VÁCI PIÁR II. évfolyam 4. szám
A váci Piarista Gimnázium diáklapja
2002. november
Interjú Meszlényi Lívia tanárnıvel Folytatódik az osztályfınöki-sorozat! A második részben iskolánk egyik új tanárával ismerkedhetünk meg, aki egyben egy új osztály vezetı egyénisége is egyben. Annak ellenére, hogy a címben már lelıttem a poént, mégis ünnepélyesen bejelentem, kirıl is van szó: Meszlényi Lívia tanárnırıl, a 9.B-sek osztályfınökérıl. – Hogyan kezdett el érdeklıdni a matematika és a fizika iránt? – Általános iskolában nem nagyon kedveltem ezeket a tárgyakat, csak a gimnáziumban kezdtem el ezeket szeretni. Matekból maga az anyag ragadott magával, és a példákat rejtvényfejtésnek fogtam fel. A fizika iránt való érdeklıdésemet pedig a fizikatanárom ébresztette fel bennem. – Melyik tantárgy könnyebb? – Annak ellenére, hogy mind a kettı reál tárgy, nehéz ezeket összehasonlítani, mindkettıben más a nehézség, de ez attól függ, ki mennyire mélyül el a számok és számítások rejtelmeibe. Alapvetı különbségek vannak a kettı tanítása között is: én úgy vettem észre, hogy a matekot a diákok egy kicsit nehezebben értik meg, a fizikában viszont az órai kísérletek megkönnyítik a tanulók feladatát. Bár a bonyolult számításokat és feladatmegoldásokat is figyelembe kell venni, de igyekszem humán dolgokat is beleszıni az óráimba (történelem, mővészetek) a szélesebb látókör érdekében. – Hogyan lett tanárnı? – Világéletemben vonzott ez a szakma, bár volt egy olyan idıszakom, amikor inkább az idegenvezetıi, illetve a túravezetıi pálya felé kacsintgattam, de mivel a nyelvet nem szeretem magolni (azért valamennyire tudok németül…), maradtam az eredeti célom mellett. Mondjuk az érdeklıdésem megmaradt a természet és a mővészetek iránt, szóval van egy humán oldalam is. – Elızıleg milyen iskolákban oktatott?
– 4 évig tanítottam az akkori Géza Király téri Egészségügyi Szakközépiskolában, aztán 14 évig a rétsági általános iskolában, és végig osztályfınök voltam. – Hogyan jött ide a tanárnı? – Az iskola bıvülésérıl hallva jelentkeztem az állás betöltésére, és szerencsére meg is kaptam. Nagyon tetszett a gimnázium pedagógiai programja és vallásos beállítottsága, pl. a misékre járás, imák… ez az elsı egyházi iskola, ahol tanítok, de egyáltalán nem volt nehéz megszokni. Édesapám is piarista diák volt, tıle is kaptam bıven információt az iskola jellegérıl és lelkiségérıl. Persze az elsı két hét kicsit furcsa volt, de csak mint új munkahely, hiszen ez egy váltásnak fogható fel az életemben. Az itteni légkör egybıl megtetszett. – Adódtak nehézségek ebben a bizonyos elsı két hétben? – Fıleg a bejárást kellett megszoknom, de mivel több osztályt kaptam, kb.150 nevet meg is kellett tanulnom. Ugyanis az egész 9. évfolyamban mőködök és a 11.A-ban, de a fizikát csak a saját osztályomban tanítom, vagyis a 9.B-nek. – Tanárnı hogy látja az osztályközösséget a 9.B-ben? – Nagyon szeretem a 36 fıs osztályomat, és a közösség alakulgat, de a diákok még nem szoktak össze teljesen, szóval van mit javítani. Az összehangolódás érdekében különbözı programokat szervezek, például nemrég megtekintettük a budai barlangokat, és ellátogattunk az Árpád kilátóba is. Sajnos csak az osztály egy része vett részt ebben a túrában. Tervbe van véve egy hónap végi színházlátogatás, továbbá a téli és a többnapos nyári kirándulás. – Mit csinál tanárnı szabadidejében? – Rengeteg hobbim van, csak az a baj, hogy kevés idım jut ezekre. Az elızı kérdéshez kapcsolódóan szeretek túrázni, kirándulni, persze
Váci Piár nemcsak a magaslatokba, de a hegymászás a szenvedélyem. Ha van rá lehetıségem, ellátogatok külföldre. mert nagyon szeretek múzeumokat nézni és élvezem a városok hangulatát. Néhányszor utaztam Európán belül, és legutóbb Svájc nyőgözött le nagyon. Továbbá szeretek koncertekre és hangversenyekre járni.
– Tessék mesélni pár szót a családról! – Boldogan élünk otthon négyesben: férjem állatorvos, a fiam 19 éves és a Mőszaki Egyetemre jár, a 17 éves lányom meg még harmadikos gimnazista. Köszönöm az interjút, és további sok szerencsét a 9.B-hez! Gyurkovics Eszter 10.B
Hazafiság piárdiák szemmel A középiskola szellemisége nagyban befolyásolja tanulói gondolkozását. A négy esztendı során megtanulhatják, mik a valódi értékeink. Ezek a benyomások egy egész élet meghatározói lehetnek. Mi büszkén tekintünk vissza történelmünkben, nagyjainkra, mint pl.: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Teleki Pál, Vörösmarty Mihály, Petıfi Sándor és dr. Antall József is piarista diák volt. Az iskolának mindig kötelessége a nemzeti nevelés megvalósítása, amit a mi gimnáziumunk meg is tesz. Méltóképpen megünnepeljük történelmünk nagy eseményeit. Saját népének kultúráját mindenkinek ismernie, ıriznie kell, mert ez által tudja elhelyezni nemzeti értékeit más népek értékvilágában. Petıfi is megfogalmazta, hogy jár az a nép, aki múltját megveti: „Más hazában híven ırzik mindazt, ami nemzeti, İsi kincsét a magyar nép megveti és elveti. A magyar magyarnak lenni elfeled, vagy szégyenel. Az ily elkorcsult nemzet életet nem érdemel.”
Napjainkban, mikor az országunk az Európai Unióhoz való csatlakozás elıtt áll, még fontosabb a nemzeti tudat megerısítése, hogy a szabad határok ellenére magyarságunk megmaradjon. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy az igazi értékeket nem az állami irányítás alatt lévı iskolák közvetítik, sokkal inkább az egyházi gimnáziumok. Nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra idején, az ötvenes évek elején a szerzetesrendeket és az általuk mőködtetett iskolákat feloszlatták. A megmaradt két piarista gimnázium azonban ezután is forrása és közvetítıje volt, nemcsak a hitbéli, hanem a nemzeti értékeknek is. Nekünk, mai piarista diákoknak is hasonlóan nagy feladataink vannak, bár szabadabbak vagyunk, de ez a „szabadság” sok veszélyt rejt. A fiatalságra sokkal nagyobb nyomás nehezedik, mint bármikor. A TV-csatornák, rádióadók és újságok információi félrevezethetik a felkészületleneket. Iskolánknak éppen az a feladata, hogy tanítsa, nevelje diákjait, mert a mővelt embert sokkal nehezebb félrevezetni, mint a tudatlant. Csillag Zsigmond 10.C
Az iskola vagyonvédelmérıl Az az érzésem, hogy mindazoknak, akik ilyen témát kapnának kidolgozásra, felállna a szır a hátukon. Jelenlegi ismereteim szerint azonban semmi olyan nincs a hátamon, ami oda nem való, úgyhogy hidegvérrel fogadtam a megrendelést, ha tetszik, álltam elébe, mint vakmerı feladatnak.
Elıszır is tudatom az olvasóval, hogy mi közöm van a fenti címhez. Aki, ne adja Isten, már hallott ezt-azt viselt dolgaim felıl, könnyen megértheti, ha az volt az elsı gondolatom 2002. október 17-én, csütörtök délután, miután történt valami, aminek következtében e cikkentyő a világra jött:
Váci Piár „Úgy tőnik, nekem valahogy nincs szerencsém a székekkel.” Történt ugyanis, hogy a fenti idıpontban éppen az angol fakultáción vettem részt. Ültem a székemen, éppen odadılıdtem a szomszédos, derékszögben álló asztalhoz, amikor azon az egyik rosszul felrakott szék megdılt, leesett, és nagy zajjal földet is ért. Tesánszky tanárnı rögtön le is szögezte: fiam, ezt eltörted. Úgy néztem a földön fekvı székre, mint amikor hullát talál az ember vagy zombit látna, s nekem a papírforma szerint sikítanom kellett volna, ám akkor – a többiek némileges szerencséjére – pár oktávval lejjebb voltam, meg aztán, ugye, minek is? Elvégre csak egy szék. De aztán beleborzongtam annak a gondolatára, hogy szüleimnek esetleg majd igencsak a pénztárca fenekére kell nézniük, meg aztán az nincs is írásba adva (tudomásom szerint), hogy az iskola a kár pótlásaként mennyit szedhet ki belılük, akarom mondani, a pénztárcájukból. Eszembe jutott a nagy bölcsesség: valami csak lesz, mert olyan még sose volt, hogy semmi se lett volna, így a szék a gondnoknál kötött ki, minden ment, aminek csak mennie kellett, s annyira olybá tőnt, mintha semmi se lett volna, hogy otthon még csak hírértéke se lett a dolognak, s én se forgolódtam a szóban forgó ügy miatt az ágyamban. Másnap azonban történelem-tanárunk, aki minden lében illetékes, megjegyezte az óra elején, hogy majd beszélni akar velem. Az ilyen jellegő megjegyzések profizmusra vallanak, hiszen kb. 45 percen keresztül, kétségek között tőnıdtem azon, miféle apró dolgok miatt változ-
hat meg az életem megint. Az óra végére szinte már át volt fúrva az oldalam, úgy kérdeztem meg, mi a gond, miben segíthetek, stb. Válaszolt. Leesett az állam. Ja, a szék? Hát ez eszembe se jutott. Kiment a fejembıl, de, hála a tanár úrnak, már vissza is jött. Amikor elıszır volt dolgom székkel, akkor is azt mondta, hogy nem úszom meg büntetés nélkül, és most, második székkel kapcsolatos ténykedésem végkifejletében is szóról szóra ugyanezt hallottam. Ha úgy adódna, legközelebb sem fogok meglepıdni. Ki tudja. Tesánszky tanárnı is meglepıdött: egy oldalt kell írnod? Hát én azt hittem, majd fel kell mosnod a folyosót, vagy hasonló. Valljuk be, az sem lenne könnyebb, mint e hasonló nagyságrendő feladat, egy cikk írása. Hogy tanuljunk is valamit a fenti tényömlengés után, felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy attól a pillanattól kezdve, amint belép az iskola kapuján, szörnyen vigyázzon. Óvatosan lépkedjünk, nehogy beszakadjon alattunk valami, ne támaszkodjunk neki semminek, hátha még leomlik, óvatosan használjuk a székeket, mert eltörik alattunk vagy mellettünk, még óvatosabban az asztalokat, mert elég lehet egy rossz mozdulat, s azok is csütörtököt mondhatnak. Az illemhelyekrıl nem is beszélve. Magyarul: tanuljatok a példámból, mielıtt a nagy testvér móresre tanítana benneteket. Elnézést kérek a sarkos fogalmazásért, elvégre ez csak egy karcolat… Petruska Péter 11.A
Védıbeszéd az öltözködésrıl Fogalmazásom tárgya öltözködésem, mely – ezek szerint – hagy némi kivetnivalót maga után. Boszorkány lennék? – tettem fel magamban a kérdést. Nem hiszem, talán nincs akkora orrom. Vagy az öltözködésem volna boszorkányos? Furcsa megfogalmazás de nem igazán találó, tehát hagyjuk a boszorkányokat. Milyen kár, hogy nem hordok NIRVANA-s pólót és acélpatkós cipıt, vagy nem vagyok topos kis nı, netán plázacica, akkor talán nem vívtam volna ki a Tanár Úr megtisztelı figyelmét. Mindegy milyen
ruhát ölt magára a lány, a fiú, a lényeg, hogy legyen rajta valami, persze csak erkölcsösen. Én sem értek egyet a körömfestéssel és a hajfestéssel és sorolhatnám, még mivel nem, de azzal igen, hogy a lány vagy a fiú úgy öltözködjön, ahogy senki más: kicsit stílusosabban, egyedin; s a ruhában, melyben csütörtökön is voltam, jól éreztem magam, és ez fontos. Ugyanaz voltam tegnap, ma is, s holnap is az leszek (talán szoknya nélkül is). Guáry Petra 10.C
Új a telcsid?
Váci Piár
Pár földrajzórán keresztül Both tanárnı épp a hülye amcsik életmódját verte a fejünkbe, mikor rátért arra, hogy ık találták fel a mobiltelefont, mint kommunikációs eszközt (akadnak, akik figyelnek órán…), majd mondandóját egy frappáns mondattal zárta le: „15 éve mikroszkóppal keresték azokat, akiknek van mobiltelefonjuk, ma nagyítóval azt, akinek nincsen.” Bizony, mára a fiatalok körében egyre inkább egy mobil-társadalom alakult ki, ami abból áll, hogy eme bizonyos tárgy nélkül megszőnne számukra a világ. De miért? Netán bele van táplálva a telefonba, hogyan vegyünk levegıt? Hát olyan nehéz lenne megjegyezni, hogy „beszívkifúj”? Azt is furcsának találom, hogy mikor az aranyos, csinos piár-diáklányok kilibbennek tanítás után a kijáraton, az értelmes kinézetüknek szıke nı-effektus adnak azzal, hogy miniatőr retikülöcskéjükben elkezdenek turkálni az alapozók és a rúzsok között eme izé után. Ha pittyeg kettıt, az illetı rögtön a hetedik mennyországban érzi magát, mert kapott egy SMS-t! Jujjj, de izgi! Ha meg ráadásul a készüléke elkezdi játszani a Britney Spears-csengıhangot, a csaj örömében azt se tudja, melyik gomb lenyomásával kell beleszólni! Tegyük fel, rájött: „Te vagy az, untyuli-puntyulikám, édes cukorborsóm! Aszondod, talizzunk délután? Oké! Nem, csak írunk holnap egy matekdogát, nem nagy ügy… Akkor délután! Pusziiiiiiiii!” Már csak az a ciki, ha a rózsaszín köd miatt nem vette észre a kijelzın, hogy az anyukája hívta fel, ne menjen haza, mert leégett a ház. Akkor aztán tanulhat a matekra… Ha már szóba került a szıke nı, ı se viselkedne másképp, ha mondjuk a tangabugyiboltban nézegetve felhívná az Ödön. A különbség az lenne, hogy a dolgozatos mondat helyett ezt mondaná: „Honnan tudtad, hogy itt vagyok?” Nem véletlenül találták ki ezt a viccet. Bár a szıke nı és a matek… ezért nem megy nekem se… Akkor meg kis híján a falnak mentem (egy Pater Noster után…), mikor egy ötödikest láttam babrálni ezzel a vacakkal. Jó, az érthetı, ha messze lakik, de mindenki bejáró lenne? Könyörgök, attól még antropológiailag senki se tartozik alacsonyabb genusba, mert nem rendel-
kezik ilyen fém és mőanyag kütyüvel! Miért hiszik úgy, hogy ezzel ık többek lesznek? Miért vonzza ez a bigyó ennyire az emberek birtoklási vágyát? Tán valami kozmikus erıvel rendelkezik, és a kirakat elıtt elhaladó gyanútlan emberkéknek ezt sugallja: „Vegyél meg! Vegyél meg!”? Ez lenne az értékmérı a mai világban? De akkor miért tanítja Nemes atya az erkölcsteológiát? Most nemrég a patrocíniumon is arra ébredtem fel, hogy a szerencsétlen virtuózok gyönyörő játékába egyszercsak belepofátlankodik egy csengıhang! A rugalmas karmester igyekezett ugyan elsimítani a dolgot egy olyan beszólással, hogy:„Most Rossini hív fel minket mobilon”, de ezt el lehetett volna kerülni egy kis figyelmességgel. Rossini inkább a sírjában forgott. Sajnos a fiúk is nagyon fel akarnak vágni a mobillal, és szenvedélyesen bizonygatják egymásnak, hogy övé a jobb: „Érted, apáÁÁM, érteEED?” Ráadásul még mutogatják is az értük epekedı idióta, szerelmes lányok reménykedı SMS-eit: „Itt a Bözsié, ez a Malviné, az ott meg valami Heléné…” A címben szereplı kérdést manapság egyre többször hallom, de ha a gyámoltalan megkérdezett válasza az, hogy „Nem”, akkor az illetı már lenézi ıt, mert ezek szerint nem tud a „telcsijével” wapolni, meg hangmintára hívni, sıt nincs 16 szólamú csengıhangja, de ha még színes kijelzıje sincs, le kell sz… nézni? Vagy ha nem tudja elküldeni MMS-ben, hogy ı most épp a jellegzetes Dodge Viper-csíkos autóján enyeleg két szıke macával/ két kalácskező, radiátorhasú hapsival, már nem ér semmit? Ahogy az elsı soraimban említettem, a mobil hivatalos definíciója: kommunikációs eszköz, és véleményem szerint is ez a találmány arra szolgál, hogy lehessen vele hívni és üzenetet küldeni. De ma már annyi extrát préseltek ebbe a kicsi dologba, hogy lassan ki is tudja dobni a szemetet helyetted, csak erre a két feladatra nem lesz képes. Meg az a menı, akinek minél kisebb a mobilja, mert az valamilyen fölénnyel jár. Nemsokára olyan kicsire fog zsugorodni, hogy egyszer csak eltőnik a füledben, aztán jöhet az agymőtét… Amúgy is rengeteg hátránya van ennek a szerkentyőnek. Elıször is be kell magolni a szá-
Váci Piár munkat és a PIN-kódot, ahelyett, hogy a latin szavakat magolnánk… Viszont ha elfelejtıdik a kód, a kis chip nem fogad el négy csillagot! Vigyázni is kell rá, ami nem abból áll, hogy naponta kéne fényesíteni vagy este a külön neki megvetett ágyikóba helyezni, csupán ne ezzel focizzunk vagy együnk. Meg arra is ügyelni kell, nehogy belepottyanjon a kajába vagy belebluggyanjon a klotyóba… Nem is beszélve arról, micsoda sugárzása van egy ilyen telefonnak. Igaz, más szórakoztató eszközöknek is van, mint például TV, rádió, számítógép (sıt hajszárító és konnektor), de egyikkel se kerülünk olyan szoros testi kapcsolatba, mint említett tárgyunkkal. Így annak káros
sugarai nagyobb hatással van ránk. És akkor megint jöhet az agymőtét… Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nekem is van mobilom, de nekem a hagyományos fajta, és egyelıre rendeltetésszerően használom, és nem puszilom meg minden reggel. Szóval nem SMS-ben küldöm el valakinek mondjuk a kémiapuskát, inkább csak súgom… Nincs szándékomban bárkit is megsérteni soraimmal, csak úgy általánosságban beszéltem (írtam), de azért vegyük észre, mennyire élvezeti cikk lett ebbıl az eredetileg használati tárgyból. Ezennel befejezem, hiszen kaptam egy SMSt! Gyurkovics Eszter 10.B
Illemtani eszmefuttatás Az illem a társadalmi viselkedés külsı, formai szabálya. Az illemszabályok a különbözı kultúrákban eltérıek lehetnek. Azzal, hogy betartjuk a társadalmunkban megszokott illemszabályokat, beilleszkedünk a társadalomba, beleértve annak szőkebb közösségeit is. Az illemszabályok (többnyire) nem írott szabályok, inkább a szokásjog részét képezik. A viselkedési szabályokat elsısorban saját családunkban tanuljuk meg, a további formálást pedig tanintézményeink és hagyományos közösségeink biztosítják. Ezek megfelelı elsajátítása hosszú folyamat. Az illem szabályai igen sokrétőek. Példának okáért: öltözködés, hajviselet, utcai viselkedés, udvarlás, étkezés, köszönetnyilvánítás, fiziológiai alapfogalmak (ez utóbbi is fontos). Ezek a
szabályok a közízléshez is alkalmazkodnak. Sok szabály így el is tőnik (ezért szokás mondani: bezzeg a mi idınkben!). Van benne valami. Ha betartjuk az illemszabályokat, azzal jelezzük, hogy egy bizonyos közösséghez tartozunk. El is érhetjük, hogy ezt mások is tudomásul vegyék. Tehát a szabályok betartása már fél siker azon az úton, hogy a többség szabályaihoz alkalmazkodjunk. Ahogy pedig a fiatalabb illedelmesebb az idısebbel, úgy a tanuló a tanítójával. Mindezeket annak reményében, hogy a rossz „elıjel” törlıdik a jegyzıkönyvbıl, összeszedtem. Elnézést kérek. Petruska Péter 11.A
Testépítés (body building) Definíció: Bizonyos módszerek és gyakorlatok segítségével a test izomcsoportjainak minél sokoldalúbb fejlesztése. A cél: Az emberi test egész izomzata minél tökéletesebb és arányosabb legyen. Fıként az USA-ban és Európa nyugati országaiban őzik versenyszerően.
A versenyek gyakorlatai két fı típusból állnak: 1. Súlyzókkal végzett versenyzés: dinamikus, statikus és vegyes gyakorlatokból áll. 2. Pózolás: az arányos és erıs test bemutatása. Külön mérik és pontozzák az egyes izomcsoportokat és a gyızteseket különféle címekkel tüntetik ki (pl.: Mr. Universum).
Váci Piár A sportág mővelıinek nemzetközi szövetsége kezdetben a Nemzetközi Súlyemelı Szövetség volt, de 1968-an önálló szövetséget alapítottak Federation Internationale Halterophile et Culturiste néven. Ez a szövetség rendezi évente a sportág világbajnokságát. Az egyes országokban atlétizmusnak, kulturizmusnak vagy testépítésnek nevezik. A cél a testépítéssel együtt az akaraterı, az egészséges életmód, a szorgalom, a kitartás erısítése. Az eszközök: különféle súlyzók, izomfejlesztı gépek. A testépítés gyakorlata visszanyúlik az ókorba (már Babilonban is mővelték), de modern értelemben a 19. századi cirkuszi erımővészek mutatványaiból fejlıdött ki. Az elsı ilyen versenyt New Yorkban rendezték, ennek gyıztese kiérdemelte a "legfejlettebb izomzatú amerikai férfi" címet. A versenyek szaporodásával 1947-ben megalakult a Nemzetközi Testépítı Szövetség (International Federation of Body Builders: IFBB), mely kezdetben a Mr. Universum, késıbb a Mr. Olimpia világbajnoki cím elnyerésére rendezett versenyeket. A sportág hıskorának kiemelkedı alakja Charles
Atlas volt, de a legnevezetesebb egyéniség az osztrák származású amerikai testépítı Arnold Schwarzenegger, aki 1970-es években 7-szer nyerte el a Mr. Olimpia címet. (1970-tıl nık számára is rendeznek testépítı versenyeket.) Charles Atlas (eredeti nevén Angelico Siciliano, 1893-1972, Olaszország) testépítı, tornász. Csomagküldı rendszerben dobta piacra az általa kialakított testépítı tanfolyam anyagát. Fiatal korában vézna és fizikailag gyenge volt, egy izmos úszómester elcsábította menyasszonyát, ettıl kezdve végzett testépítı gyakorlatokat. 1929-ben testkultúra kiállításon Amerika legtökéletesebb férfijának választották. Miután egy kiállításon látott egy Atlasz-szobrot, a nevét is megváltoztatta. 1929-ben egy reklámszakemberrel (Charles Roman) együtt céget alapított és izotóniás gyakorlatokból, táplálkozási javaslatokból álló távoktatási programokat fejlesztett ki. Arnold Schwarzenegger 1947-ben született Grazban, az 1960-as évek végén költözött Amerikába. A testépítés és híressé vált filmszerepek eljátszása mellett a Wisconsini Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Kapás István 12.A
Piarista diákversek Vers Halottak napjára Juci néni, a diákok jó angyala Nem beszélünk róla, csak ha már késı, Nem gondolunk rá, csak ha óriás ı. A halál szele meglegyint, az élet játéka szerint. Temetések pompája, emberek zaja, Ez nem nekünk szól, ez a halandók hiúsága. Mit ér már halott a zajjal, ha a szó mögött Semmiség hallal? Megvolt a tömeg, megvolt a zene, Helyünk is van, de mi lesz vele? Fut a világ, fut az élet, A helyek itt is cserélıdnek. S az elsı díszes menet után lesz-e, Aki elhelyez virágot sírjaink dombján? Egy kilencedikes poéta
Piarista mi iskolánk Juci néni a nagyanyánk. İ vigyáz ránk, szeret minket, De tanáraink nem kímélnek. Hiába van Juci mama, Ha Nagy Attila elkap hama'! Elküld minket közmunkára, Iskolánknak a javára.
De jaj annak az egyénnek, Ki a meló elıl nem lép meg. Dolgozhat az fél napokat, Inkább hozza a cukrokat. Vigyázz, testvér, mert ráfázol,
Váci Piár Nagy Attila megkorbácsol. Szaladj amíg bírja lábad, Mert a tanár úr, sose fárad.
És tudatlanul iskolába megyek.
De Juci mama megvéd téged, Kiálts neki, s eljön érted!
Halottak napjára II.
Kilencedikes poéta
Az élet Az élet szép, virágzik a rét, Süt a nap, ívnak a halak. Élem az életem Napsütötte reggelen Mennék az iskolába, Minden szentnek szomorára. Suli után jön a jókedv Edzésen a kedvem jó lesz A végén kicsit elfáradok, De még mindig boldog vagyok, S hazafelé fáradtan ballagok.
Egy tizedikes költını
Férgek fedik testemet Istennek adom lelkemet. Fadobozba vagyok zárva Édes fiam most már árva. Csak föld van felettem És halottak mellettem Virágokat hoznak rám, De nem gondolják át igazán. Akik a föld felett vannak Látják a szép kék eget S mondják egymás közt İ legalább szeretett. Hát persze, én még most is Szeretem ıket De ık csak felejtenek És egyre jobban felednek, felednek.
Hazaérve evés után ágynak esek, És a tanulásról megfeledkezek. Majd reggel felkelek,
Egy tizedikes poéta
Viccek - Hogy hívják a feministák a háziasszonyt? - ??? - Konyhai robotgép
- Honnan tudni, hogy megdöglött a vakond? - ??? - Felülrıl szagolja az ibolyát.
- Mi az orosz mezıgazdaság fejlıdését akadályozó négy tényezı? - ??? - Tavasz! Nyár! İsz! Tél!
- Nehezen múlik az idı - sóhajt fel az orosz katona és megigazítja hátán a faliórát.
- Van kocsitok? - Va' há'. - És miért nem azzal jöttél? - Me' megdöglött a ló! -
Mit énekel Terry Black? ??? "Amikor én még kissrác voltam...
- Hogy hívja Gnóm a feleségét ? - ??? - Gnım Egy apáca kocsijából útközben kifogy az üzemanyag. Sebaj gondolja, van tartalék a kannában. Megpróbál tölteni, de mindig melléfolyik. Gondol egyet és elıvesz egy ágytálat; abba önti a benzint, majd az ágytálból már sikerül a tankba is betölteni. Pont ekkor ér oda egy pap és csodálkozva mondja:
Váci Piár - Ez aztán az erıs hit !
- Sugár.
A nı felhívja a férjét és mondja: - Szívem, az anyukám leesett a létráról. El kellene vinni a kórházba. Szerinted mit csináljak? - Fızzél káposztás kockát hisz tudod, hogy mennyire szeretem.
Figyelem, a munka jelképei megváltoztak! Az eddigi sarló és kalapácsot felváltja a fagyi és a galamb. Aki nem nyal, repül!
Két cápa beszélget a tengeren, az egyik kérdezi a másiktól: - Hogy vagy? - Jól - mondja a másik. - És Te hogy vagy? - Hát nem olyan jól ,mint, Te. - Na mesélj, mi a bajod? - Tudod, épp most ettem meg egy minisztert ! - Na és, honnan a csudából tudod, hogy miniszter volt? - Mert nem volt már gerince. - Hogy hívják az új paksi bevásárló-központot? - ???
Miért vásárol a rendır barkácskészletet, amikor fia születik? - ??? - Mert embert akar faragni belıle Két rendır beszorul a liftbe. Az egyik megszólal: -Kiálts segítségért!! -SEGÍTSÉG!!! -Te hülye marha! Ezt nem hallja senki! Kiáltsunk együtt!! -EGYÜTT!! Hány szıke nıs vicc van? -????? -Egy, a többi mind igaz!!!
Tanári beszólások, aranyköpések Nemes György: • Az embernek súlyos buktatnivalói vannak Földváry István: • Milyen baktériumok tartoztak ide volna? Pálfai Remig: • Ott volt Dareiosz anyja sem • A katonákat megtisztította a tereptıl • Mit jelent az hogy pepero? Pepperonival egységesen ellátni? • Gyogyi feladatsör • A karoling írás olyan volt, mint egy EKG • No mohóság, yes no mohóság Ferenczi Sándor: • Nagyon jó a minden
• • • • •
Odüsszeusz bácsi gatya nélkül vetıdött ki a szigetre Ez a verscím alig 8 soros Havazik a hó Havazik az esı Nem véletlen van semmi
Rauscher István: • Ez a fogam megmozgósodott Gutbrod András: • Egy diáknak azért érdemes élni, hogy meg tudja oldani a másodfokú egyenletet Czinege Beatrix 10.B
VÁCI PIÁR * az Úr kegyelméb•l (bizonytalan id•közönként) megjelen• diáklap Fıszerkesztı: Nagy Attila O. Sch. P. * Szerkesztık: Gyurkovics Eszter 10B, Tóbiás Bálint 10B, Lesták András 12B, Nábelek Anita 10B, Czinege Beatrix 10B, Parnó Anett Kitti 9A Faragó Balázs (rajz), Deák Diánna, Szilágyi Artúr és még sokan mások.
