2014
Marketing Stratégia
Tartalom
I. Bevezető összefoglalás országonként és együtt .................................................................... 3 1. Értékek és elvek ............................................................................................................... 3 2. Jövőkép ............................................................................................................................ 3 3. Lehetőségek, küldetés ..................................................................................................... 4 4. Programok, tevékenységek a projektben ........................................................................ 8 II. A belső tényezők és a külső környezet elemzése .................................................................. 9 1. SWOT elemzés.................................................................................................................. 9 2. Politikai és jogi tényezők ............................................................................................... 11 2/1 Uniós szabályozás az ökológiai termékek termelésére, ellenőrzésére és címkézésre. 11 2/2 Magyarországi szabályozás ......................................................................................... 11 2/3 Szlovéniai szabályozás ................................................................................................ 12 3. Társadalmi, kulturális tényezők a fogyasztási szokások tükrében ................................. 12 III. A projekt megvalósításával kapcsolatos problémák, súlyponti kérdések .......................... 13 IV. Projektszintű célok megfogalmazása, tevékenység időbeli ütemezése.............................. 15 V. Az értékelés ........................................................................................................................ 16 VI. Összegzés ........................................................................................................................... 18
2
I.
Bevezető összefoglalás országonként és együtt
1. Értékek és elvek Magyarország A világban tapasztalható tendenciák szerint az elkövetkezendő másfél évtizedben jelentősen növekedni fog az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága. Magyarországon a célok szerények, a 2020-ra vállalt 392.000 hektár alig valamivel több, mint az 1999-ben kitűzött 300.000 hektár, amelyből ténylegesen közel 130.000 hektáron folyik ökogazdálkodás. A világban tapasztalható, hogy a fogyasztók növekvő száma keresi, igényli a biotermékeket, amely biztató alapot adhat a jövőbeni fejlesztésekhez. A magyar fogyasztók ökotermékek iránti kereslete alacsony, a növekedés mértéke bizonytalan, erőteljesen függ a lakosság jövedelmi viszonyaitól. A világban tapasztalható, hogy az ökológiai gazdálkodásnak, a környezetvédelemnek, a fenntarthatóságnak egyre több, elkötelezett híve van. Ennek alapja, hogy tájékozottságuk a téren magas, köszönhető a széles, társadalmi ismeretterjesztésnek. A magyar fogyasztók ilyen irányú ismeretei alacsony fokúak, hiányoznak a közbeszédből ezek a témák, ezért az irántuk való érdeklődés is alacsony. Magyarországon az ökológiai körülmények között előállított termékek 90%-a feldolgozatlanul, nyersanyagként hagyja el az országot. Magyarországon a biotermék helyettesíthető versenytársa az magyar termék- hazai termék megjelöléssel ellátott termékek, valamint az ún. helyi termékek.
2. Jövőkép
Elmaradásunk a világtendenciáktól tény. Éppen emiatt a fejlődési lehetőségek is nyitottak az ország számára. Nagy lépésekben haladni elsősorban a tőkeszegény helyzetünk miatt nem tudunk, de apró lépéseket lehet tenni. Érdemes a helyi termékekből kiindulni, hiszen e kategória létrejöttét számos civil szervezet, gazdálkodók együttes, kitartó munkája hívta életre, és emelte alkalmazható jogszabályi szintre. Ezen a példán okulva, tapasztalatait felhasználva érdemes tovább haladni. 3
3. Lehetőségek, küldetés
Ökológiai termékek fogyasztásának népszerűsítése, ösztönzése – ismeretterjesztő kampányok, képzések fogyasztók és gazdálkodók számára kisebb, földrajzi közösségekben (pl. megyéken belüli kistérségek). Helyi termékek iránti kereslet fokozása, a közösségi marketing segítségével. A helyi terméket előállítók képzése, „terelése” az ökológiai gazdálkodás felé. Közös marketinggel eljuttatni az előállított helyi, bioterméket távolabbi piacokra – helyi gazdák jövedelemének növelése, helyben tartása.
Szlovénia Az ökológiai gazdálkodás kezdete Szlovéniában az 1988. évbe nyúlik vissza, amikor megalakul az úgynevezett „Kertészkedési egyetem” – a Mikrokozmos Egyesület. 1991 megalakult az AJDA (Hajdina) biodinamikus Egyesület, ekkor kezdődtek az első előadások is a ökológiai gazdálkodás témában, melyeket külföldről érkező vendég professzorok tartottak. A fejlődésben a következő mérföldkőt (ZEKS) a Szlovén Ökológiai Gazdálkodók Egyesületének alapítása jelentette 1997.-ben. Ugyan abban az évben a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési
Minisztérium
megjelentette
az
„Ajánlások
ökológiai
gazdálkodáshoz
Szlovéniában” című ajánlást. Az első ellenőrzéseket az ökológiai gazdálkodásban 1998-ban hajtották vége. A következő évben létrejött Ljubljanában az ökológiai piac, megalakult a Szlovén Ökológiai Gazdálkodók Egyesületeinek Szövetsége (ZZEKS). Az első szlovén ökológiai élelmiszer védjegyet – BIODARt, amelyet a Szlovén Ökológiai Gazdálkodók Egyesületeinek Szövetsége fejlesztett ki – 2000ben regisztrálták. Abban az évben került elfogadásra a Mezőgazdasági Törvény (SZK Hivatalos lap 54/00 szám), amely meghatározza az agrárpolitika fejlődésének
alapjait,
cikkeiben meghatározza az ökológiai gazdálkodás területétéhez szükséges tartalmakat is. Fontos év volt a 2001-es év, amikor elfogadásra került az Ökológiai gazdálkodásról és mezőgazdasági termények illetve élelmiszerek feldolgozásáról szóló Szabályzat (SZK Hivatalos lap 31/01 sz.) valamint a Műszaki és szervezési feltételekről szóló Szabályzat, amelyeknek eleget kell tenniük az ökológiai mezőgazdasági termények illetve élelmiszerek ellenőrzésére szakosodott szervezeteknek (SZK Hivatalos lap 56/01 sz.). Kinevezésre kerültek az ellenőrzési folyamatot végrehajtó szervezetek is.
4
Az „ALPOK-ADRIA Ökológiai régió” kezdeményezés keretében 2003-ban aláírásra került az együttműködési okirat. Szlovénia mellett a régióhoz csatlakoztak még Ausztria (osztrák Karintia, osztrák Stájerország) és Olaszország (Friuli-Venezia Giulia tartomány). Az okirat kötelezi a felsorol országokat régiós szinten az ökológiai gazdálkodás felgyorsítására és egymásközti összefogásra. Az ökológiai gazdálkodás irányzatainak megfelelően az említett kezdeményezés síkraszáll a génmanipulált szervezetek nélküli államközi régió kialakítása mellett is. 2004-ben az Alpok - Adria Ökológiai szimpóziumon Ljubljanában elfogadták az ökológiai gazdálkodás és élelmiszerekre vonatkozó akciótervet. Az ellenőrzési folyamat végrehajtására két új szervezetet is kineveztek. Az Európai Bizottság keretében működő állandó ökológiai gazdálkodással foglalkozó bizottságban Szlovénia 2005-ben megkezdte az aktív részvételt, e bizottság keretében kerülnek elfogadásra az EU előírások változásai. A következő évek az ökológiai gazdálkodás terén a szlovén törvények EU-s törvényekhez történő harmonizációjával és bizonyos jogszabályváltozások elfogadásával és kiegészítésével teltek. Az első, ellenőrzött ökológiai gazdaságok Szlovéniában 1998-ban jelenek meg, ettől kezdve számúk évről évre emelkedik. Ehhez hozzájárult az állam részéről az ökológiai gazdálkodás folyamatos ösztönzése és fejlesztése. Míg 1998 az ellenőrzésben 41 termelő vagy agrárgazdaság vett rész, addig ez a szám 2004-ben 1582 gazdálkodót jelentett, 2008 már 2067-et, 2011-ben pedig ez szám már 2.363 volt. 2011-ben 199 mezőgazdasági gazdálkodó fejezte be sikeresen az átváltási időszakot és szerezte meg a tanúsítványt, ezzel egy időben pedig a jogot is ahhoz, hogy terményeit illetve élelmiszereit „ökológiai” jelzéssel lássa el. A 2011 adatok szerint Szlovéniában 23 olyan agrárgazdaság van, amelyek a gazdálkodás biodinamikus elmei alapján gazdálkodnak. Minden évben növekszik azon területek nagysága is, amelyek az ökológiai ellenőrzés alá esnek. Így 1999-ben az ellenőrzött területek nagysága 2.400, ha volt, 2005-ben 23.169 ha és 2011-ben 32.149 ha. 2011-ben a 32.149, ha területből legnagyobb részt zöldterület tett ki, következnek a szántóterületek valamint gyümölcsösök.
Muravidék Ha megnézzük a muravidékre vonatkozó statisztikai adatokat látjuk, hogy Muravidéken a kisebb mezőgazdaságok dominálnak (10 ha - ig), ugyan úgy jellemző a mezőgazdasági
5
területek felaprózása is. A statisztikai adatok alapján csökken a mezőgazdaságok száma, növekszik viszont a mezőgazdasággal foglalkozók életkora. Muravidéken 2012-ben 41 olyan mezőgazdaság van, amely rendelkezik ökológiai tanúsítvánnyal, átváltási folyamatban pedig még további 47 mezőgazdaság van. Tekintettel a többi szlovén régió adataira, Muravidék rendelkezik a legkisebb arányban ökológiai termelésű területekkel, ez arány 2010-ben kisebb min 1%. Az ökológiai ellenőrzés alatt álló területekből Muravidéken majdnem 90% szántóterület és gyümölcsös és csak jó 10% zöldterület.
Jövőkép A kedvező adottságok miatt Muravidéken a gazdaság egyik legfontosabb ága a mezőgazdaság. Ilyenként ismerte fel a 2010-2015 közötti időszakban Muravidéki régiónak nyújtandó támogatásról szóló Törvény is, amely a régió fejlesztését irányozza elő fenntartható és versenyképes mezőgazdasági és agrár-élelmiszeri régióvá. Lehetőségek: •
meghatározni és értékelni az ökológiai gazdálkodást Szlovéniában,
•
meghatározni az ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit Szlovéniában,
•
meghatározni az ökológiai gazdálkodás fejlődésének fő stratégiai céljait 2015-ig terjedő időszakban,
•
felismerni az ökológiai gazdálkodási és élelmiszer szektor legfontosabb területeit,
•
összekötni különböző szektorok érdekeit az ökológiai gazdálkodás valamint az ökológiai élelmiszerek értékesítése és promóciója érdekében,
•
minden olyan gazdálkodónak és feldolgozónak, akik érdeklődnek ez iránt, lehetővé tenni az átállást az ökológiai gazdálkodásra illetve feldolgozásra,
•
növelni a kínálatot minőségi, helyben előállított és egészséges élelmiszerekből/ ételekből a piacon és növelni felhasználásukat különösen az intézményekben (óvodák, iskolák, kórházat stb.), szektoronként meghatározni az intézkedések prioritását,
•
meghatározni a tevékenységek prioritását egyes intézkedések szerint, azokat időben, pénzügyileg és operatívan értékelni.
6
Célok Magyarországon •
Helyi termékek, biotermékek áramlásának serkentése (helyi- és biotermékek népszerűsítése, kereslet-kínálat növelése),
•
beszerzők megszólítása,
•
központba tömöríteni a gazdákat, kommunikáció elősegítése,
•
információs adatbázis,
•
helyi termék bolt talpon maradásának kérdései,
•
szlovén tapasztalatok adaptálása.
Célok Szlovéniában •
Ökotermelés növelése, kiemelten a Mura vidéken,
•
több helyi termék, biotermék bolt,
•
ökotermelők összekapcsolása a vendéglátósokkal, kézművesekkel,
•
turisztikai csomagok kidolgozása összekapcsolva a határon túli kínálattal,
•
beszerzők megszólítása,
•
Ökokosár bevezetése a vidéki falvakban – ökokosár: temelő – vevő cseréli,
•
Öko turisztikai termék turistáknak (Mura vidék gyógyfürdők, gyógyászatról ismert – túrázás, kerékpározási igény felmerülése, falui szálláshelyek igénybevétele.
Közös célok •
Szélesebb körű felmérés készítése a közétkeztetéssel kapcsolatosan (óvodák, iskolák, kórházak, stb.) – honnan szerzik be az alapanyagot?
•
ökoturisztikai termékek bejuttatása a gyógyászatba, gyógyfürdőkbe, falusi turizmusba, wellnessbe,
•
egy
turisztikai
útvonal
létrehozása,
fizikai
útvonal,
turisztikai
útjelzőkkel,
gasztronómiai út Zalaszentgrót-Szlovénia, •
a termelőket összehozni a felhasználókkal, szállásadókkal,
•
közös promóció,
•
Európai Akciótervhez való igazodás,
•
egymástól való tanulás, tapasztalatcsere, közös képzés termelők részére (termelési és értékesítési tapasztalatcsere),
•
problémák okainak feltárása,
•
Lakosság megszólítása, háztartások körében tudatosság növelése, 7
•
Beszerzők megszólítása mindkét oldalon,
•
Közös swot és steep elemzés.
Eltérés a két ország víziója között: magyaroknál a helyi terméken van a hangsúly, míg a szlovénoknál az öko-bio termékeken. Ennek egyeztetése a projekt sikeres lebonyolítása szempontjából fontos tényező.
4. Programok, tevékenységek a projektben Magyar: 1. Általános iskolások tudatformálása, helyi- biotermékek megismerése, a biotermelés és ezek környezeti hatásai, Ez a legsikeresebb programelem, az iskolák versengenek a programért, 2. Gazdákkal való kapcsolatfelvétel - Képzések gazdáknak az ökotermelésről annak feltételeiről, 3. Biolabor létrehozása a térségben – előminősítés céljából, 4. Főzőshow 15-15 felvétel, Lényeg az alapanyagokon és a főzési technikán, 5. Lustaasszony csomag - CD - Alapanyagok összecsomagolva, 6. Képzés közétkeztetést nyújtó szolgáltatók és vendéglátósok részére, 7. Turisztikai útvonal létrehozása.
Szlovén: 1. Általános iskolában tudatformálás diákok és tanárok körében is, nyílt napok biogazdálkodóknál, 1 napot töltenek el a gyerekek a gazdaságban, 2. Ökokazdálkodók tömörítve a központban a kereslet továbbítása a gazdálkodók felé, nem a logisztikát szolgáltatják, probléma: egymás közti ismeretség hiánya, rossz kommunikáció, 3. Lakosság, háztartások körében tudatosság növelése, 4. Ökokosár termelő-vevő kicseréli, városban működik, vidékre bevezetni, 8
5. Öko turisztikai termék turistáknak (Mura vidék gyógyfürdők, gyógyászatról ismert – túrázás, kerékpározási igény felmerülése, falui szálláshelyek igénybevétele), 6. Ökotermelők összekapcsolása a vendéglátósokkal, kézművesekkel, 7. Turisztikai csomagok kidolgozása összekapcsolva a határon túli kínálattal.
II.
A belső tényezők és a külső környezet elemzése
1. SWOT elemzés SWOT elemzés – Magyarország
Erősségek - érdeklődők az emberek a biotermékek, biogazdálkodás iránt - a gazdasági válság miatt sokan fordultak a mezőgazdaság felé, mint megélhetési forrás felé - termőterületek minősége megfelelő - szívesen vásárolnak helyi terméket a fogyasztók
Gyengeségek - nincsenek tisztában a fogyasztók, termelők, és turisztikai szolgáltatók a biogazdálkodással, biotermékekkel - a helyi termékek, biotermékek fogyasztási előnyeit nem ismerik - nem megfelelően érhető el a szakirodalmi háttéranyag - sok téves információ kering - marketingeszközök gyengék - nem elég nyitott az emberek hozzáállása a kapcsolati háló kiépítésére, az együttműködés kialakítására
Lehetőségek
Veszélyek
- ökológiai termékek fogyasztásának népszerűsítése, ösztönzése – ismeretterjesztő kampányok, képzések fogyasztók és gazdálkodók számára kisebb, földrajzi közösségekben (pl. megyéken belüli kistérségek) - helyi termékek iránti kereslet fokozása, a közösségi marketing segítségével - a helyi terméket előállítók képzése, „terelése” az ökológiai gazdálkodás felé - közös marketinggel eljuttatni az előállított helyi, bioterméket távolabbi piacokra – helyi gazdák jövedelemének növelése, helyben tartása
- nem vesznek részt, nem lesznek nyitottak az emberek a képzésekre, ismeretterjesztő kampányokra, információkra - marketingeszközök fejlesztése nem valósul meg, nem nő a termékek, szolgáltatások iránti kereslet - a termelők elutasítják a képzési lehetőségeket, nem fordulnak a biogazdálkodás irányába - nem lesznek nyitottak a kapcsolati háló bővítésére a fogyasztók, termelők, szolgáltatók, nem alakul ki az együttműködés a szomszédos országok között
9
SWOT elemzés – Szlovénia
Erősségek
Gyengeségek
- a természeti feltételek a gazdálkodáshoz és a vidék fejlődéséhez adottak - gazdag biológiai- és természeti sokszínűség - jó geotermikus viszonyok (földhő) - magas hozzáadott értékű helyi termék (ökologikus is) - egészséges élelmiszer divatos trend - a mezőgazdasági területek szabdaltsága csökkenti az önellátást a kisebb termelés miatt, azonban előny abban az értelemben, hogy a területek megújulása könnyebb és ez hat a monopolizáció ellen - a felszabdaltság miatt a területek megmunkálása gépekkel nehezebb, mely az ökogazdálkodásnak és a biotermelésnek hasznosabb
- egybefüggő agrárterület és a gyomnövények jelenléte - a mezőgazdasági termelők életkora (problémás az öröklési sorrend) - nyilvános beszerzési rendszer (kevés a helyi kínálat van a rendszerben) - hiányzó bizalom a különböző szerveződésekben (pl. közös gépek, eszközök, beszerzések) - a területek felszabdaltsága nagyobb energiafelhasználást igényel - rosszul átgondolt politikai felszólalások a kereskedők között, amelyek árcsökkenésekkel a belföldi termelőket tönkreteszik - a befolyása olyan ökológai temrékeknek külföldről, amelyek alacsony környezeti satandardokkal rendelkeznek, olcsó munkaerővel dolgoznak, hiányos minőségellenőrzés alatt mennek át (pl: Kína) - bizonytalan jövő a mezőgazdasági foglalkozásoknál - a mezőgazdasági foglalkozások alulértékelése - hiányos rendszer (logisztika, marketing stb) - hiányzó bizalom a mezőgazdaság és a helyi termékekkel szemben - a szlovén fogyasztók nem hajlandóak magasabb árat fizetni a helyi- és ökológiai élelmiszerekért
Lehetőségek
Veszélyek
- ökológiai termelés növelése - növelni a láthatóságát a mezőgazdaságnak a régióban és a szakképzésben - ökológiai iskolai kertek létrehozása az oktatási intézmények mellett - fenntartható munkahelyek - fellendíteni a fenntartható ökológiai és vidéki turizmust - elkerülni a kis gazdaságok pusztulását
- természeti erőforrások kimerítése, és környezetszennyezés - a túl kevés mennyiség a helyi ökológikus termelőktől - természeti katasztrófák (árvíz stb.) - globális élelmiszerpiac, az élelmiszer, mint termék a szabad globális piacon - túl nagy függőség az importtól - nemzeteken átnyúló nagy láncok
10
- zöld út biztosítása a termékek bekerülésének az intézményekbe - az ökológia élelmiszerek exportjának növelése és annak közelítése igényes piacok felé (Olaszország, Franciaország többet költ az élelmiszerekre, mint Németország) - tudástranszfer és tudás átadás jó gyakorlatokkal (Ausztria – Waldviertel) - Integráció és közös munka a különböző szektorok között az ökológiai gazdálkodás és a vidékfejlesztés területén
- monopol helyzet a globális élelmiszer piacokkal a kis gazdaságok tönkretétele - a mezőgazdaság tönkretétele a harmadik országokban (Kelet Európával és Szlovéniával bezárólag) - a vetőmagipar monopolizációja
2. Politikai és jogi tényezők
2/1 Uniós szabályozás az ökológiai termékek termelésére, ellenőrzésére és címkézésre A ökológiai termelés, termék előállítás, feldolgozás és forgalmazás feltételeit az Európai Unióban magas szintű jogszabály rögzíti. A 2007-ben alkotott tanácsi rendeletet - Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézésről - a bio-termékek iránti fogyasztói igények bővülése hívta életre. E fogyasztói igények miatt, ennek kiszolgálására egyre többen foglalkoznak ökológiai gazdálkodással. Emiatt vált szükségessé a megújított, átfogó, egységes szabályozás.
2/2 Magyarországi szabályozás A hazai szabályozás – összhangban a tanácsi rendelettel és más bizottsági rendeletekkel – elsősorban azt rögzíti, hogy milyen feltételek mellett lehet egy mezőgazdasági termékről és élelmiszerről azt állítani, hogy ökológiai gazdálkodásból származik, valamint, hogy az ezt tanúsító szervezetet a hatóság milyen módon ismeri el, hogyan gyakorolja a felügyeleti jogait. Ez a 79/009.(VI.30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének szabályairól.
11
2/3 Szlovéniai szabályozás Előírások, amelyek szabályozzák Szlovéniában a ökológiai gazdálkodást: •
Ökológiai
gazdálkodásról
és
mezőgazdasági
termények
illetve
élelmiszerek
feldolgozásáról szóló Rendelet (SZK Hivatalos lap 128/2006, 21/2007, 37/2007 sz.), •
Az ökológiai méhészetre alkalmas Szlovéniai területek meghatározásáról szóló Rendelet kidolgozott térképpel, amely tartalmazza a SZK - ban ökológiai méhészetre alkalmatlan terülteket (SZK Hivatalos lap 52/2003 sz.),
•
Ökológiai méhészetre alkalmatlan Szlovéniai területek térképe.
Az előírások egyeztetettek a Tanács 2092/91. számú, az ökológiai termelésről és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek megfelelő jelöléséről szóló Rendeletével. Akcióterv az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére 2015-ig A Szlovén Köztársaság Kormánya 2005.11.24.-én elfogadta az akciótervet az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére Szlovéniában 2015-ig (ANEK), amelyet a Mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési Minisztérium készített el egy külön munkacsoport keretében, amelyben részt vettek a nem mezőgazdasági szakemberek, kutatók, kereskedők valamint a civil szervezetek képviselői és a fogyasztók is.
3. Társadalmi, kulturális tényezők a fogyasztási szokások tükrében
Magyarország Hazánkban a bioélelmiszereket fogyasztók által generált kereslet kicsi, és jellemzően import termékeket céloz meg. Összességében elmondható, hogy a bio- és ökotermékek fogyasztása tekintetében a legnépszerűbbnek, immár klasszikusnak mondható bioterméknek számítanak a zöldségek, gyümölcsök és a gabonából készült ételek. A mai helyzetkép szerint, a magyar ökogazdálkodásban jellemzően alapanyagokat állítanak elő, amelyek 90%-át nyersen, vagy alacsony feldolgozottsági fokon exportálják (pl. gabona, olajos magvak). A biotermékek piaci részesedése ma Magyarországon csekély, a magyarországi üzletekben az import bioáru dominál. 12
Szlovénia Szlovéniában az ökológiai termékek illetve élelmiszerek kereskedelme egyre nagyobb terjedelmet kap, hiszen ezen termékek illetve élelmiszerek iránt egyre jobban nő a kereslet.
A piacon megjelenő problémák pedig a következők: • Az ökológiai élelmiszerek felismerhetősége és hozzáférhetősége a szlovén piacion
túl kicsi, • Túl kevés az ökológiai termékek illetve élelmiszerek termelése (mennyiségben és
választékban), • Az ökológiai élelmiszer termelők nem megfelelő piaci kapcsolati rendszere, • Kistermelők és több helyen találhatók, • A termelők piaci gondolkodása fejletlen, • A szlovén fogyasztó nem megfelelő tudatossága, • Bizalmatlanság az öko- módra termelt élelmiszerek iránt (illetve ezeken talált
jelölések és feliratok iránt), • Az ökológiai élelmiszer feldolgozás nem megfelelően fejlett, főleg az állati eredetű
élelmiszerek és konjunkturális növényi élelmiszerek terén, • A termelők és a fogyasztók nem ismerik az árú minőségével kapcsolatos
szabványokat.
III. A projekt megvalósításával kapcsolatos problémák, súlyponti kérdések Magyarország: -
bio termékek helyett a helyi termékeken a hangsúly
-
piac szegmentálása nem történik meg
-
konkurencia elemzése nem történt
-
nincsenek értékesítési stratégiák
-
nincsenek termékportfóliók
-
nem ismerik a helyi termelőket
-
nincsenek
tisztában
a
fogyasztók,
termelők,
és
turisztikai
szolgáltatók
a
biogazdálkodással, biotermékekkel 13
-
a helyi termékek, biotermékek fogyasztási előnyeit nem ismerik
-
nem megfelelően érhető el a szakirodalmi háttéranyag
-
sok téves információ kering
-
marketingeszközök gyengék
-
nem elég nyitott az emberek hozzáállása a kapcsolati háló kiépítésére, az együttműködés kialakítására
-
nem vesznek részt, nem lesznek nyitottak az emberek a képzésekre, ismeretterjesztő kampányokra, információkra
-
marketingeszközök fejlesztése nem valósul meg, nem nő a termékek, szolgáltatások iránti kereslet
-
a termelők elutasítják a képzési lehetőségeket, nem fordulnak a biogazdálkodás irányába
-
nem lesznek nyitottak a kapcsolati háló bővítésére a fogyasztók, termelők, szolgáltatók, nem alakul ki az együttműködés a szomszédos országok között.
Szlovénia: -
az öko gazdálkodók körében az egymás közti ismeretség hiánya, rossz kommunikáció
-
nagyobb kereslet, mint a kínálat
-
a termékek 2% hazai termelés, a többi behozatal (főként Ausztriából)
-
Szlovén termelők Ausztriába szállítanak
-
A közétkeztetésben nagy vállalatoktól történik a beszerzés (Spar, stb.) – Törvény határozza meg: a közétkeztetésben 10 %-nak kell lennie a bioalapanyagnak
-
fiatal háziasszonyok kevesebb friss alapanyagot használnak
-
Az ökológiai élelmiszerek felismerhetősége és hozzáférhetősége a szlovén piacion túl kicsi
-
Túl kevés az ökológiai termékek illetve élelmiszerek termelése (mennyiségben és választékban)
-
Az ökológiai élelmiszer termelők nem megfelelő piaci kapcsolati rendszere
-
Kistermelők és több helyen találhatók
-
A termelők piaci gondolkodása fejletlen
-
A szlovén fogyasztó nem megfelelő tudatossága
-
Bizalmatlanság az öko- módra termelt élelmiszerek iránt (illetve ezeken talált jelölések és feliratok iránt)
14
-
Az ökológiai élelmiszer feldolgozás nem megfelelően fejlett, főleg az állati eredetű élelmiszerek és konjunkturális növényi élelmiszerek terén
-
A termelők és a fogyasztók nem ismerik az árú minőségével kapcsolatos szabványokat.
Mindkét oldalon megjelenő problémák: -
egymással való kommunikáció probléma
-
tapasztalatok szerzése probléma
-
kevés a regisztrált bio termelő
-
a termelők nem akarnak szövetkezni
-
kevés a promóció, a kereslet generálása
-
helyi termelők, bio termelők nem jelennek meg az interneten.
Súlyponti kérdések: -
Kevés a regisztrált termelő a szlovén oldalon is, magyar oldalon szinte nincs, ezért a helyi termékre kerül a hangsúly;
-
Nehezen szövetkeznek a termelők;
-
Lakossági promócióival elindul a magasabb kereslet, kényszerítve lesznek a lakossági igények kielégítésére, amelyet egy kistermelő nem tud ellátni, vagy nem folyamatosan, így a kereslet megnövekedésének kényszerűségével a termelők, gazdák rájönnek arra, hogy szövetkezniük kell, erre kell a stratégiának megoldást mutatnia.
IV. Projektszintű célok megfogalmazása, tevékenység időbeli ütemezése Célok: •
Az ökogazdálkodók számának növelése, 2011-2014. év
•
A turisztikai szolgáltatók bővítése, melyeknek a szerves turizmus termékeik között szerepel a „Bio élmény”, 2011-2014. Év
•
Az emberek számának növelése, akik megismerkednek a biotermékek egészséges használatával és az ökogazdálkodással, 2011-2014.év
15
•
Az emberek számának növelése, akik megismerkednek a biotermékek használatával, 2012-2014. év
•
A bioétkeztetési programban résztvevő óvodák és iskolák számának növelése. 20112014. év
•
A vendéglátó egységek számának növelése, akik biotermékeket kínálnak. 2011-2014. év
V.
•
Ökogazdálkodók és szolgáltatások, feldolgozók bővítése, 2011-2014. év
•
Turisztikai ajánlatok integrált turisztikai „Bio élmény” termékekről, 2012-2014. év
•
„Bio élmény” turistacsomagok, 2013-2014. év
•
Biotermelők, Bio-vendéglátók képzése 2012-2014. év
•
Workshoppok szervezése, 2011-2014. év
Az értékelés Eredmény megnevezése
Az ökogazdálkodók számának növelése
Egység
Bázisérték Célérték
személy
0
44
személy
0
51
személy
0
30000
személy
0
2040
db
0
16
db
0
40
személy
56
100
A turisztikai szolgáltatók bővítése, melyeknek a szerves turizmus termékeik között szerepel a „Bio élmény” Az emberek számának növelése, akik megismerkednek a biotermékek egészséges használatával és az ökogazdálkodással Az emberek számának növelése, akik megismerkednek a biotermékek használatával A bioétkeztetési programban résztvevő óvodák és iskolák számának növelése A vendéglátó egységek számának növelése, akik biotermékeket kínálnak Ökogazdálkodók és szolgáltatások, feldolgozók
16
Turisztikai ajánlatok integrált turisztikai „Bio élmény” db
0
16
db
0
51
A biotermelők képzésében résztvevők
személy
0
220
A Bio-vendéglátók képzésének száma
személy
0
40
A workshopok résztvevői
személy
0
1020
termékekről „Bio élmény” turistacsomagok
A projektbe bevont személyek, képzésben, workshopokon, a különböző vásárokon való megjelentek számát jelenléti ív aláíratásával mértük, amely pontos adatot szolgáltatat az indikátorokról. Ezen számok bizonyítékai a projekt sikerének, a bio-, öko-, helyi termékek jobb megismerésének. Magyarországon nem volt egyszerű a gazdálkodók, szolgáltatók bevonása, hiszen kevésbé voltak tisztában az öko-, biotermékekkel a bevont személyek, Szlovéniában ezen termékek ismertebbek, népszerűbbek voltak. A projekt jövőbeni hatásának eredményeit tekintve az értékelés egyik legkivitelezhetőbb formája egy adatbázis létrehozása, amelyhez az újonnan belépők csatlakoznak, így könnyen mérhetővé válik a növekedés a termelőket, szolgáltatásokat, intézményeket illetően. A létrehozott „BIO élmény”, turisztikai csomagok igénybevétele is viszonylag könnyen mérhető, számon tartható adat. Ami a legnehezebben mérhető, az elért személyek, fogyasztók száma, ezek esetében a megfigyelés, kérdőívezés, az interneten való megszólítás tükrében kapható adat.
17
VI. Összegzés
A projekt eredményeit tekintve elérte céljait, a képzésekkel, a benne lévő lakossági megszólításokkal,
a
turisztikai
csomagok,
turisztikai
útvonal
létrehozásával,
az
infrastrukturális fejlesztésekkel, beruházásokkal. A turizmus fejlesztése, amely a határmenti regionális identitás, a természeti és kulturális adottságokra építve meghosszabbítja a turista szezont, az adott vidéki jövedelmi források és a programterület bevonását biztosítva, főleg a vidékre hatott pozitívan. A Bio központok, labor létrehozása lehetővé teszi hosszú távon a bio- és ökotermékek szélesebb kőrű áramlását, köztudatba való beépülését. Nehézség volt, hogy a két ország szabályozási, törvényi rendszere különbözik, Szlovénia mind szabályozás, mind termelés, fogyasztás szempontjából fejlettebb, mint Magyarország. A bioés ökotermékeket előállítók száma szintén magasabb kultúrával rendelkezik Szlovéniában. A projekt célkitűzéseit elérve az öko-és biokultúra beépülése a termelők, fogyasztók, szolgáltatok körébe egy egészségesebb életmód kialakulását hívja életre, mely össztársadalmi szinten is meghatározó. Új turisztikai szolgáltatás vehető igénybe, mely a szolgáltatás nyújtóknak bevételt, a felhasználóknak új szabadidős alternatívákat kíván. Az országok jó termőföldekkel rendelkeznek, mely kedvező a termelés szempontjából, a mezőgazdasági területek kihasználtabbak lesznek, tudatosabb gazdálkodás indul el, mely során az export mennyisége is növekszik, amely a gazdaságra pozitívan hat.
18
