EGYÜTT A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság Tájékoztatója
Szerkeszti: Szurmay Ernő
1977/ 3.
Dr. Arató Antal
a Jászberényi Városi-Járási Könyvtár igazgatója
Dénea Pál
az SzHT KiSzponti Könyvtárának igazgatója
Dr. Kardoa Józsefné
a Megyei Tanács Heténji Géza Kórháza Orvosi Könyvtálának vezetője
Dr. Varga Sándor
a Törökszentmiklósi í é r o s i J á r á s i Könyvtár igazgatója
i illusztrációk "Perei Zoltán 50 fametszete" c. és rató Antal sierkesztetl köletből valók.
Készült a Verseghy Ferenc Kegyei Könyvtár eokezi mühelyében, A/4-ea nagyságban, 300 példányban. Felelős kiadó: Szimnay Ernő. Szolnok, 1978. március hó. Az engedély azáma: III/KUL/1976/Szo.
Dr. IHATÓ ABTAL, igazgató. Vároai-Járási Könyvtár, Jáazberény BÜKKÖSDI KÖayvtár C3ELÉNYI Központi
VALÉRIA, a Poljniro T o g l i a t t i Ha gyei munkatáraa, Somogyi KiSnyvtár JÓZSEF: a Szakazervezetsk Hegyat Tanácsa Könyvtárának munkatáraa, Szolnok
CÉHES PÁL, kanyvtárvesetS, 3ZHT KSzpo&ti Könyvtár, Szolnok BCSEXI JÁHOSSÉ, igazgatóbelyettea, Taraeghy Ferenc Megyei Könyrtér, Szolnok SAKÁCSOHY SRZSÉBET, fSkönyrtároa, Veraeghy íaranc Begyei KSayrtár, Szolnok LAJOS LÁS21Ó: oaztályvesetö', Somároa Msgyei KBnyrtár WCZÁHÉ HagedOfl Annamária - IAOT I3T7Í5, kÜnyrtárreíetS, uérics Zsigmond Yárooi Könyrtár, Itozőtír POIŰÍE KÁHIA, Mfricz ZaigBond í í r o a i KönjTtár munkatársa, Meiőtúr J . TÓTH USZLÓ, fSelőadú, WSZÖT, 3solnok 3ZQB1UX BBHÖ, l^aígató, Taraegny Por*nc Magyel EOnyvtár Swlnok Df. TABOA Sándor, * fOrtSkarartsttlóal Tároal K»nyrtir TozetSje
I1BPAL0I
Ecaeki Jánoané:
Miért Kiválóak a Kiváló Könyvtárak?
Cselényl Jdzaef:
Eönyvtároaok kUlíHldl tanulmányúton
Arató Antal:
Jászberényi levél a publikálási
Arató Antal:
A Jászapáti sajtó története
lehetóaegekről
MŰHELY Ssurmay Ernő
Ady
Er. Varga Sándor:
Egy sajátoe könyvtári zenei részlegről
Endre e m l é k e z e t e
Bükkösdi Valéria:
A komolyzenei nanglemezek CimleiráBa & Somogy megyei könyvtárakban
Lajos László:
Hangtárakat a könyvtárba!
Nagy István Huczáné Begedüa Annamária: A mezőtúriak "Munkások éa a könyv" olvasási programjáról
J . Tóth László:
A>ÉSZ£K az 5ezi megyei könyvhét*k sikeréért
BgyüttmUkSdési megállapodás a munkáseág könyvtári ellátásának javltáaáért
Earáeaony Erzaébet
84.
A szokáaoa kégéaael ugyan, de mégia olvasóink kezébe kerül az Együtt 1977. évi 3. ezáma. A lap moat azokat a cikkeket, tanulmányokat, híreket közli, amelyeit a múlt év u t o l só negyedétől érkeztek be, de - éppen a késői megjelenés miatt - nem mondhattunk le olyan anyagok közléséről sem, amelyek már időben átnyúltak az 1978-as esztendő első negyedére. Azért la t e t t ü k ezt, hogy az aktualitásnak legalább a látazat á t megőrizzük, a ezzel valamelyes informatív értéket ia adjnnlf híradónknak. De indokolta ezt az i s , hogy e számmal egy időazai lezáráaához ia érkeztünk. Az Együtt, amely eddig a Könyvtárközi Bizottaág orgánumaként szerepelt, a Jövőben a könyvtári t v r . szellemében létrejövő együ' ;tmilködéai kör hivataloa lapja lesz. Ma még korai lenne arró: n i , milyen változást hoz ez a jellegváltozás a lap élet. artalmi és formai jegyeiBBk alakulásába. A tényt mégis .Hendőnek tartottuk közölni olvasóinkkal, akik eddig k i t a r t ó ;ak mellettünk. Ebben a azámunkban k í s é r l e t e t tettünk arra, hogy egy közérdeklődésre számot t a r t d könyvtári témát - adott esetben a zenei részlegek ügyét - több oldalról közelítsünk meg. Ezért eddigi gyakorlatunktól eltérően egy-két tárgyhoz i l l ő cikket átvettünk társlapjainktól i a . Ezt a helyet ia felhasználjuk a r r a , hogy a cikkek közlési lehetőaégét meglcöasönjük a Komárom megyei Könyvtáros, a FSsEK Könyvtári Híradója és a Somogyi Könyvtárak szerkeszt5aégének.
MEGKÉSETT NŐNAPI ÜDVÖZLETÜL KÜLDJÜK TAKÁCS GYŐZŐ KEDVES GRAFIKÁJÁT
Tájékozódás
MIÉRT KIVÁLÓAK A KIVÁLÓ KÜNYVTÁftAKT Lapunk el5z5 fl«ámában b í r t adtunk a "Kiváló" címért benevezett tanácsi könyvtárok munkájáról, eredményeiről. Az országos értékelésre röviddel a szám megjelenése után sor került, ürömmel közöljük aa eredményt: a Kiváló címet megtartotta: Járási-Városi Könyvtár, Jászberény Városi Könyvtár, lieaötur Hagjközségi Könyvtár, Jáazárokézálláa a Kiváló címet elnynrte:
- •
Városi Könyvtár, TörökszentmUclás Miniszteri dicséretben róozeaülti Tiaza CipSgjár Sssaksaervezöti Könyvtára, Vároai Könyvtár, Kiaújszállás Uegjai Könyvtip, Szolnok
tfartftf
AZ intézményeknek éa fenntartóiknak a hálósat könyvtárai nevében i s szívbál gratulálunk ég munkájukhos további sikereket kívánunk! A 1ÍCVB löívelödésügyi Oaztálya júliusban ünnepélyes eredménshirdetéare bívta egybe a pályázaton résztvevő intézmények vezetőit. Az ott elhangzott értékeiéaeket, jellemzéseket tájékoztatásul és annak reményében közöljük: hasznosítani tudják majd könyvtáraink a legközelebbi "Kiváló" pályázaton. /A azerk./
Kiváló járási-Városi Könyvtár Jászberény
A pályásat szempontjából a legnagyobb hagyományokkal rendelkező könyvtár. A Kiváló, cím tulajdonosa, melyet másodízben kivánt megvédeni. A könyvtár éveit ota a B tipusu könyvtárak átlagától messze kiemelkedő munkát végez valamennyi könyvtári szaktudták fokozni eredményeiket, ilinkájukat Ötletgazdagság, nagyfoké tudatosság jellemzi. Ez az állomány gyarapításban, az állomány sokrétű1 felt ásáséban, az üzemekkel való kapcsolat kiépítésében, a különböző könyvtártipusok együttmiíködésének megszervezésében egyaránt megnyilvánul. A könyvtár álea jár a tudományos tevékenység, a kutató munka meghonosításában, rendszeresen végeznek ízlésvizsgálatot, olvasáselemzést. A különböző olvasómozgalmakba rendszeresen bekapcsolódnak és aok ötlettel teszik vonzóvá a pályázatot. A 30 év - 30 könyvtár pályázaton országos I. Helyezést értek el. A jelenleg folyó Olvasó munkásért pályázat keretében Add tovább! könyvstafétát szerveztek. i.iunkájuk az olvasók létszámában is tükröződik: 1976. év végén a város lakosaágához viszonyított arány elérte a 26,7 3=ot. A hálózati tevékenységük általában la jó, de különösen kiemelkedő a községi könyvtárak módszertani segítése olvasómozgalmi kérdésekben. A könyvtár kapcsolatai a város kulturális Intézményeivel i társadalmi és tömegszervezeteivel igen jók, a könyvtár Jelentős és elismert tényező a város kultúralis eletében* Az Oparativ 3izottsag egyértelműen ugy ítélte, hogy a könyvtár továbbra is "kiváló" szinten
'
Kóricz Zsigmond "Kiváló" Városi Könyvtár HezStur
A könyvtár az 1974-ben elnyert "Kiváló" cim megtartásáért nevezett. Vállalását a fenntartó éa a könyvtár i s maradéktalanul
teljesítette.
A könyvtár munkája, működési kbrülménsei nnr a benevezéskor i s kiemelkedően jók voltak, ezért különösen e l ismerésre méltó, hogy mindezt nemcsak megőrizni, hanem
fokozni i s tudták a pályázat időszakában. A fenntartó segítségével kialakították a megye jelenleg legjobban felszerelt
zenei réaslegét,
ahol rend-
szeresen gazdag programról gondoskodnak- Élen járnak az olvasómozgalmak eredwénses szervezésében,
a l i g akad o-
lyan páljázat, mely benevezésük nélkül zajlik. AB 1975. végén zárult Olvasó munkásért pályázaton országos 3. heiyp7.p^t értek el• A pályázat időszakában tovább ej^osi^ tették kapcsolataikat a helyi üzemekkel, brigádokkal, az ipai-i mellett a mezőgazdasági jelleguekkel i s . foglalt
írásba
együttműködési szerződésük 80-nál több brigáddal
van. Kiemelkedően magas a rendezvények száma és színvonala; sok, tartalmában, kivitelében egyaránt igénjea
ki-
adványt jelentetnek meg. A város kulturális és oktatási intézményeivel, tömeggzervezeteivel,
gazdasági egységeivel, atb, tartalmas
együttműködést alakítottak k i . Számszei-l-- eredményeik közül i t t csak egset emelünk k i : a város lakosságának 27,6 S-a olvasója a városi lfönyvtárnak. A hatókör bövitésére irányuló mozgalmi jellegit
tevékenység mellett évek óta példamutató a belső könyv-
t á r i munka i s : valamennyi dokumentum szakszemben nyilvántartott iSs kellő mélységben
feltárt*
Az állománjgyarapító munkán belül külön kiemelendő slyiamereti gyűjtemény gondoa, tudatos fejlesztése,
sérol példamutatóan gondoskodik. A könyvtár erényeként említjük még, hogj bár a kiemelt feladatokra hangsúlyozott figyelmet fordítanak, a könyvtári munka legapróbb réasterületét aem hanyagolják el. Krectaénjeik és a pályázat idóazakában tapasztalt dinamikus fejlődés alapján az OperatiT Bizottság egyértelműen érdemeaoek tartotta a könyvtárat a Kiváló cím
Kiváló Nagyközségi Kön
Szintén az 1971-ben elnyert cin megtartásáért ni zett. A korábbi tapasztalatok komoly erőfeszítésekre lem a pályázat éveiben egy pillanatra sen lankadt. A könyvtár munkája szervezettségével, minden réf területre kiterjedő figyelmével és a hosszú évek ó"ta községi könyvtárak sorábál. 1976 év végére az olvasót rány 24 vi-ra,a beiratkozott Ipari munkások aránya 26, forint. A szakirodalom részesedése az állományon, éa s aen növekedett.
végzi a könyvtár a munkásság olvasóvá nevelései;, Í z l é s é nek f e j l e s z t é s é t . Minden országos vagy megjei kezdeményezésű olvasótnozgalomba bekapcsolódik éa továbbra te rendszeresen folytat ízlésviasgálatokát. kz állomány f e l t á r á s á t a követelményeknek megfelelően, szakértelemmel, naprakészen végeik. Meg k e l l említenünk példaként a könyvtár hagyományosan jó kapcsolatrendszerét i s , mely ha l e h e t , még több tartalommal t e l í t ő d ö t t az elmúlt években. A könyvtár működési feltételeinek javításáról a t a nács folyamatosan gondoskodott: új irodát a l a k í t t a t o t t k i , bevezettette a telefont, kiegészítette a berendelést. A könyvtár tevékenységét, fenntartó éa az intézmény összefogása, szoros együttrauködése, a dolgozók lelkes munkája nyomán s z ü l e t e t t szép eredményeket az Operatív Bizottság továbbra la kiválónak í t é l t e .
Városi Könyvtár' TörÖkaaentmiifiÓB A pályázatra a könyvtár első ízben igen kedvező időpontban nevezett; küszöbön á l l t a Városi Tanáca megüresedett épületébe való költöztetése. A fenntartó az alapter ü l e t bSvftésén kívül a működéssel kapcsolatos összegek megemelését, a zenei részleg beindítását, a létszám f e j l e s z t é s é t , a helyismereti kutatásra évi 27.000 F t . bizt o s í t á s á t és egy bibliobusz b e á l l í t á s á t v á l l a l t a . Sokoldalúak voltak a könyvtár v á l l a l á s a i i s : a szolgáltatások bővítésétől, f e j l e s z t é s é t ó i a heljismereti kutatómunkáig több terül&tet é r i n t e t t e k .
- 12 -
A vállalások teljesítésének alakulását a tanács és a künyvíár is állandóan figyelemmel kisérte, a versenyt szivükének "tekintette, ennek i s köszönhető, hogy a kitMZö~t~t célokat a bxbliobuaz kivételével mind megva—
lósitották. A hasonlíthatatlanul jobb körülmények között a könyvtár addig i s jó munkája újabb lendületet v e t t . Helyismeterületekre i s kiterjesztették. lataikat
Hagyományosan jó kapcso-
tovább bővítették, fejlesztették
az üzemek, KTSÍ-
fnnpk"HHn?jztJ^I ytif^'j. tartozók ahánya az olvasótáboron belül
3,2 íi-fcal növekedett /22,65 5/, 1976-ban a levelező ve-
t eIkedu 56 t)2*2rgad részvételével
zajlott*
iiendkívül jelentősnek ítéljük,
hogy fokozódott a
könyvtár kezdeményezőképeasége, az új formák keresése és alkalmazása /pld. VII. osztályosokkal pályairányítáai foglalkozást
mezőgazdasági
szerveztek, ahol a TSz-ek
jutalmazták a legjobban szereplők*./
A különböző kiB-
osoportok körében ötletesen propagálták a könyvtár szolIgen széleskörű és a pályázat időszakában tartalmában sokat fejlődött
a könyvtár kapcsolatrendszere. A
könyvtár a szo legteljesebb tevékenységével
értelmeben n y i t o t t , ©3 egész
azerveaen kapcsolódik a váuoa kulturális
intézményeinek munkájánoz. A különböző könyvtári dokumentumok gyarapl"táaát, nyilvántartását, feltárását hosszú evek óta pontosan, szakszerűen, példamutatóan végzi, a könyvtér belső munkája
kifogástalan. Hálózati irányításuk alá két városkörnyéki község
tartozik. Járási könyvtári szerepkörükben szerzett tapasztalataikat felhasználva rendszeresen aegítik a két könyvtárat.
Az intézmény már a benevezéskor megközelítette a Jclválá s z i n t e t . Hozzászámítva ehhez a pályázat időszakéban e l é r t nagyfokú fejlődést, a korszerű működési felt é t e l e k e t , a szolgáltatások körének gazdagodását, az Operatív Bizottság ugy í t é l t e , érdemes a könyvtár a "ki-
"Tioza" Cipőgyár Szakszervezeti Könyvtára üartfg A Szakszervezeti Könyvtár a Tisza Cipőgyár MÜvelídési Központjának részlegeként, 1972-tól a helyi tanácsosai koaös fenntartásban, t e r ü l e t i jelleggel működik. A könyvtár már az előző pályázat alkalmával i s szép eredményeket mondhatott magáénak, de mivel külön nem nevezett, "saSát" Kiváló cin elnyerésére nem volt lehetősége. /A Művelődési Központ 1974-ben elnyerte a megtiszt e l ő címet./ A könyvtár funkciói a t e r ü l e t i Jellegből adódóan rendkívül összetettek, ami kiemeli az intézményt a hagyományos szakszervezeti könyvtárak sorából. Az üzemi könyvtárak közül Líartfu dolgozik a legnagyobb társadalmi hatásfokkal: az olvasók arányszáma mind az ellátandó lakossághoz, mind pedig az üzemi létszámhoz viszonyítva igen magas, országosan i s kiemelkedő. /Olvasók száma 1976-ban 2062 f5, látogatók száma: 16.786 fő/ A pályázat időazakábaa jelentősen növekedett a beiratkozott s z o c i a l i s t a brigádtagok ée a f i z i k a i munka-
Kiemelkedőnek tartjuk az ifjúsággal való törődést, széleskörű, példamutatóan Jó kapcsolat-rendszerüket, a rendezvények számának éa minőségének növekedését, a különböző kiscsoportok könyvtárhoz kötésében elért eredményeiket. A könyvtár szívesen közreaiüködik a különböző /pld. KfóX által kezdeményezett/ felmérésekben, a Szakszervezeti Központi Könyvtár által javasolt kísérletekben, uj formák népszerűsítésében. Elhelyezése ideália, felszereltsége, berendezése megfelelő és esztétikus. Jilindeaek alapján az Operatív Bizottság Javasolta a Kiváló cim odaítélését.
Arany János Városi Könyvtár
A pályázatra első ízbei nyeréséért küzdött. A könyvtár alapterülete röviddel a benevezés előtt Jelentősen bővült, és ez jó alapot teremtett a tartalmi munka megerősítéséhez, a szolgáltatások körének, azínvonalán&k emeléséhez, A benevezést a könyvtár és a helyi tanács is rendkívül komolyan vette, ennek köszönhető, hogy vállalásaikat kivétel nélkül teljesítették. A könyvtár tartalmi munkája a benevezés előtti években sem volt rossz, a pályázat időszaka azonban számottevő fejlődést hozott, A beiratkozott olvasók aránya 20,1 S-ról 23,3 %-ra, az ipari fizikai dolgozóké 13,2 'Üról IS,6 íí-ra növekedett.
Kapcaólatrendszerük rendkívül széleskörűvé vált, as cgjüttműködéa valóban kölcsönös segítségnyújtáson
alapul,
épp ezért szilárd. Rülöaösea aokrétíl, gazdag a KISZ-szel, Munkájukban új a aaocialista brigádokkal való tervazei-u foglalkozás,
melynek egyik számszerű eredménye: o l -
vasóik közül 654 fő azocialiata brigádtag. Az utóbbi években fellendült Írásos propagandát és ktíoyvajéjiló
tevékeny-
ségük, növekedett rendeavénjeik saáma éa azinvoaala, de kiemelkedő az a gondos munka I s , mailjei pontossá, teljeasé
katalógusaikat
tették.
A fenntartó teűáca folyamatosan gondoskodott a mű-
ködési körülmények javitásáról, dozott felújításra,
jelentős összegeket
ál-
berendezésre. üLndezek eredményeként
a könyvtár a megye egyik legbarátságosabb,
legeaztétiku-
sabb könyvtárává alakult, ahol a látogatót minden p i l l a natban ragjogó rend és tisztaság
fogadja.
A könyvtárat fentiekben vázolt kiemelkedően jó te^ vékenjsége, a pályásat időszakában bekövetkezett nagyarányú fejlődés,
valamint e fenntartói és a könyvtári
lalások maradéktalan teljesítése
vál-
alapján érdemesnek t a r -
totta a Biaottaág a Kiváló cím elnjerésére.
Ecsekl Jánosné
KÖNYVTÁROSOK KÜLFÖLDI TANULMÁNY
UJSÁGHIE A Szakszervezetek
Szolnok Me-
gyei TanácBa Központi Könyvtárának kezdenényesésére májúéban másfél h é t r e s Szovjetunióba látogat harminc négyénibéli könyvtáros /Szolnok Megyei népl a p , 1977. Január 12./
EB e l é r k e z e t t BZ 3n^uJ&& icieJe, &inlkor május 6— án a Ferihegyi repülőtéren magáéba emelkedett a moszkvai menetrend szerinti, gép, fedélzetén a harminc Szolnok megyei könyvtárossal.
Többségük üzemi, v á l l a l a t i
könyvtá-
r o s , aki 5ö munkahelyi könyvtári tevékenységéért moat életében először u t a z o t t repülőgéppel k ü l f ö l d r e . De mik voltak az e16zmények? Az SZKT Központi Könyvtára mindig ssíveeen támog a t t a azokat a törekvéseket, olvaBÓmozgalomban
amelyek az
a brigádvetélkecck,
olvaflómozgaloni az olvaaótáboroti
Az eUnult évi nagysikerű nyári aebegényi
olvasótábor
után mindössze pár hónappal J e l e n t oeg íxéeoe
mődszer-
t a n l kiadványuk a vasas Üzemek számára, amelyben Javas o l t á k , hogy a Szolnok megyei Üzemekben a Vasas Szak-
kezés alapján rendezzék meg az oÍvesót
konferenciáját.
Az Üzemek többsége p o z i t í v a n r e a g á l t a
felhívásunkra.
Sorozatosan rendeztek olvasol konferenciákat
megyeszer-
t e , amelyeket megyei konferencia követett Szolnokon. Az
Üzemi olva£j<5konfer«»nciák e kezdeményezés a k t u a l i t á s á t , művelődéspolitikai hasznosságát I g a z o l t á k .
Az üzemi, munkahelyi könyvtárosokkal f o l y t a t o t t szakmai-íiiódBzertani beszélgetések során felvetődött az a kérdés, ml lenne, ha szakmai programmal szervesnének utat a Szovjetunióba? Több máa k u l t u r á l i s intézmény r é széről aggodalom merült f e l . Kétkedve fogadták az út s i k e r é t . Szóvátették, hogy az SZUT Központi Könyvtára, hogy merte biztosra venni a tanulmányút megszervezését és lebonyolítását? Ugyanié az utat még a tulajdonképpeni indulás e l ő t t 8 hónappal k e l l e t t lekötni az Ecpreaa Ifjúsági éu Diákutazáai Irodánál. Az Utazási I r o dával való jó kapcsolatuk eredményeként az Express külön kérésükre b i z t o s í t o t t a azt & szakmai crograaot, amelyet már korábban leértek t ő l e . nevezetesen a Vladimiri Közművelődési Könyvtár, valamint a Moszkvai Állami műszaki Tudományos Központi Könyvtár látogatásának lehetőségét. Ezen túlmenően az Exr-reau tudott számukra, olyan utvonalat b i z t o s í t a n i /Moszkvai - Vladimír - Szűzdal/iainely úgy földrajzilag, mint történelmi szempontból ó r i á s i élményt j e l e n t e t t a résztvevő könyvtárosok számára. BOB ea említett előzmények bátorították őket az út megszervezésére. A könyvtár dolgozói sok érdekes h í r t hallottak a szovjet könyvtárügyről, főleg olyanokat, amelyek arra utaltak, hogy igen Jól működnek a könyvtárak. Egy másik Üzemi tapasztalatt nagyon aok réteg Jár rendszeresen külföldre, sziate a l i g van olyan réteg, amelyik nem utazik máe országokba. Talán éppen a közművelődéssel, a könyvtári munkával foglalkozók voltak azok, akik valahogy mindig lemaradtak aa ilyen utakról. Iliért ne l e hetne egyszer őket is elvinni valahová külföldre, h i BEen közülük számosan, jó részük társadalmi munkában i s annyit fáradozik a közművelődés előbbre v i t e l é é r t . Ha másért nem.de az Olvasó Munkáéért pályásat aegítaséért Is megérdemelnék, hogy hozzásegítse le őket ehhez u úthoz. Ezzel a könyvtárosok anyagi-erkölcsi ellene-
rését i s kívánták fokozni. Az üzemek mind erkölcsileg,mind anyagilag támogatták a fiatalokat könyvtári Ismereteik ilyen Irányú bővítésében. Közel húsz könyvtáros részvételi diját /részben vagy egészben/ t é r í t e t t e az tizem* Nemcsak a nagyobb Üzemek körében /jászberényi Hűtőgépgyár, Apritögépgyár/, de a közép, i l l e t v e a kisüzemeknél /türkével, azolnoki AÍIT, szolnoki Papirgyár, Április 4. Gépgyár örményes! gyáregysége, Jáíjzeági Állami Gazdaság, szolnoki PÜSZÉIT V., s t b . / is tapasztalhattuk a nemes Ügyhöz méltó, jó "hozzáállást". Akik nem kaptak Üzeni támogatást, pénzJutalmakban részesültek. Hat f i a t a l /ezemélyénként 500.- Pt-ot/ az Állami Ifjuaági Alapbál, hatan viszont az S2WT Könyvtártól kaptak /személyenként 500.- ?t-os/ anyagi támogatást. Cél volt az i s , hogy a fiatalok az Út kapcsán i s merkedjenek a Szovjetunió t á j a i v a l , városaival, a szovhogy éppen a Hagy Októberi Szocialista Forradalom Jubileumi évének időszakára e s e t t . Hogy milyen j d l sikertilt , a r r ó l tanúskodnak a résztvevők nyilatkozatai: és a Moszkvai Uuszaki Könyvtárban rendkívül sok ujat tapasztaltunk, olyanokat i s , amelyeket mi idehaza eddig nem ismertünk - mondotta Bagi Magdolna Örményesről. - A Vladimírí Könyvtár anyagának arányos elhelyezése, nagyfokú szervezettsége ée katalógus rendszere Igazén nagyszerű v o l t . Külön részlegben volt elhelyezve a eSJÜlőfölddel, a hazával és hazaszeretettel kapcsolatos irodalom, valamint a régi első kiadású muzeális értékŐ irodalom. Ezt hasznos lenne nálunk la bevezetn i , mert igy könnyebb az Ilyen irányú igényeket k i -
•légiteni - mondotta Seitha Ildikó Karcagról és CeornUB Gyuláné líartffiríl. De akadtak egyéb vélemények i s i - A moszkvai Miezaki Könyvtár rendszerező, átfogó munkája t e t é z e t t nagyon - mondta Krepelka Géza, a HÁT Vont e t é a i Főnökéég szolnoki műszaki könyvtárosa. - t. kUlönbozS tudományágakhoz kapcsolódó szakirodalom másaáa helylaégekben való elhelyezése Igen céltudatos könyvt á r i tevékenységre u t a l . Hagyon t e t é z e t t a tUlÖnbözí k i á l l i t ó tábl&k és té-^lók alkaXm&zásQ ío ^ vocta le tapasz^ t a l a t a i t RigiS Roiálla, az A?IT BEOLKOITÍ köBjvtérofla. - nagyon t e t s z e t t a TladLalfi Könyvtárban a szabványokéi, és leírásokat tartalmazó tákák 6B feldolgozáauk mondta í á e z t i Dénesné a nagykörijei Konzervgyár könyvtá-
- ÁZ t e t s z e t t , hogy máa könyvtáraktál kölcsönzött könyvekről és folyóiratokról is katalógust kéazítenek.Igy szükség esetén, amikor újabb igény jelentkezik, percek a l a t t ki tudják kerssnl, hogy a kért művet, melyik könyvtárból tudják űjból beszerezni - vélekedett Gojsza Hargit Jászapátiból éa Hagy Imréné TiírkevérÖl, az i í I T Vállalattól. *- Értékes tapasztalatokat szereztiink az olvasóesolgálatl munkában a katalógus rendszerekkel kapcsolatban. Kílltjnösen t e t s z e t t a zenei részleg mfíködéee és a lemezkatalógus - mondta Szegletéé Józeefné a Váci EgyeaUlt Izzó
- A katalógus rendszerek mindenütt nagyon preoíz*k voltak. Nagyon j ó l lehet dolgozni igy - foglalja össze röviden Kecskeméti Ferencné a szolnoki FttSZÍKT Vállal a t könyvtárosa. Az utazással kapcsolatoa véleményeknek se s z e r i , se száma. De egyéb tapasztalatok ia akadtak. Az utazáson tanácsi könyvtárosok - szám Bzerlnt nyolcan - is réezt vettek. Egyikük igj vélekedett! - NokUni, tanácsi könyvtárosoknak kettős Ismerkedést j e l e n t e t t az utazási egyrészt megismertük más könyvt á r i hálózatok /szakszervezeti, műszaki, Szerk./ munkáját és a Szovjetunió könyvtárairól is átfogó képet kaptunk - nyilatkozott Szentesi Jánosné tanácsi könyvtáros TiazafUradról o A más megyékből t á r s u l t könyvtárosok - 5 fő - Így vélekedett j - Hágjon Jő kapcsolatok alakultak ki a Szolsok megyét könyvtárosokkal és ezt a kapcsolatot szeretnénk a későbbiekben még jobban elmélyíteni - mondotta Pászt i Dénesné, a SagyktfrBai Konzervgyár könyvtái-vezetője. - 1 baráti beszélgetések során megismerkedtünk más megyék, más városok könyvtárainak működésével, hasznos módszereivel - nyilatkozott S r . Haács Jánosné nyíregyházáról. De egyéb "tanulság 1 1 i B akadtt - Ás át aUcaLnával gyakorlatban tapasztaltam, hogy tanulnom k e l l orosz nyelven — mondta Csányl Zauzaa a jászberényi Hltőgépgyár könyvtárosa.
ÖBscegozra a véleményeket oLmondhatő, hogy a tanulmány-
kea tepaaBtBlattal gazdagodva tártak haza könyrtéroflalni a Szovjetunióból, amelyeket i t t h o n i munkája során mindéi bizonnyal majd. hasznosítaiiak.
CeeUayl József
A jászladányi községi könyvtárban ez év januárjában előkerült az 1975. évi selejtezési
jegyzőkönyv,
nincs akadálya tehát a kivonás ezaksaerfl
elvégzésének.
pótlása van folyamatban. Előkerült a Jászárokézállásl könyvtárban a jászberényi könyvtár Petőfi
kiállitásá-
ról elkallódott Buday György - a könyvtár részére dedikált — eredeti fametszete. Továbbra sincs meg azonban
a jaszsafii hírlapok és folyóiratok legjépelt
e^CTetlen példánybaTi
tartalonnnutató.1a. amelyet a városi könyvtár-
töl feltehetően egy szakdolgozatot író községi kollé-
kiadó könyvtárigazgatót,
aki az elemi adminisztrációs
tevékenyeégét sem végezte e l . Ennek oangaúlyozásával kérjük kollégáinkat, hogy ismételten gondolják végig nem használták-e a mutatót, nézzék meg, hogy a terjedelmes kézirat nincs-e birtokukban. A kézirat nélkülözhetetlen a jászsági hírlapok repertóriumának elkészítésekor. A megtalálót értékes könyviutalómban része aitjükl
JÁSZBERÉNYI LEVÉL. A PUBLIKÁLÁS] LEHETŐSÉGEKRŐL
E sorok i r ú i e kilenc éven át dolgozott a FSZEK ker ü l e t i könyvtáraiban - legöoaazabb ideig Pesterzsébeten káa csábításának engedve/ 1970-ben a jászberényi városij á r á s i könyvtár vezetője l e t t * A címezd rendazeresen ér— kezó Könyvtári iiíiradót tanulmányozva neacsak újabb Ötleteket merit munkájának tervezésére, haneni mindig Örömmel fedezi fel az egykori munkatársak, barátok nevét egy h í r ben vágj egy-egy közlemény a l a t t . Mielőtt azonban a fiaival ismét jelentkezik e lap haaábjain, néhány mondattal mindenkeDpen u t a l n i a k e l l arra, hogy mit jelenthet közel egy évtizednyi "Szabó Ervinee" múlt a könyvtárosi tevékenységében. Amikor a Jászberényi könyvtárba először beléptem, még nem láttam életemben egyetlen városi könyvtárat aera. Hem i s érdekelt , ezért nem szemrehányasként mondom , hogy p i l l a n t á s t nyerni egy j ó l működő vidéki könyvtár munkájákezQ olvasószolgálatos könyvtáros meglehetős szakmai e l zárkózottságban é l t . Ritka alkalom volt, hogy beosztott könyvtárosként a kötelező továbbképzéseken t u l valami— A KÜK tevékenységét a l i g ismertem, a könyvtárügy egészéről, változatosságairól, ellentmondásairól csak az i r o dalom révén voltak hozzávetőleges benyomásaim. Az elmúlt években már vidéken is gyakran találkozom a régi kollégákkal, bár még mindig elsősorban & központ munkatársa—
lböl válogatott aktív "szabó ervini" stábbal. Azért mondtam e l ezt a talán nem ide kívánkozó személyes élményemet, mert a szeleaebb szakmai képzés, tájékozódás font09ss^át azeretnem hangsúlyozni • J^lac sorban azért , ne r t ez a rendBzerea k i t e k i n t é s /amelyre ujabb kapukat nyitottak a könyvtárom egye sülé t rendezvényei/, alkalmat nyu J t tiat a k e r ü l e t i könyvtárosoknak aaját tevékenyBegíik fontoagágának j egye dia Gg ének íslismerfíHEre« &z egész nslozat fflun^ kajának értékelésére• A könyvtári "belső munkának" a fe— egy é l e t r e azóld t a p a s z t a l a t o t , éa t a l á n sikeres munka legákkal azemben. Ezt az iskolát egyetlen példával azeretném l l l u a a t r á l n i . A k e r ü l e t i könyvtárai: osztályának akkori vezetSJa meglátogatott a Török Flória u t c a i könyvtárfiokban, vagy
delkezésemre á l l t a kedves Vanka bácsi aaemélyében. Hem csináltam én semmi különöset, caak pontos a t a t i a z t ü á t vezettem - időm is volt rá - Hogy a látogatók közül egyáltalában hánnyal tudok beszélgetni, az e l v i t t könyvet közül mennyit választottak az én tanácsomra, magyarán, mértem a könyvtáros ajánló" tevékenységének Hatékonyságát, v á l t o z á s a i t . Büszkén mutogattam táblazateimat a felmérés i ö t l e t adój^TIpV, aki végül megkérdeztej hogy egy bizonyos mii benn van—e a könyvtárban* A könyv nem volt benn, a sikeresnek vélt látogatás után akadt a kezembe: táraarontotta ambioióimat, feljegyzéseid alapján megírtam els5 oltkemet, s egy é l e t r e megjegyeztem, hogy pontos - szabó ervini fogalmazásban - " h i v a t a l i " munka mellett k e l l egyéb törekvéaelmet megválóéitani.
neknek a megvalósításával
fügj
hogy ennek az első "idegen" ötletnek a megvalósításától indult e l . Készséget, gyakorlatot, Tnerészaéget az írásra
a témát megbeszélhetem. A Hol? kérdése tehát nem lehet nagy gond, annál i n kább a Ilit? és Hogyan? kérdése. Síiről írnak, írjanak a gyakorló könyvtárosok? Sajnos mások vagy maguk munkájár ó l tudnak többnyire i r n i . Az előbbiről /könyvismertetések s t b . / nem kívánok szólni. Az utóbbi nehezebb: nem egyszerűen publikálunk, hanem saját magunk vagy a könyvtári közösségünk általában noaszá ideig tartó k í s é r l e t é t , vizstós idő a l a t t bebizonyosodó eredményességét, vagy hiányosságait írjuk meg. tlindehhez tájékozódunk a szakirodalomban k r i t i k a i tevékenységet végzünk. Ssek a publikálás legfontosabb f e l t ó t e l e i , elsősorban ehb.es k e l l jó körülményeket b i z t o s í t a n i . Azaz egy adott közösségben a munkatársak javának legyen szakmai igénye és lehetősége, hogy intésményének, munkakörének problémáira, feladatálra,krdéaeire olyan igényű belső elemzéssel, tájékozódással, kutatással válaszoljon, hogy az Itöeérdaku legyen. Ez a tevékenység épüljön be a könyvtár egészébe, a munkatervt ő l kezdve a munkaszervezés olyan mozzanatáig r hogy ki— nek-kinek legyen meghatározott ideje is erre a tevékenységre. Hogy a FSZiK-ben viszonylag sok időt fordíthattam a publikálás ilyen módjára, azt annak köszönhettem, hogy Pesterzsébeten, ha nem volt sok olvasó t akkor "hátraküld—
Olyan könyvtári modell szükséges tehát, amely nemcsak a munkakörüket, hanem az ebhez kapcsolódó kutatási témákat is meghatározza egy-egy intézményen belül. Ennek megval ó s í t á s a munkászervezéa és irányítás kérdése, a természetesen nem könnyű. A publikálás esélyeit mérlegelve azokat a témákat tartom előnyösnek, amelyek a gyakorlati tevékenység megolvaaószolgálat hatékonyabb pedagógiai munkájában tudjuk folyamatosan kamatoztatni. Ilyen témaválasztás esetén az olvas 0 B zo lg ci la t os /fist al inunkat ars / niélt ó partnere le— űet a publikálásban ót segítő, gyakorlott szaKenbemek. Ezt i s egy példával szeretném i l l u s z t r á l n i . Jászberényben - ahogy Pesterzsébeten tanultam - az olvasószolgálat kollektivaja k é s z í t i a könyvrendelést* Mivel az állványokon mindig rengeteg u t l e i r á e t láttam, tea az iltleirások számát. Kollegáim nem tudtak meggyőzni a r r ó l , hogy k i c s i a választék, és rendszeresen el k e l l u t a s í t a n i az olvasók kéréseit. Néhány ember okoz stresszhatást — mondtam én — ket—bárom naponként látogato~nyugdíjasok,- várjanak türelemnél az új könyvre, előbb-utább zdk állandó tagsági száaét, s ezt kölcsönzéskor jelöljük a könyvkártyán, - á módszer szintén Szabó Srvin könyvtár i eredetű -, a kollegák az útleírások könyvkártyáin található számok alapján k i d e r í t e t t é k , hogy a beiratkozok k^zü-L 102 ío volt az olyan aki A * 5 ev a l a t t 10—nel több ű t l e i r á s t olvasott. Hozzávetőlegesen tehát 100 fő az ohetŐ, tehát nea i s kis azámú csoport. Különféle szamígyób tipusú uj könyvek számához, mindeakópp indokolttá
nő - négy-öt példányos beszerzése. A vizsgálat alapján általánoátható módszereket próbáltunk ki a gyarapítás pontosabbt célzottabb gyakorlatára. A módszer publikálása sem lesz gond, annál nagyobb volt az időigényes vizsgá-
többié tiaunkát. Hoa, azt hiszem mindezek hozzátaxtozna): a publikálás lehs tQS^géneZf g^yakoi'lst anoz* A könyv ts.ro a J o srte^ lemben vett önmegvalósításának ez a módja teremt lehstőaéget a gyakorlati munka mellett a publikálásra, e l sősorban olvasószolgálati, pedagógiai kérdések megfogalmazásában és megválaszolásában. Síhez kívánok sok s i kert a f i a t a l munkatársaknak, amikor megköszönöm a k i c s i t idősebb kollegáknak azt a segítséget, iá .iskolát amit nekem nyújtottak.
A JÁSZAPÁTI SAJTÓ TÖKTÉHETE /VI./ JÁSZ ÚJSÍG Alcím: P o l i t i k a i és társadalmi h e t i l a p , 19^2.Jan.3: A jászaági alsójáráa p o l i t i k a i , táraadaLni éa közgazdasági h e t i l a p j a . jlegje lenes helye: Jászapáti Indult: 1919. nov. 23. Megjelent: hetenként
Szerkesztő: Simon Ignác, 1920. máj.6: Bánhegyi Bála, 1921. ápr. 3: Pellner Ferenc, 1932. Jan.3; Tassy Ferenc, 1934. olct. 13: Szabó Kálmán, 1935. nov. 28: Hirling Dezső, 1936. d$c. 17: Csécsey Kálmán Kiadó: Adria nyomda, 1930. jan. 16: Szabi Béla, Szabó Kálmán, 1932. j a n . 3 : Szabó Béla, 1936. jul.30: Krémer Miklós, 1939. Jsn.5: Geéoaey Kálmán Nyomda: Adria, 1935. nov.28: Teleki Sándor, 1937. jan.7i Adria Alak: 2 r .
A kereaztény jellegű' p o l i t i k a i hetilap kiadása a. •1 egxndulásáho z hozzájárult a " l e l k i £elinduláanak
az az
zeti felléngoláa idején elfogta a magyar községet." 1 '' A JásB U,1BÓK főszerkesztőjére és munkatársaira találóan i l l i k Eerai Tamás megállapításai a l o j á l i s vagy éppen aktiv polgári \tjságirók tulnyonió réazo később riadtan fordalt e l 1919 megtagadott szellemétől. 2/ A hetilap szerkesztője ugyanaz a
Bróaz Róbert, aki 1919. á p r i l i s
12-én még a Jászsági Hép-
lapban A kommunizmusról című Írásában fejtette
ki. igen
tájékozottal! éa hasznosan a kommunista társadalom megvalósításának
céljait,
történelmi ú t j á t .
A szerkesztők, munkatársak szintén t i a z t e l e t d i j kül végezték munkájukat, az utóbbiak általában
nél-
felkérés-
re írtak cikkeket, bes2ámolókat. A hetilap egyik szerkeaz-
hogy vállalja el a lap szerkesztését,
mert sajnálták
vol-
na annak megszűnését. A szerkesztői beosztáshoz járó i n gyenes utazásra Jogosító vasúti igazolvány szintén hozzájárult ahhoz, hogy elvállalja ezt a munkát. A hetilap kiadása alig volt nyereséges,
alkalmanként ráfizettek
a kia-
dók i s . Hirling Dezső emlékezése szerint az újság kiadói jogQ 1932—ben körülbelül 500 forintért, egy perzsaszőnyeg áráért cserélt
gazdát.
A hetilap közvetlenül a Tanácsköztársaság leverése
után indult, jobboldali politikai prograumial* £zt a követ—
volt a hazafias gondolkodás es társadalmi igazság érzékét belelopni azokba a néprétegekbe, amelyekben ezek az állampolgári erények megvannak, de szunnyadnak. " 3 / l Aa 1919. november 23-án megjelent első szám győzelemittas hangon számolt be a Keazeti Hadsereg JJazap tlba törtánt bevonulásáról
és sorolta fel az "átkoa" diktatúra bűneit.
A lap élánken kivette részét az országgyűlési választ á s i küzdelmekből i s . A különböző fajvédő, irredeata szervezetek jelszavait ismételgető szerkesztő veBz©tt dtlüvsl támadt a helyi többséget jelentő kisgazdapártiakra
és je-
löltjükre K. Pethee Lászlóra. Petheat a párt központja
Kisgazda című röpirat támogatta. A röpirat demagög j e l szavai egyébként a l i g t é r t e k el a Jász Újságban megjelenmiiforradaiomt o 1 • A röpirat megszolaltat ta a n 3 aa z eszme " t ö r h e t e t l e n hívét az időé Vágó Pál festőművészt i a , aki a bennszllo'tt rederaptua jászok öntudatára hivatkozva ajánl o t t a Pethes Léazló ezemélyét jász-testvéreinek. 4 ^ Bár a Keresztény Kemzeti Egyesillóa Pártja j e l ö l t j e ellenében Fethest megválasztják, a Jász Ujaág azemélyével, közéleti tevékenységével továbbra sem foglalkozott, annál gyakrabban azámolt be a jáazladányi éa jáazjáJcóbalmi képviselők, Tjngy Q^ll és Czettlex 1 Jen5 p&^latDent i szei?epléaéról. Xgen idéző lráfioknak, a kommunista perek iamertetéaének. A munkaSMOZga 1 om országos eaemenyeinek spx'Dbb mozzsnatait
s t b . oímll nagyrészt átvett írások az orazág gazdasági éa szociália kérd mseinek megoldssat Tendkivül leegyszerűsít^ ve magyarázták} " A magyar nép problémái ma földrefonnmal, okoa nemzetgazdasági ée pénzügyi politikával, Vitézi Renddel ée Levente Egyesületekkel úgyszólván házilag megoldhatlak éa réazint már meg ia oldottak. " ^ Nem csökkent a h e t i l a p azélsöségeg p o l i t i z á l á s a akkor aem, amikor Pethes Iászlót 1926-ban az Egységes Párt-i Hegedíís Kálmán képviselő v á l t o t t a f e l . Hegedűs jobboldali demagóg politikus v o l t , akit a kormány ütőkártyájaként gyakran haazták ellen* P o l i t i k a i szereplését *~ a reviziöról, a vöröa veazedelemrÓl, a munkáskérdéaról éa nyomorényhítéaró1 szóld beazédei és cikkei alapján - a népszava így értékel i : " Egy olyasvalaki végzi ebben a demokrácia azemen aercintésének Í z l é s t e l e n és alantog munkáját, aki sokáig
a l e v l t é z l e t t munkapárti rezsim szellemi rokkant állományához tartozott és csak most nemrég reaktiválták egységespárti képviselővé,
nokai közé. "
S/<
Bethlen István parlamenti hivatal-
Hegedűs rövidesen a Gömbös-féle "Nemzeti
BgyBég híve l e t t , B választóinak hetilapja i s a szélsőséges demagógia vidéki fórumává alakult. A lap A Nemzeti Egység; kormányának eddig elért fontos eredaénysi cin a l a t t közölt rendszeresen propagandaaztilruB cikkeket, majd a Kemzetl Munka Sacaata címmel ismertette a kormány töreJcvéndásai jelentek meg bekeretezve.' A Bemzeti Egység pártját követő Magyar Élet Pártjának 1939. évi zászlóbontása némi változást hozott a helyi p o l i t i k a i életben i s j i á r a lap mindvégig a kormánypárti választóközönség Orosz Ferenc nyilas j e l ö l t e t
választotta
meg. A Jász U.iság ezúttal nem követte a szélsSségea jobboldali törekvéseket,
Orosz és párt-bivel ellen fordult,
élénk publicisztikai munkát végzett a nyilas képviseli mandátumának megsemmisítégéért. A lap politikai állásfoglalásairól
szólva meg kell
említenünk, hogy a 30-as évek közepe táján különösen aok olyan - elsősorban átvett, á t í r t - közlemény jelent meg a lapban, amely Szovjetunióról közölt hamis hiraket, tudósításokat. Ezek a többnyire vezércikknek megirt közlemények kommunistáéilenes politikai meggyőződést próbáltak az olvasóba rögaiteni, bár tartalmuk szenzációkelto rémhíreken kívül alig közölt konkrét valóságot a f i a t a l szov-
j e t államról. /Pl. Az orosz gazdanap kiküzdi a magántulajdont. Szervezkedés a vörös rém ellen. Moszkva kudarca stb. A lap több alkalommal reagált a spanyolországi
változások-
ra I s , a bolsevlzmue ud talajának jelölve a köztársasági államformáért harcoló országot.
A keresztény egyházi propaganda asintén jelentős teret kapott a lapban. Ösazoftiggésben volt ez azzal i e , hogy a hetilapnak két alkalommal volt hittanár-pap szera l a t t működő egyesület tevékenykedett, Aa erőszakos saj — tápropagandára Jellemző, hogy
a 20-aa évek elején ilyen
éH hasonló felhiváaok jelentek meg rendeaeresen a lap-
ban: " Aki még ma i s kacérkodik a vörösökkel, keresztény magyar embeí létére pénzt ad nern keresztény
újságokért,
veszedelmesebb.mint a volt vörös, akit a multt>an becsap^ tak."
A periodiiagloaszában emlékezett meg Somogyi Béla
haláláról és a temetésén megjelenő " megszéditett " gyá-
azold tömegről. 7/ Szervezett mozgalom indult a községben a nem keresztény újságok terjesztésének megakadályozására i s .
Ezt szolgálta a hetilapban szintén több alka-
lommal megjelenő nyilatkozat: " Jászapáti község nem fogja megengedni, hogy a magyart gyalázó újságokat, Az Estat éa t á r s a i t i t t bárki is árusítani merészelje. " Párhuzamosan a baloldali vagy annak nevezhető aajtó elleni ha- dakozásaal az újság folyamatosan adott h i r t a helyi káplán vezetéae a l a t t működő hírlap tőzsde tevékenységéről. Sok lehetőséget teremtettek a baloldali aajtó elleni harcra ée a keresztény aajtó ajánláaára a közaágben szervezett naggyUléaek i s . A lap vezércikkei legtöbbször aktuális p o l i t i k a i , társadalmi kérdésekkel foglalkoztak,
a mindenkori kormá-
nyok mellett érezietően a politikai élet jobboldali tö-
rekvéseit
támogatva. A Jáaz Újság nagy számban közölt
iamert jobboldali politlkuaoktól cikkeket, beszédeket. Gyakran megjelentek a icurzua gazdasági szakembereinek kisebb i r á s a l is a. lap első oldalán. Hegedűs Kálmán képviaelónázi beszédeit a képviselő á l t a l előzékenyen leküldött és sokszorosított kéziratok alapján közölte a h e t i lap. Helyi tartalmú vezércikkek sz országgyűlési
válaaz-
tásoki-ól, tontoaabb községi Icépviaelőtestületi ülésekről, nagyobb nemzeti és egyházi ünnepekről jelentek meg. A ritkán jelentkező Tárca rovat a különböző egyesületekben elhangzott beszedeket, előadásokat közölte vegyesen gimnáBiumi tanulók verseivel, elbeszéléseivel,
cserké-
lengc értékeléeékkel.fi.rovat egyetlen maradandó értékű anyagát Bróaz Róbert helytörténeti cikksorozata jelöu-ti.
1924-ben néhány hónapig Kanyó aÓRor feltámadása cím
a l a t t l á t o t t napvilágot egy Üöre Gábor Ihletésű humoros aoroaat, amely nyelvtörő, alacsony színvonalú népieskettésével a lap olvaatnányoeságát próbálta elősegíteni. 1930-ban a szerkesztő Rejtvény címmel a helyi potentátokat hogy k i r ő l szólt a szatirikus hangii költemény, fi belső cikkek a helyi társadalmi eseményekről, a kulturális életről, a járás jelentősebb eseményeiről számoltak be. A második oldalon kezdődő Hirek rovat elején Mi újság? címmel rövid hírösszefoglalót
adott a szerkesztő jelen-
tősebb hazai és külföldi eseményekről. A Hírek rovat a hagyományos személyi, társasági, egyleti híreket közölt e , gyakran e rovat számolt be a járás munkásmozgalmának a gazdasági válság időszakában volt hasznos a hetilap
jogsaabályokat,
rendeleteket ismertető fejezete.
A népia-
5t a legújabb tudnivalókról. Az aliepáni körrendeleteít
1 árási hivatalok felhívásait
ugyanitt közölt élt &
lerkesztők megírt hír formájában. A periodika utolsó ol-
A hetilap 1935-ben 300-400 példányban jelent meg, előfizetőinek száma 150-200 v o l t . rült terjesztésre,
B/
Hetipiac napján ke-
ilyenkor vásárolták a környák lakói i s .
Az olvaaók elsősorban a polgárság rétegei koaül kerültek ki, többnyire t i s s t v i a e l ő k vagy kereskedők voltak, sokan olvasták a lapot a kaszinóban és különböző egyesület skben. A hetilap viszonylagos népszerűtlenségére lapnak a videici nep nagy többségéhez kellene szólnia. A mi derék földművelő népünk pedig minden demokrácia dacára sem nagyon olvas, se könyvet, se újságot, lekötik portába ée tanyája szíüc érdekkörei." 9 ^ A lap népszerűtlenségéhez valószínűleg hozzájárult az i s , hogy az folyamatosan a jobboldali p o l i t i z á l á s szócsöve volt. A hetilap az országos jobboldali lapok és egyéb propagandakiadványok alapján egyértelműen a reakciós eszmék, pártok közvetítőjévé v á l t , mintegy másodlagos módon közvetítve a " keresztény nemzeti " sajtóban megjelent állásfoglalásokat. 3 vonatkozásban a szerkesztők igen szélesen értelmezték a lap 1928-ban megfogalmazott programját: Országos tényekkel szemben csak akkor foglalunk á l l á s t , ha azt a vidéki közhangulat kialakításának nemzeti érdeke e l ő í r j a . 10/ A nyomorenyhítő akciók: pártolásán kivül a Jász U.jság így a l i g tudott a helyi lakosság érdekei-
től gyakorlat megakadályozta, hogy a lap azéles olvasata' bort szervezzen magának. Saociália-politikai demagógiája
Arató
Antal
-
BEFEJEZŐ EÉSZ KÖOTKEZIK -
Thurzó - Nagy láíjzló:
A. vidéki s a j t ó .
Miskolc,
1928, p. 123.
Dersi Tamás: Sajtó és történelem. - Századvégi Üzenet. Bp. 1973, p. 416. Jáaz U^aág, 1923. 26. az. 1. p. Jánzaági Kisgazda. Röpirat. Rendkívüli kiadás. Szerit. Báth Mór Sándor. Bp. 1920. jan. 22.
Budapeati Hiylap n j . 2.
lar.
5./ Jász ü^aág, 1925. 44. az. 5. p. 6./ Hépazava, 1939. 8. sz. 2, p. 1.1 Jász Ujaág. 1920. 8.az.
2. p.
8./ m T-I-ing Dezaó Tolt azerkosztŐ szóbeli közláae. 9./ Jász Újság,
1323. 26. SB.
1. p.
10./ Jáaa ÖJBág, 1928. 1. sz. 1. p .
MÖHELY
ADY ENDRE EMLÉKEZETE
Kedves Közösségünk!* Kodály Zoltán nagy hírű, hovatovább nemzeti dalunkká vált kóruamuvét, a Fölszállott a pávát hallottuk. Hagyszerü zengésében terasazeráen ereszkedő lejtésében o t t lebeg 5si népdalunk eredeti szépsége s mindenekelőtt otjt zen— dül benne Ady Endre újért, jobbért k i á l t ó vihamiadár szava. Költészet és zene egymásra találásának éraésgazdagító, l e l ket könnyebbítő ünnepi estjére Jöttünk össze ma, és jogosan. 9iszen nemcsak a nagy évforduló hj-vő utódokat kötelező tisz— teesége késztetett berniünket e r r e , hanem az a kikerUliietBtlen tény i s , hogy aligha van magyar költő, akinek annyi versét 3 annyi változatban tettek volna öt & zene hsnghuHajoai— ra, Mint Ady Endréét, akinek dallammá lényegült szavai olyan hatást gyakoroltak volna századunk zeneirodalmára, mint az Övéi. Sokan kérdezték s kérdezik ma i s , miben r e j l i k ennek magyarázata, hiszen Ady versei prozódiai szempontból i s új utat vágtak a magyar lírában, messze kerültek az ábrányié, szabolcskás verssoroktól. Válaszolhatnánk aazal-Q nem mondanánk valótlant - hogy Ady azámos versében ott lebeg egy-egy népdalunk dallama, olykor kezdő, vagy záróakkordként szövegszerűen i s beleilleszkedve verseibe, mint az Unént hallottban, vagy " A cigány vonójával " c. versében.
Felednélek, ha nagyon akarnám, Eleidéinek a magam hatalmán Boroa szívvel kiheviUve. 3, j a j , mi lenne, hogyha sikerülne? n
Lement a Hap a maga járásán. Sárgarigó azól a Tisza partján, Sárgarigó, fillentile. Szép a rózsám, hogy váljak meg tőle? "
Talán nem véletlen, hogy Kodály alkotói fantáziáj á t éppen az ilyen típusú versek ragadták mag, amelyek a magyar dallamvezetéare könnyen reagálnak. Uo, meg azok, amelyeknek hangvétele, ritmikája valahai a 16. századi magyar siratóénekek vagy éppen virágénekek dallamklncsébeu gyökeresnek. A kétsoros veramondatokbál á l l ó " Sírni, s í r n i , s í r n i " o. vers néhány sora i s indokolja a most mondottakat. A mély magánhangzók mélyen zengS áramlatát a eiró " i n - n kivül csupán egy-egy rövid szó éles, "é" hant jának felütése szakítja meg. 1
Hallgatni orgonáit bugását, S Í r i harangok mély zügását. Lépni mély, t á r t Birokon á l t a l Komor pappal, nana szolgákkal. fázni üoldaB, babonás éjen Tömj én-árban, llbegro mélyei
Testamentumot, szörnyöt í m l ÉH s í r n i , s í r n i , s í r n i , a í m i . ™ fléhai Szkhárosi Horváth a ió Bornemissza Petur átokba fúló jaremiádjainak hangja zendtil vissza e sorokból a Kodály feldolgozásából. Bartók Béla egyéniéégéhez Ady-víziís versei, a Vér és arany kötet önmagával, a h a l á l l a l " az e Inni lássál és a pénzzel viaskodj a nem utolsó sorban az első világháború forrongó, I z g a t o t t légkörének foimában Is megfelelő Ady versek á l t a t közelebb. « Az SBZI lárma " sejtelmes ég ogyenet-
• Valami dobban. Valaki minden j a j t ijssselopott, Valaki korhadt, vén deszkákon kopog. '
csakúgy megragadták, mint ahogyan as " Egyedüls> tengerrel " merész dallamvezetésre i s alkalmat adó,formában kiegyenlitettebb, de a háromsoros veramondatok két-két sor á t elfoglaló, refíénnel nyomatékosított, nőtlen férfi-magányős hiányérzetet egyként ttÜcrözS vers megfogta a " Kékszakállú norceg vasa " lélekoélyl titkokat nyitogató szerzőjét.
" Tengerparti alkony, kis hotel-szoba. Elment, nesn látom többé már soha. Egy virágot a pamlagon hagyott, Megölelem az ócska pamlagot. Megölelem az ócska pamlagot. Parfümje szálldoa csókoaan körül, Lent zúg a tenger, a tenger örül, Lent zúg a tenger, a tenger örül.
J ö j j , édesem, lent a tenger dalol. A daloló vad tengert hallgatom. És álmodom az óceka pamlagon. És álmodom az ócska pamlagon. I t t pihent, csókolt, az Ölembe h u l l t , Dalol a tenger és dalol a múlt. Dalol a tenger és dalol a múlt." A kortára zeneszerzők közül Reinltz Béla Ady mintegy ezer verséből 110-et zenéaitett meg, e ezzel minden bizonnyal a legtöbbet t e t t e Ady költészetének népszerűsít é s é é r t . E veraek között tág t e r e t kapnak a sanszon-szerS előadásra különösen alkalmas szerelmes versek, amelyekből mutatóban ma i s hallunk k e t t ő t ; a Héjjá nász az avaron éa az örizea a szemed. Az egyik a Bartókot Is annyira megragadó férfi és nő örök harcának, tagadva i s egymáshoz t a r tozásának addig nem ismert t i t k a i t tárja fel, a másik a világháború rettenetében ifjú karok kikötőjében horgonyt
vető, betegséggel s meghurcoItatással s ú j t o t t költó ifjan vénülő szivének forró vallomása. De hangot kap a hetyke daccal urak - papok dölyfét nem tűrő, a megálmodott álmokat magától messzevetó, az ékes meséjét l o l d i hűségének sohasem regélő, i s t e n é t ő l mindig új a új lovat váró, új kinok, t i t k o k t vágjak vízén járó Ady Endre ie* Ady Bndre költészetének mába átsugárzó hatását, ifjú szívekben való továbbélését j ó l tükrözi az a csokor, amelyet mai zenes zer*lóink alkotásaiból nyújtunk át Önöknek. íialmoa László és Nagy Olivér megzenésítésében a megértő t á r s után vágyó, a megtöretett t e s t t e l jót e jóságot sóvárgó, bőneit Birató, istenhez hanyatló árnyék jelenik meg előttünk, míg Székely Endre a népéért a i r ó , vele magát egynek valló Dózsa György unokáját k e l t i életre a feldiibörgó dallamok azájttyán. Karai József társadalmi érzékenységét a korai munkáevsrsek között számontartott Álmodik a nyomor feldolgozása i s mutatja. JL dallam szárnyán i s az a költő jelenik meg előttünk, aki Párizs fényei mögött ia a hóba f á t t magyar tanyákat l á t t a , az égő asztagváros r8t fényénél ia a semmit, a másét s i r a t ó zselléiml I l i ókat, s. t i z gyermeket külvárosi nyomortanyákon t i a z t a ágyat és t i s z t a asszonyt, modó, kisemmizett nnjnkásokat. De az az Ady i s , aki hívőn h i t t e és hangoztatta, hogy — rt Bár régi zászlós még sok orom " " Az ó várak leomlanak csupa új vár leea a világ Hol győztes bárdok énekelnek. "
Az az Ady , aki a r e t t e n e t óráiban i e , amikor még a jobb lelkekre i s ráhajolt a nacionalizmus bódító köde, oly Bzépen a oly igazul tudta mondani: őrzők: vigyázzatok a atrázsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi azépet, Hogy átvádoljanalc most r a j t a Véres és ostoba feneségek. Kedven Barátaim! Amikor Ady Endre dallá magasztosult aorait h a l l gatjuk, lélekben reá i s gondolunk, a modern magyar l i r a vezérlő fejedelmére, akit ebben az annyi történelmi sorsfordulót hozó, zaklatott, véres, de mégis gyönyörá, mert az emberiség egére ú j , piros napot lökő században lehet e t t megtagadni éa dicsérni, megátkozni és feMagasztaln i , értelmezni és f é l r e é r t e n i , csak elhallgatni éa e l n a l l g a t t a t n i nem. A mai estével tehát ót köszöntjük, aki a mi nemzedékünk számára az értelem próbája volt, akinek kegyetlen öazinteaégü versei a képmutatáu korában erősít e t t e bennünk a h i t e t , hogy az ember büszke legénye, a gondolat minden ostoba feneaégek ellenére i s szabad s azt i s , hogy az Élet Élet, 5 az asszony-test néha eokkal-sokkal mélyebb, Mélyebb az Életnél, mélyebb a Halálnál... Az ó Krónikás énekét mormoltuk fagyott könnyet maazatolva a Don-kanyarban, mikor Halálinezőkön bitófák épülnek, Ragy tetejükre kövér varjak Ülnek, Unják a h u l l á t , el - s vissza - röpülnek De az emberek meg nem oa ömöIliinek.
De h i t e t l e n ü l i s hittük, hogy a halál-tó oraságában sem várunk hiába " egy új ember* új világra N » 3 ajnlkoi' tétova hunyorK&ss&l először pillantottunk a szabadság napjára, amikor az eleó bizonytalan lépéseket tettük eme új világ felé, az ó versei segítettek az eligazodásban s a bizakodásban, hogy aa új várak i^miár nemcsak a lelkekben épülnek. Forradalmas I n d u l a t a i t , értelmüket fokról—f okríi kibontó szimbólumait egyre többen é r t e t t é k B vailották magukénak. 3 ha volt i s időszak, amikor költészetének e vonulata mögött alig láttuk meg azt a másikat* amely pedig éppúgy az övé a e z á l t a l a miénk in, é l t és munkált közöttünk. S ha most eme évfordulós ébresztéseknek csupán annyi haszna lenne, hogy életművének egésae, költészetinek egyet eme suége megtalálja a maga helyét népünk szívében, hallóvá teszi azok fülét i s , akik eddig önhibájukon kivül süketek voltak befogadására, vakok a veraeiben r e j l ő ezernyi szépség meglátáséra s bénák az á l t a l a
cónapokon át v e r s e i t , a hang és a fény elektromágneses hullámain továbbítva, újabb t í z - é s tízezrekhez jutottak el könj-íekben t e s t e t Öltött alkotásai. Életművét értőn és sokl a t s érzéavilágának ifjú szívekben tarténó továbbadására hivatottak, és azok i a , akik nem kevés, önmaguk l e l k i gazdagodását szándékolják. Szívből kivánoa, légyen ea a mai este mindannyiójuk szamára a térsKüVészet érzelemdúsitó-erejével ia megsokszorozva eme l e l k i gazdagodásnak forrása most, éa kiapadhatatlan árja mindenkor. Szumay Ernő
GY
5AJÁTOS
K
RÉSZLÍ
Századunkban tömegméretekben elterjedt sz iameretek nem í r á s útján történő rögzítése. Ennek kct legáltalánosabb formája a hang éa a kép, i l l e t v e e kettő egyidejű alkalmazása és Külön — külön ia sokaziníí változata- Ugyantechnikai esakösök araenálja i a . Az audio-vizuália eszközök Jelentostgeii koráotaem &z öd j 2» hogy ^Gmiyi ss rnilyen van egy intézményrendszer vagy intézmény birtokában, hanem az, hocy a meglévő eazközökkel milyen tömegméret!! i s megvalósítani: a fő kérdés tehát a hatás éa hatékonyság. Széleskor! hatékonyságot nyilvánvalóan caak a tömegek á l l e s z t e n l . Ebből a szempontból igen lényeges az iskola, mint intézjnénytipus, valamint a rádió és a t e l e v í z i ó . Az említetteken kivül már a Jelenben i s , de a jövőben méginfcább döntő jelentőségű a köanövolódési intézmények szerepe i s . A közművelődés fejlesztésével a közelmúltban saámos országos tsnácalcozá3, konferencia, irányelv, batároaat éa líian megfogalmaz adtak a j e l e n éa a jövő f e l a d a t a i . í feladatok sorá^sn helyet kapott az Qudio—vizuális eazkösök használata i a : - a közmíívelődéai könyvtárak t á v l a t i
fejlesztéséhez
/megyei, várnai, j á r á s i / könyvtárakban zenei és audio-réselegek működtetését szorgalmazza;
végrehajtani u t a s í t á s ugyancsak a könyvtárak Telad&t EIUI szabja a terjesztés céljára, ne& nyomdal utón e l o d l l i t o t t szöveg—, kép—, és tiangj n— foraiációs anyagok rendszeres gyűjtéséit helybeni használatának b i z t o s í t á s á t ill> az erre rendelt részének kölcaönzéaét; - a közmávelódéaről azóló törvény /a fentiekkel egybehangzóan/ ugyancsak kimondja, hogy "A közkönyvtárak egymással ia egyiittmlíködve - a lakóhelyi, oktatási, munkahelyi, szakmai és tudomárendelkezéare booaátják a kultúra tráabaji vagy vagy más módon rögzített alkotásait" ; ló liSZMf KB határozat - többek között - a közöktóa és rendszeres, pedagógiai célokat i s szolgáló együttműködés kialakítását szorgalmazza, sök közös ég hatékony használatát i s . A fent említett központi irányelvek, valamint a már eddig ia meglévő gyakorlati törekvéaek eredményeként számos hon jellegű intézményekben pedig bővült az kV eszközök száma, ée számos magnáaklub működik. Az említett formák hatékonysága - a helyenkénti jó és rendszeres munka ellenére sem mondható tömegméretűnek és csak egy-egy azükebb réteg művelődését, tartalmas szórakozását szolgálja.
A tömegméret'! éa hatékony AV
ismeretterjesztés ki-
rofl közmávelódéai intézményei /városi könyvtár és művelődési központ/ közös audio-vizuália részlegüket. A létrehozéseinkről éa tapasztalatainkról igyekszünk az alábbiakban röviden számot adni. A törökszentmiklósi járás 1ST4 • december 3 1—en megszűnt * A város tanácsi vezetése ugy döntött, hogy a város i tanács a megszűnt j á r á s i hivatal helyére költözik, a telek között működő közművelődési intézmények /a'velódési központ, könyvtár, múzeum, űttörőház/ rendelkezésére bocsátja, a művelődési központ régi épUletét pedig a zeneaz említett intézmények a korábblaknál lényegesen 3°^b he tősége, amelynek létrehozása mind a városi könyvtárat pontjában k e l l elhelyezni, Üo^y valamennyi i t t műkodo intézmény könnyen és gyorsan igénybevehesse, és á l t a l a több irányban ia kép- és hangközvetítéat lehessen megvalóaitan i . így került kijelölésre egy 21 rf-ea stúdió, melyből az egyik oldalon egy 49 if-ea lehallgatószoba nyílik, a mácöl megvalősittasához több százezer forintra l e t t volna szUkaég, amelyből aeami sem á l l t rendelkezésünkre. így a fokozatoaaág elvének érvényesítésével könyvtári zenei és ismeretterjesztő réazleg kialakítását tűztük ki c é l u l . Az ország több könyvtárában tanulmányoztuk a zenei részlegek létrehozásának és működésének t a p a s z t a l a t a i t .
majd a helyi GELKA egyik tehetséges f i a t a l műszerészének szakismereteire éa társadalmi nimfájára építve ki-
dolgoztuk egy 8 csatornás 24 lehallgatóhelyes hanglcözvetíto rendszer lste9Í"té3ének elveit és anyagsziikségle— Finommechanikai Vállalat igazgatóját,
aki készséggel
biztosította a szükséges technikai anyagokat, az iizem egyik f i a t a l azakemberekből álló brigádja pedig
társa-
dalmi munkában v á l l a l t a a vezetékrendszer kiépítését*
TÜbb mint egy évea / közel százezer forint értéká/társ&dalmi munkával ma már készen á l l és míiküdik a zenei
közmövelódési alapból kapott támogatással sikerült a szükséges lejátszóberendezéseket ia biztosítani, valamint a helyi tanács míívelódáeUgyi osztályának támogatáhanganyag indulóállományának kialakítását az Országos Széchényi Könyvtár 20 000 forintos központi támogatása biztosította.
A további cél egy olyan multi - médiatár kialakítása, amelynek rendszeres használatával biztosítani tudjuk a közművelődési intézményékben & felnőttek permanens művelődését éa emellett rendszeresen együttmítködünk aa alsó és középszintű oktatási intézményekkel, valamint a gazdasági egységekkel éa tudományos i l l . szakmai táraaaágokkal. Mindehhez komplex módon ötvözni kívánjuk az egyes intézményekben már a J.egkülÖnböz5bb holyeken kialakult eredményes módszereket és újabbakat i s igyekszünk kialakítani. A zenei nevelés és izlésformálás megőrzésén, szélesítésén t ú l i
feladataink:
- megszervezzük ée folyamatosan biztosítjuk az egyéni ás csoportos komolyzene-hallgatást, zenoi szak-
jerek bevonásával zenei ismeretterjesztő sósatokat indítunk; icraiolyzenei ismereteket beépítjük a különfé-
- megszűrve£3ük az általános iskolai tanulók e részlegben t a r t o t t énekóráit, éa számukra az en^ktanárok bevonásával olyan komplex énekóra— kai dolgosunk ki i l l . -tartunk, melyebet a jelenlegi feltételek között az iakolák nég nem tud-
lehallgatásának biztosításával, nyilvános f e l lépésének hangszalagra rögzítésével, partitúrák táeát; - folyamatosan együttműködünk a középiakoIákkal eával és megtartásával segítjük a hatékonyabb középiskolai oktatást; - zenei hanganyagaink helyben! használatának biztosításával támogatjuk a kórusokat és "RöpUlj Páva" köröket, kidolgozva az együttműködés lehetőségeit. Kiépítjük a széleskörű társadalmi és teimészéttudomá-
- az anyagi lehetőségeink Határain belül /és mészetesen ezt ia társadalmi együttműködés folyamatosan bővítve/ figyeljük a TV ée a közérdeklődésre azamitó Ismeretterjesztő mí
r a i t és hangfelvételeket készítünk róluk, biztosítva az egyéni éa csoportos meghallgatás lehetőaégét; - beszerezzük a Mindenki Iskolája óa az Iskolarádií magnótárát, melyet a közvetlen felhasználás mellett vizuális anyaggal egészítünk ki I l l e t v e
lágnézetünk alapjai etb./, biztosítjuk a tudományos ismeretterjesztést hatékonyabban szolgáló komplex előadási anyagokat rendszeressn bevonva e munkába a pedagógus olt at éa az egyéb szakembereket;
- egyUttmáködünk a Megyei Pedagógus TovábbképzS Intézettel, biztosítjuk a szemléltetőeszközük használatát bemutató tanórák szervezési és megt a r t á s ! lehetőségeit; - felvételeket
készítünk E. városunkban elhangzó1 Je-
lentősebb p o l i t i k a i , gazdasági és tudományos előadásokról éa ezek propagálásával, meghallgatásának biztosításával segítjük
a lakosság hatéko-
töraegezervezeti oktatást etb.; - nyelvleckék hanganyagának rendelkezésre bocsátásával, egyéni és csoportos lehallgatásának biz- zene, gyermekdal, gyermekjáték, raese stb. rendban t a r t o t t évi több mint száz
gyeimekfoglalko-
zás komplexebbé t é t e l é t és hatékonyságát! - szükség szerint biztosítjuk a pódiumterem rendezvényeinek hanganyaggal való kiszolgálásét;
- kiépítjük
a különféle
audio-vizuália
Ismeret-
közlő anyagok városon faelUli c s e r é j é t
az okta-
t á s i és közművelődési intézmények között és be szándékosunk kapcsolódni a megyei éa országos
Az 1975-ban megfogalmazott
hosszútáru program megva-
l ó s í t á s a érdekében ez elmúlt k é t évben i s j e l e n t ő s
lépéae-
már meglévő 111. időközben tovább gyarapodó AV essközeit j á t a a ó k , Í r á s v e t í t ő a t b . / . A hangiamézállományt 263 lemezzel g y a r a p í t o t t u k 21 ezer f o r i n t
értékben. Az Országos Köz-
mílve lódéul Alapból a Könyvtártudományi Módszertani Központ által kísérleti
támogatáskénU f u t t a t o t t 25 ezer
forintból
l a m e r e t t e r j e s a t ó diafilm
87 db
lameretterjesztó diapozitiv
68 db
Ismeretterjesztő" mozgófilm
IS db
Fénykép / s z e m l é l t e t é s h e z /
3 sorozat
Vetítővászon
1 db
PoBzter
6 db
A köaö'a AV egység könyvtári zenei és tő részlegként
ismeretterjeaz-
a következő h e t i n y i t v a t a r t á a i időben á l l a
könyvtári l á t o g a t ó k
rendelkezésére:
leedd azerda csütörtök péntek
14 - 1 6
3o
-ig
mutatjuk
be:
caoportok
száma
személy
- Általános i s k o l á s
:
20
559
- KiJzepiHkoliu
:
13
400
- S z o c i a l i s t a brigádok - Egyéb e B a p o r t o k
:
26 il
681 ^22
70
2039
;
öaazee c s o p o r t : Egyéni igénybevevők:
286
Öaszea látogató":
2325
Az igénybevett
hangzóany.:
Kereste ö s s z e á l l í t o t t átjátszás
989 egység
műsor, máaoláa,
stb.
55 ssetbsn
történt. nyitvatartási időben naponta átlagosan 11 látogatta
a
aenei
és
személy
ismeretterjesztő részleget, amely
óránként 4,44 látogató kiszolgálását Jelenti* tekintetben kUlönbözik a hagyományos könyvtári zenei részlegektől: - 7o,4 í alapterületű, területe a művelődési központhoz tartozik, közüa használatú; térhez eem /a felnőtt részlegtől egy Bzlat választja el/, Így nem lehet szolgáltatáaait más könyvtári szolgálathoz kapcsolni stb.; - a zenehallgatási lehetőségek biztosításával egyidejűleg más audio-viiuália szolgáltatásokat is meg kell oldani
atb.
Uj szokásokat k e l l tehát ki a laki tanunk tíj környezstb@n, ^Tnoiy igen lassú f olysnat f közben. pedi£ együtt™ működni a művelődési központtal. A művelődési központ d é l e l ő t t i időszakban ebben az egységben oldja Meg a küzspiökolss í&ku1tativ riépouvcloképzést fie t i öt nap, az
malisán kihasznált. A jövőben célszerű e rendelteaésre á l l ó dokumentumok körét bőviteni /irásvetítés. transpareneek, oktató filmek a t b . / másrészt a doJníBientumpk felhasználásának fokozását szorgalmazni. Az elmondottak érzékeltetik, hogy a világosan msgfog&lj!Qazo11 CGIOJÍ hosszan tartó folyamatként vslósítűs— tók meg, melynek még csak a kezdeti eredményei mutatkoznak. Tisztában vágjunk azzal, hogy a közművelődéa személ y i ellátottságának caak Tiazonylag kis hányadát adják a főfoglalkozású közművelődési szakemberek, az ilyen szálesköFii program megvalósításához a z értelmiség egészének ronds&er€s küzremuküdésére van ssüks ég és szemle le tvál~" nyos kb'iimüvelődéai intéaaéayekén belül i s . -íeggjázódésUnk! hogy helyes utón tettük meg a sikeres kezdeti lépéseket, és ez a meggyőződés segít bennünket a meglévő azsrethordozók/ és nem csak a komolyaene/ igénybevételénél:, haaználatának széleskörű társadalmi szokássá tételében. Dr, Varga Sándor
A KOMOLXZENE1 HANGLEMEZEK CÍMLEÍRÁSA A SOMOGYI KÖN-WTÁRAKBAN
E cimmel kapcsolatban az olvasónak
valószínűleg
két fogalom j u t eazébe: provincializmus ÓH anakronizmus; avagy: az 1980-ben országszerte
beveaetendS új
címleírá-
s i szabvány e l ő k é s z ü l e t e i idején j u t eazébe valakinek speciális
somogyi c í m l e í r á s t
Elismerjük,
alkotni?
hogy helyzetünk k i c s i t v i s s z á s , de
v á l l a l j u k következményeivel
együtt• 5 ennek több oka van-
Az 1980-ban bevezetendő szabványt
ISBD /H/ - vagyis a
zárójelbe t e t t betű, az ól /monographies/ j e l z i , hogy ez
kidolgozását
pedig még t a l á n e l sem kezdték, A könyvtá-
runkban és a megye többi könyvtárában egyre növekvő nanglemezállományt pedig addig i s pontosan f e l k e l l n i - az olvasók részére
tár-
elsősorban..
FelmerUlő kérdés meg: miért nem a régi zat QzeT*int dolgozzuk fijx Viflngipmp?,fl^TiTf^t?
szabály-
^ válo^szi
jBert nincs ilyen« Pstties Iváfl Fonó tékájának e ré^ze es Vé«sey Jenő: Zenemüvek könyvtári címleírása címíí könyve nem szabvány * az utóbbi egyébként sem ^UrAi^^^vm^^ ml n—. den t é r e n a hanglemezekre, kz ország többi könyvtárának zenei részlege a
hanglemezek c í m l e í r á s á t t e k i n t v e a maga ú t j á t j á r j a legtöbb esetben írásban r ö g z í t e t t szabályokat
-
nélkülöz-
A zenemüvek, vagy könyvek címlefrási szabályai t már azért sem lehet mechanikusan alkalmazni a hanglemezekre, mivel a három dokumentumtípus néhány szám-
pontból alapvetően különbözik egymástól, tehát feldolgozásuk más és máe gondolkodásmódot követel meg. Egyik feladat tehát az, hogy a különbségeket a szabályok megállapításakor i s figyelembe vegyük, tükröztessük. Csak aa alábbiakat emeljük ki as alapvető különbségek közül. a/ A hanglemezeit többsége - a könyvekkel szemben kolligátum. b/ A könyvek címlapjának nyelve jellemzi magára az egész könyvre, i l l e t v e műre, hanglemezeknél a tasak vagy címke nyelve nem jelentős. c/ A hanglemezek címkéjén és tasakján sok esetben e l t é r a cím - főleg a részletezés mélységét t e kintve. ö./ A könyvek megjelenési évének igen fontos szere/mint azonosító/ és a felvétel éve a döntő. Szabályzatunk összeállításakor az említetten kívül legfontosabb szempontjaink voltak, hogy 1. figyelembe vegyük az olvasók keresési szokásai t , észjárását; 2. általános címleirási elveket következetesen juttassuk érvényre a szabályokban; 3. a zenei címleíró munkáját egyrészt megkönnyítsük, máaréazt igényesebbé tegyük, azaz, hogy ne a formai, hanem a tartalmi vonatkozásokra koncentráljon. Az alapná, amelyet a szabályok megszerkesztésekor használtunk: Eomanovszky Ákos: A könyvtári címleírás elvei és a t e s t ü l e t i szerző. Bp. 1959.
Az u.n. "házi címleírás! szabályzatot" küldjük
1
rövidesen a hsloz&ti P"!**i^pn könyvtárába,
jUk, csak főbb pontjait, a "miért így"-re la
elahol
válaszol-
va. 1. Hindig analitikus eímleiráat alkalmazunk, azaz egy címleirási egységnek a zeneművet, tehát a tartalmi egységet tekintjük, ág nem a hanglemezt, mint fizikai
egyaéget. Kivétel, ha a hangleaes nemcsak mint
fizikum képes egy egységet, hanem tartalmilag i s p l .
népzenei Ky-tJtsosnyEs lemez,
operaitci7GB£tmets^et,olyan
irodalmi lemez» amely egy GZBPZŐ műveit tartalmazza
atb./ 2. A hanglemezek oímleiráaában nincs aa aáatforráBoVnnif hiei^rohiá3a - azaz a katalógus cédulán minden adat egyesértélctfnek
számit, bárhonnan származik a hang-
lemez címkéje, taaakja, a mellékletként aegjelenö fUaet, lexikon, gaját
kútfS.
Ebből következik, hogy zárőielekkal és egyéb i r á a j e l l a l
nem kell megkülönböatetni a más-máa adatforrásból vett adatokat. 3. Több rövidítést alialmazunk, mivel sok aztereotip adat fordul elő a zenemüvek címében és az előadásokkal kapcsolatban. Irányadó elvünk: - Egy kifejezésnek
/fogalomnak/ egy rövidítés
felelhet még, egy rövidítésnek egy kifejezés /fogalom/ lehet a Jelentése. Aaonoa fogalmaknak /pl. a hangszer nevének, amelyen a mSvet előadják /általában a magyar nyelvit megfelelőjét
rövidítjük,
s akkor is ezt a rövidítést
alial-
mázzuk, ha a hanglemez mán nyelven közli. /Ekkor lefordítva rövidítjük./ I t t la van néhány kivétel, pl. a komponálás éve e l ő t t i rövidítés: Comp. 4. Fokozatosan alkalmazzuk a nyelvi közöa nevezőre hozás elvét, vagyis a címleiráa a katalógus nyelvén: magyarul történik. Ezt már a 3. pontban is láttuk érvényesülni. Ce i t t leginkább a cím- és císntartozékok adatcsoportra gondolunk* Wflfajcímes zenemüvek esetén a magyarra fordít o t t változatot adjuk meg. /Pl. Symhonia - szimfónia, a t b . / Persze, ahol nincs értelme a magyarosításnak, o t t nem erőltetjük, p l . symhonla concertante, concerto grosso s t b . azért aem, mert ezt így i s használjuk. A mű irodalmi cimét azonban eredeti nyelvén adjuk mag, mivel a fordítás önkényes lenne. Ilyenkor megjegyzésként közöljük az /általunk ismert/ magyarul elterjedt címet, a katalógusban pedig e címről utalunk az eredetire /~rL. Kék rapazódia lásd Gershwin: Hhapoody in blue./ A l e t é t e t /általában rövidítve/, a mdformát i l l . mífajt ée a hangnemet szintén magyarul közöljük. 5. A azerzó aevét nem f e l t é t l e n ü l a taeakon el5fordulé formában Írjuk l e , hanem úgy, ahogy a ezerző maga ia használta, vagyis az egységesített szerzői névformában, /tehát nem Sztravinszkij í hanem Stravinsky,/ és halálozási évszámmal. 6. Ha a tasakon vagy címkén nincs ie feltűntetve, a cinét mindig kiegészítjük /az alcímmel ha van, a t é telek felsorolásával /kivétel, ha a tételcímek csalc tempójelzések: p l . andante, presto s t b . / , irodalmi címek
esetében a műfajjal, az elSadól apparátus Jelzésével, az opua - vagy egyéb jegyzékszámmal /ha ninca, akkor a komponálás évével/, a Ho,-számmal és a hangnemmel. 7. A cím- éa címtartozakókkal egy bekezdésbe kerülnek a szellemi közremftkadők. Először a zenei, majd a nem zenei közreműködőket soroljuk fbl: feldolgozó, átdolgozó, gyűjtő, hangszerelő, kádenciaszerző, szövegí r ó , egyéb . . . 8. Következő adatcsoport - új bekezdésbe kerül, de es* jelzés nélkül - az előadói apparátus. íz előadók sorrendje /amely egyébként megegyezik az FZO rendszerével/: karmester +• karigazgató, ezólóhangazer, visszakeresni a zenekarok, együttesek eredeti nevét / i l l . nevUket saját nyeÍvükön./; ha ez nem sikerül, jobb hiján a magyarított, vagy a tasakon levő változatot £rjuk l e . 9. Uj bekezdéabe kerUlnek a hanglemez megjelenés i éa egyéb adatai. Hely, év kiadó. Ha az évet nem t a láljuk a taaakon, egyszerűen el is hagyhatjuk. Ha v i jük a katalóguscédulán i s , A gyártási azán betű- és azámjelzetéhez hozzákapcsoljuk, hogy az adott mii a lemez hányadik "befutóján" t a l á l i a t ó / t i . Bterna 3 26 5oo a/2./ Eeután következik a a t , - / atereo/ vagy mono-jelzás, majd az átmérő cmben. Ha a tasakon olvasható a lejátszás ideje, ezt la fölvesazük, ha ninca a tasakon, becslést alkalmazunk. / F I . : Kb. Io3/ 10. Keretmegjelölés és megjegyzés - mint a könyveknél. Az utóbbi rovatába kerülhet: a mü címa magyar u l , a tasak címe, a vokális mUveknél a nyelv, a mel-
l é k l e t , ae ismertető, egyéb , p l . a hanglemezre vonat kősó megjegyzések. kéaziilt
Végül bemutatunk néhány, e szabályok alapján cjjnleiráat:
BABTÓK Béla 1861-1945 Hegedűverseny Comp. 1937-38. TíilheLa Hengelberg /vea./, Székely Zoltán /ng./, •oncertgebouw Orchestra Amsterdam Bp. ^HV. Hungaraton LPX 11 573 mono. 33 rpm. Kb. 5o'3o cm. /Hilversum/ stúdiójában, lakklemezre A borítón Székely András ianu a nr3.ro! magyari angol, német, oroaz nyelven BRAHMS, Johannes 1833-1897 Schickaalalied. Kórua, zk. Op. 54. Szöveg: Friedricli HÖlderlin. Andrsej ^arkowaki /vez./, Caór i Orkieatra Sjmfoniczjia Pilhannónii Harodonej iVarszawa, Polskié Nagrania. Üuza SSL o82o b. s t . 33 rpm. 3o CM. Kb. 25< A borítón Bitóid Sebyla lengyel és angol nyelvű ism. a máról MOZART, ííolfgang Amadeue 1756~1791 Zongoraverseny K. 451. Eaz-dur Kürt Nasur Aez./, Annerose Sohmidt /Zg./, Dresdner Fhilílaimonie /Hozart-Edition/ A borítón F r i t z Hennehberg isra. a műről német nyelven HAYDN, Joaeph 1732-18o9 Szimfónia Hob. I : 48. C-dur " ilaria Theresia " Dean Lixon /vez./, Prague Chamber Orohestra Prana* Ax*t ia, Supraunon 1 lo 12 o 2 b. a t • 33 rpa. 3a cm. 24-10"* A boritón a m'S lem, angolul, németül, franciául. Bükkiiadi Valéria
" Nevelni k e l l a tömegek zenei i s l á e é t és emelni általános kultúrszinvonalukat. A zene minden népnél és minden időben és egyiptomiak templomi zenéjától a fuvolaszó a e l l e t t csatába induló görög fallamokig, a rerormáoió Icoránai zsoltárt éneklS hugeootta oaapataiig - hogj msgyax- példát említsünk - a Rákóczi - indulóig. A felnőtt emberben megmarad a zene utáni Yágy, éa éppen ezt a vágyat k e l l kielégíteni azzal, hogy eljuttatjuk üozzá a komoly zene Örökéletü alkotásait. "
A közművelődési könyvtárak szolgáltatásainak k i t e r jesztése, ez olvasók sokoldalú igenjének kielégítése velehetőségének b i z t o s í t á s á t sz egyéni és kollektív nyelvtanulás, zene- és próza hallgatás, mozgófilm és diavetítések feltételeinek biztosítását néhány nagyobb könyvtár&&n» A kezdeti erednie nyék nagyon változatosaki legtöbb helyen egyedi kezdeményezések alapján születtek, s tükrözik a beruházók hozzáértését, a kivitelezők szakértelmét, nagyon gyakran a kezelők műszaki - technikai - feljcészviltflégét is* Több éves tapasztalataink és & szükség azt sugallják, hogy egyszerű, kis alapterületet igénylő, de sokoldalú szolgáltatást biztosító berendezések összeá l l í t á s á r a adjunk tanácsot könyvtárainknak. A KlfiC és a Komárom megyei T&náca anyagi támogatásával 1977-ben már néhány "C" tipusu könyvtárunkban ÍB lehetové vált AV—stúdiók kiépítése, eszköztárának megteremtése, számunkra ia, azok számára is, akiknek gondjuk a hangtár- és a könyvtárügy, kívánunk most segíteni azzal, hogs a József Attila [Jegyei Könyvtár stúdiójának taííködóaében szerzett tapaszközreadjuk egy bevált rendszer kapcsolási rajzait és kezelési tájékoztatóját. Ennek érteleniszeri! adaptálásával a saját stúdiók szerelései szakszei-iíen megoldhatók, elektromos szempontból biztonságosak és Jd hangminőasgu szolg á l t a t á s t nyújtanak. A stúdiók építésében alapvető követelménynek t a r t lemezhallgatás, hanglemezről magnetofonra történő á t j á t szás zenei űriisotok /alkalmi ünnepek musorainaic/ szer— mikrofonos hangosítása, a film- és diaképek v e t í t é s e ,
a berendezések egy helyről történő kezelésűi azerint változtatható, de kívánatos, hogy az általunk alaptípusnak minősített együttes is legalább két lemezgyen alkalmas, minimálisan négy lehallgatóheljen. Javasoljuk a közült kapcsolási rajaok tanulmányozását s egyben köszönetünket tolmács óljuk a Jatabánsai Hőerőmű II. "Kandó Sálmán" Szocialista Brigádjának a tervek elkészítéséért. Lajos László S T E R E O STÚDIÓ B E R E N D E Z É S
KEZELÉSE
LemezhaJlpatás fe.i bal Iga tóval Kapcsoljuk be az I.-es munkaaeljen. a magnetofon bal oldalán eliielyesett fők&pcsolót • Aa általunk kiválasztott lemezjátszónál kapcsoljuk be a hálózati kapcsolót. /Ezt as állapotot a i^iTíVfi^oi y íeletti lámpa ielzi* / Kapcsoljuk be a lemezjátszót, helyezzük rá a kiváV lasatott lemezt. HyomjuJt le a "atart" illetve a "lift" nyomógombját, ilyenkor a kar felemelkedik, - mozgathatóvá válik Helsezzük a kart a lemez kezdő barázdája fölé, csatlakoztassuk a fejhallgatót aa ellenőrző aljazatba,Kngedjük a kait a "lifttel" lefelé a lemezre. Állítsunk megfelelő h&ngsziínt * hangéi*őt és balanszotB A lehallgató asztalnál csatlakoztassunk fejhallgatót a kiválasztott mjjnkalielyr^• A csatlakozó feletti bangero azabálszával állítsunk be azémunkrs megfelelő hangerőt.
ofonhallRatáa
fejhallgatóval.
Krtelenazeruen ugyanúgy
hajtjuk
végre, mint e
Az ! • azámu raunkahelyew a kiválasztó kapcsolót kapcsol*juK Ill-aa állásba, kapcsoljuk be az erőaííő hálózati
kapcsolóját. Aa erősítőn a kiválasztó kapcsolót állítsuk "tape" állásba, majd szabályozzuk be a megfelelő hangerőt és hangsaint. /Ilyenkor a lemezjátszón lévő hangerő
és hangazín szabályozók tetszőleges állásban állítatnak, az erősítőre jutó jelet nem Kapnó felvétel
befolyásolják./
lemezjátszóról.
Helyezzük üzembe pl. a IV—es azáau lemezjátszót. A magnó melletti kiválasztó kapcaolőt állítsuk IV—es álláaba. Helyezzük üzembe a magnót, nyomjuk be a stereo felvétel
gombját. Állítsunk a felvétel
hallgató aljszatába
erőaítő gombjával
csatlakoztatott fejhaligatóval
gezzük. A magnó felvétellel
vé-
egyldóben az erőaítő i s má-
tuchel a l j a z a t t a lehetséges.Ilyénkor az erősítőn lévő kiválasztó kapcsolót á l l í t s u k "fhonó" I I . állásba, raajd szabályozzuk be a megfelelő hangerőt, illetve a hangs&ínt.
m
ití L .Ha
Le itt
©-i
1"^""
IfFI
ej
"
ÍÜ
A MEZŐTÚRIAK -MUNKÁSOK ÉS A KÖNYV
OLVASÁSI
PROGRAMJÁRÓL
A munkáeközpontu művelődéspolitika gyakorlati megvalósitáaánalí fontos feladata a munkások olvasási igényének felkeltése és az igény kielégítése. Könyvtárunk a városi tömegszervezetekkel ég társintézmény ékkel együttműködve évek (5ta ezt egyik feladatának t e k i n t e t t e . A munkasoÍvásók száma éppen a terrBíerÜ munka eredményeként Jelentősen megnüvakedett, jelenleg 182? tó,
a Hszafiae Képfront, a KISZ Városi Bizottsága éa a Móricz Zsigmond Kiváló Könyvtár "Munkások éa a fcönyv" cinmel olvaaópályázatot h i r d e t e t t . Ez a pályázat nem csupán a már s z o c i a l i s t a elmet e l é r t , hanem a szocialista elmért küzd5 brigádoknak és szakmunkástanuldtolak ÍB lehetőséget nyújtott az olvaaáai-oíivelódéai preginamban való részvételre. X pályázat k i í r á s á t a ffOSZF. 60. évfordulója alkalmából termegismeréee, a könyvtári tagok számának növelése, a kultur á l i s vállalások segítése, tervszerűbbé" - tartalmsflabba t é tele. A pályázat programja: X pályázatra olyan munkások, nevezhettek be, akik könyvtári tagsággal rendelkeztek, és egy ugyancsak munkás olvasótársat kerestek maguknak. Az olvasopályázatban & szépirodalmi müvet ajánlottunk olvasásra, ás kértük az eszel
kapcsolatos kérdések megválaszolását. Dénes Zsófia: Gyalog a baloldalon. Miilök Éva: Fogoly a vártoronyban címíí művét a i Ady évforduló, Hollós Ervin: Harminckét nevem volt cimíí müvét & KISZ megalakulásának évfordulója alkalmából ajánlottuk. Kertész Ákoe: Makra c í mű" mtivét az áprilisban bemutatott film megtekintéséhez i l l . összehasonlításához választottuk a pályázat könyvei közé. S i l l i t o e , angol regényíró kisregényéből készült f i l met áprilisban mutatta be film színházunk. A modem kisregény alapján öasaehaaonlitották a pályázók a film én az olvasás élményét, Hemingway; Az öreg halász és a tenger c í mŰ kisregényét ig szerepeltettük a pályázati olvasmányok között. Mondanivalójával, mindvégig csodálatos leírásaival utólag a legnagyobb oÍvasmáayélmények között t a r t o t t á k ezámon munkásolvasóink. Az olvasáson kívtil aktív, alkotó tevékenységi* Is lehetőséget nyújtott ez a pályázat. Minden nevező beadott egy bizonyos dokumentumot pld.! munkahelyen k é s z í t e t t r i port, elbeszélés, önéletrajz töredék, élménybeszámoló, vers, fénykép, plakát stb, - amely a pályázat céljának megfelelS«n a munkásofc és a könyv kapcsolatáról ad képet és könyvt á r i propagandát fejt k i . Ugyancsak újszerű kezdeményezés volt, hogy a pályázók az ajánlott könyvek elolvasása és megválászolása után egy kép-mozaikot kaptak. / Hat könyv esetében a mozaikok alapján egy politikus, művész, államfő, történelmi egyéniség fényképét rakhatták ki az olvasók./ Uagyozi Jelentősek voltak az olvasóprogramhoz kapcsolódé rendezvények i s . Olvasóink — előzetes igénykutatás alapján - választottak az Sket leginkább érdeklődő előadáBOk köZtil,
A legtöbbet látogatott találkozók éa ankétok az alábbiak voltak: - / Művész közönség találkozó Molnár Antal ás Takács Győző grafikusokkal./ Gutái Magda költői ankétja Hyugat- Csehszlovákia: Brün, Prága, Olmiití /Vörösvári P. Béla vetitettképes előadása / Jókai Anna í r ó - olvaaó találkozója
-
Műdern kor - modern lakás /Gothár Erzsébet belsőépítész eláadáBa/ Tímár Máté í r ó - olvasó találkozója Adyval Erdélyben /Hagy József előadása./
A pályázaton az olvasóknak nem konkrét lexikáiig ismer e t e t igénylő kérdésekre k e l l e t t választ adniok, hanem olyanokra, amelyek s l k e l l e t t hogy gondolkodtassák őket. / p l . : Mit jelent az ön számára az "élmény" szó?; Kiért á l l Hemingway ma ia közel az olvasókhoz?; Kit t a r t a legrokonszenveasbbnek 111, legellenszenvesebbnek az adott regény szereplői közül és miért?; önnek van 100 Forintja. Aa elolvasott mivek tetezési sorrendjében melyik könyvért hány forintot adna?; Milyen érvekkel ajánlaná iameróaének ezt a könyvet?; Milyen legyen egy könyv, hogy aokáig megmaradjon emlékezetében?; Ha o'n a könyvtároa, milyen korú, nemíí, foglalkozású, érdeklódóai k ö r i olvasónak ajánlaná ezt a nrifrat? / Olvaaóink, gondokat és ürömöket hordozó inunk ás emberek, összetett aaemélyiségekÉ Éppen ezért az olvasói magatartást pusztán résíjelenaégekből nem lehet megítélni. Az ízléafejleaztS éa olvaaónevelő tevékenység hatásfokának emeléséhez nekünk könyvtárosoknak jobban és sokoldalúbban meg k e l l
iameraUnk a könyvtár-látogatót mint olvasót, mint embert, mint személyiséget. Bbben nyújtott nekünk legtöbbet sa a pályázat. Azzal, amit e t t S l kaptunk, úgy véljük elégedettek lehetünk. A pályázatra 262 nevesö 274 olv&aótáraaal jelentkez e t t , tehát gyakorlatilag 536 f5 tervszerűen olvasott és Játszott komoly játékot az egyéves programban. A mífvelSdéai programban, a versenykiírás alapján 100 pontot gyájthettek ÖHaze a résztvevők. I . 145-100 pont között: I I . 99-80 -n: I I I . 79-50 -"! összesen:
112 326 98 536
tó = 20 * fő - 60 f, Tó = 20 jt íS
A I I I . csoportban olyan olvasókkal találkoztunk, akik szinte csak az olvasást vagy a rendezvényeken való réöEVÓSaámunkra /éa az Olvasók BBámára/ la már az i s nyereség, lyamán a l i g 2—3 alkalomnál tudta látogatni rendezvényeinket. Mint minden veraenynak, ennek a pályázatnak la t é t j e volt, A rendeaSszorvekkel együttesett 3,000 Ft értékít u t a l ványt és 1.500 Ft értéktí ajándékkönyvet adtunk á t . Másik nyeresége ennek a pályázatnak az Volt, hogy új közösségi formákat kerestünk, az eddigi kapcsolatainkat elmélyítettük,illetve új könyvtári kapcsolatokat sikerült létrehoznunk. Külön e o l í t é a t éheméinek azok a dokumentumok, amelyek a munkáaok éa a könyv-,illetve könyvtár kapcaolatát idéaik. A aokazor kusza betilk mögött saép gondolatok éa érzések búztSdnak meg.
Az alábbi Idézet egy 55 éves munkaaasszony pályázat i anyagából való: " Tanyán nőttem fel és mint gyermeknek túlfűtött volt a képzeletem... Tanulni szerettein, minden érdekelt és még az sem riaszt o t t , hogy naponta 10 kilométert gyalogoltam. Első és egyetlen meaéakönyvem a Többsincs királyfi volt. Olyan sokszor elolvastam, hogy némelyikra még most ia kívülről emlékszem. Később került a kezembe Gárdonyi Géza: nekem a vaskályha t ö r ö t t ajtaján kiszűrődő fény i s , csak olvashassak. S azután sorra következtek a magyar remekírók jelee alkotásai. Pelnött korom első igazi könyve Jókais Az aranyember c í míí müve v o l t . . . ÜJ világot nyitottak meg előttem a versek, Petőfi, Juhász Gyula, József A t t i l a , Ady, Váci Mihály... Magyon megszerettem a j ó könyveket, a nekünk-, a hozzánk í r o t t a k a t . Ráébredtem, valamit tennem k e l l , hogy ezt az érzést máBok is megismerjék. Ekkor Jelentkeztem könyvterjesztőnek, S ma már, amikor új szerzeményeimmel bemegyek a gyárba, munka után körém sereglenek, válogatnak, vásároln a k . . . ez az én legkedvesebb időtöltésem. " "
Igazán 12-13 éves lehettem, amikor az iskolában ajándékként könyvet kaptam... Vásárolni akkor vásároltam előaziir könyvet, amikor önálló k e r e a a t t e l rendelkeztem. Hugó! A tenger munkásai o. k ö t e t é t . . . Ma már közel 300 kötetes a könyvtáram, de a könyvtárnak most is hfleéges olvasója vagyok. A nagyobb választék, a könyvekről való beszélgetés, a keresgélés mind mind kell nekem az olva/3B éves munkáanő/
" Sokszor voltam a könyvtárban anélkül, hogy bánóit le kihoznék. Szeretek böngéasni, de Örülök akkor I s , ha a könyvtárosnő mosolyogva hozza nekem a. kedvenc ú t leírásokat. Jólesik, hogy gondol rám " . / 42 éves f é r f i / Többen maguk fabrikálta versben igyekeztek érzéseiket kifejteni. Igaz, e versek nem műalkotások, néha mégis megkapó bennük a könyv, az olvasás i r á n t megnyilvánuló s z e r e t e t . Feljegyzéseink alapján részletesen Írhatnánk a rendezdikáoiókról, amelyek a könyvekben, naplókban Örökre megmaradnak. Arról, hogyan t a l á l t gazdára egy f i a t a l költónó kötetéből 80 darab, a r r ó l , hogy a városban Jókai Anna új regényét percekig lehetett csupán megkapni. Bebizonyosodott az. a tény i s , hogy akik aktivan réazt Tesznek például az olvasásban, közösséggé forrnak ebben. Bat tapasztaltam a kollektív brigád-olvasókörökben, - mert ilyenek i s voltak. - Az sem közömbös, hogy Jobb, tudatosabb élvezőivé1, készségesebb befogadóivá váltak más mSvészoti ágaknak i s . Közhelyként haítgalk, de tgaz, hogy a j6 olvasó, a Jó néz5, a jó hallgató újrateremti magának a müvet, - alkotótárssá válik. Ezzel a programmal / s korábbi évekhez hasonlóan / egyén i módszertani megoldásokat Igyekeztünk kidolgozni a szocial i s t a brigádokkal valé foglalkozás megoldására i s . Intenzivebbé, iDesalapozottabba vált könyvtárunk olvasáspedagógiai
e.Hálásat vagyunk, hogy a táraezervek támogattak bennünket. így válhatott munkánk valóban eredményessé. Ugy érezztík, a magunk elé tázött c é l t sikerült megközelítenünk. Biztosítani tudtuk a könyvtárhasználó munkások Az egyéniség figyelembevételével Játékos, olyfcor egyánl ötletekkel törekedtünk az olvasmány élmények felszínre hoamelyet könyvtári köaösaégünlc a társaservekkel együtt niigv a l ó s í t o t t . Silcere ceai: e r ő a í t e t t e , hogy könyvtárunk nem csupán kölcsönző és infoimációs közpoat, hanem a könyvvel való találkozás éa a nevelés aajátoe színtere i n .
Muoaánó HegedtiB Annamária
POZSGAY IMRE SULTURÍLIS TÖHÖKSZENTXIKLÖSI V
Könyvtár és társadalom
1977 nyarán első ízben szervezett Olvasótábort a Móricz Zsigmond "Kiváló" Városi Könyvtár a Hazafias Hepfront Városi Bizottságának küzremllkÖdéBével, Saámomra i s ae első olyan olvasótábor volt, ahol Mint kiecaoportvezetó vettem réazt. A MKE-nek gyermekkönyvtári szekciójának tagjaként júliusban tanulmányozhattam a bakonyoszlopi tábor é l e t é t , ahol igen sok t a pasztalatot gyűjtöttem. Saját olvasótáborunk célja az volt, hogy segítsük a fiatalokat az olvadás élet szükséglet Ükké válásában* Ráébresszük őket arra, hogy az olvasás révén könnyebben tájékozódhatnak a világ dolgaiban,s a könyvek önmaguk jobb megismerését i s szolgálják. A résztvevők 6 - 7 . osztályos tehetséges, az i r o dalmat t mtivészetet szfireto fiatalok voltaJc* A táborveze— t6nk könyvtáros v o l t t én gyeímekkünyvtáros vagyok. A foglalkozások egy részét a könyvtárban t a r t o t t u k meg, így Intenzív könyvhasználatot sikerült megvalősítanunk. Ugy érzem a gyermekek ezáoára ez nem volt ú j , mivel a táborlakók egy része nyári napközis táborban t ö l t ö t t e a seíínldót, ahol évek óta l e t é t i könyvállományt biztosítottunk, foglalkozásokat tartottunk. A szép természeti környezetben rendezett tábor t e l jesen ingyenes volt. lebonyolítására 1977, június 20-24. kösütt került sor. A tábor jelmondata: " Szeressétek a könyvet a tudás forrását, mert osak a tudás segítségével válhat belSlUnk eróaleltd, becstllatos, okos ember. " /Gorkij/
Mivel a gyermekek több iskolából érkezteit, ezért az ismerkedést úgy oldottuk meg, hogy az " Én hobbim " címmel k i á l l l t á a t rendeztünk. E szokatlan t á r l a t o t a gyerekekkel együtt rendeztLik. Rendezők éa zsűritagok Is ahol mindenki ssabadon elmondhatta véleményét. A k i á l l í t á s t a következő anyagok képezték: - ezalvéták, - naptárok, - babák, - kupakok, - bélyegek, - képealapok, csigák stb. A legötletesebb gyűjtők jutalomban részesültek. téssel t e l t e k . Arról azonban nem feledkeztünk űeg, hogy a pajtások táborban vannak, tehát nyaralnak. Ezért a tábor é l e t é t igyekeztonk " játékos " formában lebonyolítan i , de mégis aüterült komoly feladatokat megoldanunk. Olvasótáborunkban a táramüvészetek i s képviselve voltak. Molnár Antal featőmüvéss, Vitai Ildikó" elóadőmávész, Szentiványi JenS í r ó látogatott el hozzánk. Valamennyi találkozó kötetlen formában, osztatlan sikerrel zajlott l e . Közkedvelt volt a forgóézinpadi keretben megtartott könyvtárismertető, kézikönyvtár használati j á t é k . Elértük, hogy a gyerekek játazva keresték meg a könyvet a polcon, a a lexikonok, szótárak világában e l tudtak igazodni. Mindezzel célunk a kSvetkezS v o l t : A pajtásokat 3 csoportra osztottuk, A csoportok nevet válaeztott&k maguknak, amely a tábor végéig megmaradt. - A "Hapsugár" caoport a fonotékában megzenésített verseket, irodalmi lemezeket h a l l g a t o t t . - k "Jóbarát" csoport a gyermekkönyvtárban bábozott.
- A "JdpaJtáB" csoport a felnfftt könyvtárban kézikönyvek segítségével rejtvényeket f e j t e t t . hogy a tábor kis lakói alkotókká válhattak. A bábozást Igyekeztünk változatosabbá tenni, ezért eik -, fakanál ás terménybábokat készítettünk. Eate a kellékek segítsévoltak a gyerekek körébea az egyea foglalkozások légködig a kiscsoportvezető szervezett. A legsikeresebb talán a nem hagyományosan rendezett rajzverseny. Egy rövid történetet meséltem, amelybe több közmondást rejtettem e l . A felismert közmondást le k e l l e t t rajzolatok. A győztes csapat az volt, amelynek több rajza került a zsUri elé, majd a faliújságra. Ezzel elértük, hogy a kiscsoport tagjai még véletlenül se unatkozzanak. Igyekeztünk mindenkit bekapcsolni a játékba, s megfigyeltük, hogy a félazegebb természetű gyerekek i s pár nap múlva bátrabban nyilvánítottak véleményt. Egyik délután a Berettyó-parton köveket, gallyakat, növényeket, kavicsokat gyűjtöttünk. A gyűjtést szabadtér i rajzolás követte. Szerda e s t i programunk magában fogl a l t a a tábortűzre váló készülődést, de az irodalmi j e l mezbál talán ennél i s Jobban felkorbácsolta a táborlakók fantáziáját. A tavasz folyamán már szerveztem általános iskolás pajtások számára hasonló" rendezvényt. Az ott gyűjt ö t t tapasztalataim, valamint a gyerekek ö t l e t e i hozzájárultak a műsor sikeréhez. Gondos készülődés folyt a tábor területén. A szorgos kezeknek köszönhető, hogy a jelmezek elkészültek, s néhány perccel a míaor megkezdése után találkozhat tünk Hófehérkével, természetesen törpéi klsére-
tében, - Piroska k i s kosárkával a nagymamához s i e t e t t , ds & bokrok mögül a farkas i s követte as eseményeket, - Juliaka agy öl ruhával a patakhoz igyekezett. Mindenki kivette részét az előkészületi munkából> amely meghozta gyümölcsét, s mindannyian Jól éreztük magunkat* Mivel olvasótáborunk helyben volt, ezért az utolsó napon kirándulást szerveztünk Gyula, Gyoma útvonalon. Gyomán a Kner múzeumot tekintettük meg, valamint ellátogattünk a nyomdába is * Gyulön s vsrban tettünk rövid sétát» Kicsit fáradtan tértünk haza - de maradandó élményekkel gazdagodva. A sok-sok vetélkedő jutalmainak kiosztására a tábortűznél került aor. A Jutalmakon kívül valamennyi pajtás megkapta Szontiványi Jenő, A postának mennie k e l l oímtí könyvét, amelyet az iró személyesen adott át mindenkinek, Tartalmasán t e l t el a hét, s remélem sikerült kivancsi&agot ébreszteni- a gyerekekben a muTelödss iránt* Ez
hogy kiscaoportvezétéként olvasótáborunk munkájában részt vehosaek, ahol már a Bakonyoazlopon gyűjtött Jó ötleteket i s felhasználhatom.
'
ApÉSZEK AZ ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK
SIKERÉÉRT
Az lSTT—evi könyvhst sk az 197o svive 1 össsehaaonlitvs. Hé *3 &-oa forgalomnövekedéat eredményeztek* Hig 1976—ban 164-7/m Pt volt a t e l j e s í t é s , addig 1977-ben 1916/m Ft-ot hoztak a könyvhetek. A megyei szövetkezetek közUl a kiadjsaállási "3zövetHég" 180 fi, a mezőtúri ÁFÉSZ 136 %, & Hzoliioki 264,8 %, a tlaeafüredi 207,8 í , a törökazentmtklóal pedig 15,3 &-os forgalonmövekedést ért el az 1977. évi könyvhetek ideje a l a t t . A könyvhetek időszakában ezen-bslül 4 Hzakmai jellegű Í r ó olvasó találkozót azerveztek szövetkezeteink. Valamenníi rendezvényen áruaításaal egybekötött könyvkiállítáat nmdeztek. A fentieken kívül 26 helyen szervezték meg az Irodalmi mávek bemutatáaát éa értékesítégét, Tizenhárom helyen egy—egy rendezvény megtartására /laraeretterjeaztó előadások, könyvankétok, irodalaii vetélkedők/ la aor került. A tunhegyeai APESZ körzetében u t c a i á r u s í t á s t szerveztek vasárnap, melynek során több, mint 10 m/ít forgalmat értek el. Jáazberényben éa Kiaújazálláson 2-2 aátort á l l í t o t t a k f e l , alkalmi könyváruaítáa céljából. A aátrak forgalma 80 to/?t. helyen 45 m/Ft értékű könyvet é r t é k e s í t e t t e k . A megyei megnyitóra 1977. október 24-én Kiailjszálláaon a Városi líSvelődési Házban került aor. A megnyitót Barna Károly elvtára, az MSZMP Vároai Bizottság elaÓ t i t k á r a t a r t o t t a .
A megjelentek azáma mintegy 500 fő v o l t . A megnyitón fellépett a Jáazaági Képi Sgyüttea, a "Ki Mit Tud" 1977. évi gyfizteae, igen színvonalas miiaorral. X megnyitón Palotai Boris éa Kalmár György írók vettek ráas. Mindkét író a megyei megnyitó elStt ÍB találkosott olvasóival, A könyvhetek keretében több irodaiad, rendezvényre és árusításs a l egybekötött k i á l l í t á s r a került aor ez üzemekben éa munkahelyeken i a . Ezeket a rendezvényeket i s nagy érdeklődés kiaájte» A mjSHaki könyvek propagálására az enili t e 11 munkahelyi rendezvények keretében került aor. Az ÉFÉSZ-ek s z o c i a l i s t a brigádjai, KISZ Szervezeti aktivan ÍFÍSZ-ek s z o c i a l i s t a brigádjai könyvtérjeaztesi versenyt ind í t o t t a k . A kunhegyesiek több, mint 20 m/Ft. a mezőtúri ÍPÉSZ brigádjai 30 m/Ft értékű könyvet é r t é k e s í t e t t e k . A verseny BOrán kitunt briffáílokat könyvvásárlási utalványokkal jutalmai™ ták meg az ÁFÉSZ-ek. Jelentős eredményt értek sX a tiszafüredi és törökezentmik lóai A^ÉSZ-ek azocialiata brigádjai ie a könyv értékesítési versenyben* A házról—házra könyvi erjesztési akcióban a jáaí— £ t . Tiszafüreden ée környékén 8000 Ft-oa forgalmat értek el a házról-házra történő árusítás alkalmával. Az Őazi Megyei Könyvhetek szervezésében aktiv eegitaéget nyújtottak a t e r ü l e t i l s g i l l e t é k e s tanácsok, könyvtárak, művelődési házak és a Hazafíaa Népfront Bizottságok* A szervesésben és a végrehajtásban zavarólag h a t o t t , hogy az ajánlott írók közül kevesen fogadták el a megniváat, egyes esetekben visz— azamondták a korábban múr v á l l a l t réssvátelt* Ennek ia része volt abban, hagy a megyében viszonylag kevés író-olvaaó találkozó szervezésére került sor. Az sem volt szerencsés,hogy a névjegyzékben ezereplt Írók müvei nera, vagy csak kia menynyiségben voltak kaphatók. így p l . a kisújszállási niegyei
- 79 -
áányt sikerült beszerezni máa szövetkezeti könyvesbőltból. A megrendelt könyveket i s elég késedelmesen s z á l l í t o t t a le a Könyvterjesztő Vállalat. Helyesnek tartanánk az Őszt Megyei Könyvhetek azervezéaét már augusatua hónapban aegkezdeni, hogy kellő idő álljon rendéimák megoldására. J . Tóth László"
3/jaZBEREHVI-WtflSKOTASf -
Hírek
Uj helyiségekbe költözött a Jásztelek! községi könyvt á r . A korábban mOBtoha körülmények között miíködő intézmény a megszűnt közeégi tanácsházában kapott elhelyezést, öBSEesen 90 H* alapterületen. így lehetőség n y í l t gyermekkönyvtár l , olVBBÖteiml övezet kialakítáeára i s . Berendezésre 100.000 Ft-t kapott a könyvtár az országos Közmüve16déai Alapból. A n y i t v a t a r t á s i időről szóló megyei ajánlás kedvezően befolyásolta a jászberényi Járás kisközségeiben a kölcsb'nséai idő bővítését: Jászágón, Jáaziványon, Jászteleken heti 10-12 óráról 20 órára nótt a n y i t v a t a r t á s i idő. Ez év Januárjában tárgyalta Jászberény városi Tanács Yégrehajtd Bizottsága a városi-járási könyvtár munkáját. A 73. elismerését fejezte ki a könyvtár munkatársainak, a határozatot hozott arról* hogy a lehetőségekhez képest 1980. dec. 31-lg 2 főhivatású munkatárs kinevezése szükséges, valamint a VT. ötéves terv f e j l e s z t é s i programjába kerüljön be az intézmény r a k t á r i helyiséggel való bővítése. Megbízta a vároai könyvtárat, hogy a helyi vállalatokkal, intézményekkel alakítson ki közös gyűjtőköri együttműködést: így biztosítsa, hogy a nemzeti könyvteHnée minél nagyobb hányada legyen hozzáférhető Jászberényben. A TB. egyúttal javasolta a vállalatoknak, intézményeknek, hogy segítsék, nagyobb anyagi ráfordítással tegyék megvalósíthatóvá a könyvtár gyűjtőköri együttműködési kezdeményezését. Javítani k e l l a könyvtárnak a községi intézmények: olvasó-szervező propagandájához nyújtott segítségének szinvonalát. A jászberényi járás új könyvtárosai kösill 9-«n tettek alapfokú könyvtái-oai vizsgát a városi-Járási könyvtár-
A Könyvtároa 1977/9. számában valamennyien örömmel Országos Széchenyi Könyvtár mikrofilintárát. Béggel, én a helyismereti gyűjtemény gyarapítására a MezStúr éa'vidéke című 1884-tól 1944-ig negjelenő helyi napilap mikrofiLn másolatát megváaároltuk. A korabeli újaág azámos értékes adattal éa eredmáaynyal szolgál a ma emberének éppúgy, mint Hezóttír 600 óvea évfordulójára pályamunkát készítő kutatóknak. k Vároal Tanács Végrehajtó BizottBáganak támogatásával inagvásárolhattuk a mikrofilm-leolvasó készüléket l a . nniraany és pályamunita készül, melyeknek: szerzői örömmel fogadták az uj lehetőséget. Ezael a páratlan dokumentummal egy újfajta szolgáit a t á é t - a mlkrofllaieB kölcaönzéat, i l l a t v e leolvafláet t e remtettük meg, mely iránt már moat i s nagy érdaklódáe t apaa zt alhat 6.
- 83 Az MTVB Jászberényi Járáai Hivatala Művelődésügyi Osztálya le a könyvtárak, művelődési otthonok, Iskolák együttmílküdésóröl. A vita során hangot kaptak ezok a legfontosabb kérdések, amelyeket a közművelődési törvény, az új tanterv és egyéb központi Irányelvek megfogalmaztak. A tanácskozáat követően v i dám Télapó ünnepély során a Télapó /Leblanc Zsolt könyvtáros/ tráfáa ajándokokat osztott s z é t . Jáazalsöazentgyörgyön a községi tanács 40.000 F t . - o t fordít a községi könyvtár tetőzetének feltíjitására.
Az Együtt légutak szóban részleten b^z^oitak. jászberén/l könyvtár munka-
olvasási program módszertani kérdéseiről, c é l j a i r ó l .
került sor. Tájékoztató Szolnok Megyei Néplap 1 riov. 3-i számában megje
a
Sikeres volt jászsági program
EGYÜTTMŰKÖDÉSI
ME (3 ÁLLAPOD.
MUNKÁSSÁG KÖNYVTÁRI ELLÁTÁ JAVÍTÁSÁÉRT
A Szolnok megyei állami / t a n á c s i / és a
szakszervei*ti
könyvtárak hálózatának együttse f a l a d a t a , hogy az erőforrások közös hasznosításával,
összehangolt
tevékenységűitel
korszerű könyvtári e l l á t á s t b i z t o s í t s a n a k a munkásság s l á mára lakóhelyükön és munkahelyükön egyaránt. Együttműködve hatékonyabban s e g í t h e t i k a munkáemllvelődé'B Ügyét, könyvtárp o l i t i k a i f e l a d a t a i n k megvalósítását. A h á l ó s a t ! központok - a Verseghy í e r s n c Hegyei Könyvhogy együttműködésük a könyvtári e l l á t á s éa a könyvtári munka minden t e r ü l e t é r e k i t e r j e d j e n ,
továbbá, hogy éves
munkaterveik iXletve & fej lesz198i tervek ösdzeHanfoXása mUvaiadéBpolltikal o é l k i t l l i á a e i k megvalósításának kulcakái~dése. Terveilcat a taleplIláB /városokban a k ö r i é t / közaiílvolídési
tevékenységét egységben l á t v a , az erőforrások arányos
e l o s z t á s á t mérlegelve k é s z í t i k ,
ég minden alkalommal Qgjei-
tetilc. A h á l ó z a t i központok g. f e n t l e k e t elfogadva a következőkben állapodnak meg. 1. 3servezatl kérdéaek
B Í terva alapján - 197Ö. I . félévének végálg aegkttldi a voraegiiy Könyvtárnak azoknak az Üzemek-
nek, munkásszállásoknak & Jegyzéket, melyekbea az Ezekben a közép és kisüzemekben mindaddig, amig a
szakszervezeti h a l d i á t az e l l á t á s t nem t u d j * biz-
t osltft^^ — az érdekelt szakszerveiétÍr blzott ságolt— kai történő elSzetea megegyezés alapján - a tanácsi hálózathoz tartozó könyvtárak i s működtethatnek flókkönyvtárat. 1.2
A megye községeiben /Martfű kivételével/ t a r ü l e t l Jelleggel lehetőleg tanácsi könyvtár aiüködjék. A váraaok e l l á t a t l a n körleteiben a aagvüzemek könyvt á r a i láthatnak el nyilvános közművelődési könyvt á r i feladatokat.
1.3
A t e r ü l e t i munkát 4a a l l é t 6 szakszervezeti könyvtárak módszertani i r á n y í t á s á t , segítését mindkét hálózati központ - előzetes öaazehangolás alapján feladatának t e k i n t i .
2.1
A hálózati központok szorgalmazzák a településenkénti munkatervegyeztetéat.
2.2
A két hálózat Intézményei egymás szolgáltatásait és tevékenységét kölcsönösen propagáljak.
2.3
A munkásszálláson lakók mUvelÓdési helyzetének Javítása érdekében rendszeres propaganda tevékenységgel gondoskodnak a r r ó l , hogy aa ott élőket tájékoztassák a köamtivelSdéai könyvtár nyújtotta lehetőségekről, az Intézmény programjáról; segítik olvasóvá válásukat. együttesen végzik: ajánló és röplapbibliográfiái-
2.5
A tanácsi könyvtárat kielégítik a szakszervezet i hálózat könyvtárközi igényeit, az alközpontok: le megteremtik a halyi könyvtárközi együttműködés lehetőségeit.
2.6
í tanácsi könyvtárak segítséget adnak az üsernek Író-olvasó találkozóinak szarvé zenhez, a szoc i a l i s t a brigádok k u l t u r á l i s Jellegű patronálásáhoa. brigádokat, hogy lsmerkedjanak meg a nagyobb választékot kináló, gazdagabb szolgáltatást nyújtó tanácsi könyvtárakkal i s . Mintegy öeszeltÖtSktfnt segítsék! szei'vezzék könyvtárlátogatásaikat.
2.8
.
A megállapodó falek esoroaan ogyUttnrtlkűdnak a könyv jelentős Unnapelnek megezarvesésáben. Változatosabb fortüákkal, hstákonyabb propaganda eazkÖsÖkJtel rendezik a müazaki könyvnapokat, a tennsléa infoimáció ellátása érdekében a rallszakl irodalom népszerűsítését.
Gyti.-ltBményszerzéa A dolgozók mUszaki irodalommal való ellátását mindkét Hálósati központ s e g i t i , s arra törekedik, hogy - az állomány összetétele egyr« Inkább elégítse ki a helyi igényeket; - a mUszaki irodalom f a l t á r á s a , az ezlrányú tájékoztató munka öatékonyabb, a mUszaki könyvtárakkal Is koordlnáltabb legyen;
• színvonalasabb, munkahely é"a munkáscentrikusabb legyen a műszaki könyvek, köoyvujdonaágok pxopa-
4. aódegertarii munka. Oktatás, képzés 4.1
A hálózati központok évente egy alkalomnál közös t a pasztalatcsere továbbképzést szerveznek, ahol megbeszélik és Ismertetik eredményeiket, kölcsönösen átadják jó módszereiket, megvitatják a munkáaság olvasóvá nevelésének hasal úa nemzetközi t a p a s z t a l a t a i t , az ezzel kapcsolatos módszertani anyagokat. másnak megküldi. A munkások olvasóvá nevelését segitfl kiadványok példánjatámait egyíítteaen határossal meg.
4.3
A könyvtóxOBQfc szakmai alap- éa továbbképzésben i s együttmllködllc a két hálűsati köspont.
A k^t hálózatot érintő további kérdésekben az Ej^yilt kQdési Kör vezetői fóruma dönt. Ebben a szakszervese Megállapodásunkat az "SgyÜtt"-ben k Dénea Pál E 3ZJCT KÖsponti Könyvtár igazgatój a
Szoimay Brnfi Verseghy Ferenc Hegyei Könyvtár IgazgatóJa
Bibliográfia
<ek - Szolnok mej 1. j u n . 30.
.
jan. 6. 8. p.
= Sz.m.N. 46., 52., 5 8 . , 6 4 . , 70., 8 6 . , 110., 112., 122., 128. , 134.,
= Sz.m.N. 6. ez. jan. 8. 1. p. Az Ünnepi Könyvhét jiiiiua elsS hetében. = Naz. jun. 5 ! /H./
/Sf/'
/H./ = Ez.m.N. 9. S í . j a n . 12. 8- p . 5./
A JászszéntandráBi Küzségi -Könyvtár ifjúsági ée tanyai fiókréaz-lege-
S./
A Kunhegyes! Községi Könyvtár gyernekkönyvtárában. /H+Fk./ = Sz.Jn.N. 12. s z . j a n . 15. S. p . 1 t . Kaiyvoérleg. /MartfU, Tisza Cipőgyár Szakszervezeti Könyvtárának 1976. évi főbb mutatói./ /»./ = Sz.n.N. 13. az. j a n . 16. 8. p . tJvorál(-«Bt Mezőtúron, a Városi Könyvtár zenei részlegében jan. 19-én. /H./ = Sz.m.N. 15.sz. j a n . 19. 8. p . X Kunszentmártoni J á r á s i Könyvtár az ifjúságért. /H./ = Si.m.N. 16.az. jan. 20. 8. p .
7./
9./ 10./
TÖTTÜS Gergely: A könyvtárak a honismeretért, s L. j a n . 20. /Sí./
11./
A Magyar HaJ6- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének üzemi szakszer-
A Verseghy Könyvtár "Türténe lmunk fordulói" b i b l i o g r á f i a i sorozata
12./
ILLÉS /Antal/; Téli napok a /Jászberényi J-v. Könyvtár/ gyemekkö'nyv-
13./
.../A Tiszakürti Klubkönyvtárban./ = Sí.m.N. 20. s í . jan. 25. 5. p.
14./
M/*HTINCSEK/ G/ábor/-fot6 A Tisz^tÖi Községi Könyvtárban. /H+Fk./ = Sz.m.N. 25.sz. j a n . 30.
15./. TOMCSÁNYI Rozália A Pusztamonostor! Községi Kluükönyvtar klubja, s J.M. j a n . 2-3. p. = J.M. j a n . 6. p . /H./
- 90-
7./ Sajtófigyelő. /1976.nov. Jászberény./ = J.W. jan. 16-ia A Jászberényi J-V. Könyvtár sajtócikk-bibliográfiája. = J.K. febr. 18-19. p., márc. 21-25. pB./ LEBLANCZ Zsolt
ttság a Jászságban.
!)./
tárakkal az olvasási programért. A Jászberényi Járási-Városi Könyvtár által megjelentetett Perei Zol tán; A lapducmetszet c. ismertetése. = Kvt. 1. sz. Jan. 5d. p.
2-/ A Dunántúl és a Kisalföld c . Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár aján 16 bibliográfiájának ismertetése. /H./ = Kvt. 1. sz. jan. 54. p. 3./ A Jászberényi Járási-Városi Könyvtár 1975. évi jelentésének ismerte tése. = Kvt. 1. sz. jan. 54. p.
ajánló bibliográfiájának ismertetése. /H./ = Kvt. 1. sz. j
29./
/Hezögazdasági/ Könyvhónap /1977/... /H./ = Sz.n.N. 36. B Z
30./ Elkészült az /Öcsödi Községi/ Könyvtár... - Sz.m.N. 27. sí 31./ SZABÓ János A városiasodó községben müv.központ építendő könyvtárral Könyvtárak... /a tiszafüredi járásban/. = Sz.n.N. 28. sz
33./
/Csehszlovák-Magyar
-91 -
2976-ban két gyermekklub éa fiókkönyvtár Jászberényben febr.
a eigánylakosságra
7-én író-olvasó találkozó Kunszabű Ferenc
* Május 1. Ruhagyár Szolnoki Üzemében fehr. 9-én könyvankét K k /Jászdözsán, a Községi Könyvtár gyermekklubja/-
Az a bizonyos , _ . 39./ A/RATÓ/ Antal/ Egy k i á l l í t á s u l .
t
/Szocialista brigádok versenye a Martfűi HÚVelő-
/Laki Ida festőművész,
Jászjáköhalma./ = Sz.m.H.
A Jászberényi J-V. Könyvtár k i á l l í t á s a i t pályázatának felajánlott 40./ T/íi./ G/i2ella/ Az onképzéa forrásai
rendezte, olva&őroozgalni
alkotásai.
/Politikai Könyvhönap 39">6. Szolnok megyében./
öaszegeiés. Mezőtúr. Karcag. KiHiijsiállSa, Szolnok. 41./
író-olvasó találkozö /Szolnokon, febr.
15-én a MÁV Járműjavító ÜV,
KönyvtárSban/. /H./ = Sz.m.N. 38. s z . febr. 02./
Bővül a Jászárokszállási febr.
15. 8. p .
/Küzaégi/ Könyvtár. /H./ = Sz.m.H. 41.
sz.
IS, 8. p .
4 3 . / SZABŐ János Beszélgetés Sághy Ferencné községi é s Gaál Sándor, j á r á s i
könyvtár-
vezetőkkel . 44./
SZABÓ János
15./
Hogyan használják
fel
a /Szolnok/
negyei ftözmSvelödéai alapot? =
Tari Kálmán, KTVB. MUv. OsitáVyvezető
tájékoitatója.
46./
h JászdSzsaí Koiségi Könyvtár kSnyvállonánygyarapítása.
47./
KÖnyvtárosegyesület gyerekkönyvtári nok megyeiek 1976. évi
48./
NVÁB1 László
felnérése.../
szekciójának
^
i
...
/H./ = Sz.n.N.
/Ülésén a Szol-
/H./ = Kwt. 2. s z . febr.
Községi Könyvtárból. /H.F
96. p .
/H./ = Si.n
/ /
SZAtó János Szükségne g o l SZENES Imre KÖ,5ZOlgá tanácsi
gi
ás
könyvtárt!eljiség ki a akítására.
vetélkedők o z ű i n a k . / /S
Bárc. 9.
teménye és Szunnay Ernő Igazgató előadásai
55./
... /OlvaGÓpályázat a Mezőtúri Városi Könyvtárban/. /H./ = Sz.m.N.
56./ TÖRÖK Erzsébet zépiskolában, Elek Ágnes-/. = 5z.ro.tt. 63. az. márc. J6. 5. p. 57-/ Olvasási pályázathirdetés a Törökszentmiklósi J-V. Könyvtárban. /H./ 5B./ /A Mezőtúri-MŰvelödési KQzpont művelődési autó-könyvtárosa: Papp San-
62./
T/Át/ G/izella/ A /Szolnok Hegyei Kórház gyermekosztályán/ kórteremben /könyvtár/. = Sz.m.N. 69. ez. márc. 23. S. p. A Megyei Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtárának kölcsönzője. Beszél-
-93 -
zentnártoni
A Mező tiiri
Városi
J-Kgi
Könyvtár
gyeroiekkönyvt
Könyvtárban Kolnár Antal
A Szolnoki MEZŐGÉP cibakháxi
Fes tÖsiúvész
gyáregységében
t á r l a t a . /H.
fiökkttnyvtérfejlesatée.
Kunszentmártoniján / n á r c . 31-én/ közniívelSdésI n a p . /»./
= Sz.m.H.
A/RATÓ/
74./
Szolnoki h í r a d á s . /A Volán 7 . s z . V á l l a l a t n á l g&nozBalom./ / S r . / = K. m á r c . Éa kigyulnak fl. p .
76./
M0S2F-jubileumi
OLva-
a Tények. /Karcag, a 6 2 9 . GZ. ftagá A. I p a r i Szaknun-
/ H . / , 2 . s z . jun.
1. p . 1 t .
Ke^denényezés p /A Karcagi V. Könyvtár s e l e j t e z e n d ő könyveit - - - / = Tn. 1. s z . márc. -1.
78./
Könyvtár-épUlet f e l ú j í t á s a . . .
79./
Mezőtúr/Csugáron a Magyar-Mongol Barátság Tsz-ben mlivelődési
BO./
. . . a /mai/ s z o v j e t irodalom / a n k é t j a Szolnokon, á p r . 14-én, az SZMT Központi Könyvtárában/. / H . / = S z . n . N . 9 6 . s í . S p r . 1 4 . B. p .
nok/... 33./
I I . helyezettje.
író-olvasó
szovjet
Kunhegyesen. /H. / = SZ.ITL.N. 6 5 .
/H./
= S z . n . N . 8 8 . az á p r .
16. 8 . p .
t a l á l k o z ó . /Szolnokon, Baranyi Ferenc k ö l t ő v e l / á p r .
irodaionbarátí
kor...
la./
sz.
autó és
M.N. á p r . 3 2 .
/sr./
18-án.
- 94 -
/»./ 37./
= Sz.n.N. 93. s z . á p r . 22. 8. p.
A Martfűi Tisza nipőgyár Mlivelődési Kojpontjának Könyvtára miniszte-
<&./ Szolnokon /ápr. ?5-én/ Irodalmi e s t Ady-/Endré-/ról. /H./ = Sz.m.N. 95. s z . ápr. ?a. 8. p . = Sz.m.N. 97. 3 i . ápr. 27. 8. p . 130. s z . jun. a. /H./ '9./
A Verseghy k ö n y v t á r . /Szolnok/ közleménye /Szolnok megyei képek gyilj-
jl./
K. CSflNYI Zsuzea Könyvtár a /Jászberényi Hűtőgépgyár/ Műanyag Üzemben. = Hg. ápr. 4 , a i . Beszélgetés szakszervezeti, könyvtár- és s z o c i a l i s t a brigád vezetőkkel.
V./
JANÓ János
J3./
Tudja-e, hogy /a Jászberényi
i4./
Az HSZMP-MB. Oktatási Igazgatósága könyvtára és o lvíisö tenne. /HtFk./
= M-N. ápr. 29. /5f./
/H./'
A központosított könyvtári e l l á t á s /Szolnok megyében/. = Kvt. 4. s z . J-V. Könyvtár kiagrafikai
gyűjteményé-
= Sz.m.N. 101.SZ. máj. 1. 10. p. 1 t . Í5./ *fi./
A Kunszentmártoni J-flkgi Könyvtárban... /*Fk./ = Sz^ra.N. 103, sz. máj. 4 . S. p . 1 t . Szolnokon, máj. 11-én a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban "Olvasó munnak. /H./ = Sz.m.N. 110.SZ. máj. 12. 8. p .
18./
A Jászárokszállási Községi Könyvtár gyermekrészlegében. /H+Fk./ =
19./
»./
SZABÓ János Művelődési házak /és klubkönyvtárak/ a tiszafüredi járásban. = Sz. m.N. l l l . s z . n á j . 13. 5. p . Jászdózsán a Községi Könyvtár gyermekkönyv tárának előadássorozata. /»•/
)1./
Átadták a pályadijakat /a Szolnok megyei/ közművelődési napokon /S?rol-
)3./
Rendhagyó irodalomóra a Kunszentmártoni 628.az Ipari Szakmunkásképző
M./
/Járási-Községi/ Könyv t á r avatás Tiszafüreden. = Sz.ni'N. 126. s z . máj.31.
Sz.Jn.N. i n , az. mája. 13. 5. p . 1 t .
Arató J ^ t a l , Sülye Károlyné, Varga Sándornak.
»./
Kiváló könyvtárak /Jászberényi, Ttírökazentm
5. sz. Báj. 264. p, = Sz.n.H. ápr. 6. 5. p. /»./, jun. 18. S. p )7./ SZUBMAY Ernő Együttműködés a Hegyei Verseghy Könyvtár, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója között. )B./ ARATÓ Antal
/A Hagyar Könyvtárosok Egyesülete/... Olvasá&kutatáni és Pedagógiai Bizottság/-a és a KMK Olvasáskutatási Ositálya által neghirdetett ötlEtpályázaton jutalmaztak a Jászberényi J-V. Könyvtár munkáhozSssÉgét is./ /H./ = M.K.E. 5. sx. máj. 1. 12.1 p. Jól dolgozó klubkönyvtar /Szolnokon, Ady E. u. 16. az./. = Sz. nváj.6.p Ii-óvendég Karcagon /máj. 31-én, Timár Máté/. /H./ = Sz.n.N. 127. sz.
15./ SÉRA Sándor A MÍV vasútállomásnál l é t e s ü l t könyvtár i
5 Martflín, jun. 23-án. /H./ = T.C. jun. 20. 4. p . rház k&iyvtárában dr* Molnár Tivadar előadása jun.
Az iskolai könyvtárak szerepe az oktatásban Szolnok megyében c. e l o adáa. /H./ =MTI. jun. 23. /Sf./ Pápay Lásílóné elóadSsa Budapesten, a i MKE gyermek- és iskolai könyvtárosok szekcióján.
122./
LENGYEL Gézáné A könyvtárközi seghy/ künyvtártia
/
"-/
= ".i-n.!.
5
- ' -
" • • '
-
s
16?.
»-»-»-
Jun. 328-320. p . Szolnok megye
12fl./
tanácsi hálózatában.
A tanácsi én a szakszervezeti közművelődési könyvtárak / s z o l g á l t a t ó helyek/ 1976. é v i a d a t a i . /Táblázat./ = K v t . 6 . s z . j u n . 344-345.p
125./
ARATÓ A n t a l . . . Perei Zoltán k i s g r a f i k á i . = K v t . 6 . H Z . j u n . 357. p. 3 t .
126./
Az Együtt 1976/3. számának ismertetéae. / H . / = Kvt. 6 . s z . Jun.
137./
Könyvekről - könyvbarátoknak /a Küzéptiazavidékí ság könyvtára/. = K.T. 2. s z . j u n . 3. p.
= K v t . 6 . a z . j u n . 375. p . /és hátsó b o r i t ó k ü l s ö / 1 t .
374-375. p. VÍzUgyí Igazgató--
Karácsony Erzsíbel
HÖVIDITÉSMAGVARÁZAT: = Alföldi OlajbványáH = Fénykép = Hütógép = Jászsági Jtísor
= Könyvtáros
lékedás
= Magyar Köny = Magyar N^Tiz
= Népfront ^ NépszabadEá
= Népszava
lnok megyei Néplap vetség