Kormányzati és civil szervezetek, jogérvényesítõ felügyeleti szervek szerepe és feladatai a POP-okkal kapcsolatosan Összeállította: Dr Kovács László (Környezettechnológiai Kft.), Lotz Tamás (KGI)
I. Minisztériumok valamint háttérintézményeik, felügyeleti és ellenõrzõ szervezetek A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõ anyagokkal (POP-ok) kapcsolatos teendõk irányításáról, felügyeletérõl, ellenõrzésérõl az érintett tárcák, azok háttérintézményei, a hatósági jogkört gyakorló környezetvédelmi felügyelõségek valamint számos a témában résztvevõ állami és civil szervezet gondoskodik. A feladatok és felelõsségek jelenleg a következõ résztvevõk között oszlanak meg:
a./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi feladatok végrehajtásának és koordinálásának felügyelete a mindenkori miniszter feladata, melyet a 155/2002. (VII. 9.) számú Korm. rendelet foglal magában a miniszter többi feladatával és tevékenységével együtt, így Magyarországon a Stockholmi Egyezmény határozatainak elõ készítéséért, végrehajtásáért és annak ellenõrzéséért szintén õ a felelõs. A minisztériumon belül számos egység foglalkozik az Egyezménnyel kapcsolatos teendõkkel. Ezek közül a legtöbb feladat a következõ egységekre hárul: •
Környezetvédelmi
Hivatal
Levegõtisztaságvédelmi,
Zaj-
és
Rezgésellenõrzési
Fõosztálya: ide vannak telepítve a POP-okkal kapcsolatos irányító és ellenõrzõ funkciók, itt tevékenykedik a Stockholmi Egyezmény nemzeti focal pontja. Feladata, hogy a POPokkal kapcsolatos nemzetközi ûléseken rés ztvegyen és a szükséges új szabályozások bevezetését kezdeményezze és elõkészítse. E fõosztály speciális feladata még, hogy a levegõbe jutó POP szennyezések megelõzésére ill. ellenõrzésére megfelelõ jogszabályokat dolgozzon ki. •
Környezetvédelmi Hivatal Víz és Talajvédelmi Fõosztálya: mind a felszini, mind a felszin alatti vizek és a talaj POP szennyezésének megelõzését ill. annak ellenõrzését szolgáló jogszabályok elkészítése a feladata. A fõosztály feladatát képezi még a POPokkal szennyezett területek kármentesítésére szolgáló programok irányítása.
•
Környezetvédelmi Hivatal Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fõosztálya: felel az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozásáért és végrehajtatásáért: a POPok kezelését érintõ több feladat is szerepel ebben, úgymint a szükséges hulladékártalmatlanító
kapacitások
megteremtése,
a
növényvédõszer-maradványok
és
a
szennyezett göngyölegek begyüjtése és kezelése, a PCB tartalmú olajokat tartalmazó berendezések felmérése és ártalmatlanítása, lerakók felmérése, új lerakók létesítésének elõkészítése, stb. A fõosztály feladata a fentiekhez kapcsolódó jogszabály-alkotás.
b./ Jogérvényesítõ és hatósági szervezet: Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõség és területi szervei A gyakorlatban a környezetvédelmi tárgyú törvények és szabályzatok végrehajtatásának feladatát és az elsõfokú hatósági feladatokat a környezetvédelmi felügyelõségek és a vízügyi felügyeletek országos hálózata, továbbá - mint másodfokú hatóság - az Országos Környezetés Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban Fõfelügyelõség) végzik el, melyek feladat és – hatáskörérõl a 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezik. A környezetvédelmi felügyelõségek területi alapon történõ felosztás szerinti tizenkét tagból álló országos hálózata felelõs a POP-okkal kapcsolatosan a helyi végrehajtatásért és az ellenõrzésért. A felügyelõségeknek továbbá jelentõs szerepük van a POP-ok felmérésében, mint hatósági mintavevõknek. A mintavételekbõl és analízisekbõl származó adatbázis kezelése és frissítése szintén a felügyelõségek hatáskörébe tartozik. A Fõfelügyelõség állami feladatként elvégzendõ alaptevékenysége körében a perzisztens szerves szennyezõkkel is kapcsolatosan a következõ teendõket látja el: A Fõfelügyelõség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében: •
gyakorolja -
a külön jogszabályokban meghatározott elsõ fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,
-
a külön jogszabályokban meghatározott elsõ fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört;
•
szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, a tevékenysége során keletkezett adatokat;
•
elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintõ jogszabályok végrehajtását, ideértve a területi szervek hatósági munkáját, a jogerõs kötelezettségek teljesülését;
2
•
együttmûködik - szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltak szerint - a Minisztérium szervezeti egységeivel;
•
vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást.
A területi Környezetvédelmi Felügyelõségek Állami feladatként elvégzendõ alaptevékenységük közül azok, amelyek kapcsolatosak a perzisztens szerves szennyezõk csökkentésével is, a következõ teendõket látják el: •
gyakorolják a külön jogszabályokban meghatározott elsõ fokú környezetvédelmi hatósági jogköröket;
•
a környezet védelme érdekében együttmûködnek a helyi önkormányzatokkal, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, a gazdálkodó szervezetekkel és mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, valamint más inté zményekkel;
•
közremûködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok végzésében;
•
hozzáférhetõvé teszik a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelõ tájékoztatást adnak azokról;
•
véleményezik a települési önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintõ terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat;
•
ellátják - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyûjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérõ-, észlelõ -, ellenõrzõ hálózat (monitoring), valamint az Országos
Környezetvédelmi
Információs
Rendszer
(a
továbbiakban
együtt:
Információs Rendszer) mûködtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi feladatokat, továbbá együttmûködnek más ellenõrzõ és információs rendszerekkel; •
összegyûjtik és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátják az Információs Rendszer mûködtetéséhez szükséges - feladatkörükkel összefüggõ - adatokat;
•
közremûködnek a környezet állapotának, valamint elérendõ állapotának (célállapot) feltárását, illetõleg nyilvántartását célzó feladatok végrehajtásában;
•
bejegyeztetik a jogerõs hatósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásba, illetve annak megszûnésekor, valamint változásakor intézkednek a törlés vagy módosítás iránt;
3
•
segítik az illetékességi területén mûködõ önkormányzatokat környezetvédelmi hatósági feladataik ellátásában;
•
ellátják a környezeti károk elhárításának irányításával összefüggõ - külön jogszabályban meghatározott - területi feladatokat;
•
nyilvántartást vezetnek a környezetvédelmi engedélyekrõ l, a környezetvédelmi mûködési engedélyekrõl és egyéb - külön jogszabályban meghatározott esetben kiadott - hatósági határozatáról, szakhatósági állásfoglalásáról;
•
véleményezik a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelõ határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerzõdést, közbensõ mérleget, vagyonfelosztási javaslatot;
•
területi hulladékgazdálkodási tervet készít;
•
vízvédelmi intézkedési programot és szennyezéscsökkentési intézkedési tervet készít;
•
egyedi vízgyüjtõ-területi határértéket állapít meg;
•
részt vesznek a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában, közremûködnek a környezetvédelmi kutatási, oktatás, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;
•
A civil szervezetekkel való együttmûködés koordinációja a hatóság felõl, az állami szerepvállalás gyakorlati kivitelezése.
A minisztérium szakmai háttérintézménye a Környezetgazdálkodási Intézet látja el e projekt (és számos más projekt) irányítását. Az Intézet másik fõ tevékenysége a jogszabályok szakmai elõkészítése, valamint hatástanulmányok készítése. Az Intézet akkreditált mérõlaboratóriuma alkalmas a legnagyobb pontosságot igénylõ mintavételi és analitikai vizsgálatok végzésére.
c./ Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter koordinálja az emberi egészség megõrzésével
kapcsolatos
feladatokat
(a
POP-okkal
kapcsolatosan
is),
így
az
egészségkárosodás formáinak, mértékének és gyógyítási lehetõségeinek felmérése, a megoldások közzététele, a kémiai biztonság megteremtése. A Miniszter ezen feladatainak végrehajtását több intézmény végzi, a feladatok megosztásával. Ezen intézmények és feladataik: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Feladatai a POP-okkal kapcsolatosan:
4
közegészségügyi (környezet- és
település-egészségügyi,
élelmezés-
és
táplálkozás-
egészségügyi, munkaegészségügyi, kémiai biztonsági), egészségfejlesztési (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegõrzés), továbbá az egészségügyi igazgatási és koordináció területén meghatározott feladatokat lát el . A POP csökkentési feladatokba különösen az EszCsM két háttérintézménye kapcsolódott be: + Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (FJOKK) Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKBI) – elemzi és gyüjti az adatokat, vizsgálatokat folytat a perzisztens szerves vegyületeknek az emberi egészségre való hatásáról, gondozza a PIC Egyezményt; + Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (FJOKK) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI) – elemzi, adatokat gyüjt az élelmiszerek POP tartalmáról, vizsgálja az emberi szervezetben a környezetben tartósan megmaradó szerves vegyületek expozícióját. d./ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarországon a mezõgazdaság a legnagyobb területhasználó, az ország területének ~85% -a felhasználható mezõgazdasági vagy erdõgazdálkodási célra, így ebben az ágazatban a talajok minõsége és a növények és állatok által elfogyasztott víz minõsége az egyik legfontosabb feltétele a termelésnek. A talaj és vízszennyezések megelõzése, és a meglévõ szennyezések megszüntetése alapvetõ célja a mezõgazdaságnak. A mezõgazdaságban jellemzõen diffúz szennyezés keletkezik A perzisztens szerves szennyezõk a mezõgazdaságban fõként növényvédõszerek formájában vannak jelen, melyek használatát az esetek többségében már régen betiltották, de raktárakban, egyes élõ szervezetekben, a talajban és a természetes vizeinkben még megtalálhatók. A Miniszter feladatai a POP-okkal kapcsolatosan: •
az agrárkörnyezet-gazdálkodás,
•
a növényvédelem, a növényegészségügy, az állategészségügy irányítása,
•
a termõföld minõségének védelme, a térképészet és a földügy, továbbá a mezõgazdasági célú vízgazdálkodás központi irányítása.
Különösen az FVM egyik háttérintézménye, az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (ONTSZ) veszi ki részét a POP csökkentési programból. Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat feladatai: •
a növényvédõszerek forgalomba hozataláért és kivonásáért, valamint a kereskedelemért felel,
5
•
a növényvédõszer maradékok, szennyezések nyilvántartása, az adatbázis kezelése,
•
az agrár-környezetvédelmi célprogramok támogatása,
•
a Talajinformációs Monitoring (TIM) hálózat mûködtetése.
A területi Növény- és Talajvédelmi Állomások feladatai: •
a talajvédelmi szolgálat szakemberei a Központi Szolgálat irányításával felmérik a károkat,
•
mintavételezés,
•
a talajok illetve a kutak szennyezettségének, növényvédõszer maradékok által okozott szennyezéseknek a meghatározása.
e./ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A Miniszter felelõsége a veszélyes árúk szállításával kapcsolatos követelmények meghatározása és betartatása területén érinti a perzisztens szerves szennyezõ anyagokkal kapcsolatos hazai szabályozást. Meghatározza - ha kell kiegészíti - az export / import engedélykötele s termékek jegyzékét vámtarifaszám szerint és felügyeli az engedélyezési folyamatot.
f./ Központi Statisztikai Hivatal Magyarországon a statisztikai adatok összegyûjtéséért és kezeléséért a Köponti Statisztikai Hivatal a felelõs. Ez a hivatal gyüjti és közli azokat a tevékenységi adatokat, amelyek segítségével a perzisztens szerves szennyezõ anyagok kibocsátása kiszámítható.
II. Környezetvédelmi civil szervezetek és a lakossági részvétel A perzisztens szerves szennyezõ anyagokkal kapcsolatos legfõbb teendõ az emberi egészség hathatós megõrzésének biztosítása. Ezt a feladatot csak a lakosság és a civil szervezetek széleskörû és tudatos bevonásával lehet elvégezni. A Stockholmi Egyezmény végrehajtásáért felelõs szervezetek munkájában a többi teendõ mellet hangsúlyt kell fektetni a POP-okkal kapcsolatos ismeretek bõvítésére, az információk széleskörû terjesztésére, valamint a védekezésben és megelõzésben történõ aktív részvétel fokozására, fõként a lakosság és a civil szféra körében. Ezek a célok az információ k szélesebb körû és hatékonyabb elérhetõségével, valamint a témával kapcsolatos oktatási programok szervezésével és lebonyolításával érhetõk el. A civil szféra és a lakosság bevonása a teendõkbe a következõ területeken képzelhetõ el leginkább:
6
•
A közéleti személyek és politikai döntéshozók környezeti tudatosságának növelése,
•
Az összes POP-okkal kapcsolatos információ nyilvánosságra hozatala, amely a hatályos jogszabályok szerint nem számít titkosnak,
•
Oktatási és gyakorló programok kifejlesztése és megvalósítása a POP-ok környezeti és egészségügyi hatásairól, a megelõzésrõl, a POP-okat helyettesítõ anyagokról, és a teendõkrõl. Az oktatási programoknak fõleg a lakosság kevésbé értesült és a POP-ok káros hatásainak erõsebben kitett részét kell megcéloznia, mint a nõk, gyerekek és az alacsonyan iskolázottak. Fontos, hogy az ismeretterjesztés és az oktatás a társadalom minden rétegét elérje, így pl. a tanárokat és tanulókat éppúgy, mint az érintett gazdasági szervezetek vezetõit.
Sok más országhoz hasonlóan a POP-okkal kapcsolatos teendõk szervezésében és végrehajtásában a lakossági részvétel fõként a civil szervezeteken keresztül történik, Magyarországon is. A civilek közül is fõleg azok vállalnak jelentõs szerepet, amelyek fõ tevékenysége a környezetvédelem. A teendõket nagyjából felosztják maguk között, bár egy feladatot több szervezet is elláthat. A leghasznosabb tevékenységük a társadalom különbözõ szintjeinek tájékoztatása, oktató és tréning kurzusok lebonyolításával, internetes honlapok létrehozásával, versenyek és egyéb nyilvános események megszervezésével és lebonyolításával. Másik igen jelentõs feladatuknak tekintik a kapcsolat teremtést és a közvetítést az ügyben érintett résztvevõk között, így megpróbálják egy asztalhoz ültetni a vállalkozások, az állami szervezetek, a döntéshozók és a lakosság képviselõit, a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálásának érdekében. Szintén fontos teendõ a külföldi szervezettekkel, fõként környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezettekkel történõ kapcsolatfelvétel, valamint a tapasztalatcsere és a segítségnyújtás szakmai kérdésekben. Létezik egy kifejezetten a POP-ok hatásaival és a POP-ok kiküszöbölésével foglalkozó nemzetközi zöld hálózat, az IPEN (International POPs Elimination Network), amelynek magyar tagszervezetével már felvettük a kapcsolatot. Hazánkban a környezetvédelmi szervezetek és egyesületek igen jelentõs hagyományokkal rendelkeznek, egyesek közülük már a rendszerváltást megelõzõen is aktívan mûködött. A jelenlegi rendszerben a zöld szervezetek egy há lózatban mûködnek, ami segíti az együttmûködést a feladatok felosztását, a pályázatokon való hatékonyabb részvételt. Ez a hálózat a Magyarországi Zöld Mozgalom, melynek több mint 300 tagszervezete van. A mozgalom rendszeresen tart országos találkozókat, ahol a civilek mellet az állami szervezetek is részt vesznek. Így 2004-ben Debrecenben lesz az országos találkozó, ahol a perzisztens
7
szerves vegyületekkel kapcsolatos és a civil szféra számára fontos ismeretek, információk, többek között e leltár lényeges megállapításai - be lesznek mutatva. A zöld mozgalom szerepe azért is nõhet meg a POP-okkal kapcsolatos tájékoztatásában és egyéb akciók lebonyolításában, mert a lakosság egyre fogékonyabb lett a legújabb környezetvédelmi kutatások és programok eredményei és a felhasználható tapasztalatok iránt. Különösen azok a civil szervezetek, amelyek a perzisztens szennyezõkkel széles körûen foglalkoznak, azaz mind a szennyezések, mind az emberi szervezetre gyakorolt hatások, mind a megoldások a vizsgálatuk tárgyát képezi, képesek a lakosságot széleskörûen tájékoztatni. Ebbe a projektbe eddig két olyan zöld szervezet kapcsolódott be, amelyek tevékenysége a perzisztens szennyezõ anyagok kiküszöböléséhez (is) köthetõ, ezek: •
REFLEX Környezetvédõ Egyesület (Gyõr) végezte el azt a felmérést, amely a ”hulladékos” fejezetben látható és amelyben néhány dunántúli megyében feltérképezték a POP hatóanyagú növényvédõszer maradványokat. Figyelemre méltó, hogy egy korábbi projektjükben, amelyet egy szlovák zöld szervezettel együtt vé geztek, az összegyüjtött szermaradványokat egy a veszélyes hulladékok égetésére szolgáló égetõben elégettették.
•
Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány (Hajdúböszörmény) az említett IPEN-nek – a POP-okkal foglalkozó nemzetközi zöld hálózatnak - a hazai tagszervezete, amely vállalta a POP-okkal kapcsolatos információk hazai „terítését”, amiben a KvVM segíti és ellátja a szükséges háttéranyagokkal. Erre elõszõr 2004 márciusában, a hazai környezetvédõ civil szervezetek országos találkozóján kerül sor. --------
8
