3.2 melléklet. Tisztelt Partnerünk!

3. FEJEZET A SZABÁLYOZÁS ILLESZTÉSE AZ EGYÉB IGÉNYEKHEZ, HASZNÁLATOKHOZ-AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS MEGTERVEZÉSE

1

1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1. 3.2. 4.1. 4.2. 5.1. 6.1. 7. 8.1. 8.3. 9.1. 9.2. 9.3. 10.1. 11.1. 11.2. 12.1. 12.2. 12.3. 13.1. 13.2. 13.3. 14.1. 14.2. 14.3. 16.1. 17.1. 18.1. 19.1. 20.1. 21.1, 22.1. 22.2. 22.3. 23.1. 23.2. 24.1. 25.2. 25.3. 26.1. 27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 28.2. 28.3.

Ökológiai Hálózat / Ecological network

1809,2 – 1806,9 1804,2 – 1803,5 1796,5 – 1794,7 1792,2 – 1791,4 1789,4 – 1785,6 1783,8 – 1783,2 1777,7 – 1777,1 1772,2 – 1775,7 1763,8 – 1762,5 1757,4 – 1756,2 1750,0 – 1744,2 1728,1 – 1721,8 1721,0 – 1718,5 1712,9 – 1711,2 1712,5 – 1711,3 1710,6 – 1711,0 1703,7 – 1703,4 1693,3 – 1692,0 1692,0 – 1690,9 1689,2 – 1686,3 1684,2 – 1682,9 1681,1 – 1680,1 1676,8 – 1675,9 1670,0 – 1668,8 1668,8 – 1666,1 21,8 – 21,2 15,5 – 15,0 11,8 – 10,9 1635,5 – 1633,0 1601,8 – 1598,0 1587,8 – 1581,0 1569,4 – 1568,0 1564,0 – 1559,0 1556,0 – 1552,0 1542,6 – 1539,0 1540,0 – 1533,0 1530,8 – 1528,6 1523,0 – 1520,6 1520,0 – 1518,5 1516,0 – 1513,0 1483,4 – 1481,0 1473,1 – 1470,3 1464,0 – 1462,6 1458,8 – 1456,4 1456,7 – 1453,8 1452,0 – 1448,7 1446,0 – 1443,0 1440,0 – 1437,5 1437,0 – 1435,9

Ramsari területek / Ramsar areas

PATKÓ sziget és mellékág BÁCSAMAGLA sziget és mellékág VÉNEK – TORDA sziget és mellékág GÖNYŐ sziget és mellékág NAGY EREBE – MACSKA sziget és mellékág ZSIDÓ sziget és mellékág CONCÓ sziget és mellékág MONOSTORI sziget és mellékág SZİNYI sziget és mellékág PRÉPOST sziget és mellékág NESZMÉLY sziget és mellékág TÁTI szigetek és mellékág PRÍMÁS sziget és mellékág HELEMBA sziget és mellékág DÉDA sziget és mellékág TÖRPE sziget és mellékág ZEBEGÉNY sziget és mellékág NAGYMAROSI – BERGMANN sziget és mellékág KISMAROSI sziget és mellékág KİGESZTELI sziget és mellékág KOMPKÖTİ sziget és mellékág TAHI – TORDA sziget és mellékág ÉGETİ sziget és mellékág GÖDI sziget és mellékág SZÜRKİ sziget és mellékág KECSKE sziget és mellékág (Szentendrei Duna–ág) KACSA sziget és mellékág (Szentendrei Duna–ág) PAP sziget és mellékág (Szentendrei Duna–ág) HÁROS sziget és mellékág ADONY– NAGY sziget és mellékág RÁCALMÁS sziget és mellékág ÖRDÖG– SZITÁNYI sziget és mellékág SOLTI sziget és mellékág ALSÓ–CSOLNOKI sziget és mellékág HARTA–DUNAPATAJ sziget és mellékág ORDAS– SENKI sziget és mellékág PAKSI sziget és mellékág KOTYOLA–ZSIDÓ zátony FOKTİI sziget és mellékág MALÁTÁS sziget és mellékág KOPPÁNY sziget és mellékág KÁDÁR sziget és mellékág FELSİ BÖDE sziget és mellékág BEZELÉDI sziget és mellékág BÁRI sziget és mellékág SZABADSÁG sziget és mellékág CIGÁNY sziget és mellékág SZÚNYOG sziget és mellékág GABRIELLA sziget és mellékág

Natura 2000 / Natura 2000 sites

fkm river km

Tájvédelmi Körzet / Landscape Protection Areas Természetvédelmi Terület / Nature Conservation Areas

Vizsgált fontosabb mellékágak / Important branch of river

Nemzeti Park / National Park

3.1 táblázat: A projekt keretében vizsgált folyó menti természeti értékek védettsége

2

A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

3.2 melléklet

TERMÉSZETVÉDİK SZÁMÁRA KÉSZÜLT KÉRDİÍV

Tisztelt Partnerünk! A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából az Európai Unió támogatásával egy nagyszabású program kezdıdött, amelynek fı célja a Duna magyarországi szakaszának vizsgálata a hajózhatóság javítása érdekében. A program egyik jelentıs részfeladata a Dunával kapcsolatos természeti értékek számbavétele és javaslattétel a természeti értékek megırzésére, amit konzorciumi cégtársaival az AQUAPROFIT Mőszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. végez. Munkánk során szeretnénk feltárni és figyelembe venni a Duna-menti természeti értékek kapcsolódásait, összefüggéseit a hajózás fejlesztésére irányuló egyéb feladatokkal. A vizsgálatokhoz és elemzésekhez kérdıívek segítségével szeretnénk információkat kapni, megismerni a különbözı célcsoportok véleményét, értékmegırzı, fejlesztési elképzeléseit. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a természet védelméért tevékenykedı szakemberek véleménye jelenjen meg a felmérésben, és ez alapul szolgáljon a további munkánkhoz. Ahhoz, hogy a késıbbi fejlesztési javaslatokban megjelenjenek a Duna-mentiek – így a természetvédelem szereplıinek – érdekei, elengedhetetlenül szükséges, hogy észrevételeik, javaslataik eljussanak a felmérést végzıkhöz. Ezért kérjük, hogy a mellékelt kérdıívet 2007. március 26-ig szíveskedjen kitöltve visszaküldeni, ezzel is segítve a program végrehajtását és a különbözı érdekek minél teljesebb figyelembevételét. Tájékoztatjuk, hogy a program 2007. februárban elkészült közbensı tanulmánya elérhetı a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. honlapján: www.vituki.hu (a Fımenü – Dunahajózhatóság – Dokumentumtár link alatt). A kérdıív kitöltése során felmerülı kérdéseivel, javaslataival nyugodtan forduljon munkatársunkhoz. Kapcsolattartó: Kaveczki Zoltán projektvezetı AQUAPROFIT Rt. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Tel: (1) 472-2178 Mobil: (30) 458 8310 E-mail: [email protected] Együttmőködését elıre is köszönjük!

3


3.2 melléklet


A. Védett természetvédelmi területre vonatkozó kérdések 1. A víziút fejlesztésével összefüggı kérdések: 1.1. Természetvédelmi szempontból melyik fajta folyószabályozási mő okozza a legnagyobb gondot? A□

középvízre kiépített keresztgát (ez azt jelenti, hogy a keresztgát magasságát a középvíz szintjére építik ki) B□ középvízre kiépített vezetımő C□ kisvízi sarkantyú D□ kisvízi vezetımő E□ partvédımő (parti kıszórás, burkolt partvédelem) Ha valamelyik mőve(kke)l kapcsolatban probléma van, az(ok) milyen jellegő(ek)? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 1.2. Az érintett védett területeken milyen természetvédelmi problémák és konfliktusok tapasztalhatók jelenleg? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 1.3. A mővek építése jelent-e valamilyen zavarást a természetvédelmi területnek, nemzeti parknak? Élıhelyre vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

4


3.2 melléklet


Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Fajra vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 1.4. Amennyiben az építés zavarja az élıvilágot, mely idıszakokban nincs probléma? Élıhelyre vonatkozóan: A□ B□ C□ D□

tavasz nyár ısz tél

Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ B□ C□ D□


Fajra vonatkozóan: A□ B□ C□ D□


5


3.2 melléklet


1.5. A Duna középvízi medrében van-e olyan mederszakasz amelynek változtatása (mederalakítása) természetvédelmi szempontból aggályos lehet? A□ van B□ nincs Amennyiben van, mi a figyelembe veendı ok és feltétel? Kérjük megadni a szakaszt vagy szakaszokat fkm megjelölésével. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 1.6. A fımederben kialakított áramlási árnyék (jelentısen kisebb áramlás mint a középsebesség) mit jelent a vízi élıvilág szempontjából? Élıhelyre vonatkozóan: A□ nincs hatással B□ új élıhelyet jelent C□ a halak ívását segíti D□ kedvezıtlen élıhely ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ nincs hatással B□ káros hatással van C□ kedvezı hatással van 1.7. Tervezik-e vagy javasolják-e további területek védetté nyilvánítását? A□ nem B□ igen Ha igen, hol (fkm-szelvénnyel adja meg a határait)? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

6


3.2 melléklet


2. Hajózással kapcsolatos kérdések: 2.1. A hajók hullámkeltése milyen problémát okoz természetvédelmi szempontból, és azt hogyan látják kezelhetınek? Ha okoz problémát, az miben jelentkezik? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Javaslat a kezelésre: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2.2. A hullámzás nagyságának van-e olyan – például cm-ben kifejezhetı – értéke, amely már a vízi élıvilág szempontjából káros? Élıhelyre vonatkozóan: A□ nincs B□ van C□ ha van, az mekkora érték cm-ben:……………….. Ha a hullámzás megengedhetı nagysága még függ a folyamszakasztól is, akkor az, hogyan alakul? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ nincs B□ van C□ ha van, az mekkora érték cm-ben:………………………………………………. Ha a hullámzás megengedhetı nagysága még függ a folyamszakasztól is, akkor az, hogyan alakul? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

7


3.2 melléklet


Fajra vonatkozóan: A□ nincs B□ van C□ ha van, az mekkora érték cm-ben:……………….. Ha a hullámzás megengedhetı nagysága még függ a folyamszakasztól is, akkor az, hogyan alakul? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2.3. A hajókötelékek közül van-e olyan, amelyik hatással van a vízi élıvilágra? Ha lehet, sorszámozza A-tól E-ig lévıket úgy, hogy 1-es számot kapja, amelyik legkevésbé van hatással az élıvilágra és a legnagyobb számot, amelyik legjobban hatással van. A□ B□ C□ D□ E□

vontatott kötelék tolt kötelék önjáró hajó önjáró egy bárkával egyik sincs hatással

Indoklás:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2.4. A hajózás keltette zaj a jelenlegi hajózási gyakoriság mellett hatással van-e a környezı élıvilágra? A□ B□ C□ D□

nincs hatással csak kis mértékben elfogadható mértékben jelentısen zavarja

Indoklás:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

8


3.2 melléklet


2.5. A hajók sebessége hatással van-e az élıvilágra? A□ B□ C□ D□ E□ F□

nincs hatással csak kis mértékben elfogadható mértékben jelentısen zavarja csak a halakat zavarja a madarakat zavarja

Indoklás………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Ez függ-e hajótípustól? Indoklás………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2.6. Az áthaladó hajók száma hatással van-e az élıvilágra? A□ B□ C□ D□ E□ F□

nincs hatással csak kis mértékben elfogadható mértékben jelentısen zavarja csak a halakat zavarja a madarakat zavarja

Indoklás………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

9


3.2 melléklet


B.

Nem védett területre vonatkozó kérdések

1.

A víziút fejlesztésével összefüggı kérdések:

1.1. A mővek építése jelent-e valamilyen zavarást? Élıhelyre vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Fajra vonatkozóan: A□ igen B□ nem C□ erısen befolyásolja D□ kissé befolyásolja ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

10

3.2 melléklet

A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TERMÉSZETVÉDİK SZÁMÁRA KÉSZÜLT KÉRDİÍV

1.2. Amennyiben az építés zavarja az élıvilágot, mely idıszakokban nincs probléma? Élıhelyre vonatkozóan: A□ B□ C□ D□


Élılénycsoportra vonatkozóan: A□ B□ C□ D□


Fajra vonatkozóan: A□ B□ C□ D□


A kérdıívet kitöltı szervezet adatai: 1.

A szervezet megnevezése: ………………………………………………… címe:………………………………………………………………………..

2.

Kitöltı személy neve:……………………………………………………… beosztása:…………………………………………………………………... elérhetısége:………………………………………………………………..

Dátum:……………………………… ………………………………….. aláírás

11

3.3 melléklet Kérdıívek kiértékelése Szervezet

Kérdıíves válasz Önkormányzatok

Budapest Fıváros

I. ker. Budavár

Budapest A Duna közelsége veszélyt jelent (árvíz).A Dunához kapcsolódó létesítmények között árvízvédelmi gátak, félmagas- és magaspart szerepel. A budai oldalon az I, II, XI. kerületben, a pesti oldalon az V.,IX. és XIII. kerületben és a Margitszigeten találhatók úszómőves kikötıhelyek. Az önkormányzati tulajdonban lévı partszakaszokon 91 raszterben találhatók kikötıpontonok hajózási cégek üzemeltetésében; a budai oldalon 26, a pesti oldalon 55, a Margitszigeten 10 rasztert elfoglaló kikötıhely található, amelyet a cégek 3, illetve 5 évre szóló megállapodás keretében üzemeltetnek. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna közelsége elınyt és veszélyt egyaránt jelent. Veszélyhelyzet jelentısen magas vízálláskor jelentkezik. Az elınyt a világörökségi védelem alatt álló Duna-part vonzása jelenti. A kerület Duna-parti szakaszán árvízvédelmi töltés, úszómőves kikötık, hajóállomás, egyéb létesítmények találhatók. A legnagyobb problémát a vízminıség biztosítása és a szélsıséges vízállás jelenti. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A fejlesztési koncepció kikötı, hajóállomány létesítését tartalmazza. (lásd www.budavar.hu honlap)

V. ker. Belváros- A Duna közelsége elınyt jelent. A kerületben árvízvédelmi töltések, kikötı található. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Lipótváros Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem A rendelkeznek. Helyi jellegő természetvédelmi terület nincs. nemzetközi hajóállomás végleges kijelölése a Fıvárosi Önkormányzat feladata. IX. ker. Ferencváros

A Duna közelsége elınyt jelent. A kerület Duna-parti szakaszán partfal, kikötı, hajóállomás, árvízvédelmi töltések találhatók. Az árvízvédelmi változtatására vonatkozó hatályos jogszabály nincs: elkészült árvízvédelmi töltéshez nem lehet módosítani a az árvízvédelmi védvonalat. Nyílt ártéren beavatkozást nem terveznek. A természetvédelmet nem tartja megfelelınek. A tisztítatlan szennyvizek nagy aránya miatt károsodik az élıvilág, különösen a ráckeveisoroksári Duna-ág mentén. Ezen a területen szükségesek a természetvédelmi intézkedések. A területfejlesztési terv mellékág rehabilitációt tartalmaz. Kikötı, hajóállomás épül az RSD melletti új városrészben 2008-tól, befektetıi beruházással, több milliárd Ft-os nagyságrendben, ezekhez kapcsolódóan kerékpárút, zöldterületek létesülnek. 12

XIII. ker.

XXI. ker. Csepel

XXII. ker Budafok-Tétény

Dunapataj Pilisvörösvári Homorúd Szigetbecse

A Duna közelsége elınyt jelent. Területén árvízvédelmi töltés, kikötı, vízitúrával kapcsolatos létesítmény, vízkivételi mő található. Fı problémát a kedvezıtlen vízminıség és vízszint-ingadozás jelenti. A következı beavatkozásokat tervezik: Rákos-patak- Északi összekötı vasúti híd közötti Duna szakaszon árvízmentesítés a beépíthetıség érdekében.;Dráva utca –Rákos-patak között Újpesti rakpart építése; FOKA-öböl és Duna Pláza mögötti területen magánerıs árvízvédelmi feltöltések, partrendezések (magánbefektetıkkel). A természetvédelmet nem tartják megfelelınek, a Népsziget területén történı talajfeltöltést aggályosnak ítélik. Szükségesnek tartják az úszómőves kikötıhelyek számának korlátozását, a tartósan veszteglı hajók kitiltását. . A Duna közelsége elınyt jelent, elsısorban a munkahely-teremtésben (MAHART Rt, RoRo kikötı logisztikai központ), a vízkivételi lehetıségben (Vízmő és Csepel Mővek ipari víz kivétele, Csepeli Atel erımő hőtıvíz, stb.,) a turizmusban és rekreációban. A kerület Dunaparti szakaszán árvízvédelmi töltés, kikötı, strand, hajóállomás, vízkivételi mő található. Problémát a kedvezıtlen vízminıség, a vízi közlekedés akadályai és a vízszint-ingadozás jelent. A Duna vízlevezetését befolyásoló beavatkozást az új központi szennyvíztisztító megépülésekor tervez. A területfejlesztési koncepció parthasználati fejlesztéseket, kikötı, hajóállomás beruházást, strand beruházást tartalmaz. A Duna közelsége potenciális elınyt és egyben hátrányt jelent. A kerületben árvízvédelmi töltés (Dunatelepi gát) , kikötı (Hárosi Yacht Club), horgász létesítmények ( Horgász telep) találhatók. A 6-os számú fıúttól a Duna felé esı terület ártér, amely korlátozza a területek beépíthetıségét .A fı gondot a parterózió és a vízminıség jelenti. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Természetvédelmi terület: Kis-Háros sziget. A természetvédelmi szempontú rehabilitációra az ártéri erdıknél van szükség (a Natura 2000-es területeken). A tervezett fejlesztések: parthasználati és vízi túra megállóhely, kikötı, hajóállomás fejlesztések. Települési önkormányzatok A Duna árvízvédelmi szempontból hátrányos, gondot jelent az ártéri erdık karbantartása. Bejáró építését tervezik a zátonyra. Nincs javaslata A Duna térség természetvédelme nem megfelelı, többet szükséges tenni a túrizmus feltételeinek javításáért. Vízgazdálkodással összefüggı fejlesztési terv nincs. A Duna közelsége elınyt és veszélyt jelent. Árvízvédelmi töltéssel rendelkeznek. Területükön szabadstrand és horgászhelyek találhatók. Nyílt ártéren beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna természetvédelme nem megfelelı. Szükség van a település keleti oldalán található holtág revitalizációjára, a természetvédelem alatt álló növényzet és állatvilág megóvásával. A településfejlesztési koncepció mellékág-holtág-rehabilitációt és vízi túra megállóhely létesítését tartalmazza. 13

Százhalombatta

Gyır

Decs

Szekszárd

Dunavarsány

A Duna közelsége elınyt jelent. A Duna mellett árvízvédelmi töltések (Dunafüred), kikötı, hajóállomás, horgászó helyek találhatók. Az ivóvíz bázis a Dunára épült (Ercsi ivóvíz kutak). Munkahelyteremtı hatást is jelent a Duna (ipari hőtıvíz, vízi közlekedés). Esetenkénti árvízvédelmi intézkedések szükségesek (2002, 2006). A vízi közlekedés akadályai, a zátonyok korlátozó tényezıt jelentenek Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna-parti létesítmények nem az önkormányzat tulajdonában vannak, ennek ellenére a fenntartást, karbantartást elvégzik. Budapesttıl délre elhanyagolt a hajóközlekedés (nyári idıszakban napi két hajójárat), ez nem elegendı a túrizmus fejlesztéséhez, a rendezvények szervezéséhez. A Duna közelsége elınyt (turisztika) és hátrányt (árvíz) jelent. Területükön kikötı, hajóállomás, horgászóhely található. Elsısorban a vízszint-ingadozás jelent problémát. Nyílt ártéren beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A mederváltozás korlátozza a parthasználatot, üdülést, sportot. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület nincs. Szükséges a Mosoni- Duna torkolati mőtárgy mielıbbi megépítése az 1960-as évek vízszintjének visszaállítása, valamint a szélsıséges, kisvizes idıszakokban a hajózási feltételek javítása érdekében. A Duna közelsége veszélyt, ugyanakkor turisztikai, idegenforgalmi lehetıséget jelent. A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, így zárt, igénybe vételi lehetısége korlátozott. A Duna mellett árvízvédelmi töltés, vízkivételi mő található. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna természetvédelme nem megfelelı. A természetvédelmi jelentıségő rehabilitáció indokolt a Kis-Dunán, a Henrik csatornán. A településfejlesztési koncepció mellékág rehabilitációt tartalmaz. A rendezési terv a Kis-Duna vízi turizmussal történı hasznosítását tartalmazza. A Duna közelsége elınyt jelent. Árvízvédelmi töltéssel rendelkeznek. Területükön horgászhelyek találhatók. Elsısorban a vízszint-ingadozás jelent problémát. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület a Gemenci erdı. Fejlesztési koncepciójuk nem tartalmaz vízgazdálkodással összefüggı terveket, mivel a Dunával a kapcsolat közvetett (Sió révén). A Duna közelsége elınyt jelent, mivel a várost körülvevı kavicsbányák párolgása nyáron csökkenti a talajvíz szintet. Csapadék hiányában a Duna biztosítja a talajvíz utánpótlást. Területükön horgászóhelyek, vízitúra létesítmények (edzıtábor, stb) találhatók. A Ráckevei Duna-ág kotrása esetén veszélybe kerül a horgászat, valamint a hal- (ívóhelyek) és madárvilág. A Duna mellék- és holtágait a rendszer feliszaposodása, illetve a víztestet közvetlenül érı szennyvíz- és hordalék-terhelések egyre kilátástalanabb helyzetbe hozzák. A csapadékhiányos idıszakok problémát jelentenek, amely a Kvassay szivattyús betáplálással nem ellensúlyozható; megoldás a Duna-meder kotrása jelentene. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Fejlesztési terveik között szerepel a Soroksári Tangazdaság szivattyú telepe (öntözés). A 14

Esztergom

Kimle

Nagymaros

Budakeszi

Iváncsa

természetvédelem nem megfelelı (illegális szemétlerakások, Domariba szigeti fairtások, elszennyezett holtág). Helyi jelentıségő természetvédelmi területek: Dunavarsányi úszóláp. Rehabilitáció szükséges a Domariba sziget elıtti holtágon. A Duna közelsége veszélyt, ugyanakkor turisztikai lehetıséget jelent. Árvízvédelmi töltéssel, kikötıvel, hajóállomással, vízkivételi mővel rendelkeznek. Problémát jelentenek az árvíz utáni partomlások, alámosások. Legfıbb gond a vízszintingadozás és a kedvezıtlen vízminıség. Fejlesztési terveik között árvízvédelmi létesítmények találhatók. A Prímás szigeten beépítéseket terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A mederváltozásokat kotrással kell ellensúlyozni. A természeti környezetbe illı partvédı és/vagy kikötımővek építése szükséges. A Kis-Duna ág természetvédelmi szempontú rehabilitációjára van szükség. A Mosoni Duna közelsége érinti. Lényeges probléma a felszín alatti vizek süllyedése. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A fejlesztési tervek a Mosoni Duna rehabilitációjára vonatkoznak. A szükséges intézkedések: medermélyítés, tisztítás. A Duna közelsége veszélyt, ugyanakkor turisztikai lehetıséget jelent. Árvízvédelmi töltéssel, kikötıvel, hajóállomással, vízi túrával kapcsolatos létesítményekkel rendelkeznek. Fı gondjuk a vízminıség biztosítása és a vízszint-ingadozás. Az árvízvédelem megvalósítása vizsgálat alatt van, ennek függvényében gátépítést terveznek. Sólyomsziget környezetének rehabilitációjára van szükség. Konkrét fejlesztési projekt még nincs. A település a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. A Duna szerepe elsısorban mint vízgyőjtıé jelentıs. Dunakeszin a Hosszúréti-patak folyik keresztül, amely a Duna vízgyőjtı terület része, és szabályozása kiemelt feladat. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. A Duna nem okoz vízgazdálkodási problémákat, a község számára ugyanakkor természeti területet jelent. A hátrány abban jelentkezik, hogy a Duna meder kotrása hozzájárul a terület kiszáradásához, rontja az ártér természetes életét, akadályozza a holtág hasznosítást. Árvízvédelmi töltéssel rendelkeznek. Területükön horgászhelyek találhatók. A legfıbb problémát a vízszint-ingadozás jelenti. Beavatkozást rehabilitációs céllal és a holtág felsı szakaszának hasznosítása céljából terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A meder mélyülése az ártér további vízvesztéséhez vezet, az ártér alatti ívóvízbázis is veszélybe kerülhet. A természetvédelem nem megfelelı. A terület nem tartozik sem a DDKövizig, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park érdeklıdési körébe. Az ártér rehabilitációra szükség van Iváncsa és Adony területén. A Cikolai Víz és Liviai Halastavak víztestek által képezett vízgyőjtı területen átfogó és helyi szintő vízgazdálkodásra van szükség. A fejlesztési koncepció holtág rehabilitációt, ökoturizmus fejlesztést tartalmaz az Iváncsa-Adony szakaszon. Az ártér vízellátásának biztosítása a legfıbb igény. Mederkotrás helyett a vízszint-emelés lenne a célszerő (pl. 15

duzzasztómő építésével). Kulcs

Adony

Érsekcsanád

Kisbajcs

Makád és Lórév

Ercsi

Nagyszentjános

A Duna közelsége elınyt jelent. Árvízvédelmi töltéssel, kikötıvel, horgászó helyekkel rendelkeznek. Kiemelt probléma a partfelcsúszás, fı cél ennek megakadályozása. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Fı probléma a szúnyogok jelenléte és az árvízveszély. Elsıdleges feladat a vízszintingadozás csökkentése. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A terület fejlesztési koncepciója strand, vízi túra megállóhely és kikötı létesítést tartalmaz. A Duna közelsége elınyt jelent. Árvízvédelmi töltéssel, horgászó helyekkel, vízkivételi mővel rendelkeznek. A területhasználattal kapcsolatos probléma a talajvízszint csökkenés a Duna szabályozása miatt, és az engedély nélküli építkezések. A folyóhasználattal összefüggésben a zátonyok, vízi létesítmények jelentenek problémát. Kisvízi idıszakban a talajvízszint csökkenés jelentısen befolyásolja a területhasználatot. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület: Duna-Dráva Nemzeti Park (Gemenc). A rehabilitáció a Rezéti-Duna mellékágon szükséges. A területi fejlesztési terv vízi túra megállóhely létesítést tartalmaz. Javaslata: A medermélyítésekbıl adódó talajvízszint csökkenés károsan hat a mezıgazdasági területekre. Alacsony vízálláskor a mélyjárású hajók megbolygatják a meder aljzatot, amely károsítja a halállományt. A Duna közelsége hátrányt jelent, az állandó árvízveszély miatt. Jelentıs a buzgárveszély. A fı gondot a vízszintingadozáson kívül a parterózió jelenti. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A természetvédelem nem megfelelı. Medermélyítést, partrendezést, a Kis-Duna hajózhatóságát tartják szükségesnek. A rendszeres árvizek veszélyeztetik a mezıgazdasági területeket, és a belterületeket is, korlátozzák a hasznosítást. Árvízvédelmi töltéssel, horgászó helyekkel rendelkeznek. A fı gond a vízszint-ingadozás. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A fejlesztési koncepció a Ráckevei Duna-Nagy-Duna közötti (Makád-Tas) vízmő tervezését tartalmazza. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Árvízvédelmi töltéssel, horgászó helyekkel rendelkeznek. A helyi árvíz elleni védekezés kiemelten fontos feladat (ld. 2002. árvíz, 2006.). Gond még a partfal csúszás. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Természetvédelmi szempontú rehabilitáció szükséges a Kis-Dunán. A fejlesztési koncepcióban kikötı beruházás szerepel. A Duna fı elınye a mezıgazdasági öntözés megoldása. A terület vízkivételi mővel rendelkezik. Problémát elsısorban a vízszint ingadozás és a kedvezıtlen vízminıség jelent. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel 16

Dunaszentgyörgy –Németkér Baja

Abda

Gönyő

Dunakeszi

Halásztelek

nem rendelkeznek. Helyi természetvédelmi terület: Erebe sziget. A rendezési terv a vízgazdálkodási területen elhelyezkedı építmények elhelyezését tartalmazza. Közigazgatási területük nem határos a Dunával. A Dunaszentgyörgyi láperdı a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Javaslatuk nincs A Duna a város fejlesztésének meghatározó adottsága. Árvízvédelmi töltéssel, kikötıvel, hajóállomással, stranddal, vízitúrával kapcsolatos létesítményekkel rendelkeznek. Baján RO-RO kikötı, közraktár, kikötı, jachtkikötı, sétahajó kikötı, stb. találhatók. A fı probléma a vízminıség biztosítása és a vízszintingadozás. A tartósan alacsony vízállások esetén a Sugovica vízminısége strandolásra alkalmatlan. A fı cél a vízszint ingadozás csökkentése. A város a Petıfi-sziget kulturális és pihenı övezet valamint a Nagypandúr-szigeti üdülıövezet árvízi védelmét tervezi. A tervezett árvízvédelmi mővek nem befolyásolják a Duna vízelvezetését. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Vizes élıhelyek: Kamarás-Duna (Sugovica) Bajénál, a Szeremlei-Duna Baja-Szeremle között. A Duna-meder általános mélyülése kedvezıtlenül befolyásolja a gemenci erdıterületek vízellátását. A természetvédelem nem megfelelı, az ökoturizmus, a horgászat, stb. feltételeit nem javítja. A község árvízvédelmi töltéssel és horgászó helyekkel rendelkezik. A fı problémát a vízi közlekedés akadályai és a kedvezıtlen vízminıség jelenti. Árvíz esetén a töltés melletti területek elárasztódnak. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Vizes élıhelyek a Holt-Rábcán és a Holt-Dunán találhatók. A területi fejlesztési koncepció mellékág rehabilitációt tartalmaz. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Az egyik fı veszélyt a Duna medersüllyedése óta a gönyői magaspart megcsúszása jelenti. A községben árvízvédelmi töltések, horgászati, halászati létesítmények mellett a Gyır-Gönyői Nemzetközi kikötı található. A parterózión kívül gondot jelent még a vízszint-ingadozás és a kedvezıtlen vízminıség. Az E-ON erımő melletti nyári gát magasítását tervezik. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A szükségesnek ítélt intézkedés a mederstabilizáció. A Duna közelsége elınyt (turisztika) és hátrányt (árvízveszély) jelent. Területén árvízvédelmi töltés, kikötı, hajóállomás, vízkivételi mő, a város déli részén nyári gát található. Fontos problémát jelent a parterózió. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. A fejlesztési koncepcióban partfejlesztés szerepel. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. A Csepel-Halásztelek vízbázis (ivókutak) védıterülete miatt a Duna halásztelki szakasza strandolásra, horgászásra alkalmatlan. Áradás idején a mezıgazdasági területek elárasztódnak. Az árvízvédelmi gát a part szélétıl 350 m-re húzódik. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Fontos feladat az árvízvédelmi töltés védelmét szolgáló erdık fenntartása, pótlása. Jelentıs táji értéket a Duna és hullámtere, az ártéri erdık képviselnek, amelyek természetvédelmi területként kezelendık. A 17

Dunaújváros

Öcsény

Almásfüzitı

Daruszentmiklós Rácalmás

terület fejlesztési koncepciója parthasználati fejlesztéseket, kikötı, hajóállomás fejlesztést tartalmaz. A Duna-menti kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése a meglévı árvízvédelmi töltésen valósul meg, és kialakítás alatt van egy rekreációs terület. A szükségesnek ítélt intézkedések a Dunán: mederkotrás, partbiztosítás, árvízvédelmi gát megerısítése. A Duna közelsége elınyt (turisztika) és hátrányt (árvíz, szúnyog invázió) jelent. Területén árvízvédelmi töltés, strand, kikötı, hajóállomás, vízkivételi mő található. A fı problémának a vízminıséget és a vízszint-ingadozást ítélik. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A természetvédelmet nem tartják megfelelınek (nincs védett ártéri terület, növény). A mederkotrás a dunaújvárosi szakaszon elmaradt. Parthasználati fejlesztéseket, strand, vízi túrahely és kikötı fejlesztéseket terveznek. A „Szalki sziget program” rekreációs park, lakóövezet fejlesztést, wellnessközpont-építést tartalmaz. A község a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található. Elınyt jelent számukra a kishajós turizmus. Területén árvízvédelmi töltés, kikötı, hajóállomás található. A fı problémát a vízszint-ingadozás jelenti. Magas vízszint esetén a Duna elönti a Gemencet, és hajózhatatlanná válik. Alacsony vízszint esetén a merülési korlátozás miatt a Duna hajózhatatlan. Természetvédelmi területei: Duna-Dráva Nemzeti Park, Gemenci erdı. Szükséges a Duna és a Sió mentén található holtágak, vizes élıhelyek rehabilitációja. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A Sió hajózhatóvá tételét javasolják. A Duna közelsége elınyt jelent. Területén árvízvédelmi töltés, vízi túrázó létesítmény, vízkivételi mő található. Az önkormányzat fejlesztési tervében kikötı létesítés szerepel a Prépost-szigetnél. Az árvízvédelmi gát megfelelı. Fı problémának a vízszint-ingadozást, az uszadék felhalmozódást és a parteróziót tartják. Tervezett fejlesztések:Vízitúra megállóhely, ipari kikötı létesítése (tervezési szakaszban). Fontos intézkedésnek tartják a karbantartást, a medertisztítást és a partfalerısítést. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. Nincs javaslat. A Duna közelsége elınyt jelent. Területén horgászati és vízi túrázó létesítmény található. Csúszásveszélyes magas part fekszik a kis Duna holtága mellett. A fı gondot a vízszint-ingadozás és a zátonyok jelentik. A víz ingadozása , az árvíz miatt egyes területek hasznosítása nem történt meg. A természetvédelmi területen, a Nagy szigeten fakitermelés folyik és a fatelepítés nem a korábbi fajtákat létesíti elınyben . Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A fejlesztési tervekben vízi túra megállóhely és kikötı létesítés szerepel. Uniós (ROP) pályázat keretében kerül sor egy ökoturisztikai bázis kialakítására, amelyben csónakkikötı, kerékpárút építés, stb. szerepel. Javaslatuk: Yacht kikötı létrehozása a Dunán, ezáltal a rácalmási Nagy-sziget látványosságai nemcsak a kis-Duna felöl lennének 18

elérhetıek. Gyırladamér

A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Területén horgászati létesítmény és árvízvédelmi töltés, Dunaszegi zsilip található. Problémát jelent az árvíz- és belvízveszély, amelynek elhárítása nem megoldott. Fontos a hínárosodás megszüntetése. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A fejlesztési koncepció parthasználati fejlesztést, vízitúra megállóhely és strandfejlesztést valamint kikötı létesítést tartalmaz. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Területén horgász Dunaszentpál létesítmények találhatók. Állandó árvízvédelmi töltéssel nem rendelkezik. Problémát jelent a mezıgazdasági termelés ellehetetlenülése. A dunakiliti erımő megépülése óta a felszín alatti vizek süllyedése a jellemzı. A természetvédelem elhanyagolt. A fejlesztési koncepció parthasználati fejlesztést, vízitúra megállóhely és strandfejlesztést tartalmaz, a Mosoni Duna rehabilitációjának keretén belül. Az árvízvédelmi töltés megoldandó, további feladat a partisáv rendbetétele, a zátonyok eltüntetése és a mederkotrás. Területén árvízvédelmi töltés, horgászó hely, vízkivételi mő található. Dunaegyháza A Solti holtágnak a Dunánál magasabb fekvése miatt nyaranta problémát jelent a vízkivét, alacsony vízállás esetén. A legnagyobb gond a Solti holtág eliszaposodása, elhalása. Nyílt ártéri beavatkozást nem terveznek. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A község területén nyárigát található. A legfontosabb feladat a Solti holtág rehabilitációja. A fejlesztési terv parthasználati, strand- és kikötıfejlesztést, a felszíni vízkivétel fejlesztését tartalmazza. Fenékküszöbök építését tartják szükségesnek. Árvíz- és belvízvédelmi létesítményekkel nem rendelkeznek. Javaslatuk Dunatetétlen nincs. Mosonmagyaróvár A Duna közelsége elınyt jelent. Területén árvízvédelmi töltés, strand, vízkivételi mő található. Árvízvédelmi problémák a Mosoni Duna torkolatánál jelentkeznek. További problémát jelent a vízminıség. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület a Rudolf sziget. A legfontosabb intézkedések, amelyekre igény van: Aranyos-szigeti mellékág rehabilitációja, Mosoni Duna belterületi szakasz rehabilitációja. A fejlesztési tervekben mellékág rehabilitáció, parthasználati fejlesztés, vízi túra megállóhely és kikötıfejlesztés szerepel. Nagyhajó forgalom a települést nem érinti. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Mecsér Stranddal és horgászó-hellyel rendelkezik. Állandó árvízvédelmi töltés nincs. Legfontosabb cél az árvízvédelmi töltés megépítése. Helyi jelentıségő természetvédelmi hely: Galéria erdı. Rehabilitáció a Lickói csatornán indokolt. A fejlesztési tervek holtág-rehabilitációt, parthasználati fejlesztéseket, strandfejlesztést, vízi túra megállóhely fejlesztést és kikötı létesítést tartalmaznak. A község mellett lévı Duna-szakasz meder és part rehabilitáció becsült költsége 300 M Ft. A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. PócsmegyerA területén található: árvízvédelmi töltés, kikötı, vízkivételi mő. Surány

19

Szentendre

Zebegény

A Duna közelsége elınyt (turisztikai, sport) és hátrányt (árvízveszély) jelent. A veszély a tavaszi áradáskor jelentkezik, mivel a gát csak részben jelent megfelelı védelmet. A területen árvízvédelmi töltés és kikötı, hajóállomás található. Az ártéri üdülı terület a Pap szigeti út és környéke, a Pap szigeti strandfürdı, camping területe. Fı problémát a vízszint ingadozás ás a vízminıség biztosítása jelenti. Árvízvédelmi töltés építés folyik a déli városrészen (honvédségi területen). A város árvízvédelmi mőve nem teljes körő, a meglévı gát állapota sem jó. Az ártéren lévı üdülı és sport-rekreációs területek fejlesztését akadályozza az ár. (pl.: Pap-sziget.). Környezetvédelmi területek ajánlott rehabilitációja: Tó környéki dőlı vízállásos területe (Pomáz és Szentendre közötti egykori árterület), Bükkös patak belvárosi szakasza, torkolata. A területfejlesztési koncepcióban strandfejlesztés szerepel. A Duna közelsége elınyt jelent. A területen kikötı, hajóállomás található. Fı problémát a vízszint ingadozás és a vízminıség biztosítása jelenti. Az önkormányzat területén kikötı, hajóállomás található. Folyamatban van az Istergranum vízi túra-hálózat kiépítése az eurorégióban. Érintett települések az eurorégió három folyójának települései. (Garam, Ipoly, Duna) Megvalósulás 2008-2009-ben várható (várható költségvetés 1 M EUR).

Kistérségek, szövetségek Szekszárd és A Duna közelsége elınyt és hátrányt jelent. Árvízvédelmi töltéssel, Térsége Többcélú kikötıvel, stranddal, hajóállomással, horgászó helyekkel (Tolna), vízi túrával kapcsolatos létesítményekkel (Fadd-Dombori, Bogyiszló) és Kistérségi vízkivételi mővel, természetvédelmi helyekkel (Duna-Dráva Nemzeti Társulás Park) rendelkeznek. A jelenlegi védvonalak megfelelı védelmet nyújtanak. Azonban néhány, fıleg keresztezı mőtárgynál szükséges a beavatkozás (gáterısítés Dombori és Bogyiszló térségében, gátépítés Bátán). A fı vízgazdálkodási problémák: a belterületek árvízmentesítése, az árvíz- és belvíz veszélyeztetettség megszüntetése a mezıgazdasági és egyéb területeken. Külön gondot jelent az ártéren való építkezés. A folyóhasználattal összefüggı probléma a kedvezıtlen vízminıség, amelynek érdekében fejleszteni kell a szennyvíz-tisztítást és csatornázásra van szükség. Önkormányzati tulajdonú belvízvédelmi létesítménnyel nem rendelkeznek. A rendezési tervek megváltoztatására (építések korlátozására) van szükség. A területi tervek mellékág, sziget- és holtág rehabilitációt, vízitúra megállóhely, kikötı, hajóállomás létesítést és felszíni vízkivételi beruházást tartalmaznak. A Faddi-Tolnai-Bogyiszlói holtágak rehabilitációjának költsége 2 milliárd Ft. Kikötı fejlesztésekre (yacht és kereskedelmi) 500 M Ft-ot irányoztak elı. Kalocsa Kistérség A Duna közelsége elınyt jelent. Árvízvédelmi töltéssel, kikötıvel, stranddal, hajóállomással, horgászó helyekkel, stranddal, vízi túrával Többcélú Társulá kapcsolatos létesítményekkel és vízkivételi mővel rendelkeznek. A vízgazdálkodással kapcsolatos fı problémák: a belterületek, a mezıgazdasági területek és egyéb területhasználatok, valamint az infrastrukturális létesítmények árvíz-belvízi veszélyeztetettsége. A fı gond az ivóvíz minıség biztosítása. Természetvédelmi hely: Harta – Felsızátonyi sziget. A rehabilitáció szükséges az alábbi helyeken: Solt (Kis-Duna Holtág), Harta (Felsızátonyi Sziget). A területfejlesztési koncepciók parthasználati, strandfejlesztéseket, vízitúra megállóhely 20

létesítést, kikötı és hajóállomás építést tartalmaznak. A fejlesztési igények az alábbi területeken jelentkeznek: Harta (kishajó kikötı), Kalocsa, Foktı logisztikai valamint személyhajó kikötı. Természetvédelmi szervezetek Szigetközi Természetvédelmi Egyesület

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Természetvédelmi szempontból a természetes partokat, a szakadó és zátonyos jellegőeket egyaránt kedvezıbbnek tartják, mivel jelentıs élıhelyet képviselnek. A kövezett partok kialakítását elsısorban a hajózási és árvízvédelmi szempontok indokolják, vizsgálandó azonban, indokolt-e a partvédelem mindkét oldalon. Legnagyobb problémát a Duna szigetközi szakaszán a fımeder állapota, elsısorban alacsony szintje jelenti, amely a mellékágrendszerek és a fıág élıkapcsolatát ellehetetleníti. Így a vizes élıhelyek tagolódnak, a vízi élılények vándorlása ellehetetlenül. Konfliktust jelent az idegenforgalom rendezetlensége, ezért indokolt, hogy a kajak-, kenu-, csónak-forgalom a töltés-közeli mellékágakban, a jachtforgalom pedig a fımederben kerüljön levezetésre. Fel kell oldani az árvízvédelem és a természetvédelem közötti ellentéteket olyan megoldásokkal (pl. gyep-legelı árvízvédelmi sávok kialakítása), amelyek mindkét fél igényeit képesek kielégíteni. Mivel a mővek építése zavarja a természetvédelmi területeket, a beavatkozáshoz szükséges felvonulási útvonalakat egyeztetni szükséges, és azokat a már feltárt útvonalakon indokolt kijelölni, továbbá a zavart idıszakok csökkentésére kell törekedni. A fımeder a Szigetközben alapvetıen mesterséges kialakítású, ezért feladata elsısorban az értékes mellékágrendszer kiszolgálása, illetve a csallóközi és a szigetközi mellékágrendszer közvetlen kapcsolatának biztosítása. A beavatkozásokat, amelyek a Szigetközt érintik, ezért elsısorban a fımederben kell megtenni. A hajózást illetıen a természetvédelmi területek közelében sebességkorlátozással lehet csökkenteni a hullámzás kedvezıtlen hatásait. A környezı élıvilág alkalmazkodni tud a kereskedelmi és utasszállító hajók közlekedéséhez, azonban a jet-ski, vagy nagyteljesítményő motorcsónakéhoz nem (alapvetı a zaj- és hullámzás által keltett zavar). Területeinek legnagyobb természetvédelmi problémája a Duna szabályozásából ered. Az elmúlt 100 évben a folyó medre 1,5 m-t mélyült, átlagos vízszintje ennek megfelelıen csökkent. A hullámteret a lerakódott hordalék feltölti, a vizes élıhelyek, holtágak, mellékágak feliszapolódnak. A kettıs hatás miatt a terület szárazodik, az élıvilág fennmaradási lehetıségei beszőkülnek. A további medermélyüléssel járó mederalakítást ellenzik, mert ezzel a kedvezıtlen hatások folytatódnak. A várható nagyobb hajóforgalom zavaró hatással lesz az élıvilágra. Nem tervezik további Duna-szakaszok védetté nyilvánítását. Hajózási szervezetek

MLSZKSZ (Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók

A Duna nehezen hajózható. Az akadályoztatás mértéke elfogadható. A bısi vízlépcsı megépítése után a nagymarosi elhagyása okozza a súlyos helyzetet. Az elıírt vízmélység csak vízlépcsıvel biztosítható. A hajózást elsısorban a mélységhiány akadályozza. A hajóút fejlesztés 21

Szövetsége)

Bajai Kikötı

prioritásai:a.) Duna felsı szakasza (Szap és SZob között); b.) a Duna középsı szakasza (Szob és Dunaföldvár) c.) a Duna alsó szakasza (Dunaföldvár-Déli oh.) EU hozzájárulás növelése, beszerzések pályázati úton történı megvalósítása. (A magyar költségvetési törvénybe beépítendı a vízi jármő beszerzés támogatása.). Elsı lépcsıben megépítendı a nagymarosi vízlépcsı, majd a Paks környéki vízlépcsı. A Szap- Szob közötti szakasz nehezen hajózható. Az akadályoztatás (pl. gázló) elfogadható mértékő. A hajóút használatát leginkább a vízmélység határozza meg. A hajózást elsısorban a mélységhiány és a zátonyok nehezítik. Prioritást élvez a Duna felsı szakasza (Szap-Szob közötti szakasz). Az úszó jelek, kitőzı jelen megfelelıek.

22

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Készítette: ÖKO ZRt.

3.5 térkép: Védett területek a Duna mentén I.

23


3.6 térkép: Védett területek a Duna mentén II.

24


3.7 térkép: Védett területek a Duna mentén III.

25


3.8 térkép: Védett területek a Duna mentén IV.

26


3.9 térkép: Védett területek a Duna mentén V.

27

3.2 melléklet. Tisztelt Partnerünk!

Recommend Documents