3. A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TŰZVÉDELMI FELADATAI Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. november
Szerkesztő: Duruc József 3.1.
A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai
A tűzbiztonság nagyban attól függ, hogy a társadalom tagjai mennyire ismerik a lehetséges veszélyeztető forrásokat, a veszélyek elleni védekezés lehetőségeit, továbbá mennyire vannak felkészülve egy lehetséges tűz, robbanás, baleset esetén történő viselkedési formákra, menekülési, mentési lehetőségekre. Mennyire veszik ezeket a biztonsági követelményeket komolyan, mennyire követik fegyelmezetten, mennyire éreznek magukért és egymásért felelősséget. Ezek és más tényezők részét képezik egy adott időszakban a társadalom biztonsági kultúrájának, befolyásolják az emberek biztonságérzetét és biztonságtudatát. Ezekből ez elvekből és problémákból kiindulva szabályozza a tűzvédelmi törvény a magánszemélyekre vonatkozó alapvető tűzvédelmi biztonsági elvárásokat. A törvény rendelkezései szerint a magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Kötelesek gondoskodni az előirt tűzvédelmi felülvizsgálatról és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. Meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a szükséges tűzvédelmi ismereteket megszerezzék és tevékenységük során ne okozzanak tüzet, vagy közvetlen tűzveszélyt. Részletesen szabályozza a törvény a magánszemélyek tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeit. Ezek alapvetően az alábbi három csoportba sorolhatók: • a magánszemélyek kötelesek gondoskodni a tűzjelzésről, • részt kell venniük a tűzoltásban, • kötelesek tűrni azokat az intézkedéseket, amelyeket a tűzoltás vezető a felderítés, a tűzoltás és a tűz továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendel el. A tűzvédelmi törvény kimondja: „Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). Minden magánszemély köteles a tűzjelzésre alkalmas eszközét, járművét szükség szerint, tűzjelzés céljára rendelkezésre bocsátani.
2 A tűzjelzésnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmazni: • a tűzeset pontos helyét, • mi ég és mit veszélyeztet, • mekkora terjedelmű a tűz, • emberélet van-e veszélyben, • a jelző személy nevét és telefonszámát. A magánszemélyek, - segítségnyújtási kötelezettségük körében - a tűzoltásban és a műszaki mentésben a tőlük elvárható mértékben és módon, személyesen, ellenszolgáltatás nélkül kötelesek részt venni. Ezen túlmenően kötelesek a tűzoltás vezető igénye szerint a tűzoltóság rendelkezésére bocsátani a járműveiket, eszközeiket, felszereléseiket, illetőleg tűz oltására, vagy a műszaki mentéshez felhasználható anyagaikat. Kötelesek a tűzoltás eredményességéhez szükséges tájékoztatást a tűzoltás során megadni, valamint a tűzoltás vezető utasításait végrehajtani. A tűz megelőzése és a tűzoltás feltételeinek biztosítása érdekében a magánszemélyek rendelkezzenek megfelelő tűzvédelmi ismeretekkel, tartsák meg a tűzvédelmi jogszabályok előírásait és működjenek együtt a tűzoltóság szerveivel. Ez magába foglalja azt a tájékoztatási kötelezettséget is, amely azoknak a változásoknak a közlésére irányul, amelyek befolyásolhatják egy adott helyen a tűzoltási, mentési tevékenységet. A tűzvédelmi kötelezettségek elmulasztóit jogszabályok tűzvédelmi bírság, vagy szabálysértési bírság kilátásba helyezésével fenyegetik. 3.2.
A tűz elleni védekezés helye, szervezetek tevékenységében.
szerepe
a
gazdálkodó
Fogalomértelmezés: A jegyzet továbbiakban a gazdálkodó szerv elnevezést alkalmazza a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint a magán és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire. 3.2.1. A gazdálkodó szervek tűzbiztonságával kapcsolatos alapelvek a következők: • A tulajdonos az üzemeltető felelős a biztonságos tevékenységért. • A tűzbiztonság a termelés-szolgáltatás biztonságának, megbízhatóságának, az üzembiztonságnak részeként egyre inkább minőségbiztosítási követelmény és piaci tényezővé válik. • Az emberi tényező hatása meghatározó eleme a tűz elleni védekezésnek. • A vezetők szemlélete követelményrendszere meghatározó tényező az üzemi biztonság szempontjából. • A biztonságról és a veszélyek elleni védekezésről elsősorban a veszély okozójának kell gondoskodni. • Akit nyilvánvalóan veszélyeztetnek valamilyen hatások az is köteles, a megfelelő védekező erőfeszítéseket megtenni. 3.2.2. Az üzemeltető, tulajdonos alapvető tűzvédelmi kötelezettségei A tűzvédelmi törvény szellemisége alapján a gazdálkodókkal szemben alapvetően az alábbi öt fő követelmény fogalmazható meg:
3 maguk kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről, nyújtsanak megfelelő biztonságot azoknak, akiket foglalkoztatnak, valamint akik a létesítményeikben tartózkodnak, rendeltetésszerű működésük során ne jelentsenek tűz- robbanásveszélyt a környezetükre, az általuk létrehozott termékek, illetőleg szolgáltatásaik – ha azokat megfelelően veszik igénybe – ne veszélyeztessék a fogyasztót, teremtsék meg a tevékenységük során keletkezhető tűz és műszaki baleset észlelésének, jelzésének, eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.
o o o o
Az üzemeltetőt, tulajdonost terhelik az alábbi kötelezettségek: • A tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiájának kialakítása. • A tűzveszélyek, tűzvédelmi, biztonsági kockázatok felmérése, számbavétele. A legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése (veszélyértékelés): az alkalmazott anyagok veszélyessége, az alkalmazott technológiák veszélyessége, a tűzterhelés mértéke, az alkalmazott műszaki biztonsági rendszerek hatékonysága, az ott tartózkodó személyek száma, a tartózkodás célja és jellege, a meglevő építmények elhelyezkedése, az épületek szerkezeti tulajdonságai, elválasztásai, elrendezése, közlekedési viszonyai, épületgépészeti megoldásai, beépített védelmi megoldások léte, vagy hiánya. • Tevékenységükkel kapcsolatban a tűz elleni védekezés személyi, tárgyi, szervezeti, szervezési feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása. 3.3.
A gazdálkodó tevékenységet folytatók tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai
A tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek és szervezetek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban kötelesek gondoskodni a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról. Gondoskodniuk kell továbbá a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételei biztosításáról. Kötelesek gondoskodni a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszköz beszerzéséről, üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. Biztosítaniuk kell a tűzoltáshoz szükséges oltóvíz és egyéb oltóanyagok rendelkezésre állását.
4 Kötelesek a tűzoltóság részére a tűz oltására és a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni. Kötelesek biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét és abban jóhiszeműen együttműködni a tűzvédelmi hatósággal. Kötelesek gondoskodni a munkafolyamatok során és a munkahely elhagyása előtt a tűzvédelmi használati szabályok betartásának ellenőrzéséről. Gondoskodniuk kell a tulajdonukban levő erdő és parlag tűz elleni védelméről. Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, amennyiben: • a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha • ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, • illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és • kereskedelmi szálláshelyeken. . A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes (A, B, C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben • megfelelő (tűzvédelmi) szervezettel, • tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, és/vagy • szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi helyzetre kiható minden olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség, vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező az illetékes hivatásos tűzoltóságnál köteles bejelenteni. A raktározás és termelés kapacitásának 15% - kal, vagy annál nagyobb mértékű növelési szándékát előzetesen legalább 15 nappal kötelesek a tűzvédelmi hatóságnál bejelenteni. Azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos, illetőleg önkormányzati tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. A bejelentést a létesítményi tűzoltóságnak is meg kell tenni, amennyiben azt érinti. Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni. Kötelesek gondoskodni arról, hogy: • munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket,
5 • a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagjai • tűzvédelmi oktatásáról és • rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, • hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket, a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, • a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. A tűzvédelmi szakvizsgára felkészítés, a vizsgaszervezés és a vizsgáztatás bejelentés köteles szolgáltatási tevékenység. Az építmények, gépek, berendezések létesítési biztonsága tekintetében emeli ki a törvény a tervezők és a kivitelezők tűzvédelmi kötelezettségeit és felelősségét. A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi dokumentáció elkészítését biztosítani, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban foglalt rendelkezések kielégítését. A tűzvédelmi dokumentációt arra jogosult tűzvédelmi tervező, vagy tűzvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő személy készítheti el, aminek szakszerűségéért felelősséggel tartozik. A kivitelező köteles az engedélyezett tervben, a tűzvédelmi dokumentációban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során köteles megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni. A tervező és a kivitelező a fenti kötelezettségeinek teljesítéséről – konkrét esetekben - köteles írásban nyilatkozni. Az új generációk biztonsági kultúrájának megteremtésében különösen nagy felelősség hárul az oktatási intézményekre, a közoktatásra, a szakoktatásra és a felsőoktatásra. Ezért írja elő a tűzvédelmi törvény, hogy az általános és középiskolákban, a szakközépiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. A gazdálkodó szervek kötelesek a tűzjelzés és a tudomásukra jutott tüzek, balesetek jelzésének műszaki és szervezési lehetőségeit biztosítani. - Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
6 -
A gazdálkodó szervek és magánszemélyek a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. - A tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz minden létesítményből biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek a létesítmény fenntartóját terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik. A gazdálkodó szervek kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatban keletkezhető tüzek minél korábban történő megfékezéséről, eloltásáról, illetve szükség esetén más bajbajutottak részére is segítséget nyújtani. E kötelezettség körében: - a gazdálkodók a tűzoltásban, a műszaki mentésben a tőlük elvárható módon és mértékben, – ellenszolgáltatás nélkül – személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni, - azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is kötelesek bejelenteni, - a tűzoltáshoz szükséges oltóanyagok és szükség szerint tartalék oltóanyagok biztosításáról az OTSZ oltóanyag ellátásra vonatkozó szabályai és a szabványok rendelkezései szerint gondoskodni, - a jogszabály szerint szükséges létesítményi tűzoltóságot létrehozni és fenntartani.
