképpen nem lehet tisztességesen végezni. Már nagyon hiányzott Szilágysomlyó. Az idén nyáron nem is mentem el sehova, örültem, hogy itthon maradhattam. Néha kirándultunk a Malmok völgyébe, mert szeretek horgászni. De nem a tenyésztett tavi pisztrángra, hanem a vadvizek vadászpisztrángjaira. Szerintem a halak királya a sebespisztráng. Egészen más ez, sokkal izgalmasabb, mint egy tó partján ücsörögni, az íze is sokkal finomabb. Ezen kívül a legkedveltebb idõtöltésen a természet, a séta, a kirándulás – ha lehetséges két kutyám társaságában. Szívesen kirándulok télen-nyáron egyaránt. Sokat vagyok távol, alig tudok itthon néhány órát eltölteni, de feleségem helyettesít. Enélkül ezt nem lehet végezni, szerencsére a gyerekek már nagyok, megállnak a saját lábukon, családjuk is van. Ezért némileg most könnyebb elviselni egymás távollétét. Lejegyezte: Józsa László

Kárpótlás a repedésekért

falvak egy részét is, ez is megbontotta a lakosság természetes arányát. De a város arculata is megváltozott. Sok mindent leromboltak, az új épületek pedig nem mindig illeszkednek a tájba. 1990 után sikerült elfogadtatni egy városrendezési tervet, amelyben a város központját és környékét mûemléknek nyilvánítottuk. Ez azt jelentette, hogy ebben az övezetben csak a mûemlékvédelmi hatóság engedélyével lehet építkezni. Sajnos a polgármesterek ezt nem tartották be, ezért most eléggé furcsán néz ki a város. A város életében lényeges változás csak

valóságot, hogy piacra jövedelmezõen termelni csak nagyobb farmgazdálkodással lehet. Ez legalább 30 hektárnyi területet jelent – igaz, a zöldségtermesztés esetében ennél kisebb területen is lehet lényeges mennyiséget termelni –, az állattartás esetében legkevesebb 20 tehén vagy legalább 100 sertés az a szint, amelyen már megéri termelni. Akis háztáji termelõket is segíteni kell, de másképpen. Õk többnyire saját szükségletre termelnek, és csak a fölösleget viszik a piacra, de ez is lényeges része a falusi gazdaságnak. De más támogatási rendszerre van szükség a farmok, és megint

Névjegy 1953. november 5-én született Szilágysomlyón, itt is érettségizett 1972-ben. 1977-ben a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán állattenyésztõ mérnöki diplomát kap. 1977-1988 Szilágynagyfaluban farmvezetõ 1988-1992 Szilágyperecsenben állattenyésztõ mérnök 1992-1996 Szilágysomlyó alpolgármestere 1996-1997 bányavállalatnál bányamester az ippi felszíni fejtésnél 1997-2000 alprefektus 2000-2004 a megyei tanács alelnöke 2004-tõl szenátor

A kormány is pozitívan véleményezte azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely kárpótlásban részesíti a szállításügyi infrastruktúra-fejlesztés nyomán hátrányosan érintetteket. A jogszabálynak elsõsorban az észak-erdélyi autópálya mentén lakók örülhetnek. A kavicsot szállító kamionok naponta ötször-hatszor fordulnak a Bihar megyei Mezõtelkén Kérdésére az a törvénytervezet jelentheti a választ, amelyet tegnap pozitívan véleményezett a kormány, s amely kárpótlásban részesíti a szállításügyi infrastruktúra-fejlesztés nyomán hátrányosan érintetteket. Ezrek reménykednek A törvény érvénybe lépésében régóta reménykednek a mezõtelkiek. Bár településük az észak-erdélyi sztráda Bihar megyei építési nyomvonalától 40 kilométerre esik, a SebesKörös völgyébõl kitermelt kaviccsal naponta ötször-hatszor forduló kamionok mégis tönkretették az amúgy félreesõ fekvése miatt csendes forgalmú falú infrastruktúráját. „A sofõrök felváltva éjjel-nappal hajtanak” – panaszolta G. L., utalva arra, hogy a településen lakóknak éjszaka sincs nyugalmuk. Panasza nem egyedi, hisz a hasonló gondokkal küzködnek valamennyi Bihar megyei, a sztráda építéséhez használt tranzit út mellett fekvõ település lakói, sõt sokan lakásuk állapotán kívül a járhatatlanná vált utak autót és embert egyaránt próbára tevõ kellemetlenségeit és javítási pluszköltségeit emlegetik. Az autópálya közvetlen közelében levõ Berettyószéplakon lakók például már csak hatalmas érmelléki kerülõvel tudnak eljutni váradi munkahelyeikre, mivel a település felé vezetõ Nagyvárad– Terebes–Széplak megyei út a Bechtel alvállalkozóinak kamionjai miatt egyszerûen használhatatlanná, az éj leszálltával pedig a tengelytörõ gödrei miatt életveszélyessé vált. A négy RMDSZ-es szenátor – Markó Attila, Verestóy Attila, Pete István és Fekete Szabó András – által még júniusban benyújtott tervezet megtérítené az útépítések

által okozott anyagi kárt és a munkálatok miatti maradandó egészségkárosodásért is jóvátételt nyújtana. „A jogszabály kárpótolná mindenekelõtt azokat, akiknek az útépítések mentén megrepedeztek a házaik a munkálatok miatt vagy más anyagi káraik keletkeztek” – tudtuk meg Pete István volt szenátortól, a Számvevõszék jelenlegi alelnökétõl. Tájékoztatása szerint az okozott kárt bizottság mérné fel, ebben a helyi polgármesteri hivatal, a Szállításügyi Minisztérium és a környezetvédelmi tárca képviselõi vennének részt. Nem maradnának jóvátétel nélkül azok sem, akiknek az egészsége megszenvedi az útépítéssel járó zajt vagy légszennyezõdést. „A megbetegedést természetesen orvosi papírral kell majd igazolnia a kérvényezõnek” – magyarázta Pete, aki reméli, hogy a tervezet hamarosan a szenátusi szakbizottságok asztalára kerül. Vajda Zsombortól, a Szállításügyi Minisztérium tanácsosától megtudtuk: a tárca korábban már kezdeményezett egy hasonló tervezetet, de ezt nem sikerült keresztülvinni a kormányon. „Ezért most az RMDSZ a parlamentbe nyújtotta be a törvénytervezet. Úgy tûnik, koalíciós társaink már megértõbbek, mert most a kormány is pozitívan véleményezte a jogszabályt” – mondta a tanácsos. Tánczos Barna szállításügyi államtitkár szerint azért is vált idõszerûvé az infrastrukturális fejlesztésben hátrányosan érintettek kárpótlása, mert „az utóbbi évek Romániája a nagyberuházásokról szólt”, ezen belül természetesen fõ hely illeti meg az útépítéseket. „A törvényre feltétlenül szükség van, hiszen az ország alkotmánya garantálja az állampolgárok egészséghez és tulajdonhoz való jogát. Az RMDSZ-es szenátorok által benyújtott törvénytervezet nem más, mint az alkotmány helyes értelmezése” – tette hozzá Tánczos, aki szerint az elsõ kedvezményezettek várhatóan az északerdélyi autópálya mentén lakók leszek. (UMSz)

10. 2008. november 21.

Szilágyság/47.

Sportvilág - Humor

www.hhrf.org/szilagysag/

Vagy együtt vagy sehogy Lengyelország kénytelen Ukrajnával közösen EB.-t rendezni. Románia és Bulgária 2020-ban rendezne. Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke szófiai látogatásán jelentette ki, hogy Lengyelország és Ukrajna csak és kizárólag együtt rendezhetik meg a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot. A kijelentés aktualitását az adja, hogy az európai sajtó hónapok óta arról cikkezik, hogy

a két országban nem az elõzetesen meghatározott ütemben haladnak az elõkészületek. Fõleg Ukrajnában nem túl biztató a helyzet, több stadionnál szünetelnek a munkálatok. Állítólag a lengyelek nem hivatalosan már fel is vették a kapcsolatot a német szövetséggel, sõt Grzegorz Lato, a szövetség újonnan megválasztott elnöke kijelentette, számításba veszi ezt a lehetõséget. Erre reagálva jelentette ki Platini, hogy a két ország csakis közösen rendezhetik meg az eseményt, ellenkezõ esetben új gazdát kell találnia az UEFA-nak. „A két ország nagyon jól tudja, hogy egyik legfontosabb kritérium az, hogy a két fõvárosban idõben elkészüljenek a stadionok. Ha nem ez lesz a helyzet, akkor sem Kijevben, sem Varsóban nem lesz EB.”, jelentette ki Platini. A 2020-as kontinensviadalt viszont szívesen megrendezné Bulgária, Romániával karöltve. Ezt Boriszlav Mihajlov, a Bolgár Labdarúgó Szövetség elnöke jelentette be. Román részrõl semmilyen kommentárt nem füztek a dologhoz.

Biztosan nem lesz Kanadai Nagydíj Québec tartomány kormányzata bejelentette, jövõre biztosan nem lesz futam Montrealban. Hiába dolgozott ki a Montrealt magába foglaló Québec tartománya egy pénzügyi csomagot, mégsem lesz jövõre Kanadai Nagydíj a fenti városban. Ezt Raymond Bachand, a tartományi kormány gazdasági minisztere jelentette be egy sajtótájékoztatón. Elmondása szerint Bernie Ecclestone 175 millió kanadai dollárt kér a jogdíjért öt évre, miközben a kormány 110 milliót ajánlott.

Banchard elmondta, mivel senkit sem találtak, aki garantálta volna a különbözetet, biztosan nem lesz jövõre Kanadai Nagydíj. “A nagydíj ebben a formában nem nyereséges, tehát jövõre nem kerül megrendezésre, hacsak Ecclestone nem változtatja meg követeléseit”, jelentette ki Bachand. Bernie Ecclestone egy nyilvános levélben közzétette, hogy a montreali futam korábbi rendezõi három éve nem fizették ki a kötelezettségeiket. Vélhetõen ezért is nem hajlandó engedni Ecclestone.

Hakkinen menedzser lesz A kétszeres világbajnok finn ifjú tehetségek pallérozásában szeretne részt venni. Mika Hakkinenrõl keveset hallani, mióta visszavonult a Forma1 száguldó világától. Úgy tûnik azonban, a korábbi kétszeres világbajnok is megunta a semmittevést és új célokat tûzött ki maga elé: pilótákat szeretne menedzselni. Pontosabban fiatal versenyzõk pályafutásának a kezdeténél szeretne bábáskodni. „Nagy kihívás ez számomra és nagy felelõsség is egyben. Saját tapasztalatból tudom, hogy mennyi minden kell ahhoz, hogy valaki a csúcsra érjen és milyen fontos egy sportolónak, hogy olyan emberek vegyék körül, akikben megbízhat.

Alig várom, hogy tapasztalataimmal segíthessek a fiataloknak”, nyilatkozta az egykori klasszis. Hakkinen csatlakozott Aces Management Grouphoz, amelyben ismét együtt dolgozhat korábbi menedzserével, Didier Cotonnal.

Az Al-Ahly hatodszor lett bajnok Az egyiptomi egyesület a kameruni Coton Sportsot verte az afrikai Bajnokok Ligája döntõjében. Akárcsak Európában és Ázsiában, Afrikában is történelminek bizonyult a 2008as labdarúgó szezon Bajnokok Ligájának a döntõje. Az öreg kontinensen ez volt az elsõ alkalom, hogy két angol egyesület (Manchester United-Chelsea) csapott össze a fináléban, miközben Ázsiában elsõ alkalommal lépett pályára a döntõben ausztrál csapat (Adelaide United). Ami a fekete kontinenst illeti, az egyiptomi Al-Ahly a nigériai Coton Sports de Garoua együttesével találkozott. 1980 óta nem fordult elõ, hogy kameruni együttes döntõt játsszon (akkor az Enyimba nyerni tudott).2003 óta fordul elõ utoljára, hogy a legrangosabb afrikai klubviadal döntõjében nem szerepel tunéziai gárda, és arra is már öt éve nem volt

példa, hogy ne két észak-afrikai együttes csapjon össze. Az elsõ mérkõzést Kairóban rendezték, ahol az Al-Ahly két góllal nyerni tudott Coton Sports ellen, aki még soha nem játszott fináléban. A Észak-Kamerun száraz vidékén található Garouában megrendezett visszavágón így az egyiptomiaknak elég volt egy 2-2-es döntetlen is. A két összecsapás egy legjobbja a Besiktast és az Anderlechtet megjárt veterán Ahmed Hassan volt, aki a visszavágó elsõ találatát is szerezte. Az Al-Ahlynak ez volt zsinórban a negyedik döntõje. Ezek közül az elsõ kettõt megnyerte, az utóbbin viszont alulmaradt a tunéziai Etoil de Sahellel szemben. Összességében az Al-Ahlynek ez volt a hatodik elsõsége, amivel megelõzte az õsi rivális, szintén a fáraók országából származó Zamaleket. (impulzus)

Barométer - Papa! Igaz az, hogy az apák többet tudnak mint a gyerekek? - Igaz. - Ki találta fel a barométert? - Torricelli. - Akkor mért nem találta fel az apja? *** Hallás - Doktor úr! A bal fülemre nagyon rosszul hallok. - Uram, ez már a korral jár. - Ezek szerint a bal fülem öregebb, mint a jobb? *** Szidalom - Mondd fiam, és szidtak ott téged a seregben? - Engem nem, édesanyám. Inkább magát. *** Pizzafutár A szõke nõ pizzát rendel. Kihozza neki a futár. A nõ kifizeti, indul be a dobozzal, de utána szól a futár: - Héééé! Hol van a borravaló? - De én nem is rendeltem bort! *** Abszolút - Ki az abszolút fafejû? - Aki ha megvakarja a fejét, szálka megy a körme alá!!! *** Golfozó Egy golfozót kórházba visz a mentõ, mert torkán akadt egy golflabda. A férfi élet-halál között van, próbálják a torkából kivenni a labdát. A kórház folyosóján egy ideges férfi várakozik, szintén golfozó. A nõvér megszólítja: - Önnek rokona a beteg? - Nem, az enyém a labda. *** Foci - Mit csinál a magyar futball-válogatott, ha megnyerik a foci VB-t? - Kikapcsolják a Playstation-t. *** Sérülés Egy férfi sántikál az utcán. Szembejön vele egy barátja. - Hát veled meg mi történt? - Csak egy kis futball-sérülés. - Nem is tudtam, hogy focizol. - Á, dehogy! Tegnap meccset néztem és belerúgtam a tévébe. *** Szurkoló Egy Rangers szurkoló mondja barátainak: - Amikor a csapat nyer, a kutyám a mancsaival tapsol. Amikor veszítünk, szaltókat csinál. - Hányat? - kérdezik barátai. - Az attól függ, mekkorát rúgok belé. *** Edzõ Mérkõzés után az edzõ így szól a csatárhoz: - Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista legyél. - Micsoda? - A két lábad. *** Pincér A pincér odamegy a v e n d é g h e z : - Ennél az asztalnál egy öregember ült egy kisfiúval.

Nem tudja hova lettek? - Az öregember meghalt, a kisfiú meg én vagyok... *** Foglalt Leül a vendég az asztalhoz. Odamegy a pincér és azt mondja: - Elnézést uram, de ez az asztal foglalt! - Akkor vigye el és hozzon egy másikat! - válaszol nyugodtan a vendég. *** Munka Egy építkezésen az egyik munkás szaladgál az üres talicskával. Megkérdezi a fõnök: - Te Gazsi, mit rohangálsz azzal az üres talicskával? - Jaj, drága fõnökúr, hát akkora itt a hajtás, hogy nincsen idõm megpakolni! *** Késés Kökörcsin lihegve érkezik az irodába: - Bocsánat a késésért, fõnök mentegetõzik -, kissé elaludtam. - Jé, maga otthon is alszik? *** János bácsi János bácsi autóvezetésbõl vizsgázik. Mellette ül az instruktor, hátul a rendõr. Instruktor: - János bácsi! Milyen tábla volt ez?! - Úgy néztem, fiam, búzatábla... *** Parkolás A nõ leparkol a kocsival és megkérdezi a férjét: - Drágám, nem álltam le túl messze a járdaszegélyhez? - Melyikhez képest? *** Pistike Pistike az apukájával vidéki kirándulásra megy. Egy középkori vár romjait pillantják meg. Pistike rámutat: - Apu, nézd! Az anyu nem itt tanult vezetni? *** Újonc Az újonc vizsgázik: - Mit csinál akkor, ha atomvillanást lát? - Jelentem, lekapom a sisakom! - Hát azt meg miért teszi, ököragyú? - Hogy ne folyjon a nyakamba! *** Legjobb barát A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ha nem hiszed el, próbáld ki a következõt: Zárd be a kutyádat és a feleségedet a kocsid csomagtartójába. Egy óra múlva nyisd ki! Ki örül neked jobban, amikor meglát? *** Páciens - Mi a páciensünk foglalkozása? - Útkarbantartó. - Ó, akkor nem kell érzésteleníteni. Tegyenek egy lapátot az álla alá, és rögtön elalszik.

Szilágyság/47.

Információ

www.hhrf.org/szilagysag/

„Egészséges” kompromisszum: elmaradnak a sztrájkok Az új kormány megalakulásáig nem fenyeget általános sztrájk. Az egészségügyi alkalmazottakat képviselõ Sanitas szakszervezet a hét végén megállapodást írt alá a szaktárca illetékeseivel, amelynek értelmében jövõre 25 százalékig terjedõ béremelésben részesülnek. Az errõl szóló dokumentumot december 15-ig véglegesitik. A béremelésre differenciáltan kerül sor, elsõsorban a kisfizetésûek jövedelmeit növelik. Az ágazatbeli alkalmazottak az eddigi évi két prémium helyett háromra lesznek jogosultak. Az érdekvédelmiek szerint kompromisszumról van szó, a szakszervezetek ugyanis 50 százalékos béremelést követeltek. Az egészségügyiek után lemondtak november 18-ára tervezett általános munkabeszüntetésükrõl a tanügyi káderek is.

Amint az Oktatási Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Aurel Cornea elmondta, a döntéssel el akarták kerülni azt, hogy a választási kampány idejére tervezett akciónak politikai felhangot tulajdonítsanak. Ha azonban a választások után a tanárok nem kapják meg az 50 százalékos béremelést, akkor országosan beszüntetik a tanítást. Egyelõre megvárják a 28 százalékos fizetésemelésrõl szóló sürgõsségi kormányrendelet alkotmánybírósági elbírálását. Miután a béremelést áprilisra halasztó korábbi kormányrendeletet a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította, az érdekvédelmeik szerint nagy valószínûséggel hasonló döntés születik a második jogszabály esetében is. A nép ügyvédje már korábban kifejtette, a második kormányrendelet is szemben áll az alaptörvénnyel.

Készül az új 10 lejes

Júliustól kötelezõ a lakásbiztosítás

December elsejétõl 10 lejes bankjegyet hoz forgalomba a Román Nemzeti Bank -derül ki a jegybank hétvégi közleményébõl. Az új tervezésû bankó elõdjénél több biztonsági elemet fog tartalmazni, ugyanakkor színében, méretében és alap grafikai szimbólumaiban nem tér el jelentõsen a jelenleg is használt azonos címletû bankjegytõl. A Nemzeti Bank tervei szerint a decemberben forgalomba kerülõ új 10 lejes bankjegyet és a 2005-ben kibocsátott jelenlegi bankót egy ideig párhuzamosan használjuk, a jegybanki kommüniké a régi 10 lejes bankók forgalomból való kivonási határidejére nem tér ki.

Kihirdették a Hivatalos Közlönyben, és jövõ év július elsejétõl érvénybe lép a kötelezõ lakásbiztosításra vonatkozó törvény. A szakma és a Biztosítási Felügyelet egyes tagjai által is ellenzett jogszabály nyomán egyes biztosítási társaságok elveszítik a lakásbiztosítások megkötésére való jogukat – néhányan azonban megkapják a hatósági felhatalmazást erre. A törvény érvénybe lépésével a tulajdonosoknak kötelezõ módon kell választaniuk egyet a piacon létezõ biztosítási ajánlatok közül.

11. 2008. november 21.

Bechtel: jövõre használható az elsõ 40 kilométer

Százezres elbocsátás az építõiparban

Jövõ év végén nyitható meg a forgalom elõtt az észak-erdélyi autópálya elsõ 40 kilométeres szakasza – közölte tegnap Bukarestben az autópályákat kezelõ állami vállalat (CNADNR) projektfelelõse. Radu Gaspar úgy nyilatkozott: a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 40 kilométer hosszú autópályaszakasz megnyitható a forgalom elõtt 2009 végéig, ha a következõ év költségvetésébõl 520 millió eurót fordítanak a beruházás finanszírozására. Gaspar szerint a Bechtel várhatóan már 2009 nyarának végig befejezheti az útszakaszt, de annak használhatóságához az autópályát még csatlakoztatni kell az E 60-as országúthoz, ami két bekötõ körforgalom megépítését teszi szükségessé. Gaspar közölte: a Bechtel eddig 10 kilométert aszfaltozott le.

Több mint 70 ezer építõipari dolgozót bocsátanak el január elején a cégek és további 35 ezer munkás marad állás nélkül 2009 tavaszán. Õk bérük 75%-át kapják kézhez január és március között. Mindezt az Építõipari Vállalkozók Egyesületének (ARACO) elnöke jelentette be. Az még nem teljesen biztos, hogy a további 35 ezer dolgozót is el kell bocsátani: hogyha tavasszal fellendülés tapasztalható az építõiparban, akkor õk nem lesznek munkanélküliek, magyarázta Laurenþiu Plosceanu. Az építõipari cégek vezetõi szerint az e szakterületen dolgozók száma rövid idõ alatt 420 ezerrõl 350 ezerre csökken. Plosceanu szerint az ingatlanüzletekben is érdekelt építõipari cégek legalább 32%-át súlyosan érinti a gazdasági válság, és ez az arány növekedhet, ha a következõ kormány nem szerez EU-s pénzalapokat infrastruktúrafejlesztésre. (transindex.ro)

TÜNDE.KFT. megnyitotta

DIVATÁRUHÁZÁT! Nálunk, nagykereskedelmi áron vásárolhat

divatos férfi és nõi ruházati cikkeket és cipõket. Látogassa meg áruházunkat Sarmaságon, Tavasz utca, 2. szám alatt (a líceum mellett). Nálunk kedvére válogathat hétfõtõl szombatig 8-18 óra között. Ne feledje: TÜNDE Kft. DIVATÁRUHÁZban megtalálja, amit keres!

CAROL SERVICE Autójavító mûhely és mosoda * mechanikus és villanyszerelési javítások * futószög-beállítás * mûszaki ellenõrzés * elektronikus ellenõrzés (teszter) * motorbeállítás * fékrendszer ellenõrzés és beállítása * légkondicionáló beállítása Szilágyballa 210. szám Szilágy megye. Elérhetõség: 0724-044814, 0745-893603 Kapcsolattartó személy: Árpi [email protected]

A WALEX-WMX Kft. Gépjármû-vezetõi tanfolyamot szervez A,B,C, C+E kategóriákban, 18 éves korhatárral és 21 éves korhatárral D kategóriában MAGYAR NYELVÛ vizsgázási lehetõséggel. Számítógépes gyakorlási lehetõség a cég székhelyén. Elérhetõség: 0744-545475 telefonon. A cég titkársága a Ciobanca-kabinettel egy fedél alatt mûködik. Várjuk jelentkezésüket!

Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig

47./2008

Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg

A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..

12. 2008. november 21.

Információ

Szilágyság/47. www.hhrf.org/szilagysag/