4. sz. melléklet Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása
1-2. sz. kép: Égett terület növénytakarójának felújulása 6 év után
1.
A fehér nyár (Populus alba): A fehér nyár – az égés mértékétıl függıen – tömegesen képez mindenféle sarjat: gallysarjat, ágsarjat, törzssarjat, tısarjat, és gyökérsarjat. Az adott egyed, az adott fa, a fehér nyárnak megfelelı, kedvezı regenerálódását, ill. a felújulást a gyökérsarjak biztosítják legjobban. A sarjak növekedése az elsı két évben erıteljes volt, az égés miatti viszonylagos táplálékbıség miatt. A késıbbiekben ez a növekedés lassult: gyenge közepesre. Az elpusztult fák törzsérıl a kéreg lehullik, a fatörzs és a lehulló kéreg is korhadó. A fehér nyár gyökérsarjak fejlıdése, növekedése humuszosabb, jobb termıhelyeken és az északias bucka oldalakon jobb. A sarjcsoportokban folyamatos a változás. A sarjak száma csökken, egyes sarjak kiemelkednek, mások elmaradnak. A részleges égéskárt szenvedett fehér nyárnál a kéreg és háncs hiánya miatt láthatóvá válik erıteljes sebforradás. A sebforradás a fehér nyár esetében is beindult azokon a fákon, amelyeken alig maradt ép rész. A védelem nélküli farész fertızıdése a sérülés után hamarosan bekövetkezik, és megindul a korhadása. A kevéssé sérült fáknak van esélye a sérülés benövésére. Természetes úton a szél segítségével magról is vissza-
90
telepedik; ehhez a bolygatott, idılegesen pionír jellegővé váló kis területek adják a legjobb lehetıségeket: vakondtúrás, vaddisznótúrások stb.
3-4. sz. kép: Fehérnyár gyökérsarjak égett borókásban, félig égett fehér nyár csoport
5. sz. kép: Fehérnyár kalluszképzése
6. sz. kép: Károsodott fehérnyár kérgének elválása
2. Fekete nyár (Populus nigra): A fekete nyár érzékenyen reagál a tőzre, és a tőz mértékétıl függıen a fekete nyárakon az alábbi regenerálódás figyelhetı meg: gallyak regenerálódását szolgáló gallysarjakat, ágak regenerálódását szolgáló ágsarjakat, törzs regenerálódását szolgáló törzssarjakat, a fa regenerálódását szolgáló tısarjakat, a fa regenerálódását és a fekete nyárak teljes felújulását szolgáló gyökérsarjakat. A fekete nyár állomány, a fekete nyár egyed teljes, legteljesebb felújulását itt is a gyökérsarjak biztosítják. A sarjak növekedése itt is az elsı két évben erıteljesebb. A fe-
91
kete nyár természetes úton tehát sarjjal és maggal is képes az égett területre visszatelepedni, ill. olyan részeken is megjelenni, ahol még nem vot.
7. sz. kép. Fekete nyár törzssarjak
8. sz. kép: Fehér–és Fekete nyárak fenyvesben megégtek, elszáradtak
3. Nemesnyár (Populus × euramericana): Az ültetett vagy magról kelt nemesnyár, égés hatására erıteljesen sarjazhat. Növekedésük, termıhelytıl függıen erıteljes lehet még a 4., 5. évben is. Több elszárad a sarjak közül, de ez nem ritkítja meg a sarjakat. Megfelelı termıhelyeken a nemesnyárak gyökérsarjról szépen felújulnak. 4. Akác (Robinia pseudoacacia): A megégett területen jóval nagyobb területet foglalnak el az akác-sarjak, mint amit az égés elıtt az akác elfoglalt. (Tehát égés után az akácok gyökérsarjaikkal tömegesen lepik el környezetüket). Az akác érzékeny az égésre, ezért csak ha kis mértékő égés éri akkor képez gally-, ág-, törzs-, és tısarjakat. A jobban megégett fák — még ha ki is hajtanak— általában elpusztulnak, s tömeges gyökérsarj képzéssel reagálnak az égésre. Az akác gyökérsarjaival jól újul, és terjed. Gyökérsarjai száma tömeges. Megállapítható tehát, hogy még a kissé égett akác esetén is igaz, hogy a fán képzıdı sarjakkal az adott akácfa nehezen vagy nem képes regenerálódni. Az akác tehát elsısorban gyökérsarjaival újul fel, s azokkal vissza is tud telepedni az égett területekre. Az akác telepítése megoldott, gyakorlat.
92
9.sz. kép: Akác sarjak égett fenyvesben
10. sz. kép: Akác gyökérsarjak égett borókásban
11. sz. kép: Akác és fehérnyár sarjak az égett fenyık
12. sz. kép: Akác ágsarjakkal
letermelése után
5. Boróka (Juniperus communis): A megégett borókák elpusztulnak, ha tőz nem is éri, a közvetett hıhatás is gyakran a boróka pusztulását okozza. Az elpusztult boróka faanyaga nehezen korhad; 10 év után is „állnak” a megégett „bokrai”. A boróka nem képes regenerálódni. Visszatelepedése csak a nem égett, termıs Borokáról származó magról lehetséges a táplálkozó madarak közvetítésével. A boróka terjesztését, a hideg teleken északról lehúzódó – nálunk telelı – madarak, (fenyırigó), s a téli táplálékhiányos idıszakban, a hazai madarak végzik. Az újjulat megjelenésére sem szá-
93
míthatunk mindenütt, csak néhány kedvezı területen: legelıkön, félárnyékos csenkeszes részeken, szórt árnyékos nyáras alatt, amelyekben van már humuszosodó lomblevél.
13. sz. kép: Az égett borókák közelében élı növények talaj feletti része elpusztult fehérnyár és kökény gyökérsarjak
14-15. sz. kép: A boróka felújulása lassan beárnyékoló homoki csenkeszes gyepben, és felhagyott legelın
16. sz. kép: 2-3 éves boróka magonc
94
6. Bibircses nyír (Betula pendula): Tırıl, ill. gyökérrıl sarjadnak. A tısarjak erıteljesek és túlnövik a gyökérsarjakat. Ág– és tısarj csak akkor képzıdik, ha az égés nem éri közvetlenül, csak közvetett hıhatás. Magoncokat nem találni. Természetes úton, csíraképes magról újul. Ezt az idıszakosan nyers, pionír talajfelszín megkönnyíti: vakond, vaddisznótúrás.
17-18. sz. kép: Teljesen megégett nyír és égett nyír gyökérsarjai
19.sz. kép: Teljesen megégett nyír gyökérsarja
7. Kökény (Prunus spinosa): A kökény részleges égés, ill. égéskár esetén, a vastagabb részein szintén képez ág, törzs és tısarjakat. Ezek száma sok, de nem tömeges. Ha a kökény talaj feletti része teljes égést szenved, azaz a talaj feletti része elpusztul, akkor csak gyökérsarjakat képez. Ezek gyöngének, törékenynek tőnnek, de megerı-
95
södve a kökény bokornál 2-szer nagyobb területet is elfoglalhatnak. Végeredményben a tőz hozzájárult a kökény elszaporodásához, és az égett borókák, nyárak alatt igen erıs, sőrő, tömeges kökényállomány alakult ki. Az égett területeken a táplálékhiány, illetve egyes növények hiánya miatt jelentıs vadrágás figyelhetı meg. Ez a vadrágás azonban nem volt káros mérvő, sıt a kökény sarjak visszacsipkedése azok elágazódását, erısödését segítette elı. A kökény magról is újul az égett területeken kívüli területekrıl, valamint az égett részek nem égett termı egyedeirıl. Tehát természetes úton nemcsak sarjról, de magról is képes visszatelepedni, felújulni. Telepítésre ott lehet szükség, ahol kevés van belıle, vagy egy-egy különleges egyedet akarunk elszaporítani. Csak magvetéssel, helybevetéssel érdemes telepíteni!
20-21. sz. kép: Megégett kökény tısarjakkal, égett boróka közepében kökény gyökérsarjak
8. Egybibés galagonya (Crataegus monogyna): Ott égett meg elsısorban, ahol mellette boróka volt. Ahol csak részben, „félig” égett meg, ott az épen maradt részekbıl jól regenerálódott: gally–, ág–, törzs–, tısarjakkal. Ha teljesen megégett: tısarjakat és gyökérsarjakat képezett. Ez elsısorban az idıs példányokra igaz. A fiatalok föld feletti részei elpusztultak, de gyökérsarjaikkal felújultak. A sarjak száma sok, de nem tömeges. A galagonya magról újul. A leégett területeken a sarjakat az ız és a nyúl rendszeresen visszarágta. Visszarágás kárt nem okozott, segítette elbokrosodását.
96
22-23. sz. kép: Részlegesen égett idıs galagonya ág-és tısarjakkal
9. Varjútövis benge (Rhammus catharticus): A részben megégett fák és cserjetermető varjútövis bengék gally-, ág-, törzs-,tı és az erısebben megégettek elsısorban gyökérsarjakat képeznek. A sarjak száma sok, de nem tömeges. A varjútövis szinte minden évben sokat terem, és magról természetes úton is újul. Az égett területek körüli területekrıl vissza tud telepedni. Az 5-10 év alatt termıre forduló sarjak magjaival fel tud újulni. Helybevetéssel segíthetjük elterjedését ennek a kis fának vagy cserjének, mert a tömegesen képzıdı terméséhez képest kevés az újjulat; és egyenetlen az elıfordulása.
97
10. Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus): Az égett területen csak megégett egyedeivel és tı-és gyökérsarjaival találkozhatunk. A sarjak száma nem tömeges. (Sok kecskerágó a borókák védelmében, bokraiban található meg. Itt mind megégtek, s talaj feletti részeik elpusztultak.) Rövid idı alatt termıre fordul (kb. 5 év).
24. sz. kép: Égett borókák közepében Csíkos kecskerágó
11. Sóskaborbolya (Berberis vulgaris): A sóskaborbolya is az égés mértékétıl függıen képezi sarjait. Képes gally, ág, tısarj képzésére kis károsodás esetén. Ezek száma sok is lehet, de nem tömeges. Ha a sóskaborbolyát olyan mérvő égés éri, hogy a föld feletti része elpusztul, sok gyökérsarjat képez és így újul fel. Égés után több növényünk lesz, mint égés elıtt, s ha nincs kökény, fagyal, varjútövis, szeder stb. konkurencia, szép, egybefüggı állományokat képez. A sóskaborbolya felújulását gyors termıre fordulása és bıséges termése is szolgálja. Magja a madarak közvetítésével jól kel.
98
25-26. sz. kép: Megégett sóskaboborlya tı-és gyökérsarjai
12. Vadkörte, vadalma (Pyrus communis, Malus silvestris): Magról az állatok ız, vaddisznó, madarak közvetítésével természetes úton felújulnak, visszatelepülnek az égett részekre. Az égés hatására gally, ág, tı és gyökérsarjat képeznek. Mesterséges telepítésükre szükség lenne, mert kevés van belılük. (Helybevetés – ültetés). 13. Serevényfőz (Salix rosmarinifolia): Égett részeken tırıl nagyon jól sarjad. Ritkán ég le teljesen, mert ettıl a foltos elıfordulása megvédi. Sarjaival és magjaival terjed. Elıfordult néhány tı föld feletti részének száradása, de tırıl újra sarjadt.
27-28. sz. kép: Serevényfőz sarjak leégett gyepben
99
14. Vadrózsák (Rosa nemzetség fajai): A tőzben megégtek, de tı és gyökérsarjakkal felújultak. Sarjai száma: sok, de nem tömeges. Hamar termıre fordul, bıségesen terem. Természetes úton magról, felújul, visszatelepedik.
Lágyszárú növények felújulása, regenerálódása 15. Spárga (Asparagus officinalis):Az elsı növények között jelenik meg. Égés után sarjról felújul, gyorsan termıre fordul. Bıséges magtermı s magjaival jól terjed, jól újul.) 16. Siskanádtippan (Calamagrostis epiegeios): Az égett részeken tırıl sarjad, s ha a talajban van tápanyag, és nincs konkurencia (árnyalás), nagy foltokat alkot. Ha a nyár és akác sarjak záródnak fölötte visszaszorul. A leégett boróka bokrok alatt is elıfordul, de csak addig terjed, amíg az elhalt boróka gyökerei vannak, s védelmet és többlet tápanyagot biztosítanak. A siskanádtippan magjaival és tarackjaival terjed. 17. Sokvirágú salamonpecsét (Polygonatum multiflorum):Az égett területen —leégett boróka alatt—sarjról szép nagy telepe fejlıdhet ki. ki. Magról is újul. Helybevetéssel terjeszthetı, telepíthetı. 18. Ebszılı csucsor (Solanum dulcamara): Az égett területeken sarjról felújul. Ez a futónövény, félcserje több méteres példánnyá fejlıdik; 1-3 év alatt termıre fordul. Bıven terem, magjaival természetes úton újul, s terjed. Égés után elsıként jelenik meg. 19. Hamvas szeder (Rubus caesius): A hamvas szedres területek égés után sarjaikkal felújulnak és egyöntető, nagy foltokat alkotnak. A szeder elıfordulások ott vannak, ahol a talaj humusz és vízellátása kedvezı: buckák lábánál lévı hajlatokban, völgyekben. A hamvas szeder az állatok, közvetítésével magról természetes úton is terjed.
100
20. Évelı növények: (Agropyron repens,Alkanna tinctoria, Alyssum tortuosum, Andropogon ischaemum, Artemisia campestre, Asclepias syriaca, Calamagrostis epigeios, Coronilla varia, Cynodon dactylon, Dianthus serotinus, Euphorbia sequeriana, Festuca rupiola, Festuca vaginata, Fumana procumbens, Onosma arenaria, Phleum pleoides, Poa angustifolia, Potentilla arenaria, Rubus caesius, Solidago virga-aurea, Stipa genus, Teucrium chamaedris, Veronica spicata). 21. Az egyéves növények közül: (Ambrosia elatior, Brumus tectorum, Cenchrus tribuloides, Consolida regalis, Erigeron canadense, Galium aparine, Kochia laniflora, Lithospermum arvense, Plantago indica, Poa bulbosa, Polygonum arenarium, Salsola cali, Secale silvestre, Tragus racemosus, Tribulus terrestris)
29-30. sz. kép: Az égett borókák közepében Linaria genitsifolia, Polygonatum odoratum
101
31. sz. kép: Homokpusztai növények felújulása. Thalyctrum minus, Calamagrostis epigeios
32-33. sz. kép: Asclepias syariaca, az égett borókák közepében Erigeron canadense
34. sz. kép: Ebszılı csucsor
102
35. sz. kép: Fehér nyár sarjak a terület szélén. Az égés elıtt az égett területen zajlott a regeneráció
103
