4*4*4* :; 4 4 M I 4 4 * - i *fxjxt«;;;... 1 G A Z D A SÁ G I,T Á R SA D A LM I ES K U LT U R Á LIS FO LYÓ IRAT. * r C C í m í í 1>>twk i 1 Z"*!

G A Z D A S Á G I,T Á R S A D A L M I E S K U L T U R Á L IS FO LY Ó IR A T

*r 1

Z"*!

C C í m í ’í 1>>twk ® i | * * * :;4 4 M I 4 4 * - i *fxjxt«;;;... 1 xTxli^BrxSx?* 1xTÍTxlÖ >_r. ,rf; ;;1

4 44

fcS--1»V&t •■.

*•*&*•JVf *,'■w.'.-A

\ J*■*■*&í

( X/’/ ■;’í\?d»l

Szabolcs-Szatmári Szemle

SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: dr. C serm ely Tibor, C sernusi E ndre, dr. C servenyák László, dr. F azekas Á rpád, G yúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), dr. K lenczn er Im re, K opka János, dr. K őrössy K álm án, dr. K uknyó János, dr. M argócsy József, R atk ó József, Sim kovics G yula, Szilágyi Im re, Scholtz Béla, T óth S ándor, dr. V arga Lajos.

FELELŐS SZERKESZTŐ: dr. H á r s f a l v i

Péter

SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zabolcs-S zatm ár M egyei T anács lap ja. M egjelenik negyedévenként. K ia d ja a S zab o lcs m e g y e i L a p k ia d ó V álla la t. F e le lő s k ia d ó : M ád! L a jo s Ig azg ató . S z e rk e sz tő s é g : N y íre g y h á z a , S ó stó l ú t 31/b. T e le fo n : 11-7B8. K ia d ó h iv a ta l, S zab o lcs m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t, N y íre g y h á z a , Z rín y i Ilo n a u. 3—5. T e le fo n : 10-150 K é z ira to t n e m ö rz iln k m eg és n em a d u n k v issza. T e rje s z ti: a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H írla p Iro d á n á l (B p., V., J ó z s e f n á d o r té r 1., te le fo n : 180-850, p o s ta c ím : 1900 B u d a p e st) és b á rm e ly k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi e lő fiz e té si d í j : 72,— F t. C s e k k s z á m la s z á m : 215—96162. B e fiz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k f e ltü n te tn i a f o ly ó ira t n e v é t: s z a b o l c s - s z a t m Ar i s z e m l e K észü lt a N y írsé g i N y o m d á b a n . F e le lő s v e z e tő : J á g e r Z o ltá n — 82. — 11 859

%

Index: 25 923— IS SN 0133— 2465

II.

SZABOLCS-SZATMARI

SZEMLE G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis fo ly ó irat 1982. NOVEM BER X V II. ÉVFO LYAM . 4. SZÁM

| Q r t C[ 1 O m * TÁRSADALOMPOLITIKA BARCZI A RA N K A : A középiskolát végzett fiatalo k m u n k av állalási le h e tő s é g e i------------------------------A m űvezetők S zabolcs-S zatm ár m e g y é b e n -----------------K ÉPES JÓ Z SE F : A középvezetők term előszövetkeze­ tein k b en ---------------------------------------------------------SCHOLTZ BÉLA : T udom ány és T echnika H áza N yír­ egyházán ----------------------------------------------------------

1 6 12 16

TUDOMÁNY GÖÖZ L A JO S: Az É K -m agyarországi a lte rn a tív e n e r­ g iaforrások ----------------------------------------------------M IZSER LA JO S: S zatm ári csizm adia m űszavak 1846b ó l -------------------------------------------------------------------

21 36

ZENEMŰVÉSZET DANCS L A JO S: N yírségi és szatm ári népdalok K o­ dály Z oltán g y ű jté s é b e n ----------------------------------------- 38 V IK Á R SÁNDOR: K odály Z oltán ta n ítv á n y a v oltam — 46 NYÉKI K Á R O L Y : H egedűvirtuózok m egyei k apcsola­ tai ------------------------------------------------------------------54 ISZLA I Z O L T Á N : K a to n a z e n e ----------------------------------60

KÉPZŐMŰVÉSZET K O PK A JÁ N O S: M egyei őszi tá rla t ’8 2 --------------------------- 70 A NTAL ISTV Á N: Űj szín a szabolcsi „p a le ttá n ” : T il­ less B é l a ---------------------------------------------------------73

HAGYOMÁNY GYURICSKU K Á L M Á N : Bessenyei G yörgy sírem lék é­ nek a v a t á s á r a ------------------------------------------------78 OROSZ M IK LÓ S—GYŐRÉI A N TA L: A N yírb áto ri N övényolajgyár iparági m ú z e u m a --------------------------- 81

KRÓNIKA L ak ato s Istv án e m lé k e z e te i

(M. J . ) ----------------------------88

Szűcs S á n d o r í l 9 0 ^ ^ 9 8 2 ^

(Molnár J ó z s e f ) ------- 90

RESZLER GÁBOR: Em lékezés Irá n y i D á n ie lr e ------------------ 95 KÖNYVEKRŐL H A N K ISS ELEM ÉR: D iagnózisok (Galambos Sándor) 97 Hősök. A S zovjetunió hősei a m agyarországi felszab ad í­ tó h arco k b an (Zielbauer G y ö r g y ) --------------------------- 99 TAM ARA B A JC U R A : K á rp á tu k rá n értelm iségiek O roszországban a XIX. sz. első felében (Udvari I s t v á n ) --------------------------------------------------------------- 102

III.

BAROTA M IH ÁLY : T ú ri S ándor (Katona B é l a ) ------- 106 R ákos S ándor arcai és m aszkjai (Csorba S á n d o r ) ---------109 O SZTO JK ÁN BÉLA: H alak a fekete c iteráb a n (Madár J á n o s ) --------------------------------------------------------------------110 „Engem ez a fa hozott v ilá g ra ” — A rs (Bíró László) — 115 K ÉPEK SEBESTYÉN S ándor: C suda m a l o m ------------------------5 TILLESS B éla: B u rgundia utca V I I . -------------------------------- 11 P lasztik ai csoportterv v íz f e lü le tr e ------- — ---------15 H úros plasztik a — részlet — ---------------------— 45 Függő p la s z t ik a ------------------------------------------------------- 74 S pirál I V . ---------------------------------------------------------75 ALEX Á N É Székhelyi E dit: Az á l o m -------------------------------- 37 KONCZ Z oltán: B alatoni r e g g e l -------------------------------------53 HORVÁTH Já n o s: E rdei p a t a k ----------------------------------------- 69 Reggel a T is z á n ------------------------------------------------98 BERECZ A n d rás: S z ig lig e t------------71 BÉNYI Á rp ád : A lkony a víz fölött — --------------------------------72 Szóló s z o n á t a --------------------- — ---------------------- 114 V INCZE S án d o r: V á r u d v a r --------------------------------------77 VALK O V ITS Z oltán: C sendélet k ö r t é k k e l -----------------------80 HA RA SZTI E nikő: K a t i k a -------------------------------------------- 108 KERÜLŐ F erenc: M a g á n y -------------------------------------------- 108

*

A színes címoldalon: Kölcsey Ferenc sírem léke a szatm árcsekei temetőben. (Zsák Z oltán felvétele.)

E SZÁM UNK M U N KA TÁ RSA I: A le x á n é S zé kh e lyi Edit festő, N yíregyháza; A nta l István újságíró, N yíregyháza; Barczi A ra n k a közgazdász, N yíregyháza; B ényi Á rpád festőm űvész, D ebrecen; Berecz A ndrás festőm űvész, N yíregyháza, Bíró László író, N yíregyháza; dr. Csorba Sándor főisk. docens, N yíregyháza; Dancs Lajos ny. főisk. ta n á r, N yíregyháza; Galambos Sándor ta n ár, N yíregyháza; dr. Gööz Lajos főisk. ta n ár, N yíregyháza; Győrfi A n ta l ny. m űszaki fejlesztő, N y írb áto r; dr. G yuricsku K á lm á n városi tanácselnök, N yír­ egyháza; Haraszti E nikő szobrász, N yíregyháza; H orváth János festőm űvész, N y ír­ egyháza; Iszlai Z oltán író, B ud ap est; dr. Katona Béla főisk. tan ár, N yíregyháza; Képes József agrárm érn ö k , N yíregyháza; K erülő Ferenc festőm űvész, G ávavencsellő; K oncz Z oltán festőm űvész, Ű jfeh é rtó ; Kopka János főszerkesztő, N yíregyháza; M a­ d á r János író, N yíregyháza; dr. Margócsy József ny. főisk. főigazgató, N yíregyháza, dr. M izser Lajos főisk. ad ju n k tu s, N yíregyháza; Molnár József irodalom történész, B ud apest; N y é k i Károly kutató, M átészalka; Orosz M iklós ny. gyárigazgató, N y írb á­ to r; Reszler Gábor újságíró, N yíregyháza; Scholtz Béla főm érnök, N yíregyháza; S e ­ bestyén Sándor szobrászm űvész, N yíregyháza; Tilless Béla képzőm űvész, N yíregyhá­ za; Udvari István főisk. tanársegéd, N yíregyháza; V a lk o vits Z oltán festőm űvész, D eb­ recen ; V ik ár Sándor ny. zeneiskolai igazgató, N y íreg y h áza; V inc ze Sándor festő, N yír­ egyháza; dr. Zielbauer György főisk. docens, Szom bathely. A képzőm űvészeti alk o tá­ sok fotóit — a külön fe ltü n te te tte k kiv ételév el — Z sák Z oltán készítette.

IV,

BARCZI ARANKA:

A középiskolát végzett fiatalok munkavállalási lehetőségei a megye munkaerőhelyzetének tükrében A hetvenes években a m egye foglalkoztatási helyzetére jellem ző volt, hogy nagy szám ban és d inam ikus ütem ben létesü ltek új m u nkahely ek ; a fo glalkoztatáspolitika fő célkitűzése a lakosság foglalkoztatási színvonalának növelése volt, az ex tenzív fejlesztések keretében. Az e lm ú lt évtizedben m integy ötvenezer új m u n k ah ely léte­ sü lt a m egyében. A lakosság foglalkoztatási gondjainak enyhítésében az ip a r já t ­ szotta a döntő szerepet, a m egyében addig n em ism ert ip a rá g ak m eghonosodásával 72-ről 109-re (azaz m ásfélszeresére) n ö v ek e d ett az ezer lak o sra ju tó ip ari keresők szám a. Jelentős m é rté k b e n 'fe jlő d te k a tercier ágazatok is. Ezzel egyidőben h atalm as változások za jlo ttak le a m egye tradicionális ágazatában, a m ezőgazdaságban. A k o r­ szerű tech n ika és term elési m ódszerek alk alm azása révén tíz év a la tt több m in t h a r­ m in cezerrel csökkent a m ezőgazdasági keresők szám a. A lakosság foglalkoztatási helyzetében bekövetkezett pozitív változások egyik legfontosabb következm ényeként a m egye lakónépessége újból növekedni kezdett, a m igrációs folyam atok kedvezően alak u ltak . A gazdálkodás feltételei azonban a h e t­ venes év ek végén lényegesen m egváltoztak. G azdasági fejlődésünk a d o tt fokán elő­ té rb e k erü ltek a m unkaerő-gazdálkodás m inőségi elem ei, ezen belül is a legfonto­ sab b k rité riu m : a tá rsad alm ilag szervezett term elésben rész t vevő m u n k aerő ésszerű felhasználása. A gazdasági fejlődés és a term elés ütem ének m érséklése, az 1980. évben beve­ zetett gazdasági szabályozó rendszer takarékos és hatékony létszám felh aszn álásra ösztönzi a gazdálkodó szerveket. E nnek h a tá sá ra a foglalkoztatás d in a m ik á jáb a n is lényeges változások k ö v etk ez­ te k be. E változások első jelei m á r 1979. évben érezhetőek voltak, mig 1980-ban je ­ lentős m értékben felerősödtek e tendenciák. A m ódosított szabályozó rendszer á lta l k ik én y szerített v állalati p o litik át a m u n ­ kaerő -k ereslet, a fogadókészség m in im ális m é rték ű re csökkenése jellem zi. A gaz­ dálkodó szervek többsége csak a — fluktuációból, illetve dem ográfiai cseréből adódó — pótlási igényeket tám aszt, és van több v á lla la t is, m elynek pótlási szükséglete sincs, illetv e fokozatosan csökkenti létszám át. Az elhelyezkedési nehézségekre u ta l a megyei m unkaerő -k ö zv etítő szervek fo r­ g alm a is. E szerin t 1980-ban a m u n k á ra jelentkezők szám a m ásfélszeresére növeke­ d e tt az előző évhez viszonyítva, s míg 1979-ben a jelentkezők több m in t 80% -át sik e rü lt m u n k áb a helyezni, egy évvel később ez az a rá n y m ár nem é rte el az 50% -ot

1

sem. Ezzel egyidőben a foglalkoztató szervek á lta l b e je le n te tt m u n k ah ely ek szám a kevesebb, m int felére csökkent. Az előbbi tényezők h a tá sá ra a m egye foglalkoztatási egyensúlya az elm ú lt évek­ ben negatív irán y b a változott; a m u n k a erő -k e re sle t és -k ín á la t ollója — a megelőző évek kedvező ten denciáival ellen tétb en — tovább n yílt. Ez a terü leti szem pontból n e­ gatív tendencia a z t eredm ényezi, hogy m obilizálható m u n k a erő -tartalék ain k tovább növekednek, a különböző iskolatípusokból kik erü lő ifjú ság i fo rrás sz ám á ra nem tu ­ dunk m egfelelő szám ú m unkalehetőséget te re m te n i, s végül ism ét em elkedik a v á n ­ dorlási veszteségünk. M indezen gondok közül — társad alm i és politik ai szem pontból eg y a rán t — leg­ súlyosabb az első ízben m u n k á t vállaló, azaz az iskolából kilépő fiatalo k m u n k áb a állítá sán a k kérdése. Az e téren v árh a tó an jelentkező foglalkoztatási gondok m egis­ m erése, illetve — lehetőség szerinti — m egoldása érd ek éb en felm érést végeztünk a m egye valam ennyi gim názium ában, szakközépiskolájában és szakm unkásképző in té ­ zetében. Ezzel egyidőben felm értü k a foglalkoztató szerv ek n ek a m ost végzős fiatalo k ra vonatkozó m u nkaerőigényét is. Az utolsó éves diákok szám a és a m u n k á lta tó k igénye a következők sz erin t a la k u lt: Iskolatípus G im názium Szakközépiskola G im názium és szakközépiskola S zakm unkásképző intézet Szakiskola K özépiskolák összesen:

Végzők szám a

1294 1057 2351 2748 180 5279

B e je len te tt m .-erőigény (fő) —

— 269 930 180 1379

Ezen ad a to k egybevetésekor szem betűnő a különbség a végzős fiatalo k és a vállalati igények nagyságrendje között. A zonban a k é t ad a tso r nem azonosítható a m u n k a erő ­ k ín álat, illetve -k ereslet nagyságával, m ert — a középiskolát végzettek egy része tovább ta n u l a különböző felsőoktatási in ­ tézm ényekben; — a fiatalok egy része elvándorol a m egyéből; — nem m inden foglalkoztató szerv te tt eleget b ejelentési kötelezettségének; — a foglalkoztató szervek á lta lá b a n nem je len tették be azo k at a fia ta l m u n k a ­ vállalólat. akik a v állalat tanulói voltak. A v állalati m unkaerőigény-bejelentések irre a litá sá v a l szem ben lényegesen p onto­ sabb képet k a p tu n k a fiatalok felm érése ú tján . A felm érés során kérdőívvel k ere stü k meg a z utolsó évfolyam os fiatalo k at, m ely­ ben érdeklődtünk to vábbtanulási és m unkába állási szán d ék aik ró l, elképzeléseikről. A visszaérkezett, érték elh ető kérdőívek a rá n y a 92%. F elm érésü n k ered m én y e — is­ k olatípusok szerin t — a következő: GIM NÁ ZIUM : A m egye gim názium aiból 1202 d ara b érték elh ető k érd ő ív et ju tta tta k vissza. A fiatalok közül 790-en (a végzetteknek 66%-a) jelen tk eztek to v áb b tan u lásra, 412 fő pedig m unkába k ív á n t állni.

2

A to v á b b tan u lásra nem jelentkezők m indössze 17% -ának (72 főnek) volt, míg 340 főnek nem v olt m u n k a h ely aján lata. A m u n kahellyel rendelkezők fele fizikai, m ásik fele nem fizikai m u nkakörben, és közel eg y h a rm ad u k a m egyén k ív ü l helyezkedett el. A m áju s h ó n apban m u n k a h e ly a já n la tta l még nem rendelkezők m u n k ak ö ri igénye a következőképpen a la k u lt: M unkaköri igény

L étszám (fő)

M egoszlás (%)

81 47 34 56 10 11 56 45 340

23,8 13,8 10,0 16,5 3,0 3,2 16,5 13,2 100,0

A d m inisztrátor Asszisztens, laboráns Gondozó, óvónő K ereskedelm i eladó M űszaki rajzoló Gépkocsivezető Egyéb fizikai Egyéb nem fizikai ö ssz e se n :

A tovább nem ta n u ló k m u n k ak ö ri igénye sz erin t a fiatalo k n ak több, m in t fele nem fizikai m u n k a terü le ten kív án dolgozni. Elég kevesen v álasz tjá k a különböző fizikai m u n k aterü letek et. Jellem ző a gim názium ot végzettekre, hogy a fizikai m u n k án belül is a — v élt vagy valóságos — nagyobb presztízsű m u n k á k at v álasz tjá k elsősorban. Pl. azok, a k ik a kereskedelm i p á ly á t v álasztják, gyakran m egjelölik, hogy könyves­ boltban, k ép csarnoküzletben k ív á n n ak m u n k áb a állni. N éhány fiatal egyáltalán nincs tisztáb an lehetőségeivel, hiszen olyan m u n k a k ö rt is m egjelölnek, am ely felsőfokú végzettséget igényel (például: kü lk eresk ed elm i üz­ letkötő). A m ennyiben ered eti elképzeléseik nem valósulnak meg, a következőket terv ezik : — — — — —

vár, a k á r hosszabb ideig szak m át ta n u l fizikai b e ta n íto tt m u n k á t m egyén k ív ü lre távozik egyéb

is iselv állal

54 129 41 71 45

(15,9%) (38,0%) (12,0%) (20,9%) (13,2%)

A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőségekre utal, hogy a végzős fiatalok közel eg yhatoda a k á r egy évig is h ajlan d ó várakozni az igényeinek m egfelelő m unkahelyre. Viszonylag elfogadható a sz ak m atan u lási szándék, azonban gondot jelen t, hogy a gim názium ot végzettek főként a divatos szakm ákat v álasztják , s ez ism ét neh ézsé­ gekbe ütközik. M egfelelő m unkalehetőség hián y áb an a fiatalo k n ak több, m in t egyötöde kíván más m egyébe eltávozni. Az előző év vándorlási sta tisz tik á ja a la p já n az o n b an felte­ hetően nagyobb lesz ez a szám . A foglalkoztató szerveknek — a fiatalo k igénye sze­ rin ti nagyságrendben — ad m in isz tratív m unkaerőigénye nincs. N éhány v á lla la t k e­ res ugyan gim názium ot végzetteket fizikai m u nkára, azonban a tap asztalato k szerin t ez nem felel meg a fiatalok igényeinek. így — figyelem be véve a to v á b b tan u lásra jelentkezők közül v árh a tó an felvételt nem n y erő k nagyság ren d jét is — a gim názium ot végzettek közül kb. 500 fő elhelyez­ kedése m egoldatlan v olt m áju s hónapban. A n y ári hónapok folyam án azonban a

3

v á rtn á l kedvezőbben a la k u lt a helyzet. A te rü leti m unkaügyi szervek ak tív kö zre­ m űködésével 320 gim názium ot végzettet sik e rü lt m u n k áb a állítan i. Egy részü k fizikai m u n k á t v á lla lt ra k tá ro sk én t, vagy korszerű b b üzem ekben b e ta n íto tt m u n kásként. M ásik részük a különböző okok (gyerm ekgondozási szabadság, so rk ato n ai szolgálat) m ia tt átm enetileg távol lévők h elyettesítésére h atáro zo tt id ejű m unkaszerződést k ö ­ tö tt ad m in isz tratív terü leten . H asznosnak bizonyult és ta lálk o zo tt a fiatalo k elk ép ­ zeléseivel a szakm ai képzési, továbbképzési form ák alkalm azása. Ezt gim názium ot végzettek esetében v ez ettü k be, m ely elvégzésével te rm elés­ irányítóként, m űvezetőként dolgozhatnak korszerű üzem einkben. F igyelem be véve a m ás m egyékbe távozott fiatalo k at, jelen leg kb. 180 fő nem á llt még m unkába, ak ik döntő részben leányok, a nagyobb településektől távolabb eső községek lakói. T ap a sztala tain k sz e rin t ezek et a fia ta lo k a t a szülők nem en g e­ dik el távoli városokba dolgozni, han em o tth o n m arad n ak , és besegítenek a h áztáji gazdálkodásba. SZA K K ÖZÉPISK OLA A m egye szakközépiskoláiból 990 érték elh ető k érd ő ív et ju tta tta k vissza, m elyek szerin t 290-en jelentkeztek felsőfokú o k tatási intézm ényekbe, illetv e szakm unkásképző isk olákba tov áb b tan u lásra. Figyelem be véve azok nagy ság ren d jét, ak ik eredm énytelen felvételi vizsgát tettek, 670 fiatal részére k e lle tt m u n k aleh ető ség et biztosítani. A szakközépiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségei a képzés jellege szerint eltérően alak u ltak . Az ipari, építőipari és m ezőgazdasági szakközépiskolában végzettek 80n/o-a a szak­ m á ján a k m egfelelő m u n k a terü le ten k ív á n t dolgozni, a fog lalk o ztatásu k a m egye te ­ rü letén biztosított volt. A kereskedelm i, vendéglátóipari, közlekedési, postaforgalm i, vízügyi, óvónői és egészségügyi szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban végzettek 96% -a k ív á n t szakképzettségének m egfelelő m un k ak ö rb en dolgozni. M un k áb a á llá ­ suk különösebb gondot nem je len tett, sőt bizonyos te rü le te n több m unk ah ely is állo tt rendelkezésre. P éld áu l az egészségügyi szakképesítésűek közül sokan — an n ak ellenére, hogy a m egyében is bizto síto tt le tt vo ln a a fog lalk o ztatásu k — m ás megye (elsősorban H ajd ú -B ih ar) terü letén v á lla lta k m unkát. A szakközépiskolát végzettek közül a közgazdasági szakképzettségű fiatalo k e l­ helyezése okozta a legnagyobb gondot. Az e te rü lete n végzett és tovább n em tanuló 180 fia ta l közül — figyelem be véve az elv án d o rlo ttak at, és azokat, a k ik nem a sz ak ­ képzettségüknek m egfelelő m u n k ak ö rb en helyezkedtek el — m ég kb. 80-an k eresik a m unkahelyet. M ivel az ilyen képzettséget igénylő m unk ak ö rö k az ad m in isztratív -ü g y v iteli lé t­ szám növelési tilalo m a lá tartoznak, feltehetően a fiatalo k egy része nem a szak k ép ­ zettségének m egfelelő m u n k a terü le ten fog elhelyezkedni, s a m ásik részük pedig más m egye te rü le té n p ró b ál m u n k á t szerezni. SZAK M U N KÁ SKÉPZŐ INTÉZET A szakm unkásképző intézetekből 2474 érték elh ető k érdőív feldolgozására k e rü lt sor. A fia ta l szakm unkások közel ötödrésze jelezte, hogy később középiskolában vagy ú jab b szakm a m egszerzése érd ek éb en szeretne tov áb b tan u ln i. Ez a szándék igen kedvezőnek ítélhető, hiszen a term ék szerk ezet állan d ó és fo­ lyam atos korszerűsítése egyre nagyobb igényt tám aszt a jól képzett, több szakm ával rendelkező, univerzális szakem berek irán t.

4

A vég zett sz ak m u n k ástan u ló k közül m indössze 124-en (5ö/o) jelezték, hogy nem k ív á n n ak a sz ak m áju k b an dolgozni; túlnyom ó részük gépkocsivezetői m u nkakörben h elyezkedett el. A fiatalo k n a k közel 10% -a nyilatkozott úgy, hogy a képzést biztosító v á lla la t nem fogja alkalm azni. Egyes szakm ákban ugyanis elő fo rd u lt bizonyos túlképzés, ez azonban csak helyi szinten jelentkezett, m ivel a m egye más terü letein elhelyezked­ h ettek a végzett szakm unkástanulók. ö sszességében azonban a m egyében rendelkezésre álló szak m u n k ás m unkak ö rö k szám a m eghaladta a végzettekét, s jelenleg is sok b etö ltetlen m u n k ak ö r van b eje­ lentve a m egyei m unkaerő-közvetítő szerveknél. V alam ennyi isk o latíp u st figyelem be véve te h á t m integy 260 fiatal foglalkoztatása m egoldatlan a m egyében, s m in t ezt az előbbiekben vázoltam , lényegében h áro m v á ­ lasztási lehetőségük v an : — nem a szakképzettségüknek megfelelő m u n kakörb en helyezkednek el, — átm enetileg otthon m a ra d n ak és nem v állaln ak m unkát, — m ás m egye terü leté n álln ak m unkába. Figyelem be véve az elkövetkező évek jövedelm i viszonyainak és életszín v o n al­ politikai célkitűzéseinek alak u lá sát, feltehetően a h a rm a d ik lehetőség v álasztása lesz a tömeges. Ez viszont azt a negatív következm ényt hordozza m agában, hogy m egyénk la k ó ­ népessége ism ét csökkenni fog. A következő években m u n k áb a lépő ifjúság helyi foglalkoztatása érdekében a megyei szervek erőteljesen szorgalm azzák a további ip artelep ítések et. A zonban je len ­ leg ezek a tárgyalások még kezdeti stád iu m b an van n ak , az eredm ényük végső soron a gazdasági helyzet alak u lá sátó l függ. Az ifjúsági forrás további részének felszívását jelen th eti a m ezőgazdasági term előszövetkezetek m elléküzem ágainak fejlesztése, illetve a kisvállalkozások k ibontakozásának segítése.

Sebestyén S ándor: Csuda m alom (Kodály em lékére)

5

A művezetők Szabolcs-Szatmár megyében* Az utóbbi időben egyre többször esik szó a hatékonyság, a m inőség és a te rm elé­ kenység javításáró l. Ezek m egvalósításában igen fontos és k ulcsszerepet b etöltő sze­ m élyek a m űvezetők, ö k bizto sítják a term elés k é t legfontosabb feltételén ek egyesí­ tését, az ezzel kapcsolatos közvetlen felad ato k szervezését, irá n y ítá sá t és ellen ő rzé­ sét. A m űvezető n em kis m érték b en felel az ésszerű, tak arék o s létszám - és bérg az­ d álkodásért, az any ag célszerű felhaszn álásáért, a re á bízott term elési k ap acitás op­ tim ális kihaszn álásáért. A m űvezető sajáto s helyet foglal el a szervezeti h ie ra rc h iá ­ b an : összekötő kapocs a vezetők és a dolgozók között. B enne ötvöződik a dolgozók kép viselete és a vezetők u ta sítá sán a k v ég reh ajtása. E n n ek az igénynek m egfelelni nem könnyű feladat. I tt dől el, ezen a szinten a term elés csatája. A m űvezető te h á t a tű zvonalban tartózkodik. E zért tű z tü k ki célul h elyzetük értékelését, m u n k áju k részletesebb m egism erését, hogy fe ltá rju k azokat a p ro b lém ák at, am ely ek h á trá lta t­ já k a hatékony m unkavégzést és ezek alap já n kivezető u ta t ta lálju n k . Az évek során a növekvő gazdasági felad ato k k al eg y ü tt fokozódott a m űvezetők­ kel szem beni társad alm i követelm ény, am ely a M inisztertanács 15/1973. (VI. 2.) sz á ­ m ú rendeletében fogalm azódott meg. A ren d e let célul tű z te ki a m űvezetők m u n k a h ely -irán y ításáv al, -ellenőrzésével, a k o llektíva vezetésével, nevelésével kapcsolatos tevékenységeinek fejlesztését, m a ­ gasabb színv o n alra em elését. E rre alapozva in d u lt m eg ágazati irán y ítással a m űvezetőképzés. E gyidejűleg fokozódott a m űvezetők anyagi, erkölcsi m egbecsülése (soronkívüli bérrendezés, m u n ­ k ahelyi pótlék). A m eg tett intézkedések h a tá sá ra v alam ely est m érsék lő d ö tt a m ű v e­ zetők u tá n p ó tlá sa m ia tti gond. A vezetők és a beosztottak szem léletében em elk ed ett a m űvezetői m u nka presztízse. A gazdálkodás feltételeinek szigorítása, a tech n ik ai színvonal fejlődése, az üzem i d em okrácia kiszélesítése az eddigiektől m agasabb színvonalú tevékenységet követel a közvetlen te rm elé sirán y ítást végzőktől. E nnek a tá rsa d a lm i elv á rá sn a k a m űvezetők csak úgy képesek m egfelelni, ha a v állalato k bizto sítják a szükséges feltételeket, a k ö ­ telességeik pontos k ö rü lh atáro lása m e lle tt m egerősítik a jo g aik at, leh ető v é teszik a m egnövekedett fela d ato k ra való felkészülést és m eg ad ják a felelősséggel arányos an y agi és erkölcsi m egbecsülést. Az elvégzett felm érések ism ertetésével az a célunk, hogy a szak em b erek et olyan inform ációhoz ju ttassu k , am ely elősegíti a term elésirán y ítás helyzetének újbóli á tte ­ kintését, az inform ációk hasznosítását, a hiányosságok k eletkezésének és ú jrak e let* Az SZV T S z a b o lc s -S z a tm á r r é s i ta p a s z ta la ta i.

6

m eg y ei S z e rv e z e te M u n k a tu d o m á n y i S z a k c s o p o rtjá n a k

fe lm é ­

kezesének m egakadályozását. Az értékelés n em ad m inden k érd é sre k im erítő választ, de ad egy általános k eresztm etszetet a m egyében foglalk o ztato tt m űvezetők helyze­ téről. A nyíregyházi szervezet m ár 2 évvel ezelőtt k észített felm érést a N yíregyháza terü letén lévő m űvezetőkről, am ely igen fontos jellem ző k re h ív ta fel a figyelm et, s ez a d ta az inspirációt a m egyei elem zésre. A megyei felm érést a helyi SZV T -szervezetek bevonásával végeztük el, am elyek nagy m értékben hozzásegítettek b en n ü n k et ahhoz, hogy széles körű adatbázis képezze az elem zés alap já t. Ezzel a z t is biztosítani kív án tu k , hogy a m űvezetők helyzetéről te rü lete n k én t is m egfelelő inform ációk á llja n a k rendelkezésre. A m egye 36 jelentősebb ipari, építőipari v állalatá n ál egyéni és v állalati kérdőívek felhasználásával g y ű jtö ttü k az ad ato k at. A v állalato k k iv álasztása úgy tö rtén t, hogy az re p re z e n tá lja a k é t legfontosabb ágazatot. Az egyéni kérdőívek k itö ltésén él az ön­ kéntességet ta rto ttu k szem előtt. A to vábbiakban feldolgozott részletes elem zés tü k ­ rözi a fe lte tt k érd é sek re ad o tt válaszokat. A felm érésbe b evont vállalato k 15,5 m illiá rd fo rin t term elési érték et, a k ét nép ­ gazdasági ág 54,1% -át á llítjá k elő. A foglalkoztatott fizikai dolgozók szám a 31 449 fő (52,4%) v olt 1979. évben. Az é rin te tt v állalato k technikai felszereltsége jóval m aga­ sabb m in t a m egyei átlag — e lé rte az országost — ugyanis a gépek, berendezések 70% -át m űködtetik ezekben az üzem ekben. Az átlagos m űszakszám 1,9 volt, a megyei 1,56 állag g al szem ben. Az egyes v állalato k n á l igen eltérő en a la k u lt az egy fizikai fo g lalk o ztato ttra ju tó term elési érték. Á tlagos é rté k e m egközelítette a félm illió forintot. Egyes gyáregysé­ gek csak anyagm entes term elési é rté k e t tu d ta k közölni a cen tralizáltság b ó l adódóan (HÖDIKÜT). A te rm é k fa jtá k sz ám á t nézve óriási a szóródás. A kérdőíves m ódszer segítségével végzett felm érőlap o k at v alam en n y i v állalat k i­ állíto tta. A v állalati felm érés teljes k ö rű inform ációt ta rta lm a z a bevont v állalato k ra és az o tt dolgozó 720 fő m űvezetőre. Ez több m in t a k ét ág azatb an fo glalkoztatott m űvezetők fele. Ebből 634 fő (88%) alaptevékenységet irán y ít. Az egyedi kérd ő ív ek et 362 m űvezető állíto tta ki, m ivel ebben a z időpontban közel ennyien ta rtó zk o d tak bent és csak n éh ányon zárkóztak el a válaszadástól. A felm érés a la p já n egy m űvezetőre átlagosan 44 fizikai foglalkozású dolgozó jut. A m űvezetők döntő többsége közvetlenül 3 csoportvezetőt irányít. A k érd ések re ad o tt válaszok a la p já n m egállapítható, hogy v alam ennyi v á lla la t­ n ál részletes m unk ak ö ri leírás alap já n dolgoznak a m űvezetők. A v izsgálat a tev é­ kenységi jegyzék sz erin t 9 főbb te rü le te t elem zett és m eg állap íto tta, hogy valam ennyi m űvezető kötelességei közé tartoznak, a term elésszervezési, m unkavédelm i, tű zv é­ delmi, tu lajdonvédelm i feladatok. A m űvezetők 8—10% -ának nincs kötelességei közé sorolva olyan jelentős feladat, m in t a z anyaggal és élő m u n k áv al való takarékosság, a m inőségvédelem , az eszközök kih aszn áltság án ak befolyásolása. Szem betűnő volt, hogy főleg azoknál a m űvezetőknél m a ra d ta k ki a kötelessége­ ikből a hatékonyságot befolyásoló feladatok, a k ik gyáregységeknél dolgoznak. A te ­ lepeken, gyáregységekben foglalkoztatottak szám a m eg h alad ja a 25 ezret. Ezeknek a gyáregységeknek m unkaügyi, m űszaki, közgazdasági és k ereskedelem politikai v o n a t­ kozásban kevés az önállóságuk, a szellem i potenciál a v á lla la t k ö zp o n tjáb an van, sok esetb en 250—300 km távolságban. Így a m űvezetők jogai is korlátozottak. Az anyagi érdekeltségi ren d szer kidolgozásába a m űvezetők 90% -át v o n ják be. A m űszaki fejlesztési fela d ato k a t előzetesen a vállalato k 64% -ánál v ita tjá k m eg a m űvezetőkkel. Ebben a vonatkozásban is a gyáregységi m űvezetők v an n ak hátrán y o s helyzetben. Az üzem i dem okrácia fórum ain á lta lá b a n rész t vesznek a m űvezetők.

7

Az esetek eg y h arm ad án ál azonban nem m in t m űvezetők, hanem m in t fiatalo k az ifjúsági p arlam en ten és m int szakszervezeti funkcio n áriu so k a szakszervezeti ren d ez­ vényeken. A m űvezetők jo g ait elem ezve m egállapítható volt, hogy m u n k áltató i h atásk ö rrel szinte nem is rendelkeznek. V iszonylag kevés a döntési jog k ö rü k a felvételek, á th e ­ lyezés, elbocsátás, kinevezés vonatkozásában is. Ezekben a kérd ések b en a m űvezetők 50—60% -ának van vélem ényezési, 20—30% -ának v an eg y etértési joga. Jó n ak ítélh ető a m űvezetők h atásk ö re a fizetett szabadság, a napk ö zb en i eltávozások engedélyezé­ sében, m ivel itt 75—80% -uk rendelkezik döntési jogkörrel. Ezzel ellen tétes a fizetés­ nélküli szabadságok engedélyezésével és a ju ta lm a zá so k k al kapcsolatos h atáskör, am elyeknél csak m inden tizedik m űvezetőnek v an döntési, és m inden ötöd ik n ek van egyetértési joga. A k itö ltö tt kérdőívek elem zéséből választ k a p tu n k a r r a is, hogy a m űvezetők ho­ gyan értékelik sa já t tevékenységüket. — Az alaptevékenységet irán y ító m űvezetők alig több m in t fele (53,3%) ta rtja a rá n y b a n álló n ak kötelességeit jogaival. — A m egkérdezett m űvezetők fele igényelne nagyobb h atásk ö rt a fegyelm ezés, a jutalm azás, m inden h arm a d ik a m unkaszervezés, felv étel és besorolás te rü ­ letén. — A m űvezetőknek csak 38,9%-a elégedett m u n k á ján a k anyagi m egbecsülésé­ vel (bár később lá tju k , hogy sok a fia ta l és a 8 általán o s isk o lát végzett m ű ­ vezető). — A gazdasági vezetés a m űvezetők eg y h a rm ad á t n em vo n ja be a te rü letü k e t érin tő döntések előkészítésébe. E rre vonatkozó in form ációval csak m inden m á­ sodik rendelkezik. — A v állalato k többsége a fejlesztésekről nem ad tá jék o ztatást. — A m űvezetők közel 30% -a nem ítéli m egfelelőnek a v állalati szak m ai-p o litik ai továbbképzést. Szakm ai továbbképzés vonatkozásában ez az a rá n y még a la ­ csonyabb. A m űvezetők m u n k aid eje az aláb b iak sz erin t oszlik m eg: — term elésirán y ítás — értek ezlet

60% 8%

— adm inisztráció

15%

— egyéb

17%

S a já t m egítélésük sz erin t a m űvezetők — 80,4%-a az an y ag ellátási problém ákat, — 57,5%-a a term előeszközök állap o tát, — 39,2%-a a szervezési hiányosságokat, — 33,4%-a az anyagi érdekeltséget, — 33,4%-a a m un k aerő -ellátást, — 27,9%-a a m unkafegyelm et jelö lte meg m u n k á ja hatékonyságának gátló tényezőjeként. F eltűnően m agas a m űvezetők m u n k á já t gátló tényezők közül az an y ag ellátás és a term előeszközök állap o ta terü letén jelentkező problém a. Ez rá m u ta t a vállalatokon

8

kívüli m egoldandó fela d ato k ra is. E nnek m egfelelően fe lté tle n ü l ja v íta n i k ell a 2 an y ag ellátás rendszerén, a kooperáló v állalato k gazdálkodási fegyelm én, a h atárid ő k m a ra d ék ta la n b etartásán . A je lz e tt problém ák m egszüntetése nem csak gazdaságilag indokolt, hanem m in t a k ö zhangulatot ro n tó tényezőt is in d o k o lt feloldani. Az ip a rb a n foglalkoztatottak közel fele, míg az alap tev ék en y ség et irán y ító m ű ­ vezetőknek csak 17% -a nő. Á lta láb a n a női m űvezetők azo k b an az üzem ekben ta lá l­ hatók, ahol egyébként is m agas a női foglalk o ztato ttak ará n y a. N agyon figyelem re m éltó helyzetet tükröz a m űvezetők iskolai végzettsége. F érfi E gyetem Főiskola T echnikum Szakközépiskola K özépiskola 8 általán o s 8 általán o s a la tt

2,0 4,0 35,9 8,2 12,5 35,4 2,0 100,0

<%> Nő 2,8 1,9 25,9 14,8 14,8 39,8 — 100,0

E gyütt 2,0 3,5 34,2 9,5 13,0 36,1 1,7 100,0

R endkívül alacsony az egyetem et és főiskolát végzett m űvezetők ará n y a, h o lo tt a m agas szakm ai követelm ényű, nagyobb üzem ekben m a m ár eg y re in k áb b indokolt len n e m űvezetői szinten a főiskolai vagy egyetem i végzettség. A férfi m űvezetők 48% -ának hiányzik a szakm ai alapképzettsége. Az é rin te tte k viszont v alam ennyien ren d elk eznek szak irán y ú (m űvezetői vagy egyéb) tanfolyam i végzettséggel. A női m ű ­ vezetők 38% -ának v an m űvezetői tanfolyam a, 44% -ának szakm ai alap k ép zettség e és 16% -uk szakképzettség n élk ü l lá tja el m unkakörét. A m űvezetők 15% -a ta n u l állam i, politikai iskolarendszerű oktatás keretében. A to vább tan u ló k több m in t fele állam i iskolában, míg a többi tanfolyam on és politikai végzettséget biztosító iskolákban t a ­ n ul tovább. Az állam i iskolákban to v áb b tan u ló k közel fele a z általán o s iskola 8. osz­ tá ly á t végzi. M indezeket figyelem be véve a felkészültséget m eghatározó végzettség (iskolai és politikai), a szakképzettség, v a la m in t a szakm ai és vezetői g y ak o rla t a la p já n nem m ondható m egfelelőnek a m űvezetők összetétele. M űvezetői beosztásban k é t évnél kevesebb g yakorlati idővel ren d elk ezik m inden negyedik férfi és m inden m ásodik női m űvezető. A m in d k é t n em ű m űvezetők egyh arm a d a dolgozik 2—5 év között m űvezetői m unkakö rb en . A m űvezetők 13% -ának van tíz év n él több m űvezetői gyakorlata. Ez összefügg a m egyében az utóbbi év ek ­ ben m egvalósult gyors ütem ű ip arosítással. Ebből adódóan a férfi m űvezetők egyh arm ad a, a nők fele fiatala b b 30 évesnél, és alig 15% -uk 45 évesnél idősebb. A m ű ­ vezetők 42% -a ta g ja az M SZM P-nek, ezen belül a férfiak a rá n y a 10% -kal m agasabb Jelenleg m inden ötödik m űvezető K ISZ -tag. A m űvezetők b érszínvonala 1979. évben 53 024,— F t volt, 53,4% -kal m agasabb, m in t az irá n y ítá su k alá tartozó összes fizikai foglalkozású dolgozóké. Az a rá n y elfo ­ g ad h ató n ak látszik, de ezen belül igen nagy a szóródás. M egfelelőnek ítélhető á lta lá b a n a m űvezetők anyagi és erkölcsi m egbecsülése is, b ár az átlag sok m in d e n t takar. A fo g lalkoztatott m űvezetőknek 34% -a az elm ú lt évben v alam ilyen k itü n teté sb en részesült. Ebből legnagyobb rész t — 63,4%-ot a v állalati,

9

— 31,0%-ot a m iniszteri, — 5,6% -ot a m inisztertanácsi k itü n teté s képvisel. M inden negyedik m űvezető részesült valam ilyen fo rm áb an lak ástám o g atásb an a v á lla la t részéről. Ebből a nagyobb rész la k ásk iu talásb an , a kisebbik h ányad pénz form ában részesült tám ogatásban. A felm érés során több figyelem felkeltő, hasznosítható inform ációhoz ju to ttu n k . A ta p asz talato k a t a következőkben összegezhetjük. — A v állalato k term elési eredm ényeiben a m űvezetők v ita th a ta tla n u l kulcsfon­ tosságú sz erep et töltenek be. T evékenységi k ö rü k az elm ú lt években sokat változott. M u nkaidejük nag y h á n y a d á t a term elésszervezés és -irá n y ítá s sz er­ vezetlenségéből ered ő akadályok elh árítá sa, a berendezések üzem eltetésével (javítás, gépek beállítása), a folyam atos an y ag ellátás biztosításával kap cso la­ tos feladatok tö ltik ki. így a term elés közvetlen irán y ításáv al, a kollektíva vezetésével kapcsolatos irányító, ösztönző, értékelő, ellenőrző tevékenységük az o p tim álisn ál szűkebbre szabott. E fela d ata ik h aték o n y ellátásáh o z sem rendelkeznek a szükséges feltételek k el: pl. inform áció, önálló döntési jog, az ösztönzés különböző eszközei, a pontosan k ö rü lh a tá ro lt felelősség. — A m űvezetők egy része nem , vagy n em kellő m érték b en ren d elk ezik a m u n ­ k ak ö re ellátásáh o z szükséges ism eretekkel, szakm ai felkészültséggel és a k o r­ szerű gépek üzem eltetéséhez szükséges képzettséggel. A k épzésük n em m in ­ den esetben ta r t lépést a technikai fejlődéssel, továbbképzésük nagyon sok helyen hiányos. — Az á lta lu k irá n y íto tt fizikai dolgozók közötti elfogadható, átlagos b érszín v o n al­ különbség ellenére egyes v állalato k n á l a m űvezetők b ére azonos, v agy alig h a la d ja meg a fizikai dolgozókét. A központi bérintézk ed ések k el p árh u z am o ­ san sok helyen e lm a ra d t a v á lla la ti fo rráso k ilyen célú felhasználása. Jó részt en n ek tu d h a tó be a m űvezetők részéről a felm érésekből is k itű n ő indokolt elégedetlenség. M ásrészt a m űvezetők b érén ek egym áshoz való viszonyítása is m eglévő feszültségeket jelez. N em érezhető, és ezt a b érü k n em tükrözi kellően, a m it a z eltérő teljesítm ény, a végzett m u n k a m ennyisége és m inősége indokolna. A szem élyes beszélgetések a lk a lm á v a l ez az egyenlősdi volt a p a­ naszok alapvető oka. M ilyen intézkedések m egtételére vo ln a szükség ahhoz, hogy a fe ltá rt helyzeten ja v íta n i lehessen? — M indenekelőtt a m űvezetőkről szóló és jelenleg is érv én y b en lévő k o rm án y ren ­ d elet m ódosítása; ugyanis a gazdasági é le t több olyan p ro b lém át v e te tt fel, am ely ek m egoldása nagyobb részben a m űvezetőkre h áru l. G ondolunk itt a hatékonyság, a m inőség, a term ékszerk ezet-v áltás k o n k rét fela d ata ira, a m e ­ ly ek ren d e letb e tö rtén ő beépítése m a m ár időszerű volna. Az term észetes azonban, hogy addig sem kell té tle n ü l ülni, han em a jogok és kötelességek egyensúlyba hozását a v állalato k n á l m áris meg le h et és m eg is k ell fo g al­ m azni. Ez egyébként is v állalati feladat. — F eltétlen ü l ja v íta n i kell az an y ag ellátás helyzetét, m e rt az lényegesen k ih a t a m űvezetők tevékenységére. A fe la d a tu k te lje síté sét befolyásolja a z an y ag ­ hiány, s így a m űvezető jogkörével nem tu d m egfelelően élni. — A korszerű technológia, a m agas fokú techn ik ai színvonal egyre több jó l kép-

10

zett, szakm ailag felkészült m űvezetőt igényei. A felm érések viszont a z t bizo­ n yítják, hogy a m egyében enn ek m egvalósítása érd ek éb en jó v al tö b b et kell tenni, m in t eddig. A m űvezetői tanfolyam önm agában kevés. A term elés köz­ v etlen irán y ító i iskolai végzettségét k ell tovább növelni. E rre m inden le h e­ tőség adott, csak jobban ki kell használni. Az elem zés m eg állap ítása it egy megyei szinten összehívott m űvezetői tan ácsk o ­ záson ism ertettü k . A részt vevő m űvezetők hozzászólásai m egerősítettek b en n ü n k et abban, hogy a h atásk ö rü k bővítése szükséges, csak ezek b irto k á b an tu d já k fe la d a tu ­ k a t a tőlük elv árh ató színvonalon ellátni. Ezek nélkül vélem ényük szerin t elk ép ­ zelhetetlen, hogy a kifizetett bér m ögött m egfelelő m u n k a legyen, ja v u ljo n a h a té ­ konyság és a minőség. A felm érést és an n a k ta p asz talata it a foglalkoztató szervek vezetőinek re n d e l­ kezésére bocsátottuk, ak ik m egértéssel fogadták az ab b an foglalt m egállapításokat. Ugyanis több olyan visszajelzés érkezett, am ely szerin t felü lv izsg álták a m űvezetők jogkörét és azo k at jelentősen bővítették. így a fizikai dolgozókkal kapcsolatos m u n ­ k áltató i jogok, v a la m in t a p rém ium feladatok kitűzése, értékelése, a ju talm azás, a fegyelmi és k á rté ríté si h atásk ö r vonatkozásában tö rté n t jelentős előrelépés. A v állati szervezetben a korszerűség követelm ényeinek m egfelelően a m un k aerő racio n á­ lisabb k ihasználása érdekében a m űvezetők közös m egállapodása a la p já n a m u n k a ­ erő-átcsoportosítás lehetőségét is több helyen h atásk ö rü k b e u ta ltá k .

Tilless Béla: Burgundia utca VII. 11

KÉPES JÓZSEF:

A középvezetők termelőszövetkezeteinkben M ezőgazdasági szövetkezeteinkben és társu lása in k b an a fejlődés jelenlegi sz ak a­ szában különös jelentőségük van a középszintű és a m u n k ah ely i vezetőknek. A m u n ­ kahelyi vezetők — régebben brigádvezetők — m indig fontos sz erep e t tö ltö ttek be a term előszövetkezetek életében, vezetésében. A szövetkezetek h ő sk o ráb an azért, m ert ekkor ra jtu k m ú lo tt az em b erek m u n k á b a toborzásának, szervezésének, ö ssz eta rtá­ sán ak igen nehéz feladata. N ap ja in k b a n a z é rt m a ra d t fontos a m u n k ah ely i vezetők szem élye és beosztása, m e rt ők felelősek elsősorban a gazdálkodási felad ato k v ég re­ h ajtásáért, a m u n k a ésszerű és szervezett elvégzéséért. A középszintű vezetők és a m u n k ahelyi vezetők bizto sítják a tagság és a m agasabb vezetők között a kapcsolatot. Az elm ú lt k é t évtizedben viszonylag kevés szó esett a m ezőgazdasági szövetke­ zetekben a term elésirányítókról, a brigádvezetőkről, m u n k ah ely i vezetőkről, pedig irán y ító tevékenységük, áldozatkész m u n k á ju k nélk ü l a m ezőgazdasági szövetkezetek nagy ered m én y eik et n em tu d tá k volna elérni. S zabolcs-Szatm ár m egye szövetkezeteiben a középszintű vezetők szám a jelenleg kb. 1400 fő, a m u nkahelyi vezetőké pedig 1500 fő k ö rü l alakul. S zám arán y u k a dol­ gozó tagságon belül 4—5% és a nem fizikai dolgozói állo m án y 43—44% -át teszi ki. A fü g g etlen ített m ezőgazdasági brigádvezetők létszám a folyam atosan csökken, a nem m ezőgazdasági term elésben a brigádvezetők szám a viszont jelentősen nőtt, k ü ­ lönösen az elm ú lt k é t évben. A te rm elé sirán y ító k körében erőteljes generációváltás bontakozik ki. M ind g yak­ rab b a n neveznek ki olyan fiatal technikusokat, üzem m érnököket brigádvezetőkké, m űvezetőkké, akik azelő tt soha nem dolgoztak fizikai dolgozóként. A g enerációváltás ellen ére a brigádvezetők több m in t eg y h a rm ad a jelen leg ötven éven felüli, ak ik több­ sége m eg bízatását a közös gazdaságok m egalak u lásáv al egyidőben k ap ta. Ezek a v e­ zetők a tagság soraiból tekintélyük és szem élyi képességeik a la p já n k erü ltek ki. K ez­ detben m agukkal is vívódva á llta k a m unka élére, elkötelezve so rsu k at a szövetke­ zeti közös ügy m ellett. É letüket a m u n k á n ak szentelve, g y ak ran lem o n d tak szakm ai képzettségük növeléséről. A legjobbaknak sik e rü lt m egőrizni a szakm ai, szem élyi tek in tély ü k et, de sokan ellentm ondásos helyzetbe kerü ltek , e lm a ra d ta k az élet követelm ényeitől, m eg rek ed ­ tek a fejlődésben. A vezetőcserére ez utó b b iak esetében m ár a közeli jövőben sor . kerül, ezekre k ád erp o litik ailag és a továbbképzés szervezésével, ö sztöndíjak kötésével kell felkészülni. „ L assan em elkedik a női te rm elésirán y ító k szám a, an n ak ellenére, hogy a szövet­ kezeti parasztsághoz tartozó fizikai m u n k av állaló k jelen tő s része női dolgozó. Ez ösz-

12

szefügg azzal, hogy v an n a k még előítéletek, m elyek a n ő k vezetői alk alm assá g át v o n ­ ják kétségbe. Az is igaz viszont, hogy nagyobb te h er n eh ezed ik falu n a nőkre, a szol­ gáltatások, a bolthálózat, a közm űvesítés fejletlensége, a g y erm ekintézm ények h iá ­ nya m iatt. A te rm elé sirán y ító k iskolai végzettség, szakképzettség szem pontjából vegyes összetételűek. A m unkahelyi vezetők és brigádvezetők körében az e lm ú lt években pozitív változások következtek be. E nnek lényege a m agasabb végzettségűek létszám án ak növekedése, illetv e a szaktanfolyam ot végzettek, vagy a szakképzettség n élk ü liek cso­ p o rtjá n ak a csökkenése. K ülönösen kiem elkednek ezek közül a középirányítók, a k ik ­ nek közel a fele m egfelelő szak irán y ú végzettséggel lá tja el felad atát. A közvetlen m unkahelyi vezetők iskolázottsági s tru k tú rá ja jóval kedvezőtlenebb. E nnek ellen ére felváltásuk, cseréjük k ö rü ltek in tő e ljá rá s t igényel, m iu tán eddig is és jelenleg is le l­ kiism eretes m u n k á t végeztek és végeznek. Az iskolai végzettséget elem ezve, összességében a r r a a k ö v etk eztetésre ju th a tu n k , hogy a term elésirán y ító k általán o s és szakképzettségi szín v o n ala állan d ó an em elkedő ten d en ciát m utat. E nnek ellen ére gondot okoz, hogy m ég m indig n agy a lem arad ás az országos átlaghoz képest. A rendelk ezésre álló ad a to k sz erin t a m egyében a term elésirán y ító k 52% -a szakképzettség nélküli, csak tanfolyam ot végzett és országosan ez az ará n y m ár csak 33%. A k irív ó a n nagy lem arad ás o kát elsősorban a gyenge ad o ttság ú szö­ vetkezetek helyzetében leh et keresni. M ásrészt nehezen v állalk o zn ak a fiatalo k fe l­ sőfokú végzettséggel, a rá n y ta la n u l alacsony anyagi elism eréssel m u n k ah ely i vezető­ nek. A term elésirán y ító k havi k eresetének növekedése az e lm ú lt években hasonló m érték ű volt, m in t a fizikai és nem fizikai dolgozóké. E n n ek ellen ére a b rig ád v ezetók eg y h arm ad án ak fizetése a m egyében a rep rez en ta tív felm érések sz erin t 4 ezer F t-n ál kevesebb. Ezzel a z alacsony összegű m u n k a b érre l n em le h et egyetérteni, m e rt nem éri el a jobb szakm unkás átlag k e re se tét sem . G y ak ran előfordul, hogy a m u n ­ kahelyi vezetőkhöz beosztott, teljesítm én y b érb en dolgozók nagyobb jövedelem m el rendelkeznek, m in t az egész m u n k á é rt felelős, közvetlen term elésirán y ító k . Ez a v e­ zetők szem élyes tek in té ly ét is sérti. Ilyen kereseti viszonyok m e lle tt pl. jó képességű szak m u n kásokat nehezen le h et m egnyerni vezetői beosztásra. A bérezésnél nem a m unk ad íjazással kapcsolatos ren d e let okozza a gondot első­ sorban, han em an n a k b e nem tartása. N agy az ará n y tala n sá g a bérezés terén a m u n ­ kad íjazási ren d e let a d ta lehetőségeket és a képzettségbeli szintkülönbségeket is néz­ ve, az alsó és felső szin tű vezetés között. Az alsó és középszintű vezetők egyéb anyagi elism erésével is gond van, ju ta lm a t és p rém ium ot kevesen és keveset k apnak. A felm érésben szereplő brigádvezetőknek 1981. évben csupán 51% -a részesült (5% -tól 30%-ig) p rém iu m b an . A term elé sirán y í­ tók esetében is figyelem be kell venni, hogy a m u nkak ed v növelésének négy fontos m otiváló k ö rülm énye van, m in t a rövidebb m unkaidő, a -nagyobb an y ag i elism erés, a m unkahelyi biztonság, a m agasabb szintű erkölcsi elism erés. összegzésül m egállapítható, hogy a szövetkezetek többségében, de különösen a gyengébb adottság ú és k is szövetkezetekben a kereseti viszonyok a középvezetők és a m u nkahelyi vezetők tek in tetéb en alacsonyak és jelenleg n em g y akorolnak vonzó h atást a k v a lifik á lt szakem berek, szakm unkások vezetői posztra állítására. A közvetlen te rm elésirán y ító k sajátos szerepet töltenek be az irán y ításb an , az em beri k apcsolatokban. Egyrészt m in t a szövetkezeti k o llek tív a képviselői közvetítik a beosztott dolgozók felé a vezetők k ív á n ság a it és szám on k é rik azokat, m ásrészt, m in t az a d o tt k o llektíva hivatalos vezetői, közvetítik a beosztottak érdekeit, k ép v i­

13

selik őket a vezetés előtt. Ez a k étirán y ú , sokszor nem egybeeső érdek képviselete, érv é n y re ju tta tá s a nagy idegi m egterheléssel já r. N öveli a gondot, hogy a felelősség és h atásk ö r a szövetkezetekben indok o latlan u l eltérő. A nagyobb gazdaságokban □ középvezetők m unkaköri tevékenysége á lta lá b a n nagy önállósággal, felelősséggel p á ­ rosul. A közepes és a kisebb te rü lete n gazdálkodó üzem ek egy részében azo n b an még nem a la k u lt ki m egfelelő m unkam egosztás. A felelősség és a felad ato k ellátásáh o z szükséges jutalm azási, fegyelm i hatásk ö rö k sokszor tisztázatlanok. A felsorolt p ro b ­ lém ák n agym értékben ro n tjá k a m u nkakörülm ények et, m eghosszabbítják a m u n k a ­ időt stb. A közvetlen m unkahelyi vezetők körében töb b n y ire a szokásjogon alap u ló p a r t­ ta la n hatáskör, felelősség a jellem ző. E lőfordul, m ag ára h ag y ják felettesei g o ndjaival a m u nkahelyi vezetőt, egyes esetekben á tn y ú ln a k a fejü k felett, n em b iztosítanak szám ukra annyi önállóságot, am ennyi a m unkájukh o z, a velü k szem beni bizalom k i­ alak ításához, tek in tély ü k m egalapozásához, v a la m in t ném i sik erélm én y eléréséhez szükséges volna. E lfogadható m unkak ö rü lm én y ek csak a z élen járó , a legfejlettebb szociális gondoskodást biztosító szövetkezetekben v aló su ln ak meg. A term elésirán y ító k m u n k aid eje hosszú, n y áro n p éld áu l 75% -uk 10 ó rán á l többet dolgozik. G y akran okoz gondot és a beosztás v o nzerejét is jelen tő sen csökkenti, hogy a term elési periódushoz igazodó hosszú m unkaidő m ellett a közlekedésük m eg o ld at­ lan, vagy nehezen biztosítható. Az egyéb m u n k ak ö rü lm én y ek h ez tarto zó feltételek biztosítása terén is nagy még a lem aradás. A term elésirán y ító k m u n k áv al kapcsolatos helyzetét összességében úgy é rté k e l­ hetjü k, hogy azokban a gazdaságokban, ahol az üzem belső m echanizm usa összhang­ ban v an a k ia la k u lt üzem - és m unkaszervezettel, ah o l a szak em b erek szám a m eg­ felelő és m egvan az egyetértés a felső vezetésben, a te rm elésirán y ító k h atásk ö re és felelőssége is kielégítően szabályozott. Az ilyen szövetkezetekben rendszeres a középés m unkahelyi vezetők beszám oltatása, eligazítása, a központilag m eg h atáro zo tt fel­ ad ato k operatív v é g re h a jtá sá t m egfelelő önállósággal végzik a term elésirányítók. Ezekben a z üzem ekben a vezetés rugalm as, m indig az a d o tt fe la d a t igényei sz erin t tu d ja m ozgósítani a z alsó és középvezetést, v a la m in t a tagságot. A term elésirán y ító k igen jelentős sz erep e t v állaln ak a term előszövetkezetek szer­ vezeti, tá rsa d alm i életében, s több m in t 75% -uk ak tív tá rsa d a lm i m u n k á t végez. A tá rsa d alm i m unkavégzés sk á lá ja változatos. T ársad alm i m u n k á t végeznek a p á rtsz e r­ vezeteknél, tanácsnál, a n ép fro n tn ál, te rü leti szövetségnél stb. Szem élyük közel áll a tagság széles rétegeihez. N agy fela d ato k a t lá tn a k el az inform ációk közvetítésében, a tervek, a vezetői döntések beviteléhez, a m eggyőzésben, a tagság a k tiv itá sá n a k k ib o n takoztatásában. A brigádvezelőknek közel egyötöde vezetőségi tag, sokan kö­ zülük a m unkahelyi közösségek vezetője és v alam ely ik bizottságnak tag ja. Erkölcsi elism erés szem pontjából a m un k ah ely i vezetők n in csen ek elkényeztetve. 1970. évtől pl. a brigádvezetők 83% -a sem m ilyen k itü n tetésb en n em részesült, és 23 olyan szövetkezet van a megyében, ahol a brigádvezetők 10 év a la tt n em k ap tak k o rm án y - és m iniszteri sz in tű kitü n tetést. E gyébként a m u n k ah ely i k itü n teté sek te ­ k in tetében is el v an n ak hanyagolva. A szűkös anyagi és erkölcsi elism erés e llen é re a népes szövetkezeti vezetői k ol­ lek tív a ragaszkodik és hűséges a m u nkahelyéhez és a szövetkezeti mozgalom hoz. Egy felm érésünk sz erin t a m egkérdezett brigádvezetők zöm e csak szövetkezeti szektor- bán v állaln a ism ét m un k át. A term elésirán y ító k részéről ezt h atáro zo tt szövetkezet m elletti állásfoglalásnak, a szövetkezettel való azonosulásnak, a bizalom jelén ek te ­ k in tjü k . A középszintű és m unkahelyi vezetők tanfoly am ain év en k én t kb. 220 fő vesz

14

részt. Az elm ú lt ötéves tervidőszak a la tt közel 40% -uk részesü lt vezetői to v áb b k ép ­ zésben, ez az a rá n y az összes vezetők között a legrosszabb. A szövetkezetek nem m in d en ü tt küldik szívesen vezetőiket tanfolyam ra. A vezetők m aguk is különféle, sokszor jogos okokra h ivatkozva e lh á rítjá k a részv ételt (háztáji föld m egm űvelése, idős kor stb.). A tények bizonyítják, hogy a jelenleginél nagyobb szám ban kell a középszintű és m unkahelyi vezetőket iskoláztatni. Az esetek jelen tő s részében vezetői készségük fejlesztésére van szükség. A továbbképzéssel kapcsolatos fela d ato k a t is igazítani kell a gazdasági és társad alm i folyam atokban végbem enő változásokhoz, az iparszerű term elés és a szakosodás követelm ényeihez. A m unkahelyi és középszintű vezetők helyzetét felm érve a következőkben fog­ la lh a tju k össze a feladatokat, m indenekelőtt élet- és m u n k ak ö rü lm én y eik jav ítására, erkölcsi m egbecsülésükre kell fokozott gondot ford ítan i a jövőben. K iem elten kell kezelni anyagi elism erésük kérdését, indokolt rövid időn belül m egszüntetni a n ag y ­ m érték ű arány talan ság o t, törekedni k ell a m unkadíjazási jogszabály b etartására. A term elésirányítók, m unk ahelyi vezetők helyzetével üzem en k én t és ág a zato n k én t különkülön kell foglalkozni az érdekelteknek, elősegítve a nagyobb ü tem ű m inőségi v á lto ­ zást. A szövetkezetek első szám ú vezetői a k érd é st vezetőségi üléseken tűzzék n a p i­ rendre, és határo zzák meg a k o n k rét feladatokat. K orszerűsítsék üzem i szervezetüket, alak ítsanak ki ado ttság u k n ak jobban m egfelelő m unkam egosztást a felső, közép- és a m unkahelyi vezetők között. E gyértelm űbben kell m eghatározni a fela d ato k a t és tisztázni a ju talm azási, a fegyelmi és az egyéb hatásköröket. K a p ja n ak a m unk ah ely i vezetők an n y i ön álló ­ ságot, am ennyi a m unk áju k végzéséhez szükséges. N yerjen ez m egfogalm azást a m unkaköri leírásokban is. M unkájuk ellátásához biztosítsák az elfogadható m u n k a­ körülm ényeket, technikai és közlekedési eszközöket. A középszintű és m unkahelyi vezetők u tá n p ó tlá sá ra ösztöndíjak kötésével és a továbbképzés biztosításával kell felkészülni. A nők és a fiatalok, a fizikai dolgozók m unkahelyi vezetővé való nevelésére fo rd ítsan ak nagyobb g o n d o t A szövetkezeti vezetés tegye lehetővé, hogy továb b ra is bekapcsolódhassanak a m unkahelyi vezetők a közéletbe és nagyobb szám ban tevékenykedjenek az önkorm án y zati szervekben.

Tillcss Béla: Plasztika csoportterv vízfelületre

SCHOLTZ BÉLA:

Tudomány és Technika Háza Nyíregyházán Ez év szeptem ber 16-án új T udom ány és T echn ik a H ázát a v a ttu n k N yíregyházán. Még egy év sem te lt el azóta, hogy m eg alak u lt a m egyei színjátszó tá rsu lat, m elynek m űködéséhez jelentős költség ráfo rd ítás á rá n bővítették a M óricz Zsigm ond Színház épületét. A nn ak sincs egy éve, hogy új m űvelődési központot v eh e te tt b irto k áb a Szabolcs-S zatm ár m egye lakossága, s m áris ú ja b b — a szellem i életet szolgáló — szék­ h áz létesült. F elm erü lh et a kérdés, akkor, am ikor az ország nincs éppen tú lz o tta n bővében a beruházási ja v ak n a k , n em tú lzás-e egy m egyei székhelyen en n y it áldozni olyan létesítm ényekre, m elyek a gazdasági fejlő d ést n em is közvetlenül szolgálják? Ügy érzem , k é t körülm ény m ia tt egyértelm űen a d h a tu n k az így fe lte tt k é rd é sre olyan választ, hogy N yíregyházának igenis szüksége v olt m in d h áro m létesítm ényre. Az egyik körülm ény, hogy ez a m egye a többihez k ép est erősen le v o lt m aradva, ezt a le m a ra d á st m indenképpen csökkenteni kell. A m ásik körülm ény, hogy olyan korszak küszöbén — ta lán m ár egy k ic sit b elü l is a küszöbön — állu n k , am ik o r az életszínvonal em elését szolgáló gazdasági fejlődés m in d in k áb b csak a tu d o m án y e re d ­ m ényeinek a term elésben való felh aszn álása ú tjá n érh ető el és a tu d o m án y fel­ h aszn álása a term elé st fejlesztő m u n k á b an csak k im ű v elt és nagy szak tu d ású e m ­ berektől v á rh a tó el. A színházban és a m űvelődési házban folyó m u n k a eg y a rán t a k im ű v elt em ­ b erte re m té st szolgálják, olyanokét, am ily e n ek re az in ten zív fejlődésben az eszte rg a­ padok m e lle tt csakúgy, m in t a földeken, sz ám ítan i leh et és kell. A szín h ázra és a m űvelődési h áz ra — a gazdasági fejlődés o ld a láró l te k in tv e — ez ért is jelentős fel­ a d a t h áru lt. A legterm észetesebb azonban, hogy a tu d o m án y ered m én y ein ek g yakor­ latb an történő felh a szn á lá sát az a r r a illetékes szak em b erek csak úgy tu d já k b izto ­ sítani, ha ahhoz m egfelelő szaktudással, ism erettel rendelkeznek. A m ai gyorsan fejlődő világban, am ik o r szin te h eten te jelen n ek meg m inden ip arág b an ú ja b b és ú ja b b tudom ányos ism eretre tám aszkodó eljá rá ssa l létrehozott, s a világpiacon értékesíthető term ékek, a sz a k tu d á st m egfelelő szinten ta rta n i csak a szüntelen továbbképzés, inform álódás ú tjá n lehetséges. A továbbképzésnek, in fo r­ m áló dásnak legfőbb, de n em egyetlen c sa to rn á já t képezik azok a lehetőségek, m e­ lyeket a term elő v állalato k m aguk biztosítani tu d n a k dolgozóik szám ára. Bizonyos ism eretek á ra m lá sá t különösen éppen S zabolcs-Szatm ár m egyében az üzem ek n agy­ sá g re n d je és helyzete m ia tt (nagyobb üzem eink többsége n em n y íregyházi központú v á lla la t gyáregysége) vállalato n k ívüli intézm ények és nem utolsósorban a tá rsa ­ dalm i szervezetek m u n k á já t is igénybe véve le h et csak m egoldani.

16

Ez a körülm ény teszi indokolttá m egyénkben különösen a M űszaki és T erm é­ szettudom ányi Egyesületek Szövetségének (MTESZ), a K özgazdasági T ársaság n ak (KGT) és a T udom ányos Ism eretterjesztő T ársaság n ak (TIT) a te v ék e n y ség é t És ezt a fontos tevékenységet csak m egfelelő technikai feltételek közepette lehet folytatni, s nem ott, ahol a lakosság k u ltu rá lis igényét kielégítő előadások p ro g ra m ja tölti ki a helyiségeket. A három szervnek indokoltan v olt szükséges m u n k ájáh o z sa já t szék ­ házra. Az új T udom ány és T echnika H áza N yíregyházán az egyre teljesebbé váló, szép Lenin téren helyezkedik el. A m egvalósítás, berendezés ú tjá t szám os szerv, v állalat, szem ély egyengette, sokszor átlagon felüli, önzetlen m unkával. V alam ennyiük fel­ sorolására itt nincs lehetőség. H add em eljek ki a sok közül négyet. A m egvalósulás szem pontjából különösképpen köszönet illeti N yíregyháza Városi T an ácsán ak veze­ tőit, a kivitelező Szabolcs megyei Á llam i É pítőipari V állalato t (építésvezető: H orváth István), a tervező É szak-m agyarországi Tervező V állalatot (Miskolc, tervező: Tóth István) és nem utolsósorban a berendezés oroszlánrészét vállaló S zatm ar B ú to r­ gyárat.

Házavató beszédet mondott őr. Tóth János, az MTESZ főtitkára Az építés és berendezés 31 m illió forintos beruházási költséget em észtett fel, am i­ ből 16 m illiót az MTESZ központja, 7,5 m illiót a TIT, 2 m illió t a KGT központja. 5,5 m illiót pedig a M egyei Tanács és n éhány megyei v á lla la t biztosították. Ezen Összegért az MTESZ 450 m 2, a T IT 340 m 2, a KGT 150 m 2 alap te rü lete n elhelyez­ kedő külö n féle előadószobát, klubhelyiséget, tanácskozóhelyiséget k apott, n em szá­ m ítva ezen érték ek b e a m ellékhelyiségek és közlekedőterek alap te rü leté t. Ezen tú l­ menően a h áro m tá rsad alm i szervezet 100 m 2 alap te rü letű , közös, korszerű elek tro -

17

ak u sztikai berendezéssel, szinkrontolm ácsolási lehetőséggel felszerelt nagy elő ad ó ter­ m et kapott, am elyben végre m egfelelő keretek b izto síth ató k b árm iféle tudom ányos rendezvénynek. N em utolsósorban em lítem , hogy az ép ü letb en a M agyar T áv irati Iro d a nyíregyházi k irendeltsége részére is biztosíto ttu n k b érlem én y fo rm á já b an e l­ helyezkedési lehetőséget, bevallom , nem kizárólag azért, hogy ezzel a V árosi T anács gondján is enyhítsünk. A z M T I-vel való „eg y ü ttlak ás”-tó l m űszaki p ro p ag an d án k to ­ vábbi ja v u lását várjuk. Az elm ondottakból is kitű n ik , hogy nem kicsiny ép ü let lé tesítésére k e rü lt sor N yíregyházán, jórészt nem m egyei beruházási keretből, de m égiscsak a népgazdaság terhére. Joggal tehető fel a kérdés, m it várunk, m it v á rh a tu n k attól, hogy a háro m tá r ­ sadalm i szerv ezt az ép ü letet b irto k b a vehette. Ezen in d o k o lt k érd ésre a d o tt rövid tá jék o z ta tást azzal kell kezdenem , hogy alapvető en m ind az MTESZ, m ind a TIT és KGT, lényegében eddigi tevékenységét fogja folytatni, eddig m egfogalm azott cél­ kitűzéseinek igyekszik eleget tenni, csak éppen k o o rd in áltab b an és m agasabb szín ­ vonalon. A m int arró l nap, m in t nap hallunk, a világ és azon belül hazán k gazdasági fe j­ lődése nem csekély nehézséggel és gonddal küszködik, s egyre világosabban látszik, hogy a gondok leküzdése csak olyan term eléssel tö rté n h et meg, m ely egyre inkább a tu dom ány ered m én y eire tám aszkodó fejlesztést igényel. A gazdasági élet b árm ely te rü letét vesszük is tekintetbe, ezt kell m egállapítan u n k . A z en ergiagazdálkodás te­ rén például — a m in t a r r a az ez évi m űszaki hónap egyik kiem elkedő ren d ezv é­ nye rá m u ta to tt —, súlyos gondok m utatkoznak csaknem valam en n y i hagyom ányos energiahordozó term elésével és m egfelelő hatásfok o n tö rtén ő hasznosításával, u g yan­ akkor szin te k ih a szn á latlan u l hever még a m ezőgazdaságban év rő l é v re keletkező és energia felh aszn álására alk alm as szám os hulladék, vagy a n apenergia. A m egfe­ lelő h atásfo k k al tö rtén ő energiagazdálkodáshoz csakúgy, m in t ú ja b b en e rg iah o rd o ­ zók felhasználásához, az eddigieknél több m űszerre, az eddigiektől eltérő technoló­ giára, berendezésekre v an szükség. Az új m űszerek és technológiák bevezetése, a l­ k alm azása új ism eretekkel rendelkező g y ártó k a t és alk alm azó k at feltételez. Az új ism eretekkel az illetékes szakem b erek et fel kell vértezni. Űj m űszaki eljáráso k bevezetése szükséges az e lm ú lt években nem zetközi v i­ szonylatban is figyelem re m éltó szin tet e lé rt m ezőgazdaság te rü leté n és különösen a n n a k te rm ék eit feldolgozó élelm iszeriparban is, a m in t e rre a m űszaki h ó nap egy m ásik nagyfontosságú előadása m u ta to tt rá nyom atékosan, m ár az új házban. Az MTESZ eddigi tevékenysége so rán is m in d en t elk ö v ete tt a n n a k érdekében, hogy a m egye m űszaki-gazdasági értelm iség ét a m egyében h asznosítható új te rm e­ lői eljáráso k k al összefüggő ism eretek rő l tájékoztassa. B el- és külföldi kapcsolatokat te re m te tt az inform ációáram láshoz, és ezekre a k ap cso lato k ra tám aszkodva a szerve­ zethez tartozó 20 tudom ányos egyesület a közel 5000 fős tagság részére év en te 3— 400 előadást, tudom ányos tanácskozást, bel- és külföldi ta p asz talatc serét szervezett. H asonlóképpen fejti ki tevékenységét a K özgazdasági T ársaság. M indkét szer­ vezet jelentős ered m én y ek et m o n d h a t m á r m agáénak. S zinte leh etetlen len n e felso­ rolni azokat a tan u lm án y o k at, jav aslato k at, m elyeket a tudom ányos egyesületek m unkabizottsági m u nka k ere tén belül, vagy valam ely rendezvényen fogalm aztak meg, am elyek részévé v á lta k a megyei, ill. egyes v állalato k m űszaki-gazdasági fejlesztő m u n kájának. C sak példaképpen em lítem , hogy a z 1970-es évek elején a M egyei P ártb izo ttság felkérésére a M agyar A g rártudom ányi E gyesület dolgozott ki tan u lm án y o k at a m e­ gye legfőbb m ezőgazdasági term ékféleségeinek term elésfejlesztésére vonatkozóan

18

(burgonya-, zöldség-, dohány-, alm aterm esztés, szarvasm arh a-ten y észtés), m elyek a fejlesztés tényleges a la p já v á váltak. Egy kom plex m unkabizottság N yíregyháza v á ­ ros ta v h ő ellátá sán a k fejlesztésével kapcsolatban dolgozott ki tan u lm án y t, egy m ásik a m egye távlati iparfejlesztési koncepciójához ad o tt ja v aslato k a t. Egyesületi ja v a s­ latok alap ján k e rü lt m egyénkbe szám os új technológia — az ép ítő ip arb an pl. az alagútzsalus lakásépítési m ódszer —, és egyesületi m unka k eretén belül szerveztünk számos k iállítást, m elyek segítették a v állalato k a t abban , hogy fejlesszék p iacp o liti­ k áju k at, reklám tevékenységüket. Az eddig végzett m unka nem lebecsülhető teh át, de a m in t a fejlődés m inden terü leten gyorsul, úgy kell ezt tenni a társad alm i m unka te ré n is. A X V III. m űszaki hónap több előadója is felh ív ta a figyelm ünket a rra, hogy a jövőben egyes k érd é­ sek et az eddiginél kom plexebb módon kell vizsgálat tárgy áv á tenni.

Az avatőünnepség közönsége Az élelm iszeripar fejlesztése nem csak ag rárszak em b erek dolga, alap v ető en függ ^ fejlődés attól, hogy a gépipar m iként tud k orszerű g épeket elő állítan i, hogy az energiafelhasználás a term ékek szárítása terén m iként ésszerűsíthető, a táro ló ép ü le­ tek fajlagos költsége m ik ént csökkenthető, m ondotta többek között Z suffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. E gy-egy kérdéshez te h á t többféle szak em ­ ber egy üttm űködését kell biztosítani. G ond továbbá az is, hogy a p ro b lém ák at olykor a m űszaki vonatkozásokat figyelem be nem véve, csak gazdaságosság szem pontjából V1zsgáljuk. Sokat h angoztattuk m ár, hogy a m érnök, aki az ip art, a m ezőgazdaságot fejleszteni k ívánja, a z t csak akkor teheti meg, h a közgazdasági szem lélettel is re n ­ delkezik. H asonlóan az a közgazdász teheti meg, ak i m u n k á ján a k m űszaki, technikai vonatkozásaival is tisztáb an van : ezt eddig ritk á b b a n hangsúlyoztuk.

19

A lapvető fela d at te h á t a m űszaki és gazdasági m u n k a jobb összehangolása, s ha eddig ezt m egfelelően nem tettü k , úgy e rre a jövőben k itű n ő lehetőséget n y ú jt, hogy a K özgazdasági T ársasággal egy székházb an fog dolgozni az MTESZ. Kevés szó esett eddig a T IT m u n k ájáró l, azért, m e rt eddig elsősorban a gazdaság, s a tech ­ nika fejlesztésével összefüggésben jelentkező társad alm i m u n k áró l beszéltünk. Még m indig ebben a k örben m a ra d v a kell em líteni, hogy a m űszaki, gazdasági fejlesztés elsősorban, de nem kizárólag m úlik a m érnökökön és közgazdászokon. A lapvetően fontos, hogy a term elésben részt vevő m unkások is m egfelelő szakm ai és m űveltségi színvonalon végezzék m u n k á ju k at. A m unkáso k term észettudom ányos és technikai továbbképzése te ré n a T IT -n ek jelen tő sek a felad atai. Űj szék h ázu n k ad o ttság ai a jövőben külföldi előadók részvételével ren d e zett előadás, konferencia, tárg y alás szer­ vezését is lehetővé teszik. A szükséges nem zetközi kapcsolatok is lé tre v an n a k hoz­ va, hiszen csak az M TESZ-nek 5 szocialista országbeli szervezettel (B ulgáriában M ihajlovgrád m egyével, C sehszlovákiában K elet-Szlovákiával, L engyelországban Rzeszow vajdasággal, az N D K -ban M agdeburg m egyével, a S zovjetunióban K árp át-U k rajn áv al) van k ié p íte tt kapcsolat, m ely évi 30—50 szakem ber k i- és b eu taz ásá t teszi lehetővé. Van nem zetközi kapcsolata a T IT m egyei szerv ezetén ek is. R endkívül k ed ­ vezőtlenül h a t ezen kapcsolatokra, hogy a m egye szakem berei közül nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet. N agyon kom oly fela d at h áru l a T IT -re abban, hogy a n y elv tan u lást a m egyében előm ozdítsa. A T IT -n él m a ra d v a term észetesen em líteni kell, hogy ennek a szervezetnek a term elésfejlesztéssel szám os, szorosan össze nem függő tevékenységi te rü le te is van, s ezek is figyelm et, az ed diginél gondosabb, szín ­ v o nalasabb törődést igényelnek. T alán fölösleges fejteg etn i tovább, hogy m ié rt v an szükség a háro m szervezet összehangolt m u n k á jára, s m ié rt kell a z t feltétle n ü l egész m egyénk érdekében m ind m ennyiségi, m ind m inőségi vonatkozásban fokozni. A h áro m szerv m u n k á já n a k ko­ o rdinálása is sok felad ato t ró a vezetőségekre. V an te h á t feladat, és van ehhez létreh o zo tt m egfelelő szem élyi és tech n ik ai a d o tt­ ság. Az új T udom ány és T echnika H ázának av ató ü n n ep ség e lezajlott. Az ünnepségen elhangzottak a fela d ato t m eghatározó beszédek, dr. Tóth Jánostól, az MTESZ, v a la ­ m int dr. K urucz Im rétől, a TIT fő titk árátó l. E lhangzottak a jókívánságok is, ezt a külföldi p a rtn e re k nevében prof. ing. W olfgang M ichel, a KDT m agdeburgi e l­ nöke, míg a szom szédos m egyék nevében az MTESZ részéről dr. Beck M ihály, az MTESZ H ajdú megyei eln ö k e tolm ácsolta. M in d k ettő jü k szavából ném i irigység h an g ja is kicsendült. T udjuk, hogy M ihajlovgrád és Rzeszow k ivételével többi p a r t­ n erü n k a m iénktől m ostohább felszereltségű és k ü lse jű székházzal rendelkezik. Ám épp a k ap o tt kitű n ő feltételek fokozzák felelősségünket ab b an a tek in tetb en , hogy az új T udom ány és T echnika H ázát v alóban sik e rre l és ered m én n y el állítsu k m e­ gyénk fejlődésének szolgálatába. Az ü n nep elm últ, a m unkás hétköznapok következnek. Ism erv e a m egye é rte l­ m iségének a k tiv itá sát, bízunk e m unka eredm ényeiben, e m u n k a h atékonyságának növekedésében,

20

GÜÖZ LAJOS:

Az ÉK-magyarországi alternatív energiaforrások K ö rü lbelül 12 éve, am ió ta az ásványi n y ersanyagkészletek évi növekedése nem éri el a term elés exponenciális növekedését, állandó vizsg álat tá rg y a a föld n y ers­ anyagigényeinek felm érése és jövőbeni felhasználás becslése. A p ro blém a m egközelítése általáb a n k é t végletből in d u l ki. Az egyik állásp o n t ren d k ív ü l pesszim ista és a jelenlegi technológiai sz in tet veszi alap u l. {A R óm ai K lub I. jelentése.) Ezzel ellen tétes állásp o n to t képvisel egy m ásik csoport. „A jövő globális interdependencia** c. m u n k a szerzői (a R óm ai K lub ja p á n m u n k a tá rsa i, vezetőik* K aya Y.—Suzuki Y., tokiói szim pozion 1973.), o p tim ista szem lélettel a Föld tu la jd o n ­ képpen m a jd n em te lje s sz ilárd k érg é t n y ersa n y ag fo rrásn ak tekinti. E p rognosztikai fel­ fogásoknak az a legnagyobb h ibája, hogy az ásványi n y ersa n y ag -elláto ttság o t befolyá­ soló sokféle tényezőből á lta lá b a n csak egy-egy elem et vesznek figyelem be. A pro g n ó ­ zisok ez ért an n y ira eltérő ek és ny ilv án v aló an a m egbízhatóságuk is k étség et éb reszt az olvasóban. A n y ersan y ag fo rráso k és -elláto ttság p roblém akör v iz sg álatá b an az en e rg iaig é­ nyek és az en e rg iafo rráso k felm érése já tsz an ak legnagyobb szerepet. E zt tu la jd o n k é p ­ pen a kőolajválság v á lto tta ki, am i viszont nem nyersanyag, h an em p o litik ai válság volt és csak a politik ai válság egyik asp ek tu sa k én t k u lm in á lt az ún. olajv álság b an . A nélkül, hogy a vázolt problém ák ta g lalásá n ak részleteib e m en n én k , fo g lalju k össze az elm o n d o tta k at azzal a re a lista m e g állap ítással: a tudom ányos és m ű s z a k i haladás állandóan új fejlődési irányokat, m ód sze rek et tár fel arra vonatkozóan, hogy az adott társadalom a te rm észeti erőforrásokra irányuló szükségleteit kielégíthesse, és ez a legfontosabb n övekedési tartaléka az emberiség fejlődésének. Ma m á r világ szerte ösztönzik az olyan k u ta tá s o k a t és fejlesztési terv ek et, am e­ lyek en e rg iam e g ta k arítá so k k al, ú j en erg iafo rráso k k al és á ta la k ítá si e ljáráso k k al k a p ­ csolatosak. A tudom ány, a te ch n ik a széles p e rsp e k tív á t tá r fel az en erg iaterm elést, -áta lak ítást, v alam in t a -h asz n o sítá st illetően. Az egyes te ch n ik a i és technológiai m eg­ oldások, eljáráso k jelentősége, gazdasági érté k e nagy m érték b en k ülönbözik egym ás­ tól. Egyesek ezek közül v á rh a tó a n jelen tő sen h o zz ájáru ln ak m a jd az ellátásh o z és a teljes en ergiaigény nagy h án y a d át fedezhetik, míg m ások viszo n t k o rláto zo tt szerep ­ pel v eh etn ek részt az energ iam érleg b en , m ivel p otenciális term elési lehetőségük cse­ kély, vagy évszakhoz kötődnek, vagy egyéb sajáto s fö ld rajzi feltételek tő l függenek. A m egoldások v a riá n sa i között szerepelnek a tak arék o sság i intézkedések, a h u llad ekenergiák felh aszn álása csakúgy, m in t a m egújuló en e rg iafo rráso k alk alm azása. Nem lebecsülendő az ip a rb a n elv eszített energia, a vizsgálatok sz erin t az eu ró p ai fej­ lett ip a rú országokban átlagosan az összenergia-fogyasztás 10—15% -át le h etn e így

21

m e g tak a rítan i. Az ip a rb a n pl. sok technológiai fo ly am aib an vesz részt fo rró víz, forró levegő, gőz és gáz, — s a folyam at végén ezt á lta lá b a n m in t h u lla d ék o t elengedik. Egyedül S védországban a svéd ip a r á lta l felh a szn á lt összes e n e rg ia 10% -át lehetne ily m ódon m e g tak a rítan i. Ez M agyarországra is kb. ugyanígy érvényes. A m e g tak a rítás széles lehetőségét öleli fel a té rfű té sb e n tö rté n ő ta k arék o s e ljá ­ rások bevezetése. Az a kivételes helyzet á llt elő pl. M agyarországon, hogy a té rfű ­ tésre felh a szn á lt en erg ia % -os a rá n y a m egközelíti az ip ari term elésb en elh aszn ált en ergia értek ét. T eh át a különböző m e g tak a rítási e ljá rá so k o rien táció jáb an , v alam in t az a lte rn a tív en ergiaforrások érték elésén él és vizsg álatán ál ilyen tényezőket is figye­ lem be kell venni. T ovább vizsgálva az en erg iam érleg ü n k et, a h azai felh aszn álásn ak m ásik sajátossága, hogy sok te rü le te n e n e rg iát e x p o rtá lu n k olyan term ék ek b en , am e­ lyek elő állításáb an az im p o rtá lt energia já tsz ik döntő szerepet. U g y an ak k o r a m ag y ar d o llárpiaci e x p o rt tek in tély es részét term elő m ezőgazdaság a h azai összenergia-fog y asztásnak csak 8 % -át igényli. É rdekes u g y an ak k o r az is, hogy a m agyarországi en erg iatak arék o sság i intézkedések és új technológiai eljáráso k ered m én y ek ép p en a legnagyobb ará n y ú m e g ta k a rítá s éppen a m ezőgazdaság te rü le té n érh e tő el. P o ten ­ ciálisan az is lehetővé válik, hogy a m ezőgazdaság en e rg ia-ö n ellátó lehessen. A zonban itt figyelem be kell venni, hogy a m ezőgazdasági h u llad ék o k m ás ip a ri te rü le te n je ­ le n tk ezh etn ek gazdaságos ny ersan y ag fo rrásk én t, és nyilvánvaló, hogy am i n y ers­ an y ag k én t is felh aszn álh ató e m ellék term ék ek közül, azt g azd aság talan lenne en e rg e­ tik a i célokra hasznosítani. Az en erg iavizsgálatok te h á t nem tö rté n h e tn e k a gazdasági életben elszigetelten, és nem le h et kizárólagosan csak egy szűk terü leten , nevezetesen az energiaterm elés-fogyasztás érd ek ein ek szem m el ta rtá s á v a l a k érd é st m egközelíteni. E n n ek a k om plexicitása ren d k ív ü l fontos, m e rt népgazdasági szin ten nagy k á r t okoz­ hat, ha csak egy szűk te rü le te n vesszük figyelem be az en erg iafelh aszn álás és -m e g ta ­ k a rítá s érdekeit. (A m ű trá g y a g y ártá sa pl. ren d k ív ü l energiaigényes, de nyilvánvaló, hogy a m ezőgazdasági e x p o rt érd ek éb en népgazdasági érd ek a m ű trá g y afelh aszn álást ésszerű k ere tek között a jelenlegi szinten fe n n ta rta n i, vagy esetleg, szükség esetén azt növelni. (1. sz. ábra.) M anapság az e n e rg ia k u ta tá sra és -fe jle szté sre a m eg ú ju ló en re g iák n a k , a lte rn a ­ tív en e rg iák n a k az en erg iam érleg b e tö rtén ő b ek ap cso lására jelen tő s összegeket ál­ doznak egyes országok. E bben a té m ak ö rb en g y a k ra n nem is m in d ig ú j e n e rg ia fo rrá st kell szám ításb a venni, han em a meglévő, k la sszik u sn ak szám ító en e rg iafo rráso k te l­ jesen új technológiával és gazdaságossági szem pontokkal tö rté n ő felh aszn álását. Pl. ha a hazai u rán érck észletein k et, am elyek jelenleg egy kb. 4—5000 MW k ap a citású erőm ű e llá tá sá t fedezhetik, nem a jelen leg i technológiai szin ten h aszn o sítan án k , h a­ nem a világ szerte fejlesztés a la tt álló gyorsszaporító rea k to ro k ú tjá n , az anyaghasz­ nosítási fok 40-szeres v illám o sen erg ia -term elésre ad n a lehetőséget. A tőzegnek vagy a gyengébb m inőségű szeneknek a szélesebb k ö rű gazdaságos felh a szn á lá sára, — ú j b án y ászati e ljá rá so k a t kell kidolgozni, v a la m in t speciális k az án ro sté ly ren d sz erek e t k i­ fejleszteni, am elyek te k in te téb e n eddig nem folyt in ten zív k u ta tá s, az „olcsó e n e rg ia ' m indezt nem ösztönözte. A m egújuló energ iafo rráso k közül fontos szerep et já tsz ik a n ap en erg ia, szélen er­ gia és a bioenergia m ég a k k o r is, hogyha ezek a „lágy en e rg iák ’ cso p o rtjáb a ta rto z ­ nak. E te rü le te n egyes állam ok különösen in te n zív k u ta tó m u n k á t fo ly tatn ak és nagy állam i tám o g atást b iz to sítan ak az en e rg iafo rráso k alk alm azó i szám ára. Pl. az USAban, Svédországban, N SZ K -ban, A ngliában. E bbe a k ö rb e ta rto z ik a m ező- és erd ő ­ gazdasági h u lladékok en erg etik ai felhaszn álása m e lle tt az en e rg iafarm o k létesítése is, am elyek pl. S védországban m á r nagyüzem i k ísé rleti stá d iu m b a n v an n a k . Igen je ­ lentősnek Ígérkezik a hőszivattyúk alk alm az ása is. E zekkel pl. egy-egy tó n ak , vagy

22

szennyvízderítőnek a h ő jé t tu d já k olyan m é rték b en k o n ce n tráln i és h asznosítani, hogy az egy v áro sb an a k á r több ezer lak ás fűtését fedezheti. S védországban m ég az év leghidegebb időszakában is plusz 8 °C-nál m agasabb a d erítő b eren d ezések szenny­ vizeinek hőm érséklete, s e d erítők a fogyasztók közelében ta lálh ató k . Jelen leg k ét ilyen h ő sziv atty ú telep et építenek V ásteras és U psala városok szám ára. Egyedül V áste ra sb a n 5000 la k á st fognak az így n y ert energ iáv al fűten i. S védországban, ahol olcsó a villam os áram , 5 éven belül tö b b m in t 100 000 h ő sziv atty ú t k ív á n n a k alkalm azni. T ehát, m in t lá tju k , az új eljáráso k ren d k ív ü l széles p ersp e k tív á b an n y ú jta n a k k ü lö n ­ böző lehetőségeket az energia nyerésére, m e g tak a rítására. V izsgált te rü le tü n k , É K -M agyarország, am i te rü letileg is közel azonos SzabolcsS zatm ár m egye terü letév el, m a jd te lje s m é rték b en en e rg iaim p o rtra szorul. K iv ételt csak az egyetlen T iszalöki E rőm ű jelen t, am i viszont a te rü le t összenergiaigényének csak m integy 2—3% -át fedezi. A geológiai adottságok nem teszik lehetővé, hogy a te rü lete n szén, vagy kőolaj term elése, fe ltá rá sa a közeljövőben bekövetkezhessen. Az ilyen irán y ú k u ta tá so k n a k az ad o tt fö ld tan i lehetőségek eleve k o rlá to k a t szabnak, az eddigi k u ta tá s i eredm ények sem biztatóak, pl. szénhidrogének te k in te téb e n m in d e n ­ k éppen II. ren d ű te rü le tn e k szám ít. (B ár a te rü le tte l szom szédos Szovjetunióbeli csa­ pi—m u n kácsi és técsői m edencében m illiá rd m ’-es nag y ság ren d ű földgázkészletet tá r ­ tak fel, n álu n k az O rszágos K őolaj- és G ázip ari T röszt á lta l irá n y íto tt k u ta tá si erő ­ feszítések egyelőre eredm énytelenek.) L egutóbb — éppen 2 éve — a kom oréi m ély­ fú rás csigázta fel a szak m a érdeklődését, m ivel első ízben sik e rü lt a te rü le te n a v as­ tag v u lk á n i ü led ék réteg ek et — am i hely en k én t (pl. N agyecsednél) az 5000 m -t is m eg h alad ja — á tfú rn i és elérték a paleozoós, az az a fö ld tö rtén e ti ókorból szárm azó réteg ek et is, de ip a ri k ite rm elé sre alk alm as gázt, sajnos nem tá rta k fel. E gyelőre te h át a rem én y telib b D K -A lföld, D una—Tisza köze u tá n k e rü l so r a „N yírség”-k u ta tás to v áb b fo ly tatására. M indezen okokból te rü le tü n k ö n az a lte rn a tív en e rg iafo rráso k feltárása célszerű és fontos feladat, s ezek közül is elősorban a g eo term ik u s e n e rg ia ­ potenciál értékelése. E nnek felm érése, m eghatáro zása és az en erg iam érleg b en tö rté n ő nagyobb szerephez való ju tta tá s a m ind en k ép p en célszerű. A tö b b i a lte rn a tív en e rg ia­ fo rrással k apcsolatosan a vizsgálatok k i kell hogy te rje d je n e k m ég a biom asszára, a szoláris, azaz a nap en erg ia, v a la m in t a szélenergia h aszn o sítására is.

I. Dr. B oldizsár T ibor — ak i M agyarországon elsők én t v égzett h ő áram m érések et, felbecsülve a hazai geoterm ikus energ iak észletet — vélem énye sz erin t „h a e készlet egyetlen százalékát sz án ju k k ite rm elé sre, ak k o r is a k ite rm elh e tő en erg ia érté k e m eg­ h alad ja a teljes hazai szén- és szénhidrogénkészlet érték ét. (M agyarország szénkészle­ tét 4,4 m illiá rd to rm á ra becsüljük, s ebből k ite rm elh e tő 450 m illió to n n a kőszén, 840 m illió to n n a b arn a szé n és 2650 m illió to n n a lignit. 1980-as becslés sz erin t az olaj 85 m illió tonna, a gáz 80 m rd m s.) Ez túlzottan o ptim ista m egállapítás. A geoterm ikus energia, am ely tu la jd o n k é p p en a földi h ő ára m n ak a felh a szn á lá­ sát jelen ti, M agyarországon tényleg jelentős. A K árp át-m e d en c e g eoterm ikus k észle­ tein ek legnagyobb része hazánk te rü le té re esik. Az, hogy te rü le tü n k ö n an o m álisan m egnövekedett é rté k ű a földi h ő ára m és k étszerese a föld felszín én m é rt n o rm ális h ő ­ áram n ak , ez a K árp át-m e d en c e sajáto s m élyszerkezetével függ össze. (Pl. a K á rp á to ­ kon túl, U k ra jn á b a n 52 m -k é n t növekszik lefelé h alad v a a h ő m érsék let 1 °C-kal, a d ­ dig itt, közel a K árpátokhoz, pl. a m egyénk te rü le té n átlag o san 1000 m -ig szám olva ez az érté k csak 17 m, de pl. N yíregyházán a T an árképző Főiskola h év ízk ú tjáb a n m é rt

23

h ő m érsékleti érté k ek a la p já n ez a h őm érsékleti gradiens, hőlépcső csak IS m.) M in d ­ ezek ellen ére a geo term ik u s en e rg iafelh aszn álás M agyarországon bizonyos m é rté k ­ ben h á tté rb e szorul. M elyek azok az okok, am elyek en n ek az e n e rg iá n a k a szélesebb körű felh a szn á lá sát ilyen n eg a tív a n b efolyásolják? Az egyik a szem lélet, nem fo rd í­ tu n k elég gondot a g eoterm ikus en reg iára, nem ism e rjü k m ég eléggé. H a hasonló vo­ lu m en ű b eru h ázáso k at eszközölnénk ennek fe ltá rá sá ra is, m in t ez m ás en e rg iah o rd o ­ zók esetében gyakorlat, a b b a n az esetben b izonyára m ag asab b fokon á lln a a h aszn o sí­ tás. A felhasználásnak kevésbé v an n ak föld tan i geológiai akadályai, m in t in k áb b g azd a­ sági, technológiai p ro b lém ák álln ak legtöbb esetben az ú tjá b a . Ezek a technológiai p ro b lém ák pl.; hogy hogyan von h ató el a hő, k ell-e k ü lö n hőkicserélő anyag, m ilyen összetételű, m inőségű a fo rró víz, hogyan akad ály o zh ato k m eg a korróziós h atáso k stb. H ogyan le h etn e m égis a leggazdaságosabb haszn o sítási e ljá rá s t k ifejlesz te n i m in d e sajátosságok figyelem bevételével? E rendszernek be k ellene ép ü ln ie a kom plex vízgazdálkodásba, a n n a k szerves ré ­ szévé kell válni. (Nem b o ríth a tja fel a term ész eti egyensúlyt.) A jelen leg i tech n o ló ­ g iák m e lle tt ennek az en e rg ián ak a felh a szn á lá sa bizonyos te rü le te k e n m á r m a is k i­ sebb költséggel tö rté n h et, m in t m ás energiahordozók alk alm azása. A h arm a d k o ri m e­ dencék felső -p an n o n rétegei több rétegcsoportos k ú tre n d sz e rre l fe ltá rv a a jelenlegi M agyarországon feltárt, kb. 500 g eo term ik u s k ú tta l szem ben lényegesen nagyobb h aszn o síth ató hőm ennyiséget eredm ényezhetne. A felh aszn álh ató és m á r k ia lak íto tt g eo term ikus fúrásokból ny erh ető e n e rg ián a k csak egynegyedét h a szn á lju k ki, a többi pedig elvész, s ez óriási pazarlás. H a a hazai geoterm ikus k észletek et gazdaságosab­ ban tu d n á n k alkalm azni, h a pl. többlépcsős felh a szn á lá st terv ezn én k , h a a hévizet n em csak fű tésre alk alm azn án k , han em a kom m u n ális felh aszn álás m ellett a fű tés és m elegvíz-szolgáltatáson k ív ü l többlépcsőben egyéb h aszn o sítását is bevezetnénk, a k ­ k o r m á r jelenleg is lényegesen kevesebbe k e rü ln e a h ő en erg ia elő állítása. Az alacso­ n yabb hőfokú vizeknél, pl. 40—50 °C -nál gazdaságosan leh etn e a fűtőolaj és a hévíz k o m b inációját alkalm azni, főleg csúcsigények kielégítésére. E zúton 30—60% -os k ő o la j­ m e g ta k a rítá st é rh e tn é n k el. Ezt a m egoldást alk alm azzák a fra n c iá k a p árizsi m e­ dencében, éppen a m ag y ar ta p asz talatu k felhasználásáv al, ah o l a jelenlegi k im u tatá s szerin t egy-egy fogyasztói te rü le te n 40% -os o la jm e g ta k a rítá st érn ek el. T erületünkön, m in t m in d en üledékes m edencével rendelkező te rü le te n a geo ter­ m ikus energiakészletek becslése a m élységi vízkészlet sz ám ításán alap u l. A készletek becslése több tényezőtől függ. H azán k b an a hévízkészletek k é t nagy fö ld tan i képződ­ m ényhez k ötődnek: a felső -p an n ó n iai réteg ezett hom okkősorozathoz és a triá s z ­ k arb o n átos kőzetekhez. N álunk a m élyfúrások és a m érések a la p já n fe ltá rt földtani szerkezet sz erin t a k arb o n á to s kőzetek nem jö h etn ek szám ításba, a felső -p an n o n á t­ lagos v astagsága 338 m, m íg az alsó -p an n o n vékonyabb k ifejlődésű. A felső-pannon h ely en k én t azonban 500—G00 m -re is kivastagszik, m in t ezt a k isv á rd a i, nagykállói és a nyíregyházi m élyfúrások is igazolják és a m egyében szám os te rü le te n lehetővé te ­ szik a geoterm ikus en erg ia feltárásá t. Még a kism élységű k u ta k n á l is igen kedvező a különböző m élységekre kiszám olt geoterm ikus g rad ie n sérté k . A jövőben a m egye te ­ rü letén az eddigi fö ld tan i k u ta tá so k fo ly ta tása m e lle tt az ered m én y ek k ié rték elésé­ vel p o nto sab b an meg kell h atáro zn i a fe ltá rt É K -m ag y aro rszág i m élym edencék h a ­ tá rv o n a lát, m élységi k ite rje d é sé t és a v íz tá ro lá sra alk alm as réteg ek po n to s elhelyez­ kedését, p erm e áb ilitá sát, vastagságát, v a la m in t v ízterm elés sz em p o n tjáb ó l fontos, a m edencék közötti összefüggéseket. Az az igazság, hogy a hévízkészletek becslését m e g n y ugtatóan egyelőre te rü le tü n k ö n nem tu d ju k elvégezni. A v o n u m e trik u s készlet, vagyis az ad o tt térfo g atú kőzetben és vízben lévő h ő en e rg iát és en n ek k iterm elh ető

24

részét még becsülni sem tudjuk. Lokális jelentőségű készletbecslést a vízkitermelési görbék (a mar használatban lévő, termelő hévízkutak révén) és a rétegnyomási gör­ bék viselkedéséből lehet számítani. (2. sz. ábra.) A te rü le tü n k ö n m űködő k u ta k döntő többsége a felső -p an n o n laza üledékeit, v íz­ adó h o m okrétegeit csapolja meg. H árom k ú tn á l te rm eln e k alsó -p a n n o n k o rú réte g ek ­ ből is. A k u ta k k ite rm e lh e tő vízhozam a elég változó. Az ad a to k sz erin t p erc en k én t 210 es 1066 1 között változik. A nyíregyházi T an árk ép ző F őisk o lán a k ú t b em érése során 1600 lite r 49 °C-os vizet te rm e lte k percenként. A k ú t b eru h ázási összegek h iá ­ n y áb an 16 éve nincs h aszn á latb a véve. E zért a jövőbeni h aszn o sítás elő tt egy teljes k ú tv izsg álat (kom presszorozás, hőm érsékletszelvényezés stb.) tudo m án y o s é rté k ű is­ m e re tad a to k a t is szo lg áltath a t S zaboles-S zatm ár m egye h id ro d in a m ik ai v iszonyainak jobb m egism erésére. A term elő h é v íz k ű tja in k h ő m érsék lete széles sk á láb a n mozog, 35—58 °C között. Ez azzal is összefügg, hogy a te rm elés legtöbb hely en nem o p tim ális k eresztm etszeten tö rtén ik , sokkal kevesebb vizet vesznek le, m in t a m e n n y ire volna lehetőség és á lta lá b a n a hasznosítás is szinte m a jd n em k izáró lag b alneológiái célokat szolgál. M ezőgazdasági célokra csak egy k u ta t h aszn áln ak . A fürdéssel, stra n d ü z e ­ m ekkel összefüggő k u ta k a szezonon kív ü l csak m in im álisan v a n n a k igénybe véve. (így pl. M átészalka, K isv á rd a II., N agykálló stb.) N égy k ú t a m egyében te lje sen h aszn o sítatlan. H a egy-egy k ú t fú rá si költségét és h év ízterm elésre tö rté n ő k ia la k ítá sá n a k k ia d ása it vesszük figyelem be (am ely m a m á r 10 m illió fo rin t fö lö tt v a n k u ta n k é n t), ak k o r ezek a beru h ázáso k ilyen alacsony k ih aszn áltság m e lle tt 100 év m ú lv a sem fo g ­ nak am o rtizálódni. (3. sz. ábra.) A h asznosítás lehetőségeinek érték elésén él fontos m u ta tó a vegyi összetétel, az oldott ásv án y an y ag tartalo m . Á lta láb a n e te k in te tb e n kedvezőek a vizeink, g á z ta rlaim u k nem jelentős, nem agresszív, nincs tú l m agas k o n y h asó tarta lm a és m o n d h a t­ ju k a z t is, hogy álta lá b a n nem m agas az ossz. o ldott ásv án y an y ag -tartalo m . N yíregy­ házán pl. 3,1 mg/1, m íg te rü le tü n k tő l délre, D ebrecen, H ajdúszoboszló k ö rn y ék én 4—5 mg/1. N yíregyházától észa k ab b ra ezekre az érték ek m ég kedvezőbbek, K em ecsén 1 gr/1, K isv á rd á n 2 gr/’l, M átészalkán 1 gr/1 az o ldott ásv án y a n y ag -tarta lo m . (4. sz. ábra.) E rövid és ren d k ív ü l vázlatos helyzetelem zés a la p já n m égis m ilyen te rü le te n le n ­ ne a leggazdaságosabb ennek az en e rg ián a k a h aszn o sítása S zaboles-S zatm ár m e­ gyében? A m egfelelő földtani, hidrológiai viszonyok fe ltá rá sá t követően term észetesen a leggazdaságosabb alk alm azási te rü le t a m ezőgazdaság. Oj e ljá rá so k k a l m á r 32 °C-os h ő m érsékletű vízzel is le h e t M agyarországon gazdaságosan nagy szántóföldi te rü le te ­ ken zö ld ség k u ltú rá k at létesíteni, te lep íten i. E nnek egyik tech n o ló g iai m egoldása a kettő s h éjú , vízfüggöny elven alap u ló H ydrosol-eljárás. Ezzel a sz ab a d téri fó lia h áz­ zal m ár kb. 40 °C-os vízzel egy olyan kútból, am elynek a teljesítm én y e m egközelítő­ leg eléri a 800 1/percet, 1 h e k tá r fó lia te rü le te t leh et h aszn o sítan i úgy, hogyha — 20 nC-os k ü lső h ő m érsék let van, a belső té rb e n a k k o r is kb. + 15 °C-os h ő m érsék let uralk o d ik . U gyanezeket a b erendezéseket ny áro n g o m b aterm elésre le h e t h asználni. U gyancsak a m ezőgazdaságban; az állattenyésztésben, istálló k b an , h iz lald ák b an , b a­ rom fik eltetőkben, -nevelőkben, h a la sta v a k n á l igen gazdaságosan és többlépcsőben le h etn e h évizein k et felhasználni. E rre m á r jó l bevált technológiák v an n ak . A vegyes en erg iafelh aszn álást jelentené, hogyha a m ezőgazdasági sz árítá sn ál (term ény, alm a stb.), u g y an ak k o r a h ű tésn él és ehhez hasonló technoló g iák en erg iaig én y ein él is fi­ gyelem be vennék. H asonlóképpen m eg o ld atlan az ip a ri alk alm azás, ah o l főleg a k o n ­ z e rv ip arb an le h etn e : m osás, áztatás, vagy egyéb techn o ló g iák b an felh aszn áln i a h é ­ vizet, elsősorban hőcserélők révén. Je len tő s m á r az eddigi ered m én y ek a la p já n is a k o m m u n ális felh aszn álás — am ely te k in te tb e n M agyarország a világon az élen já ró

25

országok közé ta rto zik (Szegeden pl. több ezer lak ás fű té sé t és m eleg v ízellátását ol­ d o tták m eg és jelenleg országosan 30 000 la k á s hasonló e llá tá sá t terv ezik többek kö­ zött G yőrben). A k órházak, m űhelyek, iro d ák , ta n te rm e k fű tésén él v alam ily en hő­ m érséklet-növelő eljá rá ssa l (erdő- vagy m ezőgazdasági h u lla d ék k a l fű tö tt szén-, vagy o la jk azán segítségével „ rá fű té sse l”) egyéb m ag asab b h ő m érsék leti igény esetéb en is leh eln e alk alm azn i ezt az energiát. (5. sz. ábra.) B alneológiái hasznosítás vonatk o zásáb an a m egyei kép kedvező. A nélkül, hogy a m egye 21 h év ízk ú tján a k az é rté k elé sé t m ost elvégeznénk, befejezésül an n y it sze­ re tn é n k csak gondolati összefoglalásképpen m egjegyezni, hogy h a a h évizeink a la ­ csony hőm érsék letű ek is, de m egvan a r r a a lehteőség, hogy többlépcsős haszn o sítás­ ban en erg iate rm elé sre alkalm azzuk. Pl. in d u lh a tn a a h aszn o sítás az ü vegházak lég­ fűtésével, m a jd innen a távozó, kissé le h ű lt viz a fó lia sá tra k a t fűtené, — e rre még k iv áló an alkalm as — s végül a m égjobban le h ű lt vizet a h ollandi ágyak fűtésére, ta la jfű té sre h asználnák. Így lényegesen gazdaságosabb technológiát leh etn e k ia la k í­ tani, am elyek b eru h á zásaib a m á r egyes term előszövetkezetek vagy m ás gazdasági egységek is jo b b an érd e k eltté tehetők. H őszivattyú k alk alm azásáv al m ag asab b hő­ fokigényű techn o ló g iák at is ki lehet szolgálni.

II. A N A PEN ERG IA H A SZN OSÍTÁ SÁ NA K LEHETŐSÉGE A fe jle tt ip a ri országok becslései sz erin t 18 év m ú lv a az ez red fo rd u ló ra a világ en erg iafogyasztásának közel 8 % -át n ap e n erg iá v al fo g ják fedezni. Ez is a lágyenergiák cso p o rtjáb a tarto zik , így elsősorban az alacsony hő m érsék letű hőhaszn o sítás jellem ­ zi. A N ap e n e rg iá já n a k h asznosítása tu la jd o n k é p p en egyidős az em beriség tö rté n e té ­ vel. M ár i. e. ép ítettek ún. sz o lárh ázak at, és a szo lártech n ik a egyik legjelentősebb képviselője A rchim eres volt. É szak-C hilében a siv a ta g b an m á r 1872-ben n a p e n e r­ g iával m űködő desztilláló berendezés üzem elt, am ely sós vízből n ap o n ta 27 ezer liter ivóvizet á llíto tt elő. Nem új te ch n ik á ró l v a n te h á t szó, de az új technológiák fo rrad a lm i v álto zást hoz­ h a tn a k e te k in te tb en is. A N ap á lta l te rm e lt és k isu g árzo tt h atalm as en erg iam en n y i­ ségnek csupán 2 m illiárd o d része éri el F öldünk lég k ö rét és ez a 2 m illiárd o d rész is ó riási energiam ennyiség és e sugárzásnak, am elyet még a F öld felszín ére ju tta t, csu­ p án a 0,34% -át h aszn á lja fel a Föld növényvilága, az élő szerves világ, a többi el­ vész, vagy visszasugárzódik a világűrbe. E nn ek az en erg ián ak , m in t em lítettem , a fajlagos sűrűsége kicsiny, te h á t a felh a szn á lá st ez befolyásolja, a m ásik h átrán y a, hogy a sugárzás szakaszos. Pl. h a z á n k b a n decem berb en a h av i átlag érté k e 23 W /m2, míg jú liu sb a n 360 W /m 2, te h á t m integy 15-szörös ez az ingadozás. Az egyes te rü lete k között nincs ilyen tú l nagy eltérés, az év i sugárzási en erg ia m ennyiségében m in d ­ össze 5%-os. Az áb rá k o n lá th a tju k a n a p fé n y ta rta m m egoszlását — e z a la tt azt é rt­ jü k , hogy valam ely helyen, valam en n y i egységnyi időszak (hónap, év) a la tt hány ó rán k eresztü l sü tö tt a nap. A té rk é p e t vizsgálva lá tju k , hogy a te rü le ti m inim um Kőszeg kö rn y ék én van, s ez m u ta tja , hogy a dom bo rzat m ilyen nagy szerep et játszik. Az A lföld nagy te rü le té n 1950—2050 órás összegeket m értek . E d irek tsu g árzá s m e l­ le tt fontos tényező m ég a globálsugárzás is, am ely a teljes n ap su g árzásb ó l egy v íz - ' szintes sík felü letre időegység a la tt érkezik. T e h á t a teljes n ap su g árzás k é t részből áll: a közvetlen, a d ire k t és a szórt, azaz diffuzsugdrzásból. Az en erg iah aszn o sítás szem p ontjából te h á t a d iffu zsu g árzást is figyelem be kell venni. (6. sz. ábra.)

26

A m egfigyelések, m érések sz erin t S zabolcs-S zatm ár m egye te rü le té n a globális su g árzás évi ősszege 4400—4500 M J/rn3 közé esik. T eh át m e g állap íth atju k , hogy a nap su g árzás hasznosítása szem pontjából te rü le tü n k kedvező. Sokan h ih e tetlen n ek ta rtjá k , de kedvezőbb, m in t M ilánó besugárzási érték e. M ilánó pedig kb. 200 k m -re l déleb b re fekszik, m in t N yíregyháza. E bben az érték b en a felhőzet m ennyisége játszik nagy szerepet. Szoros az összefüggés a besugárzás m ennyisége és a b o ru ltság m é r­ ték e között. T erü le tü n k ö n az 1 m 3-re ju tó szoláris energ ia 6 hónapi érté k é t áp rilistó l szeptem berig vizsgálva azt találju k , hogy ez m egfelel 3342 M J/m ’-nek. am i egyenlő n ég y zetm éteren k én t 928 K W h-val. Ez 84 kg fűtőolaj elégetésével k eletkezik. N y ír­ egyházán ez a k ép még kedvezőbb m in t a m egyei átlag. P éld ak ép p en szolgáljon egy átlagos év h av i b ontásban. Igen nagy összeget, é rté k e t lá tu n k , h a az egész m egyére egy év re ju tó sugárzási e n e rg iát érték eljü k . S zabolcs-S zatm ár m egye gazd aság h atáro s te rü le té t szám olva, am i 627 669 k m 3, s ez kb. 70.106 to n n a fű tő o la jja l egyen érték ű e n e rg iá t jelen t. (7. sz. ábra.) T erm észetesen ezt az e n e rg iát k iak n ázn i te lje s egészében leh etetlen , de a fe l­ h aszn á lást és gazdaságos alk alm az ásá t k u ta tn i feltétle n ü l szükséges. Ezt különösen a d irek tsu g árzási érté k ek a la p já n az ún. n ap fé n y ta rta m -tá b lá z a to k a la p já n is in d o ­ k o ltn a k ta rtju k , m e rt a m egye országos viszonylatban is kedvező ad o ttság ú te rü lete M agyarországnak. S zám ítások sz erin t a szoláris en erg ia felh aszn álása m á r a je le n ­ legi technológiák m e lle tt is M agyarországon 8—15%-os k ő o laj-h ely e tte síté st ten n e lehetővé. A hasznosítás legism ertebb form ái a különböző k ollektorok, am elyek össze­ g y ű jtv e a N ap su g arait, hővé a la k ítjá k át, egy hőcsapdát képeznék és ezt a h ő t v a ­ lam ily en közegnek átad já k , am ely leh et víz, levegő, olaj, g lik o ld at stb . Ezek a sík ­ k o llektorok pl., am elyek m á r M agyarországon is k aph ató k , a vizet 50—80 °C -ra tu d ­ já k felm elegíteni, de egyes, űn. szelektív felü letű vák u u m k o llek to ro k ü re sjá rá si h ő ­ m érsék lete a 350 °C-t is elérheti. A kollektorok h atásfo k a az elnyelő felü letek sp e ­ ciális k ia la k ítá sá v a l az üvegezés és a n n a k rétegei optim ális m eg v álasztásáv al n agy­ m é rték b en növelhetők. Egy négytagú család sz ám á ra a teljes m eleg v íz-ellátás m ár kb. 6 m 3 k o lle k to rfe lü le tte l biztosítható. A nélkül, hogy tá rg y a ln á n k a k ülönböző t í ­ pusú berendezéseket, m eg állap íth ató , hogy a jelenlegi technológiai szin ten a h á z ta r­ táso k b an és a m ezőgazdaságban m á r le h etn e a szoláris e n e rg iá t gazdaságosan a lk a l­ m azni. A családi h ázak n ap e n erg iá v al való fűtése ugyan m a m ég n agy an y ag i r á ­ fo rd ítást igényel, de hoszabb táv o n ez m egtérülne. A m elegvíz elő állítá sa m e lle tt a h ű tés tech n o ló g iáját is kidolgozták m ár, s v ilágszerte egyre szélesebb k ö rb en a lk a l­ m azzák. A m ezőgazdasági te rm én y ek sz á rítá sá ra is jól haszn o síth ató . Addig, am íg M agyarországon enn ek az en e rg ián ak az ip a ri h á tte ré t nem ép ítjü k ki, n em te re m t­ jü k meg az olcsó készülékek töm eggyártását, addig sa jn o s az országos en erg iam érleg ­ ben nem já tsz h a t nagy szerepet. A napsu g árzás en e rg iá já n a k k ö zv etlen villam os en erg iáv á való á ta la k ítá sa sz in tén e lé rte az ip a ri alk alm az ás sz in tjé t és h a a n a p ­ elem ek önköltségét és h a tá sfo k á t kedvezően tu d já k fejleszteni, illetv e az ö n költsé­ get csökkenteni, a h atásfo k o t növelni, a k k o r n éh á n y év a la tt jelen tő s v áltozás áll be a n ap e n erg ia h asznosítása terén.

III. A SZÉLEN ERG IA HASZNOSÍTÁSA A m egújuló en e rg iafo rráso k közül a szél, m in t en erg iafo rrás h a m a r szerep et k a ­ p o tt az em ber szolgálatában. V ilágszerte k u ta táso k fo lynak a gazdaságos, nagy te lje ­ sítm én y ű szélerőm űvek k ifejlesztésére. D án iáb an egy 200 kW -os erőm ű m á r 22 éve

27

m űködik. Az új, épülő erőm űvek 12—13 m /s szélnél a 630 kW -os te lje sítm é n y t is e l­ érik. M a m á r MW n ag y ság ren d ű te lje sítm é n n y el is k észü ln ek szélgépek (az egyik legnagyobb te ljesítm én y ű 2,5 MW -os). A m ennyiben a b eru h ázási költségeket csökken tik és ez a töm eg g y ártás függvé­ nye, igen gazdaságosan ü zem elhetnek és jelen tő s szerep et já tsz h a tn a k az egy-egy kedvező adottságú te rü le t v illam osenergia-term eléséb en . A nem zetközi szakm ai vélem ény sz e rin t az új dán, fran cia, NSZK, k an a d ai, am e­ rik ai erőm űvek 2—5 ce n t/k W h -é rt te rm elh e tik az á ra m o t — m á r ak k o r, h a a föld fe­ le tt 10 m -re legalább 5—8 m /s erősségű szél fúj. A szé lviszo n yo k elem zése N yíregyházán és kö rn yé kén : A szél, m in t ism eretes, v ektorm ennyiség, am it irá n y á v a l és nagyságával (sebességével) h a tá ro z u n k meg. A szél jelentős m ennyiségű légtöm egek elm ozdulásával já r, te h á t erő t képvisel. E nnek az erőnek a létreh o zó ja a légnyom ás vízszintes sík b a n ta p a sz ta lh a tó eg yenlőtlen e l­ oszlása. A szélirányok g yakorisága: N y íregyházán az É K -i, az É -i és a DN y-i, D -i szél­ irán y a leggyakoribb. R itk á n észlelnek N y-i irá n y ú lég áram lást. A jelenség o k át az E rd ő s-K árp áto k széliránym ódosító és csato rn a h a tá sá b a n k ell k eresn ü n k . Az A lföld É K -i részét hegyek veszik k ö rü l; d élnyugat felé viszont sík ság o k b an folytatódik. E b ­ ben a csato rn aszerű elhelyezkedésben az irán y o k n a k m egfelelő lég áram láso k k e le t­ keznek, te h á t északi-északkeleti és ezek ellentéte, a d éli-d éln y u g ati szelek. Ezek az irán y ok a N yírség, v a la m in t a m egye legnagyobb részére jellegzetesek, k iv é te lt ta lá n csak az egészen északkeleti te rü le te k jelentenek. A csato rn ah a tá s K isv á rd á n m u ta tk o z ik m eg a legjobban, de m ég N yíregyházán is érezteti h atásá t. Sajnos, a m egyében a szél irán y á ra , erősségére vonatkozó m érések huzam osabb ideje csak k é t helyen tö rté n n ek , K isv á rd á n és N yíregyházán. K isv árd án 50 éves ad a to k m egfigyelése sz e rin t az északi, te h á t a „m u n k ak ép eseb b ’’ szél a gya­ k o ribb, évi átlag b a n 17,8% a gyakorisága, m íg N yíreg y h ázán csak 12,4%. A szélcsend gyakorisága ugyancsak kisebb é rté k e t m u ta t K isv á rd á n , 10,5%-ot, míg N yíregyházán 14,1%-ot éves átlagban. Az uralk o d ó szélirányok az év folyam án m e g ta rtjá k vezető h elyüket, b á r évsza­ k o n k én t je len ték e n y válto záso k at is m egfigyelhetünk. Az ad ato k b ó l eg y értelm ű en k i­ m u ta th a tó , és a nem zetközi ta p asz talato k és g y ak o rla t a la p já n igazolható, hogy ez az en erg ia a m egye te rü le té n lokális igények kielég ítésére gazdaságosan felh aszn álh ató m á r a jelenlegi technológiák alk alm az ása rév é n is (belvizek k isziv atty ú zása, á ra m ­ term elés stb.). A vizsgálatok azt is k im u ta ttá k , hogy a szélviszonyaink k ö zö tt az o ptim ális szél­ erőgép k erek ein ek á tm érő je kiseb b kell, hogy legyen 15 m -nél, és hogy a szél sebes­ sége és ezzel a h a rm a d ik h a tv á n y b a n az e n e rg iá ja olyan jelen tő s m é rték b en nő a m agasság függvényében, hogy e szélerőgépeket — tö b b et is esetleg egym ás fölötti gépsorokban — 50—60 m é ter m agasságban (ahol a ta p asz talat sz erin t csaknem á lla n ­ d óan fú j a szél) célszerű elhelyezni. A szélenergia potenciál nagy (elm életileg egy k is te rü le trő l tu d n á n k , az egész o r­ szág energiaigényét fedezni), de a fajlagos b eru h ázási költségek csak a nagy erő m ű ­ veknél csökkenthetők és gondoskodni kell a te rm e lt en e rg ia tá ro lá sá ró l is. (V illany­ ára m tá ro lása, fo rróvíztárolók, kém iai en e rg iáv á tö rté n ő átala k ítá sa, hőszivattyúk, légsűrítők stb.).

28

IV. A BIOM ASSZA H A SZN O SÍTÁ SI LEHETŐSÉGEI Az a lte rn a tív energiahordozók k u ta tá s á b a n a term észeti erő fo rráso k k ö zö tt s a já ­ tos h ely et foglalnak el az úgynevezett „biológiai erő fo rráso k ”, am elyek a m eg ú jíth ató en e rg iafo rráso k cso p o rtjáb a tarto zn ak . A biom assza rév é n az em beriség tu la jd o n k é p p en a fotoszintézis so rán felh alm o ­ zo tt n ap e n erg ia h aszn o sításá ra törekszik. A biom assza fo rm á já b a n év e n k én t felh alm o zo tt energ iam en n y iség a világ évi en erg iafo gyasztásának tízszeresét p ro d u k álja. A földben rejlő, jelen leg ism ert fosszi­ lis en ergiahordozók k ö rü lb elü l egyenlő m ennyiségűek a Földön jelen leg ta lá lh a tó b io ­ m asszával. É rzékelhető te h á t, hogy nem kis m ennyiségű és nem k is e n e rg ia ta rta lm ú élő any ag ró l v an szó, am elynek hasznosítása m a m ég v ilág v iszo n y latb an m indössze 0,1%os. Ez a 0,1% is fő k én t élelm iszer fo rm á já b a n hasznosul, k iseb b részét tü zelő an y ag ­ k én t és ip a ri n y ersa n y ag k é n t h asz n á lju k fel. Az energiaválság h a tá sá ra sok fe jle tt ip a rra l rendelkező ország is kom olyan fog­ lalkozik a biom asszával, figyelem be veszik a jövő egyik a lte rn a tív e n e rg ia fo rrá sa ­ ként, a hasznosítás m ó d jain ak fe ltá rá s céljából k ísé rlete k et végeznek és különböző p ro g ram o k at dolgoznak ki. A biom asszából gazdaságosan elő állíth a tó n ak íté lt legfontosabb en erg iate rm ék e k , az elektrom os áram , az alkohol (m etanol, etanol) és a biogáz (am m ónia, m etán). Ezek előállításához felh aszn álh ató növények közül a leg fo n to sab b ak a fafélék és a különböző m ezőgazdasági term én y ek . A szükséges m ennyiségű növényi produkció m egterm eléséhez ún. „en erg ia fa rm o k ” (m ás néven „biom asszafarm ok ’) létesítését t e r ­ vezik. Ezek olyan ültetv én y ek lennének, am elyek k im o n d o ttan az en e rg ian y e ré st cé­ lozzák. T elepítésre olyan növényeket, fa fa jtá k a t keresn ek , am elyek jól h aszn o sítják a n ap e n erg iá t és a tá p an y ag o k at, te h á t rövid idő a la tt nagy töm egű élőanyagot, te r ü ­ letegységenként m agas e n e rg iaé rték et pro d u k áln ak . A m ezőgazdasági és élelm iszerip ari hullad ék o k b iogázként való h aszn o sítására m á r sok országban ta lá lu n k példát. A u sztriá liá b an au k alip tiszb ó l és szalm ából, Ű jZ élandon kukoricáb ó l és kelkáposztából á llíta n a k elő biogázt. K ín áb a n az 1970-es években nagy gyorsasággal sok biogázüzem et ép ítettek és á llíto tta k üzem be. B ecslé­ seit sz erin t 1977-ben 4,7 m illió ilyen üzem m űködött. Az így elő állíto tt m e tá n t főzés­ re, a term és sz árítá sára, en e rg iafejlesztésre és sok egyéb cé lra h aszn álják . Több te rü ­ leten a falusi h á z ta rtá so k 80% -át biogázzal szolgálják ki. E gyedül Szecsuan ta rto ­ m án y b an 17 m illió em b er h asznál biogázt a főzéshez és a világításhoz. G yorsan te rje d a biogáztelepek szám a a szom szédos A u sztriá b an is. Az U S A -b an v égzett felm érés sz erin t a m ezőgazdaságban te rm e lt an y agoknak csak 22% -a k e rü l k ö zv etlen felh asz­ n álásra, a h u lla d ék o k n a k kb. 20% -át valam ily en fo rm áb an (pl. ta k arm án y o zás cél­ jára) h asznosítják, a fen n m arad ó 58% azo n b an gazdaságilag elvész. Ezek felh a szn á­ lá sára a jövőben nagyobb gondot fo rd ítan a k , és kidolgozzák a gazdaságos hasznosítás m ódjait. A biom assza h aszn o sításá t te k in tv e a közeljövőre vonatkozóan ígéretes az alk o ­ hol elő állítása.

29

Jelentősége a b b a n áll, hogy benzin h ely ettesítő k én t, illetv e b en z in a d alé k k én t a kőolaj közvetlen hely ettesítésére alkalm as. M ivel az alkohol o k tán szám a nagyobb a benzinénél, jelentős (10%-os) te lje sítm é n y em elk e d ést le h e t elérn i. 5% -nyi alk o h o lad a­ lékkal a benzin 90-es oktán szám ú t 92—92,5-re le h e t növelni. M inthogy az alkoholm olekulában hid ro g én van, ez az üzem anyag tö kéletesebb égéssel h asználódik el, következésképpen kevesebb kipuffogógáz és ab b a n is k ev e­ sebb a szénm onoxid, a n itrogénoxid, a k é n és az ólom. Az alkohol k ipuftogógázában — a benzinével ellen tétb e n — rák k e ltő an y ag o k at sem le h et k im u ta tn i, ez ért k ö r­ nyezetvédelm i szem pontból is k ív á n ato sab b a haszn álata. 1977 au g u sztu sáig egyedül B razíliáb an 141 új alkoholdesztilláló üzem et építettek , A u sztriá b an pedig 2 üzem et. Az autóm otorok é le tta rta m a a tis z ta alkoholüzem esetén ugyan csökken, de a jövőben h a k orrózióálló alk atrésze k k el a la k ítjá k ki a k o n stru k ció k at — pl. a k e rá m ia m oto­ rok bevezetésével — a k k o r ez jelen tő s szerepet já tsz h a t m in t gépkocsi-üzem anyag. T erü letü n k ö n a biom assza felhasználási lehetősége k o rláto zo tt, m ivel a kedvező élelm iszerexport-lehetőségek m egkérdőjelezik a n n a k gazdaságosságát, hogy en e rg eti­ k ai célokra fö ld terü letek et v o n ju n k el az élelm iszerterm elésb ő l vagy az állatten y é sz­ tést szolgáló terü letek tő l. M egyénk te rü le té n a burgonyából elő állíto tt (m egfelelő fa jtá k kikísérletezésével) ip a ri alkohol m á r a jelenlegi o la já ra k m e lle tt is v ersen y k ép es lenne, de a feldolgo­ zás csak új technológiák b eru h á zásáv al volna ésszerű. Jelen leg a te rü le t erdőgazdasági h u lla d ék a in a k en e rg etik a i célo k ra tö rté n ő fel­ h aszn á lásá n ak gazdaságossági v izsgálata le n n e az elsődleges felad at. S zabolcs-Szatm á r m egye évi tü z iía term e lése különben 170 000 to n n a k ö rü l van. A to v á b b iak b an a m ezőgazdasági h u lladékok ilyen érte lm ű érték elését, b ecslé­ sét k ell elvégezni. Ezt m á r a biogáztelepeken tö rté n ő technológiák szem p o n tjai sze­ rin t k ellene figyelem be venni. Az új tech n o ló g iák b an — az élelm iszerterm elési lá n c ­ b an h ú ste rm elé sre (m arh ah ú s és barom fihús) és a g ab o n aterm elés h o zam án ak n ö v e­ lésére h aszn á lják fel pl. a szalm át. T eljes m é rték b en átérték e lő d te k az eddig m ellő­ zött, és eddig h u lla d ék k é n t kezelt m ellék term ék ek . U g y an ak k o r ezekben a fo ly am a­ to k b an en erg iafelh asz n álá sra is van lehetőség, de a növényi e re d e tű h u llad ék o k n ak az elégetéssel való hőhasznosítása csak a k k o r célszerű, ha alap a n y ag k é n t való h asz­ n o sításá ra nincs lehetőség.

30

MAGYARORSZ AG ENERGIA MERLEGE (1981) ------= koolai

X// /

* / ■' ' ~T /

35 °/o==* V / £ z e n 30 °U/A '/ / / / / / / / / A

földgáz 27°/o

FELHA5 ZNALAS

EBBŐL

m ezo g a zd a s ag építőipar s zá llítá s 1. áb ra

lOOOméterre értékek

szám ított ge o te rm ik u s gra die n s S Z A 3 0 L C 5 -S Z A T M A R megyeben

N y íre g y h á za

\ ____r

13 m /C

16 m/'C

18 m/T

--------- 25 mr.

2. abra

SZABO LCS- SZ A TMAB

A GEOTERMIKUS

NEOYE

HEVI2 K'JTjAl

ENERGIAFELHASZNALAS MODELLJE FAJTÁK KOMBINÁCIÓJÁVÁ!.

KÜLÖNBÖZŐ ENERGIA­

FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ ELLÁTÁS

5. á b ra

/ 50*C J n y ír e g y h á z a

h é v íz

ku t ja i

- O - '-

o49C, SÓ ST Ó

o

0 3 9 ‘C

5 0 ’C

50'C TANÁRKÉPZŐ

FŐISKOLA

r\___ /

o

3 6 'C

o

A8’C

KÓRHÁZ

DOHÁNYFERMENTÁLÓ

U \ Q

h a s z n o s ít o t t kút

\ ui I I i

nem h a s z n o s íto tt kút

4. ábra

33

A NAPFENYTARTAM (ÓRA) ÁTLAGOS ÖSSZEGE

ÉVI

MAGYARORSZÁGON

6. á b ra

35

M IZ S E R L A J O S :

Szatmári csizmadia-műszavak 1846-ból A sárospataki N agykönyvtárban több kéziratos könyv is ta lálh ató „M indenes G y ű jtem én y ” cím m el. Ezek a kötetek tö b b n y ire v erseket, leveleket, m ű fo rd ításo k at tartalm a zn a k . Az egyikben b u k k a n tu n k rá a csizm adia céh m ű szav aira. A könyv m ásolója Chyk M ihály volt. 1842—46. között készü lt el m u n k ájáv al. A b em u tatan d ó szakszavaknak külön érdekessége, hogy a szerzőjük distich o n b a szedte őket. A kötet 111. oldala az alábbi sorokat ta rtalm a zz a: „K evessel já r é a' C sizm adiaság? Sőt in k á b b sokkal já r. ú[gy). m [int], ___ Csiszlik, R avasz . . De ez még nem elég. — Bicskia. M usta, Dikics, Hosszútő, S ám fa, K erekszék, K apta, H ováj, Sodró, Bőr, C sutak, Ár. K alapács. Tőke, Poczók, S zattyán, G yűszű, Talp, C zérna, Szurok, Szög, G om ba, Fonal, L ábszíj, Form a, Fogas, Beütő. Czifrázó, K éreg, K árm entő, F urda, Lapostő, Fordító, Fénkő, Rongy, Gazsi, Stekli, Csiriz. Bőrhúzó, F esték, Mosdó, K upa, Szár, F aragókés, C sizm adiák’ hasznos m űszeri, vedd meg, ezek. K iad a to tt a’ Nfagy]. K árolyi N [em e]s C sizm adia Czéh által, és e z u tá n ra is ezek H atároztattak, nem szenvedhetvén ezen M esterség sem m i pallerozódást. Czéh M ester m íagal. sfaját], k[ezével]. A tya M ester m.s.k. D ékány m.s.k. B ejáró m.s.k. N[eve]. N [incs].” Az anyag feldolgozásához a következő m u n k á k at h aszn á ltu k : P ető József: A d eb­ receni tím áro k céh- és m esterségszavai (D ebrecen, 1938.), V ám osi N án d o r: A d eb re­ ceni csizm adiák céh- és m esterségszavai (D ebrecen, 1942.), H o rv áth M ária: N ém et elem ek a 17. század m agyar nyelvében (B udapest, 1978.), A m ag y ar nyelv értelm ező szótára I—VII. (Budapest, 1966.). T erm észetesen csak azokat a sz av a k at értelm ezzük, am elyek a köznyelvben nem vagy kevéssé ism eretesek, esetleg m anapság m ár m ás jelentésben h aszn álju k őket. Fölösleges len n e m egm ag y arázn i pl. a bőr, a rongy, a szög, a gyűszű, a kupa, a m osdó stb. szavak jelen tését. Az előfordulás so rre n d jé b en közöljük az értelm ezések et: csiszlik .csúszó bélés, itt: a csizm adiák gúnyneve’, bicskia ,a bő r kiszabásához h asz n á lt b árd sz erű kés’, m usta ,a bőr sim ítá sára szolgáló réz- vagy v asb u n k ó ’, d ikics ,ta lp b ő r vágásához h aszn á lt kés*, hosszútő .egyenes tű ’, k e re k szé k .három lábú, k ö r alak ú szék’, h o vá j ,a csizm a to rk á ­ nak bővítésére haszn ált lábfej alak ú b e té t’, sodró ,a fo n ál ö sszesodrására szolgáló

36

v asp álca’, csutak ,szalmacsomó*, ,pocák' ,ék’, ,sza ttyá n ,k ikészített ju h b ő r', cérna ,a csiz­ ma tűzéséhez haszn ált erős fek ete gépcérna, fonal .varráshoz h aszn ált le n c é rn a ’, g o m ­ ba ,e g y fa jta fo rm a’, lábszíj ,erős bőrből készült, a k ét végén összecsatolt szíj, am elyet a cipész m unka közben térd e fölött és ta lp a a la tt áth ú zv a kifeszít, s így szo rítja com bjához a cip ő t’, fo rm a ,m in ta ’, fogas .falra szegezett fogakkal e llá to tt eszköz’, cifrázó .késszerű eszköz’, kárm entő .csontból vagy ólom ból k észü lt kés alakú sz e r­ szám, m elyet a talpszél farag á sán á l a kés alá tesznek, hogy a bőrt ki ne v á g ja ’, furda .ly u k fú ró ’, lapostő .h áro m élű v a rró tű ', fo rd ító ,rúd, am ellyel a lá b b elit v a rrá s közben k ifo rd ítjá k ’, gázsi .m unkadíj, gázsi’, ste kli ,a rá m a és a talp b élés között levő m élye­ dést k itö ltő vékony bükkfalem ez hátsó része', fe sté k ,színező’, faragókés ,két végén fogóval elláto tt vaseszköz, céhm ester ,a céh vezetésére v álaszto tt tisztv iselő ’, a tya ­ m ester ,a legények tá rsa sá g án ak v ezetője’, d ék á n y ,a legények negy ed év en k én t m a ­ guk közül v álasz to tt vezetője, bejáró ,a legények szám ára m ű h ely t kereső m ester’. A m ag át m egnevezni nem kívánó szerző feltehetően diák volt, s ezt a „v e rset” in k áb b csak stílu sg y ak o rlat g y an á n t írta. N em az eszközök, vagy ahogy ő írja : m ű ­ szerek, b em u tatása volt a lényeg, hanem az, hogy a distichon tökéletes legyen. Ezt sik e rü lt is elérnie, de a „m űszerek” között b em u tat olyanokat is, am elyek csaknem m in d en céh re jellem zőek (m osdó, kupa, rongy) vagy több céh re is (szög, kalapács, fénkö). Hogy nem ism erte alaposan ezt a m esterséget, bizo n y ítja az is, hogy az á rn a k és a szögnek csak egy f a jtá já t ism eri. A rról nem is beszélve, hogy eszköznek („m ű­ szern ek ”) nevezi a gázsit, és nem es egyszerűséggel a m agán h an g zó t lerö v id íti a v e rs­ m érték k edvéért. E h ib ák ellenére nem szabad lebecsülnünk ezt a felsorolást, hiszen szak m ai m ű ­ v elő d éstö rténetünk egy d ara b k ája . Az e m líte tt szavak közül a n ag y ip ari term elés jó n éh án y at k iszo ríto tt nyelvünkből, s ezeket m á r csak az idősebb nem zedék ism eri. Az ism eretlen szerző — becsületére legyen m ondva — a szakm ai ism eretterjesztésn ek egy érdekes m ó d ját választotta. H a felsorolása nem is teljes, ak k o r is b ep illa n tást n y erh e ttü n k egy 19. századi szatm ári csizm adia céh életébe.

Alexáné Székhelyi Edit: Az álom

37

D A N C S L A JO S:

Nyírségi és szatmári népdalok Kodály Zoltán gyűjtésében A hhoz viszonyítva, hogy a hangrögzítéssel h ite le síte tt k o rszerű h azai népzene­ k u ta tá s m á r a m ú lt század utolsó évtizedében m egindult, és V ik á r Béla 1091-ben P etn eházán m á r az edisoni fonográffal rö g zítette a F ehér L ászló n ép b allad át, K odály Z o ltá n viszonylag későn k e rü lt kapcso latb a Szabolcs és S za tm á r m egye néphagyo­ m á n y t őrző p ara szti énekeseivel. Az Eősze L ászló á lta l felsorolt nép d alg y ű jtő u ta k (Eősze László, K odály Z oltán élete és m unkássága. Z enem űkiadó, B udapest, 1956. 174—175.) tan ú ság a sz erin t K o ­ dály 1905-ben m á r n é p d a lt g y ű jt Szeged körn y ék én , C sallóközben, M átyusföldön; 1906-ban a Z oborvid éken , N yitrában, G öm örben és H evesben; 1907-ben N yitra , Bars, Nógrád és G öm ör m egyében; 1908—1909-ben N yitrában, 1910—1911-ben G yergyóban, C sikban, U dvarhely, H ont és N y itra m egyében; 1912-ben Csik, Bars, G öm ör és H ont m egyében; 1914-ben a bu ko vin a i csángó fa lv a k b a n és Nógrádban; 1915-ben N yitra m egyében. V égre 1916-ban, — a kassai g y ű jtö ú tja során, — szabolcsi és sza tm á ri p ara szt­ em berek d alaiv al is találkozott, anélkül, hogy m egyénk te rü le té re lé p e tt volna. 1915. év végén B a rtó k ka l eg y ü tt b e je le n te tté k a h iv atalo s szerveknek, hogy sze­ retn é k összegyűjteni az l. világháború so rán én e k elt k ato n ad alo k at. E hhez a M agyar H o nvédelm i, v a la m in t a Császári és K irá lyi H a d ü g ym in isztériu m 1916. év tavaszán az engedélyt m egadta. Egyidőben az illetékes kato n ai p aran csn o k o k u ta sítá st kap tak a g y ű jtő m u n k a tá m o g atására. (Eősze, i. m. 44.) K odály Z o ltá n 1916 au g u sztu sáb an a K assá n állom ásozó alak u la to k n á l kezdte meg a háborús dalok lejegyzését. M ivel a világháború h a rm a d ik eszten d eje folyt, nem tu d ta beszerezni a d rág a fonográfhengerek et, ez ért h an g fe lv éte le k et készíteni ez ú tta l nem tudott. K assán az 5. H onvéd H uszá ro k la k ta n y á já b a n találk o zo tt Bódi Gáspár 19 éves tyu ko d i, Dara János 19 éves vajai. Dugasz Jó zsef 20 éves nyírbogdányi, Orosz A ndrás 20 éves és V asvári A n d rá s 18 éves n yírb élteki huszárokkal. A ty u k o d i Bódi G áspártól 5 dallam o t jegyzett le, k ö ztük a „Jaj, de sokat áztam , fá zta m regruta korom ban" kezdetű k a to n ad a l sz atm ári v álto zatát. Dara János vajai h u sz ár 8 n ép d a lt énekelt K odálynak, köztük a „Jaj, Iste n e m de jó is a huszárnak", és a „ Sátorkaróm fö ld b e v e re m ” kezdetű dallam o k at. O rszágos nép szerű ség re mégis Dara Jánosnak a „Sej, ve rd m eg Isten, k i a gőzöst „csin á lta ” k ezd etű d ala te tt szert, m ivel g y ű jtő je b eép ítette a H áry János cím ű d a ljá té k á n a k 1. k alan d já b a, ahol ö rz se

38

b elép ő iékén t uniszónó, h an g szerk íséret nélkül szólal meg. A h arm in cas években két szólam ra is feldolgozta és m egjelen tette a Dicinia H ungarica II. füzetében a 100. so r­ szám alatt.

D ara János huszártízedes

(A „Sej, v erd m eg Isten " kezdetű nép d al k ottakép e m e g találh a tó Bárdos, „Száz­ szorszép” cím ű népdalfüzetében. Z enem űkiadó, 1957. B udapest. 109.) A nyírbogdányi Dugasz Józseftől 1 d alt ta lá lu n k a kassai g yű jtö fü zetb en . A n yírbélteki Orosz A nd rá stó l jegyezte le „A harctéren van egy szom orú fű zfa ”, V asvári A n d ­ rástól a „Szerbiában m e g fú jjá k a tro m b itá t” kezdetű k ato n ad alo k at. Az utóbbi k ato ­

39

n ad al n ap jain k b a n a Tunyogm atolcsi N épdalkor N y írb éltek en előadott n ép d alcso k rá­ ban b u k k a n t fel. A kassai énekes h u szárok m a m á r v alam e n n y ie n szü lő falu ju k tem ető jéb en p i­ hennek. C supán Dara János k e rü lt el V ajáról Ó pályiba, ahol d o h án y k ertész volt, és o tt v égzett vele súlyos betegsége, a gyom orrák. A M ester és m egyénk p ara szte m b e re i k özötti közvetlen k ap cso lat 1917-ben ú ja b b m o tív um okkal gazdagodott. U gyanis ebben az évben k e rü lt K odályék b u d ap esti Á ldás u tca 11. szám a la tti la k á sá ra h áz ta rtá si alk alm az o ttn ak K oncz Jú lia a va sújvárosi fél­ á rv a parasztlán y . Ez a falu ebben az időben Sza tm á r vá rm eg yéh ez tarto zo tt. M ivel K o n cz Júlia m u n k áb alép ések o r m ár dolgozott K od á lyékn á l egy Ju liska n evű a lk a l­ m azott, gazdái ezért őt m egkülönböztetésül Julcsá n a k szólították. H áziasszonya, E m ­ m a asszony a M ester szem élyes szolgálatába állíto tta. A zeneszerző ebb en az időben súlyosnak tű n ő gyom o rb ajb an szenvedett, és Julcsa h o rd ta n ek i a teát, a kom pótot, a k étsze rsü ltet és a feketekávét. K o d á lyé k h a m a r m eg szerették a szolgálatkész, m indig vidám , igyekvő leánykát. C salád tag k én t kezelték, és ez a bensőséges viszony, am ely a kis szatm ári p ara sztlán y és g azdája között k ia lak u lt, a M ester h alálá ig ta rto tt. L eg­ aláb b is e rre k ö v etk ezteth etü n k azokból a m eleg h an g ú levelekből, am ely ek et Rolla M argit m e n te tt meg a feledéstől. (Rolla M argit, K odályék szobalánya. Üj Tükör, 1981. 29. sz. 20—21.) T alán éppen Ju lc sáró l beszélt neves g az d ája az O rszágos B éketa n á cs 1956 ja n u ­ á rjá b a n ta rto tt zen ed élu tán ján , am ikor a z t bizonygatta, hogy „Ki az igazi zen eértő ? ” — „Egyszer vé le tle n ü l ta n ú ja voltam , a m iko r egy h a t elem it v é g ze tt cselédlány a szobájában joglalatoskodva éppen a rádió m e lle tt vo lt és egyszerre m egállt, abba­ hagyta a m u n k á t és hallgatott. A vég én azt ké rd e zte: „Mi ez a g yönyörű?" A z t h i­ szem , ez a ke zd e te m in d e n zen eértésn ek". (K odály Zoltán, K i az igazi zeneértő? V isszatekintés I. Z enem űkiadó, B udapest, 1982. 299.) Hogy K odályék h áz ta rtá si alk alm az o ttja i közül éppen Julcsa em elk ed ett zen e­ tö rté n eti szem élyiséggé az an n a k is köszönhető, hogy K o n cz Jú lia népzenei ad a tk ö z­ lőnek sem volt az utolsó. G azdasszonya, — Sándor E m m a, — 1917—1921 között, am íg n álu k la k o tt — 123 n ép d a lt jegyzett le tőle. (Rácz Ilo n a—S zalay O lga, M utatók B a r­ tó k d allam ren d jéh ez. Z enetudom ányi dolgozatok, 1981. B udapest. 359.) K ésőbb K o d á lyn a k a Z en e-D ire któ riu m b a n fo ly ta to tt lekötöttsége m iatt, m ajd a m eg h u rco ltatás éveiben nem v olt lehetősége n épdalg y ű jtésre. 1921-ben V ass Jó zsef — az ak k o ri v a llá s- és közoktatásügyi m in iszter — szem élyesen m egvizsgálta az ellene felhozott v ád ak at. A vizsg álat eredm énye pozitív v o lt a zeneszerző szám ára, m ivel visszahelyezték őt a zen eakadém iai állásába, sőt n ép d alg y ű jtő ú tja in a k tám o g atásá ra segélyben is részesült. (Eősze, i. m. 65. old.) 1921. október 30-án m eg is érk ezett Kocsordra, S za tm á r m eg yei n ép zen eg yű jtő ú tjá n a k első állom ására. E bben a fa lu b a n P andúr N agy Sándor 49 éves és Jó n i Jó zsef 50 éves m ezőgazdasági cseléd volt az adatközlője, ak ik tő l 12 n ép d alt jegyzett le. A felg y ú jto tt dalok közül em lítést érdem el a „Zúg az erdő, zú g a m e ző ” k ezdetű b e­ ty á rd a l (kottak ép ét közli H alm os István, S zatm ár m egyi népdalok. N épzene és zene­ tö rté n e t II. Szerk. V argyas Lajos. E ditio M usica, B udapest, 1974. 207.), az „ E lm ennék az óhazába n em m e re k ” kezd etű am erik ás kiv án d o rló nép d al (Közli H alm os i. m. 216.), v a la m in t a „ G y ű jje tek össze m ú zsá k " kezd etű névnapköszöntő dallam . (K o ttáját köz­ li: M agyar N épzene T ára II. S zerkesztette K erényi G yörgy. A k ad ém iai K iadó, B u d a­ pest, 1953. 492.)

40

Az ad atközlők m a m á r nem élnek, de egykori m u n k a tá rsa ik sz erin t N agy Sándor évi v áltá sb a n a sógorával pászto rk o d o tt és kerülősködött. Jó n i Jó zsef a gróf T isza -féle u rad a lo m b an a felesm unkások szervezője és irá n y ító ja volt. M ásnap, 1921. október 31-én és novem ber 1-én m á r G acsályban g y ű jtö tt K odály Zoltán. I tt Siető Pál ta n ító n á l vendégeskedett. E bben a fa lu b a n G arda Jánosné 47 éves, V eszp rém i G áborné 56 éves parasztasszonyoktól, v a la m in t G yőri B erta la n 58 éves és B encze K ároly 76 éves férfitő l g y ű jtö tt 8 d a lla m o t K özülük k iem elh ető az „Ej, b ú ra te rm e tt n é k e m ez idegen határ", a „Szárad a bokor a te tő n ” kezd etű népdal, és a „Még tizen n yo lc esztendős én nem v o lta m ” v a la m in t a „G eszten Jóska m in t k is ­ a sszo n y” cím ű b ety árb allad a. 1921. n o vem ber 2-án és 3-án m á r T úrricsében ta lá lju k a n ép zen ek u tató K odályt. Ügy tű n ik , hogy ebben a községben értékes an y a g ra b u k k an h a to tt, m e rt novem ber 9-én ism ét v isszatért a faluba. Ez volt első sz atm ári g y ű jtö ú tjá n a k a legsikeresebb állom ása a z é rt is, m e rt itt idős férfiak tó l 27 népdal k e rü lt a g y űjtőfüzetébe. T ú rricsén R ápolti G yulának, a fa lu ak k o ri b író já n a k volt a vendége. Az ő la k á sá n én ek elg etett neki az 53 éves G arda Ferenc, és az 50 éves R ápolti Ferenc. A k é t 80 éves adatközlőt, É. C sépke P étert és G arda K á ro lyt a la k ásá n k ere ste fel a M ester. A fe ltá rt népdalok közül figyelm et érdem el „A m inap, hogy D ebrecenbe’ já rta m ” k e zd e tű diákdal, (kot­ tá já t közli Volly, Szól a figem adár. 1967. 67.), a „Szépen legel a báróné g u lyá ja ” k ez­ detű új stílu sú b allad a (kottaképe Volly, i. m. 82.), v a la m in t a szokásdallam ok hoszszú sora. Ezek közül kiem elhető a „Gyászba borult n a p u n k m eg ú ju lt" k ezdetű újévi k án táló d a lla m (MNT II. 30.), a „Ma va n h ú sv é t n a p ja ” kezd etű húsvétoló ének (MNT II. 142.), a „Vígan ze n g je te k citerá k” és „Örömet h ird e te k n é k te k ” k ezd etű k arácso n y i k án táló d a lla m (MNT II. 642., 713.), v a la m in t „Szélbús k e d v e tle n orcája” kezd etű n év ­ napköszöntő dallam . (MNT II. 982.) K odály novem ber 3-án é rk e zett m eg első sz atm ári n ép d alg y ű jtő ú tjá n a k utolsó állo m ására, K om lódtótfaluba. 4-én L akatos Jánosné, Sim o n R ózsa 43 éves p ara szta szszonytól, v a la m in t a 63 éves N agy K árolytól és a 60 éves V eller Jánostól jeg y zett le 5 dallam ot. H a szám szerűségében nem se jte t is so k a t az itte n i n ép d alterm és, re n d ­ kív ü l szép d allam ok k árp ó to lták a n épzenekutatót. I tt ének elte L a ka to s Jánosné, vagy ahogy a falu b a n m a is em legetik a „szigeti fü le m ü le ” a libizáló n ép d alo k névadó gyöngyszem ét, a „Kocsi, szekér, kocsiszán" kezdetű dallam ot. (K o ttak ép ét közli B árdos L ajos i. m. 113.) K odály később zong o rak ísérettel is e llá tta ezt a d allam o t és m eg je­ le n tette a M agyar N ép zen e III. kötetében. Az ének ta nkö n y v ek az egész országban elterjesztették . H anglem ezfelvétel is k észült róla, és ezen B asilides M ária én ek li B ar­ tó k Béla zongorakíséretével. (Szám a: H L P 3513.) A „Vagyok olyan legény m in t te ” kezdetű n ép d a lt N agy K ároly énekelte. Ez is libizáló dallam . (Közli B árdos, i. m. 112.) Ez a té m á ja K odály: V ersengés cím ű g y er­ m ek k ari m űvének. Á m itt b u k k a n t fel a „Szól a kakas m á r” kezd etű hajn alo zó ének is, am ely a m agyarországi zsidóságnak v á lt vallásos énekévé. (Volly, i. m. 20—22.) Az első szatm ári népdalg y ű jtő ú t u tá n a nagy n épzenek u tató érdeklődése Szabolcs felé fo rd u lt. N yírségi g y ű jtő ú tjá t gondosabban sz erette vo ln a előkészíteni, ez ért a N y írv id ék cím ű m egyei la p 1922. évi augusztus 4-i szám áb an egy fe lh ív á st je le n te te tt meg „ G yű jtsük vá rm e g yé n kb e n a n épzenére vo natkozó h a g yo m á n yo ka t és té n y e k e t” cím m el. E bben az u tá n érdeklődik, hogy m űködik-e dudás m ég a m egyében? E m lé­ kezn ek -e m ég az öregek d u d a n ó tá k ra ? H ány tagú cigány zen ek ar m ű ködik a közsé­ gekben? S zokás-e m ég a h alo tta k rögtönzésszerű énekkel való e lsira tá sa ? A v álaszokat a Jósa A n drás M ú zeu m tudós vezetője, dr. K iss L ajos g y ű jtö tte össze. A felm érés eredm ényéről jelenleg m ég nincsenek m egbízható ad a ta in k . A nnyi

41

azonban bizonyos, hogy a duda, am ely v alam ikor m egyénkben is n épszerű hangszer volt, a felm érés idejében m á r eltű n t n álu n k a népi gyakorlatból. V iszont a d u d a ­ nóták viszonylagos gazdagsága n a p ja in k b a n is szem betűnő. C ig án y zen ek ara szinte m in den falu n a k volt, nagyobb községekben több is m űködött. A rán y lag a m agyar b an dák szám a is figyelem re m éltó volt. A siratás szokása még n a p ja in k b a n is á lta lá ­ nosabb, m in t sokan gondolják, ám rögtönzésszerű m egnyilatkozása m ia tt m ag n eto ­ fo n n al is csak tervszerű, hosszas, olykor lelem ényes g y ű jtő m u n k áv al lehet m egköze­ líteni. K odály Z oltán szabolcsi g y ű jtő ú tja sem v á ra to tt sokáig m agára. A zeneszerző leutazásához kedvező feltéte lek e t te re m te tt a B essenyei K ör Z en em ű v észe ti S za ko sz­ tá lyának az a felkérése, am elyben egy előadás m e g tartá sára in v itá ltá k N yíregyházára. 1926. novem ber 6-án k e rü lt sor a K orona Szálló nag y term éb en a r r a a „ M agyar estre’’, am elyen K odály Z oltán elő ad ást ta rto tt a székely népdalokról. Az előadás értelm ezé­ sét segítő 11 székely n ép d a lt B asilides M ária énekelte, K odály Z oltán zo n g o rak ísére­ tével. (Az est részleteiről k ö rü ltek in tő b b en beszám ol dr. F azekas Á rpád, K odály Zoltán és Szabolcs m egye feledésbe m e n t régi k ap csolatai cím ű ta n u lm án y áb an . Az É n ek ­ Zene T anítása, 1973. 3. 115—117.) K odály nyírségi ta rtó zk o d ását m ásnap, novem ber 7-én a r r a h aszn á lta fel, hogy m eg ism erkedjen a nagykállóiak híres táncával, a K állai kettőssel. G épkocsin utazott N agykállóba, ahova elk ísé rte K ardos Istv á n k u ltú rta n ác sn o k , Kiss Lajos m ú zeum ­ igazgató és Téger Béla ta n ár, a N y írv id é k m u n k a tá rsa , ak i la p jáb a n részletesen be­ szám olt az esem ényekről. (K odály Z oltán a Szabolcsi Jó sa M úzeum m eglátogatása u tá n N agykállóba m ent, ahol b e m u ta ttá k nek i a „K állai k ettő s”-t. N yírvidék, 192{j. nov. 9.) A déli órákban, G öröm bei P éter ref. lelkész la k ásá n ak te ra szá ró l nézte végig a h íres tánc bem u tatását. A zen ét Balázs F erke és zen ek ara szolgáltatta. A h áro m tá n ­ co sp ár: Borsi L in u ska , Vágó L ajos, B orsi Karolina, Vas Lajos, B orsi Ilonka, T oka M enyhért. A bem u tató u tá n C sépány Jenő fényképész cso p o rtk ép et k észített a v en d é­ gekről és a b em utató szereplőiről.

Kodály Zoltán Nagykállóban

42

A b em u tató u tá n a zenetudós hosszasan elbeszélg etett a szereplőkkel és zenészek­ kel. A h allo tta k ró l részletes jegyzetet készített. Ebéd u tá n S esztá k G yörgy lak ásán m eg tek in tette azt az orgonát, a m it dr. Jósa A n d rá s 1879-ben N a g yká lló b a n k észített. A késő d élu tán i ó rá k b a n autózott vissza N yíregyházára, a h o n n a n még azn ap gyors­ v o n a tta l visszautazott B udapestre. N épdalgyűjtési szándékkal 1928-ban j á r t u to ljá ra m egyénk te rü le té n a nagy m a­ g y ar zenetudós. V alószínű, hogy M óricz Z slgm ond u n szo lására v á la sz th a tta N agyecsedet ezévi sz atm ári g y ű jtő ú tja színhelyéül. M óriczhoz n em csak m eleg b arátság , han em élénk m u n k a társi kapcsolat is fűzte K odályt. 1917-ben kísérő zenét ír t a Pacsirtaszó cím ű M óricz-színm űhöz, m a jd 1923-ban fe lm e rü lt egy közös op era k o m ­ p o n álásán ak a g ondolata is. A szövegkönyvet M óricz ír ta v o ln a Dózsáról. Hogy az e l­ képzelés hogyan fe n e k le tt meg, egyelőre nincsenek k o n k ré t ad a ta in k . M óricz is re n d ­ k ív ü l érd ek lő d ö tt a népdalszövegek irán t, rend szeresen g y ű jtö tte azokat. A m ik o r az E rdély trilógiához anyagot g yűjtött, több ízben m e g fo rd u lt N agyecseden, hogy a B á th o ria k ősi fészkében szem élyes élm ényeket szerezzen. I tt b u k k a n t r á a R á kó czi kesergője ecsedi v álto za tá n ak a szövegére. K odály 1928. jú n iu s 30-án érk e zett N agyecsedre. B erey Jó zsefn él, a tudós h a jla m ú ref. esperesnél sz állt meg. M ásnapra, jú liu s 1-re összehívták az isk o láb a a jó h an g ú em bereket. K odály is elsősorban a tö rté n eti ének u tá n érd ek lő d ö tt. Meg is találta a dallam ot, am elynek 6 v erssz ak á t rö g zítette fo n o g ráfh en g erre D eák Szántó A n d rá s 61 éves, Sajó Szántó A n drás 56 éves és B özsi N é m ed i Sándor 72 éves p ara szte m b e re k énekével. F o nográfhengeren ö rö k íte tte m eg Szabó K ároly 65 éves p rím á s h eg e d ű já té­ k á t is, aki az ecsedi rézhúros v e rb u n k o st és a F ehér L ászló b a lla d á t m u zsik álta. Szabó K ároly ren d k ív ü l n épszerű m uzsikus v o lt Nagyecseden. A z em lék ét őrző n ó tá t m a is éneklik az ecsedi em berek : M ikor nekem jó kedvem van, Szabó K áro ly hegedül, K iválasztom a b a b á m a t a lányok so rja közül. U ccu peng a sark an ty ú m , K evés gondom , sem m i búm , Csak úgy vigadozom . A N agyecseden k észített fo n o gráfhengerek közül k ettő eltö rh ete tt. U gyanis a N ép ra jzi M ú zeu m b a n ő rzött h engerek első ecsedi felv é teleit a 949. szám ú, az utolsót az 500. szám ú h enger ta rtalm azza. K öztük a 497. és a 498. hiányzik. K odály gyűjtőfüzetében is szaporodtak a nagyecsedi népd alo k lejegyzései. Öreg F ehér Istv á n 72 éves, M aródi D ániel 67 éves, Papp L a jo s 35 éves, G idoj N ém ed i G er­ gely 60 éves p ara szte m b e re k és Gál G edeonná 55 éves parasztasszo n y felv á ltv a én e­ k eltek a M esternek. A felg y ú jto tt 12 d allam között ta lá lju k a „Szép a fe k e te bá rá n y” (K o ttaképét közli Bárdos, i. m. 110.), „Ha fe lv e te m sze m e im e t a m agos egek fe le ’’, „A lm áriom kisku lcsa ” kezdetű dalokat, a „ Láttam egy szobába’ tizen n ég yen ü ln e k ” k ezd etű rabén ek et, a F ehér L ászló és a „K utyakaparási csárda” kezd etű b allad át. K odály g y ű jtő ú tja esem ényszám ba m e n t Nagyecseden. E zt bizonyítja, hogy B erey Jó zsef u ta l rá a M átésza lká n 1937-ben m e g jelen t N agyecsed N agyközség T örtén ete 1896-ig cím ű könyvének 48. oldalán. A m ég élő szem tan ú k elm esélték, hogy valóságos n ép ü n n ep ély v o lt a falu b a n a M ester o tt-ta rtó zk o d á sa alatt. Este a község fé rfik a ra B író Lajos ta n ító irá n y ítá sá v a l toronyzenével és táro g ató m u zsik áv al k ed v e sk e d ett a vendégnek. 1928. jú liu s 2-án és 3-án N agykállóban g y ű jt K odály Zoltán. E k k o r k e rü lt sor az 1926-ban m eg ism ert és lejegyzett h íres tánc d allam ain a k a fo n o g rafálására. Először

43

B alázs F erke p rím ás és Balogh L ajos k o n trás já tsz o tta v iaszh en g erre a tá n cd a lo k at az aláb b i so rre n d b en : R égi ve rb u n k , T oka ji ve rb u n k , N e m va g yo k én se n k in e k sem adósa, F elülről fú j az őszi szél, K in csem kom ám asszo n y, Andalgó. E zu tán idős Toka K ároly 71 éves városi tanácsnok, aki a tánc 1895-ös és 1922-es évi fe lú jítá sá b a n je le n ­ tős szerep et játszo tt, a zenészek k ísé re te m e lle tt h e n g e rre én ek elte a „H idegen fú jd o gál a szé l”, a „ K incsem ko m á m a sszo n y” és a „Jó bort árul S irja in é” kezd etű d u d a ­ d allam ot. Az ered eti hang felv ételek et a N ép ra jzi M ú zeu m 8 h en g eren őrzi, a 486. so r­ szám tól a 493. sorszám ig. A k u ta tá s ren d elk ezésére áll K odály g y ű jtő fü zete is, am ely­ ben a „Nem va gyok én se n k in e k sem adósa” k o tta k ép e u tá n ez o lv ash ató : „Ferke sze rin t ezt ke ll já tsza n i frissk é n t.” Meg kell jegyeznem , hogy a nagykállói dallam o k első lejegyzője F arkas Lajos, G öröm bei segédlelkésze volt. ö m á r 1895-ben m e g jelen te tte a d alo k at az E thnographia cím ű folyóirat VI. év folyam ának 288—297. oldalain. A tán c tö rté n e ti h á tte ré ­ vel k ap cso latb an érdekes és értékes a d a to k a t sorak o ztat fel N yárády M ihály, A nagyká lló ia k „Kállai ke ttő s” tánca cím ű ta n u lm á n y áb a n . (Szabolcs-Szatm ári Szem le, 1969. 3. 23—56.) 1928-ban K odály Z oltán végezte el a h íres d allam o k első hangrögzítését. Az v i­ szont érdekes, hogy a K állai ke ttő s feldolgozások nem k izáró lag ezeknek a h an g fel­ v ételek nek az an y a g ára épülnek. 1934—1940. között a N ép ra jzi M ú zeu m és a M agyar R ádió nyugodtabb k örülm ények között, és jo b b te ch n ik a i feltételek b irto k á b a n ú jra fo n o g ra fá lta a dallam okat, a v irá g á t élő G yöngyösbokréta tö b b i résztv ev ő in ek tá n c ­ d alaiv al együtt. A felvételek m űvészeti szak értő je ez ú tta l L a jth a László volt, ezért egyes g y űjtem ények őt jelölik m eg a K állai kettős d allam ain a k g y ű jtő jek én t. (L ajth a —G önyei: 111 T áncdal. M agyar K órus, B udapest, 1949. 84—87.) Az 1934-ben rö g zített d allam o k at h aszn á lta fel K odály Z oltán a K állai kettő s én ek -zo n g o rak íséretes v álto ­ z a tá n a k m egírásánál, am ely n y o m ta tá sb an 1937-ben je le n t meg B udapesten a G yön­ gyösbokréta cím ű füzetben, később pedig az É neklő Ifjú sá g cím ű énekpedagógiai fo ­ ly ó ira t „Szép m agyar tá n c o k” cím ű szám ában. Az 1951-ben b e m u ta to tt n ép ize n ek a ri-k ísé re te s v eg y esk ari v álto za t alap d a lla m ait a 111 Táncdal 84. és 85. old alán k ö zre ad o tt L a jth a -fé le „Felülről fú j az őszi szél" és „ K incsem kom ám asszony" lejegyzés képezi, am elyet a K odály—Vargyas, A m agyar n ép zen e cím ű könyv p é ld a tá ra is á tv ett, de a g yűjtő m egnevezése n élkül. (K odály— V argyas, A m ag y ar népzene III. k iad ás 256. és 303. szám ú p é ld a tá ri dallam .) A „Jó bort árul S irja in é” kezd etű d udadallam , a m it B árdos L ajos a Szá zszo rszép cím ű g y ű jtem ényének 114—115. old alán k ö zre ad o tt K odály nagykállói g y ű jtésű d allam a, de a „K erek az én szűröm alja" és a „Zöld a pázsit, m eg n ő tt a f ű ” szöveg- és d a lla m ­ v álto za t m á r a borsosberényi 1937. évi Pátria felv étel a la p já n v álto za tk é n t k e rü lt a m űbe. Az utóbbi k é t versszak első felének d allam a zeneileg m egegyezik a S irja in éval, de a m ásodik felében a nagykállói dallam hoz viszonyítva m egváltozik a dallam , ahogy a z t K ós Jó zsef 49 éves ju h ász szám adó 1937-ben h an g lem ezre énekelte. A „Nem va g yo k én se n kin e k sem adósa” L a jth a L ászló 1933—1934. évi tu n yo g i gyűjtésű d al­ lam lejegyzését tükrözi (L a jth a—Gönyei, i. m. 87.), de a feldolgozásban érző d ik H or­ v á th A n ta l 67 éves borsodszentistváni m ag y ar p rím á s m u z sik á lásá n ak h a tá sa is, ak i­ nek h eg e d ű já ték á t 1937-ben rö gzítették a P átria hanglem ezsorozat szám ára. Az 1926. és 1928. évi nagykállói g y ű jtő ú tn ak v iszo n t felb ecsü lh etetlen eredm énye, hogy a M ester szem élyesen lá th a tta az t a tá n co t és h a llh a tta azt a zenét, am ely k é­ sőbb h íres m űvének m egszületését eredm ényezte. Az e m líte tt fo nográffelvételek m e lle tt K odály g y ű jtő fü zete is figyelem re m éltóan gazdagodott az 1928. évi g y ű jtő ú t során. V ég h Jó zsef 86 éves, P elsöczy M ih á ly 59

44

éves, T orm a Istv á n 45 éves és V ágó Sándor 78 éves férfiak v o ltak az em lítésre m éltó adatközlői. A g yűjtőfüzetben lejegyzett dalok közül a „M ost jö v ö k G yu lá ró l”, „Leszál­ ló it a p á va ”, „E lm en t a ty ú k a vásárra”, „H úzzad cigány délig, d élig ", „Apró fának, apró a virá g a ”, „A gúnárom fe k e te ”, „ Szom szédasszony ka ka sa ”, A cigányok vallása” érd em el kiem elést. V égeredm ényben K odály Z o ltá n összesen 34 d allam o t tá r t fel N agykállóban. (Rácz—Szalay, i. m. 376.) M egyénkben v égzett g y ű jtő ú tjai során te h á t az itte n i tevékenysége v olt a legeredm ényesebb. N épdalt gyű jten i tö b b e t nem jö tt m egyénkbe. Ezt a fela d ato t ezu tán ta n ítv á n y a i­ ra bízta. Az 1932. évi hódm ezővásárhelyi és az 1950. évi utolsó m ohácsi n ép d alg y ű jtő ú tja jelzi az elapadást, és azt, hogy a h arm in cas évek elején m ár olyan m ás irán y ú nagy feladatok felé te relő d ik érdeklődése, és energiája, m in t az ifjú ság zenei nev elé­ se, és az iskolai én e k ta n ítá s korszerűsítése.

Tilless Béla: Húros plasztikarészlct

45

VIKÁR SÁNDOR:

Kodály Zoltán tanítványa voltam K odály Z oltánról annyi sokan és olyan sokszor írta k m ár tan u lm án y o k at, m eg­ em lékezéseket, hogy ú ja t m ondani nem igen leh et még ak k o r sem, h a — m int cse­ kélységem — m agam is K odály Z oltán ta n ítv á n y a voltam . H a m égis vállalkozom arra, hogy n éh án y igénytelen g ondolattal m egem lékezzem a T an á r Ú rról, ezt csak az Ö irá n ta é rz e tt tiszteletből, hálából s m élységes alázatb ó l teszem , m ellyel tartozom néki, de nem csak én, hanem m indenki, aki szerencsés volt a T an á r U ra t m egism erni, vele k ap csolatot találn i. Élete, m űködése oly an példa v o lt ta n ítv á n y ai előtt, m ely m eg­ m u ta tta az u ta t, m elyen já rju n k , m e g h atá ro z ta te tte in k e t s egy életen k eresztü l volt előre m utató, világító ösvényünk. 1932. jú n iu s 10-én a bud ap esti Z en eak ad ém ia nagy h an g v e rsen y term éb en az in ­ té ze t z e n e k a rá t a zeneszerzést és k arm e ste rk é p ző t v ég zett nö v en d ék ek vezényelték, m in t utolsó vizsgahangversenyüket. M endelssohn: É liás c. o rató riu m á b ó l „Óh halld Iz ra e l” c. á riá já n a k elhangzása u tán , m e ly et én vezényeltem , K odály ta n á r ú r kezet fogott velünk, elbúcsúzott tő lü n k s ezt m o n d ta: „M enjenek vidékre, m e rt o tt van szükség a jó m uzsik u so k ra!” Szót fogadtam , s 1932. szeptem ber e lejé n m ár a N yíregyházi K álv in eu m T an ító ­ képző In tézetében ta n íto tta m én ek et és zenét. T a n á r Ú rn ak szólította őt m indenki. T a n á r v o lt ő a lelke m élyén a k k o r is, am i­ k o r látszólag sem m iféle pedagógiai vonatk o zású kérd és nem k e rü lt szóba. E llen állh a­ ta tla n ösztönző erő ára d t, su g á rz o tt belőle. N em csak ö n m agával szem ben volt szívós a k a ra tú , h an e m m in d n y á ju n k k a l, ak ik n ek többé-kev ésb é sik e rü lt a közelébe kerülni. A kik nem ism erték ő t közelebbről, azo k n ak szem ében b ará tság tala n , rideg, szófukar em b er b en y o m ását kelth ette, de csak addig, am íg m eg nem szokták azt a m ásfélesé­ get, a szellem nek azt a különös m a g aslatá t, am ely K odályt k ö rü lv ette. K edvessége, b a rá ti érzése nem ta p a d t külsőségekhez. Az udv ariask o d ó hízelkedés n em az ő világa volt. B a rá tsá g talan m a g a ta rtá sa v édőbástya volt a je len ték te len tolakodók ellen. Ép­ pen az ő kevésbeszédűségét éreztü k nagyon is so k a t m ondónak, hiszen m in d en e le j­ te tt szavának súlya és jelentősége volt. R en d k ív ü li m e m ó riája szinte m egdöbbentő volt. T an u lm án y a in k során je le n té k te le n n e k tű n ő zenei részletek re is pon to san em lé­ kezett, m egm ondván a m ű cím ét és o ldalszám át, aho l m e g ta lá lh a tju k a k ö n y v tárb an . K a te d rá já n á l ülve ja v íto tta d o lgozatainkat, figyelte a tá b lá ra fe lírt p éld a m egoldá­ sán ak helyességét, s ja v íto tta a zong o rán ál ülő növendék já té k á t. C sodálatos volt f i­ gyelm ének m egosztottsága. K evés — első so rb an a lén y eg et hangsúlyozó — m a g y ará­ z a t jellem ezte ta n ítá sá t, am ely inspiráló, keresésre, k u ta tá s ra ösztönző volt. Ebben az időben a klasszikus polifónia, a P a le strín a -stílu s v o lt ta n u lm á n y ain k legfőbb tárgya. K ö tetszám ra m ásoltuk és ta n u lm á n y o ztu k a P ale strín a-m ű v e k et. Ez a k ó ru stech n ik a a húszas évek végétől fu n d a m e n tu m a le tt K odály a cap p elía kórusm űvészetének. Uj

46

k o rszak o t n y ito tt á lta la az egész világ kóru siro d alm áb an . E rrő l s a já t szem ünkkel és fü lü n k k el győződhettünk m eg azokon az én e k k ari han g v ersen y ek en , m ely ek et a Z en eak ad ém ia o rg o n ak a rz atá n állv a h a llh a ttu n k végig, am ik o r is B orús E ndrének, a W esselényi utcai polgári iskolának a fiú k ó ru sa ének elte az a k k o r először h allo tt „Lengyel L ászló já té k o t” és a többi, m a m á r k özism ert K o d ály -g y erm ek k art. A T a n á r Ü r tu d ta, hogy végül is v id é k re m egyek — hiszen ak k o r m á r k ét zen etan á ri diplom ám v o lt —, s m in d en a lk a lm a t m egragadott, hogy figyelm em et a k ó ru so k felé irán y ítsa. Hogy m ennyi h áláv a l kell visszagondolnom K odály ta n á r ú r k ö rü lte k in tő és előrelátó figyelm ességére és ú tm u ta tá sá ra , azt a N yíregyházán tö ltö tt évek ered m én y ei m u ta t­ ták meg. E m lítettem , hogy 1932. szeptem ber elején a N yíregyházi K álv in eu m T anítónőképző Intézetéb en kezdtem ta n ítan i. Az iskolán belüli zenei é le t éppen olyan siv á r volt, m in t az iskolán kívüli, azaz olyan, m in t a vidéki kisvárosok zenei élete, m ely a cigányzene m ellett m e g tű rte m ég id ő n k é n t egy-egy pesti neves m űvész felléptét. A T a n á r Ü r á lta l irá n y íto tt k ó ru stec h n ik á n ak , k ó ru sk u ltú rá n a k m ih a m a r h aszn á t vettem , am ikor a m iskolci X II. D aloskerület k ó ru sp ály á za tá n négy k órusom m al nyertem díjat. H osszabb id ő t v e tt igénybe a növendékek ének-zenei fejlesztése, k é p ­ zése. M ire az általam ta n íto tt első tanítónőképzős osztály ötödéves lett, bizo n y íth attam K odály ta n á r ú rn a k előlegezett bizalm át a vidéken m űködő jó m uzsikust illetően. Igazgatóm , dr. F erenczi K ároly m in d en b en tá m o g atta az in tézetb en folyó m ű v é­ szi nevelést. E nnek köszönhető, hogy 1937. m á ju s 2 -ra m e g h ív h attu k K odály ta n á r u r a t az első nyíregyházi éneklő ifjúsági h angversenyre. A d élelő tti m a tin é k eretéb en ren d e zett hang v ersen y az ak k o ri színházban h an g zo tt el zsú fo lt ház előtt. A m eg­ n y itó t dr. Bessenyei L ajos főigazgató m ondotta, üdvözölve a h an g v ersen y illu sztris vendégét, K odály Z o ltá n t s rá m u ta to tt a valódi nem zeti k u ltú ra igaz érték ére, B artó k és K odály új u ta t m u ta tó zenéjére. T óth A ladár, a k itű n ő esztéta és k ritik u s, az op e­ rah áz későbbi igazgatója, ak i elk ísé rte K odályt, így ír t a P esti N ap ló b an : „Ez a h a tá ­ rozott, színig becsületes, m eggyőződéses k iállás a m agyar zene valódi géniusza jeg y é­ b en : ez v olt szám u n k ra N yíregyháza zenei m egm ozdulásának legm élyebb benyom ása”. A m egnyitó beszéd u tá n K odály ta n á r ú r je le n t m eg a színpadon, s „M it te h e t a m ag y ar v áros a z e n e k u ltú rá é rt” cím m el ta rto tta m eg p á ra tla n u l m ély re h ató előadását. A m űsoron huszonkét K odály kóruskom pozíció szerepelt, k ö ztü k h áro m ú jd o n ­ ság, m elynek b em u tatásá v al N yíregyháza m egelőzte a fővárost. T öbb m in t négyszáz énekes v e tt részt a m ag y ar zene ezen nyíregyházi első ünnepén. A K álv in eu m T an ító ­ képző In téz et 140 tagú le á n y k a rá n kív ü l o tt volt a K álv in eu m leán y p o lg ári isk o lá já ­ nak é n e k k a ra K ovács Á rp ád vezetésével, az állam i tan ító k ép ző in té ze t fé rfik a ra B ánhidy Ödön vezetésével. A tan ító - és tanítónőképző in tézet férfi-, illetve női k a ra kö­ zös vegyes k a rb a n is énekelt, m egoldva a re p re z e n ta tív vegyes k a rn a k ren d k ív ü l fo n ­ tos p ro b lém ájá t. A tanítóképző kis elem isták cso p o rtját L ak ato s Em il gyakorlóiskolai ta n á r vezette. K om oly m unkásságot f e jte tt ki ab b a n az időben K recsák László evan g élik u s k á n ­ tor, aki k é t jól k ép zett é n e k k a rra l á llt ki a p o ro n d ra : az evangélikus lánygim názium és az ev angélikus K ossuth gim názium k órusával. K recsák László érd em e volt, hogy az éneklő ifjúság m ozgalm ába bekapcsolódtak N yíregyháza „fe ln ő tt” dalosai is, a Tisztviselő D alkör fegyelm ezett énekesei. R észt v e tte k a hangv ersen y en a községi Polgári fiúiskola dalosai L am ping F ülöp és a görögkatolikus elem i iskola kis n ö v en ­ dékei Szilvássy József vezetésével.

47

V ezényel: K odály Z oltán

Bárdos Lajos

Az egyesített női kórus 1942. m ájus 2-i h an gversenyén V ikár Sándor, K odály Z oltán, B árdos Lajos

48

Az egyes én e k k ari szám ok a színpadon han g zo ttak el, a befejező B erzsenyi-kánon, a „F o rr a világ . . . ” a több m in t négyszáz énekes a jk áró l szállva, döbbenetes h a tá s ­ sal tö ltö tte m eg a színház nézőterét. Az énekesek egy része a színpadon állt, m ásik része a m ásodik em eleti k arz ato n helyezk ed ett el. A színpadról vezényeltem a N y ír­ egyházán először elh an g zo tt h atalm as k ánont, s a m ásodik em eleten K recsák László v ette á t és a d ta tovább az ü te m et az o tt elhelyezett több száz énekesnek. A fergeteges ta p sra m eg k ellett ism ételni a produkciót. K odály ta n á r ú r m elegen g ra tu lá lt s el­ k ü ld te vegyes k a ra in a k bek ö tö tt gyűjtem ényét ezzel az aláírással: „V ikár S ándornak, köszönettel és elism eréssel a nyíregyházi áttö résé rt, K odály Z o ltán ”. Csodálatos m ó­ don m eg m arad t ez a könyv a háb o rú puszításai ellenére is, s azóta is ereklye g y an án t őrzöm. ö t évvel később ezen á ttö ré s u tán , m á r ará n y lag könnyebb v o lt m egszervezni a m ásodik n yíregyházi éneklő ifjúsági h angversenyt. L ényegileg ezt is a K álv in eu m T anítónőképző In téz et szervezte és ren d ezte meg, sőt helyét is a K álv in eu m tág as u d v a ­ ra adta, m ely ak u sztik ailag e rre a célra a legjobban m egfelelt. S zab ad b an k e lle tt ta r ­ tani, m e rt ezen az éneklő ifjúsági hang v ersen y en N yíregyháza m in d e n isk o lája és én ek k ara, vagy 1500 énekes v e tt részt, s az érdeklődők serege a váro so n k ív ü lre is k ite rjed t, am enn y ib en D ebrecenből és a m egyéből is sokan jö tte k el, k arnagyok, én ek tan áro k , szakm ai érdeklődők. A hangv ersen y id eje 1942. m áju s 2 -ka volt, d élu tán 3 órakor. A ggodalom m al n éz tü n k a h an g v ersen y elé, m e rt elő tte n apok ó ta hűvös, esős idő volt, m á r pedig olyan helyiség nem volt, ahol a h an g v e rsen y t szükségből m e g ta rth a ttu k volna. S zerencsénk volt. M ájus 2 -ra igazi kellem es, napos idő v irra d t fel, s a sz ab a d téri h an g v ersen y t óriási érdeklődés m ellett, z a v a rta la n u l m e g ta rth a ttu k . A h an g v ersen y re nem csak K odály ta n á r ú r jö tt el, han em m ag áv al hozta a k itű n ő én ek k ari k om p o n istát és k arv e zető t: B árdos L ajo st is. M in d k etten elhozták feleség ü ­ k e t is. A h angversenyen a F o rr a v ilágot m aga K odály vezényelte, s term észetesen itt is m eg k ellett ism ételni. Az „Énekelj m agyar ifjúság ” c. k án o n t és több közös szám ot B árdos L ajos vezényelt. K edves epizódja v olt a n ap befejezésének a vendégek elu tazása, a k ik e t az é n e k ­ k aro k egy része elk ísé rt az állom ásra, s ott a v o n at ablak áb ó l v ezényelte végig B á r­ dos ta n á r ú r a F o rr a világot, az utazó közönség nagy gyönyörűségére. Ezen az éneklő ifjúság i h angversenyen a m ag y ar É nek esren d legkiválóbb k órusai han g zo ttak el, B artók, K odály, B árdos és az ú j m ag y ar k o m p o n isták legkiválóbb m ű ­ vei. A h an gv ersen y n ek a helyi sikerén k ív ü li m essze k ih a tó jelen tő ség ét tu la jd o n k é p ­ pen a m á r ak k o r folyó v ilá g h áb o rú befejezése u tá n éreztü k meg, am ik o r az ú jjáéled ő k u ltú rá b a n egyre több helyen han g zo ttak fel az új m ag y ar k ó ru sk u ltú ra alkotásai, B artók, K odály, B árdos és az új m agyar zeneszerzők m űvei. K odály ta n á r ú r m ost is nagyom m eg v o lt elégedve az e lé rt eredm énnyel. Ennek bizonyságát a d ta azzal, hogy m in d en ének k aro s növend ék em n ek a já n d é k b a k ü ld te m eg a Pünkösdölő k o ttá já t sa já t aláírásáv a l. N ekem pedig m eg k ü ld te „A m ag y ar népzene” c. könyvét a következő a lá írá ssa l: „V ikár S ándo rn ak , tov áb b i buzgó m u n k á t kívánok, K odály Z oltán”. A v ilág h áb o rú és az azt követő ú jjá é p íté s sok g o ndja nem eng ed ték meg, hogy a T an á r Ü r m égegyszer eljö jjö n N yíregyházára. T udom ásu n k v an arrró l, hogy m indig szívesen gondolt vissza N yíregyházára. H a Ö m aga nem is jö h e te tt el szem élyesen, de az á lta la m eg m u ta to tt úto n tovább h a la d tu n k és a m ostani, d íja t n y ert, k ü lfö ld et já r t nyíregyházi és m egyei kó ru so k n ak ek k o r és itt volt elvetv e a sz árb a és v irág b a szök­ kenő m agja.

49

De k ite reb ély ese d h ete tt volna ez a mag, h a nincs egy K odály, ak i a m ag y ar n é p ­ d alb an és a belőle sa rja d ó új m ag y ar m u zsik áb an m e g tan íto tta ezt a n em zetet a sa já t zenei an y anyelvére? P edig a n ép z en ek u tatás — itt n álu n k és a b b a n az időben — v ilág n ézetet jelen tett, m éghozzá fo rrad a lm i világnézetet. A m eg v etett paraszti, vagy éppen a leb ecsü lt n em ­ zetiségi dalo k at gyűjteni s m éginkább azokat a divatos m ag y ar n ó ták fölébe helyezni — ez b o trán y k ő volt az ú ri tá rsa sá g b an és felforg atás a hatóságok szem ében. K odály­ nak, am ik o r vállalkozásába fogott, az értetlen ség h árm a s g y ű rű jé t k ellett á ttö rn ie : P esten a zenei élet h ivatalos nagyjaiét, v idéken a falusi in tellig en ciáét, s végül n em ­ egyszer még m agukét a n ó ta fá k ét is. A fő városban nem érte tté k , m ié rt m egy falu ra, aki m aga is tud k ita lá ln i dallam okat. V idéken az értelm iség a nép közt élt u g yan de — n éh án y ta n ító t kivéve — lélekben attó l távol, így az Ö m u n k á já t alig segítették. A p araszto k meg — rossz ta p a sz ta la ta ik m ia tt — tö b b n y ire b izalm atlan u l fog ad ták a városból érkezőt, s nehezen le h e te tt őket ének lésre bírni. N épdalt m á r k o ráb b a n is, m áshol is, m ások is g y ű jtö ttek . V ik ár B éla 1895 d e­ cem berétől m á r fonográfot is h aszn á lt m unkájához. Az 1900-as p árizsi kongresszus az ő m ódszerét a já n lo tta bevezetésre a fo lk lo risták n ak . A tudom ányos m ag y ar n ép zen e­ k u ta tá s k ezdetét 1905 augusztusától szám ítják. K odály m áty u sfö ld i g y ű jtése ú ttö rő jelentőségű volt. E nnek felism erése in d íto tta csatlak o zásra B a rtó k o t is. E g y ü ttm ű k ö ­ désük k ia lak u lásá ró l K odály így írt: „1905-ben az E tn o g ráp h iá b an m eg jelen t első gyűjtésem et, m ajd 1906-ban m egjelent dolgozatom at nagy figyelem m el tan u lm á n y o z­ ta, b eh ató an kérdezősködött a gyűjtés m ódjáról, a néppel való érintkezésről. M eg­ ism erk ed ett a fonográffal. S a já t rendszeres gyűjtése 1906-ban kezd ő d ö tt V észtő k ö r­ nyékén .. M agyarországon a város és a falu különösen m essze esett egym ástól. K odály m in t tudós, pedagógus és író, csak a városhoz, a legm űveltebb réteg h ez szólhatott. U gyan­ ak k o r K odály m in t zeneszerző, sa já t zenéjéb en m á r egyesítette a v áro si m agas k u l­ tú rá t a népi m ély k u ltú rá v al. De hogyan ju th a t el a K odály-zene a falu ra, a p u sztára, m ik o r m ég a fővárosban is kem ény k ü zdelm et k e lle tt v ív n ia elism e rteté séé rt? K o d ály n ak zen ak ad ém iai és egyetem i tanszékén kívül sem m inem ű hivatalos pozíció sem á llt rendelkezésére. M ű­ ködése és an n a k egyre fokozódó sikere a hivatalos körök leplezetlen ellenszenvével és ro ssza k aratáv al találkozott. Sőt, az 1918-as fo rrad alo m b u k ása u tá n a győzelm es p o li­ tikai reakció zenei csatlósai még zeneakadém iai ta n árság á tó l is meg a k a rtá k fosztani. K odály a zenei m agas k u ltú rá v a l m égis e lju to tt a nép legszélesebb rétegeihez, de ezt nem m in iszteri ren d eletn ek , nem h ivatalos zen ek u ltu rá lis refo rm o k n ak köszönhette, nem a zeneélet n ag y h atalm asság aiv al tö rte át a „k ín ai fa la t”, h an em ellenkezőleg a kicsinyekkel, sőt legkisebbekkel: az éneklő gyerm ekekkel. E rre oktatott, ezt m u ta tta m eg követendő ú tk én t, ezért k ü ld ö tt el vidékre, hogy o tt az éneklő gyerm ekkel m egvessük az új m ag y ar ze n ek u ltú ra alap já t. A m in t ez K odálynak sem m en t könnyen, a vidéki m u n k á b an is g y ak ran érte lm e tle n nehézsé­ gek gáto lták az előrehaladást. Em lékszem , hogy egy alk alo m m al a d eb recen i K odálykórus hang v ersen y zett n álu n k N yíregyházán, s a P ünküsdölő éneklése u tán a városi vezetők tü n te tő é n elvonultak a terem ből, m ondván, hogy ilyen vallásos m ű v ek et nem h allg atn ak . K odály g y erm ekkórusaiban vallásos és p ro fá n elem v aló b an g y ak ra n k arö ltv e já r együtt. A vallásos elem ek azonban nem a litu rg iáb ó l, h an em az életnek könyvé­ ből k erü ltek ezekbe a kóruskom pozíciókba. Azok a gyerm ekkórusok, m elyekben ilyen elem ek előfordulnak, régi m agyar népszokásokra v ezeth ető k vissza. A P ünkösdölö-

50

nek az úgynevezett „pünkösdi k irály n ő v ála sztás” az alap ja. M agyar n ép ü n k n él, m ely ezer esztendeje v e tte fel a keresztséget, nem csodálkozhatunk, h a v alláso s-n ép i szo­ k ásaib a n g y ak ra n találk o zu n k pogány, babonás elem ekkel is. K odály gyerm ek k ó ru saiv al az ért foglalkozom bővebben, m e rt a m ag y ar zenei m űveltség elm élyítése és k ite rjesz té se te ré n K odály éppen ezekkel a m űveivel a r a tta döntő, g y akorlati sik e ré t B u dapesten is, m ég in k áb b vidéken, m in t e rrő l m ár v o lt szó. De ne essünk a b b a a hibába, m elybe az úgynevezett „K od ály -m ó d szer” propagálói esnek, hogy ti. szinte m egfeledkeznek arró l a m élyre h ató tevékenységről, m elyet K odály m in t zeneszerző, m in t k u ltú rh arco s, m in t tudós és író fe jte tt ki, úgy m u ta t­ ván b e ö t, m in t valam i „én ek tan ító b ácsit”. K odály egész m u n k á sság á n ak legfőbb jellem vonása az az egység, am elyben összeolvad a tudós logikus gondolkodása és precizitása, a m űvész in tu íció ja és fan tá ziá ja , v a la m in t az em b er szenvedélyes igaz­ ságkeresése. K odály olyan tudós, ak i a részletp ro b lém ák b an is m indig az élet összességét ta r t­ ja szem előtt, ak i a szakkérdésekben nem csak a z t keresi am i m egkülönböztet, hanem egyszersm ind azt is, am i összeköt. Ez a m ag y arázata an n a k a lenyűgöző p ro b lém a­ gazdagságnak is, m ely K odálynak m in d en tudom ányos k u ta tását, írását, elő ad ását jellem zi. Szellem i életü n k b en alig ak ad te rü let, m elyet K odály leg aláb b futólagosán ne é rin te tt volna. És a m it m egérintett, azt m eg is te rm ék en y ítette, hiszen az ilyen m élyre ható szellem m indig h atalm as m egterm ékenyítő erővel párosul. M ilyen v olt K odály pedagógiája? Egészen a növendék egyéniségének szo lg álatá­ ban állott. T udásának hatalm as fölényében is m eg h ajlo tt növendékének egyénisége előtt. Nem m ondott meg előre sem m i olyant, a m it a növendék m agától is k ita lá lh a ­ tott. A u to d id ax isra nevelt, sz ak a d atla n önm űvelődést, szellem i a k tiv itá st követelt. P ed ag ó g iájának legfőbb eredm énye ab b an áll, hogy a m it tőle ta n u ltu n k , azt an n y ira a m ag u n k énak érezh etjü k , m in th a csak ö nm agunktól ta n u ltu k vo ln a meg. A tudós és a nevelő m u n k á ja n ála szin te egybeolvadt. K odály pedagógiai m unk ásság a nem szorítkozott csupán a zen eszerzés-o k tatásra. H iv ato tt nevelője v olt a zene tudósainak. A Z eneakadém ián és a b u d ap esti egyete­ m en a m ag y ar népzenéről ta rto tta előadásait. H a k itű n ő e n k ép zett fia ta l n ép d a lg y ű j­ tők egész serege já rta be a m agyar vidéket, ez csaknem k izárólag K o dálynak és B a r­ tóknak érdem e. H a a m agyar zenetörténész és m uzikológus nem zedék világviszony­ latb an is jelen tő sét produkál, ez n agyrészt K odály p éld áján ak , pedagógiai irá n y ítá sá ­ nak h a tá sá ra vezethető vissza. A folklór azonban csak az a központ, h o n n an m indig élénk érdeklődése többfelé elágazott, nem utolsósorban az iskolai én ektanításig. Az 1900-as évek elején az iskolák ta n te rv e m in d e n ü tt csak afféle m ostoha g y er­ m ek k én t kezelte a zen ét és éneket. Az alaposabb iskolai é n e k ta n ítá s m ai refo rm jai ak k o rib an még csak egy-egy lelkes k u ltú ra p o sto l fejé b en csíráztak . H a egy-egy isko­ lai k órus k iv e h ette részét a m agasabb zenek u ltú ráb ó l, ak k o r egyedül é n e k ta n á rja p riv á t tehetségének, kezdem ényező készségének volt az érdem e. E rrő l m ár szóltunk. A n ép zen ek u tató K odály felfedezései pedagógusi m u n k á já t is döntően befolyásolták. A p arasztzene jelentőségének felism erése su g a llta K odálynak az ifjúság, a széles tö ­ m egek zenei nevelésére k ia la k íto tt koncepcióját. E nnek lényege: a régi m ag y ar h a ­ gyom ányt kell a korszerű zenei nevelés alap já v á tenni. A fela d ato t így h a tá ro z ta meg a M agyarság a zenében c. cikkében: „Az iskolán á t m ag y ar zenei k ö ztu d ato t te re m ­ teni, a néphagyom ány, vagyis a zenei m agyar nyelv, az egyetlen k lasszikus m ag y ar zene közkincsé té telév el”.

51

Az ötfokú zene bevezetése nem csak a hagyom ány áp o lása érd ek éb en tö rtén t, han em ez elsőrendű pedagógiai érd e k is. „N ekünk csak ez leh et a term észetes a la p ­ k ö v ünk” m o n d ja a 333 o lvasógyakorlat u tószavában . A jó zan pedagógia is azt k öve­ teli, hogy az egyszerűből in d u lju n k az összetett felé. A cserem isz és csuvas rokonság tudom ányos felfedezése u tán K odály nyom ban hozzáfogott, hogy ezt az anyagot b e­ illessze a zenei o k ta tás m enetébe. Az első ilyen dalok m á r a B icin ia H u n g arica és az Iskolai É nekgyűjtem ény k ö teteib en feltűnnek, az ö tfo k ú Z ene utolsó fü zeteit pedig m ár teljesen ennek szenteli K odály. K odály a m aga pedagógiai m u n k ásság áv al az általán o s és egységes, írásos zenei k u ltú ra m e g terem tését tű z te ki céljául. Az iskolai én e k ta n ítá so n és az új kórusokon k ere sztü l a k a rta K odály átn ev e ln i a széles tö m e­ geket a m a g y ar és az érté k es zenére, az azóta m á r szállóigévé le tt „legyen a zene m in d en k ié" kívánsággal. Az a zene, m elynek ingyen h an g szerét m in d e n k i s a já t to r­ káb an hordja, kétségkívül legkönnyebben le h ete tt m ind en k in ek m uzsikája. A m agyar zenei népm űvelés is — h ála én e k k ari jellegének — ezért tu d o tt igen gyorsan k ib o n ­ takozni. A m i a z ötfokú zenét illeti, enn ek bővítése is a m agyar népdalok h atása a la tt tö rtén t. N em é rte be a d ú r—moll hangsorkészlettel, a bővülés irá n y a azonban nem a k ro m atik án tú l a tizenkétfokúság felé vezet, h an e m a d iató n ia m e g tartásáv al b e­ v o n ja m eloszába a régi m odális h angnem eket (dór, fig, lyd, m ixolyd). A d ú r—moll uralkodó szerepével eg y ü tt a to n ik a—dom ináns viszony is elh alv án y u l, de n em lesz atonális, m e rt ato n ális népzene elképzelhetetlen. H arm ó n iav ilág a is a népzenében gyökerezik. Ez m eglepőnek hangzik, hiszen a népzenében nincsen harm ónia, többszólam úság. K odály az egym ásutániságból te ­ rem t egyidejűséget, vagyis a d allam lépéseket szervezi ak kordokká. így a tercépílkezés helyébe a q uartépítkezés lépett. R itm ikában a tem pó giusto táncdalok, a p a rla n d o -ru b ato d allam ok m inden kö­ töttségtől felszabadították, s ezzel sajátságos m agyar és nem zeti szín t k ap n ak művei. L átszólag két te rü le t: a form aépítkezés és a k o n trap u n k t, am i kiesik a n ép d a l­ ból, hiszen a népdal z á rt egész és egyszólam ú. K odály itt is m eg találta a megoldást. M egfigyelhető, hogy az alapelem , am elyből a nagyform a felépül, a félperiódus, tu la j­ donképpen egy n épdalnak felel meg. N éha a nép d al m aga is fo rm aalk o tó szerepet tölt be. K odálynál ez a ciklikus, szvitszerű szerkezetben n y ilv á n u l meg. F alu n a népdalcsokor, ennek m űvészi m egvalósulása a M átrai képek, a K állai kettős és a többi nagy népdalkórus (K arádi nóták stb.). M ásik típ u sa a variációs sorozat. M in­ tá ja a népi népdalvariánsok, pl. a F elszállott a páva zenekari változata. M egvalósította K odály a népdal k o n trap u n k tik u s szerkesztését is. A reneszánsz és a barokk m esterek p é ld á já ra im itáció, kánon, fuga fordul elő a m űvekben, külö­ nösen a kórusokban. M áshol k ét népdal egyidejű m egszólaltatásával ér el k o n tra ­ p u n ktikus hatást, pl. L engyel László stb. Ez az a bizonyos „m agyar ellen p o n t”. A zenei m űvelődés term észetesen egyes zenei fókuszokból su g árzo tt széjjel az egyes vidéken, m in t ezt N yíregyházán is lá th a ttu k . Ez a zenei m űvelődés m ór ko­ rán tsem korlátozódott a városi értelm iség szűkebb körére. Egy-egy kiváló kórus célkitűzéseit á tv ették a m u n k á s- és parasztd alárd ó k . A falv ak b an is m eg alak u ltak az ének karok, m elyek közvetlenül a klasszikus m agyar nép d al b irodalm ából lép h ettek á t a klasszikus m agas k u ltú ra világába. így n ő tt K odály nagyszerű kezdem ényezése, súlyos p o litik ai és gazdasági viszo­ nyok között M agyarország egyik legnagyobb jelentő ség ű k u ltu rá lis és társad alm i m oz­ galm ává. Érdem es idézni és m eghallgatni B a rtó k n ak K odályról szóló vélem ényét.

52

„Ha a z t kérdezik tőlem , m ely m űvekben ölt testet legtökéletesebben a m agyar szel­ lem, azt kell rá felelnem , hogy K odály m űveiben. Ezek a m űvek: h itv allo m ás a m a ­ gyar lélek m ellett. K ülső m agyarázata ennek az, hogy K odály zeneszerzői tev ék en y ­ sége kizárólag a m agyar népzene ta la já b a n gyökerezik. Belső oka pedig K odály re n ­ d íth etetlen h ite és bizalm a népének építő erejéb en és jövőjében”. B artók és K odály kölcsönös tisztelettel és m egbecsüléssel voltak egym ás irán i. B artók „M agyarország legélesebb szem ű k ritik u sá n a k ” ta rto tta K odályt. 1921-ben kelt n y ilatk o zatában elism erte róla: „B ám ulatosan biztos és gyors ítélőképességének k ö ­ szönhetem ak á rh á n y m űvem nek végleges, az eredetinél tökéletesebb k ia la k ítá sá t”. Ö sszehasonlítva egyéniségüket: K odály sohasem olyan értelem ben volt fo rrad a lm á r m in t küzdelm einek nagy osztályosa, B artók Béla. A m agányosságot — féktelen lázadó szabadságával és fájdalm as, trag ik u s pátoszával — ő sohasem érezte m eg­ m á síth a ta tla n hősi végzetnek, hanem csak hősi m egpró b áltatásn ak , m elyet le kell győzni, tú l kell élni. 0 legyőzte és túlélte! S züntelenül a m agasba m u tato tt, de u g y anakkor szeretettel és m egértéssel h ajo lt le hozzánk, tanítványaihoz, hogy kihozza belőlünk am i jó és fejlődőképes, am i tiszta szándék és őszinte vágyódás a m agasba. M ert a m űvészet m ennyei lé trá ja o tt áll m indenki előtt. Legfelső fo k ára csak P alesztrinák, Bachok, M ozartok h ág h atn ak . De felfelé te k in te n i: ez m egadatik m indenkinek. Mi Ö reá tekin tü n k !

Koncz Z oltán: B alatoni reggel

53

NYÉKI KÁROLY:

Hegedűvírtuózok megyei kapcsolatai Lavotta János A „B ájoló hegedűsről” Szilágyi S ándor írta e trag ik u san szép so ro k at: „K irály le h ete tt volna és le tt adom ázó, pipázó m agyarok m u la tta tó m uzsikusa, csillag leh e­ te tt volna és m a ra d t fel-fellobbanó láng, am ely m ellett hangos h ejeh u já k és borszagú jókedv g y ú jto g atták a sírvavígadás fidibuszait. A kinek ez nem fáj és aki nem érzi ebben a nem zeti veszteséget, csak az ta lál m a jd vigasztalót az ő életéb en ”.i M á­ sik szerző, V ay S ándor (valójában V ay S arolta) a század első éveiben így em lékezik: „Volt valam i nem es izsipfalvi L av o tta Já n o sb an is, am i a középkor tro u b ad o u rjaira, a fa h ren d e R itte re k re em lékeztet. V ilágéletében nem ta lá lt nyugtot, éppen úgy, m int nem ta lá lt Tinódy Sebestyén, B alassi B álint, m eg an n y i m ás h írn ev es költő, zenész és író-em ber. K óborolt egyre, m in t azok, s h a volt is n é h a -n a p já n része bőségben, ha te jb e n -v a jb a n fürösztötték is, m ihelyt r á jö tt a m enés-vágya, sokszor a k ap u fé lfá­ tól sem búcsúzva, elm en t ú jra kezdeni a küszködést, a nyom orgást.”2 N em esem ber volt és vándorm uzsikus, abból a fajtáb ó l, m ely ráa d ásu l briliáns tehetség. M inden zeneszerető em ber m áig is m eghatódva h a llg a tja a „L av o tta első szerelm e” cím ű m agyar fantáziát, m elynek dallam ai felcsendülnek a M agyariak, Kóczék, vagy a k á r B ogdány G yu rk a já té k a nyom án. 1935 szeptem ber végén n ap o n ta hatalm as érdeklődő közönség álld o g ált a n y ír­ egyházi D icker G yula könyvkereskedésének k ira k a ta előtt, hogy m egnézze L av o ttának állítólagos kopott n ó ta fá ját. A hegedű — a k orabeli h írad á s sz erin t3 — érdekes k ö rülm ények között k e rü lt N yíregyházára. A hagyom ány úgy ta rto tta , hogy L avotta 1810 n y arán a Zem plén m egyei G olopra is elju to tt, ah o l nyom ora m ia tt elzálogosí­ to tta hegedűjét. E rről még az alábbi „E lösm ervény” is m eg m arad t: ELÖSM ERVÉNY 7 az az hét ft.okról m ellyeket T ttes K azinczy P é te r U r I. H. Z em plén V árm egyének Jó-A ssesora Ju li 12 N ap ján é f. 1810 Esztendőben a d o tt olly véggel hogy nevezetes L av o tta János U r á ltal n állam e llátásá n ak ta rto zásáb a legkésőbb ez E szten­ dő S zentm ihály nap ig h agyott m u z sik á ját zálogból k ia d jam összegét felvettem elösm erem .

54

K ölt Golopon Die 12 Juli. 1810. E lőttünk A sztalos A ndrás öreg H egedűs A ndrás A ndreikovits János. A hegedű, a m it nem v álto tt vissza soha (?) egészen 1862-ig A ndreikovits János tu la jd o n a volt, ettő l kezdve en n ek a családnak utódai örökölték és így k erü lt el N y ír­ eg yházára is, ahol a család legfiatalab b sa rjá n a k tu la jd o n á b a k erü lt. A hegedű a k ­ kor — 1935-ben — új g azdát keresett. A rról, hogy valóban új g azdára talált-e, m ár nem szól a k ró n ik a. A tö rté n elm i hűség k ed v é ért m egjegyzendő, hogy Golopon A n d ­ reikovits család a m ú ltb an sem volt és m ost sincs!!!4 K azinczy P éter, akinél L avotta h eg ed ű jét állítólag elzálogosította, Zem plén várm egye alisp á n ja is volt az 1799—1804. években, de ennek nem volt b irto k a sohasem Golopon .. ,5 Ki tu d ja m a m ár, hogyan k erü ltek kapcsolatba. V ándorlásai so rán L avotta különböző nem esi k ú riák b a n fo rd u lt meg, így többek között huzam osabb ideig Eördögh A lajosnál (Á brányi K ornél ap ján á l) Szabolcsban.11 A hagyom ány sz erin t ez an n y ira m egszerette, hogy egy k étezer forintos S trad iv ari hegedűt hagyott rá h a lá la után. Ez k erü lt volna a N em zeti M úzeum ba. U gyancsak szóba k e rü lt a tiszafüredi Józsa G yuri, aki mesés gazdagságú nábob lévén, szintén S tra d iv a rit a d o tt volna L avottának. G yorsan tegyük hozzá, hogy az Á brányi-féle hegedű mese, S tra d iv a ri a N em zeti M úzeum ban nem v o lt és m ost sincs, a Józsaféle szintén legenda, ha volt is ilyesféle adom ányozás, ak k o r valam i rossz tré fá ra g yanakodhatunk, valam i érté k telen h angszert a d h a to tt neki olyan körítéssel, m intha S trad iv ari lenne a szerszám . Ez illene is a józsagyuriádákhoz.1 K óborlásai so rán m egfordult N ógrádban is, aho l G yürki Pálhoz került. Bay F ranciska, a zenekedvelő háziasszony nagyon m egszerette, de m ikor egy új szobalány kegyei m ia tt L av o tta összeverekedett G yürki kom ornyikjával, s ez k id erü lt, nagyon elszégyellte m agát és B eregsurányba m e n t az U ray családhoz. E rrő l az időszakról egyéb a d a t nem m a ra d t.8 A m ikor a m űvész T ályán a gyógyszertárban m eghalt, nagy pom pával és több várm egye u rán a k részvételével, B ihari János, a híres cigánykirály b a n d á já n ak ze­ n ek ísérete m ellett tem ették el a tem etőben, ahol tizenegy évig jeltelen volt a sírja, míg végre 1831-ben egy sza tm á rn ém eti m ű ke d ve lő társaság díszes, piram is alakú sírem lék et állíto tt neki, m elynek fe lira ta az északi oldalon a k ö v etk ező : „N em es L avotta János híres m agyar hangm űvész és nem zeti n ó ták sz e r­ zője porai fölött, A hangm űvészi m esterségnek M egtiszteltetésére.” A keleti oldalon pedig ez áll: „A m agyar m uzsika egyik kedvelője á lta l em eltete tt S zatm árból M DCCCXXXI. esztendőben. R em ek tetem ek, Isten veletek .”® A kárhogyan is volt, L avotta korán ak egyik legnagyobb m agyar m uzsikusa volt. Eltékozolta életét, de m űvészete örök — szem élyében a m ag y ar verbunkos m uzsika egyik legnagyobb ú ttö rő jé t tisztelhetjük.

55

Reményi Ede L estyán S ándor ír ta R em ényi E de regényes é le té rő l: „ . . . A m űvész h arm adszor té rt meg hazájához. M ikor először jö tt haza, 1848-ban, L ondonból, olyan m eztelenül és m ú ltta la n u l érkezett, m in t Á dám a P aradicsom ba. M ásodszor, 1860-ban, úgy s u r ­ r a n t be, olyan alázatosan és le h a jto tt fejjel, m in t egy szegény rokon, ak i leroskad a küszöbön, m ielőtt m egnyílik elő tte az a j t ó . . . Most, harm adszor, d iad alív et v á rt az ajtó helyén, virágos, fellobogózott d ia d a lk a p u t... N incs d iad alk ap u , se valóság­ ban, se jelképesen . . . A rra k ell gondolnia keserűen, nagyon-nagyon keserűen, hogy e lfe le jte tté k . . .”10 N em fela d atu n k m ost a z t firtatn i, hogy R em ényi Ede v ilág h írű hegedűm űvészt kik, m ikor és hogyan fogadták h a z ájáb a érkezésekor. Egyik é le tra jz író ja sz erin t „R e­ m én y it senki sem k é rte fel, hogy hangversenyezzék, sem P esten, sem v idéken.”1! Ez n em felel meg a valóságnak. M egérkezése u tá n h am aro san vidéki h an g v ersen y k ö rú tra in d u lt, így többek között m eg fo rd u lt Szabolcs m egyében is, N yíregyházán és K is­ v árd án, v a la m in t a S zatm ár m egyei N agykárolyban, S zatm áro n és N agybányán. A N yírvidék 1891. ja n u á r 11-i szám ának H írek -ro v a táb a n közli: „ ... L a p u n k zártával vesszük azon h írt, m iszerint h az án k első m űvésze R em é n yi Ede bevégezvén angol­ országi d ia d al-k ő rú tjá t, fe b ru á rb a n m egkezdi h azájáb a n a hang v ersen y to u rn éet, s hogy N yíregyházán nagyszabású h an gversenyét fe b ru á r 23-án ta rtja m eg.” U gyan­ csak abb an a szám ban F erenczi M iksa könyvárus és m eg b ízo tt rendező „Előleges h ird e té st” te tt közzé: „ ...R e m é n y i E de váro su n k b an egy nagy szabású h angversenyt ren d ezend Som ogyi M ór fővárosi zongoram űvész közrem űködésével. A h angverseny feb ru ár 23-adikán, hétfőn e ste 7 1/2 ó rak o r az ág. ev. főgym násium to rn ac sarn o k á­ ban lesz m eg tartv a . . . ” Ettől kezdve m egkezdődött a hírv erés R em ényi h an g v ersen y e érdekében. A N y ír­ vidékben felh ív tak a rra , hogy különösen a vidéki érdeklődők jegyeik v égett sürgő­ sen intézkedjenek. (H elyárak: első ran g ú körszék 3 írt, m ásod ran g ú körszék 2 írt, zártszék 1 f r t 50 kr, belépti állóhely 1 írt, tanulójegy 50 kr.) A K isvárdai L apok sz e rin t a hangverseny irá n t nagy érdeklődés m u tatk o zo tt az egész várm egyében. Ez a lap is felhív a rra , hogy jegyek elő re v á lth ató k Ferenczi M iksa nyíregyházi könyvkereskedőnél.12 A N yírvidék feb ru ár 8-i szám ából idézünk: „— R em ényi E de koszorús m űvész id ejövetelének n a p ja f. hó 23-ára van m egállapítva. A la n t közöljük itte n i k épvise­ lőjéhez, F erenczi M iksa könyvárushoz in té z e tt levelét, m elyben a h azafias tű z és lelkesedés egy m űvészhez m éltón van kifejezve. R em éljük, m iszerin t lehetséges lesz a genialis M aestrot rávenni, hogy itte n i tartó zk o d ásán ak rövid 24 ó rá já t hosszabbítsa m eg egy nap p al, hogy tiszte letére b an k e tte t rendezhessünk, m e rt a m in t biztos fo r­ rásból tud ju k , a hangverseny estéjén R em ényi a főispán vendége lesz, ki szűkebb k ö rű estély t rendez tiszteletére. A mi m ag át a hang v ersen y t illeti, a r r a nézve óriási az érd eklődés; m egyénk legtávolabbi részéről is jö n n ek a rendelések, és ism ételve felh ív juk olvasóinkat, hogy a jegyek legsürgősebb m egszerzése á ltal bizto sítsák m a ­ guk részére a p á ra tla n fényű estélybeni részvételt, m e rt valószínű, hogy a nem nagy terem ből m inden hely rövid idő a la tt elő re el lesz adva. R em ényi levele következőkép­ pen hangzik: T isztelt U ram ! A feletti aggályára, v ájjo n az Ö nök v áro sáb an 23-ára k i­ tű z ö tt hangversenyem elh ala sztattn ék , sietek m egnyugtató válaszom m al, és tudatom , m iszerin t m i sem ta rth a t vissza, hogy n ev ezett n apon k ö ­ rü k b en m egjelenjek. M ár febr. 17-én B u d ap esten leszek, 20-án lesz Eger-

56

ben első hangversenyem a szép hazában. Egy naiv gyerm ek tü re lm e tle n ­ ségével váro m a perczet, hogy an n y i idő u tán b eb o to rk álv a hegedűm m el az egész világot, újólag hazám földjén já rh a ssa k , s hogy szám os jó b a­ rá ta im m a l ú jra kezet foghassak. R em ényiem , hogy Szabolcsvárm egyei régi ism erőseim közül senki sem cserélte fel azó ta h a z á já t „pour les regions celestes” és hogy lesz alk alm am legbecsesebb em lékeim színhelyén S zabolcsvárm egyében első sikereim ta n ú it ú jra viszontlátni, eg y ü tt h a ­ zánk azótai felvirágzásán, s vissza em lékezve a szom orú k orszak azon óráira, m időn hegedűm a hazafias szíveknek nem csak feledést szerzett, de rem én y t is a jövőre. N agyon kíváncsi vagyok n em csak B u d ap est elő ­ m enetelére, e z t jó l tu d o m óriási, de a vidék ére is, ez ro p p a n t érdekei, senki ezt úgy meg nem ítélheti, m in t a ki 15 évig táv o l lév én h azájától, a nagy v álto zást egyszerre feltü n tetv e lá tja , B u d ap estre érkezésem kor, m ielőtt még vendéglőbe is szállanék, kocsim m al a P ető fi szobor elé h a j­ tatok, hogy legelőször is a kegyelet a d ó já t ró jja m le h azán k legnagyobb, legnem zetibb poétáján ak , előttem még ism eretlen em lékszobra előtt. Ezen tiszta ünnepélyes a k tu sra régóta készülök. Ezek u tá n nem m arad m ás h átra , m in t öröm öm et újból n y ilv á n ítv a őszinte tiszteletem et kifejezni R em é n yi Ede. T iszteltetem a régi Szabolcsm egyei jó b a rá ta im a t.” A lev elet ugyancsak febr. 8-i szám ában közli a K isv árd ai L apok is, de kisebb stiláris változásokkal. K özben (febr. 15-én) ism ertetik a hang v ersen y pro g ram ját. Ezek sz erin t S chubert-, B izet-, Chopin-, L iszt-szám ok szerepeltek és „m ag y ar n em ­ zeti népd alok”, m elyeket felv áltv a fognak előadni R em ényi és Somogyi Mór. K i­ em elik a sajtóközlem ények, hogy az idősebb nem zedék elő tt még el n em feledett, sziporkázó szellem ű, egészen m agyar R em ényi h arm in c eszten d eje m á r itt já r t n á ­ lunk! A h atv an as évek elején v olt ez! A ztán k ö vetkezett a nagy esem ény, am i fe b ru á r 23-án a főgim názium to rn ac sar­ n o k áb an zajlo tt le. N incs nyom a an n a k , hogy a z E urópa-szálló étterm éb en k ik voltak o tt a h angverseny u tá n i közös vacsorán. M egjelent viszont a N yírvidék m árcius 1-i szám ában M em or alá írá ssa l egy k ritik a , am i le h ű tö tte a kedélyeket. Zenei sz a k te ­ k in tély le h ete tt a szerző (akit a szerkesztő k é rt fel cikke m egírására). N em volt te­ kintélytisztelő, am ik o r ezt írta : „ . . . a k ritik a önállóságától n em riad n é k vissza, de azt n eh éz kim ondani, hogy R em ényi — igen igen jó hegedűs — d e n em m ű vé sz! ...E l é g az hozzá, hogy B ethoven (Sic!) u tán csendesen üresség m a ra d t a m űvészi világban, valóságos interreg n u m , a m ely ta rto tt egész V ieuxtem s-ig, W ieniavszky-ig. Nos, tisztelt szerkesztő úr, ez időben esik jeles h az án k fiá n ak feltűnése. B ízvást el­ m o n d h atju k, hogy k o rán a k legnagyobb hegedű-m esterei közt foglalt helyet. De a világ h alad t, az em lítettek en k ív ü l sz ü letett S arasate, Joachim , H ubay, Rossi és fo rtissim us v ir W ilhelm y. Egy új iskola tá m ad t. És ebbe nem le h et b eleilleszteni R em ényi h e g e d ű jé t. . . . . . Régente, az akkori viszonyokhoz k ép est m egérd em elt jó h írn év koszorúzta R em ényit: és m ost annyi idők m ú ltán szívesen felk erestü k és szívesen felkeresnők még egynéhányszor is a kedélyes, kedves em bert, ak i oly naiv, a m ilyen volt az őt felem elő k o r . . . Sőt kedélyesen el is disk u rál a közönséggel. K edves mosolya, m odo­ ra, csinos játék a, a rem in iscen tiák kellem essé te tté k a z előadást, d e a m űvészi já té ­ k ot k eresőknek csalatkozniok k e lle tt. . . ” A k ritik á t bizonyára sokan olvasták és különbözőképpen re a g á lh a tta k rá. M ár­ cius 8-án egy n y ila tk o z at je le n t meg, m elyben bizonyos F ried m an n József k ijelen ti, hogy a k ritik á t n em ő írta s a n n a k ere d etérő l tudom ással n em bír. A szerkesztő

57

záró jelb en jegyzi meg, hogy szívesen a d ta k té r t a n y ila tk o z atn a k azzal, hogy ....... a Rem ényi m űvészi é rté k e felől a h angverseny alk alm áv a l lap u n k b an m eg jelen t k ritik a igazságos v o ltá t az összes b udapesti lapok zene k ritik u sa i igazolták. A referád a író ­ já n a k nincs te h át sem m i oka a rra , hogy k ifejeze tt vélem én y e m ia tt szégyenkezzen . . .** A nyíregyházi hangversenyen o tt voltak a K isv árd ai L apoktól is. T őlük m árcius 1-én k ét k ritik a is m egjelent az esem ényről. Az egyik az egekig m a g asztalja a m ű ­ vészt. A m ásik h ajszálra olyan stílu sb an íródott, m in t a N yírvidékben m egjelent m á­ sa. E lm ondja pl., hogy „R em ényi m in d en esetre jelen ték en y zenész, érdem e, hogy nem csekély m é rtékben já ru lt — az elnyom atás idején — (kiem elés tőlem , Ny. K.) a nem ­ zeti érz ü let éb ren tartásáh o z s hogy oly sok szép fo rin to t összehegedült a Petőfi-szobor j a v á r a . . . ”. „A szabadsághym nus nem vehető ta rta lm a s com positiójának, a M arseilleiseből, a G otterhaltéből és a Y ankee. doodleből v an ügyesen összefűzve. A m it legszívesebben h allo ttu n k volna, a "-Repülj fecském et*, a z t n em h allo ttu k , s ezt ig a­ zán s a jn á lju k .. R em ényi és Bodó A lajos zongoram űvész m áju sb an tű n ik fel ú jra a m egyében. N agykárolyba m ájus 3-án este érkeztek D ebrecenből.1^ A helybeli színügyi bizottság nevében dr. S erly G usztáv főorvos fogadta. M ásnap, 4-én v o lt a h angverseny „nagy és intelligens közönség jelenlétében este 8 ó r a k o r . . . a v árosház vígadó term ében. R em ényit m egjelenésekor rokonszenvesen fogadta a közönség, s igen szép felirato s szalaggal e llá to tt virágcsokorral k ed v esk ed ett neki . . . A z ő sajáto s já ték á h o z hozzá­ fé rh e t a zene aris tok rá tá in a k b írálata , d e a m űkedvelő csak cso d álattal adózhat n e k i. . . ” I tt m á r já tsz o tta a koráb b an h ián y o lt „R epülj fecském ”- e t is, ső t a h ely árak te ­ k in tetéb en is engedett, a 2 forintos volt a legjobb, am it S eper K aje tá n és N onn János u ra k n á l le h e te tt m egváltani. R em ényiék 5-én u ta zta k el S zatm árról. M ájus 10-én K isvárdán, a V á rk e rt term ében lép tek fel. Ennek is volt hírverése, jeg y ek et B erger Ignác könyvkereskedésében elő re is v álth attak . A nyíregyházihoz hasonló p rogram ot játszo ttak , újdonság volt egy dalfüzér, ebben S zen tirm ay —Rem é­ n y i: „M ikor a dalos m a d á rt h a llg a tta m ”, „C sak egy szép lá n y ”, „F eh ér g alam b ” és a „R epülj fecském ” sz ám a it ad ta elő. Egy h ét m úlv a 17-én, a városi la p b an R em én yi h angversenye cím en 35 sor je le n t meg. Nem írn a k b írá la to t — úgy véljük, hogy m ár kím életből sem —, de a közönséget sem dicsérik. Így írn a k ró la : „ ...k ö z ö n y ö s nép vag y unk m i nagyon, a n n y ira közönyösek és an n y ira e lk é n y e z te tv e * , hogy vajm i so­ k an keveselték R em ényi m űvészi érték ét, ellenben so k alták az e n tre e t és — otthon m a rad tak . így tö rté n t, hogy a v á rk e rti tán czterem szép és intelligens közönséggel "•telt* ugyan meg f. hó 10-én, de a "teltség et* nem k ell éppen szó sz erin t venni. So­ kan elfé rtek volna bizony még o t t . . .”14 A k isv á rd a i han gverseny 10 óra e lő tt véget ért. O tt-tartó zk o d ása a la tt Rem ényi R ézler G yörgy vendégszeretetét v e tte igénybe. E nnyit tu d u n k a „nem zet hegedűsének” m egyei vonatkozásairól. Görgey kedvenc hegedűse a szabadságharc u tá n k ü lfö ld re m enekült, 1860-ban a m n esz tiá t k apott, de az U SA -ban telepedett le. M agyarországi utolsó tu rn é ja u tá n még é rt el sik erek et a világban. 1898. m ájus 15-én a N ew Y ork-i V andeville szín h ázb an , hangverseny közben h a lt meg.

SS

J E G Y Z E T E K

1. S zilág y i S á n d o r : L a v o tta J á n o s . A k o r és az e m b e r. = A K ö n y v b a r á to k S zö v etség k ia d á s a , B u d a p e st, é. n. 12. p. — S zilág y i k ö n y v e m áig is a leg jo b b , le g é rtő b b é rté k e lé s L av o ttá ró l. M ű v éb en k iig a z ítja a k o r á b b i té v e d é s e k e t L a v o tta é le tr a jz á t ille tő e n . É rd e k e s e n és h ű e n é r té k e li a z t, „ h o g y a n o sz lo tt k e tté a n e m z e t, s az e g y ik ré sz e m in t h a llo tta m á r a Jövő d a lá t, a m á s ik p e d ig m in t e lé g e d e tt m eg az z a l, h o g y n e leg y e n tö b b , m in t la u d a to r te m p o ris a c ti, — o p p o n áló , a -,v e s z é ly e s’ h a la d á s elő l e lz á rk ó z ó , h o n fib ú v a l k e s e rg ő m a g y a r n e m e s. S em m i tö b b : c s a k m a g y a r n e m e s. L a v o ttá t a f á tu m a ezek k özé so d o rta . N á d fe ­ d e lű , v a g y a le g jo b b e s etb en m o h á s z s in d e ly ű k ú r iá k b a , a h o l m e g á lló it a z id ő , a h o l a h o ­ riz o n t a fa lu v é g é re b o r u lt le, s a h o n n a n m e s sz e b b re n e m is le h e te tt e llá tn i, a to a s z to k , m eg a n é v n a p i v e rs e lm é n y e k a sz ellem i sz ó ra k o z á s — Uo, 38. p. 2. V ay S á n d o r: L a v o tta sz e re lm e i é s e g y éb elb e sz é lé se k . B u d a p e st, é. n . 1909., O rsz. M o n o g rá ­ fia T á rs ., V a y S á n d o r M u n k á i 3. 10. p. 3. L a v o tta J á n o s e lz á lo g o s íto tt h e g e d ű je az e g y ik n y íre g y h á z i k ir a k a tb a n . — N y írv id é k —S za­ b o lcsi H írla p , 1935. IX. 27. 3. évf. 221. sz. 2. p. 4. Z su ffa T ib o r n a k , a m o n o k l K o ssu th E m lé k m ú z e u m v e z e tő jé n e k 201/1980. sz., 1980. VI. 7-én k e lt sz ív es é r te s íté s e sz e rin t. 5. Uö. — 172/1980. sz., 1980. V. 2-án k e lt le v e le sz e rin t. — A S z e re n c s és V id é k e (M ag y ar V á ­ ro so k M o n o g rá fiá ja , — sz e rk . d r. B a rn a J á n o s , Bp. 1931.) G olop k ö zség is m e rte té s é n é l n e m s z e re p e lte t K a z in c z y c sa lá d o t, v a g y ép p e n K azin cz y P é te rt. 6. M a rk ó M ik ló s: L a v o tta J á n o s h a lá lá n a k s z á z a d ik é v fo rd u ló já n . B p. 1920, 16. p. 7. E gy XX. sz á z a d i n y ír e g y h á z i a d o m a s z e rin t K rú d y p r im á s b a r á tjá n a k , B en czi G y u lá n a k is v o lt e g y S tn ad lv ari h e g e d ű je , m e ly á llító la g a II. v ilá g h á b o rú a la tt e lp u s z tu lt. In k á b b v i­ d é k ie s tú lz á s ró l le h e t szó. — D r. M a rg ó csy J ó z s e f sz ív es közlése. 0. V ay S á n d o r i. m . 19. p. 9.

M a rk ó M iklós i. m . 17. p.

10. L e sly á n S á n d o r : R e p ü lj fe c sk é m . R e m é n y i E de re g é n y e s élete. R e n a iss a n c e , B u d a p e st, 1942. 186. p. 11. Z sig ra y J u lia n n a : T ék o zló é le t. R e m é n y i E de é le tre g é n y e . Z e n e m ű k ia d ó V álla la t, B u d a p e st, 1963. 605. p. 12. K is v á rd a i L a p o k . 1891. II. 8. 4. év f. 6. sz. 2—3. p. 13. S z a tm á rm e g y e i K ö zlö n y 1B91. IV. 26., V. 3., V. 10-1 sz á m a i s z e rin t. 14. K is v á rd a i L ap o k , 1091. V. 17. 4. é v f. 20. sz. 3. p.

59

1SZLAI ZOLTÁN:

Katonazene (Irodalmi riport)

„Egy tro m b itá b a n alu d tu n k m i h ajd an . Nagy csend volt benne, s n em álm o d ­ tu n k je la d á sró l” — m o n d ja G ün ter G tciss R ezesbanda cím ű versében. A n y u g atn é­ m e t író t — a csodálatos B ádogdob cím ű regény szerző jét — éppúgy nem h ag y ták nyugodni a katonazenészek, m in t Georg T ra kl-t, a fájd a lo m és borongás m ú lt szá­ zadi lírik u sá t, m in t Ja n n isz T itszoszt, ki a h a tv a n a s évek görög g y ű jtő tá b o rá b a n ír t a fuvolásról, ak i „m egajándékoz b e n n ü n k e t a szökőkút és a szél hiányzó h a n g ja i­ v al”, vagy m in t az am e rik a i k öltészet m egterem tő jét, a k lasszikus W alt W h itm a n t, hisz „h a ta lm a s zené ’-n ek nevezte a k ato n am u zsik át, m ely n ek „k o rn é tái és d o b ja i” nem csak elism e rt győztesek in d u ló it játsszák, de „a legyőzöttek és m eggyilkoltak in d u ló it is”. De ta lá n e legszebb v erset én N atan Z la tn yiko v tó l, a M agyarországon kevésbé ism ert szovjet költőtől o lvastam a F úvószenekarról; nem is állom meg, hogy ide ne m ásoljam , m e rt érzékletesen fejezi ki a katonazenészek — m á ra h alv án y u ln i lá t­ szó — szerepét egy k ié lezett élethelyzetben. G yerek-em lék. O lyan k ö n yörtelen m in t az idő. De tiszta és sugárzó. H azám ba szerte ré g e n v á rt esőként v o n u lta k a fúvós-zenekarok. Isk o lán k térés udvar-négyszög én volt a sorozó-központ. O tt búcsúztak. A veszteségek szakadéka p a r tjá n asszonyok v itté k könnyes szem üket. J á r tá k az újoncok a guggolóst a részegítő h a rm o n ik a -á rb a n . Csak nyelték a m aró m a h o rk a -fü stö t a k örben álló, ném a öregek. Az udvar-négyszög kellős közepén, k ö zp o n tjak é n t ja jn a k és fájd alo m n ak , fú v ó s-zen ek ar dörgött, h arso n á zo tt fejk en d ő k és k enyérzsákok fölött. R é sz le t a S zó sz ö v etség é s a H o n v é d e lm i M in isz té riu m Iro d a lm i p á ly á z a tá n első d ija t n y e r t m ű b ő l.

60

C söröm pölt a réz -h a n g ú induló. Mi ta rto ttu k a k o ttá k a t elébük. S orakozott lassan a m enetoszlop és e lin d u lt az állom ás felé. A ztán m in d e n n ap eggyel kevesebb tro m b ita szólt. És a zenészek a rc á t felism ertü k itt-o tt a m enetoszlop s o r a ib a n . . . E lm últ a nyár. Esett. Eső szem ergett ak k o r is, egész nap, k isk a b á tu n k a t h ú ztu k föl eresznek fejü n k fölé. S zedtük elő a k o ttá t — m ár nem m arad t, C sak h árom m uzsikus. Egy tro m b itás, egy k ürtös, egy dobos. M i a szokott h elyünkön álldogáltunk. F elá llt a legutolsó m enetoszlop, kifolydogált az iskola-kapun. V ad m a rsra z e n d íte tt a zenekar, m eglengette fölöttünk, m in t a zászlót. De m á r nem is az u d v ar közepén szólt, han em valahol m essze, legelői. Mi m eg n éztünk u tán a, p á r kölyök. Élesen, m in t a ré z k ü rt rijjogása, belén k vág o tt a kisfiús irigység: lám, h áb o rú b a m ennek a nagyok! (Rab Z suzsa fordítása) W illia m Ja y S m ith , a m erik ai k isfiú n a k m á sfajta, — s m o n d h a tn i: viccesebb, csúfo n d áro sabb — m egem lékeznivalója v an a katonazenészekről, n o h a az ő éd esap ja is (ak ire em lékezik 1981-ben m a g y aru l k ia d o tt ö n életrajzáb an , a L a kta n ya iva d ékb a n ) később m e g já rt egy -k ét h áborút. „R ezet fén y esíten i!” — p ara n cso lta az ezredes s a ze n ek ar ta g ja iv a l eg y ü tt a p á m ­ nak éppen elég fényesíteni való réz j u t o t t . . . A 3. lovasezred z e n ek a rá n ak ta g ja in zubbony feszült, h áro m sor gom bbal, fejü k ö n sisak, elől jó k o ra fém lem ezzel, egészen úgy festenek, m in th a egy v ígopera szín p ad áró l jö tte k volna. A p ám n ak nem v o lt en n y ire cifra az egyen ru h ája, de a z é rt éppen an n y i gondozást igényelt. Először is, m in d en egyes g o m b ját fényesíteni k e lle tt s m ivel a gom bok díszes d o m b o rm in táv al v o ltak ellátva, fényesítésükhöz figyelem re és igyekezetre v o lt szükség . . . A pám sóból, ecetből és súrolóporból készült k ev e rék et h asznált, ezt ékszerészrúzs követte, s e végső fényezést a Blitz C loth nevű p u h a fla n e llru h á v a l végezte. A réz is éppen elég le tt volna, de a lábszárvédő igazi lidércn y o m ás volt. A kö­ zönséges kan av ász láb szárv éd ő t — a k a m á slit — am ely et az első v ilá g h áb o rú b an v i­ seltek, g yapjúból k észült lábszártek erccsel cserélték fel, a m it valóságos m űvészet volt szak szerűen f ö lte k e r n i. . . R á ad ásu l szem lékre a z e n ek a rn a k fe h é r k an av ász lá b sz á r­ védőt k ellett viselnie, s ennek m a d zag jait feh éríten i, a m adzagok rézzel b ev o n t végét

61

pedig fényesíteni kellett. A zenészeknek feh ér szövött övét is k ellett viselniük, s ezt valam i p o rra l k ellett feh é ríten i. Az öv m in d en egyes rézzel k iv e rt ly u k á t is fén y e­ síteni kellett. E rre a célra v o lt a p á m n a k egy pörgőcsiga n evű szerk en ty ű je, ennek m in d en egyes övlyuk fölé leereszk ed ett egy jo jó szerű en pörgő fényező felülete. Ez a m asin a olyan h atáso san m űködött, hogy igen népszerű v é v ált, és a ze n ek a ri baj tá r ­ sak g y ak ra n kölcsönkérték.” M esélem a jó idegeket (és ném i h u m ort) k íván ó tiszto g atási k ö telm ek et Jaka b G edeon hadn ag y n ak , a székesfeh érv ári helyőrségi ze n ek ar vezetőjének, s kérdezem tőle, k ellen ek -e ilyen elm és szerk en ty ű k m a is a M agyar N éphad sereg b en a k a to n a ­ zenészeknek? — A zt az ért nem — n ev et a gödrösarcú, b u n d á sa n tü sk és hajú , sű rű szem öldökű fia ta le m b e r —, a norm ális cipőpucoláson k ív ü l nincs egyetlen zen észü n k n ek sem ilyen b ak a fán to s pucoválási feladata. A hangszergondozásnál azon b an előfordulnak ügyes kis szerkezetek, ilyen a k la rin é t lerágott, becakkosodott n ád v ég ét levágó, apró fo tó p ap írv ág ó ra em lékeztető csippentőféle. A m ásik hasznos eszköz m ég közönsége­ sebb h aszn á latú : egyszerű zsilett, am it b árm ily en n ád belövéséhez, azaz: kellő ru galm asítósához és vékonyításához h aszn á ln ak a fafúvósok — az oboások, meg a fa ­ gottosok is; csak őnekik m á r nem öt-tíz fo rin tju k b a, h an em m a jd n em k étszázba v an a k e tté h a jto tt n ádjuk , a m it m aguk erő síten ek — term észetesen d ró tta l — a hangsze­ rü k légbem eneti nyílásába. D e jó szolgálatot tesz a zsilett a rézfúvósok v en tilje in e k parajázásánál. A levegőszabályzó ven tilek fo rgórészét ugyanis p ara fa ü tk ö ző k g áto l­ já k a to vábbforgásban, s ha ezek elkopnak, m egváltozik a h an g ; ez ért farig csáln ak a kü rtö sö k vagy a tubások id ő n k é n t zsilettpengével, ritk á b b a n to lik és borotvaéles, h a j­ szálhasogató kisélével, m eglehetősen kicsiny, ez ért kö n n y en elro n th a tó p a ra fa d a ra b ­ k ák at. S h a m á r a gondozásnál ta rtu n k , azt is eláru lja , hogy a k étség telen ü l fontos m u ­ tatósság m e lle tt ő a m aga részéről még jo b b an han g súlyozná a b illen ty ű k olajo zá­ sán ak fontosságát (erre való a B ach-olaj), no meg a vízkőképződések lera k ó d ásá n ak m egakadályozását, nem utolsósorban az állandó, foly am ato s igénybevétellel. Az egyen­ ru h á ju k a t pedig nem kell különösebben gondozni, legföljebb vigyázni k ell rá. K özelebbről m egvizsgálom a d ísz ru h á já t, a m it k ü lö n b en alig p ó r éve ren d szere­ sítettek csak a hadseregben, hogy ezzel is em eljék a nagyobb ü nnepségek fényét. E díszru h a persze nem csillog-villog, m in t a la k tan y a iv a d ék k ö ltő -e m líte tte op e­ re ttm u n d ér. De az ért csinos, m e rt feh é r ing, piros vállap, líra -e m b lé m a já ru l hozzá a g o m b ly u k ak b an ; p iros to v áb b á a sap k a szalagja. A ran y o zo tt a b arn asáv o s gum i de­ rék ö v (nem kell különlegesen kezelni, csak m egszorítani), am ely n ek c s a tija az egyet­ len élesen csillogó; ez tetszés sz erin t a k á r tiszto g ath ató is, an n ak , ak i ezt am b icionálja. E legáns végül a jobb v álltó l a zakó elejé re tűzött, többszörös zsinórozás és paszo­ m án y ; aranyozott, de nem fényesítendő, csu p án a m egázástól lehetőleg óvandó k iv i­ telben. V an egészen lezser eleg an ciájú k án ik u la-le m b erd zsek ijü k is; rövid az u jja, ki v an kem ényítve, v an vele dolguk azoknak, a k ik o tth o n m ossák. Egy stad io n vidám zöld gyepén az onban k ifejeze tte n szívdobogtató a p iro s-fe h é r-k h a k i színösszetételű zen ek ari látvány.

★ A legöregebb élő m ag y ar katonazenész, M észáros A la d á r még csu k aszü rk éb en kezdte el a M onarchia h adseregében a p ály ájá t. A g a llé rja álló g allér volt, r a jta te r ­ m észetesen felfed ezh ette a figyelm es szem lélő — A li bácsi régesrégi fén y k ép én — a

62

lírá t. V ate rm ö rd e rb e n fuvolázni — m e rt az ő foglalkozása m áig is az —, azt hiszem , nem le h e te tt kellem es dolog, jegyeztem meg, am ikor felk erestem a L u k ács-fü rd ő m el­ le tti b u d ap esti lakásán. — Nem, nem — m ondotta a csodálatos k ondícióban levő ö reg ú r (m ellesleg a V a­ sas-zen ekar alapító tagja). A legrosszabb a H o rth y -h ad sereg b en az a szokás volt, hogy h a ünnepélyes alk alo m ra vezényelték ki őket, m o n d ju k gyalo g m en ettel az Üllői útról a V árba, az ú gynevezett u d v a rla k i őrségváltáshoz zenét szolgáltatni, akkor, hogy jobb k ed v ű én fú jjá k az indulókat, ú tközben is, m eg fönt is, sisak o t volt kötelező a fejü k b e húzniok. S zínpom pásabb lá tv á n y t n y ú jth a to tt a M onarch ián ak az a zen ek ara, am elynek ta g ja iv a l — fájd alo m — m á r nem ta lálk o zh a ttam . A h íres Jó k ai-reg én y h ő s, T re n k F rigyes báró nevezetes p a n d ú rz e n e k a rá ra gondolok, m elyről S te p h a n V a jd a 1977-ben, B écsben k ia d o tt könyve, a M ir san vö m K. u. K. D ie kuriose G eschichte dér österreichischen M ilitá rm u sik (vagyis „Az osztrák katon azen e különleges tö rtén ete) m eg­ em lékezik. Az 1711-ben sz ü letett T re n k et a jezsu iták n evelték Bécsben. M ellesleg ugyanazok, ak ik m egpró b álták előbb Rákóczi F eren cet is m egnevelni (szintén kevés sik errel). T ren k b ő l ugyan fo rra d a lm á r nem lett, de ban d av ezér igen. M ajd am ik o r 1740-ben, a II. F rigyes porosz k irály á lta l m e g tám ad o tt M ária T eréziától a m n esz tiá t k é r t és k a ­ p o tt a délvidéken garázdálkodó gazfickóknak és szab ad csap ato t — p a n d ú ro k a t — szerv ezett belőlük a poroszok ellen. Az 1741. m á ju s 27-én ta rto tt p ará d én azzal le p te meg a győztes ifjú császárn ő t és kíséretét, hogy az első európai k ato n az en e k art m e n ete lte tte 1022 em b erb ő l álló 20 k om ­ p á n iá ja elő tt; m ezítláb, fan tá zia u n ifo rm isb an . Az öltözéket a k alan d o rjellem ű és szí­ nes képzeletű p a n d ú re zred -p aran c sn o k ötölte ki szám ukra, h o rv á t p arasztm ellén y b ő l és széles m agyar pásztoringből. Sokan m egijedtek a m arco n a legényektől, a k ik M ária T erézián ak — tetszettek. Ellenfele, F rigyes felism erte és m egfogalm azta az ak k o ri p an d ú rm u z sik á b an a stratég ia i jelentőséget (az erkölcsi h atásk e lté st, b áto rság d em o n stráció t, id e g h arc­ eszközt). M ár 1749-ben köv ette az o sztrák példát. T őlük v ették á t 1751-ben az oroszok. (Ezért jegyezhették m eg 230 évvel később a d ebreceni díszszem le figyelm esebb és idő­ sebb szem lélői, hogy a szovjet D éli H adseregcsoport ze n ek a rá n ak ro p p a n t en erg ik u s zenei alak i b em u tató jáb a n volt v alam i „ném etes”.) A n g liában először a tü zérek n él le tt k ato n azen ek ar, 1762-ben, 1792-ben a F ra n cia N em zeti G árdánál. A m erik áb an pedig — hogy (Sm ith p a p á ra te k in te tte l) m egem lítsem a m ai világ negyedik n ag y h a ta lm á t ezen a té re n (is) — a ten g erészek n él szerveződött meg először, de elég későn, 1870-ben. M ulatságos tö rté n e ti fintor, hogy a török k ato n azen e csak 1953-tól engedélyezett hiv atalo san. A zért m u la tta tó eset a törököké, m e rt tu la jd o n k é p p en ő k ta lá ltá k ki az egészet. M éghozzá ponto sab b an a janicsárok, perzsa m in ta után, 1320 körül. E kkor O rchan sz u ltán — H adzsi B ektas dervis ta n á c sá ra — elren d elte, hogy a k o ráb b a n ze­ nés im ádságokat (!) játszó m uzsikusok (szám sz erin t h arm in can -n eg y v én én ) eg y ü tt v o n u lja n ak a harcba a je n i-cserik k el, a világ tö rtén elem első idegenlégiósaival. 1683-ban K a ra M usztafa nagyvezír egy ja n icsárze n ek ara Bécs a la tt Szobieszki J á ­ nos lengyel k irály fogságába esett és sokáig L engyelországban játszo tt. O tth o n 1826-ig v o ltak ja n icsárzen ek aro k . A kkor a ja n icsáro k fellázad tak , de a k eresztén y éd esan y ja befolyása a la tt álló ak k o ri szultán a volt bizánci H ippo d ro m b an le m észáro ltatta őket. E ttől kezdve nem v olt k ed v ü k százharm inc évig m u z sik á ltatn i sem.

63

De ed d ig re A u sztriá b an — s a M o n arch iáb an — a k ato n azen e sosem lá to tt f e j­ lődésnek indult. E nnek első (1848 k ö rü l tetőző) zenei csú csp o n tján ír ta idősebb Jo h a n n S trau ss a R adetzky-indulót, a világ legtöbbet já tsz o tt m a rsá t; au g u sztu s 31-én, a 82 éves R adetzky tá b o rn o k olaszok elleni győzelm e alkalm ából. Az o b jek tív k u ta tó m u n ­ k a azóta k im u ta tta , hogy nem hazafias felbuzdulás v ezette k o rszak alk o tó m ű v e m eg­ terem tésében, han em a félelem a tü re lm e tle n m egrendelőtől, bizonyos P eter Z a n in i1ól, ak in ek h a ra g já t m egelőzendő, k étó ra i tusakodás u tá n átk o m p o n álta T ina L erch en fe ld énekesnő egy dalát. D e u g o rju n k á t — péld áu l a k a to n a k a rm e ste r L eh á r Ferenc fö lö tt is — az idő­ ben! Jegyezzük fel, hogy a katonazenei önálló parádét, am ely n ek egyenes u tó d ja tö b ­ bek közt m in d en m ai zenés vonulás, a nagy zen ek arszerv ezeti szabályzatíró, A n d rea s L eo nhardt ta lá lta ki. Az ő h íre s bécsi tavaszi p a rá d é in a k egyikén k ezd ték énekelni (1897. áp rilis 22-én) a következő h ejeh u jázó o sztrák n ép i v ersik é t: U nd au f d ér Schm elz sodann D a g eh t die H etz e rst an W ann a P a ra d e is! D a w a rte n d’L eu t scho g ’w iss Zw a S tu n d bei d era H itz An jedem r in n t dér S chw itz Vöm K opf bis zu die Z eh’n D as m ü assn S’seh’n! D ér T am b o u r sch lag t in d ’T rom m el re in D a sc h re i'n allé L eü t: Juch ch e! D ie B ande K um m t, die B an d e K um m t! Da g ib ’s a H etz, a M ords G au d ee” (És itt kell közbeszúrnom , hogy az a v ersik é b en is előforduló banda szó e re d e­ tileg — m á rm in t olasz ere d eté t illetően — eg y á lta lá n n em p ejo ratív , n em is iró n ik u s felh angú volt. E gyszerűen a középkori olasz v áro sállam zászlója [bandiera] a la tti vo n u lá st jelen tette. S csak később — a m ag y ar fő u ra k — v ették á t előbb u tazó k í­ séretük, m a jd cig án y b a n d áju k sz ám á ra az elnevezést, a m it m a senki h elyében nem m ondanék ki sértő szándék nélkül, sem m ilyen k ato n az en e k arra .) A p ro m en ád m u zsik a — vagyis a térzen e — k ita lá ló já n a k nevével sajn o s n em szolgálhatok; S tep h an V ajda sz erin t m in d e n esetre valószínűleg 1888. o któ b er 21-én v o lt ilyen először a M o­ n arc h iáb an . A kalaposból le tt k a rm e ste r (a 83 ind u ló t, 138 v a lc e rt és m ég 600 m ás zen ek ari d a ra b o t írt), M ichael Z ie h re v különösen je le sk e d e tt eb b e n a zenei elő ad ás­ nem ben — a bécsi polgárok öröm ére. A m o d ern v ilá g lira zseniális úttö rő je, A r th u r R im b a u d ezeket a so ro k at ír ta egy — valószínűleg m ég — 1860-as évekbeli C h a rlev ille-i élm ényéről, Zeneszóra cím ű versében: A gyarló gyöpre n y írt á llo m á s-téri k ertb en , hol kínosan k im é rt a fű, fa és virág, szellőzi a kehes, izzadt p olgárvilág ütő d ö tt á lm a it m in d en csütörtök esten . A liget közepén k a to n a b a n d a zeng, csák ó ja bólog a fuvolák v alce ré re : k ö rö tte legelöl a piperkőc feszeng, s a közjegyző m ered m ü ty ü rk e -sz ám jegy ere.

64

G únyos suh an ccsap at vihog a zöld gyepágy m entén, s szerelm esen a puzonolc szavára, ró zsá k at szíva és naiv u l a b akák becézik a b abát, a p e sz trá ra vadászva. — En pedig, hanyagon, m in t egy diák, m egyek zöld gesztenyék alatt, fürg e lá n y k ák nyom ában. Ök tu d ják , nevetőn visszaintenek, és pajzán ság ragyog a szem ük sugarában. (Ford.: R ónay G yörgy) Ami m egintcsak azt bizonyítja, hogy m ilyen szem betűnő esem énye volt az első v ilág h áb o rú előtti, hosszú b ékét élvező E u ró p án ak — 1914-ig a katonazene. Az első v ilá g h áb o rú b an hangszereivel m ár nem v eh e t részt — nem úgy, m in t azelőtt, k örü lb elü l kétszáz évig — a katon azen ek ar. T ag jait szan itécszo lg álatra oszt­ já k be, és ettől kezdődik a k ato n azen e m ai — harcokon nag y részt k ív ü l k e rü lt — tö rtén ete. ★ A szanitécszolgálat — term észetesen — M észáros Ali bácsi elbeszélésében is m eghatározó m ozzanat. H add m o n d jam el az ő tip ik u s k o rab eli ze n ész-éle ttö rtén e té t úgy, ahogy tőle m agától hallottam , Szűcs Lajos, a M agyar N éphadsereg K özponti Z en ek arán ak v olt vezetője (régi szó h aszn álattal: ezreddobosa, még régibb szóhasz­ n á la tta l: ta m b u r m ajor ja) lak ásáb an . — Szüleim Pozsonyban éltek. O tt jö ttem én is a világra, tizen h áro m te stv érrel bíró édesapám első gyerekeként. A családban az a hiedelem já rta , hogy az 1848-as szabadságharc táb o rn o k án ak , M észáros L á zárnak a ro k o n ság áb a tarto zu n k . Ez n em ­ igen látszo tt m eg ra jtu n k . Az apám v asu tas volt. K ülönféle szolgálati beosztásokban, igen szerényen éltünk. T izenhárom éves koro m b an az édesan y ám m eghalt. Tíz hó­ napos öcsém et és m ég h á rm u n k a t m ag ára hagyta. A ddigra elvégeztem a kötelező h a t elem it. Id eje jö tt, hogy foglalkozás u tá n néz­ zek. A nyuska F elvidékről szárm azott, szegény. Az ő a p ja h íres su szter volt. A p ap a is sokat ta n u lt tőle, még fia ta l házas korában. Meg tu d ta csin áln i az egész család cipőinek a ta lp alásá t, sark a lását, m ég feje ln i sem átallt. M in d em ellett zenélni is szeretett. H atb illen ty ű s fu v o lá já t jókedvében fú jta , csak kev eset v o lt jókedve. A fu v o láé rt k ap tam az első ap a i pofont, h a t vagy h ét éves korom ban, m e rt én is — b á r ha illeték telen ü l —m egpróbáltam utánozni a fuvolázásban. A pám ska n d á lt csinált, és kiosztotta a pofont. De hozzátette, hogy a r r a vigyázzak; az apóm on kívül senki se üthessen pofon. Nem is ütött, csak az élet; m e rt végül is elk erü ltem , a nagy­ apám p éld ájá ra , suszterin asn ak . A su sz terá j elő tt n ap o n ta e ljá rt a katon azen ek ar. Vele eg y ü tt v o n u lta k a n ö ­ vendékek. H árom év re szegődtek és a lá írta k kilenc évi további szolgálatot. Egyik h é­ ten elm en t tő lü n k egy öreg inas és egy h ó n ap ra rá m á r o tt lá tta m m en eteln i a zen e­ k arral. A zt a fiú t az a p ja hozta be a zenekarba, S tritzl Jó zsef k arm esterh ez, ak i több m agyar áb rá n d o t kom p o n ált és a negyedik h o n v éd k erü let csap atai sz ám á ra is m eg írta a m enetindulót. É nekelni én nagyon tudtam . T izenegy éves korom ban egy M u sikleh rer m eg ism er­ te te tt a hegedülés fo rté ly a iv al is. A pám nak persze nem m ertem szólni, hogy segítsen. De összeszedtem a báto rság o m at és S tritzln él jelentkeztem . — M it tu d sz? — azt m ondG5

ja — H egedülni — feleltem . — A kkor játsszál — a kezem be nyom ott egy felhangolt hegedűt, és előadtam , a m it tudtam . — Mi az ap ád ? — V asúti kalauz. — A nyád? — M eg­ h alt. — Fel vagy véve, k ü ld je d az apádat. E kkor k a p ta meg Ali bácsi — vagyis h á t az ifjú A lad ár a 13 éves és tíz hónapos — azt a bizonyos csukaszürkét. Ú gynevezett k étéltű zenekarhoz került, fúvósok és vonósok eg y arán t voltak benne. A k arm e ste r m egnézte az a ja k fo rm á já t és ráb íz ta egy m ásik növendékre, hogy oktassa. K ésőbb P aulusz Béla le tt a k arm e ste r és e ljö tt 1919. m á rc i­ us 21., am ikor M észáros A lad á r m ég nem egészen tizennyolc évesen, életéb en először, M agyaróváron az In te rn a c io n á lé t játszo tta. K ésőbb M iskolcra m en t a zen ek ar, beosz­ to tták az első vörös hadtesthez, F elvidéki V örös H adsereg z e n ek a ra elnevezéssel. E gyütt vo n u ltak K assára és E perjesre, s m ikor a volt b u d ap esti H eltai zászlóalj v isszavette N agyszom batot, k ik ísértek az ala k u la to t az állom ásra, ahol nagy lövöl­ dözés tám adt, de a m uzsikusok ren d ü le tle n ü l já tsz o tták a R á kó czi indulót. A T an ácsköztársaság leverésének h íre N agykanizsán é rte őket. B urzsuj n evű p in c sik u ty á ju k a t B u rk u sra k e lle tt átkeresztelniük. V isszajött hozzáju k aligazgatónak S tritzl József, M agyaróváron feltü n ed eztek a daru to llak . M eg alak u lt az első „n em ­ zeti h ad sereg ” ; a pály au d v aro n H orthy M iklós fo g ad ására v ezényelték ki őket, a k i­ nek — m ilyen különös is ez éppen itt — a h adsereg paran csn o k a, L eh á r Ferenc öcscse je len tett. (Hiába, kato n acsalád ! L eh á r is k a rm e ste rk é n t k ezdte p ály afu tását. A Víg özvegy sikeréig nem hag y ta ab b a a vezénylést, olvasom S tep h a n V ajdánál.) — Még ak k o r helyezgettek m in k e t ide-oda a-z e n e k a rra l, já rtu n k m i P esten, Sze­ geden, N yíregyházán is, ahol az ezredes b o londult a k ato n azen éért. De egy F áb ry n e­ vű főhadnagy a tisztelgés állítólagos elm aradásom m ia tt b evágott h ét n ap i la k ta n y a ­ fogságba. A pám ék at k ite le p íte tté k S zlovákiából; o tt fu v o lázg ato tt a régi h an g szeré­ vel, v ago n lak ó k én t Pesten, ahogy Z ilahy L ajos m e g írta őket. Jó le tt volna P esten le n ­ nem , hogy a családot tám ogassam és m egint csak a v o lt in a stá rsa m , Botos Tibor se­ g íte tt ra jta m . F ricsay R ichárdnál, vagyis az első honvéd gyalogezred pesti helyőrségi ze n ek a rá n ál m eg üresedett egy fuvolás helye; Botos u tá n am ír t G yőrbe, én lem o n d ­ tam tizedesi rangom ról és felv é telt k érte m ebbe a zenekarba. In n en tő l szám ítva tíz évet töltöttem náluk, de még 1937-ben is k iseg ítettem néha. A zen ek ar — m áig — nagy h íré t m egerősíti egybehangzóan M észáros A la d á r­ ra l Szűcs Lajos, aki 1931-ben in d u lt a p ály ájá n és 1976-ban, a M agyar N éphadsereg K özponti Z enekarától, A u th H en rik fővezénylete alól m en t zen ek arv ezető k én t nyug­ díjba. — Fricsay, az öreg ro p p a n t szigorú, de igazságos egy em b er v o lt — m eséli A li b á­ csi az 1902-ben, 35 éves k o ráb a n m agyar állam polg árság o t n y e rt nagy em berről, aki 1296-tól á llt a különböző, igen fontos posztokon, a m ag y ar k ato n azen e ügyének szol­ g álatáb an . — K izárólag m ag y aru l beszélt, a sv áb o lást nem engedélyezte. A m ikor o dakerült, m ár zeneügyi igazgatónak hívták, alezredesi ran g o t é rt el. K itűnően tu ­ d o tt hegedülni, tiszti bálokon — m e rt hiszen ott is já tszo ttu n k , a k aszin ó b an és a Ludovika A kadém ián — nem egyszer hegedűt rag a d o tt és v irtu ó z án húzta. S zeretett tréfálk o zn i és anekdotázni, a ham isan játszóktól re n d re m eg k érd ezte: m ondd, fiam , m i lenne, ha ezekre a h an g o k ra a dirigenspálca is h an g o t ad n a? M észáros A ladár bácsi ezen a m ondáson jó k a t m ulat. Mi Szűcs L ajossal m ár nem , érijü k , mi ebben a vicc, de n ev etü n k m i is, u d v ariasan , örü lv e kedves öregünk jó h an g u latán ak . — F elbosszantani főleg zenei szem pontból leh etett, de azt nagyon — fo ly tatta szem eit hófehér zsebkendőjével m egtörölgetve. — A k ésést u tá lta , am ik o r egyszer

66

elkéstem az Angol Parkból, és délu tán fél öt helyett ötre értem oda, lekopogta az ép ­ pen já tsz an i készült k erin g ő t és fo jto tt hangon odasziszegte: — Hol volt? — E la lu d ­ tam . — M a nem kap gázsit, üljö n le. Ez h a t pengőt je le n te tt akkor, de p ro testálás nem le h e te tt ellene, m e rt el k e l­ le tt kezdeni játszani. Z enén k ívüli dolgokban viszont m indig k iá llt a zenészei m el­ lett, a ludovikásokat, a k ik ü res fejjel néztek le b ennünk et, nem szerette, h a alk alm a volt rá, frockizta. Csicsó nev ű nagybőgősét m in d en k in él tö b b re becsülte, v ak o n b í­ zott a h allásáb an , vélem ényét a kom ponáláskor vagy a h an g szerelésk o r k ik érte. H a jó em b ereit elcsá b ítg a ttá k tőle aján la to k k a l, ak k o r m indig fel v o lt háborodva, enn ek kifejezést is ad o tt jó nyersen, de soha nem á llo tt senki b o ldogulásának az ú tjá b a. A ze n ek a rb a n h árom fizetési osztályt á lla p íto tt m eg; ren d szere 1945-ig fen n állt. Egy p énteki n apon h a lt meg, ugyanebben az évben. A kkor én m á r több m in t fél évtizede tisztviselősködtem , és k ü lönben is, a hadifogságból későn jö ttem haza. De később csatlak o ztam azokhoz a volt zenekari tagokhoz, ak ik év en k én t k ijá rta k hozzá, m eg­ em lékezni, a K erepesi tem etőbe. S zázan voltunk eleinte, m ajd n em k é t ze n ek a rra való, m ost h á rm a n vagyunk m ár, fuvola, szárn y k ü rt, oboa. De já tsz an i m á r csak én j á t ­ szom, a V asas zen ek arb an . Meg h á t — m u ta t Szűcs Lajosra, ki szin tén k ü rtö sk én t kezdte — egyszer-kétszer a n y ugdíjaszenekarban, a m it a L ajos b a rá tu n k k ezd em é­ nyezett. — Az úgy v olt — veszi á t a szót ta p in ta to san a m ai K özponti Z en ek ar nem rég nyug d íjb a m en t vezetője, nehogy Ali bácsinak a nevetés u tá n oka legyen rögtön a könnyezésre is —, hogy az együtt zenélés öröm e k edvéért, m eg a közönség szórakoz­ ta tá s á ra 1981. m árcius 19-én m u ta tk o z tu n k be, rip o rto t k észített v elü n k a rád ió is, felv ettem m agnóra. B ekapcsoljuk a m agnót, kerek kis rip o rto t h allu n k róla, d e én F ricsay h íres an e k d o tá ira kalandozok vissza és h irte len rák é rd e zek a k ét érd em es zenészre. — S zokták-e, s h a igen, m ivel szokták egym ást u g ra tn i azoknak a régi zen ek a ro k n a k a tag jai? H üm m ögetnek, összenéznek, m in th a nem a k a rn á n a k eláru ln i errő l sem m it, aztán a negyedszázaddal később kezdő Szűcs L ajos kiböki, hogy: — A h angszerrel sokat le h e te tt volna m anip u láln i, elállíta n i a h an g o lást és ilyes­ mi. De ez enyhén szólva b arb á rsá g le tt volna. — Az m á r előfordult — vág közbe Ali bácsi, s m ár göcög is hozzá szerényen —, hogy erő sp a p rik áv al k en ték be a klarin éto s fúvókáját. Vagy k v arg liv al; a h a rso n á ­ ét. De ezt m indenki elítélte, m e rt bar a hangszernek nem árto tt, az em b ern ek erősen elv ette a k ed v é t és mi ze n ek a ro k voltunk, ugye. Ez a ze n ek a ro k vo ltu n k, ez tetszik nekem . Meg is m ondom beszélgető p a rtn e re ­ im nek, hogy erősebb, szilárdabb k o llektív szellem et érzek m ögötte, m in t az ú ja b b a n oly sokat h an g o z ta to tt „kell egy csap a t” elv m ögött, an n á l is inkább, m e rt em ebben az ó h ajtáson nagyobb a hangsúly, de am ab b a n a m egvalósult egység reg isz trálá sá n ak érződik a k ád en ciája, büszke és öntudatos nyom atéka. Ezt az én ta p in ta tla n kérd ésem et később feltettem m ásoknak is. Sehol se ta lá l­ tam cinkos m egértésre. Ebből következtetek a rra — am i kü lö n b en term észetes —, hogy a zen ek ari tagok (sokkal jobban, m in t az előadásközbeni u g ratá so k ra oly igen kész színészek, vagy az egym ás kifigurázásában, paro d izálásáb an élvezetet találó, s ezért m ég h arag o t se ta rtó írók) nem csak betű, han em szó sz erin t is egym ásra v a n ­ nak utalva. S ha óvják, egyúttal m a g u k at óvják az esetleg m eggondolatlan u g ra tá ­ sok kö v e tk e zm é n y e itő l, h an g u lati rossz hatásától. Szóval: a zenészek m ásoknál kom olyabb, s érzékenyebb em berek.

67

M int Szűcs Lajos, kinek ta lá n még Ali b ácsién ál is n eh ezebben in d u lt a p ály a­ futása. Ali bácsival ellen tétb en — sz ak m ak én t ta n u lta m eg a cipészm esterséget. K öz­ ben rendezvényeken, lagzikon, nyilvános helyeken ked v v el zenélgetett. 1940-től b evonult és zenekarhoz k erü lt, D ebrecenben szolgált, 1941 őszéig, m ajd m ásfél éves szünet után 1943 áprilisáig. E zután m en tek a 26 tag ú z e n e k a rra l U k ra j­ nába, a b rjan sz k i erdőbe. — M ert o tt olyan nagy szükség volt rá n k — tö rli m eg b a ju sz á t L ajos b ará to m —, de hagyjuk. A fronton ro p p an t szórakoztató fela d ato k a t k ap tu n k . A zenével eg y ü tt vagy nélküle vöröskeresztes szolgálatot te lje síte ttü n k . P éldául, h a v alak i m eglépett, elcsípték és agyonlőtték, nek ü n k azt m inden alk alo m m al m eg k ellett n éznünk. E zen­ felül ahán y tá v esk ü vő volt, m indegyiken zenéltün k . T em etn i m i te m e ttü n k : a friss férj eket is később jó párszor. A hangszerü n k nem a k ü r t vagy a h arsona, han em a la p á t volt. V isszavonulni a T atárh ág ó n á t vonultunk. Fogságba m á r K la g e n fu rt körül, A uszt­ riáb an , az angolokhoz k erü ltü n k . A kkor lá tta m életem ben először skót k ato n azen ek art. — M it csin áltak ők ott? — kérdezem ekkor Szűcs L ajost, a gyors m en etű össze­ foglaló közben. — M uzsikáltak — m ondja. És úgy néz rám , m in th a ez len n e a világ leg term észe­ tesebb felelete. — Mi is ked v et k ap tu n k hozzá, b eszálltu n k . P edig előző este egy p á r kom ám m al m ár a szökésen m e sterk ed tü n k . A skótok m ásn ap angol ru h á k b a ö ltö ztet­ tek. Azt m ondták, rem ek e llá tá st biztosítanak, h a elm együnk v elük a h íres w ö rth i tóhoz. L óverseny közben szó rak o ztattu k ak k o r o tt az egybegyűlteket. Még a h elik o n jain k is tele voltak ennivalóval, konzervvel, keksszel, öm lesztett sa jtta l, csokoládéval, m o­ gyoróvajjal. Ma m ár csak bányászzen ek aro k b an v a n helikon. Így éltü n k , zenei fog­ ságban. M ikor m egkötötték a négy h atalm i egyezm ényt, au tó b u szu n k o n zászlóval v o n u l­ tunk be G rácba. E lszállásolást St. V eitben ny ertü n k , egy kastélyban, C sereberélgettünk a környék lakóival, em lékszem . Egyszer k ek szé rt teh en et. — T ehenet? — A teje m ia tt — m agyarázza a törökös külsejű, m áig csaknem korom fekete h ajú öreg zászlós. — A végén disznóra cseréltük. H aza a k a rtu n k m enni. D isznóból jobb b ú csúvacsorát csaptunk, m in th a a te h en e t tag ió ztu k vo ln a le. V acsora u tán au tó b u szra szálltunk. K im en tü n k vele a h atárig . R á írtu k a ko csira: elm en tü n k haza és o tthagytuk. E lin d u ltu n k egy ösvényen, h ajnalodott. S zom bathelyen k ö tö ttü n k ki, angol r u ­ hában, b á r az új D aln o k i-k ato n ák többször ig a zo ltattak b e n n ü n k e t útközben. Szom ­ b athelyen ta rto ttu n k egy té rz en é t — Figedi M agyar á b rá n d já t, m eg a R óm a k ú tja it já tsz o ttu k és a H u n y ad i-in d u ló t — a z tá n le ad tu k a h angszereket, szétszéledtünk. No, egészségünkre m ost — em eli Szűcs L ajos a sörö sp o h arat Ali bácsira, aki egy kicsit — lévén fél tizenegy este — m á r el-elbóbiskolt. T ö rtén eti beszélgetésünk zá rásá u l — k ét lényeges dolgot kérdezek. 1. M ilyennek lá tjá k a m agukéhoz haso n lítv a a m ai k ato n azen ész-életet? 2. M it tan ácso ln án ak a kezdőknek — a fiatalo k n a k , abból a célból, hogy hozzá­ ju k hasonló frisseségben huzam osan őrizzék m un k ak ép esség ü k et, m u n k ak ed v ü k et? Ali bácsi az első po n tb an nem lá t sok különbséget. L egföljebb azt, hogy — am in t h a llja — erősebben m e g k ív án ják a m aiak tó l a ka to n a i szolgálatot, m in t tő lü k ; ők

68

Ugyanis — színház, ném a mozi, étterm i m uzsikálás — tö b b et „m aszek o íh attak ”. Fel teve persze, ha b írtá k fizikailag a nem éppen gépkocsira ép ített h iv atalo s zenélés fárad a lm a it. Szűcs L ajos job b n ak ítéli meg a helyzetet az ötvenes és h a tv a n a s évekénél. A zenekarok b ec sü letéért azonban — m o n d ja — sohasem le h et eleget küzdeni. R észint a szakm ai színvonal és a képzettség em elésével, részin t a fölösleges terh ek nek, időrabló szolgálatoknak a m eg ritk ításáv al. A m ásodik k érd é sre m in d k e tte n azt a tan ácso t ad já k a fiatalo k n ak , hogy szeres­ sek, am it csinálnak. É rezzék h iv a tásu k n ak , am it h iv a tásu k k én t v álaszto ttak , m ert ehhez éreztek hajlam o t. S m e rt m ások, akik v álasz tásu k at helyesnek ítélték, e rre ta r ­ to ttá k őket tehetségesnek. És ha m ár e rre a p ály ára k erü ltek , éppen fiatal k o ru k b an ne lu stálk o d jan ak . E kkor hozzák ki m agukból a b enn ü k rejlő m axim um ot. K ésőbb, ebből a m egszerzett többletből fognak tu d n i zenélni sokáig a tő lü k telhető legjobb színvonalon.

Horváth János: Erdei patak

69

Képzőművészet KOPKA JÁNOS:

Megyei őszi tárlat, '82* T isztelt Közönség I A m eghívó sz erin t im m á r 24. alkalom m al k e rü lt sor m egyénk képzőm űvészeti életén ek e jelen tő s esem ényére, az őszi tá rla t m egny itására. S aki m a ak á rcsa k rá p il­ la n t az itt k iá llíto tt m űvekre, nem csak azt á lla p íth a tja meg, hogy m en n y ire ro h an az idő, han em ta lá n elsősorban azt, hogy S zabolcs-S zatm ár életében m in d jelentősebb h ely et foglal el a képzőm űvészet. N em elsősorban a N yíregyházán, vagy a m egyében élő m űvészek, tehetséges am atő rök szám ának növekedése, hanem a k iá lllítás színvonala a d ja m eg a b á to r­ ságot ahhoz, hogy m eggyőződéssel m o n d jam : h az án k sok m ás telep ü lése — ta lá n csak a nagy m űvészeti m ű h ely ek et kivéve — is szívesen v á lla ln á m ag áén ak ezt a tá rlato t. N ekem m ind en k ép p en m eglepetés ez a m ostani b em utatkozás. M eglepetés a k iá l­ lítók k o ráb b a n m egszokott nevei m e lle tt az ú ja k é és m eglepetés a m ű faji sokszínű­ ség, az újszerűség, a m á r k ié rle lt so k fajta törekvés és kísérlet. S am i első ren d ű en fontos: a színvonal jelentős em elkedése. Nem ta rto m m agam képzőm űvészeti k ritik u sn a k , s gondolom , hogy e k iá llítá st is hozzáértő sz ak a v ato ttak elem zik, ran g so ro ljá k m ajd. Én csu p án a m űvészetet sze­ rető m ódján, ta lá n egy k icsit a felszabadulás u tá n i évek tá rla ta i ism eretéb en m ond­ h ato k m integy a nagyközönség k épviseletében vélem ényt. A n n ak a k orosztálynak a nevében, am ely egészen ifjú k é n t é rte meg az alföldi m ű h ely ek egy kisg y erm ek é­ nek, a nyíregyházi képzőm űvészeti szabad isk o lán ak a szü letését és felvirágzását, am ely Diószegi B alázs és B erki N án d o r értő és szerető keze nyom án te re m te tt itt n y íregyházi iskolát. M eggyőződéssel vallom , hogy a m ai term és h ajszálgyökerei is v alahol ezekben az időkben keresendők. S b á r az alap ító k ta n ítv á n y a i m á r kevesen éln ek és dolgoznak ugyan nálunk, m égis je len v an n ak , s nagy közük van ahhoz is, hogy a professzionalisták m ellé felnőnek a tanítvány o k , ak ik közül n éh án y an am atő r státu szban, de pro fi szinten m űv elik ezt a szakm át. M a itt széles m ű faji sk á lá t v o n u lta tn a k fel a S zabolcsban élő és alkotó képzőm ű­ vészek. Egyedi és sokszorosított g rafik át, érm et, fig u rális és té rp la sz tik á t és m in d szélesebb az an y agfelhasználás k öre is, am elyben m eg jelen t p éld áu l az itt eddig is­ m e re tle n üveg. K épzőm űvészeti életünk m ai bem utatk o zása a z é rt is jelen tő s esem ény, m e rt a k o ráb b a n itt élőkre m egterm ékenyítő m ódon h a to tta k az ú jo n n a n érkezők, mi'nt ahogy m inden bizonnyal rá ju k is h a t az itte n i em b er és táj. Jó ték o n y és üdítő, m eg• E lh a n g z o tt 1982. o k t. 15-én, N y íre g y h á z á n .

70

term ék en yítő h atássa l já rt, hogy m űvészeink közül az elm ú lt évek során sokan k ite ­ k in th e tte k a k ö rü lö ttü n k levő szűkebb és tágabb világ ra. J á rta k és alk o tta k h azánk és a szom szédos szacialista országok m űvésztelepein. Egyre nő azoknak a m agyar és külhoni képzőm űvészeknek a szám a is, a k ik a legutóbbi m á sfél-k ét évtized a la tt N yíregyházán, vagy S zabolcs-S zatm ár m ás helységében k ap tak lehetőséget az a l­ k otásra. M ielőtt v alaki azt m ondaná, hogy nincs külön szabolcsi m űvészet — így képző­ m űvészet sem —, h ad d tegyem gyorsan hozzá: term észetesen nincs. A legutóbbi idők­ b en b ek övetkezett frissü lés és pezsgés éppen a m o n d at igazságát tá m a sz tja alá. D i­ cséretes, hogy a Szabolcsban dolgozó m űvészek m u n k á ja az egyetem es m ag y ar k é p ­ zőm űvészet szerves részévé válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy szerencsére lerö v id ü lt a távolság S zabolcs-Szat­ m ár és a főváros, m egyénk és az ország m ás településén levő alkotóm űhely k iállítási csarnokai között is. K épzőm űvészeink budapesti és vidéki bem u tatk o zásai, növekvő részvételük K elet és N yugat több rep rez en ta tív k iá llításá n , az itt k észü lt alkotások sikere rangos hazai és nem zetközi pályázatokon m ind b izo n y ítják , hogy a ta lá n még m indig nehezebb körülm ények között is erő teljes fejlődésnek vagyunk tanúi. B eérn ek lassan azok a m egyei erőfeszítések, am elyek m indig is szűkös anyagi lehetőségeink ellenére oly sok eredm ényeket hoztak a k u ltú ra , b en n e a k épzőm ű­ vészetek fejlesztésében, segítették a m űvelődés m éltó h a jlé k a in a k felépülését, a m ű ­ vészek letelepedését és o tth o n ra találását. De h o zz ájáru lta k ahhoz is, hogy m űvész legyen az am atőrből, s hogy rajzpedagógusaink is jelen ték en y en b ekapcsolódhassa­ n ak a képzőm űvészeti elet vérkeringésébe.

Berecz A ndrás: Szigliget

71

Bcnyi Á rpád: A lkony a víz fölött Szólni kell az őszi tá rla to k o n m ost először jelen tk ező fotókról. A zért is, m ert v ita előzte m eg: v an -e itt és m ost helyük, létjogosultságuk. Ügy vélem , azok gondol­ k o d tak helyesen, a k ik az együttes részvétel m e lle tt d ö n töttek. H iszen a fotó együtt v an a vizuális m űvészetekkel, az t nem leh et közülük k irek eszten i. K ülönösképpen ak k o r 'nem, h a olyan m üveket produkál, m in t Gól L u d m illa poétikus kollázsai, vagy C sutkái C saba tech n ik ailag k itű n ő csendélete. Sok m in d en rő l leh etn e és k ellen e még szólni ez alk alom m al, am ire egy m egnyitó m á r csak időbeni k o rlátái m ia tt sem vállalkozhat. E h ely ett csak annyit, hogy m egyei képzőm űvészetünk az idei őszön jól vizsgázott, s a legjobb úton h alad fő re n d e lte té ­ se: az ízlésre nevelés, a szép, a helyes, az igazi érté k ek m egism erése és m egszeret­ tetése ú tján . Közös öröm ünk, hogy ezáltal betölti 'nélkülözhetetlen és m ással nem pótolható szerepét. K ívánom , hogy sik e rü ljen e k az alkotók közös és egyéni törekvései, hogy m ód nyíljék an n a k a nem es gondolatnak a k iteljesed ésére is, am ely egy új szabolcsi vizuális m űhely lé treh o zását eredm ényezi — egyenes fo ly ta tása k én t a felszab ad u lás u tá n i szab adiskolának —, s am elynek szintén a vizuális k u ltú rá n k lá tja a hasznát. E zekkel a gondolatokkal köszöntőm a tá rla t első résztvevőit, m eg n y itv a a k iá l­ lítást.

72

ANTAL ISTVÁN:

Új szín a szabolcsi „palettán" Tilless Béla Az égbe k ap aszk o d ik a lépcső, aztán a p adlás m indenből k iá b rá n d ító pőresége, p o ra fogad, így az tá n m egkönnyebbülés beesni a m űterem be. Pedig a költözkö­ dés u tá n még itt sincs „átg o n d o lt” rend. Nem is volt rá idő. Az idei ősz k iá llítá ­ sai között egy országos b em u tató n és egy önálló k iá llításo n ta lálk o zh a ttu n k Tilless B éla alk o tásaiv al. Az ő m u n k á i­ val kezdődött a képzőm űvészeti v ilá g ­ hét, s ez a b em u tató ism erkedés v o lt N yíregyházának is. T illess B éla u gyanis húsz esztendei d eb recen i m u n k álk o d ás u tá n „tele p ed e tt á t ” N y íregyházára. A kérdés adott, m égis n éh á n y szót e jte ­ nün k kell az első benyom ásokról, a lá ­ togató, az ism erk ed ő em b er első élm é­ nyeiről. Tudom , a szem élyes külsőségek nem m ércéi a m űvészi m u n k án ak . Mégis, T il­ less B éla h an g sú ly o zo ttan köznapi és póztalan, „m űvészi” a llű rö k et k erü lő a l­ kata, kö rnyezete jelzi érdeklődését, m ű ­ vészi ú tjá t. A k é t kulcsszó ebben a v i­ lág b an : av an tg ard e és k o n stru k tiv iz­ m us . . . — Igen, valóban szokták rá n k m ondani, alk o tó tá rsa im ra is, hogy av a n tg a rd isták vagyunk. H a úgy fordítom , hogy élgárdisták, ak k o r vállalom is ezt a jelzőt, így ro ­ konszenves. De ug y an ak k o r kicsit m últidézőnek tarto m a fogalm at, hiszen ez a sok­ rétű m ozgalom m á r történelm i, m űvészettö rtén eti k ateg ó riáv á vált, m ag y aru l b efe­ jezett ténynek tekinthető. De h a azt tartom , hogy a m űvészetnek m indig voltak a v a n t­ gardistái, akik m ozgást, válto zást hoztak — fejlő d ést nem m e re k m o n d an i —, ak k o r ez a jelző ism ét csak elfogadható. A szocialista rea lizm u sn ak k ik iá lto tt sem atizm us idején, a „m in ta fe stm é n y ek ” k o ráb an és még egy ideig u tá n a is kiátk o zásn ak szám ított, h a v alak ire ezt m o n d ták .

73

A k onstru k tiv izm u ssal ugyanez a gondom . S zim patik u s nekem m in t m űvészeti m oz­ galom, de ez szintén m ú lt m ár. T ö rtén elm i kategória. Ez a m űvészeti m ozgalom szo­ rosan kötődött az orosz forradalom hoz, m ásrészt pedig ahhoz a századforduló u tán i népszerű gondolathoz, hogy a tech n ik ai civilizáció m e g v áltja az em beriséget. Azóta, a század húszas évei óta ezek a dolgok m egváltoztak. A sztálin izm u s nem tű rte el az orosz k o n stru k tiv istá k at, ak ik egyébként m essze a leg jo b b ak vo ltak az egész m űvészeti m ozgalom ban. M ásrészt, m a m á r jól tu d ju k , hogy a te ch n ik a n em a m in dent m egváltó istenség, sőt ellenség is lehet. N éhány nevet azért em lítsü n k meg az oroszok közül, a k ik legtöbben a tá rsa d a l­ mi fo rradalom elkötelezettjei is voltak. Ehhez a szellem i körhöz ta rto z o tt M ajakovsz­ kij, Rodcsenko, T atlin, M alevics . . .

T illess Béla: Függő plasztika X. — M alevics volt egyébként a legelm életibb. 0 m á r a h u szad ik század je lren d sz e­ rét k u ta tta . P ersze ez a vizuális jelren d sz er m ég igen távol van, hiszen ahhoz még bizonyos letisztultság kell, az inform ációk egy részének m egállapodottsága. Európa fel is fedezte ezeket a m űvészeket. N éhány éve B erlin b en volt egy m o n strek iállítás a húszas évek m űvészetéről, itt kétségtelenül a legjelentősebbek az orosz k o n stru k ­ tiv isták voltak. Több évtizedes gyűjtő m u n k a eredm énye volt ez a bem utató. A re n ­ dezők és E urópa is rá é b re d t a rra , hogy am it ezek az em berek csin áltak , az re n d k í­ vül fontos a tá rsa d alo m szám ára.

74

M ivel ö n t és az Ö nhöz h asonlókat — m égis jobb h íjá n — k o n stru k tiv istá k n a k h ívják, jogosnak tű n ik a kérdés, hogy mi a k o n stru k tiv izm u s m ai a k tu a litá sa ? — A m űvész — legalábbis vélem ényem sz erin t — nem rezonőr. A ktív ta g ja a tá r ­ sadalom nak, a la k ító ja an n ak . A tizenkilencedik században, de még a lukácsi eszté­ tik áb an is, a m űvész csak egy postfestum figura, egy rezonőr, aki így vagy úgy reag ál a tá rsad alo m jelenségeire. Ezt a m a g a ta rtá st én m á r akkor sem ta rto tta m elfo g ad h a­ tónak, m ikor még az alkotáshoz nem sok közöm volt.

T illess B éla: S pirál IV. (1978)

75

V an ennek m ag y ar v o n u la ta i s . . . — Igen, a K assákéké. Azoké, ak ik az első v ilág h áb o rú körül, de főleg u tá n a je ­ lentkeztek, szin k ro n b an az európai törekvésekkel. Nos, itt v an a dolog lényege. A tá r ­ sad alm i a k tiv itá s az, a m it m a k o n stru k tiv izm u sn ak hiszek, a m it a k á r a v a n tg á rd n a k is m ondhatok, hiszen ez fontos lesz h olnap is és fontos lesz a h u szo n k etted ik század­ ban is. Ez az, am i m in d en em b ern ek k u ty a kötelessége. ö n v alóban szerepet v állalt, nem csak m in t m űvész, h an e m m in t m űvészetszervező is. D ebrecenben egyetem i k ö rökben az Ö n neve ren d k ív ü l ism ert volt. — M ikor D ebrecenbe kerü ltem , egészen k o rá n k ia la k u lt a k apcsolatom az egye­ tem m el. Először képzőm űvész k ö rt v ezettem ott, m a jd m eg szü letett a galéria. S zeret­ tem volna egy egészen átfogó dolgot létrehozni, am i csak n éh án y év re sik erü lt. M ű­ k ö d ö tt egy szabadegyetem , egy v iz u alitásra épülő elm életi és g y ak o rlati tevékenység. M ivel ez az egy etem isták at érd e k elte és nem az egyetem ta n á ra it, vezetőit, így azt hiszem , tényleg ők tu d ta k in k á b b róla. A ztán szép csendesen e lh altak ezek a dolgok, m égpedig a tám o g atás h iá n y a m ia tt. L egutóbb — ép p en a k ö zelm ú ltb an — a g aléria h a lt m eg . . . Pedig m agam is em lékszem rá, ez a g aléria nagyon nívós k iá llításo k a t hozott. N em egyszer az országban először v á lla ltá k egy-egy alk o tó b em u tatásá t. A K assák-, a U o rlnyik-bem utató, a S chaár E rzsébet-, az A m erigo T o t-k iállítá s . . . — Mi a r r a vállalkoztunk, hogy o lyanokat á llítu n k ki, ak ik é rté k e t te re m te tte k , és nem a napi, p illan a tn y i d iv a to t csin álták . A nagyokból is azokat v álo g attu k , a k ik ­ nek m á r régen k lasszikusoknak k e lle tt volna lenni, de még föl sem fedezték igazán őket. V olt is értetlenség! A K assák -k iállítá st be a k a rtá k tiltan i, a B álin t E ndre-kiállítá s ellen is m eg tettek m in d en t. N em engedélyezték K o rn iss Dezső tá rla tá t, aztán m ire meg le h e te tt volna csinálni, m á r szervezési gondokon b u k tu n k meg. P edig ezeket a k iá llító k a t a legfelsőbb m űvészeti és k u ltu rá lis, de m ondhatom azt is, hogy a politikai vezetés is tám ogatta. M a m á r tényleg k lasszikusaink. — H át valóban, a középszer igyekezett belen y ú ln i ezekbe a szervezésekbe. Sze­ ren csére ez töb b n y ire nem sikerü lt. Az A m erigo T o t-tá rla t p éld áu l az egész várost felk a v arta . H árom hét a la tt tízezer em ber jö tt cl m eglátogatni a tá rlato t. N em is véletlen, hogy Tót a v áro sn ak hag y ta a Föld szem e cím ű szobrát, m íg az O livecrona K a rin th y t az egyetem nek ajándékozta. A zóta is o tt porosodik v alah o l a közm űvelő­ dési bizottság valam ely ik rak tá rá b a n . Eddig sok m in d en rő l szóltunk, de az ö n valódi m űvészi m u n k á járó l keveset. H onnan in d u lt végül is a pálya? — É n E gerben érettségiztem , m égpedig m ag án ú to n , m e rt utolsó gim názium i évem ben m á r csalá d fe n n ta rtó lettem . R áadásul, am i a k k o r nagyon r itk a volt, K as­ sákból érettségiztem , ö volt a m ag y ar tételem . V olt egy igen lelkes ta n á r ott, és ő kérdezte, hogy ism erem -e? M ondtam , hogy igen, és így ebből feleltem . A ztán hétszer ru g aszkodtam neki a főiskolának. A felvételim h atszo r sik e rü lt is, csak a családi körü lm ényeim erősen beleszóltak a sorsom ba. Az én családom is olyan volt, m in t az a bizonyos állato rv o si ló. Egyik n agyapám a p áp ai lo v ag ren d tag ja, a m ásik diósgyőri vasm unkás, sz trá jk szerv ezésért k irú g o tt em ber. A pám pedig h iv ataln o k . Ez együtt nem v olt v alam i jó ajánlólevél. Ügyhogy m u n k a m e lle tt csin áltam a képzőm űvésze­ tet. J á rta m rajz o ln i és közben belekóstoltam jó n éh án y szakm ába. V oltam többek között kőm űves, fotós, dolgoztam az építő ip arb an , já rta m m ég ép ítő ip ari tech n ik u m b a is, de m ielő tt befejeztem volna, fö lv ettek a K épzőm űvészeti A lap ta g ján a k . Úgyhogy végleg csak a m ű v észettel foglalkoztam . M ár k o rá b b a n a fia ta l m űvészek stú d ió ján ak le tte m tag ja, és így pályázatokon figyeltek föl a m u n k áim ra.

76

V égül is hogyan k e rü lt D ebrecenbe? — M int á lta lá b a n m in d en döntésem ben, itt is a csaladot, vagy leg aláb b is a n ő t kell keresni. Ügy látszik, hogy a tá rsa d alm i a k tiv itá s m e lle tt jól m egfér a családi passzivitás. Szóval, am ik o r m egnősültem , a k k o r m en tem D ebrecenbe. De végül is húsz év ta p a sz ta la ta u tá n a z t kell m ondanom , hogy nem k ap tam elegendő m u n k át. E zért jö ttem el. Ügy hiszem , sokkal több lehetőség v an bennem . N em v o lt szükség a képességeim re. T eljesen véletlen ü l k e rü lt a kezem be a N yíregyházi V árosi T anács pályázata, és ez hozott ide. M egm utattam a dolgaim at és m egkérdeztem , hogy egy ilyen em b ert tu d n á n a k -e itt hasznosítani. H allottam a város h irte le n fejlődéséről, n y itottságáról. B íztam benne, hogy ez m u n k á t ta rto g a t szám om ra. Egy kérd és m a ra d t h á tra . Az egész m agyar m űvészeti életb en hol az ö n helye, hiszen dolgoznak m a Önhöz hasonló, Ö nnel ro k o n n ak tű n ő alkotók. H encze T am ás, Bak Im re, D eim Pál, Csiky T ibor . , . — Szellem i rokonság ez, de szem élyesen is ism erem őket. P ersze m in d en k i m ást csinál, nem ism ételjük egym ást, nem stilisztik ai rokonság ez. In k áb b hasonló m ag a­ ta rtásfo rm a. Közös, hogy a szem élyiség, az alkotó szem élyisége nincs előtérben, és közös az aláz at a m un k áv al, az anyaggal szem ben. Közös az, hogy az em ber tu d ja , hogy szükség v an a m u n k á jára, tu d ja , m it kell tennie. E g y fajta szolgálat ez, a közös­ ség szolgálata. T illess Béla tá rla tá n valódi közösségi m űveket, terv ek et lá th a ttu n k , ahol a m ű ­ alk o tás nem utólag beleálm odott, a p p lik ált térelem a környezetbe, ahol az anyag és a funkció a gondolattal egy kerek egész.

Vincze Sándor: Várudvar

77

Hagyomány GYURICSKU KÁLMÁN:

Bessenyei György síremlékének avatására* TISZTELT EMLÉKÜLÉS! A S zabolcs-Szatm ár m egyei és N yíregyházi V árosi T anács nev éb en üdvözlöm az ország szám os, S zabolcs-Szatm ár m egye és N yíregyháza város p á rt-, állam i és tá rs a ­ dalm i szerveinek jelenlévő vezetőit, a m egyei és városi Bessenyei n ev ét viselő in téz­ m ények képviselőit, és köszöntök m inden jelenlévőt, aki azért jö tt m a ide, Bessenyei György sírjához, hogy résztvevője és ta n ú ja legyen a város k u ltú rtö rté n e te jelentős esem ényének: a B essenyei-sírem lék ünnepélyes felav atásán ak . E m lékezzünk te h á t együtt a rra a szabolcsi földön sz ü letett nagy bölcsész-költőre, filozófus íróra, a m agyar felvilágosodás iro d alm án a k m eg in d ító jára, a k in e k ham vai 1940 óta itt, e földön, a N yíregyháza város á lta l ad o tt díszsírhelyen nyugosznak. S ak in ek szellem e — vagyis ahogy ő h itt e :a testéből kiszálló m eleg — 1811 óta m ele­ gíti, se rk e n ti és in sp irá lja h az áján a k és szülőm egyéjének m in d en : a tud o m án y , a k u l­ tú ra és a közm űvelődés — Bessenyei szav aiv al — a „közjó" ügyét, a közösség érd e k eit fontosnak ta rtó polgárát arra , hogy felvilágosult h u m a n ista k é n t é lje n és dolgozzon népe boldogulásáért. Az e sírb a n nyugvó Bessenyei m inden írásáv al, egész életév el a r r a m u ta to tt p él­ dát, hogy a felism ert progresszív eszm éket, — az ő k o rá b a n te h á t az euró p ai felv ilá­ gosodás eszm éit — úgy kell elfogadni és á tp lá n tá ln i m ag y ar földbe, hogy n á lu n k is elősegítse a tudo m án y és a k u ltú ra fejlődését; vagyis úgy k ell eu ró p a iv á v álnunk, hogy egyre inkább m agyarok lehessünk. A m ikor Bessenyei az angol és fra n c ia filozófusoktól m e g tan u lta p éld áu l a to le­ ran cia elvét, attól kezdve szám ára ez az elv nem ö nm agában és n em nyugat-eu ró p ai környezetben, hanem kifejezetten a m ag y ar földön, a 18. századvégi m ég feudális kö­ rülm ények között élő M agyarországon v á lt érvényessé. K o rtársait, a k o rab eli m ag y ar­ ságot k ív á n ta felszabadítani a világi és egyházi h atalm asság o k önkényeskedései alól, s az egész m agyar nép részére — b eleértve a jobbágyokat is — k ív án ta érvényesíteni a to leran cia elveit. E zért harco lt — ágensként — Bécsben, M ária T erézia u d v ará n ál az elnyom ott m ag y ar v allási kisebbség érd ek eiért, hogy azok h itü k et, m eggyőződésüket — em beri m éltóságukat m e g ta rtv a — szabadon, egyenrangú állam p o lg árk én t gyako­ rolhassák, s ne legyenek k itév e ellenfeleik erőszakos tú lk a p ásain a k . S ez ért küzdött itth o n is, a b ih a ri m egyegyüléseken, hogy az elny o m o tt jobb ág y o k at legalább em * E lh a n g z o tt 19P.2, ölet. 25-én N y íre g y h á z á n , az író új s ír e m lé k é n e k a v a tá s á n .

78

berszam ba vegyék urai, ne san y arg assák és ne u tá ljá k , hanem b en n ü k a nem zet tényleges anyagi fe n n ta rtó erejét, a nem zet anyanyelvének őrzőit lássák. Bessenyei szem élyes p éld át m u ta to tt a rra , hogy a m odern eszm éket csak a mai k ö rülm ényeinkhez alkalm azva érdem es befogadni. Ahogy az ő írásain is — még h a tém áit ad o tt esetben külföldi szerzőktől vette is á t —, m in d ig m eglátszott az 5 a la ­ kító -fo rm áló keze, érződött ra jtu k a T isz a-p arti füzek illata, a „m agyar A lföld zam ata.” A korszerűségre való törekvés m e lle tt m e g tan u lh attu k Bessenyeitől a m in d e n ­ kori újrakezdés erényét és képességét is. 64 életév e során nem egyszer k e rü lt v ert helyzetbe, em beri-m űvészi válságba. Sokszor volt v itá ja erőszakos ariszto k raták k al, fan atik u s egyházi vezetőkkel és elfogult cenzorokkal is. A Szabolcsból in d u lt ifjú n a k azonban m inden esetben volt e re je : le lk ic re je és szellem i energiája, hogy m egújuljon, s — ahogy a nagy T erm észet — ú jrak e zd je dolgát: a közboldogság tem p lo m án ak a la ­ pozását. Bessenyei ugyanis meg volt győződve arról, hogy m in d en sorával, m inden tettév el a m agyar tu d o m án y t és k u ltú rá t építi, s ezzel n em zetét a kor h aladó szellem i szin tjére em eli. Az érte lem keresése író já n ak em beri m a g ata rtásá t, m űvészi erényeit, a m agyar irodalom ban betö ltö tt szerepének jelentőségét m ég sokáig le h etn e sorolni. Ezek rész­ letezésére nyilván sor kerü l m a délután, a Bessenyei nevét viselő főiskolán re n d e ­ zendő tudom ányos ülésszakon. Ügy vélem , hogy ez a helyi rend ezv én y is egyik jele an n a k , hogy v áro su n k nem csak Bessenyei testének adott nyugvóhelyet, de szellem i örökségét is v állalta, hiszen a m últ század végén a Bessenyei nevével induló k u ltú regyesület: a Bessenyei K ör m egalakulása, m a jd Bessenyei köztéri szo b rán ak felá llí­ tá sa óta, a tiszaberceli szülőház em lék táb láv al való m egjelölésén, Bessenyei egyes m űveinek k iadásán, ró la szóló ta n u lm án y o k m egjelentetésén, és a hagyom ányőrzés

79

szám os m ás esem ényén át egészen a m ai sírem lék -felav atásig és tudom ányos ü lés­ szakig a m egyében és N yíregyháza váro sáb an folyam atos és egyre ta rta lm a sa b b B es­ senyei szellem i hag y aték án ak ápolása. A kövek tovább élnek, m in t az em berek. Á lljon itt te h á t ez a sírem lék — a su ttó l m á rv á n y b a álm odott m űvészi kom pozíció, R átonyi József M unkácsy-dijas szo b rász­ m űvész m ű a lk o tá sa — s hirdesse, hogy a 20. századi szocializm usában élő utódok nem feled ték a m egye nagy íia n a k eszm éit, n ag y ra é rté k e lik iro d alm i tevékenységét, s igyekeznek az értelem fényénél, a józan ész ú tja in elkötelezetten dolgozni a közjó ügyéért, hogy szocializm ust építő h az an k a tu d o m án y és a m űvészetek áp o lása révén is hasznos és érté k es ta g ja legyen az em beriség nagy család ján ak . E gondolatok jegyében — tisztem n ek m egfelelően — felav ato m és átad o m a B essenyei-sírem léket h azánk az irodalom és a közm űvelődés ügye irá n t érdeklődő nagyközönségének, a n ev ét viselő intézm ények ta g jain ak , s közv etlen ü l N yíregyháza város lakóinak. ő riz z ü k Bessenyei sírjá t és szellem ét értelem m el és kegyelettel!

Valkovits Zoltán: Csendélet körtékkel

80

OROSZ MIKLÓS—GYÖRFI ANTAL:

A Nyírbátori Növényolaj gyár iparági múzeuma G y áru n k b an m á r több m in t tíz éve m űködött egy g y ártö rté n eti m úzeum , am ely a N y írb áto ri N övényolajgyár több m in t százhúsz éves tö rté n e té t m u ta tta be, részben írásos dokum entum ok, részben tárgyi em lékek alap já n . K edvező k ö rü lm én y volt, hogy egy gy ári rek o n stru k ció v al kapcsolatos építkezés so rán elő k erü lt a g y ár ere d eti — m árv án y b ól készült — alapköve. Az egy helyiség az ízléses és bő tárgyi em lékekkel és d o k um entum okkal rendelkező gyűjtem ény szám ára h am aro san szűknek bizo­ nyult. A 42/1977. MÉM—ÉVM—KM szám ú ren d e let a d ta az in d íték o t, hogy az egész ip a rá g ra terjedő, tö b b helyiségből álló, a növ én y o lajip ar tárg y i em lék eit b em u tató k iá llítá st hozzunk létre. Az ip a rá g vezetői tá m o g atták igyek ezetü n k et és így 1980. ok­ tó b er 28-án m e g n y ith a ttu k a háro m részből álló, az ip a rá g fejlő d ését bem u tató , je le n ­ tős tárg y i em lékeket ta rtalm a zó g y űjtem ényünket, v a la m in t — a m á r szívünkhöz n ő tt — k ib ő v ített g y ártö rté n eti k iá llításu n k a t. Az an yaggyűjtés so rán lelkes tám o g ató k ra ta lá ltu n k , ak ik seg ítettek fe lk u ta tn i az egyes o la jg y árak ilyen irán y ú em lékeit, érték eit, doku m en tu m ait. Az ip a rá g h a t g yá­ ra és k u tató in tézete, v a la m in t az ip a rá g vezetői érdeklődéssel k ísé rté k m u n k á n k a t és szívesen bocsátották rendelkezésünkre a b irto k u k b an lévő m úzeális é rté k ű anyagot. K iállítá su n k b an külö n -k ü lö n helyet bizto síto ttu n k a jelen leg m űködő h a t nö­ v én y o lajg yár te rm ék ein ek és így jól érzékelhető a fejlődés fo ly am ata, a te rm e lt g y á rt­ m ányok m inősége, h aszn á lati értéke. A m uzeális é rté k ű gépek m e lle tt lá th ató k a m u n k afolyam atokhoz szükséges — nagy fizikai erőkifejtést, nehéz te sti m u n k á t igény­ lő — régi m unkaeszközök. Szám os tab ló n m u ta tju k be az ip a r fejlődését, a fontosabb esem ényeket, v a la m in t a jelen tő s fejlődési szakaszokat. A k iá llítási ép ü let első, n a ­ gyobbik részében helyeztük el a n övényolaj-sajtolás kisüzem i gépeit, m égpedig te lje s gépi állom ánnyal, h iá n y talan u l. Az ép ü let m ásodik részében a gyertya, a szappan és egyéb m osószerek gyártási em lékeit, gépeit, berendezéseit m u ta tju k be. A h a rm a d ik szekcióba te le p íte ttü k a m á r m eglévő g y ártö rté n eti k iá llításu n k a t, m ely et nem k ív á n ­ tu n k m egbontani, m e rt an n a k g y ártö rté n eti jelleg ét to v á b b ra is m egőriztük. Az összegyűjtött és k iá llíto tt ip arág i em lékek, gépi b erendezések nagyobb súlylyal k ép v iselik a növényolaj-sajto lást, így enn ek m egfelelően nagy sú ly t hely eztü n k a rra , hogy ez a m u n k a fo ly am a t jó l szem léltethető legyen és m u tassa b e a régi o la j­ ütés tech n o ló g iáját és gépi berendezéseit. Ism ert dolog, hogy a növényi olajok k in y e­ rése, a g y erty ag y ártás és a szappanfőzés a legősibb ip aro k közé tarto zik . M ár a leg­ ősibb írások is m egem lékeznek az olajosm agvak term esztéséről, növényi olajok elő­ állításáró l és különböző célú felhasználásáról. (Élelm iszer, égőolaj, cserzőanyag stb.). A n n ak ellenére, hogy a növényi o la ja t régen ism eri az em beriség, m égis az o laj-

81

kinyerés technológiája nagyon lassan fejlődött. A X IX . század első évtizedéig ősi mó­ don állíto tták elő a növényolajokat, m égpedig ékes-, em elős- vagy orsóssajtolóval. Az olajk inyerés ezen form ái igen m unkaigényesek és gazdaságtalanok voltak. Az olajos­ m agból az olaj nagyon kis részét tu d tá k kisajtolni. Ezen ősi m ódszerek alk alm azá­ sán ál az olajosm agvakat először m eg tisztíto tták a h éjazatátó l, m a jd k iv á jt kőbe he­ lyezve fa- vagy kőbunkóval péppé zúzták. Az így n y e rt olajos p ép et kissé felm elegí­ tették és k ét nyom ólem ez közé helyezve — len- vagy lószőrkendőbe csom agolva — k isajtolták. Az így n y ert olaj csak kis része v olt a m ag b an lévő o lajn ak . Jelen tő s ré­ sze ezzel a m ódszerrel nem v olt kinyerhető. B á r óriási előnye v o lt en n ek a hidegen sa jto lt olaj előállításának, hogy a növényi o lajokban lévő, zsírb a n oldódó vitam inok károsodás nélkül m egm aradtak.

A növényolajgyárak term ékeinek k iá llítása v itrin ek b en

A k in y e rt olaj szennyezett volt. A szennyeződés eltáv o lításán ak legegyszerűbb m ódja volt az ülepítés, vagy pedig az o la ja t lenből k észü lt k en d ő n átszű rték és az­ u tán tá ro lták . Ez v olt te h á t a növényolaj-előállítás legősibb fo rm ája. Az olajkinyerés te c h n ik á ja csak lassan fejlődött. A kézzel m ozgatott egyszerű ütő és sajtoló szerkezeteket kiszo ríto tták a m echanikus ú to n m ű k ö d tetett zúzdák és saj­ tolok. Ezekből az ütő és sajto ló szerkezetekből fejlő d tek k i az úgynevezett olajütők. Nagy fejlődést je le n te tt a m últ század elején a folyadéknyom ású — hidraulikus — sajtolok alkalm azása. A zú zdákat kiszo ríto tták a hengerszékek, am elyeken lehetővé v ált az ap ró olajosm agvak őrlése is.

82

M ár ekkor öt alap m ű v e le tet le h et m egkülönböztetni, am elyből a m ai m odern o lajg y ártás kifejlődött, technológiája k ia la k u lt: 1. a m ag tisztítása és hajalása, 2. ap rítás, őrlés, 3. m elegítés, pörkölés, 4. saj tolás, 5. ülepítés, szűrés. A folyadéknyom ású sajtolok lehetővé te tté k az olajk in y erés üzem i m egvalósí­ tását. A h id rau lik u s sa jto lá st tovább fejlesztették és k ia la k u lt a m ai m o d ern folya­ m atos m űködésű, csavarorsós, vagy m ás kifejezéssel a csigapréses sajto lás. A m ai m od ern nö vényolajgyárak m á r m in d csigasajtolással k o m b in á lt ex tra h á lá ssa l n y erik ki a m agból az olaj 99 százalékát. A k ite rm e lt olaj közel 80% -át csigapréses sa jto lá s­ sal, m íg kb. 19% -át e x tra h á lá ssa l — benzinnel tö rté n ő kioldással — n y erik ki. K iállítá su n k a kisüzem i o la jsa jto lá st k ív á n ja k ie m elten b em u tatn i, vagyis azt az o lajk in y erési form át, m elynek gépeit m a m á r csak m in t m úzeum i k iá llítá si tá rg y a k at lá th a tju k . Ezek a gépek jelentős ip a rá g i és ip a rtö rté n e ti em lékek, N agy ö röm ünkre sik e rü lt fe lk u ta tn i ezen te lje sen ép o lajütő berendezést, m elynek ere d eti állap o tb an való felá llításá t m egoldottuk. V együk so rra te h á t a k iá llíto tt o lajütő eredeti berendezéseit, ism e rk e d jü n k m eg ezek funkciójával. M egjegyezzük még, hogy ezek a kis olajütők álta lá b a n m alm ok m e lle tt telep ü ltek , m ert az őröltető közönség az őrlést, a ta k a rm á n y d a rá lá st és az o la jü té st szívesen v é­ gezte egyidőben. Így kevesebb időveszteséggel és szállítási költséggel o ld h a tta meg ezt az ünn epi szám ba m enő alk alm i feladatot. A „N yírb áto ri Ip arág i K iá llítá s”-o n is ta lálh ató egy ilyen régi típ u sú köves te rm én y d ará ló és árp ahántoló. Szólnunk kell arró l is. hogy az o lajütőbe a term elő egyszerre á lta lá b a n csak 1—2 zsák n ap ra fo rg ó t v itt k iü ttetn i, m ivel így állan d ó an friss olaj v o lt a h áz ta rtá sb a n . Az olajütőik á ltaláb a n term észetes v á m é rt dolgoztak, de mód volt rá, hogy az o lajü tést p én z ért is végezhessék. É rdekes még azt is m egjegyezni, hogy az o lajütőben az üzem elő berendezések anyaggal való e llá tá sá t m aga az ü tte tő végezte, m ivel az o la jsajto ló b an alk alm azo tt nem dolgozott. Ez term észetes is volt, m ivel az olajü tés k ifejezetten időszakos jellegű volt, á lta lá b a n 3—4 h ónapot üzem elt, alkalom szerűen, ahogy éppen a lakosság igé­ nyelte. A technológiai folyam at so rre n d je a következő: H ajalás. (K iállítva egy db. „H erz” típ u sú hajalógép.) Az o lajü tő b e b ev itt n apraforgóm agot először m eg h ajalták , vagyis a m agbélről el­ tá v o líto tták a m aghéj túlnyom ó részét. A bélm ag k e rü lt feldolgozásra, m íg a m a g h éj­ ja l a tüzip örkölőket fűtö tték . A hajaló g ép tő l m egkövetelték, hogy a m aghéj m inél nagyobb részét tá v o lítsa el a m agbélről, m e rt így a sajtolás u tá n k eletk e ze tt pogácsa ta k a rm á n y é rté k e nagyobb volt. A pogácsa m agas fe h é rje ta rta lm á n á l fogva értékes ta k arm án y volt. ő rlés. (K iállítva egy db egypárhengeres hengerszék.) A h éjátó l m egfosztott bélm agot a könnyebb sajto lás érd ek éb en hengerszéken m egőrölték. Ezzel az olajkilépési felü let m egsokszorozódott, pörkölése kön n y eb b é vált. A k iá llíto tt hengerszék érdekessége, hogy a h en g e rp ár m e g h a jtá sá ra h aszn á lt fogas­ kerék közül az egyikbe akácfából k ifa ra g o tt fogak v an n a k beerősítve. Ez a m egol­ dás a fogaskerekek z a jta la n üzem elését eredm ényezte. Gyúrás. (K iállítva egy db golyós gyúrőgép.) A hengerszékből le k e rü lt anyagot az úgynevezett m erítő v ék a segítségével kézi

83

erővel á tra k tá k a gyúró berendezésbe, am ely le h e te tt n y árfáb ó l k iv á jt teknő, vagy ahogyan a mi k iá llításu n k o n láth ató , „Golyós gyúró” berendezés. Ez nem más, m in t egy félgöm b alak ú öntöttvas edény, am elyben egy ten g ely re szerelt k a r vasgolyót mozgat, így a beöntött anyagot víz hozzáadása m ellett pépesíti, g y úrja. Pörkölés. (K iállítva 2 db kem encébe falazott pörkölőüst.) Az előbbi módon hom ogenizált anyagot ism ét faedénnyel (a vékával) á tra k tá k a tüzipörkölőkbe. Ez a berendezés ö ntöttvasból készü lt sík fen ek ű edény, m elyet üstszerűen, téglából ép ített tü zelő tér fölé helyeztek el. A pörkölőedényekben a k a v a ró ­ szerkezet b iztosítja azt, hogy a benne lévő m assza állan d ó a n m ozgásban legyen, egyenletesen érintkezzen a fű tö tt felülettel. A m elegítés h a tá sá ra a nedves anyagban a k eletkezett gőz a sejtek fe ltá rá sá t elősegíti és az o lajk in y erést — k ifo ly ást — m eg­ könnyíti. A pörkölőket a h ajalá s folyam án k eletk e ze tt m a g h éjjal fű tik , közvetlen alátüzeléssel. E zért nevezték el ezt pörkölő típ u st tűzpörkölőknek. A pörkölési id ő ta r­ tam 35—40 perc. A folyam tosabb préselés m ia tt k é t tűzpörkölő v an b eállítva. Így a k ét fontos m űvelet — a pörkölés és a sajtolás — között folyam atosabb k ap cso lat biz­ tosítható.

Szappangyártás, szappanfőző üst, darabolóasztal, szappanprés, mosópor kézi keverő Sajtolás. (K iállítva egy db „H erz” h id rau lik u s prés, szivattyúval.) A sajtolás elvégzéséhez három főbb gépegység szükséges. A h id rau lik u s prés, a h id rau lik u s szivattyú és a pogácsakinyom ó. A h id rau lik u s p rés a sa jto lá st p réskosár

84

segítségével végzi. A sa jto lá sra előkészített anyagot szin tén fa m erítő ed én y ek k el (vé­ kákkal) a p résk o sá rb a á tra k já k . Az á tra k á s úgy történ ik , hogy egy 10 m m vastag vaslem ezt a p résk o sá rb a behelyeznek, erre öntik fel az egy véka m ennyiségű pörkölt anyagot. M ajd ism ét egy préslem ez, u tá n a egy v ék a anyag következik. így a préselendő anyagot ezek a préslem ezek v álasz tjá k el egym ástól. A nnyi an y a­ got és préslem ezt ra k n a k be egy kosárba, am ennyivel a ko sár m egtelik. A tö ltö tt kosarat az u tá n a h id rau lik u s p rés alá helyezik. A h id rau lik u s szivattyú m ű ködtetése folytán — a p résb en k eletk e ze tt nyom ás h a tá sá ra — az olaj a présk o sár fu ra ta in folyni kezd. A préselés á lta lá b a n 35—40 p e r­ cig ta rt, m ia la tt az olaj sajto lással k in y e rh e tő része kifolyik. A préselési idő u tá n a nyom ást m egszüntetik és a pogácsanyom ó berendezés segítségével a k isa jto lt anyagot a présből kin y o m atják . Az így k iü ríte tt p résk o sa ra t ism ét előkészítik sa jto lá sra — m egtöltik ism ét p ö rkölt anyaggal — és a folyam at újbó l kezdődik. A préselés után k eletk ezett k ö rala k ú pogácsa m agas fe h é rje ta rta lm á n á l fogva k itű n ő a b ra k tak a rm án y . Ilyen préselés u tá n k eletk e ze tt pogácsákat is b e m u ta t a k iá llításu n k . A k in y e rt olaj ülepítés u tá n fogyasztható. Az olaj tisz títá sá ra o lajszű rő k et is a l ­ k alm aztak . E zt nevezték szűrőprésnek, m elynek k e re te ire lenvászon k en d ő k et helyez­ tek és ezen k ere sztü l — szivattyú nyom ásának segítségével — szű rték az olajat. L egtöbb olaj ütő m e lle tt d ará ló t is te lep ítettek , m elynek egy típ u sa k iá llításu n k o n is láth ató . É vszázadokon á t voltak az ilyen m alom köves darálók, a vízim alm ok, szél­ m alm ok és még régebben a szárazm alm ok ősi, őrlő berendezései. A k ö v esdaráló m ellett helyeztük el a kisüzem i á rp a k ása g y ártó berendezést, am ely az á rp a h é já t le k o p tatta és a rizs p ó tlá sá ra felh aszn álh ató árpagyöngyöt k é­ szített. A fentebb felsorolt berendezések n éh án y éve még üzem eltek és m a is üzem ­ képesek. K iállítá su k m eghajtó m o to rral, laposszíj m e g h ajtású közlőm űvel, szíjazatokk al felszerelve úgy tö rté n t meg, ahogyan azok an n a k id e jén üzem ben voltak. Az ip arági m úzeum m ásodik részében helyeztük el a g y erty ag y ártás és sz ap p a n ­ főzés c é ljá ra h aszn ált berendezéseket. A k iá llíto tt gyertyaöntőgépet te lje s üzem képes állap o tb an á llíto ttu k ki, am ely p ara ffin b ó l k észített gy erty a elő állítá sára alkalm as. G y erty át az onban nem csak öntőgépen tu d ta k előállítani, hanem m á rto g alá ssal és h ú ­ zással is. M a m á r csak to rtag y erty a elő állítá sára h asználu n k gyertyahúzógépet. M anapság álta lá b a n csak gyertyaöntőgépeken k észítjü k a g y erty á k at, m elynek esztétik ai és gazdasági okai v annak. A gyertya n ap ja in k b a n nem csak világ ítási e s z ­ köz, h an e m a m odern lakás díszítésére is haszn álják . A díszgyertya k u ltu sza az u tó b ­ bi evekben nagyon e lte rje d t és m in t olcsó, de m égis szép és hasznos tá rg y díszíti a la ­ kásokat. G y ű jtem én y ü n k b en k iá llíto ttu n k különféle díszgyertyák elő állítá sára h asz­ n á lt ön tő form ákat, m elyekkel a g y erty a fa jtá k változatos alak b an és színekben készül­ tek. U gyancsak b e m u ta tju k a gyerty ag y ártás fejlődési szakaszait. E bben a m ásodik részben helyeztük el a szap p an g y ártással kapcsolatos tárgyi em lék ein k et is. H az án k b a n a szappanfőzés régi időktől fogva h á z iip a ri jellegű volt. Ism eretein k szerin t a X V I. század elején a D ebrecenben m űködő szappanfőzők a v á ­ rosi hatóságtól szappanfőző céh a la p ítá sá ra k é rte k engedélyt. A k iá llíto tt tárg y ak között szerepel egy szegecselt szappanfőzőüst, szappan tá b lásító k eretek , szap p an ­ vágóasztal, szappanprés. A szap panpréshez ta rto z n a k a szappanbélyegzők, m elyek­ kel a p résbe befogva a sz appanokra á b rá k a t és felira to k a t nyom tak. Az ország egyes részein — elvetve, h áz ak n á l — m ég m a is főznek szapp an t, m égpedig h u llad ék z s í­ rokból. G y áru n k b an k o ráb b a n g y árto ttu n k olyan „FA L U ” szappaníőzőszert, m ellyel a h ázn ál felgyűlt zsiradékból elég jó m inőségű szap p an o k at k észítettek . A m ai szap ­ p an g y á rtás m á r m odern gépeken, folyam atos eljárással, csom agológépekkel egybe­ ép ítve tö rté n ik . N agym éretű k ép ek en m u ta tu n k be ilyen szappanfőző au to m ata gépe-

85

k ét és term észetesen b e m u ta tju k ezen k o rszerű gépeken készült, kiv áló m inőségű „AM O” szappanokat. A tisztítószerek fejlődésében döntő fo rd u la t k ö v etk ezett be a p o rala k ú és folyé­ kony m osószerek bevezetésével. Ezen m osószerekből is á llítu n k k i régebbi és ú ja b b term ékeket, ezzel a fejlődés fo lyam atosságát m egszakítás n élk ü l k ív á n ju k ism ertetn i. A m a g y á rto tt m osószereket — g y árak szerin ti cso p o rto sításb an — nyolc üvegezett v itrin b e n á llíto ttu k ki, m elyekben elhelyeztünk m ég különböző rek lám o k at, csom a­ golóanyagokat, cím kéket és fényképeket. A k iá llítás h arm a d ik szekciójába helyeztük el a N y írb áto ri N övényolaj gyár g y á r­ tö rté n eti em lékeit, 26 v itrin b e n és tablókon. Ezen v itrin e k b e n a g y á rtö rté n e t m in d e n szak aszáró l szerepelnek em lékek, 1855-től kezdődően egészen n apjainkig. Szerencsés v életlen volt, hogy 1962-ben — az egyik üzem i épület b ontása közben — az építők m e g találták a g y ár alap k ö v ét, m ely re a következő szöveg v an vésve: „ E rb a u t im J a h re 1855 von Ed. M andl.” N em k é se tt te ­ h á t az elhatáro zás sem, hogy m eg alap ítsu k a g y ártö rté n eti m úzeum ot. E zután sorra k ap ta a gyár vezetősége az an y ag o k at az idős n y u g d íjas „B ónisták”-tól, a v áro si la ­ kosoktól, sőt m agától az alapító család még életben lévő egyetlen tag játó l is. Az alapkő b em u tatásá v al k ezdjük el a g y á rtö rté n e ti k iá llításu n k a t. E lő k erü lt még egy m á rv á n y táb la is, m elyet m ég az a la p ító k észíttete tt. Ezt a m úzeum északi falá ra helyeztük el. K orabeli fényképekről m egállap íto ttu k , hogy ez ered etileg is itt volt, tö lgyfakeretben elhelyezve. A m úzeu m b an ered etib en ta lá lh a tó meg az a díszpolgári oklevél, m elyet a gy áralap ító M andel E de 1893-ban k a p o tt a „N Y ÍR-BÁ TO R” m e­ zőváros képviselőtestületétől. É rdekes dokum entum ok m a ra d ta k fen n a T an ácsk ö ztársaság idejéből. Ily en a vag yontárgyak kö ztu lajd o n b a v ételé t rögzítő leltár. A gyártelep m ezőgazdasági te rm ék ek e t előállító és feldolgozó v állalkozás volt. E nnek m egfelelően üzem elt a g y ártelep en olajgyár, szeszgyár, m alom , kenyérgyár. A vállalkozó szívesen te rm e lt profilidegen á r u t is. így m ű k ö d ö tt a g y ártelep en tégla­ g y ár is, sőt általu k sz ab a d alm a ztato tt ek etalig át is g y árto ttak . A m in d in k áb b fejlődő te ch n ik a k én y sze rítette a g y ár tu la jd o n o sa it fejletteb b g y ártási m ódok bevezetésére. így jö tt lé tre a g y á ra t villam os en erg iáv al ellátó e rő ­ telep. Ezen erő telep 1905-től 1955-ig üzem elt. K orabeli k ép ek m a ra d ta k fenn arról, hogy az en e rg iát 2 db gőzgép és 2 db D iesel-m otor szo lg áltatta. V illanyszám lák bizo­ n y ítják , hogy a v áro st is e llá ttá k villam os energiáv al. A g yártelep m ezőgazdasági term elése is jelen tő s volt. Több ezer k át. hold b érle­ m ényt is kezeltek. Kb. 200 kát. hold szőlő-, alm a-, szilva-, k ö rte-, m eggy-, e p e rü lte t­ vény te rü lt el a gy ár közvetlen szom szédságában, m ely et még m a is „ B Ó N I ” szőlő­ nek nevez a lakosság. A két v ilágháború időszakában a szeszgyártás erősödött meg a gyártelepen, m i­ u tá n a g yár hadiszállító volt. E red eti üvegekben és cím kékkel lá th a tó k a g yár rum és likőrterm ékei, a k özism erten h íres „B óni” m á rk á jú italok. I tt v a n elhelyezve egy 57,5 literes szépen farag o tt tölgyfahordó is, m elyre a g yár cím erét farag ták . A felszabadulás u tá n i idő k et is sok em lék ö rö k íti meg. A g y árte lep e t 1948-ban állam osították. M egőriztük az első m unkásigazgató kinevezési o k m á n y át is. A g yár­ telep legnagyobb üzem e az o lajg y ár volt. T udato s p ro filren d ezés so rán elértü k azt, hogy fokozatosan á tv e ttü k az egész telep et és ez u tá n m á r csak sa já t p ro filu n k b a ta r ­ tozó üzem eket te le p íte ttü n k helyükre. így te le p ü lt le 1960-ban a g yártyagyár, m a j d a m osószergyártás egy része. T erm észetesen k iá llításu n k o n lá th a tó k az ak k o r g y ár­ to tt m osószerek. íg y a m a m á r ism eretlen „F A L U ” szappanfőzőszer, a „K IN CS” áz­ tató por, „R Á D IÓ N ” mosópor.

86

Üveg a la tt v an n a k k iá llítv a a gy ár fejlődését dokum en táló okm ányok, Iratok, k o ­ rab eli és jelenlegi helyszínrajzok. A folyosón a nag y m éretű színes g rafikonok m u ­ ta tjá k a gyári term ék ek százalékos fejlődését, az értékesítés, a létszám és az egy főre ju tó term elési érté k alak u lását, a term elékenység ad a ta it. K iá llítá sra k e rü lt 30 db gyári lá tk ép a k o ráb b i évekből, több felvétel a m ai g y ár gazdasági és m u n k ásm o z­ galm i életéből. G y ártö rtén e ti k iá llítá su n k eg y ú ttal tá rsa d alo m tö rtén e t is, am ely b e m u ta tja a m últ század közepétől a g y áru n k b a n dolgozó em berek m un k ak ö rü lm én y eit, m u n k av iszo ­ nyát. B em u ta tja azt a term elési módot, m elyben a tulajd o n o s m indig a p ro fit é rd e­ k ében szervezte, ala k íto tta a term elést. így tö rté n h e te tt meg, hogy egy k im o n d o ttan élelm iszeripari üzem ben té g lát és ek etalig át is g y árto ttak . Az viszont h u m án u s volt, hogy a g y ár á ltal te rm e lt villam os energ iáv al a v áro st is ellátták . E bben a gazdag p ro íilv álto zásb an v o lta k hasznos elem ek is, m iu tá n ú ja b b és ú ja b b szakm unkások tö ­ m egét n evelték ki, am ellyel m e g terem tették a v áros és kö rn y ék m unkásosztályát. E zért v á lh a to tt a N y írb áto ri N övényolaj gyár, régi nev én „B óni G y ártelep és Me­ zőgazdasági R é szvénytársaság” különböző m unkásm ozg alm ak b ázisává, a század fo r­ dulótól egészen a felszabadulásig. M a is jelentős szerepe van a vidék arc u latá n ak k i­ alak ításáb an . Mi n ag y ra é rté k e ljü k elődeink küzdelm es term elő, g yárfejlesztő és ip a rt építő m u n k áját, m e rt ők ra k tá k le azokat az alapokat, am elyen a n agyszerű je len ü n k fe l­ épült, m in t ahogyan a m i m u n k á n k o n fog felép ü ln i u tó d a in k boldog jövője. Meg kell még em líteni, hogy évekig ta rtó k u ta tó m u n k a ered m én y ek én t elk észü lt a m ag y ar növényolaj ip a r tö rté n e té t ism ertető tudom ányos m u n k a, am ely a m a g y aro r­ szági n ö v ényolajgyárak tö rté n eté v el foglalkozik. Az öt k ö tetb en összegyűjtött an y a­ got szívesen bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére. A g y ári m úzeum vendégkönyvének bejegyzései azt igazolják, hogy szükség volt egy ilyen m úzeum m egszervezésére. A m ai fe jle tt ip a ri technológiák m e lle tt be k e l­ lett m u ta tn i azt, hogy m ilyen u ta t te ttü n k meg. És ezt nem m ás te re m te tte meg, m in t a dolgozó em ber, ak in ek m éltó em léket kell á llíta n i m in d en korb an .

87

Krónika Lakatos István emlékezete Az a fa jta ta n á r volt, aki az o k ta tá st és a nevelést ig en széles k ö rb en értelm ezte: hogy t. i. nem elég az ó rán elm agyarázni a m a tem a tika és a fiz ik a alap v ető k é rd é ­ seit, hanem m indezt g y ak o rla tb an is fel kell használn i, bebizonyítandó, hogy nem az iskolának, han em az életnek ta n u lu n k . A fizikai k ísé rlete k m e lle tt a r r a tö rek ed ett, hogy ta n ítv á n y a i m aguk is készítsenek olyan egyszerű m űszereket, eszközöket, am e­ lyek ugyan nem h ely ettesíth etik a nagy és felkészü lt g y árak finom g y ártm án y ait, de segítenek abban, hogy a diák az alap elv ek et és összefüggéseket g y ak o rla tb an átélje és m egértse. M egtanította ő a ta n te rv i követelm ények elv o n t és nehezebb k ö v etelm é­ n y eit is, de nagy gondot fo rd íto tt a rra , hogy a m in d e n n ap i élet sz ám tan i szükségle­ te ire is felkészítse ta n ítv á n y ait. H íres v olt az a gerenda példája, am ely et általán o s iskolai órákon, érettségi szóbeliken, főiskolai felv ételik en eg y a rán t elébe ad o tt egyeg.v d iá k n ak : h a egy olyan g ere n d ára v an szükségem , am ely ik n ek 10x10 cm az a la p ­ ja, 3,5 m éter hosszú, m en n y it fogok a T üzépen fizetni, h a az ilyen fa k ö b m é terét 3500 fo rin té rt adják. S a tanuló, a jelö lt m a tem atik ai tu d á sát, gondolkodását, ism eretein ek eredm ényességét nagyszerűen le tu d ta m érn i abból, hogy m ilyen m egközelítésben, az egységek különbözőségének kellő vagy sik e rtele n áttek in tésé v el hogyan ju to tt el a m egfelelő vagy — sajnos, tö b b n y ire — h asz n á lh a ta tla n eredm ényhez. A m ikor, 1949-ben, az országos, m in isztériu m i szakfelügyelői h áló zat ta g ja lett. a k k o r is a gyakorlati és életre nevelő isko lán ak volt híve, s így, h am aro san , országos h írn é v re is te tt szert szakm ai b erkekben. A ttól kezdve m á r nagyon kevés ó rá ja volt középiskolákban, de m in d en lehetőséget m egragadott, hogy m ódszerét tökéletesítse, az új anyagrészekhez is alkalm azza, s am ik o r m á r beosztása nem te tte lehetővé a középiskolai ta n ítá st, a leendő ta n ító k m a tem atik ai g o ndolkodásának palléro zásáv al igyekezett m in d több, logikusan és világosan érző és értő pedagógust n ev eln i az is­ ko lán ak, vagy m a g á n ta n ítv á n y a it k észítette fel hasonlóan a sik eres egyetem i felv é­ telik re. A kezdetektől bekapcsolódott az ism eretterjesztő tá rs u la t m u n k á jáb a , s em lé­ kezetesek voltak azok az előadásai, am elyeken a leg ú jab b fizikai „szenzációk” v ilá­ gos és egyszerű m a g y arázatáv al hozta életközeibe tu d o m á n y át h allg ató i szám ára, lé­ nyegében azzal a m egközelítéssel, ahogy ö v eg e s professzor te tte ezt a televízió nézői­ vel. Évtizedes szakfelügyelői m űködése alatt, T IT -tevékenységéhez is kapcso lv a szer­ vezte m eg azokat a barkácsoló n y ári tan fo lya m o ka t, am ely ek en a lassan kibontakozó po litechnikai o k ta tá sra készülő pedagógusoknak a d o tt p éld am u tató továbbképzést, előnybe részesítve a m egvalósítás, m a úgy m o n d ju k k re a tiv itá s lélekem elő érdekes­ ségét és szépségét. Csak ak k o r hagyott aláb b ilyen irán y ú m u n k ája, am ik o r az o r­ szágos „szervezettség” m á r inkább a fo rm ai elem eket, nem pedig a m u n k a m egsze-

88

rettetésén ek lényegét, az a k tiv itá st ta rto tta fontosabbnak , s így felh ag y o tt a céltalan harccal. És p ály ájá n ak alak u lá sa is m ásfelé irán y íto tta . K ezdettől ta n á ra v olt az első m egyei fe lső fo k ú o kta tá si in té zm é n y n e k , az 1959ben a la k u lt tan ító kép ző n ek. I tt a fizika, m égiscsak kedvesebbik tárg y a, nem k e rü lt o k ta tásra , ezért a m a te m a tik a ta n ítá s m ó dszertani kérdéseiv el k ezd ett igen széles a la ­ possággal foglalkozni, m ost m á r azokkal a gyökerekkel, am elyek az ifjú sá g lélek ta n és a szem léltetés h á z a tá já n találh ató k . Főleg m unkaközösségi elő ad ásai v o ltak ebből a szem pontból is elgondolkoztatóak: m e g ta rtv a alapszem léletét, nem a sok elm életi anyag szakszótárával játszadozott, hogy tá jék o z o ttsá g át fitogtassa, h an e m a logika eszközeivel, az egym ást követő lépések, a m egértetés fo n to sság át hangsúlyozva győzte meg h allg ató it arról, hogy a m ódszertan, n em va la m i öncélú érdekesség, a pedagógia n em önm agában való tudom ányoskodás, han em kizárólag a r r a való eszköz, hogy a m eg tan ítan d ó anyagot m egértessük, e lsa já títta ssu k — a k á r a k is nebulóval, a k á r a m a te m a tik á t ta n ita n i ak aró -k én y szerü lő pedagógussal. Ez a p u ritán ság , az, hogy a legko m p likáltabb té m á t is le h et — kell — egyszerűen előadni, s így m e g értetn i: a legnagyobb pedagógus egyéniségek közé sorolja L akatos Istv á n t s u tó d a in ak is leg­ szebb fela d ata lenne ez a fajta nevelői, nevelőképzői m a g ata rtás to v áb b fo ly tatása. Tevékeny, n y ugalm at nem ism erő egyénisége kezdő ta n á rk o rá n a k ifjú sá g o t sze­ rető, m egm ozgató n evelői m u n k á jú bán éppúgy m egm utatkozott, m in t p éld áu l a fe l­ szabadulás u tá n i napokban, am ik o r a sokféle célra lefog lalt és m egrongált, p u sz tu lá s­ nak in d u lt iskolája, a régi „ k irk a t” (a m ai vízügyi szakközépiskola) ép ü letén ek és berendezésének a h ely reállítását, p ó tlá sá t m egszervezte. E gykori ta n ítv á n y a i év tize­ dekkel később is lelkesen beszéltek ta n á ru k m agával ragadó szervezőm unkájáról, ahogy a b ú to ro k at ja v ítg a ttá k , k é t rossz asztalból tá k o lta k össze egy h aszn álh ató t, ahogy festettek, m ázoltak, hogy az isko láb an hozzávetőlegesen k ia la k u lja n a k a ta n ítá s egészségügyi, oktatási alap feltéte lei a m inél előbb m eginduló ren d szeres tan ításh o z. M int egy népi hadvezér, ak i m ost ugyan nem h áb o rú b a in d u l és n em a k a sz á t egye­ nesíti a vérengzéshez, ő egy le tö rt székláb „m arsallb o tjá v al” irá n y íto tta , ren d ezte ön­ k én tes d iá k jait, hogy a háb o rú p u sztításai u tán a m u n k a és a ta n u lá s ren d je és fe­ gyelm e u ralk o d jék el az egyénekben is, az isko láb an is. A m ikor m ár a betegség elh atalm aso d o tt ra jta , a k k o r ta rto ttá k első okleves ta n ító ­ ta n ítv á n y ai húszéves találk o zó ju k at, ahol egy hosszabb, igen érdekes és ta rta lm a s b e­ szédben szinte összefoglalta, végrendelet g y an á n t is, azo k at a nevelési, o k tatási a la p ­ elveket, am elyek m inden pedagógus szám ára irá n y t m u ta tó a k leh etn ek . Ez most, jú ­ nius végén tö rté n t a főiskolán. A ztán m á r nem je le n t meg ily en találk o zó n : utolsó látogatói azok a régi gim nazisták voltak, a k ik 35 évvel ezelőtt érettség iztek L akatos Istv án vezetésével és éppen most, a ny áro n ta rto ttá k találk o zó ju k at. S zinte jelképes is ez a k ét találkozó-búcsúzó alkalom : olyan em bernek a m a g a ta rtá sá ra , a k it nem a hangos sikerek és nagy nyilvános szereplések érdek eltek , h an e m a m in d en n ap i m u n k a következetessége, átgondoltsága, a g y ak o rlat eredm ényességének igénye — hogy a legjobb pedagógiai eszközzel, a m aga példájával hitesse el és tegye meggyőző­ vé h ird e te tt elveinek érvényességét. Jó lenne, h a a pedagógusképzés-továbbképzés haszn o sítan á L ak ato s Istv á n é le té ­ nek, életm űvének leckéjét, és az ilyen, alapos sz ak tu d ásra, életközeiben mozgó p e­ dagógiára és m ó dszerekre épülő pedagógusm odell nevelését, képzését, g y ak o rla tát érezné és érté k eln é a legfontosabbnak, leghasznosabbnak n a p ja in k isk o lájá b an is.

M. J.

89

Szűcs Sándor 1903—1982

H alá lá t B iharn ag y b ajo m község T anácsa a következő gyászjelentéssel tu d a tta : B ih arnagybajom , a szülőfalu ta n á c sa és lakossága fájd alo m m al jelen ti, hogy nagy fia, a S á rré t v ilá g án a k legjobb ism erő je és ism ertető je, Szű cs Sándor etn o g ráfu s író, a k arcag i G yörffy Istv á n N agykún M úzeum M unk a É rd e m ren d a ra n y fokozatával, a M agyar N ép rajzi T ársaság G yörffy Istv án -e m lék é rm év e l k itü n te te tt ny. ig azgatója és több m ás k itü n te té s b irtokosa életének 79. évében, 1982. augusztus hó 2-án, hosszas betegség u tá n elh u n y t.” A családból egyedül m a ra d t kiv áló tu d ó st szülőfaluja, an n a k népe és ta n ác sa v ette gon d jaiba és fájd a lm a s betegségében gondozta, a végső tisztességéről gondoskodott. H álá já t ró tta le B ih arn ag y b ajo m a z é rt a fá ra d h a ta tla n tudom ányos m u n k ásság ért, am elyet egész életében csodás k ita rtá ss a l és szűnni nem ak a ró lelkesedéssel végzett. Ö v o lt utolsó ta n ú ja és k ró n ik ása a N ag y sá rré t so k rétű hagy o m án y ain ak . A gyorsan fogyó évezredes népi hagyom ányok leghitelesebb feljegyzője, varázsos e re jű szépírói te ­ hetséggel m egáldott írója. S zám ára a tá j, a N agysárrét, nem te re p volt, ah o v a n ép rajzi g yűjtés céljából ki-kiszállo tt, hanem szülőföld, ahol m egszakadás nélk ü l é lt együtt a tá j népével. A S á rré t em lékeinek nem v o lt n ála av a to tta b b ism erője, b u v árló ja, is­ m ertetője. A történelem , n ép ra jz és fö ld ra jz tudósa k u ta tá s a in a k ered m én y eit szak­ fo ly ó iratokban te tte közzé, de ehhez az alap u l g y ű jtö tt szájhagyom ányos k u ta tá s a in a k végtelen gazdagságát a népm ese tiszta nyelvén, v ará zsla to s szépséggel m eg írt nagy é rté k ű köteteib en (sok-sok ezer oldalon) a d ta á t h azáján a k . S enki nem ism erte jo b ­ ban ennek a tá jn a k em bereit, a h a jd a n i életfo rm a hőseit, ak ik n ek em lékezetében őr­ zött tu d á sá t ő m e n te tte m eg és jegyezte fel, hogy m ű v eltség ü n k a la p ja in a k szinte a honfoglalást m egelőző k orba nyúló íra tla n , de m egőrzött hag y o m án y ait az utolsó p il­ la n a tb a n tegye le a jövendő k u ta tó k aszta lára . A régi s á rré ti életfo rm a m egőrzött tárg y i em lék eit g y ű jtö tte össze a k arc ag i N agykún M úzeum ba, s a hozzáju k fűződő ism eretek et pedig a legöregebb generációtól leste el s te tte m arad an d ó v á. K önyvei­ ben benne v an m inden, am i nem lá th a tó a m úzeum i tárg y alt szem lélése közben, b en­ ne v an a tá j szellem e, s em b erein ek jellem e. V arázslatos írói eszközeivel tu d ta az egyes alak o k a t élővé te n n i s tu d á su k te lje s gazdagságával m egörökíteni. A szülőföld és a N ag y sárrét m inden zuga, halm a, folyóere, nádasa, öreg épülete, tem p lo m a m ind beszédessé v ált g y ű jtése során, s azok m ost m á r örökké őrzik és beszélik az u tó k o r­ nak, ennek a v ilágnak senki á ltal m eg nem ír t tö rtén etét. ö volt ifjú k o rátó l kezdve az A ran y Já n o s á ltal 1861-ben k ö rv o n ala zo tt ideális néphagyom ánygyűjtő. M ert A ra n y szerint, aki ugyan en n ek a tá jn a k v o lt szü lö tte: „A jó g y űjtő m indenek fele tt egy tökéletes m esem ondó képességeivel legyen felru h ázv a. A nép közt, enn ek fonóházaiban, pásztortüzeinél forogván, úgy szólva o tt nev elk ed ­ vén fel, b írja ennek ne csak nyelvét, egyes k ité te leit, h an e m egész eszejárását, k ép-

90

zelődése, m odora az elbeszélésben ki nem tö rlő it b etű k k el v ésve álljo n em lékezeté­ ben. O lyan legyen ő, ki ha am a k ö rb en m arad, születve v o lt a v id ék legügyesebb m e ­ sem ondója g y an á n t szerepelni. E leven képzelete b írja felfogni, h ű em lékezése m eg­ ta rta n i a legcsekélyebbnek látszó v o n áso k at; s m időn évek m ú ltáv a l gyű jtésh ez fog, ne új és szokatlan benyom ásokat k elljen fölszednie, csu p án a rég ie k et frissíte n i f ö l . . . A jó gy űjtő azon percben, m időn szövegét írja , m egszűn okoskodni. Egészen átengedi m ag át a n aív benyom ásoknak. N em ju t eszébe, hogy ő ta n u lt em ber, s e jogon m ó­ d osíthat, elvehet, h ozzátehet; nem , hogy indokoljon, hol azt a nép nem ta r tja szü k ­ ségesnek; hogy valószínűvé a k a rja tenni, am i k éptelen ség ; hogy irodalmi színnel v o n ­ ja be, m in th a v alam i n ovellát csinálna. F ela d ata az, hogy ta rta lo m és alak te k in te té ­ ben m inél h ívebb le n y o m atát eszközölje a szövegnek, am in t azt egy k itű n ő m esem on­ dó sz ájjal előadná. K itű n ő m ondom , m e rt v an n a k ügyetlen m esélők is, ak ik n ek o t­ rom ba szószaporítása, szórakozott ism étlései, „osztág h át”-ja i és „aszo n d já”-i nem gyű jtem énybe valók. Jó m esem ondó u tá n még a r r a sem igen v an szükség, hogy a g y űjtő az illem és erkölcsiség ro v ásá ra tegyen v á lto z ta tá st; m e rt a m ag y ar nép te r ­ m észeti szűz érzéke oly finom ul sik lik át az illem sértő dolgokon, hogy még az iro ­ dalom is ta n u lh a t tőle.”1 Szűcs S ándor m á r a szülői h áz b an példás körny ezetb en n ő tt fel, hiszen csalá d ­ já n a k szin te m in d en ta g ja b ám ulatos em lékező és rem ek elbeszélő volt. K ülönösen éd esanyja, a k it nem csak nagyon szeretett, h an e m tőle k a p ta az első igazi tö rté n e ti m élységbe m u ta tó hagyom ányokat, am elyeket n ap o n k é n t az öreg szom szédok, m ajd az egész falu népe fe ltá rt m agából és neki csak jegyezni k ellett, a m it m á r 15—16 éves k o ráb a n elkezdett s h a t évtizeden k eresztü l élete végéig fo ly tato tt. C saládjával ab b an a régi (1755-ben épített) h atalm as k e rtb e n díszlő öreg u d v a r­ házb an lakott, am elyben ősei is leélték életüket. É d esap ja k o rá n (1911-ben) m eg­ h alt, ő a k k o r 8 éves volt. Az an y a 6 gyerm ekkel (három leány, h áro m fiú) csodálatos en erg iáv al és céltu d ato san nevelte gyerm ekeit. B áty ja az első v ilág h áb o rú b an , v a la ­ hol a ro k itn ó i m ocsarak közt lelte h alálá t. K ét nővére a. szom szédos b ih a ri falv ak b a m e n t férjhez, s öccse refo rm átu s lelkész le tt a S zatm ár m egyei M agosligeten, s ott h a lt m eg 1960-ban. Idősebb n én je nem m en t férjh ez s éd esa n y ju k k al közösen együtt éltek. É desanyja 1961-ben h a lt m eg 90 éves k orában, n é n je 1973-ban, a felesége 1976ban. így m a ra d t m a g ára az öreg h áz b an gazdag gyűjtem ényével, am elynek feld o l­ gozása tö ltö tte ki életé t s a k e rt m űvelése. A családi hagyom ányok v o lt m ásik fő felad ata, rokonok, szom szédok, az egész S á rré t á lta la felk e re sett öregjeitől g y ű jtö tte össze m in d azt a kincset, am ely életének é rte lm e t s h iv a tá sá n a k m a g asrö p te t adott. K özépiskoláit D ebrecenben végezte, s a felső k eresk ed elm i isk o láb an te tt é re ttsé ­ g it 1925-ben, azonban a következő évben g im názium i ére ttsé g it is szerzett és b e ira t­ kozott a debreceni Tisza Istv á n T udom ányegyetem re tö rté n ele m —fö ld ra jz szak ra. H am aro san k itű n t tehetségével és tudom ányos érdeklődésével. M ille kk er Rezső p r o ­ fesszor g y akornoknak nevezte ki, s az á lta la és H ankiss János á lta l szerk esztett D eb­ receni Sze m léb e n te tte közzé első tudom ányos b ú v árk o d á sait ( A g y é k é n y feldolgozása a bihari Sárréten 1933; B iharnagybajom határának régi vízrajza és a község kiala­ kulása 1934; Szerep, a világvége 1935; Lóhátas le gények és ijesztők a sárréti lakoda­ lom ban 1935; Nádvágás a bihari Sárréten 1935; A Nagysárrét régi disznótartása 1940; Sárréti pásztorszállások a m ú lt évszázadban 1942 stb., stb.). D ebrecenben szoros k apcsolatba k e rü lt a város m ú ltjá t k u ta tó Zoltai L ajossal, aki a v árosi m úzeum igazgatója volt, m a jd Ecsedi Istvánnal, a D éri M úzeum igazgató­ jáv al, a H ortobágynak és népének kiváló tudósával. S okat ta n u lt tő lü k . Az írói m es­ terség b en pedig m e ste re az á lta la igen tiszte lt Oláh Gábor volt. De az írá s és hagyo­ m ányok m eg form álásának m űvészetében m esterén ek v a llo tta ifja b b Móricz Pált is,

91

aki a h ajd ú ság régi életének és a h ajdúsági, b ih a ri családok h ag y o m án y ain ak volt m egszólaltatója és „ sira tó ja ”. G yakornoki állásáró l leköszönt és h az am en t B ih arn ag y b ajo m b a, hogy g y ű jtő ­ m u n k á já t z a v a rta la n u l fo ly tath assa s kertészkedéssel és földm űveléssel foglalkozott. Ez idő tá jt ism erk ed e tt meg G y ö rffy Istvánnal, a nagy m ag y ar n ép rajztu d ó ssal, a „ m a ­ g yar nép tu d ó sá v al”, ahogy Illyés G yula nevezte, s ő k u ta tá s a in a k nem csak to v á b b ­ fo ly ta tásá ra ösztönözte, han em aty ai b a r á tja lett. S a já t v allo m ása sz e rin t: „G yörffy Istv án em lékezetét olyan kegyelettel őrzöm, m in t édesapám ét, édesanyám ét. P á rtfo ­ góm, biztatóm , néprajzoskodásom legilletékesebb biztató ja, érté k elő je volt. Tőle tudom , mi a valódi érté k e a m u n k ám n ak . Ezzel a tu d a tta l s olyan m eg h ato ttság g al v ettem á t az E m lékérm et (a M agyar N ép rajzi T ársaság G yörffy Istv án ró l n ev ezett k itü n te ­ tését), m in th a ő aján d ék o zo tt volna m eg vele.”2 G yörffy Istv án a n ép ra jz tudom ányos fo ly ó iratá b an az E thnographiáb án ad o tt helyet k u ta tá s a in a k (Táltosok és boszorkányok a Nagysárrétröl 1936; Boszorkánytör­ té n e te k a Nagysárrétröl 1936; Nagy-sárréti babonák és m e n d e m o n d á k az elásott kin cs­ ről 1936; A sárkány a sárréti nép hiedelm é b en 1940). G yörffy Istv án m egh ív ására 1939 n y ará n részt v e tt a k isk u n h a la si T á j- és N ép­ k u ta tó toborozáson, s u tá n a még nagyobb en erg iáv al fo ly ta tta g y ű jtését és kiegészítve a h agyom ányt történ elm i ad alék o k k al is. G yörffy Istv án h alála u tá n (1939) elism e rt sz ak tek in tély e le tt a m ag y ar hied elem ­ világ b u v árlásán ak . Ö nálló kötetei is m egjelentek (Hogyan u ta zta k a régi sárrétiek? P üsp ö kladány 1937; A régi sárréti betyárok, P ü sp ö k lad án y 1938; A bajom i vár, P ü s­ p ö kladány 1939; A régi Sárrét világa, B ud ap est 1942). M int az E th n o g rap h ia és N éprajzi É rtesítő m u n k a tá rsa közölt ú ja b b és ú ja b b ta ­ n u lm án y o k at (A sárkány a sárréti nép hiedelm é b en 1940; A d a to k az alföldi táltosok ism eretéhez 1943; A sárréti nádház és élete 1943; A d a to k Csuba Ferenc táltosról 1944). A felszabadulás u tá n m egszervezte a m agasabb isk o lázást szü lő falu jáb an , m ajd B ih arto rd án népfőiskolát alak íto tt, am elynek igazgató ja is v o lt 1946—1948-ban. U tán a visszavonult s hozzákezdett nagy g y űjtem ényének rendezéséhez és feldolgozásához. Egym ás u tá n je len tek m eg ta n u lm á n y a i az E th n o g rap h iá b an (A z „égbenyúló’’ fa a sárréti n ép h itb en 1945; Sárréti pásztortem e tke zések 1948; Időért viaskodó táltosok 1951; ő s i m in tá jú ábrázolások pásztori eszközökön 1952; A nagyétü boszorkányról 1954 stb.). S az tá n önálló füzetei és k ö tetei je len tek meg, am elyekben fe ltá ru ln a k a N agysárrét, K únság, H ajdúság és a Békési tá j h ag yo m án y át őrző e m b e ra la k ja i (Pusz­ tai K ró n ika Bp. M ísztótfalusi 1946; Lúdas M atyi cimborái, Szolnok 1954; H áry János bajtársai, Szolnok 1956; Pusztai szabadok, Bp. M agvető 1957; B ékési históriák, G yula 1959, Szól a duda, verbúválnak, Bp. 1962. M agvető; Betyárok, pásztorok és egyéb régi hírességek, Bp. M agvető 1969; Régi m agyar vízivilág, Bp. M agvető 1977). l’öbb m in t négyezer oldalnyi csak a n y o m ta tá sb an m eg jelen t gazdag anyag, s k éz iratb a n készen v á rja a k ia d ást k é t kötete Régi falusi es ték és Szegény ember, gaz­ dag ember. 1952—1963 között a karcag i G yörffy Istv á n N agykún M úzeum ig azg ató ja le tt s az 1906-ban a la p íto tt g y űjtem ény — m ásodik v ilá g h áb o rú a la tt elp u sztu lt — anyagát ú jjá te re m te tte . M int igazgató egyedül végezte a te lje s m úzeum i m u n k át, „m iközben m ódszeresen le ltá ro z ta a kúnsági p u szták és a s á rré ti n ád erd ő k szabad fia in a k szel­ lem i h agyaték át, ugyan ak k o r fá ra d h a ta tla n u l g y ű jtö tte a p ara szti ősfoglalkozások egyre fogyó em lék eit: egym aga csaknem 1500 tá rg g y a l g y ara p íto tta a k arc ag i m ú ­ zeum ot. F e lk u ta tta a régi pásztorkodás és kezdetleges földm űvelés m ég elő k eríth ető eszközeit és b e h o rd ta őket a m úzeum i tá rló k b a. A p ásztorok m adárfogó h u rk a it és h alász szerszám ait, a rideg á lla tta rtá s különböző készségeit, a p ászto rta n y ák felsze­

92

relését, m ajd a legelőgazdálkodásról a földm űvelésre való á tté ré sk o r h aszn á lt k ez­ detleges talajm ű v elő és b etak a rító eszközöket, a faekét, a tövisboronát, az a ra tó ­ sarlót, a cséplő súlykot, egy elsüllyedt világ egyszerű em lék tárg y ait. A ztán a szövet­ kezeti társasg azd álk o d ás uralkodóvá v álása u tá n ugyanígy összegyűjtötte a szem ünk elő tt elh alt k isp a ra sz ti életform a tárgyi em lékeit.”3 Szívét, lelkét, m inden tu d á s á t a N ag y sárrét régi tárg y i és szellem i k u ltú rá já n a k m inél teljeseb b összegyűjtésére és hiteles le írá sá ra ford íto tta. A tá j ism eretét, hol sz ü ­ le te tt s ahol életének ja v a része lefolyt, olyan k incsek k el g azd ag íto tta, am ely et csak az tehette, ak i szülőföldjének nem csak b en n e élő gyerm eke, h an em nép én ek tudósa is volt. A ntalffy G y ulának errő l így n y ilatkozott: „N e feledd, hogy a tá j, ahol én d ol­ gozom, szám om ra nem terep, han em szülőföld, ahol im m áro n h a tv a n h é t esztendeje m egszakítás nélkül élek, együtt a táj népével. E nnyi idő a la tt a n ép i élet, a népi k u l­ tú ra sok-sok régi ism eretlen em léke b u k k a n t fel előttem , keresés n élk ü l is, h á t még így, hogy kerestem . N em csak népdalszövegek, h an e m ezeknél jó v al érté k ese b b el nem h an y ag o lható adalékok a m ag y ar n ép ra jz végső k érd é seire ad an d ó válaszhoz. Persze ezeket m a m á r élve itt h iáb a keresném . M ert az em b erö ltő k et cserélgető több m in t félévszázadnyi idő rég en te is m egszűrte a hagyom ányt, az em lékezést, h á t m ég k o ­ ru n k b an ! Az egyébként hagyom ányőrző S árré ten péld áu l a m ú lt század közepe óta három , egym ástól m erőben különböző életform a cserélődött és te tte p ró b ára a nép em lékezetét. K ár, hogy engem et késve, a legutolsó ó ráb a n érk ező t nem előzött meg — m o n djuk — sem B artók, sem K odály, m e rt ha valam elyik m egelőzött volna, a k ­ k o r ezeknek a m ostani „ism e re tle n ” n ó tá k n ak a dallam át is ism ernők. M ásik nagy k ár, hogy G yörffy Istv á n a szellem i n ép ra jzz al nem foglalkozott olyan beh ató an , m in t a tárgyival. S zám om ra nagy gazdagodást jelen tő beszélgetéseink so rán m in d ig is térítg e te tt engem a n ép rajzn ak e rre a területére. De hát hogyan pó to lh atn ám én őt? 4 Nem pótolta, hanem h ely ettesítette, m e rt á lta la ennek a tá jn a k szellem i kincse összegyűjtve v ált m a ra d an d ó v á írá sa ib a n s él tovább feldolgozandó s k i nem ad o tt gyűjtésében, am ely h a lá la u tá n a k é t és fél évszázados szü lő h ázb an ered eti k ö rn y e­ zetében v á rja a k u ta tó fiatalokat. Szűcs S án d o rb an a m agyar nép régi életének, szokásainak, körn y ezetén ek b á ­ m u lato s ism erete, a tudós pontossága és egy nagy író m űvészi áb rázo lásm ó d ja egye­ sült. A n n ak a népnek életét m u ta tta be, am ely a m ag y ar költészet m eg terem tő je volt, s am ely tovább élteti k u ltú rá n k a t, s am ely a régi nyom orúságból k ifelé te k in tv e , k ö l­ tészetben, szokásban és zenében te rje sz te tte k i lelkét. Félévszázados lelkes és aszkézist követelő tudom ányos b úvárlása, a néppel együttélésben, a nép m in d en b aján a k ism ereteben írói varázzsal tü n d ö k lik m űveiből. Az alföldi m ag y ar n ép v ilág áb a k a ­ lauzol bennünket. Szűcs S ándor a T iszántúl jellegzetes k é t nagy tá já n a k , a N ag y sá rré tn ek és a H a j­ dúságnak, v alam in t a szom szédos sz atm ári és békési tá jn a k m ú lt századi k ép ét őrizte m eg eredeti följegyzéseiben. A széljárta puszták és végtelen m ocsarak, n ád erd ő k fia i­ n ak : a szilaj pásztoroknak, b etyároknak, ú to n já ró k n ak , csárd ái és tan y ai em b erek ­ nek, a pusztai szabadoknak, a vízi em bereknek életét és h ag y o m án y ait örö k ítette meg. A népről ír t a népnek s szíve együtt d o b b an t m illiók szívével. A „régi rig m u ­ sokból és új könyvekből básty a épült, am ely m in d n y á ju n k a t befogad és k irek eszt m in d en t, am i bántó, am i ellenség.” A népi életfo rm án ak rem ek m ű v ű ábrázolása m in d en írása. M egnevezhetetlen m ű fa jú alkotások ezek, m e rt a tu d om ánynak, a legjobb iro d alo m n ak s a legnem esebb em beri h itv a llá sn a k nyelvén beszélnek helyettük. O lyan, m in t a népköltészet. M inden feljegyzett sora a nagy egységben válik igazi egésszé. Szűcs S ándor m in d en ra jz a m űvészi tökéletességű, a népi életfo rm a m eg m u tatása

93

szavakkal. M ikor olvassuk, szin te h a llju k a nyelv n ek b etű v el le nem írh ató , csak füllel h allh ató zenéjét. E m beri sorsok, eredeti alakok, bölcs pásztorok lép n ek egym ás nyom ába s m ind enik egyéniségként lesz ism erősünk, összetéveszthetetlen egyéni alak. K utató szenvedélye, tudom ányos lelkiism eretesség e és pontossága p éld am u tató . 50 év a la tt m in d e n idős a la k já t felk ereste és k ih a llg a tta a n ag y sárré ti tá j és em b e­ rek életéről. K iad o tt és csak k é z ira tb a n m a ra d t nagy g y ű jtése őrzi a z t a m ú ltat, am e­ lyet tö b b et nem le h e t visszaidézni. E lp o rlad tak azok, ak ik n ek a valóságról tu d ásu k volt. Szorgalm as m u n k á v al és fá ra d h a ta tla n u l g y ű jtö tte össze an n a k a v ilág n ak tö r ­ té n etiv é váló em lékeit, am elyek az em b eri gondolkodás sok évszázadokat m egőrző d o k u m en tu m ain ak m a ra d t meg. P éld a m u ta tó volt m unk ásság a s figyelm eztet b en n ü n k e t a Szabolcs és S zatm ár m egyei hagyom ányok utolsó száj hagyom ányos em lék ein ek összegyűjtésére. P éldaképe v o lt m u n k á já b a n G yö rffy István, Kiss Lajos, L u b y Margit s a m i tá ja in k n a k még m a is v an d rág a kincse, am it m eg kellene m enteni. H iszen még a n ép rajztu d ó so k is igen keveset tu d n a k errő l a vidékről, s az itt évszázadokon m egőrződött régi életfo r­ m áról, az em berekről s azok nem zeti hagyom ányairól. E zeknek ism erete n élk ü l nem leh et tö rté n elm e t írni, tá rsa d a lm i fejlődést m egrajzolni. l!)73-ban Szűcs S ándor születésének h etv en e d ik év fo rd u ló ja alk alm áb ó l D ankó Im re B ajom i krónika cím m el em lékkönyvet ad o tt ki, am ely tisztelőinek és b a rá ta i­ nak ta n u lm á n y aiv a l nagyon fontos tudom ányos m u n k á sság á t ism ertette. K ár, hogy m űveinek teljes b ib lio g rá fiája nem készü lt el m ég ez ideig. E rre te tt k ísé rle te t Péter László az E th n o g rap h iáb an 1973-ban. F igyelm eztet b en n ü n k et, hogy te lje s tu d o m á­ nyos és írói m u n k ásság át alap o sab b an k u tassuk. H iszen a m á r e m líte tt szak fo ly ó ira­ tokon k ív ü l közlem ényei jelen tek m eg B ihar várm egye cím ű k ö tetb en (1938-ban Néprajzi vonatkozások Bihar várm egyében), a Jászkunság-bán, az A lföld-ben, N é p ­ szabadság-bán, M agyar N e m z e t-ben, H ajdú-B ihari N apló-bán, C s en g én k ró n ik á ­ ban is. M unkássága jelentőségéről cik k ek et írta k : A blonczy László, A n talffy G yula, D an­ kó Im re, T am ás István, ezek segítik m ajd a k u ta tó k a t életm ű v e érték eléséb en . M olnár Józsel

J E G Y Z E T E K 1. A r a n y J á n o s Ö sszes m ű v e i, k r itik a i k ia d á s B p. 1963. X I. k ö te t 328—329. 2. L ev ele M o ln á r Jó z se fh e z 1973-ból. 3. A n ta lffy G y u la : A z u t o ls ó t a n ú , M a g y a r N em zet, 1982. sz e p t. 25.

t . Id ézi A n ta lffy G y u la u . o tt.

94

RESZLER GÁBOR:

Emlékezés Irányi Dánielre ..Szomorú dicsőség érte v árosunkat. F alai között h u n y ta le ö rö k re szem eit a leg­ tisztább jellem ű férfiú, a legszabadabb elvű, legkövetkezetesebb politikus, a h azának leghűbb fia, legönzetlenebb polgára, a legegyszerűbb em ber.” K ilencven évvel ezelőtt e sorokkal kezdte tudósítását a Szabolcsi S zabadsajtó k ró n ik ása Irán y i D ániel h a lá l­ híréről. A nyíregyházi hetilap 1982. novem ber 6-i szám a ism ertette a nagy h alo tt életrajzi ad atait, és részletesen beszám olt a gyászszertartásról. Irán y i D ániel a Szepes m egyei Toporcon sz ü letett 1822. feb ru ár 24-én. E perjesen, K ésm árkon, Rozsnyón já rt gim názium ba. A zután v isszatért E perjesre, bölcseletet és jogot h allgatni. Jogi ta n u lm á n y a it 1844-ben P esten fejezte be, ahol h am arosan az egyik legkeresettebb ügyvéd lett. Bekapcsolódva a politikai életbe, gyorsan elk ö te­ lezte m agát a reform kor eszm éivel. K ossuth L ajossal k ere ste a kapcsolatot, e ljá rt a Pesti, később E llenzéki K ör összejöveteleire. M int a m árciusi ifjak egyike, jelentős szerepet já tsz o tt az 1848. m árcius 15-i esem ényekben. A felelős m agyar m inisztérium ban á llást v állalt Deák F erenc igazságügy-m inisz­ ter b iztatására. A törvény-előkészítő osztály titk á ri h iv a taláb a n dolgozott. L ipótváros v álaszto tta meg képviselőjének, a népképviseleti országgyűlés jegyzője lett. Jellasics tám ad ása után Irá n y i is belépett az országgyűlési önkéntes csoportba. Az ellenség pákozdi m egfutam odását követően ism ét P esten találju k , am íg ki nem nevezik Sáros m egye korm ánybiztosává. 1849 elején D ebrecenbe m ent, ahol tevékenyen k iv ette részét az országgyűlés m unkájából, K ossuth híveként, a B ék ep árt ellen felek én t ragaszk o d o tt az önvédelm i háború folytatásához. A m agyar honvédsereg tavaszi győzelm einek h a tá sá ra az oszt­ rákok k iü ríte tté k P estet. 1849. április 25-én K ossuth őt nevezte ki a város k o rm án y ­ biztosává. A szabadságküzdelem hanyatló szakaszában Irán y i k ö v ette az országgyű­ lést S zegedre és A ra d ra is. A világosi fegyverletétel u tán hónapokig S zatm árban, B eregben m ajd G öm ör m egyében bujdosott. Csak 1850 ja n u á rjá b a n hagyta el M a­ gyarországot. A pesti haditörvényszék a m enekültek legjobbjai között, 1851. szep­ tem ber 21-én, távollétében Irá n y it is h alálra ítélte, és in effigie felak asztatta. Az em igráció nehéz évei következtek. P árizsban telep ed ett meg egy időre, ahol újságcikkek írásából és házitanítóskodásból ta rto tta fenn m agát. A nélkülözések e l­ lenére senkitől sem k é r t könyöradom ányokat. Jellem essége m ia tt nevezték az em ig ­ ránsok (Hatójának. D egré A lajos visszaem lékezéseiben így ír errő l: „Irán y i em elt fővel és öntudatos m a g ata rtássa l dolgozott a m indennap i k en y érért, nem p an aszk o ­ dott, nem k é rt és nem fogadott el senkitől m ást, m in t am it m u n k á ja m egérdem elt.” Cikkeivel felh ív ta a figyelm et a m agyar történelem re, iro d alo m ra. T alálkozott a fran cia irodalm i élet egyik vezető egyéniségével, Ch. L, C hassin-nal, akivel m egírta

95

a m agyar szab adságharc politikai tö rtén etét. A m ű első k ö tete 1859-ben lá to tt n ap ­ világot. Irán y i n em sz en telh ette m inden id e jé t a könyv m egírásának. A m egélhetési gondjain tú l a szervezkedő m agyar szám űzöttek politikai teendői is lekötötték. G e­ novába és T u rin b a já r t á t Párizsból, a K ossuth, Teleki László és K lap k a György á ltal m eg alak íto tt M agyar N em zeti Igazgatóság jegyzője lett. G yakran m egfordult a m agyar szabadság ügyének képviseletében A ngliában. 1868-ban té rt vissza M agyarországra. K ossuth k ü ld te h aza m aga helyett, hogy a neki szán t pécsi országgyűlési képviselőséget Irányi töltse be. Egészen 1872-ig Pécs képviselő­ je, am ik o r a v álasztáson kisebbségben m arad. E kkor Békés városa kü ld i az országgyű­ lésbe. Irán y i D ániel 1869-től a 48-as P á r t elnöke volt, m ajd 1884-től a F üggetlen­ ségi és 48-as P á rto t vezette haláláig. Hosszú képviselősége a la tt közjogi téren ele­ gendőnek ta rto tta a perszonálunió békés p arla m en ti kivívását. Az em b eri szab ad ság ­ jogok védelm ében szám talanszor em elt szót. ö sszesen huszonhárom alk alo m m al te r­ jesztette elő a vallás szabad gy ak o rlására és a felekezetek eg y en jo g ú sítására v o n at­ kozó in d ítv án y át, a m it végül az 1892-es m áju si vitáb an fogadott el a képviselőház. Az egyházpolitikai reform ok kidolgozását m ár n em é rh e tte meg. 1892 szep tem b e­ rének végén betegen érk ezett M eskó L ászló városi tiszti ügyész nyíregyházi o tth o n á­ ba, akihez rokoni szálak fűzték. H iába tettek meg m in d en t a város, a m egye legjobb orvosai — M eskó P ál, S aáry S ándor és Jósa A n d rá s — az elh atalm aso d ó k ó rral, a vérhassal, a kiem elkedő politikus öreg szervezete nem tu d o tt m egküzdeni. 1892. no­ vem ber 2-án M eskó László Dózsa G yörgy úti lak ásáb an , m elyet em lék táb la jelöl, életének 71. esztendejében elhunyt Irán y i Dániel. A gyászhír e lju to tt a kilencvenesztendős K ossuth-hoz, aki rész v étn y ilv án ítását a következő m o n d attal fejezte ki: „ Itt hagytál b a jtá rs — követlek.” Irán y i h alála m eg­ m ozgatta a közéletet. R av ataláh o z sereglettek az országból párth ív ei, tisztelői. A csa­ ládi gyászszertartást novem ber 4-én N yíregyházán ta rto ttá k M eskó László házánál, m ajd a nyíregyházi p ály a u d v a rra k ísérték a h alo ttat, in n en k ü lö n v o n at v itte D ebre­ cenig. N ovem ber 5-én reggel érk ezett meg a h alo ttas vasú ti kocsi a fővárosba, ah o n ­ nan — ism ét a k orabeli krónikás szavaival — „azelőtt ö t h éttel azon rem énnyel tá ­ vozott, hogy m egújulva, új erőben té r vissza folytatni nem es áldozatos m u n k ásság át.”

96

Könyvekről HANKISS ELEMÉR:

Diagnózisok T ársa d alm u n k szellem i életében időn­ k én t a k a d n a k olyan jelenségek, tények, am elyek szinte m ág n esk én t vonzzák a közvélem ény érdeklődését. A figyelem felkeltése, egy-egy problém a felé irá n y í­ tása nem csak a tém ak ö r rele v an c iáját jelzi, h anem a kutató, a tudós érzékeny­ ségét, lén y eg látását is. H ankiss E lem ér nem egyszer k a v a rta föl az állóvizet, m unk ásság a élénk v itá k so rát v á lto tta m á r ki. A szociológiát m ű ­ veli, azt a társad alo m tu d o m án y t, am ely legközvetlenebb k ap cso latb an áll m in ­ den n ap i életünkkel, s am ely e diszciplí­ n ák közül a legjelentősebb segítséget tu d ja ad n i a tá rsa d alo m irán y ítás, a po­ litik a szám ára. H a nem is közvetlen „ re ­ cep tek ” fo rm ájáb an , de a folyam atok, tények elem zésével. A G yorsuló idő so ro zatb an 1982-ben je le n t m eg H ankiss E lem ér Diagnózisok c. tan u lm án y g y ű jtem én y e. A m integy 300 oldalas m u n k á b an szépírói erények tudom ányos egzaktsággal és meggyőző em beri, alkotói hozzáállással ötvöződ­ nek. Élvezetes, olvasm ányos a stílus, m i­ közben a szerző érvényesíti a tö rté n e ti­ ség elvét, s felh a szn á lja a tudom ányág előzetes eredm ényeit. M int az E löljáróban írja, azokhoz szól, „ak ik k eresik ö n m agukban és a v ilá g ­ b an a m eglevőnél, az adottnál, a m á r e l­ értn é l jo b b a t”. A zt te k in ti felad atán ak , hogy a tá rsa d alo m betegségtüneteit, azok o k ait tanulm ányozza. V izsgálódásai elsősorban az em berek, a közösségek tu ­

d a tá ra , az együttélés m ó d ja ira irá n y u l­ nak. A V ise lke d ésk u ltú r á n k torzulásai­ ban H ankiss m eg állap ítja, hogy h azán k a szellem i-m űvészi teljesítm én y ek , az ún. m agas k u ltú ra sz in tjé n fejlett, gaz­ daságilag közepesen fejlett, m íg a m in ­ d ennapi k u ltú ra sz in tjén fejletlen . R á­ m u ta tv a a közelebbi és a táv o lab b i tö r­ té n eti okokra, elem zi az em b eri é rin t­ kezésform ák zav arait, k u szaságát, az em beri-közösségi felelősségérzet a la­ csony voltát, a gazdasági tevékenység v ise lk e d ésk u ltú rá ját, a p o litik ai passzi­ v itá s eredőit, nem zeti tu d a tu n k gyenge­ ségét. A rra figyelm eztet, hogy a m in ­ d en n ap i k u ltú ra h ián y o sság ait nem le­ het rövid tá v o n és h aték o n y an a m agas k u ltú rá v a l orvosolni. G azdasági, po liti­ kai, tá rsa d alm i in tézk ed ések szüksége­ sek. A következő ta n u lm á n y b an az eg y ü tt­ élés za v a ra in a k egyik alap v ető o k át m u ­ ta tja be: kóro san gyenge a közösségi t u ­ dat. A régi életform a, a régi közösségek p usztulása u tán nem k eletk eztek új, ta r ­ talm as, vonzó egységek. A horizontális, eg yenrangú felekből álló közösségek h e­ ly e tt n álu n k in k áb b a v e rtik á lis függő­ ségek ren d szere a jellem ző: a s tr u k tú rá ­ b an fen teb b álló h atáro zza m eg az a l­ sóbb sz in t lehetőségeit. A közösségek (azonos érdek, cél, érté k re n d , m i-tu d a t) hián y a akadályozza a tá rsa d a lm i fejlő ­ dést, a dem o k ratizm u s k ibontakozását. 1945 jelen tő s fo rd u la to t hozott az ér­ té ktudat te rü le té n is. A hagyom ányos

97

keresztény é rté k re n d h elyett a m a rx is­ ta, m unkásm ozgalm i értékek v áltak uralkodóvá. Ez az ideológia fo rrad alm i cselekvésre ösztönöz, a 60-as évektől azonban a reform ok, a konszolidáció ko­ rá t éljük, „s ebben az új k o rszakban a fo rrad alm i etik a szabályrendszere m ű ­ ködési zavarokkal k ü zd ”. E llentm ondás feszül a h ird e te tt n orm ák és a tá rs a d a l­ mi g yakorlat között. Az új érté k re n d lé treh o zá sá ra tö rté n tek ugyan k ísérle­ tek, de a legfőbb tu d atfo rm áló intézm é­ nyek, az iskola és a tö m egtájékoztatási eszközök pontos irá n y m u ta tá s h íjá n nem képesek következetes és követendő erkölcsi n o rm aren d e t közvetíteni. Ez­ u tán H ankiss v isszakanyarodik ceterum censeójához: „az em ber au to n ó m iá ját g aran táló dem o k ratik u s politikai in té z ­ m é n y re n d sze rre” v an szükség. A kötet legterjedelm esebb, m égis t a ­ lán legkidolgozatlanabb, hipotézisekben leggazdagabb írása a H otel D una In te rk o n tin e n tá lb a n 1979-ben k itö rt tűzeset nyom án k eletk e ze tt rém h íre k Örvén a nyilvánosság fontosságáról, az in fo r m á ­ cióhiány okozta bizonytalanságról szól.

S zervesen kapcsolódnak az előzőekhez A bűntudatról, m in t társadalmi je le n ­ ségről és A z infantilizm usról írt elem ­ zések. A h ét k ü lö n -k ü lö n is meggyőző ere jű írás így egybefűzve csak erő síti a h a ­ tást. A szerző azo k at a g o n dolatköröket gyűjtötte egybe, am elyek a tá rsa d alm i felépítm én y egy-egy eddig kevésbé fel­ tá rt jelen ség ét ism ertetik , s am elyekben elm arad ásu n k jelentős. Nem véletlen az a siker, am it H ankiss E lem ér eddig el­ ért. A jo b b ító szándékú, m égis tá rg y i­ lagos, tényszerű, a h ib á k a t k en d ő zetle­ nül feltáró közelítés népünk, országunk gondjaihoz elősegíti a k ö tet á lta l leg­ jobban h ián y o lt szem lélet elterje d ésé t: „S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében h án y n i-v e tn i m eg száz b aju n k .”

(M agvető K iadó, B udapest, 1982.)

Horváth János; Reggel a Tiszán

Galambos Sándor

Hősök A Szovjetunió hősei a magyaror­ szági felszabadító harcokban

N egyedszázadnál több idő te lt m á r el azóta, hogy a hazán k felsz ab a d ítá sát be­ m u ta tó harcok első nagyobb te rjed elm ű könyve m eg jelen t a S zikra kiadásában. Az eltelt időszakba1,! egyre több tu d o ­ m ányos igényességgel készült és a fe l­ szabadító h arc o k at tárgyaló k ö tet láto tt napvilágot. Ezzel együtt szaporodott azoknak a népszerűsítő m űv ek n ek a szám a is, am elyek olvasm ányosan — né­ h a a tö rté n eti hűséget nélkülözve — igyekeztek hazán k felszabadítását, vagy an n ak egy-egy fo ntosabbnak v élt részle­ té t b em u tatn i. A MAGYAR N ÉPH A DSEREG H A D ­ TÖRTÉNELM I INTÉZETE ÉS M Ú­ ZEUMA, v a la m in t a SZOVJETUNIÓ HONVÉDELM I M IN ISZTÉRIU M Á N A K HADTÖRTÉNELM I INTÉZETE gondo­ zásáb an készült H Ű SÖ K c. k ö tet a fe l­ szabadító harcok szervezőinek és veze­ tőinek é le tú tjá n a k ism ertetésén tú l kö­ zel 400 k atonának, tisztnek, főtisztnek és táb o rn o k n ak a legm agasabb k itü n te ­ tésre érdem essé v á lt h arci te tte it m u ­ ta tja be. M ivel ezek a k itü n teté si j a ­ vaslatok közvetlenül a h arcok u tá n ké­ szültek, alapvető és hiteles d o k u m e n ­ t u m k é n t és forrásként le h e t elfogad­ n u n k azokat. Ezek felh asználásával a történeti hűségnek m egfelelően h a ­ zánk felszab ad u lásán ak m egindulása és kezdetével kapcsolatos eddigi ism erete­ ink k o rrig á lá sra szorulnak. Az „Előszó” és „M agyarország a fe l­

szabadulás elő estéjén ” c. fejezetek rö ­ vid en a lényeget em elik ki. C sökkenti az utóbbi fejezet é rté k é t az, hogy a 24—25. oldalon, „A felszab ad ító h ad m ű ­ veletek főbb szak aszai” c. té rk é p v áz lat p ontatlan, nem tü k rö zi a későbbiek so­ rá n részletezett m eg állap ításo k at (66— 67. old.). U gyanakkor az 1945. áp rilis 4-i állap o tn ak m egfelelő arcv o n al helyzete sem a valóságnak m egfelelő, m e rt az a k ­ kori szen tg o tth árd i já rá s terü letén , a 8-as m ű ú ttó l észak ra fekvő m a g y aro r­ szági terepszakaszok (R ábafüzeshez ta r ­ tozó „H egyvidék” és N em esm edveshez tartozó „H a tárd o m b ”) m ég 1945. áp rilis 10-ig a ném etek kezén voltak. „A felszabadító harcok vezetői" c. fe ­ jezetben 23 ism ert táb o rn o k n a k részle­ tes életrajzi feldolgozását m u ta tja be a kötet. Az életrajzo k b ó l m e g á lla p íth a t­ juk, hogy a 23 tábornok közül az IA S I— K ISINYOV k ö rnyéki h arc o k b an szerzett kim agasló érd e m ek é rt 7 tábornok, m ajd hazánk felsz ab a d ítá sáé rt v ív o tt harcok során még 3 tábornok k ap o tt elő lép te­ tést. A k ö te t a to v á b b iak b an 5 nagyobb fe­ je ze tre — a felszabadító h arco k szak a­ szainak m egfelelően — b o n tja fel a k i­ tü n te té sb en részesülteket. A fejezetek előtt levő rövid ism ertetések-összefoglalók a felszab ad ító h arcok egyes sza­ k aszait m u ta tjá k be. „Az első hőstettek m agyar földön” c. fe jez et bevezetőjében a szerzők m eg ál­ la p ítjá k a felszab ad íto tt községek so r­ ren d jé t. Ezek szerin t: 1. 1944. szeptem ber 23-ra v irra d ó ra az 53. h adsereg 57. h ad teste a 18.

99

h arck o csih ad testtel egy ü tt átlép te a ro m án —m agyar h a tá r t és reggel­ re elérte E LEK —DOMBEGYHAZ —BATTONYA—CSA NA D PALO TA körzetét. A 170. h arc k o csid a n ­ d á r egyik felderítő szakasza B attonya k ü lte rü leté n ek délkeleti szé­ lén húzódó erdőcske te rü le té n m a ­ gyar földre lé p e tt és ezzel m egkez­ dődtek a h arcok h azánk felsz ab a­ d ításáért. Ezen a napon — te h át 1944. szeptem ber 23-án — (K iem e­ lés tőlem — Z. GY.) a szovjet csa­ pato k még egyetlen m agyar közsé­ get sem foglaltak el. 2. A z első m agyar községek elfogla­ lására csak m ásn ap — 1944. sze p ­ tem ber 24-én, v asárn ap — került sor. A 228. hadosztály egységei a délelőtti ó rák b a n benyom ultak CSANÁDPALOTÁRA, nem sokkal később pedig a 203. hadosztály felszab ad íto tta ELEK községet. H iányolnunk kell a kötetb ő l az 1944. szeptem ber 24-e n a p já n a k további esem ényeit, m e rt a 228. hadosztály ezredei elfoglalták to ­ váb b á m ég KIRÁ LY H EG YES és m agyarországi te rü le te n fekvő NAGYLAK községeket. 3. A m agyar csapatok ellenlökések­ kel p ró b á ltá k visszavetni a szovjet csapatokat. 1944. szeptem ber 25-én C S A N Á D P A L O T A , később pedig K I R Á L Y H E G Y E S községek á t m e ­ netileg 1 napra vissza k erü ltek a m agyar csapatok kezére. Ezen a n apon h arcok folytak ELEK térségében is. A 203. hadosz­ tály K ETEGYHÁZA körzetében elé rte az ARA D —BÉKÉSCSABA v a sú tv o n alat és a m agyarok soro­ zatos ellenlökéseinek végleges visszaverése so rán 9 ellenséges harck o csit se m m isítettek meg. 4. A 243. hadosztály 1944. szeptem ber 26-án (keddi napon) elfoglalta KEVERMES, DOMBEGYHÁZ és BATTONYA községeket. A 228.

100

had o sztály visszafoglalta CSA­ NÁ DPA LO TA községet, m a jd elő­ nyom ulásuk k ö v etk eztéb en szovjet kézre k erü ltek A PÁ TFA LV A , M A­ KÓ, FÖLDEÁK és KISZOM BOR községek. A 18. h arc k o csih ad test kapcsán sz eretn én k m egjegyezni, hogy P. D. G ovorugyenko v ezérőrnagy (nem altáb o rn ag y i ran g b an ) a m a­ gyarországi felszabadító h arcok kezd etén még n em volt en n ek a h ad testn ek a paran csn o k a. A h a d ­ te st vezetését 1944. szeptem ber 24ig I. M. K olesznyikov ezredes lá tta el, to v áb b á m egjegyeznénk azt is, hogy G ovorugyenko vezérőrnagyot csak 1945. áp rilis 19-én (a m ag y ar­ országi h arco k után) lé p tették elő altábornaggyá. 1944 szep tem b er utolsó n a p ja ira a 27. h a d te st egységei több ponton elérték a ro m án —m ag y ar h a tá r t és az ak k o ri B ihar m egye térségében BIH A RU G R A —GESZT te re p sza­ kaszon b ekapcsolódtak a hazán k felsz ab a d ítá sáé rt m e g in d u lt h a r ­ cokba. 5. A fen tiek a la p já n célszerű ann ak a m eg állap ítása, hogy 1944. szep­ te m b e r 24-én E L E K és N A G Y L A K helységek v o ltak h azán k elsőként véglegesen felszab ad íto tt községei, füg g etlen ü l attól, hogy a szovjet csap ato k egy n ap p a l k o ráb b a n lé p ­ te k h azán k fö ld jére BATTONYA térség éb en 1944. szep tem b er 23-án. „A debreceni h a d m ű v e le t és hősei" c. fe jez et a h arcok rövid le írá sa u tá n b e­ m u ta tja az 1944. o któber 6 -án m eg in ­ d u lt általán o s tá m ad á s irán y á t, a 2. UKRÁN FRONTHOZ tarto zó erőket. K épet k a p u n k a szovjet csap ato k k al szem ben levő n ém et „DEL” h ad sereg ­ csoport erőiről. A h arco k ism ertetése u tá n b e m u ta tja a k ö te t a 37 k itü n te te tt katona, tiszt és fő tiszt rövid életrajzá t, m elyből 10 fő a CSANÁDPALOTA—

NAGYLAK—M AKÓ felszab ad ításáb an k itű n t 228. hadosztály k a to n á ja volt. „A budapesti h a d m ű v e le t és hősei” c. fe jezet h azán k felsz ab ad ításán ak m á so ­ dik szakaszát (1944. október 29.—1945. feb ru ár 13.) 5 kisebb részben tárgyalja, A kisebb részek, b á r elkülönülnek egy­ m ástól, m égis szerves egészet alkotnak. Ebben a fejezetben figyelhető m eg a legjobban, hogy a különböző csoporto­ sítások k ia lak ítása k o r m ilyen v áltozá­ sok kö v etk eztek be az egyes hadosztály o k -h ad testek irán y ításá b an . A 217 k i­ tü n te te tt hősből a hadosztályok ará n y a a következő: 7. áttö rő tü. ho. : 20 fő 99. lövész ho. : 19 fő 59. g árd a löv. ho. : 18 fő 316. löv. ho. : 16 fő 108. g árd a löv. ho. : 15 fő 1. g árd a-lég id eszan t ho. : 13 fő 203. löv. ho. : 7 fő „A hazánk felszabadításának b efeje­ zése” c. fe jezet a h arco k utolsó szak a­ szának rö v id le írása u tá n b e m u ta tja a n ­ nak a 33 k itü n te te ttn e k életrajzá t, am e­ lyek zöm m el a 3. UKRÁN FRONTHOZ tartozott. Itt kell m egjegyeznünk azt. hogy nem fedi a valóságot a könyv 372. o ld alán ak azon m ondata, m ely szerint „1945. április 4-én N em esm ed v es felsza­ badításával befejeződött hazánk teljes megtisztítása a hitlerista m egszállók­ tól”. M int azt fentebb em lítettü k , Ne-

m esm edvestől n y u g atra, F elsőrönök— R ábafüzes községektől észak ra b e h a tá ­ ro lt te rü le trő l csak 1945. áp rilis 11-én szo ríto tták ki a n ém et csapatokat. (Ld. részletesebben Z ielb au er G yörgy: A Vas m egyei nem zetiségiek a népi d em o k ra­ tik u s fo rrad a lo m időszakában cím m el m egjelenő ta n u lm á n y á t a V asi Szemle 1982/3. szám ában.) „A szovjet repülők hősei c. fe jez et a 35 k itü n te te tt rep ü lő tiszt é letrajzá n ak le írásáv al a z t m u ta tja be, hogy a szovjet repülők m éltó h elyet fo g laltak el a fro n ­ tok bonyolult h arci fe la d a ta in a k a m eg­ oldásában. A „F üggelékek” jó l egészítik ki a kö­ tetet. A h az án k felszab ad ítási h a rc a it vezető csapatok p aran csn o k ai közül 16 ezredes vezérőrnagyi, 16 vezérőrnagy altábornagyi, 1 altáb o rn ag y pedig v e­ zérezredesi ren d fo k o zato t kap o tt. H iá­ nyoljuk, hogy ez nem tű n ik ki a k ö te t­ ből az 505—517. oldalakon. A h ő stettek szín terein ek a felsorolásából azt á lla p ít­ h a tju k meg, hogy 141 k itü n te té s a T i­ szán tú l és a D una-T isza közötti harcok sz ín te ré re tevődik. Az ízléses külső is hozzájáru l a kim agasló szerkesztői-írói m unkával egy ü tt ahhoz, hogy ez a kötet „méltó e m lé k e t állítson a m agyar nép szabadságáért harcoló vala m e n n yi szo v­ je t em ber áldozatos, hősi k ü z d e lm é ­ n e k ”. (Bp., 1981, Z rínyi K ato n ai Kiadó.)

Zielbauer György

101

TAMARA BAJCURA:

Kárpátukrán értelmiségiek Oroszországban... Az eperjesi kutatónőnek három köny­ ve, több tanulm ánya je len t meg a XIX. század elején O roszországba k ivándo­ ro lt k á rp á tu k rá n értelm iségiekről. M ű­ veiben fontos term inológiai kérdéseket tisztáz, áttek in tő képet n y ú jt a k iv á n ­ dorlás folyam atáról, okairól, elemzi a nem zeti hovatartozásuk összetett prob­ lem atikáját, színesen árn y a lt k épet r a j­ zol a k árp á tu k rá n értelm iségieknek az orosz tudom ány- és m űvelődéstörténet­ ben elfoglalt helyéről. Az O roszországba k ivándorolt értelm iségi csoport k é t ki­ em elkedő képviselőjének önálló m o­ n ográfiát szentelt, a jelentősebbek — Balugyánszky, K ukolnik, Lódy stb. — pedagógiai, tudom ányos stb. m u n k ássá­ g át pedig tem atik u sán csoportosítva dolgozta fel. A k á rp á tu k rá n értelm iségi csoport O roszországba tö rté n t em igrációjának, oroszországi m űködésének vizsgálata érdekfeszítő és hálás k u tatói tém a, a m agyarok szám ára pedig számos hungarisztikai vonatkozása m ia tt érdekes. A csoport több ta g ján ak nyelvi-nem zeti hovatartozásáról polém ia alak u lt ki, néhányuk tevékenységét a különböző nem ­ zetiségi szerzők egym ástól eltérően vagy az u k rá n —orosz vagy a m agyar—orosz, B alugyánszkyét pedig (mivel a mai Szlovákia te rü leté n született és végezte alapfokú iskoláit) a szlovák—orosz k u l­ tu rá lis és tudom ányos kapcsolatok tárgykörébe sorolták. A tém a izgalm as-

102

ságát nagyszerűen szem lélteti: a cso­ p ortba tartozó Balugyánszky M ihályról „a legkáprázatosabb p ályát befutó m a­ gyar jogászról”, a nagyváradi jogakadé­ m ia ta n áráró l, a p éterv ári egyetem első rektoráról, az orosz szenátorról a m a­ g y a r-o ro s z m űvelődési és tudományos kapcsolatok tö rtén etén ek av ato tt isme­ rője, T ardy Lajos ír t m onográfiát. (Ba­ lugyánszky M ihály. Akadém ia, Bp. 1954.) K önyve a Századok hasábjain (1957, 195B) szem élyeskedéstől nem m en­ tes, nagy visszhangot keltő v itát váltott ki, mely lényegében a körül forgott: fo rrad alm ár volt-e Balugyánszky Mi­ hály, vagy refo rm er? Helye v an -e a h a­ ladó m agyar hagyom ányok között, és ha igen, m ilyen hely illeti meg? O rlay Jánosról, a nagykárolyi ke­ gyesrendi főgim názium tanáráról, I. S ándor nagy k a rrie rt b efu to tt udvari orvosáról, orosz akadém ikusról, Gogoi ta n áráró l íro tt alapvető kapcsolattörté­ neti ta n u lm án y áb an (Tam ara Bajcura egyik fontos forrásában) Tardy Lajos kiem eli: O rlay oroszországi m unkássága nem csak a m agyar—orosz k u ltú rtö rté­ neti és orvostörténeti, hanem a m a­ gyar—orosz irodalom történeti kapcsola­ tok részét is képezi. (Dr. Orlay János 1770—1829. T anulm ány a m agyar—orosz orvostörténeti kapcsolatok köréből. Or­ szágos O rvostörténeti K önyvtár Közle­ m ényei 13.) T am ara B ajcura polemizál a m agyar és szlovák kutatókkal, akik

eg y értelm űén m a g y arn ak vagy szlovák­ n ak te k in tik a csoport egyes képviselő­ it. F igyelm et érdem lő következtetései levonásához vizsgálja a nem zetek lé tre ­ jö ttén e k általán o s kérdéseit, az u k rá n és részben a m agyar polgári (m odern) nem zetek k ia lak u lásá n ak sp ecifik u m a­ it és ellentm ondásait, s term észetesen a szóban forgó egyének vallo m ásait is. K elet-K özép-E urópában, összefüggésben a g az d aság i-társad alm i fejlődés s a já ­ tosságaival a nem zeti m ozgalm ak k ib o n ­ takozása, a nem zeti fejlődés lassabban, ellen tm ondásosabban tö rté n t, m in t E urópa m ás régióiban. A X V III. század végén, a X IX . század elején a feudális o sz tály stru k tú ra dom inanciája, a csíráit bontogató k a p ita lista term elési viszo­ nyok k ö rülm ényei közepette a nem zeti h o v atarto zás értelm ezése to v á b b ra is feu d ális: az etn ik ai tu d a t a vallási, n yel­ vi stb. h o v atarto zá sb a n realizálódik. A X IX . század elő tt élők nem zeti h o v a ta r­ to zásának m egítélésében te h á t több té ­ nyező is figyelem be vehető: állam i, e t­ nikai, osztály, ren d i hovatartozás, nyelv, vallás stb. A ttól függően, m e­ lyik szem pontot érvényesítik a többi ro ­ v ására bizonyos te rü lete k en — v árosok­ ban, különböző etn ik u m o k érintkezési p o n tja in —, eltérő eredm ényekhez leh et ju tn i. (Pl. P ozsonyban: Bél M átyás.) Azok a kísérletek , am elyek m inden k étség et kizárólag k ív á n já k m eg állap í­ tani, hogy a m ai értelem b en v e tt m a ­ gyar, szlovák vagy u k rá n nem zethez ta rto z n a k -e a szóban forgó csoport egyes tagjai, bizonyos fokig an a k ro n isz­ tikusak, történ elm ietlen ek , ír ja a szer­ ző, hisz a nem zeti elv m ég csak születé­ se állap o táb a n volt, s még nem vált eg y értelm űen az egy nyelvet beszélők különböző vallású cso p o rtjain a k és szo­ ciális réteg ein ek egységesítő tényezőjé­ vé. B a jc u ra könyvéből kiderül, hogy el­ térően n y ilatk o ztak nem zetiségi ho v a­ ta rto zásu k ró l m aguk az é rin te tte k is: hol m agyaroknak, hol kárp áto ro sz m a­ g yar nem eseknek v allo ttá k m agukat. B a jc u ra k u ta tá s a i a la p já n m e g állap ítja:

a csoport tag jai e tn ik a i szem pontból k á rp á tu k rá n o k , m ag y aro k n ak pedig az ért te k in te tté k m ag u k at, m e rt részben a történelm ileg, de facto létezett M a­ gyarország te rü letérő l szárm aztak , rész­ ben m e rt a m agyar nem esi nem zet­ hez tartozónak, eg y általán nem esnek v allo ttá k m ag u k at (jogosan vagy jog­ talanul, ez további vita tárgya), ami O roszországban egyébként további plusz előnyöket je le n te tt szám u k ra; tehát az egységes m ag y ar (nemesi) politikai nem zet állá sp o n tjá t te tté k m a­ gukévá. E ltek in tv e nem zeti h o v atarto zá­ suktól, füg g etlen ü l attól, k inek te k in te t­ ték m agukat, a m agyarok, u k rán o k és szlovákok is büszkék leh etn ek ráju k , z á rja le ide vonatkozó fejteg etéseit a szerző. A k ap italista viszonyok X IX . század eleji fokozatos elterjed ésév el p á rh u z a ­ m osan a tá rsa d alm i-g az d asá g i fejlődés, a szociális s tru k tú ra m egváltozása O roszországban is n ap ire n d re tűzte a közoktatás átszervezését, ezzel összefüg­ gésben pedig a felsőfokú képzés m eg re­ form álását, kiszélesítését. A reform ok m egvalósításáb an a birodalom általán o s gazdasági, szociális elm arad o ttság a ren d k ív ü li jelen tő ség et b izto síto tt a k ü l­ földiek alk alm azásán ak . Ism eretes, hogy gazdasági m egfontolásokon tú l a k o r­ m ányzatban po litik ai szándékok is m u n ­ k á lta k : az orosz abszolutizm us, hogy politikai a la p já t erősítse, m ár a X V III. század elejétől 'nagy fontosságot tu la j­ d o n íto tt a külföldiek alk alm azásán ak . (G ondoljunk a ny u g ati szakértői gárda term észettudósok, d ip lo m aták , tá b o rn o ­ kok stb. politikai, gazdasági szerepére az I. P é te r á ltal m e g h ird e te tt eu ro p aizálásban.) T erm észetesen a külföldi (né­ m et, francia, holland és a több tu c a t m a­ gyar stb.) szakem berek tevékenységének hatékonyság a elszigeteltségük, idegenségük következtében nem v o lt tökéletes, az orosz k o rm án y zat ez ért a X V III. szá­ zad m ásodik h arm a d átó l elő szeretettel alk alm az o tt H ab sb u rg -b iro d alo m b eli szláv anyanyelvűeket. A m agyarországi

103

pravoszláv szerbeket lá ttá k legszíveseb­ ben, u tá n u k a cseheket, m a jd a lengye­ lek et (akiknek tü relm etlen kato licizm u ­ sa n eh e zítette a fogadásukat), te h á t olyanokat, a k ik viszonylag rövid időn belül b ekapcsolódhattak az orosz nyel­ vű oktatásba, illetv e tudom ányos életbe. Az új egyetem ek, főiskolák, g im náziu­ m ok m egszervezésekor hiányzó tan erő p ó tlá sá ra a m ár k o ráb b an O roszország­ ban élő szerbek ja v a sla tá ra szívesen fo­ g ad tak vagy h ív ta k m eg a H absburgm o n arch ia különböző felsőfokú in té z­ m ényeiben ta n u lt k á rp á tu k rá n o k a t is. A k iv á n d o rlás okait, körülm ényeit vizsgálva a szerző rám u tat, hogy a n n a k több összetevője v an : részben összefügg az orosz korm án y zat koncepciózus p o li­ tik á já v al, hogy az adm in isztráció és ok­ ta tá s te rü le té n te rv e ze tt reform ok k iv i­ telezését részben külföldi, főleg szláv tu ­ dósokkal, szakem berekkel oldja meg. A k iv á n d o rlásn a k term észetesen az a n y a ­ gi, politikai m otiváltsága is volt, m ely u tóbbi fa k to rt kissé eltúlozza. Ügy lá t­ juk, nem fo rd ít kellő figyelm et a p r a ­ voszláv vallás, a görögkeleti litu rg ia vonzóerejére, m ely ebben az időben h a ­ ta lm a s v o lt; nem m u ta t rá eg y é rtelm ű ­ en arra, hogy O roszországban, az ú jo n ­ n a n m egnyílt oktatási intézm ényekben m űködő ta n áro k olyan előnyöket élvez­ tek, m in t sehol m á su tt a világon. A k i­ v án d o rlás politikai színezetének ellene m ond az is, hogy a tá g ra n y ílt p e rsp e k tí­ vák a ren d k ív ü l előnyös anyagi, p u b li­ kálási lehetőségek is csak a vidéki k a ­ te d rá k m agányába z á rt értelm iség iek et csáb ította. Görög D em etert pl., aki szin tén m eghívást k ap o tt O roszországba, m ár ez sem vonzotta. B a jc u ra önálló m o n o g ráfiát szentelt a n agytibavai születésű J. (Hucza) Ven elinnek (1802—1899), a bolgár nem ze­ ti m egújulás, a bolgár tö rté n ettu d o m án y kiem elkedő alak já n ak , ak in ek egyénisé­ ge, életp á ly á ja szinte m inden X IX . szá­ zadi, XX. század eleji orosz és u k rá n író, szlavista figyelm ét felkeltette. M un­ k ásságának érték elését m a sem k e rü lh e ­

104

ti el a bolgár nem zeti ú jjá szü letés p ro b ­ le m a tik á já n a k szen telt egyetlen m un k a sem. O rlay Já n o s (1770—1829) szem élyesen is közrem ű k ö d ö tt az értelm iségi csoport egy részének m eg h ív ásán ak , k iv á n d o r­ lásán ak előkészítésében. N eki v o ltak legkom olyabb m ag y ar k ap cso latai is: évtized ek en á t lev elezett (főleg latin u l) a m ag y ar időszaki sajtó nagy a la k ja i­ val: T ertin áv al, Schediussal, Görög D e­ m e te rre l; a M agyar K u rír, a M agyar H írm ondó h a sá b ja in ren d szeresen tá jé ­ k o ztatta a m ag y ar k özvélem ényt az oroszországi reform , a h a lla tla n ará n y ú k u ltu rá lis fellen d ü lés esem ényeiről. A róla íro tt m o n o g ráfiájáb an T am ara B a jc u ra beszám ol arró l, hogy szinte egész életéb en fo g lalk o ztatta a m ag y ar őshaza, a m ag y ar nyelv ered etén ek k é r­ dése; u ta zá sain m ag y ar vonatkozású néprajzi, nyelvi, tö rté n elm i m egfigyelé­ seket végzett. A bból k iin d u lv a, hogy a m agyar n ép n év az u k rá n b a n uh o rn ak hangzik, s hogy az U ral hegység rég e b ­ bi orosz 'neve U hor hegy, rá h ib á z ik : a m agyarság ő sh azája az U ral tá jé k á n le ­ hetett. 1819-ben az o rien talista Jak sich G ergely tá rsa sá g áb an b e já rta a K a u k á ­ zust és környékét, ah o l a m agyarok ős­ h a z á já n a k és nyelv én ek a helynévi any ag b an fellelh ető n y o m ait k u ta tta . E redeti, s a tudom ányos szófejtés k riti­ k á já t is k iá llja feljegyzése az orosz etno n im áró l: az orosz n ép n ev et a v án d o r­ lások so rán az óoroszokkal k o rán é rin t­ kezésbe k e rü lt K au k ázu s k ö rn y ék i tö ­ r ö k -ta tá r törzsektől kölcsönözte a m a­ gyarság. N em nyelvész volt, m a sokszor m osolyra k észtetőek azon törekvései, hogy a m agy aro k v án d o rlá sán a k egyéb­ k é n t m eglevő n y o m ait a toponim iai any ag b an m in d en áro n k im u tassa : orosz: K u b án y ; m a g y ar: K ő b án y a; orosz: U ral; m a g y ar: U r a lja stb. A X IX . szá­ zad első évtizedeiben, akkor, am ik o r a tudom ányos k ö rö k b en sem v o lt egyér­ telm űen elism ert, helyesen lá tta : a m a­ gyar nyelv a fin n u g o r családhoz ta rto ­ zik; a m agyarok elődei tö rö k vagy tö-

rökös k u ltú rá jú etn ikum ok szervezetei­ ben (törzs, törzsszövetség stb.) húzódtak ny u gatra, a v án d o rlá s századai a la tt részben nyelvben, k u ltú rá b a n eltörökösödve. O rlay életének utolsó éveiben több ta n u lm á n y t szen telt a k á rp á tu k rá n történelem , v a la m in t a X I—X III. szá­ zadi m ag y ar—keleti szláv kapcsolatok k érdéseinek. A k o rtá rs k á rp á tu k rá n é r­ telm iségiéinek egységes állásp o n tját képviseli, am ikor a k á rp á tu k rá n o k a t oroszoknak, ny elv ü k et orosz n y e lv já rá s­ n ak ta rtja . E vélem ény azzal m a g y aráz­ ható, hogy a m odern u k rá n irodalm i nyelv és u k rá n nem zet, a polgári u k rán nem zeti öntu d at, a k elet-eu ró p ai k ép ­ lettel összhangban viszonylag későn, a XIX. század 30-as éveinek tá já n kezd k ialakulni. O rlay k o ráb a n u k rá n nép­ nek és nyelvnek az orosztól való k ü lö n ­ állása gondolata csak éppen csíráib an v an meg. összegezve: a k á rp á tu k rá n értelm iség vizsgált cso p o rtján a k tevékenysége a k o rabeli O roszország legism ertebb o k ta­ tási intézm ényeihez kapcsolódott: a péte rv á ri, h ark o v i egyetem hez, a nyezsini gim názium hoz, az odesszai R ichelieu-liceumhoz. Ezen értelm iségiek legjobbjai sokoldalú és term ék en y m u n k ásság u k ­ kal észrevehető nyom ot h agytak m ind M agyarország, m ind O roszország k u l­ tú r- és m ű velődéstörténetében. A k iv á n ­ do rlásuk előtt felhalm ozott gazdag p e­ dagógiai ta p asz talatu k , az euró p ai o k ta­

tási és képzési ren d sz er m ély és alapos ism erete, nem utolsósorban a R átio E ducatio n is k o rszerű szellem ének és ta r ta l­ m á n ak e lsa já títá sa lehetővé te tte n e ­ kik, hogy az oroszországi közép- és fe l­ sőfokú o k ta tás fejlesztésén ek p ro g ra m ­ já b a n alk o tó an részt vegyenek. P edagó­ giai, o k tató -n ev elő m u n k á ju k kom oly tudom ányos ered m én y ek elérésév el p á ­ rosult. B alugyánszky, Lódy, K ukolnik, O rlay O roszországban tanszékeik m ellé birtokot, rangot, k itü n te té se k e t kap tak , de szám on ta rto tta ő k et a k o rab eli m a ­ gy ar tudom ányosság is, m in t olyanokat, akik „a m agyar h azát törekszenek m i­ nél m egbecsültebbé te n n i”. Csak u ta l­ h atu n k rá, hogy az u tó k o r sem h álátlan velük szem ben. B alugyánszky, V enelin (Fallas, Révai), O rlay (UML) b ek erü ltek lexik o n ain k b a. S zovjetunióban, s lá tju k C sehszlovákiában is, szám os m o n o g rá­ fia, tan u lm án y , d isszertáció k észü lt ró ­ luk. S zinte k iv étel nélkül, m in d an n y ió ju k életp ály áján ak , tevékenységének értékelése fellelh ető a S zovjet U k rán E nciklopédiában. B alugyánszkyról, Lódyról a Nagy Szovjet E n cik lo p éd iáb an is olvashatu n k . (Z a k arp ato u k ra in sz k aja in tellig en cija v Rossziji v pervoj polovinye X IX v é­ k a; J u r ij Ivanovics V en elin ; Iv án Szem enovics O rlaj. Zsizny i g y ejatyeinoszty. B ratiszlav a — P rja siv 1970— 1980.) U dvari Istv án

105

BAROTA MIHÁLY:

Túri Sándor Még negyedszázada sincs egészen, hogy m eghalt, s m égis egyre kevesebben tu d já k m ár, ki is v o lt T ú ri S ándor. M ár csak ezért is örülh etü n k , hogy a Peda­ gógusok Szakszervezete v állalkozott Barota M ihály könyvének k iad ására, am elyben a szerző p éld am u tató le lk iis­ m eretességgel á llíto tta össze T úri S án ­ dor é le tú tjá n a k tö rté n eté t, s nagyon plasztikus p o rtré t k észített az egykori paszabi n ép tan ító ró l és n ép ra jzi g y ű j­ tőről. A lak ján a k felidézése, em lékének ele­ v enen ta rtá s a a z é rt is figyelem re m éltó, m e rt p ály ája a m aga egyediségében is a régi m a g y ar tanítóság egy nagyon je l­ legzetes típ u sán a k p éldaszerű m egteste­ sítő je volt. A nnak a ta n ító típ u sn ak , am elyik nem csak az írás-o lv asás tu d o ­ m á n y ára ta n íto tta a gyerekeket, hanem a fa lu igazi m indenese volt, ügyvédje, orvosa, nem egyszer b á b á ja is. B arota M ihály jó érzékkel em eli ki e hosszú és sokoldalúan tevékeny élet sorsdöntő fo rd u latait. T úri S ándor m ár a nagy m ú ltú alm a m aterből, a sá ro sp a­ tak i képzőből m agas ren d ű k ü ld e té stu ­ d ato t hozott m agával, s p ály ája kezde­ tétől lelkes, h iv a tá sá t szerető, a ta n ító ­ ságot a legnem esebb értelem b en v e tt népszolgálatnak te k in tő pedagógus volt, de hogy végül több is le h e te tt ennél, a b ­ ban sa já t buzgalm án, odaadó használni ak a rá sá n k ív ü l a szerencse is segítette. • Ilyen — egész további p á ly á já ra k i­ ható — szerencse v olt életében Kiss L a ­ 10G

jossal való m egism erkedése. K iss Lajos, a Jó sa A n d rás M úzeum igazgatója, a n e ­ ves n ép ra jzk u ta tó , a szegényem berek életének legendás h írű k ró n ik ása figyelt fel először a 20-as évek végén a g y ű j­ tögető T ú ri S án d o rra, s az addig még inkább csak ösztönösen tevékenykedő paszabi ta n ító ettő l az időtől kezdve m ár K iss L ajos szellem i irán y ításá v al végezte m u n k á ját. A könyv aprólékos részletességgel foglalkozik en n ek a k ap cso latn ak a k i­ alak u lásáv al és fokozatos elm élyülésé­ vel. A fontos szóbeli közléseken és em ­ lékezéseken k ív ü l a szerző K iss L ajos és T úri S ánd o r gazdag levelezését is fe l­ dolgozta, s ezekből a dokum entum okból idézi elénk azt az u tat, hogyan a la k u lt a tudós m úzeum igazgató és a falusi k á n to rta n ító alk alm i ism erettség e rövid idő a la tt te rm ék en y m u n k a tá rsi k apcso­ lattá. K iss L ajos rév én ism erk ed e tt meg T ú ri S án d o r Fehér G áb o rral, a neves iro d alo m tan á rra l és íróval, dr. V ígváry László m ű g y ű jtő orvossal és Nyárády M ihály n ép ra jzk u ta tó v a l, ak ik a m úze­ um igazgató legbelső b a rá ti köréhez ta r ­ toztak, s ak ik szin te azo n n al e g y e n ran ­ gú szellem i p a rtn e rk é n t fo g ad ták b a rá t­ ju k k á T ú ri S án d o rt. S h am aro san még tovább is b ő vült ez a kör, a „nagy csa­ lád"’, ahogy K iss L ajos b a rá ti tá rsa sá g át nevezték. Így k e rü lh e te tt k ap cso latb a a paszabi tanító R udnai Gyulával, a k orszak

egyik legnevesebb m agyar festőm űvé­ szével, ak i a 30-as években — K iss L a­ jos kezdem ényezésére és segítségével — m ű vésztelepet hozott lé tre a Sóstón, és R udnai olyan m ű vésztanítványaival, m in t Boros Géza, K o ffá n K ároly és m á ­ sok. S ezekkel a kiváló b ará to k k al n em ­ csak a m úzeum ban vagy K iss L ajos la ­ k ásán ta lálk o zh ato tt, hanem otthon P aszabon is, ahol a „nagy csalá d ” tag jai g y ak ra n időztek T úri S án d o r v endég­ szerető házában. K iss L ajos közvetítésével ju to tt a paszabi házba O rtutay G yula is, ak i M óra F erenc ajánló lev elév el jö tt első gyűjtőú tjá ra a N yírségbe. K iss L ajos jó érz ék ­ kel irá n y íto tta a fia ta le m b e rt T ú ri S án ­ dorhoz, de ak k o r ta lá n m aga sem gon­ dolta még, hogy m ilyen te rm ékeny tu ­ dom ányos együttm űködés és életre szóló b ará tság kialak u lásáh o z já ru lt ezzel hozzá. B a ro ta M ihály k u ta tásai a la p já n p on­ tosan nyom on k ö v eth etjü k ennek az ú jab b k ap cso latn ak a legfontosabb á l­ lom ásait. O rtu ta y ettől kezdve gyakori vendég volt P aszabon, s T úri S ándor segítségével g y ű jtö tte az 1935-ben k i­ ad o tt Nyíri és rétközi parasztm esék cí­ m ű k ö tet anyagát. E gyébként sohasem titk o lta, hogy m ilyen sokat köszönhetett T ú ri S ándornak. A m ikor a k ötet m eg­ jelent, őszintén m egírta, hogy a m esék­ nek legalább a fele T úri S ándor g y ű jté ­ séből szárm azik. O rtu tay későbbi m unkáihoz is sok se­ gítséget n y ú jto tt T ú ri Sándor. U gyanak­ kor ő is sokat k ö szönhetett O rtu tay G yulának. Tőle ta n u lta m eg igazán a tu ­ dom ányos igényű n ép ra jzi g y űjtés és a szövegek szakszerű lejegyzésének m ód­ szertan át. O rtu ta y m aga is ta g ja le tt Kiss L ajos körének, de az ő rév én to­ vább is bőv ü lt ú jr a a „nagy csalá d ”. Így k e rü lt kap cso latb a T úri S ándor a 30-as évek végén és a 40-es évek elejé n Üjszászy K álm ánnal és Móricz Miklóssal, ak ik az a k k o rib a n kibontakozó népfőis­ kola-m ozgalom elindítói, szervezői, n é p ­ szerűsítői voltak.

E ttől kezdve a n ép ra jzi g y ű jtés m el­ le tt T ú ri S án d o r életén ek nagy szen v e­ délye, tevékenységének ta lá n legfonto­ sabb m ozgatója a népfőiskola eszm éje lett. M in t Móricz Zsigmondi és a népi írók többsége, ő is a népfőiskolák szer­ vezésében lá tta ebb en az időben a p a ­ rasztság felem elkedésének egyik le g já r­ hatóbb lehetőségét és eszközét. Több a l­ kalom m al is részt v e tt nev elő k én t a sá­ ro sp ata k i falu sz em in áriu m m u n k ájáb an , előadásokat ta rto tt a p a ta k i és n y ír­ egyházi népfőiskolái tanfolyam okon, ta p asz talata iró l országos figyelm et k eltő beszám olókat ír t a K elet Népe népfőis­ k ola-rov atáb a, m elynek szerkesztését M óricz Z sigm ond öccsére, M óricz M ik­ lósra bízta. R észletesen foglalkozik B aro ta M ihály T úri S án d o r p á ly á já n a k felszab ad u lás u tán i szakaszával is. A n ag y tö rtén elm i sorsforduló u tán egykori b a rá ta i közül többen országos vezető em b erek lettek, ő m a ra d t Paszabon. Az ú j k ö rülm ények között is fá ra d h a ta tla n u l dolgozott to ­ vább a falu felem elkedéséért. E lőadáso­ k a t ta rto tt, cik k ek et ír t a m egyei n a p i­ lapba, seg ített lán y án a k új életre k e lte ­ ni a paszabi szövőházat, s m egalapozni a paszabi szőttes h írn ev ét. N éprajzi g y ű jtő m u n k á já t sem h ag y ta abba, de nagy veszteség v o lt szám ára, hogy az irán y ító b a rá ti kör, a „nagy csalá d ” széth u llo tt. F eh ér G ábor még a h áb o rú id ején m eghalt, K iss L ajos p e­ dig nem sokkal a felszab ad u lás u tá n B u d ap estre költözött. O rtu tay sem jö h e­ te tt m á r olyan g y ak ran P aszabra, m in t korábban . Pedig T ú ri S án d o rn ak m ost le tt volna szüksége igazán segítségre. É rezte, hogy elérk ez ett sz ám á ra az összegezés ideje. E gyetlen nagy m űben, a rég ó ta terv e ze tt P aszab -m o n o g ráfiáb an szerette volna összefoglalni m indazt, am it a népről, a világról, a régi falusi életrő l tu d o tt, am it egy élet k ita rtó szenvedélyével önm ag á­ ban felhalm ozott. S ajnos ez a te rv e m á r nem v aló su lh a­ to tt meg. H iáb a ösztönözte a m u n k á ra a

107

rógi b ará t, Ú jszászy K álm án, s h iá b a a já n lo tta fel segítségét a m u n k a szerk e­ zetének kialak ításáh o z egy új b ará t, B a­ lassa Iván, a m egálm odott nagy m onog­ rá fia nem készült el. Csak az idő h iá n y zo tt hozzá, csak a v á ra tla n betegség akadályozta m eg a nagy m ű tető alá h ozásában? N yilván az is. A ligha téved ü n k azonban, ha úgy véljük, hogy m ás oka is volt ennek. B aro ta M ihály nem m o n d ja ki, könyvéből azonban világosan k itű n ik mégis, hogy T úri S ándor elsősorban gyakorlati em ­ ber volt. B á rm en n y it ta n u lt is K iss L a­ jostól, O rtu tay G yulától és m ásoktól, e l­ m életi felkészültsége, rendszerező k é ­ pessége kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az ö sszegyűjtött h a ta lm a s anyagon ig a­ zán ú rrá lehessen. A család h ag y a té k á­ ban, a N éprajzi M úzeum A d a ttá rá b a n és a sáro sp atak i k ö n y v tá r dissziéiban lé ­ nyegében együtt v a n m inden, am i a nagy műhöz szükséges le tt volna. Csak s a j­

Haraszti Enikő: Katika

108

n álh atju k , hogy a rengeteg tégla, a sok g ere n d a és cem en t végül is nem á llt össze ép ü letté. Az elm o n d o ttak b ó l következik, hogy ha pusztán tudom ányos ered m én y ei fe­ lől vesszük szem ügyre T ú ri S án d o r szel­ lem i h ag y aték át, életm ű v ét tö red ék es­ nek, csonkának is érezh etjü k . B arota M ihály könyve azo n b an figyelm eztet rá, hogy T ú ri S án d o r sokkal több volt, m in t n ép ra jzk u ta tó . Ö rökségét csak a m aga teljességéb en és sokold alú ság áb an b e­ csü lh etjü k és é rté k e lh e tjü k igazán. A lak ja is csak így v á lh a t a m ai és a jövendő pedagógusnem zedékek te rm é ­ ken y ítő p éld ájáv á. E zért érdem es őrizni és éb ren ta rta n i em lékét, s ehhez B aro ta M ihály könyve eredm ény esen já ru lh a t hozzá. (N yíregyháza, 19fl2.)

Katona Béla

Kerülő Ferenc: Magány

Rákos Sándor arcai és maszkjai T eljesen rejtély es és te lje sen világos Rákos S ándor legújabb kötete, a Tár­ sasmonológ. R ejtélyes, m e rt k it nem m isztifikál egy olyan cím, am elyik az egyszem élyes m onológot tá rsa s p ro d u k ­ cióként k ív á n ja előadni, a legszem élye­ sebb líra i te rm ék et v alak i m ás sa ­ já tjá n a k igyekszik feltü n tetn i. De egy­ ú tta l világos is, m e rt ki az közülünk, aki érzelm einek k ifejezésére nem em elt még le k ö te tet a könyvespolcról, nem gyö­ n yörködött egy-egy életm ű te lje sítm é ­ nyén. Rákos esetében az a kérdés, hogy m ié rt nem m onológot ír, egyáltalán, hogy k ell-e tá rs a költői m ondanivaló m egfogalm azásához. A cím nél sokkal tö b b et m ond a tartalom jegyzék, m e rt itt k id erü l, hogy C atullus és D ante, B alassi és Csokonai, D osztojevszkij, Berzsenyi, Ady, B erda és sokan m ások alk o tjá k a „társaságot". A nek ik szentelt liturgiák, já ték o k és m aszkok cik lu sain ak d a ra b ­ jaib ó l pedig a r r a is választ kapunk, hogy m ié rt szükségesek a tá rsa k . A k ö ­ te t egésze végül feloldja a kezdeti szo­ ro ngató érzéseket, sőt előítéletek et is, és elvezet b en n ü n k e t azon az úton, ahol összefér a m onológ a társsal, s a tá rsa s­ monológ ad választ R ákos gyötrődéseire vagy já ték o san kom oly vívódásaira. E nnek az ú tn a k a v ég ig járása nem könnyű az olvasó sz ám ára: k ap c so la t­ terem tést, elm élyült gondolkodást és eleve jókora irodalm i tu d á st követel. De nem könn y ű a költő szám ára sem, m e rt m aszkok m ögé kell húzódnia, s így kell egyéniségét m egőriznie. Rákos érdem e, hogy egyedi telje sítm é n y t tud n y ú jtan i, sok és szép form ai b ra v ú rt

visz végbe, s az em b eri lé te t m élyen fi­ lozofikus m egközelítésben teszi é rth e tő ­ vé az olvasó előtt. A k ötet m eglepő cim ével, izgalm as ciklusaival, in g erlő tö rdelésével is c sá ­ bít. E zt csak fokozzák R ákos közbeszó­ lásai csakúgy, m in t la p a lji jegyzetei, és segítenek v álasz t is ad n i ta lá n éppen ugyanazo k ra a k érd ések re, am ely ek et a költő is feltesz. Ezek közül szám u n k ra is az a legfontosabb, am ely az Első k ö z ­ beszólás bevezető g o n d o latso ra: „M ikor vagyok én — in k á b b én !? H a fö ltáro m vagy h a e lre jte m m ag am ? H iszen az is én vagyok, aki fö ltár, s az is én, aki e l­ titkol. A legnagyobb őszinteség a leg n a­ gyobb őszintétlenség. Az arc u n k is á l­ arc — s arc az álarcu n k is.” A nnál is inkább fo n to sak ezek a vallom ások, m e rt 1971-ben M eztelen arc cím en je ­ len tek m eg a költő versei, s így a k a r a t­ la n u l is felö tlik b en n ü n k , m i tö rté n t a k é t k ö te t k ö zö tt e lte lt évtizedben. V a­ jo n a m eztelen arc o t ála rc b a ö ltöztette a költő, s fejlődésének irá n y a m ég in k áb b az, hogy az ö sszesű rített k ép ek et az o l­ vasóval értelm ezteti, m ost m ár egészen an n y ira, hogy m aga egy-egy m aszk m ö­ gé b ú jik te lje sen m a g á ra hag y v a a k í­ váncsiskodó v ersértelm ező t? Vagy in ­ k áb b a r r a a k a rja rád ö b b e n ten i a m ű v é­ szetet tisztelőket, hogy a m aszk örök k ísérője a k u ltú rá n a k , ahogyan m in d en ­ n a p ja in k a t is a ru h a, a ház, a gépkocsi és sok m ás öltözteti á larcb a ? A vagy so k ­ kal in k áb b a költői és m ag án ak R ákos S ánd o rn ak a gyötrő d ile m m á já b a k ív á n b e p illa n tá st engedni, m isze rin t ak k o r v ag yunk őszintébbek, „h a elfedezzük,

109

vagy ha le m ez te len ítjü k m a g u n k a t? ” O lyan kérd ésso r ez, am elynek m e g v ála­ szolása egyúttal R ákos ú ja b b k ötetének érté k m érő je is lehet, hiszen a p roblém ák m agából a k ö tet anyagából nőttek ki és ad n a k m űvészi izgalm at a nyom ukba szegődő olvasóknak. A Berda liturgiák I. és II. ciklusa á l­ ta láb a n a z t a költői tö rek v ést m u ta tja be, am i m indig az egyes em beren m ú ­ lik, azt t. i., hogy a „m ag á ra v á lla lt tíz vagy száz vagy ezer hom lokegyenest vagy csak p a rá n y it különböző é n -le h e ­ tősége közül” m ikor m elyikké kell le n ­ nie, hogy a m aszkok m ögül az em b er­ sors v állalása és az em beri sorsról szóló ü zen et te k in tse n az érdeklődő olvasóra. A litu rg iá k ciklusai k o n k ré ta n Rákos S án d o r válaszai a r r a a költők á lta l m u ­ ta to tt k ísérletre, am ely ik et W eöres S á n ­ dor Pszyché cím ű m űve jelez a legism er­ te b b en — de m íg az a fa jta k ísé rlet a k ita ­ lált alakok gondolatait és cselekedeteit v eti p ap írra, vagy képzeletbeli k öltők­ n ek tu la jd o n íto tt m űv ek et ad közre, a d ­ dig R ákos a v aló b an létező B erd a J ó ­ zsef életm ű v et to ld ja meg, azokat a vetü le te k e t fogalm azza meg, am elyek b en ­ ne élnek k ö ltő társa m űveiben, de eddigi fe ltá ra tla n sá g u k k a l és így h iá n y u k k al is p ro v o k álh atn ak , cselekvésre k észte th et­ nek. A Fura legenda cím en közölt nyitó d ara b te lje s nyíltsággal m u ta tja , hogy to rzító szándék nélkül, m égis iro n ik u ­ san, olykor s a já t m a g ára v e títe tt öniró­ n iá v a l közelít k ö ltő társa em beri és m ű ­ vészi hagyatékához. íg y érezzük ezt, am ik o r B e rd á t a legérzékenyebb p o n t­ ján , a kocsm ázás szívbéli öröm ében le­ pi meg, s m iközben a rá olyan n y ira je l­ lem ző fogalom körben mozog, a m aga költői b ra v ú rjá t is m egvalósítja: a leb u j fő név k én t a söntést, ig ek én t az a l­ v ilágba ju tá s t idézi R ákos h a sz n á la tá ­ ban. Az u tó b b it ugyan nem nevezi n é­ ven, de K h áro n la d ik já ra n y ilv á n ­ való az utalása, s ezzel ism ét kettő s é r­ telm ezhetőségben h asznál egy olyan k é ­ pet, am ely B e rd á ra ism ét csak rá illik :

110

életében s m ost m á r h o lta u tá n is az a l­ v ilág öleli keblére. Az alv ilág ide id é­ ze tt képe egy éb k én t szép és m egkapó, s költőileg is m ívesen m egform ált. A Berda A rany-rem iniszcenciái rész B er­ da rév én az em b eri m éltóságról szól, am ely a k ö ltő társ so raib a n o tt él, de soha nem v o lt érd em e sz erin t részese, ahogyan R ákossal eg y ü tt v alam e n n y i­ ü n k n ek b irto k o sáv á k ellen e le n n ü n k a lelki békességnek önm agunkban, a sza­ b ad szerelem nek a tisz ta érzésekben, az elfogulatlan ság n ak egym ás m eg ítélésé­ ben, a szeretetn ek az em beri életben. Az Elődök hangja B erd a rév é n az e ro tik á t idézi, s k ö ztü k a szebb a J o h n Donne ( ? ) . . . , a drasztikusabb a V erlaine . . . , m iközben olyan valóságos é r ­ zésekről szól, m in t az öregedő férfi és a fia ta l szerető, a k ikapós férj és a h ű sé­ ges feleség, a piros lám p ás ház és a „csupa kötelem -k ö telesség ”. A to v á b b i­ a k b a n B erd a rév é n m ag áró l B erd áró l és m egítéltetésérő l vall a költő, am ik o r a k ö ltő tá rsra szórt jelző k et v isszah u llatja a M ester k ritik u sa ira , az ö n jelö lt p ró ­ fé tá k ra v agy a p resb iter-k ö ltő k re . B u­ m e rá n g k én t üti vissza rá ju k és lesz je l­ lem zőjük az aljasság és ostobaság, a tu ­ dóskodás, az elfogultság és hozzá nem értés, az ö n m ag át im á d ta tó színészke­ dés, s a törtetés, am ik o r is a fark aso k szabad dalából csu p án dünnyögő k u ty a ­ nyüszítés lesz. M indkét litu rg ia a B erd a-v ersek j á ­ tékos h a n g já n szólal meg, és gondola­ ta it tőle eredezteti. O lykor m a jd n em k risztusi h ev ü letű (K risztus szegénye), olykor m élyen líra i (Haza), olykor p e­ dig n y íltan já ték o s (A m ikor u tc á t n e ­ veztek el róla, Lázálom ). Á ltalán o sság ­ b an is a B erd a v ersfo rm álás és gondo­ la tk ö r játszi v a riá lá s a a k ö tet első r é ­ szének legjellem zőbb vonása, s Rákos költői k ísé rleté n ek m integy bevezető, de nem a leg jo b b an sik e rü lt része. A költői já té k a Catullusi já té ko k ciklus d a ra b ja ib a n is folytatódik. T e r­ jed elm éb en nagyjából azonos az elő b ­ bivel, m égis z á rtab b n a k és m egszer-

k esztetteb b n ek tű n ik , nevében is a j á ­ ték o t h ird eti, m égis bonyolultabb k í­ sérlettel v an dolgunk, az előbbi ciklus fo rm á já ra készült, m égis sikerü lteb b költői építk ezést ta p in th a tu n k ki. I tt m á r egyértelm űbbé teszi a m egszólalók szem élyét, m e rt a költő C atullus és im á­ d o tt hölgye, L esbia szerelm ét m ondja el, s közben hol a költő, hol a hölgy szólal meg, vagy m aga Rákos lép előtérbe, s az eredeti m o n d an iv aló t költi á t sok le­ lem énnyel. A ciklus kísérleteib en a catu llu si v ersm é rték is felidéződik, de az ered eti szándék sz erin t „a form a m ö­ götti, vagy fo rm án túli catu llu si fo rm át (tartalm at) szeretné visszaad n i”, s ezzel a catu llu si m odell m ai értelm ezéséhez já ru ln i hozzá, ráé b reszten i a n n a k n a p ­ ja in k ra k ifin o m u lt vagy eld u rv u lt fo r­ m áira. K ét Prológus és eggyel több Epilógus z á rja közre a C atullus nevében m egszó­ laló költő m ond an iv aló ját. M indegyik ugy an arról, a szerelem csodájáról szól, de m íg a prológusok az an tik cclogák h a n g ­ ján a szeretkezés folyam atát m u ta tjá k be, s ennek hol méz, üröm , balzsam , hol láz, csömör, vallás, hol pedig halálvágy és feltám ad ásh it, m in dig ép ítő-pusztító erő, m indig a józan ész ellensége jelzőt ad ják , addig az epilógusok az elm últ év­ tizedek tá v latáb ó l tek in ten ek vissza ugyanerre, s a ta p asz talás bölcsességé­ vel k ív á n já k a „fellobogó szívvel” való h alált, a szerelem ben levő „felfedezése­ k e t”, s a k ik e rü lh ete tle n em beri érzést, C atullus fénycsóváját, am ely így v an m a is: odi et am o, vagyis gyűlölök és szere­ tek. A ciklus közbülső d a ra b ja i azt a m in ­ dennapi, olvasva m égis m eghökkentő dolgot m o n d ják el, hogy az én és te n él­ k ül m ennyire csonka a szerelem ben, s a szerelem nem is L esbiáért, a lesb iá k é rt van, hanem m ásért, valam i többért, „m elyben együtt m in d en ok és cél / m inden célért m inden o k é rt” (A szerelem já ték ai). Vagy arró l szám olnak be, hogy a hűséget hűtlenséggel viszonzó m cgcsúfolja a m ásik h itét, s a kettő

k io ltja egym ást, ahogyan „m inden érzés önm ag át fa lja fö l” (A hűség és a h ű t­ lenség játék ai). A vagy a rró l a fo ly am at­ ról, am elyik a házasság kezdeti, m ajd későbbi szak aszát jellem zi. Az induló lángolást a tétova révedezés v á ltja fel, s a legszörnyűbb a z t érezni, am ik o r az önkínzó képzelődés m egszűnik, s a h a j­ dani gyötrelm ek okozója „u n alm as á r ­ nyék” lesz (A le h ete tle n lehető játék ai). A ciklus m ásik egységes cso p o rtját A feltám adás já tékai d ara b jaib ó l á llíto tta össze a költő, s a catu llu si élethelyzet p árh u z a m a it k ív á n ja b em u tatn i. Először Balassi Jú liájá h o z h a so n lítja L esbiát, s azt a közös v o n ásu k at em eli ki, hogy m in d k etten fö ldönfutóvá te tté k a h ű sze­ rető jü k et, s „a jó vesztesét, ú tja tév esz­ té sét / örökíti életü k ”. A zárókép itt is olyan v á ra tla n és szép, m in t am a bizo­ nyos B alassi-v ersb en : h iáb a a kegyetlen hidegség, m eghatározó az irá n tu k érz ett szerelem volt és lesz m indörökké. A m á­ sik m egidézett csalódott szerelm es Cso­ konai. A tih an y i ckho h an g ján v isszh an ­ gozza L illa n ev ét és okolja a költő o k ­ ta la n h alála m iatt, de itt a szerelem a h azaszeretet érzésével h elyettesítődik, s a vers záróképe nem a szerelem , hanem V itéz M ihály „p o é ta -isten ” m a g asztalá­ sóval telítődik. V á ra tla n ez a fo rd u lat, s a h im n ik u s h ang o kán ném iképp k ite t­ sző is. Ügy tű n ik , L illán ak nincs kegye­ lem, pedig a Laudatio m u lie ru m m ég egyértelm ű en az asszonyok d icséretét zengi: „illesse ölét hód o lat / a k á r szűz a k á r szajh a / m ivel hogy m in d en ek fe ­ le lt / az életet a k a rja ”. A H árom D osztojevszkij-m aszk ta rto ­ zik m ég a k ö tet „b e v allo tt” álarca i k ö ­ zé. K özülük az első, a B űn és bűnhődés R aszkolny ik o v ján ak naplójegyzete n em ­ csak m ond an iv aló jáv al, hanem fo rm á já ­ val is kitű n ik . L átszólag tag o lásra h a s z ­ n á lja Rákos a regénybeli P o rfirij v izs­ gálóbíró szavait, a v alóságban ta rtalm i elem . N em csak azt tu d a to sítja vele, hogy ú jra és ú jra felidéződik a n ap ló ­ író elm éjéb en a n n a k igazsága, hogy a gyertya lán g ja körül k eringő lepke s z á ­

111

m á ra nem édes a szabadság, hanem azt is, hogy a v isszájára fo rd íto tt sorokban az ő rületig önm arcangoló em ber k iú tta ­ lansága, kusza za varodottsága tü k rö ző ­ dik, s ak k o r válik „szabaddá”, am ikor ú jr a olvashatóvá, értelm ezhetővé v á l­ nak a gondolatok. Az utolsó k ét ciklus, az A rco k m a szk nélkül és a Csigavonalban cím ük sz erin t m á r nem „álarcos” v erse k et g y ű jt egy­ be. Mégis, a k im o n d o tt szó (m ás té rk é p v o n alait futom arcoddal arcom m ögött), vagy a kölcsönvett gondolat (az ő első szeretője az ő k a rja i között elalél), vagy az em legetett nevek (Schöpflin estéje, Ép bőrrel) egyértelm űvé teszik, hogy to ­ v áb b ra is m aszkot visel a költő. A dy- és B erzsenyi-gondolatok foglalkoztatják, s az egyiktől a láng h ev ü leté t vágyakozza, am ely a „jövőért je len b en -szép -h alá lra n y ílik ”, a m ásiktól a fo rró n üzenés h ev ü letét ó h ajtja, am ely a m indenkori jövőig h a t: „N em sokaság hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”. S chöpflin A lad ár és az ifjúság örök je ­ lene, S ark ad i Im re és K am ondy László trag ik u s „koccanása” rém lik föl előtte egy-egy p illan a tra , s közben em beri m a ­ g a ta rtá s u k a t jellem zi. S zinte m inden v ersb en a költő- és író tá rsa k között él.

112

hogy a befejező k é t k öltem ényben sze­ m élyesen is m egszólaljon. A Csigavo­ nalban . . . a költői in d ítta tá s iro d alm i és m űvészi élm ényanyagából készít h á tté r­ tablót, m iközben nem kis iró n iáv al szem léli önm agát, ahogyan a P arn asz szusra vezető ú to n a tüdőszaggató k a ­ paszkodón h alad v a „ném i em elk ed ő re” ju t. A Botladozó félig vers, félig pró­ z a . .. századunk hom o technicusóról szól, aki ugyanúgy por és h am u lesz, m in t sokévezredes elődei, közben azo n ­ ban egy p illa n a tra meg kell á lln ia a h a ­ lál u tá n i lé t és nem lét, a „h it és a n i­ h il” k érd ése előtt. G ilgam es és E nkidu. H am let és a ty já n a k szellem e meggyőző ere jű irod alm i p éld ák arra , hogy a vég ­ ső h a llg a tá st szeretn é m eg tö rn i az élő em ber, még ak k o r is, h a m in t észlény tisztá b an v an en n ek lehetetlenségével. Ügy érzi, hogy a költőnek m a g ára kell v állaln ia a n n a k az ü zenetnek a kö zv e­ títését, hogy m i faj nekik, m it a k a rn á ­ n ak még, m ilyen k ín t v áltsu n k meg é r ­ tü k egészen addig, „am íg egy hom o-bb hom o és sap ien s-eb b sapiens fa jta föl nem v á ltja ezt a m o stan it”. (Társasm o­ nológ. Szépirodalm i, 1982.) C sorba S ándor

OSZTOJKÁN BÉLA:

Halak a fekete citerában Személyes jelenlét, szubjektív in d u lat h a tja á t a költő első kötetét. O lyan h a n ­ g u lato t te re m t verseiben, hogy szinte kirajzolódik a z olvasó szem e elő tt a rriszté riu m d rá m a körvonala, ö n m a g a létére, az em beri létezés érte lm é re k é r­ dez rá szüntelen. Azzal, hogy erkölcsi és szeliem i egyenjogúságáért, „m agyar­ sá g áért” p erlek ed ik : „M enj fiam , já rj szerencsével: / L egyen szép fehér fe le ­ séged; / M ert egy ilyen csúf fekete E m bernek ran g egy fehér feleség!" E b ­ ből a rövid idézetből is érezzük — az Á ldás cím ű verséből való —, hogy Oszto jk án Béla az ellentétek keresztezési p o n tjáb an él. A rcképe — kettős arckép, ö n m a g á v a l is meg kell küzdenie: az em b eribb em beri kapcsolatokért. A ho­ gyan költem ényeiből kiolvashatjuk, ezt a küzdelm et a csengeri születésű költő nem veszítheti el. „HERCEG ADY ENDRÉVEL ÉS BÁRÓ JÓ Z SE F A T T I­ LÁVAL” nyeri meg. A hite m egvan hoz­ zá: „Föl fogok én em elkedni m inden bűnöm m el, / m inden bűntelenségem m el eg y ü tt”. — Szelíd erőszakkal fo rd ítja figyelm ünket a cigányság m ú ltja és je ­ lene felé. H azát keres. H azát, ahol népe fölem elkedhet. A küldetéssel já ró fele­ lősséget is érzi O sztojkán Béla. Ezért szól sokszor oly kím életlenül „c sa p atá­ hoz” : „Füstös kis ördögszuka / hajlong és töltöget, / igyál szépen kispofám / szól, s nyelvet öltöget. I . . . I fgy élünk. S farag ju k le / m agunkról a nyűgös é j­ szakát, / és nem vesszük észre, ha / n em zettünk egy részeg k isb a b á t” — ö r ­

dögök éjszakája, „Nesze: / B árán y a h a ­ zának. Nesze, nyisd föl birkaszép / sze­ med. Fogd a zsebkendőt és tro m b itálj belé. / O m lások gyönyörűségét ak aro m látni. O m oljanak / a büszkeszép falak, om oljanak n áth ás angyalom , / m e rt m eg­ halok, m eghalok h a k ed v em re nem építhetek. / B ennem gyűlt össze szem ed­ nek m inden / alázata. K im agasló élet­ form ák irán ti / gyűlöletem is teérted alacsonyít” — Egy takarítólányhoz. U gyanakkor szánakozás és részvét is k e ­ veredik a sorok közé. Ilyen ta rta lm a t hordoz a Herceg A d y Endrével és báró József Attilával cím ű v ersben a „sze­ gény” jelző; együttérzés, egyben k ív ü l­ állás is. A könyv öt ciklusa közül a Városban em elkedik ki. I tt o lv ash atju k a M int a szivdobbanást, A balerina tánca, Halak a fe ke te citerában, Őszinte szívvel, L e ­ genda a szerelemről, Herceg A d y Endrét'cl és báró József A ttilával cím ű v e r­ seket. Ezekben m u tatk o zn ak meg legin­ kább O sztojkán B éla költői erényei. Éim ényanyagának m isztikus képekben v a ­ ló feldolgozása, a téxozló fiú b ű n tu d ata, nosztalgiáról-gyöngédségről árulkodó hanghordozások, im presszionista egyen­ súlyterem tés. Szabolcs-Szatm ári élm é­ nyei is itt m u tatk o zn ak meg legéleseb­ ben. A klasszikus fo rm á t és a szab ad ­ verset eg y a rán t érzi O sztojkán Béla. S zinte m inden költem ényében él a d rá ­ ma iság. A perlekedés, a „csapatától el­ szak ad t fiú ” igazságért való kiálto zása hallik a sorokból. A könnyed m egfogal­

113

m azás, pontos képek, az asszociációs tér feszességét hozzák lé tre O sztojkán Béla költem ényeiben. A groteszkség és rom antikusság is m egfigyelhető. K ülönö­ sen szerelm es verseiben — A balerina tánca, Legendák a szerelemről, Egy ta­ kart lólányhoz, Beátának, Z suzsának hit­ telek. T agadásból bontakozik ki ez a versvilág. Egy tisztább, értelm esebb e m ­ beri létezés igényével. Z ak lato ttság át az av a n tg a rd e fogantatású kísérletek, e p i­ k u s vonalvezetések, rezignált v isszatárgyiasítások és látom ások gyakori v á lta ­ kozása bizonyítja. A vágyak önépítő m otívum aival igyekszik lerom bolni m in­ den akadályt. A m egcsontosodott elő­ ítéleteket, szociografikus pontossággal k im u ta th a tó bezárkózásokat. H elyzetkép ez a verseskötet. Szom orú tudósítás, am elyben a h a lá l—ú jjászü letés kétszóla-

m úsága végig hallható. M indezt je lk é p ­ k én t is felfo g h atju k O sztojkán Béla verseiben, hisz egyértelm űen v állalja a cigány és a m agyar h ag y o m án y o k at A kettős örökség nevében szó lítja A d y E ndrét, Kleopátrát] és a „szépséges J e ­ rik ó t”. A József A ttilával való kép zelet­ beli találkozás is en n ek a testv ériség v ál­ lalásnak igazolása. K ifejeződik benne, hogy O sztojkán Béla bizonyítani a k a r: em berségből, a fölem elkedés „csillag rík ató ” szavaiból. V ita th atatlan tehetsége, Bari Károly szavaival k ifejezett költői hite: „ . . . n e jelentsd föl m agad / f á j­ dalm aid elő tt; n in cs k im o n d h a ta tla n ” segíti ebben. Mi, olvasók pedig — ha szeretettel, m egértéssel fogadjuk verseit. (Szépirodalm i Könyvkiadó, 1981.)

Bényi Árpád: Szóló szonáta

114

M adár János

Ars „Engem ez a fa hozott világra”

Szabolcshoz kötődés szigorú hitvallása, am i eszm ényképének, József Attilának. sz erete té t is kifejezi.

N egyven fia ta l k öltőt m u ta t be az Ars cím ű antológia, am ely a M agyar Ifjúság Alkotókörének, k iad ásáb an je le n t meg.

A m ásik szabolcsi költő, aki szintén egykötetes szerző, és m in t Mester A ttilá ­ nak, neki is kiadóban van m ásodik k ö te­ te: Szigeti György. T iszavasváriban é lé s dolgozik, s am íg önm agáért, család jáért, tágabb és szűkebb h a z á já é rt v ív ja nagy harcait, nincs kétségbeesve. M ert e rő t kap az estén k é n t h allg ato tt p a ra sztd a­ lokból, sőt még az ostoba viccek h allg a­ tásából is. Beállók az erősek közé cím ű versében ad gyönyörű han g o t érzései­ nek: ,,Űgy élek köztetek, hogy nem ta ­ k arom el / a félig te le írt lap o k at sem, / szabolcsi parasztok d a la it / vagy ostoba vicceket hallgatok este / nem ujjongok — sem m i okom rá, / és nem vagyok k é t­ ségbeesve”. Móricz Z sigm ond gyönyörű, parasztok irá n ti szeretete és bizalm a é r­ ződik intenzíven Szigeti György v ersé­ ben. A többiek közül Madár János, v á ro ­ su n k b an élő fiatal költő áll a legköze­ lebb az első k ö tet m egjelenéséhez. Sőt, úgy tudju k , hogy m ajd n em egyidőben. 1983 tavaszán, n y arán k é t k ötete is m eg­ jelenik. Az ő költészete áll legközelebb Szabó Lőrinc lírai költészetéhez és a n ­ n ak m odern hangvételéhez. Szabó Lőrinchez való h aso n lítását először Fodor András, József Attila-díjas költő, az írószövetség aleln ö k e m ondta ki, am ik o r Madár Ján o sn ak á tad ta a Somogy cím ű Irodalm i és M űvészeti folyóirat p ály áza­ tá n ak m ásodik d íját, a m it m egosztva k a ­ p ott Barcs Sándor budapesti költővel. Érdekes, hogy Madár János m inden m o­ dern líraiság a m ellett a rea litá s h an g ­ já n tud írn i szárm azása, h o v átartozása és feltétlen szabolcsi hűségéről. Ebben a kötetben h áro m versével szerepel.

F iatalok a szerzők, legtöbbje még in ­ nen van a krisztusi koron, de van n é­ hány közöttük, ak i m ár a negyvenhez is közel já r. Bizonyos, hogy stílusban, ta r ­ talom ban és form ában különböznek, de ab b a n a szándékban azonosak, hogy m űvészetük tiszta legyen és gyönyör­ ködtessen. N ekünk, szabolcsi irodalom kedvelők­ nek, versszeretőknek nagy öröm , hogy m eg találjuk a nívós kis kötetben a je ­ lenleg is Szabolcsban élő, vagy innen elszárm azott költőket. Ezek a szerzők m űvészetükben, verseikben h ite t tesznek S zabolcs-Szatm árhoz való kötődésükről, tá jszeretetü k rő l és hűek nagy elődeik, Krúdy, Móricz, Váci M ihály nyom dokai­ hoz. De m egtalálju k ezeknek a lelkes fiatal szerzőknek m u n k á jáb a n Petőfi lángolását, A d y m odernségét, József A t ­ tila tiszta p ro letár hangját, Szabó Lőrinc lírai h an g ján a k költői e re jé t is. M int a m ás tájegységről való szerzők, vagy a budapesti költők között, úgy a szabolcs-szatm áriak között is v an n ak egykötetes szerzők. Mester Attila ez év tavaszán lett első­ könyves költő. M űvészetét, József Attila szigorúságával v allja p ro letár in d ítta tá ­ sú n ak és hazaszeretőnek, am it az Igétlenül cím ű versében ír meg gyönyörűen. ,;Ez a föld ahol annyi / és ahol soha m égsem / ez a táj am ely n élk ü l / s ah o ­ vá m indenünnen / Ez honnan egyszer én is / m ielőtt teljesen / de a z é rt mégis m égis / a z t hiszem ”. Ez a töm örség a

115

Szabolcs cím ű versében h ite t tesz sz ü ­ lőföldjének szerete te m ellett, egyszerű, tiszta sz av a k k al: „Ezen a földön / ism e­ rős az idegen / arcom hasonlít / növény­ re b o g árra / I tt rokona vagyok / a kő­ nek / a víznek / a szélnek is / Engem ez a fa hozott világra. / A Faluvégen cím ű versében éd esanyja ir á n t érzett szeretetéről vall m egrázó szépséggel: „Suhogó ingek / dicsérik / A nyám / el­ ázo tt u jja it / R uh ák k al integet / a szél / Az évszak / m ély só h a ja / rázza / a szegények / rongyait.” Végül, a D om bok m ögül cím ű verse m u ta tja m eg a szülő­ falu szegényeinek rem én y ét: „Szelekkel suttogó / rögök, honnan a holnap / é le ­ tet rem élt. / F rissen s ü lt k enyerek / illa ­ tá t / az éhség aszta lára .” — fejeződik b e a h itvallóan gyönyörű vers. Csakúgy, m in t Mester A ttila és Szigeti György, A n ta l A ttila sem ír t m ag át be­ b em u tató sorokat a kötethez, de a K i­ sebb hazám cím ű verse, m inden k étsé­ get kizáróvá teszi szabolcsi szárm azását és itten i életét illetően: „H om okon fény táncol. K isebb hazám in t / fatornyaival. M agasra n ő tt fű / zizeg a szélben, h a ­ rangszó kering / felém , könnyű léptű. / A kác-világ! — Váci M ihály szelíd / a j ­ k án felsüvöltő. / — M ert szelídnek szü­ letik itt, / s kem ényre pörkölődik a k ö l­ tő. / P or-világ! — szem be-szájba m illió / k v arctű hasít. / S árg án zuhog. K o rb á­ csol a homok, / — de ragyogni m eg ta­ n ít.” H atározottan Váci M iháiy-hangvételű vers, am elyben a „K isebb h az a”, a megye, a szülőfaluhoz való ragaszkodás érződik szép versének szavaiban. B ár Zsadányi Dezső G yőrben született és m ost is o tt lakik, de m in t b em u tatk o ­ zó soraiban jelzi, voltak kisebb-nagyobb m egszakítások győri tartózkodásában. Egyik ilyen kisebb m egszakítása S za­ bolcshoz fűzi. így őt, m in t m egyénkből szülővárosába visszaszárm azott szabolcsi költőt e m líth e tjü k meg. Az antológiában k ét verssel jelentkezett. Élek közietek cím ű verse m unkás szárm azását és m u n k ás m ivoltát v a llja be olyan büsz­ kén, hogy az m ár im ádság osztályához

116

Így fejezi be igaz hangon írt k iem elk e­ dő v ersé t: „ . . . csordultig teltem h ite ­ tekkel, és mi / egym ással megköbözve m éltón felelünk / a száj tépő bugrisokn ak . . . ” Máshol és Itt cím ű versében a r ­ ra utal, hogy mi m inden leh etn e m áshol: „De dögszagú csikasz lennék — / h a z á t­ lan / Én itt v o ltam együgyű s tu d a tla n / itt a föld la k ta t s ez otthonom .” K rú d y Gyula Szabolcshoz való ragaszkodására, líra iság á ra em lékeztető sorok ezek. Meg kell em líten i azo k at a k öltőket is, a k ik nem szabolcsi tá jró l szárm aztak, de verseikben a k o ráb b an em líte tt nagy elődök tisztelete, stílu sa, kifejezésm ódja fedezhető fel. Zsirai László S opronban született, m a B udapesten élő költő, töm örségével és m odernségével A d y Endre követőjének tetszik. K ár, hogy csak egy versével je ­ lentkezett, de ez is a látá m a sztja előbbi á llítá su n k a t: „É breszt e hétkezdő nap. / Felhúzom v asalt n ad rágom at. / Nem szá­ molom, hányadszor indulok / rem én y ei­ m et összegyűrni / v aló ra v áltan i v állalt á lm aim at” — Hétfő. Meg kei! em líteni még Cseh Károlyt, a H alm ajon ta n ító költőt, aki k ü lö n ö ­ sen a szigorúan k ö tö tt fo rm ájú v ersírás híve. M int a b em utatkozásban írja : „úgy érzem, a fo rm a fegyelmez. Nem engedi a képzelet l’a r t p o u r l’a rt csapongását.” József Attila szigorúságára v all és a m ost leadandó k ötete is ebben a fe­ gyelm ezett fo rm áb an íródott. Az A rsban közölt Félelem cím ű verse összeha­ sonlítás a békés élet nyugalm a és a m in d en ü tt jelenlévő háborús veszély fé­ lelm e között. Aggódás a békéért, a v i­ lágért, hazán k ért, az em b eriség ért — csehkárolyi hangon. A könyvről el kell m ondani, hogy a verset szerető és olvasó közön­ ségben rem én y t ébreszt: ezek a fiatal költők nem csak „p árb ajk ép esek ”, de a győzelem re is hiv ato ttak . (Ságvári E ndre K önyvszerkesztőség, Bp. 1982.) Bíró László

V