2009. (IX. 25. MÁV Ért. 28.) VIG számú

28. szám

124. évfolyam

2009. szeptember 25.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 65/2009. (IX. 25. MÁV Ért. 28.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról .................. 1997

Egyéb közlemény Elveszett szolgálati megbízólevél és belépési igazolvány érvénytelenítése ......................................................................... 2130

Utasítások 65/2009. (IX. 25. MÁV Ért. 28.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról 1.0 A MÁV ZRT. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA A MÁV Zrt. (továbbiakban: Társaság) Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MvSz.) célja – a munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2.§ (3) bek., illetve a 12.§ szerint, a munkavédelmi jogszabályok és szabványok keretein belül az egységes végrehajtásra vonatkozó eljárási szabályok és követelmények meghatározásával – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása.

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az MvSz. hatálya 2.1.1 Területi hatálya kiterjed: □ a Társaság területére; □ a Társaságon kívüli szervezetek területén történő munkavégzés területére szerződés (megállapodás) szerint; □ munkavégzéssel összefüggő tevékenységek során érintett közterületekre, közutakra; □ külföldi munkavégzés esetén a külszolgálat helyére a nemzetközi szerződés (megállapodás) szerint; □ külföldi kiküldetés során nemzetközi szerződés (megállapodás) szerint; □ bérelt helyiségben, területen vagy járművön történő munkavégzés helyére a bérleti szerződés szerint. 2.1.2 Személyi hatálya kiterjed: □ a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalókra; □ a Társaságnál munkát végző, de más szervezet létszámába tartozó munkavállalókra szerződés (megállapodás) szerint;

1998

A MÁV Zrt. Értesítője

□ szervezett társadalmi munkában résztvevőkre, ha a Társaság a társadalmi munka kezdeményezője, irányítója, vagy jóváhagyója; □ a Társaságnál kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő tanulói jogviszonyban lévőkre az oktatási intézménynyel kötött megállapodás (szerződés) szerint; □ az alkalmi és kölcsönzött munkavállalói jogviszonyban, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakra a megállapodás (szerződés) rendelkezése szerint. 2.2 Az MvSz. kidolgozásáért és karbantartásáért felelős 2.2.1 Az MvSz. kidolgozásáért és karbantartásáért az Egészség,- Biztonság,- és Környezetvédelmi Osztály (továbbiakban: EBK Osztály) felelős. 3.0 AZ MVSZ.-BEN ALKALMAZÁSA SZERINTI SZERVEZETEK ÉS ÉRDEK-KÉPVISELET 3.1 Munkaszervezet A Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság, mint Társaság értendő. 3.2 Szervezeti egység Az MvSz. alkalmazása szempontjából szervezeti egységnek minősül minden, az 1. sz. mellékletben felsorolt telephely és részleg. 3.3 Szolgálati egység A szervezeti egység közvetlen irányítása alatt működő területileg és létszámilag egymástól különálló, kinevezett, vagy megbízott vezető által irányított egység.

28. szám

3.8 Munkavédelmi érdekképviselet Az Mvt. alapján a munkavállalók által választott munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottságok, a Paritásos Munkavédelmi Testület, a Társaság Központi Munkavédelmi Bizottsága. 4.0 A SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1 Általános rendelkezések 4.1.1 Az MvSz. részei, előírásainak értelmezése 4.1.1.1 Az MvSz. két fő részből áll: a) Az MvSz.-ből és mellékleteiből, amelyek tartalmazzák a Társaság központi irányítási jellegéből adódó öszszes olyan rendelkezést, követelményt, amelyeket egységesen kell végrehajtani, biztosítani az MvSz. hatálya alá tartozó területeken. b) Az MvSz. Helyi Függelékből, amelynek tartalmaznia kell azokat az előírásokat: □ amelyeket az MvSz., egyéb utasítások, szabályzatok oda utalnak, □ amelyek az eltérő helyi sajátosságok miatt helyi szabályozást igényelnek. 4.1.1.2 Az MvSz. a végrehajtás általános szabályait határozza meg, és tartalmazza azokat a jogszabályi kivonatokat, amelyeket az eljárási szabályokkal összefüggésben változatlan tartalommal kell értelmezni, illetve végrehajtani. Azoknál az eljárásoknál, amelyekre az MvSz. külön eljárási szabályokat nem határoz meg, ott a jogszabályokban, szabványokban, egyéb utasításokban és előírásokban foglaltak szerint kell eljárni.

3.4 Irányítási szervezeti egységek Központi és operatív irányítási szervezeti egységeket 1. sz. melléklet tartalmazza. A központi és operatív irányítás értelmezésénél a MÁV Zrt. mindenkori Működési és Szervezeti Szabályzatát kell figyelembe venni.

4.2 Az MvSz. Helyi Függelék készítésére, módosítására vonatkozó rendelkezések

3.5 Végrehajtási szervezeti egységek Területi szolgáltatási szervezeti egységeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. A területi szolgáltatási szervezeti egységek értelmezésénél a MÁV Zrt. mindenkori Működési és Szervezeti Szabályzatát kell figyelembe venni.

4.2.2 Hálózati szinten egy közös MvSz. Helyi Függeléket kell készíteni az 1. sz. melléklet 2.; 5.; 6.; 7.; 9.; 11.; 12.; 13.; sz. pontjaiban megnevezett szervezeti egységekre.

3.6 A MÁV Társaság munkabiztonságát irányító vezetők □ vezérigazgató; □ üzletági általános vezérigazgató-helyettes □ EBK Osztály vezetője; 3.7 Munkabiztonsági szervezet □ EBK Osztály Munkabiztonsági Csoport; □ az EBK Osztály irányítása alatt működő EBK Területi Szolgáltató Központok (továb-biakban: EBK TSzK.).

4.2.1 MvSz. Helyi Függeléket kell készíteni az MvSz. 1. sz. mellékletében felsorolt szervezeti egységekre.

4.2.3. Az MvSz. Helyi Függeléket a szervezeti egység vezetője a helyi munkavédelmi érdekképviselet egyetértésével adja ki és módosítja. A Helyi Függelék elkészítése az EBK TSzK. területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadójának, a 4.2.2. pontban felsorolt, valamint az 1. sz. melléklet 1., 3., 4., 8., 10., 14., pontjaiban megnevezett szervezetek MvSz. Helyi Függelékeinek elkészítése az EBK Osztály, az 1. sz. mellékletben felsorolt egyéb szervezeti egységek MvSz. Helyi Függelékeinek elkészítése a területileg illetékes EBK TSzK.-k feladata. Több EBK TSzK. területét érintő szervezeti egységek MvSz. Helyi Függelékének elkészítése és karbantartása a szervezeti egység székhelye szerinti EBK TSzK. feladatkörébe tartozik.

28. szám


4.2.4 Az MvSz. Helyi Függeléket módosítani kell, ha a munkavédelmi szabályok, a munka-körülmények, munkaeszközök változása (pl.: új munkaeszköz alkalmazása, technológia módosítása, stb.) indokolttá teszik. Az MvSz. Helyi Függelék módosításának elkészítése a Helyi Függelék készítésére kötelezett feladata. 4.2.5 Az MvSz. Helyi Függeléket a területileg illetékes munkavédelmi bizottság (pl.: csomóponti munkavédelmi bizottság) vezetője, ennek hiányában a területen megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselő egyetértésével kell kiadni. 4.3. Az MvSz.-el, az MvSz. Helyi Függelékkel ellátandók köre 4.3.1 El kell látni: □ valamennyi irányítási és végrehajtási szervezeti egységet úgy, hogy a munkavállalók (vezető, irányító, oktatást végző stb.) részére a hozzáférhetősége, illetve a betekintési lehetőség biztosított legyen; □ a munkabiztonsági szervezet valamennyi munkavállalóját; □ a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó orvost; □ a munkavédelmi érdekképviseleteket az érdekképviselettel kötött megállapodás szerint; □ külső vállalkozókat a szerződésben meghatározottak szerint. 4.3.2 A szabályozásokkal történő ellátás elektronikus adathordozóval is biztosítható, ha a munkavállaló az adathordozó olvasásához szükséges eszközökkel rendelkezik. 4.3.3 A szervezeti egységeken az MvSz.-el és az MvSz. Helyi Függelékkel ellátottakról az EBK TSzK. területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadójának nyilvántartást kell vezetni. 4.4 Az MvSz. Helyi Függelékben – az MvSz. előírásaiból eredően – szabályozandó előírások □ A munkavállalók munkabiztonsági feladatai (4.5.2.). □ Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra küldés helyi rendje (4.6.1.3.3). □ Képernyős munkakörnek minősülő munkakörök (4.6.1.3.8.). □ A záró-vizsgálatra küldendő munkakörben (munkakörnyezetben) foglalkoztatottak jegyzéke (4.6.1.5.1.). □ Egészségre ártalmas munkakörök felsorolása (4.6.2.1). □ Egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak szűrővizsgálatra küldésének helyi rendje (4.6.2.2.). □ Munkabiztonsági felügyelet alatti foglalkoztatás időtartama (4.7.2.1.9). □ A felügyelet alatt foglalkoztatás utáni munkavédelmi vizsgáztatás helyi rendje (4.7.2.1.12).

1999

□ Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezettek munkavédelmi oktatása (4.7.2.3.2.). □ Vezetők és oktatást végzők munkavédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkoza-tainak tárolási helye (4.7.2.3.7.). □ Oktatást végzők ellenőrzési rendje (4.7.2.4.5.). □ Oktatások rendszere (4.7.2.5.6) □ A munkavédelmi ismeretek önképzéssel történő elsajátítására kötelezettek jegyzéke (4.7.2.3.6.). □ Az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott vezetők és előadók. □ Vezetők, irányítók munkavédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkozatainak tárolási helye (4.7.3.1.2.). □ Képzésbe bevont vezetők, munkairányítók munkaköri jegyzéke (4.7.3.2.1.). □ Vezetők és munkairányítók munkavédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkozatainak tárolási helye (4.7.3.2.2.). □ Képzésbe bevont közvetlen munkairányítók munkaköri jegyzéke (4.7.3.3.1.). □ Képzésbe bevont közvetlen munkairányítók képzéséről vezetett nyilvántartás tárolási □ helye (4.7.3.3.4.). □ Munkahelyi elsősegélynyújtás helyi rendje (19/2009. (MÁV Ért. 9.) VIG. (4.2.8.; 4.9.3.; 4.10.3. pont). □ Változó munkahelyen foglalkoztatottak védőeszközzel történő ellátása (4.8.1.3). □ A Társaság területén kívül történő rendszeres munkavégzés esetén védőeszköz ellátás (4.8.2.3). □ Közös használatra kiadott védőeszközökkel történő ellátás szabályozása (4.8.4.2). □ Egyéni védőeszközzel történő ellátás szabályozása (4.8.4.5). □ Jól láthatóságot biztosító egyéni védőeszközzel történő ellátás (4.8.7.1.). □ Védőeszköz-ellátás szabályozása a rendkívüli események elhárítását végzőknél (4.8.8.1). □ Egyéni védőeszközök EK-megfelelőségi nyilatkozatainak, illetve EK típus-tanúsítványainak tárolási helye (4.8.9.2). □ Tisztálkodó szerrel, és bőrvédő készítménnyel történő ellátás rendje (4.9.1.3). □ Ólomártalomnak kitett munkakörök felsorolása (4.9.1.14). □ Munkakörök tisztasági osztályba sorolása (4.9.2.4). □ Tisztálkodó szerrel történő ellátás esetenként szenynyezettebb munkavégzés során (4.9.2.6). □ Védőitalra jogosultak és a kiszolgálásának rendje (4.10.2). □ Be- és leesési veszélyt jelentő területek megjelölésének helyi módja, illetve a leesés elleni védelem módja (4.11.2.5., és 4.11.2.6). □ A munkahelyek megközelítésére kijelölt közlekedési utak, helyszínrajz (4.11.2.8). □ Öltözési, tisztálkodási, étkezési, melegedési lehetőségek feltételei (4.11.2.13).

2000


□ Figyeléssel megbízott személy biztosításának esetei üzemi és belső javítóvágányokon (4.11.3.4.5.). □ Vágányokon történő anyagmozgatás engedélykérésének helyi rendje (4.11.5.3). □ Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tárolási helye (4.11.6.7.5). □ Veszélyes anyagok átvételére jogosult személyek kijelölése (4.11.6.10.7). □ Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálati dokumentációk tárolási helye (4.11.11.2.3.; 4.11.11.3.5.; 4.11.11.4.4.; 4.11.11.5.3.; 4.11.11.5.5.). □ Veszélyes technológiák, veszélyes munkaeszközök felsorolása, vizsgálatok gyakorisága (4.11.12.6.; 4.11.12.10.). □ Jegyzék azokról a munkahelyekről, munkafolyamatokról, ahol egyedül nem szabad munkát végezni (4.11.16.1.1. ; 4.11.16.1.4.). □ Nők, fiatalkorúak, öregségi nyugdíjkorhatár felettiek részére korlátozott, illetve tiltott tevékenységek, munkakörök (4.11.16.2.3). □ Rendszeresen képernyős eszközt használók, valamint folyamatos képernyő előtt munkavégzést ellátók köre (4.11.18.1). □ Hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatást végzők munkaköre (4.11.19.3). □ Kockázatértékelési dokumentációk tárolási helye (4.11.20.15.). □ Alkoholos állapot ellenőrzésének gyakorisága (4.12.4.2.4.). □ A szervezeti egységeken munkára képes állapot ellenőrzésére jogosultak (4.12.4.2.7.). □ „Alkoholszondás ellenőrzési napló” tárolási helye (4.12.4.2.8.). □ Véralkohol vizsgálattal kapcsolatos helyi munkáltatói eljárási rend (4.12.4.2.12.). □ Véralkohol vizsgálati doboz tárolási helye (4.12.4.2.13.). □ Munkavédelmi érdekképviselet helyi értesítése (4.12.5.2.1.8). □ „Munkahelyi sérülések nyilvántartása” napló tárolási helye (4.12.5.8.3). 4.5 A munkabiztonsági tevékenység szervezet- és feladatmegoszlása 4.5.1 A munkabiztonsági szervezet felépítése, működési rendje, irányítási rendszere 4.5.1.1 A Társaság vezérigazgatója az üzletági általános vezérigazgató-helyettesen, és az EBK Osztály vezetőjén keresztül látja el a Társaság munkabiztonsági tevékenységének elvi irányítását és szakmai felügyeletét. 4.5.1.2 A munkavédelem stratégiai és szakmai irányítását az EBK Osztály és az EBK TSzK.-k látják el.

28. szám

4.5.1.3 Az EBK Osztály Munkabiztonsági Csoport vezetője közvetlen szakmai irányítási-, feladat- és jogkörrel rendelkezik az EBK TSzK.-k területi munkabiztonsági szakértői felé. 4.5.1.4 Az EBK TSzK.-k területi munkabiztonsági szakértőinek közvetlen szakmai irányítása alatt működnek az EBK (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók, akik a kijelölt szervezeti egységek részére látják el a munkabiztonsági feladatokat. 4.5.1.5 Az EBK szervezeti egységek munkabiztonsági feladatainak ellátásáért – az MSzSz. feladat, hatáskör és felelősség elhatárolásának megfelelően – az EBK szervezeti egységek vezetői a felelősek. 4.5.2 A Társaság szervezeti egységeinek munkabiztonsági feladatai A Társaság valamennyi munkavállalója köteles az MvSz.-ben meghatározott és a tevékenységével összefüggő egyéb munkabiztonsági feladatait ellátni. A Társaság munkavállalóinak munkabiztonsági feladatait – a 4.5.2.1., és az 5.5.2. 3. pontokban foglaltak figyelembevételével – a szervezeti egység MvSz. Helyi Függelékében kell konkrétan meghatározni. 4.5.2.1 A központi irányítási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági feladatai 4.5.2.1.1 A munkavédelmet érintő jogszabályok, valamint azok Társaság szintjén történő végrehajtására vonatkozó szabályai irányítási területükön történő érvényesítéséhez szükséges feltételek biztosítása, végrehajtásának ellenőrzése. 4.5.2.1.2 Az irányítása alá tartozó szervezeti egység(ek) ügyrendjéből, tevékenységéből adódó – tervezési, üzemeltetési, fejlesztési, kutatási, beruházási stb. – feladatainak végrehajtásával összefüggő munkabiztonsági követelmények érvényesítéséhez szükséges szervezeti, szervezési, személyi, tárgyi feltételek biztosítása. 4.5.2.1.3 A 4.5.2.5, illetve a 4.5.2.6 pontokban foglalt munkabiztonsági feladatok végrehajtásának személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása. 4.5.2.1.4 A közvetlen irányítása alatt foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosítása. 4.5.2.2 A központi irányítási szervezeti egységek munkabiztonsági feladatai 4.5.2.2.1 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó jogszabá-lyok, szabványok, illetve végrehajtására kiadott Társasági központi

28. szám


hálózati előírások – hatáskörébe tartozó – végrehajtásának biztosítása irányítási területén. 4.5.2.2.2 Felügyelete alá tartozóan – az ügyrendi elhatárolás szerint – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fejlesztése, a szükséges források tervezése, biztosítása. 4.5.2.2.3 Műszaki és technológiai fejlesztéseknél, beruházásoknál a munkabiztonsági követelményrendszer érvényesítése.

2001

4.5.2.2.14 A Társaság munkabiztonsági tevékenységének éves értékelése, a középtávú munkavédelmi program megvalósítását, a munkahelyi kockázatok csökkentését biztosító éves intézkedési terv kidolgozása, forrásainak biztosítása. 4.5.2.2.15 Súlyos munkabalesetek utáni vezetői beszámoltatás, a megelőző intézkedések végre-hajtásának ellenőrzése. 4.5.2.2.16 Külső munkáltatókkal kötött – munkavégzésre irányuló – szerződések munkabiztonsági feltételeinek meghatározása, érvényesítése.

4.5.2.2.4 A Társaság tevékenységébe tartozó hálózati technológiák biztonsági feltételeinek biztosítása, végrehajtásának érvényesítése.

4.5.2.2.17 MSzSz-ben vagy munkaköri leírásban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

4.5.2.2.5 Hálózati alaptechnológiák létszámnormáinak meghatározása.

4.5.2.3 A végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági feladatai

4.5.2.2.6 A Társaság képzési, oktatási tevékenységében a munkabiztonsági követelményrendszer érvényesítése. A munkavállalók kiképzésénél, továbbképzésénél a munkabiztonsági ismeretek készség, és jártasság szintjén történő elsajátításának biztosítása, ellenőrzése.

4.5.2.3.1 A munkavédelmet érintő jogszabályok, valamint azok Társaság szintjén történő végrehajtására vonatkozó szabályai szervezeti egységük területén történő érvényesítéséhez szükséges feltételek biztosítása, végrehajtásának ellenőrzése.

4.5.2.2.7 Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újraindításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése.

4.5.2.3.2 A szervezeti egység ügyrendjéből adódó – tervezési, üzemeltetési, fejlesztési, stb. – feladatok végrehajtásával összefüggő munkabiztonsági követelmények érvényesítéséhez szükséges szervezeti, szervezési, személyi, tárgyi feltételek biztosítása.

4.5.2.2.8 Az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés feltételeinek hiányából adódó bejelentések soron kívüli vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele. 4.5.2.2.9 Veszélyesnek minősülő munkaeszközök, hálózati technológiák biztonsági követelményeinek időszakonkénti felülvizsgálata, a baleseti kockázatok csökkentéséhez szükséges források biztosítása. 4.5.2.2.10 Balesetmegelőző intézkedések megtétele a Társaság és szervezeti egységei munka-baleseti gyakorisága és ok-okozati összefüggései, a munkahelyi kockázatok figyelembevételével. 4.5.2.2.11 A Társaság vezetői munkabiztonsági szemléinek megtartása. A szemlék hiányosságainak megszüntetésére az intézkedések megtétele. 4.5.2.2.12 A Társaság munkavállalói részére szükséges egyéni védőeszközök, bőrvédő készítmények megrendelése, költségeinek biztosítása. 4.5.2.2.13 Intézkedés az OMMF és ÁNTSz által kiadott határozatokat illetően a területi központok felé.

4.5.2.3.3 A 4.5.2.4 pontban foglalt – a szervezeti egység tevékenységére vonatkozó – feladatok végrehajtásának személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása. 4.5.2.3.4 A közvetlen irányítása alatt foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása. 4.5.2.3.5 A szükséges információk és tájékoztatások megadása az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadói részére a szolgáltatási feladatok ellátásához. 4.5.2.3.6 Technológiai dokumentációk, mérési eredményeket tartalmazó dokumentációk, szakmai közreműködő biztosítása a kockázatértékelésekhez és a veszélyesnek minősülő munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatainak elvégzéséhez. 4.5.2.4. Végrehajtási szervezeti egységek munkabiztonsági feladatai 4.5.2.4.1 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó jogszabályok, szabványok, illetve azok végrehajtására kiadott központi háló-

2002


zati előírások – hatáskörébe tartozó – végrehajtásának biztosítása irányítási területén. 4.5.2.4.2 Felügyelete alá tartozóan – az ügyrendi elhatárolás szerint – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 4.5.2.4.3 A felügyeleti és munkafolyamati ellenőrzések során a munkabiztonsági követelményrendszer ellenőrzése. 4.5.2.4.4 A Társaság végrehajtási szervezeti egységeinél bekövetkezett súlyos munkabalesetek vizsgálatában történő részvétel. 4.5.2.4.5 A területi központ vezetői munkabiztonsági szemléinek megtartása. Intézkedések meg-tétele a szemléken megállapított hiányosságok megszüntetésére.

28. szám

nyok, illetve azok végrehajtására kiadott központi és a felügyeleti utasítások előírásainak – hatáskörébe tartozó – végrehajtása, a végrehajtás feltételeinek biztosítása. 4.5.2.5.2 A munkavégzéshez rendelkezésre álló munkaeszközök biztonságos üzemeltetési felté-teleinek, az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok érvényességének biztosítása. 4.5.2.5.3 Szakértői vizsgálatot igénylő veszélyes munkaeszközök, technológiák időszakos biztonsági felülvizsgálatainak biztosítása. 4.5.2.5.4 Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újraindításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése. 4.5.2.5.5 Az alkalmazott eszközök, gépek, berendezések kezelési, karbantartási utasításainak biztosítása.

4.5.2.4.6 Intézkedés az OMMF és ÁNTSz által kiadott határozatokban megállapított hiányosságok megszüntetésére. A végrehajtás ellenőrzése.

4.5.2.5.6 A munkavállalók alkalmazásában az egészségügyi, szakképzettségi követelmények érvényesítése.

4.5.2.4.7 Szakértői vizsgálatot igénylő veszélyes munkaeszközök, technológiák időszakos biztonsági felülvizsgálatai feltételeinek biztosítása.

4.5.2.5.7 A munkavállalók munkára képes állapotban történő foglalkoztatása, a munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése.

4.5.2.4.8 Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újra indításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése.

4.5.2.5.8 A munkavállalókat ért munkabalesetek bejelentése az MvSz.-ben előírtak részére. Munkabaleseti helyzet, a balesetvizsgálatok megállapításai alapján megelőző intézkedések megtétele, végrehajtásának ellenőrzése.

4.5.2.4.9 Külső vállalkozókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződéseknél a munkabiztonsági követelmények érvényesítése, betartásának ellenőrzése.

4.5.2.5.9 A munkabalesetet szenvedett munkavállalók az Mt. és KSz. szerinti kártérítési ügyeinek intézése, adatszolgáltatás a KSz. szerinti kártérítés fizetéséhez.

4.5.2.4.10 A munkabiztonsági (munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősülő ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének, illetve használatának megtiltása, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, valamint rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

4.5.2.5.10 A munkavégzésnél jelentkező veszélyek és ártalmak elleni védőeszközökkel, bőrvédő készítményekkel, tisztálkodószerekkel, védőitallal történő ellátás biztosítása.

4.5.2.4.11 MSzSz-ben vagy munkaköri leírásban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

4.5.2.5.12 Az alkalmazott gépek, munkaeszközök, technológiák kockázatainak rendszeres figyelemmel kísérése. Éves intézkedési terv készítése a munkahelyi kockázatok kezelésére.

4.5.2.5 A Társaság végrehajtási szervezeti egységeinek munkabiztonsági feladatai 4.5.2.5.1 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó jogszabá-lyok, szabvá-

4.5.2.5.11 A szakmai és munkavédelmi oktatások feltételeinek biztosítása, a gyakorlati munkavédelmi oktatások, és a rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek munkavédelmi oktatásának megtartása. Az ismeretek készség és jártasság szintjén történő elsajátításának rendszeres ellenőrzése.

4.5.2.5.13 A középtávú munkavédelmi programból adódó helyi feladatok, és a munkabiztonsági tevékenység éves értékelése.

28. szám


2003

4.5.2.5.14 A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.

4.5.2.6.6 A Társasági szintű munkabiztonsági követelményrendszerek kidolgozása.

4.5.2.5.15 Munkabiztonsági szemlék megtartása. A Társaság területén tartott munkabiztonsági szemlék hiányosságainak megszüntetése, intézkedések kezdeményezése a hatáskörét meghaladó hiányosságok megszüntetésére.

4.5.2.6.7 A hálózati műszaki- és technológiai fejlesztések bevezetését megelőző munkabiztonsági és munkakörnyezet-biztonsági hatásvizsgálatok irányítása, elvi állásfoglalások kialakítása.

4.5.2.5.16 A munkabiztonsági felügyelőségek és más hatóságok által kiadott határozatokban foglalt, valamint a felügyeleti ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságok megszüntetése. 4.5.2.5.17 A technológiáknál alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények egészségügyi és biztonsági követelményeinek biztosítása, betartása. 4.5.2.5.18 A munkabiztonsági tevékenység ellátásához szükséges információk biztosítása az EBK TSzK.-k felé. 4.5.2.5.19 Külső munkáltatókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződések munkabiztonsági feltételeinek meghatározása, érvényesítése, alkalmazásának ellenőrzése. A szerződések munkavédelmi szempontú szakmai véleményezésre történő megküldése a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadó részére. 4.5.2.5.20 A munkavédelmi érdekképviseletek működési feltételeinek biztosítása, együttműködés a munkavédelmi érdekképviseletekkel. Az érdekképviseletek észrevételeinek kezelése. 4.5.2.5.21 MSzSz-ben vagy munkaköri leírásban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

4.5.2.6.8 A Társaság munkavállalóit ért munkabalesetek bejelentésének, vizsgálatának, nyilvántartásának hálózati szabályozása. A munkabiztonsági szaktevékenységi körbe tartozó munkabalesetek vizsgálatának felügyelete, felülvizsgálata. 4.5.2.6.9 A munkabalesetek hálózati nyilvántartása, a biztonsági kockázati tényezők elemzése, értékelése, a munkabaleseti hálózati statisztika vezetése, elemzése, értékelése. 4.5.2.6.10 Munkabiztonsági teljesítménymutatók komplex rendszerének kidolgozása, a Társaság munkabiztonsági teljesítményének rendszeres értékelése. 4.5.2.6.11 Lakáson töltött készenléti szolgálat ellátása a Társaság területén bekövetkezett súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálatára. 4.5.2.6.12 A Társaságnál alkalmazható védőeszközök, tisztálkodószerek, bőrvédő készítmények beszerzésével kapcsolatos munkabiztonsági követelményrendszerének meghatározása, szakmai közreműködés a központi beszerzésekben. 4.5.2.6.13 Munkavédelmi szempontú és célú komplex vezetői és szakmai ellenőrzési, értékelési rendszer hálózati működtetésének irányítása, szervezése.

4.5.2.6 Az EBK Osztály munkabiztonsági feladatai 4.5.2.6.1 Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzést szabályozó jogszabályi feladatokból eredő munkabiztonsági és balesetmegelőző tevékenység hálózati elvi szabályozása, irányítása és ellenőrzése. 4.5.2.6.2 A Társaság munkabiztonsági programjának kidolgozása, végrehajtásának munka-biztonsági szakmai irányítása, ellenőrzése. 4.5.2.6.3 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabá-lyok Társaság területén történő végrehajtási utasításainak kidolgozása, végrehajtásának ellenőrzése. 4.5.2.6.4 A Társaság MvSz-nek kidolgozása, változásoknak megfelelő módosítása. 4.5.2.6.5 Közvetlen szakmai irányítási tevékenység ellátása az EBK TSzK.-k felé.

4.5.2.6.14 A munkabiztonságot szolgáló korszerű műszaki megoldásokra irányuló kutató-fejlesztő tevékenységnél a munkabiztonsági szakmai közreműködés biztosítása. 4.5.2.6.15 A káros munkakörnyezeti terhelések, ellenőrzések, hatásvizsgálatok hálózati irányítása és koordinálása. 4.5.2.6.16 Munkabiztonsági szakmai közreműködés a munkavédelmi megfelelőség tanúsításának hálózati irányításában. 4.5.2.6.17 A munkahelyi kockázatértékelés Társasági szintű kidolgozása, a kockázatértékelés elvi irányítása. 4.5.2.6.18 Vezetői munkabiztonsági szemlék, ellenőrzések előkészítése, szervezése, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése.

2004


4.5.2.6.19 A hálózati szintű – több szervezeti egységet érintő – veszélyes létesítmény, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, a vizsgálat koordinálása. 4.5.2.6.20 A munkavédelmi képzési, továbbképzési követelményrendszer meghatározása, ismeretanyag biztosítása. 4.5.2.6.21 Egyeztetés és kapcsolattartás munkabiztonsági ügyekben, a szakszervezeti és munka-védelmi érdekképviseletekkel, a Társaság Központi Munkavédelmi Bizottságával, az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságával, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a Közlekedésbiztonsági Szervezettel, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséggel (továbbiakban: OMMF), valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (továbbiakban: ÁNTSz). 4.5.2.6.22 Az OMMF által kiadott határozatok nyilvántartása, intézkedések kezdeményezése az irányítási szervezeti egységek és az EBK TSzK.-k felé. 4.5.2.6.23 Kapcsolattartás az európai vasutakkal és nemzetközi biztonsági szervezetekkel, munkabiztonsági jellegű döntvények, ajánlások hálózati bevezetésének kezdeményezése. Szakmai közreműködés biztosítása a bevezetés előkészítésében és koordinálásában. 4.5.2.6.24 Külső munkáltatókkal kötendő – munkavégzésre irányuló – szerződések munkabiztonsági feltételrendszerének hálózati szabályozása. 4.5.2.6.25 A Társaság vezetését érintő – munkabiztonsággal összefüggő – bejelentések, panaszok vizsgálata, intézkedések kezdeményezése. 4.5.2.6.26 Munkabiztonságot érintő kérdésekben elvi állásfoglalás kiadása az MvSz. területi hatálya alá tartozó szervezeti egységek részére. 4.5.2.6.27 A megküldött jogszabálytervezetek véleményezése, szükség szerint szakmai konzultá-ciókon való részvétel. 4.5.2.6.28 Munkabiztonsági információ biztosítása. 4.5.2.6.29 Munkabiztonsági feladatok megoldását célzó országos és nemzetközi szintű projektek szakmai követelményeinek előkészítése. 4.5.2.6.30 Munkabiztonsági szolgáltatások igényeinek tervezése, az elszámolási rendszer, díjak kialakítása, szolgáltatási szerződések megkötése. 4.5.2.6.31 Közreműködés a közbeszerzési eljárások műszaki dokumentációi előkészítésénél, a munkabizton-

28. szám

sági követelmények meghatározásánál, valamint – meghívás esetén – a pályázatok elbírálásánál. 4.5.2.6.32 Munkabiztonsági szakmai konzultáció biztosítása műszaki terv-dokumentációk készítésénél. 4.5.2.6.33 Szakértői támogatás az irányítási szervezeti egységek részére a következő tevékenységekben: □ a Társaság munkabiztonsági teljesítményének éves értékelése; □ a Társaságra vonatkozó negyedéves munkabaleseti statisztikai adatszolgáltatás, javaslatok a munkabaleseteket megelőző intézkedésekre; □ a hatóságok által kiadott határozatok nyilvántartása, intézkedésre történő előkészítése; □ a vezetők engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes gép, létesítmény, technológia, stb. üzembe helyezését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata; □ a Társaság vezetői részére előírt munkabiztonsági szemlék szervezése, utóvizsgálata; □ a Társasági képzés, oktatás specifikus munkabiztonsági követelményeinek, ismere-teinek kidolgozása; □ a Társaság vezetése részére eljuttatott, munkabiztonsággal összefüggő bejelentések, panaszok vizsgálata, javaslattétel a probléma megoldására; □ a bekövetkezett súlyos munkabalesetek utáni vezetői ellenőrzés, beszámoltatás előkészítése, szervezése; □ a Társaság vezetése részéről szükségesnek ítélt munkabiztonsági ellenőrzések végrehajtása; □ a Társaság által kidolgozott hálózati technológiák munkabiztonsági szempontból történő véleményezése; □ a kockázatok csökkentését célzó munkabiztonsági fejlesztések kezdeményezése, közreműködés a prioritások meghatározásában; □ a beruházások, műszaki fejlesztések terveinek munkabiztonsági szempontból történő véleményezése; □ a Társaságot érintő munkabiztonsági követelményrendszer meghatározása; □ a Társaság részére központilag beszerzésre kerülő egyéni védőeszközök szakmai megfelelőségének megítélése; □ a Társaságot érintő, munkabiztonsággal kapcsolatos értékelések, jelentések össze-állítása; □ kapcsolattartás – Társasági biztonsági kérdések tekintetében – a munkabiztonság és egyéb biztonságtechnikai felügyeletet gyakorló hatóságokkal. 4.5.2.6.34 Munkabiztonsági szolgáltatás ellátása szolgáltatási szerződés szerint más gazdasági társaságok részére. 4.5.2.7 EBK TSzK.-k munkabiztonsági feladatai 4.5.2.7.1 Munkabalesetek vizsgálata, a vizsgálati dokumentáció elkészítése, a munkabaleseti jegyzőkönyvek 4.12.5.3 pontban meghatározottak részére történő továb-

28. szám


bításának előkészítése, intézkedések kezdeményezése a hasonló balesetek megelőzésére. 4.5.2.7.2 A munkabalesetek jogszabályi minősítésének előkészítése, elutasítás esetén a sérült írásos értesítésének előkészítése. 4.5.2.7.3 A Társaság területén külső vállalkozó munkavállalóját ért – a Társaság tevékenységét érintő – súlyos munkabaleset vizsgálatában való részvétel, kártérítési vita esetén munkavédelmi szakvélemény készítése. 4.5.2.7.4 Súlyos munkabalesetek helyszíni vizsgálata, kivizsgálása. A súlyos munkabalesetet is okozó vasútüzemi rendkívüli események közös vizsgálata a vasútbiztonsági szervezettel. 4.5.2.7.5 Súlyos munkabalesetek helyszíni vizsgálatának azonnali megkezdése érdekében munkabaleseti készenléti rendszer működtetése, ellátása területi elv alapján. 4.5.2.7.6 Munkabaleseti nyilvántartások vezetése, területi szintű statisztikai adatgyűjtés, negyedévenként munkabaleseti statisztikai adatszolgáltatás az EBK Osztály, illetve a Társaság területi központjai (… sz. melléklet) részére. 4.5.2.7.7 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek rendszeres ellenőrzése, az ellenőrzött szervezeti egység írásban történő tájékoztatása a megállapításokról. 4.5.2.7.8 Munkabalesetet szenvedett munkavállalók kárigény bejelentésre vonatkozó figyelemfelhívása (írásban). 4.5.2.7.9 Munkabaleseti kártérítések és az Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott fizetési meghagyások elbírálásához szakvélemény készítése. 4.5.2.7.10 Munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során a munkavállaló egészségét, biztonságát érintő közvetlen veszélyeztetések vizsgálata. 4.5.2.7.11 A munkahelyi kockázatértékelések végzése, a kockázatértékelési dokumentációk kezelése, a munkahelyi kockázatok évenkénti felülvizsgálata. Javaslattétel a kockázatok csökkentésére. 4.5.2.7.12 Veszélyesnek minősülő munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatainak elvégzése. 4.5.2.7.13 Az MvSz. Helyi Függelékek elkészítése, folyamatos karbantartása a működési területén lévő szervezeti egységek tekintetében.

2005

4.5.2.7.14 Egyéni védőeszközökkel, bőrvédő készítményekkel történő szabályozások elkészítése, az egyéni védőeszközök beszerzésének, megrendelésének szakmai véleményezése. 4.5.2.7.15 A szervezeti egységek helyi technológiai (kezelési, karbantartási és technológiai, stb.) utasításainak munkabiztonsági szempontból történő véleményezése a kiadás, illetve módosítás előtt. 4.5.2.7.16 Szakmai oktatásra nem kötelezettek részére munkavédelmi oktatási tervek készítése a szakmai terület sajátosságai, a munkahelyi kockázatok prioritásai, a munkabalesetek ok-okozati összefüggéseinek figyelembevételével. 4.5.2.7.17 Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett és újfelvételes munkavállalók elméleti munkavédelmi oktatása. A munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése. 4.5.2.7.18 Munkahelyi vezetők, munkairányítási, munkavédelmi képzésének szervezése, végrehajtása. 4.5.2.7.19 A szervezeti egységek engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, gép, munkaeszköz, technológia üzembe helyezését megelőző munkavédelmi előzetes vizsgálat elvégzése. 4.5.2.7.20 Vezetői munkabiztonsági szemlék előkészítése, szervezése. A szemlejegyzőkönyvek elkészítése, az elrendelt feladatok végrehajtásának utóellenőrzése. 4.5.2.7.21 Kapcsolattartás az OMMF és ÁNTSz területi szervezeteivel. Szakmai támogatás nyújtása a hatósági kötelezések szakmai értékeléséhez, végrehajtásához, vagy fellebbezéséhez. Az OMMF és ÁNTSz határozatok végrehajtásának ellenőrzése. 4.5.2.7.22 A Társasággal egyeztetett témakörökben munkabiztonsági célellenőrzések végzése. 4.5.2.7.23 A területen munkát végző külső vállalkozásokkal kötendő, munkavégzésre irányuló szerződések munkavédelmi szempontból történő szakmai felülvizsgálata, betartásának próbaszerű ellenőrzése. 4.5.2.7.24 Szakmai támogatás a Társaság területi központjai és végrehajtási szervezeti egység részére munkabiztonsági kérdésekben. 4.5.2.7.25 A munkavédelmi célú fejlesztések, a munkahelyi kockázatok csökkentését célzó intézkedési tervjavaslat elkészítése. 4.5.2.7.26 A szervezeti egységek munkabiztonsági tevékenysége éves értékelésének elkészítése. Javaslatok ki-

2006


dolgozása a munkavédelmi programból adódó helyi feladatok megoldására. 4.5.2.7.27 A munkavállalók munkára képes állapotának próbaszerű ellenőrzése. 4.5.2.7.28 Együttműködés a szervezeti egységek foglalkozás-egészségügyi feladatait ellátó orvosokkal. 4.5.2.7.29 Munkabiztonsági szolgáltatás ellátása szolgáltatási szerződés szerint más gazdasági társaságok részére. 4.5.3 Az EBK TSzK.-k területi munkabiztonsági szakértőinek és (körzeti) munkabiztonsági szakelőadóinak feladatai 4.5.3.1 Az EBK TSzK.-k munkabiztonsági szakértői és szakelőadói hatásköre kiterjed: □ a munkavállalók egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedések kezdeményezésére; □ a súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálására, a súlyos munkabaleseteket is okozó rendkívüli események közös vizsgálatára a területileg illetékes vasútbiztonsági szervezeti egységgel; □ a munkabalesetek vizsgálatára, jogszabály szerinti minősítésére, elutasításának kezdeményezésére; □ munkabalesettel kapcsolatos kártérítési igénynél – szakvéleményben – a közrehatás megállapítására; □ a Társaság területi központjai, végrehajtási szervezeti egységei vezetői munkabiztonsági szemléinek szervezésére; □ a munkavállalók munkára képes állapotának ellenőrzésére; □ munkabiztonsági előírások megsértőinek munkáltatói felelősségre vonásának kezdeményezésére; □ munkabiztonsági szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők időszakos továbbképzésére; □ a Társaság területén foglalkoztatott külső munkáltatóknál a munkabiztonság szerződés szerinti ellenőrzésére; □ a munkabiztonsági felügyeletek hatósági ellenőrzéseiről kiadott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére; □ közvetlen élet- és balesetveszély esetén a tevékenység felfüggesztésére; □ a munkavállalók munkabiztonsági ismeretei készség és jártasság szintjén történő elsajátításának ellenőrzésére; □ a munkabiztonsági hiányosságok megszüntetésének kezdeményezésére; □ az EBK Osztály által elrendelt célellenőrzések végrehajtására. 4.5.3.2 A területi munkabiztonsági szakértők intézkedési jogköre az EBK TSzK. illetékességi területére, a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók intézkedési jog-

28. szám

köre a munkaköri leírásokban megjelölt szervezeti egységekre terjed ki. Intézkedéseikről az érintett szervezeti egység vezetőjét kötelesek írásban tájékoztatni. 4.5.3.3 A munkabiztonsági szakértőket, szakelőadókat – intézkedési jogkörük gyakorlása érdekében – aláírási jog illeti meg a következőkben: □ területi munkabiztonsági szakértők – a területileg illetékes munkabiztonsági felügyeletekkel történő levelezés; – a tevékenység végzésével kapcsolatos Társasági szervezetekkel történő levelezés; – a balesetek munkabaleseti jellegének elutasítása tárgyában történő levelezés. □ (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók – az EBK TSzK.-n belüli levelezés; – az intézkedési jogkörbe tartozó szervezeti egységek felé történő levelezés; – a munkabaleseti jegyzőkönyvek, vizsgálati anyagok megküldése. 4.5.3.4 A munkabiztonsági szervezet tagjai illetékességi területüknek megfelelően – a határon túli vasútvállalattal kötött megállapodás (szerződés) szerinti tartalommal – ellenőrzési és intézkedési jogkörrel rendelkeznek az országhatáron túli közös üzemváltó állomásokon a Társaság munkavállalói foglalkoztatásának biztonsága, a munkabalesetek vizsgálata tekintetében. 4.5.4 Munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkabiztonsági feladatok 4.5.4.1 Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat – jogszabályi felhatalmazás alapján – csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállaló láthat el. 4.5.4.2 Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok: □ veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének el-rendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (Mvt. 21.§ (3) bek.); □ veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését követő vizsgálat (Mvt. 21.§ (6) bek); □ időszakos biztonsági felülvizsgálat, veszélyes technológia és egyéb jogszabály szakértői jogosultsághoz kötött munkaeszközök kivételével (Mvt. 23.§ (1) bek.); □ munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése (vizsgálata), ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, valamint rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén (Mvt. 23.§ (2) bek. a); b));

28. szám


□ munkahelyi kockázatértékelés (Mvt. 54.§ (2) bek.); □ megelőzési stratégia kialakítása (Mvt. 54.§ (6) bek.); □ az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása (Mvt 56.§); □ súlyos munkabaleset, valamint a munkaeszköz vagy technológia miatt azonos alkalommal és időben kettőnél több személynek sérülését vagy más egészségkárosodását előidéző munkabaleset kivizsgálása (Mvt. 65.§ (2) bek.); □ robbanóképes légtérben első alkalommal használatbavételre kerülő munkaeszközök alkalmazási feltételeinek robbanásvédelmi szempontból történő vizsgálata (3/2003 (03.11) FMM-ESzCsM rend.); □ koordinátori tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció készítése során (4/2002. (02.20.) SzCsM-EüM. rend.); □ koordinátori tevékenység az építési kivitelezési munkák során (4/2002.(02.20) SzCsM-EüM. rend.); 4.5.4.3 Egyéb, munkavédelmi szakképesítéshez kötött feladatok: □ munkabiztonsági készenléti szolgálat ellátása; □ munkabalesetek vizsgálatainak felülvizsgálata; □ munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése; □ szakmai és munkavédelmi képzéseken a munkabiztonsági ismeretek oktatása; □ egyéni védőeszközök megrendelésénél a munkavédelmi megfelelőség vizsgálata; □ új típusú védőeszköz, kéztisztítószer, bőrvédő készítmény esetén a kipróbálás időtartamának, feltételeinek meghatározása; □ veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia létesítési előírása alól történő felmentési kérelem munkabiztonsági szakvéleményezése; □ az egyszemélyes munkavégzés korlátozásánál a második személy jelenléte szükségességének elbírálásához munkabiztonsági szakvélemény készítése. 4.5.5 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok 4.5.5.1 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat – jogszabályi felhatalmazás alapján – csak munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népességtan) szakképesítéssel rendelkező végezhet. 4.5.5.2 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok □ veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (Mvt. 21.§ (3) bek.); □ veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését megelőző vizsgálat (Mvt. 21.§ (6) bek.);

2007

□ munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése (vizsgálata), ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, valamint rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén (Mvt. 23.§ (2) bek. a); b)); □ munkahelyi kockázatértékelés (Mvt. 54.§ (2) bek.); □ megelőzési stratégia kialakítása (Mvt. 54.§ (6) bek.); □ az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása (Mvt 56.§). 4.5.6 Munkaegészségügyi szaktevékenységek ellátása 4.5.6.1 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat a Társaság részére a Vasútegészségügyi Kht. látja el. 4.5.6.2 A munkaegészségügyi szaktevékenységi feladatokról, az elvégzés határidejéről, az elkészített dokumentáció megküldésének címzettjéről a Vasútegészségügyi Kht.-t írásban kell tájékoztatni. 4.5.6.3 A végrehajtási szervezeti egységeknél jelentkező munkaegészségügyi szaktevekénységi feladatokról a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost kell tájékoztatni. A tájékoztatást a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadó javaslata alapján a végrehajtási szervezeti egység adja meg. 4.5.6.4 Az irányítási szervezeti egységeknél jelentkező munkaegészségügyi szaktevékenységi feladatokról – eltérő eseti megállapodás kivételével – a Társaság szervezeti egységeinek kell a Vasútegészségügyi Kht.-t területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost tájékoztatni. 4.5.6.5 Beruházás során megvalósuló veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálat szükségszerűségéről a Beruházás Szolgáltató Egységnek írásban tájékoztatni kell: □ az irányítási szervezetek vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a Vasútegészségügyi Kht-t; □ a Társasági területi szolgáltató központok vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a Vasútegészségügyi Kht. területi központjait vagy foglalkozás-egészségügyi orvosait; □ a végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost.

2008


4.5.6.6 A munkaegészségügyi szaktevékenység során elkészített dokumentációt a szaktevékenységet végzőnek alá kell írni és határidőre meg kell küldeni a megjelölt címzett részére. Amennyiben a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységről egy dokumentáció készül, a foglalkozás-egészségügyi orvosnak és a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátónak a dokumentációt együttesen kell aláírni. 4.5.7 Munkabiztonsági tevékenységet végző munkavállalók megbízása 4.5.7.1 A munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalók megbízásánál, létszámának meghatározásánál legalább az 5/1993. (XII.26.) MüM. rend. 2. sz. melléklete szerinti létszámnormák szerint kell eljárni. 4.5.7.2 A területi munkabiztonsági szakértők tartós távolléte esetén szakmai helyettesítésükről az EBK TSzK.-k gondoskodnak. 4.5.7.3 Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásával csak munkavédelmi szakképesítésű munkavállaló bízható meg. 4.5.8 Munkavédelmi érdekképviseletek működése 4.5.8.1 Az Mvt. 70/A.§ (1) bek. figyelembevételével a munkavállalók a munkavédelmi képviselőt (képviselőket) jogosultak választani. Ennek érdekében munkavédelmi képviselő választást kell tartani: □ minden olyan szervezeti egységnél, ahol az Mvt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő; □ a szervezeti egységhez tartozó szolgálati egységeknél, ha a szolgálati egység vezetője az Mvt. 54-56.§-ban meghatározott munkáltatói jogosítványokat részben vagy egészben gyakorolja; □ az 50 főnél kevesebb létszámú szervezeti egységnél, amennyiben a Társaságnál működő szakszervezet, üzemi tanács, vagy a munkavállalók többsége kezdeményezi a munkavédelmi képviselő választást és a szervezeti egységnél az Mvt. 70/A.§ (1) bek. d) pontja teljesül. 4.5.8.2 Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnél – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltató köteles tanácskozni a munkavállalókkal az Mvt. 70.§-ban meghatározott témákban. 4.5.8.3 A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottakra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ide értve a Központi Munkavédelmi Bizottság megalakításának lehetőségét is.

28. szám

4.5.8.4 A Társaság felépítésének figyelembevételével a Társaság Központi Munkavédelmi Bizottsága látja el az Mvt.-ben biztosított jogok Társasági szintű gyakorlását. Működési feltételeit, kapcsolatrendszerét a Társaság és a Központi Munkavédelmi Bizottsága közötti együttműködési megállapodás szabályozza. 4.5.8.5 Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol három, vagy három főnél több munkavédelmi képviselőt választottak, munkavédelmi bizottság hozható létre. A bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik – a bizottság gyakorolja. A munkavédelmi képviselőt megillető helyi jogokat a munkavédelmi bizottság nem veheti át, de a munkavédelmi képviselő a bizottság véleményét – a helyi döntési jogosultságának érintetlenül hagyása mellett – kikérheti. A bizottság tárgyalásán – a bizottság kezdeményezésére – a szervezeti egység vezetője, vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. 4.5.8.6 A bizottságok, képviselők működésének feltételeit a szervezeti egységek vezetőinek a következők szerint kell biztosítani: □ a képviselet tanácskozásához a megfelelő helyiség használatát; □ az adminisztráció végzéséhez szükséges eszközöket, kommunikációs lehetőséget, a vonatkozó szakmai előírásokat; □ igazolást a jogosultságuk működési területen – a Központi Munkavédelmi Bizottság tagjai részére a hálózati szinten – történő igazolása céljából; □ a feladat elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett – havi munkaidejének legalább 10%-át kitevő – munkaidő kedvezményt; □ egy választási ciklusban a megválasztást követő egy éven belül 16 órás képzésben, ezt követően évente 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét; A munkaidő kedvezmény igénybevételéhez a… sz. melléklet szerinti tartalmú bizonylatot kell használni. A bizonylatot akkor is ki kell tölteni, ha a tevékenység a napi munkaidőnek csak egy részét tölti ki. A munkaidő kedvezmény igénybevételének tervezett időpontját és a tevékenység végzésének helyszínét – rendkívüli esemény kivételével – a tervezett időpont előtt legalább 3 munkanappal megelőzően kell a munkáltató részére bejelenteni. A munkaidő kedvezményt havonta kell biztosítani, amelytől a munkáltató és a munkavédelmi képviselő, illetve munkavédelmi bizottság az együttműködési megállapodásban, vagy egyedi megállapodásban foglaltak szerint eltérhet. Ahol a munkavédelmi képviselők munkavédelmi bizottságot választottak, a választást követő 30 napon belül a működés feltételeire a munkáltatónak és a munkavédelmi bizottságnak együttműködési megállapodást kell kötni. Az együttműködési megállapodás ajánlott tartalmi követelményeit a… sz. melléklet tartalmazza.

28. szám


4.5.8.7 A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen: □ a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; □ az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; □ a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről; □ egyéb, az Mvt.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak teljesüléséről. 4.5.8.8 A munkavédelmi képviselők, bizottságok joggyakorlása működési területén a következőkre terjed ki: □ a Központi Munkavédelmi Bizottság, egyetértése szükséges az MvSz., illetve a helyi képviselő, bizottság egyetértése szükséges az MvSz. Helyi Függelék kiadásához, módosításához; □ működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; □ részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, a munkabiztonsági szakemberek foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatásra, új munkahelyek létesítésére; □ tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; □ véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; □ részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; □ indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat; □ a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit; □ a munkáltatóval történt előzetes megállapodás alapján szakértőt vehet igénybe az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben. A munkavédelmi képviselő egyes – jogszabályokban meghatározott – jogosultságainak felsorolását a… sz. melléklet, a munkáltató munkavállalókkal történő tanácskozási kötelezettségének jogszabályban meghatározott eseteit a…sz. melléklet tartalmazza. 4.5.8.9 A munkavédelmi képviselő, bizottság munkáltató felé történő kezdeményezésénél, a munkáltatói intézkedési kötelezettségénél a 4.12.9 pont előírásait kell figyelembe venni (határidő, írásbeliség, stb.). 4.5.8.10 Az Mvt. 70/B.§ (1) bek.-ben foglaltak figyelembevételével a Társasági szinten paritásos munkavédelmi testületet kell működtetni, amelyben egyenlő

2009

számban vesznek részt a Társaság és a munkavédelmi érdekképviseletek képviselői. 4.5.8.11 A paritásos munkavédelmi testület működési feltételeiről, eljárási rendjéről a testületben lévő munkavállalói képviselők, és a munkáltató állapodnak meg. 4.5.8.12 A munkavédelmi képviselő köteles a munkáltatót tájékoztatni, ha a munkavédelmi képviselői tevékenységet nem a munkáltatónál szokásos munkarend szerinti időpontokon belül végzi. 4.5.8.13 A munkavédelmi képviselőt megillető jogok gyakorlását a Munkavédelmi Bizottság, Központi Munkavédelmi Bizottság nem veheti át. 4.5.8.14 A munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó Mt. 28.§ (1) bek.-ben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni. 4.6. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 4.6.1. A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje 4.6.1.1 Általános előírások 4.6.1.1.1 A Társaságnál történő foglalkoztatás feltétele – kivéve az alkalmi munkát – az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi és a 4.6.1.5 pontban meghatározott esetekben záró vizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmasság orvosi igazolása. 4.6.1.1.2 A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: □ annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik; □ foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja; □ foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent; □ mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabá-lyokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult; □ az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – külön jogszabályban meghatározottak szerint – időszakos, illetve soron kívüli orvosi vizsgálat alapján alkalmas. 4.6.1.1.3 A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

2010


4.6.1.1.4 A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat – a 33/1998(VI.24.) NM rendelet 2.§ (2) bekezdése alapján – külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni. 4.6.1.1.5 Alkalmassági orvosi vizsgálatra csak keresőképes állapotban lévő munkavállaló küldhető. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy az alkalmassági orvosi vizsgálaton alkohol, vagy egyéb kábító hatású szertől mentesen jelenjen meg. 4.6.1.1.6 A 18. életévet még be nem töltött munkavállaló orvosi csoportba sorolt munkakörökben – kivéve a szakképesítést, szakmunkás képesítést szerzett fiatalkorút, amennyiben végzettségének megfelelő munkakörben kerül felvételre – nem foglalkoztatható. 4.6.1.1.7 Azt a munkavállalót, aki az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató az orvosi vizsgálat megtörténtéig nem foglalkoztathatja. 4.6.1.1.8 A szervezeti egység vezetője – a humánszolgáltató bevonásával – köteles a munkavállalókat az alkalmassági orvosi vizsgálat elvégzése céljából a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni, a vizsgálat elvégzéséről meggyőződni, az érvényességét figyelemmel kísérni.

28. szám

□ az egyetemi, főiskolai hallgató, ha a Társasággal tanulmányi szerződést akar kötni. A záradékolt vasútalkalmassági okmány munkáltató részére szóló példányát a munkavállaló „Szolgálati táblázat”-ával, vagy egyéb együtt kell őrizni. 4.6.1.2.1.1 A vizsgálatokat a munkáltató szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a területileg illetékes Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ főorvosa végzi. 4.6.1.2.2 A Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ főorvosához kell vizsgálatra küldeni: □ valamennyi I., illetve II. alkalmassági csoportba sorolt munkakörre jelentkező újfelvételest és a külön jogszabály szerinti esetekben az áthelyezésre kerülő munkavállalót; □ felsőfokú intézmény hallgatóját a Társasággal történő tanulmányi szerződés megkötése előtt; □ azokat a rokkantsági nyugdíjból visszatérő vasutas munkavállalókat, akiket eredeti vagy annál magasabb alkalmassági csoportba tartozó munkakörben kívánnak foglalkoztatni. 4.6.1.2.3 A területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz kell küldeni valamennyi a 4.6.1.2.2 pontban fel nem sorolt munkavállalót.

4.6.1.1.9 A munkahelyi kockázatértékelés és az általános munkaköri leírások alapján az EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadója a munkakörönként kitöltött „beutalót”a munkahelyi kockázatokról (2. sz. melléklet) egy-egy példányban átadja a munkáltatónak. Amennyiben a munkavállaló feladatköre, munkakörnyezete eltér az általános munkaköri leírásban foglaltaktól, akkor az orvoshoz küldés előtt az egyéni munkaköri leírás átadásával, illetve a speciális munkakörnyezet, tevékenység meghatározásával a munkáltatónak kérni kell az EBK illetékes munkabiztonsági szakelőadójától a „beutaló” lap egyénileg történő kitöltését.

4.6.1.2.4 Az „Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra” szóló nyomtatvány rovatait a munkáltatónak értelemszerűen kell kitölteni, és pontosan fel kell tüntetni, hogy milyen munkakörben (munkakörökben) kívánják foglalkoztatni a munkavállalót, illetve milyen egyéb speciális tevékenységet kell végeznie (pl.: magasban végzett munka.). Csatolni kell továbbá a kitöltött 2/1. sz. melléklet szerinti nyomtatványt 2 példányban. Az újfelvételes munkavállalókkal közölni kell, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leleteiket, zárójelentéseiket, és egy évnél nem régebbi, meglévő leleteiket vigyék magukkal.

4.6.1.1.10 A munkavállaló vasút-alkalmassági adatait a Humánszolgáltató szervezet tartja nyilván.

4.6.1.2.5 Az orvosi vizsgálat után a munkavállalók a vasútorvosi minősítésnek megfelelő munkakörben (munkakörökben) foglalkoztathatók.

4.6.1.2 Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat 4.6.1.2.1 Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálaton köteles részt venni: □ a Társaságnál – munkaviszony létesítésére jelentkező – munkavállaló − munkaviszonyának létesítése előtt; − a külön rendeletben meghatározott valamely egyes munkakörökbe, vagy azon belül az alacsonyabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe történő áthelyezés előtt;

4.6.1.2.6 Ha a munkavállalót az orvos csökkent látásélessége miatt – a külön jogszabály szerinti –II., III. csoportba sorolta, előírhatja, hogy a munkavállaló szolgálatban megfelelő javító szemüveget köteles viselni, és tartalék szemüveggel is rendelkeznie kell. A szemüveg szolgálat közbeni állandó használatát a munkáltató köteles ellenőrizni. 4.6.1.2.7 Ha a munkavállaló az előzetes orvosi vizsgálat alkalmával „Vasúti szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott, a vizsgálatra való megjelenés legközelebbi időpontját a vizsgáló orvos köteles az

28. szám


alkalmassági orvosi bizonyítvány záradékában rögzíteni. A megadott időpontban való jelentkezéskor a munkáltató köteles az „Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra” című nyomtatványon feltüntetni az „újrafelvétel” jelzést és a betöltendő munkakört bejegyezni. 4.6.1.2.8 A 16. életévüket betöltött fiatalkorúak csak testi és szellemi fejlettségüknek megfelelő, a forgalom lebonyolításával nem összefüggő munkakörökben alkalmazhatók. A 18. életévük betöltése után, mint újrafelvételes munkavállalókat a további alkalmasság elbírálása céljából újból orvosi vizsgálatra kell küldeni. 4.6.1.2.9 Az irányítási szervezeti egységek munkavállalói közül – akik az elsodrási határon belül a munkavégzés irányítását és ellenőrzését végzik – legalább a III. vasútalkalmassági csoport követelményeinek kell megfelelniük. Ha a munkavállalót a munkajogi szempontú (munkaszerződés szerinti) munkaköri tevékenységétől eltérő – más munkakörbe tartozó – munkavégzéssel is megbízza a munkáltató, akkor a munkaköri alkalmassági vizsgálatot arra a munkakörre is el kell végeztetni. 4.6.1.2.10 A szervezeti egységek munkavállalói közül a forgalom alatti vasúti vágányok elsodrási határán belül lévő helyszíni munkát csak azok végezhetik, akik legalább III. csoportba sorolt munkakörök ellátására alkalmas minősítéssel rendelkeznek. Ha a munkavállalót a munkaköri besorolása alapján III. csoportnál alacsonyabb csoportba sorolták, az ilyen területre történő beosztásuk előtt a munkavállalót soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kell küldeni. Rendkívüli és eseti munkavégzésnél az ilyen körülmények között foglalkoztatott – legalább III. csoportba nem sorolt – munkavállaló munkavégzését a munkáltató megfelelő felügyelet biztosítása mellett engedélyezheti. 4.6.1.3 Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat 4.6.1.3.1 Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatot valamennyi vasúti munkavállalónál a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. 4.6.1.3.2 Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat érvényességének lejárta előtt a humánszervezet értesítése alapján a munkáltatónak a munkavállalót legalább 30 nappal korábban írásban, kimutathatóan kell értesíteni, valamint az „Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra” nyomtatványt és a 2./2 sz. melléklet kitöltött példányát a munkavállalónak átadni. Az értesítésben fel kell tüntetni, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leleteit, zárójelentését és az egy évnél nem régebbi, meglévő mellkasröntgen vagy tüdőszűrő vizsgálati leleteit vigye magával.

2011

4.6.1.3.3 Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra küldés helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékben kell szabályozni. 4.6.1.3.4 A munkáltató – a humánszervezet bevonásával – a tárgyévet megelőző december 1-ig köteles azokról a munkavállalókról jegyzéket készíteni, akiknek a következő évben esedékes az időszakos orvosi vizsgálata. A foglalkozás-egészségügyi orvossal az alkalmassági orvosi vizsgálatok ütemtervét egyeztetni kell. A jegyzék munkáltatói példányán a vizsgálatok elvégzését elő kell jegyezni. 4.6.1.3.5 Ha az alkalmassági orvosi vizsgálat során a vizsgáló orvos a munkavállaló eredeti munkakörében történő foglalkoztatását csak fokozott orvosi ellenőrzés, gondozás mellett engedélyezi, akkor a munkáltatót erről a tényről értesítenie kell. Amennyiben az ellenőrzésen – a foglalkozás-egészségügyi orvos tájékoztatása alapján – a munkavállaló nem jelenik meg, úgy további foglalkoztatásának megítélése szempontjából soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményezni. 4.6.1.3.6 Hatósági vizsgához kötött járművezetői, kezelői engedélyekbe a foglalkozás-egészségügyi orvosnak be kell jegyezni az orvosi alkalmasság érvényességi idejét. 4.6.1.3.7 A képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállalók az 50/1999. (XII.3.) EüM. rendeletben foglaltak szerint kétévente látásvizsgálaton kötelesek részt venni. A látásvizsgálatra való küldést (az értesítést), a nyilvántartást, a „Jegyzék” vezetését a területileg illetékes humán szolgáltató végzi az időszakos orvosi vizsgálatokra előírtak szerint. 4.6.1.3.8 A képernyős munkakörnek minősülő munkaköröket az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. A képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállalók névjegyzékét a munkáltatónak át kell adni a Humánszolgáltatónak, aki ez alapján elkészíti a nyilvántartást. A „vizsgálati kérelem” c. nyomtatvány kitöltése a munkáltató feladata. A szemészeti vizsgálatok megtörténtéről az orvos által leigazolt nyomtatvány megküldésével a munkáltató értesíti a Humánszolgáltatót 4.6.1.4 Soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat 4.6.1.4.1 A munkáltató a munkavállalót – indokolt esetben – soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti: □ ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, vagy olyan sérülést szenvedett, amely befolyásolhatja az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását; □ ha tartósan – legalább egy évig – utolsó munkakörét nem látta el;

2012


□ munkatársa munkabalesetét idézte elő, vagy egy éven belül – saját hibájából – ismételten munkabalesetet szenvedett; □ szolgálat közben egy éven belül ismételten a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idézett elő vagy balesetet okozott, és a balesetvizsgáló (bizottság) a tényállás érdekében ezt szükségesnek tartja és kezdeményezi; □ ha a fokozott orvosi ellenőrzésen, gondozáson a munkavállaló nem jelent meg; □ a 33/1998.(VI. 24.) NM rendelet 7.§ (1) bekezdése szerinti esetekben. 4.6.1.4.2 Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a munkáltató, a foglalkozás-egészségügyi orvos és kérheti a munkavállaló is. 4.6.1.4.3 A soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatról, és annak okáról a foglalkozás-egészségügyi orvost és a munkavállalót írásban kell értesíteni. A munkavállalót az értesítésben tájékoztatni kell a vizsgálat helyéről, idejéről, valamint arról, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leletet, zárójelentést és egy évnél nem régebbi, meglévő mellkasröntgen vagy tüdőszűrő vizsgálati leletet vigye magával. Az értesítéssel egyidőben a munkavállalónak át kell adni az „Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra” nyomtatványt, és a 2/1. sz. melléklet kitöltött példányát. 4.6.1.5 Záró vizsgálat 4.6.1.5.1 Záró vizsgálatot kell végezni a idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkakörben, munkakörnyezetben történő foglalkoztatás megszűnése esetén illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott. A záró vizsgálatra küldendő munkakörben (munkakörnyezetben) foglalkoztatottak jegyzékét – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – a Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.6.2 A munkaegészségügyi orvosi vizsgálatok rendje 4.6.2.1 A Társaság területén az egészségre ártalmas munkaköröket minden szervezeti egységnél – a munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállaló és a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – a munkahelyi expozíciós vizsgálatok eredményei alapján kell megállapítani, és az MvSz. Helyi Függelékében kell felsorolni. 4.6.2.2 Az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat a foglalkozás-egészségügyi orvos által előírt időközökben szűrővizsgálatra kell küldeni. A munkavállaló vizsgálatra való küldéséért a szolgálati egység vezetője a felelős. A vizsgálatra küldés helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni.

28. szám

4.6.2.3 A kockázatértékelés alapján munkaegészségügyi szűrővizsgálatra kötelezett munkakörökben az előzetes orvosi vizsgálat során is el kell végezni – az egészségügyi állapot meghatározása céljából – a szűrővizsgálatot. 4.6.2.4 Fokozott expozíció miatt munkakörükből kiemelt munkavállalókat csak negatív eredményű kontrollvizsgálat után szabad eredeti munkakörükbe visszahelyezni. A munkakörből történő kiemelés szükségességéről, valamint visszahelyezéséről a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos a munkáltatót köteles tájékoztatni. 4.6.2.5 A 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet 1. sz. mellékletében járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben csak érvényes „Egészségügyi nyilatkozat”-tal rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók. A személyi higiénés alkalmasság véleményezése tekintetében a rendelet 4.§ (4) bek.-ben foglaltak szerint kell eljárni. 4.6.3 Egyéb rendelkezések 4.6.3.1 Ha a munkavállalót az erre jogosult (intézet, bizottság stb.) rokkantnak nyilvánítja, a létszámban tartó szervezeti egység humán szolgáltatója köteles az „Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra” c. nyomtatványt az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni az alkalmassági vélemény módosítása céljából. 4.6.3.2 A szervezeti egység humánpartnere köteles azonnal értesíteni a foglalkozás-egészségügyi orvost, ha munkavállalója szolgálati helyét megváltoztatta, vagy vasúton belül más szervezeti egységhez helyezték. Ha a munkavállaló Társasági munkaviszonya megszűnt, vagy elhalálozott, a szervezeti egység humán szolgáltatója köteles értesíteni a foglalkozás-egészségügyi orvost. 4.6.4 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevőkre vonatkozóan 4.6.4.1 Az oktatási intézmény által kötelezően előírt szakmai gyakorlaton résztvevőket – kivéve azokat a tanulókat, hallgatókat, akik a leendő szakképesítésüknek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkeznek – még a szakmai gyakorlat megkezdése előtt foglalkozásegészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni. 4.6.4.2 A szakmai gyakorlaton résztvevők oktatását és az ezt követő felügyelet alatti foglalkoztatását a 4.7.2.1. pontban előírtak szerint kell végezni. 4.6.5 Az iskolai tanulók szünidei alkalmazásával kapcsolatos munkavédelmi rendelkezések 4.6.5.1 A nyári szünidőben az oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit a Társaságnál történő alkalmazáskor

28. szám


– kivéve azokat a tanulókat, hallgatókat, akik a leendő szakképesítésüknek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkeznek – munkába állítás előtt foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni.

2013

4.7.1.6 A továbbképzésre kötelezettek oktatáson való megjelenését a létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles biztosítani. 4.7.2 Munkavédelmi oktatás

4.6.5.2 A munkavégzéssel és a vasútüzemi területen történő közlekedéssel kapcsolatos előírásokból, biztonsági szabályzatokból elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatást kell részükre tartani. Az oktatás után visszakérdezéssel kell meggyőződni arról, hogy a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel elsajátították-e. 4.6.5.3 Nyári szünidőben csak 15. életévüket betöltött tanulók és hallgatók foglalkoztathatók.

4.7.2.1 Az újfelvételes munkavállalók munkavédelmi oktatása, felügyelete 4.7.2.1.1 A Társasággal munkaviszonyba lépő valamennyi újfelvételes munkavállaló részére a munkakör, tevékenység biztonsági, egészségügyi kockázatainak figyelembevételével, differenciáltan elméleti – egyes munkakörökben gyakorlati – munkavédelmi oktatást kell tartani.

4.7 Munkavédelmi képzés, oktatás, és vizsgáztatás 4.7.1 Munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező, munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése 4.7.1.1 Évente 2 óra munkavédelmi továbbképzésben kell részesíteni a vezetőket, középvezetőket, rendszeres szakmai oktatást végző, munkavédelmi szakmai oktatást végző – munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező – munkavállalókat. A továbbképzés előadója felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy legyen. 4.7.1.2 A továbbképzés szervezése, lebonyolítása – az érintett szervezeti egységek bevonásával – a Társaság Területi Központjainak, a tematika meghatározása és az oktatások megtartása az EBK TSzK.-k feladata. 4.7.1.3 Az oktatással, képzéssel kapcsolatos általános előírásokat (nyilvántartás, dokumentálás stb.) az O.1. sz. Oktatási Utasítás tartalmazza. 4.7.1.4 A továbbképzés keretében ismertetni kell: □ az időközben hatályba lépett országos és a Társaság hálózati szintű – a munkavédelemre vonatkozó – szabályait, módosításait; □ a Társaság törekvéseit az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás feltételrendszerének fejlesztésére; □ a műszaki-technikai, technológiai módosítások, fejlesztések munkabiztonságra gyakorolt hatásait, az új veszélyforrások hatásmechanizmusát, az ellenük való védekezés módját; □ a kockázatértékelések tapasztalatait; □ a balesetek vizsgálataiból megállapított baleseti okok megelőzésére tett intézkedéseket; □ a munkabiztonsági ismeretek készségszintű elsajátításához szükséges az alapvető oktatási, tartalmi, formai, módszertani elemeket. 4.7.1.5 A továbbképzést követően írásban (teszt jellegű) kell meggyőződni az oktatott anyag elsajátításáról.

4.7.2.1.2 Az elméleti oktatást még a munkába állítás előtt kell megtartani. A gyakorlati oktatás a felügyelet alatti foglalkoztatás ideje alatt is megtartható. Az elméleti oktatást a központi irányítás újfelvételes munkavállalói részére az EBK Osztály, egyéb esetekben az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója végzi. A gyakorlati oktatást a szolgálati egységnél kell megtartani és dokumentálni. Ha a munkavállaló a felvételt követően azonnal tanfolyami képzésen vesz részt, az elméleti oktatást részére a tanfolyam keretében kell megtartani. A tanfolyami képzés megkezdéséig ebben az esetben a munkavállaló munkát csak felügyelet alatt végezhet. 4.7.2.1.3 Azokban a munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók, akik tevékenységük közben veszélyes gépeket, berendezéseket, technológiákat nem működtetnek, illetve a munkahelyi kockázatértékelés alapján közepes, vagy annál magasabb veszélyességűnek minősülő tevékenységet nem folytatnak, mentesülnek a gyakorlati munkavédelmi oktatás és a felügyelet alatti foglalkoztatás alól. Részükre legalább egy óra elméleti munkavédelmi oktatást kell tartani. 4.7.2.1.4 A 4.7.2.1.3 pontba nem tartozó munkakörökben foglalkoztatásra kerülő munkavállalókat legalább két óra elméleti és két óra gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 4.7.2.1.5 A tanfolyam jellegű képzések esetében a munkavédelmi oktatási tematikát, az oktatási óraszámot – valamennyi tanfolyamra vonatkoztatva – az O.1. sz. Oktatási Utasítás tartalmazza. Az Oktatási Utasításban nem szereplő tanfolyamok munkavédelmi oktatási tematikáját és óraszámát esetenként kell meghatározni. 4.7.2.1.6 Az elméleti és gyakorlati oktatásra is kötelezett munkavállalók csak munkabiztonsági szempontú felügyelet alatt foglalkoztathatók, ameddig a munkavégzésükhöz szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal nem rendelkeznek.

2014


4.7.2.1.7 Felügyelet ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki szakirányú szakmai képzettséggel és az adott területen megfelelő helyismerettel, valamint szakmai gyakorlattal, továbbá a szükséges munkabiztonsági ismeretekkel is rendelkezik. 4.7.2.1.8 A felügyeletért felelős személyt a szolgálati egység vezetője a 3. sz. melléklet szerint írásban bízza meg, amelyet kimutathatóan kell a felügyeletet ellátó részére átadni. 4.7.2.1.9 A munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatás időtartamát (napok, szolgálatok számát) a helyi körülmények, a tevékenység veszélyességének, kockázatainak figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében differenciáltan kell meghatározni. 4.7.2.1.10 A munkavédelmi ismeretek gyakorlati elsajátítását a felügyeletet ellátó személynek kell a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatványon aláírásával igazolnia. A megbízólevelet a sikeres beszámoltatás után a szervezeti egység újfelvételes „Oktatási napló” mellékleteként kell megőrizni. 4.7.2.1.11 A 4.7.2.1.3 pont kivételével a felügyeleti idő letelte után a szervezeti, szolgálati egység vezetőjének és az EBK TSzK.. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadónak együttesen – munkavédelmi vizsga keretében – írásban (teszt) és szóbeli visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a tevékenységéhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátította, készséggel és jártassággal alkalmazni tudja. Eredménytelen vizsga esetén a 4.7.2.1.8 pont szerint új megbízást kell kiadni. 4.7.2.1.12 A felügyelet alatti foglalkoztatás utáni munkavédelmi vizsgáztatás helyi rendjét és a felügyeleti idő leteltéről a munkabiztonsági előadó értesítési módját az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.7.2.1.13 Ha a munkavállaló a munkájához szükséges munkavédelmi ismereteket a megismételt oktatás és felügyelet alatti munkavégzés leteltét követően sem tudja a gyakorlatban jártasság és készség szintjén alkalmazni, a munkavállaló az adott munkakörben önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállalót a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatni kell arról, hogy a továbbfoglalkoztatásának feltétele a munkavédelmi vizsga meghatározott időn belül történő letétele. 4.7.2.1.14 A szakmai képzés keretében történő felügyelet alatti szolgálat nem mentesít a munkavédelmi szempontú felügyelet alatti foglalkoztatás kötelezettsége alól, de ha a képzés és a – kiképzés utáni – önálló foglalkoztatás azonos helyen történik, a munkavédelmi szempontú felügyelet alatti foglalkoztatás időtartama – legfeljebb 50%-kal – csökkenthető.

28. szám

4.7.2.1.15 Ha a munkavállalót szakmai szempontból is felügyelet alatt kell foglalkoztatni, a felügyelet ellátásával olyan munkavállalót kell megbízni, aki megfelel a 4.7.2.1.7. pontban előírt feltételeknek. 4.7.2.1.16 Elméleti oktatás során értelemszerűen ismertetni kell: □ az Mvt.-ből eredő munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelességeket; □ az MvSz. és Helyi Függelékének az oktatott munkavállalókat érintő előírásait; □ munkabalesetekből eredő kártérítési és jogorvoslati lehetőségeket; □ a szervezeti egység tevékenységéből adódó általános munkabiztonsági ismereteket; □ a munkairányítás és felügyelet helyi rendszerét és munkabiztonsági követelményeit; □ a foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményeit; □ veszélyhelyzet esetén követendő magatartást, feladatokat; □ a vasúti technológiai területeken történő fokozott kockázatot jelentő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályait; □ a tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelményeket; □ munkahelyi elsősegélynyújtás helyi feltételeit, rendszerét; □ a munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismereteit; □ a baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartást, alapvető ismereteket; □ az OMMF, az ÁNTSz területi szervei hatósági ellenőrzési jogosultságát; □ a helyi munkavédelmi érdekképviselet működését, igénybevételének lehetőségét; □ a technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel összefüggő munkabiztonsági követelményeket, ismereteket; □ a tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályait; □ a tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, kapcsolódó egészségügyi ismereteit; □ munkaruházat, védőeszközök használatát, alkalmazását; □ hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás követelményeit; □ egyéb, helyileg szükséges munkabiztonsági ismereteket. 4.7.2.1.17 Gyakorlati oktatás keretében a gyakorlatban kell bemutatni és szükség szerint gyakoroltatni: □ a tevékenység végzése közben jelentkező veszélyhelyzeteket, veszélyforrásokat, a baleset megelőzés gyakorlati fogásait;

28. szám


□ a tevékenység végzéséhez tartozó gépek, berendezések kezelését, kezelési dokumentációit; □ a biztonságot szolgáló védelmi, riasztó és információs rendszerek működését, jelzéseik információtartalmát, értelmezésének módját, magatartási követelményeket, riasztás esetén a szükséges intézkedéseket; □ a technológiai területek közlekedési útvonalait; □ védőeszközök, védőfelszerelések használatának módját; □ rendellenes körülmények esetére készített mentési terv munkavállalóra tartozó ismereteit. 4.7.2.1.18 A munkavállaló szakképzettsége alapján elvárható alapvető munkabiztonsági ismereteket az oktatás során nem kell ismertetni. 4.7.2.2 Rendszeres szakmai oktatás munkavédelmi tartalmi követelményei 4.7.2.2.1 Az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek részére a munkavédelmi ismereteket a rendszeres szakmai oktatás keretében kell oktatni. A szakmai ismerethez tartozó munkavédelmi ismereteket a szakmai oktatatást tartó oktatja. 4.7.2.2.2 Munkaeszköz használata esetén szakmaimunkavédelmi oktatás keretében munkáltatót a munkába állás előtt, átalakított vagy új munkaeszköz használatba vétele (üzembe-helyezése) előtt a munkavállalót oktatni kell: □ a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; □ a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel-, és leszereléséről, működtetéséről; □ a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól; □ a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; □ a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; □ a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; □ a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; □ a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; □ a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről; □ a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról; □ a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről; □ rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;

2015

□ az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről; □ a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja. 4.7.2.2.3 Az oktatás során a szakmai oktatás tárgyát képező munkabiztonsági ismereteken túlmenően ismertetni kell: □ az Mvt.-ből, végrehajtási rendeleteiből és a biztonsági szabályzatokból a munkavállalók tevékenységére vonatkozó követelményeket; □ az időközben módosított, hatályba lépett – a munkavédelmet érintő – állami jogszabályok és belső utasítások helyi végrehajtási követelményeit; □ a bekövetkezett munkabalesetek, veszélyeztetések ok-okozati összefüggéseit, a megelőzésre hozott intézkedéseket; □ az alkalmazott technológiák, gépek, berendezések működésével összefüggő új, fontosnak tartott munkabiztonsági követelményeket, a vonatkozó gyakrabban megszegett biztonsági szabályokat; □ az érintett munkakörökre jellemző kockázatokat, baleseti veszélyeket, foglalkozási ártalmakat, az ellenük való védekezés módját; □ a tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi ismereteket; □ a technológiai változásokat, módosításokat; □ a vasúti technológiai területeken fokozott veszélyt jelentő közlekedés általános biztonsági szabályait; □ a hatósági felügyeleti szervek, a központi és Társasági ellenőrzések megállapításait, az általuk kiadott oktatási anyagokat; □ egyéb, helyileg szükségesnek ítélt munkabiztonsági ismereteket. 4.7.2.2.4 Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal ismeri és ezeket alkalmazni is tudja. A meggyőződés módját, eredményét az „Oktatási napló”-ban dokumentálni kell. Amenynyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni. 4.7.2.2.5 Az oktatások időtartamát – az O.1. sz. Oktatási utasítással összhangban – a tevékenység veszélyességének figyelembevételével az éves oktatási tervben kell meghatározni. 4.7.2.2.6 Az EBK Osztály minden negyedévet követő 30-ig – a bekövetkezett balesetek ok-okozati figyelembevételével – hálózati oktatási anyagot készít, amelyet a Társaság központi irányító szervezete ad ki irányítási területeire.

2016


4.7.2.2.7 A rendszeres szakmai oktatások éves terveihez az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadói készítik el a munkavédelmet érintő tematikát. 4.7.2.2.8 Ha a munkavállaló több munkakörhöz tartozó tevékenységet lát el, akkor számára valamennyi tevékenységhez tartozó munkabiztonsági ismereteket oktatni kell. 4.7.2.3 Rendszeres munkavédelmi oktatás 4.7.2.3.1 Differenciált munkavédelmi oktatást kell tartani a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók részére. 4.7.2.3.2 Időtartamát, gyakoriságát a helyi körülmények, a tevékenység veszélyességének figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében kell differenciáltan meghatározni, de éves viszonylatban egy óránál nem lehet kevesebb. 4.7.2.3.3 Az oktatás során a 4.7.2.2.2.; 4.7.2.2.3. pontban felsoroltakat kell oktatni. 4.7.2.3.4 Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel ismeri. A meggyőződés módját, eredményét az „Oktatási napló”-ban dokumentálni kell. Amennyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni. 4.7.2.3.5 A rendszeres munkavédelmi oktatások rendjét, időpontját, tematikáját tartalmazó – éves oktatási tervet – a tárgyévet megelőző év november 10-ig – az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója készíti el. Az oktatási tervet az „Oktatási napló”-hoz kell csatolni. 4.7.2.3.6 Folyamatos önképzés mellett a tevékenységük végzéséhez szükséges munkavédelmi ismeretekről: □ az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott vezetők és előadók; □ ügyvitelt ellátó munkavállalók a 4. sz. melléklet szerinti írásbeli nyilatkozattal tehetnek eleget a munkavédelmi oktatási kötelezettségüknek. A nyilatkozatot tevők részére – az önképzés elősegítése céljából – az MvSz. és Helyi Függelékéhez, valamint az egyéb munkavédelmi szabályokhoz történő hozzáférési lehetőséget biztosítani kell. 4.7.2.3.7 A vezetők és oktatást végzők az általuk irányított vagy oktatott szakmai tevékenységet – gyakorlati bemutatás céljából, helyettesítés, vagy bármely okból – csak akkor végezhetik, ha a tevékenységre vonatkozó munkavédelmi ismeretek önképzés keretében történő folyamatos elsajátításáról írásban nyilatkoznak. Az ilyen célból tett nyilatkozatokat az MvSz. Helyi Függelékben

28. szám

meghatározott helyen kell tárolni. Ez a nyilatkozat nem mentesíti a munkavédelmi oktatást is végzőket a 4.7.1.; illetve a 4.7.3.2. pontokban meghatározott továbbképzés alól. 4.7.2.4 Eseti munkavédelmi oktatás 4.7.2.4.1 Eseti munkavédelmi oktatást kell tartani: □ munkahely, munkakör vagy tevékenység változásakor; □ hat hónapot meghaladó folyamatos távollét után újbóli munkába álláskor; □ az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés helyi körülményeinek változásakor; □ technológiai módosítás esetén, új technológia bevezetésekor; □ új gép, berendezés üzembe helyezésekor; □ a munkavégzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt munkabalesetet szenvedett, vagy ez okból személyi, illetve vasútüzemi rendkívüli eseményt előidéző munkavállaló részére; □ a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője utasítására; □ az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértője kezdeményezésére; □ ha a szervezeti egység területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat; □ egyéb esetekben, amikor a szolgálati egység vezetője munkabiztonsági szempontból indokoltnak tartja. 4.7.2.4.2 Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal elsajátította, és ezeket alkalmazni is tudja. A visszakérdezést az „Oktatási Napló”-ban elő kell jegyezni. 4.7.2.4.3 Munkakör, tevékenység változáskor, új technológia bevezetésekor gyakorlati munkavédelmi oktatást is kell tartani a 4.7.2.1.16 pont szerinti tartalmi követelményekkel. A követelmények készséggel és jártassággal való elsajátításáig a munkavállaló csak felügyelet alatt foglalkoztatható a 4.7.2.1.6 – 4.7.2.1.15. pontok előírásai szerint. Ha a teljes technológiai területet érintő új technológia bevezetése miatt megfelelő feltételekkel rendelkező személyt nem lehetséges felügyelet ellátásával megbízni, a követelmények készséggel és jártassággal való elsajátításának módját a technológia üzemeltetésének elrendelése előtt köteles a munkáltató meghatározni. 4.7.2.4.4 Eseti munkavédelmi oktatás anyaga „Parancskönyvi rendelkezés”, vagy más, a munkavégzés megkezdése előtt kötelezően megismert (aláírt) doku-

28. szám


mentáció formájában is az érintettek tudomására hozható. A „Parancskönyvi rendelkezés” írásban történő tudomásul vétele az oktatott anyag készséggel és jártassággal való elismerésének minősül. 4.7.2.4.5 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek készséggel és jártassággal történő alkalmazásáról az oktatást végzőknek ellenőrzés keretében meg kell győződniük. Rendszerét, gyakoriságát és az ellenőrzésre kötelezettek körét az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.7.2.4.6 A gyakorlaton lévő tanulók vagy hallgatók gyakorlati tevékenységet csak felügyelet alatt végezhetnek. A gyakorlat megkezdésekor elméleti és gyakorlati ismeretekből munkavédelmi oktatást kell részükre tartani. Az oktatás során a gyakorlati tevékenységükkel öszszefüggő munkabiztonsági ismereteket kell oktatni. Próbaszerű visszakérdezéssel meg kell győződni az ismeretek elsajátításáról. A felügyeletért felelős személyt a 3. sz. melléklet szerint írásban kell megbízni. 4.7.2.4.7 A Társaság területén munkát végző idegen munkáltatók munkavállalói munkavédelmi oktatásának kötelezettségéről, feltételeiről a vállalkozási szerződésben vagy külön írásban kell megállapodni. 4.7.2.5 Munkavédelmi képzést, oktatást végzőkkel kapcsolatos előírások 4.7.2.5.1 A munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkezők munkavédelmi oktatását munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalók végezhetik. 4.7.2.5.2 Újfelvételes munkavállalók elméleti munkavédelmi oktatása az EBK szervezet munka-vállalóinak feladata, amelyet a humánpartner értesítése alapján végez el. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a szolgálati egységeken kell megtartani és dokumentálni. Végzésére a tevékenységet jól ismerő, szakmailag felkészült munkavállalót kell a szervezeti (szolgálati) egység vezetőjének megbízni. 4.7.2.5.3 A rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek munkavédelmi oktatását a 4.7.1 pont szerinti képzésben részt vett munkavállalók végezhetik. 4.7.2.5.4 A rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók részére a rendszeres munkavédelmi oktatás megtartása az EBK szervezet feladata. 4.7.2.5.5 Az eseti munkavédelmi oktatást munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező, vagy az évente munkavédelmi továbbképzésben részesülő szakmai oktatást végzők, illetve a szolgálati egységek vezetői végezhetik.

2017

4.7.2.5.6 Az oktatások rendszerét, az oktatással megbízottakat, illetve az oktatásra kötelezettek munkakörét az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.7.2.5.7 A munkavédelmi oktatáson, pótoktatáson való részvétel nyilvántartását az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint kell végezni. A pótoktatás eljárási szabályait az O.1. sz. Oktatási Utasítás tartalmazza. A munkavédelmi oktatásoknál „Oktatási Naplót” kell rendszeresíteni. Az „Oktatási Napló”-nak legalább az alábbiakat kell tartalmazni: □ oktatás tematikája; □ oktatás időpontja; □ az oktató neve, beosztása, aláírása; □ oktatáson résztvevők olvasható, sajátkezű aláírása, beosztása; □ az ismeretanyag elsajátításáról való meggyőződés módja. 4.7.3 Vezetők, irányítók munkavédelmi képzése 4.7.3.1 Felsőszintű vezetők munkavédelmi képzése 4.7.3.1.1 Képzésbe bevontak köre: □ vezérigazgató □ vezérigazgató-helyettes □ igazgató □ főosztályvezető □ központi irányítás osztályvezető 4.7.3.1.2 A képzésbe bevontak folyamatosan, önképzés keretében sajátítják el a tevékenységükkel összefüggő munkavédelmi ismereteket, amelyről írásban nyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatokat az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott helyen kell tárolni. 4.7.3.1.3 Az önképzés kiegészítésére évente legalább egy óra konzultációs képzést kell tartani. 4.7.3.2 Vezetők, munkairányítók munkavédelmi képzése 4.7.3.2.1 Képzésbe bevontak köre: □ területi központok vezetői, osztályvezetői, alosztályvezetői; □ a Társaság központjában és területi központjaiban a műszaki és technológiai tervezők, beruházók, □ a Társaság központjában és területi központjaiban műszaki és egyéb technológiai ellenőrzésre kötelezettek; □ a végrehajtási szervezeti egységek vezetői; □ a végrehajtási szervezeti egységek középvezetői; □ szolgálati egységek vezetői. A képzésre kötelezettek munkaköri jegyzékét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.7.3.2.2 A képzésbe bevontak folyamatosan, önképzés keretében sajátítják el a tevékenységükkel összefüggő

2018


munkavédelmi ismereteket, amelyről írásban nyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatokat az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott helyen kell tárolni. 4.7.3.2.3 Az önképzés kiegészítésére évente legalább kettő óra konzultációs képzést kell tartani. 4.7.3.2.4 A 4.7.3.2.1 pontban felsorolt munkakörökben újonnan kinevezettek, megbízottak részére tervezett képzés megtartása nem mentesíti a munkáltatót a munkakörrel kapcsolatos munkavédelmi oktatás megtartása alól. 4.7.3.2.5 A képzés szervezése az EBK Osztály, illetve a területileg illetékes EBK TSzK. feladata. 4.7.3.3 Közvetlen munkairányítók munkavédelmi képzése 4.7.3.3.1 A képzésbe bevontak köre: közvetlen munkairányítók. A képzésre kötelezettek munkaköri jegyzékét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.7.3.3.2 A képzés célja: A tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges munkabiztonsági ismeretek készséggel és jártassággal történő elsajátításának, alkalmazásának elősegítése. 4.7.3.3.3 A képzés fő tartalmi összetevői: □ a tevékenység biztonsági előírásai; □ a tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és a megelőzés szabályai; □ a vasúti közlekedés, elsodrási határon belüli munkavégzés baleseti veszélyei; □ a közvetlen munkairányítás általános munkabiztonsági feladatai; □ a baleset megelőzés szabályai, a helyszíni munkairányítási teendői; □ hatóságok, érdekképviseletek – ezen belül a munkavédelmi érdekképviselet is – hatás- és jogköre, gyakorlati működése; □ ellenőrzés, irányítás, felügyelet munkabiztonsági összetevői. 4.7.3.3.4 A képzés rendszere: □ A képzésbe bevontak részére évente legalább 2 órás oktatást kell tartani, és az ismeretek elsajátításáról írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni. □ A képzésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott helyen kell tárolni. □ A szakmai oktatásra kötelezett munkakörökben a képzést a szakmai oktatások keretében kell megtartani. 4.7.3.3.5 A 4.7.3.3.1. pontban felsorolt munkakörökben újonnan megbízottak részére tervezett képzés megtartása

28. szám

nem mentesíti a munkáltatót a munkakörrel kapcsolatos munkavédelmi oktatás megtartása alól. 4.7.3.3.6 A képzés szervezését az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója végzi. 4.7.4 A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátók munkavédelmi továbbképzése 4.7.4.1 Az EBK szervezet munkabiztonsági szakemberei részére a munkavédelmi szakmai ismeretek fejlesztése érdekében évente legalább 8 órás továbbképzést kell tartani. 4.7.4.2 A továbbképzés szervezése, tartalmi és szakmai követelményeinek meghatározása az EBK Osztály, illetve az EBK TSzK.-k feladata. 4.7.5 Munkahelyi elsősegélynyújtás oktatása 4.7.5.1 Az egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók részére oktatni kell az olyan elsősegély-nyújtási ismereteket, amely alapján sérülés, roszszullét esetén az alapvető teendőket egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy megérkezéséig el tudják látni. 4.7.5.2 A munkahelyi elsősegélynyújtást és az MvSz. Helyi Függelékben meghatározandó helyi szabályokat, információkat a munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtásáról szóló 19/2009. (III.13. MÁV Ért. 9.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás szerint kell végrehajtani. 4.8 Egyéni védőeszközök juttatásának rendje 4.8.1. Általános szabályok 4.8.1.1 Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei műszaki és egyéb szervezési intézkedésekkel nem valósíthatók meg, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni, amelyet a munkavállaló az előírt esetekben köteles rendeltetésszerűen viselni. 4.8.1.2 Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos fogalom meghatározásokat az 5. sz. melléklet I. pontja tartalmazza. 4.8.1.3 A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte. A munkáltató a védőeszköz elvitelét akkor engedélyezheti, ha: □ a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára (pl.: a munkáltató által elrendelt, illetve engedélyezett külső munkák végzéséhez);

28. szám


□ a védőeszköz elvitelét közegészségügyi előírások nem tiltják. A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók védőeszköz ellátására vonatkozó eltérő előírásokat az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.8.1.4 Ha a kockázat ellen előírt védőeszköz a munkavállaló részére nem biztosítható, vagy a rendelkezésre álló védőeszköz működésképtelen, a munkavállalót a kockázattal járó munka elvégzésére nem szabad utasítani. Ez esetben a munkavállaló a munkavégzést jogszerűen tagadja meg. 4.8.1.5 A munkavállaló a kockázattal járó munka védőeszköz nélküli, vagy nem megfelelő védelmi képességű védőeszközzel történő elvégzésére vonatkozó utasítás végrehajtását jogosult megtagadni. 4.8.1.6 Ha a védőeszköz-ellátást technológiai dokumentáció (pl.: technológiai utasítás, műveleti utasítás stb.) meghatározza, a védőeszközt a technológia műveleteinek időtartama alatt folyamatosan viselni kell. 4.8.1.7 Ha a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége a személyi biztonságot veszélyeztető mértékben csökkent, vagy megszűnt, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelősségét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló soron kívül köteles kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig az eseményt okozó védőeszköz-típust nem szabad használni. A vizsgálat eredményétől függően a vizsgálatot végző – az EBK Osztályon keresztül – köteles a megállapításait a gyártó tudomására hozni. 4.8.1.8 A védőeszköz ellátás (kiválasztás, juttatási rend) meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, amelyet – szolgáltatási kötelezettségének megfelelően – az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadói látnak el. A védőeszköz kiválasztásába, juttatási rendjének meghatározásába be kell vonni a munkavédelmi képviselőt és a foglalkozás-egészségügyi orvost, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni és a helyi szabályozást aláírásukkal ellátni. 4.8.1.9 A védőeszköz-ellátásra meghatározott helyi szabályok alkalmazásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. A szervezeti egység vezetője az ellátási szabályok ismételt felülvizsgálatát indokolt esetben (pl.: anyagi ráfordítás, technológia változása, túlzottnak vagy alacsonynak tartott védelmi szint meghatározása stb.) jogosult kezdeményezni.

2019

4.8.2 Védőeszközzel ellátandók köre 4.8.2.1 A szervezeti egység vezetője – indokolt esetben – egyéni védőeszközt köteles biztosítani: □ a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalóknak; □ a Társaság részére szervezett társadalmi munkát végzőknek, ha a társadalmi munkát a Társaság szervezi, jóváhagyja és az egyéni védőeszköz-ellátásra más módon nem állapodtak meg; □ a Társasággal munkaviszonyban álló, kötelező szakmai továbbképzésben résztvevő munkavállalónak, kivéve, ha a továbbképzést végzővel ettől eltérően állapodnak meg; □ a Társaságnál kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő tanulói jogviszonyban lévőkre az oktatási intézménynyel kötött megállapodás (szerződés) szerint; □ a Társaságnál időszakosan munkát végző iskolai tanulóknak, szakmunkástanulóknak, felsőfokú intézmények, középiskolák, szakiskolák és a szaktanfolyamok hallgatóinak, illetve tanulóinak az oktatási intézménnyel írásban kötött szerződés (megállapodás) szerint; □ a Társaságnál munkát végző, de más szervezet létszámába tartozó munkavállalóknak szerződés (megállapodás) szerint; □ a Társaság szervezeti egységeitől nem a Társasági munkáltatóhoz kirendelt munkavállalóknak a szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint; □ az alkalmi és kölcsönzött munkavállalói jogviszonyban, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottaknak a megállapodás (szerződés) rendelkezése szerint. □ Társaság által közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóknak a közhasznú munkát szervezővel kötött szerződés (megállapodás) rendelkezése szerint; □ az engedélyezett látogatást végzők részére megállapodás szerint. 4.8.2.2 A Társaság létszámába tartozó munkavállaló részére a védőeszközt kiküldetés esetén a küldő szervezeti (szolgálati) egység, kirendelés esetén – eltérő megállapodás hiányában – a kirendelés helye szerinti szervezeti (szolgálati) egység köteles biztosítani. 4.8.2.3 A Társaság területén kívül (pl.: idegen Társaság telephelyén) végzett tevékenységhez a Társaság munkavállalóit a Társaság területén kívüli területre (pl.: idegen Társaságra) vonatkozó munkavédelmi szabályokban meghatározott – vagy azzal azonos biztonságot nyújtó – védőeszközökkel kell ellátni. Az ellátást – a Társaság területén kívül történő rendszeres munkavégzés esetén – a szervezeti egységre vonatkozó MvSz. Helyi Függelékben is meg kell határozni. 4.8.2.4 A Társaság területén hatósági személyként eljáró, valamint a polgári jogi szerződés alapján, vagy vállalkozói jogviszonyban munkát végző más munkáltatók

2020


és munkavállalóik védőeszközzel történő ellátásáról nem a Társaság gondoskodik, kivéve, ha az ellátásra – a munkáltatóval kötött szerződésben vagy más megállapodásban – a Társaság kötelezettséget vállal. 4.8.3 A védőeszköz ellátás meghatározása 4.8.3.1 A védőeszköz ellátás meghatározása előtt kockázatbecslést kell végezni. 4.8.3.1.1 Műszeres méréssel kell meghatározni azoknak a veszélyeknek (ártalmaknak) a tényleges értékét, amelyek határértékeit kötelező szabványok, jogszabályok határozzák meg, és feltételezhető, hogy a veszély (ártalom) mértéke a kötelező szabványban, jogszabályban meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja. 4.8.3.1.2 A kockázatokat a munkavédelmi szabályok (pl.: szabványok, jogszabályok, műszaki irányelvek, stb.), ha ilyen szabály nincs, akkor az adott technikai színvonalon elfogadottnak tekinthető szakirodalom, szakmai tapasztalat alapján – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – kell értékelni és minősíteni. Ha a kockázatok az előzőek alapján egyértelműen nem értékelhetők és minősíthetők, akkor az ÁNTSz. állásfoglalását kell kérni. 4.8.3.2 A védőeszköz alkalmazásának szükségességét, illetve az alkalmazandó típus konkrét kiválasztását a védőeszköz tulajdonságainak és a kockázatbecslés, mérés során megállapított adatok összevetése, értékelése alapján kell meghatározni. 4.8.3.3 A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni: □ a munkavállalók munkavégzési helyének, munkakörnyezetének jellemzőit; □ az alkalmazott technológia, munkaeszköz és anyag jellemzőiből adódó kockázatokat (baleseti és egészségkárosító hatásokat); □ a munkavállalót, valamint a testrészeit a munkavégzéssel összefüggésben érő kockázatokat; □ a kockázat jellegét; □ a kockázat mértékét; □ a kockázat súlyosságát; □ a kockázat gyakoriságát; □ a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz jellemzőit; □ a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz folyamatos viselhetőségének időtartamát; □ a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékét; □ a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz használatának egyéb fontos (pl.: a védőeszköz kezelési utasításában, vagy technológiában előírt) feltételeit. 4.8.3.4 A kockázatokkal szemben meghatározott védőeszközt úgy kell kiválasztani, hogy:

28. szám

□ a kockázatok jellege és mértéke szerint nyújtson védelmet; □ feleljen meg a fizikai munka jellegének és nehézségi fokának; □ feleljen meg a munkakörnyezeti klímának; □ a védőeszköz védelmi képessége, fokozata vagy osztálya feleljen meg a kockázattal szembeni hatékonyságnak; □ védelmi funkciójának betöltése mellett önmaga ne idézzen elő további veszélyt; □ feleljen meg a munkavégzés körülményeinek; □ feleljen meg a munkavégzés jellegéből adódó ergonómiai követelményeknek; □ a védőeszköz feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának; □ illeszkedjen viselőjére, vagy legyen lehetőség a munkavállaló alkatához történő igazításra. 4.8.3.5 Az egyidejűleg viselt védőeszközök a fennálló kockázatokkal szemben egymás védelmi képességét nem csökkenthetik. 4.8.3.6 A kockázatbecslést, illetve a műszeres mérést meg kell ismételni, ha a munkafolyamatban, technológiában vagy anyagfelhasználásban változás következett be. 4.8.3.7 A kockázatbecslést és a védőeszköz meghatározást – a 6. sz. mellékletnek megfelelően – munkahelyenként és munkakörönként kell elvégezni. 4.8.3.8 A kockázatbecslést a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló irányításával kell elvégezni. A munkába be kell vonni a tevékenységet legjobban ismerő munkairányító(ka)t. 4.8.3.9 A hálózati szinten egységes technológiák, tevékenységek valamint az azonos körülmények és munkakörök esetén a kockázatbecslések Társasági szinten az EBK Osztály munkabiztonsági szakértőjének irányításával is elvégezhető. A Társasági szinten elvégzett kockázatbecsléseket szervezeti egységi szinten a helyi körülmények figyelembevételével – szükség esetén – ki kell egészíteni. 4.8.3.10 A kockázatbecsléshez és a védőeszköz típus kiválasztásához indokolt esetben (pl. a kockázat megítélése, mérése, értékelése, a védőeszköz egyéb tulajdonságainak, használatának megállapítása, gazdaságossági elemzés) szakértőt lehet igénybe venni. 4.8.3.11 A munkavállalók védőeszközökkel való ellátásának megállapításánál a ténylegesen végzett valamennyi tevékenységet (munkakört) és a munkakörnyezetet együttesen kell figyelembe venni, és ezek együttes hatásával szemben védelmet nyújtó védőeszközt (védőeszközöket) kell biztosítani. A kockázatbecslés megállapításait összegző ajánlott mintát a 7. sz. melléklet tartalmazza.

28. szám


4.8.3.12 A védőeszköz ellátás meghatározása érdekében végzett kockázatbecslést, mérési eredményt, szakértői véleményt, a kiválasztott védőeszköz védelmi képességét jellemző adatokat tartalmazó és egyéb – a védőeszköz juttatással összefüggő – fontos dokumentációkat a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló köteles naprakészen tartani, illetve megőrizni.

2021

lalkoztatottak minimális egyéni védőeszköz ellátására. A szervezeti egységek MvSz. Helyi Függelékének elkészítésénél a javasolt ellátást figyelembe kell venni. 4.8.5 Ellenőrzés 4.8.5.1 A védőeszközök rendeltetésszerű használatát, védelmi képességét az ellenőrzéseken rendszeresen vizsgálni kell.

4.8.4 Ellátás szabályozása 4.8.4.1 Az egyéni védőeszközt – a 4.8.4.2. pontban meghatározott kivételekkel – személyre szóló használatra kell kiadni. 4.8.4.2 Ha a munkavégzés körülményei (pl.: készenléti jellegű, vagy ritkán használandó biztonsági heveder, munkaöv, jól láthatóságot biztosító védőmellény stb.) miatt indokolt, hogy ugyanazt a védőeszközt más személy is használja, akkor – a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével – az MvSz. Helyi Függelékében meg kell határozni a közös használatra kiadott egyéni védőeszközöket, valamint az átadás előtti higiéniai intézkedéseket úgy, hogy az ne jelentsen egészségügyi kockázatot. A közös használatra kiadott védőeszközöket, használatuk higiéniai feltételeit, tárolási helyüket, átadásuk-átvételük helyi rendjét a használatukra kötelezettekkel kimutathatóan ismertetni kell. 4.8.4.3 A védőeszköznek határozott időtartamú használati ideje – kivéve a meghatározott élettartamra tervezett, vagy meghatározott időtartamig védő eszköz – nincs. A védőeszközt ki kell cserélni, ha □ elhasználódott; □ védelmi képessége a vonatkozó szabványokban, kezelési, használati utasításokban meghatározott mértéket meghaladóan lecsökkent; □ a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szakember megállapítása szerint – bármely ok miatt – nem megfelelő védelmet biztosít. 4.8.4.4 Lejárt szavatosságú védőeszközt nem szabad használni. 4.8.4.5 Az ellátandók körét, a biztosítandó egyéni védőeszközöket, a közös használatú védőeszközök tárolási helyét, mennyiségét és kiadási rendjét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló köteles az MvSz. Helyi Függelékben meghatározni. 4.8.4.6 Az egységes ellátás és a kockázatok azonos megítélése érdekében az EBK Osztály javaslatot tehet a Társaság szakterületeire jellemző, jelentős kockázatnak kitett munkakörökben, illetve munkakörnyezetben fog-

4.8.5.2 A munkahelyen jelentkező kockázat, vagy annak várható fellépése miatt a munkavállaló köteles: □ a tevékenységhez, munkakörnyezethez, illetve munkahelyhez rendszeresített védőeszközt előírásszerűen és rendeltetésszerűen használni, használatbavétel előtt a védőeszköz biztonsági állapotát a tőle elvárható mértékben ellenőrizni; □ szolgálati felettesét vagy közvetlen munkairányítóját haladéktalanul tájékoztatni, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, vagy szavatossági ideje lejárt. 4.8.5.3 Ha a munkavállaló a tevékenységhez előírt védőeszközt nem, vagy nem rendeltetésszerűen viseli, az előírás-ellenes munkavégzéstől – kötelezettségének teljesítéséig – el kell tiltani. A munkavégzést a munkavállaló ügyrend szerinti szolgálati felettesei, vagy az adott szervezeti (szolgálati) egységnél ellenőrzésre jogosult személyek tilthatják meg. Ha a munkavállaló a viselési kötelezettség elmulasztását azonnal nem szünteti meg, a munkavégzéstől való eltiltást – bizonyítható módon – írásban is a munkavállaló és a munkáltatója tudomására kell hozni. 4.8.6 A védőeszköz alkalmazhatósága 4.8.6.1 Védőeszközként csak biztonsági vizsgálati jellel, vagy EK-jelöléssel ellátott, érvényes vagy – az 1-es kategóriába tartozó, EU területén gyártott védőeszköznél – „EK megfelelőségi nyilatkozat”-tal, a 2-es és 3-as kategóriába tartozó és az EU területén kívül gyártott védőeszközöknél „EK típusbizonyítvány”-al rendelkező eszközöket szabad beszerezni, illetve kiadni és használatba venni. Ha az EK jelölés a védőeszközön annak mérete vagy jellemzője miatt nem helyezhető el, akkor a jelölést csomagolásnak kell tartalmaznia. 4.8.6.2 Új típusú védőeszköz Társaság területén történő alkalmazását megelőzően próbaviselést kell tartani, ha annak megfelelősége a felhasználó szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló véleménye alapján egyértelműen nem állapítható meg. A próbaviselés időtartamát a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló határozza meg. 4.8.6.3 A Társaság – az EBK Osztály szakmai közreműködésével – a hálózati szinten ajánlott védőeszközök

2022


jegyzékét közzéteheti. Ha az ajánlott védőeszközök nem szerezhetők be, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú védőeszközt célszerű kiadni, a jegyzékben nem szereplő típust a szervezeti egységnél vagy az Társaságnál munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember határozhatja meg. A beszerzett, kiadott – a hivatkozott jegyzékben nem szereplő – védőeszköz megnevezését, „EK típustanúsítvány”-nak, illetve „EK megfelelőségi nyilatkozat”-nak másolatát és alkalmazásának indokait az EBK Osztályra írásban be kell jelenteni. 4.8.7 Kiegészítő védőeszköz-ellátás egyes kockázatok esetén 4.8.7.1 A napszaknak megfelelő jól láthatóságot biztosító egyéni védőeszközzel el kell látni: □ azokat a munkavállalókat, akiknek a forgalom alatt álló vasúti pálya (vonatközlekedés és tolatási mozgás végrehajtására engedélyezett olyan vágányszakasz, vagy váltókörzet, ahol bármikor várható vasúti járművek mozgása) elsodrási határán belül munkát végeznek; □ az út-vasút szintbeli keresztezésében az út felé jelzést adó (az útátjárót fedező) munkavállalókat (jelzőőröket). Az elsodrási határon belül átmenetileg tartózkodók (pl.: ellenőrzést végzők), vagy a vágányokat keresztező gyalogos közlekedésben részt vevő munkavállalók jól láthatóságot biztosító védőeszközzel, vagy – védőeszköznek minősülő – jól láthatóságot biztosító ruházattal történő ellátását kockázatbecslés alapján kell eldönteni és az ellátást az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.8.7.2 A 2 méternél nagyobb szintkülönbségű – leesési veszéllyel járó – munkahelyeknél, vagy ha a munkaeszköz kiszolgálása, karbantartása, javítása, stb. a talajhoz képest 1 méternél magasabb dobogóról, állványról, emelvényről, illetve a munkaeszközön állva történik, és a munkavállalók le- és beesés elleni védelme védőkorláttal vagy egyéb műszaki megoldással nem biztosítható, ott munkaövet, vagy biztonsági hevedert és fejvédő sisakot kell biztosítani. A vasúti járművek tetején végzett munkáknál alkalmazandó védőeszközt és rögzítési helyét a tevékenységet elrendelő szervezeti egység – az EBK munkabiztonsági szakvéleményének figyelembevételével – határozza meg. 4.8.7.3 Feszültség alatti munkavégzés esetén az alkalmazandó védőfelszerelést, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó megoldást (pl.: alkalmazandó szerszámokat, személyi feltételeket, szervezési intézkedéseket, stb.) a vonatkozó munkavédelmi szabályok (szabvány, jogszabály, technológia stb.) figyelembevételével kell meghatározni. (Megjegyzés: az itt említett munkavégzés nem azonos a 8/2001.(III.30.) GM rendeletben említett, a feszültség alatt álló villamos berendezéseken végzett különleges

28. szám

munkákkal, amelyre a 72/2003. (X.29) GKM rendelet mellékleteként kiadott „FAM” Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat” vonatkozik.) 4.8.8 Védőeszköz ellátás rendkívüli eseményeknél, haváriánál 4.8.8.1 Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol a rendkívüli események következményeinek elhárítására különféle funkcionális egységet üzemeltetnek, a várható kockázat ellen védő eszközöket – az elhárító egység felszerelési tárgyként az elhárítást végző és irányítási munkavállalók létszámának megfelelő mennyiségben – készenlétben kell tartani. A készenlétben tartott védőeszközöket, típusát, mennyiségét, használat utáni tisztítását, fertőtlenítés szükségességét, a meghatározott védőeszközök folyamatos készenlétben tartásáért felelős megnevezését a szervezeti egység MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.8.8.2 Egyéb valószínűsíthető rendkívüli körülmények (pl.: baleset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, tűzeset, természeti csapás, katasztrófa stb. továbbiakban: havária) esetére készenléti védőeszköz csomagot kell készenlétben tartani. A csomag tartalmát – a havária esetén várható kockázatok figyelembevételével – a mentési tervben kell meghatározni. Ha a havária esetén irányításra jogosult (pl.: az elhárítást, helyreállítást végző egység vezetője, munkairányítója) a rendkívüli körülményekből adódó kockázatok ellen védő eszközöket nem tudja egyértelműen meghatározni, a szükséges védőeszközöket az EBK TSzK. területileg érintett munkabiztonsági szakelőadója, vagy munkabiztonsági szakértő, vagy a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult más személy (pl.: az EBK szervezet készenlétet ellátó munkavállalója) határozza meg. Ha az általa meghatározott védőeszközök a helyszínen nincsenek biztosítva, a kockázattal járó munkavégzést nem szabad elkezdeni, ill. a kockázatot jelentő térbe nem szabad bemenni. 4.8.9 Megrendelés, beszerzés 4.8.9.1 A védőeszközöket – a Társaság anyagbeszerzésre vonatkozó szabályainak megfelelően – a szervezeti egység anyaggazdálkodással megbízott munkavállalója köteles megrendelni, illetve beszerezni. A megrendelésnél az adatokat olyan részletezettséggel kell meghatározni, hogy az adatok alapján a beszerzendő egyéni védőeszköz típusa, mérete stb. egyértelműen megállapítható legyen. 4.8.9.2 A védőeszköz „EK típustanúsítvány”, illetve „EK megfelelőségi nyilatkozat” és a „felhasználói információ (tájékoztató)” másolatát a beszerző szervezeti egység köteles a felhasználó szervezeti egység részére a védőeszközzel együtt megküldeni.

28. szám


Ha a felhasználó szervezeti egység részére azonos gyártótól származó, azonos típusú védőeszköz több alkalommal is átadásra kerül, az előzőekben felsorolt dokumentációt – a védőeszközre vonatkozó eltérő előírás kivételével – a beszerző csak az első alkalommal köteles – bizonyíthatóan – átadni. Ha a felhasználó a dokumentációt – bármely okból (pl.: a bizonyítvány elvesztése) –ismételten igényli, a beszerző azokat köteles ismételten átadni. Az előzőekben felsorolt dokumentációkat a felhasználó szervezeti egység köteles a védőeszköz alkalmazásának teljes időtartama alatt megőrizni, tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékében meghatározni. 4.8.9.3 Központi beszerzési hatáskörbe tartozó védőeszköz beszerzéséhez az EBK Osztály szakmai egyetértése szükséges. Az elbíráláshoz legalább egy darab (pár) védőeszközt, nagy értékű egyéni védőeszköznél a megtekintési (kipróbálási) lehetőséget kell biztosítani. A bemutatott, és a Társaság területén történő alkalmazásra elfogadott mintadarabot az EBK Osztály javaslata esetén – etalon céljából – a beszerzés és alkalmazás teljes időtartama alatt a beszerző köteles megőrizni. 4.8.9.4 A védőeszközök beszerzésének folyamatát, központi, illetve helyi hatáskörbe tartozó védőeszközök körének meghatározását, kiadását, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és egyéb Társasági utasítások tartalmazzák. 4.8.10 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás 4.8.10.1 A munkavállalóval a védőeszköz első használatbavételét megelőzően oktatás keretén ismertetni kell: □ azoknak a kockázatoknak a jellegét és mértékét, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi; □ a védőeszköz használatának – szükség szerint gyakorlati bemutatással, gyakoroltatással egybekötött – módját; □ a védőeszköz magyar nyelvű felhasználói információját (tájékoztatót); □ a viselési kötelezettséget; □ a viselés elmaradásának egészségügyi, jogi következményeit; □ a védőeszközt használó munkavállaló által elvégzendő tisztítást, elvégezhető javítást; □ a használhatóság eldöntéséhez szükséges ismereteket; □ a nem rendeltetésszerű használat, vagy a védőeszköz viselésének elmulasztása esetén a munkavégzéstől való eltiltási lehetőséget, az eltiltásra jogosultakat. Ha a védőeszköz-ellátást a technológiai dokumentáció (pl.: technológiai utasítás) tartalmazza, a technológiai dokumentáció – szakmai – oktatásánál ismertetni kell a védőeszközök használatát, módját is.

2023

4.8.10.2 Az oktatást ismerethiány megállapítása esetén meg kell ismételni. 4.8.10.3 Az oktatás és – gyakorlati képzés esetén – a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell és azt a munkavállalóval alá kell íratni. 4.8.10.4 Az oktatást az a személy végezheti, aki a védőeszközre vonatkozó előírásokat ismeri, gyakorlati alkalmazását be tudja mutatni, és alkalmas a szükséges tudnivalók ismertetésére. 4.8.11 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése 4.8.11.1 A védőeszközök karbantartását, időszakos biztonsági felülvizsgálatát (gyakoriság, műszaki tartalom, a vizsgálatot végző személyi feltételei stb.) a gyártó (forgalmazó), vagy a termékre vonatkozó egyéb munkavédelmi szabály előírásai szerint kell végrehajtani. 4.8.11.2 A védőeszköz átlagosnál rövidebb idejű elhasználódása esetén az elhasználódás okát (minőség, munkakörülmények, nem rendeltetésszerű használat stb.) vizsgálni kell. A szükséges intézkedést a szervezeti egység vezetője köteles megtenni. (pl.: minőségvizsgálat kezdeményezése, anyagi felelősség megállapítása, illetve felelősségre vonás kezdeményezése stb.). Minőségvizsgálat kezdeményezéséről – a területileg érintett EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadó véleményének és a várható gazdasági hatás figyelembevételével – a szervezeti egység vezetője köteles dönteni. 4.8.11.3 A munkavállaló a részére kiadott védőeszközt minden használatbavétel előtt köteles – a részére oktatott módon és tartalommal – megvizsgálni. Ha a vizsgálat során olyan mértékű meghibásodást tapasztal, ami – véleménye szerint – a védőeszköz védelmi képességét csökkenti, észrevételét köteles a közvetlen munkairányítójának jelenteni. A közvetlen munkairányító – alkalmas módon (pl.: a védőeszköz cseréjével) – köteles a hiányosság megszüntetésére intézkedni. A védőeszköz alkalmasságának megítélésében véleményeltérés esetén a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló állásfoglalása szerint kell eljárni. 4.8.11.4 A védőeszközök szakszerű tisztításáról, mosásáról, fertőtlenítéséről és folyamatos cseréjéről a felhasználó (a védőeszközt állagban tartó és a kiszolgáló) szervezeti egység köteles gondoskodni. 4.8.11.5 A védőeszközök selejtezését a selejtezés időpontjában hatályos utasítás szerint kell végrehajtani.

2024


4.9 Tisztálkodószerek és bőrvédő készítmények juttatási rendje 4.9.1 Általános rendelkezések 4.9.1.1 A szervezeti egység vezetője a 4.8.2.1. pont szerinti munkavállalók részére, szennyeződéssel járó munkakörökben (tevékenységben) történő foglalkoztatás esetén tisztálkodó szert, a 7. sz. mellékletben felsorolt ártalomnak kitett munkakörben (tevékenységgel) foglalkoztatott munkavállalók részére bőrvédő készítményt köteles biztosítani. 4.9.1.2 Csak az OÉTI részére bejelentett és a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő kéztisztítószert, bőrvédő készítményt szabad beszerezni, illetve kiadni és használni. 4.9.1.3 A foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni: □ a szervezeti egységnél ellátásra jogosultak jegyzékét, (név, munkakör vagy tevékenység, munkahely); □ a munkavállalót érő ártalmat; □ a munkavállaló részére meghatározott mosdószappan és – személyre szólóan kiadásra kerülő ipari késztisztítószer esetén – az ipari kéztisztítószer mennyiségét, típusát; □ a biztosítandó bőrvédő készítmény jellegét, típusát; □ személyre szólóan kiadásra kerülő kéztisztítószer, bőrvédő készítmény esetén a munkavállaló részére meghatározott mennyiséget; □ a kiadás rendjét; □ a közös használatú kéztisztítószer, bőrvédő készítmény adagolóinak felszerelési helyét. Ha a szervezeti egység területén több foglalkozásegészségügyi orvos látja el a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, az MvSz. Helyi Függelék elkészítésénél annak a véleményét kell kérni, aki a legnagyobb munkavállalói létszám foglalkozás-egészségügyi feladatait ellátja. A helyi szabályozásra javasolt mintát a 8. sz. melléklet tartalmazza. 4.9.1.4 Ha a központilag beszerzett kéztisztítószerekkel, bőrvédő készítményekkel történő ellátás bármely ok miatt nem biztosítható, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt kell kiadni, a nem központilag beszerzett típust – a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével – a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló, vagy az EBK Osztály határozhatja meg. A beszerzett, kiadott új ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény megnevezését, az új típus alkalmazásának indokait az EBK Osztályra írásban be kell jelenteni.

28. szám

4.9.1.5 A Társaság szervezeti egységeinél a közbeszerzési eljárással beszerzett mosdószappan, ipari szennyezők eltávolítására alkalmas kéztisztítószer (továbbiakban: kéztisztítószer), illetve bőrvédő készítmény adható ki. A közbeszerzési eljárással beszerzett készítmények listáját az EBK Osztály az eljárás lefolytatását követő 30 munkanapon belül az EBK TSzK.-k részére megküldi. 4.9.1.6 Új típusú kéztisztítószer, bőrvédő készítmény Társaság területén történő alkalmazását megelőzően a készítményt ki kell próbálni, ha annak megfelelősége központi beszerzésnél az EBK Osztály munkabiztonsági szakértőjének, helyi beszerzésnél a felhasználó szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállalójának véleménye alapján egyértelműen nem állapítható meg. A próba időtartamát az EBK Osztály munkabiztonsági szakértője, illetve – helyi beszerzésnél – a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló határozza meg. 4.9.1.7 A kéztisztítószert, bőrvédő készítményt a várható felhasználásnak megfelelő mennyiségben, kimutatható módon személyre szólóan, vagy a munkahelyen elhelyezett közös adagolóban kell kiadni. Közös használatra csak olyan adagoló egységben szabad a készítményeket kiadni, ami használat közben fertőzési veszélyt nem jelent. 4.9.1.8 Az egységes ellátás és a kockázatok azonos megítélése érdekében az azonos munkakörben, illetve munkakörnyezetben foglalkoztatottak ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény ellátására az EBK Osztály javaslatot tehet. 4.9.1.9 Ha a tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény a rendeltetésszerű használat során veszélyeztette a munkavállalók nagyobb csoportjának egészségét (pl.: allergiás reakciót váltott ki), megfelelőségét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – soron kívül köteles kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig az eseményt okozó kéztisztítószert, bőrvédő készítményt nem szabad használni. 4.9.1.10 Ha a tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény minőségével kapcsolatban kifogás merül fel, a szükséges intézkedést – a kéztisztítószerrel, bőrvédő készítménnyel ellátandó munkavállaló munkáltatója szerinti – szervezeti egység vezetője köteles megtenni, (pl.: minőségvizsgálat kezdeményezése, anyagi felelősség megállapítása, illetve felelősségre vonás kezdeményezése stb.). Minőségvizsgálat kezdeményezéséről – a munkabiztonsági szakelőadó véleményének és a gazdasági hatás figyelembevétele mellett – a szervezeti egység vezetője dönt. Központi beszerzésű tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény teljes mennyiségét érintő, hálózati szintű minőségi kifogás esetén az EBK Osztály köteles a beszerzést központilag bonyolító felé a szükséges intézkedést kezdeményezni.

28. szám


4.9.1.11 A tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény megrendelését a szervezeti egység köteles elkészíteni az MvSz. Helyi Függeléke alapján. 4.9.1.12 Közbeszerzési eljárással központi beszerzési hatáskörbe tartozó tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény beszerzéséhez az EBK Osztály szakmai egyetértése szükséges. Az elbírálásban részt vevő munkabiztonsági szakértő részére a kipróbáláshoz szükséges mennyiségű –legalább 10 db (tubus, doboz stb.) – tisztálkodó szert, bőrvédő készítményt az elbírálást megelőzően legalább 15 nappal biztosítani kell. 4.9.1.13 A tisztálkodó szerek, bőrvédő készítmények és csomagolási egységeik, adagolóik beszerzésének folyamatát, a beszerzés központi, illetve helyi hatáskörének meghatározását, kiadási rendjét, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és egyéb társasági utasítások tartalmazzák. 4.9.1.14 Az ólomártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére – a tisztálkodó szeren, bőrvédő készítményen és a melegvizes kézmosási lehetőségen kívül –a munkahely tartozékaként folyamatosan papírtörülközőt vagy munkavállalónként 1 db textiltörülközőt kell biztosítani, amelynek folyamatos pótlásáról, illetve cseréjéről gondoskodni kell. Az ólomártalomnak kitett munkaköröket az MvSz. Helyi Függelékben meg kell határozni. 4.9.2 Tisztálkodószerek juttatása

2025

□ a „D” (erősen szennyezett tevékenység) és „E” (fertőző, mérgező tevékenység) kategóriákban 15-40 dkg mosdószappant és 15-40 dkg kéztisztítószert kell havonta kiadni. A munkakörök tisztasági osztályba sorolását a 9. sz. melléklet figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.9.2.5 Ha a munkavállaló különböző tisztasági fokozatú munkakörülmények között dolgozik, részére a tisztálkodó szer ellátást a legkedvezőtlenebb tisztasági fokozatú tevékenység szerint kell megállapítani. 4.9.2.6 Ha a munkavállaló esetenként végez szennyezettebb osztályba sorolható tevékenységet, részére az MvSz. Helyi Függelékben kell a rendszeres vagy eseti ellátást meghatározni. 4.9.2.7 Ha a tisztálkodó szer kereskedelmi csomagolási egységének névleges súlya indokolttá teszi, az ellátmány az MvSz. Helyi Függelékben megállapított menynyiségtől eltérően is kiadható, de a következő havi ellátmánynál az eltérő mennyiséget ki kell egyenlíteni. 4.9.2.8 Ha a munkavállalót a tárgyhónapban az ellátásra jogosító munkakörben vagy munkahelyen nem foglalkoztatták, részére az ellátás nem adható ki. Ha a foglalkoztatás a 10 munkanapot nem érte el, az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott mennyiség 50%-a adható ki. 4.9.3 Bőrvédő készítmények juttatása

4.9.2.1 Tisztálkodó szerként mosdószappant vagy a mosdószappanon kívül – a tevékenység szennyezettségétől függően – kéztisztítószert is kell kiadni.

4.9.3.1 Bőrvédő készítmény használatának meghatározásánál figyelembe kell venni a kockázatértékelés megállapításait, javaslatait.

4.9.2.2 Kéztisztítószert akkor kell kiadni, ha a munkavégzés közben a kéz mosdószappannal el nem távolítható anyagokkal szennyeződik, és a szennyeződést védőkesztyű, vagy bevonatképző krém használatával nem lehet megelőzni.

4.9.3.2 A munka befejezése utáni használatra bőrregeneráló (bőrápoló) készítményt kell biztosítani: □ kéztisztítószer használatát követően, kivéve ha a kéztisztítószer bőrregeneráló összetevőket is tartalmaz, és az a bőr regenerálásához elegendő, □ minden esetben, ha a bőr fiziológiai állapotának helyreállításához szükséges.

4.9.2.3 Kéztisztítószer használata esetén figyelembe kell venni a kockázatértékelés megállapításait, javaslatait. Bőrön át felszívódó veszélyes anyagok (toxikus, rákkeltő, maró, fertőző stb.) jelentős kockázata esetén védőkesztyű, vagy bevonatképző krém helyett nem szabad kéztisztítószert használni. 4.9.2.4 Személyre szóló ellátás esetén a helyi körülmények mérlegelésével differenciáltan □ az „A” (különösen tiszta tevékenység) és „B” (tiszta tevékenység) kategóriába sorolt munkakörökben 10-20 dkg mosdószappant; □ a „C” (közepesen szennyezett tevékenység) kategóriában 15-25 dkg mosdószappant és 15-30 dkg kéztisztítószert;

4.9.3.3 Bevonatképző krémet, (bevonatképző kenőcsöt) kell a munkavállaló részére biztosítani: □ ha a bőrkárosító hatás, valamint bőrön át felszívódó veszélyes anyagok (toxikus, maró, fertőző, rákkeltő stb.) ellen a munka jellege miatt megfelelő védelmet nyújtó védőkesztyűt nem lehet használni; □ ha a munkavállaló fényártalmat okozó munkaanyagokkal érintkezik. A védőbevonatot a munka megkezdése előtt kell a bőr felszínén kialakítani, majd a munkavégzés ideje alatt szükség szerint fel kell újítani. Védőbevonat alkalmazása esetén a munkahelyen kézmosási lehetőséget, valamint papírtörülközőt vagy kézszárítási lehetőséget kell biztosítani.

2026


4.9.3.4 A munkavállaló köteles a tevékenységhez rendszeresített bőrvédő készítményt előírásszerűen, illetve rendeltetésszerűen használni. 4.10 Védőitalok juttatásának rendje 4.10.1 A szervezeti egység vezetője a meleg munkakörnyezetben védőitalt, hideg munkakörnyezetben teát köteles igény szerint biztosítani az 4.8.2. pont szerinti munkavállalók részére. 4.10.2 Az ellátásra jogosultak részletes jegyzékét, a kiszolgálás helyi rendjét – munkakör, a ténylegesen ellátott tevékenység és munkakörnyezet szerint – az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.10.3 Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a + 4 o C-t, illetve zárttéri munkahelyeken a + 10 oC-t a munkaidő 50%-ánál (legalább 4 óránál) hosszabb időtartamban nem éri el. A védőital ellátás szempontjából melegnek minősül a munkahely, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a korrigált effektív hőmérséklet a 24 oC-ot meghaladja. 4.10.4 A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére + 50 oC hőmérsékletű, az ital 4 súlyszázalékát meg nem haladó cukortartalmú, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített teát kell igény szerint biztosítani. A teát teafűből, vagy sűrítményből, vagy granulátumból kell elkészíteni a készítményre vonatkozó felhasználási utasítás szerint. A védőital melegen tartását indokolt esetben helyszíni melegítéssel vagy hőszigetelő edény alkalmazásával kell biztosítani. A tea saját fogyasztásra történő elkészítésével a munkavállaló az elkészítéshez és az előírt hőmérsékleten tartásához szükséges feltételek megléte esetén közös megegyezéssel megbízható. 4.10.5 Ha a munkahelyi korrigált effektív hőmérséklet a 24 oC-t meghaladja, védőitalként a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, de legalább félóránként 14-16 oC fok hőmérsékletű – az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű – ivóvizet, vagy ásványvizet, vagy e célra alkalmas alkoholmentes italt (pl. szódavizet) kell biztosítani, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített. 4.10.5.1 Szolgálati egységek azon zárt munkahelyein, ahol vezetékes ivóvíz-szolgáltatás nincs, illetve az szünetel, ivóvízről, valamint ivóvíz védőitalként történő kiszolgálásáról ivóvíztartály felszerelésével, vagy más alkalmas tárolóeszközzel (pl. termosz), illetve a 4.10.5. pont szerinti ásványvíz, szódavíz, e célra alkalmas más alkoholmentes ital biztosításával (pl.: ballonos, gépi, palackos) kell gondoskodni.

28. szám

4.10.5.2 Az ivóvíztartály, tárolóeszköz kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból, tárolóeszközből közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály, tárolóeszköz rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy annak feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen. 4.10.5.3 Vonali tolatásvezetők, vonali kocsirendezők, szabadtéri munkahelyen munkát végzők esetében is a 4.10.5.1. és a 4.10.5.2. pontokat kell alkalmazni. 4.10.6 A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. 4.10.7 A védőital és a tea beszerzésének folyamatát, nyilvántartását, elszámolási szabályait a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és Társasági utasítások szerint kell végezni. 4.11 Munkabiztonsági követelményrendszerek 4.11.1 Általános személyi követelmények 4.11.1.1 A munkavállaló köteles: □ a kijelölt időben és helyen a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és ilyen állapotban a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkával tölteni; □ a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az arra vonatkozó szabályoknak, előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a biztonságos munkavégzés szakmai szokásainak, elvárásainak megfelelően végezni; □ a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; □ a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, a munkáltató által biztosított munkaruházatot és egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; □ a munkaterületen a fegyelmet, rendet és a tisztaságot megtartani, □ a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a felettesét azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre felettesétől intézkedést kérni; □ balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni a 4.12.5.1 pontban foglaltak szerint;

28. szám


□ munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; □ a részére előírt orvosi vizsgálatokon részt venni. 4.11.1.2 A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági és védelmi berendezéseket. 4.11.1.3 A munkavállaló – indokolt esetben – munkakörébe nem tartozó munkát is köteles a szükséges oktatás, kiképzés után, a 4.6.1.1.2. pontban meghatározott és egyéb feltételek megléte esetén átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat. 4.11.1.4 A munkavállaló munkatársaival köteles együttműködni, munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy saját és mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. 4.11.1.5 A munkavállaló csak azon a munkahelyen dolgozhat, ahová felettese beosztotta, illetve olyan munkát végezhet, amellyel felettese megbízta, s egyben rendelkezik az adott munka(kör) ellátásához szükséges szakmai ismeretekkel és egészségügyi alkalmassággal. 4.11.1.6 Beosztásától függetlenül mindenki felelős a rábízott munka szabályszerű és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a munkavégzéssel járó felelősség alól, kivéve ha a tevékenységet a felettes írásban átvette. 4.11.1.7 Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a munkavállaló elvégezni a munkáját a kialakult helyes szakmai szokásoknak, fogásoknak megfelelően úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb. 4.11.1.8 A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne a teljesítést meg kell tagadnia. 4.11.1.9 Az a munkavállaló, aki nincs szolgálatban, nem avatkozhat be a szolgálatban lévők munkájába, és helyettük – veszélyelhárítás kivételével – még felkérésre sem végezhet munkát. Szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját másokkal – kivéve kiképzés, felügyelet alatti foglalkoztatás utasításokban megengedett tevékenységeit – nem végeztetheti. 4.11.1.10 Munkavégzés közben nem szabad a munkatársakat zavarni, figyelmüket munkájukról elvonni.

2027

4.11.1.11 A munkavállaló a munkahelyét – veszélyhelyzet kivételével – csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatérésekor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a munkavállalót visszatérése után – még a munka folytatása előtt – köteles tájékoztatni a távollétében történt és a munkavégzéssel kapcsolatos változásokról. 4.11.1.12 A munkavégzés befejeztével a munkavállaló a tisztálkodást, öltözést követően – a munkáltató által szervezett kötelező foglalkozások és egyéb esetek kivételével – köteles a munkahelyet a legrövidebb időn belül elhagyni. 4.11.1.13 Ahol a munka végzése különösen veszélyes körülmények között történik, vagy az anyag, gép eszköz mérete, alakja vagy minősége váratlan veszélyhelyzetet teremthet, a munkát egy fővel végeztetni tilos. Az ilyen esetekben az egyszemélyes munkavégzés korlátozásának indokoltságát – az Mvt. 54. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – kockázatértékeléssel kell megállapítani. Ilyen esetekben a munka elvégzéséhez annyi munkavállalót kell foglalkoztatni, amennyit a biztonság megkövetel. 4.11.1.14 Forgalom alatt álló vágányok közelében, olyan vágányokon, ahol vasúti járművek mozgása bármikor várható, valamint a fokozottan veszélyes munkaterületeken a munkavállalók csak a munkavégzés idején – az előírt biztonsági szabályok betartásával – tartózkodhatnak. A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket a vasúti járművek mozgása, továbbá behavazott, jeges, vagy fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés ne veszélyeztesse. Munkájuk befejezése után az űrszelvényen kívül kell tartózkodni. 4.11.1.15 Munkavégzés közben – kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi – tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés nélkül a vágány űrszelvényébe lépni. Tilos a vágány sínszálára lépni, ülni, váltóknál – különös tekintettel a központi állítású – a csúcssín és a tősín közé belépni. Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedő utakat – annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket, a vasútüzemi területeken való közlekedés szakmai utasításokban előírt szabályait figyelembe véve – kellő körültekintéssel kell igénybe venni. Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet – áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül – meg kell győződni arról, hogy az átjárást vasúti jármű mozgása nem veszélyezteti. A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél tilos a járművek alatt átbújni, a jármű tetejére, rakományára felmászni. Az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a

2028


járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. A járművek között álló testhelyzetben csak akkor szabad átmenni, ha – az előző feltételeken túlmenően – a járművek között legalább tíz méter távolság van. 4.11.1.16 Közúti jármű, kerékpár, motorkerékpár munkavégzés közbeni használatát a munkáltató írásban engedélyezheti. Vasútüzemi technológiai területeken a jármű használatát csak akkor szabad engedélyezni, ha a vágányok mellett, között kerékpár, illetve gépjármű közlekedésre alkalmas üzemi, vagy közút áll rendelkezésre. A járművek használatát a szervezeti egység vezetője írásban engedélyezheti. 4.11.1.17 Haladó mozgást végző vasúti vontatójármű (mozdony, motorkocsi, szerelőkocsi, munkagép, kiskocsi, vezérlőkocsi stb.) gépterébe, védőkorláttal el nem látott futóhídjára kimenni, ott – elkerülhetetlen technológiai okok kivételével – a jármű haladása közben tartózkodni tilos. A védház, illetve a vezetőfülke és a géptér feljáró hágcsóján a jármű mozgása közben tartózkodni, arra fellépni vagy arról lelépni tilos. A védház, illetve a vezetőfülke ajtóit menet közben mindig csukva kell tartani. Haladó jármű és az életvédelmi kerítés között jelzésadás céljából sem szabad tartózkodni, vagy a haladó járművön tartózkodás közben az életvédelmi kerítés felé kihajolva kézi jelzést adni. 4.11.1.18 Közúti és vasúti járműre felszállás vagy arról történő leszállás közben a rendelkezésre álló kapaszkodóban meg kell kapaszkodni. Nyílászárók kezelésénél a keretbe kapaszkodni nem szabad. A nyílászáró zárása előtt meg kell győződni arról, hogy a záródó rések (pl.: ajtó és ajtókeret) nem veszélyeztetik-e a zárást végző kezét vagy lábát. Nyílászárókat csak a rendszeresített nyitóés zárószerkezetekkel szabad kezelni. 4.11.1.19 Munkahelyre tilos bevinni – szolgálati lőfegyver kivételével – fegyvernek minősülő tárgyakat, robbanóanyagokat, lövésre alkalmas eszközöket, fertőző, undort keltő, veszélyes vagy mérgező anyagokat. A munkahelyen tilos szeszes italt fogyasztani. A fokozott figyelmet, nagy koncentrálóképességet igénylő tevékenységek végzésénél a mobil telefont – veszélyhelyzet kivételével – nem szabad használni. 4.11.1.20 Éjszaka munkát végezni, illetve végeztetni csak a munkavégzés jellegének megfelelően – jogszabályban vagy szabványban meghatározott módon – megvilágított munkaterületen szabad. 4.11.1.21 Villamosított vonalak (vágányok) esetében be kell tartani az E.101 sz. Utasításban előírt biztonsági szabályokat.

28. szám

4.11.2 A munkahelyek általános követelményei 4.11.2.1 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek biztosításánál a vonatkozó 3/2002. (II.08.) SzCsM-EüM. rendelet előírásait kell figyelembe venni. 4.11.2.2 A munkavállalók munkahelyekkel kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – általános jogosultságait a 45. sz. melléklet tartalmazza. 4.11.2.3 Ha a zárttéri munkahelyen a munkavégzés jellegének megfelelő hőmérséklet nem biztosítható, a munkavállaló részére egyéni védőeszközt és védőitalt kell biztosítani a megfelelő hőmérséklet ismételt biztosításáig. 4.11.2.4 Ha a munkahelyek levegő minőségére, zaj, vibráció, vagy egyéb egészségkárosító hatású anyagok expozíciójára vonatkozó előírások a teljes légtérre műszaki megoldásokkal, szervezési intézkedésekkel nem biztosíthatók, akkor egyéni védőeszközt kell a munkavállalók részére előírni és kiadni. 4.11.2.5 A beesési veszélyt jelentő szerelőaknákat, vizsgáló csatornákat megfelelő szilárdságú burkolattal kell lefedni vagy más módon (pl. elkerítéssel) kell a védelmet biztosítani. Ha műszakilag ilyen megoldás – a technológia jellege, vagy egyéb ok miatt – nem lehetséges, akkor a veszélyes területet meg kell jelölni vagy körül kell határolni. Az alkalmazott megoldást az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.11.2.6 A leesési veszélyt jelentő munkakörnyezetnél elsősorban műszaki eszközök alkalmazásával kell a védelmet biztosítani. Ha ilyen megoldás nem alkalmazható, akkor a leesés elleni védelmet egyéni védőeszközzel kell biztosítani. Az alkalmazott megoldást az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.11.2.7 A vasúti technológiai és egyéb munkaterületen végzett bontási műveletek esetén a munkagödör, bontási terület napszaknak megfelelő jelöléséről vagy elkerítéséről a bontást végző szervezeti egység munkairányítója köteles gondoskodni. 4.11.2.8 A munkahely padlózata és a közlekedési utak feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb idénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletesen botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és szabad magassága tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. A munkahely megközelítésére kijelölt gyalogutat, a járművek részére kijelölt közlekedési utakat el kell választani, illetőleg meg kell jelölni. Az MvSz. Helyi Füg-

28. szám


2029

gelékéhez mellékelt helyszínrajzon be kell jelölni a különféle rendeltetésű utak nyomvonalát, rendeltetését.

4.11.2.18 Szükség szerint gondoskodni kell a rovarok és rágcsálók irtásáról.

4.11.2.9 Azokat a munkahelyeket, ahol a veszélyek és ártalmak fokozottan jelentkeznek, a külső személyek (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybevevők stb.) és az oda be nem osztott munkavállalók elől el kell zárni, vagy a belépési tilalmat látható módon meg kell jelölni, vagy a veszélyhelyzetre figyelmeztető szóbeli tájékoztatást kell adni. Ezeket az előírásokat kell betartani a kutyával őrzött terület biztosítására is.

4.11.2.19 A munkahelyeken a 2/1998. (I.16.) MüM. rendeletben meghatározott biztonsági és egészség-védelmi jelzéseket kell alkalmazni. A vasúti közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések alkalmazására külön utasítás rendelkezik.

4.11.2.10 A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. A számuk és méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos, vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy az bárki által kifelé a szabadba nyitható legyen. 4.11.2.11 A gépek, berendezések magyar nyelvű kezelési utasításait ki kell függeszteni, vagy a kezelők részére állandóan hozzáférhető helyen kell tárolni. A kezelők névsorát – ha azt „Kezelési Utasítás”, „Biztonsági Szabályzat” előírja – ki kell függeszteni. 4.11.2.12 Minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. 4.11.2.13 A munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget biztosítani kell. Helyi előírásait az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. 4.11.2.14 Zárt téri munkahelyeken rendszeresen, a használatuknak megfelelő gyakorisággal kell takarítani. Naponta legalább egyszer kell takarítani: □ ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménynyel kerülhet érintkezésbe; □ az öltözőket, WC-ket, melegedőket, pihenő-, várakozó- és étkező helységeket. 4.11.2.15 A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. 4.11.2.16 A nem veszélyes, bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint bűzös termelési hulladékot fedett tartályban kell gyűjteni és naponta kell e célra kijelölt tárolóhelyre szállítani. 4.11.2.17 Hulladékok gyűjtésére szolgáló tartályokat – amennyiben a hulladék nem műanyag zsákban van tárolva – naponta, a tároló helyeket, illetve a környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni.

4.11.2.20 A munkahelyeken alkalmazott □ valamennyi munkaeszközöknek, □ a mozgó (önjáró és nem önjáró) munkaeszközöknek, □ a terhek emelésére használt munkaeszközöknek, □ a magasban lévő munkahelyeken ideiglenesen végzett munkáknál használt munkaeszközöknek, □ létráknak, munkaállványoknak, és használati módjuknak ki kell elégíteniük a 14/2004. (IV.19.) FMM rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeket. 4.11.3 A vasúti pályán történő munkavégzés követelményei 4.11.3.1 Általános követelmények 4.11.3.1.1 Állomási és nyíltvonali – nem a vasúti járművön tartózkodva végzett – munkavégzés esetén be kell tartani az F.1. sz., az F.2. sz. utasításokban, a Vasútüzemi Munkák valamint a Vasútépítési és Fenntartási Munkák Biztonsági Szabályzatában az ilyen környezetben végzett munkákra vonatkozó biztonsági szabályokat. Indokolt esetben a munkavégzés időtartamára figyeléssel megbízott személyt vagy figyelőőrt kell biztosítani. A figyelőőr, vagy figyeléssel megbízott személy kiállítása kötelező minden esetben, ha a munkavégzés a forgalom (vonatforgalom, tolatás, gurítás) alatt álló vágány elsodrási határán belül történik. Kisforgalmú vonal és állomás vágányain ettől eltérően, egyedül végzett munka esetén a végrehajtás módját helyi utasításban kell meghatározni. Vonalbejárás esetén végzett tevékenységnél (pl. kisebb hibák kijavításánál) a vonalbejárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az elsodrási határ pályasebességtől függő vágánytengelytől mért távolságát a MÁV Műszaki és Üzemi Szabályzat tartalmazza. 4.11.3.1.2 Figyeléssel csak az a munkavállaló bízható meg, aki a forgalom alatt álló vasúti vágányok között – orvosi, munkabiztonsági és szakmai szempontból – önálló munkavégzésre alkalmas. 4.11.3.2 A munkavezető kötelességei csoportos munkavégzésnél 4.11.3.2.1 A munkavezető köteles □ az érintett legközelebbi állomás „Fejrovatos előjegyzési napl”-ba bejegyezni a munka kezdetét, a várható be-

2030


28. szám

fejezés időpontját, a munkavégzés pontos helyét, tárgyát és a bejegyzést aláírni □ a munka kezdetét és befejezését bejelenteni a pályavasúti diszpécser részére. □ a munka befejezését az egyik állomás forgalmi szolgálattevőjének bejelenteni (pl. telefonon) vagy hangrögzítő berendezésen) □ a vágányok közötti munkavégzés megkezdése előtt az F.1. Utasítás 5.17. pontja szerinti, a „Pályán dolgoznak!” jelző(k) kitűzéséről meggyőződni.

□ ha a munkát rendező-pályaudvaron, vagy három vágánynál több vágányú állomáson végzik, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre az érintett terület felett forgalmi szempontból felügyeletet gyakorlótól engedélyt kaptak.

4.11.3.2.2 A szabályzat szempontjából munkáscsapatnak minősül az egy munkaterületen háromnál több (de legfeljebb 25 fő) munkavállaló együtt dolgozó csoportja. Az egyszerre munkába vehető hossz legfeljebb 500 méter lehet.

4.11.3.2.6 Az előzőekben foglaltak szerint kell értelemszerűen eljárni mérés, kitűzés és tervezéssel, műszaki átadás-átvétellel, vezetői bejárásokkal kapcsolatos – elsodrási határon belül végzett – munkák esetén is.

4.11.3.2.3 Elsodrási határon belül – forgalom alatt álló vágányon, vagy a forgalom alatt álló szomszédos vágány elsodrási határa megközelítésének kockázata esetén – a munkáscsapat figyelőőr kiállítása mellett végezhet munkát: □ minden 2 vágányú pályán végzett munkánál, □ párhuzamos 1 vágányú pályán, □ 1 vágányú fővonalon, □ 60 km/h vagy attól nagyobb sebességgel járt vonalon, □ rendező pályaudvaron, □ zajos gépek esetén, □ egyéb esetben, ha a munkavezető úgy ítéli meg (pl. íves pályarészen nincs általános fékúttávolság fele távolság). A figyelőőr más munkával nem bízható meg. A vonat (vasúti jármű) közeledését az alábbiak szerint köteles jelezni: Figyelőőr hangjelzése: _ . . . (egy hosszú, három rövid hang a jelzősíppal) A jelzés értelme: „ Vonat közeledik! „ Látható jelzése: Sötétben sárga fényű jelzőlámpa magasba tartva és félkörívben mozgatva; zajos gépeknél nappal sárga jelzőzászló magasba tartva és félkörívben mozgatva. A halló és látótávolságra kiállított figyelőőr jelzését a munkáscsapat vezetője keze magasban tartásával köteles nyugtázni, egyben intézkednie kell arra, hogy a munkát végzők szerszámokkal együtt a forgalommal nem érintett egyik pályaoldalra elsodrási határon kívül helyezkedjenek el. 4.11.3.2.4 Legalább figyeléssel kell megbízni egy fő munkavállalót a három vagy annál kisebb létszámú munkacsoport esetén: □ ha a munkavégzéssel érintett, vagy szomszédos vágányon közlekedő járművek sebessége a 60 km/h sebességet nem éri el,

4.11.3.2.5 Vágányzárban vagy lezárt vágányon történő munkavégzés esetén ha a figyelőőr, vagy figyeléssel megbízott személy szükségességéről és kijelöléséről a munkairányító köteles dönteni.

4.11.3.3 Kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt korlátozott távolbalátás esetén: □ a vágányok sínszálai között a vonalgondozó akkor végezheti a bejárást, ha mindkét irányba általános fékúttávolságra ellát. Ha ez a távolság nem biztosított, csak a padkán végezheti a vonalbejárást; □ a munkáscsapat nyílt vonalon és átmenő fővágányon, akkor végezhet munkát, ha általános fékúttávolság fele távolságra ellát; □ állomási kitérő vágány űrszelvényén belül akkor végezhető munka, ha a munkavégzés helyéről legalább 200 méter látótávolságra a távolbalátás nem korlátozott. A fenti feltételek hiányában a munkát csak vágányzárban vagy lezárt vágányon szabad végezni. 4.11.3.4. Elsodrási határon belül végzett munkák korlátozása 4.11.3.4.1 10 méternél hosszabb vasúti hídon hídmunka, hídszabályozás csak vágányzár keretében végezhető. 4.11.3.4.2 120 km/h pályasebesség felett felépítményi munkát csak vágányzárban szabad végezni. 4.11.3.4.3 Forgalom alatt álló vágányon elsodrási határon belül munkát végezni csak figyeléssel megbízott munkavállaló jelenlétében, a forgalmi szolgálattevő engedélyével és közvetlen (pl. rádiós) értekezési lehetőség megléte esetén, a közlemények adása, vétele, és megfelelő nyugtázása után szabad végezni. Az ilyen körülmények közötti munkavégzésre – értelemszerűen – alkalmazni kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.3.2. és 18.3.3. pontjaiban meghatározott előírásokat. 4.11.3.4.4 Iskolai tanulókat csak állandó felügyelet mellett, elsodrási határon kívül, vagy vágányzárban szabad foglalkoztatni. 4.11.3.4.5 Az üzemi és belső javítóvágányokon a figyeléssel megbízott személy biztosításának szükségességét és eseteit az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni.

28. szám


4.11.3.4.6 A figyelőőr vagy figyeléssel megbízott személy a figyelés időtartama alatt más tevékenységgel csak akkor bízható meg, ha a – jármű mozgásából adódó veszélyre irányuló – figyelési tevékenységét az egyéb tevékenység mellett biztonságosan el tudja látni, és veszély esetén kellő idő áll rendelkezésére a veszélyhelyzet megszüntetésére. 4.11.3.4.7 A figyelőőr vagy figyeléssel megbízott személy alkalmas módon köteles helyettesről gondoskodni, ha a figyelési kötelezettségének időtartama miatt bármely ok miatt el kell távoznia. 4.11.4 Munkairányítás, személyi, szervezési intézkedések a műszaki védelem nem kellő hatékonysága esetén 4.11.4.1 Ha valamely tevékenységet egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, akkor közülük egy megfelelő képességekkel rendelkezőt a csoport irányításával kell megbízni – aki felelős a munkabiztonsági előírások betartásáért – és azt a csoport vagy munkatárs tudomására kell hozni. A munkavégzés helyszíni irányítására csak olyan személy jelölhető ki, aki szakmailag alkalmas és az adott munkakörnyezetben ismeri a biztonságos munkavégzéshez szükséges előírásokat. 4.11.4.2 A tervezett munka elvégzése előtt a munkairányítónak tájékoztatnia kell a felügyeletére bízott munkavállalókat a feladatok megosztásáról, a műveletek sorrendjéről, a veszélyekről, kockázatokról, az alapvető biztonsági követelményekről. 4.11.4.3 A munkairányító csak abban az esetben végezhet munkát, ha a felügyeletére bízott munkavállalókat és a veszélyt jelentő mozgásokat, eseményeket biztonságosan figyelemmel tudja kísérni és kellő időben tud intézkedni a veszélyeztetett tér elhagyására vagy a veszélyhelyzet megszüntetésére. 4.11.4.4 Azonos munkaterületen egy időben munkát végző társasági szervezetek és/vagy idegen kivitelezők különböző egységeihez tartozó munkavállalók munkaterületeit tevékenység és irányítás szempontjából egyértelműen el kell határolni és azt az érintettek tudomására kell hozni. Amennyiben technológiai vagy egyéb ok miatt az elhatárolás nem lehetséges, a tevékenység koordinálására felelős személyt kell kijelölni. Ha az egyidejűleg azonos területen a MÁV Zrt. munkavállalói is végeznek munkát, a koordinálásért felelős személyt a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkáltatója köteles kijelölni, egyéb esetben szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint kell eljárni. 4.11.4.5 Amennyiben a munkairányító a munkavégzés helyszínét ideiglenesen elhagyja, köteles egy alkalmas személyt a munka irányítására kijelölni, számára a mun-

2031

kairányítás további feladatait ismertetni. A munkairányító személyének változását a munkavállalók tudomására kell hozni. 4.11.4.6 Veszélyes munkakörülmények között kettő fő munkavégzése esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is ellátni. A figyeléssel megbízott személy a figyelés időtartama alatt más tevékenységet csak akkor végezhet, ha a – munkakörülményből adódó veszélyre irányuló – figyelési tevékenységét az egyéb tevékenység mellett biztonságosan el tudja látni, és veszély esetén kellő idő áll rendelkezésére a veszélyhelyzet megszüntetésére. A figyeléssel megbízott személy alkalmas módon köteles helyettesről gondoskodni, ha a figyelési kötelezettségének időtartama miatt bármely ok miatt el kell távoznia. 4.11.4.7 Több műszakos vagy folyamatos munkáknál a munkahelyi vezetők, munkairányítók, munkavállalók kötelesek egymást tájékoztatni a munkavállalók egészségét, testi épségét veszélyeztető, vagy a munkavégzés biztonságát befolyásoló tényezőkről. A szolgálat átadásakor – ha az információ terhelő, vagy döntő lehet – a körülményeket írásban is rögzíteni kell. 4.11.5 A vasúti vágányok közötti és a vágányokat keresztező anyagmozgatás, szállítás követelményei, szabályai 4.11.5.1 Közúti járművek, gépi hajtású targoncák, munkagépek, 50 kg-nál nagyobb össztömegű kézikocsik és egyéb szállító és anyagmozgató eszközök (pl.: talicska) vágányok közötti tartózkodáshoz és átjáráshoz – a területileg illetékes forgalmi szolgálattevőtől vagy az igénybe venni kívánt átjáróhoz legközelebb lévő forgalmi szolgálati helyre beosztott munkavállalótól (pl.: váltókezelő, térfelvigyázó stb.) bizonyítható módon kell engedélyt kérni. 4.11.5.2 Ha az érintett vágányok nem a MÁV Zrt. területén vannak, a vágányokat keresztező anyagmozgatásnál az érintett társaság szabályai szerint kell eljárni. 4.11.5.3 Az engedélyt adó az engedélyt – az engedélyt kérő nevének rögzítésével és saját aláírásával ellátva – az erre a célra rendszeresített (bármilyen mintájú) engedélykérő könyvben vagy külön lapon – az engedély időtartamának és helyének megjelölésével – adja meg, és engedélyezi a tervezett mozgást, illetve azzal összefüggésben a vágányok közötti tartózkodást. Az engedélykérés helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. 4.11.5.4 Az írásbeli engedélyt az engedélyt kérő a közlekedés és a vágányok közötti tartózkodás időtartama alatt köteles magánál tartani.

2032


4.11.5.5 Nem kell az engedélyt írásban kérni, illetve adni: □ azokon a szolgálati helyeken, ahol az engedély megadására jogosult munkavállaló a tervezett mozgás, illetve vágányok közötti tartózkodás időtartama alatt folyamatosan jelen van, és személyes irányítással gondoskodik annak biztonságos végrehajtásáról, □ azokon a szolgálati helyeken, ahol az engedélykérést és engedélyadást, valamint az engedély megadásának nyugtázását hangrögzítő berendezésen rögzítik. 4.11.5.6 Az engedélyt kérő a vágányok közötti tartózkodást vagy azt keresztező közlekedést az engedélyben meghatározott időpontig köteles befejezni, vagy annak meghosszabbítását – az eredeti engedély kérésével azonos módon – az engedélyt adótól ismételten megkérni. 4.11.5.7 Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a vágány mellett közúti jármű, gépi hajtású targonca, munkagép, 50 kg-nál nagyobb tömegű kézikocsi és egyéb szállítóeszköz (pl.: talicska) csak akkor tartózkodhat, ha a vasúti vágányon közlekedő jármű elsodrási határán kívüli elhelyezése, illetve mozgása biztosítható. 4.11.5.8 Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a jármű mozgása mellett lévő vágányon vagy azon álló járműveken végzendő javítási, tisztítási munkákhoz szükséges anyagmozgatás, vagy egyéb szállítás-rakodás és azzal összefüggő tartózkodás csak akkor engedélyezhető, ha az alkalmazott eszközök vagy az anyagmozgatásban, szállításban közreműködők – a tevékenység szabályos végrehajtása esetén – nem kerülhetnek a közlekedő jármű elsodrási határán belül. 4.11.6 Veszélyes anyagok és készítmények használa-

28. szám

□ azokra a – külön jogszabály szerint1 hulladéknak minősülő – anyagkeverékekre, amelyeket a környezetvédelmi miniszter veszélyes anyagnak minősített, függetlenül attól, hogy a veszélyes anyag levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra került-e kibocsátásra, vagy hulladék formájában került átadásra. 4.11.6.1.3 Nem e szabályokat kell alkalmazni: □ a külön jogszabály2 szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre; □ a növényvédő szerekre; □ olyan egyéb bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárás alá vont veszélyes anyagokra és készítményekre, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott követelményeknek; □ a veszélyes anyagok és készítmények szállítására, ha a veszélyes áruk szállítására vonatkozó – Magyarország által is aláírt – nemzetközi egyezmények a csomagolásukra, a feliratozásukra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásukra, a be- és kirakásukra eltérő rendelkezéseket állapítottak meg. 4.11.6.1.4 A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatban használt fogalom meghatározásokat az 5. sz. melléklet II. pontja tartalmazza. 4.11.6.1.5 E szabályozás alkalmazása szempontjából a 5. sz. melléklet III. pontjában meghatározottak szerint besorolható anyag, illetve készítmény minősül veszélyesnek. 4.11.6.1.6 Ahol e szabályozás a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényre hivatkozik, ott a végrehajtására kiadott rendeleteket is alkalmazni kell.

ta 4.11.6.2 Osztályba sorolás 4.11.6.1 Általános szabályok 4.11.6.1.1 A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények (továbbiakban: veszélyes anyagok és készítmények) káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következők szerint kell eljárni. 4.11.6.1.2 E szabályokat kell alkalmazni: □ az embert és a környezetet veszélyeztető, 10. sz. melléklet szerinti veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre; □ a törzskönyvezési eljárás befejezéséig – a veszélyességtől függetlenül – valamennyi új anyagra; □ veszélyességük szerinti osztályba sorolásukig valamennyi anyagra és készítményre; □ a Társaság területén előforduló bármilyen eredetű vegyi anyagra, ha az – feltéte-lezhetően – emberi mérgezést okozott;

4.11.6.2.1 A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozzák az 5. sz. melléklet III. pontjában meghatározott kategóriáknak megfelelően. 4.11.6.2.2 A Társaság területén osztályba sorolt anyagot, illetve készítményt szabad használni. Az osztályba sorolás meglétéről a beszerzést kezdeményező Társaság (nem Társaság felügyelete alá tartozó szervezeti egység esetén az egyéb szervezeti egység, pl.: BKSzE) – a beszerzés kezdeményezése előtt – köteles meggyőződni. 4.11.6.2.3 A veszélyesként osztályozott anyagok, illetve készítmények – veszélyességüknek megfelelő – szimbólummal, veszélyjellel, „R” számmal és mondattal, va1 2

(jelenleg: 98/2001.(VI.15.) Korm.) (jelenleg: 2000. évi XLIII. trv.)

28. szám


lamint „S” számmal és mondattal vannak ellátva. Az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét a 10. sz. melléklet tartalmazza. 4.11.6.2.4 A veszélyes anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának részletes szempontjait és módját, a veszélyszimbólumokat és jeleket, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét, a feliratozás általános követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza. 4.11.6.3 Csomagolás, tárolás, szállítás 4.11.6.3.1 A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény csomagolására, tárolására, szállítására vonatkozó szabályokat a 13. sz. melléklet tartalmazza. 4.11.6.4 A veszélyes anyagok és készítmények feliratozása, címkézése 4.11.6.4.1 A veszélyes anyagok és készítmények feliratozására, címkézésére vonatkozó szabályokat a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A meghatározott biztonsági követelményeket be kell tartani a nagyobb csomagolási (kiszerelési) egységekből kisebb egységekbe történő átcsomagolás (kiszerelés) esetén is. A követelményeket, az átcsomagolást (kiszerelést) végző szervezeti egység vezetője köteles érvényesíteni (14. sz. melléklet). 4.11.6.5 Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés 4.11.6.5.1 A veszélyes anyagokkal, illetve készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt – az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító hatásaira vonatkozóan – kockázatbecslést kell készíteni. A kockázatbecslés elvégeztetéséért a felhasználás helye szerinti szervezeti egység vezetője felelős. A kockázatbecslést a felhasználás helye szerinti EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadója köteles elvégezni a szakmailag érintettek bevonásával. Ha a veszélyes anyag, illetve készítmény kockázatbecslését – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendeletei szerint – elvégezte, a veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel kapcsolatban az Mvt. 54.§ (2) bek. szerinti kockázatértékelést kell elvégezni, de figyelembe kell venni a kockázatbecslés alapján elkészített „Biztonsági adatlap”-on közölt információkat. 4.11.6.5.2 A kockázatbecslés alapján a veszélyes anyaggal és készítménnyel kapcsolatos tevékenységet irányítási indokolt esetben köteles a szükséges intézkedéseket meghatározni a kockázat kezelése, csökkentése érdekében.

2033

4.11.6.5.3 A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatban az elvégzett kockázatbecslés akkor felel meg az Mvt. 54.§ (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelésnek, ha tartalma kielégíti a kockázat értékelésre előírt követelményeket is. 4.11.6.6 A kockázat kezelése 4.11.6.6.1 A veszélyes anyagokkal és készítményekkel történő tevékenységnél azonos célra alkalmas veszélyes anyagok és készítmények közül – lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell alkalmazni. Az alkalmazott veszélyes anyag, készítmény kiválasztását kockázatbecsléssel, illetve költséghaszon elemzéssel indokolni kell. 4.11.6.6.2 A veszélyes anyaggal és készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a munkavállalók és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. 4.11.6.6.3 A munkavállalóknak, vagy a lakosság egészségének, vagy a környezetnek a nem meg-engedhető mértékű kockázata esetén a kockázatot jelentő veszélyes anyagokat, veszélyes készítményeket nem szabad használni, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységeket nem szabad végezni. 4.11.6.6.4 Ha a szervezeti egység a Társaság területén történő felhasználásra a lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyagot vagy készítményt szerez be, a beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy forgalmazó mellékelte-e a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatait és a magyar nyelvű használati utasítást. Az információk meglétéről a beszerzést végző köteles meggyőződni. Ha a beszerzést végző az információk megfelelőségét bármely ok miatt (pl. szakmai ismerethiány) nem tudja kétséget kizáróan eldönteni, a beszerzéshez köteles szakmai segítséget kérni a veszélyes anyagot vagy készítményt megrendelő vagy felhasználó szervezeti egységtől, vagy a felhasználás helye szerint illetékes EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadójától. 4.11.6.6.5 A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok és készítmények biztonságos kezeléséről, nyilvántartásáról, megsemmisítéséről (semlegesítéséről) – a környezetvédelmi szabályok betartásával – a tevékenységet végző szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.11.6.6.6 A szervezeti egység vezetője köteles kijelölni a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények őrzésére kötelezett, valamint ezen anyagok, készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező

2034


személy(eke)t. A kijelölt személy(ek) köteles(ek) gondoskodni a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények őrzéséről, jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyekhez kerülésének megakadályozásáról. 4.11.6.6.7 A veszélyes anyagot, illetve készítményt az eredeti csomagolóeszközből más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem szabad. 4.11.6.6.8 A felhasználó (Társaság, egyéb szervezeti egység stb.) csak olyan veszélyes anyag illetve készítmény beszerzését kezdeményezheti, amelynek kockázatait és a felhasználáshoz szükséges dokumentációkat ismeri. 4.11.6.7 Biztonsági adatlap 4.11.6.7.1 Az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat a biztonsági adatlap tartalmazza. 4.11.6.7.2 A veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel tevékenységet foglalkozásszerűen munkát végző személy számára a biztonsági adatlapot biztosítani kell. Biztonsági adatlap nélkül forgalmazott veszélyes anyagot, illetve készítményt nem szabad beszerezni. 4.11.6.7.3 A tevékenységet végző szervezeti egységet a beszerző legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor köteles ellátni a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a beszerzőnek a tevékenységet végző szervezeti egységet annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia. A biztonsági adatlap elektronikus úton rögzített adathordozón (fax, e-mail, CD, flopy, stb.) is átadható, ha a felhasználó rendelkezik az értelmezéshez szükséges tárgyi-személyi feltételekkel. 4.11.6.7.4 Ha a kiszolgálást végző a biztonsági adatlap tartalmának változásáról tudomást szerez, a változásokról a felhasználókat – a tőle vételező szervezeti egységeket a rendelkezésére álló nyilvántartás szerint – köteles azonnal tájékoztatni. A kiszolgálást végző e kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn. 4.11.6.7.5 A biztonsági adatlap tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékben meg kell határozni. A biztonsági adatlapba történő betekintési lehetőséget az érintett munkavállalók számára munkaidőben bármikor biztosítani kell. 4.11.6.7.6 A biztonsági adatlap tartalmi és formai követelményeit a 11. sz. melléklet tartalmazza.

28. szám

4.11.6.8 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információszolgáltatás, mérgezési eset bejelentése 4.11.6.8.1 Az ETTSZ a bejelentett, törzskönyvezett veszélyes anyagokról, a veszélyes készítményekről, azokkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokról nyilvántartást vezet. 4.11.6.8.2 Az ETTSZ a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre (folyamatosan, napi 24 órás hozzáférési lehetőséggel) felvilágosítást ad a következő címen, telefonszámon: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Tel.: 06-1-2152733; 06-80-201199; 0680-204264. 4.11.6.8.3 A Társaság területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet az ETTSZ-hez be kell jelenteni. A bejelentést, és a bejelentőlap kitöltését az első ellátást végző orvos végzi. A bejelentőlap kitöltésénél az esemény helye szerint illetékes szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy – a kitöltést végző orvos kérése esetén – köteles közreműködni. 4.11.6.9 Oktatás 4.11.6.9.1 A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, fel-ismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket az érintett munkavállalókkal – az MvSz.-ben meghatározott módon és esetekben – ismertetni kell. 4.11.6.10 A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei 4.11.6.10.1 Csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel szabad tevékenységet végezni, kivéve a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott kutatás, kísérlet, nem termelőüzemi szintű kipróbálás esteit, amelyre a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat kell alkalmazni. 4.11.6.10.2 A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. 4.11.6.10.3 A tevékenységet folytatni kívánó szervezeti egység a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az ÁNTSz – tevékenység gyakorlásának helye szerint – területileg illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi) intézetének.

28. szám


4.11.6.10.4 A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén. 4.11.6.10.5 A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet, illetve a tevékenységben bekövetkezett változásokat az 12. sz. melléklet szerinti adatlapon kell – bizonyíthatóan írásban – bejelenteni. 4.11.6.10.6 Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult 2001. január 1-jén érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. 4.11.6.10.7 Veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt csak nagykorú – az MvSz.-ben előírt egyéb alkalmazási és munkavégzési feltételeknek megfelelő – munkavállaló részére szabad kiadni. Az átvételre jogosult személyeket és a jogosultág igazolásának módját – a kiszolgálást végző szervezeti egységgel egyeztetve – a szervezeti egység MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. Más szervezeti egységtől történő átvétel esetén a jogosultságot névre szóló, a személy azonosítására alkalmas igazolással kell bizonyítani (pl.: írásbeli megbízólevél és arcképes igazolvány). 4.11.7 A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése 4.11.7.1 Általános szabályok 4.11.7.1.1 A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabályokat alkalmazni kell az MvSz. hatálya alá tartozó munkavállalókra, és a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre, ha rákkeltő anyagnak vannak, vagy lehetnek kitéve. 4.11.7.1.2 A rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló számára rendkívüli munkavégzés csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. 4.11.7.1.3 A rákkeltő anyagokkal, készítményekkel kapcsolatban használt fontosabb fogalom-meghatározásokat az 5. sz. melléklet IV. pontja tartalmazza. 4.11.7.1.4 A rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő – határérték ellenőrzésére irányuló – mérését csak a jogszabályban meghatározott szervezetekkel (személyekkel) szabad elvégeztetni.

2035

4.11.7.2 Kockázatbecslés és meghatározás 4.11.7.2.1 Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltő anyaggal történő expozíciója, a szervezeti egység vezetője (munkáltató) köteles kockázatbecslést végeztetni. 4.11.7.2.2 A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni: □ a rákkeltők azonosításáról; □ a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő méréséről; □ a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a szervezetébe felszívódó rákkeltő anyag mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról; □ külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégeztetéséről (a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének, a munkavállaló vegyi anyaggal történt terhelésének becsléséről); □ szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégeztetéséről; □ a rákkeltő expozícióban történő rendkívüli munkavégzés ÁNTSz részére történő soron kívüli bejelentéséről, a szükséges védőeszközökről; □ a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról. 4.11.7.2.3 A kockázatbecslést meg kell ismételni: □ legalább kétévenként; □ az ÁNTSz által indokolt esetben előírt nagyobb gyakorisággal; □ minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. 4.11.7.3 Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése 4.11.7.3.1 A kockázatbecslést végző indokolt esetben köteles a szükséges intézkedéseket meghatározni, amelynek végrehajtásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.11.7.3.2 A munkahelyen a határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Ahol az előre látható és az előre nem látható (rendkívüli eseményeknél) expozíciós koncentráció meghaladja a határértéket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával szabad. 4.11.7.3.3 Ha valamely rákkeltőre nincs érvényes határérték, a szervezeti egység vezetője köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a munkatérben a rákkeltő(k) koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett a lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Határértékkel nem rendelkező rákkeltő

2036


okozta munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot kell végezni. 4.11.7.3.4 Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést.

28. szám

4.11.7.6 Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció 4.11.7.6.1 A szervezeti egység vezetője rendkívüli helyzetekre köteles riasztási és intézkedési terveket (balesetelhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási, stb.) készíteni. 4.11.7.7 Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció

4.11.7.3.5 Rákkeltő használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet cél azonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A szervezeti egység vezetője írásban köteles indokolni az ÁNTSz-nek a rákkeltő választását, amely indoklásban fel kell tüntetni, hogy van-e cél azonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, készítmény vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a szervezeti egység vezetője azt is köteles feltüntetni, hogy miért nem ezek alkalmazására kerül sor, illetve miért nem történik meg a rákkeltő cseréje. 4.11.7.3.6 Rákkeltő anyagot használni csak olyan munkahelyen szabad, ahol a felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek a munkahely megfelel. 4.11.7.3.7 A szervezeti egység vezetője a munkavállalót írásban köteles tájékoztatni arról, hogy rákkeltővel kívánja foglalkoztatni, vagy hogy rákkeltővel foglalkoztatja. A foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt a munkáltató köteles a munkavállaló részére megadni. 4.11.7.4 Populációs és egyéni kockázatcsökkentés 4.11.7.4.1 A munkahelyen a rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével. 4.11.7.4.2 Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben szabad rákkeltővel foglalkoztatni. 4.11.7.5 Megelőzés és expozíciócsökkentés 4.11.7.5.1 Rákkeltő anyagok alkalmazása esetén be kell tartani a jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban a munkahelyre, munkavállalóra, munkakörnyezetre, korlátozásokra, környezetre vonatkozó biztonsági követelményeket.

4.11.7.7.1 Mindazon tevékenységnél, amelynél a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl.: karbantartás, zárt technológia megbontása), a szervezeti egység vezetője a munkavállalóval és a munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően köteles intézkedni, hogy a munkavállalót érő expozíciós koncentráció ne haladja meg a határértéket. 4.11.7.8 Belépés a veszélyeztetett területre 4.11.7.8.1 A szervezeti egység vezetője köteles biztosítani, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló egészségét rákkeltő okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók legyenek jelen, illetve oda kizárólag azok léphessenek be, akiknek az a munkájukból vagy feladatukból adódóan kötelességük. 4.11.7.9 Személyi higiéné, egyéni védelem 4.11.7.9.1 A munkáltató valamennyi olyan tevékenység során, amely következtében a munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, köteles □ biztosítani, hogy a munkahelyen a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon, ne dohányozzon, kozmetikai szereket ne alkalmazzon; □ gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyja el; □ elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani, így a fekete-fehér rendszerű – a külön jogszabály szerinti „erősen szennyezett” tisztasági fokozatnak megfelelő – öltözőt, mosdót, zuhanyzót, WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül; kizárólag kezeletlen faporexpozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító (pl. műanyag, a pormentességet biztosító) ruhavédő is alkalmazható; □ nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltőnek a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját; □ a munkavállalókat megfelelő minőségű, és mennyiségű tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni;

28. szám


□ gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon helyezzék el; minden használat előtt ellenőrizzék, biztosítsák azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát, továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz – használat előtti – kijavításáról vagy cseréjéről, valamint az e pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről. 4.11.7.10 A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartása, dokumentumok megőrzése 4.11.7.10.1 A szervezeti egység vezetője köteles nyilvántartást vezetni a rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: □ a munkavállaló nevét; □ születési helyét, idejét; □ az expozíciót okozó rákkeltő(k) nevét; □ a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét; □ az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként. 4.11.7.10.2 Az előző pontban meghatározott adatokat legalább évente kell rögzíteni a nyilvántartásban. A kiegészítést dátummal kell ellátni, amelyet a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa aláírásával igazol. 4.11.7.10.3 A bejelentést, nyilvántartást a szervezeti egység vezetője az expozíció utolsó napját követő 40 évig köteles megőrizni. Amennyiben a szervezeti egység jogutód nélkül szűnik meg, a dokumentumokat az ÁNTSz részére át kell adni. 4.11.7.11 Az ÁNTSz tájékoztatása 4.11.7.11.1 A szervezeti egység vezetője minden év január 10-ig az ÁNTSz területileg illetékes szervének köteles bejelenteni: □ a 26/2000. (IX.30) EüM rendelet 3. sz. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást; □ a felhasznált rákkeltőkben történő változást a 26/2000. (IX.30) EüM rendelet 3. sz. melléklet 2. pontjának megfelelően. A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia; □ soron kívül kell az ÁNTSz-t tájékoztatni, ha − a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal; − a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő; − a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt; − a rákkeltő expozícióban rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.

2037

4.11.7.12 Azbesztre vonatkozó különleges előírások 4.11.7.12.1 A szervezeti egység vezetője az azbeszt okozta egészségkárosító kockázatok minimálisra csökkentése céljából köteles biztosítani, hogy: □ azbesztpor ne jusson a levegőbe, illetve ha ez a gyakorlatban nem biztosítható, gondoskodik arról, hogy az azbesztpor a kibocsátási helyéhez a lehető legközelebb kerüljön összegyűjtésre; □ a munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú hulladékot zárt tartályokban kell összegyűjteni, amelyeken fel kell tüntetni, hogy azbesztet tartalmaznak (e tartályokat a munkahelyről a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint el kell távolítani.). 4.11.7.12.2 Az azbeszttel kapcsolatos egyéb vizsgálatokat, megelőző intézkedéseket a 12/2006. (III.23.)EüM rendelet szerint kell végrehajtani. 4.11.8 Műszaki és kivitelezési tervek munkavédelmi követelményei 4.11.8.1 Munkahelyet, létesítményt, munkaeszközt, technológiát a munkavédelemre vonatkozó szabályokban (törvény, rendelet, szabvány, biztonsági szabályzat, társasági szabályozások és utasítások, stb.) meghatározott – ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható – munkabiztonsági követelmények betartásával szabad tervezni úgy, hogy az üzembe helyezés után biztosítsa a munkavállalók és a munkavégzés hatáskörében tartózkodók védelmét is. A tervezési folyamatban – minden érintett vasútvállalat – munkavédelmi érdekképviseletének véleményezési, részvételi lehetőségét a terv tárgya szerinti üzemeltető munkáltató köteles biztosítani, illetve a szükséges tájékoztatást megadni. 4.11.8.2 A tervezés megrendelésére vonatkozó szerződésben a megrendelő, vagy a megrendelő nevében eljáró személy, szervezet (pl.: beruházó) köteles a tervezővel közölni az MvSz.-ben a tervekre meghatározott követelményeket és kötelezettségeket, az általánostól eltérő, valamint azokat a munkavédelmi követelményeket, amelyeket csak a Társaság területén kell alkalmazni. Ha a megrendelő az erre vonatkozó ismeretekkel nem rendelkezik, a tervezői megbízásnak ki kell terjednie az erre vonatkozó adatgyűjtésre is. 4.11.8.3 A műszaki és kivitelezési terveknek – a tervezett funkció, a várható létszám, a jogszabályi követelmények stb. figyelembevételével – munkavédelmi szempontból tartalmazniuk kell: □ a nehéz fizikai munka csökkentésének, illetve az anyagmozgatás, szállítás, raktározás, stb. módját; □ a munkakörnyezeti veszélyes és ártalmas termelési tényezők (pl.: zajszint, klíma-viszonyok, légszennyezés,

2038


megvilágítás, biológiai ártalmak, sugárzás, túlnyomás, pszichológiai megterhelés, stb.) megengedett határérték alatti biztosításának, illetve egészségkárosító hatásuk megelőzésére tervezett műszaki megoldások, intézkedések megvalósítási módját; □ gépek, berendezések biztonságos állapotának tervezett megvalósítását (pl.: érintés-védelem módja, a szükséges védőberendezések, burkolatok, biztonságtechnikai műszerezettség, kiszolgáló, kezelőhelyek kialakítása, feliratok és jelölések, időszakos biztonsági vizsgálatok, karbantartási követelmények, biztonsági reteszelések, határérték-jelzők vagy határérték elérésekor működtető elemek, stb.); □ ergonómiai követelmények megvalósítását; □ a munkaterületek (helyiségek, építmények, szabad terek, stb.) jellegének megfelelő funkcionális berendezések (pl.: gépek, bútorok, képernyők, stb.) ajánlott elrendezését; □ közlekedési, anyagmozgatási útvonalakat, burkolatok szükségességét; □ foglalkozás-egészségügyi követelmények megvalósítását (pl.: étkező, öltöző, mosdó, WC, stb. biztosítása); □ klímaviszonyok, levegőtisztasági, zajterhelési viszonyok megvalósítási módját; □ a munkavédelmi szabályoktól való eltérés esetén az azonos biztonságot nyújtó megoldás megvalósítását és – szükség esetén – az eltérési engedély azonosító jelét; □ egyéb, a megrendelő szerint a tervben rögzítendő biztonsági követelményeket; □ az építési kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak a biztonsági és egészségvédelmi tervet; □ az építési kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentáció készítésénél a biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatokat ellátó személy megnevezését. 4.11.8.4 A munkavédelmi követelményeket a tervdokumentáció jellegétől függő részletességgel kell kidolgozni, utalva a vonatkozó előírásokra, ismertetve az ártalom jellemző adatait, a választott műszaki vagy egyéb megoldást, indoklását és a tervben foglaltak megvalósítása után várható és biztosítható eredményeket. 4.11.8.5 A kivitelezési (megvalósítási) tervek készítése során a tervező köteles biztonsági és egészségvédelmi koordinátort (továbbiakban: koordinátor) igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni), ha nem rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel. 4.11.8.6 A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervnek a tervezett munkavédelmi követelményeket és a megvalósítás módját olyan részletezettséggel kell tartalmaznia, hogy a terv alapján a létesítés egyértelműen megvalósítható legyen (pl.: villamos vezetékek keresztmetszete, légtechnikai berendezések teljesítménye, jelleggörbéje, típusa, lejtési viszonyok mértéke, stb.) A tervezési folyamat részeként az építési kivitelezési (megva-

28. szám

lósítási) tervet a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorral előzetesen véleményeztetni kell. A szakvéleményt a tervdokumentáció mellékleteként kell kezelni. 4.11.8.7 A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervek jóváhagyását megelőző tervtárgyalásra a létesítmény, berendezés későbbi üzemeltetését elrendelő szervezeti egység szerint illetékes EBK TSzK.-t, illetve az EBK Osztály munkabiztonsági szakértőjét meg kell hívni, vagy az előzetes véleményezési lehetőséget részükre biztosítani kell. A tervtárgyaláson részt kell vennie a terv készítésében részt vevő biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak, ha ezt a feladatot nem a tervező látta el. A tervtárgyalás megszervezése a beruházó, illetve a beruházást lebonyolító feladata. 4.11.8.8 A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervtől való – szándékos – eltérés esetén előzetes eltérési engedélyt kell kérni. Az eltérési engedély megadása előtt ki kell kérni a későbbi üzemeltető szervezeti egység és az üzemeltetés helye szerinti EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadójának véleményét. 4.11.8.9 A kivitelezés megkezdéséről, várható befejezéséről, a kivitelező szervezet megjelöléséről az üzemeltetés elrendelése előtti munkavédelmi felülvizsgálatot végző EBK szervezetet a beruházást lebonyolító köteles tájékoztatni. 4.11.8.10 A kivitelezés után – a határozatlan időtartamra szóló (végleges) üzembe helyezés előtt – a ténylegesen megvalósított állapotnak megfelelő adatokat tartalmazó megvalósulási tervet kell az üzemeltető részére készíteni, ha a kivitelezés a tervezett megvalósítástól eltért. A megvalósulási tervnek nem szabad olyan berendezést, állapotot, stb. tartalmaznia, amelynek létesítése, illetve megvalósulása csak később várható. 4.11.8.11 Meglévő létesítményhez, berendezéshez illesztett berendezés tervezése során vizsgálni kell a meglevő és a létesíteni tervezett berendezés egymásra hatását, illeszthetőségét (kompatibilitását), a várható üzemi körülmények közötti működési módját, megbízhatóságát. Ha a terv szerinti kivitelezés – átmenetileg – a biztonsági állapot romlását eredményezné, vagy a technológiai folyamatban zavart okozhat, erre a megrendelő, beruházó figyelmét a tervező köteles írásban felhívni. 4.11.8.12 Nem kell tartalmaznia a tervdokumentációnak azokat a követelményeket és megvalósítási módját, amelyet a jogszabályban és szabványokban előírt tartalmi és alaki követelményeket kielégítő – a tervdokumentációhoz csatolt – okmánnyal (pl.: minőségtanúsítás) bizonyítanak. 4.11.8.13 Ha szervezési (organizációs) terv is készül, a tervnek ki kell térnie a munkaterületek körülzárására, a

28. szám


tereprendezésre, az útvonalak kijelölésére, a tároló helyek kialakítására, a térvilágítás szükségességére, a víztelenítés megoldására, külső vagy külföldi kivitelező esetén a Társaság területén végzendő munkavégzés munkavédelmi feltételeire, stb. 4.11.8.14 A műszaki és kivitelezési tervek munkavédelmi tartalmi követelményeinek megtartását és szakmai helyességét a tervjóváhagyás keretében is ellenőrizni kell. Nem szükséges ellenőrizni azokat a követelményeket (pl.: méretezés, statikai vizsgálat, szabványnak való megfelelőség, stb.), amelynek teljesülésére vonatkozóan a tervező egyértelműen nyilatkozott. 4.11.8.15 A tervező írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vonatkozó munkavédelmi követelményeket a tervezés során figyelembe vette és betartotta. Ha az építési kivitelezési (megvalósítási) tervek készítése során a biztonsági és egészségvédelmi koordinátori tevékenységet a tervező látta el, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó információt is. Ha a tervező a követelmények teljesítéséről nyilatkozott, de az üzembe helyezés előtt végzett vizsgálat, vagy az üzemeltetés során bizonyíthatóan megállapítást nyer, hogy a személyi biztonságot csökkentő állapot a tervezéskor figyelmen kívül hagyott munkavédelmi követelmények miatt következett be, a felelősség – a teljesítésre vonatkozó nyilatkozat megléte esetén – a tervezőt terheli. 4.11.9 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások (továbbiakban: technológiai dokumentációk), MÁV szabványok kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének munkabiztonsági követelményei 4.11.9.1 Technológiai dokumentációt kell készíteni minden olyan tevékenységre, gépre, berendezésre, amely a kezelő, közreműködő és a munkavégzés hatókörében tartózkodó munkavállalókra veszélyt és ártalmat jelenthet. A technológiai dokumentációt a foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségének megfelelő részletességgel kell elkészíteni. 4.11.9.2 Nem kell technológiai dokumentációt készíteni azokra a munkafolyamatokra, amely a munkavállalóra veszélyt és ártalmat nem jelentenek, illetve olyan gépekre, berendezésekre, amelyek ismerete a tevékenységet végző munkavállalóktól szakképesítésük alapján elvárható. 4.11.9.3 A technológiai dokumentációnak tartalmaznia kell: □ a technológia biztonságos működtetéséhez az előírt létszámtól való eltérés esetén szükséges tárgyi, technikai feltételeket, a munkaerő minimális létszámát;

2039

□ a munkafolyamat során jelentkező veszélyek és ártalmak jellemzőit, az ellenük való védekezés módozatait; □ a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges munka- és segédeszközök használatát; □ a munkafolyamatban bekövetkezett változások munkabiztonsági követelményeit és az esetleges eltérés feltételeit; □ a munka megkezdése előtt, illetve befejezésekor szükséges biztonsági feladatokat; □ üzemzavar és egyéb veszélyes helyzetben való teendőket (vészleállítás, veszélyes helyzet megszüntetése, újraindítás feltételei, stb.); A fenti szempontok szerint összeállított technológiai dokumentációnak a munkafolyamatok részeként kell tartalmaznia a munkabiztonsági előírásokat. 4.11.9.4 Nem kell a technológia dokumentációban megismételni azokat a követelményeket, amelyeket más előírások már tartalmaznak (pl.: gépkönyvben, kezelési utasításban orvosi alkalmasság, védőeszköz, stb.) 4.11.9.5 A technológiai dokumentációnak a fentieken túlmenően tartalmaznia kell: □ az összeállító nevét, beosztását, □ az azonosító jelét, számát, hatályát, □ a jóváhagyó megnevezését. 4.11.9.6 A vasúti technológiai munkafolyamatokat szabályozó szakmai utasításokat is a 4.11.9.3-4.11.9.4 pontokban részletezett tartalmi követelmények figyelembevételével kell elkészíteni. 4.11.9.7 A végrehajtási szervezeti egységek által készített technológiai dokumentációt a területileg illetékes EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadójával véleményeztetni kell, és véleményének figyelembevételével lehet hatályba léptetni. 4.11.9.8 Társasági hálózati technológiát az EBK Osztály véleményének figyelembevételével kell kidolgozni, illetőleg egyetértésével lehet hatályba léptetni. 4.11.9.9 A technológiai dokumentáció előírásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és technológiai vagy környezeti feltételek változása esetén a módosítást el kell végezni. A módosítás – az illetékes EBK szervezet véleményének figyelembevételével – a kibocsátó szervezet feladatát képezi, végrehajtásáért a szervezeti egység vezetője a felelős. 4.11.9.10 A technológiai dokumentációkat a kibocsátónak nyilvántartásba kell venni legalább a következő adatokkal: □ megnevezés, □ az azonosító szám, □ hatályba lépés időpontja, □ módosítások időpontja.

2040


4.11.9.11 A munkavédelmi célú MÁV szabványok kiadásának programba vételénél és hatályba léptetése előtt ki kell kérni az EBK Osztály szakmai véleményét.

28. szám

4.11.11 Az Mvt. 21. § (2) hatálya alá nem tartozó munkaeszközök felülvizsgálata 4.11.11.1 Kéziszerszámok vizsgálata

4.11.10 Létesítmények, gépek, berendezések, munkaeszközök karbantartására, fenntartására vonatkozó rendelkezések 4.11.10.1 A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához, üzembiztonságának helyreállításához, illetőleg fenntartásához szükséges munkák elvégzésére karbantartási utasítást kell készíteni. A karbantartási utasítást az üzemeltető, illetve az állagban tartó szervezeti egységnek kell elkészíteni. 4.11.10.2 Nem kell karbantartási utasítást készíteni: □ ha jogszabály, szabvány vagy más utasítás már szabályozta a karbantartást, □ az olyan műszakilag egyszerű gépekre, kéziszerszámokra, amelyek karbantartást nem igényelnek, illetőleg karbantartásuk szakmunkát nem igénylő egyszerű műveleti elemből áll. 4.11.10.3 A karbantartási utasításnak tartalmaznia kell: □ az elvégzendő munkaműveleteket, □ a karbantartás gyakoriságát, □ a személyi és tárgyi feltételeket, □ a megfelelőség ellenőrzésének követelményét, □ a munkabiztonsági követelményeket. 4.11.10.4 A szervezeti egységeknél karbantartási tervet kell készíteni. 4.11.10.5 A szervezeti egységeknél a karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését jogszabályokban, utasításokban előírtak szerint, vagy egyéb módon, de úgy kell dokumentálni, hogy az elvégzett karbantartás egyértelműen meg-állapítható legyen. A nyilvántartásnak legalább tartalmaznia kell: □ a karbantartás időpontját, □ a karbantartást végzők nevét. 4.11.10.6 A karbantartási nyilvántartást – egyéb előírások hiányában – legalább a következő azonos szintű karbantartásig meg kell őrizni. 4.11.10.7 Ha a karbantartás során műszeres méréseket is végeztek, akkor a mérési eredményeket minősíteni kell (pl.: jogszabályokban, utasításban, stb. előírt értékekkel való össze-hasonlítás). 4.11.10.8 Ha a karbantartást a tervezett gyakorisággal nem végzik el, a munkabiztonsági követelmények teljesülését – a funkcionális alkalmasságra irányuló karbantartás elmaradásától függetlenül – a tervezett időpontban el kell végezni.

4.11.11.1.1 A kéziszerszámmal történő munkavégzés megkezdése előtt – egy műszakban legalább az első használatbavétel előtt – a kéziszerszámmal munkát végző munkavállalónak a kéziszerszám biztonsági állapotát – a tőle elvárható mértékben, alkalmas módon (pl.: szemrevételezéssel, próbával, stb.) – ellenőriznie kell. 4.11.11.1.2 A kéziszerszám munkakezdés előtti vizsgálatát dokumentálni kell, kivéve, ha azt jogszabály, szabvány vagy egyéb kötelező előírás meghatározza. 4.11.11.1.3 A biztonságos munkavégzésre alkalmatlan, vagy munkavégzés közben arra alkalmatlanná váló kéziszerszámot nem szabad munkavégzésre használni. 4.11.11.1.4 A kéziszerszámokat – a kéziszerszámmal munkát végző munkavállalón kívül – legalább évente egy esetben a munkavállaló munkairányítója (vagy e célra kijelölt szakember) is köteles megvizsgálni, amelynek elvégzését – a 15. sz. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó módon – dokumentálni kell. 4.11.11.1.5 Az előzőek szerint kell vizsgálni azokat a – kéziszerszámnak nem minősülő – munkaeszközöket, amelyek az időszakos ellenőrző felülvizsgálati körbe nincsenek bevonva. 4.11.11.1.6 Az 4.11.11.1.1 – 4.11.11.1.5 pontok szerint kell eljárni a vasútüzemi technológiáknál alkalmazott egyszerű célszerszámok (pl.: rögzítő saru) vizsgálatánál is, ha arra más előírás egyéb, szigorúbb követelményeket nem határoz meg. 4.11.11.2 Ellenőrző felülvizsgálatok 4.11.11.2.1 Ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni az üzemeltetés megkezdése, illetve a használatbavétel előtt a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: ∗ a szerelését követően, ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől; ∗ az új munkahelyen történő felállítást megelőzően, ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát, és annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől. 4.11.11.2.2 A 4.11.11.2.1 pont szerinti ellenőrző felülvizsgálatot nem kell elvégezni azoknál a munkaeszközöknél, kéziszerszámoknál, amelyeken a rendeltetésszerű használat céljából, vagy a tárolási mód miatt kell használat előtt szerelési munkát végezni (pl.: több elemből álló nyomatékkulcs, gázhegesztő berendezés elemeinek öszszeszerelése, baleseti helyreállítási munkáknál a több

28. szám


elemből álló térvilágító berendezések összeszerelése stb.). A munkát végző azonban az összeszerelés megfelelőségéről és a biztonsági állapotról a szakképzettsége, kioktatottsága alapján elvárható mértékben köteles meggyőződni. 4.11.11.2.3 Az ellenőrző felülvizsgálatot végzőt a kezelő munkáltatója köteles kijelölni. Ha a munkaeszköz összeszerelését (felállítását) nem a munkaeszköz későbbi kezelője végzi, az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésével az összeszerelést (felállítást) végzőt kell megbízni. Az ellenőrző felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv (ajánlott minta: 17. sz. melléklet) tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. Az ellenőrző felülvizsgálatról, a vizsgálat módjáról a 16. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni. 4.11.11.2.4 Az ellenőrző felülvizsgálatnál a munkaeszközre vonatkozó biztonsági követelmények teljesülését (stabilitás, energiaellátás biztonsága, mechanikus és villamos kötések, látható deformáció vagy egyéb sérülés stb.) kell megvizsgálni. 4.11.11.3 Időszakos ellenőrző felülvizsgálatok 4.11.11.3.1 Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: □ ha a munkaeszköz a használata során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; □ ha a gyártó (forgalmazó), vagy jogszabály a munkaeszköz biztonságos állapotának megőrzése céljából a munkaeszköz időszakos ellenőrző felülvizsgálatát írja elő. 4.11.11.3.2 Ha az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközön rendszeres karbantartást végeznek, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot lehetőleg az esedékes karbantartással egyidejűleg kell elvégezni. Rendszeres karbantartás alá nem tartozó munkaeszközöknél az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok gyakoriságát a 4.11.11.3.4 pont figyelembevételével kell meghatározni. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. 4.11.11.3.3 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzésére jogosult személyt az eszközt kezelő munkáltatója jelöli ki. 4.11.11.3.4 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra vonatkozó gyakoriság, vizsgálati, műszaki tartalom, stb. meghatározásánál – kötelező munkavédelmi előírás kivételével (pl.: jogszabályi előírás) – a gyártó által készített felhasználói utasításokban és üzemeltetési dokumentációkban (pl.: kezelési és karbantartási utasítás, gépkönyv,

2041

stb.) meghatározottakat, a használati körülményeket, a várható elhasználódást, az elhasználódásból adódó lehetséges egészségi és biztonsági kockázatokat kell figyelembe venni. 4.11.11.3.5 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközöket a 18. sz. melléklet szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás és a vizsgálati dokumentumok tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. A felülvizsgálat általános szempontjait a 20. sz. melléklet tartalmazza, végrehajtását a 18. sz. melléklet, vagy az érvényben lévő szakmai utasítások szerint kell dokumentálni. 4.11.11.3.6 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatról készült dokumentumokat a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálatig meg kell őrizni. 4.11.11.3.7 Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják, a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének időpontját látható helyen – időt állóan – a munkaeszközön fel kell tüntetni. 4.11.11.4 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések ellenőrző és időszakos ellenőrző felül4.11.11.5 vizsgálata 4.11.11.5.1 A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében köteles gondoskodni, a vizsgálat elvégzésével a vizsgálat elvégzésére jogosultat megbízni, a vizsgálatok nyilvántartási rendjét meghatározni. 4.11.11.5.2 Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. 4.11.11.5.3 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. 4.11.11.5.4 Az elvégzett vizsgálatokat a vonatkozó szabványok, illetve jogszabály szerint kell dokumentálni.

2042


Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközöket a 18. sz. melléklet szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás és a vizsgálati dokumentumok tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. 4.11.11.6 Egyéb előírások 4.11.11.6.1 Ha az ellenőrző felülvizsgálat, vagy az időszakos ellenőrző felülvizsgálat alá tartozó munkaeszközön műszaki okból 30 napot meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó esemény következett be, vagy következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, a munkaeszköz további használatát megelőzően el kell végezni a munkaeszköz vizsgálatát, és írásban kell nyilatkozni a munkaeszköz alkalmasságáról. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ezért az EBK szervezet hatáskörébe tartozik. 4.11.11.6.2 Az ellenőrző felülvizsgálattal és az időszakos ellenőrző felülvizsgálattal a munkáltató legalább egy éves műszaki jellegű gyakorlattal és műszaki jellegű szakképzettséggel rendelkező (legalább szakmunkás) munkavállalót, vagy a vizsgálat elvégzésére jogosult külső vállalkozót köteles írásban megbízni. 4.11.11.6.3 Az ellenőrző felülvizsgálatok, és az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok dokumentációit az üzemeltető munkáltatónak – az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott helyen – kell tárolnia, és a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálatig meg kell őrizni. Ha a munkaeszközön ellenőrző felülvizsgálatot végeztek, de az időszakos ellenőrző felülvizsgálati körbe nincs bevonva, az ellenőrző felülvizsgálatról készült dokumentációt a munkaeszköz használatból történő végleges kivonásáig, vagy telepített munkaeszköz esetén a telepítés helyéről történő leszereléséig kell megőrizni. 4.11.11.6.4 Az ellenőrző felülvizsgálatba, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközökről, valamint a vizsgálati ciklusidőkről a végrehajtási szervezeti egységeknek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkaeszköz megnevezését, azonosítását, a vizsgálati ciklusidőt. 4.11.11.6.5 Az MvSz. Helyi Függelékben kell a 4.11.11.4.4 pont szerinti nyilvántartás tárolási helyét meghatározni. 4.11.12. Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 4.11.12.1 Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: □ a veszélyes technológiákat; □ az 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet 1/a, 1/b mellékletében felsorolt munkaeszközöket; □ a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket;

28. szám

□ azokat a munkaeszközöket, amelyek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jog-szabály, szabvány, vagy a vonatkozó dokumentáció előírja. 4.11.12.2 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot: □ szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel, vagy □ külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény □ a veszélyes technológiáknál szakirányú szakértő vagy erre akkreditált intézmény, □ a hatósági felülvizsgálat alá tartozó eszközöknél az erre jogosult hatóság, □ egyes külön jogszabályokban meghatározott munkaeszközöknél az erre jogosult végezheti. 4.11.12.3 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő – ötévenként kell elvégezni. 4.11.12.4 A veszélyes munkaeszközök – a hatósági felügyeleti és szakértői felülvizsgálati körbe tartozók kivételével – időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégzése, a felülvizsgálati dokumentáció elkészítése, az EBK TSzK.-k feladata. A biztonsági állapot megítéléséhez szükséges – szabványok, jogszabályok által előírt – műszeres vizsgálatok dokumentációit az üzemeltetőnek az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséhez a vizsgálatot végző rendelkezésére kell bocsátani. 4.11.12.5 A hatósági felügyeleti és a szakértői felülvizsgálati körbe tartozó munkaeszközök felülvizsgálatát a munkaeszközt állagban tartó szervezeti egységnek kell megrendelni, érvényességét figyelemmel kísérni. A hatósági felülvizsgálattal összefüggő üzemeltetői felülvizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok dokumentálása az üzemeltető feladata. 4.11.12.6 A veszélyes technológiákat az MvSz. Helyi Függelékben kell felsorolni. Veszélyes technológia időszakos biztonsági felülvizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 4.11.12.7 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végzőnek – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a következő felülvizsgálat elvégzéséig az üzemeltetési dokumentációk között kell megőrizni. 4.11.12.8 Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálat során a vizsgált munkaeszköz „nem felelt meg”, akkor az üzemeltető szervezeti egység vezetője a minősítés okát köteles azonnal vizsgálni és a következő intézkedéseket tenni:

28. szám


□ meg kell tiltani a munkaeszköz használatát, ha a felülvizsgálat olyan hiányosságot állapított meg, amely meglétét, működőképes állapotát munkavédelmi szabály (szabvány, biztonsági szabályzat, üzemeltetési dokumentáció stb.) kötelezővé tette; □ ha a munkaeszköz olyan követelményt nem elégít ki, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a munkaeszközzel munkát végző, vagy a közelében tartózkodók egészségét, testi épségét, és azonos biztonságot nyújtó más megoldással (pl. személyi feltételek megváltoztatása, szervezési intézkedések, egyéni védőeszköz alkalmazása, stb.) a veszély nem hárítható el, a munkaeszköz használatát a szervezeti egység vezetője – a hiányosság megszüntetéséig – köteles megtiltani; □ ha a hiányosság a munkavállalóra és a munkaeszköz közelében tartózkodóra veszélyt nem jelent, a munkaeszköz üzemeltetésére engedélyt adhat, de a hiányosság megszüntetésére – felelős személy, és határidő megjelölésével – köteles intézkedni; □ a hiányosság megszüntetését írásban kell dokumentálni és a vizsgálati jegyző-könyvhöz kell csatolni. 4.11.12.9 Telephelyen kívül is üzemeltetett veszélyes munkaeszközökön az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésének időpontját jól látható helyen – időt állóan – fel kell tüntetni. 4.11.12.10 A veszélyes munkaeszközt, technológiát működtető szervezeti egységeknél az MvSz. Helyi Függelékének mellékletében fel kell sorolni az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, technológiákat, és a vizsgálatok gyakoriságát. 4.11.12.11 Az MvSz. Helyi Függelékében felsorolt időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközökről, a vizsgálat esedékességét, elvégzését tartalmazó 21. sz. melléklet szerinti nyilvántartó lapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni. A nyilvántartó lapot az üzemeltetési dokumentációk között kell tárolni. A nyilvántartás vezetésére kötelezett személyt a szervezeti egység vezetője köteles kijelölni. 4.11.13 Idegenek Társaság területén tartózkodásának és külső vállalkozók Társaság területén történő munkavégzésének munkabiztonsági feltételei 4.11.13.1 Idegenek Társaság területén tartózkodásának és külső vállalkozók Társaság területén történő munkavégzésének munkabiztonsági feltételeit külön utasítás (jelenleg: 28/2008. (VII.11. MÁV Ért. 20) VIG.) szabályozza. 4.11.14 A szervezeti egység területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 4.11.14.1 A szervezeti egység területén kívüli munkavégzés esetén kiküldetésben, külszolgálaton és változó

2043

munkahelyeken történő foglalkoztatásnál a munkakörülmények biztosításáért a foglalkoztatást elrendelő szervezeti egység vezetője, a munkabiztonsági előírások betartásáért a munka helyszíni irányítója a felelős. 4.11.14.2 Kiküldetésben változó munkahelyre beosztott munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt a munkaterület vezetőjének kötelesek bejelenteni tervezett munkájukat és várható időtartamát. A terület vezetője a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés bejelentőjét köteles kimutathatóan tájékoztatni a fokozott veszélyt jelentő körülményekről (pl.: mérgezett terület, tűzés robbanásveszély, ismeretlen vegyi anyag jelenléte, omlás-, és sugárveszély, stb.). 4.11.14.3 Más jogi személyhez, szervezethez történő kirendelés esetén (Mt. 106. és 150.§.) a munkabiztonsági előírások betartásáért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért a kirendeltet foglalkoztató szervezeti egység vezetője felelős. 4.11.14.4 A Társaság által saját használatú (ipar)vágányokon végzett tevékenység esetén a Társaságra és a saját használatú (ipar)vágány tulajdonosra érvényes munkabiztonsági és közlekedésbiztonsági szabályok betartásáért a tevékenységet végeztető szolgálati egység vezetője felelős. 4.11.15 A Társaság munkavállalóinak külföldön, illetőleg külföldi jogi személyek Társaságnál végzett tevékenységének munkavédelmi követelményei 4.11.15.1 A Társaság és külföldi jogi személyek között munkavégzés céljából létrejövő szerződés-kötésnél gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről. A munkáltató és munkavállalói – eltérő megállapodás hiányában – kötelesek betartani a munkavégzés helye szerinti államban hatályos munkabiztonsági előírásokat. 4.11.15.2 A közös üzemváltó határállomásokon foglalkoztatott külföldi vasutak, valamint a Társaság munkavállalói esetében a 4.11.15.1. pont előírásainak figyelembevételével a határforgalmi megállapodásban szabályozottaknak megfelelően kell meghatározni a munkabalesetek bejelentését, kivizsgálását, a munkavédelmi oktatások rendjét, a biztonságos munkavégzés személyi-, tárgyi-, és elsősegély nyújtási feltételeit, valamint a felek által fontosnak ítélt egyéb munkavédelmi feltételeket. 4.11.16 Foglalkozási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök 4.11.16.1 Egyszemélyes munkavégzés korlátozása 4.11.16.1.1 A következő, fokozottan veszélyes munkahelyeken, munkafolyamatoknál nem szabad egyedül munkát végezni:

2044


□ a biztonsági szabályzatok szerint egy személy által nem végezhető munkafolyama-toknál, illetve munkahelyeken; □ gázzal elárasztott aknákban, gázömléseknél; □ tartály belsejében végzett munkáknál, kivéve, ha a tartály legalább két irányból nyitott, és a megfelelő levegőminőséghez szükséges légcsere folyamatosan biztosított, □ terepszint alatti aknákban, csatornákban, kutakban, ha a légszennyező anyagok, gázok feldúsulására a munkatérben számítani lehet; □ egyéb, a helyi viszonyoktól függő – az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott –korlátozások esetén. 4.11.16.1.2 A veszélyesség megállapításánál vizsgálni kell: □ a kazánházak; □ a villamos kapcsolóterek; □ a transzformátorházak; □ a villamosenergia-átalakítók; □ a szennyvízderítők; □ a gázfogadók; □ gőzfogadók; □ a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek; □ a veszélyes anyagok tárolására használt területek; □ a tűz-, és/vagy robbanásveszélyes helyiségek; veszélyességét és az ott végzett tevékenység jellegét. 4.11.16.1.3 A 4.11.16.1.2 pontban meghatározott körülmények közötti foglalkoztatásnál a második személy jelenlétének szükségességét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló véleményének figyelembevételével kell meghatározni. 4.11.16.1.4 Azoknak a munkahelyeknek, munkafolyamatoknak a jegyzékét, amelyekben a szervezeti egységnél egyedül nem szabad munkát végezni az MvSz. Helyi Függelékben kell felsorolni. 4.11.16.1.5 Az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörben, illetve körülmények között munkát végző személy mellé olyan munkavállalót kell beosztani, aki a munkahelyen, munkafolyamatnál fellépő esetleges veszélyhelyzetben a mentést, beavatkozást, az alapvető elsősegélynyújtást biztonságosan el tudja végezni. 4.11.16.1.6 A biztosító vagy figyelő személy a figyeléssel egy időben csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amely a figyelési és – veszélyhelyzetben – a mentési kötelezettségét nem zavarja, illetve nem késlelteti. 4.11.16.2 Nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatási korlátozása 4.11.16.2.1 A 22. sz. mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő, vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörben, illetve munkakörülmények között

28. szám

a nők, illetve fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Ha a helyi körülmények indokolttá teszik, a szervezeti egységek – vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezésére – a nők, fiatalkorúak és nyugdíjkorhatár felettiek részére további korlátozásokat határozhatnak meg. A további korlátozások meghatározásánál a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott foglalkozási kockázattal járó megterheléseket figyelembe kell venni. 4.11.16.2.2 A tanulónak a szakma gyakorlati elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma megtanulásához szükséges. 4.11.16.2.3 A szervezeti egységek a 4.11.16.2.1 és 4.11.16.2.2 pontokban foglaltak alapján az MvSz. Helyi Függelékben – a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó orvos bevonásával – kötelesek meghatározni a működési területükön a foglalkoztatási korlátozások, illetve tilalmak helyi jegyzékét. 4.11.16.2.4 A 4.11.16.2.3 pont szerint összeállított jegyzék felülvizsgálatát minden esetben el kell végezni: □ új technológia bevezetésénél, □ újabb, veszélyes termelési tényezők megjelenésénél vagy megszűnésénél, □ a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vagy az ÁNTSz kezdeményezésére. 4.11.16.2.5 A 22. sz. mellékletben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott nő köteles a terhességét a terhesség megállapítását követően bejelenteni, és a terhes-gondozási könyvet vagy orvosi igazolást a szervezeti egység vezetőjének bemutatni. 4.11.17 A nemdohányzók védelmével kapcsolatos követelmények 4.11.17.1 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának forgalmazásának egyes szabályairól szóló – többszörösen módosított – 1999. évi XLII. törvénynek meg-felelően: □ közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszközei. □ zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított.

28. szám


4.11.17.2 A nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell a dohányzó helyek, dohányzó helyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzó helyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. A dohányzóhelyek kijelölése, a műszaki feltételek biztosítása az Ingatlankezelési Szolgáltató Egység feladatát képezi. 4.11.17.3 Dohányzásra zárt légterű helyet csak abban az esetben szabad kijelölni, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés (pl.: elszívó) felszerelésével biztosított, és ott más, nemdohányzó személy benntartózkodása – a munkaköri feladatok ellátásán kívül, az Mvt. rendelkezéseire is figyelemmel – a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. 4.11.17.4 Amennyiben zárt légterű helyiségben csak dohányzó munkavállalók dolgoznak, ott a dohányzás megengedett, ha az megfelel a 4.11.17.3 pont szerinti követelményeknek. 4.11.17.5 Nem jelölhető ki dohányzóhely: □ a Társaság területén lévő foglalkozás-egészségügyi rendelőinek helyiségeiben; □ a Társaság oktatási célokat szolgáló intézményeinél, a tanulók (továbbképzésben résztvevő munkavállalók) által is használt helyiségeiben; □ elsősegélynyújtásra kijelölt helyiségben; □ a Társaság sportlétesítményeinek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben; □ vasúti járművek, illetve vasúti munkagépek kezelő (vezető) fülkéiben; □ a közös helyiségekben, kivéve, ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. 4.11.17.6 Dohányzó helyiség kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló egyéb területet kell meghatározni. 4.11.17.7 A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni. 4.11.17.8 Dohányzás számára kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni: □ a szolgáltatást igénybe vevők számára megnyitott zárt légterű helyiségekben; □ a tömegközlekedési eszközökön; □ zárt térben megtartott rendezvényeken; □ munkahelyen, zárt légterű helyiségekben; □ azokban a helyiségekben, szabad tereken, ahol a dohányzást tűzvédelmi, technológiai előírások tiltják;

2045

□ a Társasági, vagy a Társaság érdekében hivatalosan használt (magántulajdonú) gép-járművek utasterében, amennyiben a gépkocsivezetőn kívül az utastérben több személy is tartózkodik. 4.11.17.9 Amennyiben zárt légterű munkahelyen dohányzó és nemdohányzó munkavállalók egyidejűleg tartózkodnak, tilos dohányozni. 4.11.17.10 A 18. életévét be nem töltött munkavállaló a munkahelyén a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat. 4.11.17.11 A tömegközlekedés céljaira megnyitott vasútüzemi technológiai területek, vasútüzemi helységek, munkahelyek dohányzási korlátozásainak érvényesítését az üzemeltetőnek kell biztosítani. 4.11.18 Képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményei 4.11.18.1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményéről szóló 50/1999. (XI.03.) EüM. rendelet 1.§ figyelembevételével a szervezeti egységeknél az MvSz. Helyi Függelékben meg kell határozni azoknak a munkavállalóknak körét, akik a napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen, folyamatosan képernyős eszközt használnak, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. 4.11.18.2 Folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló érdemi megszakítás nélkül folyamatosan a képernyőre tekintve végzi munkáját, vagy képernyős eszközt működtet. Ha a képernyőfigyelésben olyan – képernyő-figyelést nem igénylő –érdemi megszakítások vannak, mint pl. nyilvántartás vezetése, számla kiállítás, telefonon ügyintézés, információadás stb., akkor ez a tevékenység nem tekinthető folyamatosnak. 4.11.18.3 Ha a tevékenység folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül, a munkavégzést óránként legalább 10 perces – a 4.11.18.5 pont kivételével össze nem vonható – szünetekkel meg kell szakítani. A képernyő előtti folyamatos képernyő-figyelést igénylő tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg. 4.11.18.4 A tízperces szünetekben a munkavállaló képernyő előtti – képernyő-figyeléssel járó – tevékenységet nem végezhet. A tízperces szünetek igénybevételének időpontját indokolt esetben a munkáltató határozza meg. 4.11.18.5 Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés 4.11.18.3 pont szerinti megszakítása mások életét, testi épségét, vagy egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges,

2046


a tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy – a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával – a képernyő előtti munkavégzést: □ időszakonként szünetek szakítsák meg, □ vagy más tevékenységre cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint 10 perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át. 4.11.18.6 A szervezeti egységek kötelesek a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését: □ a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt; □ ezt követően kétévenként; □ amennyiben a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. A vizsgálat, valamint az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás rendjét az 56/2003. (MÁV Ért. 15.) EBKF-PgF. sz. utasítás tartalmazza. 4.11.18.7 A képernyős munkahelyeket az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet 3. sz. melléklete szerint kell kialakítani. 4.11.18.8 A szervezeti egységek kockázatértékelésével egy időben el kell végezni a képernyős munkahelyek kockázatértékelését is. 4.11.19 Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás egészségi és biztonsági követelményei 4.11.19.1 Kézi tehermozgatásnak kell tekinteni az olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítását, tartását – beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását – amelyek jellemző tulajdonságaik, vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt elsősorban a munkavállalók hátsérüléseit okozhatják. 4.11.19.2 A szervezeti egységeknek az éves gazdasági tervezésük során tervezniük kell, és az éves munkavédelmi intézkedési tervben meg kell határozni azoknak a gépeknek, berendezéseknek, munkaeszközöknek, anyagmozgatási segédeszközöknek a beszerzését és a technológiák korszerűsítését, amelyekkel a kézi tehermozgatás kiküszöbölhető, illetve káros hatása csökkenthető. Az eszközök beszerzését elsősorban azokra a munkahelyekre kell tervezni, illetve azokat ott kell használni, ahol a kézi tehermozgatás a napi munkaidő jelentős részét képezi, illetve súlyos terhek kézi mozgatására kerül sor. 4.11.19.3 A végrehajtási szervezeti egységeknek – feladataik, körülményeik figyelembevételével – olyan szer-

28. szám

vezési intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek a kézi anyagmozgatással járó kockázatot csökkentik (pl.: az expozíciós idő csökkentésével, az anyagmozgatáshoz szükséges munkaerő átcsoportosításával, regenerálódási idő beiktatásával. stb.). A kockázatok megítélésénél a 23.; és 24.; sz. mellékletekben foglaltakat kell figyelembe venni. Azokat a munkaköröket, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul, az MvSz. Helyi Függelékében kell felsorolni. 4.11.19.4 Ha a munkavállalók részéről a súlyos terhek kézi mozgatása nem kerülhető el, a munkavégzés helyeit – amennyiben ez lehetséges – a munkáltatónak úgy kell kialakítani, hogy a feltételek a legbiztonságosabbak és az egészségre ártalmatlanok legyenek. Osztatlan teher több munkavállaló által történő egyidejű mozgatásánál a munkairányításnak a műveleti elemeket mindenki számára félreérthetetlenül kell közölnie. A munkavégzés megkezdése előtt a közvetlen munkairányítónak fel kell mérni az adott munka jellegének megfelelő biztonsági követelményeket – elsősorban a teher jellemzőit – majd ezek figyelembevételével kell a munkát megszervezni. A munkavégzés meg-kezdése előtt a tevékenységhez használt eszközök biztonságos állapotáról meg kell győződni, a munkában résztvevőket tájékoztatni kell a teher súlyáról, egyenlőtlen teher elosztás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról. Több munkavállaló által egyidejűleg végzett tehermozgatásnál a műveletelemeket (pl.: emelés, lerakás, stb.) össze kell hangolni és azt egyértelműen az érintettek tudomására kell hozni. 4.11.19.5 A kézi tehermozgatással csak az a munkavállaló bízható meg, aki a munkához egészségileg alkalmas, továbbá megfelelő ruházatot, lábbelit, valamint az előírt egyéni védőeszközt viseli, és a tehermozgatáshoz megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik. 4.11.19.6 A szakmai és munkavédelmi oktatások keretében a kézi anyagmozgatás általános szabályait, a sérülések kockázati tényezőit a 4.7 pontban előírtak figyelembevételével a munkavállalóknak oktatni kell. 4.11.19.7 A munkavállaló munkaköri orvosi vizsgálatra küldésekor a vizsgálatot kérő szervezeti egységnek a foglalkozás-egészségügyi orvos felé írásban jelezni kell, ha a munkavállalót olyan munkakörben, vagy olyan tevékenység végzésénél kívánja foglalkoztatni, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul. 4.11.20 Munkahelyi kockázatértékelés 4.11.20.1 Az Mvt. 54.§ figyelembevételével a munkáltatónak minőségileg, illetve mennyiségileg értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető

28. szám


kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. 4.11.20.2 Amennyiben a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkavégzés, stb. változásai a kockázatokat lényegesen befolyásolták a kockázatértékelést ismét el kell végezni. Soron kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával, munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. 4.11.20.1 A kockázatértékeléseket évenként kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat idejét, eredményét kimutathatóan kell rögzíteni. 4.11.20.2 A kockázatértékelés megállapításai figyelembevételével a szervezeti egységeknek évente kell intézkedési tervet készíteni a kockázatok csökkentésére. Az intézkedési terv a kockázatértékelési dokumentáció mellékletét képezi. A következő évre vonatkozó intézkedési-terv javaslatot – a kockázatértékelés alapján – a kockázatértékelést végző munkabiztonsági szakelőadó minden év november 30-ig köteles elkészíteni. A munkáltatónak az intézkedési tervben meg kell jelölni a feladatok végrehajtásának felelősét és határidejét. 4.11.20.3 A munkahelyi kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. 4.11.20.4 A munkahelyi kockázatértékelés szakmai irányítását, ellenőrzését és egységesítését az EBK Osztály látja el. A kockázatértékelések gyakorlati végrehajtását – az érintettek bevonásával – az EBK TSzK.-k végzik működési területükön lévő valamennyi szervezeti egység tekintetében. 4.11.20.5 Kockázatértékelés dokumentáció tartalma a kockázatértékelő program alapján: □ A vizsgált szervezeti/szolgálati egység azonosítása. □ Irányítás és szervezet. □ Dokumentációk vizsgálata. □ Munkahelyek vizsgálata (telephelyenként). □ Képernyős munkahelyek vizsgálata. □ Hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázata. □ Villamos vizsgálat – Munkahelyek. □ Villamos vizsgálat – Munkaeszközök. □ Zajszint vizsgálata. □ Munkaeszközök vizsgálat. □ Technológiai folyamatok biztonsága. □ Pszicho-szociális kockázatok. □ Kémiai biztonság, veszélyes anyagok é készítmények kockázatbecslése. □ Biológiai biztonság.

2047

4.11.20.8 A munkahelyi kockázatok értékelését, felülvizsgálatait az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadóinak (szakértőinek): □ a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos, □ a szervezeti egység vezetője által kijelölt – a technológiákat, eszközöket, berendezéseket jól ismerő – középvezető (munkairányítási), □ a területileg illetékes munkavédelmi képviselő bevonásával kell elvégezniük. A kockázatértékelésbe bevontak közös, illetve részfeladatait a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó (szakértő) köteles koordinálni. 4.11.20.9 A kockázatértékelést végző számára a kockázatértékeléshez szükséges műszeres mérési eredményeket, vagy az eredményeket tartalmazó dokumentációt az üzemeltető (munkáltató) biztosítja. 4.11.20.10 Ha a becsléssel megállapított, vagy a kockázatértékeléshez rendelkezésre álló műszeres mérések eredményei a határértéket megközelítik, vagy ha a tényleges munkakörnyezeti értékek – egészségi, biztonsági kockázatot jelentő mértékben – feltételezhetően meghaladják a rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerinti értéket, intézkedésként javaslatot kell tenni akkreditált mérések elvégzésére. Az akkreditált mérést elsősorban az – akkreditált mérésekre jogosult – EBK Műszaki Szolgáltató Központtal kell elvégeztetni. 4.11.20.11 A kockázatértékelés tapasztalatairól, a kockázatok csökkentésére tervezett intézkedésekről a munkavédelmi képviselőket tájékoztatni kell. Ha a munkavédelmi képviselő a kockázatértékeléssel kapcsolatban észrevételeket tett, azt csatolni kell a kockázatértékelési dokumentációhoz. 4.11.20.12 A kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a munkavédelmi tevékenységgel együttesen évente kell értékelni. 4.11.20.13 A kockázatok felmérését a Kockázatértékelési program dokumentumában kell rögzíteni, aminek az elkészült nyomtatott okmányát és intézkedési terv javaslatát a munkáltatónak kimutathatóan át kell adni. 4.11.20.14 A megismételt kockázatfelmérésnél és a kockázatértékelések felülvizsgálatánál az előző felméréseknél és értékelésnél megállapított kockázatokat, illetve azok változását vizsgálni kell. Az intézkedések végrehajtását és hatásukat ellenőrizni kell, a végrehajtás elmaradását meg kell állapítani és arról, valamint az intézkedésre kötelezettek megnevezéséről a munkáltatót írásban tájékoztatni kell. 4.11.20.15 A kockázatértékelési dokumentáció tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni.

2048


4.11.20.16 A kockázatértékelési dokumentációt öt évig meg kell őrizni.

28. szám

4.11.21 A munkabiztonsági tevékenység rendszeres értékelése

4.11.22.1.2 A munkavédelmi programban meg kell határozni azokat a hálózati munkavédelmi célokat, eszközöket, amelyeket a Társaság a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatásának érdekében kíván megvalósítani, illetve fejleszteni.

4.11.21.1 A Társaság vezetése részére negyedévenként hálózati elemzést kell készíteni a munkabaleseti helyzetről, a bekövetkezett balestek ok-okozati összefüggéseiről, a jellemző tendenciákról. Az értékelés elkészítése az EBK Osztály feladata.

4.11.22.1.3 A Társaság munkavédelmi programjának előkészítése, a végrehajtásának elvi irányítása – a Társaság irányító és végrehajtási szervezeti egységeinek önálló intézkedési felelőssége, kötelezettsége mellett – és ellenőrzése az EBK Osztály feladata.

4.11.21.2 Az EBK TSz-k (körzeti) munkabiztonsági vezetőinek közreműködésével és előkészítésével a szervezeti egységek vezetőinek minden év január 31-ig el kell készíteni a 25. sz. melléklet tartalmi követelményei szerint a munkabaleseti helyzet, a munkabiztonsági tevékenység, a javító és megelőző intézkedések végrehajtását, hatékonyságát tartalmazó beszámolót a működési területükön lévő Társasági végrehajtási szervezeti egységek vonatkozásában.

4.11.22.1.4 A megállapítások, a tervezett javító és megelőző intézkedések, a műszaki és technológiai fejlesztési célok figyelembevételével a munkavédelmi program célkitűzéseit, tervezett intézkedéseit szükség szerint kiegészíteni, illetve módosítani kell. A program karbantartása az EBK Osztály feladata.

4.11.21.3 A szervezeti egységeknek vezetői értekezleten meg kell tárgyalni, minősíteni kell a munkabiztonsági helyzetet. A munkavédelmi tevékenység értékelésére meg kell hívni a helyi munkavédelmi képviselőt vagy bizottság vezetőjét. Az értékelésnél, minősítésnél figyelembe kell venni a munkavédelmi érdekképviselet véleményét. 4.11.21.4 Az EBK TSzK.-nak a működési területén lévő valamennyi Társasági szervezeti egység munkabiztonsági értékelését minden év február 6-áig meg kell küldeni az EBK Osztály részére. 4.11.21.5 A Társaság munkabiztonsági értékelésének szakmai anyagát az EBK Osztálynak minden év március 31-ig kell elkészíteni, amelyet az Társaság vezetői értekezletén kell megtárgyalni. Az értékelésnek tartalmaznia kell a Társaság előző évi munkabaleseti adatait és elemzését, a megelőző intézkedések értékelését, a munkavédelmi program időarányos végrehajtását. 4.11.22 A munkavédelem személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek fejlesztése 4.11.22.1 Középtávú munkavédelmi program 4.11.22.1.1 Az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.20.) MüM. rendelet 11.§-ban foglaltak figyelembevételével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés stratégiáját, a stratégia személyi, tárgyi és szervezeti feltételei fejlesztésének célkitűzéseit a Társaság egészére középtávú munkavédelmi programban kell meghatározni.

4.11.22.2 Éves tervek készítése 4.11.22.2.1 A Társasági végrehajtási szervezeti egységeknek – az elvégzett munkahelyi kockázat-értékelések figyelembevételével – minden év szeptember 30-áig listát kell készíteni munkavállalóinak munkavégzését befolyásoló biztonsági hiányosságok, kockázatok saját hatáskörébe tartozó csökkentését, megszüntetését, a munkakörülmények javítását szolgáló tervezett intézkedéseikről. 4.11.22.2.2 Az intézkedési tervek elkészítése, a végrehajtás biztosítása – a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók szakmai előkészítését követően – a végrehajtási szervezeti egységek feladata. Az intézkedési terv egy példányát a kockázatértékelési dokumentáció mellett kell megőrizni. Az intézkedési terv-javaslat elkészítése – a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók feladata. 4.11.22.2.3 A munkabiztonsági intézkedési tervek elkészítésénél ki kell kérni a munkavédelmi érdekképviseletek véleményét. 4.11.22.2.4 A végrehajtási szervezeti egységek intézkedési hatáskörét, lehetőségeit meghaladó hiányosságokat, problémákat, becsült költségeit – az esetleges következmények figyelembevételével – minden év október 30ig az irányítást ellátó – felettes – szervezetnek jelenteni kell. 4.11.22.2.5 A veszélyeztetettség potenciális nagyságának, várható hatásainak figyelembevételével a végrehajtási szervezeti egységeknél megállapított, hatáskörét, lehetőségeit meghaladó intézkedést igénylő hiányosságokat, problémákat a Társaságnak rangsorolni kell, és a gazdálkodási lehetőségek függvényében az üzleti tervek készítésénél biztosítani kell megszüntetésük pénzügyi és egyéb feltételeit.

28. szám


A feladatok rangsorolásánál az EBK Osztály munkabiztonsági szakértőinek a javaslatát figyelembe kell venni. 4.11.22.2.6 A munkavállalók életét, testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére azonnal intézkedni kell. 4.11.23 Rendkívüli (rendellenes) események kezelésére vonatkozó követelmények 4.11.23.1 Rendkívüli eseményeknek minősülnek azok az események, amelyek a szabályozott technológiától eltérően következnek be és a munkavállalókra, valamint a tevékenységük hatókörébe tartózkodókra veszélyt jelentenek.

2049

4.11.24 A gépek munkavédelmi megfelelőségének tanúsítása 4.11.24.1 A gépek és a biztonsági berendezések EKmegfelelőségét a gyártó, vagy az importáló, vagy a forgalomba hozó □ EK- megfelelőségi nyilatkozatban, vagy □ EK-típusvizsgálati tanúsítványban köteles a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően tanúsítani. A tanúsítás tartalmi, formai követelményeit, feltételeit a 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet tartalmazza. 4.11.24.2 Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal.

4.11.23.2 A rendkívüli események közül az Mvt. 45.§. (1) bek.-ben foglaltaknak megfelelően – azokat az eseményeket kell kivizsgálni, amelyek munkaeszközök, gépek, berendezések, technológiák rendeltetésszerű működtetése mellett okoztak olyan körülményeket, amelyek a munkavállalók testi épségét, egészségét veszélyeztethetik.

4.11.24.3 Gép, biztonsági berendezés átalakítása, módosítása esetén az üzemeltető az EK megfelelőségi nyilatkozat, illetve az EK típusvizsgálati tanúsítvány érvényességére, esetleges új eljárás lefolytatásának szükségességére vonatkozóan az EBK TSzK. véleményét köteles kikérni és az állásfoglalása szerint eljárni.

4.11.23.3 A 4.11.23.2 pont szerinti rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell a munkavállalónak a munkáltatója felé. A fenti események vizsgálatát az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója köteles elvégezni.

4.11.24.4 A tanúsítás meglétéről, illetve a jelzés egyértelműen értelmezhető állapotban tartásáról, az ezzel kapcsolatos feladatok (pl.: tanúsítások megőrzése) végrehajtásáért felelős munkavállaló kijelöléséről az üzemeltető munkáltató köteles gondoskodni.

4.11.23.4 Az élelmiszermérgezési, élelmiszerfertőzési eseteket (vagy azok gyanúját a szervezeti egység vezetője vagy megbízottja köteles jelenteni: □ a területileg illetékes ÁNTSz; □ a felügyeletet ellátó Osztálynak, központi irányító szervezetnek; □ az EBK Osztálynak. A bejelentésben közölni kell a megbetegedések számát, a megbetegedések kezdetének idejét, főbb tüneteit, a gyanús étel nevét, az előállítás, illetve forgalomba hozatal helyét, a vizsgálati anyag biztosítását, és az addigi megtett intézkedéseket. A gyanús étel további kiadását be kell szüntetni, intézkedni kell a helyiségeknek és a munkaeszközöknek – az egészségügyi szervek helyszíni eljárásáig – változatlan állapotban történő megőrzésére. Az intézkedések megtételéért az ételmérgezést megállapító vagy annak gyanúját észlelő orvos közlése vagy saját ismeretei alapján a szolgálatban lévő vezető a felelős. Ha más gazdálkodó szervezetnél történik az étel előállítása, a bejelentést az ÁNTSz felé meg kell tenni, és az ételt előállító szervezetet fel kell kérni a fentiekben részletezett intézkedések megtételére.

4.11.24.5 Gép, biztonsági berendezés megrendelése előtt a tanúsítás meglétéről a beszerzést végző szervezeti egység köteles meggyőződni. Ha a beszerző a tanúsítás megfelelőségét nem tudja egyértelműen eldönteni, a beszerzés előtt az üzemeltető munkáltató, illetve az üzemeltetés helye szerinti EBK TSzK. munkabiztonsági szakelőadójának véleményét köteles kikérni.

4.11.23.5 A rendkívüli események elleni védekezés, illetve következményeinek felszámolásának feladatait egyéb Társasági utasítások részletesen szabályozzák.

4.12 Munkabiztonsági eljárási utasítások 4.12.1 Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezése 4.12.1.1 A munkavédelmi üzembe helyezéssel kapcsolatos fogalmakat az 4.12.1/1. sz. melléklet tartalmazza. 4.12.1.2 Az üzemeltetés, technológia alkalmazása elrendelésének köre, feltételei 4.12.1.2.1 Az üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését, újraindítását írásban kell elrendelni (továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

2050


4.12.1.2.2 Az üzemeltető munkáltató az üzemeltetés elrendelése előtt előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot köteles elvégezni vagy elvégeztetni. 4.12.1.2.3 Munkabiztonsági üzembe helyezést kell elrendelni a következőkben felsorolt: □ veszélyes létesítményeknél, munkahelyeknél, munkaeszközöknél: − a 63/2004. (IV.27.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó és töltőlétesítmények; − a 11/2004. (II.13.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó gáztüzelésű (földgáz, PBgáz) berendezések és vezetékeik; − üzemi célú, veszélyes épületek; − új építésű állomási vágányok; − villamos vontatás helyhez kötött berendezései; − a 28/2003.(V.8.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó vasúti járművek; − a teljes állomást vagy vonalat érintő távközlő, erősáramú- és biztosítóberendezések; − technológiai eredetű egészségkárosító kockázatok miatt telepített, helyhez kötött klíma-, és légtechnikai berendezések; − vasútüzemi technológiai területek térvilágító berendezései, − gépi vasúti járműmosók; − üzemanyag (benzin, gázolaj, kenőolaj), gáz lefejtők, átrakók, feladó kutak és üzemeltetésükhöz létesített berendezések; □ az 5/1993.(XII.26.) MüM sz. rendelet 1/a és 1/b. mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöknél; □ azoknál a központi technológiáknál: − amelyek a forgalom alatt álló vágányok elsodrási határain belüli munkavégzésre vonatkoznak; − amelyek a forgalom alatt álló vágányokon tartózkodó vasúti járművek kiszolgálására, javítására, vizsgálatára vonatkoznak; □ azoknál a helyi technológiáknál − amelyek egy szervezeti (szolgálati) egység belső közlekedési, munkabiztonsági szempontú működési rendjére vonatkoznak (pl.: állomási végrehajtási utasítások); − amely munkákra biztonsági szabályzatok helyi technológia készítését teszik kötelezővé; − amelyek a – munkavédelmi szempontból üzembe helyezett – központi technológiák rendelkezése alapján a központi technológiák helyi kiegészítését képezik. 4.12.1.2.4 A 4.12.1.2.3 pontban felsoroltakon kívül el kell végezni a munkavédelmi üzembe helyezést az olyan létesítményeknél, munkahelyeknél, munkaeszközöknél, technológiáknál, amelyeknél az eljárás lefolytatását az üzemeltető – a szervezeti egységnél munkabiztonsági feladatokat ellátó munkavállaló véleménye alapján – indokoltnak tartja.

28. szám

4.12.1.2.5 Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia – határozott vagy határozatlan (végleges) időre szóló – üzemeltetését az üzemeltető csak akkor rendelheti el, ha: □ a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megállapítása szerint rendeltetésszerű üzemeltetés (működtetés) során várhatóan nem lép fel a munkavállaló, vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek, szolgáltatást igénybe vevők egészségére káros, veszélyes hatás, illetve a fellépő veszélyek és ártalmak ellen a megfelelő védelem biztosított; □ a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a próbaüzem hatósági engedély nélküli megkezdése nem esik jogi korlátozás alá; □ a munkaeszközök az előírt minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal – hatósági engedélyhez kötött munkaeszköz esetén hatósági engedéllyel – rendelkeznek, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a munkabiztonsági felülvizsgálatot végző véleménye szerint a tanúsítványok hiánya nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, és a biztonsági szint megfelelősége azok hiányában is megállapítható. 4.12.1.2.6 Az előzőekben leírtakat kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz, technológia újraindítása esetén is, ha azt műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek. 4.12.1.2.7 A 30 napot meghaladó üzemszünetnél műszaki oknak kell tekinteni az olyan jellegű meghibásodást, amely a munkaeszköz, technológia működését veszélyeztette, vagy lehetetlenné tette, illetve valamely, a működés szempontjából lényeges eleme, biztonsági berendezése meghibásodott. 4.12.1.2.8 Az újraindítás előfeltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz, technológia megfeleljen legalább a leállítást megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírásoknak. 4.12.1.3 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célja, tartalma, feltételei 4.12.1.3.1 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e: □ az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek; □ a munkakörülményekre vonatkozó követelményeknek; □ a fellépő veszélyekre és ártalmakra munkavédelmi szabályokban meghatározott határértékeknek; □ a határértéket meghaladó esetekben a védelem biztosítására vonatkozó szabályoknak;

28. szám


□ a vonatkozó egyéb munkavédelmi szabályoknak, és erről az üzemeltető munkáltató az üzemeltetés írásban történő elrendelését meg előzően megfelelő tájékoztatást kapjon. 4.12.1.3.2 A vizsgálatnál a 26. sz. mellékletben foglaltakat, valamint a vizsgálatot végző által fontosnak tartott egyéb szempontokat kell értelemszerűen figyelembe venni. Újraindításnál a vizsgálat tartalma a vizsgálatot indokolttá tevő műszaki tartalomra (pl.: szerkezeti elemre, részegységre, technológiai elemre, stb.) korlátozható, ha a biztonságot befolyásoló beavatkozás a veszélyes munkaeszköz, technológia más elemiben nem történt (pl.: fődarab-cserés javításnál elégséges lehet a vizsgálatot a fődarabra és annak a technológiai rendszerrel történő kapcsolatára kiterjeszteni, stb.). 4.12.1.3.3 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az Mvt. 21.§ (3) bek. szerint munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért a vizsgálatot legalább középfokú munkavédelmi, illetve a jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. 4.12.1.3.4 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez a 4.12.1.4. pont szerinti illetékes EBK szervezet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselője rendelkezésére kell bocsátani □ a megvalósulási tervet, □ a hatósági engedélyeket, □ a munkaeszközök minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítványait, □ magyar nyelvű műszaki és technológiai dokumentációkat (pl.: kezelési utasítás, karbantartási utasítás, stb.) □ mérési eredményeket (pl.: szellőzés, világítás, zaj, vibráció, érintésvédelem, talaj-mechanikai vizsgálat, sugárzási szintmérési jegyzőkönyv, vasúti pálya méréseiről készült jegyzőkönyv, stb.), □ szakértői nyilatkozatokat (pl.: szabványossági megfelelőség, stb.), □ a létesítés közben keletkezett – személyi biztonsággal összefüggő – dokumentációkat (pl.: építési napló, stb.), □ azokat az egyéb bizonylatokat, amelyeket a vizsgálatot végző szükségesnek tart. Az előzetes vizsgálatot végző számára lehetővé kell tenni az üzembe helyezés tárgyának megtekintését, szükség szerinti kipróbálását. 4.12.1.3.5 A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia bonyolultsága, összetettsége figyelembevételével a megalapozott szakvélemény elkészítése érdekében a munkabiztonsági szempontú előzetes vizsgálatot végző EBK szervezetet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjét a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal értesíteni kell.

2051

4.12.1.3.6 A 4.12.1.3.4. pontban felsoroltakat beruházás esetén a beruházást lebonyolító, egyéb esetekben az üzemeltetést elrendelő köteles biztosítani. 4.12.1.3.7 Ha a munkakörülményi és munkabiztonsági állapot megítéléséhez a vonatkozó előírások szerinti dokumentáció nem elégséges, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot végző EBK szervezet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselője kiegészítést kérhet, vagy indokolt esetben szakértőt vehet igénybe. 4.12.1.3.8 A beruházás esetén – a 4.12.1.3.1.- 4.12.1.3.7. pontokban foglaltakon kívül – a következők szerint kell eljárni: □ A beruházást lebonyolító a vizsgálat elvégzésére jogosult EBK szervezettől, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjétől írásban köteles – lehetőleg a műszaki átadás-átvétel előtt – az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot megkérni és az üzemeltetést elrendelő szervezetet, személyt megjelölni (megnevezni), erről a vizsgálatot végző EBK szervezetet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjét tájékoztatni. □ A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során tett megállapításokat írásban kell rögzíteni, amelynek egy példányát a beruházást bonyolító és az üzemeltetést elrendelő rendelkezésére kell bocsátani. □ Ha az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálat időpontjában az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről teljes körűen nem lehetett meggyőződni (pl.: mérési jegyzőkönyvek, hatósági engedélyek, stb. hiánya), vagy a más szervek által végzett vizsgálat a létesítmény, munkahely, munkaeszköz technológia munkabiztonsági állapotát nem megfelelőnek minősítette, a vizsgálatot a hiányosság megszüntetése után meg kell ismételni. □ Ha a Társaság részére végzett beruházást külső vállalkozó bonyolítja le, akkor az előzetes munkavédelmi vizsgálattal kapcsolatos beruházói kötelezettséget a vállalkozóval kötött szerződésben kell meghatározni. 4.12.1.4 Az üzemeltetés elrendelésére, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzésére jogosultak köre 4.12.1.4.1 A Társaság teljes hálózatára kiterjedő és több Társasági szervezeti egységet érintő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az EBK Osztály, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata. 4.12.1.4.2 A Társaság teljes hálózatára kiterjedően, egy szakterületet érintő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elren-

2052


delése a szakterület központi irányítását végző vezető hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése a Társaság EBK munkabiztonsági szakértőjének, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének feladata. 4.12.1.4.3 A Társaság szervezeti egységeinek működési területén lévő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése a területileg illetékes EBK TSzK., illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata. 4.12.1.4.4 Az előbbiek szerint kell eljárni, ha az üzemeltetés a 4.12.1.4.1; 4.12.1.4.2; pont szerint került elrendelésre, de – az eltérő helyi sajátosságok miatt – az üzemeltetést központilag elrendelő vezető a szervezeti egységet kiegészítésre utasította. Ez esetben lefolytatott munkavédelmi üzembe helyezési eljárásnál a központilag elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételni, de a helyi kiegészítést – az üzemeltetés elrendelése előtti vizsgálatra vonatkozó tartalommal – vizsgálni kell. 4.12.1.4.5 Ha a központilag üzembe helyezett veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia újraindítása csak korlátozott területen vált szükségessé, az eljárást csak a területileg érintett szintnek megfelelően kell végrehajtani. 4.12.1.5 Az üzemeltetés, újraindítás írásban történő elrendelésének módja, tartalmi követelményei 4.12.1.5.1 Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése történhet: □ A MÁV Zrt. Értesítőben történő megjelentetésével, □ az üzemeltetés külön írásban történő elrendelésével. 4.12.1.5.2 Az üzemeltetés, újraindítás írásban történő elrendelésének tartalmaznia kell: □ a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia megnevezését, üzemeltetési helyét, □ az üzemeltetés, újraindítás elrendelésének időpontját, az engedélyezett üzemeltetés időbeni hatályát (próba, végleges, vagy határozott időtartam), és a szükséges egyéb feltételeket, □ az üzemeltetést elrendelő személy nevét, beosztását, □ az üzemeltetés elrendelését megalapozó dokumentumok meglétére (pl.: munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat) vonatkozó nyilatkozatot, vagy annak alapját képező dokumentum azonosító jelét, számát. 4.12.1.5.3 Az üzemeltetés elrendelését nem kizáró hiányosságokról, megszüntetéséért felelős személyek megnevezéséről, a megszüntetés határidejéről, a használati

28. szám

korlátozásokról az érintetteket (üzemeltető, beruházó, kivitelező, stb.) kimutathatóan tájékoztatni kell. 4.12.1.5.4 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megállapításait – a 27. sz. melléklet szerint ajánlottak figyelembevételével – írásban kell rögzíteni, amelyet az elrendelés egy példányával együtt kell megőrizni az üzemeltetést elrendelőnek (üzemeltetőnek) és az illetékes munkabiztonsági szervezetnek (szakembernek) az üzemeltetés időtartamáig. 4.12.1.5.5 Ha a tervezés idején hatályban lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, annak betartása alól a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósági felügyelet (OMMF, ÁNTSz) felmentést adhat. A felmentés iránt beruházás esetén a beruházást lebonyolítónak, egyéb esetekben az üzemeltetést elrendelőnek kell intézkedni. A felmentési kérelemhez csatolni kell az illetékes EBK szervezet véleményét és a kérelem indoklását. Az ÁNTSz-hez benyújtandó kérelemhez csatolni kell az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményét is. 4.12.1.6 Veszélyes munkaeszköz, technológia üzemeltetése próba vagy kísérleti jelleggel 4.12.1.6.1 Veszélyes munkaeszközt, technológiát próba-, vagy kísérleti jelleggel – annak munkavédelmi üzembe helyezéséig – legfeljebb 180 nap időtartamra szabad üzemeltetni, kivéve, ha a próba-, vagy kísérleti üzemet jogszabály tiltja. A próba, vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés elrendelésekor a 4.12.1.4. pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. Az üzemeltetés csak akkor rendelhető el, ha a biztonságos üzemeltetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A próba vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés időtartama nem hosszabbítható meg. 4.12.1.6.2 A próba vagy kísérleti jellegű üzemeltetést elrendelőnek ki kell jelölnie a próba-, illetve kísérleti üzemeltetésért felelős irányító személyt. 4.12.1.6.3 Az üzemeltetés megindítása előtt az üzemeltetőnek kimutathatóan meg kell győződni, hogy a tevékenységgel megbízott munkavállalók a munkájukkal összefüggő műszaki és biztonsági ismereteket elsajátították-e. 4.12.2 Munkabiztonsági szemlék 4.12.2.1 Rendszeres munkabiztonsági szemlék 4.12.2.1.1 Vezetői munkabiztonsági szemlék Munkabiztonsági szemlét kell évenként tartani: a) a vezérigazgatónak,

28. szám


b) az üzletági általános vezérigazgató-helyettesnek, c) Biztonsági Igazgatóság vezetőjének, d) Pályalétesítményi Főosztály vezetőjének, e) Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Főosztály vezetőjének, f) Forgalmi Főosztály vezetőjének legalább egy alkalommal a Társaság bármely szervezeti vagy szolgálati egységénél; 4.12.2.1.2 A végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági szemléje az irányításuk alá tartozó szolgálati egységeknél, legalább kettő szolgálati egységnél. 4.12.2.1.3 A munkabiztonsági szemlékről évente szemletervet kell készíteni. A tervezett szemlék helyszínét a munkabiztonsági helyzet, a balesetek gyakorisága, a kockázati tényezők tendenciájának figyelembevételével az EBK Osztálynak – a szemlére kötelezettekkel egyeztetve – kell minden év február 28-ig elkészíteni és vezetői jóváhagyásra előterjeszteni. 4.12.2.1.4 A 4.12.2.1.1. a-d pont alatti munkabiztonsági szemlék előkészítése, szervezése, a munka-biztonsági szakmai képviselet részvétele az EBK Osztály feladata. A 4.12.2.1.1. d), valamint a 4.12.2.1.2 pontok alatti szemlék szervezése, a munkabiztonsági szakmai képviselet az EBK TSzK.-k feladata. 4.12.2.1.5 A munkabiztonsági szemle tartására kötelezett vezető a szemle vezetője. A szemle vezetője dönt a szemlén résztvevők köréről. A szemlére minden esetben meg kell hívni a foglalkozás-egészségügyi orvost, valamint a Területi Ingatlankezelési Szolgáltató Egység képviselőjét. 4.12.2.1.6 A munkabiztonsági szemlék előkészítését, szervezését végző feladatkörébe tartozik, hogy: □ a szemlét megelőzően legalább 15 nappal értesítse a szemlén résztvevőket a szemle helyéről és idejéről; □ szükség szerint előzetes ellenőrzés keretében meggyőződjön a munkabiztonsági helyzetről; □ megállapításairól a szemle tartására kötelezett vezetőnek beszámoljon; □ gondoskodjon a jegyzőkönyv felvételéről, az érdekeltek részére történő megküldéséről. 4.12.2.1.7 A munkabiztonsági szemlén a szemlére kijelölt szervezeti, szolgálati egység vezetőjének tájékoztatást kell adni a munkabiztonsági helyzetről, a korábbi szemlék megállapításairól, a hiányosságok megszűntésére tett intézkedések végrehajtásáról, a továbbra is fennálló hiányosságok okairól. 4.12.2.1.8 A munkabiztonsági szemlén vizsgálni kell: □ az előző szemlén megállapított hiányosságok felszámolását, az elmaradás okát;

2053

□ az épületek (ajtók, ablakok, lépcsők, korlátok stb.), az épületgépészeti és villamos berendezések állapotát, karbantartottságát, időszakos felülvizsgálatait; □ a védőberendezések hatásos működését, használati előírásai betartását; □ a gépek, berendezések, technológiai folyamatok kezelési és munkahelyi utasításainak meglétét, tartalmát, elhelyezését; □ a kéziszerszámok, kisgépek, anyagmozgató kötözőés függesztő eszközök, stb. állapotát, előírásszerű használatát, tárolását, időszakos felülvizsgálatát; □ a közvetlen munkahelyi irányítók munkavédelmi kötelezettségeiből eredő feladatok teljesítését; □ a munkahelyi anyagtárolást, a közlekedési utak, technológiai területek állapotát, botlásveszélyeit; □ a vágányok közötti közlekedést, magatartást, a munkavégzés ellenőrzését; □ a védőeszközök minőségét, használatát, a beszerzés, tárolás, csere előírásait, körülményeit; □ a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások betartását; □ az általános munkahelyi rendet és tisztaságot, higiéniai állapotokat; □ a szociális ellátás és a létesítmények helyzetét (öltözők, mosdók, zuhanyozók, laktanyák, ruházat, étkeztetés, védőital ellátás, egyéb szociális ellátás körébe tartozó normatívák); □ a foglalkoztatás jogszabályi előírásainak betartását (oktatás, orvosi vizsgálatok, szakképesítés stb.); □ a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának, a kivizsgálás jogszabályi előírásainak betartását; □ a balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; □ a munkabiztonsági szabályozások meglétét, szakszerűségét; □ a munkahelyi elsősegélynyújtás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit; □ hatósági ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; □ a veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatait; □ a munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtását; □ az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét; □ a veszélyes anyagok és készítmények tárolását, kiszolgálását, felhasználását; □ a kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. A szemlét követően a szemle vezetőjének részletesen értékelnie kell a szemlén tapasztaltakat. 4.12.2.1.9 A munkabiztonsági szemle megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyző-könyvnek tartalmaznia kell a megállapításokat, az intézkedések megtételének felelősét, a hiányosság megszüntetésének, vagy intézkedés megtételének határidejét, valamint a munkabiztonsági állapotok összefoglaló minősítését. Amennyiben a jegyzőkönyvben foglalt megállapítások a szemle

2054


megtartására kötelezett hatáskörét meghaladó intézkedéseket tartalmaz, a jegyzőkönyvet – felelős és határidő megjelölése nélkül – meg kell küldeni a hiányosság megszüntetésére illetékes szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység részére, aki dönt a hiányosság megszüntetését, a felelőst és a határidőt illetően. 4.12.2.1.10 A munkabiztonsági szemlén tapasztalt hiányosságok megszüntetésére a szervezeti egység vezetőjének a saját hatáskörben meghozott intézkedések megtételét, illetve a hatáskörét meghaladó intézkedések kezdeményezését dokumentálni kell. 4.12.2.1.11 A 4.12.2.1.1 pont szerinti szemléken megállapított hiányosságok felszámolásáról – a szemle vezetőjének vagy megbízottjának – 6 hónapon belül utóellenőrzés keretében meg kell győződni. Az utóellenőrzés szervezése, irányítása, az intézkedések hatékony-ságának értékelése a szemlét szervező EBK szervezet feladata. Az utóellenőrzés megállapításairól a szemle vezetőjét tájékoztatni kell, illetve az arról készített dokumentációt a szemle jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. 4.12.2.2 Rendkívüli munkabiztonsági szemlék 4.12.2.2.1 Rendkívüli munkabiztonsági szemle tartására a 4.12.2.1.1 és 4.12.2.1.2 pontokban felsoroltak jogosultak. 4.12.2.2.2 A rendkívüli szemle szervezésére, lebonyolítására a 4.12.2.1 pont alatti eljárási előírások érvényesek. 4.12.3 A munkabiztonsági célú ellenőrzések rendje 4.12.3.1 Munkafolyamati ellenőrzések 4.12.3.1.1 A munkavégzést közvetlenül irányító munkavállalók kötelesek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, követelményeinek betartásáról rendszeresen meggyőződni, az irányításuk alatt álló munkavállalókkal a munkabiztonsági előírásokat folyamatosan betartatni. 4.12.3.1.2 A szervezeti, szolgálati egységek vezetői, a rendszeres ellenőrzésre kötelezett munka-vállalói a szakmai ellenőrzések során kötelesek – elsősorban a technológiákhoz kapcsolódó – munkabiztonsági előírások betartását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát, megfelelőségét a munkakörülményeket folyamatosan és rendszeresen valamennyi szolgálati egységnél ellenőrizni. 4.12.3.1.3 A szakmai felügyeleti ellenőrzések során az ellenőrzést végzőnek a szakmai fel-készültségéhez kapcsolódóan a munkabiztonsági követelmények meglétét, betartását is ellenőriznie kell.

28. szám

4.12.3.1.4 Az ellenőrzés tényét, a megállapításokat az „Ellenőrzési napló”-ba, vagy a „Felügyeleti könyv”-be rögzíteni kell. Ha az ellenőrzött területen nincs „Ellenőrzési napló”-ba, vagy „Felügyeleti könyv”, akkor a megállapításokat más alkalmas módon (pl. jegyzőkönyv, levél) kell írásban az ellenőrzött terület vezetőjének a tudomására hozni. A szolgálati egységnél tartott ellenőrzésről készített feljegyzés egy példányát az intézkedésre jogosult szervezeti egységnek kell megküldeni. Az ellenőrzés hiányosságainak megszüntetésére az ellenőrzött szervezeti, szolgálati egység vezetője az előírt határidőre köteles intézkedni. 4.12.3.2 Rendszeres munkabiztonsági ellenőrzések 4.12.3.2.1 A munkabiztonsági helyzet, a munkabalesetek gyakoriságánál jelentkező tendenciák figyelembevételével minden év április 15-ig el kell készíteni a munkabiztonsági tevékenység hálózati súlyponti ellenőrzési szempontjait. Az ellenőrzési szempontokat az EBK Osztálynak kell elkészíteni és kiadni az EBK TSzK.-k részére. 4.12.3.2.2 Az EBK TSzK.-k (körzeti) munkabiztonsági szakelőadói a működési területükön lévő szervezeti egységeken kötelesek rendszeres ellenőrzéseket végezni. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedni különös tekintettel: □ a munkakörülményi állapotokra; □ a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások követelményeinek teljesítésére, betartására; □ az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek meglétére; □ az egyéni védőeszközök előírás szerinti használatára, a védőberendezések működő-képességének próbaszerű ellenőrzésére. Az ellenőrzéseket úgy kell szervezni, hogy legalább hetente egy szolgálati egységen, illetve olyan gyakorisággal, hogy legalább 6 hónap alatt minden szervezeti egység ellenőrzésre kerüljön. 4.12.3.2.3 Az ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságokat, észrevételeket az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének írásban kell tudomására hozni. 4.12.3.2.4 Az ellenőrzésnek – több műszakos vagy fordulószolgálatos munkáltatás figyelembe-vételével – az éjszakai munkavégzésre is ki kell terjedni, ha a munkafegyelem, a baleseti helyzet, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. Az éjszakai ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát az EBK TSzK.-k területi munkabiztonsági szakértője határozza meg.

28. szám


4.12.3.3 Rendkívüli és soron kívüli munkabiztonsági ellenőrzések 4.12.3.3.1 Rendkívüli munkabiztonsági ellenőrzést kell elrendelni: □ halálos vagy súlyos munkabaleset bekövetkezése, illetve súlyos veszélyeztetés; □ a munkabaleseti helyzet kedvezőtlenné válása; □ a munkakörülmények biztonságot, egészséget veszélyeztető rendszerbeli hiányosságai; □ súlyos munkabiztonsági mulasztások gyakori előfordulása esetén. 4.12.3.3.2 Az ellenőrzés elrendelésére az irányítási és végrehajtási szervezeti egységek vezetők jogosultak a MSzSz. szerinti hatáskörükből eredően a szakmai irányítási területük tekintetében. 4.12.3.3.3 A 4.12.3.3.2 pontban meghatározott vezetők, ellenőrzésre kötelezettek fokozottabb ellenőrzési tevékenységet kötelesek végezni: □ a munkabiztonsági helyzet, a munkabalesetek bekövetkezésének kedvezőtlenné válása; □ a területen bekövetkezett súlyos munkabaleset vagy veszélyeztetés; □ a fordulószolgálat váltási időszakában; □ az átlagosnál erősebb munkaintenzitásnál, nagyobb leterheltséget jelentő munkavégzésnél; □ technológiai módosítások, új technológiák bevezetése; □ kedvezőtlen külső körülmények (pl.: időjárás) esetén. 4.12.3.3.4 Soron kívüli ellenőrizni kell a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt: □ ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg, □ rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, amelyet az EBK szervezet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. munkatársa köteles elvégezni. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell és azt az ellenőrzés tárgya szerint üzemeltető munkáltató részére írásban át kell adni.

2055

4.12.3.4.2 A munkavállalót figyelmeztetni kell, ha magatartásával veszélyezteti a vasútüzem, saját, vagy mások biztonságát, testi épségét, egészségét. A hiányosság további fennállása vagy ismétlődése esetén az intézkedésre jogosult munkairányítónak kezdeményezni kell a munkavállaló munkavégzéstől való eltiltását addig, ameddig a veszélyhelyzetet meg nem szünteti, illetve ameddig a veszélyhelyzet fennáll. 4.12.3.4.3 Az eltiltás tartalmi, formai követelményeit a 29. sz. melléklet tartalmazza. Az eltiltást bizonyíthatóan az eltiltott munkavállaló közvetlen munkairányítójának tudomására kell hozni, és kimutathatóan meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 4.12.4 A munkára képes állapot ellenőrzésének rendje 4.12.4.1 Általános előírások 4.12.4.1.1 A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. 4.12.4.1.2 A munkáltatónak meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról munkavégzésre történő jelentkezése alkalmával és munkavégzés közben is. 4.12.4.1.3 A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszesital fogyasztásából származó alkohol, illetve koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer vagy más egyéb kábító vagy bódító hatású szer: □ rendes és rendkívüli munkaidőben; □ osztott munkaidő megszakítási időtartama alatt, ha a munkahelyen kell eltölteni; □ a munkaidőnek minősülő egyéb tevékenység végzése közben (pl.: oktatás, vizsga, □ tanfolyam, orvosi vizsgálat stb.); □ készenléti, ügyeleti szolgálat alatt. 4.12.4.2 Az alkoholos állapot ellenőrzése 4.12.4.2.1 Az alkoholos állapot ellenőrzésénél a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése során a munkáltatót és munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli. A munka-vállaló köteles magát alávetni az alkoholos állapot jogszerű ellenőrzését szolgáló vizsgálatoknak. Az alkoholos állapot ellenőrzését kellő alap nélkül megtagadó munkavállalóval szemben ugyanolyan jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint alkoholos állapot megállapítása esetén.

4.12.3.4 Munkavégzéstől való eltiltás 4.12.3.4.1 A munkabiztonsági ellenőrzéseket végzők a megállapított hiányosságok felszámolására kötelesek intézkedést kezdeményezni.

4.12.4.2.2 A Társaság területén munkát végző külső munkáltatók munkavállalóinak alkoholos állapota ellenőrzését – más megállapodás hiányában – az idegen munkáltatóknak kell elvégezni.

2056


4.12.4.2.3 Külső munkáltató munkavállalója alkoholos állapotának ellenőrzését – indokolt esetben – a területen alkoholos ellenőrzésre jogosult Társasági munkavállaló kezdeményezheti az idegen munkáltató helyi képviselőjénél. Szerződés alapján ellenőrzési jogosultsággal rendelkező Társasági munkavállaló ellenőrizheti a külső vállalkozót vagy munkavállalóját (megbízottját) is. 4.12.4.2.4 Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti próbaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és a vizsgálat megállapítását dokumentálni kell. Az ellenőrzések gyakoriságát az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. 4.12.4.2.5 Rendkívüli ellenőrzést kell tartani: □ munkabaleset esetén a balesetet szenvedett munkavállalónál, – amennyiben a sérülés jellege, súlyossága lehetővé teszi – a közvetlen munkahelyi irányítójánál és a sérült közvetlen munkatársainál; □ minden vasútüzemi rendkívüli esemény, baleset helyszíni vizsgálata alkalmával – az esemény, baleset vizsgálatát végző(k) szerint – érintett munkavállalóknál; □ minden olyan esetben, amikor a munkavállalón a munkába álláskor vagy munka-végzés közben az alkoholfogyasztás megvalósult, vagy alkohol fogyasztására utaló jelek érzékelhetők. 4.12.4.2.6 Az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az eljárás ne sértse a munkavállaló személyiségi és emberi méltósághoz való jogait. Pozitív eredmény esetén az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül 2 tanú jelenlétében meg kell ismételni. A szondáztatásnál tanúnak minősül a szondáztatást végző személy is. Amennyiben két tanú jelenléte nem biztosítható, indokolt esetben véralkohol vizsgálat kezdeményezhető. 4.12.4.2.7 Az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére jogosultak: □ az OMMF, és a Rendőrség ellenőrzés, rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállalói, területi és személyi korlátozás nélkül bármely munkavállalót; □ a Társaság foglalkozás-egészségügyi orvosai területi és személyi korlátozás nélkül a Társaság bármely munkavállalóját; □ az EBK szervezet és a Biztonsági Igazgatóság ellenőrzés és rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállalói területi és személyi korlátozás nélkül a Társaság bármely munkavállalóját; □ a Társaság vezetői, a szervezeti egységek vezetői a velük közvetlenül vagy közvetve (átruházott jogkörben) munkavállalói jogviszonyban álló munkavállalókat; □ a Társaság ellenőrzésre jogosult munkavállalói – közvetlenül, vagy közvetve – a szakmai irányításuk alá tartozó munkavállalókat;

28. szám

□ rendkívüli eseményeknél, vagy alkoholos állapot észlelésénél bármely vezető, vagy ellenőrzésre jogosult munkavállaló az irányítása, felügyelete alá tartozó munkaterületen a Társaság bármely munkavállalóját; □ az MvSz. Helyi Függelékekben felsorolt más munkavállalók a Helyi Függelék területi, személyi hatálya alá tartozó munkavállalókat; □ idegenek és külső vállalkozók munkavállalóit a Társaság ellenőrzésre jogosult munkavállalói a Társaság és külső vállalkozó közötti szerződés szerint. 4.12.4.2.8 Az alkoholos állapot ellenőrzésének nyilvántartására a 30.sz. melléklet szerinti „Alkoholszondás ellenőrzési napló”-t kell a munkáltatónak rendszeresíteni valamennyi, az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott szervezeti vagy szolgálati egységnél. Elektronikus készülékkel történő vizsgálat esetén az ellenőrzöttek számát szolgálatonként (műszakonként) kell bejegyezni. Az ellenőrzöttek közül csak azoknak a nevét kell a naplóban felsorolni, akiknél a készülék alkoholos állapotot mutatott ki. Alkoholszondával végzett vizsgálatnál minden ellenőrzött nevét és a vizsgálati eredményt a naplóba be kell jegyezni. 4.12.4.2.9 Az elektronikus készülékkel jelzett alkoholos állapot gyanúja esetén – ha a készülék a vizsgálati eredményt kimutathatóan nem regisztrálja, illetve kétség merül fel a mutatott értéket illetően – el kell végezni az alkoholszondás ellenőrzést is. Ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, de az ellenőrzött személy kijelenti, hogy sem szeszesitalt, sem azzal azonos hatást kiváltó szert nem fogyasztott, az alkoholszondás ellenőrzést meg kell ismételni; Ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, vagy az ellenőrzést az előbbiek miatt megismétlik és az ismételt ellenőrzés is azonos eredményt ad, az alkoholos állapot alatti munkavállalót a további munkavégzéstől el kell tiltani. Ilyen esetben az MT. és a KSz. szabályai szerint kell eljárni. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését kellő alap nélkül megtagadta. 4.12.4.2.10 Ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, két tanú jelenlétében a 31. sz. melléklet szerinti „Ittasság vizsgálati jegyzőkönyv”-et kell felvenni legalább három példányban, amelyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatónak kell átadni, egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad. A jegyzőkönyvnek megfelelően az ellenőrzött munkavállalót egyértelműen nyilatkoztatni kell az alkoholos állapot elismeréséről, a további vizsgálatban való közreműködésről, illetve a vizsgálat megtagadásáról. A jegyzőkönyv munkáltatói példányát – az alkoholfogyasztás tényét mutató alkohol-szondával együtt – borítékban kell elhelyezni, amelyet lezárás után az ellenőrzést végzőnek aláírásával kell ellátnia.

28. szám


4.12.4.2.11 Ha a munkavállaló alkoholos állapot ellenőrzésre és a jegyzőkönyv felvételére alkalmatlan, külső jelek alapján erősen alkoholos befolyásoltság alatt áll, a jegyzőkönyvet a vizsgált munkavállalóval nem kell aláíratni, a munkavállalót vérvételre kell kísérni. A jegyzőkönyv „tett intézkedés” rovatába tanúk jelenlétében rá kell vezetni, hogy a vizsgált munkavállaló a külső jelek alapján erősen alkoholos, ezért a befolyásoltság mértékét véralkohol vizsgálattal állapítják meg, és erről tanúk jelenlétében tájékoztatták. Amennyiben a súlyosan ittas munkavállaló agresszíven viselkedik, az illetékes rendőrség segítségét kell kérni. Nem zárja ki az alkoholfogyasztás megállapításának tényét, ha a munkavállaló agresszív viselkedésével vagy bármely más együttműködő magatartásának hiányával megakadályozza a véralkohol-vizsgálat elvégzését. 4.12.4.2.12 Ha a munkavállaló vagy a munkáltató (az ellenőrzésre jogosult személy) alkoholos állapot ellenőrzésének eredményét kifogásolja, véralkohol vizsgálatot kezdeményezhet. A munkavállalót tájékoztatni kell a véralkohol vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie. □ A szervezeti egység vezetője köteles biztosítani a munkavállaló vérvételre történő kísérését. A kísérő személy köteles magával vinni a 32. sz. melléklet szerinti „Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálathoz” nyomtatványt és a véralkohol vizsgálati dobozt. A véralkohol vizsgálattal kapcsolatos helyi munkáltatói eljárási rendet az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. □ A vérvételt végző orvos által lezárt véralkohol vizsgálati dobozt a szervezeti egység vezetőjének megbízottja köteles zárt (lebélyegzett és aláírt) borítékban a legrövidebb időn belül a területileg illetékes Igazságügyi Orvostani Intézet részére eljuttatni. Az eljuttatásig a vérvételi dobozt hűtőszekrényben kell tárolni. Az Igazságügyi Orvostani Intézetek területi illetékességét és címét a 33. sz. melléklet tartalmazza. □ A véralkohol vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni. 4.12.4.2.13 Az MvSz. Helyi Függelékében fel kell sorolni a véralkohol vizsgálati doboz tárolási helyét, valamint az egyes szervezeti egységek területéről a vér levétele szempontjából figyelembe vehető orvosokat, egészségügyi intézeteket. A véralkohol vizsgálati dobozok igény szerinti biztosítása a szervezeti egység feladata. 4.12.4.2.14 A vérvétel és a vizsgálat költségeit a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnek kell biztosítani, illetve kiegyenlíteni. A 4.12.4.2.15 pont szerinti eredményt kimutató véralkohol vizsgálatnál az érintett munkavállaló köteles a felmerült költségeket a munkavállalói anyagi felelősség szabályai szerint megtéríteni.

2057

4.12.4.2.15 A munkavállalót el kell tiltani a munkavégzéstől, ha alkoholt fogyasztott. Az alkoholfogyasztás bizonyított, ha a munkavégzésre történő jelentkezéskor vagy munkavégzés közben az alkoholszondás ellenőrzés 0,3 ‰, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló az alkoholfogyasztást jegyzőkönyvben elismerte, vagy a véralkohol vizsgálat eredménye a 0,3 ‰-et meghaladja. 4.12.4.2.16 Ha a munkavállaló viselkedésével, magatartásával azt a gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer, egyéb kábító vagy bódító hatású szer hatása alatt áll, a munkavállalót a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe vagy ügyeletet ellátó egészségügyi intézménybe haladéktalanul vizsgálatra kell küldeni, szükség esetén kísérni. A munkavállaló köteles közvetlen munkahelyi vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha ilyen vagy hasonló hatást keltő gyógyszer szedését írták elő. A munkáltató ilyen esetben köteles a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye figyelembevételével dönteni a munkavállaló további munkavégzéséről. Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha a munkavégzést korlátozó egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni legyengült állapot, stb.) gyanúja a munkavállalónál fennáll. 4.12.4.2.17 Amennyiben a munkavállaló munkaidő alatti alkoholos állapota, illetve kábító vagy bódító szerektől való befolyásoltsága hitelt érdemlő módon megállapítást nyert – ide értve azt is, ha a munkavállaló az alkoholos állapot, illetve kábító vagy bódító szertől való befolyásoltság megállapítására irányuló eljárást jogellenesen megtagadja vagy meghiusítja – a munkáltatónak vele szemben a KSz. szerinti munkáltatói eljárást kell kezdeményezni, és hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni. 4.12.5 A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 4.12.5.1 A munkabalesetek bejelentése 4.12.5.1.1 A munkabalesetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. 4.12.5.1.2 A bekövetkezett munkabalesetet a sérült, akadályoztatása esetén a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányítónak haladéktalanul bejelenteni. Az utazószemélyzetet ért munkabalesetet „Eseménykönyvben”, vagy a rendkívüli események bejelentésére szolgáló más dokumentációban írásban is jelenteni kell. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének körülményeit, a sérülés jellegét, helyszínét és annak a szolgálati helynek a megnevezését, ahol a sérülést először bejelentették. A jelentést a sérült, vagy akadályoztatása esetén a munkáját irányító személy (pl.: vezénylőtiszt) köteles elkészíteni.

2058


4.12.5.1.3 A sérült munkáját irányító személy a balesetet köteles haladéktalanul bejelenteni: □ a sérült felett munkáltatói jogot gyakorló szervezeti egység vezetőjének, □ az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalójának. 4.12.5.1.4 A szervezeti egység vezetője vagy megbízottja a bekövetkezett – várhatóan munkaképtelenséget okozó, vagy a további munkavégzést kizáró – munkabalesetet a legrövidebb időn belül köteles telefonon bejelenteni és azt e-mailben, vagy telefaxon megismételni: □ az EBK TSzK.-nak; □ a szakmai felügyeletet ellátó üzletág, szervezet területi központ vezetőjének; □ a Területi Ingatlankezelési Központnak az általa üzemeltett ingatlanok területén bekövetkezett balesetek esetén. A bejelentést e-mailben, vagy telefaxon az EBK Osztálynak, és a szakmai felügyeletet ellátó üzletágnak, szervezetnek, vagy igazgatóságnak is meg kell küldeni. 4.12.5.1.5 A bejelentésnek tartalmaznia kell: □ a bejelentő szervezeti egység nevét, címét; □ a sérült személyi adatait; □ szolgálati helyét; □ munkakörét; □ a baleset időpontját, helyszínét; □ a baleset rövid leírását; □ a sérült ellátására tett intézkedéseket; □ az alkoholos állapot vizsgálatának eredményét. 4.12.5.1.6 A súlyos munkabalesetet a baleset helyszíne szerinti szervezeti egység vezetője, vagy meg-bízottja, nyíltvonalon bekövetkezett baleset esetén a legrövidebb időn belül elérhető állomás szolgálatban lévő vezetője vagy megbízottja köteles az „Értesítési Rend”-ben meghatározottaknak megfelelően bejelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. Az azonnali bejelentést követően a sérült munkáltatója köteles a bejelentést a hiányzó adatokkal kiegészítve telefaxon megismételni: □ az Országos Munkavédelmi Munkaügyi és Főfelügyelőség baleset helyszíne szerint illetés Regionális Munkavédelmi Felügyelőség. fővárosi, vagy megyei Munkavédelmi Irodájának; □ az EBK Osztálynak, az EBK TSzK.-nak; □ a szakmai felügyeletet ellátó üzletágnak, igazgatóságnak, főosztálynak, osztálynak; □ a szakmai felügyeletet ellátó Területi Központnak. 4.12.5.1.7 A súlyos munkabaleset bejelentésének a 4.12.5.1.5 pontban felsoroltakon túlmenően tartalmazni kell: □ a létszámban tartó szervezeti egység nevét, □ időszakos orvosi vizsgálat érvényességét, □ a sérült szolgálati idejének kezdetét, □ az utolsó oktatás időpontját,

28. szám

□ a tanúk nevét és lakcímét, □ a bejelentő nevét, beosztását, telefonszámát. 4.12.5.1.8 A Társaság területén bekövetkezett súlyos munkabalesetek esetén történő értesítés rendjét a 20/2008. (05.16.)MÁV Ért. 13.) VIG sz. utasítás szabályozza. Az EBK TSzK. működési területére vonatkozó „Értesítési Rend”-et az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjének kell elkészíteni, és ki kell adni az Üzemirányító Központnak, valamint a területen lévő valamennyi szervezeti egységnek 4.12.5.1.9 A Társaság munkavállalóját ért súlyos munkabalesetek bejelentésére készített „Értesítési Rend”-ben az alábbiakat kell meghatározni: a) Az azonnali bejelentésre kötelezett munkabalesetek felsorolását. b) Az értesítendő szervezetek, személyek felsorolását az alábbiak szerint: □ a baleset helyszíne szerinti szervezeti egység vezetője vagy megbízottja telefonon a Területi Forgalomszabályozási Alosztály területi fő-üzemirányítóját értesíti. □ a területi fő-üzemirányító telefonon értesíti: − Üzemirányító Központ hálózati fő-üzemirányítóját; − az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjét, és munkaidőn kívül a munkabaleseti készenlétesét; − a Társaság területi központjainak a vezetőjét; − a területileg illetékes Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségét; − halálos munkabaleset esetén a területileg illetékes rendőrkapitányságot. □ Üzemirányító Központ hálózati fő-üzemirányítója telefonon értesíti: − a Társaság felügyeletét ellátó Minisztériumot; − EBK Osztály Osztályvezetőjét; − az EBK Osztály Munkabiztonsági Csoport vezetőjét, munkaidőn kívül a munkabaleseti készenlétesét; − a balesetben érintett Társaság, Igazgatóság, Osztály vezetőjét. 4.12.5.2 Munkabalesetek kivizsgálása 4.12.5.2.1 Általános előírások 4.12.5.2.1.1 A sérültet foglalkoztató szervezeti egység vezetője köteles intézkedni minden munka-képtelenséget okozó baleset kivizsgálására és a legalább egy napi munkaképtelenséget okozó munkabalesetnél a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” felvételére. Az intézkedést az EBK TSzK. illetékes (körzeti) munkabiztonsági szakelőadóján keresztül kell érvényesíteni. A munkabalesetet a munkáltató szervezeti egység központja szerinti nyilvántartásban kell nyilvántartásba venni. Ha a munkabaleset nem a nyilvántartás helye szerinti EBK TSzK. területén történt, a munkabalesetet – eltérő megállapodás hiányában – a területileg érintett EBK TSzK. munkabiztonsági előadója köteles kivizsgálni.

28. szám


Amennyiben a baleset vizsgálata során felmerül, hogy a baleset bekövetkezésében közrehatott a sérült munkáltatójától eltérő másik Társasági szervezeti egység, vagy más vasúti társaság, illetve idegen (a MÁV területén munkát végző) vállalkozás munkavállalója, tevékenysége, abban az esetben a baleset vizsgálatba be kell vonni az érintett szervezet, vállalkozás képviselőjét is. 4.12.5.2.1.2 A munkáltatónak a 4.12.5.2.1.1 pontban meghatározottakon túlmenően minden bejelentett, illetve tudomására jutott munkavégzéssel összefüggő balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozót írásban értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell azokat a jogszabályi előírásokat, tényállást, megállapítást, amelyek alapján a munkáltatót nem terheli bejelentési és kivizsgálási kötelezettség. Az értesítés tartalmi követelményeit a 34. sz. melléklet tartalmazza. A baleset jogszabályi minősítése, az elutasítás szakmai indoklása az EBK TSzK. területileg illetékes (körzeti) munkabiztonsági szakelőadójának feladata. 4.12.5.2.1.3 Nem kell kivizsgálni és nyilvántartani a baleset bekövetkezése után három év elteltével bejelentett, illetve a munkáltató tudomására jutott munkabalesetet, kivéve, ha a munkáltatót a baleset bekövetkezésének idején kivizsgálási és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása terheli. 4.12.5.2.1.4 Munkaképtelenséget nem okozó, de munkabalesetnek minősülő esemény körülményeit legalább a szükséges intézkedések, illetve a munkabaleseti minősítés eldöntéséhez szükséges mértékig ki kell kivizsgálni, és azt a 35. sz. melléklet szerinti „Munkahelyi sérülések nyilvántartása”-ba kell beírni. 4.12.5.2.1.5 A munkaképtelenséget okozó munkabaleset kivizsgálásának kezdeményezése annak a szervezeti egységnek a feladata, amely a sérültet szervezett munkavégzés keretén belül foglalkoztatja. A kivizsgálást a 4.12.5.2.1.1 pont szerint az EBK TSzK. illetékes (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója végzi. 4.12.5.2.1.6 A balesetek vizsgálatát – a súlyos munkabalesetek kivételével – az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója a lehető legrövidebb időn belül köteles elkezdeni, illetve végezni. A baleset vizsgálatába (pl. a meghallgatási jegyzőkönyv felvételénél, a helyszín vizsgálatánál stb.) a munkáltató képviselőjét be kell vonni. 4.12.5.2.1.7 Munkabalesetek esetében a munkavégzés irányítója köteles intézkedni a sérült ellá-tásáról, a sérült és környezete ittasság vizsgálatáról, a balesetvizsgálathoz szükséges körülmények (helyszín biztosítása, munkaeszköz állapota, környezeti tényezők tanúk adatai stb.)

2059

rögzítéséről. A nappalos munkarendtől eltérő időszakban bekövetkezett baleset vizsgálatát legkésőbb a balesetet követő első munkanapon meg kell kezdeni. A baleset későbbi időpontban történő vizsgálatát – indokolt esetben – az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértője engedélyezheti. 4.12.5.2.1.8 A szervezeti egységnek a területileg illetékes munkavédelmi képviselőt (bizottságot) értesíteni kell a munkabaleset bekövetkezéséről. A munkavédelmi képviselő részvételét a baleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni. Az értesítés módját az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. 4.12.5.2.1.9 A (körzeti) munkabiztonsági szakelőadó a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et az OMMF területi felügyelőségére való elküldése előtt a 4.12.5.5.2 pont szerinti a szakmai felülvizsgálójával egyeztetni köteles. 4.12.5.2.1.10 Amennyiben a balesetnél közreható munkaeszköz, technológia vizsgálata speciális szakismeretet igényel, a vizsgálatot végző kérésére a szervezeti egység vezetője köteles biztosítani megfelelő szakismerettel rendelkező munkavállaló, vagy szakértő vizsgálatban történő részvételét. 4.12.5.2.1.11 Ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és bizton-ságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét a szervezeti egység vezetőjének soron kívül vizsgáltatnia kell. A vizsgálat elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani. A vizsgálat elvégzése a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. 4.12.5.2.2 Súlyos munkabalesetek vizsgálata 4.12.5.2.2.1 Súlyos munkabalesetek esetében a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult vezető, távollétében a rendelkezésre jogosult munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy a helyszín, a bizonyításhoz szükséges nyomok a rendőrség és az EBK TSzK. munkabaleseti készenlétese megérkezéséig érintetlen maradjon. 4.12.5.2.2.2 Ha a személyek mentése, vagy további veszélyek megelőzése szükségessé teszi – csak a tűzoltóság, mentők felkérésére – a helyszín megváltoztatására engedélyt adhat: □ a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult munkavállaló, ha a rendőrségi helyszínelő vagy a Társaság vasútbiztonsági, illetve munkabiztonsági balesetvizsgálója még nincs jelen; □ a rendőrségi helyszínelő akkor is, ha a Társaság részéről a baleset helyszínelése még nem kezdődött meg;

2060


□ a Társaság vasútbiztonsági vagy munkabiztonsági balesetvizsgálója a rendőrségi helyszínelő hozzájárulásával. Az engedély megadását a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helyszín megváltoztatásáért – mivel ez a baleset körülményeinek megállapítását jelentősen befolyásolhatja – az engedélyt adó a felelős. 4.12.5.2.2.3 A helyszín megváltoztatása, illetőleg a munka folytatása előtt a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételeket kell készíteni, vagy egyéb módon, a helyszínen meg kell jelölni a balesetben érintett személyek, tárgyak helyzetét úgy, hogy a balesetet megelőző eredeti állapot minél pontosabban rekonstruálható legyen. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őrizni. 4.12.5.2.2.4 A súlyos munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatát a baleset helyszíne szerinti EBK TSzK. munkabaleseti készenlétes munkavállalója végzi. A helyszíni vizsgálatban a sérült munkáltatójának szakmai felügyeletét ellátó üzletág területi központjának vezetője vagy megbízottja, az üzletághoz nem tartozó szervezeti egység munkavállalóját ért baleset esetén, a szakmai felügyeletet ellátó, irányítási szervezet vezetője vagy az általa megbízott köteles részt venni. 4.12.5.2.2.5 Ha vasútüzemi rendkívüli esemény következtében vasúti munkavállaló súlyos munka-balesetet szenvedett, az azonnali helyszíni vizsgálatot a vasútbiztonsági és munka-biztonsági szervezet központi vizsgálat keretében közösen végzi. A közös helyszíni vizsgálat kiterjed: □ a vasúti jármű – vasúti vagy közúti járművel történt – ütközésének; □ vasúti jármű kisiklásának, vagy egyéb okból történő sérülésének; □ tűzesetnek; □ veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának következtében történt súlyos munkabalesetekre. 4.12.5.2.2.6 A súlyos munkabalesetek objektív kivizsgálása érdekében az EBK Osztály készen-létes munkavállalója azonnali helyszíni vizsgálaton köteles tájékozódni a baleset körülményeiről. Amennyiben a körülmények indokolttá teszik, a baleset vizsgálatának irányítását átveheti. Ezt a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 4.12.5.2.2.7 Súlyos munkabalesetet, valamint az olyan munkabalesetet, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését, vagy más egészség-károsodását okozta, a baleset helyszíne szerinti EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértője vagy a szakmai irányítása mellett a készenlétes munkabiztonsági szakelőadó vizsgálja ki. A vizsgálatban egyetértési joggal részt kell venni a sérült munkáltatójának szakmai

28. szám

irányítását ellátó igazgatóságnál szakértői feladatokat ellátó EBKO munkabiztonsági szakértőjének is. 4.12.5.2.2.8 A 4.12.5.2.2.5 pont alatti súlyos munkabalesetek vizsgálata a vasútbiztonsági szervezettel közösen történik. A közös vizsgálat vezetője a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója. A vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója köteles a vizsgálat teljes folyamatában a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját bevonni, és a véleményes jelentést közösen aláírni. 4.12.5.2.2.9 A baleset helyszíne szerinti EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjének távolléte esetén a súlyos munkabaleset vizsgálatára az EBK Osztály ad esetenként megbízást. 4.12.5.2.2.10 A súlyos munkabalesetről helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a baleset akkor ismert körülményeit, a helyszín pontos meghatározását, a munkaterületre vonatkozó megállapításokat (pl.: megvilágítás, zajhatás, láthatóság, stb.), személyi feltételeket, a balesetet okozó, vagy abban közreható munkaeszköz jellemzőit, biztonsági berendezéseinek működését, illetve működtetését (pl.: gázolásnál a mozdony világítását is.) 4.12.5.2.2.11 A Társaság területén – ahol a munkaterület közös – a külső vállalkozót vagy munka-vállalóját ért súlyos munkabaleset vizsgálatában (beleértve a helyszínelést is) az EBK TSzK. munkabaleseti készenlétet ellátó munkavállalójának részt kell venni. A részvétel lehetőségét vállalkozási szerződésben kell rögzíteni. 4.12.5.2.3 Kiküldetés, kirendelés, tanulói, hallgatói gyakorlati képzés alatt bekövetkezett munkabalesetek vizsgálata 4.12.5.2.3.1 Ha a Társaság munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munka-baleset, akkor azt a létszámban tartó szervezeti egység székhelye szerint illetékes OMMF területi felügyelőségének kell bejelenteni. Ebben az esetben a kivizsgálási kötelezettség csak a munkabaleseti jegyzőkönyvi adatok felvételére terjed ki. 4.12.5.2.3.2 Ha a Társaság más szervezeti egységéhez munkavégzésre irányított munkavállalóját a munkavégzés helyén éri munkabaleset, akkor – munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egység értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányítási szervezeti egység köteles a balesetet bejelenteni és kivizsgálni. A munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egység képviseletét ellátó személy a baleset vizsgálatban jogosult részt venni és véleményt nyilvánítani. A munkabalesetet a létszámban tartó szervezeti egységnél kell nyilvántartani. 4.12.5.2.3.3 Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálá-

28. szám


sával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – a kirendelő (kiküldő) Társaság szervezeti egység értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító szervezeti egység a felelős. Ez esetben a kirendelő szervezeti egységen (körzeti) munkabiztonsági szakelőadói feladatot ellátónak is részt kell venni a baleset vizsgálatában. 4.12.5.2.3.4 Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a Társaság területén végzett – a szakképesítése megszerzéséhez szükséges – gyakorlati képzés során érte, akkor a munkáltatón a tanulót, hallgatót foglalkoztató Társaság szervezeti egységet kell érteni, és a vizsgálatot ennek megfelelően kell lefolytatni. A munkabalesetről értesíteni kell az oktatási intézményt, és annak a vizsgálatban való részvételét biztosítani kell. 4.12.5.2.4 Munkabalesetek kivizsgálásának szempontjai, vizsgálati dokumentumai 4.12.5.2.4.1 Vizsgálati szempontok: □ helyszíni szemlét kell tartani, a szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videó felvételen rögzíteni kell, a munkabalesetről információval rendelkező személyeket jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni; □ a balesetben közrehatott létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotának vizsgálata (minősítés, üzembe helyezés, műszaki felülvizsgálat), kezelési, karbantartási utasítások megléte; □ egyéni- és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberen-dezések, védőburkolat megléte, megfelelősége, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülésének vizsgálata; □ a környezeti tényezők, ezek jelenléte, mértéke, hatása a balesetre (mechanikai-, kémiai-, elektromos-, meteorológiai-, klímatényezők-, zaj-, rezgés-, sugárzás-, hőmérséklet-, élőlény, hatásai, stb.); □ munkaszervezés (ellenőrzés, irányítás, munkavégzés üteme), munkakörnyezet (munkatér nagysága, közlekedési terület, ergonómia érvényesülése, üzemi rend, tisztaság) vizsgálata; □ a balesetet szenvedett munkavállaló és a balesetben közreható személyek munka-védelmi, szakmai, orvosi alkalmasságának vizsgálata; □ az érintett munkaeszközökre, munkafolyamatra a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) cselekedetére vonatkozó előírások érvényesülése, az előírástól való eltérés mértéke, munkára képes állapot vizsgálata; □ a balesetet kiváltó okok meghatározása az eddig felsoroltak hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával.

2061

4.12.5.2.4.2 A meghallgatások során felvett jegyzőkönyv valamennyi oldalát a meghallgatottnak és a meghallgatást végzőnek is alá kell írnia. 4.12.5.2.4.3 A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak fel-tárására, a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű megállapítására, és a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére. A Munkabaleseti jegyzőkönyv „Baleset előzményei és részletes leírása” rovatban meg kell határozni – a sérült munkáltatójával és a munkavédelmi képviselővel egyeztetve – a munkabaleset okát, illetve felelősét. Eltérő vélemény esetén a munkabiztonsági szervezet véleményét kell a jegyzőkönyvbe bejegyezni, de az eltérő véleményt a vizsgálati anyaghoz csatolni kell. 4.12.5.2.4.4 A 4.12.5.2.4.1 és a 4.12.5.2.4.3 pontokban foglaltak figyelembevételével kell a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et kitölteni, illetve a megállapításokat, a hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedéseket felelős és határidő megjelölésével rávezetni. 4.12.5.2.4.5 A „Munkabaleseti jegyzőkönyv” megjegyzések rovatába bejegyzést kell tenni a munkavédelmi képviselő balesetvizsgálatban történő részvételéről. A jegyzőkönyvet a képviselővel alá kell íratni. A munkavédelmi képviselő eltérő véleményét a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben, vagy kérésére külön lapon rögzíteni kell. 4.12.5.2.4.6 A meghallgatási és egyéb jegyzőkönyveket, a baleset kivizsgálását elősegítő okmá-nyokat, dokumentumokat, illetve annak másolatait a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” mellékleteként kell megőrizni. 4.12.5.2.4.7 A „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et a sérült munkáltatójának vagy aláírásra jogosult megbízottjának és a baleset kivizsgálójának együttesen kell aláírnia. 4.12.5.2.4.8 Súlyos munkabalesetnél a helyszíni balesetvizsgálati és meghallgatási jegyzőkönyvek, bizonyítékok alapján részletes összefoglaló „Vizsgálati jelentést” kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a helyszíni vizsgálatok megállapításait, a megállapítások értékelését, a balesetet előidéző és kiváltó okokat, a hasonló balesetek megelőzését célzó intézkedéseket. A „Vizsgálati jelentés” tartalmi követelményét a 36. sz. melléklet tartalmazza. 4.12.5.2.4.9 A 4.12.5.2.2.5 pont alatti súlyos munkabaleseteknél – amikor a vasútbiztonsági szervezettel közös a vizsgálat – a helyszínelést úgy kell végezni, a jegyzőkönyveket, és a vizsgálatot képező iratokat úgy kell elkészíteni, hogy az egyaránt kielégítse az MvSz., a Balesetvizsgálati Utasítás, illetve a Tűzvédelmi Szabályzat szempontjait. A vizsgálat megállapításairól közös „Véle-

2062


ményes jelentés”-t kell készíteni, amelyet a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója – a vizsgálatban résztvevő munkabiztonsági szakember bevonásával – állítja öszsze. A „Véleményes jelentés”-hez a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” egy példányát csatolni kell. Véleményeltérés esetén a vizsgálat lezárására a Vasútbiztonsági Osztály és az EBK Osztály egyeztetett döntése az irányadó. 4.12.5.2.4.10 Súlyos munkabaleset „Vizsgálati jelentés”-ét a vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező munkavállalónak, illetve az ügyrendi elhatárolásnak megfelelően a Társaság, igazgatóság, Osztály vezetőjének kell aláírni. A 4.12.5.2.2.5. pontban felsorolt balesetek esetén a vizsgálatot a „Balesetvizsgálati és Elhárítási Utasítás”ban szabályozottak szerint kell lezárni és a „Véleményes jelentés”-t az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjének kell aláírni. A hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedéseket, határidőit az érintett igazgatósággal, főosztállyal, osztállyal egyeztetni kell. 4.12.5.3 Munkabalesetek vizsgálati anyagának megküldése 4.12.5.3.1 A legalább egy napi munkaképtelenséget okozó munkabalesetek „Munkabaleseti jegyző-könyv”eit, külön EBK Osztályvezetői utasításban foglaltaknak megfelelően kitöltve a vizsgálat befejezése (max. 7 munkanap) után, de – különösen indokolt esetben – legkésőbb a tárgyhót követő hónap 3-áig három példányban meg kell küldeni az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjének, csatolva hozzá a teljes vizsgálati anyag egy példányát is. A területi munkabiztonsági szakértő a három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek felülvizsgált, és a külön EBK Osztályvezetői utasításban foglaltak szerint kiegészített (kódolt) jegyzőkönyveit két példányban a beérkezés után folyamatosan, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5-éig az EBK Osztálynak megküldi. Az EBK Osztálynak megküldött munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni kell a sérült meghallgatási jegyzőkönyvének másolatát is. Legkésőbb a tárgyhót követő hó 8-áig a vizsgálatot végző munkabiztonsági szakelőadó előkészítése mellett a munkáltató egy példány munkabaleseti jegyzőkönyvet köteles küldeni: □ a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek (csak a három napon túli munka-balesetek esetén); □ a sérültnek; □ kártérítési igény elbírálásához az Mt., és a KSz. szerinti kártérítési igényt elbíráló szervnek; □ a társadalombiztosítási ügyintézőnek (2 pld). 4.12.5.3.2 A súlyos munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát a 4.12.5.3.1 pontban lévő határidők figyelembevételével meg kell küldeni: □ a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek (1 példány);

28. szám

□ az EBK Osztálynak (2 példány); □ a felügyeletet ellátó igazgatóságnak, Főosztálynak, Osztálynak (1 példány); □ a kártérítést elbíráló szervnek (2 példány); □ a területileg illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnak A sérültnek, vagy az elhunyt hozzátartozójának és a társadalombiztosítási ügyintézőnek csak a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et kell megküldeni. 4.12.5.3.3 Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege és a baleset bekövetkezésének körülményei miatt a vizsgálatot a tárgyhót követő 8-áig nem lehet befejezni – akkor a vizsgálati anyag felülvizsgálatára kötelezett hozzájárulásával – a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben meg kell indokolni. A jegyzőkönyvet ebben az esetben is – a hiányos adatokkal – meg kell küldeni a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek. A vizsgálat befejezésekor új – módosított – „Munkabaleseti jegyző-könyv”-et kell kiállítani, amelyet meg kell küldeni a 4.12.5.3.1 és 4.12.5.3.2 pontokban felsoroltak részére. 4.12.5.3.4 Ha a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig, a munkaképtelenség időtartama nem ismert a munkabaleset vizsgálatát le kell zárni, a munkaképtelenség időtartamának kódnégyzetébe „A” betűjelzést kell írni. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a baleset helyszíne szerint illetékes OMMF terület szervezetének. A munkavállaló felépülésekor – amikor már ismertté válik a munkaképtelenség időtartama – „Módosított munkabaleseti jegyzőkönyv”-et kell kiállítani, amelyet meg kell küldeni az OMMF területileg illetékes felügyelőségének. 4.12.5.4 Alkoholos állapot vizsgálata munkabaleseteknél 4.12.5.4.1 A munkabaleset bekövetkezését követően, ha a sérült állapota lehetővé teszi, a balesetet szenvedettnél és közvetlen munkatársainál, valamint a szolgálatban lévő közvetlen munkahelyi vezetőjénél alkoholszondás ellenőrzést kell tartani, és a vizsgálat eredményét a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” megjegyzések rovatában kell rögzíteni. 4.12.5.4.2 Súlyos munkabaleset esetén, vagy ha a sérült állapota nem teszi lehetővé az alkoholszondás ellenőrzést, a munkáltatónak a sérültet ellátó intézménynél, vagy az illetékes hatóságnál kezdeményeznie kell a sérült, illetőleg az elhunyt véralkohol vizsgálatát. A véralkohol vizsgálati eredményt tartalmazó jegyzőkönyvet az összefoglaló (véleményes) jelentéshez kell csatolni. Ha a véralkohol vizsgálati eredményt tartalmazó dokumentum a vizsgálat lezárásáig nem készült el, a véleményes jelentésben utalni kell arra, hogy a véralkohol-vizsgálati eredményt tartalmazó dokumentumot utólag fogják a vizsgálati anyaghoz csatolni.

28. szám


4.12.5.4.3 Ha a 4.12.5.4.2 pontban előírt véralkohol vizsgálat eredménye a vizsgálati anyag lezárásakor még nem áll rendelkezésre, akkor utólag, az eredmény megérkezésekor kell megküldeni a 4.12.5.3.2 pontban meghatározottaknak, és a vizsgálat eredményétől függően kell módosítani a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et. 4.12.5.5 Munkabalesetek felülvizsgálata 4.12.5.5.1 Az EBK TSzK.-k működési területéhez tartozó szervezeti egységek területén bekövetkezett munkabalesetekről felvett munkabaleseti jegyzőkönyveket az EBK TSzK.-k területi munkabiztonsági szakértőjének kell a vizsgálat befejezése után E-mail-ben megküldeni és jóváhagyása után lehet a munkáltatóval aláíratni. 4.12.5.5.2 Az EBK TSzK.-ban a jegyzőkönyveket szakmailag felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során, a három napon túli munkaképtelenséget okozó munkabalesetek „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-eit külön Osztályvezetői utasítás szerinti kiegészítésekkel kell ellátni. A felülvizsgált, kódolt jegyzőkönyveket kettő példányban az EBK Osztály részére kell folyamatosan megküldeni. 4.12.5.5.3 A felülvizsgálat tényét a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” észrevételek rovatába „felül-vizsgáltam” bejegyzéssel, időponttal és aláírással kell bejegyezni. 4.12.5.5.4 Súlyos munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát EBK Osztálynak kell felülvizsgálnia. A 4.12.5.2.2.5 pontban felsorolt balesetek vizsgálati anyagát a Vasútbiztonsági Osztály és az EBK Osztály közösen vizsgálja felül. 4.12.5.6 Tárgyi feltételek biztosítása a balesetek vizsgálatánál 4.12.5.6.1 A munkabalesetek kivizsgálásának hatékony lebonyolítása érdekében a vizsgálatban résztvevő munkavállalók részére technikai eszközöket, (közúti gépjármű, fényké-pezőgép, videokamera, mérőműszerek, mobiltelefon stb.) kell biztosítani. A tárgyi feltételek biztosítása az EBK TSzK. vezetőjének a feladata. 4.12.5.7 Munkabalesetek nyilvántartása

2063

4.12.5.7.3 A legfeljebb három nap munkaképtelenséget okozó munkabaleseteket nyilvántartási szám nélkül kell a „Munkabaleseti nyilvántartás” naplóba bevezetni. 4.12.5.8 Munkahelyi sérülések nyilvántartása 4.12.5.8.1 A munkavégzés közvetlen irányítója a sérült által bejelentett, illetőleg a tudomására jutott munkabalesetet, továbbá munkakieséssel nem járó sérülést a „Munkahelyi sérülések nyilvántartása” naplóba köteles bejegyezni. 4.12.5.8.2 ”Munkahelyi sérülések nyilvántartása” naplót kell vezetni – munkavállalói létszámtól függetlenül – valamennyi területileg elkülönített szolgálati egységnél. A naplóban rögzített adatok valódiságát a (körzeti) munkabiztonsági tevékenységet ellátó szakelőadónak rendszeresen ellenőrizni kell. A naplónak a 35. sz. melléklet szerinti rovatokat kell tartalmaznia. 4.12.5.8.3 ”Munkahelyi sérülések nyilvántartása” napló tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. 4.12.5.9 Súlyos munkabalesetet követő vezetői beszámoltatás 4.12.5.9.1 A Társaság tevékenységi körébe tartozó súlyos munkabaleset esetén az elhunyt, illetve a sérült munkáját irányító szervezeti egység vezetője a vizsgálat lezárását követően személyesen köteles beszámolni a baleset okairól, körülményeiről, a megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról. 4.12.5.9.2 A beszámoltatást, a megelőző intézkedések végrehajtásának ellenőrzését a szervezeti egység központi irányítását ellátó szervezet vezetője a munkabalesetet szenvedett munkavállaló szolgálati helyén a vizsgálat befejezését követő 30 napon belül köteles megtartani. 4.12.5.9.3 A vezetői beszámoltatáson és ellenőrzésen az EBK Osztály Munkabiztonsági Csoport vezetőjének is részt kell venni. 4.12.5.9.4 A vezetői beszámoltatás szervezése, előkészítése és a lebonyolítása az EBK Osztály feladata.

4.12.5.7.1 ”Munkabaleseti nyilvántartás” naplót kell vezetni, minden önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező szervezeti egységnél. A Vezérigazgatóság Központban lévő Osztályokon bekövetkezett munkabaleseteket egy központi nyilvántartásban kell vezetni.

4.12.5.9.5 A vezetői beszámoltatástól el lehet tekinteni, ha a baleset bekövetkezésében a Társaság részéről elháríthatatlan körülmények játszottak közre.

4.12.5.7.2 A munkabalesetek nyilvántartásának a vezetésére a 37. sz. mellékletben előírtakat kell alkalmazni.

4.12.5.9.6 A beszámoltatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet csatolni kell a munkabaleseti vizsgálati anyaghoz. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: □ a balesetet kiváltó okok megszüntetésére tett megelőző intézkedések végrehajtását;

2064


□ az esetlegesen még fennálló hiányosságok, baleseti veszélyforrások megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, határidőket, felelősöket. 4.12.5.10 Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés kártérítésének rendje

28. szám

munkabalesettel nyilvántartásba vett munkavállalók táppénzes adatait E-mailben megküldi a területileg illetékes EBK TSzK. részére. 4.12.5.12 Statisztikai adatszolgáltatás

4.12.5.10.1 A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés munkáltatói tudomás szerzését követő 15 napon belül köteles a sérült – halál esetén hozzátartozója – figyelmét írásban felhívni kárigényének bejelentésére. A felhívás elkészítése az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadójának feladata.

4.12.5.12.1 Minden munkabaleseti nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egységnél, az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadója köteles gondoskodni a nyilvántartási adatok alapján a munkaképtelenséget okozó munkabaleseti adatok negyedévenkénti összesítéséről és a „Munkabalesetek összesítő jelentés”-en a negyedéves adat-szolgáltatás teljesítéséről. (39. sz. melléklet.)

4.12.5.10.2 Az Mt. 174-187.§-ban foglaltak szerinti kártérítési ügyeket a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” és a munkanapok igazolása alapján a létszámban tartó szervezeti egység készíti elő jogi elbírálásra.

4.12.5.12.2 A „Munkabaleseti összesítő jelentés” egy példányát meg kell küldeni a tárgynegyedévet követő hónap 3-áig az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértője részére.

4.12.5.10.3 A kárigény bejelentéseket és az ügyek intézését külön utasítás szabályozza.

4.12.5.12.3 Az EBK TSzK.-k a munkabalesetek adatairól (Társasági, és szervezeti egységenkénti bontásban) összesítő jelentést kötelesek adni a tárgynegyedévet követő 6-áig az EBK Osztálynak.

4.12.5.10.4 A kárigény bejelentését követően a munkabalesetet vizsgáló munkabiztonsági szakelőadónak a munkáltató megkeresésére szakvéleményben kell meghatározni „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben foglaltak figyelembe vételével a munkabaleset körülményeit, a munkabaleset bekövetkezésében érintettek (munkáltató, munkavállaló, más személy, stb.) közrehatását, javasolt felelősség-megosztás mértékét. 4.12.5.10.5 A „Munkabiztonsági Szakvélemény”-t (38. sz. melléklet) az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértőjének felül kell vizsgálni. 4.12.5.10.6 A „Munkabiztonsági Szakvélemény”-t a kártérítési dokumentációkhoz kell csatolni. 4.12.5.10.7 Munkabaleset következtében elhunyt Társasági munkavállaló temetésénél az 1/2000. (MÁV Ért. 1. sz.) IJI sz. utasítás – amennyiben a halálos munkabaleset bekövetkezésének körülményei indokolják – kezdeményezni kell, hogy az elhunyt munkavállalót a Társaság saját halottjának tekintse. Ebben az esetben a temetés megszervezése és lebonyolítása a létszámba tartó szervezeti egység feladata. 4.12.5.11 Egyeztetési kötelezettség 4.12.5.11.1 A „Munkabaleseti nyilvántartás”-t az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadójának a társadalombiztosítási ügyintézővel együttesen a KSz.-ben meghatározott munkabér kifizetési napot követő három napon belül köteles egyeztetni. Az egyeztetés megvalósításához a „Baleseti táppénzes jegyzék”-et vezető Humánszolgáltató a megjelölt határidőn belül az előző hónapban

4.12.5.12.4 A negyedéves beszámoló jelentésekből egy példány az adatszolgáltatónál marad. Az adatszolgáltatást nemleges esetben is adni kell. 4.12.5.13 Fogalmak 4.12.5.13.1 Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. 4.12.5.13.2 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyag-mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgál-tatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munka-balesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

28. szám


4.12.5.13.3 Súlyos munkabaleset: a.) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült, orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló élet-vezetését gátló maradandó károsodását, b.) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesz-tését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, c.) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d.) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), e.) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 4.12.5.13.4 Tömeges munkabaleset: munkaeszköz vagy technológia által okozott kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülések vagy más egészség-károsodások. 4.12.6 Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása nyilvántartása

2065

4.12.7.2 A készenléti szolgálat feladata: □ a súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálata; □ együttműködés a helyszíni vizsgálatot végző hatósági szervekkel; □ szakmai támogatás a balesetek azonnali bejelentésénél; □ a területi fő-üzemirányító által jelzett rendkívüli események, balesetek információinak szakmai értékelése, szükségszerű pontosítása, a szükséges intézkedések megtétele; □ a balesetben érintett, illetve az EBK illetékes vezetőinek szükséges tájékoztatása; □ a Társaság területén munkát végző külső vállalkozó munkavállalóját ért súlyos munkabalesetének vizsgálatakor helyszíni vizsgálatban való részvétel; □ nem munkabaleseti jellegű rendkívüli eseményeknél – szükség szerint – a munkabiztonsági szaktevékenység, munkabiztonsági szakmai közreműködés, konzultáció ellátása. 4.12.7.3 Az EBK TSzK. munkabaleseti készenléti szolgálata a működési területének földrajzi határain belül lévő valamennyi szervezeti egységnél bekövetkezett súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálatát szervezet semlegesen végzi.

4.12.6.1 Foglalkozási betegség, vagy fokozott expozíció gyanúját a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál a szervezeti egységnek be kell jelenteni.

4.12.7.4 Az EBK TSzK. munkabaleseti készenléti szolgálatának szervezése a területi munka-biztonsági szakértő feladata.

4.12.6.2 A szervezeti egység köteles a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás kezdeményezésére, foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek vizsgálatában részt venni, a vizsgálathoz a szükséges információkat megadni.

4.12.7.5 A munkabaleseti készenléti szolgálat ellátásakor szükséges személyi, tárgyi feltételeket a szolgálatot szervező EBK szervezeti egységnek kell biztosítani. A készenlétet ellátó munkavállaló részére mobiltelefont kell biztosítani.

4.12.6.3 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által megküldött, a vizsgálatról készült jegyző-könyvet, és vizsgálati lapot évente nyilvántartásba kell venni. A dokumentációt 5 évig meg kell őrizni. Halálos esetek dokumentációja nem selejtezhető.

4.12.7.6 A baleset helyszínének mielőbbi megközelítése érdekében a készenlétesnek gépkocsi használatot kell biztosítani. A helyszíni vizsgálathoz esettáskát kell rendszeresíteni. Az esettáska legalább a következőket tartalmazza: □ fényképezőgép; □ távolságmérő (mérőszalag, lézeres, stb.); □ elemlámpa; □ jegyzetfüzet, íróeszköz; □ MvSz.; □ jól láthatóságot biztosító védőmellény.

4.12.6.4 Az évente jelentkező új foglalkozási megbetegedésekről, fokozott expozíciókról statisztikai adatgyűjtést kell végezni az EBK Osztály részére. 4.12.7 Munkabaleseti készenléti szolgálat ellátása 4.12.7.1 Az Mvt. alapján súlyosnak minősülő munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatának biztosítása érdekében munkaidőn kívüli lakáson töltött készenléti szolgálatot kell ellátni egy-egy fő részvételével: □ az EBK Osztályon, □ az EBK TSzK.-ban.

4.12.7.7 A munkabaleseti készenléti szolgálat ellátásával csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező, munkabiztonsági tevékenységet ellátó, hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállaló bízható meg. A készenléti szolgálatot – a szakmai felkészültség, rátermettség figyelembevételével – az EBK szervezet létszámából kell biztosítani.

2066


28. szám

4.12.8 Eljárás az OMMF és területi szervezetei által kiadott határozatok esetén

hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak.

4.12.8.1 Az OMMF és területi szervezetei az ellenőrzések során megállapított hiányosságok fel-számolására kiadott határozatait – megállapodás alapján – a Társaság Vezérigazgatóság címére küldik meg.

4.12.8.8 A felügyelői határozatokban foglaltak munkáltatói végrehajtását az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadóinak szakmailag segíteni, végrehajtását ellenőrizni kell.

4.12.8.2 A felügyelői határozatokról az EBK Osztálynak hálózati nyilvántartást kell vezetni. A határozatokhoz mellékelni kell a kézbesítés időpontját bizonyító dokumentumot, vagy rá kell vezetni a kézbesítés időpontját, és meg kell küldeni a Társasági irányítási szervezeti egységek részére intézkedés megtételére, illetve az EBK TSzK. területi munkabiztonsági szakértői részére a végrehajtás ellenőrzése céljából. A felügyelői határozatban előírt határidőre figyelemmel az érdekeltek részére szükség szerint telefonon kell tájékoztatást adni.

4.12.9 Eljárás a szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek munkabiztonságot érintő kezdeményezései esetén

4.12.8.3 Az OMMF területi szervezeteitől a végrehajtási szervezeti egységek címére közvetlenül érkezett határozatok másolatát a tervezett vagy megtett intézkedéseket tartalmazó jelentéssel együtt 15 napon belül meg kell küldeni az EBK Osztály, az illetékes EBK TSzK. és az érintett szervezeti egység irányítását ellátó szervezeti egység részére. 4.12.8.4 A végrehajtási szervezeti egységeknek a működési területükre kiadott felügyelői határozatokat – a (körzeti) munkabiztonsági szakelőadók bevonásával értékelni kell. Az értékelés figyelembevételével: □ a határozatokban megállapított hiányosságokat az előírt határidőig meg kell szüntetni; □ amennyiben az előírt határidőig a hiányosság nem szüntethető meg, megalapozott indokok alapján határidő módosítást kell kérni a határozatot kiadó hatósági szervezettől; □ amennyiben a határozatban foglalt intézkedés a jogszabályi, szabványi, vasúti előírással ellentétes – az indoklás megjelölésével – fellebbezést kell kezdeményezni a felügyeletet ellátó irányítási szervezeti egység felé. 4.12.8.5 A felügyeletet ellátó Társasági, vagy központi irányító szervezeti egység vezetőjének – indokolt esetben – fellebbezést kell benyújtani az OMMF felé a határozatot kiadó területi hatósági szervezeten keresztül. 4.12.8.6 A határozatok határidő módosítása, és a fellebbezések munkabiztonsági szakmai elő-készítése az EBK szervezet feladatát jelenti. 4.12.8.7 A felügyelői határozatokkal szembeni esetleges fellebbezést, határidő módosítást a határozat Társaság címére történő érkezési időponttól számított 15 napon belül kell benyújtani. A fellebbezésben részletesen indokolni kell, hogy a határozatban foglaltak melyik jogszabály, szabvány, szabályozás előírásával ellentétes, illetve,

4.12.9.1 A szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek az Mt-ben, illetve az Mvt-ben előírt jogaik gyakorlása során a szervezeti egységek vezetői felé kezdeményezéssel élhetnek, tájékoztatást kérhetnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik érvényesítése érdekében. 4.12.9.2 A munkavédelmi érdekképviseletek 4.12.9.1 pontban meghatározott kezdeményezésre a szervezeti egység vezetőjének intézkedni, vagy 8 napon belül válaszolni kell. 4.12.9.3 Amennyiben a kezdeményezéssel a szervezeti egység vezetője nem ért egyet, állás-pontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést igénylő esetben – írásban köteles megküldeni. 4.12.9.4 Az érdekvédelmi kezdeményezésről az EBK TSzK. (körzeti) munkabiztonsági szakelőadóját tájékoztatni kell. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 A Munkavédelmi Szabályzat jogszabályi alapját az 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek képezik. A munkavédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok, szabályzatok és egyéb munkavédelmi szabályok felsorolását a 5.1./1. sz. melléklet tartalmazza. képezik. 5.2 E Szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti a 30/2005.(VIII.19. MÁV Ért. 33. VIG sz. vezérigazgatói utasítással kiadott Munkavédelmi Szabályzat. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS E Szabályzat a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK Andrási Miklós s. k. Elnök-vezérigazgató

Heinczinger István s. k. vezérigazgató

28. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 1. sz. melléklet

MvSz. Helyi Függelék készítésére kötelezett szervezeti egységek 1. Vezérigazgatói Kabinet 2. Belső Ellenőrzési Főosztály és Területi Ellenőrzési Központjai 3. Stratégiai Igazgatóság 4. Kommunikációs Igazgatóság 5. Jogi Igazgatóság és Területi Egységei (ÜDSzSz és Területi Szolgáltató Egységeivel együtt) 6. Humánerőforrás Igazgatóság és Területi Egységei (humánpartnerek és Területi Humán Szolgáltató Egységek) 7. Pénzügyi Igazgatóság és Területi Egységei 8. Társasági Szolgáltatás Igazgatóság 9. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és Ingatlan Szolgáltató Egység Területi Ingatlankezelési Központjai 10. Infokommunikációs Igazgatóság 11. Biztonsági Igazgatóság és Területi Vasútbiztonsági Osztályai 12. EBK Szervezet (EBKO és EBK TSzK.-k) 13. Baross Gábor Oktatási Központ és Regionális Oktatási Egységei 14. Pályavasúti Üzletág (központi irányítás a területi központok nélkül) 15. Pályavasúti Területi Központ Budapest (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztállyal, TEB Osztállyal együtt.) 16. Pályavasúti Területi Központ Debrecen (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztállyal, TEB Osztállyal együtt.) 17. Pályavasúti Területi Központ Miskolc (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztállyal, TEB Osztállyal együtt.) 18. Pályavasúti Területi Központ (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztálylyal, TEB Osztállyal együtt.) 19. Pályavasúti Területi Központ Szeged (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztállyal, TEB Osztállyal együtt.) 20. Pályavasúti Területi Központ Szombathely (A Területi Forgalmi Osztállyal és Alosztályaival, a Pályalétesítményi Osztállyal, TEB Osztállyal együtt.) 21. Pályakarbantartási Alosztály Budapest 22. Pályakarbantartási Alosztály Debrecen 23. Pályakarbantartási Alosztály Miskolc 24. Pályakarbantartási Alosztály Pécs 25. Pályakarbantartási Alosztály Szeged 26. Pályakarbantartási Alosztály Szombathely 27. Pályafenntartási Alosztály Budapest Kelet 28. Pályafenntartási Alosztály Budapest Észak 29. Pályafenntartási Alosztály Győr 30. Pályafenntartási Alosztály Székesfehérvár 31. Híd- és Alépítményi Alosztály Budapest 32. Pályafenntartási Alosztály Nyíregyháza

2067

33. Pályafenntartási Alosztály Debrecen 34. Pályafenntartási Alosztály Miskolc 35. Pályafenntartási Alosztály Pécs 36. Pályafenntartási Alosztály Dombóvár 37. Pályafenntartási Alosztály Békéscsaba 38. Pályafenntartási Alosztály Kiskunfélegyháza 39. Pályafenntartási Alosztály Szombathely 40. Tengelyátszerelési Alosztály Záhony 41. Beruházási Szolgáltató Egység és Területi Projekt Irodák 42. BSzE Jármű Projekt Központ 43. Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység 44. BKSZE Közép-magyarországi Regionális Logisztikai Központ Budapest 45. BKSZE Kelet-magyarországi Regionális Logisztikai Központ Debrecen 46. BKSZE Dunántúli Regionális Területi Logisztikai Központ Pécs 47. BKSzE Műszaki és Gépjármű Szolgáltatási Központ 48. TÁSZ Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ 49. Forgalmi Csomópont Budapest – Keleti 50. Forgalmi Csomópont Budapest – Nyugati 51. Forgalmi Csomópont Budapest – Déli 52. Forgalmi Csomópont Budapest – Ferencváros 53. Forgalmi Csomópont Budapest – Kelenföld 54. Forgalmi Csomópont Rákosrendező 55. Forgalmi Csomópont Székesfehérvár 56. Hatvan Szolnok Forgalmi Csomópont 57. Forgalmi Csomópont Komárom 58. Győr Forgalmi Csomópont 59. Forgalmi Csomópont Balassagyarmat 60. Gyermekvasút 61. Forgalmi Csomópont Miskolc-Tiszai pu. 62. Forgalmi Csomópont Füzesabony 63. Forgalmi Csomópont Szerencs 64. Forgalmi Csomópont Debrecen 65. Forgalmi Csomópont Nyíregyháza 66. Forgalmi Csomópont Püspökladány 67. Forgalmi Csomópont Eperjeske 68. Forgalmi Csomópont Záhony 69. Forgalmi Csomópont Vésztő 70. Forgalmi Csomópont Szeged 71. Forgalmi Csomópont Békéscsaba 72. Forgalmi Csomópont Kecskemét 73. Forgalmi Csomópont Kiskunhalas 74. Pécs Forgalmi Csomópont 75. Forgalmi Csomópont Dombóvár 76. Forgalmi Csomópont Kaposvár 77. Forgalmi Csomópont Nagykanizsa 78. Forgalmi Csomópont Szombathely 79. Forgalmi Csomópont Celldömölk 80. Forgalmi Csomópont Zalaegerszeg 81. Forgalmi Csomópont Veszprém

2068


82. Biztosítóberendezési Alosztály Kelet (Budapest, Keleti pu.) 83. Biztosítóberendezési Alosztály Nyugat (Budapest, Déli pu.) 84. Felsővezetéki és Alállomási Alosztály Budapest (Budapest, Kerepesi út 3.) 85. Távközlési Alosztály Budapest (Budapest Horog u.) 86. Energiaellátási Alosztály Budapest (Budapest, Keleti pu.) 87. Távközlési Alosztály Miskolc (Miskolc, Tiszai pu.) 88. Biztosítóberendezési Alosztály Miskolc (Miskolc, Tiszai pu.) 89. Erősáramú Alosztály Miskolc (Miskolc, Tiszai pu.) 90. Távközlési Alosztály Debrecen (Debrecen, Piac u. 18.)

28. szám

91. Biztosítóberendezési Alosztály Debrecen (Debrecen, Piac u. 18.) 92. Erősáramú Alosztály Debrecen (Debrecen, Piac u. 18.) 93. Távközlési Alosztály Szeged (Szeged, Rókus pu.) 94. Biztosítóberendezési Alosztály Szeged (Szeged, Rókus pu.) 95. Erősáramú Alosztály Szeged (Szeged, Rókus pu.) 96. Távközlési Alosztály Pécs (Pécs, MÁV állomás) 97. Biztosítóberendezési Alosztály Pécs (Pécs, MÁV állomás) 98. Erősáramú Alosztály Pécs (Pécs, Szabadság u. 39.) 99. Biztosítóberendezési és Erősáramú Alosztály Szombathely (Szombathely, Vasút utca 20. 100. Távközlési Alosztály Szombathely (Szombathely, Vasút utca 20.)

28. szám


2069

2/1. sz. melléklet …………………………………… Munkáltató megnevezése, cégszerĦ bélyegzĘje

BEUTALÁS MUNKAKÖRI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATRA* 3 (a munkáltató tölti ki) Munkavállaló neve: ……………………………………………………. Szül.: …… év …………. hó ….. nap Lakcíme: …………………………………………………………………..……………………….…….. Munkaköre : …………………………………………………………………..……………………………... A vizsgálat oka: munkába lépés elĘtti, munkakör (hely) változás elĘtti, soron kívüli, záróvizsgálat** 4 A munkakör (munkahely) fĘbb egészségkárosító kockázatai*** 5

Megnevezése

1. 1.1 1.2 1.3 2.

Kézi anyagmozgatás 5 kp – 20 kp > 20 kp –50 kp > 50 kp Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb …………………

3.

Kényszertesthelyzet nyedés, guggolás)

4.

egészében

egy részében

Kockázat jelzése

A munkaidĘ

jelzése

Kockázat

Megnevezése

14.

Porok, megnevezve:

15.

Vegyi anyagok, megnevezve: …………… ……………………… ……………………… ………………………

16.

Járványügyi érdekbĘl kiemelt munkakör

Ülés

17.

FertĘzésveszély

5.

Állás

18.

Fokozott pszichés terhelés

6.

Járás

19.

KépernyĘ elĘtt végzett munka

7.

TerhelĘ munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, változó)

20.

Éjszakai mĦszakban végzett munka

8.

Zaj

21.

Pszichoszociális tényezĘk

9.

Ionizáló sugárzás

22.

Egyéni védĘeszközök általi terhelés

10.

Nem ionizáló sugárzás

23.

11.

Helyileg ható vibráció

12.

Egésztest vibráció

Egyéb: ……………... ……………………… ……………………… ………………………

13.

Ergonómiai tényezĘk

(gör-

A munkaidĘ egészében

egy részében

Kelt : …………………………., ……. év …………………….. hó …… napján

*

**

***

IdĘszakos alkalmassági vizsgálathoz e nyomtatvány hátoldalán lévĘ beutaló használható A megfelelĘ szöveget alá kell húzni A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok megfelelĘ rovatába tintával kell X-et írni, ahol több tényezĘ van felsorolva, a megfelelĘt alá is kell húzni.

2070


28. szám

2/2. sz. melléklet

Munkáltató megnevezése: …………………………………………………………….. Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra Munkavállaló neve: …………………………………………. Szül.: …… év …………. hó ….. nap Lakcíme: …………………………………………………………..……………………….…….. Munkaköre : ………………………………………………………… TAJ sz.: ……………………. Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését. A vizsgálat oka: idĘszakos vizsgálat Kelt: ………………………………. P.H.

……………………………………. munkáltató aláírása

28. szám


2071

3. sz. melléklet

Megbízás munkabiztonsági szempontú felügyelet melletti foglalkoztatás esetén a felügyeletért felelĘs személy részére Magyar Államvasutak Zrt. ...........................................………………………………………..... megbízó szolgálati, szervezeti egység …..........................................……………………….………………..megbízott neve, munkaköre …................................................………………………..............…...szolgálati hely Megbízom Önt a MÁV Zrt. MvSz. 4.7.2.1.8. pontja alapján ……………………………………….. munkavállaló(k) …..………................................………......munkakörben való foglalkoztatásának munkabiztonsági szempontú felügyeletével. Nevezett(ek) az elĘírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesült és a munkavégzéssel kapcsolatos ismeretekbĘl …..... év….................hó…......-n köteles(ek) beszámolni. Felügyelet alatt való foglalkoztatás a fenti idĘpontig terjed. Ezen idĘ alatt nevezettet (eket) önálló munkavégzéssel megbízni nem szabad, tevékenységét irányítani, munkabiztonsági szempontból ellenĘrizni, szükség esetén oktatni tartozik. Nevezett(ek) az alábbi mĦveleteket (berendezések kezelését) még felügyelet mellett sem végezheti(k): …..............................

….……év…...............hó……….nap ..…............................................... megbízó aláírása

A gyakorlati ismeretek elsajátításának igazolása: …...............................................… a felügyelettel megbízott aláírása Az ismeretek elsajátításának (visszakérdezés) eredménye: ……………………….………………….. …………….……………………… EBK (körzeti) munkabiztonsági szakelĘadó aláírása …………………………………………… vizsgázó aláírása

…..............................................…………. vizsgáztató aláírása, beosztása

2072


28. szám

4. sz. melléklet

Ny i l a t k o z a t

Alulírott,…....................................……...(név)........................(beosztás) ……………. (szervezeti egység munkavállalója) kijelentem, hogy a .......……………………………………….....(szolgálati hely) által rendelkezésre bocsátott munkavédelmi ismeretanyagot áttanulmányoztam és a munkakörömmel összefüggĘ munkavédelmi ismereteket elsajátítottam. Kijelentem, hogy az idĘközben bekövetkezett változásokat figyelemmel kísérem és elsajátítom.

…...........................……..

….…….év…................hó..……nap

…........................................ munkavállaló aláírása

28. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 5. sz. melléklet Fogalom-meghatározások

I. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos fogalmak 1. Egyéni védőeszköz (a 65/1999.(XII.22.) EüM. rendelet szerint): 1.1 Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. 1.2 Az egyéni védőeszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek az a feladata, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. 1.3 Nem minősül védőeszköznek: ∗ a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, ill. vizsgáltak; ∗ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; ∗ a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; ∗ a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; ∗ a sportfelszerelés és sporteszköz; ∗ az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; ∗ a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. (Megjegyzés: a védőeszközök megfelelőségének tanúsításánál a 18/2008.(XII.3.) SzMM rendelet szerinti fogalmat kell alkalmazni.) 2. Expozíció: A munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása. (az expozíciós idő és az expozíció koncentráció szorzata) 3. Biztonság: a személyi károsodás elfogadhatatlan kockázatától való mentesség. 4. Veszély: Egy anyag vagy helyzet (szituáció) olyan elválaszthatatlan tulajdonsága, amely képes kárt (sérülést vagy egészségkárosodást) okozni. (pl.: a hegesztésnél szétpattanó izzó részecskék; rákkeltő adalékot tartalmazó motorolaj stb.) 5. Veszélyhelyzet: minden olyan helyzet, amelyben egy vagy több személy veszélynek van kitéve.

2073

6. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. 7. Kockázatbecslés: valamely termékben, berendezésben, rendszerben, folyamatban rejlő kockázatok és azok jelentőségének megfelelő összefüggésben való összesített elemzése. 8. Kockázatértékelés: eljárás, amely becsült vagy mért adatok alapján eldönti, hogy ez a kockázat elviselhető-e, vagy elfogadható-e. 9. EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és a 18/2008. (XII.3.) SzMM rendelet előírásainak megfelel. 10. EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel a 18/2008.(XII.3.) SzMM rendelet előírásainak. (Megjegyzés: az EU-ban lévő tanúsító szerv a típusbizonyítványban hivatkozhat a 89/686/ EK irányelvre is.) 11. Felhasználói információ (tájékoztató): olyan dokumentum, amelynek tartalma megfelel a 18/2008. (XII.3.) SzMM rendeletben meghatározott követelményeknek. 12. Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli, vagy attól független besorolás szerint. 13. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt. 14. Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem. 15. Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele. II. Veszélyes anyagok és készítmények használatával kapcsolatos fogalmak 1. Anyag, vegyi anyag: természetes állapotában előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem

2074


28. szám

tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők.

lósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.

2. Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.

12. Készítmény: két vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat.

3. EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke. 4. ELINCS: az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke 5. Értékesítés (piaci forgalmazás): anyagnak, illetve készítménynek harmadik személy számára történő elérhetővé tétele. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alkalmazásában az EU vámterületére érkező importot forgalomba hozatalnak kell tekinteni. 6. Foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat. 7. Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. 8. GLP: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EU irányelvei alapján meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat. 9. Gyártó: az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, az áru importálója minősül gyártónak.

13. Kitapintható jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt. 14. Közösségi jegyzék: a 67/548/EGK Irányelv I. számú melléklete szerinti veszélyes anyagok jegyzéke. (Megj.: a jegyzéket az EszCsM. hivatalos lapjában teszi közzé) 15. Mérgezési esetek bejelentése: az ország területén bekövetkező, bármilyen eredetű veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény hatásának tulajdonítható emberi mérgezés – ideértve az emberi és állatgyógyászati szerek, növényvédő szerek, növényi és állati mérgek, kábítószerek alkalmazásából származó mérgezéseket is, de kivéve az ételmérgezéseket és a foglalkozási megbetegedéseket – bejelentése, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetőleg fel nem róható baleset eredményeként következett be. 16. Műszaki dosszié: új anyag törzskönyvezéshez szükséges fizikai-kémiai, toxikológiai, öko-toxikológiai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján az egészség-, a környezet-, a fogyasztó- és a munkavédelem követelményeit, valamint az e követelmények megvalósítása érdekében szükséges teendőket tartalmazó dokumentáció. 17. Ökotoxikus: az élő szervezeteket károsító (mérgező, teratogén, mutagén stb.). 18. R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma. 19. S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. 20. Teratogén: fejlődési rendellenességet okozó.

10. Importáló: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) Magyarország területére anyagot vagy készítményt hoz be az országon belül történő értékesítés vagy kizárólagos saját felhasználás céljából.

21. Termék: minden ingó dolog – abban az esetben is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált – kivéve ez alól a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékeit.

11. Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetővé tételét – célul kitűző, illetőleg megva-

22. Tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás, – ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is – a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a

28. szám


forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat. 23. Törzskönyvezés: eljárás, melynek keretében a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet (továbbiakban: OKK-OKBI) a törzskönyvezésre bejelentett új anyaghoz benyújtott dokumentációt elfogadja, törzskönyvezési számmal látja el, meghatározza az anyag egészség- és környezetkárosító kockázatát. A veszélyes anyag környezetkárosító kockázatának meghatározásához a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv egyetértése szükséges, melyet az OKK-OKBI szerez be. 24. Törzskönyveztető: ∗ Az EU területén gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetve az anyagot tartalmazó készítményt forgalomba hozó gyártó. ∗ Az EU területén kívül gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetőleg az anyagot tartalmazó készítményt az EU területén forgalomba hozó, illetőleg az, akit az anyag gyártója az EU területén történő törzskönyveztetés kezdeményezésére feljogosít. 25. Tudományos kutatás és fejlesztés: ellenőrzött feltételek között végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kutatás, amely utóbbi magában foglalja mind a belső tulajdonság, a megjelenés és a hatásosság meghatározását, mind a termék kifejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatást. 26. Új anyag: az EINECS-ben nem szereplő anyag. 27. Új veszélyes anyag: az EINECS-ben nem szereplő veszélyes anyag. 28. Vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége. 29. Veszélyes anyag: valamennyi, e szabályozás 2. sz. melléklete szerint veszélyesként osztályozott anyag. 30. Veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt Magyarországon gyártó, illetve azt Magyarországon forgalomba hozó megküldi a biztonsági adatlapokat az OKK-OKBI-nek. 31. Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke: a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok szerint veszélyesnek minősülő anyagok jegyzéke, kiegészítve az e törvény alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anya-

2075

gokkal.. (Megj.: a jegyzéket az EszCsM. hivatalos lapjában teszi közzé) 32. Veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. 33. Veszélyes készítmények nyilvántartása: a bejelentett veszélyes készítményekről az OKK-OKBI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál vezetett terméknyilvántartás. III. Anyagok és/vagy készítmények veszélyességi csoportjaival kapcsolatos fogalmak 1. Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: 1.1 Robbanó anyagok és készítmények – az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. 1.2 Oxidáló anyagok és készítmények – azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak. 1.3 Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények ∗ azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony; ∗ azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak. 1.4 Tűzveszélyes anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek ∗ a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek; ∗ szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak; ∗ olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; ∗ vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben. 1.5 Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények ∗ olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek. 2. Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: 2.1 Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak.

2076


2.2 Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. 2.3 Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, vagy heveny, illetve idült egészség-károsodást okozhatnak, és nem sorolhatók a 2.1.-2.2. alpont szerinti veszélyességi osztályba. 2.4 Maró (korrozív) anyagok és készítmények: amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. 2.5 Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. 2.6 Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés öszszeomlásának formájában jelenhet meg. 2.7 Karcinogén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. 2.8 Mutagén anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát. 2.9 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak. 3. Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, öko-toxikológiai sajátosságok szerint: 3.1 Környezetre veszélyes anyagok és készítmények: amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják. IV. Rákkeltő anyagokkal kapcsolatos fogalmak 1. RÁKKELTŐ ANYAG: 1.1 A 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt anyag 1.2 Az a készítmény, amely egy vagy több – a 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt – anyagot tartalmaz, és ezen összetevő(k) koncentrációja

28. szám

alapján a készítmény az 1. vagy a 2. karcinogén kategóriába tartozik. 1.3 A 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott eljárás során felszabaduló vagy alkalmazott, az 1.1. pont szerinti anyag, vagy az 1.2. pontban meghatározott koncentrációban tartalmazó készítmény. 1.4 Bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporok 2. EXPOZÍCIÓ: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatásának való kitettség, amely a munkavállalót – az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül – éri. A munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál. 3. EXPOZÍCIÓS IDŐ: a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam. 4. EXPOZÍCIÓS KONCENTRÁCIÓ: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza; 5. EXPOZÍCIÓS ÚT: az az út és/vagy mód, amelyen át, illetve ahogy a rákkeltő a munkavállaló szervezetébe jut [belégzéssel tüdőbe, kiülepedéssel vagy érintkezéssel a bőrön át, baleset esetén egyéb módon (pl.: a száj nyálkahártyán át)]; 6. TERHELÉS: a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe; 7. ORVOSI VIZSGÁLAT: a külön jogszabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek, illetve a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKK-OMFI) által, valamint ezek kérésére végzett orvosi, szakkonziliárusi, illetőleg diagnosztikai vizsgálat; 8. EGYÉNI KOCKÁZATI SZINT: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő előfordulásának valószínűsége; 9. HATÁRÉRTÉK: az az eltűrhető legmagasabb kockázati szint, amely a munkatér eltűrhető szennyezettségi szintjével fejezhető ki (jele: MK, mértéke: mg/m3) a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A határérték 8 órás referencia időre vonatkozik; 10. ELTŰRHETŐ SZENNYEZETTSÉG: az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbe-

28. szám


tegedés kockázata valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó);

2077

11. DEKONTAMINÁLÁS: a rákkeltő szennyeződés hatástalanítása vagy eltávolítása;

nem rendelkezik – 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;

12. EU-SZÁM: az egészségügyi miniszternek az EUban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról szóló EüM tájékoztatóban az EINECS vagy az ELINCS számmal megegyező szám;

8. veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó egészsége vagy biztonsága veszélynek lehet kitéve;

13. EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZAT: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél – 1:105 szintűnél – nagyobb kockázatot jelez.

9. szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés;

V. Munkaeszközökkel kapcsolatos fogalmak 1. ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző – vizsgálata; 2. időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek – a munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; 3. kezelő: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember, akinek feladata a munkaeszköz használata; 4. kockázatnak kitett munkavállaló: bármely munkavállaló, aki egészben vagy részben a veszélyes térben tartózkodik; 5. munkaeszköz használata: a munkaeszközzel végzett bármely tevékenység, ideértve az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, karbantartást és tisztítást is; 6. megbízott személy: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (pl. munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat) elvégzésére írásban bíz meg, és rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal; 7. magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél – kivéve, ha e rendelet eltérően

10. szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. VI. Üzembe-helyezéssel kapcsolatos fogalmak 1. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Munkabiztonsági szaktevékenység, amelynek során a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtt megvizsgálják, hogy az kielégíti-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. 2. Munkavédelmi üzembe helyezés Munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. 3. Munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás Bizonylat, amelyben gyártó, vagy az importáló, vagy az üzemeltető, illetve az egyéni védőeszköz és az 5/1993. (XII. 26.) MüM sz. rendelet 1. sz. mellékletben felsorolt munkaeszközöknél a jogszabályban előírt intézmény igazolja, hogy az eszköz kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. 4. Hatósági engedély Bizonylat, amelyben – a jogszabályban meghatározott esetekben – az illetékes hatóság engedélyezi a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését. 5. Létesítés Folyamat, amelynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

2078


6. Létesítmény Közvetlenül vagy közvetve termelési célokra használt épületek, építmények és ezek tartozékai, telepített technológiai és kiszolgáló berendezések. 7. Üzemi célú, veszélyes épület Épület vagy épületrész, amelynek célja a veszélyes munkaeszközök vagy veszélyes technológiák üzemeltetése, közvetlen irányítása. 8. Munkahely Minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol a munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. 9. Munkaeszköz Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszközt). 10. Veszélyes Az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységet is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 11. Veszélyes technológia A termék előállítására, vagy – az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó –különböző munkafolyamatokra vonatkozó, a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit tartalmazó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

28. szám

12. Veszélyforrás A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. 13. Veszélyes anyag Minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet. 14. Újra indítás Olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Ilyen oknak minősül a teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamat (fődarabok, főalkatrészek kiszerelése, ezek lényeges elemeinek javítása) akkor is, ha arra azért került sor, mert a gép fődarabjainak, fő alkatrészeinek, lényeges elemeinek javítását vagy cseréjét végezték el (törés, meghibásodás, rendellenes kopás, stb. miatt), vagy az azért vált szükségessé, mert a gép működését veszélyeztette vagy lehetetlenné tette, vagy ha az energiaellátás zavarai miatt következett be a munkaeszköz védelmi rendszerének meghibásodása. 15. Technológia A termék előállítására, vagy – az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó –különböző munkafolyamatokra vonatkozó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amely tartalmazza a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit.

28. szám


2079

6. sz. melléklet Kockázattal járó munkahelyeken foglalkoztatottak védőeszközzel történő ellátása

Munkakör megnevezése

Munkafolyamat, tevékenység, technológia

A munkakörben fellépő veszélyek vagy ártalmak megnevezése

Védőeszköz megnevezése veszélyek vagy ártalmak ellen

Védelmi kategória

Vizsgálati szabvány száma

Védelmi képesség

Megjegyzés

1.

2

3

4

5

6

7

8

A 1. rovatba kell írni azokat a munkaköröket, akiket kockázatbecslés alapján el kell látni védőeszközzel (pl.: tolatásvezető, kocsirendező vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező) A 2. rovatba azt a munkakörhöz tartozó kockázatbecslés alapján intézkedést igénylő munkafolyamatot, tevékenységet, technológiát (pl:Járműkapcsolás) A 3. rovatba azt a tényezőt kell írni, ami a kockázatot kiváltja (pl.: Eső, zuhanó tárgyak által okozott ütés hatása, beütődés hatása, fejsérülés veszélye). A 4. rovatba a védőeszköz megnevezése veszélyek vagy ártalmak ellen (pl: Ipari védősisak) Az 5. rovatba a védelmi kategória (pl: kockázatbecslés alapján 1,2,3) Az 6. rovatba a vizsgálati szabvány száma (a beszerzés megkönnyítésére MSZ EN 397) A 7. rovatba kell írni, védelmi képesség a védőeszközön található egyéb jelölések (pl: „-20 0C”, nagyon kis hőmérséklet ellen védő) A 8. rovatba kell írni ha pl. a védőeszköz folyamatos használhatóságának időtartama korlátozott, ha a védőeszköz használatának speciális feltételei vannak (pl. légzésvédő csak borotvált arcra), ha a védőeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett, ha a védőeszköz elhasználódása után veszélyes hulladékként kezelendő stb. valamint azt a munkahelyet, ahol a védőeszközt viselni kell, ha a viselési kötelezettség munkahelyhez kötött.

2080


28. szám

7. sz. melléklet Ajánlott m i n t a a munkavállalók védĘeszközzel történĘ ellátásának megállapítása céljából végzett kockázatbecsléshez A vizsgálatot végezte: A vizsgálatot végzĘ munkavédelmi szakképzettségét bizonyító oklevél száma: A vizsgálatnál figyelembe vett munkavédelmi szabályozások (pl.: technológia: A vizsgált munkakör (tevékenység) megnevezése: A vizsgált munkakör (tevékenység) szerinti munkavégzés helye: A vizsgált munkakör (tevékenység) szerinti munkahely (szabadtéri, zárttéri): 1. A vizsgálat megállapításai:

A fej részei: - koponya - fül - szem - légutak - arc - az egész fej FelsĘ végtagok: - kéz: - karok (részei) Alsó végtagok: - lábfej - lábszár (részei) Egyéb testrészek, bĘr Az egész test

mért

mért

5

6

7

8

9

10

11

12

VédĘeszköz

nem szükséges

intézkedést igénylĘ (szervezési, mĦszaki stb.)

4

elhanyagolható

3

becsült

2

mért

mértéke

jellege

mértéke

becsült

mértéke

biológiai eredetĦ veszélyek

jellege

vegyi eredetĦ veszélyek

becsült

fizikai veszélyek

jellege 1

Kockázat mértéke

szükséges

A testrészt érĘ

a védelem csak védĘeszközzel biztosítható

Testrész

13

14

15

28. szám


2081

2. VédĘeszköz meghatározása Testrész

A testrészt érĘ kockázat Gyakorisága

idĘtartama

megengedett

VédĘeszköz mért vagy becsült

megnevezése

Azonosító jele

6

7

mértéke 1

2

3

4

5

A fej részei: - koponya - fül - szem - légutak - arc - az egész fej FelsĘ végtagok: - kéz - karok (részei) Alsó végtagok: - lábfej - lábszár (részei) Egyéb testrészek, bĘr Az egész test A védĘeszköz típus, az eszköz hatásfoka és teljesítménye: …………………………………………. A munkavállaló részére kiadni javasolt védĘeszköz folyamatos viselhetĘségének idĘtartama: nincs / van, éspedig: ……………………………………………………………………………..…… A kiadni javasolt védĘeszköz által okozott többletterhelés: ……………………...….……………..… nincs / nem jelentĘs / van, éspedig: ………………………………………………………………….. A védĘeszköz használatát korlátozó egészségi állapot: ……………………….................................... A kiadni javasolt védĘeszköz használatának egyéb fontos feltételei:………...................................... …………………………… 200... ….hó …… -n.

………………………………………………. a vizsgálatot végzĘ aláírása

2082


28. szám

7. sz. melléklet Bőrvédő készítmény ellátásra jogosító tevékenységek, munkakörök, ártalmak jegyzéke (Megjegyzés: a pontos expozíciót és az ellátást kockázatértékelés alapján kell eldönteni) Tevékenység, ártalom

Ajánlott bőrvédő készítmény

− zsírtalanító anyagokkal dolgozók, − gépkezelő, − gépkarbantartó, − egyéb kenőzsíros, olajsáros munkák, − olajjal dolgozó egyéb szerelő, gépbeállító, − terpentinnel és terpentines keverékkel − dolgozók, − petróleummal dolgozók

− Bevonatképző krém zsíros, olajos munkák előtt

− optikai lencse zsírtalanítását végzők, − gépi fémforgácsoló (olajemúziós munkánál), − fapácolás, enyvezés, − rendszeres vizes munkát végzők, − takarítás, mosás, járműmosás, − benzinnel, benzines keverékkel dolgozók, − savval, lúggal dolgozók, − betonozó, − egyéb munkakörben cementtel dolgozók,

− Bevonatképző krém vízben oldódó szennyezőanyagokkal végzett munkák előtt

− króm, kobalt, nikkel és vegyületeivel − dolgozók,

− Krómallergia ellen védő krém

− olyan ipari és mezőgazdasági munkák végzésénél, ahol a gyakori kéztisztítás a kezet erősen szárítja

− Kézápoló krém

28. szám


2083

8. sz. melléklet A szervezeti egységnél foglalkoztatottak, kéztisztítószer, bĘrvédĘ készítmény ellátása (Ajánlott minta!)

8.

9.

10.

Kéztisztítószer

11.

Ellátás gyakorisága

kiadott mennyiség

7.

szappan

típusa

6.

Kéztisztítószer jellege

kiadott mennység

5.

kiadott mennyiség

4.

regeneráló

típusa

kiadott mennyiség

3.

bevonatképzĘ

típusa

2.

A készítmény jellege

központi adagoló

1.

Ellátás jellege

személyre szóló

Ártalom

Sorszám

Ellátásra jogosultak neve (vagy munkahely)

12.

13.

Kitöltési útmutató: 1. 2.

Az 1. rovatba a vizsgált eset sorszámát kell írni. A 2. rovatba az ellátásra jogosult nevét, vagy azt a munkahelyet kell beírni, ahol központi adagoló kerül felszerelésre. 3. A 3. rovatba azt az ártalmat kell írni, ami ellen az ellátást biztosítani kell. (gázolaj, korom, olajsár, erĘs szennyezĘdés stb.) 4. A 4. rovatba „+” jelet kell írni, ha az ellátás személyre szólóan kerül kiadásra. 5. A 5. rovatba „+” jelet kell írni, ha az ellátást központi adagolóval biztosítják. 6. Az 6. rovatba a bevonatképzĘ típusának megnevezését kell írni. 7. A 7. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott bevonatképzĘ készítmény mennyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 8. A 8. rovatba a bĘrregeneráló típusának megnevezését kell írni. 9. A 9. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott bĘrregeneráló készítmény mennyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 10. A 10. rovatba a rendszeresen kiadott szappan mennyiségét kell írni. 11. A 11. rovatba az kéztisztítószer típusának megnevezését kell írni. 12. A 12. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott ipari kéztisztítószer mennyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 13. A 13. rovatba a kiadás gyakoriságát kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni.

2084


28. szám

9. sz. melléklet Tevékenységek, munkahelyek, munkakörök tisztasági besorolási fokozata „A” különösen tiszta ∗ élelmiszer, gyógyszer, steril kötöző-anyagok raktárai; ∗ üzemi konyhák; ∗ egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. „B” tiszta ∗ finommechanikai munkák; ∗ varró, kötő, kárpitos munkák; ∗ ruharaktárak; ∗ vezetői, nem közvetlen termelésirányítási, ügyintézői, adminisztratív munkakörök; ∗ munkaeszközök elektronikus egységeinek szerelői; ∗ transzformátorház; ∗ kapcsolóház; ∗ gáztüzelésű berendezések kezelői; ∗ egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. „C” közepesen szennyezett ∗ forgácsoló gépek kezelői; ∗ kézi fém-, és famegmunkálás; ∗ kompresszorkezelő; ∗ vasúti és közúti járművek javítása, vizsgálata, kivéve: alváz, forgóváz, olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, szerelése; ∗ kocsirendező, tolatásvezető, gépkísérő és egyéb, a vasúti járművek tolatási munkáit közvetlenül végző munkakörben foglalkoztatottak; ∗ baleset-, tűz- és veszélyes áru szabadba jutásának helyszíni vizsgálata; ∗ villanyszerelési munkák; ∗ épület-karbantartási, javítási, építési munkák; ∗ váltótisztítás; ∗ közvetlen termelésirányítás; ∗ egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök tevékenységek. „D” erősen szennyezett ∗ olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, karbantartása, szerelése; ∗ kovácsolás; ∗ vasúti járművek szabadtéren végzett javítása, bontása; ∗ jelentős mennyiségű szálló, lebegő porral járó rakodás; ∗ széntüzelésű berendezések kezelése; ∗ forgácsoló, koptató hatáson alapuló, erős forgács, illetve porképződéssel járófelület tisztítási munkák; ∗ egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. „E” fertőző, mérgező, illetve földalatti bányászat ∗ alváz, forgóváz javítása, karbantartása; ∗ szennyvíz-derítőben, csatornán, vezetéken végzett munkák; ∗ illemhelyek és felszerelési tárgyaik javítása, takarítása; ∗ veszélyes anyagokkal végzett munka, ha a veszélyes anyaggal a munkavállaló közvetlenül vagy áttételesen kontaktba kerül; ∗ teherkocsi mosás, fertőtlenítés; ∗ emberi vagy állati maradványokkal szennyezett felületek tisztítása; ∗ egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek.

28. szám


10. sz. melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 R9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51

Száraz állapotban robbanásveszélyes Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez Hő hatására robbanhat Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes Tüzet okozhat Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes Kevésbé tűzveszélyes Tűzveszélyes Fokozottan tűzveszélyes Vízzel hevesen reagál Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes Levegőn öngyulladó A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet Belélegezve ártalmas Bőrrel érintkezve ártalmas Lenyelve ártalmas Belélegezve mérgező (toxikus) Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) Lenyelve mérgező (toxikus) Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek A használat során tűzveszélyessé válik Savval érintkezve mérgező gázok képződnek Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes Égési sérülést okoz Súlyos égési sérülést okoz Szemizgató hatású Izgatja a légutakat Bőrizgató hatású Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított Súlyos szemkárosodást okozhat Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) Zárt térben hő hatására robbanhat Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) Nagyon mérgező a vízi szervezetekre Mérgező a vízi szervezetekre

2085

2086 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67 R 68


28. szám

Ártalmas a vízi szervezetekre A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Mérgező a növényvilágra Mérgező az állatvilágra Mérgező a talaj szervezeteire Mérgező a méhekre A környezetben hosszantartó károsodást okozhat Veszélyes az ózonrétegre A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja A születendő gyermekre ártalmas lehet A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet A születendő gyermeket károsíthatja Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak Maradandó egészségkárosodást okozhat Összetett R mondatok

R 14/15 R 15/29 R 20/21 R 20/22 R 21/22 R 20/21/22 R 23/24 R 24/25 R 23/25 R 23/24/25 R 26/27 R 26/28 R 26/27/28 R 27/28 R 36/37 R 36/38 R 37/38 R 36/37/38 R 39/23 R 39/24 R 39/25 R 39/23/24 R 39/23/25 R 39/24/25 R 39/23/24/25 R 39/26 R 39/26/27 R 39/27 R 39/28 R 39/26/28

Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas Belélegezve és lenyelve ártalmas Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és lenyelve mérgező Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Szemizgató hatású, izgatja a légutakat Szem- és bőrizgató hatású Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

28. szám R 39/27/28 R 39/26/27/28 R 40/20 R 40/21 R 40/22 R 40/20/21 R 40/20/22 R 40/21/22 R 40/20/21/22 R 42/43 R 48/20 R 48/21 R 48/22 R 48/20/21 R 48/20/22 R 48/21/22 R 48/20/21/22 R 48/23 R 48/24 R 48/25 R 48/23/24 R 48/23/25 R 48/24/25 R 48/23/24/25 R 50/53 R 51/53 R 52/53 R 68/20 R 68/21 R 68/22 R 68/20/21 R 68/20/22 R 68/21/22 R 68/20/21/22


2087

Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció) Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas:súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

2088


28. szám

A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S 12 S 13 S 14 S 15 S 16 S 17 S 18 S 20 S 21 S 22 S 23 S 24 S 25 S 26 S 27 S 28 S 29 S 30 S 33 S 35 S 36 S 37 S 38 S 39 S 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S 47 S 48 S 49 S 50 S 51 S 52 S 53 S 56 S 57

Elzárva tartandó Gyermekek kezébe nem kerülhet Hűvös helyen tartandó Lakóterülettől távol tartandó … alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg) … alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg) Az edényzet légmentesen lezárva tartandó Az edényzet szárazon tartandó Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó A tartályt nem szabad légmentesen lezárni Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] Hőhatástól távol tartandó Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás Éghető anyagoktól távol tartandó Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni Használat közben enni, inni nem szabad Használat közben tilos a dohányzás Az anyag porát nem szabad belélegezni A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg) A bőrrel való érintkezés kerülendő Kerülni kell a szembejutást Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni Ha az anyag a bőrre kerül,…-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) Csatornába engedni nem szabad Soha nem szabad vízzel keverni A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell Megfelelő védőruházatot kell viselni Megfelelő védőkesztyűt kell viselni Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni Szem-/arcvédőt kell viselni A padlót és a beszennyeződött tárgyakat…-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg) Tűz esetén…-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, „”víz használata tilos””mondatot is hozzá kell tenni Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni … C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg) …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) Csak az eredeti edényzetben tárolható …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg) Csak jól szellőztetett helyen használható Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni

28. szám S 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64


2089

A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen).

Összetett S mondatok S½ S 3/7 S 3/9/14 S 3/9/49 S 3/9/14/49 S 3/14 S 7/8 S 7/9 S 7/47 S 20/21 S 24/25 S 27/28 S 29/35 S 29/56 S 36/37 S 36/39 S 37/39 S 36/37/39 S 47/49

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó Hűvös, jól szellőztethető helyen,…-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható Hűvös, jól szellőztethető helyen,…-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] Hűvös helyen,…-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó Az edényzet légmentesen lezárva… C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű…- val/vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladékgyűjtő helyre kell vinni Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni … C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)

2090


28. szám

11. sz. melléklet (Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletbĘl) „BIZTONSÁGI ADATLAP” (veszélyes anyaghoz) A kiállítás kelte:………………………….. 1.

Vegyi anyag neve: ……………………………………………………………………………. CAS-szám: ……………………………………………………………………………………. EU-szám: ……………………………………………………………………………………... Gyártó cég neve: ……………………………………………………………………………… cím, telefon, fax: …………………………………………………………………………… Forgalmazó cég neve: ………………………………………………………………………… cím, telefon, fax: …………………………………………………………………………… Importáló cég neve: …………………………………………………………………………… cím, telefon, fax: ……………………………………………………………………………

2.

Összetétel: ……………………………………………………………………………………… Hatóanyag: % Egyéb veszélyes szennyezĘ anyag: Koncentráció tartomány % Koncentráció tartomány % Egyéb veszélyes adalékanyag Koncentráció tartomány %

3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. ElsĘsegélynyújtás 5. TĦzveszélyesség 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztetĘ munkavégzés feltételei 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökotoxicitás 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó elĘírások (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerinti pontos megnevezés, UN szám és besorolás, amennyiben alkalmazható) 15. Szabályozási információk 16. Egyéb Dátum: P. H. ............................................... aláírás Elektronikus továbbítás, sokszorosítás esetén: „sk”

28. szám


2091

(Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletbĘl) „BIZTONSÁGI ADATLAP (veszélyes készítményekhez) 1.

A készítmény neve: Gyártó cég neve: ………………………………………………………………………………. cím, telefon, fax: …………………………………………………………………….. Forgalmazó (exportáló)cég neve: ……………………………………………………………... cím, telefon, fax: ……………………………………………………………………. Importáló cég neve: ……………………………………………………………………………. cím, telefon, fax: …………………………………………………………………….

2. Összetétel a) veszélyes anyag (CAS-szám: ...) b) veszélyes anyag (CAS-szám: ...) c) veszélyes anyag (CAS-szám: ...) d) veszélyes anyag (CAS-szám: ...)

... koncentráció tartomány ... koncentráció tartomány ... koncentráció tartomány ... koncentráció tartomány

% % % %

3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. ElsĘsegélynyújtás 5. TĦzveszélyesség 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztetĘ munkavégzés feltételei 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökotoxicitás 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó elĘírások (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerinti pontos megnevezés, UN szám és besorolás, amennyiben alkalmazható) 15. Szabályozási információk 16. Egyéb Dátum: ................................... P. H. ............................................. aláírás”

2092


28. szám

12. sz. melléklet

(Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletbĘl) „13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez 1. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSz-hez történĘ bejelentéséhez 1.

Tevékenységet végzĘ (cég) Neve: ................................................................................................................................................ Székhelye: ........................................................................................................................................ Telephely címe: _ _ _ _ ........................................................... Megye: …...................................... Telefon: .................................... fax: ......................................... e-mail: ......................................... A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i): ................................................................... .......................................................................................................................................................... FelelĘs személy neve: ..................................................................................................................... ElérhetĘség címe: _ _ _ _ ................................................................................................................ Telefon: .................................... fax: ......................................... e-mail: ........................................

2. A veszélyes anyaggal/veszélyes készítménnyel végzett tevékenység megnevezése a 2000. évi XXV. törvény 1. § u) pontja szerint: _, _, _, _, _, _, _, _, _, _ elĘállítás (1), gyártás (2), feldolgozás (3), csomagolás (4), tárolás (5), anyagmozgatás (6), forgalmazás (7), értékesítés (8), felhasználás (9), elemzéssel, ellenĘrzéssel kapcsolatos vizsgálat (10), egyéb (11). A tevékenységek TEÁOR kódjai: ______ ______ ______ ______ 3.

A bejelentĘ tudomásul veszi, hogy

a bejelentés ellenĘrzésekor a tevékenységet végzĘ dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének,

2001. január 1-jétĘl bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható.

Dátum: .................................................................. ......................................... aláírás A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni! Igazolás ÁNTSZ azonosító kód _ _ _ _ _ _ _ _ Tevékenységet végzĘ (cég) Neve: ...................................................................................................................................................... Székhelye: .............................................................................................................................................. Telephely címe: _ _ _ _ ..................................................... Megye: ...................................................... A bejelentést az ÁNTSZ fogadta. Dátum: ................................................................... ................................................ Aláírás”

28. szám


2093

(Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletbĘl) „2. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységekben bekövetkezett változás ÁNTSZ-hez történĘ bejelentéséhez 1.

Tevékenységet végzĘ (cég) Neve: ................................................................................................................................................ Székhelye: ........................................................................................................................................ Telephely címe: _ _ _ _ ....................................................... Megye: ............................................ Telefon: .................................... fax: ......................................... e-mail: ......................................... A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i): ................................................................... .......................................................................................................................................................... FelelĘs személy neve: ...................................................................................................................... ElérhetĘség címe: _ _ _ _ ................................................................................................................ Telefon: ...................................... fax: ......................................... e-mail: .......................................

2.

Az elsĘ bejelentés idĘpontja: ........................................................................................................ ÁNTSZ azonosító kód: _ _ _ _ _ _ _ _

3.

Az adatváltozás szöveges ismertetése, idĘpontja: .….................................................................. .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

4.

A bejelentĘ tudomásul veszi, hogy:

a bejelentés ellenĘrzésekor a tevékenységet végzĘ dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének,

2001. január 1-jétĘl bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható.

Dátum: .................................................................. …………......................................... Aláírás A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni! Igazolás ÁNTSZ azonosító kód _ _ _ _ _ _ _ _ Tevékenységet végzĘ (cég) Neve: ..................................................................................................................................................... Székhelye: .............................................................................................................................................. Telephely címe: _ _ _ _ ..................................................... Megye: ……………................................ A bejelentést az ÁNTSZ fogadta. Dátum: ................................................................... .................................................... Aláírás”

2094


28. szám

13. sz. melléklet Veszélyes anyagok, készítmények csomagolása, tárolása, szállítása 1. A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy a veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy környezetkárosodás elkerülését. 2. Az 1. pontban meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy: 2.1 akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését 2.2 azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson; 2.3 a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek; 2.4 az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását; 2.5 a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott ∗ nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), ∗ ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen; 2.6 a csomagolóeszközön – az egészségügyi miniszter által meghatározott esetben – olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül, de visszazárásakor biztosítja a 2.4. pontban előírt feltételeket. 3. Veszélyes anyagot vagy készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. 4. Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására. 5. Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy készítmény tárolására nem használható. 6. A veszélyes anyagok és készítmények tárolására vonatkozó szabályok betartásáért a szervezeti egység vezetője felelős. 7. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. 8. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell tárolni, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. 9. A veszélyes anyagok és készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

28. szám


2095

14. sz. melléklet A veszélyes anyagok és készítmények feliratozása, címkézése 1. Tevékenység csak szabályosan feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel végezhető. 2. A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza: 2.1. a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy – jegyzékbevételig – valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét; 2.2. a magyarországi bejelentő vagy törzskönyveztető megnevezését és teljes címét, telefonszámát; 2.3. a veszélyes anyag, illetve készítmény használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát); 2.4. a veszélyes anyag, illetve készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat); 2.5. a veszélyes anyag, illetve készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat); 2.6. az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot. Az e jegyzékekben szereplő anyagok esetében – a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagok esetén 2002. január 1. napjától – a feliraton (címkén) szerepelnie kell az „K felirat”szavaknak is. 3. Az irritáló, oxidáló, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, valamint a lakosság számára nem forgalmazott ártalmas anyagok és ártalmas készítmények esetében az R mondatokat és az S mondatokat nem kell feltüntetni azokon a csomagolási egységeken, amelyek nem tartalmaznak 125 ml-nél nagyobb mennyiséget. 4. A feliraton (címkén) a 2. pont szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek. 5. A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen. 6. A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni. 7. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) megtévesztő jelölést vagy szöveget nem tartalmazhat. 8. Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és készítmények esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére. 9. Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek. 10. A címke (feliratozás) részletes és egyéb tartalmi, formai követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.

2096


28. szám

15. sz. melléklet Kéziszerszám vizsgálati lap Sorszám 1. 1. 2. 3.

Vizsgált kéziszerszám 2.

Vizsgálat idĘpontja 3.

Vizsgálatot végzĘ aláírása 4.

Megjegyzés 5.

Kitöltési útmutató: 1. A 2. oszlopba a kéziszerszám konkrét megnevezését, vagy azonosításra alkalmas más információt kell beírni (pl.: Toll Pál 23. sz. szerszámkönyvében felsorolt kéziszerszámok”; vagy „ A 23. sz. kéziraktár 21. sz. leltárjegyzéke szerinti kéziszerszámok.”; vagy „X. Y. használatában lévĘ kéziszerszám leltárjegyzéke szerinti kéziszerszámok”, stb.). 2. A 3. oszlopba a vizsgálat befejezésének napját kell beírni. 3. Az 5. oszlopba kell beírni a vizsgálattal kapcsolatos egyéb, fontosnak tartott információt.

16. sz. melléklet Veszélyesnek nem minĘsülĘ munkaeszközök ellenĘrzĘ felülvizsgálatainak nyilvántartása (Minta!) Sorszám

EllenĘrzĘ felülvizsgálat Munkaeszköz megnevezése

1. 1.

2. Helyszínen összeszerelt (épített munkaállvány)

2. 3.

módjára vonatkozó elĘírás

módja

Megjegyzés

4. szemrevételezés

5.

E1N-es csúcsesztergagép

3. 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rend. 2.sz. mell. III/6. Uvz2141 karbantartási utasítás

Szemrevételezés MĦszeres mérés

C21 fémfĦrészgép

Gépkönyv

Szemrevételezés mĦszeres

Vezérorsó burkolata deformált Érintésvédelmi szempontból a vizsgálati jegyzĘkönyv szerint nem megfelelĘ

28. szám


2097

17. sz. melléklet Jegyzőkönyv a veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz ellenőrző felülvizsgálatáról (Ajánlott minta!) 1. A vizsgálatot végezte:…………………………………………………………………… 2. A vizsgálatot végző szakképzettsége: ………………………………………………….. 3. A vizsgálat időpontja: ………………………………………………………………….. 4. A vizsgálat oka: szerelés – új munkahelyen történő felállítás 5. A vizsgálat (munkaeszköz) tárgya: ………………………………………………………. 6. A vizsgálat tárgyának azonosító jele (pl.: gyári szám, leltári szám, stb.): ………………………. 7. Az ellenőrző felülvizsgálat módja (pl.: műszeres, szemrevételezése, stb.):……………… 8. A vizsgálatot végző megállapítása(i): …………………………………………………… ………………………………… ………………………………………………………… 9. A vizsgálatot végző által megtett intézkedések (pl.: a megbontott védővezető folytonosságának helyreállítása, a meghibásodott védőburkolat cseréje, a klímaberendezésben a szűrőbetétek tisztítása, stb.): ………………………………… ……………………………………… 10. A vizsgálatot végző által javasolt egyéb intézkedések: ………………………………… ……………………………… …………………………………………………………… Értékelés: 1. A vizsgálat tárgya az egészséget és a személyi biztonságot nem veszélyezteti. 2. A vizsgált munkaeszköz az egészséget nem veszélyeztető és személyi biztonsági követelményeket nem elégíti ki, mert: ………………………………………………………. …………………………………………………………………… ……………………… Kelt: ………………………20…., …… hó ….-n.

…………………………………… a vizsgálatot végző aláírása

2098


28. szám

18. sz. melléklet Veszélyesnek nem minĘsülĘ munkaeszközök idĘszakos ellenĘrzĘ felülvizsgálatainak nyilvántartása (Minta!) Sorszám

IdĘszakos ellenĘrzĘ felülvizsgálat

1. 1. 2. 3.

Munkaeszköz megnevezése 2. Csavarorsós sajtoló 2133 St-a kézikocsi

Gyakorisága

Módja

3. 3 év 5 év

4. TMK KezelĘi

Megjegyzés 5. KülsĘ vizsgáló

19. sz. melléklet Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok általános követelményei A munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági feltételeinek ellenőrzésére, vizsgálatára irányulnak, ezért a felülvizsgálatoknak ki kell térni:

∗ a statikai állapotra, terhelhetőségre;

∗ a védőburkolatok meglétére, működőképességére, állapotára; ∗ a jelző, biztonsági és védelmi berendezések meglétére, működőképességére, állapotára;

∗ a kapcsoló és működtető készülékek funkcionális működésére;

∗ a vészleállító berendezés működőképességére;

∗ az energiaellátás kimaradását hatástalanító védelmi berendezések meglétére, működőképességére; ∗ a munkakörnyezeti terhelések mérséklését szolgáló berendezések működőképességére (szellőzés, stb.);

∗ a kötelezően előírt felülvizsgálatok elvégzésére (pl.: villamos technika, nyomáspróba, stb.);

∗ a kezelési, karbantartási utasítás meglétére;

∗ a kezelési, karbantartási utasítás rendelkezik-e követendő eljárásra a rendeltetésszerű használat közbeni veszélyhelyzetek

kezelésére.

Sorszám

2.

3.

x x x x x x

x x x

4.

5.

neve

vizsgálatára vonatkozó elĘírás

6.

Szakképzettsége

A vizsgálatot végzĘ

7.

8.

9.

A vizsgálat módja (pl.: mĦszeres, szemrevételezése , stb.)

10.

A vizsgálatot végzĘ által megtett intézkedések (pl.: a megbontott védĘvezetĘ folytonosságának helyreállítása, a meghibásodott védĘburkolat cseréje, a klímaberendezésben a szĦrĘbetétek tisztítása, stb.) A vizsgált munkaeszköz minĘsítése

(Ajánlott minta több munkaeszköz idĘszakos ellenĘrzĘ felülvizsgálatának összesített jegyzĘkönyvére)

A vizsgálat idĘpontja

11.

12.

13.

A vizsgálat megállapításai „nem megfelelĘ” minĘsítés esetén

A 2. sz. oszlopba a vizsgált munkaeszköz megnevezését kell írni. (pl.: lemezolló) A 3. oszlopba az azonosításra alkalmas számot kell írni. (pl.: kézi zsírprés gyári száma: IGRT 23456) A 4. oszlopba akkor kell bejegyzést tenni, ha a munkaeszközre idĘszakos ellenĘrzĘ felülvizsgálatra van elĘírás, és attól a vizsgálatot végzĘ nem tért, vagy nem térhetett el, mert az elĘírás betartása kötelezĘ. Az 5-7 oszlopokat a vizsgálatot végzĘ személyre vonatkozóan értelemszerĦen kell kitölteni. A 8. oszlopba azt a naptári napot kell bejegyezni, amikor a vizsgálat befelezése megtörtént. A 9. oszlopba azt (azokat) a módszert (módszereket) kell beírni, amellyel a vizsgálat történt. (pl.:, mĦszeres, szemrevételezéses, statikus terhelés, stb.) A 10. rovatba azokat a ténylegesen elvégzett (megtett) intézkedéseket kell bejegyezni, amelyek a biztonság helyreállítása érdekében a vizsgálatot végzĘ elvégzett (megtett) A 11. vagy 12. sz. rovatba bejegyzett „+” jellel a vizsgálatot végzĘnek a munkaeszközt (az egészséget nem veszélyeztetetĘ és személyi biztonság szempontjából) egyértelmĦen minĘsíteni kell A 13. oszlopban a „nem megfelelĘ”-nek történĘ minĘsítés okait kell bejegyezni.

Kitöltési útmutató az 5. sz. táblázathoz:

1. 2. 3. 4.

megnevezése

a veszélyesnek nem minĘsülĘ munkaeszköz idĘszakos ellenĘrzĘ felülvizsgálatáról

Aláírása

A vizsgált munkaeszköz

azonosító jele (pl.: gyáriszám, leltári szám stb.)

JegyzĘkönyv

megfelelĘ

20. sz. melléklet

nem megfelelĘ

28. szám A MÁV Zrt. Értesítője 2099

2100


28. szám

21. sz. melléklet Veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatának nyilvántartó lapja A munkaeszköz megnevezése, telephelye, alkalmazási helye: A munkaeszköz azonosító (jóváhagyási) száma: Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére jogosult személy (pl.: kazánbiztos emelőgépszakértő, stb.) szervezet megnevezése: a vizsgálat esedékessége: ………………… évenként Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év……………. hó…….nap ………………………………………… Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma: ………. év…………… hó…….nap …………………………………………

28. szám


2101

23. sz. melléklet A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők 1. A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher ∗ túl nehéz vagy túl nagy; ∗ nem kézre álló vagy nehéz fogni; ∗ instabil vagy tartalma elmozdulhat; ∗ olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni; ∗ körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2. Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás ∗ túl megerőltető; ∗ csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető; ∗ a teher hirtelen elmozdulhat; ∗ a test labilis helyzetében következik be; ∗ ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés. 3. A munkakörnyezet jellemzői A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha ∗ nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatására; ∗ a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni; ∗ a padozat vagy a láb megtámasztása labilis; ∗ a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4. A tevékenység követelményei Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt: ∗ főként a gerincet érintő túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés; ∗ a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen; ∗ az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak; ∗ a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.

2102


28. szám

24. sz. melléklet A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők A munkavállaló hátsérülésének fokozott kockázatával kell számolni, ha: − fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére; − olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermannbetegség, discopathia); − a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel; − nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal. Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmassági vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet fordítani.

25. sz. melléklet A munkabiztonsági beszámoló tartalmi követelményei 1. Értékelő, elemző rész 1.1 A munkabaleseti helyzet rövid elemzése, fontosabb következtetései, a helyzet javítására tett megelőző intézkedések felsorolása, hatásainak elemzése. 1.2 A munkakörülmények javítására, a kockázatok csökkentése érdekében tett műszaki, szervezési és jogi intézkedések konkrét felsorolása, eredményei. 1.3 A Társaság középtávú munkavédelmi programjának megvalósítására és a kockázatértékelés alapján készített éves munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtásának időarányos értékelése. 1.4 Veszélyes berendezések, technológiák munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezésének, időszakos biztonsági felülvizsgálatainak értékelése. 1.5 Beruházásoknál, új gépek, berendezések beszerzésénél a munkabiztonsági követelmények érvényesülése (pl.: tervezés, megrendelés, beszerzés, használatba vétel folyamata, stb.). 1.6 Munkabiztonsági szemlék, hatósági, vezetői és munkafolyamati, munkabiztonsági ellenőrzések főbb megállapításai. A hiányosságok megszüntetésének értékelése. 1.7 Szociális létesítmények állapota, az ellátási színvonal megőrzésére, fejlesztésére tett intézkedések, eredményei (pl.: öltöző, mosdó, ivóvíz ellátás, stb.) 1.8 A Társaság területén idegen munkáltatók munkavégzésének hatása a munkabiztonsági helyzet alakulására. 1.9 Technológiai szabályozások korszerűsítése, a módosítások főbb biztonsági vonzatai. Hálózati technológiák helyi végrehajtásának szabályozása. 1.10 Egyéni védőeszköz, bőrvédő készítmény, védőital ellátás helyzetének értékelése. 1.11 A munkabiztonsági helyzet, a munkakörülmények összefoglaló minősítése a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a melléklet 1. és 2. pontjaiban foglaltak figyelem-bevételével.

28. szám


2103

2. Táblázatos rész 2.1 Munkabalesetek alakulása bázis és tárgyi időszaki bontásban ∗ bekövetkezett munkabalesetek száma: ebből − halálos: − csonkulásos: − egyéb súlyos balesetek: ∗ munkaképtelen napok száma: ∗ munkabalesetek miatt az előző évről áthúzódó munkaképtelen napok száma: ∗ egy munkabalesetre eső munkaképtelen napok száma: ∗ 1000 főre jutó munkabalesetek száma: ∗ munkabalesetek száma a keresőképtelen napok alapján: − 10 nap alatt, − 11-20 nap között, − 21-30 nap között, − 31-40 nap között, − 40 nap felett ∗ munkabiztonsági hatóságoktól módosításra, új vizsgálat lefolytatására visszakapott munkaba-leseti jegyzőkönyvek száma: ebből: − alaki hibák miatt: − munkabalesetek leírásának tartalmi hiányossága miatt: − ok-okozati összefüggések téves megítélése miatt: − nem kielégítő megelőző intézkedések miatt: − MÁV belső vizsgálattól visszakapott jegyzőkönyvek 2.2 Munkabiztonsági felügyelői ellenőrzések ∗ munkabiztonsági felügyelői határozatok száma: ebből: − munkabiztonsági hiányosság megszüntetését előíró: − munkabiztonsági figyelemfelhívás: − munkavégzés megtiltása: − gép, berendezés, eszköz használatának felfüggesztése: − ellenőrzött szolgálati helyek száma: 2.3 Közegészségügyi felügyelői (hatóság) határozatok száma 2.4 Munkabiztonsági szemlék ∗ a megtartott szemlék száma: ∗ az elmaradt szemlék száma: ∗ az elmaradás oka: ∗ a megállapított hiányosságok száma: ebből: − épületek, építmények állapotával kapcsolatos: − a villamos berendezések hiányosságaival kapcsolatos: − a gépészeti berendezések hiányosságaival kapcsolatos: − az alkalmazott technológiák hiányosságaival kapcsolatos: − védőberendezések hiányosságaival kapcsolatos: − biztonsági felülvizsgálatok hiányosságaival kapcsolatos: − a közlekedési útvonalak, technológiai területek botlásveszélyeivel kapcsolatos: − munkaeszközök, szerszámok biztonsági állapotával kapcsolatos: − megszüntetésre nem került hiányosságok száma:

2104


2.5 Munkára képes állapot ellenőrzése ∗ pozitív esetek száma: ebből: − munkabalesetet szenvedettek: − munkairányítók: 2.6 Munkavédelmi képviselői bejelentések ∗ a szervezeti egység vezetése felé tett bejelentések száma: ∗ a hatóságok felé tett bejelentések száma: ∗ az érdemben elintézett bejelentések száma: 2.7 Munkáltatói intézkedések ∗ munkabiztonsági szabályok megszegése miatt: ∗ alkoholos befolyásoltság miatt: 2.8 Egyéni védőeszköz ellátás ∗ ellátási hiányt képező védőeszközök felsorolása: ∗ a hiány okai (pl.: megrendelés, késedelmes beszállítás, stb.): ∗ a beszerző felé tett minőségi kifogások száma: ∗ a kifogásolt védőeszköz megnevezése, típusa, minőségi kifogás oka: 2.9 Egyéb, szükségesnek tartott munkabiztonságot érintő statisztikai információ.

28. szám

28. szám


2105

26. sz. melléklet A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat tartalmi szempontjai (ajánlás) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnál vizsgálni kell: ∗ a közvetlen munkakörnyezetet; ∗ az alkalmazott gépek, berendezések elrendezését, telepítését; ∗ az alkalmazott anyagot; ∗ az alkalmazott munkaeszköz biztonsági berendezéseinek alkalmasságát; ∗ az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéb tárgyi feltételeket; ∗ személyi feltételeket; ∗ szervezési feltételeket; ∗ munkakörnyezeti feltételeket; ∗ a biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket; ∗ biztonsági berendezések hatásosságát és megbízhatóságát; ∗ az üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírások kielégítését; ∗ a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét, jogszabályban előírtaknak való megfelelőségét; ∗ a munkaeszközökre vonatkozó minimális munkavédelmi követelmények megvalósulását; ∗ újraindításnál a megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírások kielégítését; ∗ az üzemszerű használat során fellépő meghibásodás lehetőségét és következményét; ∗ energia vagy egyéb ellátás (pl.: hűtővíz, légellátás, stb.) kimaradásának személyi és technológiai következményét; ∗ a munkavégzés hatókörében tartózkodókra gyakorolt hatásokat; ∗ az üzemi körülmények előre látható változását, zavarát; ∗ rendeltetésszerű használatnál veszélyhelyzetbe kerülhetnek-e a berendezéssel munkát végzők vagy annak hatókörében tartózkodók; ∗ karbantartás közben a karbantartási utasítás szerint végzett tevékenységnél kialakulhat-e veszélyhelyzet és a karbantartási utasítás rendelkezik-e a követendő eljárásra; ∗ az adott berendezés kezelésének összetettségét; ∗ az üzemeltetéshez szükséges ismeretek oktatását, készségszintű elsajátítását; ∗ a konstrukciós tulajdonságok összességének hatását a munkabiztonságra, a gépet, berendezést kezelő részére megengedett kezelési, karbantartási, valamint a meghibásodás esetén a megengedett beavatkozás lehetséges veszélyeit; ∗ a létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia rendelkezik-e az üzemeltetéshez szükséges magyar nyelvű dokumentációkkal; ∗ a munkaeszköz rendelkezik-e az előírt minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal; ∗ megfelelőek-e az előírt vizsgálatok eredményei; ∗ a veszélyforrások idegenek részéről történő megközelíthetőségét, a kezelés személyi feltételeit; ∗ a veszélyesség elbírálása igényel-e különleges szakképzettséget vagy felszerelést, ∗ szellőzést; ∗ világítást; ∗ por-, és/vagy vegyi ártalmak lehetőségét, ∗ szennyezőanyag koncentráció mértékét; ∗ sugárterhelést; ∗ szabványossági megfelelőséget; ∗ zaj-, és/vagy vibrációs hatásokat; ∗ áramütés elleni védelmet; ∗ a munkabiztonsági szaktevékenységet végző által fontosnak ítélt egyéb szempontokat.

2106


28. szám

27. sz. melléklet …………………../…….. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvélemény (ajánlott minta) 1. A vizsgálatot végezte: 2. A vizsgálatot végző szakképzettsége: 3. A vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettségét igazoló oklevél száma: 4. A vizsgálat időpontja 5. A vizsgálat oka: első üzembe helyezés – újraindítás – próbaüzem – egyéb 6. A vizsgálat tárgya (a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia pontos meg-nevezése): ………… 7. A vizsgálat tárgyának azonosító száma (pl.: gyári szám, leltári szám, technológia nyilvántartási száma, stb.) :……… 8. Technológiai dokumentációk vizsgálatának megállapítása: nincs – megfelelő – nem megfelelő – eltéréssel megfelelő – van, de nem megfelelő- egyéb: …………………………… Indoklás „eltéréssel megfelelő”, ·vagy „van, de nem megfelelő” értékelés esetén: …………………………………………………………………….…………………………………… 9. Az érdekeltek technológiai dokumentációkkal történő ellátottsága: szükséges – nem szükséges – szükséges, de nincs 10. Munkavédelmi megfelelőség-tanúsítás vizsgálatának megállapítása: megfelelő – nincs – nem szükséges 11. Munkavédelmi minősítés vizsgálatának eredménye: megfelelő – nincs – nem szükséges 12. Zajszint vizsgálati jegyzőkönyvek értékelése: megfelelő – nem megfelelő – nem szükséges – szükséges, de nincs 13. Vibrációs hatás vizsgálata: van – nincs – van, de egészségi határérték alatt 14. A tervező nyilatkozata a munkavédelmi előírások érvényesítéséről: van – nincs – van, de nem megfelelő – nem szükséges 15. A kivitelező nyilatkozata a kivitelezés terv szerinti megvalósításáról: van – nincs – nem szükséges 16. Kivitelező nyilatkozata a villamos berendezések szabványossági megfelelőségéről: van – nincs – nem szükséges 17. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyveinek vizsgálati eredménye: megfelelő – nem megfelelő – nem szükséges 18. A kivitelező nyilatkozata: van – nincs – van, de nem megfelelő – nem szükséges 19. A vizsgálat tárgyának szennyezőanyag kibocsátása: szennyezőanyag-kibocsátás nincs – szennyezőanyag-kibocsátás van, de az előírt határértéket nem haladja meg – szennyezőanyag-kibocsátás van, a munkaegészségügyi határértéket meghaladja. Javaslat a határérték meghaladása esetén:……………………………………………………………………… 20. Technológiai tér megvilágítása (mérési jegyzőkönyvek vagy szubjektív vélemény alapján): megfelelő – nem megfelelő ”Nem megfelelő” minősítés esetén indoklás: …………………………………………

28. szám


2107

21. Klímaviszonyok vizsgálatának megállapításai: megfelelő – nem megfelelő ”Nem megfelelő” minősítés esetén indoklás:………………………………………………………………….. 22. Fertőzésveszélyesség vizsgálata: fertőzésveszély van – fertőzésveszély nincs Javaslat fertőzésveszély esetén: …………………………………………………………………………………… 23. Ergonómiai felülvizsgálat eredménye: megfelelő – nem megfelelő 24. Hatósági engedély(ek) vizsgálati eredménye: megfelelő – nem megfelelő – nem szükséges 25. Szakképzettség feltételeinek vizsgálata: szükséges – nem szükséges – biztosítva van 26. Üzemeltetés elrendelése előtt oktatási, vizsgáztatási kötelezettség: szükséges – nem szükséges – szükséges a következő feltételekkel ………………………………. 27. A vizsgálat tárgyának a környezetbe illesztése (pl.: alapozás, telepítés, elrendezés, stb.): megfelelő – nem megfelelő, mert: …………………………………………………………………………. 28. A vizsgálat tárgyának üzemeltetése során a munkavégzés hatókörében tartózkodókra gyakorolt hatás vizsgálati megállapítása: nincs védelem – nem szükséges védelem – védelmi intézkedés szükséges a következők szerint: ……………………… 29. A vizsgálat tárgyánál alkalmazott biztonsági berendezések alkalmassága, hatásossága, meg-bízhatósága: megfelelő – nem megfelelő, mert: …………………………………………………………………….. 30. A vizsgálat tárgyánál fellépő sugárhatás: van, de határérték alatt – nincs Ha az egészségügyi határértéket meghaladó sugárhatás van, az egészségkárosító hatás megelőzésére javasolt intézkedés: 31. Megvalósulási terv vizsgálata: van – nincs – nem szükséges 32. Egyéb vizsgálati megállapítások: 33. A vizsgálat tárgyánál figyelembe vett szakvélemények:……………………………………………………… Összefoglaló vizsgálati megállapítás (a felülvizsgálatot végző nyilatkozata): A vizsgálat tárgya a munkavédelmi feltételeket kielégíti, ezért azt határozatlan időre szóló (végleges) üzemeltetés munkavédelmi szempontból elrendelhető. A vizsgálat tárgya a………………………………………………………………………….. pontokban felsoroltak miatt a munkavédelmi feltételeket nem elégíti ki. Kelt:………………………………… …………………………………………. a vizsgálatot végző aláírása (Megjegyzés: a szakvéleményben felsoroltakat a megállapításnak megfelelő szövegrész aláhúzásával, illetve a nem megfelelő szövegrész törlésével kell kitölteni.)

2108


28. szám

28. sz. melléklet (Ajánlott „Nyilatkozat” minták) Beruházói nyilatkozat Alulírott GÓR PÁL a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés CT 2341/9/2005 tervszámú építési tervét érintĘ létesítmények beruházója (beruházó képviselĘje) kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képezĘ létesítmények végleges üzemeltetésére az engedélyezĘ hatóság a 15/1987.(XII.27.)KM-ÉVM együttes rendelet 13.§ (1) bekezdése szerint kiadott határozatában engedélyt adott. Az engedély száma: 74-2719/h/2005. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képezĘ berendezések "1993. évi XCIII. törvény a munka-védelemrĘl" 21.§ (1) bek. szerinti, határozatlan idĘre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, 2008. január 21. ....................................................... (olvasható név, cégszerĦ aláírás, telefonszám) Beruházó megnevezése: Egyéb észrevételek: -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------KivitelezĘi nyilatkozat Alulírott CHAT PÉTER a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés DT 2341/9/2005. tervszámú építési tervét érintĘ létesítmények részét képezĘ – 23/1V tervszámú - (létesítmények) és az ezzel kapcsolatos áramellátó berendezések kivitelezĘje kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képezĘ berendezések a megvalósítási tervnek és a hatályban lévĘ szabványoknak, munkabiztonsági és egyéb kötelezĘ elĘírásoknak megfelelĘen készítettük el. A tudomásomra jutott hiányosságokat megszüntettem. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képezĘ berendezések "1993. évi CXIII. törvény a munka-védelemrĘl" 21.§ (1) bek. szerinti, határozatlan idĘre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, 2008. január 21. ....................................................... (olvasható név, cégszerĦ aláírás, telefonszám) kivitelezĘ megnevezése: Egyéb észrevételek: ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ÜzemeltetĘi nyilatkozat Alulírott LOCK JÁNOS a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés CT 2341/9/2005. tervszámú építési tervének részét képezĘ létesítmények (pl.: épületek, berendezések, áramellátók, vágányok, állványok, villamos berendezések, tartályok, stb. felsorolása) és azzal kapcsolatos technológiák üzemeltetĘje kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képezĘ berendezések, technológiák biztonságos üzemeltetéséhez szükséges magyar nyelvĦ dokumentációval, kezelési és karbantartási utasítással, javítási technológiával, megvalósulási tervvel, a berendezések biztonságos megközelítésére, javítására és karbantartására alkalmas eszközökkel, a folyamatos és biztonságos üzemeltetéshez szükséges tartalék alkatrészekkel, egyéb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezem, a létesítmény a köz-, a tĦz- és üzembiztonsági feltételeknek megfelel. A tudomásomra jutott hiányosságokat a kivitelezĘ megszüntette. A szavatossággal kapcsolatos jogaimról tájékoztatást kaptam, az érvényesítéshez szükséges dokumentációk rendelkezésemre állnak. A berendezések (létesítmények) tényleges állapota, telepítési helye a megvalósulási tervnek megfelel. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képezĘ berendezések "1993. évi XCIII. törvény a munka-védelemrĘl" 21.§ (1) bek. szerinti, határozatlan idĘre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, 2008. január 21. ....................................................... (olvasható név, cégszerĦ aláírás, telefonszám) üzemeltetĘ megnevezése: Egyéb észrevételek:

28. szám


2109

29. sz. melléklet …………………………………………………..…. (az eltiltó munkáltatói intézkedést kiadó szolgálati helye) Iktatószáma: …………………. …………………………………………….(név) részére ………………………………………………. (a munkavégzéstĘl eltiltott munkavállaló szolgálati helye) MunkavégzéstĘl való eltiltás Tájékoztatom, hogy a ……………………………………………….... szolgálati helyen ……….év …………hó ……...napon tartott ellenĘrzésnél megállapítottam, hogy: …………………. ………………………………………………………………………………………………………… Mulasztásával veszélyeztette saját és/vagy mások testi épségét, egészségét, ezért a további munka-végzéstĘl ......év ……..hó …..nap ……óra …..perctĘl eltiltom. Az eltiltás idĘtartama megállapított mulasztásának megszĦnéséig tart, amelyrĘl közvetlen felettesét köteles tájékoztatni. Az eltiltás idĘtartamára munkabér nem jár, mert mulasztásával kizárólagosan szegte meg a Munka Törvénykönyve 103.§ (1) bek.-ben, és a munkavédelemrĘl szóló 1993. évi XCIII. tv. 60.§-ban elĘírtakat. Az eltiltást a munkavédelemrĘl szóló 1993. évi törvény XCIII. tv. 12.§-a alapján a Munkavédelmi Szabályzat 4.12.3.4 pontjában biztosított jogom alapján adtam ki. IntézkedésemrĘl a szolgálati felettesét (munkáltatói jogkör gyakorlóját) az eltiltás másolatának megküldésével tájékoztatom. Felhívom figyelmét arra, hogy a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyv 199.§-a értelmében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában a területileg illetékes Munkaügyi Bíróság jár el. Felhívom a figyelmét arra, hogy a Kollektív SzerzĘdés 73. §-a értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló, a közöttük felmerülĘ munkaügyi jogvita esetére, megállapodásuk alapján, békéltetĘt vehetnek igénybe. ……………………….., ……..év ………hó …….nap ……………………………………..……… az eltiltó neve aláírása, szolgálati helye, telefonszáma Tudomásul vette: MunkavégzéstĘl eltiltott aláírása: Közvetlen munkairányítási aláírása: beosztása:

………………………………………. ……………………………………….. ………………………………………..

2110


28. szám

30. sz. melléklet

Sorszám

Alkoholszondás ellenőrzési napló A vizsgálat időpontja (nap/óra)

A vizsgált személy neve, beosztása

A vizsgálat eredménye

A vizsgálatot végző neve

Megjegyzése (tett intézkedés, fegyelmi, stb. száma)

28. szám


2111

31. sz. melléklet Ittasságvizsgálati jegyzĘkönyv Felvéve:.................….............................................. ………......év ...............hó …....nap. .…óra .…. perckor ……..................................................... szolgálati helyen …......................................................................(név) ……................................……….….....(beosztás) …..…............................................ (szolg. fĘn.) ittasságának megállapítása tárgyában. Jelen vannak: Vizsgálatot végzĘ: .......……..........................................(név) ..................................................…...... (beosztás) Tanúk:. …………......................................……………..(név)……...........................................……. (beosztás) ….............................................…...............……(név) .............................................…..…... (beosztás) Az

alkoholszonda, ellenĘrzĘ mĦszer típusa: ..........…...............................................…………………….......... elszínezĘdése: ………..…………........................................................................ Az elszínezĘdésnek megfelelĘ alkoholszint ezrelékben: ..................................................................................... Az ittasság klinikai tünetei, külsĘ jegyei: szeszszag, zavaros beszéd, dülöngélĘ járás stb.: ............................................................................................................................................................................... A vizsgált munkavállaló alkoholfogyasztásával kapcsolatban elĘadja: (az elfogyasztott alkohol mennyisége, fajtája, és az alkoholfogyasztás idĘpontja): …….................................................................................................................. A tett intézkedés: ..……………………………………………………………………………………………... A jegyzĘkönyvhöz mellékelve: …………………………………………………………………....................… ......................................................................................... a vizsgálatot végzĘ és a jegyzĘkönyvet felvevĘ aláírása A vizsgált munkavállaló a vizsgálatot végzĘ és a tanúk együttes jelenlétében kijelenti: A jegyzĘkönyvben foglaltakat elolvastam és megértettem. Tudomásul veszem a munkáltatótól kapott tájékoztatást, miszerint az alkoholos állapotomra vonatkozó megállapítás el nem fogadása esetén orvosi véralkohol vizsgálatnak van helye. a) A vizsgálat eredményét elfogadom, alkoholos állapotomat elismerem, véralkohol vizsgálatot nem kérek. b) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, véralkoholvizsgálatot. kérek. c) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkoholvizsgálatban hajlandó vagyok közremĦködni. d) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkoholvizsgálatban való közremĦködésemet a következményekre történt figyelemfelhívás ellenére is kifejezetten megtagadom. A jegyzĘkönyv a), b), c), d) pontjai közül a nem kívántak teljes szövegét saját kezĦleg áthúzással érvénytelenítettem. ….………............................……........ a vizsgált munkavállaló aláírása Tanúk: 1.) ...............................................................................…………. (név, lakcím) 2.) ...........................................…………………….................... (név, lakcím) A tanúk általi aláírást követĘen a fentiekkel azonos szövegĦ jegyzĘkönyv egy példányát átvettem: .......................……............................... a vizsgált munkavállaló aláírása

2112


28. szám

32. sz. melléklet ……………………………………………………… (szervezeti egység, irányítási szám, cím) …………………………/…………sz.

Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálatra Kérem a MÁV Zrt. létszámába tartozó (balesetet szenvedett) alkoholos állapotra utaló magatartást tanúsító munkavállaló vérvételének elvégzését véralkohol vizsgálat céljából. A bontatlan véralkohol-vizsgálati dobozt mellékeljük. Munkavállaló neve:…………………………………………………. Született:………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………….. A munkahelyi alkoholszondás ellenőrzés…………….……….. ‰-es pozitív eredményt mutatott. A munkáltató/munkavállaló** az ellenőrzés eredményében kételkedik, ezért kéri a véralkohol vizsgálatot. …………….……………,……..év …………hó ……….nap P.H.

………………………………………….. szervezeti egység vezetője

** a nem megfelelő részt értelemszerűen át kell húzni!

28. szám


2113

33. sz. melléklet A véralkohol vizsgálatot végző orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei működési területe 1. Debrecen Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 4012 Debrecen, Pf.: 25, Nagyerdei krt. 98. Debrecen megyei város, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár megye 2. Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 7643 Pécs, Pf.: 99 Szigeti u.,12. Pécs megyei város, Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 3. Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 6724 Szeged, Kossuth L. sugárút 40. Szeged megyei város, Csongrád megye, Békés megye, Bács-Kiskun megye 4. Igazságügyi Szakértői Intézet Orvos Szakértő Iroda 3501 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13., Pf: 364 5. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 1450 Budapest, Pf.: 9/41., Üllői u. 93. Az ország mindazon területe, amely nem tartozik a debreceni, a pécsi és a szegedi Orvos-tudományi Egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézeteihez.

2114


28. szám

34. sz. melléklet Munkabalesetet elutasító írásbeli értesítés tartalmi követelményei

1. A sérült vagy halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozó neve: ……………………………………………………………………………………………… lakcíme: …………………………………………………………………………………………… 2. Szöveges rész: Értesítem, hogy ……..…(év)………………………….(hó)……………..(nap)bekövetkezett baleseti eseményét (halálos baleset) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 66. ((2) alapján megvizsgáltam, és a 87.((3) szerinti munkabalesetnek nem fogadom el. Amennyiben álláspontommal nem ért egyet, úgy annak felülvizsgálatát és megváltoztatását kérheti a 68.(figyelembevételével a fővárosi vagy megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségtől. címe: ……………………………………………………………………………………………… 3. Az elutasítás indoklása: az indoklásban tételesen és részletesen le kell írni az elutasítás okát, pl.: ∗ tárgyi bizonyítékok, ∗ tanúk meghallgatása, ∗ helyszíni bizonyítási eljárás, ∗ orvosi- kórházi igazolás, illetve jelentés, ∗ mentőnapló kivonat stb. 4. Dátum, munkáltató aláírása.

3. 4. 5. 6. 7.

2.

1.

1.

Sors zám

3.

4.

születési ideje születési helye anyja neve 5.

lakcíme

neve

Tanúk

6.

Esemény rövid leírása

Kitöltési útmutató munkahelyi sérülések nyilvántartásához

Munkaköre

Neve

A sérült adatai

Munkahelyi sérülések nyilvántartása

7.

Sérült folytatta-e munkáját

A sérült ellátására tett intézkedés

8.

neve, munkaköre

A bejelentést tevĘ, ill. vevĘ

9.

EllenĘrzés ideje, és aláírás

A szolgálati hely vezetĘje (megbízottja) tölti ki azokról a munkahelyi sérülésekrĘl, amelyek során a szolgálati hely alkalmazásában lévĘ munkavállaló szenvedett sérülést, balesetet, rosszullétet. Ha a sérült munkáját nem tudja folytatni, a munkavállalót létszámában tartó szolgálati hely munkabiztonsági feladatival megbízott személy részére az eseményt be kell jelenteni. Az 1. oszlopba sorszámként csak a szolgálati hely létszámába tartozó munkavállalót ért munkabalesetekrĘl, a munkabiztonsági feladatokkal megbízott személy által vezetett nyilvántartási számot kell bejegyezni. A kettĘ, vagy három részre osztott mezĘkbe a fejrovat szerinti sorrendben kell az adatokat beírni. Az 5. sz. oszlopba, ha az eseménynek szemtanúi vannak, akkor a tanú, vagy két tanú adatait kell bejegyezni. A 7. sz. oszlopba, a sérült ellátására milyen intézkedést tettek, a sérült folytatta-e munkáját. A 8. sz. oszlop megosztott mezĘjének felsĘ sorába a bejelentést tevĘ, míg az alsó sorába a bejelentést vevĘ adatait kell beírni. A 9. sz. oszlopba az EBK szervezet részérĘl történĘ ellenĘrzés dátumát kell beírni az ellenĘrzĘ személy aláírásával.

2.

IdĘpontja Helyszíne Jellege

A sérülés

Szolgálati hely

…………………………

35. sz. melléklet 28. szám A MÁV Zrt. Értesítője 2115

2116


28. szám

36. sz. melléklet

Vizsgálati Jelentés ……..….. (név) 200…... év ……….. hó …….-én ………………… (helyszín) bekövetkezett halálos kimenetĦ munkabalesetérĘl 1.)

A sérült, elhunyt személyi adatai:

2.) 2.1 2.2 2.3

A baleset bekövetkezésének leírása: ElĘzmények: A baleset leírása: Egyéb körülmények, megállapítások:

3.)

A baleset bekövetkezésének oka:

4.) 4.1 4.2

A foglalkoztatás személyi tényezĘinek vizsgálata: Orvosi alkalmasság: Szakmai alkalmasság (szakképzettség, kiképzés, oktatás követelményének vizsgálata):

5.)

A baleset bekövetkezését befolyásoló egyéb hiányosságok:

6.)

A baleset vizsgálata során megállapított – bekövetkezését nem befolyásoló – egyéb hiányosságok:

7.)

A balesettel összefüggésben megtett intézkedések:

8.)

A hasonló balesetek megelĘzésére, a kockázatok csökkentésére javasolt intézkedések:

A balesetet munkabiztonsági szaktevékenységként vizsgálta: …………….………………………… név (oklevélszám: …………….)

…………………………………… név EBK TSzK. ………………… (központvezetĘ, területi munkabizt. szakértĘ)

A véleményes jelentésben foglaltakkal egyetért: …….…………………………………… Társasági területi központvezetĘ A véleményes jelentésben foglaltakkal a különvéleményben leírt kiegészítés szerint ért egyetért:* …….…………………………………… Társasági területi központvezetĘ

………….………………………………… EBK munkabiztonsági szakértĘ

*

…….…………………………………… név ….….. Társasági fĘigazgató

név

akkor kell kitölteni, ha a területi központ vezetĘje nem ért egyet a véleményes jelentés valamennyi megállapításával. Ebben az estben a különvéleményt a vizsgálati anyaghoz csatolni kell.

2.

3.

születési ideje, helye

4.

munkaterülete,

5.

ideje, a hét napja

6.

idĘpont, a munkaidĘ órája

7.

Munkaképtelen napok kezdete vége száma

8.

9.

10.

11.

12.

3 napon túl 13.

Baleseti kód 14

15.

Megjegyzés

Kitöltési útmutató a munkabalesetek nyilvántartásához A szolgálati hely munkabiztonsági feladatait ellátó munkavállaló tölti ki. Minden munkabalesetet nyilvántartásba kell venni. A három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetet folyamatos, de évenként újrakezdĘdĘ nyilvántartási számmal kell ellátni. A megosztott mezĘkbe (2-6, és 14. oszlopok) a fejrovat szerinti sorrendben kell az adatokat beírni. A 4. sz. oszlopba azt a munkaterületet (pl. IrányrendezĘ XXIII. vg.) kell beírni, ahol a baleset bekövetkezett. Az 5. sz. oszlopba a baleset idejét (pl. 01. 12.) és napját (szerda) kell bejegyezni. A 6. sz. oszlopba a baleset idĘpontját (pl. 08 ó. 26 p.) és a szolgálati idĘ tartamát (6.00 órai kezdés mellett 3. óra) kell feltüntetni. A 7. sz. oszlopba a baleset súlyosságának Mvt. szerinti (a-e) kódjelet, vagy nullát kell írni. A munkaképtelenséget okozó napok oszlopainál értelemszerĦen vagy csak a 3 nap alatti, vagy csak a 3 napon túli (legalább 4 nap munkaképtelenséget okozó baleset) oszlopait kell kitölteni. A 14. sz. oszlop megosztott mezĘjébe a munkabaleset csoportszámának, illetve közvetlen okának kódjelét kell beírni.

1.

neve, munkaköre

A baleset

3 nap alatt

A sérült adatai

súlyossága (ae)

………… év ……………………………. hó …….. nap

3 napon túl

Befejezve:

Megkezdve: ………… év ……………………………. hó …….. nap

3 nap alatt

Munkabaleseti nyilvántartás

3 napon túl

………………………… Szolgálati hely

3 nap alatt

37. sz. melléklet 28. szám A MÁV Zrt. Értesítője 2117

2118


28. szám

38. sz. melléklet Munkabiztonsági szakvélemény (az 5/1993.(XII.26.)MüM rendelet szerint kivizsgált munkabaleset kártérítéséhez) Sérült neve: ……. (született:….. év …. hó …-n,….. a.n.:…….) Munkahelye: MÁV Zrt. ……………………………. Munkabaleset helye, idĘpontja: ……………………………………………………………………….

1.

2.

Kizárólagos felelĘsség terheli (100 %)

9.

Különösen nagy mértékben közrehatott (67-

8.

JelentĘs mértékben közrehatott (34-66%)

A teljesítés lehetetlen

7.

Kis mértékben közrehatott

Vétlen figyelmetlenség

6.

Vétlen (0 %)

Gondatlanság

5

Elháríthatatlan külsĘ ok:

Szándékos

4.

Közrehatás valószínĦsíthetĘ mértéke (%)

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Munkavállaló

2.

3.

Közvetett

2.

A megállapítás minĘsítése a vizsgálatot végzĘ szerint

közvetlen

Jogalany

1. 1.

Okozati összefüggése a balesettel

Munkáltató

Sorszám

A baleset vizsgálatának megállapítása (a vizsgálati anyag alapján)

2.

Harmadik személy

1.

1.

Egyéb

2.

…………………, 200……év …….hó ….nap. ………………………………… (munkabiztonsági szakelĘadó neve, aláírása, telefonszáma, szolgálati helye)

28. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Kitöltési útmutató

1.

A szakvélemény – felelĘsségre vonatkozó - megállapítása legyen összhangban a munkabaleseti jegyzĘkönyvben, vizsgálati jelentésben foglaltakkal.

2.

A szakvélemény a vizsgálati anyagtól eltérĘ vagy új megállapítást nem tartalmazhat.

3.

A 3. oszlop rovataiba a baleset vizsgálati anyagában szereplĘ – a felelĘsséggel összefüggĘ - megállapításokat kell beírni.

4.

A 11-15. oszlopokban a jogalanyok valószínĦsített közrehatásának összege 100 % legyen.

5.

a 4-10. oszlopban a munkabiztonsági szakelĘadó szakvéleményének megfelelĘ rovatba „+” jelet kell írni.

6.

A 6. oszlop vonatkozásában szándékos magatartásnak minĘsül, ha a munkabalesetben részes személy elĘre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és ezeket kívánja vagy ezekbe belenyugszik.

7.

A 7. oszlop vonatkozásában gondatlan magatartásnak minĘsül, ha a munkabalesetben részes személy a. elĘre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmĦen bízik azok elmaradásában, vagy b. a következmények és kockázatok lehetĘségét azért nem látja elĘre, mert a tĘle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja (pl. egy jelzést önhibájából figyelmen kívül hagy). Megjegyzés: A szándékosság és a gondatlanság megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az adott foglalkozású, munkakörĦ, szakképzettségĦ és gyakorlatú munkavállalóval szemben milyen általános elĘírások érvényesülnek a szakértelem és a gondosság tekintetében. A magatartás szándékosnak vagy gondatlannak minĘsítésének feltétele valamely, a munkavégzésre, technológiára vagy a munkabiztonságra vonatkozó konkrét szabály (norma, elĘírás) tényleges és bizonyított megsértése, amelyet a vizsgálati anyagokban tételesen fel kell tüntetni.

8.

A 8. oszlop alkalmazásában vétlen figyelmetlenség tanúsítása mellett részes a munkabalesetben az a személy, aki a munkabaleset bekövetkezésének lehetĘségét az elvárható körültekintés és figyelem tanúsítása mellett azért nem láthatta elĘre, mert a munkabalesethez vezetĘ munkabiztonsági kockázatok fennállása az adott helyzetben, az általános szakmai tapasztalatok szerint nem volt valószínĦsíthetĘ.

2119

3 napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek száma a

b

c

d

EbbĘl azonnal bejelentendĘ e

3 nap alatti munkaképtelenséget okozó balesetek száma

……………………………….………………… az adatszolgáltató neve, aláírása, telefonszáma

………………………………………….., ……… év …............................ hó …… nap

Munkabaleset

3 napon túli munkaképtelenség miatt kiesett napok száma

……… év ……… negyedév

Munkabalesetek összesítĘ jelentése

Az adatszolgáltató szervezet n e v e : ……………………………………………………………………………. c í m e : …………………………………………………………………………….

39. sz. melléklet

3 nap alatti munkaképtelenség miatt kiesett napok száma

Adatszolgáltató egység létszáma (fĘ)

2120 A MÁV Zrt. Értesítője 28. szám

28. szám


2121

40. sz. melléklet (A címek változása miatt egyeztetés alatt!) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervezetei címjegyzéke Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség: − 1024 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: 1/346-9400 Fax: 1/316-9421; 346-9422 (295/2006. Korm. sz. rendelet szerint)

Baranya megyei Felügyelőség Pécs, Király u. 46. Postacím: 7601 Pécs, Pf: 390 Bács-Kiskun megyei Felügyelőség Kecskemét, Klapka u. 34. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf: 266 Békés megyei Felügyelőség Békéscsaba, Haan Lajos u. 3. Postacím: 5600 Békéscsaba, Haan L. u. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felügyelőség Miskolc, Szentgyörgy u. 40-44. Postacím: 3523 Miskolc, Pf: 82 Csongrád megyei Felügyelőség Szeged, Alsókikötősor 6/a. Postacím: 6726 Szeged, Alsókikötősor 6/a. Fejér megyei Felügyelőség Székesfehérvár, Mátyás kir. krt. 6/a. Postacím: 8003 Székesfehérvár, Pf: 39 Fővárosi Felügyelőség 1056 Budapest, Bástya u. 35. Postacím: 1438 Budapest, Pf: 520 Győr-Moson-Sopron m. Felügyelőség Győr, Gárdonyi G. u. 7. Postacím: 9001 Győr, Pf: 601 Hajdú-Bihar megyei Felügyelőség Debrecen, Hajnal u. 15. Postacím: 4029 Debrecen, Hajnal u. 15. Heves megyei Felügyelőség Eger, Trinitárius út 1. Postacím: 3301 Eger, Pf: 133. Komárom-Esztergom m. Felügyelőség Tatabánya, Dózsa kert u. 55. Postacím: 2801 Tatabánya, Pf 1288 Nógrád megyei Felügyelőség Salgótarján, Múzeum tér 1. Postacím: 3101 Salgótarján, Pf: 10.

Telefon 72/517-440 72/517-444 72/517-447 76/328-216 76/500-670

Fax 72/506-877

76/486-740

66/522-440

66/529448 66/529-449

46/560-010 46/562-050 46/562-060 62/554-082 62/554-080

46/562-071

22/316-577 22/316-208 22/316-082 1/318-7303 1/266-6845 1/266-8462 210-7375 96/512-960 96/512-966 96/528-790 52/522-390 52/522-397 52/522-392 36/512-094 36/512-095 36/512-090 34/512-470 34/512-471 34/512-472 32/317-277 32/310-642 32/422-510

22/316-577 22/316-208

62/554-089

1/267-4032 210-7374

96/315-788

52/412-270

36/912-091

34/512-477

32/310-642 32/520-453

2122


Pest megyei Felügyelőség Budapest, IX., Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest 97. Pf: 13 Somogy megyei Felügyelőség Kaposvár, Fő u. 45. Postacím: 7401 Kaposvár, Pf: 172. Szabolcs-Szatmár-Bereg m. Felügyelőség Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf: 2. Jász-Nagykun-Szolnok m. Felügyelőség Szolnok, Hősök tere 6. Postacím: 5001 Szolnok, Pf: 249 Tolna megyei Felügyelőség SzeKSz.árd, Augusz Imre u. 9-11. Postacím: 7101 SzeKSz.árd, Pf: 129 Vas megyei Felügyelőség Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf: 243 Veszprém megyei Felügyelőség Veszprém, Batsányi u. 5. Postacím: 8201 Veszprém, Pf: 20. Zala megyei Felügyelőség Zalaegerszeg, Kelemen Imre u. 17. Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf: 291

28. szám

Telefon 1/216-2902 1/216-2901

Fax 1/455-6048

82/529-699 82/529-698 82/529-695 42/501-800 42/501-386

82/529-691

56/510-600 56/510-605

56/510-604

74/529-781 74/529-785 74/529-786 94/522-613 94/522-617 94/522-611 88/590-341 88/590-346 88/590-343 88/590-344 92/549-370 92/549-371 92/549-372 92/549-375

74/528-127

42/501-809

94/500-795

88/566-900 88/566-901

92/549-278

28. szám


2123

41. sz. melléklet 1. Törvények ∗ 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya ∗ 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről ∗ 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről ∗ 1993. évi X. tv. A termékfelelősségről ∗ 1995. évi XXVIII. tv. A nemzeti szabványosításról ∗ 1996. évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról ∗ 1996. évi XXXVII. tv. A polgári védelemről ∗ 1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről ∗ 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről ∗ 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ∗ 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasz∗ tásának, forgalmazásának egyes szabályairól ∗ 1999. évi LXXIV. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről ∗ 2000. évi XXV. tv. A kémiai biztonságról 2. Kormány rendeletek ∗ 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról ∗ 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről ∗ 182/1997. (X.17.) Korm. rendelet A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről. ∗ 217/1997. (XII.01.) Korm. rendelet A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. tv. végrehajtásáról ∗ 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről ∗ 113/1998. (VI.10.) Korm. rendelet A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 3. Ágazati jogszabályok ∗ 1/1975. (II.05.) KPM-BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól ∗ 9/1985. (X.23.) EüM-BkM együttes rendelet Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról ∗ 16/1986. (XII.17.) EüM rendelet Az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal ∗ 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IPM-KM- Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek MÉM-KVM. rendelet kötelező alkalmassági idejéről ∗ 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről ∗ 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról ∗ 27/1995. (VII.25.) NM rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról ∗ 6/1996. (II.21.) IKM rendelet A hegesztők minősítéséről ∗ 27/1996. (VIII.28.) NM. rendelet A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós ∗ esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról ∗ 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről ∗ 21/1998. (IV.17.) IKIM. rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról ∗ 22/1998. (IV.17.) IKIM rendelet Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról ∗ 25/1998. (XII.27.) EüM. rendelet Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről ∗ 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről ∗ 61/1999. (XII.1.) EüM. rendelet A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

2124


28. szám

∗ 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről ∗ 25/2000. EüM-SzCsM. rendelet A munkahelyek kémiai biztonságáról ∗ 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkáro- sodások megelőzéséről ∗ 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM. rend. Együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról ∗ 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól ∗ 9/2001. (IV.5.) GM. rendelet A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról ∗ 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM. rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről ∗ 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM. rend. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről ∗ 8/2002. (II.16.) GM. rendelet A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításá∗ ról ∗ 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM.rend. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről ∗ 8/2003. (II.19.) GKM. rendelet A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról ∗ 26/2003. (IV.28.) GKM. rendelet A kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról ∗ 28/2003. (V.8.) GKM. rendelet A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról ∗ 33/2003. (V.20.) GKM. rendelet A gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól ∗ 103/2003. (XII.27.) GKM. rendelet A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról ∗ 14/2004. (IV.19.) FMM. rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről ∗ 63/2004. (IV.27.) GKM. rendelet A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről ∗ 22/2005. (VI.24.) EüM. rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 5.1.4 Biztonsági szabályzatok ∗ 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról ∗ 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 3. sz. melléklete Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata 4. sz. melléklete Hajózási munkák biztonsági szabályzata ∗ 30/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról ∗ 31/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról ∗ 14/1998. (XI.27.) GM rendelet A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról ∗ 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról ∗ 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról ∗ 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet A Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

28. szám


2125

42. sz. melléklet

MunkaidĘ –kedvezmény igénybevétele munkavédelmi képviselĘk részére (ajánlott minta) ÉRTESÍTÉS MUNKAIDė-KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉRėL Magyar Államvasutak Zrt. ……………………….(szervezeti vagy szolgálati egység vezetĘje) ……………………….(szervezeti vagy szolgálati egység neve)

Tisztelt ………… Úr! Értesítem, hogy …………….. állomás választott munkavédelmi képviselĘje ………………………… (mv képviselĘ neve) 200…., ………….. hó ……-n az - 1993. évi XCIII. Törvény 75. § (1) bek. a) pontja alapján - munkavédelmi érdekképviseleti munkát végez. A munkavégzés helye: ……………………………………………………………………………. A munkaidĘ-kedvezmény igénybevétele ……………… óra felhasználásával történik. ………………………(dátum) ………………………………… aláírás (mv. képviselĘ vagy bizottság vezetĘ) * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * Az értesítésben foglaltakat tudomásul vettem és elĘjegyeztem. ……………………., 2009. …………….hó ……. nap ……………………………………. Szolgálati hely vezetĘje * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * A munkaidĘ felhasználását igazolom. ………………………………………. szolgálati vezetĘ

………………………………….. munkavédelmi képviselĘ

2126


28. szám

43. sz. melléklet A munkavédelmi képviselő egyes – jogszabályokban meghatározott – jogosultságai és joghelyei • munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések vizsgálatában részvétel, amely az előbbi esetben egy részletesebben szabályozott, „erőteljes” részvétel, aláírási jog, második esetben inkább a kivizsgáló szerv által szükségképpeni, egyes tényekre, körülményekre vonatkozó felkérést jelent. (Mvt. 66. § (3), 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 4.-5. sz. melléklete, 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet, továbbá a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5.§ (2) bekezdése), • tájékoztatáshoz, oktatáshoz, konzultációhoz való jog a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás tekintetében (25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdése) • a képernyő előtti munkavégzés munkavédelmi alapkövetelményei tekintetében előzetes tájékoztatási, oktatási és konzultációs jog (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 8. §) • biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme körében tájékozódási, képzéshez való jog (61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 9.-10. §), • egyéni védőeszköz munkahelyi használata körében tájékozódás, konzultáció, kioktatás, belső szabályozásban részvétel, intézkedés kezdeményezésének joga (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 9. §), • munkahelyi kémiai biztonság körében tájékozódási jog (25/2000. (IX. 30.) EüM – SZCSM e. rendelet 9. §), • rákkeltő anyagok elleni védekezés körében informálódási, vizsgálódási jog (26/2000.(IX.30) EüM rendelet 12.-15 §-ok), • egyes „fegyveres ágazati” rendeletek is tartalmaznak a munkavédelmi képviseletre vonatkozó utaló jogszabályt (15/2000. (V. 26.) BM rendelet, 21//2000. (VIII. 18.) HM rendelet, 8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet). • a veszélyes anyagok és készítmények alkalmazása körében toxikológiai kérdésekben tájékozódási jog az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálattól (44/2000. (XII.27) EüM rendelet 8. § (3) bekezdése i) pont.) • a munka közbeni zajexpozíció vizsgálatakor jelen lehet, azt véleményezheti, intézkedéseket kezdeményezhet, a mérési jegyzőkönyvet megkapja, és kifogása esetén az ÁNTSZ-nek megküldheti, általános joga van a tájékozódáshoz és kioktatáshoz, konzultációhoz a zajos munkahelyekkel és a védelemmel kapcsolatban (18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet) • egyeztetés és kapcsolattartás a halászhajó parancsnokával, üzembentartójával (4/2001. (IX. 26.) SZCSM-EüM e. rendelet 9. §) • tájékoztatáshoz, tanácskozáshoz való jog a munkahelyek kialakításával kapcsolatban (3/2002. (II. 8.) SZCSMEüM e. rendelet 2. § (6) bekezdés d/-e) pontok) • tájékoztatáshoz, tanácskozáshoz való jog az építési munkahelyek kialakításával, az építési munkafolyamatokkal kapcsolatban (4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM e. rendelet 12.-13. §-ok) • általános jog az ingyenes állami tájékoztatás igénybevételéhez (5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet 14. § (1) bekezdése) • tájékozódáshoz és a robbanásvédelmi dokumentáció megismeréséhez való jog a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyeken (3/2003. (III. 11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet 7. § (3) bekezdés és a 9. § (4) bekezdés) • kockázat-értékelésben közreműködés (OMMF útmutatás, Szociális és Munkavédelmi. Közlöny 2002/1. sz.) • előzetes bejelentéssel történő („ún. rendszer-”) OMMF ellenőrzés során jelenlét (OMMF Tájékoztatás, Szociális és Munkavédelmi. Közlöny 2001/10. sz.)

28. szám


2127

44. sz. melléklet A munkavédelmi képviselő és a munkáltató jogszabályban meghatározott – munkavállalókkal történő tanácskozási kötelezettségének esetei (Kivonat a munkavédelemről szóló 1993. és XCIII. törvényből) „A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. (2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége (8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok); b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján]; c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése. (3) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. (4) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson.”

2128


28. szám

45. sz. melléklet A munkavállalók munkahelyekkel kapcsolatos általános jogosultságai (Kivonat a munkavédelemről szóló 1993. és XCIII. törvényből) „61. § A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. 62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.”

28. szám


2129

46. sz. melléklet A munkavédelmi bizottság és a munkáltató közötti együttműködési megállapodás javasolt tartalma 1.) A munkavédelmi képviselet munkahelyi létrehozásánál jelentkező munkáltatói feladatok: így a jelölhető munkavállalók névsorának az igényléstől számított öt napon belül rendelkezésre bocsátása, a választási körzetek kijelölése; a választás indokolt és szükséges költségei biztosítása; a választás lebonyolításának segítése (tartózkodás a választás befolyásolásától, esetleges akadályoztatásától). 2.) A két fél közötti rendszeres kapcsolattartás nevesített személyei, felelősei. 3.) A döntés-előkészítésben való részvétel módjai, szabályozása: így az egyeztetések, konzultációk rendezése (például: üzembe helyezés, új technológia bevezetése, átszervezés, munkavédelmi szabályzat és egyéb szabályozás előkészítése esetén, továbbá a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, az eseti munkabiztonsági szaktevékenységre megbízott szakember kiválasztásának, valamint az előzetes és időszakos munkavédelmi oktatás megtervezésének és megszervezésének véleményezése esetén stb. 4.) A közös ellenőrzések, szemlék lefolytatása a beléptetési rend meghatározásával együtt történő szabályozása. 5.) A munkabaleset vizsgálatában, továbbá a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában való részvétel módja. 6.) A konfliktuskezelés módozatai, fórumai (például a műhelyszintű intézkedés elmaradása esetén a bizottságvezető és az üzemvezető egyeztet a munkavédelmi szakember bevonásával). 7.) A munkavédelmi képviselők átlagkeresettel fizetett [Mvt. 75. § (1) bekezdés a) pontja(munkaidő-kedvezményének mértéke (például a munkaidő X %-a), az igénybevétel rendje, a rendkívüli esetben felhasznált szabadidő elszámolása, kompenzálása. 8.) A képviselet részére a munkáltató saját költségén biztosítandó tárgyi feltételei [Mvt. 75. § (1) bekezdés b) pontja], így pl. iroda, irodaeszközök, leírási, fénymásolási, telefon, fax, e-mail lehetőségek, postai költségek, a közlekedési feltételek, egyéni védőeszköz és más szükséges eszközök biztosítása. 9.) A munkavédelmi képviselő képzési, továbbképzési, tájékozódási lehetőségeinek biztosítása. Így egy választási ciklusban a képviselő megválasztását követő egy évben legalább 16 órás képzés, majd évente legalább 8-8 órás – külső helyszínen is megtartható – továbbképzésének biztosítása, valamint időközönként szakmai találkozókon, tapasztalatcseréken (munkavédelmi képviselők ágazati, országos, évközi konzultatív fórumain, stb.) történő részvétele, az indokolt szakirodalom, jogtár, szakfolyóiratok, közlönyök, stb. rendelkezésre bocsátása, előfizetése. 10.) A képviselet munkajogi védelme gyakorlásának részletes feltételei. (Mt. 28. §) Egyéb más, kölcsönösen fontosnak tartott kérdések.

2130


Egyéb közlemény Elveszett szolgálati megbízólevél és belépési igazolvány érvénytelenítése A MÁV Zrt. Pályavasút Üzletág Területi Központ Biztosítóberendezési Alosztály Budapest Kelet létszámába tartozó Bence József blokkmester részére kiállított 005462 sorszámú Szolgálati megbízólevél, valamint a 002561 sorszámú Belépési igazolvány ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú Szolgálati megbízólevél és Belépési igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

28. szám

28. szám


2131

2132


28. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

2009. (IX. 25. MÁV Ért. 28.) VIG számú

Recommend Documents