2014. J E GYZŐ KÖNYV. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének december 18-ai rendkívüli üléséről

40103-26/2014.

JEGYZŐKÖNYV

Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. december 18-ai rendkívüli üléséről.

Jelen vannak:

a mellékelt jelenléti ív szerint.

Dr. Fodor Tamás polgármester: A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a Közgyűlés 16 jelenlévő képviselővel határozatképes. A napirendek sorrendjét illetően javaslom, hogy a meghívó szerinti sorrendben tárgyaljuk az előterjesztéseket. Kérem, szavazzunk a napirend elfogadásáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 17 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta és meghozta a következő határozatot: Napirend elfogadása: 342/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: 1.

Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 15/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

2.

Előterjesztés közvilágítási oszlopok cseréjéről

3.

Előterjesztés a TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv. kódszámú pályázat benyújtásához szükséges intézkedésekről

4.

Előterjesztés az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

5.

Előterjesztés a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társasággal kapcsolatos tulajdonosi döntésről

6.

Előterjesztés a Sopron Holding Zrt.-vel kapcsolatos ügyekről

7.

Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői bérének rendezéséről

szóló

8.

Előterjesztés a Sopron Holding Zrt. vezérigazgatójának megválasztásáról (Zárt ülés tartható!)

9.

Előterjesztés az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. kizárólagos önkormányzati tulajdonba kerüléséről (Zárt ülés tartható!)

Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester azonnal

1. napirendi pont: Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 15/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás) Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A rendelettervezet mellékletének utolsó – „A megrendelt égéstermék elvezetőkkel kapcsolatos műszaki vizsgálatok 2015. évi díjai” című – oldalán 2 helyen elírás történt. Az első táblázat utolsó sorának harmadik oszlopában a 4000 Ft helyesen 2000 Ft, valamint a lap alján a „Megjegyzés”-ben a „4. alatti” szövegrész helyesen „4.1. pont alatti”, tehát a kedvezmény nem a teljes 4. pontra, csak a 4.1. pontra vonatkozik. Tóth Éva, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság 8 igen szavazattal támogatta a rendelettervezetet. Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta a rendelettervezet. Dr. Magas László, a Költségvetési Bizottság elnöke: A Költségvetési Bizottság 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk az elhangzott korrekció szerinti rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 18 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet:

2

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 37/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 15/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 15/2013. (III. 29.) önkormányzati rendeletének melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2015. január 2. napján hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

3

Melléklet a 37/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez „Melléklet a 15/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSEK SORMUNKA KERETÉBEN ELLÁTOTT TEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI NETTÓ DÍJAI (LAKOSSÁGI) Tevékenységek Égéstermékelvezetők jele

ENHS ENHG KNHS KNHG NNHS NNHG ENTS ENTG KNTS KNTG NNTS NNTG EZHS EZHG KZHS KZHG NZHS NZHG EZTS EZTG KZTS

2.1. Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül 0,37/db 0,30/db 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,42/db 0,34/db 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm 0,37/db 0,30/db 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,42/db 0,34/db 0,24/fm

Egy egység ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül 521 Ft 600 Ft 400 Ft 280 Ft 467 Ft 391 Ft 554 Ft 680 Ft 456 Ft 340 Ft 470 Ft 396 Ft 540 Ft 600 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 635 Ft 680 Ft 480 Ft

2.2. Összekötő elem ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása

Egy egység összekötő elem ellenőrzés, tisztítás díja 2015-től

0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,24/fm

340 Ft 280 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 340 Ft 280 Ft 480 Ft 340 Ft 640 Ft 440 Ft 340 Ft 280 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 340 Ft 280 Ft 480 Ft

2.3. Műszaki felülvizsgálat

0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm

4

Műszaki felülvizsgálat 2015. évre számított munkaegysége

Műszaki felülvizsgálat 2015. évi díja

Egy egység 2015. évi díja

Egy egységnyi munkaráfordítás ára

0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm




Tevékenységek Égéstermékelvezetők jele

2.1. Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül

Egy egység 2.2. Összekötő Egy egység 2.3. Műszaki elem ellenőrzése, összekötő elem felülvizsgálat ellenőrzés, ellenőrzés, szükség szerinti szükség szerinti tisztítás, tisztítása tisztítás díja összekötő elem 2015-től nélkül KZTG 0,17/fm 340 Ft 0,17/fm 340 Ft NZTS 0,32/fm 640 Ft 0,32/fm 640 Ft 0,28/fm NZTG 0,22/fm 440 Ft 0,22/fm 440 Ft GNHS* 0,25/szint 500 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GNHG* 0,2/szint 400 Ft 0,14/bekötés 280 Ft GZHS* 0,25/szint 500 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GZHG* 0,2/szint 400 Ft 0,14/bekötés 280 Ft GZTS* 0,30/szint 574 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GZTG* 0,25/szint 438 Ft 0,14/bekötés 280 Ft ET 0,20/db 379 Ft -0 Ft 0,40/db KT 0,10/fm 200 Ft 0 Ft 0,14/fm NT 0,15/fm 300 Ft 0 Ft 0,14/fm GT* 0,10/szint 200 Ft 0 Ft 0,16/szint 2.4. Egyéb sormunka keretében végzett tevékenységek Levegő utánpótlás vizsgálata csekklista alapján légtér-összeköttetésben lévő rendeltetési egységként Égéstermék paramétereinek ellenőrzése Műszaki biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzése 2.5. Megrendelésre kötelező tevékenységek A fenti közszolgáltatások A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakodott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék elvezetőjének ellenőrzése, tisztítása A 10000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzése, tisztítása A 2.5. pont alatti tevékenységeket további kiszállási díj terheli Megjegyzés: * Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetében a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni.

5





0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,10/db 0,035/fm 0,035/fm 0,04/szint

140 Ft 140 Ft 140 Ft 180 Ft 180 Ft 180 Ft 180 Ft 210 Ft 193 Ft 190 Ft 70 Ft 70 Ft 80 Ft



200 Ft 600 Ft 100 Ft

2000 Ft 2000 Ft 2000 Ft

0,10/db 0,30/paraméter 0,05/db

2,00/db/óra

3.470 Ft

3.470 Ft

1.735 Ft

0,34/db 0,60/fm 1,00

680 Ft 1.200 Ft 2.000 Ft

680 Ft 1.200 Ft 2.000 Ft

2.000 Ft 2.000 Ft 2.000 Ft

ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSEK SORMUNKA KERETÉBEN ELLÁTOTT TEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI NETTÓ DÍJAI (KÖZÜLETI)


ENHS ENHG KNHS KNHG NNHS NNHG ENTS ENTG KNTS KNTG NNTS NNTG EZHS EZHG KZHS KZHG NZHS NZHG EZTS EZTG KZTS KZTG NZTS NZTG

2.1. Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül 0,37/db 0,30/db 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,42/db 0,34/db 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm 0,37/db 0,30/db 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,42/db 0,34/db 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm

Egy egység ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül 740 Ft 600 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 840 Ft 680 Ft 480 Ft 340 Ft 640 Ft 440 Ft 740 Ft 600 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 840 Ft 680 Ft 480 Ft 340 Ft 640 Ft 440 Ft

2.2. Összekötő elem ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása

Egy egység összekötő elem ellenőrzés, tisztítás díja 2015-től

0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,20/fm 0,14/fm 0,30/fm 0,21/fm 0,17/bekötés 0,14/bekötés 0,24/fm 0,17/fm 0,32/fm 0,22/fm

340 Ft 280 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 340 Ft 280 Ft 480 Ft 340 Ft 640 Ft 440 Ft 340 Ft 280 Ft 400 Ft 280 Ft 600 Ft 420 Ft 340 Ft 280 Ft 480 Ft 340 Ft 640 Ft 440 Ft

2.3. Műszaki felülvizsgálat

0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm 0,28/fm 0,80/db 0,28/fm 0,28/fm

6





0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,20/db 0,20/db 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm 0,07/fm





2.1. Ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül

Egy egység 2.2. Összekötő Egy egység 2.3. Műszaki elem ellenőrzése, összekötő elem felülvizsgálat ellenőrzés, ellenőrzés, szükség szerinti szükség szerinti tisztítás, tisztítása tisztítás díja összekötő elem 2015-től nélkül GNHS* 0,25/szint 500 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GNHG* 0,2/szint 400 Ft 0,14/bekötés 280 Ft GZHS* 0,25/szint 500 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GZHG* 0,2/szint 400 Ft 0,14/bekötés 280 Ft GZTS* 0,30/szint 600 Ft 0,17/bekötés 340 Ft 0,36/szint GZTG* 0,25/szint 500 Ft 0,14/bekötés 280 Ft ET 0,20/db 400 Ft -0 Ft 0,40/db KT 0,10/fm 200 Ft 0 Ft 0,14/fm NT 0,15/fm 300 Ft 0 Ft 0,14/fm GT* 0,10/szint 200 Ft 0 Ft 0,16/szint 2.4. Egyéb sormunka keretében végzett tevékenységek Levegő utánpótlás vizsgálata csekklista alapján légtér-összeköttetésben lévő rendeltetési egységként Égéstermék paramétereinek ellenőrzése Műszaki biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzése 2.5. Megrendelésre kötelező tevékenységek A fenti közszolgáltatások A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakodott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék elvezetőjének ellenőrzése, tisztítása A 10000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzése, tisztítása A 2.5. pont alatti tevékenységeket további kiszállási díj terheli





0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,09/szint 0,10/db 0,035/fm 0,035/fm 0,04/szint

180 Ft 180 Ft 180 Ft 180 Ft 220 Ft 220 Ft 200 Ft 70 Ft 70 Ft 80 Ft



200 Ft 600 Ft 100 Ft

2000 Ft 2000 Ft 2000 Ft

0,10/db 0,30/paraméter 0,05/db

2,00/db/óra

4000 Ft

4000 Ft

2000 Ft

0,34/db 0,60/fm 1,00

680 Ft 1.200 Ft 2.000 Ft

680 Ft 1.200 Ft 2.000 Ft

2.000 Ft 2.000 Ft 2.000 Ft

Megjegyzés: * Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetében a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni.

Az égéstermék-elvezetők jelmagyarázatát a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7

A megrendelt égéstermék elvezetőkkel kapcsolatos műszaki vizsgálatok 2015. évi díjai Nettó 2000 Ft/munkaráfordítással kalkulálva Sorszám és tevékenység

ENH ENT ET

EZ EZT

GNH GZH GZT GT

KNH KNT KT NNH NNT NT

KZH KZT NZH NZT

3.1. Új égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata 0,84/db 1 680 Ft 1,16/db 2 320 Ft 0,40/szint 800 Ft 2,60/db 5 200 Ft 3,40/db 6 800 Ft 3.2. Újonnan épített vagy szerelt felújított, átalakított vagy újból használatba vett égéstermék-elvezető üzembe helyezés előtti vizsgálata 1,34/db 2 680 Ft 2,00/db 4 000 Ft 0,70/szint 1 400 Ft 4,00/db 8 000 Ft 5,00/db 10 000 Ft 3.3. Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők vizsgálata 0,84/db 1 680 Ft 1,16/db 2 320 Ft 0,40/szint 800 Ft 2,60/db 5 200 Ft 3,40/db 6 800 Ft 3.4. Meglévő égéstermék-elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, illetve az égéstermék elvezetőt érintő átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat 0,68/db 1360 Ft 0,92/db 1 840 Ft 0,30/szint 600 Ft 2,10/db 4 200 Ft 2,72/db 5 440 Ft 3.5. A 3.1.-3.4. pont alatti tevékenységeket további kiszállási díj terheli 1,00 2 000 Ft 4. műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok 2015. évi díjai Nettó 11 200 Ft mérnök óradíjjal kalkulálva 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén kettő-hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén épületenként épület központi kéménnyel 60-140 kW ipari és kommunális létesítmények esetén 140 kW felett helyszíni szaktanácsadás (további kiszállási díj terheli) A 4.6. pont alatti tevékenységet további , a 3.5. pont szerinti kiszállási díj terheli

Megjegyzés: 2015. évben a KÉTÜSZ Sopron Kft. a 4.1. alatti vizsgálatokra 50% kedvezményt ad.”

8

1 2 3 2 2,5 1

11 200 Ft 22 400 Ft 33 600 Ft 22 400 Ft 28 000 Ft 11 200 Ft

2. napirendi pont: Előterjesztés közvilágítási oszlopok cseréjéről Tóth Éva, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság 8 igen szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 18 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 343/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közvilágítási betonoszlopok cseréjének első ütemére – a 2015. évi költségvetése terhére – 61.000 E Ft-ot biztosít. Felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert a szükséges intézkedések megtételére, a közbeszerzési eljárás lefolytatására és a beruházással összefüggő szerződések aláírására, továbbá felkéri, hogy a 61.000 E Ft-ot a 2015. évi költségvetési rendelet-tervezetbe építse be. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester a 2015. évi költségvetési rendelet elfogadásának időpontja

3. napirendi pont: Előterjesztés a TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv. kódszámú pályázat benyújtásához szükséges intézkedésekről Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Magas László, a Költségvetési Bizottság elnöke: A Költségvetési Bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 18 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges.

9

A Közgyűlés 18 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 344/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy dönt, hogy a) a „Tudás-Park, A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával” című, TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv. jelű pályázati felhíváshoz pályázatot nyújt be. A pályázat benyújtásához és megvalósításához önerő biztosítása nem szükséges, b) felhatalmazza dr. Fodor Tamást Sopron Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy a pályázat benyújtása és annak nyertessége esetén sikeres megvalósítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, c) felhatalmazza dr. Fodor Tamást Sopron Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy a pályázat benyújtásához és megvalósításához a Nyugat-magyarországi Egyetemmel a konzorciumi szerződést megkösse, d) felhatalmazza dr. Fodor Tamást Sopron Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy a „Tudás-Park, A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával” című, TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv. jelű konstrukcióra vonatkozóan a. a pályázat előkészítési szakaszában, a benyújtáshoz szükséges döntéseket saját hatáskörben meghozza, a pályázat benyújtásához szükséges külső szolgáltatások tekintetében – a beszerzési eljárások lefolytatása után – a megállapodásokat, a pályázat keretében elszámolható mértékig megkösse; b. a pályázat nyertessége esetén a Támogatási szerződést megkösse, továbbá a projekt megvalósításához szükséges döntéseket saját hatáskörben meghozza, a lefolytatott beszerzési eljárások alapján a szerződéseket megkösse. A meghatalmazás a pályázat lezárásáig érvényes. Felelős: Határidő:


4. napirendi pont: Előterjesztés az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

szóló

Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta a rendelettervezetet. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 18 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges.

10

A Közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 38/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A házasságkötés hivatali helyiségen kívül az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) szabályai szerint engedélyezhető.” 2. § A R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hivatali munkaidőn, illetve hivatali helyiségen kívül tartott házasságkötés, mint külön szolgáltatás esetén az önkormányzatot megillető díjakat a rendelet melléklete tartalmazza. A jegyző a házasulandók kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – a megfizetendő díj összegét mérsékelheti.” 3. § A R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az anyakönyvezetőt a hivatali munkaidőn kívül, hivatali helyiségben megtartott házasságkötések esetén eseményenként 6.000 Ft, a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül megtartott házasságkötések esetén eseményenként 10.000 Ft közreműködői díj illeti meg.” 4. § A R. mellékletének helyébe jelen rendelet melléklete lép. 5. § A R. 10. § (2) bekezdése hatályát veszti. 6. § Jelen rendeletmódosítás 2015. január 1. napján lép hatályba és 2015. január 2. napján hatályát veszi azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

Melléklet a 38/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez „Melléklet a 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

1. Házasságkötés díja hivatali munkaidőben: 1.1 anyakönyvvezető irodájában ingyenes 1.2 Tükörteremben ingyenes 1.3 Házasságkötő teremben 26.000 Ft 1.4 Díszteremben 52.000 Ft 1.5 külső helyszínen 100.000 Ft – a R. 2. § (3) bekezdésében megjelölt külső helyszínen ingyenes

11

2. Házasságkötés díja hivatali munkaidőn túl: 2.1 Házasságkötő teremben 26.000 Ft 2.2 Díszteremben 52.000 Ft 2.3 külső helyszínen 100.000 Ft 3. A Házasságkötő terem és Díszterem térítési díja a következő alapszolgáltatásokat tartalmazza: a) az ünnepség céljára megfelelően berendezett termet, b) lépcsőház, folyosók szőnyegezését, c) virágtálat ill. tálakat, d) házassági emléklapot, e) az anyakönyvvezető ünnepi beszédét, zenei közreműködést és a zenei jogdíjat. 4. Az 1-2. pontban feltüntetett díjak az áfát nem tartalmazzák.”

5. napirendi pont: Előterjesztés a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társasággal kapcsolatos tulajdonosi döntésről Dr. Németh Ádám osztályvezető: A határozat mellékletét képező kölcsönszerződésben a cégadatoknál a SOPRONTISZK Kft.-t képviselő ügyvezető neve helyesen természetesen Králik Tibor. Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Tóth Éva, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság 8 igen szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Dr. Magas László, a Költségvetési Bizottság elnöke: A Költségvetési Bizottság 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 17 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 345/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy határoz, hogy a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság részére

12

– a 203/2013. (VI. 27.) Kgy. határozat alapján biztosított, 205/2014. (VI. 26.) Kgy. határozattal meghosszabbított 2.500.000 Ft, azaz kettőmillió-ötszázezer forint tagi kölcsön, – a 250/2013. (VIII. 23.) Kgy. határozat alapján biztosított 15.000.000 Ft, azaz tizenötmillió forint kamatmentes tagi kölcsön, – a 206/2014. (VI. 26.) Kgy. határozat alapján biztosított 5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint kamatmentes tagi kölcsön visszafizetésének határidejét 2016. december 31. napjáig meghosszabbítja. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert a jelen határozat szoros mellékletét képező szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2014. december 31.

A 345/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS módosítása

amely létrejött az okiratban megjelölt helyen és időpontban egyrészről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Dr. Fodor Tamás polgármester, székhelye: 9400 Sopron, Fő tér 1., adószám: 15728049-2-08, törzsszám: 728043, KSH szám: 15728049-8411-321-08, számlavezető bank: Erste Bank Hungary Zrt., bankszámlaszám: 11600006-00000000-33229625), mint kölcsönadó – továbbiakban: Kölcsönadó –, Másrészről SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 60.-1.; képviseli: Králik Tibor ügyvezető; cégjegyzékszáma: 08-09-017124; adóigazgatási azonosító száma: 14515552-1-08; bankszámlaszáma: 11737083-20119272-00000000; statisztikai számjele: 14515552-8532-572-08), mint kölcsönvevő – továbbiakban: Kölcsönvevő – között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Kölcsönadó által Kölcsönvevő részére a 250/2013. (VIII. 26.) közgyűlési határozat, a 206/2014. (VI. 26.) közgyűlési határozat, a 203/2013. (VI. 27.) és 205/2014. (VI. 26.) közgyűlési határozatok alapján nyújtott kamatmentes kölcsönök visszafizetésének határidejét 2016. december 31. napjáig meghosszabbítják. 2. Az eredeti – 62.674/2013. sz.; 61.326/2014. sz.; 61.564/2013. sz. – kölcsönszerződések egyéb rendelkezései változatlan feltételekkel érvényesek és hatályosak. 3. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. szabályai az irányadók.

13

Szerződő Felek a szerződést elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint az akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Kelt: Sopron, 2014.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében: Dr. Fodor Tamás polgármester

SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság képviseletében: Králik Tibor ügyvezető

Dr. Fodor Tamás polgármester: Mielőtt rátérnénk a következő előterjesztésre, technikai szünetet rendelek el. Jegyző úr nyugállományba vonul, ez az utolsó közgyűlése. 2006. február 1-je óta látja el a jegyzői feladatokat, de azt megelőzően is Polgármesteri Hivatalban dolgozott. 2006. októbere óta, immáron 9 éve dolgozunk együtt. Szeretném mindannyiunk nevében megköszönni a munkáját, amely magas színvonalú, lelkiismeretes, minden szempontból megfelelő volt. Ezt azért fontos kiemelni, mert ez a feladat egy ekkora hivatal irányításánál, egy megyei jogú város esetében nagyon szerteágazó és összetett és ebben ő kiválóan teljesített. Tapasztalatom szerint mindig nagyon tisztességesen, igazságosan kiállt a munkatársai mellett. Együttműködése a városvezetéssel nagyon hatékony és célorientált volt. A munkájával kapcsolatban én azt emelném ki, hogy mindig a probléma megoldását kereste, és bármilyen nehéz problémáról is volt szó, mindig megtaláltuk a törvényes megoldási lehetőségeket. A kreativitása kiemelkedő volt, ami azt hiszem, hogy ebben a munkában a legnehezebb. Ezt nyilvánvalóan tapasztalattal, a hosszú évek munkájával lehet elérni, mert ez úgy fiatal korban magától nincs meg, ahhoz meg kell élni dolgokat, ismerni kell azokat az eseteket, amelyekkel ő az élete során találkozott. Elég jelentős időt töltött az építéshatóság ügyeivel is, ami számukra nagyon hasznos volt, mert ezt a területet nagyon jól tudta kezelni. Engedjék meg, hogy felolvassak pár sort a hitvallásából, amellyel és is maximálisan egyetértek: „A közigazgatás nem az egyes emberek hatalma a többiek felett, hanem a nemzet szervezete közös céljainak megvalósítására, közös szükségleteinek kielégítésre. A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Azt gondolom, hogy Jegyző úr maximálisan teljesített. Még egyszer köszönöm a munkáját az önkormányzat nevében is. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból meghívjam tisztelt Képviselőtársaimat a Jegyző úr nevében egy rövid büféebédre, amely természetesen a városvezetés finanszírozásában és nem a város finanszírozásában történik. Dr. Dobos József jegyző: Köszönöm szépen Polgármester úrnak a megtisztelő, talán meg sem érdemelt szavait. 42 évet dolgoztam a közszolgálatban, összesen 2 munkahelyem volt, mindkét helyen köztisztviselő voltam. Én köszönöm a Képviselő-testületnek, hogy közel 9 évig lehettem jegyző, hiszen engem, még az akkori jogszabályok alapján a Közgyűlés választott meg jegyzőnek. Köszönöm azt a bizalmat, hogy jegyzőként dolgozhattam. Köszönöm azt a segítséget, amivel tudtam vezetni ezt a hivatalt, illetve eleget tudtam tenni, egyik olyan kötelezettségemnek is, hogy a Közgyűlés munkáját vezethettem, illetve jogi szempontból ellenőrizhettem. Én is úgy

14

gondolom, hogy mindenben megtaláltuk a helyes és jogszerű megoldást. Ezen idő alatt egyetlen egyszer sem kellett felhívnom a Közgyűlés figyelmét arra, hogy törvénysértőn működik, vagy törvénysértő dolgot akar elfogadni, hiszen a hivatal és a városvezetés részéről egy alapos munka mindig megelőzte a közgyűlés összehívását és az ügyek tárgyalását, hogy az előterjesztések teljes mértékben megfeleljenek a célnak és a jogszabályoknak. Egyszer mindenkinek az életében elérkezik az a nap, amikor abba kell hagynia a munkát. Én úgy gondolom, hogy ezt jobb úgy abbahagyni, amikor az ember még – mondhatnám – a csúcson és nem lefele menő ágban van. Én úgy érzem, hogy eddig tudtam teljesíteni és a követelményeknek meg tudtam felelni. Most egy picit elfáradtam és úgy gondolom, hogy talán a jól megérdemelt nyugdíjas évek következnek. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a Közgyűlésnek, a Városvezetésnek, Polgármester úrnak, Alpolgármester úrnak, Aljegyzőimnek és a hivatal összes dolgozójának a munkáját. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy én ilyen színvonalon tudtam teljesíteni. Köszönöm szépen! Csatlakozva Polgármester úr meghívásához, én is szeretném meginvitálni Önöket a szomszéd terembe, ahol egy szerény kis ebédre és koccintásra várjuk Önöket.

Technikai szünet után:

6. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron Holding Zrt.-vel kapcsolatos ügyekről Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Magas László, a Költségvetési Bizottság elnöke: A Költségvetési Bizottság 5 igen szavazattal támogatta mindhárom határozati javaslatot. Pongráczné Várnai Mária, a Gazdasági Bizottság képviseletében: A Gazdasági Bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk az I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen és 3 nem szavazattal az I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 346/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: 1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért azzal, hogy a 7/2014. (II. 10.) Kgy. határozata szerinti, természetben a Sopron, Lackner K. u. 48. szám alatti, soproni 4225/B és soproni 4225/C hrsz-ú, „kivett, egyéb épület” megnevezésű

15

ingatlanok adásvételére vonatkozó 435 millió Ft + 27% ÁFA = br. 552.450.000 Ft vételár részleteinek kifizetése az alábbiak szerint módosuljon: II. és III. vételár-részlet (összevontan): 268.300.000 Ft

2014. december 31-ig,

IV. vételár-részlet:

2015. március 15-ig

134.150.000 Ft

kerüljön átutalásra a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. felé. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 268.300.000 Ft, azaz kettőszázhatvannyolcmillió-háromszázezer forint vételár kifizetés átütemezéshez szükséges forrást a Sopron Megyei Jogú Város 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelet „Ipar. techn. ép. lakóép. energiatak. felúj. önk. tám. 2014.” megnevezésű 7 0 06 08 K880 2 rovatszámról biztosítja. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy a 2014. évi költségvetés következő módosításakor a fentiek átvezetéséről gondoskodjon. 2) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy a határozat szoros mellékletét képező adásvételi szerződés módosítását 2014. december 31-ig aláírja. 3) A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a 2015. évi költségvetés megalkotásakor a tárgyévi kötelezettségeket tervezze be az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletbe. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester a jelzettek szerint

A 346/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete VI/58.830-14/2014.

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Amely létrejött egyrészről a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 9400 Sopron, Verő József u. 1., cégjegyzékszáma: 08-10-001790, adószám: 13517252-2-08; számlavezető bank: Erste Bank Hungary Zrt. 11600006-00000000-36974063, képviseli: dr. Komornoki László vezérigazgató), mint Eladó, másrészről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely: 9400 Sopron, Fő tér 1., adószáma: 15728049-2-08, KSH szám: 15728049-8411-321-08, törzsszám: 728043, képviseli: dr. Fodor Tamás polgármester), mint Vevő, – a továbbiakban együttesen, mint Szerződő Felek – között, alulírott helyen és időben: Szerződő felek jelen szerződésmódosítás előzményeként rögzítik, hogy köztük 2014. február 28. napján, VI/58830-3/2014. számon, a 7/2014. (II. 10.) Kgy. határozat szerint adásvételi szerződés (a továbbiakban: Alapszerződés) jött létre a soproni 4225/B hrsz-ú, 1267 nm nagyságú, kivett, egyéb épület megnevezésű ingatlan, valamint a soproni 4225/C hrsz-ú, 2259 nm nagyságú, kivett, egyéb épület megnevezésű ingatlan vonatkozásában, melyek természetben a Sopron, Lackner K. u. 48. szám alatt találhatóak. Szerződő felek az Alapszerződést közös akarattal az alábbiak szerint módosítják: 16

1. Az Alapszerződés 3. pontja helyébe a következő pont lép: „3./ A Vevő a 2. pontban meghatározott vételárat az alábbi ütemezésben fizeti meg az Eladónak a fejlécben megadott számlájára: I. vételár-részlet: ig, II. és III. vételár-részlet (összevontan): ig, IV. vételár-részlet: március 15-ig.”

150.000.000 Ft

2014. február 28-

268.300.000 Ft

2014. december 31-

134.150.000 Ft

2015.

2. Az Alapszerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. 3. Jelen szerződésmódosításban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók. 4. Szerződő felek jelen szerződésmódosítás aláírásával meghatalmazzák Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának jogtanácsosát az adásvételi szerződés módosításának elkészítésével, ellenjegyzésével. Jelen szerződésmódosítást a Szerződő Felek annak elolvasását és kölcsönös értelmezését követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Sopron, ……………………………….. Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. mint Eladó képviseletében

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata mint Vevő képviseletében

……………………………………………….. ……………………………………………….. Dr. Komornoki László vezérigazgató Dr. Fodor Tamás polgármester Ellenjegyzem:

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen és 3 nem szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 347/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért az önkormányzat költségvetésének dologi kiadásai közt szereplő, „Lakások és helyiségek üzemeltetése” megnevezésű, 1 0 01 02 K300 1 rovatszámú sor összesen 94.000.000 Ft-tal való megemelésével, egyben a 2014. évi költségvetése terhére biztosítja mindezen költségek fedezetét az alábbiak szerint:

17

• • •

01 B404 1 „Önkormányzati lakások és helyiségek bérleti díja” 13.500.000 Ft többletbevétel; 1 0 01 01 K300 1 rovatszámról „SH Zrt. üzemeltetési díj” kiadási előirányzat megtakarítás 3.900.000 Ft; 9 4 90 07 K512 2 rovatszámról „Folyamtaban lévő beruházások, felújítások önrész többlet igénye” 76.600.000 Ft.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy a 2014. évi költségvetés következő módosításakor a fentiek átvezetéséről gondoskodjon. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2014. december 31., illetve a soron következő költségvetési rendeletmódosítás

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen és 3 nem szavazattal a III. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, mint a Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos részvényese dönt a Zrt.-nek a Ptk. összhangban álló továbbműködéséről és elfogadja a Zrt. – a Ptk. összhangban történt módosításával egységes szerkezetbe foglalt, jelen mellékletét képező – Alapító Okiratát.

Sopron Holding rendelkezéseivel rendelkezéseivel határozat szoros

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felkéri a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, hogy az Alapító Okirat cégnyilvántartási átvezetése iránt intézkedjen. Felelős: Határidő:


18

A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete

A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

2014. november 1.

19

PREAMBULUM A Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. egyszemélyessé válását követően a társaság működésére a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk) rendelkezései irányadók azzal, hogy a Ptk. 3:109 § (4) bek. alapján, az egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. A Részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait a Ptk. 3:283. §-a szerinti vezérigazgató gyakorolja. A fenti tényre tekintettel, ahol a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat közgyűlést említ ott az egyedüli részvényes döntése értendő, ahol az alapító okirat minden egyéb rendelkezése a társaság egyszemélyessé válására figyelemmel értelmezendő és alkalmazandó. I.

A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYESEI, CÉGNEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI FORMÁJA A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYESE

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT (9400 Sopron, Fő tér 1. Képviseli: dr. Fodor Tamás polgármester, törzskönyvi nyilvántartási száma: 728043) 1. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NEVE A Részvénytársaság cégneve: SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A Részvénytársaság rövidített cégneve: SOPRON HOLDING Zrt. 2. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZÉKHELYE 2.1.

A Részvénytársaság székhelye:

9400 Sopron, Verő József u. 1.

A Részvénytársaság telephelye:

9400 Sopron, Magyar u. 19. 9400 Sopron, Magyar u. 21. 9400 Sopron, 2664/2 hrsz. 9400 Sopron, 2726/2 hrsz. 9400 Sopron, 5945/1. hrsz 9400 Sopron, Ipar körút 2.

20

3. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI FORMÁJA 3.1. A Részvénytársaság zártkörű alapítással jött létre a jelen Alapító Okiratban foglaltak szerint, és működését zártkörűen kezdte meg.

II: A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IDŐTARTAMA 4. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IDŐTARTAMA 4.1.

A Részvénytársaság határozatlan időtartamra alakult. III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE 5. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

5.1.

A Részvénytársaság tevékenységi köre: Főtevékenység: 6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb tevékenységek:

4110 '08 Épületépítési projekt szervezése 6810 '08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6831 '08 Ingatlanügynöki tevékenység 6920 '08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, kivéve: könyvvizsgálat 0240 '08 Erdészeti szolgáltatás 3530 '08 Gőzellátás, légkondicionálás 4329 '08 Egyéb épületgépészeti szerelés 4322 '08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés 4331 '08 Vakolás 4332 '08 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4333 '08 Padló-, falburkolás 4334 '08 Festés, üvegezés 5221 '08 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 7711 '08 Személygépjármű kölcsönzése 7120 '08 Műszaki vizsgálat, elemzés 9311 '08 Sportlétesítmény működtetése 0119 ’08 Egyéb, nem évelő növény termesztése 0129 ’08 Egyéb évelő növény termesztése 0161 ’08 Növénytermesztési szolgáltatás 0210 ’08 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

21

0220 ’08 Fakitermelés 1622 ’08 Parkettagyártás 1623 ’08 Épületasztalos-ipari termék gyártása 1624 ’08 Tároló fatermék gyártása 1629 ’08 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 2013 ’08 Szervetlen vegyi alapanyag gyártása 2059 ’08 M.n.s. egyéb vegyi termék gyártása 2312 ’08 Síküveg továbbfeldolgozása 2361 ’08 Építési betontermék gyártása 2362 ’08 Építési gipsztermék gyártása 2370 ’08 Kőmegmunkálás 2591 ’08 Acél tárolóeszköz gyártása 2651 ’08 Mérőműszergyártás 3101 ’08 Irodabútor gyártása 3102 ’08 Konyhabútorgyártás 3109 ’08 Egyéb bútor gyártása 3311 ’08 Fémfeldolgozási termék javítása 3312 ’08 Ipari gép, berendezés javítása 3320 ’08 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése 3600 ’08 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 3811 ’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3812 ’08 Veszélyes hulladék gyűjtése 4120 ’08 Lakó- és nem lakó épület építése 4211 ’08 Út, autópálya építése 4213 ’08 Híd, alagút építése 4221 ’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 4222 ’08 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése 4291 ’08 Vízi létesítmény építése 4299 ’08 Egyéb m.n.s. építés 4311 ’08 Bontás 4312 ’08 Építési terület előkészítése 4313 ’08 Talajmintavétel, próbafúrás 4321 ’08 Villanyszerelés 4339 ’08 Egyéb befejező építés m.n.s. 4391 ’08 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 4399 ’08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s. 4941 ’08 Közúti áruszállítás 4942 ’08 Költöztetés 5520 ’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5621 ’08 Rendezvényi étkeztetés 6832 ’08 Ingatlankezelés 6910 ’08 Jogi tevékenység 7022 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7112 ’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 7311 ’08 Reklámügynöki tevékenység 7500 ’08 Állat-egészségügyi ellátás 7712 ’08 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

22

7721 ’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 7731 ’08 Mezőgazdasági gép kölcsönzése 7732 ’08 Építőipari gép kölcsönzése 7733 ’08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép) 7739 ’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 8110 ’08 Építményüzemeltetés 8121 ’08 Általános épülettakarítás 8122 ’08 Egyéb épület-, ipari takarítás 8129 ’08 Egyéb takarítás 8130 ’08 Zöldterület-kezelés 8211 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 8219 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 8230 ’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 8291 ’08 Követelésbehajtás 8299 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 9312 ’08 Sportegyesületi tevékenység 9319 ’08 Egyéb sporttevékenység 9329 ’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9524 ’08 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 9604 ’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 3700 ’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 3821 ’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3822 ’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3831 ’08 Használt eszköz bontása 3832 ’08 Hulladék újrahasznosítása 3900 ’08 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 4520 ’08 Gépjárműjavítás, karbantartás 4677 ’08 Hulladék-nagykereskedelem 5210 ’08 Raktározás, tárolás 5.2.

A Részvénytársaság az engedélyhez kötött tevékenységeket kizárólag hatósági engedély birtokában folytathatja, és az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységeket az engedély kézhezvételéig, illetve a bejelentés megtörténtéig nem kezdi meg.

5.3.

A Részvénytársaság vezérigazgatója jogosult saját hatáskörében dönteni a Részvénytársaság tevékenységi köreinek – a főtevékenység megváltoztatása kivételével - bővítéséről, székhelyének, telephelyének, fióktelepének módosításáról, és ezzel összefüggésben az Alapító Okirat módosításáról. IV. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, RÉSZVÉNYEK

6. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE ÉS AZ ALAPTŐKE ÖSSZETÉTELE

23

6.1. A Részvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 723.600.000.-Ft – azaz hétszázhuszonhárommillió-hatszázezer forint – amely részben pénzbeli betétből, részben pedig apportból áll. 7. AZ ALAPTŐKÉT ALKOTÓ RÉSZVÉNYEK SZÁMA ÉS NÉVÉRTÉKE, IDEIGLENES RÉSZVÉNY 7.1. -

A Részvénytársaság alaptőkéje 7235 db, egyenként 100.000.- Ft névértékű, azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő névre szóló törzsrészvényből, és 1 db, 100.000.- Ft névértékű, névre szóló, határozathozatalt kizáró szavazatelsőbbséget megtestesítő részvényosztályba tartozó szavazatelsőbbségi részvényből áll a 8. pontban foglaltak szerint.

7.2. A Részvénytársaságban kibocsátott szavazatelsőbbségi részvény 1 db olyan szavazatelsőbbségi részvény, amely a részvénnyel rendelkező részvényes számára azt a jogot biztosítja, hogy a Részvénytársaság közgyűlésének határozata csak az ezzel a szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával hozható meg. A részvényes tudomásul veszi, hogy ez a jog csak a közgyűlésen személyesen vagy képviselő útján való jelenlét esetében gyakorolható. 7.3. A Részvénytársaságban kibocsátott szavazatelsőbbségi részvény után a szavazatelsőbbségi jog a részvényes hatáskörébe tartozó valamennyi döntéshozatalra kiterjed. 8. A RÉSZVÉNYEK TÍPUSA, FAJTÁJA, AZ ELŐÁLLÍTÁS MÓDJA, A RÉSZVÉNYSOROZAT 8.1.

A Részvénytársaság által kibocsátott valamennyi részvény névre szóló típusú értékpapír.

8.2.

A Részvénytársaság által kibocsátott valamennyi részvény dematerializált részvényként került előállításra. A dematerializált részvény átalakítható nyomdai úton előállított részvénnyé, amelynek részletes szabályait az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezések állapítják meg.

8.3.

A dematerializált részvény bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

8.4.

A kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza: a.) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b.) a kibocsátásról szóló döntést, c.) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

24

d.) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e.) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság vezérigazgatójának aláírását. 8.5.

A dematerializált részvény olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

8.6.

Ha a kibocsátó azonos sorozatú részvény további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a jelen alapító okirat 8.4. pontjának c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

8.7.

A 8.4. pontban meghatározott okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.

8.8.

Egy részvényfajtán belül, az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő, azonos névértékű és azonos módon (nyomdai úton előállított vagy dematerializált) előállított részvénnyel egy részvénysorozatot alkotnak.

8.9.

A Részvénytársaság alaptőkéjét alkotó, összesen 7236 db, egyenként 100.000.- Ft névértékű, névre szóló dematerializált részvény, amely 7235 db, egyenként 100.000.- Ft névértékű törzsrészvényből, és 1 db, 100.000.- Ft névértékű - a közgyűlésen a részvényes szavazata nélküli határozathozatalt kizáró szavazatelsőbbségi részvényből áll.

8.10.

Az alaptőke részvénytípusok és részvényfajták szerinti megoszlása:

RÉSZVÉNYES RÉSZVÉNYFAJTA DB NÉVÉRTÉK ÖSSZÉRTÉK SZAVAZAT Részvénysorozat FT FT DB Sopron Megyei Törzsrészvény 7235 100.000.- 723.500.000.7235 Jogú Város „A”részvénysorozat Önkormányzata Sopron Megyei Határozathozatalt 1 100.000.100.000.1 Jogú Város kizáró Önkormányzata szavazatelsőbbségi „B”részvénysorozat Összesen: 7236 723.600.000.7236 8.11. A részvényes képviselője a jelen Alapító Okirat aláírásával kijelenti, hogy a 8.10. pontban meghatározott részvényeket átvette, azok kibocsátási értékét megfizette, illetve a nem pénzbeli hozzájárulásokat a társaság rendelkezésére bocsátotta. A részvények kibocsátási értéke a részvények névértékével megegyezik. 9. A RÉSZVÉNYEK BEFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI, A RÉSZVÉNYEK KIADÁSA

25

9.1. A kibocsátandó részvények ellenértékét a részvényes a társaság rendelkezésére bocsátotta. A részvényes megállapítja, hogy részvények névértéke és kibocsátási értéke megegyezik. 9.2. Ha a részvényes az Alapító Okiratban, közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meghatározott vagyoni hozzájárulását az ott megjelölt időpontig, illetve módon nem teljesíti, a teljesítésnek az igazgatóság felhívása ellenére történő elmulasztása – a Polgári Törvénykönyv szerint – a részvényes tagsági viszonyának megszűnését eredményezi. 9.3. Az a részvényes, akinek tagsági jogviszonya a 9.2. pontban foglaltak szerint a vagyoni hozzájárulás meg nem fizetése miatt szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik. 9.4. Az a részvényes, aki a részvény ellenértékét késedelmesen fizeti meg, a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére is köteles. 9.5. A befizetéseket minden esetben a Részvénytársaság számlájára kell teljesíteni. 9.6. A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve – ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő -, a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását, illetve a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását. V. A RÉSZVÉNYES FELELŐSSÉGE, AZ EGYES RÉSZVÉNYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK 10. A RÉSZVÉNYES FELELŐSSÉGE 10.1. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Részvénytársaság kötelezettségeiért – a 2013. évi V. törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel. 11. A RÉSZVÉNYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK 11.1. A részvény által megtestesített vagyoni jogok különösen: a) A részvényesnek joga van a Részvénytársaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a részvényes (a társaság többszemélyessé válása esetén a közgyűlés) által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó hányadára

26

(osztalék). A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Nem fizethető osztalék, ha az osztalékfizetés következtében a Részvénytársaságnak a számviteli jogszabályok szerint meghatározott saját tőkéje nem érné el a Részvénytársaság alaptőkéjét. A Részvénytársaság osztalékelőleget is fizethet. Az osztalékelőleg fizetésének részletes feltételeit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései határozzák meg. b) A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényest illeti, illetve a társaság többszemélyessé válását követően a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányban kell felosztani. 11.2. A részvény által megtestesített közös irányítási jogok különösen: a) A részvényes jogosult a társaság többszemélyessé válását követően a részvénytársaság közgyűlésén részt venni, a törvényben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. b) A társaság többszemélyessé válását követően a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megadni. Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. c) Mindaddig, amíg a részvénytársaság egyszemélyes gazdasági társaságként működik, a részvénytársaság közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az egyetlen részvényes írásban meghozott határozata minősül a legfőbb szerv döntésének azzal, hogy e körben a döntéshozatali eljárás szabályait Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntéshozatali eljárására vonatkozó szabályai határozzák meg. A társaság többszemélyessé válását követően részvény a részvényest az alapszabályban meghatározottak szerint jogosítja szavazásra. A szavazati jog mértéke a törzsrészvények esetén a részvények névértékhez igazodik. A törzsrészvények után a részvényest részvényenként egy szavazat illeti meg, azaz a részvények névértékének minden százezer forintja alapján egy szavazat gyakorolható. A szavazatelsőbbségi részvény után gyakorolható szavazat mértékére a jelen Alapító Okirat 7.3. pontjában foglaltak irányadók. VI. A RÉSZVÉNYEK ÁTRUHÁZÁSA 12. A RÉSZVÉNYEK ÁTRUHÁZÁSANK SZABÁLYAI 12.1. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír

27

tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. 12.2. A részvény átruházása a Részvénytársasággal szemben csak akkor hatályos, és a részvényes a Részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. 12.3. A részvénytársaság vezérigazgatója vagy – törvény szerinti – megbízottja a részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) – közös tulajdonban álló részvénye esetén a közös képviselő – nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság Alapító Okiratában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. Dematerializált részvény esetén a fenti adatoknak – ide nem értve az alapító okiratban meghatározott adatokat – a részvénykönyv vezetője számára történő bejelentésére, a részvényeknek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő két munkanapon belül, az értékpapírszámla-vezető köteles. Az értékpapírszámla-vezető nem jelentheti be az adatokat ha a részvényes így rendelkezett. 12.4. Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszűnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni. 12.5. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe a) az, aki így rendelkezett; b) az, aki részvényét törvénynek vagy az alapszabálynak (alapító okiratnak) a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. 12.6. A részvénykönyv vezetője – az előző pontban meghatározott kivétellel – a részvénykönyvbe történő haladéktalan bejegyzést nem tagadhatja meg. 12.7. A névre szóló részvény átruházása esetében az igazgatóság a részvénykönyvbe az új tulajdonost: a) a KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.) mint letéti hely által, illetve KELER Zrt. igazolása alapján kiállított letéti igazolás, b) a részvény átruházását igazoló okirat, és a letétben lévő részvényről a letéteményes által kiállított letéti igazolás, c) öröklés, illetve jogutódlás esetében az ezt igazoló okirat alapján jegyzi be.

28

12.8. A részvény tulajdonosának személyében bekövetkező változás részvénykönyvi bejegyzésének kérelmezésére az új tulajdonos a vezérigazgatóhoz intézendő kérelemben jogosult. Az ennek elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket az új tulajdonos viseli. 12.9. A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről a vezérigazgatótól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. VII. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE 13. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE 13.1. Az alaptőke felemelésének módjai: a) b) c) d)

új részvények nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatala az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés dolgozói részvény forgalomba hozatala átváltoztatható kötvény nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatala (feltételes alaptőke-emelés)

13.2. Az alaptőke felemeléséről a vezérigazgató előterjesztése alapján az egyedüli részvényes (a társaság többszemélyessé válását követően a közgyűlés) határoz. Az egyedüli részvényes (a társaság többszemélyessé válását követően a közgyűlés) határozatára csak abban az esetben nincs szükség, ha az alaptőke felemelése az egyedüli részvényes határozata alapján vezérigazgatói jogkörben történik. VIII. AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA 14. AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA 14.1. Az alaptőke leszállításának – a törvényben rögzített kivétellel - kizárólag az egyedüli részvényes (a társaság többszemélyesség válását követően a közgyűlés) határozata alapján van helye. 14.2. A társaság többszemélyessé válását követen a közgyűlésnek az alaptőke leszállításával kapcsolatos határozata – az alaptőke törvényi rendelkezés alapján kötelező leszállításának esetét kiéve – csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége - a közgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazásával – előzetesen külön határozatával hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges

29

korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a törvény 3:225. §-a szerint kizárt szavazati jogosultságot – nem alkalmazhatók. 14.3. A részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az alaptőke, illetve az alaptőkén felüli vagyon terhére kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás teljesítését elengedni. IX. A KÖZGYŰLÉS 15. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE 15.1. A Ptk. 3:109 § (4) bek. alapján, az egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá, ez alapján a részvénytársaságnál közgyűlés nem működik és a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörében az egyedüli részvényes írásban határoz mindaddig, amíg a részvénytársaság egyszemélyes gazdasági társaságként működik. A fenti tényre tekintettel, ahol a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat közgyűlést említ ott az egyedüli részvényes döntése értendő. 16. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE 16.1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) döntés ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az Alapító Okirat módosításáról (a vezérigazgatói jogkörben történő alaptőke-emelés és az 5.3. pontban foglalt eset kivételével); b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a Ptk 3:123. §-ban foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak (3:283. §), továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; f) döntés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről; g) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról; h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; i) döntés – ha e törvény másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; j) döntés – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;

30

k) az igazgatóság ügyrendjének, az igazgatóság és – amennyiben a Társaságnál cégvezető működik – a cégvezető közötti feladat- és hatásköri megosztás meghatározása, módosítása; l) a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása; m) döntés a Részvénytársaság álalt kibocsátott értékpapírok tőzsdei bevezetésének és kivezetésének kezdeményezéséről; n) a vezérigazgató hatáskörének elvonása; o) az éves üzleti tervnek és a vezérigazgató éves beszámolójának az elfogadása; p) döntés – ha e törvény másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről; q) döntés ha e törvény másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról; r) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; s) döntés üzletrész, részvény értékesítéséről, vételéről; t) döntés olyan szerződés megkötéséről, amelyet a társaság a vezérigazgatóval a felügyelő bizottság tagjával, Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagjával vagy ennek közeli hozzátartozójával, munkahelyi érdekvédelmi szervezetével köt; u) más gazdasági társaságban meglévő tulajdonrésszel kapcsolatosan az adott gazdasági társaság legfelsőbb szervének ülésére vonatkozó mandátum kiadás. v) visszterhes vagy egyoldalú kötelezettségvállalás, továbbá egyoldalú joglemondó nyilatkozat megtétele bruttó 50.000.000.- Ft-ot meghaladó értékben. z) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapító Okirat (alapszabály) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. X. 17. A TÁRSASÁG ÜGYVEZETÉSE 17.1. A Részvénytársaság igazgatóságot nem választ, a Ptk. 3:283. §-a szerint a Részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el a jelen Alapító Okiratban foglaltak szerint. 17.2. A vezérigazgató vezető tisztségviselőnek minősül. A vezető tisztségviselő e minőségében a Részvénytársaság részvényesének képviselője (Polgármester) által írásban utasítható. Ez esetben a vezető tisztségviselő mentesül a Ptk. 3:118. §-ban foglalt felelősség alól. 17.3. Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. 17.4. A vezérigazgatói tisztség a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai, vagy erre irányuló munkaviszony keretében látható el. 17.5. A társaság megválasztott vezérigazgatója 2011. október 27. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő időtartamra: Dr. Komornoki László Anyja Neve: Magyari Zsuzsanna Adóazonosító jele: 8311262713

31

Lakcíme: 9400 Sopron, II. Rákóczi Ferenc u. 47. 18. A VEZÉRIGAZGATÓ MEGBÍZATÁSA ÉS A MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE, DÍJAZÁSA 18.1. A vezérigazgató megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása az egyedüli részvényes képviselő testületének hatáskörébe tartozik. Az egyedüli részvényes képviselő testülete a vezérigazgatót legfeljebb öt évi, határozott időtartamra választja meg. 18.2. A vezérigazgatói megbízás az érintett személy által történő elfogadással jön létre. Az elfogadás teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy közokirat formájában tett nyilatkozattal, írásban szükséges megtenni. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. 18.3. A vezérigazgató újraválasztható, és az egyedüli részvényes képviselő testülete által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívható. A vezérigazgató jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. 18.4. A vezérigazgatói megbízatás ellátásáért - amennyiben törvényi rendelkezés nem zárja ki – díjazást lehet megállapítani. Nem részesíthető díjazásban a vezérigazgató a Részvénytársaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt. 18.5. A vezérigazgató megbízatása megszűnik: a) b) c) d) e) f)

a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, ha a vezérigazgató meghal, külön törvényben meghatározott esetekben.

18.6. A vezérigazgató tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Társaság az új vezérigazgató megválasztásáról a határidő elteltét követően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

32

19. A VEZÉRIGAZGATÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI 19.1. A vezérigazgató, mint a Részvénytársaság általános ügyvezető szerve, képviseli a Részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a Részvénytársaság munkaszervezetét. A vezérigazgató meghatározza a Részvénytársaság gazdálkodását, és gondoskodik az eredményes gazdálkodásról. 19.2. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, illetve intézkedés, amely jogszabály vagy az Alapító Okirat valamely rendelkezése alapján nem tartozik az egyedüli részvényes képviselő testületének vagy más szerv, illetve személy kizárólagos hatáskörébe. A vezérigazgató hatáskörébe tartozó bármely kérdésben való döntést az egyedüli részvényes hatáskörébe vonhatja. 19.3. A Részvénytársaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. A vezérigazgató e jogát részben, vagy egészben írásban átruházhatja a Részvénytársaság vezető állású munkavállalójára. 19.4. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználásával vonatkozó javaslatnak az elkészítése a vezérigazgató feladata. 19.5. A vezérigazgató az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról az Alapító Okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer az egyedüli részvényes képviselő testülete részére, három havonta a felügyelő bizottság részére jelentést készít. 19.6. A vezérigazgató gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. 19.7. A Részvénytársaság Alapító Okirata módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek, és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezérigazgató kötelezettsége. 19.8. A vezérigazgató – ha törvény másként nem rendelkezik – köteles a részvényes kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha a kérelemnek a vezérigazgató nem tesz eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyelet keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására. A vezérigazgató a részvényes erre irányuló kérését akkor tagadhatja meg, ha annak teljesítése a Részvénytársaság ületi érdekeit vagy üzleti titkait sértené. 19.9. A vezérigazgató köteles nyolc napon belül a felügyelő bizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából az egyedüli részvényesnél határozathozatalt kezdeményezni, ha tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy

33

b) saját tőkéje húsz millió forint alá csökkent, vagy c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. 19.10. A vezérigazgató a könyvvizsgáló személyére a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének. 20. A VEZÉRIGAZGATÓ FELELŐSSÉGE 20.1. A vezérigazgató a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal – és ha e törvény kivételt nem tesz –, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A vezérigazgató a polgári jog általános szabályai szerint felel a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve az egyedüli részvényes által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezérigazgató ügyvezetési feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezérigazgató hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. 20.2. A Részvénytáraság felelős azért a kárért, amelyet a vezérigazgató e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. 20.3. A vezérigazgató a Részvénytársaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként kötelesek kezelni. 20.4. A részvénytársaság jogutód nélküli való megszűnése után a vezérigazgatóval szembeni kártérítési igényt – a jogerős cégbírósági törléstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a társaság cégbírósági törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló részvényesek érvényesíthetik. Ha a részvényes felelőssége a társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a részvényes a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból az őt megillető rész arányában érvényesítheti. 20.5. A vezérigazgató – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha az egyedüli részvényes képviselő testülete ehhez hozzájárul, vagy az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ezt lehető teszi. 20.6. A vezérigazgató és közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) 1. pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt az Alapító Okirat megengedi.

34

20.7. A Részvénytársaság vezérigazgatója és közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottsági tagjává nem választható meg. 20.8. A fenti összeférhetetlenségi szabályok megszegésével a Részvénytársaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a társaság a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezérigazgatóval szemben. 20.9. Ha a vezérigazgató egyben a Részvénytársaság részvényese is, sem ő, sem közeli hozzátartozója a Részvénytársasággal – külön jogszabályi felhatalmazás hiányában – a Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet. 21. 21.1. A Társaság vezérigazgatója: 21.2. A Részvénytársaság vezérigazgatóját az egyedüli részvényes 2014. december 31. napjáig választotta meg. XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 22.A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI 22.1. A felügyelő bizottság a Részvénytársaság az egyedüli részvényes részére ellenőrzi a Részvénytársaság vezérigazgatójának tevékenységét és hoz döntéseket azokban a kérdésekben, amelyeket a jelen Alapító Okirat vagy jogszabály a felügyelő bizottság hatáskörébe utal. A felügyelő bizottság a vezérigazgatótól, illetve a Részvénytársaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Részvénytársaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. 22.2. A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a Részvénytársaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az egyedüli részvényes kizárólag a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 22.3. Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint a vezérigazgató jogszabályba, az Alapító Okiratba, illetve az egyedüli részvényes határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy a részvényes érdekeit, kezdeményezi az egyedüli részvényesnél a szükséges intézkedések, határozatok meghozatalát. 22.4. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a

35

jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 23.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

23.1. Azon ideig, míg a társaság köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül, addig a felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A Társaság (köztulajdonban álló gazdasági társaság) felügyelő bizottsága – ha törvény eltérően nem rendelkezik – három természetes személy tagból áll. Amennyiben a Társaság jegyzett tőkéje a kétszáz millió forintot meghaladja, akkor legalább három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll a felügyelő bizottság. A köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság felügyelő bizottsága elnökének személyére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 23.2. A Részvénytársaság felügyelő bizottsága testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából – ha törvény másként nem rendelkezik – elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van. A felügyelő bizottság határozatait – ha a jelen alapító okirat másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntéshozatal során minden felügyelő bizottsági tagnak egy szavazata van. A szavazat egyenlőség esetét a felügyelő bizottság ügyrendjében rendezi. 23.3. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a Részvénytársaság vezérigazgatója, részvényese, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 23.4. A felügyelő bizottság tagjai – amennyiben Részvénytársaság a jövőben többszemélyessé válik – a társaság közgyűlésének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. 23.5. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a felügyelő bizottság elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a felügyelő bizottság tagja maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottságot írásbeli meghívóval az ülés helyének és időpontjának feltüntetése mellett, a megtárgyalandó kérdések közlésével, írásban – ideértve fax

36

útján, e-mail útján történő összehívást is – kell összehívni. Az írásbeli meghívókat legalább 1 nappal a felügyelő bizottság tervezett ülése előtt meg kell küldeni a felügyelő bizottsági tagok részére. Ha a felügyelő bizottságot az elnök vagy a felügyelő bizottság tagjai nem ennek megfelelően hívja össze, a felügyelő bizottság összehívása nem szabályszerű, és határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi felügyelő bizottsági tag jelen van, és mindegyik egyetért a felügyelő bizottsági ülésnek az adott napirendi pontokkal való megtartásával. Ugyanez irányadó akkor is, ha a felügyelő bizottság a napirenden nem szereplő kérdésben akar határozni. 23.6. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az egyedüli részvényes hagy jóvá. 23.7. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott minimális létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a vezérigazgató a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles kezdeményezni az egyedüli részvényesnél a szükséges intézkedések megtételét, határozat meghozatalát. 23.8. Mindaddig, amíg a Részvénytársaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a munkavállalók a felügyelő bizottság útján részt vesznek a Részvénytársaság működésének ellenőrzésében. A felügyelő bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll, így a jelenleg hat főből álló felügyelő bizottságba az üzemi tanács két személyt delegált. 23.9. A felügyelő bizottságban részt vevő munkavállalói küldött – az üzleti titok körén kívül – tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét a felügyelő bizottság tevékenységéről. 23.10. A munkavállalói képviselőket a felügyelő bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a Részvénytársaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az üzemi tanács által jelölt személyeket az egyedüli részvényes képviselő testülete köteles a jelölést követő első ülésén a felügyelő bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 23.11. A munkavállalói küldött felügyelő bizottsági tagsága megszűnik munkaviszonyának megszűnése esetében is. A munkavállalói küldöttet az egyedüli részvényes csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget visszahívási, illetve új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 23.12. A felügyelő bizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelő bizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a

37

munkavállalók kisebbségi álláspontját az egyedüli részvényes képviselő testületének ülésén ismertetni kell. 24.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGSÁGRA VONATKOZÓ MEGBÍZÁS, MEGSZŰNÉSE, DÍJAZÁS

24.1. A Részvénytársaságnál hat tagból álló felügyelő bizottság működik, amelynek tagjait az egyedüli részvényes választja meg legfeljebb öt éves, határozott időtartamra. 24.2. A felügyelő bizottsági tagságra vonatkozó megbízás a megválasztott személy által történő elfogadással jön létre. 24.3. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. 24.4. A felügyelő bizottság tagja – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha az egyedüli részvényes ehhez hozzájárul. A felügyelő bizottság tagjai és közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket. A részvénytársaság igazgatósági tagja és közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem válaszható meg. 24.5. A fenti összeférhetetlenségi szabályok megszegésével a részvénytársaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a társaság a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a felügyelő bizottság tagjával szemben. 24.6. A munkavállalói képviselet kivételével a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelő bizottság tagjává. 24.7. A felügyelő bizottság tagját az egyedüli részvényes újraválaszthatja, és bármikor indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatja. 24.8. A felügyelő bizottsági tagsági megbízatás ellátásáért az egyedüli részvényes – ha ezt törvény nem zárja ki – díjazást állapíthat meg. Nem részesíthető díjazásban a felügyelő bizottság tagja a Részvénytársaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartalma alatt.

38

24.9. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a) b) c) d) e) f)

ha a megbízatás időtartama lejár visszahívással lemondással felügyelő bizottsági tag meghal törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztétől a dolgozók által választott felügyelő bizottsági megszűnésével. (munkavállalói küldött) 25.

tag

munkaviszonyának

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK FELELŐSSÉGE

25.1. A felügyelő bizottsági tagok az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelő bizottsági tagok – a Ptk. közös károkozására vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Részvénytársaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. 25.2. A felügyelő bizottság tagjai a Részvénytársaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. 25.3. Ha a felügyelő bizottság tagjai egyben a Részvénytársaság részvényesévé is válik a jövőben, úgy sem ő, sem közeli hozzátartozója a Részvénytársasággal – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a Részvénytársaság üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet. 26.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI

26.1. A felügyelő bizottság tagjai: 26.1.1. neve: lakcíme: édesanyja neve: 2014. 11. 01. – 2019. 10. 31.

dr. Kelemen Irma 9400 Sopron, Fűzfa sor 5. Bogár Irma

26.1.2. neve: lakcíme: édesanyja neve: 2014. 11. 01. – 2019. 10. 31.

Forrás Béla 9422 Harka, Gyopár u. 26. Plank Irén


Czap Renáta 9400 Sopron, Hársfa sor 7/D. Szűcsová Katarína

39


Zsidó László 9400 Sopron, IV. László kir u. 8. Nagy Klára


Horváth Józsefné 9400 Sopron, Hérics utca 3. Czáró Margit Gizella


Nagy Zsolt 9400 Sopron, Hosszú utca 22. Nagy Mária Magdolna

XII. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 27.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

27.1. A Részvénytársaságnál könyvvizsgáló működik. A könyvvizsgáló a Részvénytársaság működésének törvényességét ellenőrzi, elsősorban a számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megtartása szempontjából. Gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, s ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 27.2. A könyvvizsgáló betekinthet a Részvénytársaság könyveibe, a vezérigazgatói és a Részvénytársaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a Részvénytársaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, ügyfélszámláit és bankszámláját megvizsgálhatja. 27.3. A könyvvizsgáló a társaság többszemélyessé válását követően a Részvénytársaság közgyűlésén köteles részt venni. A felügyelő bizottság ülésein jelen lehet, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken tanácskozási joggal való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelmére csak különösön indokolt esetben utasítható vissza. 27.4. A Részvénytársaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgálóval ellenőrizteti. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az egyedüli részvényes nem hozhat döntést. 27.5. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Részvénytársaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel,

40

amely a vezérigazgató vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az egyedüli részvényesnél a szükségszerű intézkedések, határozatok meghozatalát kezdeményezni. 27.6. Ha az egyedüli részvényes képviselő testületének ülését nem hívják össze, vagy Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése – mint egyedüli részvényes – a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

28.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZTÁSA, MEGBÍZATÁSA ÉS DÍJAZÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

28.1. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének. A Részvénytársaság könyvvizsgálóját az egyedüli részvényes választja meg legfeljebb öt évi határozott időtartamra, és ugyanezen szerv hatáskörébe tartozik a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása is. 28.2. Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. 28.3. A könyvvizsgáló nem nyújthat a részvénytársaság részére olyan szolgáltatást, amely a feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait. Nem lehet könyvvizsgáló a részvénytársaság alapítója, illetve részvényese. Nem válaszható könyvvizsgálóvá a társaság vezérigazgatója, felügyelő bizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) 1. pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. 28.4. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. 28.5. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a Részvénytársasággal. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és az egyedüli részvényesnek másik könyvvizsgálót kell választania. 28.6. Ha a könyvvizsgáló jogi személy/gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.

41

28.7. A könyvvizsgálói tisztségre megválasztott személyek újraválaszthatók visszahívhatók, azonban külön törvény az újraválasztást kizárhatja.

és

29. A TÁRSASÁG KÖNYVVIZSGÁLÓJA 29.1. A Táraság könyvvizsgálója: Audit Service Könyvszakértő-, Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. Címe: 1022 Budapest, Bimbó út 3. I/5. Cégjegyzékszáma: 01-09-078084 Adószáma: 10578801-2-41 Képviselője: dr. Serényi Iván ügyvezető igazgató Felelős könyvvizsgáló: Horányi Márton Szül.: Horányi Márton Anyja neve: Földesi Mária Állandó lakcím: 2083 Solymár, Terstyánszky u. 10. Adóazonosító: 8358470584 Könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 001185 2013. július 1-től 2015. június hó 30. napjáig. 30.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE

30.1. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegéséért a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. 30.2. A könyvvizsgáló a Részvénytársaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. 30.3. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. 31.

A KÖNYVVIZSGÁLÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

31.1. A Könyvvizsgálói tisztsége megszűnik az alábbi esetekben: a) b) c) d) e)

a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, az egyedüli részvényes döntésén alapuló visszahívással, valamely törvény kizáró ok bekövetkezésével, a Társasággal kötött szerződés könyvvizsgáló részéről történő felmondásával, elhalálozással.

42

XIII. A CÉGBEJEGYZÉS 32.

CÉGJEGYZÉSRE JOGOSULTAK

32.1. Cégjegyzésre a vezérigazgató jogosult akként, hogy az előírt, előnyomott cégnév alá a nevét önállóan, az aláírási címpéldány szerint írja. 32.2. A cégjegyzés módja: A vezérigazgató önállóan; A cégjegyzés módja vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre is. 32.3. A Részvénytársaság erre feljogosított két munkavállalója együttesen jogosult a Részvénytársaság képviseletére a vezérigazgató részéről kapott meghatalmazás alapján azzal, hogy a meghatalmazásból minden esetben ki kell derülnie, hogy az mely tárgykörre vonatkozik. XIV. A HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA 33.1. A Részvénytársaság közleményeit a Magyar Nemzet c. lapban teszi közzé. Amennyiben a Részvénytársaság működésére vonatkozó valamely jogszabály a hivatalos lapban történő közzétételt is előírja, a Részvénytársaság e törvényben meghatározott hirdetményeit a Cégközlöny c. hivatalos lapban kell közzétenni, amely azonban nem minősül a Részvénytársaság hirdetményi lapjának. XV. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 34.

A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

34.1. A Részvénytársaság megszűnik, ha a) az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) az egyedüli részvényes elhatározza a táraság jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); d) a cégbíróság a Ctv-ben meghatározott okok miatt megszűnteti; e) jogszabály így rendelkezik. 34.2. A Részvénytársaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.

43

35.

A MEGSZŰNŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT TERHELŐ KÖTELEZETTSÉGEK

35.1. A Részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a részvénytársaság volt részvényeseivel szemben. 35.2. Ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges a megszűnt társaság kötelezettségeiért. A részvénytársaság jövőbeni többszemélyessé válása esetén a részvényesek a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást – egymás közötti viszonyukban – a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik. 35.3. A Részvénytársaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni. A jogelőd gazdasági társaság részvényeseinek felelőssége csak akkor állapítható meg, ha jogutód gazdasági társaság a helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. 35.4. Nem hivatkozhat korlátozott felelősségre az a részvényes, aki ezzel visszaélt. Így a részvénytársaság azon részvényese, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaélt, korlátlanul és egyetemlegesen felel a megszűnt Részvénytársaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Különösen fennáll a részvényes e felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentette, hogy tudta, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem képes teljesíteni. 36.

JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS

36.1. Ha a Részvénytársaság jogutód nélkül megszűnik – a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalból törlése esetét kivéve – a végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra az egyedüli részvényes elhatározása alapján vagy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszervégelszámolás) kerülhet sor. 36.2. Ha az egyedüli részvényes határozatot hoz végelszámolás elrendeléséről, úgy határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a társaság vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is.

44

A végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a társaság korábbi képviselője köteles a 2006. évi V. törvény 98 § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tenni. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelynek során a 2006. évi V. törvény 101 § (1) bekezdésében rögzítetteket kell feltüntetni. A végelszámolás megindításáról a cégbíróság végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben tesz közzé, a 2006. évi V. törvény 102. § (2) bekezdésében rögzített tartalommal. Ezen túlmenően a végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított 15 napon belül értesíti a végelszámolás megindításáról a jogszabályban rögzített hatóságokat és személyeket. 36.3. A Társaság hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő 30 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, aki a hitelezői igény bejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. 36.4. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a felügyelő bizottság, illetve a könyvvizsgáló jelentésével együtt – az egyedüli részvényes elé terjeszti jóváhagyásra a végelszámolás során elkészített, a 2006. évi V. törvény 111. § (1) bekezdésében rögzített iratokat. 36.5. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a társaságnak olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. 36.6. A végelszámolás és a felszámolás részletes szabályait a 2006. évi V. törvény és a módosított 1991. évi IL. Törvény tartalmazza. 37.

JOGUTÓDLÁSSAL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉS

37.1. A részvénytársaság jogutódlással történő megszűnése (átalakulás) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni. XVI. ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 38.1. A jelent Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 38.2. A Társaság, mint köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve a 2009. évi CXXII. Törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről, és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, valamint az Mt. 208. § (1) hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére

45

biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Sopron, 2014. november 1. Alulírott Dr. Fábiánkovits Anna jogtanácsos (9400 Sopron, Verő J. u. 1. szám, jogtanácsosi nyilvántartási szám: Győri Törvényszék: 376.) igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szövege megfelel a gazdasági társaság által rendelkezésemre bocsátott létesítő okirat-módosításoknak. Jelen egységes szerkezetű alapító okiratra a korábbi létesítő okirat 26.1. pontjának – Felügyeli Bizottsági tagok – változása, valamint jogszabály változás miatt hivatkozások módosítása adott okot, mely módosítások sárga kiemeléssel kerültek feltüntetésre. Készítettem és ellenjegyzem Sopronban, 2014. november 1. napján:

……………………………….. dr. Fábiánkovits Anna jogtanácsos

7. napirendi pont: Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői bérének rendezéséről Pongráczné Várnai Mária, a Gazdasági Bizottság képviseletében: A Gazdasági Bizottság az I-II. határozati javaslatot 6 igen és 2 nem szavazattal, a III-IV. határozati javaslatot 7 igen és 1 nem szavazattal támogatta. Gőbl Gábor képviselő: Általában azt szoktuk „rendezni”, ahol valamilyen rendezetlenség van. Én az ügyvezetők javadalmazásával kapcsolatban nem tudok ilyenről. Az érintett cégvezetők keresték meg Önöket a bérük és juttatásaik ügyében és ennek a tárgyalásnak az eredményét látjuk az előterjesztésben? Én a helyükben nem szívesen cserélnék arra vonatkozóan, hogy az éves prémiumom elérhető összege felére redukálódjék azáltal, hogy 120-150 ezer forinttal emelkedjen a havi illetményem. Ez a változtatás a felekkel történt megbeszélés alapján történik? Ha kicsit kitekintünk a gazdasági életbe, tudjuk, hogy rezsidíj csökkentés után vagyunk, mindenkinek csökkentek a költségei és nulla-közeli az infláció, akkor mi a magyarázata, hogy

46

a felsővezetők fix bérét mindegy 20%-kal emeljük? Költői kérdés: az alkalmazotti kör mikor kerül sorra egy közel hasonló mértékű béremelés tekintetében? Ők mire számíthatnak? Dr. Simon István alpolgármester: Ahogy az előterjesztésben is látszik, ez a teljes mértékben önkormányzati tulajdonú cégek ügyvezető tisztségviselőit érintő előterjesztés. Esetükben Sopron város Közgyűlése gyakorolja a tulajdonosi jogokat, tehát a tulajdonos mondja meg, hogy melyik vezető tisztségviselőnek mennyit fizet. Nem árt, ha van valamiféle egyeztetés, konszenzus, de a döntés a tulajdonos kezében van. A célunk az volt, hogy az összes 100%-ban önkormányzati tulajdonú céget egységesen áttekintve harmonizáljuk a vezető tisztségviselők illetményét, megfeleltetve a felelősségnek és a munkaterheknek. Mindezt vizsgálva – a nyolc év tapasztalataira figyelemmel – a cégek vezetőivel egyeztetve ezeket a díjazásokat javasoljuk. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk az I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 11 igen és 5 nem szavazattal az I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 349/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. alapítója és kizárólagos tulajdonosa a társaság ügyvezetőjének, Horváth Zoltánnénak (szül.: Molnár Erzsébet, an.: Pusztai Anna, 9400 Sopron, Deák tér 20. sz. alatti lakos) munkabérét 2015. január 1. napjától havi bruttó 690.000 Ft összegben állapítja meg. Az ügyvezetőnek a munkabérén felül évente prémium állapítható meg az éves feltételek teljesítése esetén. Az éves prémium feltételeit a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára dr. Simon István alpolgármester határozza meg. A prémium mértéke az éves munkabér legfeljebb 30%-a. Kifizetéséről dr. Simon István alpolgármester határoz a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a munkabér és egyéb tekintetben a munkaszerződés átalakítására és a módosított munkaszerződés aláírására, felhatalmazza továbbá a polgármestert fentieknek a társaság javadalmazási szabályzatában történő átvezetésére. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2015. január 1.

Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 11 igen és 5 nem szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot:

47

350/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. január elsejei hatállyal az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, Kosztka Lászlónak (an.: Laehne Mária, 9400 Sopron, Zerge utca 25. szám alatti lakos) munkabérét 2015. január 1. napjától havi bruttó 690.000 Ft összegben állapítja meg. Az ügyvezetőnek a munkabérén felül évente prémium állapítható meg az éves feltételek teljesítése esetén. Az éves prémium feltételeit a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára dr. Simon István alpolgármester határozza meg. A prémium mértéke az éves munkabér legfeljebb 30%-a. Kifizetéséről dr. Simon István alpolgármester határoz a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a munkabér és egyéb tekintetben a munkaszerződés átalakítására és a módosított munkaszerződés aláírására, felhatalmazza továbbá a polgármestert fentieknek a társaság javadalmazási szabályzatában történő átvezetésére. Felelős: Határidő:


Kérem, szavazzunk a III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen és 3 nem szavazattal a III. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 351/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. alapítója és kizárólagos tulajdonosa a társaság ügyvezetőjének, Földes Tamásnak (an.: Czigány Irén, 9421 Fertőrákos, Szárhalmi u. 5. alatti lakos) munkabérét 2015. január 1. napjától havi bruttó 620.000 Ft összegben állapítja meg. Az ügyvezetőnek a munkabérén felül évente prémium állapítható meg az éves feltételek teljesítése esetén. Az éves prémium feltételeit a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára dr. Simon István alpolgármester határozza meg. A prémium mértéke az éves munkabér legfeljebb 30%-a. Kifizetéséről dr. Simon István alpolgármester határoz a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a munkabér és egyéb tekintetben a munkaszerződés átalakítására és a módosított munkaszerződés aláírására, felhatalmazza továbbá a polgármestert fentieknek a társaság javadalmazási szabályzatában történő átvezetésére. Felelős: Határidő:


48

Kérem, szavazzunk a IV. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen és 3 nem szavazattal a IV. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 352/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Soproni Városfejlesztési Kft. alapítója és kizárólagos tulajdonosa a társaság ügyvezetőjének, Kelemen Imrének (an.: Major Klára, Sopron, Thurner Mihály u. 12. szám alatti lakos) munkabérét 2015. január 1. napjától havi bruttó 400.000 Ft összegben állapítja meg. Az ügyvezetőnek a munkabérén felül évente prémium állapítható meg az éves feltételek teljesítése esetén. Az éves prémium feltételeit a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára dr. Simon István alpolgármester határozza meg. A prémium mértéke az éves munkabér legfeljebb 30%-a. Kifizetéséről dr. Simon István alpolgármester határoz a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatára. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a munkabér és egyéb tekintetben a munkaszerződés átalakítására és a módosított munkaszerződés aláírására, felhatalmazza továbbá a polgármestert fentieknek a társaság javadalmazási szabályzatában történő átvezetésére. Felelős: Határidő:


8. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron Holding Zrt. Vezérigazgatójának megválasztásáról (Zárt ülés tartható!) Dr. Simon István alpolgármester: Előterjesztői kiegészítés keretében előterjesztőként a Sopron Holding Zrt. vezérigazgatói posztjának betöltésére Nagy Zsolt urat javaslom. Dr. Fodor Tamás polgármester: Az érintett nem kérte zárt ülés tartását, így nyilvános ülésen tárgyaljuk az előterjesztést. Nagy Zsolt jelölt: Városi szinten valószínűleg nem vagyok teljesen ismeretlen Önöknek. Pár mondat a magánéleti szférából: februárban leszek 45 éves, 22 éve nős ember, 2 gyermek édesapja. Ezt azért emelem ki, mert fontosnak tartom a családi értékeket. Végzettségeimről pár szó: faipari technikus, kertész-technikus, növényvédelmi technikus, faipari mérnök és növényvédelmi szakmérnök végzettséggel rendelkezem. Januárban szeretném befejezni a közgazdász-szakmérnöki tanulmányaimat. A Holdingnál – pontosabban a jogelődjénél – kezdtem dolgozni 1998-ban. Előtte a SOFA Zrt.-nél voltam tervezőmérnök, illetve egy fertőszentmiklósi, közel 40 fős faipari üzem vezetője voltam. Ide kerülve a városhoz, gyakorlatilag a belső ranglétrát végigjárva 2004-től főkertész, majd 2007-től 49

főkertész divízióvezető voltam. Napról-napra egyre jobban átláttam a városi problémákat, helyzeteket, dolgoztam a sportterület gazdálkodáson, a téli közterület tisztításban. Úgy gondolom, elég spektrumban és elég széles skálában látom azokat a feladatokat, melyeket a város számára elvárható módon és szinten teljesíteni kell. Pongráczné Várnai Mária, a Gazdasági Bizottság képviseletében: A Gazdasági Bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. Simon István alpolgármester: A döntés előtt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem dr. Komornoki Lászlónak, a Sopron Holding Zrt. vezérigazgatójának a 8 éves, áldozatos, kemény munkáját, amellyel szolgálta a várost ezen a sok területen, nem könnyű körülmények között: a közterületek rendben tartását, tisztítását, az utak karbantartását, a parkolók, a mélygarázs üzemeltetését, a zöld területek rendben tartását, a lakások és helyiségek üzemeltetését, az energetikát, a távhőt 6 ezer lakásban. A munkáját magas színvonalon végezte, ezért amikor a virágos városok mozgalmában megnyertük a versenyt, a város egy komoly elismeréssel jutalmazta Vezérigazgató úr munkáját. Ezen kívül óriási próbatételt jelentettek a pénzügyi, a finanszírozási nehézségek, a stabilitási törvény következményei, amikor épp úgy helyt állt. Nagyon-nagy eredmény és elismerésre méltó, hogy a céget 8 éven keresztül megőrizte, és a szolgáltatási színvonalat ilyen kevés pénzből, ilyen magas színvonalon biztosította, amelyért nagy köszönet jár Vezérigazgató úrnak. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, szavazás következik a határozati javaslatról. A titkos szavazás lebonyolítására felkérem a Jogi és Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjait. A szavazás idejére szünetet rendelek el.

Titkos szavazás után:

Dr. Fodor Tamás polgármester: Felkérem dr. Farkas Cipriánt, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy ismertesse a titkos szavazás eredményét. Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: Ismertetem a határozati javaslat titkos szavazásának eredményét: A szavazásban 16 képviselő vett részt. Az urnában talált 16 szavazólap alapján a Közgyűlés Nagy Zsolt megbízását 15 igen és 1 nem szavazattal támogatta és meghozta a következő határozatot: 353/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a SOPRON HOLDING Vagyonkezelő Zrt. alapítója és kizárólagos tulajdonosa a társaság vezérigazgatói feladatainak ellátásával 2015. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig tartó határozott időtartamra

50

Nagy Zsoltot (an.: Nagy Mária Magdolna), 9400 Sopron, Hosszú utca 22. szám alatti lakost bízza meg azzal, hogy tisztségéből bármikor visszahívható. Ez esetben három havi munkabérének megfelelő végkielégítésre jogosult. Munkabérét havi bruttó 690.000 Ft összegben állapítja meg. A vezérigazgatónak a munkabérén felül évente prémium állapítható meg az éves feltételek teljesítése esetén. Az éves prémium feltételeit a társaság Felügyelő Bizottságának javaslata alapján dr. Simon István alpolgármester határozza meg. A prémium mértéke az éves munkabér legfeljebb 30%-a. Kifizetéséről dr. Simon István alpolgármester határoz a társaság Felügyelő Bizottságának javaslata alapján. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a fentiekkel kapcsolatos intézkedések megtételére, a munkaszerződés aláírására. Felelős: Határidő:


(A titkos szavazás jegyzőkönyve jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi.)

Nagy Zsolt: Köszönöm a bizalmat és igyekszem legjobb tudásomnak megfelelően helyt állni. Én is szeretném dr. Komornoki László vezérigazgató úrnak megköszönni szimpátiáját és azt, hogy sokat tanulhattam mellette.

9. napirendi pont: Előterjesztés az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. kizárólagos önkormányzati tulajdonba kerüléséről (Zárt ülés tartható!) Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztőként javaslom, hogy nyilvános ülésen tárgyaljuk az előterjesztést. Dr. Farkas Ciprián, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Magas László, a Költségvetési Bizottság elnöke: A Költségvetési Bizottság 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Pongráczné Várnai Mária, a Gazdasági Bizottság képviseletében: A Gazdasági Bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta a határozati javaslatot. Gőbl Gábor képviselő: Kérem, röviden indokolják meg, miért van szükség erre a lépésre? Dr. Kovács Gábor aljegyző: 2012-ben köttetett egy szerződés az önkormányzat és a társulás között az STKH Kft. teljes üzletrésze tárgyában. Ennek a szerződésnek a mellékletét képezte akkor egy felbontó

51

szerződés, mely ügyvédi letétbe került elhelyezésre, amely arról szól, hogy határidőre való „nem teljesítés” esetén az Ügyvéd úr nem csak jogosult, hanem köteles is eljárni a Cégbíróságnál akként, hogy az eredeti állapot kerüljön visszaállításra. 2013-ban történt egy módosítás, akkor a Közgyűlés úgy döntött, hogy további határidő módosítást tesz lehetővé. Ennek megfelelően a szerződés módosításra került. Jelen esetben ismét ez a helyzet állt elő. A társulásnak fizetnie kellene december 31. napjáig, a teljes üzletrész vételárát. Erre szerződés szerűen van lehetősége az év végéig, ellenben az önkormányzat nem kíván újabb teljesítési határnapot meghatározni. Ennek megfelelően, amennyiben a társulás, mint vevő az üzletrész vételárat nem fizeti ki ez év végéig, abban az esetben Ügyvéd úr – minden további nélkül – eljár a Cégbíróságon és az eredeti állapot visszaállítása iránt megteszi a szükséges intézkedéseket, azaz, benyújtja ezt e felbontó szerződést. Ez az indoka, a közgyűlési előterjesztés pedig jogalapot, illetve a fedezetét biztosítja arra az esetre, ugyanis a vevőnek is vissza kell szolgáltatni a korábban már kifizetett vételár részletet. A közgyűlési határozati javaslat arról szól, hogy a költségvetés megfelelő soráról biztosítja, amennyiben visszaáll az eredeti állapot. Gőbl Gábor képviselő: A társulásnak az elmúlt másfél évben keletkezett-e tartozása? Látjuk-e, hogy egy tartozásmentes üzletrészt, tulajdont vásárolunk vissza? Mit lehet erről tudni? Dr. Simon István alpolgármester: Szeretném megkérdezni Mágel úrtól, a társulás elnökétől, hogy ki tudja-e fizetni a társulás a december 31-ig még hátralévő 2 hét alatt, a még hátralévő mintegy 200 millió Ft vételárat? Másrészt kérdezem Király Attiláné osztályvezetőt, aki ismeri a társulás pénzügyi helyzetét, hogy lát-e erre esélyt? Van-e olyan pénzügyi pozícióban a társulás, hogy fizetni tudjon? Király Attiláné osztályvezető: A hulladékgazdálkodási társulás arra jött létre, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan a projektet megvalósítsa. Mindannyian tudjuk, hogy egy 6 milliárdos projekt fejeződik be a napokban, az átadása 2015. január környékén történik meg. A társulás az önrész fedezetére kötvényt bocsátott ki, melyből fennálló kötelezettségünket a tavalyi évben a magyar állam átvállalta. A közszolgáltatási feladatok ellátásához a társulás 2012-ben megvásárolta Sopron Megyei Jogú Várostól a város 100%-os tulajdonában álló STKH Kft.-t. Az akkori helyzetben, illetve a várható bevételek tükrében úgy tűnt, hogy a társulás a vételárat, ha nem is egy összegben, de 2014-ig ki tudja fizetni. A projekt megvalósítása folyamatban van, ugyanakkor az önerőnek a biztosításához szükséges fedezetet a kötvény lehívásából a társulás finanszírozta, de nem keletkezett olyan jellegű többletbevétele, amelyből most a fennmaradó 202 millió Ft-os vételárat ki tudná fizetni. Mágel Ágost, a hulladékgazdálkodási társulás elnöke: A kérdésre Osztályvezető asszony teljes körű választ adott, én úgy gondolom, hogy ennél részletesebb válaszra nincs szükség ahhoz, hogy a képviselők megértsék, hogy a társulás jelen pillanatban milyen anyagi helyzetben van. A társulás működése a továbbiakban is biztosított. A 39 település tekintetében a hulladék biztonságos kezelésére, a szelektív működésnek a teljes körű bevezetésére mód és lehetőség van. A 6,2 milliárdos beruházás a 3 nagy helyszín tekintetében megtörtént, a műszaki átadások és a hatósági engedélyek beszerzése folyamatban van. Amennyiben képviselőtársaim kíváncsiak ennek a 3 hulladékkezelő központnak – Cséren, Sopronban, Fertőendréden – a működésére, kérem, szíveskedjenek oda fáradni és megfelelő idegenvezetést fognak kapni.

52

Gőbl Gábor képviselő: Gyakorlatilag úgy lehet érteni a helyzetet, hogy városunk egy vagyongyarapodáson megy keresztül, hiszen egy hatalmas összegből megvalósított, EU által támogatott hulladéklerakó épült, ami a beruházás ideje folyamán társulásként működött és miután a szerződéses kötelezettségeit nem tudta a város felé teljesíteni, így visszaáll az eredeti állapot? Király Attiláné osztályvezető: Amit az előbb elmondtam, az a hulladékgazdálkodási társulás működésével, illetve az aktuális pénzügyi helyzetével kapcsolatos. Maga a Kft. önálló jogi személy, és ehhez kapcsolódóan ellátja a feladatokat, ő az üzemeltető. A társulás projektből finanszírozott eszközei nem Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát fogják gyarapítani, hanem a 39 település projektből megvalósított feladatáról van szó. Ehhez kapcsolódóan a társulás tulajdonjoga áll fenn ezen eszközök tekintetében, ugyanakkor az üzemeltetési feladatokat az STKH Kft. látja el. Dr. Simon István alpolgármester: Annyi kiegészítést tennék, ami nincs ellentmondásban Osztályvezető asszony által elmondottakkal, hogy ez a mintegy 6 milliárd Ft-os fejlesztés a 40 önkormányzaté, de a városunk gazdagodott, mert ennek a társulásnak több mint 60%-ban mi vagyunk a tulajdonosai. Ilyen értelemben a város gazdagodott. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 16 képviselő van jelen, a döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 354/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 305/2012. (XI. 29.) Kgy. határozat 1. mellékletét képező üzletrész adásvételi szerződés vonatkozásában új teljesítési határnapban nem kíván megállapodni. Amennyiben a Vevő fizetési kötelezettségének 2014. december 31. napjáig nem tesz eleget, felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert az eredeti állapot visszaállításához szükséges intézkedések megtételére, dokumentumok aláírására, és egyben az ehhez szükséges fedezetet az önkormányzat 2014. évi költségvetésének 7 0 06 07 K880 2 „Ipar. techn. ép. techn. lakóép. energiatak. felúj. önk. tám. 2009.” rovatszáma terhére biztosítja. Felelős: Határidő:


53

2014. J E GYZŐ KÖNYV. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének december 18-ai rendkívüli üléséről

Recommend Documents