II.3.3. KÖZLEKEDÉS Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
II.3.3. Közlekedés
II.3.1. Bevezető........................................................................................... 3 II.3.2. Közlekedési vizsgálat........................................................................ 3 II.3.2.1 Forgalmi adatok ellenőrzése ........................................................ 3 II.3.2.1 Forgalmi adatok ellenőrzése ........................................................ 4 II.3.2.15 Hálózat és hálózati kapcsolatok ellenőrzése .............................. 6 II.3.2.2 Keresztmetszeti adatok ellenőrzése ............................................. 6 A vizsgálat alapján feltárt legfontosabb problémák................................. 15 II.3.3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ............................................................ 16 II.3.3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK .................................................... 16 U5.1 Minta keresztszelvények - UT2-1.201 Útügyi műszaki előírás szerint ............................................................................................................... 22 Alkalmazott műszaki útügyi előírások és jogszabályok ............................. 24
2/24
II.3.3.1. Bevezető Jelen vizsgálat, Kunadacs rendezési tervének az 1999-ben jóváhagyott településfejlesztési koncepcióját és 2000-ben jóváhagyott településrendezési eszközökkel rendelkezik. Az eltelt időszak társadalmi, gazdasági és jogszabályi változásai a településrendezési eszközök felülvizsgálatát és az aktuális fejlesztési szándékoknak valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelő átdolgozását. A dokumentáció figyelembe veszi a fejlesztési célok, források elérhetősége érdekében, a Magyar Közúti hálózatra vonatkozó Útügyi előírásokat, és legfrissebb Országos Közúti adatsorokat. Célja a közlekedési kényszerek csökkentése és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítása, fenntartása. Továbbá cél, az országos közúti hálózatba integrálással az EU forrásokhoz való hozzáférés, amellyel az önrész költségek csökkenthetők.
II.3.3.2. Közlekedési vizsgálat Kunadacs Bács-Kiskun megye északi részén helyezkedik el, északi közigazgatási határa Pest megye határával esik egybe. A település Budapesttől 65km-re fekszik. A várostól 8km-re nyugatra húzódik az 51sz. másodrendű főút, 33 és 37km-re az 5sz. főút és az M5ös autópálya. A Városi közlekedési főhálózata sugaras-koncentrikus szerkezetű. Kunadacs meglevő országos közútjai: - 5211.j. összekötő út Kunszentmiklós- Lajosmizse között (Kunszentmiklósi út) - Kunadacs – Táborfalva önkormányzati összekötő út Közutak tervezési besorolása szerint B.V.c.B, az önkormányzati utakra a közutak tervezési besorolása szerint B.VI.d.B.
1. ábra - Ú1 áttekintő helyszínrajz
3/24
II.3.3.2.1 Forgalmi adatok ellenőrzése A vizsgálat az érvényben levő ÚT2-1.201 KÖZUTAK TERVEZÉS (KTSZ) figyelembe vétele mellett történt, arra koncentrálva, hogy a településen jelenleg csak egy országos közút halad át, amelyhez milyen formában integrálhatóak Szabadszállási megvalósult és a Kunpeszéri tervezett összekötő utak.. Az utak terhelhetőségét az ÚT2-1.201 KÖZUTAK TERVEZÉS (KTSZ) útügyi előírás 4.1.sz táblázat tartalmazza:
A Magyar Közút honlapján megtalálható 2008-1-2012. évekre vonatkozó keresztmetszeti forgalmainak adatsorai alapján, az 1.sz. diagramon mutatjuk be, hogy a közúthálózat éves össz-jármű forgalmát. 1200
Keresztmetszeti forgalom alakulása az 5211.j.ök.út (Kunszentmiklósi út)
Ej/nap 1183
1180
Összes forgalom Ej/nap
1160 1144
1140 1120 1100
1100 1083
1080
1079
1060 1040 Vizsgált időszak
1020 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
1. sz. diagram Az OKA adatsorok alapján,
4/24
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
elkészítettük az 5 – 25 éves fejlesztési időszakra vonatkozó becsléseket (2., 3 táblázatok). 2. táblázat – becsült adatok 2005 adatsor alapján
3. táblázat – becsült adatok 2012 adatsor alapján
A táblázatok alapján látható, hogy a 2005ös forgalomszámláshoz képest pár százalékos csökkenés tapasztalható. mely az üzemanyagárak növekedésével, a 2008-as válsággal van összefüggésben. 2010től a csökkenő tendenciát okozhatja továbbá az is, hogy elkészült a Szabadszállást összekötő út, amellyel így a forgalom, a mérési pont (33+114kilométer szelvény) helyett az összekötő út felé irányul. A forgalmi adatok alapján az utak terhelése nem növekedett, ez alapján a szolgáltatási szintek biztonsággal tartható. Mivel a 2012 forgalmi adatokból számolt becslések sem adtak jelentős forgalmi növekedést a 2005-öshöz képest, ezért a 2005-ben elkészült forgalomszámlás eredményeit alapnak tekinthetjük melyek a következők voltak: A forgalmi adatok alapján, Kunadacs belterületén a főbb közutak jelenleg kapacitástartalékkal rendelkeznek. A belterületen áthaladó országos közutakon kategóriájuk, jellegük és funkciójuk alapján a megengedhető órás forgalomnagyság 1000 Ej/ó, az eggyel alacsonyabb kategóriában ez 800 Ej/ó. A jelenleg legnagyobb forgalmat lebonyolító Kunszentmiklósi úton a csúcsórában kb. 500 Ej/ó nagyságú. Az átmenő forgalom nagyságát jelenleg nem tartjuk jelentősnek. Az országos közutak településre bevezető és központi szakaszain tapasztalható forgalomnagyságbeli jelentős különbség azt mutatja, hogy a helybeli illetve az eredő- és célforgalom a jelentős. Ezért az átmenő forgalom számára elkerülő út létesítése nem indokolt. A belső úthálózat forgalomtechnikai rendezésével, esetleg forgalomcsillapító intézkedésekkel lehet megoldani. Jogos kifogás azonban a lakosság részéről a kora reggeli órákban tapasztalható zavaró tehergépjármű forgalom. Azonban ennek oka elsősorban a szállító járművek által keltett zajhatás. Ez szorosan összefügg az útburkolat rossz minőségével. Megfelelő burkolat használatával és egyéb zajcsökkentő intézkedésekkel a ezek a gondok enyhíthetők. A gép járműforgalomtól eltekintve a forgalmi adatok rámutatott a kerékpárúthálózatfejlesztés szükségességére. Nagyon sokan használják, mint a helyi közlekedés fő eszközét. Ezért a kerékpáros közlekedés korszerű feltételeit meg kell teremteni, ez a közlekedésbiztonság javítása mellett, a gépjármű közlekedés lebonyolódását is segíti.” 5/24
II.3.3.2.2. Hálózat és hálózati kapcsolatok ellenőrzése
Kunadacs az 5211 jelű országos közút mellett fekszik, amely Kunszentmiklóst köti össze Lajosmizsével, ezzel egy Kelet-Nyugat irányú közút hálózaton fekszik. EU forrásból a kiépítésre kerül a Szabadszállási út, amellyel így jelentős út rövidüléssel lehet a Délnyugati országrész, az 52.sz főút felé eljutni, ezzel a Déli irányban is kiépült egy közút hálózati elem. Kunpeszér felé - Északi irányba -, jelentős ingaforgalom mutatható ki, amely északi hálózati kapcsolat azonban hiányzik. Távlati fejlesztésben a Dunavecse – Kecskemét között tervezett M8 gyorsforgalmi út nyomvonala - jelen információk szerint – nincs eldöntve, ugyanis a korábbi rendezési tervben is megtalálható nyomvonal környezetvédelmi szempontból elutasításra kerül. Mivel a nyomvonal kijelölés, gyorsforgalmi utak esetén több éves időintervallumot tesz ki, ezért annak helybiztosításának nincs értelme, csak felesleges kötöttségeket okoz. Tény azonban, hogy a gyorsforgalmi út jelentős változásokat hozhat a település életében, még akkor is ha nem közvetlen feljutási lehetőséget kap. II.3.3.2.3 Keresztmetszeti adatok ellenőrzése II.3.3.2.3.1 Szabályozási szélesség:
A településközpont térségében a szabályozási szélesség általában 18m, a település széle, valamint a gyűjtő utak estén kibővül 20-28m-re. A külső Damjanich utcán 20t-ás össztömeg korlátozás van érvényben. Az utak lakott területre vezető szakaszain az optikailag nagynak szabályozási szélességek, a ritka beépítés és a viszonylag jó burkolat miatt a gépjárművek nagy sebességgel közlekednek. Az önkormányzati utak mellékutak esetén pedig nagyon változó. Utca megnevezése
Szabályozási szélesség jelenlegi
javasolt
József Attila u. Rákóczi F utca Arany J. utca Ady Endre utca Katona József utca Hunyadi J. utca Kossuth Lajos u Bem u. Árpád u. Dózsa György u. Petőfi u. Peregi dűlő 6/24
Módosítás szükségessége
ÚT2-1.201 KÖZUTAK TERVEZÉS (KTSZ) útügyi előírás alapján a 4.2. sz. táblázat vázolja a figyelembe veendő méreteket.
A jellemző geometriát az U.4.-1,-2,-3 sz. jellemző keresztszelvények” mutatják be.
II.3.3.2.3.2 Burkolat
Az Országos közutak burkolatának minősége javítandó. Ezen utak egyes szakaszain alkalmazott felületi bevonat elöregedett, a víztelenítés elégtelen volta miatt a pályaszerkezeti burkolat folyamatosan tönkre megy. A Kecskeméti, Kossuth L., Baksay utcák burkolata azonban korszerűsítésre szorul. Az önkormányzati utak esetén még vegyesebb a kép: Sok a szilárd burkolattal nem rendelkező lakóutca. Ilyen a Csillag utca folytatása, ugyanis a kezdete aszfalt burkolatú, - a közelmúltban a Kecskeméti utcával párhuzamosan a közúti területen kívül létesült parkoló kialakításnak köszönhetően. A Sétáló utca, Mikulás Mihály utca, Fürst Sándor utca jobb minőségű aszfaltburkolat, míg a Mészöly Gy u., Mező Imre utca aszfalt burkolata felújításra szorul. A Kálvin tér, Mészöly Gy. utca folytatásában található egyírányúsított szervizút felfagyott beton burkolat. A Kálvin tér református templom mögötti közlekedési tere fűbeton burkolattal biztosítja az érintett szakasz „viszonylag sármentes” megközelítését. A Kálvin téren az 5203.j. út szelvényezés szerinti bal oldalán erősen korrodálódott betonburkolatú buszmegállásra alkalmas parkoló sáv van. Ennél rosszabb kialakítás az, ami az Kecskeméti utca Erzsébet téri szakaszán található; a kiskockakő burkolatú főpálya szélesítése 10-50cm aszfalt burkolattal, mely a megfelelő tapadás csökkenés és a pályaszerkezet gyorsabb tönkremenetelét irányozza elő. II.3.3.2.3.3 A keresztmetszeti elemek:
Az utak 2xl forgalmi sávosak, változó felállásban párhuzamos és ferde parkolásra alkalmas szélesítésekkel. Rengeteg közművel terhelve az úton kívüli, szabályozási területen belüli területet. Ez súlyosbítja, a szintkülönbségekből adódó, az épületek megközelítést szolgáló lépcsők, támfalak, és terasz jellegű építmények a gyalogos (és távlati kerékpáros) közlekedés egyenletességét zavarja.
7/24
II.3.3.2.3.4 Forgalmi rend:
Jelentősebb csomópont az 5201.j. Kunszentmiklósi úttal alkotott gyűjtő utak alkotnak, melyek a Kossuth Lajos utca és a Liszt Ferenc utca a település két szélén található gyűjtőutak. A Szabadszállást összekötő út csomópontja azonban nehezen észrevehető, mivel a belterület tábla (előtt, után) helyezkedik el, nem egyértelmű, hogy az utca belterülethez tartozik-e, a Peregi dülő folytatásában A túl nagy szabad felület miatt és járműosztályozó hiányában a kanyarodó mozgások és az elsőbbségi viszonyok sokszor nem egyértelműek (a KRESZ szabályozás ellenére sem). Az önkormányzati utcák jelenlegi forgalmi rendje a szabályozási szélesség, és az adottságként kezelt szűk keresztmetszetek ellenére is megfelelőek a célra, amit szolgálnak. Így általában mindenhol biztosítva van a kétirányú forgalom A parkolási lehetőség vegyes képet mutat. A Kossuth Lajos utca széles szabályozási szélessége biztosítja a merőleges felállás lehetőségét, a József Attila utca elején a Polgármesteri hivatal – CBA áruház környezetében van kiépített rendezett parkolás. Azonban a szűk szabályozási szélesség ellenére a mellékutcákon sem okoznak nagyobb fennakadást a gyér forgalom és a zöldsávokra felállhatóság miatt. Általánosságban elmondható, hogy a parkolási igények kielégítettek.
8/24
U2. Jelenlegi közlekedési hálózat és elemei áttekintése
9/24
U2.-2 Jelenlegi közlekedési hálózat és elemeinek részletei külterületen
10/24
U2.-2 Jelenlegi közlekedési hálózat és elemeinek részletei belterületen
11/24
U4-1.sz. jellemző keresztszelvények
12/24
U4-2.sz. jellemző keresztszelvények
13/24
U4-3.sz. jellemző keresztszelvények
14/24
II.3.3.2.4 A vizsgálat alapján feltárt legfontosabb problémák 1) Hiányzik az északi irányú közúthálózati kapcsolat, ami az északi irányú ingaforgalom menetidejét lerövidítené. 2) A pályaburkolatok állaga jelentősen leromlott. ♦ Tovább súlyosbítja a pályaburkolatok állapotát, hogy a víztelenítési rendszerek, a meglevő szikkasztó árkok -, a mellékutcák jelentős részénél nincs meg, vagy nem megfelelő méretűek. Ezek helyrehozása létfontosságú, mivel nem a pálya alatti altalaj puhul fel, - amely az útépítés miatt már egyszer átmozgatott(bolygatott) talaj így a pálya elfáradása felgyorsul, a vízzsákok kialakulása elkerülhetetlen. ♦ A csatlakozó utcák burkolása során nem került összedolgozásra a gyűjtő utca a mellékutca burkolatával, emiatt elválnak egymástól. 3) Az országos közutak belterületi szakaszain a nagy szabályozási szélesség akaratlanul növeli a szélességet, hiányoznak a forgalomszabályozás esztétikus, forgalomcsillapító megoldásai. Forgalomcsillapító kapuk, forgalomcsillapító szigetek, tervezett növénytelepítés. 4) Hiányoznak a forgalombiztonságot növelő elemek; kerékpárutak, védőkorlátok, „az út magyarázza magát” elemek. ♦ A Kunszentmiklósi úttal párhuzamos kerékpárút, egy helyen olyan módon közelíti meg az országos közutat, amely a forgalombiztonsági szempontból nem megfelelő. Itt kerékpáros korlát, szalagkorlát telepítése létfontosságú 10-12 méter hosszon, a kerékpáros forgalom védelmére.
♦ A biztonsági sávok alkalmazását az életszerűség vitte az országos közutakra alkalmazandó előírásokba. Ez általánosságban a kisebb településeknél javarészt hiányzik. A közvetlen kerítés melletti járda, ha nem tartalmaz minimális (kb. 30cm) biztonsági sávot, akkor az ingatlanból kilépve, a járda forgalma, - amely ma kerékpár forgalmat is tartalmaz rövidebb távokon - a balesetveszélyt folyamatosan magában hordozza. ♦ Hiányoznak a folyamatos kiépítésű járdák, kerékpárutak. Ha szakaszosan épül ki a járda, - ha a következő ingatlan előtt nem folytatódik, - akkor a gyalogos forgalom automatikusan a közútra terelődik át, ami forgalombiztonsági kockázatokat generál.
15/24
II.3.3.3 KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a településsajátosságainak figyelembevételével. II.3.3.3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 1. Kunpeszéri út előkészítése, megvalósítása. Célszerű az előkészítést hasonlóan elvégezni, mint általában az országos közutakon szokás, - pl. Útügyi előírások figyelembevétele, - mivel így az országos úthálózatban történő integrációja, valamint az előírásokban rögzített megoldások, eljárások kellő megalapozottsága miatt, a Nyomvonal kijelölés és környezetvédelmi engedély, továbbá az EU forrásokra való pályáztatás lényegesen könnyebbé válhat, lerövidülhet. 2. Meglevő tönkrement burkolatok felújítása – marás ráaszfaltozás, pályaszerkezet csere, etc. a. Meglevő csapadékvíz elvezetéshez szükséges szikkasztóárok rendszer korszerűsítése, pótlása. 3. A település kezdetén és végén található nagy felületű csomópontok korszerűsítése, forgalomcsillapító szigetek beépítése, ezzel is növelve forgalombiztonságot. 4. A tervezett gazdasági fejlesztésekhez a meglevő úthálózat korszerűsítése, bővítése. A gazdasági fejlesztéseket kiszolgáló gyűjtő úthálózatról a kerékpáros forgalmat önálló párhuzamos kerékpárutakra kell terelni. II.3.3.3.1. Közúti hálózati kapcsolatok
A településközi ú t h á l ó z a t Kunszentmiklós és Kerekegyháza irányában megvan valamint kiépült a Szabadszállási út. A térség községeivel való jobb összeköttetés érdekében indokolt Kunpeszéri összekötőút (országos közútként) kiépítése. A település távlati fejlődését, az országos úthálózatra való rákötését a Veszprém-Szolnok közötti M8 jelű gyorsforgalmi út nagyban javítaná. Ehhez kiépítés alatt áll a Szolnok – Nagykörös, valamint a Dunaújváros - (M7) Veszprém szakasz és megépült Dunaújváros Dunavecse térségében az új Duna híd. A gyorsforgalmi út hiányzó szakasza Dunavecse Nagykörös között jellemzően természet-környezetvédelmi aggályokba ütközik, ezért várható kiépítésére időpontot még becsülni sem lehet, azonban helybiztosítása stratégiai fontosságú, ez a megyei fejlesztési koncepcióban is szerepel, ezért ennek helybiztosítási szinten a település rendezési tervébe benne kell maradjon. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok 3.3. Belső úthálózat (keresztmetszeti szelvények, közterületi parkolás) 3.4. Közösségi közlekedés (közúti és kötöttpályás tömegközlekedés) 3.5. Kerékpáros közlekedés 3.6. Főbb gyalogos közlekedés 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 16/24
U3. Tervezett közlekedési hálózat és elemei U3.-1.) KÜLTERÜLETEN
17/24
U3. Tervezett közlekedési hálózat és elemei U3.-2.) BELTERÜLETEN
18/24
II.3.3.2 Keresztmetszet, szabályozási szélesség
A jelenlegi keresztmetszetek az érvényben levő előírások alapján megfelelőek. A nagy szabályozási szélességekből, az Alföldi viszonyokra egységesen jellemző lapos vonalvezetésű, hosszú egyenesekből adódik, hogy- jól átláthatóak -, optikailag nagy sebességet sugallnak a kialakított utak, utcák. A forgalombiztonság növelése, figyelembe véve a fejlesztési lehetőségeket a következők lehetnek:
Megoldás
Előnye
Útburkolati jelek, jelző táblák alkalmazásával
Télen nyáron egyértelmű jelzésrendszer
Függőleges lengéseket keltő eszközök (hosszú küszöb, seb. csökkentő bordák
Télen nyáron egyértelmű jelzésrendszer Önmagát magyarázó jelzésrendszer. Télen nyáron egyértelmű jelzésrendszer. Önmagát magyarázó jelzésrendszer.
Vízszintes lengéseket keltő eszközök (Sávelhúzás, útszűkítés, stb..)
Hátránya KRESZ tábla oszlop „rengeteg,” karbantartatási igény magas – ellopják, korrózió stb.. Mezőgazdasági járműszerelvények terményszállítása közben indokolatlanul zavaró lehet
Optikai kényszerítés alkalmazó eszközök alkalmazásával: térburkolatok, fatelepítés tervezett módon Előbbiek kombinációja
A Kunszentmiklósi út – József Attila u., valamint a Kunszentmiklósi u – Kossuth Lajos utca csomópont közlekedési rendszerének korszerűsítése, a fordulósugarak biztosítása mellett cseppszigetek kialakításával a gyalogátkelő védelmére, és egyben fogalomcsillapító kapuzatként is funkciónál. Az önkormányzati utcák által felszabdalt tér és a forgalomcsillapítás egy eszközben való megoldása, a szinteltolás a csatlakozási szakaszokon, nagyobb felületű más burkolattal kialakított szigetekkel. Az Közutakon alkalmazható sebességcsökkentő eszközök című segédlet az alábbi példákat is megadja a kialakításhoz. Az egységes belterületi kerékpárút kialakítás érdekében, a minta szelvények szerinti szélességben és helyen biztosítani kell a helyett, hogy a későbbiek során további közművek és/vagy egyéb beépítéssel ne terheljék az amúgy is szűk teret. A javasolt minta keresztszelvényeket az U.5.-1 sz. Mintakeresztszelvények” mutatják be.
19/24
A gyalogátkelőknél szigetes védelem mellett egyben a forgalomcsillapítás vízszintes irányú lengés hatás okozásával is megvalósulhat.
A kerékpáros közlekedés biztosítását, az út korszerűsítése idején kell megoldani. A kerékpáros közlekedés biztosítását itt; - kerékpársáv kijelölésével a meglevő burkolat mellett - egyesített kerékpár és gyalogos forgalmi út kiépítésével - osztott kerékpár és járda kiépítéssel 20/24
-
vagy a kerékpáros és gyalogos forgalom két oldalra szétválasztásával lehet megoldani. Erre egy optimális megoldást tartalmaz a mintakeresztszelvényben található megoldás.
II.3.3.3 Burkolat
Az alkalmazott felületi bevonat (aszfalt) burkolata helyett, gumiőrleményes bitumenből készült aszfalt burkolat cserével biztosítható, hogy a belterületi utak csendesebbé váljanak, nem utolsósorban, karbantartási igénye számottevően kisebb a hagyományos burkolatokéhoz képest. A önkormányzati utcákra javasolt szinteltolások alapvető burkoló eleme a térkő. A parkoló sávok, tereket térkő burkolattal, süllyesztett szegély elválasztással javasolt. Buszöböl kialakításánál a bazalt betonburkolat országos szinten bevált. Figyelni kell ennél a burkolatnál arra, hogy az első egy évben nem kaphat korróziót kiváltó anyagot (téli sózás), ezért a felületek impregnálásával lehet elérni. Kerékpárút kiépítés elsősorban aszfalt burkolattal, a kritikus szakaszokon színezet térkő burkolattal felhívni a figyelmet a változásokra.
21/24
U5.1 Minta keresztszelvények - UT2-1.201 Útügyi műszaki előírás szerint Kunpeszéri út távlati keresztmetszete
c.) Egyéb közút (Kivételesen egy forgalmi sávval, 7,0 m koronaszélességgel tervezhető) Belterületi utak keresztmetszeti kialakítása
22/24
Kerékpár utak keresztmetszeti kialakítása - ÚT2-1.203 „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése” alapján
23/24
Alkalmazott műszaki útügyi előírások és jogszabályok
24/24
