2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

NYÉKLÁDHÁZA VÁROS – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Nyékládháza város Miskolc Megyei Jogú Város vonzáskörzetében, a 3. sz. elsőrendű főközlekedési út mentén fekszik, az igazgatási terület mellett halad az M30-as autópálya. A térségben számos hasonló adottságokkal rendelkező település található, kapcsolódási pontot jelent pl. a kavicsbányászat által kialakult bányatavak: Mályi, Kistokaj, Hejőkeresztúr, Ónod, Muhi, Nagycsécs; de a Hejő patak több települést érintő nyomvonala is együttműködést kíván; ahogyan a domboldali zártkertek kezelésének kérdésköre is.

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A többször módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről az alábbiakat tartalmazza Nyékládháza igazgatási területére: 2. sz. melléklet – Az Ország Szerkezeti Terve

3.1. sz. melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete A Hejő-patak mentén, illetve a külterületen foltokban került kijelölésre. A várost érintő pontos területek a Bükki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján kerülnek átvezetésre a Településszerkezeti Terven és a Szabályozási Terveken. 3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ⇨ nem érinti

A város igazgatási területét nem érinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete. 3.3. sz. melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete ⇨ nem érinti Az igazgatási területet foltokban érinti a jó minőségű szántóterület övezete, a belterület keleti és déli határában, továbbá a bányatavaktól dél-nyugatra.

Nyékládháza Város –Megalapozó vizsgálat –2015.

3.4. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú terület az igazgatási terület nyugati részét minimális mértékben érinti. Az Erdészeti Hatóság adatszolgáltatásában megadta az erdőtervezett erdők területének határát, illetve az elsődleges rendeltetést, ezek a Településszerkezeti Terven és a Szabályozási Terveken átvezetésre kerülnek.

3.5. sz. melléklet – Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti A várost igazgatási területének nyugati, domboldalra felkúszó részét (Pingyom, zártkertek) érinti az országos tájképvédelmi terület övezete. 3.6. sz. melléklet – Világörökségi és világörökség várományos terület övezete ⇨ nem érinti A város igazgatási területét nem érinti világörökségi, illetve várományos terület. A védett elemekre vonatkozóan a Forster Központ megküldte közhiteles adatszolgáltatását. 3.7. sz. melléklet – Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Az országos vízminőség-védelmi terület övezete nem érinti az igazgatási területet. 3.8. sz. melléklet – Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete ⇨ nem érinti Nagyvízi meder nem érinti a város igazgatási területét.

3.9. sz. melléklet – Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti Kiemelt fontosságú honvédelmi terület nem érinti a város igazgatási területét. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 



A város belterületét települési térségként ábrázolja a Térségi Szerkezeti Terv. A települési térséggel fedett területek jellemzően lakóterületek, kisebb részben településközpont, vegyes, üdülő és közlekedési terület. A kavicsbányászat miatt kialakult vízfelületek (bányatavak) vízgazdálkodási területként vannak ábrázolva a Térszerkezeti Terven. A folyamatos bányászati tevékenység miatt a vízfelület mértéke jelenleg nagyobb a terven ábrázolt mértéknél, ugyanakkor a földhivatali nyilvántartásban művelés alól kivett területként szerepelnek nevezett területek. 2

Nyékládháza Város –Megalapozó vizsgálat –2015. 





A belterülettől keletre eső részeket jellemzően mezőgazdasági térségként hozza a Térszerkezeti Terv. A hatályos Településszerkezeti Terv a tényleges állapothoz igazodóan részben mezőgazdasági, részben vízgazdálkodási területként ábrázolja a terület-egységet. A belterülettől nyugatra eső részeket jellemzően vegyes területfelhasználású térségként hozza a Térszerkezeti Terv. A terület-egység a hatályos Településszerkezeti Terven részben kertes mezőgazdasági terület (zártkertek), részben mezőgazdasági szántó, kijelölt bányaterület és védelmi célú erdő. A Térszerkezeti Terv erdőgazdálkodási térséget nem jelöl a város igazgatási területére, az erdőtervezett erdőterületek mérték, illetve a földhivatali nyilvántartásban erdő és fásított terület művelési ágban szereplő földrészletek részaránya csekélynek mondható (∑1,64%).

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Az alábbiakban a szomszédos települések településszerkezeti terveit kivonatoljuk. A térségről elmondható, hogy számos, a kavicsbányászat után fennmaradó tó-rendszer alakult ki, melyek egységes kezelése, összehangolt területhasználat kialakítása nem valósult meg. Jelentős gondot okoz még az ún. Pingyom településrész, ahol a zártkerteket lakóterületként kezdték el használni a tulajdonosok, annak ellenére, hogy a műszaki infrastrukturális adottságok nem megfelelőek. Miskolc MJV

Miskolc Megyei Jogú Város hatályos Településszerkezeti Terve (többször módosított VI-145/59.298-2/2004. (VI.01.) határozat) mezőgazdasági kertes zónaként határozta meg a Nyékládházával szomszédos területeket, az ún. Pingyom területen lévő kerteket lakóterületként kezdték el használni. Mályi

Mályi hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 23/2004. (III.30.) határozat) Nyékládháza igazgatási határa mentén kertvárosias lakóterület és hétvégi házas üdülőterület fejlesztést irányoz elő. A meglévő területhasználat mezőgazdasági szántó, gyep, erdő, vízfelület (bányató), kert (zártkert), különleges bányaterület. Mályi településsel közigazgatási terület-csere tervezett a tó környezetében. Bükkaranyos

Bükkaranyos hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 46/2008. (VIII.28.) határozat) jellemzően mezőgazdasági területhasználatot (szántó, gyep, erdő) tartalmaz Nyékládháza igazgatási területének szomszédságában, illetve egy ún. lakópark-fejlesztési javaslatot, amely még nem valósult meg.

3


Hejőkeresztúr

Hejőkeresztúr hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 24/2004. (II.10.) határozat) jellemzően mezőgazdasági területhasználatot (szántó), illetve vízfelületet (bányatavak) tartalmaz Nyékládháza igazgatási területének szomszédságában. A folyamatban lévő településszerkezeti terv módosítása a bányaterületek (kavicsbánya) növelését, illetve hosszú távon a vízfelületek növelését irányozza elő. Célszerű a bányatavak együttes kezelése, illetve a bányaterületekkel fedett ingatlanrészletek korlátlan növekedésének megállítása; a területhasználatok összehangolása.

Sajólád

Sajólád hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 41/2006. (IX.12.) határozat) mezőgazdasági területhasználatot (szántó) jelöl Nyékládháza igazgatási területének szomszédságában.

Ónod

Ónod hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 96/2001. (XII.12.) határozat) mezőgazdasági területhasználatot (szántó) jelöl Nyékládháza igazgatási területének szomszédságában.

4


Muhi

Muhi község településrendezési eszközeit a Provincia Kft készítette 2008-ban, a tervi anyag nem áll rendelkezésre.

Emőd

Emőd hatályos településszerkezeti terve (többször módosított 68/2005. (X.27.) határozat) mezőgazdasági területhasználatot (szántó) jelöl Nyékládháza igazgatási területének szomszédságában.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai A település nem rendelkezik hatályos településfejlesztési koncepcióval, az új településrendezési eszközökkel együtt új településfejlesztési koncepció is készül. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

A település hatályos településrendezési terve 2004-ben készült, így az abban foglalt munkarészek – az időközben megváltozott magasabb szintű előírások, térségi tervek – nem felelnek meg a jelenlegi előírásoknak, elvárásoknak. A képviselőtestület pályáztatás útján választott településtervezőt az új, hatályos előírásoknak megfelelő terv készítésére; a munka elkészítésére a Régió Kft.-vel kötött településrendezési szerződést.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök

A város igazgatási területén jelenleg az alábbi településrendezési eszközök hatályosak: ¬ módosított 70/2004. (XII.21.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv ¬ módosított 22/2004. (XII.27.) rendelettel elfogadott HÉSZ és Szabályozási Terv A Településszerkezeti Terv az alábbiak szerint módosult 2004-től: ¬ 33/2008. (II.26.) határozat – 60/1, 62, 64/1, 64/2 hrsz. területe

A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv az alábbiak szerint módosult 2004-től: ¬ 14/2006. (VIII.30.) rendelet – Sövény utca területe ¬ 33/2008. (II.26.) rendelet – 60/1, 62, 64/1, 64/2 hrsz. területe ¬ 5/2009. (III.18.) rendelet – Delta utca területe ¬ 11/2009. (VII.1.) rendelet – Viola utca, Hargita utca területe ¬ 18/2011. (VII.13.) rendelet – Larix faiskola területe 5


¬ ¬

15/2011. (XI.1.) rendelet – Öreghegyi csatorna, Hejő árok területe 24/2011. (XI.31.) rendelet – 63 hrsz. területe

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság {forrás: KSH}

A hatályos településszerkezeti terv a lakóterületek (kisvárosias és kertvárosias jellegű) északi irányban történő jelentős mértékű bővítését tartalmazza a 3. sz. főút mentén egészen az igazgatási határig. A terület még nem épült be, megvalósulás esetén Mályi tervezett lakóterületeivel összeépülhet Nyékládháza város. További kertvárosias lakóterületfejlesztés észak-keleti irányban tervezett (Hejőn túl), ennek igénybevétele nem történt meg. A 3. sz. főút nyugati oldalán meglévő kereskedelmi gazdasági területek bővítésére is területet jelöl a terv, ennek igénybevételére sem került sor. A 35. sz. főút és az iparvágány között ipari területfejlesztést irányzott elő a terv, amely szintén nem valósult meg.

A város lakossága a vizsgált időszakon belül 2010ben érte el maximumát, akkor 5151 fő állandó lakos volt. A korcsoportos összetétel nemek szerinti változásait az alábbi ábrák összegzik. A bázisévhez képest csökkent a gyermekek, fiatalok száma, míg az idősek száma növekedett. A nemek arányát tekintve öszszességében női többlet van, a fiatalok körében még a férfiak vannak többségben, de a kor előrehaladtával megfordul az arány. 2013-ban a teljes népességet tekintve 1000 fő férfira 1106 nő jutott. A házasságkötések száma csökkent, az utóbbi években a válások száma is csökkenő tendenciát mutat. A csecsemőhalálozás gyakorlatilag megszűnt a városban. 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

Nyékládházán városrészek hivatalos lehatárolása nem történt. A város Mezőnyék és Ládháza települések egyesülésével jött létre {1932}, a területrészek közötti különbségek fennmaradtak. A fejlődés során új területek kerültek beépítésre. Konfliktusforrásként jelentkezik a lakóterületek és üdülőterületek „keveredése”, az üdülőterületek számára kijelölt területekre beköltözők és életvitelszerűen ott élők az üdülőkre kivetett helyi adó, a közszolgál6


tatások minőségének lakóterülethez mért különbségeit kérik számon. Ugyanakkor az üdülőterület „ellakóterületesítése” az üdülési funkció jelentős romlásával jár. A város területének nagy részén kavicsbányászat folyt, illetve folyik; a vízfelületek és környezetük rendezése, használata közösségi és egyéni érdekek ütközéséhez vezet, a bányatavak tulajdonosa üzleti vállalkozásként profitorientált, míg a lakosság rekreációs célra szeretné használni a terület-együtteseket, amely költségigényes beruházásokat tenne szükségessé. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.)

A településen a városiasodás folyamata még nem indult be igazán, hiányoznak azok a közösségi terek, amelyek jellemzően a városi életformának adnak helyet. A városban az alábbi kulturális, közösségi és sportolási célú egyesületek működnek: ¬ Atilla Sólymai Ónod-Nyékládháza Hagyományőrző Íjász Egyesület: 2010-ben alakult 17 fő ónodi és nyékládházi lakossal hagyományőrzési céllal. Foglalkoznak előadások, bemutatók, tanfolyamok szervezésével, lebonyolításával ¬ Búzavirág Nyugdíjasklub ¬ Egymás közt Nőszövetség ¬ Nyékládházi Focisuli Sportegyesület ¬ Nyékládházi Hagyományőrző Íjász Egyesület ¬ Nyékládházi Sportegyesület ¬ Nyékládházi Tóbarátok ¬ Őszirózsa Nyugdíjasklub ¬ Polgárőr Egyesület A város egyházai: ¬ Római katolikus egyház – Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom (Szent István u. 56.) ¬ Nyékládháza-Ládházai Református egyházközség temploma (Munkácsy Mihály u. 7.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

Az alap humán közszolgáltatások a városban biztosítottak: ¬ Dargay Attila Gyermekvarázs Óvoda (Mátyás király út 2.) ¬ Munkácsy úti tagóvoda (Munkácsi út 2.) ¬ Nyékládházi Kossuth Lajos Általános Iskola (Kossuth u. 54/B.) ¬ Furmann Imre Művelődési ház és Könyvtár (Kossuth u. 56.) ¬ Idősek klubja (Szent István út 18.) ¬ Háziorvosi szolgálat (Kossuth u. 47., Széchenyi u. 50.) ¬ Gyermekorvosi rendelő (Kossuth u. 47.) ¬ Központi orvosi ügyelet (Kossuth u. 47.) ¬ Csecsemő, várandós tanácsadás, védőnő (Kossuth u. 47., Széchenyi u. 50.) ¬ Fogászat (Kossuth u. 47.) ¬ Nőgyógyászat (Kossuth u. 47.) ¬ Laboratórium (Kossuth u. 47.) ¬ Gyógytorna (Kossuth u. 47.) 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

A város jelentős gazdasági súllyal nem rendelkezik, a lakosság nagy része más településekre jár el dolgozni. Hosszú távú célként szerepel a lakosság magasabb mértékű helyben foglalkoztatása, a városi szerepkör erősítése. A cél elérése érdekében megfelelő területhasználatok és szabályozási előírások kialakítására van szükség, biztosítani kell a lakosságnak az igényekhez igazodó képzését és továbbképzését.

7


1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

A városban tevékenységet folytató vállalkozások száma és összetétele (2014.): − Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 32 − Bányászat, kőfejtés: 4 − Feldolgozóipar: 3 − Vízellátás, szennyvízgyűjtés: 1 − Építőipar: 32 − Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 24 − Szállítás, raktározás: 33 − Közigazgatás: 2 − Egyéb: 257 A város két legnagyobb iparűzési adó befizetője: ¬ Lasselsberger Hungária Kft. – kavicsbányászat ¬ A-Beton Viacolor Kft. – térbeton gyártás

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

A város önkormányzata a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját a 32/2015. (IV.29.) KT határozatával fogadta el. A város célkitűzései között szerepel a meglévő vállalkozások megtartása, új gazdasági vállalkozás betelepítéséhez terület előkészítése. A Lasselsberger Hungária Kft., mint a város és térségének egyik legnagyobb bányavállalkozója további bányatelkeket kíván igénybe venni, ennek azonban korlátai vannak. {A kavics-homok kitermeléssel kapcsolatban a Termőföld védelmére vonatkozó törvény 15/B.§ (3) és (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a célkitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető és az is csak abban az esetben, ha a kérelemmel érintett település területén lévő földrészletek összterületének 25%-át nem haladja meg az ilyen célból már igénybe vett, és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.} 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége stb.)

A város fekvését és közlekedési kapcsolatait tekintve jó pozícióban van, a nagyobb foglalkoztatást biztosító Miskolc és Tiszaújváros is 20-25 percen belül elérhető személyautóval. A város relatív munkanélküliségi rátája a megyei átlag alatti volt az elmúlt években és sokszor az országos átlagtól is kedvezőbben alakult a munkanélküliségi ráta. A nyilvántartott álláskeresők között elsősorban szakmunkás végzettségűek, illetve 8 általánost végzett szakképzetlenek vannak, akik fizikai munkát keresnek. A magasabban kvalifikált lakosság relatíve hamar talál magának munkát, vagy saját vállalkozást indít, így biztosítva a megélhetést. A munkát keresők életkorát tekintve a 31-50 évesek között van a legtöbb álláskereső.

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A város és térsége elmúlt időszakbeli értékesítéseinek adatait összegzi az alábbi táblázat: Statisztikai adatok – lakóingatlanok (2015.03.) Település

Nyékládháza Kistokaj Mályi Bükkaranyos Miskolc Ónod

Átlag m² ár (e Ft) 121 127 128 130 146 83

Átlag m² (m²) 161 117 122 491 105 105

Átlagár (M Ft) 17,8 15,1 15,2 19,2 15,7 8,6

Legolcsóbb m² (e Ft) 45 80 83 8 30 58

Legdrágább m² (e Ft) 161 177 166 226 708 99

Legolcsóbb (M Ft) 10,0 6,5 5,5 6,0 2,2 5,9

Legdrágább (M Ft) 30,0 42,0 28,0 46,0 160,0 11,0

8


Négyzetméter árak alakulása:

Az átlagos m2 árakat tekintve Nyékládházán a környező településekhez hasonlóan alakultak az értékesítési árak, azonban Mályiban és Kistokajban valamivel magasabb áron értékesíthetők a lakóingatlanok.

A városban nemcsak eladásra szánt lakóházak vannak, de lakóház építésére alkalmas telkek is. Az otthontérkép internetes portál 29 hirdetést tart nyílván, a legtöbbet a település észak-keleti részén: Zrínyi utcában, Táncsics utcában, Arany János utcában, Rákóczi Ferenc utcában. Itt az átlagostól nagyobb méretben és valamivel drágább áron kínálják eladásra a családi házakat.

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Az ábra a város bevételeinek és kiadásainak alakulását mutatja. Az adatokból kiderül, hogy a város bevételeinek alakulása meghaladja a kiadási oldalt a vizsgált időszakban. Az önkormányzat részére átengedett személyi jövedelemadó átlagosan 164 millió forint volt, a gépjárműadó közel 22 millió forint volt. A város részére nyújtott állami támogatás mértéke csökkenő tendenciát mutat (2003-ban 571 millió forint, 2011-ben 236 millió forint)

A város 2014-2019 időszakra készített Gazdaságfejlesztési program 2015 áprilisában készült el. A dokumentumban rögzített fejlesztési alapelvek: − Bevételek és kiadások hosszú távú egyensúlyának megteremtése az önkormányzati kötelező feladatainak szinten tartásával; fizetőképesség megtartása − Stratégiai tervezés és az EU alapelveire építő fejlesztés − Gazdasági környezet és regionális kapcsolatok élénkítése, térségi szerepvállalás hangsúlyozása − Önkormányzati ingatlanvagyon hatékony hasznosítása − A munkaerő-piaci kihívásokra reagáló humánerő-fejlesztési stratégia megvalósítása − Aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítása, helyi vállalkozások élénkítése − Szociális ellátások rászorultságtól függő biztosítása − Költséghatékonyabb közszolgáltatások biztosítása − Természeti környezet megőrzése − Intézménystruktúra átalakítása, kihasználtság javítása A korábbi ciklusban megvalósult, illetve folyamatban lévő fejlesztések: − Miskolc – Kistokaj – Mályi – Nyékládháza kerékpárút kiépítése {214.700.000} − Óvoda felújítása {99368.420} − Idősek otthonának fejlesztése {73.872.096} − Hejő patak rekonstrukciója {77.718.959}

9


− − − − − − − − − − −

Közbiztonsági centrum kialakítása {12.500.000} Önkormányzati mikrobusz beszerzése {10.000.000} Védekezés, ár és belvíz elhárítás {9.412.000} Könyvtárfejlesztés {7.996.000} Közfoglalkoztatás 389 fő bevonásával {101.573.263} Körforgalmi csomópont tervezése {1.677.111} Műfüves sportpálya {2.414.283} Azbesztcement anyagú ivóvíz fővezetékek cseréje {314.597.000} Egészségügyi alapellátás fejlesztése {59.030.000 + 970.000} Önkormányzati szervezetfejlesztés {21.990.050 + 13.916.068} Adósság konszolidációban nem részesült települések támogatása {36.116.060 + 149.883.940}

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

A város a kötelező feladatellátás fejlesztésén túl az alábbi településfejlesztési célú tevékenységeket végzi: − Intézmények építési, felújítási, átalakítási szükségességének feltárása, ütemezése − Turizmus-fejlesztés ¬ Borturizmus fejlesztése, nyitott pincék program ¬ Lovas turizmus népszerűsítésében közreműködés ¬ Vízi turizmus érdekében önkormányzati TSZ-tó fejlesztése − Védett kastély hasznosíthatóságának biztosítása − Megújuló energiák hasznosítása − Közterületek fejlesztése (fásítás, virágosítás, utcabútorozás) − Helyi épített környezet védelme, közterületi elemek állag-megőrzése − Realista adópolitika alkalmazása (a helyi adó meghatározásánál olyan terhek megállapítása, amely elviselhető a lakosság és vállalkozások számára) − Zártkerti településrész rendezése, ott élők és építkezők feltárása − Új gazdasági, kereskedelmi vállalkozások alapjainak megteremtése A város a településfejlesztési tevékenységének végzéséhez külső kapcsolatrendszerét is erősíti: − Önkormányzatok közötti partnerség erősítése (Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás; Nyékládháza és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás; Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás) − Nemzetközi kapcsolatok ápolása (Szlovákia – Feketenyék, Ipolynyék, Nyékvárkony; Lengyelország – Chrzanow; Románia - Kézidszentlélek) A településfejlesztési tevékenységet a polgármesteri hivatalban dolgozó szakszemélyzet végi, szükség esetén külső szakértők bevonásával. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység

A város gazdaságfejlesztési tevékenysége során egyrészt korábbi, jelenleg hatályos településrendezési eszközeiben próbált a megfelelő tevékenységekhez igazodva, illetve azok fejlesztési lehetőségeinek biztosítására területhasználatot biztosítani, a hivatali ügyintézések során partnerként és nem akadályozó szervezetként fellépni, folyamatos kapcsolatok ápolása érdekében fórumok rendezése, építményadó bevezetésének elmaradása. A lehetőségek függvényében, a környező településekkel összehangolt, adottságokhoz igazodó fejlesztési akciók szervezése elsősorban a meglévő vállalkozások megtartása, illetve turisztikai fejlesztések támogatása, aktív közreműködés. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika

A munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése érdekében az önkormányzat az alábbi célokat tűzte ki: − Megyei Munkaügyi Központtal és annak kirendeltségével történő együttműködés és kapcsolattartás, közmunka program lehetőségeinek további kihasználása − Felnőtt képzési központ létrehozása, képzésben részt vevő intézményekkel kapcsolattartás kialakítása, álláskeresők továbbképzési lehetőségeinek segítése − Vállalkozások, üzemek letelepedésének segítése

10


−

Kézműves manufaktúrák létrehozása önkormányzati tulajdonú ingatlanokon a tényleges piaci igényekre alapozva (pl. aprítékoló üzem, egyedi térkő gyártó üzem, varroda, asztalos üzem)

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás

Az alábbi ábrák a lakásállomány alakulását, továbbá az új építésű lakások és üdülők számának változásait mutatja KSH adatok alapján. A lakásállomány állapota jónak mondható, a régebbi építésű házak felújítása, karbantartása, szükség esetén elbontása és új építése jellemzően folyamatos.

Az alábbi képek a lakásállományra, utcaképekre ad rálátást:

Lehel vezér utca

Béke utca

Szabadság tér

Radnóti utca

Ifjúság utca

Zrínyi utca

Kölcsey utca

Nagy László utca 11


1.10.6. Intézményfenntartás

A Nyékládházai Kossuth Lajos Általános Iskola fenntartója a KLIK Miskolci Tankerülete. A Dargay Attila Gyermekvarázs Óvoda, illetve a Munkácsy úti tagintézmény, továbbá az Idősek Klubja önkormányzati fenntartású. 1.10.7. Energiagazdálkodás

A városban összehangolt energiagazdálkodási program még nincs, de a 2014-2020 ciklusra vonatkozó program tartalmazza a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználását. A 35. sz. főúttól délre solár park kialakítása tervezett, továbbá a geotermikus energia kistérségi (Mályi, Kistokaj, Miskolc, Bükkaranyos, Harsány) együttműködéssel történő hasznosítására is irányulnak törekvések. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások

A településüzemeltetési szolgáltatások biztosításával a városban élő lakosság, működő intézmények, gazdálkodó szervezetek, egyéni és közösségi közszolgáltatási szükségleteinek, igényeiknek folyamatos és zavartalan kielégítése, az élhető település feltételeinek megteremtése, a fenntarthatóság biztosítása. A települési önkormányzatnak vannak kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt feladatai. A város az alábbi, településüzemeltetési feladatokat látja el:  Temetkezés: köztemetők kialakítása és fenntartása  Közvilágítás  Kéményseprő-ipari szolgáltatás  Helyi közutak és tartozékainak kialakítása, fenntartása  Közparkok és közterületek kialakítása  Közösségi közlekedés biztosítása  Parkolás  Víziközmű szolgáltatás  Hulladékgazdálkodás  Egészségügyi alapellátás  Környezet egészségügy (köztisztaság, rovar- és rágcsáló irtás)  Közterületek, önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése  Óvodai ellátás 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok

Nyékládháza város a Sajó-Hernád-sík kistájhoz tartozik Magyarország Kistájkatasztere szerint. A kistáj a felső-pannóniai rétegekre átmenet nélkül települ a pleisztocén durva üledéke, amely a süllyedés miatt vastagon borítja a korábbi képződményeket. A folyók teraszai Miskolc és Szikszó fölött elvégződnek, illetve belesimulnak a hordalékkúpba, amelynek anyag a Sajótól nyugatra kavicsos, keletre inkább finom üledékekből áll. A hordalékkúp építése az egész pleisztocénban tartott, különösen a Sajó-Hernádtól nyugatra rakódott le több rétegben sok kavicsos üledék. A felszín legelterjedtebb képződménye a folyóvízi kavics, gyakran homok és murva is kapcsolódik hozzájuk. A kistájban rendkívül sok, nagy készlettel rendelkező kavics-előfordulás ismert.

Mélyföldtan (MFGI) - Prequarter

Pre-kainozoos földtan (MFGI)

E-water (MFGI)

12


1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat

A topográfiai térkép város külterületén a belterülettől keletre és délre jellemzően szántót és vízfelületet, nyugatra kerteket, szőlőket jelöl.

1.12.2.2. tájhasználat értékelése

Az aktív kavicsbányászati tevékenység miatt a vízfelületek mértéke nőtt a szántók kárára, illetve a szőlőművelési is visszaesett.

A város egyre kevesebb mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik, a vízfelületek térnyerése egy más jellegű tájhasználatot kíván. A zártkertek több típusa is megtalálható a belterülettől nyugatra húzódó domboldalon, ezek állapota mindenképpen komplex beavatkozást igényel.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A város nyugati felén tájképvédelmi övezettel fedett terület található. A terület állapota jelenleg rendezést, fejlesztést kíván.

Az egykori szőlők területén a borturizmushoz kapcsolódó fejlesztési igények merültek fel, melyekhez kilátó építése és pinceterület-rendezés is felmerült. A készülő új helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek olyan sajátos előírásokat kell meghatároznia, melyek a fejlesztési elképzeléseknek keretet szab. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, emlék A város igazgatási területét Natura 2000 védelem alatt álló terület nem érinti.

13


1.12.3.3. ökológiai hálózat

A város igazgatási területét a Hejő mentén, illetve a 3. sz. főúttól nyugatra ökológiai folyosó érinti.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

A városban felmerült tájhasználati konfliktusok: − az igazgatási területnek jelentős részét kavicsbánya tavak fedik, azonban ezek rekreációs célú felhasználása jelenleg akadályokba ütközik − a zártkerti területek rendezetlenek, a tisztázatlan tulajdonviszonyokon túl a vegyes területhasználat is folyamatos konfliktus-forrás − a városon áthaladó nagy forgalmat bonyolító 3. sz. és 35. sz. főutak a környezetállapot terhelésén túl az épületállományra és a biztonságra is káros hatással vannak, ugyanakkor könnyebb elérhetőséget biztosítanak.

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

A városban a mikrokörnyezet állapotának javításában szerepe van a vízfelületeknek. A kertvárosias, falusias lakóterületeken kialakult zöldfelületek, továbbá az utcák menti fasorok, zöldfelületek kondicionáló hatással bírnak. 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése

A városban az erdőterületek és a fásított területek aránya csekélynek mondható, az igazgatási területnek mindössze 1,51%, illetve 0,13%-át fedik. A településen erdőtervezett erdők is alacsony mértékűek. A zártkerti területeken a zöldfelületi fedettség nagy, azonban itt egyrészt a kevert területhasználat, másrészt a kezeletlen ingatlanok rontják a helyzetet. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

A zöldfelület alacsony mértéke részben az utak, vasutak, kavicsbányák általi közrezártság miatt alakult ki, egyes területeken a szűk szabályozási szélességek nem teszik lehetővé a minőségi zöldfelületi sávok kialakítását, máshoz a beláthatóság biztosítás érdekében nem telepíthetők fásítások. A zártkerti területek esetében a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a nagy felületű és különböző használatú ingatlanok keveredése, alacsony műszaki infrastrukturális ellátottsága jelent problémát. A kavicsbánya-területeken a művelés felhagyását követő vízfelület-kezelés, illetve a környezetrendezés szabályait kell tisztázni, ezeken a területeken lehetőség lesz a zöldfelületek növelésére. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

A város két településből: Mezőnyék és Ládháza alakult ki; a szerkezetet elsősorban a 3. sz., a 35. sz. utak, valamint a 80. sz. vasútvonal határozta meg. A város sajátosságai közé tartozik a jelentős területeket fedő, kavicsbányászat következtében kialakult tó-rendszer, melyek egy része körül üdülőterületek alakultak ki. Az ún. Pingyom zártkerti területegység több, környékbeli település igazgatási területéhez tartozik, a terület kezelésének még sincsen igazán gazdája. 14


1.14.1.2. ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és minőségi osztályok A település igazgatási területe 2466,913 ha. Földrészlet statisztika fekvésenként:  belterület 16,35%  külterület 59,90%  zártkert 23,75% Az átlagos aranykorona értékek a településen:  szántó: 18,95 AK  szőlő: 22,65 AK  gyümölcsös: 38,97 AK A művelés alatt álló földrészletek esetében az alábbi minőségi osztályokat tartja nyilván a Földhivatal: ¬ erdő: 3 ¬ fásított terület: 4 ¬ legelő: 7 ¬ rét: 6 ¬ gyümölcsös: 4, 7 ¬ kert: 8 ¬ szántó: 3, 4, 5, 6, 7 ¬ szőlő: 4, 5

1.14.2.1. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A hatályos településrendezési eszközök (jóváhagyva 2004-ben) az alábbiak szerint határozták meg a terület-felhasználásokat: − beépítésre szánt terület: − beépítésre nem szánt terület:  lakó: kisvárosias, kertvárosias, falusias  közlekedési területek  vegyes terület: településközpont  zöldterületek  gazdasági terület: kereskedelmi, ipari  erdőterületek: gazdasági, védőerdő, egész üdülőterület: üdülőházas, hétvégi házas ségügyi-turisztikai  különleges terület (temető, kegyeleti  mezőgazdasági terület: szántó, rét, legelő, park, kavicsbánya, sport, szabadidőszőlő, gyümölcsös, belterületi kert, zártkert központ)  vízgazdálkodási területek

1.14.2.2. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolat)

A városban az alap intézményi infrastrukturális ellátottság biztosított, de vannak még fejlesztésre váró funkciók, pl: − bölcsőde létesítése − óvodai kapacitás bővítése − idősek ellátásának szélesítése − kereskedelmi egységek bővítése, termékkínálat szélesítés − meglévő önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának racionalizálása 1.14.2.3. alulhasznosított barnamezős területek

Alulhasznosított területeknek nevezik a használaton kívüli, alulhasznosított, leromlott fizikai állapotú, környezetszennyezéssel terhelt iparterületet, gazdasági területet; de ide sorolhatók az alacsony laksűrűségű és leromlott állagú lakóterületek és a hasznosítatlan mezőgazdasági területek. Nyékládházán rendezendő terület: − vasútállomás és környezete

1.14.2.4. konfliktussal terhelt terület

A városban konfliktusforrást az üdülőterületek és lakóterületek keveredése, illetve az üzemelő bányák és kialakult bányatavak helyzete, kezelése, tervezett területhasználata jelenti. 15


Üdülő-lakóterület

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat

Bányatavak

Az alábbi táblázat a Földhivatal telekméretekre vonatkozó adatait tartalmazza. Az adatokból elmondható, hogy az átlagos alrészlet területek kezelhető méretűek, azonban kialakultak olyan alrészletek pl. a külterületen, melyek önmagában kezelhetetlenek (úgy, mint 9 m2-nyi rét, 10 m2-nyi gyümölcsös, 14 m2-nyi kert). művelési ág

erdő fásított terület legelő rét gyümölcsös kert kivett szántó szőlő

földrészletek alrészletek száma száma 33 35 51 51 149 160 284 289 963 999 981 999 3413 3424 446 574 1294 1301

legkisebb alrészlet terület 887 14 65 9 10 14 4 37 38

legnagyobb alrészlet terület 371283 33037 1279445 689806 1959855 891628 9749039 7608840 2086194

átlagos alrészlet terület 138609 1493 123018 92552 91462 2772 1984695 194285 5833

A belterületi kivett, beépítésre szánt ingatlanok esetében a minimális telekméretek meghatározását úgy kell megállapítani, hogy az a szomszédos ingatlanok zavarása, korlátozása nélkül a beépítést ne akadályozza. 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat

Tulajdonjogra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, általánosságban elmondható, hogy az ingatlanállomány jelentős része magántulajdonban (magánszemély, jogi személyiségű vállalkozás), kisebb részt önkormányzati, állami tulajdonban van. 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról a 22/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelet intézkedik. A forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyont és üzleti vagyont a rendelet mellékletei tartalmazzák. A rendelet értelmében 277 elem alkotja a forgalomképtelen vagyont mindösszesen 698.584 m2 területnagyságban; ezek többek között: közterületek, utcák, árkok. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak 10+12 elemből állnak, úgy, mint egészségház, óvoda (3), iskola (2), városháza, városgondnokság, orvosi rendelő, művelődési ház; ezek összterülete 33.473 m2; továbbá temető, ravatalozó, sporttelep, csatornahálózat, fizikoterápia épülete, tűzoltósági szertár 32.694 m2 nagyságban. A forgalomképes vagyoni elemeket 178 db ingatlan (beépítetlen terület, üdülő, szántó, gyep, kert, szőlő, gyümölcsös, erdő) alkotja 716.648 m2 területnagyságban 16


1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A földhivatali digitális alaptérképet 2015-ben vásárolta meg Nyékládháza Önkormányzata. Az egyes épületek geodéziai felméréséről nincs információ. 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás

A település méretét és lakosságszámát, illetve a Nyék és Ládháza településrészek lefedettségét tekintve az alapellátás (óvoda, iskola, orvosi ellátás, élelmiszerüzlet) kielégítőnek mondható. A városban bölcsőde nincs. 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség)

A beépítési módok közül az oldalhatáron álló beépítés a leggyakoribb, de szabadon álló beépítések is előfordulnak. A beépítési mód alacsonynak tekinthető, nem csak a lakóterületek esetében jellemző a 30%-ot el nem érő beépítettség, de egyes gazdasági területeknél és településközponti területeknél is. 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom

A városban a függőleges irányú terjeszkedés kevésbé jellemző, a lakásállomány jelentős része földszint + 1 szintes, a közintézmények magassága sem haladja meg a kettő szintet. A tető jellemzően magas tető, kivételt képez ez alól néhány épült (pl. iskola, művelődési ház, Coop ABC), amelynek a technológiából adódóan lapos tető a fedése. A tetőidomok változatosan alakultak ki, sátortető, nyeregtető, kontytető, csonka kontytető. A tetőfedés anyaga jellemzően cserép. 1.14.5.4. településkarakter

A település karakterét az alábbi néhány fotó mutatja be:

Szent István u.

Rákóczi u.

Kossuth u.

Táncsics u.

Hejő u.

Árpád u. 17


1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag

I. Katonai felmérés

III. Katonai felmérés

II. Katonai felmérés

Nyék és Ládháza 1932-ben egyesült, ekkortól hívják a települést Nyékládházának. A múltban mindkét település életében nagy jelentősége volt a kiváló földrajzi fekvésnek, a főbb utakhoz és a vásáros helyekhez való közelség, kedvező természeti környezet, amely jó lehetőséget teremtett a szántóföldi művelésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre, illetve állattartásra, halászatra, vadászatra. Nyék a XI-XII. században már biztosan létezett. Egyes részei birtokosuk után, vagy helyzetük, jellegük alapján megkülönböztető neveket kaptak: Kelemenesnyék, Ládháza, Felnyék, Egyházasnyék, Mezőnyék, Kisnyék; ezek közül egyedül Ládháza lett külön település.

Ládháza első okleveles említése 1416-ból származik, feltehetően a XV. században vált külön Ládháza Nyéktől. Ládháza egytelkes nemesek faluja volt, tipikus kuriális falu, nem rendelkeztek jobbágyokkal, de földjük szabad nemesi földnek számított és 1595-ig adómentességet élveztek. Nyék döntően jobbágyfalu volt, közbirtokosság alakult ki, felosztották egymás között a földet és a jobbágyokat. Nyéken egyre nagyobb számban szereztek részbirtokot olyan középbirtokos és arisztokrata családok, akik nem helyben laktak. A szórt birtokszerkezet miatt nem alakult ki majorsági birtok. Miskolc és a felvidéki városok közelsége, kenyérgabona-igénye, illetve a virágzó szőlőtermesztés és borkereskedelem jövevény jobbágyok befogadását tette szükségessé. Az 1600-as évek elején az agrárkonjunktúra megszűnt, a gabonaárak pangása nem kedvezett az árutermelésnek. A népességhiány miatt nem volt elegendő munkáskéz, Ládháza pusztává változott, egy része a XVII. században Miskolc városé lett. Nyék üres falu lett, ahová zselléreket telepítettek.

A XVIII. században Ládházán indult meg először a fejlődés, mert a terület az egyre nagyobb gazdasági jelentőségű Miskolchoz kötődött. 1756-ban Ládháza a diósgyőri kamarauradalom tulajdona lett, a falu külterületén malmot építettek, a hagyományos művelési ágak mellett megjelent a dohánykultúra, majd a burgonya. Nyék újjáépítéséhez csak 1770-es évek végén kezdtek, a régi paraszti családoknak nyoma sem volt, új katolikus népesség próbált gyökeret verni. Az 1785-ös népszámláláskor Ládházán 89 házban 480 fő élt 103 családban, Nyéken 55 házban 295 fő 65 családban. A két falu társadalma különbözött, Nyéken heted-annyi nemes élt, mint Ládházán. Ládháza azonban elérte eltartó képessége határát már a XIX. század elején, míg Nyékre folyamatosan költöztek be, így visszanyerhette vezető szerepét. A két község egyesülését 1932-ben belügyminisztériumi rendelet írta elő. A városi rangot 2003. július 1-én kapta meg Nyékládháza.

18


1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A város igazgatási területén az alábbiak a nyilvántartott régészeti lelőhelyek: név védelem Hrsz. Pap-dűlő 1. szakmai 058/3, 058/2, 059, 058/8, 058/9, 058/4, 058/10, 058/7, 0109 II. sz. kavicsbánya szakmai 066/267 III. sz. kavicsbánya szakmai 099, 085/4 Ónodi u. 17. szakmai 978, 1743, 992, 994, 997 Vasútállomás szakmai 911, 910, 909/2, 909/1, 908, 912, 901, 913, 900, 892/4, 747, 748, 745, 739, 735, 737, 738, 740, 732, 733, 736, 734, 892/3 Szepessy-kert kiemelten 331, 330, 329, 328, 326, 325, 324, 323, 322, 321, 320, 319, 318, 317/2, védett 316/4, 316/3, 316/1, 313 István-tó szakmai 4096, 1762/2, 4288, 4226, 4219, 4247, 4323, 4322, 4320, 4321, 4319, 4248, 4309, 4308, 4317, 4315, 4314, 4313, 4311, 4310, 4316, 4306, 4302, 4301, 4312, 4262, 4265, 4266, 4269, 4270, 4252, 4251, 4275, 4268, 4267, 4279, 4278, 4277, 4274, 4271, 4272, 4273, 4264, 4276, 4225, 4227, 4228, 4249, 4258, 4257, 066/267, 4250, 4255, 4256, 4259, 4253, 4254, 4260, 4261, 4263, 4229, 4230, 4231, 4232, 4224, 4223, 4222, 4221, 4220, 4307, 4289, 4296, 4304, 4305, 4303, 4300, 4280, 4284, 4285, 4297, 4286, 4294, 4295, 4298, 4299, 4292, 4293, 4281, 4290, 4291, 4287, 4283, 4282, 4352/133, 4352/105, 4352/106, 4352/109, 4352/110, 4352/132, 4352/111, 4352/107, 4352/108, 4352/131, 4352/130, 14370, 14372, 14438, 14379, 14368, 14369, 14374, 14373, 14371, 14376, 14377, 14401, 14375, 14378, 14400, 14405, 14406, 14404, 14403, 14402 Rákóczi u. 48. szakmai 1384, 1225, 1221, 1219, 1220, 1217, 1218, 1388, 1387, 1386 Törekvés Tsz kaszakmai 4352/37, 4352/49, 4352/66, 4352/98, 4352/67, 4352/70, 4352/92, vicsbánya 4352/93, 4352/94, 4352/95, 4352/48, 4352/97, 4352/96, 051/3, 054/1, 050/2, 050/3, 055, 076, 057/6, 057/5, 066/267, 057/11, 057/8, 057/13, 057/14, 057/15, 056/1, 057/12 Papok telke szakmai 0131, 0130, 0129/5, 015/1, 013/5, 013/4, 013/3, 013/6, 012/2, 011/8 Nyék szakmai 113, 115/2, 109, 110, 108, 107, 111, 104, 128/5, 112, 117/8, 106, 105, 2307/4, 2308/1, 2308/2, 2307/3, 2307/1, 2307/2, 2284/1, 2278, 2284/2, 2050, 2284/3, 2303, 2304, 2048, 131/3, 132/3, 134/3, 133/3, 135/2, 117/7, 102/3, 115/1, 103, 102/5, 114, 101/5, 101/4, 101/2, 102/4, 101/3, 102/2, 117/4, 117/1, 117/3, 118, 2310/1, 2311, 2312 Pap-telke szakmai 0234/6, 05/8, 0234/7, 0234/9 Béta szakmai 0237 Gombos-rét 1. szakmai 053/130, 053/17, 053/16, 053/15, 053/22, 053/18, 053/21, 053/20, 053/19, 053/23, 053/24, 1000, 1739, 979, 1740/4, 1740/3, 1740/5, 1001, 033/11, 053/25, 1740/1, 1740/2 Gombos- rét 2. szakmai 053/9, 033/10, 053/130, 053/14, 053/15, 053/10, 053/12, 053/29, 053/30, 053/11, 053/8, 053/31, 053/28 Paptelke szakmai 015/1 Pusztatemplom szakmai 102/4 Hejő-csatorna - III. szakmai 062/2, 062/5, 099, 085/4 kavicsbánya köze Közép-országútra szakmai 0114/6, 0114/5, 0114/7, 0114/4 járó dűlő, Észak Hejő-melletti dűlő szakmai 099, 0109, 059, 058/2 (Almáskert) Déta dél szakmai 020/4 Miskolci rét I. szakmai 021, 022/4, 020/1, 022/5, 022/7, 022/6, 019/2, 022/3, 020/3 Gombos-rét Észak szakmai 019/2, 033/16, 033/8, 033/7 Csurgó rét szakmai 033/12

19


A mellékelt ábra a regisztrált régészeti lelőhelyek elhelyezkedését mutatja a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó fejlesztéseket, beruházásokat (ide értve az ásványi vagyon kitermelését is) lehetőség szerint el kell kerülni.

1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

A városban a helyi védelmet helyi rendelet szabályozza. A városban nincsenek egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők. 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület

A várost nem érinti világörökségi és világörökségi várományos terület. 1.14.6.5. műemlék, műemlék-együttes

A város nyilvántartott műemlékei a Forster Központ közhiteles adatszolgáltatása szerint: név védelem helyrajzi szám v. Szepessy kúria Műemlék 725/2, 725/4 v. Szepessy kúria ex-lege műem- Műemléki környezet 369/46, 397, 398, 494, 698, 699, 727, 725/3 léki környezete

A kastély 1790-1801 között épült barokk stílusjegyekkel, tulajdonosa a település módosabb birtokosai közé tartozó Szepessy család. A kastély építése a korabeli jegyzőkönyvek szerint egy időben folyhatott a református templom építésével, Klir Vencel miskolci építőmester irányításával. A copf-stílusú ablakrácsokkal kivitelezett, manzárdtetős kastély földszinti helyiségei teknőboltozatosak. A kastélyt övező kertben a régészeti kutatások hun és avar sírokat tártak fel. Az egykori kastélykertet pihenőparkká alakították. A kastélykertben ma is látható egy hatalmas japán akácfa. Szepessy Aranka, a kastély egykori tulajdonosa a vármegyei főügyész felesége volt. Szepessy Aranka, férje halálát követően, a kastély államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig. A kastélyhoz tartozó egykori szántó területén gazdálkodást folytattak. A kastély államosításakor az épület a helyi tanács tulajdonába került, ekkor több funkciót is kapott. A felső szinten napközi volt és iroda, melyek később kikerültek az épületből és a szint kettéosztásával két tanácsi szolgálati lakás került kialakításra. Később az alsó szintre idősek otthona költözött. Az egykori kastély alsószintjén találhattuk a konyhát, az ebédlőt és a kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket. A felső szintre vezető falépcsőn keresztül lehetett eljutni, itt helyezkedett el a nappali, egy kártyaszoba és különböző lakóterek. A falakat egykor freskók díszítették. A freskók különböző vezéreket ábrázolhattak. A falfestések nyomai még ma is láthatóak a lépcsőház boltíves részén, az épületben a korabeli falképeket konzerválták. A fűtést a kályhafülkékbe helyezett szemes majolika cserépkályha biztosította egykor, melyeknek a 60-as évek folyamán nyoma veszett.

20


A kastélyt a helyi önkormányzat pályázati úton felújítatta. Az épület jelenleg szociális és kulturális funkciókat tölt be. Az általános állagmegóvás mellett a felújítás során kicserélték a nyílászárókat, felújították a copfstílusú ablakrácsokat és két ablakon sikerült megtartani az eredeti homokkő keretet is. {forrás: kastelyutak.hu} 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

A város temetője a 3. sz. főúttól nyugatra, domboldalon található. A temető műemléki vagy helyi védelem alá nem tartozik. A temető részben fehér kerítéssel van lehatárolva, a ravatalozó a Szemere Bertalan utcába bekötő névtelen útról érhető el. A déli és nyugati telekhatár mentén fásított.

1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet

A Forster Központ közhiteles adatszolgáltatása szerint az egykori Szepessy kúria környezete van nyilvántartva műemléki környezetként lásd. 1.14.16.5. fejezet. Műemléki jelentőségű terület nincs nyilvántartva a város igazgatási területén. 1.14.6.8. nemzeti emlékhely

Nemzeti emlékhelyről nincs ismeret. 1.14.6.9. helyi védelem

A városban helyi védelem alá tartozik: 1. Katolikus templom Szent István utca 60. A Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt templomot 1944-ben szentelték fel. Mohai Attila üvegtervező által készített ólomüveg ablakai a magyar történelem jeles eseményeit, illetve a biblia jeleneteit ábrázolják.

21


2.

3.

Református templom Munkácsy utca 7. (Ládháza) 1746-ban népesült be a falu reformátusokkal, akiknek már nem volt elégséges a kicsiny templom, de igen avult volt a templom mellett álló harangláb is.

Az építkezésre engedélyt nyerve, 1790. szeptember 7-én az aranyosi kőbányából a hívek megkezdték a követ hordani. 1792. március 18-án kezdték a templomot építeni. A fundamentumot április 16-án megásták, betették a fundamentumkövet a nyéki hegy felől való végső szögletbe. Alamizsnaosztogatás is volt az építők számára. Bort, pénzt, terményt, aranyakat, borjút, lovat, mindenféle értéket adtak össze, csakhogy a templom felépüljön. A templom 1801-re épült fel. Szószékkoronájának tetején szárnyas angyallal. A tornyot a nyugati homlokzat elé 1927-ben építették. A belső mennyezete sík, vakolt. A tornyon látjuk az I. világháború hőseinek három emléktábláját. Az orgonáját 1992-ben felújították, egy új sípsorral gazdagodott. Három harangja van. A 315 kg-osat (66 cm) Szlezák László öntötte Bp-en, felirata: „Az élőket hivogatom, a holtakat elsiratom, a felhőket szétoszlatom! Isten dicsőségére öntették a ládházi egyház buzgó hívei közadakozásból a háborúba elvitt harangjuk helyett az Úrnak 1926ik évében.” A 180 (50 cm) és 80 kg-okat (43 cm) Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, a nagyobbik felirata: „Öntették mint a ládházai ref. énekkar tagjai 1927. évben: Ötvös Ferenc, Petyka Pál karnagy, Hegedűs József, Kiss András, Kiss Gyula, Kiss Imre, Kiss József, Kiss Sándor, Mészáros Gyula, Mészáros István, Mészáros Miklós, Nagy Papp László, Orosz Gusztáv, Paksy Elek, Paksy József, Paksy Kálmán, Petra Károly. No.5214.”A kicsié: „Ne csüggedj el kicsiny sereg! Tebenned bíztunk elitől fogva! Készíttették a ládházi ref. énekkar tagjai, 1927. No.5215.” {Forrás: Várady József templomos könyvei} Posta Kossuth u. 67.

22


4.

Városháza Vasút u. 16.

5.

Hősök emlékműve Petőfi-Kossuth u. kereszteződés

6.

Emlékművek Szabadság tér

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái

Az épületállomány elég vegyes képet fest, ugyan az általános műszaki állapot jellemzően megfelelőnek mondható, azonban a legtöbb utcakép nem egységes, nagyon különböző stílusú épületállománnyal rendelkezik a település (úgy az épületek formája, homlokzati színe, mint a tető formája, tetőfedés anyaga, a telket határoló kerítés milyensége). A lakó és üdülőterületek gyakorlatilag összenőttek és keveredtek, sokan kiköltöztek az üdülőkbe, majd átminősítették az üdülőterületen lévő ingatlanokat lakóházzá, amely jelentős konfliktust eredményez, úgy a közszolgáltatások, ingatlanértékének meghatározása és hitelképessége, mint a helyi adók tekintetében. A zártkertek nagyon vegyes képet festenek, több funkció, több méret, vegyes állapotok a jellemzőek, melyek folyamatos probléma-forrást jelentenek.

23


1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok

A település hálózati kapcsolatai biztosítottak, mind közúton, mind vasúton: ¬ 3. sz. elsőrendű főközlekedési út ¬ 35. sz. Nyékládháza-Debrecen másodrendű főközlekedési út ¬ 3602. sz. összekötő út ¬ 36311. sz. állomáshoz vezető út

A város eleme a kötött pályás közlekedési hálózatnak is: ¬ országos vasúti fővonal és nemzetközi törzshálózat eleme: 80-as számú Hatvan – Miskolc – Szerencs - Sátoraljaújhely/Nyíregyháza vasútvonal ¬ Tiszapalkonya Erőmű – Tiszaújváros - Miskolc vasútvonal 1.15.2. Közúti közlekedés

A 3. sz. elsőrendű főút forgalomszámlálási adatait (forrás: Magyar Közút) összegzi a mellékelt ábra 2010. és 2013. évi mért adatok alapján. Az ábráról leolvasható, hogy nőtt a közúti forgalom a vizsgált időszakban (2010-2013), illetve, hogy a forgalom legnagyobb hányadát a személyautók adják, de igen jelentős a kisteher gépjármű forgalom is. A út szabályozási szélessége a hatályos tervben nagyobb, mint amit a tényleges állapotok indokolnának, ezért a tervben ennek korrigálás tervezett. A 3. sz. főút és a kapcsolódó közlekedési területek csomópontjainak szabályozásai jelenleg nem megfelelőek, ezek korrigálás tervezett. A 35. sz. másodrendű főút Nyékládháza és Debrecen (3. sz. elsőrendű főközlekedési út és 4. elsőrendű főközlekedési út) között biztosít közlekedési kapcsolatot, hossza 86 km. Az út 2x1 sávos. A forgalom a forgalomszámlálási adatok szerint valamelyes csökkent a vizsgált időszakban. Az út forgalmának legnagyobb részét a személyautók és kisteher gépjárművek adják. Az utat érintően beavatkozási javaslat jelenleg nem tervezett.

A 3307. sz. Nyékládháza-Tiszacsege összekötő út forgalmára vonatkozó adatokat mutatja az ábra. A vizsgált időszakban az út forgalma nőtt. A forgalom elsősorban személygépjármű forgalomból adódik, e jelentős a kisteher gépjármű forgalom is. A 3307. sz. összekötő út 3. sz. elsőrendű főútba történő bekötésére új nyomvonal kialakítása tervezett, amely biztosítja, hogy az átmenő forgalom a várost elkerülje, nem viszi be a motoros forgalmat a lakott területekre.

24


A 3602. sz. Nyékládháza – Ónod összekötő út fogalomszámlálási adatait mutatja a mellékelt ábra. Az út forgalma csökkent a vizsgált időszakban. A forgalom legnagyobb részét a személyautók és a kerékpárok adják. A 3602. sz. összekötő út 3. sz. elsőrendű főútba történő bekötésére új nyomvonal kialakítása tervezett, amely biztosítja, hogy az átmenő forgalom a várost elkerülje, nem viszi be a motoros forgalmat a lakott területekre. A 36311. sz. állomáshoz vezető út forgalomszámlálási adatait összegzi az ábra. Leolvasható, hogy az út forgalma a település viszonylatában a legkisebb mértékű és csökkenő tendenciáit mutat. A forgalom jellemzően személyautó forgalom, néhány teherautó, autóbusz használja még az utat, illetve motorosok, kerékpárosok. Az utat érintően beavatkozási javaslat jelenleg nem tervezett. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti

A közúti közösségi közlekedés biztosított, a Volán autóbuszaival megoldott a távolsági közlekedés. A városban külön belső tömegközlekedési járat nincs, ennek kialakítása nem tervezett. 1.15.3.2. kötöttpályás

A város eleme az országos vasúti hálózatnak, több térségi jelentőségű városba is el lehet jutni a MÁV járataival. A 80-as számú országos vasúti fővonal, amely egyben nemzetközi törzshálózat is a Hatvan – Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely szakaszon biztosít kapcsolatot, de átszállással Nyíregyházára, illetve Debrecenbe is el lehet jutni. A Tiszapalkonya Erőmű – Tiszaújváros – Miskolc vasútvonal Tiszaújváros irányába biztosítja a személyforgalmat. (A vasútvonalak teherszállítást is bonyolítanak.)

A vasútvonal fejlesztése, nagyobb sebesség biztosítására alkalmassá tétele jelenleg folyamatban van. A vasút-közút szintbeli keresztezéseket csökkenteni szükséges, ennek érdekében 2 új felüljáró tervezett. A személyforgalom fejlesztése érdekében az állomás korszerűsítése tervezett. Az állomás területét racionalizálni javasolt, a használaton kívüli területek más jellegű területhasználatát szükséges biztosítani.

25


1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés

A városban jelentős a gyalogos és kerékpáros forgalom is. A közelmúltban került kiépítésre a Nyékládházát Mályival összekötő külön nyomtávú kerékpárút, amely a 3. sz. főközlekedési út keleti oldalán halad. Belterületen az alacsonyabb forgalmú közlekedési utakat, illetve a gyalogjárdákat használják kerékpározási célra. A gyalogjárdák jellemzően kiépültek, a közintézményeknél az akadálymentesítés is megvalósult. A meglévő gyalogjárdák karbantartását, szükség esetén javítását, pótlását biztosítani kell. Új beépítések esetén a gyalogjárdákat akadálymentesen, a vízelvezetés biztosításával kell megvalósítani. A gyalog-átkelőhelyeket felül kell vizsgálni, közlekedésbiztonsági szempontból javítani kell a forgalmas utak, illetve vasúti átkelők helyzetét. 1.15.5. Parkolás

Önálló közterületi parkolók a település központjában, a vasútállomásnál, és a tó mellett vannak, ezeket kell továbbfejleszteni. Egyedi létesítményeknél telken belül kell megoldani a gépjárművek tárolását. A polgármesteri hivatal esetében is fejleszteni kell a parkolási lehetőséget, nagyobb rendezvény, ülés esetén nem elegendő a kijelölt parkoló, az épület mögötti belső, részben zöldfelület szolgál parkolási célra, amely állapota függ az időjárástól.

Polgármesteri Hivatal előtti parkoló

1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás

Általános iskola és Művelődési Ház melletti parkoló

A városban a vezetékes ivóvízhálózat kiépült. A vízellátás az Emődi Városi Vízműtelepről történik, a szükséges vízmennyiséget 2 db mélyfúrású kút biztosítja 2592/m3/d összkapacitással. Az üdülőterületek ellátása is biztosított. A Szolgáltató a Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. Az ellátás biztosított, új építések esetén a hálózatra történő rákötés biztosítható, az egyedi igényeket a szolgáltatóval kell egyeztetni.

26


Az üzemelő közkifolyók száma jelentős, és növekvő tendenciát mutat, 2004-ben 28 közkút üzemelt, míg 2013-ban már 31. A közkifolyók számának csökkentése és a vezetékes ivóvízhálózatra történő rácsatlakozás ösztönzése szükséges. A tüzivíz ellátását a vonatkozó magasabb szintű előírások szerint biztosítani kell. 1.16.1.2. szennyvízelvezetés

A szennyvíz elvezető hálózat kiépült. A szennyvízhálózat hossza 38 km, elválasztott rendszerű, részben gravitációs, részben nyomott üzemű, a közterületi átemelők száma 9 db. A Szolgáltató a Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. A város érdekessége, hogy a statisztika szerint több lakás rendelkezik szennyvízbekötéssel, mint vezetékes ivóvíz bekötéssel. Az elvezett háztartási szennyvíz mennyisége az elmúlt években valamelyest csökkent. A hálózatra történő rácsatlakozás biztosítható és új építések esetén szorgalmazott is.

1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

A városban az komplex, zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszer nem épült ki. A csapadékvizek befogadója a Hejőmalom-csatorna és a Hejőmalom-árok. A csapadékvizek jellemzően nyílt árkokba kerülnek, helyenként burkolt vízelvezető árkok épültek ki, illetve egyes szakaszokon megvalósult a zárt vízelvezető csatorna. Az útkereszteződésekben nem épültek ki az átereszek, hiányoznak a vízelvezetők közötti kapcsolatok. A meglévő árkok állapota fejlesztésre szorul, a rendszeres tisztításról gondoskodni kell. A csapadékvizek az üdülő területeken is problémát jelentenek, gyakoriak a beszivárgások, ezért a terület egységes vízelvezetéséről gondoskodni kell. 1.16.2. Energia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, gázellátás)

A városban a villamos energia ellátás biztosított, a szolgáltató az ELMŰ-ÉMÁSZ Kft. Az alábbi ábrák a villamos energia ellátásra vonatkozó főbb adatokat összegzik. Látható, hogy a lakásállományt lényegesen meghaladja a háztartási villamos energia fogyasztók száma, illetve, hogy a lakosság részére szolgáltatott villamos energia mennyisége növekvő tendenciát mutat.

A város területén kiépült a vezetékes gáz-hálózat, a szolgáltató a TIGÁZ Zrt.

27


A háztartási gázfogyasztók száma meghaladja a lakásállomány számát, ugyanakkor 2010-től visszaesést mutat a hálózati rákötések száma; ahogyan a háztartások részére szolgáltatott gázmennyiség is csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A városban távfűtés nincs.

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ¬

¬ ¬ ¬ ¬ ¬

Helyhez kötött telefonszolgáltatás A vezetékes távközlési ellátás biztosított, az üzemeltető a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. A város körzetszáma: 46. A beépített területeken földkábeles csatlakozási pontoktól kiinduló légkábeles elosztóhálózatra történő rácsatlakozás igény esetén biztosítható. Új beépítésre szánt területek esetében a felmerülő igények alapján a szolgáltatóval lehet megállapodni a fejlesztésről.

Mobil rádiótelefon szolgáltatás A mobil szolgáltatások a város területén elérhetőek, jelen van a Magyar Telekom Nyrt., Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Zrt, illetve a saját márkás viszonteladók is, úgy, mint Blue Mobil, MOL Mobil. Vezetékes műsorelosztó szolgáltatás A településen a vezetékes műsorelosztó szolgáltatás biztosított, szolgáltatást kínál a PR Telekom.

Internet szolgáltatás A vezetékes és mobil internet szolgáltatás is elérhető Nyékládházán, számos szolgáltató jelen van a településen, az igények függvényében lehet igénybe venni kombinált és egyedi csomagokat is. Műsorszórás A digitális műsorszórás a településen biztosított, több szolgáltató kínálata is elérhető az egyedi igények függvényében. Posta A városban egyetlen postahivatal működik a település központjában (Kossuth út 67.).

A vezetékes telefon, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatásra vonatkozó főbb adatokat az alábbi ábrák szemléltetik. Látható, hogy a vezetékes vonalak száma egy kezdeti visszaesést követően növekedésnek indult, feltehetően a kedvező kombinált (TV – telefon - internet) csomagoknak köszönhetően.

A 2013. évi adatok szerint a lakásállomány 69%-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. 28


A nyilvános távbeszélő állomások száma drasztikusan csökkent, 2002-ben 17 db, 2004-ben 12 db, 2007ben 7 db, míg 213-ban már csak 2 db. A kábeltelevíziós hálózatra rákötött lakások száma csökkenést mutat, 2013-ban a lakásállománynak mindösszesen 47% volt rákötve a kábeltelevíziós hálózatra. A településen az alábbi hírközlési szolgáltatások vehetők igénybe (forrás: NMHH) Szolgáltató Szolgáltatás típusa 1. Barcika Comp Bt. internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 2. Bicomix Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 3. Borsodweb Internet Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 4. Corvus Computer Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 5. Enternet 2001. Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 6. Externet Telekommunikációs Zrt nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 7. HUNGAROTEL nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 8. Integral Computer internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 9. Invitel Telecom Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 10. KLK NET Kft. internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 11. Kondás Tibor internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 12. Magyar Telekom Távközlési Nyrt nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 13. MM-NET s.r.o. internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 14. Nagy István (NIKOM) internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 15. NetAid Informatikai Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 16. Profiszol Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 17. PR-TELECOM nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás; internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása, vezetékes műsorjelosztás 18. QPS Kereskedelmi Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 19. Szamos Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 20. Szamosnet Informatikai Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás; internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 21. Szatmár-Net Bt virtuális magánhálózati, aszinkron, adathálózati szolgáltatás; internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 22. Szer-Szoft Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 23. Tisser Szolgáltató Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása 24. Unicomm Kft nyilvános belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 25. Vivafone Távközlési Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 26. 3C Távközlési Kft internet hozzáférés-, ellátás szolgáltatása

1.17. Környezetvédelem 1.17.1. talaj A községben a talajminőség kevésbé jónak mondható, a talajértékszám alacsony, a termőréteg vastagsága sem tetemes és a talaj szervesanyag tartalma a legalacsonyabb kategóriába tartozik.

Talajértékszám { 21-30}

Termőréteg vastagság { 70-100 cm}

A talaj szervesanyag készlete { < 50 tonna/ha}

A termőföld védelmére vonatkozó előírásokat a 2007. évi CXXIX. törvény tartalmazza. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos

29


munkálatokat a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szabályozza. 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek

A B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján: Nyékládháza város a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-6. sorszámú „Sajó a Bódvával” tervezési alegység területét érinti. A vízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, az ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. a) pontja értelmében üzemelő és távlati vízbázisok, ásvány- és gyógy-hasznosítást szolgáló vízkivételek szolgáló vízkivételek hidrogeológiai védőterületei felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület, ahol a mennyiségi védelem érdekében tilos olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz (a működő bányák nem tartoznak a kivételek alá). Nyékládháza város ivóvízellátását is biztosító Emőd városi vízmű lehatárolt hidrogeológiai védőidomai, védőterületei érintik a város területét. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet értelmében a város területe érzékeny területnek minősül, az ÉVIZIG az érintett területrészeket fokozottan érzékeny területnek minősítette. A belvizek, nagy csapadékok okozta vízkárok megelőzése érdekében fontos a az egységes vízrendezés, a teljes belterület csapadékvíz elvezető rendszer folyamatos fejlesztése, fenntartása. Patakok, vízfolyások menti területek, új lakó vagy egyéb célú beépítések előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok Q1-3%-os mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. 1.17.3. levegőtisztaság és védelme

A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának adatszolgáltatása értelmében a 4/2011. (I.14.) VM rendelet és a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásai az irányadóak levegőtisztaság védelmi szempontból. 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés

A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának adatszolgáltatása értelmében a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet, a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet előírásai az irányadók zajvédelmi szempontból. 1.17.5. sugárzás védelem

A természetes háttérsugárzás Magyarországon 50-180 nSv/h körül ingadozik, a figyelmeztető szint 250 nSv/h. Az országban 130 feletti a mérőállomások száma, Nyékládházához két mérő állomás is közel fekszik: a Miskolci háttérsugárzást mérő ponton 2015.05.20.-án 106 nSv/h volt a mért érték, a Tiszaújvárosi háttérsugárzást mérő ponton 2015.05.20.-án 110 nSv/h volt a mért érték, mindkét érték elmarad a figyelmeztetési szint értékétől. 1.17.6. hulladékkezelés

Nyékládháza hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendjét a 4/2015. (V.01.) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a közigazgatási területen a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. (3720 Sajókaza, Külterület 082/15 hrsz.) jogosult ellátni. A közszolgáltatás során szabványos űrtartalmú gyűjtőedény: 60 l; 110-120 l; hulladékzsák. A lakosság részére heti 1 alkalommal, az üdülőingatlanok területén évi 26 alkalommal történik hulladékszállítás. A közszolgáltatási díjat egész évre meg kell fizetni, kivéve az üdülőingatlan használóit, akiknek 6 hónapra (május 1-október 31.). Lomtalanítás évente 1 alkalommal történik szervezett keretek között. 30


Szelektív hulladékgyűjtésre is van lehetőség, a közterületeken kialakított gyűjtőszigeteken, feliratozott gyűjtőedényekbe lehet elhelyezni a hulladékokat (üveg, papír, műanyag). 1.17.7. vizuális környezetterhelés

Vizuális környezetterhelő hatású: − illegális hulladéklerakások − kavicsbányászat során keletkező dombok 1.17.8. árvízvédelem

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve szakági tervlapja az ár- és belvízzel veszélyeztetett területekről értelmében a város nem érintett sem árvízzel, sem belvízzel veszélyeztetett területtel.

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei

Alábányászott területekre, barlangokra és pincékre vonatkozó adatszolgáltatást nem nyújtott a Bányakapitányság. A város pincés területei a 3. sz. elsőrendű főúttól nyugatra, a zártkertes területeken alakultak ki. 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve szakági tervlapja a földtani veszélyforrás által érintett területekről értelmében Nyékládháza területét nem érinti: partfal; földcsuszamlás; alápincézettség; sárfolyás, egyéb felszíni mozgás. A Miskolci Bányakapitányság MBK/588-2/2015. ügyiratszámú adatszolgáltatásában nem jelezte veszélyeztetett területek meglétét. 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei

A Miskolci Bányakapitányság MBK/588-2/2015. ügyiratszámú adatszolgáltatásában nem jelezte földrengés által veszélynek kitett területek meglétét. 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek

A B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatszolgáltatásában nem adott területi lehatárolást árvízveszélyes területekre vonatkozóan.

1.18.2.2. belvízveszélyes területek

A B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatszolgáltatásában nem adott területi lehatárolást belvízveszélyes területekre vonatkozóan.

1.18.2.3. mély fekvésű területek

A Miskolci Bányakapitányság MBK/588-2/2015. ügyiratszámú adatszolgáltatásában nem adott adatszolgáltatást a mély fekvésű területekre vonatkozóan. 1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás)

31


A Miskolci Bányakapitányság MBK/588-2/2015. ügyiratszámú adatszolgáltatásában nem jelezett a területet érintő kedvezőtlen morfológiai adottságokat. 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások

A városban mélységi korlátozásról nincs információ, a Bányakapitányság, illetve a Katasztrófavédelem adatszolgáltatásában nem adott erre vonatkozó információt. Magassági korlátozásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a Hírközlési Hatóság adatszolgáltatásában nem adott erre vonatkozó információt. 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások

Az alábbi átnézeti térképszelvény az Emőd város területén üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőidomát ábrázolja, amely Nyékládháza területének egy részén fekvő ingatlanok területhasználatát korlátozza.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely

A Miskolci Bányakapitányság adatszolgáltatási alapján a város igazgatási területét az alábbi nyilvántartott bányatelkek érintik: ¬ Nyékládháza II. – kavics és agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Lasselsberger Kft. ¬ Nyékládháza III. – kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: Lasselsberger Kft. ¬ Nyékládháza IV. – kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: CEMEX Hungária Építőanyagok Kft. ¬ Nyékládháza V. – homok védnevű bányatelek; jogosítottja: Osteuropäische Zementbeteiligungs AG. ¬ Nyékládháza VI. – kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: ForMan Invest Kft. ¬ Mályi I. (Mályi Téglagyár) – Agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Mályi Tégla Kft. ¬ Ónod V. – kavics, agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Szigetkavics Kft. Ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyek: ¬ Nyékládháza, Rákos – 05-05-160-04; ¬ Mályi Öreghegy-dél – 05-05-160-07; ¬ Nyékládháza (Mályi) Öreghegy Észak homok – 05-05-15-10;

32


¬

Mályi I. (Téglagyári bánya) – 05-05-150-01.

Kutatási engedély: ¬ Nyékládháza, Mályi, Sajópetri, Kistokaj, Sajólád kutatási terület – jogosított: Lasselsberger Hungária Kft.; Nyékládházát érintő terület: 015, 0237, 0238, 0239 hrsz.

1.20. Klíma

A városi klímát befolyásoló tényezők: − természeti-környezeti adottságok (domborzati viszonyok, éghajlat, széljárás, stb.) − beépítettség, burkolt felületek − térségi területhasználat

Nyékládháza az Alföld nagytájhoz, az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkság középtájhoz, a Borsod-Zempléni síkvidék kistáj-csoporthoz, a Sajó-Hernád sík kistájhoz tartozik. A kistáj 90 és 161 m közötti tszf-i magasságú hordalékkúp-síkság. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. Az évi napsütéses órák száma 1900 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 9,3-9,6°C, a tenyészidőszakban 16,8-17,0°C. A csapadék évi összege 560600 mm közötti, a tenyészidőszakban 350 mm körüli. Az uralkodó szélirány az É-ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli.

A művelés alól kivett területek részaránya 40%-a az igazgatási területnek, azonban ennek egy tetemes része kavicsbányászat során keletkezett vízfelület. Az erdők és fásított területek aránya relatíve alacsony mértékűnek mondható, mindösszesen nem éri el az igazgatási terület 2%-át. A beépített területek jellemzően alacsony sűrűségűek, a városban nem jellemző a függőleges irányú terjeszkedés, illetve az egyes ingatlanok 30%-ot meghaladó beépítése.

A város az ún. Sajó-völgye zónához tartozik, amelynek jellemzője, hogy a térségben a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenységet folytatnak. A gazdasági szerkezetváltás és a kibocsátásokra vonatkozó határértékek szigorodása miatt a környezetterhelés mértéke csökkent. Nyékládháza város esetében az egyetlen jelentősebb NOx és por kibocsátó a szomszédos Mályi igazgatási területén tevékenységet végző Mályi Tégla Kft. A közlekedésből származó és lakossági kibocsátások mértéke sem elhanyagolható. A járműállomány bővülése miatt a közlekedésből származó kibocsátások – a szigorodó előírások ellenére – növekvő tendenciát mutatnak. A lakosság egyre nagyobb mértéke tér vissza a fával, szénnel fűtésre, továbbá egyesek hulladékot (köztük műanyagot) használnak a tüzelőberendezésekben, amely környezet- és egészségkárosító hatású. Összefoglalva elmondható, hogy az alacsony mértékű beépítések, kialakult zöldfelületek, meglévő vízfelületek kedvezően befolyásolják a települési klímát, míg a közlekedési csomóponti helyzetből adódó jelentős mértékű járműforgalom – úgy a személy, mint a teher –, a térségben jellemző ipari területhasználat és az erdőállomány alacsony mértéke kedvezőtlenül alakítja a városi klímát.

33


2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. Vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése Nyékládháza község „bányász-település”, az igazgatási területen számos megkutatott és nyilvántartásba vett bánya található. A bányászati tevékenység napjainkban már nem nyújt megélhetési lehetőséget a helyben élőknek, illetve alacsony a helyben foglalkoztatást nyújtó vállalkozások száma. A természetes fogyás és az elvándorlás miatt csökkenő népesség megtartásához minőségi életteret, megfelelő színvonalú szolgáltatásokat és munkalehetőséget kell tudni felkínálni.







Társadalom, demográfia, foglalkoztatás, lakásállomány, intézményrendszer Érték: − helyiek összetartása, közösségi programok, szerveződések − óvodai és iskolai oktatás helyben tartása, helyi művelődési központ − helyi orvosi ellátás biztosított − alacsony (megyei átlag alatti, esetenként országos átlag alatti) munkanélküliség − térségi viszonylatban alacsony a bűnözés mértéke − nincs eladósodva az önkormányzat − idősek gondozása részben megoldott Probléma: − öregedő lakosság (természetes fogyás) − lakások-üdülők közötti konfliktus − vegyes használatú zártkertek, Pingyom településrész helyzete

Gazdasági környezet, településüzemeltetés Érték: − kiváló közlekedési (közúti, vasúti) kapcsolatok − kiépült műszaki infrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz, elektromos energia, gáz, hírközlés) rákötési lehetőséggel − települési önkormányzat fejlesztéseket, újításokat támogató hozzáállása − teljes lefedettségű kommunális és szelektív hulladékgyűjtés Probléma: − hangsúlyos városközpont hiánya − korlátozott fejlesztési célú terület-kínálat (meglévő bányaterületek) − forráshiány − helyi szolgáltatások szűk skálája − forgalmas közlekedési létesítmények balesetveszélyessége − vasúti terület rendezetlensége

Természeti környezet, zöldfelületek Érték: − vízfelületek − természeti értékek (szőlős kertek) − alacsony intenzitású belterületi területhasználat

Probléma: − helyenként elhanyagolt zöldfelületek − bányaterületek rekultivációja, rekreációs területek hiánya − alacsony mértékű erdőterületek, fásított területek

34


3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése A városiasodás folyamata még csak nyomokban látszódik, nagy utat kell még megtennie a településnek, hogy egy vonzóbb kisvárossá fejlődjön. Javítani kell a kiváló közlekedési kapcsolatokat biztosító közlekedési hálózaton, fel kell oldani a balesetveszélyes csomópontokat, meg kell szüntetni a szintbeli kereszteződéseket (vasút-közút). A városban élők munkanélküliségi rátája alacsonynak mondható ugyan, azonban a lakosság jelentős része más településekre jár el dolgozni, biztosítani kell, hogy a máshol munkahelyet találók ne hagyják el a várost, vonzó legyen a város által kínált lakóterület, közszolgáltatás, oktatás, szabadidős tevékenységek kínálata. A lakó és üdülési célú területhasználatok között határvonalat kell szabni, a jelenlegi keveredéseket meg kell szüntetni, mert folyamatosan konfliktusforrást jelentenek a településen. A különböző használatú, rendezetlen zártkerti területek funkciójának meghatározását, kezelését biztosítani kell. A bányaterületek fejlesztési területeit kordában kell tartani, a bányaművelés során keletkező vízfelületek kezelését, funkcióval való megtöltését, tulajdoni viszonyainak rendezését meg kell oldani.

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső-belső tényezők összefoglaló értékelése A fejlesztéseket erősítő tényezők, lehetőségek:  földrajzi fekvés, városias térségekhez közeli település  kiváló közlekedési kapcsolat  kiépült közműhálózat A fejlesztéseket hátráltató tényezők:  a beavatkozásoktól, újtól való félelem  hiányzó városközpont  hiányzik a szolgáltatások magasabb szintje

3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A fejlesztési szándékok a település adottságait és lehetőségeit veszik számba. A hosszú távú fejlesztési célokból a belátható időn belül megvalósítható, a makro- és mikro gazdasági helyzetet figyelembe vevő elemek épülnek be a településszerkezeti, illetve szabályozási tervbe.

35

2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

Recommend Documents