2012. február
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
XVIII. évfolyam 2. szám
Téltemetés Az idén már több mint 20 éves hagyományként rendezi meg Tokod népe a Nagyvölgyben a húshagyó keddi téltemető – farsangbúcsúztató mulatságot. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy egy kissé visszatekintsünk e farsangi ünnepkör helyi szokásainak felelevenítésére. A rendszerváltás éveiben az óvónők újították fel a gúnározás helyi szokását, miszerint a farsang utolsó napján, húshagyó kedden csak nők vehetik igénybe a pincevölgy előnyeit, a férfiaknak női álruhába öltözve tanácsos a megjelenés, ha nem akarnak a nők csipkelődésének áldozata lenni. A falatozást és borozgatást követően maskarába öltözve pincéről pincére járva folyt a mulatozás. 1992-ben szerveztem először téltemető játékot azzal a szándékkal, hogy egész Magyarország területén és Erdélyben ismert népszokásokat ötvözve nálunk is teremtsünk hagyományt. Ilyen népszokás volt az úgynevezett áltemetés, ami a legrégebbi motívuma a tél – tavasz fordulóján szokásos ünnepkörnek. Ennek egyik kelléke a telet jelképező szalmabábu, amelyet valahogyan el kell pusztítani, ha magától nem akar elmenni. A másik kellék, hogy az emberek ijesztő ruhákba bújva, arcukat elcsúfítva, bekormozva ijesztgetik a telet. A különböző vidékeken különböző módon szabadulnak meg a bábutól: vízbe fojtják, eltemetik vagy elégetik. Egyes források szerint a bábunak ez a jelképes elpusztítása viszszavezethető az ősi emberáldozatokra az égiek megnyerése céljából. Az égetést gondoltam leglátványosabbnak, kísérő szertartás ként pedig első alkalommal az akkori Hegyeskő iskolában működő színjátszó szakkörömmel eljátszottuk az Erdélyből származó Sófalvi farsangtemetés című népi színjátékot. Ennek helyszíne még nem a mostani központi helyen volt, hanem kissé előrébb, oldalt az út mellet t. A játéknak sikere volt, a következő évben a farsanghoz illő vidám, olykor pajzán versszövegeket, rigmusokat gyűjtöttem, amit a gyerekek mókás mozdulatokkal adtak elő. Ekkor már megjelentek a nézők között különböző maskarába öltözött tokodiak is. Ez így folyt néhány évig, majd vállalkozó kedvű felnőttek csatlakoztak hozzánk, akik a gyerekek farsangi versei után tréfás jeleneteket adtak elő az úttörős korból, szerveztek álesküvőt, mesejátékot, mindezeket jelmezbe bújva. Az ezredfordulót követő évekre oly méretűvé nőtte ki magát a téltemetési játék, hogy új helyszínt kellett keresni, az önk ormányzat megvásárolta azt a bizonyos háromszög alakú területet. De nemcsak a helyszín bővült, hanem a repertoár és a hagyományos kellé kek köre is, megjelent Farsang Ferkó, akinek rövidre szabott élete után a falu népe példás temetést rendezett, ahogyan ez az országos népszokásokban mindenütt jelen van: kísérte pap, kántor, orvos, siratóasszonyok és gyászolók sokasága. A szereplők körét színesítik a „világhírűvé” vált tánccsoportok: a Borvirág, a Pádidi és a Pinceplatz Ördögei. A szervezők köre is bővült az iskola és óvoda pedagógusaival, a civil szervezetekkel, akik a forralt bort és zsíros kenyeret készítik. Így hát a húshagyó keddi téltemetés Tokod közösségi programjainak egyik legnépszerűbb alkalmává vált, talán egyszerűen azért, mert az a sok – sok ember, aki dolgozik benne, és az, aki nézi, mindnyájan örömüket lelik. Maradjon is így!
Farszki Tiborné
TOKOD NAG YKÖZSÉG ÖNKORM ÁNYZATA SZERETETTEL MEG HÍVJA ÖNT ÉS A KEDVES CSALÁDJÁT 2012. FEBRUÁR 21-ÉN (KEDD) 16 ÓRAKOR A NAGYVÖLG YBEN TARTANDÓ TÉLTEMETÉSRE. FELLÉPŐK: PINCE PLATZ ÖRGÖGEI, BORVIRÁG T ÁNC CSOPORT, PÁ-DI-DI, HEGYESKŐ ÁLTALÁNOS ISKOL A TANULÓI. A ZSÍROSKENYÉRRŐL ÉS A FO RRALT BORRÓL A FALUKÖZÖSSÉG I EGYESÜLET ÉS A TOKODI GAZDAKÖR GONDOSKODIK.
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
-1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Polgármesteri eseménynapló 2012. január Január 2-6. A falugondnok brigád a Sportcsarnokbeli szilveszteri rendezvény után esedékes szerelési, szállítási munkákat végezte. Kivágták, és elszállították a volt uszoda (többen még emlékszünk rá) kerítését feszegető akácfákat, leszerelték a karácsonyi díszkivilágítást az épületekről, karbantartási munkákat végeztek a különböző intézményeinkben. Január 9. Győri Mihállyal beszéltük meg az ebszőnybányai teendőket. Megrendeltük a közlekedési táblát a Nagyvölgy kijáratához. A 2012. évi rendezvény naptárat egyeztettük munkatársammal a hivatalban. A jegyzővel áttekintettük az év eleji történéseket, amiből a legroszszabb hír, hogy nem nyert a kerékpárút építésére beadott pályázatunk. Információnk szerint lehetőség van a tervek szerinti megvalósításra egy újabb, kedvezőbb pályázaton való részvétellel. Január 10. Energetikai pályázatunkhoz elkészültek a gáztervek, a megvalósíthatósági tanulmány január végére várható. Január 11. Hivatalunkban Tát polgármesterével, és munkatársaival együtt fogadtuk az OMS Hungária képviselőit, akikkel sikerült megegyeznünk az általuk nyújtott szolgáltatás végső elszámolásáról. Este az Alkotóházban volt megbeszélés a január végi falusi disznóvágás részleteiről. Január 12. Reggel munkahelyi értekezletet tartottunk a hivatalban. Délután Bánhidi úr keresett fel, ismertette a GÉGOL-lal kapcsolatos tapasztalatait. Délután a képviselő-testület tárgyalt GÉGOL ügyben, ahol végül olyan döntést hoztunk, hogy nem támogatjuk a cég településünkön végzendő tevékenységét. Január 13. Falugondnokunknak kiadtam az előző napi testületi ülésen begyűjtött feladatokat. Kolozsi Mónikával tárgyaltam a Fészek Klub 2012. évi támogatási igényéről, az intézmény működéséről. Január 16. Az Üveggyár tulajdonosi képviselőjével tárgyaltam telefonon, az objektum hasznosítási lehetőségeiről. A Gazdakör elnökével, és hivatali munkatársakkal számvetést készítettünk a szilveszteri bálról, az egyenleg a következő: 239.467 Ft a haszon, amiből az önkormányzat 57.725 Ft összegű közvetlen kiadásait (zenekari előleg, plakátok, belépő- és tombolatömbök) levéve, a Gazdakör 181.742 Ft hasznot könyvelhet el, amit további működésére fordíthat. Az önkormányzat idei költségvetését előkészítő egyeztető tárgyalás volt a hivatalban, az intézmények, és a hivatal képviselőinek részvételével. Január 17. Adi János úrral - aki a helyi CBA üzemeltetéséért felel - tárgyaltam a helyi ellátásról. Szorgalmaztam ismét, az üveggyári volt CBA üzlet megnyitását. Január 18. A Dorogi Kistérségi Tanács ülésezett, ahol a résztvevő polgármesterek az általuk elfogadott határozatban kérték a Kormány illetékeseitől, hogy Dorog székhellyel alakuljon majd járás, a jelenlegi kistérségi társulás területén. Megjegyzem, hogy Tokod önkormányzata ezt már hónapokkal ezelőtt megtette. A tulajdonos képviselőjével, érdeklődő vállalkozókkal bejártuk a néhai üveggyár üzemi területét. Reméljük, előbb-utóbb sikerül a tulajdonosnak megegyeznie a vállalkozókkal, és elindul valami ezen a területen. Mi közben összegyűjtöttünk még fellelhető relikviákat az üvegipari kiállításunk anyagát gazdagítandó. Január 19. Tatabányán a megyeházán vettem részt a megye polgármestereinek rendezett fórumon. Tájékoztatást kaptunk az új önkormányzati törvényről, és a gazdálkodást érintő kérdésekről.
Tokodi Kopogtató
Január 23. A Start közmunkaprogram lehetőségeiről tárgyaltunk munkatársaimmal. A körzeti megbízottunkkal beszéltük meg az aktuális helyzetet, és teendőket. A jegyzővel, és a pénzügyi vezetővel megvizsgáltuk az önkormányzat formálódó idei költségvetésében rejlő esetleges tartalékokat, a takarékos gazdálkodás lehetőségeit. Január 24. A Kantin elfogadhatatlanul magas vízdíjszámlája ügyében intézkedtem. A dorogi építéshatóság munkatársaival találkoztam a hivatalban. A vasúti romház bontásának mielőbbi engedélyezése mellett, más fontos ügyeket is áttekintettünk. Táton vettem részt a határon átnyúló "Logportál" projekt záró rendezvényén. Az Alkotóházban a hétvégi rendezvény szervezésének részleteit tekintettük át a felelősökkel. Január 25. Az OTP Banktól keresett fel Majoros Ágnes ügyfélkapcsolati tanácsadó, aki elhozta a bank számlavezetésre vonatkozó ajánlatát. A gazdálkodás pénzügyi feltételeiről is tájékozódtunk. Áttekintettük munkatársaimmal a január 30-i testületi ülésre készült előterjesztéseket. Január 26. A GÉGOL tulajdonosa keresett fel a hírrel, hogy a bíróság engedélyezte az üzem újra indítását. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az önkormányzat idei költségvetésének tervezetét. Január 28. Falusi disznóvágás volt a Kantin udvaron. Az összefogás és a virágzó közösségi élet szép példája volt ez a nap. Köszönet mindenkinek, aki részt vállalt a munkából. Január 30. Bejelentettem a rendőrségen, hogy a templom sekrestyéjéről ismét lelopta valaki az ereszcsatornát. Képviselő-testületi ülés volt a mai napon. Január 31. A polgárőrség bejegyzésének kudarcára is tekintettel, valamint az elszaporodott falopások miatt, mezőőr alkalmazását tartom kívánatosnak. Amennyiben a képviselők egyetértenek ezzel, hamarosan munkába állhat a mezőőr.
Képviselő-testületi ülés 2012.01.30. Az ülés 16 órakor kezdődött 11 napirenddel, hat képviselő részvételével. A szokásos tájékoztatókat követően a Léthé kft. számolt be a temető üzemeltetéséről. A napirend sok kérdést vetett fel, amiből lényeges, hogy a testület nem járult hozzá az amúgy is magas temetési díjak emeléséhez, inkább a gazdaságos üzemeltetéshez kívánunk segítséget nyújtani. Az önkormányzat idei költségvetését tárgyaltuk első fordulóban. Lényeges tudnivaló, hogy 56 millió forint bevétel kieséssel kell számolnunk az elmúlt évhez képest, ami iszonyatos nagy szám, hiszen az össz költségvetésünk több mint 10%-át jelenti. A múlt évi takarékos gazdálkodásnak köszönhető, hogy ilyen nehéz körülmények közt is biztosítani tudjuk az intézmények idei működését. A helyi építési szabályzat fokozatos átalakítására látunk lehetőséget, megfontolva a rendelkezésre álló források felhasználását. Elfogadtuk Tokod idei rendezvény naptárát, ami mindenki számára hozzáférhető lesz a honlapon, és a Kopogtatóban. Meghallgattuk a pályázati referens beszámolóját a múlt évben beadott pályázatok eredményeiről, és az idei pályázati lehetőségekről. A következőkben a falugondnok tájékoztatta a testületet az előző ülés óta végzett munkáról. A közoktatás állami kézbe vétele várható jövő év januárjától, ezért is javasoltam a testületnek a sportcsarnok tulajdonjogának megtartása érdekében történő lépések megtételét, ami sajnos nem találkozott a képviselők többségének támogatásával.
-2-
Tóth Tivadar polgármester
Tájékoztató a helyes kutyatartásról! Tisztelt Ingatlantulajdonosok! A téli időjárás beköszöntével, a lakosság biztonsága – különös figyelemmel a gyermekekre, az idősekre – és a balesetmentes közlekedés érdekében szeretném felhívni figyelmüket az ingatlan előtti közterület (járda, nyílt árok, hidak) tisztántartására és a síkosságmenetesítéssel kapcsolatos teendőkre. A települési köztisztaságról, a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 5. § (5),(8) és (9) bekezdései a következőket mondják ki: „(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni továbbá a járdaszakasz melletti nyílt árok és annak műtárgyai tisztántartásáról.” „(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez mérten naponta többször fel kell szórni. A felhintésre csak bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) lehet használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.” „(9) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tulajdonosnak úgy kell elvégeznie, hogy az ne idézzen elő vészhelyzetet, illetve abból ne származhasson baleset.” A fentiekben leírtak be nem tartása, nem teljesítése szabálysértési eljárást és 30.000 forintig terjedő pénzbírság kiszabását vonhatja maga után. Kérem, hogy a rendeletben foglaltakat a balesetmentes közlekedés és mindannyiunk biztonsága érdekében betartani szíveskedjenek. Tokod, 2012. 02. 01. Tisztelettel: Tóth Gábor jegyző
Tisztelt Ingatlantulajdonosok! A közterületek használatáról szóló 4/2003.(III.31.) önkormányzati rendelet értelmében a közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére; önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető, figyelemfelhívó és tájékoztató táblák kihelyezésére; üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására (30 napig tárolható közterületen); vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára; a közterületbe 10 cm-en benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cégés címtábla elhelyezésére; mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére; szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére; alkalmi és mozgóárusításra; kiállítás, alkalmi vásár céljára, kulturális és sportrendezvényre; üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra; teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására. A közterület igénybevételének szándékát a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni és az engedély kiállítását követően lehet használatba venni. A közterület-használat díjköteles. A díjfizetési kötelezettség a közterület használatáig áll fenn. A jogszabály betartását a Polgármesteri Hivatal munkatársai ellenőrzik. Engedély nélküli közterület-használat esetén szabálysértési eljárás lefolytatására kerül sor. A pénzbírság összege 30.000 Ft-ig terjedhet, továbbá a közterület-használat díját visszamenőleg rendezni kell. Kérem a közterület használatra vonatkozó előírások betartását. Tokod, 2012. február 1.
Az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba, melyben felügyelet nélkül kóborló, csatangoló kutyákról számoltak be a helyi lakosok. Sajnos előfordul, hogy az eb agresszíven viselkedik, ezzel félelmet kelt az emberekben, gyermekekben és szüleikben is. Tájékoztatom a kutyatulajdonosokat, hogy: aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja vagy, aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az ebek közterületre történő kiszökése a legtöbb esetben kis odafigyeléssel – a kapuk zárása, kerítés javítása, a kijutást segítő dolgok, tárgyak (farakás, hulladéktároló) áthelyezése, kerítés hiányában a kutya elzárásával – megakadályozható. A közterület nyugodt és biztonságos használata érdekében arra kérem a gazdákat, hogy a felügyeletük alatt álló kutyák közterületre történő kijutását minden eszközzel akadályozzák meg, ellenkező esetben szabálysértési eljárás keretében pénzbírság kiszabását helyezem kilátásba. Tokod, 2012. február 1.
Tóth Gábor jegyző
Nemzeti Eszközkezelő Társaság Segítségnyújtás devizaadósok részére (NET Program) A NET program a Kormány Otthonvédelmi Akciótervének keretein belül a leginkább rászorult hiteladósokon kíván segíteni. A program a három szereplős – hiteladós, hitelező, valamint a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat. a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant. a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását. Az Eszközkezelő az alábbi, kedvezményesen hívható kék számon nyújt tájékoztatást a jogszabályi feltételekről: 06-40-100-444 Bővebb információt a Polgármesteri Hivatalban és Tokod Nagyközség honlapján (www.tokod.hu) talál. Tokod, 2012. február 1.
Polgármesteri Hivatal
Pályázati hírek Tokod Nagyközség Önkormányzata két nyertes pályázattal kezdte az új évet: az Európai Unió Fiatalok Lendületben programjára készített pályázattal több, mint tizenötezer eurós (kb. 4,7 millió forint) támogatást nyertünk, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt Illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt felhívásra 1,2 millió forintos támogatásban részesültünk. A Fiatalok Lendületben program keretében lehetőségünk lesz közel 50, felső tagozatos gyermek Homoródalmásra, Csatára és Nánára történő utaztatására, illetve onnan vendégek fogadására. A program keretében egy nyári tábor is megrendezésre kerül, melynek időpontja a Falunaphoz és Római Fesztiválhoz igazodik. Ez a program forrást biztosít a testvértelepülési kapcsolataink ápolására is, különös tekintettel a falunapi rendezvényekre. Az Illegális hulladéklerakók felszámolására nyert támogatás a település környékén fellelhető, elsősorban építési hulladékok gépi segítséggel történő összegyűjtését és a szerződött hulladéklerakóba történő elszállítását finanszírozza, illetve kisebb részében segítséget nyújt az áprilisi, Föld Napja alkalmából rendszeresen megrendezésre kerülő szemétszedési akció apróbb felszereléseinek (kesztyűk, zsákok, stb.) beszerzésére. Az ezen az akción összegyűjtött szemetet a Magyar Közút Kht-vel szokásos együttműködésünk keretében, a közutas kollégák szállítják el. Januárban pályázatot nyújtottunk be a Nyugdíjas Klubunk tervezett, szentendrei kirándulásának támogatására. Berta Barbara Pályázati referens
Tóth Gábor jegyző
-3-
Tokodi Kopogtató
PORTRÉ ECSET NÉLKÜL PAPP ISTVÁN gazdálkodóról A karlócai békekötés végérvényesen véget vetett a törökökkel vívott harcoknak 1699-ben. A következő év elején történt összeírásban mindössze 28 férfi neve szerepel, de Pap (Papp) nevezetű nincs köztük. 1755-ben már egy iratban kettő is van, Pap Lőrinc és János. 1768-ban az örökös jobbágyok – 87 személy – közt 4 Pap nevű is van, 2 Ferenc és János, valamint András. 177980-ban Papp Lajos a községi bíró. 1836-38-ban Papp István, 185151-ben Kiss Pap István, 1854-56-ban ifj. Pap András, 1890-94-ben Pap János (neje Pánczél Júlia), 1897-1900-ban Pap Ferenc, 1823-27ben Pap Lajos a bíró. Az 1800-1900-as években már olyan sok a Pap nevezetű és azonos keresztnevű, hogy ragadvány nevekkel különböztetik meg őket a hivatalos iratokban is. Pld. úgy mint Pap János : pánczi, okos, sárközi, P. István: faluházi, obsitos, széki, kúti, Kovács. P. József: kis vörös, vörös, közi, Balázs..de van a ragadvány neveik közt: csősz, temetői, takács, Kadván, fodrász, legfeljebb, nagy is. Valószínű, hogy a számos Pap családnevűek egyike beszélgetőpartnerem: PAPP ISTVÁN, Béke utcai gazdálkodó távoli őse. Őt az idősebbek még ma is „Csipke Pista”ként emlegetik. Mi ennek az eredője Pista bácsi? Szüleim Papp István és Csipke Rozália Tokodon éltek. Itt születtem én is 1927. január 8-án, mert abban az időben még az anyák bába segítségével otthon szültek. Édesapám bányász volt az Erzsébet-i bányában dolgozott, édesanyám a háztartást látta el. Sajnos mind a ketten korán elmentek tőlem, mert édesanyám 1 éves, édesapám 3 éves koromban halt meg. Őt baleset miatt a munkahelyéről kórházba vitték, de nem tudták megmenteni, így hát árván maradtam. Anyai nagyszüleim Csipke János és felesége vettek magukhoz és tisztességgel felneveltek, nagymamámat édesanyámnak szólítottam. Emlékezetem szerint 18-20 hold földjükön gazdálkodtak, egyéb háziállatok mellett lovakat is tartottak, amelyekkel bérfuvarozást is végeztek, illetve végeztünk, többnyire helyben. Nagyszülei gondoskodtak a taníttatásáról is? Igen. Az akkor még új (1929-ben épült) a mai „öreg” iskolába írattak be és a 6 elemit 1939-ben be is fejeztem. Tanítóim közül Dankó Mihályra és Újvári Istvánra emlékszem. Az iskolai szünidőben a tehenek legeltetése volt a dolgom. Eszembe is jutott egy régi emlék. Az egyik vasárnapon a Gete alatt legeltettünk és beengedtük a teheneket a csemetésbe. Igen ám, de nem vettük észre, hogy Aladár bácsi távcsővel meglátta mindezt, csak akkor ijedtünk meg mikor már jött felénk. Hát nem dicsért meg, az biztos. 13-14 éves koromban már szántottam is, nem is rosszul, 2 holdat egy nap alatt. Mondta is a nagyapám, hogy „meg akarod dögleszteni a lovakat?” Mi történt az elemi után? Elvittek az esztergomi „Petz” gyárba inasnak. Nem sok idő múlva a jobb lábam beteg lett, porcleválással, ínszakadással kórházba kerültem, de a lábam nem jött rendbe. Közben bejött a front és nem mentem vissza a gyárba, mert úgy éreztem, hogy a gazdaságban nagy szükség van rám, a nagybátyám Csipke Ferenc helyébe kell lépnem - aki katona volt, majd fogságba került - és így is tettem. Még a háború előtt egy bunkert csináltak a Gete tetején s a háborúban használták is azt. A háború után megjavították és a magyar katonaság – a légvédelmisek – használták tovább. A javításhoz a csolnoki oldalról én is fuvaroztam fel homokot ifj. (Dóka) Papp Antallal. Pista bácsi volt-e katona, a legényéletében mi volt a szórakozásuk? Sorozásra behívtak, de a lábam állapota miatt nem soroztak be. Mentünk szabad időnkben, ünnepeken a kocsmába ahol általában szólt a cigánymuzsika, hallgattuk és nótáztunk. Szerettem és tudtam is énekelni. Kedvencem volt a „Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál..” és a „Megugrott a Hortobágyon a karámból egy csikó..” kezdetű nóta. És a bálok? Igen. Eljártunk a bálokba is, sőt azokat mi legények rendeztük, főként a „Süveges” és az „Aladár” kocsmában. Megfogadtunk egy cigányzenekart, többnyire Lábatlanról azt, amelynek „Susi” nevezetű volt a prímása. Részt vettünk szüreti felvonulásokban,
Tokodi Kopogtató
amelynek egyikén Kalácska Lajos barátom egy, a nyakában tarisznyát vivő szamarat vezetett és az – éppen előttünk elszaladt, Lajos meg utána, nagy nevetés közepette. Talán a kedves feleségét is a mulatságban ismerte meg? Nem, hanem a munkában. Klári is lovakkal fuvarozott, meg én is külön-külön, és volt amikor egy helyre, így ismertük egymást és néhány hónapi udvarlást követően a sárisápi Basovszki Klárát 1956. májusában feleségül vettem. Érettségi után a sárisápi Kaolin gyár építésénél dolgoztam és ott csodálkoztam rá a sárisápi népviseletet viselő, az építkezésen lovakkal fuvarozó Klárikára, aki most is népviseletben jár. Tőle kérdezem: miért és hogy választotta éppen ezt a nem igazán nőknek való foglalkozást? Nem én választottam, az élet kényszerített rá. Édesapám katona volt és a visszavonulás során megbetegedett, annak következtében 1951-ben meghalt, én léptem a helyébe, így lettem fuvaros. Később már Tokodon a Szolgáltató üzem dolgozójaként a peresvölgyi kút kezelője voltam, onnan mentem nyugdíjba is. A viseletemet változatlanul szeretem, eszembe se jutott azt megváltoztatni. A házasságkötés után hol kezdték és folytatták közös életünket Pista bácsi? Sárisápon laktunk 4 évig. 1960-ban költöztünk be új családi házunkba, amelyet a szüleimtől örökölt telken építettünk és jelenleg is az otthonunk. Továbbra is külön-külön fuvaroztunk. Csillét is vontattam a bányánál a lovakkal – folytatja Klárika – majdnem ott a munkahelyen született meg 1957-ben István fiunk. Esztergályos lett a szakmája, 9 évig mentős volt, most Sárisápon él, két gyermeke van: Angelika, aki ápolónő és az ő kisfia Zétény a kis dédunokánk. Zita a szakácsmesterséget tanulta meg. 42 éves koromban született meg Klára lányunk, aki könyvelő és férjével Papp Andrással, valamint két gyermekével a németet és angolt beszélő középiskolás Petrával és az ipariskolában tanuló és versenyszerűen birkózó Olivérrel Tokodon él. Egy alkalommal – veszi vissza a szót Pista bácsi – Bukó Rudolf ajánlatára gépkezelői vizsgát tettem Ebszőnyben, majd Csipke Gyuri bácsi az erzsébeti bányába felvett kompresszor kezelőnek, Erzsébet elúszása után az altárói Bányagépgyárba helyeztek és onnan mentem nyugdíjba 60 évesen. Mennyire bírta a beteg lába a terhelést? Nehezen, de tettem a dolgomat a fuvarozásban, a gazdálkodásban és az iparban egyaránt. Mindent megcsináltam. A vége csak az lett, hogy házasságunk tízedik évében 1966-ban térd alatt levágták a beteg jobb lábamat, azóta műláb pótolja a hiányzó részt. Mindeközben a feleségemmel együtt műveltük a 4-5 hold örökölt földemet és a feleségem kárpótlási hegyén vett 8 hektár földet, neveltük gyermekeinket és helyt álltunk munkahelyünkön. 1956-ban alakult meg Tokodon a Fekete Gyémánt, 1959-ben 121 fővel az Aranykalász Termelőszövetkezet. Úgy tudom Pista bácsiék nem léptek be. Miért? Agitáltak rá, főleg Holencsik Hugó meg Kádár László, még azt is mondták, hogy ha nem bírok dolgozni a feleségem dolgozhat helyettem. Azt válaszoltam, hogy nekem nem kell parancsszó, megtanultam mikor és hogy kell szántani, vetni…egyszóval: gazdálkodni, ezért nem lépek be. Így lemondtak a további agitációról. Többször láttam Pista bácsiékat lovas szekéren, kis- majd nagy traktorral a földekről hazafele jönni, vagy szántani menni. Igen, mert először volt a szekér a lovakkal (most is meghatottam néz kedvenc lovai fényképére), de a lovak kiöregedtek és vettünk egy 12 lóerős traktort, aztán egy 25 lóerőset, akkor mondtam a fiamnak, hogy látod ezt az el nem szívott cigaretta árából vettem. Majd ezt is lecseréltük egy 58 lóerősre. Vettünk vetőgépet, fogast, tárcsát, rendsorolót, 2-es, 3-as ekét is. Nagyon megfogtuk a pénzt, semmilyen élvezeti cikkel nem éltünk. 1948-ban vettem egy Csepel motorkerékpárt, azóta is vezetek, majd Trabantot, később egy Suzukit, de mindig és minden rendelkezést, szabályt betartottam – nem is kellett egy fillér bírságot sem fizetnem. A közelmúltban szénát szállítottunk traktorral, megállítottak a rendőrök és kérdezték milyen erőset ittam? Magukat is megkínálom – mondtam – és elővettem az ivóvizemet: ez olyan erős, hogy még a hajót is elbírja.
-4-
Volt egyáltalán szabadidejük, esetleg nyaralás? Nem sok szabadidőnk volt, lekötött bennünket a munka. Vasár és ünnepnapokon misére mentünk, de már azt is a rádióban hallgatjuk, mozgásunk lelassulása miatt. Nyaralni nem voltunk. Még 1956-ban csupán egyetlen napra a filléres vonattal elmentünk a Balatonra. Most nekem van egy kis kényszer szabadidőm, ugyanis 2 éven belül átestem egy tüdőembólián, két műtéten és még egy vár rám a közeli időszakban. Ahogy beléptünk Lévai Évivel a Kopogtató fotósával Pista bácsiék kapuján egy sereg bámulatosan szép, ritkán látott baromfisereg igyekezett felénk, köztük a cirádás tollú kakassal, a dús tollú hamuszürke gatyástyúkokkal. Van még rajtuk kívül más állatuk is? Igen. Vannak kecskéink, egy birka, sertés és liba. Mi a legnagyobb öröme Pista bácsinak az életben? Az, hogy feleségemben megtaláltam az általam nem ismert édesanyámat. Ahogy mesélték Ő is olyan „rátermett” volt, mint Klári. Túl a 84. születésnapján szeretne még valamit tenni? Szeretnék még dolgozni, traktort vezetni. Szorulnak-e valamiféle segítségre? Nem. A földművelésben segítenek a gyermekek, ha már végképpen nem bírjuk, ők veszik át tőlünk. Pál apostol két leveléből idézem: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” (1 Kor. 16,14) „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek, a nap nem menjen le a ti haragotokkal” (Ef. 4,26). Ismerve Pista bácsiékat és a mostani beszélgetés után úgy érzem, hogy közel 56 éve tartó közös életükben mind a két idézet tartalma érvényesült. Jól érzem, vagy esetleg tévedek? Nem téved, így van. Erőt és gyógyulást kívánok és köszönöm a beszélgetést. Soós Rezsőné
INTÉZMÉNYEINK ÉLETÉBŐL FARSANG AZ ISKOLÁBAN
A farsang az egyik legvidámabb ünnep, mert ilyenkor az emberek jelmezbe öltöznek. Szinte a világ minden országában megemlékeznek a téltemetésről az emberek. Furcsa és ijesztő állatmaszkokat húznak magukra és ezzel űzik el a telet. Magyarországon a leghíresebb a busójárás. A mi falunkban is megünnepeljük a téltemetést. A Pince-völgyben gyülekezünk, nagyon sokan el szoktak jönni. Mindig iskolánk 8. osztályosai készülnek egy vidám műsorral. Legjobban nekem a kormozás tetszik, mikor délelőtt az iskolában a maskarába öltözött nyolcadikosok fekete korommal kenik be az arcomat. A farsangi bálra mindig jelmezbe öltözöm, már az ideit is nagyon várom, de nem árulom el, hogy mi leszek. Mindenkinek jó farsangolást kívánok! Barkóczi Vivien 4. a osztály
AZ ELSŐ FÉLÉVEM Miután – sajnos – ismét eltelt egy nyár, a 2011/12-es tanév ünnepélyes megnyitóját a tokodi sportcsaknokban tartottuk, abból az alkalomból, hogy iskolánk – a tokodival együtt – új nevet kapott: tavaly szeptembertől kezdve már a Hegyeskő Általános Iskolába járunk. A tanévnyitón elhangzott Seres Ferenc: Tokod krónikája című verse, és fellépett látványos műsorával a helyi mazsorett csoport is. Hogy a két iskola diákjai jobban megismerhessék egymást, szeptember végén közös akadályversenyre került sor, természetesen a Hegyeskő lábánál. Szintén szeptemberben osztályfőnökünk külön kirándulással kedveskedett nekünk. Pilisborosjenőre látogattunk az egri vár másához, ahol az Egri csillagok című film jeleneteit forgatták. Az első félévem a tanulást tekintve nem volt könnyű. Elsősorban a matematika okozott gondot, mivel sok számítást nem értettem, de azután összeszedtem magam. Bár történelemből eleinte lusta voltam, a félév végére belejöttem a készülésbe. A természetismeret kezdetben nem kötött le, később azonban igazán érdekesnek bizonyult. Más tantárgyakból, mint például irodalomból, nyelvtanból, rajzból, technikából és testnevelésből nem voltak gondjaim. Decemberben a téli szünet előtti utolsó tanítási napon karácsonyi ünnepséget tartottunk. Néhány osztálytársam és még páran az
alsó tagozatból Jókai Mórnak a Melyiket a kilenc közül? című megható történetét adták elő. Bár a más iskolába járó testvéreimhez képest mi hosszabb téli szünetet kaptunk, egyszer ennek is vége lett. Amikor visszatértünk, mindnyájan gőzerővel kezdtünk tanulni. Az utolsó dolgozataim jól sikerültek. A félév végi bizonyítványom átlaga:4,6 lett, remélem a második félévben is ilyen jó eredményt tudok majd elérni. Hegedűs Domonkos 6. b. osztály (Tokod-Üveggyár)
Disznóvágás és disznótor a Kantinban 2012. január 28.-án megtörtént az első közös falusi disznóvágás, böllérünk Smidróczki Józsi vezényletével. Polgármesterünk vetette fel az ötletet, hogy hagyományteremtés céljából, a régi disznótorok hangulatát, ízeit idézően a falu közös disznóvágást rendezzen nem titkoltan közösségteremtő, gyermekeknek, érdeklődőknek élményszerző céllal. Természetesen a lebonyolításhoz sok ember összefogására, tanácsára, tapasztalatára volt szükség és bizony az Önkormányzatnak is ki kellett nyitnia a pénztárcáját. A január hónap már a tervezgetéssel sok-sok egyeztetéssel telt, honnan is vásároljuk, melyik malac, hízó kerüljön a falu asztalára, egyértelműnek tűnt, hogy Papp Feri bácsitól, mint régi jó gazdától vesszük a hízókat. Falusi disznótorunk fő védnöke a Gazdakör, a szervezés oroszlán részét Radovics Gina bonyolította, szerencsére a szálak előbbutóbb kisimultak. Hentesünk fő segítői a fiatal gazdaköri tagok, valamint a képviselő-testület tagjai, akik bizony egésznap talpon voltak, tettékvették a dolgukat, pörzsölték a malacokat, bontottak, kolbászt, hurkát töltöttek. A vágás hagyományait tisztelve bizony inni kellett mindenkinek az egészségére, a vágás sikerére, mint jó gazda kint a hideg udvaron Polgármesterünk kínálta a finom kisüsti pálinkát, de természetesen másnak is volt finom lélekmelegítője, így azt is meg kellett kóstolni. Rövid idő elteltével már a téli hideg, a mínusz 6-8 fok ellenére sem fázott senki. Na de térjünk vissza még egy kicsit a készülődésre, bizony több egyeztetést kellett végigbeszélni Ginának, pontosan hány kg fűszerpaprika, bors, só fokhagyma vöröshagyma legyen, ne maradjon éhes egy vendég, egy érdeklődő sem. A mennyiségeket, sorrendiséget illetően a sok javaslat mellett a döntő szó mindig böllérünké volt. Jó volt látni, hallani milyen sokan aggódnak a vállalkozás sikeréért, mennyi edényt „hozzá-valót” ajánlottak föl a falusi közreműködők. Robotka Dénes és Papp Kami készített mindent a helyszínre, a forrázó teknőket, az öt üstöt, asztalokat, az előkészített kolbász és hurkába valók nagy részét. Bizony nem láttunk még ennyi előkészített, megvágott vöröshagymát, ilyen nagy adag orjalevesbe való kifőtt kockatésztát, előkészített leveszöldséget, nem ilyen mennyiségekhez szoktunk, reméljük nem vétjük el az arányokat. Délelőtt a boros gazdák tapasztalatára is szükség volt hisz a jó forralt bor sem maradhatott el. Már alig vártuk Papné Gizike és Rita fokhagymás lángosát, ettünk, ittunk igen jól éreztünk magunkat s közben gördülékenyen ment a munka, sok dolgos kéz bizony jól halad. Egyszer már csak azt láttuk, két óriási edénybe keverik a kolbászt, májas majd a véres hurkát. Jól megkeverjék ám, ne legyen sós vagy sótlan.!! ennyi finomságot, nem győzünk kóstolgatni. Úgy mint régen, kint a hidegben a férfiak dolgoztak, bent a konyhában az asszonyok serénykedtek, egy kakukktojást közébük fogadva, Kolbert Jani vette át az irányítást a tűzhely mellett, részben finom meggylelke itókájának köszönhetően. Ki gondolta volna, hogy pontosan 42 db húsos csont kell az üst húslevesbe, majd a pontosan megmért megpucolt zöldségek következtek.
-5-
Tokodi Kopogtató
A viccelődések, ugratások sem maradtak el, mit sóztunk, borsoztunk meg a kelleténél jobban, mi az, amit csak a kutyák kaphatnak. Lassan elérkezett a kinti mosogatás ideje, Juhászné Vilma néni és Pappné Gizike hősiesen állta a „sarat”, a több kanna forró vizet az üstök egyikében melegítették gazdáink, hol a sülő zsírt, tepertőt, hol a lobogó vizet kavargatva. Délután 3 óra után már csendesednek az udvari viszonyok, megtelnek az óriási tepsik sütni való kolbásszal, hurkával, ilyen mennyiséget bizony csak a Resszer Gabi kemencéjében tudunk megsütni. A tervezett disznótoros vacsora 4 óra után indul, lassan megérkeznek a meghívott helyi vállalkozók, a vágáson résztvevő barátaink is végre kifújják magukat. Az egész napos kinti munka után jól esik a meleg kantinterembe, a terített asztalok mellé húzódni. Megérkezik Kolbert Sanyi is, elmaradhatatlan harmonikáját látva már tudjuk, jó hangulatban fogjuk elfogyasztani a vacsorát, reméljük „elhúzza” majd a nótánkat. Közben a konyhában leszűrték a levest, pékmesterünknél megsült a kolbász, hurka. Polgármesterünk rövid köszöntője után kezdődhetett a lakoma. A sok finomság közül talán a kockatésztás orjaleves illata az, ami először megérzik, ami máshoz nem hasonlítható. Vendégeink, mi magunk is nem győztük dicsérni a finom vacsorát, a levest, erős tormával tálalt főtt húst, toros káposztát, sült kolbászt, májas és véres hurkát. 6 óra körül kezdtek jönni falusi vendégeink, a sült kolbász és hurka vacsorára, csak annyi fennakadás volt, hogy a sütést bizony nem tudtuk olyan gyorsan intézni, mint amilyen gyorsan ettünk, mint amilyen gyorsan fogyott tepsiből a sült kolbász. Bizony jól beesteledett mire mindenki jóllakott, a hurka kolbász után kóstolhatott a toroskáposztából, hallgathatott egy kis „jó vacsorához szóló nótát”. Az első élmények után, néhány hét múlva majd összegezzük a tanulságokat, tapasztalatokat, mit csináljuk 2013-ban majd másként, jobban, de egyenlőre még oly friss az élmény, a jó baráti, évődő közösség, hogy csak jó benyomásokról, valóban régi disznóvágásokat idéző ízekről hangulatról tudunk beszámolni. Köszönet minden részvevőnek, támogatónak, munkáskéznek!!!! „ Jó mulatság, férfi (és női) munka volt. „ Süvegesné Ifjú Ildikó
Farsangi kreatív délután Sok kicsi és nagy gyermek gyűlt össze február 3-án a Liszt Ferenc kultúrházban, hogy közösen készüljön a farsangi bálokra. Szebbnél szebb szemüvegek, álarcok, kalapok kerültek ki a gyerekek kezéből, voltak akik lampionokat ragasztottak, mások bohócokat színeztek és vágtak. Az összes asztal tele volt, az előtér megtelt élettel. Öröm volt látni a lelkes munkát, nem csak a gyerekekét, hanem azokét a szülőkét, nagyszülőkét is, akik elkísérték a csemetéket erre a programra! Most már jöhetnek a bálok! A következő rendezvényeinkre is szeretettel várunk mindenkit! Frank Ágnes
Bemutatkozik az üveggyári Nyugdíjas Klub A kultúrház gondnokaként Halmai Imréné, Zsuzsa alakította meg a nyugdíjas klubot Üveggyárban. Akkoriban nagyjából harmincfős volt a tagság. Működésük igen sikeresnek volt mondható. Rögtön az első évben kiemelkedő rendezvényük volt a karácsonyi ünnepség. Később nőnapi bált szerveztek, majd 2002-ben a táti nyugdíjasokat is meghívták az itt szervezett bálra. Sokat kirándultak az ország különböző pontjaira. Ellátogattak többek között Ópusztaszerre, Kalocsára, Szentendrére, Komáromban fürdőztek, Esztergomban pedig a helyi nyugdíjas klubbal közösen járták végig a város nevezetességeit. Akkoriban nagy sikerük volt a különböző termékbemutatóknak is. Mozgalmas időszak volt ez a klub életében, rengeteg közös programjuk volt, sok bált szerveztek.
Tokodi Kopogtató
2005-ben Fábián Józsefné, Erzsike vette át a klub vezetését, 2009-ben pedig Hársfai Zoltánné, Borika. Kéthetente, kedden délután 3 órakor találkoznak a klub tagjai az üveggyári kultúrház emeleti termében. Beszélgetés, közös uzsonna a megszokott program, de előfordul, hogy szól a magnó, és a kellemes zenét hallva még táncra is perdülnek a hölgyek. A névnapokról is mindig megemlékeznek, ilyenkor kis sütemény is kerül az asztalra. Szerdánként esti tornára is összegyűlnek a mozogni vágyók. Tavaly a polgármesteri hivataltól kapott támogatásból közös vacsorát szerveztek, ami igazán jól sikerült, huszonketten vettek részt. A tokodi rendezvényekre is szívesen látogatnak el a klub tagjai, nagyon jól érezték magukat a Márton napon is, a falukarácsonyon is, a disznóvágáson is. A táti nyugdíjasok meghívását is elfogadták, idén szeretnék viszonozni a vendéglátást. A Gazdakör vezetője, Horváth Mihály ötlete is sikert aratott a nyugdíjasok körében, karácsonykor meghitt ünnepségre került sor a Liszt Ferenc Művelődési Házban. Finom pogácsák készültek, szépen terített asztal várta az érkezőket, a gyönyörű karácsonyfa alatt pedig csodálatos furulya-előadást is hallhattak a jelenlévők. Ebből az ünnepségből hagyományt is szeretnének teremteni, idén is lesz karácsonyi megemlékezés az üveggyári kultúrházban! Idei tervek között szerepel még a klubhelyiség otthonosabbá tétele, kirándulások, bogrács-parti, és bál. Mindenkit várnak a szervezők a farsangi batyus bálra 2012. február 18-án 18.00-kor! A klub keddi összejövetelein szívesen látnak minden új érdeklődőt! Frank Ágnes
EGYHÁZI HÍREK Nagyböjthöz közeledve Ebben az évben február 22-ével veszi kezdetét a Nagyböjt. Ez a keresztény egyházi naptárban a húsvét előtti negyven napos előkészületi időszakot jelöli. A Nagyböjt az önfegyelmezés, az engesztelés és a lelki megtisztulás szent ideje, amely Hamvazószerdától Húsvétig tart. Ez az időszak Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. A Nagyböjt idejére eső vasárnap nem számít bele a negyven napba, mert minden vasárnap Jézus feltámadásának az ünnepe. Így jön össze tehát a 40 nap a Hamvazószerdától az első nagyböjti vasárnapig tartó 4 napból és a következő 6 hét hétköznapjaiból. A Nagyböjt utolsó hete a Nagyhét, szent napja a nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Az év összes péntekje és a nagyböjti idő bűnbánati nap. Ezt kifejezhetjük böjttel vagy más önmegtagadással, irgalmas jócselekedettel, imádság vállalásával. Nagyböjt péntekjein az egyház kötelezi a 14. életévüket betöltötteket a hústól való tartózkodásra. Hamvazószerda és nagypéntek ezen felül szigorú böjti napok. Ilyenkor az egyházi előírások szerint a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor ehetnek és egyszer lakhatnak jól, illetve tartózkodniuk kell a hústól. Fel vannak mentve a betegek, a várandós és szoptató anyák, akik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók és azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében. XVI. Benedek pápa a tavalyi évben Hamvazószerda napján tartott szertartáson a következő módon emelte ki ennek az egyházi időszaknak a fontosságát: “Általában a szomorúság és komorság jellemzi a böjt idejét. Ez az idő azonban Isten értékes adománya, az Egyház életének jelentésekkel teli időszaka. Joel próféta szavait idézi a hamvazószerdai első olvasmány, amelyekkel a zsidó népet őszinte és mély bűnbánatra szólítja. Nemcsak egy felszínes és átmeneti megtérésről van itt szó, hanem a lelkiismeret mély vizsgálatát elősegítő spirituális folyamatról, amely az őszintén óhajtott jó útra térést eredményezi. A nagyböjt liturgikus és bűnbánati időszak arra, hogy a negyven nap folyamán hatékonyan próbáljuk megtapasztalni Isten irgalmas szeretetét. A második olvasmányban Pál apostol arra figyelmeztet, hogy engesztelődjünk ki Istennel. Minden embernek szüksége van Isten kegyelmére, amely megvilágítja a szívet és az értelmet. A hamvazószerdai evangéliumi részletben Jézus az alamizsnáról, az imáról és a böjtről szól. Nem az előírt törvények pontos betartását, hanem e három tevékenység felfedezését kéri tőlünk. Ima, böjt, alamizsna: az isteni pedagógia által kijelölt út.
-6-
A negyven nap, amely elválaszt minket a Húsvéttól, arra szolgál, hogy még inkább figyeljünk Isten szavára, az imára, a bűnbánatra.” (Mt.6,16-18) Szabó Gábor
SPORT HÍREK Új edző a futballcsapat élén! Január elsejétől Varga Sándor vette át a Tokodi felnőtt labdarúgó csapat irányítását. Ismerősen cseng a helyi focit szerető közönség előtt ez a név. Több évig játszott nálunk, negyven év felett is aktív, szinte kihagyhatatlan volt a csapatunkból. Nagyszerű képességeit most nem játékosként, hanem a pálya széléről kamatoztathatja. Egyelőre az ifi csapatot is ő vezeti majd, amíg nem talál a vezetőség erre a posztra megfelelő embert. Reményeink szerint tovább öregbíti majd csapatunk hírét, és megfelelő tavaszi edzésmunkával folytatódna csapatunk évek óta tartó remek szereplése. Az új seprű jól seper szlogent ismerve az eddiginél is merészebb álmainkat is valóra válthatja. Ehhez szakmai tudása is megvan, hiszen két éve megszerezte kemény munkával az UEFA „B” licenszes edzői képesítést . Varga Sándor, Isten hozott nálunk, sok sikert kívánnak neked a Tokodi labdarúgást szerető szurkolók, szimpatizánsok, és vezetők. Manga Gyula
NÉPI KALENDÁRIUM – JELES NAPJAINK Február-böjt elő, tél utó hónap Február 14. Bálint napja Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Újabban nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek nyugat-európai ünnepét. Február 16. Julianna napja Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat. Február 19. Zsuzsanna napja Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely többszereplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játsszák el. A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad. Február 22. Üszögös Szent Péter napja Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Február 24. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
Február 21. Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét NEMZETKÖZI ANYANYELVI NAPpá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot. "Minden ország kultúrája lengje körül a házamat, de egyik se szakítson el szülőföldem talajától." - Gandhi
KÖNYVAJÁNLÓ Elisabetta Gnone: Fairy Oak Kedves Gyerekek! Ismét nektek szeretnék ajánlani egy csodálatos és izgalmakban igen gazdag könyvet. Könyvtárosunk Zsuzsa néni ajánlotta nekem, csupa jó dolgokat hallottam tőle, így gondoltam kikölcsönzöm. 8 éves kortól ajánlott a történet, de engem is elbűvölt, magával ragadott a történet. A történet a Fairy Oak nevű faluban játszódik, amely arról a Bűvös Tölgyről kapta a nevét, amely a főtér közepén áll, és beszélni is tud. Ebben a faluban évszázadok óta együtt élnek a Varázstudók (tündérek, boszorkányok) és a Nem bűvölők (emberek). A történetet egy ilyen kis tündér, Feli meséli el nekünk, akit egy boszorkány Lalla Tomelilla fogadott fel, hogy gondozza unokahúgait, Vaníliát és Pervinkát, mesénk főszereplőit. A lányok majdnem ikrek, ugyanis 12 óra különbséggel születtek, és ez rengeteg akadályt gördít eléjük. Az ő kedves kis történetük az erős testvéri szeretetről, összetartozásról, a barátságról, a jó és rossz küzdelméről szól. Megszületnek az első igazi barátságok és szerelmek, melynek ti is részesei lehettek. Ám veszély fenyegeti ezt az idillt. Visszatér a Sötétség nagyura, hogy a Fényt örökre eltüntesse a világból….. A regény ízig-vérig gyerekeknek szóló mese. Nincs benne erőszak, egy csepp vér sem folyik, tele van humorral, gyermeki izgalommal, és könnyedén lehet haladni vele, mivel egy-egy fejezet nem több hét oldalnál. Az illusztrációk gyönyörűek, szokatlan módon a színes képek, azok a könyv közepére kerültek, melyek csodálatosan bemutatják a Bűvös Tölgyet és lakóit. A kedvenc idézetem: „Egy tündér sosem hal meg. Szíve egy másik tündérbe száll, és én felismerem majd benne ugyanazt a tekintetet, ugyanazt a bátorságot és bölcsességet, amely fényünket táplálja.” Lévai Éva
ANYAKÖNYVI HÍREK
Sok szeretettel üdvözöljük településünkön 2012. január hónapjában született gyermekeket: Kósa Gréta Burján Zsolt
Jeles napok
Február 9. A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; 40 ezren vesztették életüket, 70 ezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete. Február 11. II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11. A BETEGEK VILÁGNAPJA. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.”
Szeretettel köszöntjük szépkorú lakosainkat, akik január végén ünnepelték születésnapjukat. Rális Rezsőné 95 éves Lukács Sándorné 91 éves Fájó szívvel búcsúzunk január hóban elhunyt lakosainktól. Nyugodjanak békében.
-7-
Krizsák József Soós Józsefné Muszela János Pánya Jánosné Molnár Sándorné Robotka István Medve Sándor Olasz Károly Miklós Süveges Flórián Pechó Andrást
Tokodi Kopogtató
Rendezvénynaptár 2012 Rendezvény Újévi disznótor
Időpont Január 28., szombat 7 óra
Helyszín
Farsangi kézműves foglalkozás
Február 3., péntek 16 óra
Liszt Ferenc Művelődési Ház
Farsangtemetés
Február 21., kedd 16 óra Március 10., szombat 19 óra Március 15., csütötök 16 óra Március 17., szombat 16 óra Április 6., péntek 16 óra Április 7., szombat 14 óra Május 26., szombat Május 26., szombat 15 óra Május 26., szombat 15 óra Május 27., vasárnap 15 óra Június 15., péntek 16 óra Június 23., szombat 10 óra Július 1., vasárnap 10 óra Július 14. szombat 10 óra
Nőnapi Bál Március 15-ei ünnepség Helyi borverseny Húsvéti ünnepség Húsvéti ünnepség Kinizsi 100 Gyereknap Hősök napja Szent Orbán nap Pedagógusnap Semmelweis nap Nyitott pincék Köztisztviselők napja Falunap Mazsorett fesztivál Főzőverseny, gyerek horgászverseny Szent István ünnepe Egészségnap Szüreti felvonulás 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc ünnepe Idősek napja Szent Márton nap Adventi kézműves foglalkozás Adventi játszóház Falukarácsony Szilveszter
Augusztus 18., szombat 15 óra Augusztus 18., szombat 9 óra Augusztus 20., hétfő 17 óra Szeptember 7., péntek 9 óra Szeptember 22. szombat 13 óra Október 23., kedd 16 óra Október 16., kedd 15 óra November 12., hétfő 17 óra November 30., péntek 16 óra December 8., szombat 14 óra December 16., vasárnap 16 óra December 31., hétfő
Kantin
Nagyvölgy Liszt Ferenc Művelődési Ház Kantin Kantin Liszt Ferenc Művelődési Ház
A Mesevár Óvoda receptversenyének 2. helyezett receptje Csirkemell jégsalátával és pirítóssal Hozzávalók: csirkemell, bors, pirospaprika, só, koriander Salátához: 1 fej jégsaláta, újhagyma, natúr joghurt vagy tejföl, só, bors Először a csirkemellet csíkokra vágjuk és alaposan összeforgatjuk a fűszerekkel, és félretesszük. Cafatokra tépkedjük a jégsaláta megmosott leveleit, majd papírtörlőre terítve megszárítjuk. Az újhagymát felkarikázzuk, belekeverjük a joghurtba, sózzuk, borsozzuk. Tálalás: A tányér közepére halmozzuk a salátát, meglocsoljuk az öntettel, rárakjuk az olajon átsütött csirkecsíkokat, és pirítóssal tálaljuk. A receptet beküldte: Janetka Gergely anyukája (Havrancsik Rita)
Kantin Nagyvölgy Liszt Ferenc Művelődési Ház Hősök szobránál Templomnál Orbán kápolna Mogyorósbánya
A tokodi Idősek Klubja két fő segítőt keres megbízásos szerződéssel jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz. Az állás betöltéséhez előny a szociális ápoló gondozó végzettség, ápolói, vagy dajka végzettség. Szükséges a terepen való közlekedéshez kerékpár, vagy autó. Jelentkezni a 06/20-2900-638 telefonszámon Kolozsi Mónikánál lehet.
Sportcsarnok Pincék Kantin Kantin TokodEbszőnybánya tópart Alkotóház Sportcsarnok Kantin Hegyeskő Általános Iskola Sportcsarnok Kantin Liszt Ferenc Művelődési Ház Kantin Alkotóház -
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Főszerkesztő: Süvegesné Ifjú Ildikó Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
Tokodi Kopogtató
-8-
