325
SZAKIRODALOM
felemlítjük, hogy p. a Waldof-Astoria Company cigarettagyár pályázatán három Í800 koronás, egy 1200 koronás és egy 600 koronás pályadíj került kiosztásra. És meg kell jegyezni, hogy e nyilvános nagyobb pályázatok pályabírói az ország első művészeinek köréből kerültek kí ; tehát a pályázatok komoly jellegűek. S mégis a tolongás a pályázat körül túlságosan nagy. Nem-e rossz jel ez ? MA...
i:\i:\
r m
m
SZAKIRODALOM.
T Y K A KÁROLY KÖNYVE A MŰVÉSZETRŐL. Ha minálunk nem is, külföldön a műtörténetírás egyre szédítőbb arányokban fejlődik s hódít a művészeteknek közönséget. A régibb mesterek között a legígénytelenebbnek is akad monografusa. Összefoglaló nagy munkák is sűrűn jelennek meg, amelyek mesteri ügyességgel dolgozzák föl a részletkutatók által föltárt s napról-napra óriási mértékben növekedő anyagot. A műtörténelem első mestereinek krónikás módszere helyébe a művészet egyes korszakainak, kiválóbb képviselőinek ösmertetésénél magasabb szempontok érvényesülnek. Kí széles kultúrhístóríai háttér festésével, kí az egyes korszakokat és mestereket mozgató lelki rugók föltárásával igyekszik a művészet fejlődésének rajzában elevenségre és nagyobb összefoglalásra. A száraz leltározás, a mesterek rubrikákba való sorozása, egyes korok és képviselőiknek mások rovására való túl- vagy lebecsülése idejét multa. Nem omlunk többé föltétlenül porba az antik művészet ránk maradt emlékei előtt. Nem zárjuk le többé a festészet aranykorát Ráfaellel, Bramantét sem tartjuk többé az építészet utolsó nagy mesterének. Amint hogy a barokk művészet ünnepélyes exkommunikácíója szintén idejét multa. A művészet történetében, mint egységes egészben, elsősorban maga a fejlődés, ennek útja és módja s az a körülmény érdekel, hogy miként juttatják ebben kifejezésre egyes korok, népek és mesterek szívük érzéseit s az eszméket, amelyek cselekedeteiket irányították. Ilyen minden ízében modern és sok tekintetben eredeti művészettörténelmi könyv Lyka Károly műve : „A Művészet Könyve", az Athenaeum kiadásában megjelenő s a Műveltség Könyvtára című vállalat legújabb kötete. Külföldön sem igen találunk munkát, amely a műtörténetírás modern elveinek szuverén érvényesítésével kapcsolatban a nagyközönség igényeinek ís oly pompásan felelne meg, mint Lyka legújabb nagyszabású munkája. Jól tudom, hogy a közönség számára írott könyvek tudományos értékét nálunk bizonyos körökben a priori kétségbe szokták
325
vonni. Ám úgy írták bár össze száz könyvből is, nincs a nálunk közkeletű értelemben úgynevezett tudományos könyv, melynek írója több tudással, nagyobb biztonsággal uralkodnék anyagán, mint legújabb könyvében Lyka Károly. Elsősorban az látszik meg könyvén, hogy írójának hivatása talán már több mint két évtizede szinte kizárólag a művészet kultuszában merül kí. Ebben és ennek él. Elsősorban mint a modern művészet szószólóját ösmertük. Ám jól tudtuk, hogy sohasem szegődött szolgaílag egyes műhelyek fölfogása szócsövének, mint a divatos áramlatokkal úszó kritikusok közül sokan. Ez a körülmény emelte ki már régen az utóbbiak sorából. S hogy esztendőkig külföldön eltöltött ídőzése közben nemcsak a modern művészet törekvéseit figyelte meg, ezt legújabb könyve ís bizonyítja. A régi mesterek szeretettel való tanulmányozása, melyet nem egy modern műkrítíkus merő haszontalanságnak tart, csak elősegítette a modern művészet törekvéseinek megértésében. Az a körülmény, hogy a művészet régi emlékeinek javát nemcsak nézte, de tiszta látásával lényegükbe ís behatolt, tette képessé a művészettörténelemnek szinte egész körét felölelő művében, hogy anyagán korlátlanul uralkodjék s hogy ezt, könyve sajátos céljának megfelelően, minden ízében eredeti módon csoportosítsa. Aszerint, amint egyes korszakainak fejlődésében különböző tényezők voltak döntő befolyással, Lyka Károly művészettörténetét a következő fejezetekre osztja i a szükség, amelyben az őskori művészetről esik szó, az anyag, amely az ókor keleti népeinek irányát szabta meg, a stílus, a mely az antik világ művészetét jellemzi, a mecenás, a középkori művészet irányítója, a művész, az egyéniségnek a renaíssance-szal kezdődő felszabadulásának tényezője s végül a művészet, amely fejezetben a modern mesterek napjainkig találnak beható méltatásra. Az esztétika és művészettörténelem szinte meglepően szerves módon s elragadó harmóniában olvad össze Lyka könyvében. Sok név, még több évszám maradt ki innen, amely sablonos műtörténelmi munkákban ezek főrészét teszi. De nincs a művészettörténelemben jelentősebb, a művészet fejlődésének irányításában fontos mozzanat, amely itt beható méltatásra ne találna. S ennek a méltatásnak a módja szinte elragadó. Kevés szépírónk van, akinek stílusa szerzőnkével frísseség, színess ég, elevenség és fordulatosság tekintetében vetekednék. Kerüli a nagyhangú frázisokat s az útszéli kifejezéseket, amelyeknek ma impresszionista nyelvű íróink stíljében oly nagy a keletük. Egyszerűen, természetesen beszél, mindent megmagyaráz s oly érthető módon, hogy a legelemibb műveltséggel rendelkező ember ís megérti minden sorát, A Művészet Könyvét 55í szövegkép és l í színes műmelléklet díszíti, amely gondos megválogatásával igen szerencsésen magyarázza a szerző fejtegetéseit s kitűnő reprodukciójánál fogva külső kiállításával ís mintaszerűvé teszi Lyka remekbe írt művét. A nagy nyolcadrét alakú könyv, amelynek függeléke Kacsóh Pongrác értekezése a zene fejlődéstörténetéről, 688 oldalra terjed s tartalmasságánál, szerencsés hangjánál s fölösleges pazarlás híján is pompás kiállításánál fogva irodalmunkban vajmi ritka örvendetes jelenség. —X.
326
SZAKIRODALOM
p i Z E L L A KIRÁLYNÉ HÍMZŐ ISKOLÁJA. Ipar^ művészeti tanulmány. Irta : Szmífc Antal okleveles mérnök. Budapest, J909. 8°, 70 oldal. Szmík Antal, az ösmert gyűjtő, akt főleg régi hímzésekből és csipkékből tett szert múzeumok ilynemű anyagaival vetekedő tekintélyes kollekcióra, a fenti címen a gyűjtéssel kapcsolatos elméleti tanulmányai eredményeként hasznos kis füzetet írt, amely jórészt Gizella királynénak, Szent István királyunk nejének a textil művészet terén betöltött szerepét méltatja. Bevezetésül a középkori hímzés történetét vázolja s ennek keretébe állítja be első szent királyunk nejét, aki udvarhölgyei élén szabad ideje javát egyházi fölszerelések készítésével és díszítésével töltötte el. Ezek egyetlen ránk maradt emlékének a magyar királyok koronázási palástjának leírásával és tüzetes méltatásával foglalkozik Szmík füzetének legterjedelmesebb fejezetében. Tudjuk, hogy a palást eredetileg miseruha volt, amelyet Gizella királyné a székesfehérvári templomnak ajándékozott. Egy másik ilynemű munkája XVIII. János pápa míseruhája néven vált ösmeretessé s idővel a metzi szent Arnult apátság birtokába került. Szmik megkísértette ennek az Í792. óta eltűnt míseruhának fölkutatását, ám eredménytelenül. A füzet utolsó fejezete a magyar öltésről, a point de Hongríe-ről szól, amelynek föltalálását szerzőnk Lefebure nyomán Gizella királynénak tulajdonítja. Lefebure állításának semmiféle történelmi alapja nincs s ha az erre épített fejtegetéseket nem is tehetjük magunkévá, Szmík füzetét általában dicséretes vállalkozásnak tartjuk, mert kiválóan alkalmas arra, hogy majdan virágzó textilművészetünk iránt az eddiginél behatóbb érdeklődést keltsen.
325
a technikai és konstruktív átváltozásra nézve. Meurer meggyőzően bizonyítja sok műformának a természeti formától való eredetét és függését, a technikának, a műveltségnek és más tényezőknek befolyását a műformák fejlődésére. Különös figyelmet érdemel az a mélyreható, alapos módszer, mellyel a növényt, mely minden népnél minden időben ornamentikái elemül szolgált, tanulmányozza. A növényt egészében és részeiben veszi bonckés alá. Tudományosan, anatómiaílag vizsgálja a növény keresztmetszetét, bordázatát, felosztását, levelét, indáit stb. Nem mélyed csupán a növény természeti tanulmányozásába, hanem ezt a művészetivel párosítja s ebben rejlik művének becse.1 Huszonnégy fejezetben, melyből nyolc a növényi, tizenhat az ornamentikái alaktannal foglalkozik, vizsgálódásainak eredményét világosan és értelmesen tárja elénk. A szöveget kísérő illusztrációk három csoportja (I. geometriai elemek; 2. az emberi kéz művei; 3. állatés növényalakok) közül a harmadik adja a legbecsesebb anyagot, meri ezekben érvényesülnek legjobban a stilisztikai törvények. Meurer munkája iparművészeti és építőískolák részére készült, de nagy szolgálatokat tesz a tervező művésznek, építésznek, műíparosnak, iparművészeti rajzolónak. Sz. L.
AIGLON : O p i u m - á l m o k címmel művészi ízléssel megszerkesztett füzet jelent meg mindössze 300 példányban. Van benne egynehány sornyi szöveg Rónai Míhálytól és Aiglonnak Í0 tollrajza. Ezeken meglátszik, hogy Beardsley, a korán elhúnyt angol grafikus erős hatással van Aiglon művészetére. Vonalait ugyanaz.a kéjes, ideges, érzéki rezgés hatja át, mint azt Beardsley sok művén láttuk. Az Opium-álmok képei egy érzéki gyöTC Jí E U R ER M. Vergleichende Formenlehre des Orna- nyörért sóvárgó léleknek artísztíkus vonalakban megnyilatments und der Pflanze, mit besonderer Berückkozó sóhajai. A füzetben közölt rajzok nem csupán sichtigung der Entwicklungsgeschichte der architektonischen a művészi alkotásokat élvezni tudóknak, hanem a pszichiáteKunstformen. 600 old., kb. 2000 illusztráció. Dresden, rek érdeklődését is leköthetik. Mert kétségtelen, hogy nem G. Kühtmann. Ára 60 márka. normális lelkiállapotnak szülöttei ezek a reális világon Meurer több jeles, szakkörökben általánosan elismert kívül eső, buja víziókat feltüntető rajzok. munkával („Pflanzenformen", „Pflanzenbilder" etc.) gazR T E T INDUSTRIE" a címe egy a francia dagította már az ornamentikái szakirodalmat. Most meg,, Nancy-ban megjelenő új művészeti folyóiratnak, jelent munkája nem foglalja magában az ornamentika amely a művészi ipart szolgálni volna hivatva. Tudomást történeti stílusainak mintagyüjteményét, hanem a mult jellegzetes ornamentika! typusainak összehasonlítása által veszünk róla azért, mert a művészeti folyóíratirodaloma technikai műformák fejlődéstörténetébe vezet. Kimutatja, ban a francia ilyen lapoknak meglehetősen híján vagyunk és vannak odahaza, Franciaországban is. Jó lesz, ha a sok milyen ősformákból s milyen módon keletkeztek ezek a típusok, milyen változásoknak voltak kitéve s milyen német és angol lapon és közleményen kívül a francia fejlődési processzusokon mentek keresztül a különféle művészi iparról szóló eredeti közléseket is olvashatunk. célszerűségi, szerkezeti és technikai törvények következtében ANS KAMPFMEYER, D i e G a r t e n s t a d t és végül miképen váltak irányadókká az ornamentikái műformákra nézve a növények. Példáit az ó- és középB e w e g u n g . 8° 40 képpel. Leipzig, Taubner korból veszi, mert ezekben jutnak bizonyos szerkezeti kiadása ; ára kötve 1 kor. 50 fill. elvek legtökéletesebb kifejezésre. A műformák fejlődésének A kertváros eszméjét szolgálandó, szerző e kis könyillusztrálására egyiptomi és ázsiai mintaképeket választ vecskében az eddigi törekvéseket foglalja össze, melyeket s rámutat arra, hogy mennyiben használhatók ezek észa kertnek a város keretébe való illesztése és a városi jelszerűen modern feladatok megfejtésére is. Az ornamentika történetét tárgyaló művek rendesen az egyes országok, 1 A n ö v é n y m ű v é s z i d i s z í t m é n y k é n t való szereplését b e m u t a t j a időszakok történeti formafejlődésére szorítkoznak csupán a z e g y i p t o m i , g ö r ö g , r ó m a i , j ó n , k o r í n t h u s i , k ö z é p k o r i , renaissance és ritkán adnak magyarázatot az eredetre, alkalmazásra, oszlopfó'kön, k a n d e l á b e r e k e n és m á s h a s z n á l a t i t á r g y a k o n .
A
H
292
KIÁLLÍTÁSOK
legnek a növényzet által való lakályosabbá és megnyerőbbé tétele terén észlelt. Mint a német kertváros-társaságnak titkára alaposan ismeri a mozgalom minden fázisát és így tájékoztató áttekintést nyújtó kis munkája figyelmet érdemel. Tárgyalja természetesen a társadalmi, a gazdasági és gyakorlati viszonyokat, amelyek lehetővé teszik a kertváros kialakulását. Érinti a német és angol idevágó törekvéseket, a már létesített és még csak tervbe vett munkát. A tárgy iránt érdeklődő szívesen elolvassa majd a kis munkát ; ajánljuk ís ezért az olvasók figyelmébe.
327
A kiállításon való részvétel bejelentésére szolgáló bejelentőívek a társulat igazgatóságától kaphatók. A karácsonyi kiállításon nagyobb összegű vételek várhatók, többek közt a Társulat ís itt szerzi be rendes évi sorsjátékának nyereményeit. Budapest, Í909 október hó II-én. AZ O R S Z . MAGY. IPARMŰVÉSZETI T Á R S U L A T ELNÖKSÉGE.
A SVÉD IPARMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI KI• r v ÁLLÍTÁSRA szánt munkák november hó 8-án érkeztek Budapestre. Eszerint remélhető, hogy a kiállítás még november hó folyamán megnyílik. Ugyanakkor nyitják meg az Országos Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi vásárját. A
TJELHÍVÁS. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat az idén karácsonyi vásárt rendez, amelyen karácsonyi ajándéknak való műiparí tárgyakat, úgymint bronzokat, fa-, fém-, bőr-, üveg- és agyagdísztárgyakat, ékszer- és ötvösmunkákat, csipkéket, hímzéseket, háziipari cikkeket, esetleg egyes bútordarabokat stb. kíván kiállítani és eladni. Felhívja tehát a Társulat azokat a hazai művészeket és művészi iparosokat, akik ilyen tárgyakat terveznek, illetőleg készítenek, hogy ezen a karácsonyi vásáron vegyenek részt. A Társulat a nagyközönség szükségletére való tekintettel különösen fontosnak tartja, hogy a kiállításra kerülő munkák javarésze lehetőleg olcsó legyen. Feltétlen kellék, hogy azok eredeti, jó tervek után készüljenek, a jogosult művészi igényeknek megfeleljenek és technikailag is kifogástalanok legyenek. Sablonos munkák, vagy meglevő dolgoknak egyszerű utánzatai feltétlenül ki vannak zárva. A kiállítás november hó második felében nyílík meg. Ezért a kiállítók érdeke, hogy részvételüket í r á s b a n mielőbb bejelentsék, a kész tárgyakat pedig legkésőbben november hó JO-íg a Társulat címére (Budapest, IX., Üllőí-út 33—37.) beküldjék. A kiállításra beérkezett összes tárgyak elfogadása felett a kiállítás bíráló-bizottsága határoz. A bejelentő kiállító köteles megnevezni, hogy kinek a tervrajza vagy mintája után készítette a kiállításra szánt tárgyat, ha pedig a tervező szerepel kiállítóként, meg kell neveznie az illető tárgy készítőjét is. A tárgyakat k é t p é l d á n y b a n k i á l l í t o t t és az egyes tárgyak árát tartalmazó jegyzék kíséretében naponkínt délelőtt 9—1 óra közt kell beküldeni; megjelölendő továbbá az az összeg is, a melyre a kiállító tárgyait tűzkár ellen biztosítani kívánja. Egyebekben a Társulat kiállítási szabályzata irányadó, amelynek rendelkezései minden kiállítóra kötelezők.
TORINÓI JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS. 1911-ben ünnepli az olasz nemzet az egységes olasz királyság ötvenéves fennállását s ez alkalommal Rómában művészeti és műtörténelmí, Torinóban pedig ipari és mezőgazdasági kiállítást rendez, amelyre meghívta az összes kulturnemzeteket. Magyarországnak e kiállításon való szereplése jóformán biztosítva van, amennyiben a kereskedelemügyi m. kír. miniszter kijelentette, hogy egy magyar osztály szervezését erkölcsileg és anyagilag támogatni fogja. A Magyar Gyáriparosok Országos Szöveíségének kezdésére a különböző érdekeltségek képviselőiből bizottság alakult, amelyben az Orsz. M. Iparművészeti Társulatot Györgyi Kálmán igazgató képviseli. Ez a bízottság mintegy 8000 négyzetméternyi előnyös fekvésű területnek a magyar osztály részére való biztosítása érdekében lépéseket tett s elkészíti a kiállítás költségvetését és részletes programmját. A DEUTSCHER WERKBUND, melynek működéséről már többszörösen megemlékeztünk, második közgyűlését szeptember 30-án tartotta meg Majna-Frankfurtban. Az egyesület, mely Muthesiusnak két évvel ezelőtt elmondott programmbeszédében kifejtett elvei alapján az ipar és művészet szorosabb egybekapcsolását tűzte kí feladatául, ezen közgyűlés alkalmával a „mintaszerű gyárépületek kiállítását" rendezte. Főbb tárgyai a kiállításnak egy mechanikai szövőgyár, egy turbínagyár, egy nagy vasmű, a berchtesgadení sörfőzde. Mindezeket a tisztaság mellett a harmonikus és célszerű beosztás, az erőteljes világítás s a műépítészetí szépség jellemzi. A kiállítás e nemben az első s mutatja, hogy a Ruskíní eszméknek különösebb áldozat nélkül a gyáriparban is teret lehet nyújtani. A kiállítást a jövő évben bemutatják Brüsszelben, azután pedig Németország nagyobb gyárvárosaiban, melyek eziránt már sorra megkeresték a szövetséget. A Werkbund különben rövid fennállása óta nagy hatást gyakorol a gyáripar és kereskedelem ízlésének fejlesztésére. Ezt a legutóbb rendezett berlini kirakatverseny bizonyítja, melynek a berlini kereskedők saját bevallásuk szerint a szokásos karácsonyi forgalmat jóval meghaladó jövedelmet köszönhetnek. Ez a tapasztalat mindenesetre hozzájárul majd ahhoz, hogy a kereskedők,
292
328
KIÁLLÍTÁSOK
gyárosok a verseny számottevő tényezőjéül ismerjék el az ízlést, az esztetíkai szempontból nem kifogásolható árúkat. A Werkbund működésének másik fontos eredménye az, hogy a brüsszeli világkiállítás német bizottsága megkereste aziránt, hogy e kiállítás német osztályában bemutassa az ipar és a művészet szoros kapcsolatát. A szövetség ezen feladatnak oly módon kíván megfelelni, hogy az osztályt elsőrendű művészekkel és
iparosokkal rendezteti be ; ezzel a szokásos sablonos elrendezéstől eltérően művészi keretet ád a kiállított ipari termékeknek, melyeknek kelendőségét, versenyképességét ez csak emelheti. A VENEZIAI NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST november hó 8-án zárják. A magyar osztály iparművészeti csoportjában levő tárgyak nagy része elkelt és több kiállító számottevő megrendeléseket kapott. A kiállításon érmeket vagy elismerő okleveleket nem adnak. BÉCSI IPARMŰVÉSZETI TÁRSUL A T ebben az esztendőben nem rendez karácsonyi kiállítást, mert bérelt helyiségeit novemberben elhagyja. Jövő nyáron pedig hozzáfog saját házának felépítéséhez, melyben azután végleges otthonát találja meg.
a 337.
A
HOHENZOLLERN-KUNSTGEW E R B E H A U S Berlinben legközelebb kiállítást rendez magyar háziipari termékekből. Túlnyomó részben a pozsonyi Izabella háziiparegylet hímzéseit állítják ki. TIPCSE. Az egyetem ötszázéves jubileuma alkalmából a helyreállított városházában egyetemi kiállítás lesz, ahol egyrészt az egyetem birtokában lévő kultúr- és művészettörténeti tárgyak, másrészt Göthenek Lipcsében való tartózkodása emlékét felidéző, a többi között Göthenek kétszáz kézrajza s több az ő művészeti fejlődését magyarázó tárgy kerül bemutatásra. 1WTÜNCHEN. I9I0-re Münchenben újra kíállítás lesz, amelynek középpontját a keleti művészet bemutatása fogja képezni. A kiállítás a városi kiállítási területen, a Teresíenhöhe-n lesz. "DÉCS. A bécsi osztrák múzeumban (k. k. österr. Museum für Kunst und Industrie) októbertől az év végéig tartandó és a modern osztrák művészípart bemutató kiállítás látható. • • A hazugság teljes elvetése első lépés a művészi nagyság felé, s ez hatalmunkban áll. Jó, szép, vagy jól kigondolt művet nem rendelhetünk, de teljesen őszintét igen. (RUSKIN.)
337. N A G Y S Á N D O R ! A VESZPRÉMI DALEGYESÜLET ZÁSZLAJÁNAK EZÜSTÖZÖTT SÁRGARÉZ VERETEI. K É S Z Í T E T T E IMREGH P Á L .
BOUT DE LANCED'ÉTENDARD APPLICATIONS EN CUIVRE J A U N E .
Inkább bevégezetlen maradjon a munka, semhogy egészben rossz legyen, (RUSKIN.) A tökéletesedés és a folytonos haladás útja az állandó önbírálat. (BOCKLIN.)
MAGYAR
IPARMŰVÉSZET
VII,
1909.
MELLÉKLET.
pÉSZPRÈMI «EGYESÜLET
NAGY SÁNDOR : A VESZPRÉMI DALEGYESÜLET ZÁSZLAJA.
BANNIÈRE DE LA SOCIÉTÉ CHORALE DE VESZPRÉM
Háromszínű klisé. Készítette : i f j . W e i n w u r m A n t a l és T s a B u d a p e s t , V I . , Ó - u t c a 6. s z .
Athenaeum
r.-társ.
nyomása.
329
338. N A G Y S Á N D O R : A VESZPRÉMI DALEGYESÜLET ZÁSZLAJÁNAK HÁTSÓ RÉSZE. K É S Z Í T E T T É K : NAGY S Á N D O R N É ÉS B O É R L E N K E .
Magyar Iparművészet.
BANNIÈRE DE LA SOCIÉTÉ CHORALE DE V E S Z P R É M (REVERS).
5
330
339.
339. HOLLÓ B A R N A B Á S ÉS GYÖRGYI G É Z A I. DÍJJAL J U T A L M A Z O T T P Á L Y A M Ű V E .
CONCOURS D'UN MONUMENT COMMÉMORATIF DE FRANÇOIS RÁKÓCZI D A N S L A C A T H É D R A L E D E K A S S A . I. P R I X .
A RÁKÓCZI-SÍREMLÉK
PÁLYÁZAT.
II. P R I X .
PROJET
ACHETÉ.
fœmÊEffijmmÊmmmma 341.
m mm
f j w ä j
CO OJ 340. F Ü R E D I R I K A R D , KÖRÖSFOI A L A D A R É S L E C H N E R J E N O . II. DÍJJAL J U T A L M A Z O T T P Á L Y A M Ű V E .
341. F Ü R E D I R I K A R D ES KÓRÖSFOI A L A D A R MEGVÉTELRE AJÁNLOTT PÁLYAMÜVE.
A RAKOCZI-SIREMLEK P A L Y A Z A T . CONCOURS D'UN MONUMENT COMMÉMORATIF DE F R A N Ç O I S RÁKÓCZI DANS LA C A T H É D R A L E DE KASSA.
332
342. MŰVÉSZI J Á T É K B Á B U K . K É S Z Í T E T T E K A U L I T Z MARION.
POUPÉES ARTISTIQUES.
(^É ' S-TÁRSA ) ; 343. MEXIKÓI J Á T É K B Á B U K . KOMLÓSSY MIKLÓS ÚR G Y Ű J T E M É N Y É B Ő L .
POUPÉES DU MEXIQUE.
