Mesto Šamorín ______________________________________________________________
Všeobecne záväzné nariadenie mesta Šamorín č. 4/2014 o poskytovaní sociálnych služieb a o spôsobe a výške úhrad za tieto služby
Návrh VZN:
- vyvesený na úradnej tabuli mesta dňa : 20. 08. 2014 - zverejnený na internetovej adrese mesta dňa : 20. 08. 2014
Lehota na predloženie pripomienok k návrhu VZN: do 02. 09. 2014 Doručené pripomienky (počet) : 0 VZN schválené Mestským zastupiteľstvom v Šamoríne, dňa 09. 09. 2014 pod č. : 3/2014/I VZN vyvesené na úradnej tabuli mesta Šamorín,
dňa : 11. 09. 2014
VZN nadobúda účinnosť dňom 26. 09. 2014
Za mesto: Helena Piačeková vedúca odboru P a LČ, BV a MD
1
Všeobecne záväzné nariadenie mesta Šamorín č. 4/2014 o poskytovaní sociálnych služieb, o spôsobe a výške úhrad za tieto služby Mestské zastupiteľstvo mesta Šamorín na základe ustanovenia § 4 ods. 3 písm. p) , § 6 ods.1 a § 11 ods. 4 písm. g) zákona SNR č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov v súlade so zákonom č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov (ďalej len „zákon o sociálnych službách“) sa uznieslo na tomto všeobecne záväznom nariadení: I. časť Úvodné ustanovenie §1 Predmet všeobecne záväzného nariadenia Toto všeobecne záväzné nariadenie (ďalej len „VZN“) upravuje v súlade s platnou právnou úpravou, zákonom č. 448/2008 Z.z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní v znení neskorších predpisov (ďalej len „zákon o sociálnych službách“) právne vzťahy pri poskytovaní sociálnych služieb, druh sociálnych služieb, sumu úhrady za poskytované sociálne služby poskytovateľom, spôsob jej určenia a platenia . II. časť Právne vzťahy pri poskytovaní sociálnych služieb §2 Účastníci právnych vzťahov pri poskytovaní sociálnych služieb a druh sociálnych služieb 1. Účastníci právnych vzťahov podľa tohto VZN sú: a) prijímateľ sociálnej služby (ďalej len „prijímateľ“), fyzická osoba, ktorej za podmienok ustanovených týmto VZN sa poskytuje sociálna služba, b) poskytovateľ sociálnej služby : ba) Mesto Šamorín, Mestský úrad, Hlavná 37, 931 01 Šamorín, bb) Zariadenie pre seniorov (ďalej len „ZpS“), rozpočtová organizácia, zriadená mestom Šamorín, so sídlom Vrbová 1, 931 01 Šamorín, c) mesto Šamorín, ako príslušný správny orgán v konaní o odkázanosti na sociálne služby. 2. Druh sociálnej služby: a) sociálna pobytová služba, poskytovaná v ZpS, b) domáca sociálna služba - opatrovateľská služba, poskytovaná mestom Šamorín (ďalej len „opatrovateľská služba“) §3 Konanie vo veci odkázanosti na sociálnu službu 1. Konanie o odkázanosti na sociálnu službu v ZpS a o odkázanosti na opatrovateľskú službu sa začína na základe žiadosti fyzickej osoby o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu. 2
2. Žiadosť o posúdenie odkázanosti fyzickej osoby na sociálnu službu v ZpS a o posúdenie odkázanosti na opatrovateľskú službu sa podáva mestu Šamorín, prostredníctvom Mestského úradu v Šamoríne (ďalej len „MsÚ“). 3. Ak fyzická osoba vzhľadom na svoj zdravotný stav nemôže sama podať žiadosť o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu, môže v jej mene a s jej súhlasom a na základe potvrdenia ošetrujúceho lekára o zdravotnom stave tejto fyzickej osoby podať túto žiadosť aj iná fyzická osoba. 4. Žiadosť o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu obsahuje: a) meno a priezvisko fyzickej osoby ( žiadateľa), ktorej odkázanosť sa má posudzovať, b) dátum jej narodenia, c) adresa pobytu, d) rodinný stav, e) štátne občianstvo, f) druh sociálnej služby, g) formu sociálnej služby, h) potvrdenie poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o zdravotnom stave fyzickej osoby, ktorá žiada o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu. 5. Ak žiadosť podáva cudzinec, okrem podkladov uvedených v bode 4 tohto ustanovenia VZN , musí spĺňať ďalšie podmienky určené zákonom o sociálnych službách. 6. Posudok o odkázanosti na sociálnu službu je podkladom na vydanie rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu. 7. Sociálnu službu v ZpS a opatrovateľskú službu , ktorá sa poskytuje bezodkladne z dôvodov uvedených v § 8 ods. 6 zákona o sociálnych službách, možno poskytovať aj pred nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu. 8. Pri rozhodovaní o odkázanosti na sociálnu službu môže mesto použiť ako podklad na vydanie rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu komplexný posudok, vydaný príslušným úradom práce, sociálnych vecí a rodiny na účely kompenzácie sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia (ďalej len „ŤZP“) podľa osobitného predpisu, ktorým je zákon č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia v znení neskorších zákonov, ak je jeho obsahom aj posúdenie stupňa odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby alebo posudok o odkázanosti na sociálnu službu, vydaný inou obcou. 9. Na posudkovú činnosť, ktorou sa zisťuje odkázanosť fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím (ďalej len „osoba s ŤZP“) alebo fyzickej osoby s nepriaznivým zdravotným stavom na sociálnu službu v zariadení pre fyzické osoby, ktoré sú odkázané na pomoc inej fyzickej osoby ( ZpS) a na opatrovateľskú službu sa primerane použijú ustanovenia § 48 až § 51 zákona o sociálnych službách. 10.Mesto, prostredníctvom príslušného odboru Mestského úradu v Šamoríne, na základe lekárskeho posudku a sociálneho posudku vyhotovuje posudok o odkázanosti na sociálnu službu, ktorý obsahuje: a) stupeň odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby, b) zoznam úkonov sebaobsluhy, zoznam úkonov starostlivosti o svoju domácnosť a zoznam základných sociálnych aktivít, pri ktorých je fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a ich rozsah vyjadrený predpokladaným rozsahom hodín v rámci určeného rozpätia podľa prílohy č. 3 písm. B zákona o sociálnych službách, c) návrh druhu sociálnej služby s prihliadnutím na potreby a návrhy fyzickej osoby na základe jej vyjadrenia podľa § 50 ods. 9 zákona o sociálnych službách, d) určenie termínu opätovného posúdenia zdravotného stavu. 11. Odkázanosť fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 zákona o sociálnych službách sa neposudzuje u fyzickej osoby, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu v ZpS žiada z iných vážnych dôvodov. 3
12. Na konanie vo veciach odkázanosti na sociálnu službu sa primerane vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní. 13. Priebeh konania vo veci rozhodovania o odkázanosti na sociálnu službu zabezpečuje mesto prostredníctvom príslušného odboru MsÚ, ktorý eviduje a vedie celú spisovú agendu. 14. O odkázanosti na sociálnu službu rozhoduje za mesto primátor mesta, alebo ním poverený zamestnanec mesta v zmysle § 13 ods. 5 zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v platnom znení. 15. Mesto rozhodne o zániku odkázanosti fyzickej osoby na sociálnu službu. 16. Ak nedôjde k uzatvoreniu zmluvy o platení úhrady za prijímateľa medzi poskytovateľom a zaopatrenými plnoletými deťmi alebo rodičmi, mesto v rozsahu svojej pôsobnosti vydá rozhodnutie o povinnosti týchto fyzických osôb zaplatiť úhradu poskytovateľovi za prijímateľa. Na účely rozhodovania má v konaní zaopatrené dieťa, rodič a poskytovateľ postavenie účastníka konania. Prijímateľ má v tomto konaní postavenie zúčastnenej osoby. §4 Povinnosti prijímateľa sociálnej služby 1. Prijímateľ sociálnej služby je povinný písomne oznámiť mestu, prostredníctvom MsÚ do 8 dní zmeny v skutočnostiach rozhodujúcich na trvanie odkázanosti na sociálnu službu a poskytovateľovi zmeny v príjmových pomeroch a majetkových pomeroch rozhodujúcich na určenie sumy úhrady za sociálnu službu. 2. Prijímateľ je povinný na výzvu mesta osvedčiť skutočnosti rozhodujúce na trvanie odkázanosti na sociálnu službu, a to v lehote do 8 dní odo dňa doručenia výzvy, ak mesto v písomnej výzve neurčí dlhšiu lehotu. Ak fyzická osoba nevyhovie výzve v určenej lehote, rozhodne mesto o zániku odkázanosti fyzickej osoby na sociálnu službu, ak bola vo výzve na tento následok upozornená. 3. Fyzická osoba, ktorá žiada o poskytovanie sociálnej služby alebo prijímateľ sú povinní na výzvu mesta zúčastniť sa posúdenia zdravotného stavu a opätovného posúdenia zdravotného stavu v termíne určenom lekárom. Ak sa fyzické osoby uvedené tohto posúdenia nezúčastnia, konanie o odkázanosti na sociálnu službu sa zastaví, alebo sa rozhodne o zániku odkázanosti na sociálnu službu. 4. Prijímateľ je povinný mestu alebo poskytovateľovi oznámiť výšku svojich príjmov a čestným vyhlásením preukázať výšku úspor a hodnotu majetku, ohlásiť zmeny vo výške príjmu, úspor a zmeny v hodnote majetku, ktoré sú rozhodujúce na určenie sumy úhrady za sociálnu službu. Ak fyzická osoba nesplní povinnosť podľa prvej vety, poskytovateľ nie je povinný pri určení sumy úhrady za sociálnu službu postupovať podľa tohto VZN. III. časť Druh sociálnych služieb a výška úhrady za poskytované sociálne služby §5 Opatrovateľská služba Pojem, určenie príjemcu a úkony opatrovateľskej služby 1) Opatrovateľskú službu možno poskytovať fyzickej osobe na riešenie nepriaznivej sociálnej situácie z dôvodu ŤZP, nepriaznivého zdravotného stavu alebo z dôvodu dovŕšenia dôchodkového veku. 2) Opatrovateľská služba je poskytovaná fyzickej osobe, ktorá je : a) odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a jej stupeň odkázanosti je najmenej II podľa prílohy č. 3 zákona o sociálnych službách, b) odkázaná na pomoc pri úkonoch sebaobsluhy, úkonoch starostlivosti o svoju domácnosť a základných sociálnych aktivitách podľa prílohy č. 4 zákona o sociálnych službách. 4
3) Opatrovateľskou službou sa poskytujú úkony podľa prílohy č. 4 zákona o sociálnych službách. Rozsah úkonov na základe sociálnej posudkovej činnosti určuje mesto v hodinách. Minimálny rozsah úkonov sebaobsluhy nesmie byť nižší, ako je minimálny rozsah zodpovedajúci stupňu odkázanosti fyzickej osoby, posúdený podľa prílohy č. 3 zákona o sociálnych službách, ak sa mesto, ako poskytovateľ tejto sociálnej služby s prijímateľom nedohodne inak v zmluve o poskytovaní sociálnej služby . 4) Opatrovateľskú službu nemožno poskytovať fyzickej osobe: a) ktorej sa poskytuje celoročná pobytová sociálna služba, b) ktorá je opatrovaná fyzickou osobou, ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na opatrovanie podľa osobitného predpisu (zákon č. 447/2008 Z.z.), c) ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na osobnú asistenciu podľa osobitného zákona (zákon č. 447/2008 Z.z.), d) ktorej je nariadená karanténa pre podozrenie z nákazy prenosnou chorobou a pri ochorení touto nákazou. 5) Ustanovenie odseku 4 písm. b) sa nepoužije, ak fyzickej osobe: a) vykonávajúcej opatrovanie sa poskytuje ústavná zdravotná starostlivosť v zdravotníckom zariadení, b) vykonávajúcej opatrovanie poskytuje odľahčovacia služba, c) ktorá je opatrovaná fyzickou osobou, ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na opatrovanie podľa osobitného predpisu (zákon č. 447/2008 Z. z.) sa poskytuje opatrovateľská služba v rozsahu najviac osem hodín mesačne. §6 Podmienky a postup pri poskytovaní opatrovateľskej služby 1) Podmienkou poskytovania opatrovateľskej služby je právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na poskytovanie tejto formy sociálnej služby. 2) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie opatrovateľskej služby, je povinná podať písomnú žiadosť o uzatvorenie zmluvy o poskytovaní sociálnej služby mestu, prostredníctvom MsÚ. Žiadosť musí obsahovať: a) meno a priezvisko žiadateľa, ktorej sa má poskytovať opatrovateľská služba, b) dátum narodenia a adresa pobytu, c) potvrdenie o príjme za predchádzajúci kalendárny mesiac, resp. kalendárny rok, d) doklady o majetkových pomeroch, e) deň začatia poskytovania opatrovateľskej služby a čas jej poskytovania , f) právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu, g) iné doklady, ktoré sú podkladom na uzatvorenie zmluvy. 3) Žiadosť príslušný odbor MsÚ zapíše do evidencie žiadateľov o poskytovanie opatrovateľskej služby. 4) Ak žiadosť obsahuje všetky predpísané náležitosti, príslušný odbor MsÚ ju predloží komisii bytovej, sociálnej a zdravotnej pri MsZ za účelom jej zaradenia do poradovníka. 5) Opatrovateľská služba sa poskytuje podľa poradovníka, okrem žiadosti o bezodkladné poskytovanie tejto sociálnej služby, najmä ak ide o ohrozenie života a zdravia fyzickej osoby podľa § 8 ods. 6 zákona o sociálnych službách. 6) Mesto s fyzickou osobou uzatvorí zmluvu o poskytovaní sociálnej služby v súlade s § 74 zákona o sociálnych službách. 7) Opatrovateľská služba sa poskytuje prednostne v domácnosti prijímateľa. 8) Opatrovateľská služba sa poskytuje minimálne 2 hodiny denne a maximálne 7,5 hodín denne v pracovných dňoch v čase od 07,30 hod. do 19,00 hod., v dňoch pracovného voľna a pracovného pokoja v čase od 07,00 hod. do 12,00 hod. prostredníctvom opatrovateľov, s ktorými mesto uzatvorí pracovný pomer. V prípade nutnosti sa opatrovateľská služba poskytne aj v dňoch pracovného voľna a pracovného pokoja v rozsahu najviac 16 hodín. 5
9) Opatrovateľská služba sa poskytuje počas doby splnenia podmienok nároku na tento druh sociálnej služby. §7 Spôsob určenia úhrady, výška úhrady a spôsob platenia úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu 1) Prijímateľ je povinný platiť úhradu za poskytovanú sociálnu službu - opatrovateľskú službu podľa svojho príjmu a majetku. Príjem na účely platenia úhrady za túto sociálnu službu sa posudzuje a zisťuje podľa osobitného predpisu (zák. 447/2008 Z.z. ) v súlade s § 72 ods. 8 zákona o sociálnych službách, ak odsek 18 tohto ustanovenia a § 72a zákona o sociálnych službách neustanovuje inak. 2) Za opatrovateľskú službu prijímateľ platí úhradu určenú mestom v zmluve o poskytovaní sociálnej služby podľa tohto VZN . 3) Za majetok sa na účely úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu považujú nehnuteľné veci a hnuteľné veci, vrátane peňažných úspor, a ak to ich povaha pripúšťa, aj práva a iné majetkové hodnoty, ktorých súčet hodnoty je vyšší než suma 10 000 €. Skutočnosť, či súčet hodnoty posudzovaného majetku presahuje sumu 10 000 € sa preukazuje na osobitnom tlačive v prílohe č. 4b zákona o sociálnych službách s osvedčeným podpisom. Na majetok uvedený v § 72 ods. 12 zákona o sociálnych službách sa neprihliada. Taktiež sa neprihliada na nehnuteľnosť, ktorú prijímateľ užíva na trvalé bývanie pred začatím poskytovania sociálnej služby. Na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu sa pri posudzovaní majetku prihliada aj na predaj nehnuteľného majetku prijímateľom alebo na iný právny úkon, ktorým sa zmenšil jeho majetok bez primeraného protiplnenia, a to počas obdobia piatich po sebe nasledujúcich kalendárnych rokov predchádzajúcich kalendárnemu roku, v ktorom sa príjem a majetok na účely platenia úhrady za opatrovateľskú službu zisťujú. 4) Na účely platenia úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu sa od príjmu posudzovanej osoby odpočítava úhrada za: a) iný druh sociálnej služby alebo jej časť, ktorú je posudzovaná fyzická osoba povinná platiť poskytovateľovi tejto služby, b) sociálnu službu alebo jej časť, ktorú je posudzovaná fyzická osoba povinná platiť poskytovateľovi tejto služby za prijímateľa, za ktorého má povinnosť platiť úhradu za poskytovanú sociálnu službu alebo jej časť podľa § 73 ods. 10 zákona o sociálnych službách. 5) Príjem na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu sa zisťuje ako príjem za kalendárny mesiac predchádzajúci kalendárnemu mesiacu, v ktorom sa sociálna služba začne poskytovať. Ak ide o nepravidelný príjem, tento príjem sa zisťuje ako priemerný mesačný príjem za kalendárny rok predchádzajúci kalendárnemu roku, v ktorom sa sociálna služba začala poskytovať. Príjem sa prehodnocuje každoročne v júli a platí do júna nasledujúceho kalendárneho roka. 6) Ak sa zmení skutočnosť rozhodujúca pre platenie úhrady za sociálnu službu v priebehu jej poskytovania, príjem na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa zisťuje ako príjem za kalendárny mesiac, v ktorom nastala zmena tejto skutočnosti a ovplyvní zmenu vo výške úhrady v nasledujúcom kalendárnom mesiaci. Za zmenu skutočností sa nepovažuje zníženie alebo zvýšenie príjmu maximálne o 5 €. Toto neplatí pri nepravidelnom príjme. 7) Pri zisťovaní príjmu alebo pri prehodnocovaní príjmu posudzovanej osoby sa započítavajú príjmy posudzovanej osoby s príjmami spoločne posudzovaných osôb, t. j. príjem posudzovanej osoby s príjmom manžela alebo manželky. 8) Pri zisťovaní zostatku z príjmu prijímateľa, ktorý mu musí zostať po zaplatení úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu sa na účely platenia úhrady použije suma životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenú osobitným predpisom, ktorým je § 2 písm. a) zákona č. 601/2003 Z. z. o životnom minime v platnom znení. 6
9) Po zaplatení úhrady za opatrovateľskú službu musí prijímateľovi zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 1,4 násobok sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu. 10) Prijímateľ nie je povinný platiť úhradu za poskytovanú opatrovateľskú službu, ak je jeho príjem nižší alebo sa rovná sume uvedenej v ods. 9. 11) Prijímateľ platí časť úhrady za opatrovateľskú službu, ak jeho príjem je vyšší, než suma v ods. 9, ale nepostačuje na zaplatenie určenej výšky úhrady za poskytovanú sociálnu službu. 12) Ak prijímateľ nemá príjem alebo jeho príjem je nepostačujúci, môže úhradu za poskytovanú sociálnu službu platiť iná osoba. V tomto prípade sa prijímateľovi negarantuje zostatok z príjmu. Osoba môže na účely platenia úhrady za prijímateľa uzatvoriť zmluvu o platení úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu. 13) Ak prijímateľovi nevznikne povinnosť platiť úhradu za opatrovateľskú službu alebo jej časť, prechádza táto povinnosť postupne na zaopatrené plnoleté deti a rodičov, ak sa ich príjem spoločne neposudzuje. Týmto osobám po zaplatení musí zostať 1, 65 násobok životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu. Tieto osoby môžu uzatvoriť s mestom zmluvu o platení úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu prijímateľovi. 14) Ak nedôjde k uzatvoreniu zmluvy o platení úhrady za poskytovanú opatrovateľskú službu prijímateľovi podľa bodu 13, mesto vydá v rozsahu svojej pôsobnosti rozhodnutie o povinnosti týchto osôb zaplatiť úhradu za poskytovanie sociálnej služby alebo jej časť. Na účely rozhodovania má v konaní zaopatrené dieťa rodič a mesto postavenie účastníka konania. Prijímateľ má na tento účel postavenie zúčastnenej osoby. 15) Ak prijímateľovi nevznikne povinnosť platiť úhradu za opatrovateľskú službu alebo jej časť a táto povinnosť nevznikne ani rodičom alebo deťom a občan zomrie, nezaplatená úhrada za opatrovateľskú službu alebo jej časť, je pohľadávka mesta, ktorá sa uplatňuje najneskôr v konaní o dedičstve. 16) Úhrada za opatrovateľskú službu v kalendárnom mesiaci sa určí podľa rozsahu hodín poskytovaných úkonov v prepočte na 22 pracovných dní. 17) Úhradu za opatrovateľskú službu platí občan podľa skutočného rozsahu poskytnutých úkonov a je splatná najneskôr do 15. dňa nasledujúceho kalendárneho mesiaca. 18) Úhradu je možné realizovať prostredníctvom opatrovateľa formou: a) priamej platby do pokladne mesta na Mestskom úrade v Šamoríne alebo b) na účet mesta . 19) Celková úhrada za opatrovateľskú službu sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nadol. 20) Výška úhrady za opatrovateľskú službu pre fyzickú osobu s trvalým alebo prechodným pobytom v meste Šamorín: 1. pre fyzickú osobu s trvalým pobytom na území mesta Šamorín na 1 hodinu opatrovateľskej služby sa určuje podľa stupňa odkázanosti nasledovne: a) II. a III. stupeň odkázanosti - 0,50 eura, b) IV. a V. stupeň odkázanosti - 0,60 eura, c) VI. stupeň odkázanosti 0,70 eura. 2. pre fyzickú osobu s prechodným pobytom na území mesta Šamorín na 1 hodinu opatrovateľskej služby sa určuje podľa stupňa odkázanosti nasledovne: a) II. a III. stupeň odkázanosti - 1 euro b) IV. a V. stupeň odkázanosti - 1,20 eura, c) VI. stupeň odkázanosti 1,40 eura 21) Rozdiel vo výške úhrady pre fyzické osoby s trvalým alebo prechodným pobytom v meste Šamorín dopláca mesto z vlastných zdrojov. 22) Výška úhrady za opatrovateľskú službu pre fyzickú osobu, ktorá nemá trvalý alebo prechodný pobyt v meste Šamorín zahŕňa ekonomicky oprávnené náklady vypočítané podľa § 72 ods. 5 zákona o sociálnych službách.
7
23) Rozsah a podmienky úhrady za poskytovanie opatrovateľskej služby si občan dohodne s mestom v zmluve o poskytovaní sociálnej služby. Suma úhrady za sociálnu službu nesmie presiahnuť ekonomicky oprávnené náklady vypočítané podľa § 72 ods. 5 zákona o sociálnych službách. IV. časť Zariadenie pre seniorov Šamorín §8 Podmienky poskytovania sociálnej služby 1) Mesto v rozsahu svojej pôsobnosti fyzickej osobe, ktorá je odkázaná na sociálnu službu v zariadení pre seniorov, zabezpečí poskytovanie sociálnej služby prostredníctvom právnickej osoby, rozpočtovej organizácie „Zariadenia pre seniorov v Šamoríne“, (ďalej len „ZpS“), ktorej je zriaďovateľom. 2) V ZpS sa poskytuje sociálna služba: a) fyzickej osobe, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a jej stupeň odkázanosti je najmenej IV. podľa prílohy č. 3 zákona o sociálnych službách alebo b) fyzickej osobe, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a poskytovanie sociálnej služby v tomto zariadení potrebuje z iných vážnych dôvodov. 3) V ZpS nie je možné poskytovať sociálnu službu fyzickej osobe: a) ktorá podľa rozhodnutia nie je odkázaná na sociálnu službu v ZpS, b) ktorej zdravotný stav si vyžaduje ústavnú zdravotnú starostlivosť v zdravotníckom zariadení, c) ktorej súd uložil ochranné liečenie, ochrannú výchovu, ochranný dohľad alebo umiestnenie v detenčnom ústave podľa Trestného poriadku, a to do skončenia vykonávania týchto ochranných opatrení. 4) Podmienkou poskytovania sociálnej služby v ZpS je právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na poskytovanie tejto formy sociálnej služby. 5) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby v ZpS je povinná podať písomnú žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby v ZpS. 6) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby v zariadení pre seniorov u neverejného poskytovateľa mimo mesta Šamorín, je povinná podať žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby mestu, prostredníctvom MsÚ. 7) Žiadosť musí obsahovať: a) meno a priezvisko žiadateľa, ktorej sa má poskytovať sociálna služba, b) dátum narodenia a adresa pobytu, c) potvrdenie o príjme a majetkových pomeroch ku dňu podania žiadosti o poskytovanie sociálnej služby, d) doklady o príjme z predaja nehnuteľného majetku, doklady o inom právnom úkone, ktorým sa zmenšil majetok prijímateľa sociálnej služby bez primeraného protiplnenia za obdobie piatich po sebe nasledujúcich rokov, ktoré predchádzajú kalendárnemu roku, v ktorom sa príjem a majetok na účely platenia úhrady posudzuje, e) právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu v ZpS, f) iné doklady, ktoré sú podkladom na uzatvorenie zmluvy. 8) Žiadosť fyzickej osoby zamestnanec ZpS zapíše do evidencie žiadateľov o poskytovanie sociálnej služby. 9) Ak žiadosť obsahuje všetky predpísané náležitosti, ZpS ju predloží komisii bytovej, sociálnej a zdravotnej pri MsZ za účelom jej zaradenia do poradovníka. 10) Zmluva o poskytovaní sociálnej služby sa uzatvorí podľa § 74 zákona o sociálnych službách.
8
§9 Rozsah nevyhnutnej starostlivosti 1) V ZpS sa poskytujú odborné, obslužné a ďalšie činnosti. ZpS: a) poskytuje 1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby (odborná činnosť) 2. sociálne poradenstvo (odborná činnosť) 3. sociálna rehabilitácia (odborná činnosť) 4. ošetrovateľská starostlivosť (odborná činnosť) 5. ubytovanie (obslužná činnosť) 6. stravovanie (obslužná činnosť) 7. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva (obslužná činnosť) 8. osobné vybavenie (ďalšia činnosť) b) utvára podmienky na úschovu cenných vecí (ďalšia činnosť) c) zabezpečuje záujmovú činnosť (ďalšia činnosť) § 10 Pomoc pri odkázanosti a výška úhrad za pomoc pri odkázanosti 1) Pomoc pri odkázanosti sa prijímateľovi poskytuje v rozsahu jeho odkázanosti podľa rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu pri činnostiach uvedených v posudku o odkázanosti. 2) Výška úhrady za pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby v ZpS sa určuje podľa stupňa odkázanosti určeného v rozhodnutí o odkázanosti prijímateľa na sociálnu službu na deň: II. stupeň odkázanosti 2,50 eura III. stupeň odkázanosti 2,90 eura IV. stupeň odkázanosti 3,80 eura V. stupeň odkázanosti 4,50 eura VI. stupeň odkázanosti 7,20 eura 3) V prípade akútneho prechodného zhoršenia zdravotného stavu prijímateľov v ZpS, ktorí majú charakter epidémií, výška úhrad sa vo všetkých stupňoch odkázanosti zvyšuje o 0,50 eura na fyzickú osobu a deň. § 11 Podrobnosti o ubytovaní a výška úhrady za ubytovanie 1) Ubytovaním pre účely tohto VZN sa rozumie poskytovanie ubytovania v obytnej miestnosti alebo jej časti s príslušenstvom, užívanie spoločných priestorov a poskytovanie vecných plnení spojených s ubytovaním. 2) Na účely určenia úhrady za ubytovanie sa považuje: a) príslušenstvo obytnej miestnosti: predsieň, WC, miestnosť pre očistu, sprchovací kút, ak sú súčasťou obytnej miestnosti alebo ak sú k nej priamo priľahlé, b) prevádzkové zariadenie obytnej miestnosti a príslušenstvo obytnej miestnosti, najmä rozvod elektrickej energie, rozvod vody, rozvod plynu, odvádzanie odpadových vôd a hygienické zariadenie, c) vybavenie obytnej miestnosti, najmä lôžko, stôl, stolička, skriňa, svietidlo a záclona, d) vybavenie príslušenstva obytnej miestnosti, najmä svietidlo, skriňa na uloženie osobných vecí, nočný stolík, zrkadlo, umývadlo, záchodová misa, kúpacia vaňa alebo sprchová vanička, e) spoločné priestory, najmä spoločenská miestnosť, jedáleň, chodba, schodište, práčovňa, f) vybavenie spoločných priestorov, najmä svietidlo, stôl, stolička, záclona, sedacia súprava, 9
g) vecné plnenie spojené s bývaním, najmä vykurovanie, dodávka teplej vody, upratovanie spoločných priestorov, dodávka elektrickej energie, dodávka úžitkovej vody, odvádzanie odpadových vôd, osvetlenie, spoločná televízna anténa. 3) Denná sadzba úhrady za užívanie 1 m2 podlahovej plochy obytnej miestnosti a príslušenstva obytnej miestnosti je 0,40 eura. V tejto sadzbe sú zahrnuté výdavky za užívanie podlahovej plochy obytnej miestnosti, príslušenstva obytnej miestnosti, spoločných priestorov, prevádzkového zariadenia obytnej miestnosti a vecné plnenia spojené s ubytovaním. 4) Veľkosť podlahovej plochy obytnej miestnosti a príslušenstva obytnej miestnosti, ktorú fyzická osoba užíva sa určí tak, že veľkosť podlahovej plochy obytnej miestnosti sa vydelí počtom fyzických osôb, ktoré túto podlahovú plochu obytnej miestnosti užívajú. Ak fyzická osoba užíva podlahovú plochu obytnej miestnosti, ktorá je priechodná, veľkosť podlahovej plochy obytnej miestnosti, ktorú fyzická osoba užíva, sa znižuje o 10 %. 5) Úhrada za ubytovanie podľa § 11 bod 3 tohto VZN sa zvyšuje na deň a na fyzickú osobu o: a) 0,37 eura, ak podlahovú plochu obytnej miestnosti užíva jeden prijímateľ, b) 0,28 eura, ak podlahovú plochu obytnej miestnosti užívajú dvaja prijímatelia, c) 0,14 eura, ak podlahovú plochu obytnej miestnosti užívajú viac ako dvaja prijímatelia a na jedného pripadá viac ako 8 m2 podlahovej plochy obytnej miestnosti. 6) Iná výška úhrady za ubytovanie počas neprítomnosti prijímateľa môže byť dohodnutá v zmluve o poskytovaní sociálnej služby. § 12 Stravovanie, podrobnosti o stravovaní a výška stravnej jednotky 1) Stravovanie pre účely tohto VZN je poskytovanie stravy v súlade so zásadami zdravej výživy s prihliadnutím na vek a zdravotný stav fyzických osôb podľa stravných jednotiek. 2) Stravovanie v ZpS sa môže poskytovať: a) prijímateľom sociálnej služby v ZpS, b) zamestnancom, c) fyzickým osobám, ktoré vykonávajú na základe dohôd o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru činnosť súvisiacu s prevádzkou ZpS. 3) Stravovanie môže ZpS so súhlasom riaditeľa ZpS poskytovať aj ďalším fyzickým osobám, ak to umožňujú prevádzkové podmienky ZpS a nebránia tomu hygienicko-epidemiologické a bezpečnostné dôvody a nezhorší sa tým úroveň stravovania stravníkov uvedených v § 10 bod 2 tohto VZN. 4) Strava prijímateľom v ZpS sa poskytuje v súlade so zásadami správnej výživy s prihliadnutím na vek, zdravotný stav a podľa určených stravných jednotiek. 5) ZpS poskytuje stravu racionálnu a diétnu. Diétna strava sa poskytuje na základe odporúčania lekára. 6) Za celodenné stravovanie sa považuje poskytovanie jedál - raňajky, obed, večera a dve vedľajšie jedlá – desiata a olovrant. Pri diéte diabetickej, bielkovinovej, výživnej a špeciálnych diétach sa za celodenné stravovanie považujú raňajky, obed, večera a tri vedľajšie jedlá - desiata, olovrant a druhá večera. 7) Strava sa pripravuje podľa jedálneho lístka. Zostavenie jedálneho lístka je možné prispôsobiť sezónnosti ročných období, rôznorodosti podmienok a zvyklostiam. 8) Jedálny lístok zostavený na základe odporúčaní stravovacej komisie, v ktorej má zastúpenie výbor prijímateľov, schvaľuje riaditeľ ZpS. Podpísaný jedálny lístok je vystavený na viditeľnom mieste v ZpS k nahliadnutiu. 9) Výška celodennej stravnej jednotky prijímateľa v ZpS formou celoročného pobytu s počtom odoberaných jedál zodpovedajúcich celodennému stravovaniu je pri poskytovaní racionálnej stravy 2,70 eura/deň v členení: raňajky 0,324 eura desiata 0,243 eura obed 1,08 eura 10
olovrant 0,243 eura večera 0,810 eura 10) Výška celodennej stravnej jednotky prijímateľa v ZpS formou celoročného pobytu s počtom odoberaných jedál zodpovedajúcich celodennému stravovaniu je pri poskytovaní diétnej stravy (diabetická diéta, bielkovinová diéta, výživná diéta ) 3,20 eura/deň v členení: raňajky 0,324 eura desiata 0,243 eura obed 1,280 eura olovrant 0,243 eura večera 0,810 eura 2.večera 0,30 eura 11) Na prilepšenie stravy počas vianočných, novoročných a veľkonočných sviatkov pri poskytovaní sociálnej služby v ZpS sa výdavky na suroviny – potraviny zvyšujú o 4,50 eura na kalendárny rok a na prijímateľa. 12) Stravnou jednotkou pre prijímateľa v ZpS s celodenným stravovaním sa rozumie finančná norma priemerných nákladov na potraviny (suroviny) pripadajúca na jeden ubytovací deň (náklady prijímateľov v ZpS). 13) Za celkovú hodnotu stravy sa považujú náklady na suroviny a režijné náklady na prípravu stravy. Režijné náklady na prípravu stravy sú nákladom ZpS. 14) Prijímateľ v ZpS celoročným pobytom, je povinný odobrať aspoň dve jedlá denne, z ktorých jedno musí byť obed alebo večera. 15) Prijímateľ sa môže odhlásiť z celodennej stravy po dobu neprítomnosti v ZpS. 16) Rozdiely v stravných jednotkách sa vyrovnávajú ku koncu mesiaca tak, aby stravná jednotka v priemere na deň bola dodržaná. § 13 Osobné vybavenie 1) Osobným vybavením na účely tohto VZN považuje šatstvo, obuv, hygienické pomôcky a iné veci osobnej potreby. 2) ZpS poskytuje osobné vybavenie prijímateľovi celoročnej pobytovej sociálnej služby, ktorý si toto osobné vybavenie nemôže zabezpečiť sám. 3) Nevyhnutné ošatenie a obuv ZpS poskytne osobe, ktorá si ho nevie alebo nemôže zabezpečiť v rozsahu potrebnom na zachovanie ľudskej dôstojnosti. Za nevyhnutné ošatenie a obuv sa považuje aj použité ošatenie a obuv získané z charity alebo iným spôsobom. 4) Rozsah osobného vybavenia určuje riaditeľ ZpS. 5) Osobné vybavenie, ktoré sa poskytuje prijímateľovi v ZpS sa eviduje na osobnej karte. 6) Osobné vybavenie poskytuje ZpS prijímateľovi v súlade s príslušným zákonom s prihliadnutím na jej potreby a zdravotný stav. § 14 Podrobnosti o úschove cenných vecí 1) ZpS utvára podmienky na úschovu cenných vecí prijímateľov v súlade s § 9 ods. 12 zákona o sociálnych službách. 2) ZpS prevezme do úschovy cenné veci, vrátane vkladných knižiek a finančnú hotovosť prijímateľa, ktorý o ich úschovu požiada pri začatí poskytovania sociálnej služby aj kedykoľvek počas jej poskytovania na základe písomnej zmluvy o úschove. 3) Podmienky úschovy cenných vecí, evidencie a vydania cenných vecí z úschovy ZpS upraví vnútornou smernicou.
11
§ 15 Spôsob úhrady za poskytovanú sociálnu službu a používanie vlastných elektrospotrebičov 1) Úhrada za poskytnutú sociálnu službu v ZpS v kalendárnom mesiaci sa určuje pri celoročnom pobyte ako 30-násobok dennej sadzby za uvedené služby. 2) Celková úhrada za sociálnu službu v ZpS v kalendárnom mesiaci sa rovná súčtu výšok úhrad za jednotlivé činnosti, za ktoré sa platí úhrada. 3) Celková úhrada za sociálnu službu v ZpS sa zaokrúhľuje na eurocenty nadol. 4) Prijímateľ platí úhradu za stravovanie v ZpS podľa počtu odobratých jedál v kalendárnom mesiaci. Za neodobraté jedlá, ktoré boli včas odhlásené, sa prijímateľovi vráti úhrada najneskôr do konca nasledujúceho kalendárneho mesiaca. 5) Úhradu za poskytovanú sociálnu službu v ZpS platí prijímateľ za príslušný kalendárny mesiac. 6) Úhrada je splatná najneskôr do 30. dňa príslušného kalendárneho mesiaca. Pri nástupe do ZpS počas kalendárneho mesiaca platí prijímateľ za tento mesiac odo dňa nástupu pomernú časť úhrady za sociálnu službu podľa počtu dní, počas ktorých mu sociálna služba v ZpS bola poskytovaná. 7) Na postup pri úhrade sa pri poskytovaní sociálnej služby v ZpS vzťahujú obdobne ustanovenia § 7 body 3 – 15 a 22 tohto VZN. 8) Úhradu za poskytovanú sociálnu službu v ZpS prijímateľ môže realizovať: a) formou priamej platby do pokladne ZpS, b) platbou v hotovosti na účet ZpS, c) bezhotovostnou platbou z účtu na účet ZpS. 9) Spôsob úhrady za sociálnu službu je dohodnutý v zmluve o poskytovaní sociálnej služby. 10) Prijímateľ neplatí úhradu za odborné činnosti, obslužné činnosti a ďalšie činnosti v čase jeho neprítomnosti okrem úhrady za ubytovanie, ak voľné miesto nie je na prechodný čas obsadené inou fyzickou osobou a prijímateľ sa s poskytovateľom nedohodli inak. 11) Za neprítomnosť v ZpS pre účely § 15 bod 9 tohto VZN sa považuje neprítomnosť prijímateľa v rozsahu viac než 24 hodín. 12) Ak prijímateľ, od ktorej sa požaduje úhrada za poskytnutú sociálnu službu, neoznámi ZpS výšku svojich príjmov a hodnotu majetku, alebo zmeny v rodinných a majetkových pomeroch, ktoré sú rozhodujúce na určenie úhrady za poskytovanú sociálnu službu do 8 dní, nasledujúci mesiac platí úhradu za poskytnutú sociálnu službu podľa § 93 ods. 4 v plnom rozsahu. V. časť Spoločné, prechodné, zrušovacie a záverečné ustanovenia § 16 Spoločné ustanovenia 1)Poskytovateľ (mesto aj ZpS) je povinný viesť evidenciu prijímateľov (ďalej len „evidencia“). Obsahom evidencie sú tieto údaje: a) meno a priezvisko, b) adresa pobytu, c) dátum narodenia, d) rodinný stav, e) štátne občianstvo, f) údaje týkajúce sa zdravia, g) údaje o príjme, h) údaje o majetku. 2) Súčasťou evidencie pri poskytovaní opatrovateľskej služby je aj počet hodín opatrovateľskej služby a úhrada za jednu hodinu opatrovateľskej služby. 12
3) Poskytovateľ je povinný chrániť osobné údaje prijímateľa získané za účelom určenia výšky za poskytované sociálne služby v súlade so zákonom č. 122/2013 Z.z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov. 4) Pri poskytovaní sociálnych služieb a určovaní úhrad za tieto služby sa primerane použije zákon o sociálnych službách, zákon č. 601/2003 Z.z. o životnom minime v znení neskorších predpisov, zákon č. 447/2008 Z.z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní v znení neskorších predpisov, zákon NR SR č. 36/2005 Z.z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov a Občiansky zákonník v platnom znení. § 17 Zrušovacie ustanovenia Nadobudnutím účinnosti tohto VZN sa zrušuje VZN mesta Šamorín č. 7/2012 o poskytovaní sociálnych služieb, o spôsobe a výške úhrad za tieto služby . § 18 Záverečné ustanovenie 1. Na tomto VZN sa uznieslo Mestské zastupiteľstvo mesta Šamorín dňa 09. 09. 2014. 2. Toto VZN nadobúda účinnosť 15-tym dňom od vyvesenia na úradnej tabuli, t.j. dňa 26.09.2014.
V Šamoríne, dňa 11.10.2014
Gabriel Bárdos primátor mesta
13
Somorja Város 4/2014, a szociális szolgáltatások nyújtásáról és az ezért fizetendő térítésről szóló általánosan kötelező érvényű rendelete
Somorja Város Önkormányzata az SzK Nemzeti Tanácsa által az önkormányzatokról kiadott 369/1990 törvény 6.§ 1. bekezdése, 11.§ g) pontja és e törvény későbbi kiegészítései és módosításai alapján, a szociális szolgáltatásokról kiadott 448/2008 törvény, valamint a vállalkozásokról kiadott 455/1991 törvény, illetve e törvények későbbi kiegészítései és módosításai alapján kiadja az alábbi, Somorja Városában a szociális szolgáltatások nyújtásáról és az ezért fizetendő térítésről szóló 4/2014 általánosan kötelező érvényű rendeletét:
I. rész Bevezető rendelkezések 2) § Az általánosan kötelező érvényű rendelet tárgya Ez az általánosan kötelező érvényű rendelet a szociális szolgáltatásokról kiadott 448/2008 törvénnyel, valamint a vállalkozásokról kiadott 455/1991 törvénnyel, illetve e törvények későbbi kiegészítéseivel és módosításaival összhangban a szociális szolgáltatások nyújtása során meghatározza a szociális szolgáltatások biztosításakor létrejövő jogi kapcsolatokat, a szociális szolgáltatások formáit, a szociális szolgáltatásokért fizetendő hozzájárulás összegét, az összeg meghatározásának és megtérítésének a módját.
II. rész Jogviszonyok a szociális szolgáltatások biztosítása során 2. § A jogviszonyban részt vevők a szociális szolgáltatások biztosítása során. A szociális szolgáltatások formái 1) Ezen általánosan kötelező érvényű rendelet értelmezése szerint a szociális szolgáltatások során létrejövő jogviszonyok résztvevői a következők: a) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy (gondozott) – a városnak az a polgára, 14
aki az ebben az általánosan kötelező érvényű rendeletben meghatározott elvek szerint szociális szolgáltatásban részesül, b) a szociális szolgáltatások biztosítója: ba) Somorja Város aSomorjai Városi Hivatal által, 931 01 Šamorín, Hlavná 37 bb) a Somorja Város által létesített költségvetési szervezet, Idősek Otthona, 931 01 Šamorín, Vrbová 1 c) Somorja Városa mint a szociális szolgáltatásokat biztosító és a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megállapítására jogosult közigazgatási szerv. 2) A szociális szolgáltatások formái: a)
az Idősek Otthonában biztosított, bentlakásos szociális szolgáltatások,
b) a gondozott háztartásában nyújtott szolgáltatás – a városa által biztosított gondozószolgálat. 3. § A szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megítélése 1) Az Idősek Otthonában és a gondozószolgálat szociális szolgáltatásaira való ráutaltság megítéléséhez a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személynek kérvényt kell benyújtania, amelyben kéri a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának a megállapítását. 2) A kérvényt a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság a megállapítására városi hivatalon keresztül Somorja Város kell benyújtani. 3) Amennyiben a szociális szolgáltatásokat igénylő személy egészségi állapota miatt nem tudja személyesen benyújtani a kérvényt a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megállapítására, az ilyen személy nevében és az ő beleegyezésével a kérvényt benyújthatja és az írásos beleegyezést kiállíthatja más személy is, amennyiben az igénylő kezelőorvosa igazolja a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy egészségi állapotát. 4) A szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megállapítására benyújtott kérvénynek tartalmaznia kell: a) a kérvényező nevét, aki aszociális szolgáltatásokat kéri igénybe venni b) születése idejét, c) lakcímét, d) családi állapotát, e) állampolgárságát, f) a szociális szolgáltatás fajtáját, h) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy egészségügyi ellátását biztosító személy nyilatkozatát a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy kedvezőtlen egészségi állapotáról és a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságáról. 5) Amennyiben a szociális szolgáltatásokra vonatkozó igényt idegen állampolgár nyújtja be, a kérvénynek az e rendelet 4. pontjában felsoroltakon kívül a szociális szolgáltatások nyújtására vonatkozó törvény által meghatározott további feltételeket is teljesítenie kell. 6) A szociális szolgáltatásokra való ráutaltságot bizonyító szakvélemény az alapja a szociális 15
szolgáltatásokra való ráutaltságra vonatkozó határozat (igazolás) kiadásának. 7) Szociális szolgáltatások az Idősek Otthonában vagy a gondozószolgálat révén a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 8. § 6. bekezdésében felsorolt halaszthatatlan esetekben a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságra vonatkozó határozat kiadása előtt is nyújthatók. 8) A város a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságról kiadott határozata meghozatalakor felhasználhatja az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal komplex anyagát is, amelyet a hivatal az egészségi szempontból súlyosan károsult személy szociális következményeinek mérséklése céljából a vonatkozó törvények szerint készített el, amennyiben ez az anyag tartalmazza azt is, hogy a kérvényező egészségi állapotának foka miatt más személy segítségére, illetve más személy által nyújtott szociális szolgáltatásra van utalva. 9) A más személy szociális szolgáltatásaira szoruló, egészségi szempontból súlyosan károsult személy vagy az egészségi szempontból hátrányos helyzetben levő személy esetében az idősek otthonában vagy a gondozószolgálat által nyújtott szociális szolgáltatásokra való ráutaltságról kiadott szakvélemény kidolgozásakor a város kellő mértékben felhasználhatja a szociális szolgáltatásokról kiadott 447törvény 48 – 51.§ is. 10) A városi hivatal illetékes osztálya az orvosi és a szociális szakvélemény alapján elkészíti a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személynek a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságáról kiállított szakvéleményt, amelynek tartalmaznia kell: a) milyen mértékben van ráutalva a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy más személy segítségére, b) az egészségi szempontból súlyosan károsult személy vagy a rossz egészségi állapotban levő személy az önellátásban, a háztartási feladatok elvégzésében, az alapvető szociális szükségletek biztosításában milyen mértékben van ráutalva más személy szociális segítségére; a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény B melléklete szerint feltételezhetően hány órát vesz majd igénybe a szociális szolgáltatás, c) javaslatot arra vonatkozóan, hogy figyelembe véve a gondozottnak a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 50. § 9. bekezdése alapján megállapított szükségleteit és javaslatait, a szociális szolgáltatásnak melyik formáját kell majd alkalmazni, d) a pályázó egészségi állapota kivizsgálásának legközelebbi dátumát. 11) A szociális szolgáltatások biztosítására vonatkozó törvény 3. melléklete alapján a más személy segítségére való ráutaltságot nem kell vizsgálni a nyugdíjas kort betöltött személyeknél, továbbá azon személyek esetében, akik a szociális gondoskodást súlyos egészségi károsodásuk miatt, esetleg egyéb komoly ok miatt igénylik. 12) A szociális szolgáltatásokra való ráutaltság elbírásakor érvényesek a közigazgatási eljárásokról kiadott általánosan kötelező jogi előírások is. 13) A szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megállapításával összefüggő eljárásokat a város a városi hivatal illetékes szakosztályán keresztül látja el, ahol az ezzel kapcsolatos iratokat is vezetik. 14) Az önkormányzatokról kiadott 369//1990 törvény 13.§ 5. bekezdése értelmében a szociális szolgáltatásokra való ráutaltságról a város képviseletében a város polgármestere dönt. 15) Az adott személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának megszűnéséről a város dönt. 16) Ha a szolgáltatásokat biztosító és a gondozott felnőtt gyermekei vagy szülei között nem kerül sor szerződés megkötésére, a város saját hatáskörén belül végzést hoz arra vonatkozóan, hogy a felnőtt gyermek(ek) vagy szülők kötelesek a szolgáltatásokat nyújtónak megtéríteni a gondozott számára biztosított szolgáltatások költségeit. A döntés meghozatala során a gondozott felnőtt gyermeke(i) vagy a szülő, ill. szolgáltatásokat nyújtó a döntés résztvevőjeként-érintettjeként, a 16
gondozott pedig a döntés résztvevőjeként-érdekeltjeként vesz részt.
4. § A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy kötelességei 1) A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy köteles 8 napon belül a városi hivatalbal írásban bejelenteni minden olyan változást, amely befolyásolja a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság időtartamát, a szolgáltatások biztosítójának pedig a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy bevételében és anyagi helyzetében bekövetkezett minden olyan változást, amely befolyásolhatja a szociális szolgáltatásokért fizetett összeg nagyságát. 2) A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy a város felszólításárat 8 napon belül köteles bizonyítani azon tényeket, amelyek befolyásolhatják a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság időtartamát (ha a város nem határoz meg ennél hosszabb határidőt). Hogyha a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy a megadott határidőn belül nem tesz eleget a felhívásnak, a város dönthet a szociális szolgáltatások nyújtásának megszüntetéséről, ha erre a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személyt a felhívásban is figyelmeztették. 3) Az a személy, aki kéri a szociális szolgáltatást, illetve a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy a város felhívására köteles részt venni orvosi kivizsgáláson, amely ismételten megállapítja egészségi állapotát. A kivizsgálás időpontját az orvos határozza meg. Amennyiben a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy ezen a kivizsgáláson nem vesz részt, a város felfüggeszti a szociális gondoskodásra keletkezett jogot, illetve arról is dönthet, hogy megszünteti a szociális gondoskodást. 4) A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy köteles bejelenteni jövedelmének összegét, becsületbeli nyilatkozattal igazolni megtakarításait, ill. vagyonának értékét is. Köteles bejelenteni aaz előzőekben történt minden változást, amely befolyásolhatja a szociális szolgáltatásokért fizetett összeg nagyságát. Ha a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy a fentebb meghatározott kötelességeinek nem tesz eleget, a a szociális szolgáltató köteles ezen általánosan kötelező érvényű rendelet szerint eljárni. III. rész A szociális szolgáltatások fajtái és a térítések összege 5. § A gondozószolgálat A gondozószolgálat fogalma, a gondozottak meghatározása, a gondozószolgálat által nyújtott szolgáltatások 1) A gondozószolgálat célja, hogy megoldja az adott személynek a súlyos egészségi fogyatékossága, rossz egészségi állapota vagy a nyugdíjkorhatár elérése miatt bekövetkezett kedvezőtlen szociális helyzetét. 2) A gondozószolgálat az olyan egyénnek nyújtott szociális szolgáltatás, aki: 17
a) rá van utalva más személy segítségére, és ráutaltságának foka a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 3. melléklete szerint legalább a II. fokozatba sorolható, b) az önellátásban, háztartása fenntartásában vagy az alapvető szociális tevékenységek biztosításában a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 4. melléklete szerint más személy segítségére van ráutalva. 3) A gondozószolgálat keretein belül a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 4. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat biztosítjá, amelynek terjedelmét a város az elbírálás alapján órákban határozza meg. A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy önellátására fordított segítség nem lehet kisebb, mint amilyen az erről kiadott törvény 3. melléklete szerint megállapítható, amennyiben a szociális szolgáltatások nyújtásáról megkötött szerződésben a gondozott és a szolgáltatást nyújtó nem egyezett meg másként. 4)
A gondozószolgálat segítségét nem veheti igénybe az a személy: a) aki egész éven át bentlakásos szociális szolgáltatásban részesül, b) akit olyan személyt gondoz, aki a vonatkozó előírások szerint (447/2008 törvény) a gondozásért pénzbeli juttatásban részesül, c) aki a személyi asszisztenciáért a vonatkozó előírások szerint (447/2008 törvény) saját maga részesül anyagi támogatásban, d) akiről feltételezhető, hogy fertőző betegségben szenved és emiatt karantéba került.
5)
A 4. bekezdés b) bontja nem alkalmazható, amennyiben: a) a gondozást végző személy egészségügyi létesítményben részesül intézeti egészségügyi gondozásban, b) a gondozást végző személy tehermentesítő szolgáltatásban részesül, c) a gondozást végző személyt olyan további személy gondozza, aki ezért a gondozásért a vonatkozó előírások szerint (447/2008 törvény) pénzbeli juttatásban részesül; az ilyen személy gondozására fordított havi óraszám legfeljebb 8 óra lehet.
6. § A gondozószolgálat nyújtásának a feltételei és menete
1) A gondozószolgálat nyújtásának a feltétele az a szakvélemény, amely igazolja, hogy az adott személy ráutalt a szociális szolgáltatásnak eme a formájára. 2) Amennyiben az adott személy érdeklődést mutat a gondozószolgálat igénybevétele iránt, a városi hivatalon keresztül Somorja Városához írásbeli kérvényt kell benyújtania, hogy ennek alapján kössenek szerződést a szociális szolgálat nyújtásáról. A kérvénynek tartalmaznia kell: a) a kérvényező, azaz a szociális szolgáltatást igénybe vevő személy nevét, b) születésének dátumát és lakhelyét, 18
c) az előző hónapra, ill. évre vonatkozóan jövedelmének igazolását, d) az anyagi helyzetét igazoló bizonylatokat, e) a gondozószolgálat megkezdésének időpontját és a gondozószolgálat nyújtásának idejét, f) a szociális szolgáltatásra való ráutaltsággal kapcsolatos érvényes határozatot, f) egyéb igazolásokat, amelyek alapul szolgálhatnak a szerződés megkötéséhez. 3) A kérvényt a városi hivatal dolgozója beírja a szociális szolgáltatásokat igénylők nyilvántartásába. 4) Amennyiben a kérvény tartalmazza az előírt mellékleteket, a város szociális ügyi dolgozója azt az önkormányzat lakás-, szociális és egészségügyi szakbizottsága elé terjeszti, hogy a kérvényt a beérkezés sorrendjében iktassa. 5) A város a gondozószolgálatot a kérvények beérkezésének sorrendjében biztosítja. Ez alól kivételt képeznek azok az azonnali gondozószolgálatot igénylő kérvények, amelyek a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 8. § 6. bekezdésének értelmében közvetlen életveszélyben forgó személyek megmentésére vagy az egészséget veszélyeztető helyzetek orvoslására vonatkoznak. 6) A szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést a város a szociális szolgáltatások nyújtásáról kiadott törvény 74. § szerint köti meg. 7) A gondozószolgálat szolgáltatásait mindenekelőtt a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy otthonában valósítják meg. 8) A gondozószolgálat szolgáltatásait legalább napi 2, legfeljebb napi 7,5 órán át biztosítják munkanapokon 7,30 órától 19,00 óráig, munkaszüneti napokon 7,00 órától 12,00 óráig. A szolgáltatásokat a gondozó végzi, akivel a város munkaszerződést köt. Szükség esetén a gondozószolgálatot munkaszüneti napokon és ünnepnapokon legfeljebb 16 óra terjedelemben lehet biztosítani. 9) A gondozószolgálat szolgáltatásait a város mindaddig biztosítja, amíg a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személy teljesíti a feltételeket ahhoz, hogy jogosult legyen a szociális szolgáltatásoknak erre a fajtájára.
7. § A gondozószolgálatért járó térítés összegének meghatározása, a térítés összege és a befizetés módja
1) A gondozószolgálat biztosításáért a gondozott jövedelme, ill. vagyoni helyzete szerint térítést köteles fizetni. A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének szempontjából a gondozott jövedelmét a vonatkozó törvények (447/2008) alapján a szociális szolgáltatások nyújtásáról kiadott törvény 72. § 8. bekezdése alapján állapítják meg, amennyiben e törvény 18. bekezdése, továbbá a szociális szolgáltatások biztosításáról kiadott törvény 72a § nem határozza meg másképp. 2) A gondozott a gondozószolgálat biztosításáért a város által a szociális szolgáltatásokat meghatározó általánosan kötelező érvényű rendelet szerint megkötött szerződés szerint fizet térítést. 3) A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének megállapítása szempontjából a gondozott vagyonának számít minden ingó és ingatlan tulajdona, beleszámítva a megtakarított pénzt is. Amennyiben a tulajdon jellege lehetővé teszi, a vagyonba a jogok és egyéb anyagi értékek is beleszámítanak, ha értékük meghaladja a 10 000 eurót. Az ilyen vagyont a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 4b mellékletében található nyomtatványon hitelesített aláírással 19
kell igazolni. A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 72.§ 12. bekezdésében feltüntetett vagyont nem veszik figyelembe. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják azt az ingatlant is, amelyet a gondozott a szociális szolgáltatások megkezdése előtt tartós lakhelyként használt. A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének meghatározásakor a vagyoni érték megállapítása során figyelembe veszik a gondozott tulajdonában levő, korábban eladott ingatlan vagy más jogi eljárás értékét, ha a gondozott vagyona megfelelő ellenérték nélkül csökkent. A gondozottnak a jövedelmét és vagyonának értékét a gondozószolgálatért járó térítés ősszegének a meghatározása előtti 5 egymás után következő évre tekintve veszik figyelembe. 4) A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének megállapításakor a térítés összegét fizető személy jövedelméből leszámítják az alábbi összegeket: 5)azt az összeget, amelyet a térítés összegét fizető személy más szociális szolgáltatásokért vagy azok egy részéért a szolgáltatások biztosítójának köteles kifizetni, 6)azt az összeget, amelyet a térítés összegét fizető személy a gondozottnak nyújtott szociális szolgáltatásokért vagy azok egy részéért a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 73.§ 10. bekezdése szerint a szolgáltatások biztosítójának köteles kifizetni, 5) A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének megállapítása szempontjából a bevételt a szociális szolgáltatások nyújtását megelőző hónap bevételéből határozzák meg. Amennyiben nem rendszeres bevételről van szó, a havi átlagbevétel összegét a szociális szolgáltatások nyújtását megelőző év bevételéből számítják ki. A bevétel összegét minden év júliusában újraértékelik, az értékelés a következő év júniusáig érvényes. 6) Amennyiben a szociális szolgáltatások biztosítása során megváltoznak azok a körülmények, amelyek befolyásolják a szociális gondoskodásért fizetendő térítés összegét, a térítés összegének meghatározása céljából annak a hónapnak a bevételét veszik figyelembe, amelyben a változás történt, és a térítés összegét a következő hónaptól kezdődően eszerint számítják ki. A körülmények megváltozásának nem tekintendő az 5.- € alatti jövedelemváltozás. Ez a megállapítás a rendszertelen bevételek esetében nem érvényes. 7) A térítés összegét fizető személy bevételének vagy bevétele megváltozásának értékelése során a bevételbe beszámítják annak a személynek a bevételét is, akivel a bevételt együttesen határozzák meg (azaz a térítést fizető személy és felesége vagy férje bevételét is). 8) A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének megállapítása során meghatározzák azt az összeget, amelyre a térítés összegének megtérítése után a gondozott jogosult. A térítés összegét úgy határozzák meg, hogy a gondozottnak rendelkezésére álljon a létminimum érvényben levő törvények által egy felnőtt személy számára meghatározott összege (a létminimumról kiadott 601/2003 törvény 2. § a) pontja). 9) A szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegének megtérítése után egy felnőtt gondozott jogosult arra, hogy bevételéből a létminimum 1,4-szeresének megfelelő összeg rendelkezésére álljon. 10) A gondozott a nyújtott szociális szolgáltatásokért nem köteles térítést fizetni, amennyiben bevétele alacsonyabb vagy azonos a 9. bekezdésben feltüntetett összegnél. 11) A gondozott a nyújtott szociális szolgáltatásokért abban az esetben fizeti meg a térítésnek csak egy részét, ha bevétele magasabb a 9. bekezdésben feltüntetett összegnél, de nem elegendő a gondozásért fizetendő térítés teljes összegének a kifizetésére. 12) Amennyiben a gondozottnak nincs semmilyen jövedelme vagy ha bevétele nem elég a nyújtott szociális szolgáltatásokért járó teljes térítés kifizetésére, a gondozottnak nyújtott szociális szolgáltatásokért járó térítést más személy is kifizetheti. Ilyen esetben a gondozott nem tarthat igény a bevételből kiszámítható maradék összegre. Az a személy, aki vállalja a gondozott személynek nyújtott szociális szolgáltatások összegének a megtérítését, a gondozószolgálatért járó összeg 20
megtérítéséről szerződést köthet a várossal. 13) Amennyiben a gondozott nem köteles térítést fizetni a gondozószolgálat szolgáltatásaiért vagy azok egy részéért, ez a kötelesség fokozatosan áthárul a gondozott felnőtt gyermekeire vagy a szüleire, amennyiben jövedelmüket együttesen ítélik meg. Ilyen esetben szükséges, hogy az érintett felnőtt személyeknek a gondozásért járó összeg megtérítése után a létminimum 1,65-szöröse megmaradjon. Ezek a személyek szerződést köthetnek a várossal arról, hogy a gondozott helyett megtérítik a gondozásért járó összeget. 14) Ha a gondozottnak nyújtott szociális szolgáltatásokért fizetendő térítéssel kapcsolatban a 13. pontban leírt szerződés nem jön létre, a város saját hatáskörén belül határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy a fent megnevezett személy(ek) köteles(ek) a szolgáltatásokat nyújtónak megtéríteni a gondozott számára biztosított szolgáltatások költségeit. A döntés meghozatala során a gondozott felnőtt gyermeke(i) vagy a szülő, ill. szolgáltatásokat nyújtó a döntés résztvevőjekéntérintettjeként, a gondozott pedig a döntés résztvevőjeként-érdekeltjeként vesz részt. 15) Amennyiben sem a gondozottnak, sem gyermekeinek vagy szüleinek ilyen kötelessége nincs, és a gondozott elhalálozik, a gondozószolgálat szolgáltatásaiért be nem fizetett térítés vagy annak része a város keresletének számít, amelyet az örökösödési tárgyalás folyamán érvényesít. 16) A gondozószolgálat szolgáltatásaiért járó térítés összegét a nyújtott szolgáltatások órákban kimutatott nagysága szerint 22 munkanapos hónapra átszámítva állapítják meg. 17) A gondozott a gondozószolgálat szolgáltatásaiért járó térítést a ténylegesen nyújtott szolgáltatások szerint fizeti meg. Az összeg megtérítésének határideje a következő hónap 15-e. 18) A térítés összege az alábbi módokon a gondozó által is megtéríthető: 10) készpénz befizetésével városi hivatal pénztárába, 11) a város számlájára történő átutalással. 19) A gondozószolgálatért járó térítés összegét lefelé a legközelebbi centre kell kikerekíteni. 20) A város területén állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező személyek az alábbi hozzájárulást fizetik: 9. A város területén állandó lakhellyel rendelkező személyek egy óra gondozószolgálat nyújtásáért a ráutaltság mértékétől függően az alábbi összegeket kötelesek megtéríteni: a) a ráutaltság II. és III. fokozatába tartozók esetében b) a ráutaltság IV. és V. fokozatába tartozók esetében c) a ráutaltság VI. fokozatába tartozók esetében
0,50 € 0,60 € 0,70 €
10. A város területén átmeneti lakhellyel rendelkező személyek egy óra gondozószolgálat nyújtásáért a ráutaltság mértékétől függően az alábbi összegeket kötelesek megtéríteni: a) a ráutaltság II. és III. fokozatába tartozók esetében b) a ráutaltság IV. és V. fokozatába tartozók esetében c) a ráutaltság VI. fokozatába tartozók esetében
1.- € 1,20 € 1,40 €
21) A Somorján állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező személyek térítési összege közötti különbséget a város saját forrásaiból téríti meg. 22) Az a személy, aki Somorján sem állandó, sem átmeneti lakhellyel nem rendelkezik, a gondozószolgálat biztosításáért a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 72.§ 5. bekezdése alapján kiszámított tényleges költségeket téríti meg. 23) A gondozószolgálatért fizetendő térítés összegét és feltételeit a várossal a gondozószolgálat nyújtásáról megkötött szerződés tartalmazza. A gondozószolgálatért fizetendő térítés összege nem haladhatja meg a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 72.§ 5. bekezdése alapján kiszámított 21
tényleges költségeket.
IV. rész A Somorjai Idősek Otthona
8. § A szociális szolgáltatások nyújtásának feltételei
1) Somorja Város, mint jogi személy saját hatáskörén belül létrehozott költségvetési szervezetben, az Idősek Otthonában biztosítja a szociális szolgáltatásokat az arra ráutalt idős személyek számára. 2)
Somorján az Idősek Otthonában szociális szolgáltatásokat nyújtanak: a) olyan személyeknek, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, és a szociális szolgáltatásokról kiadott 448/2008 törvény 3. melléklete szerint legalább a ráutaltság IV. fokozatába tartoznak, b) olyan személyeknek, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, és az Idősek Otthonában nyújtott szociális szolgáltatásokra más nyomós okok miatt van szükségük.
3) Az Idősek Otthonában nem nyújthatnak szociális szolgáltatásokat: a) olyan személyeknek, akiknek egészségi állapota a vélemény alapján nem teszi feltétlenül szükségessé, hogy ők szociális szolgáltatásokban éppen ebben a létesítményben részesüljenek, b) akiknek egészségi állapota egészségügyi intézményben igényel intézeti gondoskodást, c) aki számára a bíróság védelmi felügyelet alatt végzett gyógykezelést, nevelést vagy felügyeletet rendelt el, vagy a Büntető törvénykönyv alapján rendelte el a nevelőintézetben való elhelyezést; az Idősek Otthonában a szociális szolgáltatások nyújtásának tilalma a felsorolt védelmi intézkedések leteltéig tart. 4) A szociális szolgáltatásokra való ráutaltságnak a megállapításáról kiállított igazolás a feltétele annak, hogy valaki az Idősek Otthonában szociális szolgáltatásokban részesülhessen. 5) Amennyiben bármilyen személy érdeklődést mutat aziránt, hogy Somorján az IdősekOtthonában szeretne szociális szolgáltatásokban részesülni, köteles írásban kérvényt beadni az Idősek Otthonába. 6) Amennyiben valaki érdeklődést mutat aziránt, hogy bármilyen, Somorján kívüli nem nyilvános gotthonban szeretne szociális szolgáltatásokban részesülni, köteles írásban kérvényt beadni városi hivatalba, hogy igényli a szociális szolgáltatásokat. 7)
A kérvénynek tartalmaznia kell: a) a kérvényező, azaz a szociális szolgáltatást igénylő személy nevét, b) születésének dátumát és lakhelyét, 22
c) a szociális szolgáltatások nyújtására vonatkozó kérvény beadásának napjához számítva a személy jövedelmét és anyagi helyzetét igazoló bizonylatokat, d) az ingatlan vagyon eladásából származó bevételek igazolásait, illetve egyéb, olyan jogi eljárásokra vonatkozó bizonylatokat, amelyek során a szociális gondoskodást igénylő személy vagyonának értéke megfelelő ellenérték térítése nélkül csökkent – ezeket a bizonylatokat arra az öt, egymás után követő évre kell bemutatni, amelyek megelőzik azt az évet, melynek alapján az adott személy bevétele és vagyona alapján a szociális szolgáltatásokért járó térítést meghatározzák, e) érvényes igazolást, hogy az adott személy rá van utalva az otthonban nyújtott szociális szolgáltatásokra, f) egyéb bizonylatokat, amelyek alapul szolgálhatnak a szerződés megkötéséhez. 8) A kérvényt az Idősek Otthonának dolgozója beírja a szociális szolgáltatásokat igénylők nyilvántartásába. 9) Ha a kérvény tartalmazza az előírt mellékleteket, az Idősek Otthonának a dolgozója azt a város önkormányzatának lakás-, szociális és egészségügyi szakbizottsága elé terjeszti, hogy a kérvényt a beérkezés sorrendjében iktassa. 10) A szociális szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződést a város a szociális szolgáltatások nyújtásáról kiadott törvény 74.§ szerint köti meg. 9. § A feltétlenül szükséges gondoskodás mértéke 4. Az Idősek Otthonában szakszerű ellátást, szolgáltatásokat és egyéb tevékenységeket nyújtanak. a) A létesítményben az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítják: 1. segítséget nyújtanak abban az esetben, ha a gondozott személy más személy segítségére van utalva (szakszerű ellátás), 2. szociális tanácsadás (szakszerű ellátás), 3. szociális rehabilitáció (szakszerű ellátás), 4. betegápolói gondoskodás (szakszerű ellátás), 5. szállás (szolgáltatás), 6. étkeztetés (szolgáltatás), 7. takarítás, mosás, vasalás, a fehérnemű és ruhák rendben tartása (szolgáltatás), 8. személyes dolgok intézése (egyéb tevékenység), b) megteremtik az értéktárgyak megőrzésének a feltételeit (egyéb tevékenység), c) biztosítják az érdeklődési kör szerinti tevékenységet (egyéb tevékenység).
10. § A ráutaltság mértéke szerint nyújtott szolgáltatások és az ezért járó térítés összege 23
4) A szociális szolgáltatások biztosítása során a gondozott a ráutaltság mértékéről kiadott érvényes igazolás szerint az igazolásban feltüntetett cselekvések végzésekor részesül szociális szolgáltatásokban. 5) Az Idősek Otthonában a ráutaltság mértéke szerint biztosított szociális szolgáltatásokért a gondozott a ráutaltság mértékétől függően az alábbi napi térítéseket fizeti: a ráutaltság II. fokozata esetén a ráutaltság III. fokozata esetén
2,50 € 2,90 €
a ráutaltság IV. fokozata esetén
3,80 €
a ráutaltság V. fokozata esetén
4,50 €
a ráutaltság VI. fokozata esetén
7,20 €
6) Az Idősek Otthonában a gondozott egészségének hirtelen és átmeneti romlása esetén, amennyiben az egészségromlásnak járvány jellege van, a ráutaltság minden fokozatában a térítés napi összege 0,50 euróval emelkedik.
11. § Az elszállásolás és a bentlakásért fizetett térítés részletei
1) Ebben az általánosan kötelező érvényű rendeletben a bentlakás fogalma alatt azt kell érteni, hogy az Idősek Otthona berendezett lakószobában vagy annak egy részében biztosítja a lakáslehetőséget, a közös helyiségek használatát, valamint a bentlakással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat. 2)
A bentlakásért fizetett térítést az alábbi feltételek biztosításából kiindulva határozzák meg: a) a lakószoba berendezése; amennyiben a lakószoba részét képezik vagy azzal közvetlenül kapcsolódnak, az: előszoba, WC, tisztálkodásra szolgáló helyiség, zuhanyozósarok, b) a lakószoba üzemeltetését szolgáló berendezések, a lakószoba berendezései, mindenekelőtt a villany-, a víz- és gázvezeték, a szennyvízelvezetés biztosítása és a higiéniai berendezés, c) a lakószoba bútorzata és tartozékai, elsősorban ágy, asztal, szék, szekrény, világítótest és függöny, d) a szoba felszerelése és tartozékai: a világítótest, a személyi tárgyak elhelyezésére szolgáló szekrény, éjjeliszekrény, tükör, mosdó, WC-kagyló, fürdőkád vagy zuhanyozó, e) a közös helyiségek, elsősorban a társalgó, ebédlő, folyosó, lépcsőház, mosókonyha, f) a közös helyiségek berendezései: világítótest, asztal, székek, függöny, ülőgarnitúra, g) a lakhatóságot biztosító egyéb szolgáltatások: fűtés, melegvíz-szolgáltatás, a közös helyiségek takarítása, villanyáram-szolgáltatás, vízszolgáltatás, a szennyvíz elvezetése, megvilágítás, közös tv-antenna,
3) A lakószoba és a lakószoba berendezésének használatáért négyzetméterenként napi 0,40 euró térítés jár. Ebben benne foglaltatik a lakószoba padlófelületének, berendezésének, a közös helyiségeknek és azok berendezéseinek, valamint a lakószoba és a közös helyiségek 24
felszerelésének, a lakószoba rendes használatát lehetővé tevő berendezéseknek az igénybe vétele, a lakószoba és a közös helyiségek használatának a költségei és a bentlakással kapcsolatos egyéb szolgáltatások költségei is. 4) A szociális szolgáltatást igénybe vevő által használt lakószoba lakófelületének a nagyságát és a lakószoba berendezése felületének a nagyságát úgy számítják ki, hogy a lakószoba lakófelületének a nagyságát elosztják azon személyeknek a számával, akik ezt a helyiséget használják. Ha a bentlakó a lakófelület olyan részét használja, amelyen más személyek is átjárnak, a lakófelület kimutatott nagyságát 10%-kal csökkentik. 5) Az ezen általánosan kötelező érvényű rendelet 11.§ 3. bekezdésében meghatározott térítés egy személyre és egy napra átszámítva a következőképpen emelkedik: a) ha a lakószobát egy személy használja: b) ha a lakószobát két személy használja:
0,37 euróval, 0,28 euróval,
c) ha a lakószobát két személynél többen használják, azonban egy személyre 8 négyzetméternél nagyobb lakófelület jut, 0,14 euróval. 6) A gondozott távolléte alatt a szállás biztosításáért fizetett térítés összegét a gondozottal a megkötött szerződésben határozhatják meg.
12. § Az étkeztetés és az étkeztetési normák részletei
1) Ebben az általánosan kötelező érvényű rendeletben az étkeztetés fogalma alatt olyan étkeztetést értendő, amely összhangban áll az egészséges táplálkozás elveivel, figyelembe véve az étkeztetési normákban az étkezők korát és egészségi állapotát. 2)
Az Idősek Otthona az alábbi személyek számára biztosíthat étkeztetést:
3) azoknak a személyeknek, akik az Idősek Otthonában szociális szolgáltatásokban részesülnek, 4) az alkalmazottaknak, 5) azoknak a személyeknek, akik az Idősek Otthonában rendes munkaviszonyukon kívül megkötött szerződés alapján a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos munkálatokat végeznek. 3) A létesítmény igazgatójának a beleegyezésével az Idősek Otthona étkeztetést további személyek számra is biztosíthat, amennyiben azt a létesítmény üzemeltetési feltételei lehetővé teszik, és ha azt higiéniai-epidemológiai vagy biztonsági okok nem akadályozzák, s ha ezáltal nem romlik az ezen általánosan kötelező érvényű rendelet 10.§ 2. bekezdésében felsorolt személyek étkeztetésének a színvonala. 4) Az Idősek Otthonában a szociális szolgáltatásokban részesített személyeknek az étkeztetése az étkeztetési normákban lefektetett elvek szerint összhangban áll az egészséges táplálkozás elveivel, az étkezők korával és egészségi állapotával. 1. Az intézmény racionális és diétás étkeztetést biztosít. Diétás étkeztetést az orvos javaslata alapján alkalmaz. 2.
Az egésznapi étkeztetésbe beletartozik a reggeli, a tízórai, az ebéd, az uzsonna és a vacsora. 25
A diabetikus, a fehérjékben gazdag, a tápláló és a speciális diéták esetében az egésznapi étkeztetés része a reggeli, a tízórai, az ebéd, az uzsonna, a vacsora és a második vacsora. 3. Az Idősek Otthonában az étkeztetés az étlap szerint történik, amelyet az évszaknak, az adott feltételeknek és szokásoknak megfelelően lehet összeállítani. 4. Az étlapot az étkeztetési bizottság állítja össze, amelyben a gondozottak is képviselve vannak, majd az intézmény igazgatója hagyja jóvá és függeszti ki. 5. Az Idősek Otthonában az ott egész éven át szociális ellátást élvező személyek számára az egésznapi racionális étkeztetésben részesülők napi étkeztetési normájának értéke személyenként 2,70 euró. Ez az összeg az alábbiakból áll: reggeli 0,324 € tízórai
0,243 €
ebéd
1,08 €
uzsonna
0,243 €
vacsora
0,810 €
6. Az Idősek Otthonában az ott egész éven át szociális ellátást élvező személyek számára az egésznapi diabetikus diétában, fehérjében gazdag vagy fokozottan tápláló étkeztetésben részesülők napi étkeztetési normájának értéke személyenként 3,20 euró. Ez az összeg az alábbiakból áll: reggeli
0,324 €
tízórai
0,243 €
ebéd
1,280 €
uzsonna
0,243 €
vacsora
0,810 €
2. vacsora
0,30 €
7. Az Idősek Otthonában nyújtott szociális ellátás során a karácsonyi, újévi és húsvéti ünnepek alkalmával az étkeztetés javítása érdekében a nyersanyagokra – élelmiszerekre fordított pénzösszeg személyenként évi 4,50 euróval emelkedik. 8. Az Idősek Otthonában nyújtott szociális ellátás során az egésznapos étkeztetésre vonatkozóan az étkeztetési norma az egy napi élelmiszerekre (nyersanyagokra) fordítható átlagkiadások pénzbeli összege (a létesítményben elszállásolt személyekre fordítható költségek). 9. Az étkeztetés összértékébe beletartozik a nyersanyagok ára, valamint az ételek elkészítésére fordított egyéb költségek (rezsiköltségek) is. Az ételek elkészítéséhez szükséges rezsiköltségek az otthon kiadásai. 10. Az a személy, aki az Idősek Otthonában egész éven át igényli a gondozást, naponta legalább 2 ételadagot köteles átvenni. Ebből az egyiknek vagy az ebédnek, vagy a vacsorának kell lennie. 11. A gondozott az otthonból való távolléte idejére kijelentkezhet az egésznapos étkeztetésről. 12. Az étkeztetési normában bekövetkező eltéréseket a hónap végéig kell kiegyenlíteni úgy, hogy a napi norma átlagát megtartsák.
26
12. § A gondozott személyi szükségletei 3. Az Idősek Otthonában ezen általánosan kötelező érvényű rendelet értelmében a gondozott személyi szükségletei közé tartozik a ruházat, a lábbeli, a higiéniai eszközök és a személyi szükséglet egyéb tárgyai. 4. Az a gondozott, aki egész éven át igényli a szociális gondoskodást és egyedül nem tudja biztosítani személyi szükségleteit, annak azokat az Öregek Otthona biztosítja. 5. Az a gondozott, aki az emberi méltósága megőrzéséhez szükséges ruházatot és lábbelit nem tudja magának biztosítani, azt számára az Idősek Otthona biztosítja. Nélkülözhetetlen ruházat és lábbeli biztosításának tekintendő a karitatív úton vagy egyéb módon nyert használt ruházat vagy lábbeli is. 6. A szociális gondozásban részesülő személy ellátottságának mértékét az Idősek Otthonának igazgatója határozza meg. 7. Az Idősek Otthonában szociális gondozásban részesülő személy személyi szükségleteinek tárgyait személyi adatlapon tartják nyilván. 8. Az Idősek Otthona a szociális gondozásban részesülő személy ellátottságát a vonatkozó törvényeknek megfelelően biztosítja, figyelembe véve az adott személy szükségleteit és egészségi állapotát. 14. § A gondozásban részesülő személyek pénzének és értéktárgyainak a megőrzése
9) Az Idősek Otthona a szociális szolgáltatások nyújtásáról kiadott törvény 9.§ 12. bekezdése szerint biztosítja a gondozottak értéktárgyainak megőrzését. 10) A szociális gondozásban részesülő személy a létesítménybe történő belépéskor vagy ottléte folyamán bármikor az értéktárgyak megőrzéséről kötött szerződés alapján kérheti a létesítmény dolgozóját, hogy értéktárgyait, beleszámítva bankkönyvét és készpénzét is, a létesítményben őrizzék meg. Az Idősek Otthona a megkötött szerződés alapján megőrzésre átveszi a gondozottól az értéktárgyakat, beleszámítva a bankkönyveket és a készpénzt is. 11) Az értéktárgyak megőrzésének feltételeit, nyilvántartását és az értéktárgyak kiadását az Idősek Otthona belső rendszabállyal határozza meg.
15. § A szociális szolgáltatásokért és a gondozott tulajdonában levő villamos készülékek használatáért fizetett hozzájárulás megtérítésének a módja Az Idősek Otthonában egész éven át szociális gondozásban részesülő személy a szolgáltatásokért havi térítésként a napi tarifa harmincszorosát téríti meg. 2) Az Idősek Otthonában nyújtott szolgáltatásokért a térítés havi összegét azoknak a szolgáltatásoknak a díja alkotja, amelyekért az intézményben fizetni kell. 3) Az Idősek Otthonában nyújtott szolgáltatásokért fizetett térítés összegét a legközelebbi centre 27
lefelé kerekítik. 4) Az Idősek Otthonában szociális szolgáltatásban részesülő személy az étkeztetésért az adott hónapban igényelt egésznapi étkeztetések száma szerint fizet. Amennyiben a gongozott időben lejelentette magát az étkeztetésről, számára a ki nem merített étkeztetés árát legkésőbb a következő hónap végéig a létesítmény visszatéríti. 5) Az Idősek Otthonában szociális szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatásokért a térítést a folyó hónapban fizeti be. 6) A megtérítés legkésőbb a hónap 30-ig esedékes. Ha az Idősek Otthonába a szociális szolgáltatásban részesülő személy a hónap folyamán lép be, a szolgáltatásokért csak az adott hónapban ott töltött napokért fizet térítést. 7) Az Idősek Otthonában nyújtott szociális szolgáltatások árának megtérítésére vonatkoznak ezen általánosan kötelező érvényű rendelet 7. § 3 – 15. és 22. pontjai. 8)
A szolgáltatásokért járó térítést be lehet fizetni:
a)
készpénzben közvetlenül az otthon pénztárába,
b)
készpénzben az otthon számlájára,
c)
átutalással az otthon számlájára.
9) Az Idősek Otthonában nyújtott szociális szolgáltatásokért a térítés módját a szociális szolgáltatások biztosításáról kötött szerződés tartalmazza. 10) A gondozott távolléte esetén sem a szakszerű tevékenységekért, sem a szolgáltatásokért, sem a további tevékenységekért nem fizet térítést. Ez nem vonatkozik a szállás biztosítására, amennyiben az otthonban a szabad hely átmenetileg nincs elfoglalva, és ha a gondozott az otthon dolgozójával nem egyezett meg másképpen. 11) Ezen általánosan kötelező érvényű rendelet szerint az Idősek Otthonában történő szociális szolgáltatásról való távollétnek számít, ha a gondozott legalább 24 órán keresztül van távol. 12) Amennyiben az a személy, aki a szociális szolgáltatásokért térítést köteles fizetni, 8 napon belül nem jelenti be bevételének összegében, vagyonában, esetleg a családi viszonyaiban bekövetkezett olyan változásokat, amelyek befolyásolhatják a szociális szolgáltatásokért fizetendő térítés összegét, a szociális szolgáltatásokról kiadott törvény 93.§ 4. bekezdése értelmében az Idősek Otthona a gondozott személynek a következő hónaptól kezdődően a szociális szolgáltatásokért járó teljes összeget jogosult kiszámlázni.
V. rész Közös, átmeneti, érvénytelenítő és záró rendelkezések 16. § Közös rendelkezések
10) A szociális szolgáltatások biztosítója (a somorjai Idősek Otthona) köteles nyilvántartást vezetni a gondozott személyekről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a gondozott nevét, 28
b) lakcímét, c) születésének dátumát, d) családi állapotát, e) állampolgárságát, f) a gondozott egészségére vonatkozó adatokat, g) jövedelmére vonatkozó adatokat, h) vagyonáról szóló adatokat.
2) A gondozószolgálat nyilvántartásban fel kell tüntetni a gondozószolgálatban igényelt óraszámot, ill az egy óra gondozószolgálatért járó térítés összegét is. 3) A szociális szolgálat biztosítója a szolgáltatásokért fizetendő összegek megállapítása érdekében nyert személyi adatokat a személyi adatok védelméről kiadott 122/2013 törvény és e törvény későbbi kiegészítése és módosításai értelmében köteles védeni. 4) A szociális szolgáltatásokért és a közétkeztetésért fizetendő hozzájárulások megállapításakor a szociális szolgáltatás biztosítója kellő mértékben alkalmazza az SzK Nemzeti Tanácsának a szociális szolgáltatásokról kiadott törvényét és e törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, a létminimumról kiadott 601/2003 törvényt, valamint ezen törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, az egészségi szempontból súlyosan károsultak pénzügyi támogatásáról kiadott 447/208. törvényt és e törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, a közigazgatási eljárásokról kiadott 71/1967 törvényt és e törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által kiadott 36/2005 családjogi törvényt és e törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, az önkormányzatokról szóló 369/1990 törvényt és e törvény későbbi kiegészítéseit és módosításait, valamint az érvényben levő Polgári törvénykönyvet. 5) 17. § Érvénytelenítő rendelkezések Ennek az általánosan kötelező érvényű rendeletnek a hatályba lépésétől kezdődően érvénytelenné válik Somorja Városnak a szociális szolgáltatások nyújtásáról és az ezért fizetendő térítésről szóló 7/2012 sz. általánosan kötelező érvényű rendelete. 18. § Záró rendelkezések 1) Ezt az általánosan kötelező érvényű rendeletet Somorja Város Önkormányzata 2014. Szeotember 9- én hagyta jóvá. 2) Ez az általánosan kötelező érvényű rendelet a város hivatalos tábláján történő kifüggesztésétől számított 15. napon lép hatályba. Somorja, 2014.szeptember 9-én
Bárdos Gábor a város polgármestere
29
