2013. június
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
XIX. évfolyam 6. szám
JÚNIUSI JELES NAPJAINK JÚNIUS ELSŐ VASÁRNAPJA – PEDAGÓGUS NAP RÓTH MÁRTA: PEDAGÓGUSNAPI KÖSZÖNTŐ Kezedbe Kezedbe teszem az átlátszó kristályt, hogy lásd a szépet, keresd a tisztát. Kezedbe teszem a gyertyalángot, világíts annak, aki bántott! Kezedbe teszem a szőtt takarót, takard be az árván fázót! Kezedbe teszem a fénylő kulcsot, hogy meleg legyen, és várjon az otthon. Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket, hogy kezükbe tehesd a szeretetet.
Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.
JÚNIUS 4. – TRIANON EMLÉKNAPJA Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk TRIANON EMLÉKNAPJÁn.
JÚNIUS 16. – A FÜGGETLEN MAGYAROR SZÁG NAPJA
ADY ENDRE: BÉKE Hágában konferenciáznak, Párisban helyreállt a csend. Nálunk csak úgy dühöng a béke, Csendes, nyugodt a parlament. A vén világrész vesztét érzi, Minden lecsendesült, nyugodt, Ilyen botrányos békességről A történet még nem tudott.
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁt. 1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország függetlensége.
NYITOTT PINCÉK VIII. TOKODI BORÚT 2013. 06. 22.
Észak ködös, fagyos mezőjén Egy nép rabláncban görnyedez, A germánok büszke Cezárja Szabad sziveknek tőrt szegez, A gall hajó hullámban táncol, Egy új Marseillaise hangja cseng, Kenyeret kér a népnek ezre — S mégis dühöng a béke, csend. Farkasszemet néznek egymással Országok, népek, nemzetek, Ezer törekvés, ezer eszme Igázza le a szellemet; Földrészünkön nagy tisztulás kell, Vihar, mely messze-messze zeng, Harc kell, mely igaz békét szüljön, Mert most hazug a béke, csend!...
A TOKODI B ORK ULTÚRA EGYESÜLET SZERETETTEL MEGHÍV MINDEN BORBARÁT ÉRDEK LŐDŐT ÉS CSALÁDJ ÁT AZ I DÉN 8. ALK ALOMM AL M EGREND EZÉSRE K ERÜLŐ TOK ODI B ORÚTRA! PROGRAMOK 12 ÓRÁTÓL: ARCFESTÉS, H ENN A, GYÖNGYFŰZÉS, EGYÉB SZÍNES GY ERMEKP ROGRAM OK. NAGYSÁTORN ÁL A TÁTI H ALÁSZCSÁRD A SZEM ÉLYZ ETE V ÁRJ A A VENDÉGEK ET. KÓSTOLÁS 19 ÓRÁIG TART. A 4-ES P INCE MÉG EZ UTÁN IS NYITV A TART, AMENN YIBEN A LÁTOG ATÓ KÖZ ÖNSÉG IGÉNY LI. 20.30- TÓL FELLÉP A N AGYSIKERŰ P Á-DI-DI TÁNCEGY ÜTTES, MAJD TOMBOLAHÚZ ÁS AZ EM LÉKP OHÁR V ÁSÁRLÓI K ÖZÖTT. EZUTÁN Z ÁRÓBULI KIFULLADÁSIG. A RENDEZVÉNY EN TISZTELETÉT TESZI ERŐS G ÁBOR ÉS K ASSAI VIK TOR
-1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
"Tokod-Annavölgy vonatpótló kerékpártúrán" vettem részt abból az alkalomból, hogy ötven éve szüntették meg ezt a vasúti szárnyvonalat. A helyi termelői piac az érdektelenség miatt ismét elakadt, és amennyiben erre itt Tokodon nincs igény, nem erőltetjük. Május 21. A Balassa Múzeum munkatársaival találkoztam a hivatalban. A Nánával kötendő partnerségi együttműködést készítjük elő, a felvidéki Nána község polgármester asszonyával. Epölön jártunk, ahonnan egy a kistérség tulajdonában lévő nagy méretű sátrat hozunk el a hétvégi rendezvényünkre. Május 22. Juhos Tamás községünk virágkertésze, ingyenes felajánlásban 365 évelő dísznövényt ültetett az iskola parkolójánál található virágágyásba. Köszönjük. A virágokról még annyit, hogy mi ültetünk, és vannak akik az éj leple alatt szaggatnak (vajon ők is Tokodiak?). A fogorvosi rendelő felújítására beérkezett árajánlatokat bontottuk fel képviselőtársaimmal. Május 23. A pályázat beadását követően, a szennyvíz beruházás társulási megállapodását előkészítendő, találkoztunk Jelen Tamás úrral, az ÉDV Zrt. vezérigazgatójával Táton, a polgármesteri hivatalban. Örvendetes hírt kaptunk, mely szerint önkormányzati intézményeink energetikai korszerűsítésére benyújtott KEOP-os pályázatunk sikeres volt, így önkormányzatunk 105.492.127 forint összegű támogatásban részesül. A beruházás eredményeként megújul az önkormányzati épület, az iskola, az óvoda, és a könyvtár fűtési rendszere, a régi épületek hőszigetelést kapnak, és a nyílászárókat is cseréljük. Május 24. Gőzerővel folyik a készülődés a szombati gyermeknapi rendezvényre. Délután a Hősök napját ünnepelte kis csapatunk. Megkoszorúztuk az I. világháború, majd a II. világháború hősi halottainak emlékművét. Köszönöm Kolbert Sándornak, és nótakörének, hogy hozzájárultak, a méltó módon való megemlékezéshez. Május 25. Nagy sikerű gyermeknapi rendezvény volt a Kantin udvarán. Mákos szilvás gombóc készítésben rekordot állítottunk fel. Külön kiemelés nélkül köszönöm minden szervező, résztvevő, és támogató munkáját, hozzájárulását a sikeres rendezvényhez. A Pincevölgyben önkéntes szervezőink várták a Kinizsi 100 résztvevőit étellel, és frissítővel. Az ebben résztvevő civil szervezeteknek, önkénteseknek is köszönöm a szabad idejükben végzett sok munkát. Babavarró szakkörünk Csákváron mutatja be a négy éve működő szakkör csodaszép alkotásait. A kiállítás megnyitója is ezen a szombati napon volt, ahol csákvári vendéglátóink nagy szeretettel, és elismeréssel fogadták a tőlünk érkezett munkákat, és alkotóikat. Május 26. Orbán napi ünnepséget tartott Tát, Mogyorósbánya, és Tokod polgársága a három falu határában álló Orbán kápolnánál. Kardos Mihály atya megszívlelendő prédikációja után, Tokod látta vendégül az ünnepségre érkezett vendégeket. Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével országgyűlési képviselőnk, dr. Völner Pál államtitkár úr. Május 27. Reggeli hidegzuhanyként szembesültünk a helyszínen azzal a szomorú ténnyel, hogy éjszaka valaki(k) barbár módon elvagdosta a gyermeknapra állított sátor feszítő köteleit.... Az energia korszerűsítésre benyújtott sikeres pályázatunk projekt menedzsereivel tárgyaltunk a munka további menetéről. Délután képviselő-testületi ülést tartottunk. A sürgősségi indítványokkal együtt tizenöt napirendet tárgyaltunk. Elsőnek Dorog Városi Rendőrkapitányság kapitányságvezetője, valamint a körzeti megbízott beszámolóját a település közbiztonsági helyzetéről. Sok kérdés hangzott el részünkről, és biztos vagyok benne, hogy másoknak is lettek volna kérdéseik, ha eljöttek volna az ülésre. A beszámolót elfogadtuk. Másodiknak értékeltük a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évi munkáját. Igen tartalmas beszámolót olvashattunk, és sok fontos kérdés került terítékre.
POLGÁR MESTERI ESEMÉNYNAPLÓ Május 2. A Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlésének ülésén vettem részt Csolnokon. Testvér-települési tervekről egyeztettünk a hivatalban. Május 3. Iskola működtetés részleteiről (ki mit fizet?) egyeztettünk az érintettekkel. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék gondokat okozott az Egyházvölgyben. A részletekről az erről szóló cikkemben beszámoltam. Május 6. Ingatlan adás-vételi szerződést írtunk alá a hivatalban. A hétvége felháborító eseményeiről értesülhettem: a West tüzépről értékes szerszámokat vittek el a tolvajok; a lottózóban is hívatlan "vendégek" jártak; egy magánszemély kamrájából pedig nagy mennyiségű füstölt árút tulajdonítottak el. Sajnos nem a rendőrségtől értesültem minderről, bár talán ez elvárható lenne. A homoródalmási polgármester úrral egyeztettük telefonon a nyári programokat. Május 7. Munkahelyi értekezlet volt a hivatalban. A Kisgödörbe frissen lerakott illegális hulladékot szállíttattam el a gondnoksággal. A Borkultúra Egyesület közgyűlésén vettem részt az Alkotóházban. Május 8. Délután az Alkotóházban találkoztam a helyi kereskedőkkel annak kapcsán, hogy levélben fordultak hozzám javaslataikkal. Indítványaik a májusi képviselő-testületi ülés napirendjére kerülnek. Május 9. Gondnokságunk munkatársai felújították a régi padokat, és kerékpár tárolókat készítettek az iskolához, a Fészek klubhoz, valamint az üveggyári művelődési házhoz (ezt ugyanis ellopták). Elszállíttatunk négy kóbor kutyát, ami 185.800 forintjába került az adófizetőknek (ár: 46.450 Ft/kutya). Május 10. A Tát-Tokod szennyvíz beruházás pályázatának beadása előtti utolsó egyeztetést tartottuk a hivatalban. Május 13. Megkaptuk a VÁTI-tól a településrendezési eszközök véleményezési anyagát, amit továbbküldtünk 23(!) szakhatóságnak, és egyéb érintettnek. Benyújtottuk a Tát-Tokod szennyvíz beruházás pályázati anyagát, amivel a település fejlesztését alapjában meghatározó folyamat első lépését tettük meg. Megindult a fűkaszálás második üteme. Május 14. Beüzemeltük az üveggyári művelődési házra szerelt térfigyelő kamerát, egyben itt az internet szolgáltatás elérésére is lehetőséget biztosítottunk. Az Esztergomi Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesével, Romanek Etelkával tárgyaltam hivatalomban. Május 15. A 24 óra újságírójával beszéltem az őt érdeklő dolgainkról. Egy környékbeli vállalkozás képviselői kerestek meg, felajánlva az önkormányzatnak szabad kapacitásukat. Május 16. Egy, a praxis után érdeklődő fogorvossal találkoztam, és megtekintettük a rendelőt. Május 17. A hónap végéig sorra kerülő hat különféle rendezvényünk részleteiről egyeztettünk művelődés-szervező kollégámmal. Ingatlan adás-vételi szerződést írtunk alá a hivatalban. Megkezdte a kivitelező az "új iskola" tetőzetének javítását, ugyanis a nemrég átadott épület több helyen beázik. Május 18. Tokodi Kopogtató
-2-
A települési kommunális hulladék szállításának helyzetéről Kifferné Héder Andrea, a Saubermacher Magyarország Kft. fióktelep-vezetője részletes tájékoztatást nyújtott. Ebből megtudhattuk, hogy a szolgáltató november végével kivonul a lakossági ágazatból, az új szolgáltatót a dorogi kistérség települései együtt keresik meg. Következett a polgármester tájékoztatója a fontosabb eseményekről, a jegyző tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról. A fogorvosi rendelő felújítási munkáinak elvégzésével Korpási József helyi vállalkozót bíztuk meg. Értékeltük a mezőőr egy éves tevékenységét, melynek során több javaslat hangzott el a munka eredményességének javítására. Döntöttünk arról, hogy partnerségi megállapodást kötünk a felvidéki Nána községgel. A tulajdonos által a tokod-üveggyári, az óvodának is helyet adó épület megvásárlásra tett ajánlatot a képviselő-testület nem tudta elfogadni. A közösségi terek bérleti díját változatlanul hagytuk, tekintettel arra, hogy a környező települések mindegyike hasonló díjtételeket alkalmaz. A Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének működését önkormányzatunk 20.000 forinttal támogatja. Meghoztuk a csatornaépítési beruházással kapcsolatos pályázat dokumentációjának kiegészítéséhez szükséges döntést. A szükséges mértékben módosítottuk a Mesevár Óvoda alapító okiratát. A szerzői jogok birtokosának előzetes hozzájárulása alapján úgy döntöttünk, hogy változatlan tartalommal újra kiadjuk Seres Ferenc, és Seres Sándor "Tokod története" című könyvét. Az ülés végén egyéb aktuális kérdéseket vitattunk meg. Május 28. Csata felvidéki partnertelepülésünk polgármesterével jártam Sárisáp polgármesterénél, ahol a lehetséges együttműködési területekről tárgyaltunk. Komoly esélyünk van arra, hogy a hivatal épületének tetőcseréjére, a Szabadság utcai játszótér felújítására, valamint a hivatal előtti parkosítás befejezésére beadott 32 millió forintos pályázatunk sikerrel jár. Dr. Völner Pál országgyűlési képviselőnk tartott lakossági fórumot az Alkotóházban. Aki eljött, sok értékes információval gazdagodott. Május 29. A Lamaran Kft. munkatársával áttekintettük az MVH által kiírt pályázati lehetőségeket, megbeszéltük, mi az ahol Tokod sikerrel indulhat. Dorog polgármesterével beszéltünk a kommunális hulladékszállítás jövőbeni közös megoldásáról. Működésbe léptek településünkön az új térfigyelő kamerák! Május 30. Nagyon érzékenyen érinti önkormányzatunk pénzügyi helyzetét, hogy a számítottal szemben - az adófizető árbevételének elmaradása miatt - 50 millió forint mínusszal kell szembenéznünk ebben az évben. Virággal köszöntöttük Kerekes Józsefnét, 90. születésnapja alkalmából. Átadtuk az Orbán Viktor miniszterelnök úr által küldött jókívánságokat tartalmazó díszes emléklapot. A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata Európa Intézetének megnyitó ünnepségén és az azt követő nemzetközi mini-konferencián vettem részt Esztergomban, a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi- és Konferencia Központban. Délután pedagógus-, és Semmelweis-napi ünnepséget tartottunk a Sportcsarnokban. Este a TÜSC közgyűlésén vettem részt az üveggyári művelődési házban. Május 31. Az energetikai pályázatunk további teendőiről egyeztettünk a közreműködő szakemberekkel. Az óvoda udvarán megkezdődtek az új udvari játékok telepítésének talajmunkái. Ballagási ünnepség volt az óvodában. Tóth Tivadar- polgármester
FELHÍVÁS! Tokod Nagyközség Önkormányzata tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot,hogy Tokod Nagyközség közigazgatási területére szóló Településrendezési terv /Településszerkezeti Terv- és Helyi Építési Szabályzat/ elkészült. A településrendezési terv felülvizsgálatának anyaga a Polgármesteri Hivatal épületében, félfogadási időben tekinthető meg. A tervmódosítással kapcsolatosan írásos észrevételeiket 2013. június 20-ig, Szatmári Rita nevére címezve tehetik meg: Tokod Nagyközség Polgármesteri Hivatala, 2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 53., illetve az
[email protected] e-mail címre.
PORTRÉ ECSET NÉLKÜL NÉMETH JÓZSEFNÉ NYU GDÍJASRÓL A társadalom legkisebb sejtje a család – tanultam annak idején - amely az évszázadokon át mindig egy férfi és egy nő házasságkötésével jött létre, és elsődlegesen a gyermekek felnevelésének biztosítására hivatott. Egyszóval a legkisebb nevelőközösség. Napjainkban bizonyos változásokon megy keresztül, hogy azok a gyermekek vonatkozásában jobbak, vagy rosszabbak azt évek múltával lehet majd eldönteni. A gyermekáldás tekintetében - ezek a legkisebb sejtek - változásokon mentek keresztül országunkban. A születési anyakönyvek bizonyítják Tokodon is legjobban, hogy a 20. század derekáig a többgyermekes nagycsalád volt a jellemző, erre akár személyes példával is szolgálhatok, mert az 1912-ben született anyósomék kilencen voltak testvérek. Ezúttal egy olyan 96. évében élő asszonnyal, Németh Józsefné sz. Móczár Rozáliával beszélgetek tokodi barátságos otthonában, aki leánykori családja 20 gyermekének egyike. * A község múltjának kutatása során az Új szőlők dűlő szőlő tulajdonosai közt rábukkantam Móczár Ferenc névre, akinek 175l-ben 23 akó (52-53 liter) bora volt. 1773-ban készült tokodi jobbágyok névsorában is szerepel ez a név. 19l0-ben pedig a MÁK Rt. vájárai közt volt egy Móczár Sándor. Tetszik-e tudni valamit Rozi néni a Móczárok származásáról? - Annyit tudok csupán, hogy Géza testvérem fia fiútestvéreim muzikalitásának eredetét kutatta, de nem tudom milyen eredménnyel. Meg azt tudom, hogy édesapám Móczár János Pilisvörösváron élt és bányász volt. Felesége Gete Julianna volt, de ő tüdőbajban meghalt, három gyermekük született, de közülük kettő gyermekkorban elhunyt, a harmadik János megérte a felnőttkort. Az édesanyámat Pap Rozáliának hívták, ő Dágon élt, de Vörösváron dolgozott, és ott ismerkedtek meg és házasságot kötöttek. Apám azután Tokodon az altárói, majd az Erzsébet-aknai bányában folytatta a bányászkodást nyugdíjba meneteléig, hogy az mikor volt nem tudom, de arra emlékszem, hogy 3 pengő nyugdíjat kapott. A mai Lukácsi Máté utcában a domb tetején ma is meglévő két épület volt az otthonunk, az egyikben 1 a másikban 2 szoba volt. Ott nevelkedtünk fel mi a gyermekeik, apám első házasságából hozott János féltestvérünkkel együtt. Az első közös gyermekük Ferenc bátyám volt 1909-ben, követte őt Mihály 1913-ban (csecsemőként meghalt), következett Magdolna /Léna / 1914-ben, majd Rozália 1915ben (csecsemőként meghalt), jött Katalin 1916-ban (nem egész 3 évet élt), ő utána következtem én 1917 december 8-án és kaptam a kishúgom nevét Rozáliát. Engem követett Géza 1922ben, majd következett Vilmos 1924-ben, Lajos 1925-ben (két évesen meghalt), jött Sándor 1927-ben, ő után Erzsébet 1928ban, Márton 1929-ben (csecsemőként meghalt), ismét egy kislány következett, a másik Katalin 1930-ban (három évesen meghalt), jött László 1933-ban, majd Kálmán 1935-ben (két évesen meghalt) 1938-ben született a harmadik Katalin, aki ma is él Dorogon. Született még János, Mária, és még egy Lajos nevű testvérem, akiknek a születési évére nem emlékszem. * Ki hagyta el elsőként és ki utolsóként a családot? -3-
Tokodi Kopogtató
- Elsőként Léna alapított önálló családot, utolsóként Katalin. * Hogy tudták a szülők az egyre növekvő családot eltartani? - Anyám magas termetűnek mondható asszony volt, az apám nála alacsonyabb, de mindketten sokat bíró emberek voltak. Apám a műszak végeztével itthon dolgozott. Nagyon ügyes kezű ember volt, többek között értett a nádazáshoz, számos tokodi házat látott el ő nádfedéllel. Ügyesen javította a cipőket, amelyekhez megvoltak a szerszámai is. Értett a különböző állatbőrök kidolgozásához is, bőrből még pipazacskókat is készített. A háború után ősztől tavaszig tehenes is volt. Reggel összeszedte a gazdák teheneit és kihajtotta a legelőre, este pedig vissza a faluba, még Géza fiam is volt a bojtárja. Ezért a munkáért nem pénzben, hanem természetben kapta a fizetséget. Ősszel és télen cipészkedett. Már nyugdíjban volt, amikor elszegődött szőlőpásztornak. (Abban az időben így nevezték a szőlők őrét nem csősznek). Anyámmal együtt művelték a három szőlőjüket, abból volt a boruk és azt kint tartották a pincéknél, apám többnyire engem szalasztott érte, ha itthon elfogyott. Az anyám sem csak a háztartással és velünk foglalkozott. Emlékszem, hogy a 30-as években engedélyt kapott zöldség és gyümölcs kereskedésre, amelyet a mai Lukácsi utca és a Kossuth utca sarkán lévő területen fából készült helyiségben gyakorolt, de árusított ő még cukorkát is. Az 50-es években a beszolgáltatási időszakban tejbegyűjtő volt. Volt anyámnak egy furcsa szokása is, csak télen viselt cipőt, nyáron a legnagyobb melegben is harisnyában járt. Idős korában sokáig beteg volt, 1967-ben halt meg. Férjemmel voltunk mellette halála idején, mi ketten két testvéremmel együtt temettettük el. Apánk egyedül maradt, de róla is gondoskodtunk 1975-ben bekövetkezett haláláig. A régi otthonunkat Vili testvérem adta el. * Mire emlékszik Rozi néni az iskolás korszakából? - Emlékszem, hogy mindössze egy osztályt a hatodikat jártam az igazi iskolában, a többit a Neszmon féle házban és a postával szembeni emeletes épületben tanteremnek használt helységben. De ismételtem osztályt is, mert nem volt pénzünk tankönyvre, előfordult, hogy nem volt cipőm és sokat hiányoztam, ketten viseltünk egy pár cipőt a nővéremmel, ha ő ment iskolába benne , én hiiányoztam, majd fordítva. Két tanítómra emlékszem. Gottman Vilmára és Pribelszki Gézára, ő nagyon goromba volt, pálcával tenyerest meg körmöst kaptunk azért is, ha nem tudtuk a leckét. A tanítók különbséget tettek köztünk, mi a szegény gyermekek hátrányban voltunk a gazdák gyermekeivel szemben. * Mi történt az elemi iskola végeztével? - Gyermekként az üveggyárba mentem dolgozni, ahol behordó lettem. Léna nővéremmel együtt dolgoztam ott, majd szolgálni mentem Esztergomba. Ott szolgáltam több helyen úgy mint Németh kalaposnál, a kenyérmezei állomáson, meg Tölgyesi Jenőéknél, akik szerettek engem, még férjhez is akartak adni 16 éves koromban, de nem mentem. * Miből állt a szolgálata Rozi néni? - Takarítottam, mostam, vasaltam. Az egyik helyen a gazdaaszszony, mielőtt elment otthonról, rám szólt, hogy aztán mire hazajön, ki legyen mosva a beáztatott ruha. Egy alkalommal annyira éhes voltam, hogy loptam tőle egy karaj kenyeret és megettem. * A barátnők közül ki jut most hirtelen Rozi néni eszébe? - Nagy Erzsébet, Pap Franciska (Nébelné), meg Stefán Vilma. Róluk jutott hirtelen eszembe apám szigora is. Egyszer nyolcan elmentünk az erdőbe, hirtelen zivatar támadt és mi bőrig áztunk. Otthon azt mondtam, hogy altáron voltunk moziban, de apám rájött az igazságra és nadrágszíjjal kaptam ki tőle. * Mi jelentette a szórakozást? - Szerettem hallgatni a zenét, az énekeket, ezért szerettem elmenni a kocsmába, mert ott muzsikáltak. Mi lányok körbe álltunk, énekeltünk a cigányok meg muzsikával kísértek. A Süveges kocsma volt a kedvencem, többnyire odajártak a bányászok is. Az Aladár és a Csipke kocsma volt a parasztoké. Az utóbbiról eszembe jutott ez a rigmus: „ / Sarkon van a Csipke Sándor kocsmája./ Nem zárdának van az oda csinálva./ Legényeknek, leányoknak, / meg a göndör hajú babámnak./ „ Érdekes, hogy az apám is és családom férfi tagjai játszottak hangszeren, az apám klarinéton játszott, Géza és Vili testvérem pedig trombitán. Öcséim még zenekari tagok is voltak, Vili pld. a bányászzenekarban. Tokodi Kopogtató
* Az már kiderült, hogy l6 évesen nem, de mégis mikor és kinek tetszett kimondani a boldogító igent? - 1937-ben, mégpedig annak, akit nagyon szerettem, a tokodi Süveges Károlynak. Ő 4 évig udvarolt nekem, de a szülei – mert én szegény lány voltam - mást szántak neki feleségül. Amikor ezt apám megtudta piszkavassal zavarta ki Karcsit azzal, hogy be ne tegye a lábát hozzánk. Egy ideig nem is találkoztunk. Nagy fájdalom volt ez nekem és szakítani akartam vele. Egy akkoriban olvasott vers jutott eszembe és ezt írtam le neki szakító levelemben: „ / Felejtsük el egymást,/ ha a sors így hozta,/ és ne gondoljunk tovább/ az eltelt napokra,/ Nékem fáj a válás,/ jobban, mint tenéked. /Kitépem szívemből az emléked./ Isten veled /„ De azután Esztergomban mégis találkoztunk és megbeszéltük a dolgokat. Az egymás iránti szeretetünk erősebbnek bizonyult a szülők akaratánál és összeházasodtunk. Boldogan éltünk. Férjem bányász volt és Erzsébet aknán dolgozott vájárként, a kolóniában kaptunk lakást. 4 gyermekünk született, de egy kislányunk az 194l-ben született Rozika mindössze 2 hónapot élt. De sajnos bekövetkezett 1942. július 3l-e, amikor elmentem Erzsébetre férjem fizetéséért, mert nem akarta levinni magával a bányába. Meg van a pénz – mondta, de vegyél nekem egy üveg bort. Kérését teljesítettem. Egyszer csak Balázs Jóska kiabálását hallottam, hogy „Mindenki meghalt a bányában. Mindenki meghalt a bányában”… Szaladtam oda többedmagammal, de már nem találkoztunk, mert ő is társaival együtt a szerencsétlenség áldozata lett. A temetés után elmentem Párkányba, ahol korábban – mert a férjem nagyon vágyott rá – részletre vettem egy rádiót, de nem sokáig volt öröme benne. Az utolsó részletet vittem a boltosnak, de ő amint feketébe öltözve meglátott, vette a könyvét és kitörölte tartozásomat, elengedte azt. Nagyon jólesett nekem az együttérzése. Özvegyen maradtam a három gyermekünkkel, Juliskával, a későbbi Erdei Károlynéval, Gézával és Károllyal. * Mihez kezdett Rozi néni, hogy tudott róluk gondoskodni? - Munkát vállaltam az üveggyárban, majd Erzsébet aknán folytattam, ott a szénszállításnál dolgoztam, onnan is mentem 73 évesen nyugdíjba. Gyermekeimre tekintettel nagyon sokat segített Elisler bányafelügyelő. Vettem egy több keskeny parcellából álló földet itt a Káposztásokban és házat építettem rá, amely legnagyobb sajnálatomra a háború áldozata lett, mert a faluban egyetlenként az én házamat döntötte romba a bombázás. De egyedül újra felépítettem az elsőnek a helyén, itt ahol most beszélgetünk. Az építkezés ideje alatt albérletben laktunk. 7 évig neveltem egyedül a gyermekeimet, 4 kérőm is volt, de nem akartam újra férjhez menni, mert az elhunyt férjem volt a mindenem, akit nagyon szerettem. De Elisler bányafelügyelő révén találkoztam Németh Józseffel, aki munkaerő toborzás útján került Földeákról Tokodra, Erzsébet aknára dolgozni. Vájára, majd aknásza lett a bányának. 1947-ben házasságot kötöttünk, és együtt neveltük az első házasságomban 1937-ben született Juliskát, aki 42 évesen elhunyt; 1938-ban született Tokodon élő Gézát; 1941-ben született Károlyt, aki 50 éves korában hunyt el; és a közös gyermekeinket: Magdolnát, aki 1947ben született és Dorogon él; Józsefet, aki 1952-ben született és 46 évesen elhunyt; az 1955-ben született Gabriellát, aki Vérteskethelyen él; és az l956-ban született Erikát, aki Nyergesújfaluban él. Igyekeztünk szakmát adni gyermekeink kezébe. Felsőfokú végzettséggel Erika rendelkezik közülük, ő a Számviteli Főiskolán szerzett diplomát. De az unokák közül már négyen vettek részt felsőfokú iskolai képzésben. Magdi lánya Mészáros Ágnes az ELTE szociológia szakán szerzett diplomát, fia Mészáros János a Hittudományi Akadémián. Erika fiai Forgács Zoltán és Forgács Gábor a Műszaki Egyetemen szereztek műszaki mérnöki, illetve gépészmérnöki diplomát. * Rozi néni, ha most minden unoka és dédunoka ide jönne, hány széket kellene részükre előkészíteni, és milyen szakmák képviselői jelennének meg? - 35 szék kellene az unokáknak és 20 a dédunokának összesen. Lenne itt a famíliából kőműves, bányász, szakács, vízvezeték szerelő, mozdonyvezető, óceánjáró hajón felszolgáló, virágkötő, szerszámkészítő, ápoló, fodrász, bolti eladó. * Jól emlékszem a kedves férjére Németh bácsira, jól szituált, intelligens ember volt, szakmáján kívül mi volt az erőssége? - Igen, nagyon értett a mezőgazdasági munkákhoz, sok mindent megtermeltünk a család részére, szép szőlőt műveltünk az -4-
Új szőlőkben, Télen többnyire böllérkedett. Itthon disznókat, nyulakat, galambokat, baromfikat tartottunk. Tyúkjaim még most is vannak. A magyaron kívül perfekt beszélte a német nyelvet és szeretett énekelni, 2000-ben hunyt el. * Rozi néni is, mint sokam mások a faluban, a szép tokodi viseletben járt, miért hagyta el? - A második házasságomat követően öltözködtem ki, követve másokat. * Úgy tudom, hogy a kelkáposzta az olaszok révén került hazánkba. Ezen a területen a „Káposztásokban élőket, az itt káposztát termelőket „olaszoknak titulálták régen. Jól mondta ezt az informátorom? - Igen, így volt, * Mi volt a kedvtelése Rozi néninek, és mi a kedvenc étele? - A kedvtelésem a kapálás volt mindig, kedvenc ételem pedig a húsleves. * Van-e valami, ami félelmet kelt Rozi néniben? - Csak egy van, amitől félek az égzengéses zivatar. * Valami utáni vágy él-e még a szívében, és boldognak tetszik-e lenni? - Nem vágyom semmire, ha vágynék, az csak az a csoda lenne, ha meg volna az uram. Szeretem a gyermekeimet, ők is viszont szeretnek engem, de boldogságom már sosem lesz, mert akinek már férje nincs, nincs senkije. * A község jelenlegi állapotával kapcsolatban van-e véleménye? - Van, nem szép a főutcánk, hiányolom onnan a fákat. A Sashegy-i út mellett legalább az egyik oldalon járda létesítése szükséges, és az illetékesek figyelmébe ajánlom a Borozó melletti árok rendezését, rendben tartását. * Ki él még Rozi nénin kívül a testvérek közül? - Már csak a legfiatalabb testvérem Katalin. Rozi néni! Mindkettőjüknek és családja minden tagjának jó egészséget, és örömteljes esztendőket kívánok és köszönöm a beszélgetést.
KÖZSÉGÜNK ÉLETÉB ŐL
Tokodra és Üveggyárba is telepítettünk egy-egy fészekhintát, lengő gerendát, ami szintén közkedvelt játékeszköz. Nem a pályázat által támogatott program, de nagyon fontos esemény volt május utolsó napján a nagycsoportosok évzárója. Sokat készültek erre a napra, fáradságos munka volt számukra, de megérte. Nagyon hangulatos, szórakoztató és egyben megható műsort láthattunk tőlük. Büszkék voltunk rájuk és ők is magukra, mert sok-sok dicséretet kaptak. Kívánjuk a nagyoknak, hogy ügyes, szorgalmas iskolások legyenek. A szülőknek türelmet. Bíztassák, dicsérjék, ösztönözzék gyermekeiket, hogy minél könnyebben teljesíthessék az iskolai elvárásokat. Papné Szaló Ilona projektmenedzser, óvodavezető
SIKERESEN SZEREPELTEK Csillagfény mazsorett csoportunkban, már több mint 7 éve táncolnak együtt a lányok. A szülőkkel egyetértésben, a mini csoportot is beneveztük a IX. Siófoki Mazsorett Vándorkupa versenyre. Nagy örömünkre, ifjúsági és mini mazsorettjeink, egy és két bot, nagycsapat kategóriában, igen erős mezőnyben másodikként végeztek. Az esélyesek Budapest, Siófok és Tatabánya is elképesztő koreográfiákkal készültek. Megjelenésüket, előadásmódjukat, technikai tudásukat, szigorú pontozási szempontok alapján, szakmai zsűri bírálta. A kitartó, közös munka eredményeként méltán lehetünk büszkék lányainkra. Tokodi minik névsora: Dénes Vivien, Szilágyi Kornélia, Simon Sára, Kürti Dóra, Takács Boglárka, Imre Dzsenifer, Kulik Szilvia, Kontár Boglárka, Szabó Anna. Ifjúsági korcsoport: Veres Cintia, Robotka Flóra, Szabó Bernadett, Molnár Petra, Halászi Dominika, Palkovics Erika, Kulik Zsófia, Mihalik Martina, Bereczki Brigitta, Kiss Boglárka. Ezúton is gratulálunk nekik, és kívánunk sok-sok kitartást és élményekkel teli, sikerekben gazdag folytatást.
Soós Rezsőné
TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0059 „Minőségi nevelés a Mesevár Óvodában” Májusban a TÁMOP pályázatunk finanszírozásával 2 családi programot szerveztünk Május 22-én Tokodon és Üveggyárban is főzőversenyt szerveztünk. A szabadban, bográcsban készült az étel. Minden csapat gulyást készített a kapott alapanyagokból. Amíg a szülők főztek a gyerekek kíváncsiskodtak, nézelődtek, érdeklődtek, de többnyire az óvónők és a dajkák irányításával kézműveskedtek vagy az udvari játékokkal játszottak. Tokodon a süni-cica csoport csapata nyerte meg a versenyt – fakanál bábbal jutalmaztuk őket. Üveggyárban a Micimackó csoport csapata győzött – óriás fakanál lett az ajándékuk. Az étkezést az udvaron terveztük minkét helyen, de Tokodon sajnos az eső miatt a csoportokban ebédeltek a gyerekek, a szülőkkel pedig féltető alá húzódtunk, de a jó hangulatot az időjárás nem befolyásolta. Május 24-én gyermeknap volt az óvodákban a szülők részvételével. Változatos programok szórakoztatták a gyerekeket. A mindennapi motorozás, homokozás, labdázás mellett kérhettek arcfestést, ugrálhattak a légvárakban. Ebéd után fagylalttal kínáltuk őket, majd a „Marcipán cica a dzsungelben” c. bábelőadás szórakoztatta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A nap végén óvodásaink kellemesen elfáradva lufival, pereccel, csokoládéval térhettek haza. Az óvodapedagógusok megkezdték a továbbképzéseket. Óvoda-iskolaátmenet témában 2 fő vett részt. Vezetőkváltozások - változásmenedzsment képzésen 3 fő, ketten óvodapedagógusok és egy önkormányzati köztisztviselő vett részt. Örömhír, hogy megérkeztek az új udvari játékok. Tokodra négytornyos vár-ami komoly mozgásprogramot kínál a gyerekeknek. Mászó fallal, alagúttal, függeszkedővel, csúszdával, láncos híddal, különféle ügyességi eszközökkel van felszerelve.
Veres Károlyné
ÖSSZEFOGOTT A FALU, REKORDOT
ÁLLÍTOTTUNK FEL!
2013. május 25-én egy igazi összefogásnak lehettünk tanúi, ugyanis Tokodon sikeres mákos-szilvás gombóc rekord kísérletet tartottunk! 146 ember 120 perc alatt 5295 szilvás gombócot készített, ez a gasztronómiai rekord nemcsak mennyiségi, de időrekord is! Sebestyén István a Magyar Rekordok koordinátora hitelesítette a kísérletet, így felkerültünk a rekorderek közé. Köszönetet kell mondanom az ötletgazdának, a Családosok Egyesületének, Czirkelbach Olga alpolgármester asszonynak, György Istvánnak és édesanyjának Györgyné Aranka néninek, akik oroszlánrészt vállaltak a rekord kísérlet kivitelezésében. A gyereknapot és a köré szervezett rekord kísérletet nagyon sokan támogatták, az önkormányzaton kívül, - cégek, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek, akiknek sok-sok köszönettel tartozunk, nemcsak anyagi támogatást kaptunk, tombola felajánlást, sokan a lehetőségeikhez képest nyújtottak segítséget és így lett a rendezvényünk szépen felépített, megszervezett sikeres esemény! Én, mint a falu rendezvény-szervezője, büszkén mondhatom, hogy ami ezen a napon történt egy igazi közösségteremtő, és talán hagyományőrző rendezvény is volt. Radovics Georgina -5-
Tokodi Kopogtató
ÉLET EBSZŐNYBÁNYÁN
Szabó László Szabó Tamás Süveges Flórián Erdősi János ZicsiVilmos Szabó Béla Kolbert János Rózsahegyi Gyula Tillmann Béla Marek Lajos-Vendég borász Bajna
A tavalyi évben Tóth Tivadar polgármester úr együttműködést kezdeményezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. Az első találkozásra Esztergomban, a Szeretetszolgálat által működtetett Gondviselés Házában került sor. A Gondviselés Háza intézményvezetője, a Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora, a polgármester úr és családsegítők együtt kezdtek el gondolkodni arról, hogy miként lehetne javítani, az ebszőnybányai lakosok életkörülményein, milyen intézkedések segíthetnének az ott élők nehéz életkörülményeinek javításában. Körvonalaztuk az ott élő családok lakás- és életkörülményeinek jellemzőit, felvázoltuk a fő problématípusokat. A szót tett követte, a programkoordinátor tavaly kéthetente kijárt Ebszőnybe, hogy bővítse helyismeretét és felmérje a szükségleteket. Ennek eredményeként egy kisteher autónyi ruha és lakástextil, hűtőszekrény, gyermekkerékpár és játékok kerültek a családokhoz. Sikeres volt „ A hely, ahol élünk” címmel meghirdetett, az ebszőnyi gyermekeknek szóló rajzpályázat is. Reményt keltő, hogy az ott élő, többségében nehéz sorsú gyermek rajzaiban nem a negatívumok, hanem a szépség mutatkozott meg. A rajzok értékelése kapcsán rendezett díjkiosztó ünnepségen a gyermekek érezhették a közösség elismerését, megtapasztalhatták, hogy az értelmes munkáért elismerést kapnak. Ez minden gyermek számára fontos, de különösen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek számára, mert a jól elvégzett munka elismerése, a pozitív visszajelzés erőt adhat a kitöréshez az életükben. A felnőtteknek szól, de a gyermekeknek is jó példaként szolgál a „Virágos kert” avagy keressük Ebszőny legszebb virágos kertjét akcióprogram, melyre eddig tizenhat család jelentkezett. A pályázat célja a szebb lakókörnyezet kialakítása, az erre való igény felkeltése a helyiekben. Értékelés júliusban lesz, de máris kimondhatjuk, hogy a pályázaton indulók mindannyian csakis nyertesek lehetnek! A Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, májusban focimérkőzésen mutathatták meg tehetségüket az ebszőnyi gyermekek, majd megtekinthették a Margit rend által fenntartott Töltés utcai Közösségi Házat. A nemrégiben indult Helytörténeti szakkör keretében a gyermekek megismerhetik szűkebb lakóhelyük épületeinek és a bányászmúlt történetét. A szakköri foglalkozásokat minden második hét péntekén tartják. A Közösségi Házból elindulva az összegyűjtött régi fényképeken látott helyszíneket is bejárják. Szervezés alatt áll az ebszőnyi tavak körül tartandó Horgászversenyhez kapcsolódó családi nap rendezése júniusban. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársa folyamatosan kapcsolatban áll a családgondozókkal, és minden, a falu életének jobbításán dolgozó emberrel. Az összefogásnak és a jó együttműködésnek köszönhetően mozgalmas, eseményekben gazdag élet indult el Ebszőnyben. Az ott élők életminőségében a közösségi terek és a környezet szépítése folytán további javulás várható.
A rendezvény 12 órától kifulladásig tart. A pincéknél 19 óráig kóstolhatják a finom nedűket a borkedvelők. A kóstoláshoz a völgy bejáratánál pohár vásárolható. Ezt követően a nagy sátornál tombolahúzás, fellépők és élőzene fejezi be a borünnepet. Napközben a gyermekes családokat arcfestéssel, kézműves foglalkozásokkal, kavicsok mesés világával, és a Táti Halászcsárda finom falatjaival várjuk. Szeretnénk előre is megköszönni azt az összefogást, amelyet a Tokodi Önkormányzat, vállalkozók és magánszemélyek részéről tapasztalunk e nemes eseménnyel kapcsolatban, hiszen anyagi és fizikai támogatásuk nélkül nem tudnánk ilyen színvonalú rendezvényt létrehozni. A támogatóinkat a hamarosan elkészülő szórólapokon és egyéb média felületeken fogjuk megjelentetni. Ezúton szeretnénk megkérni minden tisztelt pince és ingatlantulajdonost, hogy erre az időpontra lehetőségeikhez mérten rendezzék saját,,birtokaikat”, hogy az eseményre érkező nagyszámú érdeklődőnek pozitív véleménye legyen településünkről és környezetéről. A rendezvénnyel kapcsolatos további információkat a www.tokodipincek.hu weboldalon folyamatosan teszünk közzé. Köszönöm megtisztelő figyelmét: Wéber Péter Tokodi Borkultúra Egyesület Elnöke
PÜNKÖSDI KIRÁNDUL ÁS CSÍKSOMLYÓRA
Nagy izgalommal indultunk erdélyi kirándulásunkra Tokodról, a hajnali órákban. Táton felvettük a zarándokcsoport másik felét. Az utazók közül többen először mentünk testvértelepülésünkre Homoródalmásra és a Csíksomlyó-i pünkösdi szentmisére. Nagyvárad, Királyhágó, Segesvár érintésével az esti órákban érkeztünk Homoródalmásra. Nagy szeretettel és finom vacsorával vártak minket, a csoportból többen már jártak itt és örömmel köszöntötték egymást a polgármester úrral Rigó Mihállyal, és a falubeliekkel. Az élményekkel teli első nap, a gyönyörű hegyek látványa, a legelésző nyájak, a finom friss levegő a Királyhágón, a csend a faluban, hozzásegített a nyugodt éjszakai pihenéshez. Szombaton indultunk Csíksomlyóra és hamarosan a közeli hegyek kanyarulataiban már észrevettük, bizony sokan elindultak velünk együtt erre a szép zarándokhelyre. A pünkösdi búcsút elkerülték a „szokásos” esőfelhők. A Kis-Somlyó és a NagySomlyó hegy közötti nyerget ezúttal is több százezer, a világ minden tájáról összegyűlt zarándok töltötte meg. A székelyföldiek, csángók egy része, a hagyományoknak megfelelően gyalog tette meg a kegyhelyre vezető utat. A Budapestről induló zarándokvonat táti utasaival a szentmise után a hegytetőn találkoztunk.
Sörényiné Molnár Mónika és Varga Valéria családgondozók
BORKULTÚRA EGYESÜLET HÍREI Három alapító tagunk ragyogó eredményeket ért el az ISTERGRANUM régiós borversenyen, aranyérmet szereztek a rangosnak számító eseményen: Erdősi János, Olaszrizling Kovács Tibor, Merlot Tillmann Béla, Chardonnay Sikerükhöz szívből gratulálunk! Egyesületünk támogatásban részesítette az első TOKODI SZILVÁS GOMBÓC fesztivált, amely kezdeményezésnek örültünk és ezúton gratulálunk a szervezőknek. NYITOTT PINCÉK VIII. TOKODI BORÚT 2013. 06. 22. Ezúton hívunk meg minden kedves érdeklődőt az idei borútra. Nyitó gazdák lesznek: Tokodi Kopogtató
-6-
TUDÁSOD A JÖVŐD!
Ezen a zarándoklaton részt venni, énekelni a hatalmas tömegben, ahol mindenki-mindenkire odafigyel, segít, rámosolyog, kezet fog, köszön, azt sem tudjuk ki honnan jött, milyen nyelvet beszél, de egyet szeretne. Feljutni a hegytetőre BabbaMáriához, és elmondani a fohászt, a családért, a hazáért, a munkáért. Amikor felfelé mentünk, forrósággal, csizmafeltöréssel nem törődve, 50 évvel ezelőtti gyermekkori képek jutottak eszembe. Amikor látom a tömegben a sok, színes lobogót vivő embert, a régi péliföld-szentkereszti búcsú jut eszembe, amikor a hegyekből minden irányból érkeztek a kis zarándok csoportok. Örültünk és tudtuk, melyik faluból jönnek az emberek a Szűzanyához. És amikor itt a Kis-Somlyó nyergén állok és lenézek, látom a hatalmas tömeget, a hegy minden oldaláról felfelé tartó, vidám éneklő csapatokat, egy életre szóló élményt élek át, megköszönöm a szervezőknek Tillmann Bélának és Robotka Lászlónak, hogy eljuthattam ide, együtt énekelni a hatalmas tömeggel a pápai himnuszt, a magyar himnuszt és a székely himnuszt, hát ezt nem lehet könnyek nélkül megtenni… Még ezen a napon este Homoródalmáson megnéztük az unitárius templomot, ahol a lelkész úr elmesélte az épület történetét és a jelenlegi helyzetét, beszélt vallásukról, szokásaikról. Vasárnap reggel sajtvásárlás után, elköszöntünk vendéglátóinktól, hazafelé megálltunk Székelyudvarhelyen. Szejkefürdőről hoztunk finom borvízet, gyönyörködtünk a szebbnél-szebb faragásokkal díszített székelykapukban, melyek alatt áthaladva felértünk a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékéhez. Farkaslakán Tamási Áron emlékművét tekintettük meg. Élveztük, hogy Erdélyben szép helyeken jártunk, magyarul beszéltek velünk mindenhol, forinttal fizettünk, mintha nem is másik országban járnánk. Kolozsváron Mátyás király szobránál egy utolsó csoportképpel elköszöntünk Erdélytől, tudtuk hosszú út áll még előttünk hazafelé. 800 km-t tettünk meg oda és visszaúton, és elmondhatjuk, hogy a tátiakkal nagy barátságok kötődtek, mindenki nagyon jól érezte magát, szerencsénk volt, az időjárás is a kedvünkbe járt. Homoródalmás, Csíksomlyó, Erdély, köszönjük a szép élményeket, emlékeket! Fazekasné Robotka Magdolna
TÁMOP 2.1.2. pályázat keretében, a könyvtári dolgozók szervező munkájának köszönhetően, Tokodon a Hegyeskő Általános Iskolában informatika tanfolyam és angol nyelvtanfolyam indul: Digitális alapkompetenciák (informatika) 32 óra, 8×4 tanóra Ütemezés: heti két nap Időbeosztás: 16:30-19:36 Helye: Tokodi Hegyeskő Általános Iskola Kezdés: 2013. 06. 28 - 2013. 07. 24. Ár: 1.500,- Ft Angol KER A1 kezdő 60 óra, 20×3 tanóra Ütemezés: szerda-péntek Időbeosztás: 16:30-18:51 Helye: Tokodi Hegyeskő Általános Iskola Kezdés: 1. ütem: 2013. 06. 28 - 2013. 07. 31. 2. ütem: 2013. 09. 06 - 2013. 10. 09. Ár: 3.000,- Ft Bővebb információ kérhető a könyvtárban személyesen, vagy telefonon 06-33/468-673. Bérces Jánosné
ÉLETMÓD A NÖVÉNYI ROSTOK JELENTŐSÉGE TÁPLÁLKOZÁSUNKB AN Élelmi rostnak nevezzük azokat a táplálékban lévő szénhidrátokat, amelyeket az emésztő enzimek nem képesek lebontani, és ezért nem szívódnak fel. A növényi anyagoknak azon részeit foglalja magába, melyek ellenállnak a normális emberi bélrendszer emésztőnedveinek. Anélkül halad át a szervezeten, hogy nem kerül a bélből a vérbe, ezért a szervezet nem tudja energiaforrásként felhasználni, teljes mértékben a széklettel együtt ürül ki. Ezért lehetett az, hogy évtizedekig nem tulajdonítottak neki semmilyen élettani jelentőséget, azt gondolták, hogy nincs semmi értéke. Különböző rostfajták léteznek: a cellulóz - a növények sejtfalának fő alkotója -, a lignin, a hemicellulóz, a pektin, növényi gumik és nyákanyagok (alginátok, karragének, agar-agar). Az állati termékekben (hús, tej, tojás, sajt) egyáltalán nincsenek rostok. Egyszerű besorolás szerint vannak vízben oldható és oldhatatlan rostok. A vízben oldódó rostok azok, melyek a koleszterin csökkentése szempontjából igen fontosak (ezt a hatást a pektinnél igazolták). Ezek a vegyületek a vékonybélben lekötik a koleszterint és a máj által kiválasztott epesavakat, megelőzik felszívódásukat. Ha viszont a megfelelő rost hiányzik, az epe és a koleszterin belekerül a véráramba, és megemeli a vér koleszterin szintjét. A gyümölcsök, zöldségfélék, olajos magvak, gabonák és hüvelyesek az az öt fő táplálékforrás, amely természetes, finomítatlan állapotában ezt a koleszterin-csökkentő rostot tartalmazza. Az ilyen vízben oldódó rostok közé sorolható pl. a zabkorpa és a gyümölcs pektinje. A zabon kívül még két másik, kevésbé ismert gabonáról is megállapították, hogy áldásos hatásai vannak a vérkoleszterin-szintre, ezek pedig a hajdina és a köles. A hosszú évek során végzett tanulmányok tették nyilvánvalóvá, hogy a magas rosttartalmú, zsírszegény, hústalan táplálkozás a legtöbb ember esetében már 4-8 hét alatt 20-35 %-kal csökkenti a koleszterinszintet. A rostnak a koleszterin csökkentésében érvényesülő hatása pedig együtt jár a szívbetegség kockázatának csökkentésével az olyan embereknél, akik nagy mennyiséget fogyasztanak belőle. Azoknak, akik rostban gazdag táplálékot fogyasztanak, 65 %-kal kisebb az esélyük, hogy szívbetegek lesznek. Megfigyelések kimutatták, hogy mind az egészséges embereknél, mind pedig a cukorbetegeknél csökkenthető a szénhidrátok vércukorszint-emelő és inzulintermelő hatása, amennyiben
„SZARKÁK” A TEMETŐBEN! Sok gondolkodás után úgy gondoltuk, talán érdemes lesz az alábbiakról szólni, és nagyon sokunkban enyhülnének a sérelmek, sok arcról felszáradnának a bánat könnyei. Nagyon sokan vagyunk, akiknek a szeretteik sírjáról rendszeresen eltűnnek a dolgok. Nagyon sok a panaszunk! Legyen az bármilyen ünnep, sok minden gazdát cserél. Pld. ellopják a sírokra beültetett virágokat (tavasszal-ősszel), virágvázákból a vágott virágokat, csokrokat, sokszor a vázával együtt. Mindenszentekről nem is beszélve, elviszik a koszorúkat, kiszedik a gyertyákat, s utána hamarosan itt van a karácsony, a karácsonyi sírdíszekből, szinte minden alkalommal a sok gyertya eltűnik. Lehet, hogy valaki, vagy valakik ezzel világítanak? Vagy csak ebben lelik az örömüket! Elég nagy fájdalma van azoknak, akiknek szeretteik már a temetőben nyugszanak, és ráadásul még a fent leírtak miatt is keseregjenek. Szólaljon már meg ezeknek a személyeknek a lelkiismerete, hogy illik-e a temetőből, a sírokról bármit elvinni! Valamennyien úgy tudtuk, hogy a falunkban nincsenek, nem látni szarka madarakat, de ezek szerint vannak, és főleg a temetőben szaporodtak el! Nagyon sokunk panaszát tesszük közzé ebben az írásban, és reméljük, hogy magukra ismernek az elkövetők és nem okoznak még több bánatot! Az eddig károsultak Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Főszerkesztő: Süvegesné Ifjú Ildikó Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
-7-
Tokodi Kopogtató
az étel pektint is tartalmazott. A hatás elsősorban a vízoldékony rostok gél képző tulajdonságának köszönhető. A rostok lassítják a tápanyagok véráramba kerülésének ütemét is, elhúzódó vércukor-emelkedést biztosítanak, és ez segít kiegyenlíteni a vércukorszint ingadozásait. A nem oldható rostok úgy működnek, mint a vizet jól felszívó szivacs, felszívja és megtartja a vizet (saját méretének 4-6szorosát is képes felszívni). Így egy lágy, szivacsos masszát alkot a gyomorban és a belekben, és eleven, serény működésre sarkallják azokat. A jóllakottság, teltség érzése sokkal hamarabb bekövetkezik, mint rostszegény ételek fogyasztása esetében, ezáltal segít védekezni a túlevés ellen, gátolja a túlzott tápanyagfelvételt, így az elhízás rizikóját is. Amíg a rostszegény ételek néhány napig összetömődött darabokban panganak a béltraktusban, addig a „szivacsos anyagok” sokkal gyorsabban áthaladnak, és 24-36 órán belül kiürülnek. Ez a működés gyógyítja a székrekedést, jelentősen enyhíti az aranyeres csomókat és vérzéseket. A rövidebb áthaladási idő következtében kevesebb a rothadás, a szerves anyagok felbomlása a belekben. Kevesebb idő jut arra is, hogy rákkeltő és más káros végtermékek ingereljék a bélfalakat. A rost a károsító ételmaradékok elszigeteléséről is gondoskodik. Ezek a rosttal összefüggő jelenségek adhatnak magyarázatot arra, hogy a vastag- és végbélrák miért fordul elő jóval ritkábban azok között, akik gazdag rosttartalmú ételeken élnek. Az étkezési rostnak védelmet nyújtó, jótékony hatása van más rákfajtákra vonatkozóan is (pl. mellrák, prosztatarák). Szinte valamennyi finomítatlan növényi táplálék bővelkedik rostban. Kiváló rostforrásul szolgál például: a teljes őrlésű kenyér (1 szelet 2,1 g rost), a zabkása (1 csésze 4,1 g rost), az alma a héjával (1 db 2,8 g rost), a málna (1 csésze 11 g rost), a kelbimbó (1 csésze 7 g rost) a lencse (1 csésze 10,3 g rost), és a borsó (1 csésze 6,7 g rost). A tipikus, főként húsból, tejből, tejtermékből, finomított, fel-
Tokodi Kopogtató
dolgozott élelmiszerekből álló étrend növényi rostban szegény (3-10 g között naponta). A legtöbb ember jóval kevesebb rostot fogyaszt a javasolt napi 25-30 grammnál. Ha sokféle gyümölcsöt, zöldséget, egész gabona- és olajos magvakat, hüvelyeseket (bab-, borsó-, lencsefélék) fogyasztunk, mindez gondoskodik a különféle rostbevitelről, amelyre nagy szükségünk van. A növényi rost a kiegyensúlyozott étrend mással nem helyettesíthető alkotója. Étkezésünkben fokozatosan növeljük a rostdús táplálékok arányát, és ne felejtkezzünk el a bőséges (minimum 1,5-2 liter) tiszta ivóvíz fogyasztásáról sem! Egészségükre! Makra-Lázár Ágnes életmód-tanácsadó
ANYAKÖNYVI HÍREK SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK JÚNIUS HÓNAPBAN SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLŐ SZÉPKORÚ LAKOSUNKAT: György Lajos
91 éves
További jó egészséget kívánunk! FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZUNK MÁJUS HÓNAPBAN ELHUNYT LAKOSAINKTÓL: Drobnyák Ferenc Bencsik Ferenc Varga Lajosné sz.: Nagy Irén Gnandt Gyöngyvér Emese Maczenauer János Pánczél Istvánné sz.:Pálinkás Borbála Nyugodjanak békében!
-8-
69 éves 51 éves 91 éves 29 éves 72 éves 83 éves
