25. TÉMANAP, TÉMAHÉT (4 írás) Bilku Rolandné: Témanap, témahét A témanap vagy témahét szó jelentése benne van magában az elnevezésben. Adott napon (vagy héten) az iskola (vagy legalábbis bizonyos korcsoportok) minden tagja ugyanazzal a témával foglalkozik. Bár nagy különbség van jellegében, hangulatában, de főleg szervezésében egy témanap és egy akár teljes hetet kitöltő témahét között, abban megegyeznek, hogy a lényegük a következő: az iskola pedagógiai programjában rögzítetten szerepel egy vagy több (projekt) téma, amit a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgoznak fel, a lehető legkomplexebb módon. Úgy, hogy az a résztvevő gyermekeknek is jó kedvet és sikerélményt adjon. Ez a projektpedagógia segítségével lehetséges. „A projektoktatás sem nem módszer, sem nem reformpedagógiai irányzat. Egy tanulási-tanítási stratégia. ... Nem a megtanítandó tananyagot helyezi a nevelés középpontjába, hanem a lehetőségekkel és korlátokkal rendelkező individuumot. Az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás.” (Hegedűs Gábor) A projektpedagógia lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a téma a tanulók által kiválasztott és elfogadott legyen és a megoldása csoportban történjék, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket. A projekt-keretek közötti tanulásban – így témanap vagy témahét alkalmával is – megszűnik a verbális képességek fölénye. A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a kreativitás, a pontos kivitelezés mind-mind egyenrangú és –egyenértékű tényező lesz. „Ahhoz, hogy a cselekvés sikeres legyen, számos ismeret megszerzésére, elrendezésére és feldolgozására van szükség. A hagyományos ismeretcentrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítik meg, hanem reális és valóságos választ kísérelnek meg adni egy-egy igazi kihívásra.” (Lehoczky János) A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól és csoporttól egyaránt. A csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valami érdekeltsége. A közös alkotás erősíti az egyűvé tartozás élményét. A siker a kollektivitástól, felelős együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a projektpedagógiának. A tanár a projektben dolgozó csoportot nem hagyja magára, ugyanakkor irányító szerepe az együttműködés mozzanataiban szinte észrevétlenül van jelen, feloldódik a közös tervezés, cselekvés és értékelés mozzanataiban. Az is feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban beiktasson visszajelző, visszacsatoló szakaszt. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben, az együttműködésen van a hangsúly (bár a csoportok közt lehet versengés). A projekt feldolgozása az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll. • témaválasztás
2 • • • • • • •
tervkészítés a feldolgozáshoz adatgyűjtés a téma feldolgozása a produktum összeállítása bemutatható formában a produktum bemutatása a projekt értékelése a zárást követő feladatok elvégzése, következtetések megfogalmazása
Az út megtervezése, végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. A projektpedagógiában éppen ezért ugyanezekkel a tulajdonságokkal bíró céltudatos, de nyitott pedagógus képes irányítani. A témanap, témahét (vagyis egy projekt feldolgozása) akkor eredményes, ha abban az iskola (évfolyam) minden tanulója és tanára tevékenyen részt vesz. A témahétnek (témanapnak) valóban mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom (pl. energia, kölcsönhatás, ritmus, víz, tűz, szimmetria stb.), de kötődhet helyi, naptári aktualitáshoz is (pl. Állatok világnapja, Madarak és fák napja, az iskola névadójának ünnepe stb.). Egyensúlyban kell tartani a tevékenységek rendjében és tartalmában a tervezettséget és a lelkes spontaneitást. A diákok aktív részvétele az ötlet (téma) kitalálásától a hét lezárásáig nélkülözhetetlen. Kezdeti nehézségeket okozhat, hogy nem minden kolléga innovatív szemléletű, s probléma lehet az elmaradt tanórák pótlása is. Ez utóbbi azonban tárgytalanná válik, ha a tervezett témanapok (témahét) megtartása már az iskola pedagógiai programjában is szerepel, s az éves tanmenetekben is rögzítjük az időpontját. A projektpedagógia beépülése a mindennapi iskolai gyakorlatba nem könnyű és gyors folyamat, de a pozitív visszajelzések alapján mégis azt tanácsoljuk az érdeklődőknek, hogy feltétlenül ismerkedjenek meg vele és próbálják ki. Érdemes. A témanap, témahét várható pedagógiai eredményei: • Kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségből adódó motiváltság. • Kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony. • Növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb cselekvésre ösztönöz. • Csökkennek a magatartási anomáliák. • Fejlődik a cselekvő- és szervezőképesség és az önálló ismeretszerzés képessége. • Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt. • A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleg periférián lévő tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe. A megvalósítás lépései Előkészítés: • Tájékozódás a szakirodalomban • Aktív mag létrehozása a tantestületben
3 • Iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása • Részvétel konferenciákon, külső előadók felkérése a tantestület megnyerése céljából. • Helyi koncepció kidolgozása, majd megvalósítása néhány vállalkozó kolléga segítségével a tanulók megnyerése céljából. • A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, szülők közösségével. A szülői közösség támogatásának megnyerése. • Javaslattétel a pedagógiai program módosítására. • Szakmai munkaközösségek összehangolt munkájával a témahét beépítése az éves tanmenetekbe. Osztályfőnöki teendők: • Témakiválasztás irányítása • Csoportalakítás segítése • Célok megfogalmazásában való segítségnyújtás • Időrendi tervezés az egyes lépések meghatározása – háttér – irányítással • A csoport munkamódszerének meghatározása megbeszéléssel • Szükséges eszközök biztosítása a csoport igényei szerint • A dokumentálás módjának listázása a csoport igényei szerint, tanácsadás • Bejelentkező levelek megküldése, telefonok elintézése, a csoporttal való kapcsolattartás módjának meghatározása. • A bemutató helyének, idejének biztosítása • Heti adminisztráció elvégzése • A zárást követő feladatok elvégzésének irányítása Szaktanári teendők: • Téma és igény szerinti tanácsadás • Irodalomjegyzék biztosítása • Igény szerinti segítség a prezentációk, dokumentációk elkészítéséhez Utómunkálatok: • Ha szükséges, köszönő levelek elküldése az iskolavezetés nevében az osztályfőnök által. • Az arra érdemes tapasztalatok közzététele a helyi sajtóban, iskolarádióban, iskolaújságban. • Két hét múltán, (ha készült ilyen) a kiállítás lebontása. • Osztályfőnöki értékelés, a tapasztalatok összegzése. Témahét egy veszprémi általános iskolában Minthogy a 3–6. évfolyamos tanulóink május utolsó hetében erdei iskolában vannak, célszerű volt ugyanerre az időpontra rögzíteni a 7. – 8. évfolyamos osztályok számára a témahét eseményeit. Ennek lényeges sajátsága a tanulói önkéntesség, tanulói aktivitás. A témánk minden évben Veszprém. Az, hogy a város életének mely részterületét kívánják feldolgozni, már a csoport döntésén alapszik. Célunk, hogy tanulóink jobban megismerjék városunk életét, bepillanthassanak intézményeink, termelő üzemeink életébe, megismerhessék kulturális életének, környezetvédelmi tevékenységének, egészségügyi szolgáltatásának stb. hátterét. Kialakuljon a megfelelő öltözködési, viselkedési kultúrájuk, fejlődjön kommunikációs készségük. Tudjanak önállóan tájékozódni, közlekedni. Megfelelően használják az anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközöket, fejlődjön lokálpatrióta szemléletük.
4
A témahét programja A napok rendje értelemszerűen függvénye a témanapok hosszának és a választott témának. Jelen témahét menetrendje ahhoz igazodik, hogy a téma a lakóhely megismerése. 1-3. nap 8.00-12.00 Intézmények, helyszínek látogatása. Interjúkészítés, anyaggyűjtés osztályfőnöki háttér-segítséggel és –ellenőrzéssel 12:00–13:00 Élménybeszámolók, anyagrendezés 4. nap 8:00–12:00 Az információs anyag végleges formába öntése. (Beszámolók, sajtóanyag, prezentációk) 5. nap 8:00–12:00 Bemutatás évfolyam vagy iskolagyűlés keretében, melyen részt vesz az iskolavezetés, szaktanárok, meghívott vendégek, SZM képviselet, stb. Értékelés. Elérhetőségeink: Deák Ferenc Általános Iskola 8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2.
[email protected] veszprem.deak.hu telefon/fax: 88/442-672
5 Czeczon Zsoltné: Egészségnap a Derkovits Gyula Általános Iskolában A projekt helyszíne A Derkovits Gyula Általános Iskola a Bp. VI. kerület legszebb részén a Városligeti fasorban helyezkedik el. Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, meleghangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására, egészséges fejlődésére. Tanulóink szívesen részt vesznek épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, alagsorunkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk ökoszemléletét tükrözik. Iskolánk kertjét folyamatosan fejlesztjük. Örökzöldeket, cserjéket, egynyári és évelő növényeket ültetünk, melyeket a gyerekek bevonásával gondozunk. Az idei tanévben fűszer- és gyógynövénykertet alakítottunk ki. Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér). A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektől. Megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, ehhez megfelelő gyűjtőedényeink vannak. A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik. Folyamatos, egész éven át tartó papírgyűjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát! program keretén belül.) Intézményünkben több mint egy évtizede minden évben megrendezésre kerül az iskolai sportnap, melyet mindig június első szombatján tartunk meg. Ez azért fontos számunkra, mert tanulóink családjukkal és tanáraikkal együtt élvezhetik a sport, a mozgás és a játék örömét. Az elmúlt néhány évben kézműves foglalkozásokkal tettük színesebbé ezt a napot. A programok között friss gyümölccsel, zöldséggel, müzlivel, ásványvízzel szoktuk kínálni a résztvevőket, ezzel is a korszerű táplálkozást szeretnénk népszerűsíteni. Célunk, hogy a szülők gyerekeikkel együtt tartalmas, közös élményeket éljenek át az iskolán belül, melyekkel alternatívákat mutatunk az egészséges, mozgásban gazdag életmódra. Az Egészségnap Előkészítési szakasz • A pályázat ismertetése munkaértekezlet keretében. • Felelősök választása a programok sikeres kivitelezése érdekében. • A programok részletes kidolgozása ütemterv szerint. • Forgatókönyv készítése az Egészségnap megvalósításához. • A rendelkezésünkre álló anyagi feltételek feladatonkénti elosztása. • A programokhoz szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Megvalósítás • Az Egészségnapot megelőző feladatok, tevékenységek a tanév során. • Az egészséges életmóddal, a betegségek megelőzésével kapcsolatos közmondások, szólások gyűjtése, illusztrálása, tablókészítés. • Figyelemfelkeltő plakátok készítése egészségmegőrzésre, betegségek megelőzésére.
6 • • • • • •
Étrendpiramis készítése. Rajzpályázat: Mit egyek, hogy egészséges legyek? Szakértők felkérése adott témával kapcsolatban kisebb előadások megtartására korcsoportoknak megfelelően. Önismeret fejlesztő interaktív foglalkozások rendezése. Szerepjátékok a személyes higiénéről. Öröm–bánat térkép készíttetése az iskoláról tanulócsoportonként.
Az Egészségnap lebonyolítása • A helyszínek előkészítése. • Zenés bemelegítő torna a sportpályán. • Az iskola dolgozói és a vállalkozó kedvű szülők által készített ízletes, egészséges reggeli falatok kínálása. • Programkínálat ismertetése: sorversenyek; ügyességi feladatok a mindennapi életből vett eszközökkel; kosárlabda-, röplabda-, focimérkőzések; ismerkedés az íjászattal; általános egészség állapot felmérés; ötletbörze (tudatos vásárlásra ösztönzés, természetes alapanyagú tisztítószerek, kozmetikumok bemutatása) reform konyha bemutató; zöldég-, gyümölcsállatok készítése; hagyományőrző kézműves foglalkozás; láthatatlan világ bemutatása (hogyan „lát” egy vak gyerek?); interaktív vetélkedők az előkészítő szakaszban megszerzett ismeretek alapján. • A nap értékelése: A nap folyamán megszerzett zsetonok beváltása ajándékokra, a résztvevő családoknak emléklap átadása. A legtöbb zsetont összegyűjtött családok különdíjat kapnak. A mérkőzések eredményeinek kihirdetése, díjazása. Befejező szakasz • Diagram készítése az egészség állapot felmérés alapján. • A láthatatlan világ élményeinek megjelenítése rajzban, fogalmazásban és drámaórán. • Hangulatfelmérés a családok körében. • Pár hónap múlva kérdőív közreadása, hogy történtek-e pozitív változások a családok életvitelében? • Művészeti kiállítás rendezése (rajz, fotó, kézműves alkotások). • Iskolai öröm-bánat térkép készítése a csoportok által leadottak alapján. • Pozitív változtatások az iskola életében és környezetében az öröm-bánat térkép tapasztalatait figyelembe véve. • Beszámoló készítése, ismertetése munkaértekezleten. • Elszámolás a pályázaton nyert pénzzel. Költségvetés Fénymásolópapírok Kartonok Fotópapír Lamináló fólia Zsírkréta, filctoll, színes ceruza Festékek, ecsetek Ollók, ragasztók Kézműves alapanyagok: agyag, bőrszíjak, kukoricacsuhé, rafia
5.000 Ft 5.000 Ft 8.000 Ft 3.000 Ft 5.000 Ft 5.000 Ft 4.000 Ft 15.000 Ft
7 Élelmiszerek: zöldségfélék, gyümölcsök, müzli, ásványvíz, teljes kiőrlésű pékáru, tejtermékek, baromfi felvágott, Flora margarin 40.000 Ft Ajándékok, díjak 20.000 Ft Összesen: 110.000 Ft Ebből támogatásként igényelt összeg 100.000 Ft, önrész 10.000 Ft.
8 Szilvágyi Judit: Öröm–bánat térkép az iskola épületéről „A jövőben az a jó,hogy nem egyszerre, hanem naponként érkezik.” (Abraham Lincoln) BEVEZETÉS Néhány gondolat: Amikor 14 évvel ezelőtt ebbe a belvárosi iskolába jöttem, először egy dal jutott eszembe: „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota…” Miközben ezt dúdolgattam, egyre közelebb értem leendő munkahelyem épületéhez, mely lassan már a második otthonommá vált. Megcsodáltam kívülről, belülről és arra gondoltam: ilyen egy igazi iskola. Méretei, díszítése, még a levegője is tekintélyt parancsoló, a tudás titkait rejtő, de nem elrejtő, hanem átadó. Egyedül a zöld növényeket hiányoltam a csupa beton udvaron. Azóta sokféle felújításon, változtatáson ment keresztül ez az épület, mely 90 éve nyitotta meg először kapuit. 50 éve pedig még a zene is betölti vén falait. Céljaim rövid és hosszú távon Szeretném, ha kisdiákjaim is második otthonuknak tekintenék ezt az épületet és nem csak azért, mert napjaik nagyobb részét itt töltik. Szeressék, díszítsék, vigyázzanak az értékeire. Épüljön be a mindennapjaikba ez a szemlélet. „Mi vagyunk a KIPP-KOPP CSAPAT”: ez a nevünk és a 14 évvel ezelőtt írt „indulónk” és jelünk; mely hagyományként 4 évente továbbszáll az új osztályomra. Fontos, hogy szüleiket is bevonjuk ezekbe a tevékenységekbe. Rövid távú célom: Először csak a saját osztályomban próbálkoznék vele. A tanév végén bemutatnák egy tabló formájában a gyerekek munkáját a szülőknek. Várnánk a véleményüket és javaslataikat, hogy ők miben tudnának segíteni a változtatásokban. Hosszú távú célom: Az év végi beszámolómban megemlíteném ezt a tevékenységünket az iskola-vezetőség felé. Kérném, hogy amennyiben elnyerte a tetszésüket, bemutathassam a tantestületnek is. Helyzetelemzés: Mint említettem, az épület igen régi, bár sokféle átalakításon esett át. Ezek a mai élet igényeihez alkalmazkodtak. A közös helységek dekorációját a gyerekekkel közösen végezzük, de a tantermek képe is inkább a felnőttek koncepcióit tükrözik. Ezért gondoltam: mi lenne, ha a gyerekek véleményét is kikérnénk ebben a témában is. Készítenének egy ÖRÖM-BÁNAT TÉRKÉP-et az iskola épületéről. Nekem is újdonság volt, amikor erről hallottam és nagyon megtetszett az ötlet. Ilyen módon még nem kérdeztük őket.
9 Gyakorlati megközelítés Főbb területek Célok meghatározása
Célcsoport meghatározása A projekt tartalma
Hol és mikor?
Logisztika és finanszírozás Partnerek
A feladatok eszközei Értékelés
A kérdésekre adott válaszok Rövid és hosszú távú cél: a gyerekek véleményét figyelembe véve a saját munkájuk felhasználásával az iskola épületének „zöldítése”. Osztály tanulói, szülők, iskolavezetőség, tantestület Téma: iskolazöldítés Módszer: tanulói tevékenységen van a hangsúly. Tevékenység: csoportmunka Az iskola épületén belül, május-június. 5 alkalmat vesz igénybe, kb. 45 perces időkerettel, mely igény szerint változhat. E tanév május közepétől a tanév végéig; illetve folytatódna a következő tanév szeptemberében. Anyag-és eszközszükséglet; nem igényel finanszírozást, mert a meglévő taneszközöket használjuk fel. Ebben a tanévben a napközis kolléga, aki egyben a technika-rajz tantárgyakat is tanítja; a következő tanévben a szülők és az iskolavezetőség. A meglévő eszközöket használjuk: rajztábla, rajzlap, színes ceruzák, ragasztó, tolltartó Két fórumon értékelném a projektet: - szülők felé (a tanév végén meghirdetett rendkívüli szülői értekezleten) - iskolavezetőség felé (az év végi beszámolóban)
Szervezés Ütemterv Projekt ismertetése, ráhangolás Csoportok kialakítása, felelősök kijelölése, feladatuk ismertetése (felelősi tisztségek kiosztása már a kialakult csoportokon belül, önállóan történik)
Játék: akasztófa: öröm, bánat; majd ezek értelmezése; a projekt ismertetése 1. felelősök: 2 írnok 1 időfelelős csapatkapitány (irányító) 2. 5 x 4 fős csapatok (spontán szerveződéssel)
10 Határidők meghatározása, kiírása jól látható helyre
Program lépései
ismertetés, 20’ ráhangolás 1. nap (szerda) csoportok 25’ kialakítása 1. nap (szerda) adatgyűjtés 45’ 2. nap (csütörtök) Beszámolók kb. 5 x 10’ 2. nap (csütörtök) tervek, javaslatok 45’ 3. nap (péntek) tabló elkészítése 2 x 45’ és még a technika-rajz órán napközi szabad és szükség esetén a idejében napközi idejében (szükség esetén) 4. nap (kedd és a hét többi du.) Folytatás: Kb. 50’-60’ szülőknek való bemutatás helyszínek meghatározása helyszínek sorsolása vagy választása (gyerekek dönthetik el) eszközök kiosztása a munka során adódható fegyelmi problémák megbeszélése adatgyűjtés beérkezés után a munkák begyűjtése beszámolók másnap: javaslatok, tervek tabló készítése: öröm, bánat, javaslatok értékelés szülői fórum beszámoló a vezetőségnek
A program megvalósítása 1. Ismertetés, ráhangolás: Fontos, hogy a gyerekek érezzék: számít az ő véleményük is. Így jobban fognak vigyázni a meglévő és az általuk létrehozott értékekre. Hiszem, hogy ezzel a környezeti nevelés és fenntarthatóság érdekében előbbre lépek az oktató-nevelő munkámban is. Nagyon szeretik a saját gyerekkoromban is kedvelt „akasztófa”- játékot. Ezzel sokféle területen fejlődnek, tágíthatják ismereteiket. Hiszen a szómagyarázatokat is egymástól várják vagy kezükbe vehetik az értelmező kéziszótárt. Bátrabban szólal meg a csendesebb, visszahúzódó gyermek is. 2. Felelősök feladatai és ezek felosztása: Miután ismertetem a felelősök konkrét feladatait, úgy gondolom, hogy tudatosabban fogják kialakítani a saját 4 fős csapataikat és azon belül már könnyebben osztják el a tisztségeket is.
11 3. Csoportok kialakítása: Lehetőség szerint hagyom, hogy ők alakíthassák ki a csapatokat. Hatékonyabbnak tartom az elvégzendő munka, összetartás, tolerancia, stb. szempontjából. 4. Határidők: Ezeket én határozom meg és szükség esetén természetesen lehet módosítani, amennyiben lehetőség van rá. Mivel a rajz-technika tantárgyak kivételével mindent én tanítok, így könnyebben átszervezhetem ezen a héten a tanórák rendjét. Az ütemtervet kinyomtatva kitesszük az egyik táblára, melyet ők is jól látnak. Kipipálhatják rajta az elvégzett teendőket, jelölhetik az időbeli elcsúszásokat, hogy tudjunk rajta változtatni. (pl. a tabló elkészítésénél, mert akkor kevesebb leckét adok azokra a napokra. Ezt amúgy is elveim közé tartom mióta tanítok: figyelembe kell venni a házi feladatok adásánál a gyerekek aznapi terhelését: pl. reggel úsztak, 6 órájuk volt, front van, egyéb okok miatt fáradtabbak, stb. Így még inkább magukénak érezhetik az egész munkafolyamatot. Ösztönzően hat rájuk az elvégzett munka öröme. 5. Tabló elkészítése: Mivel a gyerekek iskolai életében fontos szerepet betöltő két felnőtt együtt vesz részt a munkafolyamatban, tudatosan alakul ki bennük, hogy ez a szemlélet, mely a közvetlen és tágabb környezetüket alakítja; nem korlátozódik csak a tanórák kereteire, hanem kihat egész iskolai, később felnőtt életükre is. 6. Helyszínek meghatározása és felosztása: Olyan helyszíneket választottam, ahol naponta megfordulnak. Ebben van csak általuk használt: 1.tanterem és az iskola többi tanulója által ( csak emeleti diákok: 2. folyosó és 3. mellékhelyiségek; illetve az összes diák: 4. porta, 5.ebédlő) igénybe vett területek. Tudatosan irányítom rá a figyelmüket, hogy ne csak azt érezzék fontosnak, ami csak őket érinti, hanem a közösségét is! 7. Fegyelem kérdése: Miután megismerték a programot, helyszíneket, feladatokat, megbeszéljük, hogy ez most más munkarend, mint a megszokott: tanterem, becsengetés, tanóra, szünet. Bizalmat kapnak az új munkaformára, hiszen nem lehetek egyszerre 5 helyszínen. Rajtuk múlik, hogy máskor is dolgozhassanak így. Tőlük várom a felmerülő problémák felsorolását és azok kiküszöbölésének lehetőségeit. Nem én tiltok, fegyelmezek; az általuk felállított szabályokat szívesebben tartják be. 8. Beszámolók: Nagyon fontos, hogy türelmesen és figyelemmel hallgassák végig egymást. A beszámolók sorrendjét kisorsoljuk. 9. Javaslatok, ötletek Elsősorban olyan javaslatokat várok tőlük, amelyekkel rövid távon és felnőtt segítsége nélkül is tudnak javítani. (pl. meglévő értékek megóvása, a rongálás száműzése, a véletlenül okozott kár helyreigazítása,…) Ezek megfogalmazása után az általuk készített tablón, (mely egy nagy ház lesz) való elhelyezés módjának megvitatása.
12 10. Befejezés: SZÜLŐK: • A tabló bemutatása a szülőknek egy szülői fórum alkalmából. • Vitára bocsátani a gyerekek véleményét, javaslatait. • Kérni, hogy nyáron gondolkozzanak, hogyan tudnának ők is segíteni a megvalósításokban. • Ősszel az első szülői értekezleten megbeszélni a konkrét javaslatokat és azok megvalósítását, feladatok vállalásával. ISKOLA VEZETŐSÉG: Év végi beszámolóban jelezni ezt a projektet. Ezzel és a szülők támogatásával megnyerni a vezetőséget egy további ilyen jellegű munka támogatásáról. MELLÉKLETEK 1. KIPP-KOPP INDULÓ (Dallama megegyezik a Debrecenbe kéne menni c. daléval Mi vagyunk a KIPP-KOPP CSAPAT, Nem bántjuk a madarakat, Szeretjük a rovarokat, Nem tépkedjük az ágakat. 2. KIPP-KOPP nyomda: Ezt gyűjthetik jutalomként. 3. TABLÓ TERVEZETE:
Helyszín Porta Ebédlő Folyosó Mellékhelysége k Tanterem
13 Thuránszky Judit: Témanapok a Németvölgyi Általános Iskolában Iskolánkban, ebben a tanévben két témanapot tartottunk. Az elsőt – az erdő napját – dec. 22-én, összekötve a hagyományos karácsonyi énekléssel, a másodikat – a víz napját – pedig áprilisban. Előzmény: Iskolánk nevelő testülete megszavazta az előző tanévben, hogy 3 éven belül megpályázzuk az „Ökoiskola” címet. Első lépésként elhatároztuk, hogy évente 2 témanapot fogunk tartani. 4 éves ciklusban fognak ismétlődni a témák, amik fel fogják ölelni a környezeti nevelés fő témaköreit. A ciklus első évére az erdőt és a vizet választottuk, mint olyan témákat, amik minden tantárgyhoz könnyen köthetők. Mivel tantestületünk többsége idegenkedett ettől, a múlt tanévben egy nevelési értekezlet a témanapokról szólt. Példákat kerestünk arra, hogy melyik tantárgyon belül, milyen témákat lehet feldolgozni az erdővel kapcsolatban. Az első témanappal szemben elég nagy volt az ellenállás. Egyrészt az órára való felkészülés plusz munkája, a megszokottól eltérő módszerek kidolgozása aggasztotta a kollégákat, másrészt féltek az osztálykeret felbontásával járó esetleges káosztól. Ezért választottuk a karácsonyi szünet előtti utolsó munkanapot, amikor mindig lazább a fegyelem, kötetlenebb órákat lehet csak tartani. Ami egyrészt jó ötlet volt, — ilyenkor nem lehet komolyan tanítani már, de a gyerekek élvezték az újszerű órákat és aktívan részvettek azokon — másrészt még megnehezítette az osztályfőnökök dolgát, akik emellett szervezték a délutáni megajándékozással egybekötött klubdélutánokat is. Előkészület I. Az „ERDŐ NAPJA” Az 5 fős környezeti munkacsoport időben elkezdte a szervezést. Az alsó tagozat úgy döntött, hogy ők hagyományos órakeretben tartják továbbra is az órákat, de mindegyik témája az erdő lesz. Minden tanítónő kidolgozta a saját programját, leadta a terveit, s eszerint tartották a foglalkozásokat. A délutáni napközi is az erdőről szólt. Felső tagozat: A tervezést a környezetvédelmi munkacsoport (6 fő) végezte. 1. Először eldöntöttük, hogy a gyerekeknek aznap 4 órájuk lesz. Úgy döntöttük, hogy 1 órán kb. 10 tanuló vegyen részt, s ebből adódott, hogy a tanároknak 3 órát kellett megtartaniuk. (160 tanuló*4=640 24tanár*3=72 különböző óra 640/72~9) 2. Ezután kitettünk egy táblázatot, ahová a tanároknak be kellett írniuk, hányadik osztályosoknak, milyen címmel tartanak órát. Tulajdonképpen ez volt az a pillanat, amikor minden kolléga végiggondolta, mit szeretne csinálni. Pontosan 2 hét állt erre rendelkezésükre. 3. Mikor pontosan megvolt, melyik korcsoportnak milyen választási lehetősége van, összeállítottuk az órarendet, s kitettük az iskola különböző helyére a diákoknak tanulmányozásra. Az 5., 6. osztályosoknak az osztályfőnökük fénymásolatban haza is küldte. 4. Közben elkészítettük a tanárok órarendjét és a terembeosztást is. 5. A diákok összeállították saját órarendjüket. Ehhez kaptak egy lapot 2 példányban, amelyre beírták az órákhoz azoknak a tanároknak a nevét, akikhez menni szerettek volna
14 6. A diákok egyeztették az órarendjüket a tanárokkal. Minden tanár kapott egy lapot, ahová a jelentkező gyerekek nevét és osztályát beírta. A tanár, ha elfogadta a jelentkezést, aláírta a gyerek lapját is két példányban és beírta a termet, ahol az órát tartja. Ha a tanár már nem tudta fogadni (megvolt a 10 tanuló az óráján), akkor a gyerek más órát választott. 7. Amennyiben betelt a diák órarendje, – azaz mind a 4 óráját aláírta tanár – az egyik lapot leadta az osztályfőnöknek, a másikat megtartotta magának, hogy tudja, mikor hova kell mennie. 8. A témanap előtti nap az osztályfőnök leellenőrizte, hogy minden gyereknek megvan-e az összes órája. Ha nem, átadta a szervezőknek, akik próbáltak nekik helyet találni. Most jelentkeztek a szervezés hiányosságai. • A kollégák egy része nem tartotta be a szabályt, és több, mint 10 tanulót fogadott. Emiatt egy-két „nehezebb” témánál csak 3-4 jelentkező volt. • A 7. és 8. osztályosak „fürgébbek” voltak és elfoglalták a 4 évfolyamnak közösen kiírt készségtantárgyak helyeit. Ezért volt olyan 5. osztályos, aki 8.-nak szánt fizikaórát volt kénytelen végighallgatni. Természetesen az órát tartó tanár ezt figyelembe vette. • Volt olyan tanuló, aki egy tanár összes óráját végighallgatta, s ezért minden órára mással kellett készülnie a pedagógusnak. Általában jellemző volt, hogy a gyerekek az őt tanító tanárt választották, még ha egy másik számára érdekesebb témát dolgozott is fel. Mivel a tanárok nem adták le a hozzájuk menő tanulók létszámát, mikor utolsó délután kiderült, van olyan gyerek, akinek még van lukas órája, csak emlékezetből (kik emlegették azt, hogy van még bőven üres helyük) osztottuk be őket. Végül a nevezetes nap reggelén minden tanulónak minden órára volt helye (bár nem mindig ott, ahol szeretett volna) Ez idő alatt a környezetvédelmi munkacsoport kidolgozta a „keretjátékot”. Minden osztály kapott egy paravánt, ahová barna krepp-papírból kialakítottunk egy fatörzset, faodúba írva az osztály számát. Az osztályfőnökök kaptak a létszámnak megfelelő számú zöld falevelet, és minden tanár óránként 5 db sárga és 5db piros levelet az okos válaszok és a jó magatartás jutalmazására. (kb. 600 falevelet vágtunk ki). Új csengetési rend is készült. Megvalósítás A témanap 8 órakor egy kis műsorral kezdődött. Vivaldi Évszakok c zenéjéből hallgattunk részletet, majd egy szavalat hangzott el, utána az igazgatónk kívánt minden jót, és a felhangosított zenére a tanulók a fájukra tűzték a jelenlétüket „igazoló” falevelüket, s szétszéledtek az órájukra. Az óra elején a tanárok leellenőrizték, hogy minden hozzájuk feliratkozott gyerek jelen van-e. Szünetekben, ha a foglalkozáson jól szerepeltek, lelkesen tűzték ki a színes leveleket, s természetesen az órai munkájukat is. Az utolsó óra végén megint összegyűlt mindenki az aulában, ahol a karácsonyról, s a hozzá kapcsolódó fáról tartott az igazgatóhelyettes egy rövid ismertetőt, utána közös éneklés zárta be a napot. Utóélet Miután a témanap lezárult, a hiányzó tanulók nevét leadták az osztályfőnöknek, aki beírta a naplóba őket és az összes tanár lekönyvelte a naplóba az óráját. Minden osztály tanulói összeszámolták a kapott színes faleveleket, és leadták a környezetvédelmi munkacsoport tagjainak, mert az iskola éves osztályonkénti
15 környezetvédelmi versenyébe beleszámítottuk ezt (Az 1 gyerek által gyűjtött levelek száma szerint) A témanap vízhangja nagyon jó volt. A gyerekek élvezték a szokatlan órákat, a tanárok pedig azt, hogy nem kellett fegyelmezniük és valami újat, a szokásos napi egyhangúságból kizökkentő dolgot csináltak. Hibaként kijött, hogy a gyerekek órarendjét jobban kell megszervezni, hogy ne legyen olyan, aki magasabb szintű órára megy, ill. kevesellték a kiosztható jutalom leveleket is. Az elkészült paravánok színesek, hangulatosak voltak, s hosszú ideig díszítették iskolánk auláját, s emlékeztettek mindenkit a jól sikerült napra. II. „A VÍZ NAPJÁT” áprilisban tartottuk. Most már a kollégák nagyobb ellenkezés nélkül vették tudomásul az újabb feladatot. Alsó tagozatban az első két évfolyam tanítói ragaszkodtak az osztálykerethez, de a 3. és 4. évfolyamban megpróbálták azt, hogy a tanító nénik 1-1 témából készültek, s minden osztály forogva minden foglalkozáson részt vett. Mivel a napközisek a délutáni víz témájú vetélkedőre készültek, nem kapcsolódtak be a délelőtti foglalkozásokba. Így a tanítók a nagy létszámú csoportokkal nem tudták elérni a várt eredményeket, s nem tartották sikeresnek a munkájukat a befektetett energiájukhoz képest. A gyerekeknek így is tetszett. Felső tagozaton a környezetvédelmi csoport megpróbálta a hibákat kiküszöbölni. Előkészület Az iskolába több helyre kérdőívet tett ki a diákönkormányzat, hogy a vízzel kapcsolatban milyen témáról szeretnének hallani a gyerekek. Összesen 4 db válasz érkezett, az is valamelyik divatos zenekart kérte egy kis trágársággal megfűszerezve. Úgy néz ki, hogy ez a korosztály még nem érett az ilyen irányú válaszok adására. A tanulóknak 5 órát terveztünk, minden tanár 4 órát tartott, de a készülés miatt ebből csak két különbözőt. A készségtantárgyak miatt lehetett dupla óra is. Így a tanulók egy tanárnál maximum két órát lehettek, tehát rá voltak kényszerítve, hogy több tanárhoz is elmenjenek. Míg az erdő napján 7 különféle korcsoport között lehetett választani, addig most csak 3 lehetőség volt: 5-6. osztály; 7-8. osztály, ill. 5-8. osztály. Azért, hogy a gyerekek hiányzó óráit be lehessen osztani, a tanárok is két példányban vezették a hozzájuk menő tanulók névsorát. Utolsó előtti napon összegyűjtöttük a tanárok és a tanulók órarendjét, hogy ellenőrizzük, minden gyereknek van-e órája, s ha nincs, olyan tanárhoz osszuk be, ahol van még hely. Sajnos néhány gyerek otthon hagyta a papírjait vagy elvesztette. Ezeknek új papírt írtunk. Mivel nem tudtuk visszakeresni mindenkinél, hogy eredetileg hova iratkozott fel, ezért az üres helyekre beírtuk. Ebből megint probléma adódott. Voltak gyerekek, akik két helyre is be lettek írva, s ebből adódóan kollégák, akikhez 9-nél több gyereket kellett beosztani. A feledékeny tanulókat hiába osztottuk be újra, s mondtuk meg, hogy a reggel kézhez kapott órarendjük szerint kell menniük, aki emlékezett az eredeti helyére, ahová feliratkozott, oda ment. Aki több helyre volt felírva, azt hiányzóként jelezték valamelyik helyről az osztályfőnöknek. Természetesen itt is alkalmaztuk a jól bevált keretjátékot. A paravánokra tengert imitáló kék krepp-papírt tettünk osztályonként, ahova a hajóikat a tanulók készítették el különböző módszerekkel (Pl. kivágás, hajtogatás) a témanap előtt —így hangolódtak rá már napokkal azelőtt az eseményre, — majd tűzték fel a témanap kezdetén.
16 Minden órát tartó pedagógus annyi halat kapott, ahány gyereket várt, ha mindenki jól szerepelt, kaphasson „jutalmul” egyet (kb. 1200 db halat vágtunk ki). Nem különböztettük meg a magatartást és a jó munkát különböző színnel. Az osztályok versenyeztek az összegyűjtött halak számában, s az éves környezetvédelmi versenybe számítjuk be az eredményt. Megvalósítás Nyitásként Smetana: Moldvájából hallgattunk részletet, majd az igazgatóhelyettes megnyitója és egy szavalat után a gyerekek szétszéledtek az órájukra. A csengetési rendben 40’-es órákat terveztünk. Szünetekben mindenki feltűzte a paravánjára a szerzett hajóját és esetleg az órai munkáját. Az 5. óra végén megint összejött az egész felső tagozat, ahol az igazgatóhelyettes egy kis történelmi áttekintést tartott a víz szerepéről és fontosságáról a történelemben, közösen elénekeltük zongorakísérettel a „Hej Dunáról fúj a szél..” kezdetű népdalt, s mindenki ment a dolgára. Utóélet A témanapot mindenki (diákok és tanárok) egyértelműen jónak találták. A kollégák egy része sokallta az 5 órát, szerintük a végére a diákok már elfáradtak a sok újszerű élménytől. A nevelőtestület úgy döntött, hogy a továbbiakban is évi 2 témanapot fogunk tartani, félévenként egyet, de nem ünnepekkel összekötve. A környezetvédelmi csoport elkészítette négy éves ciklusra a témanapok tervét. Igyekeztünk minden, napjainkban fontosnak tartott témát belevenni és tágabb témaköröket állapítottunk meg. Ezért az erdő és a víz témája is egy kicsit kibővült Év 1. 2. 3. 4.
Téma I. Élővilág, biodiverzitás, erdő Fogyasztói társadalom, fenntartható fejlődés Ritmus, mozgás, körforgás Föld, Univerzum
Téma II. Víz, energia Egészséges életmód, ember Kommunikáció Épített környezet
A következő tanév témái tehát az ember és az őt körülvevő fogyasztói társadalomról fognak szólni. Megtartjuk a már bevált feliratkozási módszert, a keretjátékot, s megpróbálunk kidolgozni valamit a feledékeny tanulók többszörös feliratkozásának kiszűrésére. A témanapok témái fogják az egész éves környezetvédelmi verseny keretét is megadni, tehát a faliújságok és egyéb feladatok is ezt fogják körüljárni. Mellékletek: 1. Tanári lap a témák felírására A víz napja témái (márc. 29-ig) oszt. Név
témák 1. 2. 1.
5. 6. 7. 8. 5.-6.
7.-8.
5.-8.
17 2. 1. 2. 1. 2. 2. Tanulói lap Név: Óra 1. 2. 3. 4.
Ideje 820 – 900 910 – 950 1005 – 1045 1100 - 1140
Órát tartó tanár
Osztály: Terem Aláírás
Megjegyzés
3. Csengetési rend Csengetési rend
0820 – 900 0910 – 950 1005 – 1045 1100 - 1140 1200 —
4. Összeállított órarend az erdő napjához (részletek) 5. osztály Tanár
Téma
1
Mészárosné Jordánné Nyitrai Csányiné Szőkéné Veresné Bánhidi Judit
matematika Fa: angol, amerikai mesékben, regényekben Évszakok, állatok, növények (angol) The Sequoia tree-the giants (Sequoia,-fa- az óriás) Vidám utazás az állatvilágban Az erdő a költészetben Az erdő veszélyei 5. - 6. osztály Az erdő a nép és műzenében Akadályverseny Akadályverseny Az erdő szellemisége Játékos nyelvi fejtörők, közmondások, szólások Az erdő és élővilága Fenyőerdő telepítés Fafajták, fa részei Keresztrejtvény az erdő életvilágáról Madáretető készítése Fák a művészetekben (rajzeszközt hozni kell!) A fa a haditechnikában, igazságszolgáltatásban
X
dr. Mártháné T. Gabriella Berczelly Adrienne Berczelly Adrienne Berczelly Adrienne Radnai Andrea Ács Katalin dr. Egri Gáborné Jordánné Dimanopulos Andrea Kónya Imréné Horváth Katalin Szőkéné Papp Judit
2
3
4
X X X X X X X X X X X X X X X X X X
18 Kocsis László Csiszér Isvánné Csiszér Isvánné Thuránszky Judit Ács Katalin Ács Katalin, Bánhidi Judit Ács Katalin, Bánhidi Judit Szilágyiné Cs. K. Beatrix Szilágyiné Cs. K. Beatrix Horváth Katalin Sánta Szabolcsné Sánta Szabolcsné
Akadályverseny Lajhármászás, kúszás, … Akadályverseny Erdei kép készítése Paintben 5. - 8. Mikrokozmosz c. film szinkronizálása (német) Mikrokozmosz c. film szinkronizálása (magyar) Mikrokozmosz c. film szinkronizálása (magyar) Dalok az erdőről (puzzle) Dalok az erdőről (puzzle) Fák szimbólikája Könyvtárhasználat, kutatómunka Könyvtárhasználat, kutatómunka
X X X X X X X X X X X X
19
Héczey Zsuszsa Csányiné Szőkéné Veresné Nyitrai Nyitrai Kónya Imréné Skultétyné Skultétyné Skultétyné
6. osztály Állat és növényfajták The Sequoia tree-the giants (Sequoia,-fa- az óriás) Vidám utazás az állatvilágban Az erdő a költészetben Évszakok, állatok, növények (angol) Évszakok, állatok, növények (angol) Madáretető készítése 6. - 8. A találékonyság birodalmában Rébusz Törd a fejed, érdekes
X X X X X X X X X X
5. Terembeosztás – Víz témanap Terem 5.d 6.a 5.c 6.d 6.c 8.c biológia földrajz angol német informatika történelem kémia számítástechnika ének könyvtár rajz háztartástechnika technika torna kondi
1. óra Szilágyiné, Bea Egri Judit Dimanopulosz Viola Radnai Andrea Mariann Bánhidi Judit Ágota Nyitrai Kati Ács Kati Horváth Kati Dávid Kati Thuránszky Gabi Sánta Kati
Csiszér Éva Laci
2. óra Egri Judit Dimanopulosz Viola Mariann Bánhidi Judit Ágota Ács Kati Anna Papp Judit Dávid Kati Gabi H. Zsuzsa Sereg Melinda Csiszér Éva Laci
3. óra Szilágyiné, Bea Egri Judit Dimanopulosz Radnai Andrea Mariann Bánhidi Judit Ágota Nyitrai Kati H. Zsuzsa Anna Papp Judit Dávid Kati Horváth Kati Sánta Kati Melinda Szabó Judit Csiszér Éva Berczelly A.
4. óra Szilágyiné, Bea Egri Judit Viola Radnai Andrea Bánhidi Judit Ágota Nyitrai Kati H. Zsuzsa Anna Papp Judit András Thuránszky Horváth Kati Sánta Kati Ács Kati Sereg Berczelly A.
5. óra Szilágyiné, Bea Dimanopulosz Viola Radnai Andrea Mariann Anikó Dávi Kati Nyitrai Kati H. Zsuzsa Anna Papp Judit András
Sánta Kati Ács Kati
6. Tájékoztató az „erdő napjához” (Minden tanárnak) Az osztályok a termükben vagy az aulában gyülekeznek. Az osztályfőnök akkor adja oda a zöld levelet, amire a nevüket ráírják 8 órakor kezdődik az aulában a kezdőműsor. Az évszakok zenéje megy halkan, András beszél röviden, majd egy szavalat lesz, utána a gyerekek feltűzik a faleveleiket a fára, és elmennek az órájukra. A fákat előkészítjük, gombostű az ablakban lesz. Az egész kb. 15’. Szünetekben a gyerekek feltűzik a színes leveleiket, s úgy mennek az órájukra. A negyedik óra végén megszámoljuk az osztályok színes leveleit és a papírgyűjtés elvei szerint beszámoljuk az éves versenybe, max. 50–50 ponttal. Ha valamelyik órán olyan munka születik, ami kiállítható, azt szünetekben szintén tűzzétek ki! Minden tanár az órája elején névsort olvas, s megjegyzi, ha valaki nem ment el, s az osztályfőnöknek leadja, hogy bekerüljön a naplóba hiányzónak. A naplót mindenki írja be az eredeti órája szerint. Téma nap az óra anyaga.
20 A negyedik óra után az osztálytermekben gyülekeznek a tanulók, s 12’-ra mennek le az aulába, ahol záróműsorként megint lesz egy kis zene, vers, Gabi szól pár szót, majd utána lesz a karácsonyi énekelés. Fontos a pontosság, minden időre menjen, mert különben káosz lesz! Szüneti ügyelet: nincs új, ha valakinek nem jó, cseréljen Kérek mindenkit, aki nem ügyeletes, szünetekben segítsen az aulában a feltűzésekben. Köszönöm mindenkinek a segítséget: Thuránszky Judit
