2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

KERECSEND KÖZSÉG – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Kerecsend község Füzesabony város szomszédságában, a 3. sz. Budapest-Tornyosnémeti elsőrendű főút szeli át a települést.

A községtől északra, mintegy 10 km-re, a 25. sz. Kerecsend-Bánréve másodrendű főúton érhető el Eger megyei jogú város. Kerecsend kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, így jelentős átmenő forgalmat bonyolít.

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A többször módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről az alábbiakat tartalmazza Kerecsend igazgatási területére: 2. sz. melléklet – Az Ország Szerkezeti Terve  Mezőgazdasági térség – a külterület teljes mértékben Főút 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték ⦁-⦁ 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték 3.1. sz. melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete  Országos ökológia hálózat

3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ⇨ nem érinti [] 3.3. sz. melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete  Jó termőhelyi adottságú szántóterület

3.4. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

3.5. sz. melléklet – Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti []

3.6. sz. melléklet – Világörökségi és világörökség várományos terület övezete ⇨ nem érinti [] 3.7. sz. melléklet – Országos vízminőség-védelmi terület övezete  Országos vízminőség-védelmi terület

3.8. sz. melléklet – Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete ⇨ nem érinti []

3.9. sz. melléklet – Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti []

A módosított 12/2005. (IV.29.) HMÖ rendelet Heves Megye Területrendezési Tervéről az alábbiakat tartalmazza Kerecsend területére: 2. sz. melléklet – Térségi Szerkezeti Terv  Mezőgazdasági térség  Erdőgazdálkodási térség  Hagyományosan vidéki települési térség

3.1. sz. melléklet – Ökológiai hálózat övezete  Magterület övezete  Puffer terület övezete

3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ⇨ nem érinti [] 3.3. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület  Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

3.4. sz. melléklet – Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete ⇨ nem érinti []

3.5. sz. melléklet – Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti []

3.6. sz. melléklet – Világörökség, világörökség várományos és történeti települési terület övezete ⇨ nem érinti [] 3.7. sz. melléklet – Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ⇨ nem érinti [] 3.8. sz. melléklet – Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete ⇨ nem érinti []

3.9. sz. melléklet – Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete ⇨ nem érinti [] 3.10. sz. melléklet – Együtt tervezhető térségek övezete ⇨ nem érinti [] 3.11. sz. melléklet – Rendszeresen belvízjárta terület övezete  Rendszeresen belvízjárta terület 3.12. sz. melléklet – Nagyvízi meder területének övezete  Nagyvízi meder területe

3.13. sz. melléklet – Földtani veszélyforrás területének övezete  Földtani veszélyforrás területe

3.14. sz. melléklet – Vízeróziónak kitett terület övezete  Vízeróziónak kitett terület

3.15. sz. melléklet – Széleróziónak kitett terület övezete  Széleróziónak erősen kitett terület  Széleróziónak közepesen kitett terület  Széleróziónak gyengén kitett terület

3.16. sz. melléklet – Honvédelmi terület övezete ⇨ nem érinti [] 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összhang biztosított, a tervbe olyan változtatási szándékok kerülnek átvezetésre, beépítésre, melyek nem ellentétesek a magasabb szintű tervekkel. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Demjén

A község településszerkezeti terve a 12/2012. (III.26.) határozattal került elfogadásra.

A Kerecsendtől északra fekvő község külterületén a területfelhasználás jellemzően mezőgazdasági (művelési ág: legelő, gyep), kivétel ez alól a 24129 sz. út menti ipari-gazdasági területként megjelölt major ingatlan-együttes.

Maklár

A község településszerkezeti terve a módosított 69/2005. (XI.15.) határozattal került elfogadásra.

A Kerecsendtől keletre lévő község külterületére mezőgazdasági területfelhasználást jelöl a hatályos terv. A térségi nyomvonalas létesítményeket nem érinti jelen módosítás.

A módosítással érintett terület távolabb fekszik a település határától, a Maklár község településszerkezeti tervében megfogalmazottak nincsenek ellentmondásban a fejlesztési céllal.

Füzesabony

A város településszerkezeti terve a módosított 139/2008. (XI.26.) határozattal került elfogadásra.

Kerecsend déli határában van az M3-as autópálya nyomvonala; a város külterületi földrészletei a határban jellemzően mezőgazdasági területfelhasználási módban vannak. A módosítással érintett terület és a város településszerkezeti tervében megfogalmazottak nincsenek ellentmondásban. Kál

A község településszerkezeti terve az 57/2012. (VI.26) határozattal került elfogadásra. A Kerecsendtől dél-nyugatra fekvő község külterületi földrészletei a határban jellemzően mezőgazdasági terület-felhasználási módban vannak.

A módosítással érintett terület és a Kál településszerkezeti tervében megfogalmazottak nincsenek ellentmondásban.

Kápolna

A község településszerkezeti terve a 49/2005. (IX.7.) határozattal került elfogadásra.

A Kerecsendtől nyugatra fekvő község külterületi földrészletei a határban jellemzően mezőgazdasági terület-felhasználási módban vannak.

A módosítással érintett terület és a Kápolna településszerkezeti tervében megfogalmazottak nincsenek ellentmondásban. Tófalu

Tófalu község településszerkezeti terve Kerecsend határában mezőgazdasági területfelhasználási módot, illetve védelmi célú erdőterületet jelöl. A módosítással érintett terület és a Tófalu településszerkezeti tervében megfogalmazottak nincsenek ellentmondásban.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai A község jelenleg nem rendelkezik hatályos fejlesztési koncepcióval.

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az egyedi igények településrendezési tervben történő átvezetésére, valamint az eljárás lebonyolítására a község önkormányzata – képviselőtestületi felhatalmazás birtokában – településrendezési szerződést kötött.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályban lévő településrendezési eszközöket az Architechton Építész Bt készítette. A terv készítője jellemzően a meglévő területhasználatokat vette figyelembe, a peremterületeken lakó- és gazdasági területfejlesztések számára lett kijelölve tartalék terület.

A község északi (Pataki utcával párhuzamos új utca kialakítással), illetve észak-keleti részén (Demjéni úttal párhuzamosan új utca kialakítással és telekhatár-rendezéssel) lettek meghatározva a falusias lakóterület fejlesztésre szánt területek. A fejlesztésre szánt területek a jóváhagyás óta eltelt évek alatt nem kerültek hasznosításra, beépítésre. A területek részben mezőgazdasági művelés alatt állnak jelenleg is, részben a telekhatár-rendezés miatt olyan mértékű beavatkozásokat tennének szükségessé (pl. beépített és elkerített telekvégek, valamint külterületi nadrágszíj parcellák újraosztása, felvásárlása), melyek megvalósítása kérdéses (költség- és időigényes).

A gazdasági területfejlesztésre szánt tartalék területek a 3. sz. főút nyugati oldalán lettek kijelölve, a meglévő gazdasági terület északi szomszédságában. Az ingatlanok igénybevételére még nem került sor, ennek oka lehet, hogy a beépítésre szánt ingatlan-együttes alakja és mérete kevésbé alkalmas ipartelepítési célra, illetve a jelenleg művelés alatt álló területen a település viszonylatában jó minőségű a termőföld (idő- és költségigényesebb a művelés alóli kivonás).

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv nem irányzott elő jelentős mértékű fejlesztéseket, a lakó- és az iparterületek beépítési üteme is elmaradt a tervezettől; a megváltozott demográfiai és gazdasági tényezők az egyes fejlesztési területek átgondolását teszik szükségessé. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság A vizsgált időszakban a településen élők számában releváns mértékű változás nem történt, 11 év alatt 0,7%-kal nőtt a község lakossága. A nemek arányát tekintve: 100 férfira 106 fő nő jutott 2001-ben, míg 2012-ben 99 nő. Az élveszületések száma növekvő tendenciát mutat, míg a halálozások száma csökken. A házasságkötések számában volt némi visszaesés, a válások száma évi 2-5. Az elvándorlók, illetve bevándorlók száma összességében kiegyenlítették egymást.

A nemzetiségre vonatkozóan részletes adatok nem állnak rendelkezésre, de a községben jelentős a roma lakossága aránya.

A foglalkoztatottságra vonatkozó főbb adatokat az alábbi ábrák összegzik. A valamiféle ellátásban részesülő regisztrált munkanélküliek számában jelentős változás nem következett be, ugyanakkor a változó jogszabályok miatt a segély típusú, illetve járadék típusú ellátottak száma csökkent. A relatív munkanélküliségi ráta a vizsgált időszakban jóval meghaladta mind az országos, mind a megyei átlagot.

A munka nélkül lévők többsége fizikai foglalkozású és kevésbé képzett, jelentős a mindössze általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők száma.

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A községben a falusias beépítések terjedtek el, az átlagostól sűrűbben lakott településrészek nem alakultak ki. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.)

A községben több helyi rendezvényt is szerveznek, van többek között farsangi bál, író-olvasótalálkozó, majális, polgárőrnap, alkotó nap, Anna bál, környezetvédelmi nap stb.

A községben van roma nemzetiségi önkormányzat, illetve német nemzetiségi önkormányzat is. A településen számos civil szervezet működik, úgy mint Kerecsendi Faluvédő Egyesület, Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány, Kerecsendi Polgárőr Egyesület, Nők okosan Családokért Közösségért Alapítvány, Kerecsendi Lokálpatrióta Egyesület, Kerecsend Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület.

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

A községben az alap humán infrastruktúra (óvoda, általános iskola, házi orvosi szolgálat) biztosított, közép- és felsőfokú képzésért, továbbá szakorvosi szolgáltatásokért a közeli Füzesabony, illetve Eger városokba kell utazni. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása

A községben van kisebbségi (cigány; német) önkormányzat, melyek lehetőséget biztosítanak a különböző kultúrák fenntartására, hagyományőrzésre. A községben több jogcímen is támogatják a hátrányos helyzetűeket, van lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyezés, gyermekvédelmi támogatás. A nyilvántartás szerint 2012-ben 17 fő súlyosan mozgáskorlátozott személy élt a településen, a közlekedési támogatásukra 154.000 Ft-ot fordított az önkormányzat (átlagosan 9.235 Ft/fő), amely nem mondható jelentősnek. 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

A községben az elmúlt években megnőtt a regisztrált vállalkozások száma, ugyanakkor az is kiderült az adatokból, hogy a növekedés elsősorban a mellékfoglalkozású, illetve nyugdíjas vállalkozók számának emelkedéséből ered. 2012-ben minden 10. községben lakóra jutott egy vállalkozás, míg 2001-ben csak minden 34.-re. A jó közlekedési kapcsolatok, illetve a kiépült műszaki infrastruktúra vonzó a beruházók számára, azonban a jól képzett munkaerő hiánya negatívum.

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

A községben regisztrált működő vállalkozások besorolásuk szerint jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytatnak; a könnyű- és építőipari tevékenységek, továbbá a kereskedelem és vendéglátás is helyet kapnak a palettán, de lényegesen kevesebb számban. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

A községben új beruházási szándékként az alábbi fejlesztésekre mutatkozott beruházói igény: ▪ a belterület déli szomszédságában új gazdasági terület kialakítása tervezett ásványvíz palackozó üzem kialakítása céljára ▪ a belterülettől északra új mezőgazdasági üzemi terület létesítése tervezett gyümölcsfeldolgozás, valamint állattartás céljára. ▪ a belterület észak-nyugati határában kalandpark megvalósítása tervezett

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége stb.) A település közlekedési kapcsolatai jónak mondhatóak, az M3-as autópálya, a 3. sz. elsőrendű főút, a 33-as számú másodrendű főút biztosítja a közlekedést. A településen élő munkaképes korú lakosság növekvő tendenciát mutat, 2014-ben 1610 fő (a lakónépesség 71%-a) munkaképes korú lakost tartottak nyilván, míg a nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat (2011.01.20: 376 fő; 2014.03.20: 153 fő). A településen rendelkezésre álló munkaerő képzettsége jellemzően alacsonyabb fokú, sok a mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A községben jelentős méreteket öltő ingatlanértékesítés nem folyik, új lakóházak kis számban épülnek. A rendezési, fejlesztési szándékok céljai közt szerepel, hogy a település vonzóbb legyen, ezáltal az ingatlanok értéke is növekedjen és inkább a keresleti oldal erősödjön, a jelenlegi kínálati túlsúllyal szemben.

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Kerecsend község a 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendeletében határozta meg a település vagyonának, illetve vagyongazdálkodásának szabályait.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat fejlesztési tevékenysége elsősorban a helyben felmerülő igények kielégítését szolgálja a helyi lehetőségek és elérhető források függvényében. A községnek nincs olyan intézményrendszere, amelynek fő tevékenysége a fejlesztés; a polgármesteri hivatal dolgozói, illetve a képviselő-testületi tagok végzik az ilyen jellegű tevékenységeket, szükség esetén külső szakemberek bevonásával. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység A gazdaságfejlesztési tevékenység jelenleg közmunkaprogramokban való aktív részvételt, továbbá a meglévő gazdasági vállalkozások, illetve potenciális új beruházók számára történő területbiztosításra való törekvést jelent.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A községnek jelenleg nincs foglalkoztatáspolitikai programja, a felmerülő feladatok és a kormányzat által biztosított források (elsősorban közmunka-program) függvényében kerülnek alkalmazásra a helybeliek.

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás A község tulajdonában forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanok vannak. A forgalomképes ingatlanok jelentős része belterületi beépítetlen terület, de számos lakóház udvarral is az ingatlanvagyon részét képzi. 1.10.6. Intézményfenntartás A településen lévő alap infrastrukturális ellátás: ▪ Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal ▪ Háziorvos ▪ Magyary Károly Általános Iskola ▪ Óvoda ▪ Könyvtár ▪ Kerecsendi Hagyományok Háza ▪ Védőnői Szolgálat ▪ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat ▪ Nemzetiségi Önkormányzat (német, roma) Az intézmények fenntartása a települési önkormányzat költségvetéséből biztosított. 1.10.7. Energiagazdálkodás A település nem rendelkezik energiagazdálkodási programmal.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A településüzemeltetési feladatokat a Szervezési és Működési Szabályzat tartalmazza. A községben megoldott a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtés; a közműszolgáltatások.

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Kerecsend az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkság középtájhoz, a Gyöngyös-Hevesvidék kistáj-csoporthoz, a Hevesi-sík kistájhoz tartozik az ország kistájainak katasztere szerint. A kistáj a Laskó- és az Eger-patak hordalékkúp-síksága. Az orográfiát tekintve 5 m/km2-es átlagos relatív relieffel jellemezhető hullámos síkság. A kistáj a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei tatarici-Quercetum pubescentiroboris hungaricum), az alföldi gyöngyvirágos tölgyösek (Convallario-Quercetum tibiscense), a tölgykőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat A táj talajának jelentős része szikes, jellemzően szántóföldi művelés alatt áll. A földhivatali nyilvántartás szerint a külterület 70%-a szántó. A mezőgazdasági termesztés elterjedtebb kultúrái a búza, árpa. A kistáj száraz éghajlata korlátozza a mezőgazdasági termelést (hiányzik az öntözőrendszer). A belterületi porták megművelt hátsó kertjeiben zöldséget, burgonyát, kukoricát ültetnek. A kivett területek aránya megközelíti a 10%-ot, azonban a belterület mindösszesen 6,2%.

1.12.2.2. tájhasználat értékelése A település keleti részén meghatározó területhasználat a szőlő, a nyugati határban a Kerecsendi-erdő, ami egyben természetvédelmi terület is, ezeket szántók és gyepek veszik körbe. A nyilvántartások szerint a külterületi földhasználat jellemzően szántó, és csekély mértékű a legelők és rétek mértéke, azonban a tényleges állapotok szerint a nem művelt területek egy részén már gyep alakult ki, illetve befásult.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A település igazgatási területét országos, illetve térségi tájképvédelmi terület övezete nem érinti.

1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, emlék A település közigazgatási területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján védett természeti területek: ▪ Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület: Kerecsend 071/3, 071/4 hrsz. [lásd 151/2007. (XII.27.) KvVM rendelet]. ▪ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet: Kerecsend 056, 057/1, 057/2, 057/4, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/19, 057/20, 057/21, 057/22, 057/23, 057/24, 057/25, 057/26, 057/27, 057/28, 057/29, 057/30, 057/31, 057/32, 057/33, 057/34, 057/35, 057/36 hrsz. [lásd. 9/1993. (III.9.) KTM rendelet] Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület: ▪ Kerecsendi Berek-erdő és Lógó-part HUBN 20038 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3.22.1. Kerecsend 057/2, 057/4, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/19, 071/3, 072/27 hrsz. [lásd. 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet] 1.12.3.3. ökológiai hálózat A Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület és a Hevesi füves Puszták Tájvédelmi Körzet egybeesik az országos ökológiai hálózat magterülettel.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ▪ Belterületen áthaladó, jelentős forgalmat bonyolító 3. sz. elsőrendű főút és 25. sz. másodrendű főút – a központot elkerülő új út nyomvonallal biztosítható lenne a lakóterületeket terhelő forgalom átrendezése, megfelelő szabályozási szélesség biztosításával környezetminőséget javító zöldsávot lehetne telepíteni. ▪ Forgalmas utak menti növénytermesztés, hiányzó zöldsávok – a jelentős forgalmat bonyolító utak környezetében a káros anyag kibocsátások miatt kevésbé kívánatos a növénytermesztés; levegőminőség-védelmi célokat szolgáló fásítás lenne kívánatos. ▪ Szántó területek magas aránya – a település adottságai ideálisak lennének a szőlő és gyümölcstermesztésre, a meglévő szőlőterületek növelésével, gyümölcsösök telepítésével kedvezőbb tájhasználatot lehetne biztosítani. ▪ A csapadékvíz-elvezetést biztosító árkok helyenként nem megfelelőek – a nem megfelelő kezelés, karbantartás hiánya az árkok feltöltését, benövését eredményezheti, a beépített területek és a mezőgazdasági művelés alatt álló területek védelme érdekében a komplex vízelvezető rendszer folyamatos karbantartása szükséges. ▪ Hiányzó közparkok, közkertek – a településen élők számára több közösségi zöldfelület biztosítása lenne ideális. ▪ Földfelszín feletti közművek – a település arculatának javítását eredményezné a légkábelek számának visszaszorítása, a parabola antennák utcafronti homlokzatról történő eltávolítása, a légkondicionálók kültéri egységeinek „elrejtése”. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A település nyugati felén fekvő Kerecsendi erdő természetvédelmi terület tölt be jelentős kondicionáló szerepet. Út menti fásítások elsősorban a külterületi utak mentén vannak. A beépített területek hátsókertjeiben kialakult zöldfelületek (fák, cserjék, gyepterületek) a mikro-klímát javítják.

3. sz. főút külterületi szakasza (ÉNy)

25. sz. főút külterületi szakasza (ÉK)

1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése A község zöldfelületi ellátottsága megfelelőnek mondható, de vannak fejlesztésre, rendezésre váró területek. A forgalmas 3. sz. és 25. sz. főút menti zöldsávok rendezése, karbantartása fontos feladat, hiszen az áthaladó forgalom az útról látható elemek alapján ítéli meg a települést, a rendezett közterületek a településről kedvező képet festenek. A közparkok terén van lemaradása a településnek, a jelenleg folyamatban lévő főtér kialakításával várhatóan ebben javulás érhető el.

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A településen a zöldfelületek különböző mértékben vannak kezelve, karban tartva. Problémát jelent, hogy egyes részeken nem megoldott a vízelvezetés, ez a zöldfelületekre is negatív hatással bír. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

A szerkezetet a 25. sz. főút és a Demjéni út tengely határozza meg, a két útra fűzve alakultak ki a lakóterületeket feltáró utcák. A 3. sz. főút a települést nyugati oldalról zárja le és határt képez a lakóterületek, illetve egyéb területhasználat (az út mentén ipari és gazdasági használat, valamint mezőgazdasági használat).

1.14.1.2. ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és minőségi osztályok A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.013/2014. ügyiratszámú előzetes tájékoztatása szerint az átlagos aranykorona értékek az alábbiak szerint alakulnak a településen:  szántó: 16,29 AK  szőlő: 37,82 AK  gyümölcsös: 36,05 AK  kert: 12,56 AK  rét: 24,57 AK  legelő: 8,14 AK  fásított terület: 5,60 AK

1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A beépítésre szánt terültek jellemzően belterületi földrészletek, továbbá a belterület szomszédságában fekvő gazdasági területfelhasználásra szánt ingatlan-együttesek. A külterületi földrészletek jellemzően beépítésre nem szánt, mezőgazdasági és erdő célra szánt területek. Belterület ⟵

⟶ Külterület

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Az alap intézményi ellátás (iskola, óvoda, közigazgatás, élelmiszerüzlet) a községben biztosított. Hiányzik a helyi fogászati szakrendelés, gyermekorvosi szolgálat és a háziorvosi rendelő is fejlesztésre vár. 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek A településre nem jellemző.

1.14.1.6. konfliktussal terhelt terület A községben elsősorban a szegényebb réteg, illetve idős lakosság tulajdonában álló ingatlanok esetében merülnek fel állagproblémák, és a porta rendezetlensége.

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat Az ingatlanok között elsősorban a kivett, a kert és a szőlő művelési ágakban fordul elő kis telekméret. Az átlagos telekméretek kielégítőnek mondhatók.

1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat A községben lévő ingatlanok jellemzően magántulajdonban vannak. A forgalomképtelen (közterület, közút, magánút, árok) ingatlanok, valamint a közintézmények önkormányzati tulajdont képeznek.

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzat tulajdonát képzi: ▪ közterületek, közutak, magánutak, árkok (129 db ingatlan) ∑ 610.045 m 2 ▪ temető, sportöltöző, beépítetlen terület (4 db ingatlan) ∑ 610.045 m 2 ▪ lakóház, beépítetlen terület, kert, szőlő, gyep, erdő, szemétlerakó (68 db ingatlan) ∑ 277.675 m 2

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az épületállomány felmérése nem képezi jelen munka tárgyát; geodéziai felmérés tárgyi ügy kapcsán nem készült.

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás A településen az épületállomány jelentős része lakófunkciót tölt be, az egyéb épületek gazdasági tevékenység végzésére, illetve közfeladatok ellátására szolgál.

1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A községben a beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, a beépítés mértéke a régi telekosztások esetében jellemzően 20% alatti, míg az újabb (rövid, keskeny telek) osztások esetében 30%. A hatályos szabályozási terv a falusias lakóterület esetében 600 m2-es minimálisan kialakítható telekterület ír elő, amely ugyan lehetővé teszi a hagyományosan kialakult hosszú telkek jobb hasznosíthatóságát, de elég sűrű beépítés eredményez. A településen számos ház homlokzatát festették rikító piros, rózsaszín, narancssárga, kék színre.

Dankó Pista utca

Pataki utca

1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom A településen jellemzően földszint, illetve földszint + tetőtér beépítések terjedtek el; a hatályos helyi építési szabályzat 5,5 m megengedett építménymagasságot ír elő a falusias lakóterületekre. A tetőidom az épület alaprajzának függvénye, többnyire sátortető vagy nyeregtető, néhány esetben kontyolva. 1.14.5.4. településkarakter A községre a falusias jellegű beépítések jellemzők. A településen nem alakult ki egyedi építészeti karakter, vagy olyan meghatározó építészeti jelleg, melyről beazonosítható lenne a község.

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A község szerkezetét a Főút (25. sz. másodrendű főút) és a Füzesabonyi út határozták meg, ezek nyomvonalát már a III. katonai felmérés (1872-1884) során készült térkép is ábrázolja. A két út által alkotta tengelyre felfűzve épült be a település, majd az újkori telekosztások a Füzesabonyi úttal párhuzamosan nyitottak meg új utcákat rövidebb és keskenyebb telek képzésével. A község nyugati „lezárását” a 3. sz. elsőrendű főút megépítése jelentette.

III. Katonai felmérés

Topográfiai térkép

1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A Lechner Lajos Tudásközpont LLTK/1615-2/2013. ügyiratszámú adatszolgáltatása szerint az alábbi régészeti terület van nyilvántartva a község igazgatási területén: ▪ I. Kavicsbánya – Kerecsend 064/19, 064/20, 064/22, 064/23, 064/24, 064/25, 064/26, 064/27, 064/28, 064/17, 064/18, 064/33, 064/3, 064/4, 064/5 hrsz. A régészeti hatástanulmányt Fodor László Régész készítette el, lásd külön munkarész.

1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A hatályos HÉSZ 2. sz. melléklete az alábbi elemeket javasolta helyi védelemre: ▪ Lakóház (volt Pajor-ház) – Fő út 56. ▪ Üzletépület (volt püspöki kocsma) – Fő út 43. ▪ Népi lakóház – Fő út 62-64. ▪ Volt malom – Jókai út 11.

Fő út 56.

1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület A községben nincs világörökségi, illetve világörökség várományos terület.

Fő u. 62-64

1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes A Lechner Lajos Tudásközpont LLTK/1615-2/2013. ügyiratszámú adatszolgáltatása szerint az alábbi műemléki épület van nyilvántartva a község igazgatási területén: ▪ Nepomuki Szent János szobor – Fő utca 71. (279/1 hrsz.) [védési irat: 31828/1963 ÉM]

1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A község temetője a település észak-keleti felén, a 25. sz. másodrendű főút mentén fekszik. A temető körbekerítése megoldott, de a temető körüli fásítás hiányos.

1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A hatályos HÉSZ 2. sz. melléklete az alábbi elemeket jelölte meg műemléki környezetnek: ▪ 279/1-2; 280/1-2; 281; 282/1-2; 610/1; 611-614; 616/2; 617/2; 618/2; 619/4 hrsz. ingatlanok

1.14.6.8. nemzeti emlékhely Nemzeti emlékhelyről nincs ismeret.

1.14.6.9. helyi védelem A 4/2003. (II.11.) önkormányzati rendelet a község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről az alábbi épületeket sorolja a helyi védettségű épületek közé: ▪ Kerecsendi római katolikus templom – 279/1 hrsz. ▪ Kerecsendi római katolikus templom parókia – 279/1 hrsz. ▪ Kerecsendi Hagyományok Háza – Bereksori u. 47.

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen a 3. sz. és 25. sz. főúton áthaladó jelentős mértékű járműforgalom okozta terhelések jelentenek problémát, egyrészt a rezgésterhelés, másrészt a lerakodó porterhelés miatt. Egyes településrészeken nem megoldott a csapadékvíz elvezetése, amely szinté kockázati tényező az épületekre nézve. A munkalehetőségek hiányából eredően alacsony jövedelemből élők, illetve az egyedülálló idősek nem tudnak megfelelő forrást biztosítani épületeik állagmegóvására, időszakos felújítására.

1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A település közlekedési kapcsolatai kiválóak, a 3. sz. elsőrendű főút Füzesabony és Gyöngyös városokkal biztosítják a kapcsolatot, továbbá a 33. sz. út révén az M3-as autópálya is könnyen elérhető. Eger várossal a 25. sz. főút biztosítja a kapcsolatot. A hálózati kapcsolatokban változtatás nem tervezett. 1.15.2. Közúti közlekedés A közúti közlekedés megoldott, a rendezés alá vont területek közlekedési kapcsolatai jelenleg is biztosítottak. A települést érintő főutak forgalomszámlálási adatait az alábbi ábrák összegzik.

Az utakon a legjelentősebb forgalmat a személyautók (mindkét út esetében 73%) adják, de igen jelentős a kisteher-gépjárművek aránya is (13%-14%). A kerékpárosok és lassú járművek száma alacsony (0,31%0,75%; illetve 0,16%-0,26%), azonban a jelentős gépjárműforgalmat (7146 E/nap-8413 E/nap) bonyolító utakon igen balesetveszélyes. A település igazgatási területén bekövetkezett balesetek számát 2005 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan az alábbi ábrák összegzik. Ahogyan az ábráról leolvasható, nőtt a településen bekövetkezett balesetek száma.

1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti A községben a helyközi autóbuszjáratok biztosítottak, a Volán egyes és csuklós autóbusz-járatokat is közlekedtet. A Kerecsend-Füzesabony viszonylaton 12 perces menetidővel napi 26 járatpár közlekedik, Egerbe átlagosan 17 perc alatt ér a busz, naponta 90 járat-pár szolgálja ki az igényeket.

1.15.3.2. kötöttpályás Kerecsend nem része a vasúti hálózatnak, a szomszédos Füzesabony városban érhetők el a MÁV szolgáltatásai. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A gyalogjárdák a községben jellemzően kiépültek, de van ahol még kiépítésre vár (pl. Gárdonyi Géza u., Széchenyi I. u.).

A kerékpárosok számára a 3. sz. I. rendű és a 25. sz. II. rendű főút, továbbá a Demjéni út mentén van kerékpársáv kialakítva.

1.15.5. Parkolás A parkolás jellemzően telken belül megoldott. A Fő út mentén a szabályozási szélességtől függően az út egy vagy két oldalát használják az autósok a parkolásra.

1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás A községben a vízellátás biztosított (közüzemi vízvezeték hossza 22,4 km), azonban a rákötések száma még bővíthető. A településen szolgáltatott összes vízmennyiség 61.700 m3 volt, ebből 56.000 m3-t (91%) a háztartások használtak fel. Az üzemelő közkifolyók száma 2012-ben 6 db volt.

1.16.1.2. szennyvízelvezetés A községben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, az elválasztott rendszerű hálózat 11,7 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2012-ben 57.600 m3 volt. A rákötések száma növekedést mutat, de még fejleszthető, 2012-ben a lakásállomány 75% volt rákötve a hálózatra. 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A községben a komplex rendszerű vízelvezetés még nincs megoldva. A főbb utak mentén megoldott a vízelvezetés, nyílt árkok kerültek kialakításra, de a kisebb feltáró utcákban nincs megoldva a vízelvezetés.

1.16.2. Energia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, gázellátás) A településen biztosított az elektromos energia és vezetékes gázellátás is, az elmúlt időszak főbb vonatkozó adatait az alábbi ábrák összegzik. Az elektromos energia-fogyasztás a 2004. évi visszaesést követően növekvő tendenciát mutat. A gázfogyasztás a vizsgált időszakon belül 2005-ben érte el a maximumát, azóta csökkenő tendenciát mutat.

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A hírközlési szolgáltatások a községben biztosítottak, hírközlési létesítmény miatti beépítési korlátozásról nincs ismeret.

1.17. Környezetvédelem 1.17.1. talaj A település a szántóterületek vonatkozásában a kedvezőtlen talajadottságú (átlagosan 17 AK érték alatti szántóterület) területek közé tartozik. Új beépítésre szánt terület a meglévő belterületek szomszédságában tervezettek, kevésbé jó minőségű termőföldterületek igénybevételével (021/5 hrsz. szántó 5; 021/3 hrsz. legelő 4.; 088/16 hrsz. szántó 6).

1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek A közigazgatási terület alatt nagyobb mélységben található a Bükki termálkarszt víztest, amely minőségi és mennyiségi szempontból is jó állapotú. A község érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.

1.17.3. levegőtisztaság és védelme A községben a közlekedésből eredő kibocsátások terhelik leginkább a levegőt, ezt az út menti zöldsávok, illetve a belterületi zöldfelületek részben ellentételezik. 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés A településen elsősorban a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés a meghatározó. 1.17.5. sugárzás védelem A község területén sugárzást kibocsájtó tevékenységről nincs ismeret.

1.17.6. hulladékkezelés A községben a szervezett hulladékgyűjtés megoldott, szelektív hulladékgyűjtésre is van lehetőség. A lakosságtól 2006-ban 375 tonna szilárd hulladékot gyűjtöttek össze, míg 2012-ben már 608 tonnát.

1.17.7. vizuális környezetterhelés A községben a fényszennyezés nem jellemző, illegális hulladék-lerakókról nincs ismeret. 1.17.8. árvízvédelem A település árvízzel nem veszélyeztetett.

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei A Miskolci Bányakapitányság MBK/102-2/2014. ügyiratszámú tájékoztatása nem tért ki alábányászott területekre, barlangokra.

1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek A Miskolci Bányakapitányság MBK/102-2/2014. ügyiratszámú tájékoztatása nem tért ki csúszás-, süllyedésveszélyes területekre.

1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei A Miskolci Bányakapitányság MBK/102-2/2014. ügyiratszámú tájékoztatása nem tért ki földrengés veszélyes területekre.

1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2014-0191-004/2014. ügyiratszámú tájékoztatása szerint a település nagyvízi mederrel nem érintett.

1.18.2.2. belvízveszélyes területek Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2014-0191-004/2014. ügyiratszámú tájékoztatása szerint a település belvíz öblözetbe nem tartozik.

1.18.2.3. mély fekvésű területek A település belterületétől nyugatra fekvő földrészletek fekszenek valamivel mélyebben, ezen területeken új beépítésre szánt terület kijelölése nem tervezett.

1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A Miskolci Bányakapitányság MBK/102-2/2014. ügyiratszámú tájékoztatása értelmében a rendezés alá vont területek nem kedvezőtlen morfológiai adottságúak. 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások Mélységi, magassági korlátozásokról nincs ismeret, az államigazgatási eljárásba bevont szervek nem irányoztak elő mélységi, illetve magassági korlátozást.

1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások Tevékenységre vonatkozó speciális korlátozásokról nincs ismeret; a magasabb szintű előírásokban foglaltak a mérvadók.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely A Miskolci Bányakapitányság MBK/102-2/2014. ügyiratszámú tájékoztatása értelmében a rendezés alá vont területek ásványi nyersanyag lelőhellyel nem érintettek. 1.20. Klíma A település levegőminőségére vonatkozó részletes tényadatok nem állnak rendelkezésre.

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése

A község a földrajzi fekvését és a jó közlekedési kapcsolatait tekintve előnyős helyzetben van, azonban ebből még nem tudott megfelelően profitálni. Működik néhány munkahelyet biztosító termelő vállalkozás, azonban ezek a lakosság csak egy kis részének tudnak munkalehetőséget biztosítani. A 3. sz. főút és a 25. sz. főút településen áthaladó szakaszából sem tudott megfelelően részesülni a község, nem települtek olyan szolgáltatások, melyek megállítanák egy időre az áthaladót. A hatályos tervben kijelölt iparterületek a 3. sz. főút nyugati oldalán olyan ingatlanokat érintenek, melyek tényleges hasznosítása kérdéseket vet fel (szántó 3 minőségi osztályú ingatlanok, melyek a település átlagától jobbak; a Laskó patak a „hátsótelekszomszéd”). A termelő beruházások vonzásához hiányoznak a jól előkészített, infrastruktúrával ellátott területek, de a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő is. A községen áthaladó forgalom részleges átrendezése lenne kívánatos a forgalomból eredő szennyezések csökkentése érdekében. A település északi részén jelöl lakóterület-fejlesztési lehetőséget a hatályos terv, ugyanakkor a belső feltárások részben hiányoznak; a keskeny és hosszú, részben művelésen és használaton kívüli „telekvégek” leválasztásával jobban lehetne hasznosítani a meglévő belterületi ingatlanok egy részét, a zártkertek vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területek igénybevétele helyett. A településen kevés a közösségi terület, hiányzik egy főtér, amely megfelelő színtere lehet a közösségi életnek, ennek megvalósítása folyamatban van, de bővítése és további közterület-fejlesztések még kialakításra várnak. A közszolgáltatások is fejleszthetők, az orvosi rendelő rendezése, bővítési lehetőségének biztosítása, gyermekorvosi rendelés és fogászati szakrendelés biztosítása könnyíthetné a helyben élők mindennapjait.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése

A település vezetése a lehetőségek függvényében támogatja a fejlesztéseket, munkahelyteremtő beruházások betelepítését, de a közelben fekvő, hasonló adottságú településekhez képest nem sikerült olyan „többletet” nyújtani, amely Kerecsend részére billentené a mérleg nyelvét, így számos újonnan létrejövő vállalkozás a közeli településeket választotta telephelyül. A fejlesztésekhez olyan előremutató, a hasonló adottságú településektől eltérő és vonzó lehetőségeket kínáló programot kell összeállítani, amely helyzetelőnybe hozza Kerecsendet. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső-belső tényezők összefoglaló értékelése A fejlesztéseket erősítő tényezők, lehetőségek:  földrajzi fekvés, jó közlekedési kapcsolatok  kiépült közműhálózat  támogató, rugalmas önkormányzat, szükség esetén gyors ügyintézés  kialakult, üzemelő gazdasági területek jelenléte  a település adottságaiból eredően vannak gazdaságosan fejleszthető területek A fejlesztéseket hátráltató tényezők:  a térségben számos hasonló adottsággal rendelkező település van  magas a munkanélküliségi ráta (megyei és országos átlag feletti), a lakosság jelentős része képzetlen (alulképzett)  hiányzik a szolgáltatások magasabb szintje  az elmaradó, elhúzódó beruházás-előkészítések a meglévő vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is károsan befolyásolhatják

3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A fejlesztési szándékok jelenleg elsősorban a lakosság által támasztott igényeken alapulnak. A helyben lakók vagy gazdálkodók saját céljaik érekében – az önkormányzat támogatásával – benyújtott kérelmeik alkotják a fejlesztési irányt, amely alapján készül, módosul a településszerkezeti és szabályozási terv.