A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E
Szám: VI. 516-2/2007.
E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 7-ei ülésére
Tárgy: közötti
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2006-2010.
idıszakra szóló gazdasági programja Elıterjesztı: Dr. V ö l n e r Pál, a Közgyőlés elnöke
2
Tisztelt Közgyőlés!
A helyi önkormányzatokról szóló törvény 91. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése érdekében jelen elıterjesztésben benyújtom a Közgyőlés mőködési idıszakára szóló gazdasági programot. Mint azt a szerkezeti vázlatra vonatkozó március havi javaslatban jeleztem, ez a program mindazon célkitőzéseket, feladatokat határozza meg, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével a kötelezı és az önként vállalt feladatok fejlesztését szolgálja. A program a testület mőködési idıszakára szól, így a most beterjesztett szövege már figyelembe veszi a megalakulás óta eltelt több mint fél év változásait, gyakorlatát, végrehajtott lépéseit. A feladatok egy része szervezési intézkedést, szervezeti változtatást igényel, más része jelentısebb költségkihatással jár együtt. Biztos vagyok benne, hogy az elıirányzott feladatok mindegyikét nem tudjuk teljesíteni, ehhez a most számba vehetı forrásaink nem elégségesek. Ennek ellenére a feladatsor jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a változó feltételekhez és lehetıségekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni tudjunk. A tervezettel áprilisi üléseiken a bizottságok foglalkoztak, az ott elhangzottak beépítésre kerültek. Általában mindenütt megfogalmazódott a forrásbıvítés igénye. Ugyanilyen szerepet kell azonban tulajdonítani a közszféra egészének átalakítását célzó törekvéseknek, amelyek a feladatok szőkítésében, rugalmasabb és változatosabb ellátási formák alkalmazásában, de mindenképpen minıségjavításban jutnak kifejezıdésre. Tatabánya, 2007. május 23. Dr. V ö l n e r Pál
Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a jelen elıterjesztésben benyújtott, a 2006-2010. közötti idıszakra szóló gazdasági programot a testületi munka, a hivatal és a fenntartásában mőködı intézmények tevékenységének alapjául elfogadja. Egyetért azzal, hogy a program terjeszthetı formában szerkesztett kiadványként jelenjen meg, amelyet minden megyei települési önkormányzatnak, kisebbségi önkormányzatnak, a gazdasági szféra érdekképviseleti szerveinek, a területfejlesztésben együttmőködı partnereknek meg kell küldeni. Határidı: Felelıs:
azonnal Dr.Völner Pál, a közgyőlés elnöke, a felügyeletük alá tartozó területeken: a közgyőlés alelnökei, és a bizottságok elnökei.
3
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS
A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2006-2010. KÖZÖTTI IDİSZAKRA SZÓLÓ GAZDASÁGI PROGRAMJA
2007. május
Beterjesztve a Megyei Közgyőlés 2007. június 7-ei ülésére.
4
I. ALAPELVEK ÉS CÉLOK A 2006-2010. közötti idıszakra megválasztott testület mőködésével egyrészt a folytonosságot szeretnénk biztosítani, másrészt határozott lépéseket tenni a változtatás irányába a kormányprogram gyakorlati megvalósításából adódó feladatokhoz, igényekhez és lehetıségekhez való alkalmazkodás, saját munkánk hatékonyságának növelése érdekében. Talán ez lesz az az idıszak, amelyben a közszolgáltatások változásai a legkevésbé láthatók elıre, az intézményi szolgáltatások állami finanszírozásában a legnagyobb a bizonytalanság, de ugyanakkor nagyobb lehetıség lesz az elmaradt fejlesztések pótlására, a jövıt megalapozó beruházásokban való érdemi közremőködésre. Éppen ez a nagyfokú bizonytalanság teszi indokolttá, hogy feladataink között hangsúlyosabb rangsorolást, erıteljesebb változtatásokat határozzunk meg. A megyei önkormányzat kötelezı feladatait az önkormányzati törvény és az ágazati törvények meghatározzák. A politikai felelısség azonban ennél szélesebb körő, hiszen abban megjelennek anyagi formában le nem írható feladatok is. Ezért a programnak lesz a feladata, hogy kijelölje az alkalmazkodás súlyponti kérdéseit, tevékenységünk fıbb irányait. Olyan cél - és feladatmeghatározásra van szükség, amely az elıttünk álló három és fél éves idıszakra munkánk tartalmi meghatározója lehet, de alapot nyújt a következı, várhatóan 2010-ben kezdıdı ciklus eredményes megkezdésére is. Az önkormányzati törvény a jelenlegi megyei önkormányzatok kötelezettségévé teszi - leegyszerősítve – minden, törvényben elıírt olyan közfeladat elvégzését, amely megoldására települési önkormányzat nem kötelezhetı. Kötelezı feladat lehet tehát a megye egészére vagy nagy részére kiterjedı közszolgáltatás intézményi biztosítása, a több település lakosságát befogadó közintézmények mőködtetése. Kötelezı feladatai közé tartozik • egyes, a program ágazati fejezeteinél említendı intézmények fenntartása, szükség esetén ezek létrehozása, fejlesztése, • egyes térségi, civil és vállalkozói szervezetek, települési önkormányzatok által végzett feladatok összehangolása, elvégzésének megszervezése (az épített és természeti környezet védelme, területrendezés, a térségi idegenforgalom, térségi foglalkoztatás, szakképzés kezelése), • részvétel a területfejlesztési feladatok és a kormányzati fejlesztési programok összehangolásáért felelıs területfejlesztési szervek munkájában. A kijelölt feladatok elvégzésének formái részben hosszabb távon is adottak, részben rendkívül gyorsan változóak. Egyre inkább teret nyer a közös fenntartás, az ellátásban érintettek közös részvételével folyó tevékenység, de a specializáció, a kapacitások összehangolása is. Olyan önkormányzati politikai (feladatmeghatározó) és szakmai kezdeményezı, végrehajtó munkát kívánunk folytatni, amely képes kezelni a közfeladatok körének szőkítését, de egyben hatékonyságának növelését célzó követelményeket.
5 1. A Kormány 2006-2010. közötti idıszakra szóló programjában, illetve a konvergenciaprogramban foglaltaktól nem lehet eltekinteni, ezek alapvetı determinációként jelennek meg. Mindennemő tevékenységünk alapja a rendelkezésre álló pénzügyi forrás, ennek nagyságáról pedig csak szőkös hatáskörünkben tudunk dönteni. Mindenképpen rákényszerülünk a mai tapasztalatok szerint csak a ráfordítások egy részét fedezı automatikus központi, illetve átengedett (pályázaton elnyerhetı) forrásokra, ez pedig a feladatellátás körét és színvonalát alapvetıen meghatározza. A velünk szemben támasztott követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni, ha • erısítjük a közvetlen koordináló, illetve a területfejlesztés döntéseiben jogosultsággal rendelkezı szervezetekben a képviseleti tevékenységünket, ennek hatékonyságát, • javítjuk az együttmőködést a települési önkormányzatokkal a térségi ellátási feladatok megszervezésében, érvényre juttatjuk a helyi önkormányzatok egyenjogúságának elvét, törekszünk a függıség még érvényesülı, bennünket hátrányosan sújtó megnyilvánulásainak oldására (pl. a feladatátadáshoz kapcsolódó ingatlanmozgásokkal) • rugalmasabb ellátási formákra törekszünk, az ellátás színvonalában – a megengedhetı mértékig – anyagilag is érdekeltté téve az ellátottakat, • átgondoltabb döntéselıkészítı munkát folytatunk, az anyagi kihatásokkal járó döntéseknél erısítve a hatásvizsgálatok és kockázatelemzés szerepét, • elıtérbe helyezzük a prevenciót, illetve a hatékonyságjavulást generáló alapfejlesztéseket mind az intézményi ellátásban, mind a területfejlesztés eszköztárában, • a folyamatokat nem csak megyei (kisrégiós), hanem regionális szinten is vizsgáljuk, és érdemben is közremőködünk ez utóbbi szinten szervezhetı ellátások kialakításában. 2. Meggyızıdésünk szerint a megyei szint alkalmasabb a települési érdekek és értékek felismerésére, befogadására, képviseletére és érvényesítésére, mint a regionális szint. Azt szeretnénk, hogy a települési önkormányzatok is saját tapasztalataik alapján azonosuljanak ezzel az általunk következetesen hirdetett igazsággal. Az ezeréves története során többször változó magyar megyerendszer, mint területi közigazgatási szint megfelelı közelségben van a településekhez, és megfelelı távolságra a kormányzattól. 3. Egymás önállóságát és függetlenségét kölcsönösen tiszteletben tartva kívánunk együttmőködni a megye települési önkormányzataival, kistérségi társulásaival, a megyei jogú város önkormányzatával. Minden jelentısebb beruházásunk megkezdése elıtt együttmőködési megállapodást kívánunk kötni a beruházás helyszíne szerint illetékes települési önkormányzattal. Szoros kapcsolatot szeretnénk kialakítani a kistérségi társulásokkal a megyei önkormányzat kötelezı feladatainak közös, költségtakarékosabb ellátása érdekében. Tanácskozási joggal jelen kívánunk lenni a kistérségi tanácsok ülésein, és következetesen kívánjuk képviselni a regionális területfejlesztési és egészségügyi fórumokon megyénk kistérségi érdekeit, programjait. Szeretnénk szorosabbra főzni a
6 személyes kapcsolatokat a települések polgármestereivel, képviselı-testületeivel különbözı szakmai-önkormányzati fórumok szervezésével. A megyei jogú várossal a kapcsolat kialakítása és fenntartása jogszabályi kötelezettség, de e kötelezettség nélkül is mindkét önkormányzat alapvetı érdeke az együttmőködés. Évente legalább két alkalommal az egyeztetı bizottság ülésein kívánjuk megvitatni az együttmőködés aktuális területeit, feladatait. Jelenleg a két önkormányzat egészségügyi, könyvtári, múzeumi és egyéb kulturális együttmőködése van napirenden, de a jövıben szeretnénk ezt a kört tovább szélesíteni.
4. a/ A nemzetközi kapcsolatrendszerünk kiegyensúlyozottan, jól mőködik. Meglévı kapcsolataink az elmúlt években bıvültek, mélyültek és új területekre is kiterjedtek. Nemzetközi szervezetünkben való tagságunk háttérbe szorult az utóbbi idıkben, az ARGE (Duna-menti Tartományok Győlése) szervezetbıl kiléptünk, az Európai Régiók Győlésében (ARE) még tagok vagyunk, azonban rendezvényeiken költségtakarékossági okokból nem veszünk részt. Megfontolásra alkalmasnak tartjuk más – tényleges haszonnal járó – nemzetközi szervezetbe való belépésünket (pl. Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa). A megállapodással alátámasztott kapcsolataink alakulását a közgyőlés évente áttekinti, meghatározva az aktuális feladatokat. A meglévı kapcsolatok többségét továbbfejlesztendınek ítéljük, de a kínai partnerterülettel (Henan Tartomány) 2002ben létesített kapcsolat további mélyítését nem kívánjuk. A határon átnyúló együttmőködés fontos területének tartjuk a nyitrai kerület önkormányzatával, illetve szerveivel való kapcsolattartást, ezen felül támogatjuk a több országot érintı un. eurorégiók mőködését, a tartalmi elemek kibontakoztatását. Indokoltnak tartjuk új kapcsolatok létrehozását vajdasági, kárpátaljai vagy erdélyi területtel. A partnerkapcsolat fı területei: az oktatás, a kultúra (múzeumok, könyvtárak közötti szakmai kapcsolat), az idegenforgalom és a sport, de ezt a kapcsolatot a gazdasági együttmőködés szervezésében is mélyítenünk kell (gazdasági kamarák kapcsolata kialakításának segítése, a gazdasági diplomácia lehetıségeinek fejlesztése stb.). Továbbra is hangsúlyt kívánunk helyezni a közös rendezvényekre (szervezetek találkozói, vásárokon való részvétel stb.) b/ Tartalmilag is erısíteni kívánjuk a gazdasági kamarákkal és gazdasági érdekképviseleti szervekkel a kapcsolatunkat. Még 2007. évben szükségesnek tartjuk a már megkötött együttmőködési megállapodásokban foglaltak felülvizsgálatát, a kétoldalú kapcsolatok korszerősítését azon az alapon, hogy abban a megyei önkormányzatnak a vállalkozásokkal kapcsolatos önként vállalt feladatai jobban kifejezıdésre jussanak. A társmegyei kapcsolatok gyakorlati tennivalói közé is felvesszük a kamarák nemzetközi együttmőködése kiterjesztésének segítését. Továbbra is fenntartjuk a megyében mőködı vállalkozások elismerésére szolgáló díjat, a kiválasztási gyakorlaton azonban változtatni kívánunk.
7
c/ Részben törvénybıl adódó feladatunk is a 2007. tavaszán megalakult 3 területi (megyei) kisebbségi önkormányzat munkájának segítése és a testületi mőködés feltételeinek a biztosítása. Új kihívásként jelentkezik a szakmai együttmőködés kereteinek kialakítása és a kisebbségi közügyek – a kisebbségi önkormányzatok kezdeményezését követı és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapvetı rendelkezéseinek megfelelı – eljárási szabályainak és intézési módjának együttes meghatározása. Pályázati lehetıségeken keresztül azonban anyagi segítséget is nyújtunk a nemzetiségi, kisebbségi szervezıdések hagyományırzı, kulturális tevékenységéhez. Továbbra is évente kerül sor a Kisebbségek Napja rendezvényre, minden évben más település vállalja fel a rendezıi szerepet. A megyei önkormányzat kiegyensúlyozott együttmőködésre törekszik a megyében mőködı történelmi egyházakkal. Autonómiájukat tiszteletben tartva segítjük ıket hitéleti, intézményfenntartói feladataik ellátásában. Az évente megrendezésre kerülı egyházi konferencián kívánunk teret adni az aktuális témákról folytatandó eszmecseréknek. Szándékunkban áll a tatai volt zsinagóga átadása a MAZSIHISZ számára, illetve a kórházkápolnát a görög katolikus egyház kapná meg.
5. A következı fejezetekben konkrétan említett feladatok meghatározása során a következı súlypontozás szerint kívánunk eljárni: •
•
• • • • • •
a gazdasági élet szereplıinek támogatására rendelkezésre álló források elosztásánál a megyei szervezetek erıteljesebb menedzselése, elsısorban a visszafejlesztett, megszőnt ágazatok, termelıegységek pótlását célzó beruházások elınyben részesítése, a megye fogadókészségének javítása, ideértve a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a turisztikai potenciál erısítését, a kis- és középvállalkozások megerısítését szolgáló támogatások és az infrastrukturális környezet alakítását, a mezıgazdaságban a családi vállalkozások feltételeinek javítása, erıteljesebb érdekvédelem a termelési és értékesítési háttér megerısítésére, a szakképzés és az igények közelítését szolgáló képzési struktúra megteremtése, a szakképzés összehangolása, térbeni és szakmai specializálódásának fokozása, a gazdasági szféra érdekképviseleti-köztestületi szerveivel az együttmőködés kiterjesztése, a közös projektek elıtérbe helyezése, a kisebb települések fejlesztési tevékenységének szakmai és anyagi segítése, a települések erıteljesebb érdekképviselete a regionális szervezeteknél, a közös forrásteremtésben és a közös fejlesztések megvalósításában való szorosabb együttmőködés mind a vállalkozói szférával, mind a helyi önkormányzatokkal, az alapfokú és a középfokú specializált (térségi, megyei) szociális otthoni ellátásban a minıségi javulást célzó fejlesztéspolitika folytatása, az ellátó intézmények felszereltségének, kulturáltságának javítása, az idıskorúak életminıségének intézményi keretek között történı javítása,
8 • • •
az épített, elsısorban mőemléki környezet megóvásában való elırelépés, a hasznosításunkban lévı történelmi mőemlékek (gesztesi vár, tatai vár, monostori erıd stb.) helyreállításához a források és a hasznosítás szervezése, a megye táji, természeti értékeinek megóvása, hasznosítása, a megyei fenntartásban mőködı kórház fejlesztése a súlyponti ellátás követelményeinek való megfeleltetés érdekében.
9
II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEINEK MŐKÖDÉSE Továbbra is biztosítani kívánjuk, hogy az önkormányzat és szervei mőködését a törvényességre, eredményességre, a hatékonyságra, a minıségi munkavégzésre való törekvés jellemezze. E ciklusban új kihívásként jelentkezik a megyei önkormányzat és a megalakult területi kisebbségi önkormányzatok szakmai együttmőködése, ill. munkájuk segítése. Ez újszerő kapcsolatokat, munkamódszereket feltételez mind a közgyőlés, mind annak szakbizottsága (Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága) életében is. A testületi munka vonatkozásában a kiegyensúlyozott, szakszerő és törvényes, eredményre törekvı, minıségi munkavégzésre kell a hangsúlyokat helyezni. Alternatív javaslatok kimunkálásával kell elısegíteni a kedvezı döntések kialakítását, az esetlegesen felmerülı hátrányok kezelését. A kölcsönös tolerancia, a konszenzuson alapuló döntéshozatal, a nyitottság kell, hogy jellemezze a testületek munkáját. Elengedhetetlen a képviselıi felelısség hangsúlyozása a döntések meghozatalakor, azok végrehajtása és ellenırzése kapcsán. Nem elhanyagolható a szerepük a megye és a települések közötti koordináció során, valamint a helyi-térségi fejlesztési célkitőzések kialakításakor és megvalósításában. A tanácsnokok érdemi tevékenységével és a bizottságok kezdeményezıkészségének növelésével is a közgyőlési döntések szakmai megalapozottságát kell szolgálni. Törekedni kell arra, hogy a regionális szervezetekbe delegált megyei közgyőlési tagok lehetıségeik szerint érvényre juttassák a megyei elképzeléseket, továbbá, hogy az ott megszerzett ismeretek megyei hasznosítását szorgalmazzák és folyamatosan adjanak számot a megye érdekében végzett ez irányú munkájukról. Szükségszerő, hogy a PR és a napi munka részévé váljon a korszerő technika nyújtotta lehetıségek alkalmazása. Ilyen például a széles körő nyilvánosságot biztosító és az önkormányzati célkitőzések megismerését, elfogadtatását szolgáló honlapon történı közzététel, sajtótájékoztatók tartása stb. Mindezekhez elengedhetetlen a testületek mőködési nehézségeire és a jogszabályi változásokra gyorsan és hatékonyan reagáló, megújulásra kész szakmai apparátus léte.
10
III. A TERÜLETFEJLESZTÉS IRÁNYAI ÉS ESZKÖZEI FELADATAINK A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK ÉS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN
1. Jövıkép, a megyefejlesztés céljai és lehetıségei A korábban meghatározott jövıkép szerint a megye továbbra is intenzíven részt vesz a nemzetközi és hazai folyamatokban, a külsı hatásokra fokozottan ügyelve. A cél nem csupán az anyagi jólét fokozása, hanem a társadalmi és környezeti értékek megóvása, sıt kiteljesítése. Megyénk a határ menti helyzetet is kihasználva húzóerejévé válhat régiójának és összekötı kapocs lehet Dél-Szlovákia, a NyugatDunántúl északi része és a Budapest-környék pilisi, dunakanyari tájai felé is. A terület fejlesztésében velünk együttmőködı partnerekkel közösen a következı fı irányokat képviseljük: • • •
• • • • • • • • • •
a Budapest közelségébıl eredı elınyök kiaknázása, a gazdasági szerkezet átalakításának folytatása, a befektetések ösztönzése, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, versenyképességük javítása, a Székesfehérvár-Veszprém fejlesztésipólus-tengelyhez történı erıteljes kapcsolódás: a gépjármőipar, az elektronika, a mőanyagipar, a környezeti ipar nyújtotta együttmőködésekkel, közös fejlesztésekkel, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításával, logisztikai szolgáltatásokkal, az ipari háromszög: Budapest-Székesfehérvár-Gyır adta lehetıségek kiaknázása, ipari beruházásokhoz elıkészített területek biztosítása, ipari parkok feltöltése, együttmőködésük szorgalmazása, klaszteresedési lehetıségek kutatása a foglalkoztatáspolitika és szakképzés rendszerének újragondolása és kialakítása, infrastruktúrájának fejlesztése, a megye gazdasági, üzleti infrastruktúrájának fejlesztése, a kereskedelem, ill. általában a szolgáltatások területi ellátottságának egyenletesebbé tétele, az oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális háttér fejlesztése, a megye kedvezı táji és természeti adottságainak megırzése, a vízbázisok védelme, hatékonyabb energiafelhasználás, megújuló energiahordozók felhasználásának növelése, a Duna- mente és a Dunakanyar fejlesztése, a közlekedési hálózatok és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a különbözı közlekedési módok összekapcsolása mellett, a határmentiségbıl eredı elınyök kiaknázása, a települések kiegyensúlyozott fejlesztése, a településkép javítása, a hiányzó elemek kiépítése, a meglévık fejlesztése, rekonstrukciója.
A jövıkép és a célok megvalósításához a megyei önkormányzat eszközrendszere és lehetıségei meglehetısen korlátozottak, de alapelvként rögzíthetı, hogy lehetıségei szerint a jövıben is minden segítséget meg kell, hogy adjon a településeknek, a
11 gazdasági szféra szereplıinek annak érdekében, hogy a 2007-2013. közötti idıszakban minél hatékonyabb forrásabevonás történjen a megye gazdasági és társadalmi fejlıdése érdekében. Hasonló lehetısége maradt a megyei területfejlesztési tanácsnak is, amelynek szerepe jelentısen csökkent a területfejlesztési támogatási rendszerének megszőnésével. Ez a tény arra készteti mindkét szervezetet, hogy érdekérvényesítı tevékenységét összehangolja, egyeztesse és kölcsönösen erısítse. 2. Eszközrendszer A tervezés, programozás vonatkozásában: • a Nemzeti Fejlesztési Terv II. végrehajtására készülı regionális és ágazati operatív programokhoz és kétéves akcióterveikhez kapcsolódó érdekérvényesítés, a területfejlesztési testületekben minden olyan fejlesztés megvalósításának kezdeményezése, amely a megye hátrányos térségei felzárkóztatását, a lakosság foglalkoztatását, a fiatalok elvándorlásának megakadályozását, a vállalkozások életképességének javítását szolgálják, • a megyei önkormányzat ágazati terveinek folyamatos aktualizálása, igazítása az uniós és nemzeti politikákhoz, irányelvekhez, koncepciókhoz. A középszintbıl eredı kapcsolati tıke és lehetıségek, hatáskör vonatkozásában: • a hivatalos regionális beosztás tiszteletben tartása mellett a térségi együttmőködés nyitva tartása Gyır, illetve a központi régió felé, • a határon átnyúló társadalmi-gazdasági programok aktualizálása érdekében a megyét érintı eurorégiós együttmőködések új alapokra helyezése a szervezı, szellemi potenciált megmozgató támogatás mellett, • a fejlesztésekhez keretet adó Nemzeti Fejlesztési Terv II. pályázati lehetıségeinek figyelemmel kísérése, minél eredményesebb forrásszerzı tevékenység, • a regionális és az ágazati uniós és hazai forrásokhoz kapcsolódó projektgenerálás, • a különbözı uniós programok keretében, a regionális együttmőködés szervezésében, a megyéket kiszolgáló új típusú intézményrendszerek kialakításában való közremőködés, a kapcsolatrendszer fejlesztése a nemzeti és regionális fejlesztési ügynökséggel, • a kialakított kistérségi kapcsolatrendszer gazdagítása, területfejlesztési szakmai munkájuk segítése, a megyei kistérségi fórum mőködtetésének rendszeressé tétele, a térségmenedzselési munka fejlesztése, • a települési önkormányzatok érdekérvényesítéséhez, pályázati munkájához hatékony segítségnyújtás, • a kistelepülési pályázati alap további mőködtetése, ernyıszervezetként további pályázati alapokhoz forrásszerzés és az alapok mőködtetése.
12 3. Egyes gazdasági, közremőködés
infrastrukturális
területek
fejlesztésében
való
A megye jövedelemtermelı képességének javításához a következı fıbb feladatok megvalósítását tartjuk szükségesnek: • • • • • •
• • •
a Duna-térség közös fejlesztése Nyugat-Dunántúllal, a szlovák partnerekkel, Komplex Duna-program az árvízvédelmi biztonság és a hajózhatóság feltételeinek javítására, a dunai szigetek rehabilitációjára, több országot érintı integrációk a gazdaság, a szellemi élet területein, a szakképzés rendszerének fejlesztése, együttmőködés a közeli fejlesztési pólusokkal, kapcsolódás a régió tudományos és technológiai parkfejlesztéseihez, a megye történelmi múltjában, mőemlék-értékeiben gyökerezı adottságok kiaknázása, a Királyi Városok-projekt megvalósítása, az esztergomi Várhegy komplex turisztikai, vallási központtá fejlesztése, a majki remeteség építészeti megújítása, a két potenciális világörökség-helyszínünk, a komáromi erıdrendszer és a Dunakanyar, valamint a Velencei-tó-Vértes-térség fejlesztése, natúrparkok megalakítása és fejlesztése, a településközpontok rehabilitációja, revitalizációja.
Az agráriumot a korábbi hagyományok folytatásaként továbbra is a gazdaság jelentıs területének tekintjük, amelynek átalakításában erıteljesebb közvetett szerepet kívánunk játszani. Képviseljük azt az álláspontot, hogy differenciált birtokpolitikára, a családi és kisgazdaságok megerısítésére, termıfölddel való ellátására, illetve a gazdálkodók részére folyamatos segítésre, állami feladatként kezelendı tanácsadásra, a gazdálkodók részérıl pedig önszervezıdésre van szükség. Részt kívánunk vállalni a helyi érdekek érvényesülésének folyamatos ellenırzésével a Bábolna Zrt. privatizációjában, az állami földterületek hasznosulásának szervezésében. Fenntartjuk azt a véleményünket, hogy az állami földterületek szétosztásánál (hasznosításánál) a földmőveléssel foglalkozó agrárvállalkozókat is figyelembe kell venni akár kedvezmények biztosításával is. A Közgyőlés szakbizottsága a privatizációt folyamatosan figyelemmel kíséri, és a Közgyőlésen keresztül kezdeményezi a szükséges állami intézkedéseket. A 2002-ben elfogadott középtávú idegenforgalmi stratégia a fejlesztések céljaként és területeként a következıket emelte ki: • • •
a turisztikai kínálat bıvítése, a kereslet javítása, a turizmus hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, attrakciók, attrakcióhelyszínek fejlesztése.
2007-ben ez a stratégia kifut, ezért a megvalósulás elemzésére alapozva 2008-ban szükség lesz új stratégiai programok és alprogramok megfogalmazására. Fı célként mindenképpen a turisztikai kínálat és a fogadókészség minıségi fejlesztését, valamint a turizmus menedzsmentjének és marketingjének erısítését kell meghatározni.
13 A turisztikai vonzerı fejlesztés keretébe tartozó nagyprojektként kívánjuk kezelni a tulajdonunkban lévı gesztesi vár rekonstrukcióját és hasznosítását. Hivatali feladatnak tekintjük a marketingtevékenység fejlesztését, turisztikai kiadványok készíttetését, kiállításokon, vásárokon való megjelenés szervezését, idegenforgalmi honlap üzemeltetését. A közlekedési infrastrukturális feltételek biztosítása terén a következı feladatokra kell koncentrálnunk: • a Helsinki V/C észak-déli tengely és az esztergomi Duna-híd építése elıkészítésének folytatása, • a komáromi Duna-híd építésének elıkészítése, megkezdése úthálózati kapcsolataival együtt, • a 8119. sz. ök. út újjáépítése a megyehatár és Tata között, a 8139. sz. út Tata Komárom közötti felújítása, • a települési elkerülı utak építése (Komárom, Tata, Kisbér, Oroszlány, Környe, Dömös, Pilismarót) • a 10-es út települési szakaszainak tehermentesítése, a Budapest-Kesztölc szakaszon új pálya építése, • az elıvárosi forgalom infrastruktúrájának megteremtése (P+R) • gyorsforgalmi út építése Székesfehérvár-Mór-Oroszlány-Tata-Komárom között, • a 81. számú fıút megerısítése, útvonalrehabilitációja, • a kerékpárút-hálózat fejlesztése. Az egészségesebb környezet alakítása (környezetvédelem) a következı fıbb feladatok elvégzését követeli meg tılünk: • • • • • • • • •
a hulladékgazdálkodás teljes értékő reformja a két társulás (Duna-Vértes köze és a Közép-Dunavidék) révén, ezáltal a települési felhagyott lerakók rekultivációja is, az Által-ér és a tatai Öreg-tó rehabilitációja, a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek elkészítése és ütemezett megvalósítása, kistérségi vízrendezési programok megvalósításának elıkészítése és indítása, Naszály, Mocsa, Kocs vízellátásának fejlesztése, a külterületi településrészek ellátásbiztonságának megteremtése, a meglévı szennyvíztisztítók intenzifikálása, fejlesztése, a még ellátatlan települések csatornázása, a környezeti kártételek felszámolása, megelızése, ezen belül kiemelten a neszmélyi vörösiszaptér rekultivációja, egyedi, kultúrtáji értékek megırzése, fenntartása, a megye természeti értékeinek védelme, a környezettudatos szemlélet formálásának elısegítése az oktatási intézményekben.
4. Területrendezés A közgyőlés 2005. ıszén fogadta el a megyei területrendezési tervet. A területi folyamatok alakulásának, a törvényi követelmények változásának függvényeként a ciklus idıszakában szükség lehet a terv teljes körő felülvizsgálatára.
14
A rendezési terv végrehajtására elfogadott intézkedéssorozat számos feladatot ró az önkormányzati és a hivatali szervezetre, de ezek nagyobb részét a megyei és a regionális területfejlesztési tanáccsal és a kistérségi társulásokkal rendkívül szoros együttmőködésben kell megvalósítanunk: • a települések gazdasági területkínálatának, a rozsdaterületeknek és a zöldmezıs fejlesztésre területrendezési tervekben már kijelölt, de fejlesztés alatt nem álló területeknek a felmérése, a telítıdés ütemének és a potenciális kínálatnak figyelemmel kísérése, a településsoros, kistérségi és a megyei összesített adatállomány folyamatos karbantartása és közzététele, • a települések lakóterület-kínálatának nagyságrendjét, összetételét, a kiépülés ütemét vizsgáló adatállomány létrehozása és karbantartása, a településsoros, kistérségi és a megyei összesített adatállomány közzététele, • a Duna-menti területre komplex térségfejlesztési program készítése a magyarországi terület települései mellett a szomszédos szlovákiai megyék szerveit (településeit, térségeit) is bevonva. Ez utóbbi rendkívül komplex feladatot jelent a tervezı szervek számára. Különös figyelmet kell fordítani • a Duna, mint nemzetközi jelentıségő ökológiai folyosó védelmének és fejlesztésének követelményeire, a természetes és természetközeli élıhelyek, az ökológiai fejlesztésre alkalmas, de még kiépítetlen területek feltárására, • a Duna természetes partszakaszainak lehatárolására, tájés természetvédelmi szempontú megırzésére, • a nagy kiterjedéső hétvégi házas üdülıterületek korszerősítésének és jövıbeni funkcionális fejlesztéseinek irányaira, • a Dunát érı környezetszennyezı források felmérésére, az elhárításukra vonatkozó javaslatok kialakítására, • a dunai szigetek ökológiai és ökoturisztikai célú tájrehabilitációjának irányaira, • a különbözı funkciójú kikötık, vízi turisztikai fejlesztési területek kijelölésére, • az árvízvédelem kérdéseinek rendezésére, • a nagymarosi vízlépcsı korábbi építési munkáival összefüggıen roncsolt területek tájrehabilitációjának és újrahasznosításának feladataira, • a turisztikai-üdülési hagyományokhoz, a táji és területi adottságokhoz igazodó turisztikai kínálat kialakításához, • a gazdaságfejlesztés súlypontjainak kijelölésére a környezetvédelmi, ökológiai, táj- és természetvédelmi, turizmusfejlesztési prioritások alapján, • a barnamezıs iparterületek környezetkímélı rehabilitációjával, területkímélı újrahasznosításával összefüggı feladatokra, • a mezıgazdasági mőveléső területeken a természeti adottságokhoz igazodó, a természeti értékeket, a tájkaraktert megırzı tájgazdálkodás feltételeinek megfogalmazására, a borvidéki területek sajátos agrárkultúrájának kezelésére (borturizmus), • a közlekedési kapcsolatokra, a közlekedési folyosók kialakítására.
15
IV. KÖTELEZİ FELADATAINK
Egészségügyi ellátás A 2004-ben elkészült megyei egészségügyi fejlesztési program tartalmazta azokat a fı stratégiai irányvonalakat, amelyek mentén haladva várhatóan javul a megye lakosságának egészségügyi állapota. Az elkészült kistérségi egészségtervek ehhez igazodóan már konkrét akcióprogramokat is megjelenítettek. Az eddigi vizsgálatok azt jelzik, hogy a halálozás a leggyakoribb betegségek körében nem változott, sıt egyes kistérségekben ez kiugróan magas. Az elkövetkezı idıszak sürgetı feladata, hogy szakemberek segítségével vizsgálja az egyes kistérségekben a magas megbetegedési és halálozási mutatók okait, és javaslatot tegyen az okok kiküszöbölésére. A szakellátó rendszer struktúrájának átalakítása 2006. végén felgyorsult. Ennek oka a 2007-2013. közötti idıszakban lehívható európai uniós támogatásokhoz való igazodás, formái pedig a már mőködı szakellátó intézmények komfortosítása, bıvítése, a sürgısségi ellátás fejlesztése, kistérségi egészségközpontok kialakítása, és a humán erıforrás biztosítása. A napokban lezajlott struktúra- és ágyszámváltozások után a megmaradt intézmények nagyobb eséllyel pályázhatnak uniós pénzekre az elıbbi célok érdekében. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı tatabányai kórház kiemelt, súlyponti kórházként szerepel. Kiemelt státuszának megfelelıen maradéktalanul biztosítani kell az építészeti, gép-mőszerezettségi és személyi minimumfeltételeket. Ennek érdekében folyamatos a nagy értékő mőszerek beszerzése, de a diagnosztika fejlesztése érdekében az MR-készülék befogadására továbbra is szükség lenne. Nem mondunk le egy új belgyógyászati típusú pavilon megépítéséhez szükséges megismétlendı pályázatról, de a meglévı épületek átalakítása (sürgısségi osztály kialakítása, a 80-as években épült manuális pavilon kórtermeinek komfortosítása, a 04. telephely lifttel való ellátása) hasonló súllyal szerepel. Rövid idın belül meg kell oldanunk az értékesítésre kijelölt 01. telephelyen még mőködı részlegek elhelyezését, illetve hosszabb távon a szanatóriumi telephelynek a jelenlegi 02. telephelyre történı átköltöztetését. Ezzel a jelenleg még négy helyen mőködı részlegek két telephelyre kerülnek koncentrálásra, csökkentve a fenntartási terheket.
Szociális ellátás A szociális ellátások középpontjában a társadalom fokozott támogatását igénylı emberek, illetve az ıket támogató szolgáltatások állnak. Ezen szolgáltatások közül a megyei önkormányzat elsıdleges feladata a szakosított ellátások szervezése, illetve ezek korszerő, hatékony és színvonalas mőködési feltételeinek megteremtése. Az elvégzendı legfontosabb feladatok a következık:
16 • •
• • •
• • • •
a fenntartásunkban mőködı intézményekben a szakmai elıírások szerinti tárgyi feltételek megteremtése, az ideiglenes mőködési engedélyek kiváltása végleges mőködési engedélyre, különösen a fogyatékos személyeket, pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben az ellátottak foglalkoztathatóságának javítása, amely az intézményekben lakók foglalkoztatását összefogó non profit szervezet létrehozásával, a szükséges készségek fejlesztésével, az infrastrukturális feltételek megteremtésével érhetı el, a komplex rehabilitáció feltételrendszerének kialakítása, így a rehabilitációs célú otthonokhoz tartozó külsı férıhelyek létesítése, védett munkahelyek biztosítása, a minıségirányítási rendszer kialakításának folytatása, a megye, illetve régiószerte mutatkozó ellátási igényre tekintettel a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni férıhelyeinek bıvítése, amelyre megoldás lehet a tokodaltárói intézménynek egy új bıvített kapacitású intézménnyel való kiváltása, vagy a meglévı otthon integrált részeként új telephely létesítése, a még hiányzó ellátási formák (pl. szenvedélybetegek bentlakásos intézménye) létrehozása, a szociális szolgáltatók, illetve a humánszolgáltatási terület szereplıi közötti együttmőködés fokozása pl. operatív szakmai fórumok mőködtetésével, a szociális ágazaton belüli információs rendszer fejlesztése, a megkezdett akadálymentesítési program befejezése, törekedve a teljes fizikai és infokommunikációs megoldásra.
Közoktatás Az oktatási feladatainkat elsısorban intézményeinken keresztül valósítjuk meg, az önkormányzati és a közoktatási törvényekben meghatározott kötelezı alapszolgáltatásokra koncentrálva. A szervezési és koordinációs feladatok az oktatás terén kissé háttérbe szorulnak, pedig a társadalmi és gazdasági szféra e szervezı, adatszolgáltató tevékenység nélkül nehezen boldogul. A program készítésekor a közeljövı intézményi struktúrája még csak körvonalazódik: az önkormányzati választások, a kistérségek megerısödése, a megyei és a települési önkormányzatok gazdasági helyzete elsısorban oktatási intézményeink fenntartói jogának átadását indokolják, de ellentétes irányú folyamatok, pl. az intézmények teljes, illetve közös fenntartásba való átvételének kezdeményezésével szintén jelentkeznek. A közoktatás területén megvalósítandó legfontosabb feladataink a következık: •
•
intézményrendszerünkön keresztül törekvés a szolgáltatások (minimálisan a kötelezı alapfeladatok) magas színvonalon való ellátására a gazdasági helyzet, a költségvetés szabta keretek között, törekvés a modell- (minta)értékő ellátási szint megvalósítására, összhangban az önkormányzat minıségirányítási programjával, a településektıl átvett, illetve közös fenntartásba átvett feladatok értékelése, beillesztése a megyei önkormányzat feladatstruktúrájába,
17 •
• •
• • • •
intézményrendszerünk felülvizsgálata a meglévı és tervezhetı igénybevétel, a demográfiai és a beiskolázási mutatók, a költségvetési keretek, valamint a munkaerı-piaci igények alapján, az iskolaszerkezet, az oktatási-képzési profil és a pedagógusszükséglet tervezése összhangban a megyei önkormányzat intézkedési tervével, intézményeink csatlakozásának ösztönzése olyan pedagógiai programokhoz, amelyek emelik az oktatás színvonalát, egyben a pénzügyi források bıvítését eredményezik, közoktatási intézményeink számára fejlesztési programok kidolgozása, az épületek felújítása, modernizálása, elsısorban külsı, pályázati források megszerzésével, a meglévık kihasználásával,: - jelenleg folyik az esztergomi Bottyán János középiskola teljes rekonstrukciója címzett támogatással, - szakképzési hozzájárulásból, valamint a városi önkormányzat támogatásával funkcióbıvítéssel átalakításra, rekonstrukcióra kerül a komáromi szakképzı iskola szınyi, gyakorlati képzést szolgáló telephelye, - az eddigi sikertelen próbálkozások ellenére nem mondunk le a tatai Eötvös-gimnázium és kollégium felújításáról. a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása, a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével saját intézmény fenntartása helyett a szolgáltatások külsı szolgáltatótól történı beszerzésével, közremőködés egyes közoktatási feladatok teljes körő, és helyi hozzáférhetıségének biztosítása érdekében (pedagógiai szakszolgálati feladatok, alapfokú mővészetoktatási intézmények), közös érdekek mentén élı kapcsolat alakítása a megye felsıfokú intézményeivel, a Megyei Közoktatásért Közalapítvány mőködtetése.
A megye koordinációs szerepének, illetve a települési önkormányzatokkal és a kistérségekkel való együttmőködés erısítésére van szükség ahhoz, hogy a megye aktualizált intézkedési és közoktatási fejlesztési terve mentén a megye egész területére kiterjedı, arányos és magas színvonalú közoktatási szolgáltatásokat biztosíthassunk, illetve a térség gazdasági helyzete, fejlıdése, valamint a munkaerıpiaci igények alapján a már mőködı, illetve tervezett térségi integrált szakképzı központokra alapozva a szakképzési stratégiát kidolgozhassuk. Az együttmőködés és koordináció a nem önkormányzati oktatási intézmények mőködéséhez, alapításához is információt szolgáltat.
Közgyőjtemények, közmővelıdés A közgyőjteményeknek helyet adó valamennyi létesítményünkben alapvetı fontosságú a bıvítés, a korszerősítés, illetve a felújítás. Indokolja ezt egyrészt épületeink elhasználódott állapota, másrészt a helyhiány. A győjtési-tárolási követelményeknek csakis a kapacitások bıvítésével tudnak megfelelni, de szükség lehet (fıként a levéltárnál) a létszám bıvítésére is.
18 A Megyei Levéltár esztergomi Deák Ferenc utcai épületén folytatni kell a homlokzatfelújítást, illetve a közmőkorszerősítést, de kisebb munkák valamennyi épületen szükségesek. Hosszabb távra gondolkodva elı kellene készíteni egy új, az eddigi telephelyeket kiváltó nagy kapacitású ingatlan megszerzését, megépítését. A létrehozott múzeumi szervezet meg- és fenntartása, a megyei múzeum szerepének erısítése is kiemelt feladatunk. Ehhez nélkülözhetetlen a szervezet élére a megfelelı vezetı megtalálása. A korábbi megyei múzeumi intézkedési tervnek megfelelıen valamint az egyes múzeumi székhelyvárosokkal kötött együttmőködési megállapodásokban foglaltak szerint folytatni kell az intézmények szakmai munkájának segítését, fejlesztését, figyelembe véve az intézményrendszernek az idegenforgalomban, a tudományos életben játszott kiemelkedı szerepét. A pályázati lehetıségeket elsısorban a Tatán lévı építmények (bemutatóhelyek) felújításához, kompletté tételéhez célszerő koncentrálni. A tatabányai múzeum sorsának rendezése a megye és a megyeszékhely közötti tárgyalásokon már több éve szerepel, ebben még 2007-ben megállapodásra kell jutni. Az eddig sikertelen pályázatot a Megyei Könyvtár bıvítéséhez meg kívánjuk ismételni, ehhez a tartalom aktualizálása szükséges. A könyvtári funkció ellátásához itt is nagy szerepe van a megye és a megyeszékhely közötti tárgyalásoknak: a két könyvtár egyesítését a tatabányai Népház felújítása is indokolja. A közmővelıdési feladatok ellátásában nagy tere van a társulási együttmőködésnek. Mint ismeretes, a kötelezı közmővelıdési szolgáltató feladatunknak is ilyen formában teszünk eleget, de a mővészeti, tudományos élet más területein is a tartalmi együttmőködés a hatékonyabb megoldást szolgálja. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermekvédelmi szakellátás területén az átalakítás alapjául szolgáló törvényben megfogalmazottakhoz igazodva a lakásotthoni hálózat kialakítása, az új szakmai követelményekhez való igazítás a megyei intézményekben jórészt megtörtént. Célunk, hogy a törvényi elıírásoknak megfelelıen, valamint a helyi ellátórendszer minıségi fejlesztésével eleget tegyünk a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátás követelményeinek annak érdekében, hogy • a rászoruló gyermekek törvényben foglalt jogai és érdekei érvényesüljenek, • a szülık a kötelezettségeiket teljesítsék, • megszőnjenek a gyermekeket veszélyeztetı körülmények, • megtörténjék a szülıi gondoskodás hiányának pótlása, • valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülı fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedése. Miután az elmúlt idıszakban az intézményrendszer teljes körő átalakítása, a hiányzó ellátási formák bevezetése megtörtént, jelen ciklusban az ellátórendszer minıségi fejlesztése lehet a cél. Figyelembe véve a családok helyzetének elnehezülését, a szakellátásba bevont gyermekek számának növekedését, a következı konkrét feladataink adódnak:
19
• • • • • • •
a gyermekvédelmi szakellátó és a szociális alapellátó intézmények szakmai, módszertani együttmőködésének erısítése a családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi rendszer szolgáltatásainak minıségi fejlesztése, a speciális szükséglető, illetve a fogyatékos gyermekek nevelési helyzetének javítása, a szülıt helyettesítı szolgáltatások szükséglet-közeli szintre való fejlesztése, a szolgáltatások területi egységének kiterjesztése régiós szintre, a nevelıszülıi hálózat fejlesztése a gazdaságtalan intézményi elhelyezés csökkentése érdekében, a minıségi szolgáltatások biztosítása magasan kvalifikált szakemberek bevonásával, a területen dolgozó szakemberek érdekeltségének emelésére vonatkozó lehetıségek megtalálása, biztosítása.
Sport Nem tekinthetünk el a sport támogatásától: az egészséges életmód nélkülözhetetlen feltétele mind az anyagi támogatást, mind a lehetıségek feltárását, szélesítését igényli. A versenysporton kívül az iskolai testnevelésre, diáksportra, illetve az emberek mindennapjait kísérı hasznos kikapcsolódásra, a szabadidısportra is figyelemmel kell lenni. Ki kell elégítenünk azokat az igényeket, amelyeket a testmozgásra vágyók, a sport iránt elkötelezettek jeleznek. Meg kell teremteni a rendszeres testnevelés és testmozgás feltételeit a gyermekek, a diákok számára valamennyi megyei önkormányzati oktatási intézményben. A szervezési feltételek javításával bıvíteni szükséges a diákolimpiák rendszerét, a megyei általános és középfokú oktatási intézményekben. A diáksport fejlesztését a minıségi élsport utánpótlásának egyik bázisaként szükséges kezelni. A szabadidısport megfelelı feltételrendszerének kialakításával lehetıvé kell tenni valamennyi életszakaszban a sportolást. A sportmozgalom népszerősítéséhez ösztönözni kell az önkéntes edzık, sportszakemberek tevékenységét, meg kell oldani a tömeges igényekhez igazodó, minıségi követelményeknek megfelelı képzésüket, továbbképzésüket: • a megyének is rangot adó versenysportokat, az abban jeleskedıket, az elıbbre jutásukat elısegíteni, támogatni szükséges, • a kiemelkedı sportolói eredményeket, teljesítményeket, a sportdiplomáciában jeleskedı sportvezetık szakmai elismerését értékelni, díjazni kell, • elısegíteni kívánjuk a meglévı sportlétesítmények EU-szabványnak megfelelı átalakítását, átépítését, • segítjük új sportcsarnokok, tornacsarnokok építését, • megfelelı hangsúllyal kezeljük a megyei sportiskolai rendszer kialakítását, a megye területén élı tehetséges utánpótláskorú tanulók beiskolázását, ennek érdekében ösztöndíjrendszer létrehozását a települési önkormányzatokkal együtt (kiemelten az olimpiai sportágakban), • közremőködünk a kerékpárutak kijelölésében, kiépítésében, támogatjuk a nemzetközi Duna-kerékpárút megvalósítását.
20 Összefoglalva a feladataink ellátásához égetıen szükséges beruházási, lényegesebb felújítási igényeket: • a Szent Borbála Kórházban a sürgısségi betegellátási centrum kialakítása, új belgyógyászati tömb létesítése, • a József Attila Megyei Könyvtár bıvítéses rekonstrukciója, • a kömlıdi iskola régi épületeinek teljes rekonstrukciója, • az Eötvös József Gimnázium és Kollégium mőemléki épületegyüttesének rekonstrukciója, • a Jávorka Sándor-középiskola teljes felújítása, • a Gyermekvédelmi Szakszolgálat otthonépületeinek felújítása, • a tokodaltárói otthon bıvítése, rekonstrukciója, esetleg új, nagyobb létesítmény építése, megszerzése, • intézményeinkben az akadálymentesítés, • a gesztesi vár rekonstrukciója.
21 V. KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSUNK ALAPELVEI MŐSZAKI FELADATOK
Gazdálkodásunkban azzal a két lehetıséggel kell kiemelten foglakoznunk, amely költségvetésünk bevételei és kiadásai közötti különbséget csökkentheti, de legalábbis a hiányt szimbolizáló ollót nem engedi tovább nyílni. A program eddigi fejezeteiben ismertetett vállalásaink valószínőleg jelentıs többletforrást igényelnek, ezért kötelezettségvállalás elıtt mindenképpen vizsgálni kell, hogy ahhoz a források honnan, milyen helyekrıl biztosíthatók. Forrásteremtés A többi megyei önkormányzathoz hasonlóan számolnunk kell azzal, hogy az állami támogatások jelentısebb csökkenésével kezdhetjük el a ciklust, és várhatóan – legalábbis ebben ciklusban – szembesülnünk kell azzal, hogy ez a forrás nem is fog növekedni, és sıt szőkülhet. Az államháztartási reform részeként 2-3 éven belül újrafogalmazásra kerül a „közszféra” fogalma, illetve annak a gazdálkodással kapcsolatos szabályai. Az államháztartási reform kulcseleme a közfeladat meghatározása – tulajdonképpen az, hogy az államnak, illetve önkormányzatoknak kötelezıen milyen feladatot kell ellátniuk - , illetve az ezt biztosító mőködési formák kialakítása. Nyilvánvaló, hogy ez a kötelezıen ellátandó feladatok szőkülése, illetve a költségvetési szervek gazdálkodásában még fellelhetı pazarlás megszüntetése irányába hat. A következı idıszak finanszírozása szempontjából fontos változás, hogy szinte valamennyi mőködésiforrás-szerzési lehetıség megszőnt, és az intézmények számára sem áll rendelkezésre olyan pályázati lehetıség, amellyel mőködési forrást tudnak kiváltani. Más a helyzet a fejlesztési forrásokkal, de egyelıre a mőködés területén van olyan forráshiány, hogy még a felhalmozási bevételek egy részét is mőködésre vagyunk kénytelenek fordítani. A kétség kívül növekvı fejlesztési forráslehetıség pedig az önrész biztosítása, illetve a fenntartás terén sajátforrásigényt generál. Fejlesztési források megszerzése terén sem olyan a kedvezı a helyzetünk. A régió fejlesztési forrásra kiírt pályázatai nem a megyei önkormányzat méreteire és igényeire vannak szabva, ezért fıleg uniós források megszerzésére, bevonására van több lehetıségünk, azonban ahhoz megfelelı célokra, megfelelı elıkészítettségő és mérető projektekre (és nem utolsó sorban a költségek megelılegezésére) van szükség. Törekedni kell a ciklus során, hogy a felhalmozási bevételeinket lehetıség szerint felhalmozásra fordítsuk, megakadályozva ezzel a tényleges vagyonvesztést. A forrásteremtés egyik lehetséges formája lehet az intézmények mőködtetésére, finanszírozására társulási megállapodások kötése települési önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal. Költségcsökkentés Az állami támogatások csökkentése miatt forrásaink bıvítésére kevés esély látszik, és jelentıs külsı forrásbevonásra sincs lehetıségünk, így a hiány csökkentésének a kiadások csökkentése (költségtakarékosság) lehet a fı módja. A ciklus során tovább kell folytatnunk a hivatalban és az intézményhálózatban fellelhetı tartalékok feltárását, tovább kell vizsgálni az önként vállalt feladatokat. Ez utóbbi optimális
22 arányának megtalálása azért is fontos, mivel ezek formálják a megyei önkormányzat képét. Ilyen feladat már legfeljebb oktatási intézményeinkben lelhetı fel, azonban megszüntetésük az iskolák iránti keresletet csökkenti, a kihasználatlanságot növeli. Tovább kell vizsgálnunk, hogy egyes feladatok centralizálásával, decentralizálásával érhetünk-e el további megtakarításokat. Hatékonyabbá kell tennünk néhány intézményünk egyes tevékenységeinek a kihasználását, a kapacitások jobb kihasználásával csökkenthetık más intézmények kiadásai (pl. mosási, konyhai szolgáltatások) Az intézményi mőködés mőszaki feltételei Az elmúlt idıszakokban viszonylag háttérbe szorult a meglévı eszközök (építmények, gépek, mőszerek) mőszaki állapotának megırzése, korszerősítése. Egyre nagyobb a 0-ra leírt, amortizálódott eszközök állománya. Kiemelt feladatnak kell tekintenünk a meglévı épületállomány korszerősítését, fejlesztését, amelyhez elengedhetetlen a folyamatos, tervszerő karbantartás is. Erısíteni szükséges a napi tevékenységben a mőszaki feladatokat, amelyeknek a következı fıbb tevékenységekre kell kiterjedniük: • • • • •
a pályázatok szakszerő mőszaki elıkészítése, az intézmények (épületek) akadálymentesítése, a felújítási feladatok tervezése és végrehajtása, kiemelten a tetıkre és a közmőrendszerekre, a főtési rendszerek felülvizsgálata, a kazánházi rekonstrukciók elvégzése folyamatos kazáncserékkel, szabványossági vizsgálatok elvégzése a vonatkozó jogszabályokban elıírtaknak eleget téve.
