2013. május
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
DEVECSERI LÁSZLÓ: ÉDESANYÁK KÖSZÖNTÉSE Édesanyám, harmat voltam: selyem rétre le is hulltam. Virágokat nevelgettem, hogy ezután néked szedjem. Harmat cseppje, eső szála, könnyű fényt vont a szirmára. Bokrétámat megkötöttem: hímes csokor nőtt kezemben. Virágos most a mi házunk, anyák napján meg kell állnunk! Meg kell állnunk, megpihennünk, édesanyánk ünnepelnünk! Anyák napján, édesanyám: ölelésed az én tanyám. Az én tanyám: menedékem, hozzád vezet boldog léptem. Örömkönnyek a szemedben... Én ezért most, mondd, mit tettem? Könnyeidet nem hagyom: gyorsan széllé változom! Langyos szélből, arany ágból: törülköző napsugárból. Felszárítom könnyeidet, arcodon csak mosoly lehet! Mindig, mint a mai napon: vígság legyen asztalodon! Zenét hozol tenyeremben, patak csobog énekemben. Legszebb éjjel leszek álmod, ahogy titokban kívánod: künn a mezőn csikó szalad, a patakban aranyhalak. A kötényed csuda-jószág, onnan hallok fecske-nótát: Le- leszáll a füsti fecske édesanyám kötényébe. Nem tapaszt ő vízzel, sárral, elégedett e szállással. Hajnalunkkal együtt ébred, Nap szól néki: fénye ének. Le- leszáll a füsti fecske édesanyám kötényébe: onnan indul messze-messze, várja majd a kötény-fészek, új tavasszal visszatérhet! A kötényed csuda-jószág: ezer titkot rejteget, szemedből a meleg jóság el is ringat engemet……
XIX. évfolyam 5. szám
MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. MIT ÜNNEPLÜNK PÜNKÖSDKOR? Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd talmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. "És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:14) Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
MEGHÍVÓ HŐSŐ K NAPJ ÁRA 2013. MÁJ US 24-ÉN (PÉNTEK) 17:00- KOR AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ TOKODI HŐSEIRE EMLÉKEZÜNK. A MEGEMLÉKEZÉS I. HELY SZÍNE I.VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰNÉL 17:00-KOR (BÉKE U.- KÖZTÁRSASÁG U.) – KOSZORÚZÁS A MEGEMLÉKEZÉS II. HELYSZÍNE II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰNÉL 17:30-KOR (SZABADSÁG U.) - KOSZORÚZÁS KÖZREMŰKÖDIK SZIVÁRVÁNY TÁRSASKÖR MINDENKIT VÁRUNK HÁBORÚS HŐSEINK EMLÉKE ELŐTTI TISZTELGÉSHEZ!
MEGHÍVÓ SZENT ORBÁN ÜNNEPÉRE Tokod Nagyközség Önkormányzata és Egyházközössége szeretettel meghívja Önt és kedves családját SZENT ORBÁN ÜNNEPÉRE 2013. MÁJUS 26-ÁN (VASÁRNAP) 15.00 ÓRAI KEZDETTEL A HÁRMASHATÁRHEGYRE. Az áldást Kardos Mihály atya adja. Közreműködik a Gardellaca Vegyes Kórus és a Kéknefelejcs Nótakör. Tóth Tivadar polgármester -1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
A Tokod-Üveggyári Sporttelep tulajdonjogának, rendezéséről tárgyaltam az érintettekkel. Április 16. A helyi köztemető bejárását végeztük képviselőtársaimmal, és műszaki szakemberekkel. A tervezett kolumbáriumnak kerestünk megfelelő helyet. Ingatlan értékbecslés helyszíni bejárásán vettem részt. Intézkedtem, hogy szakembereink szereljék fel a kanna tartókat a temetőben. A kistérségi megállapodás jogszabályi hátterét beszéltük meg a jegyző úrral. Április 17. A Tát-Tatabánya közút felújításának projekt indító tájékoztatóján vettem részt Bajnán. Április 19. Az Ister-Granum Vándor Borverseny bíráló bizottságának munkájában vettem részt a felvidéki Bátorkeszin. Április 22. Képviselő-testületünk rendkívüli ülésén elfogadta a Dorogi Kistérség módosított együttműködési megállapodását. Április 23. A közelgő testületi ülés előterjesztéseit tekintettük át munkatársaimmal. Értesültünk, hogy az MVH befogadta Leader pályázatainkat, reméljük, hogy fejlesztés is lesz belőle. Testületi megbeszélésen készítettük elő a hétfői ülésre kerülő anyagokat. Április 24. A Hegyeskő oldalában, közvetlen a kiránduló útvonal mellett, valaki szemétlerakót alakított ki magának! Biztos arra gondolt az illető, elég ha (az) ő szemét nem bántja, bántsa az arra érzékenyekét, a miénket. Értékesítésre igényelt területet jártunk be képviselőtársaimmal. Április 25. A Kistérségi Tanács ülésén vettem részt Dorogon. Egy távfelügyelettel foglalkozó vállalkozás képviselőjével tárgyaltam. Délután a Pénzügyi, majd a Településfejlesztési Bizottság ülésén vettem részt. Április 26. Művelődés-szervezőnk arról tájékoztatott, hogy Ebszőnybányán virágosítás kezdődött. Szintén ebszőnyi hír, hogy az ottani gyerekek meghívást kaptak egy, a Máltai Szeretet Szolgálat által Esztergomba szervezett foci tornára. Könyvtárunk vezetője tájékoztatott arról, hogy sikeres pályázat eredményeképp, május 6-án indul az iskolában az 56 órás angol nyelvtanfolyam, 12 fő részvételével. A Honismereti Kerekasztal résztvevői látogattak el Tokodra, az Alkotóházban fogadtuk a vendégeket. Április 28. Az Országos Búzaszentelő ünnepségen vettünk részt Táton. Április 29. Havrancsik Tibor úrral, Mogyorósbánya polgármesterével tárgyaltam, aki a térfigyelő kamerákra kiírt pályázaton való részvételünk tapasztalatairól érdeklődött. Délután 16 órától képviselő-testületi ülés volt a tanácsteremben. Az ülésen a teljes testület részvételével, 11 előterjesztett napirend került terítékre. A fontosabb eseményekről való polgármesteri, illetve a lejárt határidejű határozatokról szóló jegyzői tájékoztatót követően az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendelet megalkotására került sor. Elfogadtuk az önkormányzat vagyonrendeletét, majd az Északdunántúli Vízmű Zrt. műszaki és pénzügyi beszámolója, valamint a rekonstrukciós terv jóváhagyása került sorra. A zrt. képviseletében jelen lévő Botos Tamás igazgató úr felelt a feltett kérdésekre. A Mesevár Óvoda üveggyári épületével kapcsolatban úgy döntöttünk, hogy másnap a helyszín bejárásával igyekszünk a legmegfelelőbb megoldást megtalálni. Két kisebb ingatlan értékesítéséről döntöttünk. Megvitattuk a falugondnok, és a mezőőr beszámolóját. Az ügyben érintettek véleményét meghallgatva, az ügyvédi szakvéleményre figyelemmel úgy határoztunk, átvállalva a TÜSC 4,6 Mft. adósságát, átvesszük a Tokod-üveggyári Sporttelep tulajdonjogát.
POLGÁR MESTERI ESEMÉNYNAPLÓ Április 2. A lakossági bejelentések, javaslatok alapján áttekintettük a mezőőrrel a szolgálat hatékony ellátásához szükséges intézkedéseket. A jegyző úrral együtt helyszíni szemlén értékeltük a vízkárok kezeléséhez szükséges lépéseket. Április 3. Farkas Lajos úr tájékoztatott az idei évre tervezett motorversenyekről. Birtokháborítási ügyben tett panasz kivizsgálásáról tájékoztattak az érintettek. Április 4. A Dorogi kistérség jövőbeni együttműködésének tartalmi kérdéseit vitattuk meg a Kistérségi Tanács dorogi ülésén. Táton megbeszélést tartott Tát, Tokodaltáró, és Tokod polgármestere, vízügyi, és katasztrófa(elleni)védelmi szakemberek részvételével, a legutóbbi esőzések, és hirtelen hóolvadás miatt bekövetkezett havária lehetséges kivédését megoldandó. Megállapítottuk, hogy a csapadékvíz elvezetése, valamint az üveggyári leromlott állapotú szennyvízcsatorna cseréje a megoldás, ami pályázati segítség nélkül mindhárom önkormányzat anyagi erejét messze meghaladó feladat. Április 5. A műszaki irodán folytattunk szakmai egyeztetést a megbízott tervezővel út, és vízügyi feladatok ütemezéséről. Április 9. A Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlését tartottuk Leányváron, ahol a június elején megnyíló pályázatokról kaptunk tájékoztatást. A jegyző úrral beszéltük meg az aktuális pályázati feladatokat, valamint a kóbor ebek okozta problémák sürgős megoldását. Április 10. A Máltai Szeretet Szolgálat, helyi szakemberek, és más érintettek részvételével áttekintettük az ebszőnybányai településrészen eddig végzett közös munkát, meghatároztuk a közeljövő terveit. Jegyző úrral látogatást tettünk a brikettgyárban. A vezetőkkel tárgyalva, a gyárterület csapadékvizének kezelésére kerestünk megoldásokat. Hivatalomban találkoztam Horváth Szeder Gábor úrral, a járási hivatal vezetőjével. Megbeszélésünkön betekintést nyertem a járási hivatal működésébe, áttekintettük együttműködésünk további feladatait. Április 11. A Lamaran Kft. munkatársával megbeszéltük, milyen, a jövőben megnyíló pályázati lehetőségek kihasználására van lehetőségünk. Délután a könyvtár, és az önkormányzat szervezésében Költészet napi ünnepséget tartottunk a Kantinban. Este a Vállalkozók Klubja havi rendezvényét tartottuk meg az Alkotóházban. Április 12. Informatikusunk tájékoztatott, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel, a jövő héten újabb számítógépes tanfolyam indul azon korosztály számára amely az iskolában még nem találkozhatott a masinával. Találkozóm volt az iskolában igazgató asszonnyal, akivel áttekintettük közös dolgainkat. Este a Gazdakör közgyűlésén hallgattam meg az éves beszámolót. Április 13. Esztergomban a városi borverseny bíráló bizottságának munkájában vettem részt. Április 15. Ingatlan adásvételi szerződést írtunk alá a hivatalban. A Bányász Szakszervezet területi vezetőjével tárgyaltam a hivatalban. Itt értesültem arról, hogy Dorogon, az Otthon téren egy új, a szénmedence bányászairól-bányáiról megemlékező emlékmű felállítására készülnek. Tokodi Kopogtató
-2-
Április 30. Reggel a tegnapi ülés utolsó napirendjének anyagát átküldtem az ezzel megbízott ügyvédnek, majd hivatali értekezleten vettem részt. A Magyar Karitász képviseletében Mádl Dalma asszony, valamint a szervezet országos és helyi vezetői vetőmagot, és egyéb ajándékokat adtak át a négy gyermekes Szűcs családnak Tokodon. Tóth Tivadar polgármester
PORTRÉ ECSE T NÉLKÜL
KIRSCH ÉVA NYUGALMAZOTT ÓVODAVEZETŐRŐL Szülőnek lenni, gyermeket nevelni és olyan intézményben dolgozni ahol gyermekeket, fiatalokat nevelnek és tanítanak, nagy felelősség. Nehéz, de a legnemesebb feladat. Hiszen a jövő társadalmának minősége a ma élő gyermekek és fiatalok kezében lesz. A gyermek sem jónak, sem rossznak nem születik. Olyanná lesz, amilyenné neveljük őt, amilyen példát lát a családban, az őt tanító és nevelő pedagógusokban. Érzékeny a szeretetre, de a szeretetlenségre is. Egy pszichológus könyvében olvastam – és egyet is értek vele, hogy a gyermekeket nem csak a tudományokra, a helyes magatartásra, hanem a szeretetre is meg kell tanítani. Ehhez viszont nem tankönyv kell, hanem példás élet és a közvetlen és tágabb környezetéből a gyermekre állandóan sugárzó igaz szeretet. Azok a szülők, akik szülői hivatásukat, és azok a pedagógusok, akik ebbéli foglalkozásukat hivatásnak tekintik és a gyermek érdekében együttműködnek egymással is – tudják kiegyensúlyozott, felelősségteljes felnőtté nevelni a gyermekeket. Egy ilyen emberrel KIRSCH ÉVA óvodapedagógussal beszélgetek most, Tokod-üveggyár Latinka Sándor köz alatti tetszetős kerttel körülvett barátságos otthonában. * Családnevünk általában némi információt ad már a bemutatkozáskor. A tiéd Éva, nekem német származást sugall, vagy tévedek? - Nem, nem tévedsz. Édesapám Kirsch Károly felmenői Bajornémetországból származtak el a Nagyvárad közelségében lévő Feketeerdő nevű településről. Édesapám korán árva lett, mert 6 hónapos korában meghalt az édesanyja Schmidt Ernesztina, és 11 éves volt mindössze amikor az édesapja Kirsch Gusztáv is elhunyt. Nagyon fiatalon dolgoznia kellett és a feketeerdei üveggyárban elsajátította az üveggyártás fortélyait. * Hogy lettél te mégis tokodi lakos? - Apa katona volt, de dezertált a román katonaságtól, mégpedig Magyarországra, és 1941-ben tokodra jött a nagybátyjához Kirsch Emilhez és az üveggyár dolgozója lett. 1943-ban házasságot kötött az apai ágon Felvidékről származott, de tokodi születésű Dankó Zitával, akinek az édesapja, az én anyai nagyapám Dankó András elismert, nagy tehetségű üvegcsiszoló mester volt. Anyai nagyanyám a német származású Obermayer Antónia. Családunk az ő révén kapcsolódik az Obermayer családhoz, amely meghatározó família volt a tokodi üveggyár életében. Érdekességként említem meg a Dankó család vonalán, hogy az egyik nagybácsi Dankó József Selmecbánya környékén iskolaigazgató volt, és az unokaöcsém Dankó József mos a dorogi Zrínyi iskola igazgatója. Szüleim a Pataksoron laktak. Ott született a bátyám Károly 1945-ben, és ott születtem én is 1949. augusztus 19-én. Így lettem tokodi lakos. Édesapám nagy tekintélyű üvegfúvó volt a gyárban, aki a szakmát művészi szintre emelte. Édesanyám is betegsége miatt történt leszázalékolásáig az üveggyár dolgozója volt. Szüleim sajnos már nem élnek. Károly bátyám nyugdíjazása előtt vasesztergályos volt az üveggyárban. Munkája mellett 35 éven át edzője volt az üveggyár labdarúgó csapatának és nevelte a fiatal játékosokat. Ennek elismeréséül a Nagyközség Önkormányzata „Tokodért” elnevezésű kitüntetésben részesítette. Felesége Deli Kornélia a papírgyárból ment nyugdíjba. Ők az egyik szomszédjaim. * Kérlek Éva emlékezzél most egy kicsit vissza a gyermekkorodra! - Szerény körülmények között éltünk. Anyu le volt százalékolva, apa egyedül keresett, mégis mindent a maguk erejéből teremtettek elő. Nagyon szerettünk volna egy biciklit, de nem tudták megvenni. De nem is baj az, ha nem mindent kap meg a gyermek, legyenek vágyai. Ha anyagiakban nem is adatott meg minden, mégis boldognak mondható gyermekkorom volt. Sok értékes – nem anyagiakban kifejező – dologgal tarisznyáztak fel szüleink bennünket, amit ma úgy fogalmazok meg, hogy: hit, remény, szeretet. A gyermekkor jelentette a Pataksoron sok jó pajtásom, akikkel sok fogót, szembekötősdit és egyebeket játszottunk. Az általános iskola alsó tagozatát az üveggyári, a felsőt az altárói iskolában végeztem és fejeztem be 1963-ban. Utána a nyergesújfalui gimnáziumban folytattam a tanulást,
Hirdetmény! A 2527-ES SZÁMÚ FÖLDTULAJDONOSI KÖZÖSSÉG KÉPVISELŐJE SZABADOS ANDRÁS EZÚTON ÉRTESÍTI A TISZTELT ÉRINTETTEKET, HOGY A 2013-2014 VADÁSZATI ÉVRE ESEDÉKES FÖLD ILLETVE ERDŐ BÉRLETI DÍJAKAT AZ ALÁBBI IDŐPONTOKBAN ÉS HELYEN VEHETIK ÁT AZ ARRA JOGOSULTAK: KIFIZETÉSI HELY: BAJÓT, DÁMVADAS VADÁSZHÁZ KIFIZETÉS IDEJE: 2013. JÚNIUS 3. 8.00 ÓRÁTÓL 15.00 ÓRÁIG 2013. JÚNIUS 4. 8.00 ÓRÁTÓL 15.00 ÓRÁIG 2013. JÚNIUS 5. 8.00 ÓRÁTÓL 12.00 ÓRÁIG Szabados András a földtulajdonosi közösség képviselője
TISZTELT INGATL ANTULAJDONOSOK! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az ingatlanjukon található villamos hálózatot megközelítő fák gallyazása a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET – villamos energia törvény), valamint a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet (a villamos mű biztonsági övezetéről szóló rendelet) szerint a tulajdonos kötelessége. Amennyiben a gallyazást nem végeznék el, úgy az életveszély mielőbbi megszüntetése, valamint a hálózat üzembiztonsága érdekében azt az E-ON ÉszakDunántúli Áramhálózati Zrt. az általa megbízott szakemberekkel 2013. május - június hónapban elvégezteti! Kérjük, fentiek miatt a munkavégzés során szíves együtt működésüket! E-ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.
SÁRTENGER AZ EGYHÁZVÖLGYBEN 2013. május 3-án, a hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék sártengerré változtatta az egyházvölgy alsó utcáit. Az egyik ott lakó hölgy elmondta, hogy 46 éve él ezen a helyen, de ilyen özönvízzel még nem találkozott. A falugondnoki brigád munkatársai láttak neki, a helyiekkel együtt, a víz és a sár terelésének, ahol kellett, a szivattyúzásnak. Révész Zsolt, Resszer Kristóf, és Farkas Lajos helyi vállalkozók azonnal segítségünkre siettek munkagépeikkel, szállító járműveikkel. Estig tartó megfeszített munkával sikerült az iszap, és törmelék nagy részét eltávolítani, a lefolyókat szabaddá tenni. Köszönöm a helyi lakóknak, vállalkozóinknak, a falugondnok brigádnak a gyors, és hatékony munkát, amivel a még nagyobb kárt sikerült elhárítani. A köszönet mellett azokról is szólni kell, akik felelőtlen környezetszennyező életmódjukkal alaposan hozzájárultak a vízelvezető rendszer eltömődéséhez, így a sártenger kialakulásához. A felső átereszt ugyanis egy eldobott Trabant motorháztető(!), az alsó átereszt egy feleslegessé vált műanyag padló tömítette el! Aki ezeket a tárgyakat kidobta, annak nem köszönjük meg amit tett, sőt arra kérek minden egészséges gondolkodású embert, aki látja a környezetét szennyező lényeket, ne hagyja szó nélkül az ilyen kártékony viselkedést. Tóth Tivadar polgármester -3-
Tokodi Kopogtató
ahol 1967-ben érettségiztem. Nagy tisztelettel emlékszem egy tanár házaspárra. Árendás Vendelnére, aki az általánosban, és férjére Árendás Vendelre aki a gimnáziumban volt osztályfőnököm. * Miért a gimnáziumot választottad középiskolaként? - Azért, mert nem tudtam még akkor eldönteni, hogy mi akarok lenni. Negyedikes koromban éreztem azt, hogy érettségi után szeretnék népművelést vagy pedagógiát tanulni, de erre apa sajnálatos betegsége után nem volt lehetőségem. * Hogy és hol kezdődött el és hogy folytatódott életed egy új szakasza? - Elmentem az üveggyárba dolgozni, ahol a gyári bölcsödébe kerültem gyermek gondozónak, bele a gyermekek csodálatos világába. Ez három évig tartott. Közben gyors és gépírói képesítést szereztem a Közgazdasági Technikumban. Ennek birtokában az akkor induló új lábatlani Papírgyárban helyezkedtem el, ahol titkárnőként alkalmaztak. Hat évet dolgoztam ott és olyan élettapasztalatokkal gazdagodtam a papírgyár világában, amelyeket a későbbiek során jól tudtam hasznosítani. Megtanultam például a protokollt, meg hogy mit jelent valójában a tartalom és forma egysége, bele láttam a különböző feladatok szervezésébe stb… De mindezek mellett örök nosztalgia élt bennem a gyermekek világa és a pedagógus pálya iránt. * Miképpen és mikor vált a nosztalgia valósággá? - Egy kellemes váratlan fordulat következtében. Az történt, hogy a soproni Óvónőképző Főiskola az esztergomi Tanítóképzőben kihelyezett tagozatot indított, és én sok évvel az érettségi után bejelentkeztem és első nekifutásra felvettek. 1977-ben jeles diplomával fejeztem be a főiskolát és óvodapedagógus lettem. Ezzel a pályamódosítással az életem legnagyobb szakasza kezdődött el, mégpedig a Papírgyár óvodájában. A vállalt nehéz feladatot megkönnyítette és érdekessé tette, hogy ott hajdan volt kollégáim gyermekeit nevelhettem. Csodálatos főnököm volt Miksza Károlyné, aki bízott bennem és lehetőséget adott pedagógiai próbálkozásaimhoz a nevelési direktíváktól mentes szabadelvű munkához. A gyermekekkel – többek között – kirándulásokkal vettük birtokba „a működő világot”. A gyermekek tapasztalatokat gyűjtöttek. Hason fekve néztük pld. a hangyák útját a fűben, a dajka néni pincéjénél magunk szedtük a gyümölcsöt, hiszen a gyermek szeret mindent megfogni, kézben tartani. Sokat énekeltünk, játszottunk, beszélgettünk. Az is előfordult, hogy nem tudtam megválaszolni az egyik gyermek kérdését, aki megkérdezte tőlem: milyen színű a „valószínű”? Az egyik legkedvesebb eset az volt, amikor a segítőkész Évike – miközben Robi cipőjét adta fel a kisfiúra – szemüvege fölött szemét rám villantva kérdezte: Óvó néni ez olyan ugye, mintha Robi a férjem lenne? Megszerzett tapasztalataimat publikáltam és pályázatokban összegeztem. A szakma vezetői felfigyeltek rám és független óvodai felügyelővé neveztek ki 1982-ben, majd országos közoktatási szakértő lettem. Nehéz szívvel hagytam ott a gyermekeket az íróasztalért. * De ez a lépés bizonyára nagy szakmai előmenetelt jelentett számodra! - Így igaz. Viszont egy évnél tovább nem tudtam ellenállni a gyermekek vonzerejének és 1983-ban elvállaltam a nyergesújfalui, akkori 3. számú óvoda vezetését. Ebből nőtt ki a Benedek Elek óvoda. Munkám során szükségét éreztem lélektani ismereteim bővítését, mert a szülőknek történő tanácsadáshoz, a kollégák segítéséhez megalapozott lélektani ismeretekre van szükség. Ezért 1993-ban a Testnevelési egyetemen mentálhigiénikus diplomát szereztem. Remek tanárom volt Ancsel Éva, aki többször idézte, hogy: „Nézz hosszan egy gyermekkel szembe, ha van sors hát az nagyon korán elkezdődik.” Büszkeséggel tölt el, hogy munkáink eredményeként a Benedek Elek óvoda 1998/99-es tanévtől bejegyzett modellintézmény, a „Nevelés játékkal és mesével” életmód szervezési modellt bemutató és továbbképző intézménye. Kollektívája példamutató az együttműködésben és a szülőkkel való közös nevelésben. Büszke vagyok arra is, hogy az óvodánk a nemzetközi kapcsolatokban a francia és belga óvodákban öregbítette a magyar óvodai nevelés jó hírét és korszerű törekvéseit. * Ezek az eredmények Éva, rendkívül jó szervező munkát, tudást, szakmai ismereteket, együttműködő készséget takarnak, nyilván volt részed elismerésekben. Melyik jelenti számodra a legnagyobbat? Tokodi Kopogtató
- A Brunszvik Teréz-Díj, amelyet 2007-ben adott át nekem a Magyar Kultúra Napján Dr. Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter. Úgy érzem, ebben a díjban az egész végigjárt életutam benne van éppen ezért „életmű” díjnak tekintem. * Szüleid segítése, felelősségteljes munkád mellett volt-e valami kedvtelésed, egyszóval mi jelentette a kikapcsolódást? - 16 évig idegenvezető voltam, a Vendéglátó Főiskola szaktanfolyamán szereztem erre képesítést és a szabadságom alatt és hétvégeken gyakoroltam. Ez a felnőttekkel való foglalkozás kiegészítette életem egy szakaszát. A velük való kommunikáció, ismeret átadás öröm volt számomra. Eljutottam Moszkvától Velencéig és megismertem az országunkat. * Mikor következett be az életpályádtól való elköszönés? - 1997-től vagyok nyugdíjas, és tudtam, hogy itt már lazítani lehet, de megállni nem szabad. Önkéntesként bekapcsolódtam a Magyar Rákellenes Liga munkájába, és egy tanfolyam elvégzése után – amely a betegekkel kapcsolatos ismeretekhez juttatott – pedig a kórházi munkába. A cél a rákbetegek betegség utáni rehabilitációjának, lelkiéletének, a betegség feldolgozásának segítése. Ahol már tevékenykedünk – általában a nagyobb városok kórházai – ott az orvosok azt mondják, hogy „mi vagyunk az ő kinyújtott kezeik”. * Mi a te arspoetikád? - A segítő magatartás, és az életem része az adni tudás is, mert hittel vallom, hogy a fény csak abban válik áldássá, aki másoknak is ad belőle. * Boldog vagy te Éva? - Boldog vagyok. Bár nem alapítottam önálló családot, de vannak keresztgyermekeim, és nagyon sok kisgyermek nevelésének voltam részese, és sok jó barátom is van. Mélységesen magamévá tettem Erik Fromm: A szeretet művészete című könyvében leírt gondolatait, mert megtapasztaltam azok igazságát. Egyet kiemelek közülük a kedves olvasók figyelmébe ajánlva: „A „tej” a szeretet első megnyilvánulásának, vagyis a törődésnek, igenlésnek a jelképe. A „méz” az élet édességét jelképezi, az élet szeretetét és az életben levés boldogságát. A legtöbb anya képes rá, hogy „tejet” adjon, de csak kevesen képesek „mézet” is adni, mert ehhez nem csak jó anyának, hanem boldog embernek is kellene lenni… Az anya életszeretete épp oly „ragályos”, mint a szorongása. Minkét magatartás mélyen hat a gyermek személyiségére: Könnyű megkülönböztetni egymástól azokat a gyermekeket – és felnőtteket – akik csak „tejet” és akik „tejes és mézet” is kaptak.” Mécs Lászlótól olvastam, hogy: „a méh nagyon szereti a munkát és a mézet, s a föld millió mérges virága közt megtalálja a mézet”. Szívből örülök Éva, hogy te megtaláltad és köszönöm a beszélgetést. Soós Rezsőné KÖZSÉGÜNK ÉLETÉBŐL
TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0059 „Minőségi nevelés a Mesevár Óvodában” Szeretnék beszámolni az óvodások néptánc találkozójáról, mely felülmúlta várakozásainkat. Amikor tudomást szereztem a pályázat sikeréről, és elkezdtem rendezni a ránk váró tevékenységeket, a családi programok közül ezt tartottam az egyik legöszszetettebb feladatnak. Azért mert a környéken nincs hagyománya annak, hogy óvodás néptánc csoportokkal ilyen nagy volumenű rendezvényt bonyolítsanak le. Összesen 104 néptáncos gyermek, (5 néptánc csoport) az őket betanító óvodapedagógusok, a Mesevár Óvoda kollektívája, meghívott vendégek, és a gyermekek produkcióját megtekinteni vágyó felnőtt vett részt programunkon. A szülők közül sokan még nem látták gyermekeiket ilyen szintű rendezvényen táncolni, és nagyon hálásak voltak, hogy erre ilyen formán lehetőséget kaptak. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” (Kodály) Olyan óvodákat hívtunk meg a találkozóra a teljesség igénye nélkül, akikről tudtuk, hogy nevelőmunkájuk során nagy gondot -4-
fordítanak arra, hogy a gyerekek nap-mint nap részesüljenek abban az örömben, melyet a népi gyerekjátékok, táncos játékok, néptánc, népi kultúra ápolása nyújt számukra. Ez olyan szükséglete a gyermeknek, mely segíti testi, lelki, szellemi épülését. Mielőtt felsorolnám a résztvevőket szeretném megjegyezni, hogy több óvoda is képviselheti azt az elvet melyet mi, akik e találkozó résztvevői voltunk, de nem biztos, hogy ilyen szinten művelik a néptáncot. A meghívott csoportokat ismeretségek útján választottuk ki. Lehet, hogy egy hagyományt indítottunk el és évről évre bővülhet a kör. Erre a vélemények alapján nagy igény lenne. Most felsorolnám a résztvevőket: - Zrínyi óvoda Aprótalpak néptánc csoportja (Dorog) A csoport vezetője: Szrnka Anna - Bajnai Óvoda Nagycsoportosai A csoport vezetője: Pósa Istvánné Segítői: Vakán Judit; Micheller Lászlóné -- Árpád-házi Szent Erzsébet Óvoda néptánc csoportja A csoport vezetője: Hengánné Gogola Gabriella Segítője: Tókos Zsuzsanna - A Szentgyörgymezői olvasókör Borbolya és Kerekecske néptánc csoportja A csoport vezetője: Szénássy Katalin; Szénássy Attila - A Házigazda Mesevár Óvoda Néptánc Csoportja A csoport vezetője: Szabó Tibor Gyuláné Segítője: Putzné Vizi Irén Ani óvó-néni, hosszú évek óta nagy lelkesedéssel vezeti a csoportot, néhány éve Irénke óvó néni segíti munkáját. A program zárásaként a tokodi Csizmahíjja felnőtt néptánc csoport mutatkozott be a vendégeknek, nagy sikerrel. Zárásként táncházba invitáltunk mindenkit. Nagyon színes és változatos táncos produkciókat láttunk, tanulhattunk egymástól. A nevelőmunkánk fontos része az is, hogy ilyen kis gyermekek képesek legyenek egymás iránt érdeklődni, egymásra is figyelni. A felnőttek táncából láthatták azt is, hogy akár ők is eljuthatnak ilyen szintű tánctudáshoz. Oklevéllel, könyvjelzővel ajándékoztuk meg a csoportokat, ill. a gyerekeket. Továbbá szendviccsel, aprósüteménnyel, üdítővel kínáltuk őket. Ez a szervezés is, mint az összes többi csapatmunka volt. Közvetlen szakmai segítőim ebben a programban Locher Józsefné, Aknainé Szóda Krisztina, Putzné Vizi Irén voltak. Együtt terveztük meg a legapróbb részletekig a programot. A szervezésben, lebonyolításban az óvoda minden dolgozója részt vett, figyelve arra is, hogy vendégeinket kellő figyelemben részesítsük. Köszönjük az önkormányzatnak, a polgármester Úrnak, hogy mindenben segítik programjaink megvalósulását. Az iskola tantermeket biztosított, ahol a csoportok öltözhettek. Karbantartóink minden esetben készséggel a rendelkezésünkre állnak. Nincs akadályozó tényező, ami hátráltatná a projekt megvalósulását. Köszönjük mindenkinek, aki aktív részvétellel, vagy éppen egy jó szóval segíti munkánkat. Áprilisban Dr. Duró Zsuzsa Óvoda-iskola átmenet témakörben tartott előadást szülői fórum keretében. Erről egy későbbi cikkben szeretnék tájékoztatást adni.
deklődés kísérte a Fritz György egykori műszaki osztályvezető tervei alapján elkészült üvegolvasztó kemence makettjét. Elcsodálkozott a szépszámú vendégsereg a Tárlókban elhelyezett, a messze múltat idéző üvegformák szépségén, sokszínűségén. Egy nagy múltú gyár dicső múltját és jelenkorunk szomorú valóságát ismerhettük meg rövidre szabott tartózkodásunk alatt. Vendégfogadóink részéről Szóda József nyugalmazott tanár kísért bennünket következő látnivalónk színhelyére. A történelmi múlt elevenedett meg előttünk. A késő római korból származó Castrum. 120x140 méteres, vaskos falátmérőjű (1,5 m), 11 toronnyal rendelkező, díszes kapuval, fürdővel rendelkező tábor maradványai visszarepítettek bennünket a római birodalom kemény katonai rendjébe. Majd a jelenkorba csöppentünk. A község általános iskolájának korszerű berendezése, felszereltsége, a vele szorosan egybeépített tornacsarnok a biztosítéka felnövekvő generáció sokoldalú szellemi és fizikai felkészítésének. Látogatásunk fénypontját az Alkotóház épületegyüttesének, a benne folyó pezsgő hagyományőrzésnek a bemutatása jelentette. Itt az a megtiszteltetés érte a csapatot, hogy a vendéglátók nevében Tóth Tivadar polgármester úr mondott néhány szót a római kori Gardellaca – és a mai Tokod életéről. Majd szoros „szakmai” bemutatások következtek. Soós Rezsőné – Éva asszony – a község múltjába kalauzolt el bennünket. Részleteiben szólt arról az összefogásról, ami az Alkotóház létrejöttében a falut jellemezte. Robotka László egykori népművelő, a szakkörök munkáját mutatta be a jelenlévő, csuhés hagyományokat ápoló asszonyok segítségével. A csuhéfonó-csipkeverő bemutató igencsak elnyerte a jelenlévők tetszését. Huber Andrásné (Gyuriczki Anna – Anci néni) egykori iskolaigazgató, aki maga is gyakorlati életre hívója volt a hagyományápoló foglalkozásoknak, a korábbi batikolásról, annak népszerűségéről szólt nagy lelkesedéssel. Bemutatta az indulást jelentő kis tájház tisztaszobáját, konyháját, berendezését. Ami a régi hagyományokat – pl. disznóvágás – bemutató gyakorlati foglalkozások eredményeként túl jóra sikeredett. A disznóvágás ínyenc, finom fűszerillata szállt a konyha levegőjében – mert kézzel fogható valóságában ott lóg a 10-15 pár füstölt kolbász. (Valaki az egyikből egy darabot letörött! Becsület szavunkra – nem mi voltunk, bár nehéz volt ellenállni.) Huberné szólt még a községben megjelent helytörténeti munkákról, amelyeket én is szíves figyelmükbe ajánlok: Soós Rezsőné: Tokod (2000.) Huber Andrásné: Töredékek – Huber András és Györköny Jerking – életéből (2005.) Handbauer Rezső: Képes Krónika Tokod település múltjáról és a tokodi Üveggyár 112 éves történetéről (2005.) Prohászka Péter: Tokod a rómaiak korában (Tokod in der Zeit der Römer, 2005.) Huber Andrásné: Fejezetek apám és Tokod életéből 1901-1953. (2012.) A foglalkozást néhány aktuális időpont egyeztetéssel – a következő találkozás előkészítésével zártuk. Köszönet tokodi vendéglátóinknak a szép, ismeretekben gazdag délutánért. Megint bebizonyosodott a jelenlévők számára, hogy itt élünk a Gerecse lábánál, a Duna, a Pilis övezte síkság, dombság területén és milyen keveset tudunk egymás értékeiről, településeink történetéről, hagyományápoló jelenéről. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, folytatjuk találkozóink sorát és igyekszünk pótolni eddigi hiányos ismereteinket, megbecsülve elődeink munkáját.
Papné Szaló Ilona projektmenedzser
KISTÉRSÉGI HELYTÖRTÉNETI KEREKASZTAL 52. VÁNDORGYŰLÉSE Április 26-án Tokod település múltjával, hagyományaival, jelenésével ismerkedtek meg a lábatlani Gerenday Ház székhelylyel életre kelt helytörténész csoport tagjai. Először a nagy múltú Tokod- Üveggyár ipartörténetét bemutató kiállítást tekintette meg a pártoló tagokkal kibővült csapat. Az üveggyári település Kultúrotthonában lévő kiállítást Maros Nándor és kedves felesége, Erzsike mutatta be. Az üvegfúvó mesterség csínját-bínját ismerő egykori huta mester Francz József az 1892-ben alapított gyár történetét, a szakma szerszámait, munkafázisait tárta az érdeklődő hallgatóság elé. Nagy ér-
Horváth István
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Főszerkesztő: Süvegesné Ifjú Ildikó Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
-5-
Tokodi Kopogtató
SZENT MÁRTON KARITÁSZ HÍREI
dalmi pályázat megírásával kerülhettek be a résztvevők közé. A kiírt pályázatra 2013. március 01-ig 26 pályázat érkezett 13-16 éves gyerekek tollából. Az alábbi településekről: Dorog, Kesztölc, Dág, Bajna, Nagysáp, Sárisáp. A táborban 20 fő vett részt. A beérkezett pályaművek bíráló bizottsági elnökének a dorogi Príma-Díj tulajdonos, tanár, író, szerkesztő, helytörténeti kutató Kovács Lajost kértük fel, a bíráló bizottság további tagjai Ormainé Áron Adrienn szolgálatunk tanára és Maduda Ildikó a Piliscsévi Általános Iskola igazgatója. A Pénz az életemben esszéíró pályázat helyezettjei: I. Balogh Regina, tokodi Hegyeskő Általános Iskola 7. osztályos tanulója. II. Nagy Klaudia – Nagy Karina, DOKI Eötvös József Általános Iskola 8.b osztályos tanulói. III. Gulyás Sára Fruzsina,(DÁG)DOKI Eötvös József Általános Iskola 8.b osztályos tanulója. A pénz az irodalomban idézetgyűjtő verseny győztese: Thót Martina, a kesztölci Kincses József Általános Iskola 7. osztályos tanulója. Köszönetünket szeretnénk kifejezni a pályázatot munkájukkal támogató irodalomtanároknak: Áy Andreának, Balázsi Miklósnénak, Herhoffné Bárány Ágotának és Nyizsnyánszkiné Tavaszi Margitnak. S.T.O.P programunk újító jelleggel bír, egy régen keletkezett űrt tud betölteni, hatására a gyermekek felelősségérzete nő. A program során a gyermekek reális képet kapnak a családi pénzügyekről, a fogyasztási szokások alakításának tényezőiről. A takarékoskodás fontosságáról, a pazarló életmód veszélyeiről. Célunk, hogy a tanulók olyan információk birtokába jussanak, amivel reményeink szerint a jövőben tudatosan fognak a pénzzel bánni, és pénzügyi döntéseikért felelős felnőttekké válnak.
Április 24-én magas rangú vendégek tisztelték meg településünket. Dr. Mádl Ferencné Dalma asszony a néhai köztársasági elnök felesége, és az Országos Katolikus Karitász igazgatója Écsy Gábor. Ők a rászorulók, a nehéz helyzetben élők nagykövetei. Azzal a céllal érkeztek, hogy vetőmag adományt adjanak olyan rászoruló családoknak, akik vállalják annak elültetését, gondozását. Az esemény előzménye egy felmérés volt, melyben nagy segítségemre szolgált a Családsegítő szolgálat, valamin Robotka Dénes. Hihetetlen nehézségekkel álltunk szemben. Amilyen magas azon családok száma, akik segélyre és segítségre szorulnak, annyira kevés közülük azok száma, akik önmaguk sorsát kívánnák kézbe venni és tenni azért, hogy javuljon az életük minősége. Még mindig nincs befogadó készségük az önfenntartás fontosságára. Ugyanis ezek az adományok egyfajta szerződések, melyek a későbbiekben szigorúan ellenőrizettek. Helyeseljük e kezdeményezést, mert valahol vállalni kell egyfajta felelősséget. Ebben a felmérésben nagyon sok negatív tapasztalattal találkoztunk. Karitász csoportunk az önkormányzattal, a Családsegítő szolgálat munkatársaival karöltve mindent megteszünk azokért, akik önhibájukon kívül kerülnek krízishelyzetbe, szorulnak külső segítségre. Ezen a téren a szociális lefedettség példaértékű. Amivel naponta küzdünk az a kötelességtudat hiánya, az a torz szemlélet, hogy „Nekem semmit nem kell tennem! Nekem csak elvárásaim vannak!” Végre fel kell ismerni az öngondoskodás fontosságát, egyedül ez segít kilépni a szegénységből. Visszatérve a látogatásra, vendégeinkhez csatlakozott az esztergomi televízió, az MTV Budapestről, akik felvételt készítettek az eseményről. Látogatásunk színhelye Kossuth L. u. 162. Szűcs Lajos portája. A család egy nagyon szegény házban, szerény körülmények között él. A házhoz egy meglehetősen nagy kert tartozik, mely alkalmas a művelésre. Szűcs Lajos az édesapa két éves kisfiával jött a vendégek elé, és vezetett be otthonába. Tóth Tivadar polgármester úr mutatta be a családot, elsőnek a kertet tekintették meg, melynek egy része már be volt ültetve. A kert nagyobb része csak felásva, ide kerülnek be az adományozott vetőmagok. Dalma asszony örömét fejezte ki, hogy a hozott vetőmag olyan helyre került ahol valóban szükség van rá. Különösen örült annak, hogy a Polgármester úr jelen volt, akitől sok értékes információt hallott a falu szociális helyzetéről. Az adományhoz a helyi Karitász csoport is hozzájárult, mind a 4 gyermeknek egy-egy locsolókannát ajándékozott, arra kérve a gyerekeket, hogy járuljanak hozzá a kert gondozásához. Écsy Gábor Atya Karitász igazgató úr elismeréssel nyilatkozott arról az együttműködésről, mely az önkormányzat, az egyház, és azon belül a helyi Karitász csoport között van. Számára mindig fontos a személyes találkozás, mert ez a biztosítéka a segélyek reális odaítélésének. Bízunk benne, hogy pozitív irányba tereljük az adományban részesült család életét! Szóda Józsefné Sz. M. Karitász vezetője
Deák Mária CsSSz adósságkezelési tanácsadó A DOROG ÉS TÉRSÉGE CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Spórolj! Tervezz! Okosan! Pontosan! S.T.O.P prevenciós programunk keretén belül pályázatot nyertünk téli táboroztatásra. A táborban a szolgáltatási területünkön élő 20 fő 13-15 éves gyermek térítésmentesen vett részt. A tábor programja 2013. 03.28-2013.03.30 között Pusztamaróton az NCSSZI szervezésében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Támogatásával valósult meg.
ANY AKÖNYVI HÍREK
Sok szeretettel köszöntjük április hónapban született gyermekeket Süveges István és Kóji Hajnalka gyermeke Szűk Attila és Rádulj Szilvia gyermeke Vargha Béla és Keil Viktória gyermeke Korom István és Englóner Nikolett gyermeke Szatai Zoltán és Csipke Gyöngyvér Gratulálunk a szülőknek! Május hónapban születésnapjukat ünneplő szépkorúak
S.T.O.P PREVENCIÓS PROGRAM
Süveges Jánosné Farkas Lajosné Kerekes Józsefné
A Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Spórolni! Tervezni! Okosan! Pontosan! programja aktualitását és sikerét bizonyítja, hogy adósságkezelési prevenciós programunkra a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által kiírt pályázaton az Emberi Erőforrások Minisztériumától 415.800 Ft-ot nyertünk, mely összeget a tavaszi szünetre tervezett háromnapos táborra fordíthattunk, melyet Pusztamaróton rendeztünk. A táborban való részvételre szolgáltatási területünkön élő gyermekeknek biztosítottunk lehetőséget. A gyerekek egy iroTokodi Kopogtató
Vanessza Máté Nóra Melissza Csaba
94 éves 91 éves 90 éves
További jó egészséget kívánunk! Fájó szívvel búcsúzunk április hónapban elhunyt lakosainktól Szabó Lajosné szül.: Kaptás Ilona (88 éves) Simon Béla (70 éves) Nyugodjanak békében! -6-
-7-
Tokodi Kopogtató
Tokodi Kopogtató
-8-
