2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: VO-5/2014 „A” HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: [email protected]

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

Gábor István okl. építészmérnök, településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-003

TARTALOMJEGYZÉK Az alábbi határozattal (tervezet) jóváhagyandó munkarészek: A Közgyűlés az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdése és a 9/B.§ (2) bekezdés a) pontja alapján: 1. módosítja Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozatot a melléklet szerinti TR/szt. rajzszámú „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap és „a terv leírása” alapján. 2. Felkéri a főépítészt Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének településszerkezeti terv szerinti módosításának előterjesztésére. Rajzi munkarész: TR/szt. „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap 1:2000 TR/v. „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő módosítás - változások tervlapja” megnevezésű tervlap. Szöveges munkarész: A terv leírása

02564/2

02564/4

02564/5

02637

02568/2

02636/1

1

024/5

02636/3

4

02636/1

3 02636/5

02636/1

4

02568/1

02636/1

5

02636/1

6

024/3 02636/1

7

/8

6 63

024/8

02636/1

02

02636/1 02636/2

8

9

0 02636/2

1

02636/2

4

024/2

02636/25

01 8

02636/39

02636/40

02636/38

0636/13

M=1:4000

TR/szt

02564/2

02564/4

02564/5

02637

02568/2 02636/1 1

024/5 02636/3 4

02636/1

3

02568/1

02636/5 02636/1 4

Ma

Ma

Ge

E

02636/1

5 02636/1

024/3

6

02636/1

7

6/8

63 02

02636/1

02636/1 02636/2

8

9

0 02636/2 1

024/8

02636/2 4

024/2

02636/25

02

8 01

02636/39

02636/40

02636/38

0636/13

Ma

Ge

M=1:4000

TR/v

A terv leírása Debrecen településszerkezeti tervének a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érinti. A településszerkezeti terv módosítás javaslata szerint: A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges beépítésre szánt területen belül egyéb ipari gazdasági terület, a kieső biológiai aktivitásérték pótlásának biztosítása érdekében a vasút felőli területsávon erdőterület terület felhasználás kerül rögzítésre. A módosítás lényegi eleme: A mezőgazdasági tanyás terület (Mt) területfelhasználás helyett, egyéb területfelhasználás (Ge) és erdőterület területfelhasználás (E) kerül rögzítésre.

ipari

gazdasági

A módosítással érintett helyrajzi számok: 02636/5, 02636/8, 02636/11, 02636/13-21, 02636/24, 02636/34. A 02636/14, 02636/15, 02636/8, 02636/34 hrsz-ú ingatlanokon egyéb ipari gazdasági területfelhasználás, a 02636/5, 02636/11, 02636/13, 02636/16-21, 02636/24 hrsz-ú ingatlanok 4. számú főút felőli területrészén egyéb ipari gazdasági területfelhasználás (Ge), míg a keleti vasút felőli területrészén erdőterület területfelhasználás (E) kerül rögzítésre. Terület felhasználás területi változása: (területrészen belül) Területfelhasználás szerinti bruttó területnagyság Sajátos használat megnevezése

érvényben lévő szerkezeti

szerkezeti terv módosítási

terv szerint (ha)

javaslata szerint (ha)

mezőgazdasági tanyás terület (Mt)

12,79

0

egyéb ipari gazdasági terület (Ge)

0

9,63

erdő terület (E)

0

3,16

Összesen

12,79 ha

A tervezési területet érintő infrastrukturális elemek vizsgálata alapján elmondható, hogy a tervezési területtől nyugatra halad a 4. számú főút, mint országos főúthálózati elem, valamint a 100. számú Budapest-Záhony vasúti fővonal, mint az országos vasúthálózat fontos eleme. A terület megközelítése a 4. számú főútról a már meglévő csomópont fejlesztésével történik, míg a területrész feltárása a főúttal párhuzamos szervizútról biztosított. A területrészre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának a település egészére nincs kedvezőtlen hatása. A területrész terv szerinti felhasználásának eredménye: A módosítással érintett területen belül egységes terület-felhasználás kerül megállapításra, mely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések megvalósítására. Debrecen, 2016. január hó

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Törzsszám: VO-5/2014. „B” RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Pi -513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda @ph.debrecen.hu

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036

TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R.81.§. 2. számú melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként VO-5/2014. törzsszámú TR/sz. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:4000 léptékben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK ...…/2016. (.........) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 42. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti, közlekedési, növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Hajdú-Bihar Megyei - vízvédelmi és vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Debreceni Rendőrkapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § A R. 81.§. 2.sz melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként a TR/sz rajzszámú szabályozási terv módosítása tervlap szerint módosulnak. 2.§ Záró rendelkezések E rendelet a jóváhagyástól számított 30 nap után lép hatályba.

ek=20m

ek=10m

Ge 611964

16.0

Ev

ek=20m

Ge 611964

Ev

40.5

ek = 20 0636/13

Ge 611964

Ge 611 964

M=1:4000

TR/sz

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ

Törzsszám: VO-5/2014 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN 4. SZÁMÚ FŐÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLET FEJLESZTÉSE

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Tervező:

Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036

Környezetvédelmi szakági tervező: Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036, SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036, Tájrendezés szakági tervező:

Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16. Közlekedés szakági tervező:

Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057 Vízi közművek, energiaellátás: Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408

Hírközlés szakági tervező: Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004 *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.


TARTALOMJEGYZÉK (készült a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti tematikával)

1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1 Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok

3.4. Közösségi közlekedés 3.6. Főbb gyalogos és kerékpáros közlekedés

3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. vízi-közművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) 4.2. energiaellátás 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján 5.2.6. Védett területek érintettsége 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 8. BEÉPÍTÉSI TERV 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS


1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása A hatályos településszerkezeti terv területfelhasználási adatai: területfelhasználás jellege

mezőgazdasági tanyás terület összesen:

területe (ha)

12,7871 12,7871

a hatályos településszerkezeti tervlap a tervezési területet érintő kivonata

A településszerkezeti terv módosítása révén beépítésre szánt terület kijelölésére kerül sor. A tervezési terület területfelhasználás tekintetében mezőgazdasági tanyás területfelhasználásba sorolt, de – tekintettel arra, hogy a főút mentén folyamatosan megjelennek gazdaságfejlesztési és telephely igények – támogató településfejlesztési döntést hozott az Önkormányzat. Az egy egységbe és településrendezési szerződésbe foglalható területre készült a telepítési tanulmányterv,mely alapján indult el az egyeztetési eljárás. 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek nagysága kis mértékben változik. Területi mérleg jelenlegi területfelhasználás jellege egyéb ipari gazdasági terület erdőterület mezőgazdasági tanyás terület teljes terület: beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területek

területe (ha) 0 0 12,7871

tervezett területfelhasználás jellege

0 12,7871

egyéb ipari gazdasági terület erdőterület mezőgazdasági tanyás terület 12,7871ha változás:9,6288ha

területe (ha) 9,6288 3,1583 0 9,6288 3,1583

1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (vasúti és országos úthálózati elemek) nem tagolják, csak határolják a tervezési területet. Jelen módosítás nem változtatja meg ezen elemek nyomvonalát, keresztmetszeti jellemzőit. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek nem változnak. A szerkezeti tervi javaslatban létrejön a gazdasági terület és a vasúti terület közötti zöld védősáv, közel a vasúti védőterület határa mentén (100m-re a vonaltengelytől). A tervezett erdőterület kiterjedése 3,16 ha.


1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek - védőtávolságok a területet két irányból is érintik, a vasúti védőtávolság (100-as vasúti fővonal) 100m, a közúti védőtávolság (4. számú főút) 50m-es szélességben jelet területhasználati korlátozást. - táji és természetvédelmi elemek, területek nem érintik a tervezési területet. - kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek jelenik meg a területen, melyet az örökségvédelmi adatszolgáltatás rögzített. Egyéb védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása változások tervlapja

Területfelhasználási elemek változásai: 1. beépítésre szánt területekből: mezőgazdasági tanyás területből egyéb ipari gazdasági terület (9,63 ha) mezőgazdasági tanyás területből erdőterület (3,16 ha) A területfelhasználás változásának indoklása: A cca. 12,79 ha nagyságú terület új területfelhasználását egyrészt az alacsony termőföld érték, másrészt a mezőgazdasági földhasználat korlátai indokolják, de a főút és vasút közötti zárványterület inkább használható telephely tevékenységre, mint az eddigi területhasználatok. Az elaprózott, vegyes tulajdon is azt indokolja, hogy építési telkek kialakításával, vagy egységes telephelyként legyen értékesítve, vagy hasznosítva a terület. Ennek közlekedési adottságai (csomópont a 4. sz. főközlekedési úton) megvannak, közművesítés feltételei adottak.


1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – jelenleg is beépítésre nem szánt területként –vegyes területfelhasználású térséget érint. Vegyes területfelhasználású térség a város területén az MTrT szerint: 3773,23 ha, a DAT térképre konvertálás után ezen terület: 3658,78 ha. A módosítással érintett terület: 12,79 ha, beépítésre szánt terület: 9,63 ha. Az újonnan beépítésre szánt terület a vegyes területfelhasználású terület 0,255%-a. 1.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes területfelhasználású térség

követelmény: OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) pont: a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. A település közigazgatási területén - a MTrT vegyes területfelhasználású térségének a területe összesen (A):

3773,23 ha,

- a hatályos településszerkezeti tervben a vegyes területfelhasználású térség területén mezőgazdasági területbe sorolt terület: 3430,744 ha. erdőterületbe sorolt terület: 379,2268 ha. - a tervezett módosítással a vegyes területfelhasználású térség területén mezőgazdasági területbe sorolt terület csökkenése/növekedése: erdőterületbe sorolt terület csökkenése/növekedése: - a tervezett módosítás után a vegyes területfelhasználású térség területén mezőgazdasági területbe sorolt terület (B): erdőterületbe sorolt terület (C):

-12,7871 ha. +3,1583 ha. 3417,9569 ha. 382,3851 ha.


3773,23 x 0.85 (3207,2455) < 3800,342ha, és a vegyes területfelhasználású térségben nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. Az infrastrukturális elemek tekintetében a két országos vonalas elem, az országos főút és a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vonal nyomvonala nem változik. A térségi jelentőségű mellékútként jelölt tervezett úthálózati elem szerepel az OTrT-ben is, mint főút és a tervezési terület környezetét (délről) érintheti, tekintettel arra, hogy a főút Pallagi úti szintbeli csomópontjának tovább fejlesztésével ez a főúthálózati elem.

OTrT szerkezeti tervi kivonata csak a főúthálózat és a gyorsforgalmi úthálózat elemeivel, ill. az MTrT kivágata – az OTrT-n mint tervezett főútszakasz jelenik meg a 471. és 354. sz. főutakat összekötő új útszakasz.

Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1.Az ökológiai hálózat térségi övezetei, azaz ökológiai magterület, ökológiai puffer terület és ökológiai folyosó övezet (MTrT 3.1. sz. mell.) - a 282/2009. Korm. rendelet szerinti – de korábbi adatszolgáltatás alapján nem érinti a tervezési területet. 2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület az érintett államigazgatási szerv (FÖMI a FÖMI/1742-2/2015 ikt. sz. levele alapján) adatszolgáltatásának hiányában nem határozható meg. „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.” kivonat az Tftv. 3/2. mellékletéből és a módosítással érintett területen jelölt termőföld értékek kivonata

A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást (FÖMI a FÖMI/1742-2/2015 ikt. sz. levele alapján) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását.


3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú szántó terület az Tftv. mely a hatályos településrendezési tervekben is beépítésre szánt területként jelenik meg. „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.”

A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv (FÖMI a 1742-2/2015 ikt. sz. levele alapján) nem adott tájékoztatást jó termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához, és kiterjedéséhez.

4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az erdőkataszteri nyilvántartásban rögzítettek és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által közölt adatok alapján (04.4/493-7/2015. ikt. sz. levele lapján) erdőtag és kiváló termőhelyi adottságú erdőterület a tervezési területet nem érinti. kivonat az Tftv. 3/4. mellékletéből

5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást.

6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti.


7. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a TIVIZIG K000005-0185/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) – érinti a tervezési területet.

kivonat az Tftv. 3/7. mellékletéből

államigazgatási szerv által jelölt védőterület

8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a tervezési területet. 9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatása szerint (hivatkozással a HM Hatósági Hivatal HHI/1470-1/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt nem tett. Tftv.12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete az érintett államigazgatási szerv tájékoztatásának hiányában nem határozható meg.

11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyonterület övezete (hivatkozással a Miskolci Bányakapitányság MBK 478-4/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti.


12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000005-0185/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területen és annak közelében sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízmű üzemel. A tervezési területen távlati ivóvízbázis nem található. 13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatásában a (hivatkozással a Miskolci Bányakapitányság MBK 478-4/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás. 13. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi területövezetét a hatályos MTrT tartalmazza, (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHI/1470-1/2015. sz. levele alapján) a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek.

A Tftv. VI/A. fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a táj rehabilitációt igénylő terület övezetét. Az érintett tervezési területet nem érinti a lehatárolás.

2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Debrecen város településrendezési tervének 2015. évi felülvizsgálata a jelenleg Debrecen 4. számú főút – 02637 hrsz-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt terület részét érintőövezeti átsorolási igények miatt merült fel. Az övezeti átsorolások külterületet érintenek. A tervezési területet illetően tervezett módosítások: mezőgazdasági tanyás terület > egyéb ipari gazdasági terület mezőgazdasági tanyás terület > erdő terület 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A meglévő élőhelynek fenntartási, fennmaradási lehetőségeit csak mozaikos tájhasználat esetén lehet megtartani, ez a tervezett területfelhasználás ismeretében nem biztosítható. Ennek megfelelően javasolt az értékes élőhelyek részletes vizsgálata, az áttelepítési javaslatok mérlegelése.


2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A tervezési területre vonatkozó területi mérleget a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A kijelölt beépítésre szánt építési övezet egységesen Ge 611964 jelű övezeti kóddal kerül kijelölésre. Javasolt előírni a kezdeményezés által érintett ingatlanokon a szükséges 30%-os zöldfelületi fedettséget. Javasolt a kijelölt erdők telepítését (teljes vagy kiegészítő telepítés) megkövetelni, gazdálkodását meghatározni, annak megtörténtéig elidegenítési tilalmat elrendelni. Javasolt továbbá a gazdasági terület ingatlanain (a telken belüli fásítás és a kijelölt erdő területeit nem beszámítva) a beépítések kivitelezése során a zöldfelületek számára legalább kétszintes növényállományok telepítésének kötelező előírása, így biztosítható a természetvédelmi oltalom alatt álló környezet miatt a tájkép védelme, a várhatóan megjelenően épületek, építmények tájba illesztése. Az erdőtelepítéssel biztosítható a biológiai aktivitás-érték szinten tartása, ill. emelése. Javasolt a többszintes növényállomány telepítésének garantálása érdekében jogosult táj- és kertépítész szaktervezővel készítendő engedélyezési tervek becsatolását megkövetelni. A változással érintett terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás növekedni fog az erdőterület megvalósítását követően. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása A terület hatályos településszerkezeti tervén jelölt és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítése miatt az Étv. 7.§ (3) bekezdése b.) pontja szerint szükséges. A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint a területfelhasználások változásának követése alapján kis mértékben változhat a terület biológiai aktivitása. módosítással érintett területek 13. 46. 41.

ipari terület általános mezőgazdasági terület védelmi rendeltetésű erdőterület összesen: módosítással érintett területek

13. 46. 41.

ipari terület általános mezőgazdasági terület védelmi rendeltetésű erdőterület összesen:

értékmutató 0,4 3,7 9 értékmutató 0,4 3,7 9

hatályos szerkezeti terven vizsgált terület 0 12,7871 0 47,3123 javasolt szerkezeti terven vizsgált terület 9,6288 0 3,1583 32,27622

vizsgálati érték 0 47,3123

vizsgálati érték 3,85152 0 28,4247

A terület aktivitásértéke területfelhasználás alapján nem feleltethető meg a jogszabályi előírásoknak. A felületminőségek szerinti differenciált számítás: (feltételezve, hogy telken belüli burkolatok esetében a fele lélegző burkolat) felületminőség 2. 2. 3. 11. 19. 22.

épület ált. elfoglalt terület közlekedés burkolt felület lélegző burkolat egyszintes növényzet szántó erdő összesen:

hatályos terv értékmutató

0 0 1 5 3,2 9

módosítás

vizsgált terület (ha)

vizsgálati érték

értékmutató

0 0 0 0 12,79 0 40,93

0 0 0 0 40,93 0

0 0 1 5 3,2 9

vizsgált terület (ha)

tervi érték

8,7x0,5=4,35 0,92+0,87=1,79 1,74/2=0,87 2,61 0 3,16 41,49

0 0 0,87 13,05 0 28,44

eredmény (aktivitási érték + -) +0,56 0,56 pont

Javasolt a külterületi építkezések engedélyezési eljárásának lefolytatásához kötelező tájvédelmi dokumentáció megkövetelése, melyet jogosult táj- és kertépítész szakember által kell elkészíttetni a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint.


Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A terület tájba illesztésének érdekében az erdő terület telepítése mielőbb megvalósítandó, és megkövetelendő, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása javasolt. A vasútvonal mentén meglévő erdősáv bővítése és tovább művelése nagyon fontos. Javasolt a terület beépítésével egy időben akár kétszintes növényállomány telepítése. A védelmi célú erdő telepítését telekosztási engedélyezési, valamint elidegenítési eljárás lefolytatásához javasolt megkövetelni, a telepítéseket pedig szaktervezővel kell megterveztetni, majd épületek, építmények megvalósítására építési engedély akkor legyen kiadható, ha a növényállományok telepítési tervei bemutatásra kerültek. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest pedig biodiverzitás emelkedést okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza!

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges terület-felhasználás rögzítése. Az 1985-ben elfogadott településszerkezeti terv szerint, - mely a város hosszú és nagytávú „működését” kívánta megfogalmazni a város adottságaihoz igazodó reális elképzelésekkel a 1985 -2015-ig tartó időszakban – a terület Intézményi besorolású volt, tehát beépítésre szánt területként irányozta elő. A korábbihoz hasonló, de a mai településrendezési, fejlesztési, várospolitikai feltételekhez igazodó beépítésre szánt területként történő besorolás rögzítése a cél.


3.1 Közlekedési javaslat: Közúti hálózati kapcsolatok

Feladata: A tervezési terület feltárási rendszerének meghatározása, a közlekedési létesítmények területének, építési telkének, azok rendeltetésszerű felhasználásának szabályozása, a forgalmi csomópontok és az útkereszteződések kialakításának rögzítése. A közlekedési területek helybiztosítását a gépjármű terhelés telítettségi időszakára kell megtervezni. Ugyancsak ezt az időszakot kell figyelembe venni a településrész távlati mértékadó csúcsórai terhelésének és ebből a mozgó- és állóforgalom részére szükséges beépítési szélességek, valamint a gépjárművek elhelyezésével kapcsolatos területigények meghatározásánál. Közúthálózat és forgalmi rend: A közutak osztályba sorolását a településszerkezeti terv alapján kell megállapítani. (A belterületi közút hálózati besorolása azonos vagy magasabb osztályú legyen, mint a közvetlenül kapcsolódó külterületi közúté). Az osztályba sorolásnál ajánlott figyelembe venni a kialakult állapotokat, a kötöttségekből eredő kedvezőtlenebb környezeti viszonyokat, az időközben előírt belterületi sebességküszöböket. Határoló külső és belső utak: A határoló utak az országos úthálózathoz tartoznak. Műszaki paraméterek a közutak tervezése (ÚT 2-1.201), szabályozási szélességeiket a Szabályozási Terv és Előírásai alapján kell meghatározni. Országos főutak: (külterületi főutak K.III.A.) 4. sz. I. rendű országos főút külterületi szakasza: A tervezési területet nyugatról határolja, 2x1 forgalmi sávos burkolattal rendelkezik. A város egyik legjelentősebb bevezető útvonala. Települési mellékutak:

(külterületi lakó és kiszolgáló utak K.VI.B.)

Kiszolgáló utak: A terület közlekedési rendszere nem kialakult, a feltárás tágabb értelmezésben a 4. számú főútról történik, ill. történhet. A tanya ingatlan a 02636/8 hrsz-ú út nyilvántartási ágú ingatlanról közelíthető meg. Földhivatalilag nincs útként kijelölve földrészlet, de gyakorlatilag a 4. sz. főút 233+544 km szelvényéhez csatlakozik egy burkolt szerviz út, mely kiszolgálja a főúttól keletre és a csatlakozástól északra, délre található ingatlanokat. A tervezési terület megközelítése érdekében


javasolunk egy min. 16.00 m szabályozási szélességű észak déli (4. sz. I. rendű országos főúttal párhuzamosan) magánút létesítését. A javasolt szabályozási vonalak között kiépíthető egy 6.50 m széles – kétirányú - útburkolat kétoldali 1.00 m széles padkával, egyik oldalon szikkasztó árokkal, másik oldalon 1.50 m széles gyalogos járdával. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok: A tervezési területet a 4. sz. I. rendű főútról lehet megközelíteni a 233-544 km szelvényben található Mezőgazdász út – 4. sz. főút - kiépített kiszolgáló út csomópontján keresztül. A csomópont külön balra- és jobbra-kanyarodó sávokkal rendelkezik a két mellékirány vonatkozásában. Továbbfejlesztésére nincs szükség, mivel a jelenlegi és a várható forgalmakat is képes lesz kezelni. A tervezett Észak - Déli közforgalmú kiszolgáló út meglévő csomóponti ágában javaslunk a távlatban külön jobbra és egyenes-balra sávok kialakítását. A belső kiszolgáló utak keresztezéseiben, csatlakozásainál „elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblával kell a forgalmat szabályozni. A forgalmi csomópontok vagy útkereszteződések geometriai rendezését osztályozókkal való bővítését a napi csúcsóra forgalom függvényében kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetésére is. Ennél azonban mérlegelni kell a forgalombiztonság fokozását, a tömegközlekedés elősegítését, a mellékági forgalmaknak a főáramlatba történő biztonságos becsatlakozásának lehetőségét is. A tervezési terület észak nyugati sarkában nem lehetséges közúti kapcsolat létesítése a 4. sz. I. rendű főúttal még a távlatban sem! A jelenlegi földútkapcsolat megszüntethető, mivel az új közforgalmú kiszolgáló úton keresztül a forgalom lebonyolódhat a 02637 hrsz.-út felé. 3.4. Közösségi közlekedés A tervezési terület tömegközlekedési ellátására nincs szükség, mivel várhatóan a gazdasági területet önállóan fogják megközelíteni az ott dolgozók. Amennyiben mégis igény adódna a közösségi közlekedésre, úgy azt a 4. sz. főúton a csomópontban kialakított – öbölben elhelyezett – autóbusz megállókkal lehet megoldani, mivel helyközi járatok közlekednek a főúton. 3.6. Főbb gyalogos és kerékpáros közlekedés A gyalogosok közlekedésére a kiépítendő kiszolgáló utak mentén adtunk javaslatot. A jellemző keresztszelvényen bejelöltük a lehetséges kialakítási módokat. A 4. számú országos I. rendű főút mellett vezetett kerékpárút tervei készen vannak a Mezőgazdász úti csomópontig. Amennyiben ez a kerékpárút kiépül, úgy a tervezési terület is el lesz látva kerékpáros létesítményekkel. A csomóponti átvezetésre szükséges akkor egy engedélyezési tervet készíteni és azt megvalósítani. A kiszolgáló úthálózat mellett külön kerékpárutat nem javasolunk kiépíteni, mivel a várható gépjármű és kerékpáros forgalom közösen haladhat a kiszolgáló utak burkolatán. 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás A gazdasági területeken az álló gépkocsiforgalom elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. Összefoglalás: A tervezési terület közlekedési feltárása, ellátása a jelenlegi állapotban is megfelelő, a vizsgálat során - a bemutatott fejlesztéseken túli - igények nem merültek fel. A közlekedési javaslatot a TR/beép. beépítési tervlap tartalmazza. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. vízi-közművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) Ivóvízellátás A területen közüzemi ivóvízellátó hálózat nincs kiépítve. A legközelebbi közüzemű ivóvíz hálózat a 4. számú főút másik oldalán, Pallag lakóövezetében üzemel (kb. 600 m).A területen található egy lakott tanya, amelynek saját fúrott kútja van. Ugyancsak saját, fúrott kúttal rendelkezik a terület D-i szélén lévő Trendix telephelye is. A terület ivóvíz ellátására két lehetőség van: kútfúrás és hidroforos saját kisvízmű létesítése, vagy a pallagi üzemelő ivóvíz rendszerre való csatlakozás. A saját vízmű létesítése gazdaságosabb a távolság és a főút átfúrása miatt.


Szennyvízelvezetés A területen közüzemi szennyvízcsatorna nincs. A tanya és a Trendix telephely saját, zárt szennyvíztárolóval rendelkezik. A területen a keletkező szennyvíz elhelyezésére javasolható zárt szennyvíztároló építése, mert a közüzemi csatornába való juttatás nem gazdaságos: átemelőt kell építeni, és kb. 600 m nyomott szennyvíz vezetéket. Csapadékvíz elvezetés A területen a 4. számú főút mellett, és a vasúti pályatest mellett van nyílt földmedrű csapadékcsatorna. A terület beépítése után a lehulló csapadékvíz elvezetésére nyílt árok javasolható. A lehullott csapadékot helyben kell tartani, és elszikkasztani. Csak a burkolt felületekről kell a csapadékvizet elvezetni. 4.2 energiaellátás (villamos energia, gázenergia, távhő, megújuló erőforrások, egyéb) Földgázellátás A terület É-i szélén haladó dűlőút nyomvonalán üzemel egy DN 90 középnyomású földgáz vezeték, amely a vasút K-i oldalán lévő telephelyeket látja el földgázzal, valamint a Trendix telephely is ellátott földgázzal. A terület földgázellátása erről a vezetékről biztosítható, amennyiben a gázigények nem haladják meg a vezeték kapacitását. Amennyiben igen, tartályos PB gázellátás javasolható. Elektromos energia ellátás A területen a tanya és a Trendix telephely kisfeszültségű elektromos árammal ellátott. A 72636/35 hrsz. telken (D-i irányban kb. 600 m) üzemel a 31024 számú, 22/0,4 kV oszloptrafó, melyről kisfeszültségű légkábel van kiépítve a Trendixig és a tanyáig. A légvezeték követi a 4. sz. főút nyomvonalát, illetve a tanyára vezető bekötőút nyomvonalát. Ennek a vezetéknek a kapacitása biztosan nem lesz elég a terület elektromos energia ellátására. A terület elektromos energia ellátására ki kell építeni megfelelő kapacitású légvezetéket. Amennyiben a trafó kapacitása nem elég, gépcserét kell végezni. A területen a közvilágítást szükség szerint ki kell építeni a légvezeték tartóoszlopaira szerelt korszerű, energiatakarékos lámpatestekkel. Az összesített közmű térképet a dokumentáció a TR/kö. rajzszámú tervlapja tartalmazza. 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) A tervezési területen tárgyi területen a hírközlési szolgáltatókat nyilatkozatuk megtétele érdekében levélben megkerestük. A területről nyilatkozatot a DIGI Kft, a Magyar Telekom, és az Antenna Hungária adott. A nyilatkozatok alapján a területen a szolgáltatók az alábbi képességekkel rendelkeznek. A Magyar Telekomnak a 4.számú főút mentén, annak nyugati oldalán halad az országos gerinc optikai kábel Debrecen Nyíregyháza szakasza, melyről igény esetén a legközelebbi kötéspontból leágazás építhető, és a teljes terület ellátható hírközléssel. A DIGI Kft-nek a területen nincs hírközlő hálózata. Az Antenna Hungária sem rendelkezik hálózattal, és beépítési magasságokkal kapcsolatosan sincs kikötése. A UPC Magyarország Kft nem rendelkezik hálózattal a tervezési területen. Üzemelő hálózata a Debrecen belterületén van (szóbeli tájékoztatás). Az INVITEL-nek korábbi ismereteink szerint a vasúti oszlopsoron van optikai hálózata, de megkeresésünkre nem adtak választ. A hálózat fizikailag jelen van a terület közelében, tehát az ellátás elvileg nem akadályozott. Egyéb vezetékes szolgáltató a terület közelében nincs, illetve nincs róla tudomásunk. A vezeték nélküli szolgáltatókat megkerestük. Az Antenna Hungária kivételével nem kaptunk visszajelzést arra vonatkozóan, hogy a területen, illetve annak közelében bármilyen létesítményük lenne. Visszajelzésük hiánya miatt arra következtettünk, hogy a terület rendezése nem okoz a mobil eszközök számára problémákat. Az Antenna Hungária Zrt. részéről, mivel a területen, illetve annak közelében nem üzemeltet tornyokat, és nincs semmilyen alépítmény hálózata, nincs kikötés a rendezési tervvel kapcsolatosan. A Business to Business szolgáltatásuk nyújtására mikrohullámú technológiával képesek a területen. A rendezett területet egy központi helyen, a terület délnyugati sarkán célszerű optikai alépítménnyel megcsatlakozni. A csatlakozási helyen 40-110 mm-es műanyag csövekkel egy rövid alépítmény szakaszt kell építeni, mely a terület határán nyugati irányból a Telekom hálózatát, keleti irányból az INVITEL hálózatát tudja bevezetni a területre.


A tervezett alépítményt valamint, az INVITEL és a TELEKOM meglévő hálózatát lenti helyszínrajzon jelöltük. Más szolgáltató megjelenése esetén azok hálózata is bevezethetővé válik az alépítmény segítségével. Az alépítmény béléscsövezésével a behúzható optikai kábelek száma a terület igényeit messze meghaladja. A belépési pontnál, valamilyen központi hely (épület v. terület) szükséges, amely ponton az érintett terület ellátásához esetlegesen szükséges végberendezések elhelyezhetők. A becsatlakozási helytől a terület részletes rendezése során alépítmény hálózatot kell kialakítani az egyes ide települő létesítmények igényelt pontjai felé, a közlekedési utak mentén. Ennek kapacitását a részletes tervezés során lehet majd meghatározni. Második belépési pont kialakítása akkor lehet szükséges, ha bármelyik, a területen már aktív szolgáltató az ellátási biztonság növelése érdekében fizikailag más irányból kíván szolgáltatási útvonalat (optikai kábelt) biztosítani. Ennek helye a belső alépítmény hálózathoz való csatlakozási lehetőség függvénye lesz. A területen szolgáltatási szándékát a Magyar Telekom jelezte, de csak konkrét igény esetén. Jelenleg vélhetően legkönnyebben a Magyar Telekom tud csatlakozni, mert a 4-es út mentén, a tervezési területtel ellentétes oldalon az országos optikai gerinc hálózatának Debrecen – Nyíregyháza szakasza halad, így minimális nyomvonal építéssel elérheti a tervezett belépési pontot, de a lehetőséget minden szolgáltató részére biztosítani kell. Fontos, hogy csak földalatti csatlakozás történhet, optikai eszközökkel, mert hosszú távon megfelelő adatsebességet, ellátási biztonságot csak ilyen eszközökkel lehet megvalósítani. Vezeték nélküli (mobil) eszközök tekintetében a terület rendezése során a vételi viszonyok gyakorlatilag nem változnak, tehát a szolgáltatás nyújtható, illetve igénybe vehető lesz. A villamos vasút árnyékoló hatása jelenleg is létezik a területen, és ez a későbbiekben sem változik. Amennyiben az ipari területen belül mégis csökken a térerő, az oda települő létesítmények árnyékoló hatása miatt, akkor egy ponton kell kialakítani bázisállomás telepítésére alkalmas helyet az összes szolgáltató részére, ami lehetőség szerint (de nem kizárva) ne önálló torony legyen, hanem valamilyen más épített magasabb műtárgy, amelyen az antennák elhelyezhetők. Mivel ilyen esetekben a bázisállomások helyét nem lehet csak méréssel pontosan meghatározni, a telepítési pontot előre nem lehet eldönteni. A műsorszóró hálózat vételi viszonyai a területen nem változnak, mikrohullámú összeköttetések létesítése lehetséges lesz. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A módosítási javaslat szerint a tervezési területen belül a fentebb megadott terület-felhasználás változását a szerkezeti terv ill a változások tervlapja rögzíti. 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: I: a működés várható időtartama: a terv távlatán túli G: a környezet-igénybevétel az alapterhelésben kisebb mértékű növekedéssel jár, a hatás folyamatos, állandó, határértékek alatti, tehát számottevő változást nem okoz V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, erre biztosíték a területhasználat, a területen végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett terület a város északi határán helyezkedik el, pozíciójában és megjelenésében városképi jelleggel is bír. Ez, valamint terület elhelyezkedése, mérete által behatárolt terület-felhasználás egyedi, akár speciális beépítési módot, elhelyezéseket, technológiákat igényelhet.Ezt a beépítésnél és zöldterület alakításnál, a zavaró hatású környezettől való, védelmi célú lehatárolás tervezésénél kiemelten figyelembe kell venni. A terület infrastrukturális és településgazdálkodási feltételeit fejlesztéssel biztosítani kell, a módosítás ebben változást jelent. A vizsgált területen belül a levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vizet érő, valamint zajterhelő hatások szabályozottak, így a módosítás után sem kell számolni a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével. 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni.


5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező terület-felhasználás, illetve annak változása rendeltetésszerű környezet-igénybevétel, valamint a 2.2.) pontban jelzett kritériumok betartása esetén nem jelenthet a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítás a vizsgált terület esetében a területhasználat tényleges megváltozását eredményezi.Az érvényes és módosított szabályozás szerinti terület-felhasználás alapvetően eltér egymástól. Jellegében más használatot, környezeti terheléseket jelent. A mezőgazdasági területhasználat idényjellegű, környezet-terhelései elsősorban a műveléshez kapcsolódó kemikáliák, szálló por, vagy pollenterhelésben jelenik meg. A módosítás utáni területhasználat elsősorban technológiai, tüzeléstechnikai terhelések növekedését okozza. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tömb a 4-es főút és a vasút hartása miatt jelenleg is az átlagostól terheltebb, az érintett terület várható terhelése a módosítás utáni használattal csupán egy mérsékeltebb többlet terhelést fog jelenteni. Ennek azért van realitása, mert a gazdasági övezetek, illetve tevékenységek törvényi és hatósági kontrolláltsága jelentősen erőteljesebb a mezőgazdasági területhasználatokétól. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi tanyás, mezőgazdasági használat alapján nem észlelhető a területen zaj-, talaj-, vagy vízterhelés okozta környezeti ártalom. A levegőterhelésben a közlekedési főút levegőterhelő hatásterületének érvényesülése mellett talán a felszíni defláció a markánsabb hatás lokálisan. Ez a Ge övezet intenzívebb talaj-, és zöldfelületi fedettsége alapján mérséklődhet! 5.2.6. Védett területek érintettsége A módosítással érintett területen nincs védett természeti érték, sem értékelhető biológiai, vagy természetközeli élőhely, egyed. A beépítéssel a gondozott zöldfelület-alakítás lehetőségei növekednek, így a biológiai aktivitásérték (BAÉ) a zöldfelületi mérlegének megtartása biztosítható. 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai A tervezett módosítás alapvetően jelentősebb eséllyel segíti a gazdaságélénkítést, a foglalkoztatást, a környezetvédelmi törekvést és a fenntartható fejlődés érvényesülését, mint az érvényes terv. 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme A módosítással érintett területen az épített környezet védelme a településrendezési és szabályozási követelmények alapján biztosított. Az építési övezet kijelölése, illetve a beépítettség és a városképi értékű építési karakter, valamint az előírt zöldfelületi környezet alakítása a módosítást követően is kell, hogy illeszkedjen a helyi sajátosságokhoz, város-, és tájképi értékekhez, igényekhez, valamint a korlátozó feltételekhez. Ezt a módosított szabályozási előírásokkal is biztosítani kell. A Ge övezetben elhelyezhető tevékenységek előre becsülhetően 50-80 járműszámmal növelhetik a 4-es főút ezen érintett szakaszának ÁNF-át (átlagos napi forgalmát).Az övezeten belüli parkolóigény ennek megfelelően hasonló mértékű lehet. A terület beépítése során elvárt legfontosabb települési és környezeti szempontok: - A területen a beépítése előtt teljes közmű-, és energia ellátottságot kell kiépíteni. - Az építéssel érintett területek terepszintjeit úgy kell kialakítani, hogy sem belvíz, sem rendkívüli csapadék a használatot ne akadályozza. - Az övezeten belül javasolt a 4-es főút és a 100-as vasút mentén övezeten belüli védelmi célú zöldsáv kialakítása. - A beépítéssel érintett területeken a még meglévő humuszréteg mentését el kell végezni. - A földmunkák megkezdését az örökségvédelmi hivatalnál be kell jelenteni. - Az övezeten belül, amennyiben valamely beruházás területigénye eléri/meghaladja a 3 ha-t, a tevékenység, vagy a terület beépítése a 314/2005. (XII. 25.)Korm.r. alapján környezeti hatásvizsgálati eljárás hatálya alá tartozik. A települési környezetre gyakorolt hatás a szabályozási elemekkel elviselhető, a kialakuló állapot rendezett, városképileg értékesebb környezeti állapotokat teremt! A hatás javító!


5.3.2.) Levegőminőség-védelem Az építési terület levegőminőség tekintetében a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a „Debrecen környéke 9. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid és szén-monoxid és szilárd (PM10 arzén, kadmium, nikkel, ólom) vonatkozásában „F”, nitrogén-dioxid vonatkozásában „C”, benzol tekintetében „E”, PM10 és PM10 benz(a)piren vonatkozásában „D”, talajközeli ózon vonatkozásában „O-I” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010.(XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A vizsgált terület alap levegőminőségi állapotát a mezőgazdasági területhasználat mellett a területet érintő létesítmények (4-es főút, 100-as vasút, Dritor Kft., Colas Út Zrt. apafai keverőtelepe) alakítják. A létesítmények levegőterhelése a működési engedélyekben meghatározott kibocsátási határértékekkel szabályozott, így a megengedettnél nagyobb levegőterhelési koncentráció csak esetenként fordulhat elő. Ezt, valamint a térség kedvező zöldfelületi és átszellőzöttségi adottságait alapul véve, a módosítással kialakuló gazdasági övezet kijelölésének levegővédelmi akadálya nincs, a terület rendelkezik elegendő levegőterhelési tartalékokkal ehhez. A kialakuló gazdasági övezetben a tüzeléstechnikai hőigényt vezetékes gázzal, lehetőség szerint 140 kWh alatti teljesítményű berendezésekkel javasolt megoldani.A 140 kW teljesítményt meghaladó tüzelőberendezések bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrásnak minősülnek, azok létesítése és működtetése a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. A technológiai jellegű emisszióval járó tevékenységeket a törvényi előírások szerint megállapított engedélyek és kibocsátási határértékek betartásával kell létesíteni és működtetni. Az immissziós terheltségi szint növekedésének a kizárását a fentiek, valamint korszerű berendezések és technológiák alkalmazásával (BAT követelmények figyelembe vétele), illetve zöldfelületi eszközökkel is biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy a 4-es főút közlekedési levegőterhelésének hatásterülete lefedi a Ge övezetet, a főút felőli védő zöldsáv kialakítása szükségszerű! A hatályos településrendezési eszközökön rögzítve van az országos főút 50 méteres védőterülete és a vasúti fővonal 100 méteres védőtávolsága. Ezt a beépítésnél figyelembe kell venni! A módosítás által bekövetkező levegővédelmi hatás a terhelések, a beépítések változásával arányosan növekszik, azonban a határértékek teljesülése biztosítható.A hatás nem jelentős. 5.3.3.) Talaj-, és vízvédelem A város és az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII. 25.)KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriájú. A terület a Debrecen vízbázis I.-II.vízműves kutak sérülékeny, az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterület a „B” hidrogeológiai védőidom területén található.Ebből fakadóan a területhasználat során kiemelten kell figyelembe venni a vízbázis védelmére vonatkozó előírásokat. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a többször módosított 123/1997.(VII.18.) Korm.r., a mód.220/2004.(VII.21.) Korm.és 219/2004. (VII. 21.)Korm.rendeletek, a 6/2009. (IV. 14.)KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A terület beépítése és használata teljes közmű-ellátottság kiépítését igényli.A jelen módosítás alapján ennek megvalósítása szükséges. A szántóterület megszűnése térségi szinten nem jelent értékelhető veszteséget az agrogazdaság és a társadalom számára. Annál is inkább nem, mert a területen a humuszos termőréteg elhanyagolható mennyiségű és értékű, a talaj (mint azt a 6-7-es szántó minőség is alátámasztja) alacsony terméképességű. A terület-felhasználás módosítása viszont elősegíti a magasabb értékű hasznosítás megvalósulását. A talaj-, és földtani környezet vonatkozásában a terület jelentős részén átalakul, megváltozik a talajigénybevétel.Növekszik a talajfedettség a beépítettség miatt.Ennek pozitívuma, hogy valamelyest csökken a deflációs és a pollenterhelés mértéke lokálisan.


A beépített, burkolt felületek növekedése megváltoztatja a terület kisugárzási, a felszíni beszivárgási, párolgási és elfolyási viszonyait. Ennek kompenzálására szükség van a csapadékvizek szabályozott, de lehető legoptimálisabb mértékű területen tartására, illetve az intenzív zöldfelületi borítottság minél kedvezőbb arányának kialakítására. Mindezek mellett talaj-, és vízvédelmi szempontból az alábbiakat indokolt megvalósítani: A terület beépítéssel érintett részén a még fellelhető humuszréteget menteni kell. A mentett humuszt a terület megmaradó zöldfelületein kell hasznosítani. A területek beépítése során csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet felhasználni. A telephelyekről csak a törvényi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz bocsátható ki a befogadókba. A keletkező szennyvizek jellegét, azok előkezelési, vagy elhelyezési igényeit az engedélyes tervekben kell megadni. A telephelyek felszíni vízelvezetését úgy kell megoldani, hogy az a szélsőséges csapadékviszonyok esetén se okozzon belvízproblémát. A terület beépítéséhez a művelésből ki kell vonni a területet. A kommunális (vagy technológiai) szennyvizek elhelyezését (a befogadó közműhálózat kiépüléséig) a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő egyedi közműpótlók alkalmazásával kell biztosítani. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében terhelő, azonban célirányos eszközök alkalmazásával a hatás mérsékelhető, javítható. 5.3.4.) Zaj-, és rezgésvédelem Az érintett terület vonatkozásában a zajvédelmi követelményeket a 27/2008. (XII. 3.)KvVM-EüM e.r. előírásai, illetve a 284/2007.(X. 29.)Korm.r. alapján kell meghatározni és biztosítani. A területre és környezetére vonatkozó zajterhelési határértékek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete Lakóövezetek felé 50/40 dB; Gazdasági övezetek esetében 60/50 dB Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: lakóövezetek felé 65/50 dB, gazdasági övezetben 70/55 dB Egy hónaptól egy évig: lakóövezet felé 60/45 dB; gazdasági övezetben 70/55 dB A terület zajvédelmi szempontú hatásterülete: A módosítás zajterhelési szempontú hatásai szabályozási tervi szinten az alábbiak szerint változnak a vizsgált terület vonatkozásában: - Az Mt mezőgazdasági tanyás övezetre a jelenleg érvényes határértéket a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § (1) d) pontjai alapján kell értelmezni. A d) pont értelmében „a zajtól nem védendő környezetben –gazdasági területek kivételével- egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületekre megállapított zajterhelési határértékkel. Ez nappal 45 dB, éjszaka 35 dB. - Ez a vizsgált területet érintően megváltozik, a környezetben lévő mezőgazdasági és erdő területek felé továbbra is megmarad. Mivel azonban a mezőgazdasági környezetben védendő létesítmény, területhasználat nincs, a hatásterület kijelölése elvi jellegű. - A módosítás után az Mt övezet Gk övezetbe kerül átsorolásra, az övezetre a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § (1) e) pontja érvényes, amely „gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 55 dB, éjjel 45 dB zajterhelést enged meg. A módosítással kialakuló Ge övezet zajterhelése és zajvédelmi hatásterülete meghatározása során nem hagyható figyelmen kívül a területet határoló két nagyforgalmú közlekedési nyomvonal zajhatása. A vonalas létesítmények zajvédelmi hatásterülete teljesen lefedi a Ge övezet területét.


Közlekedési zaj A területet kiszolgáló 4-es főút forgalmát és zajterhelését az ÁKMI Nonprofit Zrt. 2014. évre vonatkozó közúti forgalomszámlálási adatát vettük figyelembe. A hang terjedésének számításánál a 25/2004.(XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet előírásait alkalmaztuk. A közúti forgalom és zajterhelés alakulása és távlatban:

Út száma, neve

4-es főút

2014. évi forgalom és zajterhelés LAeq(7.5) LAeq(7.5) ÁNF dBA dBA J/nap nappal éjjel 8724

73,51

65,91

Korrekció dB

-

2025-re becsült forgalom és zajterhelés LAeq(7.5) ÁNF LAeq(7.5) dBA J/nap dBAéjjel nappal 10272

74,04

66,45

Bár a 4-es főút forgalomnövekedése a forgalomfejlődési szorzók alapján jelentős (17-18 %), azonban várható, hogy ez a megnövekvő forgalom az elkerülők (M35-ös, 354-es, keleti elkerülő) révén már közvetlenül nem ezen a szakaszán jelenik meg a főúton. Tehát egy jelenlegi forgalmi állapotot véve alapul, a tervezett módosítás miatt kialakuló gazdasági forgalom a 4-es főút érintett szakaszán az alábbiak szerint alakulhat: A közúti forgalom és zajterhelés alakulása és távlatban:

Út száma, neve

4-es főút

2014. évi forgalom és zajterhelés LAeq(7.5) LAeq(7.5) ÁNF dBA dBA J/nap nappal éjjel 8724

73,51

65,91

Korrekció dB

-

Módosítás utánra becsült forgalom és zajterhelés LAeq(7.5) ÁNF LAeq(7.5) dBA J/nap dBAéjjel nappal 8808

73,55

65,95

A Ge övezet létesítése és működése a 4-es főút érintett szakaszán közel 1 %-os forgalomnövekedést és 0,4 dB többlet zajterhelést eredményez. Ez elhanyagolható mértékű, különösen annak tükrében, ha az elkerülőutak hiányában a távlati forgalom is itt haladna el! Tehát a gazdasági övezet létesítésének a közúti forgalom alakulásában nem lesz jelentős növelő hatása! Vasúti zaj A területet érintő Budapest-Záhony 100-as vasúti fővonal zajterhelését részben ezen szakaszt érint (különböző forrásokból származó) adatokkal jellemezhető. Ez alapján az apafai szakasz környezetében a vasúti zajterhelés a 25 mes referencia távolságban nappal 68,2 dB, éjjel 67,2 dB. Üzemi zaj A terület módosított övezetében a tényleges beépítése után az adott környezetben a korábbi környezeti zajterhelések növekednek. A módosítással zajvédelmi szempontból a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. 1. sz. melléklet 4. zajvédelmi kategóriának megfelelő üzemi zajterhelési határérték lesz érvényes. Ez nappali 60 dB, éjszakai 50 dB. Tekintettel arra, hogy a Ge övezetet határoló két vonalas közlekedési létesítmény üzemi zajterhelése jelentősen meghaladja a gazdasági övezetre vonatkozó üzemi zajterhelési határértékeket, a működés során elvileg arra kell törekedni, hogy ezt a határértéket az övezetben működő tevékenységek ne lépjék túl! A határérték ily feltételekkel való teljesülése a távoli pallagi Lke kertvárosias lakóövezetek és a közeli gazdasági övezetek (DRITOR telep) szempontjából is biztosítható. A zajterhelés hatása a módosítással (alapból a magasabb határérték követelményeknek megfelelően is) változni fog, azonban a módosítás által bekövetkező hatásváltozás a környezet alap zajterhelési állapotához mérten nem jelentős. 5.3.5.) Hulladékgazdálkodás Az érintett területen a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított funkciójú övezetben a gazdasági tevékenység a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodást végez, amely kontrolláltabb, mint a mezőgazdasági művelésből eredő hulladékgazdálkodás. Ebből következik, hogy a környezet hulladék terhelésének kockázata csökken, a szelektív gyűjtés nagyobb hangsúlyt kaphat.


Az övezet bekapcsolható a Debrecen városi gyűjtőjáratos rendszerbe, illetve egyedi szerződésekkel a hulladék elhelyezés biztosítható. Hulladékgazdálkodás tekintetében a módosításoknak ezáltal pozitív változást eredményező hatása van. A hatás javító. 5.3.6.) Beépítési javaslatok: A kialakuló egybefüggő övezet egyéb ipari gazdasági zóna Ge jelöléssel és 611964 övezeti kóddal. A betűjel beépítésre szánt területen egyéb ipari gazdasági területet jelöl. Ezen övezet létrehozása elsősorban a főútvonal mentén kialakítható ipari és logisztikai funkciók megjelenésének igényével magyarázható.

-

A kód további részletezése: első szám (6) az építészeti karakter: egyéb második szám (1) nem kialakult kategória harmadik szám (1) beépítési mód: szabadonálló-telepszerű negyedik szám (9) a megengedett legkisebb építési telek nagysága: adottságtól függő ötödik szám (6) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke: 50% hatodik száma (4) a megengedett legnagyobb építmény-magasság: 7,0-9,5 m, melynek alsó határa nem kötelező szabályozási elem Zöldfelület minimális mértéke 30%. Javasolt figyelembe venni az alábbi kötöttségeket: a területet kiszolgáló infrastruktúrák területigénye; városképi érdek meghatározása a közterületre néző térfalak szempontjából; vasúti iparvágány későbbi tervezésének és becsatlakozásának lehetősége szabályozástól függetlenül; csapadékvíz tárolására szolgáló létesítmények szabályozása. A terület sajátos építésjogi szabályai mellett megvizsgálandó a helyi építésjogba illesztése az alábbi korlátozó tényezőknek: Tükröződő felületek beépítése (legyen az napelem, üvegfal, tető) nem célszerű vízszintes, vagy ahhoz közeli síkban. Figyelembe kell venni az ipari területen elhelyezendő épületek tájolásánál az éves átlagos szélirányt és szélsebességet az esetleges kedvezőtlen turbulenciák felerősödésének elkerülése céljából. Közlekedési kapcsolatok Közúti közlekedési lehetőségek közül kialakultnak mondható a tervezési területet nyugatról határoló 4. számú főút. A kialakuló utak mentén csak alacsony, max. 6-8 m koronaszintű fasorok telepíthetők.

-

Vasúti közlekedési lehetőséget a meglévő 100-as vasúti fővonalról leágazó ipari vágány meghosszabbítása biztosíthat. A fejlesztés korlátját jelenti: a vasúti pályatest szélességében újabb vágánypárral csak többlet költséggel növelhető. A légi kapcsolatot és cargo szolgáltatás elérését a Debreceni Nemzetközi Repülőtér biztosítja, melynek elérhetőségét javasolt a várost nyugatról elkerülő főút- gyorsforgalmi út irányából igénybe venni. Infrastruktúra Az ipari terület közművekkel a városi gerinchálózatokról ellátható. Ebben a módosítás nem okoz változást, csupán a keresztmetszeti méretezést kell ennek megfelelően megválasztani. Energiaellátás Az iparterület energiaellátását tekintve a kapacitás-igények növekedése várható. Ennek közvetlen környezeti hatása a gázfogyasztás növekedésében (fajlagosan magasabb emissziók), közvetve az ellátó rendszerek (mint a környező repülőtéri déli ipari-logisztikai területet is ellátó 80 MW alállomás létesítése, a repülésbiztonságot nem veszélyeztető alternatív energiatermelők, mint geothermikus, alacsony üzemszintű szélgenerátor, visszaverődés mentes napkollektor, napelem) kiépítésében jelent többlet beruházást.


Felszíni-, és csapadékvíz-elvezetés A terület, különösen a módosítással bővülő területrész felszíni vízelvezetése a hasznosítás fejlesztés eredményeként jelentős felszíni víztömeg elhelyezésével és elvezetésével számol. A jelenlegi telekhasználati viszonyok nem alkalmasak a vízvisszatartás, és - elvezetés prognosztizálására. A megváltozott beépítési, lefolyási viszonyok mellett azonban kritikus lehet. Ezért az iparterület teljes területére (függetlenítve a repülőtéri rendszertől) egy biztonságos felszíni vízelvezetést kell megvalósítani. Ez azt igényli, hogy a területbiológiailag szükséges vízháztartási egyenlegét meghaladó többlet vizeket „le kell üríteni” a területről. Ez a jelenlegi adottságok alapján nem biztosítható puffertározás nélkül. Ennek megoldása vízügyi feladat. A 3 ha-t meghaladó területeken a beépítés (közmű, út, energiahálózat kiépítés) és használat engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. rendelet szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. Összegzés, értékelés A környezetvédelmi alátámasztó munkarész az érvényes szerkezeti és szabályozási terv módosítását tartalmazza a Debrecen, 4. számú főút – 02637 hrsz.-ú út– Budapest-Záhony vasúti fővonal – 02636/25 hrsz.-ú beépítésre nem szánt terület szabályozási tömbjére vonatkozóan. A módosítás indoka, hogy az érvényben lévő szabályozás szerint a 02636/11, 02636/34, 02636/13, 02636/14 hrsz-ú szántó területek, 02636/5 hrsz-ú tanya, 02636/15, 02636/16, 02636/17, 02636/18, 02636/8, 02636/19, 02636/20, 02636/21, 02636/24 hrsz-ú szántó/rét/gyümölcsös/tanya területek besorolása mezőgazdasági tanyás (Mt) terület-felhasználása nagyobb, 9,63 ha-os részén egyéb ipari gazdasági célú (Ge), kisebb, a vasút felőli 3,16 ha-os sávjában védelmi rendeltetésű erdő (Ev) terület-felhasználásra módosuljon. A módosítással kialakuló Ge gazdasági rendeltetési zóna lehetőséget ad vállalkozó számára a fejlesztési elképzelések megvalósítására, valamint egy egységes terület-felhasználás rögzítésére. Ennek jelentősége abban lesz, hogy a terület a jelenlegi használati értékétől jelentősen magasabb gazdaság, társadalmi, infrastruktúrális és településképi értéket fog képviselni. A módosításnak sem környezeti-, természeti-, víz-, és földvédelmi akadálya nincs. A kialakuló Ge övezet az adott pozícióban a megengedhető környezeti terhelő hatások betartásával fog tudni megvalósulni és működni. Legkritikusabb feltételként az infrastruktúra (közművesítettség) teljes kiépítése, valamint az adott város-, és tájképi, valamint környezeti szempontból intenzívebben terhelt környezeti adottságoknak való megfelelés merül fel. A tervmódosítással összefüggésben a környezeti hatások jelentőségének eseti eldöntése céljából készített alátámasztó munkarész alapján a módosítások környezeti hatása nem minősül olyan mértékűnek, hogy a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet („az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról”) alapján környezeti vizsgálat készítését szükségessé tegye! 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 6.1. Terület felhasználás tekintetében: a beépítésre szánt területek növekménye minimális: 9,63ha-ra nő ezen területek aránya. A terület felhasználás változás (egyéb rendeltetésű terület és zöldterület vonatkozásában) a beépítésre szánt és nem szánt területek mérlegében szerepel. 6.2. Közlekedési hálózat tekintetében: országos közúthálózati elemek (tervezési területet határoló 4. számú főút) nyomvonala és kiterjedése nem változott. Új közúthálózatok közötti szerkezeti jelentőségű csomópont nem került kijelölésre. Az országos közforgalmú vasúti elemek tervezési területet nem érintő nyomvonala nem változik. 6.3. Villamos energiaellátást biztosító elosztó hálózatról a tervezési terület biztosítható. 6.4. Védőterületet igénylő terület felhasználások nem érintik a területet A közlekedési infrastrukturális elemek védőtávolságait érintően nem történt változás. 6.5. Az örökségvédelmi tájékoztatás alapján - tájékoztató jelleggel - a régészeti érdekek nem érintik a tervezési területet. 6.6. A helyi művi értékvédelmi terület határa – a tervezési területet érintően –nem változik. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozandó területek és a hatályos szabályozás megtartása a következőképpen alakul: - közlekedési célú feltáró terület kerül kijelölésre a főút mentén mintegy 16m szabályozási szélességgel, valamint a vasút mentén védőerdő kerül kijelölésre.


A kijelölt beépítésre szánt építési övezet egységesen Ge 611964 jelű övezeti kóddal kerül kijelölésre. A tervezési területnek nincsenek olyan sajátos szabályozási adottságai, melyek sajátos előírások meghatározásával járnának. 7.1. telekalakítás tekintetében: - a területen kijelölhető akár egy – nagy területű – építési telek, mely egységes telephely kialakítására alkalmas. Emellett vizsgálatra került a terület többtelkes kialakítása is. Így kijelölhető a területet délről határoló raktáráruház telkéhez hasonló, cca. 54m széles telephelysor is, melyet a beépítési javaslat rögzít. Ezen telkek 0,98-1,0 ha kiterjedésűek. 7.2. Feltáró közlekedési elemek Gépjármű forgalom számára alkalmas közlekedési rendszer a város felőli csomópontból biztosítható. 7.3. Beépítettség A beépítési és telekszerkezetből adódó telephely használati szabályozás egyértelműen 50%-os beépítettséget javasolja. Ennél nagyobb beépítettségi igény – technológiai okokból - az ellátó infrastruktúrák számára biztosítandó telkek esetében valósulhat csak meg. A zöldfelület értékét a helyi építési előírások normatív számítási rendszere határozza meg, az 50 %-os beépítettséghez 30% zöldfelületet irányoz elő. Ettől való sajátos előírás létrehozása nem indokolt.

megnevezés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

telek telek telek telek telek telek telek telek

telekméret (m2) 10,0310 9862,96 9880,07 9796,13 9801,67 9808,15 10056,10 10202,75

szabályozási terv szerinti beépíthető kötelező terület (m2) zöldfelület (m2) 5015,50 4931,48 4940,03 4898,06 4900,84 4904,07 5028,05 5101,37

3009,30 2958,89 2964,02 2938,83 2940,50 2942,44 3016,83 3060,83

beépítési terv szerinti javasolt javasolt beépített terület zöldfelület (m2) (m2) 2667,86 5198,84 2080,03 5412,61 2667,86 4552,95 2080,03 5334,81 2667,86 4469,30 2080,03 5380,81 2667,86 4710,88 2080,03 5755,70

7.4. Épület elhelyezés A telepítési javaslat a terület fő ipari/logisztikai funkciójának megfelelő épületek elhelyezését veszi figyelembe, ez pedig a tervezési terület nyugati felére helyezi a beépítés/megközelítés súlypontját a közlekedési és kiszolgálási szempontokra alapozva. A gazdasági tevékenységek épület elhelyezési rendszerét követve a főút felől nagyobb előkert kialakítás (min. 20m), illetve a közlekedés és parkolás előkertes kialakítását tételezi fel. Északi irányból viszont elegendő 10m-es előkert szabályozást biztosítani. Városképi szempontból egytelkes hasznosítás esetén a telepszerű iparterületi beépítési karaktert javasolt kompakt épület elhelyezéssel biztosítani. Ez nagyobb elő- és oldalkertek kialakítását igényli, a főutak felől akár 50m-es mélységben is. Ezen előkertek a gépjármű elhelyezés és teherforgalom manipulálására alkalmasak. Többtelkes kialakítás esetén megvizsgálandó a telephelyek belső udvarra szervezett rakodási – esetleg más szabadtéri tevékenységre is alkalmas beépítési lehetőségeinek vizsgálata. Erre ad példát a többtelkes beépítés egy része. 8. BEÉPÍTÉSI TERV Az alátámasztó javaslat munkarész mellékletként tartalmazza a tervezési területre vonatkozó beépítési, telekalakítási, közlekedési javaslatot összegző tervlapot. Az épület elhelyezés tekintetében az előkert technológiai és forgalmi szabályozása sajátos városképi karaktert ad, ezért a kisebb – a fő rendeltetést kiszolgáló – építmények (porta, teherbejárat, transzformátorház, spinkler központ, szennyvízátemelő, kútház, tüzivíztároló, mérlegház, stb.) csak a fő csarnoképülettel egy építészeti kompozícióba helyezhetők a bejárat körüli előkertbe. Így viszont a fő rendeltetés épületeinek telepítését nagyobb előkert kialakítással javasolt biztosítani a főút felől. Ezeken a telekhatárokon 20m-es előkert került meghatározásra. A hatályos szabályozásban nem szerepelnek szintterületi mutatók, ezért az építménymagassághoz nem javasolt a szintszám szabályozása. A telken elhelyezhető gépjárművek száma elsősorban a telephelyhasználattól függ, a hatályos előírásoktól eltérő szabályozás nem indokolt, a technológia, a munkavállalói létszám, a teherforgalom ismeretében kell


meghatározni a gépjármű elhelyezést úgy, hogy az a tervezési területen túl ne keletkeztessen parkoló, várakozó területigényt. A telephely tevékenységhez a zöldfelület alakítás elsősorban a lakókörnyezet védelmét hivatott biztosítani. Ennek feltételei a többtelkes hasznosítás esetén is biztosítandók. A beépítési javaslat egyszintes zöldfelülettel számol (ennek a telephely tevékenységtől függően értékesebb zöldfelület javasolható. A vasút mentén kijelölt védőerdő rehabilitációja, művelése indokolt. 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Tárgyi módosítás kapcsán a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti véleményezők nem kérték a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti 3. melléklete, mely az alátámasztó munkarész javaslat tartalmi követelményeit rögzíti, egyértelműen fogalmaz a környezeti értékeléssel kapcsolatban, mely azt rögzíti, hogy csak környezeti vizsgálati kötelezettség esetén szükséges ezen értékelés elkészítése.

Gfk

Gfk Gfk Gfk Gfk

ek=10m

ek=20m

Gfk

k Gf

Ge 611964

16.0

Gfk

Ev

ek=20m

Gfk

Ge 611964

E0

4L

Ev

E04L

40.5

0636/13

E04L

ek = 20

TV-T 09-0407 TE-T 09-0407

Ge 611964

Gfk

M=1:4000

T= 1003

P4

P9

P4

ek=10m

P3

P4

P4

P4

P4

P4

T= 9880 ,0

7m2

P4

T= 9796

,13m2

P4

T= 9801 ,6

7m2

P4

T= 9808

T= 1005

6,10m2

P4

Ev

P4

40.5

T= 1020 P4

P4

,15m2

P4

P3

P4

Ev

P4

P P

P3

P4

,96m2

P4

P P

P4

T= 9862

P P

P3

P4

ek=20m

P4

P4

P P

P2

16.0

P4

P P

ek=20m

P4

1m2

2,75m2

P4

0636/13

Ev G 09-0057

T= 9796,13m2

M=1:4000

2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents