A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET az MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET közös rendezésében
2007. január 19-én tartandó
325. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM HAJÓS GYÖNGYI EMLÉKÉRE
elıadásainak rövid kivonata 298. füzet
Budapest
Hajós Gyöngyi szakmai méltatása Bánáti Diána, Gelencsér Éva Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet
Életének 60. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Dr. Hajós Gyöngyi, az MTA doktora, habilitált egyetemi magántanár, a KÉKI Táplálkozástudományi Osztályának vezetıje. Tudományos karrierjét 1969-ben az MTA Enzimológiai Intézetében kezdte, majd 1977tıl a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet tudományos munkatársa, fımunkatársa, majd tanácsadója volt. 1989-ben megbízást kapott a Biokémia Osztály vezetésére, majd az Intézet átszervezését követıen, a nevében megújult Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Táplálkozástudományi Osztályát vezette 2001-tıl elhunytáig. Személyében a fehérje kémia, a táplálkozástudomány és az elválasztástechnika, hazai és nemzetközi szinten elismert kutatója távozott körünkbıl. Már az 1980-as évektıl sikerrel alkalmazta az elektroforetikus technikákat az élelmiszertudomány, az élelmiszeripar és a minıség-ellenırzés több területén, úgymint: fehérjék szerkezetvizsgálata, fehérjék és peptidek elválasztása, élelmiszerhamisítások, idegen anyagok kimutatása, fajtanemesítés, különbözı eljárások, technológiák kimutatása. 1989 óta oktatott és laboratóriumi gyakorlatokat vezetett elektroforetikus módszereken alapuló elválasztás-tudományi témákban a BCE Élelmiszertudományi Karán. Az egyetemi Tudományos Iskola tagjaként, osztályán nagyszámú diplomázó PhD hallgató és fiatal kutató munkáját irányította élelmiszertudományi témákban multidimenziós kromatográfiás és elektroforetikus technikák alkalmazásával. Számos hazai és nemzetközi együttmőködés keretében a funkcionálisan aktív fehérjék MS módszerekkel történı azonosítását sikerrel alkalmazta. Az MTA Élelmiszertudomány Komplex Bizottsága titkáraként, kiemelkedı sikerrel szervezte a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Komplex Bizottsága, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület közös rendezésében negyedévente megrendezésre kerülı a Tudományos Kollokviumokat. A 325. Tudományos Kollokvium keretében tisztelettel és szeretettel adózunk emlékének és szellemi hagyatékának. A KÉKI saját halottjának tekintve búcsúzik.
2
A proteomika alkalmazási lehetıségei a gabonakutatásban Horváthné Szanics Enikı 1, Szabó Erzsébet 2 Süle Andrea 3, Hajós Gyöngyi
1
1
Táplálkozástudományi Osztály, Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet VPOP Vegyvizsgáló Intézete 3 BIO-SCIENCE Kft. 2
A molekuláris biológia központi dogmája a genetikai információ áramlását az élı szervezetekben a DNS-tıl az RNS-en keresztül a fehérjékig írja le. A legújabb technológiák azonban már alkalmasak arra, hogy ezen biomolekulák közti sokféle kölcsönhatásról és a genetikai információ-áramlás minden egyes lépcsıfokáról, az azokat befolyásoló specifikus körülményekrıl, így a környezeti hatásokról és a stressz helyzetekrıl információt nyerjünk. A proteomika kifejezést elıször 1995-ben használták egy sejt, szövet vagy szerv összes fehérjéjének kvalitatív és kvantitatív meghatározására. A proteomika számos bonyolult módszert kombinál a fehérjék azonosítására és mennyiségi meghatározására. A proteom összetételének láthatóvá tételére legfıbb módszer a kétdimenziós gélelektroforézis (2DE). Az elválasztott fehérjék azonosítására, szekvenciájuk meghatározására ma a nagy érzékenységő „electrospray” (ESI) és „matrix assisted laser desorption ionisation – time of flight” (MALDI-TOF) tömegspektrométereket alkalmazzák, a „peptide mass mapping” és a tandem tömegspektrometriás (MS/MS) szekvenálási módszerekkel. A proteomika alkalmas módszer arra, hogy az élelmiszer-tudomány szempontjából jobban megérthessük az élelmiszerminıséget befolyásoló tényezıket, azokat az utakat, amelyeken a gének adott környezeti körülmények között expresszálódnak. A KÉKI Táplálkozás-tudományi Osztályán nyomon követjük: a búza és a tritikále fehérje-összetételének változását az érés során; különbözı érzékenységő búza- és tritikále fajták fehérje-összetételének változását emelt dózisú fungicid kezelés alkalmazását követıen; eltérı érzékenységő árpafajták hıstressz hatására adott válaszreakcióit az árpa csíranövényben a fehérje szerkezet szintjén. Vizsgálatainkkal hozzájárulunk a gabona minıségi és beltartalmi összefüggéseinek agronómiai, élettani, és genetikai hátterének jobb megértéséhez.
3
Új elválasztástechnikai módszerek a fehérjevizsgálatban, a LAB-ON-A-CHIP módszer alkalmazása
Tömösközi Sándor, Balázs Gábor, Nádosi Márta, Szaniszló Tímea BME Vegyészmérnöki Kar, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
A fehérjék jellemzése – biológiai, biokémiai, táplálkozástani és szerkezetalkotó funkcióiból adódóan- egyre összetettebb feladatot jelent. A mennyiségi és a kémiai összetételi (aminosav-összetételi) adatok megismerése mellett hangsúlyossá vált a fehérjék finom szerkezetének és összetételének tanulmányozása (frakcióeloszlás, alegység-összetétel, fizikai szerkezet, stb.), a szerkezet és a funkció változásának követése különbözı közegben (pl. biológiai vagy éppen élelmiszermátrixban) és beavatkozások hatására (pH változás, vagy enzimes hidrolízis), valamint az összetételszerkezet-funkció közötti kapcsolatok feltárása. Ez a megismerési folyamat alapvetıen szükségessé tette a vizsgálati technikák folyamatos és egyre gyorsuló ütemő fejlesztését. Hosszú út vezetett a gélkromatográfia megjelenésétıl az elektroforézises technikák rutinszerő alkalmazásán át a nagy hatékonyságú kromatográfiás módszerek, vagy a nanotechnológiát használó kapilláris elektrofézises eljárások és mőszerek elterjedéséig. Dr. Hajós Gyöngyi és mindenkori csoportjának óriási érdeme, hogy az elmúlt évtizedekben - sokszor nem túl kedvezı körülmények között is - sikerült követnie ezt a folyamatot, beszerezni, kutatásokban alkalmazni és mások számára is hozzáférhetıvé tenni a fehérjevizsgálati technikákat és azt a tudásbázist, ami mindehhez kötıdött. Azt hisszük, kevés Kollégánk dolgozik ezen a területen, aki nem kért és nem kapott segítséget Tıle. Tisztelet és köszönet érte… A vizsgálati módszerek fejlesztésének másik hajtóereje és iránya a rutinszerő alkalmazások lehetıségének biztosítása. A gyors, részben vagy teljesen automatizált méréstechnikák a kutatási folyamat idı- és költségigényét jelentısen csökkenthetik, hatékonyságát növelhetik. A rutin analitikai feladatok végrehajtásánál a megfelelı analitikai teljesítményjellemzık mellett a hatékonyság, gyorsaság, automatizáltság már szinte alapvetı követelmény. Ilyen feladat lehet pl. az élelmiszerekben található fehérjék forrásának feltárása, igazolása, allergén komponensek kimutatása, stb. Az elmúlt évekig a fehérjevizsgálatok rutinszerő, akár ipari körülmények között történı alkalmazásának elterjedését a módszerek összetettsége, a szaktudás és a megfelelı gyakorlat szükségessége, vagy éppen a veszélyes vegyszerek alkalmazása is gátolta. A kapilláris elektroforézis, illetve továbbfejlesztett változatának, a Lab-on-a-chip (LOC) technikának a megjelenése segítheti a fehérjevizsgálatok további terjedését, hagyományos és újabb területeken történı használatát.
4
A LOC egy hitelkártya nagyságú "analitikai laboratórium", melynek kialakítása az elmúlt néhány év eredménye. A mikrochip elektroforézisen alapuló technológia az eddigieknél lényegesen hatékonyabb analitikai megoldást kínál a DNS-ek és RNS-k vizsgálatához, a fehérjék méret szerinti elválasztásához, és az egyes alegységek azonosításához. Elıadásunkban az elméleti háttér áttekintését követıen egy konkrét alkalmazási példát, a búzák fehérjealegységeinek vizsgálatára és –ennek eredményeit felhasználva- a fehérjealapú fajtaazonosítására alkalmas analitikai módszert mutatunk be. A kísérleti munka során elvégeztük a mikroanalitikai eljárás egyes lépéseinek továbbfejlesztését, a módszer validálását, az analitikai teljesítményjellemzıket befolyásoló módszertani és egyes környezeti tényezık hatásának vizsgálatát. Mindezek figyelembe vételével alakítottuk ki azt a számítógépes adatbázist, és értékelı rendszert, mely alkalmassá teheti a Lab-on-a-chip módszert a fajtaazonosítási feladatok napi gyakorlatba történı beillesztése. Mindez segítheti a fajtaazonos, vagy összetettebb minıségi követelményekhez kötött terményátvételt, de eszközt adhat a nemesítı és a gabonakémikus kezébe is a kapcsolódó feladatok megoldásához.
A kutatómunkát az NKTH a Gazdaságorientált Agrárágazati Kutatások programban támogatja. (Projektazonosítók:Pannon minıségő búza fejlesztési program, GAK-ALAP—001262004). Köszönjük a Kromat Kft. munkatársainak szakmai közremőködését, és a készülékháttér biztosítását, valamint Dr. Bezúr Lászlónak és Dr. Örsi Ferencnek (BME) az adatok értékelésében nyújtott segítséget.
5
A keresztallergia egészségügyi kockázata Polgár Marianne 1, Hajós Gyöngyi 2, Gelencsér Éva 3 1
Madarász utcai Gyermekkórház és Rendelıintézet Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Élelmiszer-biztonsági Fıosztály, Táplálkozástudományi Osztály 3 Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Élelmiszer-biztonsági Fıosztály, Biológiai Osztály 2
Keresztallergia esetében a szervezet a különbözı allergéneket azonosként ismeri fel, és ezekkel reakcióba lépve betegségi tüneteket vált ki. A kialakult gyakran súlyos tünetek elkerülése érdekében fontos a tápanyagok, és más allergének szerkezetének az ismerete, valamint az élelmiszerek csomagolásán az összetétel pontos feltüntetése. Az allergéneken az IgE molekula kötésének helyei az epitópok. Keresztallergia esetében az epitópok legalább részben azonos felépítést mutatnak, és alkalmasak egymás helyettesítésére az allergiás reakció kiváltásában. A táplálékok fehérjéi a legjelentısebb allergének, de a korábban kevésbé ismert peptidekhez kötıdı szénhidrát oldalláncok is képesek IgE molekula szintézisére és allergiás reakció kiváltására. Keresztreakció jöhet létre azonos és távoli állatfajok fehérjéi, növényi és állati eredető allergének, táplálék és inhalatív allergének, természetes, rekombináns és szintetikus allergének között. A táplálék allergének és a légúti allergének keresztreakciójáért a számos növényben (füvek pollenjénben, gyümölcsökben, zöldségekben) megtalálható 12-20kD molekulatömegő profilinek a felelısek. A profilinek panallergének, a pollennel szenzitizált egyének széles körével adnak reakció, gyakran orális allergia szindroma kialakulásáért felelısek. Az utóbbi években számos újabb növényi protein szerepe vált ismertté az allergiás reakció kialakulásában, így a prolamin szupercsaládba és a cupin szupercsaládba tartozó tárolási proteinek. A környezeti stressz hatására „stress related„ proteinek alakulnak ki a növényekben, melyek szintén az allergiás folyamat kiváltásában játszanak szerepet. Ezek a fehérjék, gasztrointestinális és légúti szenzitizáció kialakítására egyaránt képesek. Dr. Hajós Györgyivel közös kutatási témánk volt, a különbözı gabonafélékben levı módosított fehérjék allergiás reakciójának vizsgálata. Ezek a vizsgálatok nem fejezıdtek még be, így a közös munkánk eredményérıl késıbb tudunk beszámolni. Éveken keresztül foglalkoztunk a leggyakoribb allergiát kiváltó állati eredető fehérjékkel. A diagnosztikus eljárások kifejlesztésén túl, melyek ma standardizált formában, kereskedelmi forgalomban vannak, cél volt a fehérjék allergén aktivitásának csökkentése. Ezek a vizsgálatok is sokat ígérıek voltak. Ezeknek a kutatásoknak a kapcsán végeztük el tehéntej-allergiás betegek szérumával, az emlıs állatok teje és a tejtermékeik közötti keresztreakció vizsgálatát immunoblot- és ELISA módszerrel. Eredményeink igazolták, hogy tehéntej-allergia esetében a kecske, juhtej stb. nem
6
válthatja ki a tehéntejet. A tehéntej pótlására csak az extenzíven hidrolizált fehérjét tartalmazó tápszer alkalmasságát tudtuk igazolni. A tehéntej-allergiások számára marhahús és ezekbıl készült húsipari termékek fogyasztása sem volt ajánlható, mivel kereszt reakciót lehetett igazolni tehéntej-allergiás egyén pozitív szérumával. A másik leggyakoribb és immunológiai szempontból a legaktívabb allergénnek, a tojásnak a vizsgálatához tojásallergiás egyén szérumát használtuk fel. Eredményeink valamennyi étkezési tojás kereszt reakciót adott, és még a tojással készült feldolgozott termék is a natív tojáshoz hasonló allergén aktivitással rendelkezett. A húsok közül a csirkehús allergén aktivitása alacsony volt, és nem adott keresztreakciót a tojásallergiás egyének szérumával. Ennek megfelelıen a csirkehús fogyasztása tojásallergia esetében egyes eseteket kivéve nem kontraindikált. Amikor egészségügyi kockázatról beszélünk, alapvetıen a kezelésben nélkülözhetetlennek tekintjük a tünetekért felelıs allergén kihagyását, figyelembe véve a kereszt reakció lehetıségét is. Alapvetı élelmiszerek eliminációja esetében biztosítani kell a hiányzó fehérje mennyiségi és minıségi pótlását, tekintetbe véve a változatosságot és az egyéni ízlést is. Súlyos anafilaxiás reakció veszélye rendszerint akkor áll fenn, ha a beteg számára az allergén nem ismerhetı fel, mivel adalékanyag formájában, rejtetten van jelen az élelmiszerben, és az élelmiszeren lévı címke nem tartalmaz minden összetevıt. További gondot jelenthet, ha az élelmiszer az elıállítás során az allergénnel kontaminálódott. Az allergiás egyén számára az egészségügyi kockázat csökkentéséhez nélkülözhetetlen az élelmiszereknek a pontos feliratozása és a mindenre kiterjedı betegtájékoztatás. Új élelmiszerek esetében pedig nemzetközi szabályozás szerint a szükséges, allergiára vonatkozó vizsgálatokat el kell végezni. Dr. Hajós Gyöngyivel 20 éven keresztül végeztünk együtt kutatómunkát, ebbıl a gyümölcsözı munkakapcsolatból ıszinte, jó barátság született. Kiváló szakmai tudását, kiemelkedı emberi tulajdonságait nem felejtjük el.
7
Új szemlélet a hüvelyes fehérjéket kísérı biológiailag aktív komponensek megítélésében Gelencsér Éva 1, Hajós Gyöngyi 2, Nagy András 1, Polgár Marianne 3 1
Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Élelmiszer-biztonsági Fıosztály, Biológiai Osztály; 2 Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Élelmiszer-biztonsági Fıosztály, Táplálkozástudományi Osztály; 3 Madarász utcai Gyermekkórház és Rendelıintézet
A hüvelyes magvak különösen gazdagok olyan antinutritív és potenciálisan allergén fehérjékben, melyek hosszú ideg tartó, folyamatos etetetése a kísérleti állatokban a tápanyag hasznosulás elmaradását, gyenge növekedési erélyt, csökkent emészthetıséget és felszívódást, a tápanyagok lassabb továbbítását a tápcsatornában, a vékonybélfal szerkezeti változását és károsodását, illetve kóros hasmenés kialakulását eredményezik. A megfigyelések azt mutatták, hogy amennyiben ezek a fehérjék fiziológiailag aktív formában élik túl a tápcsatornában történı vándorlást, kémiai szerkezetük meghatározó az olyan fiziológiai hatások kialakulásában, mint pl.: fokozott endogén eredető fehérje kiválasztás a vékonybélbe és vizelettel ürülı N-veszteség; plazma aminosavak koncentrációváltozása; plazma lipidek módosulása és koleszterinszint csökkenés; tartalékfehérjékkel szembeni kóros immunreakciók. Mivel a magas hımérsékleten történı hıkezelés a fehérjék többségét denaturálja, ezért e komponensek negatív hatásának csökkentésére elsısorban hıkezeléses eljárásokat alkalmaznak. Új típusú, kíméletes vagy nem hıkezeléses eljárásokat is sikerrel alkalmaznak, mint a fermentáció, csíráztatás, géncsendesítı biotechnológia eljárások. Megindultak a tápcsatornával összefüggı táplálkozási és immunológiai jellegő kutatások is. Ezen belül is az anyagcsere, illetve a luminális antigénekkel szemben kialakult immunválasz minıségének befolyásolása kapott hangsúlyt a humán és takarmányozási célú hasznosításban. Dr. Hajós Gyöngyi, az elismert fehérje kutató, a tudományos iskolateremtı és a mintegy negyedszázadot átölelı közös kutatásainkban munkatárs és barát emlékének szentelt elıadásunkban a tápcsatornát funkcionálisan és immunológiailag aktív formában túlélı szója lektin és proteináz inhibitorok kockázat-elıny értékelésének új szempontjait ismertetjük, melynek során új vizsgálati módszerek és költségkímélı eljárások fejlesztése vált lehetıvé.
8
Az S-adenozil-L-metionin S-metilcsoportjának különleges reakciói Tyihák Ernı1, Móricz M. Ágnes2, Ott G. Péter1, Kátay György1, Király-Véghely Zsuzsa1 1 2
MTA Növényvédelmi Kutatóintézete ELTE Kémiai Technológiai és Környezeti Kémia Tanszék
A fehérje-aminosavak között az L-metionin (Met) egyedülálló helyet foglal el. Hajós Gyöngyi és munkatársai szisztematikus munkával az enzimatikus módosítást (pl. a Met fokozott beépülését), mint eszközt használták az élelmiszerfehérjék minıségének és veszélytelenségének a biztosításához. Hajós Gyöngyi emléke és tudományos teljesítménye elıtt tisztelgı elıadásunkban a Met aktivált formája, az S-adenozil-L-metionin (SAM) S-metilcsoportjával kapcsolatos kutatási eredményeinket foglaljuk össze. Ismeretes, hogy a SAM szolgál metil-donorként valamennyi enzimatikus transzmetilezési reakcióban, beleértve a DNS-metilezést is. Vizsgálati eredményeink kizárják metil-kation vagy -gyök létét az enzimatikus transz-metilezési reakcióban, mivel az a SAM S-metil-csoportjából képzıdı metanolon át a formaldehid (HCHO) képzıdéséhez kapcsolódik. Megállapítottuk patkányvesébıl izolált, tisztított hisztamin-metiltranszferáz (HNMT) segitségével, hogy a SAM radioaktiv S-metilcsoportjából radioaktiv formaldemeton képzıdött dimedon, mint HCHO befogó molekula jelenlétében a hisztamin N-metil-hisztaminná történı enzimes átalakítása során. A HCHO eltávolítása a reakcióelegybıl a transz-metilezés arányos elmaradását eredményezte. Sikerült bizonyítani azt is, hogy a hisztamin enzimatikus transz-metilezésében az L-arginin guanidincsoportja kulcsszerepet játszik, ugyanis az enzimfehérjében levı L-arginin molekulák guanidincsoportjának módosítása (blokkolása) teljesen meggátolta az Nmetil-hisztamin képzıdését, azaz az enzimfehérje részt vesz az enzimes metilezésben. Abból a ténybıl kiindulva, hogy a SAM S-metilcsoportjából metanolon át HCHO képzıdhet, feltételeztük a SAM antibiotikus hatását, amelyet – összehasonlításban az S-metilcsoport nélküli S-adenozil-L-homocisztein (SAH)-nel – komplex bioautográfiás rendszerben vizsgáltuk. Megfigyeltük a SAM antibiotikus hatását pl. a Pseudomonas savastanoi-val szemben, mely reakciót a SAH esetében nem tudtunk kimutatni.. A rendszer alkalmas kölcsönhatási reakciók végrehajtására. Ennek során L-arginint, glutationt adagolva a mikrobatenyészethez, arányosan csökkent a SAM antibiotikus hatása, míg a Cu(II)-ionok, mint HCHO-mobilizáló, -koordináló ionok hatására a SAM antibiotikus hatása nıtt. Különösen érdekes, hogy ózon befogó molekulák, mint az indigókármin, vagy az R-(+)- limonén adagolására a SAM antibiotikus hatása az adagolt befogó molekulák mennyiségével arányosan csökkent. Az ózon képzıdése a SAM kromatográfiás foltjában a szingulett oxigén víz oxidációjából eredeztethetı. Eredményeink megerısítik, hogy a Met aktivált formája kulcsszerepet játszik a biológiai világban, ami nagyrészt S-metilcsoportjának különleges reakcióin keresztül érvényesül.
9
Az MTA ÉKB elnökének zárszava Farkas József Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet
Tisztelt Emlékkollokvium! Engedjék meg, hogy az elıadások befejeztével az Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága elnökeként köszönetet mondjak kollokviumi elnökünknek, elıadóinknak, a kollokvium szervezıinek és minden jelenlévınek, akik részt vettek ezen a szakmai megemlékezésen. Hajós Gyöngyi a Komplex Bizottság titkáraként kollokviumaink megújítója, fáradhatatlan szervezıje és mindenkor aktív részt vevıje volt. Váratlan és oly fájdalmasan korai halála elıtt csupán két nappal, a Corvinus egyetemi kollokviumunkon is kitőnı elıadással járult hozzá közös szakmai példaképünk, Vas Károly emlékének a megırzéséhez. Gyöngyi is nagyon hiányozni fog, emlékét további kollokviumaink szellemében is ırizni fogjuk. Hajós Gyöngyinek az MTA ÉKB egyéb tevékenységeit illetıen ugyancsak sokat köszönhetünk. Önzetlen munkaszeretetét, hivatástudatát sok év óta, bár megszakításokkal, kutatóintézeti kollégájaként személyesen ismerhettem és becsülhettem. Örömmel tapasztalhattam tudományos tevékenységének nemzetközi elismertségét is. Nagyra becsültem együttmőködési készségét, fiatal munkatársai iránti felelısség-érzését, gondoskodását, sorsukkal kapcsolatos aggodalmát, amit beszélgetéseink során többször tapasztalhattam. Tiszteltem azért is, mert az egyetemekrıl hozzá forduló doktoranduszoknak mindig minden segítséget megadott. Csodáltam szakmaszeretetét, azt az aktivitást, amellyel például az Akadémiai Kiadónál remélhetıleg megjelenı, jelentıs új, alapvetı élelmiszerkémiai könyv, az élelmiszerösszetevık kémiája megírását kezdeményezte, szerkesztésének nagy munkáját végezte, a szerzık közé nagynevő magyar kémikusokat, közöttük az Akadémia Kémiai Osztályának több tagját és számos vezetı élelmiszer-tudományi és táplálkozástudományi szakembert megnyert. E könyv záró-fejezete volt legutolsó személyes együttmőködésem nekem is vele. Ez a könyv, s Hajós Gyöngyi más alkotásai maradandó emlékei lesznek a magyar élelmiszer- és táplálkozás-tudománynak, amit tudásával, munkájával és egyéniségével oly híven szolgált. Emlékét megırizzük!
10
