3. A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság Tájékoztatója. Szerkeszti: Szurmay Ernó

EGYÜTT A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság Tájékoztatója

Szerkeszti: Szurmay Ernó

1974/3.

Arat.' Antal

a Jászberényi Könyvtár

Városi-Járási

igazgatója

az SzMT Kösponti Könyvtárosak vezetője

rir. Kardos Józeefné

a Ifegjei T«náea Hetényi Géza Korháza Orvosi Könyvtarának vezetője a TörSkszentmiklógl VárosiJ á r á s i Könyvtár ipaagatója

Késeült a Verseghy Perene Meeyei Könyvtár Eokszorocitá mühelyében, A/4-es nairysáebgn, Felelős kiadó) Szurcnay Erpó.

Szolnok, 1975.

március hó.

300 példányban.

TÁJÉKOZÓDÁS Szolnok mef.ye tanácsi könyvtírai az országos adatok tükrében

13. old.

Változások Szolnok megye közigazgatási t é r képén

19. old.

MŰHELY

"ilyen az olvasószolgálat? átiratkozó fiatalok

olvasási

35. old. szokásairól

40. old.

AZ OLVASÓ MUHKftSÉRT Az o l v a s ó m u n k á s é r t

45. o l d .

A jelmondat jenjében

48. old.

E(7j olvasó portréja

51. old.

FELYISHERET A Jászapáti sajtó története / I I I . /

57. old.

KÖIIYVTtar BIBLIOGRÁFIA

63. old.

eredménvei

I-XI.tábla

C I Í : Í : E I : : K

S Z E R Z Ő I

fiiíATÓ AKTAL, a J-;::zberf'nyi V^rooi-J-Irvísi Könyvtár

iMsjritéja

ECSEKI JÁÍIOSTÉ, Fitt ED lotv-m, RAÁL SfclDOR, ;i T i a a a f ü r e d i Bflgyközaégi-Járási K8nvvtár igazgatója ÜCRVATH SÍIÍDGRKÉ, i .I-í^zberényi V á r o o i - J á r á s i Könyvtár munkatgrsa ;:A3ÁCSONY ETIZSÉBPI 1 ,

3 Vcrserhy Ferenc Hegyei Könyvtár niunkatáraa SÁI'DOH GÁBOR, SKURiay ER:ÍÓ, f. ViTC-ech'j Psrenc Hegyei Könyvtár i p a z p a t á j a

ft'.ire híradónknak ez a száma olvasóink koséba bőven benne leszünk mér a megyeszékhely

jut,

évfordulós

ünnepségéinek sorozatában. Szolnok 900 évea múltjára emlékezve, jelenének gazdagításán s fényes

jövőjének megteremtésén munkál-

kodva megyei könyvtárunknak i s kiemelkedő feladat

juti

az Ünnepi Könyvhét országos vidéki megnyitójának a három nagy évfordulóhoz méltó megrendezése, "ég előbb, május 9-én Európa eddigi történelme legvéresebb háborújának befejezésére lakójával

emlékezünk földrészünk minden

egyetemben.

lii, magyarok: — részeseiként az entli t e t t éknek mé^is hazánk felszabadulásának

közelgő 50. évforduló-

jára készülünk legjobban, felforrósodó

s z i w e l , a nemzeti

egységnek, aa eszmei-politikai-erkölcsi

azonosulásnak

olyan teljességével, amely i l l ő éa természetes e l ő t t hajtjuk meg az emlékezés jelképeafekete vörös lobogóját, felszabadításáért

akik f i a t a l vivott

A másfélszázezres

kisóríjo fátylas-

életüket áldozták a hazánk

féléves harcokban. holt légióra emlékezünk, azokra,

akiknek nevét obeliszkek márványa 5rzi s velük együtt a névtelenekre i s , akik 30 éve feledték már, hogy a virágoknak i l l a t u k van, hogy a tavaaai égen fehér felhők futnak távolhagyott hazájuk felé, a még

ben az nt menti jegenyék.

susognak & szél-

Hálával és t i s z t e l e t t e l gondolunk természetesen mindazokra: élőkre és holtakra egyaránt, akik küldetésüknek eleget téve elhozták népünk régen várt

szabad-

ságát, í.'.ert várta éa szomjuhozta ez a nép a szabadságot még

akkor i s ,

ha a sok Bzázaclos szolgásáé lélek-

torzitó hatása nyomán bőven akadt olyan i s , aki József Attila szavaival élve csak " Sunyit és parancsot követ " . Idő

éa öngyötrő megtisotulás k e l l e t t ahhoz, hogy meg

akkor é l t munkás-parasat-polgár nemzedék mindegyike

az

is

megértse: valóban a szabadság hajnala virradt ré 19^5. á p r i l i s 4-én. Pedig e csillagos katonák hozták e l akkor egy ú j , emberibb é l e t , ama

gorkijl életfonna megteremtésének

lehetőségét, amelynek lényege a képmutatás nélküli emberszeretet, az ember megbecsülése. Tisztelet és hála a szocializmus ösvényén e l i n ditóknak| az internacionalizmust nemcsak szóban, hanem tettekben élőknek, a népek testvériségét

komolyan ve-

vőknek. Megbecsülés és maradandó hála a szocializmus utján megtartóknak, a belsS ellenség utolsó próbálkozását, s a külső irigykedök visaályszitását egyként szertezúsó Szovjetuniónak, másodszor i s

felszabad!tónknak.

Köszönet éa kölcsönösség az építésben segítőknek, zánkba. eljuttatóknak, a rezgő drótok pókháló erein át energiát szállítóknak, kohóinkat vasérccel nak,

földünk vörös kincsét fehér fémben

nak.

Köszönet a Szovjetuniónak. Köszönet a béke saiklaszilárd

ta

táplálók-

visszajuttatok-

őrének, a szocialis-

országok védelmi szövetsége megalkotójának. Köszönet é r t e , hogy p o l i t i k a i , gazdasági és kato-

nai

téren egyaránt mesaze űzte népünk tudatéból az egye-

dül

vagyunk gondolatát.

Köszönet azért a biztonságérzetért, amelyet e nép ezredéV6S történelmének a£ utolsó 30—a t m.3gelŐ2Ő f fii Jfltny^g^n^ oly kevésszer élvezhetett. Köszönet a a é r t , hogy a szocializmus jegyében s e g í t e t t és segit megtalálni egymás kezét a Dunavölgyi népekkel, hogy Dunának, Oltnak most már nem morajos h a l o t t i halk a hangja, a hogy ma már nemcsak a magyar, oláh, szláv bánat hanem e népek öröme i s mindigre egy és az i s marad, s hogy egyre jobban egymásra találunk az eszmebarikádokon i s , ée a rossz uraink s z í t o t t a , de őseink vivta harcot valóban tekévé és barátsággá oldja nemcsak az emlékezés, hanem a közös ügy, a szocializmus szolgálata i s . 19*5 óta msgteít utunk nagysága csak Így és csak ennek a barátságnak állandó j e l e n l é t é vel magyarázható.

így kerülhetett sor az önálló magyar államiság meg_

teremtésére ebben az országban, ahol az állam "az alább álló milliók" száméra csak b i l i n c s e t , börtönt, b i t ó t

vagy hontalanságot s kivándorlást j e l e n t e t t . így kezdett no^zá ez a nép szinte az els$ eszmélés• az öntudatra ébre cles első perceiben háború t ö t t hazája újjáépítéséhez.

^uj to t t a f e l i g romba dón— A Duna túlsó partján még fegy-

verek dörögtek, amikor Dunán Innen már törvényt hozott az Ideiglenes Országgyűlés,

amelynek értelmében földbe

kerültek azok a mezsgyekarók, amelyek egy történelmileg anakronisztikus társadalmi rend végső kimúlásának kopjafái

lettek. E torténeljni Igazságtevést

követte a többi* a bankok,

a bányáit, a gyárak államosítása eladdig, amig e nép megt a l á l t a honját e hazában. így indulhattunk fényes szellők futta lobogók a l a t t abba a harcba, amelynek eredményekéAt megváltozott nemzetgazdaságunk egész szerkezete, a lettünk p a r a s z t i országból i p a r i ország.

Felszabadult népünk felszínre

hozta s föld

fekete

s é;;ő aranyát. Széncsatát vívott meg sokszor éhesen, meghúzott derékszíjjal, arccal, de teljes

de győztesen. A párt szavára nemcsak

odaadással a vasút í e l é fordulva vizbe

bukott hidak gerincét egyengette cBoűtig ható t é l i szélben, s uj acélsínek végtelenbe futó párhuzamos vonalat

rajzolta

hazánk térképére. S erejéből még arra i s

futotta,

liogy uj városokat emeljen, kohók tágra t a t o t t izzó torkát verítékben fürdÖ t e s t t e l vaaérccel táplálja,

modern Tegy-

ipart teremtseű volt lápok lomha lapályaia, áramszülő energiává változtassa

zabolátlaa foljónk

gátszaggaté ere-

dét. S amíg t e t t e mindezt. Önmagát i s formálta. Tamilt és t a n í t o t t a öoön f i a i t

a munkára, a politika értésére ém

élésére, a babona és sötét Y&Kbuzgóság felszámolására, K hatalom tényleges birtoklására és gyakoriésára

le.

Tudjuk, hogy nem volt töretlen ez a lendület. S nem népünk hibája,

hogy egy letűnt világ i t t maradt ár-

űyai, egy, a nép munkájának hallatlan eredményeit önmagával azonosító elvakult vezetés és a hibáinkon róka r e mér.ysésgel kajánkodó nyugati reakció egjüttea hatásaként néhány betro romba dőlni l á t s z o t t mindaz, amelyért egy

évtizeden át milliók küzdöttek. De pártuok legjobbjainak feldübörgö

józan szavai s az újra

testvéri tankok keményen koppanó rimel - igaz

súlyos lecke árán- viszonylag gyorsan megteremtették a rendet o"t künn, 8 beüt a harmóniát. S az azóta e l t e l t másfél évtized bölca pártvezetése, fő p o l i t i k a i irányvonala olyan vezérfonalnak b i zonyult , amely megóvta népünket a történelmünkre pedig annyira jellemző ujabb és ujabb saját

káron okulástól.

Pedig micsoda harcot kellett még megvívni csak addig i s , amig partunk VIII. kongresssufia nyugodtan k i -

mondllatta; iíagy Írországon leraktuk a szocializmus alapja— i t . Csak az érezheti át ennek az ujabb sorsfordulóaak a. jelentőségét, aki tudja, hogy csak e Tisaa-Zagyva-Tarna ölelte t á j r ó l i

ahotnan annyi nincstelen, kivándorlásra

kényszeritett roskadt lelkű magyar paraszt, családfő végtelen reménytelenségébe, 30 esztendővel ezelőtt 642.000-en mondhatták magukénak azt a földet, amelyen eddig i s

dolgoztak, de amelynek termését mindig másnak

arattak. De paraszti népünk nagykorúságát, nem utolsó sorban

jövőbe vetett Hitét bizonyltja, hogy ezt a legnehezebb, — mert önmagával vivott - haxcot i s sikeresen megvívta, a a mezőgazdaságban is megteremtette a feltételeket a szocializmus talpas felépítéséhez, a gazdasági egyen_ súly biztonságát i s megadva nemzetünk egyre erősödő pol i t i k a i egységének. Ezzel járult és járul hozzá a dolgozó magyar nép ahhoz, hogy hazánk, mint a szocialista közösség tagja teljesíthesse

internacionalista köteles-

ségét, a szocializmus világméretű győzelmének elősegítését. í^ért gondolunk most, szabadságunk születésének 30» évfordulóján igaz t i s z t e l e t t e l mindazokra, akik három évtized most csak érintőlegesen vázolt

erőfeszitéseiben.si-

keres és eredményes munkájában becsületes hazafiakhoz

Az évforduló történelmi jelentősége ás súlya egyaránt megköveteli a számvetést, annak megállapítását, hogy élni tudtunk-e valóban azzal a szabadsággal, amelyet Lenin vörös csillagos f i a i vel ezelőtt.

hoztak el nekünk 30 év-

3G7 nép nyugodt lelkiismerete

tükröződik ásókból

a dokumentumokból, amelyeket U . kongresszusára

készülő

páxtunk közrebocsátótt• Jó érzés l á t n i eLekben fi h&táro-» zott iránymutatást, a hétköznapi forradalom céltudatos vezetését,

az ingadozás és elhajlás

biztonságos elvi és gyakorlati

moaSes, szilárd és

pártirányítást.

Jó tudni, hogy mindez, értünk, a szocialIZMUS épi-

t esében alkotó módon részt vett és i*eszt vevő embere ért van, aki minden érték forrása,

de egybea élvezője

is.

Jó tudói, hogy laomlóban a tudatban még meglévő kiváltságok nagy kevély tornyai, hogy a párt kollektív támaszkodva sikerrel vehetjük f s l

erejére

a küzdelmet Önmagunk,

fl vxlágunk hí báli, gyarlóságai ellen « j^s mxndenek f ÖIÍD t t

jó tudni, hogy harcunkban aem vagyunk egyedül,

taejai

mirik^^fn^ ^s^ ^ ^ m ínafl orói i s • Hogy azonban az önteltség hibáját

elkerüljük,

mindig jó. ba. azon a Calajon maradunk, amelyen állunk. Kádártávlatból ugyanis elaimultnak látszanak még a tengely törő bukkanok i s . A mi pályánk azonban n y i l t , a cél világos. A mi dolgunk az, hogy minél egyenesebb és minél zökkení-

"ÍQS feleui t ése felé fut« kevés, álljoa

Shhss a j^n Vav>n ?. ( R^ni űeni is

miadig példaként előttünk a felszabadító

hősök és 30 esztöndS magyar munkásainak példája. Tanuljunk tőlük h e l y t á l l á s t ,

tanuljuk meg tőlük

a nehézségek gerincroppanás nélküli legyőzésének

tudo-

mányát. Tanuljunk tőlük szívósságot, k i t a r t á s t a munkában

tanul riunk köt élesség t e l j e s í t est annál is

inkább,

mivel most elsősorban ezt követeli meg tőlünk a hasa. "Hass, alkoss, gyarapits, a haza fényre derül" hangzik

f e l é n k j ó 140 esztendő t á v o l á b ó l , de máig é r v é n e s e n K^ilcSCy Pör^QC Szava a Sfopaz Ő ^i inp^mq*7.já v é l t KOndO— laboréval

jókedvet s bősé^ot óna.itunk a ma • a Jövő

magyarjának,

akkor no feledjük

a z t a másik, előbb I d é -

véköAY munkát. üzabadságuck ? 0 . é v f o r d u l ó j á t ve a hősök á l d o z a t á r a , t l s z t a l e g v a ideje

heljtállók

várva ée emlékeza nmnkábao tioaazu

e l ő t t i é n ehhez,az ő példájuk nyomán

...iboiitaiiozó, s z o c i a l i s t a módon v é g z e t t munkához kívánok könyvtáraink valameüíiyl dolgozójának e r ő t , e g é s z s é g e t , önmaguk, családjuk B tágabb értelemben 30 éve s z o r e t e o c imzánk j a v á r a éa gyarapodására.

- Szurmay Sroő —

szabad,

TÁJÉKOZÓDÁS

;ágoa adatok tükrei

S t a t i s z t i k a i jellegű összeállításaink

eddig szin-

te kizárólag Szolnok megyei eredményeket tartalmaztak. Egy-egy település eset én legfeljebb ló összehasonlításra nyílt

a megyei átlaggal

va-

lehetőség. Hem érdektelen

flznpnpTi n határainkon ^ túlra is

tekintenunk, l á t n i he—

lyünket az ország haaonló tipusű könyvtárainak aórában es e íme le alapban reálisabban i t el^l meg H t^ j
a megyei összesítő

statisztika

és a " közművelődési könyvtárak " c. miniaztériumi tájékoztató felhasználásával

összeállítottunk néhány táblá-

zatot, melyek Szolnok megye tanácsi közművelődési könyvtárainak 1973. é r i , számokban kifejezhető

fontosabb ered-

ményeit vetik Ö&BZG aa országos átlagokkal* Az eredménye-

ket megyei, városi és községi könyvtárak szerint teztük

azért, hogy minden könyvtárat Baját

nak átlagával

részle-

kategóriájá-

legyen mód összehaaonlitani. / Később l á t -

ni fogjuk, hogy a megyei i l l .

az országos átlag igen kü-

lönböző részeredmények eredője./ Természetesen az átlagokat bizonyos gal kell kezelni

rugalmasság-

és nem tizedes pontosságig mereven meg-

valósítandó célként. Néhány általános megjegyzée a táblázatokhoz* A vízszintes

sorokban minden adatcsoportnál közvetlenül

egymás mellett szerepel az országos /oraz./ és a Szolnok megyei /Sz.m./ eredmény. Az emiitett minisztériumi kiadvány a szolgáltató helyek között külön-külön sorban közl i a budapesti kerületi könyvtárak, a körzeti községi könyvtárak és a művelődési autó adatait i s . Ki ezekbSl az egyszerűség kedvéért eltekintettünk.

A viszonyszámok önmagukért beszélnek, ezért ceupán ntliány JellegzeteaBÉgre, az országos átlagoktól való jelentősebb e l t é r é s r e hívjak

fel

a

figyelmet.

Az 1. táblázat a lakosság ellátottságának i l l . a könyvtárok tárgyi feltételeinek

ée tevékenységének

nyeles mutatoszárna Lt t8rtBliii3zz& megyek

lé-

szerijit.

A szolgáltató helyek számát tekintve Szolnok megye, ha nem ia sokkal, de a l a t t a marad az oraságos

átlag-

nak. I t t egyébként az a természetes tendencia érvényesül, hogy a lo.ooc lakoara Jutó könyvtárak azáma a községek számával arányosan emelkedik. A beiratkozott olvasók aránya Somogy megyében a legmagasabb, de a 2. helyen - az előző" évhez hasonlóan moat is megyénk á l l . Ugyancsak a megyék közti 2. helyet

foglaljuk

el az 1000 lakoara jutó kölcsönzött kötetek

számát tekintve. Ha a könyvállomány mennyiségét a lakosokra v e t í t jük, Szolnok megye jóval meghaladja az orazágoa átlagot, ám ez caak az 5. helyet j e l e n t i a megyék között.

tápba vett i l l e t v e

a t ö r ö l t kötetek egyenlege, r&nk néz—

ve igen kedvese képet mutat; Csak Vaa megye előz meg

bennünket. Heg kell azonban jegyeznünk, hogy a az6aok

fél-

különbségek vannak. Borsodban pld. 1973-ban kb. 30 ezer k ö t e t t e l többet leltároztak be mint Szolnok megyében, viazont a mi 18.198 kötetünkkel szemben 51.754 kötetet

töröltek, igy 3.11t elo a^ a~ helyzet • hogy a t i s z t a gyarapodás Borsodban kb. fele a miénknek. Szolnok negyében az összes olvasó 39,2 Sfi*-a 14 éven a l u l i . Az arány meghaladja az országos átlagot, ami arra figyelmeztet!

könyvtáraink hatókörét mindenekelőtt a f e l -

nőttek körében :;ell bóvitenünk.

A költeégvetéeböl és egyéb támogatásból á l l o mány gyarapításra f o r d i t o í t

összeget

egy lakosra

vetitve

gytnk, olvasóink ellátottáágában tehát némi lemaradáB mutatkozik. Rendezvények szervezésében szép eredményt értünk e l . Csak Borsod megye előz meg 'bennünket. A 2. táblázat a könyvtárosi munkakörben dolgo-

zók lakolai végzettség éa szakképzettség s z e r l a t i összet é t e l é t inutatja. Az sdott települestipus atlag&hoz mer— ten a Hegyei Könyvtárban feltűnően raagaa, községi könyvtárainkban feltűnően alacsony & felsőfokú

iskolai vég-

zettséggel rendelkezők aránya. Nagyon kedvezőtlen számunkra az "egyéb" kategó-

riánál "torteno összehasonlítás«

mivel — elsosorban a

várogokban - igen magas a csupán B általánost végzett könyvtárosok száma* Összességében az országos

1B,6 5&-kal

szemben Szolnok megyében 29,2 % az " eredmény." Hivatkozhatnánk kényszerítő körülményekre, de ilyenektől más megyék sem mentesek* A könyvtári munka szinvonala érdekében tudatosabb, következetesebb káderpolitikával mindenképpen el kell érni az országos átlaghoz való

közelítést,

azaz: könyvtárosi munkakörbe legalább érettségivel rendel-

kezőket kell alkalmazni. Hiányosságokra dérit fényt a dolgozók könyvtárosi szakképzettségét bemutatd táblázat i s , Elégedettek csak a lisgyal Künyvtár eredményével lehetünk. Vároal könyvtára-

inkban eem felsőfokú,

sem középfokú szakképzettséggel

ren-

delkezők aránya nem é r i el az országos átlagot, községeinkben viszont a seakképesitée nélküliek aránya igen magae. Összességében a könyvtárosi munkakörben dolgozók 61,5 i^a volt szakképzetlen 1973—ban. Az okok között elsősorban a nagyarányú fluktuációt

említhetjük.

i Debrecent Tanítóképző Intézet szolnoki kihelyezett gozatán 1974-ben államvizsgázott

a kezdő évfolyam,

ta-

éa a

(övetkezó 4 évben a további évfolyamok végeóa hallgatói >nban alapfokú

tanfolyam í

iszfoglalko-

hogy a minőségi hátrányt behozzuk.

Az állomány tartalom s z e r i n t i öeazetételét vizagálvs azerabetünŐ, hogy megyénkben valamennyi könyvtártí-

t t kötetet ia takarnak, mivel könyvtárainkban elavult mii került

bi 5—10 évben kevéö

törlésre.

Szépirodalmon belül - a kozaegeket kivéve - az országos eredményektől való eltéréa a gyermek szépirodalom javára mutatkozik. A saját

állomány gyarapítására fordított összeg

növekedésének üteme megyei éa városi azinten elmaradt aa országos

átlagtól.

A be iratkozott olvss ok korcsoport s zerint i meg— oszlásánál általában jelentéktelenek az eltérések, feltűnő csak az, hogy a Kegyei Könyvtárban a 6-H éves olvasók aránya Búkkal alacsonyabb mint as országos á t lag. örömünkre azolgálhat, hogy - vároai és községi zók aránya Ösazeeaágében meghaladja az országos kozási kategóriához az országos

átlagot,

19,5 &-kal szemben.

Minden könyvtártípusnál az országos átlag fölött állunk a vezetők és szakalkalmazottak arányát tekintve, viszont mindenütt a l a t t a maradunk az adminisztratív és irodai dolgozók tekintetében, bár az eltérések nem nagyok. Az általános iskolai tanulók aránya megyei és Járáfli szinten magasabb az országos átlagnál, a községekben caaknem teljesen

egyezik azzal. Hegyei szinten

csaknem 10 % az e l t é r é s , ami Összhangban á l l az olvasók korcsoport s z e r i n t i megoszlásánál tapasztaltakkal* Egyébként az országos, de a Szolnok megyei eredményeket nézve ie azt látjuk,

hogy a községek felé naladva egyre

emelkedik az általános iskolások aránya. Nem mond ellent a fentieknek a látogatók korcso-

port s z e r i n t i összetétele sem: az összes látogató 46,8 íé-a 14 éven a l u l i , tehát az arány magasabb az országosnál. A kölcsönzött állományégyeégek mennyisége a két

lik meg. A látogatások gyakorisága általában a l a t t a marad az országos átlagoknak, bár jelentéktelen mértékben.

emelkedik, i'eljesen összhangban á l l ezzel a jelenséggel az 1 olvasóra jutó kölcsönzött kötetek mennyiségének alakulása. Az országos átlagot csak községi könyvtára-

ink szárnyalják

t ú l . Feltűnően kevés az 1 olvasóra jutó

kölcsönzött kötet a Hegyei Könyvtár 14 éven aXuli olvasóinál. A gyermek és a felnőttek á l t a l kért müveken be-

lül egyaránt országos szintet meghaladó mértékben ezereeredményt ért el a Hegyei Könyvtár gyermekekrószlege.

a felnőttek olvasmányait azt látjuk, hogy minden könyvtártípusnál minimális, csupán Otl - 0,2 *-OB az eltérés plusz vagy minuez sz országoe eredjnényektől. - Ecseki Jácoenó A táblázatokat I-XI, sorszámmal ellátva mellék-

Változások Szolnok; negye közigazgatási térképén

1975. Január 1-i

hatállyal Szolnok megyében jelen-

tős közIgazgatási átszervezésekre

kerlilt eor, és válto-

zások történtek községi tanácsok szervezeti

felépítésében

i s . UegezUnt a törökezentmiklőBi járám és több kis t e l e -

pülés összevonásával

u.n. közöa tanácsú községeket

ala-

kítottak k i . E változások összhangban állnak a településhálózat elvvel, mely szerint a kis községek tanácsainak összevonásával az erők koncentrálására, ugyanakkor a szolgáltatások színvonalának eme lésére k e l l törekedni* Az ország több megyéjében - eleósorban a kisközségéé megyékben - már évekkel ezelőtt megkezdődtek az á t szervezések. Szolnok megye 1975-tel kapcsolódott be e folyamatba. A reform során az említetteken kivül még egy új község-típus, kategória BzU.le.tett, a városkörnyéki község. JL volt torökszentmiklosi j&ras közsegsinek a következőképpen alakult: - a szolnoki Járáshoz került: Fegyvernek Kengyel Kunhegyes ÖrményeB

l'iszabő

sorsa

- a tiszafüredi járáshoz k e r ü l t :

Tiszaroff

- Liezőtúr városkörnyéki községe l e t t i ftétpó ~ Törökazentmiklós városkörnyéki községe

lettt.

TiazapüBpolíi Siazatenyó

Az eredeti szolnoki j á r á s t ó l - a jászberényihez kerültj - a kunszentmártonihozi

JaBzlsdány Jlezóoék Hákóczifalva Szajol

TIa zavárkony Tószeg

hogy több községi könyvtár új " gazdát " kapott, áj

j á r á s i vagy j á r á s i helyett városi könyvtárat,

illetve

hogy Jiétiány városi könyvtárnak felad&tköre új elemek"kel bővült, mivel a városkörnyéki kÖBaégelc módszertani felügyeletének nak

ellátásáról az adott városi könyvtárak-

kell gondoskodniuk. Kisebb községek tanácsainak összevonásával

az

község neve aláhúzva/:

Jászapáti

- Jászivány

TiBzakürt

- Nagyrév - Tiszainoka

Tiezaors

- Tiezaigar - Toinajmonostora

t á r i sllát^ls rendszerét a eseben bekövetkezett valto^ okhoz kell Igazitanunk, liunkátervünk dec.31-1 határ-

Ecseki Jánosné -

Jl szlovákiai iaa(^ar irodalom néhány kérdése.

" A macyar kultúra egyik fehér f o l t j a !

a szlová-

kiai magyar irodalom* Irodalomtörténeti fejesete aincB me^irva, Üsszegezoje,

máig

caaaefoglalója még nem akadt."

így i r - kiaeé keeerüen, de igazságos szigorral - Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom egyik képviselője,

legjelentősebb

aki az 192ű*-as esztendőktől kezdve k r i t i k á i -

ban, polemikus _Glo beszámolóiban lif^ kspGt adta majd ötven esztendő valamennyi reménykeltő indulásának, gyore l e t ö résének, eszmék ée téveszmék kavargásának. Valóban, igen kevés az ertekélo* a történetil^g ábrázolóTCII,^^elybol

ecy 1919-ben Uagyarországról kiszakadt magyar irodalom ú t játraeGiamernők.Az utóbbi esztendőkben Gsanda Sándor: ElsŐ nemzedék c, portrésorozata, majd Turczel Lajoai Két vizsgáló kötete a legfontosabb e nemben, továbbá Fábry azor egyoldalú •- kép kerekedik az ! • Köztársaság magyar irodalmáról, az ún. ElaSvlráfizáa koráról.

Az 1938-íg t e r -

jedő korszak adott néhány j e l e s költőt / az avantgárdista Forbáth Imrét, a formabontó dráuával, l i r i z á l ó

novellával

éa kassákos ezabadvereekkel kísérletező Földes Sándort/, e^y-két ficyelemre méltó epikust / a székely izekkel a mint a ezlovákiai magyar megalázottaic és niegnyocioritottak

nodern formákkal kísérletező Keubauer Pál inkább a prágai

német, mint a magyar irodalomnak volt kiemelkedő alakja. 1938 ős 1945 között egyetlen magyar napilap á l l t az ún.

"önálló

11

Szlovákiában a magyarság rendelkezésére, ennek az

időszaknak publicisztikája

a legkevésbé ismert, s anit

tudunk róla, azt humanista vonáaaiért becsülhetjlík,

de

irodalmi értékéért nem emelhetjük az egyetemes magyar

Természetesen igazságtalanok

lennénk, ha meg-

feledkeznénk GyÓry Dezsőről, az újarcú magyarok Llóricz Zsigmond á l t a l ig beceíilt poétájáról, aki a " kisebbségi

géniusz

n

küldetését megrázó l i r a l

versekkel fogalmazta

megí aki a Fábry á l t a l meghirdete11

expresczioniBta

töltésű emberirodalnat " ember-magyar "-nak forditotta le a maga nyeIvére, s aki a népeJt összefogását ©nekelte neg.

Mellette a formamtivész Vozéri Dezső nevéről

megemlékeznünk. S a kép nem lenne t e l j e s a Sarló

kell fiatal-

jainak eralitóse nélkül, akik közül jdűéhányan később a

ték meg az irredenta propagandával asemben, a szociáliu kérdéseket voltak,

fölvetették

a demag-ógiával szénben, nyíltan

balolüaliak-ezocialieták,

néhányan közülük kommunisták

B ez a polgári CHehsslovákiában aem j á r t minden

veszély nélkül / Balogh Edgárt 1945-48, között a teljee magyareág osztályrésze,

ki ia utasitották 1/. jogfosatottság

csak 1948* jégtörő

volt a

februárja

után aktivizálódhatott újra a magyar szellemi élet Szlovákiában. Ez az aktivizálódás

azonban a nyomasztó élmények

t o l nem támogatóttaxEi szinte ta\ilttalajul

zökkenőkkel, olykor gyanakvásoktól

Lndult c^g, nédi

kíséi^ve. Csak 1948

decemberébeP jelenhetett meg az első magyar eajtóorGánum /hetilapként: Uj Szó, később napilap l e t t / , 1951-bea adták ki az első kulturális

lapot; a Fáklyát, mely 1953-ig

é l t , és majd csak 1958-ban indult meg az Irodalmi Szemle, amely manapflág évente 10-szer jelenik meg. 195l-ben alakult meg a Szlovákiai

InSk Szövetsége mellett a magyar

munkaközöseég, és 1952-ben jelent meg az első magyar verseskötet.

Háncsai az évszámokkal bizonyithatő elmaradás okozta az un. " Karmadvirágzáfl

"/Fábry Zoltán Jd kife-

jezése/ es évekbeli irodalmának csupán helyi ée erőeen idohöz kötö11 örvényessége t # Az akkor viruló semat ^ ?nni^ sem kedvezett

az önálló költői világok, az egyéni, a ki-

matizmus"-vitának k e l l e t t

elkövetkeznie, hogy az irodal-

mi Tróntvonalak ki tisztulhassanak.

" Kevesebb verset ~—

több költészetet " — £ogaljnazta meg a jelszdt Fábryt ée ugyancsak ő v i l á g í t o t t

rá E novella törvényszerűéegeire,

kérdéaeket tárgyaló, de többnyire a felületen mozgó r e gényeit. A szlovákiai nagyar irodalom problémáit Pábry Zoltán .köteteiből / Harmadvirágzás, 1963./, valamint Csanda Sándor tanulmányköteteiből / Hidak sorsa. Harmadik nemzedék / , valósága / ,

Tőzaér Árpád elemzéseiből / Az irodalom

valamint Czine Llhály egyelőre kéziratos nagy-

reoenziós rovatait figyelemmel

kiaérjük

/ elsősorban

Görömbei András, Szakolczay Lajos, Kiea Gy. Csaba, Í r á s a i t / . Jó áttekintést nyújthat

eddigi- 1958 óta aorjáz-ó - évfolyamainak Ifjú

stb.

az Irodalmi Szemle átlapozáss, ae

szlovákiai magyar kritikusok / közttik Zalabal Zsig-

mond / néhány jó szemponttal járultak hozzá ennek aa i r o -

dalomnak a vizsgálatához. A legfőbb problémát ott látjuk, hogy ez a f i a t a l , Baját hagyományait nem ismerő, a moderneéget olykor csupán másodkézből kapó költészet, önmaga ozániára helyzetét,

prózairás még nem t i s z t á z t a

létét,

lehetőségeit.

ugyan - főleg a szlovákok: részéről

Elhangzik

- a liidBzerep követe-

lése, aaaz ennek az irodalomnak fő feladatát

a szlovák és

hoz haeonló irodalmat várnak el a fiataloktól i s / eleósorban Szálat nai iíe ZÖO í^ra^aibo 1 o Ív ásható sz Ki f / m

£z ia redukáló fölfogás, mint minden, aűely ezerepoaztáaBal próbálja elrendezni az irodalom szereplóinak Xolada™

t a i t . Deme László 1967-ea megfogalmazását nom, akik ú^y l á t j á k t

idéznénlc, a i n t

hogy a nemsetieégi kultúrák Önálló

mikro11111tu*ak, eppucy# dint a nerozetieK \ csak éppen "több előnnyel éa tóbb hátránnyal. Előnyük as, h o ^ külaö forrásaik bővebbele és közvetlenebbek:

a magyar nenzeti kul-

túra anyagából nyelvi, a velük egy államban élő népek kultúrájából raeg eaemui korlátok nélkül válogathatnak. De hátrányuk, hogy válogatniuk k e l l , Ö/iállóaű és

szeriiení s hogy saját

aaját-

produkciójuk szánára kedvezőtleaeb— i mla-

den ktilturiűtézmónnyel rendelkező nemzeteiméi:. Do okkor xs Jcell c^odukáAndiOk és k@ll válo^at0j.ukt rotáxaadalomnak az a s a j á t j a ,

nicrt mi n^pn inil

amit maga hoz l é t r e , vagy

maga adaptál önmagához éa önjnagáűak." S iia vé^igtekintünk az 1948 éa 1974 közötti termóeen., akkor épp a válogatás minőaé^ében érzünk hiánytt inkább feladatvállaláaok

ée feladatmeetagadások,

alapve-

tő hely: Az első nagy esemény / a puaata l é t dokumentálásáa, azaa EGTÍ Viktor recényeinek,

Dénes György veraeinelí,

Fábry Zoltán köteteinek kiadásán kivül / az 195B-aa antolÓEia, a F i a t a l aalovákiai EaEyar költők c . kötet megjelenése v o l t . Lajd 1967/68-ban as Irodalmi Szemle Vetés-

rovatában jelentkező költők j e l e n t e t t e

a

dulópontot. Az

Egyszerű ójazaka /197O/ körül kialakult

v i t a a hagyományőrzők és a modernkedók vitájának de

íz el—

nelyet biztosi t o 11ak a korszerű kifejezésiódnak* BŐ antológia legtehetségeaebbjei,

pád,

indult,

azúttsl a józanabbul mérlegelók kerültek fölénybe, a

elsősorban íőzeér Ár-

nagy lendülettel léptek az Irodalom színterére* A

fájdalmak

kinondása, az őszinte tettvágy jellemezte vermut

hörgő eb láncát

lelkem Önvád tépii Fényre emelt falum, hogy

fáklya legyek néki. S én mint a rúdugró, ki a lécen t ú l r a huppan, ami oda lökte, itt

marad! a nídja.

S ezzel a szlovákiai magyar irodalom alaphelyzetét

si-

kerljlt me/rlathatnia* Ufíyanls 8 legtóbb ma slkoto Eüveszt a falu emelte maga fülé,

hogy aegezólsltaesa örömeit,

bánatait. Az 1945-48-as jogfoastottság

keserveit,

a Ceeh-

február utáni pozitív változásokat la, a kisebbségi lét valamennyi gondjával

együtt. Szék a fiatalok

a városba

Itei^iltek* ott tanultak ©s helyezkedtek e 1 értelmiségi

költó-iró tanárként, szerkesztőként dolgozik / .

A falu-

ró 1 a városba jutás ©letforma átvöltaEQ gondként, maga^ gén faluból,

a többnyelvű, a Bzlovék többaégU váróéba

lépés többszörösen is dilemma elé á l l í t j a

kori falusiakat, tek

f öl"

akik egészen más

óJcets mint egy-

értékrend ezerint nőt-

mint macyar anyanyelvüeket, akik f oglalkozáauií

és családjuk körében magyarul, de a hivatalokkal példaul

szlovákul beszelnek. Ifemcsak a költészetnek problé—

Diája ez / Bábi Tibor, Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos

,

mástipuBU l í r á j á t

ÍB említhetnénk I t t , de idekívánkozik

a fiatalabb évjáratú

Gál Sándor kísérleteinek számon

tartása ÍB/, hanem a regényiráaé ia» tláca József bos László mellett

éa Do-

talán Duba Gyula mondta lei a leg-

egyenletea, de merészen őszinte és elgondolkodtató - r e gényében* A faluról a váróéba kerülő, szlovákul

viszony-

lag gyöngén tudó egyetemista ezégyenletesen kényszerül távozásra a nniszaki egyetemről, evvel BBüleinek okoz csalódást. Rádióriportenként-újsáf;iróként helyezkedik

eli

i t t pedig opportuniata íőezerkesztőJével ksrlil ellen—

luba mar vlaaza nem *találóv de a városi életben ia me-g

csak a helyét kereső / s tegyük hozzá a szlovák-magyar

együttélés megoldatlan problémáival ÍB vívódó /

ifjak

világának Jól fölismerhető alapképlete. E többszörös tózik újabb

Írásaiban, az egészen fiatalok

pedig költé-

szetükkel mintha Adyt visszhangoznák: llinden e^ész e l t ö r ö t t . Az igen tehetségesnek látszó Varga Imre azabad világa tóbbaiku. Legkezd efj

gondolatot, de annak vala-

mennyi variációján vécigakálázik, kifejezéssel

csapongó, festészeti

élve; folttechnikával élo módszere a zűr-

zavar képzetet kelti• de ha neci kösvetlen közelrol nézzük Varga Iflire szófeseményeit, hanem bizonyos ból, s a f e l ü l e t i megfejtéaáre

távolság-

jelentésen t ú l , a mögöttes rétegek

i s vállalkozunk, a tréfás vagy melankoli-

kus külaő mögött egy mélyen érző, negsebzett gondolkodóra bukkanunk, llég nem kiforrott ez a l i r a , alakulóban

Egy másik, f iatalább évjáratú költő, Németh Xs~tván vallja!

S még azázszorta feljebb Fel, fel

[

ahol a szó már megáll

egymagában... "

liem vitáa, hogy a IX. század emberének kétségbeesése, makacs ragaszkodása a BZÓ hatalmához náluk jókora Irodalmi i h l e t é s r e vezethető vissza, élményeik nem egyszer másodlagosak, de kísérletező kedvük es hitük f igyc** lemre méltó. Tőzeér Árpád jogosan Jellemezte a Vetéa-csoport költészetét emigy / Szltáai Ferenc, Uémeth látván,

Siíakd Csaba, Keszeli Ferenc l i r á j á t / t

"laza, alogikua

fe-

lépltéa, amelynek fő motorja az asszociáció, a képek kö-

z ö t t i csend, a terek kitöltétlensége a ezzel az olvasó emotiv bekapcsolása a versbe." A legfiatalabbak

köztil

egyesek Juháez Ferenc, Hagy László, Pilinszky János, mások Tandori Dezső költői eredményeit ptóbálják a maguk költészetének keretei közé i l l e s z t e n i * Velük ezeniben az idősebbek összetettebbek,

gondolatibbak, súlyOBabbaki

Ozsvald halkszavú bánata, amely mélyen etikua jellegU, Za. Hagy Lajos vároatagadó groteszkje,

Tőzeér atomizáló

szealélete egyelőre magasabb gondolati-lirai igény hordozója.

kedhet. Egri Viktor kulturált meBenondásán, Duba Gyula problémaérzékenységén, Ordódy Teréz

elbeszélókészségén

Az irodalomkritika és a dráma még ennél is gyöngébb. Fábry halálával meghalt a " k r i t i k u s " . Á pozsonyi egyetemi tanár Csanda Sándor az utóbbi időben Balaaai

A prágai, magyar tanszéket vezető Rákos Péter / t a -

nulmánykötete: Tények és kérdőjelek ti

szakember, igényes filológUa,

1971 / jeles elméle-

Ttirczel Lajos a két vi-

lácliáború közötti irodalmat kutatja.

tőleg sem t e l j e s ,

éa az adott terjedelenben még vázlatnak

ia aligha lehet elfogadni. IIeo tudtunk szólni pédául a

tladách Könyvkiadóról, amely az említett köteteket gondom— t a , éa amelynek mühelyében csiszolódik

a szlovákiai ma-

gyar irodalom ninden könyve. Áttekintésünket, ménynek ható könyv említésével fejezzük szociográfiája,

vizagálódá-

be: 1974-ben nap-

Hontfüzesgyarmatnak világát ecsetelő, a

mai élet változásait,

? vajúdásait

" hiven és cégia

táv-

latból ábrázoló, együttérző és mégis szuverén alkotŐ mód— jára kifejező

krónik

tablóaorozata. Akadt olyan k r i t i -

kusa, aki joggal a Puszták népe mellé á l l í t o t t a . Uj vilá-

fí ahol ilyen könyvek szil létnek, ott meg é l a remény, újabbak követik. A azlovákiai és ez egyeteméé magyar irodalom örömére.

Fried

c'ried István f e a t i

István

tanulmányához elolvasásra

ajánl-

juk könyvtárosalaknak az alábbi könyveket. E núvek könyvtárközi kölcsönzés utján megkaphatok a Kegyei Könyvtárban. / A r ö v i d í t e t t cindeirások a romai számmal e l l á t o t t táblákon következnek. A szerk./

1 . / BÁBI Tibor: A f o r r á s éneke. SUKL - Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1965. 2./ BÁBI Tibor: Könny a mikroszkóp a l a t t . Versek. T a t r a a . Bratialava - Bp. 1966. 3 . / BÁBI Tibor: Se elevenen, se h o l t a n . Válogatott versek. T a t r a n . B r a t i s l a v a . 1968. * . / BÁBI Tibor: Tizezer év árnyékában. Versek. SUKL Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 196*. 5./ BALOGH Edgár: EQ t i n t á s esztergapadom. Kiadó. Bukarest. 196?,

Ifjúsági

6./ BALOGH Edgár: Hét próba. Sgy nemzedék e l i n d u l . Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1965. ?./

BAIOGH Edgár: Intelmek. Saszé. K r i t e r i o n . Bukarest. 1972.

3./ CtíAfcDA Sándor: Első nemzedék. A csehszlovákiai magyar irodalom keletkezése és f e j l ő d é s e . Tatran. B r a t i s l a v a . 19689./ CSAHDA Sándor: Harmadik nemzedék. Kritikák, t a nulmányok. Madách - Szépirod. K. Bratislava Bp. 1971. 10./ CSAtiDA Sándor: Hidak s o r s a . Tanulmányok, k r i t i k á k . SUKL - Szépirod. Z. Bratislava - Bp. 1965. 1 1 . / CÉHES György: Évek hatalma. Versek. T a t r a n . Bratislava. 1966. 12./ DÉNES György: Aa idő börtönében. Versek. Szépirodalmi Kiadó. B r a t i s l a v a - Bp. 197o. 15./

DÍJIffi György: Magra vár a f ö l d . Magyar Könyvtár. Pozsony. 1952.

14./

DiMES György: Mélység f ö l ö t t . Versek. Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1972. I.

15./ DüBCS Lászlói Messze voltak a csillagok:. SüKL Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1963. 17./ UUBA Gyula: Csillagtalan égea struccmadár. SUKL öaépirodaliai Kiadó. Bratislava - Bp. 1963. 13./ úUBA Gyula: Delfinek. Elbeszélések. Tatran. Bratislava.

1966.

19./ DUBA Gyula: Szabadesés. Szépirodalmi Kiadó. BraGialava - Bp. 19Ó9. 20./ UUBA Gyula; Ugrás a semmibe. Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1971. 2 1 . / DUBA Gyula: Vajúdó parasztvilág. J e l e n t é s a Garam itteniéről. Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp.197*. 22./ DUBA Gyula: Valóság és é l e t é r z é s . Szépirodali lliadó. Bracislava - Bp. 1972.

25./ DUBA Gyula: Feketeszél. F i a t a l szlovákiai magyar prózaii-ók antológiája. Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1972. ^f./

BGHI Viktor: Ártatlanok igazsága. Csehszlovákiai i:agyar Kiadó. Bratislava. 195*.

25./ EGRI Viktor: Boldogok s z i g e t e . SUKL - Szépirodalmi • Kiadó. Bratislava - Bp. 1964. 26./ üGHI Viktor! Égő föld- Gondolat. Bp. - Bratislava. 1972. 27./ SGRI Viktor:

finterkösetben.

TaCrao. Bratislava.

1967. 23./ H3HI Viktorí Eszter, Bella és a többiek. Kadách Kiadó. Bxatislava - Bp. 1971. II.

2W

iEHI Viktor: Megmondom mindenkinek. Kossuth Kiadó -

P o l i t Eladó. Bp. - Bratialava.

1965-

30./ EGRI Viktor: Pergőtüzöen. Madách Kiadó- Szépirodalmi Kiadó. Bratislava

- Bp. 196B.

5 1 . / tiGEI Viktor: Sovánka. Jelenetek a mai falu b ő l . Magyar Könyvtár. Bratislava. 32./ KGRI Viktor: Szivet cserélni

életé-

1950.

nehéz. Szlovákiai

Szépirodalmi Kiadó. Bratislava.

1960.

33./

BGHI Viktor: Tiszta források. Madách Kiadó.

5f-./

EGEI Viktor: Tűrj ü l l ő . Szlovákiai Szépirodalmi

Bratislava - Bp. 19?2.

Kiadó. Bracialava. 35./

1956.

FABRY Zoltán: A béke igaza. Szlovákiai mi Kiadó. Bratislava.

Szépirodal-

1956.

36./ FÁBRY Zoltán: ifey ember megBzólal. Kriteriofl. Bukarest. 1973. 37./

FÁBRT Zoltán: Biiberlk az embertelené égben. Szlovák i a i - Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp". 1962.

38./

FABRT Zoltán: Európa elrablása. Tatran - Szépirod.

39./

FÁBRY Zoltán: Fegyver s vitéz

Kiadó. Bratislava - Bp. 1966. e l l e n . Cikkek, esszék.

Madách - Szépirodalmi K. Bratislava - Bp. 1970. tO./

FABRY Zoltán: A gondolat igaza. Tanulmányok. Cseh-

41./

FABRY Zoltán; Hazánk, Európa. Tál. tanulmányok.

szlovákiai Magyar Kiadó. Bratislava.

1955-

Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1967. *2./

FABRI Zoltán; Hidak és árkok. Tanulmányok, cikkek. Szlovákiai Szépirodalmi K. Bratislava.

*3./

1957*

FÁBRY Zoltán: Korparancs. Esszék. Madách - Szépirodalmi Kiadó. Brstielava - Bp. 1969. III.

«./

FABHY Zoltánt Koria, Xraterka, Kultúra. Adalékok a csehszlovákiai magyar k u l t ú r a első fejezetéhe*. SUKL - Szépirodalmi K. B r a t i s l a v a - Bp. 1964.

45*/ FABRY Zoltán: Palachposta. Cikkek. Szlov. Szépi. Kiadó. B r a t i s l a v a . 1960. 4 6 . / PÁBfir Zoltán: S t ó s s i d e l e l ő t t o k . Esszék. Szépirodalmi Kiadó. Bratialava - Bp. 1963. 4-?./ FÁBRY Zoltánt Valóságirodalom. Cikkgyűjtemény a Korunk; anyagából. Tatran. BraSislava. 196?. 4 8 . / FABSY Zoltáut Vig7ézó sBemmel. Fél véesázad k i sebbségben. Esszék. Madách - Szépirodalmi K. 4-9./ GYŐRI DessŐ: Az élő v é l a a r o l . Válogatott és uj versek. Szépirodalni Kiadó. Bp. 1964. 50./ GYŐRI Dezső: Emberi hang. v a o g a t o t t és uj versak. Magvető. Bp. 1970. 5 1 . / GYŐRI D«ts3! Pérfiéaek. Válogatott és uj versek. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1974. 5 2 . / GYŐRI Dezső: Gömöíi rengeteg. Zrinyi Kiadó.Bp. 1960. 5 5 . / GYŐEY Dezsői Két végzetes korona. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1973. 54./ GTŐRY Desaőt A nagy é r e t t s é g i . Magvető. Bp. 1960. 5 5 . / GTORY Dezső: Sorsvirág. Hegény a szabadságharcot követő évekből. Megvető. Bp. 1970. 56./ GYŐRY Dess6: Tüzvirág. Magvető. Bp. 1971. 57./ GYÖRY Dezsői Vérehulló szerelem. Zrinyi Kiadó. Bp. 195758./ GYÖRY Dezső: Veronika. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1965.

^

59./

GÍÓRY Dezső: Vihar-virág. Regény a szabadságharc

60./

GYÓHI Dezső: Zengő Dunatáj. Válogatott Tersek. Zrínyi Kiadó. Bp. 1957.

korából. Magvető. Pb. 1973.

61./

OZSVALD Árpád: Galambok s z á l l n a k feketében. Vers e k . Szépirodalmi Kiadó. B r a t i s l a v a - Bp. 1969.

62./

OZSVALD Árpád: Judasa én nem l e h e t n é k . TIj versek. Szépirodalmi Kiadó. B r a t i s l a v a . 1959.

6?./

OZSVALD Árpád: Laterna magica. Versek. T a t r a n . B r a t i s l a v a . 196?.

64./

OZSVALD Árpád: Szekerek b a l l a d á j a . Szépirodalmi

6?./

OZSVALD Árpád: Tavasz l e s z ú j r a - , kedves. Vereek. Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. B r a t i s l a v a . 1956. RÁKCG P é t e r : Tények és kérdőjelek. Tűnődés az irodalmon. Szépirodalmi Kiadó. B r a t i e l a v a - Bp.

Kiadó. B r a t i s l a v a . 1971.

66./

1971. 67./ SÜBJEI Ern5: Halhatatlanok. í r ó i arcképek száz szonettben. C s e r é p f a l v i . Bp. 19^3. 68./ 69./ 70./ 71./

72./

SZABÓ Béla: Ebek l á z a d á s a . SüiiL - Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1964. SZABÓ Béla: Az é l e t peremén. Szlovákiai S z é p i r o dalmi Kiadó. B r a t i s l a v a . 1959. SZABÓ Béla: i.vek sodrában. A menyasssony. T a t r a n . B r a t i s l a v a . 1967SZALATNAI Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel. Esszék és emlékezéseit. Szépirodalmi Kiadó.Bp. 1969. TŐZSiK Árpád: É r i n t é s e k . Versek. Szépirodalaii Kiadó. B r a t i s l a v a - Bp. 1972. V.

Vi./ TOZSÍR Árpád: Az irodalom valósába. Tanulmányok, kritikák,

jegyzetek. Szépirodalmi Kiadó- Bratis-

lava - Bp. 1970. /'i-./ TÓZS1B Árpád: Kettős űrben. Versek. Tatran. Bratislava.

1967.

75./ TÓZSLR Árpád: Mogorva c s i l l a g . Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1963. 76./

TUECZEL Lajos: írások mérlegen. TanulmáűTOk. Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. Brafcislava.

77«/

1958.

rUIÍGZEL Lajoa: Két kor mezsgjéjén. A magyar irodalom f e j l ő d é s i

f e l t é t e l e i és problémái Csehszlová-

kiában 1918 éa 1958 között. Tatrac. Bratislava. 1967. 73./ raiiCZEL Lajos: Szlovákiai magyar elbeszélők. Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. Bratislava.1961. 79./

VOZARI Dezső: A szomszéd k e r t j e . Válogatott miiforditá3ok. Európa. Bp.1972.

oO./

VOZÁRI Deaaő: Varázslat nélkül. Válogatott versek. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1972. VI.

MŰHELY

Milyen az olvasószolgálat / Egy szakfelügyelő

?

feljegyzései

/

nyilvántartásokkal kezdődik: pontosak-e, van-e rendezstb. A f ogaloniro 1 azonban a l e j s r a t i

tasakok is

sokat

mondanaki mennyi a több hónapja késedelmes olvasók szá-

ma, milyen nagy az " üres " tasakok mennyisége. Sajnos eok könyvtárunkban egyáltalában nincs olyan belső sza*bályzat, rend, amely meghatározná, hogy hány nap kéaés után kap az olvasó első i l l e t v e második

felszólitót,

mikor kerül perlésre. A könyvtárak e " Használati szabályzata " / Ld. S a l l a i - Sebestyén / természetesen l e het a kisebb könyvtárakban csak plakáton közölt gyakorl a t , de mindenképpen szükséges arra olvasóink /különösen az ÚJ beiratkozok / figyelmét

felhívni.

Ez általában a

zás, a t b . Ezek a szabályok - a helyi gyakorlathoz alkalmazva - könnyen összeállíthatók könyvtárosi

kézikönyve-

ink és a szakirodalom tanulmányozása alapján. Hiányuk teazi bizonytalanná a könyvtáros munkáját iai igen nagy a késedelmes olvasók száma, akiknél általában nagyszámú és keresett könyvek feksaenek el fél

évig is vagy még

ffiunk van arra hivatkozni, s az olvasót getni, megkérni, hogy az előjegyzett

intenzivebben sür-

könyvet ne hosazab-

kurrens szerző összes Liíivet s t b . természetesen nem a ke— sedeljni dij

az egyetlen Icényezer, amivel

elősegíthetjük

- 56 -

tt JCOlCS OnZeS i rend b e t a r t á s á t * SOkkal tűbbe1 ° r^Jtfri t n személyes meggyőzés, a b a r á t i kapcsolat t de figyelemmel k e l l lennünk a r r a , hogy néhány f o r i n t n y i ktlsedelai d i j nem zárja lei e z t , viezont j ó l figyelmeztet a koLcs onzca i ha t ö r időre ^ a könyvtár nelicLllözhe t G t ICTI f oros— Ha r e n d j é r e . Sok helyen hallottam, hogy nincs postatajiíicc&al nisí"beQz&Ive — csekély itesedelnii diibó 1 űeí"—

2. mellett még egy dokumentum van, amely az olvaeóazolgá-

rót munka, részfeladatok tnegfogalciazását, leiráeát. mát a könyvtár mennyire szeretné növelni, különóaen a nea szól azokról a speciális, különösen e célt szolgáló könyvtárosi cselekedetekről, amelyeknek eredményeként a könyvtáros jobb teljesítményt érhetne el, mint az előző évben. Szinte minden munkaterv leírja, hogy a fog sor kerülni a tervezett esztendőben. E népszerüsit es " fokozott " lehetős egeidről a Itönyv taros azonban elnagyoltan szól, *;£ aokszor bizony a könyvtári "apró — tmnka" mellett ann^lr véfirehajtása ia elnagyolt, ez esetben pl* általában c^dk Í- szcmtílye£ ztonyvajanlo tcvtjweny~

Az új formák, k í s é r l e t e k , elgondolásod, a szakmai s a j t ó ban le i r t gyolme t

tapa&ztálatok helyt t

újra—kipróbálása

több f — i

erdeme l n e . As utóbbi evekben számtalán könyvtári

felxo^res, elemzes, ciodasertani osszsfo£^lalo j e l e n t meg

önállóan vagy cikk alakjában a Könyvtárosban, Mépmüveléaben* fJcro inasonlo vizsgalstOkrö gondoloJ^i Í2aü6Di QDEQH ©sfilc^ nek az általános összegezéseknek a kamatoztatáaárs, aa

előttünk még ismeretlen, de e felJnérésékben

olvasmányos~

nak rüinostílo ertekés if'odaloffl iiepazerLJ3Ltes6i*et

Iá3ára, olvasói vélemények feljegyzésére,

^ipj^óbá1*

öeazegezégére,

amelyeknek eredményeként - kie műhelygyakorlatunk

hocy nielyik 10-15 könyvet togató bricád tagjainak, zéeük élménye nem fog

ajánlhatjuk

után -

B könyrtárunJcba

lá-

bizva abban, hogy elaő kölceön-

csalódást

jelenteni régzültre,

s

ugyanakkor nem elsősorban krimivel vásároltuk meg ezt az

élményt magunknak e3 &<£ olv&sonaka Az ^Zyen &3 hasonló te*~ vékenység szükségszerűségét azért i s hangsúlyozón, mert enneK - apró, de lényeges felfedezésekkel közepette változunk mi könyvtárosok

értő személyiséggét

5zin€s,

aeglepetést

iaf

Járó - élményei

tesszük magunkat

ski mindig képes

okozni, s nem együtt

álldogál

olvasójának

vele a szabad-

polc e l ő t t azzal a vágyával, hogy meglásson egy "ismerős" könyvet,

amit átnyújthat

szándékát egyeztetve tud

olvasójának, hanem a nagyszámú bőséges válaeztekot

kinálni.

3. Természetesen a aecianerée rekedve saját

ilyen igényességére t e -

" otthoni. " olvasmányainltöt

i s Ö cél érde-

kében k e l l vá 1 ogíttnunlc, érdeklődési körünket i s oly kö'~~ söaségivé téve, a'r.ár 1: könyvtárosi

hivatásunkat. Ahocy

olvasóink réaztrc naponta javasolunk procraniot, olyan alapossággal huIX rendszerbe foglalnunk

olvasoányainkat,

megosztva kollegaink közö t t , kölceonösen es tn^tnfinn in— formálni

egymást elolvasott könyveinkről.

bizonyára számos kollega is

Velem együtt

eltűnődött már azon, hogy-

ne ? hogyan ia kellene néhány frappáns mondattal ajánlani ? lei i r t hasonló témáról, hogy arra a könyvre utalva

mondom, hogy ezek a tények a legfontosabbak láaakor, de 8 "jó", ajánlott

egy mü aján-

"nagyon szép" "izgalmas" jelzők vagy

könyv tárgyszerűségének élményszerü

megjelení-

tése nélkül. Olvasás közbea már erre k e l l törekednünk, d^r ekkor cela zerü memorizálni a könyvsjanlaa azóbajöhetó r é s z l e t e k e t , ttielStt

e talán tulaágoaan hosszadalmasnak tűnő

elmélkedésednek

ezt a részét

befejeznem,

még egy dolgot

3 z6z*e tnele le Í r n i . Ha olvas óinktól különböző vetélkedők

során

megfigyeléseinket.

p&lyazatok,

során merünk kérni olvasási naplóra emlékez-

tető beszájuolókat • " Ziiisrt t e t s z e t t • kérdésünkre

ez & könyv ?" cxmLi

i r t válaszokat, akkor talán nem lenne ha-

ocgfogalmazni

azokat a mondatokat, amelyekké 1 a£ olva** sott könyvet ajánlanánk, feljegyezni az érdekes r é s z i é tekét* utalni a könyv egyéb míivekíiez való kapcsolatára stb.

/

Ez jó haasna az olvasói beszámolóknak,

interjúk-

nak iai az olvasó maga mondja e l , hogy melyik máaik műre emlékezteti a könyv, saját maga közli, hogy melyek a legerdekcsefob reszei,

3 mi k i s a j a t i t v a

ezeket az is —

nereteket utalunk már könyvajánláskor a mü kapcsolatai-

je/cyzéaeket, munkaértekezleteken elűényeinket«

Írjunk

beszéljük

annotációt a műről.

Olvasás közben igyekezzünk egy-egy szerzőt, témakört rész le tea ebben megiBnierni, ne mocdjuíik l e as uj könyvek n cs emegezes ének" Öröméről* Rövidesen észrevesszük, hogy könnyebben tudunk az olvasóval szót e j t e n i , a betűrend formális "rendje" mögött egy másik rendszer alakul ki bennünk, amelyből könnyen tudunk meríteni, s az esetleg nálunk többet olvaaó olvasónak ia könyvajánláskor bizonyítani tudjuk nagyobb tájékozódásunkat, aat hogy valóban hivatottak vagyunk iBagúsrendíi művelődésének folyamatába beavatkozni - Arató Antal

-

Az Ifjúsági

könyvtárból a felnőtt

légbe átiratkozó fiatalok olvasási i

léséről, az olvaaó fiatalok olvasmányairól. A Jászberényi Városi-Járási Könyvtárban önálló gyermekkönyvtár működik, a immár hagyományazámba menő esemény a minden év júniusában megtörténő "ballagáa",

amikor a gyermekkönyvtárból

kéznek a felnőtt részlegben. Az igy beiratkozó csoportok tagjai

általában rendszeres olvasók maradnak a felnőtt

könyvtárben ia, ám a megváltozott olvasási lehetőségek

bizonyára változásokat hoztak eddigi" olvasási gyakorla-

tukban i s . Vizsgálódásunk

elsősorban azt kutatta, hogyan

élnek ezek az olvasók az új lehetőségekkel, milyen indítást jelent a gyermekkönyvtár! múlt az olvasmányok kiválogatáeában, a könyvtár használatában. Három hónapig folyamatosan feljegyeztük 20, a gyermekkönyvtárból átiratkozó "új" beiratkozó olvasónk olvasmányait* A fiatalok közül 8 fiu,

12 leány volti

11 fo középiskolában tanult tovabb, 5 fo üzemben dolgozó iparitanuló l e t t , 3 fő gyorsíró iskolába került, 1 fő a

A fiatalok olvaaáai szokásait

figyelvi

feltűnt, hogy a gyermekkönyvtárban megtanult könyvtár— . használat hasznos v o l t : ezek az olvasóink önállóan használták a ruhatárat, az órjegyet,

gyakorlottén mozogtak

a könyvtár egész területem egész magatartásuk elárulja a könyvtárban való Jártasságukat. Örömmel tapasztaltuk,

hogy használják

a katalógust, bár a beszélgetések so-

rán kiderült, hogy nem egy konkrét mü megkeresésére

ve-

szik igénybe, hanem az állományt akarják megismerni, esetén hajlandók a katalógus

alapján annak a szerzőnek

összes müvét előkeresni, előkerestetni. Eaeknek az oltársukkal

ellentétben gyakran kérdeznek. — arra irányul-

tak, hogy egy-egy témában milyen könyv található meg a

könyvtárban* / £z a keres f igye Imes t et bennünket az mintegy átmenetet jelentene a gyermekkünyvtári k a t a l ó -

lógus amúgy is cuak ajánló jellegű nyilvántartás lenne, könnyen összeállítható, ha az új könyvek jaiból

katalóguslap-

többet rendelünk./ Kivel ilyen katalógussal meg

nem rendelkezünk, egyelőre a "Fiatalok polcán" elhelyez e t t , különböző témák szerint csoportosított könyvekre hivtuk fel 20 f i a t a l

a figyelmet. A következőképpen alakult át olvasmánya. 63 alkalommal 218 db. könyvet

kölcsönöztek, tehát átlagoean 3 alkalomnál látogattak el a könyvtárba 3 hónap a l a t t , a egy alkalomnál 3-4 könyvet

kölesÖnöztek. A kölesonzes

során 147 kötet szt*p—

irodalmi müvet kölcsönöztek. Mint láthatjuk,

az ismeret-

terjesztő müvek aránya 32 % /TI kötet/ nem t é r el különösebben az átlagos gyakorlattól, mindenesetre gya-

kor l ő t t olvas óra v&ll, / A TI niü £Qegos zlasa a következő s 15 táraadalomtudoiaáiiyi, 13 természet tudományi, 15 műszaki, 2 mezőgazdasági, 26 egyéb

ismeretterjegytŐ./

A társadalomtudományi szakkönyvek között többnyire a Lányok évkönyve, Piúk évkönyve,

e a Hobby sorozat vala-

melyik kötete szerepelt. Kölcsönöztek meg több illem—

tannal kapcsólatos ícun^vet, s egy filozófiai

müvet

is.

A természettudományi könyvek közül szinte valamennyi a középiskolai

tanulmányokkal kapcsolatos. / í l . Gauser:

Az ember és a c o i l l a c 0 ^ . Braunbeks Az atou története Ütb./

raüozaki könyvek küzül az sutóval, motorkerékpárral i kimuivet./

bet olvaeott JŰU ezek közül Szabó Magdát Álarcosbál v i

Thury ZBuzaai Tűzpiros üveggömb c. regénye volt. Az i

zők egyébkent a következóek voltaki Dumaa /6/ ( Móricz /5/, Szabó liagda /4/, Thury Zsuzsa / 3 / , Golding /2/, Tabi /2/, I l l e a Béla / 2 / . liegállaplthatjuk,

hogy a fia-

tátong különösebb ellentmondás, bár a tulajdonképpeni gyermekkönyvtár! olvasmányok / Pumae, Thury Zsuzsa, Szabó liacda / tovább élnek ée hatnak közöttük. Sokszor t apaö zt aüiuk, hogy olvas óink öt let s zeriien válogatnak a

azabadpolcon. Sok esetben a jó hangzású cimek szerint választják

ki olvasmányaikat. P l . Boldog lfJdaágom

/ Balázs Anna / , Kálmán / ,

Szerelem Tripoliszban / Szentiványi

Harlekin szerelmese / Berttia Bulcau / s t b . Hövid vlzagálódáaunk egyértelműen a könyvtáros

hivta fel

a ficjelaet.

Számunkra ia meglepetést okozott.

340 ozakokbo tartozó " izealmae " könyvek közül került

vulna k i . K valós türtcnelmi tényeket tartalmazó, érdekfeazltóen mecirt világháborús tumfélest^ek, vissaatímlékezések

ktm- ea egyéb dokumesJól szolgálják az iamei

ekkönyvtárban. A küvetkezőkb< t új olvasóink figyelmét.

átlagoanál Gyakrabban próbálkoztunk -, hogy e fiatalok o 1 vo2íRciiiyoi között nem t a l a l t n k az " átvezető irodalom agy gondot forditunk. Bér nem á l l í t h a t j u k , s z i n t r e , mfígia sajnáljuk,

hogy a Boulle, Batea, Heller,

tünk olvaeraányaik között. A kalandoeaágot továbbra ia elaóeorban Dumaa neve fémjeleste. Bár az ecjlitett müvek a látogató e l ő t t nen vált ki semmilyen módon az egyéb, szinten oda helyezett müvek közül. Személyes könyvajánláaaal, könyvnépazeruaitÓ annotációkkal k e l l tehát e müveket előnyben részesítenünk. Hasonlóképpen meglepetést okozott az olvasinanyo3

Caáazár István ea Uoldova György ifjúaáci munkáit kulönöaebb olvauáai " iskolázás " nélkül io eredjnényeoen mányok ncci váltak olvasmánnyá 3 liónap a l a t t , holott nacy ssáűban hc-lyeztük őket az if júaágl polcra. Ez a l kalommal talán a " gyermekkönyvtár! " múltra ia u t a l nunk k e l l : ezekkel a müvekkel kapcsolatban nem hoztak olvasóink semmilyen élményt, kedvező benyomást, s mivel a könyvtároai propagandában sem lettek fliegkülönbüztctve, nem ia vtiltak olvasmányokká. Ha válogatás

n

közben késbe ie akadtak, olvasóinknak nen mondtak többet magukról, mint a Bzabadpolcon t a l á l h a t ó egyéb könyvek. Vizsgálódásunk legfőbb tanuló ágiinak a asóbeli ca iráaoa tájékoztatás további növelését látjuk, de a f e l s o r o l t müvek mellett meg kell keresnünk a klasszikus magyar es külföldi szerzők olyan könyveit is - amelyeket íapa&ztolataink szerint ~ eredmenyesén ajánlhatunk f i a t a l olvasóinknak. Bár könyvtárunk eddi G ia aok gonvizHpdlnunk a " Válogatás a felnőttek irodalciából " oimü állománycsoportot, a z t , hogy vannak-e lehetöoejjek bóaér a , hogy a cyermekkünyvtári olvasó dár eleve kéa2 kaptárban mai irodalmunk f e l e , e ne az eaetleg a £y erme ' c ~ kiinyvtárban kevée példányszámban megtalálható vagy egyáltalában nt-m t a l á l h a t ó Dumas regények olvasása cedjtk ki QS átiratkozás

után.

telje-

AZ OLVASÓ MUNKASERT

köztudott, lio^y az utóbbi években roiiaiaosan nőtt a munkásság ezáaa. A munkáeokkal való könyvtári foglal-

cyeltük, hogy ez a létszámbeli növeltedén, a munkahelyi kulturális üaetünzéaek, a szocialista brigádnozgalom szeres könyv tár látogató munkáa olvasóink milyen miiveket olvasnak* Olvasáséleuzeeilnk nem öncé lu volt - konkrét tapasztalatokat akartunk nyerni egy kiadandó ajánlójegyzékhez, bibliocráfiához. E bibliográfiában a aai munkás eletét ábrázoló mai niagyar iníiveket kivántunk ajánlani a

aurJcáaolvasóinJc véleményét ie figyelembe

vegyük.

/ Ajánló bibliográfiánk

többsége általában valamilyen

azint szerint váloj-atja

anyagát, kevéBbé veeai

figyelem-

be az olvasók feltételezhető olvasási gyakorlatát, olvasási t a p a s z t a l a t á t . / VízsGálódásunk során éppen ezekről a tényezőkről megbizonyoBOiiva ~ mintegy

munkasolv&aóifik kedvező olT&&icat^y^

éljnénycit beszegyűjtve kívántuk ajánló jegyzékünket öaz—

liyiIvántartásaink alapján kijelöltülüt 70 munkásolvaaót^éa ezeiaélyi tasakjukba e^y kartont helyeztünk e i , nelyre minden ecyua kiJlcaönzbtt könyvet

feljegyeztünk,

g figyelés néf,y hónapir t a r t o t t , üz a l a t t az időszak

átlagosan 4 db könyvet kölcsönzött egy-egy látogatáskor. Az 1372 könyv közül 310 volt

ismeretterjesztő. Llegoszlá-

suk nem t é r el különösebben az ösazes olvasó á l t a l kölcsönzött müvet arányától, pusztán a művészeti könyveket találtuk igen kevésnek, összesen 9 nüvet kölcsönzött a 70 olvasd. Szépirodalmi olvasmányaikat a következő mádon CBOportosiíottuk s klasszikus

es regi inUveki 176 • haladó pol-

gári müvek: 234» népi demokratikus or&zágok szerzőinek

alkotáaai: 155, mai magyar müveki 333, lektűr olvaamányofc /többnyire mai magyar alkotók Berkesi, Szilváéi, Rejtö/i 62 db. Síir csoportositasl rendszeriink bizonvárSi vitathö^ tó, mégis j ó l kitűnik belőle, hogy a kortizerU izléeazinthea tartozó olvasmányok dominálnak közöttük. Viszonylag au olvasmányok / ,

legtöbb a mai magyar es haladó polgári

aü. Ij-dekes, hogy a klasszikus

történelmi regények kedve-

l ő i gyakran vittek a Sienkievicz tipuau olvasmányok mel-

l e t t második viláeháborus könyveket, kölcsönzés során -te-tazést a r a t o t t ezek között az olvasók között a "liépsze-

A munkások olvasmányait vizsgálva legjobban arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasnak-e olyan müveket, amelyek a munkássác jelenlegi életével, munkahelyi, családi lémákat közcaserieknek, mennyiben találják

igaznak az Író

ábrázolásmódját, az i r ó i szándék megvalósítását. Az ilyen müvekről azonoa kérdéseket tettünk fel

az olvasóknak, s

az igy kaj-ott válaszokat rendszereztük. Az ajánló bibliocnéliányszavas interjúk alapján á l l i t o t t u k össze. / Kérdéseink ezek voltak: Tctszett-e az olvasott mUT, Melyik

Van-e & miinek olyan r é s z l e t e , ahol úgy é r e z t e , ho^y az más műhöz hasonlítaná az olvasott könyveti / E válaszok és természetesen a könyvtárosok egyéni kutatómunkája eorán á l l i t o t t u k öaeze " Llunkáeélet az irodalomban " ciaii bibiiografiánkat, ajuelyek a következo müveket pnpnl i*^^r f e l , i l l e t v e annotáljáki Bárány Tamás: Várog, e s t i fényben, Baráth Íajoa: Tüz és korom, Császár István: FejforGergely Mihály: Életünk, halálunk, Geró Jánoe: Az útnat nince vége, Katkó István: Vadhajtás, László-Benoeik Sándor: Történeleüi alulnézetben, farosán György: rü2ea T i s z t e l e t Komlónak, Várkonyi tiihályt Legenda a vonaton. £ l i s t a - gondoljuk - mindenki számára haBzaoe ós tanuleágOB. Bibliográfiánkban természetesen röviden dekfeszitó r é s z l e t e t közöltíiük, egyszeramináenkorra cegtanulva ast i a , hogy szóbeli könyvajánláa során a íaü melyik r é s z l e t é t k e l l felvillantanunk* Ha figyelembe vesszük, hogy egy 14 oldalas ajándalu munkát j e l e n t e t t , akkor ismerhetjük f e l igazán, hogy a munkásoÍvásókkal való könyvtári foglalkozásnak vaaószolgálati munkában, ugyanakkor nem "tudnatjuk l e " alkalmi feladatok "szériákiadványok™ ( tipuabibliográfi— ák kiadásával, hanem azokat gondos tartalmi munkásak nyugodtan ajánlani az ismertetett müveket Bálint György szavait idézve« n 1£útfele izgalom érhet olvaaás közben, az egyiket akkor érezzük, ha a könyv i s rólunk s z ó l , . . . " Arató Antal - Horváth Sándorné

A .jelmondat .jegyében c i a l i s t a Brigádok Klubja Városi Könyvtárba A közművelődés helyzetével és fejlesztésének

fela-

dataival foglalkozó 19?t-. márciusi KB. ülés világosan megfogalmazta a munkás müve lödé a jelentőségét, alapvető fontosságát. A feladatok jelentős része természetszerüiog a könyvtárakra hárul, amelyeknek alapfeladata a tanulás, a permanens önművelés támogatása, az ideológiai, ssakmai tá-

jékozódás biztosítása, az esztétikai élményt nyújtó irodalom bafog&dására való felkészités,

a szabad idő Iculturált

eltöltésével kapcsolatos igények falkeltése

és kielégité-

A szocialista brigádokkal i l l . brigádtagoKkal évek|^gj_ ezelőtt Ltiepitet t kapcsolatok szétszórtak

alkalomsze

rüek voltak. A aiesoturi könyvtar munkatársai régóta fáradoznak a szocialista brigádokkal kiépitatt könyvtári kapcsolatok Felmértélt az üzemi környezet jellemzőit, a brigádok sé^ét és igényeit. Az együttműködés készségét nem kis részbea ösztönzik azok az 113 határozatok, amelyek az utóbbi időben a aunkásmüvelödést napjaiak, jövönlc, igen fontos föladatává tették. így került sor arra, hogy a VIIiGÉP Vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetőivel való beszélgetés után

19'/'* ősién személyesen Iteresték meg a könyvtárosok a'a üzem brigádjait, munkájával,

megismerkedtek a brigádok

életével,

vállalásaikkal.

A következő találkozásra már a könyvtárban ker ü l t sor, ahol közel JO brigádtag ismerkedett meg a

könyvtárral, állományával,

szolgáltatásaival.

Kbböl a kettős indittatóaból született a közös igény a Szocialista Brigádok Klubjának létrehozására. Sz az uj forma, a rendszeres és tartalmas kapcsolat hozza közel a brigádtagokat

a könyvtárhoz.

Az első összejövetelre

1975- január 2^-én ke-

rült sor a Könyvtár barátságos olvasótermében. A könyvtárosok a klub tag ölttel közösen beszélték meg a várható programokat, uj utakat, módokat keresve a szocialista brigádmozgalom

n

szocialista módon dolgozni,

tanulni, élni " elvének megvalósítására ! A birgádtagok egybehangzóan igényelték az ismeretterjesztő előadásokat, kirándulások

szei-vezését,

könyvankétokat, iró_olvasó találkozókat. A közeljövőben Jókai Anna, Végh Antal, Moldova

György és Szilvési Lajos Írókkal szeretnének találkozni a klubtagok. pályázatokról. Ez alkalomból a felszabadulási

olvasó pro^-

rasot ismertették a könyvtárosok. Minden valószínűség szerint rövidesen uj olvasókör alakul majd a könyvet és olvasást szerető munkásfiatalokból, akik véleményükkel, ajánlasaikkal

az olvasás népszerűsítői, propagandistái

lesznek.

iílső alkalomnál egy közérdekű problémáról esete szó: " L'dtól jó a házasság " cimmel a köznüvelőetési

felügyelő

beszélgetett: a jelenlevőkkel.

liaGyszerüen sikerült a tagokat aktivizálni, ki-ki elmondhatta

véleményét, elgondolását.

A hangulatos, irodalmi betétekkel s z í n e s í t e t t

előadás

közben felcsattant a taps és nevetés. Jól érezte magát a brigád, otthonba l e l t e k . ífey olyan ottboora, ahonnan a szó—szoros értelmeben nem távoztak üres kézzel• azokat a könyveket, amelyeket az összejövetel után olvasásra

kiválasztottak. A házigazdák: Nagy István

könyvtárigazgató,

Nagy Sándorné és Póriza Istvánná szeretettel Tárták és fogadták az érkezőket, eloszlatva azokat a kezdeti bizonytalanságokat , amelyek nehezítenék az őszinte megnyilatkozásokat . Ez az a nehéz lépés, "fi

egy

újfajta

közösség élétrehívásában elengedhetetlen. A következő klubnap február 2B-án volt. Az előadást dr. Dobos Istvánná t a r t o t t a " Hit adott és mit ad Magyarország a világ kultúrájának " cimmel. Március 11-éo dr. Vasvéry Artúr Hiluspaxti élmények c. előadását hallgatják És felvetődik

meg az érdeklődők. a legidőszerűbb és a legfontosabb

kérdés, mit tarveznek - a brigádok és a könyvtár - a párt közművelődési határozatának végrehajtására

a kong-

resszus e l ő t t . Mindent, amit teooiütc kell az elkövetkezőkben Írásban rögzítenek. Nincs semmi különös tennivaló. Csak továbbhaladni a megkezdett, jó irányban vezető utón.

-

Sándor Gál

Egy olvasó p o r t r é j a - . . . Bubecs Marton vagyok, mar most a hatvannyolcadikat taposom. Eserkileacszázhatvanöt ó t a vagyok nyugdíjas. Nyugdíj e l ő t t a Vízügyi Igazgatóságnál voltam, kübikoltam. Meg sem tudnám számolni, hány évig kubikoltam összesen, hisaen nyolc évig voltam katona, Ott i s árkász. Mikor idejöttem, a kubikmuűka nekem nem volt újság. Kég most i s viccelnek velem, hogy én a " l a p á t o soknál " szolgáltam. EB a szakmám. Balassagyarmaton szulettem. OCt i s jártam ki az i s k o l á t . Eat elemit. Volt egy nagyon saigoru t a c i t ó , Bérezés Lajos. Aa e l s ő t , a másodikat óiiozzá jártam. F é l tem T61e, mert hogy ugy mondjam, az én s z ü l e i * otthon nem tudtak t a n í t a n i . Apán, anyám o l v a s n i - i r n i nea t u d o t t . A forradalom idején elmentés újságot á r u l n i . A YÖrös Újságot tizenkilencben én i s árultam. Többfajta újság volt nálam mindig, azokat aztán olvasgattam közben. Rákaptam, megszerettem. Anyám Örült, hogy olvasgatok, legalább - mondta - nem csavargók e l . Abban as ldSben a »e3éskönyvekre gzoktan r á , ahogy n i gyerekek, cserélgettük egymáséit... Amitor felnőttem, egyetlen lehetőségként b e á l l tam katonának. Ott i s olyan helyre kerültem, ahol r á voltam kényszerítve az olvasásra, au árkászokíioz. Ott sokat tcellett tanul fii Nyolc évig s z o l g á l t a d . . . . Amikor a hadbalépés v o l t , Litvániában a vonatunkat felrobbantották a partizánok, hat halottunk, huszoabérom sebesültünk l e t t . Az az egy megfogta az agyamat, hogy amikor beértünk egy nagy erdőbe, a zászlóaljparanescokuak azt kérdezte a százaöparancsnokcintól, hogy a t i s z tekből nem sebesült meg senki7 . . . Mondtam i s a rajomnak.

lássátok-e, mondom, a t i s z t i kocáikat hova tették? Azért k e l l e t t nekünk koplalni, mert mindan élelmünk ö s s z e t ö r t . Véres l e t t o t t még a kenyér i s . Akkor aztán bennem iB felmerült, hogy minek i s jöttünk mi ide 7 — Van Kossá Istvánnak egy könyve, a Dunától a Donig. Annak az egységnek a szomszédja voltam. Az az alezredes. Hajnal, nekem valamikor századpai-ancsnokom v o l t . . . Hogy aa t ö r t ó n t Telük, azt én elhiszem, bár éa közelr ő l nem láttam, velünk nem voltak közvetlen összeköttetésben. liegyvenkettöben egyszer á t j ö t t hozzánk két minkaszolg á l a t o a . I d e , Borsod megyébe való v o l t mind a k e t t ő . Amint belépett a két ember, Tm*gV*i npT T^ara őket f eke te kávéval, amit föztea a rajnak hóiéból, mert viz, aa nem v o l t . . . Hát megsajnáltán őket. — Üljenek l e , mondom. Melegedjenek. I t t van kéve, kenyeret, - mondom - , nem tudok adni, mert az nekünk s i n c s . Ilikor ki k e l l e t t menni, a két ember sorsot akart tmzni, mert az egyik nos v o l t , a másik n ő t l e n . Mondom: - most még ae menjenek k i , majd akkor, ha szólok, nehogy meglőjék magukat azért a pár lapát f ö l d é r t . Aztán hajnalban kiküldte* őket. Akkor adtam Deklit két hókopenyt, mégis ne lássák a hóban, hogy kik . . . Azt mondja akkor nekem az egyik, hogy tudja mit, hét hónapja vagyunk i t t , ds még igy nem beszélt velünk senki. Hát - mondom - nem elég mindenkinek a maga baja? Széket a szerencsétlen enobereket sajnáltam. Éssmit a Eoesa megixt, az ugy van megirva, ahogy v o l t . L'-agamról beszélek, én csak hat osztályt j á r t a a , de megértettem azt a könyvet... Leszerelésem után hányódtam a világban, ahogy l e h e t e t t . Ebben az időben különösen sok revolverregényt olvastam, meg betyártörGéneteket. Már most ezeket nam olvasom, már most az ilyesmi nem é r d e k e l . . .

V.ig TV híradó nincs, addig olvasok, üegnézem a h í r a d ó t , utána a f o l y t a t á s t . Volt már olyan könyv, amit igy, a tv. műsor után kivlttem, de ez már valahogy nem t e t s z e t i . , mert láttam a képen. Ilyenkor az ember csak végigszalad r a j t a . A Forflyte—ot nem i s viszem k i , mert olyan idegen nevek vaunak benne, akit nea szeretek. Az idegen neveknek szoktam adni magyart* Ha többször előfordulnak, akkor elkeresztelem őket, hogy Jenő, vagy i l y e s m i . . . En ugye nem tudok, csak magyarul olvasni, igy aztán engem zavar, ha a könyvben idegen nevek vannak. Igaz, a Jókai hogy menni fog a tv -ben Jókainak az, egyik regénye, a F r á t e r György... Ezt a könyvet már két3zer i s olvastam, mégis e l v i t t e m . . . Jókait valahogy szeretem többször i s elolvasni,... Amikor megjövök a könyvtárból, a feleségem megkérdezi, hogy milyet hoztál? Hoadom: hát én azt nem tudom, hogy ez neked t e t s z i k , vagy nem t e t s z i k , tiéha van ugy, hogy azt mondom: e z t , vagy azt olvasd e l . Ea egy-egy könyvet e l i s olvas, néha elbeszéljük. Egymás közt. Szomgzéddal ismerőssel oem esik ilyesmiről szó. A szomszédok jobbról-balról nem nagyon olvasnak. Ha v é l e t l e n ü l egyikmásik átjön, kérdi mit csinálok, hát olvasok... Én nem nagyon mesélem e l neki, hát i t t van a könyvtár... tiéha becsapódok. Ha el i s viszek egy-egy könyvet a clae után. Azt hiszem, elég j ó , de ezeket visszahozom, mart nem értem meg. Hát akkor minek töltsem vele az idSa? Volt szó a r r ó l a Sánta Ferencről. A TV-ben l á t tam, hogy egy k i s f i ú t kényszer!tettek, hogy a kutyára mondja a z t , hogy kecske. Es a két e l i t é l t e t , amikor kisér-

nem szeretem a t v . Magyarázatokat sem a színházi közvetít é s , sen a film e l ő t t . Ba megjelenik a magyarázó, én akkor már tudom, hogy ez nem jé műsor l e s z . Jó bornak tudja, nem k e l l cégér. Do azért a saga kedvéért azt a novell á t még elolvasom. X Általában j ó l emlékesen melyik nekem megtetszik, akkor én iróaak a müveit. Ezeknek tudom i s Hogy o t t a sarokban a Dumas... De szik, gyorsan...

az irók nevére. Ha valamár keresem annak az a polcokon a h e l y é t . . . hát ugye azt i s kivi-

Ilyenkor, t é l e n , ha nem dolgozom, 6-7 órát i s olvasok naponta. Ötvenfcáromban jöttem ide l a k n i . Amikor megtudtam, hogy i t t működik könyvtár, én már jöttem i s . Beiratkoztam. Most csalt történelmi regényeket viszek. Olyan könyveket szeretek olvasni, amit én a hat elemivel ha a kezembe kerül, abból egyet-egyet elolvastam. A TV-ben na látom, akkor meghallgatom a versmondót, de máskülönben engem, megmondom őszintén, nem érdekel. Az elbeszéléseket, a rövid történeteket i s elolvasom, de legjobban a t ö r t é nelmi dolgokat, mint a szabadságharc. Az oross Íróktól i s , 3olohov, Gorkij, Tolsztoj nekem mind ismerős név. Teres Péter t a l á n egyik kedvencem, caak sajnos, kávés van tőle ebben a könyvtárban. Ezek már voltak nálam kétszer i s . Hem i s tudom - Ő nem i r t csak három könyvet ? volt ugy, hogy két napig sem ettem. De a z é r t , ha kerestem pár f i l l é r t , azt a t i z f i l l é r e s regényt megvettem. Kimentem A Dunapartra, hanyatt feküdtem, n a , - mondom - én most már innen e l nem megyek, aBig ezt e l nem olvasom. Hát én most i s igy szeretek olvasói. Nézze, nekem megtérült, mióta én olvasok, másképpen látom a v i l á g o t . . . Bért azokban a regényekben i s . . .

- 55 ugy összefogja az embereket... valahogy jobban... nem tudom én ezt megmegyarázni. T a n í t o t t a k . . . . Tanultam... Hasznosíthatom. Mind, aki olvasni s z e r e t . . . persze, az Ilyen magamfajta emberét, mintha jobban megértenénk . . . egymást. Abban a brlgáabac, ahol u t o l j á r a dolgoztam, nem olvasott senki. Meg, persze, megkérdezték, hogy mennyi könyvet olvastam... Mondom: én azt nen tudom, de s o k a t . . . Ha elfogy - mondom - akkor elmegyek, hozok... Tudja, sok embert ismerek, hát azok között azért van egypár könyvszerető ember. Bát könyvszerető ismerőén i e elszoktam menni a mindnyájunk, szóval az apák b o l t j á b a . . . De a z é r t , ha azt mondja nekem valaki, hogy no, most igyák meg egy l i t e r b o r t , vagy ha tudom, hogy van nekem egy 36, moadjuk egy vaatag könyvem, amelyik annyira érdekelne . . . hát inkább a könyvhöz ellnek. Engem ez jobban l e k ö t . . . Azért, tudja, még mindig az a nézet van, persze az öregek között, hogy nem l e s z e l p r ó k á t o r . . . Nekem nem vasni nem t u d o t t . . . Még b i z t a t o t t i s . . . Mióta éa idejárok ebbe a könyvtárba, e l e i n t e még a hónom a l a t t hoztam, ami v o l t . . . De bizony még engem i a megszóltak, ugy, hogy most már berakom a t á s k á b a . . . Amikor aztán szóba kerül, rávágom: nem csak kenyérrel é l az ember. Éa én ezzel e l i s nevetem... Biztattam én, számtalanszor biztattam őket, hogy olvassanak, és ismernek, tudják i s , hogy én szeratek o l vasni. De hát van, aki nem s z e r e t , vagy nem olvas. Hát az nem kényszer... Lejegyezte: Gaál Sándor. / Elmondta R u b e c z M á r t o n , Poroszlón, 1973. febr.-ban./ 1 Sánta Ferenc: Sokan voltunk.

HELYISMERET

Jászapáti Újság Alcim: Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap líegjelenés helye: Jászapáti Indult; 1913. május 29. Megszünt;1914. jun. 25.

Megjelent: hetenként

üserkesztö: 1914. jun. 18:

ifj.

Andrássy Jéoos

Felelős szerkesztő: Iarik Gjula, 191*. jan. 3: Higrinyi Ferenc Lapkiadó tulajdonoflílmrik

Gyula, 1914. jan. 29: Kigrioyi

Ferenc Hyomda: Nigricyi, JászárokSüállás Alak: 2 r . Országos Széchenyi Könyvtár: 1913: 1-32.

s z . = t s . , 1914:

1-22, 26-27. sz.

résen megjelenő Jászapáti éB Vidéke éa a Jász üjeág. A Jász Ujsás alapítására nyilvánvaláan a Jaszárokszálláson müködö s a

Jászárofcssállás

és Vidékét megjelentető WigrLnyi nyomda szabad kapacitása

biztosított lehetőséget. A hetilap szerkesztője Imrik Gyula jászapáti járási irodatiszt volt, aidjieli később hivatali állása miattJs k e l l e t t mondania a szerfcesztósrőlÉ A főispán ugyanis nem engedélyezte, hogy köztiszt-

viselői beosztása mellett lapszerkesztéssel

is

foglal-

kozzék. Amikor ez kiderült, Higrinyi Ferenc, a Jászárokszállás és Vidéke szerkesztője

vette át a lap irányítá-

sát és Imrik mint lapkiadó tulajdonos szerepelt a f e j l é -

cen.A főispáni nivatal megállapíthatta, hogy ezek pusztán formai változások, s később - valószinüleg helyi i n t rikák hatására - Imriket Kunhegyesre aelyezték á t , igy végleg meg kellett válnia a laptól.

1

/ liigrinyi Ferenc

jászsági működése e l ő t t a Pásttól Hírlap fele15a

szerkeez-

volt./ Imrik Gyula, - aki tisztviselő létére nyilvánvaló- • an nem volt gyakorlott ujfiégiró,

- szerkesztői munkájáról,

módszereiről egyik Írásából értesülbebünk. volt a legfontosabb fővárosi

2

Előfizetője

lapoknak, 15-20 vidéki lapot

pedig eserepéldányként kapott rendszeresen. Hirdetések kös— zétételéért, de ingyen i s küldték számára a különböző kőnyomatos sajtótájékoztatókat,

mint p l . a Gazdasági Tudósí-

t ó t . Tapasztalata szerint a Magyarországon megjelenő min-

tegy 600 vidéki hírlapból 400-^50 majdnem csak e könyomatosokból átvett tudósításokat közöl. Ő azt vallja, hogy a vidéki újságnak elsősorban helyi érdekű közleményeket kell megjelentetnie, ezért a cikkeket általában saját maga vagy munkatársai Írják,

ez alól csak a tárca rovat i l l e t v e a nem

helyi hirek jelentenek kivételt• Est az elvet a későbbi?k aorán a kiadó ugy fejleszti

tovább, hogy a Jászárokszállás

és Vidékében és a Jászapáti üjjságban i s egyazon elbeszéléseket, hireket közölnek számos alkalommal. így biztosították a kiszedett nyomdai szöveg gazdaságos A lap

felhasználását.

A szerkesztő az első szán kissé dagályos beköszöntőjében határozott, kritikai szerepet saáaó programot fogalmazott meg. / P l . " A beteges társadalmi élet csiráinak kipusztitáea " . etb./

Felhívása, hogy minden névaláírással beküldött panaszt, közérdekű bejelentést, felszólitást ráas viharokat sejtet

köaöl a lapjában, pa-

a következő száookban. A szerkesztő

ilyen szavakkal fenyegeti meg ellenfeleit:

" Ha netán sér^-

tésnek vagy megtámadtatásnak lennék kitéve, kénytelen l e szek üres fejüket

kioktatni, kijelentem, hogy velük egy

téré vonatkozó közérdekű, személyi, népmozgalmi, egyes ü l e t i , társasági s t b . hírek bőséges közlésével lepte meg a lap olvasóit. Rovatok

A vezércikket

legtöbb alkalommal a szer-

kesztő i r t a , azt teljes vidítésekkel

nevével, máskor r ö -

szignálva, néhány alkalommal

- általános témákról - olvashatunk nélküli írásokat i s , ezek közül egyről sikerült

aláírás megálla-

p í t a n i , hogy Az Estből l e t t átvéve. Ez a lap különösen közel állhatott a szerkesztőhöz, mert más alkalommal szlnHyilvánvalóan ez a fajta

tájékozódás késztette az egyéb-

ként konkrét, helyi tapasztalati tények ismertetésekor jó szociális érzékkel rendelkező Imrik Gyulát, hogy a korabeli haladó társadalmi folyamatok, jelenségek

kapcsán de-

magóg, reakciós módon nyilatkozzék lapjábaa. A " Testvértagadók " cimü nagyrészt szintén átvett Írásban, olvashatjuk p l . , hogy míg a " jászgazdák nemzeti szinü mellüket Terik, addig némelyik ember " ,

" hazaáruló bitangok " szo-

c i a l i s t a könyveket olvasnak. Hasik - már Kigrinyi

szerkesí-

tése idegén megjelenő vezércikkből megtudjuk, hogy a hazát és vallást gyűlölő szocialistákhoz csak azok csatlakosnak, oVi v hasznot remélnek bűzni abból — , veXük szemben viszont

llzmuabaii jó.

A helyi vonatkozású vezércikk többnyire okos, higgadt i r á s ,

nem nélkülözi

a helyi viszonyok k r i t i k á -

ját sem. " Tea ivás, mint jótékonykodás " címmel éles b i rálatot olvashatunk a helyi római katolikus nőegyletról, többek között a r r ó l , hogy egy korona belépődíj mellett rendeznek ismeretterjesztő felolvasásokat,

amelyeken éppen

ilyen lehetőségeire.

A lap máskor az egyke rendszert

b í r á l j a vagy azt kifogásolja,

hogy az u r i dalániába nem

léphet be akárki, a helyi munkásügyről szólva pedig kifejti,

hogy a munkaerő lekötésére sürgősen ipart kellene

t e l e p í t e n i . 5*

szét 2-3 számonként tárca foglalta

e l . Többnyire helyi

néhány esetben helytörténeti vonatkozású írások. Amenynyiben a lapszám tárcát nem tartalmazott, akkor a röviden, frappánsan fogalmazott hirek felsorolása

már az el-

ső oldalon megkezdődött, s folytatódott a 4. oldalon, amelynek mintegy a felét már hirdetések foglalták A helyi hirek felsorolását

el.

- melyek közül az először i t t

állandósult s részletes sporttudósításokat kell kiemelni a főváxosi lapokból átvett érdekes bűnügyek, hirek közlé-

talmukbaii megőrizték a fővárosi felkeltésére

história " ,

sajtónak a közérdeklődés

való igyekezetét. / P l . " Mulatságos nadrág-

" Krematórium Magyarországon " , " A nők fikszi-

rozása nem büntetendő " , " Kiselejtezett hadihajó " . / Amikor a lapot Nigrinyi Ferenc vette át, - a többnyire elmaradt vezércikk helyén - Esetek a hétről cimü rovatot hozta l é t r e .

A rovatban a hét legfontosabb országos jelentőségű eseményeiröl közölt rövid beszámolókat a budapesti híreiből

szenzáció-sajtó

ollózva.

Olvasók köre, értékelés

A lap előfizetőinek számáról nincsen ada— tünk. Az a tény, hogy egy másik helyi lap mellett érdemes volt kiadni, a hogy az els5

szám megjelenése után két hónappal a szerkesztő megirja,

hogy az előfizetők száma duplája annak mint

amire számított, és hogy a lap 4--5O0G koronát ér, az újság népszerűségét mutatja. Ezt a népszerűségét a lap elsősorban bőséges és változatos hírrovatának köszönhette, amelyben

egyaránt próbálta kielégitani a helyi viszonyok és az országos pletykák, botrányok iránt érdeklődő olvasókat egyara/it • A szerkesztőnek ezt & célt az e&yre inkább hírszolgáltatóvá váló központi bulvár-sajti

módjára s i -

került megvalósítania, vidéken anélkül azonban, hogy lemondott volna a helyi érdekű polemizálásról, fl h í r e i ben kizárólag alacaooyrendü kíváncsiságot, ezenzációinséget szolgált

volna k i .

- Arató Áűtal -

1. Imrik Gyula: Bncsu. = 191*.

2-sz.l.p.

2. Imrik Gyula: A s a j t ó . = 1913. 2?.sz. 3. Imrik Gyula: Beköszöntő. = 1913. l . s z .

l-2.p. l.p.

4. Tea ivás, mint játékonykodás. = 1912. 25-52. l - 2 . p . 5. Egyfce rendszer Jászüséren. = 1913. 30.52. l . p .

Somogyi-könyvtári

KÖNYVTÁRI BIBLIOGRÁFIA

a I B L I 0 G 8 A P I •

Könyvtári cikkek - Szolnok megye 197*. dan. l . - j u a . 30. Rövidítések jegyzékei ?k. = Fénykép

Kvt. = Könyvtáros

H. = Hir

Sz.m.H. =S«ilűok megyei Héplap

Jks. = Jászkunság 1./ ARATÓ Antal Ex l i b r i s

dr. Kertész Dénes... A kisErafikagyüj-

tö otthonában. = Sz.m.N. l . s z . 3. 5. 1. A cibakházi állatorvos Magyarország egyik legjelentősebb ex libris-gyüjteményóvel

rendelkezik, llagán-

könyvtáréról és Készülő irodalomtörténeti archívumáról is i r a

Jászberényi J-V. Könyvtár igazgatója.

Béces ex librisének

Kertész

fényképével.

2./ V/EHK/ E/nma/ Klubok és renOüagyó órák. /A Terseghy Ferenc Szolnok Megyei Könyvtár gyermekrészlegében./ = Sz.m.H. 6.sz.

jan. 9. 5. 1.

A Jászberényi J-V., a JászalsóSBentgyörgyi

és Jász-

szentandrési Községi Könyvtárak gyermekrészlegét

is

emliti. 3./

Jászfényazaru. A Köíségl Könyvtár gyermekrésBlogének r é s z l e t e . /Fk./ = Sz.m.H. 9-sa.

1. t.

jan. 12. 12. 1.

* . / EÉHÍSZ Dezső Igen és nem /A Jászárokszállási

Községi Könyvtár

és Községi Művelődési Ház tevékenysége./ = Sz.m.K. 18.sz. jan. 23- 5. 1. Adottságaik, problémáik, 5-/

lehetőségeik.

Könyvpremier. /Szolnokon, a Verseghy Ferenc Megyei Köoyvtárban Szász Imre i r ó t mutatja be Béz Pál k r i t i k u s . / /H./ = Sz.m.N. 18.ss. j a a . 25. 1. 1. A kó'nyvujdűíiságok

és szerzőik bemutatására índi~

müvével Indul. = Sz.m.tJ. 22.sz. jan. 27. 1. 1. /H./ 6./

A Szolnok /Kertvárosi Klubkönyvtár ifjuaágl

klubja

Szolnok város törtéaete c . előadást reodea jan. 25-én.

/H./ - Ez.m.N. 26. sz. ;jao. 25* B. 1. ?•/

A Szolnok /Bzandaszöllösi Klubkönyvtár klubja

3an. 26-án egésüségíigyi előadást és

nyugdíjasok filmve-

t í t é s t rendez. /H./ 8./

Ka /197*.febr.^-éc/

Karcagon. Megnyitják a mező-

gazdasági könyvhónapot. /E./ = Sz.m.K. 29.ss. febr. 5. 5. 1. A Szolnok megyei megnyitó műsora. Beszédet mond dr. Nagy Bélint, a Rezőgazd. és Élelmezésügyi iíin. röo.vea. = Sz.m.H. JO.sz. febr. 6. 1. 1.

9./

Tallionljan jártam c . élménybe számol ót t a r t a /baolQOk-/ Szandaszöllösi Klubkönyvtár nöklubja. /H./ = Sz.m.K. 29. sz. Cebr. 5. 1.

10./ H/ÉKÉSZ/ D/ezsŐ/ .../Jászszentaadráson a Művelődési Ház uj helyre költözött./ = Sz.m.H. 30.aa. febr. 6. 5. 1. A tanyai népművelésről: a Járás-tanyai KLubkönyvt á r , az Alsó- és Felső-tanyai ELubkönyvtár munkájáról 11./

is.

Törökszentmiklóson a mezőgazdasági kÖnyvnónap megnyitóját febr. 7-én tartják, i r . Horváth Sándor: "Merre t a r t a világ mezőgazdasága?" c . előadásával. /H./ a SZ.H-.N. 30.BZ. febí. 6.

12./

Kisújszálláson

...

5.

1.

Zenei sarok a /Városi/ Könyv-

tárban. /H./ = Sz.11.fi. 32.sz.febr.

8. 3. 1.

13./ T/ISS4I/ L/ajos/ . . . Ülést t a r t o t t az Sz/aksservezefcek/ T/anáosa Szolnok megyei/ elnöksége /febr. < = Sz.m.M. 32.az. febr.

M/egyoi/ 5-ön/.

9. 8. 1.

Napirendjén: a szakszervezeti

könyvtárak helyzete,

fejlesztése. 14./

A Saolnok-Szaodaszöllősi ELubkönyvtár nyugdíjasok klubja világpolitikai

előadása febr. 9-én. /H,/

= Sa.a.H. 33.sz. febr. 9. a. 1* 15./

A /Szolnok/Kertvárosi Klubkonyvtár febr. 13-án filmvetítéssel

egybekötött egészségügyi előadása,

dr. Ormoshelyi Ernő főorvos

közreműködésével. /H./

= SZ.B.M. 35.sz. febr. 12. 3.

1.

16./

/Mezőgazdasági/ Eönyvhónap 2ák6caifalv4n. /H./ A kiállítás

17-/

rendezésében a Községi Könyvtér i s

Baranyi Ferano költó fabr.

19-én Törökszentmikló-

aon, febr. 20-án Kunűegyeaeű találkozik f i a t a l o l -

vasókkal. /H./ = Sz.m.N. 41.sz. febr. 19. 8. 1. 18./ ILOS Antal - fotó: N/AGX/ Zsolt ISezögazdasági köűyhőnap a Jászságban. = Sz.m.íf.

*5.sz.

Jásaágón és Jászfelsőszentgyörgyön

Terba István,

Jászárokszálláson Horváth Sándor és Győri Béla, Alattján,

ár. l£a-

Jásztelek, JászalsószentgyÖrgjön

EO3 Láozló, - Jászfényszárunk Báldi Béla, Pusztamonostor, Jászk±sér, Jászjákóhalma, Jászberényben

és a járásban dr« ííovács Fereűc előadásai. 20./ HÉHiSZ DezsÖ Ha esik az eso. Könyvtárból akvas^iun* Ui történt Jászjákónalmán /a Kö'aségi Kooyvtárban/? = Sz.m.N. 4 6 . S U . febr.

24. 5. 1.

Az 1971-ben épicett épületrész beázik,

életveszé-

lyes. Költözik a Köoyvtár. 21./ /Tudós./ Sikeres mezőgazdasági könyvhónap UezSfcuroc. = SZ.IIUM. 46.sz. febr. 24. 5. 1.

A Masyar-Uoagol Barátsás Tsz. kulturális

bizott-

sága szemezésében. 22./

Szakmai tanácskozás a mezőgazdasági könyvhónapon /febr. febr.

26-án, Szolnokon/. /H./ =^ Sz.m.N. fS.sz. 27. 5- 1-

23./ HORVÁTH Viktor A magyar hírlapok mikrofilméBeaének első öt éve BÍ Orezágoe Széchényi Könyvtárban* • Kvt. 2. ez. 74-77. 1. 4 t . A megyei könyvtárakkal való együttműködésről. Mikrofilmek a megyei könyvtárakban, a h e l y i sajtó a helyismereti forrásanyagban. 24./ KATOHA Jenő Veraeghy Ferenc-emlékkönyv. = Kvt. 2.az. 106-109. 1. A Verseghy Ferenc Itegyi Könyvtár által kiadottt

25./

A /hetvenöt/ 75 éves karcagi "földműves" iskola i n t é z e t i könyvtárából r é s z l e t . /Plc./ = Sz.m.H. 53.az. márc. 5. 51. 1. 1 t .

26./ ILLÉS /Antal/ Hu t á r s a a könyv. /Budai Vincéné, Jásaivány, a Községi Könyvtár olvasója./ / I n t e r j ú . / = Sz.m.íi. 56.HZ. márc. 8. 5 . 1. 1 t . 27./ TÓTH Gyula Könyvtár a laktanyában /Szolnokon a Kilián György SepUlő Uüszaki Főiskolán/. = Sz.m.H. 59.az. má>c. 12. 5. 1. Beszélgetés dr.Brunszvik fálne könyvtárvezetővel. A Könyvtár tevékenysége. 26./

Rendhagyó irodalomóra Karcagon /márc. 22-én/. /H./ = Sz.m.H. 69.sz. 23. B. 1. Caine Uihály irodalomtörténész és Sánta Ferenc iró előadása az ifjúsági klubban ég a Gimnáziumban! "A mai magyar irodaloia külföldön" ciciael.

29./

Iró-olvaSó" találkozó márc. 29-én Karcagon, a Városi Könyvtárban, Bihari Klára Írónővel, /ti./ = Sz.m.li. isárc. 29. B. 1.

30./

Kiváló /Városi/ Könyvtár Mezőtúron. * Sz.m.li. 76.ez, márc. 31. 5. 1. Kitüntetés. A Könyvtár szolgáltatásai,

eredae-

nyei« 3 1 . / KOCSIS Láazló finberek az embertelenségben. A karcagi KM? tevékenyeégéről,

= Jászkunság)

illegális

l . e z . máro.

34-39. 1. Bibliogr. a forrásanyagokbanJ

39. 1.

Imre, KOCHÍH János, Magyar Perenc, Karakae Imre,

Ádám lliűály. Zsoldos János, Tóth Sándorról ée a szociáldemokrata alapszervezet

sorolja

könyvtáráról. Fel-

az előadások ée a lefoglalt

sajtóanyag

címeit. 32./

Az EGYÜTT 1973/1-2.s:

, /H./ = Kvt.

3.ez. márc. 1B2. 1. 33./ FUTALA Tibor Könyvtár és művelődés. A Jászberényi r á s i Könyvtár é r t e s í t ő j e . 2/1971. és /Ismertetés./ = Kvt. 3-sz. 34./

179-160.

Városi-Já-

3/1972.kötet. 1.

Játék a könyvtárban c . rádiós vetélkedő a llezőt u r i Városi Könyvtár es az Ajkai Városi Könyvtár csapata között. /H./ a Kvt. 3.sz.

márc. 162. 1.

35-/ LEKGY.EL Gézáné

A könyvtári tömegpolitikai munka Szolnok megyében. = Kvt. 3.BZ. aiárc. 131-133. X. A tanácsi közmüvelódéei könyvtárakban. 36./

Perei Zoltán kisgrafikáiból

kiállítást

rendezett

a Jászberényi Városi-Járáai Könyvtár, és kiadta a k i á l l í t á s katalógusát

is /H./ » Kvt. 3.ez. raárc.

184. 1. 37./

Uj gyermekkönyvtár Turtcevén /a Városi Könyvtárban/. = Sz.m.H. 77.ez. ápr. 2. 5. 1. A Könyvtár ée f e j l e s z t é s i

adatai.

3B./ H/iSÍSZ/ D/ezeó/ . . . A /azajoli/ Közaégí Könyvtárban./ = Sa.m.B. . 1*

39./ Sz.il, Kiflikből

könyvek /a Kossuth u t i Iskolában, Kun-

hegyeaen/. = Sz.m.H. BO.az. ápr. 7-- 5- 1. A tamilok könyvvásárlásai

es az iskolai

könyvtár

fejlesztése. 40./

Jászsági krónika. Jászberény/i j á r á s / . Kiváló könyvtárak. Népszerű kisgrafika* a Sz.m.H. 81.az. ápr. 8. 7. 1. Jászberény

^ászárokszflllas

~ könyvtárak teve™

kenyaégéről. Diskay Lenke k i á l l i t á a a . 41./ VHÍES Síiraa Mind többen kapnak kedvet az olvasásra

...

/Alat-

tyán Községi Könyvtárában/. = Ss.m.H. B.ez. ápr. 9. 5. 1. Beszélgetés

ozv.Laki Beláné

könyvtárvezetővel.

42./ N/AGY/ ZS/olt/ fotó A Kunmadarasi Közaégi Könyvtár gyermekreaalegében. /Pk. + H./ = Sz.m.H. épp. 12. 5. 1. 1 t . 43./

"Napjaink"-est /Szolnokon. Költészet-napi megemlékezés/. /H./ = Sz.m.N. á p r . 12. 1. 1. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, as SZLT Központi Könyvtára és a V.T.VB. llüv.Osztály rendezésében. Közreműködött! GulyáH Mihály, Bari Káraly, Kalász

44./

A Jászapáti Községi Könyvtár ifjúsági

klubjában

előadás. /H./ = Sz.rn.N. 89.az. ápr. 18. 8. 1. 45-/ I/GRICZI/ ZE/lgmond/ Operaest cs nyolcált a l á n o s . . . /Jászapáti, Velccii Tsz./ = Sz.m.H. 94.az. ápr. 24. 5. 1. 500 kötetes saakkönyvtáráról i s . 46./

Kunmadaras. A Községi Könyvtárban - künyvajánlás. /Pk./ = Sz.m.H. 97.SZ. ápr. 27. 5. 1. 1 t .

47./

Üódezertanl kiadvány. Szolnok-kötet. /Ismertetés./ = Sz.m.H. 100.az. máj. 1. 4. 1. I s m e r t e t i a Ságvári E. Hegyei llüvelődesi Központ "Hogyan készülhetünk Szolnok város 900 éves évfordulójára. Szolnok, 1974. c . kiadványát. í r arrdl i s , hogy a "Uost vagyok i t t h o n " /költők, irók Szolnokról / " o. fejezet /és bibliográfia, 123-140. 1./ a Veraeghy Ferenc llegyei Könyvtár helyismereti gyűjtőmunkáján alapszik.

48,/

HÉÍÍS2 Dezső - KíffiJJEljDI Lajos - TISZAI Lajos Mi újság a tiszafüredi járásban? . . . Abádezalók. Uj olvasóterem a /Községi/ Könyvtárban. « Sz.m.H. 107.sz. máj. 10. 5. 1. A Könyvtár tevékenységéről.

49./ S/EúOÜ/ B/éla/ 1 Szolnoki nyár..« a LIussu^^'UdvQj^bdJi* = SZ.IQ.NB l o a . e z . máj. 11. 9. 1. As ticnepi Könyvhét eBemé»yeiróI í o . 50./ A/RATó/ V n t a l / Kéeeül a /Szolnot/ megyei Bajtóbibliográfia /a Verseghy Ferenc Hegyei Könyvtárban/. = Sa.m.li. l l ű . s z . máj. 14. 5. 1. Anyaggyűjtés céljából felkérés a lakoeaágűoz. 51./ KAtiWDA Zoltán Hazai e s t é i . Akik a szolnoki színekben vetélkednek. • Sz.s.lJ. 111.32. máj. 1^. 5. 1. 1 t . i TVWetélkedőa Szolnokot képviselő, s Kyiregyháeán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán t a gáai Káliaán a Vereegey P. liegyei Könyvtár h e l y i s mereti gyűjteményéből készült f e l .

könyvtárait bemutató fotó- éa t a b l ó K í á l l i t á s . /H./ = SZ.K.H. 112.sz. máj. 16. 6. 1. I

A könyvhét /1974'/ Karcagon. /H./ = Sz.m.H. 127.az. 3un« 2. 1. 1. Hunkácsi liiklős, Kartal Zsuzsa, Bános Jánoa, Bat a Imre, íerenc i.Va, Somhegyi éa Galkd Bence közreműködésével.

54./

A/z Ünnepi/ Könyvhét . . . /1974, Szolnok... megnyit ó j á n . . . /H./ = Sz.m.H. 127.ez. 2ún. 2. 12. 1. a 12B.az. Jun. 4. 1. 1. 1 t . Rendezvény sorozat üzemekben és a "Könyvudv&r11 — ban Jun. 3—án. Megnyitottál Kukri Béla Y.T.B. elnök, közreműködötti a budapesti Irodalmi Szinpad, Demány Ottó i Llarosi Gyula^ Soós Zo ltan^ Be ne zs ZBUzsag tle~ reo a n i l , Bánki Zsuzsa, Dévai Nagy Kamilla, Lóte 4-én Baláza Árpád és a Kaláka-együttes, a Verseghy F.Hegyei Könyvtár zenessóhajának felavatása. Fényképpel. - SE.BL.N. 1 2 9 . B Z . j u n .

5.. 5.

1.

~ ^ =

6. 6. 7. 8.

1. 1. /H./ 1. /H./ 1. /H./

Sz.m.N. SZ.D.N. SB.m.M. Ss.m.M.

130.sz. UO.az. 131.82. 132.SZ.

jim. jun. jun. jua.

5. 1. 5. 1.

/W

55-/ AHATü Antal Jevgenylj Goljaioyazkij k l á l l i t á e a Jáaeberényben /a J á r á s i Városi Könyvtárban/. - Sz.m.N. 132.az. j u n . a. b. 1. A modern szovjet grafikusművészet egyik jelentóa alakjának kisgrafikálból, ex l i b r i s e i b ő l . 56./

Cibakházán 460 ezer forintos költséggel á t a l a k í t o t t á k a KöaaéEi Könyvtár é p ü l e t é t . /H./ = Ss.m.H. 135.SÍ. jun. 12. 6. 1.

57./

Hatazázezres forgalom Szolnokon. /1974/ Ünnepi Könyvhét - könyvhiáimyal. = Sz.n.H. 135.sz. jun. 12. 1. 1.

58./ T/ÓTH/ li/ária/ Uj könyvtár a Volán /7-es Vállalst/-nál /Szolnokon/. = Sz.m.H. 137.B3. jun. 14. 5- 1.

59./ E/GYED/ F/erenc/ Muzsikáló zeneszóba. Újdonság a szolnoki Verseghy 15. 8. 1. 60./

Penákel Judit Írónő /jun. 14-én/ Martfűn, a liüvelódésl Központ Könyvtárában. /H./ = Sz.m.N. 138.sz. Jun. 15. S. 1. polcos könyvtára. /H./ = Sz.m.H. 138.az. jun. 15. 5. 1. X t . Fényképpel.

£>H./

Cyernekraj2JtiállitáH n y í l t /1974.jun. 18-án/ a Szolnok/ezandaazöllóul Klubbönyvtárban a könyvtár BEakkörének munkáiból. / H . / = Sz.n.U. 141.ez. jun. . 19. 8. 1.

6 3 . / CS/OBOTH/ A / t t i l a / Középfokú települések könyvtárigazgatóinak tanáoekozáaa /1974. m á r c , Szolnokon/. = Kvt. 6 . H Z . jun. 354-355. 1. A 6 megye között Szolnok megye 15 ezer lakoson a l u l i helyaégeinek könyvtárvezetői ia r é s z t v e t t e k . Kagy Jánoa /Tiszafüred/, Szunnay Ernő /Szolnok/ kbnyvtá• r i g . hozzászólásai. 64./

A /negyei/ tanácai éa a azakazei-vezeti közművelődési könyvtárak /szolgáltató helyek/ 1973. évi adatai* = Kvt. 6.az. Jun. 344-346. 1. 1 t . Szolnok nie/^yei. s t a t i a z t i k a i öaozeaen is • fODD ŰIU— tatókkal.

BORSODI KÖNYVTÁROS

8 5 £ 8 3 ÍI

aK

K

«

24, 40,

11

R S

« s

SÍ

-

s

s s

3 5

S

. „ » ».

h

.....

3 S

is

SS

lat

S K SS

! 3 « - SS S .236 .176

í

sS

S á

S Í 18

g S

n 1 ° o n ^ «

• !

3 s

5 4

JEi a o

77 73

IBI

K

R 1R *

61 86

S 5 Í Í S S í

1.947 2.145

!L

|

t R

4 4

sSSSÍ

I J

«x

33,

S J S J S

42,

3 " £^ í? J s s R » s 3 3 S !

Ui

7,0

III s

4,4

-a;

I g9 3

™ ^

»

1 3

s í

ÍSS o

oj

ui

m_

s;-

^

s| 8 „

l i -" 1 1 1 1l ! S j |

í

•

3:-

li

Tolna

uii -

!

O:

s

<

•

o

1

:

í™

i

^

na

r

í V 3

21.

a

46,7

$

K

o l'

i"°

i

|

•í i _S

3 64

!2

19,5 14

L

,3

L !* s IS

:

HE

a"

ú i

í s 9 53

R"

1

a

!í!

8

US

6,2 2,4

1 s

« •

ji

6,0

3 5

3 3" 1 31

7 10,4

?,7

.6

3

o {!

s

1

|

Ü

1 s\

Sz olS41t«tÓ helyek

L972. év 56--ában

ban aredatl k ö l t s . v«tés

aBy6b forrás

He

126,7

119.*

B7,6

83.7

Víro.i

120,7

117,1

75,6

01,6

24,4

18,4

Kö>.< 8 i

110,6

126,8

77,0

81,0

23.0

19,0

ms,„„s„mél,„„ilhi„;=,s,thi,

16,J

Ji<S.««„.=zil>ia.».)Sii.u

-9

o

'i!

** i

3

s"l

vű

8 o*

S|

SÍ

^*!

a?

íf R

i

|

! |

Í

^*í

S !

«i íu

f í

-: í ?

s

-o

i

1

•«

• :

s 11,1

£0,2

1t

3

1s

5

1 s

:•

K

s K

í"

in

1"

-.

;

i :-! Í íi

t 1

ti helyek

K

11 s ;

I:

:

s i

1

\s

s

L*

í

35,7

s

72.6

K

A 64,3

í? í l"

=

3

S

s

S

ff

s

! L •

!

a"

27,9

«

S. ™

a

SS

s"í

*|

8

27

4

2a,

9

3 5

s" a" " • •

S

í( S

5

;

?!

:

Is 3

SS

ii

:-!

í

s fii 1

Községi

11 9

cn 16

„ „

5

8

I 22

21

3

9

16

1?

s „ 1

66,

S 8

67,4

59,6

r

?

$ g,

is

í ir

!í

tE

!

il: i5 ic

o

o

•

".

Ol

i

5

: •

-.1

1S s

s a

SÍ!

s e * !

1 a 3 s

~í -

3

o

o!

1 1

-

3Í

„_

o •ö

1

: 1 s

•