2. napirendi pont
Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai
01/1014/2009.
Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökének előterjesztése Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának 2010. évi költségvetési koncepciója tárgyában
2
Tisztelt Közgyűlés!
Az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban kerültek meghatározásra azok a rendelkezések, támogatási normatívák és mértékek, amelyek alapját képezik a megyei önkormányzat jövő évi költségvetését megalapozó koncepciónak. Az Államháztartásról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 70. §-ában foglaltaknak megfelelően a megyei önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelettervezete elkészítésének fő irányelveit tartalmazó költségvetési koncepciót a következők szerint terjesztem a közgyűlés elé:
I. A koncepció összeállításának indoka A költségvetési koncepció összeállításának célja a törvényi kötelezettségen túl a következő évre ható tényezők számbavétele, a költségvetési rendelet összeállításánál követendő irányok, feladatok meghatározása. A 2010. évi költségvetési koncepciót meghatározó főbb tényezők: - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat; - A Kormány T/10679. számú törvényjavaslata a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról; - az ágazati feladatokat meghatározó szakmai jogszabályok; - a közgyűlés által 2009. évben és a megelőző években vállalt kötelezettségek; - a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetésének I-III. negyedéves alakulása, valamint az év végéig várható hiány mértéke; - a megyei önkormányzat intézmény-struktúrája változásának hatásai; - a pályázati úton megvalósítandó feladatok felmérése, ütemezése. A 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás szerkezeti rendszerében nem tartalmaz alapvető változásokat. A kötelező feladat-és hatáskörök telepítésében sem történt lényegi változás a megyei önkormányzatot illetően. A Kormány által benyújtott 2010. évi költségvetési törvényjavaslat - amely alapvetően meghatározza az önkormányzati gazdálkodás feltételrendszerét - az eddigieknél is kedvezőtlenebbül érinti az önkormányzatokat, ezen belül kiemelten a megyei önkormányzatokat.
3 A központilag szabályozott források (központi hozzájárulások, támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó ) összege a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnál várhatóan 22,6 %-kal, 608 millió Ft-tal lesz alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályozásánál egyértelmű hátrányos megkülönböztetés tapasztalható a megyei önkormányzatokat illetően, mivel megszüntették a megyéket egységesen megillető összeget, amely 2009. évben 370 millió Ft volt. A megyei önkormányzat jövő évi gazdálkodását a központilag szabályozott bevételek jelentős mértékű csökkentésén túl az illetékbevételek várható kiesése is rendkívül érzékenyen érinti. Az illetékbevételeknél prognosztizálható csökkenés - figyelembe véve a vagyonátruházási illetékek kulcsának 2010. január 1-jétől történő mérséklését, és az ingatlanforgalom stagnálását, továbbá a 2009. évi bevételek jelenleg tapasztalt kedvezőtlen alakulását is mintegy 300 millió Ft. Fentiek alapján az össz-bevételkiesés (központi források és az illetékbevétel együtt) a 2009. évi előirányzathoz képest 908 millió Ft, amely a költségvetési bevételek (megyei kórház bevétele nélküli összegének) 14,8 %-át jelenti. A megyei önkormányzat 2010. évre várható költségvetési (működési) hiánya eléri, de meg is haladhatja a 2.000 millió Ft. Ez a támogatás kiesés már olyan mértékű, amely az önkormányzati működés minden területén veszélyezteti a feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő ellátását, nagymértékben növeli a hitelfelvételi szükségleteket és folyamatos, napi likviditási problémákat indukál. A hiány meghatározásánál figyelembe vettük: a központi források jelentős mértékű csökkenését, a várható illetékbevétel kiesést, a járulékok csökkentéséből eredő megtakarítást, a végrehajtott intézményi struktúra-változások által elért megtakarításokat, a személyi juttatásokhoz kapcsolódó - jogszabály által előírt, kötelezően adandó - bérelemeket, és az előző évi hiány finanszírozási szükségletét. A várható bevételkiesést a megyei önkormányzat nem tudja kigazdálkodni. Amennyiben a parlamenti vita során a központi támogatás fajlagos összegei nem változnak akkor, a feladatellátás jelentős zavarai állhatnak elő az eladósodás mértékének nagyfokú növekedése mellett. A feladatok költségigénye és a források közötti (növekvő) szakadékot további jelentős mértékű hitelfelvétellel azonban nem lehet áthidalni, mert az a megyei önkormányzat teljes pénzügyi ellehetetlenedéséhez vezetne. A jelentősen romló gazdasági körülmények miatt a költségvetés összeállításánál legfontosabb alapelvként kell kezelni a várható költségvetési hiány csökkentését, ezáltal a megyei önkormányzat működőképességének biztosítását. Ennek érdekében ismételten át kell tekinteni a költségvetési szervek kötelezően ellátandó feladatainak körét, és a szakmai jogszabályok által előírt minimum szinthez kell igazítani az általuk nyújtandó szolgáltatások mértékét, ezáltal csökkentve a működési kiadásokat, illetve a 2010. évre várható költségvetési hiányt.
4 II. A központilag szabályozott források megyei önkormányzatot érintő elemeinek alakulása
A költségvetési törvényjavaslat szerint a megyei önkormányzat központi költségvetési kapcsolatokból származó szabályozott forrása (az eddigiekkel megegyezően) továbbra is az állami hozzájárulásokból és támogatásokból, továbbá az átengedett személyi jövedelemadóból tevődik össze. 1.) A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulás A törvénytervezet 3. számú melléklete részletesen tartalmazza a normatív hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit. A feladatmutatóhoz kötött állami hozzájárulás mértéke a támogatás fajlagos értékeinek csökkenése miatt várhatóan 8%-kal csökken. A főbb feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatások a következők szerint csökkentek (változatlan feladatmutatók mellett): Gyermekvédelemi ellátás átlagosan: -8,5 % Szociális ellátás: -10% Közoktatás átlagosan: -5,1 % A feladatmutatóhoz kötött normatív állami hozzájárulás csökkenése (változatlan feladatmutató mellett) 145 millió Ft-os bevételkiesést eredményez a megyei önkormányzat számára. 2.) A lakosságszámhoz kötött normatív állami hozzájárulás csökkenése várhatóan 21,2 %os mértékű, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetés 66 millió Ft-tal juttat kevesebbet a megyei önkormányzat igazgatási, sport és kulturális feladatainak támogatására. 3.) Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatás tervezett összege 50%-kal (27 millió Ft-tal) alacsonyabb az előző évinél. A jövő évben több támogatási forma teljes mértékben megszűnik, ezek a következők: - pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása, - diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása, - a megyei közoktatási közalapítványok szakmai tevékenységének támogatása. Továbbra is preferált terület a szociális továbbképzés, szakvizsga és a pedagógiai szakszolgálat támogatása.
5 4.) Személyi jövedelemadó A már korábban említettek miatt a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályozásánál egyértelmű hátrányos megkülönböztetés éri a megyei önkormányzatokat, mivel a tervezet szerint megszűnik a megyéket egységesen megillető összeg (a kiesés 370 millió Ft ). Továbbra is megilleti a megyei önkormányzatot a megye lakosságszáma alapján járó 120 Ft/fő/év, és az ellátottak alapján járó 20.500 Ft/fő/év támogatás. Mindezekre is figyelemmel azonban összességében - eddig soha nem tapasztalt mértékben - 72,5 %-kal csökken a megyei önkormányzat részesedése a személyi jövedelemadóból. 5.) A működőképesség megőrzését szolgáló támogatások A támogatási formák jogcímei - az ÖNHIKI, az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok támogatása és az egyéb támogatás - nem változtak. Az ÖNHIKI támogatásra a települési önkormányzatok jogosultak. A tervezet szerint a megyei önkormányzatok működésképtelensége esetén az állami költségvetési tervezetben az un. egyéb támogatás körébe tartozó támogatást igényelhetik. A támogatás adott célhoz vagy feladathoz köthető, formája lehet visszatérítendő vagy vissza nem térítendő. A támogatás igényléséhez és felhasználásához az Önkormányzati Minisztérium február 10-éig részletes útmutatót készít. 6.) Központosított előirányzatok A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokat a törvénytervezet 5. számú melléklete tartalmazza, amely év közben, pályázat útján, céljellegű feladatokra igényelhető támogatás. A megyei önkormányzat esetében az alábbi jogcímeken igényelhető támogatás: - kisebbségi önkormányzatok támogatása; - könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása; - helyi szervezési intézkedésekhez (létszámcsökkentéshez) kapcsolódó többletkiadások támogatása: - érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása; - esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások; - közoktatási informatikai fejlesztési feladatok támogatása; - az Új Tudás - Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások;
6 - bérpolitikai intézkedések támogatása (a helyi önkormányzatok választott tisztségviselői és költségvetési szerveik munkavállalói 2009. évi illetményének növelésére). 7.) Illetékbevétel szabályozása A várható illetékbevétel összegének pontos meghatározása rendkívül fontos feladat az éves költségvetés összeállításánál. Az illetékbevétel nagyságrendjénél fogva ugyanis meghatározó tényező a megyei önkormányzat bevételei között. Az Illetékhivatal APEH-hoz történő átszervezése miatt 2007. január 1-jétől már nincs rálátásunk, információnk a beszedett bevételekre, a kivetések és a hátralékok nagyságára. A törvénytervezet szerint a beszedett illetékek - központi költségvetés és az érintett önkormányzatok közötti - megosztásának arányai és a felmerült kiadások viselésének szabályai nem változtak az előző évi törvényi előírásokhoz képest. Ugyanakkor jelentős mértékű bevételcsökkenés várható a 2010. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozás miatt, miszerint: az általános mértékű vagyonszerzési illeték mértéke 10%-ról 4%-ra, a lakóingatlanok 4 millió Ft feletti értéke után fizetendő illeték 6%-ról 4%-ra csökken. A fentieken túlmenően az illetékbevétel csökkenését determinálja: - az ingatlanszektorban a nagyértékű - főként ipari - ingatlanok forgalmának erőteljes visszaesése, a lakásárak stagnálása, mérséklődése; - a gazdasági válsághelyzet hatásaként jelentkező fizetőképesség romlása. A fenti tényezők miatt - figyelemmel a jelenlegi nagyon rossz teljesítési mutatókra is számításaink szerint mintegy 300 millió Ft-os bevételkiesés várható a 2009. évi előirányzathoz képest. 8.) A megyei önkormányzatot megillető szabályozott források összege 2010. évben a következők szerint alakul: E Ft-ban! Megnevezés a
2009. évi 2010. évi eredeti előirányzat előirányzat b c
Változás
Változás %-a
c-b
c/b
1. Feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulás
1.817.253
1.672.363
-144.890
92,0
2. Lakosságszámhoz kötött normatív hozzájárulás
309.537
243.799
-65.738
78,8
54.031
27.021
-27.010
50,0
510.165
140.165
-370.000
27,5
2.690.986
2.083.348
-607.638
77,4
3. Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatás 4. Személyi jövedelemadó Központi költségvetésből származó szabályozott források összesen
7 A szabályozott források összege várhatóan 608 millió Ft-tal (22,6%-kal) csökken a törvénytervezetben szereplő adatok alapján, változatlan feladatmutatók mellett. A szabályozott források és az illetékbevétel nagyarányú csökkentése következtében nincs saját forrás: az előző évi hitelállomány törlesztésére, az ÁFA-kulcs 20%-ról 25%-ra történő emelése miatti többletkiadásokra, a 2009. évi közszolgáltatói díjemelések 2010. évre áthúzódó hatására, a 2010. évi energia áremelésekre, az intézményeknél alkalmazott élelmezési norma emelésére, az inflációból eredő többletkiadásokra, továbbá a személyi juttatásokhoz kapcsolódó - jogszabály által előírt, kötelezően adandó - bérelemekre.
III. A 2010. évi költségvetés összeállításának főbb alapelvei és végrehajtási módszerei
-
A megyei önkormányzat 2010. évi költségvetése összeállításánál legfontosabb alapelv: a jogszabályok által előírt kötelező feladatok ellátása a működőképesség megtartása mellett. Kiemelten kezelendő tervezési feladat: hogy a megyei önkormányzat 2010. évi pénzügyi stabilitása a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére se érje el a kritikus szintet és a következő években is megmaradjon az önkormányzat fizető és hitelképessége (a hitelfelvételi korlát keretein belül). Ennek érdekében még a kötelező feladatellátás volumenének és kereteinek újragondolása is szükségessé válik . A szakmai jogszabályok által előírt minimum szinthez kell igazítani a költségvetési szervek által nyújtandó szolgáltatásokat; ezáltal csökkentve a működési költségeket, illetve a költségvetési hiányt. A kötelező (minimális szinten) ellátandó feladatokhoz igazodóan a továbbiakban is folytatni kell az intézményhálózat működtetésének lehetséges racionalizálását; egyes intézmények szükség szerinti szerkezeti átalakítását, a feladatok más formában történő ellátását, az elhelyezési körülmények lehetőség szerinti változtatását stb.
-
A központilag szabályozott bevételek csökkentésének ellensúlyozása céljából - a kapacitások jobb kihasználásával - az intézményeknek belső gazdálkodási, működtetési és racionalizálási intézkedéseket kell tenniük a működési bevételeik növeléséért, amit az eredeti tervszámban érvényesíteni kell az önkormányzati támogatás (egyben a működési célú hitel) mérséklése érdekében.
-
A költségvetési hiány mértékét a törvény által előírt hitelképesség tényezőinek figyelembevételével olyan szinten kell tartani és tervezni, amely nem veszélyezteti a következő évek gazdálkodásának biztonságát.
-
A likviditási helyzet folyamatos megtartása érdekében 2010. évben is feltétlenül szükséges folyószámla hitelt tervezni; egyéb működési célú hitel előirányzatához igazodó mértékben.
8 -
A működési engedélyekhez kötött intézményfenntartások területén - a jogszabályok által engedélyezett eltérések maximális érvényesítésére figyelemmel - a minimális létszámkereteket lehet csak tervezni.
-
A személyi juttatások körében eredeti előirányzatként a törvényi szabályozások szerinti kötelező minimumok garantálása indokolt.
-
A dologi kiadások tervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmezési nyersanyagnormák és az energia költségek meghatározására; mert az áremelkedésből adódó kiadások ellentételezésére - a központi szabályozás ismeretében - nem lesz lehetőség, ezért az egyéb működési kiadások lehetséges mérséklésével illetve halasztásával szükséges azt kigazdálkodni.
-
A jelentősen megemelkedett energia árak miatt szükségessé válik energiatakarékos üzemmódok (energia felhasználási takarékossági módszerek, illetve működtetési rendszerek változtatásai) alkalmazási lehetőségének folyamatos feltárása és lehetőség szerinti bevezetése.
-
A központi támogatások csökkenő mértéke miatt - még a korábbi évek gyakorlatánál is jelentősebb - figyelmet kell fordítani az uniós források és az egyéb fejlesztési támogatások felkutatására, igénybevételére és a pályázatokhoz szükséges saját erő biztosítására. Ennek érdekében a központi pályázatfigyelő rendszerünket továbbra is intenzíven működtetjük és sikere érdekében lehetőség szerint segítjük a pályázati önerő biztosításának pénzügyi forrásait céltartalék tervezése által.
-
A fejlesztési és felújítási feladatok a működés biztonsága érdekében kizárólag fejlesztési célú bevételek terhére tervezhetők. Ezen cél eléréséhez az aktív vagyongazdálkodás (bérbeadás, értékesítés) nagyobb teret biztosíthat, így a hasznosítási lehetőségek felkutatási módszereinek (közzétételi-hirdetési fórumok bővítése, közvetítők igénybevétele, stb.) növelésével kívánunk nagyobb hatékonyságot elérni.
-
Az önkormányzati feladatok biztonságos és megfelelő mértékű pénzügyi finanszírozása érdekében szükséges, hogy az önként vállalt feladatok és az eddigi (kötelezettségvállalást tartalmazó) közgyűlési határozatok ismételten és alaposan áttekintésre kerüljenek és azok között a lehetőséghez tovább közelítő arányok kerüljenek kialakításra.
-
Az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve a tervezett, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására általános tartalék képzése válik szükségessé - lehetőség szerint - az előző évi költségvetésben meghatározott előirányzat szintjéig.
-
Azon feladatokra, melyeknek pontos nagyságrendje, összetétele a költségvetés készítésének időpontjában még nem ismeretesek, céltartalék képzése szükséges; ennek köre az előző évi költségvetéskor meghatározottak szerint alakul.
-
A „kiskincstári” rendszer további következetes működtetésével szükséges biztosítani a takarékos és hatékony intézmény-finanszírozási rendszert, ami a jelenlegi tapasztalatok szerint is jelentős mértékben segíti az önkormányzat likviditási helyzetét.
9 -
A megyei alapítású közalapítványok és alapítványok támogatását a rendelkezésre álló források pontos ismeretében kell meghatározni; az egyéb támogatásokat a lehető legkisebb mértékre le kell szorítani.
-
Hosszabb távra szóló, illetve folyamatos kiadásokat generáló feladatokat csak abban az esetben lehet vállalni, ha annak fedezetét ugyancsak hosszú távú, folyamatos bevételek képezik.
-
A megyei önkormányzatot és valamennyi szervét érintő beszerzések költségkímélő és egységes kialakítását - és ezzel a takarékos és gazdaságosabb feladatellátás valamint intézményfenntartás, működtetés célját - szolgálja a jövő év közepétől kezdődően az a tervezett módszer, mely az úgynevezett helyben központosított közbeszerzési eljárás bevezetését rendelné el. A módszer lényege, hogy a közbeszerzések frekventáltabb és jól egységesíthető területein (így: élelmiszer, tisztítószer, iroda eszközök, telekommunikáció) a megyei önkormányzat valamennyi költségvetési szervének beszerzését egy eljárás keretében bonyolítanánk le, így várhatóan - a 2009. évben végzett felmérések alapján - jelentős összegű költségmegtakarítás és az eljárások szabályos, átlátható lefolytatása érhető el.
IV. A 2010. évi költségvetés összeállításához kapcsolódó feladatok elvégzése 1.) Általános szempontok, feladatok A megyei önkormányzat következő év(ek)ben megvalósítandó fejlesztési feladataihoz (a már elfogadott kórházfejlesztési program és egyéb intézményi feladathoz) kapcsolódó kiadások meghaladják a saját erőből történő finanszírozás lehetőségét. A tervezett fejlesztéseket kizárólag pályázati - ezen belül elsődlegesen Európai Uniós pénzeszközökből tervezzük megvalósítani. A pályázatokhoz kapcsolódó saját rész biztosításához szükségessé válik külső forrás, fejlesztési célú hitel igénybevétele. Az intézmények infrastrukturális beruházásainak - külső források igénybevétele által történő - „előre hozásával” tudjuk biztosítani az alapfeladataink jogszabályban előírt színvonalon történő ellátását. -
A 2010. évi költségvetés kiinduló pontja a várható (legszükségesebb) kiadások reális felmérése a személyi juttatások, a dologi kiadások és a felhalmozási kiadások tekintetében egyaránt.
-
A szükséges kiadások finanszírozási forrásának meghatározásánál elengedhetetlen követelmény a bevételek teljeskörű, reális számbavétele, a növelés lehetőségeinek feltárása, a működési célú hitel mértékének minél alacsonyabb szinten történő meghatározása.
-
A törvényjavaslat szerint a köztisztviselők illetményalapja és a közalkalmazotti bértábla tételei ugyan megegyeznek az előző évivel, ennek ellenére a személyi
10 juttatások tervezésénél a következő - jogszabályi kötelező előírásokon alapuló kötelezettségekkel számolni kell az eredeti előirányzatban: a) a közalkalmazottak és a köztisztviselők tekintetében biztosítani kell a 3 évenkénti kötelező feljebbsorolások és a jubileumi jutalmak fedezetét, a törvényi minimum szinten megállapított egyéb juttatásokat, b) biztosítani kell a minimálbér mértéke esetleges változásának fedezetét, c) a közalkalmazottak részére biztosítani kell a kötelezően képzendő 2 %-os ösztönző keret fedezetét, d) a pedagógusok kiemelt munkavégzésének elismerését szolgáló személyi juttatás finanszírozását, e) a nevelőszülői díjak esetleges emelkésének előirányzatát. -
A központi támogatás 2010. évi nagyságrendje nem tartalmaz fedezetet az energia árak várható növekedésére, emiatt takarékos energiafelhasználási módozatok kialakításával és működésbeli ésszerűsítés útján kell a költségvetési szervek vezetőinek a kiadások fedezetét biztosítani; központi kompenzáció tervezésére csak minimális mértékben és a tényleges önkormányzati támogatás ismeretében lesz lehetőség. Az intézmények az elemi költségvetésük készítésekor a közszolgáltatások előirányzatának tervezésénél a 2009. évi teljesítési adatokkal kötelesek számolni, de minimum az eredeti előirányzat mértékéig.
-
A fejlesztési célú feladatok finanszírozása a fejlesztési célú bevételeken túl pályázati pénzeszközökből történik. A bevételek növelése érdekében az intézményeknek fel kell tárni új szolgáltatások bevezetésének lehetőségét és az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló vagyontárgyak kapacitásainak kihasználására.
-
A pályázattal megvalósítandó feladatokat, beruházásokat az IV/2. pontban ismertetjük ágazati bontásban. A pályázatokhoz szükséges saját forrást fejlesztési célú hitelből szükséges finanszírozni.
-
A bevételek tervezésénél a reális lehetőségek szigorú számbavételén túl meg kell vizsgálni azok növelésének eszközeit; így fel kell mérni, hogy az egyes megyei önkormányzati költségvetési szervek tényleges bevételei miként alakultak az elmúlt három évben, azok milyen arányt képviselnek a tervezett előirányzathoz viszonyítottan; ennek függvényében kell meghatározni a költségvetési sorok jövő évi bevételi tervszámait.
-
A bevételek tervezésénél számításba kell venni a gyermekvédelmi törvény változása miatt bekövetkező változásokat. A megyei jogú városok által ellátandó feladatok átvállalása miatt a normatív támogatáson felüli költséghányadot kötelesek megtéríteni az érintett önkormányzatok a megyei önkormányzat részére.
-
Az akadálymentes közlekedés programjának megvalósítása érdekében 2010. évben is ütemezni kell a tárgyévi feladatokat és azok pénzügyi fedezetét. Ennek során kizárólag a központi pályázati lehetőségek felkutatásával és azokon való indulás lehetőségével kell élni és pályázati önerőt kell biztosítani a források adta kereteken belül. A 2010. évi tervek kialakításánál továbbra is a gyermekek és szociálisan rászorult, továbbá beteg személyek ellátásáról gondoskodó intézmények ez irányú beruházási feladatai tervezésének kell elsőbbséget biztosítani.
11 2.) Ágazati szempontok, feladatok a) Beruházás és fejlesztés −
A fejlesztési, nagyfelújítási, rekonstrukciós feladatok megvalósítására már csak pályázaton elnyert forrásból van lehetőségünk.
−
2008. évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszerén belül az „Közoktatási Infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” tárgyú pályázati konstrukcióban a Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztésére nyertünk 199,8 millió forintot. A kivitelezés ez évben elkezdődött, a befejezési határidő 2010. szeptember. A költségvetésben az elnyert támogatási összeghez szükséges saját erő fedezetének biztosítása a 2009. évi költségvetésben elkülönítésre került, áthúzódó tételként a 2010 évben is tervezni kell.
−
A Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ fejlesztésére és a Bárczi Gusztáv Óvoda, Ált Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Kollégium különleges Gyermekotthon fejlesztésére szintén 2008-ban benyújtott, de támogatásban nem részesített pályázatot aktualizálva ismételten benyújtjuk 2010-ben. Az elnyerhető támogatás összege maximum 200 millió forint, a saját erő mértéke 15 %. A pályázat előkészítésének és a saját erő mértékének összegét a jövő évi költségvetésben – a lehetőségek függvényében - tervezni kell.
−
A Felnőttkorú Fogyatékosok Otthona, Pásztori intézményünk komplex akadálymentesítésére, valamint 1 db 1250 kg-os teherbírású hidraulikus üzemű személyfelvonó telepítésére pályázatot nyújtottunk be a NYDOP-2009-5.1.1/C-09 pályázati felhívásra. Az elnyerhető támogatás összege 40 millió forint. Nyertes pályázat esetén a megvalósításhoz szükséges saját erő mértéke 11,9 millió forint.
−
A mosonmagyaróvári Hanság múzeum belső udvar lefedésére és komplex akadálymentesítésére a 2009-ben benyújtott, de támogatásban nem részesített pályázatunkat ismételten benyújtjuk még ez évben. A tervezett beruházási összköltség 80 millió forint, ennek 15 %-os saját erő összegét kell a jövő évi költségvetésben tervezni.
−
A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztés, „Intelligens iskola” létrehozása pályázaton hat intézményünk volt eredményes. Az írásbeli értesítés alapján az intézményekre elnyert támogatást a pályázók a megítélt eszközcsomagok formájában kapja meg. A pályázathoz saját erő nem szükséges.
−
A Győr Megyei Jogú Város önkormányzata a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Városrehabilitációs program keretében pályázatot nyújtott be Győr, Széchenyi tér és környezete funkcióbővítő megújítására vonatkozóan. A Xantus János Múzeum funkcióbővítése az udvar, a belső és külső homlokzatok felújítása, valamint az infrastruktúra kiépítése (WC blokk, színpadtechnika, megvilágítás) egyik eleme a funkcióbővítő kiemelt projektnek, amit az érdekelt szervezetek konzorciumi szerződésben rögzítettek.
12 A Xantus János Múzeum udvarrekonstrukciójához az önrészt (11.250.000 Ft 15%) a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat biztosítja; a saját erő összege a 2009. évi költségvetésben biztosított, amely áthúzódó tételként a 2010. évi költségvetésben is szerepeltetni kell. −
Az Időskorúak Otthona (Nagylózs) részleges akadálymentesítésére; a pályázatunk 19,9 millió forint támogatásban részesült; befejezési határidő 2010. május, az önrész mértéke 27 millió forint, melyet áthúzódó tételként a jövő évi költségvetésben is biztosítani kell.
−
Az energiatakarékosságnak, környezettudatos energiafelhasználásnak egyre nagyobb jelentősége van napjainkban. Ezért tervezzük a Környezetvédelmi Operatív Program (KEOP) keretén belül kiírásra került pályázatokon való részvételt. (Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon, Táplánypuszta, Megyeháza épülettömb).
−
-A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fejlesztési programja alapján benyújtásra került a pályázat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a TIOP 2.2.7./07/2F pályázati felhívásra. A II. forduló elbírálása folyamatban van. Az eredményhirdetés, a támogatási szerződés megkötése reményeink szerint még ez évben megtörténik. A beruházás megkezdése a jövő évben várható. A mintegy 11 milliárd Ft összköltséggel tervezett beruházás koordinálása a következő három évre komoly feladatot jelent mind az önkormányzat, mind az intézmény szakemberei számára. Az ehhez szükséges saját erő mértéke 1,1 milliárd Ft, melynek fedezetét a 2010. évben biztosítani kell. A kórház fejlesztési programjában megjelöltek szerint további pályázat benyújtását tervezzük még az onkológiai centrum kialakítására. Tervezzük még továbbá a Regionális Operatív Program Keretében kiírásra kerülő „Rehabilitáció és hosszú idejű ápolási osztályok fejlesztése” c. pályázatra benyújtani a kórház Híd utcai részlegének felújítási tervét.
−
b) Vagyongazdálkodási feladatok A vagyongazdálkodás feladatai között a vagyongazdálkodási irányelvekben megfogalmazott kiemelt célokat követjük továbbra is az alábbiak szerint. −
Az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása a feladatellátáshoz szükséges vagyontárgyak működőképes állapotban tartását követeli meg, ezért az önkormányzat fenntartásában működő intézmények elhelyezésére szolgáló, saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását kiemelten kell kezelni. Az erre lehetőséget nyújtó pályázati forrásokat fel kell kutatni és az önrész megléte esetén azokra a pályázatot be kell nyújtani.
− A forgalomképes ingatlanok körében a bérbeadással hasznosított ingatlanok esetében a bérleti díjak ismételt felülvizsgálatát el kell végezni és azokat a keresleti viszonyokhoz kell igazítani a bevételorientált gazdálkodás követelményeire figyelemmel. Továbbra is kiemelt elemei a vagyongazdálkodási feladatunknak, hogy az értékesítésre kijelölt ingatlanokkal kapcsolatosan még intenzívebb piackutatást folytassunk és az ingatlanforgalmazó társaságok kínálta valamennyi értékesítési lehetőséget fel kell használni az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak betartása mellett.
13 −
A megyei önkormányzat intézményeinek energiaracionalizálási programja: Az energia áremelések fokozatosan, évente több alkalommal is bekövetkeznek, ezért azok a működési költségek folyamatos emelkedését eredményezik. Tekintettel arra, hogy az áremelkedések fedezetét a normatívák nem biztosítják, feltétlenül szükséges valamennyi működő intézményi épületre kidolgoztatni az energiaracionalizálási programot. Ez évben megkezdtük a táplánypusztai intézmény, a megyeháza épületére vonatkozó energiaracionalizálási program, tanulmány elkészíttetését, továbbá a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Vasvári P. u-i telephelyének energiamegtakarítási és racionalizálási lehetőségének felmérése is elkezdődött. A Gyógypedagógiai Szolgáltató Központban megvalósult egy energiatakarékos kondenzációs kazán beépítése. 2010-ben a Bárczi G. és a Fogyatékosok Gyermekotthona, Sopron ingatlanok épületegyütteseinek energiaracionalizálási és korszerűsítési feladatainak ellátásához szükséges felméréseket, tanulmányokat tervezzük elkészíttetni annak érdekében, hogy egy kiírásra kerülő pályázathoz megfelelő előkészítettséggel rendelkezzünk. A tanulmány elkészíttetésének költségét tervezni kell a 2010. évi költségvetésben a rendelkezésre álló források ismeretében.
− Az önkormányzat ingó- és ingatlanvagyonának biztosítási díjtételeinél 2010. évben az infláció mértékével megegyező emelésen túl – a megvalósított új beruházásokra tekintettel - az ingó és ingatlan vagyon értékének növekedésével is számolni kell. − A megyei önkormányzat gazdasági társaságokban történő szerepvállalását igyekeztünk a minimálisra csökkenteni. Ennek érdekében tovább kell keresni a már megkezdett üzletrész értékesítések lehetséges formáit, illetve a potenciális vevők felkutatásának módszereit (Győr-Pér Repülőtér Kft.).
c) Területfejlesztési, területrendezési, idegenforgalmi, környezetvédelmi feladatok: Területfejlesztés, területrendezés A jelenleg meglévő megyei területrendezési terv alapján - kistérségekre lebontva - térségi rendezési tervek kidolgozását szükséges szorgalmazni a már meglévő fejlesztési tervek összehangolásával. A Megyei Önkormányzat a már jól működő fórumain keresztül végezheti ezt a tevékenységet. A kistérségi együttműködés bevált eszközei közül a „Megyei Területfejlesztési Klub” működtetési gyakorlatát 2010-re is indokolt tervezni. Az 1996. évi XXI. törvény módosítása (2004. évi LXXV. törvény) a kistérségeknek programozási, a megyéknek koordináló szerepet irányzott elő. Környezetvédelem területén kiemelt feladat: − Megyei Környezetvédelmi Program megújítása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi Program 2002-ben készült el. A települési környezetvédelmi program középtávra, célszerűen a Nemzeti Környezetvédelmi Program időtávjával összhangban – hat évre készül, és szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi Program felülvizsgálata 2005-ben elindult és 2007-ben zárult le. A törvényi előírásnak megfelelően a megyei Környezetvédelmi Programot – a hatévente
14 megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban – szükséges lenne módosítani; ennek pénzügyi fedezetlensége miatt a program csak a következő évek feladata lehet. − A környezetvédelem megyei feladatainak ellátását, az önkormányzat koordináló szerepének fenntartását szolgáló programok és rendezvények (Megyei Környezetvédelmi Konferencia, Madarak és Fák Napja, Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny) a legszükségesebb költség kihatással a finanszírozási források pontos ismeretében tervezhetők.
Idegenforgalom − A Megyei Önkormányzatnak az idegenforgalom területén továbbra is fontos feladata a megye érdekeinek az országos érdekekkel történő összehangolása, a turisztikai értékek feltárása, bemutatása és népszerűsítése, amelyre a leghatékonyabbak a különböző marketingeszközök (pl: kiadványok, CD-k, DVD-k), az idegenfogalmi, gazdasági kiállítások és a rendezvények. („Utazás” elnevezésű kiállítás, Klub működtetés, Borverseny, Sajtünnep, stb.) Az immár hagyományosan évek óta nagy sikerrel megszervezett és lebonyolított idegenforgalmi és egyben turisztikai események, mint a „Sajtünnep”, a „Megyei Borverseny”, valamint a gazdaság teljesítményeit bemutató kiállítások és vásárok e törekvéseket segítik elő. Ezeken a rendezvényeken a megye a kiállításokon eredményesen szereplő megyei cégeket, vállalkozásokat díjak átadásával is elismeri. A rendezvények sikeres megvalósításához és a népszerűsítő eszközök megjelentetéséhez kizárólag a legszükségesebb kiadásokat lehet tervezni a 2010. évi költségvetésben, továbbá a pályázati lehetőségek maximális igénybevételével a megyei nagyrendezvények szervezési költségének csökkentésére kell a figyelmet fordítani. −
SACRA-VELO program A „SACRA-VELO” (kerékpáros zarándokutak a Rábától – a Dunán át – a Morváig) című, a vallási és aktív turizmus elemeit ötvöző kezdeményezéshez való csatlakozást a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén fogadta el. A potenciális megyei és települési pályázók mindezek tudatában koordinátori és „Vezető Partner” szerepére kérték fel a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatot. A „SACRA-VELO” projekt kidolgozására és kivitelezésére összefogó partnerszervezetek mindösszesen 944.403 euró (253.100.000 Ft) értékű fejlesztés megvalósítását tervezik. A remélt EU-támogatás elnyerése esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnak összesen 3.830.000 Ft önerővel kellene hozzájárulnia a projekthez (az elképzelések szerint két évre elosztva. A pályázat benyújtására a következő pályázati fordulóban, tehát 2010-ben kerülhet sor.
d) Egészségügyi ellátás: A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház jelenlegi gazdasági helyzetét a 2009. várható OEPbevétel 22 %-át kitevő szállítói állomány, az országos átlagot jelentősen felülmúló és folyamatosan növekvő esetsúlyossági index (CMI) és az ehhez párosuló magas költségigényű esetösszetétel, harmadik tényezőként az orvosi egyetem hiányában a progresszív ellátás
15 csúcsaként elvárt szolgáltatás nyújtása jellemzi, mely ellátás többletköltsége a finanszírozásban nem kerül elismerésre. E fenti tényezőkhöz hozzáadódik az OEP-bevétel jelentős csökkenése, valamint a külső gazdasági környezet válságából eredő negatív hatások (Áfa-emelkedés, árfolyam-ingadozások, közművek), melyek együttesen, a jelentős létszámcsökkentés és gazdasági racionalizálás ellenére is kritikus helyzetet teremtettek. Az ágazatban megvalósuló 10 milliárd forintot meghaladó fejlesztés előkészítése és megkezdése mellett ezért a jövő évben is, még az eddigieknél is hangsúlyosabb feladat lesz a szállítói állomány nagyarányú csökkentése, amely további hatékony szervezési, szervezeti, gazdaságossági és takarékossági intézkedések meghozatalát és azok kontrollált és következetes végrehajtását követelik az intézmény vezetésétől. A megyei önkormányzat testületei ezt a tevékenységet a jövő évben is folyamatosan figyelemmel kísérik, élve a rendszeres beszámoltatás eszközével. A megteendő lépéseknek az adósságcsökkentést és ezzel egyidejűleg a működés szakmai feladatellátásának az átszervezését is kell szolgálniuk. Adósságállomány csökkentése területén a bevételnövelő intézkedéseknek (így pl.: térítési díjak felülvizsgálata, emelt szintű szolgáltatás nyújtása, pályázati források feltárása) mellett nagy szerepet kell szánni továbbra is a költségcsökkentés területén elérhető módszerek még következetesebb alkalmazásának (így pl.: keretgazdálkodás, létszámgazdálkodás, anyag- és eszközgazdálkodás, energia felhasználás racionalizálása és csökkentése, stb.) A szakmai ellátás ésszerűsítése vonatkozásában a betegellátás működtetési rendszerének optimális átalakításával és a diagnosztikai rendszer és szolgáltatás jobb szervezésével kell jelentős eredményt elérni.
e) Szociális szolgáltatás A megyei önkormányzatnak a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint azokról a szakosított szociális ellátásoknak a megszervezéséről kell gondoskodnia, melyek biztosítására a települési önkormányzatok nem kötelesek. Feladata továbbá az egyes szociális szolgáltatások területi összehangolása. A hat megyei fenntartású szociális feladatot ellátó költségvetési szervnek az ágazati jogszabályban meghatározott személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételek alapján kell működni. A személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket 2012. december végéig kellene biztosítani. Az egyre szűkülő költségvetési források miatt a feltételek teljes körű biztosítása nehezen valósítható meg, illetve a következő évben megvalósíthatatlan. A szociális intézmények 2012. december 31-éig ideiglenes működési engedéllyel látják el feladataikat; közülük kivétel a soproni Fogyatékos Gyermekek Otthona, mely végleges működési engedéllyel rendelkezik. A megyei önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójában kitűzött fejlesztési feladatok megvalósítását jövő évi költségvetési lehetőségekhez mérten kell biztosítani. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket (Sopron, KoroncóZöldmajor, Pásztori) fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig át kellene alakítani oly
16 módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó (8-12 férőhelyes) lakóotthonban történjen. Kialakításuk kizárólag csak pályázati forrás igénybevételével lehetséges, amely a megadott időpontig lehetetlen. A megyei fenntartású szociális intézmények támogatására létrejött NAPRA-forgó Közalapítvány működését – az előző évek támogatási összegének megfelelően, 1,0 millió forint összegben – célszerű a továbbiakban is támogatni.
f) Közoktatás − A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés kinyilvánította csatlakozási szándékát a 2010. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Erre a célra – lehetőség szerint - a 2009. évi költségvetésben meghatározott nagyságrendben kell tervezni a megyei részvétel fedezetét. − A közoktatásról szóló törvényből fakadó kötelezettségnek megfelelően a megyei önkormányzat a megyei jogú városokkal kötött közoktatási megállapodás alapján minden tanuló esetében gondoskodik az iskolai oktatás és nevelés, és a tankötelezettség teljesítésének feltételeiről. Ennek fedezetét a költségvetésben a 2009. évi szinten tervezni kell. − A közoktatásról szóló törvénynek megfelelően a megyei önkormányzat Győr Megyei Jogú Várossal és Sopron Megyei Jogú Várossal közösen alapította Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítványát. A közalapítvány munkaszervezetének működéséhez a másik két alapítóval arányos támogatást biztosít a megyei önkormányzat. Ez a korábbi évek gyakorlatában alapítónként és évenként 1,5 millió forint, amelyet 2010. évben a folyamatban lévő pályázati támogatások lebonyolítása és elszámolása miatt szükséges tervezni. − A folyamatosan felvetődő működési zavarok nyomatékosítják, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80 § (1) bekezdésében megfogalmazott megyei főjegyzői kötelezettségként a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a törvényességi ellenőrzések számát növelni kell. E feladat szükség szerinti szakszerű ellátásához – figyelemmel az egyre kisebb költségvetési forrásokra – a 2009. évi szint felét, vagy negyedét tervezzük. − A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat intézményfenntartóként részt vesz a GyőrMoson-Sopron Megyei Szakképzés-szervezési Társulás munkájában. A megyei önkormányzat társulásban képviselt célkitűzése a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlásaira és döntéseire tekintettel lehetőség szerint a jelenlegi képzési profilok, és az azokon meglévő tanulócsoportok megtartása. A megyei önkormányzat érdekelt abban, hogy a megyei szakképzés megújítását és továbbfejlesztését célzó központi pályázatokon a társulás részt vegyen, és az azokon nyert támogatásokból megfelelő arányban részesülhessen. A társulási megállapodás alapján a Társulási Tanács döntéseinek megfelelően a megyei önkormányzat saját költségvetésében a pályázatok előkészítéséhez és a nyertes pályázatokhoz önrészként szükséges anyagi forrásokat saját költségvetésében biztosítja.
17 g) Sportfeladatok A sportigazgatás feladatainak ellátását jelentősen sújtja, hogy az Önkormányzati Minisztérium már ez évben is megvonta a megyéktől és a megyei jogú városoktól az önkormányzati sportcélú feladatokhoz nyújtott állami támogatást. A támogatás megvonásával az iskolai-, diák-, és szabadidősport feladatok ellátása, a területi amatőr versenyrendszer működtetése, a fogyatékosok helyi és megyei rendezvényeinek támogatása, valamint az oktatással kapcsolatos feladatok megvalósítása került nehéz helyzetbe. Az állami támogatás kiesésével, csak a Megyei Önkormányzat eddig meglévő saját támogatása szinte lehetetlenné teszi a kötelező feladatok ellátását is. A diáksport támogatása több mint egy évtizede nem nőtt, így ezen feladatok ellátása is egyre nehezebb. A gondok rövidtávú megoldásához többlet megyei támogatást azonban a jövő évben nem biztosíthat a Megyei Önkormányzat.
h) Kulturális tevékenység − A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról szóló miniszteri OKM rendelet alapján Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóság kapuvári Rábaközi Közérdekű Kiállítóhely részére az állandó kiállítás felújítására. A pályázaton önkormányzatunk 4,7 millió forint támogatásban részesült. A 10% önrészt a pályázó megyei önkormányzatnak kell biztosítani, amely 470 ezer forintot jelent a 2010. évi költségvetésben. − Közgyűjtemények számítástechnikai fejlesztése. A megyei múzeumok igazgatósága - a fenntartói támogatás segítségével - az elmúlt években elkezdte a muzeális gyűjtemények számítógépes feldolgozását, digitalizálását, a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelet szerint. A munka folytatása továbbra is feladat; ugyanakkor szükséges, hogy a két megyei levéltár is megfeleljen a vonatkozó rendelet előírásainak, mivel a rendelet alapján esedékessé vált az e-Archivum feltöltése, amelynek hiányát a szakfelügyeleti vizsgálat is kifogásolta. A feladatra a 2010. évi költségvetésben az eddigiekhez hasonló összegű támogatásra lenne szükség, ha ez a tervezés során fedezettel biztosítható; fedezethiány esetén ez a fejlesztés csak a következő évek feladata lehet. − A megyei önkormányzat kötelező közművelődési feladatellátásának és a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ gazdasági társaság színházi programjainak lebonyolítása továbbra sem nélkülözheti az e célra nyújtott támogatást. A költségvetési keretszámok ismeretében kell meghatározni a gazdasági társaság 2010. évi támogatásának mértékét. − A megyei alapítású „Műhely” című folyóirat fontos szerepet tölt be a régió kulturális életében, melynek szakmai színvonala és országos elismertsége évek óta közismert. A kulturális-művészeti periodika működéséhez a megyei önkormányzat támogatására továbbra is szükség lenne, amelynek összegszerűségét a rendelkezésre álló tervezési források határozzák meg 2010. évben is. − A megyei önkormányzat kötelező feladatainak egyike a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, amelynek a filmművészettel foglalkozó területét a Rómer Ház
18 Közalapítványon keresztül látja el. Ezért az alapítvány további költségvetési támogatását elő kell irányozni; nagyságrendjét az önkormányzat 2010. évi költségvetési forrásának függvényében lehet megállapítani. − Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmat ad a megemlékezésre, s a Széchenyi hagyományok ápolására. A megyei önkormányzat fenntartásban működő Széchenyi Emlékmúzeummal, valamint a Széchenyi-kultusszal kapcsolatos szervezetekkel közösen több szakmai program megrendezésével szeretnénk ennek elegen tenni. A támogatás nagysága az önkormányzat rendelkezésére álló források ismeretében állapítható meg. − A megyei önkormányzat által megrendezett és jelentős hagyományokkal bíró megyei rendezvények és egyéb kulturális szervezetek (Megyei Irodalmi Hét, Richter Közalapítvány, Megyei Honismereti Pályázat) támogatása kizárólag a forráselosztás lehetőségeinek függvénye. i) Gyermekvédelem és gyógypedagógia −
A 2009. évben a gyermekvédelmi rendszer működtetésének racionalizálása tovább folytatódott, melynek keretében a Gyermekvédelmi Központ soproni, József Attila utcai épületegyüttesének „C” épülete kiürítésre került, az ott működő 24 férőhelyes gyermekotthon megszűnt. A gyermekek a Doborjáni iskola újra beindított 20 férőhelyes gyermekotthonában, valamint a soproni lakásotthonokban kerültek elhelyezésre. A szakellátás megfelelő biztosítása érdekében szükséges a soproni szakmai egység (volt József Attila Gyermekvédelmi Központ) központi épületegyüttesének teljes kiváltása, hiszen annak üzemeltetése gazdaságtalan. Szakmai szempontból is indokolt a speciális gyermekotthon és az utógondozó otthon területi elválasztása. A kiváltás sikeres pályázati forrásból megoldható, melyhez 6%-os önrész biztosításának tervezése szükséges.
−
Valamennyi megyei önkormányzat által fenntartott gyermekotthon, lakásotthon határozatlan működési engedéllyel rendelkezik, melynek fenntartásához azonban továbbra is szükséges a jelenlegit megközelítő támogatás; ugyanakkor a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nevelőszülői Hálózata a jogszabály által előírt szakmai létszám hiánya miatt még mindig határozott idejű működési engedéllyel (2010. december 31.) rendelkezik. Az intézmény szakmai létszámából hiányzik: 0,5 fő nevelőszülői tanácsadó illetve 1 fő családgondozó; tekintettel arra, hogy a nagymértékű forráshiány létszámfejlesztést nem tesz lehetővé, így az ideiglenes működési engedély meghosszabbítását kell elérni, illetve létszám és feladatellátás átszervezésével kell eleget tenni a követelményeknek.
−
A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása tekintetében a megyei önkormányzat a feladatok illetve azok egy részének ellátását vállaló - többcélú kistérségi társulásokkal (győri, csornai, téti) továbbra is szerződéses viszonyban áll. Azokban az esetekben, amikor a társulás a megyei önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmény révén kívánja a feladatellátást biztosítani, a megállapodások tartalmazzák a társulások által igényelhető, kiegészítő normatívák átadását, amelyek bevételként jelentkeznek az érintett intézmények esetében. A következő évben is az önkormányzat és intézményei számára bevételi forrással szolgáló megállapodások megkötését, valamint a feladatok ellátásának érdekében jelentkező szakember szükségletek közös megoldását kell
19 szorgalmazni, amelynek tervszámait – lehetőség szerint - meg kell jelentetni a 2010. évi költségvetési tervben.
j) Ifjúsági és nemzetiségi feladatok A Megyei Önkormányzat ifjúságpolitikájának évek óta meghatározó eleme a fiatalokat egyre erősebben veszélyeztető, függőséget okozó szerek, szenvedélyek és a legális szerek elleni hatékony fellépés. E célból működtetjük a Győr-Moson-Sopron Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. A szakmai testület megalkotta, s időről időre felülvizsgálja a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló megyei stratégiát, amelyre 2010-ben ismét sor kerül, a most formálódó új nemzeti stratégiát is figyelembe véve. A feladatra a korábbi években tervezett szinten szükséges előirányzatot biztosítani, de a megyei stratégia megvalósításához keresni kell a pénzügyi forrásszerzés más lehetőségeit is. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése terén a nemzetiségekkel kialakított jó kapcsolatokat rendezvényeik támogatásával, a közgyűlés szakbizottságának munkájában való részvétellel és a Megyei Nemzetiségi Nap megrendezésével tovább folytatjuk. A mindehhez szükséges pénzügyi forrásokat a rendelkezésre álló költségvetési keretszámok pontos ismeretében lehet meghatározni a jövő évre. k) Nemzetközi kapcsolatok A megye nemzetközi kapcsolatait a közgyűlés által meghatározott stratégia szerint szervezzük. A különböző nemzetközi szervezetekben való részvételünket a szervezeteknek megyénk érdekeit szolgáló működése határozza meg, így ez irányú kapcsolataink fenntartását már az elmúlt években is e szerint szerveztük meg és ez irányadó a 2010-es évre is Két- és többoldalú nemzetközi együttműködésünket sem tervezzük bővíteni a jövő évben és azonban a kapcsolattartás folyamatosságát az elért eredmények megőrzésének szem előtt tartásával fenn kívánjuk tartani; de a kölcsönös találkozókat, rendezvényeken való részvételünket a legszükségesebb szintre kell hozni a 2010. évben és azok költségeit ennek figyelembe vételével kell tervezni. A nemzetközi szervezetekben fizetendő tagdíjak tervezése a már megállapított mérsékelt összegben jeleníthető meg a kiadások között.
20
V. A megyei kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciója A megyei kisebbségi önkormányzatok koncepciója a megyei önkormányzat költségvetési koncepciójának részét képezi, amit a legfőbb testületük is jóváhagy. A Győr-Moson-Sopron Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat koncepcióját az 1. számú melléklet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat koncepcióját a 2. számú melléklet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzat koncepcióját a 3. számú melléklet tartalmazza. Határozati javaslat 1. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 2010. évi költségvetési koncepciót – amely tartalmazza a megyei kisebbségi önkormányzatok koncepcióját is (1-3. számú mellékletek) – az előterjesztés szerint elfogadja. 2. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a koncepcióban (mellékletekkel együtt) foglaltak alapján összeállított 2010. évi költségvetési rendelet-tervezetet – a törvényben meghatározott határidőn belül – terjessze a közgyűlés elé. Határidő: Felelős:
az Államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
Győr, 2009. november 11.
dr. Szakács Imre s.k.
21 1. számú melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi Költségvetési koncepciója A Győr-Moson-Sopron Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevétele a Győr-MosonSopron Megyei Közgyűlés támogatásából, illetve a központi költségvetés éves állandó-, és feladatalapú támogatásából áll. A szűkös anyagi források ellenére a költségvetés összeállításánál az alábbi feladatok magas szintű végrehajtását tűztük ki célul: 1. Folyamatos ügyfélfogadás fenntartása Ennek érdekében iroda működtetése, ahol a megye települési kisebbségi önkormányzatai, illetve a más településen élő cigány közösségek számára pályázati, jogi, közigazgatási, foglalkoztatási, stb. tanácsadást tudjunk nyújtani. Emellett a jól felszerelt irodahelyiség fenntartása, az önkormányzat adminisztrációs feladatainak elvégzéséhez elengedhetetlen feltétele. 2. Folyamatos tájékoztatás, szervezeti működés Ezen feladat ellátásához, a költségvetés elkészítésekor havi 1 testületi ülést tervezünk, mely alkalmával a képviselők költségtérítésre jogosultak. A testületi ülések szervezésének költségvonzatainak tervezésénél a pénzügyi bizottság összehívásának és lebonyolításának költségeit is figyelembe vettük. 3. Évente 1 megyei szintű kulturális rendezvény megszervezése és lebonyolítása A kulturális autonómiára való törekvésünk, és a kultúrán keresztül megvalósított bemutatkozás számos pozitív hatásának elérése érdekében évente legalább 1 megyei kulturális rendezvényt kívánunk megvalósítani. 4. A megyében található kisebbségi önkormányzatok és cigány szervezetek támogatása. A 2009. évben egyre több megyében található kisebbségi önkormányzatnak és civil szervezetnek tudtunk anyagi segítséget nyújtani programjaik megvalósításában. Ezek kulturális, hagyományőrző, és sport programok voltak. Ezen támogatások a költségvetésünk része lesz 2010-ben is. A 2010. évi költségvetés összeállításakor a fenti 4 prioritást vettük alapul. Ezek alapján a költségvetés kiadási oldala 4 részre tagolható: irodai fenntartás költségei, a szervezeti működés személyi költségei, rendezvény lebonyolítása, külső szervek támogatása. A 2010. évi költségvetés általános tartalékot is fog tartalmazni, amely pályázati alapként (önrész), illetve rendkívüli kiadások fedezetére lesz alkalmas.
22
2. számú melléklet
A Győr-Moson-Sopron Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója
Fő célkitűzés: kultúra, hagyomány ápolása:
-
tradicionális horvát nemzetiségi bálok megrendezése támogatása, kulturális rendezvények (városok, falvak által szervezett rendezvények) támogatása, jubiláló civil szervezetek támogatása, megyei nemzetiségi napon való részvétel, két-tannyelvű iskolák, horvát nyelvre oktató iskolák, óvodák támogatása, megyei horvát nap ismételt megrendezése, ifjúsági rendezvények, Grajam, Glas gradistye ének versenyek, Nakovich szavaló verseny, sport rendezvények támogatása, horvát nyelvű hitéleti programon való részvétel (megyei, országos), hagyományos ifjúsági tábor erkölcsi és anyagi támogatása ( Vas Megyével közösen), lehetőség szerint horvát nyelvű kiadványok támogatása (zenei anyagok, újság, reklámújság), megyei horvát zászló és címer elkészítése, adventi koncertek támogatása, szervezése, kisebbségek napja december 16. Gradistyei horvátokért díj átadása (fő, vagy csoport részére), irodaszerek és gépkocsi elszámolás a gyakorlatnak megfelelően.
23
3. számú melléklet
A Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója
A Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzat 2010. évi feladatainak ellátásához a központi költségvetés normatív, valamint kiegészítő (azaz feladatalapú) támogatással számolhat és lehetőségei függvényében a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat biztosít pénzügyi forrásokat. Más bevételi forrás a következő évben nem várható. Az önkormányzat tervezett éves bevételi főösszege megegyezik a kiadások összegével, ami állami támogatásból és a Megyei Közgyűlés támogatásából tevődik majd össze. A kiadások egyik fő eleme a működéshez kapcsolódik, így az ülések szervezésével és bonyolításával kapcsolatban felmerülő kiadások, illetve a képviselő-testület tagjainak útiköltség térítésére. 2010-ben a megyebeli, német nemzetiséghez kötődő ifjúságot kívánjuk hangsúlyozottan megszólítani, így kiadásaink másik fő eleme egy erre a célra elkülönítendő ifjúsági támogatási alap létrehozása lesz. Szándék szerint a megyében működő valamennyi helyi német önkormányzatot, ill. ezek közül valóságosan csak a megyei németség közös rendezvényein részt is vevő ill. ezekből részt is vállaló helyi német önkormányzatot egyenlő mértékben tervezzük támogatni, ez képezi majd a tervezett költségvetésünk legnagyobb kiadását. A támogatás német nemzetiségi rendezvények lebonyolításához az eddig bevált gyakorlatnak megfelelően részben pályázati formában, részben pedig a nagyobb rendezvények pénzügyileg elkülönített finanszírozásával történik. További kiadásokkal számolunk még más megyei szintű – németséggel összefüggő – rendezvények megvalósítására, a helyi kisebbségi önkormányzati választásokra történő felkészülésre illetve egy minimális összeget tervezünk tartalékként elkülöníteni egyéb, előre nem látható kiadásokra is.
