93/2013. (VI.26.) önkormányzati határozat HVÓBKI Bölcsőde Tagintézmény Szakmai programja Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Hevesi Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Bölcsőde Tagintézmény Szakmai programját a melléklet szerint jóváhagyja. A jóváhagyással egyidejűleg a 21/2011. (II.2.) önkormányzati határozattal jóváhagyott szakmai program hatályát veszti. Határidő: 2013. július 1. Felelős: Szabó Sándor címzetes főjegyző
93/2013. (VI.26.) önkormányzati határozat melléklete Szakmai Program
Intézmény neve:
HEVES VÁROSI ÓVODÁK ÉS BÖLCSŐDE KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY Bölcsőde Tagintézmény
Címe:
3360 Heves, Arany J. út 36/B.
Telefon:
06/36-345-153
E-mail:
[email protected]
Tartalomjegyzék
Az intézmény minőségpolitikája ................................................................................................ 5 Az intézmény küldetése, missziója ............................................................................................ 7 Missziós nyilatkozat ................................................................................................................... 7 I. Az intézmény bemutatása ....................................................................................................... 8 II.Kiemelt szakmai célok ............................................................................................................ 9 III. Nevelési alapelveink .......................................................................................................... 13 IV. Kapcsolattartás ................................................................................................................... 15 V. Bölcsődei gondozás-nevelés megvalósulása az intézményben ........................................... 16 VI. Élelmezés ........................................................................................................................... 22 VII. A bölcsődei gondozás, nevelés főbb helyzetei, a bölcsődei élet, tevékenységi formái .... 24 VIII. A gondozó-nevelői munka szakmai dokumentálása ....................................................... 28 IX. A szakember jelentési kötelezettségei ................................................................................ 32 X. A szülői érdekképviseleti fórum működése. ....................................................................... 34 Jegyzőkönyv ............................................................................................................................. 35 Záradék ..................................................................................................................................... 36
Megismerési nyilatkozat .......................................................................................................... 38
„Szerintem nyugtot kell hagyni minden új teremtménynek a maga természetével. A gyereket is hiába, hogy apja nemzette, anyja szülte, mégse belőlük való rész, nem a szüleié. Nem nyirbálhatom, nem gátolhatom majd a növését. Véletlenül a mi bölcsőnkbe vetődött látogató lesz, aki majd tovább vándorol. Csak jól kell tudni megvendégelni és szeretni. Se túl kevéssé, se túl nagyon nem szabad sem terhelnünk, sem óvnunk.”
(Závada Pál)
Az intézmény minőségpolitikája
Heves Város Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. Törvény, valamint a 124/2007. (V. 30.) Hev. Kth. Sz. a HVOBKI Alapító okiratát az alábbiak szerint határozza meg.
A HVÓBKI Bölcsőde Tagintézmény a csecsemő és kisgyermek korosztály számára szakszerű felügyelet melletti ellátást nyújtó 40 férőhelyes, folyamatosan működő (5 napos) gyermekvédelmi intézmény. Napi 11 órában 600-1700 óráig fogadjuk a gyermekeket. Intézményünk három csoporttal működik. A bölcsőde feladata, hogy az egészséges, 20 hétnél, indokolt esetben 6 hétnél idősebb, de a 3. életévét, indokolt esetben a 4. életévét még be nem töltött gyermekek nappali elhelyezését, szakszerű gondozását biztosítsa. Személyi feltételek: 3 fő emelt szintű gondozónői képesítéssel rendelkező,
2 fő felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező 1 fő jelenleg főiskolai tanulmányait végző gondozónő 1 fő érettségizett gondozónő 1 fő érettségi nélküli gondozónő (szerződéssel foglalkoztatott a GYES-en lévő kolléganő helyén.
A kora gyermekkori nevelés és gondozás általánosan véve a szociális ellátó rendszer része, hiszen a gyermekvédelem a szociális védelem része. A szabályozásban viszont külön törvény és végrehajtási rendeletek vonatkoznak rá. A 3 éven aluli kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító minden szolgáltatási forma a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, valamint a végrehajtása céljából kiadott kormány és szociális ágazati miniszteri rendeletekkel szabályozott. A törvény a Gyermekek jogairól szóló 1998-as Egyezményben, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatását kívánja megvalósítani. A bölcsőde alaptevékenysége, hogy a helyes, egészségileg is kifogástalanul kialakított napirenddel, megfelelő gondozással, neveléssel irányítsa a gyermekek testi, szellemi fejlődését, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő csoportokban. A bölcsőde alaptevékenységén túl, tekintettel arra, hogy gyermekvédelmi intézmény, egyéb tevékenységet nem folytathat.
Az intézmény küldetése, missziója
Elő kívánjuk segíteni az anyák munkavállalását, ezáltal a családok anyagi helyzetének stabilizálását is. Segítő kezet szeretnénk nyújtani azoknak a nőknek is, akik tanulmányokat folytatnak, vagy éppen átképzik magukat a megváltozott munkalehetőségekhez. Végül, de nem utolsó sorban kiemelten fontos feladatunknak tartjuk a hátrányos helyzetű családok megsegítését. A szűkös anyagi helyzetű szülők csecsemőinek, kisgyermekeinek szeretnénk biztosítani a testi-lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket, szocializálódásukat oly módon, hogy meg tudjanak felelni a társadalmi elvárásoknak. Ezeket pedig csak akkor tudjuk elérni, ha minél fiatalabban kerülnek be a bölcsődébe és fokról fokra, következetesen építjük ki a kulturhigiénés szokásokat.
Missziós nyilatkozat
A gondozónők legjobb tudásuknak megfelelően minden egyes gyermeket személyre szóló bánásmódban részesítenek, és az egyéni fejlettségi szintjéről próbálják fejleszteni, segíteni. Megpróbálják azt a pluszt adni minden gyermeknek, amelyet a családjuk nem tud biztosítani.
I. Az intézmény bemutatása
Városunk a megye déli részén fekvő település. Egertől 39 km távolságra található. Régebben járási székhelyként 16 település tartozott Heveshez. 1984-től városi rangot kapott. Több oktatási intézménnyel, szakorvosi rendelőintézettel, városi rendőrkapitánysággal, bírósággal, munkaügyi kirendeltséggel, művelődési házzal, múzeumi kiállítóhellyel rendelkezik. Egy középiskola, több általános iskola, zeneiskola, óvodák és egy bölcsőde található a városban. Bölcsőde az 50-es évek végétől működik Heves városban. 1980-ban az Arany János úti óvodával egy épületben, az akkori terveknek megfelelően épült az új bölcsőde. Rövid ideig mind a kettő a régi és az új létesítmény is működött, majd a gyermeklétszám csökkenése miatt a régi bölcsőde megszűnt, az új pedig 1996-ig 60 férőhellyel nyújtott szolgáltatást a kisgyermekes családoknak. 1996-ban a születések számának további csökkenése miatt 36 férőhelyesre módosult az intézmény befogadó képessége. A város régen virágzó mezőgazdasággal, majd ipari üzemmel rendelkező település volt, ahol nagy szükség volt a bölcsődére, hogy az anyák is dolgozhassanak. Az utóbbi időszakban munkahelyek szűntek meg, romlott a szociális helyzet, kevesebb gyermek született, és a munkahelyek hiánya miatt kevesebb gyermek került bölcsődébe. Később arányában változott a születendő gyermekek száma. Egyre több a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermek. A fentiekből következik, hogy a lakossági igények is megváltoztak. Egyre inkább olyan gyermekek kerülnek az intézményünkbe, akik nem megfelelő szociális háttérrel rendelkeznek, ezáltal, ők nagyobb fokú figyelmet, odafordulást igényelnek. Nyilvánvalóan fokozott terhet ró a nevelőkre fizikálisan és mentálisan egyaránt, de még tárgyi felszereltségünk tekintetében is terhelően hat ez az állapot. Az intézmény szerepe, felelőssége tehát hangsúlyozottabbá vált a családi nevelés hiányosságait pótolni, az ingerszegény környezeti hatásokat gazdagítani, és adott esetben
észlelni a gyermekeket ért sérelmeket, bántalmazásokat vagy éppen a szegénységből adódó nehézségeket. 2007-ben Heves általános iskolái, a zeneiskola, az óvodák és a bölcsőde összevonásra kerültek. A neve: Heves Városi Nevelési- Oktatási Intézet. (HVNOI), Bölcsőde Tagintézmény. A 2013-as év új változást hozott ezen egységes intézmény életében. A Magyar Állam átvette az iskolák működtetésének irányítását, így újabb szerkezeti változtatásra volt szükség. Jelenleg Heves Város Önkormányzati fennhatósága alá tartozó intézmények az óvodák, és a bölcsőde. Az összevont intézményrendszer új neve: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény, röviden: HVÓBKI. Az intézmény székhelye és telephelyének címe: 3360 Arany János út 36/B.
II.Kiemelt szakmai célok
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS - NEVELÉS SZAKMAI ALAPPROGRAMJA
A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja - az általános emberi, etikai alapelvek, - az ENSZ "Egyezmény a gyermek jogairól" c. dokumentumban rögzítettek, - a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, - a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése, - a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek, - a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata, figyelembevételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek, az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde gondozónevelő munkájának minimum követelménye.
(A BÖLCSŐDÉK MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYÉNEK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI ORSZÁGOS CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELMI INTÉZET, 1998)
1. Alapellátás
Az alapellátás keretein belül, kiemelt céljaink közé tartozik, hogy az igen változatos összetételű és anyagi helyzetű szülői elvárásoknak is megfeleljen a nevelőtestület. A szülők egy része megértő, toleráns az eltérő életszínvonalú és viselkedéskultúrájú társakkal szemben. Fokozott figyelmet kell fordítanunk az integrációra, a gyermekek gondozása, nevelése mellett a felnőttek, vagyis a szülők szemléletformálása, változtatása is a nevelőmunkánk részét képezi.
2. Képzés - továbbképzés biztosítása
Kis létszámú intézményünkben a gondozónői létszám jelenleg 7 fő. A kolléganők mindannyian gondozónői képesítéssel rendelkeznek, közülük többeknek emelt szintű és felsőfokú képesítése van. Nagyon fontos a mai világban a szakmai előírásoknak, elvárásoknak megfelelni, hogy megfelelően képzett rátermett gondozónői kollektívával minőségi munkát tudjon egy intézmény prezentálni, és az egyre nagyobb elvárásokat támasztó szülők felé megfelelő szakmai hatékonysággal és eredménnyel dolgozni. Hosszú távú terveinkben szerepel, hogy minél több kolléga részt vegyen a továbbképzéseken, illetve magasabb végzettséget szerezzen. Sajnálatos, hogy az állami kötött normatívát a továbbképzésekhez már nem kapja meg az intézmény. Ezért a továbbképzéseket saját költségen kell végezni, ami komoly megterhelést ró a szakdolgozókra. A továbbképzési elvárások továbbra is megvannak, tehát mindenkinek kötelessége teljesíteni kreditpontjait. A szakemberek igénye is megvan a fejlődésre, képzésekre, viszont az anyagi háttér, a hozzájárulás nem biztosított. Az összetételében változatos igényszintű gyermekek és szülők nevelése, formálása igen nagy kihívást jelent a nevelőtestületünknek, de mindenki maximálisan eleget kíván tenni a képzési, és továbbképzési kötelezettségének.
III. Nevelési alapelveink
A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját” gondozónőrendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.
Az aktivitás, az önállóság segítségének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítsége, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.
A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.
Az egységes nevelő hatások elve
A gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
A rendszeresség elve Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.
A fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Az egészséges testi fejlődés elősegítése. A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető higiénés szokások kialakulásának segítése. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése. Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában. A gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése. A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.
Lehetőség a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása. A gyermek tevékenységének megerősítése. A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása. A jó színvonalú gondozás mellett az utóbbi években előtérbe került az értelmi fejlődés fokozottabb támogatása. Ez megmutatkozik a gyermekek környezetének gondosabb kialakításában, a tevékenységek körének szélesítésében, a fejlesztő játékok, eszközök gondosabb válogatásában, a felnőtt aktívabb részvételében a gyermekek tevékenységében, kommunikációjában. IV. Kapcsolattartás
Évente három alkalommal szervezett formában szülői értekezletet tartunk. Így a napi találkozásokon
kívül
nyugodtan
leülve,
partnerként
beszélgetve
a
gyermekeink
mindennapjáról és a jelesebb napokról. Tovább szeretnénk szélesíteni, mélyíteni velük ezt a kapcsolatot, hogy láthassák, átélhessék a nehézségeinket, hogy élvezhessék örömeinket is, melyeket az ő kicsinyeik és az értük dolgozó felnőttek, szakemberek és a technikai dolgozók tesznek. Videofelvételek, fényképek segítségével nyitottunk feléjük. Hagyománnyá vált és továbbra is tervezzük a szülők részvételével a nyílt gyermeknapot, és új hagyományt teremtve Szüreti nap néven új családi programot indítottunk útjára, amire nagy igény és érdeklődés van. A szülők szeretnek közel kerülni a gyermekeikkel foglalkozó nevelőkhöz. Kíváncsiak gyermekük mindennapjaira a bölcsődében. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy ezt a fajta igényeiket kielégíthassék. Évente legalább két-három alkalommal - a szülők igényeit figyelembe véve - szülőcsoportos foglalkozásokat készítünk elő. Egy-egy nagyobb, mindenkit érintő témakör kerül megbeszélésre (beszoktatás, szobatisztaság, én-tudat fejlődése, játéktevékenység). A
beszélgetések célja, hogy segítsük a szülőket abban, hogy a kommunikációs, empátiás tükrözés segítségével, saját erejükből más szülő tapasztalatai nyomán képesek legyenek megoldani aktuális problémájukat.
Kapcsolataink mélyítését tervezzük: a HVOBKI vezetésével és tagintézményeivel védőnői szolgálattal. a gyermekeket ellátó háziorvosi szolgálattal családsegítővel Észak-Magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde vezetőségével, dolgozóival A környező települések bölcsődéivel
A Heves Városi Művelődési, Közgyűjteményi Intézmény és Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (röviden: Hevesi Kulturális Központ) által meghirdetett rendezvényeket látogatjuk, illetve felhívjuk a szülők figyelmét az aktuális gyermekprogramokra. V. Bölcsődei gondozás-nevelés megvalósulása az intézményben
Alapelveink
A gyermek életkori sajátosságainak maximális figyelembe vétele. Az egyes gyermek egyéni érettségének figyelembe vétele mind pszichésen, mind pedig szomatikusan. A gondozás-nevelés egységének megteremtése.
A tanulás jellemzői kisgyermekkorban
Minden esetben abból az alaphelyzetből kell kiindulni, hogy milyen szinten áll a gyermek. Mire érett már meg? Mit lehet tőle elvárni?
Mi az, ami őt legjobban érdekli az adott időben? Személyes példamutatásunknak igen nagy jelentősége van, hiszen a szeretett személyt modellként követi a gyermek. Nagy jelentősége van az interakciós helyzeteknek a gondozónő-gyermek, de a gyermek-gyermek esetében is. Ezen esetekben a gondozónő részéről fontos feladat, hogy tudatosan, értékes információkat adjon át a gyermeknek. Legfontosabb, hogy élményszerűen, játékosan, játék közben, a gyermeki kíváncsiságon alapuljon, semmi esetre se legyen kötött és kötelező formájú. Színes élmény és inger gazdag környezetet biztosítani, amely kínálja a lehetőséget a gyermek felé. Természetes, belsőjükből fakadó kíváncsiságukat, érdeklődésüket kielégíteni.
A gondozás-nevelés feladatai A gondozás-nevelés egymástól nem elválasztható folyamat, egységet alkot.
Egészséges életmód kialakítása Miközben a gondozási feladatokat végezzük, folyamatosan az egészséges életmódra neveljük, szoktatjuk a gyermekeket. Kialakítjuk fokról fokra az egészséghez nélkülözhetetlen higiénés szokásokat. Gondozási műveletek végzése közben folyamatosan információt adunk át. Elmondjuk, hogy milyen műveletet, miért végzünk, és folyamatosan bővítjük ismeretanyagukat. Pl.: öltözködés vagy mosakodás közben mondjuk a testrészeket. Tanuljuk a jobb és bal fogalmát, a piros és a kék színt, hogy mikor folyik a hideg, illetve a meleg víz. Spontán tanulja, hogy a szappan csúszik, sikamlós stb…. Megismeri a ruhadarabok nevét: póló, nadrág, pulóver. Alkalom adódik arra, hogy az évszakokra jellemzően is információkat adjunk át. Pl.: most tél van, csizmát húzunk a lábunkra, sapka és sál is kell. Megtanuljuk, hogy ősszel és tavasszal sok az eső, esőkabátot kell felvenni. Nyáron a strandra megyünk fürödni, fürdőruha szükséges. Az információk átadásának a gondozónő részéről céltudatosnak, és mindig következetesnek kell lennie.
Érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése
Minden tevékenységünket érzelmi alapon kell megközelíteni. A bölcsődés korú gyermekeknél az érintésnek, a gondozónő kezének, a kiegyensúlyozott, nyugodt, szeretetteljes odafordulása az alapja az érzelmi biztonságnak. Az érzelmeinken keresztül tudunk rájuk hatni.
Az elsődleges szocializálódás a családban megtörténik, és ha ez harmonikusan alakul, minden bizonnyal a másodlagos, úgynevezett intézményes szocializáció is jó úton fog haladni. Fontos, hogy az anyához való kötődése erős legyen, hiszen ez a fajta biztonság, később is átsegíti a gyermeket a nehézségeken. Nekünk pedig további feladatunk, hogy a bölcsődében is olyan érzelmi kötődés alakuljon ki a gondozónővel szemben, hogy amíg az anya távol van, itt is teljes biztonságban érezze magát. Tehát a gondozónő keze, ahogyan hozzáér, a tekintete, ahogyan ránéz, mind-mind melegséget, biztonságot kínáljon a gyermeknek. Feladatunk, hogy a társakkal való kapcsolatalakítást pozitív irányba segítsük. Dicsérjük, erősítsük a helyes magatartást. Éreztessük velük, hogy mennyire elégedettek vagyunk az ilyen fajta megnyilvánulásokkal. Juttassuk kifejezésre a nemtetszésünket helytelen viselkedés esetén. Éreztessük, hogy szomorúak vagyunk, vagy éppen haragszunk, ha nem megfelelően viselkednek. Ilyenkor tanulják meg a különböző érzelmi állapotok kifejezését, ők maguk is ki tudják fejezni saját érzelmeiket egymással és a gondozónőkkel szemben is.
Megismerési folyamatok fejlődésének segítése
Ezen a területen az évszakok, a természet adta lehetőségek kihasználásán keresztül próbáljuk az ismeretanyagukat fejleszteni, formálni. Kihasználjuk a természetes kíváncsiságukat, érdeklődésüket többféle megközelítésből, az értelmi szintjüknek megfelelően. Indirekt helyzetekből adódó tájékoztatás. A gyermek számára spontánnak tűnő ismeretátadás, amely a gondozónő részéről tudatos fejlesztés. Fejlettségi szintjüknek megfelelően változatos élethelyzeteket teremteni számukra. Legyen lehetőségük megtapasztalni az ízeket; hideget, meleget; színeket, formákat; különböző felületeket. (sima, érdes, rücskös, puha, kemény, stb…).
A bölcsődei élet megszervezésének elvei
A bölcsődei életet úgy kell megszervezni, hogy minden a kicsi gyermek igényéhez, életkori sajátosságához igazodjon. Figyelembe vegye a csoport igényét, azon belül minden egyes gyermek személyes érettségét, fejlettségét is. Fontos, hogy a beszoktatás idején a megszokott, jól ismert helyzetből induljunk ki, és fokozatosan szoktassuk hozzá a számára idegen környezethez és személyekhez. Biztosítsunk a gyermek szükségleteihez megfelelő helyet, időt, eszközöket. Legyen nyugodt légkör, kényelem. A személyi feltételek legyenek optimálisak, hiszen elengedhetetlen a jól felkészült, gyermekcentrikus, a gyermeki jogokat szem előtt, tiszteletben tartó gondozónői attitűd. Fontos, hogy pontosan a kidolgozott napirend szerint folyjék a munka, hiszen ez adja meg a biztonságérzetet a gyermekeknek. Tudniuk kell, hogy milyen művelet után mi következik, és ez biztosítja a ritmust az életében. Meghatározott, következetes szabályrendszert kell kialakítani, mert ez szabályozza a viselkedésüket és a csoport életét. Segíti őket a magatartásformák kialakításában. Megtanulják, mi a helyes és helytelen. Ez is a biztonságukat segíti elő. Fontos, hogy ezek a szabályok sohase legyenek merevek, és a gyermeknek ne támasszon az optimálisnál magasabb követelményeket. Konkrétan tudja a sorrendet, ki, mikor megy a fürdőszobába, majd az asztalhoz, melyik játékkal játszik az asztalnál, nem veszem el a társam játékát, stb….
Gyermekcsoportok szervezése
A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus,
megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő maximum 7 "saját" gyermeket láthat el. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon.
Napirend
A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.
VI. Élelmezés
A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: 1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, 2. biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, 3. megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.
A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap szerint kell főzni.
A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS
A bölcsődébe 20 hetes kortól vehető fel csecsemő, és ez egybeesik az elválasztási időszak kezdetével. A bölcsőde orvosának feladata, hogy nyomon kövesse, értékelje a gyermek fejlődését és táplálását, és ha kell, az illetékes háziorvossal egyeztetve változtasson azon az Országos Csecsemő- és Gyermek Egészségügyi Intézet 47. sz. Módszertani levele: "Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei" alapján. A tápszer és a csecsemő egyéb ételei elkészítéséhez külön tejkonyhát kell biztosítani. A csecsemő edényeit (üveg) és evőeszközeit a többiekétől külön kell tárolni és mosogatni. A tápszer tárolása száraz, szellős helyen történjen. A különböző tápszerek eltérő felhasználási útmutatóira fokozatosan ügyelni kell.
KISGYERMEKTÁPLÁLÁS
A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a bölcsőde vezetője az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. Az étrend tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kisded bölcsődei élelmezésében - minimum 3-szori étkezés esetén - az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 65 %- át kell biztosítani. Az étrendnek változatosság, idényszerűség, ízében való összehangoltság, önálló étkezésre nevelés szempontjából is megfelelőnek kell lennie. A bölcsődevezetőnek, vagy az általa kijelölt személynek minden étkezés előtt meg kell kóstolni az ételt, és ezt dokumentálnia kell. Az étlapot minimum háromhavonta minőségi és mennyiségi szempontból, ellenőrizni vagy ellenőriztetnie kell a bölcsődevezetőnek dokumentálva. A korszerű csecsemő és kisgyermektáplálás elveinek és gyakorlatának változásait a bölcsőde vezetőjének figyelemmel kell kísérnie, és fel kell használnia a bölcsődei étkeztetésben. A krónikus betegség vagy táplálékallergia miatt diétára szorulók ellátását a bölcsőde csak akkor vállalhatja, ha az étrendre vonatkozó előírásokat be tudja tartani.
A bölcsődés gyermekek étkeztetésében makrobiotikus ill. tisztán vegán étrendek nem szerepelhetnek. Speciális étrend (pl. szemi-vegetáriánus, lakto-ovo vegetáriánus) szigorú szakmai feltételek teljesülése mellett vezethető be, az országos titszifőorvos 1/1994. számú „A bölcsődében és közoktatási intézményekben, közétkeztetésben alkalmazható különleges étrendekről” szóló állásfoglalásban előírtak szerint.
AZ ÉTKEZTETÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYAI A bölcsődei étkezésre a 9/1985.(X.23.) EüM.-BkM.számú „Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik.
VII. A bölcsődei gondozás, nevelés főbb helyzetei, a bölcsődei élet, tevékenységi formái
Gondozás Célunk, hogy minél szorosabb, bensőséges kapcsolat alakuljon ki a gyermek és gondozónője között, amelynek elsődleges feladata a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A gyermek aktív részvevője kell, hogy legyen a gondozási műveleteknek, ezzel is segítve őt a szociális kompetenciák kialakításában. Játék A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, s mint ilyet, a bölcsődei nevelés legfontosabb eszközének tartjuk. A legtöbbet akkor tehetjük gyermekeinkért, ha már kisgyermekkorban megteremtjük számukra a szükséges feltételeket. Ennek érdekében tudatosan figyelünk a következőkre: napirend szervezésénél megfelelő idő jusson játékra megfelelő légkör, hely, eszköz biztosítása gyermekek igényei, jelzéseire reagálunk a játék irányításmódja, a gondozónő szerepe megfelelő minőségű és színvonalú játékok biztosítása Konklúzióként elmondhatjuk, hogy felismertük azt, hogy a játék az ember életét alapvetően befolyásoló jelenség. A játék lehetőségét a korai életévekben magas színvonalon kell biztosítani, mert hosszabb távon megtérülő befektetés lehet.
Mozgás A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, stb…) Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, de fontos szerepük van az egészség megőrzésében. Nevelési cél: a mozgás az egészség megszerzésére, megszilárdítására, a szervezet fejlődésének, növekedésének, gyarapodásának
és a testi képességek kialakításának elősegítésére, és a mozgásműveltség fejlesztése mellett örömforrásként kell, hogy szolgáljon.
Alkotó tevékenység A finommotorikát fejlesztjük a különböző technikák bemutatásával. Papírtépés, nyomdázás, vágás, ragasztás, gyurmázás, festés. A gyermekek egyéni ötleteit támogatjuk. A tevékenységeket az évszakokhoz és az ünnepekhez igazítjuk. A gyermekek alkotásait a szülők számára is láthatóvá tesszük. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy egyedül alkosson valamit, várjuk meg, hogy elképzelése, fantáziája alapján megnevezze, amit készített. Ismerjünk rá, és örüljünk vele! Tevékenysége
során
minél
több
ismeretanyagot
továbbítsunk
úgy,
hogy
a
ténymegállapításához adjuk meg neki a lehetőséget. Véletlenül se előzzük meg a gyermeket! Az alkotását fogadjuk annak, ahogyan ő megállapította. Elég, ha abban az esetben javítjuk ki, ha valami fogalmi zavart észlelünk, pl. puha helyett keményet, vagy sima helyett rücsköset állapít meg.
A gondozás-nevelés és egyéb tevékenységek alkalmával az a feladatunk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, minden alkalmat használjon ki a gondozónő az információk átadására, adjon lehetőséget a kreativitás kibontakoztatására oly mértékben, ahogyan azt a gyermeki igény megkívánja. Érezze a gyermek, hogy az, amit ő csinál, nagyon fontos a felnőtt számára is.
Vers, ének-zene, mese, mondóka Vers Fontos, hogy rövidek legyenek. Esetenként nem is a tartalom, hanem a hangulatkeltés a lényeges. A mondókákat ritmikus mozgássorral mutatjuk be, és többször ismételjük.
Ének A dalokat többnyire Forrai Katalin: Ének a bölcsődében c. könyvéből választjuk. Az otthonról hozott, illetve valamilyen adathordozón hallott énekeket is nagyon kedvelik, hamar megtanulják, és táncmozdulatokat végezve éneklik. Zenét a gyermekek hangulatától függően hallgatunk. ”Nem a zenét tanulják, hanem a zenéhez vezető érzékenységet.” (Kokas Klára)
Mese
Könyvek nézegetése közben spontán beszélgetések alkalmával kitalálhat meseszerű történeteket, melyeket el is mondhatnak, ezzel elősegítve a beszéd fejlődését, a szókincs bővítését és a színes fantáziavilág létrejöttét. Lényeges: a mese vége megnyugvást, a feszültség feloldását eredményezze.
Mondóka
„A gyermekek körében használatos, erősen ritmikus, dallamos hanglejtésű vagy sokszor énekelt versike” (Lajos 1980: 641).
Tematikailag többnyire egyszerűek. Gyermekbeszédből való vagy kedveskedő szavakkal színesítik ezeket a mondókákat. Gyakran álpárbeszédesek, vagyis a kérdező és a válaszoló egyaránt a gyermeket szórakoztató felnőtt vagy idősebb testvér. A mondókák szórakoztatva, játék közben oktatják, nevelik, szoktatják a kisgyermekeket. Céljuk: a mozgás és értelmi fejlődés elősegítése, egyben az érzelmi kapcsolatok elmélyítése. Idesorolhatjuk mindazokat az egyszemélyes vagy társas mondókákat, melyek a gyermekek eligazodását segítik a társadalmi és természeti környezetben, a társas érintkezésben. Elősegítik
a
megismerést,
gyakran
szabályozzák,
de
le
is
egyszerűsítik.
VIII. A gondozó-nevelői munka szakmai dokumentálása A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás
céljából
az
egyes
módszertani
javaslatokban
megfogalmazott
módon
dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történjék. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentáció vezetéséhez kérni kell a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek meg kell mutatni. A gyermekek gondozása-nevelése során a szakemberek tudomására jutott adatok és információk adatvédelem hatálya alá esnek, ezért óvni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, továbbítás és nyilvánosságra kerülés ellen. / 1992. évi LXIII. Tv, 253/1997. (XII. 17.) Kr./
SZAKMAI DOKUMENTUMOK. A; Gondozónők által vezetett nyilvántartások, kezelt dokumentumok. Csoportnapló Vezetése napi rendszerességgel történik, a csoport létszámát és a napi eseményeket rögzíti. Szerepelni kell benne a csoport névsorának, a jelenlétnek illetve hiányzásnak, az étrendnek, és a délelőtt illetve a délután történtek rövid összefoglalójának.
Gyermek egészségügyi törzslap
A gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente kell vezetni, a kiinduló pont a gyermek születési ideje. A személyi adatok, a születés körülményei, a táplálás, az oltások, az eddigi élettörténet rögzítése az első illetve a második oldalon történik. A felvételi státuszt (a gyermek testi állapotának jellemzői a vizsgálat időpontjában) a bölcsőde orvosa veszi fel a beszoktatás megkezdésétől számított egy hónapon belül.
Fejlődési lap
A gyermek fontosabb növekedési és fejlődési adatait tartalmazza. A táblázatba előre berajzolt standardok segítenek annak megítélésében, hogy a vizsgált gyermek testméretei mennyire felelnek meg az életkorának, illetve a testméretei között milyen összefüggés van.
Üzenő füzet A család és az intézmény közötti írásos kommunikációt rögzíti.
Fejlődési napló
A bölcsődei adaptáció, beszoktatás kapcsán készített dokumentáció Családlátogatás Havonta írt jellemzés a fejlődési standard alapján
B; A bölcsőde orvosa által vezetett nyilvántartások.
Gyermek egészségügyi törzslap (felvételi státusz, havi illetve negyedéves státuszok) A gyermek bölcsődébe kerülése után, a beszoktatás végén felvett aktuális testi állapot jellemzőinek rögzítése pl: hossz, súly, fej és mell körfogat, a tüdő, szív állapota, nyálkahártyák, has stb. jelenti az úgynevezett felvételi státuszt. A testi fejlődés nyomon követése, az átlagostól való eltérés feljegyzése 1 éves korig havonta, e felett pedig: negyedévente a bölcsődeorvos prevenciós munkájának alapja.
Heti
étrend
összeállításában
együttműködés
(élelmezési
szakemberrel,
bölcsődevezetővel) A három év alatti gyermekek élelmi anyag szükségletének ismeretében, az életkor figyelembe vételével, a korszerű kisgyermek táplálás elvei szerint a heti étrend összeállítása, megvalósulásának figyelemmel kísérése. Speciális étrend véleményezése, a szakorvosi utasítások betartásának ellenőrzése.
C; A bölcsődevezető által vezetett dokumentumok.
Felvételi könyv A bölcsődébe járó gyermekek személyi adatait tartalmazza lakcímmel együtt, a szülők munkahelyével és elérhetőségével. A kitöltésére az első intézményben töltött napon kerül sor. Szerepelnie kell benne a felvétel és az elbocsátás dátumának is. Fontos, hogy pontosan kitöltött és naprakész legyen. /5 évig megőrzendő dokumentum/.
IX. számú melléklet „A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről” 235/1997.(XII.17) Kormányrendelet Az adatlap a Gyvt.139.§ alapján kötelezően kitöltendő dokumentum /5 évig megőrzendő/. A kitöltése a bölcsődébe történő felvétel napján történik. Tartalmazza a személyes gondoskodás formáját (gyermekek napközbeni ellátása), a gyermek személyi adatait, a szülők vagy
törvényes képviselő személyi adatait, a térítési díj adatait (bölcsődében csak az étkezés!), a normatív kedvezményt (alanyi jogú vagy ingyenes) és az ellátás megszűnésének időpontját.
Megállapodás az ellátás igénybevételéről 1997.évi XXXI.Tv. 32.§ (4)
Állami fenntartású intézmény esetén, ha a felvételről az intézmény vezetője dönt, az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel illetve törvényes képviselőjével az intézmény megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a fenntartónak.
Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről 1997. évi Tv. 33.§ (2) A szülő nyilatkozik, és aláírásával igazolja, hogy az intézmény a Törvény által rárót tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, szóban és írásban informálta.
A 133/1997. (VII.29.) számú Kormányrendelet mellékletei 1. számú melléklet – Térítési díj nyilvántartása 2. számú melléklet – Nyilvántartás az ellátási napokról 3. számú melléklet – Nyilvántartás az étkezést igénybe vevőkről
Nyilatkozat a 3 vagy többgyermekes illetve a tartósan beteg gyermeket nevelő családok térítési díj kedvezményéhez Szülői nyilatkozat, melyben a szülő díj visszatérítési kötelezettsége tudatában nyilatkozik a 18 éven aluli és a 25 évnél fiatalabb oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekei számáról, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos (szakértői bizottság véleménye alapján) ellátott gyermekről.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás keretein belül biztosított ingyenes étkeztetést igénybevevők nyilvántartása A nyilvántartás alapja a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzat határozata a jogosultságról, mely 1 évig érvényes. Az ingyenesség csak a határozat időtartama alatt vehető figyelembe, a lejárt határozat megújításáig a teljes térítési díjat kell beszedni.
Bölcsődei jelentés Havi statisztika, mely a gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás alapján készül. Tartalmazza a bölcsőde: működési formáját, (napos bölcsőde), férőhelyszámát, az ellátási napokat (nyitvatartási napok száma), a lehetséges gondozási napok számát (a férőhelyszám és a nyitvatartási napok szorzata), az adott hónapban jelenlévők valamint hiányzók számát.
Bölcsődei kimutatás Éves statisztika, kötelező adatszolgáltatás a KSH – nak.
Az előzőekben felsoroltakon kívül a bölcsődevezető vezeti még a: fertőző betegségekről történő kimutatást, tetvességi nyilvántartást (a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele alapján), védőoltási nyilvántartást.
IX. A szakember jelentési kötelezettségei
A gondozónő és a bölcsődevezető jelentési kötelezettsége
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 17. § előírja, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan alapfeladatot ellátó – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetésének megelőzése érdekében intézmény szakalkalmazottja, illetve maga az intézmény köteles: - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermek jóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más, súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén, - kötelesek továbbá az e körbe tartozó intézmények a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése és a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése érdekében egymással együttműködni. A jelentési kötelezettség elmulasztása büntető jogi felelősséggel jár. A jelzés leadásának módja általában helyileg szabályozott, de mindig írásban kell, hogy történjen. A szakmailag elfogadott hivatali út a következő: - a gondozónőjelzést ad a bölcsőde vezetőjének az észlelt problémáról, - a bölcsődevezető ellenőrzi a kapott információt, tájékozódik a kialakult helyzetről, - objektíven értékeli a tudomására jutott tényeket, majd súlyosságától függően írásban jelzést ad a gyermek jóléti szolgálatnak, vagy jelenti a gyámhatóságnak, - minden esetben visszajelzést kér a megtett intézkedésekről.
X. A szülői érdekképviseleti fórum működése
A Szülői Érdekképviseleti Fórum feladatai, működése, tevékenységének dokumentációja.
A gyermeki jogok érvényesülésének és védelmének érdekében a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakulásának és működésének szabályait /Gyvt. 35.§/. A napközbeni kisgyermekellátás területén a fórum választott és szavazati jogú képviselői: az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy törvényes képviselői, az intézmény dolgozóinak képviselői, az intézményt fenntartó képviselői. A fórum tagjainak száma nem lehet kevesebb háromnál, nagyobb létszám esetén is páratlan számú maradjon.
Feladata: megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél a gyermekeket érintő ügyekben, javaslatot tesz az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről és az ebből származó bevételek felhasználásáról, egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásánál.
A gyermek szülője vagy törvényes képviselője panaszt tehet az érdekképviseleti fórumnál az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme vagy az intézmény dolgozóinak kötelességszegése esetén.
Az intézményvezetője az érdekképviseleti fórummal együttműködve a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad az orvoslás lehetséges módjáról. A panaszt tevőnek 15 napon belül meg kell küldeni az értesítést a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről.
Jegyzőkönyv
Készült:
HVÓBKI Bölcsőde Tagintézmény Heves, Arany J. út 36/B.
Időpontja:
2013. január 23.
Jelen vannak:
minden gondozónő, és a Szülői Fórum elnöke.
Jegyzőkönyvvezető:
Tribik Gézáné
Napirendi pont:
a Szakmai program ismertetése, megvitatása, elfogadása.
A vezető gondozónő ismertette a Szakmai Programot. A témához kiegészítés, módosító javaslat nem volt. A gondozónők és a Szülői fórum elnöke a Szakmai Programot egyöntetűen elfogadták.
------------------------------------Fehérné Holló Anikó HVÓBKI igazgató
.......................................... Jegyzőkönyvvezető
.........................................
.........................................
Hitelesítő
Bölcsődevezető
Heves, 2013. január 23.
Záradék
A Szakmai programot a gondozónők és a szülők bármikor elkérhetik.
Szóbeli tájékoztatás, előzetes egyeztetés után, a csoportmunka zavarása nélkül lehetséges.
A Szakmai Programért felelős és készítette:
---------------------------------------------------Baloghné Jenei Magdolna tagintézmény vezető
Megismerési nyilatkozat
A Szakmai Programban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Baloghné Jenei Magdolna
tagintézmény vezető
.......................................................
Mezeiné Magyar Éva
gondozónő
.......................................................
Racsek Renáta
gondozónő
.......................................................
Gönczi Györgyné
gondozónő
.......................................................
Várkonyi Margit
gondozónő
.......................................................
Lászka Mariann
gondozónő
.......................................................
Tribik Gézáné
gondozónő
.......................................................
Ádám Nóra
gondozónő
.......................................................
