2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: VO-3/2014 „A” HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: [email protected]

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

Gábor István okl. építészmérnök, településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-003

TARTALOMJEGYZÉK Az alábbi határozattal (tervezet) jóváhagyandó munkarészek: A Közgyűlés az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdése és a 9/B.§ (2) bekezdés a) pontja alapján: 1. módosítja Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozatot a melléklet szerinti TR/szt. rajzszámú „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap és „a terv leírása” alapján. 2. Felkéri a főépítészt Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének településszerkezeti terv szerinti módosításának előterjesztésére. Rajzi munkarész: TR/szt. „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítása” megnevezésű tervlap 1:2000 TR/v. „Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítás - változások tervlapja” megnevezésű tervlap. Szöveges munkarész: A terv leírása

0629/10

010

42/ 3

0629/2

0629/6

0631/3 0629/5

0630

0629/3

0631/2

0631/9

0631/10

0752/21

0631/11

/7

2 04

01

Kb-e

0752/2

01042/6

0752/20

0752/19

0752/17 0631/7

Mk 1 0752/8

Mk 1 6/10 062 6/11 062 626/12 13 0 6/ 062

/4 0749

/5

0749

/18

0749

/17

/7 0749

/16

0749

/2

0

/8

49

0749

0748

/15

07

0749

/9 07 49

/10 0 749

/19

0749

/6

0749

0753

0749

/11

0749

0749

/12

0752/4

/14

0749/2 0749

0752

/6

/13

/14

0749/3

07

52

0752/5

0747/19

075

3 7/2 074

8 074

074

7/2

6

7/1

7

6/1 062

0633/4

6/14 062 6/15 062 6/16 062

0626/18

0752/3

0750

0749

0757

Kb-e Nagyhaju Attila TT-09-0036

TT-09-0637

/25

50

0 01

0752/13

E

Kb-e

Mk Kb-e

Nagyhaju Attila TT-09-0036 TT-09-0637

TR/v

A terv leírása Debrecen településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érinti. A településszerkezeti terv módosítás javaslata szerint: A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges beépítésre nem szánt területen belül különleges egyéb területfelhasználás kerül rögzítésre. A módosítás lényegi eleme: A mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk), ill. az erdőterület (E) helyett beépítésre nem szánt különleges egyéb terület (Kb-e) területfelhasználás kerül rögzítésre. (javaslat szerint) A módosítással érintett helyrajzi szám: 0752/13 hrsz. Terület felhasználás területi változása: (területrészen belül) Területfelhasználás szerinti bruttó területnagyság Sajátos használat megnevezése mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk)

érvényben lévő szerkezeti terv szerint (ha) 12,02

szerkezeti terv módosítási javaslata szerint (ha) 0

erdő terület (E)

6,18

0

különleges egyéb terület (Kb-e)

0

18,20

Összesen

18,20 ha

A tervezési területet határoló infrastrukturális elemek a Panoráma út, mint gyűjtőút és a Diószegi út, mint 4814. számú országos mellékút a módosítás során nem változik. A terület megközelítése ezen úthálózati elemekről biztosított. A területrészre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának a település egészére nincs kedvezőtlen hatása. A területrész terv szerinti felhasználásának eredménye: A módosítással érintett területen belül egységes terület-felhasználás kerül megállapításra, mely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések megvalósítására. Debrecen, 2016. január hó

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Törzsszám: VO-3/2014 „B” RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Pia -513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda @ph.debrecen.hu

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Felelős tervező:

Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036

Nagyhaju Attila okl. településmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0637

TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R.81.§. 1.számú melléklet szerinti belterületi szabályozási tervlapok és a 2.sz melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként VO-3/2014. törzsszámú TR/sz. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:2000 léptékben Debrecen, 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK ...…/2016. (.........) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 42. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti, közlekedési, növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Hajdú-Bihar Megyei - vízvédelmi és vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Debreceni Rendőrkapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § A R. 81.§. 1.sz. melléklet – belterületi szabályozási tervlapok – és a 2.sz melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként a TR/sz rajzszámú szabályozási terv módosítása tervlap szerint módosulnak. 2.§ Záró rendelkezések E rendelet a jóváhagyástól számított 30 nap után lép hatályba.

0629/10

010 42/ 3

0629/2

0629/6

0631/3

0629/5

0630

0629/3

30.0 0631/2

ht

0631/9

ht

ht

ht ht

ht

ht

0631/11

ht

0752/21

ht

0631/10

/7

2 04

01

Kb-e

0752/2

01042/6

5

22.0

01

0752/20 0752/19

0752/17 0631/7

Mk 1 0752/8

Mk 1

/19

0749

/17

0749

/16

0 /2 49

0749

/15

07 /10 0 749/1 1

/18

0752/4

0748

0749 0749

0749 /7 0749 /8

0749 /9 07 49

0753

6/10 062 6/11 062 626/12 13 0 6/ 062 6/14 062 6/15 062

6/17 062

0633/4

0749 /5 0749 /6

6/16

062 0626/18

0752/3

0750

0749 /4

0749

/14

0749

/12

0749/2

0749

0752

/6

/13

/14

0749/3

07

52

0752/5

0747/19 075

ht TT-09-0637

7/2

0757

Kb-e

TT-09-0036

Nagyhaju Attila

074

074 7/1 8

074

3

7/2

6

0/2

05

0752/13

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településrendezési terv MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ

Törzsszám: VO-3/2014 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti teljes eljárás VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓJA 2016. január

DEBRECEN ERDŐSPUSZTA CLUB HOTEL TERÜLETÉNEK FEJLESZTÉSE

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településrendezési terv MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Felelős tervező:

Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036 Tervező:

Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT-09-0637 Környezetvédelmi szakági tervező: környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036, SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036, Tájrendezés szakági tervező:

Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16. Közlekedés szakági tervező:

Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057 Vízi közművek, energiaellátás: Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408

Hírközlés szakági tervező: Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004 *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.


TARTALOMJEGYZÉK (készült a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti tematikával)

1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1 Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok

3.4. Közösségi közlekedés 3.6. Főbb gyalogos és kerékpáros közlekedés

3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) 4.2. energiaellátás 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján 5.2.6. Védett területek érintettsége 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 8. BEÉPÍTÉSI TERV 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS


1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása A hatályos településszerkezeti terv területfelhasználási adatai: területfelhasználás jellege 9.3.0 8.0

mezőgazdasági korlátozott használatú terület erdőterület összesen:

területe (ha) 12,022 6,1817 18,2037

a hatályos településszerkezeti tervlap a tervezési területet érintő kivonata

A településszerkezeti terv módosítása révén beépítésre nem szánt terület módosítására kerül sor. A tervezési terület területfelhasználás tekintetében jelenleg mezőgazdasági korlátozott használatú területbe és erdőterületbe sorolt, de – tekintettel arra, hogy erre a szabadidős létesítményre több fejlesztési igény is jelentkezett az utóbbi években – támogató településfejlesztési döntést hozott az Önkormányzat. Így településrendezési szerződésbe foglalható a fejlesztés rendezési tervi feladata. 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek nagysága nem változik. Területi mérleg jelenlegi területfelhasználás jellege mezőgazdasági korlátozott használatú terület erdőterület teljes terület: beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területek

területe (ha) 12,022 6,1817 0 18,2037

tervezett területfelhasználás jellege

területe (ha)

különleges beépítésre nem szánt 18,2037 egyéb terület 18,2037ha 0 változás:0 18,2037

1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (országos úthálózati elemek) nem tagolják, csak határolják a tervezési területet. Jelen módosítás nem változtatja meg ezen elemek nyomvonalát, keresztmetszeti jellemzőit. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek nem változnak. A szerkezeti tervi javaslatban létrejövő különleges beépítésre nem szánt terület továbbra is aktív zöldfelületi környezetet biztosít a benne lévő szolgáltató tevékenységhez. 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek - védőtávolságok a területet csak a Létavértesi út felől érintik, a közúti védőtávolság 50m-es szélességben jelet területhasználati korlátozást.


- táji és természetvédelmi elem a terület északi részén lévő helyi természetvédelmi területként jelent korlátozást. - kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek jelenik meg a területen, melyet az örökségvédelmi adatszolgáltatás rögzített. Egyéb védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása változások tervlapja

Területfelhasználási elemek változásai: mezőgazdasági korlátozott használatú területből különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (12,022 ha) erdőterületből korlátozott használatú területből különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (6,1817ha) A területfelhasználás változásának indoklása: A cca. 18,2 ha nagyságú terület új területfelhasználását egyrészt az alacsony termőföld és erdő minőség érték, másrészt a mezőgazdasági földhasználat korlátai indokolják, de a kialakult természetközeli idegenforgalmi célú hasznosítás nem befolyásolja a korábbi az Erdőspusztákra jellemző területhasználatokat. Az elaprózott, vegyes tulajdon is azt indokolja, hogy egységes területként őrizze meg a tájkarakterét a terület. Ennek adottságai megvannak, közművesítése alternatív energiaellátással, víziközművek pedig kialakult kommunális hálózat felhasználsásával és közműpótlókkal megoldottnak tekinthető. Az Erdészeti Igazgatóság a HBG/01/07783-2/2014 számú előzetes véleményében kifogást nem emelt az erdőterület különleges beépítésre nem szánt területként történő rögzítése ellen.


1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – jelenleg is beépítésre nem szánt területként – mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térséget érint. E két területfelhasználási térség a város területén az MTrT szerint: erdőgazdálkodási térség: 16 599,83ha. 1.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség

követelmény: OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) pont: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 7.§ (1) bekezdés: Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. - a MTrT erdőgazdálkodási térségének a területe összesen (A): 16 599,83 ha, - az OEA szerint erdőterületnek minősülő terület (B): 14 859,08 ha. - a hatályos településszerkezeti tervben az erdő terület: 16 557,95 ha, - a tervezett módosítással az erdőterület csökkenése/növekedése: 6,18 ha, - a tervezett módosítás után az erdőterület –igazgatási területen belül (C):

16 551,77 ha.

16599,83x0.85 (14109,85) < 16551,77ha és 14859,08x0,95 (14116,13) < 16551,77ha és a erdőgazdálkodási térségben nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. 2.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség

követelmény: OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) pont: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. a követelmény teljesítése:

(lásd 2. sz. rajzi melléklet)


A település közigazgatási területén - a MTrT mezőgazdasági térségének a területe összesen(A): 16.823,58 ha, - a hatályos településszerkezeti tervben a mezőgazdasági terület: 17.106,15 ha, - a tervezett módosítással a mezőgazdasági terület csökkenése/növekedése: 12,022 ha, - a tervezett módosítás után a mezőgazdasági terület (B): 17.094,13 ha. (A) x 0.85 ≤ (B), és a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. Az infrastrukturális elemek tekintetében sem országos vonalas elem, sem térségi infrastruktúrális elem nem érinti a tervezési területet, de a panoráma út mentén tervezett egy térségi kerékpárút hálózati elem, a Létavértesi országos mellékúttal együtt. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1.Az ökológiai hálózat térségi övezetei közül az ökológiai pufferterület övezet (MTrT 3.1. sz. mell.) - a 282/2009. Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás alapján – lefedi a tervezési területet. 3. A pufferterület övezet (MTrT 3.1. sz. mell.) követelmény: Tftv. 23/A § (2) bekezdés: A településrendezési tervek készítése során c) pont: az országos (…) és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat; a követelmény teljesítése:

(lásd 10. sz. rajzi melléklet)

A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt puffer terület övezet határait jelen módosítás nem változtatja meg. - területe a MTrT térségi szerkezeti tervében (A): 12.548,42 ha, - területe a HNP adatszolgáltatása szerint (A): 12.821,11 ha, - területe a hatályos településszerkezeti tervben: ha, - területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással: 0 ha, - területe a tervezett módosítás után (B): ua.ha. (A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. követelmény: OTrT 19.§: Puffer területen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha a terület a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

kivonat az Tftv. 3/2. mellékletéből és a módosítással érintett területen jelölt termőföld értékek kivonata

Jelen módosítás nem jelöl ki beépítésre szánt területet. 2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület nem érinti a tervezési területet.

„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.”

A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását.


3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú szántó terület az Tftv. mely a hatályos településrendezési tervekben is beépítésre szánt területként jelenik meg. „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.”

kivonat az Tftv. 3/3. mellékletéből

A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a jó termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához, és kiterjedését illetően. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre nem szánt területek lehatárolását. 4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az erdőkataszteri nyilvántartásban rögzítettek és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya által közölt adatok alapján (04.4./1512/2015 ikt. számú állásfoglalása) (333/A3 jelű elsődleges rendeltetése gazdasági erdő) erdőtag érinti a tervezési területet, de annak kivonása és megváltása a Célmegvalósító kezdeményezésére elindult. kivonat az Tftv. 3/4. mellékletéből

5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást.

k


6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti.



7. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a korábbi TIVIZIG K000005-0175/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) – nem érinti a tervezési területet.

kivonat az Tftv. 3/7. mellékletéből és az államigazgatási szerv által jelölt védőterület

8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a tervezési területet. 9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatása szerint (hivatkozással a HM Hatósági Hivatal HHI/294-1/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a kiemelt honvédelmi terület és a honvédelmi terület övezetébe tartozó ingatlanokat valamint azok védőterületeit nem érintik. Tftv.12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete az érintett államigazgatási szerv tájékoztatásának hiányában nem határozható meg.

11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyonterület övezete (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által 2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti.


12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000005-0093/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet belvízzel alig veszélyeztetett területként határozza meg. 13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a Miskolci Bányakapitányság MBK/76-4/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás. 13. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza, (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHI/294-1/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek.

A Tftv. VI/A. fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a tájrehabilitációt igénylő terület övezetét. Az érintett tervezési területet nem érinti a lehatárolás.

2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Előzmények: Debrecen város településrendezési tervének felülvizsgálata a jelenleg Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0756 hrsz-ú út – 0752/14 hrsz-ú út – 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt terület részét érintő övezeti átsorolási igények miatt merült fel. A településrendezési módosítás külterületi ingatlanon valósul meg. A tervezett módosítások: mezőgazdasági korlátozott terület > beépítésre nem szánt különleges terület (új szabályozás) gazdasági erdő terület > beépítésre nem szánt különleges terület (új szabályozás) A tervezési területre vonatkozó területi mérleget a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A tervezési területet érinti: - Országos ökológiai hálózat, és az ökológiai hálózat puffer övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete


Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik. Erre vonatkozólag a Hortobágyi Nemzeti Park adatszolgáltatása nem tartalmaz védendő természeti értéket sem területi megfogalmazásban, sem védendő faj-alfaj fellelhetőségének (meglévő védendő élőhely) megjelölésében. A terület ugyanakkor az Országos Ökológiai hálózat puffer területeihez tartozik. A puffer terület feladata, hogy védelmezze a magterületek élőhelyeit, mérsékelve a magterületek körül fellépő káros hatásokat. Környezetet terhelő, degradációt okozó tevékenységek nem folytathatók. A tervezési terület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekhez való tartozása a felszín felett megjelenő épített objektumok zavaró hatásait korlátozza, különös figyelem elvárásának megfogalmazásával, pl. felszín feletti közmű vezetékek lehetőleg csak föld alatt építhetők. A tervezési területet nem érinti: - Natura 2000 Különleges természetmegőrző területet - Natura 2000 Különleges madárvédelmi területet - Ex lege védett területet A tervezési területet É-i irányban közlekedési- majd erdő terület; K-i irányban közlekedési- majd vegyesen szántó-tanyaerdő terület; D-i irányban szántó terület; Ny-i irányban szántó és közlekedési-, majd szántó és erdő terület határolja. A módosítással érintett terület jelenlegi, valóságos használata turisztikai-ökoturisztikai célú gazdálkodással hasznosított terület. Ez a használat jelen formájában több éves távlatban fennáll, amint jelenleg is. A tervezési terület (182.048m2) egésze beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási és övezeti besorolásba javasolt. A tervezési területen jelenleg szállodai- ill. falusi vendéglátás folyik. Turisztikai céllal állattartási és takarmánytermelési tevékenység szolgálja az alapvető, fő hasznosítási célokat. A tervezési terület ÉK-i, ill. D-i részén állattartás folyik, mely elsősorban turisztikai célokat szolgál: 17 ló, 12-14 szürke marha, 2 szamár, 14-15 kecske, 60 racka juh, 100-120 sertés, 50 liba, 70 kacsa, 300 tyúk, 300 gyöngytyúk számára van kiépített karám és istálló, ól és egyéb állattartási épület. A lista néhány tétele a génmegőrzés ökológiai céljaiban is részt vesz, egyébként a széles szortimens régi tanyaközponti gazdálkodást tükröz. A terület K-i, és D-i részén takarmány termesztés folyik, így alakítva ki egy kerek egész gazdálkodást. Az ilyen komplex rendszer példa értékű lehet. A terület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területhez való tartozása miatt a tervezési terület későbbi megjelenésének kialakítása nagyon fontos. A várhatóan megjelenő, ill. meglévő épületek-építmények tájba illesztése érdekében fasorok telepítése lehet szükséges, mely a mikro környezet növényzettel való fedettségére is előnyös hatással lehet. A meglévő épületek anyagukat és méreteiket tekintve alapvetően beilleszkednek a tájba. A terület ÉNy-i részén található szálloda megfelelően sűrűn beerdősült terület-rész közepén fekszik. A kétemeletes épület a nagyszámú magas fa miatt optikailag nem látható. A megújuló energiák hasznosítása tekintetében több pozitív példát lehet az ingatlanon megtalálni: A tervezési terület D-i szélén napelem-park található, melynek megjelenése

a tájban idegen, viszont az elemek elsősorban csekély magassági méreteiből adódóan növényzettel könnyen leválaszthatók a tájképből, árnyékhatás megjelenése nélkül. A területen termálkút is működik, melynek hőenergiáját használják ki az épületek és a medencék fűtésére. Természeti adottságok Debrecen környékén három jellegzetes táj találkozik: a Nyírség, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely, mai helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó emberi települések. Debrecen városa a Dél-Nyírség kistáj területén fekszik. A 100-162 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. Északi része közepes magasságú tagolt síkság, a relief 8 m/km2, déli része vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. Felszínét ÉÉK-DDNY-i csapású völgyek tagolják. A lejtésirány D-DNY-i. Az északi részen széles sávban alakultak ki szélbarázdák, deflációs mélyedések, parabola és szegélybuckák. A közepes defláció korlátozza a mezőgazdaságot.


A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Jellegzetes kísérőjelensége a kovárványosodás. Utolsó mozgások a későglaciálisban voltak. Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó folyóvízi homok, mésziszapos homok, ezek a holocénban alakultak ki. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg. Keleten mérsékelten száraz, máshol száraz. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra, ebből nyáron 810, télen 180 a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C, a tavaszi határnap április 11, az őszi október 15. A fagymentes időszak hossza 188 nap. Az évi maximum 34 c, a minimum -17 C. A csapadék területi eloszlása változatos, évente 560-590 mm hull, keleten 600 mm felett. Az egy napi csapadékmaximum 80-90 mm. A hótakarós napok száma 40 nap, vastagsága 18 cm. Az ariditási index 1,19-1,25. Az uralkodó szélirány ÉK-i, illetve É-i és D-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s alatti. A csapadék eloszlása szeszélyes, ez határozza meg a termesztett növényeket. A D felé futó vízfolyások a Berettyóba folynak, egymással párhuzamosak (Konyári Kálló, Derecskei Kálló, Kondoros,Tócó). Bővebb vízhozamot csak kora tavasszal és nyár elején szállítanak. Vízminőségük III. osztályú. Állóvizeit 3 természetes tó képezi, melyet 8 víztározó egészít ki. A talajvizet ÉK-en 4-6 méteren, máshol 2-4 méter között találjuk, kémiai jellege nátriumos, illetve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége közepes, szulfáttartalma viszonylag magas. A legtöbb településnek ártézi kútja van, átlagos mélysége 100 méter alatt van, vízhozama mérsékelt. Debrecenben több fúrásból nátriumkloridos gyógyvizet emelnek ki. A felszíni vízkészlet kihasználása 80%, a felszín alatti 20%. A kistáj a Nyírségi flórajárás része, jellegzetes társulásai a tölgy-köris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Nagy területet borítanak a homokpusztagyepek és homokpusztarétek, jellegzetes fajok a magyar kökörcsin, a debreceni csomolya és a réti angelica. Az erdők elsősorban lágylombú erdők. Legfontosabb mezőgazdasági kultúrák: rozs, őszi árpa, burgonya, dohány. A kistájat döntően homoktalajok uralják, futóhomok, humuszos homoktalaj és kovárványos barna erdőtalaj. Löszös felszíneken réti csernozjomok és szolonyecek. Emellett lápos réti talajok is vannak, tehát a kistáj mezőgazdasági potenciálja kicsi. A területhasználat jellemzői a kistájon a következők: belterület: 6,8%, szántó 49, 1%, kert 2,1%, szőlő 2,1%, rét, legelő 6,3 %, erdő 33,1%, vízfelszín 0,05%, ártér 0,05%, védett terület 0,7% A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 550-600 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható. A tervezési terület a Debrecentől néhány km-re kezdődő és a várost mintegy 20-30km szélességű karéjban D-től ÉNy-ig körül ölelő Erdőspuszták területén belül, annak DK-i részében helyezkedik el. Az Erdőspuszták egy kiterjedt mozaikos erdős terület, ahol az erdő foltok közötti fedetlen sávokban a felgyorsuló szelek, a defláció erőteljes károkat okozhat a termő talajokban. A szűk tervezési terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás előnyösen magas. A tervezési területet délről szegélyező vízgazdálkodási területen viszont magas. A változatos, sokféle megjelenés (kaszáló, erdő, tó, lovas pálya, parkosított terület, stb) miatt a szegélyhatások a területnagysághoz képest kifejezetten nagy mértékűek és erősek. A tervezési területhez legközelebb a Bánki láprétek és erdők (12) találhatók.

2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Tájtörténeti vizsgálat Debrecen területének egy része a Hajdúsági löszháthoz, másik része a Dél-Nyírség hullámzó homokterületéhez tartozik, a közigazgatási terület D-DNy-i része a Bihari síksághoz csatlakozik. A természetes vízfolyások környezete évszázadokig mély fekvésű adottságai miatt „mocsárvilág” volt, melyek nyaranta kiszáradva szikes gyepeket alkottak. A magasabban fekvő területeket népesítette be a lakosság. Debrecen a Hajdúság jellegzetes és fontos települése. Településszerkezetén kis mértékben a mai napig látható nyomot hagytak a hajdúsági városok kialakulásának jellegzetes nyomai.


A természetes táj évszázadokkal korábban alapvetően erdőkkel sűrűn tarkított gyepes legelőkből állt. A táj a népesség növekedésével arányosan fokozatosan megváltozott, folyamatosan növekedett a szántó gazdálkodás területe, míg az arra megfelelő részeken a gyepgazdálkodás megmaradt, az erdők nagy része viszont áldozatul esett. A vízfolyások XIX. századi szisztematikus szabályozása, a vízzel tartósan borított területek lecsapolása megváltoztatta a terület használatokat, de valószínűleg a klimatikus körülményeket is. Az Erdőspuszták a kistáj egyik legerdősültebb területét adják, különösen érdekes és értékes a mozaikos elrendezésben váltakozó erdő-gyep-legelő gazdálkodás, valamint a néhány mélyületben felhalmozódó vízből táplálkozó tó. Ezek léte sajnos a vízutánpótlás gyérülésével egyre nagyobb veszélybe kerül. Tájhasználat értékelése A tervezési terület erdő-, gyep-, ill. turisztikai gazdálkodással hasznosított. Hagyományoshoz közelítő állattartás, valamint komoly vízfelület is található a területen belül. Mindezekből következik, hogy az ingatlan tájképi megjelenése változatos. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tervezési területen regisztrált védendő objektum, élőlény nem található, ugyanakkor a terület az Országos Ökológiai Hálózat puffer területeinek része. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A konkrét tervezési területet az ökológiai hálózat puffer területéhez tartozást kivéve nem érintik természetvédelmi védettségek. Az Erdőspuszták különösen, de Debrecen környéke sok rész területének értékei miatt Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területhez tartozik. Az Alföldi táj ezen részén különösen nagy érték az erdő. Az Erdőspuszták ráadásul olyan mozaikos kialakulású, kiterjedt terület, ahol a domborzat is változatos, az erdőfoltokat szántók, legelők és tavak tarkítják. A változatosságból adódik, hogy a biodiverzitás általában magas, a tájképet gazdagító szegélyhatások rendkívül nagyok. A változó táj jó élőhelyet biztosít a kis- és nagy vadaknak, de a fauna táplálkozási láncot alkotó minden tagjának is. Ökológiai hálózat A konkrét tervezési területet az Országos ökológiai hálózat puffer területéhez tartozás miatt az itt folyó tevékenységek feladata, hogy csökkentse a környezetében lévő ökológiai magterületeket esetleg érő káros behatásokat. Ezért nem szabad olyan természeti károsodást okozó tevékenységet folytatni. A „2003. évi XXVI. törvény az országos Területrendezési Tervről” a következőképpen rendelkezik az Ökológiai Hálózathoz tartozó Pufferterület övezetéről: „19. §67 Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.” A módosítás várható tájkép módosító hatásai A módosítás alapvetően nem változtatja meg a terület tájképi megjelenését, nagy volumenű építkezés nem várható, és a beépítési lehetőségek korlátai miatt nem is lehetséges. Az erdősült területen meglévő szálloda épülethez csatlakozhat esetleges bővítés épülettömegének tájba illesztése is megoldható, amennyiben sem magassági, sem horizontális kiterjedésében nem növekszik aránytalanul. Az erdő fennmaradása viszont mindenképpen szükséges a tájba illesztés megoldottságának érdekében. A változtatással elvárható fejlesztés javíthatja a környező területek életszerű működésének esélyeit és körülményeit, növelheti a valódi biológiai potenciált, jó példát mutathat a környező, évtizedekkel ezelőtt kialakított mezőgazdasági területek számára. A deflációt okozó szelek sebességének és erejének csökkentésében a növényzettel (leginkább fákkal) való fedettség a leghatékonyabb eszköz. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Javasolt a tervezési területen É-D irányban, az állattartó épületek és a napelem park között húzódó belső út mentén fasor telepítése, mely jól szolgálná a meglévő épületsor legelő felőli tájba illesztését. Javasolt a terület D-i részén lévő napelem-park tájba illesztése érdekében az árnyékhatás okozó sáv kihagyásával többsoros, kiskoronájú fákból és cserjékből álló fásítás telepítése. A napelemek takarására nem szükséges magas fákat használni, hiszen a berendezés maga sem magasabb 2m-nél. A takarásra szolgáló fásítás minden oldalról vegye körbe a napelem-parkot.


Javasolt ezen felül az ingatlanon belül további fasorok telepítése a különböző funkciójú területrészek lehatárolására. A telepítésre nagyrészt honos, részben gyorsan növő, de nem invazív fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok telepítése (Quercus robur, Quercus cerris, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia ’Raywood’, Ulmus laevis, Ulmus minor, Ulmus glabra, Acer platanoides, Malus sylvestris, Pyrus pyraster, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, stb.). A beültetésre javasolt fasorok védik a terület-használat zaj-, fény-, füst-, szag-, stb. emissziójától a környező mezőgazdasági területek művelőit és faunáját, a környezetben lévő ökológiai magterületek élőhelyeinek élővilágát. A megfelelően kialakított fasorok, fásítások az épületek, berendezések tájba illesztésének legfontosabb eszközei. A változással érintett terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás növekedni fog a javasolt növény telepítések végrehajtása után. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása A terület hatályos településszerkezeti tervén jelölt és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítéséhez az Étv. 7.§ (3) bekezdése b.) pontja szerint nem szükséges. ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉSEK Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Telephelyen belüli intézményi kertek, vonalas zöldfelületi elemek A rendezvényház, és a tó körüli parkosított terület fenntartása nagymértékben hozzájárul a rekreációs igények teljesítéséhez. Fontos szerepük van a telephelyen belüli közlekedő utak mentén telepíthető zöldsávoknak is, melyek fasorok és az alattuk lévő intenzív fenntartású aljnövényzet (talajtakaró cserjék, virágok, vagy gyep) együttesével biztosítanak változatosságot és valódi biológiai potenciált. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok Az ingatlan nagy felületű, belső területein lehetőleg többszintes növényállománnyal fedett zöldfelületek kialakítása javasolt, a fasorok-zöldsávok telepítésének javaslata is ezt a szerepet szolgálja. A zöldfelületek ökológiai szerepe rendkívül fontos, az épületekkel sűrűn betelepült telephelyek esetében különösen. A növényzet javítja a mikroklímát (hűti, párásítja, segít a levegő megszűrésében), gyengíti az időnként erős szélhatásokat, szélmentes meleg időjárás esetén viszont beindítja a terület átszellőzését. Települési klíma Az ingatlan klímája az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék 250-300mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. Az időjárási szélsőségek a globális felmelegedés hatására erősödnek: hosszabbak az aszályos időszakok, erősebbek a viharok idején a szelek, intenzívebbek a zivatarok és a jégesők. Minden épített környezet klímája melegebb és szárazabb, mint a környező táj, ez elsősorban az épített elemek sűrűségének következménye, ugyanis ezek jobban magukba zárják, majd intenzíven kisugározzák a környezetükbe a hőt. Dinamikus hőegyensúly van jelen mindenütt, mely a beérkező és kisugárzódó valamint a felhasznált energiák pillanatnyi eredője. Ez a hőegyensúly magasabbra tolódott, így emelkedik a beépített környezet, a település hőmérséklete is. A hőegyensúly viszont megváltoztatható. A paraméterek közül a beérkező energiákon nem tudunk módosítani. Változtatni lehet viszont a beérkező energiák elnyelődésén, ezen keresztül a környezetbe való kisugárzáson, az energiák felhasználásán, valamint a kisugárzott hő településről való eltávolítása is segíti a települési klíma javulását. Az energia elnyelődés csökkentésének alapvetően három eszköze van: - az épített felületeket minél világosabb színűre kell színezni, miáltal a fényben lévő energia kisebb mértékben nyelődik el a felületek anyagában - optimalizálni, csökkenteni kell a szilárd, épített felületeket, részben a szükségtelen felületek megszüntetésével, részben növényzeti fedéssel - Növelni, intenzívebbé kell a zöldfelületek mennyiségét-minőségét, fasorok, zöldsávok létesítésével, de akár tetőkertek, zöldfalak építésével. -


Fentebb vázolt telepítések a tervezési területen jelentős részt már megvalósultak, de belső és határoló fasorok – fásított sávok telepítése növekményként szükséges. Javasolt a termálkút vizéből leválasztott gázok begyűjtése és tárolása, majd energiatermelés céljából való felhasználása. Ezzel is csökkenthető a légkörbe jutó szénhidrogének mennyisége. Kifejezetten fontos általában a csapadékvizek szilárd felületekről való elfolyásának lassítása és csökkentése. Ebben a munkában nagyon fontos a burkolatok vízáteresztő képességének javítása, vagyis a teljesen zárt burkolatok fokozatos cseréje hézagos, áteresztő burkolatra. Fontos az összegyűjtött vizek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű tárolása, majd a növényzet locsolására való helyszíni felhasználása. A növényvilág rengeteg oxigént termel, és por- valamint pollen megkötő szerepe is jelentős. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A fásítások alapvetően segítik a terület tájba illesztését, de ez csak abban az esetben biztosítható, ha az őshonos és idegen taxonok aránya nem rugaszkodik el túlzott mértékben a táj természetes összetételétől. A terület tájba illesztésének érdekében a fásítások telepítése mielőbb megvalósítandó, és megkövetelendő, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása (a terület művelése) javasolt. Ezekhez a fásításokhoz a tájba illeszkedő, honos lombhullató, nagy és közepes koronájú taxonok használandók. A megfelelően kialakított záró fásítások a terület tájba illesztésének legfontosabb eszközei. A faállomány alkotói a területre jellemző tölgy-kőris-szil ligeterdő társulás fő- és elegy fajaiból kerüljenek ki (kocsányos tölgy, magas kőris, vénic szil, mezei szil, hegyi szil, korai juhar, fehér nyár, vadkörte, stb.). Az épületek, építmények és berendezések tájba illesztése miatt viszont mindenképpen fontos a fásítások, zöldfelületek betelepítése. A tervezési területen belüli fásítások telepítése a különböző deflációs és szárító hatású szélterhelések csökkentését is segítik. A hatályos tervekkel való egyeztetés eredményeképpen megállapítható, hogy a kijelölt területek átsorolásának negatív hatású változásai nincsenek. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest pedig biodiverzitás emelkedést okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza!

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Tervezői nyilatkozat és a kialakult közlekedési rendszer alapján nem indokolt ezen önálló munkarész elkészítése. A területfelhasználás és övezeti szabályozás változása alapján nem javasolt a kialakult közlekedési területek átszabályozása, területeinek bővítése.


4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) Ivóvízellátás A létesítmény ivóvízellátása a terület ÉK-i szélén haladó közúton üzemelő, Debrecenből induló ivóvíz nyomóvezetékről van biztosítva. Szennyvízelvezetés A területtől ÉK-re haladó közút nyomvonalán üzemel egy szennyvíz nyomóvezeték. A létesítmény saját szennyvíz átemelővel erre csatlakozva a keletkezett szennyvizet elvezeti. A létesítményben az állattartásból keletkező szilárd és hígtrágya kezelése a vonatkozó előírásoknak megfelelően meg van oldva. Felszíni vízelvezetés A területen - tekintettel a beépítésre – nincs, és nem is szükséges csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. A területre lehulló csapadék elszikkad. A csónakázó és horgásztó vízutánpótlása részben a csapadékból, de szükség esetén fúrott kútból van biztosítva. 4.2.energiaellátás (villamos energia, gázenergia, távhő, megújuló erőforrások, egyéb) Földgázellátás A területtől ÉK-re haladó közút nyomvonalán üzemel egy középnyomású DN 160 PE földgáz elosztó vezeték. A létesítmény erre csatlakozik, ezzel földgázigénye kielégíthető. Elektromos energia ellátás A terület elektromos energia ellátása a Ny-i dűlőúton kiépített 22 kV-os középfeszültségű hálózatról van biztosítva. A 60210 trafó megtáplálása földkábellel történik, míg a 32389 trafó megtáplálása légvezetékkel. A területen belül az elektromos energia ellátás kisfeszültségen földkábellel van megoldva. A terület elektromos energia ellátása biztosított, az 50 kW teljesítményű napelem rendszer gazdaságosabbá teszi az elektromos energia ellátást. A közvilágítás helyi, energiatakarékos lámpatestekkel megoldott. 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) Tervezői nyilatkozat és a kialakult hírközlési rendszer alapján nem indokolt önálló munkarész elkészítése. 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A létesítményben ki van építve egy 50 kW teljesítményű napelem rendszer a takarmánytároló mellett, amely a szükséges villamos energia igény egy részét fedezi. A létesítmény rendelkezik geotermikus energia hasznosítással is, 4 MW teljesítményű geotermikus rendszer van kiépítve. A termelő kút 1425 m mély, talphőmérséklete 79 CO, kitermelhető vízmennyiség 900 l/perc. A kitermelt víz erősen gázos (405 l/m3), ezt célszerű lenne a gázmentesítés során nem elengedni, hanem hasznosítani, pl. gázmotorral, ami villamos és hőenergiát is termel. A lehűtött termálvizet a visszasajtoló kútba visszatermelik.


5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A módosítási javaslat szerint a tervezési területen belül a fentebb megadott terület-felhasználás változását a szerkezeti és szabályozási terv rögzíti. 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: I: a működés várható időtartama: a terv távlatán túli. G: a környezet-igénybevétel az alapterhelésben kisebb mértékű növekedéssel jár, a hatás folyamatos, állandó, határértékek alatti, tehát számottevő változást nem okoz. V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, erre biztosíték a területhasználat, a területen jelenleg végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés. R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál. 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett terület a város északi határán helyezkedik el, pozíciójában és megjelenésében városképi jelleggel is bír. Ez, valamint terület elhelyezkedése, mérete által behatárolt terület-felhasználás egyedi, akár speciális beépítési módot, elhelyezéseket, technológiákat igényelhet. Ezt a beépítésnél és zöldterület alakításnál, a zavaró hatású környezettől való, védelmi célú lehatárolás tervezésénél kiemelten figyelembe kell venni. A terület infrastrukturális és településgazdálkodási feltételeit fejlesztéssel biztosítani kell, a módosítás ebben változást jelent. A vizsgált területen belül a levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vizet érő, valamint zajterhelő hatások szabályozottak, így a módosítás után sem kell számolni a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével. 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni. 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező területfelhasználás, illetve annak változása rendeltetésszerű környezet-igénybevétel, valamint a jelzett kritériumok betartása esetén nem jelenthet a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítás a vizsgált terület esetében a területhasználat tényleges megváltozását eredményezi. Az érvényes és módosított szabályozás szerinti terület-felhasználás alapvetően eltér egymástól. Jellegében más használatot, környezeti terheléseket jelent. A mezőgazdasági (és erdészeti) területhasználat idényjellegű, környezet-terhelései elsősorban a műveléshez és állattartáshoz kapcsolódó kemikáliák, szálló por, vagy pollenterhelésben és tüzeléstechnikai terhelésekben jelenik meg. A módosítás utáni területhasználat nem okoz változást. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi idegenforgalmi és vendéglátó és korlátozottan mezőgazdasági használat alapján nem észlelhető a területen zaj-, talaj-, vagy vízterhelés okozta környezeti ártalom. 5.2.6. Védett területek érintettsége A módosítással érintett terület északi részén helyi védett természeti érték található, melynek nincs értékelhető biológiai, vagy természetközeli élőhely, egyed. A további fejlesztési lehetőségekkel a gondozott zöldfelület-alakítás minősége nem változik, a biológiai aktivitásérték (BAÉ) a zöldfelületi mérlegének megtartása biztosítható. 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai A tervezett módosítás alapvetően jelentősebb eséllyel segíti a gazdaságélénkítést, a foglalkoztatást, a környezetvédelmi törekvést és a fenntartható fejlődés érvényesülését, mint az érvényes terv. 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme A terület beépítése során elvárt legfontosabb települési és környezeti szempontok: A települési környezetre gyakorolt hatás a szabályozási elemekkel elviselhető, a kialakuló állapot rendezett, városképileg értékesebb környezeti állapotokat teremt! A hatás javító!


3.2.) Levegőminőség-védelem Ebben a fejezetben a jelenlegi/bővítendő Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya levegőkörnyezeti hatását vizsgáljuk az Környezetvédelmi Fejezet (KVF) részeként. A KVF készítése során az alábbi, többszörösen módosított levegővédelmi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: - 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól - 314/2005.(XII.25.): Korm. r. a környezeti hatásvizsgálati … engedélyezési eljárásról - 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről - 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint …vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról - 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről … - 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek VOC kibocsátásáról - 12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet egyes környezetvédelmi szabványokról - 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek…műszaki feltételeiről - 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a levegőterheltségi … zónák kijelöléséről A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet keretjellegűen intézkedik a levegőkörnyezet védelméről. Elsőfokú környezetvédelmi hatóság: Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal. Légszennyezettségi besorolás Az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya vizsgálati területe Debrecen, Diószegi-Panoráma út kereszteződése mentén található; nagysága: 18,2 ha. A vizsgálati terület közelében halad a Diószegi (4814. sz.) és a Panoráma (hrsz 0632.) út. Közvetlen környezetében több tanya (T) található. objektum

EOVY

EOVX

útkereszteződés

850780

241250

4814. út

850844

241201

T1

850418

241290

T2

850540

241146

T3

850555

241065

T4

850720

241043

Club Hotel

850919

241035

Arbó tanya

850989

240870

kilátó

850808

241131

Debrecen a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet értelmében a 9. légszennyezettségi zónába tartozik. A szennyező anyagok koncentrációja tartósan vagy időszakosan a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. mellékletében meghatározott alábbi tartományba esik: LA SO2: CO: NO2: PM10: CH:

csoport F F C D --

C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint a határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a célérték között van E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A levegőterheltség egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Határ- és küszöbértékek (ug/m3): LA SO2 NO2 CO PM10

HÉ (h) 250 100 10000

HÉ (d) 125 85 5000 50

HÉ (a) 50 40 3000 40

FVK 75 32 3500 14

AVK 50 26 2500 10


Csoport LSZ B > HÉ+TH C HÉ - TH D FVK - HÉ E FVK - AVK F < AVK , ahol HÉ: egészségügyi levegőterheltségi határérték (h: órás, d: napi, a: éves); TH: tűréshatár; FVK: felső vizsgálati küszöb; AVK: alsó vizsgálati küszöb; LSZ: levegőterheltség (ug/m3).

Levegőkörnyezeti állapot A környezeti levegő, mint hatásviselő jelenlegi alap-állapotát - az éghajlat (klíma) - az átszellőzési adottságok - a levegőminőség (levegőterheltség) adataival jellemezzük. Éghajlat (klíma) A tervezési terület Debrecen Megyei Jogú Város K-i külterületén található. Debrecen mérsékelten meleg - mérsékelten hűvös éghajlati típus határán terül el. A sokévi átlagos meteorológiai jellemzők: paraméter évi napsütéses órák: borultság: ködös napok aránya: légnyomás: évi középhőmérséklet: csapadék évi összege: párolgás: globálsugárzás: relatív légnedvesség: szélsebesség:

óra % % mbar K mm mm kJ/cm2 % m/s

téli félév 561 65.5 15.6 998.7 275.8 252 255 107.9 81.0 2.85

nyári félév 1484 52.8 1.1 996.2 290.2 341 333 330.6 69.2 3.05

Mindegyik jellemzőnek napi, évszakos ciklusa van. Fűtési hőfokhíd 293/285 K-nál ~3000 h. A levegőterhelést meghatározó széladatokat a debreceni paraméterekkel jellemezhetjük: Θ G (%) u (m/s) N 9,47 3,92 NNE 9,67 4,02 NE 10,72 2,85 ENE 5,75 2,59 E 8,65 2,33 ESE 3,77 2,22 SE 5,19 4,16 SSE 5,33 2,65 S 13,43 3,70 SSW 5,47 3,61 SW 6,05 3,49 WSW 3,68 3,62 W 4,55 3,48 WNW 2,14 3,02 NW 3,60 2,58 NNW 2,52 3,35 Θ: szélirány; G: szélgyakoriság (%); u: szélsebesség (m/s). (A szélexponensek értékeit nem közöljük: a kilátónál nem keletkezik levegőterhelő pontforrás).

Átszellőzési adottságok A vizsgálati és vizsgálati terület jellegzetes erdő/pihenő/turisztikai környezetben található. A vizsgálati terület nagysága: 18,2 ha. KTJ: Övezeti besorolása: jelenleg: E: védelmi rendeltetésű erdőzóna; Mk1: mezőgazdasági különleges I. zóna tervezetten: Kb-e: különleges beépítésre nem szánt terület. A jelenlegi átszellőzést a vizsgálati terület szomszédságában lévő erdő, mezőgazdasági területek és tanyák alig korlátozzák. A vizsgálati terület levegőterhelése kedvező átszellőzés esetén nem okoz tartós levegőterheltséget. A közeli (4814. sz. és Panoráma) utak közlekedése a légköri turbulenciát segíti. A meglévő létesítmények működése kissé módosítja a klimatikus és átszellőzési viszonyokat. Jelentős és tartós leáramlás és áramlási holttér nem alakul ki. Levegőminőség (levegőterheltség) Az alap-levegőterheltség megállapításához előzetesen becsülni kell a hatótényezőket, a légszennyező anyagok körét, a hatásterületet (üzemelés során).


A levegőkörnyezeti hatótényezők: HT: hatótényezők működéskor: A tüzeléstechnika, B állattartás, C közlekedés, D fenntartás. A légszennyező anyagok köre: A hatótényezőkre tekintettel a működés során az alábbi jellegzetes légszennyező anyagok (LA) kibocsátásával számolunk: SO2 kén-dioxid, NOx nitrogén-oxidok (NO2), CO szén-monoxid, PM (PM10) szálló por, CH szén-hidrogének. Ezen anyagokra kell ismerni a levegőterheltségi alapállapotot. Bűz: kellemetlen szaganyagok kibocsátása esetleges. A (közlekedési eredetű) CH szén-hidrogének alatt összefoglalóan értendő az elégetlen és/vagy parciálisan oxidálódott üzemanyag-komponensek: alifás-, aromás gőzök, aldehidek, ketonok, karbonsavak stb. Egyes komponensei karcinogének. Jelenleg nincs összesített levegőminőségi határértéke. Előzetes hatásterület: Mivel a levegőben terjednek a legmesszebb a kibocsátások, a tárgyi beruházás előzetes közvetlen hatásterületét a levegőterhelő források hatásterületével jellemezzük. Ezt a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján becsültük: 50 m. Ezen a hatásterületen kell ismerni a levegőkörnyezeti alapállapotot: alap-levegőterheltséget. Alap-levegőterheltség A levegőterheltség tekintetében megkülönböztethető az alap- és háttér-levegőterheltség ill. a járulékos levegőterheltség. Az alap-levegőterheltséghez hozzáadódik a vizsgálati terület jelenlegi levegőterhelő hatása: háttér levegőterheltség. A járulékos levegőterheltség a tervezett beruházások hatása. A vizsgálati területen és környezetében nem volt és nincs levegőterheltség mérés. Háttér-szennyezettség A vizsgálati terület alap-levegőterheltségét a térségi (regionális), települési (területi), közlekedési és telephelyi (lokális) levegőterheltség együttesen határozza meg. Ezek az értékek mérési adatok ill. modell-számítások eredményei lehetnek. A számított éves levegőterheltségeket a szélgyakoriságokkal súlyozva átlagoljuk az alap-levegőterheltség meghatározásához. A térségi háttér-szennyezettséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg. A térségi (regionális) levegőterheltséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg pl. a K-puszta vagy jellegzetes regionális mérőállomás mérései alapján. LA\CR SO2 CO* NO2 PM10 CH*

ug/m3 1,1 262,2 11,3 4,0 5,6

*: becsült érték. LA: légszennyező anyag.

Debrecen települési és lokális levegőterheltségét Debrecen város mért OLM belterületi levegőterheltsége alapján becsüljük. (http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_automata_ertekeles_web.pdf) A települési (területi) levegőterheltség (ug/m3): LA\CT SO2: CO: NO2: NOx PM10: B: CH*: O3 : *: becsült érték. CT: Kalotaszeg téri levegőterheltség (ug/m3).

átlag 7,4 602 19,2 28,6 27 4,1 46,3 48,0

max. 80,6 5235 143,3 448,4 265 30,4 343,5 154,1

Ez a belterületi háttér-levegőterheltség (ÉNY irányú szelek esetén) a tárgyi terület alap-levegőterheltségét is meghatározza. A közeli utak jelenlegi forgalma további levegőterheltséget okoz. A jelenlegi becsült forgalomnagyságok a tárgyi úton (ÁNF): út\K: I. 4814. út 4571 Panoráma* 460 *: becsült érték. K: járműkategóriák; ÁNF: átlagos napi forgalom (jm/d).

II. 240 24

III. 429 43


Az e fajlagos emissziók (g/km gjm): LA\K. SO2: CO: NOx: PM: CH:

I. 0,01 5,35 2,21 0,12 1,44

II. 0,10 6,11 7,78 1,65 0,49

III. 0,12 6,56 6,25 1,61 0,26

Közlekedési eredetű járulékos levegőterheltség a tervezési területeken: LA\LT SO2 CO NO2 PM10 CH

E (ug/sm) 22,7 1884,7 400,9 36,3 441,4

C (ug/m3) 0,1 9,3 2,0 0,2 2,2

A szélirányok gyakorisága alapján az elméleti úton számított órás alap-levegőterheltség a tárgyi területen (ug/m3): LA ALT (ug/m3) HÉ1 (ug/m3) T (%) SO2 3,1 250 98,8 CO 394 10000 96,1 NO2 18,9 100 81,1 PM10 12,6 50 74,8 CH 8,5 --ALT: órás alap-levegőterheltség (ug/m3); HÉ1: órás egészségügyi levegőterheltségi határérték (ug/m3) a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1 pontja szerint; T: terhelhetőség T=(HÉ1-ALT)/HÉ1 (%). *: 24 órás.

Elhanyagoltuk a levegőkémiai folyamatokat és (nedves) kiülepedéseket. Megállapítható, hogy a környezeti levegő jelentős terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik: a jelenlegi levegőminőség nem akadálya az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya üzemeltetésének. Levegőkörnyezeti hatások A vizsgálati területen lévő objektumok és tevékenységek levegőkörnyezeti terhelése és járulékos levegőterheltsége számítható. A levegőkörnyezeti hatásokat a - meteorológiai jellemzők - területi elhelyezkedés - létesítmények - (levegőterhelő) műveletek - levegőterheltség jellemzői határozzák meg. A hatások közül legfontosabbak: a klimatikus (terjedési, szellőzési, látási, szmog-képződési stb.) viszonyok változása, a környezeti levegő terhelése, a közvetített károsodások. A meteorológiai jellemzők esetleges változása regionális és hosszabb időtartamú folyamat. A tervezett beruházás működtetése ezeket a térségi jellemzőket nem ill. lokálisan módosíthatja. A beruházás csekély mértékben változtatja meg a szélviszonyokat, felmelegedési körülményeket. Tartós levegőterheltséggel (szmoggal) nem kell számolnunk: ennek csekély a gyakorisága. Területi elhelyezkedés A tárgyi komplexumok hrsz. 0752/13 (vizsgálati) területen találhatók: 18,2 ha. A meglévő infrastruktúrát (pl. földgáz/elektromos/víz/csatorna-hálózat). Az energiaellátás biztonságát egyedi alternatív módszerekkel segítik. Közlekedési rendszer A vizsgálati terület a Diószegi és Panoráma utakról közelíthető meg. (utóbbiról elsősorban a Club Hotel). A vizsgálati terület úthálózata kiépített; a zöldfelületek gondozottak. Az egyes objektumok, szolgáltatási helyek megközelítése függ az évszakoktól és a rendezvények jellegétől. A Club Hotel mellett 30 férőhelyes parkoló ill. az Arbó Tanyán (elsősorban a Vendégház környezetében) 12 +10 férőhelyes szabadtéri parkoló található. Összes parkolóhely száma: 52 db. Létesítmények A vizsgálati területen lévő két komplexum funkcionálisan elkülönülhet, de a működésük összekapcsolható. A létesítmények listáját a 2. fejezetben ismertettük. Az építmények megnevezése utal a funkcióra is. Kiemeljük, hogy a vendéglátó és szabadidő létesítmények mellett (az Arbó Tanyán) gazdasági épületek (pl. istállók, karámok, tárolók, színek) is találhatók. Az építmények összterülete jelenleg 5430 m 2; a beépítettség 3,0 %. A megújuló energia felhasználását nem csak bemutatja az un. zöld ház, de üzemeltetnek egy 50 kW teljesítményű napelem-parkot és egy geotermikus energiával működő erőművet. A geotermális energia: 25.751 GJ/év.


Levegőterhelés (a környezeti levegő terhelése) A tervezett tevékenységek kapcsolódnak a meglévő objektumok működéséhez és tevékenységeihez. A jelenlegi levegőhatásokat a műszaki adottságok és az anyag/energia-felhasználások becsüljük fajlagos levegőterhelések figyelembe vételével. Közvetlen levegőkörnyezeti hatás a terhelés: levegőterhelő anyagok kibocsátása. Jelen vizsgálat során csak azon létesítmények és levegőkörnyezeti hatását vizsgáljuk, amelyek levegőterhelést okoznak. (Nem vizsgáljuk az alternatív energiák közvetett ill. a nyitott sütőtér, sertésperzselés és húsfüstölés hatását.) A vizsgált komplexumok működésének levegőterhelése A Club Hotel és Arbó Tanya működésének levegőterhelését a funkcionális jellemzők és a (levegőterhelő) tevékenységek határozzák meg. (A komplexumok termál gyógyászati és wellness szolgáltatásokat is nyújtanak.) Funkcionális ismertetés: A létesítmények kulturális szórakozást, vendéglátást és szolgáltatást biztosítanak. Az állattartás és helyi vágás/feldolgozás elsősorban a fakultatív rendezvényekhez (pl. esküvő, vállalati/konferencia-rendezvények, gyereknap) biztosít élelmiszer alapanyagot. Nincs intenzív állattartás és nevelés. Az állatállomány megtekinthető/simogatható természetes almozott tartáskörülményeknél. A működés elvi levegőterhelő tevékenységei A: tüzeléstechnika, B: állattartás, C: közlekedés, D: fenntartás. Először a jelenlegi majd a tervezett tevékenységek levegőkörnyezeti hatását vizsgáljuk. Jelentéskötelezett levegőterhelő pontforrás nincs, nem is létesül. A levegőterhelést (kémények esetén is) diffúz jellegűnek tekintjük. A: tüzeléstechnika levegőkörnyezeti hatása A geotermikus/napelemes energiarendszer kiegészítésére földgáztüzelést alkalmaznak: hotelek, istálló, lovarda, medencék, mosdóblokk, teniszsátor. A Club Hotelben 2 db GB (Ganz) GTE 12 melegvizes kazán segíti a hőellátást. Névleges teljesítménye 120 kW. A különálló kémények kibocsátási magassága 12 m; keresztmetszete 0,07 m2. Gázfogyasztás 45.163 m3/év. Az Arbó Tanyán (egy kivétellel) falikazánokat alkalmaznak: lovarda: Vaillant VRC 410 (40 kW) egyéb (4 db): Duval F28 (28 kW) A kivétel: SZANYÓ légszekrény Blowtherm GVPF (151-340 kW) égővel a fedett teniszpálya fűtésére. A kémény kibocsátási magassága 4 m; keresztmetszete 0,07 m2. A gázfűtés eseti: nem jelentéskötelezett forrás. Az Arbó Tanya földgázfogyasztása: 13.526 m3/év. Az egyedi kémények levegőterhelése jelentéktelen (hatásterület nem számítható). A tüzelés-technika hatását összevont forrásra számítjuk. Kibocsátási magasság: 6,4 m. A füstgáz-térfogat: 10 Nm3/m3 földgáz; hőmérséklete: 400 K; kiáramlási sebesség: 2,0 m/s. A tüzeléstechnikai levegőterhelés: LA CO NOx

mg/Nm3 70* 120*

kg/év 41 70

*: 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoztatva. A tüzeléstechnika hatásterületét a 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet 2. §. (14) pont értelmezésével számítjuk. A leggyakoribb meteorológiai jellemzők és a kibocsátási paraméterek felhasználásával az MSZ 21459 transzmissziós modell alapján számíthatók az összevont kémény hatásterülete és a járulékos max. levegőterheltségek:

, ahol

LA\P1 XHa XHb XM CO --16 NO2 24 -16 XH: a hatástávolság (kéménytől (m)) XM: a maximális járulékos levegőterheltség helye (távolság a kéménytől (m)) CM: a maximális járulékos levegőterheltség (ug/m3) --: a 306/2010. Kormányrendelet 2.§ (14 a-b) alapján nem számítható

CM 6,9 11,7

A járulékos (tüzeléstechnikai) levegőterheltségek (ug/m3): LA\X

10

13

16

21

26

34

43

55

70

89

114

CO

5,2

6,5

6,9

6,4

5,4

4,4

3,4

2,5

1,8

1,3

0,9

5,7

4,3

3,1

2,2

1,6

NO2 8,9 11,2 11,7 10,9 9,3 7,5 X: távolság az összevont kéménytől (m). Ez a vizsgálati terület CP pontjában található.

A geotermikus és napelemes energia használata nem jár közvetlen levegőterheléssel.


Szellőzés Az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya szellőztetési/klimatizálási jellemzőit a jelen KVF -ben részletezzük. A szobák, termek, konyha, fedett létesítmények szellőzését hővisszanyerős légkezelők és szobaklímák biztosítják. Az elszívott kondicionált levegő terhelése jelentéktelen: a pára- és szagkibocsátás sem jelentős. B: állattartás levegőkörnyezeti hatása Az Arbó Tanyán almozott/karámozott állattartás történik szórakoztatás (pl. lovaglás, állat-simogatás) ill. fakultatív alkalmi étkezések kiegészítése céljából. Az egyszerre tartott állatlétszám: 17 ló, 2 szamár, 300 tyúk, 200 gyöngytyúk, 10 szarvasmarha, 65 racka, 100 sertés. Az összesített létszám: 54 ÁE. (ÁE: állategység 500 kg/db). Az istállókban történik a szaporulat nevelése is. Az állattartás almozott; elsősorban manuális módszerrel történik. A felhasznált anyagok kezelése során kiporzások (PM) lehetségesek. Fajlagos PM levegőterhelések (g/t): anyag szalmaalom szálastakarmány táptakarmány trágya

t/év 91 106 63 690

Ef (g/t) 200 180 250 50

A számított összesített PM levegőterhelés: 150 kg/év. Ehhez hozzájárul a lovardában és a karámokban történő állatmozgás ill. sétakocsizás következtében felkavart por: 300 kg/év. Feltételezzük, hogy a PM terhelés PM 10 levegőterheltséget okoz. Az állattartás bűzkibocsátással is jár: 34 SZE/s ÁE: 1836 SZE/s. (SZE. szagegység). Az állattartás során 60 kg/ÁE NH 3: ammónia és 5 kg/ÁE CH4: metán is keletkezik. Az előbbi diffúz terhelésekkel számítható az istállók/karámok környezetében a járulékos órás levegőterheltség eloszlása (ug/m3): LA\X PM10 NH3 CH4

10 28,3 203,7 17,0

15 14,4 103,5 8,6

23 7,3 52,6 4,4

34 3,7 26,7 2,2

51 1,9 13,6 1,1

76 1,0 6,9 0,6

114 0,5 3,5 0,3

171 0,2 1,8 0,1

A bűzterhelés eloszlása (SZE/m3): LA\X 10 bűz 36,4 X: távolság az istállók (virtuális) centrumától (m).

15 18,5

23 9,4

34 4,8

51 2,4

76 1,2

114 0,6

171 0,3

C: közlekedés, parkoló-használat levegőkörnyezeti hatása A tervezett szabadtéri parkolóhelyek száma 52 db (2 db parkolóhelyen). A tárgyi komplexumok működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem okoz jelentős levegőterhelést. A vendégek főként személygépkocsival érkeznek és távoznak; a vendéglők, istállók ellátása kisebb tehergépkocsikkal történik. A gépjárművek mozgásából ill. parkolásából származó levegőterhelés függ a forgalomsűrűségtől, a gjm-ek fajlagos emissziójától, a mozgás jellemzőitől. A forgalomsűrűség elsősorban idény- és napszak-jellegű. Várakozó időszakokban a közlekedési, szállítási levegőterhelés jelentéktelen. Ugyanakkor fakultatív programok esetén teljes a parkolók kihasználása. A levegőterhelés rövid (kb. 1 óra) időtartamban történik. A vizsgálati területen történő közlekedés és parkoló-használat levegőterhelésének egyszerűsített számítása céljából feltételezzük, hogy a gjm-ek átlag 40 km/h sebességgel közlekednek ill. a közlekedési távolság 200 m alkalmanként. A fajlagos emissziók járművenként: LA SO2: CO: NOx: PM: CH: egység: K: gépjármű-kategória; P: parkolási levegőterhelés (alapjárat).

KI. 0,008 12,8 1,36 0,12 1,72

KII. 0,10 11,5 6,12 1,65 0,84 g/km

Az elméleti úton számított levegőterhelés (kg/év): LA SO2 CO NOx PM CH

kg/év 2 2306 94 22 310

P 0,2 250 3,3 1,6 34 g/h


Az átlagos transzmissziós tényezőkkel szélszektorra átlagolt C levegőterheltség-növekedés a távolság függvényében az alábbi egyszerűsítő képlettel számítható: C=E/(0,1376 π u*x1,669) ahol E: emisszió mg/s; u: szélsebesség m/s; z=0,838*x0.669; x: távolság a felületi forrástól m. Az összesített órás járulékos levegőterheltségek (ug/m3): LA\X 10 SO2: 0,1 CO: 144,9 NO2: 5,9 PM10: 1,4 CH: 19,5 X: távolság a parkolók (virtuális) centrumától (m).

15 0,1 73,7 3,0 0,7 9,9

23 0,0 37,4 1,5 0,4 5,0

34 0,0 19,0 0,8 0,2 2,6

51 0,0 9,7 0,4 0,1 1,3

76 0,0 4,9 0,2 0,0 0,7

114 0,0 2,5 0,1 0,0 0,3

171 0,0 1,3 0,1 0,0 0,2

Kedvező forgalomszervezés, összehangolt irányítás, ütemezett parkolás esetén határértéket meghaladó levegőterheltség(ek) nem várhatók. D: fenntartás levegőkörnyezeti hatása Elsősorban a folyamatos üzemelés, a környezettel összehangolt megjelenés tevékenységei sorolhatók ide: állatvágás/füstölés, takarítás, hulladék/trágya tárolás, műszaki/zöldfelületi karbantartás. Jelenleg az Arbó Tanyán kb. 500 db/év baromfi és 50 db/év sertés vágása és feldolgozása történik. A hústömeg kb. harmadát füstölik. A füstölés akácfával történik, a szabadtéri grillezés faszénnel. A többnyire kézi műveletek lokális és csekély levegőterhelést okoznak. Az állattartási anyagok mozgatása ill. a karbantartás (pl. fűnyírás) munkagépekkel történik. Ezek közül néhány dízel üzemű: X 595 (John Deer), TL 470 (Bobcat), DX 190 (Doosan), MTZ erőgépek. A dízelolaj felhasználás 920 kg/év. A munkagépek fajlagos terhelése alapján számított levegőterhelés (kg/év): LA SO2 CO NOx PM CH

kg/év 7 630 92 120 36

Az összesített órás járulékos levegőterheltségek (ug/m3): LA\X 10 15 23 SO2: 0,4 0,2 0,1 CO: 39,6 20,1 10,2 NO2: 5,8 2,9 1,5 PM10: 7,5 3,8 1,9 CH: 2,3 1,2 0,6 X: távolság a munkagépek mozgásterületének (virtuális) centrumától (m).

34 0,1 5,2 0,8 1,0 0,3

51 0,0 2,6 0,4 0,5 0,2

76 0,0 1,3 0,2 0,3 0,1

114 0,0 0,7 0,1 0,1 0,0

171 0,0 0,3 0,1 0,1 0,0

Az összesített levegőterhelés jelenleg (kg/év):

LA\T: A B SO2: CO: 41 NO2: 70 PM10: 450 CH: NH3: 3240 CH4: 270 bűz* 1836 T: levegőterhelő művelet; *: SZE/s; E*: összes levegőterhelés (kg/év).

C 2 2306 94 22 310

D 7 630 92 120 36

E* 9 2977 256 592 346 3240 270 1836

A vizsgálati területet diffúz forrásnak tekintve meghatározható a jelenlegi tevékenységek járulékos és a háttér levegőterheltsége a JLT=E 50/(u A) képlettel. Itt E: összes levegő-terhelés (ug/s); u: szélsebesség (m/s); A: vizsgálati terület (182048 m2). LA\T: JLT (ug/m3) SO2: 0,0 CO: 10,4 NO2: 0,9 PM10: 2,1 CH: 1,2 NH3: 11,3 CH4: 0,9 bűz* 0,2 JLT: járulékos levegőterheltség; HLT: háttér levegőterheltség; HLT=ALT+JLT.

HLT (ug/m3) 3,1 404,4 19,8 14,7 9,7 11,3 0,9 0,2


A vizsgálati terület CP centrumpontjához legközelebbi tanyák távolsága 640±90 m. Számítás-biztonsági okokból feltételezzük, hogy ezeken a helyeken is a HLT levegőterheltség alakul ki (megfelelő szélirány esetén; egyébként az ALT érték jellemző). A számított levegőterheltség sokkal kisebb az egészségügyi levegőterheltségi határértékeknél: jelentős a terhelhetőség. Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgálati terület jelenlegi működésekor jelentős levegőkörnyezeti hatások nem származnak. Az összesített levegőkörnyezeti hatás: semleges. Megállapítható, hogy a környezeti levegő jelentős terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik: a jelenlegi levegőminőség nem akadálya az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya tervezett bővítésének. Hatásterület meghatározása A pontforrások közvetlen hatásterületét a 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet 2. §. (14) pontja értelmezi. Meghatározásához ismerni kell a források levegőterhelést és a kibocsátott légszennyező anyagok alaplevegőterheltségét valamint a (leggyakoribb) meteorológiai jellemzőket. A számítási módszert az MSZ 2149 szabványsorozat értelmezi. Pontforrások a gázkazánok kéményei. Az egyedi kéményekre nem számítható hatásterület. Az összesített tüzeléstechnikai pontforrásra már számítható hatásterület: Az NO2 eloszlása a virtuális/összevont kémény körül (ug/m3): LA\X

10

13

16

21

26

34

43

55

70

89

114

NO2

8,9

11,2

11,7

10,9

9,3

7,5

5,7

4,3

3,1

2,2

1,6

0,1 HÉ1

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

16,2

16,2

16,2

16,2

16,2

0,2 T 16,2 16,2 16,2 16,2 16,2 16,2 X: távolság az összevont kéménytől (m). Ez a vizsgálati terület CP pontjában található.

HÉ1: órás egészségügyi levegőterheltségi határérték (ug/m3) a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1 pontja szerint; T: terhelhetőség T=(HÉ1-ALT) (ug/m3). A tüzeléstechnikai hatássugarat az alábbi ábra szemlélteti: 18,0 16,0 14,0 12,0 NO2

10,0 8,0

0,1 HÉ1

6,0

0,2 T

4,0 2,0 0,0 0

20

40

60

80

100

120

A diffúz források hatásterületét előzőekben számítottuk a 306/2010.(XII. 23.) Kormány-rendelet 2. §. (14) pont értelmezésével. A levegővédelmi hatástávolság (m): LA\T: A B C D SO2: --CO: ---NO2: 24 7 7 PM10: 28 5 13 CH: --NH3: 41 CH4: -bűz* 84 T: levegőterhelő művelet (A-D); TH: összes levegővédelmi hatástávolság (m); --: nem számítható.

TH --24 28 -41 84

A hatástávolságok felületi forrásként: - tüzeléstechnika: 24 m sugarú kör a virtuális kémény körül - állattartás: 84 m hatássáv az istállók körül - közlekedés, parkoló-használat: 7 m hatássáv a parkolók/utak körül - fenntartás: 13 m hatássáv az Arbó Tanya körül. Az eredő levegővédelmi hatásterület határvonala ezen hatásterületek burkoló görbéje: 2. sz. melléklet.


A tervezett beruházások levegőkörnyezeti hatása A meglévő építményekhez és tevékenységekhez kapcsolódóan további beruházások várhatók. A tervezett épületek méreteit, a várható tevékenységeket a jelen KVD 8. fejezete részletezi. Levegőterhelés várható kivitelezéskor a földmunkálatok és építőipari gépek alkalmazása során üzemeltetéskor a vágópont és a takarmánytároló működése során. A kivitelezés levegőkörnyezeti hatása A telepítés lépései: előkészítés; földmunkák, alapozások, építési munkálatok, technológia szerelés, infrastrukturális hálózatok kiépítése, próbaüzemelés, hulladékkezelés. Ezek közül (a beruházás jellemzőire tekintettel) csak a földmunkálatok és építőipari gépek alkalmazása során várható levegőterheléssel és hatásával számolunk. A dodzsem pálya és a játszótér lefedése nem igényel földmunkálatokat/alapozást. Kitermelt/leszedett föld: 780 m3: 1092 t. A teljes mennyiség a helyszínen visszatöltésre kerül. A földmunka kiporzással jár: a fajlagos emisszió ~20 g/t megmozgatott föld. A föld tömege (kettős mozgatáskor): 9300 t, a kiporzási levegőterhelés 186 kg. Ennek kb. 50 %-a PM10 szálló por. A földmunkálat 10 munkanapot vesz igénybe napi 10 óra alatt. A műveletek során a leszedett földet helyszínen deponálják. A földmunkálatok időszakában az építési terület szomszédságában ki nem ülepedett szilárdanyag okozta emisszió 0,93 kg/h. Ez a levegőterhelés 22 ug/m3 járulékos PM10-terheltséget okoz az építési terület szomszédságában. Mivel ezeken a területeken környezet-érzékeny épületek találhatók, a kiporzást és a levegőterhelést korlátozni kell (pl. rendszeres locsolással, sepréssel). A műveleteket 1 db (árokásó/homlokrakodó/markoló) munkagéppel végzik. A földmunkagép és szállítójárművek üzemanyaga diesel-olaj. A felhasználás ütemétől ill. a fajlagos emisszió-értékektől függ a munkagépek okozta levegőterhelés. A munkagép/járművek teljesítménye 80 kW/db. A munkagép és a járművek kipufogógázai okozta várható E: levegőterhelés (kg/h) és ΔC: járulékos levegőterheltség (ug/m3): LA SO2 CO NOx PM CH

E (kg/h) 0,16 2,58 1,46 0,05 0,34

ΔC (ug/m3) 2,8 45,7 25,8 0,9 6,0

A becsült emissziók alapján a kibocsátás csak lokális levegőterhelést okoz. A kibocsátott nitrogén-oxidokra becsült hatásterület sávszélessége 35 m, a szilárd anyagra 42 m. A hatás-távolságot a többszörösen módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ (14) pontja értelmében számítottuk. A számított XH: hatástávolságok: LA XH (m) NOx 35 PM 42 *: kiporzás, locsolás esetén. XH: hatássáv a munkagépek mozgásterülete körül.

A földmunkálatok és a munkagépek levegőminőségre gyakorolt hatása a használat- és állapotváltozás: zavaró és elviselhető. Az üzemelés levegőkörnyezeti hatása A tervezett épületek közül a vágópont és a takarmánytároló működése okoz(hat) levegőterhelést. A technológiák (műveletek, technikai berendezések) még ismeretlenek. A tervezett vágópont levegőterhelése A vágópont tervezési kapacitása 10 db sertés/d. Az egészségügyi/környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében a vágás és a termékek kezelése belső munka/gép-terekben történik. Levegőterhelő technológiák:  1: hőenergia termelés  2: sertésperzselés  3: sertésvágás  4: füstölés  5: zsír- és tepertősütés  6: hűtés  7: szállítás  8: szennyvíz/hulladék-kezelés Ezen műveletek technológiai jellemzőit jelenleg nem ismerjük. A levegőterheléseket fajlagos kibocsátások ismeretében becsüljük. A kibocsátás diffúz módon történik elszívó rendszerekkel; a tüzeléstechnika sem jelentéskötelezett.


A becsült levegőterhelések (kg/év): LA CO NOx PM CH

E (kg/év) 16 7 6 2

A PM és CH légszennyező anyag a 2: perzselés, 4: füstölés, 5: sütés, 7: szállítás során keletkezik. A CH anyag irritáló aldehideket, fenol-komponenseket is tartalmaz. A 2: perzselés, 3: sertésvágás, 5: sütés, 7: szállítás és 8: szennyvíz/hulladék-kezelés során bűz keletkezik és diffúz módon jut a levegőkörnyezetbe. Becsült (összesített) bűzkibocsátás: 310 SZE/s. Természetesen biztosítani kell a vágási hulladék zárt/hűtött terű tárolását és gyorsított elszállítását. A tárolóedényzetet rendszeresen mosni és fertőtleníteni szükséges. A hűtés preferált freontöltetű rendszerrel történhet; a szivárgási veszteség mérendő. Számításaink szerint a létesítendő vágópont levegőterhelése nem jelentős, a meglévő kibocsátásokat csekély módon növeli. Elsősorban lokális: a vágópont épülethez közeli levegő-környezetben okoz járulékos levegőterheltséget. A tervezett vágópont járulékos levegőterheltsége (ug/m3): LA\X

10

12

14

17

21

25

30

36

CO

1,0

0,7

0,5

0,4

0,3

0,2

0,2

0,1

NOx

0,4

0,3

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

PM

0,4

0,3

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,0

CH

0,1

0,1

0,1

0,1

0,0

0,0

0,0

0,0

bűz*

6,1

4,5

3,3

2,5

1,8

1,3

1,0

0,7

SZE/m3.

*: A bűz légszennyező anyagra vonatkozó hatástávolság 30 m a tervezett vágópont-épület centrumpontja körül. A tervezett takarmánytároló levegőterhelése A létesítendő takarmánytároló a jelenlegi (esetenként kampányszerűen érkező) szálas és szemes takarmány tárolására szolgál. Biztosítja az esetleges fertőtlenítést, rágcsálóirtást is. Az alkalmazott (meglévő) munkagépek és a kiporzások csak a kapacitásbővítés arányában: kb. 20 % jelentenek járulékos diffúz levegőterhelést: LA SO2 CO NOx PM CH

kg/év 1,4 126 18 24 7,2

Az összesített órás járulékos levegőterheltségek (ug/m3): LA\X

10

12

14

17

21

25

30

36

SO2

0,1

0,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

CO

7,9

5,8

4,3

3,2

2,3

1,7

1,3

0,9

NOx

1,1

0,8

0,6

0,5

0,3

0,2

0,2

0,1

PM

1,5

1,1

0,8

0,6

0,4

0,3

0,2

0,2

CH

0,5

0,3

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

X: távolság a tervezett takarmányépület centrumától (m).

A tervezett diffúz források járulékos és a háttér levegőterheltsége a JLT*=E 50/(u A) képlettel. Itt E: összes tervezett levegő-terhelés (ug/s); u: szélsebesség (m/s); A: vizsgálati terület (182048 m2). LA\T: JLT* (ug/m3) HLT* (ug/m3) SO2: 0,0 3,1 CO: 0,5 404,9 NO2: 0,1 19,9 PM10: 0,1 14,8 CH: 0,0 9,7 bűz* 0,1 0,3 JLT*: járulékos tervezett levegőterheltség; HLT: háttér levegőterheltség; HLT*=HLT+JLT*. HLT*: tervezett háttér levegőterheltség.


A vizsgálati terület CP centrumpontjához legközelebbi tanyák távolsága 640±90 m. Számítás-biztonsági okokból feltételezzük, hogy ezeken a helyeken is a HLT* levegőterheltség alakul ki (megfelelő szélirány esetén; egyébként a HLT érték jellemző). A számított levegőterheltség sokkal kisebb az egészségügyi levegőterheltségi határértékeknél: jelentős marad a terhelhetőség. Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgálati terület tervezett működésekor jelentős levegőkörnyezeti hatások nem származnak. Az összesített levegőkörnyezeti hatás: semleges. Az új, tervezett építmények létesítésekor 42 m ill. üzemelésekor 30 m a hatástávolság. A járulékos terhelések a vizsgálati területtel közeli tanyák és közutak levegőterheltségét csekély módon növeli: hatásuk elhanyagolható. A jelenlegi és (tervezett beruházás után) várható levegőterheltség nem korlátozza a tervezési átminősítendő terület levegőkörnyezetének használatát. 3.3.) Talaj-, és vízvédelem A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem esik a debreceni védendő vízbázisú területre, a besorolása: 2a érzékeny terület, a 20 mm-nél nagyobb beszivárgású területekhez tartozik. (3. sz. melléklet) A MePAR 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet blokkazonosítása szerint a vizsgált mezőgazdasági besorolású terület a debreceni 0752/13. hrsz.-ú terület több blokkazonosítóval rendelkezik. Az LY973-A-11 blokkazonosító a terület DK-i gyep részlete. A terület DNy-i részén lévő gyep blokkazonosítója: LL48T-J-11. A terület középső része, azaz a „szórakoztató” terület, valamint a gazdasági épületek területe az LL5FT-R-11 blokkazonosítóval, a terület É-i része az erdőterület, amely az LM213-J-11. blokkazonosítóval rendelkezik. Ezen rendeletben foglaltak szerint a területek közül egyik sem tartozik a Natura 2000 területek közé, és nem tartozik az ÉTT besorolásba, nem érint sérülékeny vízbázis területet sem. Nem magas természeti értékű terület, viszont nitrátérzékeny: Eutróf területek. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (III 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés ab), ba) és a bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések) között, ezért Debrecen területét a nitrátérzékeny területek közé sorolják. A területen várható talajvíz értékek: a legalacsonyabb talajvíz értéke: -3 -4 m között, legmagasabb talajvíz állás: -1 -2 m talajvíz szélső ingadozás értéke: -1 -2 m között. 6./ A területen folytatott állattartás mérete, és környezetvédelmi szempontú vizsgálata: A fentiekben felsorolt gazdasági épületek (ólak, takarmánytárolók, alomtárolók, fiaztató, és a hozzájuk kapcsolódó trágyatárolók (szilárd és hígfázis számára), - elsősorban az állattartás építményei. A Feldolgozó és Füstölő épülete a vendéglétszám élelemmel kapcsolatos ellátását szolgálja. Az ARBO-tanyán tartott állatállomány: 17 db ló 2 db szamár 10 db szürke marha (ridegen tartott állomány). 60 db anyaracka és szaporulata (kb. 150 db vegyes korcsoport). 100 db sertés 300 db tyúk 200 db gyöngytyúk Az állatállomány jelenleg 45 ÁE körül van. Az állatállomány minden állatfajnál almozásos technológiával tartott. Az ólak között mindegyik állatfaj (sertések kivételével) számára karám, kifutó áll rendelkezésre a szabadban történő mozgásuk biztosítására. A sertéseket a Tanya legdélibb pontjában lévő fiaztató és sertésól épületeiben tartják. A tanyában várható éves trágya mennyisége: 17 db Ló 94 kg/állatkat./hét x 17 x 52 = 2 db szamár 60 kg/állatkat./hét x 2 x 52 = 10 db szürkemarha 370 kg/állatkat./hét x10x52 = 150 db vegyes korcsoportú juh 30 kg/ á.kat./hét x52 =

83 tonna/év. 6,2 tonna 192,4 tonna 234 tonna


100 db sertés 6db anyakoca és szaporulata 98 kg/á.kat./hét = 30,6 tonna 40 db utónevelt malac 21 kg/á.kat/hét = 43,7 tonna 60 db hízó 35,5 kg/á.kat./hét x 52 = 110,8 tonna 500 db baromfi 218 kg/1000db/á.kat/hét x 52 = 5,7 tonna A tanyában várható eves trágya összes mennyisége: 706,4 tonna/év Éves trágya térfogata: 848 m3, melyből tárolandó 424 m3 A tanyában az istállótrágya elhelyezésére betonozott, vízzáró kialakítású, csurgaléklé aknával ellátott trágyatároló szolgál. A trágyatároló 10,3 x 10,3 x 3 m = 318 m3 befogadó képességű. A szürkemarha állomány azonban ridegen legelőn tartott, az állomány trágyája nem keletkezik a tanyában. A szürkeállomány számított trágya mennyisége: 192,4 tonna/év. Ezért a tárolandó trágyamennyiség 514 tonna/év.Tárolandó: 617 m3/év mennyiségből 308 m3. Megállapítható, hogy a tanyában tartott állatállomány által keletkezett trágya mennyisége tárolható a rendelkezésre álló trágyatárolóban. A csurgaléklé akna befogadó képessége 12 m3. A számított trágya csurgaléka várhatóan 6-10 m3. A csurgalékot a trágya érlelése céljából visszalocsolják a trágyára, így híg fázis nem keletkezik. 7.A létesítmények működése, és a működésükhöz szükséges anyag, energiafelhasználás, illetve kibocsátások. A területen 2006. évtől kezdődően működnek az új építmények. Először az állattartáshoz kapcsolódó épületek kerültek megépítésre. Lovarda Porta épület Tároló: (széna, szalma tároló) Baromfi ól Sertés ól Rideg állatetető 2009. évben folytatódott az állattartás és ahhoz tartozó épületeinek megépítése: Sertésól: (Hátsó) Almos trágya tároló 2010. évben létesültek még a további állattartás és a hozzá kapcsolódó épületek: Gazdasági épület, (garázs) Juhakol: (hátsó) Baromfi ól:. (hátsó) 2010. évben létesültek a vendéglátáshoz kapcsolódó létesítmények: Hotel és a Vendégház. 2014. és 2015. évben elkészült létesítmények: Mintaprojekt épület/Zöld ház: 2014.07.21.-2015.04.17. Turisztikai attrakció: 2014.07.01.-2015.09.11. Sertésfiaztató: 2014.07.15.-2014.12.23. Kilátó 0752/13: 2015.04.14.-2015.05.15. A létesítmények vízfelhasználása: Elsősorban fő tevékenység a vendéglátás a területen, valamint a hozzá kapcsolódó szórakoztató helyek üzemeltetése, és az állattartás. Ezeknek a működése a legnagyobb vízhasználatot teszi ki. A területen lévő objektumokat városi vízvezetékről látják el. Legnagyobb vízfelhasználó a hotel, ahol 500 fő vízellátását biztosítják. A Hotel éves vízfelhasználása: 4862 m 3 víz. A tanya éves vízfelhasználása: 2249 m3. Ebből a Vendégház vízfelhasználása kb. 1150 m3, és az állattartó rész felhasználása 1100 m3 Az állatállomány itatóvíz szükséglete: 17 db ló 5 liter/nap x 365 = 2 db szamár 4 liter/nap = 10 db szürke marha (ridegen tartott állomány).50 liter/nap x 365 = 60 db anyaracka 5 liter/nap x 365 =

31 m3/év 3 m3/év 182 m3/év 110 m3/év


100 db sertés 20 liter/nap (átlagban) x 365 = 300 db tyúk 0,2 liter/nap x 365 = 200 db gyöngytyúk 0,3 liter/nap x 365 = Összesen: A városi vízhálózatról elhasznált vízmennyiség 7110 m3/év.

730 m3/év 22 m3/év 22 m3/év 1.100 m3/év

A létesítményekben keletkező szennyvizek elhelyezése: A vendéglátás és a hozzá tartozó szórakoztató helyekben lévő vizes létesítményekben keletkező szennyvizek közvetlenü a városi szennyvízhálózatba kerülnek. Átemelő segítségével kerül a szennyvíz a terület Bánki út felőli oldalán lévő csatlakozásnál a Debrecen felé vezető nyomott szennyvízvezetékbe. Az éves mennyisége a szennyvíznek kevesebb, mint a vízfelhasználás. Ugyanis az állattartó épületekben keletkező szennyvíz (vizelet) az alommal felitatásra kerül, amely a trágyakezelés során kerül közvetlenül szántóföldre. A létesítmények, objektumok fűtése A területen található létesítmények fűtését elsősorban a debreceni 0752/13. hrsz. alatt lévő geotermikus energiát biztosító termálvíz termelő kút biztosítja (A HB megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/846-5/2015. Ált. számú, Kösely VIII/2502. vizikönyvi számú vízjogi üzemeltetési engedélye). A geotermikus energiát elsősorban a Hotel, a medencék, a teniszsátor fűtésére, valamint a mosdóblokkokban használják. A kitermelt termálvizet használat után a debreceni 01037/10. hrsz. alatt lévő 1345 m mély visszasajtoló kútban helyezik el. Amennyiben a területen lévő geotermikus energia kevésnek bizonyulna, úgy a városi gázvezeték hálózatról történik meg a kiegészítő energia ellátás. A területen lévő létesítmények működtetésével, fűtésével kapcsolatos gázfelhasználás 2014. 07.13 – 2015.07.15-ig tartó időszakban 13.525,6 m3 volt, melynek felhasználása 466.213 MJ hőmennyiségfelhasználást jelentett. A létesítmények elektromos energia ellátása A terület deli oldalán lévő E-on légvezetékről történik az elektromos energia bevitele a területre. Itt található a területhez tartozó 50 kW-os napelem park is. Ennek elektormos energia termelése látja el elsősorban a villamosenergia szükségletet, és csak szükség esetén kerül felhasználásra a közüzemi elektromos energia-ellátás. Az E-on által szolgáltatott villamosenergia felhasználás 2014. 07. 01. - 2015. 07. 01. közötti időszakban 66.416 kWh-t jelentett. A létesítményekben keletkező hulladékok elhelyezése A területen lévő létesítményekben elsősorban kommunális hulladék keletkezik. Ezeket 200 literes kukákban gyűjtik, melyből 12 db-ot helyeznek el szükség szerinti darabszámban az egyes objektumoknál. Majd ezeket összegyűjtik, és a kéthetenkénti rendszeres kommunális hulladékjárattal a városi szeméttelepre kerül elszállításra. A tanyában keletkező állati hulladékok (feldolgozásból származó hulladék, vágási melléektermék, illetve állati hulla) 240 literes fedeles kukában kerül elhelyezésre, melyeket szükség szerint az ATEV járata viszi el a tanyából. Bánkon található a Fehérjefeldolgozó, melynek közelsége biztosítja, hogy mindig szükség szerint elvigyék ezen hulladékokat a területről. A telephelyen folytatott tevékenység hatása a talajra, talajvízre, felszíni vizekre Felszíni vízfolyás a telephely deli végében lévő Kócó-ér, mely a Panoráma útnál lévő vizállásos terület vizét igyekszik levezetni, és keleti irányba folyik, míg el nem éri a vizsgált terület DNy-I alsó végét, ahol egy kis szakaszon dél felé kanyarodik, és követve a vizsgált terület deli oldalát, annak keleti sarkánál az ér deli irányt vesz. A vizsgált terület ÉKDNy-I irányú oldalánál halad a debreceni 0752/6. hrsz. alatti árok. A vizsgált terület belsejében vízelvezető árok nem található. A területre hulló csapadékvíz a területen lévő zöld felületeken elszikkad. Az állattartásnál lévő karámok területére hulló csapadékvizek is helyben maradnak, onnan elfolyás nem tapasztalható. A kisszámú állattartást fokozott gondossággal és tisztán tartással végzik, mivel a pihenő vendégek is naponta látogatják a tanyában lévő állatokat. Ezért a felszín alatti vizekre nem jelent fokozott terhelést. Ahol lehetséges, zárt technológiával tartják az állatokat. A nyitott, szabadon tartott állatoknál fokozottan almoznak, és sűrűn takarítják a tartózkodási helyüket, amely biztosítja, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződjenek. A talajvíz áramlási iránya ÉK-DNy-I irányú. Megállapítható, hogy az ARBOtanya állattartó részén – ahol esetleges terhelés előfordulhat, - a terület belseje felé áramlik a talajvíz. Talajvíz és talaj vonatkozásában mérések nem történtek a telephelyen. 3.4.) Zaj-, és rezgésvédelem Az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya jellemzőit a jelen KVF-ben részleteztük. Az KVF jelen fejezetében a zajterhelés környezeti (zajvédelmi) hatásait vizsgáljuk.


Alapadatok, módszertan A tárgyi KörnyezetVédelmi Fejezet (KVF) zajvédelmi részének készítésekor a következő zajvédelmi rendeleteket és dokumentumokat vettük figyelembe: - 284/2007. (X. 29.) Korm. r. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 280/2004. (X. 20.) Korm. r. a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes r. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek Elsőfokú környezetvédelmi hatóság: Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal. Módszertani (zajvédelmi ) rendeletek: - 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról - 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól - 140/2001. (VIII. 8.) Korm. r. egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról - 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes r. egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről A távlati beruházás zajkörnyezeti hatását: - a tevékenység jellemzői, - a zajkörnyezeti alapállapot, - a zajkibocsátás adottságai, - az érintett környezet jellemzői határozzák meg. Számítási módszerek A hang terjedésének számításánál a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. sz. mellékletének képleteit vettük figyelembe. A közvetlen hatásterületet, vagy a tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületét a 284/2007. (X. 29. ) Korm. rendelet 6. §-a definiálja. A hatásterület területi funkcióinak ismertetésénél a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet területi funkció elnevezéseit használjuk. A környezeti zajforrás zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrásból származó L Z zajterhelés: 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) Megjegyzés: ha a) LTH-10 ΔL>10 dB b) LHT ΔL≤10 dB c) LTH ΔL<0 dB d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 gazdasági környezet , ahol ΔL=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A zajterhelési határértékek A tényleges/számított zajterhelések mértékét a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben rögzített határértékekkel vetjük össze. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület 1. 2. 3. 4. 1. Üdülőterület, egészségügyi területek 2. Lakóterület, oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)* N É 45 35 50 40 55 45 60 50


N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra. *: az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint. Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület 1. 2. 3. 4.

A N 60 65 70 70

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)* B C É N É N 45 55 40 50 50 60 45 55 55 65 50 60 55 70 55 65

É 35 40 45 50

Az átminősítési munka időtartama: A: 1 hónap, vagy kevesebb B: 1 hónap felett 1 évig C: 1 évnél több. A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) B C N É N É N 1. 50 40 55 45 60 2. 55 45 60 50 65 3. 60 50 65 55 65 4. 65 55 65 55 65 A: kiszolgáló út, lakóút B: mellékutak, gyűjtőutak stb. C: gyorsforgalmi utak, főutak stb. Zajtól védendő terület

A

É 50 55 55 55

A zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklete ill. az emberre ható rezgés vizsgálati küszöb-értékeit és terhelési határértékeit az épületekben az 5. melléklete tartalmazza. Ezekre a határértékekre a további fejezetekben csak hivatkozunk. A zajértékek A-hangszintre vonatkoznak (ezt nem indexeltük). A tevékenység jellemzői A Club Hotel és Arbó Tanya működésének zajterhelését a funkcionális jellemzők és a (zajkibocsátó) tevékenységek határozzák meg. (A komplexumok termál gyógyászati és wellness szolgáltatásokat is nyújtanak.) A létesítmények kulturális szórakozást, vendéglátást és szolgáltatást biztosítanak. Az állattartás és helyi vágás/feldolgozás elsősorban a fakultatív rendezvényekhez (pl. esküvő, vállalati/konferencia-rendezvények, gyereknap) biztosít élelmiszer alapanyagot. Nincs intenzív állattartás és nevelés. Az állatállomány megtekinthető/simogatható természetes almozott tartáskörülményeknél. A beruházással érintett terület zajminőségi alapállapota A vizsgálati terület Debrecen Megyei Jogú Város K-i külterületén található. A Debrecen-Erdőspuszták jól megközelíthető pontján: Panoráma-Diószegi út kereszteződése közelében több fázisban létesült a tárgyi két komplexum: Erdőspuszta Club Hotel Arbo Tanya Mindkét objektumban több építmény szolgálja a turisták/látogatók pihenését és szórakoz-tatását. A jelenlegi létesítményjegyzéket a 2. fejezetben közöltük. A két komplexum közös kerítéssel rendelkezik, de a közös határ átjárható. A korábbi (elkülönült) hrsz-okat is egységesítették: hrsz 0752/13.


Az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya közös vizsgálati területe Debrecen, Diószegi-Panoráma út kereszteződése mentén található; nagysága: 18,2 ha. Melléklet: 1. sz. térkép. Tulajdonos/erdőgazdálkodó/beruházó/üzemeltető: Pocsai József Attila (Debrecen, Lóverseny u. 18.). A vizsgálati területet helyi természetvédelmi területek, mezőgazdasági/erdő-övezetek veszik körül. Beékelődve egyéb ipari gazdasági zóna (Ge) és több különleges intézmény zóna (Ki) is található. A vizsgálati terület közelében halad a Diószegi (4814. sz.) és a Panoráma (hrsz 0632) út. Külön (önkormányzati) besorolás nélkül ezek zajtól nem védendő területek. Ugyanakkor a pihenő/szabadidő, vendéglátó, közösségi objektumokat (használati jellegük alapján) zajtól védendő területnek tekintjük. (Megjegyezzük, hogy az OTÉK-ot módosító 90/2012. (IV. 26.) kormányrendelet szerint az üdülőterület fogalma megszűnt.) Közvetlen környezetében több tanya található; ezek zajtól védendő területek. Jellegzetes távolságok (X) a vizsgálati terület centrumától: objektum

EOVY

EOVX

X

MP

Bánk CP

852379

240138

1545

útkereszteződés

850780

241250

521

4814. út

851070

240938

204

Panoráma út

850769

240814

203

T1 (DDK)

851052

240269

501

MP1

T2 (DDN)

850708

240329

505

MP2

T3 (DK)

851065

240539

245

MP3

T4 (ÉNY)

850720

241043

373

MP4

T5 (NY)

850841

240833

143

MP5

Club Hotel

850919

241035

276

Arbo tanya

850989

240870

109

Bánk tájház

851255

241563

851

Bánk iskola

851511

240544

587

kilátó 0752/13

850808

241131

400

VT CP

850966

240763

0

MP6

CP: centrumpont; T: tanya; VT: vizsgálati terület; X: távolság (m); MP: megítélési pont.

A vizsgálati terület közvetlen környezetében zajvédelmi terület nem található. Az MP: megítélési pontokat a VT CP-hoz legközelebbi tanyák/iskola védendő felületénél vettük fel. A vizsgálati területeken jelenleg vannak zajforrások. Zajforrásnak számítnak: működő berendezések, technológiai eljárások, segédműveletek, szállítások. A térség zajminőségi állapotára vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre (kivéve: kilátó zajszámítás). Először a jelenlegi majd a tervezett tevékenységek zajkörnyezeti hatását vizsgáljuk. A vizsgálati terület zajkibocsátása nem ismert, de tevékenységének ill. berendezéseinek jellemzőiből számítható. A vizsgálati területen lévő két komplexum: Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya (közös 0752/13 hrsz és várható Kb-e átminősítés miatt) egy üzemi/szabadidős zajforrásnak tekinthető. Zajminőség (zajterhelés) A zajminőség: zajterhelés ≠ zajkibocsátás. Mivel a zajkibocsátás (emisszió) az ok, ismerni kell; meghatározása az egyedi zajforrások műszaki és üzemeltetési jellemzőiből történhet. A zajminőség tekintetében is megkülönböztethető az alapzaj és háttérterhelés ill. a vizsgált zaj. Az alap/háttér-zaj a vizsgált/tárgyi zajforrás nélküli zajterhelés; háttérterhelésnél az egyéb üzemi/szabadidős zajforrástól származó zajterhelés. A vizsgált zaj a tervezési területről származó zajterhelés; határértékeit zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete írja elő.A vizsgált zajterhelés tehát a vizsgálati terület jelenlegi és tervezett zajhatása. A jelenlegi zajterhelést a meglévő és üzemelő zajforrások okozzák; a tervezett zajhatás a bővített komplexumok által okozott közös zajterhelés. A vizsgálati területen és környezetében nem volt és nincs zajterheltség mérés. Az alapzaj szoros kapcsolatban van a közlekedéssel. Ezért csak a közutak forgalmának van hatása a vizsgálati terület alapzajára. Ez a közlekedési eredetű alapzaj számítható.


A vizsgálati terület (feltételezett, később igazolt) hatásterületén ill. a szomszédos övezetekben nincs üzemi/szabadidős zajforrás. (Eltekintünk a közeli pihenő/turisztikai-övezetek működési zajterheléseitől. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. Debreceni Gyára (Debrecen-Bánk 0817. hrsz) zajhatása a vizsgálati területen jelentéktelen.) Gyakorlatilag nincs háttérterhelés. A legközelebbi zajtól védendő épületek a vizsgálati területhez legközelebbi védendő homlokzatok MP1MP6 megítélési pontoknál találhatók. A vizsgálati terület környezetének zajminőségét az alap-zajterheléssel jellemezhetjük. Ezek az értékek mérési adatok ill. (modell) számítások eredményei lehetnek. Közvetlen mérési adatok hiányában az alap-zajterhelést a közeli utak forgalmi adatainak felhasználásával becsüljük. A zajterheléseket - a vizsgálati terület centrumában (VT CP) - a megítélési pontokban (MP1-MP6) vizsgáljuk. A VT CP átlagos távolsága az utaktól 200 m. A közbeeső növényzet/létesítmények zaj-csökkentő hatásától eltekintünk. Közlekedési zajterhelések Az okozott alapzaj-terhelés elméleti úton számítható. A közlekedési eredetű zajkibocsátást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint számíthatjuk, a közutak átlagos napi járműforgalmi (ÁNF) adatainak ismeretében. út (ÁNF) KI. KII. KIII. 4814. sz. 4571 240 429 Panoráma út 460 24 43 , ahol járműkategóriák I: személy-gépkocsi (szgk); II: teher-gépkocsi (tgk); III: nehéz teher-gépkocsi, busz (n tgk); ÁNF: átlagos napi forgalom; MÓF: mértékadó órai forgalom ÁNF/10.

Az egyes akusztikai jármű kategóriákhoz tartozó terhelési paraméterek: p=0 minden kategóriában. Az útburkolat érdességétől függő korrekció: Kg=0,29. Az egyenértékű A-hangnyomásszint az utak középvonalától számított 7,5 m távolságra: LAeq (dB) 4814. sz. Panoráma út

N 69,6 58,7

É 61,6 50,7

A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint nappal/éjjel: 60/50 dB. A 4814. sz. útnál várható túllépések miatt hatásterület kijelölése indokolt. Számításaink szerint a hatássáv szélessége nappal/éjjel: 44/64 m. (A DÉSZ szerint a 4814. sz. út védősávjának fél-szélessége 50 m.) Az MP pontoknál a zajterjedés hatását korrekciós tényezőkkel lehet figyelembe venni. Korrekciók hatása LAeq(d,h)g,s,t,j = LAeq(7,5)g,s,t,j + (Kd)g,s,t,j + (Kh)s + (Kz)s + (Km)s + (Ka)s,j + (Kl)g,s,j,t Távolságtól és hangvisszaverődéstől függő korrekció: (Kd)g,s,t,j = Cg,s,t,j x log(7,5/d); Cg,s,t,j = 12,5; d: távolság az utak középvonalától. A többi korrekciós tényező hatását 0-nak vettük. A közúti közlekedés eredetű számított egyenértékű A-hangnyomásszint (dB): objektum

N (dB)

É (dB)

MP

T1 (DDK)

43,4

35,4

MP1

T2 (DDN)

42,5

34,5

MP2

T3 (DK)

47,2

39,2

MP3

T4 (ÉNY)

50,0

42,0

MP4

T5 (NY)

49,6

41,6

MP5

Club Hotel

53,6

45,6

Arbo tanya

52,8

44,8

Bánk tájház

48,8

40,8

Bánk iskola

60,6

52,6

kilátó 0752/13

54,3

46,3

VT CP

48,5

40,5

VT CP: Vizsgálati terület centrumában; MP: megítélési pontokban. N: nappal; É: éjjel.

MP6


Ezek a zajszint értékek tekinthetők a vizsgálati terület (VT CP) és a megítélési pontokban (MP) alap-zajterhelésnek. Alapjában közlekedési eredetűek. A terhelhetőség mértéke üdülő-területi pontokban LTH: 60 és 50 dB (N és É). A közlekedésből származó alap-zajszintek (Bánk iskola kivételével) kisebbek a vonatkozó zajterhelési határértékeknél. Mivel az alap-zajszint közlekedési eredetű, a háttérterhelés ennél kisebb. A vizsgálati terület centrumában az alapzajterhelés nappal 48,5 dB, éjjel 40,5 dB. A tárgyi vizsgálati terület üzemeltetésének és bővítésének ill. átsorolásának zajvédelmi akadálya nincs. A vizsgálati terület zajhatása A vizsgálati terület mint üzemi/szabadidős zajforrás zajhatása mérhető és/vagy számítható. Mivel a zajkibocsátás (emisszió) határozza meg az okozott vizsgált zajterhelést, számítani kell az egyedi zajforrások műszaki és üzemeltetési jellemzőiből. A zajhatást a vizsgálati terület jelenlegi és tervezett/bővített állapotában vizsgáljuk. A jelenlegi vizsgálati terület zajforrásai A zajkörnyezeti hatásokat a zajkibocsátásokkal jellemezzük. A zajkibocsátás beltéri/kültéri eszközökkel/berendezésekkel történik. A beltéren üzemelő egyedi zajforrások a befoglaló épület/létesítmény falazatán fejtik ki hatásukat. Az falszerkezet jelentős zajgátlást okoz. A jelenlegi vizsgálati terület építészeti és technikai adottságai lehetővé teszik a funkcionális működést. A zajforrások köre és jellemzői ill. a megítélési időtartamok alapján számítható a zajterhelés üzemeléskor. A vizsgálati terület éjszaka is üzemelhet szezonálisan ill. igények szerint. Ily módon a vizsgálati terület üzemi/szabadidős zajforrás. A vizsgálati területen található épületek/létesítmények geometriai és funkcionális jellemzőit a jelen KVD 2. fejezetében listáztuk. Az egyedi zajforrások a vendéglátás/szolgáltatás, tüzeléstechnika, állattartás, közlekedés, fenntartás tevékenységeihez sorolhatók. Néhány speciális jellemző a zajhatás szempontjából:  a (szezonális) vendéglátás/szolgáltatás fakultatív és várakozó lehet  a fokozott/ünnepi hangulat igen, a túlfűtött/agresszív viselkedés nem fogadható el  hangosító berendezéseket esetileg használnak  a csoportos vendéglátás/étkeztetés külön belső termekben történik  központi építő-elemes légkezelő berendezések nincsenek  a bemutató termekben nincsenek zajforrások  a napelemes és geotermikus rendszer zajterhelése jelentéktelen  a szivattyúk/hőszivattyúk/kazánok/berendezések zárt/elkülönített terekben üzemelnek  a golfkocsik, dodzsemek elektromos üzeműek  a klíma/szellőztetés is egyedi/helyi eszközökkel történik  a rideg állattartásnál nincsenek etető/itató/szellőztető gépészeti rendszerek  a kerti/sport/játék-terek nem használnak gépi megoldásokat  a parkoló és a belső úthálózat kiépített (beton, aszfalt, kőzúzalék, térkő)  a gépjármű forgalom a Club Hotel és Vendégház környezetére összpontosul  a zöldfelület (gyep, pálya, kert/lugas) gondozott  a fűnyírás/szállítás/trágyakezelés belső dízel üzemű munkagépekkel történik  a természeti környezet zajmentes viselkedésre sarkall stb. Az előbbiekre tekintettel az egyedi zajforrások elkülönülten, többnyire zárt gépészeti terekben üzemelnek. Az épületek helyiségeiben és gépészeti tereiben elhelyezendő berendezések és gépek zajkibocsátása (a falazat >32 dB zajgátlása miatt) nem jelentős. A falazatok jellemző fajlagos tömege: 480 kg/m2. Ezért csak a kültéri zajforrások mérvadóak. A kültéri működés elvi zajterhelő tevékenységei: vendéglátás, klíma/légtechnika használat, parkolás/közlekedés, fenntartás. Az egyedi zajforrások változatos gyakorisággal és teljesítménnyel üzemelnek. Számításainkban a max. szezonális tevékenység és géphasználat jellemzőit alkalmazzuk. Az elektromos energia-használat: Club Hotel 562.214 kWh/év és Arbo Tanya 66.416 kWh/év.


Az Erdőspuszta Club Hotel és Arbo Tanya szellőztetési/klimatizálási jellemzőit a jelen KVF-ben részleteztük. A szobák, termek, konyha, fedett létesítmények szellőzését hővisszanyerős légkezelők és szobaklímák biztosítják. A Club Hotel mellett 30 férőhelyes parkoló ill. az Arbó Tanyán (elsősorban a Vendégház környezetében) 10+12 férőhelyes szabadtéri parkoló található. Összes parkolóhely száma: 52 db. Az állattartási anyagok mozgatása ill. a karbantartás (pl. fűnyírás) munkagépekkel történik. Ezek közül néhány dízel üzemű: X 595 (John Deer), TL 470 (Bobcat), DX 190 (Doosan), MTZ erőgépek. Az egyszerre együttműködő munkagépek becsült teljesítménye 30 kW. Zajforrások: jele megnevezése LW (dB/db) ÜI/MI (min/min) Z N É Z1. vendéglátás* 90 400/480 10/30 Z2. klíma/légtechnika 85 360/480 20/30 Z3. parkolás/közlekedés 89 60/480 1/30 Z4. fenntartás 98 240/480 1/30 LW: teljesítményszint (dB); ÜI: üzemidő (min); MI: megítélési idő (min). N: nappal; É: éjjel; *: szabadban.

A zajszintek számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. és 7. sz. melléklete szerint végeztük. A Z1-Z4 források egy pontba összevonhatók: VT CP. A zajforrások egyenértékű hangteljesítmény-szintje: nappal 96,4 dB, éjjel 88,9 dB. Az előbbiekre ill. a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.5-1.9. és 2. pontjára tekintettel vizsgáljuk az MP megítélési pontokban a zajkibocsátási határértékek teljesíthetőségét. A zajkibocsátás vizsgálata A tárgyi vizsgálati terület, mint zajforrás által okozott Lt: hangnyomásszint helyhez kötött pontszerű zajforrástól származóként számolható. A várható zajkibocsátás értéke a zajforrás zajteljesítmény-szintjétől és a terjedés során fellépő hatásoktól függ. A terjedési út során bekövetkező zajszint csökkenés meghatározása: A hang terjedésének számításánál a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet előírásait vettük figyelembe. Az egyedi hangforrás közepétől st távolságra eső terhelési ponton a hangnyomás-szintet szélirányú terjedés esetén az alábbi egyenlet szerint számíthatjuk: Lt=(LW+K)+KIr-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke , ahol Jelölés LW KIr K Kd KL Km Kn KB Ke

Jelentés hangteljesítményszint irányítási index irányítási tényező távolság tényező zaj elnyelés mértéke a talaj és az időjárás csillapító hatása a növényzet hatása a beépítettség hatása beiktatási veszteség

egység dB dB dB dB dB dB dB dB dB

képlet* 1/a 3 4 7 9 11 13 15/4

*: 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet szerint A domináns Kd távolságtól függő tényező értéke a gömbhullám elméletéből adódik: Kd=20 lg(st/s0)+11, ahol st - a zajforrás és a megítélési pont átlagos távolsága (m) s0 - referencia érték (1 m) A Ke=Kz: az épületek árnyékolási tényezővel sem számoltunk. Mivel a jelenlegi vizsgálati terület közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi és/vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével, mint üzemi/szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zajterhelési határértékkel: LKH = LTH.


Számítási eredményeinket az alábbi táblázatokban összesítjük: Nappal: Z

MP1

MP2

MP3

MP4

MP5

MP6

funkció

Lt

Lt

Lt

Lt

Lt

Lt

st (m)

501

505

245

373

143

587

LTH (dB)

50

50

50

50

50

50

LKH (dB)

50

50

50

50

50

50

LW (dB)

96,4

96,4

96,4

96,4

96,4

96,4

KΩ (dB)

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

Kd (dB)

65,0

65,1

58,8

62,4

54,1

66,4

KL (dB)

1,0

1,0

0,5

0,7

0,3

1,1

Km (dB)

4,7

4,7

4,6

4,7

4,4

4,7

Kn (dB)

2,5

3,8

1,2

5,6

1,8

11,7

KB (dB)

0,3

0,3

0,1

0,7

0,2

3,5

Kz (dB)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

KR (dB)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

LAeq (dB)

26,0

24,6

34,2

25,2

38,6

11,9

LAM (dB)

26,0

24,6

34,2

25,2

38,6

11,9

LAE (dB)

26,0

24,6

34,2

25,2

38,6

11,9

T (dB)

-24,0

-25,4

-15,8

-24,8

-11,4

-38,1

megfelel

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Z

MP1

MP2

MP3

MP4

MP5

MP6

funkció

Lt

Lt

Lt

Lt

Lt

Lt

st (m)

501

505

245

373

143

587

LTH (dB)

40

40

40

40

40

40

LKH (dB)

40

40

40

40

40

40

LW (dB)

88,9

88,9

88,9

88,9

88,9

88,9

KΩ (dB)

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

Kd (dB)

65,0

65,1

58,8

62,4

54,1

66,4

KL (dB)

1,0

1,0

0,5

0,7

0,3

1,1

Km (dB)

4,7

4,7

4,6

4,7

4,4

4,7

Kn (dB)

2,5

3,8

1,2

5,6

1,8

11,7

KB (dB)

0,3

0,3

0,1

0,7

0,2

3,5

Kz (dB)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

KR (dB)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

LAeq (dB)

18,5

17,1

26,7

17,7

31,1

4,4

LAM (dB)

18,5

17,1

26,7

17,7

31,1

4,4

LAE (dB)

18,5

17,1

26,7

17,7

31,1

4,4

T (dB)

-21,5

-22,9

-13,3

-22,3

-8,9

-35,6

megfelel

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Éjjel:

Az E: vizsgálati/számított eredmény E=LAM; a K: zajvédelmi követelmény K=LKH. A T: túllépés mértéke T=(E-K). A tárgyi vizsgálati területhez legközelebbi védendő létesítményeknél E

Számításaink szerint a tárgyi vizsgálati terület környezeti zaj- és rezgésvédelem előírásai betarthatók. Az üzemelés folyamata alatt a zajszint változásra gyakorolt hatás: elviselhető. Az üzemelés során fellépő zajkibocsátás terheli a vizsgálati területet és közvetlen környezetét: hatása az üzemeléskor nem túllépheti a megítélési szintre vonatkozó LTH határértéket. Az üzemelés zajkörnyezeti hatásai szezonális időtartamúak. Az összesített zajkörnyezeti hatás: elviselhető. A jelenlegi hatásterület A zajvédelmi hatásterületet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § értelmében számítjuk. A vizsgálati terület zajvédelmi hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó L Z zajterhelés: 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ a) b) c) d) e)

LZ (dB) LTH-10 LHT LTH LÜ 55/45

megjegyzés: ha ΔL>10 dB ΔL≤10 dB ΔL<0 dB nem védendő környezet gazdasági környezet

, ahol ΔL= LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték. A jelenlegi vizsgálati terület környezete  DÉSZ értelmében heterogén: E és Mk rendeltetési zóna  zajvédelmi szempontból nem védendő környezet  beékelődve falusias lakóterületek (tanyák) A használati jelleg alapján a tanyák/zöldterületek zajtól védendő területek. Sajnálatosan nem ismert a háttérterhelés (MSZ 18150-1:1998 1.7. pont). A vizsgálati terület (előzőekben vázolt zajkörnyezetére tekintettel nagy valószínűséggel a ΔL>10 dB és a LZ=LTH-10 (dB). (A nem védendő és gazdasági környezetben az előírt LZ miatt szükségtelen ismerni a háttér-terhelést.) A tanyák a környezetben szétszórtan: minden irányban találhatók. Előzőekre tekintettel, számításbiztonsági szempontból a vizsgálati terület zajvédelmi hatás-területét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. 6.§ a) pont értelmében határozzuk meg. A vizsgálati terület HZ: zajvédelmi hatástávolságának azt a távolságot tekintjük, ahol a zajterhelés lecsökken nappal/éjjel az LZ=40/30 dB értékre. Az előbbiekre tekintettel a vizsgálati terület zajvédelmi hatásterületének sugara (m): RH (m) hatássugár*

N 128

É 160

*: egységesen minden irányban. A közel azonos jellemzőkre tekintettel, nem vettük figyelembe az irányonként eltérő szélsebességeket és tájadottságokat. Bár a vizsgálati terület hatásterületén van egy védendő objektum: MP5 pont (T5 (NY) tanya), de a tanyaépületet és a vizsgálati területet elválasztó erdőrészlet további 3 dB terhelés-csökkenést okoz. Erre tekintettel zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó kérelmet nem kell benyújtani a területi zöldhatósághoz. Ugyanakkor a jelenlegi zajterhelő hatás a környező területre (MP pontokban) elviselhető. Bizonyítható, hogy a vizsgálati területre irányuló közlekedés (max. MÓF 52 jm/h) <3 dB járulékos zajterhelés-változást okoz: a jelenlegi vizsgálati területnek nincs szállítási eredetű zajvédelmi hatásterülete. Az üzemelési szállítások zajszintje alapján (a 284/2007. (X. 29.) Kr 7. § (1) pontra tekintettel) a szállítási tevékenység hatásterülete a szállítási utak sávja. A vizsgálati adatokra alapozott számításaink szerint a vizsgálati terület környezeti zaj- és rezgésvédelem előírásai betarthatók.


A lakosságot érő környezetterhelés változás A vizsgálati terület zajforrásainak zajkibocsátása jelentéktelen mértékben növeli meg a vizsgálati terület alapzajterhelését: objektum

ΔN (dB)

ΔÉ (dB)

N (dB)

É (dB)

MP

T1 (DDK)

0,1

0,1

43,5

35,5

MP1

T2 (DDN)

0,1

0,1

42,5

34,5

MP2

T3 (DK)

0,2

0,2

47,4

39,5

MP3

T4 (ÉNY)

0,0

0,0

50,0

42,0

MP4

T5 (NY)

0,3

0,4

49,9

41,9

MP5

Bánk iskola

0,0

0,0

60,6

52,6

MP6

MP: megítélési pontokban. N: nappal; É: éjjel. Δ: zajterhelés változás (dB). Ez a járulékos zajterhelés a hatásterületen tartózkodó lakosság, üdülők, dolgozók, személyzet részére sem jelent humánegészségi kockázat-változást. A tervezett/bővített vizsgálati terület zajhatása A vizsgálati területen további létesítmények építését tervezik: takarmánytároló, vágópont, pergola, intelligens ház; lefedik a dodzsem pályát és játszóteret. A tervezett épületek méreteit, a várható tevékenységeket a jelen KVD 2. fejezete részletezi. Zajkibocsátás várható  kivitelezéskor a földmunkálatok és építőipari gépek alkalmazása során  üzemeltetéskor a vágópont és a takarmánytároló működése során. Néhány speciális jellemző a bővítés zajhatása szempontjából:  a takarmánytároló, vágópont meglévő létesítményekhez, műveletekhez kapcsolódik  a dodzsem pálya és játszótér lefedése nem módosítja a jelenlegi zajkibocsátást  a létesítendő pergola védettebb szabadtéri vendéglátást biztosít  az intelligens házban elektronikus/számítógépes bemutatókat rendeznek  nem/alig módosul a jelenlegi Z1-Z4 zajforrások zajkibocsátása. A létesítés zajkörnyezeti hatása Az építkezés/létesítés zajterhelést okozó hatása a következő műveletekből adódhat: - szállító gépjárművek mozgása - munkagépek mozgása - építés -, illetve a felhasznált anyagok rakodása. A létesítés technikai jellemzőit, az időtartamokat a jelen KVF-ben részleteztük. A föld/burkolási munkálatok, az ütemezett szállítások során ill. a létesítéskor használt munka-gépek kültéri üzemelése zajterhelést okoz. Az együttműködő (2 db 40 kW) munkagépek becsült hang-teljesítményszintje 98 dB. Üzemelési/megítélési idő nappal: 360/480 min/min. Éjszaka nincs építés. Építés/szerelés gépei, szerszámai kis zajkibocsátásúak. Zajterhelésük nem jelentős. Az előbbi zajkibocsátási jellemzőkre tekintettel a kivitelezés időszakában (nappal) várható egyenértékű hangteljesítmény-szint: 99,4 dB. Az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintek a megítélési pontoknál (dB): LAeq (dB) MP1 MP2 MP3 MP4 MP5 MP6

N (dB) 29,0 27,6 37,2 28,2 41,6 14,9

É (dB) -------

A hang terjedésének számításánál a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. sz. mellékletének előírásait alkalmaztuk. A távolságtól függő korrekció Kd=20 lg(X)+11 dB.


A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szabályozza: építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen a 2. számú melléklet. A túllépés nincs; a terhelhetőség mértéke az MP megítélési pontokban LTH: 65/50 dB (N/É, < 1 hónap és lakó/zöldterületre). A létesítés során fellépő zajkibocsátás nem/alig terheli a vizsgálati területet és közvetlen környezetét: hatásuk az effektív (nappali) kivitelezési időszakokra korlátozódik. A létesítés zajkörnyezeti hatásai ideiglenesek és korlátozott időtartamúak. Az összesített zajkörnyezeti hatás: semleges. Az átlagos meteorológiai jellemzők és a működési időarányok felhasználásával számított zajvédelmi hatástávolság létesítéskor: 162 m. A zajterhelés csak a vizsgálati terület közvetlen környezetét érinti, ideiglenes hatása elhanyagolható. A bővített üzemelés zajkörnyezeti hatása A bővítés (előző fejezetben közölt) speciális jellemzőire tekintettel a jelenlegi vizsgálati terület működési zajkibocsátása nem változik: a bővítésnek nincs járulékos zajterhelése. Változatlan marad a vizsgálati terület zajvédelmi hatásterülete is. Összefoglalás A KVF jelen fejezetében zajforrások becsült zajteljesítmény-szintjéből és működési idejéből kiindulva meghatároztuk a zajforrások által okozott zajterheléseket ill. az érintett hatásterületek nagyságát. A fentiek alapján a jelenlegi és bővített vizsgálati terület zajvédelmi hatásterülete nappal 128 m ill. éjjel 160 m; a létesítés zajvédelmi hatásterülete 162 m sugarú kör a vizsgálati terület akusztikai centrumpontja körül. 3.5.) Hulladékgazdálkodás Az érintett területen a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított funkciójú övezetben a gazdasági tevékenység a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodást végez, amely kontrolláltabb, mint a mezőgazdasági művelésből eredő hulladékgazdálkodás. Ebből következik, hogy a környezet hulladék terhelésének kockázata csökken, a szelektív gyűjtés nagyobb hangsúlyt kaphat. Az övezet bekapcsolható a Debrecen városi gyűjtőjáratos rendszerbe, illetve egyedi szerződésekkel a hulladék elhelyezés biztosítható. Hulladékgazdálkodás tekintetében a módosításoknak ezáltal pozitív változást eredményező hatása van. A hatás javító. 3.6.) Beépítési javaslatok: A kialakuló egybefüggő övezet különleges beépítésre nem szánt egyéb zóna Kbe jelöléssel. Beépítettség nem haladhatja meg az 5%-ot. Építménymagasság értéke a kialakult beépítések és a hozzájuk tartozó funkciók illeszkedéséhez mérhető, azaz szálláshely szolgáltató funkció esetében szálloda bővítésénél max. 12,5m, a többi funkció esetében 7,5m. Javasolt figyelembe venni az alábbi kötöttségeket: a területet kiszolgáló infrastruktúrák területigénye; városképi érdek meghatározása a közterületre néző beépítések esetében. A területre sajátos építésjogi szabályok kialakítása nem indokolt. Közlekedési kapcsolatok Közúti közlekedési lehetőségek közül kialakultnak mondható a tervezési területet mindhárom irányból feltáró út. Infrastruktúra A tervezési terület közművekkel a városi gerinchálózatokról ellátott, alternatív energiák is biztosítják a funkcionális igényeket, sőt fejlesztéshez is van elegendő hő- és villamos energia. Felszíni-, és csapadékvíz-elvezetés A terület, különösen a módosítással bővülő területrész felszíni vízelvezetése a hasznosítás fejlesztés eredményeként jelentős felszíni víztömeg elhelyezésével és elvezetésével számol. A jelenlegi telekhasználati viszonyok is alkalmasak a vízvisszatartásra.


Összegzés, értékelés A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az erdő (E) és Mk besorolású területen lévő létesítmények üzemeltetése környezetvédelmi szempontból megfelelő. A területen jelenleg meglévő és tervezett létesítmények megfelelnek a jelenlegi, illetve tervezett területi besorolásnak. A területen működő Hotel és Vendégház, valamint a hozzájuk tartozó szórakoztató objektumok nem jelentenek a környezeti elemekre jelentős terhelést. A tanya területén folytatott állattartás jelenthet környezetvédelmi szempontból nagyobb terhet a környezeti elemekre. Azonban az itt folytatott tevékenységeket olyan szabályozott körülmények között végzik, amelyek kibocsátás szempontjából megfelelnek annak, hogy a debreceni 0752/13. hrsz. alatt lévő telephely ne jelentsen fokozott terhet a környezeti elemekre. Az épületeket használatba vételük óta folyamatosan használják, és a terület melletti területeket használók környezeti ártalmakat nem tapasztaltak. Vizsgáltuk a terület környezetében lévő területek besorolását, mely területek szintén az (E) erdő, de főleg a mezőgazdasági korlátozott használatú (Mk) megjelölésű területi kategóriába tartoznak. Ezen területek a jelenlegi környezeti terhelésükkel megfelelnek a vizsgált területen folytatott tevékenységek környezeti terhelésének. A területhasználó kéri a terület övezeti besorolásának Kb-e különleges beépítésre nem szánt területre történő átminősítését. A fentiekben ismertettük az átminősítéssel változtatható tevékenységek hatását a környezetre. Megállapítható, hogy ajánlott a jelenlegi tevékenységi körök megtartásával a Kbe övezeti besorolásba való területi átminősítés. Az átminősítéssel a beépíthetőség növelésének mértéke növelhető, azonban ez elsősorban a terület jelenlegi erdő és az Mk funkciójú minősített területnek a szórakoztató létesítményekre vonatkozó létesítményeire vonatkozhat. A terület harmadik egységét képező, és jelenleg Mk besorolású területen folytatott állattartás mértékének, illetve kapacitásának növelése nem ajánlott, illetve már csak a jelenlegi kapacitás megtartásával emelhető a beépíthetőség. A fenti indokok alapján igazoltnak tartjuk, hogy a debreceni 0752/13. hrsz. alatti terület erdő (E) és a Mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) besorolásokat különleges beépítésre nem szánt terület (Kbe) besorolásúra változtatható legyen. 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 6.1. Területfelhasználás tekintetében: a beépítésre szánt területek növekménye minimális: 9,63ha-ra nő ezen területek aránya. A területfelhasználás változás (egyéb rendeltetésű terület és zöldterület vonatkozásában) a beépítésre szánt és nem szánt területek mérlegében szerepel. 6.2. Közlekedési hálózat tekintetében: országos közúthálózati elemek (tervezési területet határoló 4. sz. főút) nyomvonala és kiterjedése nem változott. Új közúthálózatok közötti szerkezeti jelentőségű csomópont nem került kijelölésre. Az országos közforgalmú vasúti elemek tervezési területet nem érintő nyomvonala nem változik. 6.3. Villamos energiaellátást biztosító elosztó hálózatról a tervezési terület biztosítható. 6.4. Védőterületet igénylő területfelhasználások nem érintik a területet A közlekedési infrastrukturális elemek védőtávolságait érintően nem történt változás. 6.5. Az örökségvédelmi tájékoztatás alapján - tájékoztató jelleggel - a régészeti érdekek nem érintik a tervezési területet. 6.6. A helyi művi értékvédelmi terület határa – a tervezési területet érintően –nem változik. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozandó területek és a hatályos szabályozás megtartása a következőképpen alakul: - közlekedési célú feltáró terület kerül kijelölésre a főút mentén mintegy 16m szabályozási szélességgel, valamint a vasút mentén védőerdő kerül kijelölésre. A kijelölt beépítésre szánt építési övezet egységesen Ge 611964 jelű övezeti kóddal kerül kijelölésre. A tervezési területnek nincsenek olyan sajátos szabályozási adottságai, melyek sajátos előírások meghatározásával járnának.


7.1. telekalakítás tekintetében: A szabályozási javaslat jelenleg egy telekre készült, melynek területe 182.048m2. A hasznosítás viszont több irányba, a tevékenységek és funkciók alapján több telekre is megoszthatók. A beépítésre nem szánt területeken telekszabályozás nem szükséges, de a terület megosztható a funkcionális elrendezés alapján is. Így kijelölhető akár három telek is megosztás után, melyet a beépítési javaslat rögzít. Ezen telkek 1,0-1,1 ha kiterjedésűek. 7.2. Feltáró közlekedési elemek Gépjármű forgalom számára alkalmas közlekedési rendszer a város felőli csomópontból biztosítható. 7.3. Beépítettség A tervezett külterületi területfelhasználásokhoz illeszkedő szabályozás egyértelműen az 5%-os beépítettséget javasolja. Ennél nagyobb beépítettségi igény nem valósulhat meg. 7.4. Épület elhelyezés A telepítési javaslat a terület fő funkcióinak megfelelő épületek elhelyezését veszi figyelembe, ez pedig a tervezési területen a tó körül jelenik meg nyugati felére helyezi a beépítés/megközelítés súlypontját a közlekedési és kiszolgálási szempontokra alapozva. Az idegenforgalmi-vendéglátó tevékenységek épület elhelyezési rendszerét követve csak a meglévő, ilyen jellegű funkciók közelébe javasolt a illetve a közlekedés és parkolás előkertes kialakítását tételezi fel. Városképi szempontból egytelkes hasznosítás esetén a telepszerű iparterületi beépítési karaktert javasolt kompakt épület elhelyezéssel biztosítani. Ez nagyobb elő- és oldalkertek kialakítását igényli, a főutak felől akár 50m-es mélységben is. Ezen előkertek a gépjármű elhelyezés és teherforgalom manipulálására alkalmasak. Többtelkes kialakítás esetén megvizsgálandó a telephelyek belső udvarra szervezett rakodási – esetleg más szabadtéri tevékenységre is alkalmas beépítési lehetőségeinek vizsgálata. Erre ad példát a többtelkes beépítés egy része. 8. BEÉPÍTÉSI TERV Az alátámasztó javaslat munkarész mellékletként tartalmazza a tervezési területre vonatkozó beépítési, telekalakítási, közlekedési javaslatot összegző tervlapot. Telekalakítás tekintetében a terület megosztható akár a jelenlegi funkciók továbbfejlődése során is. Így kialakulhat egy szálláshely szolgáltató-vendéglátó terület – a jelenlegi Erdőspuszta Club Hotel környezetében. Megfontolandó a terület jelenlegi energiaellátása (napelempark, talajhő kinyerés) ismeretében a későbbi megosztás. Épület elhelyezés tekintetében építési hely szabályozását nem írja elő semmilyen ágazati-környezeti korlátozás. Az új épület elhelyezést befolyásolhatja a kialakult beépítésekre épülő funkcionális rendszer (akár a szálláshely szolgáltatás, akár a szabadidő-idegenforgalom-vendéglátás terén), a telepítési távolságok csökkentése érdekében. Nem várható az állattartó terület nagyobb fejlesztése, de bővítési feltételei a terület délkeleti felén lévő belső út mentén fejleszthetők tovább. A szabályozáshoz sajátos városképi karakterszabályozás sem indokolt, e táji-természeti környezetben a fontosabb utak felől feltáró látványt nem befolyásolja a terület beépítése, annak továbbfejlesztése. Nincs védendő tájképi érték. Az Erdőspuszta Club Hotel helyi természeti védettségű terület közepén található, annak fejlesztése nem várható, de biztosítható. Jelen program szerint kisebb – a fő rendeltetést kiszolgáló – építmények elhelyezhetők. A hatályos szabályozásban nem szerepelnek szintterületi mutatók, ezért az építménymagassághoz nem javasolt a szintszám szabályozása. A telken elhelyezhető gépjárművek szabályozása nem indokolt, a területen jelenlegi parkolók továbbfejleszthetők. 9. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Tárgyi módosítás kapcsán a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti véleményezők nem kérték a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A várható környezeti hatásának jelentőségére figyelemmel, a döntésre jogosult Debrecen MJV Önkormányzat Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága - 30/2015. (IV.29.) KVFB határozata alapján - nem tartotta indokoltnak a környezeti vizsgálat elkészítését. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti 3. melléklete, mely az alátámasztó munkarész javaslat tartalmi követelményeit rögzíti, egyértelműen fogalmaz a környezeti értékeléssel kapcsolatban, mely azt rögzíti, hogy csak környezeti vizsgálati kötelezettség esetén szükséges ezen értékelés elkészítése.

Nagyhaju Attila TT-09-0036

TT-09-0637

2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents