2013. január
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
Adjon Isten minden jót
Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Jobb üdőt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben; Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt, Jó termést és jó vásárt Ez új esztendőben; Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Zsíros esőt, kövér hót, Ez új esztendőben; Bő aratást, szüretet, Egészséget, jó kedvet Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Drága jó bort, olcsó sót Ez új esztendőben; Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Vegye el mind a nem jót, Ez új esztendőben; Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! Népköltés
XIX. évfolyam 1. szám
NÉPI KALENDÁRIUM - JANUÁR 6. VÍZKERESZT Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, úton járók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból. A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon, a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. Például a moldvai Pusztinán, „hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra. A padon vót ilyen terítő, a terítő alá raktunk zabot, árpát, kukoricát, s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (Bosnyák S. 1980: 119). A házszentelés neve koleda volt. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket. Az egyházúak egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé. Ez a javadalom a kántor díjlevelébe volt foglalva (Manga 1942b: 28–29). Házszenteléskor a Szeged környéki falvakban az asztalra búzát, néhol almát, máshol tollat tettek, hogy szerencséjük legyen a termésben és a jószágban is. A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház tulajdonosa, tudva előre jövetelöket, egy tál kukoriczát, egy tál borsót, egy disznólábat, s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve, készen várja őket” (Réső Ensel 1867: 342). Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. -1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
A Tokodi Sportklub éves közgyűlése keretében újjáalakult a klub vezetése. A Faluközösség Egyesület tartotta évzáró rendezvényét az Alkotóházban. December 17. A Faluközösség Egyesület megbízottja tájékoztatott az egyesület által benyújtott pályázatról, és az ehhez kapcsolódó jövő évi tervekről. 16 órától képviselő-testületi ülést tartottunk. A teljes képviselőtestület részvételével, 11 napirendet tárgyaltunk meg. Elsőnek tájékoztattam a testületet az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, majd a jegyző tájékoztatóját tárgyaltuk, a lejárt határidejű határozatokról. Harmadik napirendként a település köztisztaságáról, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosítása következett. A hulladékszállítás díja 4,2%-al emelkedik. Hatályon kívül helyeztük a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásról szóló rendeletünket. Elfogadtuk a Hegyeskő Általános Iskola állami fenntartásba vételével kapcsolatos megállapodást. Az ÉDV Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításával, megteremtettük a lehetőségét a csatornafejlesztési pályázat benyújtásának. Elfogadtuk a képviselő-testület 2013. évi munkatervét. A legkedvezőbb árajánlatot benyújtó, munkáját eddig is kiváló színvonalon ellátó, S&B Consulting Bt-t (ügyvezetője, Bacsa György Lászlóné) bíztuk meg a belső ellenőri feladatok ellátásával. Meghallgattuk a falugondnok beszámolóját, végzett munkájáról. December 18. Óvodavezető asszonnyal áttekintettük a nyertes pályázatunk-kal kapcsolatos teendőinket. Esztergomban aláírtuk az iskolánk fenntartásával kapcsolatos megállapodást. December 19. A Mesevár Óvoda meghitt karácsonyi ünnepségén vettünk részt jegyző úrral. A Horizont Hungary kft. keresett meg bennünket közvilágításkorszerűsítésre vonatkozó ajánlatával. Az Őszirózsa Nyugdíjasklub jó hangulatú karácsonyi ünnepségén vettem részt. December 20. Az ÉDV Zrt. munkatársával egyeztettünk a hivatalban, a benyújtandó csatornafejlesztési pályázatunkról. Önkormányzatunk tisztségviselőinek, és dolgozóinak karácsonyi ünnepségét tartottuk az Alkotóházban. December 21. A Fészek Klub karácsonyi ünnepségén vettünk rész. Csata község polgármesterével tárgyaltam partnertelepülésünkön. December 22. A "Falukarácsony" ünnepi rendezvényét tartottuk a Községháza előtti rendezvény sátorban. Minden szereplőt, rendezőt köszönet illet. December 23. Az Ifi Klub Kantinban rendezett karácsonyi ünnepségén vettünk részt alpolgármester asszonnyal. Köszönet alpolgármester aszszonynak a sokféle támogatásért, és Icának, a fiatalok felé végzett szolgálatáért. Tóth Tivadar polgármester
Polgármesteri eseménynapló
December 2. Délután megnyílt az adventi vásár, a Községháza előtti parkolóban. December 3. A Duna Takarék területi vezetőivel tárgyaltam a hivatalban, együttműködésünk bővítéséről. A még csatornázatlan településrészek közcsatornával történő ellátására beadandó pályázatunkat készítettük elő az ÉDV Zrt. szakemberével. December 4. Juhász Ferencné Bori nénit köszöntöttük, 90. születésnapján. A Gardellaca kórus karnagyát, Hunyadi Zoltán urat köszöntöttük születésnapján. December 5. A január 26-ra tervezett falusi disznóvágásról egyeztettünk gazdaköri vezetőkkel a hivatalban. Nagy Gabriella tankerületi igazgatóval beszéltük meg az iskola fenntartó-váltás részleteit a hivatalban. Tájékoztattak a rendőrség illetékesei, hogy a körzeti megbízotti létszám egy fővel bővült. December 6. Munkaértekezletet tartottunk a hivatal dolgozóinak. Dr. Völner Pál államtitkár úrral tárgyaltunk önkormányzatunk fejlesztési célú hiteleinek átvállalásáról, aki biztosított arról, hogy az adósság átvállalására még a 2012. évben sor kerül. December 7. Művelődésszervezőnkkel egyeztettük a közelgő ünnepekkel járó teendőket. Jegyző úrral tárgyaltuk meg az előző napi iskola-átadással kapcsolatos megyei szakmai fórumon elhangzottakat. Kiváló munkatársunk külföldre történő távozása miatt, szociális előadót kell keresnünk a hivatalba. December 8. Nagy sikere volt a játszóháznak, amit a Családosok Egyesülete szervezett. December 10. Megrendeltem a nyomdától a 2013. évi falinaptár elkészítését. Németh Józsefnét köszöntöttük otthonában, 95. születésnapja alkalmából. December 11. Juhász Sándor helyi vállalkozóval egyeztettünk a térfigyelő kamerák telepítéséről. Éves munkájukat megköszönve, jutalmakat adtunk át a hivatal, és az önkormányzat dolgozóinak. A Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület Bajnán rendezett közgyűlésén vettem részt. Kovács László képviselőtársam tájékoztatott, az önkormányzatok adósság-konszolidációjáról rendezett szakmai fórumon elhangzottakról. György Attila, és Hundzsa László helyi vállalkozók egy-egy hízót ajánlottak fel a január 26-i falusi disznóvágásra. Felajánlásukat az egész falu nevében köszönjük! December 12. Aláírtuk a lovas tanya létesítését lehetővé tevő szerződést. A Helyi Védelmi Bizottság Esztergomban rendezett ülésén vettem részt. A Dorogi Rendőrkapitányság munkatársaival tekintettük át Tokod közbiztonságának helyzetét. December 13. Kellner Jenő úrral tárgyaltam a hivatalban. Jegyző úrral, és pénzügyi vezetőnkkel megtárgyaltuk az adósság konszolidáció részletkérdéseit. A Máltai Szeretet Szolgálat munkatársaival találkoztunk az ebszőnyi közösségi házban. A Vállalkozók Klubja évzáró rendezvényét tartottuk az Alkotóházban. December 14. Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottunk, ahol az adósság konszolidációhoz szükséges határozatot elfogadtuk. December 15.
Tokodi Kopogtató
Adósság konszolidáció Az Országgyűlés döntött az 5000 lélekszám alatti települések teljes adósságállományának átvállalásáról. Településünk működési célú hitelt nem vett fel, és adósságát is rendben törleszti. Tokodot annyiban érinti a parlament döntése, hogy a tornacsarnok építéséhez, valamint az iskolaépület felújításához felvett kölcsönök hitelállománya 2012. november végén 214,5 millió forint, aminek az állam részéről történő átvállalása jelentős megtakarítást jelent a falunak. Az ügyben felkeresett dr. Völner Pál államtitkár úr, kerületünk országgyűlési képviselője. A megbeszélésen államtitkár úr tájékozódott adósságállományunkról, valamint biztosított arról, hogy önkormányzatunk hitelállományát még ebben az évben az állam átveszi.
-2-
Kérjük engedje be a kéményseprőt!
Képviselő-testületünk legutóbbi ülésén döntött arról, hogy igénybe veszi az állam által nyújtott egyszeri, vissza nem térítendő támogatást. Tóth Tivadar polgármester
Értesítjük, hogy az Önök településén a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás körébe tartozó feladatokat a Magyar Kémény Kft. alkalmazottjai látják el. A dolgozóink névre szóló megbízólevéllel és fényképes igazolvánnyal rendelkeznek. A tüzelőberendezés, a kémény szabálytalan használata, valamint a kéményvizsgálat és a tisztítás elmaradása miatt évente több halálos baleset történik. Ezeket a baleseteket könnyedén meg lehet előzni, ha a lakosság az előírásoknak megfelelően használja a kéményeket és az előírt 1995. évi XLII. törvény alapján az évente előírt kötelező kéményellenőrzést, szükség szerinti tisztítást a kéményseprők elvégzik. Számos alkalommal ugyanis az ingatlanok tulajdonosai nem merik, vagy nem akarják beengedni házaikba a kéményseprőket, mert bizalmatlanok az idegenekkel és féltik a vagyontárgyaikat vagy testi épségüket. Fontos tisztázni azt is, hogy mire terjed ki a kötelező közszolgáltatás. A lakásban és más helységben épülő, vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is-valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására. Mesterséges égéstermék elvezető berendezések füstgázelemzése műszerrel történik. A helyi önkormányzatok segítéségével, 8 nappal az ellenőrzés megkezdése előtt történik a lakosság értesítése. A kéményellenőrzési díj helyszínen kézpénzben fizetendő, számla vagy munkaigazolás ellenében. A kéményseprőink az alábbi feladatokat végzik el: • a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek (kéményseprőjárda, tető-kibúvóablak, létra, hágcsó stb.) meglétének és állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata. • az előző tisztítás, ellenőrzés és műszaki felülvizsgálat során megállapított és a tulajdonos tudomására hozott hibák, szabálytalanságok megszüntetésének szemrevételezéssel, illetve a hiba, a szabálytalanság jellegétől függő kéményseprőszerszámmal történő vizsgálata. • a kémények és tartozékaik rendeltetésszerű és biztonságos használatában bekövetkezett hibák, szabálytalanságok szemrevételezéssel, illetőleg szükség szerint kéményseprőszerszámmal történő megállapítása • az átjárhatóság vizsgálata a kéményjárat teljes hossza mentén kéményseprőszerszámmal. • gáz-tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére szolgáló kéményeknél a keletkezett égéstermék maradéktalan eltávozásának vizsgálata, szükség esetén műszer segítségével. Kéménytisztítás esetén az alábbi feladatokat végzik el szakembereink: • a kéményjárat teljes hosszban történő tisztítása, a kémény típusának és anyagának megfelelően. • bekötőnyílás, koromzsák, füstcsatorna, továbbá mellékcsatornás gyűjtőkémény mellékcsatornájának-a kéménytartozék anyagának megfelelően- kéményseprőszerszámmal történő tisztítása, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítása és edénybe helyezése • ha az égésterméket hagyományos kéményseprő tisztítóeszközzel nem lehet eltávolítani, akkor kéményégetés végzésére van szükség, kiégető berendezéssel. Nem terjed ki a kötelező közszolgáltatás: • olyan tüzelőberendezés égetésének elvezetésére szolgáló kéményre, ami nem lakásban vagy nem helységben van - kerti sütőkemence, épületen kívüli tűzhely, szabad térben elhelyezett kazán. • arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták, vagy nem éghető anyaggal tömören, illetve egyéb, nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték • a levegő bevezető elemek karbantartásásásra, tisztítására. • a tüzelőberendezések karbantartására, tisztítására • a tüzelőberendezést a kéménnyel összekötő füstcső karbantartására, tisztítására. A kéményszerkezet egyszerűsége
Ne feledkezzen el szerettei nyughelyének újraváltásáról! Hirdetmény A Tokod Nagyközség Önkormányzata a tulajdonában lévő Tokod, Kossuth Lajos utca 215/9 helyrajzi számú temetőben található 2012. december 1-je előtti érvényességi idővel rendelkező temetkezési helyek újraváltására hívja fel a hozzátartozók figyelmét. A Tokod, Kossuth Lajos utca 215/9 helyrajzi szám alatt található temetőben a temetkezési helyek közel negyedének a használati ideje lejárt, azokat, az érvényben lévő rendelkezésekben biztosított jogkörünknél fogva újraváltásra meghirdetjük. Felkérjük a Tisztelt Hozzátartozók figyelmét, hogy akik a lejárt temetkezési helyeket újra kívánják váltani, fáradjanak be a LÉTHÉ Temetkezési Kft. irodájába az érvényességi idő utolsó napjáig. Az érvényességi idő lejárta esetén pedig haladéktalanul keressék fel a LÉTHÉ Temetkezési Kft. kirendeltségeit. A LÉTHÉ Temetkezési Kft. irodáinak elérhetősége: 1. Esztergom, Malonyai utca 8/a, Nyitva: munkanapokon 7.30 – 14.30 óráig Fax/telefon: 36 06 (33) 520-710 , www.lethe.hu 2. Dorog, Mária út 31/b, Nyitva: munkanapokon 7.30 – 15.00 óráig telefon: 06 (33) 430-430, E-mail cím:
[email protected], Honlap: www.lethe.hu A koporsós sírhelyek lejárati ideje – eltérő megállapodás hiányában – az utolsó koporsós temetéstől számított 25 év, vagy az újraváltási számlán megjelölt dátum. Az urnafülkék, urnasírok, urnakripták esetén – eltérő megállapodás hiányában – az első urna elhelyezésétől számít a 10 éves használati idő. Kérjük a Tisztelt Hozzátartozókat, hogy lehetőségeikhez mérten próbálják meg rövid határidőn belül felkeresni a LÉTHÉ Temetkezési Kft. irodáit, mert - a temető telítettségére tekintettel lejárat után az újra nem váltott temetkezési helyeket 2013. június 1. napjától kezdődően megszüntetjük és értékesíthetjük. Tóth Tivadar polgármester
Tisztelt Ingatlantulajdonosok! A téli időjárás beköszöntével, a lakosság biztonsága - különös figyelemmel a gyermekekre, az idősekre - és a balesetmentes közlekedés érdekében szeretném felhívni figyelmüket az ingatlan előtti közterület (járda, nyílt árok, hidak) tisztántartására és a síkosság-menetesítéssel kapcsolatos teendőkre. A települési köztisztaságról, a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet értelmében az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát le kell takarítani vagy a szükséghez mérten naponta többször fel kell szórni. A felhintésre csak bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) lehet használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. A járda és a közút síkosságmentesítését úgy kell elvégeznie, hogy az ne idézzen elő vészhelyzetet, illetve abból ne származhasson baleset. Kérem, hogy a rendeletben foglaltakat a balesetmentes közlekedés és mindannyiunk biztonsága érdekében betartani szíveskedjenek. Tokod, 2013. január 10. Tisztelettel: Tóth Gábor jegyző -3-
Tokodi Kopogtató
miatt ne becsülje le a veszélyt, ne feledje, a kémény állaga romlik leggyorsabban egy épületen belül. Az Ön családja, valamint az otthona biztonsága megéri ezt a törődést. Bármilyen kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos kérdésük lenne az alábbi elérhetőségeinket keressenek meg bennünket: Magyar Kémény Kft. Esztergomi Kirendeltsége 2500 Esztergom, Kiss János vezérezredes u. 41. tel/fax: 06-33-411-364 tel: helyi tarifával hívható 06-1-766-58-50/ 241 mellék E-mail:
[email protected] MIKROCHIP Január elsejétől minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező mikrochippel megjelölni és az országos adatbázisban regisztrálni, az életbe lépett kormányrendelet alapján. A jogszabálytól a törvényhozók a kóbor ebek számának radikális csökkenését várják. A mikrochip kapszula a kutyák bőre alá kerül beadásra, mint egy védőoltás. Nincs káros hatással az állat egészségére, szövetbarát anyagból készül. Kedvezményes chipbeültetés háznál is! Az akció még tart, éljenek a lehetőséggel! Dr. Bereczky Zoltán állatorvos Tel: 06-30/ 99-36-999
IPOSZ Felhívása Tisztelt volt és jelenlegi Vállalkozók! A Dorogi Ipartestület 90 éve 1923. november 23-án alakult meg Dorog és térségében található települések iparos, kereskedő és szabadfoglalkozású vállalkozói összefogással. 2013. évet Ipartestületünk Jubileumi Ünnepi Évként szeretné megünnepelni. Ez alkalomból egy jubileumi könyvet szeretnénk kiadni, és egy emlékkiállítást kívánunk megrendezni, ezért felhívással fordulunk azokhoz a családokhoz, akiknek az elmúlt 90 évben kapcsolata volt családi vállalkozása kapcsán a Dorogi Ipartestülettel, a Dorogi KIOSZ Alapszervezettel. Kérjük azokat, akik dokumentumokkal, okiratokkal vagy tárgyakkal rendelkeznek az elmúlt történelmi időszakról, és szívesen bocsátanák rendelkezésünkre az Emlékkönyv összeállításához, a Kiállítás megrendezéséhez a relikviákat, úgy az jelezze felénk. Címünk: 2510 Dorog, Orgona u. 2. Tel/fax: 06-33-431-793 E-mail:
[email protected] Határidő: 2013. január 31. Köszönettel: Dorogi Ipartestület Elnöksége
PORTRÉ ECSET NÉLKÜL Dr. Tarlós Károlyné nyugalmazott védőnőről Magyarországon az 1950-es évek a félelem évei voltak. Sokan féltek a kitelepítéstől, senki sem tudta mikor minősítik árulónak, az élelmet termelő földművesek féltek attól is, hogy mikor minősítik őket kuláknak, és senki sem tudta, mikor jön érte ezért – vagy azért – többnyire éjszaka a „fekete autó”. Sok mindent szigorú korlátok közé szorított a kormányzat. Az országhatártól bizonyos távolságra lévő településekre csak engedéllyel lehetett menni, az útlevél kérelmezők csekély hányada kapott csak útlevelet, hiába volt hívó levele kinti rokonától. Külföldit, rokont is csak úgy fogadhattunk otthonunkba, ha köteleztük magunkat arra, hogy eltartjuk őt. Egy személyes példa: 1956-ban harmadikos gimnazista koromban a szünidő elején adtam be a mindennel felszerelt útlevélkérelmemet Tokodi Kopogtató
-4-
nagyváradi rokonom meglátogatására és csak szeptemberben kaptam meg amikor már tanítás volt, így nem tudtam az felhasználni. De lehetne még tovább sorolni az életet megnehezítő tényezőket. Mindezek következtében eluralkodott az országban az elégedetlenség, amely forradalmat eredményezett, és az sajnos a szovjetek beavatkozása révén véressé vált. Sokan elhagyták otthonaikat a hazát, és minden veszélyt vállalva nyugatra menekültek. Családok, fiatalok, gyermekek egyedül nekivágtak az ismeretlennek. Osztálytársaim közül négyen mentek el, Tokodról (itt csak a falut értve) tizenketten. Közülük két fiatal rövid idő után vissza jött, ketten pedig az 1990-es évek elején tértek végleg haza. Most egyiküket Dr. TARLÓS KÁROLYNÉT sz. Süveges Erzsébetet kerestem fel Deák Ferenc utcai otthonában életútjáról történő beszélgetésre. - Erzsi! Kezdjük leánykori családneveddel, tudsz-e valamit eredetéről? - Nem tudok. - Engedd meg, hogy elmondjam, a község múltjának kutatása során azt állapítottam meg, hogy a törökök kiűzését követő 1699-ben készült összeírásban Süveges név még nem szerepel. 1768-ban már az örökös jobbágyok közt két Süveges is van : János és Mihály. Ezt követően, minden nagyobb lajstromban feltűnik. Egyszóval évszázadok óta élnek Tokodon Süvegesek. Te Erzsi, melyik Süvegesnek vagy a gyermeke? - Süveges Flóriánnak, aki Tokodon lakott az Egyházvölgyben a vízmosás bal oldalán és feleségül vette annak jobb oldalán élő Tállai Etelkát. Ott születtem – Süveges nagyapámék házában – első gyermekükként 1919. augusztus 29-én. Édesapám a bányánál dolgozott vájárként és amikor Ilona húgommal bővült a család társulati lakást kaptunk a mai Bajcsy utca elején, majd 1930-ban épített saját házunkba költöztünk és ott neveltek fel szüleink Panni, Ilona, Flóri és Magdi testvéreimmel együtt, akik közül már csak ketten élünk Ilonával. - Az óvoda a te életedből nyilván még kimaradt, mert nem létezett még ez az intézmény Tokodon, de létezett a jelenlegi „öreg iskola” 1893-ban épült két tantermes elődje, amelyben a te elsős korodban 368 gyereket kellett volna tanítani. - Ezért jártam én 1929-ig az iskola 4 tanteremmel történt bővítéséig a „Nesztman házban és Salgó bánya, postával szembeni emeletes épületében bérelt tanterembe. A 6 elemit 1931-ben végeztem el. - Mit szerettél legjobban gyermekkorodban? - Ábrándozni. Esténként alig vártam, hogy édesanyám eloltsa a lámpát, mert én akkor gondolatban sokszor világgá mentem, terveztem az utazásaimat, köztük azt is, hogy mit vigyek magammal. Akkor még minden csak ábránd volt. - Mi történt az iskola befejezése után? - Napszámba jártam a bolgárkertészetbe, majd az Üveggyárban lettem behordó. Azután átéltem családommal együtt a II. Világháborút. - Az itteni harcok, bombázások elől hol rejtőztetek el? És bizonyára több emléked van ebből az időszakból is. Kérlek, egyet mesélj el közülük. - A harcok idején nem volt bunkerünk, hanem az utcánkkal szemben levő szőlőkben rejtőztünk el a fák között, de olyan is előfordult, hogy a disznóólban töltöttünk egy éjszakát, akkor ijedtünk meg mikor megtudtuk, hogy „az éjjel disznókat kerestek az oroszok”. Elmesélem egy igazán merész kalandunkat, amelynek történetekor oroszok voltak a faluban. Meghallottuk, hogy a Miklósberekben németek rejtőzködnek, gondoltuk barátnőmmel György Ilussal, hogy mennyire éhezhetnek és összekészítettünk ennivalót és elindultunk a nagy hóban a hegyre. Rátaláltunk a németek kis csoportjára, akik ránk fogták a fegyvert, de miután megértették, hogy ételt vittünk nekik, megnyugodtak és elfogadták azt. Közben beesteledett és mi az egyik dombtetőn megálltunk gyönyörködni a havas tájban, mert szép tiszta holdvilágos este volt. Ezért láthattak meg bennünket, illetve két alakot, valószínű távcsővel az oroszok, mert amint másnap megtudtuk a családunktól – keresésünkre indultak. Mi a vízmosás egyik oldalán jöttünk lefele, a keresők a másikon mentek felfele. Így elkerültük egymást és szerencsésen megúsztuk ezt a kalandot. - Mihez kezdtél a háború után?
- 1948 vagy 49-ben megtudtam, hogy hivatalosan ki lehet menni Angliába háztartási alkalmazottnak, meg gyermekek mellé dolgozni. De mire sort kerítettem az elmenetelre már megszüntették ezt a lehetőséget. Elmentem egy Pest peremkerületén élő családhoz és elvállaltam gyermekeik felügyeletét. Közben találkoztam a tokodi Pallagi Mariskával aki elmondta, hogy lehetőség van védőnőnek tanulni. Be is iratkoztunk mind a ketten az Üllői úti Védőnőképzőbe 1950-ben. Nehéz évek voltak azok, mert édesapám már nem élet, még 1944-ben meghalt és Flóri öcsém keresetéből élt a család. Így magamnak kellett magamról gondoskodni. Ezért Pallagi Mariskával együtt igyekeztünk minden adódó lehetőséget megragadni a tanulás melletti pénzkeresésre. Egyszer még statiszták is voltunk egy filmforgatáson. De befejezve az iskolát védőnői képesítést szereztünk. Megbeszéltük Mariskával, hogy Tokodra jövünk. Nem így történt. Őt Bajnára helyezték, és ott is ment nyugdíjba. Engem pedig a tisztiorvos lebeszélt Tokodról mondván, hogy ott helyben soha nem szólítanak védő néninek, mindig csak Süveges Erzsébet maradok. Így hát a felajánlott három hely közül azt kértem, hogy arra a településre helyezzenek ahol lakást és benne bútort is kapok, mert a bizonyítványomon kívül nincs semmim. A három hely közt Dadon volt meg ez a feltétel és oda neveztek ki. Dad volt a szolgálati helyem, de még mellette két községet és a hozzájuk tartozó tanyákat is el kellett látnom. Ilyen körülmények között dolgoztam 1953-tól. Dadon értek az 56—os események is. De még előttük volt egy veszélyes kalandom. Gyötört az itthoni helyzet és kívánkoztam világot látni, de nem volt külföldi rokonom, akihez kérhettem volna látogatási engedélyt, illetve útlevelet. Egy Szlovákiából Dadra költözött asszony átadta nekem személyes okmányait és azok felhasználásával jutottam el Szlovákiába az ő testvéréhez (a papírom az én testvéremhez). Mondanom sem kell mennyire izgultam, de baj nélkül megérkeztem. A baj viszont nem maradt el. Az első ott töltött éjszakán ki kellett mennem, és ahogy kiléptem a tetőről lezúdult hókupacba estem, de olyan szerencsétlenül, hogy kórházba vittek. Lábtörésem volt, begipszelték, de nem röntgenezték meg. Majd mentővel áthoztak a tatai kórházba, hosszú ideig voltam ott. Kiderült, hogy darabos bokatörésem volt, sokáig nem tudtam járni. Azóta sem jött rendbe teljesen a lábam, azért télen-nyáron lapos sarkú, magas szárú cipőt kell viselnem. Nagyon nyomasztottak az ötvenes évek, a mindenféle korlátok, én azok nélkül szerettem volna élni, úgy éreztem megfulladok. Bekövetkezett 1956 októbere. Egy idő után ismerőseim, akik ismerték a szabadság utáni vágyamat kérdezgettek, hogy miért nem megyek el mint sokan mások. Volt Dadon egy tanítónő barátnőm, akinek a férje Angliában élt, és el akart hozzá menni a 12 éves fiával. Úgy döntöttem, hogy velük megyek. Kaptunk hivatalos papírt határ menti településre történő utazásra, és elindultunk a nyugati határ felé. Mentünk vonattal is, gyalog is. Találkoztunk magyar katonákkal, akiknek a parancsnoka megengedte, hogy teherautójukon velük mehessünk. Igen ám, de útközben egy orosz autó megállított és minket átültettek az orosz kocsiba, és bevittek a laktanyájukba. Ott nagyon gorombán hallgattak ki külön-külön bennünket, de amikor kiderült, hogy hivatalos papírunk van a határ felé utazni, elengedtek. Nem folytattuk az utat, hanem visszamentünk Dadra. De én úgy döntöttem, hogy mégis elmegyek az országból de egyedül, azt gondolva, hogy úgy jobban sikerül. Tudattam ezt az édesanyámmal és a testvéreimmel azzal az ígérettel, hogy bárhol leszek 5 év múlva hazalátogatok. Az 5 évet sajnos nem tudtam betartani. - Neki vágtál a nagy kalandnak, a nagy világnak és így lett a gyermekkori ábránd valósággá? - Igen. Elindultam és tényleg világgá mentem, mert nem volt határozott célország sem előttem. Útközben még Győr előtt felvettek egy emberekkel megrakott teherautóra, ott egy férfi mellett kaptam helyet. Amikor megállították az autót igazoltatták a többieket és a férfit is kérdezve, hogy hova utazik? Azt felelte: temetésre, és rám mutatva kérdezték tőle, a felesége? Igen, azt mondta, így megúsztam az igazoltatást. A teherautó úti célja Győr volt és ott leszálltunk. Tovább mentem Csornára egy ismerősömhöz, aki címet adott olyan családhoz, akik már többeket átsegítettek a határom. El is jutottam hozzájuk – voltak ott már mások is, és a házigazda segítségével át is jutottunk Ausztriába. A túloldalon magyarul tudók fogadtak bennünket
menekülőket. Elvittek egy gyűjtő helyre, ahol vajas kenyeret, szalámit és citromos teát kaptunk, majd egy iskolába kísértek át ahol néhány napot töltöttünk. Éjszaka a falak mellé terített szalmán aludtunk. Beszélgettünk egymással és egyszer csak a mellettem lévő nő kérte, hogy mutassam meg a tenyeremet. Elé tartottam és azt olvasta kis belőle, hogy én nagyon messze fogok menni, mindig kell dolgoznom, sok pénzem soha nem lesz, de annyi mindig lesz, amennyi kell. Mert kedveltem a németeket gondoltam arra, hogy talán Németországba megyek. Egyik karácsony előtti napon Traiskirchen lágerbe kerültünk. Voltak köztünk kisgyermekes anyukák is, és amikor kiderült, hogy védőnő vagyok kaptunk egy helyiséget a kicsik egészségügyi ellátására. Kint létem második évében Bécsbe hívtak gyermekgondozónak. Ott egy villában a szülők nélkül érkező gyermekekről gondoskodtak. A tankötelesek onnan jártak iskolába is. Három gyerekcsoport volt életkor szerint. A 0-9 éves fiúkat kaptam én, akik nyolcan voltak. Felügyeleti, gondozói munkámért jól fizettek, de a gyermekek nehezen kezelhetőek voltak. Közülük különösen egy úgy kiborított, hogy azt éreztem nem bírom itt tovább. Gyorsan el is mentem a legközelebbi menekülteket eligazító irodába (több is volt ilyen). Ott azt kérdezték, hogy hová akarok menni? Ahová a leghamarabb lehet, feleltem. Az Venezuela – jött a válasz. Rábólintottam, bár csak annyit tudtam róla, hogy ott nagyon meleg van. Tájékoztattak, hogy két nap múlva megy hajó Venezuelába. - Honnan indult a hajó, és mikor pontosan, hol szálltál fel? - Velencéből indult 1957. március 1-én. Voltunk többen és autóbusszal mentünk oda Bécsből, fél napunk volt a hajó indulásáig, így egy kicsit még Velencéből is láttam. - Mit éreztél, amikor a hajókürt indulást jelzett? - Semmit sem éreztem, mert szerettem elutazni és menekülésem oka a kalandvágy, a félelem és a szabadság korlátozása volt. - Mikor léptél Dél Amerika földjére, és hol lett a szállásod? - Két hétig tartott a hajóút az indulástól, március 15-én léptem Venezuela földjére. Ott is lágerbe kerültünk, ahol nekem nagyon szokatlan és furcsa volt a néger személyzet. Nem volt semmi pénzem, hogy valamennyi legyen, egy magyar asszony ajánlására egy olasz férfi ruháinak vasalását vállaltam. Egy napon egy magyar nő olyan személyt keresett a lágerben európai tartózkodása idejére otthon maradó anyja mellé, aki ért valamelyest az egészségügyi dolgokhoz. Elmondtam neki, hogy védőnő vagyok és elfogadtam az ajánlatát. Így csupán két hétig voltam a lágerben, mert ezután együtt laktam a fővárosban Caracasban a gondjaimra bízott asszonnyal és egy távoli rokonával egy évig. Utána albérletet kaptam egy magyar családnál. Farkas Pál családjánál, ő fogtechnikus volt és Bécsben ismerkedtem meg vele. Felesége pedig a tokodi Lin Ilona. Végig jó barátságban voltunk egymással, a fiuk pár évvel ezelőtt itthon is meglátogatott Nyugat-Európai útja megszakításával. - Férjes nevet viselsz Erzsike, kihez és mikor mentél férjhez? - 1958. márciusában Caracasban kötöttem össze az életemet Dr. Tarlós Károllyal, akivel a gondjaimra bízott asszony leánya révén ismerkedtem meg. Zenész volt, harmonikán és furulyán játszott Caracasban a „Károly zenekarban” (ezért volt ez a neve, mert mind az öt tagjának utóneve Károly volt). Kimenetele előtt Szekszárd polgármestere volt. Megismerkedésünk előtt egy évvel özvegyült meg és egy lány és két fiú édesapja volt. A gyermekei önálló életet éltek, de többször velünk voltak és én igazán megszerettem őket. A lánya most Észak-Amerikában él, idősebb fia meghalt, s a tőle származó unokája Magyarországon Sopronban tanult, erdész lett és itt is maradt Kópházán él családjával. A legfiatalabb fia él Venezuelában. Még a házasságunk előtt orvosa azt ajánlotta férjemnek, hogy költözzön a tengerpartra. Így is lett, egy indián faluban Chichiriviche (csicsirivicse)-ben vett egy házat, a házasságkötés után ott éltük közös életünket. A házat eladtuk, térítésmentesen mi is kaptunk telket azzal a feltétellel, hogy nem fából, vagy más anyagból, hanem téglából építünk rá. Így adták mindenkinek, az állam így is segítette a település fejlődését. Így építettünk ott két házat. Egyiket turistáknak adtuk ki (egy ideig főztem is részükre) – ebből éltünk, a másik pedig a lakásunk volt. - Mazsolázzunk egy kicsit az ottani életből. - Férjem, amikor még egyedül élt ott, kiült és harmonikázott, az indiánok szerették hallgatni muzsikáját. A falu közelében volt -5-
Tokodi Kopogtató
egy cementgyár, ünnepeiken felkeresték, hogy zenével működjön közre. Korábban a falu viszonylag kicsi volt, de fejlődött és terjeszkedett, így volt a cementgyár is, de amikor a faluhoz közel ért bezáratták a gyárat. Az volt a szokás Venezuelában, hogy a településeket annak főnöke nevéről nevezték el, akinek a tulajdonában volt. A mi falunk vezére, főnöke Chichiriviche volt – innen a neve. Van középiskolája is már. A tanulók egyenruhában járnak iskolába. Amikor odakerültem a gyermekek pucéran jártak, csak bokán felül érő csizma volt a lábukon (egyfajta mérges kígyó harapása ellen védett a csizma) Nagyon érdekes az esős évszak Venezuelában. Napi tartama az ország részein különböző. Van egy rövidebb ideig – a tengerparton májusban 3 hétig tartó, és egy nagy esős időszak – más részeken – novembertől január közepéig tartó. Ilyenkor az eső mennyisége rengeteg, nem zuhog, hanem ömlik folyamatosan. A venézek pénze a bolivár. Vásárolni Columbiába jártunk, mert ott olcsóbban tudtuk azt megoldani. - Úgy tudom Venezuelában a spanyol nyelvet beszélik. Hogy küzdöttél meg vele? - A naponta használt szavakat elég hamar megtanultam. Otthon pedig csak magyarul beszéltünk egymással és ha a gyermekek is ott voltak nálunk, velük is. - Hosszú távolléted alatt volt-e úgy, hogy gyötört a honvágy? - Nem volt honvágyam. 1968 után 4-5 évenként haza jöttem látogatóba. - Mikor és miért döntöttél a hazatérés mellett? - 1992-ben határoztam úgy, hogy hazatérek a szülőföldemre, mert nagyon egyedül maradtam. Férjem 1982-ben meghalt, a gyermekek is meg a barátok is messzire költöztek. 81 éves volt az édesanyám, így még vele is lehettem egy ideig. - Szinte sorsdöntő életedben a március hónap, és érdekesek a számok, légyszíves tégy egy összefoglalót! - 1956. március Szlovákia, 1957. március 1-én indult el a hajó velem és 15-én érkezett meg. 1992. március 1-én indult haza a hajó és 15-én érkezett meg. Márciusban kötöttem házasságot. 36 éves voltam amikor elmentem és 72 amikor haza jöttem. Nem bántam meg sem azt, hogy kimentem, sem azt, hogy haza jöttem. A jóslat beteljesedett, mert tényleg messzire mentem és mindig dolgoztam, nem lett sok pénzem, de mindig volt annyi amennyire szükségem volt. - Most mi a megélhetési forrásod? - Öregségi nyugdíjam. - Itthon sem tétlenkedsz, tagja vagy a helyi Karitász csoportnak, az imaközösségnek. Segítőkészséged példaértékű. Honnét ehhez az erő, az energia? - Az Isten ajándéka, de hozzájárul az is, hogy mindig sokat voltam szabadlevegőn, sokat gyalogoltam és egyszerűen, de egészségesen táplálkozom. - Erzsike! Egészséget és békességet kívánok és egy Lao-Ce idézettel köszönöm meg a beszélgetést.
lés iskolaátmenet, Testnevelés és sport, Környezettudatosságra nevelés, Gyermek-és ifjúságvédelem. Az új ismereteket szakértő segítségével beépítjük helyi nevelési programunkba. Továbbá kapcsolatot építünk ki más jó gyakorlatot követő óvodával. Sok program fog megvalósulni ebben az évben is. Hagyományos családi programjaink közül finanszírozott lesz a Zsíros kenyér parti, lampionos felvonulás és a gyereknap. Új családi programként valósul meg ebben az évben az egészségnap, főzőverseny, néptánc találkozó. Ez alapján 6-6-családi program támogatott intézményenként (Tokod óvoda, Tokod- Üveggyár óvoda) azaz összesen 12. Szülői szakmai fórumokat szervezünk 4-4 alkalommal, előadók meghívásával. Témáink: - egyéni képességfejlesztés, differenciált nevelés óvoda-és iskola átmenet egészséges életmódra nevelés szülői elégedettség Eszközbeszerzésre is lehetőségünk van: új öltöző szekrények, egyéb szekrények, udvari játékok (négytornyos vár, fészekhinta, lengő gerenda) mozgásfejlesztő eszközök, érzékelés-észlelés, művészeti-vizuális nevelés, számolási készség, környezeti nevelés, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés eszközei, óvodai fektető Laptop, projektor, vetítő vászon. A projekt nyitórendezvényét január 31-én csütörtökön du. 4 órától tartjuk a sportcsarnokban, melyre szeretettel meghívjuk a falu lakosságát is Papné Szaló Ilona óvodavezető projektmenedzser
A „Szeretetben Nevelődni” Alapítvány Az óvodás gyerekeket támogató adventi vására sikeres volt. 90,000,-ft összeget tudott az óvoda javára felajánlani karácsonyi játékvásárlásra. Ez a program nem valósult volna meg, ha nincsenek adakozó emberek. Köszönjük mindazoknak, akik támogatták az alapítvány kezdeményezését. A továbbiakban név szerint felsoroljuk az adakozókat. Vásári termékeket ajánlott fel: Balázs János, Markos Józsefné, Tóth Zoltánné, Wéber Lászlóné, Simon László, Zsuzsa butik, Papné Tillmann Ilona, Kitti-ker, Vitaminkuckó, Resszer pékség, Szóda Józsefné, György pékség, Szabó Renáta, Tóth Mártonné, Faragó Ferencné, Bort ajánlott fel a forralt borhoz: Bartl Zoltán, Tillmann Béla, Zicsi Vilmos, Juhász József, Robotka Vilmos, Balla Jenő, Pap Kálmán, Grósz Virág, Robotka István, Wéber Péter. Friss lángost sütöttek nyugdíjasaink: Balla Jenőné, Markos Józsefné, Wéber Lászlóné, Bádi Jánosné, Zicsi Lászlóné. Hangosító berendezést, és üstöt kaptunk Radovics Georgina jóvoltából az Alkotó Házból. A vásári területet Pap Kálmán és csapata alakította ki. A SzM tagok közül többen segítettek az előkészületi munkákban. Köszönjük nekik is és természetesen az óvoda dolgozóinak is a közreműködést és a vásár lebonyolítását. Kellemes, hangulatos estét töltöttünk el a családok részvételével. Papné Szaló Ilona elnök Szabóné Vágó Anna Szabó Tibor Gyuláné képviselő tag
„..A bölcs nem gyűjt, mindent az emberekért tesz, és neki is jut; mindent az embereknek ád, és neki is jut..” Soós Rezsőné
INTÉZMÉNYEINK HÍREI Mesevár Óvoda Amint azt a Polgármester úr tájékoztatásában olvashatták a Mesevár Óvoda az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott TÁMOP3.1.11-12/2-2012-0059 „Minőségi nevelés a Mesevár Óvodában c. pályázata 29 536 862-ft támogatásban részesül. A megvalósítás időtartama egy év 2013 január 1. - 2013 december 31. Az elnyert összegből a következő tevékenységeket tudjuk megvalósítani. A szolgáltatás színvonalának emelése céljából a pedagógusok 6 féle továbbképzésen vesznek majd részt különböző témákban: Tanügyigazgatás, Tehetséggondozás, Óvodai neveTokodi Kopogtató
Fészek Klub tájékoztatója A Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat - Fészek Klub - (Tokod, Deák Ferenc utca 8.) térítési díjai 2013. január 1.-től a következő módon változnak: -6-
Azoknak, akiknek a jövedelme 14 250 Ft és 28 500 Ft között van
Rajzszakkör
Az ebédért elvitellel .............................................. 95 Ft / ebéd Az ebédért kiszállítással, vagy a klubban elfogyasztva ............................ 165 Ft/ ebéd A klubtagságért ........................................................ 10 Ft /nap A házi segítségnyújtásért ........................................ 120 Ft/ óra
A szakkör 2010-ben alakult, jelenleg 16 fő vesz részt a foglalkozásokon 6-14 éves korig. A szakkör vezetője Gulás János festőművész, aki bevezeti a gyermekeket a rajzolás rejtelmeibe, megtanulnak térbeli tárgyakat, arcokat rajzolni. A foglalkozások hetente egyszer szerda délután vannak. Tavasszal a munkákból kiállítást tartanak. Minden érdeklődőt, rajzolni vágyó gyermeket sok szeretettel várnak. Gulás János szakkörvezető Babavarró szakkör
Azoknak, akiknek a jövedelme 28 501 Ft és 57 000 Ft között van Az ebédért elvitellel ............................................ 245 Ft / ebéd Az ebédért kiszállítással, vagy a klubban elfogyasztva ....................................... 315 Ft/ ebéd A klubtagságért ........................................................ 20 Ft /nap A házi segítségnyújtásért ........................................ 220 Ft/ óra
Szakkörünk 2008-ban alakult, foglalkozásainkat szeptembertől júniusig heti rendszerességgel csütörtökönként tartjuk. Jelenleg 15 állandó taggal. Évente egy alkalommal 3 napos alkotótábort rendezünk, melyre mindig nagy az érdeklődés. Legutóbb 28 résztvevővel dolgoztunk. Textilből készítünk babákat, de nem áll tőlünk távol az egyéb játékok és lakásdíszek,kiegészítők alkotása sem. Szakkörünk nyitott bárki betekintést nyerhet munkánkba, mindenkit szeretettel várunk.
Azoknak, akiknek a jövedelme 57 001 Ft és 71 250 Ft között van Az ebédért elvitellel ............................................ 275 Ft / ebéd Az ebédért kiszállítással, vagy a klubban elfogyasztva ....................................... 345 Ft/ ebéd A klubtagságért ........................................................ 30 Ft /nap A házi segítségnyújtásért ........................................ 340 Ft/ óra
Csipke Ferencné szakkörvezető
Azoknak, akiknek a jövedelme 71 251 Ft fölött van
Csipkeverő szakkör
Az ebédért elvitellel ............................................ 375 Ft / ebéd Az ebédért kiszállítással, vagy a klubban elfogyasztva ....................................... 445 Ft/ ebéd A klubtagságért ........................................................ 50 Ft /nap A házi segítségnyújtásért ........................................ 440 Ft/ óra
A szakkör több mint 6 évvel ezelőtt alakult és működik az alkotóházban, először Pánczél Éva, majd 2010 óta Süvegesné Ifjú Ildikó a szakkör vezetője. Jelenleg 5 csipkézni szerető aszszonyság jön péntek délutánonként 4órától 6 óráig az alkotóház műhe-
Kolozsi Mónika klubvezető
lyébe kézimunkázni. A szakkör nyitott bármikor, bárki bekapcsolódhat a munkába, várunk tanulni vágyó érdeklődőket
Az Alkotóházban működő szakkörök bemutatása Csuhészakkör
Süvegesné Ifjú Ildikó szakkörvezető
1978-ban Robotka László 40 fővel indította el a csuhé szakkört a Lukácsi Máté Művelődési Házban (Kantin). Az évek során több helyszínre is költözött a szakkör, jelenleg az Alkotóház ad otthont a foglalkozásoknak hetente egyszer hétfő délutánonként. A szakkör vezetője: Juhász Sándorné, sajnos a tagok mára már csak öten maradtak, akik használati tárgyakat, dísztárgyakat készítenek. Várják az alkotni vágyók jelentkezését, hogy tudásukat átadhassák a jövő generációjának, s ne merüljön feledésbe a híres tokodi csuhézás! Juhász Sándorné szakkörvezető A batik szakkör
Karácsonyi ünnepség az üveggyári kultúrházban Gyönyörű karácsonyfa és szépen terített asztal várta a kedves vendégeket december 20-án a Liszt Ferenc Művelődési Házban, a hagyományteremtő karácsonyi ünnepségen. A megjelenteket a nyugdíjas klub vezetője, Hársfai Zoltánné, Borika köszöntötte, majd egy kis ünnepi műsor következett. Először az üveggyári óvodások adták elő karácsonyi összeállításukat, majd az iskolások verseit hallgathattuk meg. Ezután csodálatos furulyaelőadást, majd a nyugdíjas klub dalait hallhattuk. A klub tagjai saját készítésű finomságokkal, forralt borral kínálták meg a vendégeket. Köszönjük a kedves vendéglátást, köszönjük a pedagógusoknak a kedves műsort, amit megtanítottak a gyerekeknek, köszönjük a szereplőknek a szép előadást!
A tokodi batikolás az 1970-es évek elején az általános iskola rajzszakkörében kezdődött, a felsős tanulók, majd visszatérő középiskolások és a felnőttek csoportja batikolt. Többféle technikával dolgoztunk, a gyerekmunkák belföldi és külföldi pályázatokon sikerrel szerepeltek. A nagyobb tanulók és a felnőttek körében az új batik technika vált kedveltté. Csodálatosan szép selyemre festett nagyméretű (2,5 m hosszú) képek is készültek. Az Alkotóházban a batik szakkör 2002-ben újraszerveződött, a régi felnőtt szakköri tagok kezdeményezésére. Ma már 10 taggal alkotunk, egyetemista és sokkal idősebb résztvevőkkel együtt. Egy éve 5-6 iskolás gyermekkel is foglalkozunk. A foglalkozásokat hetente egyszer kedden délután tartjuk. Jelenleg a 64-dik kiállításunkat tartottuk. A batikolásról: Kifeszített textilre (selyem, vászon, puplin stb.) forró viasszal rajzolva, ruhafestékkel, ősi módon (Indonézia, DélAmerika) dolgozunk, a kész képet - papír között - kivasaljuk, ekkor látjuk a sok munkával és idővel elkészült képet, a megszületett "alkotást", amely nagy öröm a készítőnek, szakkörnek. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Örülünk, hogy olyan sokan eljöttek, hogy kicsinek bizonyult a terem! Frank Ágnes
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Főszerkesztő: Süvegesné Ifjú Ildikó Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
Huber Andrásné szakkörvezető -7-
Tokodi Kopogtató
ANYAKÖNYVI HÍREK
ság, a dühroham vagy az ágybavizelés megoldásához adnak hasznos tippeket. A könyv végén hasznos internetes linkek gyűjteménye és tünetmutató segíti a tájékozódást. A kihajtható melléklet néhány aranyos mesét tartalmaz. Forrás: Kello
Sok szeretettel köszöntjük december hóban született gyermekeket! Valasek Zoltán-Tihanyi Zsanett gyermeke Gábris Mihály-Bánsági Anita gyermeke Németh Róbert-Berky Ramóna gyermeke Haász József-Oláh Adrienn gyermeke Horváth József-Gódor Alexandra gyermeke Pausch János-Muszela Csilla gyermekei
RECEPTAJÁNLÓ
Dániel Zoltán Áron Larina József János Seron Zsuzsanna Katalin és Anna
Farsangi fánk
Medveczki László Magyar Miklós Csipke János
Hozzávalók: 30 dkg liszt 4 tojássárgája, 5 dkg vaj, másfél dkg élesztő másfél dl tej, 4 dkg porcukor, 1 evőkanál rum, kevés citromhéj, kevés só, 5 dl olaj A tejben futtasd fel az élesztőt. Keverd ki a tojássárgáját egy kanál cukorral, majd öntsd hozzá a rumot, és reszeld hozzá a citrom héját. A lisztet csipet sóval, a kikevert tojássárgájával, a felfuttatott élesztővel jól dolgozd össze. Ezután olvaszd fel a vajat, és apránként add hozzá a masszához, majd fakanállal jól keverd ki a tésztát. Amikor hólyagosodni kezd, és elválik az edény falától, lisztezd le kicsit, majd ruhával letakarva, langyos helyen keleszd. Ha megkelt, borítsd lisztezett deszkára. Nyújtsd ki, szúrd ki fánkszaggatóval, rakd lisztezett ruhára, és hagyd még egy kicsit kelni. Ezután az ujjaddal kicsit nyomd be a közepét, majd a benyomott oldalával lefelé, nem túl forró olajban süsd meg. Amikor megpirult, fordítsd meg és süsd készre. Szedd rácsra, és jól csöpögtesd le. Tálalás előtt hintsd meg porcukorral és kínálj hozzá finom baracklekvárt.
Nyugodjanak békében!
PROGRAMAJÁNL Ó
Gratulálunk a szülőknek! Szeretettel köszöntjük január hóban születésnapjukat ünneplő szépkorú lakosainkat! Nébel Károlyné Lukács Sándorné Iván Amália
96 éves 92 éves 91 éves
Fájó szívvel búcsúzunk december hóban elhunyt lakosainktól!
KÖNYVAJÁNLÓ
FALUSI DISZNÓVÁGÁS TOKODON Bánffy Miklós: Erdélyi történet I-III.
A grandiózus trilógia részeinek címe bibliai példázatot idéz: Belsazár bábeli király lakomájának mámorba hanyatló urai nem veszik észre, hogy a palota falára egy tüzes kéz lángbetűkkel szörnyű isteni ítéletet ró föl: "Megszámláltattál..., És híjával találtattál..., Darabokra szaggattatol... ". Miképp a századelő erdélyi arisztokráciája is elveszett önköre szellemi és morális kicsinységében anélkül, hogy észrevette volna: magafeledt élte immár a kelet-közép-európai népek eljövendő tragédiájának gyászos díszletei között zajlik. A regény időkerete az első világháborút megelőző évtized, a Monarchia utolsó békekorszaka. A cselekmény előterében az ambiciózus, okos, fiatal arisztokrata, Abády Bálint és Milóth Adrienne szerelmének története áll; Abády alakján és kapcsolatain keresztül szövődik a cselekménybe Erdély társadalomrajza és emberi panorámája. A közjót szolgálni igyekvő főnemes alakját ellenpontozza a jobb sorsra érdemes Gyerőffy László gróf elzüllésének folyamata. Kettejük különbözősége és sorsútjuk elválása tárja szélesre azt a freskószerű társadalomábrázolást, amelyben mozgalmas jelenetek, meditációszerű tájleírások, feszes párbeszédek és kimerevített pillanatfelvételek váltogatják egymást Bánffy plasztikus, a szimbolizmusból is merítő kritikai realista modorában. Kunze, Petra - Weigert, Vivian: Borogatás, forró tea, anyai szeretet Természetgyógyászati tanácsokat találhatnak a szülők jelen kiadványban, arra nézve, hogy miként kezelhetik gyermeküket különböző betegségek, sérülések esetén. A szerzők elsőként általánosságban mutatják be a természetgyógyász módszereket, a megelőzés fontosságát, a különféle borogatásokat, fürdőket és gyógyteákat. A kötet második felében olvashatunk a láz csillapításának természetes módjairól, a hasfájás kezeléséről, a nátháról, a szénanátháról, az orrmelléküreg gyulladásról, a köhögésről, az asztma kezeléséről, a gyomor-bélrendszeri panaszokról, a székrekedésről, a bélférgekről, a bőrbetegségekről és a sérülések kezeléséről. Az utolsó fejezet (Simogatás a léleknek) elsősorban a lelki eredetű problémák, így az étvágytalanság, az álmatlanTokodi Kopogtató
-8-
Szeretettel várjuk Önt és a kedves családját 2013. január 26-án reggel 8 órakor, a Kantin udvarán megrendezésre kerülő disznóvágásra.
Jöjjön el, és legyen részese egy hagyományos disznóvágásnak! Támogatói jegy a disznótorra: 500 Ft/fő, mely tartalmaz májas hurkát, sült kolbászt és kenyeret. A jegyek korlátozott számban kaphatók! A disznótor ideje, helyszíne: 2013. 01. 26-án 18:00 órakor a Kantin nagytermében. A támogatói jegyek elővételben a Tokodi Lottózóban kaphatók. Érd: 06/30/572-2665 számon Radovics Ginánál lehet. Tokod Nagyközség Önkormányzata
